176 rASABNAflt tJJSAG. ti. szítt KXté. 4$. fawtnH

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részv.-társ,

I r o d á i : V I . k e r . , A n d r á s s y - u t 5 . (saját hasában) . 8963

Befizetett részvénytőke 10 mi l l ió korona. Elfogad betéteket takarék-betéti köny­vecskék és pénztári jegyek el lenében 4 - / - O S k a m a t o z á s s a l , va lamint folyó­számlában (cheok-számlán) . A 107 . -o s betétkamat-adót az intézet fizeti, i j e -s z á m i t o l v á l t ó k a t , e l ő l e g e k e t n y ú j t é r t é k p a p í r o k r a . V A L j u -Ü Z L E T E megbízásból teljesiti mindenféle értékpapírok vételét és e l a a í " f l

a legelőnyösebb feltételek mel let t s foglalkozik m i n d e n a váltóttzletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt V . 9 - V . 1 - i g , délután 3 - /»5-ig.

M a g y a r k i r . o s z t á l y s o r s j e g y e k f ő e l á r u s i t ó h e l y e I V . . F e r e n c z i e k -t e r e 2 . s z á m . Kézi zálogüzlete i : IV. , Károly-körut 18., I V . , / e r e n o z i k - t e r e és Irányi-u. sarkán, V n . , Király-n. 57.. VIII . . József-körut 2. , ü l lő i -u t b ^

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

Budapest, V. ker., Ferencz József-tér 8. sz. K r i s t á l y ü v e g k é s z l e t e k , r e m e k v i r á g v á z á k é s

a l k a l m i d í s z t á r g y a k . Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal szemben, h a n e m az A k a d é m i a m e l l e t t

a B é l a - u t c z a s a r k á n l é t e z i k .

N Ö T H L I N G V I L M O S magkereskedésében Budapesten, Kálvin-tér 9. sz. alatt

szerezhetők be a legkitűnőbb és legmegbízhatóbb g a z d a s á g i , k e r t i - , v e t e m é n y - é s v i r á g m a g v a k .

Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

KOTSCHY E R I C H 9169

első magy.mech. szőnyeg-kiporlá8Í,sz6rmemegóvási ós moly-irtási intézet. Nagy mérvben gőzerővel.

B U D A P E S T , H u i i f f á r i a - í i t 0 4 . — T e l e f o n t*a. S O O .

W A C H T L É S T Á R S A fényképészeti czikkek raktára

B U D A P E S T , IV., Kskii-út 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.

QAV1D KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru és szab.fémkapocsgyára Budapest , L, Mészáros-utcza 38. Tflefoo 91—48.

G / á r t n a g y b a n i e l á r u a i t a s r a k ö v e t k e l ő Aj c s i k k e k e t

V lefrhnomaDD családi dobozokat ét d i a a b o r i t é k o k & t (levélpapírokkal és borilékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, g y - á a a l e v é l p a p i r t zyisznévjegyeket. Saját gvárlmányu 3 f e m a a r k o k k o J elUtott r a j i - :

t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és torta- ~ papírokat, továbbá papirtányérokat, S* plakálcsöveket és különféle összehajt­

ható dobozokat B

lllandó kiállitás a fenti otikkekböl a Vxj,rosLiqeti i/ju,rosarnokban megtekinthető. 9307

mun FEREMZ K É Z Á K U - G Y Á B A ,

Budapost •ILdgányi-ntm 9. a.

Készít gőz-, viz, és léRszeszvezetékliez s, ük-séges rézárukat, bor- és sörszivattyukat, Bor­kimérő készülékftt légnyomással, szénkéut-t/t-zőket, peronospora fecskén lőkliüz TSJÓ minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi réz-aulvokat. felirati táblákat hfvnrftnv v. févrtr'A' « k l .

SERRAVALLO 8984 CHINA-BORA VASSAL kitűnt helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l a b b a d o i ó k számára. Ajánlva és használva or­vosi kitűnőségektől. 1200-nál több orvosi elismerőlevél

M T K i t ü i K Í i z . ~ N Kitűntetve több arany és ezfisl éremmel.

Á r a k I Va l i t e r e , ttveg K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e , t tveg K 4 . 4 0 .

K a p h a t ó m i n d e n g y o g y a a e r t á r b a n Serraval lo J. gyógyszer. Tr iesz tben .

Hölgyeknek l

Ilona-créme. Í

L e g n j a b b é s o r v o s i a a a k t e k i n t e l y e k által is e l i smert ,b iztos hatásn k e * éa a r o s s z é p i t ő szer, eltávolít — i " ^ " bőrtisztátlanságot és r ö v i d használat után v /ak i to fehérré,üdév^

teszi az arezbört. L F i g y e l m e z t e t é s ! ""»• Kéazitmé

^ ' n y e m nagy közkedveltsége miatt h a m i s í t v á n y o k a t hoznak forgalomba; csakis az v a l ó d i . mely a d o b o s a l j á n aláirásommal elvan látva. 1 t é g e l y H ó n a - e r e m é 1 k o r . 1 d r k I l o n a - . a a p p a n 8 0 fillér. K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s s e r t á r b a n . Szétknld»si rak tár: A l e x a n d e r J á n o s gyógyszertára S z o l n o k o n . Bn dapesti főraktárak: T ö r ö k - f e l e gyógyszertárban Eirály-nteza t i éa Andrássy-ut 29., K e r p e l - f e l e gyógyszertár Lipót-körut 18. szám éa T k a l m a y e r 4a B e t t i

K a p h a t ó m i n d e n k ö n y v k e ­r e s k e d é s b e n , v a g y a p é n z b e k ü l d é s e e s e t é n m e g ­küldi b é r m e n t v e a S z e ­ged i N a p l ó k i a d ó h i v a t a l a .

+Soványság+ Szép telt testidomok a ml keleti eröporanktól,1900. évi párisi arany­éremmel kitüntetve 6—8 hét alatt már 30 fontnyi gyarapodásért ke­zesség. Orvosi rend. szerint. Saigo-rQanbecsüietes.Nem szédelgés. Szá­mos kÖHztf nölevél. ára kartononként 1 kor. 60 Ul. Postautalvány vagy utánvéttel. Használati ntasitással.

Hysrlen. Insrtitnt 9166

D. Pranz Steiner A Co„ Berlin, 18. Kö-űggratseistrasse69 Főraktár Magyarorsiág részére Törők József, gyógyít. Király-n.12

FÖLDVÁRT IMRE, Budapest férfidivat raktára

K o s s u t h Lnjos-u. 1 8 , és K e r e p e s i - ú t 9 .

Ajánl angol cyliuder, diva­tos kemény és puha kalapo­kat, jó szabású férfi-ingek, nyakkendők, keztyük dús választékban. Ár j egyzék . A vi lág l e g j o b b Sám­fá j ának p á r j a 1.50 k r .

K o r m á n y b i z t o s .

Tecbníkum-AItenburg S.-A. Gépésze t , e l e k t r o ­

t e c h n i k a és vegyészet s z á m á r a . goog

Tanműhely. — Műsor bérmentve.

U.JDONSÁGÜ

Acetylen- zseblámpa, a zsebben kényelmesen bordozbató nagy, vakitófénynyel ég és sötét helyeket, lépcsőket, pinczéket slb. nappali világítással lát el. Prakti­kus, szolid és olcsó. Egy drb ára a pénz előleges beküldése esetén K 1 . 2 0 franco utánvéttel íO ül— lérrcl drágább.3 drb 3 k o r . 6 drb ára 5 k o r . Portó külön. Kapható K a n n I g n á c z n á l , W i e n , I I . L i l i e n b r u n n g a s s e 1 7 .

Szeplő! m á j f o l t , b ő r h á m l á s , b ő r a t k á k (Mittesser), p a t t a n á s eltűnnek a

Raditz-féle M i r t u s c r é n i e által,azon­

nal tinomitó szé­pítő k é s i - és a r o z o r é m e

kis tégely 1 K . nagy t . 2 k o r .

3 kiál l í tási kitüntetés . Zsírtalan és ártalmatlan

hozzá a Pulcheradin -szap­pan 80 fül., poudre 1 kor.

Készíti, szétknldí az

.Apostol- gyógyszertár. B u d a p e s t ,

J ó z s e f - k ö r o t 6 4 c. sz. Baross-utcza közelében.

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalbuü.

IV„ Egyetem-nleza 4. Budapest

ErÖsilés és erőmeguji/ás céljából eredmé w nynyel használják az összes turisták.kerék 'Jé párvzók és Jovaglók nagyobb tourok után.

ÜVEG ÁRA 2 KORONA.Vm ÚVEC ÁRA 1 KORONA 20 FILLÉR

g£Va/c</i csah^ fonti védjcgygyel. tfaphafó az FŐRAKTÁR:\$j p*^? összes gyógyszertárakban » KKEISAPOTHEKE KORNEC13ÜRC BECS mellel.

Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszer­t á r a , Király-utoza 12 és Andrássy-ut 26.

P C D M A LtlslOCC PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN u c n i Y i A l i U n t t » TABLETTÁKBAN

Franczia szabadalom. A szépség titka. Ideális Illattal feltetlenül tartós.egesxséges és diszkrét. A O e r m a n d r é e az arczbörnek egészséges es üde szint ad. 1900 evi PArisi VUágkiillitáa : A R A N Y É R E M

MIQNOT-BOUCHER, 19, Rue Vifienne, PARIS. Kanh:>i6 Török Jöaae! pvóüTsiertarábao Bodapestsn.

K S Z M f t N Y I K E B E L érhető el a P i l n l e s o r i e n t a l e s által, Ratié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdeau 5, az egyedüli szer. mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke­bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest,

Király-utcza 12. sz.

A leg jobb szá j - és fogápoló-szerek . A fogak

MÁÍ l - F o g p o r I üvegdo-- F o g p a s z t a f bozban

ára : 1—1 korona. • F o g k r é m tubusban.

Ára: 70 fillér.

1 pár nap ) alatt tiszta

fehérek lesznek.

: 1 kor. V f n d U M | | | - S z á j v í z kitűnő illatú szájdesinlic. Ára « h j 4 / M W " S z : l - Í ' z ( C a c l l O U ) szájdesinficiáló, szájsza-O H J r V l u n gosiló, elegáns, kis zsebuvegcsében ára : 70 fillér.

t i . . n i g y á r t m á n y , k a p h a t ó m i n d e n ü t t . Előre beküldőt 3 kor. értékű rendelést bérmentve küld a

aSfOMATitf GYÁR, ZÖMBORBAN.

FÖLDES-fé le MARGI1-

CRÉME g y o r s a n é s b i z t o s a n h a t ó s z e r s z e p l ő , m á j - éa b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű

bőrbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.

Á r a 1 k o r o n a .

Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN gyógyszerész Aradon .

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.

FiMklin-Tirstdat nyomdája, (Budapesten, IV., Egyet«i íü t iar iö

BEREGHY JÓZSEF intézete B u d a p e s t , A r e n a - ú t 7 b .

a phys . -mechan.gyógymód-jával egészen eltávolítja a testnek különböző elcsufitá-sait és hátgerincz. kezek és lábak elgörbülését stb. m i n -don fájdalom, gép és fűző nélkül, testi elhízást, éhe­zést kúra nélkül . Továbbá a svéd gyógygymnaszt ika és a massage-technika el­

sajátítására: Hartelius és Esmarch tanárok módszere al<pján. Gyógyulásonként 1 forinttól feljebb. Intézeten kívül levélbeli meghívásra. B é n a s á g , g y e r m e k b é n a -s á g , í s c l i t a s , k ö s z v é n y , i z o m i d e g , s t b . f á j d a l ­

m a k egy gyógyulás alatt megszüntetnek. Köszönőlevelek intézetemben megtekinthetők. — Fogad

1—3-ig. — Részletei nrosnektns ingyen .

12. SZÁM. 1902. BUDAPEST, MÁECZIUS 23 A POLITIKAI ÜJDONSAObS-fégíSi írre ÍO korona

49. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egész évre 2 4 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a VUágkrónlkaTal) együtt i félévre _ 1 2 t

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

egész évre 1 0 korona félévre _ 8 • (a Világkrónikával) 1 félévre _ B «

Külföldi elöttz"tasekheí a postailag moghnUroaott viteldíj is CBatoland6.

FELEKY MIKLÓS. 1818—1902.

ALIG hantol ták be Szigeti József sírját, színé­szetünknek ismét kidőlt egy régi, erős

.oszlopa, a legrégiebbek egyike: Feleky Miklós. Márczius 16-ikán hal t meg családja körében, a melynek gyászát a maga gyászá­nak tekinti az egész társadalom s első sor­ban a szinészet.

Feleky Miklós párat lanul hosszú ideig, ha tvanhárom évig működött mint szí­nész. Mikor min t alig t izenhét éves fiú először lépett a színpadra, még éltek s j ava erejükben voltak színészetünk első, nagy korszakának nagy művészei, a ma­gyar színpadi művészet megteremtői és felvirágoztatói. Az ő szellemüktől, az ő példájuktól lelkesítve lépett be a sziné­szet csarnokaiba s az ő szellemük lelke­sítette később, a mikor ő lett példa­képpé, a múl t emlékeinek tanújelévé az előre törő ifjú nemzedék szemében.

Hosszú pályáján ezernél több szerepet alakított klasszikái darabokban és olya­nokban is, melyeknek ma már a neve is feledékenységbe ment. Pályája kezde­tén az érzékeny romantikus dráma még népszerűsége virágában volt, a nyugat­európai , különösen a franczia dráma térfoglalása, majd csaknem egyedüli u ra lma már az ország első színpadán találta. A magyar drámairodalom, mely­nek Feleky ifjúkorában még mindig Kis­faludy Károly volt uralkodó csillaga, lassan bár, de mégis nekilendült s az irók mindig számítottak Feleky művé­szetére. Mind e különféle irodalmi és művészi i rányokban, az izlés minden változása közepett Feleky megállotta he­lyét emberül . Kiváló művészi tulajdon­ságaival mindig meg tudta tar tani a közönség tiszteletét és szeretetét. Eégente a romant ikus d ráma intr ikus szerepeiben volt legkedveltebb, de az ő sokoldalúsága nem szo­rul t egy szerepkörre. A modern drámában külö­nösen a rideg, gúnyos modorú, makacs és ke­mény, férfias és rendíthetet len nyugalmú szere­peket adta nagy sikerrel. A vígjátékban különö­sen akkor ért el nagy hatás t , ha ezeket a tu la j ­donságokat kellett to rz í t an i Nagyon kedvelték a roszkedvű, mogorva, ideges emberek komikai szerepeiben is, melyekben kitűnően érvényesült

száraz humora. Shaksperei alakításai közül kü­lönösen Antoniusát emlegetik ma is, mint igen jeles alakítást. Jó ízlés, a túlzástól való tartóz­kodás, hatása eszközeiben egyszerűség jelle­mezte művészetét. Mikor néhány évvel ezelőtt öregkora miat t visszavonult a színpadról, a Nemzeti Színház leghasznosabb és legbuzgóbb tagjai egyikét vesztette el benne.

A mi tisztelet és kegyelet megilleti őt, mint művészt, ahhoz hozzá kell még fűzni egyet,

Goszleth fényképe után. FELEKY MIKLÓS.

nem kevésbbé becseset: a magánember jelleme iránti tiszteletet. Tartózkodó természete mel­lett jó lelkű, ritka feddhetetlen életű ember volt, magánélet* a legtisztábbak egyike. Álta­lános tisztelet vette körűi mindazok részéről, a kik ismerték s emlékét sokáig meg fogják őrizni.

Feleky Miklós székely származású volt. 1818-ban született az udvarhelyszéki Nagy-Galambfalván. Szülei papnak szánták s a szé­kely-udvarhelyi kollégiumba adták be. I t t lá­tott először színházi előadást s ez hatással volt

egész életére. Minden vágya a színpad felé for­dult s szülei ellenzése daczára, 1837-ben szí­nész lett Szigetvári László társulatában.

Első szerepe Alexis, görög ifjú volt Kisfa­ludy Károly «Ilka, vagy Nándorfejórvár bevé­tele" czímü hazafias pathoszú darabjában s fel­lépésének sikert jósoltak már akkor. Ezzel meg­kezdődött hosszú, mozgalmas és változatos szí­nészi pályája, melynek különösen első része volt eseményekben gazdag. Eleinte sok nélkü­

lözést kellett szenvednie : közös sorsa volt ez minden akkori színésznek. Lel­kesedése azonban táplálta akaraterejét s keresztűlsegítette minden nélkülözé­sen. Játszott mindenféle szerepet, még női szerepeket is, h a a társulat két nő tagja közül egyik vagy másik megbete­gedett.

1841-ben /V/7/// Elek társulatának tagja volt, mely Erdélyből Bukarestbe is átment , a hol négy nyelven já tszot t : magyarul, németül, oláhúl és egy fran­czia társulat ott maradt töredékeivel francziául. Három év múlva ő maga vette át a társulat vezetését, majd 1846-ban fellépett mint vendég a pesti Nemzeti Színházban, többek közt az «Egy pohár víz» czímű darabban. Ez­után mintegy két hónapig a budai mű­kedvelő társulat előadásait igazgatta gróf Ráday Gedeon megbízásából. Pest­ről az Alföld nagy városaiba ment tár­sulatával, mely az akkori viszonyokhoz képest igen jól volt felszerelve. Rend­tartó igazgató volt, a ki sokat tet t a vidéki szinészet tekintélyének emelésére.

Mint színigazgatót érte a szabadsag-harcz. Beállott közhonvédnek Bem tábo­rába ; a nagy hadvezér nemsokára had-nagygyá nevezte ki. Bem apó paran­csára, mikor javában folyt a háború összegyűjtötte színtársulatát s vagy hat

hétig játszott Kolozsvárott, hogy a közönség nyugtalanságát csillapítsa. Csupa lelkes, hazafias hangú darabokat adtak, nagy hatással , pedig — valamennyien honvédek voltak a színtársulat tagjai — jobb szerettek volna mind a harcz-mezőn lenni társaikkal.

Később Csányi László erdélyi kormánybiztos Udvarhelyszékbe küldte Felekyt zászlóaljak ala­kítása végett. Feladatának jelesül megfelelt i t t i s : négy hét a lat t két zászlóaljat a lakí tot t kz egyikbe bevette két öcscsót is, sőt ősz atyja is

178 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 12. SZÁM. 1902. 4 9 . KVFOLVAM.

A művész hagyatékában levő kép után.

AZ A CSÍKSZEREDAI HÁZ, MELYBEN PELEKY MIKLÓS 1837-BEN ELŐSZÖR SZÍNPADRA LÉPETT.

minden áron be akart lépni, úgy kellett kérni, hogy maradjon otthon. Ez érdemeiért lett Feleky főhadnagygyá. A havasi hadjáratban már százados volt s egy zászlóaljat vezényelt, mely a seregnek mindig előőrse volt. 0 vette be Kis-Bányát, kikergetve belőle a határőrök­kel erősített oláhokat, csapatának egy emberét sem vesztve el. Kimutatta akkor, hogy katoná­nak ép oly derék, mint színésznek.

A szabadságharcz után neki is a bujdosás jutott osztályrészül. 1849 végén azonban ismét a színpadon volt. Nagy-Bányán társulatot szer­vezett csupa menekültekből. E társulatnak meg­volt az a talán páratlanul álló sajátsága is, hogy minden tag, az elsőtől az utolsóig egy­forma fizetést kapott. Később Debreczenben és Nagy-Váradon működött társulatával. 1851-ben újra föllépett a Nemzeti Színházban, de csak 1852-ben sikerűit szerződést kapnia, miután nyolcz előadáson nagy sikerrel vendégszerepelt.

Ez volt a Nemzeti Színháznak az az időszaka, a mikor a legnagyobb művészek csoportosultak benne: Megyery, Szentpéteri, Bartha, Fáncsi, az idősebbik Szerdahelyi, Lendvai, Egressy, stb. Feleky ezek közt is megállotta helyét. Az ötve­nes, hatvanas ós hetvenes évekre esik művé­szetének virágkora. Bendkívül széles kiterje­désű szerepköre volt s mindenütt jelesül meg­felelt feladatának. Volt hős, szerelmes, szalon­hős, intrikus, komikus, — játszott klasszikái, franczia, magyar drámákban és népszínművek­ben is. Szerepeit csak elsorolni is bajos volna, de van köztük nem egy, mely ma is élénk em­lékezetben van még.

Ismereteit külföldi utazásokkal is bővítette a külföld nagy szinházi városaiban. 1858-ban nőül vette Munkácsy Flórát, a kitűnő művész­nőt ; boldog házasságát csak a halál zavarta meg.

A Nemzeti Színháznak nemcsak mint előadó művész, hanem mint rendező és drámabiráló is jeles szolgálatokat tett. Hat színdarabot is irt, fordításainak száma pedig hatvannál többre rúg. Egy időben a budai oldalon levő két színház igazgatója is volt, de ez a vállakózása roszul ütött ki, pedig Blaha Lujza is társa volt benne. Ekkor veszett oda nagy takarékosságá­val szerzett vagyonának legnagyobb része.

1877-ben ülte meg a Nemzeti Színháznál töltött 25 éves jubileumát s ez alkalommal a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjé­vel tüntette ki. Néhány évvel ezelőtt vissza­vonult a színpadtól, mint a Nemzeti Színház örökös tagja s ekkor a magyar nemességet nyerte el királyi kitüntetésül, nagygalambfalvi előnévvel. Dy kitüntetésben még magyar szí­nész nem részesült. Nyugalomba vonulása után is többször fellépett még. A honvédegyesület ügyeiben is élénk részt vett a legutóbbi időkig.

Mintegy harmincz év óta a nyarat leány­falvi szép nyaralójában szokta tölteni s itt érte a múlt óv május 26-ikán az első szélhűdés, melyből teljesen nem épült fel többé. Azóta folyton gyöngélkedett, míg végre a halál elra­gadta. Hosszú, érdemekben gazdag élete nem múlt el nyom nélkül; a Nemzeti Színház fejlő­désében nagy szolgálatokat tett, melyek fenn fogják tartani emlékét.

BIZONY S Z Ü R K Ü L . . . Bizony szürkül már az égbolt, Bizony itt van már a dér I Bizony késő van már ahhoz, Hogy ekép szólj jó magadhoz : Legény, tégy ki magadér'!

Bizony kopnak már a színek, Szív elvirul, hül a vér ! Nagy remények, lassan szálltok . . . Bizony a ti kis pályátok Már a véghatárra ér.

Önfeledten ha még néha Föl is csendül egy dalom, Siket csöndön száll keresztül. . . Lányszivekben meg nem rezdül Tőle édes izgalom.

Fakó tollú vén poéta, Nézd, sötétlik a határ I Szárnyad is csügg. . . nincs már bája ! Tar fejedet hajtsd alája S aludj szépen, agg madár !

K. Lippich Elek.

ITT HAGYJUK A FÉSZKET. Hej, ez a két gyerek 1 Nőnek, növekednek! Bizony már maholnap szárnyra kerekednek, Kiszállnak, Itt hagyják a fészket!

Anyjukom, mit látok? Köny van a szemedben . . . Törüld le öregem, ne rontsd el a kedvem, Jer ide, Sohse szomorkodjunk!

Magunkra maradunk ? Mi lesz nálok nélkül ? Hát bizony... No de a szivünk majd megbékül... így van jól, Ez az élet sorja !

Hervadunk, öregszünk, édes feleségem, Maholnap, — ne búsulj — elballagunk szépen... Mi is csak Itt hagyjuk a fészket.

K. Lippich Elek.

M I É R T NEM JÖSSZ...? — Eminescu. —

Nézd I már a fecske útra száll, Diófa lombja hulldogál; Dér von be mindent, itt az ősz ! Miért nem jössz? miért nem jössz ? . . .

Oh, jöjj ölembe, édesem, Hogy nézhesselek szüntelen! S nyugtassam bágyadt fejemet Szived felett, szived felett. . .

Jut-e eszedbe róna, rét, Hol együtt jártunk szanaszét,

S megfogva gyönge kis kezed, Vezettelek, vezettelek !. . .

Van no a földön számtalan, Kinek szeme egy tűzfolyam I Hozzád hasonló valahol, — Nincsen sehol, nincsen sehol!. . .

Az égnek nincs oly csillaga, Mely engemet vidítana; Te vidítasz fel csöndesen, Oh édesem, oh kedvesem !. . .

A természet aludni tér, Hullong az elsárgult levél; A táj már puszta, itt az ősz I Miért nem jössz ? miért nem jössz ? . . .

Révai Károly.

K É T MESE. Irta Mark Twain. Angolból fordította S. A.

II. Tommy tizenhat éves volt, vidám ficzkó, de

nem a jó társaságból való. Erre nagyon alacsony volt a rangja s nagyon alantas a foglalkozása. Valóban a lehető legalacsonyabb foglalkozása volt, mert az apjának volt a segédje, a ki pedig szemetes kocsis volt. Tommy legjobb barátja Jimmy volt, a kéményseprő, egy tizennégy éves ügyes fiú, a ki becsületes és igyekvő volt és jószívű is. 0 tartotta el ágyban fekvő beteg any­ját veszedelmes és kellemetlen mesterségével.

Jimmy, a kéményseprő.

Körülbelül egy hónapra rá, hogy a király megbetegedett, ez a két fiú találkozott este kilencz óra tájban. Tommy éjjeli munkájára indult s természetes, hogy nem az ünneplő ruhájában volt, hanem szörnyűséges dologtevő ruhájában s nem volt valami jó illata. Jimmy pedig napi munkájából tért hazafelé s feketébb volt, mint akármi más elképzelhető dolog. A seprője a vállán volt, a kormos zsákja az oldalán s az arczának egyetlen vonását sem lehetett volna felismerni, kivéve élénk szemét.

Leültek a gyalogjáró szélére beszélgetni. Ter­mészetes, hogy a nemzet bajáról, a császár be­tegségéről beszéltek. Jimmy ezt mondta:

— Tommy, én meg tudnám gyógyítani a csá­szárt. Tudom, hogy kellene csinálni.

Tommy elámult. — Micsoda! Te ? Hiszen a legjobb doktorok

se tudják. — Bánom is én. Én tudom. Meggyógyítanám

tizenöt perez alatt. — Ugyan hagyd el! Lóvá akarsz tenni ? — De bizony igaz. Jimmy olyan komolyan beszélt, hogy ez szö­

get ütött Tommy fejébe, a ki ezt mondta: — Elhiszem, hogy komolyan beszélsz. Komo­

lyan beszélsz, Jimmy ? — Isten bizony.

12. BZAM. 1902. 49 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 179

— No hát, mi a terved ? Hogy akarod meg­gyógyítani?

— Megmondanám neki, hogy egyék egy sze­let érett görögdinnyét.

Tommy hangosan elkaczagta magát erre a bolond eszmére. Mikor azonban látta, hogy Jimmy megsértődik, elkomolyodott. Kedves­kedve veregette meg Jimmy térdét, nem törődve a korommal, a mi rajta volt s így szólt:

— Visszavonom a nevetésemet. Nem akar­talak megbántani, nem is teszem többet. Látod, olyan furcsának tetszett, mivelhogy a hol csak katonai tábor van és vérhas, a doktorok mind­járt táblát akasztanak ki, hogy akárkit is elfog­nak, a ki görögdinnyét hoz oda, s addig korbá­csolják, a míg meg tud állni a lábán.

— Tudom, azok a buták! — mondta Jimmy, csaknem sírva dühében. — Mennyi itt a görög­dinnye! Egy katonának se lett volna szabad meghalni.

— De Jimmy, hogy jutott az eszedbe ez a gondolat ?

— Ez i em gondolat. Ez úgy van. Ismered azt a szürkehajú vén zulut? Nohát ez rég idő óta egész sereg ismerősünket gyógyította meg. Az anyám is látta, én is láttam. Csak egy-két szelet görögdinnyére van szükség. Mindegy, hogy régi-e a betegség, vagy csak kezdődik, meggyógyítja.

— No, ez furcsa dolog. De te, Jimmy, ha csakugyan úgy áll a dolog, meg kellene mon­dani a császárnak.

— Persze. Az anyám el is beszélte sokaknak, azt remélve, hogy ezek majd elmondják neki. De hát ezek szegény munkás-emberek, nem tudják, hogy kell csinálni az ilyen dolgot.

—; Persze hogy nem tudják, de majd tudtára adom én.

— Te? Oh, te szemetes patkány! Most Jimmyn volt a nevetés sora. Tommy

azonban makacskodott: — No csak nevess. Én mégis megteszem. Olyan biztossággal és határozottsággal jelen­

tette ezt ki, hogy nagy hatást tett Jimmyre, a ki elkomolyodva kérdezte:

— Ismered tán a császárt ? — Hogy ismerem-e? Hogy kérdezhetsz ilyet?

Persze hogy nem ismerem. — Hát akkor mit csinálsz ? — Nagyon egyszerű és könnyű a dolog. Ta­

láld ki. Hogy csinálnád te, Jimmy ? — írnék neki egy levelet. Eddigelé még

soha sem gondoltam erre. De fogadni mernék, hogy te is ezt tennéd.

— Fogadni mernék, hogy nem. Hát aztán hogy küldenéd el a levelet?

— Hát a postán ; hogyan máskép ? Tommy nem győzte eléggé lenézni ezért Jim-

myt s ezt mondta: — Ugyan ! Hát mit gondolsz, nem ezt teszi-e

minden kuruzsló az országban? Ugy-e, hogy erre nem gondoltál.

— Nem én, — felelt Jimmy megszégyenülve. — Már pedig erre gondolnod kellett volna,

ha nem volnál olyan fiatal és tapasztalatlan. Hát nem tudod-e, hogy ha egy egyszerű tábor­nok, vagy költő, vagy színész, vagy bárki, a ki egy kissé híres ember, megbetegszik, az ország minden kuiuzslója egyebet se tesz, csak csal­hatatlan hatású kotyvadékjait küldözgeti neki a postán ? Hát még ha a király beteg!

— Bizony, akkor még inkább, — mondotta Jimmy bambán.

— Nohát ón ezt gondoltam ki. Nézz ide, Jimmy: minden áldott éjjel legalább is hat szekér ilyen levelet hordunk el a palota hátsó udvarából, a hova eldobálták. Nyolczvanezer levelet minden éjjel legalább is. Azt hiszed, elolvassa ezeket valaki? Egyetlen egyet sem. így járna a te leveled is, ha megírnád. De nem fogod megírni, ugy-e bár ?

— Nem! — sóhajtotta Jimmy lemondóan. — Jól teszed. No de ne félj, nem csak egy­

féleképen nyúzzák a macskát. Majd én odajut­tatom a gyógyszeredet a királyhoz.

— Ha ezt meg tudod tenni, Tommy, örökké szeretni foglak.

— Meglesz, ha mondom. Ne búsulj, csak bízd rám.

— Bízom, Tommy, mert te olyan sokat tudsz. Te nem vagy olyan, mint a többi fiúk; azok sohase tudnak semmit. Hát hogy fogod csinálni, Tommy ?

Tommynak nagyon jó kedve lett. Elhelyez-

Leiiltek a gyalogjáró szilére beszélgetni.

A szürkehajú vén zulu.

nak, a ki gesztenyét árúi ott az utczasarkon; ez az ő legjobb barátnője. Meg is fogom kérni, hogy mondja meg neki. Az asszony aztán elme­séli a gazdag nagynénjének, a kinek gyümölcs­árus boltja van két utczával odább a sarkon. Ez megint el fogja mondani a jó barátjának, a vadkereskedőnek, a vadkereskedő elmondja a jó barátjának, a rendőrőrmesternek, a rendőr­őrmester elmeséli a kapitányának, a kapitány elmondja a tanácsosnak, a tanácsos elmondja a járásbirónak, a járásbiró elmondja az elöl­járónak, az előljáró elmondja a főpolgármester­nek, a főpolgármester elmondja az állami tanács elnökének, az állami tanács elnöke el­mondja a —

— Jézus Mária! De hisz ez nagyszerű! Hogy gondolhattad ezt ki?

— elmondja az altengernagynak, az alten­gernagy elmondja a helyettes tengernagynak, a helyettes tengernagy az admiralitás első lordjának, az első lord beszólni fog róla a kép­viselőház elnökével, az elnök —

— Folytasd, Tommy, már majdnem ott vagy —

— az elnök elmondja a fővadászmesternek, a fővadászmester a főistállómesternek, a fő-istállómester a főkocsimesternek, a főkocsimes-ter a főajtónállómeBternek, a főajtónállómester a főudvarmesternek, a főudvarmester a főpohár­noknak, a főpohárnok annak a kedvencz kis apródnak, a ki a legyeket hessegeti a császár arczárói, az apród meg térdre borúi ós meg­súgja ő Felségének — és a dolog rendben van.

(Vége következik.)

A főajtónállómester elmondja a főudvarmesternek.

kedett, hogy kényelmesen beszélhessen s ezt mondta:

— Ismered azt a szegény, rongyos öreg em­bert, a ki mészárosnak tartja magát, mert macskahússal házal a városban? Nohát azon kezdem, hogy elmondom a dolgot neki.

Jimmy nagyon meg volt csalódva. Boszúl is esett neki ez a beszéd.

— No már, Tommy, — mondotta — mégis csak szégyen, hogy így beszélsz. Tudod, hogy a szivemen fekszik ez az ügy . . .

Tommy barátságosan így felelt: — Ne búsulj, Jimmy, tudom én, mit csiná­

lok. Majd meglátod nemsokára. Ez a fólig-mészáros el fogja mondani annak az asszony-

AZ ÚJ KÉPVISELŐHÁZ TAGJAI. IV. közlemény.*

Sy.ii IIÍIIIHM |-| iái-link. Jelen közleményünket az államtitkárok bemutatá­

sával kezdjük meg, a kik közül hét tagja a képviselő­háznak. E hét államtitkár-képviselő közül Mohay Sándorról Gyula-Fehérvár város képviselőjéről feles­leges itt adatokat közölni, mivel életrajzi adatai lapunk egyik utóbbi számában jelentek meg.

Graenzenstein Béla, Krassó-Szörénymegye ora-viczai kerületének képviselője. 1847-ben született Oraviczán; fia néhai Gracnzenstein Gusztáv állam­titkárnak. A selmeczbányai akadémián tanúit, majd külföldre ment és főleg a belgiumi liégi egyetemen természettudományokkal foglalkozott. Hivatali pályá­ját a kir. bányászatnál kezdte, hol csakhamar fő-bányatanácsossá lett. Később (1871-ben) a pénzügy­minisztériumban folytatta szolgálatát s miniszteri tanácsosi állásra emelkedve, előbb a bányászati ügyek­ben, később pedig a dohányjövedék élén működött. 1895. év elején pénzügyminiszteri államtitkár lett. 1873-ban a bányászati csoport vezetője volt a bécsi világkiállításon, 1878-ban Parisban, 1885 ben Buda­pesten, 1890-ben Bécsben jury-tag s az ezredévi kiállítás intézésében is részt vett. Az 1892—96. országgyülés-sen a facseti kerület képviselője volt, míg 1896-ban szülőföldje választói részéről nyert mandátumot s most is e kerületet képviseli.

Grromon Dezső, Bács-Bodrogmegyo tovarisovai kerületének képviselője. 1838-ban született VaJBzkán, Bács-Bodrogmegyében, franczia eredetű, magyar indi-genátust nyert családból. Bécsben és külföldön nevel­kedett s elvégezvén a magyaróvári gazdasági akadé­miát, átvette bácsmegyei birtokának kezelését. Az alkotmány visszaállítása után élénk részt vett megyéje közéletében s a vármegyei balközéppárt elnöke lett. 1869-ben választatott meg első ízben a hódsági kerü­letben képviselővé, balközépi programmal. 1875-ben Bácsmegye, Zombor és Szabadka városok főispánja lett s mint kormánybiztos ÍR működött az 1876-iki bácsmegyei árvizek alkalmából. 1878-ban a boszniai okkupáczió alkalmából foganatosított részleges moz­gósítás körfii kifejtett tevékenységeért a Szent-István-rend kiskeresztjét kapta. 1882-ben ismét képviselő lett s mint kormánybiztos Pancsovára küldetett a csángók visszatelepítésének vezetésére. 1884 óta a honvédelmi minisztérium államtitkára, 1890-ben a II. osztályú vaskorona-rendet, 1894-ben a valóságos

* Az országgyűlési képviselők arczképsorozatát, melyet lapunk múlt évi 48. és 49-iki s idei 11-ik számaiban kezdtünk, mai számunkban ismét 60 kép­viselő arczképének bemutatásával folytatjuk. Korábbi közleményeinkben összesen 180 képviselő arczképét és életrajzát közöltük; 95 szabadelvűpártiét és 85 ellenzékiét. Tekintve az országgyűlési pártok szám­arányát, természetes, hogy ezutáni közleményeink­ben az ellenzéki képviselők száma fokozatosan csök­kenni fog. Az életrajzokban a közlemény természe­téből folyólag, csakis a legszükségesebb adatokra szorítkozhatunk s az egyes képviselők pályájának részletesebb ismertetését, ha arra alkalom nyílik, máskorra tartjuk fenn.

Graenzenstein Béla. Gromon Dezső. Gullner Gyula. Nemeskéri Kiss Pá). Moha; Sándor.

Beksics Gusztáv. Benke Gyula. Dókus Ernő. Szemere Miklós. Münnith Aurél.

Smialovszky Valér. Hegedűs Lóránt. Fogarassy Zsigmond. Blaskovics Ferenez. Keczer Miklós.

Neiszidler Károly. Molecz Dani. Weisz Berthold. Kubinyi György. Klobusiczky János.

Heincz Hugó.

Domahidy Elemér.

Ifj. Holozer János. Justh Ferenez. Miksa Imre.

Fembach Péter. Lator Sándor, Badovanovics György.

AZ ÚJ KÉPVISELŐHÁZ TAGJAI.

Kobek István.

Nagy Sándor.

Zsilinszky Mihály. Nagy Ferencz. 1'arthu Miklós. Zichy Aludni. Bakon] i BMBP.

4^^ N. j?

Nedeezey János. Neményi Ambrus. Lónyny Géia. Papp .in/.sc f ROBAJ Erufi.

Bernáth Lajos. Fáy István. Gál Sándor. Szentiványi Gyula. Molnár Józsiás.

Putnoky Mór. Várady Károly. Pékár Gjula. l'gron .Imios. Tuba János.

Manaszy György. Lázár Árpád. Kende Péter. Köröskényi Elek. Zsámbokréthy Emil.

Vuja Péter. Stajevies János. Szombathy György.

AZ ÚJ KÉPVISELŐHÁZ TAGJAI.

Semsey Boldizsár. Salamon Géza.

182 VASÁRNAPI ÚJSÁG. SZÁM. 1902. 49 . ÉVFOLYAM.

belső titkos tanácsosi czlmet nyerte el, az ezredévi kiállítás szervezése körüli buzgalmáért pedig a Ferencz-József rend nagykeresztjét kapta.

G u l n e r G y u l a , Pestmegye abonyi kerületének kép­viselője. 1843-ban született Vaálon, Fehérmegyében. Tanulmányai befejeztével Pestmegye szolgálatába lépett s mint főjegyző élénk részt vett a vármegyei politikai mozgalmakban. lS72-ben lett a képviselőház t;igja balközépi programmal. A fúzió után nem so­kára kilépett a szabadelvüpártból. Az 1878-iki ország­gyűlésben mint az egyesűit ellenzék tagja vett részt. 1881—84-ig nem volt tagja a képviselőháznak, az 1884-iki választásokon a monori kerületben nyert mandátumot, s e kerületet képviselte 1896-ig, mikor az abonyi kerület mandátumát fogadta el. Képviselő korában is állandóan részt vett Pestmegye közéleté­ben, mint a megyei közgyűlések egyik vezéralakja. A Bánffy-kormány visszalépése után ő is belépett pártjával együtt a szabadelvű pártba. 1900-ban a belügyminisztérium államtitkárává neveztetett ki.

N e m e s k é r i K i s s P á l , Zólyommegye zólyomi ke­rületének képviselője. 1856-ban született St -Angeban, a hol atyja, Kiss Miklós 1848-iki ezredes, mint emigráns lakott. Középiskolai és jogi tanulmányait franczia iskolákban végezte s khémiai tanulmányok­kal is foglalkozott. 24 éves korában hazatért s Zó­lyommegye közéletében játszott szerepet. 1882-ben a korponai kerület képviselőjévé választotta. 1895-ben Zólyommegye főispánja lett, 18!l6-ban pedig a íöld-mivelési minisztérium államtitkárává neveztetett ki s ugyanakkor a zólyomi kerület képviselője lett.

N a g y F e r e n c z , Máramarosmegye vissói kerületé­nek képviselője. 1852-ben született a szlavóniai Verő-czén. Jogi tanulmányait a budapesti és bécsi egyete­meken végezte, majd jogtudorrá avattatván, Göttin-gában, Berlinben és Parisban folytatta tanulmányait . 1877-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanára lett, 1879-ben a nagy-váradi jog­akadémia tanárává, 1881-ben a kolozsvári, 1890-ben a budapesti egyetem tanárává neveztetett ki. A keres­kedelmi és váltójogi irodalomban számos úttörő mű­vével szerepelt, megírta «A magyar kereskedelmi jog kézikönyvé"-t, «A polgári törvénykezés rendje Ma­gyarországon» czímű háromkötetes művét. "Váltójogi kézikönyvet is adott ki, melyet az Akadémia a Sztrokay-díjjal jutalmazott. 1893-ban lett a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja. Több törvényjavaslat tervezetét is ő készítette s ez érdemeiért 1899-ben udvari tanácsosi czfmet nyert. 1900-ban a kereske­delmi minisztérium államtitkárává neveztetett ki.

Z s i l i n s z k y M i h á l y , Békés-Csaba város képviselője. 1838-ban született Békés-Csabán. A pesti protestáns theologiai intézetben végezte tanulmányait , majd a hallei és berlini egyetemeken tanult s ezalatt be­utazta Németországot és Svájczot, később pedig Fran­czia- ós Olaszországot. 1861-ben a szarvasi evangé­likus főgimnázium tanára lett. Iskolai könyveket is irt s a protestáns autonómiai küzdelmekben élénk részt vett. Már ekkor is több történeti tárgyú művet adott ki. 1874-ben lemondott tanári állásáról, s csak­hamar az ország legnagyobb evang. egyházának, a békés-csabainak, majd a békésmegyei esperességnek felügyelője lett. A megyei közéletben is szerepelt. 1876-ban a gyomai kerület országgyűlési képviselő­jévé választotta s e kerületet két ülésszakon át kép­viselte 1889-ig, mely idő alatt egy ideig a Ház jegy­zője is volt. A Magyar Tud. Akadémia 1878-ban levelező, 1899 ben rendes tagjává választotta a hazai történeti és protestáns egyháztörténeti búvárlataiért s más e tárgyú műveiért. Foglalkozott aesthetikai és műtörténeti tanulmányokkal is. 1889-ben Csongrád-megye, 1892-ben Zólyommegye főispánjává nevezték ki ; 1895-ben pedig a vallás- és közoktatásügyi minisz­tér ium államtitkára lett s azóta is e hivatalában működik. Mint államtitkárt a zólyomi kerület vá­lasztotta meg, 1896 ban két helyen is megválasztot­ták : Zólyomban és Békés-Csabán s ez utóbbi kerü­letet tartotta meg. 1898 óta a bányai evang. egyház­kerület felügyelője. Mint államtitkár, a nemrég új szervezetet nyert képzőművészeti tanács elnöke. Tanári pályára léptének 4ü-ik évfordulóját tavaly ünnepelték meg tisztelői.

- b l a skov ic s Ferer.cz, Ternesmegye orczyfalvai ke­rületének képviselője. 1864-ben született Aninán. Nö­vendéke volt a bécsi Pázmáneumnak és 1887-ben pappá szenteltetvén, Temesvárott theologiai tanárrá nevezték ki s e minőségében nyolcz évig működött. E mellett a csanádi káptalan jegyzője s 1888-tól fogva a «Landbote» czímű politikai hetilap szerkesz tője volt. Ő volt kezdeményezője a "Délvidéki föld-mivelők gazdasági egyletének", mely 1890-ben meg­alakulván, elnökéül választotta. 1895-ben átvette a «Der Freimüthigei czímű politikai néplap szerkesz­tését. A délmagyarországi gazdasági bank vezérigaz­gatója. Mostani kerülete 1896-ban nemzeti-párti pro­grammal választotta meg.

B e k s i c s G u s z t á v , Sepsi-Szent-György város kép­viselője. 1847-ben született a somogymegyei Gamá-son. Mint jogász kezdte irodalmi működését 1869-ben. Kezdetben szépirodalommal foglalkozott, főleg spa­nyolból fordított, nemsokára azonban a politikai, jogi és történeti tanulmányokra adta magát . Szabad­elvű párti lapoknak lett vezérczikkirója s több röp­iratot adott ki. 1877-ben letette az ügyvédi vizsgát és mint segédfogalmazó működött a királyi táblán. 1884 óta a sepsi-szent-györgyi kerület képviselője; 1894-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a minisz­terelnökséghez, hol a közjogi és nemzetközi ügyosz­tály élén állott. Miniszteri tanácsosi állásáról 1896-ban lemondott s újra képviselő lett. Ezen idő alatt több feltűnést keltett művet irt a nemzetiségi kérdésről, a mely német és franczia nyelven is megjelent. Jelen­leg a "Magyar Nemzet" főszerkesztője.

B e n k e G y u l a , Kézdi-Vásárhely város képviselője. 1852-ben született Budapesten régi székely nemesi családból. Tanulmányait Budapesten és Bécsben vé­gezvén, a kereskedelmi pályára lépett. Előbb az Első Magyar Általános Biztosító-Társaságnál kapott alkal­mazást, később hosszabb utat tett, bejárván Olasz­országot, Görögországot, Törökországot, Kis-Azsiát és Egyiptomot. Hazatérte után a Magyar Földhitelinté­zet' kötelékébe lépett, a hol 20 éven át volt a jelzá­log) osztály élén. Később a "Budapesti Takarékpénz­tár és Országos Zálogkölcsön Részvénytársasági! vezér­igazgatójává lett. A vezetése alatt álló intézet az ezredévi országos kiállítás alkalmával az első osz­tálysorsjátékot rendezte és ezen üzletből kifolyólag a kiállítás czéljaira egy millió forintot szolgáltatott az állampénztárba. 1900-ban közzé tette «A magyar ko­rona országainak harmincz éves államháztartásáról" szóló tanulmányát. Több rész vény társulat igazgatósági és számos közhasznú és jótékony egyesület választ­mányi tagja. A király a I I I . osztályú vaskorona-rend-del tüntette ki. 1884" óta tagja a székesfővárosi tör­vényhatósági bizottságnak. 1896 óta Kezdi-Vásárhely országgyűlési képviselője.

D ó k u s E r n ő , Zemplénmegye sátoralja-újhelyi ke­rületének képviselője. 1852-ben született Sátoralja­újhelyen. A jogi tanulmányokat elvégezvén, köz- és váltóügyvédi oklevelet nyert. 1870 ben gróf Andrássy Gyula a miniszterelnökséghez nevezte ki segédfogal­mazónak, majd a honvédelmi minisztériumban szol­gált 1878 ig, a midőn kilépett az állami szolgálatból miniszteri titkári czímmel. Hosszabb utazásokat tett Német-, Olasz-, Angolországban és Afrikában. Később gazdasága vezetését vette át s folytonosan részt vett úgy a ref. egyház ügyeinek intézésében, mint a megyei életben is. Cs. és kir. kamarás. 1889 óta a sátoralja újhelyi kerületet képviseli. 1892 óta tagja a szabadelvű-pártnak.

D o m a h i d y E l e m é r , Szatmármegye nagykárolyi kerületének képvise'ője. 1866-ban született Domahi-dán, Szatmármegyében. A jogot Debreczenben végezte s aztán vármegyei szolgálatba lépett, mint erdődi szolgabíró. 1890 óta a nagykárolyi járás főszolgabi-rája volt. A szatmári ref. egyházmegye életében is élénk részt vett, előbb mint világi tanácsbiró, 1895 óta pedig mint egyházmegyei főgondnok.

F e r n b a c h P é t e r , Bács-Bodrogmegye apatini kerü­letének képviselője. 1870-ben született Apatinban. Kereskedelmi iskolai tanulmányokat folytatott, majd mint hu szár-önkéntes szolgált és tartalékos hadnagyi rangot nyert. Birtokainak kezelésével foglalkozott s a vármegye életében szerepet vitt, mint a volt nem­zeti párt tagja.

F o g a r a s s y Z s i g m o n d , Ugocsamegye halmi-i kerü­letének képviselője. 1850-ben született Csapon, Ugocsa-megyében. Gazdasági tanulmányokat folytatott a keszt­helyi gazdasági akadémián s ezután birtokán gazdál­kodott. E mellett részt vett a vármegyei életben.

H e g e d ű s L ó r á n t , Pápa város képviselője. 1872-ben született Budapesten. Jogi tanulmányait Berlinben, Londonban és Budapesten végezte s a budapesti egyetemen 1895 októberében az első «sub auspiciis regis» doktorrá avatás alkalmával a király gyűrűjé­vel avattatott az államtudományok tudorává. Ugyan­ekkor «A tőzsdeadó» czímű könyvével dicséretet nyert a Magyar Tud. Akadémián. Ezután a pénzügyminisz­tériumban lett fogalmazó s a különböző adóügyosz­tályokban harmadiélévig szolgált. Európai tanulmány­útjai után beutazta Éjszak-Amerikát s ott szerzett tapasztalatai alapján adta ki «A magyarok kivándor­lása Amerikába" czímű munkáját. 1898-ban Pápa város orsz. képviselővé választotta s azóta e kerüle­tet képviseli. Ujabban a székely kivándorlást tanul­mányozta a Székelyföldön és Romániában. A "Köz­gazdasági Szemle" egyik szerkesztője, a «Szabad Lyceum» főtitkára s a "Társadalomtudományi Tár­saság" alelnöke; az 1900-iki párisi kiállításon Magyar­ország részéről a nemzetgazdasági jury tagja volt. Több pénzügyi és sociologiai tanulmányt és önálló müvet írt és tett közzé.

H e i n c z H u g ó , Selmecz- és Bélabánya városok kép­viselője. 1848 ban született Selmeczbányán. A jogot a budapesti egyetemen végezte s 1872-ben ügyvédi oklevelet nyert a budapei-ti kir. Ítélőtáblától. Több izben tett tanulmányutakat Németországban és Ang­liában. 1877-ben Selmeczbányán telepedett meg mint ügyvéd s részt vett a városi közéletben. 1^95-ben tiszti főügyészszé választották s e hivatalában képvi­selővé választásáig maradt meg.

Ifj. H o l c z e r J á n o s , Hontmegye korponai kerüle­tének képviselője. 1861-ben született Hont-Németiben. Selmeczbányán az erdészeti akadémiát, Magyar-Ovártt a gazdasági akadémiát végezte. Hontmegyei földbir­tokos és herczeg Koburg szitnyai uradalmának bér­lője. A megye közgazdasági előadója és a felső-honti gyümölcsészeti egyesület igazgatója.

J u s t h F e r e n c z , Turóczmegye stubnyai kerületé­nek képviselője. 1863-ban született a turóezmegyei Tótprónán. A bécsi gazdasági főiskolán tanult, majd otthon mint Turóczmegye törvényhatósági és köz­igazgatási bizottságának tagja s megyéjének közgaz­dasági szakelőadója szerepelt az 1890—1898. években. Képviselővé először 1898-ban választatott a stubnyai választókerületben, a melyet azóta képvisel. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás jury-tagja volt s mint iryen, avaskorona-rend I I I . osztályával tüntettetett ki.

K e c z e r M i k l ó s , Sárosmegye eperjesi kerületének képviselője. 1837-ben született a sárosmegyei Lapis-patakon. Eperjesen és Kassán végezte jogi tanulmá­nyait, ezután pedig gazdálkodott sárosi családi bir­tokain. _ 1875—1873-ig a zborói kerületet képviselte Deák-párti programmal. Cs. és kir. kamarás.

K e n d e P é t e r , Ungmegye ungvári kerületének kép­viselője. 1841-ben született az ungmegyei Putkahel-meczen. Egerben theologiát tanult, majd jogot hall­gatott Sárospatakon és Kassán. 1871-ben Ungmegye

aljegyzője lett. 1874-ben az "Ungvári Közlöny* czímű lap szerkesztője volt. 1875-ben az ungvári kerület szabadelvű-párti programmal képviselővé választotta, 1878-ban a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. 1879-től 1901-ig Ungmegye alispánja volt.

K l o b u s i t z k y J á n o s , Barsmegye aranyos-marúthi kerületének képviselője. 1838-ban született Zsitva-Ujfaluban. 1858-ban hadapród, majd hadnagy lett a 7. számú vértes ezredben. 1862-ben lemondott tiszti rangjáról és zsitva-ujíalnsi ősi birtokán gazdálkodott. Az ottani földmíves iskola alapításában sokat tett, a környék tót ajkú iskoláinak megmagyarosításában is buzgólkodott, hasonló irányban működik Szkulyán Temesmegyében is, hol nagyobb löld birtokot szerzett. 1892 óta képviseli kerületét.

K o b e k I s t v á n , Esztergommegye köbölkuti kerü­letének képviselője. 1834-ben született a fehérmegyei Polgárdin. Mint füszerkereskedő segéd került Buda­pestre. Pályáját elhagyva, czukorgyári munkás lett, majd több iparos mesterség megtanulása után mint gazdatiszt 1855-től kezdve Hazay Ernő bátorkeszi birtokbérletén működött, kinek később társbérlője és sógora is lett. 18vi óta egyedül vezeti e 15,000 hol­das bérletet. Saját birtoka is van. Kerületét 1892 óta képviseli.

K ö r ö s k é n y i E l e k , Ungmegye szobránczi kerüle­tének képviselője. 1841-ben született Felső-Reviscsén, Ungmegyében. Jogi tanulmányait Sárospatakon vé­gezte s ezután megyei szolgálatba lépett. 1870-ben a szobránczi járás főszolgabirája lett s e hivatalát 25 évig, mostani megválasztásáig viselte.

K u b i n y i G y ö r g y , Trencsénmegye illavai kerüle­tének képviselője. 1837-ben született a liptómegyei Deménfalván. 18 éves korában a hadseregbe lépett, s a 70. számú gyalogezredben szolgált; a 6U-as évek elején lemondott hadnagyi rangjáról s azóta trencsén-megyei birtokán gazdálkodott és élénk részt vett a megyei közéletben. Kerületét 1887 óta képviseli.

L a t o r S á n d o r , Máramarosmegye szigeti kerületé­nek képviselője. 1859-ben Máramaros-Szigeten szüle­tett. Ott és Budapesten végezte jogi tanulmányait , 1883-ban Máramarosmegyében szolgabíró lett. 1886-ban árvaszéki ülnökké, 1895-ben árvaszéki elnökké válasz­tották. 1898-ban pedig alispánná választották. Kerü­letét 1899 óta képviseli. Egyik elnöke volt az 1901-iki máramaros-szigeti kiállításnak. A megyei közkórház elnöke, s a megyei gazdasági és közművelődési egyle­tek alelnöke.

L á z á r Á r p á d , Hunyadmegye dobrai kerületének képviselője. 1855-ben Dobrán született. A bécsi mű­egyetemen végezte a mérnöki tanfolyamot, azonkívül jogot és gazdasági tudományokat is hallgatott. Haza­térve átvette családi birtoka kezelését s e mellett tevékeny részt vett a megyei közügyekben. 1887 óta képviseli a dobrai kerületet, előbb nemzeti párt i , a fúzió óta pedig szabadelvűpárti programmal . A Ház egyik jegyzője.

L ó n y a y G é z a , Beregmegye kászonyi kerületének képviselője. 1857-ben Somban, Beregmegyében szüle­tett. Gazdasági tanulmányait Proskauban (Porosz-Szilézia) és a bécsi gazdasági főiskolán befejezvén, beregmegyei birtokán gazdálkodott s tevékeny részt vett a megyei életben. 1892 óta képviseli kerületét.

M a n a s z y G y ö r g y , Temesmegye moraviczai kerü­letének képviselője. 1873-ban Temes-Murányon szüle­tett. A jogot Budapesten végezte. 1895-ben tudori oklevelet nyert. Ezután Temesvármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választatott meg. Több izben nagyobb nyugat-európai tanulmányutakat tett. 1895-ben temes­vármegyei főispáni t i tkárrá neveztetett ki. 1900-ban pótválasztáson a moraviczai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. A lótenyésztésről szakmun­kát írt . 1900. évben Francziaországot utazta be gaz­dasági s főleg lótenyésztési tanulmányok szempont­jából.

M i k s a I m r e , Torda-Aranyosmegye felvinczi kerü­letének képviselője. l!-42-ben született Hadréven. Jogi tanulmányait Nagy-Szebenben végezte s miután külföl­dön járt, torda-aranyosmegyei birtokán gazdálkodott. Kerületét 1892—96-ig nemzeti párt programmal már képviselte.

M o l e c z D a n i , Pozsony vjáros I . kerületének kép­viselője. 1846-ban született Ó-Turán, Nyitramegyében. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte s ott előbb mint ügyvéd, később mint városi tiszti főügyész mű­ködött, ez utóbbi minőségben húsz évig. Szilágyi Dezső halála után választották e kerületben kép­viselővé.

M ü n n i c h A u r é l , Szepesmegye iglói kerületének képviselője. 1856-ban született Iglón, Szepesmegyé-ben. A budapesti egyetemen végezte jogi tanulmá­nyait s 1880-ban jogi doktorrá avatták. 1882-ben ügyvédi vizsgálatot tett s a pesti hazai első takarék­pénztár ügyésze lett. 1884-ben a szepes-iglói kerület­ben képviselővé választatott s azóta már ötödizben képviseli e kerületet. Az 1884. országgyűlés meg­nyitásakor mint korjegyző szerepelt. Számos, külö­nösen a katonai ügyekre vonatkozó törvényjavaslat előadója volt a Házban. A delegácziónak 1893 óta jegyzője- 1894 óta pedig a hadügyi albizottság és az egyesűit négyes albizottság előadója. Tartalékos hon­védhadnagy volt s 1885-ben főhadnagygyá, 1890-ben pedig századossá nevezték ki, miután a fegyvergya­korlatokon részt vett és az elméleti és gyakorlati vizsgát letette. 1898-ban kineveztetett szolgálaton kívüli honvéd őrnagygyá. A király a Ferencz-József-rend középkeresztjével tüntette ki. A belvárosi taka­rékpénztárnak, az «Igló-Füred» részvénytársaságnak és a Magyarországi Kárpát-egyesületnek elnöke, több közgazdasági, ipari, közlekedési vállalatnak igazgató­sági tagja volt ; ez állásai egy részéről az összefér­hetetlenségi törvény miatt lemondott. Budapesten ügyvédi irodát is tart fenn, s a budapesti ág. ev. egyház ügyeinek intézésében is részt vesz.

12. SZÁM. 1902. 19. ÉVFOLVAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 183

N a g y S á n d o r , Zemplénmegye megyasszói kerüle­tének képviselője. 1859-ben született Dévaványán. A budapesti egyetemen jogot végzett, azután Paris­ban, Angolországban és Belgiumban töltött hosszabb időt büntetőjogi tanulmányokkal. 1887 óta ügyvéd Budapesten. Kerületét 1892 óta képviseli.

N e d e c z e y J á n o s , Beregmegye munkácsi kerüle­tének képviselője. 1852-ben született Munkácson. Jogi tanulmányait Eperjesen és Budapesten végezte. 1875-ben ügyvédi oklevelet nyert s azóta Munkácson a város és a beregmunkácsi takarékpénztár jogtaná­csosa lett s megyéje közigazgatási és kulturális ügyei­ben is tevékeny részt vett. Tagja az általa kezdemé­nyezett és a Kárpát-hegyvidéki földmívelő nép érde­kében megindult mozgalomból kifolyólag Beregmegye területére kinevezett bizottságnak. Az 1898-tól fogva mint a gróf Schönborn-Buchheim család kormány­zati tanácsosa, e grófi család magyarországi birtokai­nak fővezetésével van megbízva. 1892 óta kezdve tagja a képviselőháznak.

N e i s z i d l e r K á r o l y , Pozsony város I I . kerületé­nek képviselője. 1832-ben született Esztergomban. Papi pályára készült, de a szabadságharcz kitörése­kor honvéd lett s Komáromban mint hadnagy kapi­tulált. Ezután kereskedelmi pályára lépett s Pozsonyba került mint kereskedősegéd; 1859-ben önálló fűszer­kereskedést nyitott, mely ma is fennáll. Részt vett a városi és politikai mozgalmakban. Igazgatósági tagja a pozsonyi első takarékpénztárnak. 1884 óta képviseli kerületét.

N e m é n y i A m b r u s , Szilágymegye szilágycsehi kerületének képviselője. 1852-ben született Péczelen. Főiskolai tanulmányait részben Bécsben és Parisban, részben a budapesti egyetemen végezte, hol tudori oklevelet nyert. Ezután a «Pester Lloyd» szerkesztő­ségében működött mint tárczairó, majd mint politikai czikkiró. Számos tanulmánya jelent meg a «Budapesti Szemle"-ben. 1882-ben a főváros törvényhatósági bizottságának lett tagja s ott is tevékenyen működött. 1887-ben kilépett a "Pester Lloyd» szerkesztőségéből. Több éven át levelezője volt a Gambetta által alapí­tott "Republique Francaise»-nak s a "Nouvelle Revue» tudományos folyóiratnak. Több önálló publiczisztikai művet irt magyar és német nyelven. 1884-ben a szilágycsehi kerületben szabadelvű-párti programmal képviselővé választatott s jelenleg ötödizben képviseli e kerületet. 1896-tól 1901-ig a «Pesti Kapló» főszer­kesztője volt, de 1901 elején ez állásáról lemondott.

P a p p József, Szatmármegye nagy-somkuti kerü­letének képviselője. 1854-ben született Nagy-Somkuton. Jogi tanulmányait Nagy-Váradon kezdte és Buda­pesten végezte s itt nyerte el a jogtudori fokot. 1881-ben szerzett ügyvédi oklevelet s szülőhelyén nyitotta meg irodáját. 1883-ban Szamos-Újváron kir. aljárásbiróvá neveztetett ki, 1886-ban a máramaros-szigeti alügyészszé, majd ugyanott törvényszéki bíróvá. A birtokrendezési ügyek körűi szerzett érdemeiért táblabírói czímmel tüntették ki. A jogi irodalommal is foglalkozott. A képviselőházban mint román nem­zetiségű, a nemzetiségi kérdésben tartott hazafias beszédével tűnt fel.

P é k á r G y u l a , Veszprémmegye somlyóvásárhelyi kerületének képviselője. 1867-ben született Debreczen­ben. Középiskolai tanulmányait a budapesti reformá­tus főgimnáziumban végezte, egy osztály kivételével, melyet Bostonban, Amerikában végzett, hova atyját a kormány közgazdasági tanulmányútra küldötte. Eleinte festőnek készült, de aztán mindinkább a szép­irodalom foglalta el. I r t többek közt a «Vasárnapi Ujság»-ba is. Megszerezvén a jogtudori diplomát, gyakornok lett a pestvidéki törvényszéknél, de csak­hamar egészen az irodalom felé fordult s több lap­nak rendes munkatársa lett. 1893-ban nagyobb kül­földi körútra indult s bejárta úgyszólván egész Euró­pát, s huzamosabb időt töltött Parisban, hol a műtör­ténetet s eszthetikát tanulmányozta. Számos novella-ég regénykötetet adott ki és színdarabokat is í r t . A Kisfaludy-Társaság tavaly tagjai közé választotta.

R a d o v a n o v i c 3 G y ö r g y , Bács - Bodrogmegye ó-becsei kerületének képviselője. 1852-ben született Újvidéken. A jogot a budapesti egyetemen végezte. 1882 óta Újvidéken ügyvéd. Részt vett a vármegyei életben és a görög-keleti szerb egyház ügyeiben. A bácsi görög-keleti püspökség szentszékének egyik világi tagja.

B ó n a y E r n ő , Torontálmegye nagyszentmiklósi kerületének képviselője. 1852-ben született Kis-Zom-borban, Toront álmegyében. Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte. Majd mint önkéntes az 1. sz. cs. k. huszárezredbe lépett s tiszti vizsgát tett. Ezek után gazdasági tanulmányokat folytatott s családi birtokán gazdálkodott. 18»4 ben Torontálmegye gaz­dasági egylete alelnökké választotta.

S a l a m o n G é z a , Szepesmegye lublói kerületének képviselője, 1872-ben született a szepesmegyeiMicse-ken. Kassán végezte jogi tanulmányait . 1895-ben a sirokai járás szolgabirájává választották. Elvégezte a magyar-óvári gazdasági akadémiát is. 1897 óta nedecz-vári birtokán gazdálkodott.

S e m s e y B o l d i z s á r , Sárosmegye girálti kerületének képviselője. 1845-ben született a sárosmegyei Demén-den. Miután Eperjesen elvégezte a jogakadémiát, kom-lós-keresztesi birtokán gazdálkodott, mint megyebizott­sági tag és Sárosmegye közgazdasági előadója vett részt a megyei közéletben. A sárosmegyei gazdasági egyletnek egy ideig alelnöke volt.

S m i a l o v s z k y V a l é r , Trencsénmegye zsolna-rajeczi kerületének képviselője. 1854-ben született Trencsén­megye Bicsicza községében ; fia a magyar szabadság-harczban részt vett lengyel származású Smialovszky Sándornak. A jogot a bécsi és budapesti egyetemen hallgatta, s 1877-ben tudori oklevelet nyert. 1878-ban részt vett a boszniai hadjáratban mint tartalékos hadnagy, 1879-ben ügyvédi oklevelet szerzett s kez­detben Pozsonyban, majd szülőföldjén Trencsénmegye -

Delarey.

Delarey a táborban.

ben ügyvédkedett. I t t a Motesiczky - féle kassza-lideczi uradalmat kezelte mint zárgondnok, s határ­széli vasúti vonalak kisajátításával is foglalkozott. Rajeczfürdőt újjá alakította s felvirágoztatta. Élénk részt vett a megyei életben is. Közgazdasági kérdé­sekről több tanulmányt irt s a Házban is több be­szédet tartott. A zsolna-rajeczi kerületben 1887-ben választották meg először, majd 1893-ban újra s azóta mindig e kerületet képviseli.

S t a j e v i c s J á n o s , Baranyamegye mohácsi kerüle­tének képviselője. 1838 - ban született . Mohácson. Középiskolai tanulmányai után apja mohácsi vas­kereskedésébe lépett, melyet később maga vezetett. 1887-ben Mohácson városi biróvá választották meg; s ekkor az üzlettől visszavonult. Mint megyei viri­lista vett részt Baranyamegye közéletében. Megala­pítója és elnöke a mohácsi takarékpénztárnak. A szerb kongresszuson három izben vett részt mint a hazafias párt tagja. Kerületét már egy izben, 1892—1896-ig, képviselte.

S z e m e r e Mik lós , Szilágymegye tasnádi kerületé­nek képviselője. l>»65-ben született a zemplénmegyei Azaron. Középiskolai tanulmányait a bécsi Therezia-numban végezte, egyetemi előadásokat Budapesten, Genfben, Kolozsvártt, Londonban és Oxfordban hall­gatott. Mint budapesti egyetemi hallgató tagja volt amaz ifjúsági küldöttségnek, mely Abdul Kherimnek

díszkardot nyújtott át. Egyetemi tanulmányai végez­tével a diplomácziai pályára lépett és több mint tíz évet töltött monarkhiánk párisi, szentpétervári és római nagykövetségeinél. A diplomácziai pályától visszavonulva Budapesten telepedett le s a hazai közéletben kezdett szerepelni. Több feltűnést keltett röpiratot is irt. 1897 ben a Nemzeti Kaszinó Széchenyi­lakomáján mondott beszédével okozott feltűnést. Egyik leghíresebb magyar versenyistálló tulajdonosa.

S z o m b a t h y G y ö r g y , Aradmegye jószáshelyi kerü­letének képviselője. 1866-ban született Aradon régi görög-keleti nemes családból. A jogot Budapesten és Kolozsvárott végezve, jogtudor lett. Ügyvédi okleve­let szerezvén, Soroksáron ügyvédkedett.

T u b a J á a o s , Komárom város képviselője. 1855-ben született Rév-Komáromban. Jogi tanulmányait Pápán és a budapesti egyetemen végezte. Nemsokára Komá­rom város aljegyzője, majd 1884-ben főjegyzője lett. 1S9 l-ben a komáromvidéki takarékpénztár vezér­igazgatójává választotta meg. 1880-ban megindította a "Komáromi Lapok»-at s annak ma is tulajdonosa és főszerkesztője. Részt vett Komárom társadalmi és közéletében. Különösen a tanügy és az iparügyek terén fejtett ki tevékenységet. Több egyesület veze­tője és elnöke. 1892 óta képviseli kerületét.

U g r ó n J á n o s , Udvarhelymegye székely udvarhelyi kerületének képviselője. 1856-ban született Magyar-Dályán, Udvarhelymegyében. Budapesten végezte jogi tanulmányait 8 aztán bögözi birtokán gazdálkodott. 1890-ben Udvarhely megye aljegyzője lett, 1892-ben pedig alispánná választották. A volt nemzeti párt hive levén, az 1896-iki választások után lemondott állásáról és birtokára vonult vissza. 1900-ban időközi választáson választotta meg kerülete először kép­viselőjének.

V u j a P é t e r , Krassó-Szörénymegye szászkabányai kerületének képviselője. 1833-ban született. Hosszabb ideig szolgált a katonai pályán s őrnagyi ranggal vonult vissza. Ekkor karánsebesi főszolgabíróvá vá­lasztották. A két utolsó országgyűlésben mint a karán­sebesi kerület képviselője vett részt.

W e i s z B e r t h o l d , Háromszékmegye nagy-ajtai ke­rületének képvitelője. 1845-ben született Budapesten. A budapesti kereskedelmi akadémiát elvégezve, 1871-ben a kereskedelmi pályára lépett B 1880 óta a nagyipar terén munkálkodik, megalapította a magyar konzervgyárat, 8 részt vett több más gyári vállalat létesítésében s több pénzintézet vezetésében. Tagja a főváros törvényhatósági bizottságának és a tőzsde-biróságnak. Több nemzetgazdasági dolgozatot is irt. Kerületét 1896 óta képviseli.

Z s á m b o k r é t h y E m i l , Trencsénmegye vág-besz-terczei kerületének képviselője. 1835-ben született. Jogi tanulmányai befejezése után megyei szolgálatba lépett és Trencsénmegye alispánja lett. Az 1887—9á-iki országgyűlés tar tama alatt képviselővé választatott és azóta képviseli a kerületet.

K o s s u t h - p á r t i a k . B a k o n y i S a m u , Debreczen város I I . kerületének

képviselője. 1862-ben született Debreczenben. A jogot Budapesten végezte. 1888-ban letévén az ügyvédi vizsgát, Debreczenben telepedett meg, hol részt vett a város közügyeiben és politikai életében. A debreczeni Csokonai-körnek alakulása óta főtitkára.

B e r n á t h L a j o s , Biharmegye tenkei kerületének képviselője. 1830-ban született Tenkén ; theologiai tanulmányainak befejezte után szülőföldjén ref. lel-készszé választották és ott működik ma is.

F á y I s t v á n , Gömörmegye rimaszécsi kerületének képviselője. 1861-ben született a gömörmegyei Serkén. Tanulmányai végezte után gömöri birtokán gazdál­kodott és részt vett a megyei közéletben. Kerületét másodizben képviseli.

G á l S á n d o r , Maros - Tordamegye nyárádszeredai kerületének képviselője. Gyergyó-Újfaluban szegény székely családból született. Középiskolai és egyetemi tanulmányait a katholikus székely-alaptól nyert támo­gatással végezte. Szászrégenben nyitott ügyvédi iro­dát B Maros - Tordamegye közgyűlésein szerepelt, többször összetűzvén a szász bizottsági tagokkal.

M o l n á r J ó z s i á s , Kézdi-Vásárhely város képvise­lője. 1836-ban született Kézdi-Vásárhelyt. Iparral és kereskedelemmel foglalkozott s szülővárosában mű-malmot létesített. 1892-től 1896-ig már volt képviselő, az 1896-iki választásoknál kisebbségben maradt, de 1901-ben időközi választáson ismét megválasztották.

P u t n o k y M ó r , Gömörmegye putnoki kerületének képviselője. 1866-ban született Gömörmegye Kelemen községében. A jogi tanulmányokat Budapesten végezte s azután Gömörmegyében kelemeni birtokán gazdál­kodott. Önkéntesi évét 1885-ben leszolgálván, tartalé­kos huszárhadnagygyá neveztetett ki. Mint tisztelet­beli szolgabíró működött 1892-ig, mikor a putnoki választókerület képviselőjévé választotta.

U g r o n - p á r t i a k . B a r t h a M i k l ó s , Zenta város képviselője. 1848-ban

született Rugonfalván, Udvarhelymegyében. A jogot a budapesti egyetemen végezte s azután Udvarhely­megye szolgálatába lépett, mint aljegyző. 1873-ban lett először országgyűlési képviselővé az egyik udvar­helymegyei kerületben, pótválasztásnál; a balközép tagja volt s a függetlenségi párt megalakitói közt szerepelt. 1875-től 1^80 ig birtokán gazdálkodott, majd az utóbbi évben megalapította Kolozsvárott az •Ellenzék" czímű lapot. Ugyanezen évben országos feltűnést keltett esete volt egy hírlapi czikkéből kifolyólag két katonatiszttel, a kik szobájában meg­támadták s összevagdalták. 1881-ben Kolozsvár I-ső kerülete, úgyszintén a szilágysomlyói kerület meg­választotta képviselőjévé, s a kettő közül a kolozs­vári mandátumot tartotta meg. 1884-ben mint a csíkszeredai kerület képviselője vett részt az ország-

184 VASÁRNAPI ÜJ8ÁG. 12 SZAM. 1902. 49. RVKOHAM.

HENRIK POROSZ HERCZEG AMERIKÁBAN. — A «Meteor»#hajó megkeresztelése.

gyűlésben. Az 1887—1892-iki országgyűlésnek időközi választás folytán lett tagja az oklándi kerületből. 1892-ben a nagy-ajtai, 1897-ben ismét időközi válasz­táson a gyulai kerület választotta meg képviselőül. Az Ugron-féle 48-as pártnak elnöke volt, de a mos­tani országgyűlés elején személyi okokból lemondott e tisztéről. Mint publiczista is széles körű tevékeny­séget fejt ki, különösen mint a ^Magyarország, napi­lap vezérczikkirója. Legutóbb • Kazár-földön» czím-mel nagy elterjedtségre jutott könyvet adott ki a beregmegyei állapotokról. Szépirodalommal is foglal­kozik s a Petőfi-Társaság 1898-ban tagjává válasz­totta. Egy színdarabja most kerül először szinre a budapesti «Vigszinház»-ban.

S z e n t i v á n y i G y u l a , Szatmármegye aranyos-med-gyesi kerületének: képviselője. 1851-ben született Liptó-Szent-Ivánban. A budapesti József-műegyete­men mérnöki oklevelet szerzett és ezután egy ideig mint magánmérnök működött. 1878 óta szatmár-megyei birtokán gazdálkodik s Bikszád gyógy­fürdőjét igyekszik a kor igényeinek megfelelőleg fej­leszteni. Kerülete első izben 1896-ban választotta kép­viselővé nemzeti párt i programmal.

P á r t o n k í v ü l i f ü g g e t l e n s é g i .

V á r a d y K á r o l y , Abauj-Tornamegye görgői kerü­letének képviselője. 1859-ben született Tornán. A jogot Kassán és Budapesten végezte. 1886-ban szerzett ügy­védi oklevelet és azóta a fővárosban ügyvédkedik. Számos jogi czikket irt. Az 1892—96-iki országgyű­lésen a gödöllői kerületet képviselte. Most is függet­

lenségi programmal lépett föl, de sem a Kossuth-párthoz, sem az Ugron-párthoz nem csatlakozott.

N é p p á r t i . Z i c h y A l a d á r gróf, Zalamegye nagy - kanizsai

kerületének képviselője. 18t>4 - ben született Nagy-Lángon, Fehérmegyében. A jogot Strassburgban, Innsbruckban és Budapesten hallgatta, azután a hallei gazdasági akadémia hallgatója lett. Miután két izben hosszabb tanulmányútat tett Európában, 1893 ban tagja lett a főrendiháznak, a melynek két izben jegy­zője is volt. Tartalékos huszárhadnagy és cs. és kir. kamarás. 1896 óta képviselő.

METHUEN LORD ELFOGATÁSA. A dél-afrikai háború első időszaka óta nem

jött a harcztérről Európába oly súlyos angol vereség híre, mint az, a melyet márczius 10-én olvastak fel az angol parlamentben. A hír arról szólt, hogy márczius 7-ikén a lord Methuen vezérlete alatt álló angol csapatokat Delarey boer vezér Transzvál nyugati részében tönkre verte. Az angolok vesztesége holtakban, sebe­sültekben és foglyokban rendkívül nagy volt, fogságba esett maga a megsebesült vezér, lord Methuen tábornok is.

Lord Methuen Oryburgból indult Lichtenburg

felé 900 lovassal, 300 gyalogossal ós öt ágyú­val s Tweebosch és Palmietkuil között Delarey megtámadta. Methuen hadoszlopa két osztály­ban ment előre, legelői az ökörszekerek s körűl-belől egy órai távolságra az öszvérfogatok. Mindjárt virradatkor egy nagy csapat boer támadta meg háromfelől az angolokat s bár ezek keményen ellenállottak, helyzetük csak­hamar tarthatatlanná lett. A vonalukat áttör­ték, a teherhordó állatok megvadultak s nagy lett a zűrzavar. Az angol lovasok vezetője, Paris őrnagy negyven emberrel vitézül védte az ökör­fogatokat, de délelőtt 10 óra tájt ő is kénytelen volt megadni magát. Methuen meglehetős súlyos sebet kapott a czombján s így esett fogságba.

Az angolokat nagyon megrendítette Methuen vereségének híre, jobban, mint akármely más vesztett csatáé a háború kezdetének végzetes eseményei óta. Nagyon féltették Methuent, aggodalmuk azonban alaptalannak bizonyult, mert Delarey néhány nap múlva nagylelkűen szabadon bocsátotta*

Methuen Pál Sandford a dél-afrikai há­ború legszerencsétlenebb tábornokainak egyike. 1845-ben született, a hírneves Eton-kollegium-ban tanult. Hadi pályáját, mint ősi skót csa­lád fia, a skót testőrsógnél kezdte s 1881-ben lett ezredessé. Részt vett az 1874-iki asanti-há-borúban, kitüntette magát az Amvaful melletti csatában. Az 1882-iki egyiptomi hadjáratban is kimutatta vitézségét. Ezután több évig szolgált Dél-Afrikában, a hova a mostani háború kezde­tén is visszatért és számos súlyos vereséget szenvedett különböző boer vezérektől. Me­thuen volt, a ki a franczia eredetű boer vezér, Villebois-Mareuil seregét megsemmisítette. A múlt év szeptemberében már volt Delareyvel egy véres összetűzése a Nagy Marico folyónál.

Delarey a háború előtt, mint a legtöbb boer, egyszerű szántó-vető «burgher» volt. Mintegy hatvan éves ember, de korához képest fiatalos, friss erőben van még. Nyugodt férfinak mond­ják, a ki soha sem veszti el hidegvérét; szótlan-ságáért «hallgató »-nak nevezik a boerok, a kik közt nagyon népszerű.

A háború előtt állítólag a békepárt hive volt s Krüger híres ultimátumát, mely a háború közvetlen oka lett, hevesen ellenezte. Általában ellenzéki állást foglalt el Krügerrel szemben. Úgy mondják, hogy Krügerrel való feszült vi­szonya volt az oka, hogy Joubert halála után nem ő lett a boer hadak fővezére. Midőn a háború kitört, akkor nem törődve személyes érzelmeivel, azonnal fegyverbe állt és egyike lett a legvitézebb boer vezéreknek. A háború folyamán elvesztette legidősebbik fiát.

Az angol lapok többször vádolták kegyetlen­kedéssel, de ezeket a vádakat a legilletékesebb ember, Roberts tábornagy czáfolta meg. Ez maga kijelentette, hogy a lehető leglovagiasabb ellenfél, merész és ügyes a csatában, de udva­riasan és jóLbánik a foglyokkal. Most,Methuen elfogatásakor is lord Éoberts azt mondta az angol felsőházban, biztosak lehetnek a felől, hogy Methuennel jól fognak bánni a fogságban. Delarey nagylelkűségével bebizonyította csak­hamar, hogy Roberts nem csalódott benne.

HENKIK POROSZ HERCZEG ÉS ROOSEVELT KISASSZONY A HAJÓKERESZTELÉS ELŐTT Roosevelt elnök. Rooseveltné. Roosevlt Alice.

ROOSEVELT KISASSZONY A NÉMET CSÁSZÁR RÓZSÁIVAL.

/

12. 8ZAM. 19Ö2. 49 . KVFOLYAM] VASÁRNAPI ÚJSÁG. 18S

TOLNAI LAJOS.

TOLNAI LAJOS. 1837—1902.

Nagy tehetségű író volt Tolnai Lajos, ki e hó 19-ikén hunyt el Budapesten, 66 éves korában. De heves, sőt kíméletlen természete mind írói erejének érvényesülését, mind életének nyugal­mát megzavarta. Regényeiben, elbeszéléseiben élő embereket gúnyolt ki, sőt szóptani fejtege­téseiben is gyakran a személyeskedés uralko­dott. Regénynőseiben, mellékalakj aiban mindig rá lehetett ismerni valakire, környezetére, isme­rőseire, a kikben mindig a hibát, a csúfolni valót keresvén, alakjai a regényben kicsinyes, kelle­metlen emberek, vagy épen apró gazemberek. De Tolnai külön irodalmi műfajt művelt, el­térőt a széptan és a komponálás szabályai­tól. Mindenekfelett szatirizálni vágyott. Éles megfigyelő tehetségével könnyen és biztosan jellemzett. Stílje tömör és erős volt, nyelve magyaros. Néhány műve, melynek Írásánál nem vett annyira erőt izgatott közvádlói ter­mészete, a legjobb magyar prózai művek közé tartozik. Az életben is olyan volt, mint az Író­asztalnál. A vele való érintkezés csakhamar meghozta a szakítást. Életpályája ezért válto­zott és szakadt félbe oly gyakran. Jóbarátja alig volt. Különben nem is kereste senki barát­ságát. Olykor kellemes is tudott lenni, kivált az első érintkezéseknél; megnyerő a beszédben, sőt figyelmes. Az utóbbi években mint fővárosi tanár, majd igazgató, egészen visszavonulva élt; keveset is írt. Annál termékenyebb volt a régebbi években, s akkor a Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagjai közé választotta.

Tolnait családi nevén Hagymássy Lajosnak hívták. A tolnamegyei Györkönyben született 1837 január 31-én, a hol apja, Hagymássy Sán­dor, községi jegyző volt. Gyönkön, majd Nagy-Kőrösön járt iskolába, a hol négy évig volt Arany János tanítványa. A református pap­nevelőbe került föl ezután Budapestre, s kitűnő képességei folytán egész fiatalon a pesti ref. főgimnázium tanára lett. Ekkor, a hatvanas évek elején kezdődött irodalmi működése. Lirai költeményei és balladái, melyek közt több igen jeles is van, hamar nevet szereztek neki, majd kisvárosi életképei, elbeszélései, melyekben az élet és jól megfigyelt alakok tűntek föl. Több műfordítása is megjelent ebben az időben. Önálló kötetben adta ki «Költeményeit» és «Nyomorék» czímű kis regényét. 1868-ban Maros-Vásárhelyre ment ref. lelkésznek; szor­galmasan folytatta itt is írói munkásságát, sőt «Erdély» czímen szépirodalmi hetilapot indí­tott s Apor Károly báró támogatásával meg­alapította a Kemény Zsigmond-társaság czímű szépirodalmi kört. Mint lelkésznek hitszónoki sikerei is nagyok voltak. Ebből az időből való «Az én ismerőseim* czímű novellakötete és «Az urak» czímű egykötetes regénye, a melyet 1874-ben «Somvári Fényes Ádám úr» czímű hosszabb elbeszélése követett, az első szatirikus munka, a melyet Tolnai írt. Maros-Vásárhelyen nem élt nyugodt életet, villongásba jutott hívei­vel, egyházi hatóságával és távoznia kellett.

1879-ben a «Tompa Mihály költészetei) czímű doktori értekezésével kitüntetéssel szerezte meg a doktorságot, B egyetemi magántanár lett. A haladástól itt is elzárta természete s ő inkább a szépirodalomnak ólt, mint tanari hivatásá­

nak Újabb regényei: «A nemes vér*, «A báróné ténsasszony», az «Oszlopbáró* és az «i/jf főis­pán* ; későbbiek a (ilblgármester úr», «A sze­gény emberek*, «Eladó birtok* ós *A falu arai*, mind sötét rajzok a romlottságról, urak, parasztok gonoszságáról. Sokat írt, két-három regénye is folyt egyszerre a lapokban. Végre 1889-ben mint tanár a fővárosnál nyert alkal­mazást, néhány év múlva a ferenczvárosi pol­gári iskola igazgatója lett. Nemrégiben a bel­városi főreáliskolába helyezték át. 1887-ben saját költségén adta ki «Irodalom* czímű kri­tikai lapját, 1890—1896-ig pedig remekíróink­ról írt tanulmányait tette közzé. A következő évben «A grófnéura* czímű regénye, 1899-ben pedig <iA nagygyárosok* czímű novellás kötete jelent meg.

Az utolsó években megtört testi ereje, mely épen nem volt csekély. Hatalmasan fejlett, erős ember volt, ki az egyházi szószéken, gyülekeze­tekben külső megjelenésével és órczes hangjá­val azonnal hatást tudott tenni. Nejének nyolcz év előtt történt halála után nemsokára ezred­orvos fia is megvált az atyai háztól, megnősül­vén. Tolnai ezentúl igazán magányban élt Budapesten. A télen mellszorulása erősödött ós az iskolában sem tartotta meg már több hét óta előadásait. De ha testi ereje fogyott is, szelleme rugékony maradt s még a Petőfi-Társaság leg­utolsó közgyűlésén, január elején, heves pole­mikus dolgozatot olvasott föl. Súlyos beteg nem volt, folyton olvasott és senki sem képzelte, hogy halála ideje elkövetkezett.

Tolnai, mint a ki korát és a körülte élő ala­kokat oly erősen — bár sokszor sötéten és túlozva — tudta lerajzolni és jellemezni, mint a stíl és a magyar nyelv kiváló művésze, a magyar szépirodalom egyik jeles képviselője marad.

FERENCZY «POGÁNY GÁB0R»-A. Ferenczy Eerencz «Pogány Gábor* czímű

drámáját, a melynek tartalmáról a «Vasárnapi Újság» múlt heti száma már megemlékezett, a közönség erős érdeklődése mellett adja sűrű egymásutánban a Nemzeti Színház. Teljesen indokolt az érdeklődés a gyakori ismétléssel együtt. Mert ha nem is elégít ki a végmozzanat, kétségtelenül leköt az ahhoz vezető út. Egy perczig sem hagy közönyös hangulatban, sőt érzésünk igaz húrjait érinti gyakorta. A negye­dik előadásról beszélek, a melyből már a darab utójátéka, az ötödik felvonás a szerző egyenes kívánságára, elmaradt. Ilyetónkép megcsonkítva láttam azt először. Rám azonban a megoldás­

nak ez a módja is zavarólag hatott. Egy kissé kuszának találtam a befejezést. Rendkívüli le­kötött figyelmet kivan a kibontakozás megér­tése azzal a végmozzanattal, a melyet alkalmaz a szerző. Egy hosszadalmas elbeszéléssel dönti el a kérdést. Négy felvonáson át éber figyelmet tud magának biztosítani. Pompásan folynak párbeszédei. Mindenki azt beszéli, a mi egyé­niségének megfelel, s annyit, a mennyit ép a helyzet megvilágítása kíván. A drámai mozza­natok találó, finom, úgyszólva epigrammatikus pár szó közvetítésével érvényesülnek, s az elő­adók ós a hallgatóság közt megvan a lelki ka­pocs még akkor is, a mikor itt-ott egy-egy hatásos jelenetről a csináltság bélyege rí le; mert födi azt a rendkívüli finomsággal érvénye­sített művészi előadás. Szeretetteljes odaadás­sal adja ki-ki a legjobbat. A végmozzanat azon­ban e mellett is lanyhuló érdeklődés mellett zárja be a drámát. Mindvégig belső igazság van főalakjaiban, de a végkifejlés már nem hat a meggyőződésnek ezzel az erejével. Hogy végez magával az a fiatal leány, annak boldogulása czéljából, a kit szeret: érthető; mert gyöngéd, érzékeny szálakból vannak összeszőve a lelke húrjai; de a körülmények, a melyekből kifolyó­lag fölvillan benne az önfeláldozási gondolat, a melyet a tett is nyomon követ, melodrama-tikus hatásúvá teszik azt.

A dráma tulaj donképen véve nem a Pogány Gábor végzete, hanem ezé a szegény, szeren­csétlen fiatal leányé. Mert míg amaz csupán a vagyonát veszti el, de mint dologképes, erős jellemet, nem érinti lelke egyensúlyát is meg-zavarólag a sorsa: addig ez a fiatal leány, lelki egyéniségéből kifolyólag, csakis az útból való félreállásban lát menedéket. Végez önmagával azért, hogy gazdag házassággal üthesse helyre zavarait az, a kit szeret, s hogy ő maga ne kényszerűljün ahoz fűzni életét, a kit nem sze­ret. Mert hát Pogány Gábornak és neki is jegyese van. Tulaj donképen véve pedig egymást szeretik. Miért nem lesznek hát egymáséi ?

Nem annyira a vagyonkérdós választja őket el, mint inkább lelki világuk; a mit a szerző jellemzetesen ki is domborít. Hajthatatlan, ne­mes büszkeség lakik a férfiban; törékeny, gyön­géd, finom érzésű, önmagába vonult lélek a lány. A férfi, mint özvegy édes anyjának egyet­len fia vezeti a házat s a lány mint vagyontalan, távoli árva rokon, ugyancsak az ő családi körük­ben nyer életfentartást serdűlő kora óta. Szép, kedves, jó lelkű s helyzeténél fogva ösztönszerű­leg elvonult. A férfi művészlólek, irói hajla­mokkal ; ízig becsületes és nemes. Talál a lelki világuk. Szeretik egymást úgyszólva önmagukra nézve is észrevétlenül; mint a hogy ez az egy

FELEKY MIKLÓS RAVATALA A NEMZETI SZÍNHÁZ UDVARÁN.

íáö

családban élők s naponta érintkezők között történni szokott. Nincs vallomás, mert megvan a folytonos együttlét s a kölcsönös érzés, külön-külön mindegyiknek hűségesen ápolt titkául. Mígnem egyszerre közbe jő valami s kipattan a valóság.

Itt két dolog jő közbe. Egyik, hogy Gábor a tönk szélén áll. A rósz évek, a vizár, a védgát­költségek fenyegetik dobveréssel az ősi birtokot. A másik, hogy egy szomszéd földbirtokos meg­kéri az árvalány kezét s itt a lélektani moz­zanat. A lány Gáborhoz fordul azzal a kérdés­sel, hogy igen-t mondjon-e? A kérdés tulajdon­képen véve egy lelki finomsággal megnyilatkozó vallomás. Érzi azt a lány, érzi az, a kinek felelni kellene, de egyikben sem tud megtörni a tartózkodás. A lány a férfi ajkáról lesi félve a választ, a mely megtagadtassa vele kérőjének az «igen» szót; a férfi büszkesége meg az ő érzése sugallatából várja a visszautasítást s e mellett egyébbel is küzködik. A lány mit se tud Gábor elkerülhetetlen vagyoni romlása felől, holott őt anyagilag biztosítja czélba vett férj­hezmenetele. Gáborra döntő az utóbbi körül­mény : erőt vesz magán és hidegségbe bur­kolt fájó sziwel javasolja az ajánlat elfogadá­sát. A lány tényleges ridegségnek veszi és más­napra két boldogtalan jegyes van a házban. Gábor egy ép náluk tartózkodó dúsgazdag pol­gárlánynyal vált jegyet. Anna meg a földbirto­kosnak mond «igen »-t.

Hogy röviden végezzek, míg a lány napról­napra hervad, Gábor nem nyugszik bele. Gyötri a látvány, miként halmozza el édes-kedéssel Annát a vőlegény, s egyszer aztán kitör. Egy rendkívüli finom szerkezetű jele­netben borul egymás nyakába a két szerető sziv. Jellemüknek megfelelő nemes egyszerűség vonul át a megnyilatkozásukon. Következik a kibonyolítás. De nem kibontást, hanem a kötelé­kek teljes felbontását hozza a vég. Gábornak három tényezővel kell számolnia. Az anyja nem tudja, hogy tönk szólén állanak, a nagynénje a gazdag polgárleánynyal, Lindner Bertával való házasságot, mint annak összehozója, vagyoni feltámadásul sürgeti; maga Berta pedig teljes lóleknyugalommal számol az adott szóra. Ho­gyan adja nekik egyszerre tudtul, hogy a szive vonzalmát fogja követni?Egy regénye van ké­szen; Berta rég kéri, hogy mondja el a tartal­mát. Együtt az egész társaság és ő elmondja azt ; a saját helyzetüket adva elő. Csak Anna és a nagynéni érti meg, hogy róluk van a szó. Itt tudja meg Anna, hogy tönk szélén áll Gábor s hogy a gazdag házasság rá nézve tulajdonké­pen véve menedókvár. Az előadó aztán kér­dést tesz a társasághoz, hogy vájjon mit csele­kedjen regényének tönk szélén álló hőse, a ki egy dúsgazdag lánynak eljegyzettje, holott szive egész lángolásával egy másik férfi menyasszo­nyán csügg és nem tud élni nélküle. A való élettel semmi kapcsolatot sem sejtő mama mo-solylyal oda szól, hogy ő úgy fejezné be a regényt, hogy a szegény lány végezzen önmagá­val s a jóléthez szokott hősnek adja meg a mó­dot a jólétben maradáshoz. Anna kitántorog a szobából s még folyik az eszmecsere, midőn bejönnek jelenteni, hogy szerencsétlenség tör­tént. A kisasszony beleesett a gátról a vizbe. Holttestét a hallgatóság előtt is láthatólag viszik az ablak alatt. Es a függöny legördül.

Nem szerencsés módozat a befejezésre. Az összetorlódott ellentétek gyorsmenetű kifej lé­sét várja már a hallgató s végmozzanatúl, elbe­szélés útján kapja hű ismétlésben mindazt, a mi négy felvonáson át életteljes drámai alakí­tásban folyt le előtte. Csak lazult figyelem kö­vetheti az elbeszélést; még ha művészileg kife­jezetten tolmácsolja is a színész ; a mint hogy csakugyan egész erejét veti latba a czímszerep személyesítője: Császár Imre.

Gyönyörű összjátékban érvényesül az a mű­vészi feladat, a melyet Török Irmával együtte­sen old meg, a ki az árvaleány szerepében csal ki könnyeket Császárban az előkelő, kimért, szenvtelen büszkeség úgyszólva született tol-mácsolóra talál. Ezúttal az érzelmi részben is igaz húrokat érint. A sorscsapással nemesen szembe nézni tudó büszke jellemet adott. Az a lelki gyötrődés, a mely szive választottjának mással való jegyben járása nyomán égeti őt, megfelelő fokozatban tört ki belőle; és művészi ízóp, mikor lelki kínlódásai zokogásba viszik a

VASÁENAPI ÜJSÁfl.

Lotz Károly: Női arczkép.

A NEMZETI SZALON TAVASZI TÁRLATÁBÓL.

büszke férfiút, a melynek azonban csak is a négy fal a tanúja.

Török Irma bájos ebben a szerepben. Első megjelenésétől mindvégig egyöntetűen minek az Anna rokonszenves, lekötő egyéni­sége visszaadásában lennie kell. Csupa sziv és lelki nemesség. Egyszerű, természetes mozgás­sal igaz hangokat ad; fájdalma, önfeláldozása együttérzésbe visz s a végjelenet reá háruló ne­héz feladatát művészi játékkal oldja meg. Anna vőlegényének szerepében, Mihály fi ad egy naiv kedélyű, becsületes gentry birtokost; vidékies modorában s félszegségeiben hű utánzattal mu­tatva be őt. Pogány Gábor jegyesét, a dús­gazdag polgárleányt, Maróthy Margit szemé­lyesíti jellemzetes vonásokkal; a vagyoni tönk­ről mit sem tudó s Pogányvárban lelki nyugodt­sággal élő öreg Pogányné Rákosi Szidi avatott kezében volt; Helvey Laura egy vén leányt adott, a ki előszeretettel intézi a mások dol­gait, Györgynének pedig egy vidéki színésznő­ből báró Pogánynóvá lett asszony szerepe jutott azzal az általa jól megoldott feladattal, hogy egykori művészi pályája nyomán kissé kirivó modort érvényesítsen ebben az előkelő társa­ságban. Szüry Dénes.

FEDÁK SÁRI. A könnyű, a víg Múzsa szolgálatában arány­

lag nagyon rövid idő leforgása alatt rend­kívüli sikerrel tudott érvényesülni Fedák Sári, a Magyar Színháznak ma már nagy nópszerűségű, kedvelt primadonnája. Alig egy-két évvel ezelőtt lépett föl először mint kezdő a Népszínházban, a «San Toy» operetté egy rövid szerepében s rögtön feltűnt, hogy nem mindennapi tehetség lakik benne. A tánczművé-szet terén ragadta a közönség egyik részét tap­sokra, míg a másik rósz túlmerésznek találta mozdulatait. Az utóbbiaké volt némileg az igaz­ság. Csakhogy azok nem számoltak azzal, hogy erős temperamentuma és a kezdet izgalmai gátolták őt mintegy természetszerűleg abban, hogy kellő önfékezóssel érvényesítse művésze­tét. Akkoriban ő még az öntudatlanság korát élte, mint a ki nincs tisztában, hogy mit, hogyan, mily mérvben érvényesítsen, mint ki csak azt érzi, hogy van benne érvényesítendő valami. Most megtalálta már a terét és korán elérte azt a stádiumot is, a mikor kellő számítást tud tenni a felől, hogy mily határok közt érvé­

l i SZÍM. 1902. 49. ávfottxíf.

nyesülhet összhangzatosan művészi tehetsége. A túlmerész lejtéssel fölhagyott és finom moz­dulatokkal váltotta föl, s ha még egy-egy testhajlást szelídíteni fog, a mire ráviszi majd a jogosult ambicziójával járó önbírálat is, akkor a mellett, hogy a közönség kedvencze lett, az ízlés finomításának is erősebb tényezője lesz. Hogy a közönségre nagy vonzerőt gyakorol, an­nak nyilvánvaló jele a «Lotti ezredeseit). Példát­lanul áll, hogy egy darab folyton telt házakat eredményezzen a hatvanadik előadatásán fölül is, a mely pedig úgyszólva megszakítás nélkül követte egymást.

A darab maga is a legmulattatóbb hóbortok egyike. Félreértéseken alapúi és folyton derűit, kaczagtató hangulatban tartja a nézőt. Kitűnően is játszák. Sziklay, Boross jóizű komikuma nem téveszti el hatását. Báthonyi egy fekete rajaht ad és hajlékony, előkelő mozdulataival nyeri meg a nézőt; Fedák pedig egy orfeumi énekesnő szerepében vonzza estéről-estére a közönséget. A táncza finom, az alakítása kiváló. Utánoz a többek közt egy angol és egy franczia énekesnőt, eredeti typusban mutatva be egymástól elütő egyéniségüket. Hangja nem nagy terjedelmű, de ügyesen bánik vele ; énekelőadása művészi. Minden szót érthetően ejt ki és megfelelő hang­súly lyal kisér. Taglejtés, mozdulat, arczjáték beszédes magyarázója a szónak A művészi mérséklet szem előtt tartása mellett Fedákra szép jövő vár. —ü—

A N E M Z E T I S Z A L O N T A V A S Z I KIÁLLÍTÁSA.

A Nemzeti Szalon új tárlatát márczius 16-án délben nyitotta meg Wlassics Gyula közokta­tásügyi miniszter, nagyszámú és előkelő közön­ség jelenlétében. A miniszter, kit gróf Andrássy Gyula elnök üdvözölt, örömét fejezte ki, hogy a Nemzeti Szalon gyors egymásutánban rendezi sikerültebbnél sikerültebb kiállításait.

Az új tárlat 213 műből áll, ezek közül csak néhány szobor. A régi és újabb festőgárdából sokkal találkozunk s jeles művekben válogat­hat a közönség. Az volna az igazi siker, ha minél többet válogatnának ki.

Munkácsy Mihálynak is van itt egy kisebb életképe, egy munkába görnyedt, faczipős fran­czia öreg asszony, a mint kapál.

Lotz Károlytól először látunk képet a Sza­lonban, egy bájos fiatal hölgy álló arczképét. Kitűnő dekoratív hatású mű. Székely Bertalan, kivel az utóbbi időkben ritkán találkozunk a kiállításokon, egy női arczképpel szolgáltatja a Szalon szintén egyik fő díszét. Ujlakyné Madarász Adelin festőművésznőt ábrázolja a mellkép, elegáncziával előadva, meleg színek­kel festve.

Több művész egész kis gyűjteményt állított ki, így Háry Gyula, Fényes Adolf, Kriesch Aladár, Zemplényi Tivadar, Szenes Fülöp.

Háry Gyula, a jeles illusztráló művész és táj­festő szeretetreméltó apróságokban, vázlatok­ban mintegy beszámol a délvidéken nyert be­nyomásairól, friss közvetlenséggel. Aquarellek, olajfestések kerültek ki ecsetje alól. Van egy szép női arczképe is és egy női tanulmány. Egyik arczképe pedig Újházi Edét, a Nemzeti Színház művészét ábrázolja, élethűséggel és biztos, nyugodt, előadásban. Festőtársainak is nagyon tetszik a művészi kép.

Mindjárt az előcsarnokban találkozunk Kosz-kol Jenőnek egy aquarell csendéletével, pompás gyümölcsökkel. Van még egy másik ilyen jó képe is. Ott találkozunk Kriesch Aladár, Háry, Arkay Aladár, Tahi Antal, Istvánffy Gyula néhány finom apróságával. Az első teremben már nagy számmal fértek Neogrády Antal, Vaszary János, Zemplényi Tivadar, Tölgyessy Artúr, Bihari Sándor, Katona Nándor, Stetka Gyula, Szenes Fülöp, Pálya Coelesztin, Pörge Gergely, Kézdi-Kovács László, Knopp Imre, Kárpálhy Bezső, Ipolyi Sándor, Nagy Zsig­mond, Beck Ilona, Márk Lajos, Deák Ebner Lajos, Rubovics Márk művei.

A második teremben Fényes Adolf gyűjte­ménye sok megfigyelni valót nyújt. Történeti hangulattal festette meg Greguss Imre «Kár­tyázó kuruczok» czimű képét. Kami Gyula, Szlányi, Bruck Miksa, Déry Béla, Szent-miklóssy Zoltán, Újházi Ferencz, Kőnek Ida, Bay Alajos, Endrey Sándor, Kernenrzky Árpád,

12. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÜJSÁG. 187

Székely Bertalan : Női arczkép. Háry Gyula : Újházi Ede arczképe.

A NEMZETI SZALON TAVASZI TÁRLATÁBÓL.

Kimnach László, Veress Zoltán, Markó Ernő, Berkes Antal, stb. festményeit találjuk még itt.

A harmadik termet a nagybányaiak foglal­ták le, leginkább tájképekkel: Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Glatz Oszkár. Itt állított ki Kacziány Ödön is egy arczképét, és Udvary Géza, «Szent György legenddja» czímen na­gyobb festményt.

A szoborművek közt a legtöbb Kiss György­től van: Boldizsár püspök, Troli Ferencz püs­pök mellkópei, egy apácza mellszobra, Szent Gellért és az «Élet-halál» czimű csoportozat.

HENRIK POROSZ HERCZEG AMERIKAI LÁTOGATÁSA.

Nagy, tüntető barátkozás okozója lett a né­metek és amerikaiak közt Henrik porosz her-czegnek, a német császár öcscsének látoga­tása az ójszakamerikai Egyesült-Államokban. A látogatás tulajdonképeni czélja, vagy talán jobban mondva ürügye az volt, hogy Vilmos császár yachtot rendelt magának Amerikában s felkérte Roosevelt Alice kisasszonyt, az Egyesült-Államok elnökének leányát, vállalná el új hajója keresztanyai tisztét. Ez alkalomra küldte el Vilmos császár az öcscsét a tengeren túlra s az amerikaiak oly lelkes ünnepléssel fogadták, a melynek zaja áthallatszott az oczeánon Európába is.

A hajó keresztelése február 25-én folyt le a New-York közelében levő Shooter Island nevű szigeten. Itt bocsátották az új yachtot vizre. Roosevelt kisasszony Henrik herczeggel egy e czélra alkalmazott korlátos deszka-folyosón a hajó oldalához ment, mögöttük Roosevelt elnök nejével, továbbá a new-yorki angol követ és Seth Low new-yorki polgármester. Roosevelt kisasszony a hajó-keresztelést nem a nálunk szokott módon végezte. Nálunk ugyanis az a szo­kás, hogy a keresztanya megnyom egy gombot, melyből villamos vezeték visz a pezBgős pa-laczkhoz, mely a nyomásra összetörik s a ki­ömlő pezsgő kereszteli meg a hajót. Ezúttal a pezsgős palaczk egy kötélen lógott le a hajó oldalához, Roosevelt kisasszony jó erősen megfogta és teljes erejével hozzávágta a hajó oldalához, hogy összetörött. A palaczk szalma­borítékban volt, hogy cserepei széjjel ne hull­janak s ezeket az ünnepély után mutogatták egy new-yorki ékszeres bolt kirakatában. A ke­resztelő formula, melyet a szép keresztanya mondott, ez volt: ^Keresztellek téged a né­met császár nevében Meteornak.»

Henrik herczeg még ezután több napig ma­radt Amerikában, körutat is tett több kisebb-nagyobb városban s ottléte alatt szeri-száma se volt a tiszteletére rendezett lakomáknak s egyéb ünnepélyeknek.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Gustavo A. Becquer (a spanyol Heine) dalai

és válogatott meséi, fordította Körösi Albin ; Bu-da/icst, l'.H>2. — Nálunk teljesen ismeretlen, érde­kes egyéniségű spanyol költőt mutat be a magyar közönségnek e kötetben Körösi Albin, a spanyol költészet buzgó ismertetője. Bccqucr 1836—1870-ig élt, küzdelmes élete volt. Költészete igazi elisme­résre csak halála után talált. tA spanyol Heinéi­nek nevezik s méltán, mert erősen Heine hatása alatt áll. Apró, bánatos, vágytól epedő, olykor gunyoros hangú szerelmi dalokat irt, többnyire pesszimisztikus szellemben, ezenkívül prózai mesé­ket, apró novellákat, melyekben a költői szinezés és hangulatkeltés a fó'czélja. Hangja nem nagy ter­jedelmű, de szépen cseng, költői előadása színes, képekben gazdag. Néha kissé elnyújtottalak találjuk, néha azonban meglepő könnyedséggel kerekedik ki a hangulat képe. A fordítás komoly, lelkiismere­tes munka, gond és szeretet eredménye ; kár azon­ban, hogy a fordító nehézkesen versel, gyengén rímel. Az ilyen kis daloknál, melyekben a hangulat a fődolog, nagyon fontos a verselés szépsége, a nyelv könnyed zengése, mely nélkül a hatás nagy része veszendőbe megy. A fordító könyve elején ter­jedelmes és meleg hangú tanulmányban rajzolja meg a spanyol költő jellemrajzát. Meséiből is lefor­dított néhányat. A kötet a fordító saját kiadásában jelent meg; ára két korona. Mutatványul a követ­kező kis dalt közöljük :

Lenge foszlánya tollkönnyü ködnek, Hószínű háló, mit babok kötnek,

Arany veretű hint Húrján repeső hang,

A szellő csókja, a fény hulláma, Az vagy te csak.

Mikor utánad, légies árnyék, Kapni óhajtok, eltűnsz te már rég, Mint a hang, mint a láng lobbanása, Mint a köd, mint a hab csobbanása

A kék tavon.

Parttalan tenger zajló habárja, Üstökös csillag, mely az űrt járja,

Panaszos sirám Kekedt szél húrján,

Valami jobbnak örökös vágya, Az vagyok én.

A ki szemét rád szegzi bújába' Éjjel meg nappal egykép, a kába: A ki veszettül üldöz egy árnyat, Mit csak az ábránd alkota lánynak:

Az én vagyok! Erősek és gyergék. Ilyen czím alatt jelent meg

Pultul, lllcs tollából egy íz'J8 oldalra terjedő társa­

dalom-bölcseleti tanulmány, melynek czélja a jog törvényeinek természettudományi alapon megálla­pítása ; a természettudományt a legtágabb keretben értve s nem zárva ki az elmélkedésből azt sem, a mi eddigelé csak sejtelemszerűen él a modern gondolkodók agyában. Tétele, hogy a társadalom­ban uralkodó jog a vagyonnak joga. S logikával folyik ebből az a kritika, melylyel az író a fennálló társadalmi és jogrendet támadja. Két elem harczol az élet boldogságáért — mondja: —• az erős és gyenge s jaj a gyengének, a ki nem talál rokonele­meket, hanem magára marad az telhelyezkedés* nagy munkájában; a legtöbb alámerül, elpusztul. • Az ember érvényesülni vágyó csoportosulat, mely ezen igyekvése közben nem lehet igazságos.* Ter­mészetes, hogy sokan nem értenek egyet a filozófus íróval, de mélyre ható elméjét, széles körű tudását, valamint jelen munkája kiválóságát senki sem fogja tagadni. A könyv a Franklin-Társulatnál jelent meg, ára négy korona.

Pályanyertes népszínmű. Porzsolt Kálmán, Ü Népszínház igazgatója előadásra alkalmas népszín­műre 100 arany pályadíjat tűzött ki. A bírálók 83 darab közül a díjat tA rozsályi malom* czimű 4 felvonásos népszínműnek Ítélték. A jeligés levél felbontásakor dr. Kacziány Géza fővárosi tanár és ismert író neve tűnt ki. A bírálók egyike «A régi szeretöt czimű 3 felvonásos népszínműre szavazott. Ezt a népszínművet a bírálók dicséretben részesí­tették. Szerzője Géczy István, kinek több színmű­vét játszszák a Népszínházban, s legutóbb a Vígszín­házban került előadásra egy kisebb darabja Ezeken kívül előadásra ajánlották a Szeghy urum bűne, Kökény Ágnes, Betyárvirtus s a Tilosban czímtí népszínműveket. A két első darabnak Eder Pál fővárosi tisztviselő a szerzője, kitől már játszottak darabot. A bírálókat élénken foglalkoztatta «A hitt czimű népszínmű, melyben eredeti erőt találtak, de a pályázatból ki kellett zárni, mert elkésve érke­zett. Szerzője dr. Rózsa Miklós, a Nemzeti Szalon titkára.

Vígszínház. Márczius 15-én a Vígszínház száz előadásos sorozatában egy új írónak, Fényes Samu­nak (Kassáról) történelmi színműve, «Kurucz Feja Dávid* került bemutatóra. A közönség szereti, ha a magyar szerzők visszanyúlnak a múltba. Herczeg Ferencznek tOcskay brigadéros • kurucz darabját rövid idő alatt száz előadásra segítette. Fényes Samu is a kurucz világból keresett tárgyat, Tököly Imre idejéből. A történet romantikus, nem is egészen tisztán indokolt, de az irói tulajdonok nem hiány­zanak belőle s a szerző tehetsége iránt bizalmat gerjesztenek. A mese röviden a következők körül forog: Kassa városát a kegyetlen és vérengző Caraffa ostromoltatja. Van kémje is, egy szép asszony, Rás-kainé, a ki Tábori Örzse néven jelenik meg Feja Dávid főbírónál. Gonosz, ledér asszony. Csábítgatja a feleséges főbírót, kicsalja titkait s azokat galamb­bal küldi el az ellenségnek. Csakhogy az öreg Fejáné sólyma elfogja a galambot s megtalálják

188 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 12 SZÁM. 190"2. 49 . ÉVFOLYAM.

Thaly Kálmán. Nemeskéri Kiss Pál, Keczer Miklós és Biró Lajos. Gróf Apponyi Gyula a mint automobiljén távozik.

PILLANATNYI FÉNYKÉPEK A KÉPVISELŐHÁZ ELŐTT. (MÁRCZIUS 19.)

annál a titkos üzenetet. Örzsét a tanács elé állítják, de ó' nem hiszi, hogy elitélik, mert Feja Dávid neki bűntársa. De Feja a hóhérnak adja át, vállára bé­lyeget sütnek, megvesszőzik, a városból kisöprűzik. E férfiasságért Örzse beleszeret Fejába, úgy hogy mikor Caraffa emberei betörnek a városba, kegyel­met eszközöl Feja számára. Ennek ez a kegyelem nem kell, inkább a vérpadra megy. Ráskainét pedig leszúrja egy ember. Külsőleg sok a szines és a tarka a darabban; egyes jeleneteinek hatását a szerző jól kiszámította. A szerzőt többször kitapsolták. Haraszthy Hermin volt az első a játszók közt, ki szenvedélylyel ábrázolta Eáskainét. Kijutott a taps­ból Pethesnek (a főbíró), Hegedűsnek, Góthnak, Fenyvesinek, Varsányi Irénnek, Hunyadi Mar­gitnak.

Az Uránia-színház legújabb tanulságos darabja, melyet e hó 18-ikán mutattak be, «A szultán biro­dalma.* Szerzője ifj. Hegedűs Sándor, ki ugyané színházban régebben Amerikát ismertette felolvasás­ban, képekben. Most a keletnek az érdeklődést annyira foglalkoztató világából mutatott be sok részt.

Verses prológban szavalta: Szultán birodalma, mesék szülőfölde, Hősök hazája, álmok országa, Hívlak, idézlek, tűnő képek szárnyán Ölts alakot — s jelenj itt meg előttünk.

A vásznon aztán egyenként tűntek föl a képek, melyekhez a szerző történelmi, néprajzi ismerteté­seket nyújtott, legendákat is elmesélt, véleményt hangoztatott. Először Konstantinápoly és egyes ré­szei tűntek föl; majd a dervisek földjét mutatta be külön fölvonásban s végűi az alsó országról szóló ismertetése következett. A színezett képeknek a vetítésben kitűnő hatása volt, a mozgó fotográfiák közül főleg a galacai híd tolongó embertömege tet­szett. Megindulással látta a közönség Rodostó képét, Rákóczi fejedelem és Zrínyi Ilona sírját. A Leander­tornyáról és Szaffó szigetéről szóló leírás is fokozott hatást tett, s a közönség sokat tapsolt, főleg a má­sodik fölvonás után, a mikor a szerző teveháton jelent meg, természetesen csak vászonra vetve. A színházat megtöltő előkelő közönség soraiban ott volt Wlassics Gyula kultuszminiszter is.

KÖZINTÉZETEK É S E G Y L E T E K .

A Magyar Tud. Akadémia márczius 17-iki ülésén három szaktudományi felolvasást tartottak. Ko-sxitány Tamás saját vizsgálódásai alapján új ada­tokat terjesztett elő a buzasikér és a búzalisztek ismeretéhez. Tapasztalta, hogy a frissen csépelt búzának a csírázó képessége kevesebb, mint annak a búzának, a melyet a learatás után csak félévvel használtak vetőmagúi s hogy a csírázó képesség egy éven belül arányosan növekszik, azután fokoza­tosan, míg végűi egészen elapad. Ehhez hasonló dolgot tapasztalt a siker fejlődésében is. Az aratás után mindjárt elcsépelt és lisztté őrlött búzában kevesebb a siker, mint a mennyit ugyanabból a búzá­ból pár hónap multán kimoshatni. Fontos körül­mény az is, hogy a tésztát félórán át pihentetni kell a

siker kimosása előtt. Ezután arról beszélt, hogy a búzának szemre, látszatra legalább különböző idő­ben különböző a sikértartalma. Klein Gyula bemu­tatta ifjabb Entz Géza vendég kutatásait «Adatok a Peridiniák ismeretéhez* czímen. Entz már két év óta foglalkozik a Quarnero és a Balaton puszta szemmel láthatatlan ázalagaival, kivált a Peridiniák­kal, a melyeknek szervezetéről, szaporodásáról új és tanulságos anyagot gyűjtött össze. "Végűi Bu-garszky István mutatta be Rohrer László vendég vizsgálódásait a fehérjék sav-kötő képességének meghatározásáról.

Akadémiai jutalmak. A Magyar Tud. Akadémia márczius 19-ikén rendkívüli ülést tartott, a melyen pályázatok eredményét hirdették ki. Más eszten­dőkben külön-külön ülésben döntöttek a Teleki-, Karácsonyi- és Farkass-Raskó-díjak odaítélése, vagy ki nem adása dolgában. Most egy ülésben egymás­után döntötték el valamennyit.

A báró Eötvös Loránd elnöklése mellett tartott ülésen legelőször a százaranyos gróf Teleki-díjra érkezett drámákról olvasott fel jelentést Kozma Andor. A 26 pályamű közül 11 gyarló kísérlet, a többiben irodalmi forma, néhol drámai tartalom is mutatkozik. Aránylag legjobbnak mondható «A fe­kete czár* czímű pályamű, a melynek kerete a Fer­dinánd király és Zápolya János között folytatott háború. A darabnak van egységes cselekménye, hőse drámai, küzdelmében mindvégig érdekes. De a hős kivételével a többi alakok rajza, főkép a nőké, gyönge. Elég jó a darab nyelve s a párbeszédnek gyors drámai üteme van. Jambusai folyékonyak. A bírálók ezt a művet ítélik aránylag a legjobbnak s. noha irodalmi becse nem nagy, tekintve, hogy a jutalmat ki kell adni, a bizottság ajánlja, hogy *A fekete czár* czímű tragédiának adják ki a díjat. Báró Eötvös Loránd elnök kijelenti, hogy a jeligés levelet csak az esetben bontja föl, ha a szerző kívánni fogja. A szerző másnap jelentkezett a titkári hivatalban Gabányi Árpád, a Nemzeti Színház művésze, kinek a száz aranyat kiutal­ványozták. — A gróf Karácsonyi 200 aranyos-díjért vígjátékok versenyeztek. A bírálók jelentését Herczeg Ferencz készítette s Heinrieh Gusztáv olvasta fel. A pályázat eredménye gyarló. Tizenhá­rom vígjáték érkezett a bírálókhoz, s ezek közül csakegy emelkedik ki, a fZrinyi György házassága* czímű, melynek nyelvezete szép, de színszerűsége és drámai formája kezdetleges. A bírálók azt ajánl­ják, hogy az Akadémia ne adja ki a díjat. Az összes ülés ehhez hozzájárult. — A Farkas-Raskó-pályá-zatról (hazafias költemény) szóló jelentést Endrődi Sándor terjesztette elő. Az eredmény meddő. Csak nyolcz vers érdemel egyben-másban figyelmet. Költőiknek van mondanivalójuk, nincsenek gondo­lat és erő híján, de megragadni egyik sem tud. Koszorút egyik pályamű sem érdemel. A díjat tehát nem adják ki. — A Wodianer-jutalom oly tanítók­nak van szánva, a kik a tanítás, nevelés, a magyar nyelv terjesztése körűi kiváló érdemeket szereztek. Ezt az ezer-ezer koronát tevő jutalmat az idén Sár­kány Gáspár munkácsi elemi iskolai igazgató-tanító és Kondor Ferencz halmosi állami elemi iskolai tanító kapják.

A Petőfi-Társaság e havi ülését márczius 16-án tartotta. Bartók Lajos, alelnök mondotta az ünnepi beszédet «A mi márcziusunk» czímmel. A beszéd végén mese alakban szólt egy máguszrol, a ki mindent megpróbált, hogy a világhatalmat adó bölcsek kövét megtalálja. Lement a föld mélyére s előbb a vashoz, majd az aranyhoz fordult, de mind a kettő tehetetlennek bizonyult. Végre az ólomhoz fordult a mágusz: «Te vagy a legsúlyosabb, te hódítsd meg a világot!* S a nehézkes ólom golyó­nak öntve, millió keblet tört keresztül, népeket irtott ki, csak romlást szült s a romok alá került maga is, de világot nem hódított. A mágusz kiásta és megöntötte betűnek : «Menj, a ki eddig rombol­tál, alkoss; a ki öldöklés angyala voltál, légy a halhatatlanságé ; a ki a zsarnokság fegyvere voltál, légy a szabadságé! A szabadság szárnyain menj betű és hódítsd meg a világot!* És az ólombetű ment. — Ezután Jakab Ödön olvasta fel hatás­sal Gárdonyi Gézának «Az öreg honvéd* czímű költeményét,,majd Prém József «A szabadságról* ez. költeményét szavalta el. Váradi Antal bemutatta Salamon Ödön vendégnek «Hugo Viktor és a ma­gyarok* czímű értekezését. Kiss József «A naphoz* czímű legújabb költeményével szerzett tetszést. Szabóné Nogáll Janka csinos kis elbeszélése fejezte be az ülést.

A Lipótvárosi kaszinó márczius 16-ikán Falk Miksa elnöklésével közgyűlést tartott. A kaszinónak 1901. év végén 1280 tagja volt. Kegyelettel emléke­zett meg az évi jelentés a kaszinó elhunyt tiszte­letbeli tagjáról, Szilágyi Dezsőről, kinek a kaszinó megfestette arczképét, s ezt méltó ünnepélylyel fogja leleplezni. A bevétel az előirányzott 218,400 koronát 6456 koronával haladta meg ; a kiadás az előirányzott 6581 koronával több. Felszólalások történtek a mulatságokra ós művészi estélyekre kiadott költségek miatt, mert az e czélra megszava­zott 8000 koronán felül még 60,000 koronát köl­töttek, a mely összeg a kártya-pénzekben talált fedezetet. A hosszúra terjedt vitában azt is felhoz­ták, hogy a mulatságokra sok vendéget hívnak meg s e miatt a kaszinó tagjai rövidülnek meg. Többen felhozták, hogy ép most oly képviselőket is (t. i. néppártiakat is) meghívtak a márczius 17-,ikére kitűzött hangversenyre, a kiknek elveivel a lipót­városi kaszinóban sokan nem értenek egyet. A hosz-szúra terjedt s igen zajossá vált vita következtében Falk Miksa elnök a közeyűlés folytatását elhalasz­totta. A márczius 17-ikére kitűzött estélyt is elha­lasztották. Az egész elnökség és igazgatóság lemon­dott.

MI UJSÁG? A király márczius 20-ikán délelőtt adta az utolsó

átalános kihallgatást a budai királyi lakban. Más­nap délután Bécsbe utazott.

A Kossuth-szobor. A Kossuth szobrára begyűlt adományokat 1897 óta a fővárosi hatóság kezeli, s erre külön bizottságot alakított. E bizottság pályá­zatot hirdetett a Kossuth sirja fölé emelendő mauzó­leumra. A pályázó tervek fölött pár nap alatt már döntenek. A mauzóleum emelése miatt azonban

12. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 189

vádak hangzottak, hogy az összegyűlt adományokat czélzatosan rövidítik meg vele s ezzel késleltetni fogják a szobor fölállítását. A képviselőházban is Lengyel Zoltán ily értelmű interpellácziót intézett a belügyminiszterhez. A főváros közgyűlésén pedig márczius 19-én fordult elő az ügy, s a közgyűlés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy utasítja a tanácsot, haladéktalanul terjeszszen javaslatot a Kossuth-szobor fölállítása ügyében a közgyűlés elé, a szobor fölállítását azonnal ren­delje el és föliratot intéz az országgyűléshez, hogy a szobor költségeihez a törvényhozás is járuljon hozzá.

Halmos János polgármester részletes felvilágosí­tást adott a szoboralapfól. Ez most 953,279 korona s a Pesti Első Hazai Takarékpénztárnál kamatozik. A gyűjtő-bizottság, mely az adományokat átadta a városnak, az átadásról szóló jegyzőkönyvben kikö­tötte, hogy a síremlék mielőbb fölállíttassók. Hogy a vádaskodás alaptalan, legjobban igazolja az a kö­rülmény, hogy a mauzóleum czéljaira a rendelke­zésre álló összegnek csak egyharmadrészét akarják fordítani és 600,000 koronát meghaladó összeg ma­rad a szoborra, a mely összeg még egyre növekszik.

Kossuth Ferencz a lapok útján nyilatkozatot tesz közzé, melyben azt mondja, hogy ő édesatyja sír­emléke vagy szobra ügyébe be nem avatkozott, s tudomása sem volt előlegesen a képviselőházban Fedák Sári.

Jegyekhez alig lehetett jutni, mert :i főúri körök /.árt körben rendezték az előadást. A kis színházat ők maguk töltötték meg. Előadták Kisfaludy Károly « Vígjáték* czímű kis bohózatát, melyet Sótlan Ferencz, a Nemzeti Színház művésze tanított bél Az előadáson alig látszott, hogy műkedvelők mozog­nak a színpadon. Wenckheim Mariska grófnő ara­tott nagy sikert Váry Klára szerepében, úgyszintén kedvesen játszott PaUavicini Stefánia őrgrófnő, Eötvöt Rolanda bárónő ; a férfiak is kitettek magu­kért, kivált gróf Hadik Miksa, gróf Wüczek Frigyes, gróf Zichy László ós Mocnonyi Antal. A mint a darabnak vége volt, számtalanszor hívták a szerep­lőket. Kzután a sakkjátszma czímű ballet követke­zett, a melynek mulatságos fordulatai állandó derültségben tartották a közönséget. A ifigurák*, szép lányok és asszonyok meglepő' biztonsággá] tánczolták le a sakkpartit. Igen sokan vettél; benne részt: a dallamos zenét a honvédzenekar szolgál­tatta. Féltizenegy órakor oszlott szét a közönség.

Másnap este ismételték az előadást. Hét óra után érkeztek a várszínházba József főherczeg, Klolilil főherczegné és két leánya, a kik az udvari páholy olőtt várták a királyt. Pontban fólnyolezkor meg­érkezett a király, a kit gróf Zichy Aladár rendező és gróf Keglevich intendáns fogadtak. Mikor a király belépett a nézőtérre, a közönség felállt és tapsolt. A király mindvégig figyelemmel kísérte az előadást és tapsolt a szereplőknek.

Fedák Sári. Fedák Sári, Sziklai és Boross, A »LOTTI EZREDESEI »-BŐL.

elhangzott vagy lapokban megjelent felszólalá­sokról.

Szive mélyéből óhajtja — irja, — hogy atyjának minél előbb síremléke legyen. Ha nem kérte volna vissza hamvait a haza, a fiúi szeretet már állított volna síremléket Florencz mellett az Allori temető­ben, a hová elvitték volna az anya és nővér porait is, s a hol úgy is van — úgymond Kossuth Ferencz^— sírboltja az én családomnak, melyben az enyéim nyugosznak. Neki végtelen hosszúnak tetszik az idő, mióta atyja sirja emlék nélkül áll. Mint hozzá­értő állíthatja, hogy 300,000 koronából nagyszerű síremléket lehet állítani és 650,000 koronából nagy­szerű szobrot. Teljesen alaptalan a föltevés, hogy belenyugodott a szoborállítás elhalasztásába. Ha valaki megkérdezte volna, azt mondja, hogy a sír­emlék felállításához fogjanak hozzá azonnal a teme­tés után, a szobrot pedig Kossuth születésének szá­zadik évére készítsék el.

Vámbéry Ármin 70-ik születésnapja. A nagy­nevű tudós, Vámbéry Ármin e hó 19-ikén ülte 70-ik születésnapját. Már az előtte való napokon érkeztek mindenfelől, messze külföldről is — kivált Angliá­ból — az üdvözletek.

E hó 18-ikán a magyar béke-egyesülel elnök­sége és választmánya dr. Emmer Kornél elnök

vezetésével küldöttségileg üdvözölte Vámbéryt, mint az egyesület alelnökét. Márczius 19-ikén a Magyar Akadémia képviseletében báró Eötvös Loránd elnök és Szily Kálmán főtitkár, kik az Akadémia nevében köszöntötték. A földrajzi tárxa-eág üdvözletét dr. Erődi Béla főigazgató, Gerster Kálmán, Havass Ernő és dr. Berecz Antal adták át. A budapesti angol kolónia nevében Thovton főkonzúl gratulált. A számtalan üdvözlő távirat közt kettő Japánból érkezett, tokiói tudósoktól. A magyar földrajzi társaság e napi közgyűlésén gróf Kuun Géza indítványára Vámbéryt a társaság tisz­teleti tagjává választotta. 17/. Edvárd angol király, kinek Vámbéry régi bizalmas emberei közé tarto­zik, szintén megemlékezett a tudósról. Londonból következő távirat érkezett Vámbéryhez : «A király megbízott engem, hogy hetvenedik születésnapja alkalmából szívélyes szerenosekivánatait küldjem önnek. KnoUy, főudvarmester.*

Főúri műkedvelők a Várszínházban. Márczius 18-ikán és 19-ikén a főúri körök jótékony czélú műkedvelői előadást rendeztek a budai Várszínház­ban. Wenckheim Frigyesné grófné hozta így össze a fővárosi köröket a jótékony egyletek javára. A fényes előadás ismétlését márczius 19-ikén a király is végig nézte.

* Sokszoros házi úr. Waldorf Astor Vilmosnak a milliárdos amerikai tőkepénzesnek New-Yorkban négyezer háza van. Évi jövedelmét 364 millió ko­ronára becsülik.

* A londoni elemi népiskolák 1898-ban 33 mil­lió koronába kerültek, mely összeg legnagyobb része alapítványi tőkék kamataiból és önkéntes ado­mányokból került ki. 1872-ben a tanköteles gyer­mekek száma 450,000 volt, 1898-ban pedig már 785,000-re emelkedett.

* Az orosz kormány oly magas adót vetett ki a kártyára, hogy abból a Katalin császárné által ala­pított szent-pétervári lelenczház és kórház összes költségei bőven kikerülnek.

* Orosz-Lengyelországban nyilvános helyen lengyel nyelven beszélni nem szabad. A rendelet ellen vétőket az orosz rendőrség keményen meg­bünteti.

* Az öt világrészben megjelenő összes hírlapok 68 százaléka angol nyelven van irva.

Az ősz ba j /a t eredeti színének visszanyerése czél-jából nsgyon ajánlatos a •Stella* hajvizet használni, melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat, de a baj eredeti szinét állítja vissza. E szer készítője Zoltán Béla. budapesti gyógyfzerész, ő cs. és kir. fen­sége József főherczeg udvari szállítója.

190 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 12. SZAM. 1902. 4 9 . KVFOLYAM.

HALÁLOZÁSOK. FELEKY MIKLÓST márczius 18-ikán temet ték el.

Ravata lá t a Nemzet i Szinház udvarán állí tották föl L e n d v a y szobra alatt , sűrű pá lmák és lobogó fák­lyák közt. Az e lhuny t jeles művésznek özvegyén, Munkácsy F l ó r á n kívül h á r o m fia m a r a d t ; elsó' házasságábó l ; Fe leky József ref. lelkész és i r ó ; második házasságából Feleky Andor és Pál, mind­nyájan házasok. A koporsót az özvegy, a gyermekek és unokák koszorúi borí tot ták. Valamennyi szinház, az öreg honvédek, Pócsmegyer képviselő' testülete elküldte koszorúját . A márcz ius 18-ikán délután ta r to t t temetésre az összes színházak tagjai meg­jelentek, még vidékről is érkeztek, va lamint Már­kus József főpolgármester. A gyászszertar tás az operai énekkar gyászdalával kezdődött , majd Papp Károly ref. lelkész mondot t megható gyászbeszédet és imát . Az operai énekkar kürtkiséret tel előadta • A halálnak éjszakája* czímű gyászdalt . Beöthy László, a Nemzet i Szinház igazgatója búcsúztat ta el az elhunytat , mél ta tva egész életét, művészetét . Az ősz honvédbaj társak nevében Mikár Zsigmond be­szélt. A koporsót föltették az tán a hatlovas gyász­kocsira, a melyet nagy közönség kisért ki a kerepesi­ú t i temetőbe . K ü n n a temetőben a Nemzet i Sz inház nevében Tóth Imre , a Budapes ten ülésező országos szinészkongresszus nevében pedig dr. Janovics J e n ő színigazgató mondo t t ak búcsúztatót . A koporsót Szigeti József sírja mellett , a főváros által ado­mányozot t díszsírban helyezték örök nyugalomra .

KATONA ZSIGMOND, kecskeméti gyógyszerész, volt 48-as honvéd, városának egyik legtekintélyesebb polgára e hó 18-án 74 éves korában e lhunyt . A köz­életnek számos terén folytatott önzet len munkás ­ságot, de különösen az ipar i mozgalmakban szerzett m a r a d a n d ó érdemeket . Min t a kecskemét i ipar­egylet elnöke, 1872-ben a saját vagyonának kocz-kázta tásával országos iparkiáUítást rendezet t , mely­nek fényes sikere Ka tonának köszönhető. O volt út törője a Kecskeméten nagy lendületet vet t gyü­mölcstermesztésnek is. Maradandó emléke ez i rány­ban kifejtett munkásságának a virágzó szőlő- és gyümölcstenyésztő telep, a melyet nevéről Katona­telepnek neveztek el. Halá la nemcsak Kecskemét vidékén, h a n e m az ország távolabb részeiben is nagy részvétet keltett . Az országos ipar-egyesület egyik legérdemesebb tagját gyászolja. Az e lhunyt két fia közül az egyik dr. Katona Béla korona-ügyész helyettes, a másik Katona József minisz te r i fogal­mazó. Temetésén megjelent Beniczky Ferencz pest­megyei főispán is.

LANGER VIKTOR zeneszerző és a l ipótvárosi bazi­lika karnagya ha tvan éves korában meghal t . Egyike volt a magyar zene leghivatot tabb művelőjének. Már a hetvenes évek elején feltűnést keltet t ügyek á lné­ven kiadot t magyar dalaival, később Tisza Aladár néven ir ta nótá i t , csárdásait és magyar zeneműveit , melyek elterjedtek az egész országban. I r t n é h á n y előkelő színvonalon álló zenekari m u n k á t is. Tanul­mánya i t a nemzet i konzerva tór iumban végezte, majd Lipcsébe men t . Hazatérve operai kar tan í tó s a szinésziskola t aná ra lett , az egyetemi Daloskör karmestere , a vakok intézetének ének tanára . A nyolczvanas években n é h á n y évet töl töt t Pécset t m i n t karnagy és zenetanár . I n n e n a l ipótvárosi ba­zilikához kerül t s ebben az állásában megmarad t haláláig. Az utóbbi években összegyűjtve kiadta Petőfi megzenésí tet t verseit. Mesteri tudással dol­gozta át és rendezte sajtó alá a magyar zeneiroda­lom számos kiadványát . Halá lá t özvegye, öt gyer­meke és kiterjedt rokonság gyászolja.

BULSS PÁL, nagyhí rű bari tonista, a berl ini királyi opera tagja, meghal t Temesvár i t , márcz ius 20-án. Hangversenyre m e n t oda, de m á r betegen érkezet t s baja halálos tüdőgyúladássá fejlődött. A budapes t i közönség több hangversenyből ismerte művészeté t .

E lhuny tak még a közelebbi n a p o k b a n : Okányi SZLÁVY BÉLA m. kir. honvédezredes, ki a honvédelmi minisz té r ium második osztálvának vezetője volt, 54 éves korában Budapes ten . Unokaöcscse volt n é h a i Szlávy József koronaőrnek — B E I D L ALAJOS győri székesegyházi apá tkanonok, szentszéki ülnök, életének 58-dik évében Győröt t . — JURACSKA JANUÁR Ferencz-rendi áldozópap, 63 éves korában Kassán. — Dr . BUZÁTH KAMILL ügyvéd, Beregszász város nyűg. polgármestere , 47 éves korában Beregszászon. — BARNA BERNÁT szepes-ófalvi orvos a m a g u r a i j á r á sban 36 éves korában . — Dr. AIGNER IMRE, i smer t fővárosi ügyvéd, kit nagy rokonság gyászol. — SCHVINN LÁSZLÓ, nyűg. honvédhuszá r őrnagy, ki a szabadságharezba*- a Nádor - huszárok közt küzdött , aztán az osztrák- seregbe sorozták huszár­nak , ott kapi tány lett, s az új honvédség szervezé­sében vett részt m i n t őrnagy, később a földmívelési min isz té r ium állategészségügyi osztályánál , m i n t minisz ter i biztos működöt t , 69 éves korában Buda­pesten. — Viliéi PRIBÉK MIHÁLY, régi honvédhad­nagy, Székesfejérvár nyűg. városi pénz tá rnoka , 73 éves korában épen márczius 15- ikén; ugyanakkor ha l t meg Tur-Terebesen a szabadságharcz emlék­ü n n e p é n FRIEDMANN JÓNÁS régi honvéd. — OLÁH P Á L , 48-as honvédőrmester , 80 éves Hajdn-Dorogon;

ugyanot t PÁSZTOR ISTVÁN régi honvéd altiszt, 78 éves. — KRIEGEB PÁL, a Sina-uradalom nyűg. jószág­kormányzója, Ercsiben 89 éves korában. — LAX JÓZSEF orvostudor Pász tón 64 éves korában. Beteg­látogatás alkalmával ér te utói a halál Felsó'-Sztre-gován. — WLASSICS GYÖRGY gyógyszerész 35 éves korában Belat inczon. — KŐRMENDY GYULA földbir­tokos 58-dik évében Nemes-Mili t icsen. — HORCSIK KÁLMÁN 49-ik évében Budapes ten . — Dedina i GAL-LINRZKY LAJOS, nyűg. m. kir. posta- és távirófel-ügyelő 61 éves korában Budapesten, s hol t tes té t Bajára vit ték. — KÁRÁSZ PÁL, a gödöllői takarék­pénztár vezérigazgatója, 70 éves Gödöllőn.

Csik-nagykászoni özv. báró BORNEMISZA ALBERTNÉ szül. göncz-ruszkai gr . K o m i s Gabriella 68-ik évé­ben Kolozsvárit . — Özv. TÖKÖK KÁROLYNÉ, szül. Szögyény-Marich Zsuzsanna 80 éves, Sósfalván. — Özvegy WALLFISCH BERNÁTNÉ, 74 esztendős ko­rában, Budapesten . Az e lhuny tban Vállas Lajos, a Frank l in -Társu la t t i tkára , édes anyját gyászolja. — SZOTYORI NAGY KÁROLYNÉ, szül. Csilléry Gizella, az i smert fővárosi zene tanár és orgonaművész neje, 45 éves korában Budapes ten . — KATONÁNÉ, Ka tona Nándor jeles tájfestő édes anyja, Késmárkon . — KÓZSAVŐLGYI SZIDÓNIA, Rózsavölgyi Gyula fővárosi alpolgármester és Rózsavölgyi Anta l fővárosi ker. elüljáró testvére Budapes t en — SOLTÉSZ JÁNOSNÉ, szül. Mendek I lona 4 3 éves korában Miskolczon. — Özv. SCHAFFER FERENCZNÉ, szül Csányi Leopold ina 68 éves korában Győröt t . — Özv. BERMÜLLER J Ó -ZSEFNÉ, szül. F r a n k Terézia 82 éves korában P á p á n . — CHRISZTÓ ILONKA, Chrisztó Miklós b iharmegyei árvaszéki ü lnök és neje , D ú s I lona öt éves leány­kája Nagyváradon. — SZÉNÁSSY FERENCZNÉ, szül. Kovács Ete lka , 29 éves korában Budapes ten .

Előfizetési fölhívás. A z o n e lő f i ze tő inke t , k i k n e k e lőf ize tése m á r c z .

hó végén l e j á r t , fö lké r jük előf izetéseik m i e l ő b b i m e g ú j í t á s á r a , h o g y a l a p s z é t k ü l d é s é b e n f e n n ­a k a d á s n e t ö r t é n j ó k .

A " V a s á r n a p i U j s á g » n e g y e d é v r e n é g y k o r o n a , fé lévre 8 k o r o n a .

A • V a s á r n a p i Ú j s á g * a Világkrónikával n e g y e d é v r e 4 k o r o n a 8 0 fillér, fé lévre 9 k o r o n a 6 0 fillér.

A ' V a s á r n a p i Ü j s á g » és " P o l i t i k a i Ü j d o n s á g o k » a « Világkrónika* és a « M a ­gyar Gazda* m e l l é k l a p o k k a l e g y ü t t : n e g y e d ­évre 6 kor., fé lévre 12 ko r .

A « Világkrónika» k é p e s h e t i k ö z l ö n y a n a p i e s e m é n y e k r é s z l e t e s b m a g y a r á z a t á r a s zo lgá ló c z i k k e k e n k i v ü l á l l a n d ó a n közö l n a g y o b b e l b e ­s z é l é s e k e t é s r e g é n y e k e t i s , i g y j e l e n l e g Verne G y u l a l e g ú j a b b r e g é n y é t köz l i .

Az előfizetések a •Vasárnapi Újság> és «Politikai Ujdonságoki kiadó-hivatalába, Budapest , Egyetem-utcza 4 . szám küldendők. Egyes előfizetések legczél-szerűbben pos ta-u ta lvány által eszközölhetők.

Szerkesztői üzenetek. Természetbarát . Hogy valamely állat ősi tenyész-

helyéről egészen új, távoli vidékre kerülve, óriási mértékben elhatalmasodik, sokkal jobban, mint régi hazájában, — ismeretes dolog. Példa erre többek közt a tengeri nyúl, mely Ausztráliában máig is legyőz­hetetlen országos csapássá le t t ; szintén ilyennek mondható az Amerikából került fillokszera és poloska. Legújabban a mi verebünk lett az amerikai Egyesült-Államokra nézve ilyen csapássá. Azelőtt nem volt Amerikában veréb. Valami madárkedvelő 1852-ben nyolez pár verebet vitt át Európából s azokat egy new-yorki parkban szabadon bocsátotta, hogy hadd élénkítsék a tájat. 8 most már ez a néhány veréb annyira elszaporodott, hogy számukat több ezer mil­lióra teszik s mindenféle irtási kísérleten kifogva, oly roppant károkat okoznak vetésekben és kertek­ben, hogy közelebb egy amerikai nemzetgazda így nyilatkozott : a mi kárt mi tettünk Európának a fillokszerával, bőven viszonozzák azt nekünk az onnan származott verebek 1 Hogy mikép szaporodhattak el ily roppantul Amerikában a verebek, magyarázata az, hogy ott évenként hatszor költenek; de természe­tük is sokkal falánkabbra változott, mint az ősi hazá­ban, hol kártételük számba se jön.

Keresd az asszonyt (három kis történet.) Nagyon köznapi a moráljuk s a szerző nem tudta olyan for­mába öltöztetni, hogy újnak látszassák.

Románcz. Halvány leány, fes te t t rózsa. Az első talán sorra kerülhet.

Az öreg honvéd. Laposan írt vers, nem bir érdeket kelteni.

Emlék a múltból. Az eleje nem rósz: van benne hangulat, egy-két csinos kép. A negyedik strófától kezdve teljesen ellapul. Verselése is hagy kívánni valót. cLelkem—terem», — az ilyen rímek ma már megengedhetetlenek.

A vándor. Zavaros, költőietlen dolog. Egy szegény hülye, a ki vándorútján megfagy. Há t költői tárgy ez 1 Színtelen előadása, lapos moralizálása még élvez­hetetlenebbé teszi a hiányos ízlésről tanúskodó elbe­szélést.

SAKKJÁTÉK. 2266. számú feladvány. Havel M.-tól.

SÖTÉT.

1 ~z II

'• w •M m

1 I

• • 'Á m& i a •* a e

VILÁGOS. I e

VilngoB indái s a haimadik lépésre matot mond.

A 2249. sz. feladvány megfejtése Crum J.-től,

rUátot. Sötét. 1. Fh3—fi — e6—e5 (a) 2. e2—e4 e5—d* : 3. Fb2—a3 mat.

Világos. a. Botit. 1. ._ . — — Kc5—b5 2. e2—e3f Kb5—a5—c5 3. F mat.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfí S. — Kovács J. — Csomonydn: Németh Péter. — Lipótvárott: Hoffbauer A. — Bakony-Szenüdszión: Szabó János. — Kecskeméten: Balogh Dienes. — A pesti sakk-kör.

KÉPTALÁNY.

Vti>

A «Vasárnapi Ujság» 8. számában megjelent kép­ta lány megfejtése: Zápor eső csak úgy szakad.

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.

HOGY KARCSÚVÁ! váljunk és egyúttal cfészsé-[ günketismegri'úíitsüUiasx-

_ jDáljnkaPilules Apollo-kat, melyekDekgyógyereji;a(iiövéiiyekbölnyert)Ves/Cü/os//je-EzenorvosiLekÍDL<lyektöl jóknak elismeri pilulak kansuvá tesznek, hjtá.-uk az. ulwn nincs bátranyara az egészségnek.mint sok más készitmrny.Nem basbajiok. Iianem egyenesen a táplá­lkozásra és a zsiranyagsejtekr e Iratnak. — A túlságos testessf ggyögyilásán kivul a . P i l u l e s A p o l l ó i k szabályozzák a szervi működést, fiatalítják az arcz vonásokat és megadják a testnek isme t az ügyességet és erőt. Ez a titka minden asszonynak,ki inegak..!jaürizui karcsú ésfiatalmalakját.A « Pilules Apolló»-ka legkényesebb természetű mindkétnembelieknek basznál nak é» nem árthatnak soha azegészségnek. A körülbelül két hónapig tartó gyógyítást könnyen be lehel tartani éSTégeredmenye teljesen állandó.lTórvenyesen védett védjegy). Egy üvegcse ára otasitá.-sjl: K.6.45 bérmentve; ntánvéttel K. 0.75. - J . R a t l e gyógyszerész, í, Panagt Verőeau. Pirit, IX.'. — Egyedüli raktár Ansztria-Magyarorszi; (észére : Budapest, T ö r ö k J ó z s e f , gyógyszertára, Kiraiy-utcza, 12.

I * n i t i i i i i c l <>•> a világhírű hegedű-művész I » U 1 j l l l t 5 5 » l t ? I i,urjaii R e m é n y i M i ­h á l y müliansszerkésziiőnél, a ni. kir. zene-akadémia szál­

lítójánál szerzi be. Specialista liesredü -javításokban, melyek a legmfivészie-

sebben készíttetnek jótállás mellett. A h a n g f o k o z ó g e r e n d a f e l t a l á l ó j a , mely bár­mely hegedű vairy gordonkába alkalmazva annak sokkal

erősebb. szebb és kellemesebb hangol ad. B u d a p e s t , V I . k e r ü l e t , K i r á l y - u t c z a 4 4 , o .

Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.

Ha őszül a haja, használja a „Stella''-vizet

( H a i r R e g e n e r á t o r ) , mely nem fest de a haj eredeti színét adja vissza,

Ü v e g j e 2 k o r o n a . ZOLTÁN BÉJJA gyógyszertárában

ő Cl. és k. fensége József főherczeg udv. szállítója, B u d a p e s t , V . , S é t a t é r - u t c x a , S i a b a d s á g - t e r

s a r k á n . 9043

í 12. M Í M . 1902. 49. ávTOLfAS. VASÁftKAl*! ÜJ8Á6. 1Ö<

L e g j o b b é s l e g h i r n e v e s e b b ^ - ^ ^ p i p e r e h ö l g y p o r L a

H & * *

1Í*» KülSnleges Rizspor

BISMUTTAL VEGYÍTVE F A Y , ILLATSZERÉSZ,

P A R I S — 9, r n e de l a P a i x , 9 - P A R I S .

t0~ Alapíttatott 1865-ben. "— A legjobb bel- és külföldi

zongorák, pianioók és harmoninniok legolcsóbban kaphatók

Heckenasf Gusztáv zongoratermében

Budapest, IV. Gizella-tér 2. (Váczi-n cza sarkin).

E h r b a r udvari zongoragyár S o k i e d z n a y e r é s n a l stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép­viselete. Valódi amerikai har­

moninniok. 9318

ingyen. Nagy kölcsönző-intézet.

rr

ELOKERITES. G l e d i t s e k i a c s e m e t é k é s m a g v a k .

Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyedüli, melyből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle állat, még az apró nyulak sem hatolhatnak át. M i n d e n r e n d e l é s k e z r a j z o k ­k a l e l l á t o t t ü l t e t é s i é s k e z e l é s i u t a s í t á s m e l l é ­k e l t e t i k . Ezer csemete elég 200 méterre.— Á r a 6 í r t . Nagy mulasztási követ el mindenki kinek örökös álhatlan kerítésre van szüksége, ha nem ezt slkalmazza, szikes, köves, homok, agyag-, nedves lalajban is egyenlően tenyészik. Azért is terjedt ugy el, hogy alig van az országnak oly része, hol nagyban ne szaporítanák.

Szőlőoltványok s z o k v á n y m i n ő s é g b e n .

n i n n n n m n 4 Á l i Óriási jövedelmet biztosító voltánál fogva C S G I I I B I B K I e n " e k t c n v é s n é s e számos gazdaságban

' az utóbbi időben rendkívül elterjedt. Színes fénynyomatu f ő á r j e g y z é k i n g y e n é s b é r m e n t v e küldetik minden rendelési kötelezettség nélkül. A z á r j e g y z é s e n kivül még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt cimére ingyen és bér­mentve küldetni kéri, mely nincsen az a ház,vagy család, a hol annak tartalmát haszonra ne fordítanák, városon, falun, pusztán, gazdát vagy szegény családnál egyaránt. így még azoknak is igen érdeké­ben áll k i k r e n d e l n i s e m m i t n e m a k a r n a k , mert benn. számos oly közlemények foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek.Cim: s É r m e l l ó k i e l s ő s z ő l ő o l j t v á n y -

t e l e p s N a g y - K á g y a , u . p . S z é k e l y h í d .

9596/V. sz.

Árlejtés, hirdetmény. A Dráva folyó barcs-drávatoroki szakaszán 1902-től

1907. évig bezárólag házi kezelésben építendő szabályo­zási müvekhez szükséges, évenkénti részletekben szál­lítandó :

1. Drávatorok-Eszék közötti szakaszra 19362 m 2. Eszék-Nárd « « 26910 . 3. Nárd-Csadjavica • « 33910^ « i. Csadjavica-Barcs « « 75694-5 «

Összesen: 155876-6 m* kőanyag vállalati utón leendő biztosítása czéljából a m. kir. fóldmivelésügyi ministerium második emeleti ta-ff H,f*RtPTTTifit)©Q

1902. évi április hó 2-án déli 12 órajfor nyilvános zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni.

Bánatpénzül az ajánlati összeg 5%-a készpénzben, vagy ovadékképes értékpapírokban a budapesti m. kir. állam­pénztárnál letétbe helyezendő; az ezt igazoló adóhiva­tali nyugta az ajánlathoz melléklendő.

A szabályszerűen kiállítandó ajánlatok, melyek vagy az egyes szakaszok kőszükségletének, vagy pedig az osz-szes kőmennyiség szállításának biztosítására vonatkoz­hatnak, a jelzett napon HVi óráig Petzrik János segéd­hivatali főigazgatónál (központi épület, félemelet 29. sz.) nyújtandók be.

A fenti szállításokra vonatkozó szerződési feltételek s egyéb tájékoztató adatok az eszéki m. kir. folyammér­nöki hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők s ugyanott az ajánlati minta díjtalanul megszerezhető.

9488 Budapest, 1902 márczius hó 11-én.

M. kir. fóldmivelés&gyi minister.

Millió hölgy használja a

Feeolin-t. Kérdezze csalt ház iorvos i t , h o g y a • Feeo l in - nem-e a legjobb cosmet loa l szer a kéznek, hajnak i s fogaknak? A leg-tisztátalanabb axoz i s a l egcsúnyább kezek elő­kelő, üde finomságot ét* alakot nyer s «Feeolin* használata ál­tal, k -Peeolln" egy 42 legne­mesebb és legfrissebb növényből

előállított Bzappan. 9001 Jótállunk további, hogy az áros redői i s ránczai, bőratk&l (Mitesser) és arozpörsenisek (Wimmeili) stb. a .Feeol in* hasz­nálata által nyomtalanul eltűnnek. A .Feeo l in • a legjobb hajtisztitó, hajápoló és hajszépitőszer, meg­akadályozza a hajkihullást, a meg­kopaszodást és a fejbetegségektől megóv. A •Feeol in* egyben a legtermészetesebb és legjobb fog-tisztítószer. A ki a . F e e o l i n . - t állandóan szappan helyett hasz­

nálja, fiatal és szép marad. Kötelezzük magunkat a p i n s azonnali v i s s zaadás i ra , ha a •Feeolin* használata nem si­keres. Egy drb ára: 1 kor., 3 drb 2.50 kor.. 6 drb 4 kor., 13 drb 7 kor. Eg-v drb utáni portó 2 0 fillér, 3 drbon fe­l ő l i 60 fillér, Utánvét te l 60 fill.-rel több.Megrendelhető FEITH, M. Főraktárában, Bécs,

VII., Marlahi l ferstr . 38 . Bakár Budapesten :

Fe trov ios Mik lós droguista IV., B i o s i - n t o s a 2.

Mirtus-c réme

bőrfinomitó, szépítő, üdítő Zsírtalan és ártalmatlan

a r o - é s k é z c r é m e , eltávolít m i n d e n b ő r h i b á t , s z é p

l ő t , b ö r h á m -l á s t , p a t t a ­

n á s t . Kis tég. 1 kor. nagytég.

2 kor.

3 kiállítási kitüntetés, hozzá a Puleheradin-szap-pan 80 fill., pondre 1 kor.

Eésziti, szétküldi az ,Apostol' gyógyszertár,

B u d a p e s t , J ó z s e f - k ö r u t 6 4 c. s s .

Baross-utcza közelében.

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban.

IV., Egyetenwiteza 4.

TANULOK LAPJA E l ő f i z e t é s i á r a :

EgésB érre 9 kor 60 fill. Pál évre 4 « 8 0 ' Negyed évre 2 • 40 «

G a a l M ó z e s , a magyar diákok legkedvel­tebb írója, szerkeszti. Az egyetlen magyar lap, mely a diákoknak nemes szórakoztatója es oktatója. Megjelenik minden héten 16 oldal terjedelemben. Közöl állandóan két hosszabb elbeszélést, számos ismeretterjesztő czikket. JjJö-fizetési ára egész évre 9 k o r . 6 0 fill. Kiadója a F r a n k l i n - T á r s u l a t (Budapest, IV. ker., Ecvetem-utcza 4). , ,

Az októberben kezdődött évfolyamra bar­mikor elő lehet fizetni.

Mutatványszámokat sziveim küld a kiadóhivatal.

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK K N U T H KAROLY

m é r n ö k é s g y á r o s .

Gs. és kir. fensége József főherczeg udv. szállítója. G y á r és i r o d a :

Budapest, V I I . ker . , Garay-utcza 10. Központi víz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőművi emelő­

gépek stb. 9277 Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR R É S Z V É N Y - T Á R S A S Á G .

Budapest, V. ker., Ferencz József-tér 8. sz. K r i s t á l y ü v e g k é s z l e t e k , r e m e k v i r á g v á z á k é s

a l k a l m i d í s z t á r g y a k . Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal szemben, hanem az A k a d é m i a m e l l e t t

a B é l a - u t c z a s a r k á n l é t e z i k .

LOHR MÁRIA ezelőtt KRONFUSZ 9U7

c s i p k e , v e g y é s z e t i t i s z t í t ó - é s m ű f e s t ő - i n t é z e t e m e g n a g y o b b i t a t o t t

erömfivt szönyegporlé és sző rmeáru megóvó-Intézettel.— Megbízások átvétetnek: VIII., Baross-utoza 85. sz. saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben: IX., Calvin-tér 9. V., Harniinczad uteza 3. VI.. Teréz-kiirut 39. VI., Andrássy-nt 16.

Telefon 57—08. VIII., József-korát 2. szám. Telefon 57—08.

N O T H L I N G V I L M O S magkereskedésében Budapesten, Kálvin-tér 9. sz. alatt

s z e r e z h e t ő k be a l e g k i t ű n ő b b és l e g m e g b í z h a t ó b b g a z d a s á g i , k e r t i - , v e t e m é n y - é s v i r á g m a g v a k .

Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

K O T S C H Y E R I C H 9169

első magy. mech. szőnyeg-kiporlási,szőrmemegóvási és moly-irtási intézet. Nagy mérvben gőzerővel.

B U D A P E S T , I I m i - . « t - i . i - f i t 0 4 . — T e l e f o n M . 8 0 6 .

W A C H T L É S T Á R S A fényképészeti czikkek raktára

B U D A P E S T , I V . , E s k u - ú t 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.

QAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papiráru és szab. fómkapocsgyára W B u d a p e s t , L, M é s z á r o s - u t c z a 38 . Telefon 91—48.

é k o k a t (levélpapírokkal íáS^sjá kkal), névjegykártyákat, *1$*ES3 l, g r A s i l e v e l p a p i r t , £ - [ , , J {

G y á r t n a g y b a n i e l m r a s i t á s r a k ö v e t k e z ő * j c s i k k e k e t

V lerbnomaDD családi dobozokat és d l s s b o r i t e k o k a t I is borítékol gyasilapokai, gyaszneTJegyeket. Saját gyártmányú *.'J f e m s a r k o k k a l ellátott r a j i - f~ t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és torta- í papírokat, továbbá papirtányérokat, l^-S-j^í plakátcsöveket és különféle összehajt- ' ' - - *

bitó dobozokat. íllandó kiállítás a fenti ozikkekből a városligeti íparesarnokban

megtekinthető. 9307

HIRMÁM FERENCZ R E Z Á K U - G Y Á K A ,

Budapest, l l l , Csányi-uto. 9. a.

Készít göz-, viz, és légszeszvezetékhez szük­séges rézárakat, bor- és sörszivattyukat, sör­kimérő készüléket légnyomással, szénkénege-zSket, peronospora fecskendőkhöz való minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi réz-sulyokat, felirati táblákat horgany v. fémből stb.

9 chininezukorkája «£SSSS&L Legjobb szer láz, »álló-láz, malária

elles, különösen g yermekeknek, a kik

keserű chinint bevenni nem képesek.

Törvényesen

védve

Főraktár

Láz ellen! Nem keserű!

mii

Többszörösen kitüntetve. 1869-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók liumei vándorgyűlésén 40 arany pálya­

díjjal jutalmazva.

Valódi, ha minden egyes p i r o s csomagolópapíron StT Rozsnyay Mátyás névaláírása olvasható."*!!

Utánzatoktól óvakodjunk

Budapesten TOROK JÓZSEF gyógyszer­tárában, valamint minden gyógyszertárban.

SliJtozsuyay Mátyás^TT-'•tér.

192 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 12. BZÍM. 1902. 49. ív>ot»A.

Miként lehet szép női kebelt elérni. A kebel uipstxv a női bájak egyik legelőkelőbbje, melvmk 6Mf .I-n eredmény nMidszerinl minden különös ápi>-adománvi>7.ásában a természet nem mulatja magát nanrló- IAs nétkul svciiMrail. ' . ,. nak. Ennélfogva a hölívek szívesen fonják tudomásul venni, I R a t i é - f é l o P i l a l e s o r i e n t a l e s elevenítő

hosy jelezik egv olv teljesen ártatlan szer. melvlyel a j Itatása állal azonfelül üdébb lesz a/, arczbor, néprtve természet szelid módon kénvszeritlielő, hogy ebben * : az arczvonls >i és m íifjilví a nő i-gesz Jénye. tekintetben kevésbé íukarlegyen. Eswr. mMva linóm ! E pilnlákai mindenki bevelo-ti ; a fejlődésben levő pánsi Mmiláfban már ísmerrles. a R a t i é - f ó l e fiatal leány ép úgy, mint a leljesen kifejlődött asszony. P I L U L É S O R I E N T A L E S liasználmáhnl áll, I Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevesbbe a; mely ;/ilulák a leghíresebb párisi orvosok állal jóknak vaun:ik elismerve és tényleg ama tulajdonsába! bir

. R A T T E , Ph.i

nak. huzvn női kebelt fejlesztik és iijra helvrehozzák, a szöHli'kei erősilik. a vállak osonlmidorodásnii elsi­mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes-tességel kölcsönöznek. Hálása abban áll, hogy a láp-láléknak plasztikai anyagnak, való alakulását elősegí­tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Al egy-

egészségre ártalmasak. (Törvényesen védve.) ' A kjru'belül két hónapig tarló gyógy folyamot

könnyű betartani, a megszokott éictmod, legcse­kélyebb változtatása nélkül Ara egy doboznak használati utasítással egv itt K 6' üi. utánvéttel K tv75 (Szétküldés titoktartás melleit.) Mindazon dobozok visszau'asüandók, melyeken a gyáros bélyege nincs es melyeken nem ál! a következő lakásczlm:

• V I l i tv , IM< I » lllHWIllíllV d IIM " l t ,n j"H l l | i : i a i l i l ) " " l i i r l r\ . r»* VJgJ , tinivé •"* » • « . *J í r n v * . o u m •»• ' a. •. ,r . - —•» - - • —

rmacien, 5. Passage Verdau. ParisMatxir Ausztria-.Magyarorsz. részére: lluila|iest.Török J ó z s e f gyógysz. Király-u. I

22735/11— 1. sz. 9489

Lóárverési és ló.ásári hirdetmény. A kistéri és mezőhegyesi magy. kir. állami

ménesek állományából eladásra kerülő heréltek árverése folyó évi április hó 30-án Budapesten a Tattersall kerepesi-uti helyiségeiben délelőtt 10 órától kezdődőleg fog megtartatni.

A budapesti Tattersall részvénytársaság a fenti árverést megelőzőleg folyó évi április hó 27-től 29-ig luxus-lóvásárt rendez.

A lovak leírását és részletes feltételeket tar­talmazó árverési és luxu.slóvásári jegyzékek a postabélyeg beküldése mellett a Tattersall igaz­gatóságától kaphatók.

Budapesten, 190:2. évi márczius hó 10-én.

Mégy, kir. föl(Iin i velésügyi tninister

Politechnikai Intézet Friedberg 5«-Mnb~

mellett. Frankfart

Programmok bérment. Szigorl.-bizotta.

I. Iparakadémia gépész-, elektro-, épit. mérnökök és épiló'mest. szám. li akad. tanfolyam.

II. Technika (közén szakiskola) gépész-és elektro-technik. szá­

mára 4 tanfolyam.

Császárfiirdö B U B A P E S T E N

téli és nyári gyógyhely.

Elsőrangu.E kénesviző gyógy­fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­

kal, hő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

P C D M AAIflDCC PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN U C n l f l A l l t l n C C « TABLETTÁIBAN

Franczta szabadalom. A szépség titka, Ideális Illattal feltétlenül tartós.egeszséres é s diszkrét. A O a n n a a d r e * az arezbornek egészséges e s üde szint ad. 1900 evi P á r i s i VilágkiáUitát I A R A N Y E R E M

MIONOT-BOUCHER, 19, Rne Vivienné, PARIS. Kaphttó TSrSk Jflml pyogy.ie.tA rá bm Bodap*»t«n.

Társasjátékok, tornaeszközök, valódi orosz sárc/.ipok, fehér ruliatorit t ík, kókusz - szőnyegek, ponyvák, zsiiH'jrHk, köté lá ruk , hálók, toriiaozipíík ós orvosi kötszerek leg-

olcsóbb forrása S E F P E E ANTAL,

Budapest, IV., Ksírol.v-iitcza, boltsz. Yi. (Központi városház épülete.)

Képes árjegyzék Mvénatva bérmentve.

KWIZDA féle Korneuburgi marha táppor

Étrendi szer lovak, szarvasmarhák és juhok részére. 50év óta a legtöbb istállótJan használatban van étvágy _ hiány s rossz emésztésnél, a tej javítására és a tehenek tejelőképességének to­kozására, csontöréseknél. — iá doboz ára I korona 40 fillér,' 5 de-boz 70 lillér. Csak a lenti védjegyűvel valódi. Kapható minden gyógyszertárban és gyógylOkereskeoiésben. Főraktár: K w i z d a F e r e n c i J á n o s es. és kir. osztr.-magyar, román királyi és bolgár lejedeimi udvari szállító, kerületi gyógyszerész, Korneu-

tsurg, Bécs mellett.

Magyarországi főraktár: Tö rök József gyógyszer t á r a , Kixily-atoM 13 és Andrássy-ut 36.

SERRAVALLO 8984 CHINA-BORA VASSAL kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e i ! és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or­vosi kitűnőségektől. 1200-nál több orvosi elismerőlevél

WT Kitűnő íz. " • • Kitfintetve több arany és ezüst éremmel.

Á r a k : Vi l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e s ttveg K 4 . 4 0 .

K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t á r b a n . Serravalló J . gyógyszer. Triesztben.

FOLDES-féle MARGIT-

GRÉME g y o r s a n é s b i z t o s a n h a t ó s z e r s z e p l ő , m á j - é s b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű

börbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsirlalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.

A r a 1 k o r o n a .

Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN gyógyszerész Aradon.

Főraktár: T ú r o k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.

" CSAK EGYSZER KEH MOSNIrÓriasi megtakarrlás! MAGY. KIR SZABAD.

teljesen árta/mat/an, . IFSESLfGJOBB MOSÓSZER E V/LAOON. 1. drő. (20 TM) elég JO. liter vízhez.

Bővebbet a mslfécsomago/t teszn. utasitáa. C V A R I F Ő R A K T Á R ,

^BUDAPEST, Wn0JTEXBlLLERC.29*si Drogéria és egyél<yobb uz/etékben minden ült* Aaphaté.

EÓStiCJomifo* (iSűréJJfo-SOm ténutírr Murit mü/rt

•jBOLYAILLATOai 'MANDOLA KORPA1 a b o r i f inomra simítja és

megtartja az aj-cz élénk és üde klnezeset

| Teljesen helyettesíti i szappantés a am kenőcsöt | KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI

^.dKüfsehesim\ BECS,LLüGECK3.SZ.

8993

FÖLDVÁRT IMRE, Budapest, férfidivat raktára

Kossuth Lajos-u. 18, és Kerepesi-út ».

Ajánl angol cylinder, diva­tos kemény és puha kalapo­kat, jó szabású férfi ingek, nyakkendők, keztyük dús választékban. Árjegyzék. A világ legjobb Sám­fájának párja 1.50 kr.

Hölgyeknek í

Ilona-e réme. L e g ú j a b b é s o r v o s i s z a k t e k i n t é ­l y e k által is elismert, b i z t o s hatása k é z é s a r e z s z é p i t ö szer, eltávolít m i n d e n börtisztátlanságot és r ö v i d használat után v a k í t ó fehérré.üdévé

teszi az arezbört. F i g y e l m e z t e t é s I ~ m Készítmé­nyem nagy közkedveltsége miatt

h a m i s í t v á n y o k a t hoznak forgalomba; csakis az v a l ó d i , mely a d o b o z a l j á n aláírásommal e l v a n látva. 1 t é g e l y I l o n a - o r é m e 1 k o r . 1 d r b I l o n a - s z a p p a n 8 0 f i l l ér . K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t á r b a n . Szétküldési rak­tár : A l e x a n d e r J á n o s gyógyszertára S z o l n o k o n . Bu­dapesti főraktárak : T ö r ö k - f é l e gyógyszertárban Király-utoza 12. és Andrássy-ut 29., K e r p e l - f é l e gyógyszertar Lipót-körut 28. szám és T h a l m a y e r é s S e i t z uraknál.

8EIDEL és SíAUMAM féle golyó-csapágyas

IDEÁL írógép decimai tabulátorral.

Vezérképviselőség Ausztria Magyarország részére:

HGH. SCHOTT és DONNATH W i e n , I I I / 3 . H e u m a r b t O .

Budapest i képv i se lő lég :

SZÉNÁSY BÉLA papiráruháza IV., Ferencziek-tere 9. 9309

F e l t ű n é s t ke l tő 1

A legjobb száj- és fogápoló-szerek.

STOUTHE A fogak pár nap

alatt liszt1

fehérek lesznek.

- F o g p o r lüvegdo-i - F o g p a s z t á i bozban

ára : 1—1 korona. - F o g k r é m tubusban.

STOMTH - S z á j v í z kitűnő illatú siájdesinfic.Ára: 1 kor.

^ T A M i m i I I - S z á j í z ( C a c l l O U ) szájdesinficiáló,_szájsza-i j 1 v l l I A 1 111 gositó, elegáns,kis zsebuvegcsében ára : 70 lillér.

H o n i g y á r t m á n y , k a p h a t ó m i n d e n ü t t . Előre beküldőt 3 kor. értékű rendelést bérmentve küld a

STOfAATiN GVÁK, ZOMBORBA.V.

M kgr. f inom, enyhe p i p e r e s z a p p a n t szállítok csak

5 koronáért (portó külön) . Szétkül­

dés csak utánvéttel K a i m I g n á c z B é c s , II., Lilicnhrimngasse 17.

+Sovanysag+ 8i*p telt testldomok • ml keleti eröpomuktólt1900. évi párisi Arany­eremmel Mtiintet Je 0—b hét alatt mar 30 fontnyi gyarapodásért ke-seeeég. Orvost rend. SEerint. Szigo-ruanbecsnletes.Nem szédeigéa. fizá' moe köasSnolerél. Ara kartononként ! kor. 60 nll. PottaaUlTany fagy BtÚTétUI. Haemalati utasítanál.

Hyg-ien. I n s t i t n t 9156

D. Franz Steiner & Co., Berlim, 18. Königfrmtiei rtruse 69, FSnitár Mazvarorsjág réaiére i Tőrök Jóoef, gyógju. Király-n.lZ.

Dr. GOLIS-féle emésztő-por. (1857 óta kereskedelmi czikk.) Étrendi szer, k i tűnő hatása van a különösen nehezen emészthető ételek

föloldására, va lamint az általános emésztésre és igy a test táplálására és erősí­tésére i s . Naponta kétszer használva, evés után egy kávéskanálnyit téve a nyelvre a a szokásos itallal leöblítve, kedvező befolyást gvakorol a h iányos emésztés következtében fellépő je lenségeknél , m i n ő k : g y o m o r é g é s , n y á l k a k é p z ő d é s , szék­r e k e d é s , a r a n y e r e s b á n t a l m a k , a l t e s t i p a n g á s stb.

Á.sványviz -gyógymódná l m i n t e lő- v a g y u t ó k u r a v a g y egyide jű leg a g y ó g y m ó d d a l k i t ű n ő h a t á s t fejt k i .

Minden doboznak dr. Gölis pecsétjével és a bejegyzett védjegygyei kell lezárva lenni s mindenkor határozottan d r . G ö l i s - f é l e e m é s z t ő - p o r kérendő

a vétel a lkalmával .

Egy nagy doboz ára 2 kor. 52 fill., kis doboz 1 kor. 08 fill. D r . G ö l i s - f é l e egyetemes emésztő-por központi szétküldése

Bécs, L, Stefansplatz 6. (Swettlhof.) Főraktár : Török József gyógyszertára Budapest,

Király-utcza 12 és Andrássy-út 26. szám. FnaBklin-Társulat nyomdája, (Budapesten, IV., Egyetem-utcai 4.)

13. SZÁM. 1902. BUDAPEST, MÁRCZIUS 30. ^ w 49. ÉVFOLYAM.

Horovicz Lipót festménye.

J Z^J^M^m^J^^<-*~^C^