Hamupipőke- 2. rész

1. jelenet Hamupipőke söpröget, dúdolgat, a lányok ébredeznek

Goldie: Jaj, de álmos vagyok!

Diamond: Jaj, de fáradt vagyok!

H: Felébredtetek, lányok?

G: Hát te már felkeltél? Miért zavarsz minket?

D: Hamupipőke, miért kell neked itt kornyikálni ?

H: Bocsánat, ez egy szép dal, édesanyámtól tanultam.

Mostoha: Hamupipőke, ne énekelj, inkább készíts reggelit! / H. kimegy./

Goldie, Diamond, ki az ágyból, elfelejtettétek, hogy ma este ismét bál lesz?

G: Én nem is tudom, anyám, de ha a királyfi megint csak azzal a lánnyal fog táncolni egész

este…

D: Odanézzetek, Hamupipőke egy seprűvel táncol!

G: Az ostoba! Ő úgysem jöhet! Mennyi az idő?

M: Már hat óra??? Azonnal öltözzetek!

G: Diamond, menj már a tükör elől! /lökdösődnek/

D: Mit csinálsz! Elszakadt a ruhám! Hamupipőke!!! Segíts!

G: Add már azt a rúzst!

D: Ide a szemfestékemet!

G: Az az én nyakláncom! Anya! Diamond elvette a nyakláncomat!

D: Te meg a cipőmet, hallgass! Hamupipőke!!

M: Lányok, azonnal indulunk! Hamupipőke, te pedig válogasd ki a lencsét!

2. jelenet

Öreg király: Nos, fiam, találtál már magadnak menyasszonyt?

Udvari bolond: Menyasszonyt?

Királyfi: Igen, apám.

Ö: Na és szép?

K: /ábrándozva/ Igen, apám.

Udvari bolond: Igen, apám.

Ö:És kedves? …. / a királyfi ábrándozik, nem felel/ Fiam!

K: Igen, apám.

Udvari bolond: Igen, apám.

Ö: Ennek elment az esze! Vagy szerelmes. Lássuk csak… És te, fiam, megbolondultál?

K: /szórakozottan/ Igen, apám.

Ö: Édes fiam! Mondj el végre mindent!

Udvari bolond: Mindent!.

K: Apám! Ez a titokzatos lány olyan gyönyörű! A szavai édesek, a mosolya kedves!

Udvari bolond: (mutogat, gesztikulál)

Ö: Ma este a bálban újra találkoztok!

3. jelenet

A sírnál H. a rózsatőhöz beszél.

H: Édesanyám! Köszönöm, hogy segítettél. A bál csodás volt. Találkoztam valakivel. Együtt

táncoltunk egész este. Ma is vár rám. De hogy is mehetnék oda! A ruhám ócska, cipőm sincs.

Galamb: Hunyd be a szemed, Hamupipőke, édesanyád

segíteni fog rajtad!

Sose félj, kislányom, csupán a halvány árnytól.

Mert az megnő, s magába zár majd.

Hidd el, senkinek sem kerek így világa…

/ A galamb ismét csomagot tesz H. lába elé./

4. jelenet

/bálterem, tánc, vendégek, a Királyfi láthatóan nyugtalan,

keresi H-t/

K: Megjött már?

Udvarmester: Goldie és Diamond kisasszony, valamint Paprikáné őnagysága!

Mostoha: Felség, köszönjük a meghívást! Íme, a két gyönyörű kislányom, Goldie és

Diamond!

K: Érezzék jól magukat! /az orrát fintorítja/ Micsoda pacsuli! Százszor inkább a magyar

fokhagyma, mint ez!

U: Korin kisasszony!

K: Csakhogy megérkezett! Örülök a viszontlátásnak. Hová tűnt tegnap este? Jöjjön,

táncoljunk! Ezt a tüzes magyar táncot csárdásnak hívják. Szabad?

Tánc Óraütés

H: Egy pillanat, szeretném bepúderezni az orromat! /eltűnik/

K: Korinn! Hová tűnt? Korinn !

/ az ajtónál megtalálja a cipellőt, felemeli, magához szorítja/

5. jelenet

/Reggel, H. már megint szorgoskodik, énekel, váratlanul folytatja kintről a dalt az apa/

H: Édesapám!

Apa: Kislányom! Csakhogy újra látlak!

H: Elfáradtál a hosszú úton, gyere, töltök neked a kedvenc tokaji borodból.

Apa: Remek, köszönöm! Nézd, ezt a kis porcelán szívet neked hoztam.

H: Köszönöm. Ez is herendi, mint édesanyám kedvenc teáscsészéje. Ilyen messze jártál?

Apa: Bizony, a Balatont is körbeutaztam! Átkeltem a Dunán, láttam a híres magyar pusztát is.

Trombitaszó

Hírnök: Közhírré tétetik! Mindenki álljon készenlétben, a felséges királyfi hamarosan

felkeresi városa minden házát, ahol csak hajadon lányok laknak! Nyissanak ki minden ajtót,

nyissanak ki minden kaput! Közeledik a felséges királyfi!

Mostoha: Jól hallom? A királyfi? / észre sem veszi a férjét/

Apa: Kedves feleségem, nézd csak…

M: Látom, Isten hozott, de most olyan elfoglalt vagyok… Lányok! Goldie, Diamond!

Keljetek fel! Jön a királyfi!

Apa: Mi folyik itt? Nem értek semmit…

H: A királyfi jön. /észbe kap/ A királyfi jön! El kell rejtőznöm!

Apa: Itt mindenki megbolondult?

M: /becipeli a lányokat, kopognak/Tessék! Ó felség!

Szolga: Ezek az ön lányai?

M: Igen, ugye, milyen szépek? Ő Goldie- ne vihogj! Ő pedig Diamond–ne ájuldozz itt

nekem!

Szolga: Kérem, próbálják fel ezt a cipőt!

G: Jaj, ez nagyon szorítja a lábamat! Nem tudok felállni

benne.

Szolga: Akkor a másik kisasszony!

D: Au, ezt nem tudom felhúzni! Olyan kicsi!

Szolga: Akkor sajnos máshová kell mennünk. Nincs több

lánya, aszonyom?

M: Nincs, de kérem, felség, igyon ebből a tokajiból egy

pohárral! Hamupipőke, hozz egy poharat!

/H. átnyújtja a királyfinak a poharat, de az megfogja a kezét./

K: Kérem, kisasszony, ön annyira ismerős nekem… Próbálja

fel ezt a cipellőt!

M: Ugyan, nevetséges! Minek próbálja fel!

Apa: De hát felség! Most érkeztem a messzi Magyarországról! Mi szükség erre a

cipőpróbára?

K: Tegnapelőtt bált adtam a palotában. Megismertem egy csodálatos lányt. De éjfélkor nyoma

veszett. Tegnap éjjel ismét táncoltunk, de miután ismét eltűnt, megtaláltam a cipellőjét. Meg

kell találnom azt a lányt. Csak ő lehet a feleségem. Az ön lánya az, Korinn.

M: Micsoda? Megtiltottam, hogy elmenj a bálba!

Apa: De miért?

G: Mert itthon kellett dolgoznia!

D: Igen, söpörni, mosogatni, lencsét válogatni…

Apa: Az én kislányomnak? És Ti? Ti nem segítettetek neki?

H: Apa, hiszen minden jóra fordult!

K: Kérem, uram, adja nekem a lányát feleségül!

Apa: Szeretitek egymást? Látom, igen. Én is nagyon boldog voltam, amikor édesanyádat

megkértem.

K:Még ma megtartjuk az esküvőt! Mindenkit várunk a három napig tartó vigalomba!

Szolga: Szakácsok! Főzzétek a magyar gulyást, süssétek az ökröt!

Udvarmester: Pálinkát és tokajit a poharakba!

Szolga: A legszebb herendi porcelánnal terítsétek meg az asztalokat!

Udvarmester:Mindenki készülődjön! Hamarosan megtartjuk az esküvőt! /izgatott sürgés-

forgás

Vége------ finálé közösen a legvégén, a másik történet befejezése után.