Upload
cems-club-budapest
View
225
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
nagy elődök munkáját folytatva igyekeztünk olyan újságot összeállítani, amiben mindenki talál érdeklődésének megfelelő cikkeket. Szeretnénk, ha CEMS Budapest Journal olyan hagyománnyá válna, ami összekovácsolja a közösséget és közelebb hozza egymáshoz a diákokat, alumnit, professzorokat és vállalati partnereket.
Citation preview
Hírek a nagyvilágból
CEMS Budapest Journal 2009/I.A CEMS Club Budapest hivatalos lapja
Interjú Kerekes Sándorral * Élet a P&G-nél * Hírek a nagyvilágból * CEMS Sziget Fesztivál * Nyári tábor
Hírek a nagyvilágból
CEMS Budapest Journal 2009/I.A CEMS Club Budapest hivatalos lapja
Interjú Kerekes Sándorral * Élet a P&G-nél * Hírek a nagyvilágból * CEMS Sziget Fesztivál * Nyári tábor
Tartalom
Közelkép
CEMS Club Budapest hírei
Levél a szerkesztőktől
A CEMS kezdetei Magyarországon –interjú Kerekes Sándorral
P&G, Pénzügy, CEMS –beszélgetés Frankl Endrével
CEMS Summer Festival 2009 –Budapest You wonderful
Csillebércen kalandoztunk – CEMS Sportnap
Hírek a nagyvilágból
Stockholm
Helsinki – Snowfall in Finland
Kanada - magyar csapat a dobogón
Louvain
CEMS Cimbora – a legújabb önkéntes mozgalom
Volt egyszer egy Téli Tábor
3
5
9
14
18
23
26
30
34
37
39
Tartalom
Közelkép
CEMS Club Budapest hírei
Levél a szerkesztőktől
A CEMS kezdetei Magyarországon –interjú Kerekes Sándorral
P&G, Pénzügy, CEMS –beszélgetés Frankl Endrével
CEMS Summer Festival 2009 –Budapest You wonderful
Csillebércen kalandoztunk – CEMS Sportnap
Hírek a nagyvilágból
Stockholm
Helsinki – Snowfall in Finland
Kanada - magyar csapat a dobogón
Louvain
CEMS Cimbora – a legújabb önkéntes mozgalom
Volt egyszer egy Téli Tábor
3
5
9
14
18
23
26
30
34
37
39
2
3
Levél a szerkesztőktől
Lehet, hogy most fejeztél be egy hosszú vizsgaidőszakot, esetleg élményekkel (és némi túlsúllyal) pakolt bőröndökkel, talán kicsit szomorúan, érkeztél haza külföldi cserefélévről, talán most fontolgatod a jelentkezést a CEMS Programba, vagy már felelősségteljes dolgozó emberként éled a munkás hétköznapokat, egy dolog biztos: ez az újság Neked is szól. Ami minket illet, újraindultunk. ☺ A nagy elődök munkáját folytatva igyekeztünk olyan újságot összeállítani, amiben mindenki talál érdeklődésének megfelelő cikkeket. Szeretnénk, ha CEMS Budapest Journal olyan hagyománnyá válna, ami összekovácsolja a
közösséget és közelebb hozza egymáshoz a diákokat, alumnit, professzorokat és vállalati partnereket. Reméljük legalább akkora örömet szerez majd Nektek olvasni az újságot, mint amekkorát nekünk jelentett a készítése.
Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik közreműködésükkel segítettek életre hívni
az újjászületett CEMS Budapest Journal első szám át:
Balázs Bálint (Stockholm)
Barcsik Ildikó (Louvain)
Bodoki Ádám (Csillebércen kalandoztunk)
Nábrádi Judit (címlapfotó)
Pieke Ágoston (Magyar csapat a dobogón Kanadában)
Podonyi Krisztina (CEMS Cimbora)
Szabadi Katalin (Volt egyszer egy Téli Tábor)
Szabó Péter (Helsinki)
Szirmai Zsombor (Budapest You wonderful…)
Üdvözlettel a két szerkesztő: Czifrus Zsanett (P&G, Pénzügy, CEMS)
Nádasy Bernadett (A CEMS kezdetei Magyarországon; P&G, Pénzügy, CEMS)
A CEMS kezdetei Magyarországon
Kerekes Sándorral beszélgettünk
Hogyan merült fel az egyetem csatlakozásának gondolata? - 1993-94 körül vetődött fel az egyetem csatlakozásának gondolata, amikor meghívtak bennünket a CEMS programba, tehát a közösség kezdeményezte csatlakozásunkat. Eddigre az induló négy csapaton kívül felvettek 8 további nyugat-európai egyetemet, és elkezdtek terjeszkedni Kelet-Európa felé. Mi voltunk ekkor a „legvidámabb” potenciális Európai Uniós ország, így meghívtak bennünket. Andorka Rudolf, az egyetem egykori rektora jó barátságban volt több európai egyetem rektorával, többek között a bécsi egyetemével is. Én ez idő tájt lettem dékán, első feladataim közé tartozott, hogy az idelátogató delegációt fogadjam, akik elbírálták, hogy tényleg érdemes-e az egyetem a csatlakozásra. Azt tudtuk, hogy szeretnénk nemzetközibbekké válni, mint amilyenek vagyunk. Nyilván a CEMS előtt is léteztek cserekapcsolatai az egyetemnek,
de ez elég szervezetlen volt, mindenki olyan tárgyakat hallgatott, amit akart. Ezzel szemben voltak a CEMS-nek azok az elemei - a skill seminar-ok, külföldi szakmai gyakorlat -, amik addig nálunk nemigen voltak ismertek. Világosan látszott, hogy csupa olyan dolgot kínál a program, ami a diákoknak, az egyetemnek hasznára válhat. Nagyon jó lehetőséget jelentett a CEMS akkoriban egy másik szempontból is. A rendszerváltás előtt a legnépszerűbb, legerősebb kar a Közgazdaságtudományi volt. Minden hallgató az államigazgatásban akart elhelyezkedni, ez volt az igazi karrierlehetőség. A rendszerváltással ez egy csapásra megváltozott: megnőtt a kereslet a mendzsmenttudományok iránt, mennyiségi és minőségi növekedésre volt tehát szükség. Nagy kérdés volt, hogy hány hallgatót tudunk kiküldeni cserefélévre, ráadásul a CEMS Európa legjobb egyetemein jelentett kiváló lehetőséget.
Hogyan zajlott a csatlakozási folyamat? - A csatlakozás során számos kritériumot kellett az egyetemnek teljesítenie. Egy delegáció látogatott hozzánk, ami elbírálta, hogy képes-e az egyetem olyan oktatási színvonalat felmutatni, ami alkalmassá teszi a csatlakozásra. Nekem, mint dékánnak nem volt olyan egyszerű feladat kiállítani azt a csapatot, ami meggyőzi őket, hogy képesek vagyunk ennek a közösségnek tagjává válni. Voltak remek tanszékeink, kiváló tanárokkal, akik viszont nem tudtak angolul. Nem vagyok büszke erre, de megtörtént, hogy olyan tanárnőt hívtam el a találkozóra, aki már ugyan nem tanított nálunk, viszont jól beszélt angolul. Őt kértem meg, hogy mutassa be a delegációnak, mit is tanítunk mi itt az egyetemen. Világosan látszott, ahhoz, hogy mi ebben az oktatási rendszerben a helyünket megálljuk, nagyon sokat kell még fejlődnünk. Számomra, dékánként egyfajta ’benchmark’-ot jelentettek a
6
CEMS-egyetemek, szembesültem azzal, hogy mit kellene másképp tennünk, miben vagyunk gyengébbek. Egyfajta tanulási folyamatnak tekintettem a csatlakozást. Később pedig hajtott egy másfajta vágy is. Még a teljes jogú tagság elnyerése előtte kiküldhettük néhány hallgatónkat CEMS-es egyetemekre tanulni, akik ott remekül teljesítettek. CEMS-diplomát viszont csak akkor kaphattak, ha teljes jogú taggá válunk. Szerettem volna, ha ők is megkapják ugyanazt az elismerést, mint a nyugat-európai tagok diákjai. Milyen egyéb nehézségek, kihívások adódtak a csatlakozás során? - A csatlakozási folyamat megkezdésekor adódtak külső, az egyetemtől független tényezők, amik a csatlakozás sikerét veszélyeztették. ’94 után kemény két év következett, a többi kelet-európai ország kezdett Magyarországnál gazdaságilag sikeresebbé, érdekesebbé válni a közösség számára. Ráadásul ekkor történt, hogy
az ország élére baloldali kormány került, amit a nyugat érezhetett úgy, hogy a korábbi rendszer visszarendeződése fenyeget. Mindez veszélybe sodorta csatlakozási folyamatunk sikerét, meg kellett győznünk a közösséget, hogy az egyetem továbbra is piacgazdasági szellemben tanítja a hallgatókat. Személyes diplomáciai sikernek érzem, hogy 1996-ra sikerült az egyetemnek teljes jogú taggá válnia. Az Executive Board tagjaként, személyes kapcsolatokon keresztül is nagyon fontos volt, hogy hitelesen győzzem meg a tagokat arról, hogy jó egyetem vagyunk, és képesek vagyunk megfelelni a csatlakozási követelményeknek. Milyen követelményeknek kellett megfelelnünk a csatlakozás során? - Kellett minimum 12 olyan tárgyat indítanunk, melyek a menedzsment nemzetközi dimenzióit képviselik: International Finance, International Marketing, stb. Kellett produkálnunk két vállalati
7
partnert, nekünk ekkor sikerült a MOL-t és a Dunaferrt megnyernünk. Szükséges volt, hogy a legyenek olyan oktatóink, akik részt vesznek az ún. IFC-kben (Inter-Faculty Group). Ezen kritériumok mindegyikét sikerült két év alatt az egyetemnek teljesítenie. Ezenkívül fontos volt, hogy a kint tanuló hallgatóink mennyire teljesítenek jól, illetve az ide látogatók mennyire elégedettek az itteni programmal. Milyen sikereket tudhat magáénak a Budapesti CEMS közösség? - A külföldre kikerülő CEMS-es diákok képesek azonnal bekapcsolódni és lépést tartani a külföldi elit egyetemek oktatásával. Módszertanilag rendesen fel vannak készítve nagyjából ugyanazokat a tárgyakat tanulják, amiket külföldön, nincsenek hiátusok. Ezt mondják azok, akik Stockholmban, Londonban, vagy akár Párizsban töltik a cserefélévüket, de én is
megerősíthetem ezt a CEMS Minőségügyi Bizottságának tagjaként. Egy másik példa: az egyetemen rengeteg erőfeszítés történt egy öregdiák-szervezet létrehozására, ebből tulajdonképpen az egyetlen élő és működő szervezet a CEMS-é. A mostani magyar tömegoktatás korában pedig nagyon jó, hogy a CEMS-en belül lehetőség van a közvetlenebb tanár-diák kapcsolat kialakítására, ez olyasvalami, amit a ’normál’ oktatásban is meg kellene tanulnunk. A cégek pedig rájöttek, hogy anyagilag is megéri CEMS-es diákokat alkalmazniuk, hiszen ők rendelkeznek azzal a szakmai gyakorlattal, külföldi tapasztalattal, amibe egyébként milliókat kellene invesztálniuk. Mindezt – a CEMS révén - kvázi ingyen megkapja a vállalat, ily módon érdemes a cégeknek közvetlen kapcsolatot kiépítenie a közösséggel, megéri corporate partner-ré válniuk.
8
P&G, Pénzügy, CEMS
beszélgetés Frankl Endrével
Ezzel a cikkel szeretnénk elindítani egy sorozatot, aminek keretén
belül a CEMS partnereit mutatjuk be és próbáljuk meg ezzel kicsit
közelebb hozni hozzátok. Egy olyan interjú készítése volt a célunk,
aminek segítségével nemcsak az adott pozíciót, szakmai
szempontokat, hanem magát a céget, a szervezet kultúráját, légkörét,
lehetőségeit is jobban megismerhetitek az interjúalany szemén
keresztül.
Az interjút Frankl Endrével készítettük, aki a Procter & Gamble-nél
pénzügyi igazgatóhelyettesként dolgozik.
Szia! Induljunk el a kezdetektől, mióta dolgozol a cégnél és
hogyan kerültél oda? Milyen motivációk vezéreltek a választásod
során?
10 éve vagyok a cégnél. A Közgázon végeztem, és én is CEMS-es
voltam, a külföldi félévemet Dániában, a Copenhagen Business
School-on töltöttem. Közvetlenül az egyetem után kerültem ide a
Procterhez. Pénzügy szakirányon végeztem, és itt általában az a
dilemma, hogy pénzügyön belül merre induljon el az ember, a
bankok vagy a vállalatok irányába.
Mint az évfolyam nagy részében, bennem is erőteljesen megvolt az
érdeklődés a tőzsde iránt, a tőzsde lendülete elég vonzó volt
akkoriban. Én is benne voltam, projektekben segítettem,
dolgozgattam; ezáltal betekintést kaphattam a tanulmányaim alatt,
hogyan is működnek a pénzintézetek. Amiről viszont nagyon
keveset tudtam, az az, hogy miről szólnak a pénzügyek egy
nemzetközi cégnél. Erre kerestem a választ mielőtt véglegesen
döntenék a kétféle út között.
Többek között emiatt is jelentkeztem a Euro Financial Seminar-ra,
ez a Procter jelenleg is létező recruiting programja, egy negyed-, ill.
ötödéveseknek szóló 1 hetes esettanulmány, a cég genfi
központjában. Az 1 hét alatt minden nagyon valósághű volt, nem
csak az esettanulmány, hanem minden más előtte, alatta és utána is.
9
Találkoztunk pályakezdőkkel, procteresekkel, senior vezetőkkel; -
elsőkézből lehetett megismerni a céget. A vállalat, és az itteni csapat
is nagyon szimpatikus volt, tetszett az értékrendje; így kerültem a
Procterhez szakmai gyakorlatra nyáron. Nekem végül ez segített a
végső döntésben.
Mi volt az, ami megfogott benne?
Két dolog elsősorban. Egyrészt a pénzügy szerepe és felelőssége a
cégen belül; stratégiaalkotásnál, és a napi döntéshozatalban is. Az
első munkakör első napjától megkapja az ember a saját felelősségi
körét. Természetesen az elején van egyfajta betanítás, az a néhány
hét, amikor egy ember felelős azért, hogy képbe hozzon, bemutassa
az eszközöket, modelleket. De valóban az a szépsége a cégnek, hogy
viszonylag gyorsan lemegy a betanítás, és utána az első naptól
kezdve benne vagy a pörgésben.
A másik dolog, hogy konkrétan hogy néz ki egy pénzügyi karrier. A
cégen belül különböző munkakörök vannak teljesen más területeken
(pl. marketing pénzügy, értékesítés pénzügy, logisztika pénzügyei,
és rotáció keretében maximum 1,5-2 évente az ember teljesen más
területeket ismer meg.
Kötelező a váltás vagy ez teljesen önkéntes?
A váltás önmagában kötelező, mivel a cégen belül elvárás a
folyamatos fejlődés. A gyakoriságára lehet hatni, és irányítani, hogy
milyen munkakörbe kerüljön az ember. Személyes példám ezt jól
illusztrálja: az elmúlt 10 évben dolgoztam elemzőként,
főkönyvelőként, dolgoztam gyárban - nagyon korán kikerültem
Németországba egy Nyugat-Európai Pampers gyár projektet
vezettem -, majd jött a sales finance. Dolgoztam 2 évig Genfben, az
európai központunkban, 3 évvel ezelőtt visszajöttem és különböző
osztályokat vezettem a cégen belül. Most pedig pénzügyi
igazgatóhelyettes vagyok tavaly augusztustól. Az embernek
fokozatosan épül a karrierje.
Tudni kell, hogy a Procter főként belülről építkezik friss
diplomásokból - promotion from within.
Aki nem friss diplomás, azt fel sem veszik?
Felvesszük, de tipikusan kezdő pozíciókba kerül. Ha egyetem után
1-2 évet valaki máshol dolgozik és utána kezd a Procternél, úgy még
van értelme, de ennél hosszabb tapasztalattal már nem igazán.
Leggyakoribb eset, hogy valaki gyakorlatból kerül át teljes
munkaidőbe.
A másik gyakori eset, hogy a diákok cégünk különböző
rendezvényein ismernek meg minket. Itt visszatérnék a Euro
Financial Seminar-ra, mert annyira tetszett ez az esettanulmány,
hogy utána Procteresként jelentkeztem trénernek, és 8 éven keresztül
tréner is voltam Egyre inkább ebbe az irányba vettük a toborzást,
10
próbálunk minél hamarabb kapcsolatot kialakítani az egyetemekkel,
negyed-, ötödévesekkel, hogy mire döntésre kerül a sor, számukra a
Procter egyértelmű választás legyen. Ilyen fórumok a már említett
EFS, szakmai gyakorlatok, helyi esettanulmányaink, 2-3 napos
marketing skill seminarok, CEMS rotation dinner, egyéb CEMS-es
rendezvények, CEMS-es tantárgy keretében esettanulmányok. A
hagyományos állásbörzénél sokkal mélyebbre kell menni,
kapcsolódási pontokat találni, megismerni egymást. Az utóbbi évek
tapasztalata az, hogy akik idekerültek a céghez, tipikusan nem
állásbörzéből kerültek ide.
Milyen az az ember, aki a legjobban beleillik a Procter vállalati
kultúrájába?
Nagyon jó kérdés, én kicsit általánosabbá tenném ezt. Szerintem sok
végzős számára kicsit félrevezető, hogy mi az, ami egy felvételnél
számít. Ami nekünk fontos, az nem a tárgyi tudás. Ha valaki
közgázra jár, megkapja azt az általános üzleti tudást, amit meg lehet
kapni ilyen képzésben. Mi a felvétel során sokkal inkább rámegyünk
a személyiségi jellemzőkre.
Elsősorban az analitikus gondolkodás, mennyire tud
összefüggésekben gondolkodni, valamint a vezetői képességek a
fontosak. Ha egy bizonyos projekten dolgozik, azt tudja végigvinni -
ötletektől a megvalósításig. Fontos az agilitás, tudjon kezelni
különböző prioritásokat. Kommunikációs képességek, mennyire tud
a különböző hátterű, nemzetiségű emberekkel együtt dolgozni.
Jelenleg Budapesten is több mint 10 nemzetiség dolgozik együtt az
irodánkban. Egyszóval egyfajta sokoldalúság, kiegyensúlyozott
embertípus az elvárás.
Milyen tréningek vannak a cégnél, illetve mire számíthat, ha
valaki idejön dolgozni?
Fejlett tréningprogramunk van, ami több pillérre épül.
On-the-job tréning: ha én egy új munkakörbe kerülök, mindig ott
van az elődöm, aki betanít. Megadja azt az alapvető tudást, ami az
adott munkakör elvégzéséhez szükséges. Ehhez kapcsolódik egy
onboarding tréning. Ezzel párhuzamosan létezik a céges képzési
programunk, amelyen belül vannak funkcionális és általánosabb –
inkább képességfejlesztő – tréningek. Személyes kedvencem a
corporate athlete, ami work-life-balance-ra megy rá. A
tréningprogramunk tehát szerteágazó, fokozatosan van felépítve és
mindegyik korosztálynak „van benne valami”, attól függően, hogy a
karrierpályája melyik szakaszában van.
Gondolom, mindannyian kíváncsiak lennénk, milyen social
programok vannak a cégnél.
Több programról beszélnék, vannak formálisak és informálisabb
jellegűek. A formálissal kezdeném. Viszonylag újszerű dologról van
11
szó, a zéróról indult alig 3 éve. Addig is létezett focicsapat,
kosárcsapat, voltak edzések, bajnokságok. Ezt fejlesztettük olyan
szintre, hogy jelenleg 9 vagy 10 sportszakosztályunk van.
Mindegyik külön kis költségvetéssel rendelkezik, a cég támogatja az
éves bérleteket.
A tavalyi évben elindítottunk egy életmódprogramot, negyedévente
különböző programok vannak. Ezek tényleg nagyon jó dolgok és
lehet látni, hogy nagyon népszerűek. (hátmasszázs,
allergiavizsgálatok, kisebb szűrések ☺) Kis pluszok, formális
dolgok.
Formálisabbak még a céges összejövetelek, évente egyszer
rendezünk egy nagy ünneplést, ahol az elmúlt év eredményeit
megbeszéljük. Különböző osztályoknak is van ilyen miniben és
ennek is van egy „buli” része. Igény is van rá, az átlagos életkor elég
alacsony, pénzügyön belül is rendesen 30 év alatt vagyunk jelenleg.
Hányan dolgoznak Budapesten?
Több mint 200-an. A budapesti irodánk igazából egy regionális
központ. Az itteni Procter 5 országért felelős, Csehország,
Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Magyarország tartozik
hozzánk.
Említetted, hogy dolgoztál külföldön is. Ez lehetőség volt vagy
elvárás az irányodba?
Lehetőség volt. Az éves értékelések során én is érdeklődtem a
külföldi központból végzett munkák iránt. Embere válogatja
egyébként, itt is a csapaton belül vannak, akik szeretnének kimenni.
A legújabb “hullámban” két hónapja ketten kaptak lehetőséget
Genfbe kikerülni.
Tervezed, hogy valaha elmész a Proctertől?
Jelenleg nem, de ezzel párhuzamosan fontos leszögezni, hogy az
embernek tisztában kell lennie, hogy milyen szintű lehetőségek
vannak a munkaerőpiacon. Kaptam én is elég jó lehetőségeket a
közelmúltban is, de mégis úgy döntöttem, a Procternél maradok.
Látom a folyamatos tanulási lehetőséget, hogy az ember 10 éve van
a cégnél és talál újat, csinál újat. Nagyon sokat számít a légkör, ha
naponta több mint 10 órát töltök itt. Ezek mind olyan dolgok, amik a
mérleg nyelvét a Procter felé billentik.
Hogy telik egy napod?
Ritka az átlagos nap. Körülbelül az időm 1/3-át emberekkel töltöm,
másik harmadát értekezleten, a maradék időben, az irodában, - és ez
az idő egyre csökken, ami jó. Ennyi idő után és egy ilyen pozícióban
az ember úgy lehet sikeres, ha másokon keresztül sikeres és ezt úgy
tudom elérni, ha másokkal több időt töltök, legyen ez egy csapat,
vagy az én embereim.
12
Utazás tekintetében, viszonylag gyakran - havi szinten - a többi
központba szoktam menni, 2-3 havonta előfordul egy régión kívüli
utazás is, ami tipikusan Genf vagy Brüsszel szokott lenni, különböző
regionális értekezletek vagy tréningek formájában.
Végszóként, hogy valahogy összekapcsoljuk a CEMS-el: milyen
előnyét láttad Te annak, hogy CEMS-es voltál?
Meg vagyok győződve, hogy a CEMS egy plusz szemléletet ad azon
felül, amit a Közgáz ad. Sokkal nemzetközibb, sokkal üzletibb, és
gyakorlatiasabb. Már a kilencvenes évek közepén a CEMS-nél
voltak külföldi előadók Amerikából és Nyugat-Európából, amelyek
kicsit eltértek a hagyományost előadásoktól. Úgy éreztem, hogy
kapcsolatban vagyok a legfrissebb, nemzetközi elméletekkel. Ez a
„tudás” része. Hangulat része pedig, hogy belecsöppensz egy
nemzetközi közösségbe, és még a mai napig tartom a kapcsolatot
külföldi CEMS-es évfolyamtársaimmal. Éppen júliusban fogadok
egy csapatot Pesten.
Segített kitágítani a látókörömet, ami nagyon szükséges egy
pályakezdőnek, aki nekiindul az életnek. Segített, hogy teljesen
másképp nézzek magamra, a karrieremre, és arra, mit akarok elérni a
jövőben.
Köszönjük a beszélgetést!
13
Április végén, ragyogó napsütésben került sor a
Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központban a
CEMS sportnapra, amelyen a mozogni vágyók
próbára tehették ügyességüket a kalandpályákon,
majd pedig délután a futballpályán is. Előbbiben
inkább a hölgyek jeleskedtek, míg utóbbiban az
urak fölénye volt a nyilvánvaló (cseppet sem
meglepő módon).
Csapatunk „hajnali” 10.30-as találkozója, túl
korainak bizonyult (ami részben betudható volt a
gyermekvasút őrült „száguldásának”, másrészt a
pénteki partiknak), de 11-kor már jelentkeztünk is
a harci felszerelésekért a bejáratnál. Különféle
nehézségű pályákon lehetett próbára tenni
tudásunkat, miután a bemutató feladatokat
mindenki sikeresen teljesítette. Némely pályákon
budapesti dugókat megszégyenítő torlódások
alakultak ki, és mivel a kerülő utak megtalálása
nem volt lehetséges, így esetenként pályaváltásra
is sor került. Összességében mindenkinek
sikerült ezt a két órát aktívan eltöltenie ezen a
szép tavaszi napon, és kipróbálnia saját
képességeit ezeken a különleges pályákon.
Rövid ebédszünetet követően fél 3-kor kezdődött
meg a gyülekezés a futballpályán, ahol számos
későn ébredővel kiegészülve vártuk a
képzeletbeli kezdő sípszót. Vállalati partnereink
közül a
Citibank
teljes
csapattal
képviseltette
magát, de a
KPMG-től is
15
érkeztek játékosok (sőt hozzájuk tartozott még
egy hétköznapinak nemigen nevezhető kutya is,
aki a meccsek alatt csinált egy kis műsort a
szurkolóknak). Összesen 4 csapat (5+1 fős)
alakult, melyek körmérkőzéseket játszottak
egymással. Egyik CEMS-es diákcsapatunknak
sikerült szoros csatában, az olaszoktól eltanult
védekezési stílust megvalósítva ☺, 1:0-ra
legyőzni a Citi csapatát, míg a másik két együttes
(kiegészülve a KPMG-től érkező kollégákkal)
gólokban gazdag mérkőzéseken alulmaradt a
lelkesen és szervezetten játszó banki csapattal
szemben. Brazilos cselek, spanyolos támadások,
német küzdőszellem és a már említett olaszos
bekkelés mind-mind fellelhető volt a délutáni
meccsek során. Nap végére senki sem
panaszkodott, hogy túl sok felesleges energiája
maradt, ehelyett többen egy közös sörözéssel
zárták le ezt a kellemes tavaszi napot. Folytatás
várhatóan ősszel…
16
•Arrivals•Ice-breaking games•Party at Sziget Festival
•Danube boat trip•Szentendre sightseeing•Party at Sziget Festival
Fri, 14.
•Danube boat trip•Szentendre sightseeing•Party at Sziget Festival
Fri, 14.
•Relaxing picnic at Margaret Island•Saying goodbye
Sun, 16.
•Relaxing picnic at Margaret Island•Saying goodbye
Sun, 16.
Wed, 12.
•Arrivals•Ice-breaking games•Party at Sziget Festival
PROGRAMSWed, 12.
•Budapest Sightseeing•Wine tasting•Party at an open-air club
Thu, 13.
•Budapest Sightseeing•Wine tasting•Party at an open-air club
Thu, 13.
Sat, 15.
•Going to Széchenyi spa•Buda Castle Labyrinth
•Farewell pálinkat
tastingl•Party at Szige Festiva
Sat, 15.
•Going to Széchenyi spa•Buda Castle Labyrinth
•Farewell pálinkat
tastingl•Party at Szige Festiva
17
Idén is lesz tehát CEMS Sziget Fesztivál.
Adjátok tovább a hírt külföldi CEMS-es
barátaitoknak, ismerőseiteknek, hogy
idén is minél népesebb és minél
nemzetközibb csapat gyűljön össze
Budapesten augusztusban!
Amíg pedig nem kezdődik az idei CEMS
Sziget, álljon itt egy kis ízelítő a tavalyi
programból. ☺
Budapest You wonderful…
Szirmai Zsombor
18
Between August 13-17 CEMS Club Budapest
again played host to the CEMS Summer Festival,
a pan-European CEMS event taking advantage of
Budapest’s multitude of possibilities. Building on
the world famous Sziget music festival, the city’s
cultural heritage and an enthusiastic group of
CEMSies from around the world we managed to
create a couple of unforgettable days – with the
hope that the tradition will strengthen in the
future!
As with all events, perfect organization was there
to tackle problems already on the day of arrival,
like a couple of missed train connections or Ida’s
conflict with a rather unfriendly ticket controller on
the metro. After learning the most important
Hungarian expressions, struggling with Don
Pepe’s XXL pizzas and armed with the official
Summer Festival T-shirts, the group was ready to
hit the grounds in front of main stage on Sziget.
What exactly happened afterwards can hardly be
expressed by words: a life-changing experience
for those new to Sziget, and for the oldies the
feeling we’ve been waiting for since last year.
Whether going head over heels with Alanis
Morisette, losing our religion with (to?) R.E.M, or
just simply partying to Jamiroquai we all had our
19
incredible moments. Understanding the essence
of “fröccs” at Hilltop wineries was as important as
the wonderful smells floating in the air reminding
many of us of Pavlov’s famous experiments. This
crucial meeting point had us meet friends long not
seen, to prove to us again that the world is indeed
small.
It would have been a shame to miss the treasures
of Budapest and its surroundings, but thanks to
our super-enthusiastic expert guides Laura
Horvath and Detti Nadasy, the group explored the
Castle District, the Parliament, the downtown
area and went on a memorable boat trip to the
picturesque town of Szentendre. While it seems
like we shall never agree on whether human
beings’ faces are symmetrical or not (my less
than decisive vote certainly goes for not), we do
know from the amazing Micromuseum that it’s
possible to put a chess board or a group of
camels into a pin’s head – Given that you’re able
to hold your breath and slow your heart beat
down... Incredible, like the Czech guys’ decision
to purchase some “Szilva ízű szeszesital”. This is
the point where it’s better not to translate into
20
SUMMER
FESTIVAL
CEMS
SUMMER
FESTIVAL
CEMS
English. Those who were there will not let this
memory go to waste.
Friday night’s wine tasting dinner was the social
highlight, where some forty people of the local
CEMS community attended, including Professor
Sandor Kerekes, one of the key people behind
CEMS at Corvinus University. Saturday gave us
the well-deserved break at Budapest’s famed
Széchenyi Bath and the somewhat sad farewell
drink at the Citadel, which surely was
compensated by the splendid view over the city.
What did we take home besides concert
memories, bruises, sights and stories to be told?
We met and made a lot of new friends from the
CEMS community, perhaps for the first time also
from the Brazilian AAM. The Summer Festival
21
showed once again the power of the CEMS
network – in my view probably the most important
aspect of CEMS. Special thanks go to our
sponsors: the CEMS Student Board, IFUA
Horvath & Partners, A.T. Kearney and InBev. And
last, but not least, the organizers: Gergo Koczka
and David Kalman: the masterminds of the event,
Erno Kiss: the music maker not afraid of hurting
himself, if the need has it so, Balazs Honti: the
first man to iron a shirt in a youth hostel to go to
work during the day and finally Erna Kindli: our
party responsible, and living proof that good
things come in small packages!
That was CEMS Summer Festival 2008!
Astalavista! Sziasztok! Tschüss! Good-bye!See
you in 2009!
22
CEMS Cimbora
a legújabb önkéntes program
Podonyi Krisztina
Mondhatnánk úgyis, hogy a CEMS
programcsoportban a humanitárius tevékenység
fakultatív jelleggel bír, tehát nem jár érte kredit,
nem is MIM követelmény. Ennek ellenére minden
érintett fantáziáját megmozgatja, sokan fejezik ki
kíváncsiságukat, véleményt formálnak, mely az
egész CEMS humanitárius elképzelés
elsődleges, lényegi célja volt.
23
A CEMS Club Budapest társadalmi felelősségi
projektjei között a legfrissebb talán a Bátor Tábor
Alapítvány (a Hole in the Wall Camp)
támogatása. Kezdetben csak anyagi
hozzájárulással kezdődött, mely a Schools for
Africa projektre gyűjtött összeg egy töredékében
realizálódott. Majd a Bátor Tábor önkéntes
toborzó tavaszi hadjáratával megindult a CEMS
levelezőlistán az ösztönzés, melynek hatására
közülünk is sokan pályáztak házi cimborának,
vagy játszó cimborának a krónikusan beteg
gyerekek táboroztatására.
Az önkéntes toborzás minden évben tavasszal
zajlik, amikor is CV és online assesment center
értékelése után a jelölteket csoportos, illetve
egyéni személyes interjúra invitálják, hogy
minden turnusba a legérdekesebb összetételű
önkéntes csapatot verbuválják.
A krónikusan beteg (leukémiás, JIT-s, hemofíliás
és diabeteszes) 7-18 éves gyerekek orvosi
beutalóval teljesen ingyen vehetnek részt a
táborban, ahol a terápiás rekreáció, azaz
élményterápia módszerével igyekeznek
szakavatott orvosok és önkéntes cimborák a
megfelelő kihívást és sikerélményt biztosítani
nekik.
A programok sokszínűsége nemcsak a
gyerekeknek, hanem a tábort működtető
vezetőknek és önkéntes cimboráknak is legalább
akkora élmény, melyért érdemes a nyári
szünetből 10 napot, vagy szabadságot kivenni.
Azonban vannak olyan vállalatok, CEMS
partnerek, melyek támogatják munkavállalóik
önkéntességét a Bátor Táborban extra
szabadnapok felajánlásával.
Éppen ezért buzdítok minden érdeklődőt, diákot,
tanárt és alumnit egyaránt, hogy várja meg a nyár
végi Bátor Táboros élménybeszámolókat azoktól
a CEMS-esektől, akik már idén elszegődtek
cimborának, önkéntesnek, és a legközelebbi
24
toborzás alkalmával ők is pályázzanak erre a
feledhetetlen élményre! (www.batortabor.hu)
Addig is kellemes nyarat, sok napsütést, pihenést
a cimborákkal a vizsgák után!
:-D
25
Volt egyszer egy Téli Tábor
Szabadi Katalin
Egyszer volt, hó nem volt ugyan, de egy szép
márciusi délutánon sok kis lelkes
CEMSes felkerekedett, hogy
felfedezze Esztergom városát a
téli tábor keretén belül.
A kalandvágyó fiatalok csak
mentek fel és le, míg nem
eljutottak Esztergom legnevezetesebb pontjához,
a Bazilikához. Miután megpillantották, egyből
elnyerte tetszésüket és szállásukra is úgy esett
választásuk, hogy bármikor gyönyörködhessenek
benne.
A diákok ugyan kicsit
elfáradtak az utazásban,
de tudták nem ülhetnek
tétlenül a fogadóban, hiszen csupán kevés idejük
van a város felfedezésére, így már vacsora után
26
ismét felkerekedtek, hogy a város lakóival is
barátságot kössenek.
Hogy, hogy nem, egyszer csak muzsikaszó ütötte
meg a fülüket, s máris azon kapták magukat,
hogy a helyiek vendégszeretetét élvezve már
tessékelik is be őket a kis tánchelyiséggé alakított
házikóba. Nem volt mit tenni, innentől hajnalig
nem volt szabadulás…
Szombaton látogatók érkeztek messze földről. A
vendégek négy királyság – BCG, P&G,
PriceWaterhouseCoopers, Budapest Bank –
küldöttei voltak. A királyaik azért küldték őket,
hogy bemutassák
uradalmaikat és
megpróbálják
átcsábítani magukhoz
a CEMSeseket. Volt,
aki játékos, volt, aki tudományos, volt, aki
elbeszélgetős formában próbálkozott. Egy biztos,
a diákok szimpátiáját mindannyian megnyerték és
nehéz lesz a választás közöttük.
Délután végre elérkezett az idő, hogy Esztergom
történetével behatóbban is
megismerkedjenek,
ugyanis Esztergom város
játékmestere egy kis
fejtörővel lepte meg a csoportot. Négy csapatra
oszlottunk és így próbáltuk meg elnyerni a
felajánlott jutalmat a legtöbb helyes válasz
megszerzésével. Mire az összes kérdést
megfejtettük, bebarangoltuk az egész várost.
Láttuk a hidat, a fürdőt, a Bazilikát, a sétálóutcát
és még sok más érdekességet is. A kimerítő túra
után megérdemelten látogattunk el a város egyik
27
legkiválóbb cukrászdájába, hogy kicsit
felmelegedjünk.
Mivel utolsó esténkről volt szó, úgy döntöttünk,
hogy vacsoránkat
nem a szállóban
fogyasztjuk el,
hanem egy sokkal
hangulatosabb
helyen: a sziget egyik csárdájában. A jó
hangulatról nem csak a jó nedű és az ízletes
falatok gondoskodtak, hanem Gyuri bá’ is, aki
mulatós dallamokkal megalapozta az esténket,
így nem volt kétséges, hogy a vacsora után
valahol táncra fog perdülni a társaság. És láss
csodát, a már előző estéről ismerős házikóból
ismét zeneszó szűrődött ki, így a CEMSesek itt
ropták ismét hajnalig….
Sajnos gyorsan
elérkezett a vasárnap
reggel, ami azt
jelentette, hogy ismét
útra kell kelnünk. A
vállalkozó kedvűek
még megpihentek egy rövid séta erejéig
Szentendrén. Betértünk a Marcipán Múzeumba,
megkóstoltuk a város hírös lángosát, és egy
kedves lókupéval is megismerkedtünk ;-)…
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, hogy
így történt, gyere el a nyári táborban, hisz ott is
hasonló kalandok várnak Rád!
28
HELSINKI
Szabó Péter
I am doing one hundred. Not like there would be
anything special about it, probably everyone was
already sitting, eating or even sleeping while
travelling with 100 km/h towards the distant. But
things are a bit different on a snow mobile
somewhere in Lapland with the weight of the last
night’s party on the shoulders. Luckily the cold of
minus 20 degrees doesn’t cause a problem
thanks to the special overall we were given –
although we looked like some cheap budget Top
Gun pilots we didn’t regret it.
But still, there are some really different things.
First of all, the judgment of the speed which
makes me feel driving in the tunnel of trees on the
narrow road like being a young Han Solo
escaping the blowing Death Star in the
Millennium Falcon. But I did not count with the
30
very different cornering ability. After a long right
turn there came a hairpin, which was too much for
this speed: the left side of the snowmobile
together with me went into the air and I could
already feel the sharp icy snow cutting into my
face beforehand. In such a situation people used
to say that you’ll be watching the movie of your
life, but I have just had time for my last two
months…
…which started not very happy. With my very
fresh exam experiences I’ve just arrived to
Helsinki, Finland on a dark and cold Saturday
around the middle of January. Unfortunately the
taxi driver dropped me on the other part of the city
center, which I couldn’t check because of the lack
of street signs, so I just pulled my baggage
throughout the city. I got to know three things: it
was a stupid idea to bring gloves without fingers,
people like to drink here as well and while they
are drunk they still can’t show you the right
direction.
But finally I was able to find my new home, which
was quite close to the school. It was by the way
the smallest school I have ever seen, making
always very familiar atmosphere – already after a
week it was impossible to go there without
meeting someone I know. But the HSE is using
this size as an opportunity making some really
advanced steps in experimental education.
Probably I was lucky with the course selection,
but instead of exam I was able for example to
take part in a qualitative consumer research on a
ferry to Stockholm, which is a much pleasant form
31
of examination, I recommend it to every
professor.
Only the weather and the city was sometimes a
cause for worries. I doubt I surprise anyone with
the first one, the coldness and darkness are not
the cheeriest words in the dictionary, but I really
hoped to take have some great adventures during
the sightseeing. Either I was to experienced in it
or Helsinki is really not the most beautiful city of
the world, but I felt knowing everything after the
first three days already.
But it has two faces and the other is much better,
but in winter usually hiding under the ice. After the
break in of the spring I got to know a whole new
city where – while I was sitting on the rocks at the
sea – even some rabbits and geese tried to
contact me – fortunately rather hoping for the
beginning of a beautiful friendship than doing
some predatory action.
But the very best thing about Helsinki is its
location itself. In the middle of the Nordic region it
serves as a gate to several beautiful cities,
Stockholm, Tallinn, Turku, Moscow, St.
Petersburg and even the village of Santa is close
enough to make a short trip to. And we should not
forget about Lapland, which among others offers
32
the awesome experience of mush (travelling on
sledge pulled by huskies) or driving a
snowmobile. Which – while starting to fall -
doesn’t exactly seem to be that great at all. But I
had one of my biggest adventures stuffed with
magnificent experiences, so I just convinced
myself to accept: if it’s time to finish it all at least
I’ll do it while being on the top. But then suddenly
denying all the laws of Newton the snowmobile
went back to the normal position, which allowed
me to drive on flat out and put the final dot to the
end of this article.
33
STOCKHOLM
Balázs Bálint
Szűk egy évvel ezelőtt kezdődött a CEMS-es
évem, amikor augusztus közepén Koppenhágába
utaztam, hogy ott végezzem el a Block Seminart.
A dán fővárosban töltött tíz nap alatt is rengeteg
CEMSyvel ismerkedtem meg és számos
emlékezetes élményben volt részem, de ekkor
még nem sejtettem mekkora kaland lesz az
egész év!
Koppenhágai kirándulásom után az őszi
félévemet a Corvinuson töltöttem, de egy melós
félév és egy villámgyorsan lezavart vizsgaidőszak
után január
közepén már
ismét északon
találtam magam,
ezúttal
Stockholmban,
34
Skandinávia fővárosában, ahogy a svédek
legnagyobb városukat szokták emlegetni. Eleinte
tartottam a magas tanulmányi elvárásoktól és
attól, hogy egy perc szabadidőnk sem lesz a sok
feladat miatt, de hamar kiderült, azért a CEMS-es
diákoknak sem csak tanulásból fog állni a félévük.
Mivel a kollégium a városközponttól mintegy
tizenötnyi perc sétára volt, a cserediákok
hétvégenként gyakorta látogatták a belváros
különböző szórakozóhelyeit. Én magam is
igyekeztem minél többször velük tartani, aminek
alapvetően két oka volt: egyrészt a bulizás segít
feledtetni a zord skandináv tél depresszív
hangulatát, másrészt ez nagyszerű alkalom volt
egymás megismerésére és barátságok
megalapozására. A helyi CEMS közösség
igyekezett családias vacsorákkal és érdekes Skill
Seminarokkal színesebbé tenni stockholmi
tartózkodásunkat, de kétségkívül a félév
legnagyobb CEMS-es skandináv rendezvénye a
Nordic Forum volt, melynek a bergeni NHH adott
otthont. Maga a város csodálatos, a vacsorák és
a bulik feledhetetlenek voltak, a háromnapos
rendezvényen pedig közel száz CEMSy vett
részt, így ismerkedésre is bőven akadt alkalom.
Számomra ez egy hatalmas élmény volt, amivel
csak a lappföldi út vetekedhetett. Az Északi-
sarkkörön túli kirándulás során részünk volt
kutyaszánozásban, jéghalászatban,
jégszobrászatban és meglátogattuk Svédország
legnagyobb vasérc bányáját és a világhírű
Icehotelt is. A Business Projectemnek
köszönhetően többször is meglátogattuk a
Göteborghoz közel fekvő Borås városát. Az
35
utazások során megcsodálhattuk a rengeteg
erdővel és tóval tarkított svéd vidéki tájat, ami
összehasonlíthatatlanul más képet mutatott a
márciusi télben (!) és májusban, amikor végre
minden kizöldült!
A cserefélévnek azonban sajnos vége lett, de
nagyon remélem, hogy a jövőben lesz alkalmam
újra találkozni a Stockholmban megismert
cimborákkal. Mindenesetre a CEMS-nek
köszönhetően olyan élményekben lehetett
részem az elmúlt egy évben, melyek minden
bizonnyal meghatározóak lesznek további
életemben.
36
LOUVAIN
Barcsik Ildikó
Amikor Louvain-la-Neuvebe jelentkeztem,
fogalmam sem volt, hogy mennyire más lesz itt
minden, mint Budapesten. Ez a kis város
Belgiumban nem áll másból, mint az egyetem
épületeiből és az azt körülvevő lakóházakból,
ahol szinte kizárólag diákok laknak. Ennek
köszönhetően LLN az egész félév során tele van
élettel, mindenhol egyetemisták kisebb-nagyobb
csoportjai láthatók. Mint egy kis faluban, mindenki
ismer mindenkit, és nem tudsz úgy végigmenni az
utcán, hogy ne találkoznál legalább egy
ismerőssel.
Ez gyorsan összehozta az itt lakó Erasmus (és
egyben CEMS) diákokat és az első héttől kezdve
egészen a félév végéig nagyon sok időt töltöttünk
együtt. A kis távolságok lehetővé tették, hogy ne
37
kelljen mindig mindent előre megszervezni,
minden program spontánul alakult.
Hétvégenként a
város kiürült, mivel a
belgák hazamentek.
Ilyenkor általában
fogtuk magunkat és
nyakunkba vettük a
nagyvilágot. Belgium ilyen szempontból is
szerencsés választásnak bizonyult, hiszen az
országon belül is számos gyönyörű városkát
találhatunk (például Brugge, Gent, Antwerpen,
Leuven… stb.), de körülötte is sok izgalmas
felfedeznivaló található (mint Hollandia,
Luxemburg, Németország, Franciaország… stb.).
A félév nagyon gyorsan elrepült, úgy érzed alig
pár hete kezdődött és máris az utolsó napjaidat
éled az „új” otthonodban… Rengeteg élménnyel
gazdagodtam, sok barátot szereztem, és úgy
érzem kitágult a világ számomra. Ennek a
félévnek köszönhetően sok dolgot másként látok,
átalakult a világról és a benne élő emberekről
alkotott képem.
Amiért szerencsésnek érzem magam, hogy a
CEMS keretein belül vettem részt a külföldi
tanulmányúton, az több más indok között az,
hogy tudom, a program összeköt minket.
Legkésőbb novemberben a karrier fórumon vagy
a diplomaosztón biztosan újralátom a CEMSesek
nagy részét, és ezek az események a közös
belgiumi félévünkre fognak emlékeztetni, ami
nagyon összehozott minket.
38
2009. márciusában a Budapesti Corvinus
Egyetem csapata második helyezést ért
el a kanadai Scotiabank International
Case Competition nevű versenyen. Ez
egy nemzetközi esettanulmány verseny
volt, melyen 12 válogatott ország legjobb
egyetemeiről jöttek a csapatok, akiknek
egy valós vállalat stratégiai problémáira
kellett megoldást találniuk. A magyar
csapatot négyen alkottuk: Aibester Dóra,
Kiss Rita, Kálmán Dávid és jómagam,
Pieke Ágoston, akik közül Rita kivételével
mindannyian CEMSesek vagyunk.
Magyar csapat a dobogón
Kanadában
Pieke Ágoston
39
Fantasztikus lehetőség volt ez nekünk az
egyetemista éveinkre! Amellett, hogy kicsit világot
láttunk és gyönyörűszép helyekre jutottunk el,
alapos képzést kaptunk, melynek segítségével
megtanultuk, hogy hogyan kell csapatban
komplex vállalati problémákat megoldani, és ezt
profi módon prezentálni. Azonban idáig is hosszú
út vezetett, így had kezdjem az elején!
Szakkollégistaként és CEMSesként már
harmadéves koromtól fogva hallottam a
legendákat a híres-hírhedt SIM kurzusról.
Idősebb barátaim meséltek róla, hogy ez a
legdurvább kurzus az egyetemen, de ők ebből
tanulták a legtöbbet, és hogy mindenképpen
vegyem majd fel, és ezzel akár Amerikába is
eljuthatok versenyre. Egy idő után megtudtam,
hogy a SIM a Strategic and International
Management-nek a rövidítése és 2008 őszén
ötödévesként végre fel is vettem. Bár ez sem volt
olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik,
ugyanis erre a tárgyra elég komoly túljelentkezés
van, így át kell esni a felvételi procedúrán ahhoz,
hogy bekerülhess a „kiválasztottak” közé. A
legelszántabb és legtehetségesebb 25 ember
kiválasztása után elkezdődött a munka. Az őszi
félév során átlagosan heti 30-35 órát fordítottunk
fejenként erre a tárgyra, a hangsúly ugyanis a
gyakorláson van: minden héten 4 fős csapatban
meg kell oldani egy kb 15-20 oldalas stratégiai
esettanulmányt. A „megoldani” szó itt azt jelenti,
hogy (1) fel kell dolgozni az esetet, (2) értelmezni
és elemezni a cég helyzetét, (3) megtalálni a
problémák gyökerét, (4) meghatározni a
40
megoldás alapköveit, (5) kidolgozni részletesen a
megoldást és (6) felkészülni arra, hogy ezt
nekünk 20 percben prezentálnunk kell. A fókusz
tehát teljesen a felsővezetői és tanácsadói
gondolkodásmód kialakításán van. A SIM kurzus
tanárai Bakacsi Gyula, Bartis Eszter és Macher
Flóra, akik egyben a felkészítő tanáraink is. Mind
szakmailag, mind emberileg nagyon jól
kiegészítik egymást, sokat követelnek, kritikusak,
de lehet hozzájuk fordulni, ha kérdés van.
A kurzus során három fő területre koncentrálunk:
a megoldások tartalmára, a csapatmunkára és a
prezentációs technikára. A 4 fős csapatok
beosztása gyakran változik, így mindenkinek
lehetősége van felfedezni az erősségeit és
szerepeit, valamint fejleszteni azon, ami még
kevésbé megy. Nem csak szakmailag, de
emberileg is nagyon oda kellett hogy tegyük
magunkat. Ennek köszönhetően pedig sok
tehetséges és érdekes embert sikerült jobban
megismernem (meg persze magamat is).
Decemberben a három tanár az egész féléves
munkát figyelembe véve kiválasztotta a kurzus
hallgatói közül azokat, akiket indítani szeretnének
nemzetközi versenyeken. Ebben a tanévben a
Corvinus Egyetem három ilyen versenyre kapott
meghívást, egyenként 4 fős csapattal, melyekre
2009. februárjában és márciusában került sor
Kanadában.
John Molson Undergraduate Case Competition: Giday Gyöngyvér (CEMS), Dudok Ádám, Kiss
Ernő (CEMS), Vargha György
41
McGill International Case Competition: Tóth Eszter (CEMS), Antal József Áron, Schum
Kristóf (CEMS), Szirmai Zsombor (CEMS)
Scotiabank International Case Competition (SICC): Aibester Dóra (CEMS), Kiss Rita, Kálmán Dávid
(CEMS), Pieke Ágoston (CEMS)
A verseny előtti két hónapban egy testre szabott
felkészítés következett, melynek részei voltak
többek között személyiségtesztek, csapatépítés,
sok-sok gyakorlás és kiértékelés. Fontos volt,
hogy a csapat minden szempontból jól össze
legyen rakva, kialakuljanak a szerepek, a rutinok,
a megoldás menete, és a konfliktusok
kezelésének módja. A helyzet ugyanis éles: 16
órán keresztül intenzíven együtt kell dolgoznunk
egy komplex problémán.
A SICC verseny helyszíne a kanadai London
nevű városka volt, ahol minden csapatot egy
elegáns szállodában szállásoltak el. Magán a
versenyen kívül rengeteg közösségi program volt,
a rendezvénynek nem titkolt szándéka, hogy a
tehetséges hallgatók között megteremtse a
kapcsolatot.
Az esettanulmány
tárgya egy osztrák
bútorgyártó cég volt,
akinek új értékesítési
és terjeszkedési
stratégiát kellett
kitalálni. Erre volt kétszer nyolc óránk utána pedig
prezentálni kellett a vállalati felsővezetőkből és
42
tanácsadókból álló zsűri előtt. A versenyen 12
csapat indult (Brazília, Hong Kong, Dél-Korea,
Magyarország, Mexikó, Új-Zéland,
Lengyelország, Szingapúr, Spanyolország,
Svédország, Thaiföld és egy vegyes csapat a
helyi cserediákokból) először 3 darab alcsoportba
osztva. Minden csapat prezentált és mindegyik
alcsoportból a legjobb jutott be a döntőbe. Így a
végén Lengyelország, Thaiföld és Magyarország
maradt, és ráadásul mi címvédők is voltunk. A
döntő keretében ugyanazt az esetmegoldást
kellett még egyszer prezentálnunk, csak nagyobb
és kritikusabb közönség előtt. Végeredményként
a zsűri hosszas dilemmázás után Thaiföld és
Magyarország közül az előbbit hozta ki
győztesnek.
A verseny kapcsán volt lehetőségünk egy kicsit
utazgatni is: előtte Torontóban és környékén
töltöttünk néhány napot, valamint megnéztük a
(lenyűgöző) Niagara vízesést is. Utána pedig még
volt 2-3 napunk New Yorkban, mielőtt
hazautaztunk. Itthon abszolút kellemes volt a
fogadtatás, rengetegen gratuláltak, még a
Közgazdász újság címlapjára is kikerültünk, jól
esett mindannyiunknak, hogy ennyien tudtak róla.
Visszatekintve látjuk, hogy hosszú utat tettünk
meg idáig, és keményen is kellett dolgozni.
Azonban a folyamat minden részét élveztük és
önmagában is értékesnek és tanulságosnak
gondoltuk. Az itt tanult strukturált
gondolkodásmód segít abban, hogy bonyolult
kérdésekben megtaláljuk a lényeget, és így
később vezetőként (vagy tanácsadóként) olyan
43
45
TÖLTSÜK EGYÜTT JÚLIUS
ELSŐ HÉTVÉGÉJÉT A BALATON PARTJÁN!!!
Fergeteges bulik, közös fürdőzések, és
rengeteg sportolási lehetőség garantálja a felhőtlen szórakozást!
Szombaton délután az Exxon Mobil
szervezésében egy fél napos skill szemináriumként elszámolható csapatépítésen
is részt vehetünk.
Helyszín: Balatonboglár Időpont: Július 3-4-5.
Részvételi díj (teljes): 9500 Ft Jelenkezni június 26-ig lehet Zsupos Anitánál ([email protected]) vagy Bodoki Ádámnál