Németország

I.1. Németország legfontosabb gazdasági és társadalmi adatainak, statisztikáinak bemutatása, ezen területek adatainak időbeli változása

Németország területe 357.104 km², lakossága 2011-es adatok szerint 81,8 millió, ezzel az Európai Unió legnépesebb tagállama. A lakosság több mint fele nő (közel 42 millió). Németországban 6,7 millió külföldi él (8,2%). Öregedő társadalomról van szó, a lakosság 14%-a 15 év alatti, 20%-a pedig 65 év feletti. A születéskor várható élettartam tekintetében Németország az OECD-átlag felett helyezkedik el: a ma születő nők 82, a férfiak 77 évre számíthatnak.

Az ország bruttó nemzeti jövedelme 2011-ben 2.609,92 Mrd EUR volt, GDP-je pedig 2.570 Mrd EUR. 2011-ben 3%-os volt az ország GDP-jének növekedése. Egy lakosra 31418 EUR jut a megtermelt GDP-ből.

I.2. Ország felsőoktatási ágazatának, rendszerének strukturális és statisztikai bemutatása

Németország föderális állam, 16 tartományból áll, az oktatásügy alapvetően tartományi hatáskör, a szövetség csak a tartományok egyetértésével vagy a nála lévő kompetenciák alapján indíthat programokat, szövetségi fenntartású egyetem például nincsen. A nemzetköziesítés, a mobilitás támogatásának tartományi szintjére jelen tanulmány terjedelmi okokból nem tér ki.

Németország mai felsőoktatási rendszere a II. világháború után fokozatosan nyerte el mai formáját: az 1960-as 70-es évek nagy nyugati felsőoktatási expanziójával (két évtized alatt ötszörösére nőtt a hallgatói létszám, főleg a nők felsőoktatási jelenléte ugrott meg) járó intézményalapítások időszakát és az újraegyesítést követően a Német Szövetségi Köztársaság ma (2011) 379 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik.

Az egyetemek (117) gerincét a klasszikus egyetemek (tudományegyetemek) és a műszaki egyetemek jelentik. A ‘60-as évek végén alakult ki a főiskolák mára 207 tagintézményt számláló rendszere. Az összhallgatói létszám közel harmada tanul a gyakorlatorientált, általában rövid (3 éves) képzéseket nyújtó főiskolákon. A tudományosság igényéről a főiskolák sem mondanak le: ők elsősorban az iparközeli, alkalmazott kutatásokban jeleskednek. A harmadik jelentős intézménytípus a Művészeti és Zenei Főiskolák (55).

A német felsőoktatásban az állami intézmények dominálnak (240), a hallgatói létszám 90%-a is ezekben koncentrálódik. Ezt 99 magán és 40 egyházi intézmény egészíti ki.

Ma 2,22 millió hallgató (1. ábra) tanul a német felsőoktatásban, egy-egy korosztályból 46% (2010) kezdi meg az oktatás e szintjén a tanulmányait. Ezer

lakosra 26,8 hallgató jut. A hallgatók kevesebb mint negyede (23%) végzettség nélkül hagyja el a felsőoktatást.

A 2010/2011-es tanév I. félévében 1,13 millió hallgató vett részt bachelor és 204 ezer master képzésben. 2009-ben a német felsőoktatásban 25 ezer fő szerzett doktori oklevelet. A bachelor programok 70%-a 180 kredites, és a mesterprogramok 76%-a 120 kredites. Mivel a bolognai rendszer több kutató szerint negatív hatással volt a mobilitásra (a számok nem egyértelműen támasztják ezt alá), ezért a német oktatáspolitika ösztönzi az alapszakok meghosszabbítását, az ún. mobilitási ablakok beépítését.

(Mobilitási ablak értelmezése: tantervben kialakított, eleve így tervezett mobilitási félév. Partnerintézményekkel, csere alapján, vagy szabadon választott tárgyakkal Erasmuson belüli mobilitás. Előre kijelölt, tantervileg megtervezett mobilitási időszak. MA rövid, II. év első félévében van általában. Szakmai gyakorlat vagy kutatás az MA profiljának megfelelően.)

A német felsőoktatás az előzetes ismeretek beszámítása és a rugalmas tanulási utak megteremtése terén is komoly lépéseket tett: A doktori képzésbe bizonyos feltételek teljesítése esetén bachelor végzettséggel is be lehet lépni, illetve tartományonként eltérő feltételekkel szakmával is be lehet jutni az intézményekbe. Németország egyébként 2005-ben fogadta el és azóta működteti képesítési keretrendszerét.

2009-ben 573.364 fő dolgozott a felsőoktatásban, 301.042 tudományos és művészeti (azaz akadémiai) beosztásban, 272.322 fő pedig egyéb személyzet (igazgatás, műszaki stb.).

Németország a négy közül egyik aláírója volt az ún. Sorbonne-i Nyilatkozatnak, mely a bolognai folyamat megindulásában komoly szerepet játszott. Az 1998-ban aláírt dokumentumban (egy évvel Bologna előtt) a négy miniszter már vállalta a bachelor/master képzési struktúrára való átállást, s a felsőoktatási kerettörvénynek még ugyanabban az évben történt módosítása már lehetővé tette az ilyen programok megindítását, majd a bolognai folyamat célkitűzéseivel összhangban Németország vállalta a 2010-re történő (néhány szak kivételével) teljes átállást, ami meg is valósult.

A bejutás feltétele a bejutási jogosultság (főszabályként érettségi vagy pl. megfelelő munkapatasztalat) megléte. Néhány, úgynevezett “numerus clausus” szakra központilag kell jelentkezni, és központilag osztják el a helyeket (orvos, gyógyszerész, pszichológia, állatorvos és fogorvos), ám az esetek többségében az intézménynél kell jelentkezni. Az utóbbi 7-8 évben indult el és erősödött meg az a tendencia, hogy az intézmények maguk is korlátozzák bizonyos szakokon a férőhelyeiket, s felvételi beszélgetéseket vagy alkalmassági vizsgákat tarthatnak, azaz mind nagyobb beleszólási lehetőségük van hallgatóik kiválasztásába.

2005-ben egy alkotmánybírósági döntés nyomán megdőlt a felsőfokú tanulmányok ingyenességének tabuja: azóta öt tartományban kell fizetnil a

felsőfokú tanulmányokért, ám “túlcsúszás” ill. a második diploma megszerzése esetén a többi tartományban is.

A globalizáció okozta kihívások hatására mind nagyobb figyelmet fordít az állam és az intézmények a nemzetköziesítésre.

Ami a hallgatói létszámot illeti, Németországban a következő évtizedben növekedésre számítanak. Ennek hátterében a sorkötelezettség eltörlése és az egyes tartományokban öt évről négy évre csökkenő gimnáziumi idő áll, de létszámnövekedésre számítanak a nemzetközi képzési piac miatt. A szakképzett munkaerő iránti szükségletet is enyhítendő létszámnövekedés fogadására való felkészülés az egyik fontos lába annak a paktumnak is, melyet a szövetség kötött a tartományokkal (Hochschulpakt 2020).

A program első szakaszában (2007-2010) kitűzött célt (91 ezres bővülés) több mint duplán sikerült teljesíteni (185.000). 2009-ben a szerződő felek a program folytatása mellett döntöttek, s a 2011-2015 időszak vonatkozásában 275 ezres férőhelybővülést tűztek ki célul, melyet a szövetség 3,2 Mrd euróval támogatott. 2011-ben a célt 60.000-rel megemelték, és 5 Mrd euróra emelték a korábbi összeget. Ez férőhelyenként 26.000 euró támogatást jelent. A tartományok vállalták, hogy a műszaki-informatikai, természettudományos területen növelik kapacitásaikat, s e mellett a nők továbbtanulását is kiemelten támogatják.

Míg 2005-ben 356 ezren kezdték meg tanulmányaikat a német felsőoktatásban, addig 2011-ben már 516 ezren – ez a program sikerének is betudható. A paktum keretében a felsőoktatási kutatás 2015-ig 1,7 Mrd euró többletforráshoz jutott.

I.3. A felsőoktatás forrásellátottsága, anyagi képessége (állami és magán források)

A német felsőoktatás 36,2 Mrd eurós bevételének (2008) mintegy fele (18,3 Mrd) állami alapfinanszírozás, ehhez jönnek az igazgatási bevételek (13 Mrd) és a harmadik eszköz, azaz az intézet saját bevételei (4,9 Mrd). Utóbbi jó része is valamilyen formában állami vagy uniós forrásból származik, 1,2 Mrd származik tisztán a gazdaságtól.

A K+F-re a felsőoktatási intézmények 11,1 Mrd eurót költenek, melyből 4,9 Mrd euró nem állami forrásból származik.

Kutatásra és fejlesztésre Németország a GDP-je 2,6 %-át fordítja, ez az EU átlaga (2008: 1,9%) felett van. 2015-ig a szövetségi kormány a tartományokkal és a gazdasági szereplőkkel összefogva 3%-ra szeretné ezt növelni. Jelenleg a vállalati szféra 49 Mrd USD-t költ kutatásra és fejlesztésre.

A felsőoktatási tudomány és kutatás támogatására 2005 óta a Kiválósági Kezdeményezés (Exzellenzinitiative) névre hallgató szövetségi program fut, mely három lábon áll: teljes intézményeket, tudományos klasztereket és doktori iskolákat támogat. A pályázat első két körére a 2006-2012 közti időszakra 1,9 Mrd euró állt az intézmények rendelkezésére.

Kiemelendő, hogy több tartomány is teljesítményalapú intézményfinanszírozást végez, 3-5 éves megállapodások alapján, s a teljesítménymutatók között mind gyakrabban szerepel valamilyen formában a mobilitás, nemzetköziesedés (külföldi hallgatók létszáma, idegennyelvű kurzuskínálat stb.).

1. ábra. Hallgatói létszám a német felsőoktatásban1

évnémet hallgatók száma

külföldi hallgatók száma

%-os megoszlás

1948 80,464 7,18 0,89

1949 83,749 4,783 5,71

1950 104,726 2,91 0,28

1951 126,399 2,129 1,68

1952 127,718 2,369 1,85

1 http://www.wissenschaftweltoffen.de/daten/1/1

1953 128,432 3,212 2,5

1954 129,279 4,406 3,41

1955 135,343 5,738 4,24

1956 143,381 7,373 5,14

1957 157,569 9,578 6,08

1958 173,023 13,645 7,89

1959 189,384 16,771 8,86

1960 206,133 19,153 9,29

1961 226,399 20,54 0,91

1962 245,491 21,766 8,87

1963 260,683 22,712 8,71

1964 272,495 23,499 8,62

1965 281,278 23,591 8,39

1966 284,182 23,84 0,84

1967 307,387 23,534 7,66

1968 315,325 23,225 7,37

1969 336,551 23,336 6,93

1970 361,012 23,673 6,56

1971 397,075 24,901 6,27

1972 563,397 34,25 0,61

1973 608,916 39,609 6,5

1974 680,734 42,445 6,24

1975 739,621 45,499 6,15

1976 788,704 47,298 6

1977 823,31 48,599 5,9

1978 855,837 49,808 5,82

1979 886,613 51,528 5,81

1980 916,798 53,486 5,83

1981 973,877 57,713 5,93

1982 1.058.594 62,464 5,9

1983 1.131.166 66,435 5,87

1984 1.196.869 69,619 5,82

1985 1.239.233 72,242 5,83

1986 1.261.821 74,574 5,91

1987 1.288.294 77,445 6,01

1988 1.327.468 81,196 6,12

1989 1.377.928 86,666 6,29

1990 1.412.127 92,013 6,52

1991 1.478.832 99,760 6,75

1992 1.531.529 107,934 7,05

1993 1.684.947 123,052 7,3

1994 1.724.594 134,273 7,79

1995 1.726.144 141,460 8,2

1996 1.706.772 146,471 8,58

1997 1.682.788 151,870 9,02

1998 1.664.463 158,435 9,52

1999 1.634.657 165,994 10,15

2000 1.595.424 175,065 10,97

2001 1.611.836 187,027 11,6

2002 1.662.088 206,141 12,4

2003 1.711.785 227,026 13,26

2004 1.773.329 246,136 13,88

2005 1.716.774 246,334 14,35

2006 1.737.408 248,357 14,29

2007 1.732.674 246,369 14,22

2008 1.707.799 233,606 13,68

2009 1.786.164 239,143 13,39

2010 1.876.403 244,775 13,04

II. Németország felsőoktatási mobilitásának bemutatása

II.1. Németország felsőoktatás-politikájának, irányainak és eszközeinek bemutatása, különös tekintettel a felsőoktatási mobilitás eszközrendszerére. Közvetlen és közvetett szakpolitikai eszközök bemutatása

Németországban mind nagyobb szerepet játszik a felsőoktatás nemzetköziesítése, a mobilitás növelése. A német szövetségi kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ra a felsőoktatásból kilépők legalább fele rendelkezzen valamilyen külföldi tanulmányi vagy kutatási tapasztalattal, s legalább húsz százalékuk végezzen el legalább egy szemesztert külföldön.

A német mobilitás több szempontból is kiegyensúlyozatlan: a bejövő hallgatók száma magasabb, illetve földrajzi tekintetben is (a 240.000 külföldi hallgató (2009) elsősorban Kelet-Európából és Ázsiából érkezik, míg a kimenő mobil hallgatók célországként inkább a szomszédos és a nyugati országokat választják).

A 2008-ban elfogadott nemzetköziesítési stratégia (Strengthening Germany's role in the global knowledge society. Strategy of the Federal Government for the Internationalization of Science and Research2) nem tartalmaz ugyan földrajzi prioritásokat, a mobilitási programokat/kampányokat gyakran célrégiók köré szervezik: ilyen a "Go East" vagy a "A New Passage to India" a kimenő, s a "Rise" a bejövő hallgatók tekintetében; utóbbi a rövid idejű bejövő mobilitást ösztönzi az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból természettudományi és műszaki területeken.

Bár a felsőoktatás a német tartományok többségében tandíjmentes, így ezekben a tartományokban a külföldi hallgatóknak sem kell díjat fizetniük tanulmányaikért, a bejövő mobilitás legfőbb akadályának Németországban a 2012-es „bolognai” országjelentés szerint a finanszírozást látják.

A külföldi hallgatók száma folyamatosan növekszik, jelenleg 11,3 %-os az arányuk. A külföldi hallgatók vonzásának tekintetében Németország az USA és 2 http://www.bmbf.de/pub/Internationalisierungsstrategie-English.pdf

Anglia után a harmadik legnépszerűbb ország. A legnagyobb csoportot a Kínából és az Oroszországból érkezők teszik ki, de rendkívül magas a lengyel és a bolgár hallgatók száma is. A nemzetköziesedéshez tartozik, hogy 25.000 külföldi kutató van állásban a német felsőoktatásban, és további 23.000 külföldi kutat valamely német ösztöndíjprogram keretében.

A nemzetköziesítésben két kiemelkedő támogató szervezet a Német Akadémiai Csereszolgálat (DAAD) illetve az Alexander von Humboldt Alapítvány. A 2009-ben a Külügyminisztérium által indított „Kültudománypolitikai Kezdeményezés” révén egyebek mellett innovációs házak teszik külföldön láthatóbbá a német tudományt, bővül az ösztöndíjkínálat és javul a német nyelvi képzés kínálata is.

II.2. Németország nemzetköziesedési folyamatainak, eszközrendszerének, a mobilitásban érintett intézményeinek bemutatása

2009-ben mintegy 115.000 német hallgató volt külföldi felsőoktatási intézménybe beiratkozva (ezek mintegy negyede az Erasmus program keretében), mintegy 8%-kal többen, mint a megelőző évben. A növekedés elsősorban Ausztriában, Svájcban és Hollandiában csapódott le. Míg 1999-ben 1000 hazai intézményben tanuló német hallgatóra csak 31 külföldi intézményben tanuló német hallgató esett, addig 2009-ben már 62.

A külföldön tanuló németek legkedveltebb célországa Ausztria (20,5%), Hollandia (18%) és az Egyesült Királyság (12,1%), de nagy szeletet kap a német tortából Svájc (10,7%), az Egyesült Államok (8,3%) és Franciaország (5,4%) is. A külföldön tanuló német hallgatók érdeklődése célországonként változik: Franciaországban pl. minden második német fiatal a nyelv- és kultúratudomány területén bővíti ismereteit, Magyarországon pedig 72%-uk az orvosképzésben vesz részt.

A külföldi hallgatók anyagi ösztönzői lehetnek teljes (a teljes megélhetést biztosító) vagy részleges ösztöndíjak. A teljes ösztöndíjak jellemzője, hogy párhuzamosan más ösztöndíjban nem részesülhet az illető. Az ösztöndíjassal való későbbi kapcsolattartásra a fogadó intézmények és az ösztöndíjszervezetek is nagy hangsúlyt fektetnek.

Az ösztöndíjas szervezeteknek Németországban hat fő típusa van.

● A politikai pártok alapítványainak (Hanns Seidel, Friedrich Ebert, Konrad Adenauer, Rosa Luxemburg, Heinrich Böll és Friedrich Naumann Stiftung) ösztöndíjai (főleg politikai és társadalmi elköteleződés, aktivitás alapján).

● A vállalati alapítványok ösztöndíjai (főleg tanulmányi/kutatási téma szerint).

● A Szövetség ösztöndíjai (lehetnek szociális vagy teljesítményalapúak is) – ezeket a kiválasztott egyetemnél kell pályázni.

● Szociális intézmények ösztöndíjai (pl. egyházak ösztöndíjai, melyet szociális alapon, és a hazatérés után a tudásnak a mások javára fordítása iránti elkötelezettség esetében adnak).

● Kutatóintézetek ösztöndíjai (a két legnagyobbat érdemes kiemelni, a DFG-t (German Research Foundation) és az Alexander von Humboldt Alapítványt, amelyek tisztán tudományos alapon osztanak ösztöndíjat).

● A hallgatói szervezetek támogatásai (önkénteseik elsősorban a források felkutatásában és közvetítésében segítenek, nem saját forrásból dolgoznak).

A következőkben terjedelmi okokból ill. céljának megfelelően e tanulmány csak a központi nemzetköziesítési ösztönzőkre tér ki részletesen.

2009-es adatok szerint a Németországban tanuló külföldiek negyede rendelkezik valamilyen ösztöndíjjal, ezek fele német támogatást kap, közel harmada anyaországi ösztöndíjjal tanul, 13% pedig EU-finanszírozással. A szegényebb országokból érkezők közül jellemzően több az ösztöndíjas. 2009-ben 726 euró támogatással rendelkezett átlagban egy ösztöndíjas, ez 65 euróval több, mint 3 évvel korábban. A külföldi hallgatók túlnyomó többsége (81%) magának szervezte meg németországi tartózkodását (free mover). Érdekesség, hogy egy vonatkozó kutatás szerint a külföldi hallgatóknak csupán tizede lett valamilyen német marketingeszköz révén figyelmes Németországra, a család, a barátok, ismerősök, az egykor ott tanultak, az anyaintézmény honlapja, de még a saját internetes keresés is több említést kapott. A kifelé irányuló mobilitás tekintetében a hallgatók több mint 60%-a kap ösztöndíjat, és 30%-a kapja az ún. külföldi Bafög-öt (mely nevét a szövetségi képzéstámogatási törvényről, a Bundesausbildungsförderungsgesetz-ről kapta) tanulmányai (részleges) finanszírozására. Az e célból létrehozott hitellel (Bildungskredit) a kimenő hallgatók csupán 4%-a élt. Mindazonáltal a vonatkozó szociológiai kutatás szerint a kimenő hallgatók 65%-a említette a finanszírozást akadályként.

II.3. Mobilitási kezdeményezések, központi kormányzati kezdeményezések, rendelkezések, magánkezdeményezések (nem kormányzati) rövid bemutatása

Ez a pont a BMBF mobilitástámogatási programjait mutatja be.

II.3.1. GAIN - German Academic International Network

A GAIN hálózat az USA-ban dolgozó és kutató 6000 tudós hálózati platformja, információs fóruma, 4000 regisztrált tagja van. A kapcsolattartás, a jobb atlanti információáramlás épp oly fontos célkitűzése, mint az, hogy érdekes pozíciókra visszacsalogassa Európába az USA-ban hosszabb időre vagy tartósan tartózkodó kutatókat. A hálózat hírlevelet működtet, találkozókat, karrierexpókat szervez.

A GAIN-t a szövetségi oktatási és kutatási tárca (BMBF) kezdeményezésére olyan felsőoktatási és kutatási szervezetek hozták létre, mint az Alexander von Humboldt-Stiftung (AvH), a DAAD és a DFG.

A szervezet honlapja tartalmazza a visszatérést segítő támogatási lehetőségeket, díjakat, ösztöndíjakat (lásd a lenti összefoglaló táblázatban).

II.3.2. A Sofja-Kovalevskaja Díj

A Sofja-Kovalevskaja Díj célja, hogy a legjobb külföldi kutatókat Németországba csábítsa. E díj lehetőséget teremt elnyerőjének, hogy az akár 1,5 millió eurót is elérő támogatás révén saját kutatócsoporttal öt évig dolgozhasson egy maga által megjelölt témán valamely német felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben. Az eleinte kétévente, majd 2008-tól évente odaítélt díjat a BMBF alapította 2002-ben, és már több mint 10 millió euróval dotálta az Alexander von Humboldt Stiftung által kiválasztott nyerteseket. A nyerteseket az öt év alatt megpróbálják minél jobban integrálni a fogadóintézmény életébe, hogy perspektívát nyújtsanak a támogatási időszak lejárta utáni maradáshoz.

II.3.3. Hallgatói, kutatói mobilitás ösztönzése

Németország szövetségi szinten nagyon komolyan támogatja a hallgatók, kutatók cseréjét. A DAAD 600.000 német hallgatónak, kutatónak biztosította az elmúlt 50 évben a külföldi gyakorlat, tanulmányok vagy kutatási lehetőséget. Tevékenységéből néhány példát kiragadva:

a 2006-ban indult "go out!-Studieren und forschen weltweit" (go out – tanulni és kutatni a világban) kampány, mely a mobilitást népszerűsíti;

2010 óta fut a PROMOS program, amely a német hallgatók mobilitását ösztönzi azzal, hogy az intézményeknek biztosít hallgatóik számára adható támogatást. 2011-ben 267 intézmény több mint 7100 PROMOS-ösztöndíjat ítélt oda;

szintén a DAAD koordinálja a Go East nevű kezdeményezést, és az ERASMUS program koordinátora is ez a szervezet.

A szövetségi kormány ezeken kívül a Fulbright Bizottságon keresztül támogatja a hallgatók és oktatók cseréjét az USA-val, a Német Nemzetközi Együttműködési Társaságon (GIZ) keresztül a főiskolai hallgatók külföldi gyakorlatát, a Német Európai Mozgalom nevű szervezeten keresztül a Brügge-i ill natolini Európai Egyetemen (College of Europe) mesterfokozat megszerzését, a Német-Francia Főiskola projekt keretében a hallgatói és oktatói cserét a közös képzési-, doktori ill. kutatási programokban, illetve az Alexander von Humboldt-Stiftung-on keresztül a kutatói cserét.

II.3.4. Marketing

A szövetségi kormány támogatásával fut a Német Rektori konferencia és a DAAD közös kezdeményezése, a GATE-Germany, mely a felsőoktatási intézményeket támogatja külföldi marketingtevékenységben. A projekt önállóan és

szolgáltatásként is támogatja a felsőoktatási intézményeket: nemzetközi képzési vásárokon vesz részt, konferenciákat szervez, hálózatokat szervez, lebonyolítja (nagykövetségekkel és a DAAD külföldi irodáival együttműködve) a helyszíni kiválasztást, továbbképzéseket szervez intézményi nemzetköziseknek és marketingeseknek, tanulmányokat/elemzéseket írat és publikál (pl. egy-egy adott ország felsőoktatási piacáról, az ottani versenytársakról stb.), információs portálokat működtet (www . study - in . de , www . research - in - germany . de ).

II.3.5. Német egyetemek a nemzetközi képzési piacon

A német felsőoktatás nemcsak a külföldi hallgatókat és kutatókat vonzza, hanem helyszíni jelenlétre is törekszik az eddig főleg angolszász országok intézményei által dominált piacokon. E törekvéseket a DAAD támogatja egy speciális programon keresztül. Jelenleg 24 projekt fut.

Ezek lehetnek:

1. komplett egyetemek, mint amilyen Egyiptomban a German University in Cairo (GUC) – ezt a projektet az Ulmi Egyetem koordinálja a Stuttgarti és a Tübingeni Egyetemmel együttműködve, vagy Jordániában a German Jordanian University (GJU) – ezt egy 70 intézményből álló konzorcium koordinálja, a Magdeburg-Stendal-i Főiskola vezetésével;

2. német felsőoktatási intézmények telephelyei, mint amilyen a TU München által első külföldi német megjelenésként 2002-ben Szingapúrban alapított TUM Asia, a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola által 2005-ben a Dél-koreai Yonginban alapított German School of Music Weimar, a German University of Technology Ománban (GUtech, az aacheni főiskolával partnerségben), vagy az Erlangen-Nürnberg-i Friedrich-Alexander Egyetem telephelye Dél-Koreában, a FAU Busan Campus;

3. vagy csak bizonyos képzések, képzési együttműködések, mint pl. Oroszországban a Wildaui Főiskola gazdaságinformatikus képzése, Kínában a Lübecki Főiskola környezetmérnöki és információs technológiai képzése, a berlini Humboldt Egyetem társadalomtudományi képzése Törökországban, vagy a Freiburgi Egyetem orvosképzése Argentínában.

II.4. A mobilitás intézményeinek, azok feladatainak bemutatása

A Német Akadémiai Csereszolgálatot (DAAD) 1925-ben alapították, majd az 1945-ös feloszlatását követően 1950-ben bejegyzett magánjogi egyesületként újraalakult. Rendes tagjai (kérvényre) a Német Rektori Konferenciában képviselt felsőoktatási intézmények, illetve ezek hallgatói szervezetei.

A DAAD tehát a német felsőoktatási intézmények közös szervezete, melynek alapvető célkitűzése, hogy támogassa a külfölddel való felsőoktatási kapcsolatokat, elsősorban hallgatók és tudósok cseréje révén. A DAAD egyrészt egy nemzetköziesítési ügynökség, másrészt az állami kül-, fejlesztés-, Európa- és felsőoktatáspolitika közvetítő szervezete.

Oktatás és kutatás területén a legfontosabb feladata, hogy a német kutatói és vezetői utánpótlást a világ legjobb intézményeiben képeztesse, másrészről pedig a német felsőoktatás nemeztköziességét és vonzerejét növelje, hogy az országba csábítsa a legtehetségesebb hallgatókat/oktatókat/kutatókat. A szervezet célja továbbá, hogy a külföldi elitutánpótlást egy németországi tanulmányi vagy kutatói tartózkodáshoz segítse, és velük élethossziglani partnerséget tartson fenn. Szintén fontos célkitűzés, hogy a német nyelvnek külföldi felsőoktatási intézményekben megfelelő helyet biztosítson. Programjaival segíti továbbá a déli

fejlődő ill. a Kelet-európai reformállamokat egy versenyképes felsőoktatási rendszer kialakításában.

A DAAD a fenti célok megvalósítására több mint 250 programot futtat, melyek többségét szövetségi minisztériumok finanszírozzák. Ezen programok többsége nyitott minden szakra és országra nézve. A DAAD emellett egy sor szolgáltatással segíti a felsőoktatási intézmények nemzetközi aktivitását.

A Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium forrásai jelentik a DAAD bevételeinek egyik legfontosabb részét, melyből a teljesség igénye nélkül az alábbi programok kerülnek finanszírozásra:

1. német hallgatók és tudósok külföldi ösztöndíjai (az ellenviszonylatot a Külügyminisztérium forrásai fedezik);

2. bilaterális tudóscsere és a projekthez kötött személycsere programjai;3. német oktatási kínálat külföldön;4. kettős oklevelek;5. Bachelor Plus program (négyéves bachelor képzések egyéves külföldi

tartózkodással);6. IPID program (nemzetközi PhD Németországban);7. PROFIN (külföldi hallgatók integrációjának programja);8. felsőoktatási marketing ("Study in Germany" kampány és a GATE-Germany

felsőoktatási konzorcium) és kutatási marketing ("Research in Germany" kampány);

9. egyéb regonális vagy szakhoz kötött programok.

Ezeken kívül a DAAD koordinálja a már említett ‘Go East’ kezdeményezést, és felel az EU képzési programjainak (SOKRATES, LEONARDO) végrehajtásáért.

A DAAD költségvetése az elmúlt időszakban a következőképpen alakult (millió EUR):

1990 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

134,60 237,50 247,80 263,30 280,60 303,90 347,90 383,977 383,60

2011-ben feladatok szerinti bontásban a következőképpen alakult a DAAD költségvetése:

ösztöndíj külföldieknek: 86 M EUR ösztöndíj németeknek: 104 M EUR felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése: 68 M EUR német nyelv támogatása: 48 M EUR oktatási együttműködés fejlődő országokkal: 78 M EUR

Tárcák/források szerinti bontásban:

Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium 91,7 M EUR (24%) – a kimenő aktivitás támogatása (pl. német hallgatók ösztöndíjai);

Külügyminisztérium 169,7 M EUR (44%) – a bejövő aktivitások támogatása (pl. a külföldi hallgatók támogatása);

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szövetségi Minisztérium 34,8 M EUR (9%);

Európai Unió 51,8 M EUR (14%); Egyéb 35,6 M EUR (9%).

A DAAD szervezete a taggyűlésből, elnökségből és a kuratóriumból áll, utóbbiban a szövetség, a tartományok, az oktatók, a hallgatók, a tudományos szervezetek képviselői mellett a közgyűlés delegáltjai ülnek. Az elnökséget az elnök, az alelnökök, a főtitkár, kilenc külügyi tapasztalattal rendelkező tag, három szövetségi tárcaképviselő (az oktatásért, a gazdasági együttműködésért és fejlesztéspolitikáért és a külügyekért felelős minisztérium), a kultuszminiszteri konferencia (ez a tartományi oktatáspolitikák összehangolásáért felelős szervezet), a Stifterverband für die Deutsche Wissenschaft és három hallgatói képviselő alkotja.

A DAAD az egész világot behálózza, 14 „külképviseletet”, 51 információs centrumot és számtalan összekötő irodát működtet.

Az alapítás óta a szervezet összesen 1,7 millió embert támogatott – 600.000-et külföldi (2011: 26.500) és 1,1 milliót (2011: 42.400) pedig németországi tapasztalatszerzésben. Az elmúlt húsz évben a támogatottak száma megduplázódott (1990: 34.000). Az alapítás évében még csak 400 támogatottja és mai értékre számítva 75.000 EUR költségvetése volt a szervezetnek.

A DAAD által bonyolított mobilitások közül érdemes szót ejteni a kormányközi együttműködések keretében megvalósuló 54 programról, mely 2011-ben 3.500 hallgatót mozgatott meg.

A DAAD jelenleg 170 külföldi alumni egyesületet működtet.

A szervezet az információs munkában is példaértékű tevékenységet végez: kiadványa van a támogatási lehetőségekről, ösztöndíjas adatbankot működtet, átfogó országinformációkat szolgáltat, vásárokon van jelen kül- és belföldön egyaránt, több világnyelvet lefedő e-mailes és telefonos Info-Centere van, de a szakmát is ellátja például az adott ország felsőoktatási piacáról készített elemzésekkel.

A posztdoktorok és kutatók mobilitásának legjelentősebb támogató szervezete az Alexander von Humboldt Alapítvány (AvH). Az AvH a BMBF forrásaiból támogatja a doktorált fiatal német oktatókat/kutatókat, akik volt Humboldt-ösztöndíjasoknál terveznek külföldi tartózkodást ((Feodor-Lynen-Programm). Ezen kívül Humboldt Kutatási Díjat ítél oda nagy hírnevű külföldi tudósoknak életművükért, természetesen meginvitálva őket németországi tudományos munkára.

Az AvH az EURAXESS és az EU kutatási keretprogramjai mobiltási intézkedéseinek (Marie-Curie) nemzeti koordinációs pontja.

II.5. A nemzetköziesedés-mobilitás fogalmi hátterének rövid bemutatása (fogalmak, terminológiahasználat értelmezése)

Németország rendszerszinten az 1900-as évek közepétől támogatja a mobilitást (DAAD újraalapítása). Eleinte szisztematikus adatgyűjtés nem volt. Ma már pontos statisztikák és komoly felmérések segítik a kutatót, ám az idősoros összehasonlításokat nehezíti a célcsoport változása (hallgatók, végzettek, magasabb évfolyamosok, főiskolák/egyetemek, újabban B/M?), illetve a mobilitásnak magának a fogalmi kereteinek a bővülése. Ma a legjellemzőbb fogalom a tanulmányi célú külföldi tartózkodás, ebbe ma már gyakorlatot, nyelvtanfolyamot, projektmunkát, nyári egyetemi kurzusokat is beleértenek. Mindezek miatt a százalékos statisztikákkal nagyon óvatosan kell bánni, mindazonáltal a törekvések megtestesítésére, ill. érzékeltetésére, hogy e témában Németország élen jár, kitűnően alkalmasak.

II.6. Ösztöndíj programok és más mobilitási eszközök

E tanulmány elsősorban a hallgatói mobilitás ösztönzésére szolgáló ösztöndíjakat veszi számba, a számosság okán azokból is csak a számunkra relevánsabbakat.

II.6.1. Az Auslands-BAföG

Az Auslands-BAföG állami ösztöndíj, külföldi teljes vagy résztanulmányok és szakmai gyakorlat támogatására szolgál, első oklevél megszerzésénél (a mesterképzés is beleértendő). Aki jogosult belföldi BAföG támogatásra, automatikusan jogosult erre is, aki nem, az is kaphat külföldre vonatkozó ösztöndíjat. E támogatási lehetőséget a szövetségi képzéstámogatási törvény (Bundesausbildungsförderungsgesetz, 1971) 2008. évi módosítása teremtette meg. A támogatás fele juttatás, fele visszafizetendő kamatmentes kölcsön. A szociális helyzet figyelembevételével a teljes összeg is lehet támogatás. A törlesztést öt évvel a támogatási idő után kell megkezdeni.

Az ösztöndíjigénylést e célra létrehozott hivatali hálózat bonyolítja (Ausbildungsförderungsämter), ilyenek lehetnek a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szervezetei (Studentenwerk, ez nem hasonlítható a HÖK-höz, menza- és kollégiumüzemeltetés is ezekhez tartozik), amelyek országokra felosztva végzik e tevékenységet, pl. a Magyarországon tanulni vágyókért a Chemnitz-Zwickau-i Studentenwerk felel. Az ösztöndíj hitel részét a Szövetségi Közigazgatási Hivatal (Bundesverwaltungsamt) kezeli.

2010-ben 43.200 hallgató vette igénybe ezt a támogatási formát külföldi tanulmányaihoz. A „normál” Bafög támogatást kapó külföldi állampolgárságú iskolások és hallgatók száma pedig elérte a 60000-et (ebből 35 ezer fő volt felsőoktatási hallgató).

Az ösztöndíjat hat hónappal a tervezett tartózkodás megkezdése előtt meg kell igényelni. A támogatási idő hossza a tervezett képzés időtartama (a képzési idő hossza). Az igénylő nem lehet több 30, mesterprogramok esetében 35 évesnél, de ez alól is vannak kivételek (nem hagyományos úton a felsőoktatásba kerülők, gyermeket nevelők stb.). A támogatás meghatározott számítási rend szerint kerül megállapításra, figyelembe veszik a háztartás anyagi erejét, illetve a szükségletet (értve ez alatt az országonkénti költségkülönbségeket), és vannak bizonyos pótlékok is (pl. gyermek esetén). A BMBF oldalán található számítási példák szerint általában havi néhányszáz (500-1000) eurós tételekről van szó. Indokolt és kivételes esetekben max. 1 év időtartamig külön tandíjfedezetet is lehet igényelni.

A támogatás gyakorlat vagy egyéb felsőoktatási együttműködés esetében minimum 12 hét, hallgatók esetében minimum egy szemeszter vagy fél év lehet. Az EU-n és Svájcon kívül a támogatás maximális hossza egy, kivételes esetben 2,5 év lehet.

Az ösztöndíj támogatás-részét arra a hónapra vissza kell fizetni, melyben a tanulmányok esetlegesen megszakadtak, illetve a jogosultsági igény (szociális helyzet javulása) megszűnésétől már nem folyósítható a BaföG (folyamatos jelentési kötelezettség van a szociális helyzetről és a tanulmányokról).

A résztanulmányoknak a hazai tanulmányokba beszámíthatónak kell lenniük (támogató nyilatkozat szükséges az anyaintézménytől). Nyelvtudást 2010 óta

nem kell külön igazolni, de természetesen a megléte szükséges. Erasmus-támogatás mellé nem lehet igényelni.

A teljes program 2010-ben (köz- és felsőoktatás és szakképzés, belföld, külföld) 2,8 Mrd euróba került, ebből 130 millió eurót (2005: 46, 2008: 73 millió) a kimenő mobilitás támogatására költöttek (köz- és felsőoktatás és szakképzés együtt). Utóbbi adatnál bontás nem volt elérhető, de mivel a nyertes igénylések 90 %-a külföldi felsőoktatási intézményben való tanulásra vonatkozott, nagy pontossággal lehet becsülni, hogy 110-120 millió euró közötti összegről lehet szó.

A döntést határozat formájában az ösztöndíj igazgatásáért felelős hivatalok hozzák meg. A BMBF a törvény végrehajtására az érintettekből álló tanácsadó testületet működtet. E döntések ellen közigazgatási bíróságokhoz lehet fordulni

A pályázatokat a legtöbb hivatalhoz online felületen is be lehet nyújtani, egységes központi informatikai rendszere nincsen. A teljes Bafögről viszont szövetségi statisztika készül, ehhez törvény írja elő a közreműködő szervezeteknek az adatszolgáltatást.

A Bafögnek alumni rendszere nincsen.

II.6.2. A hallgatói hitel (Bildungskredit)

A címben szereplő hitel gyűjtőfogalom, egy 2001-óta létező lehetőség leírása, számos bank kínál ilyen terméket a (nem csak a külföldi) tanulmányok fedezésére. A szövetségi kormány hitelét a kölni Szövetségi Közigazgatási Hivatalnál lehet igényelni, a kutatásban relevanciája miatt erre fogunk koncentrálni. Bár nem ösztöndíj, de támogatja a mobilitást (2009-ben a mobil hallgatók 4 %-a élt vele).

A lényege, hogy egyszerűen, interneten igényelhető, kedvező kamatozású, egyénre szabott, az egyén és családja jövedelmi viszonyaitól teljesen független,

Amit erről tudni érdemes:

● a minimum összeg 1.000 euró, a maximum 7.200 euró; ● választható egyszeri kifizetésként (3.600 euróig), vagy akár 24 havi

bontásban, 100, 200 vagy 300 eurós részletekben;● 2012. januári adatok szerint 2,1 %-os a kamata;● bármilyen ösztöndíjjal kombinálható;● sokadik végzettség megszerzésére is igénybe vehető;● a jóváhagyást követően nem kell igazolni a teljesítményt;● ingyenesen felmondható;● a visszafizetés 4 évvel az első banki teljesítés után kezdődik;● alacsony, havi 120 eurós törlesztőrészlet;● rendkívüli előtörlesztés bármikor bármilyen összegben ingyenesen

megtehető;● külföldi tanulmányokra is igénybe vehető.

II.6.3. A DAAD éves ösztöndíjai

Ez a leghagyományosabb és a legnagyobb volumenű német ösztöndíj, melyet a jól teljesítő hallgatók vehetnek igénybe a külföldi tanulmányokhoz. Az ösztöndíj havi összege egy alapösszegből és egy országonként vagy régiónként változó országpótlékból áll, mely a helyi árszínvonalhoz van igazítva, így biztosítva a megélhetést.

A hallgatók és a doktoranduszok főszabályként teljes ösztöndíjat kapnak. Azon doktoranduszok, akiknek a külföldi tartózkodásuk tartalmilag szorosan kapcsolódik disszertációjuk elkészítéséhez, magasabb összeget kapnak. Bizonyos programok keretében a DAAD azonban csak részösztöndíjat fizet.

A 2012/2013-as tanévre vonatkozó (nem végleges) számadatokból néhány példa az ösztöndíjra3:

ország bachelor és master doktori

teljes ösztöndíj (EUR) részösztöndíj (EUR) (EUR)

Bosznia-Hercegovina 800 300 1.125

Magyarország 675 300 1.025

Románia 775 300 1.125

USA 925 300 1.350

A támogatás egy tanévre szól, kivételes esetben hosszabbítható. Egy képzési szinten csak egyszer igényelhető. Az ösztöndíjat állami vagy államilag elismert német felsőoktatási intézmények beiratkozott hallgatói kaphatják szakmai kvalifikáció és személyes rátermettség (alkalmasság) alapján. Ezt az anyaintézmény igazolja. A német hallgatók a fő célcsoport, de e kört bizonyos kivételek (hontalan külföldiek, menekültek, tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT-polgárok stb.) bővítik. Korhatár nincs, hacsak a küldő vagy a fogadó intézmény nem szab ilyet, s minden szakra nyitott a program. A pályázás időpontjában a hallgatónak legalább a 2. szemeszterében kell a tanulmányait folytatnia. Egyes képzések esetében pedig (orvosi, művészeti, építészeti) speciális előírásokkal egészülnek ki a pályázati feltételek. A pályázatot természetesen alaposan meg kell indokolni szakmailag, ez különösen a felkapott régiókban (Nyugat-Európa) és a népszerű szakokon fontos, hisz ezen esetekben sok alternatív ösztöndíj-lehetőség áll rendelkezésre.

A pályázatokat a DAAD-nek kell benyújtani. A jelentkezési lapokat csak online lehet kitölteni, de ki kell nyomtatni.

3 http://www.daad.de/imperia/md/content/de/ausland/__bersicht_stipendienraten_deutsche.pdf

A DAAD komoly alumniszervezetet működtet, rendszeresen kapcsolatot tart, össz- és regionális találkozókat szervez, hírlevelet működtet.

II.6.4. A PROMOS

A PROMOS (Programm zur Steigerung der Mobilität von deutschen Studierenden) segítségével a DAAD lehetővé teszi a német felsőoktatási intézmények számára, hogy max. 6 hónapig ösztöndíjat folyósítsanak saját hallgatóiknak/doktoranduszaiknak. Ez egyéni vagy csoportos tanulmányút, gyakorlat, nyelvtanfolyam is. 2011-ben 267 intézmény ítélt oda 7.100 ösztöndíjat 7,2 M EUR értékben.

II.6.5. A DAAD további „kimenő” ösztöndíjai/támogatásai

● bizonyos célcsoportra, szakterületre vagy speciális képzőintézményre vonatkozó ösztöndíjak;

● együttműködési programok német és külföldi felsőoktatási intézmények között;

● ERASMUS – 2011-ben 30.300 német fiatal tanulhatott külföldön e program segítségével, továbbá 3.000 oktató és 670 munkatárs;

● a személyi vonatkozású csere programjai (PPP);● kettős oklevelek;● kampányok a nem felkapott régiókba történő mobiltásösztönzésre (Go

East, Go out, New Passage to India);● GAIN – a német alumni számára (lásd fentebb).

II.6.6. A németeknek szóló DAAD-programok számokban

● 1950 óta közel 1 milló támogatott;● 4.900 fő támogatása hosszabb idejű oktatási tevékenységre 1966 óta;● 7.200 fő kongresszusi részvételének, előadássorozatának támogatása

2009 óta;● 18.100 lektor 1950 óta;● 12.400 PROMOS-támogatott 2010 óta;● 66.400 fő éves DAAD-ösztöndíjas 1952 óta;● 422.300 EU-ösztöndíjas 1987 óta;● 121.500 gyakornoki ösztöndíj 1950 óta;● 15.500 fő rövid oktatási tevékenységének támogatása 1966 óta;● 55.300 fő kiutazása kétoldalú országok vagy felsőoktatási intézmények

közti kapcsolat keretében 1989 óta;● 11.600 fő részvétele kétoldalú kutatócserében 1959 óta;● 94.400 fő tanulmányútjának támogatása 1972 óta;● 84.000 fő egyszemeszternyi vagy rövidebb ösztöndíja 1950 óta;● 38.300 fő kiutazása projekthez kötött személycsere keretében 1989 óta;● 27.300 fő részvétele nemzetközi tanulmányi és csereprogram keretében

1981 óta.

II.6.7. A DAAD „bejövő” támogatásai (a felsőoktatás nemzetköziesítése)

● Leibniz-DAAD Research Fellowships – A Leibniz-társasággal közösen meghirdetett ösztöndíj keretében évente 15 kiváló külföldi fiatal kutató kaphat lehetőséget a 86 Lebniz-intézet egyikében egyéves kutatómunkára.

● PROFIN – a program a külföldi hallgatók fogadására alkalmas klíma kialakításában támogatja e program keretében a felsőoktatási intézmények innovatív megközelítéseit, modelljeit (2011-ben 120 db-ot).

● STIBET – ez az ösztöndíjjal összekötött támogatási program kifejezetten a bejövő hallgatók/doktoranduszok jobb felvételét, kiszolgálását, személyes támogatását segíti, 2011-ben több mint 9 M EUR-val.

● Német képzési kínálat fejlesztése külföldön – 2001 óta 25 ilyen projektet támogat a DAAD (erről korábban már részletesen szóltunk)

● GATE Germany – A DAAD ezzel a szolgáltatással a felsőoktatási intézmények külföldi marketingtevékenységét segíti (erről korábban már részletesen szóltunk)

II.6.8. A DAAD külföldieknek szóló programjai számokban

● 1950 óta 760.000 támogatott;● 1960 óta 41.800 fő támogatott a Tanulmányi tartózkodás és külföldi tudós

újrameghívása program keretében;● 1952 óta 153.00 éves ösztöndíj;● 1951 óta 146.800 tanulmányút;● 1989 óta együttműködési megállapodás keretében 17.100 fő támogatott;● 1950 óta egyszemeszteres vagy rövidebb ösztöndíjjal 140.800 fő

támogatott;● 1950 óta 111.100 fő szakmai gyakorlatos támogatott;● 1959 óta 13.100 fő támogatott kétoldalú kutatócsere keretében;● 134.500 fő beutazása kétoldalú országok vagy felsőoktatási intézmények

közti kapcsolat keretében 1989 óta.

III. Jó gyakorlatok

A tanulmányban bemutatott tucatnyi közül néhány, relevanciája és adaptálhatósága szempontjából kiválasztott példát mutat be az alábbi táblázat.

IV. Bibliográfia, tudástár

IV.1. Bibliográfia

A német példa során felhasznált on-line források:

cím tartalom elérés

National Report regarding the Bologna Process implementation 2009-2012 (Germany)

A bolognai folyamat miniszteri találkozóira készült országjelentés. A 2012-es minden korábbinál cizelláltabb, pontosabb, külön fejezet foglalkozik a mobilitással, rákérdezve egyebek mellett mobilitási stratégia meglétére, az ország számszerűsített célkitűzéseire, a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitás növelése érdekében tett konkrét lépésekre.

http://www.ehea.info/Uploads/National%20reports/Germany.pdf

Strengthening Germany's role in the global knowledge society. Strategy of the Federal Government for the Internationalization of Science and Research

A német szövetségi kormány mobilitási stratégiája, mely a gazdaság versenyképességének és a jóléti társadalom fenntarthatóságának kontextusában vázolja fel a nemzeti érdekként megjelenő mobilitás és nemzetköziesedés stratégiai célkitűzésekeit.

http://www.bmbf.de/pub/Internationalisierungsstrategie-English.pdf

Quality through Internationality - The DAAD Action Programme 2008-2011

A DAAD hároméves akcióterve már konkrét programokra bontja a stratégiai célkitűzéseket a német nyelv szerepének és a német felsőoktatás külföldi jelenlétének, ill. vonzerejének (marketing) erősítésétől kezdve a hazai felsőoktatás nemzetköziesítésének támogatásán át a konkrét oktatói/hallgatói/kutatói csereprogramokig.

http://www.daad.de/presse/de/aktionsprogramm_englisch.pdf

Wissenschaft weltoffen (Facts and Figures on the International Nature of Studies and Research in Germany)

Kitűnő honlap (adatportál) a német felsőoktatás nemzetközi dimenzióiról, számtalan számadatot tartalmaz a mobilitásról, mindenféle bontásban.

http://www.wissenschaft-weltoffen.de

GAIN - German Acadmic International Network

A GAIN honlapja számos információt tartalmaz állásokról, támogatási lehetőségekről, networking programokról.

http://www.gain-network.org/

DAAD scholarship database

A DAAD ösztöndíjadatbázisa a szervezet saját és más szervezetek ösztöndíjairól kitűnő adatbázist működtet, téma, származási ország és képzési szint szerinti keresési bontásban. Ez ugyanakkor nem teljeskörű, mert nem tartalmazza a kis összegű vagy az olyan specifikus ösztöndíjakat, amilyeneket például egyes intézmények bilaterális partnerség keretében, vagy valamilyen helyi vállalattal együttműködésben adnak.

http://www.daad.de/deutschland/foerderung/stipendiendatenbank/00462.en.html

Facts about Germany A német kormány tájékoztatója az országról – sok-sok számmal az élet minden területéről.

http :// www . tatsachen - ueber - deutschland . de / en / home 1. html

International Programmes in Germany 2012

A DAAD keresője a Németországban futó nemzetközi programokról

http://www.daad.de/deutschland/studienangebote/international-programmes/07535.en.html

Deutsche Studierende im Ausland

A német „KSH” mobilitási statisztikai adatai.

https :// www . destatis . de / DE / ZahlenFakten / GesellschaftStaat / BildungForschungKultur / Hochschulen / AktuellStudierendeAusland . html ; jsessionid = C 09 CC 2 D 797420 D 3 76 E 0 B 4098 E 87 D 7593 . cae 1

Wolfgang Isserstedt, Maren Kandulla: Internationalisierung des Studiums –

Egy komoly, megalapozott, nagymintás, több éve rendszeresen végzett, így idősoros összehasonlításra is lehetőséget adó

http://www.bundestag.de/bundestag/ausschuesse17/a18/

Ausländische Studierende in Deutschland – Deutsche Studierende im Ausland. Ergebnisse der 19. Sozialerhebung des Deutschen Studentenwerks durchgeführt durch HIS Hochschul-Informations-System

szociológiai hallgatói kutatás, mely a számadatok mellett a motivációt és a mobilitás útjában álló akadályokat, a mobilitás finanszírozási formáit és gazdasági-társadalmi hátterét is feltérképezi.

anhoerungen/Auslandsmobilit__t_deutscher_Studierender/ADrs_17-231.pdf

Von Bangkok bis Novosibirsk - Förderprojekte des DAAD

A DAAD azon támogatási projektjeinek a listája, melyek a német felsőoktatás külföldi jelenlétét támogatják.

http://www.daad.de/hochschulen/hochschulprojekte-ausland/studienangebote-deutscher-hochschulen-im-ausland/05110.de.html

BaFöG-honlapok A szövetségi képzéstámogatási rendszerrel több portál is foglalkozik, néhány felhasznált link a jobboldali oszlopban.

http :// www . auslandsbafoeg . de /

http :// www . bmbf . de / pubRD / neunzehnter _ bericht _ bafoeg . pdf

http://www.das-neue-bafoeg.de

http://www.bafoeg-rechner.de/FAQ/gesetz.php

http://www.bmbf.de/pubRD/neunzehnter_bericht_bafoeg.pdf

Ulrich Müller, Markus F. Langer: CHE-Studienkredit-Test

Az állami hallgatói hitelt és 36 pénzintézeti hitelt összehasonlító

http://www.che.de/downloads/CH

2010. 36 Studienkredite, -darlehen und -fonds im Vergleich

tanulmány. E_AP135_Studienkredit_Test_2010.pdf

Ulrich Heublein/Jochen Schreiber/Christopher Hutzsch: Entwicklung der Auslandsmobilität deutscher Studierender

A külföldi mobilitás számairól ad történeti áttekintést e projektjelentés, kitérve érdekes metodikai problémákra, fogalmi változásokra is.

http :// www . go - out . de / imperia / md / content / go - out / entwicklung _ auslandsmobilit __ t _ 171111. pdf

Mit jelent és hogyan mérhető a nemzetköziesedés? A külföldi mobilitás? A nemzetközi irányultságú programok? A külföldi képzési kínálat? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ ez a kiadvány.

http :// www . daad . de / imperia / md / content / portrait / publikationen / dok _ und _ mat _ band _65. pdf

Jahresbericht 2011 A DAAD éves jelentése a legfontosabb projektekről és a DAAD feladatairól ad statisztikákkal gazdagított átfogó képet.

http :// www . daad . de / imperia / md / content / portrait / publikationen / dok _ und _ mat _ band _65. pdf

A BMBF honlapja Számos információt tartalmaz nemzetköziesítésről, a BMBF e téren kifejtett törekvéseiről, forrásairól.

http://www.bmbf.de

IV.2. Tudástár

Az alábbiakban néhány fent említett ösztöndíjról közlünk összefoglaló adatokat.