Bõrrel borított díszes erdélyi ládákrestaurálása

B. Perjés Judit – Kovács Petronella

A láda a legrégebbi tároló bútor, használata változatos éssokcélú, egyaránt szolgált ruhanemû, iratok, pénz, éksze-rek, háztartási felszerelések és termények tárolására,nem utolsó sorban egyetlen bútortípus sem alkalmas job-ban szállítási célokra. Virágkorát a reneszánszban élte,a barokk korban a fõúri, nemesi, és polgári háztartások-ban egyes, korábban ritkaságnak számító bútortípusok –pl. szekrény, komód – általánossá válásával ugyan a hát-térbe szorult, a paraszti udvarokban azonban még a 19.században is jelentõs szerepet játszott. Erdély sajátos kul-túrájában a ládák a 18. században minden társadalmi ré-tegben fontos helyet foglaltak el.

Az ókori készítés-technikának megfelelõ ácsolt szer-kezet mellett, az asztalosmesterség kialakulása és fejlõdé-se hatására újabb és újabb szerkezeti megoldások szület-tek. A ládák díszítése igen változatos, a legkorábbiak azösszeépítés kezdetlegességét elfedõ tapasz és alapozásré-tegekre festett motívumok, a tapaszba nyomott féldrága-kövek, üvegpaszták, az olcsóbb fából készült szerkezetetelfedõ nemesebb fa vagy fémborítások.

A rakott, faragott, festett vagy festetlen darabok mel-lett a ládákat „nem ritkán bõrrel vonták be, zárral és la-kattal vagy mindkettõvel csukták”.1 A bõrborítás díszíté-sére a legkülönbözõbb megmunkálási módszereket alkal-mazták: domborítás, bemetszés, aranyozás, festés,pecsételt minta. Kedvelt volt a felület szegekkel való kive-rése, mivel a technikából eredõen számos lehetõség kí-nálkozott változatos motívumok kialakítására.2

„Az magyar hintónak az hátulsó bakjára nagy öreg, feke-te bõrrel borított, ónos szegekkel czifrán megvert ládát tette-nek, abban kivált ha pompás vendégségre vagy lakodalom-ban mentek, úr, asszony köntöseit, szoknyáját s egyéb porté-káit mind bérakták, mégis, az bõrládán felyül sok egyetmáselférhetett.”3 „Szükség esetén a hintó és kocsiládákat is hasz-

nálatba vették a házukban is. Felnõtt, sõt kisebb gyermekekkülön ládákkal rendelkeztek”4

A bõrös ládák veretei, pántjai és egyéb fém díszítõ ele-mei általában vasból, sárgarézbõl készültek, lehettekónozottak, aranyozottak vagy ezüst veretesek is. „II. Rá-kóczi Ferenc pedig még Konstantinápolyba is levitte magá-val fekete cápabõrrel borított, pléhekre és virágokra ezüst-bõl kivert megcifrázott, négy medveforma ezüst lábú ládács-káját.”5 1796-ból: „Néhai kedves Bátyám õ Nga kítsínyVeres Bõrõs ezüstes Ládátskáját is bé kûldeni ne sajnálja” 6

A bõrrel bevont fém veretes ládák készítésének módja

Míg az egyszerû, kereskedõktõl vásárolt vaspántokat,zsanérokat és zárakat maga az asztalos is felszerelhettea ládákra, a bõrrel bevont, pántokkal, szegecsekkel,egyéb fém díszítõmotívumokkal ellátott tárgyak elkészí-tése több mester – asztalos, nyerges, lakatos – munkájátfeltételezi.

Johann Georg Krünitz az 1790-es években megjelent„Oekonomisch-technologischen Encyklopädie” címûmunkájában ismerteti a 18. században, Németországbanvalószínûleg holland elõképek alapján elterjedt un. kof-ferládák készítési módját. 7 (1. kép, 1–2. ábra)

Az asztalostól a láda a táskáshoz vagy nyergeshez ke-rül, aki „bevonja fóka- vagy bagariabõrrel a koffer méreteszerint és felszegeli azt. Ezután a tetõ aljának szélére elõreegy bõrfület szegelt, a keskenyebb oldalakra egy fõ darabot8

szegecsekkel ütött fel. Ezek eltakarták a ládatest és a fedél ta-lálkozását. A „bõrfülek” és a fõrészek duplák. A bõrfülhözfóka- vagy marhabõrt vesz a táskás, és juhbõrrel béleli, me-lyet csirízzel, azaz rozslisztbõl és vízbõl készült péppel felra-gaszt. A két fõrész9 általában csak juhbõrbõl van, amelyetalulról felragasztott vászonnal bélelnek.”

26

1 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII.században. I. kötet. Helikon Kiadó, 1986. 19. o.

2 A francia udvar ládáinak szögekkel való díszítése nagyon jellegze-tes. Rézbõl készült, koronákat, liliomokat és címerképeket ábrázo-ló szögfejeket alkalmaztak, melyek lehetõvé tették a kofferek na-gyon gazdag díszítését. Ez a díszítési mód már a 16. században jel-lemzõ volt, mint azt II. Heinrich (1547–1559) kofferje mutatja.Az elõlapon a címerek több sorban keretezett koronák közé ágya-zottak. Mindeme munkáknál a jó értelemben vett kézmûvesség ke-rül elõtérbe a mûvészivel szemben. Ld. Günter Gall: Leder im Eu-ropäischen Kunsthandwerk, Klinkhardt & Biermann, Braunsch-weig, 1965. 285. old. 221. kép

3 Erdélyi szótörténeti tár. VII. Akadémia Kiadó, Budapest, Kriteri-on Kiadó Bukarest, 1995. 760. o.

4 Radvánszky Béla: id.m. 19. o.5 Radvánszky Béla: id.m. 19. o.6 Erdélyi szótörténeti tár. VII. Akadémia Kiadó, Budapest, Kriteri-

on Kiadó Bukarest, 760 o.7 Johann Georg Krünitz: Oekonomisch-technologischen Encyklo-

pädie, 1796. (42) Art. „Koffer” 368–375. o. (ford. KP)8 A tetõ oldalán a porvédõ fület nem külön szögelik fel, mint a hom-

loklapon, hanem a bõrborítás és a porvédõ fül rendszerint egy da-rabból készül (KP)

9 A két fõrész, a tetõ két rövid oldalára felszegelt bõr, porvédõ füllelegyütt (KP)

27

1. ábra. Kofferkészítõk. Diderot: Encyclopédie, 1751

28

2. ábra. A kofferkészítõk szerszámai. Diderot: Enciclopédie, 171

A reprezentatív külsõt, a drága dekorációt a ládákegy másik kézmûvestõl – a kovácstól vagy a lakatostól –kapták, aki a nehezen nyíló, gyakran komplikált zárakatés mûvészien kialakított réz vagy vasvereteket készítette.Krünitz szerint: „a koffer kívülrõl történõ bevonása ésa bõrfülek valamint a fõdarabok felszögelése után a táskásátadja a koffert a lakatosnak a veretek felhelyezése céljából.A koffert ugyanis erõs vaspántokkal látják el…. A záron kí-vül a koffer legalább még két vaskapoccsal ellátott pántotkap és hat sarokdarabot. A pántok végighúzódnak a ládahátoldalán, valamint a tetõn, és az elõoldalra hasonlóanpántokat rögzítenek. A szélük általában hullámvonalasankiképzett. A lakatos nem vaslemezbõl vágja ki a pántokat,hanem tömör vasból kovácsolja. A mester ennek a lemez-nek a kovácsolásánál a hullám minden kiálló részénél…vastagabb vasat hagy, és ezt a kalapács élével körülbelüla kívánt formára kihúzza. Majd ezek kerületét, mely koráb-ban már nagyjából kinyújtásra került különbözõ vésõkkelteljesen megformálja: ehhez a homorú vésõk teszik a leg-jobb szolgálatot. A szemmérték és a gyakorlat vezetik a mes-ter kezét e mûveletnél. … Mindez hidegen történik, a vase munka közben az üllõ szarván fekszik. Ugyanilyen kevés-sé írható le a pántok trébelése. Mint ismeretes ezek itt-ottdomborítottak. A lakatos egy vázlatterv alapján vagy sza-badkézzel megtervezi a rajzolatot, a lemezt ólomlapra helye-zi, és a ráncoló vésõ tompa felével üti – domborítja – a ki-emelkedéseket. Az eszköz tompa végének ugyanolyan ma-gasnak kell lenni, mint a kialakítani kívánt formamagassága… Néha a zár mindkét oldalára egy pajzsot rögzí-tenek, amihez a lakatosoknak lemez mintájuk van készle-ten: ezt ráfektetik a lemezre, és a minta alapján átrajzoljáka kerületét és az átfúrt lyukakat. Lapos és homorú vésõkkel

az összes lyukat és magát a minta kerületét kivágják. A hatsarokrészt úgyszintén lemezbõl vágják ki egyenes vésõvel,minta után vagy szabad kézbõl. Ezeket középen derékszög-ben meghajlítják, és az élet vésõvel félig bevágják, miáltalminden sarokelem kétnegyede egymásra ráhajlítva helyezhe-tõ fel a koffer fedélére. A pántok és sarkok felszögeléséhezszükséges lyukakat a lakatos árral fúrja ki. A füleket elõszörnégyszögletesre majd középen kissé vastagabb egyenes ru-dakká kovácsolják. Ezután az üllõ szarván kalapáccsal ad-ják meg íves formájukat. Ugyanezekkel a szerszámokkalalakítják ki két végükön a csapokat. Egy keskeny vaslemeztpontosan a fül közepén párszor körbetekernek, fehéren izzó-vá teszik és a lemezbõl acélformában finom gombot alakíta-nak ki. A füles szegeket, melyek a fül csapjait a kofferenmegtartják, egy kisebb vasrúdból hajlítják az üllõ szarvánúgy, hogy mindkét végén egy-egy csap keletkezik, melyeketa kofferba beütnek, majd egymástól újra szétnyitják ésvisszahajlítják. A koffer-veretekrõl még meg kell jegyezni,hogy a zárat a fába besüllyesztik és, hogy a pántokat hide-gen hajlítják az egyes kofferek formájára, ezért bizonyosmértékben készen kell lenniük. Mivel a szegek, amikkela pántokat rögzítik, belül látszanak, a koffer belsejét legvé-gül csiríz segítségével, vászonnal bevonják. Ez elrejti és beta-karja a szegek elkalapált hegyeit.”

A több kézmûves munkájának eredményeként létre-jött bõrrel borított, díszes veretekkel ellátott ládák ára,mint a 18. századi kortárs említi a 70 birodalmi tallért iselérte, meghaladva ezzel akár a faragott ládák akár a fara-gott szekrények árát.

Krünitz szerint a kovács vagy a lakatos trébelõ munká-ját rajzok vagy „készleten lévõ minták”, azaz sablonok se-gítségével végezte.

29

3. ábra. A gyergyói rezes láda tetejének díszítményei (Demeter István rajza)

Bõrrel bevont, veretes díszes erdélyi ládákmagyarországi múzeumokban

Balogh Jolán egy akkor még magántulajdonban, maaz Iparmûvészeti Múzeumban õrzött, 1776-os évszámú,kolozsvári, bõrrel borított reneszánsz motívumú fémve-retekkel díszített láda (2. kép, ld. még táblázat 4. láda) is-mertetése kapcsán a 18. századi német szerzõtõl fentebbidézett következtetésekre jutott: „különleges technikájá-nál fogva többféle mesterség körébe tartozik.… Díszítésé-nek rendszere, motívumai a festett mennyezetekre utalhat,tehát a dekoráció rajza feltehetõleg asztalosmestertõl szár-mazott. A kivitelezés azonban a remek vasveretekkel a vas-mûvesekre, a lakatgyártókra maradt. Végezetül a bõrmûve-sek különféle ága is nyomott hagyott a ládán, nemcsupána bõranyagban és a bõrözésben, hanem a díszítésben is, hi-szen a színes bársony betétes kovácsoltvas virágokon lehetet-len fel nem ismerni a zománcfestésû kötések hatását.” 10

A láda egyszerû vászonnal bélelt, a fedél belsõ oldalaszínes papír applikációval díszített.

Balogh Jolán a ládát kolozsvári magyar mesterekmunkájának tartja. Feltételezi, hogy a díszítésének rajzaAsztalos Boka János mester mûhelyébõl került ki, a laka-tosmunkát – a fémrátéteket – pedig a kolozsvári lakat-gyártó céh valamely magyar tagja is készíthette.

Pár évvel korábbi datálású – 1762 – az IparmûvészetiMúzeum tulajdonában lévõ másik, készítés-technikai jel-lemzõiben és stílusjegyeiben nagyon hasonló láda,

melyet Vadászi Erzsébet publikált.11 Ennek belseje szí-nes, nyomott mintás vászonnal bélelt, a ládafia teteje bõr-rel borított. (3. kép, ld. még táblázat 1. láda)

Három további, bõrrel bevont, színes nyomott mintásvászonnal bélelt, réz illetve vasveretes – 1768, 1778 és1781-ben készült – láda található a Magyar Néprajzi Mú-zeum gyûjteményében.12 (ld. táblázat 2., 7., 8. ládák)

A Tarisznyás Márton Múzeum bõrborítású, veretesládái

A magyarországi múzeumokban õrzött erdélyi lá-dákhoz hasonló két díszes darabot õriz a gyergyószent-miklósi Tarisznyás Márton Múzeum. (4., 5. kép ld. táb-lázat 9–10. ládák). Mindkettõ fenyõfából készült, mar-habõrrel bevont, az egyik réz, a másik vaslemezekbõlkialakított késõ reneszánsz motívumokkal díszített.

A „rezes” ládát, mely külsõ megjelenésében igen ha-sonlít a Balogh Jolán által publikált darabra TarisznyásMárton a Bocsánczy család kelengyés ládájaként emlí-ti.13 A leltárkönyvi bejegyzés szerint az adományozó Bur-ján János. Mindkét említett család örmény eredetû volt,ennél több adat a láda eredetérõl nem áll rendelkezésre.A „vasas” láda származásáról még ennyi információ semismert.

30

4. ábra. A gyergyói rezes láda homloklapjának díszítése (Demeter István rajza)

10 Balogh Jolán: Kolozsvári reneszánsz láda 1776-ból, Kelemen La-jos emlékkönyv, Bukarest, 1957. 9–23. o. Ma az Iparmûvészeti Mú-zeumban, leltári száma 2003. 154.1.

11 Vadászi Erzsébet: Meubles dates. In: Ars Decorativa 7. Bp. 1982.126–127. o.

12 Ifj. Kodolányi János: A Néprajzi Múzeum 1963–64 évi tárgygyûjté-se. In: Néprajzi értesítõ, Budapest, 221–223. o. valamint Tóth Zsu-

zsanna: Vasalt láda restaurálása. Magyar KépzõmûvészetiEgyetem, diplomamunka, Bp. 1996. 15–16. o. Témavezetõ: KovácsPetronella

13 Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza. Bukarest, 1982.Kriterion, 70. kép

31

1. kép. Jan Davidsz.de Heem: Diák. 1628,fa, olaj, 60x81 cm,Ashmolean Museum,Oxford

2. kép. A Balogh Jolán által publikált kolozsvári láda 3. kép. Láda az Iparmûvészeti Múzeum gyûjteményébõl

4–5. kép. A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum „rezes” és „vasas” ládái

32

8. kép. A rezes ládátdíszítõ korona

7. kép. A láda hátoldalaa sarokdísszel

6. kép. A gyergyói rezes láda a Tarisznyás Márton Múzeumban restaurálás elõtt

9. kép. A rezes láda monogramja restau-rálás elõtt

10. kép. Papírtömítés a rézlemezbõl dom-borított sas szárnya alatt

11. kép. Színes bõrbetétek a réz applikáci-ók alatt

A rezes láda leírása

A láda csapolás nélkül készült, függõleges oldalakkal,több deszkából összeállított kissé domború tetõvel.A tetõ, a láda felsõ szélén körbefutó keskeny peremre tá-maszkodik. Elõ-, hát-, és fedõlapját egy-egy darabból sza-bott sárgás-barnás árnyalatú marhabõr borítja. A ládate-tõ elején és a két rövid oldalon, nyomott mintázatú kecs-kebõrbõl készült, ún. porfogó fülek vannak. (6. kép)A bõrborítást a láda homloklapjának felsõ élénél – jól lát-ható módon – szegekkel rögzítették. Az aljon, az oldalaktalálkozásánál, a hátoldalon és a tetõ széleinél a rézleme-zeket is lefogó félgömbfejû szögekkel erõsítették fela bõrt. A tetõ a hátoldalra szerelt három, négyszögletes,csuklós pánton mozog, amelyeket szintén befed a bõrbo-rítás. (7. kép)

A láda elõlapján középen elhelyezett szögletes záralatt a bõrt kivágták. A zárszerkezeten kívül két, a tetõ-rõl lelógó, a homloklapon lévõ lakattartó elemre csukó-dó pánt biztosította a láda megfelelõ zárását. A két rövidoldalra egy-egy kovácsoltvas fogantyút szereltek.

A láda fedele és oldalai rézlemezekkel mezõkre osz-tottak. Az enyhén domború tetõt a 30 mm széles rézpán-tok hét mezõre tagolják, melyek közül a széleken lévõ há-rom-háromban rézlemezbõl kivágott stilizált virágok, il-letve rozetták helyezkednek el. Az általuk határoltközépsõ részen leveles ág keretez koronás (8. kép), kétfe-jû sasos címert. A címer közepén monogram: A ..., a má-sodik betû erõsen hiányos, csak a talpa maradt meg (9.kép). A középsõ nagy mezõ négy sarkában egy-egy ki-sebb, többszirmú kerek virág, alattuk illetve felettükegy-egy szám, összeolvasva 1790. A sasfejektõl jobbra és

balra szintén egy-egy többszirmú kerek virág, közöttüknégyosztású zárt korona helyezkedik el. Az osztásokat ki-töltõ bõrbetéteket pirosra, a közöttük középen elhelyez-kedõ sávot és a monogram alatti bõrbetétet zöldre szí-nezték. A szárnyak, a farok és a test domborított, a lemezalatt papírtömítést alkalmaztak (10. kép). A sas lábaivalkardot és jogart tart, a kard pengéje vaslemezbõl készült(3. ábra).

A ládatetõ szélére szegelt rézpánt az oldalakra átfor-duló fele hullámvonalasan kiképzett. Minden íves résztszöggel rögzítettek. A tetõ oldalát borító, több iránybólinduló párhuzamos vonalakkal díszített bõrt a porvédõfülnél vízszintesen leszögelték. A szegezés vonalából kiin-dulva, középtájon a tetõ íve felé mutató alakzatot formál-tak a szögekbõl.

Az elõoldal függõlegesen öt mezõre tagolt. A két szél-sõ vízszintesen is osztott, a felsõ mezejükben két kis le-vél, alsó mezejükben egy-egy áttört kiképzésû, többszir-mú, kétlevelû virág látható. Tõlük jobbra illetve balra,a homloklap közepe felé lévõ mezõben nagyobb, felfelétörõ egyenes szárból kiágazó különbözõ – háromkaréjos,hatszirmú és egyszerû kör alakú – virágok állnak.Ez a motívum lehet a Balogh Jolán által leírt olasz korsókésõbbi változata is.14 A homloklap középsõ mezõjét,egy-egy, balra illetve jobbra ívesen kihajló száron, három-karéjos virág díszíti (4. ábra). Minden áttört kialakításúvirág applikációt piros illetve zöld színûre festett bõrrelbéleltek alá (11. kép). A rézrátéteket a pántok kivételé-vel, poncolással vagy trébeléssel díszítették.

Az oldalakat a rézpántok hat díszítetlen mezõre tagol-ják. A hátlap osztása megegyezik a homloklapéval, az ol-dalakhoz hasonlóan díszítetlen. Csak a sarokelemek15

33

5. ábra. A gyergyói vasas láda tetejének díszítése (Demeter István rajza)

14 Ld. Balogh J. i.m. 10. o. 15 A sarokelemeket a Krünitz által leírtak szerint szerelték fel

motívumának egy része nyúlik be az oldalak és a hátlapalsó mezõibe (7. kép).

A láda alját vaspántokkal erõsítették meg. A fenékhomloklap felöli részére – valószínûleg egy javítás során– újabb vaspántot szereltek, amelynek végeit derékszög-ben felhajtották a két rövid oldal sarok díszítményeire,és egy-egy szeggel rögzítették. A hátsó vaspánt alatt 15mm átmérõjû lyuk látható, amely talán láb felerõsítéséreszolgált. Teljes bizonysággal nem állítható, hogy a láda lá-bakkal rendelkezett, mivel az elsõ vaspánt oly szorosanfekszik az aljon, ami a fenék további vizsgálatát nem tet-te lehetõvé.

A 18. századi német, un. kofferládák16 egy része esz-tergált lábakkal rendelkezett, melyek beragasztva vagy ki-vehetõ módon az aljdeszkába vagy az arra szegelt lécke-retbe illeszkedtek. (12. kép.) Egyes darabok a ládafenék-re hosszanti irányban felerõsített vagy önálló kerekesállványon álltak, ez utóbbi esetben nem volt lábuk, oldal-füleiknél fogva a kerekes állványról levehetõk és szállít-hatók voltak.17(13. kép)

A 18. század végétõl sok kofferládát íves deszkákból,lécekbõl összeállított talapzattal láttak el.18 A 19. századegyszerû kofferládái csak ezzel a lábazattal készültek.19

Esztergált lábakon álló, erdélyi, bõrrel borított, fém-rátét díszes veretes ládát csak egy, Orbán Balázs által ké-szített felvételrõl ismerünk, eredetérõl és hollétérõl azon-ban nincsenek adatok.20 (14. kép)

A gyergyószentmiklósi rézveretes láda belsejét – az al-ját, az oldalakat és a tetõt – a szélek keskeny pereméignagy virágos, nyomott mintás vászon borítja. (4. kép)

A vásznat úgy szabták be, hogy elõször végig fektettéka láda alján, majd az éleknél elvágták. Az oldalakat borí-tó anyagrészt néhány centiméteren ráengedték az aljra,így azok fedik egymást. A vásznat a faalaphoz ragasztot-ták. A tetõn a vászonra rombusz alakzatokban 5–6 mmszéles, szövött szalagot szögeltek.21 A baloldalon elhelye-zett ládafiát belülrõl papír tapétával, kívülrõl a mintás vá-szonnal borították.

A vasas láda leírása

A láda felületét vasból készült virág applikációk borít-ják. Tetejét vaslemez pántok – a rezes ládához hasonló-an – két szélsõ, három-három mezõre osztott hosszantisávra és egy nagy központi mezõre tagolják. Középen kétoldalról bõségszarura emlékeztetõ motívumból kiindu-ló, egy szárból jobbra-balra kihajló, különbözõ többszir-mú kerek virágok, tulipán, illetve, egyéb növényi díszít-mények – makk, levelek – zárt koronás, kétfejû sasos cí-mert ölelnek körül. A címer rézlemezbõl domborított,

34

13. kép.Kerekeskofferláda,Németország,részlet

12. kép. Esztergályozott lábú, bõrrel borított, rézveretes koffer-láda, Ammerland, 18. század

14. kép. Az Orbán Balázs által fényképezett „rezes láda”

16 Elsõsorban az észak-nyugati – pl. az ammerlandi – területeken ké-szült ládák. A kofferládák rendszerint menyasszonyi ládák voltak

17 Magyarországi források említenek, un. „tojogató” ládákat, mely,kifejezés vonatkozhatott a tetõ megoldására, vagy utalhatott a ke-rekeken szállíthatóságra is. 1706-ból: „... Ket küs tojogato ládát(Körispatak U, Pf.) Uzdisztpéter”. Erdélyi Magyar Szótörténetitár VII. 757. o., 1737-ból: „Egy nagy fejér tolyogato Ládáb(an) vag-jon egyj vas kemencze fedelivel együtt (Brassó, ApLt. 5 Apor Péterinv.)” Erdélyi Magyar Szótörténeti tár VII. 757. o.

18 Ez a léctalapzat az angol bútorépítésben a 18. század végén már ál-talános volt és jellemzõ lábazat kialakításává vált a biedermeierbútoroknak

19 F. W. Jaspers – H. Ottenjann: Koffertruhen. Volkstümliche Möbelaus dem Ammerland. In: Materialien zur Volkskultur nordlichesNiedersachsen, 1982. 140. o.

20 Orbán Balázs: Székelyföld képekben. Kriterion, Bukarest, 1971.61. o. 92. kép

21 Az általunk vizsgált többi ládában is találtunk különbözõ alakza-tokban felszögelt szalagokat, vagy azok nyomait

benne hiányos FK hiányos monogram, alatta külön kisréztáblán 1785-ös évszám áll. A korona betétei vörös bár-sonyból készültek. A két szélsõ sáv bal és jobboldali má-sodik mezejében rozetta helyett nap és holdábrázolásfoglal helyet. A holdat apró, rézfejû szögekbõl kialakí-tott csillagok veszik körül. (5. ábra) A vas rozettákat réz-levelekkel díszítették. A tetõ élére felszögelt vaspántmindkét széle hullámvonalas kidolgozású. A tetõ elejénaz egykori porfogó fülre csak egy kis darabja és felszög-elésének nyomai emlékeztetnek.

A láda homloklapja négy függõleges mezõre osztott,melyek közül a két szélsõ vízszintesen két részre tagolt.Az alsó mezõket ívesen hajló leveles száron tulipán, a kétközépsõ mezõt egymástól a zár alatt elválasztó vaspánt-tól jobbra és balra, kifelé hajló leveles szárra felfûzött kéttulipán, egy kerek virág és makk díszíti (6. ábra). A tulipá-nok áttört szirmai alá zöldre, a virágok közepébe pirosraszínezett bõrbetéteket helyeztek.

A láda oldalait egy-egy vízszintes és két, ahhoz ferdénilleszkedõ pánt tagolja, a sarkokon egyszerû, díszítetlensarokelemek vannak. A porfogó füleknél a bõrt leszögel-

ték, a szögsor közepénél a tetõ felé mutató háromszögetalakítottak ki.

A hátoldal beosztása az elõlapéhoz hasonló, azonbandíszítetlen.

A ládafeneket hosszában négy, keresztben öt vaspánt-tal erõsítették meg. A két hosszanti szélénél egy-egy vas-tagabb pánt is húzódik, melynek végeit felhajlítottáka láda rövidebb oldalaira.22

A ládát nyomott mintás vászonnal bélelték. A tetõ bel-sején vékony szalagokból nyolcágú csillag mintát alakítot-tak ki. A papírtapétával bélelt ládafia teteje sallangmin-tás szegélyû bõrrel borított, közepére egyszerû kulcslyuk-pajzsot szereltek (5. kép).

A gyergyószentmiklósi ládák restaurálás elõtti állapota

A rezes láda

A láda teljes felülete, különösen a tetõ igen poros ésszennyezett volt. A rézlemezek és a bõr közé 2–3 mm vas-tag, megkeményedett szennyezõdésréteg rakódott. (15.kép) A bõr besötétedett, kiszáradt, a porfogó fülek töre-

35

15. kép. Sérült, hiányos, szennyezett rézlemez a tetõn 16. kép. A repedezett, hiányos bal oldali porvédõ fül

6. ábra. A gyergyói vasas láda homloklapjának díszítése (Demeter István rajza)

22 Ezek lehetnek késõbbi megerõsítések is

36

dezetté váltak. A rézlemez szalagok megnyúltak, alattuka bõr meghullámosodott. A fém díszítményekbõl és pán-tokból le- illetve kitöredeztek darabok és elvesztek.A bõrborításon elsõsorban a domborított felületeken ke-letkeztek hiányok. A porfogó fülek sérültek, megkemé-nyedtek, bõrük megrepedezett, a két oldalfülben kisebbhiányok keletkeztek (16. kép). A bal oldali fül a leszorítórézpánt alól, a hátsó sarok felõl egynegyed rész területenkiszakadt (17. kép). Legnagyobb mértékben az elõlapralógó porvédõ sérült. Igen hiányos volt, a megmaradt deleszakadt darabjait nem a megfelelõ helyekre varrtákvissza. (18. kép)

A láda faanyagában kisebb repedések és kitörések,keletkeztek. A fedélnek az aljra illeszkedõ peremehosszában több helyen behasadt. Rovarkárosítás nyomaicsak a rövid oldalakon látszottak.

A nyomott mintás vászon bélés piszkos, helyenkénthiányos volt, az aljon és a széleken felvált a faalapról.A ládafia teteje elveszett (19. kép). A ládafiát borító tapé-ta poros, szennyezett volt. A titkos fiók eltakarására szol-gáló deszka egykoron kettétört, a tapéta elszakadt. A tö-rést egy kézírásos levél darabjával javították, ragasztot-ták össze.

A vasas láda

A vasveretes láda részben a vaslemezek korrodálása,részben a vaskorróziós termékeknek a bõrre kifejtett

káros hatása miatt sokkal rosszabb állapotban volt, minta rezes láda. A vas díszítmények nagymértékben korrodá-lódtak, törékennyé váltak, különösen a láda oldalain alulkörbefutó pántok. (20. kép)

A fenékre szegelt vaspántok a korrózió következté-ben meggyengültek egy részük letört és elveszett. Felte-vésünk szerint a vas applikációk ónozottak voltak, eztaz elvégzett anyagvizsgálat igazolta,23 igaz, hogy csaka minták hátoldalán sikerült az ónbevonat maradványa-it kimutatni.

A vaskorróziós termékek hatására a ládát borító bõrmegkeményedett, berepedezett, felgyüremkedett, töré-kennyé vált. A vasalások mentén szinte mindenhol elsza-kadt, felemelkedett a fafelületrõl, szakadozott és hiá-nyos volt. A tetõn egyes díszítményeket – a sasok, a hold,a bõségszarura emlékeztetõ motívum, a korona és a tuli-pánok betétei, valamint a monogram alatti rész – dombo-rítással hangsúlyoztak. Ezeknél – mind a fémek, minda bõr esetében – papír alátömést alkalmaztak. A felsza-kadt bõr illetve fém alatt a papír is sérült. A korona egyikbársony betétje teljesen lekopott a másik hiányzott. A tu-lipánok és virágok betétei részben elvesztek, a meglévõkanyaga és színe a szennyezõdéstõl felismerhetetlen volt.

20. kép. A gyergyói vasas láda korrózió következtében kitörede-zett, hiányos pántjai

18. kép. A rezes láda homloklapra lógó, hiányos porvédõ füle,a nem megfelelõ helyre visszavarrt leszakadt darabokkal

19. kép. A belül papírtapétával, kívül vászonnal borított ládafia

17. kép. A részben leszakadtjobb odali porfogó fül

23 A vizsgálatokat dr. Járó Márta vegyész és dr. Tóth Attila fizikus vé-gezték cseppelemzéssel illetve elektronsugaras elemanalízissel

A tetõ elején lévõ porvédõ fül teljes egészében meg-semmisült. A jobb oldali porvédõ bõrének egyharmadahiányzott, a vászon alábélelés és a szegõbõr azonbanmegõrizte a fül formáját (21. kép).

A bal oldali porvédõ fül öt darabra szakadva, hiányosanlógott alá (22. kép). A hátoldal bõrborításából csak pár te-nyérnyi darab maradt meg, az is igen rossz állapotban.

A ládák restaurálása

A ládák elsõ megtekintésekor nyilvánvaló volt,hogy hosszas és összetett restaurátori beavatkozást igé-nyelnek. Ezért felajánlottuk, hogy pályázati úton meg-teremtjük annak feltételeit. A Nemzeti KulturálisAlapprogram támogatásával 2000-ben megvásároltuka restauráláshoz szükséges anyagokat. A ládákat sze-rettük volna Budapestre, megfelelõen felszerelt mû-helybe szállítani ez a terv azonban – nem a román ható-ságok hibája miatt – sajnos nem valósult meg. Így a res-taurálást több szakaszban, Gyergyószentmiklósonvalamint Székelyudvarhelyen végeztük, ezért az erede-tileg egy évre tervezett munka elhúzódott és csak2004-ben sikerült befejezni.24

A rezes láda restaurálása

Tisztítás

A tárgy tisztítását a rézlemezek alá berakódott vastagszennyezõdés eltávolításával kezdtük. Amennyire a bõrés a fém közötti rések engedték fa- és fémeszközökkel ki-kapartuk a lerakódásokat, majd felporszívóztuk. Ezutánaz összes bõrfelületet Tikky vinilradírral25 végig radíroztuk.

A radír maradványokat szintén porszívóval távolítottukel.

A réz díszítményeket, a ládáról való lebontásuk nél-kül, eredeti helyükön, a körülöttük lévõ bõrfelületek leta-karása mellett, mechanikusan tisztítottuk. Az erõsebbenszennyezett illetve korrodált részeket gyenge citromsavoldattal kezeltük26, majd többször desztillált vizes vattá-val áttöröltük és hajszárítóval szárítottuk. A beavatkozásután újra végig porszívóztuk a bõr felületeket.

A bõr kezelését a száraz tisztítás után likker oldatok-kal folytattuk. Három likkert alkalmaztunk: a Szalay Zol-tán féle tisztító keveréket27, a készen vásárolható németMaroquin emulziót28 valamint a Bõripari Kutató és Fej-lesztõ Kft-ben, a korábbi években kikísérletezett sziliko-nos bõrtisztító folyadékot29. Azt tapasztaltuk, hogy azelsõ, magas zsiralkohol-szulfát tartalma miatt fõleg a fe-lületi szennyezõdést oldotta, a második inkább puhítottaa bõrt, míg a harmadik a bõrfelület kopottságának látsza-tát csökentette.

A hiányzó bõrbetétek pótlása

A tisztítás után vált láthatóvá, hogy a fémvirágok kö-zepében megmaradt bõrbetétek piros illetve zöld színû-ek. Ekkor derült ki, hogy a homloklap két szélsõ mezõjé-ben lévõ egy-egy többszirmú virág betétei nem bõrbõlvannak, hanem zöld selyemmel borított tárcsa alakú la-pot helyeztek a fém applikáció alá.

A bõrbetétek közül mind a fedélen, mind az elõlapontöbb hiányzott, ezeket vékony, növényi cserzésû kecske-bõrrel pótoltuk. Ugyanígy jártunk el a korona középsõmezõje és a monogram alatti, papír-tömítéssel domborí-tott hiányos bõrfelületek pótlásainál is. (23–24. kép)

37

21. kép.A vasas ládajobb oldali por-védõje restaurá-lás elõtt

22. kép.Az öt darabraszakadt,töredékes baloldali porvédõfül

24 A tisztítási feladatokban Lukács Mária és Kémenes Kinga gyer-gyószentmiklósi, a papírrestaurálásban Benedek Éva csíkszeredai,a bõrborítás és a fém applikációk restaurálásában Károlyi Zita ésDemeter István székelyudvarhelyi kollégák vettek részt. Köszön-jük, hogy munkánkhoz igazodva rendelkezésünkre bocsátottáka Haáz Rezsõ Múzeum teljes restaurátor mûhelyét

25 Kénmentes radír. Gyárja: Rotring Germany, különbözõ méretek-ben kapható a papír-írószerboltokban

26 4%-os citromsavoldat + 2g/liter zsiralkohol-szulfonát + tiokarba-mid meleg oldatába mártott vattával tisztítottuk

27 1 l víz, 50g lanolin, 150g zsíralkohol-szulfát (vagy szulfonált pata-olaj), 100g pataolaj és 3 g óleum thimi (helyette 1–2% más fertõtle-nítõszer pl. Sterogenol, Preventol CMK, kakukkfüolaj) ld. Szalay

Zoltán: Díszítetlen bõrtárgyak restaurálása és konzerválása. Mú-zeumi Mûtárgyvédelem 3. 1976. Bp. MRMK. Szerk. Járó M. 81. o

28 Anionos zsírozószer, szintetikus bázisú zsíranyagokat, gombaölõ szertés emulgeátorokat tartalmaz. Fényvédõ hatású, ellenáll a savaknak, lú-goknak és ásványi sóknak. Az emulzióban lévõ szorbit és F-karion,illetve hatértékû alkohol a stabilizáló hatás mellett a bõr számára a kör-nyezet páratartalmától függetlenül biztosítja a szükséges nedvességtar-talmat. Gyártja: Maroquin D-60385 Frankfurt am Main; magyarorszá-gi forgalmazója: Csorba László, Bp. Tel.: +36 20 9158–601

29 Különféle telítetlen zsírsavak glicerin észtereinek alkáli-laurilszul-fát tenziddel stabilizált olaj/víz típusú emulziója. Gyártó és forgal-mazó: BIMEO Vizsgáló és Kutatófejlesztõ Kft., 1047 Budapest,Baross u. 39., Tel.: +36 1 369–6251

A porvédõ fülek restaurálása

A bõr restaurálásánál a legnagyobb feladatot a két ré-teg vászonnal bélelt porvédõ fülek jelentették.30 A két rö-videbb oldalon sérülten ugyan, de alakjukat megõrizvemegmaradtak. Ezek hiányait kétféleképpen pótoltuk.Vagy úgy, hogy egy, az eredetinél vékonyabb növényicserzésû bõrrel alátámasztottuk, majd egy újabb, megfe-lelõ vastagságú bõrbõl élbe pótoltuk. Vagy az eredetinélkissé vastagabb bõrt alkalmaztunk a kiegészítéshez és azillesztéseknél 2–3 milliméternyi alálapolással az eredeti-hez vékonyítottuk. Hogy mikor, melyik megoldást válasz-tottuk, azt a hiány mérete, milyensége és hozzáférhetõsé-ge határozta meg. (25–28. kép)

A restaurálás megkezdése elõtt az elülsõ porvédõ fülalig tûnt hiányosnak. Alaposabb vizsgálat után azonban ki-derült, hogy eredetileg szélesebb volt, csak a használat so-

rán a le-leszakadozó darabokat mindig feljebb varrták.A fül nagyobb méretét bizonyította, hogy takarásában vilá-gosabb maradt a homloklap bõrborítása. Ezért az utólago-san a tetõ széléhez szegezett és összevarrt darabokat le-bontottuk, az összeillõ részeket egymáshoz illesztettük ésvászonnal alátámasztva rögzítettük. (29-33. kép) Az ötka-réjos, mintás, középsõ töredéket a láda közepén a perem-hez szögezték fel, ez eredetileg sokkal lejjebb helyezke-dett el. Helyét a porvédõ fülben a már összeillesztettegyéb darabok által kiadott ív és a láda elõlapján látható vi-lágosabb folt alapján állapítottuk meg. A karéjos töredékés a perem közötti részt pótoltuk, ehhez az eredetinekmegfelelõen, két vászonnal alátámasztott bõrt alkalmaz-tunk, melyet a karéjnál a töredékhez élbe ragasztottunk.A láda pereménél a fémlemezt is fogó szegecselést meg-bontottuk, és a bõrt – mint eredetileg is volt – a lehajló réz-lemez alá csúsztattuk, majd a régi szegecsekkel rögzítet-

38

29. kép. A hiányos, több darabra szakadt és helytelenül összeállított elsõ porvédõ fül

31. kép. A porvédõ fül a középsõ ötkaréjos elem lebontása és a sarokelem helyére rögzí-tése után

30a. kép. A nem megfelelõ helyre visszavarrtsarokelem vászonnal bélelt belsõ oldala

30b. kép. A lebontott sarokelem

32. kép. A hiányzó sarokelem pótlása a le-bontott elem alapján

33. kép. A rezes láda restaurálás utána rekonstruált homlokoldali porvédõ füllel

30 Ez a legszembetûnõbb károsodás a többi általunk vizsgált ládánál is.A porvédõ fülek vagy teljesen hiányoznak, vagy nyomokban marad-tak meg, három láda esetében restaurálhatók. (ld. a táblázat képeit)

tük. A porvédõ fül alsó szélét az eredetinek megfelelõenkéttûs varrással szegtük be. A bõr ragasztásához Plana-tol BB Superior, poli(vinil-acetát) alapú vizes diszper-zió31 és keményítõ 5:1 arányú keverékét használtunk.

A réz díszítmények kiegészítése

A fém díszítmények hiányait csak ott pótoltuk, ahol azegyértelmûen lehetséges volt. Így nem egészítettük kia monogram csonka betûjét, mert az a maradványok alap-ján akár I, akár J betû is lehetett. Kiegészítéseket alkal-maztunk a rézpántoknál, a sas bal szárnyánál valaminta kard vaslemezbõl készült pengéjénél. (24. kép) A rézapplikációk hiányainak alakját pauszpapírra átrajzolvaa pótlásokat megfelelõ vastagságú rézlemezbõl vágtuk ki.A vékony lemezek élbe illesztése lehetetlen volt, ezért a ki-egészítéseket nagyobbra készítettük és alálapolással illesz-tettük az eredetihez. Nehézséget okozott a fémkiegészíté-sek rögzítése, mert a ládára applikált lemezek hátoldalá-ról nem lehetett teljesen eltávolítani a szennyezõdéseketés a korróziós réteget, így nem sikerült zsírmentes, illetvefémtiszta ragasztási felületeket kialakítani. További prob-lémát jelentett a ragasztandó felületek nehéz hozzáférhe-tõsége miatt, azoknak a ragasztáshoz szükséges megfelelõösszenyomása.32 A fémek ragasztásához Uverapid ésUHU Endfest epoxi ragasztókat használtunk.33

A fém felületeket acetonos zsírtalanítás után védõbe-vonattal – aceton és toluol 1:1 arányú keverékében ol-dott Paraloid B72 5%-os oldatával34 – láttuk el, a bõr fe-lületeket Maroquin bõrvazelinnal35 puha flanel anyag se-gítségével dörzsöltük be.

A fa részek ragasztása

A ládafia, az egyik oldalán vászonnal a másikon papír-ral borított elõlapja korábban kettétört. Javításakor a pa-píros oldalon a törésvonalat átfedve egy kéziratos levélfelszabdalt csíkjaival rögzítették.36 (34–35. kép) Ennek le-bontása után a törés mentén a falapot szétnyitottuk,majd Palma Fa express ragasztóval37 összeragasztottuk.

A láda faanyaga elsõsorban a több darabból összeállí-tott íves tetõnek az aljra csukódó pereménél sérült.Ennek töréseit, a kisebb lehasadásokat szintén a poli(vi-nil-acetát) alapú ragasztóval ragasztottuk.

Az oldalakon tapasztalt rovarkártétel nyomok nemaktív fertõzéstõl származtak, így ezeket nem kezeltük.

A textilbélés restaurálása

A ládabelsõt bélelõ színes vászon anyagot kíméletesporszívózása után vizes-szerves oldószeres emulzióval38

tisztítottuk. A hiányokat hasonló szövésû, minta nélkülivászonnal pótoltuk. Az új vásznat kifõztük, majd tealévelszíneztük. A kiegészítéseket nagyobbra hagytuk, hogyegyben a meggyengült szélek alátámasztásul is szolgálja-nak és varrással rögzítettük az eredeti vászonhoz. A sar-kokban és a láda éleinél felvált vásznat keményítõvel rög-zítettük a fához. A ládatetõ belsejében, a keskeny szövöttszalagot a szakadásoknál összevarrtuk és kis félgömbfejûszögekkel rögzítettük. A szalag hiányzó szakaszát nemegészítettük ki.(36. kép)

Nem pótoltuk a porfogó fül középsõ ötkaréjos darab-járól elveszett bõr szíjat, amely eredetileg, a homlokla-pon megmaradt rövidke szíjon lévõ vas csathoz kapcsoló-dott. Nem rekonstruáltuk a baloldali egyszerû lakatpán-tot sem, bár a jobboldali alapján ez lehetséges lett volna.A restaurálásnál arra törekedtünk, hogy csak azokona helyeken végezzünk kiegészítéseket, ahol a tárgy stabili-tása – a késõbbi sérülések forrásainak megszüntetése –és egységes megjelenése azt megkívánta. (37. kép)

A vasas láda restaurálása

A fémveretek tisztítása

A vasveretes láda restaurálását is a fém díszítményektisztításával kezdtük. Ónbevonat maradványait csak azapplikációk belsõ oldalán sikerült kimutatni, ezért felté-teleztük, hogy az a külsõ oldalon megsemmisült, így a vas-tag korróziós termékeket kis kézi csiszológéppel távolí-tottuk el, folyamatos porszívózás mellett. Az elszívástegészségvédelmi okokon túl azért tartottuk fontosnak,hogy az amúgy is igen rossz állapotú bõrrõl a finom korró-zió port azonnal eltávolítsuk. A mechanikus tisztításután a fémeket RO55 rozsdaoldó és átalakító szerrel,a zár mozgó alkatrészeit Ballistol fegyverolajjal kezel-tük39. Sajnos a sok helyen nagyon elvékonyodott, át-átlyu-kadt lemezek hátoldalához nem lehetett hozzáférni csak

39

31 Kapható a grafikai és nyomdaipari termékeket forgalmazó boltokban32 Tökéletes ragasztást nem minden esetben sikerült elérnünk,

annyira azonban mégis elegendõnek bizonyult, hogy a fémkiegé-szítések erõsebb mozgatásra sem mozdulnak el a helyükrõl

33 Uverapid 5 és Uverapid 20, epoxi alapú ragasztó mûgyanta, gyárt-ja: Uvesz Kft. 1151 Budapest, Dal u. 4/b Kapható háztartási ésvegyszerboltokban. UHU Plus Endfest oldószermentes lineárisepoxigyanta, a két komponens keverési aránya 1:1, kötési idõ 10óra. Gyártja: Beecham Markennartikel AG 9403 Goldach. Kapha-tó: pl. a Tip-top ragasztóboltban, Budapest, IX. ker. Liliom u. 22.

34 Metil-akrilát, etil-metakrilát kopolimer. Gyártja: Rohm & Hass,Philadelphia, PA 19105, USA. Beszerezhetõ a különféle restaurá-tori anyagokat árusító üzletekben, Budapesten, pl. a Mûvészellátóboltban, VI. ker. Nagymezõ u., a Szép Mesterségek Restaurátorkft. üzletében: VIII. kerület Baross u. 41. stb.

35 Tiszta, savmentes, színtelen, a környezeti hatásokkal szembenvédõ ásványi zsír. Viaszt nem tartalmaz, a bõr pórusait nem tömiel. Gyártja: Maroquin D-60385 Frankfurt am Main; magyarországiforgalmazója: Csorba László, Bp. Tel.: +36 20 9158–601

36 A levéltöredéket Benedek Éva restaurálta37 Poli(vinil-acetát) alapú diszperziós ragasztó. Gyártja: Henkel Ra-

gasztástechnika, Budapest-Vác. Tel.: +36 27 314–835. Háztartásiés vegyszerboltokban kapható.

38 Perklór-etilén és víz 1:2 arányú keveréke. 100 ml-hez 1–2 g zsiral-kohol-szulfátot adagoltunk

39 Ballistol fegyverolaj spray. Gyártó: F. W. Klever Chem.-PharmFabrik D-8311 Aham. Ismertetõje szrint, mely az összetételét nemtartalmazza a bõr és a faanyagokat nem károsítja, sõt ápolja ésvédi. Az RO55 összetétele: 18–20% foszforsav, kationos felületak-tív anyag, inhibitor. Gyártja: Claudia Ipari Rt. Szombathely. Tel.:+36 94 505–645. Háztartási és vegyszerboltok forgalmazzák.

a szakadások és hiányok mentén, ahol a ládára szögeltvas díszítõ elemek felváltak. (38–39. kép)

A bõrborítás tisztítása és kezelése

A vaskorróziós termékek hatására megkeményedett,berepedezett, törékennyé vált marhabõr tisztítását a re-zes ládához hasonlóképpen az ismertetett likkerekkel vé-geztük, azonban ezek a puhításához nem voltak elegen-dõk. Ezért a megkeményedett, zsugorodott bõrt 30%-osvizes glicerinnel nedvesítettük, majd szikkasztás után ter-cier-butilalkhol, laurilalkohol és pataolaj keverékével ke-zeltük.40 Ennek hatására többszöri áttörlés, illetve tam-ponálás után meglágyult. Kisimításához és szárításáhoza vasalások közötti területeknek és a bennük lévõ motívu-moknak megfelelõ alakú rétegelt lemez lapokat vágtunk.A bõr és a falemezek közé szívópapírt helyeztünk, és szo-rítókkal, illetve súlyozással nyomtuk vissza a fafelületre.(40. kép)

Száradás után a bõrt a már említett poli(vinil-acetát)alapú ragasztóval rögzítettük a faalaphoz. Azokon a he-lyeken, ahol a bõr felgyüremkedett, de nem szakadt el,nedvesítés után egy-egy berepedés mentén éles szikévelfelvágtuk és így juttattuk alá a ragasztót, majd csonttal ki-simítottuk, és lesúlyozva szárítottuk. (41–44. kép)

A láda két rövidebb oldalán megmaradt porvédõ füle-ken, több napos nedvesítésre volt szükség, hogy a bõr ala-kítható legyen. Ezeken már megindult a bõr lebomlásaés szárítás után is kicsit nyálkás tapintású maradt a felüle-tük. A nedvesítés azonban elengedhetetlen volt, merte nélkül az összegyûrõdött, kemény bõr kiegészítése el-képzelhetetlen lett volna. A kiegészítést nemcsak esztéti-kai okokból, hanem elsõsorban a tárgy anyagának állag-

megóvása céljából tartottuk fontosnak, mert a fedél élei-nél a vaslemez alá erõsített fülek több darabra szakad-tak, maradványaik alátámasztás, kiegészítés nélkül továb-bi sérüléseknek voltak kitéve.

40

40. kép. A felvált bõrborítás visszaragasztása a fém applikációkformájának megfelelõre vágott faelemek segítségével

41. kép. A felhólygosodott bõrborítás42. kép. A hólyag repedés menti felvágása43. kép. Ragasztó bejuttatása a bevágás mentén44. kép. A bõr lesimítása ragasztás után

40 1500 ml tercier-butilalkohol, 18 g laurilalkohol és 10 g pataolaj

41

24. kép. A rezes láda teteje a bõr és a fémdíszítmények kiegészítések után

23. kép. Bõrkiegészítések a monogramkörül

34. kép. A ládafia kéziratos levéllel meg-erõsített elõlapja

36. kép. A restaurált belsõ textil-borítás 37. kép. A rezes láda teteje és hátoldala restaurálás után

25. kép. A bal oldali porvédõ fül kiegé-szítés közben

27. kép. A láda jobb oldala restaurálásután

35. kép.A lebontottlevéltöredékkonzeválásután

26. kép. A bal oldali porvédõ kiegészíté-sei színezés elõtt

28. kép. A bal oldali porvédõ fül restaurá-lás után

42

38. kép. A gyergyói vasas láda teteje restaurálás elõtt

39. kép. A ládatetõ tisztítás közben

49. kép. A restaurált láda teteje és hátoldala

52. kép. A restaurált láda, az elsõ porvédõ fül nem került pótlásra

46. kép.Bõrpótlás a

holdmotívum körül

45. kép.A hold motívumrestaurálás elõtt

47. kép.A kiegészített bõrés fémdíszítmény

50. kép.A restaurált jobboldali porvédõ fül

51. kép.A láda bal oldalarestaurálás után,

a részben rekonstru-ált porvédõ füllel

A bõrborítás hiányainak pótlása

A vasas láda borításának hiányait is növényi cserzésûbõrrel, élbe illesztéses módszerrel pótoltuk. (45–47. kép)A hiányok alakját a fedélrõl átlátszó fóliára átrajzoltuk,majd kivágtuk. A fóliamintákat a megfelelõ vastagságúbõrre helyeztük és körbevágtuk. A bõrkiegészítések hát-oldalát esetenként serfeltük, és szike segítségével illesz-tettük a helyükre. A pótlásokat részben ragasztás elõtt,részben ragasztás után a környezetnek megfelelõen bõr-színezékekkel megszíneztük. A holdat ábrázoló fém dí-szítmény alá töltött papír, a vaskorróziós termékek hatá-sára szinte teljesen tönkrement, ezt savmentes papírralhelyetesítettük. A láda hátoldalán a borítás 90 százalékahiányzott. (48. kép)

A megsemmisült bõrfelületeket pótoltuk, oly módon,hogy a töredékeket a pótlásba beágyaztuk. (49. kép)

A virágmotívumokba vékony festett bõrbetéteket tet-tek. Ezeket a likkereken kívül dimetil-formamiddal tisztí-tottuk, így elõkerültek illetve élénkebbé váltak a piros észöld színek.

A porvédõ fülek restaurálása

A jobb oldali porvédõ fül egyharmada hiányzott, meg-maradt azonban az alábélelõ vászon és a fület szegélyezõbõrszalag. Ezek alapján szabtuk ki a hiányzó bõrfelületpótlását. A bal oldali porfogót a helyreállított jobb oldalialakja alapján egészítettük ki. (50–51. kép)

A pótlásokat a késõbbi sérülések megelõzése miattvégeztük. Nem rekonstruáltuk azonban az elülsõ,hosszanti porfogó fület, mivel az egy kis darabka kivételé-vel teljes egészében hiányzott, továbbá alakjára – bára bõrborítás a homloklap felsõ harmadán, ahol valami-kor a porvédõ takarhatta világosabb volt – nem utalt sem-milyen határozott nyom. (52. kép)

A fémrátétek kiegészítése

A fém díszítmények egy része a korrózió következté-ben kitört, elveszett. A vas applikációk kiegészítését hor-ganyzott vaslemezbõl készítettük el. Alálapolással illesz-tettük és a megmaradt, illetve új szegecsekkel szegeltüka faalaphoz. A pótlások színben eltértek az eredetiektõl,

ezért Paraloid B72 2 -%-os, aceton toluol 1:1 arányú olda-tába kevert grafitporral vontuk be felületüket. (45–47.,49. kép)

A vas rozettákat rézlevelekkel díszítették, melyek kö-zül nagyon sok hiányzott. A megmaradt darabok alapjánrézlemezbõl készítettük el a pótlásokat, melyeket a fá-hoz rézszegekkel, a töredékekhez – alálapolással – epoxi-gyantával rögzítettünk.

A ládatetõ közepén lévõ kétfejû sasos, zárt koronás cí-mer és a közepén lévõ monogram szintén rézlemezbõl ké-szült. Az egyik betûje töredékesen maradt meg, azonbana szögecsek alapján megállapítottuk, hogy eredetilegF betû volt és így a többi hiányzó résszel együtt ezt is ki-egészítettük. (53–54. kép) A rézpótlások felületének meg-munkálásához megfelelõ szerszámokat készítettünk ésazokkal ütöttük be a díszítéseket a lemezbe. Az elveszettszegecsfejeket is így alakítottuk ki.

A ládabelsõ kezelése

A ládát bélelõ nyomott mintás vászon mind a fedél,mind az alj deszkáinak széleinél felvált a faalaptól. (55.kép) A homloklap belsõ oldalán, a zár körül nagyobb sza-kaszokon hiányosan és kirojtosodva lógott alá. (56. kép)Az aljon igen meggyengült, elvékonyodott, több helyenkilyukadt, hiányos és foltos volt. (57. kép) Az igenszennyezett textilt a rezes láda béléséhez hasonlóankezeltük, a vegyszeres tisztítást azonban többször megkellett ismételnünk. Így sem sikerült a – valószínûleg má-sodlagos használatból eredõ – zsíros foltokat mindenholeltávolítanunk. Az aljon és az oldalakon a vásznat felbon-tottuk a faalapról és a meggyengült részeket a mintásanyag alapszínéhez hasonló színûre színezett egyszerû vá-szonnal alátámasztottuk. Az alátámasztó vásznat helyen-ként keményítõvel a faalaphoz ragasztottuk, majd hozzá-öltöttük a ládát bélelõ textilt. A hiányok környezetébena felbontott borítás alá csúsztattuk a kiegészítendõ terü-letnél nagyobbra szabott vászonpótlást, majd az elõbb is-mertetettek szerint jártunk el. A deszkaszéleken felváltanyagot szintén keményítõvel ragasztottuk vissza. A fe-délbelsõ, több helyen leszakadt csillag alakzatú szalagdí-szét a helyére visszaszögeltük. (58. kép)

A ládafia papírborítását száraz tisztítás – radírozás –után vízzel hígított Planatol BB Superior ragasztóval rög-zítettük vissza. A ládafia teteje bõrrel borított, ezt Maro-qiun emulzióval tisztítottuk. A borítás és a sallangdísz ap-róbb szakadásait és felválásait szintén Planatollal ragasz-tottuk.

Kutatás

A gyergyószentmiklósi ládák restaurálásával párhuza-mosan kutatásokat végeztünk a magyarországi múzeu-mokban és Erdélyben fellelhetõ bõrrel borított, réz vagyvas applikációkkal díszített ládák volt tulajdonosainak,a tárgyak használatának, készítési helyének, és készítõi-nek meghatározására. Az eddig ismert, illetve publikáltdarabokon túl három további fémrátétes díszes ládát

43

48. kép. A szinte teljesen megsemmisült bõrborítás a láda hátol-dalán

44

55. kép. A nyomott mintás vászonnal bélelt ládabelsõ restaurálás elõtt

58. kép. A láda belsejét borító restaurált textil 57. kép. A lyukas, hiányos, szennyezett vá-szonbélés az aljban

53. kép. A hiányos FK monogram és a sé-rült papírtöltés

54. kép. A kiegészített monogram

56. kép. A zár körül leszakadt, hiányos, ki-rojtosodott vászon

találtunk. Egyet, amely 1776-ban készült, réz applikáci-ós, a Magyar Nemzeti Múzeumban, két további darabotErdélyben, egy 1768-as datálású vasveretest marosvásár-helyi magángyûjteményben és egy 1777-bõl származó réz-rátétest a szamosújvári örmény plébániatemplomban.(ld. táblázat 3., 5., 6. ládák)

Az általunk megvizsgált 12 láda41 egy kisebb, szõrösbõrrel bevont kivételével (ld. táblázat 8.) közel azonosméretû. Erdélybõl származnak, nagyobb részük azokróla helyekrõl került elõ, ahova a 17. század közepén ésa 18. század elején örmény lakosság telepedett le.42 A csa-ládnevek, múzemba kerülésük körülményei vagy õrzésihelyük alapján biztosra vehetõ, hogy a táblázat szerinti2., ,5., 6., 9. és 10. számú ládák örmény eredetû családokévoltak.

Az 1600-as évek közepén Erdélybe betelepült örmé-nyek 1680-ban I. Apaffi Mihálytól pártfogó iratot kaptak„… Thorda vármegyében Petele nevû Falunkban szállásttartó kereskedõ Örményeknek részekrõl kegyelmesen annu-altunk arra, hogy birodalmunkban mindenütt, minden vá-rosokban, falúkban és bármely helyeken is minden sokadal-makban és vásárokon szabados kereskedésök lehessen, ma-gok készített bõrnemû és egyébféle árú marhájokkalminden bántódások nélkül kereskedhessenek…. Minekokáért felül megírt minden Rendbéli Híveinknek kegyesenés igen serio parancsoljuk, hogy…… abban õket személyek-ben és javakban megháboritani vagy károsítani semmi szí-nek alatt ne merészeljék.” 43

Orbán Balázs így látja a 19. század derekán a gyergyóiörményeket. „Cameniknek ostromakor a törökök a Mold-vába települt örményeket elûzvén, s üldözvén I. Apaffi Mi-hály fejedelemsége alatt 1668-ban Székelyföldre menekül-tek44. Itt szívesen fogadtatva, Gyergyószentmiklósra és Szép-vízre települtek. A tevékenységhez szokott s kereskedelmiszellemet kifejtett nép, nálunk hamar kiépülte veszteségeités felvirágzott. Az elsõ telepek kedvezõ helyzete még máso-kat is édesített ide. Ekként keletkezett a nagy elõjogokkal fel-ruházott Szamosújvár és Erzsébetváros. Szépvíz sokadal-makkal és hetivásárokkal bíró falu csak, pedig téres pia-czán több emeletes ház és bolt, s élénk kereskedelmiforgalom, mit az itt lakó és vállalkozó szellemû örményekidéznek elõ”45

A marhával, „bécsi portékával”, ipari cikkekkel és ter-ményekkel való kereskedés mellett az örmények elsõsor-ban tímársággal foglalkoztak. A kordován és szattyánbõrkikészítés módját magukkal hozva jól jövedelmezõ ipar-ágat alakítottak ki.

A tímárság, és az azzal rokon mesterségek a 18. szá-zadban az örmény iparosok és kereskedõk tevékenységenyomán lendült fel Gyergyóban is.

Gyergyószentmiklóson már 1709-ben említik a Tímá-rok Céhét vagy Társaságát. 1716-ban a széki biztosok ki-lenc tímár, két tarisznya- és erszénycsináló örmény csalá-dot regisztrálnak. Számuk rohamosan emelkedik.1735-ben már 77 örmény családfõt találnak, akik állat-ésbõrkereskedéssel, tímár, mészáros, csizmadia, takács sza-bó- vagy szûcsmesterséggel foglalkoznak. Nem egy közü-lük két mesterséget is ûz. „Lukács Miklós szarvasmarhákatés kikészített bõröket árul, de ugyanakkor tímár is. Kará-csony Lukács bõrökkel, lovakkal és vasnemûekkel kereske-dik. Gergely Isák tímár és egyben mészáros is”46.

A tímár céh szigorúan szabályozta tagjainak gazdasá-gi és társadalmi életét. A gyergyói és szamosújvári örmé-nyek között egyezség határozta meg a bõrök készítését,értékesítését. Míg 1756-ban Debrecenbe a szamosújvári-ak 600 köteg, addig a gyergyószentmiklósiak 1000 kötegbõrt szállíthattak. Egy kötegben hat darab kordovánnakkikészített bõr, közülük négy piros és kettõ fekete színûvolt. A 18. század végén már 160 tímár mûködött Gyer-gyószentmiklóson, közülük huszan kordovánkészítõk.47

Azon veres kordoványt, amely országszerte híres, a gyer-gyószentmiklósi tímárok készítették, titokban tartottmód szerint.48

Nemcsak a tímárok, hanem mások is ûztek egyszerretöbb mesterséget. Tarisznyás Márton szerint Gyergyó-ban: „Több példa van arra, hogy a hivatásos kovácsok a ko-vácssággal párhuzamosan más mesterséget is ûztek. Voltaki, „mint lakatos, kovács és asztalos is dolgozott.” 49

Elképzelhetõ tehát, hogy az általunk restaurált bõrbo-rítású réz és vasveretes ládákat nem külön-külön meste-rek készítették. Elég volt, hogy a kovács a tímártól megve-gye a kikészített bõrt, és mint asztalos elkészítse a falá-dát. Majd a bõrrel együtt az elõre kivágott fémszalagokat, díszítményeket felszögezze a ládákra, ame-lyeket megrendelésre készített. Hogy a megrendelõk va-gyonos, sokat utazó emberek voltak, vagy örmény keres-kedõk, akiknek úti kellékei közé tartoztak a különféle útivagy kocsiládák, melyek sokszor vas- vagy rézveretesekvoltak,50 még eldöntendõ kérdés. Mint ahogy az is, hogya bõrborítású, díszes applikációjú ládák elsõdleges fel-használásukban menyasszonyi vagy úti ládák lehettekesetleg mindkét célra készültek hasonló darabok.

45

41 Az Orbán Balázs által fotózott láda mérete a fénykép alapján nem ál-lapítható meg pontosan, de valószínûleg a nagyobbak közé tartozik

42 Gyergyószentmiklós, Szamosújvár stb.43 Szongott Kristóf: Szamosújvár, a magyar-örmény metropolisz írás-

ban és képekben. Szamosújvár. Todorán Endre Aurora könyv-nyomdája. 1893. 28–29. o.

44 más források szerint 1672-ben. Ld. Szongott Kristóf id.m.:. 28. o.

45 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Pest, 1869. II. kötet, 74–75. o46 Tarisznyás Márton, Gyergyó történeti néprajza. Bukarest, 1982.

Kriterion 217. o.47 Tarisznyás Márton id.m. 213–221. o.48 Orbán B. id.m. 104–105. o.49 Tarisznyás Márton id.m. 152. o.50 Tarisznyás Márton id.m. 229. o.

46

1. tá

bláz

at. B

õrre

l bor

ítot

t, fé

mve

rete

s 18

. szá

zadi

ládá

k m

agya

rors

zági

és

erdé

lyi g

yûjt

emén

yekb

en

Tul

ajdo

nos

Álla

pot

Lel

tári

szám

Mér

etA

nyag

okÉ

vszá

mM

onog

ram

Szár

maz

ási h

ely

Irod

alom

1.Ip

arm

ûvés

zeti

Múz

eum

Bud

apes

tre

stau

rála

tlan

59.5

2.10

6x50

x50

cm- f

a- b

õr- r

ézle

mez

- kov

ácso

ltvas

zár

és

füle

k- s

zíne

s ny

omot

t min

tás

vász

on- s

zala

g

1762

véte

lÁ

szpi

sz S

ámue

ltõl

Vad

ászi

Erz

sébe

t:M

eubl

es d

ates

In: A

rs D

ecor

ativ

a7.

Bp.

198

2. 1

26–1

27. o

2.N

épra

jzi M

úzeu

mB

udap

est

rest

aurá

latla

n

63.4

1.1.

115x

58x5

2 cm

- fa

- bõr

- réz

lem

ez- k

ovác

soltv

as z

ár é

s fü

lek

- szí

nes

nyom

ott m

intá

s vá

szon

- sza

lag

- pap

ír

1768

kétf

ejû

sas

Láz

árfö

ld, T

oron

tál

meg

ye

Vét

el L

ászl

óffy

Gyu

látó

l19

63

Ifj.

Kod

olán

yi J

ános

:A

Nép

rajz

i Múz

eum

1963

–64

évi t

árgy

gyûj

tése

.In

: Nép

rajz

i ért

esítõ

, Bp.

221–

223.

o.

3.M

agán

tula

jdon

rest

aurá

latla

n11

5x58

x39

cmtm

: 49,

5 cm

- fa

- bõr

- vas

lem

ez- k

ovác

soltv

as z

ár é

s fü

lek

- szí

nes

nyom

ott m

intá

s vá

szon

- pap

ír (

más

odla

gos)

1768

Erd

ély

4.Ip

arm

ûvés

zeti

Múz

eum

Bud

apes

tre

stau

rála

tlan

2003

. 154

.1.

127x

64x4

5 cm

- fa

- bõr

- réz

lem

ez- k

ovác

soltv

as z

ár é

s fü

lek

- feh

ér v

ászo

n- s

zala

g- p

apír

- pap

ír-a

pplik

áció

- bár

sony

1776

Kol

ozsv

árPá

kei c

salá

d

Ajá

ndék

2003

Bal

ogh

Jolá

n: K

oloz

svár

ire

nesz

ánsz

láda

177

6-bó

l.In

: Kel

emen

Laj

osem

lékk

önyv

, Buk

ares

t,19

57. 9

-23.

o.

5.M

agya

r N

emze

ti M

úzeu

mB

udap

est

rest

aurá

latla

n

1962

.152

.12

5x63

x55,

5cm

- fa,

- bõr

- réz

lem

ez- k

ovác

soltv

as z

ár é

s fü

lek

1776

VK

két k

étfe

jû s

as

Ver

zár

csal

ád

Vét

el K

ovác

sF

eren

cnét

õl

47

Tul

ajdo

nos

Álla

pot

Lel

tári

szám

Mér

etA

nyag

okÉ

vszá

mM

onog

ram

Szár

maz

ási h

ely

Irod

alom

6.Ö

rmén

y pl

ébán

iate

mpl

omSz

amos

újvá

rre

stau

rála

tlan

123x

63x4

8,5

cmtm

: 52

cm- f

a- b

õr- f

émle

mez

- kov

ácso

ltvas

zár

és

füle

k- s

zíne

s ny

omot

t min

tás

vász

on- s

zala

g- p

apír

1777

VK

két k

oron

a

Szam

osúj

vár

(?)

7.N

épra

jzi M

úzeu

mB

udap

est

rest

aurá

latla

n

59.6

76.

122x

61x5

3,5

cm- f

a- b

õr- r

ézle

mez

- kov

ácso

ltvas

zár

és

füle

k- n

yom

ott m

intá

svá

szon

- sza

lag

- pap

ír

1778

kétf

ejû

sas

éské

t ága

skod

óor

oszl

án

Ara

d

Vét

el D

ömöt

örL

ászl

ónét

ól

8.N

épra

jzi M

úzeu

mB

udap

est

72.4

2.78

x41x

36 c

m- f

a- s

zõrö

s bõ

r- v

asle

mez

- kov

ácso

ltvas

zár

és

füle

k- n

yom

ott m

intá

s vá

szon

1781

Erd

ély

Vét

el N

agy

Zol

tánt

ól19

72

9.T

aris

znyá

s M

árto

nM

úzeu

m,

Gye

rgyó

szen

tmik

lós

rest

aurá

lt

120x

59x3

4 cm

tm: 4

8,5

cm- f

a- b

õr- v

asle

mez

- kov

ácso

ltvas

zár

és

füle

k- s

zíne

s ny

omot

t min

tás

vász

on- s

zala

g- b

árso

ny- p

apír

1785

FK

kétf

ejû

sas

ésko

rona

Gye

rgyó

?

10.

Tar

iszn

yás

Már

ton

Múz

eum

Gye

rgyó

szen

tmik

lós

rest

aurá

lt

514

126,

5x61

,7x4

3 c

mtm

: 54,

3 cm

- fa

- bõr

- réz

lem

ez- k

ovác

soltv

as z

ár é

s fü

lek

- szí

nes

nyom

ott m

intá

s vá

szon

- sza

lag

- sel

yem

- pap

ír

1790

A...

kétf

ejû

sas

ésko

rona

Gye

rgyó

?

Bur

ján

Jáno

stól

Gye

rgyó

szen

tmik

lós

Tar

iszn

yás

Már

ton:

Gye

rgyó

tört

énet

iné

praj

za. K

rite

rion

,B

ukar

est,

1982

. 70.

kép

,m

int a

Boc

sánc

zy c

salá

dke

leng

yésl

ádáj

a

12.

Ism

eret

len

- fa

- bõr

- fém

lem

ez

Erd

ély

Orb

án B

aláz

s:Sz

ékel

yföl

d ké

pekb

en.

Kri

teri

on, B

ukar

est,

1971

.61

. o. 9

2. k

ép

IRODALOM

B. NAGY Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Kriterion,Bukarest, 1970.

BALOGH Jolán: Kolozsvári reneszánsz láda 1776-ból. In: Kele-men Lajos emlékkönyv, Bukarest, 1957. 9–23. o.

BIEDERMANN, Hans: Szimbólumlexikon. Budapest, Corvi-na, 1996

Deutsches Ledermuseum. Katalog Heft 1 Gall, Günter elõsza-vával. Offenbach, 1974

DIDEROT: Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des scien-ces, des arts et des métiers, par une societé de gens de lett-res. Párizs, 1751

Erdélyi szótörténeti tár. VII. kötet, Akadémia Kiadó, Buda-pest, Kriterion Kiadó Bukarest, 1995. Szerk.: Szabó T. Atti-la et al.

FRECSKAY János: Találmányok könyve. Budapest 1879FRECSKAY János: Mesterségek szótára. Bõrgyártás.

Budapest, 1912. 12. o.GALL, Günter: Leder im Europäischen Kunsthandwerk. Klink-

hardt & Biermann, Braunschweig, 1965KOROKNAY Éva: Mûvészi bõrmunkák Európában. Cipõipari

dokumentáció VII. évf. 1963. 3. sz. 43–65. o.KOVÁCS András: Késõ reneszánsz építészet Erdélyben

1541–1720. Teleki László Alapítvány, Polisz Könyvkiadó,Budapest–Kolozsvár, 2003

LERNER, Franz: Mit Gunst, Meister und Gesellen eines ehrba-ren Handwerks. Schriften des Historischen MuseumsFrankfurt am Main. 18. 1987

ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása. Pest, 1869ORBÁN Balázs: Székelyföld képekben. Kriterion, Bukarest,

1971RADVÁNSZKY Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI.

és XVII. században. I–III. kötet. Reprint. Helikon Kiadó,1986.

SZABOLCSI Hedvig: Magyarországi bútormûvészet a 18–19.század fordulóján. Akadémai Kiadó, Budapest 1972

SZONGOTT Kristóf: Szamosújvár szab. Kir. Város monográfiá-ja 1700–1900. Szamosújvár, Todorán Endre „Auróra”könyvnyomdája, 1901

SZONGOTT Kristóf: Szamosújvár, a magyar-örmény metropo-lisz írásban és képekben. Szamosújvár. Todorán Endre Au-rora könyvnyomdája. 1893.

TARISZNYÁS Márton, Gyergyó történeti néprajza. Bukarest,1982. Kriterion

TÓTH Zsuzsanna: Vasveretes láda restaurálása. Magyar Kép-zõmûvészeti Egyetem, diplomamunka, témavezetõ: Ko-vács P., Bp. 1996.

TÓTH Zsuzsanna: Vasveretes láda restaurálása. Mûtárgyvéde-lem 1997/26. Szerk. Török K., Magyar Nemzeti Múzeum91–99. o.

WATERER, John W.: Leather in life, art and industry. Faberand Faber Ltd. London

B. Perjés JuditOkl. tárgyrestaurátorfém-ötvösrestaurátor mûvészBudapesti Történeti Múzeum1014 Budapest Szent György tér 2.

Kovács PetronellaOkl. fa-bútorrestaurátor mûvészA Tárgyrestaurátor szak vezetõjeMagyar Képzõmûvészeti EgyetemOsztályvezetõMûtárgyvédelmi, Módszertani és Képzési OsztályMagyar Nemzeti Múzeum

1450 Budapest 9. Pf. 124.

48