BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLAél társadalmi és gazdasági környezetével. A Főiskola célja, hogy a három alapító intézmény hagyományait megőrizve, az integráció eredményeit

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLAFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

2003/2004. TANÉV

TARTALOMJEGYZÉK

1. Köszöntő................................................................................................................................................................................................ 12. Múlt és jelen........................................................................................................................................................................................... 2

2.1. Az intézmény múltja........................................................................................................................................................................ 22.2. A Budapesti Műszaki Főiskola ma.................................................................................................................................................. 42.3. A Budapesti Műszaki Főiskola telephelyei...................................................................................................................................... 6

3. A Budapesti Műszaki Főiskola képzési szintjei...................................................................................................................................... 94. Nyelvi képzés....................................................................................................................................................................................... 125. A Budapesti Műszaki Főiskola statisztikai adatai................................................................................................................................. 14

5.1. Hallgatói statisztika....................................................................................................................................................................... 145.2. Felvételi statisztika........................................................................................................................................................................ 145.3. Nyílt Napok a Budapesti Műszaki Főiskolán................................................................................................................................. 235.4. Kiállításunk EDUCATIO 2003. rendezvényen............................................................................................................................... 24

6. Felvétel a Budapesti Műszaki főiskolára.............................................................................................................................................. 266.1. A felvételi eljárási rend.................................................................................................................................................................. 266.2. Vizsgamentesség......................................................................................................................................................................... 266.3. Rangsorolás a középiskolai eredmények alapján......................................................................................................................... 276.4. Rangsorolás felvételi vizsgán elért eredmények alapján.............................................................................................................. 286.5. Költségtérítéses képzés................................................................................................................................................................ 296.6. Rangsorolás korábban megszerzett felsőfokú végzettség alapján............................................................................................... 296.7. Többletpontok............................................................................................................................................................................... 30

7. Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar.......................................................................................................................................... 317.1. A kar bemutatása.......................................................................................................................................................................... 317.2.Képzési kínálatunk (a mérnöki szakokon)...................................................................................................................................... 317.3. Információk az intézetekről........................................................................................................................................................... 327.4. A hallgatói tanácsadók adatai....................................................................................................................................................... 337.5. A szakok bemutatása................................................................................................................................................................... 33

8. Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar..................................................................................................................................... 398.1. A kar bemutatása.......................................................................................................................................................................... 398.2. Képzési kínálata........................................................................................................................................................................... 398.3. A Kar szervezeti felépítése........................................................................................................................................................... 428.4. Az intézetek és a szakirányok bemutatása................................................................................................................................... 438.5. A Kar nemzetközi kapcsolatai....................................................................................................................................................... 498.6. Tudományos Diákkörök................................................................................................................................................................ 508.7. Testnevelés és Sport.................................................................................................................................................................... 508.8. Hallgatói tanácsadók.................................................................................................................................................................... 50

9. Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar................................................................................................................................................. 529.1. A múlt........................................................................................................................................................................................... 529.2. A kart létrehozó- alkotó – szervezeti egységek:............................................................................................................................ 529.3. Műszaki Menedzser Szak............................................................................................................................................................. 539.4. Informatikus közgazdász szak (korábbi elnevezése: gazdasági informatika szak)....................................................................... 549.5. A kreditrendszerről… ................................................................................................................................................................... 569.6. A Neptun-rendszerről… ............................................................................................................................................................... 569.7. A vizsgákról…............................................................................................................................................................................... 569.8. A szigorlatokról… ......................................................................................................................................................................... 579.9. Amit a karról feltétlenül tudni kell…............................................................................................................................................... 57

10. Neumann János Informatikai Főiskolai Kar........................................................................................................................................ 5910.1. A kar bemutatása........................................................................................................................................................................ 5910.2. Információk az intézetekről......................................................................................................................................................... 6010.3. Szakok bemutatása.................................................................................................................................................................... 68

11. Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar............................................................................................................................... 7211.1. A kar rövid története................................................................................................................................................................... 7211.2. A kar küldetésnyilatkozata.......................................................................................................................................................... 7211.3. A könnyűipari mérnöki szak szakirányainak bemutatása............................................................................................................ 7211.4. A kar vezetése............................................................................................................................................................................ 7711.5. A kar oktatási egységei............................................................................................................................................................... 7711.6. Az egyes intézetek felépítése..................................................................................................................................................... 7711.7.Hallgatói tanácsadók:.................................................................................................................................................................. 80

12. Kredittanterv....................................................................................................................................................................................... 8113. Diákélet.............................................................................................................................................................................................. 82

13.1. Hallgatói Önkormányzat............................................................................................................................................................. 82

Budapesti Műszaki Főiskola

13.2. IAESTE – Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete......................................................................................................................... 8413.3. Diákhitel...................................................................................................................................................................................... 85

14. Kollégiumaink..................................................................................................................................................................................... 8714.1. Saját fenntartású kollégiumok..................................................................................................................................................... 8714.2. Bérleményi kollégiumok.............................................................................................................................................................. 8814.3. Kollégiumi szolgáltatások............................................................................................................................................................ 89

15. Könyvtár............................................................................................................................................................................................. 9015.1. A könyvtár szervezeti felépítése................................................................................................................................................. 9015.2. A könyvtár feladatköre................................................................................................................................................................ 90

16. Fejlesztési terv................................................................................................................................................................................... 9216.1. Bevezető..................................................................................................................................................................................... 9216.2. A fejlesztés során megvalósuló programok................................................................................................................................ 9316.3. A beruházás során az eddigiekben megvalósított programok.................................................................................................... 9616.4. A beruházási terület előkészítése............................................................................................................................................... 9716.5. A Budapesti Műszaki Főiskola új óbudai oktatási épületének elhelyezkedése........................................................................... 9816.6. A régészeti feltárás helyzete....................................................................................................................................................... 9916.7. A kivitelezési munka kezdete.................................................................................................................................................... 100

17. Közérdekű telefonszámok................................................................................................................................................................ 102

3


1. Köszöntő

Tisztelt Leendő Elsőéves Főiskolai Hallgató!

Kedves Olvasó!

Immár negyedik alkalommal jelenik meg a Budapesti Műszaki Főiskola Felvételi

Kalauza, mely elsősorban a pályaválasztás előtt álló középiskolás diákok, szüleik,

tanáraik részére készült.

A BMF Felvételi Kalauz részletes információval szolgál a főiskola történetéről,

felépítéséről, a képzési formákról és szintekről. Betekintést nyújt a karok oktatási

tevékenységébe, a szakosodás rendjébe, a diákéletbe, és tájékoztatást ad a főiskola

közérdekű telefonszámairól.

Bízunk benne, hogy e kalauz hasznos segítségül szolgál a pályaválasztásban,

minden középiskolásnak élete egyik legfontosabb meghatározó döntésének

meghozatalában. Reméljük, hogy kiadványunk hozzájárul ahhoz, hogy eligazodjon a

felsőoktatás színes szakmai kínálatában, s felkelti érdeklődését főiskolánk iránt.

Reméljük, hogy sikeres érettségit követően a következő tanév kezdetekor a

Budapesti Műszaki Főiskola hallgatói körében köszönthetjük Önt is.

Szerkesztő

1


2. Múlt és jelen

2.1. Az intézmény múltjaA Magyar Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról hozott

1999. évi LII. törvényének megfelelően a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a KandóKálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola integrációjával2000. január 1-jével megalakult a BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA, mely többmint 12.000 hallgató képzését folytatja. Az elmúlt évtizedekben mindháromintézmény rangos helyet foglalt el a magyar műszaki felsőoktatásban.Az integrálódott intézmények széles oktatási és kutatási palettával, nemzetközikapcsolatrendszerrel rendelkeztek.

A korábbi Bánki Donát Műszaki Főiskolán (BDMF) az oktatás gépészmérnöki,szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár,műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt. A képzés időtartamaáltalában 6 félév, a műszaki menedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév,a mérnöktanár szakon 8 félév volt. Hallgatóinak összlétszáma az 1999/2000. tanévindulásakor 1327 főt tett ki. A főiskola jogelődje az 1879-ben megnyílt BudapestiÁllami Közép-Ipartanoda volt, mely 1898-től Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként, 1947-től Műszaki Középiskolaként, 1962-től FelsőfokúTechnikumként, 1969-től pedig Gépipari Műszaki Főiskolaként működött.

A jogelőd Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (KKMF) az oktatásvillamosmérnöki, műszaki informatikai, biztonság-technikai, mérnöktanári, műszakiszakoktatói, valamint műszaki menedzser szakokon folyt. A képzés időtartama6 félév, illetve a kooperatív képzést választó hallgatók számára 8 félév, a műszakimenedzser és a biztonság-technika szakon 7 félév, a mérnöktanári szakon 8 félévvolt. Az intézmény budapesti (Józsefváros, Óbuda) és székesfehérvári telephelyekenműködött. Hallgatóinak összlétszáma az 1999/2000. tanév kezdetén 2895 főt tett ki.

A főiskola jogelődjét, a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát1898-ban alapították. A képzés irányai a fejlődő villamosipar igényeihez igazodvafokozatosan átalakultak. Az intézmény 1950-től villamosipari, híradásipari és

2


műszeripari technikumként működött. Afőiskola 1969-ben jött létre a FelsőfokúVillamos-gépipari Technikum, a FelsőfokúVillamosenergiaipari Technikum, valamint aFelsőfokú Híradás- és MűszeripariTechnikum egyesítésével.

A főiskola szervezeti felépítését 1979-benkorszerűsítette. A kari-tanszéki struktúrát azoktatott szakoknak megfelelően kialakítottintézetek váltották fel.

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola atársadalmi elvárásoknak megfelelőenrugalmasan bővítette oktatási választékát,valamint képzési létszámait. Fontosnaktartotta a főiskola hagyományosan jóhírnevének és elismertségének megőrzését.

A korábbi Könnyűipari MűszakiFőiskola (KMF) könnyűipari mérnök,biztonságtechnikai mérnök és műszakimenedzser szakokon képzett mérnököket. Aképzés időtartama 6 félév, a műszakimenedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév volt. Hallgatóinak összlétszáma a1999/2000. tanév indulásakor meghaladta az 1500 főt. A főiskola közvetlen jogelődjeaz 1962-ben alapított Felsőfokú Könnyűipari Technikum. A könnyűipari műszakiszakemberképzés gyökerei azonban a múlt század utolsó évtizedeire nyúlnakvissza, itt csak az 1873-ban alapított „Női ipar- és kereskedelmi Tanodát” említve,

mely 1893-ban Állami Nőipariskoláváalakult. A későbbi TextilipariGimnázium, majd Technikum profiltbővítve vált a század közepén a maiintézmény egyik alapjává. A főiskolát1972-ben alapították, az erre a célraépült óbudai épületegyüttesben kezdtemeg működését.

Az évek során az eredeti öt szak -ruha-, textil-, bőr-, nyomda- éspapíripari - további szakirányokkalbővült. Később ezek egy szakká, akönnyűipari mérnök szakká egyesültek,

melyen belül hét szakirányban folyt mérnökképzés. 1998-tól a könnyűipari szakonbelül két szakirány-csoport alakult ki, amelyeken belül helyet kapott a minőségügyioktatás is. A moduláris tantervek megújításával együtt felmenő rendszerbenbevezetésre került a kredit rendszerű képzés.

3


2.2. A Budapesti Műszaki Főiskola maA 2003/2004 tanévben 125. oktatási évét kezdő Budapesti Műszaki Főiskola

Budapesten és Székesfehérváron mintegy negyvenötezer négyzetméteren mint azország egyik legnagyobb műszaki főiskolája folytatja oktatási és kutatásitevékenységét. Öt karán - a Bánki Donát Gépészmérnöki, a Kandó KálmánVillamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai, a RejtőSándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karon – több mint tizenkétezer hallgató folytattanulmányokat.

A Budapesti Műszaki Főiskola emberközpontú, egész életen át történő kötődéstés tanulást biztosító intézmény, amely hazai és nemzetközi versenyképességét alegkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazására építi, s harmonikusan együttél társadalmi és gazdasági környezetével.

A Főiskola célja, hogy a három alapító intézmény hagyományait megőrizve, azintegráció eredményeit megerősítve, a belső és különösen a külső kihívások általmegújulva a képzési profiljába tartozó tudományokban hazánk, illetve a közép-kelet-európai térség egyik vezető főiskolája legyen.

A hallgató a főiskola legnagyobb értéke, a kibocsátott mérnökök, közgazdászokés mérnök tanárok szakmai felkészültsége, emberi tulajdonságai adják főiskolánkvédjegyét. A Budapesti Műszaki Főiskola küldetése ezért a gazdasági éstársadalmi élet változásaihoz igazodó, folyamatosan megújuló, versenyképes ésrugalmas magas szintű főiskolai képzés megvalósítása, hallgatói számára ösztönzőtanulási környezet megteremtése képességeik fejlesztésére, egyéniségük sokoldalúkibontakoztatására a műszaki,gazdasági és pedagógiai tudományok,valamint ezek gyakorlati alkalmazásaterületén.

Az oktatás tartalmánakkialakításában a főiskola egyensúlyratörekszik az időtálló alapismeretek, agyakorlati életre közvetlen felkészüléstsegítő ismeretek és ezek alkalmazásaközött, a képzés során tudatosantörekszik olyan személyi tulajdonságokfejlesztésére, amelyek a diplomátszerzett hallgatókat alkalmassá teszikvezető értelmiségi szerepkör elhivatott betöltésére. A cél kellő önismerettel,önkifejező és kapcsolatteremtő készséggel rendelkező, harmonikus, szilárd jelleműszemélyiségek formálása, a kritikus, nyitott gondolkodás, a kezdeményezőkészség,a toleráns, empatikus magatartás, a hivatástudat és a nemzeti hovatartozástudatának erősítése. Ez a folyamat a hallgatók és oktatók közvetlen emberikapcsolataira, a bizalomra és az együttműködési készségre épül. Ebben alégkörben a hallgatók természetes módon sajátítják el a polgári értékeket ésnormákat és építik be azokat saját értékrendjükbe.

Az intézmény a képzési profiljába tartozó szakterületeket mindenkor acsúcstechnológiák segítségével műveli. Oktatási potenciálját műszaki-gazdasági

4


környezetével állandó kölcsönhatásban, az európai trendeket, igényeket figyelembevéve folyamatosan korszerűsíti.

A főiskola elismeri és támogatja az oktatásban résztvevők gondolkodási ésmódszertani szabadságát, szabad kutatási témaválasztását, amellyel ténylegesenhozzájárulnak a korszerű oktatási ismeretanyag kialakításához. A főiskola kiemeltenkezeli a művelt szakterületekhez kapcsolódó hazai és külföldi szakemberekkel valószoros együttműködést, melynek skálája a tudományos kutató-fejlesztőtevékenységtől a kooperatív képzésig terjed.

Főiskolánk tevékenyen és elkötelezetten részt kíván venni az európai tudásalapútársadalom és gazdaság létrehozásában, csatlakozva az európai felsőoktatásitérhez. Felkészülünk és kezdeményező szerepet vállalunk a Bologna-folyamat hazaihonosításban, kísérleti beindításában és megvalósításában.

Az átalakulás során a diploma-szintek kínálatában a főiskola meghatározóprofiljának tekinti a BSc diplomát, a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkelrendelkező szakokon pedig be kíván kapcsolódni az MSc képzésbe is. Emellettrésztveszünk az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, a szakirányútovábbképzésben, a felnőttoktatásban és a középiskolai mérnöktanár- képzésben.

A főiskola a magyar társadalom, szűkebben a felsőoktatás integráns része,eredményes működése így elválaszthatatlan a főiskola érdekében kamatoztatottkapcsolatrendszertől. Ennek alakításában döntő szempontnak tekinti, hogy azország gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el. Ennek megfelelőenelsősorban a fővárosban lévő többi felsőoktatási intézménnyel és a gazdasági élethelyi szereplőivel működik együtt, törekszik ennek az ösztönző környezetnek azelőnyeit kihasználni, és felkészíteni a hallgatókat e szerteágazó munkaerő-piacspeciális igényeire is.

5


2.3. A Budapesti Műszaki Főiskola telephelyeiA Budapesti Műszaki Főiskola telephelyei Budapesten a III. és VIII. kerületben,

valamint Székesfehérváron találhatók.

2.3.1. Budapest: józsefvárosi (VIII. kerület) telephelyeink

6


2.3.2. Budapest: óbudai (III. kerület) telephelyeink

7


2.3.2. Székesfehérvári telephelyünk

8


3. A Budapesti Műszaki Főiskola képzési szintjei

A főiskolán felsőfokú szakképzés, főiskolai szintű alapképzés, általános ésszakirányú továbbképzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg esti, levelező,távoktatási formában.

Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítésikövetelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, azoktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekbenmeghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve kreditben vagyegyéb megfelelő számítási módon meghatározva, a szigorlati tárgyakat, a záróvizsgatípusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunkakövetelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódócím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges másrendelkezéseket.

A Budapesti Műszaki Főiskola képzési és kutatási tudományterületei, valaminttudományágai:1. Élettelen természet- és műszaki tudományterület

Gépészet Műszaki anyagtudományok Villamosmérnökség Műszaki informatika

2. Társadalomtudományok tudományterület Közgazdaságtudomány

NeveléstudományA Budapest Műszaki Főiskolán az oktatási és kutatási-fejlesztési tevékenység az

alábbi öt akkreditált karon folyik:

BGK Bánki DonátGépészmérnöki Főiskolai Kar

1081 Budapest,Népszínház u. 8.

KVK Kandó KálmánVillamosmérnöki Főiskolai Kar

1084 Budapest,Tavaszmező u.15-17.

KGK Keleti KárolyGazdasági Főiskolai Kar

1084 Budapest,Tavaszmező u.15-17.

NIK Neumann JánosInformatikai Főiskolai Kar

1034 Budapest,Nagyszombat u.19.

RKK Rejtő SándorKönnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar

1034 Budapest,Doberdó út 6.

A karok egymás számára is nyújtanak oktatási szolgáltatásokat.

9


KÉPESÍTÉSI SZINTEK

FŐISKOLAI SZINTŰ ALAPKÉPZÉSNAPPALI TAGOZAT

biztonságtechnikai szakgépészmérnöki szakmérnöktanári szak

BGK

villamosmérnök szakmérnöktanári szak KVK

informatikus közgazdász szakműszaki menedzser szak KGK

műszaki informatikai szak NIKkönnyűipari mérnöki szak RKK

LEVELEZŐ TAGOZATbiztonságtechnikai szakgépészmérnöki szakműszaki szakoktatói szak

BGK

villamosmérnöki szakműszaki szakoktatói szak KVK

műszaki menedzser szak KGKkönnyűipari mérnöki szak RKK

ESTI TAGOZATműszaki informatikai szak NIK

TÁVOKTATÁSkiegészítő mérnöktanár szak BGKvillamosmérnöki szak KVKműszaki menedzser szak KGK

POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS, FŐISKOLAI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSbiztonságszervező szakirányú továbbképzéstermékfejlesztő szakirányú továbbképzésminőségügyi szakirányú továbbképzésműszaki környezeti szakirányú továbbképzésüzemfenntartó szakirányú továbbképzéshegesztő szakirányú továbbképzéslogisztikai és szállítmányozási menedzser

BGK

mikrohullámú PCM szakirányú továbbképzésvilágítástechnika szakirányú továbbképzésszámítógép-hálózatok szakirányú továbbképzésinformatikai menedzser szakirányú továbbképzés

KVK

menedzser szakirányú továbbképzés KGKáltalános informatikus szakirányú továbbképzés NIKműszaki környezeti szakirányú továbbképzés RKK

SZAKIRÁNYÚ TANFOLYAMI KÉPZÉS

10


Hegesztő technológus középfokú tanfolyamEurópai/nemzetközi hegesztő technológus felsőfokú tanfolyamMűanyagszerszámok tervezése felsőfokú tanfolyamPedagógus továbbképző tanfolyamokFelvételi előkészítő tanfolyamok

BGK

Felsőfokú programozó (OKJ) tanfolyamokStúdiótechnika tanfolyamokFelvételi előkészítő tanfolyamok

KVK

Felvételi előkészítő tanfolyamok KGKFelvételi előkészítő tanfolyamok NIKCsomagolástechnológiai tanfolyamRuházati mintaelem-optimalizálási tanfolyamFelvételi előkészítő tanfolyamok

RKK

AKKREDITÁLT ISKOLAI RENDSZERŰ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSNAPPALI LEVELEZŐ TAGOZAT

gépipari mérnökasszisztens BGKvillamos mérnökasszisztens KVKszámviteli szakügyintéző pénzügyi szakügyintézőlogisztikai műszaki menedzserasszisztensinformatikai statisztikus és gazdasági tervező

KGK

műszaki informatikai mérnökasszisztens NIKkönnyűipari mérnökasszisztens RKK

11


4. Nyelvi képzés

A jelenleg érvényben lévő műszaki felsőoktatási képesítési követelmények szerinta hallgatóknak „legalább egy idegen nyelvből államilag elismert alapfokú „C”típusú, vagy középfokú „A” vagy „B” típusú, illetve azzal egyenértékűnyelvvizsgát kell tenniük.” Az informatikus közgazdász szakos (korábbi nevéngazdasági informatikai szakos) hallgatóknak egy idegen nyelvből legalábbközépfokú „C” típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű szaknyelvi vizsgátkell teljesíteniük. A minimálisan egy idegen nyelv kommunikatív ismerete, azalkalmazható, felhasználható nyelvtudás növeli a főiskolán szerzett diplomamunkaerő-piaci értékét.

Intézményünkben a nappali tagozatos hallgatók nyelvi képzése kettő, illetvenégy féléven keresztül tantervileg biztosított óraszámban, kötelező jelleggel folyik. Afőiskolai nyelvi képzés közvetlen célja, hogy felkészítse a diákokat a főiskolaprofiljának megfelelő komplex, intézményi nyelvi záróvizsgára, melynek sikeresletétele az abszolutórium feltétele. Ennek megfelelően a képzés során lehetőség vanmind az általános nyelvi ismeretek bővítésére, mind szaknyelvi (gazdasági ésműszaki) ismeretek megszerzésére. Azok a hallgatók, akik már rendelkeznekállamilag elismert alapfokú „C” típusú, vagy azt meghaladó nyelvvizsgávalrendelkeznek, a tantervben rögzített óraszámban második idegen nyelvetvehetnek fel. A hallgatók nyelvismeretének fejlesztését és a főiskolai nyelvizáróvizsgára történő eredményes felkészülést a nyelvtanárok által készített, idegennyelvű szaknyelvi oktatási anyagok (jegyzetek, szöveggyűjtemények) is segítik.

A főiskolán angol, német, francia és orosz nyelv tanulására van lehetőség.A főiskolai nyelvoktatás a korábban elsajátított nyelvismeretre támaszkodik, melyrőla hallgatók a nyelvi tanulmányok megkezdése előtt nyelvi szintfelmérés formájábanadnak számot. Az idegen nyelvi képzés előírások szerinti biztosítása a jogelődfőiskolák nyelvi lektorátusainak integrációja során létrehozott és a Keleti KárolyGazdasági Főiskolai Karhoz rendelt Nyelvi Intézet feladata, ahol a főállásúnyelvtanárok mellett foglalkoztatott anyanyelvi (angol, német) lektorok munkája issegíti a minőségi nyelvoktatást.

A képesítési követelmények szerinti nyelvtudás megszerzéséhez hallgatóinkszámára önálló nyelvtanulási lehetőséget biztosítunk a Nyelvi Intézet különbözőtelephelyein működő nyitott nyelvi laboratóriumok, számítógépes nyelvi termeksegítségével, ahol multimédiás tananyagok, nyelvi szoftverek állnak rendelkezésre.

A hallgatói igények függvényében szervezünk nemzetközi nyelvvizsgákra(Pitman, LCCI) felkészítő és nyári intenzív tanfolyamokat is.

12


Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ2002. őszén a Budapesti Műszaki Főiskolán megalakult az Idegennyelvi

Vizsgáztatási Központ (IVK), amely a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központ(ITK-Origo) bejelentett vizsgahelye, továbbá rendelkezik Pitman nemzetközivizsgajoggal.

A hivatalos nemzetközi vizsga öt szinten tehető le; a vizsga minden szinten kétrészből áll: Írásbeli (ESOL) és szóbeli (SESOL). Mivel a diploma megszerzéséhez ajelenleg érvényben levő rektori utasítás szerint alapfokú C típusú vagy középfokú Avagy B típusú nyelvvizsga szükséges, a hallgatói igényeknek megfelelően a Főiskolacsak Intermediate szinten hirdeti meg a vizsgákat (60-70% alapfok, 75% felettközépfok). Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek együtt és külön-külön is letehetők. Ezaz egynyelvű vizsga elegendő a főiskolai diploma megszerzéséhez Mivel a Főiskoalnemzetközi vizsgahelye a Pitman Központnak, a vizsgabizonyítvány honosításáért avizsgadíjon felül 5.000 Ft-ot kell fizetni. A honosítási eljárást a vizsgahely intézi.

A vizsgával kapcsolatos egyéb információkat bárki megtekintheti a BMFIdegennyelvi Vizsgáztatási Központjában (1032 Budapest, Kiscelli u. 78. 113. terem)illetve a www.pitman.hu internetes honlapon.

Jelentkezni a BMF Vizsgáztatási Központjában lehet, a vizsgadíj befizetéséhezszükséges csekket a Nyelvi Intézet minden telephelyén (Kiscelli, Tavaszmező ésNépszínház utca) tudnak adni. 2004. januárjától előreláthatóan lehetőség nyílikugyanitt BME nyelvvizsga letételére is.

Biztosított 8-10 fős nyelvvizsga felkészítő programoikon való részvétel is, melyeketa főiskola épületében szervezünk (bővebb információ: http://kgk.bmf.hu/ivkhonlapon).

13


5. A Budapesti Műszaki Főiskola statisztikai adatai

5.1. Hallgatói statisztika

Budapest és Pest megye, (valamint Székesfehérvár is) változatlanul az országkiemelt ipari központja. Az ide települő ipari, kereskedelmi és szolgáltató cégek,valamint az egyre erősödő kis- és középvállalkozások műszaki főiskolai végzettségűmunkaerő iránti kereslete folyamatosan növekszik. Hasonló módon növekvő igényjelentkezik országos viszonylatban is, amely egyben hatást gyakorol a jelentkezőkszakterület- és intézményválasztására.

A 2003. októberi statisztikai adatok szerint főiskolánkon több mint 12.000 hallgatókezdte meg tanulmányait az első félévben. Természetesen a hallgatók nagyobbrésze nappali képzés keretein belül szerzi meg a szakképesítést. A következődiagram a képzési formák szerinti megoszlást mutatja be.

8197

210

2028

1677

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

NAPPALI ESTI LEVELEZŐ TÁVOKTATÁSOS

A 2003. OKTÓBER 1-EI HALLGATÓI LÉTSZÁM MEGOSZLÁSAKÉPZÉSI SZINTEK SZERINT

5.2. Felvételi statisztikaFőiskolánkon a tanulmányaikat megkezdő, főiskolai szintű képzésben résztvevő

elsőéves hallgatók 31%-a Budapestről, 17%-a Pest megyéből, míg a hallgatókfennmaradó 52%-a az ország különböző megyéiből érkeztek. Különböző megyékbőlérkező hallgatók létszám megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:

14


62

99

162

257

6

97 90

143 148170

98 105

54

115 110

137

75

133 130

0

50

100

150

200

250

300B

ács-

Kis

kun

Bar

anya

Bék

és

Bor

sod-

Aba

új-Z

empl

én

Cso

ngrá

d

Fejé

r

Győ

r-M

oson

-Sop

ron

Győ

r-So

pron

Haj

dú-B

ihar

Hev

es

Jász

-Nag

ykun

-Szo

lnok

Kom

árom

-Esz

terg

om

Nóg

rád

Som

ogy

Szab

olcs

-Sza

tmár

-Ber

eg

Toln

a

Vas

Vesz

prém Za

la

A nagyszámú vidéki hallgató jelentkezésében szerepet játszik az intézményekmáshol meg nem található képzési ajánlata.

A növekvő igényeket bizonyítják a túljelentkezési adatok is. A nappali tagozat,államilag finanszírozott főiskolai szintű alapképzésre, első és további helyekrejelentkezettek aránya a felvehetőkhöz viszonyítva:

Jelentkezőkszáma

Felvett hallgatókszáma Túljelentkezés

Biztonságtechnikai szak 284 111 256%

Gépészmérnöki szak 693 232 299%

Informatikus közgazdász szak 407 106 384%

Műszaki menedzser szak 838 404 207%

Villamosmérnöki szak 1495 711 210%

Műszaki informatikai szak 1605 294 546%

Könnyűipari mérnöki szak 584 338 173%

15


Európai dimenzióban elemezve a Főiskola helyzetét arra kell számítani, hogy azEurópai Uniós teljes tagságot biztosító 2004. május 1-ét követően végzett hallgatóinkkülföldön is keresettek lesznek. A Főiskola felkészülését, beilleszkedését segíti aTEMPUS, ERASMUS, LEONARDÓ, CEEPUS programokban való részvétel, illetvekétoldalú szerződéses kapcsolatok.

A főiskolánkra jelentkezettek között a legnagyobb, mintegy 67 %-ot (2002-ben57 %-ot) a nappali tagozaton továbbtanulni vágyók tették ki. Jelentős a levelező és atávoktatási szakok iránt érdeklődők száma:

BMF jelentkezők megoszlása tagozatok szerint 2003.

Esti5%

Távoktatás9%

Levelező19%

Nappali67%

Nappali Levelező Távoktatás Esti

Idén is egységesen július 22-én került sor az intézményekben működő szakokfelvételi ponthatárainak meghatározására. Az egyes szakok ponthatárát általában azírásbelin elért, illetve hozott pontok, valamint az adott szakra felvehető hallgatókszáma határozza meg.

16


BMF Felvételi adatok összehasonlítása 2003.

2046

24812426

2935

1189

461

1435

1092

739 712

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

BGK KGK KVK NIK RKK

Jelentkezés Felvettek

Az összes jelentkezés alapján jelentősen nőtt az érdeklődés a gépészmérnökikar-, és az informatika kar képzési programjai iránt, közel azonos számbanjelentkeztek a középiskolát végzettek a villamosmérnöki és a könnyűipari mérnökikar szakaira (főiskolai átlag alatti érdeklődés mutatkozik a könnyűipari karon), scsökkent a felvételi kérelmet benyújtók száma – az elmúlt évi kiugró adatokhozviszonyítva a gazdasági karon.

A felsőfokú szakképzés országosan meghirdetett 5500 helyére a 6000 jelentkezőkközül mindössze 3000 hallgatót vettek fel. Ez a tendencia érvényesül főiskolánkon is.A meghirdetett 435 helyre 334 fő jelentkezett, s 149 hallgató került felvételre az elsőkörben.

A felvételi ponthatárok terén idén érdekes folyamatot lehet tapasztalni: az elmúltévihez képest - a könnyűipari mérnöki szak kivételével – csökkentek a felvételipontszámok a nappali államilag finanszírozott alapképzés szakjainál. A felvételiponthatárok változása a következőképpen alakult:

17


693

881

190 175

306

468

214249

165

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

BMF BGK

BME GÉK

DE MFK DF

KF MFK

ME GÉK

PTE P

MMFK

SZIE G

ÉK

VE MK

INTÉZMÉNYEK JELENTKEZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSAGÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK

2003.(ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÚ)

18


1495

82

183 276 204 236

1075

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

BMF KVK

DE MFK

ME GÉK

PTE PMMFK

VE MK

ZMNE BKMFK

BME VIK

INTÉZMÉNYEK JELENTKEZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSAVILLAMOSMÉRNÖK SZAK


19


1605

656

238

680550

849

347

639

904

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

BMF NIK

KF GAMFK

ME GÉK

PTE PMMFK

VE MK

GDF

PPKE ITK DF

BME VIK

INTÉZMÉNYEK JELENTKEZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSAMŰSZAKI INFORMATIKA SZAK


407 428

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

BMF KGK GDF

INTÉZMÉNYEK JELENTKEZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSAKÖZGAZDÁSZ INFORMATIKUS SZAK


20


838

333

231 254174

148213

575

239

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

BMF KGK

DE MFK DF

KF MFK

ME GÉK

SZIE GÉK

VE MK

BME GTK

SZIE YMMFK

INTÉZMÉNYEK JELENTKEZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSAMŰSZAKI MENEDZSER SZAK


10039

4272

12251

5124

11159

5038

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

2001. 2002. 2003.

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐ HALLGATÓK SZÁMA

2001-2003.

JELENTKEZŐK ELSŐ HELYEN JELENTKEZŐK

21


BMF JELENTKEZŐK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA KARONKÉNT2001-2003.

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

2001. 2002. 2003.

BGK

KVK

KGK

NIK

RKK

Az államilag finanszírozott, nappali alapképzés adatait elemezve a ponthatárok akövetkezők szerint változtak:

gazdasági informatika 101

müszaki informatika 98

müszaki menedzser 81

gépészmérnöki 75

biztonságtechnikai 74

villamosmérnöki 72

könnyűipari mérnöki 72

villamos mérnökasszisztens 88

gépipari mérnökasszisztens 72

könnyűipari mérnökasszisztens 72

22


5.3. Nyílt Napok a Budapesti Műszaki Főiskolán

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ismételten megrendezésre kerül atöbb mint 12.000 hallgató képzését folytató Budapesti Műszaki Főiskola"Nyílt Napok" programsorozata, melyhez kötődően intézményünkben az alábbiidőpontokban és helyszíneken bemutatókkal várjuk a pályaválasztás előtt állódiákokat.

KAR MEGNEVEZÉSE, HELYSZÍN DÁTUMIDŐ-PONT

TÉMAKÖR

Bánki Donát GépészmérnökiFőiskolai Kar

Bp. VIII. Népszínház u. 8.

2003. október 28. 1000

1300

Tájékoztató abudapesti, vidékiérdeklődők részére

2004. január 20. 1000

1300

Tájékoztató abudapesti,vidéki érdeklődőkrészére

Kandó Kálmán VillamosmérnökiFőiskolai Kar

Bp. VIII. Tavaszmező u. 17.Bp. VIII. Nagyszombat u. 19.

2003. október 29. 1000

1300

2004. január 21. 1000

1300

Általános tájékoztató,laborok megtekintése

Kandó Kálmán VillamosmérnökiFőiskolai Kar

Számítógéptechnikai Intézet

Székesfehérvár, Budai út 45.

2004. január 22. 1000 Általános tájékoztató,laborok megtekintése

Keleti Károly GazdaságiFőiskolai Kar

Bp. VIII. Tavaszmező u. 17.

2003. október 30. 1300

2004. január 22. 1000

Műszaki menedzserszak,Informatikusközgazdász szakbemutatkozása

Neumann János InformatikaiFőiskolai Kar

Bp. III. Nagyszombat u. 19.

2003. október 18. 1000

2004. január 19. 1000Bemutatkozás éslaborok megtekintése

Rejtő Sándor Könnyűipari MérnökiFőiskolai Kar

Bp. III. Doberdó út 6.

2003. november 7. 1000

2004. január 23. 1000

Általános tájékoztató budapesti,vidéki érdeklődőkrészére

A „Nyílt Napok” keretében az érdeklődők tájékoztatást kapnak az országlegnagyobb műszaki főiskolája, a Budapesti Műszaki Főiskola karainak képzési

23


programjáról, a felvételi rendszerről, s a fentieknek megfelelően laborlátogatásokkeretében betekintést nyernek a szakirányú képzésbe.

5.4. Kiállításunk EDUCATIO 2003. rendezvényen

Az EDUCATIO a magyar oktatáslegnagyobb és legrangosabb, éves,szakmai seregszemléje. Több száz kiállító– köztük valamennyi magyar egyetem ésfőiskola – képviseli a hazai közép- ésfelsőoktatást, a taneszközgyártást, atankönyvkiadást, a szakképzést, anyelvoktatást, a minőségbiztosítást. Alátogatók a kiállítási standok mellettszakmai előadásokon és prezentációkonismerkedhetnek az oktatás jelenével ésjövőjével.

Az EDUCATIO 2003. november 27. és 30. között, a Budapesti Vásárközpont”A” pavilonjában, 20.000 m2-en kerül megrendezésre. A kiállítás minden belépőszámára ingyenes és minden nap 10-től 17 óráig tart nyitva.

24


A rendezvényen a Budapesti MűszakiFőiskola 6 standdal képviselteti magát, ésa helyszínen személyesen lehetoktatóinktól és hallgatóinktól információtkérni a felvételi és képzési rendszerről, ahallgatóknak nyújtott ösztöndíjakról, anyelvtanulási lehetőségekről, a kollégiumielhelyezésről és persze a diploma utánikilátásokról.

A kiállítás időtartama alatt várhatóannovember 28-án pénteken átfogó,tájékoztató előadásokat hallgathatnak meg

a főiskola öt karának képviselőitől, az előzetes tervek szerint a következőképpen:1. Bemutatkozik a Budapesti Műszaki Főiskola

előadója: Dr. Gáti József - főtitkár2. A Bánki Donát Gépészmérnöki karon folyó képzések

előadója: Dr. Horváth Sándor – főigazgatóhelyettestémája: a gépészmérnöki karon folyó képzéseink

3. A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar bemutatkozikelőadója: Dr. Temesvári Zsolt - főiskolai docens, intézetigazgató, kari PR vezetőtémája: szakok, szakirányok, oktatási szintek a Kandó karon

4. A Keleti Károly Gazasági Kar képzési szintjeielőadója: Dr. Bartos István - kari hivatalvezetőtémája: a gazdasági karon található szakok, szakirányok, képzések ismertetése

5. Műszaki informatika szak a BMF Neumann János Informatikai karánelőadója: Sergyán Szabolcs - kari hivatalvezető

témája: a műszaki informatikus képzés bemutatása6. A Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar bemutatkozása

előadója: Dr. Koczor Zoltán - kari főigazgatóhelyettestémája: a könnyűipari kar képzési szintjei

25


6. Felvétel a Budapesti Műszaki főiskolára

A pályaválasztó fiatalok és a másoddiplomás képzés iránt érdeklődők mindenévben számos kiadványból szerezhetnek információt a továbbtanulást illetően. Hírtadnak a lehetőségekről a napilapok, az intézményi kiadványok, s a közeljövőbenmegjelenő „Mit kínál a magyar felsőoktatás” honlapon is. A felvételizők számáraigen fontos adatokat tartalmaz az Oktatási Minisztérium által évente kiadásra kerülő„Felsőoktatási felvételi tájékoztató”, mely decembertől a könyvesboltokbankapható. A felvételi vizsgán való helytállást könnyíti meg a decemberben megjelenő„Felsőoktatási felvételi feladatok és vizsgakövetelmények” című tájékoztató is, amelya korábbi évek felvételi feladatsorait és azok megoldásait tartalmazza.

6.1. A felvételi eljárási rendA jelentkezés és a felvétel szakra, tagozatra és képzési formára történik az OM

által kiadott jelentkezési lapnak beadásával, amelyek beérkezési határideje március1. A felvételre jelentkezőket szakonként, tagozatonként és képzési formánkéntegységes rangsorba kell állítani. A Főiskolai Tanács által meghatározottlétszámkeretek kitöltése a rangsor alapján csökkenő pontszámérték szerint történikA rangsorolás a 120 pontos értékelési rendszerben folyik. A főiskolára felvételt lehetnyerni:

tanulmányi, szakmai versenyhelyezések, középiskolai tanulmányi eredmények, felvételi vizsgán elért eredmények, felsőfokú végzettség alapján.

Nem vehető fel az a jelentkező, aki az adott szakon, tagozaton, képzési formábanalkalmazott pontszámítási rendszerben nem éri el a többletpontok nélkül számítottmaximális pontok 60 %-át (72 pont).

6.2. VizsgamentességA Budapesti Műszaki Főiskolára vizsgamentességgel felvételt nyernek: azok, akik az OKTV-n a felvételi tantárgyakból a Felsőoktatási Felvételi

Tájékoztatóban az oktatási miniszter ajánlásaként felsorolt, illetve az OSZTV-n aszakiránynak megfelelő területen 1-5. helyezést értek el. Az egyéb versenyeken,vetélkedőkön felvételi tantárgyból (illetve szakmaterületen) elért eredményminiszteri ajánlásban szereplő helyezésig szintén a jelentkező felvételétbiztosítja;

az Országos Ifjúsági Innovációs Verseny 1-7. helyezettjei egyéni kategóriában;

a nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkezők, ha érettségivizsgájuk az egyik felvételi tárgyból felsőfokú, a másikból pedig legalábbközépfokú minősítésű;

a versenyhelyezéseket, a megszerzést követő három éven át vesszükfigyelembe;

26


teljes felvételi mentesség illeti meg az olimpiai bajnokokat a versenyt követő 5. évvégéig egy alkalommal

ha a fogyatékossággal élő jelentkezőt középiskolai tanulmányai soránmentesítették az idegen nyelv vagy más érettségi tantárgy alól, illetveengedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, amentesítést a felvételi eljárásban is biztosítani kell, ha ezt a hallgató a felvételieljárás alkalmával igazolja.

6.3. Rangsorolás a középiskolai eredmények alapjánHozott pontok, amelyeket a középiskolai osztályzatok alapján határozzák meg,

értéke maximum 60 pont lehet. Középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak hazai

eredményekből és csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint:- öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom (vagy nemzetiségi nyelv és

irodalom), a történelem, a matematika, egy választott tantárgy, valamintegy választott idegen nyelv utolsó – tanult – két év év végi érdemjegyeinekösszege, valamint

- az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve. Amennyiben a jelentkezőnek az előző bekezdésben felsorolt tantárgyak

valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett – a felvételizőválasztása szerint – egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elértosztályzatai is figyelembe vehetők.

A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatotttanulmányok esetén – a felvételiző választása szerint – egy, legalább két évigtanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozótárgy is figyelembe vehető.

Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente akét osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kellfelkerekíteni.

A hozott pontokat a középiskolai eredmények alapján az érettségi évét követőnegyedik évtől kezdődően nem lehet számolni.

Külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok soránszerzett osztályzatokat hozott pontként nem lehet figyelembe venni.

27

TANTÁRGY OSZTÁLYZATOK

ÖSSZEGE

MAXIMÁLIS

PONTSZÁM

Magyar nyelv és irodalom átlaga 2x5 10

Történelem 2x5 10

Matematika 2X5 10

Egy választott tantárgy 2x5 10

Egy választott idegen nyelv 2x5 10

Az érettségi érdemjegyek átlagánakkétszerese egész számra kerekítve 2x5 10


A 120 pontos rendszerben az összpontszámot a fenti osztályzatok összegénekkétszerese adja. (2X60 pont=120 pont).

6.4. Rangsorolás felvételi vizsgán elért eredmények alapján

A felvételi vizsga általában írásban történik. A felvételi vizsga tárgyai: a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a biztonságtechnikai szakokon:

- matematika közös érettségi-felvételi írásbeli- fizika közös érettségi-felvételi írásbeli

a könnyűipari mérnöki szakon:- matematika közös érettségi-felvételi írásbeli- fizika vagy kémia közös érettségi-felvételi írásbeli

a műszaki menedzser és a informatikus közgazdász szakon:- matematika közös érettségi-felvételi írásbeli- történelem vagy közgazdaságtan egységes felvételi írásbeli

a műszaki informatikai szakon:- matematika közös érettségi-felvételi írásbeli- fizika vagy számítástechnika vagy programozási ismeretek egységes

felvételi írásbeliAz írásbeli vizsgadolgozat pontszámát (amely maximum 100 dolgozat pont lehet)

a következőképp számítják át felvételi pontra: Ha az adott tárgy írásbeli vizsgáján elért pontszám < 90,

a tantárgy felvételi pontszáma 23

X az írásbelin elért pontszám.

Ha az adott tárgy írásbeli vizsgáján elért pontszám ≥ 90, a tantárgy felvételipontszáma = 60 pont.

Az összes pontszám a két felvételi tárgyból így kiszámított pontok összege: (2X60pont = 120 pont).

A felsőfokú szakképzésre jelentkezők összpontszáma az érettségi évében és azazt követő 5 évben a hozott pontok duplázásával kerül kiszámításra. A korábbanérettségizők esetében a felvételi beszélgetésen szerzett pontokat megduplázzuk.

A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezésesetén – az alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyagabeszámítható – vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontszámot ebben az esetben aképzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24-szereseként kell meghatározni.

28


6.5. Költségtérítéses képzés

A költségtérítéses képzésre jelentkezők összpontszáma a középiskolából hozott(maximum 60 pont) kétszerese vagy a középiskolából hozott (maximum 60 pont) ésa felvételi beszélgetésen szerzett (maximum 60 pont) pontok összege vagy afelvételi beszélgetésen (felvételi vizsgán) szerzett pontok kétszerese (a karokdöntésétől függően). A középiskolai eredményeket az érettségi évében és az aztkövető 5 évben vesszük figyelembe. A korábban érettségizők esetében a felvételibeszélgetésen szerzett pontokat megduplázzuk.

Az előző pontban megfogalmazott felvételi pontszámítás vonatkozik azonköltségtérítéses képzésekre, amelyek kizárólag ilyen formában kerültekmeghirdetésre (pl.: távoktatás, levelező gépészmérnöki stb.), továbbá vonatkozikazon költségtérítéses képzésekre is, amelyeken az állami finanszírozású képzésmellett költségtérítéses képzésre is lehet jelentkezni (pl.: nappali tagozatvillamosmérnök szak, ÁIFSZ).

6.6. Rangsorolás korábban megszerzett felsőfokú végzettség alapján

A felsőfokú oklevéllel rendelkező jelentkezők összpontszámát (120 pont) akövetkező módon kell meghatározni: maximum 60 pont érhető el az oklevél átlagának 12-szeres szorzatával (egész

számra kerekítve) szakmai beszélgetésen vesznek részt, ahol további 60 pont szerezhető.

Felsőfokú végzettségűek csak költségtérítéses képzésben nyernek felvételtdiplomájuk alapján. A tárgyévben diplomázók felvétele a diploma bemutatásáigfeltételes.

29


6.7. Többletpontok

Az alábbiakban felsorolt többletpontok a 120 pontos értékelési rendszerbenmeghatározott eredményhez adódnak hozzá (azoknál, akiknél az összpontszámlegalább 72 pont). Különleges teljesítményért az alábbi többletpontok adhatók:

egy államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért legfeljebb 5 pont- alapfokú C típusú nyelvvizsgáért 1 pont- középfokú A vagy B típusú nyelvvizsgáért 2 pont- középfokú C típusú nyelvvizsgáért 3 pont- felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsgáért 4 pont- felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 5 pont

az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő felsőfokúszakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért3 pont.

olimpiai sportágban az országos, illetve olimpiai, világ- és Európa-bajnokságonelért legalább 3. helyezésért 3 pont.

A Budapesti Műszaki Főiskola Nyílt Napján és Oktatási Börzéjén a TanulmányiOsztályok munkatársai a felvételi eljárással kapcsolatos kérdéseire örömmelválaszolnak.

30

Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar

7. Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar

7.1. A kar bemutatásaA Magyar Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról hozott

1999. évi LII. törvényének megfelelően a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a KandóKálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola integrációjával2000. január 1-jével megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola, melynek egyik kara aBánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, ahol az oktatás gépészmérnöki,mérnöktanári, biztonságtechnikai, valamint műszaki szakoktató szakon folyik.A nappali képzés időtartama általában 6 félév, a biztonságtechnika szakon 7 félév,a mérnöktanár szakon 8 félév. A mérnökasszisztens képzés 4 féléves.

A Gépészmérnöki Kar elismert szakemberei révén arra törekszik, hogy olyanmagas szintű főiskolai képzés valósuljon meg, amely rugalmasan igazodika gazdasági fejlődéshez és hogy szakmai súlyának megfelelő hiteles képviseletelegyen a felsőoktatás, a kutatás–fejlesztés hazai és nemzetközi irányításábanés szervezésében.

Az integrációt követően a Kar oktatási, valamint kutató-fejlesztő tevékenységétintézeti keretekben látja el, melyek munkáját segíti a Kari Hivatal (TanulmányiOsztály, Gazdasági Csoport, Igazgatási Csoport), és támogatja a Főiskola MűszakiGazdasági Főigazgatósága. A művelt tudományterület szakirodalmidokumentumaihoz hozzáférhetőséget a telephelyi könyvtár biztosítja. A vidékihallgatók elhelyezését a Főiskola Kollégiumai szolgálják.

Az oktatói állomány létszáma 58 fő, melyből 2 egyetemi és 10 főiskolai tanárvezetésével folyik a szakterületi képzés, a fiatal oktatók tevékenységénekkoordinálása. Az oktatók közül 10 fő PhD, CsC, illetve Dr. tudományos fokozattal,24 fő dr. univ. címmel rendelkezik és 5 fiatal oktató vesz részt PhD képzésben.

7.2.Képzési kínálatunk (a mérnöki szakokon)Gépészmérnöki szak:

Autótechnika szakirányCAD/CAM szakirányGépszerkesztő-tervező szakirányÜzemeltető szakirányGépész-villamos szakirány (angol nyelven):Integrated Engineering Course

Biztonságtechnikai mérnöki szakBiztonságtechnika szakirány Biztonságszervező szakirány

Mérnöktanár szakBiztonságtechnikai mérnök szakos tanárGépészmérnök szakos tanárKönnyűipari mérnök szakos tanárMűszaki informatika szakos mérnöktanárMűszaki menedzser szakos tanár

31


A mérnöki szakokon kívül indítunk 2 éves Gépipari mérnökasszisztens szakot is,melynek sikeres elvégzése után, továbbtanulás esetén 60 kreditet a főiskolaiképzésbe beszámítunk.

A képzés nappali és levelező formában történik, a levelező képzés idejea nappalihoz képest általában 2 félévvel több.

7.3. Információk az intézetekrőlA gépészmérnöki szak CAD/CAM szakirányt gondozó Anyagtudományi

és Gyártástechnológiai Intézetében - a tudományterületi tagozódásnakmegfelelően - két intézeti tanszék tevékenykedik. Az Anyag- és AlakítástechnológiaTanszék oktatási tevékenysége az anyagtudomány, a kötés- és alakítástechnológia,az alakítástechnológia és gépei, az anyagtechnológiák számítógépes tervezése stb.területére terjed ki. Kutatási területei közül kiemelhető a kvantitatív metallográfia,a kristályosodási folyamatok vizsgálata, az anyagvizsgálati célú eszközök fejlesztéseés gyártása, a fémtani, hőkezelési és hegesztési folyamatok számítógépestervezése témakörök. A Gépgyártástechnológiai Tanszék a gyártástechnológia,a gyártóberendezések és – rendszerek, minőség-ellenőrzés, CAD/CAM modellezés,forgácsoló technológiák számítógépes tervezése stb. tárgyakból készíti fela mérnökhallgatókat. A tanszék a termékmodellezés, a forgácsolószerszámokminősítése, a felületi topográfia 3D elemzése, a technológiai folyamatokmodellezése területén fejt ki kutató-fejlesztő tevékenységet.

A Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet a biztonságtechnikai szak,valamint a gépészmérnök szak gépszerkesztő-tervező szakirány oktatásáért felel.Oktatott fő tantárgycsoportok: géprajz-gépelemek, mérnöki kommunikáció,mechanika, gépszerkezettan, mechanizmusok elmélete stb. Kutatási profilja amechanizmusok kinematikai vizsgálatára, a robotok biztonságtechnikájára, a CADtervezési módszerekre, a többrétegű szendvicsszerkezetek stabilitására terjed ki.

A Gépészeti és Rendszertechnikai Intézet a gépészmérnöki szak autótechnikaés üzemeltető szakirányának gondozója. Az intézet szakterülete többek között azanyagmozgatási rendszerek, a belsőégésű motorok, a gépjármű diagnosztika, akörnyezetvédelem, a járműelektronika, a mechatronika, az irányítástechnika,logisztika tárgyak oktatására terjed ki. Kutatási területén robotvizsgáló rendszerek,gépészeti automatizálás, manipulációs rendszerek, gépjármű diagnosztika,rezgéselemzés témakörökben végez K+F tevékenységet.

A Mérnökpedagógiai Intézet a főiskola műszaki alapszakjaihoz kapcsolódva amérnöktanári szak, valamint a mérnökasszisztens képzéshez kapcsolódva aműszaki szakoktató és a kiegészítő mérnöktanár szak képzését irányítja. Az oktatotttárgyak körébe a didaktika, a kommunikáció, a neveléstan, a módszertan, azoktatástechnológia, a pszichológia, a multimédia stb. tartozik. Az intézet kutató-fejlesztő tevékenysége többek között a műszaki pedagógusképzés összehasonlítóvizsgálatára, az algoritmikus gondolkodás területére, oktatás-módszertanikérdésekre, a felnőttoktatás kérdéseire, összehasonlító tantervelemzésekre irányul.

32


7.4. A hallgatói tanácsadók adataiDr. Sipos SándorAnyagtudományi és Gyártástechnológiai IntézetGépgyártástechnológiai Tanszék210-1449 vagy 210-1450/126, 277, [email protected]ács TündeAnyagtudományi és Gyártástechnológiai IntézetAnyag- és Alakítástechnológiai Tanszék314-1438 vagy 210-1450/115, [email protected]. Kégl TiborGépészeti és Rendszertechnikai Intézet210-1472 vagy 210-1450 /123, 151, [email protected] IstvánGépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet333-1500, 313-8401 vagy 210-1450/157, 113, [email protected]ártyás GyulaMérnökpedagógiai Intézet334-7035, 210-9150 vagy 210-1450/225, 189, [email protected]

7.5. A szakok bemutatásaGépészmérnöki szak Autótechnika szakirány

Egyre jobban szaporodnak azok a munkahelyek, amelyek akár munkatársként,akár tulajdonosként az Autótechnika szakirányon végzett hallgatóinknak perspektívátjelenthetnek.

A szak képzési célja, hogy a végzett gépészmérnökök képesek legyenek olyanfeladatok átfogó megoldására, ahol a gépjárműtechnikai szakterület gyakorlatieredményeinek és módszereinek színvonalas bevezetését el tudják látni és ígyalkalmasak a szükséges gyakorlat megszerzését követően~ a szakmában használatos gépészeti berendezések tervezésére, üzemeltetésére

és fenntartására,

~ technológiai feladatok tervezésére és alkalmazására,

~ szerviz munkák szervezésére és irányítására,

~ szakismeretek átadására,

~ a gyakorlathoz tartozó műszaki fejlesztés, tervezés részfeladatainakmegoldására.

A szakon a gépjárművek szerkezetének minden részletére kiterjedő elméletivizsgálatán kívül lehetőség van a korszerű eszközökkel felszerelt laborokban agyakorlati eredmények és diagnosztikai eljárások megismerésére, illetvereprodukálására. A szakirány hallgatói tanulmányaik során olyan tárgyakat isfelvehetnek, mint pl. Gépjárműszakértői ismeretek, Motorkerékpár szerkezetek,Korszerű diagnosztika, Környezetvédelem, vagy Közlekedési balesetelemzés.

33


CAD/CAM szakirányA képzés célja az, hogy a szakirányon végzett gépészmérnökök képesek legyenek

bekapcsolódni napjaink számítógépes módszereken alapuló mérnöki munkájába,ismerjék meg és eredményesen használják fel annak rohamosan bővülőeszközrendszerét. Olyan szakemberek képzésére törekszünk, akik egyaránt jártasaka technológiai eljárások kiválasztásában és megtervezésében, valamint a mérnökimunka korszerű módszereinek és eszközeinek alkalmazása területén.

A szakirányon végzett hallgatók nagy szakértelemmel és biztonsággal, széleskörben és eredményesen képesek alkalmazni a számítógépes tervezőrendszereketa termékek előállításánál (azaz a tervezés, a szerkesztés, a fejlesztés és a gyártásvalamennyi fázisában), valamint a beszerzésben és az értékesítésben.

Az oktatási program célul tűzi ki továbbá olyan újszerű szemlélet ésgondolkodásmód, valamint munkakultúra kialakítását, amely révén a hallgatókképesek lesznek mind a termékfejlesztési módszerek és technikák alkotó módonvaló alkalmazására, mind pedig a termelés számítógéppel támogatott tervezésére, agyártási folyamatok előkészítésére és végrehajtásának irányítására.

A képzés jártasságot nyújt az alakító és forgácsolótechnológiai eljárások, akorszerű gyártóberendezések és gyártóeszközök számítógéppel segítetttervezésében, kiválasztásában, valamint a különböző integráltsági szintűgyártórendszerek üzemeltetésében és felügyeletében. A termelési folyamatravonatkozó kellő mélységű ismeretek révén hallgatóink alkalmassá válnak a vállalatiminőségügy feladatainak megoldására, a gépipari termékek minőségének tervezéseés fejlesztése, valamint a minőségbiztosítás területén alkalmazott újszerű módszerekés technikák felhasználására.A végzett hallgató képes lesz a gépipari vállalatok és vállalkozások technológiaiszempontú fejlesztéseinek kidolgozására, alternatív variánsok kialakítására illetveazok minőségi és gazdasági szempontú elemzésére, továbbá a vállalat (vagyvállalkozás) szerteágazó tevékenységének összehangolására és irányítására.Gépszerkesztő-tervező szakirány

A gépszerkesztő-tervező szakirányú képzés célkitűzése a gazdálkodó szervezetekszámára olyan természettudományos és műszaki elméleti, valamint üzemi gyakorlatiismeretekkel, tervezői alkotókészséggel rendelkező gépészmérnökök képzése, akikképesek a gyakorlatban előforduló konstrukciók korszerűsítési, fejlesztési, tervezésifeladatok felismerésére, feltárására és megoldására, a korszerű anyagok,technológiák, szerkezetek és tervezési módszerek alkalmazásával.

A tervezői tevékenység a műszaki gondolat felvetésétől az előállított termék(eszköz, gép, berendezés, létesítmény stb.) használatba adásáig tart, bár a tervezőszerepe nem mindig azonos mértékű. A megtervezett és a tervek alapján előállítottipari termékekkel szemben négy alapvető követelményt állítunk, ezek: a műszaki (atermék legyen alkalmas feladatának ellátására), az ergonómiai (a termékkényelmesen és biztonságosan legyen felhasználható), az esztétikai (a termékkeltsen kellemes érzelmi reakciót) és a gazdaságossági (a termék legyengazdaságosan gyártható és eladható) követelmények. A feladatok optimálismegoldására kell felkészíteni a gépszerkesztő-tervező mérnököket, illetve ezekoktatására a mérnöktanárokat.

34


A hallgatók széleskörű ismereteket kapnak a tervezéshez szükséges műszakikommunikáció és az információs technológia ismeretköréből. A műszakikommunikáció végigkíséri a tervezési folyamatot az ötlet megjelenésétől agyártástervezésen át egészen a termék megjelenéséig és forgalmazásáig. Korszerűterméket csak korszerű módszerekkel lehet előállítani, ezért kell megismerkedni ahallgatóknak a számítógéppel segített tervezés (CAD technika) alapjaival, valamint akonstrukciós tervezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel.Üzemeltető szakirány

A képzés célja ipari cégek részére olyan mérnökök képzése, akik az általánostechnológiai folyamatok ismerete mellett képesek ellátni az alkalmazottmegmunkálógépek, erőgépek, hőtechnikai berendezések, emelő-, szállító- ésanyagmozgató gépek, villamos hajtások, ipari robotok üzembe helyezésének,üzemeltetésének és felújításának feladatait és ezek rendszerben történőgazdaságos üzemvitelét is.

Az oktatott tantárgyak a gépészeti gyakorlatban előforduló legfontosabb gépekkel,azok működési elveivel, kiválasztási szempontjaival, telepítési, üzemviteli,szabályozási és illesztési kérdéseivel foglalkoznak.

Kitüntetett figyelmet fordítunk a gépek és alkatrészeik tönkremenetelénekvizsgálatára, a modern diagnosztikai eljárásokra és az üzemeltető mérnökökszámára különösen fontos különböző fenntartási rendszerek ismeretére.

A hallgatók egyéni szakmai érdeklődésének jobb kielégítése érdekében olyanblokkokat építettünk be, amelyekben lehetőség nyílik más kapcsolódó szakterületekismereteinek elsajátítására.

Gépész-villamos szakirány (angol nyelven folyó képzés): Integrated EngineeringCourse

Ma már alig van olyan gép, amelynek ne lennének elektromos vagy elektronikusrészei. A képzésben részt vevők a gépészet és az elektronika legfontosabbismereteit sajátítják el annak érdekében, hogy a két szakma határterületén tudjanakeredményesen dolgozni. Ezzel a képesítéssel elsősorban a műszer- ésméréstechnika, számítógéppel segített tervezés, NC-megmunkálás, bonyolultgépészeti rendszerek irányítása témakörökben lesznek lényegesen otthonosabbak,mintha a két szak bármelyikét sajátították volna el. A végzett hallgatókelhelyezkedési esélyeit tovább növelik az informatika és a vállalatirányítás területéna képzés során szerzett ismereteik, valamint a felhalmozódó több ezer szavas angolszakmai szókincs, amit semmilyen nyelvtanfolyamon nem lehet elsajátítani. Akülkapcsolatokat ápoló hazai vállalkozások és a külföldiek által itthon alapított cégek1996 óta előszeretettel várják hallgatóinkat, akik ezen a képzésen végeztek.

Az oktatás stílusa eltér a hagyományos magyar oktatástól. Nemcsak abban, hogy aképzés angol nyelven folyik, hanem a tanterv felépítésében, a tananyag tantárgyakrabontásában és az oktatás gyakorlatiasságában is. A tanterv úgy épül fel, hogy azalapvető ismeretek a képzés folyamán többször felidéződnek, mindig újmegvilágításban és a további kapcsolódó ismeretekkel bővülve. Különleges ahallgatói projektekre alapozott oktatási módszer is. A másodéves hallgatók márolyan komplex tervezési-gyártási feladatot oldanak meg, amely valamilyenelektromos elven működő elemeket is tartalmazó gépészeti objektum vezérlésénekprogramozását is tartalmazza.

35


A Budapesti Műszaki Főiskola két elődintézménye, a Bánki Donát MűszakiFőiskola és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola a Nottingham Trent University-velegyüttműködve 1993-ban közösen indította ezt a szakirányt. Az angol egyetem atantervet az Angol Mérnöki Kamara és számos vezető iparvállalat támogatásávaldolgozta ki. A 2001-ig tartó európai közösségi együttműködés (TEMPUS) programkeretében a teljes oktatási anyagot átadta a két főiskolának, és folyamatosanellenőrizte az oktatás minőségét. Ez idő alatt a két főiskola az oktatási anyagottovábbfejlesztette és adaptálta a hazai igényeknek megfelelően.

Jóllehet ez a képzés külföldi hallgatók részére 1500.-EUR/félév tandíj ellenébenvehető igénybe, magyar hallgatóinknak szinte ingyenes: csupán idegennyelviszakképzési hozzájárulást kel fizetniük.

Biztonságtechnikai mérnöki szakA technika fejlettsége, bonyolultsága és esetenként veszélyessé válása, az ember

testi és lelki egészségének védelme, biztonságos munkakörülményeklétrehozásának fokozódó szükségessége, a személy-, vagyon- éseszközvédelemmel, a munkavédelemmel és tűzvédelemmel, az időnként jelentkezőkatasztrófa-elhárítással kapcsolatos műszaki problémák megoldása aszakemberekben felkeltette - egy Magyarországon még újdonságnak számító -komplex Biztonságtechnikai szak alapításának gondolatát.

A szak képzési célja olyan biztonságtechnikai mérnökök kibocsátása, akik amérnökképzés általános céljaival összhangban, természettudományos, műszaki,gazdasági, szervezési és jogi ismereteinkre támaszkodva képesek~ a vagyon- és személyvédelemmel kapcsolatos műszaki (elektrotechnikai,

gépészeti) és szervezési problémák felismerésére és megoldására, a végrehajtásirányítására;

~ tűz, valamint ipari baleset során az elsődleges beavatkozási feladatok ellátására;~ az adatbiztonság, adatvédelem (információvédelem), továbbá az

elektromágneses kompatibilitás (zavarszűrés) feladatainak megoldására;

~ a biztosítási kockázatok felmérésére;

~ a rendkívüli események (baleset, tűz, katasztrófa) során keletkező károkfelmérésére, értékbecslésére, az ezzel kapcsolatos biztosítási, adó- és pénzügyifeladatok kezelésére;

~ bankoknak, biztosítótársaságoknak, a polgári védelemnek műszaki és szervezésisegítségnyújtásra;

~ vállalkozások területén jelentkező biztonságtechnikai (rendészet-, vagyon- ésszemélyvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi)alapvető feladatok megoldására.

Mérnöktanár szakA piacgazdaságra való áttérés az iparban alapvető szerkezetváltással járt, ami

folyamatos termék- és technológiakorszerűsítést igényel. A gazdasági szervezetek aváltozásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes, magas színvonalon képzettszakembereket várnak. Fontos feladat a munkaerő tömeges képzése, átképzése éstovábbképzése, amelynek megoldásához jó felkészültségű mérnöktanárokra van

36


szükség. Főiskolánk mérnöktanár-képzése a műszaki szakképzés pedagógusainakfelkészítésére szolgál.

A szak képzési célja: a műszaki képzettségre építve az iskolarendszerű ésiskolarendszeren kívüli szakképzésben a hallgató szakirányának megfelelőtantárgyak tanítására (elméleti órák, laboratóriumi és gyakorlati foglalkozásokvezetésére) és önálló, alkotó tanári munkára való felkészítés.A főiskola feladata olyan mérnöktanárok képzése, akik magas szintű általánosműveltség és szakmai felkészültség birtokában, az egyetemes emberi és nemzetiértékeket és erkölcsi normákat tiszteletben tartva, felelősségteljes elhivatottsággalképesek:

~ biztonságtechnikai mérnöki, gépészmérnöki, informatikai mérnöki és könnyűiparimérnöki, illetve műszaki menedzseri feladatokat a legkorszerűbb eljárásokkalmegoldani,

~ a kultúra és a tudomány fejlődésével lépést tartani,

~ magas színvonalú oktató-nevelő munkát végezni,

~ tanítványaik személyiségét, tudását, képességeit fejleszteni, ezáltal választottszakmájukra, illetve a folyamatos önképzésre felkészíteni.

A mérnöktanári szak a következő párosításokban választható:1. Biztonságtechnikai mérnök – mérnöktanár2. Gépészmérnök – mérnöktanár3. Könnyűipari mérnök – mérnöktanár4. Mérnökinformatikus – mérnöktanár5. Műszaki menedzser – mérnöktanár

A biztonságtechnikai mérnök, a könnyűipari mérnök, a műszaki informatika és aműszaki menedzser szakon folytatott tanárképzés szerkezete, arányai, pedagógiaiprogramja a gépészmérnök tanári szakéval azonos. Különbségek a záróvizsgatartalmában mutatkoznak, a szakmai tartalom sajátosságainak megfelelően.

A képzés időtartama 8 félév (gépész, könnyűipari és műszaki informatikaiszakirányon), 9 félév (biztonságtechnikai és műszaki menedzser szakirányon).

A képzésre fordított összes óraszám közel 55%-át tantermi, laboratóriumi ésműhelygyakorlatok alkotják. A tanári szakismeretek összes óraszámának 29%-ábanszakképző iskolákban pedagógiai gyakorlatokra kerül sor.Kiegészítő mérnöktanár szak

A kiegészítő mérnöktanár szak a főiskolai szintű mérnökképzés után távoktatásiformában nyújt mérnöktanár képzést.

A képzés pedagógiai programja, tartalma, arányai és az egyes tanegységekkreditértékei a nappali mérnöktanár-képzéssel megegyeznek.

37


Műszaki szakoktató szakA műszaki szakoktató szak a mérnöktanár-képzés szakterületeivel rokon

szakterületekre terjed ki. A képzés műszaki tartalma a mérnökasszisztens képzésszakmai programjához kötődik.

A szakon végzett hallgatók képesek lesznek alkotó módon közreműködni aziskolarendszerű, illetve a munkaerő-piaci szakképzésben, a munkaerő szakmaiképzésében, átképzésében és továbbképzésében a szakmai gyakorlatok terén.

A képzés időtartama 6 félév.A képzés a műszaki szakmai alapképesítésnek megfelelő szakirányú szakoktatói

képesítést ad, melyet műszaki szakoktatói oklevéllel tanúsít.A tanulmányok során a hallgatók elsajátítják a szakiránynak megfelelő tartalmú

szakmai gyakorlati tantárgyak – orientáló, alapozó, illetve speciális műhelygyakorlatiés laboratóriumi foglalkozások tanításához (tervezés, irányítás, szervezés)szükséges szakértelmet.Gépipari mérnökasszisztens szak

Az Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés a magyar felsőoktatásviszonylag új képzési formája, ugyanakkor számos gazdaságilag fejlett országban arövid ciklusú felsőfokú szakképzésnek már komoly hagyományai vannak. Az ilyentípusú rövid ciklusú szakemberképzés lehetőséget nyújt a gazdaság, amunkaerőpiac változó igényeinek gyors kielégítéséhez, a végzettek számára a jóelhelyezkedés és a továbbtanulás lehetőségét egyaránt biztosítja. Az előzetesfelmérések szerint a hazai ipar is nagy számban igényli ezeket a szakembereket.

A Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kara aGépipari mérnökasszisztens szakon folytat képzést, amely képzés 2 éves, atanulmányaikat sikeresen lezárók felsőfokú szakképzettséget (OKJ 55 5442 01)igazoló oklevelet kapnak. Továbbtanulási szándékuk esetén 60 kredit (a 2 évesképzés gyakorlatilag 1 évnek felel meg) a főiskolai tanulmányokba beszámít, ígybeiratkozhatnak a gépészmérnöki szakra, és újabb 2 év alatt mérnöki okleveletszerezhetnek.

A képzési program az alábbi modulokból épül fel:

~ alapismereti modul

~ közös műszaki modul

~ gépész modul

~ választható szakmai modulok.

38

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar

8. Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar

8.1. A kar bemutatásaA Kar a Budapesti Műszaki Főiskola 2000. január 1-vel történt megalakulásakor a

jogelőd Kandó Kálmán Műszaki Főiskola több évtizedes oktatási - szakmaihagyományaira építve felvette a Kandó Kálmán nevet és folytatja a főiskolai szintűvillamosmérnöki alapképzést, szakirányú továbbképzést (szakmérnöki oklevelet adótovábbképzés) és villamos mérnökasszisztens képzést.

A jogelőd Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1969-ben alakult meg, deiskolatörténete a múlt század végéig visszavezethető, amikor 1898-ban a MagyarKirályi Állami és Órásipari Szakiskola létrejött. A több mint 100 év történetéből ki kellemelni, hogy 1920-ban az iskola neve Magyar Királyi Állami Mechanikai ésElektromosipari Szakiskolára változott és ezzel Magyarországon az első intézményvolt, amelynek nevében az “elektromos” szó is megjelent.

Az iskola a Kandó Kálmán nevet 1942-ben vette fel amikor megnyílt a Tavaszmezőutcai intézmény falai között a villamosipari középiskola.

Az 1969-ben alapított Kandó Főiskola feladata a villamos üzemmérnökök ésműszaki tanárok képzése volt.

A főiskola fennállásának 30 éve alatt folyamatosan bővítette oktatási profilját.A villamosmérnöki képzés mellett 1971-ben megkezdődött az oktatás aSzámítástechnikai szakon, 1987-ben a Műszaki Informatika, 1993-ban a MűszakiMenedzser és a Biztonságtechnika, valamint az angol nyelvű Integrált mérnökszakon. 1998-ban kapta meg a főiskola a Villamos-mérnökasszisztens képzésre aszakindítási engedélyt.

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát a Magyar Akkreditációs Bizottság1998-ban akkreditálta. A Bizottság határozatában a Villamosmérnöki szakot kiválóraminősítette és rövid indoklásában többek között megállapította, hogy “A Szak mindcélkitűzéseiben, mind az 1969. óta folyó oktatási munkában a főiskolai szintűvillamos mérnökképzés gyakorlati eredményeit tekintve mindig korszerű és alaposképzést képvisel. Nemzetközi összehasonlításban is elmondható, hogy a szakonszerzett szakismeret a fejlett országokban is konvertibilis...”

8.2. Képzési kínálataA Kar az alábbi szakokat ill. képzési lehetőségeket kínálja a hallgatóinak:

1. villamosmérnöki szak2. villamos mérnöktanár szak3. villamos mérnökasszisztens képzés

Felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzésére a Karrendszeresen indít szakirányú továbbképzési szakokat (postgraduális képzés).

8.2.1 Villamosmérnök szakKépzési cél:

Villamosmérnökök képzése, akik rendelkeznek a szak gyakorlati műveléséhezszükséges általános műveltséggel, műszaki intelligenciával, természettudományi,humán és gazdasági, illetve műszaki alapismeretekkel.

39


A szakon belül egy szűkebb szakmai területen (ezt nevezzük szakiránynak)elsajátított konkrét gyakorlati módszerek birtokában, illetőleg kellő gyakorlatmegszerzése után alkalmassá válnak mérnöki feladatok megoldására.

A Kandót végzett villamosmérnökök tanulmányaik és egyéni szakmaiérdeklődésüknek megfelelően a (mikro)elektronika, a híradástechnika, a mérés- ésműszertechnika, az automatizálás, a villamosenergetika valamint a számítástechnikaterületén:

~ berendezéseket, rendszereket tervezhetnek,

~ ezek gyártásában bemérő, minősítő, ellenőrző feladatköröket láthatnak el,

~ részt vehetnek üzembehelyezésükbe, üzemeltetésükbe, illetve

~ szervizmérnöki, termékmenedzseri, stb. feladatokat végezhetnek.

Tanulmányok a villamosmérnöki szakon:Az első tanévben minden hallgató azonos alapozó tárgyakat tanul. A második félévvégén villamosságtanból és matematikából kell szigorlatot tenni. Ezek sikeresletétele után a tanulmányok folytatására lehet választani egy szűkebb szakmaiterületet, a szakirányt. A jelenleg választható szakirányok a következők lehetnek:

~ automatizálási,

~ elektronikus eszközök,

~ híradástechnika,

~ műszaki-gazdasági informatika,

~ műszer-automatika,

~ számítástechnika,

~ villamosenergetika.

A szakirányokról bővebb információ a 3. pontban található.A tanulmányok nappali, esti, levelező tagozaton, valamint távoktatási formában

végezhetők el.Kooperatív képzés

A nappali tagozaton a 6 félévet eredményesen befejezett hallgatók pályázhatnak10 hónapos szakmai gyakorlatra a képzést támogató cégeknél. A hét négy napjánmár mérnöki feladatokat ellátó hallgatók egy napot a főiskolán is töltenek, ahol a 7. -8. félévben 150 órás képzésben is részesülnek.

A szakmai gyakorlattal kiegészített képzés illeszkedik a nyugat-európai négyévesműszaki főiskolai oktatáshoz is.Külföldi részképzés

A Kar nemzetközi kapcsolatai lehetővé teszik, hogy a nappali tagozaton tanuló, jóeredményeket elért hallgatók egy, vagy két szemesztert valamelyik külfölditársfőiskolán tanulhassanak.Távoktatás

40


A képzés 8 féléves. Minden hallgató a beiratkozáskor oktatócsomagot kap, melytartalmazza a tankönyveket, jegyzeteket, videókat, tantárgyi követelményeket,beküldendő feladatokat, tanulmányi és vizsgaszabályzatot.

A távoktatási képzési forma olyan hallgatók számára ajánlott, akik képesek akonzulensek (tutorok) és a távoktatási központ segítségével önállóan tanulni. Így aszemélyes találkozók egy-egy oktatási egység alatt lényegesen kevesebbidőtartamra korlátozódnak, mint a levelező oktatás során.

A tanév három részből áll, az őszi és a tavaszi félévekben az elméleti anyagotdolgozzák fel a hallgatók; (félévente 4-5 alkalommal szombatonként személyeskonzultációkon vehetnek részt) a nyári félévben a főiskola laboratóriumaibangyakorlati oktatás folyik.

Az oktatással kapcsolatos ügyintézést a Távoktatási Iroda látja el.

8.2.2 Villamos mérnöktanár szakKépzési cél:

A szak hallgatói a villamosmérnöki ismeretek mellett a műszaki tantárgyak elméletiés gyakorlati oktatásához szükséges elméleti és gyakorlati pedagógiai-módszertanistudiumokat, valamint az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésrevonatkozó szervezési és metodikai ismereteket is elsajátítják. Alap- és középfokúoktatási intézményekben és munkaerőpiaci képzőhelyeken taníthatnak ésalkalmasak a villamosmérnöki és informatikus mérnöki munkakörök betöltésére.Tanulmányok a villamos mérnöktanár szakon:

A villamosmérnök hallgatók a harmadik félévtől választhatják a mérnöktanárképzést is. A második és a harmadik évben - szaktárgyaik tanulása mellett- heti2-3 órában pedagógiai tárgyakat is tanulnak. A 7-8. félévben kizárólag pedagógiaitantárgyakat tanulnak és iskolai gyakorlaton vesznek részt.

A hallgatók a 8. félév eredményes befejezése után a villamosmérnökitanulmányaikhoz kapcsolódó szakdolgozatot elkészítve záróvizsgát tesznek,villamosmérnöki oklevelet kapnak és ezt követően a pedagógiai témában elkészítettszakdolgozat és eredményes záróvizsga letétele után mérnöktanári oklevelet iskapnak.

8.2.3. A villamos-mérnökasszisztens képzésA villamos-mérnökasszisztens képzés az országban elsőként a Kandó Főiskolánindult, 1999-ben.

41


Képzési cél:Olyan szakemberek képzése akik mérnöki tudást még nem igénylő, a

villamosmérnöki szakterülethez kapcsolódó gyártási, telepítési, karbantartásiüzemeltetési, stb. feladatkörök ellátására alkalmasakA képzési idő: nappali tagozaton 4 félév, levelező tagozaton 5 félév Két félév sikeres befejezése után a következő szakirányokra lehet jelentkezni:

~ folyamatirányítási szakirány,

~ automatizálási szakirány,

~ kommunikációs szakirány,

~ villamosenergetika szakirány,

~ műszertechnika szakirány,

~ számítástechnika szakirány,~ világítástechnika szakirány.

8.3. A Kar szervezeti felépítéseA Karon folyó oktató-nevelő és tudományos kutató, fejlesztő munka az oktatási

szervezeti egységekben, az intézetekben valósul meg. Az intézetek felelősekáltalában egy-egy szakirány oktatásáért, de a Karon belüli és a karok közöttiátoktatásban is tevékenyen részt vesznek.

Az intézetekben 20 – 30 oktató és az oktatást közvetlenül segítő munkatársdolgozik. A gyakorlati képzés egyik fontos terét adó laboratóriumok szintén azintézetekhez tartoznak.

Az intézetek adják az oktatók és hallgatók tudományos munkájához is a szükségeseszközöket, a megfelelő szakmai hátteret.

A Kar oktatási egységei három telephelyen helyezkednek el: Budapesten aJózsefvárosban és Óbudán valamint Székesfehérváron.Józsefvárosban (1084 Budapest, Tavaszmező u. 17.)

Híradástechnika Intézet Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Műszertechnikai és Automatizálási Intézet Humánfejlesztési és Módszertani Intézet

Óbudán (1034 Budapest, Nagyszombat u. 19.)Automatika Intézet Villamosenergetikai Intézet

Székesfehérváron (8000, Székesfehérvár Budai út 45.)Számítógéptechnikai Intézet

Kari HivatalA Kari Hivatal az oktatással, a Kar gazdálkodásával kapcsolatos adminisztrációt

látja el. A hallgatók tanulmányaikkal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat a TanulmányiOsztály munkatársainak közreműködésével, segítségével intézhetik.

42


A Kar három oktatási telephelyének megfelelően a tanulmányi ügyek is az illetékestelephelyen intézhetők.

8.4. Az intézetek és a szakirányok bemutatásaHíradástechnika IntézetHíradástechnika szakirányOktatási területek:

Az intézet fő feladata a népszerű Híradástechnika szakirányra jelentkezetthallgatók képzése.

A digitalizáció széleskörű elterjedése magával hozta, hogy a híradástechnikaegésze közvetlen kapcsolatba került a számítástechnikával, annak mintegyalkalmazásává vált. Ennek szellemében alakította ki az Intézet szakmai irányokatmegtestesítő oktatási moduljait, melyek a következők:

~ digitális átviteltechnika

~ mikrohullámú technikaigitális központtechnika

~ műszaki akusztika

~ távközlési informatika

~ rádiótávközlés technika

Az intézet részt vesz a Karon és a Főiskolán más szakokon folyó képzésben is.A Biztonságtechnika szakon az Elektronikus vagyonvédelmi szakirány gondozója,Józsefvárosban felelőse a Villamosságtan tantárgy oktatásának.

Az Intézet által kidolgozott új szakmérnöki tanterv moduláris szerkezetével éskorszerű ismeretek átadásával továbbképzési lehetőséget teremtvillamosmérnököknek, elsősorban a híradástechnikai szakirányon végzetteknek. Ezaz új továbbképzési tanterv egyidejűleg átképzési lehetőséget is nyújt példáulinformatikai előképzettséggel rendelkezők részére. A szakmérnöki tanterv szakirányai a következők:

~ mobil távközlés

~ űrtávközlés

~ optikai hálózatok és technológiák

~ IP alapú távközlés

~ digitális média

Az ipari kapcsolatok a képzéshez jól felszerelt, korszerű laboratóriumi hátteretbiztosítanak. Tudományos és kutatási területek:

~ távközlési protokollok tesztelése.

~ real-time adatátviteli alkalmazások szélessávú hálózatokon.

~ multimédia oktatási anyagok minőségvizsgálata

43


~ multimédia fejlesztő eszközök.

~ digitális átviteltechnika.

~ Mobil távközlési rendszerek, szolgáltatások

~ optikai átviteltechnika, stb.

Mikroelektronikai és Technológiai IntézetElektronikus eszközök szakirányOktatási területek:

A graduális képzésen belül az intézetnek két fő feladata van: a “saját”, vagyis azElektronikus eszközök szakirányú hallgatók képzése, valamint részvétel valamennyijózsefvárosi hallgató oktatásában (Fizika, Technológia, Műszaki dokumentáció ésElektronika tárgyak oktatásával).

Az oktatást műhelyek és számítógépes laboratóriumok segítik. Az intézet gondozzaa népszerű Open Learning Center-t is. Ez elektronikus könyvtárjelleggel működőszámítógépes laboratórium, célja nem egy szűkebben vett szakterület kiszolgálása,hanem a legkülönbözőbb feladatok ellátására korszerű számítógépes háttérbiztosítása, oktatóknak, hallgatóknak egyaránt (nyelvi szoftverek, enciklopédiákhasználata, CD írás, hypertextes anyagok készítése stb.). Az intézet oktatja a környezetvédelmi ismereteket is a józsefvárosi hallgatóknak.Az intézet az alábbi szakterületi modulokat kínálja hallgatóinak:

~ világítástechnika

~ környezetvédelem

~ szenzorok és mikroáramkörök

~ készülékek minőségfejlesztése

Tudományos és kutatási területek:

~ mágneses elasztikus elven működő nyomatékmérő kifejlesztése

~ minőségbiztosítási és környezetközpontú rendszerek kiépítése kis- ésközépvállalatoknál

~ hagyományos lámpatestek kiváltása LED-ekkel környezetvédelmihatástanulmányokkal és megbízhatósági vizsgálatokkal.

~ elektronikus termékek életciklus elemzése

~ szél- és napenergia felhasználás - Törpe szélgenerátor kifejlesztése,működési jellemzőinek mérése

~ UV sugárzás mérésére alkalmas kézi műszer kifejlesztése, stb.

Műszertechnikai és Automatizálási IntézetMűszer-automatika szakirányOktatási területek:

44


Az intézet fő feladata a műszer-automatika szakirányú hallgatók szakmai képzésea szakirány kettőssége miatt magas szintű az elektronika, automatika és informatikaialapképzés, mely nagyszámú laboratóriumi gyakorlattal egészül ki.

A második évfolyamos hallgatóink jelenleg a következő hat szűkebb szakterületközül választhatnak:

~ digitális műszerek és mérőrendszerek

~ felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelem

~ orvostechnikai készülékek és rendszerek

~ automatizálási-informatikai rendszerek

~ számítógépes folyamatautomatizálás

~ irodai informatika

Az oktatás színvonalának elismerését bizonyítja, hogy a Felügyeleti informatika éselektronikus vagyonvédelem szakterületen végzett hallgatóink az oklevélmegszerzésével egyidejűleg tervezői jogosultságot is kapnak.

Az intézet a szakirány oktatása mellett a Józsefvárosi telephelyen elllátja avillamosmérnöki szak mellett a műszaki menedzser szak, biztonságtechnikai szakinformatikai és méréstechnikai alapképzését, és részt vesz a gazdasági informatikaszakon is a képzésben. Az intézet jelentős részt vállal az angol nyelvűgépészmérnöki szak villamos szakirányú hallgatók képzésében is.Tudományos és kutatási területek:

~ intelligens épületek és épületautomatizálási rendszerek távfelügyelete

~ számítógépes kriptológiai algoritmusok implementálása

~ valósidejű rendszerek az automatizálásban

~ algoritmikus adatvédelem alkalmazása az elektronikus kereskedelemben

~ laboratóriumi szakaszok valósidejű decentralizált irányításának ésfelügyeletének megvalósítása ipari interfészek (field point) és ipari automatikaiszoftver eszközök (SCADA) segítségével

~ integrált chipek matematikai és funkcionális szimulációja és méréstechnikája

~ vagyonvédelmi rendszerek megbízhatósága

~ orvosi képfeldolgozó berendezések minőségbiztosításának méréstechnikája

~ digitális képfeldolgozó algoritmusok, stb.

Automatika IntézetAutomatizálási szakirányOktatási területek

A villamosmérnök képzésben az Automatika Intézet által gondozott Automatizálásiszakirányon végzett hallgatók – a tanult részterülettől függetlenül – képesek avillamosmérnöki szakterületen a tervezési és számítási részfeladatokban aszámítógép magabiztos alkalmazására, a számítógéppel segített tervezési és

45


üzemeltetési feladatok teljesítésére. A szakirányon belül ezért kimagasló szintű azelektronika, automatika és az (alkalmazott) informatika oktatása, mivel ezek atárgyak képezik a szakirány alapjait.

Az érdeklődő hallgatók számára az Intézet az Automatizálási szakirányon belül bőválasztékot kínál az alkotó készség további fejlesztésére szolgáló, kötelezőenválasztható tárgycsoport-modulokból. Ezek:

~ villamos gépek

~ ipari robotok és CNC gépek

~ hajtásszabályozás

~ teljesítmény-elektronika

~ számítógépes termelés-irányítás

~ autóelektronika

~ közmű- és épületfelügyelet

Az Intézet az Automatizálási szakirányt választó hallgatók képzésén kívül résztvesz a Villamos energetika szakirányú villamosmérnök, a Műszaki informatika, aMűszaki menedzser és a Mérnöktanár szakos hallgatók, valamint az angol nyelvűintegrált mérnök képzésben is. Így Óbudán az érintett hallgatók számára azAutomatika Intézet végzi a Méréstechnika, a Technológia, a Villamos gépek, aDigitális technika és az Automatika című tárgyaknak mind az elméleti, mind agyakorlati oktatását.Tudományos és kutatási területek:

~ Mérőrendszerek automatizálása, számítógépes kiértékelés, dokumentálás.Villamos- és belsőégésű-motor hajtású járművek elektronikáinak fejlesztése.

~ Robotok, CNC vezérlésű szerszámgépek vezérlése, programozása.

~ Daruhajtások sebesség- és pozíciószabályozása, vezeték nélkülitávirányítása. Teljesítményelektronikai rendszerek irányítási problémái,szimulációs eljárások.

~ Az automatizálás villamos gépeinek (SRM motorok, szinkron, szervók) ésvezérlő-szabályozó elektronikáinak fejlesztése.

~ Ipari informatikai hálózatok, buszrendszerek alkalmazásai.

~ EMC ipari alkalmazások kutatása-fejlesztése, stb.

Villamosenergetikai IntézetVillamosenergetika szakirányOktatási területek

Az intézet fő feladata a villamosenergetika szakirányú hallgatók szakmai képzése.A szakirány elsősorban a villamosenergia-ipar szakember utánpótlását hivatottbiztosítani, és éves óta a felsőfokú erősáramú villamosenergetikai szakemberképzésegyik fellegvára.

46


A képzés eredményességét segíti a korszerű, árnyékolt szobával is felszereltnagyfeszültségű laboratórium és az országban egyedinek számító erőmű modell is.

A hallgatók az alábbi szűkebb szakterületen mélyíthetik el ismereteiket:

~ Villamosenergia-rendszerek

~ Energetikai informatika

~ Villamos szigeteléstechnika

~ Villamos készülékek

~ Villamos fogyasztói berendezések

Az intézet a szakirány oktatása mellett a villamosságtan, a fizika, a gépészetiismeretek és a műszaki dokumentáció oktatását végzi az Óbudai telephelyen,emellett oktatja a Műszaki menedzser szak energetikai szakirányú hallgatóit és résztvesz más szakok alap- és szakirányú képzésében.

Az intézet tudományos kutatási eredményei közül néhány kiemelkedőbb azalábbiak szerint:

~ A villamosenergia-rendszer fogyasztási frekvenciatényezőjének elméletimeghatározása.

~ A villamos berendezések egységes kár- és sérülésstatisztikai rendszerénekkialakítása.

~ Flicker-mérő kifejlesztése.

~ Tranziens védelmi vizsgáló készülék kifejlesztése, megépítése.

~ Áramszolgáltatók teljesítménygazdálkodási rendszerének kialakítása.

Tudományos és kutatási területek:~ Energetikai és ipari diagnosztika (eszközfejlesztés, módszerek kidolgozása,

védelem). ~ Energetikai irányítás- és méréstechnika (Load Managment-ek fejlesztése,

energetikai mérések, regisztrálás, DA-DSM informatikai átvitelek,mikroprocesszoros védelmek).

~ Energetikai tervezőrendszerek és térképalapú hálózat nyilvántartások(GIS - Geographical informatic systems).

~ Villamosenergetikai berendezések szigetelésének állapotellenőrző módszerei ésa szigetelőanyagok, szigetelési konstrukciók vizsgálati és mérési módszereinekfejlesztése.

~ Szigetelőanyagok romlásának vizsgálata, élettartam meghatározás, stb.

Számítógéptechnikai Intézet Számítástechnika szakirányMűszaki-gazdasági informatika szakirányOktatási területek

47


A székesfehérvári intézet a Kar egyik legnagyobb oktatási egysége, amelyhezönálló könyvtár és kollégium is tartozik. Az SZGTI egyik és legrégebbi oktatásiprofilja a villamosmérnök hallgatók képzése, ami jelenleg Számítástechnika ésMűszaki-gazdasági informatika szakirányon folyik.A további specializálódást az alábbi szakterületi tömbök teszik lehetővé:

~ Hardver,

~ Számítógép hálózatok,

~ Hálózatok alkalmazástechnikája,

~ Rendszerszervező,

~ Internet technológia,

~ Szoftverfejlesztő- és gyártó,

~ Vállalati logisztika.

Egy másik képzési terület a Műszaki menedzser szak Információtechnológiaszakirányon. Ezen hallgatók a műszaki ismeretek mellett gazdasági, vezetési ésmarketing területen is jártasságra tesznek szert. A BMF Neumann János InformatikaiFőiskolai Kara megközelítően 50 fő hallgatói létszámmal Műszaki informatika szakotindít a székesfehérvári telephelyen.

Az intézet földrajzi adottsága révén jelentős regionális szereppel is rendelkezik. Adinamikusan fejlődő fehérvári környezetben képes a szakmai területéhez kapcsolódóátképzési, továbbképzési igényeket ellátni.

Szakirányú továbbképzésben a számítógépes hálózatok területén folytat sikeresszakmérnök képzést.Tudományos és kutatási területek:

~ Tudásalapú rendszerek alkalmazásai

~ Matematikai módszerek alkalmazása az anyagtudomány területéhez tartozófolyamatok modellezésében

~ A digitális információk számítógép-hálózatokon való továbbítása, titkosításra,tömörítése.

~ Logisztikai rendszerek

~ Intelligens perifériák, stb.

Humánfejlesztési és Módszertani IntézetOktatási terület

Az Intézet oktatási területe a villamos- és informatikus szakirányban folyómérnöktanár- képzés, továbbá a szakoktató képzés.A speciális pedagógiai képzést laboratóriumi gyakorlatok is segítik:

~ Oktatástechnológia és multimédia laboratórium

~ Szakmódszertan laboratórium

48


~ Analóg- és digitális videó stúdió

~ Robotika laboratórium

Fővárosi gyakorló iskolákban az intézet oktatói és szakvezetői irányításávalpedagógiai- és tanítási gyakorlatokat is folytatnak a hallgatók két tanéven keresztül.Ezen kulcsfontosságú gyakorlati tevékenység során a mérnöktanár jelölteketfelkészülnek az iskolarendszerű- és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyóoktató - nevelő munkára.

Az Intézet keretében működik a Testnevelési Szakcsoport, amelynek feladata aKar hallgatóinak sportolási lehetőségeinek szervezése és az egészséges életmódranevelés.

Szakcsoport oktatói látják el a Kandó-, Keleti- és Neumann főiskolai karoktestnevelési óráit valamint szervezik és irányítják a hallgatók szabadidőssporttevékenységét.

Tudományos és kutatási területek:~ Multimédia az oktatásban Továbbképzési rendszer fejlesztésére irányuló

kutatások (továbbképzési programok alapítása, indítási engedélyezése)

~ Humán szolgáltatások a szakképzésben (pályaorientáció a közoktatásban és aszakképzésben, információs,- munkavállalási és személyes tanácsadás)

~ Karrier tervezés és pályabeválás

~ Projekt oktatás a szakképzésben

~ Youth for Europe - hallgatói mobilitás menedzsment

~ On-line rendszerek az oktatásban

~ A szakképzés fejlesztését célzó EU kutatási és oktatási programok, stb.

8.5. A Kar nemzetközi kapcsolataiA Villamosmérnöki Kar, illetve intézetei az alábbi külföldi felsőoktatási

intézményekkel tart fenn szoros kapcsolatot, amely oktatók és hallgatók rendszerescseréjét teszi lehetővé. Belgium: Haute Ecole Leonardo de Vinci, ECAM, BrüsszelFinnország: Central Ostrobothnia Polytechnic, Kokkola

ARCADA Polytechnic HelsinkiKemi Tornion Polytechnic, KemiKuopio Polytechnic

Franciaország: IUT Bethune - Artois University Lille University

Németország: Fachhochschule Furtwangen Fachhochschule Wilhelmshaven Fachhochschule Esslingen Fachhochschule Würtzburg-Schweinfurt Fachhochschule Amberg Hochschule Bremen Technische Fachhochschule Wildau

49


Fachhochschule MannheimFachhochschule Giessen FriedbergHochschule MünchenFachhochschule HannoverFachhochschule Göttingen

Görögország: Technologiko Ekpaideutiko Idrima-Irakliou, KrétaAnglia: University of Central Lancashire, Preston

Middlesex University LondonEgyiptom: Suez Canal University, Ismailia Hollandia: PTH Eindhoven Spanyolország: Universidad de Zaragoza

Universidad Politecnica de ValenciaCsehország: Czech Technical University of Prague, A kar oktatói közül többen aktív tagjai hazai és nemzetközi tudományosegyesületeknek, testületeknek, szervezeteknek:MEE, MATE, NJSZT, HTE, MLE, IEEE, EAIR, ACM, EQU, stb.

8.6. Tudományos DiákkörökHagyományainkhoz híven a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kara is aktív

tudományos, kutatómunkát folytat, melyben a hallgatók is nagyon sokattevékenykednek. Ugyanakkor többen a kötelező oktatási anyagon kívül is sokatfoglalkoznak a villamosmérnöki tudományok valamelyik speciális szakterületével.Ezen legkiválóbb, legtehetségesebb hallgatóink Tudományos Diákköröket hoznaklétre.

8.7. Testnevelés és SportA Kar a szakmai oktatás területén elért jó eredmények mellett a testnevelés és

sport területén is széleskörű lehetőséget biztosít a hallgatóknak. A hallgatóknak tanulmányaik során négy félévben a “megfelelt” bejegyzést kell

megszerezniük, az előírt követelményrendszer teljesítésével. A követelményrendszeralapja egy széleskörű fittségi állapot felmérés, melynek megfelelő szintűteljesítéséhez szakmai és módszertani segítséget kapnak hallgatóink.

A testnevelési- és sport-csoportfoglalkozásokon rendszeres, szakszerűen irányítotttestedzési-, sportolási- és versenyzési lehetőséget biztosít a TestnevelésiSzakcsoport.

8.8. Hallgatói tanácsadókJózsefváros: Baka Károly oktatási igazgató-helyettes

Műszertechnikai és Automatizálási IntézetTel.: 06-1-210-14-33; [email protected]

Óbuda: Hevesi György oktatási igazgató-helyettesAutomatika IntézetTel.: 250-15-11/144, 118; [email protected]

Székesfehérvár: Kovács Józsefné oktatási igazgató-helyettesSzámítógéptechnikai IntézetTel.: 06-22-316-260/144; [email protected]

8.9. Hallgatói tanácsadó szolgálat

50


A Kar 2003. szeptember 15-től tanácsadó szolgálattal is segíti a hallgatókat. Atanácsadó szolgálat elsődleges célja, hogy az elsőéves hallgatóknak segítségetnyújtson egyedi tanulmányi problémáik megoldásában. A tanácsadó szolgálat aHallgatói Tanácsadó Iroda közreműködésével történik. Bővebb információ awww.kando.hu honlapon érhető el.

51

Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar

9. Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar

9.1. A múltA kormány 1999. december 7-i ülésén engedélyezte a BMF

megalakulásával egyidejűleg 2000. január 1-től öt új kar – köztük aKGK létrehozását.

A kar a jogelőd főiskolák gazdasági képzést folytatótanszékeiből, intézeteiből, valamint a nyelvi lektorátusokból alakult.

9.2. A kart létrehozó- alkotó – szervezeti egységek:

Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Szervezési és Vezetési Intézet Vállalkozásmenedzsment Intézet Nyelvi Intézet

A karhoz szervezetileg a főiskola hallgatói közül a műszaki menedzser szakos,illetve az informatikus közgazdász szakos (korábbi nevén gazdasági informatikaszakos) hallgatók tartoznak.

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán és a Könnyűipari Műszaki Főiskolán 1994-ben, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán 1997-ben indult a máig népszerű műszakimenedzser szak. A szak képesítési követelményei szerint elkészített tantervek,tantárgyi programok, a műszaki és gazdasági ismeretek (kb. 50-50%-os) oktatása, a

nyelvi képzés súlyának növelése olyan szakemberek képzésétteszi lehetővé, akikre a munkaerőpiacon jelentős kereslet van.A megnövelt - 7 féléves – képzési idő egy gyakorlati szemesztert

is magában foglal, amely lehetővé teszi hallgatóink számára azelméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazását, aszakdolgozat vállalati, vállalkozási tapasztalatokkal történő

gazdagítását.

A 2000/2001-es tanévtől a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karonegy újabb szak – az gazdasági informatika szak (2004-től informatikus

közgazdász szak) – is beindult mintegy 100 fővel a nappalitagozaton. A szak engedélyezését és indítását indokolta,hogy a munkaerő-prognózis szerint megkétszereződik agazdasági, kereskedelmi szakemberek iránti igény.Hasonló mértékű kereslet növekedés várható aszámítástechnikai foglalkozások területén is. Az új szak aközgazdasági és a számítástechnikai képzés ötvözésévelszélesíti a képzési profilt, megfelel az informatikaitársadalom kihívásának, a harmadik évezredkövetelményeinek.

52


Az Idegen Nyelvi Lektorátusokból alakult Nyelvi Intézet legfontosabb feladata,hogy a leendő munkahely, a munkáltatók szaknyelvi, üzleti igényeinekfigyelembevételével folyjon az oktatás, illetve hogy a képzés feleljen meg azáltalános és a szaknyelv tekintetében egyaránt a magas szintű vizsga-

követelményeknek. A jelenleg érvényben lévő követelményrendszerszerint ugyanis a diploma megszerzésének feltétele műszakimenedzser szakon egy idegen nyelvből "C" típusú alapfokú, vagyközépfokú "A" vagy "B" típusú, míg informatikus közgazdász szakonegy idegen nyelvből középfokú, „C” típusú, államilag elismert - vagyazzal egyenértékű – szaknyelvi vizsga. E követelmény többgyakorlást, időráfordítást igényel hallgatóinktól. Legalább egyidegen nyelv biztos kommunikatív ismerete, a nyelvtudásalkalmazásának, felhasználásának készsége növeli a karonszerzett főiskolai diploma munkaerőpiaci értékét.

A KGK 2002. őszétől új szervezeti egységgel bővült: az IdegennyelviVizsgáztatási Központtal (IVK), amely a Rigó utcai Idegennyelvi TovábbképzőKözpont (ITK-Origo) bejelentett vizsgahelye, továbbá rendelkezik Pitmannemzetközi vizsgajoggal.A sikeres Pitman-nyelvvizsgát szerző hallgatók nemzetközi oklevelénekhonosítását a KGK-IVK vállalja. 2004. januárjától előreláthatóan lehetőségnyílik ugyanitt BME nyelvvizsga letételére is. (Bővebb információ:http://kgk.bmf.hu/ivk)

A KGK e sokrétű feladatát több telephelyen működve látja el. A Nyelvi Intézetpl. önmagában négy helyen van elhelyezve. A kari vezetés arra törekszik, hogy olyanmegoldást találjon, amely a legkisebb mértékben kényszeríti a hallgatókat és azoktatókat a telephelyek közötti mozgásra. (Pl.: a hallgatók tanulmányi ügyeit azon atelephelyen intézik, ahol az órákat (előadásokat, gyakorlatokat) látogatják.) A karivezetést (főigazgató, helyettesek) a Tavaszmező u. 15-17. szám alatt kereshetik fel.

9.3. Műszaki Menedzser Szak

A műszaki menedzser szakon belül a következő szakirányokat hirdettük meg a2004/2005-ös tanévre:

Autótechnika (csak levelező tagozaton!) Információtechnológia Marketing Médiatechnológia Minőségirányítás Projektmenedzser Szervező és informatika Vállalatirányítás

A képzés célja – olyan műszaki menedzserek képzése, akik informatikai,gazdasági és vezetési ismeretekkel rendelkezve képesek vállalkozások, vállalatok,gazdasági szervezetek irányítási feladatainak ellátására, illetőleg kellő gyakorlatmegszerzése után alkalmassá válnak termelési folyamatok, minőségbiztosítási ésműszaki szolgáltatások előkészítési, üzemeltetési és irányítási feladatainak, valaminta tervezés és fejlesztés részfeladatainak megoldására.

53


A képzés főbb tanulmányi területei: természettudományos alapismeretek, a szakmai és konvertálható ismeretek

megalapozását szolgáló ismeretek – matematika, fizika, kémia. gazdasági és humán ismeretek, gazdasági, humántudományi, jogi, nyelvi és

menedzsment ismeretek – közgazdaságtan alapjai, filozófia, politikaelmélet, szociológia, jogi ismeretek.

szakmai törzsanyag, amely a környezeti, minőségügyi,biztonságtechnikai ismeretekkel együtt biztosítja a szak területén

belül a széles körű konvertibilitást. differenciált szakmai ismeretek, a szakhoz kapcsolódó

különféle speciális területek művelésével összefüggő, amérnöki készségek kifejlődését elősegítő további tananyag.

A képzési idő:2250 tanóra (nyelvi és testnevelési tanórák nélkül) 6+1 gyakorlati félév alatt. (Egy

félév 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze).

Az ismeretek ellenőrzési rendszere:Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt

– részben egymásra épülő, részben egymástól független – félévközi jegyekmegszerzéséből, vizsgákból (kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga) szakmai gyakorlatelvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, illetve a záróvizsga letételéből tevődikössze.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

9.4. Informatikus közgazdász szak (korábbi elnevezése: gazdasági informatikaszak)

A képzés céljaOlyan gazdasági szakemberek képzése, akik a képzés során elsajátított

ismeretek birtokába jutva képesek lesznek a társadalmi, gazdasági folyamatokelemzésére, értékelésére és irányítására. A képzés során elsajátítják mindazokat agyakorlati ismereteket is, amik alkalmassá teszik az ezen a szakon végzetthallgatókat bármely gazdálkodó szervezet, pénzügyi, számviteli, kereskedelmi,informatikai folyamatainak irányítására, modellezésére, továbbá a számítógépeseszközök, módszerek és szoftvertechnológiai eljárások szabályozására,működtetésére.

54

Műszakimenedzser


Az oktatandó főbb modulok tantárgyai Az informatikus közgazdász szak tartalma, tantárgyi programja megegyezik a KGK-njelenleg is oktatott gazdasági informatika szak tantervével és tantárgyi programjával.

A. Általános alapozó ismeretek Általános idegen nyelv, jogi ismeretek, szociológia, környezetgazdaságtan,

informatika és társadalom, kommunikáció alapjai, valamint egyéb válaszhatótársadalomtudományi tárgyak .

B. Közgazdasági-módszertani alapismeretek Gazdaságmatematika, operációkutatás, közgazdaságtan, gazdasági informatika

alapjai, statisztika, számvitel I. és polgári jog.

C. Közgazdasági, informatikai szakismeretek Közgazdasági szakismeretek

Üzleti idegen nyelv, vállalatgazdaságtan, pénzügyek, marketing, számvitel II.,humánmenedzsment, vezetési ismeretek, üzleti kommunikáció,projektmenedzsment, tárgyalástechnika, menedzsment tréning, válaszhatógazdasági tárgyak.

Informatikai szakismeretek Információs rendszerek, adatbáziskezelés, integrált információs rendszerek,

döntéstámogató rendszerek, vezetői információs rendszerek, választhatóinformatikai tárgyak

Választható modul Kereskedelemszervezés és menedzsment, kereskedelmi logisztika,

külkereskedelmi ismeretek, piackutatás, kereskedelmiinformatika.

A képzési időA képzési idő nappali tagozaton 7 félév, mely magában foglal

egy félév szakmai gyakorlatot is.A képzési idő (nappali tagozaton) átlagosan heti 25 óra. 15 hetesszorgalmi időszakkal számolva a kontaktórák száma 2400 óra.

Megszerezhető szakképzettség: közgazdász

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

55

közgazdászinformatikusközgazdászszakon


9.5. A kreditrendszerről…

A modern felsőoktatás remek vívmánya a kreditrendszer, amelynek előnyeivel éshátrányaival már az első pillanatban szembesül a frissen felvett elsőéves. A lényegeaz, hogy egy-egy teljesített tárgy után kreditpontokat írnak jóvá a hallgatónak,amelyből a képzés végére 210-et kell összegyűjteni. Mint egy nagyakadályversenyen… A kreditrendszer lehetőséget ad egyéni tanulmányi rendkialakítására (adott szabályok betartása mellett), a kötelező tantárgyakon felül ahallgató az érdeklődésének leginkább megfelelő tárgyakat vehet fel. Egy jó tanács:bár lehet halogatni a tantervben előírt követelményeket, nem érdemes élni ezzel alehetőséggel, mert ezek a tárgyak egymásra épülnek, azaz egy tárgy felvételénekfeltétele egy másik tárgy teljesítése. A lehetőségekről a Tanulmányi- ésVizsgaszabályzat szolgál majd bővebb információkkal.

9.6. A Neptun-rendszerről…

Ez a misztikusan hangzó név egy összetett tanulmányi informatikai rendszerttakar, amely ma már átszövi a hallgatók, az Intézetek és a Tanulmányi Osztályokhétköznapjait. Ezen keresztül tájékozódhatnak a hallgatók a felvehető tantárgyakról(és itt regisztrálják magukat egy-egy kurzusra és vizsgaidőpontra), az oktatókmegnézhetik, hogy kik jelentkeztek az óráira, és ezen keresztül közlik avizsgajegyeket is, a TO pedig itt vezeti a hallgatók tanulmányi ügyeit. Enneksegítségével lehet például összeállítani a félév órarendjét, igény szerint. Érdemesfigyelmesen elolvasni majd a tájékoztatót, a félreértések elkerülése végett. Mert arendszer szigorú és könyörtelen, ámde igazságos és következetes…

9.7. A vizsgákról…

„Csak a vizsgát, csak azt tudnám feledni” – talán minden leendőhallgató ilyen gondolatokkal áll a felsőoktatás kapujában…

A ZH lehet egész évfolyamot egyszerre „sújtó”, amikor az összeselőadóban szabályos rendben ülve rettegnek az „áldozatok”; de lehetegészen kicsi, csöndes, röpke fél órás, amit az ember talán észre sem

vesz. Az eredményt általában már egy hét múlvalehet tudni. (Egy örök igazság: egy ZH nem ZH…. )

A legtöbb tárgyból félév végén vizsgázni kell, hacsak nemad megajánlott jegyet a „jószerencse” (és a tanerő). Egyvizsgaidőszakra legfeljebb 6-7 vizsga jut,lehet, hogy így soknak tűnik, nézőpontkérdése. A két szakos bölcsészeknek két-szer ennyi is kijuthat belőle…

(Figyelmébe ajánljuk mindenkinek a Tanulmányi- ésVizsgaszabályzatot, ahol nem csak a hallgatókkötelezettségeiről írnak.)

56


9.8. A szigorlatokról…

Ez már egy kicsit nehezebb ügy, ugyanis több félév anyagát kérik számon, azeredmény pedig nem csak az indexbe kerül be, hanem beleszámít a diplomábanfeltüntetett jegybe is. (A számtani átlag szerint.) Szóval érdemes gyűjtögetni akidolgozott vizsgatételeket, rengeteg munkát megspórolhat magának az ember.

Az államvizsga külön történet, erről mindenki időben részletes tájékoztatót fogkapni. Annyit ízelítőnek, hogy része a szakdolgozat megvédése is. Akár már mostel lehet kezdeni gondolkodni a szakdolgozat témáján. Nem lehet elég koránkezdeni…

9.9. Amit a karról feltétlenül tudni kell….

…hogy vannak különböző támogatások, ösztöndíjak, pályázatok, egy csomólehetőség, csak utána kell járni. Egy jótanács: általában mindentkitesznek a suli valamelyik faliújságjára, illetve megjelenik azInternet „illetékes” oldalain is, érdemes gyakran ránézni.

…hogy minden telephelyen van könyvtárszakkönyvekkel, főiskolai jegyzetekkel, szép-

irodalommal, meg ami még egy könyvtárban lenni szokott. Akönyvtár a fősuli legcsendesebb, legbékésebb helye, ha máshol nemmegy, itt biztosan lehet tanulni…

... hogy Óbudán és Józsefvárosban is a hallgatókrendelkezésére áll a jegyzetbolt, ahol igénybe lehet venni a jegyzettámogatást,illetve megvásárolhatók a mérsékelt árú főiskolai jegyzetek.…hogy hosszú viták után mindenhol született megoldás a cigizni vagy nem

cigizni drámai kérdésre. A Doberdó utcai telephelyenpéldául építettek egy fedett, de szellős helyiséget, aholállandó „klubhangulat” uralkodik. Ennek köszönhetően anemdohányzók nyugodtan vehetnek levegőt a folyosókonanélkül, hogy füstmérgezést kapnának.

…hogy több tanfolyam is indul minden félévben atársastánctól kezdve a főzőtanfolyamon át akézműves körig, részben a kollégiumokszervezésében (nem csak kollégistáknak!).

57


…hogy a kollégium a szálláslehetőségen és a tanfolyamokon túltöbbet is kínál: válogatott filmeket vetítenek a filmklubban, kipróbálhatóaz összes gép a konditeremben, lehet ugrálni az aerobicon és szaladni alabda után, ha focizni, vagy éppen kosárlabdázni támad kedve a folytonülő hallgatóknak. Aki remekel, könnyen bekerülhet a főiskola valamelyikcsapatába, akik a főiskolák között évente megrendezett sportversenyekenszállnak harcba a győzelemért.

…hogy a vidéki hallgatókat szüleik nyugodt szívvel elengedhetik akártöbb hétre is, hiszen minden nap ehet meleg ételt a főiskolamenzáján…

….hogy itt sem múlhat el hét buli nélkül, ezerféleplakát hirdeti a jobbnál jobb helyeket. Minden évben van –természetesen – Gólyatábor, Gólyabál, Menedzser Bál, KeletiNapok és más, a kari HÖK által szervezett rendezvények .

58

Neumann János Informatikai Főiskolai Kar

10. Neumann János Informatikai Főiskolai Kar

10.1. A kar bemutatása

A múlt…A NIK hazánk első tisztán informatikai profilú kara, amely a Kandó Kálmán

Műszaki Főiskola (KKMF), a Bánki Donát Műszaki Főiskola (BDMF) és a KönnyűipariMűszaki Főiskola (KMF) integrációja során jött létre a jogelőd főiskolák nagyhagyományú informatikai szakképzésének bázisán. A három jogelőd főiskolainformatikával és számítástechnikával foglalkozó intézetei és tanszékei integrációjarévén 2000. január 1-jén alakult meg a Neumann János Informatikai Főiskolai Kar.

A volt Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1971-től folytatott számítástechnikaiszakképzést, majd 1986-ban bevezetésre került a műszaki informatikus képzés.A volt Bánki Donát Műszaki Főiskolán 1974-ben alakult a Számítástechnikai Osztály,a műszaki informatikus mérnökképzés pedig 1991-ben indult el.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola felkérésére1994-ben, a műszaki informatika szakunkon kibocsátott diplomát a BritVillamosmérnökök Egyesülete (IEE) és az Angol Számítógéptudományi Társaság(BCS) az angol rendszer szerint akkreditálta és egyenértékűnek minősítette azAngliában kiadott BEng diplomával (mérnöki gyakorlatot is tanusító BSc diploma).

… és a jelenAlaptevékenységünk három fő részre terjed ki:

Karunk feladata a Műszaki informatika szak gondozása és tárgyainak oktatásamintegy 1200 fő számára.

Karunk gondoskodik a BMF mérnök- és közgazdasági szakjain az alapozó, valaminta szakspecifikus matematika tantárgyak fejlesztéséről és oktatásáról. Az Informatikaalapjai című tantárgyat is mi oktatjuk mintegy 12.000 hallgatónak.

2004. szeptemberétől BSc szintű Műszaki informatikus képzést kívánunkindítani. A BSc diploma az egységesülő európai felsőoktatási rendszerben az elsőképzési ciklusban megszerezhető végzettség. E diploma egyaránt lehetővé tesziakár az azonnali elhelyezkedést (a jelenlegi főiskolai végzettséghez hasonlóan),akár a tanulmányok egyetemi szintű (MSc szintű) folytatását vagy közvetlenül avégzést követően vagy pár évvel később.

A gyakorlati képzés szinteréül szolgáló mintegy 20 laboratóriumunkbantúlnyomórészt Pentium IV, kisebb részben Pentium III alapú számítógépeinkvannak. A gépek mindegyike hálózatba kapcsolt. Karunk az internet felé 400Mbit/sec sávszélességgel csatlakozik.

Vidéki hallgatóink mintegy 85%-a számára kollégiumi elhelyezést tudunkbiztosítani oktatási épületeinktől legfeljebb félórányi távolságban. Legnagyobbkollégiumunkban menza és könyvtár is található. Megemlítendő még, hogykollégiumainkból is biztosított a nagy sávszélességű internetkapcsolat.

Könyvtárunk több mint 150 ezer szakkönyvvel, 500 belföldi és 100 külföldifolyóirattal segíti a hallgatók felkészülését. A rendelkezésre álló online könyv és

59


folyóirat adatbázisok hatékonyan támogatják úgy az oktatók, mint a hallgatóktudományos kutató munkáját.

Oktatóink és hallgatóink számára a naprakész tudás biztosítása érdekébenlétrehoztuk a Kompetencia Központok hálózatát, mely lefedi az e-gazdaságlegfontosabb szegmenseit; így a számítógépes hálózatok (Cisco), hálózati ésáltalános célú operációs rendszerek (Novell, Microsoft), internet programozás(Sun), adatbázis kezelés (Oracle) valamint az e-kereskedelem (Intel) területeit. Ezaz együttműködés biztosítja Karunk és az e-gazdaság szereplői közötti folyamatostudásátadás mellett az információ áramlást, s emellett lehetővé teszi naprakésztanfolyamok tartását, akár hallgatóink számára is.

2005. tavaszán költözünk új oktatási épületünkbe a Bécsi útra, mely 10nagyelőadóval és 18 laborral XXI. századi körülményeknek megfelelő oktatást éstanulást tesz lehetővé.

A felsőoktatásban tanuló hallgatók körében végzett 2002-es országosfelmérés képzésünket, a kibocsátott diploma értéke és piacképessége alapján aMűszaki informatika szakok között a második helyre rangsorolta.

10.2. Információk az intézetekről

Matematikai és Számítástudományi IntézetAz intézet jogelőd intézményében a műszaki informatika szak már 1991-ben

megalakult, majd 1993-tól műszaki tanár szakkal bővült. Az intézet feladatai azintegrációt megelőző időszakból „öröklődtek” át az új struktúra keretei közé, sjelenleg is alapvetően a Népszínház utcai telephelyen képzett hallgatók oktatására,alapkutatási és alkalmazott kutatási, ill. fejlesztési tevékenységre, valamint ezekhezkapcsolódó tudományszervezési feladatokra oszthatók. Az egyes területek az alábbimódon oszthatók fel jellegzetes alcsoportokra:

Oktatási tevékenység1. Alapozó matematikai tantárgyak oktatása a Bánki Donát Gépészmérnöki

Főiskolai Kar, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar és a Keleti KárolyGazdasági Főiskolai Kar hallgatói számára;

2. Alapozó informatikai jellegű tantárgyak oktatása ugyanezen hallgatók részére;3. Részvétel a „nottinghami” villamos szakirányú gépész hallgatók angol nyelvű

képzésében a matematika, az alkalmazott fizika egyes ágai mint termodinamika,hidrodinamika, hangtan bizonyos területeinek oktatásával;

4. Szabadon választható fakultatív tárgyak oktatása főleg végzős hallgatók részére(robottechnika, a Soft Computing egyes részeinek oktatása).

60


Alapkutatási tevékenység1. Az intézet nevével összhangban az alapkutatási tevékenység a

„számítástudomány” témakörére koncentrálódik, azon belül is elsősorban a SoftComputing két speciális ágának művelésére és ezek irányítástechnikaialkalmazásaira, ezen keresztül mutatva átfedést a robottechnika és aszámítógéppel segített folyamattervezés bizonyos részterületeivel is:

2. A fuzzy halmazokon értelmezett új típusú, hangolható szabad paraméterekettartalmazó operátorcsaládok létezésének kutatása, illetve ilyen operátorosztályokkonstruálása, esetenként elvetve a tradícionálisan megkövetelt asszociativitásvagy kommutativitás igényét a hatékonyabb alkalmazhatóság érdekében;

3. Az alkalmazhatósági problémakör ésszerű szűkítésével olyan, a konvencionálisSoft Computing területén új, csoportelméleti megfontolások alapján bevezetettuniformizált struktúrák és azok alkalmazásainak kutatása, amelyek mentesek ahagyományos struktúrák tipikus méretezési problémáitól, a lokális optimumokbanmegülő, vagy teljesen stochasztikus vagy szemi-sztochasztikus klasszikushangolást rövid, explicit, limitált lépésszámú, „szabványos” és szemléletesalgebrai procedúrákkal pótolják;

4. Relációs adatbázisok feldolgozásával kapcsolatos kutatások, klasszikus éssúlyozott tudásbázisok transzformációi, geometriai és téradatbázisokreprezentációja, tudásbányászat;

Az alapkutatással összefüggésben a Robottechnikai és Automatizálási Központonkeresztül az intézet egyes munkatársai meghívással részt vesznek a VeszprémiEgyetem PhD képzési programjában is.Alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység

Ezek a tevékenységek szorosan kapcsolódnak a volt OMFB, ill. annak maijogutódja (OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság) ún. „Mecenatúra”programjaihoz és hazai vállalatokhoz, a következő főbb témaköröket illetően:Robotos festőrendszer technológiai fejlesztése, Gázkészülék vezérlő termékcsaládfejlesztése, Sealsafe lámpatest fejlesztése, Univerzális fényvető család fejlesztése,Nyomás alatti szennyvízelvezető vezérlőinek fejlesztése.Tudományszervezési tevékenység

Az intézetben végzett kutatómunka szervesen kapcsolódik nemzetközi, az IEEE,illetve az IFAC nevével fémjelzett konferenciák szervezésében való aktív részvétellelaz intézet egyes munkatársainak nemzetközi programbizottságokban, nemzetiszervező bizottságokban, illetve különböző nemzetközi folyóiratokhoz,konferenciákhoz benyújtott publikációk szakmai elbírálását illetően (az INESsorozat – IEEE International Conferences on Intelligent EngineeringSystems – szervezésében való folyamatos részvétel 1997 óta, az alkalmanként aRAAD – Robotics in Alpe-Adria-Danube Region – konferenciák, az IEEE IndustrialElectronics Society éves IECON – Annual Conferences of the IEEE IndustrialElectronics Society – szervezésében, az IFAC – International Federation ofAutomatic Control – keretében szervezett AIRTC 2000 szimpózium – ArtificialIntelligence in Real-Time Control –, az ICAR 2001 – The 10th InternationalConference on Advanced Robotics 2001 – konferenciák).Az intézet oktatási tevékenysége

61


Az intézet oktatási tevékenységének gerincét a matematikai jellegű tárgyakoktatása képezi, amely a Matematikai és számítástudományi szakcsoport feladata.Ennek az első nagy feladatcsoportja a matematika c. tárgy oktatása a Bánki DonátGépészmérnöki Főiskolai Kar és a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Karhallgatói számára, valamint analízis, diszkrét matematika, valószínűség elméletoktatása a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Népszínház utcai telephelyéntanuló műszaki menedzser szakos, valamint a Neumann János Informatikai FőiskolaiKar műszaki informatika szakos hallgatók részére.

Az informatikai jellegű tárgyak oktatása jelenti a másik „testesebb”feladatcsoportot, amely munkát főleg az Informatikai szakcsoport munkatársaivégeznek el.

Az intézet munkatársai által a viszonylag kis számú „nottinghami” csoportoktatásában résztvevő munkatársai szintén e két szakcsoporthoz tartoznak.E tevékenység a kis hallgatói létszám ellenére is jelentős, egyrészt az óraterhelésektekintetében, másrészt pedig abból a szempontból, hogy jelenleg a NMF-nek ez egyakkreditált, idegennyelvű kurzusa.Az alapkutatási feladatok és nemzetközi tudományos kapcsolatok

Az intézet nemzetközi kapcsolatai elsősorban konkrét alapkutatási témákraépülnek. Ezek közül a legjelentősebbek az OTKA (Országos Tudományos KutatásiAlap) és a bilaterális TéT pályázatok segítségével ápolható kapcsolatok. A mársikeresen lezárult „Modern matematikai módszerek alkalmazása robotokirányításában” c. (OTKA T 19032, 1996-1998, témavezető: dr. Rudas Imre)pályázatot követően ezévben kezdődtek meg az „Új robotirányítási stratégiákkidolgozása uniformizált struktúrák és procedúrák alapján”, (T 34651, 2001-2004,témavezető dr. Rudas Imre), ill. „Fuzzy irányítási rendszerek redukciója” (T 34212,2001-2004, témavezető dr. Tar József) programok munkálatai, illetve az intézetbekapcsolódik a dr. Horváth László által vezetett T 026090 sz., 2001-ben lezárulókutatási programba is.

Az oroszországi és törökországi kapcsolatok miatt fontos az „Intelligent Control ofMechatronic Systems with Special Emphasis on the Application of Soft ComputingTechniques” c. projekt, amelyet a japán FANUC cég „Foundation for Promotion ofAdvanced Automation Technology (PAAT) 1998-99, illetve „Financial Assisatance toResearch and Development Activities in the Field of Advanced AutomationTechnology” programjai támogatnak.

Az utóbbi időszak bilaterális kormányközi TéT projektjeit, amelyek munkáiban azMSZI részt vett vagy részt vesz az alábbi táblázat foglalja össze:

62


Projekt Időtartam Partner Témavezető

Magyar – török 1994-1996 Bogazici University,Istanbul dr. Rudas Imre

Magyar – portugál 1996-1998 UNINOVA, Lisszabon dr. Rudas Imre

Magyar – lengyel 1998-1999 Poznan University dr. Tar József

Magyar – török 1998-1999 Bogazici University,Istanbul dr. Rudas Imre

Magyar – portugál 1998-1999 University of Porto dr. Rudas Imre

Magyar – maláj 1999-2000 University of Tech. Johor dr. Horváth László

Magyar – dél-afrikai 1999-2000 University of Pretoria dr. Horváth László

Magyar – finn 2000-2001 Tampere Univ. ofTechnology dr. Rudas Imre

Magyar – portugál 2000-2001 University of Braga dr. Rudas Imre

Magyar – szlovén 2001-2002 Technical Univ. of Maribor dr. Tar József

Az intézet munkatársai folyamatosan pályáznak kapcsolataik további kibővítéseérdekében.Alkalmazott Informatikai Intézet

Az intézet fő feladata a Műszaki informatika szak gondozása, azaz olyan felsőfokúműszaki szakemberek képzése, akik kellő elméleti és gyakorlati ismeretekkelrendelkeznek ahhoz, hogy az informatika alkalmazásának széleskörűelterjesztésében, fejlesztésében és művelésében közreműködjenek.

Speciális tárgyak az informatika legkorszerűbb ágazatait fedik le. Ezek művelésenem lenne lehetséges az ipari partnerek komoly támogatása nélkül. Közülükkiemelhető a Szoftver Tervezés és Technológia Szakcsoport által tartott Oracleképzés, az Integrált Rendszerek és Mobil Informatika Szakcsoport által vezetettmobil informatika oktatás, s az Alkalmazott Információtechnológia Szakcsoport általvitt Cisco akadémia.

Az oktatást 10 db számítógépes labor segíti. A bennük lévő gépek mindegyikecsatlakozik a hálózatra. Az idei évre valamennyi labort sikerült csillagkapcsolttopológiára alakítani és a bennük lévő gépek mintegy fele 100 Mbit/sec sebességgelcsatlakozik az ugyanilyen sebességű gerinchálózatra. Főiskolai szintű fejlesztéseredményeképpen az elmúlt év nyarától már 2x2 Mbit/sec sebességű mikrohullámúkapcsolattal rendelkezünk a külvilág felé.

Az oktatók számos jövőbemutató területen folytatnak kutató-fejlesztő munkát, ígytöbbek között a robotika, képfeldolgozás, fuzzy-rendszerek, soft-computing,számítógép-architektúrák, számítógép-bázisú oktatási technológia, mobil-informatika, automatikus személyazonosítás, valamint az e-business területén.E munkákba tudományos diákköri (TDK) és diplomamunkák révén szakos

63


hallgatóink is bekapcsolódhatnak. Az Országos Tudományos DiákköriKonferenciákon hallgatóink rendszeresen kiemelkedő eredményeket érnek el.

A kutatási és az oktatásfejlesztési munkák eredményeit az oktatók évente számospublikációban (cikkek, könyvek, jegyzetek, stb.) teszik közzé. Közülük például azAdvanced Computer Architectures (Addison Wesley, 1997) c. könyvet a világ 20országának mintegy 50 felsőoktatási intézményében használják oktatásisegédletként.

A fentiek biztosítása igen nagy terhet ró oktatóinkra. 26 oktatónknak a tavaszifélévben 7778 órát, az őszi félévben 8982 órát kellene ellátnia. Ez a főiskolai szintenelőírt 13,5 órához képest 67 illetve 59%-os belső ellátottságot jelent. Ezértkénytelenek vagyunk jelentős számú külső óraadót is igénybe venni. Oktatóinkramég így is komoly terhelés hárul, ennek ellenére próbálnak versenyezni aszámítástechnika gyors fejlődésével: tantárgyat fejlesztenek, s új területeket tárnakfel.

Intézetünk szoros kapcsolatot tart a hazai és a külföldi műszaki felsőoktatásiintézményekkel és kutatóhelyekkel.

A hazai egyetemek közül közvetlen az együttműködés a BME, az ELTE, a SzegediEgyetem és a Debreceni Egyetem informatikus képzést folytató karaival s a hazaikutatóhelyek közül külön megemlítendő az MTA SZTAKI-val folytatott oktatási-kutatási-publikációs vonatkozású sokrétű közös munka.

Nemzetközi kapcsolatokat közös kutatási és oktatási pályázatok keretében angol,német, holland, olasz, osztrák, görög és spanyol egyetemekkel és kutatóintézetekkeltartunk. Az intézet jogelődje 1991-től folyamatosan nyert Tempus projekteket. Azelnyert kilenc Tempus projekt keretében nyílt, illetve nyílik lehetőség a műszakiinformatika egyes területeinek nemzetközi kooperációban történő különösen intenzívfejlesztésére, valamint az eszközpark jelentős bővítésére. Ezen projektek kiválólehetőséget biztosítanak hallgatóink és oktatóink számára a külföldi egyetemekentörténő képzésbe való bekapcsolódásra.

Az elnyert Tempus projektek közül háromnak intézetünk látta el a kontraktorifunkcióit, azaz a mintegy tíz hazai és külföldi felsőoktatási intézmény és kutatóintézetképviseletét a pályázati forrást biztosító EU előtt. Ezen projektek közül eddig egyetmár sikeresen lezártunk, a másik kettő még folyamatban van.

64


Intézetünk szoros vállalati-ipari kapcsolatokra törekszik. Ennek kiemeltmegvalósítási formájaként számos multinacionális hazai és nemzetközi céggelműködünk együtt. Kiemelkedő partnereink a Cisco, Ericsson, Festo, Intel, Nokia,Recognita, Siemens, Sun. A Cisco nemzetközi hálózati akadémiai programjakeretében intézetünkben alakult meg az európai kontinens egyik Cisco AcademyTraining Center (CATC) képzési központja, amelynek feladata a közép- és dél-európai országok regionális akadémiái oktatóinak képzése. 2000-ben 7 felsőoktatásiintézmény közül megnyertük az Intel cégnek egy elektronikus kereskedelmi kutató-és oktató központ kialakítására kiírt országos pályázatát 75 ezer dollár értékben,amely fedezetet nyújtott egy rendkívül korszerű számítógépes labor kialakítására.

A műszaki informatika szak felvételi ponthatára a műszaki felsőoktatásbankiemelkedően magas, 105-111 pont között mozog. Ennek ellenére a lemorzsolódásmagas, az utóbbi években már az első tanév után az 50%-ot is meghaladja. Viszonta képzést befejező, diplomázott hallgatóink igen keresettek a munkaerő-piacon.Reprezentatív felmérésünk szerint kezdő havi bruttó bérük 250 ezer forint körülalakul. Általános Informatika és Multimédia Intézet

A Könnyűipari Műszaki Főiskola megalakulásától, 1972-től 1977-ig az Alaptárgyitanszék keretében folyt a matematika, fizika, számítástechnika és a gépészeti,elektrotechnikai tárgyak oktatása. A tanszék vezetője a felsőfokú technikum, illetvefőiskola megalakulásától Dr. Scharnitzky Viktor főiskolai tanár. 1977-től, az önállóGépészeti tanszék megalakulásától az Alaptárgyi tanszékhez tartozott a főiskolanyelvi oktatása, a tanszék állománya a nyelvtanárok és a testnevelő tanárokcsoportjával bővült.

Az Alaptárgyi tanszék számítástechnika oktatóiból 1983 szeptemberében önállóSzámítástechnikai Osztály, majd 1987-ben Számítástechnika tanszék alakult. ASzámítástechnika tanszék vezetője a megalakulástól 1993-ig Beck Tamásné dr.főiskolai tanár volt.

1993-ban az önálló Nyelvi Lektorátus megalakításakor az Alaptárgyi tanszékmatematika, fizika oktatóiból és a számítástechnika tanszék dolgozóiból létrejött aMatematika-Számítástechnika tanszék, amelynek vezetője nyugdíjba vonulásáig,1995-ig Dr. Scharnitzky Viktor főiskolai tanár volt. A tanszék neve 1995 utánInformatika és Matematika tanszék, vezetője Dr. Bakó András egyetemi tanár.

A tanszék dolgozói a számítástechnika hazai meghonosodásával párhuzamosanjelentős kutatási tevékenységet folytattak, ezt jelzi több termelésirányítássalkapcsolatos Könnyűipari Minisztériumi megbízás, BFK (BudapestiFinomkötöttárugyár), Győri Richards, Diósgyőri Papírgyár, Munkaügyi Minisztérium,stb.

2000-ben alakult meg a 3 korábbi jogelődből a Budapesti Műszaki Főiskola. EnnekNeumann János Informatikai Főiskolai Kara 3 intézetből áll. Az előbb felsoroltegységek jogutódja az Általános Informatikai és Multimédia Intézet felelős afőiskolán az informatikai alapoktatásért, az operációkutatás és a multimédia jellegűtárgyak oktatásáért.

A több telephelyes oktatás miatt a kar a matematikai és informatikai alapoktatásttelephelyenként látja el. Jelenleg a Doberdó utcai telephelyen folyó matematika ésinformatika oktatást célszerűségi okokból az intézet felügyeli.Intézet oktatói és tudományos bázisa

65


Az intézet igazgatója Dr. Bakó András egyetemi tanár. Jelenleg az intézetigazgatója felügyeli a Matematika III. szakcsoportot. Az intézethez nyolc főállásúoktató tartozik, munkájukat három intézeti munkatárs segíti.Laboratóriumi háttér

Az oktatási és kutató munkát 3 laboratórium és a helyi és távoli hálózat segíti. Alaboratóriumi gépek nagyrészt elavultak.

Egy laboratóriumban 18 db jó kiépítettségű Pentium Celeron számítógép nyertelhelyezést. A további két laboratórium korszerűtlen, oktatásra szinte alkalmatlan486-os és 386-os számítógépekkel van felszerelve.

Mindhárom laboratórium be van kötve a Doberdó utcai épület Ethernet hálózatába.Ebből egy modern, csavart érpáros kábelezéssel (Pentium laboratórium), kettő pedigkoax kábellel kapcsolódik a szerverre. KHVM pályázattal sikerült feljavítani a helyihálózatot és az Internet elérést.

Az épületen belül kiépült egy nagysebességű gerincvezeték, amely a strukturáltkábelezést megvalósító switch-eket köti össze. A helyi hálózat az előadótermekbe ésa tanári szobákba is eljut csavart érpáros kábel segítségével. A laboratóriumbannyert elhelyezést az épület www és levelezési szervere.Ezek nagyteljesítményű,nagy tárolókapacitású személyi számítógépek.

Az Internet elérés 2000-ig 64 Kbites bérelt telefonvonalon keresztül történt. Ezmunkaidőben teljesen alkalmatlan volt az ilyen irányú oktatási és kutatási feladatokmegoldására.

A fent említett minisztériumi támogatással az Internet elérés gyorsítására islehetőség nyílt. A Nagyszombat utcai 2 Mbites elérésre való rácsatlakozással egyoptikai kábellel a korszerű helyi hálózatba kötött gépeknek lehetővé tette a korszerűtávoli hálózati kapcsolat megvalósítását. A helyi hálózaton jelenleg a NOVELL 3.12változat üzemel. A telephelyen a hálózaton keresztül mintegy 150 számítógép érhetőel. Korlátozott módon az otthoni gépekről is elérhető a helyi hálózat és az Internet.Levelezni tulajdonképpen minden laboratóriumi és egyéni gépről lehet. Mivel alaboratórium leterheltsége nagy, így a kollégium portáján és a laboratóriumfolyosóján is használható néhány gép ezen igény kielégítésére.

A könnyűipari kar hallgatói az órákon kívül meghosszabított nyitvatartási idő alatthasználhatják a laboratóriumot.

Tudományos munka, pályázatokAz intézet és annak jogelődje az utóbbi években számos pályázaton volt sikeres,

amelyeken több tíz millió forinttal segítettük az oktatás és kutatás korszerűsítését.Főbb pályázati területeink a következők:

~ FEFA

~ OTKA

~ KHVM hálózati infrastruktúra

~ Miniszterelnöki hivatal

~ Főiskolai Kísérleti Kutatási pályázat stb.

66


Az egyik fő kutatási terület a menedzsment rendszerek felépítésének, módszertanihátterének kutatása. Az infrastruktúra egyes elemei különféleképpen romlanak le. Azegyik cél a leromlási folyamatok modellezése, amire rendszerint Markov átmenetivalószínűség mátrixot használatos. Az elemtől és ennek állapotától függően kellmegállapítani a lehetséges beavatkozásokat. Az elem egész életét figyelembe vévemeg kell határozni időperiódusonként a leggazdaságosabb megoldást, amely azadott infrastruktúra elemet megadott állapotszinten tartja. Ez esetben a rendszerfenntartási, felújítási összköltsége kerül minimalizálásra.

Az elem állapota az azt igénybe vevő felhasználónak is költséget jelent. Jobbállapotban levő elem esetén a felhasználói költség rendszerint kisebb, mint a rosszállapotúé. A célfüggvény ez esetben a felhasználó költségének minimalizálása,illetve hasznának maximalizálása. Kombinált célfüggvény esetén a rendszerösszköltsége minimalizálódik, miközben a felhasználó haszna maximalizálódik. Afeladat vagy heurisztikus (pl. költség/haszon elven alapuló rangsoroló eljárás) vagyegzakt optimumot szolgáltató operációkutatási módszerrel oldható meg.

A másik terület az oktatás módszertani kutatások körébe tartozik. Itt a kontakt ésinkontakt oktatás számítógéppel, multimédia eszközökkel történő támogatása a cél.Ezen kutatás főbb területei a következők:

a. Tudáselmélyítés egyéni tanulással stand-alone vagy hálózati környezetben.b. Automatikus egyéni tudásellenőrzés megoldása számítógéppel.c. Multimédia eszközök felhasználása az előadások anyagainak

korszerűsítésénél.d. Egyéni vizsgáztatási rendszer módszertani megalapozása és gyakorlati

megvalósítása.Több külső megbízáson dolgoztak a munkatársak, amely negyedik generációs

hiper adatbázis elemek kezelésére irányult. A megoldandó feladat több tíz file többszáz egyedének korszerű kezelése, és több tízezer rekord feldolgozása,visszakeresése. Az egyes egyedekhez tetszés szerinti média is csatolható, mint akép, mozgófilm, stb.

Harmadik kutatási terület a járműrendszer-dinamika differenciálegyenleteinekanalitikus és geometriai vizsgálata.

A D’Alembertoperátor, a BernoulliEuler és a Timoshenkofélegerendaoperátorok matematikai vizsgálata. Mozgó teher hatása diszkrétenalátámasztott kontinuumokra. A gerendaegyenletek analitikus megoldása különbözőcsatolt pálya- ill. járműmodellek esetén. A járműrendszer-dinamika nemlineárisrezonanciáinak analízise. A kerék/sín kapcsolat geometriájának vizsgálata. Vasútipályamérési eljárások kidolgozása.Oktatásmódszertani kutatások

Az intézet munkatársai több éve foglalkoznak az oktatás korszerűsítésénekkérdéseivel. A fő terület az Interneten keresztül is elérhető oktatási anyagokösszeállítása, elkészítése. E mellett foglalkoznak a tudásellenőrzés számítógépeshálózaton keresztül történő megoldásával is. A vizsgáztató rendszer kidolgozásátjelenleg végzik. Itt olyan egyénre szabott kérdéssorozatot állít elő a gép, amelynekmegválaszolásával megoldható a vizsgáztatás. Ellenőrzésre két lehetőségkínálkozik: a helyi felügyelet és a hálózaton keresztül történő vizuális megfigyelés.

67


A másik kutatási irány a több résztvevős konzultáció megoldása. Ehhez amonitoros adatátvitel eszközeit és módszereit kívánják felhasználni. A korszerűelőadások megtartásához alkalmazzák az oktatástechnika modern módszereit:digitális tábla, háromdimenziós prezenter, projektor és a hálózat adta egyéblehetségek.

A kredit rendszerű oktatás bevezetésének segítésére elkészítették azt agráfelméleti modellt és algoritmust, amellyel szimulálható az oktatási folyamat éssegítségével összeállítható az egyéni tanrend is.Egyéb főiskolai tevékenységAz intézet munkatársai részt vesznek a főiskolai és a hazai bizottságok munkájában.Többek között képviseltetik magukat a Kari és Főiskolai Tanácsban, a TudományosTanácsban, a Belső ellenőrzési és a TDK bizottságban.Hallgatói tanácsadók adataiKiss Gábor Matematikai és Számítástudományi Intézet, Népszínház u. 8.

tel.: 210-1450/219; e-mail: [email protected]. Hermann Gyula Alkalmazott Informatikai Intézet, Nagyszombat u. 19.

tel.: 398-9840; e-mail: [email protected]ány Eszter Általános Informatika és Multimédia Intézet, Doberdó u. 6.

tel.: 250-0333/149; e-mail: [email protected]

10.3. Szakok bemutatásaa) képzési cél

Az informatika társadalmi súlya és az informatikus mérnökök iránti ipari igény azelmúlt években erőteljesen megnövekedett. A magyar iparban végbemenőszerkezetváltás előtérbe helyezi az olyan mérnökök iránti keresletet, akik magasszintű informatika és műszaki felkészültségük birtokában betöltik a korszerűinformatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása területéntapasztalható szakemberhiányt.A karon folyó képzés:I. BSc szintű alapképzés Műszaki informatika szakon (nappali és esti tagozat).II. Általános informatikus főiskolai szakirányú továbbképzés.

I. Műszaki informatika szakKépzési idő és megszerzendő kreditek

Nappali tagozaton: 8 félév, 240 kreditEsti tagozaton: 9 félév, 240 kredit

A képzés főbb területei

Alapozás: matematikai, természettudományi és mérnöki alapozás; gazdaságiés humán ismeretek.

Informatikai törzsanyag:

68


Programozás Rendszertechnika Informatikai rendszerek

Pascal, Delphi,C++, Java, PHPSzoftvertechnológia

Digitális technika,elektronikaArchitektúrákOperációs rendszerekHálózatok

AdatbázisokMesterségesintelligenciaVállalati információsrendszerekInformatikai biztonság

SzakirányokA szakirány választható tantárgycsoport, amelynek kínálata évente változika mindenkori igényekhez illeszkedve. Jelenlegi szakirányaink:

Gyártásautomatizált rendszerek

Intelligens automatizált rendszerek

Képi adatbázisok

Mobil informatika

Multimédia

Robottechnika

Szoftvertechnológia

Vállalati információs rendszerek

Virtuális informatikai technológia

Lehetőséget biztosítunk a törzsanyagba nem tartozó további tárgyakfelvételére az informatika majd minden területéről.

Utolsó két félévben hallgatóink szakdolgozatot készítenek.

Nappali tagozaton a 8. félévben hallgatóink szakmai gyakorlaton vesznekrészt, ahol szakdolgozatuk elkészítéséhez is segítséget kapnak.

Középfokú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóink két féléves nyelviképzésen vesznek részt, míg a már nyelvvizsgát szerzettek szaknyelvitanulmányokat választhatnak.

69


A képzés helyszínei

Műszaki informatika szakunkat 2004. szeptem-berében Budapesten kéttelephelyen indítjuk:

Óbudán (1034 Budapest, Nagyszombat u. 19.) és Józsefvárosban (1081 Budapest, Népszínház u. 8.)2005. szeptemberétől Budapesten Óbudán, a Bécsi úton felépülő korszerűoktatási épüle-tünkben képzünk műszaki informatikusokat.

Mit tud a nálunk végzett mérnök-informatikus?

A szakon évente tanulmányai végeztével mintegy 200 – 250 hallgató szerezún. mérnök- informatikus diplomát. A diploma tulajdonosa a képzés során olyanmérnöki ismeretek birtokába jutott, olyan gyakorlati módszerek alkalmazásábanszerzett tapasztalatot, amelyek segítségével az informatikai rendszereket aműszaki tervezés mindennapi igényei szerint tudja alkalmazni. A nálunk végzettmérnök:

felkészült arra, hogy műszaki informatikai és információs infrastruktúrálisrendszerek és szolgáltatások tervezésében, létrehozásában ésfejlesztésében a szükséges részfeladatokat elvégezze,

naprakész ismereteket szerzett az adat- és programozási rendszerekről,

tud rendszereket telepíteni, alkalmas üzemeltetési feladatok ellátására,

legalább egy világnyelvből, tipikusan angol nyelvből „C” típusú alapfokúnyelvvizsgája van.

II. Általános informatikus szakirányú továbbképzésA továbbképzés alapvető célja egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők számára

olyan informatikus szakképzés biztosítása, melynek eredményeképpen képesséválnak a számítástechnika, az informatika korszerű eszközeinek és módszereinekalkalmazására az eredeti szakmájukban vagy informatikai szakterületen.A képzés három szemeszterből áll, amelynek időtartama 1,5 év, sajátossága, hogyaz előadások és a gyakorlati foglalkozások - alkalmazkodva a dolgozó emberidőbeosztásához - elsősorban hétvégén vannak.b) oktatás módja

Előadás eaLaboratóriumi gyakorlat lTantermi gyakorlat tgy

Projekt munka 4-5 fő team-munkában végzett tevékenysége szakirányútémakörökben, amelynek lehetséges eredményei: TDK munkák, szakdolgozatok.

c) értékelési formák, fokozatok

70


Számonkérési formákSzigorlat (s) írásbeli vagy szóbeli, vagy mindkét formában történhet, több félév

anyagából;Vizsga (v) írásbeli vagy szóbeli, vagy mindkét formában történhet a félév

végi vizsgaidőszakban;Félévközi jegy (f) a gyakorlati munka értékelése a félév során.

Értékelési fokozatokJeles (5) kitűnő (kiemelkedő teljesítmény apró hibákkal)Jó (4) nagyon jó (átlagszint feletti teljesítmény, egy-két hibával), illetve jó

(alapos munka, több alapvető hibával)Közepes (3) közepes (jó, de alapvető hiányosságai vannak)Elégséges (2) megfelelt (a teljesítmény a minimum kritériumnak felel meg)Elégtelen (1) elégtelen (jelentős mennyiségű további munka szükséges)

d) más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításaKötelező tárgyak esetében a beszámítás feltétele legalább75% tantárgytematika-egyezés; a tárgyhoz tartozó (laboratóriumi, gyakorlati munka)megléte. A tárgy befogadásáról esetenként a Kari Kredit Bizottság dönt.

e) a kreditek egyenértékűségére vonatkozó intézmények közötti egyezményekA Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem programtervezőmatematikus szakjain, valamint a Veszprémi Egyetem műszaki informatika szakán –külön megegyezés keretében –, 180 kredit beszámításával folytathatjáktanulmányaikat abszolutóriummal rendelkező hallgatóink.

71

Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar

11. Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar

11.1. A kar rövid története

A kar jogelődje a KönnyűipariMűszaki Főiskola (KMF) volt,amely a könnyűipari mérnök, abiztonságtechnikai mérnök és aműszaki menedzser szakokonképzett mérnököket. A KMFelődje az 1962-ben alapítottFelsőfokú KönnyűipariTechnikum. A főiskolát 1972-benalapították Budapesten.

A KMF 28 év alatt több mint8000 diplomát adott ki. Alapítótagja volt a műszaki főiskolákszövetségének, a BudapestiPolitechnikumnak. Az oktatottszakterületek – a bútor- és faiparkivételével – kiterjedtek a könnyűipar egészére. Az országban itt indult elsőnekélsportoló tagozaton képzés.1998-ban európai jellegű kreditrendszert vezettünk be.

2000. januárjától a könnyűipari oktatás az újonnan alakult Budapesti MűszakiFőiskola Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karán folyt tovább, mely Rejtő Sándor, amúlt századelő neves gépészmérnökének nevét vette fel. Ma a kar 97 munkatársaközel 1900 nappali és levelező hallgatót oktat a könnyűipari mérnök szakon.

11.2. A kar küldetésnyilatkozataA kar feladata olyan korszerű, piacképes műszaki és gazdasági tudással

rendelkező mérnökök képzése a könnyűipar és a nemzetgazdaság kapcsolódóterületeinek számára, akik képesek önálló és csoportmunkára; nyelvtudásuk,informatikai ismeretük és kommunikációs képességük megfelel az európaikövetelményeknek.

A könnyűipari mérnök szakon végzettek képesek a szakirányuknak megfelelőterületen a termékek tervezésére, a gyártási folyamatok előkészítésére ésirányítására, ügyelve a minőség, a környezet és az egészség védelmére. Tudásukatmás, kapcsolódó területeken, például a kereskedelemben vagy akár az újmérnökgenerációk oktatásában is hasznosíthatják. A kar elődjén, a KönnyűipariMűszaki Főiskolán végzettek ma a műszaki-gazdasági élet minden területénmegtalálhatók. Jelentős részük sikeres életpályát befutva magas szintű vezető lett,többen külföldön érvényesültek.

11.3. A könnyűipari mérnöki szak szakirányainak bemutatásaA könnyűipari mérnökképzés fejlődése során több szak alakult ki, ezeket a

nyolcvanas évek közepén egyetlen szakká, a könnyűipari mérnöki szakká

72


egyesítették. Az addigi szakok szakirányokká változtak. A specializáció igénye újabbés újabb szakirányokat hozott létre, így jelent meg például a bőrgyártó éstextilkikészítő szakirány. Az ipar folyamatos fejlődése igényelte a könnyűipariminőségirányítási, környezetmérnöki és legújabban a terméktervező szakiránymegjelenését. Az egyes szakirányokon belül eleinte további ágazgatok feleltek mega könnyűipar bonyolult szerkezetének. Így például a nyomdaipari szakirányon belülindult formakészítő, nyomtató és kiadói ágazat is. A kreditrendszerű képzésbevezetésével nőtt a hallgatói szabadság a tantárgyak megválasztásában. Ennekkövetkeztében ma a szak minden hallgatója az első évben közös alapismereti ésszakmai alapozó tárgyakat tanul. Az ezt követő félévekben van mód egy-egy

szakirányon belül az ajánlott tantárgycsoportok, almodulok megválasztásávalspeciális ismeretek szerzésére. Az alábbiakban röviden ismertetjük az egyesszakirányok alapvető jellegzetességeit.Bőrgyártó és textilkikészítő szakirány

A bőr- és textilvegyész szakirányon a bőr- és szőrmegyártás, valamint atextilkikészítés technológiai folyamatait, a gépek és berendezések működésétismerik meg a leendő mérnökök. Különös súlyt helyezünk a kémiai ismeretekre és akörnyezetvédelmi kérdésekre.Bőrfeldolgozóipari szakirány

A bőrfeldolgozóipari szakirányon a cipő-, bőrdíszmű-, kesztyű-, bőrruhagyártás éskárpitosipari technológia folyamatait, a gépek szerkezettanát ismerhetik meg ahallgatók. Mód nyílik a terméktervezői ismeretek elsajátítására is.Csomagolástechnológiai szakirány

73


A leendő csomagolástechnológusok megismerik a különbözőcsomagolóanyagokat, csomagolási rendszereket és azok gépi berendezéseit. Avégzett mérnökök alkalmasak a csomagolóanyag-gyártó, ill. csomagolóüzemekirányítására, szervezésére.Könnyűipari környezetvédelmi szakirány

Az itt végzettek célja a környezettel kapcsolatos feladatok – védelem, fejlesztés, akárok megelőzése, ill. elhárítása, megoldása, a végrehajtás szakszerű szervezése ésirányítása, elsősorban a könnyűipar területén.

Könnyűipari minőségirányítási szakirányA végzettek mérnöki munkájuk során a könnyűipar termékeinek és

szolgáltatásainak műszaki megfelelőségét és piaci elfogadását nemzetközinormákon alapuló eszközökkel támogatják. A napjainkban az ipar egészébenkeresett szakterületen Főiskolánk stratégiai, tervezési, folyamatszabályozási ésköltségelemzési ismereteket integráló oktatást kínál.Könnyűipari termelésirányító szakirány

Olyan mérnökök képzése a cél, akik képesek a könnyűipari szakágak termelésifolyamatainak megtervezésére, megszervezésére és irányítására. Ennek érdekébenátfogó anyagtechnológiai és innovációs ismereteket, munkavégzési ésminőségirányítási technikákat tanulnak. Konkrét termelési folyamatokat a kötelezőenválasztható szakági modulok felvételével ismernek meg. Ezen ismeretekmegalapozása átfogó technológiai folyamatelméleti tantárgy keretében valósul meg.Médiatechnológiai szakirány

Az itt végzettek feladata a hagyományos és elektronikus lapkiadás tervezése,szerkesztése, a nyomtatott és a digitális médiák (CD, stb.) elkészítése lesz. A kiadóipar részére kívánunk műszaki szakembereket képezni.

74


Nyomdaipari szakirányA nyomdaipari szakirányon folyó képzés a formakészítési, nyomtatási és kötészeti

technológiák, valamint a kiadói munka megismerését teszi lehetővé. A hallgatók akorszerű nyomóforma-készítési eljárások gépi berendezéseit, technológiaiműveleteit, a fő és speciális nyomtatási technológiák, berendezések elméleti ésgyakorlati ismereteit, valamint a kiadói tevékenységhez szükséges alapvetőtudnivalókat sajátítják el.

Papírgyártó- és feldolgozó szakirányA papíripari szakirányon a papírgyártó- és feldolgozóipar számítógéppel vezérelt

gépeit, valamint a technológiát ismerő, szervező és irányító tevékenység végzésérealkalmas mérnököket képzünk. A végzett mérnökök papírvizsgálati laboratóriumokirányítására is alkalmasak.

Ruhaipari szakirányA ruhaipari szakirányon a ruhaipari vállalkozások részére gyártmánytervező,

modellező, termelést szervező és irányító mérnököket képezünk, akik ismerik aruhaipari technológiai eljárásokat, a ruhaipari gépek és berendezések működését, aruházati cikkek tervezésének, szerkesztésének módszereit, valamint a különbözőszervezési módszereket.

75


Terméktervező szakirányA szakirány célja egy termék teljes innovációs folyamatát átfogó mérnökök

képzése. Jelentős mértékű a gazdasági, ergonómiai és design ismeretek oktatása.Ezt a szakirányt több intézeti tanszék együttműködése hozta létre.Textiltechnológiai szakirány

A textilipari szakirányon a hallgatók tanulmányaik során a textilipari alapanyagok éstermékek típusairól, tulajdonságairól, feldolgozási módjairól, a különböző textiliparitechnológiákról, berendezésekről általános elméleti és gyakorlati ismereteketkapnak.

A karok közötti együttműködés keretében, könnyűipari mérnöki tanulmányaikkalpárhuzamosan hallgatóink mérnöktanári képesítést is szerezhetnek, a BMF BánkiDonát Gépészmérnöki Főiskolai karán.

Az első év után, elsősorban a tanulmányi eredménytől függően választhatóak aszakirányok. Az egyes szakirányok nappali és levelező tagozaton csak kellő számú,megfelelő eredményt elérő jelentkező esetében indulnak. Az oklevél megszerzéseután vagy azzal párhuzamosan újabb szakirány is elvégezhető.

76


11.4. A kar vezetéseDr. Erdélyi József egyetemi tanár, kari főigazgatóKorondi Endre főiskolai docens, oktatási kari főigazgatóhelyettesDr. Koczor Zoltán főiskolai tanár, kutatási kari főigazgatóhelyettes

11.5. A kar oktatási egységeiAz alapozó tantárgyak egy részét és a szakmai ismereteket a kar alábbi három

intézete oktatja:Általános Mérnöki és Környezetvédelmi IntézetBőr-, Textil- és Ruhatechnológiai IntézetMédiatechnológiai Intézet

Az intézeteken belül a szakirányoknak megfelelő intézeti tanszékek és intézetiszakcsoportok találhatóak. A hallgatók testnevelését az Önálló Testnevelési Csoportirányítja. Az oktatási egységek a Minőségirányítási csoport kivételével a főiskolaóbudai telephelyén találhatók a Doberdó úton. Itt találhatóak a szakmailaboratóriumok is. A kiscsoportos oktatás jelentős része a közeli Kiscelli utcaiépületben folyik, és itt van a Minőségirányítási csoport is.

A kar oktatási egységei a gondozott tudományterületekhez kapcsolódó kutatásitevékenységet is folytatnak. Ennek szerves része a hallgatókat bevonó TudományosDiákkörök tevékenysége. A BMF többi karával, más hazai és külföldi felsőoktatásiintézményekkel is eredményes szakmai kapcsolatok alakultak ki.Néhány nemzetközi kapcsolat ezek közül:

~ Assiut University (Egyiptom)~ Katholicke Hogeschool Zuid-West-Vlaanderen (Belgium)~ North London University (Egyesült Királyság)~ Pedagogische Technische Hogeschool Eindhoven (Hollandia)~ Polytechnic Helsinki (Finnország)~ Technical College Subotica (Szerbia)~ Technische Hochschule Bremen (Németország)~ Universite du Havre (Franciaország)~ University of Athens (Görögország)

11.6. Az egyes intézetek felépítése

Bőr-, Textil- és Ruhatechnológiai Intézet Tel.: 454-0082Intézetigazgató-helyettes: Dr. Bődi Béla főiskolai tanár Tel.: 454-0072

e-mail: [email protected]ézetigazgató-helyettes: Dr. Szűcs Iván főiskolai tanár Tel.: 454-0073

e-mail: [email protected]

Bőrtechnológiai Intézeti Tanszék Tel.: 454-0082Tanszékvezető: dr. Beke János főiskolai tanár

e-mail: beke.já[email protected]

77


Gondozott szakirányok:Bőrgyártó és textilkikészítő szakirányBőrfeldolgozóipari szakirányKönnyűipari termelésirányító szakirány

Laboratóriumok:Bőrtechnológiai labor, cipőipari gépterem, CAD/CAM labor

Textiltechnológiai Intézeti Tanszék Tel.: 454-0073Tanszékvezető: Dr. Szűcs Iván főiskolai tanár

Gondozott szakirány:Textiltechnológiai szakirány

Laboratóriumok:Fonó-, szövő-, kötőgépterem, kémiai és anyagvizsgáló laborok

Ruhatechnológiai Intézeti Tanszék Tel.: 454-0072Tanszékvezető: dr. Bődi Béla

e-mail: [email protected] szakirányok:

Ruhaipari szakirányTerméktervező szakirány

Laboratóriumok:Ruhaipari modellező/rajzterem, gépterem, vasalóterem

Médiatechnológiai IntézetIntézetigazgató: Dr. Erdélyi József egyetemi tanár Tel: 454-

0036e-mail: [email protected]

Intézetigazgató-helyettes: Borbély Endréné dr. főiskolai docens Tel.: 454-0036; e-mail: [email protected]. Endrédy Ildikó főiskolai tanár Tel.: 454-0035e-mail: [email protected]

Csomagolás- és Papírtechnológiai Intézeti Tanszék Tel.: 454-0036Tanszékvezető: Dr. Erdélyi József egyetemi tanár

Gondozott szakirányok:Papírgyártó- és feldolgozó szakirányCsomagolástechnológiai szakirány

Laboratóriumok:Papírgyártó gépterem, előkészítő, kémia labor, CAD labor, klíma labor,csomagolásvizsgáló labor

Nyomdaipari Intézeti Tanszék Tel.: 454-0035Tanszékvezető: Dr. Endrédy Ildikó főiskolai tanár

Gondozott szakirányok:Nyomdaipari szakirányMédiatechnológiai szakirány

Laboratóriumok:Kémia labor, fotólabor, színmérő labor, nyomdaiparigépterem, képfeldolgozó és szövegszerkesztő labor

78


Általános Mérnöki és Környezetvédelmi Intézet Tel.: 454-0069Intézetigazgató: Dr. Patkó István főiskolai tanár

e-mail: [email protected]ézetigazgató-helyettes: Korondi Endre főiskolai docens

e-mail: [email protected]. Koczor Zoltán főiskolai tanáre-mail: [email protected]

Gépészeti szakcsoport: Tel.: 454-0069Szakcsoportvezető: Korondi Endre főiskolai docens

Gondozott szakirány:Természettudományi és szakmai alapozó tárgyakoktatása

Laboratóriumok:Elektrotechnika labor, automatizálás labor

Környezetvédelmi szakcsoport:Szakcsoportvezető: Dr. Patkó István főiskolai tanár

Gondozott szakirány:Könnyűipari környezetvédelmi szakirány

Laboratóriumok:Környezetvédelmi labor

Minőségirányítási szakcsoport: Tel.: 454-0070Szakcsoportvezető: Dr. Koczor Zoltán főiskolai tanár

Gondozott szakirány:Könnyűipari minőségirányítási szakirány

Laboratóriumok:Minőségirányítási méréstechnikai labor

A kar adminisztratív ügyeit a Kari Hivatal intézi, vezetője Pásztor Ildikó karihivatalvezető. A hallgatók ügyeivel ennek részeként a Tanulmányi Osztályfoglalkozik, Huppán Béláné osztályvezető irányításával.

A Nemzetközi Kapcsolatok Irodája szervezi az egyre szélesedő hallgatói és oktatóimobilitást, melynek keretében évente már 40-50hallgató és számos oktató vehetrészt több hónapos külföldi részképzésben, vagy rövidebb tanulmányúton. Az irodavezetője Dr. Kokasné Palicska Lívia főiskolai docens.

79


A Testnevelési Szakcsoport vezetője Dr. Borsos Ilona főiskolai docens.

11.7.Hallgatói tanácsadók:

Bőrtechnológiai Intézeti TanszékKiss Ferencné adjunktus Tel.: 250-0333/184.m.

Textiltechnológiai Intézeti TanszékOrcsik Gézáné tanársegéd Tel.: 250-0333/150.m.

Ruhatechnológiai Intézeti TanszékNagyné Szabó Orsolya tanszéki mérnök Tel.: 250-0333/168.m.

Csomagolás- és Papírtechnológiai Intézeti TanszékTamásné Nyitrai Erzsébet adjunktus Tel.: 250-0333/170.m.

Nyomdaipari Intézeti TanszékDr. Csányi Sándor docens Tel.: 250-0333/104. m.

Gépészeti szakcsoportKorondi Endre docens Tel.: 250-0333/106.m.

Környezetvédelmi szakcsoportSoósné Berecz Márta adjunktus Tel.: 250-0333/197. m.

Minőségirányítási szakcsoportNémethné dr. Erdődi Katalin docens Tel.: 250-0333/162. m.

80


12. Kredittanterv

A Főiskolai Tanács 2002. május 14-i ülésén elfogadta kreditrendszerű tanterveit,melyek felmenő rendszerben 2002/2003 tanévtől kerültek bevezetésre.

A nappali, esti, levelező és távoktatási tagozat kredittantervei a főiskolawww.bmf.hu honlapján, az oktatás fejezet alatt érhetők el. Az érdeklődőkmegtekinthetik a mintatanterveket a www.neptun.bmf.hu címen is.

81


13. Diákélet

13.1. Hallgatói ÖnkormányzatA hallgatói önkormányzatiság 1980-ban indult el Magyarországon a

rendszerváltás eredményeképpen. Beleszólást kaptak a hallgatók intézményükműködésébe, és kezükbe vehették saját ügyeik intézését. A törvényekben ésszabályzatokban foglalt jogaikat, illetve egyéb hallgatói érdekeket azóta mindnagyobb hatékonysággal szervezett formákban képviselik.

A Budapesti Műszaki Főiskola Hallgatói Önkormányzata az integrációmegtörténtekor megalakult, de szervezett formában csak 2000. februárjától létezik. AHÖK feladatai: érdekvédelem és képviselet, szolgáltatások nyújtása, különfélehallgatói ügyek intézése kollégiumi elhelyezéssel, tanulmányi ösztöndíjakkal,pályázatokkal kapcsolatban, tanácsadás, programok szervezése, tanulmányifeltételek mindennemű segítése, javítása.

A HÖK a főiskola hallgatóinak önálló önkormányzati szerve, melynek tagjaminden, a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló személy. Gyakorolja a hallgatóijogviszonyból származó kollektív jogokat, ellátja a hallgatók alanyi jogú képviseletét adöntéshozó és előkészítő testületekben.

A Hallgatói Önkormányzat főiskola szintű vezető testülete a Budapesti MűszakiFőiskola Főiskolai Hallgatói Önkormányzat (BMF FHÖK), melynek címe 1084Budapest, Tavaszmező u. 15. A épület, fszt. 21. (tel.: 06-1-303-8348).

A Hallgatói Önkormányzat öt kari HÖK-re (a továbbiakban: KHÖK), aSzékesfehérvári HÖK-re és a Kollégiumi HÖK-re tagozódik:

BMF BGK HÖKBudapesti Műszaki FőiskolaBánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai KarHallgatói Önkormányzat

1081 Budapest Népszínház u. 8.tel :06-1-210-1450/174,fax: 06-1-314-0656.

BMF KVK HÖKBudapesti Műszaki FőiskolaKandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai KarHallgatói Önkormányzat

1084 Budapest, Tavaszmező u.15-17.A épület, alagsortel.: 06-1-210-1415/289,fax: 06-1-303-8347).

BMF KGK HÖKBudapesti Műszaki FőiskolaKeleti Károly Gazdasági Főiskolai KarHallgatói Önkormányzat

1034 Budapest, Doberdó u. 6.tel: 06-1-250-0333/196fax: 06-1-388-6763

BMF NIK HÖKBudapesti Műszaki FőiskolaNeumann János Informatikai Főiskolai KarHallgatói Önkormányzat

1034 Budapest, Nagyszombat u. 19. I. emelet 111.tel: 368-9840/124

BMF RKK HÖKBudapesti Műszaki FőiskolaRejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki FőiskolaiKarHallgatói Önkormányzat

1034 Budapest Doberdó u. 6.tel: 06-1-250-0333/196

BMF SZHÖKBudapesti Műszaki FőiskolaSzékesfehérvári Hallgatói Önkormányzata

8000 Székesfehérvár, Budai u. 45. K épület, I. emelettel: 06-22-316-260/137fax: 06-22-349-172

82


A Kari Hallgatói Önkormányzatok legfőbb döntéshozó szervei a KariKüldöttgyűlések. A Kari Küldöttgyűlés tagjait a hallgatók, maguk közül választják.Mindenki választó és választható egy személyben. Ő fogja képviselni a hallgatókérdekeit, valamint mindenki számára fontos tudnivalókat ő fogja eljuttatni azérdekeltekhez. A Kari Küldöttgyűlés dönt a KHÖK legfontosabb kérdéseiben,valamint tagjai választják meg és nekik tartozik beszámolási kötelezettséggel aKHÖK elnöksége, továbbá delegál a főiskola legfelsőbb szintű hallgatói vezetőtestületébe (FHÖK-be) képviselőket.

Az elnökség tagjai: az elnök, aki koordinálja a szervezet működését; a gazdaságireferens, aki felel a pénzkifizetések szabályszerű és pontos végrehajtásáért, atanulmányi referens, aki segít a hallgatóknak, ha tanulmányi problémájuk akad éseligazítja őket a szabályzatok sűrűjében; a külügyi referens, aki külföldi és belföldiszervezetekkel való kapcsolattartásért felelős; a kulturális referens, aki különbözőprogramokat szervez a hallgatók számára.

A HÖK különböző szolgáltatásokat nyújt, kedvező áron lehet fénymásolni,nyomtatni a KHÖK irodákban és mindig fordulhatnak valakihez ügyes-bajosdolgokkal. Színes programkínálatból lehet választani. Legnagyobb horderejű aminden karon megszervezésre kerülő a Gólyatábor és Gólyabál.

83


13.2. IAESTE – Magyar Mérnökhallgatók EgyesületeThe International Association for the Exchange of Students for Technical

Experience (röviden: IAESTE) 61 országból álló világszervezet, melynek magyartagozata az IAESTE Hungary, a Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete.

Az IAESTE Hungary politikamentes, nonprofit diákszervezet, melynek tagjai azország 14 műszaki felsőoktatási intézményének hallgatói közül kerülnek ki. Ők azoka hallgatók, akik észrevették és hasznosítják a kínálkozó lehetőséget:tevékenységük során gyakorlatot szereznek a tárgyalástechnikában, aszervezetirányításban, a marketingben, a vállalati kapcsolatok kiépítésében ésfenntartásában, a csoportépítésben, a rendezvényszervezésben és ezer másdologban.

Az IAESTE tagjai saját készségfejlesztésük mellett azon dolgoznak, hogy ahallgatók mind nagyobb köre szerezhesse meg a fent említett gyakorlatot, ezértszámos ingyenes programot dolgoztak ki, melyek közül néhányat érdemes kiemelni.

Nemzetközi Szakmai Gyakorlatcsere Program: lehetőség szakmai gyakorlatra,melyet a világ 67 országának valamelyikében, külföldi cégeknél, intézményeknéllehet eltölteni.

Állásvadász Program: ha a végzőshallgató jelentkezik az adatbázisba, akkor acégek megkeresik munkaajánlataikkal.

Állásbörzék: a cégek jönnek kínálatukkal afelsőoktatási intézménybe, a személyestalálkozás során kapcsolatok épülhetnek, sgyakorlatot lehet szerezni az állásszerzésben.

Belső képzés: képzések a mindennapiéletre való felkészüléshez.

Szakmai Napok: gyárlátogatások éscégelőadások, melyek során a részvevő képet kap arról, hogy az elméletben tanultakhogyan valósulnak meg a gyakorlatban.

Az IAESTE Hungary Budapesti Műszaki Főiskola Helyi Bizottságai várjákminden felvételt nyert, érdeklődő hallgató jelentkezését!

84


13.3. Diákhitel

Ki jogosult a diákhitel igénylésére?Mindazok a "felsőoktatási-törvény" (ftv.) Által meghatározott képzési formákban,

felsőfokú képzésben részt vevő nappali, levelező, esti, illetve a távoktatás keretébentanuló - akár államilag finanszírozott, akár költségtérítéses - beiratkozott, aktívhallgatók és tanulók, akik

felsőfokú szakképzésben főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, illetve magyarországi felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatójaként

külföldi ösztöndíjas képzésben vesznek részt.További feltételek:

magyar állampolgárság (illetve menekült jogállás), a hiteligénylés benyújtásakor 35 év alatti életkor az igénylőnek nincs, sem korábban kötött - jelenleg is érvényes - diákhitel-

szerződése, sem korábban kötött, de azóta már megszűnt diákhitel-szerződésével kapcsolatos tartozása.

A hitel összegeA felvehető hitel maximális havi összege 25 000 Ft. Igényeid alapján a következő

havi összegek közül választhatsz: 10 000 Ft (minimum) 15 000 Ft (köztes) 21 000 Ft (köztes) 25 000 Ft (maximum)

A diákhitel tanulmányi félévenként 5 hónapra kerül folyósításra. 2002. március15-től lehetőség van a félévre (5 hónapra) eső teljes hitel előre, egy összegbentörténő igénylésére is. (megjegyzés: a felvehető összegek nagyságát évente kétszer- a tanulmányi félévek megkezdése előtt 7 nappal - a diákhitel központ rt. Közzéteszi két országos napilapban, a magyar nemzetben és a népszabadságban,valamint intézkedik az oktatási intézményekben, hirdetményként történőkifüggesztéséről is. Az érvényes összegeket megtalálod majd az aktuális diákhitel-tájékoztatókban, valamint a megvásárolható hiteligénylési csomag anyagaiban.Ezenkívül érdeklődhetsz a diákhitel rt. Ügyfélszolgálatának kedvezményes, helyitarifával hívható info-vonalán is: 06-40-24-00-24.)

A hitel kamatozásaA diákhitel kamatozása változó. A diákhitel központ által legutóbb közzétett,

jelenleg érvényben lévő kamat mértéke: 9,92 %

A hitel törlesztéseA kölcsöntörlesztés összege a törlesztés megkezdésének évében, illetve az azt

követő évben az abban az évben érvényes havi minimálbér 6%-a. (2003-banez 3.000 Ft) a törlesztés megkezdését követő második évtől a törlesztő részlet

85


kiszámításának alapja a két évvel korábbi, éves (szja-köteles) bruttó jövedelem.A havi törlesztő részlet ennek az 1/12 részének (havi átlagának) a 6%-a lesz!Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy nem a jelenlegi, hanem mindig csak a két évvelkorábbi (nagy valószínűséggel alacsonyabb) jövedelmed havi átlaga 6%-ánakmegfelelő összeget kell törlesztésre fordítanod!

A diákhitel központ rt. Minden törlesztésre kötelezettet minden év december 15-iglevélben értesít a következő év havi törlesztő részletének nagyságáról!

A futamidőA diákhitel futamideje változó a szerint, hogy ki mekkora törlesztést fizet.

86


14. Kollégiumaink

14.1. Saját fenntartású kollégiumok

Tagkollégiumok neve, címe Férőhely Kollégiumitérítési díj

Szobák száma1

ágy2

ágy3

ágy4

ágy több

Egyébszolgál-tatások*

Bánki Donát Kollégium(BGK, KGK, RKK)

1065. Budapest, Podmaniczky u. 8.

126 fő 8.000,-Ft/fő/hó - 14 - 17 4 I, F, S,

H, T, P

KandóKálmán

Kollégium(KGK, KVK, NIK, RKK)

1034. Budapest, Bécsi út 104-108.

536 fő 8.000,-Ft/fő/hó - - - 134 -

I, F, S, É,K, H, T,

O, P

Kiss

ÁrpádKollégium(RKK, KGK)

1034. Budapest, Doberdó út 6./A.

156 fő 8.000,-Ft/fő/hó - 2 - 38 -

I, F, S, É,K, H, T,

O, P

* Internet (I), Fénymásolás (F), Sportolás (S), Étkezés (É) - amennyiben van a kollégiumnak saját menzája, Könyvtár (K),Hallgatói Önkormányzat (H), Tanulószoba (T), Orvosi ellátás (O) – épületben saját rendelési idővel,

Programok (P) – közösségi programok, klubok, rendezvények

87


14.2. Bérleményi kollégiumok

Tagkollégiumok neve, címe Férőhely Kollégiumitérítési díj

Szobák száma1

ágy2

ágy3

ágy4

ágy több

Egyébszolgál-tatások*

ELTE

Nagytétényi útiKollégiuma

(BGK, KGK, KVK)1222. Budapest, Nagytétényi út 162-

164.

104 fő 8.000,-Ft/fő/hó - - - 26 -

I, F, S, É,K, H, T,

O, P

Márton Áron Szakkollégium(NIK, RKK)

1037. Budapest, Kunigunda u. 35.

156 fő 8.000,-Ft/fő/hó - - 52 - -

I, F, S, É,K, H, T,

O, P

Terminus Hotel(KGK, KVK, RKK)

1138. Budapest, Csavargyár u. 1-3.

480 fő 8.000,-Ft/fő/hó - - - 120 - I, F, S, É,

H, T, P

* Internet (I), Fénymásolás (F), Sportolás (S), Étkezés (É) - amennyiben van a kollégiumnak saját menzája, Könyvtár (K),Hallgatói Önkormányzat (H), Tanulószoba (T), Orvosi ellátás (O) – épületben saját rendelési idővel,

Programok (P) – közösségi programok, klubok, rendezvényekA Budapesti Műszaki Főiskola három saját kezelésű budapesti és egy

székesfehérvári kollégiummal rendelkezik. Annak érdekében, hogy hallgatóinkkollégiumi elhelyezési gondjain enyhítsünk, bérleti szerződést kötöttünk az ELTE

88


Nagytétényi úti Kollégiumával, a Márton Áron Szakkollégiummal, valamint aTerminus Hotellel. A rendelkezésre álló férőhelyszám a jelentkezők közel 70%-nakelhelyezését teszi lehetővé.

14.3. Kollégiumi szolgáltatásokA kollégiumokban és bérleményekben elhelyezett hallgatók egységesen

8.000,-Ft/fő/hó összegű térítési díjat (alapdíj + kollégiumi fejlesztés) fizetnek.A kollégium vezetősége a tananyag elsajátításához szükséges személyi és tárgyi

feltételeket minél magasabb szinten igyekszik biztosítani, amelynek keretében: Igény szerint konzultációkat szervez, számítógéptermet, hálózatot és internet

hozzáférést biztosít non-stop üzemmódban. Sportolási lehetőséget biztosít lakói számára /konditerem, uszodabérlet,

asztaliteniszezési lehetőség, sportpálya és tornaterem használat stb./. Szakmai és kulturális öntevékeny körök szerveződését kezdeményezi és

támogatja.A közösségi munka eredményesebb összefogása, a megfelelő érdekképviselet és

az információáramlás biztosítása érdekében önkormányzatok működnek az egyeshelyszíneken. A szakmai és tanulmányi munkában a felsőbb évesek konzultációkkal,tanácsokkal segítik az elsőéves hallgatókat. A kollégium vezetősége arra törekszik,hogy a közösségi szellem erősödjön, a hallgatók használják ki az egymás mellett élőévfolyamok, szakok és szakirányok által nyújtott előnyöket, segítsék egymástanulmányi előmenetelét és nem utolsó sorban mentálisan is hassanak egymásra.

89


15. Könyvtár

15.1. A könyvtár szervezeti felépítéseA Főiskola földrajzi széttagoltsága miatt a könyvtár az alábbi telephelyeken

működik, tagkönyvtárakból áll és az egységes működés érdekébenkönyvtárhálózatot alkot:

Tavaszmezőutcai Könyvtár1084 Budapest,Tavaszmező u.

15–17.

Népszínház utcaiKönyvtár

1081 Budapest,Népszínház u. 8.

Nagyszombatutcai Könyvtár1034 Budapest,Nagyszombat u.

19.

Doberdó útiKönyvtár

1034 Budapest,Doberdó út 6.

Bécsi útiKönyvtár

1034 Budapest,Bécsi út 104–

108.

SzékesfehérváriKönyvtár

8000Székesfehérvár,

Budai út 45.

15.2. A könyvtár feladatköreA könyvtár fő feladata a Főiskolán folyó oktató-nevelő, képző és továbbképző,

tudományos, kutató-fejlesztő és közművelődési tevékenység segítése, valamintszakirodalmi tájékoztatás nyújtása. A könyvtár a Főiskola mindenkori oktatási éskutatási feladatainak ismeretében:

tervszerűen és folyamatosan gyűjti, állományba veszi, megőrzi, feltárja,olvasótermi használat, kölcsönzés és egyéb szolgáltatások útján az olvasókrendelkezésére bocsátja a Főiskola jellegének megfelelő - hazai és külföldi -hagyományos és elektronikus hordozón megjelenő szakirodalmidokumentumokat;

90


gyűjti, kiegészíti, megőrzi és nyilvántartja a főiskola és jogelődjeintézményinek történeti értékű dokumentumait, biztosítja a gyűjteményhasználatát;

keresési (opac - online) hozzáférési lehetőséget biztosít saját és mástájékoztatási intézmények adatbázisaiban;

szóban és írásban szakirodalmi tájékoztató munkát végez, közvetíti máskönyvtárak, tájékoztatási intézmények szolgáltatásait;

közreműködik hallgatói könyvtárhasználati ismereteinek gyarapításában, azirodalomkutatási módszerek megismertetésében, segítséget nyújt azinformációs kultúra elsajátításához;

könyvtári eszközökkel részt vesz a Főiskolán folyó közművelődési munkában,segíti a hallgatók és dolgozók általános művelődési igényeinek kielégítését;

kapcsolatot tart a hazai könyvtári rendszeren belül más könyvtárakkal, résztvesz a magyar és nemzetközi könyvtári és információellátás rendszerszerűműködésében és ennek keretében kölcsönösségi alapon szolgáltatásokatnyújt más könyvtáraknak;

a szükségleteknek megfelelően fejleszti a könyvtári berendezéseket, felszereléseket.

91


16. Fejlesztési terv

16.1. BevezetőA Budapesti Műszaki Főiskola öt karán - a Bánki Donát Gépészmérnöki, a Kandó

Kálmán Villamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai,a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karon – mára már több minttizenkétezer hallgató folytat tanulmányokat. Az elmúlt évek során megindultaz Oktatási Minisztérium Felsőoktatás-fejlesztési Programja infrastrukturálisberuházásokat támogat annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézményekkorszerűbb körülmények között folytathassák a hallgatók képzését.

Az ország legnagyobb műszaki főiskolája stratégiai tervében megfogalmazottcéljait sokoldalúan átgondolt fejlesztési projektek megvalósításán keresztül kívánjaelérni. A főiskola a kialakult telekviszonyok következtében a két budapesti és egyvidéki telephely (Óbuda, Józsefváros, Székesfehérvár) hosszú távú fejlesztésétszorgalmazza. Az új épületek lehetőséget adnak az integráció során létrehozott ötkar elhelyezésére, előadótermek létesítésére.

A Felsőoktatásfejlesztési (korábbi világbanki) Program során megvalósulóberuházások közé tartozik egy új tanulmányi épület felépítése Óbudán. A tervezett6600 m2 nettó területű épületegyüttesben tíz előadóterem épül és itt nyer elhelyezéstaz integráció során létrejött Rektori Hivatal, valamint a Neumann János InformatikaiFőiskolai Kar. Az új épületegyüttes beruházása az egyik legnagyobb jelenleg folyófelsőoktatásfejlesztés, mely biztosítja az informatikai képzés korszerű feltételeinekmegteremtését intézményünkben.

92


A megvalósuló beruházás lehetővé teszi a főiskola informatikai-kommunikációshálózatának korszerűsítését, az egységes elveken történő információgyűjtést,feldolgozást, az információcserét. A kiépülő minőségirányítási rendszer az intézményteljes tevékenységi körét felölelve a hazai és nemzetközi követelményeknek teszeleget.

16.2. A fejlesztés során megvalósuló programokA Felsőoktatás-fejlesztési Program keretében a Budapesti Műszaki Főiskola

sokrétű, a kor igényeit kielégítő bővítést hajt végre, melynek fő területei: Új tanulmányi épület felépítése Óbudán. A tervezett 6600 m2 nettó területű

beruházás biztosítja az óbudai telephelyen szükséges nagyelőadók, a BMFközponti egységeinek, a Neumann János Informatikai Főiskolai Kar (NIK),valamint az előadótermek előtti aula, zsibongók, kiszolgáló helyiségekelhelyezését.

Új oktatási épület felépítése Józsefvárosban. A nettó 2000 m2 alapterületen aKeleti Károly Gazdasági Főiskolai Karhoz tartozó összes hallgató (műszakimenedzser szak, gazdasági informatika szak) a gazdasági, humán képzésétilletően.

93


Meglévő épületek felújítása. Az integrált főiskola 19 budapesti épületébenmeglévő felújítási feladatokat a fejlesztési terv telephelyenként 1-1 épületfelújítására (magas és lapos tető, homlokzatok felújítás, víz, csatorna vezetékekcseréje, laborok, tantermek felújítása stb.) koncentrálja.

A laboratóriumok korszerűsítése. A laboratóriumok jelenlegi szétszórtságátmegszüntetve azokat közös tömbökben (szakmailag kapcsolódó laborok, ill.mérőhelyek) helyezzük el.

Oktatási, kutatási eszközfejlesztés célja, hogy az oktatókat minél korszerűbbeszközök segítsék a tudomány és alkalmazása gyakorlati elsajátításánakátadásában, a hallgatóknak pedig lehetővé tegyék a leghatékonyabb tanulásimódszerek igénybevételét és az új ismeretek átvételét.

94


Informatikai-kommunikációs hálózat korszerűsítése. Olyan informatikai éstelekommunikációs hálózat és szolgáltató bázis kiépítése a telephelyek között,amely biztosítja az egységes elveken történő információgyűjtést, feldolgozást,rendszerfelépítést, információcserét és szolgáltatásokat.

Könyvtárfejlesztés célja a négy telephelyen működő Könyvtár összesen hategységből álló tagkönyvtárai adatbázisainak egységesítése és korszerűinformatikai eszközökkel való összekapcsolása, hogy ezzel elősegítse az oktatásiés kutatási feladatok jobb ellátását.

95


Minőségirányítási rendszer. Célja az intézmény teljes tevékenységi körétfelölelő minőségirányítási rendszer kialakítása, a rendszer működtetéséhez ésfelügyeletéhez szükséges szervezeti keretek meghatározása, a nemzetközileghasznált minőségbiztosítási rendszerekkel való konformitás biztosítsa.

16.3. A beruházás során az eddigiekben megvalósított programokA BMF Felsőoktatás-fejlesztés Programja keretében – jelentős saját erőforrás

bevonásával – az elmúlt három év során az alábbiak valósultak meg: Beruházási Iroda létrehozása működtetése, tervpályázat kiírása és

lebonyolítása, bonyolítói pályázat kiírása, elbírálása, a beruházási programbonyolítója – ’96 Beruházásszervező és Fővállalkozó Kft.

Tervpályázati Bíráló Bizottság felállítása, bírálatok lefolytatása, a nyertestervezők:

óbudai telephely - Mérték Építészeti Stúdió Kft. józsefvárosi telephely - Magyar Ádám és Társai Építészek Tervező Műhelye Bt. Az óbudai épület engedélyezési tender terv dokumentációjának elkészítése,

érvényes építési engedély kiadása Oktatási, kutatási eszközfejlesztés megindítása, mintegy 110 MFt-os

közbeszerzési eljárás lebonyolítása. A józsefvárosi új oktatási épület építési engedélyezési tervdokumentációjának

elkészítése, építési engedély kiadása. Az óbudai épület kivitelezésére közbeszerzési pályázat kiírása és lebonyolítása,

melynek nyertese a KÉSZ Kft.A Népszínház utcai meglévő oktatási épület felújítására közbeszerzési

pályázatának kiírás, lebonyolítása. Az óbudai új oktatási épület kivitelezője a KÉSZ Kft. az ország egyik vezető

építőipari, acélszerkezet-gyártó, építéstechnikai és ingatlanhasznosító társasága. Az1999-ben KÉSZ Csoport néven kialakított holdingszervezet meghatározótagvállalataként az építőipar teljes szolgáltatási skáláját biztosítja a megrendelőknek.

96


Az Óbudai épület teljes kivitelezési költsége (bruttó): 2.389.239.507,- Ft melyösszeg tartalmazza az épület -kulcsra kész- építési- és a teljes bútorzat -mobiliák-beszerzésének költségeit is. Az épületek tervezett birtokbaadási határideje: 2004.december 31. Ebben a pénzügyi évben a vállalkozó elkészíti a létesítmény kivitelitervdokumentációját, organizációs tervét és megkezdi a régészeti feltárást követően–az időjárástól függően – az alapozási munkákat.

16.4. A beruházási terület előkészítéseA Budapest, Bécsi út 96., 14724/1. és 14721/2. hrsz-ú egyesített ingatlanokon a

Felsőoktatási Reform Program keretében megvalósuló új oktatási létesítményrekiadott építési engedélye szerint a tervezett beruházás teljes területe „régészetiérdekű terület”, amelyen a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. Tv., illetve a 18/2001.(X.18.) NKÖM rendelet értelmében előzetes régészeti feltárást szükséges.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10969/2002. számú szakhatóságiállásfoglalásban meghatározta, hogy az előzetes régészeti feltárás elvégzéséreásatási engedély birtokában a Budapesti Történeti Múzeum jogosult, és ezen munkaelvégzésére a Beruházó szerződést kötött. A tényleges feltárást a BudapestiTörténeti Múzeum Aquincumi Múzeuma végzi. A munka időtartamát a szerződés azásatási engedély megadásától, valamint a pénzügyi fedezetigazolás Szolgáltatórészére való átadásától számított 100 munkanapban határozta meg.

A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma több mint 100 éve folytatrégészeti feltárásokat Budapest területén. Az 1894-ben, a főváros első sajátalapítású múzeumaként megnyílt intézmény létrejötte is a régészeti feltárásokkövetkezménye volt. Az Aquincumi Múzeum a mai napig folytatja a főváros rómaiörökségének feltárását, és szakmailag összefogja, felügyeli annak bemutatását.Ezeket a feltárásokat a múzeum annak szellemében végzi, hogy Magyarország is

97


aláírta az Európa Tanács a Régészeti Örökség Védelméről szóló MáltaiEgyezményt. Az egyezmény 6. cikkelye tárgyalja a Régészeti Örökség védelménekpénzügyi alapjait, mely szerint az állami és magánberuházások egyaránt érdekelteka finanszírozás feltételeinek és intézményrendszerének kialakításában.

A Budapesti Műszaki Főiskola költségvetéséből igen jelentős összeget fordít azintézményfejlesztési beruházás központi keretének támogatására: évente 100 MFttöbbletvállalással ellensúlyozza az infláció okozta értékcsökkenést, amely összeg2002-ben és ez évben is már befizetésre került. Ezzel intézményünk jelentőstöbbletterhet vállal az integrációs stratégiai célok megvalósítása érdekében.

A Budapesti Történeti Múzeum a munkákra előzetes kalkulációt készített,amelynek keretösszege: 90 millió Ft nagyságrendű. A végleges elszámolás atényleges és az érdekeltek által elismert ráfordítások szerint történik. Ezen összegetaz Óbudai épület tervezett teljes kivitelezési költsége nem fedezi, ezért a főiskola2003. évi költségvetési keretösszegéből kellett biztosítani.

A munkakezdés időpontja 2003. április. A teljesítési időszak öt hónap, azaz 100munkanap. A feltárás felelős vezetője Dr. Facsády Annamária régész,igazgatóhelyettes.

16.5. A Budapesti Műszaki Főiskola új óbudai oktatási épületének elhelyezkedéseA Budapesti Műszaki Főiskola Bécsi út 96. alatti ingatlana Aqincum, Pannonia

Inferior fővárosa területére esik, mely egykor a provincia kiemelkedő jelentőségűtelepülésegyüttese volt. A Duna menti birodalmi határ egyik láncszeme, több dunaiátkelőhely folytatásaként pedig a provincia belsejébe vezető útvonalak kiindulópontjavolt. Budapest városelődjének településszerkezetéről és a Kr. u. 1. századtól az 5.század elejéig tartó történetéről a több mint 100 éve folyó rendszeres régészetifeltárások eredményei tájékoztatnak.

A római hódítást megelőző években, a Kr. u. 1. század elején a kelta eredetűeraviszkusz őslakosság törzsi központja a Gellérthegyen volt. A dunai limeskiépülésekor a stratégiailag fontos magaslatot kiürítették, s a kelta lakosságot akatonai táborok mellé (Óbudára, illetve Albertfalvára) költöztették. Az 1. századközepétől már állandó táborok sorakoztak a Dunaparton, s 89-től Óbudán a rómaihadsereg gerincét alkotó, mintegy 6000 főt számláló gyalogos egység, légióállomásozott a korábbi segédcsapat tábora mellett.

Traianus uralkodása idején (106-ban) lett Aquincum Pannonia Inferior provinciahelytartói székhelye. Ez az intézkedés egészen a 3. század végéig vezető szerepetbiztosított Aquincum számára közigazgatási, katonai és gazdasági tekintetben

98


egyaránt. Ekkor indult gyors fejlődésnek a légiótábor körül kialakuló katonaváros ésa tőle távolabb fekvő, 124 körül municipium, majd 194-ben a Severusok alatt coloniarangra emelkedett polgárváros. Ez volt az az időszak, amely a legtöbb maradandóépítészeti emléket hagyta ránk.

Diocletianus közigazgatási reformja (294) után Aquincum a négy részre osztottprovincia Valeria tartományának fővárosa lett. A helytartói székhelyet áthelyezik, sAquincumban a katonai vezetés központja maradt csupán. A 4. század másodikfelétől a település fokozatosan szűkült, lassan elnéptelenedett.

16.6. A régészeti feltárás helyzeteA Bécsi út – Nagyszombat utca

sarkától mintegy 150 m-re a katonaiamfiteátrumtól észak-nyugatra a Bécsi út96. telken a Budapesti Műszaki Főiskolaépítés-előkészítése kezdődött el 2003.tavaszán. 1992-ben, a közeli telken épültsarokház alapozásakor 26, többnyirebolygatatlan, 1-2. századi csontvázas éshamvasztásos temetkezést sikerültkiemelni, az alapozási terület teljesátkutatása vált indokolttá. Egyértelművolt, hogy a Bécsi út mentén lehetszámítani római kori temetőre(csontvázas és hamvasztásostemetkezések).

A régészeti feltárás tervezett időszaka alatt az óbudai Kecskehegy oldalában lévőingatlanon a régészek feltárták a nyugati oldalon futó temetőfalat. Megtalálták azt aterületen áthaladó, terrazóval bélelt és kővel fedett vízvezetéket, mely a Bécsi útnyugati oldalán a Szépvölgyi úttól a Farkastorki útig mintegy 1800 m hosszan mártöbbször előkerült a korábbi évek munkálatai során.

99


A feltárt terület temetkezési formáiból ítélve úgy tűnik, hogy a temetőt többévszázadon keresztül használták, a II. századtól az V. század elejéig. A hosszúhasználatot az is igazolja, hogy gyakran előfordul az egymásra temetés. A feltártterületen hamvasztásos sírgödrök és csontvázas sírok kerültek elő. A hamvasztásossírok között feltártak kitapasztottak és egyszerű ásott sírok, ritkán méhkas alakúak. Aviszonylag sekély mélységű, csak vékonyan átégetett oldalfalú, faszenet tartalmazósírokban a sír sarkaihoz több, hasonló típusú agyag korsót helyeztek.

A temetkezések másik részénél a halottakat égetés nélkül tették a földbe, hasítottkőlapokból összeállított, lapos kőlappal bélelt, fedett sírba. Az emberi maradványokmellett előfordultak üveg és kerámiamellékletek, agyagmécsesek, érmék, különféleékszerek csont és bronz karperecek, hajtűk, gyöngysorok.

Talán egyik legérdekesebb darab egy női sírból előkerült IHS feliratú ókereszténybronzgyűrű, hiszen a régészek ritkán bukkannak ókeresztény tárgyra. Az egykoriJézus-hívők alig viseltek ékszert, s tárgyaikat nem helyezték sírba. A feltárttemetőnek ezen a részén a korábbi pogány sírköveket összetörték, csak egy-kéttöredék került elő.

Az építési terület tervezett feltárási szakaszának lejártával azonban nem zárult le aleletmentés. Az ingatlan régészeti gazdagsága, és a további, a terület déli és a bécsiúthoz közel eső részének átvizsgálása újabb szakasz beiktatását tette szükségessé.Az első 100 napos időszakban 140 sír került feltárásra és leletmentésre.

16.7. A kivitelezési munka kezdeteAz első feltárási periódus augusztus 13-ai lezárulásával az északi és nyugati

ásatási területrész átadásra került a KÉSZ Kft. részére a kivitelezési munkamegkezdése érdekében. A kivitelező a két munkaterületet kerítéssel választotta elegymástól. A második feltárási szakasz 2003. augusztus 18-tól kezdődött, melybenaz ingatlan déli részén és az ingatlannal szomszédos területen lévő gázfogadóállomás felszámolása után felszabaduló terület leletmentésére kerül sor.

100


A feltárás ezen szakaszában egy ritkaságszámba menő lelet-együttes, egy rómaikocsisír került elő.

A területen élő őslakosság, a kelta-eraviscusok a halottak túlvilági utazását kocsinképzelték, s a rómaiaktól átvett szokásuk szerint állított sírköveiken is ezt a jelenetetmegörökítették. Csupán a leggazdagabb néhány előkelőnek jutott az a kiváltság,hogy megengedhették maguknak egy valódi, díszes kocsi sírba vitelét. A maiDunántúl területéről összesen mintegy 9-10 hasonló temetkezés maradványaitismert, városi környezetben, városi temetőben lévőt pedig egyet sem! Ezért számítszenzációnak a legfrissebb leletünk. A vas és bronz alkatrészek mellett a fa részekelszenesedett nyomai kerültek elő, melyek gondos dokumentálása nyomán reményvan a kocsi szerkezetének rekonstruálására is.

A kivitelező KÉSZ Kft. előkészítő munkát követően kezdete meg a az alapozásimunkálatokhoz szükséges földmunkát. Az alapkő letételére ünnepélyes keretekközött október 1-én kerül sor minisztériumok, a főiskola, a kivitelező és a bonyolítószervezet tagjainak jelenlétében. Az elhelyezésre kerülő urnába az alapító okiratmellé a felsőoktatás-fejlesztési program beruházási megállapodása, a fővállalkozásiszerződés, a BMF Hírlevél, főiskolai kiadványok és jelvények, a napi újságok, sfémpénzek kerülnek.

101


17. Közérdekű telefonszámok

SZERVEZETI EGYSÉG CÍM KÖZPONTITELEFONSZÁMOK

A TANULMÁNYIOSZTÁLYOK

TELEFONSZÁMAI

REKTORI HIVATAL 1034 Budapest,Doberdó út 6. 453-4147

BÁNKI DONÁTGÉPÉSZMÉRNÖKI

FŐISKOLAI KAR1081 Budapest,Népszínház u. 8. 210-1450 313-8401

KANDÓ KÁLMÁNVILLAMOSMÉRNÖKI

FŐISKOLAI KAR1084 Budapest,

Tavaszmező u. 15-17. 210-1415 368-62-53

KELETI KÁROLYGAZDASÁGI FŐISKOLAI

KAR1084 Budapest,

Tavaszmező u. 15-17. 210-1415 323-0330

NEUMANN JÁNOSINFORMATIKAI FŐISKOLAI

KAR1034 Budapest,

Nagyszombat u. 19. 368-9840 453-0410

REJTŐ SÁNDORKÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI

FŐISKOLAI KAR1034 Budapest,Doberdó út 6. 250-0333 368-9656

102

Documents

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLAél társadalmi és gazdasági környezetével. A Főiskola célja, hogy a három alapító intézmény hagyományait megőrizve, az integráció eredményeit