BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

A könnyűdrogok legalizációjának hatása a magyar

gazdaságra

Belső konzulens: Hauber Görgy Elmont Krisztián

Nappali tagozat

Külső konzulens: Tasi Péter Gazdálkodási és menedzsment szak

Team Academy specializáció

2016

2

NYILATKOZAT

Alulírott Elmont Krisztián büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a

szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban

leírtak a saját, önálló munkám eredményei.

A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével

alkalmaztam.

Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási

intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti

alá.

Budapest, 2016 év ……05……. hónap …10… nap

…………………………………………..

hallgató

3

Tartalom 1. Bevezetés .................................................................................................................................. 4

2. Fogalom magyarázat ................................................................................................................. 6

3. Drogtörténet: A kezdettől napjainkig ....................................................................................... 8

3.1. A ma legális és illegális drogok története különböző kultúrákban .................................... 8

3.1.1. Általános áttekintés .................................................................................................... 8

3.1.2. Afrika és Ázsia ............................................................................................................. 9

3.1.3. Amerika ..................................................................................................................... 10

3.1.4. Európa ....................................................................................................................... 13

3.2. A Volstead Act és annak hatása ....................................................................................... 18

4. A kábítószerrel való visszaélés jogi szabályozása Magyarországon ........................................ 21

5. A drogkereskedelem formái .................................................................................................... 25

5.1. Utcai kereskedelem .......................................................................................................... 25

5.2. Online kereskedelem és crypto valuták ........................................................................... 28

5.3. Intézményesített kereskedelem....................................................................................... 32

6. A magyar kannabisz fogyasztási szokások............................................................................... 35

7. A dekriminalizálástól a legalizációig ........................................................................................ 37

7.1. Dekriminalizáció ............................................................................................................... 37

7.2. Legalizáció ........................................................................................................................ 39

8. A legalizáció folyamata ............................................................................................................ 41

8.1. A Holland modell bemutatása .......................................................................................... 41

8.2. A magyar rendszerbe való átültetés ................................................................................ 44

8.3. A legalizáció gazdasági hatásai ......................................................................................... 46

8.4. A jövedelem lehetséges felhasználása ............................................................................. 49

9. Összefoglalás ........................................................................................................................... 51

10. Irodalomjegyzék .................................................................................................................... 55

4

1. Bevezetés

A téma iránti érdeklődésem legfőbb oka, hogy a mai fiatalság köztük én is olyan

kábítószerekkel is kapcsolatba kerülhet, amik például a rendszerváltás előtt ismeretlenek

voltak a magyar ember számára.

Modern, globalizálódó világunk egyik legégetőbb és olykor tabunak számító

problémáját képezik a drogok. Nap, mint nap olvashatunk cikkeket, vagy halhatunk róluk

a híradóban és a hozzájuk kapcsolódó visszaélésekről. A drogiparban évente akkora

összegek folynak át világszinten, amit ép ésszel nem is lehet felfogni, ezek a pénzek nem

a nemzetgazdaságok kasszáiba folynak be, hanem az alvilág bűnözőinek a zsebeit tömik

vaskosra. Vegyük például a Silk Road nevű online feketepiacot, aminek a fő profilja a

drogkereskedelem volt. A rövid két és fél éves működése alatt 1,2 milliárd dollár értékű

forgalmat generált crypto valutában, szerepelt az egykori üzemeltető Ross William

Ulbricht elleni vádiratban. (GREENBERG, A. 2013) Azzal párhuzamosan pedig, hogy a

drogkereskedők hatalmas pénzeket tesznek zsebre, hatalmas kiadásokat rónak a

nemzetekre.

A kábítószereknek számos fajtája létezik, amik rendszerezhetők hatásjellegük

alapján úgy, mint serkentő, nyugtató pszichedelikus stb. szerek, de a dolgozat

szempontjából a kockázatosság szerinti besorolás a mérvadó. Ennek megfelelően két

kategóriát különíthetünk el, a kemény és a lágy-könnyű drogokat. A két kategóriának nem

létezik hivatalos definíciója. De lágy drog alatt általában a magas Delta-9-THC tartalmú

kender fajok származékait értjük, például a növény virágzatát vagy annak a gyantáját.

(BAYER, I. 2005) A továbbiakban az egyszerűség kedvéért elsősorban ezekkel a kender

származékokkal szeretnék foglalkozni annak ellenére, hogy léteznek egyéb szerek is,

amik kockázatosságukat tekintve ugyanúgy ebbe a kategóriába tartozhatnának.

A droggal folytatott háborúnak sose lesz vége, ha nem következik be egy stratégia

váltás, hiszen már egy évszázadok óta tartó harcról van szó. A jogalkotók különböző

törvényekkel a tiltás eszközeivel próbálják megakadályozni a szerhasználatot, a bűnözök

pedig újabb és újabb anyagokat alkotnak meg, hogy ezeket a törvényeket megkerüljék.

Ez egy olyan szélmalomharc, amit a mostani stratégiával és módszerekkel lehetetlen

megnyerni.

5

Magyarországon is megjelentek az úgynevezett dizájner drogok, ezek első sorban

valamilyen már ismert szerrel azonos hatást hivatottak kifejteni, ami már például törvényi

szabályozás alá esik. A kannabisz esetében ezek a szintetikus kannabinoidok, amik

valamennyi esetben ellenőrizetlen forrásból – a legtöbbször Kínából – származnak és

ebből kifolyólag a minőségük ismeretlen. (BÁLINT, CS. 2010) Ezen anyagok hatásairól

sajnos nem sokaknak vannak pontos ismeretei, ezért a kábulat eléréséhez szükséges

dózisok se határozhatók meg egyértelműen. Gyakran lehet olvasni cikkeket arról, hogy

iskolások jutottak hozzá valamilyen hasonló készítményhez és lettek rosszul, esetleg

korházba is kerültek. A sajtó előszeretettel nevezi „bió fűnek” ezeket a szereket, azonban

a megnevezés téves, mivel az abszorbensen kívül semmi természeteset nem tartalmaznak.

(BÁLINT, CS. 2010) Abból kifolyólag, hogy nem esnek törvényi szabályozás alá az áruk

is jóval alacsonyabb. A hozzáférhetőségnek pedig kedvez az alacsony ár, ezért elsősorban

a szegényebb régiókban terjedt el a drog. Amíg nem kezdődött meg a törvényi

szabályozása ezeknek az anyagoknak sok esetben úgy viselkedtek, mint egy sima jószág.

Különböző márkanevekkel látták el a terméket a gyártók és élénk csomagolásban árulták

őket. Az egyik legismertebb ilyen szer a Spice volt Magyarországon, ami azóta már nem

kapható, mert tiltott C listás anyagot (JWH-018) mutattak ki benne. Mivel helyettesítő

termékekről beszélünk, ha legalizálásra kerülne a kannabisz, az biztos, hogy hatással

lenne a dizájner drogok, ezen csoportjára. (BÁLINT, CS. 2010)

A dolgozatomban arra kérdésre szeretnék választ találni, hogy milyen irányt

kellene követnie az államnak ahhoz, hogy a kábítószer ellen folytatott háborúban ne

maradjon alul. Sőt, mi több a kilátástalan helyzetet úgy fordítsa meg, hogy abból

gazdasági előnyt kovácsolhasson és elősegítse az ország fejlődését. Ehhez valószínűleg

számos reformra lenne szükség, amiket először is tényekkel és számokkal kell indokolttá

tenni.

Azt fogom kideríteni, hogy van-e értelme Magyarországon a legalizálás

gondolatával foglalkozni, vagy az ország még nincs felkészülve egy ekkora reformra és

más eszközök után kell nézni a kábítószer elleni harcban.

6

2. Fogalom magyarázat

A dolgozatom során sok a kábítószerekkel kapcsolatos fogalom kerül említésre.

Ezek a fogalmak nem feltétlenül jelentik azt, amire az ember elsőre asszociálna, ezért is

tartom fontosnak, hogy tisztázzuk mit is értek egy-egy kifejezés alatt. A kábítószer

összetéveszthetetlenül, csak olyan anyagokat jelöl, amiket a bódulat vagy eufória

kiváltására használatosak. A drog szó ennél viszont összetettebb a jelentés tekintetében,

tudományos értelemben ide sorolható a kávé és a tea is. Definíció szerint, a szó jelentése

gyógyításra használt állati vagy növényi zúzalék, készítmény. (BAYER, I. 2005) Ez a

jelentés azonban mára megváltozott és ennek megfelelően én is a kábítószer szó

szinonimájaként használom.

Egy anyagnak nem feltétlenül kell illegálisnak lennie, ahhoz hogy kábítószer

legyen belőle. Számos legális készítmény nem rendeltetésszerű használatával lehet olyan

hatást elérni, mint az illegális szerekkel. Erre tökéletes példa a szerves oldószerekkel

kapcsolatos visszaélés, azaz a szipózás jelensége. (BAYER, I. 2005) Egy már kevésbé

ismert példa a csifír nevezetű ital, ami az orosz börtönkultúra szerves részét képezi. Ez

nem más, mint egy rendkívül tömény feketetea főzet, ami a benne lévő koncentrált

hatóanyagok révén serkentő hatással van a szervezetre. Vasile Ernu Született

Szovjetunióban című könyvében azt írja róla, hogy a börtön legendák szerint egy adaggal

az ember egy négy méter magas falat is képes átmászni. (ERNU, V. 2011) A jelenséget,

amikor valaki egy nem tiltott anyaggal él vissza pedig abúzusnak nevezzük.

Különbséget teszünk kábítószer és pszichotróp anyag között is. Kábítószer

minden olyan anyag, ami az 1961-es New York-i Egységes Kábítószer-egyezményben

szerepel. Pszichotróp anyag pedig az, ami az 1971-es bécsi pszichotróp anyagokra

vonatkozó egyezmény tart számon. (BAYER, I. 2005) Erre egy ellentmondásosnak ható

példa hozható fel, a kannabisz alapú készítmények, amik kábítószernek minősülnek, de a

hatóanyaguk a THC pedig pszichotróp anyagnak.

A kemény és lágy drogok definiálni nem könnyű feladat. A lágy drog kifejezés

egyedül Hollandiában van használatban és a kannabisz származékokat értjük alatta.

(BAYER, I. 2005) A kemény drogok pedig azok az anyagok, amik fizikai függést okoznak,

de e-szerint a definíció szerint a nikotint és az ópiumot is egy kategóriába sorolnánk. Ezért

7

így különbséget tenni a kábítószerek között nem lehet. Minden szert egyediként kell

kezelni, de a dolgozat folyamán a lágy drog kifejezés a kannabisz származékokat takarja.

8

3. Drogtörténet: A kezdettől napjainkig

3.1. A ma legális és illegális drogok története különböző kultúrákban

3.1.1. Általános áttekintés

Az emberiség történelme során a kultúrák túlnyomó többségében, jelen voltak

azok az anyagok és főzetek, amik alkalmasak voltak a bódulat kiváltására. Ezek a ma

legális és egyes helyeken illegális drogok kezdetben nem élvezeti célokat szolgáltak, a

szakrális élet részei voltak. Az európai ember számára a keresztény vallási rituálékhoz

tartozik a bor, aminek a fogyasztása egyes arab országokban igen súlyos

következményekkel járhat. A bor a keresztény kultúrában Krisztus vérét szimbolizálja. A

hindu kultúrában pedig a kannabisz növény töltött be hasonló szerepet, amit Shiva

istenséggel azonosítottak. A szakrális célok mellett számos szert a gyógyászatban is

alkalmaztak, mint például az ópiumot Indiában. Ez igen komoly problémát okozott

Angliának a gyarmati időkben, ugyanis képtelenség volt különbséget tenni a szer

gyógyászati és kábítószerkénti használata között. (BAYER, I. 2005)

A Cannabis Sativa évezredekkel ezelőtt is az emberiség egyik legősibb

kultúrnövénye volt. Több mint 6000 éves kínai feljegyzésekben is szerepelt. A

gyógyászati felhasználás mellett a növény magját étkezési célokra használták, magából a

növényből pedig kötelet vagy papírt készítettek. (BAYER, I. 2005) Mivel a kínaiak ilyen

rég kapcsolatba kerültek ezzel a növénnyel valószínűsíthető, hogy a hallucinogén

hatásaival is tisztában voltak, ezt a tulajdonságot a szellemvilággal való

kommunikációban a sámánok fel is használták. A sámánizmus azonban Han dinasztia

idején fokozatosan visszaszorult és mire az európaiak eljutottak Kínába már nem

találkoztak a növénnyel ilyen formában. A növényt keletről először a lovas nomád népek

hozták magukkal akik tripodokon, háromlábú állványokon égették el azt sátrakban, hogy

elkábuljanak. Azonban ez a szokás nem honosodott meg Európában. A kender továbbra

is csak a keleti, közel-keleti kultúrák jellemző növénye maradt. (BAYER, I. 2005)

9

3.1.2. Afrika és Ázsia

India az egyik „legtradicionálisabb” ország ahol a kannabisznak több ezeréves

múltja van és elkülöníthetetlen a hindu vallástól. Alapvetően három fő kannabisz

származék közismert Indiában a csarasz, ami a növény gyantája, a ganzsa, ami maga a

virágzat és a bhang pedig a többi növényi rész. (BAYER, I. 2005) Először a vallási rituálék

fontos elemeként használták a növényt és ennek következtében vált a hétköznapok

részévé is, mint élvezeti szer. De nem is feltétlen az euforizáló hatásáért használták a

hétköznapokban, hanem relaxációra. Szokás volt ugyanis, hogy egy-egy kemény fizikai

munkával töltött nap végén az emberek esténként ganzsaszívással lazítottak, ez kulturális

szempontból nagyjából azonosítható egy munka utáni sör elfogyasztásával a pubban.

Tehát a növény mérsékelt fogyasztása teljesen elfogadott volt, természetesen voltak

visszaélések is.

Egy másik több ezeréves kultúrában szintén jelen volt a kender, az egyiptomiban,

a terjedését pedig az iszlám térnyerése is elősegítette az alkohol prohibíció révén. Számos

szekta létezett, amiknek a tagjai hasist fogyasztottak, az egyik leghírhedtebbet al-

Hasszanibn-al-Szabbah vezette. A híveket a vallási fanatizmus mellett feltételezhetően

hasissal bírták rá olyan merényletekre, amelyek az életük feláldozásával jártak. Erre utal

például „hachichin” elnevezés, ebből származik a francia assassin (orgyilkos) szó. A már

felvilágosult Európába is innen érkezett elsőként hasis Napóleon egyiptomi hadjáratának

egyik következményeképp. (BAYER, I. 2005)

Az iszlám folyamatos terjedése és az arab hódítások nyomán a kannabisz más

észak-afrikai országokban is megjelent, például Marokkóban. Annak ellenére, hogy már

16. században is ismert volt itt a növény a termesztés jelentőssé válása csak a 20.

században vált igazán jelentőssé. Ennek oka pedig a térség gyarmattá válása volt, ugyanis

a gyarmatosító spanyolok és franciák állami monopóliummá tették a növényt az 1906-os

Algeresi konferencián és hatalmas jövedelemre tettek szert belőle. (BAYER, I. 2005) A

monopólium elsősorban a magas hatóanyag tartalmú kifre, kannabisz gyantára

korlátozódott, amit később dohánnyal higítottak a hatáserősség csökkentése érdekében.

Erre azért volt szükség, mert a gyarmatosítók párhuzamot véltek látni a kif fogyasztás és

a megnövekedett bűntények száma között, amiknek az elkövetői többnyire a bennszülött

berberek voltak. A növény terjedését természetesen itt is elősegítették a tradíciók. A kif

szívóknak még saját védőszentjük is volt Szidi-Heddi szektaalapító személyében.

10

(BAYER, I. 2005) A második világháború folyamán és az utána következő években a kifet

és a kannabiszt betiltották, ám ez nem csökkentette a növény terjedését. A kannabisz

olyannyira népszerű növény, hogy gyakorlatilag az egyik fő mezőgazdasági terménnyé

vált. Marokkó napjainkban Nyugat-Európa legnagyobb beszállítója lett. Mivel a lakosság

körében sok a szegény az eldugott hegyvidékeken és nincs lehetőség más forrásból

jövedelemhez jutni ezért a kannabisztermesztés lett a bevételek forrása. Továbbá növény

igénytelensége miatt alig kíván gondozást, ezért is népszerű ez a tevékenység. (BAYER, I.

2005)

3.1.3. Amerika

A brit gyarmati területeken hatalmas mennyiségben folyt a kender termesztése

elsősorban ipari célokra, mint például kötélgyártás. A rabszolgatartó USA-ba vélhetően

a feketéknek köszönhetően jelent meg a kannabisz fogyasztás szokása, de nem

korlátozódott csupán rájuk. A 30-as évek végéig a kannabisz nem kapott különösebben

nagy figyelmet, a mexikói bevándorlási hullámig. Mexikóban 1910-ben kirobbant a

forradalom, aminek következtében számos ember megindult az USA felé és a 20-as

évekre már elért egy kritikus szintet. (BAYER, I. 2005) Az új, érkező tömegek többségében

munkások voltak, akiknek a körében elterjedt szokás volt a kannabisz fogyasztás, a ma

oly népszerű marihuána kifejezés is tőlük származik. A szó közismerté válását még az is

elősegítette, hogy a propaganda kampányok során rendszeresen hivatkoztak így a

növényre, mivel a kifejezés nem angol eredetű, így könnyebben lehetett párhuzamot

vonni a növény és „megszálló” mexikóiak között.

A marihuána fogyasztás a dzsessz világot leszámítva általában a szegényebb

népréteg körében terjedt és mivel ebből a csoportból került ki a legtöbb bűnöző, az

emberek okkal gondolhattak összefüggésre a bűnözés és a marihuána fogyasztás között.

A marihuána szívás délről terjedt észak felé és remek lehetőséget adott rá, hogy egy egész

nemzetet démonizáljanak a növény és bűnözés közötti vélt párhuzam révén. Az USA-ban

ugyanis sokkal komolyabb gondot okozott a bevándorló néptömeg, mint a marihuána

szívása. Erre szolgált megoldás az 1937-es Marihuana Tax Act, amelytől azt remélték,

hogy csökken a mexikói munkások száma az ország déli régióiban. (SERRANO, A. 2013)

11

Az alkoholtilalom idején elterelődött a figyelem a marihuánáról, ám annak

lecsengése után újra a központi témává vált számos más kábítószerrel együtt. Sokszor

még a szeszipar is komoly támogatásokkal járult hozzá a kannabisz elleni harchoz, mert

konkurenciának tekintették. 1956-ban megszületett a Narcotic Control Act, ami igen

szigorúan vette a kábítószer birtoklást köztük a marihuánáét is. (BAYER, I. 2005) A

következmények a hatvanas évek végétől kezdenek csak igazán szembeötlővé válni. A

hippi mozgalom és a nagy kulturális változások (rock and roll, pop) idején járunk. A

fiatalság egyre nagyobb része kerül ezen szubkultúrák befolyása alá, amiknek a

marihuána fogyasztás is része. A letartóztatások hátterében nem is mindig a marihuána

állt, elég volt egy kicsit is a normáktól eltérő magatartást tanúsítani és a rendőr máris

letartóztathatta az illetőt marihuána birtoklásért. (BAYER, I. 2005) Ezeknek a tényezőknek

az együttes hatását jól szemlélteti a következő diagram.

1.sz. ábra

Forrás: BAYER, I. 2005, p. 310

A marihuána elleni kampánynak azonban voltak sokkal súlyosabb

következményei. A fehér fiatalok körében 1968-tól kezdődően folyamatosan terjed a

heroin használat is. Ennek az oka a marihuána démonizálása volt, a kormány azt állította

erről a drogról, hogy gyilkos hajlamokat ébreszt a használókban és akár meg is öli őket.

A használók tapasztalatai azonban teljesen mások voltak a növénnyel kapcsolatban. Az

akkori alacsony THC tartalmú növény fogyasztása ugyanis nem okozott semmit egy

enyhe eufórián kívül. (BAYER, I. 2005) A fiatalok, akik kipróbálták a szert és látták, hogy

0

50

100

150

200

250

300

350

1958 1961 1964 1967 1970 1973

ezer

db

Év

Marijuanával kapcsolatos letartóztatások az USA-ban

Letartóztatások…

12

a személyes tapasztalataik egyenest szembe mennek a kormányuk állításaival, joggal

vonhatták le azt a következtetést, hogy amit a heroinról mondtak nekik pont ugyanolyan

hazugság.

A marihuána fogyasztás kezdetben csak a fekete kultúra része volt, azonban

fokozatosan egyre több fogyasztó lett a „normál” lakosság körében. A National

Comissionon Marihuana and Drog Abuse 1970-71 között készült jelentése szerint az

akkori lakosságból 24,6 millióan próbálták már ki a kábítószert. (BAYER, I. 2005) A

jelenség válsághelyzethez vezetett az USA-ban, törvények betartatása egyre több

erőforrást emésztett fel, ha feltétel nélkül minden esetben lezajlott volna az eljárás, akkor

milliókkal nőtt volna meg a börtön populáció. A különböző államok úgy próbálták

kezelni a helyzetet, hogy eltérő joggyakorlatot alakítottak ki. Előfordult, hogy ugyanazért

a bűncselekményért ez egyik államban letöltendő börtönbüntetés volt az ítélet, míg

máshól csak egy pár dolláros bírság. (BAYER, I. 2005)

A „zöldhullám” nem állt meg itt, kitört ugyanis a vietnámi háború és a

marihuánával tapasztalatot szerzett fiatalokat az állam „exportálni” kezdte az ellenség

országába, akik örömmel tapasztalták, hogy Vietnámban se kell lemondaniuk kedvenc

növényük nyújtotta élvezetről. Ez a növény azonban már jócskán különbözött az eddig

ismert amerikai társától. A hippik által szívott növény csak nyomokban tartalmazta a

hatóanyagot, kb. 1%-ban, míg a vietnámi társa THC tartalma akár 5-15% is lehetett. A

szolgálatot teljesítő amerikai fiatalság szépen lassan megtöltötte a katonai korházakat.

(BAYER, I. 2005) A vietnámi háború után a trópusi fajok felbukkantak az USA-ban is és

szépen lassan kiszorították az eddig ismert marihuánát a piacról.

A marihuána továbbra is központi kérdés, maradt, aminek a tekintetében az

álláspontok megoszlottak. Megszülettek a marihuána legalizálásáért lobbizó mozgalmak,

mások pedig úgy vélekedtek, hogy a dohányhoz vagy az alkoholhoz hasonlóan kell

kezelni a drogot, míg megint mások továbbra is úgy gondolták a növény bármilyen

formában történő használatát szigorúan tiltani kell. Az utóbbi csoport véleményének

formálásában komoly szerepet játszottak a hallott, vietnámi tapasztalatok. A legalizálás

szóba sem jöhetett, mivel az ország elvesztette volna a hitelességét, hiszen hogy is

lehetne, hogy az a nemzet, aki eddig oly hevesen küzdött a marihuána ellen egyszer csak

legalizálja. Nixon elnök idején született meg a probléma megoldása és egy új fogalom

révén, a dekriminalizáció, melynek a lényege az volt, hogy a használókat nem büntették,

13

azonban a növény termesztése, csempészése és árusítása továbbra is bűncselekmény. A

jogász Nixon elnök kezdetben abszurdnak tartotta, hogy tolerálják egy olyan szer tartását,

amihez hozzájutni csak illegális úton lehet. Ennek ellenére mégis megtettették ezt a

lépést, aminek a magyarázata az volt, hogy így elkerülhették, hogy az amerikai diákok

30%-át börtönbe zárják. A trend pedig folytatódott. Az 1970-es Comprehensive Drug

Abuse Prevention and Control Act-al pedig, a személyes használat és birtoklás már csak

vétségnek számított.

(BAYER, I. 2005)

A szer egyre liberálisabb kezelés nagyban elősegítette annak terjedését is. Az

alkalmi fogyasztók mellett a rendszeres használok tábora is szépen gyarapodott. A már

20 millió főt számláló piac pedig hatalmas csábítást jelentett az „exportáló” országoknak.

A termesztő országokból érkező új marihuána pedig már jóval erősebb volt a „hazainál”,

az eddigi átlagos 1%-os THC tartalom már elérte a 3,8%-ot a jamaicai, mexikói és

kolumbiai marihuána pedig akár az 5,4%-ot. Egyre szélesebb körben terjedt a Sinsemilla

termesztés. Ennek a növények a THC tartalma pedig már a 8%-ot is elérte. Napjainkban

a technika fejlődés már az „indoor” termesztést is lehetővé teszi. A klónozott magokról

nemesített fajok kontrollált körülmények között és megfelelő tápoldattal akár 20-25%-os

THC tartalmat is tudnak produkálni. A kimagaslóan magas hatóanyag tartalomnak

köszönhetően pedig a marihuána mellett nem tud részesülni a piacból az afrikai hasis

hiszen annak hatóanyag tartalma általában 15% körül mozog. (BAYER, I. 2005)

3.1.4. Európa

Mint azt már írtam Európa már korábban is találkozott a kannabisszal, a lovas

nomádoknak köszönhetően, majd pedig újból megismerte azt Napoleon afrikai hadjárata

révén. A kannabisz szívás jelensége ismét csak egy múló hóbortnak bizonyult, ami

elsősorban a párizsi művészek körében volt elterjedt. A növényből készült

gyógykészítmények se voltak kifejezetten keresettek, a brit gyógyászatban egyedül a

Tinctura Cannabis-t használták huzamosabb időn keresztül. (BAYER, I. 2005)

A második világháborút követően az Egyesült Királyságban bukkant fel újra a

növény. A brit gyarmatbirodalom szétesésével megkezdődött a bevándorlás a volt

gyarmatokról. Főként az indopakisztániak és afrikai kontinensről érkezett a betelepülők

14

hozták magukkal a kannabisz fogyasztás szokását. Szépen lassan elkezdett nőni a droggal

kapcsolatos letartóztatások száma, amit a következő, Wootton Report adatait felhasználó

diagram is szemléltet.

2.sz. ábra

Forrás: Saját szerkesztés (A „The Wootton Report”, 1969. adatait felhasználva)

A növekedés egyenletes egészen az 1963-as évig, ugyanis ebben az évben csapott át az

amerikai „zöldhullám” Európába és kezdődött meg a kannabisz fogyasztás a fehér

lakosság körében. Ennek következtében egy komoly strukturális átrendeződést vehetünk

észre a letartóztatásokban, a növekedésen túl. Az 1963-ban letartóztatottak között még

fele-fele arányban voltak fehérek és színesbőrűek, viszont 1967-ben már majdnem

háromszor annyi fehér személyt ítéltek el, mint indiai vagy afrikai származásút.

(BAYER, I. 2005)

Nyugat-Európa más országaiban, nem volt hasonló kiváltó ok. Az ifjúság

egyszerűen csak elkezdte utánozni az amerikai szokásokat. Ugyanakkor a II. világháború

végével kezdetét vette a gazdasági fellendülés és lehetőség nyílt az utazásra is. Az európai

fiatalság olyan országokba is eljuthatott ahova szüleik még nem és ezeknek az

országoknak megvoltak a helyi szokásaik úgy, mint a kannabisz szívás. A keletről érkező

számos vendégmunkás potenciált látott a jelenségben és az álltaluk beszállított drogok

elősegítették a szokás meghonosodását Európában. Az kétségtelen, hogy a „zöldhullám”

nyugat felől érte el Európát, de nem honosodhatott volna meg a kelet felől érkező kender

0

500

1000

1500

2000

2500

1945 1950 1955 1960 1965 1970

fő

év

Nagybritanniai kannabisszal kapcsolatos letartóztatások alakulása

elítélt személyek

15

nélkül, és mivel a kender kelet felől érkezett a virágzat szívása mellett a hasis szívás is

folyamatosan terjedt.

Az Európai drogfogyasztás vizsgálatához nem kell egyesével minden országot

külön-külön górcső alá vennünk. Bayer István (2005) szerint a német Täschner tanulmány

tökéletesen szemlélteti a drogfogyasztási szokások alakulását Európában. Annak

ellenére, hogy a tanulmány nem tesz különbséget a drogok között, nem fog nagy torzítást

mutatni az eredmény szempontjából, ugyanis a korszak legelterjedtebb kábítószere a

kender volt. A Täschner tanulmány a volt NSZK-ban készült, abban az országban ahol

minden tényező adott volt ahhoz, hogy a kannabisz szívás meghonosodjon. Jelen volt

ugyanis az amerikai hadsereg ami „népszerűsítette” a fűszívást és a török ország felöl

érkező vendégmunkások is, akik kielégíthették folyamatosan növekvő igényeket.

3.sz. ábra

Forrás: Saját szerkesztés (BAYER, I. 2005, p. 321 adatok felhasználásával)

Viszont az kereslet gyorsabban nőtt, mint ahogy azt a kínálat kitudta volna

elégíteni, ennek következtében megkezdődött a drog szervezett, illegális módon történő

importálása. A bűnözök kamionokkal és más nagyobb mennyiségű áru szállítására

alkalmas eszközökkel csempészték az árut az országba. Ennek hatása jól érzékelhető a

lefoglalások alakulásában. (BAYER, I. 2005)

0

5000

10000

15000

20000

25000

1962 1964 1966 1968 1970 1972

db

év

Felderített kábítószer visszaélések száma az NSZK-ban

visszaélések száma

16

4.sz. ábra

Forrás: Saját szerkesztés (BAYER, I. 2005, p. 322 adatok felhasználásával)

A grafikonon jól látható hogy húsz év alatt közel tizenötszörösére nőtt a lefoglalt

kannabisz alapú kábítószerek mennyisége és itt fontos hangsúlyozni, hogy az országba

bejutott mennyiség valószínűleg meghaladja azt, amiről tudomásunk van.

Az amerikai trenddel ellentétben, Európában a kannabisz gyanta sokkal

elterjedtebb, mint maga a virágzat. Az európai drogpiac kapuja pedig Spanyolország, itt

áramlik be az áru Marokkóból, a világszinten lefoglalt hasis mennyiségének 42,2%-át a

spanyol határon veszik nyilvántartásba. (BAYER, I. 2005)

5.sz. ábra

Forrás: BAYER, I. 2005, p. 323

0

100

200

300

400

500

600

700

800

1978 1983 1988 1993 1998

ton

na

Év

Kannabisz származékok foglalásának alakulása Németországban

Kannabisz származékok

0

100

200

300

400

500

600

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Ton

na

Év

Hasis foglalások Spanyolországban 1989-2002

Lefoglalt hasis

17

A hasis szívás mellett természetesen a növény virágzatának a fogyasztása sem

elhanyagolható tényező Európában. Általában a THC tartalma a „fűnek” alacsonyabb,

mint magának a gyantának, ezért kevésbé elterjedt a kontinens nyugati részein. Vannak

azonban kivételek, egyes holland fajoknál a hatóanyag tartalom elérheti akár a 30-35%-

ot is. (BAYER, I. 2005)

Hollandia az európai kannabisz termesztés központja, számos fajt nemesítettek és

technikát dolgoztak ki a növény termesztésére ebben a kis országban. Ezek a csúcs

minőségű magvak és technikák pedig szépen fokozatosan terjednek Európa szerte. Ez

nem is olyan meglepő, hiszen Európai Unió kábítószer-központja szerint a kannabisz a

legkedveltebb drog Európában. Az Európai Unió lakosságának 5-30%-a szívott már

kannabiszt, míg a fiatalok körében ez akár 40% is lehet. (BAYER, I. 2005) Pontos képet

azonban nem kapunk így se a fogyasztás méreteiről, mert az esetek többségében alkalmi

fogyasztókról beszélünk, akik nem produkálnak tüneteket a rendszeres fogyasztókkal

ellentétben így nem jelennek meg egészségügyi statisztikákban. Továbbá az is nehezíti a

pontos adatok megismerését, hogy egyes országok liberálisabban kezelik a szer

birtoklását, például Hollandia.

A kannabisz tekinthető ma a legnépszerűbb drognak világon, a növény

fogyasztása helyi szokásból világjelenséggé nőtte ki magát. A drog népszerűségét jól

szemléltetik a korábban bemutatott diagramok. Láthattuk a statisztikák alapján hogy az

évek előrehaladtával a lefoglalások, a drog különböző származékaival kapcsolatos

bűnesetek száma csak nőtt. A kormányok drogpolitikája pedig számos esetben ellentétet

mutat a gyakorlattal. Az Egyesült Államok, aki kezdetben a legszigorúbban lépett fel a

szer birtoklása, termesztése, használata ellen, ma kiskapukat használ állampolgárai

megvédése érdekében. Határértékeket szab meg, hogy mekkora mennyiségnél számít

valaki dílernek vagy használónak, dekriminalizálja a szert, sőt egyes államok a saját

területükön legalizálják azt. Tehát egy olyan témáról van szó, ami számos tekintetben

megosztja a világot. Egy ilyen komoly ügy esetében pedig az egységes álláspont

nélkülözhetetlen.

18

3.2. A Volstead Act és annak hatása

Az amerikai alkoholtilalom gyökerei több száz évre vezethetők vissza, még

mielőtt azt bevezették volna. Alapvetően vallási eredetű eszméről van szó, amelyhez

később orvosok is csatlakoztak bizonygatva a mértéktelen alkohol fogyasztás káros

hatását. A zömével protestánsok lakta Egyesült Államokban nem mindig volt jellemző az

alkohol teljes megvetése, kezdetben a mozgalmak csak a mérsékletes fogyasztást

népszerűsítették. (SÁROSI, P. 2007) Azonban, mint oly sokszor az eszme itt is

radikalizálódott, az egyre népszerűbb mozgalmak pedig fokozatosan nagyobb hatalomra

tettek szert a politikában. A sok esetben demagóg politikát folytató politikusoknak pedig

pont jól jött a mozgalom, hiszen ígéretekkel szavazók százezreit állíthatták maguk mellé.

A józansági mozgalmak hatalmas sikereket értek el államok szintjén. Még mielőtt

az USA teljes területén érvénybe lépett volna a Volstead törvény a mozgalmaknak

sikerült elérniük, hogy 1916-ra már huszonhat államban tilos legyen alkoholt fogyasztani.

1919-ben elfogadásra kerül a National Prohibition Act közismertebb nevén a Volstead

törvény, amely betiltotta minden 0,5%-nál magasabb alkoholtartalmú ital árusítását

ország szerte, és amely a fogyasztáson is túl szabályozta az alkohol ipari, orvosi és

tudományos célú felhasználását is. (SÁROSI, P. 2007)

A törvény természetesen kihatott az állami bevételekre is. Azon túl, hogy

megnövelte a kiadásokat, a bevételeket is csökkentette. Az állami és szövetségi

kormányzat szintjén mintegy 900 millió dollár adóbevétel esett ki. A rendszer fenntartása,

fejlesztése és működtetése pedig a kezdeti 2,2 millióról 1925-re 10 millió dollárra kúszott

fel, 1930-ra pedig már a 14 millió dollárt is elérte. (SÁROSI, P. 2007) Azonban, ha a tilalom

eléri a célját, akkor ez az összeg eltörpült volna azok mellett az egészségügyi kiadások

mellett, amiktől az ország megszabadult volna. De sajnos ez nem így történt, noha az

alkohollal kapcsolatos halálesetek száma valóban csökkent, az alkoholfogyasztás viszont

nem szűnt meg teljes mértékben.

Sokan utópista álmokat fűztek a törvényhez, azonban nagy csalódás kellett, hogy

érje őket mivel a már illegális alkohol piac a bűnözés melegágyává változtatta az

országot. A tilalom következtében nőtt a kockázat és ezzel párhuzamosan az árak is. A

bűnözök pedig ennek köszönhetően hatalmas pénzeket vágtak zsebre. Az árak változását

az időszak alatt sokan próbálták nyilvántartani több-kevesebb sikerrel, ugyanis az

19

árszintnövekedéssel nem kalkuláltak és csak a nominális árakat vették figyelembe. De

csak hogy egy kis elképzelésünk legyen, mekkora pénzről van szó, egy mai példa is

felhozható. Pont ugyanannak az országnak a legészakiabb államából, amelyik egyszer

már belebukott az alkohol elleni harcba. Alaszka számos eldugott még törzsi vezetés alatt

álló falvában még mindig alkoholtilalom van. Ebben a régióban a mértéktelen

alkoholfogyasztás következtében rendkívül magasak a halálozási mutatók. A tilalom

bevezetésétől azt várták, hogy az halálesetek száma csökkeni fog a 15-34 év közötti

őslakos férfiak körében, ezt a célt viszont nem sikerült elérni. A tiltás következtében

sokan otthon főzött ellenőrizetlen italokat fogyasztottak és ebből számos eset mérgezéssel

zárult. Az igény pedig a jó minőségű italok iránt sem szűnt meg, tehát kezdetét vette a

csempészés. (HOPKINS, K. 2014) A helyi egységek szerint a kereslet akkora, hogy a

csempészek minden egyes befektetett dollár után akár tizenöt dollár jövedelemre tesznek

szert, míg például egy drogkereskedő minden egyes kokainba fektetett dollár után csupán

másfél dolláros jövedelmet realizál. (MEDRED, C. 2013)

Térjünk vissza az alkoholtilalom idejére. Egyre több bűnöző, bűnszervezet szállt

be az üzletbe, és ahogy a piac szűkült az összetűzések elkerülhetetlenné váltak, a maffia

összetűzéseinek pedig áldozatai vannak. Pontos statisztikák nincsenek a bűnözés

alakulására mivel a XX. század előtt csak az emberöléseket tartották nyilván az

országban. Jeffrie Myron az emberöléseket elemezve két kritikus korszakot állapított

meg, amikor kimagasló értékekkel találkozhattunk. (SÁROSI, P. 2007)

6.sz. ábra

A gyilkosságok alakulása az USA-ban 1900-1995 között százezer főre

Forrás: SÁROSI, P. 2007

20

A diagramon látható, hogy ez a két időszak az alkoholtilalom és a Nixoni War on Drugs

időszak idejére esik. Az áldozatok között pedig a bűnözőkön és az igazságszolgáltatás

emberein túl jó szerrel szerepeltek polgári személyek is. Az állami oldalon növekvő,

igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadások pedig csak a helyzet eszkalálódásához

vezettek. A bűnözés következtében nem csak a halálesetek nőttek, a börtönök is

zsúfoltságig voltak. Azok a remények is miszerint az alkohollal együtt a korrupció

megszűnik szertefoszlottak, hiszen egyértelmű volt, hogy a tilalom a korrupció

melegágyává változatta az országot.

A történések együttes hatására és a világválsággal együtt jelentkező hatalmas

nyomorral a politikusok és az ország nagyiparosai is látták már, hogy a helyzet jelenlegi

formájában tarthatatlan. Franklin Delano Roosvelt programjában már a visszavonás

szerepelt és győzelme után ígéretét be is váltotta. (SÁROSI, P. 2007) Végső

következtetéskép láthatjuk, hogy a tiltás eszközei nem használtak semmit, sőt egyenesen

ártottak az államnak és a polgároknak egyaránt.

21

4. A kábítószerrel való visszaélés jogi szabályozása

Magyarországon

Magyarországon csak úgy, mint világ szinten, számos a kábítószerrel kapcsolatos

jogi intézkedés született, hogy lassítsák a kábítószerek széleskörű elterjedését. Első

alkalommal a harmincas években születtek ilyen rendelkezések, amelyek a különböző

szerek gyártását és forgalmazását voltak hivatottak szabályozni, korlátozni. Az évek

folyamán több kisebb módosítás is történt, de tartalmilag továbbra is az eredeti

rendelkezések maradtak fenn. Az 1970-80-as években a kábítószer-fogyasztás

visszaszorításának elsődleges és egyetlen eszköze a törvényi szabályozás volt. Az 1980-

as évek végétől kezdve viszont a terápiás módszerek lettek hangsúlyosabbak. Az elmúlt

egy-két évtizedben lényeges változások mentek végbe hazánkban a kábító hatású

anyagok használata kapcsán. Az országon átcsempészett illegális szerek mennyiségében

bekövetkezett növekedése mellett, jelek utalnak arra is, hogy tranzit országból potenciális

felvevő piaccá alakult az ország. A hatályban lévő büntető jogszabályok hatékonysága

nem bizonyult kielégítőnek a kereskedelem visszaszorítására, azonban kábítószer-

fogyasztókkal szemben indokolatlanul szigorúak, nincsenek arányban a bűntett

mértékével. (www.sulinet.hu)

A kábítószerrel való visszaélés bűntettét az követi el, a hatályban lévő büntetőjogi

szabályozás szerint, aki hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, állít elő, szerez

meg, tart, Magyarország területére behoz, onnan kivisz, vagy Magyarország területén

átvisz. A büntetés pedig szabadságvesztés az elkövetővel szemben. A jelenlegi hatályos

jogi szabályozás továbbá ugyanúgy kiterjed a kábítószerrel való visszaélés

előkészületére, valamint bűntettnek minősíti, ha valaki a kábítószer előállításához

szükséges anyagot, berendezést vagy eszközöket készít, ad át, hoz forgalomba, vagy azzal

kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, illetve az ország területén átvisz.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága deklarálta az 1986. évi Büntető Elvi

Döntésben, hogy a kábítószer-fogyasztás bűncselekmény. Az Alkoholizmus Elleni

Bizottság meghirdette a drogprogramot, majd ezt követően sorra nyíltak meg a

drogambulanciák. (www.bunmegelozes.eu)

Az Igazságügyi Minisztérium 1987. évi 3. sz. törvényrendelettel lehetővé tette a

narkómán betegek kényszergyógyítását. A szakértői vélemények szerint Magyarország

22

az 1990-es évekig végéig volt csak tranzit országnak tekinthető, mivel a szer nagy része

csak átutazott hazánkon és fokozatosan kezdtünk felvevőpiaccá válni.

(www.bunmegelozes.eu)

Magyarországon a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményét a Btk. 282 §-a

részletezi.

„282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan

kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.”

„282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

„282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik

életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez,

tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

„282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez,

tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal

kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A fenti paragrafusban jól látható, hogy a törvény eltérően, enyhébben bünteti a

függő személyeket, mint azokat, akik nem élnek a szerrel. A büntetés mértékét a

függőségen túl a tiltott szer mennyisége is befolyásolja.

A korábbi 2 évtől 8 évig vagy 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztést

megszigorították. A módosításban következtében általánossá vált 5 évtől 10 évig terjedő

szabadságvesztés de, kiróható életfogytiglan is. Azonban lényeges kitérni azokra a

személyekre, akik a módosítás értelmében nem büntethetőek kábítószerrel való visszaélés

miatt:

„283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt,

a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy

tart [282. § (5) bek. a)pont],

23

b) aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás

alkalmával kínál vagy átad[282/A. § (6) bek. a) pont],

c) az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem

töltött személy felhasználásával csekély mennyiségű kábítószert saját használatra

termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282/B. §(7) bek. a) pont],

d) 1. az a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott

személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek, illetőleg

2. az a huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki oktatási, köznevelési,

gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület

területén, illetőleg annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű kábítószert

együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad [282/B. §(7)

bekezdés b) pont első fordulata, ha a bűncselekmény a (2) bekezdés a) vagy b) pontjába

ütközik],

e) az a kábítószerfüggő személy, aki

1. jelentősmennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt,

előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz

[282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont], illetőleg

2. csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával

kínál vagy átad [282/C. §(2) bek. és (5) bek. a) pont],

f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel

összefüggésben – kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő – más

bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja,

hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer- függőséget gyógyító kezelésben,

kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító

szolgáltatáson vett részt.

(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontja, valamint e) pontjának 2. alpontja nem alkalmazható,

ha az elkövetővel szemben a cselekmény elkövetését megelőzően két éven belül legalább

egy alkalommal, kábítószerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárás keretében az

elkövető büntetőjogi felelősségét megállapították, vagy vele szemben a vádemelést

elhalasztották.”

24

Már ebből a néhány pontból is kitűnik, hogy a jogszabály általában véve szigorúan

lép fel a visszaélésekkel szemben. A fogyasztók stigmatizálása viszont, további

használatra ösztönözhet, mert csökkenti az önértékelést, és a társadalomba való

beilleszkedés esélyét.

Egy 2003-mas törvénymódosítás értelmében lehetősége van a kábítószerrel való

visszaélés bűntettét elkövető személynek a büntetés elkerülésére, amennyiben aláveti

magát az elterelés intézményének. Az elgondolás azt az elvet követi, miszerint az alkalmi

fogyasztót nem bűnöző, hanem sokkal inkább áldozat, egészségügyi kockázatoknak,

szociális lesüllyedés veszélyének kitett állampolgár, akire nem a büntetőjog teljes

szigorával kell lesújtani, hanem a megfelelő eszközökkel az elterelésen belül még vissza

lehet segíteni a társadalomba. Az esetek többségében a fogyasztók a társadalom

perifériájára vannak szorítva, olyan emberek, akikre a környezetük rányomta a bélyegét,

ennek következtében az ilyen személyek még inkább eltávolodnak a társadalomtól és így,

egyéb szubkulturális hatásoknak vannak kitéve.

Az elterelés folyamata minimum hat hónapig tart, ez egy olyan kezelés, amelynek

célja kábítószer-függőség gyógyítása, a kábítószert használó személy más módon való

ellátása, vagy preventív, felvilágosító jellegű tájékoztatása. (www.bunmegelozes.eu)

Ahhoz, hogy az elterelés megkezdődjön, az érintett személynek előzetes

állapotfelmérésen kell részt vennie. Az előzetes felmérés során kerül megállapításra, hogy

a büntetőeljárás alá vont személy kábítószer-függősége milyen súlyos, vannak-e lelki

megbetegedések, fennállnak esetleg személyiség zavarok ezután pedig eldöntik, hogy mi

a legmegfelelőbb kezelés a páciens számára. Eldöntésre kerül, hogy a szóban forgó

személy kábítószerfüggő vagy sem, ennek függvényében pedig gyógyító vagy

felvilágosító kezelést kap. Azonban minden esetben elvárt az önkéntes tartózkodás, ha

ezt nem képes vagy hajlandó teljesíteni a kezelt, akkor nincs lehetőség a

büntetéselkerülésre, azaz az esetet úgy kezelik, mint az elterelés intézményét megelőző

időkben.(www.bekesmegye.com)

25

5. A drogkereskedelem formái

5.1. Utcai kereskedelem

A technológia fejlődésével számos új lehetőség jelent és fog megjelenni az

illegális szerek árusítására. Ennek ellenére az áru terítésének leggyakoribb formája az

utcai kereskedelem, a mai napig. A drog utcai árusítása nem is áll messze a

mozifilmekben látottaktól. Az esetek többségében valóban egy vagy két ember fél napot

kint áll az utcán és várja a vevőket. Az, hogy egy napon mennyit keresnek, csupán a

szerencsén múlik.

Lehetőségem adódott egy dílert meginterjúvolni. Utcai nevén Vinchenzo első

élményét tizenöt évesen szerezte a drogokkal. Mint sokan mások ő is az egyik

legelterjedtebb illegális kábítószert próbálta ki, az indiai vadkendert. Az élmény elsőre

nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért más szerekkel kísérletezett. A

kísérletezései során ismerkedett meg a látnok zsályával, melynek fő hatóanyaga egy

pszichoaktív vegyület a Salvinorin A. A fogyasztásának két módja van, a frissen szedett

leveleket elrágják, míg a szárítottakat a dohányhoz hasonlóan pipából elszívják. A

megfelelő mennyiség elfogyasztása után egy az LSD tripnél mélyebb, részletesebb

hallucinációban lehet része a fogyasztónak. Érdemes megjegyezni, hogy ez a szer sokáig

nem szabadon árusítható volt, boltban lehetett kapni a szárított növényi zúzalékot és a

kivonatokat. 2012-ig kellett ahhoz várni, hogy a hatóanyag felkerüljön az új pszichoaktív

anyagokat tartalmazó C-listára.

A fordulat 19 évesen következett be Vinchenzo életében miután leérettségizett és

beiratkozott egy OKJ tanfolyamra. A sors összehozta egy régi osztálytársával akiről, mint

kiderült díler. Az iskolában bent töltött hosszú nap végén pedig előkerült a „füves cigi”.

Vinchenzo újból kipróbálta régi-új barátjával a drogot. Az élményt azonban most másnak,

jobbnak találta és neki állt, hogy „bepótolja azt, ami kimaradt”. A kábulat most már

tetszett neki, ellazította különösebb mellékhatása pedig nem volt egy enyhe eufórián kívül

és így a „fű” szépen lassan a mindennapok részévé vált. Kezdetben csak fogyasztotta a

szert, de ahogy pénz szűkén volt kénytelen lett ő maga is beállni dílernek, hogy

megteremtse a pénzt mindennapi igényeinek kielégítésére. Az OKJ-s csoporttársa révén

nem volt nehéz hozzájutni az anyaghoz. Az első adagokat hitelre kapta és a baráti körében

26

kezdte el értékesíteni az árut, később pedig elkezdett besegíteni az ismerősének, akitől az

árut kapta. A célja pedig nem az volt, amit sokan gondolnának, hogy ő lesz a város

következő drogbárója, Vinchenzo mindössze, annyit szeretett volna, hogy neki is

meglegyen a napi adagja.

Az árusított anyag eredete egy bizonyos pont után nem ismert, Vinchenzo az

áruját mindig az ismerősétől szerzi, aki egy további embertől. Azt viszont egyikük se

tudja, hogy a harmadik fél termeszti vagy veszi azt, de bevallotta őszintén, hogy nem is

érdekli őket, amíg jó az ára és a minőség. De véleménye szerint az is elképzelhető, hogy

az ő ellátójuk termeszti és veszi is az anyagot, mert az utánpótlás egyenletes. Az viszont

biztos, hogy az ő forrásuk több emberrel dolgozik, mert a minőség mindig változó.

Elmondása szerint ezért előfordul, hogy néha vadkender szintjén van néha pedig csúcs

minőségű az árujuk, amit tovább adnak a saját vevőiknek. Az áru minősége meglátszik

az áron és a mennyiségen egyaránt. Az „egy grammos” adag minőség függvényében

változik. A jó minőségű áruból kevesebbet, 0,7 grammot adnak egy gramm áráért, a

rosszból pedig nagyjából annyit, mint amennyit mondanak a vevőnek. A lényeg, hogy az

egy grammos adag sosincsen egy gramm. A társával tettek egy kísérletet saját áru

termesztésére, ami meghiúsult mivel három növényből csupán egy élte túl próbálkozást,

így inkább vásárolják a tovább értékesített árut.

A beszerzési ár mindig változó és attól függ, hogy az ő beszállítójuk mennyiért

szerzi az árut, de általában 1500-1900 Ft/gramm között mozog az ár egy 30-100 grammos

vásárlás esetén. Kis adagok vásárlására nincsen lehetőségük minimum 20 gramm az, amit

el kell vinni ahhoz, hogy Vinchenzoékat kiszolgálja a dílerük, de inkább a 40-50 gramm

az elvárt a beszállítójuk részéről. Egy adott pillanatban általában csak egy fajta fű van,

ezért az ár mindig arra vonatkozik, ritkán, ha van választék az árak is eltérőek fajtánként.

Állítása szerint a „migráns válságot” ők is megérezték a társával, mert az emberük

kevesebb árut kapott és ezért az árak is magasabbak lettek, de amióta lenyugodott a

helyzet minden folyik a régi kerékvágásban. A beszerzett drogot porciózzák „1 grammos”

adagokra, ezek az adagok csak a nevükben 1 grammosak, mint korábban is írtam, a valós

mennyiség mindig 0,4-0,7 gramm között van, néha 0,9 gramm, de akkor nagyon gyenge

a minőség. A súllyal való trükközésre azért van szükség, mert így keletkezik a profit.

Árban a kábítószert csak egy kevéssel többért tudják eladni, mint amennyiért beszerzik,

a profit realizálás az adagok csökkentésén az úgynevezett lecsípésen keletkezik. A

módszer egyébként nyílt titok a fogyasztók körében ezért a reklamáció nem gyakori. Az

27

hogy valaki 0,4 grammot vagy 0,7 grammot kap, attól függ, hogy törzsvásárló az illető

vagy nem, de törzs vásárló is kaphat kevesebbet, ha tudják róla, hogy nem fog feltűnni

neki.

A vevői kör változó, 15-50 éves korig bárki előfordulhat, de a többség a tinédzser,

fiatal felnőtt kategóriába tartozik. Vannak alkalmi és törzsvásárlók, új emberek pedig a

legtöbb esetben csak ajánlással jönnek, közös ismerős, korábbi vásárló közvetítésével,

persze vannak kivételek. Vinchenzo egy kivételt említett, amikor egy felnőtt pár lépett

hozzájuk és vásárolni szeretett volna. A külsejük alapján nem tűntek gyanúsnak, „úgy

néztek ki, mint a hippik” ezért kiszolgálták őket, kis adagot kaptak, amire aztán

panaszkodtak is, a dolog végül megoldódott erőszak nélkül. A törzsvásárlók köre 30-40

embert taksál, de Vinchenzo inkább csoportonként tartja őket számon, mivel sose egyedül

jön egy ember. A csoportok közül vannak olyanok, akik egy-két naponta is jönnek újabb

adagért, ezért előfordulhat, hogy egy nap akár 50 csoportot is kiszolgálnak. Az üzletmenet

egyszerű, Vinchenzo és társa készenlétben állnak a törzshelyükön és várják a hívást, majd

a találkoznak a vevővel egy megbeszélt helyen és időben. A nyári időszak forgalmasabb,

ilyenkor 14:00-tól 22:00-ig is „terepen” szoktak lenni, télen viszont a rossz idő miatt

hamarabb végeznek, általában 20:00-kor, persze a vásárlás ezután is lehetséges csak

akkor a vevőnek kell alkalmazkodnia hozzájuk.

Vinchenzoék elsősorban kannabisszal foglalkoznak és annak származékaival úgy,

mint hasis utcai nevén „csoki”, alkalmanként gomba is kapható náluk, megrendelésre

pedig szinte bármi. Egy időben fontolgatták a szintetikus szerek árusítását is, de a

szigorúbb büntetéstől tartva inkább elvetették az ötletet. A drog árusítás kockázatával

Vinchenzo és a társa is tisztában vannak, félnek is a lebukástól. Ezért alkalomszerűen

akár egy-két hétre is felfüggesztik tevékenységüket. A lebukás mellet persze más

kockázatai is vannak az árusításnak. Előfordult, hogy Vinchenzo társát kirabolták és

elvittek tőle hat adag „csokit”. A vevőjelölt új volt és valószínűleg függő, mivel csak a

drog kellett neki a pénzt nem vette el. A csomagok értéke összesen 12-14 ezer forint

lehetett. Az ügynek komolyabb következményei nem lettek, a dílerek annyiban hagyták

az ügyet, mivel ekkora összegért nem vállalják azt a plusz kockázatot, hogy vadásznak a

támadóra és lebukjanak. Az összeg, amit a támadás során elvesztettek közepes méretű,

mivel 100 gramm fű kiárusításával 100-120 ezer profitot realizálnak elmondása szerint.

28

A dílerkedésből származó pénz arra elég, hogy Vinchenzoék megéljenek belőle,

nem járnak BMW-vel és nincs luxus villájuk. Vinchenzo most készül egyetemre társa

pedig már kibukott onnan. Az átlagos utcai díler kis hal, csupán porszem a drogpiac

tengerében, megélhetésből vagy saját szükségletei kielégítése céljából csinálja azt, amit

csinál.

5.2. Online kereskedelem és crypto valuták

Az Interneten elsőként értékesített és vásárolt termék, nem volt más, mint

marihuána. Az üzlet megkötésére - nem tudni pontosan - 1971 vagy 1972-ben került sor

az Egyesült Államokban. Hihetetlenül hangozhat, hogy az első üzlet, ami végbe ment a

világhálón még az eBay vagy az Amazon megszületése előtt nem volt más, mint egy drog

ügylet. A Stanford Egyetem hallgatói egy Arpanet felhasználófiók segítségével

megkötötték a történelem első online drogtranzakcióját az MIT-s partnereikkel.

(POWER, M. 2013)

Az internet forradalmasított minden iparágat, beleértve a drogpiacot is. A

felhasználók száma fokozatosan nőtt és a világháló szépen lassan egy olyan hellyé vált

ahol a kereslet és a kínálat találkozott. Bárki, legyen az fogyasztó, bűnöző, vagy „hobby

kémikus”, mind az internetet hívják segítségül, ha vásárolnának, eladnának vagy éppen

csak információt gyűjtenének. Az internetről lehet tájékozódni a legújabb legális

kábítószerekről és fogyasztók itt osztják meg a különböző drogokkal szerzett

tapasztalataikat egymással. Számos oldal van az interneten, ahol különböző trip

élményekről olvashatunk negatívat, pozitívat és nem csak nemzetközi viszonylatban. Az

internet a legtökéletesebb hely a tiltott anyagok szerelmeseinek, hiszen a valós

személyiség itt nem más, mint egy a képernyőn megjelenő betűsor. Az akár több ezer

kilométerre lévő egy filozófiát valló felhasználókat az internet köti össze, egy olyan

varázslatos birodalom ahol úgy érezheti bárki, hogy a valós világ törvényei nem

érvényesek és így szabadon megtehető bármi. Így nem csoda, hogy forradalom elérte a

drogiparágát.

A drogok nyújtotta élvezet és a szerhasználat veszélyei mindig is megosztották a

fogyasztókat és a törvényhozókat. Az internet pedig segített a fogyasztóknak, hogy

megkerüljék az őket „védeni” akaró államot.

29

Számos drognak több évtizedre visszatekintő múltja van, nem úgy, mint a

mefedronnak. A mefedront mindössze „két csavarás” választja el az ecstasytól. Ez a szer

volt az Internet első tömeg drogja, amit direkt erre a piacra terveztek és amire kezdetben

nem vonatkoztak a tiltó intézkedések. A széles körben népszerű szer először az Egyesült

Királyság utcáit árasztotta el majd pedig elindult világhódító útjára. (POWER, M. 2013)

Természetesen a sorsa kezdetektől fogva meg volt pecsételve és rövidesen a törvényhozás

tiltólistára tette a vegyületet, amivel csupán azt érte el, hogy a piti, netes bűnözők helyett

már az igazi nagykutyák árulták a szert a világ utcáin.

Egy szernek nem kell ahhoz legálisnak lennie, hogy azt az interneten árusítva

eljuttassák azt a fogyasztóhoz a világ bármelyik pontjára. A hétköznapi ember számára

ismert internet valójában egy olyan hely, ami számos mocskos és törvénytelen dolog

színhelye. A „Deep Web”a jéghegy alja, az átlagos használó számára láthatatlan és ez az

a hely ahol az illegális, online kábítószer piacok is elérhetők.

A legismertebb online drogpiac a Silk Road volt, 2013-mas beszüntetéséig.

Amikor az ember először pillantotta meg az oldalt nem is hihetett a szemének. Ilyen

létezik? Márpedig igen, létezik, pontosabban csak létezett. Egy gombnyomással elérhető

volt minden, a régi klasszikusoktól kezdve úgy mint heroin, crack, LSD… a legújabb,

ismeretlen dizájnerdrogok is. Ha pedig valamit nem talált az érdeklődő az oldalon, egy

készséges eladó biztos tudott segíteni a probléma megoldásában.

Az aktivisták, fogyasztók, dílerek ahelyett, hogy arra vártak volna, hogy az állami

törvényhozás alkalmazkodjon hozzájuk elébe vágtak a dolognak. Létrehoztak egy online

köztársaságot ahol a kereskedelem minden formája legális, minimális korlátozások

mellett. Ilyen korlátozás volt például, hogy tilos volt olyan árukat, szolgáltatásokat

hirdetni, amik direkt módon kárt okoznak másnak, anyagilag megkárosítják az érintett

harmadik személyt vagy akár csak alkalmasak lehetnek rá pl. fegyverek, pedofil

tartalmak, hamis pénz, lopott információk, bérgyilkosság stb.. (POWER, M. 2013) Az

oldalon szó szerint minden megtalálható volt. „Norvégok árultak kambodzsai varázs

gombát, kanadaiak afgán heroint, britek koncentrált kannabisz-tinktúrát ami ősi nepáli

fajták felhasználásával készült frissen szüretelve a halogén izzók sütötte basildoni

padlásokról.” (POWER, M. 2013, p. 127) Tehát a lehetőségek adottak voltak és semmilyen

hatóság nem állhatott a vevő útjába, hogy megkösse az élete üzletét.

30

Az oldal nem volt dizájnos, a kilencvenes évek hangulatát tükrözte ahol azonban

háztartási cikkek helyett drogot lehetett venni. Ahhoz pedig, hogy elérjük nem volt

szükség másra, mint a TOR böngészőre, ami kapuként szolgált az internet alvilágához. A

szoftvert, ami lehetővé teszi mindezt MIT-s diákok hozták létre egy régi az amerikai

haditengerészet által fejlesztett szoftver átírásával, modernizálásával, elérhetővé téve az

anonim böngészést. A céljuk természetesen nem a bűnözők segítése volt, hanem a világ

azon polgárainak támogatása, akiknek a hazájában a szóláshoz való szabadság

korlátozott. Az anonimitás viszont nem csak az elnyomásban élőknek jött jól. A

lenyomozhatatlanság volt az oka annak, hogy minden törvénytelenség ellenére

fennmaradt az oldal, a sötét web bugyraiban megbújva. Lenyomozhatatlan volt minden

szempontból, csakúgy, mint az árusok és a vevőik is.

A drogok kategóriánként pl. hallucinogén, serkentő stb. voltak feltüntetve árakkal.

Pár kattintás és némi bitcoin kifizetése után pedig már várhattuk is a rendelésünk

érkezését. A pénz az áru érkezéséig egy Escrow felhasználó fiókon volt visszatartva és a

megrendelés visszaigazolása után került elutalásra az eladóhoz. A rendelés részletei pedig

a tranzakció végbementével mind törölhetőek voltak. Az oldalon még tippek is

találhattunk a biztonságos rendeléshez. (POWER, M. 2013)

Az üzlet virágzott 2012-ben már 22 millió dolláros jövedelmet generált az

üzemeltetőknek. A haszon általában üzletkötésenként keletkezett, az árusoknak két

opciója volt vagy minden értékesítés után 6%-ot fizetnek vagy havi fix 143 000 amerikai

dollárnak megfelelő bitcoint. A vásárlási felület mellett fórum is működött az oldalon,

ahol több ezer téma volt fellelhető a „szentháromság jegyében drogok, csempészés és

kriptográfia” az utóbbit a bitcoin nevű crypto valuta tette indokolttá. (POWER, M. 2013)

Az oldalt számos alkalommal próbálták meg lekapcsolni, mind sikertelenül.

Amikor pedig az Egyesült Államok politikusai kampány célokra használták az oldal ellen

folytatott harcot, a fegyver visszafelé sült el. Az egyszerű ember csupán annyit hallott,

hogy a Silk Road-on igazán jó drogokat lehet venni. Az oldal népszerűségét az is növelte,

hogy a BBC Radio Five Live műsorában adásba került az a rész, ami során magas

koncentrációjú DMT-t rendeltek az oldalról, a termék megérkezett és le is tesztelték. A

tesztek kimagasló eredményt mutattak. Tehát nem elég, hogy az áru, amit az oldalról

rendelt a vevő valóban megérkezett, de még a minősége is kifogásolhatatlan. (POWER, M.

2013)

31

Az első igazi előrelépés az volt az ügyben, amikor beazonosították az oldal

főadminját Dread Pirate Roberts-et, ám ez még mind kevés volt az oldal eltörléséhez. A

tranzakciók résztvevői anonimak, a pénzmozgás lekövethetetlen mivel a crypto valutával

való fizetésnél a pénzmozgás csupán a két végpont között valósul meg.

Az oldal egyik értékesítője azt nyilatkozta a fórumon, hogy az online

kereskedelemnek vannak morális problémái. Nem kellemes élmény, amikor meg van rá

az esély, hogy egy 12 éves rendelést ad le egy adag MDMA-ra. A való életben

felismerhető, ha súlyos függő vagy alkalmi használó a vevő, online nem. Így nincs

lehetőség kinyilvánítani, hogy igenis érdekel a vevő egészségi állapota, mert nem tudjuk,

látjuk rajta, hogy milyen egészségügyi állapotban van. Azonban gazdaságilag sokkal

jobban megéri. A való életben általában az ismeretségi kör szabja meg, hogy mennyi áru

értékesíthető naponta. Online viszont az idő, a beszállítók és a tőke az, ami határt szabhat.

Bevallása szerint vannak hetek, amikor 70-90 órát tölt el az áru csomagolásával, a munka

pedig monoton és nagy koncentrációt igényel. Precíznek kell lenni, hogy a vevő biztos

megkapja, és azt kapja, amit rendelt. (POWER, M. 2013) Szubjektív véleménye szerint az

utcai kereskedelem sokkal egyszerűbb.

Az oldalon értékesítő emberek sokkal nagyobb szálkának számítottak a

kormányok szemében, mint egy utcai díler, mert egy olyan oldalon tevékenykedtek

szabadon, ami ellen a hatóságok tehetetlenek voltak. Az emberek egy olyan hálózat

részei, amibe senki nem láthat bele akaratukon kívül, az információ szabadon áramlik és

nem ismer határokat, nem tisztel törvényeket, elpusztíthatatlan.

A kódolt crypto valuta nem kapcsolódik kormányokhoz a tranzakciók peer to peer

folynak. A valuta használói számban csak gyarapodnak, nem csak a droghasználók

között. A valuta „bányászható” vagy megvásárolható valódi pénzért, ez a pénznem

decentralizált és nem inflálódik, az árfolyama viszont ingadozik a törvényes

fizetőeszközökkel szemben. (www.bitcoin.org) Az ingadozás olyan mértékű is lehet,

hogy előfordulhat ma egy egység bitcoin-ért csak egy szelet pizzát tudunk venni egy

hónap múlva pedig az értéke felér egy autóéval. De az elterjedtsége és az anonimitás,

amit biztosít, tökéletessé teszi az illegális tranzakciók használatára.

Az oldal 2013-mas lekapcsolásakor Dread Pirate Roberts polgári nevén William

Ulbricht személyes vagyona 144 000 bitcoin volt, ez az akkori árfolyamon 28,5 millió

dollárnak felelt meg. (GREENBERG, A. 2013) Ha úgy vesszük, hogy ez az összeg minden

32

az oldalon végrehajtott tranzakció után befolyt bevétel csupán 6%-a és azt feltételezzük,

hogy Ulbrichtot leszámítva más nem részesedett a tranzakciókból akkor ez azt jelenti,

hogy két és fél év alatt az oldalon minimum fél milliárd dollár értékű illegális szert

értékesítettek. Ez a szám a minimumot jelenti, a valós értéket nem lehet pontosan

megbecsülni, az interneten értékesített drogok mennyisége pedig még így is töredéke a

világ utcáin étékesített mennyiségnek.

Dread Pirate Roberts életfogytiglani büntetést kapott a tevékenységéért, azért

hogy elrettentsék azokat, akik a nyomába szeretnének lépni. (www.fbi.gov) Ez azonban

nem sikerült, a Silk Road megszűnése után más társ oldalak erősödtek vagy jelentek meg

a nagy előd eltűnésével, hogy kitöltsék a piacon tátongó űrt. Ezek az oldalak ellen

továbbra is folyik a harc, de igazi győzelem csak akkor születhet, ha sikerül megszűntetni

az emberek igényét az ilyen oldalakra. (www.economist.com)

5.3. Intézményesített kereskedelem

Magyarországon a marihuána árusítása semmilyen formában nem engedélyezett,

ezért azt a bátrabb emberek azt utcán, dílerektől szerzik be. Vannak azonban olyan

polgárok is, akiknek a kockázat vállalási hajlandóságuk kisebb vagy a pénztárcájuk

szűkebb. Esetleg a munkahelyükön tesztelik őket az illegális készítményekre pl.

rendőrök, de lazításképpen kipróbálnának valami mást az alkohol helyett. Ők törvényileg

nem szabályozott szereket használnak, ezeket a szereket legkönnyebben az angol leagal

high kifejezéssel lehet leírni. A szó mindent elmond ezekről az anyagokról leagal mint

legális high pedig mint betépés. Tehát olyan szerekről van szó, amikre a tiltó intézkedések

nem vonatkoznak, legálisak és hatásukban valamilyen illegális anyagot próbálnak

utánozni. Ezek a szerek pedig Magyarországon kereskedelmi forgalomban is kaphatóak.

A Gomoa Trade Kft. által üzemeltett számos Shop pontosan ilyen szerekkel és a

használatukhoz szükséges kiegészítőkkel foglalkozik. A kertészetnek titulált boltban

kaphatók, pipák, rejtekhelyül szolgáló hétköznapi tárgyak és különböző egzotikus

növények magvai és palántái. (CSERVENÁK, Z. 2015) Ezek a tárgyak nem feltétlenül

kapcsolhatók a drogfogyasztáshoz és annak szubkultúráihoz, azonban nehezebb

magyarázatot találni arra, hogy egy kertészetben miért kapható kokain, amfetamin,

metamfetamin, morfium, ketamin, THC és barbiturátok kimutatására is alkalmas teszt.

33

A bolt webshopjában különböző növényeket, növényi szárítmányokat lehet

kapni. Kategóriánként lehet böngészni a felkínált termékek között úgy, mint élénkítő

vagy nyugtató készítmények, majdnem azonos a besorolás, mint számos illegális drog és

a Silk Road felületén. Ezek mellett a kategóriák mellett létezik az entheogen csoport is.

A szó etimológiai jelentés „en” belső, a „theo” isten, isteni, a „gen” generálás. Ezek

alapvetően olyan készítmények, amelyeket pszichedelikus terápiákban alkalmaznak.

Tehát bármilyen olyan szer, amivel képesek lehetünk az „istenség” megidézésére.

(CSERVENÁK, Z. 2015) Sokkal kevésbé feltűnő ez a kifejezés egy webshopban, mintha

kiírnák azt, hogy hallucinogén. A növényi szárítmányok és magvak esetében az oldal

figyelmeztet bennünket „Nem emberi fogyasztásra! Kizárólag botanikai és analitikai

célokra! Gyermekektől és állatoktól távol tartandó!”

A boltban kapható növényi szárítmányok között kapható bolondító beléndek,

fehér üröm és Hawaii bébi farózsa. Az utóbbi kevésbé ismert szer, hallucinogén hatással

rendelkezik, lizgersav-amidot tartalmaz és az LSD-hez hasonló hatással bír. A pozitív trip

élményen túl az orvosi diagnosztika szerint mellékhatása lehet a hányás, a gondolkodási

zavarok, az ítélőképesség csökkenése, az érzelmi labilitás, szorongás és ingerlékenység.

(CSERVENÁK, Z. 2015) A bolt honlapján számos ellentmondásba ütközhetünk. A jogilag

fedhetetlenséget biztosító nyilatkozatok és figyelmeztetések ellenére a kiszállított

csomagokon már semmilyen figyelmeztetés nem látható, milyen mellékhatásai lehetnek

ezeknek az anyagoknak elfogyasztva.

Amíg 2012-ben fel nem került a szer az új pszichoaktív anyagokat tartalmazó

listára addig a Gomoa Shop kínálatában lehetett kapni Salvia Divinorumot azaz

látnokzsályát. Egy 25 grammos csomag 2500 Ft-ba került, de a koncentrátumnak már

grammja került ennyibe.

Egy szer lehet ma törvényes holnap pedig már tiltó listára kerül, tehát a ma boltban

legálisan vásárolható szerek se veszélytelenek csupán nincsenek szabályozva, az emberek

pedig megveszik őket. A használók között sok a fiatal mert könnyen elérhetők és

viszonylag olcsóak ezek az anyagok. A leírásokban és élménybeszámolókban sokszor

pedig csak a pozitív dolgokat mondják el a fogyasztónak. Rengeteg ismeretlen hatással

bíró anyag létezik és ezek hozzáférhetőségét tiltani törvénnyel lehetetlen küldetés. Sokkal

hatásosabb módszer, ha a potenciális fogyasztókat informálják és tájékoztatják a

lehetséges kockázatokról.

34

35

6. A magyar kannabisz fogyasztási szokások

Magyarországon az első droggal kapcsolatos haláleste 1969-ben történt. Innentől

terelődött komolyabb figyelem a drogproblémára. Kezdetben csak legális szerek voltak

jelen a piacon a nyolcvanas években pedig megjelentek az ópiátok, egy évtizedre rá pedig

fokozatosan minden egyéb. Manapság a választék egyre csak bővül és a szerhasználat a

legálistól az illegális felé terelődött. (ZSADÁNYI, ZS. 2012) Az alkohol és a cigaretta után

a kannabisz az a drog, ami a leggyakrabban előkerül a bulikban. A fogyasztók száma

pedig fokozatosan növekszik.

A növekvő trendet mi sem bizonyítja jobban, hogy az iskolások körében elvégzett

felmérésekben az alkoholfogyasztás és dohányzással kapcsolatos kérdések mellett már a

kannabisz is helyet kapott. A fiatalkorúak a legérintettebbek a témában.

„A 2014-ben készült HBSC kutatás (Arnold és Németh 2015) eredményei szerint

a 9. és 11. évfolyamon tanuló diákok 18,7%-a fogyasztott már kannabiszt. A kannabiszt

kipróbáló tanulók túlnyomó többsége 14 évesnél idősebb korban, legnagyobb arányban -

közel fele - 16 évesen vagy idősebben, negyedük pedig 15 évesen fogyasztott életében

először kannabiszt. A fiúk és idősebbek szignifikánsan érintettebbek kannabiszhasználat

szempontjából: míg a 11. évfolyamon tanulók 23,3%-a, addig a 9. évfolyamosok 14,3%-

a próbálta ki a marihuánát, hasist. A korábbi jelentősebb nemi különbség eltűnőben van,

ugyanis a fiúk és a lányok közötti életprevalencia értékek közötti különbség épphogy

kimutatható (p=0,48): a fiúk 19,9%-a, a lányok 17,6%-a fogyasztott már életében

kannabiszt. A kannabisz életprevalenciája a régióval szignifikáns kapcsolatot mutatott: a

legmagasabb prevalencia értékek Közép-Dunántúlon (23,2%) voltak tapasztalhatók,

második helyen Dél-Alföld (21,6%), harmadik helyen Közép-Magyarország (20,9%)

szerepelt, a legkevésbé pedig Észak-Alföld volt érintett (12%). A lakóhely és kannabisz-

életprevalencia között nem tapasztalható szignifikáns összefüggés, azonban a kannabisz

az iskola településtípusával szignifikáns kapcsolatot mutatott. A legmagasabb

prevalencia érték községben (27,4%)7 volt megfigyelhető, második helyen Budapest

(21%) szerepelt, a legalacsonyabb értéket pedig a városokban (16,3%) mérte a kutatás. A

korábbi évekhez hasonlóan a szakiskolában, szakmunkásképzőben tanuló 9. és 11.

évfolyamos diákok markánsan érintettebbek (24,1%) voltak kannabiszhasználat

tekintetében a gimnáziumban tanuló diákokhoz (17,7%) képest.”

36

(NEMZETI DROG FÓKUSZPONT, 2015, p. 23)

Látható tehát, hogy a tiltás nem eredményes a kannabisz esetében. A fogyasztók

száma fokozatosan nőtt korosztályonként. A törvényi szabályozás, e módja kimagaslóan

nagy erőforrást köt le és nem hatásos, amennyiben azt szándékozta célozni, hogy

visszaszorítsa a fogyasztást és megóvja a fiatalabb generációkat.

37

7. A dekriminalizálástól a legalizációig

7.1. Dekriminalizáció

Világviszonylatban a drogfogyasztók száma az évek folyamán egyenletesen nőtt.

A kormányok, hogy visszaszorítsák ezt a tendenciát törvényekkel tiltották bizonyos

szerek használatát és szigorúan büntetik azok megszegőit, ezzel kriminalizálva a

fogyasztókat.

Portugália esetében a szigorítások nem vezettek sikerhez, sőt éppen ellenkezőleg,

a fogyasztók rejtőzködőbbé váltak egyre többen használtak közös fecskendőket, ez pedig

hozzájárult a HIV rohamos terjedéséhez. A kudarcot hamar belátó kormány végül más

utat választott, a dekriminalizációt. Bármilyen drog kis mennyiségű birtoklása nem

számított törvénysértésnek, a drog problémát innentől kezdve nem bűntényként, hanem

egészségügyi kérdésként kezelték. Lassan 15 éve, hogy Portugália dekriminalizálta a

drogfogyasztást és az elért sikerek láthatók a statisztikákban. (SÁROSI, P. 2012) Sokan

arra számítottak, hogy a dekriminalizációval megnő a fogyasztók száma, de a valóságban

ez éppen ellenkezőleg történt. A fogyasztók számában bekövetkezett csökkenéssel

párhuzamosan csökkent a fertőzések és a drogokkal kapcsolatos halálesetek száma is. A

dekriminalizáció lehetőséget adott arra, hogy valaki kihívja a mentőket egy túladagolás

helyszínére anélkül, hogy szerhasználóként bármilyen jogi következménytől tartania

kelljen.

Az egészségügyi szempontok mellett gazdasági hatásai is vannak a

dekriminalizációnak. Portugáliában az új drogstratégia folytán jelentős mennyiségű pénz

szabadult fel azzal, hogy a fogyasztók ellen már nem folytak büntetőeljárások. A

felszabadult erőforrásokat pedig átcsoportosították az ellátórendszer fejlesztésére.

(SÁROSI, P. 2012)

A dekriminalizáció témája még manapság is aktuális, számos nyugat-európai

országban bizonyos szinten már meg is valósult pl. Spanyolország, Belgium. Hazánk

szomszédjai között is van olyan nemzet, ahol, noha még nem történt meg a

dekriminalizáció, de foglalkoznak a gondolattal. Sokan belátták, hogy az elképzelés

miszerint drogmentessé lehet tenni a világot azzal, hogy tiltjuk annak használatát,

38

megbukott. A hangsúlyt a prevencióra kell helyezni és ahelyett, hogy a fogyasztókat

büntetnénk a termesztőket, árusítókat kellene bíróság elé állítani.

A dekriminalizációs hullám eredetileg nem Európából indult, hanem Dél-

Amerikából. Dél-Amerikában pedig olyan emberek álltak ki a dekriminalizáció ügye

mellett, mint Fernando Henrique Cardoso volt brazíliai, Ernesto Zedillo volt mexikói és

Cesar Gaviria volt kolumbiai elnök, utóbbi jelentős szerepet játszott Pablo Escobar a

medellini drogkartel fejének börtönbejuttatásában. Cardoso volt brazil elnök pedig egy

sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a jelenlegi tudományos ismereteink szerint a

marihuána-szívás nem veszélyesebb, mint a legális alkohol vagy dohány fogyasztása.

(SÁROS, P. 2009)

Egy elhelyezkedésében nem annyira nyugati ám megközelítésében annál inkább

úgy gondolkodó példa Csehország. Csehország is Portugáliához hasonlóan 2009-ben

dekriminalizálta a csekély mennyiségű drog tartását és fogyasztását. A fogyasztók

büntetése helyett a prevencióra, az ártalomcsökkentésre, a kezelésre és a rehabilitációs

programokra koncentrál. Ezzel párhuzamosan pedig a cseh Nemzeti Drogpolitikai

Stratégia négy hosszú távú célt tűzött ki a 2010-2018-as intervallumra.

(KARDOS, T. 2015)

1. A drogok kipróbálásának és a velük való kísérletezésnek csökkentését

(elsősorban a fiatalok körében)

2. az intenzív droghasználat csökkentését

3. a drogokkal kapcsolatos kockázatok csökkentését (az egyének és a társadalom

vonatkozásában egyaránt)

4. a drogok hozzáférhetőségének csökkentését (mindenekelőtt a fiatalok számára)

(KARDOS, T. 2015)

A cseh törvények értelmében a kábítószer fogyasztás nem bűncselekmény és a

csekély mennyiségű szer birtoklása, saját fogyasztásra is csak szabálysértés, ami

maximum 500 euróval büntethető. (KARDOS, T. 2015) Tehát a fogyasztókat ezáltal nem

vonják semmilyen formában büntetőeljárás alá, a kormány pedig koncentrálhat a

termesztéssel foglalkozó bűnbandák ellni harcra.

A dekrimininalizáció nem egyenlő a legalizációval, ezt a fent említett két példa is jól

szemlélteti. A dekrimnalizáció célja pedig, hogy ne az egyszeri fogyasztót büntesse a

39

törvény, hanem a termesztőket. Ezzel elkerülhető, hogy a társadalom tagjait egy életre

stigmatizáljuk és komoly kapacitások, pénzösszegek szabadíthatók fel amelyeket

átszervezve hatékonyabban lehet harcolni az igazi bűnözök ellen.

7.2. Legalizáció

A dekriminializásnál komolyabb lépés a legalizáció. Egyes Európai országok a

kannabisz esetében komolyabb engedményeket is fontolóra vettek, mint a

dekriminalizáció. Svájc, Németország, Spanyolország eltérő formákban de kannabisz

legalizációja felé húz. Ezért érdemes megvizsgálni milyen hatással volt a legalizáció

olyan országokban, ahol már megvalósult.

Colorado után már Washington államban is lehetséges legálisan fűvet vásárolnia

a 21 év feletti állampolgárnak. A szabályozás azonban eltérő, Coloradoban enyhébb

Washingtonban pedig szigorúbb ezért az utóbbiban lassan nyílnak a boltok és a kereslet

nagyobb, mint a kínálat így az illegális árusítás még nem szűnt meg teljesen.

(SÁROSI, P. 2014/A)

Colorado állam rendkívül jól profitált a legális kannabisz üzletből. 10 millió

dollár adóbevételre tett szert egy év alatt. A bevétel jelentős részét kutatásra fordították,

iskola építésre és prevenciós kampányokra. Az adóbevételek mellett pedig büntető-

igazságszolgáltatás csökkenő terhei révén még több pénzt lehetett más célokra fordítani.

Ezt az összeget pedig 12-40 millió dollárra becsülik. (SÁROSI, P. 2014/A)

Azzal hogy kannabiszt legalizálták a háromszáz dolláros unciánkénti feketepiaci

ár akár, három dollárra is csökkenhet. A növény igénytelenségéből fakadóan nem

szükséges nagy tőkebefektetése a termesztéshez. A költségek jelentős részét a

minőségbiztosítás, a csomagolás, a forgalmazás és árusítás fogja kitenni. Erre a költségre

jön rá az adó, ami államonként azon belül még megyénként is eltérő lehet. Colorado egyes

megyéiben pedig akár a 40%-ot is elérheti. (www.drogriporter.blog.hu) Tehát a bevétel

nagyobb része az államokhoz jut. Az ár pedig még így is jóval a feketepiaci alatt marad.

Az adóbevételek növekedése és egyéb pozitív hatások mellett természetesen

voltak hátrányai is a dolognak. Ezek elsősorban az olyan új problémák voltak, mint a

bódult állapotban elkövetett közúti balesetek. Az ehető termékek esetében pedig

szükségessé vált a jól megkülönböztethető csomagolások alkalmazása és az egy

40

egységnyi ételben felhasználható hatóanyag korlátozása. A szükséges részeket az állam

szabályozta. Ehető termékek esetén 10 milligrammnál több THC-t nem tartalmazhat egy

adag, továbbá a csomagolás alapján felismerhetővé kell tenni a kannabisz terméket.

(SÁROSI, P. 2014/A)

Összességében azonban a legalizáció több hasznot hozott, mint hátrányt. Ezt

Colorado állam kormányzója is elismerte, noha kezdetben ellenezte a folyamatot. “Úgy

tűnik, hogy főleg ugyanazok az emberek szívnak ma is, akik akkor is szívtak,” Tehát a

fogyasztók száma nem nőtt drasztikusan és most már a bevétel is az állam zsebébe jut.

(SÁROSI, P. 2014/A)

Az amerikai drogpiac azon belül is a marihuána piac a mexikói kartellek kezében

van. Legalább ezer USA-beli nagyvárosban vannak jelen kartellek, amik bevételeiket az

országba illegálisan becsempészett majd értékesített drogból szerzik. (SÁROSI, P. 2014/B)

A legalizáció őket is érintette. Azon túl, hogy a legalizáció hozadéka volt az adóbevételek,

a kontroll növekedése, csapást mért a bűnszervezetekre is. Az USA-ban az elmúlt évek

statisztikái azt mutatták, hogy a kannabisz nagykereskedelmi ára a negyedére csökkent,

ez pedig súlyosan érintette a drogkereskedőket. Az árak lenyomása mellett pedig további

hátrány a kartellek számára, hogy a marihuánát most már helyi forrásból, boltból,

legálisan is beszerezheti az arra jogosult személy. “Már nem éri meg többé,” nyilatkozta

a Washginton Post-nak Rodrigo Silla, egy 50 éves mexikói farmer, aki egész életében

kannabiszt termesztett. “Azt kívánom, bárcsak az amerikaiak felhagynának ezzel a

legalizációval.". (SÁROSI, P. 2014/B) A kartellek, amiknek a bevételeinek 30-40%

marihuána csempészésből és árusításból származik 30%-os bevétel visszaesést

szenvedtek el azzal, hogy csupán három államban leglizálták a füvet.

A legalizációval lehetősége nyílik az államnak arra, hogy betartassa korhatárra

vonatkozó korlátozásokat, a kannabisz minőséget pedig rendszeresen ellenőrizheti. A

bevételeket képes lehet növelni a saját oldalán úgy, hogy összességében még a költségei

is csökkennek, ezzel párhuzamosan pedig elveszi a bűnözök megélhetését. A tiltás

eszköze nem működik és ha valaki ezt belátja, a fent felsorolt példák reményként

szolgálhatnak minden olyan országnak, ami hasonló problémákkal küzd.

41

8. A legalizáció folyamata

8.1. A Holland modell bemutatása

Hollandia nevének hallatán az embereknek egyből a piros lámpás negyed a coffee

shopok és a drogok jutnak eszükbe. Számos közhely él az emberek tudatában a Holland

drogpolitikáról, jó is, rossz is egyaránt.

A Holland drogpolitika a probléma kezelésébe nem kever bele semmi erkölcsöt

ennél sokkal gyakorlatiasabb és a megoldásra koncentrál. A Hollandok lemondtak a

drogmentes világ illúziójáról, hiszen a drogok és a fogyasztók mindig is a társadalom

részét képezték és valószínűleg ez a jövőben is így marad. Az állam feladata a kockázatok

minimalizálása ennek alapja pedig az ártalomcsökkentés a holland felfogás szerint, nem

pedig a totális absztinencia. Ennek a politikának csak elhanyagolható eleme a könnyű

drogok „legalizációja” sokkal fontosabb kiemelni a hatékony ifjúsági, prevenciós és

rehabilitációs programokat, a metadon-programot, a tűcsere-programot és az ún. „szabad

zónák” rendszerét. (www.sababa.nl)

A holland drogpolitika gyökerei a múltban keresendők. Csak úgy, mint számos

más gyarmatbirodalom a XIX. században, Hollandia is kivette a részét a

drogkereskedelemből. A kereskedelem kezdetben csak a gyarmatokat érintette idővel

viszont a drogok különböző gyógykészítmények formájában az anyaországban is

megjelentek szabadkereskedelmi forgalomban. A drogkereskedelem virágzott,

olyannyira, hogy a holland kincstár bevételeinek 10%-a ópium kereskedelemből

származott. Látva az üzletágban rejlő potenciált, a birodalom kokatermesztéshez látott az

Indonéz gyarmaton, a termelés csúcsán egy évben 1700 tonna koka levél termett a

vidéken. (www.sababa.nl) Megalakult a Holland Kokain gyár, amely gyógyászati és

rekreációs célokra készített koka alapú termékeket. A drogok kereskedelmét pedig

először 1885-ben korlátozták az ópium esetében. Ötven grammban szabták meg a határt

az orvosoknak a maguknál tartható ópiumra, azonban a korlátozás a nagykereskedőkre

nem vonatkozott. (www.sababa.nl)

Amerikával ellentétben, Európában a drog, mint probléma, csak később

jelentkezett. Az amerikaiak a hosszúideje tartó drogproblémáik miatt a drog ellen

folytatott harc zászlóvivőivé váltak. A nemzetközi konferenciákon jól megmutatkoztak

42

az elvi különbségek a holland és az amerikai felfogás között. Amerika a teljes tiltás

mellett voksolt, Hollandia viszont vonakodott ettől a lépéstől. (www.sababa.nl)

Az első igazi előrelépés az 1912-es Hágai Ópium Konvenció volt a drogtörténelemben.

A konvenció 9. cikke kimondja, hogy az aláíró országokban ópiumot csak orvos írhat fel

gyógyászati célra, a kereskedelmet és a birtoklást pedig tiltani, büntetni kell. Ennek

nyomán 1919-ben törvényben tiltották az ópium kereskedelmet az országban.

(www.sababa.nl) De a törvény betartatása nem mindig valósult meg a gyakorlatban.

1930-ban megalakul a rotterdami rendőrség kábítószer ügyosztálya és innentől válik

intenzívebbé az drogok üldözése. A tiltástól várt hatás azonban elmaradt, az ópium

kereskedelem virágzott, elsősorban a kínai közösségek negyedeiben és a kokain

fogyasztás is felkapta a fejét a vöröslámpás negyedekben. (www.sababa.nl)

A marihuána fogyasztás nem volt jellemző a XX. század első felében, inkább egy

szűkebb művész réteg használta a drogot, később a swing zenei hullám elérte Hollandiát

is és ekkor vált népszerűbbé a kannabisz. A fogyasztók közé tartoztak a Németországból

érkező amerikai katonák, akik gyakorlatilag drog, kannabisz kirándulásokat tettek

Hollandiába. Az igazi fordulat a 60-as években következett be, a „pszichedelikus

forradalom”, a hippi hullám elérte Hollandiát. A fiatalok lázadtak a szülők ellen és ennek

szerves része volt a marihuána szívás. Idővel új drogok jelentek meg pl. amfetamin, LSD,

de a régi drogok is szélesebb körben elterjedtek úgy mint az ópium. (www.sababa.nl)

1969 és 1970-ben két bizottság jött létre a droghelyzet vizsgálatára egy civil és

egy állami kezdeményezés. Céljuk pedig nem volt más, mint, hogy segítsék a politikai

elitet, a törvényhozást a döntéshozásban. A neves szakértőket sorai között tudó civil

Hulsman Bizottság sokkal liberálisabb és szélsőségesebb következtetésekre jutott, mint

az állami Baan Bizottság a kenderfogyasztással kapcsolatban. Cáfolták a kapudrog

elméletet, és hogy a kender addiktívabb lenne a dohánynál. Jelentéseikben szembementek

a status quo-val és megkérdőjelezték, hogy a tiltás minden drog esetében hatékony

megoldás-e. Mérlegelni kell a drogok rejtette kockázatot, ennek megfelelően pedig az

elfogadhatatlan kockázatot jelentő szereket továbbra is tiltani kell, de a kender nem

sorolható ebbe a kategóriába. Az alapfelvetés az, hogy egyes drogok használata

összhangban lehet a társadalmi renddel tehát hatóságilag tolerálható, a kockázatok

minimalizálása mellett. Mind a két bizottság egyetértett abban, hogy a kendert meg kell

különböztetni a többi drogtól, a fogyasztást pedig a kereskedelemtől. (www.sababa.nl)

43

1973-ban baloldali kormány került hatalomra az országban ez pedig kedvező

változásokkal kecsegtetett. Három elemből álló törvényjavaslat került előterjesztésre,

amely a kendert is érintette. A javaslatban megkülönböztették a kannabiszt a kemény

drogoktól és szabályozták a növény saját célra való termesztését. A törvényjavaslat

kétharmados többséggel elfogadásra került. A törvény mellett szavazott számos

kereszténydemokrata képviselő is, sőt volt közülük, aki fel is szólalt a döntés mellett, de

abban mindenki egyetértett, hogy minden drog fogyasztását dekriminalizálni kell. A

törvényjavaslat lehetővé tette 30 gramm kenderszármazék saját használatra való tartását.

Azonban voltak, akik szerint ez a mennyiség túl nagy és inkább a dílereknek kedvez. A

„házi dílerkedés” problémájára is megoldást kellett találni. Az ország drogpolitikai

alapelveit követve dekriminalizálták a házi dílerkedést is, de büntetlenséget komoly

feltételkehez kötötték. Nem számított bűncselekmények a kender származékok árusítása

amennyiben a 30 grammos határ betartásra került és a díler nem árult más drogot.

(www.sababa.nl) Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megakadályozták, hogy a fiatalok más,

keményebb drogokkal kapcsolatba kerüljenek kannabisz vásárlás során. Ez az alapja a

ma működő coffee shop rendszernek is. A kemény drogokat árusító bűnözőket pedig

továbbra is üldözik tizenkettő, de súlyosabb esetben akár tizenhat év is kiszabható ilyen

szerek árusításáért. A könnyű drogokat dekriminalizáló törvényt később annyiban

módosították, hogy az lehetetlenné tegye a drogok bármiféle reklámozását.

(www.sababa.nl)

A törvény gyakorlatba való átültetésének köszönhetően a bűnüldöző szervek a

kemény drogokat árusító dílerekre koncentrálhattak. A kannabisz a csekély mennyiségű

birtoklása és azzal való kereskedelem esetén pedig nem szükséges a beavatkozás. A

tolerancia keretei egy háromoldalú egyeztetés útján mentek végbe a bíró, a rendőrség és

a városok polgármesterei között. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy helyi szinten

eldönthetővé vált, hogy hány és milyen coffee shop működjön városonként. A kannabisz

származékokat értékesítő dílerek csak akkor követnek el bűncselekményt, ha korhatár

alatt lévő, külföldi illetőségű személynek értékesítenek, botrányt okoznak vagy átlépik a

mennyiségi limitet. (www.sababa.nl)

A könnyűdrogok árusítása tehát elméletileg továbbra is illegális, de gyakorlatban

kis mennyiség esetén a hatóságok nem lépnek fel ellene. Az árusítás pedig a coffe

shopokban történik, amik rengeteg turistát vonzanak az országba. A kávézok története

hosszú időre tekint vissza az országban, a sorsuk pedig csak a hatvanas években fűződött

44

össze a könnyűdrogokkal. A kávéház tulajdonosok megtűrték, ha valaki könnyűdrogot

árusított a létesítményben amennyiben az betartotta a háziszabályzatot, mint pl. "Kemény

drogot behozni tilos", "Lopott árut behozni tilos". (www.sababa.nl) A későbbiekben

pedig már maguk a kávéházak is árusítottak a kannabiszt törvények betartása mellett. A

reklámozás továbbra is tilos volt, ezt egyes kávéházak megpróbálták megkerülni mind

sikertelenül. Az árusítás az AHOJG kritériumrendszer szerint történik.

A = No Advertising. (A reklámozás tilalma)

H = No Harddrugs (Keménydrogok behozatala tilos)

O = No Overlast (nem okozhat zavart a környék lakosságának, pl. zaj)

J = No Youth (18 éven aluliakat nem szolgálhatnak ki)

G = No Big Quantities (max. 500 grammot tárolhatnak ugyanazon a napon)

(www.sababa.nl)

A kritérium rendszert megszegő coffee shopokat bezárják. A városok

polgármestereinek pedig lehetősége van rá, hogy megtiltsák ilyen létesítmények

üzemeltetését a városaikban. Felmérések bizonyítják, hogy a coffe shop rendszernek

köszönhetően a könnyűdrog kereskedelem 95%-a ilyen létesítményekben történik. A

shopok pedig mára az ország kultúrájának szerves részét képezik. A nemzetközi

statisztikákból pedig megtudhatjuk, annak ellenére, hogy dekriminalizálták a kannabisz

használatát és az árusítását egyáltalán nincsen több fogyasztó az országban, mint más

nemzeteknél. (www.sababa.nl)

8.2. A magyar rendszerbe való átültetés

Magyarországon csak egy szemléletbeli váltást követően lehetséges azt

megvalósítani, amit Hollandiában már évtizedekkel ezelőtt sikerült. Felhagyva a tiltás

politikájával a kockázatminimalizálás elve mentén kell tovább haladni. A szemléletbeli

váltást követően a természetesem a törvényeket is igazítani kell, hogy megteremtsük a

megfelelő környezetet a gyakorlatba való átültetéshez.

45

A kannabiszt alapvetően élvezeti cikként használja a hétköznapi ember a

leggyakrabban oly módon, mint a dohányt, elszívja. Ezért ennek megfelelően kell kezelni.

Leginkább a jövedéki termékek között képzelhető el a kannabisz termékek magyarországi

forgalma. A cigarettához hasonlóan ezt a terméket is csak engedéllyel rendelkező

létesítmény árulhatná így biztosítani lehet, hogy valóban csak olyan személy férjen hozzá,

aki betöltötte a 18. életévét. A reklámozás tilos. Az adóztatás is úgy kell alakítani, mint

a jövedéki termékek esetében. Ez pedig a minimális előállítási költségek mellett

lehetőséget biztosít az államnak, hogy az árat még az adók kivetése után is a feketepiaci

ár alatt tartsa.

Amennyiben az ilyen szintű dekriminalizáció megvalósul akkor az otthoni

termesztést is szabályozni kell. Az általános gyakorlat szerint Hollandiában 5 növényt

lehet tartani háztartásonként ez egy magyar fogyasztó számára is kielégítő mennyiség

lehet. A termesztést be kell jelenteni csakúgy, mint az alkohol pl. sör házi jellegű

készítését és ezt is meg kell adóztatni. A bejelentés nélkül termesztőket pedig

pénzbüntetéssel kell súlytani. Az otthon termesztett növényből készült cikkek csak

korlátozott mennyiségben lennének átruházhatók és szigorúan csak 18. életévét betöltött

személy számára. (www.negyedikkoztarsasag.hu)

A szerfogyasztást a dohányzás és az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan kell kezelni.

Közterületen fogyasztani tilos, csak ott fogyasztható a termék, ahol alkohol fogyasztása

szabad és a dohányzás pedig nem tilos. Minden más tekintetben a dohányra és az

alkoholra vonatkozó törvényeket kell alapul venni a kannabisz törvények

megalkotásához. (www.negyedikkoztarsasag.hu)

A holland modell adott és a magyar gyakorlatba való átültetés nem lehetetlen. Egy

szemléletbeli váltást követően minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a könnyű drogokat

szabályozott környezetben árusítsák az országban. Az állami bevételek nőnek a bűnözők

bevételi csökkennek. Az infrastruktúra kiépítése pedig nem akadály, hiszen a dohánybolt

rendszer is ezt a célt szolgálja egy már legális jövedéki termék esetében.

46

8.3. A legalizáció gazdasági hatásai

A kannabisz legalizációja vagy Hollandiaihoz hasonló mértékű

dekriminalizációja azon túl, hogy komoly terhet vesz le bűnüldöző szervek válláról és

jelentős csapást mér a szervezetbűnözésre, a gazdaságra is pozitív hatással van. Állami

szempontból a gazdasági hatás kétféleképpen mutatkozhat meg, növekvő adóbevételek

és csökkenő kiadások formájában az igazságszolgáltatás számos pontján. Nem lesz

szükség a különböző eljárásokra a fogyasztókkal szemben és a hatóságok a kemény

drogokkal kapcsolatos bűntényekre koncentrálhatnak.

Az adóbevételek megállapításához előbb becslést kell adni a fogyasztásra, hiszen

az a bevétel alapját képezi. Magyarország esetében sajnos nem állnak rendelkezésre

pontos statisztikák a fogyasztási szokásokról. Ezért a becsléshez a cseh fogyasztási

szokásokat lehet alapul venni, részletességük miatt.

Az EU drogmonitorozó intézete az EMCDDA 0,36 grammra becsüli az egy

cigarettához felhasznált kannabisz mennyiségét. Csehországban 18,8 tonna kannabisz

fogy el egy évben ebből 8,7 tonnát a rendszeres fogyasztók szívnak el. A számítások során

figyelembe vették a rendszeres fogyasztók szokásait, akik akár napi két cigarettát is

elszívnak átlagosan 0,52 gramm kannabisz tartalommal a két cigarettára számítva.

(SÁROSI, P. 2014/C)

Magyarországon 2013-ban KÖZ-ÉRZET nevű kutatás során vizsgálták a magyar

drogfogyasztási szokásokat a felnőtt korosztályban (19-65 év). A kutatás a

rendszerességre vonatkozott arra nem tért ki, hogy mekkora mennyiségben fogyasztott

egy személy, ezért szükséges a cseh fogyasztási szokásokkal kalkulálni. A kutatásból

kiderült, hogy az egy évben az egyszer fogyasztók aránya 3,2%, a havonta fogyasztóké

pedig 1,2%. A KSH statisztikái szerint a 19-65 év közötti lakosság száma 3 millió fő körül

van. (SÁROSI, P. 2014/C) Ez azt jelenti, hogy a többségében füvet szívó drogfogyasztók

száma kicsit több mint 100 ezer főre tehető, amiből hozzávetőlegesen 40 ezer fő a havi

fogyasztó. A cseh fogyasztási szokásoknak megfelelően arányosítva ez egy évben 5,5

tonna kannabisz elszívását jelenti. Aminek az értéke 2300 Ft-os grammonkénti árral

számolva 12 milliárd forint. Amennyiben lehetséges a grammonkénti 63 centes,

hozzávetőlegesen 200ft-nak megfelelő előállítási költséget elérni, abban az esetben az

állam és az árusító boltok 2100 Ft profiton kellene, hogy osztozzanak grammonként ez

47

az 5,5 tonnás fogyasztás esetén 11 milliárd forint hasznot jelentene. A kalkuláció pedig

vélhetően alábecsüli a valós fogyasztást, hiszen kimarad a felmérésből a tizennyolc évnél

fiatalabb korosztály, akik között szintén akad fogyasztó jó szerrel. Továbbá olyan

tevékenységről van szó, ami illegális ezért a nyilatkozók száma vélhetően alacsonyabb,

mint a valós fogyasztóké.

Az illegális kábítószer kereskedelem hatalmas költségként jelenik meg a

közkiadásokban és társadalmi költségeket is vonz magával. A társadalmi költségek között

jelenik meg szereplőtől függetlenül minden költség, ami kábítószer problémával

kapcsolatban felmerül, legyen az anyagi, vagy természetbeni. A közkiadások esetében

viszont egyedül az államháztartást terhelő pénzben mérhető költségek szintjén mérhető.

(HAJNAL, GY. 2009)

Ezek a költségek minden szervezetet érintenek, amik valamilyen szinten is részt

vesznek a büntetőjogi szabályozásban. A rendőrség felelős az utcai kereskedelem

visszaszorításáért, míg a vámhatóság a drog országba való bejutását akadályozza, a

bíróságok pedig a már felderített esetek kapcsán hoznak ítéleteket. Az előállított

elkövetőket a bíróságokon elítélik vagy felmentik, az elítélteket pedig állami pénzből

üzemeltetett büntetés végrehajtó intézményekben helyezik el. De az illegális kábítószer

kereskedelem szintén költségeket ró ki a szociális és egészségügyi ellátó rendszerre.

Hiszen a kábítószerfüggő személyek egészségi és pszichés állapotát is javítani kell. A

nem függő személyek esetében pedig a megelőzéssel, és a felvilágosításhoz kapcsolódó

költségeket soroljuk ide. (HAJNAL, GY. 2009) Ezeket a költségeket részletesen taglalja

Felvinczi Katalin és Nyírády Adrienn szerkesztésében kiadott Drogpolitika számokban

tanulmány, amiből én csak a funkciók szerinti összesítő részt emelem ki.

48

7.sz. ábra

A drogokkal kapcsolatos állami kiadások millió Ft-ban

Forrás: HAJNAL, GY. 2009, p. 401

A táblázatból jól látható, hogy milliárdos nagyságrendű költségeket jelent az

állam számár az illegális drogok ellen folytatott harc. Ezen belül is a büntetőjogi üldözés

költségei teszik az összköltségek jelentős hányadát.

Magyarországon a legnépszerűbb illegális szer a kannabisz a Nemzeti Drog

Fókuszpont legfrissebb jelentése szerint. (www.drogfokuszpont.hu) Ezért vélhető, hogy

a visszaélések többsége is ehhez a droghoz kapcsolható. Amennyiben ez a feltételezés

igaz, abban az esetben a költségek jelentősen csökkenthetők a kannabisz

dekriminalizálásval, a legalizálással pedig lehetőség lenne rá, hogy a többi fennmaradó

költséget a kenderértékesítésből származó jövedelemből finanszírozzák.

Racionálisan végig gondolva a dolgokat rengeteg érv szól a dekriminalizáció

mellett, de a legalizáció számos moráliskérdést vet fel. Nincsen jó döntés az esetben

csupán lehetőség arra, hogy a kisebbik rosszat válasszuk. A népét védő államnak pedig

kötelessége, hogy a polgárok érdekeit minden egyéb elé helyezve ezt a kisebbik rosszat

válassza.

49

8.4. A jövedelem lehetséges felhasználása

A kiadásokban bekövetkező csökkenés és az ezzel párhuzamos növekedés az

adóbevételben számos reform és fejlesztés kivitelezését elősegíti. A növekvő

bevételeknek köszönhetően enyhíthetővé válnak a lakosság terhei, adócsökkentések

révén. De komolyabb, jövőbetekintő fejlesztésekben is lehet gondolkodni. A kannabisz

legalizálása a kereskedelmen túl más potenciált is hordoz magában. A növény nem csak

élvezeti cikként hasznosítható, gyógyászati célokra is alkalmas, a kutatások pedig

mondhatni gyerek cipőben járnak e-téren. Egyes alkotóelemek növényből kivonva jól

használhatók fájdalomcsillapításra, míg másokkal az étvágykeltés lehetséges, így az ilyen

gyógyszerek tökéletesek rákbetegek kezelésére, akik a kemoterápia következtében

étvágytalanná válnak és korosan lefogynak, legyengülnek.

Magyarországon a gyógyszeripar húzóágazat, a gyógyszeripari óriások 2012-ben

68 milliárd forintot fizettek be az államnak és 13 ezer embert foglalkoztattak.

(SZONDI, R. 2014)

A legalizációval pedig tovább fokozható ez a teljesítmény. Út nyílna a kutatások

előtt és új munkahelyek teremtése is támogatható a pénzből a területen. Colorado

államban a legalizáció óta legalább tízezer munkahely jött létre a kannabisziparban.

(KELLER-ALÁNT, Á. 2014)

A korházak és az egészségügy fejlesztését is előmozdítaná egy ilyen mértékű

bevétel növekedés, lehetőség nyílna kampányok szervezésére, amik során fel lehet hívni

a fogyasztok figyelmét a kockázatokra. A befolyt pénzből meglehetne teremteni a

megfelelő környezetet már korábban működő, de leállított programoknak, mint a tűcsere

program. Ezzel visszaszorítva az intravénás droghasználat kapcsán terjedő betegségeket.

Az ártalomcsökkentés mellett pedig erőforrásokat lehetne fordítani olyan gyógyászati

procedúrákra, mint a metadonnal történő szubsztitúciós kezelések ezzel is segítve a fizikai

és lelki függő egyének társadalomba való visszailleszkedését.

A drogok ellen már évtizedek óta küzdenek az államok mindhiába, hiszen ez egy

szélmalomharc. A törvényeket kijátszó és a sötétben bujkáló dílereket nem lehet ilyen

könnyen megállítani, ahhoz mindenhol, mindig ott kellene lenni erre pedig egy állam se

50

lehet képes. A saját fegyverüket kell a bűnözők ellen fordítani és azt a társadalom javára

felhasználni. A harcot a drog ellen csak droggal lehet megnyerni.

51

9. Összefoglalás

A drogoknak rengeteg fajtája létezik, amiket megkülönböztethetünk számos

szempont szerint. Ezek a kábítószerek nem új keletűek, valamilyen formában mindig is

ismertek voltak őseink számára, akik vallási, gyógyászati célokra használták őket.

Csupán a kultúra, szokások kérdése, hogy hol melyik drog honosodott meg és ugyanez

az oka annak, hogy különböző országokban hol az egyik hol a másik illegális. Az európai

kultúrkörben a különböző alkoholos italok a mindennapok részei voltak, Indiában és a

Közel-Keleten se volt ez másképp csak éppen a kannabisszal. A kezdetben vallási célokat

szolgáló szereket az emberek később lazításra használták.

Az idő előrehaladtával a világ globalizálódott és a határok szépen lassan

elmosódtak utat nyitva más kultúrák és azok kábítószerei előtt. Az emberek kísérleteztek

ezekkel az anyagokkal sokszor anélkül, hogy ismerték volna a kockázatokat. A

kockázatok felismerése és számos tévhit következtében kezdetét vette a harc a törvény

képviselői és a drogcsempészek, árusok között, ami a mai napig tart. Egyes államok

rájöttek, hogy a teljes tiltás stratégiája nem minden esetben célravezető, ezért reform erejű

intézkedéseket hoztak, hogy megnyerjék az elhúzódó háborút.

A harcok zászlóvivője az USA egy szebb jövő érdekében, felvette a küzdelmet

még az alkohollal is. A kezdeti remények pillanatok alatt szertefosztottak és a helyzet

még válságosabbá vált, mint az alkoholtilalom előtt. Az alkohol elleni harc egy olyan

„nemes kísérlet kudarca”, aminek számos ember látta kárát és rengeteg erőforrást

emésztett fel, eredmény nélkül.

A nemzetek mindig is a törvényekkel próbálták szabályozni, fenntartani a

társadalmi rendet, nem volt ez másképp a drogkérdéssel se. A magyar törvények

rendkívül szigorúan lépnek fel a drogkereskedelemmel és sajnos a fogyasztókkal

szemben is. Akik ennek következtében súlyos lelki sérülést szenvednek el és a társadalom

szemében csupán másodrendű állampolgárként léteznek.

A drogkereskedelem, mind a mai napig legáltalánosabb formája az utcai árusítás.

Az emberek dílerektől szerzik be az ellazuláshoz szükséges szert. Számos esetben, pedig

a díler is ugyanolyan fogyasztó és csupán azért foglalkozik azzal, amivel, hogy így

megteremtse magának a saját adagját. Az utcai dílerek, akikkel az emberek kapcsolatba

52

kerülnek, és akiket a leggyakrabban letartóztatnak ritkán vérmes, állig felfegyverkezett

bűnözők, sokkal inkább eltévelyedett fiatalok, akiket beszippantott a drogok világa.

Az utcai kereskedelem mellett más módja is van a kábítószerek árusításának. Az

internet forradalma a drogipart is teljesen átalakította. A világháló, hétköznapi ember

számára nem látható részeiben ott lapulnak azok az oldalak, amiknek a létezés józanésszel

felfoghatatlan mai viszonylatban. Ezekről az oldalakról minimális hozzáértéssel bárki,

bármilyen illegális szert megrendelhet pár egyszerű kattintással. A harc természetesen

folyik, ezen weboldalak ellen is, de ahogy lekapcsolnak egyet máris kettő másik lép a

helyébe. Az emberek igényei tartják fenn ezeket az oldalakat és a drogipar

jövedelmezősége. A tiltás nem bátorítja el a fogyasztót, viszont az árakat rendkívüli

mértékben növeli, és amíg ez így marad a kábítószer árusítás minden formája kecsegtető

vállalkozás lesz a bűnözők számára.

Egy szernek nem kell feltétlenül illegálisnak lennie ahhoz, hogy kábító hatással

rendelkezzen. Számos olyan anyag létezik, amire nem terjednek ki a korlátozó törvények,

azért mert újak, vagy nem elég széles körben elterjedtek ahhoz, hogy szembeötlő

problémát okozzanak a társadalom szintjén. Az ilyen szereket akár boltban is beszerezheti

a hétköznapi ember, olcsón és legálisan. Persze a legális nem jelenti azt, hogy

veszélytelen, de a dezinformáltságból fakadóan sokan ezt nem tudják, a kockázatokról

pedig csak ritkán hallanak a fogyasztók. Amikor ebből súlyosabb baleset keletkezik az

árust nem, vagy csak nagyon nehezen lehet felelősségre vonni.

A kábítószer ellen folyó harc legnagyobb áldozatai a fogyasztók. Sok országban

az illegális drogok használatáért ugyanúgy a bíróság előtt kell felelniük, mint egy

drogkereskedőnek. Ezért egyes országokban, hogy a rendszer terheit csökkentsék és a

polgárokat óvják a drogfogyasztást dekriminalizálták. Rájöttek, hogy egy drogfüggőt

nem lehet azonosan kezelni egy drogdílerrel. A reform következtében ezekben az

országokban jelentős mértékben csökkentek az állami kiadások ezen a területen. Az

intézkedés pedig nem csak gazdasági szempontból volt előnyös, hanem társadalmilag is.

A függőkre már nem bűnözőként, hanem mint kezelésre szoruló betegként tekintenek. De

vannak olyan országok is ahol a dekriminalizáció gondolatát tovább fejlesztették és a

könnyűdrogokat legalizálták. A drogokat most már speciálisan azok árusítására

kialakított egységekben lehet megvásárolni, amiket az állam szigorú kontroll alatt tart.

Így biztosítva a polgárok biztonságát. A kábítószer megadóztatásából befolyt pénz most

53

már nem a bűnözőket gazdagítja, hanem a nemzeteket, akik ezt a pénzt felhasználhatják

drogellenes kampányokra és az általános jólét növelésére.

Európa egyik országa vezetőnek tekinthető a drog probléma kezelése terén.

Hollandia története már a gyarmati időkben összekapcsolódott számos ma ismert

kábítószerrel. Az ország bevételeinek jelentős része drogból származott a XIX.

században. A tevékenység csak a gyarmati területeken folyt, de idővel a drogok eljutottak

az anyaországba is. Az Egyesült Államok vezette drogellenes harc kezdetével ez a

korszak lezárult. A különböző szerek használatát kezdetben gyógyászati célokra

korlátozták végül teljesen betiltották őket. A drog a tiltással azonban nem tűnt el a

mindennapi életből, ezért Hollandia stratégiát váltott. Mérlegelte a helyzet és megoldást

keresett, hogyan is jöhetne ki legjobban az ország a helyzetből. A kiutat pedig egy

törvényjavaslat jelentette, ami különbséget tett a kannabisz és minden egyéb drog között.

Az ország vezetői úgy ítélték meg, hogy az indiai vadkender származékait nem lehet

ugyanúgy kezelni, mint a heroint vagy az ópiumot. A kockázat, amit ezek a szerek a

társadalomra jelentenek sokkal nagyobb, mint bármilyen kenderszármazék. A kannabisz

fogyasztás és a házi dílerkedés dekriminalizálásával, pedig csökkentették annak

kockázatát, hogy a lázadó, kísérletező generációk kapcsolatba kerüljenek a keményebb

drogokkal. Tévhit azonban, hogy a szer legális az országban, jogilag még mindig tiltott,

de hogy a fogyasztókat, a polgárokat védjék, a hatóság elenyésző mennyiség esetén nem

avatkozik be. Ennek a gumitörvénynek köszönhetően a drogkereskedelem az állam

felügyelete mellett zajlik és az erre a célra kialakított coffee shopok pedig már

egybeforrtak az ország imázsával, pont mint a tulipán és a fapapucs.

Magyarországon a drogokkal kapcsolatos visszaéléseket szigorúan büntetik,

legyen az ember kereskedő vagy fogyasztó. Egy szemléletváltást követően, azonban az

országban is hasonló sikereket lehetne elérni, mint külföldön. A jogi környezetet

formálva és a szükséges infrastruktúra kiépítésével a könnyűdrogok a nemzetet

gazdagíthatnák a bűnözők helyett. Az állam kontrollálhatná a piacot és szükség esetén

beavatkozhatna. A droghoz valóban csak az juthatna hozzá, aki jogosult egy államilag

ellenőrzött kereskedelmi létesítményből. Az áru eredete és minősége pedig ismert lenne.

A drog jövedéki termékként való kezelése pedig hozzájárulna az állami bevételek

növeléséhez. A legalizációnak köszönhetően a drogokkal kapcsolatos kiadások

csökkenek, így még több lehetőség nyílik az új, kockázatcsökkentő stratégia

érvényesítésére. A befolyt pénzekből továbbá számos eddig erőforrás hiány miatt meg

54

nem valósult projekt véghezvihetővé válna. A segítségre szoruló drogfüggők kezelését

célzó és kockázatcsökkentő, preventív programok is nagyobb támogatást kaphatnának. A

drog ellen folytatott harc új mederbe való terelésével, a bűnözök kezéből kiragadva a

fegyvert igazi eredmények lehetne felmutatni a drog ellen folytatott harcban.

Az illegális drogok és a hozzájuk kapcsolódó visszaélések aktualitása

kétségbevonhatatlan. Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb szerek a piacokon és a

fogyasztók száma nem mutat csökkenő tendenciát. A nemzetek kapacitásai végesek és a

stratégiák újragondolást igényelnek. Bizonyos drogok legalizálásával egyes országok

hatalmas sikereket értek el. Azonban egy ilyen lépés megtétele komoly morális dilemma,

ami rendkívüli felkészültséget igényel mind mentalításban mind kivitelezésben, de ez egy

olyan gondolat, amivel mindenképp érdemes foglalkozni.

55

10. Irodalomjegyzék

- 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 282. §

- Bayer, I.: Drogok és emberek (Sprinter Kiadói Csoport, 2005)

- Bálint, Cs.: Honnan jönnek és hogyan terjesztik a legújabb drogokat? (2010),

Elérhető: 2015. október 12.

http://hvg.hu/itthon/20101223_benzo_fury_veszelyei

- Cservenák, Z.: Drogteszteket árul egy kertészeti üzlet (2015)

Elérhető: 2016. március 04.

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/drogteszteket__arul_egy_kerteszeti_uzlet/2419

674/

- Ernu, V.: Született Szovjetunióban (L'Harmattan Kiadó, 2011)

- Greenberg, A.: End Of The Silk Road: FBI Says It's Busted The Web's Biggest

Anonymous Drug Black Market (2013)

Elérhető: 2015. október 12.

http://www.forbes.com/sites/andygreenberg/2013/10/02/end-of-the-silk-road-fbi-busts-

the-webs-biggest-anonymous-drug-black-market/

- Hajnal, Gy.: A kábítószerrel kapcsolatos költségvetési kiadások alakulása (in:

Felvinczi, K., Nyírády, A. (szerk.): Drogpolitika számokban (L’Harmattan Kiadó.,

Budapest 2009.))

- Hopkins, K.: Study: Banning alcohol in Alaska villages doesn't reduce suicide, but

more jobs might (2014)

Elérhető: 2015. október 17.

http://www.adn.com/alaska-news/article/study-banning-alcohol-alaska-villages-doesnt-

reduce-suicide-more-jobs-might-0/2014/05/07/

- Kardos, T.: Csehország kannabisz-politikája (2015)

Elérhető: 2016. március 04.

http://drogriporter.hu/tni_cseh

56

- Keller-Alánt, Á.: Cannabusiness: Ennyit ér a legális fű Amerikában (2014)

Elérhető: 2016. március 25.

http://vs.hu/gazdasag/osszes/cannabusiness-ennyit-er-a-legalis-fu-amerikaban-0712#!s5

- Medred, C.: Perils of Prohibition: Alaska's failed war on booze (2013)

Elérhető: 2015. október 17.

http://www.adn.com/alaska-news/article/perils-prohibition-look-alaskas-failed-war-

booze-part-i/2013/09/04/

- Nemzeti Drog Fókuszpont: 2015-ös ÉVES JELENTÉS (2015)

Elérhető: 2016. március 07.

http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2015.pdf

- Power, M.: Drugs 2.0: The Web Revolution That's Changing How the World Gets

High (Portobello Books, 2013)

- Sárosi, P.: A fűlegalizáció veszélyezeti a drogkartellek profitját (2014)

Elérhető: 2015. október 16.

http://drogriporter.blog.hu/2014/05/10/a_fulegalizacio_veszelyezeti_a_drogkartellek_pr

ofitjat

- Sárosi, P.: A legalizáció gyermekbetegségei (2014)

Elérhető: 2016. március 09

http://drogriporter.blog.hu/2014/07/16/a_legalizacio_gyermekbetegsegei

- Sárosi, P.: Egy „nemes kísérlet” kudarca (2007)

Elérhető: 2015. október 16.

http://beszelo.c3.hu/cikkek/egy-%E2%80%9Enemes-kiserlet%E2%80%9D-kudarca

- Sárosi, P.: Mennyi füvet szívnak a magyarok? (2014)

Elérhető: 2016. március 29.

http://drogriporter.blog.hu/2014/07/17/mennyi_fuvet_szivnak_a_magyarok

- Sárosi, P.: Portugália: 10 évvel a dekriminalizáció után (2012)

Elérhető: 2016. március 09.

http://drogriporter.hu/node/2258

57

- Sárosi, P.: Volt elnökök a dekriminalizáció mellett (2009)

Elérhető: 2016. március 09

http://drogriporter.hu/node/1195

- Serrano, A.: Weed all about it: The origins of the word ‘marijuana’ (2013)

Elérhető: 2015. október 13.

http://america.aljazeera.com/articles/2013/12/14/weed-all-about-

ittheoriginsofthewordamarijuanaaintheus.html

- Szondi, R.: Húzóágazat a magyar gyógyszeripar (2014)

Elérhető: 2016. március 29.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/15587/huzoagazat-a-magyar-gyogyszeripar

- TASZ: Drogpolitikai füzetek 3-6 szám (2002-2004)

- The Wootton Report, 1969 - People of Stort

- www.bekesmegye..com : Állapotfelmérés – Békés megye – Egészség - Pándy Kálmán

Megyei Kórház Drogambulancia

Elérhető: 2016. március 01.

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/allapotfelmeres-8211-bekes-megye-

8211-egeszseg-pandy-kalman-megyei-korhaz-drogambulancia

- www.bitcoin.org : Nyitó oldal

Elérhető: 2016. március 02.

www.bitcoin.org

- www.bunmegelozes.eu : Amit a kábítószerekől tudni kell

Elérhető: 2016. március 17.

http://www.bunmegelozes.eu/pdf/kabitoszer.pdf

- www.drogriporter.blog.hu : A legalizáció csökkenti a fű árát (2013)

Elérhető: 2016. március 16.

http://drogriporter.blog.hu/2013/05/09/a_legalizacio_csokkenti_a_fu_arat

- www.economist.com : Silk Road successors

Elérhető: 2016. március 02.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/05/daily-chart-13

58

- www.fbi.gov : Ross Ulbricht, aka Dread Pirate Roberts, Sentenced in Manhattan

Federal Court to Life in Prison

Elérhető: 2016. március 02.

https://www.fbi.gov/newyork/press-releases/2015/ross-ulbricht-aka-dread-pirate-

roberts-sentenced-in-manhattan-federal-court-to-life-in-prison

- www.negyedikkoztarsasag.hu : Miért lenne jobb mindenkinek, ha legalizálnánk a

marihuánát?

Elérhető: 2016. március 20.

http://negyedikkoztarsasag.hu/legalizacio

- www.sababa.nl : Tiltás és legalizáció között: A Holland drogpolitika

Elérhető: 2016. március 19.

http://www.sababa.nl/hu/650/

- www.sulinet.hu : Drogpolitikai modellek

Elérhető: 2016. március 16.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-

egeszseges-eletmod/a-veszelyeztetett-nemzedek/kabitoszerek-serkentok-hallucinogenek

- Zsadány, Zs.: A drogfogyasztás alakulása Magyarországon (2012)

Elérhető: 2016. március 05.

http://www.mipszi.hu/cikk/130309-drogfogyasztas-alakulasa-magyarorszagon