„BIOMASSZA TÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK” Konferencia, Pécs, 2006. március 9

Pécs, 2006. március 9. Biomassza Konferencia 1

„BIOMASSZA TÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK”

Konferencia, Pécs, 2006. március 9.

Biomassza tüzelésű erőművek helyének, méretének megválasztása.

Centralizált és decentralizált rendszerek. Energiastratégia.

Környezeti, gazdasági, társadalmi hatások.

Dr. Német Béla, PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ, ig. h.Dr. Ulbert József, PTE Közgazdaságtudományi Kar dékán helyettese),Dr. Sánta Imre, PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ

igazgatója),Dr. Gábriel Róbert (PTE Természettudományi Kar dékánja )


Az előadás felépítése

1. Magyarországi törvényi, szabályozói háttér az elektromos energiatermelés terén

2. Hosszú tűzifa faapríték tüzelését folytató erőműi egységek helyzete

3. Javaslat az országos energia stratégiához

4. Országos energetikai-ipar fejlesztési koncepció

5. Szilárd növényi anyag tüzelő biomassza kiserőművek telepítésének elvei


Első rész

1. Magyarországi törvényi, szabályozói háttér az elektromos

energiatermelés terén


1. Törvényi, szabályozói háttér I.

3,6 %, 2010-re, most már 4,1 %. Európai unióban vállalt kötelezettségünk.

KÁP = a kötelező átvételhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz összege.

23 Ft/kWh. Megújuló energiaforrásból származó elektromos energia kötelező átvételi ár.

20 EUR/széndioxid tonna. Széndioxid kvóta.

Elektromos energia szolgáltatás, elosztás fegyelme: MAVIR, MEH, MVM.


1. Törvényi, szabályozói háttér II.

A kapcsolt hő és elektromos energia termelés támogatására szánt KÁP-ot a korszerű, földgázt felhasználó erőművek kaphatják meg. Ezek jelenleg a hatékony, fővárosi és debreceni gázturbinás erőművek és a jó műszaki színvonalú gázmotoros rendszerek. Rugalmas, kész technológiájukkal gyorsan „rá tudtak startolni” a támogatások megszerzésére, mivel a földgázra alapozott rendszerek, kényelmesebbek, jobb energetikai hatásfokúak, mint a régi rendszereink.A „Biomassza” erőművek, (a korábban szénbázisra épülő, széntüzelésű erőművek), faapríték tüzelésre történő átépítéssel igyekeznek a támogatási pénzeket elérni, fennmaradásukat biztosítani. Gazdasági kényszerhelyzetben cselekszenek így az erdészetekkel együtt.


1. Törvényi, szabályozói háttér III.

Jelenlegi „biomassza” (hosszú tűzifából apríték) felhasználás MOTIVÁCIÓJA:

3-4 évvel ezelőtti nagyon alacsony tűzifa ár.

Magas, kötelező elektromos energia átvételi ár, (23 Ft/kWh,).

Létezik széndioxid kvóta (20 EUR/széndioxid tonna),

Kapcsolt energiatermelés esetén nyújtott támogatás. (KÁP).


1. Törvényi, szabályozói háttér IV.

Következmények:

Folyamatos elektromos szolgáltatás „kényszer” az áramdíj és a KÁP „elnyerése érdekében”.

Lehetséges károk az országos erdőgazdálkodás terén.

A közúton történős szállítással jelentős „hozzájárulás” a közutak rongálódásához.

A fatüzelésű kis fűtőművek és az egyéni fogyasztók lehetetlen helyzetbe kerültek.


Második rész

2. Hosszú tűzifa faapríték tüzelését folytató erőműi egységek helyzete


2. Faapríték tüzelő erőművek helyzete I.

Szénbázis közelében telepítették őket, széntüzelésre alapozottak voltak korábban.

Nem a nagykiterjedésű mezőgazdasági körzet közepén vannak. (nagy szállítási, rakodási költség).

Nagy fűtőteljesítményt igénylő kazánjaik vannak (>100 MW), (nagy mennyiségű tüzelőanyag igény: 250-300 ezer tonna/év).

Alacsony elektromos hatásfokot eredményező rendszereik vannak (<27 %).


2. Faapríték tüzelő erőművek helyzete II.

Nagy tároló tér igény a beszállítási bizonytalanságok miatt, (7-8 nap).

Magas nedvességtartalom (>36 %), rontja az elérhető hatásfokot.

Koogenerációra csak télen van lehetőség (fűtés formájában), a gőz ipari felhasználása teljesen hiányzik.

Nagyméretű, távhő szolgáltató rendszeren (nagy csőrendszeren) magas hőenergia veszteség, (40 %).


Harmadik rész

3. Javaslat az országos energia stratégiához

- Fűtés egyéni és kis közösségi szinten- Elektromos energiatermelés nagy rendszerekben - Decentralizál biomassza kiserőművek


3. Javaslat az országos energia stratégiához I.

Fűtés egyéni és kis közösségi szinten:

Minél több földgázt kiváltani a fűtésből (jelenleg 70 % földgázzal történik). Erre szerencsésebb a fát, és a további növényi anyagot használni magas hatásfokú fűtő berendezésekkel. Ne szállítsuk nagy távolságra a növényi anyagot, különösen nem a régen, szénbázisra telepített rendszerekbe.


3. Javaslat az országos energia stratégiához II.

Elektromos energia termelés nagy rendszerekben: a földgázt nagy hatásfokú, rugalmas gázturbinás elektromos energiatermelő erőművekben kell felhasználni, elektromos energia előállítására. (Ezt NEM kell TÁMOGATNI, hiszen önmagában gazdaságos).Indoklás: A földgáz csővezetéken tetszőleges helyre szállítható. A korábbi szenes erőművek területén belül is felépíthető korszerű, gázturbinás, magas hatásfokú, elektromos energiát termelő rendszer, és ezek könnyen visszaszabályozhatóak, ha szükséges.


3. Javaslat az országos energia stratégiához III.

Decentralizál biomassza (szalma, energiafű, hulladékfa, energiafa) kiserőművek kialakítása: A növényi anyagot decentralizál kiserőművekben lehet úgy felhasználni, hogy elérhető legyen az éves, magas energetikai hatásfok (>80 %). Ezek mezőgazdasági körzetek „közepébe” telepíthetők (minél közelebb az „energetikailag és mechanikailag híg” tüzelőanyaghoz. Ennek elektromos energiáját, és gőzét a köréje telepített energetikai feldolgozó üzemek (bioetanol, biodízel, agripellet), szigetüzemben folyamatosan fel tudnák használni (nagy igény van rá). Az ilyen kiserőművek fejlesztésében, megvalósításában hazai támogatásokat lehet és kell biztosítani, mivel ezek valódi EU-s támogatásokat tudnak lehívni.


Negyedik rész




Gőzfejlesztésű kiserőművek fejlesztése. Lágyszárú növényi anyagokat (szalma, energiafű, kukorica szár) és hulladékfát, rövid vágásfordulójú energiafát tüzelők.

Fűtőművi rendszerek fejlesztése (1-10 MW) Lágyszárú növényi anyagokat (szalma, energiafű, kukoricaszár) és hulladékfát, rövid vágásfordulójú energiafát tüzelők.

Családi házas, farmer gazdaságot kiszolgáló kazánok Fűtőkazánokkal működő ORC, és Stirling-motoros

törpeerőművek. Bioturbinás törpeerőművek (bioetanol, biodízel).


Ötödik rész

5. Szilárd növényi anyag tüzelő biomassza kiserőművek telepítésének

elvei


5. Biomassza kiserőművek I.

Biomassza kiserőművek javasolt mérete:

(bemenő teljesítmény/elektromos teljesítmény)

- kis: 12/3,2 MW;

- közepes: 45/12,5 MW;

Felhasználásuk célja:

- elektromos energiatermelés,

- ipari célú gőz biztosítás,

- fűtés.


5. Biomassza kiserőművek II.

A magas energetikai hatásfok elérése érdekében Agro-Energetikai Parkokat kell létrehozni. Ezekben lehet megszervezni azokat az energetikai feldolgozó üzemeket (bioetanol, biodízel, agripellet), amelyek szigetüzemben folyamatosan fel tudják használni az összes termelt energiát.Az AEP méretét, minden esetben a körzetben megtermelt növényi anyag energetikai mennyisége, annak optimális szállítási, tárolási, melléktermék feldolgozási szempontjai, valamint az elektromos energiának és az ipari gőznek a maximális felhasználása határozzák meg.


5. Biomassza kiserőművek III.

A folyékony, növényi eredetű tüzelőanyagokat (etanol, olaj) törpeerőművekben kapcsoltan elektromos energiát, fűtést és hűtést (CCHP) biztosítva lehet felhasználni. Ezt a földgáz és különösen a PB gáz helyett lehet alkalmazni.


5. Biomassza kiserőművek IV.

Az Agro-Energetikai Park számát országosan egy komolyan átgondolt, összehangolt vidékfejlesztési, energetikai, foglalkoztatás politikai, oktatás szervezési stratégia szabhatja meg. Javaslatunk szerint:

Az országosan telepíthető biomassza kiserőművek száma akár 80-100 lehet,

Az országosan telepíthető közepes biomassza erőművek száma akár 15-16 db lehet,


5. Biomassza kiserőművek V.

Gazdasági következtetés:

A decentralizált, Agro-Energetikai Parkokban kialakított, lágyszárú növényi anyagokkal működő, gőzturbinás kiserőmű és a teljes feldolgozói rendszer kedvező befektetői lehetőség az eddig centralizált biomassza tüzelésű erőművek tulajdonosai számára.


Köszönjük a figyelmet

Documents

„BIOMASSZA TÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK” Konferencia, Pécs, 2006. március 9