BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK - mecsekegyesulet.hu · hunyt, örök érdemő dr. Újvári Jenı alpolgármester- nek, valamint e sorok írójának döntenie kellett, hogy a szén-

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

15 éves a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJAALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN

JÓ SZERENCSÉT!

2017/1. szám

KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ

150.

évfolyam

Felhívás!A Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kara

felhívást intéz az Alma Mater egykori hallgatóihoz, akik1947-ben, 1952-ben, 1957-ben, illetve 1967-ben (70, 65,60, 50 éve) vették át diplomájukat a BányamérnökiKaron Sopronban vagy Miskolcon. Kérjük és várjukjelentkezésüket, hogy részükre, jogosultságuk alapján, arubin-, a vas-, a gyémánt- vagy az aranyoklevél kiállítá-sa érdekében szükséges intézkedéseket meg tudjuk kez-deni. Kérünk minden érintettet, hogy 2017. március 24-ig

jelentkezzen levélben vagy e-mailen a Miskolci EgyetemMőszaki Földtudományi Karán. Adja meg nevét, elér-hetõségét (lakcím, telefonszám, e-mail cím), illetve azalábbi címre küldje meg oklevelének fénymásolatát, akiadványban megjelentetni kívánt rövid szakmai életraj-zát (maximum egy A4-es oldal, a kiadvány korlátozottterjedelme miatt) és egy darab igazolványképet.Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi KarDékáni Hivatal3515 Miskolc–EgyetemvárosTelefon: +36/46/565-051Fax: +36/46/563-465e-mail: [email protected]ák Éva hivatalvezetõ

FelhívásA SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1%-ának FELAJÁNLÁSÁRA

Ezúton is megköszönjük mindazok támogatását, akik2016-ban személyi jövedelemadójuk 1%-a kedvez mé nye -zettjének az Országos Magyar Bányászati és Kohá szatiEgyesületet jelölték meg. Kérjük tagjainkat, hogy 2017-ben 2016. évi adóbeval-

lá suk kor is válasszák az 1% kedvezményezettjének azOrszágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesü letet. A befolyó összeget elsõsorban hagyományaink ápolásáraés arra kívánjuk fordítani, hogy nyugdíjas tagtársaink ésaz egyetemisták folyamatosan meg kap has sák a Bányá sza -ti és Kohászati Lapokat.Közhasznú egyesületünket úgy támogathatják, ha az

adó bevallási csomagban találhatóRENDELKEZÕ NYILATKOZAT

A BEFIZETETT ADÓ 1+1 SZÁZALÉKÁRÓLnyomtatvány alsó részét a következõképp töltik ki:A kedvezményezett adószáma:

1 9 8 1 5 9 1 2 - 2 - 4 1Elektronikus adóbevallás esetében a fenti eljárást ér te -

lemszerûen kérjük követni.Kérjük, hogy ajánlják ismerõseiknek, munkatársaik-

nak, barátaiknak is, hogy adóbevallásukban az OMBKE-tjelöljék meg kedvezményezettnek.

Az OMBKE választmánya

TARTALOMSOMOSI LÁSZLÓ: Elıszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2

PrefaceSZIRTES BÉLA: A tizenöt éves Pécsi Bányásztörténeti Alapítványlétrejötte és tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3Estab lishment and activity of the 15 years old Mining Historical Fund of Pécs

PÁLFY ATTILA: Emlékjel, emlékhely típusok kialakítása,megvalósítása a pécsi kıszénbányászat területén . . . . . . . . . . . . . . . . .24Forming different types of monuments and memorial places of coal mining on the area of Pécs

SALLAY ÁRPÁD: Az Alapítvány szerepe az uránérc-bányászatemlékjeleinek létrehozásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29The role of the Fund to accomplish the memorial signs of uraniummining

RÁBAY OTTÓ: Egy bányász emlékhely születése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34The birth of a mining monument

Egyesületi ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon . . . . . . . . . . . . . . . . .45Szalamander 2016 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46Borbála-nap 2016 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23, 28, 33, 59Gyászjelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66Balázs László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66Dr. Biró József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66Szabó József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67Markó Imre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68Dr. Kránicz Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68Bődi Miklós Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69Vázsonyi Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70Személyi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71, 72Helyreigazítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51Emlékezzünk Kovács F. Lajosra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70

Megjelent 2017. január 31.Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 150. évfolyam, 1. szám 1

A szerkesztõség címe:Postacím: Tapolca – Pf. 17 – 8301

BányászatPodányi Tibor felelõs szerkesztõ

tel.: +36-30-2955-718e-mail: [email protected]. Csaba József (olvasó szerkesztõ)

Kovács Béla (szerkesztõ)A szerkesztõ bizottság tagjai:

Bagdy István, Bariczáné Szabó Szilvia,Bircher Erzsébet, dr. Dovrtel Gusztáv,Erdélyi Attila, dr. Földessy János,

dr. Gagyi Pálffy András, Gyõrfi Géza,dr. Horn János, Jankovics Bálint,Kárpáty Erika, dr. Ladányi Gábor,

Livo László, Lois László, Mara Márta-Éva, dr. Mizser János,

Sóki Imre, dr. Szabó Imre, dr. Vojuczki PéterKõolaj és Földgáz

Dallos Ferencné felelõs szerkesztõtel: +36-70-385-1149

e-mail: [email protected] szerkesztõ bizottság tagjai:

Chován Péter, Csath Béla, Fisch István,Horváth Csaba, Kõrösi Tamás,Molnár Zsolt, dr. Szabó Tibor,

dr. Szunyogh István, dr. Turzó Zoltán,id. Õsz ÁrpádKiadja:

Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

1051 Budapest, Október 6. u. 7.Telefon/fax: 1-201-7337www.ombkenet.hu

Felelõs kiadó: dr. Nagy LajosNyomdai elõkészítés:

Tóth ImrénéNyomda:

Press+Print Nyomda, Kiskunlacháza

Bányászati és Kohászati Lapok

Belsõ tájékoztatásra, kereskedelmiforgalomba nem kerül

A BKL lapszámok az OMBKE honlapján– www.ombkenet.hu – elérhetõek.

HU ISSN 2498-8332

„Lektorált lap” – MTA Magyar Tudományos Mûvek TáraKõolaj és Földgáz

2 Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 150. évfolyam, 1. szám

ElıszóTisztelt Olvasó!Másfél évtized múltával örömmel

és megelégedettséggel állapíthatjukmeg, hogy a Mecsek Egye sület a hajda-ni nehéz idıkben jól tette, hogy meg-alapította a Pécsi Bányásztörténeti

Alapítványt. Az Alapítvány tevékenysége igazoltalétrehozását, alapítóit, támogatóit, a pécsi szén- ésuránbányászat jogutódait és a bányász társadalom,valamint a város hagyománytisztelı polgárainakelvárásait.

A több mint 250 éves mecseki kıszénbányászat ésa több mint 50 éves uránércbányászat különlegesszakmai kultúrát hagyott maga mögött az ezredfordu-ló környéki bányabezárások kényszerő megvalósulásaemlékeként.

Hogy ma mégis, hiteles forrásokból feleleveníthet-jük múltunk jelentıs ipartörténeti emlékeit, hogybemutathatjuk az utókornak a helyi bányamedencékmegırzött, jelölt és megírt emlékeit, az jelentıs rész-ben a létrejöttének 15 éves évfordulóját ünneplı PécsiBányásztörténeti Alapítványnak, mint civil szervezet-nek köszönhetı. Fáradhatatlan munkájuk eredményétolvashatjuk és láthatjuk a Bányászati és Kohá szatiLapok Bányászat – Kıolaj és Földgáz most megjele-nı számában.

A leírtak nem csak érdekes olvasmányt jelentenek,hanem szinte teljes körő képet adnak a mecsekibányászati múltról. Az emlékezés horizontjának kitá-gításával, közérthetıvé tételével pedig azok számáranyújt sok érdekes ismeretet, akik nem kellı mélység-ben ismerik a mecseki kıszén- és uránbányászatot.Legfontosabb erényük, hogy hitelesek, mert végigjár-tak egy hosszú, bányász szakmai életutat. És éppen eza belsı látásmód az, amely nélkülözhetetlenné teszimunkájukat.

Az Alapítvány sokrétő, megbecsülést érdemlımunkája üzenet a jelen bányászat emlékei iránt érdek-lıdı emberének, de üzenet az utókornak a bányamun-ka nehézségeinek megismerését illetıen az emlékhe-lyek megjelölésével, a szép bányászhagyományok fel-

idézésével. Nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a bányá-szat városunkban a velünk élı történelem része – mégha csak az Alapítványnak a közterületek bányász elne-vezése vagy a bányászat jeles személyeirıl történıutca elnevezések érdekében kifejtett munkáját isemlítjük.

Külön becsülendı, hogy az Alapítvány tagjai,több évtizedes bányamunka után – idıs koruk ellené-re – társadalmi munkával fontosnak tartják a méltóemlékek állítását, hogy tegyenek környezetük múlt-béli értékeinek tisztes feldolgozása, bemutatása érde-kében.

Aki elmélyed a jelen lapszám írásainak figyelmesolvasásában, érzékelheti a 15 esztendı hatalmas, hi -ánypótló munkáját, átélheti azt a hitvallást, amely aközeli múlt újbóli átélését is jelenti.

Az Alapítvány tevékenységében az eltelt 15 évszámadatai önmagukért beszélnek. A mecseki szén-és uránbányászat emlékeinek megjelölése, a bá -nyászéletet bemutató új szellemi alkotások (pl. avilágviszonylatban is egyedüli bányász toronyzenehálózat), a szakirodalmi és könyvkiadói tevékenységbátran mondhatjuk, hogy egyedülálló módon állíta-nak emléket e kemény szakma szépségének, hagyo-mányainak. Az igényes munkájuk által felvázolt, abányászat egészére vonatkozó múltbéli kép jól mu -tatja azt az emberi tartást is, amely a bányászokra jel-lemzı volt.

Nem vitás, hogy a 15 év munkája értékálló szak-mai, tudományos, kulturális és közéleti szempontbólegyaránt.

E különkiadásban megjelentetett írásokat jó szív-vel ajánlom mindazoknak, akiket érdekel a mecsekikıszén- és uránbányászat múltja és az a tevékenység,amellyel az alapítvány értékes közléseivel szolgál amúlt értékeit keresık számára.

Tanulságos olvasást kívánok, úgy is mint az alapí-tó Mecsek Egyesület hajdan volt elnöke.

Jó szerencsét!Somosi László

okl. gépészmérnök,ny. elnök vezérigazgató

A pécsi szénmedence látképe a 19. század végén A pécsi szénmedence látképe a 20. század közepén

BevezetésAlapítványunk megalakulásáról és tízéves munká-

járól a Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat ko -rábbi számaiban tájékoztatást adtunk már tiszteltOlvasóinknak. (136. évf. 2003/3. szám /p. 230-235./és 145. évf. 2012/1. szám /p. 29-33./). Alapításunk 15.évfordulója és tizenöt évünk munkája azonban meg-ítélésünk szerint indokolja, sıt kötelességünkké teszielmondani azt, ami egyrészt utolsó jelentkezésünk ótatörtént, másrészt beszélni arról, amirıl eddig e témá-ban még nem volt szó. Ügyelnünk kell azonban mostarra, hogy felesleges ismétlésekbe ne bocsátkozzunk,mégis írásunk logikus, teljes és kerek legyen.

Ismert, hogy 2001-ben alakult meg alapítványunk,de az kevésbé, hogy Pécsett és a Mecsekben az elsıhelyi alapítású, önálló jogi személyiségő bányász civilszervezet volt, amely céljában és szervezeti felépítésé-ben egyaránt képviselte és mindmáig képviseli a pécs-mecseki régió életében nemrég még döntı szerepetbetöltı, nagy múltú és gazdag hagyományú szénbá-nyászatot, valamint a rövid élető, de jelentıs mőszakiteljesítményő és gazdasági súlyú uránbányászatot. Abányász értelmiséget tömörítı OMBKE1 he lyi cso-portjai ugyanis korábban az országos egyesület kere-tében külön-külön önállóan alakultak meg és a rend-szerváltásig egymással párhuzamosan mőködtek. APBTA2-t létrehozó, abban tevékenykedı személyekugyanakkor valamennyien többszörösen kitüntetettrégi tagjai az OMBKE-nek, a két helyi szervezet ezértis szimbiózisban mőködik.

ElızményekA bányászat helyzete

2000. januárban befejezte mőködését a Mecsekutolsó mélymőveléses bányaüzeme, a komlói Zobák-bánya, miután 1993. szeptemberben a pécsi kıszénbá-nyászat, 1997. szeptemberben az uránércbányászatmegszőnt mőködni. Ezzel vége szakadt egy két és fél

évszázados termelési kultúrának, melynek nem volttársa sem e hazában, sem a nagyvilágban. E mester-séget évszázadokon át tanulták elıdeink, és tanultukmagunk is, de teljesen nem sajátítottuk el soha. Pediga tandíj nagyon drága volt, sok ezer bányász verítéke,sok száz élete. Eredménye azonban – a Mecseki Köz -ponti Szén- és Uránbányászati Emlékmő felirata sze-rint is – a bányásznak „házat, hazát, kenyeret; a vá -rosnak, a megyének, az országnak gazdagodást, fejlı-dést” biztosított.

E heroikus történet részleteirıl, emlékeirıl a bá -nya bezárások idején a társadalmi tudatban nagyonkevés élt. Az 1910 elıtti évek mőszaki történetérıl, azalkotó személyekrıl nagyon keveset tudtunk. Szinteúgy tőnt, mintha az 1913-1927 között megvalósult ún.Jičinský-féle rekonstrukció elızmény nélküli lettvolna. Egy érdeklıdı szakmai kör ismerhette ugyanBabics Andrásnak – a mecseki bányászat történeteelévülhetetlen érdemő kutatójának – munkáit, de ezekaz ismeretek egyrészt csak nagyon szők társadalmiréteghez jutottak el, másrészt a történetnek messzenem a teljes vertikumát tartalmazzák, és fıleg nemúgy, hogy az alkalmas a széles társadalom megszólítá-sára és az emlékek felidézésére, megırzésére. Azuránérc-kitermelés körül – szinte a teljes élettartamaalatt – fennállt nagyfokú titkosság tovább fokozta atársadalomban a bányászatról szóló ismeretek hiányát.

A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány hitvallásávávált ezért a bányász társadalmi emlékezés horizontjá-nak kitágítása: a mőszaki ismeretek és a történet na -gyobb mélységő és hiteles, közérthetı terjesztése, ateljes idıhorizont megismertetése, valamint maradan-dó és ismételten figyelemfelkeltı, tiszteletadó alkotá-sok létrehozása és mőködtetése révén.

Mivel foglalkozzék az Alapítvány?Az alapítvány szükségességét felismerı „alapító

atyáknak”, Somosi László, dr. Göndöcs István és Ben -kovics István vezérigazgatóknak, a közelmúltban el -

Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 150. évfolyam, 1. szám 3

Alapításunk 15. évfordulója alkalmával 15 évünk munkájáról számolunk be.Ala pítványunk a pécsi szénbányászat és az uránércbányászat hátrahagyott emlé-keit próbálja megırizni. A szénbányászat 250 éve és az uránércbányászat közel 50éve sok-sok nyomot hagyott a Mecsekben, és ezekbıl anyagi és fizikai-szellemilehetıségeink korlátain belül bemutatjuk, mit értünk el. Bízunk benne, hogy támo-gatóink segítségével munkánkat folytatni tudjuk.

A tizenöt éves Pécsi Bányásztörténeti Alapítványlétrejötte és tevékenysége

SZIRTES BÉLA okl. bányamérnök

1 Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület2 Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány

hunyt, örök érdemő dr. Újvári Jenı alpolgármester-nek, valamint e sorok írójának döntenie kellett, hogy aszén- és uránbányászat történetének mely szegmensé-vel foglalkozzék az alapítvány, és mellyel nem. A tel-jes mecseki szénterületnek és az uránbányászatnakminden történeti rétegével foglalkozni energiát, tudást,kapacitást meghaladó felelıtlen vállalkozás lett volna.Az alapítvány tevékenysége alapvetıen csak 8-10 –aktív életpályájukat befejezı – bányamérnök önkéntestársadalmi munkájára épülhetett. Szőkíteni kellettezért térben és mélységben a tevékenységi területet(lehetıséget adva ezzel is más hasonló kezdeményezé-seknek).

A mecseki kıszén-elıfordulás termelésbe vontterülete – az 1963-ban történt szervezeti egyesítés elle-nére is – mindig is három külön történet. A Pécs kör-nyéki, a Komló környéki és az észak-mecseki alsóliász kıszénterület kutatástörténete, kezdetei, tulaj-donviszonyai, tektonikai adottságai, a termelés felfutá-sa, mértéke, a bányaveszélyek és jelentkezésük idı-pontja, az alkalmazott mővelési technológiák, a mun-kaerı háttere, összetétele, a mőszaki szemlélete és an -nak kialakulása stb. a három területen nagymértékbenmás-más képet mutatott.

Nem szorul magyarázatra, hogy a mecseki urán -ércbányászat mindezeken és más területeken is önállótörténet. A mecseki uránércbányászatot az 1953-bankezdıdött sikeres kutatások alapozták meg. Az 1955-ben kezdıdött bányászati tevékenységet a kapacitásgyors felfuttatása és az eltérı technológia különböztet-te meg a szénbányászattól.

Az „alapító atyák” arra a döntésre jutottak, hogyfentieket figyelembe véve a létrehozandó alapítvány aPécs környéki szén- és uránbányászattal foglalkozzék,de igény és lehetıség esetén ne zárkózzék el a teljesmecseki medence egyes programjaiba való bekapcso-lódástól sem.

A múlt lezárása és a jövıA 20. század utolsó évtizedeiben a régió – koráb-

ban felívelı és szárnyaló – bányászatát számtalan kül -sı és belsı okból eredıen nagy megrázkódtatások ér -ték, a tevékenység mélyrepülésbe kezdett. Bánya üze -meink egymást követıen szüntették meg a termelést,okozva a térségben számtalan téren (foglalkoztatás,lakókörnyezet, rozsdaövezet kialakulása, kultúra, vá -rosi sport stb.) részben máig ható depressziót. Az ez -redfordulóhoz érve már nagyrészt lélekben is feladtuka bányászatunk jövıjéért folytatott reménytelen küz-delmet, és az új jövı építésére koncentráltunk, mert –egy barátom szavai szerint – akkor „az emberek méghittek abban, amit csináltak”. Mi is hittünk. Lelkesenelkezdtük a bányászat feleslegessé váló emberi és tár-gyi eszközeinek hasznosítására vonatkozó erıfeszíté-seinket. Drótszeggyártástól, főnyírógyártáson, alumí-

niumhulladék feldolgozáson, gumiabroncs-feldolgo-záson és sok minden máson keresztül egész arany -ékszer-gyártásig próbálkoztunk. Nem sok eredmény-nyel.

Ezzel egyidejőleg és párhuzamosan elkezdıdöttegy múlt felé fordulás is. A régiónak a bányászat nél-kül kellett (volna) megfogalmaznia önmagát. A múltlezárása, a megırzendı értékek összegyőjtése, értéke-lése pedig fontos része az új útkeresésnek.

Részben ellentmond ennek a társadalmi igénynekés kötelezettségnek az, ami a valóságban lejátszódott.„A mecseki bányászat visszafejlesztése, a fenntartáster hei, a vállalatok felszámolása 1993-ban a MecsekiBányászati Múzeum tevékenységének megszüntetésé-hez, … a múzeum anyagának – akkor rövid, átmeneti-nek látszó idıre – becsomagolásához és az … üzemekkülönbözı tároló helyein történı elhelyezéséhez, azanyag egy részének tönkremeneteléhez, illetve eltőné-séhez vezetett. Eláztak 100-150 éves térképek, eltőntpl. a Starke-Kammerer kisteodolit (1860) pótolhatatlantávcsöve, … a bányászat és a rokon földtudományoktémáit tartalmazó motívum bélyeggyőjtemény stb.”3

E vonatkozásban szerencsésebb volt a múzeumianyag uránbányászatot bemutató része, amely teljesegészében a kıvágószılısi régi iskolában kapott he -lyet, ahol a mai napig önállóan mőködik.

A múzeum és az állandó föld alatti kiállítása létre-jöttének, tündöklésének és történetének rögös útjárólaz idézett mőben megismerkedhetünk annak tudatá-ban, hogy kálváriájának napjainkban újabb stációjá-hoz érkeztünk: a föld alatti kiállítás gombás fertızésmiatt bizonytalan idıre történt bezárásához.

Akkor, amikor a mecseki bányászat jeles emlékeitırzı Bányászati Múzeum már szintén megszőnt létez-ni, két szakirodalmi mő jelezte a múlt szakszerő éstiszteletadó lezárásának és az emlékmegırzés hosszúútjának kezdeteit: 1993-ban A mecseki kıszénbányá-szat (1. kép), majd késıbb, 2001-ben, A magyar urán-bányászat története címő monográfiák jelentek meg(2. kép).


3Mendly Lajos: A Mecseki Bányászati Múzeum, Pécsi Szemle, 2004. tél

1. kép: A mecseki kıszénbányászat monográfiája


E mőveket nemtörténészek írták.A könyv készítıimind a mecsekiszén- és uránbá-nyászat elismertmővelıi voltak azelmúlt évtizedek-ben, ezért a megír-takat „megélt tör-ténetként” tudtákmegjeleníteni, ésaz utókor számáraszakmai hiteles-séggel, tárgyilago-san megırizni. Ez -zel az utolsó pilla-natban megmen-tették a szén- ésuránbányászattal

kapcsolatos legfontosabb adatokat, eseményeket, azakkor még a fejekben élı ismeretek nagy részét.

Ezzel nem csak szakszerően rögzítették az utókorszámára hazánk két megszőnı termelési kultúrájánakképét, lényegét, hanem elindítottak egy folyamatot is:Nem elég dokumentálni az elmúlt szakma mibenlétét,hanem a mai és eljövendı társadalom lehetıleg széleskörének figyelmét is folyamatosan, ismételten, ha le -het el nem múlóan emlékeztetni kell annak helyszíne-ire, eseményeire, jelentıségére, eredményeire és bá -nyász elıdeink tevékenységére.

A bányászat történeti alapítvány felé(Prealapítványi idıszak)

A 20. század utolsó éveiben több egyéni kezdemé-nyezés történt a fentiek jegyében és érdekében. E lépé-sek személyekhez, eseményekhez kötöttek mind akezdeményezık, mind a végrehajtók, mind a támoga-tók vonatkozásában, és visszatekintve ezt az útkeresésidıszakának is nevezhetjük a bányák istencsapásszerő,sokak számára hihetetlen, felfoghatatlan bezárását kö -vetıen, iránykeresésnek a szakmai múltunk emlékei-nek megırzése, szakmánk és elıdeink iránti tisztelet-adás módjainak megtalálásában.

Tanulmányok, pályázatok1996-ban a Kútforrás Kft. elkészítette a Megszőnt

Mecseki Szénbányák Létesítményeinek Katesztereelnevezéső, több kötetes felmérı tanulmányt.4 E nagyívő munka kincsesháza a bezárt bányaüzemek adatai-nak, dokumentumainak. A tanulmánykötetek értékes,pótolhatatlan, máshol már fel nem lelhetı információ-kat tartalmaznak, amelyek méltóak és fontosak lenné-nek, lehetnek a késıbbi korok bármilyen kutatási vagygazdasági tevékenysége számára.5

A Kútforrás Kft.6 vezetıje 1996-ban javasolta aSzéchenyi aknai épületek ipari emlékként való hasz-nosítását, valamint a külfejtési tájrendezés során abányászati emlékhelyek jelképes helyreállítását, illet-ve megjelölését úgy, hogy az bányászati emlékparkformájában illeszkedjen a külfejtés tájrendezési tervé-hez, segítse elı a terület idegenforgalmi, környezetvé-delmi érdekeinek érvényesítését, és alkalmazkodjonPécs város városrendezési tervéhez. Pécs KözgyőléseVáros- és Környezetfejlesztési Bizottsága állást foglaltaz emlékparkra vonatkozó elképzelés egyetértı támo-gatásáról.

Az OMBKE kiadásában 1996-ban megjelent Ama gyar bányászat évezredes története c. 3 kötetes, or -szágos összefogással készült, impozáns alkotás. A II.kötet p. 268-337. A mecseki feketekıszén-bányászatfejezet megírásához „A mecseki feketekıszén-bányá-szat története” címet viselı 170 oldalas tanulmány el -ké szítésével járultunk hozzá.7

A Széchenyi aknai mőemléképületek hasznosításá-ra bányászati bemutatóhely, dokumentációs központ,múzeum, kulturális és szórakoztató központ létesítésé-re 1997-ben megvalósíthatósági tanulmányt és pályá-zatot készített a Kútforrás Kft. „a még meglévı mecse-ki bányászati értékek további romlásának megállításá-ra, megmentésükre a … bemutatás, hasznosítás érde-ké ben. … A bányászati bemutató és múzeum kialakí-tá si és fenntartási költségeinek elıteremtését … másfunkciók megteremtésével, a múzeummal és kiállítás-sal szerves egységben megvalósuló és mőködı Kör -nyezetvédelmi Expóval (a néhai Bachmann ZoltánKossuth-díjas építész tervei alapján) szándékoztakmeg valósítani…”8

A Szirtes Béla ésMendly Lajos által szerkesztett éstíz fı9 által írt alapozó tanulmány szerint:– El kell végezni az építészeti felújítási munkákat aSzéchenyi aknai építészeti emlék értékő épület-együttesen (aknatorony, aknaház, kompresszorházés kiszolgáló épületek).

– Össze kell győjteni a mecseki kıszénbányászatbanhasznált gépeket, berendezéseket, mőszereket, tech-

4 A Pécs-környéki és Észak-mecseki szénbányák füzetein kívül a pécsújhegyi kiszolgáló üzem és Hidasbánya külön füzettel szerepel-nek benne. A komlói bányaüzem adatai viszont a kataszterben nem szerepelnek, mivel az üzem, a PERT keretében, még mőködött.5 a szerzıi példányokat Alapítványunk ırzi6 A kft.-vel gyakorlatilag azonos személyi bázison jött létre késıbb az alapítvány: Szirtes Béla, Sallay Árpád, Pálfy Attila, MendlyLajos és mások7 Szerkesztette és írta: Pálfy Attila és Szirtes Béla; írta még: Dr. Ács Zoltán, dr. Koncsag Károly, Mester József, Solymosi Franciska,Tiszai László8 Mendly Lajos i.m9 Szerkesztette: Mendly L. és Szirtes B. Szerzık: Arató József, Bachmann Bálint, dr. Bachmann Zoltán, Halmai Csaba, dr. HuszárZoltán, Horváth László, Jáger József, Mendly Lajos, Sütı Imre, Szirtes Béla

2. kép: A magyar uránbányászattörténete


nológiákat, amelyek még fellelhetıek és bemutatás-ra érdemesek. E tárgyakat összegyőjtve, megfelelızárt helyen szakszerően, állagukat biztosítva kellmegırizni a késıbbi bemutathatóságuk érdekében.(98 gép-berendezés összegyőjtésére, bemutatásáratett javaslatot a tanulmány, feltüntetve többek kö -zött az akkori tárolási helyüket, állapotukat, a java-solt ideiglenes tárolási és a végleges helyüket.)

– A Mecseki Bányászati Múzeum anyaga gyors pusz-tulásának megakadályozása érdekében a tárgyak ésdokumentációk állagmegırzı konzerválását, rész-ben restaurálását el kell végezni, és biztosítani kella szakszerő raktározását.

– Bemutatja az épületegyüttesben és környezetébenkialakítandó bányászattörténeti bemutató, kiállítóés múzeumi együttes megvalósítási lehetıségét,(aknaszállítás, bányagépek szabadtéri bemutatása,és a széntermelési technológiák, népes kisvasútiállomás, kompresszorház, bányavíztelenítés, egye-di gépek és egyéb eszközök kiállítása, gázlecsapo-lás, brikettgyártás), valamint a bányászattörténetimú zeummal szerves egységben kialakítandó kör-nyezetvédelmi expo ötletét. Szerepel a javaslatbanegy bányászati panteon létesítése is. A pályázat 1998-ban elnyerte a Környezetvédelmi

Minisztérium 14 M Ft-os támogatását, de a vállalatnem tudta hozzáadni a korábban vállalt önrészt, ezérta tervezett program nem valósulhatott meg.

Az 1996-ban a hagyományos Borbála-napi bá -nyász szakestélyen elhangzott javaslat alapján Pécsvárosa sok jelentıs szakemberének és intézményénekbevonásával egy nagyon részletes megvalósíthatóságitanulmány készült egy nagyszabású bányászati emlék-park létrehozására a megszőnı pécsbányai szén kül-fejtés helyén, 1998-ban (3. kép).

A tanulmány tudományos megalapozására a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara anyagi hátteretbiztosított a bányászattörténeti kutatás folytatására:Bányászattörténeti kutatás a pécsbányatelepi emlék-park elkészítését célzó megvalósíthatósági tanulmányrészére. Zárójelentés10 Ennek során megvizsgálásrakerültek:

– A Baranya Megyei Levéltárban ırzött Berks Péterés Babics András hagyatékok.

– A Baranya Megyei Könyvtárban tárolt korabeliszénbányászattal foglalkozó sajtóközlemények.

– Az idıszakra vonatkozó népszámlálási adatok, köz-lemények.

– Az Elsı cs. és k. szab. Dunagızhajózási Társaság(DGT/DDSG) éves termelési jelentéseinek a Me -cseki Bányászati Múzeum iratanyagaiban fellelhetırészei.

– Végül az Országos Geológiai Szolgálat budapestiközpontjában a geológiai és geofizikai adattár, föld-tani térképtár, földtani szakkönyvtár mecseki vo -natkozású dokumentumai.1998 februárra ezáltal megteremtıdtek a tanul-

mány kidolgozásának feltételei, de ez a kutatás ösz-tönzıen hatott a késıbbi alapítványi munkára is.

A SzénbányászatEm lékhelyei Pécsbá-nyán Ide gen forgalmiEmlékpark címen aKútforrás Kft. kiadá-sában 1998-ban közre-adott mő kiindulásipontja, gondolatéb-resztıje, kezdemén y e-zıje, hivatkozási a l a p-ja lett a késıbb történ-teknek, és a folyamatelvezetett az alapít-vány létrejöttéhez. In -dokoltnak tartom ez é rtrészletesebb bemuta-tását.11 (4., 5. kép)

Noha a kezdemé-nyezı szerkesztık-

3. kép: A Karolina külfejtés az 1990-es években

4. kép: Emlékpark tanulmányborítólapja

5. kép: Az Emlékpark helyszínrajza10 Szirtes B., Huszár Z., Mendly L., Pálfy A. Kézirat, Pécs, 1997.11A borítókép Rétfalvi Sándor szobrászmővész terve

szerzık szakmai pályájukat nemrég befejezett bánya-mérnökök, a téma fontosságát, jelentıségét illusztrál-va és megértve, a tanulmány készítésében jelentısrészt vállalva közremőködött Kossuth-díjas építésztanszékvezetı tanár, a Környezet vé delmi Kft. szakér-tı ügyvezetıje, az Ide genforgalmi Kht. ügyvezetıigazgatója, történész-muzeológus, városrendezı épí-tészmérnök tanszékvezetı tanár és okl. geológus.

A tanulmány 112 oldalon és 7 mellékleten 55 csa-tolt ábrával, 17 csatolt táblázattal, 5 fıfejezetben tár-gyalja az emlékpark megvalósításának történeti éstudományos alapjait, az emlékpark kialakítását, tele-pülési kapcsolatait és természeti adottságait, az emlék-parkot, mint városi szabadidı parkot, és ismerteti ahazai és külföldi példákat. Az összefoglaló és javasla-tokat tevı fejezetrész 8. pontja szerint: „Az emlékparkmegvalósításának és mőködtetésének legcélszerőbbszervezeti formája … egy alapítvány…”.

Különös súllyal felhívni e tanulmányra a figyelmetegyrészt azért indokolt, mert ennek eredıjeként jöttlétre – az alábbiakban tárgyalt módon – három évmúlva a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, másrészt abenne foglaltak jelentıs része – a külfejtési bányagö-dör rekultivációjának itt nem részletezhetı okokbólszármazó sok éves elmaradása miatt – máig nem vesz-tette el aktualitását.

KiállításokMég 1997-ben nagyszabású idıszaki kiállítás nyílt

– ugyanezen szervezet keretében, a VárostörténetiMúzeumban – Képek a pécsi szénbányászat történeté-bıl, 70 éve avatták föl a gróf Széchenyi aknát címmel(6. kép).

2000-ben, folytatva a „Képek a pécsi szénbányá-szat történetébıl sorozatot”, megnyílt a 75 éve szentel-ték fel Szent István aknát kiállítás a Mecseki Bánya -vagyon-hasznosító Rt. székházában, majd 2001-ben aVárostörténeti Múzeumban (7. kép).

2001-ben kiállítás nyílt az akkor „alvó” MecsekiBányászati Múzeum megmaradt, a Kútforrás Kft. általrendezett anyagából a Mecseki Bányavagyon-haszno-sító Rt. nagytermében, és 2003-ban megrendezték ki -ál lításukat a vasasi bányászotthonban Vasasbánya tör -ténetérıl.

Rendezvények, kiadványokSzén – Lugosi Lugo László fényképei: A bevezetıt,

a kommentárokat és a képaláírásokat írta Szirtes Bé -la 12 1995. Kép-Árnyék, 85 old.

Nem szól már a klopacska Vasasi bányász emlé-kek: Szerkesztették: Göndöcsné Bátai Rozi, SzirtesBéla, Szirtes Gábor, 2000. Pro Pannonia Kiadói Ala -pítvány, 162 old.

Kezdeményezı és meghatározó szerepet vállalt anevezett kft. a 2000-ben Komlón megrendezett, kétna-pos, Búcsúzik a mecseki szénbányászat címő országosszakmai konferencián, és az ehhez csatlakozó köny-vek megírásában, szerkesztésében. A kétnapos konfe-rencián 29 szakmai elıadás hangzott el helyi és jelesországos, részben valamikori mecseki szakemberekrészérıl. Az ország többi szénmedencéjébıl és a fıvá-rosból érkezı nagyszámú résztvevı könyveket,


6. kép: Meghívó, 70 éve avatták fel agr. Széchenyi aknát

8. kép: A konferencia kiadványai

7. kép: Meghívó, 75 éve szentelték fel a Szent Istvánaknát

12 A Kútforrás Kft. ügyvezetıje

emlékplakettet és mecseki relikviákat vihetett magá-val emlékül és mások okulására. Az elıadások szer-kesztett kiadványát az érintettek postán kapták meg. Akonferencia kiadványai (8. kép):– Mecseki Bányász Zsargonszótár, szerkesztette:

Szirtes Béla,13 2000. Pécsi Erımő Rt. 51 old.– Búcsúzik a Mecseki Szénbányászat, szerkesztette:

Szirtes Béla,14 2001. Pécsi Erımő Rt. 336 old. A Széchenyi-akna vasbeton aknatornyát az Or szá -

gos Mőemlékvédelmi Hivatal – több mecseki szénbá-nyaüzemi épülettel együtt – mőemlékké nyilvánította.Ezen épületek sorsa ezzel azonban egyáltalán nemrendezıdött, sıt! Legtöbbjük állapota rohamosan rom-lott, és ma már nagyon rossz állapotba került, és van,

amit már le is bontot-tak. A ’90-es évek vé -gén a bá nyász illeté-kesek még optimistákvoltak. Ennek jegyé-ben készített a fentikft. pályázati tanul-mányt „A Széchenyiaknai mőemlék toronyépítészeti állagmeg-mentése” céljából. Pá-lyázaton a bányaválla-lat pénzt nyert a felújí-tásra, de a saját forráshozzájárulás hiányamiatt nem valósultmeg, és ma is romlik arendkívüli értékő mő -em lék. (9. kép)

Az András aknai utolsó vasszerkezető torony meg-mentésére és új helyen való felállítására is pályázatkészült, de csak a le bontás valósult meg. A toronyszer-kezet Komlóra került, sorsa ismeretlen.

Javaslat készült a Szent István aknai épületegyütteshasznosítására és a mőemlék akna-torony megırzésé-re is. (10. kép)

MőemlékvédelemRészben a Kútforrás Kft. fent ismertetett munkái,

kezdeményezı és aktív közremőködése, részbenBachman Zoltán és Hübner Mátyás, valamint másoképítészeti értékvizsgálatai15 alapján az Országos Mő -em lékvédelmi Hivatal mőemlékvédelmi javaslatotkez deményezett 1999-ben, amelyet 2001. január 19-én véglegesített. Ennek következtében a hivatal 2001-

ben hozott határozatával ideiglenes mőemléki véde-lem alá helyezte az alábbi épületeket:Széchenyi akna Bányaház-iroda-fürdı (1923)

Aknatorony és gépház (1928)Széntörı épület (1920)Kompresszorház, kapcsolóház(1923)Mőhely (1906)

István akna Bányaház-iroda-fürdı (1923)Aknatorony és gépház (1922)Kompresszorház, kapcsolóház(1925)

Vasas, Petıfi akna Gépház (1914)Pécsújhegy Erımő (1914)

Központi iroda (1914)Mozdonyszín és mőhely (1914)

A határozat ellen az érintettek azonnal fellebbezéstterjesztettek elı. A zaklatott és végül is nagyrészt ha -tástalan (2005-tıl) mőemléki védelem „eredménye-ként” a mőemlékértékő épületek mai állapota lesújtó.2016-ban felrobbantották a védelem alól felszabadí-tott, felújított pécsújhegyi erımő épületét. (11. kép)

13 Sík Lajos, Ónozó Lajos és dr. Szeıke Imre győjteményének felhasználásával, német nyelvi lektor: Szalainé Wéber Mária14 Elıadók: Somosi László, Móró Mária Anna, Szirtes Béla, Mendly Lajos, Kovács János, Vedrıdi Antal, dr. Krisztián Béla, ReszlerZoltán, Lafferton Gyızı, dr. Némedi Varga Zoltán, Kovács Endre, dr. Ács Zoltán, Balás László, Szilas László, Csethe András,Várbíró Gábor, Jáger József, Sütı Imre, Vass István, dr. Tamásy István, dr. Nyers József, dr. Szőcs István, dr. Bánhegyi Mihály, dr.Vékény Henrik, Gombos Andor, Huszár Zoltán, dr. Turza István, dr. Bezerédy Gyızı, Major Géza, dr. Göndöcs István15 Bachmann Zoltán – Bachmann Bálint – Csonka Károly: A pécsbányai Széchenyi-akna emlékértékő épületegyüttesének haszno-sítása – bányászati múzeum és környezetvédelmi expo. Programterv. Pécs, 1997.Hübner Mátyás: A mecseki szénbányászat és vasércbányászat építészeti értékelése. VizsgálatMátrabérci Zsolt: Pécsbánya. Egy bányászfalu múltja, jelene és jövıje. Szakdolgozat. Konzulens: Hübner Mátyás, HorváthMagdolna

9. kép: A gróf Széchenyi Istvánakna

11. kép: A felrobbantott pécsújhegyi erımő képe a 20. sz. elején

10. kép: A Szt. István akna fénykorában esti fényben

Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 150. évfolyam, 1. szám8

Katasztrofálisan leromlottak az István aknai mő -emléki védelem alatt álló épületek. A felügyelet nél-kül, gazdátlanul álló épületek a természet erıi általleromlott, az emberi barbárság által kirabolt, nagyrésztértéküket vesztett, helyenként életveszélyes épület-együttest képeznek. Sorsuk ismeretlen. Vasason ésPécsbányán van gazdájuk a ma is védelem alatt állólétesítményeknek, aki fenntartja a használatban lévıépületeket (a Széchenyi aknai bányaházat, mőhelyt),és erejéhez képest javítgatja, vagy legalább ırzi azüresen állókat (aknatornyot, légsőrítı és transzformá-tor gépházat).

Összegezve: a helyzet végtelenül szomorú! Folyóirati publikációk

1998-tól kezdıdıen, azért, hogy a – Pécs város éle-tét hajdan alapvetıen befolyásoló, érdekes és hiány-pótló – bányászati ismeretek az érdeklıdı lakosságszéles köréhez eljussanak, a kft. – a majdani alapít-vány tagjai – megragadták a negyedévente megjelenıPécsi Szemle várostörténeti folyóirat oldalain történıpublikálás lehetıségét. Kihívást jelentett a szerzık-nek, többségükben gyakorló bányász szakemberek-nek, hogy a folyóirat színvonalához illıen, hitelesen,szakszerően, de az átlagos pécsi értelmiségi számára isérthetıen és érdeklıdését felkeltıen kellett megfogal-mazni, megjeleníteni a számukra legtöbbször idegenbányászati leírásokat. 1998-2001 között 18 dolgozatlátott a lap hasábjain napvilágot. A publikálások ha -sonló intenzitással folytatódtak az alapítvány életébenis a Pécsi Szemle 2012-ben történt sajnálatos megsző-néséig. (Lásd késıbb az ezzel kapcsolatos különnyo-matok bemutatását és tartalmukat).

Az alapítvány létrejöttét megelızı idıszak(1996-2000) tanulságai

A 250 éves mecseki szén- és uránbányászat meg-szőnt létezni. Méltó tárgyi emlékei alig maradtak, aMecseki Bányászati Múzeum bezárt, a bányászat em -lékhelyei elfelejtve, jeles személyeit és történetét aközvélemény nem ismeri, személyes emlékei fogynak,megmaradt épített emlékei pusztulnak. Tanulság, hogymaradandót és vandalizmusnak ellenállót érdemes éskell alkotni, mert a rengeteg munkával létrehozottkiváló alkotások egy részének a hasznosulási hatásfo-ka alacsony (a kiállítások rövid idı után bezárnak,anyagaik elvesznek), más részük megvalósulása kívül-

állókon múlik (megvalósíthatósági tanulmányok, pá -lyázatok) és ezért hiábavalóvá válik.

Az Alapítvány létrehozásaA megvalósítás szükségességére vonatkozó ötlet

1996. évi felmerülésére az elızı fejezetben már utal-tunk. Ezt követıen hosszú idın keresztül gyakorlatilagnem történt semmi. Meddı egyéni próbálkozásokatkövetıen 1998-ban a Mecsek Egyesület vállalta a té -ma intézményes gondozását, és 1999-ben sikerültegyüttmőködési megállapodást kötni a megvalósításérdekében a Pécsi Erımő Rt.-vel, a Mecseki Bá nya va -gyonhasznosító Rt.-vel és az Országos Magyar Bá-nyászati és Kohászati Egyesülettel. Ennek keretében –Pécs város alpolgármesterével és a Mecseki Környe -zetvédelmi Rt.-vel (uránbánya) kiegészülve – 2000-ben felgyorsultak az események16. Több megbeszélést(január 4., április 4., június 6.) követıen egyöntető vé -leményt alakítottak ki: sürgısen létre kell hozni egyolyan alapítványt, amely foglalkozzék a pécsi szén- ésuránbányászat emlékeinek teljes körő megırzésével,ezek között a pécsbányai emlékhelyek létrehozásávalis. Az érdekeltek még ugyanazon évben véglegesítet-ték az alapítvány koncepcióját, tartalmát, formáját, ésmeghatározták céljait.

A folyamatban 1993-2001 között látni kell három-négy személy meghatározó, részben információs jelle-gő kapcsolatteremtı szerepét, amely nélkül az ered-mény nem született volna meg: a megszőnt szén- ésuránbányák vezetı beosztásaiból nyugalomba vonultszemélyek, akik a Kútforrás Kft. ügyvezetıi voltak,akik az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgye sület többszörösen kitüntetett tagjai, akik a Me -csek Egyesület meghatározó tagjaiként és akiknek azún. prealapítványi idıszak teljesítménye alapján a sza-vuk kellı súlyú, akikre hallgattak azok a bányászathozkötıdı, döntési helyzetben lévı vezetık, akik nemcsak szavuk erejével, hanem anyagi hatalommal isrendelkeztek.

2000-ben tisztázódtak az alapítvány létrehozásávalkapcsolatos jogi és egyéb körülmények. Az alapító ok -irat többszöri kényszerő átdolgozása során az alapít-vány neve az induló „Alapítvány a pécsi bányászatiemlékek megırzéséért”-rıl Pécsi Bányászattör té neti,majd adminisztrációs figyelmetlenség miatt Pécsi Bá-nyásztörténeti Alapítványra változott. Tisztázódott azis, hogy állami tulajdonú vállalatok (részvénytársasá -gok) nem hozhatnak létre alapítványt. Nem vihetik

16 2000. 04. 20. Alapító okirat készül még Alapítvány a Pécsi Bányászati Emlékek Megırzéséért néven2000. 05. 15. Konferencia az OMBKE szervezésében támogatja az alapítvány létrehozását2000. 06. 06. Megbeszélés Pécs város alpolgármesterénél 2000. 09. 27. Újabb Alapító okirat még a fenti néven2000. 12. 15. Cikk az ÚDN-ben az alapítványról2001. 01. 15. MBVH Rt. nem vehet részt az alapítvány létrehozásában 2001. 04. 24. Az alapítvány új neve: Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány2001. 03. 02. MBVH Rt. kérelme új megoldást javasolva a SzÉSzEkhez 2001. 05. 17. Megbeszélés (jóváhagyó) a SzÉSzEkben2001. 06. 13. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány alapító okiratának aláírása (mellékelve)

9Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 150. évfolyam, 1. szám

alapítványokba az állami vagyont, de lehetıség vanarra, hogy az alapítvány céljait kívülrıl támogassák.Így született meg az a megoldás, hogy az alapítványtszinte névleges kis alapító összeggel a Mecsek Egye -sület hozza létre, a három jogutód bányavállalat háromévre kötött támogatási megállapodás keretében bizto-sítja az induló évek feladataihoz szükséges anyagi erıt,azt követıen pedig eseti elbírálás alapján projekt- ésmőködési támogatást biztosítanak. Az alapító okirataláírására 2001. június 13-án került sor. (12. kép)

A Baranya Megyei Bírósága Pécsi Bányász tör té neti Ala -pítvány (PBTA) közhasznúszervezetet 2001. november13- án bejegyezte.

Az Alapítvány 15 éveAz Alapítvány megalaku lá-

sát követıen Mőködési és Szer-vezeti Szabályzatának elkészí-tésével párhuzamosan – fel-használva a prealapítványi idı-szakban szerzett tapasztalato-kat – kialakította tervezett te -vékenységének súlyponti terü-leteit. Rendszeresen és rend-szerszerően három fı területtelkívántak foglalkozni:– A bányászati emlékhelyek

megjelölése, jeles szemé-lyeknek emléktáblák állítá-sa (emlékkövek, emléktáb-lák, emlékmővek).

– Bányász toronyzenei háló-zat létesítése.

– Ismeretterjesztı szakirodal-mi és könyvkiadói tevé-kenység folytatása (folyó-iratcikkek, könyvek szer-kesztése, írása, kiadása).Igénytıl, helyzettıl, lehetı-

ségtıl függıen foglalkozni ter-vezték:

– Oral history (szóbeli történetek) felvételek készítését– Közterületek bányász elnevezését.– Bányász hagyományırzést.– Az alapítvány célkitőzéseivel azonosuló egyesüle-

tek, szervezetek, társaságok egyes projektjeinektámogatását.

– Az elkészült bányász emlékjelek karbantartását,állaguk megırzését.

Az Alapítvány szervezetérılAz Alapítványban az összes tevékenységet (pro-

jek tek megvalósítási, szervezési feladatai, pénzügyek,adminisztráció, gépírás, honlapkezelés stb.) egymáskö zött szétosztva mindenki társadalmi munkában, bé-rezés, díjazás nélkül végzi (díjazásban csak a könyve-lı részesül). Kizárólag az igazoltan felmerülı költsé-gek kerülhetnek elszámolásra.

Az alapítvány létrejöttekor a tisztségviselık össze-állítása az alapítói és fıtámogatói képviseletet tükröz-te, a késıbbi változások (a személyi szükségszerősé-geken túl) az alapítványi munkában és a források biz-tosításában ténylegesen résztvevık irányában történ-tek. (1. táblázat)

Titkár

SchallerKároly


Év200120022003200420052006

2007

2008

200920102011201220132014

2015

Elnök

SzirtesBéla

SallayÁrpád

KurátorDr. Nyers JózsefSzilas LászlóVarga MihályWeiler Árpád

Dr. Nyers JózsefRábay OttóSallay Árpád†Szilas LászlóVarga MihályWeiler ÁrpádKereki FerencPálfy Attila

Pusztafalvi GáborRábay OttóSallay ÁrpádVarga MihálySzirtes Béla*Kereki FerencPálfy Attila

Pusztafalvi GáborRábay Ottó

Varga MihálySzirtes Béla*Pálfy Attila

Pusztafalvi GáborRábay Ottó

Schaller KárolyVarga Mihály

Fb. tagDr. Biró JózsefLafferton GyızıFarkas László

Dr. Biró József

Görgıy Attila

Lafferton Gyızı

†Dr. Biró JózsefCsısz Imre

Lafferton Gyızı

Állandó munkatársak**

†Dr. Biró József†Mendly LajosPálfy Attila

Pusztafalvi GáborRábay OttóSallay Árpád

Schaller KárolySzirtes Béla

* Tiszteletbeli elnök** Esetenkénti munkatársak: Hafner Henrik (Mohács-Pécsi Vasút); Vass István (Külfejtés),†Juhász József, † dr. Bánhegyi Mihály

1. táblázat: Az alapítvány tisztségviselıi és munkatársai12. kép: Az alapító okirat 1. és 9. (utolsó) oldala

Az alapítvány félévente (és szükség esetén) kura-tóriumi ülést tart, a munkatársak (5-6 fı) a kuratóriumelnökének vezetésével korábban hetente, késıbb két-hetente megbeszélik az elmúlt hetek eseményeit és akövetkezı feladatokat.

A bányászati emlékhelyek megjelöléseAz Alapítvány elmúlt 15 évének leglátványosabb

és legmaradandóbb alkotása a valamikor mőködöttbányák, bányaüzemek helyszíneinek megjelölése, kör-nyezetük rendezése volt. A helyszínek megjelölésénekcélkitőzésével az Alapítvány – kívülállóknak felmér-hetetlenül – nagy fába vágta a fejszéjét. Mivel ezzel azAlapítvány munkatársai tisztában voltunk, 2002-benelkészítettük A mecseki szén- és uránbányászat emlé-keinek megörökítése a helyszíneken17 címő felmérı ta -nulmányt.

A Mecsek hegység déli lankáinak látképét az el -múlt két és fél évszázadban a szén- és uránérc bá nyá -szat tevékenysége jelentısen átalakította. A város ke -le ti határában elterülı szılıtelkek és erdıségek nagyrésze a 19. század közepére földtulajdon vagy bérletijogviszony alapján összefüggı bányaterületté vált. A20. század második felében bányák nyíltak a várostólnyugatra fekvı községek területén is. A szénbányászat20-25 km2, az uránbányászat kb. 65 km2 területenfolyt. A Mecsek hegységben a szén- és az uránbányá-szat 117 külszínre nyíló aknát és mintegy 170 tárót lé -tesített. Ezáltal a kiszolgáló létesítmények telephelye-ivel együtt több mint 300 üzemudvaron folyt bányá-szati munka.

A nagyközönség a bányászatot elsısorban aknáirólismeri. Tekintettel arra, hogy a bányák majd kétszázéven keresztül sok ezer pécsi polgár egzisztenciájátbiztosították és a város 19-21. századi gazdagodásáteredményezték, az aknák-tárók adatainak megörökíté-se, bemutatása a szélesebb közvélemény számára isindokolt és illendı. A megjelölés szempontjai: – Elsısorban nem azért jelöljük meg a bányászati

múlt emlékeit, hogy oda a nagyközönség elzarán-dokoljon, hanem azért, hogy ha valaki arra jár, ves-sen egy pillantást az emlékkıre, esetleg egy percreálljon meg, és gondoljon elıdeinkre.

– Azok a helyszínek tervezendık megjelölésre, ame-lyek jármővel vagy gyalogosan jól megközelíthetık.

– Ahol a mérnökségi és történeti adatok rendelkezés-re állnak.

– Ahol a társadalmi környezet fogadó- és támo gató-kész.

– Helyszínt megjelölni idıtállóan, vandalizmusnakle hetıleg ellenálló módon kell.

– Emlékkıvel, amennyiben nem zavarja a területhasználatát.

– Emléktáblával, ha a létesítmény falára helyezhetıel a jelölés, vagy ha a helyszín nem közelíthetımeg teljesen a tevékenység zavarása nélkül.

– Egyes helyszíncsoportoknál, amennyiben indokolt,tájékoztató táblákat célszerő elhelyezni.

– A köz- és turistautak mentén útjelzı táblákkal je -lezzük a hajdani bányászati helyszíneket.

– Az érintett települések központjaiban tábla helye-zendı el, amelyen a község területén mőködöttösszes aknát, tárót meg kell jelölni. Azokat is, ame-lyek a helyszínen nem kerülnek megjelölésre.

– Végül kezdeményezni kell Pécs belvárosában egyközponti szén- és uránbányászati emlékmő felállí-tását.A fentiek szerint megvizsgált aknák és tárók 286

helyszínébıl a tárgyalt szempontok alapján 95 hely-szín alkalmas megjelölésre. Ezen kívül 12 hajdani bá -nyász község központjában kell fentiek szerinti emlék-táblát elhelyezni.

Az Alapítvány gyakorlatilag 2002-ben, a Lámpás -völgyi-emlékhelyek létrehozásával kezdte el mőködé-sét. Az 1933-ban megszüntetett hajdani városi bányáklámpásvölgyi erdıövezte területén a Gyula-aknát és akörnyezetében lévı bányalétesítmények helyét jelölıemlékkövek bemutatása és felavatása 2002-ben az 52.Bányásznap alkalmából rendezett ünnepségen népesközönség jelenlétében történt.

A Lámpásvölgyi-emlékpark kialakításának sikeremind egészében, mind részletmegoldásaiban – a helyiadottságokhoz igazodóan – mintául és sok tanulságulszolgált a késıbbi évek hasonló megoldásainál. 2002-2016 között az Alapítvány által vagy közremőködésé-vel létesített mecseki bányász emlékköveket és emlék-táblákat a 2. táblázat mutatja.2. táblázat Emléktáblák és emlékkövek

Amíg szénmedencében elhelyezett emlékkövek amedence bányászatában is elıforduló, a célra kiválóanalkalmas andezit kızetbıl, addig az uránbányászatterületén elhelyezett emlékkövek, ugyanilyen szem-pontok miatt jakabhegyi vörös homokkıbıl készültek.

A létesített emléktáblák nagy változatosságot mu -tatnak: a fekete gránittól a fehér márványon és a pré-selt mőanyagon át a bronz dombormőig, a néhány so -ros kis tábláktól a táblafalig, a feliratostól a metszettképesekig sok táblát láthatunk a bányász települése-ken. Illusztrációként az alábbiakban a teljesség igényenélkül bemutatunk néhányat emléktábláink és -köve-

Terület Emlék- Összesentábla kıPécs 27 12 39

Szénbányászat Komló 1 5 6Észak 1 3 4Összesen 29 20 49

Uránbányászat 14 8 22Szén- és uránbányászat 2 - 2Összesen 45 28 73Ebbıl megsemmisült 4 1 5


17 Gúth F., Jäger L., Pálfy A., Sallay Á., Szirtes B. Pécs, 2002. november Kézirat, PBTA

ink közül (a részletes tárgyalásukat lásd külön írása-inkban) (13., 14. kép).

Emlékparkok: az emléktáblákat a meglévı szob-rok köré az Alapítvány helyezte el (15., 16., 17. kép).


13. kép: Emlékjelek 1

A pécsi kıszénbányászat területén elhelyezettemlékjelekrıl (emlékkövekrıl és -táblákról) részlete-

sen Pálfy Attila: Emlékjel, emlékhely típusok kialakí-tása, megvalósítása a pécsi kıszénbányászat területén

Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 150. évfolyam, 1. szám 1314. kép: Emlékjelek 2

címő írásából tájékozódhat a kedves Olvasó. SallayÁrpád: Az alapítvány szerepe az uránércbányászatemlékjeleinek létrehozásában címő írásunkban pedigaz e területen megvalósult emlékjelekrıl olvashatunk.

Bányász toronyzenei hálózatSzóltunk már arról, hogy hazánk egyik legrégibb

bányavidéke (a mecseki szén) nagyon szegény a fenn-maradt tárgyi emlékekben és a bányászéletet bemuta-tó lehetıségekben. A Pécsi Bányásztörténeti Alapít -vány pótolni igyekezett a hiányokat, tárgyak hiányá-ban új szellemi alkotással. Hazánkban, de a világon isegyedülálló módon állított emléket a napi kenyérért aföld alatt, sokszor embertelen körülmények közöttdolgozó bányászoknak. Több éves munkával megva-lósította, hogy a mecseki szén- és uránmedence hajda-ni bányász településein (legyen az kolónia, falu vagyváros), ahonnan elıdeink nap mint nap munkábaindultak, a valamikori mőszakkezdés idıpontjábanemlékükre egy idıben csendüljön fel tiszteletadó to -ronyzene. Immár több mint egy évtizede (2003-tólfolyamatosan megvalósítva) szól Pécsett hét helyen,Komlón, Szászváron, Kıvágószılısön, Kıvágó töt -tösön, Cserkúton és Bakonyán minden nap 14 órakor,és közkívánatra 18 órakor is (a pécsi Ágoston téren 10és 18 óra között kétóránként) ugyanaz a bá nyász to -ronyzene. (19. kép)

Pécsett az Ágoston téri r.k. templom tornyábóla Mecsekérc Zrt. IrodaházárólMeszesen a Gandi GimnáziumrólPécsbányán a r.k. templom tornyábólSzabolcson a r.k. templom tornyábólSomogyon a Kodály MővelıdésiHázrólVasason a r.k. templom tornyából

Komlón a polgármesteri hivatalrólSzászváron a r.k. templom tornyábólKıvágószılısön a r.k. templom tornyábólKıvágótöttösön a r.k. templom tornyábólBakonyán a r.k. templom tornyábólCserkúton a r.k. templom tornyából

A hétköznap elhangzó zenemő két rövidebb és egyhosszabb részbıl álló kompozíció, mindhárom részön álló mondanivalóval. Az elsı rész a hajdani munká-ba hívó jel, a klopfolás, a „klopacska” néhány üteme.A mára már szinte elfeledett ütemet az utolsó pillanat-

15. kép: Emlékpark Gesztenyés utca

16. kép: Emlékpark Vasas (részlet)

17. kép: Emlékpark Újhegy 19. kép: Toronyzene szól a kıvágótöttösir.k. templom tornyából

18. kép: A megsemmisült lámpásvölgyitájékoztató-útmutató tábla


ban sikerült a feledéstıl megmenteni18, és a toronyze-nén keresztül megörökíteni. Egy harangjáték átmene-tet követıen a harmadik rész a „Tisztelet a bányászszaknak…” kezdető régi bányászdal feldolgozása. (Aharangjátékra feldolgozott dallam a bányászok egyiklegünnepélyesebb dala Közép-Európában a 19-20.szá zadban bányász himnuszként is közismert DerBergmannsstand sei hoch geehrt… kezdető ısi németbányászdal. Ma magyarul Tisztelet a bányász szaknakcímen ismerjük.) Vasárnap a bányászhimnusz néhánytaktusa hallható.19 Az automata vezérléső zenélı óraberendezést kézi vezérléssel is elláttuk azért, hogy ateljes bányászhimnuszt bármikor megszólaltathassák.

A toronyzene Alapítvány szerint megfogalmazottcélja: Jelezze, hogy az utódok közel negyed évezredkemény bányász élet után, az elıdök anyagi alkotása-ira és emberi értékeire építve, a bányász múltról nemmegfeledkezve folytatják bányászat utáni új életüket.

A pécsi-mecseki toronyzene a soproni egyetemnélés az ország más bányamedencéiben is hallható: Tata -bányán, Bükkábrányban, Ormosbányán és Eger cse -hiben.

Toronyzenét az országot-világot járva sokfelé hall-hatunk, de (tizenhárom ponton egyszerre megszólalóbányász) toronyzene-hálózattal tudtunkkal sehol semtalálkozhatunk. Ez valóban új szellemi alkotás, amivelpótolni tudjuk (igyekszünk) a fennmaradt tárgyi emlé-kek hiányát.

A zenélı órákat nem csak megvalósítani, hanemfenntartani és mőködtetni is kell. A (nem kevés) léte-sítési költségeket saját forrásból és áldozatkész támo-gatók révén sikerült biztosítanunk. A sok szereplı, ajelentıs költségek és a hosszú élető mőködés érdeké-ben is különös körültekintéssel jártunk el a megvaló-sításkor. (Szerzıdések, megállapodások illetékes ön -kormányzatokkal, egyházközségekkel stb.)

A Mecseki Szén- és Uránbányászati Emlékmő

Az Alapítvány egyértelmően mővészi és kétségte-lenül legjelentısebb alkotása a pécsi Ágoston térenfelállított, és 2006. szeptember 1-jén ünnepélyes kere-tek között, hatalmas érdeklıdı közönség jelenlétébenfelavatott központi emlékmő. (20., 21. kép)

Megvalósítása négy évet vett igénybe. A jelentısanyagiak elıteremtésével párhuzamosan kétfordulós,meghívásos pályázaton kilenc pályamőbıl – a Képzı-és Iparmővészeti Lektorátus bevonásával, széleskörőtársadalmi zsőri révén – jelentıs viták után kerültkiválasztásra Taubert László szobrászmővész alkotá-sa. Néhány gondolat az Alapítvány elnökének avatóbeszédébıl20:

„…Az emlékmő az emlékkövekkel, emléktáblák-kal és toronyzenékkel együtt képezi az emlékezés ala-pítványunk által kialakított rendszerét, a rendszer leg-jelentısebb, központi eleme.

…Az emlékkövek és emléktáblák helyszíneketjelölnek és tényadatokat közölnek. Az elıttünk állóemlékmő viszont több az egyszerő, direkt adatközlés-nél, amely mővészi eszközökkel gondolkodásra kész-tet, az érzelmekhez szól. Aki elsısorban a tényadato-kat keresi, kérjük, keresse fel, járja végig a fenti em -lék helyeket, aki lélekben kíván áldozni a múlt em -lékeinek, álljon meg ezen emlékmő elıtt néhány gon-dolat erejéig.

…Ezen emlékmő központi alakja egy bálványosz-lop, egy bányász idol. Az erıt sugárzó, vágott síkok-ból felépült, márvány férfitestbe bevágott függılegesbányaüreg-imitációk metszetei jelképezik, ahogy abá nya a bányász testébe vágott, egész lényét igényel-te és a bányász akarva-akaratlanul azonosult a bányá-val, a bányász és a bánya egy volt. Az oszlopon a tes-tet tetızı, alkotást és biztonságot szimbolizáló, házraemlékeztetı külsı sziluett kifejezi, hogy sok ezer ide-települt családnak a bánya hazát adott, és fejlesztette aterületet. Az oszlopot körülvevı fekete gránitkockák-kal, a rajtuk elhelyezett szimbólumokkal, a bányász

20. kép: A Mecseki Szén- és Uránbányászati Emlékmőavatása

21. kép: A Mecseki Szén- és Uránbányászati Emlékmőavatása

18 Börzsei Mihálynak, a Magyar kir. Szénbányásziskolát (közkelető nevén a Bányaiskolát) 1926-ban végzett hajdani aknásznak,bányamesternek, végül pécsbányai üzemvezetınek tartozunk hálával, aki a hozzá elvitt „klopacskán” 96 éves korában leütötte arégi ütemet, amelyet így meg tudtunk örökíteni. Rá egy hónappal már a mecsekszabolcsi temetıben utolsó útjára kísértük a pécsiszénbányászat nagy öregjét. 19 Mindezeket zeneszámmá Kircsi László zeneszerzı komponálta.20 Pécsi Szemle, 2006. ısz Avatóbeszéd.



települések neveivel és feliratokkal közérthetıvé te szi,és összhatásában és részleteiben az elmélyült szem lélırészére kifejezi mindazt, amit a mecseki bányászatrólmondani szeretnénk, gondolni kell. Azt, hogy itt 250éven át, amint a mő felirata tömören hirdeti: ’Ész ésderék munka’ mőködött. Emlékezzünk erre!”

A 4,5 m magas, 20 m2 alapterülető emlékmő há -rom különbözı fekete kızetbıl készült: a szobortestnero marquina márvány, a posztamens és a négy koc-ka burkolata, valamint a járófelület nero assolutó grá-nit, az alapsík bazalt-zúzalék.

Az emlékmő közadakozásból, állami források nél-kül jött létre. A szükséges kb. 16 M Ft-ot az alapítvány„kalapozta össze”. 43 jogi személy 50 ezertıl két ésfél millió forintig terjedı pénzadománya és másfél-száz magánszemély ezertıl 100 ezer forintig terjedıtámogatása tette lehetıvé az emlékmő megvalósítását.

Szakirodalmi és könyvkiadói tevékenységAz Alapítvány mindig nagy hangsúlyt fektetett arra,

hogy az utókor ismerje meg a megszőnt bányászatitevékenységet, múltját, jelentıségét, az általa létreho-zott alkotásokat, a bányász elıdök életét, a fennmaradtemlékeket, a szén- és uránbányászat érdekes epizódjait.Az elızı fejezetekben tárgyalt „kıbe vé sett”, idıtállóalkotások mellett vallottuk: a „Verba volant, scriptamanent”21 római igazságot. Szakszerzıink írásaikatfolyóiratokban publikálták, és általunk vagy kezdemé-nyezésünkre és közremőködésünkkel írt, szerkesztettkönyveket adtunk ki önállóan vagy társkiadóként.

A prealapítványi idıszakban megjelent kiadvá-nyokat követıen megjelentek:

Iparosok és bányászok a Mecsek alján: Szerkesz -tették: Szirtes Gábor és Vargha Dezsı. 2002. Pécs-Ba -ra nyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a ProPannonia Kiadói Alapítvány, 374 old. A mőben azAla pítvány munkatársainak hat szakcikke szerepel22 .

Emléklapok a pécsi bányászat történetébıl: Kü -lönnyomat a Pécsi Szemle 1998-2003. évi számaiból,2003. 328 old. Fıszerkesztı: Romváry Ferenc. A ki -adványban az alapítvány munkatársai és az alapítványáltal felkért szakértık 34, a Pécsi Szemlében korábbanmegjelent írása olvasható.

Emlékképek a pécsi szénbányászat történetébıl:Szer kesztették: Mendly Lajos, Romváry Ferenc, Szir -tes Béla. 2005. Pécs/Sopianae Örökség Kht., PécsiBá nyásztörténeti Alapítvány, Pécsi Szemle Város -történeti Alapítvány, 80 old. A könyvben a pécsi szén-bányászat 1945-ig terjedı magánbányászati korszaká-ból fennmaradt építmények, valamint megsemmisültépületek és a korban élt emberek emlékei elıtt tisztel-gı alkotások 388 fotón láthatók.

Újabb emléklapok a pécsi bányászat történetébıl:Kü lönnyomat a Pécsi Szemle 2004-2008. évi számai-ból, 2008. 236 old. Fıszerkesztı: Romváry Ferenc. Akiadványban az Alapítvány munkatársai és az Alapít -vány által felkért szakértık 31, a Pécsi Szemlében ko -rábban megjelent írása olvasható.

Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században:Szerzı: Pilkhoffer Mónika a Pécsi BányásztörténetiAlapítvány közremőködésével, 2008. A Pécsi Bá -nyász történeti Alapítvány és a Pro Pannonia KiadóiAlapítvány, 245 old. A könyv alkotását az Alapítványkezdeményezte, a történész szakszerzıt felkérte ameg írására. A levéltári kutatásokon és az alapítványközremőködésén alapuló munka forrásértékő hiteles-séggel mutatja be a szén- és uránbányászat hatásátPécs építészetére, a városkép és a város szerkezeténekala kulására.

Bányász útikalauz Pécs és környéke: Szerkesz -tették: Biró József, Sallay Árpád, Szirtes Béla. 2010.Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, 251 old.23 Akönyv – az útikönyvek minden formai igényével ésszakszerőségével, részben angol-magyar nyelven –elvezet azokhoz a pécsi és Pécs környéki emlékhe-lyekhez, amelyek ránk maradt mőszaki alkotások,vagy amelyeket elıdeink, elkötelezett pályatársaink ésmagunk alkottunk.

Pécs Lexikon: A 2010 végén a Pécs Lexikon Kul -turális Nonprofit Kft. kiadásában és Romváry Ferencfıszerkesztésében megjelent kétkötetes mő 4600 szó-cikket tartalmaz városunk múltjából. A szén- és urán-bányászatot érintı szócikkek nagy részét alapítvá-nyunk munkatársai írták. Hat kollégánk24 118 szócikkmegírásával járult hozzá a bányászok és a bányászatitevékenység ezúton is történı méltó megörökítéséhez,az ismereteknek a lakosság széles köréhez való eljut-tatásához, a bányászat szerepének a város történeté-ben való bemutatásához. Köszönet illeti a tılünk füg-getlenül dolgozó bányász szócikk-írók munkáját25.

Emléklapok a vasasi és hosszúhetényi szénbányá-szat történetébıl: Átszerkesztett és bıvített különnyo-mat a Pécsi Szemle írásaiból. Szerkesztette: BiróJózsef, fıszerkesztı: Romváry Ferenc. 2011. Pécsi Bá -nyásztörténeti Alapítvány, 224 old.

Bánattal teli kegyelettel és nem múló hiányérzet-tel meg kell itt említenünk a közelmúltban közülünkörökre eltávozott dr. Biró József barátunk, fáradha-tatlan munkatársunk, bányász múltunk tudományosigényő kutatójának, felügyelı bizottságunk elnöké-nek emberi és bányász érzésektıl főtött Régen voltjelen címő, 2012-ben, mások mellett alapítványunktámogatásával, saját kiadásában megjelent, 90 olda-las, a Pannonia Könyvek gondozásában megjelentverseskönyvét. Hiteles és mélyrıl jövı vallomás ez a

21„A szó elrepül, az írás megmarad”22 Szerzık: Juhász József, Pálfy Attila, Szirtes Béla, Bánhegyi Mihály, Mendly Lajos, Sallay Árpád23 Az egyes fejezetek szerzıi: Szirtes Béla, Pálfy Attila, Mendly Lajos, Biró József, Pusztafalvi Gábor, Sallay Árpád (Berta Zsolt,Keresztény Zsolt, Kulcsár László, Varga Mihály, Németh Gábor, Ulrich Károly)24 Biró József (6), Mendly Lajos (20), Pálfy Attila (22), Pusztafalvi Gábor (7), Sallay Árpád (31), Szirtes Béla (32)25 Különösen dr. Krisztián Béla, dr. Huszár Zoltán, Rayman János

könyv az emberi tartásról és egy tisztes bányász élet-útról.

Közel egy évtizede www.pecsibanyasz.hu névenhonlapot és nevünkön facebook-oldalt mőködtetünk.Ezek révén képekkel és írásainkkal sikerült a nagykö-zönség széles körét elérnünk, megismertetnünk tevé-kenységünket, a szén- és uránbányászat múltjánakélet képeit ad hoc és sorozatokban bemutatni, a jeleselhunyt személyek életútját közkinccsé tenni, a térség-ben zajló rendezvényekre a figyelmet felhívni, a napieseményekrıl tájékoztatni és sokakkal élı kapcsolatotteremteni. Sajnos e tevékenységünk a közelmúlt idı-ben részben rendszergazdai, részben a befejezı feje-zetben írt problémák miatt nem kellıen virulens.Megkísérlünk ezen változtatni. Az Alapítvány ismeretterjesztı szakirodalmi

tevékenysége

A Pécsi Szemle várostörténeti folyóiratban nemcsak alapítványunk munkatársai vagy az általunk fel-kértek írtak szakmánkat érintı írásokat, hanem rész-ben saját indíttatásból, részben talán hatásunkra kívül-állók is. E téren elért sikerben elévülhetetlen érdemevolt a szemle fıszerkesztıjének, dr. Romváry Ferencmővészettörténésznek. Talán nem tőnik magamutoga-tásnak rápillantani arra, hogy az Alapítvány és a PécsiSzemle 14 évig tartó együttmőködése idején nagyrésztennek eredményeként bányászatunkról elsısorban ahelyi társadalom mirıl tájékozódhatott26:

Pécs és a Dunagızhajózási Társaság; Emlékek apé csi bányatelepek hétköznapjaiból; A pécsi vízellátástörténete a római kortól 1892-ig; Kik azok a „grá-nerek”?; Ötvenhét akna Pécs határában; A pécsi erı-mővek története; Dr. Jaroslav Jičinský a korszerő pé -csi bányászat megteremtıje; 75 éve avatták fel a SzentIstván aknát; A pécsi bányász zsargonról; Berks Péterés a mecseki kıszénbányászat; A mecseki bányászattörténete a honfoglalás koráig; A szénbányászat szere-pe Pécs 19. századi fejlıdésében; SportlétesítményekPécsett a 19. században; Pécsi szén útja az aknától afelhasználóig; A mecseki szénmedence bánya ve szé -lyei; 150 évvel ezelıtt született jánosi Engel József;Az uránércbányászat szerepe Pécs 20. századi fejlıdé-sében; Unokáink is látni fogják?; A pécsi szénbányá-szat kiemelkedı személyiségei; Uránérckutatás Ma -gyarországon 1953-1989 között; A székesegyház ön -álló uradalmi szénbányászata (1798-1868); Madas

József, a bányamérnök; Madas József, a helytörténész;Rihmer László bányamérnök, geológus, jogász: A pé -csi mamut feltárója; A Vasas név eredete, kapcsolata abányászattal; Iparosok és bányászok a Mecsek alján;A lámpásvölgyi hajdanvolt városi szénbányák hely-színén elhelyezett emlékkövek; Törekvések a pécs-mohácsi vasút létrehozására 1842-1853 között; Régipécsi aknatornyok; A Szakestély: Selmeci diákhagyo-mányok Pécsen; Az uránbányászat szerepe a kıvá gó -szılısi római kori villa és mauzóleum feltárásában; Ahosszúhetényi szénbányászatról. A Viktória akna és ahirdi-hetényi lóvasút létesítése; Somogy község szén-bányászatának rövid története; Újabb bányász emlék-jelek Pécsett; Emléktábla: Dr. Jaroslav Jičinský bá -nyamérnök, Pécs, Mária utca 9., Dinoszauruszok aMecsekben; Riegel Antal bányamérnök és bányavál-lalkozó (1819-1900); Vivat Akadémia A magyar bá -nyamérnök-képzés Selmecbányától Miskolcig; A

szénbányászat szerepe Pécs 20. századifejlıdésében; Babics András, az MTA dél-dunántúli Tudományos Intézetének törté-nész igazgatója; Bányász toronyzene azÁgoston téren; A Mecseki Szénbányá -szati Múzeum; Képek: Pécs bánya, Vasas,Szabolcsi Bányász emlékhelyek; Ma -gyarország Bányaiskolái, különös tekin-tettel a pécsi Bányaipari Technikum törté-netére; A Mohács-Pécsi Vasút (MPV); A

pécsi szénbányászat korszerősítése (1956-2005); Akiéa föld, azé a szén … Kétszáz éves törvényalkotási vitaés néhány következménye; A mecseki kıszénbányá-szat külfejtéses mővelése 1782-1952; Ötven éve kez-dıdött a mecseki uránbányászat; A pécsi „sahti”-per;A szénbányászat kezdetei a pécsi székesegyházi birto-kon; Bányamentı jelvények és kitüntetések; Készül abányászemlékmő; Másfélszáz év szénbányászati pró-bálkozásai Hosszúhetény területén; Az aknamélyítık;Avatóbeszéd. Elhangzott a mecseki szén- és uránbá-nyászati emlékmő avatásán (2006. 09. 01.) a pécsiÁgoston téren; Pécs–Somogy történetének olvasásaközben; A pécsi szénbányák második rekonstrukciója(1953-1965); Kitaibel Pál emlékezete; A csertetıi tra-gédia 70. évfordulóján a pécsi politikai bányász perek-rıl; Szent Borbála; A pécsi és Pécs környéki bányászértelmiség szervezıdése és tevékenysége az OMBKEkeretében; 150 éves a Mohács-Pécsi Vasút; A DGTmilleneumi éve; In memoriam Szilas László 1941-2007; Emlékezzünk Hıseinkre – Bányamentı szoborPécs-Meszesen; Bányatársládák. Bányatárspénztáraka pécsi szénbányászatban; Táblaavatás a szabolcsi bá -nyákban halálos balesetet szenvedett 197 bányász em -lékére; Radó Aladár bányamérnök élete, szakmai te -vékenysége; Bányászat és építészet Pécsett a 19-20.században; A DGT Victoria (Hársas) bányatelepéneklétrejötte, átalakítása és megszőnése; Egy tudós Bá -nyamérnök emlékére – Szirtes Lajos 1918-2009; Amecseki gömbkıszenek és keletkezésük elmélete; Ajánosi Engel család I. rész: A családalapító JánosiEngel Adolf; A jánosi Engel család II. rész: A máso-


Idıszak Tanulmány, Könyv, Folyóiratcikk Egyéb Összespályázat kiadvány P. Sz.* BKL**2001-ig 4 4 18 4 3 332002-tıl 7 7 58 3 5 80Összesen 11 11 76 7 8 113

3. táblázat: Az Alapítvány által megjelentetett anyagok

*Pécsi Szemle, **Bányászati és Kohászati Lapok

26 Pusztafalvi Gábor kéziratából

dik nemzedék, a gyerekek; Recenzió – Jánosi EngelAdolf: Életembıl; A bányalovak emlékére; Bányásztérzene az Ágoston téren; A jánosi Engel család III.rész: Harmadik nemzedék, unokák; Riegel Antal bá -nyamérnök; Volt egyszer egy szénmosó; A vasasibányászat kezdetei; Egy bányászkolónia hétköznapjai;A vasasi bányászat 1868-at követıen; Recenzió – Bá -nyász útikalauz – Pécs és környéke; A vasasi bányá-szat a 20. század elsı felében; Európai Bányász-Ko -hász Találkozó Pécsett; El nem hangzott avatóbeszéd;Nık a bányában; A vasasi bányászat a 20. század má -sodik felében; Magyarok Nagyasszonya Temploma,Pécsszabolcs; A Mecseki Szénbányák Va sas Bánya -üzemében, 1986. febr. 18-án történt fejtésomlás; Sza-bolcsi kérdıjelek; In memoriam Garam völgyi (Ger -ber) János; Tízéves a Pécsi Bányász tör téneti Ala -pítvány; Csendırsors; A mecseki szénbányászat 200éves évfordulója és egy megsemmisült bányászemlék;100 éves a Pécsi Bányakapitányság; Egy hajdani nép-ítélet nyomában; Egy ember élete I. Alföldi paraszt-gyerekbıl lettem pécsi bányász; A Victoria Rt. mecse-ki bányabirtokai a 19. század második felében; Egyember élete II. Alföldi parasztgyerekbıl lettem pécsibányász; Bányászemlékek; Egy ember élete III.Alföldi parasztgyerekbıl lettem pécsi bányász; Pécs,István akna 1956; A mecseki uránércbá nyászat felha-gyását követı rekultivációs feladatok; Függılegesaknák, meddıhányók és ipari területek felhagyása avolt uránércbányászat hatásterületén.

A felsorolt ismeretterjesztı írások 39 szerzı tollá-ból származtak. Egynél több cikket 11-en írtak27.

Oral history kutatásA toronyzene feladatainak megvalósítása során is

láthattuk, hogy milyen nagy jelentısége van a még élıemberi fejekben meglévı, de le nem jegyzett ismere-teknek, tudásnak, emlékeknek a múlt teljesebb megis-merésében. Ezért interjúkat készítettünk a szén- és urán-bányászat 28 volt közép- és felsıszintő vezetıjével. Anagy terjedelmő interjúkat CD-lemezeken rögzítettük,és elkezdtük azok papíralapú átírását. A feldolgozásuka következı évek sok haszonnal kecsegtetı, de nagymunkával járó feladata. A nyers CD-lemezek másolatátaddig is átadtuk a Megyei-Városi Könyvtárnak, így a zokaz Alapítvány általi feldolgozásig is bárki által hozzá-férhetık és kutathatók. Interjú készült az alábbiakkal:†Balázs László, †Békés Lajos, †Bodrogi Frigyes, †Bör -zsei Mihály, Dr. Kemény Antal, †Dr. Kovács István, †Dr.Szirtes Lajos, †Dr. Tamásy István, Dr. Tóth Árpád, Fel -mérıiné Wietorisz Edit, †Garamvölgyi János, †GebhardtFerenc, †Gerzson István, †Hámori Gyızı, HarangozóMihály, †Horváth György, Jobb József, †Kıvári János,Kulcsár Vince, †Lelovics Imre, †Markó Imre, NagySándor, †Piegl János, Sallay Árpád, Szabados György,†Tirkala Ferenc, Vados István, Vándori András.

Az interjúalanyok 60%-a ma már nincs az élıksorában, a velük készült felvételeknek így a szakmaiérdekességük mellett már kegyeleti értékük is van.

Közterületek bányász elnevezéseAz alapítvány kezdetektıl fogva hiányolta, hogy a

nagy bányász múltú Pécs közterületeinek nevei között– egy-két fıleg munkásmozgalmi személy ki-vé -telével – nem vagy alig volt található a bányászat jelesszemélyeinek a neve. Javaslatunkra Pécs város önkor-mányzata jeles bányászokról, illetve a bányászatról azalábbi közterületneveket hagyta jóvá:Bányavasút utca: Az utca nyomvonalán szállították a

pécsi bányák termelvényét a normál nyomtávú bá -nya vasúton Pécsbányáról a pécsújhegyi erı mőbe.(22. kép)

Gröbel Emil utca: Bányamérnök, bányamérési és bá -nyakár-szakértı, bányaüzem-vezetı, aki a pécsi bá -nyák geodéziai hálójának lefektetésével jelentısetalkotott.

Hannebeck Frigyes utca: Jelentıs aknamélyítı vezetıszakember volt.

Hegedüs János utca: Bányamérnök, aki a pécsi szenekkokszolhatóságát gyakorlatban bizonyította.

Schroll József utca: Bányamérnök, bányagondnok,füg gıleges aknát is neveztek el róla.

Szilárd Leó park: Az uránvárosi közterületet a nuk-le áris energiafelhasználás jeles tudósáról nevez-ték el.

Uránbányász tér: Az uránváros központjában 2005-ignév nélkül álló teret az uránbányászat dolgozóirólnevezték el.

Bányász kolóniák, települések megjelöléseTervbe vettük a korábbi bányatelepek, bányászok

lakta településrészek emléktáblával való megjelölésétis. Ennek alapján az uránbányászat területén eddigmegjelöltük: a pécsi Ércbányász utcát és a kıvágó szı-lısi készenléti lakótelepet (23. kép).

27 Szirtes Béla (21), Biró József (17), Sallay Árpád (11), Mendly Lajos (6), Traj Ferenc (5), Pálfy Attila (4), Rayman János (3),Blasszauer Róbert (3), Baiersdorf Kristóf (3), Ónódy Jenı (3), Móró Mária Anna (2)

22. kép: Utcatábla (Pécs, Bányavasút utca)


A pécsi „Uránváros” megjelölést kapott az ércbá-nyászati központ elıtt elhelyezett emléktáblával. A

szénbányászatte rületén eddignem jelöltük mega bányatelepeket,mert a precíz,helyes megjelö-lés történeti, vá -rosfejlıdési, köz-igazgatási stb.okok miatt lé -nyegesen bo nyo-lultabb, eseten-ként emléktáblamőfajban szintelehete t lennektőnik.28

Bányász hagyományırzésA legjelentısebb bányász hagyományırzı rendez-

vény létrejöttének, és ezáltal az alapítvány céljai egyrészének megvalósulásának azt tartjuk, hogy az Ágos-ton téri Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmőminden évben történı ünnepélyes megkoszorúzása aPécsi Város-nap ünnepi programjának hagyományos,állandó része lett. A hagyományos ünnepi szentmiseés a színházban történı kitüntetések, címek átadásaközött a város szervezésében – bányász szervezetek,pártok képviseletében, sok pécsi polgár jelenlétében –koszorúzó ünnepség zajlik az emlékmőnél, ahol leg-többször a város polgármestere méltatja a bányászat ésa bányászok jelentıségét a város múltjában, fejlıdésében.

Természetes, hogy a saját alkotásainknak ünnepé-lyes átadását minden esetben megszerveztük. Ezeksorában monumentális nagytömegő rendezvényekre issor került: a Lámpásvölgyi Emlékpark, az Ágoston tériközponti bányász emlékmő, a Vasasi Emlékpark, a Hı -sök terén a szabolcsi hısi halált halt bányászok emlék-táblája, a pécsbányai emlékfal avatása, az Uránérc Zrt.központ elıtt elhelyezett két emléktábla elhelyezése ésmég több minden. Ezekben az esetekben bányász zene-kar mőködik közre, ünnepi beszéd mindig elhangzott.Talán külön is említésre érdemes, hogy a kisgyıri és aSzabolcs-tárói emlékjelek avatása „Séta a 19. századiszabolcsi bányavilág külszínén” címő – a Baranya Me -gyei Természetbarát Szövetséggel29 közösen szervezett– népes erdei túra keretében történt (24. kép). A túrarésztvevıi emléklapot és az útvonalról egy 22 oldalastájékoztató füzetet kaptak.

Több éven keresztül az Alapítvány a bányász fú-vós zenekarok foglalkoztatására, a hallgatóság örömé-

re, az Ágoston téri bányász emlékhely jellegének tuda-tosítására a nyári idıszakban nagy sikerő BányászTér zenei Programot szervezett (25., 26. kép). Április-tól szeptemberig minden hónap utolsó vasárnapjánakdélelıttjén, különbözı bányász zenekarok tolmá cso -lásában felcsendült a bányász térzene a KözpontiSzén- és Uránbányászati Emlékmő mellett. A progra-mot az Alapítványnak anyagi okok miatt kellett meg-szüntetnie.

Az Alapítvány a bányász hagyományırzést adott-ságai, lehetıségei, képességei alapján elsısorban azelızı fejezetekben leírt tevékenységekkel látta éstudta, ezért szándékozott is kielégíteni. Alapvetıen ésdeklaráltan nem tudtuk vállalni rendezvények, akciók,mozgalmak szervezését, de másfél évtizedes tevé-

28 Például: Pécsbányatelep elnevezése az idık folyamán a dokumentumokban és a köznyelvben: Colonie, Bergcolonie, Grósz ko -loni, Koloni, Kolónia, Bányatelep, Pécsbánya; Hozzá tartoznak vagy nem az alábbi helyeken lévı bányászlakások: Lám pásvölgy,Aligvárom, Istenáldásvölgy, Ezeréves, Széchenyi akna, András akna, Károly akna, Bánom, Cerékvölgy, Nagy-bányarét? Holhelyezzük el a táblát? Mit tartalmazzon? 29 A Szövetség lelkes aktivistái bányász jelvénnyel (ékkel-kalapáccsal) jelölték meg a mecseki túraútvonalakon fekvı szén- ésuránbányászati emlékhelyeket.

25. kép: Térzene az Ágoston téren

24. kép: Az emléktúra útvonala a tájékoztató füzetben

23. kép: Kıvágószılıs, Újtelep


kenységünk alatt nem is tudtunk ezektıl teljes mér-tékben elhatárolódni.

Amennyiben ilyen akciókkal a szervezık az ala-pítványhoz segítségért fordultak, ez elıl nem zárkóz-tunk el. Szellemi közremőködést mindig vállaltunk, éslehetıségeink szerint anyagi segítséget is nyújtottunk:– A Bányamanó mozgalmat a szervezésben, mőkö-

désben támogattuk.– Iskolai bányaismereti vetélkedıket könyvajándé-

kokkal és személyes közremőködéssel rendszere-sen támogatjuk.

– Hasonló célú szervezetek rendezvényeinek megva-lósulásához anyagi támogatást és szellemi segítsé-get nyújtottunk (szászvári, vasasi alkotások, ren-dezvények).Kapcsolat hasonló célú civil szervezetekkel30Közismert, hogy a DGT gızhajóinak ellátására az

1850-1857 közötti idıszakban normál nyomtávú vas-utat épített a pécsbányai András-aknától (Üszögpusz-ta–Villányon át) Mohácsig. A kb. 150 éves, még mő -ködı vonalon egy nosztalgia utazás egyszeri indításá-ban gondolkodtunk (a Pécsi Bányász Szakszerve zet -tel, a Bányász Kulturális Szövetséggel, a Meszesi Bá-nyász Emlékekért Egyesülettel és a Pécsi Feke te gyé-mánt Koncert Fúvószenekarral közösen).

A 2007. május 5-én megvalósult programot a PécsiVasút Igazgatóság és az útvonal 12 településének pol-gármesterei is támogatták, sıt vállalták, hogy résztvesznek benne, személyesen köszöntik a falu népévela vonatot. (27. kép) Bıvítve a programot, vállalták,hogy az állomásépületükre Márok községben és Mo-hács városban emléktáblát helyeznek el. (28. kép)

A mároki (cseh-magyar) kétnyelvő emléktáblamagyar szövege: Itt nyugszik jeltelen tömegsírban470 cseh-morva vasútépítı munkás, akik az 1857-benforgalomba helyezett Mohács-Pécsi Vasút (MPV) épí-tése közben kitört járványokban vesztették életüket.İrizze emléküket tisztelet és hála.

A nagysikerő nosztalgia utazáson 1400-1500 fıvett részt

Az Alapítvány bizonyos mértékben katalizátor-ként is mőködött környezetében a bányász hagyo-mányırzı tevékenység kiteljesedésében. Megalaku -lásunkkor még kevés hagyományırzı egyesület mő -ködött a te rü letünkön. Mőködésünk alatt kb. két tu -cat egyesülettel, szervezettel került az Alapítványkap csolatba. (Mecsek Egyesület, OMBKE MecsekiSzervezete, Origó Ház Egyesület, MecsekszabolcsiKörnyezet vé dı és Érdekvédelmi Egyesület, Össze-fogás Mecsek szabolcsért Egyesület, Somogyi Kultu -rális és Kör nye zetvédı Egyesület, Vasasi Szent Bor -bála Egyesület, Bányász Kulturális Szövetség, Bá -nyász Nyugdíjas Szakszervezet és 13 alapszervezete,Bányász Érdekvé delmi és Kulturális Egyesület,

30 Pusztafalvi Gábor kézirata felhasználásával

26. kép: A térzene megállítótáblájan

27. kép: Nosztalgia utazás

28. kép: Márok, emléktábla


Nyugdíjas Uránbányászok Egyesülete, PécsbányaiKulturális Egyesület, Calamites Kft., Baranya Me -gyei Természetbarát Szövetség, Pécs-Budai Vá -roskapu Iskola és Tagiskolái).

Mindennapi feladatokAz Alapítvány nem csak létrehozott emlékjeleket,

hanem lehetıségei határán belül igyekezett gondos-kodni is azok fennmaradásáról, állaguk megırzésérıl.

A tulajdonjogok rendezése. Véleményünk szerintaz emlékjeleknek túl kell élniük a létrehozókat, azAlapítvány élettartama viszont véges. Olyan tulajdo-nost igyekeztünk keresni, amely túléli, „örök idıre”birtokolni (és gondozni) tudja az emléktáblákat, em-lékköveket, zenélı órákat, a győjteményeket és szelle-mi alkotásokat.

Az Ágoston téri Központi Szén- és UránbányászatiEmlékmővet 2008. november 10-én átadtuk a terület-tulajdonos Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatá-nak, aki az ingatlant átvette, és állagfenntartásábangondozza is (elıírt idıszaki kezelések, javítások el -vég zése, fagy elleni védelem). Az emlékmő tisztításátaz alapítvány éveken keresztül a Pécsi Derős Diák-egylettel kötött, évi 40000 Ft összegő szerzıdésselmegelégedésre biztosította.31

A zenélı órák nagy része (a megyéspüspökkel ésaz egyházközségekkel kötött megállapodás alapján)egyházi tulajdonba (r.k. templomtornyokba) települt.Az itt létesített alapítványi tulajdonú berendezéseket(az egyházak egyetértésével) átadtuk az illetékes ön -kor mányzatoknak. Így az éves karbantartás és revízióelvégeztetése az önkormányzatokra szállt. (Ennekvég rehajtásával Pécs Önkormányzatánál sajnos van-nak gondok. Ezért idınként egy-egy zenélı óra bi -zony elhallgat.)

A közterületeken elhelyezett emléktáblák, emlékkö-vek önkormányzat részére történı térítésmentes átadá-sára 2009-ben kísérletet tettünk. Szóbeli megállapodásellenére ez máig nem realizálódott, így itt a jogi hely-zet máig rendezetlen. A jogi helyzet rendezetlenségeellenére idıszakonként végig ellenırizzük az Ala pít -vány (és elıdei) által létesített bányász emlékjelek álla-potát, és a legszükségesebb tennivalókat elvégeztetjük(betők újrafestése, környezet rendezése stb.).

A szellemi alkotásaink az utókor, a kutatók és azérdeklıdık számára történı megırzése is fontos céljaaz Alapítványnak. 2012. január 10-én együttmőködé-si megállapodást kötöttünk a Csorba Gyızı MegyeiVárosi Könyvtárral, amely szerint az Alapítvány tevé-kenysége alatt összegyőlt, közérdeklıdésre számottartó anyagnak megırzés és kutathatóság céljából akönyvtárban van a legjobb helye. Ennek keretében azalapítvány átadta:A PBTA által felvett 34 szakmai interjút tartalmazóCD-lemezeket.

– A Pécsbányai Bányász Férfikar 43 kórusszámát tar-talmazó CD-lemezeket.

– 320 digitalizált képet a korabeli bányalétesítmé-nyekrıl.

– A mecseki bányász bibliográfiát digitalizálva.– A nem digitalizált dokumentumok késıbb, különmegállapodás szerint kerülnek átadásra. A könyvtár vállalta, hogy az átadott dokumentumo -

kat megırzi, azokat a forrás megjelölésével teszi hoz-záférhetıvé a kutatók számára a könyvtár helytörténe-ti győjteményén belül, illetve teszi közzé honlapján.

Tevékenység a gazdasági mutatók tükrében4. táblázat: Tizenöt év mérlegadataiból (E Ft)

Az Alapítvány mérleg szerinti eszközei 2015. de -cember 31-én: 9064 E Ft.

Az Alapítvány által létrehozott alkotások valós ér -téke az alapítvány könyveiben szereplıknél nagyobb,mert az Alapítvány kezdeményezésére, közremőködé-sével, sok esetben anyagi támogatásával megvalósultalkotások néhányszor a „támogatók” beruházásábanvalósultak meg (pl.: komlói toronyzene, Mecsekérctoronyzene). Ezekhez a létesítésekhez az alapítványesetenként támogatást adott (pl.: szabolcsi toronyze-ne), amely összeg a táblázat 3. oszlopában szerepel.Ezen oszlopban látható kiemelkedı összegek ilyenesetekre utalnak. A támogatók több alkalommal ter-mészetbeli szolgáltatást nyújtottak (pl.: MecsekércZrt., KİKA Kft.), illetve részfeladatokat közvetlenülis finanszíroztak (pl.: Biokom Zrt.).

Az Alapítvány 15 év alatt megvalósult ráfordítása-it és a létrehozott annál jelentısebb értékő alkotásokataz Alapítvány gazdálkodása, kapcsolatteremtı képes-sége és a megszőnt bányák „jogutód” vállalatai, vala-

31 A Janus Pannonius Gimnázium diákjaiból álló egyesület Wéber Mária tanárnı vezetésével

2001 – – –2002 1912 700 84832003 5092 1250 11102004 9346 800 -26762005 3569 2480 49072006 16537 350 -22322007 3946 2050 -6742008 7276 750 8962009 4328 410 -6232010 4832 700 -9042011 3144 480 -4602012 2709 425 -8642013 1319 25 7662014 2483 141 862015 517 27 1054

Összesen 67010 10588 8869

Év A közhasznútevékenységráfordításai

Elızıbıl az Alapítványáltal nyújtotttámogatásokA közhasznútevékenységeredménye


mint a létrejövı új vállalkozások vezetıinek, az ön -kormányzatok és jelentısen a lakosság bányászatikötıdése tette lehetıvé.

Az Alapítvány helyzete, jövıjeAz Alapítvány tevékenységét a városban tisztelet,

elismerés, támogatás övezi. Pécs városa az alapítvány-ban végzett munkájukért az alapítvány két vezetıjét(elnökét és helyettesét) Pro Communitate díjban, aváros polgárai pedig TÜKE-díjban részesítették. (29.,30. kép) A bányavállalatok „jogutód” szervezetei azalapítvány munkáját megbecsülik, és lehetıségeikmértékében támogatják.

A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2016-banemlékezik alapításának 15. évfordulójára, és ezen be -lül arra, hogy tíz éve, a városnapi ünnepség keretében

avattuk fel az Ágoston téren a Mecseki Szén- és Urán -bányászati Emlékmővet 2006. szeptember 1-jén.

Azóta az Ágoston tér a pécsi városnapi programokha gyományos megemlékezésihelyszínévé vált. Az Ala pítványcélja, hogy Pécs és a megyeelmúlt negyed évezredes fejlıdé-sében jelentıs szerepet játszóbányászat emléke a városban mél-tóképpen fennmaradjon. Az el -múlt közel egy évtized igazolta azemlékmő megvalósítását. A térbányász emlékhely voltát erısítet-tük a templom tornyából felhang-zó tiszteletadó toronyzenével,valamint a 2010 Pécs EurópaKulturális Fıvárosa programokkeretében megtartott Európai Bá -nyász-Kohász Találkozó emlék-

kövének elhelyezésével. Elérkezettnek láttuk az idıt arra, hogy e rendszer

egységét és egészét az Ágoston téren erısítsük meg. Atér színvonalához illıen és kialakításához illeszkedıenbıvítsük a téren a szén- és uránbányászat múltjáravonatkozó ismereteket, és növeljük a tér idegenforgal-mi vonzerejét.

Ezért megterveztük az Ágoston téren – az em lék -mőhöz és a tér adottságaihoz, kialakításához kapcso-lódva – egy esztétikus gránit tábla-együttes telepítését,amely a pécsi szén- és az uránmedence függılegesaknáinak területi elhelyezkedését, fontosabb adatait,fényképét vagy jellegábráját foglalja keretbe. (31. kép)

A BKL Bányászat – Kıolaj és Földgáz 2016/5-6.számában (59. old.) már büszkén jelenthettük:

„Felavatták a Pécs-környéki szén- és uránbányá-szat aknáinak emlékmővét.

Pécs Város Napján, 2016. szeptember 1-jén, a Szén-és Uránbányászati Emlékmő hagyományos koszorú-zási és a bányásznapi ünnepség keretében az Ágostontéren, az emlékmő közvetlen szomszédságában, fényeskülsıségek között, nagyszámú érdeklıdı jelenlétébenavatták föl a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány általkészíttetett táblacsoportot, a Pécs-környéki szén- ésuránbányászat aknáinak emlékmővét...


Rendszeres támogatókLakossági adományokMagyar Bányászati HivatalMecsek ÖKO Rt.*Mecsekérc Zrt. és jogutódaiMecsekerdı Zrt.Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt.*Pannonpower Zrt. és jogutódaiPécs Megyei Jogú VárosPétáv Kft.Személyi jöv. adó 1%-a

Projekt támogatókNCA támogatásKİSZÉN Kft.Csipkereki

ÖnkormányzatTettye ForrásházCalamites Kft.Wildhorse Kft.CsehimindszentiÖnkormányzat

Geofáber Kft.KİKA Rt.

Üzleti bevételKönyvek értékesítése

5. táblázat: Az alapítvány pénzügyi forrásait biztosították

*Megszőnéséig

30. kép: Szirtes Béla és Sallay Árpád a Tüke-díjjal

31. kép: Az Ágoston téri táblaegyüttes terve

29. kép: Pécs város díja

...Az ünnepség résztvevıi emlékül kapták „A tizenötéves Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány rövid története”címő színvonalas kiállítású és tartalmú kiadv á nyt.”

(Az emlékmőrıl részletesebben lásd az „Egy bá -nyász emlékhely születése” c. írást jelen lapszámunk-ban. – Szerk.)

Céljaink megvalósításához szükséges források elı-teremtése mind nehezebb, de eddig egyetlen létesítésitervünk sem bukott meg anyagiak hiányában. Hanehezebb is, de nem kilátástalan a jövı. Feladat még

bıven lenne. (Nincs még megjelölve többek között aSzent István-, a György-, a Károly-, a Cassian-akna, abánya telepek, és ott van még – a kiinduló pontunk – apécsbányai külfejtési gödör problémája.)

Viszont a tényleges alapítványi munkát végzıkközül hárman már idıközben eltávoztak az élık sorá-ból. A megmaradtak átlagéletkora 76 év, a legfiatalabbközülünk 62, a legidısebb 86 éves. Az Alapítványmegfiatalítására eddig tett erıfeszítéseink eredmény-telenek, de a reményt nem adjuk fel.


SZIRTES BÉLA gyémántokleveles bányamérnök 1930-ban született a Pécs melletti Somogy-bányatelepen.Oklevelét Sopronban 1953-ban vette át. Tizenhat éven keresztül – öt éves vállalati beruházói megszakítással – aszabolcsi bányaüzemben dolgozott elıször szellıztetési vezetıi, majd fımérnök-helyettesi munkakörökben, végülaz üzem felelıs mőszaki vezetı fımér nökeként. 1974-tıl a tatabányai székhelyő Magyar Szénbányászati Tröszt táv-lati tervezési osztályának vezetıje. 1981–1982 között a KBFI Pécsre kihelyezett Liasz Programirodáját vezette,majd a Mecseki Szénbányák vállalati fı mér nökeként a Liasz-program vállalati irányítója. A program 1988-as leál-lítását követıen 1992-es nyugállományba vo nulásáig a vállalat Vagyonhasznosító Központjának vezetıje. Nyug -díjba vonulása után 2013-ig a Kútforrás Kft. mérnöki iroda egyik ügyvezetıje és tulajdonosa. 1993-tól a mecsekiszénbányászat múltjával foglalkozó több könyv, publi káció szerkesztıje, szerzıje. 2001-tıl tíz éven át a PécsiBányásztörténeti Alapítvány alapító elnöke, jelenleg tiszteletbe li elnöki címő kurátora. Az OMBKE tiszteleti tagja.

Soproni megemlékezés az 1956-os forradalmi események 60. évfordulója alkalmából

A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem 2016. október21-23. között, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60.évfordulója alkalmából ünnepséget – könyvbemutató, kiál-lítás, filmvetítés, koszorúzás – rendezett Sopronban, amely-re meghívót kaptak azok a volt egyetemi hallgatók, akik az1956-os események során Sop ron ban voltak. Az „1958-as”volt évfolyamról a következık vettek részt:Gazdag György,Horvát Endre (Hollandia), Kollár Ervin, dr. Kránicz Zoltán,Marosvölgyi Lajos (Hollandia), Rózsavári Ferenc, VassGyula, Vass János, Zoltán István (Ausztria).

A díszünnepség Petıfi Sándor Nemzeti Dalával kezdı-dött, amit dr. Kránicz Zoltán aranyokleveles bányamérnökszavalt el, ugyanúgy, mint 1956-ban is tette ezen a helyen.

A regisztrált volt hallgatók Emléklapot és egy könyv-csomagot kaptak ajándékba, a következık szerint: TóthMariann: 1956 Emlékkönyv, ifj. Sarkady Sándor: Sop ronés az egyetemi karok vértelen forradalma, Illyés Benjamin:Soproni diákok voltunk, Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Ahatár két oldalán, ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZaz 1956-os forradalomban, Illyés Benjamin: Soproni egye-temisták voltunk.

Az elıadásokon elhangzottak, valamint az elızıekbenfelsorolt könyvek egyértelmően igazolják, hogy ezeket igenkomoly kutató munka elızte meg.

Mindezek ellenére az ünnepség alatt, illetve azt követı-en is erıs hiányérzet támadt bennem, mivel nem láttam visz-szatükrözıdni a volt bányamérnök hallgatók 1956-os sopro-ni események alatti tevékenységét. A „pálya igen erı sen lej-tett” az erdészet felé. Ez talán következett ab ból is, hogy aSzer vezı Bizottság „elfelejtett” egy 56-os ese ményeket Sop-ron ban megélt bányamérnököt is beválasztani soraiba, amitén szóban a Szervezı Bizottság felé észrevételeztem. Az

elhangzottak és a leírtak azt jelzik, hogy még jelentıs kuta-tásokra lenne szükség, melynek folyamányaként az eddigmegállapítottak korrigálásra, kiegészítésre kerülhetnének.

Mindezekkel együtt az ünnepség jól elıkészített, jólszervezett volt, és csak köszönet illeti meg az egyetemet.Még feltétlenül szeretném megemlíteni, hogy igen jó érzésvolt, hogy az egyetem egész területén mindenhol „Jó sze-rencsét” köszöntéssel találkoztam.

Rózsavári FerencOktóber 23-ai megemlékezés a Miskolci EgyetemenVitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fej-

lesztésekért felelıs államtitkára volt a díszvendége egye -temünk 2016. október 21-én tartott október 23-ai megemlé-kezésének.

A rendhagyó módon a Díszaulában tartott megemléke-zésen államtitkár asszony ünnepi köszöntıjén túl dr. TormaAndrás, egyetemünk rektora mondott beszédét, valamintvideóüzenetben köszöntötte a megemlékezés résztvevıittestvéregyetemünk, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rek-tora, dr. Faragó Sándor professzor is.

A jubileumi rendezvényhez méltóan igen színvonalasünnepi mősort követıen Dornbach Gyula visszaemlékezésehangzott el, majd a résztvevık azokról az egyetemi kollé-gákról emlékeztek meg, akik az elızı tanévben távoztakközülünk.

A rendezvény koszorúzásokkal zárult, a résztvevık azEmlékparkban, a nemrégiben felállított Lélekha rang nál, azI-es elıadóban, ahol 1956-ban a Diákparlament tartotta ala-kuló ülését, továbbá Szalay Lajos Hungary 1956 c. dombor-mővénél, végül pedig az I. kollégium falánál, Kiss Gábor,Kölber Gábor ésMolnár Kálmán emléktáblájánál helyeztékel a megemlékezés virágait.uni-miskolc.hu PT

A PBTA a 250 éves mecseki kıszénbányászat pé -csi medencerészének és a közel 50 éves uránérc-bányászat emlékeit kutatja fel, jelöli meg, de óhatatla-nul kitekint a komlói és észak-mecseki bányák terüle-tére is.

E rövid összefoglaló tanulmány a célkitőzés meg-valósítási folyamatát a pécsi terület kıszénbányásza-tára vonatkozóan mutatja be. Az alábbiakban rövidenfelvázoljuk az emlékhelyek, emlékjelek kialakításá-nak alapvetı feltételeit: – harmonikus beillesztés a környezetbe (akár emlék-

kı, akár emlékpark), – megközelíthetı legyen (legalább turistaútvonalon),– tömören fejezze ki a bányász szakma keménysé-

gét, szépségét, a küzdelmes bányász sorsot,– esztétikus legyen, – ellenálljon az eróziós hatásoknak (legyen idıtálló), – védett legyen az emberi romboló ösztönöktıl, – tegye lehetıvé az információtartalom növelését,

tisztítható, karbantartható legyen,– költségkímélı megoldásokat tegyen lehetıvé.

A helyszínen vagy emlékparkokban elhelyezettemlékjelek lehetséges megvalósítási módjai azonbantöbbféle megoldást kívántak. Az elmúlt, 2001-2016közötti 15 évben 7 típus kialakítására került sor, elsı-sorban az információk bıvítése érdekében, de befo-lyásolta a típusokat a korszerőbb kivitelezési megol-dások megjelenése is.A mőködés helyszínén elhelyezhetı emlékjelek

(I.)Számos javaslat és elképzelés megvitatása után a

korábbi létesítmények mőködésének helyszínén elhe-lyezhetı emlékjeleknek – amelyek az ismertetett fel-tételeket kielégítik – a monolitikus, természetes (rob-bantás utáni) formájában meghagyott kıtömbök felel-nek meg. A kıbányából kiszállított nyers kıtömbök,rajtuk a kismérető, durván csiszolt, sötétszürke felü-letbe kézzel vésett és fehérre festett, díszítı elemkéntis megjelenı feliratok egyedi kompozíciókká váltak.Egyszerőségükben is megrendítıen szépek, gondolat-ébresztık, tiszteletet parancsolók.

A megszőnt létesítmények kıbe vésett neve, a léte-sítési és megszőnési évek – az ezt megerısítı bá -

nyász kalapácsok – információ-tartalmát a helyszínentörténı elhelyezés megsokszorozta. Az emlékkövekalapozás nélkül is elhelyezhetık, vagy egyszerő be -tonalapozást igényelnek.

Komlói andezit monolitikus kıtömb emlékjelekethelyeztek el: – A pécsbányatelepi városi bányáknál: Gyula akna,

Gyula aknai segédtáró, Felsıtáró, Légfeltörés,Északi táró (2002).

– A szabolcsi bányáknál: Ferenc József (Béke) akna(2003).

– A somogyi bányáknál: Rücker akna, Henrik táró ésbányaház (2003).

– A vasasi bányáknál: Thommen (Petıfi) szállítóakna, Thommen légakna (2012).

– A komlói bányáknál: Béta keleti akna, Béta nyu-gati akna, Zobák szállító akna, Zobák centrális lég-akna, Zobák diagonális légakna (2003).Ebbe a csoportba tartozik még két emlékkı, me -

lyek információtartalma azonos a felsoroltakéval, de amonolitkı vasasi fonolit, míg a másik metszett, csi-szolatlan andezit: – Szabolcs bányán: Mihály akna (2012).– Vasas bányán: Wiesner aknai emlékkı (2004).

A mőködés helyszínén nem elhelyezhetı emlékjelek (II.)

(Pl. andezit háttérkı gránit lappal)Ez a forma lehetıvé tette a szöveges információk

A 2001-ben megalakult Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány (PBTA) célja apécsi szén- és uránércbányászati emlékek megırzése. Ezen belül súlypontot képeza „bányászati emlékhelyek felkutatása, megjelölése, fenntartása, látogatásuknakés a turisztikai és városnézı programokba való beillesztésének elısegítése”.

Emlékjel, emlékhely típusok kialakítása, megvalósítása apécsi kıszénbányászat területén

PÁLFY ATTILA okl. bányamérnök

1. kép: Gyula akna emlékköve (avatás 2002)


bıvítését, viszont a kézi vésést kizárta. A komlói an -dezit kıtömb két metszett oldallal (géppel képzett alapés egy oldallap) a ráerısített (ragasztott, csavarozott)gránit tábla hordozójaként jelenik meg.

Az információt tartalmazó táblák sötétzöld „La -guna” fantázianevő gránitból készültek, melyre a fel-iratokat homokfúvással vésték, majd fehérre festették.Méretük, illetve súlyuk miatt már méretezett alapozástkívántak. A szövegmezı tartalma kiegészült a területmegnevezésével, a létesítmény funkciójának és azelsı tulajdonos (építtetı) nevének feltüntetésével.

Az emlékjelek ezen típusát a bányászközségek, la -kótelepek kialakulóban lévı vagy már létezı emlék-parkjaiban helyezték el. Jól megközelíthetıek, láto-gathatóságuk biztosított.

Ilyen emlékjeleket helyeztek el:– Pécsbányatelepen: jeles tárók 1810-1945 között,

függıleges aknák 1848-1991 között (2004).– Szabolcsi bányáknál: függıleges aknák és tárók

táblája (Hısök tere, 2004).– Vasasi bányáknál: függıleges aknái 1858-1994

között és jeles tárói 1945-ig, valamint a Pesti Ki -rályi Egyetemi Alapítvány 1790-1845 közöttmőködı tárói (2004).E típushoz tartozik az Ágoston téren elhelyezett

13. Európai Bányász-Kohász Találkozó és a 8. Bá -nyász-Kohász-Erdész Találkozó emlékköve is, ame-lyet Pécs Európa Kulturális Fıvárosa ünnepségsoro-zat során avattak fel 2010-ben (az Alapítvány támoga-tásával).

Önhordó gránittáblák beton alapon (III.)Ezt a típust kényszerhelyzet hozta létre. A szabol-

csi bányász hısi halottak emléktáblájához – méreteimiatt – háttérkı (andezit) alkalmazására nem volt le -hetıség. A megoldást a gránittáblákat szállító cégjavasolta. A feldolgozásra kerülı gránit kıtömbökvégdarabjai 8-30 cm vastagok lehetnek. Egy oldallapalkalmas csiszolásra, a másik oldal és a kerülete ere-deti rusztikus formában maradnak. A csiszolt laponkialakított szövegmezın kívüli rész kívánságra újradurva felületté alakítható vissza. Ez történt a szabolcsihısi halottak emléktáblája esetében.

A feliratokat homokfúvással készítik el. Ese ten -ként a karcolt fénykép további információbıvítéstjelenthet. A táblát a beton alapba acéltüskék rögzítik,így önhordóvá válik. Ezt az egyszerő megoldást ki -sebb táblák esetében is alkalmazták 8-12 cm vastagsá-gú végdarabokkal. Az önhordó gránittáblák megfelel-nek az emlékjelekkel kapcsolatos kívánalmaknak is,esztétikusak, karcsúságuk ellenére a „gránit” erıtsugároz, tiszteletet ébreszt.

Ilyen emlékjeleket helyeztek el:– Pécsbányatelepen: Schroll akna, karcolt képpel

(2013).– Szabolcs bányán: Bányász hısi halottak emléktáb-

lája (2008).– Somogy bányán: Aknák és tárók táblája (2008).– Pécs, Budai vámnál: Újhegyi kiszolgáló üzemek

1-2. táblái sötétbarna grániton karcolt fényképek(2008).

– Meszesen (Fehérhegy) a víztorony emléktáblájakarcolt fényképpel (2012).

2. kép: Vasas bányai emlékpark (avatás 2004)

3. kép: A szabolcsi bányász hısi halottak emléktáblája(2008)

4. kép: Az Újhegyi kiszolgáló üzemek emlékjelei (2008)


Neves személyek, létesítmények emléktáblái (IV.)Az e csoportba tartozó neves személyek vagy in -

téz mények tábláit mőködési helyszínük (épületek)falán helyezték el. A kiemelt mőszaki létesítményekemlékjeleit legtöbb esetben az objektumra erısítet-ték fel.

A táblák anyagukban és kivitelükben is változato-sak: fehér-fekete márvány, fekete, sötétzöld, sötétbar-na gránit. Henrik és Jozefin táróknál fa, amelyet 2012-ben gránitra kellett cserélni. A feliratok nagyobb résztfehérek, de bronzszínőek is elıfordulnak. Rajtuk afénykép-karcolás vagy dombormő bıvíti az informá-ciókat.

Különleges elhelyezéső a Mohács-Pécsi Vasút(MPV) kör alakú gránittáblája, a járdasziget síkjábasüllyesztve, a bányavasút nyomvonala és a ZsolnayVilmos út (6. sz. fıút) keresztezıdésében.

Ilyen típusú emlékjeleket helyeztek: – Dr. Jaroslav Jičinský fekete márvány emléktáblája,

Pécs, Mária utca 9. (2003).– Mohács-Pécs Vasút (MPV) székháza, fekete már-

ványtábla karcolt képpel Pécs, Mária utca 7.(2004).

– Somogyi húsfüstölın fehér márványtábla (2003).– A somogyi Henrik és Jozefin tárók bejárata fa

(2003). (2012-ben fekete gránitra cserélve.)– MPV kör alakú fekete gránittábla karcolt képpel.

(2007), (járdasziget síkjában).– Thommen (Petıfi) szállítóakna fekete gránittáblája

(2012).– Berks Péter fekete gránittáblája 2 db bronz dom-

bormővel a bányakapitányság (Rét utca 23.) épüle-tén (2009).

– Szabolcs táró fekete gránittábla karcolt képpel(2012).

Tájékoztató táblák (V.)Az emlékjelek által biztosítható információk mel-

lett szükségessé váló ismereteket térképes eligazítótáblákkal egészítettük ki a települések emlékparkjai-ban.

A fa trapézácsolat keretbe speciális – fény és ned-vesség elleni védelemmel ellátott, színes nyomatú –mőanyag táblákat helyeztek el. Ezek zöme a hely-színhez kapcsolódik, kisebb részt történeti összefog-lalót ad.

A Lámpás völgyi elsı tájékoztató tábla – még osz-lopra szerelve – sematikus ábrán adott eligazítást. Atöbbi esetben már térképrészleteken ismertette a tudni-valókat.

Ez a kiegészítı emlékjel sajnos nem elégítette ki abevezetıben felsorolt követelményrendszer két fontoselemét: az idıtállóságot és a vandalizmussal szembenivédettséget. Az elkészült 6 db tájékoztató táblából mamár csak 2 db látható.

Tájékoztató táblákat helyeztünk el:– Pécsbányatelepen a városi bányáknál 2002-ben.

Megsemmisült.

5. kép: Berks Péter fekete gránit emléktáblája 2 dbbronz dombormővel (2009)

7. kép: A pécsbányatelepi emlékpark tájékoztató táblája(2004)

6. kép: Az MPV kör alakú gránittáblája karcolt fény-képpel a járdasziget síkjában (2007).


– A pécsbányatelepi emlékparkban 2004-ben. Ma is áll.– Szabolcs bánya Hısök tere 2004-ben. Meg sem -

misült.– Somogyi tájékoztató és történeti összefoglaló táb-

lák 2003-ban. Nem javíthatók.– Vasasi emlékpark térképes tájékoztató tábla

(2004). Ma is áll.Épített emlékfal fekete gránit táblákkal (VI.)1852-ben a pécsi kıszénmedencében letelepedett

Duna Gızhajózási Társaság 1913-ban indította el kon-centrációs-rekonstrukciós programjának megvalósítá-sát. A terv két újonnan épített európai színvonalú kor-szerő aknával a pécsbányai Gróf Széchenyi István ésa szabolcsi Szent István aknákkal, valamint a vasasiThommen aknák korszerősítésével alakította ki az évi1,25 millió tonna nyersszéntermelés biztos hátterét. Akét akna 1993-ig szolgálta a pécsi, majd a MecsekiSzénbánya Vállalatot.

A Mecseki Szénbányák felszámolása során a kétnagy akna üzemterületével együtt magántulajdonbakerült. A Szent István akna üzemépületeivel, létesít-ményeivel, lakótelepével a teljes lepusztulás képétmutatja, a vandál pusztítás nyomán. Jelenleg nemalkalmas a terület színvonalas emlékhely kialakítására.

A pécsbányai Gróf Széchenyi István akna létesít-ményeivel, üzemterületének jelentıs részével a NEO-LIT Kft. tulajdonába került. A cég gondos gazdája lettaz egyébként örökségvédelem alatt álló vagyonnak.Az Alapítvány elképzelését – egy méltó emlékmő el-he lyezésére – támogatták, abban részt kívántak venni.

A terület körbezártsága és a tulajdonviszonyokdeterminálták az emlékmő elhelyezését. Figyelembevéve a megközelíthetıség, látogathatóság, a biztonsá-gos védelem követelményeit a magán- és közterülethatárán lévı hálós kerítés vasbeton pengefalra történıkiváltása jelentette a megoldást.

Az információkat, képeket, megemlékezı szöve-geket hordozó gránittáblákat a falba süllyesztették. Apengefalra 3 db fekete gránit lapot szereltek. A bal ol -dali az akna fontosabb adatait, fı méreteit, termelésiadatait, a torony röntgenképét, a jobb oldali a bánya-üzem adatait, lakótelepi kapcsolatait, a DGT „Böl csı -tıl a koporsóig” szociális filozófiájának a bányatelepimegvalósítását foglalja össze, a temetıi hısi emlékmőkarcolt fényképével. A középsı tábla az ak na kezdésiés befejezési idıpontját, a telepítés indokát, rövid jel-lemzését, fényképét és az emlékmő létesítését támo-gatók névsorát adja.

E típus alkalmas a szabolcsi György aknai területjelölésére, ahol 3 függıleges akna üzemelt. Az akná-kat 3 különbözı tulajdonos mélyítette. Ma magánte-rületen helyezkednek el, így a közterülettel érintkezıkerítésszakasz kiváltásával alkalmassá tehetı penge-falra erısített emléktáblák elhelyezésére. Ameny -nyiben a Szt. István aknai körülmények idıvel lehe-tıvé teszik emlékmő felállítását, e típus ott is alkal-mazható.

Fekete gránit tábla sor (VII.)E típus elsı megvalósítását a pécsi Ágoston téren

2016. szeptember 1-jén a városnapi ünnepségen fel-avatott emlékmő együttes jelenti.

Az Alapítvány 15 éves munkája során arra töreke-dett, hogy a 250 évig fontos szerepet játszó bányászatemléke méltó módon fennmaradjon. Ezt a múlt emlé-keinek közkinccsé tételével, az ismeretek állandóbıvítésével próbálta segíteni.

A bányákat a polgárok többsége aknáiról – mintkülönleges, tájból kiemelkedı létesítményekrıl – is -merte. Ezt az ismeretet kívánja bıvíteni a több mint700 információs adatot tartalmazó fekete gránit tábla-sor. Ennek 5 tagja a szén- és uránércbányák 53 függı-leges aknájának nevét, fényképét vagy jellegábráját,legfontosabb adatait és elhelyezkedését mutatja be. Akét kisebb tábla a támogatók névsorát és József Attilavers idézetét tartalmazza.

A táblasor megvalósítása az Alapítvány legössze-tettebb vállalkozása, amely a város bányászati múltjá-nak jobb megismerését szolgálja. A 7 db gránit tábla18,5 négyzetméter, élhossza 47 méter, az írásjelek (ka -rakterek) száma kb. 3700, a karcolt képek száma 54, avonalvésés kb. 60 m.

A táblák rögzítése – a tér rendezése során kialakí-tott térfelszínhez igazodva – a dekoratív szálcementlapokra, rejtett acélcsavarokkal és – nagy felületükmiatt – speciális mőanyag ragasztóval történt.

8. kép: A Gróf Széchenyi István aknai emlékfal (2014)

9. kép: Az Ágoston téri gránit táblasor fényképe (2016)


E típus alkalmazható nagy mennyiségő információátvitelére, rugalmasan alakítható a környezethez,azonban minıségi alapozás szükséges.

A táblasor elhelyezésével az Ágoston tér bányásza-ti kötıdése – a központi emlékmővel, a toronyzenével,és a 2010-ben állított 13. Európai Bányász-KohászTalálkozó emlékkövével együtt – egyértelmővé vált.

További elképzelésekA felsorolt hét típust az igények és lehetıségek

bıvülése alakította, de fejlıdési fokozatokat is jelent.A tájékoztató táblák kivételével szükség szerint alkal-mazhatók újabb emlékjelek kialakításánál. Ezektıleltérı megoldás kidolgozására a pécsbányai külfejtésvégleges rendezéséhez igazodva lehet szükség.

Az elmúlt 15 évben a pécsi kıszénbányászat terü-letén helyszíni megjelölésre kiválasztott 49 objektumemlékjelei kb. 40%-ban, az emlékparkokban elhelye-zettekkel együtt 65%-ban megvalósultak. A követke-zı években megközelítıen hasonló feladat vár azAlapítványra. Három területen a megvalósítás idı-pontjai bizonytalanok: ezek a Szt. István (István I.) ésIstván II. aknák, ill. a György aknai terület pengefalasmegoldása, valamint a külfejtés rendezéséhez kötöttaknák jelölése.

A megszerzett tapasztalatok, a kialakított rendszerlehetıvé teszik a rugalmas tervezést, árképzést, a kivi-telezıi háttér biztosítását. Reméljük, hogy az Ala -pítvány szellemi kapacitása és elszántsága a további-akban is rendelkezésre áll e feladat teljesítésére.


PÁLFY ATTILA gyémántokleveles bányamővelı mérnök. Oklevelét Sopronban, a Nehézipari Mőszaki EgyetemBányamérnöki Karán 1954-ben vette át. Elsı munkahelye a Bányamővelés Tanszék, ahol dr. Zambó János pro fesszormellett tanársegédként dolgozott. Saját kérésére került a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz, ill. átszervezések során aMecseki Szénbányákhoz. A Magyar Szénbányászati Tröszt megalakulásától a Mecseki Szénbányák területi fımér-nö ke ként, majd termelési osztályvezetıként dolgozott. 1982-ben visszatérve a Mecseki Szénbányák körébe a válla-lat mőszaki fejlesztési stratégiájának megtervezésében, megvalósításában vett részt.Nyugdíjazása után szakértıként szerzıdéses munkákat végzett, majd megalakulásától a Pécsi BányásztörténetiAlapítvány munkatársa, majd kuratóriumának tagja. Az OMBKE-nek 1951 óta tagja, a Mikoviny Sámuel-emlékéremtulajdonosa.

Magyar kutatók az ÁsványelıkészítésiVilágkongresszuson

Az IMPC 2016 (International Mineral ProcessingCongress) nemzetközi ásványelıkészítési kongresszuson(szeptember 11-15.) Kanadában a több mint 1500 résztvevıközött négy fı – dr. Bokányi Ljudmilla, dr. Faitli József, dr.Gombkötı Imre és dr. Mucsi Gábor –, a Miskolci EgyetemNyersanyagelıkészítési és Környezeti EljárástechnikaiIntézet munkatársai képviselték Magyarországot.

Az IMPC 2016 a 28. a kétévente megrendezésre kerülıNemzetközi Ásványelıkészítési Világkongresszusok sorá-ban. A hatnapos rendezvényen a világ 60 különbözı orszá-gából érkezı bányászati, metallurgus és fıképp ásvány elı -készítéssel foglalkozó szakemberek tanácskoznak az ásvá-nyi nyersanyag feldolgozás technológiai, ipari kérdéseirıl10 párhuzamos szekció keretében a hat nap során. A konfe-rencia fı témái természetesen a primer ásványi nyersanya -gok feldolgozását célzó technológiák, aprítás és ırlés,

mecha nikai szétválasztási eljárások, flotálás, de ebben azévben külön szekciót kaptak a ritkaföldfémek, az újrahasz-nosítás (recycling) és a jövı évtizedek technológiái, így amélytengeri és őrbányászat is.

A Miskolci Egyetemrıl két poszter elıadás (dr. CsıkeBarnabás, dr. Gombkötı Imre: Elektronikai hulladékokbólszármazó különbözı mőanyagok szétválasztása eltérı ter -mo adhéziós tulajdonságaik alapján, valamint dr. MucsiGábor, dr. Gombkötı Imre, Molnár Zoltán, Osváth Imola:Mechanikai aktiválás hatása a pernyealapú geopolimer tu -laj donságaira) és két elıadás (dr. Faitli József, BohácsKatalin, dr. Mucsi Gábor: Keverımalomban elıállítottszuszpenzió folyási tulajdonságainak online mérése reo mé -terrel és dr. Bokányi Ljudmilla, Szabó Szilvia, PaulovicsJózsef: CdTe (kadmium-tellurid) félvezetık felületi tulaj-donságainak és flotálhatóságának vizsgálata használt szolárelemek újrahasznosítása céljából) került megtartásra a szak-mai közönség nagy érdeklıdése közepette.mfk.uni-miskolc.hu Dr. Földessy János

Bircher Erzsébet kitüntetéseSopronban 2016. december 16-án a zsúfolásig megtelt Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban ünnepel-

ték meg a nevezetes 1921. december 14-ei népszavazás napját (Sopron Napja), és ez alkalomból megtartott díszünnepsé-gen adták át a legrangosabb városi kitüntetéseket. „Sopron Kultúrájáért” kitüntetést vehetett át dr. Kovácsné BircherErzsébet, a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója.” Az eseményrıl a KISALFÖLD 2016. december 17-eiszáma is tudósított.

Bircher Erzsébetnek gratulálunk, további sikereket, jó egészséget kívánunk!Dr. Horn János


A szerzı röviden ismerteti a mecseki uránbányászati tevékeny-séget, majd a bányászati tevékenység megszőnésének okait. A közel 50éves tevékenység emlékeit a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kívánjamegırizni.

Az Alapítvány szerepe az uránércbányászat emlékjeleineklétrehozásában

SALLAY ÁRPÁD okl. bányamérnök

Általános ismertetésAz uránércbányászat 1953-54-tıl számított kutatás

megkezdésétıl az 1997. évi bezárásáig még fél évszá-zad sem telt el, mely a bányászat vonatkozásában igenrövid idı. A kutatómunka során 39 M tonna urán érc-vagyon vált ismertté. A külszíni kutatások eredményeitették lehetıvé, hogy Kıvágószılısön a legmélyebbkutató aknákat kis kapacitású szállítóaknává átalakítva(I., II. sz.) 1955. év második felében megindulhattak abányafeltárási, illetve a kísérleti fejtési munkák. Ba -konyán ugyanezen tevékenységek tárókkal történtek.

1956-ban megindult az I. sz. és II. sz. bányaüzemszállítóaknáinak mélyítése, melyek kapacitásukkal1958-ra lehetıvé tették a nagyüzemi termelést, illetveaz 1959-ben megkezdett É-i táró megépítésével a III.sz. bányaüzem termelésbe lépését (1961-ben).

A kísérleti radioaktív osztályozás sikerei alapjánlétrejött a nagyüzemi ércválogatás, melynek eredmé-nyeként 1958-ban elindult az elsı osztályozott érc-szállítás a Szovjetunióba. 1964-re megépült az érc dú -sítóüzem, és még ebben az évben indult a vegyi dú-sítmány exportálása. A külszíni kutatás megkezdésé-tıl alig telt el 10 esztendı.

Az öt bányaüzem mőködése során felszínre hozott48 millió tonna kızetet, melybıl 21 ezer tonna fémetállítottak elı. A bányaüzemekben közel 1200 km vá -gatot hajtottak ki (Budapest-Kijev távolság).

A folyamatos mőszaki fejlesztés tette lehetıvé,hogy a kezdeti 10-15 cm/mőszak vágathajtási sebes-séget 40-45 cm/mőszakra lehetett emelni, illetve a 2-2,8 tonna/mőszak fejtési teljesítményt 7-7.5 tonna/mő szakra növelni.

Igen fontos terület volt a porelhárítás, a sugárárta-lom, a zajártalom, illetve a vibráció ellen folytatott vé -dekezés.

A bányák szellıztetéséhez a 10-15 ezer m3/perc lég-mennyiség a mélység felé haladva 40-50 ezer m3/percértékre növekedett. Így az egy fıre jutó légmennyiséghazánkban egyedülállóan elérte a 30 m3/perc légmeny-nyiséget. Ehhez hozzájárult az ottani 46 °C kızethı-mérséklet. Meg kellett oldani a levegı hő té sét, melyhazai viszonylatban ugyancsak eddig is meretlen volt.

A nagy létszámú munkaerı biztosítása csak úgy

volt lehetséges, hogy a kommunális beruházásokat felkellett gyorsítani. Magyarországon ez volt az elsıkomplex beruházás, ahol az ipari és kommunális beru-házások egy idıben indultak meg. A termelés vitelé-hez szükséges 6-7000 dolgozó fogadására épült az„uránváros”, ahol közel 6000 lakás épült.

A magyar uránércbányászat a többi szocialistaországokhoz hasonlóan a hidegháború következmé-nyének hatására jött létre. A termelés visszaesését, il -letve a bányák bezárását az urán világpiaci áránakdrasz tikus visszaesése, illetve a közgazdasági szabá -lyo zórendszer lényeges megváltozása okozta, aminagymértékben csökkentette az állami támogatás nö -vekvı trendjét. 1989-ben megszületett az uránérc bá-nyászat felhagyásával összefüggı minisztertanácsirendelet. Megkezdıdött a vállalat leépítése, egyesüze mek privatizációja, mely bizonyos túlélést ugyanlehetıvé tett, de elkerülhetetlen volt az 1997. évi kor-mányrendelet, amely a hazai uránérctermelést 1997.december 31-ével megszüntette.

A kormány jóváhagyta az uránércbányászat meg-szüntetésének, rekultivációjának beruházási tervét1996. évi áron 12 Mrd Ft támogatással. A feladat2010-re teljesült.

A 2001-ben megalakult Pécsi BányásztörténetiAlapítvány arra kötelezte el magát, hogy a megszün-tetett szén- és uránbányászatnak, kiemelt létesítmé-nyeinek emléket állít az utókor számára. Az emlékje-lekkel jelölt uránércbányászati létesítményeknél írá-somban arra is kitérek röviden, hogy ezeknél milyenúj mőszaki megoldások születtek, melyeket hazánk-ban elıször alkalmaztak. Az uránércbányászat terüle-tén az emlékjelek egy része a Jakab-hegyi vörös ho-mokkı (ami az uránelıfordulás fedırétege) és egyébidıtálló anyag felhasználásával valósult meg.

A vállalat területén 8 emlékkı, 14 emléklap, 5toronyzene megvalósítását szorgalmazta, illetve való-sította meg Alapítványunk. Az emlékjeleket az egyestelepülések közigazgatási területeihez tartozóan muta-tom be.

Pécs városAz uránvárosi irodaház elıtti téren, ahol 1965-ben

felállították Kalló Viktor szobrászmővész „Ércbá-

nyász” szobrát, márvány emléktáblát avattunk a 2002.évi bányásznapon (ez volt az elsı tábla). A tábla írottszövege:

„Az uránbányászat 1955-1997 között a Mecsekhegység nyugati részén mőködött. Itt létesültekMagyarország legmélyebb függıleges aknái. A bánya-mőveletek során 48 millió tonna kızetet hoztak fel-színre, és ebbıl 21 ezer tonna dúsított uránt állítottakelı. Az alkalmazott bányászati és ércfeldolgozási tech-nológiák jelentısen hozzájárultak a magyar mőszakikultúra színvonalának emeléséhez. Az uránbányászat-ban 42 év alatt megközelítıleg ötvenezren dolgoztak,részükre épült ezen városrész.”

Az irodaház falán található, 2014-ben elhelyezett,préselt fém tábla a 13 külszíni akna axonometrikus képétáb rázolja (1. kép), míg a 2015-ben állított másik tábla abányatelken belül elhelyezkedett üzemeket mutatja be.

Az épület tetején szóló toronyzene hangja beterítiaz Uránvárost.

Az említettek alapján az idelátogató rövid áttekin-tést kaphat a megszőnt uránbányászatról.

Az Uránváros központjában a lakosság által csak„Forum-uranumnak” elnevezett teret ma Uránbányásztérnek hívják az Alapítvány kezdeményezésére.

A lakótelepek (kolóniák) elnevezésének elsı példá-ja az Ércbányász utca 96 lakásos épületegyüttesét meg-örökítı tábla elhelyezése az elsı épület falán. (2. kép)

KıvágószılısA Jakab-hegy lábánál, Pécstıl 15 km-re található

község már a római idıkben is lakott volt. A telepü-lés mai nevét az itt élık foglalkozásáról kapta. 1953má sodik felében a falu határában fedezték fel azuránércet. Ennek a településnek közigazgatási hatá-rán belül három bányaüzem (I., III. és IV.), az ércdú-sító üzem, kutatási üzem, a kutató-mélyfúró üzem ésa szolgáltatóüzem telephelyei jöttek létre. A lakótelepDNy-i határában épült fel a bányák készenléti lakóte-lepe, melyet tábla örökít meg.

A román stílusban épült templomtoronyból mindennap megszólal a toronyzene.

I. sz. bányaüzemA települést megközelítı út keleti oldalán emlékkı

jelzi, hogy itt mőködött 1955-tıl az I. sz. bányaüzemkutatóaknákból átalakított 43 m mély kezdetlegesszállítóaknája. (3. kép)

Az út NY-i oldalán áll az I. sz. bányaüzem szállító-aknája. Az acél szerkezető torony az egész Mecsekhegységben egyedül maradt meg. A létesítmény iparimőemlék. Új feladatát egy csille oldalára helyezettvörösréz tábla hirdeti:

„Uránérc-bányászat I. szállító akna Kıvágószılısaknamélység: 119 m.

A magyar uránbányászat egyetlen fennmaradtaknája. Mai szerepe az uránnal szennyezett bányavízkiemelésével a tortyogói és pellerédi vízbázis védelme.”

Az üzemben mőködött még 3 akna, melyek közüla II. sz. kutatóaknából átalakított szállítóaknát, a kele-ti légaknát a meddıhányó elfedte, a nyugati légaknátjelentéktelensége miatt nem jelölték meg.

III. sz. bányaüzemAz üzem területén mőködött Északi- és Keleti-

tárót, valamint a Tótvári-aknát megjelölték. Az Északi-táró zárófalába egy csillét helyeztek. A

fölötte lévı táblán az olvasható:30 Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 150. évfolyam, 1. szám

1. kép: Az aknák axonometrikus képe

2. kép: Ércbányász utcai tábla

3. kép: I. sz. bányaüzem kutatóakna tornya

„Uránérc-bányászat Kıvágószılıs északi táró épí-tés kezdete: 1959, bezárás ideje: 2000. Kiszállítottkızet mennyiség: 46 000 000 tonna.” (4. kép)

A táró hossza 8400 m. Feladata volt a II., IV. és V.számú bányaüzemek összes termelvényének külszínreszállítása.

A Keleti-táró falára erısített csiszolt kıtábláravésett szöveg:

„Uránércbányászat Keleti-táró Kıvágószılıs,Építés kezdete: 1960. Bezárás ideje: 1973. Táró hosz-sza: 3170 m.”

A létesítmény feladata volt a táró feletti és alatti ér -cek lefejtése.

A Tótvári-akna az üzem egyetlen külszínre nyílóak nája. Az akna helyén felállított vörös homokkıbevé sett szöveg:

„Tótvári-akna Kıvágószılıs. A 108 méter mély,3,8 m átmérıjő akna kezdetben a tárószint feletti ércektermelését szolgálta, majd ezt követıen az üzem légak-nájaként mőködött 1990-ig.”

IV. sz. bányaüzem szállítóakna. A vörös homokkıcsiszolt felületére vésett szöveg:

„Uránércbányászat IV. akna Kıvágószılıs. Építéskezdete: 1964. Akna mélység: 1146 m. Bezárás ideje:2000. Avatása 2004 Bányásznap.”

Az akna Magyarország legmélyebb aknája. Kü lön -legessége, hogy itt alkalmazták elıször az acél kas -vezetést. Az acélszerkezetet kızethorgonyokkal rögzí-tették az aknafalazathoz. A kasfogók szerepét a meg-növelt kötélbiztonság vette át. A szállítási sebesség 14m/sec volt.

Ércdúsítóüzem. Légi felvétel (5. kép) mutatja azüzem nagyságát. Az irodaépület falára helyezett már-

ványtábla hirdeti, hogy az üzemet 1960-ban építettékés 1997-ig mőködött. Külön megjelölést kapott a kétzagytározó. A tábla anyaga fonolit. Az emlékkı felirata:„Mecseki uránbányák rekultivált zagytározói uránércvegyi feldolgozás száraz meddı tonna: 20,3 millió t.Radioaktivitás: 2,3 x 104-en Becquerel Ra-226”.Avatására 2008-ban került sor. Ma legelıként hasz-nálják (6. kép).

Kıvágószılıs (ahogy a többi település is) emlék-táblát kapott, melynek anyaga mőanyag, lábazata fatrapéz ácsolat (7. kép). Avatása a 2003. évi Bányász -napon volt.

Az uránbányászati kiállítás, mely a megszőnt PécsiBányászati Múzeum uránbányászati része volt, a régiiskolában kapott elhelyezést, melynek udvarán felállí-tott posztamensen elhelyezett vörösréz tábla felirata:

„A bányamunka során elhunyt társaink. Az urán-bányászat során a felsorolt 121 ember vesztette életétmunkabaleset és üzemi baleset következtében. Emlé -kezzünk! Jó szerencsét!”

A posztamens jobb oldalán fából faragott kopjafa,míg a bal oldalán uránbányász fejet ábrázoló szoboráll. A táblát 1997-ben állította a Mecsekérc Rt. ésKıvágószılıs önkormányzata.

KıvágótöttösA római idıkben Thuthem néven ismerték. Köz -

igaz gatási területén mőködött a IV. légakna, a IV/Alégakna, valamint az V. szállítóakna. IV. sz. bányaüzem légakna. Az aknát 1964-ben


4. kép: Északi-táró

5. kép: Ércdúsító Üzem légi felvétel

6. kép: Rekultivált zagytározó

7. kép: Trapéz ácsolat emléktábla

kezdték mélyíteni, 1090 m mélységével az elsı ezermétert meghaladó akna volt a vállalatnál. A kasokvezetésére feszített zárt szelvényő aknaszállító kötele-ket (kasonként 4 darabot) alkalmaztak (az országbanelıször). Az aknakapacitás növelésére a korábbi akna-szállítógépet 6 m átmérıjő dobos gépre cserélték,mely a tirisztoros meghajtású elsı szállítógép volt azországban. A vörös homokkıre írott szöveg:

„Uránércbányászat IV. Ny-i légakna Petıc-puszta.Építés kezdete: 1964. Akna mélysége: 1090 m. Bezá rá -sának ideje: 2000.”

Ide építettek be 3 db AP.1. szellıztetıgépet, mely22 000 m3/perc légcserét biztosított. (8. kép)

IV. bányaüzem IV/A légakna. Ez az akna különle-ges, ugyanis nem hagyományos aknamélyítı berende-zéssel készült. A bányából 4,6 m2 négyszögszelvényőfeltöréshajtó padozattal lyukasztottak a külszínre.Innen svéd Alimak bıvítı padozattal lett visszabıvít-ve a kívánt 5,5 m átmérıjőre. Biztosítása kızethor-gony, drótháló és lıttbeton. A kivitelezést a vállalatsaját szakembereivel végezte. A vörös homokkövönolvasható felirat:

„Uránércbányászat IV/A Ny-i légakna Petıc-pusz-ta. Építés kezdete: 1981. Aknamélység: 865 m.Bezárás ideje: 2000.”

V. bányaüzemA 7,5 m átmérıjő akna a vállalat legnagyobb szel-

vényő aknája. Az akna szerelvényezése megegyezett aIV. bányaüzemnél írottakkal. A két darab torony-el -rendezéső tirisztoros meghajtású aknaszállító gép 16m/sec sebességgel mozgatta a 4-dobogós két kast. Akötél nyúlás kiegyenlítésére Ivanov-féle kiegyenlítıvitlát alkalmaztak. A teherszállítás szállító gépész nél-kül folyt. Az üzem 13. szintjérıl indított 13/22 centrá-lis vakaknával a magyar bányászat 1355 m mélységbejutott, ahol a kızethımérséklet meghaladta az 50 °C- ot,mely speciális levegıhőtési megoldások bevezetéséttette szükségessé. Az akna vasbeton záró lapjára elhe-lyezett vörös homokkı felirata:

„Uránércbányászat V. akna Kıvágótöttös. Építés kez-dete: 1975. Aknamélység: 1118 m. Bezárás ideje: 2000.”

Az emlékkövet állította a Pécsi BányásztörténetiAlapítvány és a Me csekérc Környezetvédelmi Rész -vénytársaság.

A település központjában Jakab-hegyi vörös ho -mokkıre erısített táblán olvasható:

„Uránércbányászat Kıvágótöttösi bányászok em -lé kére 1957-1997. A község területén mőködöttaknák: Tótvári-akna, mélysége: 108 m, IV. Ny-i lég-akna mélysége: 1090 m, IV/A légakna, mélysége: 852m. V. szállítóakna, mélysége: 1118 m.”

Az avatásra 2003-ban került sor, a templomtorony-ból itt is szól a toronyzene.

BakonyaA négy Árpád-kori település legnyugatabbika. A

te lepülés közigazgatási területén helyezkedett el a II.sz. bányaüzem. Az akna kialakítás mindenben meg-egyezik az I. sz. bányaüzemnél leírtakkal. Az akna1958-tól szolgálta a termelést 1990-ig. Ez volt a válla-lat leghosszabb ideig mőködött aknája. Az üzem 439m mély légaknáját, melyet eredetileg a VI. szintig mé -lyítettek, üzemi termelés közben 198 méterrel megnö-velték. (Az akna helyét nehéz megközelíthetısége mi -att nem jelölték.)

A szállítóakna betömedékelt záró lapjára 2003-ban elhelyezett emlékkövön olvasható felirat:

„Uránércbányászat II. sz. szállítóakna. Építés kezde-te: 1955. Akna mélysége: 138 m. Bezárás ideje: 1990.”

A település emlékparkjában felállított vörös ho -mokkıre erısített márványtáblán a település rója letiszteletét a bakonyai bányászokra emlékezve. (9. kép)

„Uránércbányászat bakonyai bányászok emlékére1955-1987. A község területén mőködött aknák-tárók:II. sz. bányaüzem szállítóakna mélysége: 138 m. II.légakna mélysége: 439 m. Frici-táró, Heller-táró”.

AbaligetA település közigazgatási területén egyetlen akna

létesült, az V. sz. bányaüzem légaknája. Az akna mé -lyítése 1979-tıl 1982-ig tartott. A mélyítés során ha -


9. kép: Bakonya Emlékpark, emlékkı

8. kép: IV. légakna

zánkban itt alkalmazták elıször a csıvezetékes beton-ejtés helyett a konténeres betonszállítást. Az aknára abánya bezárása miatt szellıztetıgép szerelésére márnem került sor. Az emlékkı felirata:

„Uránércbányászat V. légakna Abaliget. Építéskezdete: 1979. Akna mélysége: 1065 m. Bezárás ideje:1999.”

CserkútA honfoglalás óta lakott település. 1291-tıl talál-

ható írásos emlék. Az Árpád-kori mőemlék templomtornyá ból hallható a toronyzene.

A település területén bányászattal kapcsolatos léte-sítmény nem épült. Emléktábla került ennek dacára aközségház falára 2004-ben, melyet kiegészítettekazoknak nevével, akik az uránércbányászatnál vállal-tak munkát, de a 2003-as évet már nem élték meg.

ZárszóA Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány az elmúlt 15

év alatt teljesítette vállalt kötelezettségét. Emléket állí-tott a bezárt bányászatnak, azok fontosabb létesítmé-nyeinek.

Köszönet illeti a Mecsekérc Zrt. mindenkori veze-tıit, Kıvágószılıs, Kıvágótöttös, Bakonya, Cserkútközségek polgármestereit, akik az ügy mellé állvaanya giakkal is támogatták a létesítmények megvalósí-tását.

Az itt fel nem sorolt létesítményeket azok jelen-téktelensége miatt (I. bányaüzem Ny-i légakna), vagymert a központi meddıhányó eltemette azokat (I. bü.II. sz. kutatóaknából átalakított szállítóakna, K-i lég-akna), vagy megközelíthetetlenség miatt (II. üzemNy-i légakna), nem jelöltük, de bennem elevenenélnek.


SALLAY ÁRPÁD gyémántokleveles bányamérnök 1956-ban szerezte meg diplomáját. Az uránércbányákhoz irá-nyították, ahol több beosztásban (üzemmérnök, fımérnök, üzemvezetı, területi fımérnök, osztály-, majd fıosz tály -vezetı) dolgozott 1990. év végi nyugdíjazásáig. 1981-1983 között a Nehézipari Mőszaki Egyetem mérnöktovábbképzés elıadója volt. 1985-1988 között a Mon -góliában épülı wolframbánya és dúsítómő mőszaki ellenıre. Mint nyugdíjas 1991-tıl a Mecseki ÉrcbányászatiVállalat mőszaki gazdasági tanácsadója, majd 1993-tól ugyanezen megbízással a Mecseki Szénbányánál foglalkoztat-ták. Az ugyanebben az évben megalakított Kútforrás Mérnöki Iroda Kft. egyik ügyvezetıje és tulajdonosa volt (2013-ig). A 2001-ben megalakult Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány munkáját segíti, 2010-tıl mint a kuratóriumi elnöke.

Konferencia a „víz jegyében”Salgótarjánban a megyeháza dísztermében a tudomány

ünnepe alkalmából „Közös vizeink” címmel rendeztek kon-ferenciát. Két ország – Magyarország és Szlovákia – egye-temeinek, különféle kutatási intézményeinek képviselıi ahatáron átnyúló természetes vizek együttmőködéssel vég-zett kutatási eredményeirıl számoltak be. A tanácskozásonmegjelent hallgatóság nyolc prezentációt tekinthetett meg,mindezt szakképzett és hozzáértı elıadók bemutatásában.

Megnyitó beszédében dr. Kalocsai Péter, a Megyei Kor -mányhivatal fıigazgatója üdvözölte a jelenlévıket, majdhangsúlyozta, hogy mennyire fontosak a Magyarország fel-szín alatti vizeivel kapcsolatos kutató munkák, állapotfel-mérések, az ezeken alapuló víz- és környezetgazdálkodás,valamint az együttmőködés.

Az elsı áttekintı elıadást a két ország földtani intézete-inek közös kutatócsoportja tartotta, a határon átnyúló víz-testek közös kutatásáról. A további elıadásokban Délkelet-Szlovákia felszín alatti vizeinek gazdálkodási témái, a Sajó-völgy árvízvédelmi kérdéseinek távérzékeléses vizsgálata, aHaragistya-szilicei karsztterület víznyomjelzéses vizsgálatakerült bemutatásra. Összefoglaló elıadásban láthatták aMiskolci Egyetem felszín alatti vizekkel kapcsolatos kuta-tás- sorozatát és a Novohrad-Nógrádi Geopark területén elı-forduló vízföldtani érdekességeket, majd beszámolót hall-hattak Nógrád megye felszíni víztesteirıl. A konferenciát azoktatási-kutatási tevékenységekben kiépített magyar-szlo-vák kapcsolatokról szóló összegzés zárta.

Dr. Földessy János, a Miskolci Egyetem Mőszaki Föld -tudományi Kar Földtan-Teleptani Tanszék professzora kér-désünkre elmondta: Ma Magyarországon nagy hangsúlytkap az egészséges ivóvíz biztosítása, a felszín alatti vízbázi-saink védelme. Azzal, hogy óvjuk környezetünket, biztosít-juk gyermekeinknek, unokáinknak, hogy élvezhessék a ter-mészet adta lehetıségeket és kincseket. A tiszta víz fenntar-tásában rendkívül nagy felelıssége és szerepe van az embe-riségnek, hiszen a környezet védelme minden ember érdeke.A környezettudatos életmód, a vízzel való takarékosságnem csak pénzügyi kérdés, hanem egy szemlélet is, mivel atiszta ivóvíz életünk elengedhetetlen része.

Dr. Bablena Ferenc István, a megyei közgyőlés alelnö-ke, a Nógrádi Energetikai Klaszter elnöke is üdvözölte akonferenciát. Elmondta, hogy a tudományos tanácskozásnívós és szakmai elıadásokkal új megvilágításba állította azegyüttmőködés fontosságát. Hangsúlyozta, hogy az ásványikincsek gazdálkodása mellett, az energetika vonatkozásá-ban a geotermikus energiát (meleg víz) is közös erıvelszükséges kiaknázni. A ma társadalmának élnie kell ezekkela természeti erıforrásokkal, hasznosítani, kutatni, ellenıriz-ni és legfıképp óvni. Öröm és elismerés, hogy megyénkbentarthatjuk az észak-magyarországi régiónak e fontos ren-dezvényét.

A résztvevık és témáik jól példázták természeti értéke-ink megırzésének határokon átnyúló közös igényét, és azezzel kapcsolatos, évtizedes hagyományokra épülı kutatásiegyüttmőködést.Némediné Bartanusz Andrea, Palchuber Kinga, Livo László

Az elsı ütemA központi emlékmő megvalósításának szervezı

munkái három részbıl tevıdtek össze. Egyik rész ahelyszín biztosítása, a másik a mőalkotás anyagi fede-zetének elıteremtése, a harmadik része pedig a mőal-kotás elkészíttetése volt.

Az Alapítvány szándéka egy igényes, mővészivárosközponti szén- és uránbányászati emlékmő létre-hozása volt, amely a környezetébe illeszkedve, mővé-szi formában, tárgyilagosan kifejezi a bányászatnak aváros és régió fejlıdésében, gazdagodásában játszottszerepét, ugyanakkor emléket állít a bányamunkának,a bányamunkásnak. A szén- és uránbányászat több tíz-ezer fıvel növelte a Pécs város és a megye lakóinakszámát. A szén- és uránbányászat több ezer lakást léte-sített, új várost, városrészeket, lakótelepeket hozottlétre, ma is mőködı közmőveket (utakat, ellátórend-szereket) épített és mőködtetett. Mecénása volt a me -gye sportjának, a kultúrának, az egészségügynek. Is-kolákat, kórházakat épített, munkát adott sok pécsiiparosnak, vállalkozónak, bevételt a kereskedıknek.

A városi központi emlékmő helyéül csak a belvá-ros helyszíne jöhetett számításba: a város központjá-ban, frekventált, idegenforgalom által érintett helyen.Több helyszín megvizsgálása után a célnak az Ágos-ton tér felelt meg. A tér múltjából, elhelyezkedésébıl,de mai kialakításából fakadóan is a legalkalmasabbhely volt a város és a bányászat kapcsolatának meg-örökítésére. A tér reprezentálja leginkább a kapcsola-tot a város és a bányászat között. Az Ágoston tér éskörnyéke képezte a város és a szénbányászat kezdetikapcsolatait. A kolónia lakóinak anyakönyvezését akezdeti idıszakban az Ágoston téri plébánián végez-ték. A Barátúr környékén lakó fuvarosok szekereinkerült – a részben a pécsi polgárok (Littke, Grün,Zsolnay stb.) bányáiban termelt – szén a DGT általépített Pécs-Mohácsi Vasút megépítése elıtt a Du ná -hoz. Az elsı mérnökileg tervezett közút a térrıl veze-tett a városból a „Kolóniára”.

A bányászati emlékmő helyéül az Ágoston tériplébániahivataltól K-re, az Ágoston rendi templomro-moktól D-re fekvı, az önkormányzat tulajdonábanlévı, 16717 hrsz. területet választották. Az alapítvány

az emlékmő felállításához szükséges tulajdonosi hoz-zájárulási kérelmét 2004. április 21-én nyújtotta bePécs polgármesteréhez.

A beterjesztett kérelem Pécs önkormányzatánakköz győlése elé került, amely a 250/2005. (05. 19.) sz.határozatának 1. pontjában nyilatkozott arról, hogy azalapítvány által kezdeményezett emlékmő létrehozá-sának szándékát támogatja, a 2. pontjában hozzájárultaz emlékmő Pécs, Ágoston téren, a 16717 hrsz.-ú köz-területen történı elhelyezéséhez.

Az emlékmővet az Alapítvány kívánta megvalósí-tani, vállalva a megvalósítás szervezését, bonyolítását.A megvalósítás költségeit kb. 15 millió forintra ter-vezte. A pénzügyi fedezetet részben saját forrásból,részben a „jogutód” bányavállalatok és más pécsi vál-lalatok, intézmények és magánszemélyek céltámoga-tásával kívánta biztosítani.

Az emlékmő 2006. évi elkészítésére 2005. március25-én meghívásos képzımővészeti pályázatot írt ki. Apályázatra 7 pályamunka érkezett. A benyújtott pálya-mőveket széles körő, többlépcsıs bizottság értékelte,többek között a Képzı- és Iparmővészeti Lektorátus ésaz emlékmő felállítására létrehozott bíráló bizottság.A benyújtott pályamővek között a Képzı- és Ipar mő -vészeti Lektorátus szakértı bizottsága nem talált olyanpályázatot, amely a benyújtott formában megvalósít-ható lett volna. Két pályázatról úgy döntött, hogy kie-gé szí téssel, módosítással továbbfejleszthetı. A szak-értı bizottság többek között kifogásolta a helyszínenfelállítható emlékmő méreteit is.

A fentiekre való tekintettel egy új, jobb, elfogadha-tóbb térarányokat adó helyszínt kellett találni, ésannak rendelkezésre állását követıen egy újabb, az újhelyszínt figyelembe vevı pályáztatást kellett rövididın belül az Alapítványnak megszerveznie.

Több helyszín megvizsgálása után (például a várfalmelletti területek) az új helyszínnek szintén az Ágos-ton tér, annak a téren álló rk. templomtól Ny-ra esırésze kívánkozott. A terület igénybevételét és a pályá-zat kiírását nehezítette, hogy az Ágoston tér az itt lévıépületek lebontásával és így több helyrajzi szám alattlévı ingatlanok összességébıl alakult ki. A tulaj-donosi hozzájárulási kérelem elkészítésének idıpont-jában még nem volt ismert az emlékmő nagysága és a


A hajdan volt bányászati helyszínek java részén, amelyek megközelíthetıek voltak,a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány valamilyen emléket hagyott, vagy máshol a fele-dés homályától megmentve utalást hagyott rá. Nem volt viszont a térségünknek egyolyan központi emlékhelye, amely megemlékezne az egykor – bátran mondhatjuk –messze földön ismert és elismert mecseki szén- és uránbányászatról. A PécsiBányásztörténeti Alapít vány 2004-ben úgy érezte, hogy képes egy régóta tervezettemlékmő megvalósítására. Ezért legfıbb feladatának tőzte ki, hogy ezt a hiányt pótol-va 2006-ban Pécsett egy központi helyen a szén- és uránbányászatnak Pécs város és arégió több mint két évszázados fejlıdésében játszott szerepéhez méltó emléket állítson.

Egy bányász emlékhely születéseRÁBAY OTTÓ okl. bányamérnök

téren az elhelyezkedése. Az ismételt tulajdonosi hoz-zájárulási kérelmet ennek figyelembevételével kellettbenyújtani Pécs polgármesteréhez. A beterjesztett ké -relemre Pécs önkormányzatának közgyőlése a 459/2005. (09. 22.) sz. határozata nyilatkozott arról, hogyhozzájárul az alapítvány által kezdeményezett emlék-mő Pécsett az Ágoston téren a 16725, 16724, 16723,16722/1, 167222/2 hrsz-ú közterületen a hatályos sza-bályozási tervben zöldterületnek bejelölt helyen törté-nı elhelyezéséhez. Így a helyszín ismételten biztosí-tottnak látszott.

Az idı sürgetése miatt meghívásos pályázatot írt kiaz alapítvány. Az új pályázati határidıt (2005. novem-ber 30.) úgy állapították meg, hogy 2006. augusztus31-ig az emlékmő megvalósulhasson. Az elképzelésaz volt, hogy ne újabb bányász szobor létesüljön a vá -rosban (Pécsett közterületen állt már négy). Ter -mészetesen figurális elem, adatok és felirat szerepel-hetett az emlékmővön.

Olyan emlékmő kellett, amelyre odafigyelnek avá ros lakói, és amelyre kíváncsiak a városunkba láto-gatók. A bányászat szokásos jelképeit természetesenalkalmazhatta a mővész, de az emlékmő ne egy legyenaz országban található számos szokványos bányászemlékjel közül.

Az emlékmő anyagait nem határozták meg, de el -várt volt, hogy idıtálló és lehetıleg vandalizmusnakellenálló legyen, és használja fel a környezet adta lehe-tıséget, abba illesztve, mint látvány is érvényesüljön.A pályázat feltétele volt, hogy látványterv is készüljöna tervezett emlékmő felállítási helyérıl.

Az új pályázati kiírásra 3 pályamő érkezett be. (Abenyújtott pályázatok között szerepelt az elızı pályá-zat során a Képzı- és Iparmővészeti Lektorátus általtovábbfejlesztésre javasolt „Kerék” jeligéjő mő is.) Apályázatok látványterveit az 1-3. képek mutatják.

Az Alapítvány elképzelését legjobban a bíráló bi -zottság által a legjobb alkotásnak ítélt Taubert Lászlószobrászmővész „Szén” jeligéjő pályamunkája elégí-tette ki.

A szobrászmővész leírása a mőrıl:„Az emlékmő fı motívuma egy férfitest, egy idol.

Egy bányász idolja, fekete, kemény, határozottságot,erıt sugárzó. Az idol sziluettje határozott vágott síkok-

ból épül fel. A testen, amely feszes, ugyanakkor érzé-keny, szinte lírai, szintén mély, vágott sziluett találha-tó. A belsı sziluett egy függıleges akna keresztmetsze-te, mélyen bevágva a bányász idoljának testébe, mintegy vájáralagút. Ugyanez az alagútra, vízszintesaknára emlékeztetı motívum jelenik meg a feliratokmegoldásánál, minden bető egy-egy alagútként,mélyen bevágva, mint egy-egy akna szerepel a kompo-zícióban. A betők által szimbolizált bányajáratok avalóságban 6 cm mélységőek lennének, ami a betők2,5 cm magasságához képest alagútszerő. Úgy terve-zem, hogy a „betőalagutak” végén egy 6 cm mélyenlévı sík zárja le a „járatokat”, ami fényelnyelı és -visz-szaverı anyaggal van bevonva és látványként nappalsemmi sem látszik belıle, este és sötétben viszont az„alagutak” végén a szentjánosbogáréhoz hasonlófényt bocsát ki, ezáltal érzékeltetve az alagút térbelimélységét, különösen, ha a nézı kicsit változtatgatja anézıpontját. Olyan hatást is ad, mintha valami történ-ne a „járatok” végén, mintha élet lenne ott mélyen,belül, így az emlékmővön elhelyezendı szöveg amel-lett, hogy a funkcionális feladatait is ellátja, a szoborkompozíciójában is helyet talál.

A külsı sziluett egy házra emlékeztet. A ház, mintszimbólum otthont, biztonságot, gyarapodást, összefo-gást, szövetséget jelent. A bányászatnak köszönhetıenotthonra, biztonságos megélhetésre, gazdasági felvi-rágzásra kerülhetett sor, mind a bányászok, mind pe -dig a bányászat köré települt iparosok körében. A fel-fényezett fekete anyag a tökéletességet, a befejezettsé-


1. kép: Pályázat – Kerék jelige

3. kép: Pályázat – Szén jelige

2. kép: Pályázat – Torony jelige

get, és általában egy út, egy történet végét (ami min-dig egy más dolognak a kezdete is egyben) szimboli-zálja. Itt a fényes fekete anyag a csillogó feketeszénreis asszociál.

Az emlékmővet három különbözı fekete anyag építifel. Nero marquina nevő fekete márvány, amibıl a„bányászidol” készülne, már kipróbáltan, megfelelıanyagokkal kezelve jól bírja a kontinentális klímát aszabadban. A posztamens, valamint a négy kocka ne-ro asszoluto nevő fekete gránit, ami szintén jól állja akültéri viszonyokat. A feketekıszenet szimbolizálófekete bazaltzúzalék, amit az emlékmő alapsíkjakéntképzelek el, egy harmadik fajta anyagi minıséget, ésezáltal egy harmadik fajta fekete színt képvisel azemlékmőben.

Az emlékmő alaprajza négyzet, a négy sarkán négykockával. A kocka az egyik legtökéletesebb forma szá-munkra, emberek számára, akik a teret a három koor-dinátairány szerint kezeljük. Befejezett, megmásítha-tatlan, a tökéletes illúzióját nyújtó forma, itt is lezárástjelent fı jelentésében. A négyzet alaprajz szintén bele-simul ebbe a rendbe, önmagából adódóan kijelölve aszobor nézeteit elsı, hátsó, illetve oldalnézetekre bont-va azokat, mely bontás megfelel az idol szerkezetének is.”

A bíráló bizottság javasolta a mővésznek, hogy amővet kissé emelje meg és így illessze a tér megfelelıpontján a környezetbe, az alapozásnál és a kiviteli ter-vek elkészítésénél vegye majd figyelembe az örökség-védelmi elıírásokat és a téren lévı betemetett pincéketis. (A pincék és az emlékmő helyét a 4. kép mutatjabe.) Ezt követıen az Alapítvány a kivitelezésre szer-zıdést kötött a mővésszel.

Az emlékmő elkészítéséhez építési engedélyre voltszükség. Az építészeti terveket az Incorso Építész- ésÉpítımőhely, a tartószerkezetek terveit a Pap MérnökiIroda Kft., az épületvillamossági tervet a PracticoSinus Bt. készítette el. Az építésügyi hatósághoz be -nyújtott építési tervet a pécsi önkormányzat érintettsé-ge miatt Szigetvár Város Címzetes Fıjegyzıje a 2333-4/2006 számú határozatában 2006. április 10-én hagy-ta jóvá.

Ezek után a mővésznek 4 hónap állt rendelkezésreaz emlékmő megalkotására. Elkezdıdött a mővészrészérıl a kivitelezés idıtartamával kapcsolatos ver-sengés, az Alapítvány részérıl az emlékmő pénzügyimegvalósításához még szükséges fedezet biztosítása.A versenyt a mővész és az Alapítvány külön-különmegnyerte. Az emlékmő építési fázisait mutatják az5., 6., 7., 8. képek.


4. kép: Az emlékmő és a pincék helyzete

5. kép: A mővész az alapot készíti

6. kép: A mővész az elképzeléseit osztja meg

7. kép: A posztamens is a helyére került

Az emlékmő 2006. év augusztus 21-re idıre elké-szült, a város gondnoksága az alap körül 0,5 m széles-ségben színes virágokat ültetett, mintegy virtuálisanmegnagyobbítva az alap által elfoglalt területet. Azemlékmő talapzatát borító fekete gránitlapok Kínából,a három és fél méteres márványszobor egy kıtömbbılvaló anyaga portugál kıbányából, a posztamenstkörülvevı kızúzalék a komlói andezitbányából szár-maztak. Az anyagi fedezete is (közel 16 M Ft) idıbenrendelkezésre állt az Alapítvány meglévı pénzeszkö-zeibıl, valamint 43 jogi és másfélszáz magánszemélyadakozásából.

A bányász szakma áldozatos, nehéz munkát végzıitiszteletére és emlékére az emlékmő avatására 2006.szeptember 1-jén, az 56. Bányásznap alkalmával kerültsor. Az ünnepi beszédet Pécs város nevében dr. KunsztMárta alpolgármester asszony, az avatóbeszédet a Pé -csi Bányásztörténeti Alapítvány kuratóriumának elnö-ke, Szirtes Béla bányamérnök mondta (9. kép).

Az emlékmő leleplezését az Alapítvány tagjai vé -gezték. A leleplezéskor a téren megjelentek között 250szál szegfő került szétosztásra, és a leleplezést követı-en az emlékmő talapzatára – mintegy a 250 évesbányászati múlt megemlékezésére – a résztvevık avirágokat elhelyezték (10. kép).

A megvalósult mővet a Képzı- és IparmővészetiLektorátus is minısítette. Részlet a minısítésbıl:„Méretében, arányrendszerében az emlékmő tökélete-

sen illeszkedik a környezetébe. A talapzatnak burko-lattal való megnövelése vizuális eszközökkel teremtimeg a kívánt tömeghatást, a síremlékekre asszociálóarchitektúra pedig az emlékezés által dominált hang-vételt erısíti. Kiemelendı a szobornak a templommalvaló kapcsolata, a vertikális forma és a torony össz-hangja. A köztéri emlékmővek esztétikai átlagábólmagasan kiemelkedı mő született, amelynek létrejötté-hez hozzájárult a megrendelınek a Mővészetek Házaés a Lektorátus szakmai javaslatai iránt való nyitott-sága is.”

A megvalósult emlékmő nem egy egynézető mő.Körbejárható, minden oldala új és új esztétikai él -ményt és információt nyújt. A posztamens és azemlékmő négy sarkán lévı kockák gránit burkolásánvízvágással kivitelezett feliratok találhatók.

Az Emlékmő felirataiElöl középen a posztamensen:

TISZTELET ÉS HÁLAA MECSEKI SZÉN- ÉSURÁNBÁNYÁSZATNAK

JÓ SZERENCSÉT!Az ÉNy-i kocka elején egy álló bányászjelvény van,az oldalán a felirat:

URÁNBÁNYÁSZAT(1955-1997)

KİVÁGÓSZİLİSCSERKÚT, BAKONYA

HETVEHELYA DNy-i kocka elején egy fordított bányászjelvényvan, az oldalán a felirat:

KİSZÉNBÁNYÁSZAT(1752-2004)

PÉCS, MECSEKSZABOLCSSOMOGY, VASASHOSSZÚHETÉNY

KOMLÓ, MAGYAREGREGYKÁRÁSZ, VÉKÉNY

SZÁSZVÁR, CSÁSZTAMÁZA, VÁRALJANAGYMÁNYOK


8. kép: 2006. augusztus 21. – kész az alkotás 10. kép: Az avatáson résztvevık elhelyezik az emlékezésvirágait

9. kép: Szirtes Béla, az Alapítvány elnöke megtartjaavató beszédét

A DK-i kocka elején egy álló bányászjelvény van, azoldalán a felirat:

250 ÉV ÉSZ ÉS DERÉK MUNKA.Az ÉK-i kocka elején egy fordított bányászjelvényvan, az oldalán a felirat:

KÜLDETÉSÜKET BEFEJEZTÉK,NÉPNEK HAZÁT, HÁZAT,KENYERET, VÁROSNAK,

MEGYÉNEK GAZDAGODÁST,FEJLİDÉST.

Hátul a posztamensen homokfúvással a támogatók fel-sorolása található.

A Pécs-Tettye városrész megújítása II. ütemében2010 tavaszán megtörtént az Ágoston tér térfelszínren dezése. A tér az emlékmő környezetében új dísz-burkolatot és földlabdás fákat kapott, a nem burkoltfelületeket füvesítették. Befejezték a tér K-i részén azÁgoston rendi templom romjainak feltárását. Saj nála -tos módon a felújítás során az emlékmő kivilágításnélkül maradt, az alapítványnak a mai napig nem sike-rült azt helyreállíttatni.

Az emlékmő helyének kiválasztásakor, majd az el -sı rendezési terv készítésekor is felmerült, hogy a to -vábbiakban egyéb bányászati emlékjelek kerüljenekelhelyezésre a téren, megadva annak karakterét. Ekkormár a bányász toronyzene szólt az Ágoston templomtornyában. Az OMBKE Mecseki Szervezete és a PécsiBányásztörténeti Alapítvány közremőködésével elhe-lyezték az Ágoston téren, az emlékmő közelében2010. május 27-30. között Pécsett megrendezett 13.Európai Bányász-Kohász Találkozót és 8. MagyarBányász-Kohász-Erdész Találkozót megörökítı em -lék táblát (11. kép). A találkozó egyik programja voltaz emlékmő megkoszorúzása is. A találkozón mindenrésztvevı emlékbe kapta az Alapítvány által megje-lentetett Bányász Útikalauz egy példányát, amelybentöbbek között részletes leírás szerepel az emlékmőrıl.

A második ütemAz Alapítvány – egyre szőkülı anyagi lehetısége-

it is figyelembe véve – a pécsi kıszénbányászat ésuránércbányászat függıleges aknáinak bemutatásáttervezte. Az Ágoston tér északnyugati felén az új tér-burkolat részét képezı enyhén megdöntött sík szálce-

ment burkolat lehetıséget nyújtott nagyobb méretőtáblák elhelyezésére.

Ez adta az ötletet egy emléktábla-együttes elhelye-zésének színhelyére. A bányászatot a nagyközönségelsısorban aknáiról, táróiról ismeri. Ezekhez kötıdnekismeretei a bányászatról szóló események hallatán,ezek külszíni létesítményeit látja, ha arra vetıdik. Kör -nyezetünk bányászatáról nem beszélhetünk anélkül,hogy ne ismernénk aknáinak a nevét, helyét.

A bányászat nem csak a térfelszín elınytelen meg-változását okozta, de majd kétszáz éven át több ezerpécsi polgár egzisztenciáját is biztosította és a városXIX-XX. századi gazdagodását eredményezte.

Az emléktábla-együttes elsı három tagja a pécsikıszénbányászat 40 függıleges aknájának fıbb jel-lemzıit (az aknák hosszát, az aknarakodók tengerszintfeletti magasságait) foglalja össze, lehetıség szerintfényképpel vagy grafikával is bemutatva azokat, atájékozódást segítı létesítményekkel együtt (12. kép).

A mecseki uránércbányászatot 1997-ben felszá-molták. Negyvenkét éves fennállása során 13 külszín-re nyíló függıleges aknát mélyítettek, melyek fonto-sabb adatait, fényképét, elhelyezkedését szintén egytábla foglalja magába (13. kép).

Az ötödik tábla a kıszén- és uránércbányászataknáinak térképi elhelyezkedését mutatja be (14. kép).A hatodik kis háromszög alakú tábla az elsı szálce-ment sor végén tartalmazza az emléktáblák készíttetı-jének és a támogatók nevét. A hetedik, kis háromszögalakú táblán egy József Attila-versrészlet található (15.kép).


11. kép: A Találkozó emléktáblája

12. kép: Aknatáblák – Szenes részlet

13. kép: Aknatáblák – Urános részlet

Mivel az emléktábla-együttes a központi emlékmőkörnyezetében van, ahhoz hasonulva az anyaga feketegránit. Avatására 2016. szeptember 1-jén, a Város nap -ja alkalmával az emlékmő megkoszorúzása elıttkerült sor. A táblák felavatását dr. Hoppál Péter or -szággyőlési képviselı, kultúráért felelıs államtitkár,dr. Páva Zsolt polgármester és Pálfy Attila bányamér-nök, a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kuratóriu-

mának tagja végezték el. Az avatásnál a pécsi bánya-manók is segédkeztek. (16. kép)

A fent említett szálcement térburkolat teljes felületéttáblával nem fedték, így további táblák elhelyezéséremég lehetıség van. Az Alapítvány tervei között szere-pel az emlékhely gazdagítására újabb tábla elhelyezése.

Az Ágoston téri templomból felhangzó bányásztoronyzene, a Mecseki Központi Szén- és Urán bányá -szati Emlékmő, a téren elhelyezett emléktáblák és an -nak környezete együttesen méltó emléket állítanak ahajdan meghatározó nagyságú Pécs-könyéki bányá-szatnak. Az emlékmő 10 éves fennállása alatt immárhagyománnyá vált a Város napján a bányászat által avárosnak nyújtott fejlıdésre pártatlanul visszatekinte-ni és széles társadalmi képviselet mellett az emlékezésés hála koszorúit az emlékmő talapzatán elhelyezni(17., 18. kép).

Az Alapítványnak sikerült az emlékhely nagy tár-sadalmi összefogással történı létesítésével és funkció-jának kihasználásával az Alapítvány tiszteletbeli elnö-kének szállóigévé vált mondatát megvalósítani:„Ideje,hogy mi utódok valamit törlesszünk”.


14. kép: Aknatáblák – Térképes részlet

17. kép: Az Alapítvány is megkoszorúzta az Emlékmővet

18. kép: Az Emlékmő a koszorúzás után

15. kép: Aknatáblák – Verses részlet

16. kép: A Bányamanók is segédkeztek az emléktáblákavatásánál

RÁBAY OTTÓ okleveles bányamérnök. 1977-ben végzett a Miskolci Nehézipari Mőszaki Egyetem BányamérnökiKar bányamővelı szakán. A végzés után a Mecseki Szénbányák Pécs Bányaüzemében István aknán, mint aknászismerkedett a szakmával. Üzemérdekbıl 1980-tól Béta bányán, mint mőszaki fejlesztési csoportvezetı, késıbb mintszellıztetési felelıs dolgozott 1985-ig Béta, Kossuth és Zobák bányák összevonásáig. A nagyüzemben és annak jog-utódjaiban szellıztetési megbízott helyettes, késıbb a bányabezárási munkáknál felelıs mőszaki vezetıhelyettes, majdfelelıs mőszaki vezetı munkaköröket töltött be. Jelenleg a Pannon Hıerımő Zrt.-nél a mélymővelés bezárásánakhosszú távú kötelezettségeinek végrehajtásában, mint felelıs mőszaki vezetı, Karolina és Vasas É-i külfejtésében,mint felelıs mőszaki vezetıhelyettes dolgozik. 2006-tól a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány Kuratóriumának tagja.

Documents

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK - mecsekegyesulet.hu · hunyt, örök érdemő dr. Újvári Jenı alpolgármester- nek, valamint e sorok írójának döntenie kellett, hogy a szén-