BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER

Készítette: Vajgel Bettina

„Aki tiltakozik a vízlépcső ellen, megérdemelne egy

kunyhót Szibériában!”Berecz János

Történetéről röviden a rendszerváltás hajnalán az ország

szinte egy emberként támadt a nagymarosi vízlépcsőre

százezrek vonultak az utcára az erőmű ellen, rázúdítva minden dühüket és fájdalmukat

a létesítmény „áldozat lett a rendszerváltás oltárán”

azóta a kommunizmus összedőlt a győzelemnek sem örülhetünk

maradéktalanul, hiszen a Magyarországot ért hatalmas anyagi kár mellett a szlovákok „elrabolták” a Dunát

Szereplői

A szereplők is igen sokfélék; tisztességes emberek mellett a betonlobbi tagjai, zölden csőlátók

és a politika által magasra juttatott dilettánsok is szerepelnek a történetben

Története a szakértők egybehangzó állítása szerint

az ügyet csak egy olyan kompromisszumos megoldással lehet végleg lezárni, amely egyszerre kezeli az ökológia, az erőmű és a hajózás szempontjait

Magyarország és Csehszlovákia 1977 szeptemberében kötötte meg a szerződést a vízlépcső megvalósításáról

a megállapodás szerint a létesítmények 38 százalékban Magyarországon, 62 százalékban Csehszlovákiában helyezkednek el, az elkészült beruházás 50-50 százalékban közös tulajdon lett volna

A szerződés aláírása

A szerződés felbontása után… néhány évvel a felek a Hágai

Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt

az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette

Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg

Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik

Jelenleg a "betonosok és a zöldek" állnak szemben

egymással az erőmű körüli vitában Magyarországon a politikai nyomás volt a

legmeghatározóbb abban, hogy Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait

A rezsim új arcát lehetett látni 1988. szeptember 12-én, amikor a hatóságok nem kívántak erőszakosan fellépni a 70 ezres - vízlépcsőt ellenző - békés tüntetőkkel szemben

A vízlépcsőt ellenzők legfontosabb érve az volt, hogy az

építkezés tönkreteszi Budapest és környéke ivóvízbázisát

a vízáramlás sebességének csökkenésével hihetetlen mértékben leromlott volna a folyó öntisztuló képessége

a beruházás ráadásul tönkretette volna a Duna legértékesebb, a Nagymaros és Visegrád közötti látványát, illetve elárasztotta volna az ártéri erdőket, és öntözővíz nélkül hagyta volna a mezőgazdaságot

A magyar szakaszon végül

10-20 százalékos készültségig jutott a beruházás

míg Szlovákiában beüzemeltek egy, a korábbi tervek teljes kapacitását el nem érő erőművet

a Duna vízhozama az eredeti 2050 köbméter/másodpercről, 200-400 köbméterre csökkent

aminek köszönhetően az úgynevezett Öreg-Duna ártéri ökoszisztémája állandó vízhiánnyal küszködött, a mellékágrendszer pedig nagymértékben kiszáradt

Jelenleg

bár a szakemberek az 1997-ben kihirdetett hágai ítéletét figyelembe vevő megoldást dolgoztak ki szlovák zöldszervezetekkel és tudományos csoportokkal, továbbá Mikolics Sándorral, a vízlépcső magyarországi tervezőjével közösen, ennek ellenére jelenleg nem történnek érdemi lépések a kérdésben

Pillanatnyilag

szakértői szinten folyik tárgyalás a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében

az érintett két ország szakértőinek 2009 végéig kellett volna megtalálniuk a hágai ítéletnek és az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak megfelelő rendezési célokat és az azok megvalósítására alkalmas intézkedéseket

a még kifizetetlen számlák és károk rendezésére, illetve az üzemeltetési feladatok tisztázására csak ezt követően kerülhet sor

Köszönöm a figyelmet! Forrás:

http://www.parameter.sk/files/imagecache/large/files/article_image/bos_vizieromu_P.jpg

http://www.mult-kor.hu/20090513_a_rendszervaltas_szimbolumava_valt_a_bosnagymaros_elleni_kuzdelem

http://www.google.hu/images?hl=hu&gbv=2&tbs=isch%3A1&sa=1&q=b%C5%91s+nagymaros&aq=2&aqi=g7&aql=&oq=b%C5%91s&gs_rfai

http://www.bosnagymaros.hu/dokumentumok/2-fordulo/28