A Dugonics András Piarista Gimnázium Lapja 2 0 0 6 . á p r i l i s , I V . é v f o l y a m 4 . s z á m

A szabadságszeretõ ember

1. megköveteli magának és megadja másnak a mindenembernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszte-letet, sem magának semmi címet nem követel, másnakpedig úrvoltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sembefolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletetnem ad, csak tisztességéért, vagy érdeméért; senki em-berfia elõtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítá-si és köszönési módokat szájára nem vesz.

2. magát munkában szolgának, szabad idejében és a ma-ga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel,aki magát szolgálata és munkája alatt is úrként, hatal-masként viseli és másokat szolgáknak, alacsonyabbren-dûeknek kezel.

3. a maga vagy más munkája értékének a leszállítását,emberi kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet ki-használását, s egyáltalán semmiféle kizsákmányolástnem tûr, magát vagy mást a maga igazából, világos jogá-ból, megszolgált követelésébõl semmiféle erõszakkal,megfélemlítéssel, rábeszéléssel, fortéllyal kiforgatni nemengedi.

4. õrködik a maga és minden ember egzisztenciájának aszabad és biztosított volta felett, illetéktelen vagy önké-nyes behatástól való mentessége jogvédelemmel és garan-ciákkal ellátottsága felett.

5. szüntelenül szem elõtt tartja, hogy az emberi szabad-ság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan és az egyikember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása,akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelemmindenki más szabadságát, méltóságát is veszélyezteti:ezért az emberi szabadság minden korlátozása, önkényesletartóztatás, fogvatartás, egyéni vagy hatósági hatalmas-kodás, s az emberi méltóság mindenféle megalázása ellenazonnal együttesen, de ha az rögtön nem lehetséges, ma-gában is fellép.

6. gyûléseken, egyesületben, munkaközösségben vagybármiféle közösségben éppenúgy, mint a magánéletbenönkényeskedést, akarnokoskodást, magánérdek illetékte-

len érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakaratmeghamisítását, s mindenféle fenyegetést és terrorizálástnem tûr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólalés más tisztességes emberekkel összefog, az erõszakosanérvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kireés mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kénysze-ríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvé-nyesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége ésmegfélemlíthetõsége miatt lehetséges.

7. semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát el nem hall-gat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embertkell is ezzel lelepleznie.

8. minden közügyben meggyõzõdése szerint vall színt: fe-nyegetéstõl meg nem ijed, hízelgésnek be nem dõl, s sza-vazatát vagy aláírását semmi pénzért vagy elõnyért elnem adja.

9. minden felismert közérdek ügyében kezdeményezõleglép fel, minden közérdekû szövetkezésben vagy mozga-lomban tehetsége szerint munkájával és adományávalrészt vesz s igyekszik azt gyõzelemre segíteni, tisztábanlévén azzal, hogy a közügyek elhanyagoltsága vagy mél-tatlan emberek kezébe való kerülése egyedül a tisztessé-ges emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bá-tortalansága miatt történik.

10. bízik a közösség erejében, az emberek többségénektisztességében és abban, hogy ezt elegendõ bátorsággal ésigyekezettel érvényre is lehet juttatni, ezért a maga példá-jával, minden rosszhiszemûség elleni együttes és eredmé-nyes fellépéssel és minden jóhiszemûség számára a biza-lom elõlegezésével erõsíti maga körül a közösségben és atisztességes szándék gyõzelemre vihetõségében való hitet.

A szerzõ jogtudós, egyetemi tanár,az 1956-os forradalom idején államminiszter.

Szegedi piarista diák volt.

A kézirat lelõhelye:Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára

MS 5111/15.16

Bibó István:A SZABADSÁGSZERETÕ EMBERPOLITIKAI TÍZPARANCSOLATA

Május 6-án, 9 órakor kezdõdik isko-lánkban a ballagás. Virágátadás

8.30 és 8.50 között.

Az írásbeli érettségi vizsgák ideje:május 8-10. Ezzel egyidõben osztá-

lykirándulnak az alsóbb évfolyamok.

Hevesy György Kémiai Verseny me-gyei II. fordulójának eredményei:

Varga Viktor (8. a) 14. hely, Lévai Má-tyás (8. a) 17. hely.

ATermészettudományi csapatver-seny eredményei: 7.-9. évf – 1.: 9 B,

2.: 9 A, 3.: 8 A. 10.-12. évf: 1.: 10 B, 2.:11. B.

Piarista öregdiákok találkozója lesziskolánkban ápilis 29-én. 13 órától

focibajnokság, 18 órától elõadás, utánavacsora. Minden egykori szegedi piaris-ta diákot hív és vár az iskola vezetése!

A SSZEZEPP IIPressPress jelenti

Négy mûvet énekelt iskolánk kórusa a szegedi közép-iskolás énekkarok részére április 4-én megrendezettminõsítõ hangversenyen: Mozart: Alleluja – kánon,

Bárdos: Szentjeidben csodálandó nagy Isten, Bárdos: Béresvagyok, béres – népdalfeldolgozás, Bartók: Huszárnóta

Produkciónkat a zsûri (Nemes László a Rádió Gyermek-kórusának karnagya, Kovács Gábor karnagy, fõiskolai ta-nár) ismét arany minõsítéssel jutalmazta. Indoklásukban ki-emelték a magvas, férfias kórushangzást, és a mûvek ár-nyalt, eltérõ hangulatú megszólaltatását. A résztvevõ öténekkar már azért is elismerést és dicséretet kapott, amiértegyáltalán felkészült és részt vett a nem régen még oly ran-gosnak számító, ma már egyre inkább az érdektelenségbesüllyedõ énekkari seregszemlén. Ha nem számítjuk a két

profi énekkart, (aKonzervatóriumvegyeskarát, és aT ö m ö r k é n yGimnázium Le-ánykarát) vala-mint a KarolinaIskola fõiskolás-okból (!) ez alka-lomra verbuváló-

dott vegyeskarát, akkor ket-ten képviseltük a szegedi kö-zépiskolákat: a KarolinaGimnázium leánykara és aPiarista Gimnázium énekka-ra.

Ki és mi okolható ezért azcsendes elmúlásért? Egyér-telmûen oktatási rendsze-rünk azon szemlélete és gya-korlata, amely a mûvészetioktatást periférikus helyzet-be kényszeríti!

Lajos István

KKÖÖSSZZÖÖNNEETTNNYYIILLVVÁÁNNÍÍTTÁÁSS

Köszönjük mindazon szegedi énekkarosok szolgálatát, akikrészt vettek Virágvasárnap és Nagypénteken a Passió szín-vonalas éneklésében. Külön köszönet a szólistáknak: SmajicElvirnek, Szabó Kristófnak és Zoltán Bencének!

(Sz)epicentrum 2

Jó lapot kínálunk!

Amegmérettetések korát éljük.Akarva-akaratlan egyre többhelyzetben kell számot adnunk

rátermettségünkrõl, felkészültségünk-rõl.

Egy újság életében az igazi megmé-rettetés manapság leginkább a piac:lesz-e, aki megveszi, el-olvassa. Az iskolaújsá-gok persze könnyebbhelyzetben vannak, hisza diákok, a szülõk köré-ben biztos olvasótábor-ra találnak. Talán éppez az oka, hogy évrõlévre különféle szakmaiszervezetek pályázato-kat írnak ki az „Év isko-laújságja” díj elnyerésé-re. A beküldött pálya-munkákat az írott és azelektronikus sajtó kü-lönbözõ területein dol-gozó szakemberekbõl álló bírálóbizott-ságok értékelik különféle tartalami ésformai szempontok alapján.

A Piár Futárt rendszeresen beküld-jük ilyen pályázatokra. Egyrészt azért,hogy az olvasói visszajelzéseken túl to-vábbi észrevételek, kritikák birtokábanmég jobb, még színvonalasabb lapot ké-

szíthessünk. Másfelõl kívácsiak va-gyunk, hogy jobbak vagyunk-e másiskolaújsagoknál.

Büszkén mondhatjuk: nem állunkrosszul. A Piár Futár 2004-ben az IgenAlapítvány katolikus iskolák lapjainakkiírt pályázatán elsõ díjat kaptunk.

Idén két szervezet: aPécsi Tudományegye-tem Kommunikáció- ésMédiatudományi Tan-széke és a Diák- és Ifjú-sági Újságírók Orszá-gos Egyesülete verse-nyén indultunk. Mind-két szakmai szervezet –több száz iskolaújságközül választva ki a leg-jobbakat – elismerésseljutalmazta lapunkat.

Az építõ kritikák ésaz efféle jólesõ biztatá-sok erõsítenek minket a

további munkában. Biztatunk hát mi isdiákot, tanárt, szülõt, barátot: írásaik-kal, véleményükkel, bírálataikkal járul-janak hozzá a Piár Futár további sike-reihez! Közös ügyünk ez...

A szerkesztõség

Egyre kevesebbet éneklõ ifjúságArany minõsítés énekkarunknak

DDUUGGOONNIICCSS AANNDDRRÁÁSSDDUUGGOONNIICCSS AANNDDRRÁÁSSAALLAAPPÍÍTTVVÁÁNNYYAALLAAPPÍÍTTVVÁÁNNYY

KK ÉÉ RR JJ ÜÜ KK ,, TT ÁÁ MM OO GG AA SS SS AAAA DD ÓÓ JJ ÁÁ NN AA KK 11 %% -- ÁÁ VV AA LL

AA DD ÓÓ SS ZZ ÁÁ MM ::11 99 00 88 33 99 22 44 -- 11 -- 00 66

SSZZÁÁMMLLAASSZZÁÁMM::1100440022880055--2288001122442233--0000000000000000

(Sz)epicentrum3

Hogyan lehetsz piarista?

N O V Í C I Á T U S

Aprenovíciátust el-végezve a jelöltekmegkezdik a

minden szerzetesrendrejellemzõ novíciátusiévet. A piarista rend no-víciátusa Vácott találha-tó, ahol a novíciusok amagiszter vezetésévelegy évig együtt élnek arendház többi lakójával.

A novíciátusi év a be-öltözéssel kezdõdik,amikor a jelöltek elõszöröltik magukra a piaristareverendát, egy év múl-va pedig az elsõ fogada-lomtétellel zárul, amivelmár a piarista rend tag-jaivá válnak. Egy teljes évig, azaz nettó 365 napig a novíciá-tusi házban kell élniük.

Novíciátus? Elsõ hallásra sokakban sötét, ijesztõ kép je-lenik meg a szó hallatán: bezártság, börtön, magány, elszige-teltség. Van, aki azt vallja, hogy a novíciátus ezen elzárt for-mája középkorias, idejétmúlt, életidegen, s jobb volna az idõkjeleit figyelembe véve változtatni rajta, s értelmesebbé, mo-dernebbé, életszerûbbé tenni.

Pedig...... de még a pedig elõtt fontos megjegyeznünk, hogy a no-

víciátusról mennyire nehéz is tárgyilagos képet adni. Hiszenez az év mindenkit lényének mélyén, érzelmeiben érint!Van, aki életének legnyomasztóbb, s van olyan is, aki életé-nek legszebb éveként éli meg. Ezzel együtt most mégis meg-próbálunk objektivitásra törekedve egy átfogó, reális (a pozi-tívumokat is bemutató, ugyanakkor a negatív oldalt sem el-rejtõ) képet adni...

Közhely, de igaz közhely, hogy minden a hozzáállásonmúlik, s mindenben felfedezhetõ valamilyen érték. Talán anovíciátushoz való helyes viszonyulás az lehet, ha úgy fogjukfel ezt az évet, mint az intenzív istenkeresésnek, az imaéletmegalapozásának és elmélyítésének, valamint az Istennekvaló önátadásnak az idejét. A novíciá-tusi év alatt felkészülünk a késõbbi pi-arista életre és a majdani fogadalmak-ra. Ez az év nagyon fontos a jó piaris-ta élet megalapozásának szempontjá-ból, megvizsgáljuk hivatásunk hiteles-ségét és erõsségét, és a végén – immársokkal tisztábban és mélyebben látvaönmagunkat – meghozhatjuk a piaris-ta szerzetesi élet melletti döntést.

Ezalatt az idõ alatt a világtól majd-nem teljes elzártságban élve, kivonul-va a mai világ forgatagából, figyelmün-ket a nyugalom és a csend légkörébenteljesen erre tudjuk fordítani. Ugyan-akkor teljesen egyértelmû, hogy a vi-lágtól való elszakadás és a külsõ embe-ri kapcsolatok lecsökkentése cseppetsem könnyû. Itt nincs televízió, nin-csen rádió, sem pedig mobiltelefon. Anovícius havonta mindössze egy dél-

után láthatja családját, egyébként levél-ben érintkezhet ismerõseivel, s csak nagyritkán telefonálhat.

A novíciátus kellõ idõt biztosít azimádságra. A mindennapi szentmisén, aközös csendes elmélkedésen és az egésznapot átszövõ zsolozsmán (az egyház hi-vatalos imádsága) túl bárkinek lehetõségevan még bármennyi egyéni imára, ugyan-is a novíciátus napirendje egyáltalán nemfeszített (fõleg így utólag visszatekintve).A lelki életben való elmélyülést szolgáljákezeken túl bizonyos novíciátusi tanórák,lelki olvasmányok, a rendszeres lelkigya-korlatok, lelki napok, illetve a folyamatosmagiszter általi lelki vezetés. A piaristarend életével való komolyabb megismer-kedés céljából az év folyamán végigolvas-sák a rend alapszabályzatát, a Konstitúci-

ókat és a Regulákat, melyeket a magiszter részletesen elma-gyaráz, és más alapvetõ teológiai tárgyú órákon is részt vesz-nek délelõttönként a tanév folyamán.

A novíciusok teljesen magiszterük irányításának vetikalá magukat, vagyis úgy élnek, hogy a magiszter mindig tud-ja, mit csinálnak. Feladatuk még kisebb feladatok ellátása arendházban. Ilyenek a ministrálás, a sekrestyei feladatok el-végzése, a vacsorára terítés és utána elmosogatás, a helyihajléktalanok esténkénti vacsoráztatása, illetve vasárnapon-ként a ministránsokkal való foglalkozás. A novíciátusnak ta-lán hiányossága, hogy ekkor a novíciusok nem igazán végez-nek kimondottan piarista munkát – mint a tanítás és a gyere-kekkel való törõdés –, kivéve a ministránsokkal való foglalko-zás, ami azonban mégsem az igazi. A bezártságot és a mono-tonságot oldandó hetente két este közösen játszanak, vala-mint havonta néhányszor kirándulnak. Természetesen amagiszterrel együtt.

A novíciátusi év a közösségi életbe való bevezetés ideje is,elindulás az egymás elfogadásának és kölcsönös tiszteleté-nek rögös útján, melyet egy évig reggeltõl estig „gyakorolhat-nak”. A társakkal való állandó be- és összezártság idõnkéntnézeteltéréseket, konfliktusokat eredményez, ugyanakkor

szoros kötelék iskialakul a novíciá-tusi évüket együttmegéltek között.Sokan azt mond-ják, hogy a novíci-átus olyan szüksé-ges rossz, amit túlkell élni... Szerin-tünk nemcsak túl-élni, hanem igazánmegélni is lehet ésérdemes is.

Borbás Péter SP –Valaczka János

Pál SPBorbás Péter (Szeged), Valaczka János Pál (Szeged), Lobmayer Imre

magiszter, Bozók Ferenc és Szécsényi Attila (Szeged)A szegediek 2004-ben érettségiztek a mi iskolánkban.

A váci piaristák birodalma: templom-rendház-iskola.Itt mûködik a novíciátus.

11886677MMáájjuuss 33.. A fõgimnázium diáksága hálaadó istentiszteletenvett részt, a magyar alkotmány visszaállítását ünnepelték.

JJúúlliiuuss 2255.. A sörház utcában kigyulladt egy épület, a Temp-lom téri épületek, köztük a társház is veszélybe került. Azérettségit megszakították, a diákokat elbocsátották, a taná-rok az értékesebb tárgyaik mentéséhez kezdtek. A helybenállomásozó vadászkatonák csapata állította meg a tûz terje-dését.Báró Eötvös József kultuszminiszter az 1867/68-as tanévtõla torna, valamint az alsó négy osztályban a rajz tanítását tet-te kötelezõvé. Az iskola ideiglenes tornahelyeként azújszegedi Népkertet jelölte ki a fenntartó.

11887711DDeecceemmbbeerr.. Bolgár igazgató lemondott, mert gr. AndrássyGyula külügyminiszter fiainak nevelõje lett. Helyébe MagyarGábort nevezték ki.

11887766MMáárrcciiuuss 1199.. A tiszai ár tetõzött, a hatóság az iskolákat bezá-ratta, az ifjúságot szétbocsátották. A társház padlására 10szegény család költözött. Obelcz József tanár árvízvédelmimunkája elismeréseként miniszteri dicséretet kapott.

MMáájjuuss 3311.. Aláírták a szerzõdést. A város megvette tornate-rem építésére a piaristák kertjét, 570 négyszögöl területet.

AAuugguusszzttuuss 1199.. Leleplezték a Dugonics-szobrot, amelyre a 11társház képviseletében 30 rendtag érkezett. Pálfy Ferencpolgármester nemcsak Szegedet országosan híressé tevõ íróemlékét, hanem a kegyes rendet is méltatta. A szoborbizott-

ság elnöke Magyar Gábor volt1873-tól. 1875-ben kötöttekszerzõdést Izsó Miklóssal.Halála miatt azonban Mada-rász Viktor készítette el. Abronzból öntött szobor ma-gassága 8,5 láb, a szürke már-vány talpazat 11,5 láb magas.Az elõállítás költsége 14.500Ft.

AAuugguusszzttuuss 2200..--sszzeepptteemmbbeerr 1111..A szegedi országos vásáron afõgimnáziumban a képzõmû-vészeti tárgyakat állították ki.A tanulók a rajzait is díjazták,érdemrendet kaptak.

11887799MMáárrcciiuuss 44.. Magyar Gábor igazgató a tanulókat az árvízi ve-szély miatt hazaküldte. Stanczel házfõnök 40 Ft-ot adomá-nyozott a védelmi költségekhez.

MMáárrcciiuuss 77.. A társház 6 tagja Algyõ és Tápé elöntése híréreelhagyta a várost. A többiek a vasúti töltésen dolgoztak már-cius 8-án.

MMáárrcciiuuss 1111.. Éjjel 11 körül menekülõk kértek bebocsátást atársházba, éjfél körül 53-an voltak.

MMáárrcciiuuss 1122.. Éjfél után fél kettõkor érkezett a gátról az igaz-gató. Õ mondta, hogy átszakította az ár. A szegedi árvíz nemdöntötte el az iskola épületét. A termei a hajléktalanná váltakszámára szolgált menedékül. Reggel 4-5 óra között a víz kör-bevette az épületet. A bejáratokat homokzsákokkal torla-szolták el.

MMáárrcciiuuss 1133.. Az ár nem tudott elfolyni, betört a Szent Dömetemplom hajójába s a Kalazanci-oltár megdõlt. Az iskolaépü-let megrongálódott, a víz feltört a talajból.

JJúúnniiuuss 99--2277.. A 850 beiratkozott tanulóból csak 204 tett év vé-gi vizsgát.

SSzzeepptteemmbbeerr 1155.. Megnyílt a tanév 485 tanulóval. A 12 helyett8 osztály indult.

Károlyi Attila

Fejezetek a szegedi kegyes oskola történetébõl

Üzenet oskolám diákjainakE padok közt nõttem föl, tanultam meg anyanyelvem szépségét, arajongtam a magyar múltért, és készültem a hazáért tenni valaminagyot. Megadta az ég, hogy 1848-ban csanádi püspökként szol-gálhattam egyházamat, majd 1849-ben a vallás és közoktatás mi-nisztereként próbáltam az ifjak erkölcsi és tudományokban valóneveléséért tenni. Az elmúlt másfél évtizedet emigrációban kény-szerültem letölteni. Örömmel jöttem amnesztiát kapva Szegedreis, kerestem fel e falakat, találkozhattam egykori tanáraimmal éstársaimmal. köszönöm Való József, Csaplár Benedek és BolgárMihály atyák meleg szavait. Ilyen tanítók vezettek a haza oltáraelé.

Kelt Szegeden, 1867-ik esztendõ Május 24. napjánHorváth Mihály

Diákköri jegyzõkönyv hiteles másolata - 1867FORRÁS: KacsaPRESS

A Hódmezõvásárhely felõl vonattal érkezõ uralkodót fogadódiákságot a Budai úton állították fel. A királyi fenség a CsongrádiTakaréktárpénztár emeletén lévõ szállásán fogadta a köszön-téseket. A város megtekintése közepette volt a gimnáziumban. Afolyosókon két sorban állt az ifjúság. Ferenc József az üdvrival-gás közepette a 7. osztályba ment, ahol a két felsõ osztálynövendékeit üdvözölte. Ezután a szertárakat tekintette meg, afizikai múzeumban Volly István tanár villamos kísérletet muta-tott be.

Historia Domus feljegyzése - 1873. május 9.FORRÁS: KacsaPRESS

Oskolai mondandó 4

Tavaszi hadjárat

Horizont5

Idén immár 18. alka-lommal került meg-rendezésre április 2-

tõl 8-ig, az 1848-49-esszabadságharc tavaszihadjáratának emléktúrá-ja. Nekem is volt szeren-csém részt venni a ren-dezvény elsõ három nap-ján, a Szegedi III. Hon-védzászlóalj Hagyo-mányõrzõ Egyesület tag-jaként, április 2. és 4. között. Az egyesület-rõl annyit érdemes tudni, hogy 1998-banalakult 25 taggal, akik azt a célt tûzték kimaguknak, hogy minél több fiatallal is-mertesség meg a szabadságharc esemé-nyeit, és tisztelegjenek a hajdani legendásSzegedi III. („kakastollas”) Honvédzász-lóalj emléke elõtt. Az emlékhadjárat ápri-lis 2-án vette kezdetét a hatvani ütközetemlékére rendezett hadijátékkal. A csata-bemutatóban az akkori haditechnika min-den vívmányát felvonultató hadijáték mél-tán nyerte el a jelen lévõ kb. 1500 nézõ tet-szését, és lelkes tapssal jutalmazták a ka-tonai hagyományõrzõk egyórás csatabe-mutatóját, mely a történelemnek megfele-lõen magyar gyõzelemmel ért véget...Kosztot s kvártélyt Jászberényben lel-tünk.

Április 3-án reggel elgémberedett ta-gokkal ébredtünk. Délelõtt részt vettünk ahagyományos meneten, mely végig megy

a közeli Jászjákóhalmán.Csak a városházánál áll-tunk meg, ahol egy tobor-zójáték került megrende-zésre. Ebéd után, telihassal álltunk újra me-netoszlopba és teljesítet-tük a falu kopjafájáig hát-ralévõ távolságot, ittrészt vettük a falu önkor-mányzata által szerve-zett megemlékezésen és

koszorúzáson. Rövid pihenõ után újraJászberény felé vettük az irányt, hogyrészt vegyünk a városháza elõtti megem-lékezésen és több emlékmû megkoszorú-zásán.

Április 4-én nem kellett korán kel-nünk, mivel csak délután kezdõdtek az-nap a programok. Dél körül átmentünkNagykátára, ahol városi megemlékezésrekerült sor. Majd következett a tápióbicskeicsatabemutató. Ez a csata mindig az évleglátványosabb csatája, köszönhetõ ez azegyre nagyobb mennyiségû pirotechnikaieszköznek, az egyre több mûködõképesfegyvernek, és ágyúnak, melyeknek hálatetemes mennyiségû lõpor füst lengi be acsatateret. És persze évrõl évre egyre többa katonai hagyományõrzõ is. A csata elõttdíszszemlét tartottak a csatában részt ve-võ csapatok fölött, majd a csapatok elin-dultak a kijelölt helyükre. Magyar oldalonhonvédzászlóaljak, a Lengyel Légió, szé-

kely segédcsapatok, vadászok, különbözõhuszárezredek, és tüzérség várta a paran-csokat. Az osztrák oldalon sorgyalogezre-dek, vértes lovasság, és tüzérség állt halál-ra szántan, hogy megvédje a tápióbicskeihidat Ferenc Józsefnek. A magyar csapa-tok bárhogy rohamozták a hidat az oszt-rákok szilárdan tartották, mígnem a sza-badságharc két legvitézebb zászlóalját,minket a szegedi hármasokat, és a kassai(vörös sipkás) kilenceseket vonták elõre.Ekkor a parancsnokunk kitépte a másikzászlóalj zászlósának a kezébõl a zászlót,és egyedül átrohant a hídon, mi a parancs-nokunk, míg a kassaiak a zászlójuk utánrohantunk át hídon, ezt a fergetes roha-mot az osztrákoknak esélyük se volt fel-tartóztatni, így a híd magyar kézre került,de az osztrákok visszavonulás közben fel-gyújtották az ez alkalomból nádból felépí-tett Tapióbicskét, és kivonultak a csatatér-rõl a történelemnek megfelelõen. Ezutána nézõk folyamatos tapsa mellett körbe-meneteltünk a csatatéren, majd az osztrá-kok után mi is elhagytuk a csatateret. Szá-munkra végett ért az idei tavaszi hadjárat.Hatalmas és felejthetetlen élmény volt.Így egy kicsit szomorúan indultunk elSzeged felé és nagyon sajnáltuk, hogynem maradhattunk egészen április 8-ig,amikor a váci csatával véget ér a 2006-ostavaszi hadjárat.

Szupera Péter 10. B

Hunyadi János nevét viselte az az emléktúra, melyet Kár-olyi tanár úr, a történelem munkaközösség vezetõjeszervezett az 1456-os diadal 550. évfordulóján. A kirán-

dulásona ötven diák és tíz tanár vett részt iskolánkból. Március31-én, pénteken, tanítás után indultunk elsõ állomásunk, Zentafelé. Útközben a busz ablakán át megtekinthettük Horgost ésMagyarkanizsát, melyekrõl Újhelyi Zsigmond prenovíciussaltartottunk rövid beszámolót a csoportnak.

Zentára érkezve a heves esõ ellenére az egész csoport ki-ment a Tisza partjára, ahol megkoszorúztuk az 1697-es zentaicsata emlékmûvét, ahol Savoyai Jenõ serege döntõ gyõzelmetaratott a kétszeres török túlerõ felett. Pénteki úti célunkNagybecskerek volt. Útközben átmentünk Temerinen, a vidékõsi, magyar hagyományokkal rendelkezõ faluján, amelyrõl PetriBalázs (12. B) tartott rövid ismertetõt. Este megérkezünk aNagybecskerekhez tartozó Muzslyára, ahol már vártak minketa szalézi testvérek. Rendjüket egy olasz pap, Bosco Szent Jánosalapította. A szaléziek muzslyai kollégiuma a vajdasági Szór-vány Alapítvány központja, ahol a vajdasági magyar diákokanyanyelvi környezetben készülhetnek az egyetemre. A kollégi-umban meleg vacsorát és szállást kaptunk. Másnap reggel rövidsétát tettünk Nagybecskereken, ahol megnéztük az egykori pia-rista gimnáziumot és templomot (az iskolát 1920-ban bezárták),majd folytattuk utunkat. Belgrádba érve az egyetemHungarológia Tanszékének magyar tanárai fogadtak minket, ésmegmutatták a város néhány nevezetességét. Megnéztük a „bo-hém utcát”, a volt Jugoszlávia tisztképzõ iskolájának épületét és

a szerb történelem nagyjainak szobrait. Ezután mentünk fel azegykori diadal színhelyére, a várba.

1453-ban Hódító Mehmed hadai elfogalták Bizáncot. 1456-ban pedig ezt a 100 ezer fõs török sereget Hunyadi János ma-gyar katonákból, szerb és horvát betyárokból, valamint parasz-tokból álló hada megállította. Páratlanul megalázó vereségetszenvedett el a török az egyesült nemzetekkel szemben. A mainapig is ott áll egy Hunyadi János (a szerbeknek SibinjaninJanko) emlékmûve magyar és szerb felirattal. A vár bástyáirafelmászva szép kilátás nyílt a Dunára, Szávára és a zimonyi mil-leniumi toronyra, ahol pestisben meghalt Hunyadi János. Ez-után a belgrádi magyar nagykövetség vendégei lehettünk, aholegy kicsit pihenhettünk és maga a nagykövet mesélt nekünk azottani életrõl.

Következõ úti célunk Karlóca, a vajdasági szerbség õsi köz-pontja volt, ahol 1699-ben a Szent Liga és a Porta aláírta a békét,s Magyarország megszabadult a török járomtól. 1848-ban JosipRajačić szerb metropolita (volt szegedi piarista diák) itt kiáltottaki a Szerb Vajdaságot. Végül Újvidék erõdítménye, Péterváradkövetkezett. A török háborúktól egészen az I. világháborúig fon-tos stratégiai pontnak számított, részben a vár szerkezeti felépí-tése, részben a Duna közlekedési és védelmi szerepe miatt. Avárban tettünk egy rövid sétát, majd hazaindultunk és késõ estemár Szegeden voltunk. Mindannyiunk számára felejthetetlen él-ményt jelentett ez a vajdasági kirándulás.

Varga Iván 11. B

Nándorfehérvár 1456-2006

Horizont 6

Egy különleges húsvét

Kr.e. 1250 körül Mózes és népe faképnél hagyta II.Ramszeszt a mai Szuezi-csatorna partjánál. A ha-gyomány szerint elõzõ este úti ruhában, állva ették

meg utolsó vacsorájukat, míg a jelre vártak. Azóta is meg-ünneplik, s Jézus révén átkerült a keresztény szokásba is.

Feltehetõleg nem a vallásosság késztette Alboint (Kr.u.560. k.-572.) arra a látványos cselekedetre, hogy egész né-pével megismételje ezt a bravúrt. Mégis mi késztette erre atettre a langobardokat? A népvándorlás kora azért volthosszú, mert a népek sosem egyszerre mozdultak, hanemlassú folyamat során csorogtak egyik helyrõl a másikra,épp ezért ritka és figyelemre méltó, ha egy csoport mégisúgy dönt, együtt megy tovább. Egy több ezres tömeget ígymozgatni komoly szervezõkészséget és szerencsét igényel,sõt nem is biztos, hogy egy ember képes lehetett akkor er-re, elég valószínû, hogy kellett hozzá a nép, de legalább afejedelmek hozzájárulása, támogatása is. De mik is vezé-relhették õket? Elsõsorban politikai tényezõk, melyek szá-lai olyan kuszák, hogy most nincs is értelme bogozni, eléglesz felszínesen vázolni, és persze az új lakhely irántiigény. A Keletrómai Birodalom politikája Jusztinianuszalatt arra törekedett, hogy viszonylagos béke legyen azészaki határon, azonban 546-ban Wacho halála után új di-nasztia került trónra Langobardiában és ebben az idõbenGepidia is uralkodóházat cserélt. A két család engesztelhe-tetlenül egymás ellen fordult, ezt az ellentétet szították abizánciak is, mivel kellett nekik Sirmium, ami gepida ké-zen volt. 565-ig a langobardok Bizánc szövetségesei, demind több területet szereznek meg, sõt egy büntetõhadjá-ratban is részt vesznek, aminek során megismerik Itáliátés azonnal belészeretnek. Az agresszív magatartás és az újcsászár, Jusztinosz végül fordítanak a szerencsén, és azerõs nép politikailag elszigetelõdik. Ugyanebben az idõbenvan egy másik, Bizáncban csalódott szövetséges is, kicsitkeletebbre, mégpedig Baján népe, az avarok. Többszörmegpróbáltak bejutni a birodalom területére, csakhogy

biztos távolságra tudják magukat a türköktõl, akik ki akar-ták irtani õket, s egy frankok elleni hadjáratuk soránAlboin követei meglátogatták Germániában Bajánt. Azavarok feje természetesen igazi steppei módon alkudozott,a gepida szállásterületet és a langobard állatállomány felétkérte. 567-ben a beözönlõ avar sereg és Alboin germánjailerohanták Gepidiát, Kunimund (560-567) király tehetetlenvolt ezzel a túlerõvel szemben. Népe elbukott, õ maga pe-dig meghalt. Baján népe nagyon agresszív volt, és szintebiztos, hogy le akarta igázni szomszédjait is. Ez az új té-nyezõ csak megerõsítette elhatározásukat és gyorsítottatetteiket, ugyanis már Wacho király tervbe vette, hogy Itá-liára is kiterjeszti hatalmát. Ennek az elképzelésnek régé-szeti nyoma is van, ugyanis a Dunántúl addig ellenõrizet-len déli területeire szászokat költöztettek, szövetséges had-erõként ott szállásoltatták õket. Így már elég erõs a kicsinylangobard nép ahhoz, hogy a gazdag de feldúlt Itáliát meg-szerezze magának, viszont nem jó egy erõs ellenfelet a há-tunk mögött hagyni. Alboin újabb szerzõdésben biztosítot-ta népének a szabad visszatérést száz évig, ha netán nemválna be az új haza. 568 húsvétját teljes úti szerelésben ün-nepelték meg, majd másnap lerombolták Pannóniát és út-ra keltek a szépséges Cividale irányába.

Mily kár, hogy ezzel a korral a tankönyvek csak futólagfoglalkoznak, hisz nemcsak eseménydús, izgalmas idõ-szak, hanem rendkívül fontos ahhoz, hogy megértsük a ké-sõbbi középkort, nem is beszélve a dilettáns történészekténykedésének megelõzésérõl. A langobardok elsõsorbanItália kapcsán ismeretesek, pedig pannóniai történetüknélkül nem teljes a sztori. Bóna István halhatatlan munkáinyomán mára már megelevenednek elõttünk az ismeret-lenbe veszõ népek, de kevés publicitást kapnak.

Bódy Tamás történészhallgató,öregdiák – 12. A (2004)

Az ismert karikaturista a Ju-hász Gyula Tanárképzõ Fõ-iskola rajz-földrajz szakán

végzett Szegeden, 1990-ben. Külsõs-ként elsõ rajzai a Ludas Matyibanjelentek meg, majd párhuzamosan aHócipõ is közölte karikatúráit. Azegyre inkább ismertté vált rajzolót anapilapok is foglalkoztatni kezdték,így a Pesti Hírlap, a Magyar Nem-zet, az Esti Hírlap, a Mai Nap, a Ku-rír, a Népszabadság. Alapító tagjavolt a Pesti Veréb humor melléklet-nek, illetve a Veszett Veréb humor-magazinnak, késõbb a Pesti Vicc, aKretén, a Móricka és a Kismalac új-ságok egyik meghatározó alakjává

vált. Politikai karikatúrái a Demok-ratában jelennek meg heti rendsze-rességgel. Több rejtvényújság is fog-lalkoztatja.

Számos díjat nyert, többek kö-zött: International MessageCartoon Fest (1994), KarikatúraKözönségdíj (1998).

A Dugonics András PiaristaGimnázium aulájában NémethGyörgy karikaturista alkotásainaktársaságában láthatjuk jellegzetesrajzait május 5-ig. A kiállítást az is-kolában mûködõ Kulturális Központrendezte.

SzePiPRESS

Vendégünk: Szmodis Imre

Aszeptemberben elindult Comenius 1 Projekt újabb ál-lomása a norvégiai út volt 2006 áprilisában. Örömmelkell megállapítanunk, hogy Comeniusnak igen szoros

magyar kötõdése is lehetett. Erre Dr. Rakonczai János tanárúr, piarista öregdiák hívta fel figyelmünket. Amiben mi mun-kálkodunk, az egy iskolafejlesztési program, összhangbanazzal az elképzeléssel, hogy a Piarista Gimnázium folyama-tosan új kapcsolódási lehetõségeket keres, miközben a ha-gyományokat is megõrzi.

Az Európai Unió országainak van mit megmutatnunk ésugyanakkor tanulhatunk is más országok elképzeléseibõl, ésazok gyakorlati megvalósításából.

Három tanár (Dékány Zoltán, Petõ Gábor és Sík Péter),valamint öt diák utazhatottRjukanba. A cikk írója pár nappalkorábban érkezett meg, hogy tanít-hasson is. Az órákon a magyarnyelvvel, történelemmel, néprajz-zal, népzenével, néptánccal és kul-túrával ismerkedhettek meg a nor-vég diákok és az õket tanító kollé-gák. Megismerkedhettek Magyar-ország uniós helyzetével és a ma-gyar jellegzetességekkel. Megis-merkedtek Kodállyal, a szolmizá-lással, híres magyarokkal, tudósok-kal, írókkal. Fordítottak Petõfit, ésvolt festészeti bemutató képeslap-ok segítségével. A legnagyobb sike-re a Bartók Béla-órának volt, amelynek végén megtanulták a„Hej Dunáról fúj a szél” címû népdalt, majd a Nox együttesfeldolgozásában azt meg is hallgatták, együtt énekelve a dalt.Zárásként Dél-Alföldi ugróst táncoltak. Ilyen elõkészítésután már mindenki sokkal jobb képet alkothatott rólunk, ma-gyarokról. A program több országot fog össze, megérkeztekaz észtek Vöruból és a lengyelek is Włocławekból.

A norvég iskola 200 diákja nagyon sokféle csoportban ta-nul. Vannak hagyományosnak mondható gimnáziumi osztá-lyok, de képeznek asztalosokat, villanyszerelõket, ápolónõ-ket, konyhai dolgozókat, építõmunkásokat, vasipari szak-munkásokat, egyszóval a skála igen széles. Az osztálylét-számok alacsonyak, gyakori a csoportbontás is. 80-90 percesórák vannak, de közben van néha rövid szünet, amikor fá-radni látszanak a diákok. Körülbelül 200 számítógép segíti amunkát külön termekben, de a tanteremben is van gép,nyomtatóval. Rendszeresen használják a technikai eszközö-ket. Sok önálló feladatot kapnak, amit egyedül, párban, vagykisebb csoportban kell megoldaniuk. A legérdekesebb, hogy ahét folyamán van olyan óra, amit szabad tanulással tölthet-nek a diákok, rendszerint a méretes könyvtárban. Volt ugyan

néhány diák, aki nem nagyon igyekezett, de a többség bizonykeményen dolgozott, mert szeretne elõrébb jutni. Esélyük isvan: Norvégiában nincs munkanélküliség. Mindenki beszélangolul és már nem második nyelv nekik, hanem elõlépett el-sõ nyelvvé. Csendben megjegyzem, hogy nem szinkronizál-ják az angol nyelvû programokat a TV-ben. Jól teszik, mertaz is segíti a nyelv hatékony elsajátítását.

Kemény havazások voltak még akkor is amikor kint vol-tunk. A diákok közül, aki akar, naponta mehet síelni az isko-la külön autóbuszával. Kemény edzés van és más sportokatis ûznek.

Rjukan különleges hely. Fél évig nem süt be a nap abba avölgybe, ahol elhelyezkedik. Solfest-nek nevezik azt az ünne-

pet, aminek mi is részesei voltunk.Ekkor azt ünneplik, hogy végre új-ra látják a napot a völgyben is.Nemcsak az iskolában voltunk,rengeteg élményben volt részünk agazdag programok révén. Volt röp-labdamérkõzés, síelés, kutyaszáno-zás és kolbászsütés a havas tájban.A diákok családoknál laktak, a ta-nárok egy vendégházban. Érdemestudni, hogy Rjukan volt az a hely aháború során, ahol a németek a ne-hézvízhez hozzá tudtak jutni.Mindez annak az eredménye, hogya vízenergia felhasználásával anorvégok áramot kezdtek termelni

a század elején, hogy nitrogén alapú mûtrágyát gyártson aNorsk Hydro vállalat. A környék hatalmas fejlõdésnek in-dult francia kölcsönbõl. A nehézvíz csak egy melléktermék,ami a gyártás során keletkezik. A norvég partizánok elõszöra gyárat robbantották fel, aztán azt a kompot, amivel a teljesaddigi nehézvíz mennyiséget akarták a németek elszállítani.Lehet, hogy nagyon sokat köszönhetünk azoknak az embe-reknek, akik hóban, fagyban, komoly kockázatot vállalva hi-hetetlen hõstetteket vittek véghez.

Bizonyára ezek az információk is fognak szerepelniazokban az óratervekben, amelyek a projekt során elkészül-nek. Túl azon, hogy megismerjük egymást, az egyik célkitû-zése a hároméves programnak az, hogy lehetõleg minél többóraterv készüljön el az egyes tantárgyakból. Ez közös fel-adat. Az órákat angolra fordítva, a másik országokban is ta-nítják majd. Köszönet illeti vendéglátóinkat, akik közülIngrid Kjelsnes és férje Tom voltak a legtöbbet velünk ésminden tekintetben sikeressé tudták tenni tanulmányutun-kat. Ha sikeres lesz a januárban újra beadott pályázatunk,akkor a következõ út Észtországba vezet 2006 novemberé-ben.

Sík Péter

Comenius folytatódik

Horizont7

SS ZZ AA KK KK ÉÉ PP ZZ ÉÉ SS II TT ÁÁ MM OO GG AA TT ÁÁ SS

GGiimmnnáázziiuummuunnkk mmûûkkööddééssii ffeellttéétteelleeiinneekk jjaavvííttáássáábbaann éévveekk óóttaa nnaaggyy sseeggííttssééggeett jjeelleenntt,, hhooggyy ccééggeekkttõõll éésskküüllöönnffééllee vváállllaallkkoozzáássookkttóóll jjeelleennttõõss sszzaakk--kkééppzzééssii ttáámmooggaattáásstt kkaappuunnkk.. EEnnnneekk aa ttáámmooggaattáássnnaakk aa ffooggaaddáássááttaazz tteesszzii lleehheettõõvvéé,, hhooggyy iisskkoolláánnkkbbaann éérreettttssééggii uuttáánnii sszzaakkkkééppzzééss ffoollyyiikk.. KKéérrjjüükk aazzookkaatt aa sszzüüllõõkkeett ééssöörreeggddiiáákkookkaatt,, aakkiikk sszzaakkkkééppzzééssii ttáámmooggaattááss eellnnyyeerréésséébbeenn sseeggíítteennii ttuuddnnaakk,, aazz eeggyyüüttttmmûûkkööddééssii mmeeggááll--llaappooddááss mmeeggkkööttééssee éérrddeekkéébbeenn kkeerreesssséékk RRáácczz JJáánnoossnnéé ggaazzddaassáággii vveezzeettõõtt aa 6622--554499--009922 tteelleeffoonnsszzáámmoonn,,vvaaggyy aa mmaaggddii@@sszzeeppii..hhuu ee--mmaaiill ccíímmeenn..

Prizma 8

A Szent Dömötör templom

MMii aa DDöömmööttöörr tteemmpplloomm ttöörr--ttéénneettee??

Mondhatnánk, Szegednekmásodik fõtere a Dóm tér.Az idelátogatók, és a szegedi-ek is természetesnek tartják,hogy a két nagy torony mel-lett, van egy kis torony, amitúgy hívnak: Dömötör to-rony. De azt már jóval keve-sebben tudják, hogy ez a ma-radványa annak a hajdani,

középkori eredetû szép, nagy templomnak, amely itt állt 700-800évig. Az egykori szegedi vár az egyik legrégebbi templomos he-lye volt a városnak. Ami pedig a templom elnevezését, a SzentDömötör nevet illeti, a szegediek vitatkoznak: Dömötör, vagyDemeter. Tény, hogy ez a templom a 12. században már külön-bözõ oklevelekben szerepelt. Szegednek valószínûleg a legrégeb-bi temploma. Sajnos 1543-ban, amikor Szeged a török kezérekerült, akkor ezt a templomot is el kellett hagynia az itt lévõ pa-poknak, hisz ez nem egy szerzetesrendhez köthetõ, hanem egyvilági templom volt. A török alatt a templom elnéptelenedett, sõt,a török alatt lassan romossá vált. Ez azt jelenti, hogy mivel nemvolt benne istentisztelet, nem volt papság, aki gondozta volna, atetõ beázott, és a templom romossá vált. 1686-ban visszafoglal-ták Szegedet a keresztes seregek. A Dömötör templomnak a fel-újítása valamikor az 1710-es években kezdõdött el. A templomhomlokzatát, és a belsõ berendezéseit tekintve, meghagyták aközépkori, román, illetve gótikus építményt, de a templom hom-lokzata barokk külsõt kapott, és a templom belsejében az oltá-rok is barokk stílusban készültnek el. A dolog érdekessége, hogySzeged városa úgy döntött, legfontosabb az ifjúságnak a nevelé-se. És ahhoz, hogy valaki jó iskolát mondhasson magának, ah-hoz megfelelõ tanítómesterekre van szüksége. Ekkor Európá-ban nagyon jó, hírneves, és mondhatjuk a legjobb tanítói hírne-ve a piarista rendnek volt. A rend a követõi, paptanárai már az1700-as évek elején megjelentek Magyarország középsõ részén.A Felvidéken pedig már jóval korábban is. Szeged városa a pia-rista rendhez fordul, hogy jöjjenek Szegedre, és itt nyissanak egyiskolát, és okítsák az itteni diákokat. 1719-ben a rend igent mon-dott, és 1720-ban meg is érkeztek, és a várossal kötött szerzõdésalapján, a város elvállalta, hogy a rendnek terültet, és iskola épü-letet biztosít. A piarista atyákra bízták a Szent Dömötör temp-lomot, tehát mint templomot is, plébániát is megkapták. Azutánaz 1780-as években a Dömötör templom ismét világi templom-má válik.

DDee eezzuuttáánn aa ppiiaarriissttaa aattyyáákknnaakk nneemm vvoolltt sseemmmmii kköözzüükk hhoozzzzáá??

Az oskola maradt, de a templom egyik oldalához hozzáépítettrész volt a plébánia. Tehát kikerült a kezükbõl, de a mai Oskolautca vonulatában a híd felett, végig ott volt az iskolájuk a piaris-táknak. És ez tulajdonképpen így volt egészen az 1880-as éve-kig, amikor az 1879-es nagy árvíz után elhatározták, hogy újépületet építenek nekik. És így épült föl az új piarista iskola, amia Hõsök kapujánál található az Aradi Vértanúk terén. A Dómtér a Tisza partjával párhuzamosan, és az itt húzódó utcákkalpárhuzamosan lett kialakítva. A Fogadalmi templomot az elsõvilágháború elõtt, 1913-ban kezdték építeni. A templomnak aszentély felöli részét kezdték építeni, mert az még a hajdani Dö-mötör templomon kívül volt. És ahogy haladtak, úgy merült felannak a szükségessége, hogy le kéne bontani a Dömötör temp-

lomot. A Dömötör templom akkori plébánosa azt mondta, hogycsak az õ testén keresztül, tehát ha le akarják bontani, akkor õrá sújtsanak elõször a csákánnyal. De közben kitört az elsõ vi-lágháború 1914-ben, és az egész építkezés félbemaradt. A Dö-mötör templom mûködött tovább, és a vesztes háború, majd atrianoni béke után úgy tûnt, hogy itt templomépítésre úgysemkerül sor. Viszont, a temesvári püspököt kidobták a románok ahelyérõl, és Szegedre jött. Ezért felmerült, hogy püspöki szék-hely, püspöki palota, és természetesen püspöki székesegyházszükséges. Ez a gondolat találkozott a Szegedet kedvelõ, itt több-ször is megforduló Klebelsberg Kunó vallás-, és közoktatásügyiminiszter elképzeléseivel. Úgy döntöttek, hogy folytatódjon aFogadalmi templom építése. De, akkor ez már egyúttal nemcsak a város temploma lesz, hanem, akkor ez lesz a püspökiszékhely, a püspöki székesegyház. Ez volt Klebelsberg újítása.Ez a templom kicsit egész Magyarország Fogadalmi templomalett. Az akkori építkezés következtében elbontották a Dömötörtemplomot. Amikor a templom bontása folyt, kiderült, hogy bi-zony a barokk falak mögött valójában egy középkori, régi, széptemplom található. Akkor derült ki, hogy a templom tornyát abarokk korban körbeépítették. És ahogy bontották, ez elõkerültgyönyörûen, de a munkások olyan sunggal dolgoztak, hogymajdnem a tornyot is lebontották, amikor a múzeum igazgatója,Móra Ferenc kétségbeesett újságcikket írt, hogy legalább a Dö-mötör tornyot hagyják meg, mint emléket. Így hagyták meg atornyot, amit kicsit elbontottak, de visszafalazták az eredeti tég-lákból. Ez õrzi a hajdan 800 éven át itt állt Dömötör templomemlékét. Sajnos ezzel Szeged fontos középkori darabját bontot-ták el. De hát azért más kor volt: a mai fejünkkel nem szabadítéletet mondani, mert másképpen álltak hozzá a dolgokhoz.

HHoovvaa vviittttéékk aazz oollttáárrkkééppeekkeett??

Különbözõ környékbeli templomokba vitték el. Tudjuk, hogy aszobrok java részét kivitték a röszkei templomba, és mikor1995-ben a püspöki kincstárat, és múzeumot megnyitottuk, kétszép oltárképet, Szent Sebestyént, és Szent Rókust onnan,Röszkérõl hoztunk be. A korabeli híradás szerint a környékbelikisebb templomokba kerültek a különbözõ képek, szobrok pl.Kübekházára. A fõoltárról két szép szobor szintén megtalálhatóa püspöki kiállításban. A templom fõoltárán egy szép, faragott,szegedi címer volt. Ez a címer itt van bent a múzeumban. A ré-gi, rézbõl készült keresztelõ medence megmaradt, az átkerült aDómba. A Dömötör templom volt Szeged saját temploma. Ezazt jelenti, hogy a szegedi cé-heknek, amelyek a törökután létrejöttek az 1700-asévekben, ez volt a mindenko-ri ünneplésük színtere. Ezazt is jelenti, hogy bent atemplomban voltak elhelyez-ve az egyes céheknek a zász-lói. A templomban több olyankovácsolt vasajtó, és másegyéb tárgy volt (a zászlókis), amelyeket jellegüknél fog-va már akkor úgy ítélték meg,hogy ezeket kár volna eldob-ni. Így ezek bekerültek a mú-zeumba.

Török Tibor 11. B

NNeemmrréégg iisskkoolláánnkk aaddootttt hheellyyeett aannnnaakk aa ttáárrllaattnnaakk,, aammeellyy aazz eeggyykkoorr SSzzeenntt DDöömmööttöörrtteemmpplloommoott mmuuttaattttaa bbee.. AA DDóómm hheellyyéénn eeggyykkoorr áállllóó ééppüülleett,, ss aa sszzoommsszzééddssáággáábbaann áállllóóiisskkoollaa aa ppiiaarriissttáákk ggoonnddoozzáássáábbaann áálllltt.. ZZoommbboorrii IIssttvváánnnnaall,, aa FFeekkeettee--hháázz vveezzeettõõjjéévveell

bbeesszzééllggeettttüünnkk..

Lélekemelõ9

Az Idegenlégió 35 éve szolgáló törzsõrmestere mindenreggel „megeszik” egy újoncot. Egy reggel odamegy hozzáegy újonc, és azt mondja:„Hé, adj kimenõt!”Az õrmester már tépné darabokra, mikor eszébe jut azelõzõ napon kapott parancs, miszerint az újoncokkal

szépen kell bánni... Így azt mondja:„Ha kitalálod, melyik szemem van üvegbõl, kapsz.”„A jobb!” – mondja a katona.„Honnan tudod?”„Emberi kifejezés van benne!”

Az Óvári Sárkánykönyv nyomán

AA BBOOMMBBAA ÉÉNNEEKKEE

Szállok, szállok anyám, a repülõ kövér hasa alatt, sok mindent láttam születésem óta.Aggódó, rettegõ és unott emberek segítettek a világra, de nem tõlük vagyok én.Petyhüdt, képlékeny testük elundorít.Anyám, a repülõ más. Õt állandóan szolgálják, csaknem mindig fent köröz velem a magasban, szolgálják rettegve, mert õ az erõsebb,És sikoltoznának, ha lezuhanna.(Anyám nõvére lezuhant egyszer, láttam.) Szállok, szállok anyám, a repülõ kövér hasa alatt. Nézem a törpe világot, a vad szabálytalanságot,az apró és felesleges hangya-nyüzsgési,a pondró-négyszögekbe rendezett világot, és az utakat a csiga-autókkal.Egyszer eljön az Idõ, betöltöm a Rendet, a Bombák létének nagy parancsát,a bomba-nászt. Anyám gyengédenelereszt, süvítve hullok, egyre sebesebben,pontosan szállok és kéjesen,minden porcikám feszül, hát nemsokára összerobban két sóvárgó, magányos töl-tetem, s a kritikus mennyiség láncreakcióba lép. Ó, Szent Lánc-Reakció!Egyre nagyobb lesz minden, mígzuhanok. Megszûnik minden, amit nem értek,rendet teremtek végre, rendet,hogy új alakban, szépséges felhõalakbanmostani hideg lárvámból kikéljek,elterüljek a táj felett,felnyújtózzam újra az égig, szabad szelek ringatásában. Tudom, anyám büszkén tekint le rám, és tömör, szótlan, logikus testvéreim, akik majd nászomban követnek.

FFÉÉLLEELLEEMM

Félek, hogy megtudom, a gyilkos hány cukorral issza kávéját,

és megbocsátok neki.

Félek, megismerem a szajhát, hogy anyját szereti,

és megbocsátok neki.

Félek, meglátom az ellenséget latrina felett guggolva,

és nem tudom lelõni, mikor gyenge, és nadrágját letolja.

Félek, hogy nem ütök soha vissza,hanem mosolygok,

hogy emberré enyhítsek mindig egy ütéstõl torz arcot.

Félek, hogy a kedveseim én küldöm el, ha mennek,

mert nem akarok áldozatot az én örömömnek.

Félek, csak magammalgyûrkõzöm

irgalom nélkül, halálig,hogy engem is megszánjon

néhaaz a másik.

Szentmihályi Szabó Péter versei

HATODIK FEJ: HARAG

Az utolsó töltényig

Ez a legéletveszélyesebb fej! Ennek lángja perzsel ki otthonukból családokat, földjükrõl egész népeket.Brutális és kegyetlen és bosszúszomjas.

Szent György

Matusz Péter grafikája

BBaallááss BBééllaa kkaappoossvváárrii mmeeggyyééssppüüssppöökklleevveellee aa vváállaasszzttáássookkrróóll

Isten, mivel maga a szeretet, se-hogy se maradt meg egek lakójá-nak. Szembeszállt tehát a káosz-

szal és nem tisztelte másságunkat. Be-avatkozott Káin magánéletébe, Ábra-hámot rávette ak ö z ü g y e k r e ,majd Mózestn e m z e t k ö z ikonfliktusba so-dorta. Jeremiásés Ezdrás fedõ-nevû ügynökei-vel ellenállásimozgalmat indí-tott a kisembe-rekért. Dánielt,a határokon túlikisebbség kép-viselõjét, Balta-zár lakomájánegyoldalú mé-diaelõnyhöz jut-tatta, így meg-bontotta az ad-digi erõegyensúlyt és elõkészítette apogányok Galileáját a Pusztában Kiál-tó szavára. Gyümölcsoltó Boldogasz-szony ünnepén személyesen belépett anapi politikába, majd fokozatosanmegszállta a világot, mert nem fért el asekrestyékben. Maga körül feldühítet-te a hamisakat és lázba hozta az igaza-

kat. Miatta õrült meg a beépített Jú-dás, és tõle nem tudott aludni a köz-tisztviselõ Pilátus. Kampányolt 33éven át, megbukott nagypénteken, ésmégis gyõzött húsvétkor. Ezzel azon-ban nem elégedett meg. Õ ugyanis nemgyõzni, hanem meggyõzni akart.Igényt tartott a világ jobbszélére is,

balszélére is, sõta centrumra is. Bántotta õt a la-komán üresenmaradt hely, fájtneki a piaconácsorgó, a gyü-mölcstelen ág ésa kamattalantõke. Tüzet ho-zott, amit lán-goltatni akart.Ehhez viszontvérkönny kel-lett, majd meg-hasadt Szív ésáradó Lélek.Mindez megtör-tént, részérõlminden rend-

ben, részünkrõl annál kevésbé. Ahelyzet ezért pocsék és ezért tart méga történelem.

BetonBalás Béla kaposvári megyéspüspök

a budapesti piarista gimnáziumdiákja volt.

Politikáról,magunk közt, másként!

Sík Sándor:

Mit jelent „magyarnak lenni”?

KulTúrista 10

Idézet a papköltõ és cserkészvezetõ 1936-ban, az Árpád-házi szentekrõl tartott rádió-beszéd sorozatának Szent Istvánról szólórészébõl.

Magyarnak lenni Szent Istvántanítása szerint erkölcsi foga-lom. Még senkit sem tesz ma-

gyarrá az, hogy magyarul beszél. Ezmég nagyon kevés. Senkit sem tesz ma-gyarrá az, hogy a vére magyar, sõt mégaz sem, hogy magyarnak vallja magát:a magyarságot erkölcsi küzdelemmel,Isten sürgette cselekvéssel úgy kell ki-küzdeni. Magyarnak lenni erkölcsi len-dület.

Magyarnak lenni: hit. Hit a ma-gyarság hivatásában. Hit abban, hogyaz Isten akar velünk valamit és, hogy amagyarság képes megvalósítani ezt az

isteni feladatot. Magyarnak lenni: sze-retet, együttérzés, átfogása, átölelésemindannak, ami magyar: a magyarföldnek, utolsó talpalatnyi rögének, amagyar történelem minden mozzanatá-val, a magyar embernek s koldusnak ésaz emberhez nem méltó életet élõnekis.

És cselekvés, levonni a konzekven-ciáját ennek a hitnek és ennek a szere-tetnek: tenni tunyaság, kényelem, önér-dek ellenére is, amit erkölcs, amit lelki-ismeret, amit Isten megkíván, – ezt je-lenti magyarnak lenni Szent Istvánszerint.

A szerzõ piarista szerzetes, irodalomtörté-nész, esztéta, 1930-tól a szegedi egyetemen

tanított

Újdonságaink

SSZZEEPPII -- VVIIDDEEOOMMÛÛVVÉÉSSZZFFIILLMMEEKK:: ¸ HHAARRAAGGBBAANN AA VVII--LLÁÁGGGGAALL –– RREEBBEELL WWIITTHHOOUUTT AA CCAAUUSSEE((11995555)) – A legendás kamasz, James Deanfilmje. A kaliforniai gimnáziumba új fiúérkezik. Az iskolát uraló rocker banda ve-zére egybõl beleköt, és késpárbajra, majdkatasztrófával végzõdõ autóversenyrehívja ki. A felnõttek és társai erõszakos vi-lágával szemben Jim csupán a bandave-zér volt barátnõjében, Judyban és egydúsgazdag árva gyerekben, Platóban találnémi támaszt. Ezt a maga korában iskolátteremtõ melodrámát az „ok nélküli láza-dó” prototípusát megtestesítõ James Deanjátéka teszi felejthetetlenné. ¸ PPAANNEELL--KKAAPPCCSSOOLLAATT – Tarr Béla filmje ̧ AAZZ ÍÍGGÉÉRREETTFFÖÖLLDDJJEE – Andrzej Wajda történelmi tabló-ja – Lódzban vagyunk a századfordulón,a korai kapitalizmus kibontakozása ide-jén. A textiliparáról híres városban, KarolBorowiecki, a nemesi származású lengyelfiatalember és két barátja, a német MaksBaum és a zsidó Moryc Welt elhatároz-zák, hogy önálló vállalkozásba fognak,textilgyárat alapítanak... A világhírû, No-bel-díjas Wladyslaw Reymont regényébõlkészült film sokrétû jelentéstartamábólmost csak egy gondolatot idéznénk az idõsnemes, Borowiecki úr szavaival: „Ti per-sze mind csak nevettek a múlton, a tradí-ciót hullának nevezitek, a nemességet elõ-ítéletnek, az erényt babonának, eladtátoka lelketeket, eladtátok az aranyborjú-nak...”IIRROODDAALLMMII KKAAPPCCSSOOLLAATTOOKK:: ¸ AAGGYYEERRTTYYÁÁKK CCSSOONNKKIIGG ÉÉGGNNEEKK – Márai mû-vének szenzációs feldolgozása. ¸ AAZZÉÉDDEENNTTÕÕLL KKEELLEETTRREE – Elia Kazan csodála-tos filmje Steinbeck regényébõl JamesDean ragyogó játékával.SSZZEELLLLEEMMII HHOORRIIZZOONNTTOODD TTÁÁGGÍÍTT--HHAATTOODD:: ¸ RREENNDDEEZZÕÕII PPOORRTTRRÉÉKK::Cameron Crowe, Clint Eastwood,Bereményi Géza. ¸ MMAATTIISSSSEE ÉÉSS PPIICCAASSSSOO

– portréfilm a két mûvészrõl. ¸ MMEELLEEGG--SSZZIIKK AA FFÖÖLLDD,, OOKKOOSSAABBBB FFEELLKKÉÉSSZZÜÜLLNNII ––ökológiáról – mindenkinek. ¸ AAZZ ÖÖRRÖÖMM--ÓÓDDAA – egy zenemû történelmi vonatkozá-sai… ¸ SSOORRSSTTAALLAANNSSÁÁGG – Koltay Lajosszép filmje Kertész Imre regényébõl. ¸ AANNEEVVEETTÉÉSS-rõl mindent.

SSZZEEPPII -- HHAANNGGAARRCCHHIIVVUUMM¯ SSÍÍKK SSÁÁNNDDOORR:: KKEERREESSZZTTÚÚTT-ját mondjael zenei aláfestéssel Jónás Gabriella. ¯Palya Bea WWEEÖÖRREESS SSÁÁNNDDOORR:: PPSSYYCCHHÉÉ-jébõl ad elõ részleteket. (Hangzó Helikon)¯ SSEEBBEESSTTYYÉÉNN MMÁÁRRTTAA –– MMAAGGYYAARR NNÉÉPP--KKÖÖLLTTÉÉSSZZEETT.. – Gyöngyszemek népdalaink-ból. (Hangzó Helikon) ¯ JJÓÓZZSSEEFF AATTTTIILLAAIISSTTEENNEESS VVEERRSSEEIIbõl válogatott JelenczkiIstván. A verseket élõ és már meghalt ki-váló elõadók interpretálják. A CD-hezJelenits István piarista írt elõszót. ¯BBAARRTTÓÓKK BBÉÉLLAA -- MMÁÁSSKKÉÉNNTT. A zeneszerzõmûvei jazz feldolgozásban… Házi váloga-tás.

Szegheõ József SPNB.: A Katalógus Honlapunkon megtekinthetõ!

EEGGYY ÕÕSSHHÜÜLLLLÕÕ CCSSOONNTTVVÁÁZZÁÁRRAA

LLuussttaa,, ppáárrááss,, ttöörrttéénneelleemm eellõõttttii iiddõõkk.. AA fföölldd mméégg úújj.. AAzz áállllaattookkbbéékkéénn nnyyúújjttóózznnaakk llaannggyyooss ppooccssoollyyáákkbbaann,, vvaaggyy lloommbb kköözztt bbáámmuulljjáákk aa rrõõtt nnaappoottaa llááttóóhhaattáárr ggõõzzéébbeenn..

CCssaakk eeggyy vvoolltt,, kkii aallaattttoommbbaann,, áárrttaattllaann bboozzóóttookk áárrnnyyéékkáábbaann hhuussáánnggoott ffaarraaggootttt ttoorrzz vviiggyyoorrggáássssaall,, eellmméésseenn nnyyeelleesstt,, hhooggyy jjoobbbbaann ttöörrjjöönn zzsseennggee kkooppoonnyyáátt aa bbuunnkkóóss vvééggee..

SSiikkeerrüülltt.. NNoosszzaa,,

KKeezzddõõddhheett aa TTöörrttéénneelleemm..

RRóónnaayy GGyyöörrggyy

Abefejezõdött házibajnokságokrólkészült beszámolók:

KKOOSSÁÁRRLLAABBDDAA –– Véget ért iskolánk házikosárlabda-bajnoksága, melynek meg-nyeréséért – a végzõsök és a 10.A hiá-nyában – hét csapat szállt harcba. Acsoportküzdelmek eredményei: AA ccssoo--ppoorrtt:: 7.A-8.A: 2-29, 7.A-9.A: 8-15, 9.A-9.B: 20-12, 8.A-9.B: 43-4, 7.A-9.B: 13-15, 8.A-9.A: 14-7; így továbbjutottak: 1.8.A: 6 pt, 2. 9.A: 5 pt; kiestek: 3. 9.B: 4pt, 4. 7.A: 3 pt. BB ccssooppoorrtt:: 10.B-11.A:13-14, 10.B-11.B: 6-31, 11.A-11.B: 8-23;így továbbjutottak: 1. 11.B: 4 pt, 2. 11.A:3 pt; kiesett: 10.B: 2 pt (a vereség 1, agyõzelem 2 pontot ér).

A döntõbe jutásért a csoportelsõk amásik csoport másodikjával mérkõztekmeg: 8.A-11.A: 18-10, 9.A-11.B: 7-24.Végül a két vesztes csapat a 3. , a kétgyõztes pedig az 1. helyért mérkõzöttmeg egymással. A bronzmeccsen a 9.A18-16 arányban, nagy küzdelembengyõzött a 11.A ellen, s így harmadik lett,a végsõ gyõzelmet pedig a 11.B szereztemeg, azzal, hogy a 8.A felett 32-19arányban diadalmaskodott. Gratulá-lunk!TTEERREEMMAATTLLÉÉTTIIKKAA –– Befejezõdtek isko-lánk terematlétika házibajnokságánakküzdelmei is, melyek két korcsoportbanfolytak (7.-9. osztály és 10.-12.). Rövid-távfutóink a 30 m-es rajtversenyben,míg a hosszabb táv kedvelõi az 1500 m-es síkfutásban bizonyíthatták képessé-geiket. Ezután az ugróinké volt a fõsze-rep, akik a helybõl távolugrás és a ma-

gasugrás versenyszámában mér-kõz-hettek meg egymással. Majd a 4 kg-ostömöttlabda lökés következett, s azutána záró szám, a 10x1 körös váltó.

A kis korcsoport (7.-9.) eredményei:3300 mm:: 1. Kiss Ágoston (8.A, 4,6 mp), 2.Gonda Benjámin (8.A), 3. Kozák And-rás (7.A); 11550000 mm:: 1. Csikota Péter(8.A, 5 p 15,5 mp), 2. Kiss Ágoston(8.A), 3. Baksa Csaba (8.A); HHeellyybbõõll ttáá--vvoolluuggrrááss:: 1. Csikota Péter (8.A, 225cm), 2. Gonda Benjámin (8.A), 3. BaksaCsaba (8.A); MMaaggaassuuggrrááss:: 1. BajnócziBálint (8.A, 152 cm), 2. Kiss Ágoston(8.A), 3. Cseke András (9.A);TTöömmööttttllaabbddaa:: 1. Molnár Bálint (8.A,1050 cm), 2. Kõröshegyi Béla (9.B), 3.Ördög András (9.B); 1100xx11--eess vváállttóó:: 1.8.A (2 p 30,4 mp), 2. 9.B, 3. 7.A.

A nagy korcsoport (10.-12.) eredmé-nyei: 3300 mm:: 1. Patik Zoltán (12.B, 4,4mp), 2. Oltványi József (12.A), 3.Szrenka Gábor (10.A), 4. Szászi Barna-bás (12.A), 11550000 mm:: 1. Zöldy Tamás(12.A, 4 p 46,8 mp), 2. Kaszap Ármin(10.A), 3. Kaszap Tamás (10.A), HHeellyy--bbõõll ttáávvoolluuggrrááss:: 1. Oltványi József (12.A,262 cm), 2. Patik Zoltán (12.B), 3.Szászi Barnabás (12.A), MMaaggaassuuggrrááss::1. Oltványi József (12.A, 180 cm, iskola-csúcs), 2. Kun Áron (12.B), 3. SzásziBarnabás (12.A); TTöömmööttttllaabbddaa:: 1. Ká-dár Gábor (12.A, 1200 cm), 2. SzásziBarnabás (12.A), 3. Oltványi József(12.A); 1100xx11--eess vváállttóó:: 1. 10.A (2 p 20,6mp).

Borbás Bálint 11. A

Idén március 22. és április 20. közöttkerült megrendezésre a MezeifutóDiákolimpia, noha nem azért, mert

ilyen hosszasan bírták a futást a résztve-võk, hanem mert három felvonásos (vá-rosi-, megyei- és országos forduló) meg-mérettetésrõl van szó. Iskolánk a ver-seny mindhárom szakaszán képviseltet-te magát, és 1-2 szép eredményt is sike-rült elérnünk. A Városi Mezeifutó Diák-olimpia VI. korcsoportjának egyéni ver-senyében Angelo Balázs (11.B) másodikhelyezést ért el, IV. korcsoportos csapa-tunk (Csikota Péter, Kiss Ágoston és Si-mon Bálint 8.A; Seres Imre, Jenei Áron,Borovszky Norbert és Halmai Szervác7.A) pedig bronzéremmel gazdagodott.A megyei versenyen VI. korcsoportoscsapatunk (2. helyezett Angelo Balázs,11.B; 6. Kaszap Ármin, 10.A; 7. SzásziBarnabás, 12.A; 12. Kaszap Tamás,10.A) aranyérmet szerzett. Ugyanez acsapat az országos döntõben 10. lett.

Bár a terematlétikai házibajnokságbefejezõdött, az atlétáink mégsem pi-hennek sokat, ugyanis hamarosan kez-detét veszi a szabadtéri atlétikai házibaj-nokság.

Borbás Bálint 11. A

Véget ért a IV. korcsoportos városi ko-sárlabda-bajnokság, ahol csapatunk azelsõ helyen végzett, így továbbjutott amegyei döntõbe. A Hódmezõvásárhe-lyen megrendezett tornán 3. helyezéstértünk el. Bár jól játszottunk, sajnos eznem volt elég a területi döntõbe jutás-hoz. A csapat tagjai: Vojnics Rogics Mi-lán, Fodor István, Jenei Máté, Rozs Ta-más, Bartus Dávid, Veres Csaba, Hor-váth János, Pamuk Gábor, Bóka Fe-renc, Simon Bálint, Varga Viktor,Raffael Zsolt.

Horváth János 8. A

Ha azt mondom, Oscar-díj, bizo-nyára mindenki tudja, mirõl vanszó, ha viszont azt, hogy

Laureus-díj, akkor alighanem csak egy-két ember tudja, mire gondolok. Nos le-egyszerûsítve, a Laureus-díj a sportvilágOscar-díja, csak hát valamilyen okból ki-folyólag, ennek a díjnak nem szentel túlnagy figyelmet a média, sõt esetenkéntmég a sportmédia sem. Pedig már nemgyerekcipõben jár ez a kezdeményezés,idén immáron hetedik alkalommal fog-ják megszavazni az év legjobb férfi, illet-ve nõi sportolóját, az év csapatát, az évfelfedezettjét, az év visszatérõjét, az évmozgássérült sportolóját, valamint az évalternatív sportolóját. Az pedig egyértel-mûen tovább növeli e díj rangját, hogynem mások, hanem a sportvilág élõ le-gendái adják majd le voksukat, kifejezveezzel, hogy õk kiket tartanak az egyeskategóriákban a legjobbnak. Idén sza-vazni fog például három futball-legenda:Franz Beckenbauer, Pelé és BobbyCharlton; négy egykori teniszcsillag: Bo-ris Becker, John McEnroe, MartinaNavratilova és a magyar származásúMonica Szeles; három volt atlétazseni:Sergey Bubka, Michael Johnson ésEdwin Moses; valamint a Forma 1 hal-hatatlan legendája, Emerson Fittipaldi, akerékpársport egykori kiválósága,Miguel Indurain és a kosárlabdázásszimbolikus egyénisége, Michael Jordanis. Azt hiszem, ilyen zsûri mellett abszo-lút biztosak lehetünk abban, hogy min-den kategóriában valóban a legeslegjobbkerül majd kitüntetésre. A legnehezebbtalán az év férfi sportolója kategóriábanlesz majd a döntéshozatal, hiszen itt gya-korlatilag mind a hat jelölt favoritnakszámít: Fernando Alonso (spanyol),mindenidõk legfiatalabb F1-es világbaj-noka; Lance Armstrong (amerikai), akimindezidáig egyedüliként volt képes hét-szer megnyerni a legrangosabb kerékpá-ros körversenyt, a Tour de France-t, és,aki 2003-ban egyszer már diadalmasko-dott ebben a kategóriában, 2000-ben pe-dig az év visszatérõje volt; RogerFederer (svájci), aki tavaly 3 teniszGrand Slam-tornát nyert, és az évet a vi-lágranglista élén zárta, s aki ezen kate-gória címvédõje; Ronaldinho (brazil), aFrance Football Aranylabda-szavazásá-nak, valamint a Fifa Év Játékosa címé-nek nyertese; Valentino Rossi (olasz),aki 7. gyorsasági motoros vb-címét nyer-te és Tiger Woods (amerikai) világbajnokgolfozó, a világ legjobban keresõ sporto-lója, aki 2000-ben és 2001-ben már el-nyerte a Laureus Alapítvány ezen kitün-tetését. Hát szó mi szó, tippelni is nehézlenne!

A nõi-, a csapat- és az Év visszatérõ-je jelöltekrõl lapunk következõszámában olvashatnak a sportrajongók.

Borbás Bálint, 11.A

Házon belül

Házon kívül

Legek

Partvonal11

Tanár: Mit evett Jónás a pusztában?(elvileg sáskát és vadmézet)Diák: Bogarakat és csótányt...Diák: Sárgaborsót...

„Jónás, ahogy úszott a vízben, bekaptaegy cet, mint Dzsepettót ésPinokkiót...”

T: Mit tudunk Máté evangélistáról?D: Azt, hogy bizonytalan, élt-e egyálta-lán... és a halála is az...

T: Mit tanultál mára, Fiam?D: Az evangéliumokról mindent. Pél-dául, hogy kik írták...

Tiberius császár kapcsán a tanár Capriszigetére kíváncsi:T: Melyik szigetre vonul vissza öreg-korára Tiberius?D: ...T: Nem nehéz a válasz, híres sziget,Nápoly közelében van.D: ...T: Bogyó is van ilyen!D: Oliva??

„Mária Terézia, a jobbágyok királynõ-je, kiadta az Urbáriumot...”

Szegény Oidipuszról írták:„Laiosz király és a felesége megtartóz-tatták magukat a gyerekszüléstõl...”

„Oidipusz bokálya jukas volt...”

„Laiosz átlövette Oidipusz sarkát...”

„Oidipusz feleségül megy a saját anyjá-hoz...”

„Aki nem tudott válaszolni, azt a szfinxhamm, bekapta...”

„A kamara haszna a pénz beváltásánállévõ arany megcsapolásából jött...”

„Károly Róbert uralkodása idején az ál-lam kasszája igen meggyarapodott, dehalála után is egy remek uralkodó kezé-be került az uralkodás joga, Nagy Lajo-séba...”

„A kapuadót telkenként kellett fizetni.Az számított egy nagyobb teleknek,ahol egy lovaskocsi meg tudott fordulniúgy, hogy nem kellett leakasztani a ko-csit...”

Papp Attila gyûjtése

PP II ÁÁ RR FF UU TT ÁÁ RRPP II ÁÁ RR FF UU TT ÁÁ RR -- KK II AA DD JJ AA a D u g o n i c s A n d r á s P i a r i s t a G i m n á z i u ma DDuuggoonniiccss AAnnddrrááss AAllaappííttvváánnyy ttáámmooggaattáássáávvaall.. SSzzáámmllaasszzáámm:: 1100220011000066--5500004433334411 -SSZZEERRKKEESSZZTTÕÕSSÉÉGG 6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14. T: 62/549-090, E-mail:piarfutar@szepi.hu, Lapengedély száma: 2.2.4/1513/2003. Szerkesztõségi ülés mindenszerdán 14.30 órától a szerkesztõségben. - FFEELLEELLÕÕSS KKIIAADDÓÓ Szilvásy László SP -SSZZEERRKKEESSZZTTÕÕ Mészáros Ferenc - MMUUNNKKAATTÁÁRRSSAAKK Borbás Bálint, Szûcs Péter Pál, TörökTibor, Varga Iván - FFOOTTÓÓ Kádár Levente - KKOORRRREEKKTTÚÚRRAA Mészárosné Szabó Tünde, PappAtt i la - NNYYOOMMDDAAII EELLÕÕKKÉÉSSZZÍÍTTÉÉSS Férc-Szemes Áron - NNYYOOMMÁÁSS F r i s s N y o m d a -

Megjelenik havonta, 1300 példányban. Kizárólag belsõ ter jesztésre.

Ebben a hónapban rejtvényünk megfejtése egy híres ember neve és mondása.A megfejtéseket 2006. május 14-ig kérjük bedobni szerkesztõségi

postaládánkba, vagy elküldeni e-mail címünkre: piarfutar@szepi.hu. Elõzõrejtvényünk megfejtése: A macska is szereti a halat, de kerüli a vizet. KustárFerenc 8. A osztályos diákunk nyert könyvet. Jutalmát átveheti a könyvtárban.

Fluor, oxigén Megfejtés (2. rész) Lángol Porhanyós

Üzemanyag angolul

Seb a fejen Rosszul sül

el Boldog Új Évet Kívánok Ellop

Csetlõ -botló négylábú

Felkiáltás

Életet elvesz

Az egyik Benelux

állam

Hollandia röv.

Keverve

lát!

Iskolába járó

Köszönési forma

Asterix patakja

Megfejtés (1. rész)

Élettelen

Táltos paripa

Európai Unió Szelet Téli

ruhadarab

Mell

Késztet A legkisebb

tökéletes szám

Eszpresszó Német focista (Andy)

Dölyf G Megfejtés

(3. rész) Vásárol Téli viseletet

készítõ üzem

Csibész Ír

Részlet Elek! Végtelen

dara!

Zúduló Szén

Bökõs

Egyenlõ a sportban

Halált hozó patak

Határozórag

Véd

… et ferro Kecske németül Ká ros

Fájdalmasan jajdul Járdára Hamis

Kegyetlen

… poetica

Páros Bábel!

Román gépkocsi -

márka Végtelen

lárva!

Duplázva csecsemõ

Fordítva túrja a földet!

R!

Magam Melltû

Baszk terrorista -

csoport

Pénztárnál ülõ halál C in

Köpések aranyból

Hátsó Fertály

A r

ejtv

ényt

Már

ton

Imre

kés

zíte

tte.

MM AA GG YY AA RR OO RR SS ZZ ÁÁ GG 22 00 00 66 ..