BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

SZAKDOLGOZAT

Murányi Fanni

Távoktatás

Pénzügy - Számvitel

Számvitel

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

A pénzmosás

Belső konzulens: „Dr. Siklósi Ágnes”

Külső konzulens: „Zsolnainé Berki Éva”

Murányi Fanni

Távoktatás

Pénzügy- Számvitel

Számvitel

„2016”

NYILATKOZAT

Alulírott Murányi Fanni büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a

szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a

saját, önálló munkám eredményei.

A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével

alkalmaztam.

Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény

más képzésén diplomaszerzés során.

Budapest, 2016. 05.16

_________________________

Tartalom

1. Bevezetés .............................................................................................................................. 5

2. A pénzmosás története és eredete ......................................................................................... 7

2.1 A pénzmosás, mint szolgáltatás .......................................................................................... 9

2.2 A pénzmosás folyamata és modelljei ................................................................................ 11

2.2.1 Körforgás modellek ................................................................................................... 11

2.2.1.1 A Zünd-féle körforgásmodell .................................................................................. 11

2.2.2 Fázismodellek ............................................................................................................ 13

2.3 Pénzmosási technikák ....................................................................................................... 17

3. A nemzetközi helyzet ......................................................................................................... 23

3.1 Európai Uniós szabályozások ........................................................................................... 24

3.1.1 Az Európai Tanács ajánlása ....................................................................................... 24

3.1.2 Bécsi Konvenció ........................................................................................................ 25

3.1.3 Bázeli nyilatkozat ...................................................................................................... 25

3.1.4 Strasbourgi Konvenció .............................................................................................. 26

3.1.5 Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK) ......................................................... 26

3.1.6 Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK) ................................................ 28

3.1.7 Az Európai Unió harmadik irányelve (2005/60/EK) ................................................. 28

3.1.8 Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK) .............................................. 29

3.2 Nemzetközi szervezetek ................................................................................................... 35

3.2.1 FATF.......................................................................................................................... 35

3.2.2 Egmont csoport .......................................................................................................... 36

3.2.3 Moneyval ................................................................................................................... 36

3.2.4 Európai Csalás Elleni Hivatal (European Anti - Fraud Office, OLAF) ..................... 36

3.2.5 Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) ...................................................................... 37

3.2.6 Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység) ......................................... 37

4. A pénzmosás Magyarországon ........................................................................................... 38

4.1 A Btk. XL fejezete a pénzmosásról, és annak elemzése ................................................... 41

5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda .... 46

5.1 A 2008-2014-ig tartó időszak adatainak elemzése ........................................................... 48

6. Összegzés ............................................................................................................................ 56

7. Mellékletek ......................................................................................................................... 58

8. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 58

1. Bevezetés

A pénzmosás napjaink egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletága, mely nem csak

a szervezett bűnözéssel, hanem a terrorizmus finanszírozásának elősegítésével is

összekapcsolható. Maga a tevékenység talán egyidős a pénz megjelenésével. Már az

ókorban is divatos cselekedetnek számított a kereskedők által szerzett bevételek más-más

tartományokba való kivitele, hogy ez által elrejtsék jövedelmüket az elöljárók elől.

A tevékenység alapvető mozgatórugója az illegális jövedelmeket törvényes úton

szerzettként feltüntetni. Jellemző a pénzmosásra hogy a részmozzanatait alkotó

mozzanatok nem illegálisak, sőt például az elkövetők igyekeznek a lehető legtisztábban

vezetni a könyvelését annak a cégnek, amin keresztül pénzt mosnak, de maga az

eredetleplezési cél illegális, hiszen törvénytelen jövedelmet próbálnak vele igazolni.

A közelmúltban több olyan eset is történt, melyek felhívták a figyelmemet arra, hogy

milyen fontos a megfelelő szabályozás bevezetése, és ezzel a különböző erőszak-

szervezetek megakadályozása abban, hogy a jogtalanul szerzett jövedelmüket tisztára

moshassák Témaválasztásomat jelentősen befolyásolta az, hogy a számviteli

szakemberek a pénzmosás elleni fellépéssel, és ezáltal a bűnszervezetek és terror-

szervezetek finanszírozásának ellehetetlenítésével tudnak a legjobban hatni az ezen

szervezetek elleni harcra.

A pénzmosásra sokáig a drogkereskedelemből és szervezett bűnözésből származó

jövedelmek legalizálására való törekvésként tekintettek, de 2001 szeptember 11.-e óta

mindenki számára világossá vált, hogy a terrorszervezetek finanszírozása is egy valós

veszély. Napjainkban a terrorszervezetek és az ISIS térnyerése elől menekülő emberek

megfogató közelségbe hozzák a mi életünkbe is a terrorizmus szörnyűségeit, és egyúttal

felhívják a figyelmünket arra a tényre, hogy a terrorizmus finanszírozásának

megakadályozása közös érdekünk, hiszen már a 17. században élt Montecuccoli is

megmondta, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz.

A terrorizmus finanszírozása mellett egyéb friss vonatkozásai is vannak a pénzmosás

vizsgálatának. A Panama-botrány kirobbanása túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész

világsajtót megrengette, és rávilágított arra, hogy az adóelkerülés és a pénzmosás milyen

szoros kapcsolatban van egymással, és hogy mennyire káros hatással van a gazdaságra,

ha az egyes magánszemélyek vagy cégek az adóelkerülésből fakadó aránytalan

jövedelemelőnyüket kihasználva tesznek szert versenyelőnyre a törvényesen működő

vállalatokkal szemben.

Dolgozatomban szekunder kutatást fogok végezni. Elemzem és bemutatom a pénzmosás

rövid történetét, folyamatát, és egyes módszereit a szakirodalom alapján, majd rövid

áttekintést adok a hazai és nemzetközi szervezetek pénzmosás elleni fellépéséről,

különös tekintettel az Európai Unió pénzmosás elleni fellépésére, hiszen hazánk is tagja

ennek a szupranacionális szervezetnek. A hatályos jogszabályok elemzésére is kitérek,

és mélyebben vizsgálom a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás ellen hozott negyedik

Uniós irányelvet, melynek rendelkezéseit 2017 július 26-ig kell a tagállamoknak hatályba

helyezni, így az irányelv rendelkezéseit a Magyarországon tevékenykedő pénzügyi

szolgáltatóknak is szükségszerű megismerniük. A pénzmosás hazai vonatkozását a

Pénzmosás Elleni Információs iroda által kiadott éves jelentés adatai alapján vizsgálom.

Elemzésemben főleg a hazai pénzügyi szolgáltató szektor bejelentéseinek alakulását

vizsgálom. Feltevésem szerint a számviteli szakemberek sokban segíthetnek a hazai

gazdaságban elkövetett pénzmosás megakadályozásában.

2. A pénzmosás története és eredete

A pénzmosás szó eredetéről a legtöbb embernek Al Capone, és a Chicago szerte

üzemeltetett önkiszolgálós pénzbedobós mosodák jutnak eszébe, melyeket az illegális

jövedelmei elleplezésére hozott létre - mint például a szeszcsempészet, a prostitúció, a

szerencsejátékok vagy a panamázás - hogy az e tevékenységekből származó pénzt

vegyítse a mosodák által előteremtett legális jövedelmekkel, a törvény előtt igazolni tudja

az illegális forrásból történt vagyongyarapodás eredetét.

Bár a köztudatban Al Capone él, mint pénzmosás atyja, ezzel szemben az első igazi nagy

volumenű pénzmosás Meyer Lansky nevéhez köthető, többek között ő volt az első aki

dokumentáltan pénzmosás céljából aknázta ki a svájci bankszámlák által nyújtott

diszkréció előnyeit, valamint kihasználta a különböző országok bűnüldöző szerveinek

nemzetközi együttműködésbeli kezdetlegességét. Ő segített felvirágoztatni a kubai

nyaralóhelyeket, melyek az amerikai illegális bevételek óriási mosodájává alakultak az

útmutatásai nyomán. Ezt a jól működő üzletet lehetetlenítette el Fidel Castro a Batista

kormányzat megdöntésével, melynek eredményeképp Lansky áttette tevékenységének

központját a Bahama szigetekre. Bár Lansky nem nevezhető a szó modern értelmében

pénzmosónak, hiszen tevékenysége az adóelkerülésre korlátozódott, mégis ő hozott létre

olyan módszereket, melyeket akár a mai napig használnak a törvénytelen úton

megszerzett jövedelmek tisztára mosása során. (Robinson, 1996)

Bár ez a nézet széles körben elterjedt a szó sokkal később 1973-ban került először

nyomtatásba egy a Watergate botránnyal kapcsolatos cikkben, mely Nixon elnök titkos

választási pénzeinek eredetét vizsgálta. (Dictionary, 2004)

A büntetőeljárásban is az 1970-es években jelent meg a kifejezés – szintén a Watergate

üggyel kapcsolatban. Az Egyesült Államokban többek között az ügy hozományaképp is,

a világon először törvénybe foglalták a pénzmosás bűncselekmény jellegét 1986-ban.

(US Congress, (1986))

Napjainkra a pénzmosás a világ egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletévé vált.

Az UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime) 2011-es riportja szerint a

legóvatosabb becslései is arra mutatnak, hogy a világ GDP-jének 2,1-4%-át teszi ki a

pénzmosás volumene, tehát nagyjából 1.6 billiárd dollár. (Crime, 2011)

Ezen jövedelmek a teljesség igénye nélkül az alábbi bűncselekmények eredményeképp

kerülhetnek be a pénzforrásként a pénzmosás folyamatába.

• Kábítószer-kereskedelem

• Fegyverkereskedelem

• Prostitúció

• Terrorizmus

• Korrupció

• Csalás

• Hamisítás

• Lopás (pénz vagy arany)

• Zsarolás és hivatali zsarolás

• Művészeti és antik értékkel történő visszaélés

• Kulturális jelentőségű történelmi ikonok vagy alkotások csempészete

• Csempészés

• Vám- és/ vagy ÁFA csalás

• Új vagy használt gépjárműlopás és exportálás

• Emberkereskedelem, embercsempészés

• Adófizetés elkerülése

2.1 A pénzmosás, mint szolgáltatás

A pénzmosást szolgáltatásként határozható meg, hiszen ha a HIPI-elv alapján vizsgáljuk

meg a folyamatot, akkor rendelkezik a szolgáltatásokat a fizikai termékektől

megkülönböztető négy fontos jellemvonással, melyek az alábbiak:

• Változékonyság (heterogenity)

• Nem fizikai természet (intangibility)

• Nem tárolható jelleg (perishability)

• A termelés elválaszthatatlansága a fogyasztástól (inseparability)

Ezen jellemvonásokat még az alábbiak egészítik ki:

• Specializáltság (specialization)

• Technológia (technology) (Szilágyi & Veress, 2005)

Ezek alapján a pénzmosást, mint szolgáltatási folyamatot az alábbi ábra szemlélteti:

1. ábra A pénzmosás folyamata

Saját szerkesztés

Mint a fenti ábra is szemlélteti a pénzmosás során tisztára mosott jövedelmek újra a

bűnözők kezébe kerülve több módon is károsíthatják egy ország gazdaságát. Egyrészt a

legálisnak feltűntetett jövedelmet újabb illegális jövedelmek megszerzésébe fektethetik,

tehát újabb bűncselekményeket finanszírozhatnak belőle, de a legális gazdasági

egyensúlyt is felboríthatja a nagyarányú illegális forrásból származó jövedelem, hisz az

ily módon tőkére szert tett üzleteknek nincs arra szükségük, hogy a piaci realitásokat

betartsák, mivel úgymond végtelen források állnak rendelkezésükre ellentétben a

Feketegazdaság

Pénzmosás Legális

jövedelem

Legális gazdaság

versenytársaikkal. Ez azt eredményezheti, hogy a szóban forgó tisztességes módon

üzletelő versenytársak tönkremennek, vagy pedig illegális tevékenységekre

kényszerülnek (pl. adóelkerülés), hogy képesek maradjanak versenyben maradni a

megváltozott piaci körülmények között is.

A folyamat akár egy-egy bűnszervezet jelentős befolyását is jelentheti kisebb országok

esetében, melyek jobban ki vannak téve a pénzügyi nyomásnak, melyet a nagyarányú

törvénytelen pénz megjelenése okoz a gazdaságban. A „legnagyobb veszély a

bűnelkövetők gazdasági, politikai hatalomba, vállalkozásokba, pénzügyi szolgáltató

szervezetekbe való beépülése.” (Vidékiné Farkas, 1995)

2.2 A pénzmosás folyamata és modelljei

„Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja, amint a kavics vizet

ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még

tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni, a fodrozódás

megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán

meg sem tudnánk találni.” (Molnár, 1999)

A pénzmosással kapcsolatban, annak vizsgálata során több modellt is kidolgoztak az

évek során, melyeket két főbb csoportra lehet osztani, fázismodellekre és körforgás

modellekre. A következő fejezetben ezen modelleket fogom bemutatni, mindkét

kategóriából egyet részletesebben vizsgálva. A körforgás modellek közül a Zünd-féle

körforgás modellt, míg a fázismodellekből a három fázis modellt fogom részletesebben

elemezni.

2.2.1 Körforgás modellek

• Zünd-féle körforgás modell

• Ciklusmodell

• Ackermann-féle célmodell

Elsőként a körforgás modellekkel fogok foglalkozni, melyek, mint a nevük is mutatja a

pénzmosás körforgás jellegét mutatják be, tehát kiemelten jelzik azt, hogy a pénzmosás

nem csak azért káros a társadalomra, mert illegális jövedelmet transzferál legális

jövedelemmé, hanem azért is, mert az esetek túlnyomó többségében ezt a megtisztított

pénzt is újból illegális tevékenységek finanszírozására használják.

2.2.1.1 A Zünd-féle körforgásmodell

Svájci eredetű és a pénzmosás folyamatát a víz körforgásához hasonlóan írja le, tíz fázisra

bontva. A fázisok a következőképp írják le a folyamatot. Eső (1) keletkezik, vagyis az

illegális módon jövedelem jön létre, majd az eső bejut a talajba (2) tehát eléri az ország

gazdaságát az illegális jövedelem – ez után jön az első mosási fázis, (3) az eső bejut a

talajba és a talajvízbe áramlik, ami az illegális jövedelmek „áramoltatását”,

transzformációját jelenti. Az összegyűlt esőből földalatti tavak/talajvíz képzése (4) ez a

pénz transzportálását jelenti a pénzmosással megbízott szervhez, amely lehet belső illetve

külső része a bűnszövetkezetnek, és amely akár az illegálisan szerzett jövedelem

külföldre exportálást is jelentheti. Ezután a felgyülemlett illegális jövedelmet (5)

felkészítik a legalizálásra az erre specializált szakemberek. A következő szakaszban a

felgyülemlett földalatti csapadék elérkezik a szivattyúzási fázishoz (6), ami a jövedelem

első megjelenése a legális gazdaságban, pénzügyi rendszereken keresztül. Ezután a

második tisztítási fázis következik (7), mely során megjelenhetnek a strómanok is a

tisztítás sikerességének elősegítése érdekében. Ezután a megtisztult talajvíz „elpárolog”

(8), tehát különféle tranzakciók sorozatával a pénz eredete egyre inkább felfedhetetlenné

válik, visszaszivárog a bűncselekmény elkövetési országába (9), ahol újra befektetik akár

legális, akár illegális ügyletekbe. A vízpára újabb felhőket és csapadékot képez (10),

tehát így keletkezett befektetések nagy valószínűség szerint újabb illegális tevékenységet

fognak eredményezni. (Valsamis, 2003)

2.ábra- Zünd-féle körforgásmodell

Forrás: A pénzmosás nemzetközi és hazai vonatkozásai – Pomázi Dávid 2011

2.2.1.2 A ciklusmodellt az Egyesült Államokban dolgozták ki és a Zünd-féle

körforgásmodellhez nagyon hasonló.

2.2.1.3 Az Ackermann féle célmodell a pénzmosás céljaiból indul ki. A célok a teljesség

igénye nélkül a következők lehetnek: pénz integrációja, beruházás, bűnözés

finanszírozása.

2.2.2 Fázismodellek

• Három fázis modell

• Bayer-féle lépcsőmodell

• Bernasconi-féle fázismodell

2.2.2.1 A három fázis modell

A három fázis modellt az Egyesült Államokban dolgozta ki a United States Customs

Service (ma: U.S. Customs and Border Protection). Ez a modell a legelterjedtebb a

pénzmosás leírására. A modell, mint neve is mutatja, három részre osztja a pénzmosás

folyamatát: elhelyezés, rétegezés és integrálás.

Elhelyezés:

Ez a fázis a legkockázatosabb szakasza a pénzmosásnak, itt érhető legkönnyebben tetten

az elkövető, itt válik el legkevésbé a tisztára mosandó pénz az eredeti bűncselekménytől.

Mivel ebben a szakaszban a legkönnyebb a pénzmosás azonosítása, ezért a hatóságok

erre a szakaszra koncentrálnak leginkább, itt próbálják meg tetten érni a bűnözőket.

Ebben a szakaszban kerül az illegális tevékenységből származó nagy mennyiségű,

többször kis címletekben felhalmozott készpénz pénzügyi szervezetekhez. A készpénz

befizetésére az illegális szervek - mivel tagjai túl nagy feltűnést jelentenének egy

pénzintézetben - strómanokat bíznak meg. A strómanok olyan természetes személyek,

akik különböző pénzügyi tranzakciókat, adás-vételi ügyleteket, vállalatalapításokat stb.

végeznek el a pénzmosók megbízásából fizetség fejében. Közreműködésük révén a

megbízó anonimitása biztosított. A kapcsolat bizalmi, mivel a stróman bármikor

eltulajdoníthatja a rábízott pénzt annak tudatában, hogy a pénzmosó úgysem tesz

feljelentést, hiszen a jövedelem illegális tevékenységből származik (így eltulajdonítása

nem jár büntetőjogi kockázattal). Természetesen - különböző eszközökkel - azért a

megbízók gondoskodnak a minél szigorúbb ellenőrzésekről. Az elhelyezés szakaszában

jelenik meg a strukturálás, ezen azt a folyamatot értjük, mely során az azonosítási

kötelezettség alatti összeghatár szem előtt tartásával rendszereik készpénz összegeket és

a betétek befizetése, vagy a pénzügyi aktívák, értékpapírok vásárlása így kevésbé lesz

feltűnő. (Gál, 2004)

Ebben a szakaszban jellemző a bűncselekményből származó jövedelem külföldre

exportálása a legalitás látszatát keltve, legális jövedelemként feltüntetve azt. Ezt segítik

elő a legális nagy készpénzforgalmú fedővállalkozások, mint például a kaszinó, étterem,

autómosó vagy pénzváltó üzemeltetés. Jellemzően a fedővállalatok kínosan ügyelnek a

jogszabályok teljes mértékű betartására és az itt keletkezett jövedelmet, mint adózott

eredményt veszik ki a cégből. A külföldre exportálás nem feltétlenül a bankrendszeren

keresztül történik, előfordulhat, hogy a készpénzt változatlan formában szállítják egy

alacsonyabb szabályozottsági szinten lévő országba.

Hamis dokumentumok előállítása és használata az illegális jövedelem forrásának

álcázására jellemző és kedvelt módja az elhelyezés fázisának.

Ebben a szakaszban jellemző még továbbá a nagy értékű luxuscikkek, vagyontárgyak,

nemesfémek és drágakövek, illetve műtárgyak, antikvitások vásárlása, melyek

értékállóak és könnyebben mozgathatóak, mint a készpénz. Hátrányuk hogy viszonylag

nehézkes a készpénzre váltásuk, így likviditási szempontból a bűnszervezet számára

kedvezőtlenebb.

Rétegezés:

Ez a pénzmosás azon szakasza, mely során az illegális jövedelem eredetének

elleplezésére törekednek. Ezen szakaszban különféle szövevényes pénzügyi tranzakciók

során a pénz eredete szinte lekövethetetlenné válik.

A komplex tranzakciók során jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok,

pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerződések, nemzetközi

kereskedelmi okmányok felhasználásával. Előfordul papíron létező, fantom társaságok,

személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében.

A rétegezés szakaszában jellemzően legális és valós tranzakciókkal fedik el a pénzmosás

tényét.

A rétegezési szakaszra jellemző módszer pl. az import áru túlszámlázása. Ez akkor

alkalmazható megoldás, ha egy vállalkozónak a világ több pontján is van érdekeltségébe

tartozó cége. Arra is figyelmet fordítanak, hogy a közös érdekeltséget ne lehessen

kimutatni.

Alkalmazott módszer még a nagy hitelkeretet biztosító hitelkártya. Ezeket a hiteleket

(gyakran fiktív) cégek off-shore adóparadicsomokban vezetett bankszámláiról fizetik

meg.

Az árutőzsdei üzletkötések és határidős ügyletek különösen alkalmasak a rétegező

funkcióra, mert az egyes tranzakciók azonosítása szinten lehetetlen.

Az ügyletek brókerei a saját nevükben kötik az üzleteket, övék a felelősség a tőzsdei

elszámoló irodák felé. A határidős ügyletek esetén teljesen hamis kép alakulhat ki a

pénzügyi tranzakciókra megbízást adók tényleges bevételeiről. Ha bevételek bevallása,

adók megfizetése megtörténik, nagyon nehéz bizonyítani, hogy egy számlán szereplő

összeg bűncselekményből származik.

Integrálás:

A pénzmosás utolsó fázisa, itt a jövedelem eredetének kiderítése szinte lehetetlen. A

vagyon például fiktív számlák kiállításán, beruházásokon, könyvelési adatok

módosításán vagy ingatlan ügyleteken keresztül visszajut a legális gazdaságba, így

létezésére már törvényes és logikus gazdasági magyarázattal képes szolgálni. Ebben a

szakaszban jelenik meg az úgynevezett látszat (shell) vállalkozás mely bár be van

jegyezve, nem folytat számottevő üzleti tevékenységet, illetve itt találkozhatunk a

„fantom” cégek fogalmával, mely társaságoknak csak a nevük létezik, csak egy bizonyos

tranzakció leplezésére szolgál létrehozásuk, és a szóban forgó tranzakció végrehajtása

után eltűnik, a vállalat és a mögötte álló személyek lekövethetetlenekké válnak.

Ehhez a fázishoz tartoznak az olyan módszerek, mint például a hamis jogi

szolgáltatásnyújtás, tanácsadás, szakértői tevékenység igénybevétele, tanulmányok

készítése-készíttetése, jótékonysági és non-profit szervezetek felhasználása.

2.2.2.2 Bayer féle lépcsőmodell:

Hasonló a három fázis modellhez, a pénzmosást ugyanarra a három szakaszra bontja. Az

elhelyezés szakaszában/lépcsőjében a készpénzt átalakítják más formára, a rétegezés

lépése során pénzügyi tranzakciók révén elfedik az illegális nyereségek forrását, míg az

utolsó lépcsőfokként az integrálás során a tisztára mosott pénzt bevezetik a legális

gazdaságba. (Schneider, Dreer, & Riegler, 2006)

2.2.2.3 Bernasconi-féle fázismodell

A Paolo Bernasconi nevéhez fűződő modell a pénzmosást földrajzi és időbeli lefolyás

alapján vizsgálja. Az időbeli lefolyást lineáris rendszerként ábrázolja a modell, melyben

a bűnözők cselekmény sorozatának első lépése hogy az illegális forrásból származó

jövedelem eredetét minél hamarabb elfedjék. Ez a pénz formájának megváltoztatásával

történik leggyakrabban, például különböző vásárlások során. A jövedelem formájának

megváltoztatásával még mindig szorosan kapcsolódik a bűntetthez, mely a jövedelmet

eredményezte, így a következő lépés során a jövedelmet különböző összetett tranzakciók

segítségével addig mozgatják, míg az eredete teljesen kinyomozhatatlanná válik.

A modell földrajzi része két típusra osztja a pénzmosással kapcsolatos területeket, a

bűncselekmény országára és a pénzmosás országára. A bűncselekmény országában

keletkezik az illegális jövedelem, melyet majd a pénzmosás országában szabadítanak

meg a kétes eredetének nyomaitól, melyhez gyakran offshore cégeket vagy központokat

vesznek igénybe.

2.3 Pénzmosási technikák A kriminológiai szakirodalom a pénzmosási technikák széles skáláját ismeri, melyek

felbukkantak az évek során. A pénzmosás elleni harc eredményeképp egyre több és több

pénzmosási technikát tárnak fel a bűnüldöző szervek, így a jogalkotás is egyre több

módon próbálja megakadályozni a pénzmosást a szabályozási technikák megújításával

és kiterjesztésével. Sajnos bár a bűnüldözés nagy erőkkel kutatja az újabbnál újabb

pénzmosási technikákat, a bűnözők is egyre újabb és újabb módszerekkel állnak elő. Az

alábbiakban néhány már feltárt pénzmosási technikát szeretnék bemutatni.

1. Készpénzforgalomban történő pénzmosás - Egyike a legrégebbi pénzmosási

technikáknak, több válfaja van, melynek egyike a látra szóló betétekre történő

pénzbefizetés, és az ezen betétekről történő átutalás. Mára szinte minden

országban megszűnt, tekintve hogy látra szóló betéteket már nem helyeznek

forgalomba épp a pénzmosás veszélye miatt. Emellett valószínűleg továbbra is

gyakori maradt a devizacsempészet, a csempészek sokszor nem is saját kezűleg

szállítják a készpénzt, hanem nagy csomagküldő szolgálatokat vesznek igénybe.

Megfigyelhető, hogy a készpénzcsempészet növekedése a sikeres banki

szabályozásokkal párhuzamban nő és esik vissza egy-egy új pénzmosási módszer

következtében. (Reuter & Truman, 2004)

2. Adótúlfizetés – Ha a pénzmosást elkövetőnek rendszeres jövedelme van, akkor

könnyen megoldhatja, hogy minden hónapban bizonyos összeggel túlfizeti az

adóját. Az így keletkezett adótöbbletet az állam visszautalja, tehát alá tudja

támasztani a jövedelem eredetét.

3. Hitelkártya befizetések – A kártya tulajdonos nagy összegű befizetést hajthat

végre a hitelkártya negatív hitelkeretének kiegyenlítése céljából. A bank ezután

csekk formájában kifizeti a hitelkeretet, melyet a kártyatulajdonos átutalhat saját

számlájára, és így a pénz forrását igazolni tudja. Az utóbbi években a fokozott

ellenőrzések következtében visszaszorult ez a módszer.

4. Élet- és vagyonbiztosítás - A biztosított a bűncselekményből származó pénzből

fizeti az életbiztosítást, és az idő előtti felmondás után visszautalt összeg már

igazolt forrásból származó jövedelemként tüntethető fel. A vagyonbiztosítás

esetében a biztosítást illegális forrásból finanszírozzák, majd a káresemény

bekövetkeztével a biztosító által kifizetett összeget ugyancsak, mint igazolt

forrásból származó jövedelmet tudják feltüntetni.

5. Garantált kölcsön – Az úgynevezett holland szendvicsként is ismert módszer

alapján a pénzmosó saját magától vesz fel kölcsönt. Ennek több változata van. A

pénzmosó felveheti a kölcsönt az általa egy adóparadicsomban alapított banktól,

vagy egy letétbe helyezett pénzösszegre (mely letétet ugyancsak illegális

forrásból finanszírozták egy kevésbé szigorúbb banki szabályozásokkal

rendelkező bankban) kölcsönt vesz fel egy jó hírnévnek örvendő banknál. A két

módszer közül a második kevésbé kockázatos, viszont a kölcsön kamata elvész.

Ezen módszer elmélete alapján működik egy széles körben alkalmazott

adóelkerülési módszer is, melynek lényege hogy az alacsony adókulccsal

rendelkező országokban alapított leányvállalatok között mozgatják az adózandó

jövedelmeket, kihasználva az eltérő adószabályzatokat. Az ezen adóelkerülésből

származó jövedelmeket off-shore számlákon tárolják. Ezzel a módszerrel kerülik

el a globális nagyvállalatok - mint például a Google és az Apple - az adófizetést

az anyaországban. (portfolio.hu, 2014)

6. Nagy értékű javak, luxuscikkek vásárlása – Klasszikus pénzmosási forma,

hogy a jogszerűtlenül szerzett jövedelemből megvásárolt luxuscikkeket,

ékszereket, antikvitásokat hagyatékként tűntetik fel, majd strómanok segítségével

árveréseken továbbértékesítik.

7. Szerencsejátékok

Kaszinó- A pénzmosók nagy értékben vásárolnak zsetonokat, melyeket

később felhasználás nélkül visszaváltanak, és így igazolást szereznek a

pénze eredetéről. A kaszinók különösen kitettek a pénzmosásnak, hiszen

gyakran, mint fedőcéget üzemeltetik a bűnözők.

Lóverseny, sportfogadás – A győztes fogadócédulák megvásárlása a

lóversenypályán, mely lehetővé teszi a nyertesnek, hogy kikerülje a

nyereségadó kifizetését, míg igazolást ad a pénzmosónak a pénz

eredetéről.

Lottó – Hasonlóképp a fogadócédulákhoz itt is a győztes lottószelvényt

vásárolja meg a pénzmosó.

8. Fedővállalkozások és fantomcégek - Magyarországon leginkább a gazdasági

bűnözésből származó jövedelmek tisztára mosása jelenti a pénzmosás legfőbb

indokát, így ezt a módszert tekinthetjük a legelterjedtebbnek, és a

legbiztonságosabbnak. Fedővállalkozásnak vagy fantomcégnek olyan

ágazatokban hoznak létre gazdasági társaságot a bűnözők, melyek nagy

pénzforgalommal működnek, mint például éttermek, utazási irodák,

kiskereskedelmi üzletek, éjszakai klubok, szállodák, bárok, diszkók, kaszinók,

parkolók, tanácsadó cégek, sportszercégek, kölcsönzők (pl. DVD), árusító

automaták üzemeltetői, vidámparkok, vegytisztítók, nemzetközi pénzközvetítők,

stb.

9. Pártok és egyházak – A pártoknak a választások során hatalmas mennyiségű

összegekre van szükségük propaganda célokból, így lehetőséget adnak

magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is az adakozásra – akár anonimitásuk

megőrzésével is. Felmerülhet a lehetőség, hogy költségvetési megrendeléseken

keresztül tisztára mossák az összegeket a párt közeli vállalatokon keresztül, és

azokat a párt felvegye, mint non-profit támogatás.

Ha egy egyházi szervezet valamely tagja illegális jövedelmet realizálna, azt

könnyedén tisztára moshatná névtelen adomány jogcímén.

10. Hamis választott bíráskodás – Nem megszokott módszer, a tisztára mosandó

összeget egy off-shore cég számláján helyezik el, majd ugyanazon pénzmosó egy

másik fedővállalatával peres úton követeli ezen összeg egy részét. A

pénzmosónak ebben az esetben két lehetősége is van, hogy megszerezze az

igazságügyi igazolást, vagy peren kívüli megegyezés útján utalja át az összeget,

vagy pedig elveszti a pert, és a bíróság kötelezi az összeg megfizetésére.

11. Ügyvédi letét/honorárium – A pénzmosás egyik módszere közvetlenül az

ügyvédi tevékenységhez köthető. Az ügyfél elhelyezi a tisztára mosandó pénzt

ügyvédi letétbe, és elhelyezi azt az ügyvédi iroda számláján. A pénzmosás e

módszerét több okból is nehéz feltárni, mivel az ügyvédi titoktartás és a banktitok

is védi. Az ügyvédi honorárium pénzmosási mivolta kérdéses, ha az ügyvéd

elfogadja ügyvédi honoráriumkánt a bűnöző illegálisan szerzett jövedelmét.

12. Hamis számlák – Napjainkban egyre nagyobb fókuszban van a gazdasági

bűncselekmények felderítése, így egyre több módszert ismernek meg a

hatóságok, melyek az ezen bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára

mosására irányulnak. A következőkben néhány olyan technikát szeretnék

ismertetni, melyekben hamis számlák segítségével mossák tisztára az illegális

jövedelmeket.

a. Fiktív kereskedelmi ügylet – A javak szállítása nem történik meg, vagy a

szolgáltatások nem jönnek létre. Ezzel szemben a számlával a kezében a

pénzmosó igazoltan tudja átutalni az ellenértéket. Ezzel a módszerrel a

jogellenesen szerzett jövedelmet biztonságosan lehet mozgatni a vállalati

számlák között, fals profitot lehet létrehozni, vagy épp illegális tevékenység

elfedésére használni. A mai technológiai fejlődés lehetőséget ad hamis számlák

kiállítására vagy meglévő számlák módosítására, ugyanakkor nagyon könnyű

egy külföldi vállalatot alapítani, mely igazolja a kereskedelmi ügylet létrejöttét,

annak ellenére, hogy a javak mozgatása vagy a szolgáltatások teljesítése nem

történt meg. (OECD, 2009). Ez az ügylet gyakran akkreditívek használatával jön

létre. Ebben az esetben a pénzmosás elkövetője kapcsolatba lép egy külföldi

gazdasági társasággal, és szerződést köt szolgáltatás vagy áruszállítás létrejöttére

az akkreditív fejében. A külföldi vállalkozás bankja értesíti az ügyfél bankját -

mely jelen esetben a pénzmosó bankja - az akkreditív létrejöttéről, majd hamis

papírok bemutatásával igazolják a szolgáltatás létrejöttét, vagy az áruszállítás

megtörténtét. Az ügyfél (a pénzmosó) bankja jóváírja a számla összegét a cég

számláján, majd a jóváírás után a pénzmosó bankja értesíti a külföldi vállalat

bankját az összeg kifizetéséről, mely összeggel megterhelik a vevő számláját.

Ezután a vevő és a pénzmosó rendezik a szóban forgó összeg kiegyenlítését

egymás között, akár jutalék felszámításával is a külföldi vállalat részéről. A

pénzmosó így tudja igazolni bevételei egy részét, míg a külföldi vállalat fiktív

számlákkal gazdagodik. Ezt az ügyletet akár úgy is le lehet bonyolítani, ha a

mindkét vállalat a pénzmosó kezében, vagy közeli bizalmasai tulajdonában van,

így még a jutalék felszámolásától is eltekinthet a pénzmosó.

b. Radikális túl- vagy alulszámlázás – Az egyik legrégebbi módszer a

tisztességtelen úton szerzett jövedelmek határokon való áttranszferálására, mely

a mai napig megmaradt. Ha a pénzmosó két vállalatot alapít különböző

országokban, akkor a két vállalat között létrejövő tranzakciók során a jelentősen

túl- vagy alulárazott javakkal nem csak az illegális jövedelmét tudja igazoltan

tisztára mosni, de ugyanakkor az adóelkerülés lehetőségét is kihasználhatja a

tranzakcióval. Ebben az esetben különösképp feltűnő a pénzmosás és az

adóelkerülés összefonódása. (FATF, 2006)

c. Árumozgatással nem járó külkereskedelmi ügyletek – Szolgáltatásokhoz

kapcsolódó fizetések esetén alkalmazzák. A szolgáltatás ellenértékének

átutalásával a két ország közötti tranzakciókban szinte lehetetlen bebizonyítani

a szolgáltatás fals mivoltát. Jellemző jogcímek: tanácsadás, piackutatás,

marketing tevékenység.

d. Apport alul- illetve felülszámlázása – Hosszabb lefutású pénzmosási folyamat.

A cégalapítás során az apportba adott eszközt irreálisan felértékelik, majd a

szóban forgó vállalatot illegális úton szerzett jövedelemből vásárolja egy

stróman. A strómannak meg kell várnia, míg elévül a Valótlan érték megjelölése

nevű gazdasági bűncselekmény (Btk. 298/C §). A hatályos törvények szerint az

elévülés öt év, ennek letelte után egyszerűen felszámolják a céget.

13. Részvénytranzakciók – Együttműködő bróker segítségével, és strómanok

beiktatásával könnyen használható pénzmosási forma, mivel a részvények ára

szabad megállapodás tárgya, ezért azok alul- vagy felülárazásával jelentős

bevételt legalizálhat a pénzmosó. Mivel a tranzakciót nagyon gyorsan le lehet

bonyolítani interneten keresztül, ezért ennek követése különösen nehéz.

14. Deviza tranzakciók - Értékpapír vásárlásával párhuzamosan betétet helyeznek

el (annak az országnak a pénznemében, ahol a műveletet végrehajtják), amelyek

folyószámlahitel-fedezetként működnek valamilyen deviza-átutalás

ellenértékeként elszámolt összegre. Ezt követően a létrejött folyószámlahitel

összege egy újabb átváltás során deviza-átutalásként távozik, a folyószámla

hitelösszegét pedig lejáratkor nem törlesztik le.

15. Pénzintézetek megszerzése – A pénzmosás talán legtökéletesebb formája. Ha

egy bűnszövetkezet olyan kiterjedt tevékenységet végez, és akkora jövedelemre

tesz szert, hogy meg tudjon vásárolni, és üzemeltetni tudjon egy bankot, akkor a

bank tevékenységi körébe tartozó tranzakciókkal könnyedén igazolni tudják

minden illegális bevételüket.

3. A nemzetközi helyzet

A pénzmosás megelőzéséhez elengedhetetlen a hatékony nemzetközi együttműködés és

összefogás. Létfontosságú a pénzmosás felderítése szempontjából hogy megfelelő

információkat szerezzenek az illetékes hatóságok. Ebben az ügyfél azonosításnak

jelentős szerepe van. Két alaptípusa különböztethető meg a rendszereknek (A

Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a

Külügyminisztérium közös kiadványa, 2003):

Amerikai modell – Bizonyos értékhatár feletti készpénzes fizetés esetén a

szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van a hatóságok felé, valamint köteles

azonosítani a készpénzzel fizető ügyfelét. Ebben az esetben a szolgáltató minden

esetben köteles megtenni a bejelentést, nincs lehetősége mérlegelni.

Kontinentális modell – Egyes szakmák képviselői kötelesek azonosítani

ügyfeleiket például üzleti kapcsolat létesítése során. A szakma képviselőjének

megvan az a lehetősége, hogy mérlegeljen, mielőtt bejelentést tesz az illetékes

hatóságoknál, hogy megítélése szerint az ügyletek pénzmosás gyanúsak-e.

Mind az Európai Uniós mind a Magyarországi szabályozások a kontinentális rendszert

követik.

3.1 Európai Uniós szabályozások

3.1.1 Az Európai Tanács ajánlása

Az Európai Tanács által 1980. június 27-én elfogadott ajánlás volt az első uniós törekvés,

mely a pénzmosás elleni közös fellépésre irányult. Az ajánlás célja az illegális

jövedelmek külföldre szállításának és elhelyezésének megakadályozása volt, mivel e

jogszerűtlenül szerzett bevételek megnövekedett mértékben kerültek integrálásra a

gazdasági rendszerben, a bankrendszeren keresztül. A következő ajánlások voltak

hivatottak ezt megakadályozni:

a. Ajánlások a bankrendszer felé:

I. Ügyfél azonosítás a következő esetekben:

Számlanyitás

Páncélszekrény bérlés

Bizonyos összeghatár feletti készpénzes tranzakció, szem előtt

tartva a strukturálás lehetőségét

Meghatározott összeg feletti bankközi átutalás, szem előtt tartva

a strukturálás lehetőségét

II. A páncélszekrény bérlés csak megbízhatónak minősített ügyfelek

számára legyen elérhető

III. Azon bankjegyek lefoglalása, melyek szériaszámuk alapján bizonyítottan

bűncselekményhez kapcsolhatók.

IV. Az ügyfelekkel érintkező alkalmazottak megfelelő felkészítése a

személyi okmányok kezelésére és a gyanús magatartás felismerésére

b. Szoros nemzeti és nemzetközi együttműködés kialakítása többek között az

Interpol segítségével a bankrendszerek és a megfelelő hatóságok között, különös

tekintettel az igazoltan bűncselekményből származó bankjegyek követésére.

c. Olyan rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a bankjegyek szisztematikus

összehasonlítását a bizonyítottan bűncselekményekből származó bankókkal.

(Ministers, 1980)

3.1.2 Bécsi Konvenció

Az 1988 december 20-án Bécsben az ENSZ által létrejött egyezményt 67 ország írta alá,

ezen egyezmény aláíróihoz Magyarország 1989 augusztus 22-én csatlakozott. Az

egyezmény fellép a kábítószerek és pszichotrop anyagok forgalmazása ellen, és ennek

keretein belül a pénzmosás elleni harcra is kitér a 3., 5. és 7. cikkelyében. Az egyezmény

létrehozásában a magyar dr. Bayer István is részt vett. Az egyezmény a ratifikáló

országokban a banktitok enyhítését írja elő, tehát amennyiben a megfelelő szerv (bíróság

vagy más hatóság) előírja az ügyfél adatok szolgáltatását a büntető eljárás keretein belül,

a bankok nem hivatkozhatnak a banktitokra, hogy megtagadják az információnyújtást.

Felhatalmazza a nemzeteket, hogy más nemzeteket megkereshessenek annak érdekében,

hogy azonosítsák, nyomon kövessék, lefoglalják vagy befagyasszák a pénzmosás

elkövetése során használt eszközöket, egyéb tárgyakat és az illegális tevékenységgel

szerzett vagyoni értéket elkobozhassák. (UNODC, 1988) Ezen konvenció képezte az

alapját a FATF (Financial Action Task Force) megalapításnak.

3.1.3 Bázeli nyilatkozat

Az 1988 decemberében, Baselben kiadott nyilatkozat, melyet tíz ország képviselői írtak

alá, a Bankszabályzásról és a Felügyeleti gyakorlatról adott ki irányelveket. A bankok

és egyéb pénzügyi intézmények gyakran válnak résztvevővé a pénzmosási folyamatok

során akaratukon kívül. A nyilatkozat célja, hogy alapelveket fogalmazzon meg, melyek

a jövőben alapjául szolgálhatnak, hogy a bankok és pénzintézetek olyan hatékony

eljárásokat léptessenek életbe, melyek lehetővé teszik, hogy minden személy, aki üzleti

tevékenységet kíván folytatni, megfelelő azonosításon essen át, így a bankrendszerbe

vetett bizalom ne rendülhessen meg. A négy alapelv a következő:

Ügyfél azonosítása

Jogszabályok betartása

Együttműködés a hatóságokkal

Az Alapelvek Nyilatkozatához való csatlakozás (BCBS, 1988)

A Bázeli Bankfelügyeleti bizottság továbbá 1997-ben kiadta a „Hatékony bankfelügyelet

alapelvei”, és 1999-ben „Az alapelvekkel kapcsolódó módszertan” című ajánlásait.

3.1.4 Strasbourgi Konvenció

Az 1990. november 8-án aláírt egyezmény az Európai Tanács tagállamai között köttetett

a bűncselekményekből származó jövedelmek mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és

elkobzásáról. Az egyezmény fontos célkitűzése olyan irányelvek kidolgozása, melyek

segítik a nemzetközi összefogást a megfelelően működő pénzmosás elleni intézkedések

létrehozásában. A megállapodás lefektette a pénzmosás tevékenységének nemzetközileg

elismert tevékenységi körét a 6. cikkelyében:

Azon javak átalakítás vagy transzferálása, melyek bűncselekményből

származnak.

Az illegálisan szerzett vagyon valódi természetének, forrásának elleplezése,

átcsoportosítása és mozgása, valamint a hozzá fűződő jogok elleplezése,

eltitkolása.

Bűncselekményből származó dolog birtokba vétele.

Az egyezményben lefektetett bűncselekményben való részvétel, vagy a

bűncselekmények elősegítése.

Az egyezmény többek közt irányelveket fogalmaz meg a szorosabb együttműködés

elősegítése érdekében, valamint biztosítja, hogy a ratifikáló országok megtagadják az

együttműködést, amennyiben az ellentmond az ország jogszabályainak, kivéve a

banktitokra vonatkozó intézkedéseket. (COE, Convention on Laundering, Search,

Seizure and Confiscation of the Proceeds from Crime, 1990)

3.1.5 Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK)

„Az egységes közösségi fellépés hiánya oda vezethet, hogy a tagállamok a pénzügyi

rendszerük védelme érdekében olyan nemzeti szintű intézkedéseket fogadnak el, melyek

nincsenek összhangban az egységes piac megvalósításának igényével. Koordináció

nélkül a pénzmosók kihasználnák a Közösségen belüli tőke szabad áramlását, és a

pénzügyi szolgáltatások szabadságát.” (COE, 2012)

Az Európai Unió első, a tagállamai számára kötelező érvényű szabályozása a pénzmosás

ellen a következő célokat fogalmazza meg:

Az egységes közös piac által megteremtett előnyök, lehetőségek a bűnözők által

pénzmosásra való kihasználásának megakadályozása.

A tagállamok pénzmosás elleni intézkedéseinek összhangba hozása a szabad

piaccal.

Az Európai Unió szerves hozzájárulásának elősegítése a pénzmosás elleni

harcban.

Mivel a pénzmosás elősegíti a szervezett bűnözés továbbterjedését, ezért megelőzése és

visszaszorítása közösségi érdek, tehát az unió országainak közösen kell fellépnie, és

szoros együttműködésben harcolnia a pénzmosás ellen. Az egyezmény kötelezi a

tagállamokat a jogi rendszerek összehangolása mellett a pénzintézeti szabályozások

harmonizációjára. Az irányelv rendelkezései főleg a bankokra és pénzintézetekre

vonatkoztak, nagyban átemelve a bécsi konvenció vonatkozó meghatározásait a

pénzmosás definiálásával kapcsolatban, kiterjesztve azt azon vagyontárgyakra, melyek

alkalmasak lehetnek a pénzmosásra. Az irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy a

pénzmosást tiltsák meg, a pénzügyi szolgáltatók azonosítsák ügyfeleiket, vezessenek

nyilvántartást és dolgozzanak ki hatékony eljárásokat a védelem érdekében, valamint ez

az irányelv írja elő a közös pénzmosás elleni hatóság (Financial Intelligence Unit – FIU)

létrehozását. Előírja továbbá a bizonyos összeghatár feletti ügyletek során a

személyazonosság igazolását (15 000 ECU – az euró elődje), valamint a tagállamok

közötti információáramlást a pénzmosás megelőzése céljából, viszont ezeket az

információkat a tagállamok illetékes hatóságai nem adhatják ki harmadik félnek. Az

irányelv rendelkezéseit kiterjesztik más olyan szakmákra és vállalkozástípusokra is,

amelyek pénzmosási tevékenységre lehetőséget nyújthatnak. Az Irányelv 17. cikkelye

úgy rendelkezik, hogy 1993. január 1-jétől számított 1 év elteltével készítsen a Bizottság

jelentést az Irányelv megvalósításáról, és azt terjessze az Európai Parlament és a Tanács

elé. (COE, 1991)

3.1.6 Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK)

A 2001. szeptember 11-ei események hatására az Európai Unió felülvizsgálta a

pénzmosás ellen hozott irányelveinek hatáskörét, és továbbfejlesztette a már meglévő

irányelv rendelkezéseit. Az Uniós döntéshozó szervek felismerték, hogy a pénzügyi

rendszerrel való visszaélés a bűncselekményekből, vagy akár tiszta forrásból származó

pénzek terrorista tevékenységek megvalósítására való rendelkezésre állása egyértelmű

kockázatot jelent a pénzügyi rendszer épségére és normális működésére. A kiterjesztett

irányelv 2001. december 4-én jött létre, kitér a FATF ajánlásaira, és a bécsi konvencióra.

A bejelentésre kötelezettek körébe bevonja a jogászokat, közjegyzőket, könyvelőket,

könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlanügynököket és a műkincskerekedőket is.

(COE, 2001)

3.1.7 Az Európai Unió harmadik irányelve (2005/60/EK)

Az EU harmadik direktívája mely 2005. október 26-án született meg, összhangban van a

FATF 40 ajánlásával a pénzmosás ellen, valamint beemeli az uniós jogrendszerbe a 9

speciális ajánlást, mely a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására jött létre. Az

irányelv szerint a tagállamok kötelesek a terrorizmus finanszírozása ellen is fellépni, meg

kell fogalmazniuk a terrorizmus finanszírozásának tilalmát jogrendszerükben, valamint

meghatározza, mely magatartások esnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának

jogcíme alá.

„Ennek érdekében az új irányelv megelőző intézkedéseinek nem kizárólag a

bűncselekményből származó pénzek kezelésére kell kiterjedniük, hanem a jogszerűen

szerzett pénzeknek vagy vagyontárgyaknak terrorizmus céljaira történő gyűjtésére is.”

(Zsófia, 2008/1)

Az irányelv kiterjeszti a személyi hatályát az életbiztosítást közvetítőkre, a vagyonkezelő

társaságokra, a társasági szolgáltatást nyújtókra, valamint a nagy értékű árucikkek

kereskedőire, amennyiben a fizetés készpénzben történik, és meghaladja a 15 000 eurót.

Megjelenik a kockázat alapú megközelítés, mely szerint valamennyi a tevékenységhez

kapcsolódó tényezőt kell vizsgálni aszerint, hogy jelent-e pénzmosási vagy terrorizmus

finanszírozási kockázatot, vagy sem. Bevezet egy új meghatározást a PEP (Politically

Exposed Person), melybe azok a személyek tartoznak bele, akik magas rangú állami

pozíciókat töltenek be. Ezen személyek nagyobb kockázatot jelentenek pénzmosás és

terrorizmus finanszírozási szempontból. Megjelenik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás,

mely kimondja, hogy bizonyos esetekben nem kötelezőek a személyazonosság

igazolására vonatkozó előírások, és részletesen leírja, hogy mely esetekben

elhanyagolható a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat. Újdonság továbbá

a fokozott ügyfél-átvilágítás, mely az előbbivel ellentétben szigorítja az ügyfél

átvilágítási kötelezettséget azon ügyfelek esetében, melyek beleesnek a pénzmosás és

terrorizmus finanszírozás szempontjából kockázatosnak minősített kategóriába. A

tagállamoknak létre kell hozniuk egy FIU-t (Financial Information Unit) is, tehát egy

olyan szervezetet, amelynek országos egységként kell működnie, fő feladata pedig

információk gyűjtése, elemzése, és a megfelelő hatóságoknak történő továbbítása a

FIU.net portálon keresztül, hogy az összes tagállamból érkező információ segítse a közös

fellépést a pénzmosással szemben (III. fejezet, 21. cikk). Az irányelv rendelkezéseket

fogalmaz meg a tagállamok nyilvános adatszolgáltatásának kötelezettségére is, mely

szerint minden tagállam köteles évente közzé tenni a vizsgált esetek, a vádemeléssel

érintett, valamint az elítélt személyek számát, továbbá a befagyasztott, vagy lefoglalt

vagyon nagyságát. (COE, 2005)

A tagállamok 2007. december 15-ig voltak kötelesek hatályba léptetni azokat a

törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

az irányelveknek (és végrehajtó rendelkezéseinek) megfeleljenek. (Papp, Újváriné

Fejes, & Simonka, 2008)

3.1.8 Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK)

2015. május 20-án megszavazták az Európai Parlamentben a negyedik irányelvet a

pénzmosás, adósbűncselekmények elkövetése, és a terrorcselekmények

finanszírozásának hatékonyabb megakadályozása érdekében.

Az új irányelv legfőbb újítása a központi EU-s adatbank, melyben a vállalatoknak, egyéb

jogi személyeknek és a vagyonkezelőknek tényleges tulajdonosi körét kell feltűntetni, és

melybe megalapozott igény esetén magánszemélyek is bepillantást nyerhetnek.

A pénzmosás, a terrorizmus finanszírozás és szervezett bűnözés megelőzése közös érdek,

mivel fenyegeti az egész világpiaci rendszer stabilitását. Legfőképp a pénzügyi szektor

fejlődésére és megítélésére van káros hatással, de az egész gazdaságot visszaveti. Az

Európai Unió különösen kitett ennek a fenyegetésnek, mivel a Közös Piaccal együtt jár

a tőke szabad áramlása, és a pénzügyi szolgáltatásnyújtás szabadsága is, viszont az

országok közötti eltérő jogi háttér negatívan befolyásolja a hatékony fellépést az említett

bűncselekmények megakadályozására vonatkozóan. A negyedik irányelv célja, hogy

Uniós szintű, a tagállamokra kötelező érvényű szabályozásokat vezessen be, melyeket a

tagállamok kötelesek hatályba léptetni 2017. június 26-ig. Az irányelv rendelkezései

tagállami szinten szigoríthatóak.

Az irányelv megalkotása során a már meglévő három irányelv hiányosságainak

vizsgálata mellett, a FATF 2012 februárjában kiadott, a pénzmosás, a

terrorizmusfinanszírozás és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen irányuló

nemzetközi standardokat vette alapul.

Az irányelv újításai közé tartozik, hogy az árukereskedőkre és természetes jogi

személyekre is kiterjesztette a hatályát, amennyiben 10 000 eurót meghaladó összegben

teljesítenek vagy fogadnak el készpénzfizetést, a magas kockázat miatt.

Az irányelv hatálya alá vette az elektronikus pénztermékeket, figyelembe véve e

termékek egyre szélesebb felhasználását a gazdaságban. A bizonyítottan alacsony

kockázatú elektronikus pénztermékeket az irányelv kivonja az ügyfél-átvilágítási

kötelezettség alól az ügymenet meggyorsítása érdekében, viszont a kibocsájtó

felelőssége, hogy továbbra is figyelje az ügyleteket, melyeket az elektronikus

pénztermékekkel visznek végbe.

Az irányelv hatálya alá veszi az ingatlanügynököket és az ingatlan bérbeadással

foglalkozó ügynököket is. Továbbá a hatálya alá tartozónak veszi azon jogi hivatások

képviselőit, melyek részt vesznek pénzügyi vagy társasági tanácsadásban, vagy

adótanácsadásban, az ügyvédi titoktartás etikájának megfelelően.

Kiemelt fontosságú azon természetes jogi személyek azonosítása, melyek tulajdonosai,

vagy irányítást gyakorolnak az egyes jogi entitások felett. Ezt ki kell terjeszteni olyan

jogi entitásokra is, melyek más jogi entitások tulajdonosai. Az irányelv rendelkezései

szerint a tagállamoknak létre kell hozniuk olyan kötelezett szolgáltatókat, melyek

felkutatják a különféle jogi entitások mögött tulajdont, irányítást vagy befolyást gyakorló

természetes személyeket az átláthatóság érdekében. Az irányítást gyakorló személy lehet

olyan természetes személy, aki részvényesi megállapodás alapján gyakorolja a

befolyását, de olyan személy is, akinek joga van a vezető tisztségviselők kinevezésére.

A tagállami kötelezettségből kifolyólag létrehozott kötelezett szolgáltatók felelősségi

körébe tartozik, hogy pontos és naprakész információkkal rendelkezzen az egyes jogi

entitások, vállalatok nevével, címével, alapítóival és tulajdonosi szerkezetet igazoló

okirataival. Emellett folyamatos és naprakész információkkal kell, hogy rendelkezzenek

a vállalatok tényleges tulajdonosi szerkezetével, és ezeket az információkat egy központi

nyilvántartásban tárolják, mely elérhető a különféle jogi szervezetek számára, mind

tagállami, mind Uniós szinten. Természetesen a tárolt információkra teljes mértékben

vonatkozik az Uniós adatvédelmi szabályzat.

A vagyonkezelők számára is kötelező az általuk kezelt vagyontárgyak tulajdonosi

szerkezetének meghatározása, valamint az erre vonatkozó információk továbbítása az

illetékes hatóságok számára.

A szerencsejáték ágazat magas kockázatú szolgáltatást nyújt, amely könnyen

felhasználható pénzmosás céljából. A szabályozások, melyek erre az ágazatra

vonatkoznak, szigorításra kerülnek tagállami szinten 2017-es hatállyal. A szerencsejáték

ágazatra érvényes ügyfél átvilágítási küszöbérték 2 000 euróban kerül meghatározásra.

Az irányelv a teljes körű kockázatalapú megközelítést alkalmazza a kiadott

szabályozásokkal kapcsolatban, így az egyes ügyletek besorolása és szabályozása

változhat a megítélt kockázati szint alapján. Ezeket a besorolásokat a tagállamok

összhangban az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói

nyugdíj-hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal határozzák meg.

A Bizottság feladatai körébe tartozik az adatok független kezelése indokolt esetben az

adatok közvetítése az adott tagállami hatóságok felé, és hogy koordinálja a tagállami

lépéseket. Indokolt esetben a Bizottság feladata a témában jártas szakemberek

kinevezése, és a tagállami hatóságok fejlődéséhez szükséges információk biztosítása.

Fontos hogy az adatokat anonim módon kezeljék, és a tagállamok számára segítséget

nyújtsanak a kockázatértékelés bevezetésében, továbbá meg kell, hogy osszák a

tagállamokkal az újabb és újabb kockázatértékelési eredményeket. A Bizottság

hatáskörébe tartozik továbbá, hogy meghatározzák azon harmadik országokat, melyek

kiemelt fenyegetéssel bírnak az Uniós jogrendszerre, amely országokban fennállnak

olyan jogszabályi hiányosságok, melyek különösen kitetté teszik az országot a

terrorizmus finanszírozás és pénzmosás veszélyének. A fenyegetést jelentő harmadik

országokkal, tehát a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal való minden fajta

ügyletet fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettség terhel. Természetesen ezeket az

ügyleteket is be kell sorolni a kockázati szintjüknek megfelelő kategóriába, hogy ne

sérüljenek gazdasági érdekek, így az átvilágítási kötelezettség eshet fokozott átvilágítási

kötelem alá, de adott körülmények között az egyszerűsített átvilágítás is elegendő.

Fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettség vonatkozik minden olyan magánszemélyre, aki

jelentős közhivatalt tölt be, akár Uniós, akár nemzetközi szinten. Azon jelentős

közszereplők, akik korrupciónak különösen kitett országokban töltenek be közhivatalt,

fokozott figyelemmel kell, hogy átvilágításra kerüljenek. Ezek az intézkedések nem

szabad, hogy megakadályozzák a közszereplőkkel való üzleti kapcsolat létesítését, az

intézkedések megelőző, és nem büntető jellegűek.

Az üzleti tranzakciók hatékonyságának érdekében a kötelezett szolgáltató által nyújtott

ügyfél-azonosítást el lehet fogadni az üzletfelek között, megfelelő biztosítékok mellett,

amennyiben valamelyik fél az irányelv hatálya alá esik.

A tagállamoknak kötelezettségük, hogy létrehozzanak egy független és autonóm

pénzügyi információs egységeket, melyek összegyűjtik, és elemzik a kapott

információkat, hogy segítsék a tagállami hatóságok és a Bizottság munkáját az esetleges

fenyegetések felismerése céljából. A szolgáltatóegységek rendelkezésére kell bocsájtani

az önálló működésükhöz szükséges erőforrásokat, hogy működésük során ne legyenek

függő viszonyban egyik hatósági szervtől sem, a befolyásolás lehetőségének elkerülése

végett. Az információs egységekhez érkezett információk főként az irányelv hatálya alá

tartozó kötelezett szolgáltatóktól származnak. A szolgáltatóknak kötelességük minden

gyanús ügyletet jelenteni, mely átlépi az irányelvben meghatározott küszöbértéket, még

akkor is, ha nem jön létre tranzakció. A pénzügyi információs egységeknek bizonyos

fokig rendelkeznie kell önszabályzási jogkörrel, lehetőséget kel kapnia arra, hogy

eldöntse, szükség van-e bizonyos információk elemzésére, igénylésére, vagy

továbbítására.

Az irányelv kiemelten hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek összhangban kell

lennie az Európai Uniós adatvédelmi jogokkal, és az Alapjogi Chartával, és szigorúan

meg kell tiltani a személyes adatok kereskedelmi célból történő továbbértékesítését. A

kötelezett szolgáltatóknak öt éven keresztül meg kell őriznie az ügyfél-átvilágításból

származó információkat, az illetékes hatóságok számára könnyen hozzáférhető módon.

A kötelezett hatóságok feladatkörébe tartozik, hogy meghatározott időközönként

statisztikákat kell, hogy közzétegyenek, valamint visszajelzést kell tenniük a pénzmosás

és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos intézkedések hatékonyságáról, mind az

illetékes tagállami hatóságok számára, mind pedig az érintett Uniós szervezeteknek.

Minden olyan hitelintézet vagy vállalat, melynek a székhelye az Unióban van, és

fióktelepe vagy leányvállalata kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található,

köteles fióktelepében vagy leányvállalatában az Uniós szabályozásokat követni.

Amennyiben ez nem lehetséges az adott ország eltérő jogi szabályai miatt, a vállalatnak

vagy hitelintézetnek kötelessége értesíteni azon tagállami hatóságot, melyben a

székhelye van.

Uniós érdek hogy a kötelezett szolgáltatók, melyek ügyfél-átvilágítási tevékenységet

végeznek, együttműködjenek a tagállami hatóságokkal, bármely Uniós tagállam illetékes

hatósági szerve kér segítséget a szolgáltatóktól, hiszen mind a pénzmosás, mind a

terrorizmus finanszírozás transznacionális jelenség. Az Uniós Pénzügyi Információs

Egységek Platformja hivatott ezt az együttműködést elősegíteni és koordinálni. Az

információ áramlás elősegítése érdekében különösen javasolt az egyes tagállamokban

működő pénzügyi információs egységeknek a FIU.net használata, mely egy

decentralizált informatikai hálózat, melyet biztonsággal használhatnak az adatok

áramoltatásához.

Az irányelv előírja, hogy a tagállamok állapítsanak meg olyan szankciókat és

intézkedéseket, melyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek. Fontos azonban

hogy ezek az intézkedések és szankciók ne ütközzenek a nemzetközi jogba. A pénzügyi

szolgáltatókra vonatkozó standardoknak biztosítaniuk kell a betétesek, befektetők és

fogyasztók hatékony védelmét az Európai Unió keretein belül, így ezeket a

szabályozásokat harmonizálni kell az egész Unióban.

Az irányelv teret ad a tagállamoknak, hogy mindenfajta intézkedést, melyet az irányelv

előír, szigorítsanak, viszont e szigorításokat be kell jelenteni a Bizottságnak.

3.1.8.1 Ügyfél-átvilágítás

Az irányelv rendelkezései alapján a kötelezett szolgáltatóknak kötelességük, hogy

átvilágítási intézkedéseket foganatosítsanak, amennyiben

üzleti kapcsolatot létesítenek,

alkalmi ügyletek, melyek meghaladják a 15 000 eurós minimumot függetlenül

attól hogy egy összegben, vagy strukturálva viszik végbe, valamint az 1 000 eurót

meghaladó készpénz-átutalások végrehajtásánál

10 000 eurót meghaladó alkalmi ügylet esetén, amennyiben az üzletfél

készpénzben kíván fizetni

szerencsejáték-ügyletek során, amennyiben a nyereményfelvétel, vagy a tét

meghaladja a 2 000 eurót

minden olyan esetben mikor felmerül a pénzmosás vagy a terrorizmus

finanszírozás gyanúja.

valamint ha megkérdőjelezhető a korábban elvégzett ügyfél-azonosítás

valódisága.

Az ügyfél-átvilágítás rendelkezéseiben is vannak kivételt képző esetek, az alacsony

kockázatú tranzakciók esetén.

Az ügyfél átvilágítási intézkedések során azonosítani kell az ügyfelet, kilétét és az

azonosító dokumentumokat megbízható független forrásból származó adatok alapján

igazolni kell.

Az átvilágítás során azonosítani kell továbbá a tényleges tulajdonost illetve azt személyt/

személyeket, akik eljárhatnak a gazdasági társaságok nevében, és jelentős befolyást

gyakorolhat(nak). Értékelni kell az üzleti kapcsolat jellegét és célját, valamint az üzleti

kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni fennállása során, hogy megfelelnek e

a tranzakciók az üzleti kapcsolat jellegének. (COE, 2015)

3.2 Nemzetközi szervezetek

3.2.1 FATF

A FATF (Financial Action Task Force) egy kormányközi szervezet, melyet Párizsban,

1989 júliusában, a G7-ek csúcstalálkozóján hozták létre annak érdekében, hogy lépéseket

tegyen a pénzügyi intézmények és a bankrendszerek pénzmosásra történő felhasználása

ellen. A szervezet célkitűzése hogy szabványokat állítson fel, és olyan jogi, szabályozási

és operatív intézkedéseket terjesszen el, melyek hatásosak a pénzmosás, a terrorizmus

finanszírozása és egyéb kapcsolódó fenyegetések elleni harc során, mely tevékenységek

fenyegetik a nemzetközi pénzügyi rendszer integritását. A FATF tehát egy olyan

szervezet, mely azért dolgozik, hogy megteremtse a politikai környezetet és akaratot,

hogy a szabályozások bekerüljenek az országok jogrendszerébe. Fő feladatai az alábbiak

nemzetközi szabványok kidolgozása a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása

ellen;

a kidolgozott FATF szabványok teljesítésének ellenőrzése és értékelése;

tipológiai tanulmányok és elemzések készítése a pénzmosás és terrorizmus

finanszírozásának lehetőségeiről, módszereiről, technikáiról és trendjeiről;

reagálás az új, vagy kialakulóban levő fenyegető veszélyekre.

A FATF kifejlesztett egy ajánlás sorozatot, melyet nemzetközi standardként fogadnak el

a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása valamint a tömegpusztító fegyverek

elterjedése elleni küzdelemben. Az ajánlássorozat alapot szolgáltat a koordinált

fellépésre ezen erőszakos szervezetek fenyegetéseivel szemben, melyek a pénzügyi

rendszer integritását veszélyeztetik. Az 1990-ben kiadott ajánlásokat először 1996-ban,

majd 2001-ben és 2012-ben dolgozta át a szervezet.

A FATF folyamatosan megfigyeli tagállamaiban a szükséges intézkedések

végrehajtásának sikerességét, a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási technikák

fejlődését, és ellenintézkedéseket javasol, valamint segítséget nyújt a szükséges

intézkedések globális végrehajtásában. Más nemzetközi stakeholderekkel együtt a FATF

azért dolgozik, hogy meghatározza a nemzeti szintű gyengeségeket azzal a céllal, hogy

megakadályozza a nemzetközi pénzügyi rendszer helytelen használatát.

A FATF döntéshozó testülete három évente találkozik.

A szerteágazó feladatai elvégzésére a FATF három munkacsoportot hozott létre:

• jogi ügyekkel,

• pénzügyekkel,

• külkapcsolatokkal foglalkozó munkacsoport.

3.2.2 Egmont csoport

Az 1995-ben Brüsszelben az Egmont palotában alakult csoportnak hazánk is tagja.

Tevékenysége kimerül abban, hogy évente konferenciát szervez a tagországok számára,

illetve a saját fejlesztésű, az internet alapjain működő titkos számítógépes programban

összegzi a tagországok jogi szabályait, a jogalkalmazókról szóló információkat, illetve

az adatcsere lehetőségeit. Valamennyi tagállam létrehozta a pénzügyi hírszerző egységét

(FIU – Financial Intelligence Unit) a kapott információk gyűjtésére és elemzésére azzal

a céllal, hogy a pénzmosás megakadályozása és leküzdése érdekében összefüggést

keressen a gyanús pénzügyi műveletek és az alapul szolgáló bűnözői tevékenység között.

3.2.3 Moneyval

Az Európa Tanács által 1997 szeptemberében létre hozott szervezet. Célja, hogy

összefogja azokat a tagállamokat, amelyek nem tagjai az FATF-nak. Magyarország is

tagja a Moneyval-nak. Kétévenkénti plenáris ülésen vitatják meg, és fogadják el a

szakértők a tagországok közös kiértékelésének vázlatát. Vizsgálja és értékeli a

pénzmosással kapcsolatos jogalkotást, annak gyakorlatát, felülvizsgálja a pénzügyi

rendszerek szabályozását, és tanácsokkal látja el a tagállamok törvényhozó testületeit a

pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni hatékony fellépés fejlesztésére

vonatkozóan, kutatásokat végez a témában, valamint segíti a nemzetközi

együttműködést. (COE, Council of Europe, 2016)

3.2.4 Európai Csalás Elleni Hivatal (European Anti - Fraud Office, OLAF)

1999-ben alapították, az Európai Bizottság része, a közösségi pénzügyek

érdekfelügyeletének védelmét látja el. Küzd többek között a csalás, a korrupció, a

nemzetközi szervezett bűnözés, és egyéb jogellenes vagy szabálytalan tevékenységek

ellen. Az OLAF felelős továbbá az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások

kivizsgálásáért.

3.2.5 Europol (Európai Rendőrségi Hivatal)

Szakértő szervezet, melyet 1999-ben alapítottak. Tisztjeinek nincs letartóztatási joguk,

különböző nyomozásokban, vizsgálatokban, mint szakértők jelennek meg, helyszíni

támogatást nyújtanak, és információt szolgáltatnak. Az Európai Rendőrségi Hivatal az

egyik legnagyobb elemzési kapacitással rendelkező szervezet az Európai Unióban.

3.2.6 Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység)

A 2002-ben alapított Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) a tagállami

hatóságok között segíti a kooperációt, összehangolja a tagállamokon átívelő

nyomozásokat és bűntető eljárásokat, segíti a tagállamok bíróságainak közös munkáját

olyan esetekben melyekben joghatósági összeütközések merülnek fel, és elősegíti az

uniós jogi eszközök kidolgozását es végrehajtását.

4. A pénzmosás Magyarországon

Az Interpol definíciója szerint pénzmosásnak minősül „minden olyan cselekmény vagy

cselekvési kísérlet, amely arra irányul, hogy eltitkolja vagy elleplezze az illegális

forrásból szerzett javak eredetét, és azokat legálisan szerzett jövedelemként tűntesse fel.1

Magyarországon 1878 óta bűncselekmény a pénzmosás tevékenysége. A hazai

szakirodalomban Csemegei Károly írta le először részletesen a csempészárukkal

kapcsolatos pénzmosási folyamatot, majd Herczeg Ferenc folytatta a hazai pénzmosással

kapcsolatos jogesetek dokumentációját. A 19. század második felében elkövetett

nagystílű csalássorozat elkövetőjéről számolt be, aki leleplezése előtt magas jövedelmét

úgy igyekezett legalizálni, hogy évekig egy látszólag jelentős forgalmú, valójában

azonban díszletként funkcionáló, „fantom- ügyvédi irodát” működtetett.

A híres 1843. évi törvényjavaslat súlyos szankciót helyezett kilátásba azzal szemben is,

aki „valamely bűntett által szerzett vagyont, tudva, hogy az bűntett által szerzett, mástól

szándékosan átvesz és elrejt”.

A Büntető Törvénykönyvünk azóta is büntetni rendeli a bűnpártolás és orgazdaság

valamennyi formáját. A pénzmosás tényállásának önálló szabályozására kétségtelenül

szükség volt, ehhez a történelmi és gazdasági folyamatok egyaránt hozzájárultak. A

pénzmosás elleni szabályozás hazai története nem tekint vissza nagy múltra.

Az 1970-1980-as években a bankrendszer fejletlensége, és a forint konvertibilitásának

hiánya akadályozta meg a pénzmosást Magyarországon. A bankrendszer egyszintű volt,

a nemzetközi pénzmozgatás pedig néhány állami tulajdonban levő vállalat kiváltsága

volt. Sem tőzsde, sem valutaügyletek nem adtak lehetőséget a pénzmosásra. A

takarékbetétek minimálisak voltak, és csak magyar állampolgároknak lehettek betéteik.

A rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a tulajdonviszonyokat, amely változás a

viharos gyorsasággal zajló privatizáció folyamatában ment végbe. Az állami tulajdon

privatizációja szükségszerűen együtt járt bizonyos gazdasági bűncselekményekkel.

A bűncselekmények számának, és a kárérték nagyságának növekedése termelte ki azt a

vagyont, mely alapja lehet a pénzmosásnak. Ezzel párhuzamosan alakult át a teljes

1 http://www.interpol.int/Crime-areas/Financial-crime/Money-laundering

pénzügyi és bankrendszer. 1987. január 1-én az egyszintű bankrendszert felváltotta a

kétszintű. A banktitok tág értelmezése kedvező terepet jelentett, és így Magyarország

1993. és 1994. közt ideális pénzmosó terepként hírsült el.

- Nem volt azonosítási, bejelentési kötelezettség.

- Rendőrségi adatkérés során a banktitok érvényesült.

- Terjedt a szervezett bűnözés, és a rendőrség felkészültsége nem volt megfelelő.

- Megnyíltak a határok – kontroll nélküli átlépést biztosítva.

- A „tőkeéhség” miatt lehetővé vált az intenzív, nem ellenőrzött tőkebeáramlás.

Ezek a negatív jelenségek lépésre kényszeríttették az illetékeseket, így az 1994-ben

hatályba lépett Társulási Szerződés 86. cikkében kötelezettséget vállaltunk olyan

szabályozás bevezetésére, melyek egyenértékűek azokkal a szabályokkal, amelyeket a

Közösség és más, az e témával foglalkozó nemzetközi szervezetek (FATF) elfogadnak.

1994.évi XXIV. törvény (Pmt) volt az első jogszabály, mely a pénzmosás megelőzése és

megakadályozás tekintetében kötelezettségeket irt elő egyes szervezeteknek. E

szabályozás a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokkal – banki, biztosítási, befektetési

– foglalkozókra vonatkozik, de mintegy előremutatva, a játékkaszinók vonatkozásában

olyan személyeket is a szabályozása alá von, amelyek európai szinten csak a 2001/97

irányelvben jelentek meg. Sor került a Büntető Törvénykönyvben is a pénzmosás

bűncselekményként meghatározására és szankcionálására. Az 1994.évi IX. törvény 303

§-a pénzmosást a szervezett bűnözéssel legérintettebb területeken rendelte büntetni,

valamint a bejelentési kötelezettség elmulasztását szándékos és gondatlan elkövetés

esetén is. Magyarország csatlakozott továbbá a Strasbourgi egyezményhez (ennek

kihírdetéséről a 2000.évi CI törvény rendelkezik), amely a pénzmosásról és

bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szól.

Ezen intézkedések ellenére 2001. június végén Magyarország – elsőként és eddig

egyedüliként az OECD tagállamok közül – felkerült a FATF pénzmosási feketelistájára,

a nem együttműködő országok közé. A 2000. évi jogszabályok értelmében a csatlakozás

időpontjától nem lehetett volna bemutatóra szóló és jeligés takarékbetétkönyveket nyitni.

Ezt a megoldást a FATF nem tartotta kielégítőnek. (Gál, 2004)

A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően felgyorsult a pénzmosás elleni

szabályozás szigorítása, és megalkották a terrorizmus elleni küzdelemről, pénzmosás

megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról szóló 2001.évi LXXXIII.

Törvényt.

- Megszűnt az anonim betétek nyitásának lehetősége.

- Minden hitelintézet köteles volt a 2002. június 30. után névre szólóvá átalakított 2 millió

Ft-ot elérő vagy meghaladó betétek tulajdonosainak azonosító adatait az Országos

Rendőr-főkapitányságnak megküldeni.

- Értékpapírt sorozatban kibocsátani és nyilvánosan forgalomba hozni szintén csak névre

szólóan lehetett.

- 1 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű forintot vagy valutát határátlépés során a

vámhatóságnak azonosító adatok közlésével be kellett jelenteni.

Ezen intézkedések hatására 2002 júniusban Magyarország lekerült a Nem Együttműködő

Országok és Területek listájáról. 2003-ban új törvényt alkottak a pénzmosás

megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt. Így 2003-ban

megszüntették a korábbi, különleges figyelemmel kisérési mechanizmust is

Magyarországgal kapcsolatban. A FATF indoklása szerint Magyarország megfelelően

kezelte a problémásnak tartott területeket.

2007-től hatályos a magyar pénzmosás-ellenes szabályozás két törvényben, a Btk-ban

(1978. évi IV. törvény), és a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

2003. évi XV. törvényben található. A 2003. évi XV. törvényt felváltotta a 2007. évi

CXXXVI. törvény (PMT).

4.1 A Btk. XL fejezete a pénzmosásról, és annak elemzése

Pénzmosás

399.§ (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi

tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogyaa) az

ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy

ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott

büntetőeljárást meghiúsítsa,

b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett

változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog

található, eltitkolja vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből

származó dolgot

a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,

b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértéken más anyagi

javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó

dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából

a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez vagy pénzügyi

szolgáltatást vesz igénybe

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben

meghatározott pénzmosást

a) üzletszerűen

b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési

alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy

központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy

független biztosítás közvetítő illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztér,

magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték

szervezésével foglalkozó szervezet vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság

tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

d) hivatalos személyként vagy

e) ügyvédként

követik el.

(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

400.§ (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó

a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi

szolgáltatás vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt

a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési

alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy

központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy

független biztosítás közvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték

szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság

tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve

c) hivatalos személyként

követik el.

(3 ) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a

hatóságnál önként feljelentést tesz és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a

bűncselekmény még nem vagy csak részben fedezték fel.

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

401. § Aki a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és

megakadályozásával kapcsolatos törvényben előirt bejelentési kötelezettségének nem

tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

A terrorizmus finanszírozását a törvény önálló tényállásban szabályozza

318.§ (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy

gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást

anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista

csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg

vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öttől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő

(3) E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes

személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről

szóló, 2001.december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1.cikk 1.pontjában

meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.

Dinamikus pénzmosás (399. § (1) bekezdés)

A dinamikus pénzmosás során az elkövető a más által bűncselekményből szerzett

vagyont szándékoltan transzformálja. A vagyon átalakítása során személyváltozás nem

következik be, a vagyon birtokosa ugyanaz marad, csak a vagyontárgyak jellege változik,

például az illegális úton szerzett készpénzből luxuscikkek vásárlása, abban az esetben ha

a vásárló nem egyezik meg az illegális jövedelem létrehozójával. A vagyon átruházása

során az elkövető harmadik személlyel szerződést köt az illegális úton megszerzett

jövedelemre az azt megszerző megbízásából a jövedelem eredtének elleplezésének

céljából. Az illegális jövedelemmel kapcsolatban végzett bármely akár legális, akár

illegális pénzügyi tevékenység vagy szolgáltatásnyújtás törvénybe ütközik. Az illegális

jövedelem szándékos elleplezése egy aktív magatartást feltételez, mely során az elkövető

tisztában van a vagyontárgy illegális eredetével, annak eredetének és a jövedelem

létrehozójának személyét szándékosan leplezi el, tehát a jövedelmet aktívan rejti el a

hatóságok elől, míg az eltitkolás olyan passzív magatartás, melyet akkor követnek el, ha

a szóban forgó személy a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségét nem

teljesíti.

Statikus pénzmosás (399.§ (2) bekezdés)

A statikus pénzmosás során az elkövető a más által bűncselekményből szerzett vagyonnal

kapcsolatban nem követ el vagyon transzformációt. A statikus pénzmosást nem a

bűncselekmény elkövetője végzi. Példaképp felhozhatóak a széfekben tárolt illegális

jövedelmek, vagy akár az ügyvédi honorárium amennyiben az összeget átvevő

ügyvédnek tudomása van az összeg illegális eredetéről.

Saját pénz mosása (399.§ (3) bekezdés)

A saját pénz mosása során az elkövető a saját maga által illegálisan szerzett vagyon

eredetét leplezi el. Ha az elkövető saját, akár legálisan működő gazdasági

tevékenységébe fekteti az illegálisan szerzett jövedelmét. Ez az egyik legelterjedtebb

pénzmosási forma, ide sorolhatjuk az adóelkerüléssel szerzett nyereség visszaforgatását

a saját vállalkozásba, mely talán a legelterjedtebb Magyarországon. További példaként

említhetjük az akkreditívek felhasználását, A saját pénz mosása dinamikus tevékenység,

minden olyan jogállás, mely jellemző a dinamikus pénzmosásra itt is büntetendő, azzal a

különbséggel, hogy az elkövető a saját maga által végzett illegális tevékenységéből

származó jövedelmét használja fel, és nem alkalmaz külső személyt a pénzmosás

elvégzésére. Saját pénz mosása során mind a gazdasági tevékenységen keresztül történő

pénzmosás, mind pedig pénzügyi tevékenység vagy szolgáltatás igénybevétele a

törvénybe ütközik.

Gondatlan pénzmosás (400.§)

Azon gazdasági szereplők, melyeknek tevékenységi köréből fakadóan kötelesek lettek

volna felismerni a pénzmosási tevékenységet, de gondatlanságból mégis elkövették azt,

a törvény értelmében felelősségre vonandóak.

Ha a gondatlan pénzmosást elkövető később felfedezi, hogy az összeg melyet kezelt,

illegális forrásból származik, és ezután bejelentést tesz az illetékes hatóságnál, akkor

mentesül a felelősségre vonás alól. (Dr. Bálint, 2016)

5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás

Elleni Információs Iroda

A Nemzeti Adó és Vámhivatal a 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 29.

§ (5) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján létrehozta Pénzmosás Elleni Információs

Irodát. A törvény az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/ek irányelvének hatályos

rendelkezéseit emelte be a magyar törvényekbe. A harmadik irányelv IV. fejezetének 33.

cikkelye írja elő, hogy a tagállamok, kötelesek gondoskodni arról, hogy legalább éves

szinten közzétegyenek egy átfogó statisztikát, mely tartalmazza legalább a FIU-nak

bejelentett gyanús ügyleteket és a bejelentésekre érkezett visszajelzéseket, a

vádemeléseket és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos

bűncselekmények elkövetéséért elítélt személyek számát, a személyazonosságuk

felfedése nélkül, és az elkövetőktől lefoglalt vagy elkobzott vagyon összegét. A

pénzmosás és terrorizmus finanszírozás gyanúja miatt lefoglalt vagyon nagyságát külön

fel kell tüntetni az éves statisztikai jelentésekben. Az éves statisztikák felülvizsgálatának

eredményét is köteles vezetni az illetékes hatóság, valamint ezeknek a konszolidált

felülvizsgálatoknak az eredményét is köteles mindenki számára elérhető formában

közzétenni. (COE, 2005)

A pénzmosás elleni egységes fellépés nemzetközi igény lett a globalizáció során, és

emiatt a nemzetközi igény miatt alapították meg 1989-ben a Pénzügyi Akciócsoportot

(Financial Action Task Force, FATF). A szervezet ajánlásait beilleszti az Európai Unió

mint szupranacionális szervezet a saját jogalkotási folyamatába. Hazánk az Unió

tagjaként a Pmt. (2007. évi CXXXVI. Törvény) hatályba helyezésével emelte át a

hatályos Uniós jogalkotás rendelkezéseit, amely a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás,

valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló

2005/60/EK irányelvet ülteti át a nemzeti jogrendszerbe.

A Pmt. hatályos rendelkezéseinek megfelelően ha bármely pénzügyi vagy nem pénzügyi

szolgáltató működése során felmerül olyan körülmény, amely a pénzmosásra vagy

terrorizmus finanszírozásra utalhat, a szolgáltató köteles bejelenteni azt. A bejelentési

kötelezettség teljesítése során beérkezett információkat dolgozza fel a Pénzmosás Elleni

Információs Iroda. A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során

összegyűjtött adatokat, valamint a gyanús körülmény pontos kifejtése, ami miatt a

bejelentést megtette a szolgáltató. A bejelentés 2008. december 15-étől csak elektronikus

formában érkezhet be az Információs Irodához.

A 2013. július 1-jén hatályba lépett törvény-módosítás a több esetben is módosította a

2007. évi CXXXVI. törvényt számos rendelkezésében. Módosította az ügyfél, az üzleti

kapcsolat, és a tényleges tulajdonos fogalmát.

A törvény kiegészült: a pénzmosás (Btk.), a terrorizmus finanszírozása (Btk.), a külföldi

pénzügyi információs egységként működő hatóság fogalmával, és a pénzügyi

információs egységként működő hatóság fogalma is módosításra került.

5.1 A 2008-2014-ig tartó időszak adatainak elemzése

Dolgozatomban a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2008tól –tehát az iroda

alapításától- a 2014ig kibocsájtott statisztikai adatokat szeretném elemezni, különös

tekintettel a pénzügyi szolgáltatóktól beérkezett adatokra. A pénzmosás elleni

információs iroda tevékenysége kezdetekor 2008-ban összesen 10 091 darab bejelentés

érkezett az irodához, melyből 9 680 darab bejelentés érkezett a kötelezett szolgáltatóktól,

402 felügyeletet ellátó szervektől, Pénzügyi Szervezet Állami Felügyeletétől 1, területi

ügyvédi kamaráktól pedig 8 bejelentés érkezett.

A Pénzmosás Elleni Információs Irodához (korábban Pénzügyi Információs Osztály)

érkezett bejelentések az Iroda 2008-as kimutatásai alapján a legtöbb bejelentés mintegy

80% a bankoktól érkezett. Ezt követik a pénzváltóktól érkezett bejelentések. Ez a két

szolgáltató típus így a bejelentések 90%-át teszik ki.

3. ábra A szolgáltatóktól érkezett bejelentések 2008

Forrás: Éves jelentés, A Pénzügyi Információs Osztály Éves Jelentése a 2008 - 2014. évre vonatkozóan

A 2008as adatok alapján még a két számottevő bejelentő a szolgáltatók közül a

takarékszövetkezetek (3,62%) és a befektetési szolgáltatók (3.82%) tehát legfőképp azok

a szolgáltatók, melyek nagyobb méretűek, és nincsenek különösebb függőségi

viszonyban az egyéni ügyfelektől.

A bejelentések száma a vizsgált évek során a 2013.-mas évben emelkedett meg

jelentősen, az előző évhez képest, 67%al nőtt a bejelentések száma, és a 2013mas évben

haladta meg egyedül a bejelentések száma a 2008-as bejelentések számát 33%al.

4. ábra Az összes szolgáltatótól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között

Forrás: Saját szerkesztés

A vizsgált 6 év során az összes bejelentés 85%-a érkezett bankoktól, a vizsgált években

a bankoktól érkezett bejelentések aránya 2008-ban volt a legalacsonyabb (80%), és a

2013-as bejelentések között volt a legszámottevőbb mintegy 90%-al.

Kijelenthetjük hogy a bankok teljesítik legnagyobb arányban bejelentési

kötelezettségüket. Ez következhet a bankok nagyságából, tőkeerősségükből, és

függetlenségükről, abból hogy nincsenek ráutalva az egyes ügyfelekre. A banki

szolgáltatóknál ezen kívül megtalálható egy olyan kötelező standard folyamat, melyet

minden új ügyfélnél alkalmazni kell az ott dolgozóknak, tehát a rendszerbe be vannak

építve bizonyos szűrők, melyek azonnali bejelentéssel járnak.

0

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000

14,000

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Szolgáltatóktól érkezett bejelentések összesen

5. ábra A bankoktól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között

Forrás: Saját szerkesztés

A banki szolgáltatók több esetben is kötelesek jelenteni a gyanús ügyleteket. Az

alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatom a legjellemzőbb okokat, mely alapján

bejelentés érkezhet egy bankhoz.

Strómanok. Ha a bankszámla-nyitáskor az ügyintézőben felmerül a gyanú hogy

az eljáró személy nem a saját nevében jár el, nincs tisztában a cég adataival illetve

a számlanyitást és/vagy egyéb a cég pénzügyeihez kapcsolódó ügyeket nem a

céghez köthető személy intézi.

Offshore ügyletek, amennyiben az offshore cég tulajdonosa nem azonosítható

egyértelműen az ügyfél-azonosítási folyamat keretében, valamint ha az

ügyletekről nem tud a számla tulajdonosa nem tud kielégítő magyarázatot adni.

Gyanús ügyletek a vállalkozás működési szintjén

o Ha a vállalat számlájára ismételten megegyező összegeket írnak jóvá, és

ezeket az összegeket rövid időn belül továbbutalják, vagy készpénzben

felveszik.

o Nincsenek meg a normális vállalkozási ügymenetre vonatkozó jellemző

tranzakciók (bérkifizetés, működési költségek kiegyenlítése, adófizetési

költségek hiánya vagy feltűnően alacsonyak)

o A vállalkozás tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban

jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működik. A

gazdasági társaság tevékenységei az ÁFA, illetve társasági adó-fizetési

kötelezettségének minimalizálására irányulnak. Ezzel a tevékenységi

formával elsősorban a következő területeken jellemző: média-, reklám-,

-

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000

14,000

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Bank

marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás,

őrzővédő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltető, takarító

szolgáltatás.

o A vállalkozás egyik tagja vagy vezető tisztségviselője rendszeresen nagy

összegeket utal a saját lakossági bankszámlájára a cég partnereitől, hogy

megakadályozza az azonnali beszedési megbízást amit a vállalat számlára

kötöttek.

o Adóparadicsomként nyilvántartott országokba bejegyzett vállalatok

fiókvállalatainak magyarországi hitelintézetnél vezetett számláira

rendszeresen külföldre utalnak át, illetve külföldről érkeznek jóváírások.

Ezek a számlák jellemzően a pénz közvetítésére szolgálnak.

Gyanús ügyletek a természetes személyek esetében

o Rendszeresen nagy összegű ki és befizetések végrehajtása esetén, ha a

természetes személy vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa az adott

társaságnak. Növeli a gyanút ha ezeket az ügyleteket készpénzben

bonyolítja le a szóban forgó természetes személy.

o A gyanús ügyleteket folytató természetes lehet az, aki rendszeres nagy

összegű befizetést hajt végre forintban vagy devizában más nevén lévő

lakossági számlákra, majd a befizetett összegeket rögtön továbbutalják

külföldi székhelyű vállalkozásoknak. (Dr. Vilmányi, 2016)

6. ábra A pénzváltóktól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között

Forrás: Saját szerkesztés

A pénzváltóktól érkezett bejelentések száma a vizsgált évek során drasztikusan csökkent,

a bejelentések aránya az összes bejelentésből a kezdeti 10%-ról a 2013-2014es évekre

visszaesett 1-1,5% közé. Mivel a jogszabályi háttér nem enyhült a pénzváltókat érintő

kötelezettségek tekintetében, és a bejelentések száma egyenletesen csökkenő tendenciát

mutat az évek során, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ügyfelek szokásai

megváltoztak a pénzváltó irodákkal kapcsolatban.

7. ábra A biztosítási szolgáltatóktól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között

Forrás: Saját szerkesztés

A biztosítási szolgáltatókhoz beérkezett bejelentések száma jelentősen megnőtt 2013

során, míg a vizsgált időszak első 4 évében a 100 és 200 darab között volt, 2013-ban és

-

200

400

600

800

1,000

1,200

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Pénzváltók

-

100

200

300

400

500

600

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Biztosítási szolgáltatók

azt követően meghaladta az 500 darabot. A bejelentések arányaiban már a 2009-től

számottevő emelkedés tapasztalható 2008-hoz képest, de a 4%-ot csak 2013-ben és az

azt követő évben haladta meg a bejelentések aránya, olyannyira hogy 2014-re ez a

szolgáltatási forma lett arányaiban a második legnagyobb bejelentő.

A 2013-mas információk a legjellemzőbb gyanús tevékenység, mely alapján bejelentés

érkezett olyan életbiztosítási szerződés kötése melynél a szerződő fél részlegesen vagy

teljesen visszavásárolja az életbiztosítást racionális gazdasági indok nélkül.

A vizsgált időszakban

a takarékszövetkezetek

bejelentési aránya

mindvégig 3% körül

mozgott, tehát bár a

bejelentések száma

visszaesett a 2009es

évben, ez a visszaesés

nem vezethető vissza

kizárólagosan a

szolgáltatók bejelentési kötelezettségének elmaradására, hiszen 2009-ben számottevő

visszaesés volt tapasztalható az összes bejelentést vizsgálva is, hiszen a 2008-as

bejelentéseknek csak az 56%-át érte el a bejelentések mennyisége.

Az egyéb pénzügyi

szolgáltatók jóvoltából

érkezett bejelentések

száma hasonlóan a

biztosítási

szolgáltatókhoz, a

2013-mas jogszabály-

változtatások hatására

jelentősen

megnövekedett, a

legalacsonyabb 2009-es bejelentési mennyiséghez (28 darab) képest, 2014ben 384-re

nőtt a bejelentések száma, arányaiban pedig az egyéb pénzügyi szolgáltatóktól érkezett

-

100

200

300

400

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Takarékszövetkezetek

-

100

200

300

400

500

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Egyéb pénzügyi szolgáltató

9. ábra Az egyéb pénzügyi szolgáltatóktól érkezett bejelentések

száma 2008 és 2014 között

Forrás: Saját szerkesztés

8. ábra A takarékszövetkezetektől érkezett bejelentések száma 2008 és

2014 között

Forrás: Saját szerkesztés

be a harmadik legtöbb adat, az ebben a szaktorban tevékenykedő szolgáltatók a

bejelentések 4%át adták az említett évben.

.A vizsgált időszakban feltűnő volt, hogy bár ma Magyarországon a nyilvántartásba vett

könyvvizsgáló irodák száma meghaladja a 300-at is, mégis a vizsgált időszakban a

könyvvizsgálóktól érkezett bejelentések aránya az összes bejelentés 0.02%-ára tehető,

ehhez képest a könyvelőktől érkezett 58 bejelentés is csak az összes bejelentés 0.1%-a.

6. Összegzés

A pénzmosás napjaink harmadik legnagyobb üzlete, és megoldása égető problémát jelent

a világgazdaságban. A globalizáció új lehetőségeket kínál a bűnözőknek a pénzmosásra,

így csak az egységes nemzetek közötti egyezményekkel lehet fellépni a globális

pénzmosási folyamatok ellen. A terrorizmus erősödésével párhuzamosan azt látjuk, hogy

egyre több nemzetállam hajlik az együttműködésre, és egyre több nemzetközi

kooperációs törekvés valósul meg. Az Európai Unió is belátta azt, hogy közös

intézkedések nélkül nem lehet hatékonyan fellépni sem a tagállamokban tevékenykedő

szervezett bűnözőkkel szemben, sem pedig a terrorszervezetekkel szemben. Egyre

nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi szervezetek, mint például a FATF, a

nemzetállamoknak való segítségnyújtásban, és az országokon átívelő egyezmények

kidolgozása során. A nemzetközi egyezmények és felügyeleti szervek megerősítésére

van szükség, hiszen míg a szervezett bűnözők és a terrorszervezetek egyik pillanatról a

másikra létrehoznak és megszűntetnek egy fedőcéget a világ másik felén, addig az

ezekkel a csoportokkal harcoló bírósági és rendvédelmi szervek hónapokig tartó

bürokráciai procedúrával tudják megszerezni a terhelő bizonyítékokat, így a fellépésük

lassú és nehézkes.

A pénzmosás elleni fellépés egyre célzottabb és erőteljesebb, elég csak az Európai Unió

negyedik irányelvét megvizsgálnunk, hogy meglássuk a törekvést a tagállamokban az

egységesebb és átláthatóbb pénzügyek irányába.

A magyar szolgáltatók vizsgálatával világossá vált, hogy a pénzmosással kapcsolatos

bejelentések 80-90%-át a bankok szolgáltatják. A bankok bejelentésének száma, méretük

mellett, a számítástechnikai fejlettségükből, és a tőkeerősségükből fakadó viszonylagos

függetlenségükből is adódhat. A különböző szolgáltatóktól érkezett bejelentések

vizsgálata során feltevésem - mely szerint a hazai számviteli szakemberek hatásosan

tudnak fellépni a pénzmosás ellen - megdőlt, hiszen a könyvelők, könyvvizsgálók és

adószakértők által érkezett bejelentések az összes bejelentés 0.13%át adták.

Véleményem szerint hatásosabb lenne a fellépés a hazai pénzmosás ellen, ha a számviteli

szakembereket is érdekelté tenné a pénzmosás bejelentésére, valamint támogatni kellene

a számviteli szakemberek számítástechnikai fejlesztéseit, hiszen fejlett technikával a

szakemberek is könnyebben szűrik ki a pénzmosás-gyanús ügyleteket.

Jelen dolgozat megismertette az Olvasót a pénzmosás gazdasági és jogi

megközelítésével, legelterjedtebb modelljeivel, meghatározta a pénzmosás fogalmát és

bemutatott néhány pénzmosási technikát. Bemutatásra kerültek a nemzetközi

egyezmények, és részletesebben megvizsgálta az Európai Uniós egyezmények és

irányelvek különös tekintettel a negyedik irányelv rendelkezéseire, mely hatással lesz a

hazai jogszabályok 2017-es változására is. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda

statisztikai adatainak szekunder vizsgálatával képet kaphatott az Olvasó a magyarországi

pénzmosás gyanújából történt bejelentések összetételére.

7. Irodalomjegyzék

A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a

Külügyminisztérium közös kiadványa. (2003). A pénzmosás megelőzése és

megakadályozása. Európai Füzetek, 2-36.

BCBS. (1988). Prevention of criminal use of the banking system for the purpose of

moneylaundering. Bázel: BCBS.

COE. (1990). Convention on Laundering, Search, Seizure and Confiscation of the

Proceeds from Crime. Strasbourg: Council of Europe.

COE. (1991). Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK). Luxemburg: Európai

Tanács.

COE. (2001). Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK). Brüsszel: Európai

Tanács.

COE. (2005). Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK Irányelve . Strasbourg:

Európai Tanács.

COE. (2012). Első Bizottsági jelentés a Pénzmosási Direktíva (91/308/EEC)

megvalósításáról. Brüsszel: Európai Bizottság.

COE. (2015). Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK). Strasbourg: Európai

Tanács.

COE. (2016. 03 27). Council of Europe. Forrás: Council of Europe Web site:

https://www.coe.int/t/dghl/monitoring/moneyval/About/About_MONEYVAL_e

n.asp

Crime, U. N. (2011). Estimating illicit financial flows. Vienna.

Dictionary, O. E. (2004). Oxford English dictionary online. Calgary: Mount Royal

College Lib.

Dr. Bálint, P. (2016. 04 04). Magyar Bírói Egyesület. Forrás: Magyar Bírói Egyesület

Web site:

http://www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20p%C3%A9nzmos%C3%A1s%

20szab%C3%A1lyoz%C3%A1sa%20az%20%C3%BAj%20magyar%20Btk.-

ban.pdf

Dr. Vilmányi, Á. (2016. 04 20). Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda . Forrás: Dr. Vilmányi

Adószakértő Iroda Adójogi blogja: http://www.drvilmanyi.com/2015/05/mikor-

kerulhetunk-banki-ugyleteink.html

FATF. (2006. 06 23). FATF. Forrás: FATF-GAFI: http://www.fatf-

gafi.org/media/fatf/documents/reports/Trade%20Based%20Money%20Launderi

ng.pdf

Gál, I. (2004). A pénzmosás. Budapest: Complex Kiadó.

Ministers, C. o. (1980). Recommendation No. R (80) 10 of the Committee of Ministers

to Member States on Measures against the Transfer and the Safekeeping of

Funds of Criminal Origin. Strasbourg: Council of Europe.

Molnár, C. (1999). Néhány gondolat a pénzmosásról. ORKF Tájékoztató(2), 6.

OECD. (2009). Money Laundering Awareness Handbook. Párizs: OECD.

Papp, Z., Újváriné Fejes, R., & Simonka, G. (2008). A pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény. A

pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadáPénzügyi

szemle, 53.évf 2.sz 2008, 293-316.

portfolio.hu. (2014. 03 30). Portfolio. Forrás: Portfolio:

http://www.portfolio.hu/vallalatok/igy_rejtegetik_kulfoldon_a_penzuket_a_ceg

ek.196704.html

Reuter, P., & Truman, E. M. (2004). Chasing Dirty Money. Washington D.C: Institute

for International Economics. Forrás: Peterson Institute for International

Economics Web site:

https://piie.com/publications/chapters_preview/381/3iie3705.pdf

Robinson, J. (1996). A pénzmosoda. Budapest: Park Kiadó.

Schneider, F., Dreer, E., & Riegler, W. (2006). Geldwäsche. Wiesbaden: Gabler

Verlag.

Szilágyi, Z., & Veress, Z. (2005). A marketing alapjai. Perfekt.

UNODC. (1988). United Nations Convention against Illicit Traffic in Narcotic Drugs

and Psychotropic Substances. Bécs: UNODC.

US Congress, &. U. ((1986)). Anti-Drug Abuse Act of 1986.

Valsamis, M. (2003). Money Laundering Counter-measures in the European Union.

The Hague: Kluwer Law International.

Vidékiné Farkas, A. (1995). A pénzmosásról. Ügyészek lapja(2.), 21.

Zsófia, P. (2008/1). Az Európai Unió pénzmosás elleni második és harmadik

irányelvének eltérő rendelkezése. Iustum Aequum Salutare, 137-155.

8. Mellékletek

A mintaszabályzat mellékletként tartalmazza az alábbiakat:

1. Az ügyfél-átvilágítás formanyomtatványa;

2. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt

közszereplőnek minősül-e;

3. Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó

formanyomtatvány;

4. Pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségei;

5. Összesítés a Pénzmosás Elleni Információs Iroda statisztikai adatairól, 2008 és

2014 között a szolgáltatók által tett bejelentésekről éves bontásban.

1. számú melléklet

Ügyfél-átvilágítási adatlap

a 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

(formanyomtatvány)

I./1. A természetes személy ügyfél/az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró

természetes személy adatai:

(Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni

szükséges) 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van

házassági név:

1. lakcím:

2. állampolgárság:

3. azonosító okmány száma, annak típusa:

4. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:

5. születési hely, idő:

6. anyja születési neve:

I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai:

1. név, rövidített név:

2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep

címe:

3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat

száma/nyilvántartási szám):

4. főtevékenysége:

5. képviseletre jogosultak neve, beosztása:

6. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:

II. A tényleges tulajdonos (több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében

külön-külön kitöltendő)

(Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője

köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosainak alábbi adatairól)

1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:

2. lakcím:

3. állampolgárság:

4. azonosító okmány száma, annak típusa:

5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:

6. születési hely, idő:

7. anyja születési neve:

----------------------------------------------------

Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása vagy Az adatok rögzítése az

ügyfél Pmt. 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került

rögzítésre

Természetes személy ügyfél esetében:

Alulírott ………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat

létesítésekor saját nevemben és érdekemben járok el.

…………………………………….

aláírás

Alulírott………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat

létesítésekor az alábbi személy(ek) nevében és/vagy érdekében járok el.

1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:

2. lakcím:

3. állampolgárság:

4. azonosító okmány száma, annak típusa:

5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:

6. születési hely, idő:

7. anyja születési neve:

…………………………………….

aláírás

III. Egyéb 1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama: 2. a

teljesítés körülményei (hely, idő, mód): 3. a pénzeszközök forrására vonatkozó

információk:

2. számú melléklet

N Y I L A T K O Z A T

(A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról,

hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.)

Alulírott …………………………………………. (ügyfél képviseletében eljáró

személy1) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése előírásának

megfelelően nyilatkozom arról,

- hogy…………………………………. (tényleges tulajdonos1) saját országának joga

alapján az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt

közszereplőnek, vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minősül, vagy kiemelt

közszereplővel közeli kapcsolatban áll.

Kiemelt közszereplők.

a) államfő, kormányfő, miniszter, államtitkár,

b) országgyűlési képviselő,

c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen

fellebbezésnek helye nincs,

d) számvevőszék elnöke, számvevőszék testületének tagja, a központi bank

legfőbb döntéshozó szervének tagja,

e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti

rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai,

f) többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő

testületének tagja,

g) kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, élettársa,

h) kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy.

Közeli hozzátartozó a Ptk szerint meghatározott közeli hozzátartozó.

Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a felsorolt pozíciókban lévő személlyel

közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi

személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a felsorolt

pozíciókban említett személy javára hoztak létre.

- hogy a fentiekben leírtakra tekintettel ………………………………..(tényleges

tulajdonos1)nem minősül kiemelt közszereplőnek.

1

Amennyiben a természetes személy ügyfél, vagy az ügyfél képviseletében eljáró

személy saját magára vonatkozóan nyilatkozik a megfelelő helyekre azonos név kerül

beírásra.

(A megfelelő rész aláhúzandó!)

Kelt.:

……………………………

ügyfél álírása

3. számú melléklet

BEJELENTÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY RÉSZÉRE

a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről, körülményről

1. Az észlelő neve, beosztása:

................................................................................................ 1.1. Az észlelés

időpontja: ......................................................................................................

1.2. A bejelentés időpontja:

....................................................................................................

2. A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai

A. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatai:

1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:

.................................... 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási

hely is): ......................................

.......................................................................................................................................

.......... 3. állampolgárság:

................................................................................................................... 4.

azonosító okmány száma, annak típusa:

............................................................................. 5. születési hely, idő:

..............................................................................................................

6. anyja születési neve:

...........................................................................................................

B. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél)

adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni)

1. név, rövidített név:

..............................................................................................................

2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep

címe:

.......................................................................................................................................

............................................................................................................................................

.....

3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló

határozat

száma/nyilvántartási szám):

.................................................................................................... 4. főtevékenysége:

.................................................................................................................. 5.

képviseletre jogosultak neve, beosztása:

............................................................................

C. A tényleges tulajdonos adatai:

1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:

....................................

2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is):

.......................................................................................................................................

3.állampolgárság:..........................................................................................................

4. azonosító okmány száma, annak típusa....................................................................

5. születési hely, idő:.....................................................................................................

6. anyja születési neve:.................................................................................................

D. Egyéb üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama:

………………………………………………………………………………………

…

3. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tranzakció(k)

leírása, valamint a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozásra utaló adat,

tény, körülmény ismertetése:

……………………………………………………………………………………………

A kijelölt személy részére történő átadás időpontja: …………………………….

Átvétel igazolása: …………………………………………………………………..

4. számú melléklet

A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége:

Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi

Hivatala Pénzmosás Elleni Információs

Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42.

Telefon: 06-1-4309-466; Fax: 06-1-4309-305

E-mail: fiu@nav.gov.hu

Honlap: www.nav.gov.hu/nav/penzmosas

5. számú melléklet

Összesítés a Pénzmosás Elleni Információs Iroda statisztikai adatairól, 2008 és

2014 között a szolgáltatók által tett bejelentésekről éves bontásban

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Bank

7,730

4,500

6,315

5,401

6,753

11,443

8,055

Takarékszövetkezet

350

129

210

213

252

350

241

Egyéb hitelintézet

85

8

26

26

34

57

72

Pénzváltó

981

416

352

225

257

119

148

Egyéb pénzügyi

szolgáltató

51

28

42

38

108

253

384

Befektetési

szolgáltató

370

166

72

32

57

53

136

Biztosítási

szolgáltató

83

134

155

223

194

539

543

Árutőzsdei

szolgáltató - - - - - - -

Önkéntes kölcsönös

biztosítópénztár

7

3 -

1

2

5

3

Postai szolgáltató

2

1 -

1 -

10

3

Ingatlanügyletet

folytató szolgáltató - -

1

4

3

3

5

Könyvvizsgáló

3

3

1

2

2 -

3

Könyvelő

7

8

1

3

10

16

13

Adószakértő

1 - - - - -

1

Kaszinó - - - - - - -

Nemesfém

kereskedő - - - -

2 - -

Árukereskedő

3 -

2

7

3 -

1

Ügyvéd

3

9 -

2

3

3

6

Közjegyző

4

2 - -

3

4

4

Összesen 9,680 5,407 7,177 6,178 7,683 12,855 9,618