BUDAVÁRI J ÁT É K O KÖt társas térjáték öt különbö-ző helyszínen, amelyek a Vár történetének egy-egy epizód-jába engednek bepillantást

Jön a tatár!IV. Béla a tatárok

hálójából menekül

18

22

Vizafogófelelevenedik a dunai

vizafogás aranykora

A labirintus kincserégészek keresik a kincse-

ket a Budavári Labirintusban26

10

8

14

Puskaporos hordólőport cipelő és fáklyás tö-

rökök kerülgetik egymást

4 A Budai Várról és a játékokróla projekt ismertetése

„Használati utasítás”a játékszabályokat ismertető

tábla és annak elhelyezése

TARTALOM-JEGYZÉK

Kutyavásárpulik és vizslák a Mátyás

király korabeli vár piacán

A VÁR TÖRTÉ-NELMI ÉS KUL-TURÁLIS HÁT-TEREA Budai Várhegy már az őskortól

lakott terület, de kiépítését és

erődítését a 13. század elején

IV. Béla király kezdi meg, mert úgy

véli, egy védmű építése biztonsá-

got nyújthat a tatárokkal szem-

ben. További Árpád-házi építkezé-

sekről nem sokat tudunk, viszont

I. (Nagy) Lajos, Károly Róbert és

Luxemburgi Zsigmond uralkodása

alatt számos épülettel gazda-

godott a vár területe, és nem

utolsó sorban királyi székhellyé

vált, fénykorát azonban vitatha-

tatlanul Hunyadi Mátyás korában

élte. Mátyás főleg Zsigmond

király Friss-palotáját alakította át

belülről a kor divatja szerint, mivel

nem állt rendelkezésére több

hely egy nagyobb építkezéshez.

Ekkor épült a déli nagy rondella

és a védelmi rendszert is bővült.

Jelentősek voltak Mátyás vízmű

építkezései is: a budai hegyek

forrásvizét vezette a várba.

A reneszánsz udvar is emelte

a fényét és hírnevét a várnak,

nem beszélve Bibliotecha

Corvinianaról, a könyvtárról, ahol

a király a kézzel írott kódexeket

(corvinák) gyűjtötte. Ebben a

korszakban éli a budai halászat

is az aranykorát, az összes dunai

hal, köztük a hatalmas viza húsa

is kelendő portékának számított

a korabeli Szombat-piacon.

A Budai Vár történetében jelentős

hanyatlást okozott a török uralom

150 éve, melyet csak a későb-

bi II. világháborús károk tudtak

felülmúlni. III. Károly és Mária

Terézia uralkodása alatt próbálták

helyrehozni a török megszállás

okozta károkat, a világháborús

bombázások és ostrom utáni új-

jáépítés pedig 1949-től egészen

1985-ig tartott.

A lakosság összetétele mindigis

változatos volt. A középkori Várat

főleg magyarok, németek, zsidók

és cigányok lakták, illetve kisebb

arányban szerbek, bosnyákok

és albánok, akik a törökök elől

menekültek ide, de találhatunk

még olaszokat, ragúzaiakat illetve

néhány cseh vagy lengyel csalá-

dot is ez idő tájt.

Napjainkra természetesen meg-

változtak az épületek funkciói is, a

lakóépületeket és néhány hivatalt

nem számítva inkább kulturális

és turisztikai szempontból vált

érdekessé ez a városrész.

PUBL

IC A

RT

A BU

DAI V

ÁR T

ERÜ

LETÉ

NA PROJEKT SZEMPONTJAI ÉS MEGVALÓ-SÍTÁSKÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK

A Vár többszáz éves épületeire

természetesen szigorú műemlék-

védelmi szabályok vonatkoznak,

tehát a köztéri művészet szem-

pontjából nem vagyunk könnyű

helyzetben: a projekt megvalósí-

tása szempontjából a műemlékek

tabunak számítanak.

SZABAD TERÜLETEK

Alapvető szempontom volt a ter-

vezés során, hogy olyan területe-

ket vonjak be a projektbe, melyek

nem esnek műemléki védelem

alá, jelenleg parlagon hevernek,

viszont kreatívan hasznosítható-

ak, a végeredmény pedig kelle-

mesen simul bele a Vár építészeti

arculatába.

HIÁNYOK

A Vár turisztikai adottságait vizs-

gálva a következőket figyeltem

meg: a kultúra és a történelem

a múzeumokon, templomokon

és régészeti emlékeken keresz-

tülképviselteti magát, helyet

kap továbbá a gasztronómia, a

szuvenírgiccs és alkalmanként

egy-egy kisebb fesztivál, például

a Hagyományok Ünnepe.

Ami viszont teljesen hiányzik, az

a játék. Sem felnőttek, de még

gyerekek számára sem áll rendel-

kezésre semmilyen szórakoztató,

figyelmet lekötő köztéri (ingye-

nes) játszóeszköz.

TÁBLAJÁTÉKBÓL TÉRJÁTÉK

Projektem egy társas térjáték-so-

rozat a Vár különböző helyszínein.

Egyik sem igényel eszközt, csak

néhány játékostársat: magunk

vagyunk a bábuk, magunk dön-

tünk és lépünk, a játékok témái

pedig felidézik a Vár történelmi

epizódjait.

CÉLKÖZÖNSÉG

Célközönség tehát bárki lehet,

hiszen a játékok nem korhatár-

hoz kötöttek, de főleg azoknak

készülnek, akik gyakran sétálnak

arra rokonokkal vagy barátokkal,

de nem mennek be épp a múze-

umba, vagy olyan turistacsopor-

toknak, akik csak egy rövid sétát

tesznek a Vár területén.

MEGVALÓSÍTÁS

A kiválasztott helyszíneken fehér

felfestéssel vagy matricázással

megoldható a játéktábla felvitele.

Egyik játék sem igényel eszkö-

zöket, így helyszínenként csak

egy kihelyezett játékleírásra van

szükség. A tábla részleteit lásd a

8. oldalon. 5

PALOTAI ÚT

(OSZK KÖRNYÉKE)

történelmi kor:

TÖRÖK URALOM

(1541-1686)

epizód:

FELROBBAN A

FRISS-PALOTA

KAPISZTRÁN TÉR

történelmi kor:

MÁTYÁS KIRÁLY

URALKODÁSA

(1458-1490)

epizód:

A BUDAVÁRI

PIACOK

HALÁSZBÁSTYA

KÖRNYÉKE

történelmi kor:

16. SZÁZAD

epizód:

A VIZAFOGÁS

ARANYKORA

SAVANYÚLEVES

RONDELLA

(TÓTH ÁRPÁD

SÉTÁNY)

történelmi kor:

TATÁRJÁRÁS

(1241-1242)

epizód:

IV. BÉLA TRAU VÁ-

RÁBA MENEKÜL

Alapvető szempontnak tekin-

tettem, hogy a helyszín és a

történelmi epizód kapcsolatban

legyenek egymással. Így például

a Mátyás király korában játszódó

epizód, a Kutyavásár nevű játék,

az egykori Szombat-piac helyén

kapott helyet.

További szempontom a kihasz-

nálatlan terek játékba hozása

volt, a Labirintus játék például

olyan periférikus helyre került,

ahová csak a „kóborlók” téved-

nek. Ez persze nem azt jelenti,

hogy rosszak a hely adottságai,

mert innen például gyönyörű

kilátás nyílik a Gellért-hegyre és

a város déli részére, egyszerűen

csak messzebb esik a turisták

célpontjaitól, így aki ide téved,

jutalomként játszat egy jót.

HELYSZÍNEK

KIVÁLASZTÁ-

SÁNAK SZEM-

PONTJAI

6

PALOTA DÉLI

CSÜCSKE

(VÁRMÚZEUM

KÖRNYÉKE)

történelmi kor:

1939

epizód:

RÉGÉSZETI LELETEK

BUKKANNAK ELŐ A

LABIRINTUSBAN

É

D

KNY

A JÁTÉKOK HELYSZÍNEI ÉS A TÖRTÉ-NELMI EPI-ZÓDOK

A játékot 4 játékos játszahatja. Két pár

játszik egymás ellen. A cél, hogy az

egymással szemben álló pár mielőbb

heylet cseréljen egymással.

Kiinduló állás:

az egyik pár egymással szemben az

üres körből, a másik pár a pöttyel jelölt

körből indul.

A játék menete:

egyszerre egy valaki léphet egy mezőt

az ívek mentén, a játékosok nem ugor-

hatják vagy üthetik ki egymást;

az egyik csapat játékosa soha nem lép-

het olyan mezőre ami mellett az ellen-

fél játékosa áll, hasonlóan el kell kerülni

az ellenfél kiindulóhelyével szomszédos

mezőket is;

lépni nem kötelező, ill. ha nem tud a

játékos akkor az ellenfél következik.

A nyertes:

az a pár aki előbb helyet tud cserélni.

JÁTÉ

KSZA

BÁLY

RULE

S

4 játékos: 2 lőpor hordó és 2 építőmunkás

4 players: 2 soldier és 2 workman

10-15 perc/min

PUSKAPOROS HORDÓ

BARRELS OF GUNPOWDER

Ezen a helyen állt a 17. századig a hatalmas és gyönyö-

rű gótikus Friss-palota, melyet Zsigmond király kezdett

építeni. A palota főhomlokzata a Dunára nézett, tövé-

ben tartották a lovagi tornákat. Később a török korban

(1541-1686) erősen leromlott az állapota, lőporraktár-

nak használták. Több alkalommal villám csapott bele, a

lőpor felrobbant, a robbanás az egész várat megrázta,

a kődarabokat még Pestre is átrepítette.

Vihar készülődik. A pasa - okulva az előző villámcsapás-

ból - úgy rendelkezett, hogy ki kell hordani a palotából a

veszélyes lőport, építőmunkásokkal pedig megerősítteti

a falakat. A játékban a lőport hordó katonák kell hogy

helyet cseréljenek a fáklyás építőmunkásokkal, olyan

módon, hogy sosem léphetnek szomszédos mezőkre

hogy fel ne robbanjon a lőpor.

In the 17th was century, the vast and beautiful Gothic

New Palace by King Sigismund began to build. The

main facade of the palace looking over the Danube, at

the foot of the tournaments were held. Later, the Turks

(1541-1686) strongly deteriorated, lőporraktárnak

used. Lightning struck several times into the gunpow-

der exploded, the explosion shook the whole castle, the

stone pieces are also átrepítette Budapest.

Storm brewing. The Pasha - learning from the previ-

ous lightning - it had to be worn out from the palace

of the dangerous powder, construction workers and

megerősítteti the walls. The game features a powder

barrel that soldiers need to exchange a torch-lit con-

struction site workers, in a way that can never be adja-

cent to fields that do not explode the gunpowder.

The game is played with 4 players

játszahatja. Two couples play against

each other. The aim is that the oppos-

ing pairs of Heyl replace each other as

soon as possible.

Starting position:

one pair facing each other in the empty

circle, the other pair in the dot marked

circle starts.

How to play:

one person at a time to move a field

along the curve, or hundreds of times a

player can not ugorhatják each other;

one can never be a team player in

a field next to an opponent is to be

avoided like the opponent’s starting

location adjacent fields;

step is optional, and. If the player can

not be the opponent’s turn.

The winners are:

the few who was first in space can be

replaced.

110

cm

42 cm

30 cm

rögzíthető tábla, A/3 méretű leírással

8

JÁTÉKSZA-BÁLY KIHE-LYEZÉS

PUSK

APOR

OS H

ORD

Ó

helyszín:

PALOTAI ÚT

(OSZK KÖRNYÉKE)

a játék címe:

PUSKAPOROS

HORDÓ

történelmi kor:

TÖRÖK URALOM

(1541-1686)

epizód:

FELROBBAN A

FRISS PALOTA

É

D

KNY

11

Ezen a helyen állt a 17. századig

a hatalmas és gyönyörű gótikus

Friss-palota, melyet Zsigmond

király kezdett építeni. A palota

főhomlokzata a Dunára né-

zett, tövében tartották a lovagi

tornákat. Később a török korban

(1541-1686) erősen leromlott

az állapota, lőporraktárnak hasz-

nálták. Több alkalommal villám

csapott bele, a lőpor felrobbant,

a robbanás az egész várat meg-

rázta, a kődarabokat még Pestre

is átrepítette.

A törökök lő-porraktárnak használják Zsigmond ki-rály Friss-pa-lotáját, amely-be váratlanul villám csap bele...

Vihar készülődik. A pasa - okulva

az előző villámcsapásból - úgy

rendelkezett, hogy ki kell hordani

a palotából a veszélyes lőport,

építőmunkásokkal pedig meg-

erősítteti a falakat. A játékban a

lőport hordó katonák kell hogy

helyet cseréljenek a fáklyás épí-

tőmunkásokkal, olyan módon,

hogy sosem léphetnek szomszé-

dos mezőkre, hogy fel ne robban-

jon a lőpor.

A játékot 4 játékos játszhatja.

Két pár játszik egymás ellen.

A cél, hogy az egymással szem-

ben álló pár mielőbb helyet cse-

réljen egymással.

Kiinduló állás:

az egyik pár egymással szem-

ben az üres körből, a másik pár

a pöttyel jelölt körből indul.

A játék menete:

egyszerre egy valaki léphet egy

mezőt az ívek mentén, a játéko-

sok nem ugorhatják vagy üthetik

ki egymást;

az egyik csapat játékosa soha

nem léphet olyan mezőre, ami

mellett az ellenfél játékosa áll,

hasonlóan el kell kerülni az ellen-

fél kiinduló helyével szomszédos

mezőket is;

lépni nem kötelező, ill. ha nem

tud a játékos akkor az ellenfél

következik.

A nyertes:

az a pár, aki előbb helyet tud

cserélni.

4 játékos: 2 lőport hordó török és 2 építőmunkás

játékidő: 10-15 perc

JÁTÉ

KSZA

BÁLY 13

helyszín:

KAPISZTRÁN TÉR

a játék címe:

KUTYAVÁSÁR

történelmi kor:

MÁTYÁS KIRÁLY

URALKODÁSA

(1458-1490)

epizód:

A BUDAVÁRI

PIACOK

É

D

KNY

14

Pezsgett az élet a Budai Vár-ban a vásárok alkalmával. Az árusok versengtek a vevők aranyaiért, mutatványosok mulatatták a népet. Kutyát vi-szont hiába keresnénk, hiszen „egyszer volt Budán kutyavá-sár, csak egyszer”.

Ezen a környéken működött a

középkori Buda piacterei közül

a legkorábbi, a Szombat-piac.

Pezsgett az élet a vásárok

alkalmával: perecesek, mészá-

rosok, zöldséges és gyümölcsös

kofák, posztó- és kelmeáru-

sok, lacikonyhák, páncél- és

fegyvermívesek versengtek a

vevők aranyaiért, mutatványosok,

medvetáncoltatók mulattatták

a népet. Kutyát viszont hiába

keresnénk, hiszen „egyszer volt

Budán kutyavásár”.

A népmese története szerint „az

igazságos Mátyás király közben-

járására a szegény ember kutyáit

a budai vásárban a nemesek jó

pénzért felvásárolják. Ezt hallva a

kapzsi szomszéd minden vagyo-

nát pénzzé teszi, azon kutyákat

vásárol és a kutyafalkával Budára

megy. Ott azonban elzavarják

azzal, hogy „egyszer volt Bu-

dán kutyavásár, csak egyszer.”

A kutyák szétszaladnak, ezzel a

gazdag ember vagyona elvész.

A játékban a pulik csapata

verseng a vizslák csapata ellen

budai nemesek kegyeiért.

8 játékos: 4 puli és 4 vizsla játékidő: 10-15 perc

JÁTÉKSZABÁLY

A játékot 8 játékos játszhatja.

Két csapat játszik egymás ellen.

A cél, hogy az egymással szem-

ben álló csapat mielőbb elfoglalja

egymás kiinduló állását.

Kiinduló állás:

a vizslák csapata az üres körből, a

puliké a pöttyel jelölt körből indul.

A játék menete:

a vizslákhoz a folyamatos, a

pulikhoz a szaggatott útvonal

tartozik;

egyszerre egy valaki léphet egy

mezőt, de csak a hozzá tartozó

út mentén, a játékosok nem ugor-

hatják vagy üthetik ki egymást;

ha valamelyik csapat egyik játé-

kosa sem tud lépni, akkor az

ellenfél csapat következik.

A nyertes:

az a csapat, aki előbb foglalja el a

az ellenfél négy kiinduló mezőjét.

A játék úgy is véget érhet, hogy

az ellenfél beszorul kiindulási

helyére, és onnan már nem tud

kimozdulni - ez esetben ő vesz-

tett. Ebből az következik, hogy a

kiinduló mezők mielőbbi elhagyá-

sára és a játéktér közepe táján a

legkedvezőbb helyek elfoglalására

kell törekedni.

17

18

É

D

KNY

helyszín:

SZENTHÁROM-

SÁG TÉR

a játék címe:

VIZAFOGÓ

történelmi kor:

(16. SZÁZAD)

epizód:

A VIZAFOGÁS

ARANYKORA

A Vár tövében a Duna-parton ha-

lászok csónakjai sorakoztak, in-

nét hordták a Vár piacára (később

még Bécsbe is) a méltán híres

csukát, vizát. Ez utóbbi nemritkán

5 méteresre is megnövő tengeri

tokféle, súlya akár az egy tonnát

is elérhette, élettartama pedig

a 100 évet. A vizák felúsztak a

Dunán ívni (szaporodni), egész

Budáig-Esztergomig. A vízi óriást

egészen a Vaskapu megépítéséig

(19. század II. fele) halászták a

főváros partszakaszán.

A játékban az fürge halak és a ra-

vasz halászok próbálnak egymás

eszén túljárni.

A viza nemrit-kán öt méte-resre is meg-növő tengeri tokféle, súlya akár az egy tonnát is elér-hette, élettar-tama pedig a 100 évet.

A Fekete ten-gertől felúszott a Dunán, a bu-dai halászok nagy örömére.

A játékot 4 játékos játszhatja. Két

csapat játszik egymás ellen.

A cél, hogy az egymással szem-

ben álló csapat mielőbb elfog-

lalja egymás valamelyik kiinduló

állását.

Kiinduló állás:

a vizák csapata az üres körből, a

halászoké a pöttyel jelölt körből

indul.

A játék menete:

minden játékos egy vagy több

mezőt léphet a vonalak mentén,

egyenes irányban;

a halászok és a vizák sohasem

kerülhetnek egy vonalba eső

mezőre, és ha emiatt az egyik

játékos nem tud lépni, egyszer

kimarad.

A nyertes:

az a csapat, aki előbb foglalja el

az ellenfél valamelyik kiinduló

mezőjét.

A játék egyszerűnek tűnik, mégis

sok trükközésre ad lehetőséget.

Hogy a játék egészen világos legyen, vegyük példának

ezt az ötlépéses győzelmet:

1. halász kezd

2. viza egyenesen 3 mezőt lép

3. halász jönne, de nem tud lépni, így a viza következik

ismét, viza lép egy mezőt

4. halász most lép 2 mezőt

5. most a viza egy záró lépéssel győzött is

4 játékos: 2 halász és 2 vizajátékidő: 5-10 perc

JÁTÉ

KSZA

BÁLY 21

helyszín:

SAVANYÚLEVES

RONDELLA

(TÓTH ÁRPÁD

SÉTÁNY)

a játék címe:

JÖN A TATÁR!

történelmi kor:

TATÁRJÁRÁS

(1241-1242)

epizód:

IV. BÉLA TRAU VÁ-

RÁBA MENEKÜL 22

A Budai Vár erőd-jellegű átépí-

tését IV. Béla kezdte meg (1243-

tól), majd a tatárjárás után

újabb építkezéseket rendelt el.

Ezzel vált igazi várrá a Budai Vár,

korábban ugyanis csak Pest-

újhegyinek nevezték.

A környékbeli településeket

(Pest, Kispest, Felhévíz, Óbuda)

a tatár teljesen feldúlta, a lakosok

elpusztultak vagy elmenekültek.

A király is a tengerig menekült, és

Trau (Trogir) várában lelt mene-

dékre a pusztító horda elől.

A tatárjárás idején IV. Béla király is a ten-gerig mene-kült, és Trau (Trogir) várá-ban lelt mene-dékre a pusz-tító horda elől.

A játékban a menekülő királynak

kell eljutni Budáról valamelyik

biztonságot nyújtó távoli városba.

Ehhez át kell törnie a tatárok gyű-

rűjét, akik pedig a királyt kell hogy

bekerítsék.

6 játékos: 5 tatár és 1 király

játékidő: 5-10 perc

A játékot 6 játékos játszhatja.

Öten egy ellen játszanak azaz 5

tatár van a király ellen. A cél, hogy

a középről induló király kijusson

valamelyik szélső pontba, a ta-

tárok feladata pedig, hogy ebben

megakadályozzák.

Kiinduló állás:

az 5 tatár 1-1 szélső mezőről

indul, a király pedig középről.

A játék menete:

egyszerre egy valaki léphet a vo-

nalak mentén, a király a középső

mezőre nem léphet vissza, a

játékosok nem ugorhatják vagy

üthetik ki egymást

A nyertes:

ha a királynak sikerül a kelepcéből

kiszabadulnia, és eljut valamelyik

szélső mezőre, akkor ő nyert,

viszont ha a tatárok körbefogják

és megakadályozzák, hogy lépjen,

akkor ők nyerték a játszmát.

JÁTÉ

KSZA

BÁLY 25

A LA

BIRI

NTU

S KI

NCS

E

helyszín:

PALOTA DÉLI

CSÜCSKE

a játék címe:

A LABIRINTUS

KINCSE

történelmi kor:

1939

epizód:

RÉGÉSZETI

LELETEK BUK-

KANNAK ELŐ A

LABIRINTUSBAN

27

A Várhegy barlangjának termé-

szetes üreg- és járatrendszerét

az őskortól kezdve használták

az itt élők. A középkori vár urai

mesterséges járatokkal toldot-

ták meg, később összenyitották

a várbeli házak pincéivel, így

létrejött egy zegzugos, hatalmas

kiterjedésű, útvesztő-szerű alag-

útrendszer, amely a II. világhábo-

rúban 10.000 embert befogadni

képes óvóhelyként működött,

saját vízvezetékkel és kórházzal.

A labirintus az 1960-as évekig

tikosítva volt. A történelem során

sokan használták kincsek tárolá-

sára uralkodóktól a polgárságig.

Még a magyar korona is rejtőzött

itt egy darabig a II. világháború

során, illetve a Magyar Nemzeti

Bank több titkos trezortermet

létesített a labirintusban.

Az egyik ilyen titkos építkezés

alkamával 22 méteres mélység-

ben az ősember által használt

szerszámok, mamut- és orrszar-

vúcsontok illetve mamutfog-da-

rabok kerültek felszínre.

A játékban a labirintus közepén

rejtőznek az őskori leletek és

kincsek, melyeket négy elszánt

régész próbál megszerezni.

A magyar korona is rejtőzött itt egy darabig a II. Világháború során, az MNB pedig több tit-kos trezortermet létesített a Labirintusban.

2-4 játékos: 4 régészjátékidő: 10-15 perc

A játékot 2-4 különálló játékos

játszhatja. A cél, hogy a valamelyik

régész bejusson a középpontba.

Kiinduló állás:

a régészek a külső, üres körökből

indulnak.

A játék menete:

lépni csak a saját pontunkat vo-

nallal összekötő pontra lehet;

a fő szabály az, hogy ha lép egy

játékos, akkor azt a többiek „le-

másolják”, azaz ha tudnak lépni,

akkor ugyanolyan irányban ők is

lépnek ;

ezzel a szabállyal egyszerre segít-

jük és akadályozzuk egymást;

a játékosok nem ugorhatják vagy

üthetik ki egymást;

ha valamelyik játékos nem tud

lépni, akkor kimarad;

a kiindulópontra visszalépni nem

lehet ill. lépést megtagadni nem

lehet, akkor sem ha ezzel célba

jutattunk valakit.

A nyertes:

az a régész, aki először éri el a

középpontban levő, pöttyel jelölt

kört.

Egy példa lépést látunk: egyik játékos lép (ponttal

jelölt kör), a többiek lemásolják, de a játékszabá-

lyok szerint nem mindegyikőjük tud lépni (csak a

nyíllal jelöltek).

JÁTÉKSZABÁLY 29

JEGY

ZET

SZER

EPLŐ

K

Hasenstaub LíviaMOME 2011