1
i " CgOÓR ISTVÁN: Qfukas kétfifféres.,, Kori az alumínium-csöveket fekteti a paprikasoron végig. Könnyű a cső, könnyen fordul a vállán es űgy fekszik végig a barázdán, hogy a hátán fcaawkodik a fény. A lányok hosszan kígyózó sorban haj- longnak és ügyes mozdulatokkal dugdos- sák a paprika palántákat Feri siet a csővel és úgy fordul, hogy a vége Piros ruháját érintse. Eszneveszi a lány, de nem néz fel. A fin kinyitja a száját, mint aki szokni akar. de elharapja és fordul vissza a csatorna-part- hoz. ahóT a többi öntözőcső fekszik. Egyenkint sorolnak kl a lányok az útra. Mikor Piros is kiér, a ládábói válogatja a palántákat és a másak ormára lordul Míg a derekát egyengeti, elnéz a fasoron túlra, ahol három szkréper hordja a földet. A harmadik gép akkor fordul ki a mély anyagárókból 'Ós a kitűzött piros-fehér ru- dak mellett dübörög a kemény sziken. Bil- legeti a ládát, nyilik a szája és lassú te- rítéssel szóródik belőle a föld. Ahol terített, ott már sárga, de ahol még nem járt a gép. sószínű, szappamszfnü és icemóny, mint a szikla. (Piros lehajol ós indul a barázdában vé- gig . Látta, hogy intett a fiú a gépből, a lány csak mosolygott, de nem ért el addig, ha- nem Ferinél akadt meg. aki a Mannes- jrcann-csöveket kapcsolta assze patentkap- esolóvaL Mellette hancúroznak a lányok Nem nagyon hallja, hogv mit beszél- nek, azt sem, hogy nevetgélnek. Piros mellé lép. látszik mögötte a nyo- ma, amit a tonnacipő hagyott utána. Ujjait a nyers föld ragasztotta teli. nem látszanak a körmök, nem látszik a bór sem. csak a szikkad, sár. A hátrakötött haja a szemébe omlik, amitől Feri nem tud odanézni. A hajának mondja, amit pedig a szemé- nek szánt: — Két hét múlva elmegy.:. Piros úgy tesz, mint aki nem haflja. Lát- ja a fiút hogy ott babrál mellette a patent - kapcsolóval. Kétszer is lekattintotta, a fület, mig Jó lett. — Mezőtúrra ... A lány kezébe satnya palánta akad, fél- redobja és erősebbet választ. Odaeselt a fonnyadt zöldlevél a fiú lába elé. Felvesz: és úgy forgatja ujjai között, mint egy vi- rágszálat. — A kétfilléres* hordja.L Felegyenesedik Piros. A többiek néhány . lépéssel elöróbb vannak. Utáriuk igyekszik es .közben mosolyog. Néró Perire, hanem rrteteítibb. ahol a .«váj- císapka billegőjón virít a lyukas kétíillé- l e s . . . szórófejek a hosszan lefektetett csövekből ágaznak ki és a föld fe- lett alig egv arasznyira forognak körbe és prüszkölik magukból a vizel. Rá az ültetett palántákra, az ormók- ra és a barázdákba ... Feri olyannak látja az eggyéfolyt vízsu- gárt, mintha sűrű köd hullana. A lefele igyekvő Nap végignyújtóztatja sugarait, rá- szórja a műesö szikrádra ós alatta úgy bújik el lekushadt fejjel, hogy a ruhája sem lesz vizes ... A lányok a fasorban vetkőznek, öltöz- nek. Biciklit pumpálnak és akik közelebb laknak, gyalog vágnak neki az útnak Piros ls köztük van és fésüli a haját. Mozgásán látja Feri) hogy nem siet. Ké- nyelmesen meríti hajúba a fésűt, kezével lapogatja, igazgatja és a felhúzott blúz mö- gött apró rengéssel feszül a melle. Utolsónak indul a lány, de nem messzire, mert szemlien vele piros motorkerékpár jött és mellette lefékezett. Hátra ült Pi- ros és a nekiiramodott motor füstöt csapott hátra. Űgy látja Feri. hogy a füst lehasalt a kőre, de lehet, hogy keménynek találta, mert megrázta magát és az útszéli bokro- kon keresztül elsuttyant. a pihenő szkrépe- rak felé. A motoros fején a sapka félre van csap- va és a billegőn virít a lyukas kétfilléres ... ieiklivel az öregisten nem éri utol. B de nem is igyekszik Feri. Inkább valami szépre akar gondolni Ar- _____ ra. hogy nem kell kannával hor- dani a vizet, nem kell vedrezni sem, nem kell spórolni sem vele, van elég. Milyen szépen spriccelik a szórófejek az esőt. Forognak körbe-körbe és. hogv ne legyen unalmas, menetközben rángatják a /•állukat. Hangot is adnak, úgy hallja, mint- ha azt mondanák: —(Petty, petty... Kicsit 'erőlködnek, de Ilyenkor mindig messzibbre lövelik ki a sugárt és mire föl- det ér, olyan apróra hull széjjel, hogy még sem lehetne számolni. Sarkára guggol Feri. Arrébb még két em- ber van az úton. Az egyik valamit maj- szol. a másik fújja a füstöt a cigarettából és úgy teszi hátra a ltezét. hogy a hasát nekiveti az esteli fényeknek. Arra mérit el a motor és vele a fehér- blúzos Piros. Arra, ahoj a nap olyan, mint egy csipkésszélű tányér. Közepébe lehet nézni, kicsit v^Jcít ugyan, de így is látja, hogy a motöró.s felkanyarodik a gátra és irányt vesé a hullámtér füzesei felé... Paprikát esznek, füstölt szalonnával. Kicsit .tiiiríj, de jobb, mint a semmi. Pi- rosnak nem ízlik a szalonna. Kenyérre mé- zet. csurgat, de azt is olyan immel-ámmai rágja. Fcrj nem akar arra nézni. Azcutiú. figyeli, azon túl a cögózott föl- deiket, amiben növésnek indult a mérges- zöld csalamádé. Holnap annak is inni ad- nak, a csöveket már oda is készítettéig Neki is fűízű a paprika, de rágja, ropog- tatja és az izzadó fejéről a térdére teszi a svájcisapkát. Beletúr a hajába és arra gondol, hogy előbb-utóbb akad egy lyukas kétfilléres. Majd megajándékozza valaki. Vigyáz is rá, mint a szeme világára. Később arra neszelt, hogy Piros fut a fasoron végig. Lobog utána a szoknya, port ver a tornacipő talpa és a kökénybokrok mellett lehuppan a földre. Öklöndözött és úgy mondták a lányok, hogy haj került a torkára. omoly lány Piros. Ritkán nevet és K sokat néz a semmibe. Feri még ném kérdezte meg, hogy mit lát ott Sok minden van, de mindenki másképp nézi. Van, aki csak a felhőt lát- ja, a borulást. Van, aki a felhőn át kikö- nyöklő sugarakat. Ki így, ki úgy. A ládát sem bírja mindenki egyformán, ha telerak- ják uborkával. Az egyiknek nehéz, a má- siknak könnyű és úgy szalad vele, hogy nem lehet utolérni. Piros viszi a ládát. Feri nyúl érte és egymásra helyezi a stráfkocsin. Ügy fordul mindig, hogy lás- sa meg a lány a sapkáján a kétfillérest. A negyedik ládánál veszi észre: — Kaptad? Kicsit szorul a hangja, mint a felhő, ami- ből esőt várnak, de még sem esik. Megle- het, hogy csak vihar lesz, ami az útról úgy elviszi a port, hogy nem marad más, csak a beékelődött kövek. Feri dünnyög: MUfiíjj tán/ríipréjV réyS SZÖNYI ISTVÁN ZEBEGÉNYI TEMETÉS Ühüm. Szeretn Szferetné, ha Pirost jelölnék ki segítség- nek, mert az állomáson a nyitott vagonba kell rakni. Az utolsó ládáknál a brigádvezetó szól: — Maris, meg Irén mennek veled ... Leszáll a kocsiról és míg a lányok sza- tyorért mennek. Piros mellé húzódik. Nem néz a szemébe, pedig most nem csüng oda a haja. A göröngyöket figyeli, amit a bakancsa morzsol szét. Nem dőlne össze a világ, ha megfogná a blúz ujját, akkor sem, ha megsimítaná a haját. De nem teszi, inkább zsebregyűri a kezét és úgy szól, hogy ne hallja más, csak Píros: — Nem kaptam senkitől... Az enyém ... Mosolyog Piros. A meiegség a nyakától indult el és végigszaladt az arcán. A ha- jatövébe is befészkelte magát cs izzadság- c-sen péket csalt ktyonnan £ x utolsó fordulónál gyorsabban A pakolnak,.piert,$. Nap a hqssgsij,. gerincű íátállók mögött érészke- dett lefelé és a vagonnak el kell menni még ma este. Nem kellett noszogatni senkit* úgy is si- ettek. Piros is kocog a ládával. Nyújtja fel Fe- rinek, a fiú is kap utána és hirtelenjében leesik a sapka a fejéről. Piros felemeli. Kezében tartja és nézi a sapkát és nézi Ferit. Mire a fiú ocsúdik, már lent van a billegőről a kétfilléres és új van a helyén, amit a kötője kis zsebéből vett ki a lány. Nyújtja a sapkát és szalad a másik lá- dáért. A brigádvezető kihegyezte a ceruzát és a lemért súlyt felírjh egy pepita-noteszba. Hangosan szól Ferinek: — Ki menjen rakodni? Nevet Feri. Szólni is akar. de a köves- úton motorkerékpár porzik és a hektomé- terkőnél lefordul az útról az akácfák ár- nyékába. Piros is az útra néz. Ügy látja Feri, hogy a lány arca nem mutat semmit, A brigádvezetőé sem, aki várja a szót és ceruzájával kopogtatja a notesz fedelét: — Kit akarsz? Csendesen szól Feri: — Marist, meg Irént... A kocsi elindult az állomás felé, ahol várta a vagon. sak félszemmel néz arra. Ügy sze- C delőzködnek, mint máskor. Bicik- lit pumpálnak, fésülködnek, vizes kötővel megtörlik az arcukat. Nyion-szatyort a karjukra fűzik és indul- nak haza. Piros gyalog Indult. A motoros mellett megáll, mert az intett neki. A fiú mutogat a motor hátuljára és on- nan a toronyra, ami a poros akácfák fölött úgy emelkedik ki, mint égy zöldrozsdás szigony. Akaratos lány Piros. A vállán ránt és úgy tesz a kezével, mintha fügét mutatna. Hirtelen fordul és leng utána a szoknya. Lehet, hogy kacagott is. De „azt már nem hallotta Feri, mert a kocsi zörgése el- nyelt mindent. A motor túrázását is. csak a füst maradt utána és a növő távolság, amit kinyújtott kézzel sem lehet összc- fogni . _ eri is kacag. A sapkát félrevágja p a fején, de úgy, hogy érezze a lyukas kétfillérest. A kocsi a Mannesmann-csövek mellett zörög el. Látja a motort is, amit sátor- ponyvával takartak be és alul zsíros szíj- jal núzták össze, hogy a szél sem karisz- toljon benne. Arra gondolt, hogy ügyes dolog vele a locsolás. Nem kell árkolni sem és jobban megáztatja a földet, mint az olyan eső, amelyik leveri a paprika leveleit. Igaz. hogy kinövi, de úgy jó az, ha nem esik.semmiben „Eljön az, akit - a törvény 11 i n ii // bebörtönöz... Hó-i Jtng.eted.-i üzenet f-óide^ Jtiülátii Alig egy hét alatt tette meg a közel' tizenötezer kilo- méteres utat a kaliforniai Los Angelesből Budapestig — persze légi postán — az a levélj amelyben egy ré- gen, még a harmincas évek végefelé kivándorolt jó bará- tom. Taussig Lajos küldött haza néhány rendkívül ér- dekes és irodalomtörténeti szempontból kétségtelenül értékes József Attila-doku- mentumot. negyed száza- don át vajmi keveset tudtam róla. de tavaly nyáron várat- lanul hazalátogatott. nem is egyedül, magával hozta már odákinl $zülpt?tt ós apja nyelvén alig tudó fiát. Az óhazában égy igen kellemes hónapot töltött. felkutatta • hajdani barátait, ismerőseit, köztük engem is. Smiéketéd 7)m-ui A margitszigeti Nagyszálló teraszán elevenítgettük régi. közös barátok emlékét. Fő- leg szegediekét, hiszen mind- kettőnknek Szeged a szűkebb pátriánk. Sokat beszéltünk a már nagyon régen elhunyt édesapjáról, Tardos-Taussig Árminról, az egykori vasúti főmérnökről, aki annyira je- lentős és máig emlékezetes szerepet töltött be hobszú. te- vékeny és termékeny évtize- deken át Szeged kulturális és politikai életében, mint alkotóművész és irodalom- barát és mint. a munkásmoz- galom bátor harcosa. Baráti körben „Dos«-nak becézték. Így hívta Móra Fe- renc és Juhász Gyula is, akikhez meleg barátság fűz- te. és akik igen gyakran vol- tak vendégei nevezetes „üvegtuszkulánumában*. Kedves hely volt ez az üveg- kalitka. Zrinyi utcai házának udvarán állott, az első eme- let magasságában. Lakásával keskenv függőhíd kötötte össze. Ez volt a műhelye, a szalonja. Amikor meghalt. 1936-ban, hagyatékában öt vaskos emlékkönyvét talált Lajos fia és Elly lánya, aki akkor már neves fotókémikus, dr. Gáspár Béla felesége volt. iZatno-zq-dtád az emtékkö-nyvek&en Taussig Lajos húgával és sógorával édeaanjuk halála után Amerika földjére emig- rált az egyre fenvegetőbb fa- siszta terror elől. Először Hollywoodban telepedtek le, majd a Csendes-óceán messzi partián, Los Angelesben. Ezt az öt emlékkönyvet is ma- gukkal vitték és azóta, ha el- fogja őket a honvágy. va*v édesapjuk emlékét akarják felidézni, ezekben a kötetek- ben lapozgatnak. A szegedi egyetem iroda- lomtörténeti intézetének Taussig Lajos már három évvel ezelőtt, elküldte Juhász Gyula néhány rendkívül fon- tos vallomásának fénymáso- latát. Az öt vaskos kötet úgy lát- l«zik még. rcageteg feltárat- lan érdekességet rejteget. Ezek közül válogatta most ki Taussig Lajos a fiatal József Attila emlékét megörökítő kéziratokat és küldte el re- t Q pülő postán a róluk készített fénymásolatokat. Az első a házigazda: Tardos- Taussig Ármin feljegyzése a tizenkilenc éves József Atti- láról. Dátum nincs rajta, de nyilván 1924-ből való. Így szól: „József Attila 1. éves böl- csészettan hallgató. 19 é'ies fiú, kinek egy kötet verse jelent meg. Apátlan, anyát- lan árva. Budapesten szü- letett. Makón járt sokáig iskolába, ott dr. Espersit és Kesztner Zoltán villamos telep ig. támogatták eddig. Juhász Gyula ... (itt egy ol- vashatatlan szó követke- zik) ... kiváló, tehetséges és jellemes ember... (ismét egy olvashatatlan szó)... író. haladó gondolkozású, vallásgya'ázás miatt a Schadl-féle kurzus tanács 8 hónapi börtönre ítélte Vámbéry Rusztem védi egy gyönyörű versért a mai reakció. Mélyen áhítatos érzésű, vers." jÁzdef J&ttiQa. emíékdáiai A költő életrajzából tud- juk. hogy ez az ítélet 1924 júliusában hangzott el és a kérdéses vers, a Lázadó Krisztus, először 1923 októ- berében jelent meg a Kék- madár-ban. Taussig Lajos levelében, amelynek mellékleteként küldte ezt a fénymásolatot is, így ír róla: „Átböngésztem Éderanám emlékkönyvét... mellékelem Aouka rövid és nehezen olvasható jegyzeté- nek kópiáját. . . ezt szegény József Attilával kifejlődött barátsága megindulása előtt iegvezte föl (valószínűleg, hogy el ne felejtse kiről van szó.. .1- Néhány hét vagv hónap múlva már szorosabb kap- csolat szövődött Dos és Jó- zsef Attila között, legalább- is erről tanúskodik az em- lékkönyv két sűrűn teleírt oldala, raita József Attila kézírásával a l ázadó Krisz- tus telies egészében. Maga a verskézirat azért érdekes, mert némi eltérés van szöve- gében a korábbi publikációk szövegétől, ami azt valószí- nűsíti., hogy a: leírás alkat- mával még csiszolt rajta va- lamit a költő. Sokkal jelen- tősebb azonban az az öt pró- zai sor, amit a verse elé írt nyilván ajánlásképpen Tar- dos-Taussig Árminnak: „A művész kitárt ajtaja szeretet épít a város köze- pén. mert mélységes virá- gaival tudja, hogy eljön az, akit a törvény bebörtönöz, mert fölszaklíott mellén mutatja a mennyboltozat lángoló sebeit: aki új trans- parenseket csókol a re- ménytelen homlokokba, a Lázadó Krisztus .. .« A vers alján az ismert alá- írással: „Sok szeretettel, Sze- ged. 1924, dec. 10. $zerda. ebédnap.« Az aláírás alatt külön jegyzet: „Megjelent: 1923. okt. Kékmadár. 1924. júl. 11. Népszava. Az elítélésemet követő napon.- SAdugott dO-lO-k A kétoldalas fénymásolat- hoz is közöl néhány fontos adatot Taussig Lajos levele. Megírja. hogy a Lázadó Krisztus kéziratát csak nehe- zen találta meg az emlék- könyvben, amelyhez édesap- ja pontos tartalomjegyzéket ls készített. Eszerint a Lá- zadó Krisztus a 93. és 94. ol- dalon van. Ezek az oldalak azonban hiányoztak a kötet- ből. „Csak hosszas keresés után. a kötet 252. és 253. ol- dalai között találtam meg — írja levelében — és még ott is fordítva bekötve, valószí- nűleg azért, hogy «z avatat- lanok ne találhassanak egykönnyen. Ez a magyará- zata annak is. hogy a lapok tetején a 93. és 94. lapszám is felfordítva olvasható. Apu- ka, úgy látszik, ebben az idő- ben nem találhatta vészmen- tesnek a beírottakat.. .« A vers alatti dátum mellé írt „ebédnap- szóra is van magvarázat. A fiatal diák- költő egyetemi hallgató ko- rában minden szerdán ebéd- vendége volt Tardos-Taussig Árminnak. Egyre mélyülő barátságukról tanúskodnak az emlékkönyv öt esztendő- vel későbbi József Attila-so- rai is a Los Angelesből érke- zett levpl harmadik fénymá- solat mellékletén: „Kedves Ármin Bátyám, Pestről leszaladton* ban sze- rettem volna menlátogatni, dehát nem sikerült, Igy is szivéluesen üdvözlöm a vi- szontlátásig. Szeged, 1929. febr. 3- Alatta Tardos-Taussig Ár- min két igen elhalványult sora. amelvből az betűzhető ki, hogy József Attila 1932. december 23-án. egy akkor rendezett kiállítás alkalmá- ból meglátogatta öreg barát- ját. A nagy messzeséeből érke- zett híradás — azt hiszem — még vonzóbbá és élőbbé teszi a fiatal forradalmár-költő arcát, valamint Tardos-Taus- sig Árminét is. Magyar László bQOsM4ÍÜM&&&*

CgOÓR ISTVÁN: Qfukas kétfifféres.,, - digit.bibl.u ...digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01964/00057/dm_1964_057_006.pdf · i" CgOÓR ISTVÁN: Qfukas kétfifféres.,, Kori a alumínium-csövekez

  • Upload
    lythien

  • View
    219

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: CgOÓR ISTVÁN: Qfukas kétfifféres.,, - digit.bibl.u ...digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01964/00057/dm_1964_057_006.pdf · i" CgOÓR ISTVÁN: Qfukas kétfifféres.,, Kori a alumínium-csövekez

i "

C g O Ó R I S T V Á N :

Qfukas kétfifféres.,, Kori a z a l u m í n i u m - c s ö v e k e t f ek te t i a

p a p r i k a s o r o n végig. K ö n n y ű a cső, k ö n n y e n f o r d u l a v á l l á n es

ű g y feksz ik vég ig a b a r á z d á n , hogy a h á t á n fcaawkodik a f ény .

A l ányok hosszan k ígyózó s o r b a n h a j -l o n g n a k és ügyes m o z d u l a t o k k a l dugdos -s á k a p a p r i k a p a l á n t á k a t

Fe r i s ie t a csővel és úgy fo rdu l , hogy a v é g e P i r o s r u h á j á t é r in t se .

Eszneveszi a l ány , d e n e m n é z fel . A f i n k i n y i t j a a s z á j á t , m i n t a k i szokni a k a r . d e e l h a r a p j a és f o r d u l vissza a c s a t o r n a - p a r t -hoz. ahóT a több i öntözőcső f eksz ik .

Egyenk in t s o r o l n a k k l a l á n y o k a z ú t r a . M i k o r P i r o s i s k ié r , a l á d á b ó i v á l o g a t j a a p a l á n t á k a t é s a másak o r m á r a l o r d u l

Míg a d e r e k á t egyenge t i , e l n é z a f a s o r o n tú l r a , a h o l h á r o m s z k r é p e r h o r d j a a fö lde t . A h a r m a d i k gép a k k o r f o r d u l ki a mé ly a n y a g á r ó k b ó l 'Ós a k i t ű z ö t t p i r o s - f e h é r r u -d a k me l l e t t d ü b ö r ö g a k e m é n y sz iken . Bil-legeti a l ádá t , ny i l ik a s z á j a és lassú t e -r í téssel szó ród ik be lő le a fö ld .

A h o l t e r í t e t t , o t t m á r s á r g a , d e a h o l m é g n e m j á r t a gép. sósz ínű, szappamszfnü és icemóny, m i n t a sz ikla .

(Piros l e h a j o l ós indul a b a r á z d á b a n vé-gig .

Lá t t a , hogy i n t e t t a fiú a gépből, a l ány csak mosolygot t , d e n e m é r t el addig , h a -n e m Fer iné l a k a d t meg . aki a M a n n e s -jrcann-csöveket kapcso l t a assze p a t e n t k a p -esolóvaL

Mel l e t t e h a n c ú r o z n a k a l ányok N e m n a g y o n h a l l j a , hogv m i t beszél-

nek, a z t sem, hogy neve tgé lnek . P i ros m e l l é lép. l á t sz ik m ö g ö t t e a nyo-

ma, a m i t a tonnacipő h a g y o t t u t á n a . U j j a i t a nyers fö ld r agasz to t t a tel i . n e m l á t s z a n a k a körmök, n e m látszik a bór sem. csak a sz ikkad, sá r . A h á t r a k ö t ö t t h a j a a s z e m é b e omlik , ami tő l Fer i n e m tud o d a n é z n i .

A h a j á n a k m o n d j a , a m i t ped ig a szemé-n e k s z á n t :

— K é t hé t m ú l v a e l m e g y . : . P i r o s úgy tesz, m i n t a k i n e m ha f l j a . L á t -

j a a f i ú t hogy o t t b a b r á l me l l e t t e a p a t e n t -kapcso lóva l . Ké t sze r is l e k a t t i n t o t t a , a fü le t , m i g Jó let t .

— Mező tú r r a . . . A l á n y kezébe s a t n y a p a l á n t a a k a d , fé l -

r e d o b j a és e r ő s e b b e t vá lasz t . O d a e s e l t a f o n n y a d t zöldlevél a f iú l ába elé. Felvesz: é s úgy f o r g a t j a u j j a i között , m i n t egy vi-rágszála t .

— A kétf i l léres* h o r d j a . L Fe legyenesed ik Piros. A több iek n é h á n y .

lépésse l e lö róbb v a n n a k . U tá r iuk igyekszik es .közben mosolyog.

Néró Per i re , h a n e m rrteteítibb. aho l a .«váj-c í sapka bi l legőjón v i r í t a lyukas ké t í i l l é -l e s . . .

szó ró fe j ek a hosszan l e f ek te t e t t csövekből á g a z n a k ki é s a fö ld f e -le t t a l ig egv a r a s z n y i r a f o r o g n a k k ö r b e és p rüszkö l ik m a g u k b ó l a

vizel. R á az ü l t e t e t t p a l á n t á k r a , az o r m ó k -ra és a b a r á z d á k b a . . .

Fer i o l y a n n a k l á t j a a z eggyéfoly t v ízsu-gár t , m i n t h a sű rű köd hu l l ana . A lefe le igyekvő N a p v é g i g n y ú j t ó z t a t j a suga ra i t , r á -s z ó r j a a m ű e s ö szikrádra ós a l a t t a úgy b ú j i k el l e k u s h a d t f e j j e l , hogy a r u h á j a s e m lesz v izes . . .

A l ányok a f a s o r b a n ve tkőznek , öl töz-n e k . Bicikl i t p u m p á l n a k és a k i k köze lebb l aknak , gyalog v á g n a k neki a z ú t n a k

P i ros l s köz tük van é s fésül i a h a j á t . Mozgásán l á t j a Feri) hogy n e m siet. K é -

nye lmesen m e r í t i h a j ú b a a fésűt , kezével l apoga t j a , i gazga t j a és a f e l h ú z o t t b l ú z mö-göt t a p r ó rengésse l feszül a mel le .

U to l sónak indul a lány, de n e m messzi re , m e r t szemlien ve l e p i ros m o t o r k e r é k p á r j ö t t és me l l e t t e le fékeze t t . H á t r a ü l t P i -ro s és a n e k i i r a m o d o t t m o t o r f ü s t ö t c sapo t t h á t r a . Űgy l á t j a Fer i . hogy a f ü s t l ehasa l t a kőre, d e lehet, hogy k e m é n y n e k ta lá l t a , m e r t m e g r á z t a m a g á t é s az útszéli bok ro -kon keresz tü l e lsut tyant . a p i h e n ő szk répe -rak felé.

A motoros f e j é n a s a p k a f é l r e van csap-va és a bi l legőn v i r í t a l y u k a s ké t f i l l é r e s . . .

ieiklivel a z öregis ten n e m éri utol .

Bde n e m is igyekszik Fer i . I n k á b b v a l a m i szép re a k a r gondolni A r -

_ _ _ _ _ ra. hogy n e m kell k a n n á v a l ho r -dan i a vizet, nem kell v e d r e z n i sem, n e m kel l spóroln i sem vele, van elég.

Milyen szépen spr icce l ik a s zó ró fe j ek a z esőt. F o r o g n a k k ö r b e - k ö r b e és. hogv n e legyen u n a l m a s , m e n e t k ö z b e n r á n g a t j á k a /•ál lukat . Hango t is a d n a k , úgy ha l l j a , m i n t -ha az t m o n d a n á k :

—(Petty, p e t t y . . . Kicsi t ' e rő lködnek , d e I lyenkor m i n d i g

messz ibb re lövelik ki a s u g á r t és m i r e fö l -de t ér, o lyan a p r ó r a hul l szé j je l , hogy még sem l e h e t n e számoln i .

S a r k á r a guggol Feri . A r r é b b m é g ké t e m -b e r van a z ú ton . A z egy ik v a l a m i t m a j -szol. a más ik f ú j j a a f ü s t ö t a c iga re t t ábó l és ú g y teszi h á t r a a ltezét. hogy a hasá t nek ive t i a z estel i f ényeknek .

A r r a méri t el a m o t o r és ve le a f e h é r -blúzos Piros . A r r a , a h o j a n a p o lyan , mint

egy cs ipkésszélű t ányé r . K ö z e p é b e lehet nézni , kicsi t v^Jcít ugyan, de így is l á t j a , hogy a motöró.s f e l k a n y a r o d i k a g á t r a és i r ány t vesé a h u l l á m t é r füzesei f e l é . . .

P a p r i k á t esznek , f ü s t ö l t s za lonnáva l . Kicsi t . t i i ir í j , de jobb , m i n t a semmi . P i -

rosnak nem ízlik a sza lonna . K e n y é r r e mé-zet. csurga t , d e az t i s o lyan i m m e l - á m m a i rágja.

F c r j n e m a k a r a r r a nézni . Azcut iú . figyeli , azon tú l a cögózott fö l -

deiket, a m i b e n növésnek i n d u l t a mérges -zöld c sa l amádé . H o l n a p a n n a k is inni a d -n a k , a csöveke t m á r o d a is készí te t té ig

Neki i s f ű í z ű a p a p r i k a , d e r á g j a , ropog-t a t j a é s a z izzadó f e j é r ő l a t é r d é r e teszi a s v á j c i s a p k á t . B e l e t ú r a h a j á b a és a r r a gondol , hogy e lőbb -u tóbb a k a d egy lyukas ké t f i l l é res . M a j d m e g a j á n d é k o z z a va lak i . V igyáz is rá, m i n t a s z e m e v i lágára .

K é s ő b b a r r a neszelt , hogy P i r o s f u t a f a so ron végig. Lobog u t á n a a szoknya , po r t ve r a t o rnac ipő t a lpa és a k ö k é n y b o k r o k me l l e t t l e h u p p a n a fö ldre .

Ök löndözö t t és úgy m o n d t á k a l ányok , hogy h a j k e r ü l t a t o r k á r a .

omoly l ány Pi ros . R i t k á n n e v e t és

K soka t néz a s e m m i b e . Fer i m é g n é m k é r d e z t e meg, hogy m i t lá t o t t Sok m i n d e n van , d e m i n d e n k i

m á s k é p p nézi . Van , aki csak a f e lhő t lá t-ja , a boru lás t . Van, ak i a f e lhőn á t k ikö -nyök lő s u g a r a k a t . Ki így, ki úgy. A l á d á t s e m b í r j a m i n d e n k i e g y f o r m á n , h a t e l e r a k -j á k ubo rkáva l . Az egy iknek nehéz , a m á -s i k n a k k ö n n y ű és úgy sza lad vele, hogy n e m l ehe t u to lé rn i .

P i ros viszi a l ádá t . Fe r i n y ú l é r t e és e g y m á s r a helyezi a

s t r á fkocs in . Ügy f o r d u l mindig , hogy lás-s a m e g a l ány a s a p k á j á n a ké t f i l l é res t .

A negyed ik l á d á n á l veszi észre : — K a p t a d ? Kics i t szoru l a h a n g j a , m i n t a fe lhő , a m i -

ből e ső t v á r n a k , d e m é g s e m esik. Megle-het , hogy csak v i h a r lesz, a m i az ú t ró l úgy elviszi a por t , hogy n e m m a r a d más , csak a beéke lődö t t kövek .

Fe r i d ü n n y ö g :

MUfiíjj tán/ríipréjV réyS

SZÖNYI I S T V Á N Z E B E G É N Y I T E M E T É S

— Ü h ü m . Szeretn Szferetné, ha P i r o s t j e lö lnék ki segí tség-

n e k , m e r t a z á l lomáson a n y i t o t t v a g o n b a kel l r a k n i .

A z utolsó l á d á k n á l a b r igádveze tó szól: — Maris , m e g I r é n m e n n e k ve led . . . Leszál l a kocsiról é s míg a l ányok sza-

t y o r é r t m e n n e k . P i r o s me l l é húzódik . N e m n é z a szemébe , pedig mos t n e m

csüng oda a h a j a . A göröngyöke t f igyel i , a m i t a b a k a n c s a morzsol szét . N e m dő lne össze a világ, h a m e g f o g n á a b lúz u j j á t , a k k o r sem, ha megs imí t aná a h a j á t . De n e m teszi, i n k á b b zsebregyűr i a kezét és úgy szól, hogy n e ha l l j a más , csak P í ros :

— N e m k a p t a m s e n k i t ő l . . . Az e n y é m . . . Mosolyog Piros . A meiegség a n y a k á t ó l

i ndu l t e l és végigsza lad t a z a rcán . A h a -j a t ö v é b e is b e f é s z k e l t e m a g á t c s izzadság-c-sen p é k e t csal t k t y o n n a n £

x utolsó f o r d u l ó n á l gyo r sabban

A p a k o l n a k , . p i e r t , $ . N a p a hqssgsij,. ger incű íátál lók mögö t t é részke-det t l e fe l é é s a v a g o n n a k el kel l

m e n n i m é g m a este. N e m ke l le t t noszogatn i senk i t* úgy is s i-

e t t ek . P i r o s is kocog a ládáva l . N y ú j t j a f e l Fe-

r inek , a f iú is k a p u t á n a és h i r t e l e n j é b e n lees ik a s a p k a a fe jé rő l .

P i ros fe lemel i . Kezében t a r t j a és nézi a s a p k á t és nézi

Fer i t . Mi re a f iú ocsúdik , m á r l en t v a n a bi l legőről a ké t f i l l é res és ú j v a n a he lyén, a m i t a k ö t ő j e k i s zsebéből v e t t ki a lány.

N y ú j t j a a s a p k á t é s sza lad a m á s i k l á -d á é r t .

A b r igádveze tő k ihegyez te a ce ruzá t és a l e m é r t sú ly t f e l í r j h egy pep i ta -no teszba . H a n g o s a n szól F e r i n e k :

— Ki m e n j e n r a k o d n i ? Nevet Fer i . Szólni i s a k a r . de a köves-

ú ton m o t o r k e r é k p á r porz ik és a h e k t o m é -t e r k ő n é l l e f o r d u l a z ú t ró l a z a k á c f á k á r -n y é k á b a . P i ros i s a z ú t r a néz. Ügy l á t j a Fer i , hogy a l ány a r c a n e m m u t a t semmi t , A b r igádveze tőé sem, ak i v á r j a a szót é s c e r u z á j á v a l k o p o g t a t j a a no tesz f ede l é t :

— K i t a k a r s z ? Csendesen szól F e r i : — Mar is t , m e g I r é n t . . . A kocsi e l i ndu l t a z á l l omás felé, aho l

v á r t a a vagon . sak f é l s z e m m e l n é z a r r a . Ügy sze-

Cde lőzködnek , m i n t m á s k o r . Bic ik-l i t p u m p á l n a k , f é sü lködnek , vizes kötővel meg tö r l ik a z a r c u k a t .

Nyion-sza tyor t a k a r j u k r a f ű z i k és i n d u l -n a k haza .

P i r o s gya log Indul t . A moto ros me l l e t t megál l , m e r t a z in t e t t

neki . A f iú m u t o g a t a m o t o r h á t u l j á r a és on-

n a n a to ronyra , ami a poros a k á c f á k fö lö t t úgy e m e l k e d i k ki, m i n t é g y zö ldrozsdás szigony.

A k a r a t o s l á n y Piros. A vá l l án r á n t és úgy tesz a kezével , m i n t h a f ü g é t m u t a t n a . Hi r te len fo rdu l és l eng u t á n a a szoknya .

Lehe t , hogy kacagot t is. De „az t m á r n e m hal lo t ta Feri , m e r t a kocsi zörgése el-nye l t m i n d e n t . A moto r t ú r á z á s á t is. csak a f ü s t m a r a d t u t á n a és a növő távolság, a m i t k i n y ú j t o t t kézzel s e m lehe t összc-fogni .

_ er i i s kacag . A s a p k á t f é l r e v á g j a p a f e j é n , de úgy , hogy érezze a

l yukas ké t f i l l é res t . A kocs i a M a n n e s m a n n - c s ö v e k me l l e t t

zörög el. L á t j a a m o t o r t is, a m i t s á t o r -p o n y v á v a l t a k a r t a k be és a lu l zs í ros sz í j -ja l n ú z t á k össze, hogy a szél s e m kar i sz -to l jon benne .

A r r a gondolt , hogy ügyes dolog ve l e a locsolás. N e m kell á r k o l n i s e m és j obban m e g á z t a t j a a fö ldet , m i n t a z o lyan eső, a m e l y i k lever i a p a p r i k a levelei t .

Igaz. hogy kinövi , d e úgy j ó az, ha n e m e s i k . s e m m i b e n

„Eljön az, akit- a törvény 11 i n i i / / bebörtönöz... Hó-i Jtng.eted.-i üzenet

f-óide^ Jtiülátii

Alig egy hé t a l a t t t e t t e meg a közel ' t izenötezer kilo-m é t e r e s u ta t a ka l i forn ia i Los Angelesből Budapes t i g — pe r sze légi pos tán — a z a l e v é l j a m e l y b e n egy jó r é -gen, m é g a h a r m i n c a s évek vége fe l é k ivándoro l t jó b a r á -tom. Taussig L a j o s kü ldö t t haza n é h á n y r e n d k í v ü l é r -dekes és i r oda lomtö r t éne t i s zempontbó l ké t ség te lenü l é r t ékes József A t t i l a -doku -m e n t u m o t . J ó negyed száza-don á t v a j m i kevese t t u d t a m róla. d e t ava ly n y á r o n v á r a t -l a n u l haza lá toga to t t . n e m is egyedül , m a g á v a l hoz ta m á r odák in l $zülpt?tt ós a p j a

• nye lvén al ig tudó f iát . Az ó h a z á b a n égy igen ke l l emes h ó n a p o t töl töt t . f e l k u t a t t a • h a j d a n i ba rá t a i t , i smerőse i t , köz tük e n g e m is.

Smiéketéd 7)m-ui A marg i t sz ige t i Nagyszál ló

t e r a szán e l even í tge t t ük régi . közös b a r á t o k emléké t . Fő-leg szegediekét , hiszen m i n d -k e t t ő n k n e k Szeged a s zűkebb p á t r i á n k . Soka t be szé l t ünk a m á r nagyon régen e l h u n y t édesap já ró l , Tardos-Taussig Á r m i n r ó l , a z egykor i vasú t i f ő m é r n ö k r ő l , aki a n n y i r a je -lentős é s má ig emlékeze te s szerepet tö l tö t t b e hobszú. te -v é k e n y és t e r m é k e n y évt ize-deken á t Szeged k u l t u r á l i s és pol i t ika i é le tében , m i n t a l k o t ó m ű v é s z és i r o d a l o m -b a r á t és mint. a m u n k á s m o z -galom b á t o r ha rcosa .

B a r á t i k ö r b e n „Dos«-nak becézték. Így h ív ta M ó r a F e -r enc és J u h á s z Gyula is, a k i k h e z me leg b a r á t s á g f ű z -te. és ak ik igen g y a k r a n vol -t a k vendége i neveze tes

„ ü v e g t u s z k u l á n u m á b a n * . K e d v e s he ly vol t ez az üveg-ka l i tka . Zr iny i u tca i h á z á n a k u d v a r á n á l lo t t , az első e m e -let m a g a s s á g á b a n . L a k á s á v a l keskenv függőh íd kö tö t t e össze. Ez vol t a m ű h e l y e , a s za lon j a .

A m i k o r megha l t . 1936-ban, h a g y a t é k á b a n öt vaskos e m l é k k ö n y v é t ta lá l t L a j o s f i a és El ly l ánya , ak i a k k o r m á r neves fo tókémikus , dr. Gáspár Bé la fe lesége volt .

iZatno-zq-dtád az emtékkö-nyvek&en

Tauss ig L a j o s húgáva l és sógoráva l é d e a a n j u k ha l á l a u t á n A m e r i k a f ö l d j é r e emig -rá l t a z egyre f envege tőbb f a -s isz ta t e r r o r elől. Először Ho l lywoodban t e l eped tek le, m a j d a Csendes -óceán messzi p a r t i á n , Los Angelesben . Ezt az öt e m l é k k ö n y v e t is m a -gukka l v i t t ék és azóta , ha el-f o g j a őke t a honvágy . va*v é d e s a p j u k e m l é k é t a k a r j á k fe l idézni , e zekben a kö te tek -ben l apozga tnak .

A szegedi egye tem i roda -lomtör t éne t i i n t éze tének Tauss ig L a j o s m á r h á r o m évvel ezelőtt, e l kü ld t e J u h á s z G y u l a n é h á n y r e n d k í v ü l f on -tos v a l l o m á s á n a k f é n y m á s o -la tá t .

Az öt vaskos kö te t úgy l á t -l«z ik még. r c a g e t e g f e l t á r a t -

lan é rdekessége t r e j t ege t . Ezek közül vá loga t t a m o s t ki Tauss ig L a j o s a f i a t a l József Att i la e m l é k é t megörök í tő k é z i r a t o k a t és k ü l d t e el re-

tQ

pülő pos tán a ró luk kész í te t t f é n y m á s o l a t o k a t .

Az első a ház igazda : Ta rdos -Tauss ig Á r m i n f e l j egyzése a tizenkilenc éves József A t t i -láról . D á t u m n incs r a j t a , de ny i lván 1924-ből való. Így szól:

„József Attila 1. éves böl-csészettan hallgató. 19 é'ies fiú, kinek egy kötet verse jelent meg. Apátlan, anyát-lan árva. Budapesten szü-letett. Makón járt sokáig iskolába, ott dr. Espersit és Kesztner Zoltán villamos telep ig. támogatták eddig. Juhász Gyula ... (itt egy ol-vashatatlan szó követke-zik) ... kiváló, tehetséges és jellemes ember... (ismét egy olvashatatlan szó)... író. haladó gondolkozású, vallásgya'ázás miatt a Schadl-féle kurzus tanács 8 hónapi börtönre ítélte Vámbéry Rusztem védi — egy gyönyörű versért a mai reakció. Mélyen áhítatos érzésű, vers."

jÁzdef J&ttiQa. emíékdáiai

A köl tő é l e t r a j z á b ó l t u d -juk . hogy ez a z í té let 1924 jú l i u sában hangzo t t el és a ké rdéses vers , a L á z a d ó Krisz tus , e lőször 1923 októ-be rében j e l en t m e g a K é k -m a d á r - b a n .

Tauss ig L a j o s leve lében , a m e l y n e k m e l l é k l e t e k é n t k ü l d t e ezt a f é n y m á s o l a t o t is, így í r ró la : „Átböngész t em É d e r a n á m e m l é k k ö n y v é t . . . me l l éke lem A o u k a rövid és nehezen o lvasha tó j egyze té -n e k k ó p i á j á t . . . ezt szegény József At t i l áva l k i f e j l ő d ö t t b a r á t s á g a m e g i n d u l á s a e lő t t iegvezte föl (valószínűleg, hogy el ne f e l e j t s e k i rő l van s z ó . . .1-

N é h á n y hé t v a g v h ó n a p m ú l v a m á r szorosabb kap-csolat szövődöt t Dos és J ó -zsef At t i la között , l e g a l á b b -is e r rő l t a n ú s k o d i k a z e m -l é k k ö n y v ké t s ű r ű n t e l e í r t o lda la , r a i t a József At t i la kéz í r á sáva l a l á z a d ó Kr i sz -t u s te l ies egészében. Maga a v e r s k é z i r a t a z é r t é rdekes , m e r t némi e l t é rés v a n szöve-gében a ko rább i pub l ikác iók szövegétől , a m i az t valószí-nűs í t i . , h o g y a : l e í r á s a l k a t -

m á v a l még csiszolt r a j t a v a -l ami t a költő. S o k k a l j e l en-tősebb a z o n b a n az a z öt p ró -zai sor, a m i t a v e r s e e l é í r t ny i lván a j á n l á s k é p p e n T a r -dos -Tauss ig Á r m i n n a k :

„A művész kitárt ajtaja szeretet épít a város köze-pén. mert mélységes virá-gaival tudja, hogy eljön az, akit a törvény bebörtönöz, mert fölszaklíott mellén mutatja a mennyboltozat lángoló sebeit: aki új trans-parenseket csókol a re-ménytelen homlokokba, a

Lázadó Krisztus .. .« A v e r s a l j á n az i s m e r t a l á -

í r ássa l : „Sok szere te t te l , Sze-ged. 1924, dec. 10. $ze rda . ebédnap .« Az a l á í r á s a l a t t kü lön jegyze t :

„ M e g j e l e n t : 1923. okt. K é k m a d á r .

1924. júl . 11. Népszava . Az e l í t é l é semet köve tő n a p o n . -

SAdugott dO-lO-k

A ké to lda la s f é n y m á s o l a t -hoz is közöl n é h á n y fon to s a d a t o t Tauss ig L a j o s levele. M e g í r j a . hogy a Lázadó Kr i sz tu s k é z i r a t á t csak n e h e -zen t a l á l t a m e g a z e m l é k -könyvben , a m e l y h e z édesap -ja pon tos t a r t a l o m j e g y z é k e t l s kész í te t t . Esze r in t a Lá -zadó Kr i sz tus a 93. és 94. o l -da lon van . Ezek az o lda l ak a z o n b a n h i á n y o z t a k a kö te t -ből. „Csak hosszas ke resés u t án . a kö te t 252. és 253. ol-da la i közö t t t a l á l t a m m e g — í r j a leve lében — és m é g ott is f o r d í t v a bekötve , valószí-nű leg azér t , hogy « z a v a t a t -l anok ne t a l á l h a s s a n a k rá egykönnyen . Ez a m a g y a r á -za ta a n n a k is. hogy a lapok t e t e j én a 93. és 94. l apszám is f e l f o r d í t v a o lvasha tó . A p u -ka, úgy látszik, e b b e n a z idő-ben n e m t a l á l h a t t a vészmen-t e snek a b e í r o t t a k a t . . .«

A ve r s a l a t t i d á t u m mel lé í r t „ e b é d n a p - szóra is van m a g v a r á z a t . A f i a t a l d i á k -köl tő egye temi ha l lga tó ko-r á b a n m i n d e n sze rdán ebéd -v e n d é g e volt Ta rdos -Tauss ig Á r m i n n a k . Egyre mé lyü lő b a r á t s á g u k r ó l t a n ú s k o d n a k az e m l é k k ö n y v öt esz tendő-vel későbbi József At t i la-so-ra i is a Los Angelesből é r k e -zett levpl h a r m a d i k f é n y m á -sola t m e l l é k l e t é n :

„Kedves Ármin Bátyám, Pestről leszaladton* ban sze-rettem volna menlátogatni, dehát nem sikerült, Igy is szivéluesen üdvözlöm a vi-szontlátásig.

Szeged, 1929. febr. 3-Ala t t a Ta rdos -Tauss ig Á r -

m i n két igen e l h a l v á n y u l t sora. ame lvbő l az b e t ű z h e t ő ki, hogy József At t i l a 1932. d e c e m b e r 23-án. egy a k k o r r endeze t t k iá l l í t ás a l k a l m á -ból meg lá toga t t a ö reg b a r á t -j á t .

A nagy messzeséeből é r k e -ze t t h í r a d á s — azt h i szem — m é g vonzóbbá és é lőbbé teszi a f ia ta l f o r r a d a l m á r - k ö l t ő a rcá t , v a l a m i n t T a r d o s - T a u s -sig Á r m i n é t is.

M a g y a r L á s z l ó

bQOsM4ÍÜM&&&*