Budapesti Gazdasági Egyetem

Pénzügyi és Számviteli Kar

Ivanics Mihály

Pénzügy és számvitel (vállalkozási)

Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás indításának

jogi-, pénzügyi-, számviteli előfeltételeinek és

gazdaságos működésének vizsgálata

2017

Ivanics Mihály

Pénzügy és számvitel (vállalkozási)

Beszámoló a szakmai gyakorlatról

2017

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 1

2. A cég rövid bemutatása ...................................................................................................... 2

3. A gyakorlat során elvégzendő feladatok ............................................................................ 3

3.1 A vállalkozásnál használt programok részletes bemutatása ......................................... 3

3.2 A vállalkozás tevékenységének rövid ismertetése ....................................................... 7

3.3 A vállalkozás adójogi státusza, bevallási és adóelőleg fizetési kötelezettségei ........... 8

4. Összefoglalás ..................................................................................................................... 9

5. Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 10

1

1. Bevezetés

A 14 hetes kötelező gyakorlatomat a K.F. Kontrolling Kft. szárnyai alatt végezhettem. Ez

idő alatt olyan készségekre tehettem szert, mely alapvető ebben a szakmában és biztos talajt

nyújt a további fejlődési lehetőségekre is. A munkatársak már az elejétől fogva segítettek

abban, hogy az egyetemen tanult ismereteket hogyan tudom átültetni a gyakorlatba és a

későbbiekben készségszinten is használni a mindennapi munkavégzésben. Gyakorlati

pályafutásom első napjaiban az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos számviteli és adózási

teendőket ismerhettem meg. A vevőszámlák és a szállítószámlák kiválogatása után én

kontírozhattam ki és könyvelhettem le a cég által használt pénztárkönyv programba,

valamint határidőhöz közeledve megtanulhattam, hogy kell személyi jövedelemadó

bevallást készíteni egy egyéni vállalkozó részére. Munkatársaim hangsúlyt fektettek arra is,

hogy a gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendszeres teendőkkel tisztában legyek, hiszen

több munkával járnak alap esetben, mint egy egyéni vállalkozás. Kezdetben itt is a vevő- és

szállítószámlák alapos vizsgálatát és kontírozását tanulhattam, majd a cég által használt

kettős könyvviteli program alapos megismerése után megkezdhettem a könyvelési munkát.

A gazdasági tételek rögzítése mellett megismerhettem, milyen egyéb adminisztrációs

teendőkkel találkozhat egy számvitellel foglalkozó szakember, ilyen például egy

munkavállaló munkaszerződésének elkészítése, bejelentése a nyomtatványkitöltő

programmal, vagy egy egyszerűsített foglalkoztatott bejelentése. Ezeken kívül rálátást

nyerhettem arra, hogyan zajlik le egy gazdasági társaság havi bérszámfejtése személyenként.

Az utolsó hetekben újabb ismeretekre tehettem szert, ez volt a beszámoló készítés. A

legnagyobb segítséget a kiegészítő mellékletek elkészítésénél tudtam nyújtani, de részt

vettem a mérleg és az eredménykimutatások összeállításában is.

Úgy gondolom, az elmúlt 14 hét rendkívül hasznos volt a cég számára több szempontból is.

A munkaerő tekintetében kifizetődő volt, mivel a vállalkozás szakembert keres, de a

térségben uralkodó munkaerőpiaci lehetőségek ezt nem teszik lehetővé. Így előnyhöz jutott

a vállalkozás azzal, hogy egy olyan kezdő fiatalhoz juthatott, aki a frissen szerzett

ismeretekkel rendelkezik. A cég által használt eljárások megtanításával egy olyan

2

szakembert kaphattak, aki megfelel az elvárásaiknak, megoldva a munkaerőhiánnyal

kapcsolatos problémát.

2. A cég rövid bemutatása

A K.F. Kontrolling Gazdasági és Pénzügyi Korlátolt Felelősségű Társaság 2016-ban alakult

meg. Alapítója és Ügyvezetője Kiss Ferenc, aki a térség piaci réseit kihasználva hozta létre

ezt a könyvelő irodát Nagykátán. A vállalkozás elsődleges célja, hogy könyvelői

szolgáltatást nyújtson a térség vállalkozásainak. A cég ugyan még gyerekcipőben jár, de a

szakmai tapasztalat kimagasló, mivel az ügyvezetőnek több évtizedes jártassága van a

könyvelés, bérszámfejtés és könyvvizsgálat területén.

Az ügyfelek az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe a cégnél:

• Gazdasági társaság alapítása

• könyvelés

• bérszámfejtés

• adótanácsadás

• könyvvizsgálat.

A vállalkozás első éve a piacra lépés szempontjából sikeresnek mondható, mivel jelenleg

több mint 15 társaság kezeli itt könyvelését, ami a térségben igen nagy piaci részesedésnek

felel meg. A kezdeti siker titka a nyújtott szolgáltatás minőségében és a hozzá kapcsolódó

kedvező ellenértékben rejlik. Fontos szempont a cégnél, hogy az ügyfél érezze, hogy

vállalkozásának nyilvántartásai szakértő kezekben vannak és kérdéseivel, problémáival

bármikor felkeresheti a munkatársakat, akik nyugodt környezetben várják, hogy megoldják

ezeket a gondokat.

3

3. A gyakorlat során elvégzendő feladatok

3.1 A vállalkozásnál használt programok részletes bemutatása

Microsoft Office 2013

1. ábra: Microsoft Office 2013 (forrás: tech2.hu)

A cég egyik legsűrűbben használt számítógépes programja a Microsoft Office 2013-

as verziója. A mindennapi munkavégzéshez elengedhetetlen, mivel rengeteg

nyilvántartást és nyomtatványt ezzel nyit meg és szerkeszt a vállalkozás. A

programcsomag legtöbbször használt elemei a Word, az Excel és az Outlook. Azért

esett a cég választása erre a szövegszerkesztőre, mert a piacon megtalálható termékek

közül ez biztosítja a legtöbb lehetőséget az akadálymentes munkavégzéshez.

Adobe Acrobat Reader

2. ábra: Adobe Acrobat Reader (forrás: adobe.com)

Az Adobe Acrobat Reader program az úgynevezett PDF dokumentumok kezelését

könnyíti meg a vállalkozás mindennapos munkavégzésében. Segítségével bármikor

meg lehet nyitni ezeket a dokumentumokat, át is lehet alakítani az Office fájlokat PDF

4

formátummá. Azért is fontos a cég számára, mert sok, interneten benyújtandó

dokumentumot ebben a formában kérnek és ez a program sokban lerövidíti a feladatra

szánt időt.

RLB-60 ügyviteli szoftverek

3. ábra: RLB-60 Bt. céglogó (forrás: rlb.hu)

A legfontosabb és a legtöbbet használt program a vállalkozásnál az RLB-60 Bt. által

nyújtott könyvelői programcsomag, melyből a pénztárkönyv és a kettős könyvvitel

nevű elemeket béreli és használja az iroda. A szoftvercég már 18 éve segíti az ügyfeleit

az egyszerűen kezelhető, praktikus és olcsó termékeivel. A használhatóság mellett

fontos előnyt jelent, hogy naprakészen követi a jogszabályi változásokat, amit egy

frissítés formájában tud elérni az előfizető. A program használata közben felmerült

kérdéseket az ügyfélszolgálat készségesen megválaszolja, egyéb esetben az internetes

oldalukon elérhető felhasználói fórum is választ adhat.

A kettős könyvvitel program tartalmaz minden olyan funkciót, mely a mindennapos

munkavégzéshez szükséges. A forint, illetve devizás könyvelési lehetőség mellett

teljeskörű áfa analitikát is lehet vele készíteni. Pénzügyi és tárgyieszköz nyilvántartása

egyszerű, átlátható és könnyen kezelhető, valamint megkönnyíti a mérleg és

eredménykimutatás elkészítését.

A pénztárkönyv az egyéni vállalkozók könyvelésénél nyújt segítséget, működésében

megtalálhatóak a kettős könyvvitel program előnyei.

A cég azért döntött az RLB ügyviteli rendszerek programcsalád alkalmazásánál, mert

az ügyvezető a korábbi tapasztalatai alapján ezt a terméket találta a legalkalmasabbnak

a könyvelési feladatok egyszerű végrehajtásához.

5

Hessyn Bér

4. ábra: A Hessyn Kft. logója (forrás: hessyn.hu)

A vállalkozás bérszámfejtő programját a Hessyn Informatikai és Oktatási Kft.

ügyviteli rendszeréből választotta. Ez a cég közel 20 éve kínálja könyvelésre szánt

szoftverjeit a felhasználók számára. A programcsomagban található Hessyn Bér

alkalmazást azért választotta a könyvelő iroda, mert használata, praktikussága és

átláthatósága jobb, mint a piacon kapható társaié. A kibocsátó itt is nagy hangsúlyt

fektet arra, hogy szoftverjei megfeleljenek a mindenkori törvényi szabályozásnak, ezt

frissítések formájában teszi közzé az ügyfelei számára. A használat során felmerülő

kérdésekre az ügyfélszolgálat azonnali megoldást tud nyújtani.

A Hessyn Bér az alábbi funkciókat nyújtja:

• Személyadatok importja, jogviszonyok kezelése

• csoportos adatrögzítés

• szerződések paraméterezése, nyilvántartása

• számfejtések kezelése, korrekciója

• vezetői információk, listák, kimutatások

• elektronikus adatszolgáltatások készítése gombnyomásra.

Infocentrum Számlázó

5. ábra: Infocentrum logója (forrás: infocentrum.hu)

6

A kiállított számlákról az Infocentrum Számlázó program gondoskodik. A szoftver

előnye, hogy egy nagyon egyszerű kezelőfelülettel, egyszerű módon és másodpercek

alatt képes kiállítani egy számlát mindössze pár egérkattintással.

A számlázó további előnyei:

• Több nyelven is elérhető (német, angol, spanyol, olasz, szlovák)

• megjelenése testre szabható

• egy modulból áll, így nem kell további modulokat vásárolni hozzá

• a bevitt adatokat eltárolja, így legközelebb egy listából kiválasztható

• a piacon található termékek közül az egyik legolcsóbb.

A törvényi változásokat ez a program is figyeli, a változásokat frissítésekkel juttattja

el a fogyasztókhoz, de ezt a szolgáltatást időtartamra határozza meg, amely felárat

jelent a szoftver megvásárlásakor.

Általános Nyomtatványkitöltő program (ÁNYK)

6. ábra: ÁNYK logó (forrás: nav.gov.hu)

Az ÁNYK program a könyvelő iroda és az adóhatóság közötti kapcsolatot segíti elő.

Használatával minden olyan nyomtatványt ki tudunk tölteni, majd ügyfélkapun

feladni, mely kézi kitöltéssel nem lehetséges. Segítségével lerövidül az ügyintézési idő

és szorosabb együttműködés tud létrejönni az adóhivatallal.

Fontosabb nyomtatványok 2017-ben, melyek kitöltésre kerülhetnek:

• áfa bevallás (1765)

• SZJA bevallás (1653)

• cégautóadó (1701)

7

• bejelentő és változásbejelentő munkavállalókkal szemben (17T1041)

A szoftver használata a vállalkozás számára elengedhetetlen, a mindennapos működés

során egyik leggyakrabban használt program.

3.2 A vállalkozás tevékenységének rövid ismertetése

A kötelező gyakorlati helyem az alábbi tevékenységekkel foglalkozik:

• Gazdasági társaság alapítása

• könyvelés

• bérszámfejtés

• adótanácsadás

• könyvvizsgálat.

Gazdasági társaság alapításakor a ügyfél részére minden olyan papírt előkészít a cég,

amely szükséges lehet az alapítási eljárás során, valamint tanácsadással segíti a leendő

vállalkozókat az indulás utáni fontos teendőkben és ha szükséges, ebben is segíti az

ügyfelet.

Könyvelési feladat esetén az egy hónap alatt összegyűlt vevő és szállítószámlákat kéri

be a cég rögzítésre. Ilyenkor a számlák kiválogatva és kontírozva lefűzésre kerülnek,

majd a megfelelő könyvelőprogram segítségével rögzítik ezeket. Ha az ügyfél áfa

alany, a rögzítés után a cég elkészíti a bevallást is.

Bérszámfejtés estén a cég vállalja, hogy az egyéni vállalkozónak, vagy gazdasági

társaságnak hónapról-hónapra elkészíti a bérszámfejtését, év végétől a beadási

határidőig megcsinálja a személyi jövedelemadó bevallásokat munkavállalónként.

Szükség esetén be-, illetve kijelenti a munkavállalókat, jelenti az egyszerűsített

foglalkoztatásban lévő dolgozók munkavégzését az adóhatóságnak.

Adótanácsadáskor az ügyfél kérdéseire kielégítő válaszokat nyújt a cég, ha kéri, akkor

írásban is készít magyarázatot, útmutatót az adott kérdésre. A tanácsadással

kapcsolatban az iroda nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ügyfelei tájékozottak legyenek

saját vállalkozásuk adózási kötelezettségeivel vagy az őket érintő

8

adókedvezményekkel, rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amellyel saját

maguk is nyomon követhetik ezeket a folyamatokat.

Igénybe vehető a könyvvizsgálati szolgáltatás is, ha az ügyfélnek előírja ezt a

számviteli törvény, vagy külön választja ezt a lehetőséget. Könyvvizsgálat esetén a

szakember teljes betekintést nyer a vállalkozás nyilvántartásaiba szabálytalanságokat,

illetve rendellenes gazdasági eseményeket, értékeket keresve.

3.3 A vállalkozás adójogi státusza, bevallási és adóelőleg fizetési

kötelezettségei, munkavállalók adó és járulékfizetési teendői

A K.F. Kontrolling Kft. a jelenlegi feltételek és piaci helyzetnek megfelelően alanyi

adómentessége van az Általános forgalmi adó törvény szerint. Alanyi adómentességet

csak az a vállalkozás választhat, amely termékértékesítésből vagy szolgáltatás

értékesítéséből befolyt árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot az adott naptári

évben.

Társasági adó szempontjából negyedéves bevallási kötelezettsége van, ami azt jelenti,

hogy az adóelőleget is negyedévente fizetni meg a költségvetés számára.

Helyi adók tekintetében az iparűzési adót két részletben, március 15-én és szeptember

15-én fizeti meg a vállalkozás Nagykáta Város Önkormányzata részére.

Munkabérfizetési kötelezettség, valamint munkabérrel kapcsolatos adó és

járulékfizetési kötelezettsége havonta keletkezik, bevallásukat és befizetésüket is ilyen

időközönként rendezik az adóhatóságnál.

9

4. Összefoglalás

A 14 hetes gyakorlat során rengeteg tapasztalatra tehettem szert azoktól a szakemberektől,

akik körülvettek engem és segítettek, hogy én is ebbe a sorba tartozzak. Munkám során

próbáltam kihozni a maximumot magamból, hogy megfeleljek a cég által kitűzött

elvárásoknak. Az egyik legnagyobb kritérium az volt számomra, hogy a rám bízott

feladatokat időben teljesíteni tudjam, hibázási lehetőség nélkül.

Külön hangsúlyt kapott az önálló munkavégzés, mint követelmény. Próbáltak olyan

helyzetet teremteni, ahol önálló döntéseket kellett hoznom, utána kellett járnom bizonyos

dolgoknak, melyek nem voltak egyértelműek.

Az ügyfelekkel történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás is fontos szerepet kapott a

gyakorlati tevékenység során. Az munkatársaimhoz hasonlóan nekem is segíteni kellett a

cég ügyfeleit a kérdéseik megválaszolásában.

A vezetőség fő célja volt, hogy olyan szakembert faragjon belőlem, aki képes egyedül jó

döntéseket hozni, önállóan végzi a rá bízott feladatokat és képes hibátlan munkát kiadni a

kezéből.

Összességében jó döntést hoztam azzal, hogy a K.F. Kontrolling Kft. irodájának falai közt

töltöttem a kötelező gyakorlati képzést és hiszem, hogy tökéletes alapot nyújtottak nekem

ahhoz, hogy ismereteimet bővítve tovább tudjak tanulni, vagy el tudjak helyezkedni egy

könyvelő irodában és meg tudjam állni a helyem ebben a munkakörben.

10

5. Irodalomjegyzék

• Interjú Kiss Ferenc Ügyvezetővel

• A vállalkozásnál használt programok bemutatása

o www.office.com

o www.adobe.com

o www.rlb.hu

o www.hessyn.hu

o www.infocentrum.hu

o www.nav.gov.hu

Ivanics Mihály

Pénzügy és számvitel (vállalkozási)

Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás indításának

jogi-, pénzügyi-, számviteli előfeltételeinek és

gazdaságos működésének vizsgálata

2017

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 1

2. A magyarországi „KKV” szektorról általában ............................................................. 1

3. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás jogi előfeltételei ..................................................... 3

3.1. A vállalkozásokkal kapcsolatos jogrendszer kialakulása ........................................... 3

3.2. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég a jogrendszerben .................................................. 4

3.3. A gazdasági társaságok a jogrendszerben ................................................................... 7

4. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás pénzügyi előfeltételei ............................................ 9

4.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég pénzügyi előfeltételei ........................................... 9

4.2. A betéti társaság pénzügyi előfeltételei ....................................................................... 9

4.3. A közkereseti társaság pénzügyi előfeltételei ........................................................... 10

4.4. A korlátolt felelősségű társaság pénzügyi előfeltételei ............................................. 10

5. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás számviteli előfeltételei ........................................ 10

5.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég számviteli előfeltételei ....................................... 11

5.2. A betéti társaság számviteli előfeltételei ................................................................... 11

5.3. A közkereseti társaság számviteli feltételei .............................................................. 11

5.4. A korlátolt felelősségű társaság számviteli előfeltételei ........................................... 11

6. Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás gazdaságos működtetésének vizsgálata ........ 12

6.1. A marketing szerepe a vállalkozás optimális működésében ..................................... 12

6.2. Költséggazdálkodás a vállalkozásnál ........................................................................ 14

6.3. Készletgazdálkodás a vállalkozásnál ........................................................................ 15

6.4. Pénzgazdálkodás a vállalkozásnál ............................................................................. 16

6.4.1. Működéssel kapcsolatos pénzgazdálkodás ......................................................... 16

6.4.2. Beruházásokkal kapcsolatos pénzgazdálkodás ................................................... 17

6.5. Az emberi erőforrás mennyiségének optimális meghatározása ................................ 18

7. Összefoglalás ................................................................................................................... 20

8. Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 21

1

1. Bevezetés

Napjainkban minden ember kapcsolatban áll egy gazdasági társasággal, úgy mint

alkalmazott, vagy úgy, mint tulajdonos. Ez nem meglepő, mivel a világgazdaságot,

ugyanakkor Magyarország gazdaságának erejét is a vállalati szféra adja, és ez a terület

biztosítja az ország munkavállalóinak döntő többségének a megélhetését.

Ha megvizsgálunk egy vállalkozást munkajogi értelemben, kétfajta személyt tudunk

megkülönböztetni: a munkáltatót, vagy tulajdonost és a munkavállalót, akik szoros

együttműködéssel a vállalkozás gyarapodásán dolgoznak. A gazdasági tevékenység

mellett azonban komoly jogi feltételeket szab az állam a gazdaság szereplőinek, amiknek

maradéktalanul eleget kell tenniük. A következő témát azoknak a leendő munkáltatóknak

ajánlom, akik egy mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás indításába szeretnének fogni.

Fontosnak találom azt, hogy a pillanatnyi törvényi feltételeknek megfelelően útmutatást

nyújtsak azoknak a vállalkozó személyeknek, akik egy saját cég keretein belül képzelik

el a munkahelyüket.

A dolgozat fő célja, hogy megmutassa a mikrovállalkozások és kisvállalkozások indítását,

jogi-, pénzügyi és számviteli előfeltételeit kitérve arra is, hogyan lehet egy vállalkozást

gazdaságosan, optimálisan működtetni és vezetni úgy, hogy megállja helyét a mai modern

piacgazdasági helyzetben.

2. A magyarországi „KKV” szektorról általában

A magyarországi KKV szektor gyökerei az 1980-as évek elejére vezethetők vissza, mikor

1982. január 1-jével, növelve a vállalkozási kedvet bevezették a gazdasági

munkaközösséget és a kisszövetkezetet. A ma is ismert és használt vállalkozási formák a

rendszerváltás után lettek meghatározva és törvénybe foglalva, míg a gazdasági

munkaközösségek és a kisszövetkezetek az 1990-es évek végével fokozatosan

megszűntek, illetve átalakultak közkereseti társasággá vagy más gazdasági társasággá.

2004-ben az Európai Uniós csatlakozás után a KKV szektor gazdasági erejének növelése

érdekében az Unió forrásokat biztosított ezeknek a gazdasági egységeknek. A

támogatások hatékony szétosztása érdekében szabályozni kellett a magyar

2

törvényalkotásnak, mi számít Magyarországon és az Európai Unióban mikro-, kis- és

középvállalkozásnak.

A gazdasági egységek a 2004. évi XXXIV. törvényben, három fő szempont alapján

vannak kategorizálva. Egy vállalkozást vizsgálva figyelembe kell vennünk a

foglalkoztatottak létszámát, nettó árbevételét és mérlegfőösszegét. A szempontok alapján

a szektorban azokat a gazdasági szereplőket találjuk, akik 250 főnél kevesebb embert

foglalkoztatnak, nettó árbevételük nem éri el az 50 millió eurónak megfelelő

forintösszeget, illetve a mérlegfőösszegük sem éri el a 43 millió eurót forintban

átszámolva. A KKV kategórián belül három csoportot különböztetünk meg, a

megkülönböztetés tárgya a fenti szempontok határértékeinek meghatározásával történik.

A legkisebb egység a mikrovállalkozás. Akkor tekintünk egy vállalkozást „mikronak”,

ha a foglalkoztatottak létszáma maximum 9 fő, árbevétele és mérlegfőösszege pedig nem

haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A középső egység a kisvállalkozás. Akkor tekinthető „kicsinek” egy vállalkozás, ha a

foglalkoztatottak létszáma maximum 49 fő, árbevétele és mérlegfőösszege nem lépi át a

10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A szektoron belül a legnagyobb egység a középvállalkozás. Alkalmazottainak létszáma

maximum 249 fő lehet, nettó árbevétele nem haladhatja meg az 50 millió euró-, illetve

mérlegfőösszege a 43 millió eurónak megfelelő forint értékét.

3

A határértékeket az alábbi kép szemlélteti összesítve:

1.ábra: A KKV szektor határértékei (forrás: kerdezztervezzpalyazz.hu)

Előfordulhat olyan, hogy a feltételek közül nem mind felel meg egy vállalkozás esetében.

Ha két egymást követő üzleti évben a foglalkoztatottak száma meghaladja a határértéket,

de az árbevétel és a mérlegfőösszeg nem, akkor az alkalmazottak létszáma lesz a döntő a

besorolásban. Ha az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg értéke haladja meg a határértéket,

a vállalkozás méretét továbbra is a létszám határozza meg. Viszont, ha az árbevétel és a

mérlegfőösszeg külön-külön is meghaladja a határértéket, akkor a minősítést ez a két

érték fogja meghatározni.

A rendszerváltás óta jelentős mértékben gyarapodott a kis- és középvállalkozások, illetve

mikrovállalkozások száma, ami nagy hatással van a magyar munkaerőpiac

foglalkoztatására. 2015-ben a 668 630 darab regisztrált és működő vállalkozásban

kicsivel több, mint 1 952 000 ember dolgozott az összes, 4 352 000 foglalkoztatottból.

Így kijelenthető, hogy hatalmas erőt képvisel a magyar gazdaság teljesítményében és

működésében.

3. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás jogi előfeltételei

3.1. A vállalkozásokkal kapcsolatos jogrendszer kialakulása

A vállalkozásokkal kapcsolatos jogrendszer az első vállalkozási formák megjelenése

után alakult ki. A rendszerváltás előtt a tervutasításos rendszerben a legjellemzőbb

4

vállalati forma az állami vállalat volt. Működésükről, finanszírozásukról az állam

gondoskodott, termelésük mennyiségéről 5 éves előirányzatokban döntött. Ebben az

időben a magánszférában nem vállalkozhattak az emberek, így nem volt szükség a

vállalkozásokat, vállalatokat szabályozó jogrendszerre.

Az első törvényi szabályozás 1988-ban történt, mikor az akkori vezetés életbe léptette

az 1988. évi VI. törvényt, ezzel lehetőséget biztosítva a lakosságnak, hogy gazdasági

társaságot alapítva vállalkozzon. Két évvel később lépett életbe az egyéni

vállalkozásokat szabályozó 1990. évi V. törvény, amely egy még egyszerűbb

lehetőséget adott az embereknek az önálló gazdálkodásra. A rendszerváltás óta ezek a

szabályok többször átalakításra kerültek.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt az 1997. évi CXLIV. törvénnyel

szabályozták újra, ahol figyelembe vették az elmúlt időszak tapasztalatait és egy olyan

gazdaságot szabályzó jogrendszert hoztak létre, amely már figyelembe vette az

Unióval kapcsolatos követelményeket, ezzel is készülve a 2004-es belépéshez. Az

Európai Unióhoz való csatlakozás után két évvel a 2006. évi IV. törvény foglalta

keretbe a gazdasági társaságok jogi lehetőségeit egészen 2013-ig, mikor a szabályozás

átkerült az újonnan törvénybe iktatott Polgári Törvénykönyvbe.

Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény is több átalakításon esett át, mire eljutott a

ma ismert formájába. A gyökeres módosításra 2000-ben, a 2000. évi LXXXIII.

törvény keretein belül történt, amely 2000. november 1-én lépett érvénybe. Később,

2009-ben a szabályozást módosították a 2009. évi CXV. törvénnyel.

A törvényi háttér tehát sok átalakításon esett át az évek során, hogy elnyerje mai

formáját. A következő részekben részletezni fogom, milyen jogi feltételek

szükségesek egy egyéni vállalkozás, illetve egy gazdasági társaság alapításához és a

törvényeknek megfelelő működtetésükhöz.

3.2. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég a jogrendszerben

Az egyéni vállalkozások, egyéni cégek szabályozását jelenleg a 2009. évi CXV.

törvény garantálja. Az Országgyűlés a törvény megalkotásakor azt a célt tűzte ki, hogy

a vállalkozói tevékenységet nagyban megkönnyítse. Csökkenteni akarták a

5

vállalkozások indításával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, és az Európai Uniós

normáknak való megfelelésre is fontos hangsúlyt helyeztek.

A jogi előfeltételek meghatározása előtt tisztázni kell, ki az egyéni vállalkozó és mi

számít egyéni cégnek. Egyéni vállalkozó az a természetes személy, aki saját nevében,

saját kockázatára, rendszeres jelleggel, nyereségszerzés céljából termelő, vagy

szolgáltató tevékenységet végez. Az egyéni cég az egyéni vállalkozási

nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó által alapított vállalkozási forma, mely

jogi személyiséggel nem rendelkezik, de jogképes.

Ahhoz, hogy valakiből egyéni vállalkozó váljon, meg kell felelnie a törvény által

megszabott feltételeknek. Magyarországon az végezhet egyéni vállalkozói

tevékenységet, aki magyar állampolgár, vagy az Európai Unió valamelyik

tagországának állampolgára, cselekvőképes, rendelkezik állandó lakcímmel, és nem

ítélték el korábban gazdasági, vagyon elleni bűncselekményben, illetve szándékosan

elkövetett bűncselekményben. Kizáró tényező lehet az egyéni vállalkozás

létrehozásában az is, ha a természetes személy egyéni cég, vagy gazdasági társaság

korlátlan felelősséggel bíró tagja.

A gazdasági tevékenység megkezdése előtt a vállalkozó személynek be kell jelentenie

szándékát, hogy bekerüljön a nyilvántartásba, csak ezután kezdheti meg a vállalkozói

tevékenyéget. A bejelentést megteheti személyesen bármely Kormányablakban, vagy

elektronikusan Ügyfélkapun keresztül. Az eljárás ingyenes, ha a természetes személy

nem igényli a vállalkozói igazolvány kiállítását. A bejelentés során meg kell adni azt

a tevékenységet, amivel a természetes személy a jövőben foglalkozni akar. A

gazdasági főtevékenységek meghatározásához a TEÁOR listából kell kiválasztani a

megfelelő kódszámú foglalkozást. Egyes engedélyköteles tevékenységekhez erkölcsi

bizonyítvány is szükséges. A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban külön

szabályozás van életben. Az egyéni vállalkozó csak abban az esetben gyakorolhatja

azt a tevékenységet, amit feltüntetett az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételekor,

ha megvan az adott szakirányú végzettsége hozzá. Ha nincs, a gazdálkodónak

kötelessége határozatlan időre, főállásban foglalkoztatni egy olyan szakembert, aki

rendelkezik a bejelentés során feltüntetett tevékenységgel kapcsolatos képesítéssel. Az

6

egyéni vállalkozás további ismertető jele, hogy a vállalkozó a kötelezettségeiért teljes

vagyonával felel.

Lehetőség van az egyéni vállalkozás szüneteltetésére is, ha a gazdálkodó bármilyen

okból nem tudja folytatni a tevékenységet. A szüneteltetés időtartama minimum egy

hónaptól két évig terjedhet, melyet be kell jelenteni az illetékes Kormányablakban

vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül. Fontos, hogy a szüneteltetés ideje

alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet gazdasági tevékenységet. Az egyéni

vállalkozás megszűnésére is több lehetőséget határoz meg a törvény. Ha a vállalkozó

nem kívánja tovább folytatni tevékenységét, a szüneteltetéshez hasonló eljárásban

megszüntetheti az egyéni vállalkozást. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó

egyéni céget alapít, vagy korlátlanul felelős tagja lesz egy gazdasági társaságnak, meg

kell szüntetnie egyéni vállalkozását. Megszűnik az egyéni vállalkozás, ha a

gazdálkodó elhunyt és nincs utódja, aki folytatná a tevékenységet, vagy gondnokság

alá helyezték, illetve akkor, ha az adóhatóság törölte a vállalkozás adószámát.

Az egyéni cég alapítására az egyéni vállalkozónak van lehetősége, a cég a

cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Jogképes vállalkozási forma, tehát

vállalhat kötelezettségeket, szerezhet jogokat és tulajdont, köthet szerződéseket,

valamint lehetősége van pert indítani és perelhető is. Tulajdonosi szerkezetben csak

egy tagja lehet és egy természetes személy csak egy egyéni céget alapíthat.

Az egyéni cég alapítása jelentősen eltér az egyéni vállalkozás alapításától. Az

alapításhoz alapító okirat szükséges, melyet a területileg illetékes közjegyző vagy egy

ügyvéd készít el. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az egyéni cég nevét,

székhelyét, az alapító személy adatait, a cég fő tevékenységét és esetleges

melléktevékenységeit, a jegyzett tőkéjét és működési időtartamát. Az okirat

ellenjegyzésétől számított harminc napon belül a tagnak be kell jelentenie az egyéni

cég alapítását a cégbíróságon, ahol a bejegyzés napjával létrejön az egyéni cég.

Az egyéni vállalkozással ellentétben az egyéni cégnél az anyagi felelősség az egyéni

céget terheli addig, amíg a kötelezettségek az egyéni cég vagyonából fedezhetők. Ha

a cég vagyona ezt nem fedezi, a tag a magánvagyonával köteles felelni a fennálló

tartozások kiegyenlítésére.

7

Az egyéni cég megszűnésére több lehetőséget is biztosít a törvény. Megszűnik az

egyéni cég, ha az a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően gazdasági társasággá alakul át.

A cég megszűnhet jogutód nélküli, vagy jogutódlással történő megszűnéssel,

cégbírósági törléssel, megszűntnek nyilvánítással vagy felszámolási eljárással.

Felszámolási eljárás során a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás szabályai

érvényesek.

3.3. A gazdasági társaságok a jogrendszerben

A gazdasági társaságok szabályozását jelenleg a 2013. évi V. törvény, a Polgári

Törvénykönyv szabályozza. Korábban a 2006. évi IV. törvény határozta meg a

gazdasági társaságokkal kapcsolatos kötelezettségeket. A gazdasági társaságok olyan

természetes személyek vagy jogi személyek által létrehozott, üzletszerű gazdasági

tevékenységet végző vállalkozások, ahol a tagok a nyereséget és a veszteséget a

társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulásuk mértékében viselik.

Alapításukhoz a legtöbb esetben legalább két tag szükséges. Jelenleg négyfajta

gazdasági társaság alakulhat és működhet Magyarországon, ilyen a közkereseti

társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Az

egyéni vállalkozással ellentétben törvényben meghatározott okirat szükséges az

alapításnál, melyet a területileg illetékes közjegyző vagy egy ügyvéd készít el. Az

okirat ellenjegyzése után előtársaság státuszba lép a vállalkozás, mely a cégbírósági

bejegyzés után szűnik meg és válik teljes jogú gazdasági társasággá. Fontos tudni,

hogy az előtársaság már végezhet gazdasági tevékenységet a nyilvántartásba-vételi

kérelem benyújtása után. Az ország KKV szektorában a vállalkozók általában a betéti

társaságot vagy a korlátolt felelősségű társaságot választják társasági formaként.

Az egyik legegyszerűbb formája a társaságban történő gazdálkodásnak a közkereseti

társaság. Létrehozásához társasági szerződés szükséges, melyben a tagok arra

vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság részére vagyoni hozzájárulást biztosítanak

és ezen vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen

helytállnak. (2013. évi V. törvény 138. §) A közkereseti társaságok legfőbb szerve a

8

tagok gyűlése, ahol minden tag egyformán gyakorolhatja a szavazati jogát az

irányításban és döntéshozásban. Jogi személyiséggel nem rendelkezik

A másik egyszerű módja a társaságban történő gazdálkodásnak a betéti társaság.

Alapításához társasági szerződést kell kötniük az alapító tagoknak, melyben vállalják,

hogy a gazdasági tevékenység céljából vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá

legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társasági vagyont meghaladó

kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen helytáll, illetve legalább egy másik

tag (kültag) nem vállal helytállást ezen kötelezettségekért, kivéve, ha a Polgári

Törvénykönyv erről másképp nem rendelkezik. (2013. évi V. törvény 154. §)

Működésében kevés dologgal tér el a közkeresti társaságtól, viszont fontos tudnivaló,

hogy a kültag nem lehet vezető tisztségviselő a vállalkozásnál. Jogi személyiséggel

nem rendelkezik,

A korlátolt felelősségű társaság egyike az olyan jogi személyiséggel rendelkező

társasági formáknak, ahol a tagok kötelezettége csak a vállalkozás rendelkezésére

bocsátott vagyoni hozzájárulás mértékéig terjed. Alapításához a tagoknak társasági

szerződést kell kötniük, valamint biztosítaniuk kell a törvény által meghatározott

törzstőke minimum összegét. Legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, a mindennapi

irányítással kapcsolatos feladatokat az ügyvezető látja el.

A második, Magyarországon alapítható, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági

társaságforma a részvénytársaság, mely lehet zártkörűen működő vagy nyilvánosan

működő. Ez egy olyan társaság, ahol a törzstőke meghatározott számú és névértékű

részvényből áll, amit megvásárolva tulajdoni részesdést szerezhetünk. A részvényes

kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy

kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Fontos, hogy a részvénytársaság

kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni, kivéve, ha erről a törvény

másképp rendelkezik. (2013. évi V. törvény 210. §) Alapító irata az alapszabály,

döntéshozó szerve a közgyűlés, ahol a tagok a birtokolt részvények típusának

megfelelően gyakorolhatják a döntéshozást.

Ha gazdasági társaságról van szó, az ország KKV szektorában a vállalkozók a betéti

társaságot vagy a korlátolt felelősségű társaságot választják társasági formaként. A

9

továbbiakban az egyéni vállalkozások és cégek mellett ezzel a két társulattal fogok

bővebben foglalkozni, bemutatva azt, milyen pénzügyi és számviteli feltételek

szükségesek az alapításukhoz és működtetésükhöz.

4. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás pénzügyi előfeltételei

4.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég pénzügyi előfeltételei

Az egyéni vállalkozásnál a 2009. évi CXV. törvény nem határoz meg pontosan alapító

tőkét. Azonban az indításhoz szükség van egy kevés tőkére. Ha az okmányirodában a

gazdálkodó kéri a vállalkozói igazolvány kiállítását, akkor 10 ezer forint illetéket kell

befizetni az államkasszába. További költségként merül fel a vállalkozás regisztrálása

a megyei kereskedelmi és iparkamarába, melynek éves tagdíja 5 ezer forint. Fontos

tudni. hogy az egyéni vállalkozási forma jogi személyiség nélküli, tehát a fennálló

kötelezettségek kiegyenlítésre a vállalkozó magánvagyonával is felel.

Az egyéni cég esetében a törvény nem szabja meg a minimum összeget az alapításhoz,

viszont feltétel, hogy az alaptőke csak pénzbeli lehet akkor, ha annak értéke nem éri

el a kettőszáz ezer forintot. Ha eléri ezt a határösszeget, a hozzájárulás lehet pénzbeli,

vagy apport. Az egyéni cég jogi személyiség nélküli vállalkozásforma, felelőssége

elsősorban az alapító tőkéig terjed, kedvezőtlen esetben a tag vagyonával korlátlan

mértékben felel.

4.2. A betéti társaság pénzügyi előfeltételei

A betéti társaság alapításához a Polgári Törvénykönyv nem határoz meg minimális

hozzájárulást, azonban a beltagnak és a kültagnak szükséges egy minimum összeget a

társaság rendelkezésére bocsátani. A betéti társaság működése alatt ez a vagyon nem

követelhető vissza, kivéve, ha az egyik tag végleg kilép, ebben az esetben ki kell fizetni

a vállalkozásra ruházott tőke kilépőre jutó részét. 2017-ben a kormány a T/13091-es

törvényjavaslattal március 1-től, a leendő vállalkozók terhét csökkentve eltörölte a

betéti társaságok alapítására vonatkozó illetékeket, így csak az ügyvédi költség és az

illetékes megyei kereskedelmi kamara tagdíja maradt. A betéti társaság jogi

10

személyiség nélküli vállalkozásforma, viszont korlátlan anyagi felelősséggel csak a

beltag rendelkezik, a kültag csak a bevitt vagyon mértékéig.

4.3. A közkereseti társaság pénzügyi előfeltételei

A közkereseti társaság esetében betéti társasághoz hasonló feltételeket biztosít a

törvény, alapításához nincs meghatározva minimum tőke, alapításához egy jelképes

összeg is elegendő tagonként. A közkereseti társaság alapítására is vonatkozik a T/

13091-es törvényjavaslat, tehát nem szükséges illetéket fizetni, csak az ügyvédi

munkadíj és a kamarai tagdíj terheli a tagokat.

4.4. A korlátolt felelősségű társaság pénzügyi előfeltételei

A korlátolt felelősségű társaság alapításához a Polgári törvénykönyv már megszabja,

mekkora minimális indulótőkével kell rendelkeznie a létrehozás pillanatában. A

minimális tőkemennyiség nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, melyet a tagok

vagyoni, illetve pénzbeli hozzájárulással is teljesíthetnek. A hozzájárulást másnéven

törzsbetétnek hívjuk, értéküknek legalább a 100 ezer forintot el kell érniük. Mint Bt.

és a Kkt. esetében, a korlátolt felelősségű társaság alapításával járó illetékek is törlésre

kerültek idén március 1-én, így a megmaradt költség az ügyvédi munkadíj és a kamarai

hozzájárulás lett.

5. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás számviteli előfeltételei

Mint minden vállalkozásnak a világon, Magyarországon is kötelező a gazdasági

tevékenységet végző személyeknek és társaságoknak nyilvántartást vezetniük

tevékenységükről. Ezt hivatott szabályozni a 2000. évi C. törvény a számvitelről. A

számviteli törvény olyan szabályokat határoz meg, amelyek betartásával a törvény alá

tartozók vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetükről, valamint jövőbeli

terveikről átfogó képet kaphatunk.

A számviteli rendelkezéseknek eleget téve ezeknek a vállalkozásoknak kettős

könyvviteli elszámolással kell vezetniük nyilvántartásaikat, alkalmazniuk kell a

számviteli elveket és a mérleg fordulónap után az üzleti évet lezáró beszámolót kell

készíteniük és közzé kell tenniük a megadott határidőre.

11

A következőkben ismertetni fogom a társasági formák milyen számviteli

előfeltételekkel, lehetőségekkel élhetnek a mai jogi környezetben.

5.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég számviteli előfeltételei

Az egyéni vállalkozás a jogszabályoknak megfelelően nem a számviteli törvény

hatálya alá tartozik, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza, így

nem kell kettős könyvvitelt vezetnie a tevékenységéről, gazdasági eseményeit a

pénztárkönyvbe kell vezetnie.

Az egyéni cég már a számviteli törvény alá tartozik, könyvvezetésben a kettős

könyvvitelt kell választania. Ez alól kivételt képez az az egyéni cég, mely adófizetési

kötelezettségeit a KATA, KIVA vagy EVA jogszabályai szerint egyenlíti ki.

5.2. A betéti társaság számviteli előfeltételei

A betéti társaság nyilvántartási kötelezettségét alap esetben a számviteli törvény

szabályozza, de az egyéni céghez hasonlóan kivételt képez az az eset, amikor a cég a

három felsorolt adózás valamelyik formáját használja.

5.3. A közkereseti társaság számviteli feltételei

A közkereseti társaság lehetőségei teljesen megegyeznek a betéti társaságéval, itt is a

választott adónem határozza meg, milyen nyilvántartási kötelezettsége keletkezik a

vállalkozásnak.

Abban az esetben, ha a betéti társaságnak, közkereseti társaságnak, egyéni cégnek

valamilyen okból a TAO szerint kell adóznia, akkor a váltás időpontjától kezdve

nyitómérleget kell készítenie leltár alapján, amelyben az eszközöket piaci értéken kell

szerepeltetni és ezek valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ezt a változást

a beszámoló kiegészítő mellékletében kötelezően szerepeltetni kell.

5.4. A korlátolt felelősségű társaság számviteli előfeltételei

A korlátolt felelősségű társaság könyvelése csak kettős könyvvezetéssel történhet.

Alapításakor nyitómérleget kell készítenie, melyben piaci értéken kell szerepeltetni a

vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközöket. A mérlegfordulónap után a

12

társaságnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie, melyet határidő előtt közzé kell

tennie.

6. Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás gazdaságos működtetésének

vizsgálata

6.1. A marketing szerepe a vállalkozás optimális működésében

A vállalkozás a sikeres alapítás után már be is kapcsolódhat a gazdasági életbe,

azonban a termelő vagy szolgáltató tevékenység folytatása mellett sok más tényezőre

is magas figyelmet kell fordítania. Egy induló cégnek az első és egyik legfontosabb

teendője, hogy az előállított javaknak piacot nyisson, értékesíteni tudja azokat és a

befolyó bevételből újabb termékeket, szolgáltatásokat tudjon termelni. Ezt a

körfolyamatot gazdasági körforgásnak nevezzük.

2. Ábra: A gazdasági körforgás folyamata (forrás: saját készítésű ábra, órai jegyzetek alapján)

Ahhoz, hogy ez a folyamat optimálisan működjön, a vállalkozásnak ismernie kell azt

a piaci környezetet, ami körül veszi. Ebben nyújt segítséget a marketing, mint

tudományág. „A marketing olyan vállalati tevékenység, amely a fogyasztók

igényeinek kielégítése érdekében elemezi a piacot, meghatározza az értékesíteni

kívánt termékek, szolgáltatások körét, megismerteti azt a fogyasztókkal, kialakítja az

árakat és megszervezi az értékesítést”. (Végné Faddi Andrea: A marketing alapjai 2012. p. 8)

13

Az induló kisvállalkozásnak ajánlott egy olyan marketing stratégiát kidolgoznia,

amely ugyanolyan mértékben veszi figyelembe a vásárlók érdekeit, mint a vállalat

elvárásait. Az ilyen tevékenységre irányuló tervezetet marketing mixnek nevezzük.

A marketing mix négy fő elemből áll, amelyek összhangjából alakul ki a

fogyasztóorientált stratégia. Ez a termékmarketing, az ármarketing, az értékesítési

politika és a marketingkommunikáció, összefoglaló nevén a 4P rendszere.

A termékmarketing azokat a szempontokat vizsgálja az előállított jószággal

kapcsolatban, melyek a fogyasztók elvárásait teljesíti, szükségletüket kielégíti és újabb

termék vásárlására sarkallja. A vásárlói elégedettség mellett fontos feltérképezni a

vállalat környezetében kapható helyettesítő termékeket is. Ha a vállalkozás által kínált

termék minőségben, designban vagy csomagolásban jobb helyen áll, az rontja a

konkurens vállalatok pozícióját a piacon.

Az ár a termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett ellenértéke. Meghatározásakor

az előállítási költségek fedezésén túl három fontos tényező tudja befolyásolni a végső

eladási értéket. Árképzésnél az eladási ár minimuma az egy termékre jutó önköltség

értéke, maximuma pedig az az összeg, amit a fogyasztó még képes és hajlandó fizetni

érte. Stratégiai szempontból a vállalkozásnak olyan árat kell megválasztania, amellyel

képes a nyereség mellett a piaci stabilitást és a piaci részesedést is szinten tartani vagy

növelni.

Az értékesítési politika „azoknak az elveknek és módszereknek az összessége,

amelyek segítségével a termékek eljutnak a termelőtől a fogyasztóig. Ennek alapvető

megvalósulási formája a kereskedelem”. Alap esetben a termék a termelőtől kerül a

nagykereskedőhöz, aki a kiskereskedőnek eladva juttatja el a fogyasztóhoz.

A marketingkommunikáció elsődleges célja a célközönség érdeklődésének felkeltése,

információval való ellátása és meggyőzése a fogyasztás szükségességéről. A

legelterjedtebb módja a reklám, de fontos a vállalat pozitív megítélése is a vásárlók

szemében. Személyes eladással, eladásösztönzéssel egy közvetlen kommunikációs

csatorna jön létre a vállalkozás és a célközönség között, így egyszerűbb bemutatni,

milyen előnyei vannak a saját terméknek a konkurens termékekkel szemben.

14

A fogyasztóorientált stratégia mellett szükséges megvizsgálni a cég piaci és belső

környezetét. Az erre legalkalmasabb elemzési forma a SWOT analízis. A mozaikszó

a Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats szavakból áll, jelentésük: erősségek,

gyengeségek, lehetőségek és fenyegetettségek.

3. ábra: SWOT analízis (forrás: Pólya Árpád: SWOT-analízis, avagy a marketing helyzetelemzés

megkoronázása (2009) agrostratega.blog.hu)

Az elemzés során először a külső környezeti tényezőket kell megvizsgálni, ilyen

például a politikai, gazdasági, vagy jogi környezet. Ezután a vállalkozás piaci

környezetét kell részletesen elemzés alá vonni, csak ezután nézhetjük meg a vállalat

belső környezetét.

Az erősségek meghatározásakor azokat a szempontokat kell összegyűjtenünk, amiben

a saját vállalkozás jobbnak mutatkozik versenytársainál, gyengeségeinél pedig azok,

amelyek rontják az esélyeit a piaci sikerekben. A lehetőségeknél minden olyan

tulajdonságnak szerepelnie kell, mellyel a vállalkozás kiemelkedhet a versenytársaival

szemben és előnyt szerezhet a versenyben, míg a veszélyek oldalán azokat a

tényezőket kell összegyűjteni, amely konkurencia, illetve a rossz belső folyamatok

következményeként a vállalkozást fenyegeti.

6.2. Költséggazdálkodás a vállalkozásnál

Minden vállalkozás azért alakul meg elsősorban, hogy termelő vagy szolgáltató

tevékenységével extra profitra tegyen szert. A szokásos üzletmenet során azonban

jelentkeznek termeléssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos költségek. Ahhoz,

15

hogy ezek a lehető legalacsonyabbak legyenek a minőség romlása nélkül, meg kell

tervezni ezeket a folyamatokat. Az ilyen törekvéseket költségterveknek nevezzük.

A felmerülő költségek csökkentésére számtalan lehetőség kínál egy precízen

elkészített költségterv, mely közép- és hosszútávra meghatározza a vállalat gazdaságos

működését.

6.3. Készletgazdálkodás a vállalkozásnál

Egy frissen induló vállalkozásnak a gazdaságosság szempontjából a

készletgazdálkodásban is szükséges csökkentenie költségeit különösen akkor, ha

termelő tevékenységet végez. Az optimális készletmennyiség tartása jelentős

összegeket takaríthat meg a cégnek, amit más fontosabb tényezőre is tud fordítani.

A készletszint optimalizálására létezik egy modell, amelyet gazdaságos rendelési

mennyiségnek, angolul Economic Order Quantity-nek nevezünk. Az EOQ modell

alapvető lényege, hogy alkalmanként mekkora mennyiségű készletet kell rendelni

ahhoz, hogy a készletezési költség a lehető legalacsonyabb legyen, de ne kerüljön

veszélybe a folyamatos termelés. A modell akkor jelent nagy segítséget a

vállalkozásnak, ha a tevékenység során felhasznált készlet mennyisége egyenletes, a

szállítási díj független a rendelt mennyiségtől és a raktározási költség is állandó egy

egységre vetítve.

5. ábra: A készletek időbeli alakulása (forrás: saját készítésű ábra az órai jegyzetek alapján)

16

Az optimális mennyiség meghatározásához szükségünk lesz az éves felhasznált

készletmennyiségre (D), az egy rendelésre jutó költségre (O) és az egységnyi készlet

raktározási költségére (C).

Ezeket az értékeket az alábbi képletbe helyezve megkapjuk az egy rendelésre jutó

készletek számát:

6. ábra: rendelés mennyiség képlet (forrás: saját kép órai anyag alapján)

Az éves rendelés értékét elosztva a képlet eredményével megkapjuk a rendelések

számát egy évre vetítve. A rendelési költség és a készletezési költség összegéből

állapítható meg a készletekkel kapcsolatos egyéb költségek éves értéke. A rendelési

költséget a rendelési alkalom és a hozzá tartozó költség szorzatából kapjuk meg, míg

a raktározási költséget az átlagkészlet és az egységre jutó raktárköltség szorzatából

számolhatjuk ki.

Az EOQ modell az egyik legegyszerűbb és az elvárásokhoz mérten a legpontosabb

készletgazdálkodási módszer, mely segítséget nyújthat a vállalkozónak az ideális

készletszint meghatározásában.

6.4. Pénzgazdálkodás a vállalkozásnál

6.4.1. Működéssel kapcsolatos pénzgazdálkodás

A vállalkozásnak a működése során gondoskodnia kell arról is, hogy megfelelő

mennyiségű forgóeszközzel rendelkezzen. Fontos megtalálni a cég számára az

optimális mértéket, mivel a túl sok fizetőeszköz tartása a vállalkozás termelését

akadályozhatja, a túl kevés pedig a rövid távú likviditást veszélyezteti. A

pénzeszközök szintjének meghatározásához a Miller-Orr modell a legegyszerűbb

választás. Ebben a modellben a pénzállomány változása a vállalat által megszabott

határokon belül kell ingadoznia. Ha a felső határértéket eléri vagy meghaladja, a

vállalkozás a felesleges pénzállományból készletet vagy értékpapírt vásárol. Abban

az esetben. ha a pénzeszközök mennyisége eléri az alsó határértéket vagy alázuhan,

a cégnek készletet vagy értékpapírt kell eladnia, hogy az állományt megnövelje.

17

7. ábra: Miller-Orr modell (forrás: Dr. Gyulai László: A kis- és középvállalkozások üzleti

finanszírozása (2013) 3.3.2 fejezet)

A vállalkozás akkor kezeli helyesen pénzeszközeit, ha mennyiségük a visszatérési

pont közelében fluktuál.

6.4.2. Beruházásokkal kapcsolatos pénzgazdálkodás

Beruházásnak nevezzük azokat a gazdasági eseményeket, melyek során a vállalkozás

új tárgyi eszközhöz jut.

A tárgyieszköz finanszírozására 3 módszert választhat a vállalkozó:

• saját forrásból történő finanszírozás,

• idegen forrásból történő finanszírozás,

• vegyes forrásból történő finanszírozás.

Saját forrásból történő finanszírozás esetén a vállalkozás az eredményéből fordít

összeget a beruházás végrehajtásához. A KKV szektorban legtöbbször kisértékű

beruházás esetén választják ezt a gazdálkodók.

Idegen forrásból történő finanszírozáskor a cég valamilyen külső hitelező

segítségével tudja végrehajtani a beruházást. A finanszírozó legtöbbször valamilyen

kereskedelmi bank vagy lízingcég. Bár nagyon ritka, de előfordulhat olyan is, hogy

a korlátolt felelősségű társaság vállalati kötvényeket bocsát ki a lakosság részére,

melynek eladásával a vállalkozás beruházási tőkéhez jut. A kötvények

megvásárlásáért a társaság az értékpapír futamidejének lejáratakor kifizeti a

névértéket és az ígért kamatot. Létezik átváltoztatható kötvény is, esetében a

futamidő végén a névérték és kamat helyett a kötvény törzsbetétté is átalakulhat,

mellyel tulajdoni részt szerezhetünk a cégnél.

18

Vegyes finanszírozás esetén a vállalat százalékos mértékben használ fel saját, illetve

idegen forrást a beruházás végrehajtásához.

Fontos, hogy a vállalkozás olyan forráslehetőséget válasszon beruházásának

teljesítétéhez, amely nem veszélyezteti a szokásos üzletmenetet.

A finanszírozási lehetőségek mellett fontos kérdés még, hogy a fennálló lehetőségek

közül melyik beruházási opció éri meg a vállalkozásnak. Erre szolgál a cash-flow,

vagyis pénzáram, amely megmutatja, hogy az adott beruházás mennyi idő alatt térül

meg. Minél rövidebb a beruházás pénzárama, annál hamarabb térül meg a vásárolt

táegyi eszköz.

6.5. Az emberi erőforrás mennyiségének optimális meghatározása

A gazdaságos működtetés egyik pillére a munkaerő optimális felhasználásában rejlik.

A vállalkozás a megfelelő számú alkalmazott foglalkoztatásával nagyobb eredményt

tud elérni működésével. A vállalkozónak azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy az

általa végzett tevékenységet a jelen piaci körülmények között hány munkavállalóval

tudja hatékonyan elvégezni. Ezt legtöbbször becsléssel határozzák meg, de magasabb

foglalkoztatási szintnél kifizetődő lehet a munkaerő szükséglet számítása is.

A létszámot többféle szempont alapján is meg lehet határozni:

• arányelemzésen alapuló létszám meghatározás,

• munkaidő-elemzésen alapuló meghatározás,

• funkcióelemzésen alapuló létszám meghatározás,

• technológiai létszámszükségleten alapuló megállapítás.

Arányelemzésen alapuló számítás alapján meg kell határozni, mekkora termelési vagy

eladási érték jut egy munkavállalóra, majd a tervezett éves forgalomhoz viszonyítva

kapjuk meg a szükséges létszámot egy évre.

Munkaidő-elemzésen alapuló módszer szerint azt vizsgáljuk, mennyi idő kell az adott

feladat elvégzéséhez, majd az egy dolgozó által teljesíthető munkaidővel elosztva

megkapjuk az optimális foglalkoztatási mértéket.

19

A funkcióelemzésen alapuló munkaerőmeghatározásnál az elvégzendő feladat

meghatározása után meg kell állapítani, mennyi idő alatt teljesíthető, majd a teljesítés

határidejét is figyelembe véve határozzuk meg a dolgozói létszámot.

Technológiai létszámszükségleten alapuló megállapításkor a technológiai

létszámigényt vetjük össze a műszakok számával és a munkaerő éves felhasználással

elosztva kapjuk meg az optimális foglalkoztatási számot. Az munkaerő felhasználást

a teljesítendő napok és az összes munkanap hányadából kapjuk meg.

Általában a kezdő vállalkozásoknál a funkcióelemzésen alapuló létszámmeghatározás

a legkifizetődőbb munkaerő-gazdálkodási módszer.

20

7. Összefoglalás

Magyarországon a vállalkozások alapításával kapcsolatos adminisztrációs feladatok

száma és nehézsége fokozatosan csökken. Ez mind annak tudható be, hogy a kormány

igyekszik vállalkozói kedvet hozni a lakosság körébe. Úgy gondolom, a mai világban

igen nagy előnyhöz juthat az az ember, vagy már működő vállalkozás, aki tisztában van

a jogi, adózási, pénzügyi vagy számviteli lehetőségeivel és ki is használja azokat.

Záródolgozatom megírása során arra próbáltam törekedni, hogy minél több hasznos

információt nyújtsak az olvasóinak, megkönnyítve a törvényi szabályozások értelmezését

és működését. Megfogalmazásommal igyekeztem megtalálni a közérthető, de

ugyanakkor hivatalos szövegkörnyezetet, amit úgy gondolok, sikerült megtalálnom.

A dolgozat tájékoztatási célja mellett az én célom is teljesült, mert sikerült létrehoznom

egy olyan irományt, mely kompletten összefoglalja a kis- és középvállalkozásokkal

kapcsolatos első tennivalókat, figyelve arra, hogy a források megbízható helyről

származzanak és jelen pillanatban is aktívak, érvényesek legyenek. A cél mellett fontos

volt számomra még, hogy olyan témában írjak, amely lefedi az érdeklődési körömet is,

így esett választás a KKV szektor alaposabb vizsgálatára.

Hiszem, hogy ez a munka nem csak az én javaim szolgálja, hanem segítséget ad a kötelező

gyakorlati helyem dolgozóinak is, akik még pontosabb információt tudnak adni

ügyfeleiknek, javítva ezzel a cég szolgáltatásainak minőségét és ügyfeleik elégedettségét.

21

8. Irodalomjegyzék

2. fejezet

• http://kerdezztervezzpalyazz.hu/kkv-minosites-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-

besorolasa-2-resz/

• http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qta006.html

• http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qta005.html

• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok

3. fejezet

• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Állami_vállalat

• Dr. Herbst Árpád: A gazdasági jog alapjai (II. rész 1. fejezet p. 44-47)

http://miau.gau.hu/avir/intranet/debrecen_hallgatoi/tananyagok/jegyzet/20-

Gazdasagi_jog_alapjai.pdf

• 2009. évi CXV. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0900115.tv

• 2013. évi V. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV

4. fejezet

• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok

• 2009. évi CXV. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0900115.tv

• 2013. évi V. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV

• http://www.parlament.hu/irom40/13091/13091.pdf

5. fejezet

• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok

• 2000. évi C. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV

6. fejezet

• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok

• Végné Faddi Andrea: A marketing alapjai (2012) (p. 8; p. 17-20; p. 53)

• Szőrös Krisztina, Kresalek Péter: Üzleti tervezés (2013) 2.6 fejezet

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d1_1075_1077_uzletiterv/a_

munkaero_tervezes_PcHCBiAOWIkcurOJ.html

• Dr. Gyulai László: A kis- és középvállalkozások üzleti finanszírozása (2013) 3.3.2.

fejezet

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/0007_d2_1080_1082_smeuzletifin/

3_3_2_a_penzallomany_kivanatos_nagysaga_gmDUrMafojR2m4ZP.html

• Pólya Árpád: SWOT-analízis, avagy a marketing helyzetelemzés megkoronázása (2009)

http://agrostratega.blog.hu/2009/07/16/swot_analizis_avagy_a_marketing_helyzetelemz

es_megkoronazasa

• Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan (mikroökonómia), Műszaki Könyvkiadó Kft., 2010

(p. 117-121)

• Dr. Sztanó Imre, Veress Attila: Vezetői számvitel (2013) 3.1 fejezet

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a2_1038_1039_1041_baveze

toiszamvitel/3_1_a_koltseggazdalkodas_fogalma_es_ertelmezese_G4U5CDxK7KvIS3

kd.html

Ivanics Mihály

Pénzügy és számvitel (vállalkozási)

Nyilatkozat a dolgozat nyilvánossá tételéről és

a saját munkáról

2017