Burke Hedges Tanmese

8/3/2019 Burke Hedges Tanmese

1/72

Egy csovezetek tobbet er,m int ezer fizetesi csekk!

Mi, arnerikaiak evtizedek 6ta nem lattunk i lyenbovelkedo gazdasagot, mint a mostani. Megis, mil li6kelnek egyil


2/72

BURKE HEDGESTANMESEA CSOVEZETEKROL

. !


3/72

A fordltas az alabbi kiadas alepjan kesztilt:Burke Hedges: The Parab le o f t h e P i p e li n ePubl ished by INTI Publi sh ing, Tampa, FL

Copyright 2001 by Burke Hedges and Steve PriceCover de s ign : CherryDes ign

L ay ou t: B ay ou G ra ph ic s

Fordftotta K om dro my R ud olf

Hungarian edition by Network TwentyOne KIt., 2005

Hu n ga ri an t ra n sl at io n by Komaromy Rudolf, 2005

On lehet a milliomosa szomszedbollKedves 0lvas6!Szaz cvvcl czclott gyakorlatilag lehetetlen volt,hogy az atlagemberbol milliomos valjek, Vessuuk

egy pi llantast a huszadik szazad fordulojanak "let-mod-statisztikai adataira:

1900-ban az Egyesiilt Allamokban 22 cent voltaz atlagos oraber, Egy atlagos munkas "vi 200-400dollart keresett, joval az akkori szegenysegi kuszobalatti osszeget. Az amerikaiaknak csak 6%-a erett-segizett, A varhato elettartam 47 ev volt. A haztarta-sok mindossze l4%-at szereltek fol furddkaddal, AzEgyesult Allamokban 8000 szemelyauto mrikodott,czek osszesen 230 kilometernyi szilard burkulattluta! hasznalhattak, Az else vilaghaboniig az atlagosamerikai csalad jovedelmenek 80%-at letszuksegle-tekre: elelemre, lakasra es ruhazkodasra koltotte.

Egyszoval szaz evvel ezdolt alapvetoen ket gaz-dasagi osztaly letezeu: a gazdagok es a t6bbiek. Csakminden tizedik csalad volt felso- vagy kozeposztaly-

-5-


4/72

TANMESE A CS6VEZETEKR6L

beli. Ez azt jclenti, hogy 1900-ban az USA lakossa-ganak 90%-at a szegenyek koze soroltak volna.

Meg a kozeposztaly is flzetestol fizeteslg elUgorjunk elorc szaz evet, 200l-ig!A kozepes csaladi jovedelem az USA-ban 47000

dollar. Ebben az orszagban tobb az aut6, mint az em-ber. A csaladok zomenek legalabb ket teveje van.A varhato elettartam 75 ev, Az atlagembemek rnatobb a szabadon elkoltheto jovedelme ... tobb a sza-bad idejc... cs tobb a palyavalaszras! lehetdsege,mint valaha.

Az orszag 72 milli6 csaladjanak zome megis val-tozatlannl fizetestol fizetesig &Vonjuk Ie a hiteltar-tozast, amely a csaladi hazar , az aut6t meg 0berende-zest terheli , es az atlagos csaladnak nines semmilyenvagyona. SEMMlLYEN! A csaladi jovedelemmelegyut t n o a csa la d ela dosoda sa es a m un ka ora k sza ma ,Mi nem stimmel ezzel a keppel?

Rossz rendszerre kapCsol6dtunk?Az nines rendjen, hogy sajnalatosan sokan tettekmagukeva a r oss z semat, Rossz rendszerre kapcso-16dtak. fis nincsenek tisztaban azzal a. alapvet6 is-merettel, hogyan jon letre es halmozodik WI a gaz-dagsag.

Mindjart egy meresz kijelentcst teszek, amelye s et le g me gdobb en t i olvas6imat. F"6lk6sziiltek?

Az egyszeru, lakkozatlan igazsag az, hogy millio-

-6-

TANMESE A CSOVEZETEKROL

mossa valni nem a szerencse, hanem a j6 dontes r e -ven lehet!

Bizony, manapsag kozeposztalybeli jovedelem-mel gyakoriatilag barki milliomossa valhat. Hogy czlehetetlen? Egyaltalan nem az. Tulajdonkeppen ege-szen egyszenl.Aki ma milliomossa akar valni, annak mindossze

az alabbi harem lepest kell megtennie:I.megerti, mikent jon letre es halmozodik fol agazdagsag.

2. lemasolja a vagyontercmtes bevalt rendszereit,3. az iddk saran kovetkezetesen jar el,Ennyi - osszesen ez kell ahhoz, hogy az atlagern-ber egyrnillio dollaros vagyont halmozzon f61:meg-

ertes, masolas es kovetkezetesseg,

Mire tanit ez a konyv?Ebb61 a kotetbol bevalt strategiakat lehet megtanul-ni, amelyek alkalmazasaval atlagemberek igazi any a-gi fuggetlenseget teremthetnek maguknak es csalad-juknak. Ezek a strategiak egyszetilen kovethetoek,es az ido igazolta oke!. E s az elnnilt otven ev saranmilliomosok millioit hoztak letre!

Emberek, a milliomossa vahis rna m ar nem j6szerenese kerdese, Vagy a vakveletlene, Pusztan avagyonteremtes bevalt strategiainak clsajatttasan csalkalmazasan mulik.

A Mil/iomas a szomszedbol cimu sikerkonyvmegfogalmazasaval: "A milliomosok nagy tobbsege

-7-


5/72

TANMESE A CSOVEZETt:KR6L

nem Rockefellerek vagy Vanderbiltek leszarmazon-ja. Tobb mint 80%-uk hetkoznapi ember, aki egyetlennemzedek alatt halmozta [O J a vagyonat,"

Gondoljunk csak bele: a milliomosok tobb mint80%-a hetkoznapi ember. Ez a statisztikai adat bizo-nyitja , amit az iment rnondtam - napjainkban a mil-liomossd vdlds elhatarozas kerdese, nem pedig a le-hetosege!

A Tanmese a csovezetekro! megfrasaval az a ce-lom, hogy megtani tsam olvas6imat azokra a strate-giakra, amelyeket a vagyonosak evszazadok ota alkal-maznak a gazdagsag letrehozasara es Iolhalmozasara.Ezek a strategiak hajdan a kivaltsagos keveseknekvoltak fonntartva. Meg ha valaki ismerte is ezeket astrategiakat J900-ban, minden valoszmnseg szerintmind a keszpenze, mind az osszekcttetesei hianyoz-tak a hasznositasukhoz. Ma mas a helyzet.

Ma mar a fejleu technika, a kozeposztalybeli berekn ovekedese es az a lta la m ) ,e -h at va ny o za s" -n ak n ev e-zett iijszeriI tizleti modell jovoltabo! barmely, legalabbk ozep isko la i v eg zettseg u ko zepo szta ly bel; eg yen p en -ze , ideje es kapcsolatai attetelezesevel szemelyes sza-badsagot es anyagi fuggetlenseget teremthet.

A konyvben folvazolt strategiak kovetesevel on-bol valhat a kovetkezo milliornos a szomszedbol ,Erezze j61 magdt a szomszedsdgban!

Tisztelettel:

-8-

TANMESEA CSOVEZETEKROL


6/72

AJANLAS

Mindazoknak, akik nincsenek hijlin abolcsessegnek, hogy csovezetek-epftovevaljanak... sem pedig a hajlandosagnak,hogy megosszak ezt a bolcsesseget

masokkal,


7/72

KOSZONETNYILVANiTAs

Onfegyelem, cltokeltscg, celtudatossag es turelem -ezek a szavak jutnak eszernbe, ha d r, Steve Price-ragondolok, aki a kezirat sikeres befejezesenek tama-sza volt. Sieve, rendkfviili tehetsegeddel faradhatat-lanul kfserted ezt a vallalkozast a kezdetetol a legvc-geig, Koszonom neked, es val6ban fclbccsulhetetlen6rtekt1 szcrzotarsamnak tekintclek.

Orok halara kotelezett Katherine Glover, az INTIkiad6viil lalat elnoke, Katherine paratlan vezeto, az 0hozzajarulasa es reszletekre kiterjed6 figyelme oria-si segttseget nyujtott a konyv letrehozasa es kido Igo-zasa soran,

Szeretnern megkoszonni Donna Morrisonnak ki-emelkedo munkajat, amelyet a konnyen olvashatotordelesscl vegzett, Donnaval mindig orom egyuudolgozni.

Nagy-nagy koszonct illeti Liz Cherryt es kreatfvcsapatat a csodalatos fedeltervert, A Cherry Designtelibe talalt a kiegeszito jovedelem felelmetes ercjc-nck kozvcttresevel.

Koszonetnyilvanuasom nem Iehetne teljes, hanem emhtenem meg az INTI valamennyi rnunkatar-sat: Sandee Lorenzen svajci orarrnl pontossaggaliizemelteti az INTI-I; Dee Garrand tervezte es fel-i igyeli a szakma 01 elvonalbeli internetes oldalat;Cindy Hodge nemcsak hatekonyan mukodteti a

-13-


8/72

TANMESE A CS6VEZETEKR6l

raktarat, de mosolygos arccal es mosolygos hanggal;Jewel Parago gazdasagi igazgato pedig szamitogep-szakert6 es konyvelozscni egyben (hova is lennenknelkule"),Vegezetul szeretnek koszonetet mondani edcs-apamnak, amiert kamaszkoromban a lelkemre koWt-te, hogy az eletben a csovezetekek eletrnentok. Ko-szonom a tilrelmedet es id6taJI6 bolcsessegedet, apa!

-14-

TARTALOM

Eletmento csovezetekek ,..,"',.,", ..".',.... 17BEVEZETES

Tanmese a csdvezetekrel ,............................... 25I.RESZ

ViJd iJrhord6 v i lagban dankI.leeke: Kicsoda tin? - Vodorhordo

vagy csovezetek -epfto? . 352, leeke: Vodorhord6 vildgban clunk " . .". 41

II,RESZEletmento csdvezetekek

3, Iccke: A csovczctck crcjc .."" .... "..."".... SS4. leeke: Attetelezes: a csovezetekben rejlo ero ' 655, lecke: Penzattetelezes: a Palm Beach-i

csovezetek 736. leeke: Idoattetelezes: az emberi csovezetek ... RS

III.RESZA c sd ve re te k n eto vd bb ja

7. Iecke: e-hatvanyozas: a csdvezeteknetovabbja "" ..,,"" ".,,"""" 99

8. lecke: Mi tetszik inkabb: az otveneves tervvagy az oteves terv? . "" "" 115

OSSZEGZESA csovczetek netovabbjanak tanmeseje 129

-15 -


9/72

BURKE HEDGES iR6ASZTALAR6L

EZetmento cstivezetekek

HszonOteve annak, .hOgy edesapam elhunyt,

de most is ugy emlekszem else esti sakk-jatszmainkra, mintha tegnap lettek volna,

Emlekszem, hogy segitettem folallftani apamnaka sakktablat ecuadori hazunk Csendes-occanra nezQverandajau.

Emlekszem, ahogy figyeltem, amint a hull amokmegtornek a feher fovenyparton.

Emlekszem arra, ahogy a hibiszknsz illata lebe-gett a sris viz parajaban,

Ernlekszern, ahogy a sarga napkorongban gyo-nyorkodtem, amint alabukott az acelszurke latha-taron.

Sotetedesig sakkoztunk, Apam beszelt , en hall-gattam.

- Soha semmit ne tekints rnagatol erlet6d6nek! -Emlekszem, mennyit hajtogatta ezt, mikozben a ho-rizontot furkeszte,

-17 -


10/72

TANMESE A CS6vEZETEKR6L

Kiralyfib61 koldus egyik napr61 a masikraJJSoha semmit ne tekints magtito! ertettidonek!"Apam 1959-rc utalt , arra az evre, amelyben Castroatvette a hatalmat Kubaban. A forradalom elott apam

az egyik leggazdagabb ember volt Kubaban. A Timemagazin cikke szerint tobb mint huszmillio dollarttet t k i a vagyona (amely mai dollarban legalabb ket -szazmilliot erne), Tizenkct vallalkozasa volt, kozulkpamutfonodak, aruhazak, egy szovogyar , egy vegyifeldolgoz6 uzem es ipari ingatlanok.

Miutan Castro hatalomra jutott, a sziileim egyszal ruhaban menekiiItek Jamaicara, Apam vallalko-zasait 68 bankszamlait elkobozrak, a kommunistakszerint "nepe1ienes bunok" miatt,

Apam egyetlen "bUne" a sikeresseg volt, es az,hogy a sikert magatol ertctcdcnek tekintette. Vissza-gondolva, a vagyona egy reszet kulfoldre keIlett vol-na vinnie, 6azonbao magatol ertetddonek tekintette,hogy Castro sohasem lesz kepes megdonteni a kor-rnanyt,

Apam tevedett, es ez a vagyonaba kcrtl lt .

Inles a csiSvezelekekrolApam minden tole telhetot megtett, hogy ujjaepftse adinasztiajat, de a rossz gazdasagi helyzet es a rosszszfve osszefogon ellene, Elete alkonyan nem valtmcgkeseredette, csak elszomontotra, hogy kifutottaz id6b61.

Igy sakkozas kozben mindent elkovetett, bogy

-18-

TANMESE A CS6VEZETEKROL

megtanitsa nekem a fo aIapelveket, amelyek leheto-ve tettek, hogy mar negyvenes evei ele ien kisebb va-gyont halmozzon fOL

Apam gyakran okftott a sajat tulajdomi vallalko-zas fontossagara, A tulajdonlas fuggctlcnscget es i r a -nyft6 hatalmat jelentett , Apam iigy velte, rninel tobbvallalkozasa van az embernek, annal jobb,

- A csovezetekeid zzz eletmentoid - mondogatta,Megszivleltem apam tanftasat. Mar huszonot eve-

sen megalapftottam elsa vallalkozasomat, Ma tobbgyorsan terjeszkedo vallalkozas tulajdonosa vagyok.

A sors fintora, hogy egyik vallalkozasom, azEquibore a szo szoros crtclmcben csdvczetek-vallal-kozas, Az Equibore fekteti Ie azt a fold aIatti vezetek-csatornat , amelyhen a " re g i g a zd as ag " k oz sz ol g al ta -t6 vallalatai gaz- es vizcsoveiket belyezik el. Az "ujgazdasag" tavkozlesi vallalatai szaloptikas kabeleik-hez, a java csovezetekeihez hasznaljak a csatornat.

Az en gazdag papam megaz 0 gazdag papajaApam erosen hitt a tobb labon allasban, Ez az oka,hogy tizenket vallalkozasa tobbnyire mas, mas szak-maban tevekenykedett,- Ha egyetlen csovezeteked van, az egyetlen men-toov - mondta mindig, ha leutotte egy sakkbabu-mar, - Minel tobb a csovezeteked, annal jobb.

Nehany h6napja raakadtam Robert Kiyosaki Gaz-dag papa befektetesi tanacsai cirmi hangkazettajara.Kiyosaki elmesel egy rovid torteneret ket fiatalem-

-19-


11/72

TANMESE A CSOVEZETEKR6L

berrol, akiket falusiak folfogadnak, hogy vizet szal-Iftsanak nekik egy masfel kilcmeterre lev6 folyobol.Az egyik ifju vodorben hordta a vizet. A rnasik e80-vezeteket epttett . Hosszu tavon sokkaljobban jart az afiatalernber, aid csovezeteker epftett , mint a vodros.

Kiyosaki kazetteja eszcrnbc juttatta a leckeket,ameJyeket huszonot eve apamtol tanultam. Aznapeste hazamentem, es papirra vetettem tizoldalnyijegyzetet egy tij konyvhoz, amelyberiparhuzamotvonok a csovezetek meg az eletmentes kozott, es ar-ra buzditom olvasoimat, hogy rovid es hosszu tavticsovczctekek epftesevel j6 iranyban es sikcresen b6 -vitsek jovedelemforrasaikat.

Konyvemnek A Tanmese a cstivezetekrtil cfmetadtam.

Harem honap rnulva amyujtottam kiadomnak au-nak a konyvnek a kcziratat , amelyet e sorok olvasojamost a kczeben tart.

Sajat csOvezetek epiteseAz evek soran megfogadtam apam tanacsat, es tobbnyereseges csovezeteket epitettcm. Nines tizenketvallalkozasom, mint neki volt. E s cgyelore huszrnil-li6 dollaros vagyonom sines.De dolgozom rajta.

A csovezetekeket arm tervezik, hogy nyeresegctcsorgassanak az ember zsebebe, es eloszlassak aggo-dalmait . Leginkabb azonban arra tervezik oket, hogyszemelyes szabadsagot, auyagi fuggetlcnscget eselcthossziglani biztonsagot adjanak az embernek.

-20-

TANMESE A CSOVEZETEKAOL

Roviden tehat a csovezetekek eletmentok,Apam eletmentoit elvctte t61e egy diktator, E s so-

sem kapta vissza Oket. Ebben az orszagban annak azaldasnak orvendhenink, hogy sosem fogjak diktato-rok elvenni (i'HUnkaz eletmentdinket. Csak mi vehct-juk el rnagunktol az clctmcntoket.

Hogyan'!H a n em ke zd un k hozza a megepf tes ii khOz !Fogadjak meg apam tanacsat, ne tekintsek maga-

t61ertetodonek, hugy a holnapi nap ugyanolyan lesz,mint a maio Mert nem igy lesz:

Az egyetlen biztonsag ugyanis a csovezetek adtabiztonsag,

Arra huzditomolvas6imat, hogy eptrsek meg cs6-vezetekeiket mar rna. .. es akkor holnap lesz eletmen-lujiik!

-21-


12/72

BEVEZETES


13/72

-25-

BEVEZETES

Tanmesea cstivezetekrdl

Eg y kozep-itdliai volgy, 1801.

HIvolt, hoI nem volt, a nagyon-nagyon reg-nniltban egy kis olasz faluban egymasszomszedsagaban elt ket torekvd fiatalunokatestver, Pablo es Bruno.Egymas legjobb baratai voltak,E s nagyon szerettek almodozni.Veg nelkul beszelgettek arr61, hogy egyszer, egy

szep napon majd 6k lesznek a leggazdagabbak a fa-luban. Mindkctten cszcs cs dolgos legenyek voltak.Nem hianyzott nekik mas, csak a lehetoseg.

Egyszer az tan bekos zon tot t a l eh et es eg . A falusiakugy hataroztak, folfogadnak ket embert, hogy hoz-zanak vizet a kdzeli foly6b61 a kozseg foten,n lev6vfztartalyba, A feladat Pablonak cs Brunonakjutott,

Megfogtak ket-kct vodrot, e s elindultak a folyo-hoz, A nap vegere csordultig toltOttek a falu viztarta-lyat. A falu eloljaroja minden vodor vfzert egy garastfizetett nekik.


14/72

TANMESE A CSOVEZETEKRClL

- Yalora wilt aZ dlmunk! - ujjongott Bruno. - Elsem hiszem; hogy ilyen srerencsesek vagyunk.

Pablo azonban nem lelkendezett ennyire.A nehez vodrok cipelesetol szaggatott a dereka esfeltort a tenyere. Rettegve gondolt arra, hogy mas-

nap reggel fol kell kelnie, mert megint varja a mun-ka. Megfogadta, kitalal valami jobb megoldast arra,hogy a foly6b61 a faluba juttassa a vizet.

Pablo, a csovezetekes- Bruno! Vao egy tervem - mondta Pablo masnap

reggel, mielott togtak a vodreiket, es a folyohoz in-dultak. - Ahelyett, bogy egesz nap par garasert cipe-kednenk, epftsunk csovezeteket a foly6t61 a faluig!

Annak foldbe gyokeredzett a laba.- Csdvezeteket! Ki hallott me g ilyet? - kialtotta

Bruno. - Nagyszeni allasunk van, Pablo. Szaz vod-rot is elcipelek egy nap. Egygarasaval az napjabanegy egesz taller! Gazdag vagyok! A het vegen uj ci-pot vehetek magamnak. A b6nap vegen egy tebenet.Hat honap rmilva 6j vityill6t. A mienk a legjobb mun-ka a faluban. Minden hetvegenk szabad, cs "vi kethet f izetett szabadsag is jar. Egy elet re elrendeztuk adolgunkat! Hagyj nekem beket a csovezctekeddel!

Pablo azonban nem hagyta, hogyelvegyek a ked-vel. Tiirelmesen elmagyarazta legjobb cimborajanak

-26-

TANMESE A CSOVEZETEKRClL

a csovezetek tervet, Majd a nap egyik feleben vodrotcipel, a nap masik feleben es bet vegen csovezeteketepit. Tudta, hogy a koves talajban nem konnyti arkotasni, Azt is tudta, hogy mivel vodronkent fizetik, cle-inte megcsappan a jovedelme. Azt is todta, hogy egyesztendo, vagy talan kett6 is beletelik, mire a cs6ve-zeteke elkezd megterulni, De Pablo bitt az almaban,C S munkaboz latott,

Bruno es a tobbi falusi csufolni kezdte, "CsovesPabI6"-nak nevezte Pabl6t. Bruno, aki csaknem ket-szer annyit keresett, mint Pablo, hencegeu uj szerze-menyeivel, Uj bomycreggel folszerelt szamarat vett,amelyet uj, emeletes fahaza elott tanott. Cifra gii-nyat vasarolt, nagy lakomakat csapott a fogad6ban.A falusiak Bruno urasagkent tiszteltek, megeljenez-tek, amikor megvendegelte Oket egy rundra a kocs-maban, es harsanyan nevettek a trefain.

Apro tettek, nagy eredmenyekAmig Bruno estenkent es hetvegenkent a ftigg6-agyan hevert, Pablo egyre csak asta a csovezeteket.Az else h6napokban nem sok latszatja volt a farado-zasanak. Nehezen ment a munka - m eg nehezebben,mint Brun6nak, mert Pablo este es het vegen is dol-gozott.

SztintelenUi ernlekeztette azonban magat, bogy a

-27-


15/72

TANMESE A CSOvEZETEKR6L

holnap almai a rna hozott aldozatokra epulnek, Nap,nap ulan asott , centimeterenkent haladt elore.

- Egy centi; ket centi, a dolgot helyrebiccenti _rnondogatta rnaganak, mikozben belevagta a csaka-nyat a hives talajba. A centikbdl egykonyoknyi lett,aztan tfzkdnyoknyi, aztan husz . .. szaz. .

- Rovid lavon verejtek, hosszu tdvon nyereseg -emlekeztette rnagat, amikor a napi munkatol elcsiga-zottan botorkalt be szereny kunyhojaba. Napi celokkinizcsevel es eleresevel merte a sikert, tudvan, hogyidcvel az eredmenyek messze felulrmiljak majd azerofeszfteseker.

- A jutalom lebegjen a szemern elott! - ismetel-gette egyre, mikozben a falu kocsmajabol kiszilr6donevetes hangjara alomba szenderult,Ajuta/om lebegjen a szemem elsu!

I E lk e sz ii lt c s o ve z et I3 kAjutalom

Fordul a kockaA napok honapokka sokasodtak. Egyik nap Pablo ra-eszmclt, hogy felig elkeszult a csovezeteke, vagyismar csak Ielutig kellett mennie, hogy megtiiltse a vod-reit! Az igy megtakarftott idoben is a csovezetekendolgozott . Mindinkabb kozeledett a befejezes napja.

A szusszanasnyt pihenOk alatt figyelte, ahogy regibaratja, Bruno a vodroket cipeli. Bruno valla meggor-

-28- -29-


nyedt. Fajt minden tagja, a mindennapos robot lelas-sitotta lepteit, Merges-merges lett, zsortolodou, ami-ert elete fogytaig vodorcipelesre va n karhoztatva,

Egyre kevesebb idot toltott a fuggcagyan, egyretobbct a kocsmaban. Ha a kocsrna torzsvendegeijonni lattak, osszesugtak: - Itt jon Vddros Bruno ~ -Es kuncogtak, amikor a falu legnagyobb boriv6ja ki-figurazta Bruno gornyedt tartasat. csoszogo Iepteit ,Bruno mar nem hivta meg 6Kel egy poharkara, nemviccelodott . inkabb egy sotet sarokban gubbasztottures livegek kozott.

V6gUl eljott Pablo nagy napja - elkeszult a csove-zetek IA falusiak odascrcglcttck, amikor a viz a falutarolojaba ziidult a csovezetekbol: Most, hogy folya-matosan ellattak a falut friss vfzzel, a komyekbeliekis bekoltoztek a faluba, amely gyarapodou, felvirag-zott,

IGENo 0~

Mihelyt elkeszult a csovezetek, Pablonak nemkellett tobbe vodrot cipelnie. A viz mindig folyt,akar dolgozott Pablo. akar nem. Folyt, amig Pabloevett. Folyt, amig aludt. Folyt hetvegenkent, amigszorakozott. Es minel tobb viz folyt a faluba, annaltobb penz folyt be Pablo zsebebe!

Csoves Pablot most mar ugy cmlegettek: Csoda-l e v o Pablo. Fontos szeruelyisegek dicsertek ekirela-tasat, es gydzkodtek, hogy jeloltesse magat polgar-


16/72


mesternek, Pablo azonban rnegertette, hogy nemcsodat vitI veghez, Csupan megval6sitotta egy nagy-nagy alom elso szakaszat. Ugyanis Pablo olyan ter-veket szovogetett , amelyek messze tii lmutattak a fa-lu hatarain,Pablo azt tervezte, hogy z z z egesz vi/ligon csoveze-

tekeket eplt!bll~Barati segitsegkeresA csovezetek kiszorftotta az iizletMI Vodros Brunet,es Pablo fajo szivvel latta, hogy regi baratja innival6tkunyeral a kocsmaban, Leiilt hat vele beszelgetni.

- Segftsegert fordulok hozzad, Bruno - mondta.Bnmo kihuzta gornyedt vallat, hunyorgott barna

szemevel,- Ne gunyolodj rajtam! - sziszegte.- Nem azert jottem, hogy kajankodjak - mondta

Pablo. - Hanem azert, hogy pompas iizleti lehetoseget ajanljak neked. Tobb naint ket evembe tellett,hogy elkeszuljek az els6 cscvezetekemmel. De ezalat t a ket ev alatt rengeteget tanultam! Tudom, nai-Iyen szerszamokat hasznaljak. Hoi assak. Hogyanfektessem Ie a csovet. Menet kozben jegyzeteket ke-szftettem, es kidolgoztam egy rendszert, amellyelmasik csovezeteket epithetek, azutan meg egyet esmeg egyet. Egymagam evente epfthetnek egy csove-

-30-

TANM ESE A CSOVEZETEKROL

zeteket, de Ig y nem a legjobban hasznalnam ki azidomct. Azt tervezem, hogy megtanitalak teged esmasokat a csovezetek-epitesre. azutan veletek tanft-tatok masokat, majd azokkal megint masokat, mig-nem cscvczctck lcsz a kornyek minden falujaban, atartomany minden falujaban, vegul a vilag mindenfalujaban! Gondold csak el, nehany szazalekot kap-hatnank nainden kobol viz utan, amely atfolyik azo-kon a csovezetekeken. Mine! tobb vizor szallftanak acsovczetekek, annal tobb penz csorog a zsebiinkbe.A csdvezetek, amit epitettem, nem az almont vege. E;csak a kezdet!

Bruno vegul meglarta a nagy osszefuggeseket.Elmosolyodou, kerges kezet nyujtotta regi baratja-nak. Kezet raztak, azutan osszeolelkeztek, naint akikreg elveszettnek hittek egymast,

Csove.:etekes almok egy vodorhordovilagbanTeltck-multak az evek, Pablo cs Bruno reg nyuga-lomba vonultak, Vilagrnereni csovezetekes vallalko-zasuk meg naindig soknailli6 tallert szallttott evente abankszamlajukra. Videki kiruccanasaik saran olykorvizesvodroket cipelo legenyek mellett haladtak el.A gyermekkori j6 banitok ilyenkor felrealltak afogatukkal, es elmeseltek a tortcnetukct a fiatalem-bereknek, majd felajanlottak, hogy segftenek nekiksajat csovczctckct cpftcni, Nehanyan hallgattak ra-juk, megragadtak a lehetoseget, hogy csovezetekesvallalkozasba fogjanak. Sajnos azonban a vodorci-

-31-


17/72


pelok zorne rogton elhessentette a csovezetek gon-dolatat, Pablo


18/72

ELsa LECKE

Kicsoda on?Vodorhord6vagy csdvezetek-epit/i?- Bruno ~Van cgy tervem - mondta Pablo mas-

nap reggel, amikor fogtak a vodreiket, es a folyo-hoz tndultak. - Ahelyett, hogy egesz nap par ga-rasert cipekednenk, epftsunk csovczeteket a fa-ly6t61 a faluig!

Annak foldbe gyokeredzett a laba.- Cstivezetekct! Ki hallott meg ilyet? - kialtot-

ta Bruno,Tanmese a cstivezetekrd! (rcszlet)

K1 'csodatin? Vodorhordo vagy csdvezetek-pito? Csak akkor kap fizetseget, ha megjele-ik lOSlvegzi a munkat, mint vodros Bruno?Ha olyan, mint az emberek zome, akkor a vodor-hordo terv szerint doigozik, E n ugy nevezem: "idot

penzert csapda", Ismerjtik a rendet:Egy6rai munkacrt egyorai fizetseg.Egyhavi munkaert egyhavi fizctseg.Egyevi munkaert egyevi fizetseg,Ismertisen hangzik?

-35 -


19/72

T AN ME SE A C SO VE ZE TE K RO L

A vodorhordassal az a gond, hogy amikor abba-marad, a fizetes is abbamarad Ami azt jelenti, hogya "biztos allas" vagy "alomalhis" csak abrand. A vo-dorhordasban az a veszely rejlik, hogy a jovedelemnem folyamatos, csak iddleges,

Ha Bruna egy reggel elmerevedeu derekkal eb-red, es nem bir folkelni az agybol, mennyit fog ke-resni aznap? Semennyi t!

Ha nines munka, nines penz!Ugyanez ervenyes minden vodorhordo munkara.

Amint a vodorhordok elhasznaljak tappenzes napjai-kat os fizetett szabadsagukat , csak akkor kapnak to-vabbi fizetseget, ha tovabbra is dolgoznak. Punktnm.

N in es v dd or;::: N in es f izetsegA fogasz nem hordhat tovabb vodrotVegyunk egy peldat a valo eletbOl. Korabbi fogorvo-somnal jobbat nem ismertem a szakmajaban. A dok-rornd kivalo szakember volt, mcgnyerd egyeniseg,ragyogoan tudott banni a paciensekkel es a furovalis: szinte Iajdalornmentesen tudott kczclni. Raadasui

-36-

TANMESE A CSQVEZETEKR6L

imadta, amit csinalt, es maga szabta meg a munka-idejet (csak hetente harem nap rendelt , hogy negyna-pos hetveget tolthessen a csaladjaval).

Tobb mint evi szazezer dollart kaszalt azzal, hogyhetente harem nap vegezte azt a munkat, amelyetszeretett. Ha letezett yalaha vodorhordo alomanas,akkor ez volt az.

Csak egy a bokkeno, Mie1611 negyveneves lett,Iztlleti gyulladas miatt hasznalhatatlanna valt a kcze.A doktorno rna egy kornyekbeli egyeternen tanit ahajdaui fogorvosi jovedelrne egyharmadaert, Onhi-bajan kivul elveszitette az alornallast.

Erthet6 mar, miert mondorn, hogy nines biztosvodorhordo allas? Erthet6, mennyire veszelyeztctct-tek a vodorhordok?

Az idot penzert csapdaval az a gond, hogy akinem IUdcserebe idot adni, penzt sem kap I

Csdvczetckcs Pablo idejekoran folismerte a v o -dorhordas korlatait - es nekilatott, hogy letrehozzonegy rendszert, amellyel tovabbra is fizetseghez jut,akar befektet tovabbi idot, akar nem.

Pablo megertette, hogy a vodorhordasban ninesbiztonsag. Mcgcrtctte, hogy a csovezetek eletmento.

Mi tortenik azzal, aki nem tud idot adni?Mi a helyzet onnel- mihez kezdene, ha holnap meg-szunne a jovedelme?Mi tortenne, ha leepitenek?Mi tortenne, ha megbetegedne vagy megrokkan-

na, es nem tudna tobbe vodrot hordani '!

-37 -


20/72


Mi tortenne, ha a gyogykezeles koltsegei fol-ernesztenek a megtakaritott penzet?

Mi tortenne, ha egyik n ap ro l a m asik ra e lill an na avcsztartaleka?H a holnap uiegsztinne a jovedelme, meddig tudnafizetni a lakasa jelzaloghitelet, a kocsi reszleteit, agyereke tanittatasat?

Hat hOnapig? Harem honapig? Harom hetig? ~!!!Vesztartalek

3Mt?

Ha bcut a menku, van-e eletmentoje, amely meg-oltalmazza ont es a csaladjat? Vagy hazardiroz, arrajatszik, hogy a vodorhordas megszakftatlanul tartmindaddig, arneddig jovedelemrc van szukscgc?

Akar partvist tologat, akar aktat, akar ertelmisegifoglalkozast (iz, ugyamigy egysegnyi idot valt egy-segnyi penzre.

HoI itt a biztonsag?

A csOvezetek fizet, mikozben sz6rakozunkAhogy Pablo mondta:- Kell lennie jobb megoldasnaklSzerencsere van is.Ugy hivjak, csovezetek - folytonos kiegeszito jo-

-38-

TANMESE A CS6VEZET~KRCl

vedelem -, olyan jovedelem, amelyet tovabbra is ka-punk, akar bcfcktettink tovabbi idot, akar nem, Valo-e li biztonsagot csak ugy teremthetiiak, abogy Pablotette - epitsunk csdvezeteket, miktizben tovabb ci-peljiik a vodroket!A csovezetekek eletmentok, mert kepesse teszik

az embert arra, hogy megmenekuljon az idot penzertcsapdatol. Amikor csovezeteket epft, cgyszcr vegziel a munkat, de ujra meg ujra kapja a fizetseget,

A csovezetck az tv tizenket honapjaban belfol6lvasamapig ejjel-nappal mtikodik. Ez azt jelenti,hogy akkor is fizethet onnek, amikor on alszik, Vagyszorakozik. Vagy nyugalomba vonul, Vagy beteg,rokkant, rnunkakeptelen. Vagy veszhelyzetbe keriil.

Ebben rejlik a kiegeszftd jovedelem ereje.Ezert allitom, hogy a csoveretekek eletmenttik:

Csovezetekek = EletmentokKiegeszf l ii j ii vede/em

-39-


21/72

MAsODIK LECKE

Vodorhord6vildgban eliink

- Nagyszenl allasunk van, Pablo. Szaz vodrotis elcipelek egy nap. Egygarasaval az napjabanegy egesz taller! Gazdag vagyok! A het vegen ujcip6t vehetek magamnak. A honap vegen egy te-henet. Hat Mnap mulva tij vityi1l6t A mienk alegjobb munka a faluban. Minden hetvegenk sza-bad, es evi ket het fizetett szabadsag is jar. Egyeletre elrendeztuk a dolgunkat! Hagyj nekem be-ket a csovezetekeddel!

Tanmese a csovezellkrvl (reszlet)

Aorvos negyeves kislanyat viszi kocsival azovodaba. A kislany megfogja az ulesen ha-gyott sztetoszkcpot, es jatszani kezd vele.A lanyom a nyomdokaimba szeretne lepni - gon-

dolja az orvos, es dagad a keble a buszkesegtcl,A gyerek a nyakaba akasztja a sztetoszkopot, es a

szajahoz cmcli az erzekelot mint valami mikrofont.- i idv6zliJm a McDoTlald'sban! Mit parancsol?Ez a helyes kis tortenet jol szemlelteti, miert haj-

-41-


22/72


lunk a vodorhordo allasok fele - mint az utanozomajmok. A kislany annyiszor jart mar a McDonald's-ban, hogy tevedesbol fejbeszeldnek velte a sztetosz-k6pot, es utanozta azt, ahogy a kiszolgalok beszel-nek a gyorscrtcrmckvendegeivel.

Akarcsak a kislany, a legtobb ember tevedesbo!csevezetek-epitesnek veli a vodorhordast. Lathatjuk,hogy az emberek 99%-a vodrot hard . Termeszeteshat, ha azt feltetelezzuk, hogy a vodorhordas azegyetlen ut, amclyen eletunkben jarhatunk,

Vodorhord6k kont rs csovezetek -ep ftok

o 1% oFizetestiil Folytonoskiegeszitofizeresig jovedelemEzert esetr hat Brun6nak annyira nehezere, hogy

megertse a csovezetek jelentdseget - Pablo volt azels6 csevezetek-epno, akit ismertl Bruno elutasitottaa csovezetekeket, mert azok masok, Szamara jarar-Ian utat jelentettek, Gyokeresen ujat, kockazatosat.

Az emberek tulnyomo tobbsegc ugy gondolko-dik, ahogy Bruno. Ugy novimk fel, hogy rnegtort v6-dorhordok vesznek korul bennilnket, ezert azt hisz-szuk, ez a vilag rendje. Errol az a lokharfro-matricajut az eszernbe, amelyet nemregiben lauam:

Szdzezer lemming nem tevedhet!Az emberek ugyanigy velekednek a vodorhordas-

r61 - suizmillio vbdorhordo nem tevedhet! De megmennyire, hog)' tevedhet.

-42-

TANMESE A CSCNEZETEKROL

Lemmingmental i tas

A viidorhorda5 elfogada5aNezzunk szcmbe a tennyel - sokkal tobb a vilagon avodorhordo, mint a csovezetek-epfto,

Hogy miert?Mert a vodorhordas az a modell, amclyet a szule-

ink kovettek, es amelyet nekiink is tanftot tak. A vii-dorhordo modell arra oktat bennunket , hogy a v o -dorhordo vilagban az alabbiakat kell tennunk azelobbrejutas erdckeben:

Jarjunk iskolaba, tanuljunk meg vodrot hordani,Dolgozzunk hangyaszorgalommal. Szolgaljuk meg ajogot, hogy nagyobb vodroket hordhassunk, Hagy-juk ott A vodorceget B vodorceg kedveert, amely le-hetove teszi, hogy meg uagyobb vodroket hordhas-sunk. Dolgozzunk tobbet, hogy tovabbi vodrokethordhassunk. Irassuk be a gyerekeinket vodorhordof6iskolara. Valtoztassunk palyar, hogy badogvodorhclyctt milanyag vodrot hordhassunk, azutan megdigitalis vodrot. Almodozzunk a naprol, amelyenmajd nyugalomba vonulunk a vodorhordasbol, Ad-dig meg hordjnk csak azokat vodroket. Hordjuk,csak hordjuk azokat vodroket..

Mit er el a sok vodorhordo az erofeszfteseivel?

-43-


23/72

T AN ME SE A C SO VE ZE TE KR OL

Meglep6en keveset,A Parade magazin evenkenti "Mennyit keresnek

az emberek?" felmerese szerint az amerikai atlag-munkas evi 28 500 dollart keres. Vonjunk le ebbolmajdnem 20%-ot ad6ra, es 22 500 dollar maradmegelhetesre.

Nezzunk szcmbe a tennyel=- a nett6 22 500 dollarnem eleg penz ana, hogy fedezze egy negytagu csa-hid alapvet6 sztlksegletei t, Ami azt jcienti, hogy azembcrck tulnyomo tobbsege tobb penzre ahitozik!

A vdd iJ rho rd6k a tl ag fi ze te se

[j=28500$Vodrok,vodrok,vodr6kMit csinalnak tehat a vodorhordok, amikor tobbpcnzre van szukscgilk? Vodorhord gondolkodas-m6djuk reven vodorhordo megoldassal rukkolnakel6 - ha tobb penz kell, tobb vodrot kell bordani!- Estenkent es hetvegenkent mdsoddlldsban vod-

rut hordok - mondja vodorhordo apnka.- Visszamegyek a vodorhordo munkahelyemre,

abol szules elott dolgoztam - mondja vodorhordoanyuka.

- A gyerekek tanitas utan meg a nyari szunidobenvallalhatnak vodorhordast - jelentik ki a vodorhordoszulok.

-44-


B s fgy is tesznek. Hogy rnilyen eredmennyel?Manapsag az amerikaiak dolgoznak a lcgtobb

orat a vilagon, meg tobbet, mint a megszallottanmunkarnanias japanok. Vajon mukodik-e a .keresstobb penzt tobb vodorhordassal" scma?

Egy szoval: NEM!Irn e, a rideg, kegyetlen tenyek: A fogyaszt6i eladosodas rekordmerteku. A haz-tartasok adossaga az Egyesiilt Allamokban aiegut6bbi tizenher ev saran tobb mint negysze-resere noH . Az atlagos haztartast rn a a szabadonelkoltheto jovedelem minden dollarja utan 95cent adossag terheli.

A csaladjuk fenntartasaert aIlast vallalo nok ani-nya az elmul t husz cvbcn tobb mint megketsze-rezodott, az 1980-as 19%-r61 mara 46%-ra nott,

Egyre tobben vesznek fol masodik es harmadikjclzalogkolcsont onmagaban veve legnagyobbvagyontargyukra, az ouhonukra, hogy ki tudjakfizetni a szamlaikat,

A szemelyi cscdok szarna evr51 evre no . 2000-benelerte az 1,4 rnilliot, noha a gazdasag szarnyal!

Ilaho! Mi a baj ezzel a keppel?A nagyobb vodr6k hordasanak teveszmejeA vodorhordok ugy okoskodnak, hogy a nagyobbvodrok nagyobb fizetseget jelentenek. Ezert a vodor-hord6k azzal gytlzkodik magukat, hogy minden

-45 -


24/72


rendben lesz, csak talaljanak olyan allast, ahol nu-gyobb vodroket hordbatnak.

A vtidtirhord6k folyton kfvancsiskodnak, mennyitkeresnek mas vodorhordok, Az amerikai rnunkaugyistatisztikai hivatal tobb szaz kiilonbozd foglalkozasorabereit tartja nyilvan. Vajon hogyan viszonyul azon orabere mas munkakorokehcz?

Orabiirek(az USA munkatigyi statisuikai hivalaldnakadatai)

Foglalkozas Oraber ($)Gyorsetterm i s za k ac s . . . 6,29Ben z in kU tkezelo .... . .. . . .. . 7 ,34H a zf el U gy el o " .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 8,44Bo lti elado 9 ,12T Itkarno 11,8 6Tet6 Ied 6 13 ,6 3A u t6szerel6 13 ,9 7KamionsoI6r 14,08l lizo lt6 15 ,6 3P ostai kezbesito 16 ,3 9Hi te iOgyintez5 20,05S zam it6 gep-prog ram ozO 25 ,6 7Vegyeszm ern6 k 2 9 ,44F iz iku s.... . .. . . . . 3 3 ,23O g yved .. 3 6 ,49F o go rvos .. 44 ,40O r v o s, s ebe sz 49,05

-46-


Felteve, hogy az emberek zomet heti negyven orautan fizetik (meg akkor is, ha valoszfntileg legulabbheti otven drat vagy annal is tobbet dolgoznakl ), esevi ketheti fizctctt szabadsagot kapnak, fme, az e1OO-biek koztll tit foglalkozas eves jovedelme:

Eves lovedelemFoglalkozas Ezer ($)1. szakace 13 ,0 832 . B o lt i e la d6 18,9703 . P ostai kezbesit6 3 4 ,09 14. O gyved 7 5 ,89 95. O rvos 102 ,02 4

Na most, ha on szakacs lenne, vagy bolti elado,vagy postai kezbesfto, akkor rapillantana az ugyvedvagy orvos eves jovedelmere, es azt gondolna:

- Hti, h a m in den evben ennyit keresnek, anyagi-lag fuggetlen lennek! Nincsenek tobbe al rnatlan ej -szakak, amikor azon toprengek, mibol fizessem ki aszamlakat!

A vodo rho rdd jo ve delme

8At/ag- Ugyved Orv09ember

-47 -


25/72


Igaz, az orvos vodre sokkal nagyobb, mint a sza-kacse - korulbehil tizszer akkora! Ez azonban nemjelenti azt. hogy az orvos anyagilag fiiggetlen. Epp-ugy H ig g vo do rh ord o a lla sa to ], a ho gy a szakacs vagya p os ta i k ez be sf td ,

Hogy miert? Ez egyszeni - a szellerni foglalkoza-suak tobbet keresnek, mint a ketkezi dolgoz6k. Detobbet is koltenekl Az az igazsag, hogy az eventehatszamjegytl dollarosszeget kereso orvosok vagyugyvedek a jovedelmuk zomet fenyilzo eletrnodjukfenntartasara k6ltik.

Hasonlftsuk ossze az atlagdolgozo kiadasait as ze ll em i f o g la l ko z as ti a kc v al :

Az atlagdolgozo 5000 dollaros hasznalt kocsivalja r. A z o rv os vagy ugyved 45 000 do ll a ro s L e xu s s za l ,Az iitlagdolgoz6 ingyenes onkormanyzati iskola-ba jaratja a gyerekeit. Az orvos vagy ugyved magan-iskolat fizet.

Az atlagdolgozo 75 000 dollaros lakoingatlant bir-toko1.Az orvos vagy ugyved 350 000 dollarosat.

Az atlagdolgozo hetcntc egyszer a Pizza Hutbanctkczik. Az orvos vagy ugyved hetente ketszer flan-cos ettcrcmben.

Az atlagdolgozonak nem telik tidtllesre. Az orvosvagy ugyved minden evben el viszi a csaladjat aS zi kl as -h eg y se g s fp a ra d ic som ai ba .

Az atlagdolgozo nyilvanos palyan golfozik. Azorvos vagy ugyved egy draga golfklub tagja - vagykett6e.

Kepben vagyunk.Az emberek irigylik az orvosokat meg a konyve-

~48-


IOket, mert azok o m s i vodroket cipelnek. Igaz, azorvos vodre tizszer nagyobb lehet, m int a szakacse.Csakhogy az orvos tizszer tobbet kolt, Ig y vegulu gy an oly an szo ru lt helyzetbe jut - f iz ete st dl f iz ete -sig su Azorvosbevetelei Az orvoskiadassi

A v6drok vegUi kiszitradnakThomas J. Stanley es William D. Danko, a Millio-mos a szomszedbol cirm i sik erk on yv szerzdi m eg al-lapftouak, hogy a nagy vodrok hordasa nem azonosa vagyontererntessel. A szerzok ugy jutottak erre afelismeresre, hogy felmerest keszitettek az elegansnegyedek lakoirol. Abb61 indultak ki, hogy azok,akik draga autoval jarnak es draga hazakban laknak,vagyonosak.

HOppA! Teves kiindulasl Stanley 65 Danko azalabbi megh6kkentO kovetkeztetest sztirtek le a va-gyonteremtesrol:

"Az emberek z6me teljesen tevesen veleke-dik az amerilcai vagyonszerzesrdl. A vagynnnem azonos a jovedelemmel. Ha valaki el'r61

-49-


26/72


evre szep jovedelemre tes: szert, es mindet el-kolti, semmivel sem les; vagyonosabb. Csaknagy ldbon el. A vagyon az, umit folhalmo-tunk; nem pedig az. amit elkiiltimk.

H0gyan vdlhatunk vagyonosakka? A leg-tobhen ezi is tevesen ldtjcik. Csak ritkan. a sze-rencse, orokseg, magas iskolai vegzettseg vagyakdr intelligencia az, ami lehetove tesri, hogytil emberek vagyont halmozzanak fol. A va-gyon inkabb az eletvitelsreru storgatmas mUfl-ka, kitartas, tervezes is ieg/(fktfppen onfegye-lem eredmenve."Mas szoval, barmilyen nagy uk is a vodrok, vegul

kiszaradnak, A csovezetekek viszont onfcnntartoak,A csovezetekert azonban aldozatokat keU hozni.A csovezetek nem magatol epul. Idot tis faradsagotkell szanni a felepftesere.

V eg iil m in de n v ad or k is zara df 1 w _ W _ f ! : ; ; . ~A nagyobb vlid6r nem oldja meg a gondotMindenki szeretne megnagyobbftani a vodret, Senkisem utastt vissza egy evenkenti beremelest vagy rna-gasabb fizetessel jaro jobb allast. H a a vodcrhordas

-50-


az egyetlen jovedelemforrasa, akkor azt mondom,hordja a legnagyabb vodrot, amelyet csak bfr, Eztdiktalja aj6zan esz.

De ettol meg teny marad, hogy a vodorhordas so-sem teszi anyagilag fuggetlenne. A vodorhordas sa-sem nyujt oltalmat es biztonsagot a csaladjanak -barmilyen nagyok is a vodrei!

Miert?Mert arnig vodrot hard, meg kell jelennie es el

kell vegeznie a munkat, hagy fizetseget kapjon.Amini abbahagyja a vodorhordast, a fizetes is abba-marad!

Be t egseg /se r ii le s L e epft es Nyugd i ja z8s

Sok vodorhordo valt ..szomszed milliomos't-bol"swmszed csodliimeg"-ge, mert mellozre a csoveze-tek-epftest, mikozben vodroket hardott. Ahogy avodre kiszaradt, az eletvitele is.

- A csovczetckck cletmentdk - mondotta volt "des-aparn .

Pcdzegetjiik mar, mien?

-51-


27/72

II.RESZ

Eletmentocstivezetekek


28/72

HARMADIK LECKE

A cstivezetekereje

Pablo azonban nem hagyta, hogy elvegyek a Ikedvet, Tiirelmesen elmagyarazta legjobb cimbo-rajanak a csovezetek tervet, Majd a nap egyik fe-leben vodrot cipel, a nap masik feleben es het ve-g en cs cv ez ete ke t e pf t,

Tudta, hogy a koves Ialajban nem konnyu ar-kat asni, AZI is rudta, hogy egy esztendo, vagy ta-I a n kett6 is beletelik, mire a csovezeteke elkezdmegterulni.

De Pablo hitt az almaban, es munkahoz laton,T a nm e se a c s( fv ez et /i kr ol (reszlet)

:l lentetek meseje kovetkezik - a nagy-menD baseballjatekose es a kisvarosi tanito-n o e .Jobban mar nem is kulonbozhettek volna - azegyik fiatalember, a masik ides holgy, Az elObbi e v -rol evre miIli6kat soport be, az ut6bbi sohasem kere-sett evi nzezer dollarnal tobbet.

-55 -


29/72


A z eg yilc reflektorfen ybcn elt. A m asik eg y m assa -chusettsi kisvarosban.

Ezek azonban csak apro kiilonbscgek azokboz amaganeleti es anyagi dontesekhez kepest, amelyekethoztak. Az egyikiik ugyanis csevezetekeket epttett ,es multimilliomoskent ment nyugdfjba. A masik v o -dorhordo maradt, es amikor ezeket a sorokat from, acsod szelen imbolyog.

A kovetkezo tortenet ket egeszen eJtero egyeni-s.ogrel szol, de nem ez a Ienyeg. A Ienyeg az, milyendonteseket hoziak, es milyen tanulsagokat sztirhe-tunk le ezekb61 a dontesekbol. ' Iortenetuk meghall-gatasa ulan vi lagossa kelt v al nia , m ie rt a c so ve ze te k-epites az egyetlen lit a tenylcges letbiztonsag esanyagi fuggetlcnseg megteremtesehez.

Vdlasztasilehetosegek[J = Csal6das / c=J=SzabadsagBaseballos balladaKezdjilk a hfres baseballjatekossal! Ez a tehersegessportol6 az evek saran mind a maganeletben, mindanyagi teren hozott rossz donteseket.

Maganeleti dontesei zatonyra futtatott hazassag-hoz, alkoholizmushoz es drogfuggoseghez vezettek.Ez m ar epp eleg baj, de anyagi dontesei nemkcvesberosszak voltak, mert meg tonkre is menlo So kan is-

-56-


merik a nevet, hiszen csaknem husz eve iranyul f a areflektorfeny,

Darryl Strawberrynek hivjak. Tortenete into pel-da arra, mil NE tegyunk, ha anyagi fuggetlensegrevagyunk.

Darryl Strawberry eddigi elete csaknem felet hi-vatasos baseballoskent toltorte cl. A harmincnyolceves mezonyjatekos mar tinedzserkent elvonalba ke -nilt, es azonna! .az uj Ted Williams't-kent udvo-zoltck.

Strawberry palyaja soran egy vagyont keresett -evi ket td- es otmillio dollar kozotti osszeget kapottmagaert a baseballozasert, Ehhez jott meg vi pa rmillie szponzori penz, Iellepesekert , beszedekert,aurogramoszrasokert kapott t iszteletdij, igy negyve-nedik szuletesnapjaig 50-100 milli6 dollart keresett.

Semmi sem tart o r o k k eHa egy f icko ennyi penzt szakit le , sosem lesznekgondjai, igaz?

Nern igaz.Egy helyi lap cikke szerint: "Strawberrynek sejo-

vedelme, se megtakarftott penze, amelybdl eltarthat-na jelenlegi feleseget, Charisse-t es harem gyerme-ktiket..."

Szazrnillio dollarbol egy vasa sem maradt, Mitortent?

Elkoltotte,Draga hazakra. Draga aut6km. Draga ugyvedek-

re, akik megvedtek, miutan osszeutkozesbe kcri ilt a

-57 -


30/72

TANMESE A CS(5VEZETEKAOL

torvennyel, Draga valasokra. Drag. drog- es alko-holel von6 kurakra.

Amikor ezeket a sorokat from, Strawberry marnem baseballozhat. Ami azt jelenti, hogy nem kapkezhez jovedelmet, Nern kap kezhez mast, csakszamlakat, Azok pedig jonnek nap, nap utan, h6nap-r61 honapra, eppolyan szuntelenul, mint monszunkoraz eso.

E J + W = - 'agy Me;g nagyobbbevetel kiadtisIg y kell milliomossa valnlA mese masik fele egeszen elteroen vegzodik, EgyMargaret O'Donnell nevn kisvarosi tamtontirfil szol,es azt bizonyftja, ncrn kell nagy vodroket hordozniahhoz, hogy az ember nagy cscvezetekeket epit-hessen.

Ms. O'Donnell tobb mint otven evig tanitott. Amighetvenes eveiben nyugdfjba nem ment, korulbelulevi 8500 dollart keresett, Amikor szazesztendosenelhunyt, csaknem ketmillio dollart hagyott l iz kulon-fele jotekony celra, tobbek kozort az egyhazara, aziskolakra, amelyekbe egykor jart, valamint egy cser-keszcsapatra.

Hogy tudotl ekkora vagyont folhalmozni egy asz-szony, aki meg evi tfzezer dollart sem keresett? Egy-

-58-

TANMESE A CS6VEZETt:KROL

szenien, Hosszii uivu befektetesi csfivezeteket epi-tett, havi rendszeresseggel nivos reszvenyekbe fek-tette a penzer, es hagyta, hogy idovel megfialjon.

Hoss zu tliv u c sov ez ete k e p fte see Rh2venyak,ktitvBnYGk,b e f e l d e t e s e k+ () 0 = JoletlK ls J lJvede lem Csovezetek

- M arg aret elvezte a reszvenyckct - mondta abr6kere, Bob Wolanske. - Amikor megismerked-tunk, harem papfrt dobott az fr6asztalomra, e s aztkerdezte: .Mihez kezdjek ezekkel a vackokkal?" Ar-m utalt, hogy azok a reszvenyek nem valarni jol mu-zsikaltak.

A kovetkezd hiisz ev soran Margaret portfolio jaszepen meghfzott, lartalmazott j61 meno iparvallalatireszvenyeket, ad6mentes kotvenyeket es kozrmircsz-venyeket, arnelyeket halalaig rnegtartott. Az asszonyalig nyult a befekteteseihez, hagyta, hogy nyugdfj-csdvezeteke evrcl evre gyarapodjon.Kis aldozat, nagyeredmenyHa valaki azt hiszi, Margaret zsugori venkisasszonyvolt, aki kedvezmenykuponokat vagdosott ki


31/72


Nem tagadta meg magatol az elet oromeit, de on-fegyelmet es onmersekletet mutatott a penzkoltes-ben. Es minden aldott honapban felretett es befekte-tett valamennyit, meg nyugdijas koraban is.

Margaret a hosszu tavu csovezetek-epfto eke,peldaja, Hiiszegynehany evesen kezdte a takarekos-kodast es befektetesr, es egeszen szazeszrendos ko-raban bekovetkezett halalaig folytatta. (Mint a ko-vetkezo fejezetekb61 latni fogjuk, a csovczetckekidovel egyre vastagodnak.)

Csovezetek-v8stagitasG : B 5 . V ( I O _ V ( 2 5 0 v ( o0evAkarcsak Pablo, a csovezetek-epitdk az elsa na-

pakban vagy akar evekben nem feltetlenul tudnaksokat felmutatni faradozasaik eredmenyekent, De akovetkezetes, fegyelmezett ertifeszftesek id6vel aprohozzajarulasokka valnak a hatalrnas nyereseghcz,

A csovezetekek azutim is m(ikodnek,hogy a vOdrok kiszaradnakErtheto mar, mire gondolok, amikor a csovezerekerejerdl beszelek?, Darryl Strawberry eveken at oriasi vodrot cipelt.Es rna mit tud felmutatni? Semmi egyebet, csak egyervenytelcnftett csckkfuzetet:

Strawberrynek husz eve lett voIna csovezetek-

-60-


epftesre, Ha a keresmenyenek csak 10%-3t forditjaarra, hogy csovezeteket epftsen a reszvenypiacon,akkor most husztol szazmillio dollarig terjed6 e r l e k t ivagyona lenne.

De nem arra fordftotta.E ls za la s zt ot t l eh e to s eg

~H s n in es csovezetek. n in e s k ie g es zI 1i i j ov e de lem

Strawberry azr hitte, az 6 nagy vodre sosem sza-rad ki. Tevedett, Barmilyen nagyok is a vodrok, rna-guktol nem tiilt6dnek iijra. A vodorhordonak kell el-cipelnie a vodror, bogy ujra megtoltse, Amint abba-hagyja a cipelest - nyugdijazas, betegseg, balesetmiatt, vagy rnert megcsornorlott - , a vodor kezd ki-szaradni,

A csovezetekek viszont joval a vodrok kiszarada-sa utan is nyereseget tennelnek. Ez a szabaly a nagyvodrok hordozojara eppiigy ervenyes, mint a kicsi -kere.Mint mondottam, nem a vodor nagysaga szamrr,A nagy vodrosok jobbara nagy koltekezok, Az anya-gi fuggetlenseg kulcsa az, hogy vegytik a t a csoveze-tek-epft6 gondolkodasmodot, azutan ultessuk a t cso-vezetekes tervtinket a gyakorlatra!

-61-


32/72

TANMESE A CS6VEZETEKAOL

N agy v ad ras m od ell

=Nagy vild5r N ag y J da da s Ki s v agyon

Minel kisebb a viidiir, annal nagyobba csovezetek iranti igenyA nagy penzkereset nem biztosft a nyag i filggetlenseget,Csak a csovezetek kepcs errc. Aki n em t esz magaevacsdvezetekes strategiat, a nn al e a vodre vegtll kiszarad 1

Azert meseltem el Darryl Strawberry tortenetet,hogy alanuzzak valarnit - tudniillik azt, hogy haolyan nagy vodor is kiszaradhat, mint Darryl Straw-bcrrye, akkor rni a helyzet az onevel?

Gondolkozzon el: Strawberry fizetestol fizetesig elr,Mi a helyzet onnel?Strawberry ugy viselkedett , rnintha vodorhordo

n ap ja i s os em ernenek veget,Mi a h el yz et o nn el ?

Mi a h ely ze t a nn el?t J ? "9Y 0 O ?Persze Strawberry hozott nehany rossz dontest,

amely rengeteg penzebe keriilt. Legsulyosabb anyagi

-62-


dontese azonban az volt, hogy elmulasztotta a cs6veze-tek-epftest. Ez megbocsathatatlan: Megis mit kepzelt?

Margaret O'Donnell viszont bolcsen csovezete-keket epitett, mikozben tovabb hordta a vodroket,Amikor vodorhordo napjai vcgct crtek, a csdvezete,kei tovabb nnikodtek, tovabb folyt bel6Hik a penz,

Eliott a valaszlas idejeMost folteszem a kerdest: melyik anyagi helyzet tet-szik jobban - Darryl Strawberrye? Vagy MargaretO'Donnelle? Ha a valasz az, hogy Margaret O'Don-nelle, akkor ideje haladektalanul hozzakczdeni acsovezerek-epfteshez!

A csovezetekek eletmentok, mert onfenntartok.[dorOi idore esetlcg iijraindftast igenyelnek, E s javi-tast. Talan ujja.opitest is. De evr51 evre folyton terme-lik a nyereseget.

Az o n vtilaszttisae J vagy "0 - - - - - , , 0"Nem a veJellenek, hanem vilasztasaink

hatsrozzak meg a sorsunkaf."Darryl Strawberry es Margaret O'Donnell egy-

arant valaszthatou, Darryl Strawberry a vodroket va-lasztotta. Margaret O'Donnell a csovczctckcket.6k mar valasztottak.

Most Onon a sor.

- 63-


33/72

NEGYEDIK LECKE

Attetelezes:a cs/ivezetekbenrejlo erdMihelyt elkesznlt a csdvezetek, Pabl6nak nem

kellett tobbe vodrot cipelnie. A viz mindig folyt,akar dolgozott Pablo, akar nem. Folyt, amig Pabloevert. Polyt, amig aludt. Folyt hetvegenkent, amigszorakozott. E s minel tobb viz folyt a faluba, an-na! tobb penz folyt be Pablo zsebebe!

Tanmese a r.s!Jvezetikrffl (rcszlet)

ft:lletelezes fantasztikus elgondolas - civiliza-dot mcgvaltoztato elgondolas, Attetelezesnelkul ez a konyv sem johetett volna letrelHadd magyarazzam meg!Egy Johannes Gutenberg nevti fiatal nemet vallal-

koz6 1440-ben atalakftou egy sz616pr';st a vilag els6ipari nyomdagcpcve. Szaznyolcvan peldanyban ki-nyomtatta a Gutenberg-biblun, es nehany nap alattaz osszeset eladta,

Gutenberg nyomdagepe azonnal sikcrt aratott.Evtizedeken beltll egesz Europaban elterjedtek a

-65-


34/72


nyomdagepek, Az 1600-as evek kozepeig nyolcmil-li6 nyomtatott katet kerii lt forgalomba Europaban,tizszer annyi konyv, mint amennyit addig evezredekalatt osszesen eldallftottak!

A viidorhord6k kiinyvei esa csovezetek-epft6k kClnyvkiadasaA Gutenberg-fete nyomtatas szetzuzta a vodorhor-d6s konyvkcszftesi szemleletmodot. Gutenberg elotta k6nyveket frnokuk es szerzetesek kezzel masoltak.Egy kezfrasos konyv elkeszitesc evekbe tellett, esolyan sokba kerult, hogy csak fejedelmek engedhet-tek meg maguknak.

Gutenberg valtoztatott ezen. A nyomdagep revena nyomdasz egyszer kiszedte a benfket a nyomoduc-ba, azutan konnyeden eloallfthatott tobb ezer azonosmasolatot. A nyomdagep attetelezre a nyomdasz ide-jet es penzet, ezaltal megnovelte a termelekenyseget.

A vodorhordos konyvgyarrasi modellben egy azegyhez aranylik az erofeszitcs es az eredmeny, Egy-napi faradozassal egynapi eredmeny erheto el. Haegy frnok kezzel egy nap alatt masolt Ie egy oldalt,akkor szaz oldal eloallftasa szaz napjaba !ellett .

Kezi konyvgyar tas

-66-

TANMESE A CSOvEZETEKROL

Most johct a nyomdagep - a csovezetek-epftdsmodell. Mondjuk, hogy egy tizenhatodik szazadinyorndasz egy nap alatt szedte ki egy oldal beniit,igy az elso nap vegere csupan egyetlen levonatot tu-dati keszfteni,De nezzuk, mi torrent a masodik napon: a nyom-dasz munkahoz latott, es lehuzott szaz peldanytlMas szoval, ket nap alatt annyit termelt , amennyihezaz fmoknak szaz napra lett volna szuksege. Ennyit eraz atretclezes!

KonyvnyomtatasEg y nap = 1 00 b ld al

A csovezetek-epftos rnodellben mar nem 1: 1 azerotesznes es az eredmeny aranya, Ha attete lezestalkalmazunk, a faradsag ugyanannyi rnarad, de azeredmeny megszazszorozodhat. .. megezerszerezod-het., vagy akar az egymillioszorosara n6het!

KeHalta aHetele",es: idabell es penzilgyiAz attetelezes lenyege az emelohatas: megfelclocnmeretezett erokar segitsegevel annyira megkonnyft-hetjuk egy nagy siily folemeleset, hogy egy gyermekis elbir vele.

-67-


35/72


Ha az attetclczes elvet idore es penzrc vonatkoz-tatjuk, ugyanez tortenik - az eredmenyek folszor-z6dnak.

Id6attetelezes eseten peldaul egy6rai erdfcszitesszazorai tcrmeles t eredmenyezhet. Egyheti munkaegyevi termclest.

Penz atretclezese eseten minden befektetett dollaridovel folszorzodik, mfgnem az eredeti befcktetessokszorosara n o .

-68-


Az aHetele;oes klasszikus peldaiA nyomdagep azt peldazza, az ember mikent tetelez-heti at az idejet, penzet es Iaradsagat, Az auetelezeservenyte lenfti az egyenletet, miszerint egysegnyiidoert egysegnyi penzt kapunk. Az attetelczcsbol fa-kad minden csovezetek hatasa - a "tObbet esszel,mint erovel!" jcgycbcn.Idoattctelezcs: Az alkalmazottak munkaba allftasak1asszikus peldaja annak, hogyan tetelezheti at az ide-jet azember. Mondjuk, hogy ettermei akar nyitni. Nemlehet cgyszcrrc tcremffinok, pincer, szakacs, mosoga-t6, konyveld, es kozben meg egy nyereseges vallalko-zas iranyftoja is. Egyszerre csak egy helyen lehet, ezertembereket vesz fol bizonyos feladatok clvegzesere.

Ha a uzfos szemelyzetnek fejenkent atlagosantizdollaros orabert fizet, akkor orankent szaz dol-lart ad kimunkaberre. JIa az etterme orankent atla-gosan ezerdollaros bevetelt hoz, a koltsegek levona-sa utan fennmarad6 kulonbozet a tulajdonos zsebebevandorol.

IdostttHelezesegy kisvslla lkozssban

-69-


36/72


Penzattetelezes: A p en za ttetelezes k la ss ziku s p elda -ja az ertektozsde: bcfcktetes, Warren Buffett a WallStreet 1'16legendaja, a vilag masodik vagy harrnadikleggazdagabb embere. Vagyonat j6J bevalt m6dszer-reI gytijtotte - attetclczte masok penzet, es ekozbengazdagga teue rnagat es befcktetdit,

Mennyire gazdagga? Lassunk egy pcldatl Ha va-laki 1965-ben tfzezer dollart fektetett Buffett Berk-shire Hathaway reszvenyeibe, es evek hosszn sorana t hagyta gyarapodni, befektetese 1998-ra - tessekkapaszkodni! - otvenegymillio dolldrt hi! A nemj6-jat! Hogy retszene egy iJyen csovezetek?

Negy evtizeddel ezelott egy darab Berkshire Ha-thaway reszveny mindossze tizenkilenc dollarba ke-riilt. 1998 vegere ez az egyetlen reszveny korulbelulhetvenezer dollart ert, Ez azt jelenti, bogy egy 1965-os befekteto haromszaz dollarjat maig egymilli6 dol-larra attetelezhette!

Hiheretlenl

Attetelezesa Be rk sh ir e Ha thaway e s ete n

1 mlfli6$eredmeny Reszveny 300$befektetes

-70-

TANMESE A CS6VEZETEKR6l

Megerl csovezeteket epitenlErthet6 mar az attetclczes ereje? A Berkshire Hatha-way reszveny ekes peldaja annak, hogy attetelezesreven az eredmenyek aranytalanul nagyok az erdfe-szfteshez kepestl

Gondoljunk csak bele - mennyi faradsagba kerii lt1965-ben osszeszedni haromszaz dollart? Ket-ha-rom napi munkaba, de legfeljehb egyhctibe. Kep-zelji ik el, hogy mihelyt befektetjuk a haromszaz dol-lart, tahbe nem kell dolgoznunk, mert a csovezetekmar el is keszult, Nines mas munka hatra, mint ido-r61 iddre megnezni az rijsagban a 16zsdei arfolya-rnokat .

Vajon nem ujjonganank-e, ha haromszaz dollar-hOI egymilliot nyerhetnenk dgy, bogy meg a kisuj-juukat sem kellene megmozditanunk?

Belatjuk-e, mikent sokszorozhat az attetelezesboles felhasznalasa ezerszeresere egy k ls p en zt vagyegy Ids idot?

Nem jonne-e j61. ha olyan modszert talalnank,ameUyel egy dollart szazza sokszorozhatunk?

Akkor csak egyszer dolgoznank, es a tobbit elve-gezne az attetelezes!

Eredmeny? Az on ideje

~Az on m6dszere?

-71-


37/72

Emberek! Akinek tetszenek az atretelezcs elo-nyei, tegyc '7.1,amit a Pablohoz es Warren Buffctthezhasonlo csovezetek-epftok tettek - kercsscn olyanmodszert, amellyel rna attctelezheti idejet es pen-zet... holnap pedig pompds jutulmat kap erte!

-72-

OTODIK LECKE----

Penzattetelezes:a Palm Beach-icstivezetek- Gondold csak el- folytatta Pablo -, nehany

szazalekot kaphatnank minden kobol viz ulan,amcly atfolyik ezokon a csdvezetekekcn. Mincltilbb vizet szallttanak a csovczetekek, annal tobbpenz csorog a zsebunkbc. A csovezetek, amit epi-tettem, nem az almom vcge, Ez csak a k e zde t !

Tanmese a csovezeti !krol (reszlet)

Aegenda szerin t egy 6kari kinai csaszar belc-szeretett egy uj jatekba, amelyet "sakk"-nak neveztek. A csaszar elhatarozta, bogyrnegjutalrnazza a jatek alkotojat, Palotajaba hfvatta afeltalalot, es bejelenlette az udvarnak, bogy teljesitia teltalalo egy kfvansagat.

- Megtisztel felseged - rebegte alazatosan a felta-lalo. - Az a kivansagom, bogy adomanyozzon ne-kern egy szem rizst.

- Egyetien sze m r izst? - huledezett a csaszar,- Igen, egy szem rizst a sakktabla elso mezojere -

-73-


38/72


mondta a feltalalo, - AZUl8n a ketszereset, ket szemrizst a masodik mezdre. negyet a harmadikra, es fgytovabb, rrrindig az e16z6 k et sz er es et , e g es ze n a tablalegutolso kockajaig. Mindossze ennyi a kfvansagom.

A csaszar nagyon elegedeu volt,C so da la to s j at ek ot kaptam iJyen olcson - gondolta

magaban. - Ma ram mosolyogtak az osak szellernei.-An az alku! - kialtotta a csaszar, - Hozzatok eloa sakktablat, legyetek mindannyian tanrii egyezse-giinknek!

At udvar a sakktabla kore gyill t. Egy kukta beho-zott a konyhabol egy egyfontos rizses zsakot, es afeltalalo kezebe nyomta, aki rnosolyogva nyitotta kia zsa k sza ]at.

- Azt javaslom, eredj a konyhaba egy nagyobb zsa-kertl -mondta a feltalalo a kuktanak. Az udvar haho-tara fakadt, elcelddesnek vette a megjegyzesr. Ezutana feltalalo elkezdte a sakktablara helyezni a rizssze-meket, es mez6r61 mez6re megduplazta a szamukat;. 0 00 S 16 32 64 12800

" " " b""v'-t:;:kt',_.._,-A bameszkodok nevetgeltek, bokdostek egymast,

mikozben megtelt az elso sor 1... 2 ... 4 . .. R... 16 ..32... 64... 128 szem rizzsel. A m a kuncogast hamaro-

-74-

TANMESE A CS(jVEZETEKROL

san hebeges-hapogas valtotta f61,mer! a masodik sorkozepere a kis rizskupaeok kis rizses zsakokka dup-lazodtak, azok hamarosan kozepes rizses zsakokka,majd amazok nagy rizses zsakokka,

~ ~ ~ 8 16 32 64 1282565121 E 2E 4E BE 16Ep2E

A masodik sor vegen a csaszar m a r tudta, hogyo ria si h ib at k ov ete tt el. Addig osszesen 65 535 szemrizzsel tartozott a feltalalonak - is meg negyvennyolcmeZQ maradt!

A csaszar felbeszakitotta a jatekot, es hfvatta bi-rodalma legbiilcsebb matematikusait. Azok tologat-tak szamologepeiken a golyokat, kapkodva jeleketfirkaltak palatablaikra. Vegul nagy korulmenyeske-des utan testiileti megallapitasra jutottak:

A sakktablan kockarol kockara megduplazottrizsszemek osszege 18 trillio rizsszemet jelent - azannvi mint a vilag iisszes rizsenek a ttzsrereselA 'csaszar veget vetett a demonstracionak, esolyan ajanlatot tett a feltalalonak, amit az nem tudottv isszautasftani - ha felment i az Igerete al61, akkorvideki hirtokot kap szaz hold t er me ke n y r iz sf ol dd el .A feltalalo ezt orommel fogadta el. Mindenki ivai!a feltalalo egeszsegere, gratulaltak bolcsessegehez,

-75-


39/72


6 pedig boJdogan visszavonult a birtokara, essok-sok even at teljes kenyelemben clt .

A megkettOzes elve:a vllag nyolcadik csodajaA cs as za r es a feltalalo meseje a megkettozesi elv jelen-tosegere tanft benniinket. Ez az elv azota letezik, hogyaz elso bank kamatot fizetett az elso modes kalmarbetetjere, tehat kiprobalt es bevalt modszerrtil van szo.

A feltalalo es a csaszari matematikusok talan el-soken! ismertek fol a megkettozes erejet, de bizo-nyara nem ok voltak az utolsok. Evszazadokkal ke-sobb egy masik hires tud6s, Alben Einstein ismertefol a megkettozes, azaz a hatvanyozas erejet, es a vi-lag nyoIcadik csodajanak nevezte.

A rnegkettozes elve annyira a vagyontcrcmres sa-rokkoveve valt, hogy jomagam ..Palm Beach-i cso-vezetek'i-nek hfvorn a folkapott floridai varos utan,ahol a vilag legnagyobb vagyonainak orokosei birto-kolnak az Atlanti-oceanra n e z o , terebelyes villakat.

A Palm Beach-i gazdagok szazuinak nem kendolgozniuk a p e n ze rt , A pendik doigozlk: ertukl Ho-gyan? Oroksegukbol nagy osszegeket fektetnek cso-vezetekekbe, amelyek evral evre ontjak a hatalmasnyeresegct, akar dolgoznak a befektet61c, akar nem.

A Palm Beach-i csovezetekeket a rnegkettozesielv mukodteti, ami azt jelenti, hogy a szerencsesorokosok pazar korulmenyek kozott elhetnek, eskozben egyre gazdagabbakka valnak! Vagyis a kccs-ke is j611akik, a kaposzta is megmarad.

-76-

TANMESE A CSOVEZETEKA6L

A 72-es szabaly: a gazdagok szabalyaHogy jubban megertsuk, mikent gazdagodnak a gaz-dagok, vessunk egy pillantast a 72-es szabalyra, egyeszbonto torvenyszenlsegre, amelyet a vilag legna-gyobb befektetesi brokerei szoktak megtanftani gaz-dag ugyfcleiknek, A 72-es szabaly egy egyszerCikepler annak kiszamitasara, hany evbe telik egy be-f e kt et es me gkeuoz es e. Ime:

A megkett6zesi elv vagy72-es szabaly

1 . H a ta ro z zu k m e g b el ek te te su n k e ve s k am a ta tl2 . O ssz u nk e l7 2 -t a kam attal!3 . A z e red m en y m eg ad ja a b el ekle tas m eg kettO z a-

s eh ez s zu ks eq es e ve k s za rn at

Mondjuk peldaul, hogy egy orokosnc szazezerdollart fektct be olyan reszvenybe, amelynek eveshozama 10%. Ekkor igy rrufkodik a 72-es szabaly:

A 72-es szabaly a gyakorlatbant. le pe s: 1 0 0 0 0 0 d o ll ar e re de ti b el ek te te s2 .liipe s: 1 0% ev es h o za m3 .lep es: 7 2 o sz tv a 1 0- zel = 7 ,2 evK if iz eti id es : 1 0 0 0 0 0 d n ll ar b6 1 7 ,2 & v alatt

2 00 0 00 d ollar lesz .

-77-


40/72


Ha az orokosno nem kolti eJ a toket, se a kamatot,akkor az eredeti 100000 dollaros befektetes 7,2 evalatt 200 000 doJJ.ITa duplazodik, 14,4 ev alatt mar400 000 dollar lesz belole, 28,8 ev alatt 1,6 milli6dollar es fgy tovabb. Mint lathatjuk, rninel tovabbhagyjuk kamatozni a penzt, annal vastagabb lesz acsovezetek,

A harvanyozodas erejenek attetelezesevel a tobbmilli6 dollaros vagyonok orokosei ugy elhetnek,mint a kiralyok, es meg nagyobb vagyont hagynak agyerrnekeikre !

A hatvanyozas varazsa az oka, hogy a Kennedy,DuPont, Firestone. Ford, Rockefeller e s Getty nevetviscld orokosok ezrei tovabbra is fenyt izoen elhet-nek, megsem fogy el a vagyonuk, Sohasem szarad kia vodruk, mert a csovezetek evrol evre, evtizedeken,sat az eur6pai Rothschild-orokosok eseteben tobbmint ket evszazada Iolyarnatosan rmlkodik!

A gyerekek es a penzSzercncsere a penz attetelezesevel t6rteno csoveze-tek-epftes nem a gazdagok kivaltsaga. Atlagemberekis hasznot huzhatnak a megkettdzes elvebol, amintazt mar lathattuk Margaret ODonnell, a rosszul fi-zetett tanftond peldajan, aki tobb mil li6 dollart hal-mozott fol azaltal , hogy az 6rtekt5zsden attctelezte apenzet .

Hogyan attetelezik tehat a penzuket az atlagcmbe-rek, hogy hosszu tavu csovezeteket hozzanak letre?

A valaszadas legjobb m6dja az, ha folidezem

-78-


Michael J. Searls A gyerekek es a pen: cfrnti re-mek kis konyvet, A konyv tulajdonkeppen Az em-berek es a penz cimet viselhetne, mert a Searls altalfolvazolt elvek kicsinyekre es nagyokra egyarant vo-natkoznak,Searls, az egykori kivalo tozsdeszakember esnegygyermekes csaladapa egyszerti modszert ajanlalTa, hogy fclclosscgtcjjcscbb pcnzgazdalkodasra ta-nitsuk a gyerekeket.

Azt javasolja a s zu l o kn e k, vegyenek harom rmi-anyag dobozt, es az elsore ragasszanak "Kolres esadakozas", a rnasodikra .Megtakarftas", a harmadik-ra pedig .Befekte tes" cfrnket. Arnikor a szlilok oda-adjak gyerrnekeiknek a heti zsebpenzt, osszak elegyenJOen a harom dobozba,A gyermekek perselyrendszere

Keittesesadakozas

Befeidetesegtakaritas

A .Kolres es adakozas" fel iratu persely azonnalikiadasokra vale - ragogumira, kosaras kartyara stb,Ebbill fordfthatnak jotekony celra is.

A .Megtakaritas" persely nagyobb dolgok, pel-daul egy uj CD vagy videojatek kesdbbi vasarlasarahasznalhato,

A .Befektetes" persel y kulonbozik az elso kellc-till, mert ez nem elkoltesre szolgal, Egyaltalan nem.

-79-


41/72


Searls szerint ez a persely "a rendszer legfontosabbosszetevoje, mcrt ha nines semmink, amit felretehe-tunk szfikos napokra, akkor az eladosodas reme min-dig ott lebeg a fejunk felett".

Azok a felndttek, akik komolyan veszik a hosszutavu befektetesi csdvczctekek epfteset, kezdjek apenzgazdalkodast a haromperselycs rendszerrel, deahelyett, hogy perselyekbe raknak a penzukct. te-gyek bank- es befektetesi szamlakra,

A fe lnot tek penzgazda lkodas irendszere

Kolle. es Megtakaritas Befekleb,sadakozlis ( na g yo bb k ia d ,; so k ) ( cs 6 ve z et ek e kj(h av; /dad;,so kl . . . auioreS21etek csaJ adl nyaralas

e t er em as lakas gyerek szorakozas tovabbtanulasa stb. 'Iakasfelujftas s Ib .

r e s z v G n y,kotveny nyugdf jalap i n gat lan S Ib .

Elos..6r magunk fi..essiink!Ha a gazdagok modjara akarjuk attetelezni a p e n -zunket, a rnegoldas kulcsa az, h o g y "eWswr magunkfizessunk", vagyis rendszeres havi osszegeket te-gyiink befektetesi szamlakra - azutan hagyjuk, haddfialjon a penz!

Befektetesi csovezerekeink finanszfrozasanak alegjobb modszere az, ha minden honapban kive-

- 80-


szunk eg y kis penzt a jovedelrni vodrunkbol, es ebbea csovezetekunkbe helyezzuk,

Hoss zu ta vu c sov ez ete k e p ft es e

Igy villnak milliomosokk8az atlagemberekKar, hogy nem valaszthattunk magunknak gazdagszuloket - akkor nem kene ..kenyszermegtakarftasimodozatok" es munkaberbol val6 automatikus levo-nasok miatt aggodalrnaskodnunk.

De az igazsag az, hogy az arnerikai milliomosokelsoprd tobbsege nem orokolte a vagyonat. A statisz-tikai adatok szerint ot egyesult allamokbeli milli-omosb6l negy legfeljebb tfzezer dollart orokolt. Vi-szont lemasoltak a Rockefellerek meg a Kennedykbefektetesi stratcgiait,Vagyis a sajat jogu. milliomosok dttetelertek: a .

penzuket, hog)' megepttsek a maguk Palm Beach-icsdvezeteketl Hogyan? A "haromperselyes rendszer"alkalmazasaval=- ahelyett, hogy az utolso vasig elkcl-tottek volna a keresmenyuket, a jovedelmuk jokorareszet a "befektetesi persely't-bc raktak, es hagytak,ho gy ev ek sa ra n a t hatvanyozodjek.

-81-


42/72

TANMESE A CSOVEZETEKRl)L

A milliornosok jellemzoen brutt6 jovedelmuk 15-20%-at teszik felre es fektetik be bolcsen vagyon-kepzd csovezetekekbe, peldaul reszvenyekbe, kotve-nyekbe, kozvetlen ellenorzes alatt tartott vallalkoza-sokba, berbe adott ingatlanokba, ipari ingatlanokba,nyugdijaJapokba es hasonlokba,

Ez az oka, hogy a milliomosok zome csak btve-nes-hatvanas eveiben lcpi at az egymilli6 dollaroskiiszobot - evtizedekig tarthat, hogy a hat vanyozd-das igazan belendtiljbn. Tfzezer dol lar IO%-os ka-mattal het ev alatt duplazodik meg, de otven ev alat tmar hetszeresen megduplazodik, a za z c sa kn em . 1 ,3millio dolldrt tes; kif

A hatv anyozoda s e re je10 0 00 do ll ar 10%-os kamana l1."" 1 7. 1 14' 1 2 1 ' 1 2B. 1 35. 1 42. I 49.10000S 20 E 40 E BOE 160 E 320 E 640 E' 1,3 MHa nines penziink, mit attetelezziink?Ugye milyenj6lenne milliomossa valni? Ez megva-16sithat6, 6s meg csak lottofonyeremeny sem kellhozza.

Regen nagyon kevesen tartoztak a milliomosokkorebe. Csak olyanok, akik megfelelo csaladokbaszulettek, megfele16 iskolakat vegeztek,

Ma mar nem ez a helyzet. Ma mar atlagembcrckis bekerii lhelnek a milliornosok korebe. Senki sineskirekesztve onnet, aki eleg fegyelrnezett ahhoz, hogy

-82-

TANMESE A CsOVEZETEKR6L

jovedelmenek bizunyos hanyadat rendszeresen be-fektesse, es hagyja idovel gyarapodni.

De nezzunk szembe a tenyekkel=- nem mindenki-nek van tiirelme negyven-otven ever a nyugdij-csc-vezeteke epitesere fordftani. Arra pedig nines min-denkinek penze, hogy egyik napr61 a masikra PalmBeach-i csovezeteket epftsen,

Ugye milyen klassz lenne, ha volna cgy otevcscsdvezetekrcrvunk, amelynek alapjan az atlagembe-rek folytonos kiegcszitd jovedelmet kepezhetnenekanelkul, hogy kisebb vagyont kellene befektetniuk?

Nos, rendelkezesrc a ll ilyen oteves csdvezetek-terv, Az a Iegjobb az egeszben, hogy ennek a csove-zeteknek a felepftesehez nem kell rengeteg penz.Mert a penzunk auetelezese helyett az idlfnket a u e -relezzuk!

-83-


43/72

HATODIK LECKE

Id/iattetelezes:az emberi csdvezetek

Amfg Bruno estenkent es hetvegenkent a fug-g o a g y a n heven, Pablo egyre csak asta a csoveze-teker. Az elsd honapokban nern sok hi.tszatja volta faradozasanak. Nehezen ment a munka - megnehezebbea, mint Brun6nak, mert Pablo este e shewegen is dolgozott.

Sziinteleniil emlekeztette azonban magat,hogy a holnap almai a rna hozott aldozatokraepillnek. Nap, nap utan asott, centirneterenkenthaladt el6re.

Tanrnese a cs(fveze tek r{ f l (reszlet)

AAPpalaChe-hegYSegbCn cgy olyan mondasjarja, amelyj61 osszegzi a penzattetelezeses az id6:ittetelezes kozotti kulonbseget.E7.a rnondas Igy szol:Ketfelckeppen. juthatsz fol egy hatalmas tolgyJa

tetejere. Raids: egy makkra, is VaTS


44/72


Amikor az emberek evtizedeken at a penzuket at-tetelezik, hogy csdvezetekeket epttsenek, azt a meg-?Idiist valasztjak, hogy raulnek a makkra, es varnak,E zt hfv om "otveneves csovl: : le16ktervl'-n ek. E bb 51al l a kamatoztatas - turelmesen kivarjuk, hogy apenzunk az evek saran ujra es ujra megduplazodjek.

Nem vitas, hogy az otveneves csevezetekterv mu-kodik. Emlekezztlnk vissza, hogyan valtoztatta Mar-garet O'Donnellt a csevezeteke rosszul fizetett tanf-tanOhol multimilliomossa!

Akarcsak Margaret O'Donnell, rnagam is a hosz-szu tavli csovezetekek meggyuzlideses hive vagyok.Az evek sarin jovedelmem egy hanyadat .PalmBeach-i csovezetek" epitesere atteteleztem nyugdij-alapoktol enektozsde; szamlakon at nyugdfjbiztosf-tasig mmdenfelevel, E7.thfvjak tobb labon allasnak.Vagy eletmentok letesftesenek,

Otveneves cstivezetekterv l et et l j eg y , k in c s t ar je g y ny ugd i j a l a p reszveny, k O l V e n y~lakB.S

eqeszseqbtz toe f tas m u n k a h el yi n y u g d ij al ap n y u g d i jb i z to s it a s@ betsktetesi celu ingatlan

D e s zi la rd an h is ze k a f a ra m a sz as ba n is!Ezt hivom ):5teves csovezetekterv" -nek. Ugyan-

azt a c elt valositja meg, min t az otvencvcs csdveze-tekterv - a letbiztonsagot es anyagi fuggetlenseget.De /{zszazalikrryi ida a/all!

Ezert forditettam idot, penzt es faradsagot tobb

-86-

TANMESE A CS6vEZETEKROL

gyorsan gyarapad6 vallalkozas folepftesere, Ahe-Iyett, hogy otven ever vamek, arnig a fa tetejere ju-tok, kicpfthctek egy vallalkozast, amely ketto-ot .ovalatt eljuttat ada.

6teves cstivezerektervOmill6 vallalkozas tulaidcncsa

A z . ida kiegyenllti az eselyeketAz idoatretelezesben az a szep, hogy mindnyajunk-nak ugyanannyi id6 a ll rendclkezesunkre. Ez azt je-lenti , bogy az ido kiegyenliti az eselyeket a gazdagokes az atlagos keresettlek kozott, Akar ingatlanmagnasvalaki, akar szemetes, mindenkinek minden napugyanannyi id6 all rendelkezesere,

Ezert nevezem az idoattetelezest az egyszeni em-berek csovezetekenek. IdOh61 mindeoki ugyanolyanmennyiseghez jut: gazdag es szegeny, ferfi es no, fe-kete es feher, diplomas vagy kozepiskolabol kima-radt, fiatal es idtis. A penzrol ugyebar nem mondhat-juk el ugyanezt.

Gondolkozzunk a kovetkezckeppen! Ugye mi-lyen nagyszeril lenne, ha mindenki minden egyesnapjat 1440 dollarral a bankszamlajan kezdhctne?A penz csakis es kizarolag a sajatja lenne, senki semszolhatna bele, mit csinaljon vele. Elkolthetne, be-fektethetne, kidobhatna az ablakon, elajandekozhat-na, attetelezhetne vagy elherdalhatna, tudvan, bogy

-87-


45/72

TANMESE A CS()VEZETEKAOL

masnap reggel arra ebred, hogy ismet 1440 dollarvan a szarnlajan. Ha mindcnki minden napjat 1440dollarral kezdhetne, nem Ienne-e sokkal szebb esigazsagosabb a vilag?

Valamennyien tudjuk azonban, hogy nern e. ahelyzet. Amikor penzrol van szo, az ele t igazsagta-Ian. Egyesek beleszuletnek a gazdagsagba. Masok atisztes jomodba, Mcgint masok a nyomorba. Igazsa-gos ez? Talan nem. De hat i lyen az elet,

Az biztos, hogy nem mindannyian 1440 dollarrala bankszamlankon kezdjuk minden egyes napunkat.Ami az id6t illeti - azzal maskent allunk, IGF:N1S va -lamennyien 1440 perccel az idtisnimldnkon. kezdjuk.minden napunkat (napi 24 ora szorozva 60 percceI).

Mivel mindannyian ugyanolyan mennyisegn id6-hoz jutunk, a fizetest51 fizetesig .010embereket azkulonbozteti meg az anyagilag fiiggetienekt61, aho-gyan Ielhasznaljak a naponta rendelkezest lkre bo-csatott 1440 percet!

Egyeni idoszamlaKELT : C s e k k s z a m l a KEL1 _E S E D E K E S : _ _ F i z e t c n d 6 : $111intkn tl8f 711in.4n Http f44,O ;nerc

N AK

Tobb az Idtink, mint hinnenkEgyesek halogatjak a csdvezetek -epftest, meet "mostepp nem alkalmas a helyzet", Ak3r biszik, akar nem,most epp senkinek sem alkalmas a helyzet: Min-

- 88-


denki ideges. Mindcnki clfogIalt. Mindenki nizol-tassal, elore nem latott veszhelyzetek elharitasavalfoglalkozik, Van egy szo erre az alkaimatian hely-zetre.

Ug y hivjdk: elet!Egycsck elfecserlik az eletuket, a "tokeletes aIka-Iomra" varnak, bogy megtegyek ezt, aZIvagy amazt.Vegiil belehalnak a varakozasba, mert tokeletes alka-10m nem letezik. Ha valaki azt mondana, egymiIli6dollart ad, ha egy even a t minden nap ket oran ke-resztul a sarokban kuporogva kotogetunk, nyilvanszakftanank idot a kotogetesre, nem?

Akkor is, ha a gyerek eltorne a karjat a jatszd-teren vagy a kocsink munka utan nem akarna be-induini. Tbkeletes alkalom ide vagy oda, inkabb sza-kftamink valahogy ket 6rat a kotogetesre, semhogyIemondjunk az egymilli6 dollarrol. Art Buchwald,a humorista Igy fogalmazta meg ezt: "Akar a leg-jobb, akar a legrosszabb az ida, ez az egy iddnkvan."

Sajnos az emberek zorne magatol ertetddrinek ve-szi az idot, kulonosen a kis idotartamokat, Hozza-szoktunk, hogy percek lO S orak helyett napokban, he-tekben es evekben merjuk az idol. Kilenctol olig,btf6t61 pcntckig doIgozunk. Havi n a p ta r s ze ri n t t er -vezzuk az eletiinket. Evente egyszer unnepelunkszuletesnapokat e s evfordulokat,

De az iddben az az elkepeszto, hogy naponta itt-ott nehany perc jokora id6menny isegekke adodik osz-szc! Tudjuk -e peldaul, osszesen mennyi id6t fordttegy arlagember elete soran evesre? Mondjuk egy

- 89-


46/72

TANMESE A CSOVEZETEKROl

evet? Ket ever? A valasz: hat ev! Elkepesztd? lmc,nehany mas mindcnnapi rovid feladat, amely oriasiidfitomegekke adodik ossze:

Eletunk seran mindennapi apro feladatokraforditott osszes Idli

6 e v e v e s5 e v s o r b a n a l i a s4 e v . . . . ta k a r f tA s3 e v r o z e s2 e v te le f o n o s v i s s z a h fv as o k le b o n y o l f t a s a1 e v . . . . e lk e v e r t h o lm ik k e r e s e s e8 h o n a p r e k la m p o s ta n e 2 e g e t e s e6 h 6 n a p v a r a k o 2 a S p ir o s la m p l im ll

Szamttasom szerint ez elenmk folyaman csak-nem huszonket ev I Hz is bizonyftja, hogy tizenotperc itt, fel ora ott, ket ora amort hatalmas ido-mennyisegekke adodhat ossze:

Nehany orab61 h6napokGondolkozzunk el egy kicsit, mi rnindent vihetnenkveghez az eletben, ha minden este es hetvegeken va-larni celiranyos dologra, mondjuk csovczctck-epites-re fordftanank par orat, H. minden munkanapon el-kulonftenenk ket oral -_.peldaul egyet reggel, munkaelOtt, tO S egyet este -, valamint szombaton es vasarnapbarom-harom onit, akkor hetente tizenhat produktivoravat gyarapfthatnank ez id6nket!

-90-

TANMESE A CS6VE2ETEKROl

Evi orven heten at heri tizcnhat o ra az eventenyolcszaz oranyi tobblet, azaz nyolcoras munkana-pokhan szamolva harem honap es tfz nap tobbletevente! Es ehhez nem kene mas, csak napi par ora,rnegis harom plusz honap h as lIlOS idOl nyemenkevente, Ugye elkepcsztfi?

P ro d uk tiv s za b ad idlf2 o r a/n a p x 5 n a p3 o ra /s zo m b a t e s v a sa rn a p

= 10 o r a / h e l= 6ora/helO s s z e s t o b b l e t i d 6 : 1 6 o r a / h e t

AzldlipenzMost elarulok egy apro tifkot - a szabad ida produk-tiv felhasznalasa az egyik magyarazata annak, hogy asikeres cmberek tobbel rendelkeznek, tobbet vegez-nek es tobbre jutnak az elctbenl Mil gondolnak, va-jon Bill Gales mindennap delutan otkor megy haza,es het orat nez tevct, mint az atlagos amerikai ferfiak?

Klil ve hiszem ...A Wall Street Journal nemregiben azt Irta, az

eszak-amerikaiak legjobban kercso 1O%-a atlagosanheti 52 6rat dolgozik, a legrosszabbul kereso 10% vi-S7.0ntcsak heti 45 orat,

A felso 10% nemcsak tobbet dolgozik, hanemokosabban is! Ma s szoval, nem dollarra vallja az ide-jet. Nem valoszinti, hogy belepunk egy boltba, es otttalaljuk Michael Jordant, amint epp lottoszelvenyt

-91-


47/72


vagy sort arul, A sikeres ernbcrck minden munkate-riileten megbecsulik az idejuket, es minden alkalmatmegragadnak az aneeelezesere!Aki nem pa:zarol, az nem szenved hianytGyakran kerdezik tolem, miert forditsa az idejet esenergiajat csovezetek-epuesre az ember, ha pillanat-nyilag jol megy neki. Elvegre megcrdemli a pihenesta faraszto munkanap utan. Hatradol a fotelban, es le-fekvesig level nez.

- Az elet szep - hallam nemegyszer. - J6 allasomvan. Nehany dolcsim a bankban. A gyerekek j61 ha-ladnak az iskolaban. Minek mi.ndent folborftani?

Ilycnkor azt szoktam felelni, hogy a csovezetek-epftesre az a Iegalkalmasabb ida, amikor epp j6lmegy az embernek. Miert? Mert amikor megfordul aszeljaras, talan m a r k e s o lesz:

Errol jut eszembe egy regi vice:Egy ferfi egy clcgans manhattani szalloda Central

Parkra nezfi, harmincadik emeleti szobajaban fel-huzza a redonyt, a s kitarja az ablakot, hogy elvezzc akilatast. Ahogy kihajol, meghokkenve latja, hogyegy masik ferfi epp lezuhan,

- Hogy van? - erdeklodik a zuhanotol.- Most meg jol - hangzik a valasz.A lenyeg az, hogy szerte a vilagon rengeteg vo-

dorhordoval minden rendbcn - most meg. De marad-hataak orokke szabadesesben. Amig az ember penz-re valtja az idejet, nines vedohalo az eleteben. Miertnines? Mert ha betegseg, baleset vagy elbocsatas

-92-


miatt nem tudnak ke1l6 idat adni, nem kapnak tobbefizetest,

A vodorhordoknal a fizetes hianya a bizconsag hi-anyat jelenti!

Anyagi b i zt on s ag

Nines fizeles " Nines bizlonsagA tiiesok es a hangya meseje

Amikor ezeket a sorokat from, az Egyesult Allamok-ban eros a fogyasztoi onbizalom, Alacsony a munka-nelkuliseg, Novekszenek a jovedelmek, Rekordma-gassagba emelkedtek a lakasingatlan-eladasok, A gep-kocsieladasok Iollendultek. Rengeteg embernek j6lmegy - most meg.

De nem szabad abba a csapdaba esniink, hogy a.most meg"-et tevesen "iiriikke"-nek veljttk, Mindenkitudja, hogy az eletben cgy,zcr font, cgyszcr lent. Akar-csak a gazdasagban. A gazdasag fejltidesgorbeje mosta tetopontjahoz kozeledik, Lehet, hogy olvasoim elet-gorbeje is minden id6k legmagasabb pontja korul jar.

De a hullarnhegyeket hullamvolgyek kovetik. E samikor az emberek leszalloagba jutnak, akkor egye-sek szembekeriilnek a rideg valosaggal: leepites,palyavaltoztatas, hitelkartya-tartozas, egeszsegugyiveszhelyzetek, ida, ,ztil6k "pol ..si koltscgei.

-93 -


48/72


Az okos ember megerti, hogy akkor a legjobb ajov6r61 gondoskodni, amikor jol megy neki. Az okosember a hanyatlas kezdete el6tt fesziti ki a vedOM-16t!Ezert mondom az embereknek, hogy most a leg-alkalmasabb a pillanat a csovezetek-epftesre, nempedig akkor, amikor a gazdasag kifarol.

Kedvelem a tucsok .0 , a hangya mcscjct, A han-gya csovezeteket cpitctt . A nyari napok egy reszebengabonat tartalekolt a kozelg5 telre, Azert elvezte anyarat, de az ideje egy reszet bolcsen a csdvezetekeepitesere fordftotta.

A tucsok bezzeg vodrot hordott. Minden penze trogton elkoltotte, amint megkereste, es minden ide-je t sutkerezesre fecserelte. Nem t6rodott a kozelgtitellel, Amikor a z ta n bekoszon t ot t a tel, nem volt es6-vezeteke. Ehen is pusztult.

Fizess most... vagy fizess kesobb!Firess most ... vagy fizess kesdbb! - igy sz61t a regireklamszoveg, Ugyanez ervenyes a csovezetekekepitesere is. Fizethetunk egy kiesit most azzal, hogynemi id6t es penzt forditunk a csovezetekeink epite-sere, vagy fizethetiink sokkal kesobb azzal, hogyhatvanas, hetvenes eveinkben kiiszkildve probalunkmcgelni szcrcny nyugdijunkbol.

Gondoljunk csak bele, ha addigra elkeszulnek acsovezetekeink, akkor majd nem kell fizetniinkmert mi kapunk fizetseget!

Ez aztan az elgondolas!

-94-


F ize ss m os t F iz es s k es ob bo kontra~'d-6.-es ----'!ij)

p en zr Bf or df hi s ~

Idoiittetelezes:az egyszeru emberek csovezeleke

Ne feledjiik - az id6 kiegyenliti az eselyeket!NINes mindannyiunknak ugyanannyi penzunkattetelezesre,

Viszont IGENIS mindannyiunknak ugyanannyiid6nk van!

Szabad idonk egy reszenek holes attetelezesevelolyan csovezeteket epithenlnk, amely eveken a t Ioly-tonosan fizet majd!

Szerencsenk, hogy olyan korban clunk, amikorgyakorlatilag mindenki attetelezheti az idejet csove-zetek-epitesre. Nem mindig volt ez a helyzet,

A huszadik szazad fordulojan csak a nagyon gaz-dagok elvezhettek az idoattetelezes feny(\zeset.1890-ben az emberek nilnyomo tobbsege napi tfzorat dolgozott mint ketkezi munkas, Gurcoles koz-ben nem ert ra attetelezesen torni a fejet.

Manapsag azonban tobb ember rendelkezik tobbszabad id6vel, mint valaha, E s az ida a nagy egyen-16sit6! Az idd lehetove teszi, hogy a kisember ver-senyre keljen a nagymenOkkel. A gazdagok nemkapnak napi negyvennyolc orat, mikozben a szege-nyek csak tizcnkcttot. Mindenkinek ugyanolyan

-95-


49/72


mennyisegu id6 jut - napi huszonnegy ora, heti hetnap, evente 365 nap,

A tortenelem legnagyszeriibbidoattetelezo eszk6zeA csovezetekek rna mar nem a gazdagok kivaltsagai,Egy kis idovel es eras belso kesztetessel barki a r r e t e -lezheti az idejet, hogy keno-or e v alatt folepitse akisemberek csovezeteket, amely eveken, s6t akar ev-tizedeken a t nuikodni fog!

Mi tobb, a kezunk ugyeben van a tortenelem leg-nagyszenibb idoattetelezd eszkoze! Ez az idoatte-telezo eszkoz kevesebb ida alatt tobb milliomostkrealt, mint onrnagaban veve barmely mas talalrnanya tortenelem soran,

Ezt a bamulatos eszkozt .e-csovezetek" -nek ne-vezcrn, cs ez az idoattetelezes netovabbja. Olvasoimalighanem mas neven ismerik az e-csdvezeteket,olyan neven, amely a nap huszonnegy 6nijaban hfr-lapok fOcimeiben es televizi6s kepernyokon Iathato.

Mi ez a nev? - Internet.A to rte ne lem le gn ag ys ze ru b b

i do li tt et el ez o e s zk oz e& 7 1~ Internet

III.RESZ

A cstivereteknetovdbbja


50/72

HETEDIK LECKE

e-hatvdnyozds:a csovezetek netovdbbja

Csoves Pabl6t most mar ugy emlegettek: Cso-dalevo Pablo. Fontes szemelyisegek dicsertekelorelatasat, e s gydzkodtek, bogy jeloltesse ma-gat polgarmesternek. Pablo azonban megertette,bogy nem csodat viti veghez. Csupan megvalosi-totta egy nagy-nagy alom elsf szakaszat. UgyanisPablo olyan terveket sz6v6getett, amelyek mesz-sze tulmutattak a falu hatarain,

Pablo azt tervezte, hogy az egesz vilagon c86-vezetekeket epit!

Tanmese a cs5vezetekrol (reszlet)

Mindeddig arr6l beszeltunk, hogyan attete-lezhetjuk idonket es pcnzunket folytonoskiegeszftd jovedelrnet terme16 csovezete-kek epitesere.A kerdes most az: Mi ar uj gaidasdg' leghateko-nyabb es legproduktivabb csdvezeteke?A valasz az internet, az a korszakalkot6 technolo-

gia, arnel yet "az uj gazdasag e-csovezeteke" -nek ne-

-99-


51/72


vezek. Emberek, az internet atalakitja eletunket,munkankat es szorakozasunkat. Egyszoval a z i nt er -nete a j ava - es a jav{f elerkereu!

Ebben a fcjezetben megmutatom, mikent fordft-hatjuk sajat hasznunkra a tortenelem Iegnagyszenfbbattetelez6 e sz ko ze t - az internetet - olyan, folytonoskiegeszito jovedelmet termeld cs/ivezetek letrehoza-sara, amelyet DIven ev helyett ketui-ot ev alatt fol-epithetunk!

Az Internet forradalma csak a kezdetAnnyi bizonyos, hogy az internetkorszak forradal-masftja a vilagot,

Jack Welch, a General Electric elnok-vezerigaz-gat6ja azt nyilatkozta a Wall Street Journal-nak,hogy az internet az 6 eleteben a legnagyobb iizletivaltozas - rnarpedig Welch 1936-ban szuleteu '

Andy Grove, az Intel elnoke meg hararozottabhanfogalmazott crtekclcscben:

- Ot even beliil minden vallalat vagy internetesvallalaua alakul, vagy megszilnik vallalatnak lenni.

Beh8lozott vilagMi teszi vajon ennyire hatekonnya az internetes csd-vezeteket?

Gondoljuk csak vcgig, mi is valojaban az internet!Szerte a vilagon emberek milli6i szamftogep vagymobiltelefon utjan azonnal erintkezesbe lephetnek- vagy adasvctelt bonyolfthatnak Ie - egyrnassal az

-100-


ev haromszazhatvanot napjanak mind a huszonnegyorajaban, s mindezt egy helyi telefonhfvas araert.E; essbontolA:z internet fenysebesseggel milkodik, hasznalata

nap; nehany dollarba kerul, mindig elerheto, alkal-rnazasi lehetosegei korlatlanok, s osszekottetesbe hoz-za az egesz vilagot, Ja igen, es szazmill ioan csatla-koztak a vilaghalora rovidebb ida alatt , mint ameny-nyi a Brooklyn hid folepfiesehez kellett. 2003-bantobb mint egymilliardan voltak az intemeten, czer-milliard dollar ertekti termeket es szolgaltatast vasa-roltak e-kereskedelem utjan,

Ez nem sok hubO scmmicrt - ez vilagforradalomlAzinternet

Az o n PC-je A vilagQ(tj)Egymi lJ i ar d fe lha szn8J6 a vilaghalon

e.kereskeclelem = To~bm In t e ze rm ll lla rd d ol /a r d V9 If te

Mi a baj az internettel?Az internet tenyleg forradalmi jelenseg - de tavolrolsem tokeletes.

A:z az igazsag, hogy van vele egy problema. EGYNAGY PROBLEMA!

A:z internet legnagyobb erossege egyszersmind alegnagyobb gyongeje is - nilsagosan nagy! Zsufolt,

-101-


52/72


Attekinthetetlen. Nagy a konkurencia. Nagyon csucs-technologias,

Hoi vasaroljon az ember? Hogyan vasaroljon?Kiben bfzhat?

Ellehet vesmi benne!A szakemberek szerint az e-kereskedelmi szajtok

harem f6 nehezseggel kiizdenek:1.Nagyobb forgalmat igenyelnek.2. TObb ertekesftes! igenyelnek,3 Tobb visszater6 vasarl6t igenyelnek,

Az Internet hodges iigyfeleket igenyelRiividen tehat az e-kereskedclmi szajlok zomenekegel6 szuksege van ugyfelekre - lniseges tlgyfelekre."Hil,eges" ugyfelek alan olyanokat ertek, akik j6okkal vasarolnak helr61 hetre, honaprol honapra,nem pedig csak hebe-hoba vasarolnak egy e-keres-kedelmi szajtrol,

Sokat hallunk arrol, hany .ralatat" -ot regisztralegy weboldal. Ez azonban nem hoz bevetelt. A tala-latok olyanok, mint egy gyalogloklub tagjai, akikminden reggel a helybeli bevasarlokozpontnal talal-koznak, Testmozgas celjara hasznaljak a bevasarki-kiizpontot, nem pedig vasarlasra. Mibelyt legyalo-goltak a napi adagjukat, kocsiba pattannak, es mas-hova mennek vasarolni!

Ugyanfgy a webszajton regisztralt talalatok isolyan embereket jeleznek, akik koszalgamak azin

Documents

Burke Hedges Tanmese