IIt

t

Kit6pik-e ilyen m6don gyd-kereiket, magukra hagyjdk-e szUleiket? Elvesztik-emindazt, amit a nagyobbcsaldd, a rokonsdg, a ba-rdtok a maguk term6-szetes m6dj6n nyrijtanitudnak? S akik itt marad-nak, vajon 6rteni fogjdk-emajd azt a vildgot, irdnyitoivagy elszenved6i lesznek-e sorsuknak? Az ehhezhasonl6 sorsk6rd6sekt6lcsak egy kis ,,gondolatil6p6sre" van a telehdz eszm6je. A vid6kegyszeni lak6i maguk vonjdk le a kcjvet-keztet6st ha j6l akarunk 6tni itt, ahotvagyunk, akkor tud6sra, informdci6ra,kapcsolalokra, egytittmiikdd6sre, kor-szerui eszkozokre, szervez6sre, vdllalko-z6sra 6s hasonl6kra van szuks6grink.Er6forr6saink vannak b6ven, csak 6ppenmozgdsba kell hozni azokat egyes embe-reknek a kozoss6g erej6vel, bcjlcsess6-g6vel. Az rij vildg szdm6ra 6rt6kk6 keiltenni mindazt, amivel egy kiskdzdssegrendelkezik a hagyomdnyt, a mitoszt, atort6nelmet, a k6zrtgyess6get, a fdldet, aterm6nyt, az 6puleteket, a term6szet kin-cseit, a falu k6p6t 6s azt a sok-sok min-dent, ami ott van bennrink, k6rulottunk.

A telehdz 0jfajta szotgdttatds: a teg-modernebb technik6val biztositja az em-bereknek, hogy r6sztvehessenek a vildg-ban, inform6ci6t szerezhessenek, kap-csolatokat teremthessenek. Ezt mdsk6p-pen csak igen nehezen lehet megoldani,legyen sz6 munkdr6l, tanuldsr6l, hivataliu gyekr6l, sz6rakozds16l.

Csin6ljuk, de hogyan? A tetehdzak-nak nincs egy meghatdrozott modelljuk,hisz mindentltt a helyi ig6nyeket hivatot-tak kiel6gfteni, 6ppen ez6rt nincs pontos

,'u,, .l5,$'&3',.[:?,'I,ty'f,,Ef,l tfu

A kdzdss6gfejleszt6s hat6kony eszk6ze aTelehfz

1[ vdrosi embernek a videki eletrolr elsosorban a mad6rdal, a friss leve-96 jut esz6be, 6s viszonylag ritkdn gon-dol a v6rosin6l sokkal rosszabb munka-k6rulm6nyekre. A technika fejlod6s6nekkovetkezt6ben a vdrosi l6t sajdtos el6-nydkre tett szert a vid6kivel szemben.Nem csoda hdt, ha a vid6kiekben felme-rrilnek a kerdesek Mi lesz itt n6hdny 6vm ilva? Vajon kiskdzdss6grink gyermekeiitt fognak-e 6lni, vagy el kell menniUkmunkdt, boldogul6st keresni m6shova?

kidolgozni etk6pzet6sei-

A !"P.n?= ojfajta [:l '?J?'fiT,:ti ";X;szolseltat6s: a teg- i.i,ibr*,"0 r,r!Ji,ji iriir:mod ern eb b !e 9.h ni -,.1n jivi,lit' i6r,ii n, r.r re_k6v.al b.iztositja "

"z szutneI a--,,teienazOOr,,.embereknek, hggy Ezut6n mdr iehet a gya_rq_s_zt vehessengLa kortati megotodson qon-vil69ban, inform6- dolkodni. Klresni kett"egyCiot szerezhesse- 6prttetet, mely helyt ad anek, kapcsolatokat telehdznak, illetve egy

teremthe'SSenek. civil szervezetet, amelyik

-

mfikodtetnifogja.Az anyagi felt6telek

biztositdsdnak tobb modja is van. Apitlylzatok j6 es6lyt jelentenek, mert sz6-leskdrri tev6kenys6gre lehet r6szt6mo-gatdst szerezni" De tdmogatdst adhatnakc6gek, v6llalkoz6k is, akik segitik a tele-hdzat, mert megertik annak fontossdgdt,tdrsadalom- 6s gazdas6g6pito szerep6t.

Nemzetkozi partners6gi. kapcsolatokr6ven lehet eldrni, hogy a partner a saj6torszd96ban szerezzen p6nzt szdmu'nk-ra, meghatdrozott tdmogatdsi progra-mokba bekapcsolva a telehdzfejlesztestvagy annak bizonyos szolg6ltat{pait.

. Mindezek hidnydban, nagy ugyes-seggel, a hetyzetdk, adottsdgok kih-asz-n6ldsdval kuloncjsebb p6nzkiadds nelkutis el lehet inditani ezt a tev6kenys6get.

A teleh6z olyan civil szervez6d6ii for-ma, amely a kozosseg 6rdekeit szolgdlja,6s azl, hogy tobbet tudjunk, nogy tcinOlehet6s6gunk lehessen falun, illetve aztis, hogy ne kelljen minden Ugyben id6t 6spdnzt 6ldozva m6s, fejtettebb telepul6-sekre elj6rnunk.

Befejez6sril azt kivdnom, hogy mlneltobben fedezz6k fel az ebben i-ejlolehet6s6geket, s rem6lem, hogy egyretobb kistelepUl6sen letrejon a kozdssegiszervez6d6s e formdja.

T6ga..lstvdn

recept azok l6trehozdsdra. Viszqnt a vi-"frldgszerte mfikddo telehdzak soli eves ta-pasztalatdb6l meritve rdvildgithatunk n6-hdny telehdz-epitesi lepesre. Elengedhe-tetlen, hogy legyen a kozoss6gben egy,esetleg n6h6ny ember, aki rigy gondolja,hogy telehdzra lenne szuks6g, [etfeset,akarnak valamit, -partnereket keresnek,c6lokat fogalmaznak meg, igyekeznekmeggy6zni az embereket - egyszoval 6ka ,,megsz6llottak". N6lkul0k nincs tele-h6z. Ezek az emberek csak akkor tudj6k

Romdn Szoct6lls Feil€sftEsl Rho1.) Kdzdss6gi' szocidlis' szolgdl-tatdsok2.) Vid 6ki infrastru ktrjrafejteszt6s3.) Jdvedelmez6 tev6kenys6gek

Ng$ Toryadolom6cr RlopnvdngYouth lnitiative Fund 2000 "

Corpqtlcq Rlqoltv6nuKLIu16lis tircikse! meg6rz6se aKdrpdtok Euro169 i6ban

-

Eur6po TqndcsLIFE - Environment/Kdrnyezet

Pqrtnerek -o Helgi Fe.;lodrHlopiwdng (FPDI)

,,Tart6s partners6g - Hid atalom 6s a kdzoss6g kdzdtt"

A sokoldalf telehizMolt6:,,A telehdz egy olyan intdzm6ny, ahol minden otyasmi megval6sithat1, amit egyedi.ilsenki sern tudna l6trehozni.,,

(Knuth Anderson, az els6 telehdz atapft6ja)

,[tet"ne.aktcirt6neteSv6dorszdg- magdnvSllalkoz6 ezeknek a felt6- A telehdzak alkalmasak arca,r ban kezdodcjtt, 1985-ben. A teleknek nem, vagy csak nagyon hogy a falvakat 6s egy6b kisebbh6trdnyos helyzetii vid6kek n6pes- nehezen tud megfelelni, igy szUks6g kdidss6geket ig6nyeiknek megfele-s6gmegtart6 ereje jelent6sen csdk- van egy segits6get nyfjt6 int6z- l6en szo-lgdtjak ki, mivel mfikcid6sikent, amiben nagy szerepe volt az m6nyre. felt6telekel, otthont, megfelel6 esz-elszigetelts6gnek. A nem megfele16 Folyamatosan alakulnak kist6rs6- kdzdket tudnak nyrijtani szdmukra.infrastruktfra 6s ez6ltal az informS- gi teri.iletfejleszt6si 6s egy6b t6rsu16- Lehetnek elt616se( a kdzriss69ci6SramlSs hiSnya miatt ezeken a sok, amelyeknek sziiks6gi.ik van ig6nyei 6s a teleh5z konkr6t szolg6f-vid6keken a gazdas6gi 6let stagn6lt, intelligens infrastrukt016ra. Megje- tat6sai (szolgdltat6si tehet6s69ei)illetve visszaes6st mutatott, a fiatalok lenik a t6vmunka, mint lehets6ges kdzOtt, de mdr maga a hely m-eg-elkciltdztek, a vid6k eldregedett. E foglalkoztat6si alternativa, az agrAr- fele16 kiindul6alapot teremt ahho2,folyamat megakadAlyoz{s1hoz, a politikdnak kdszdnhet6en el6t6rbe hogy kdzdss6gek szervez6djenek,t6rs6g gazdas6giv6rkering6sbe val6 kerUl a vid6k, 6s annak elkeri.il- az esetleges ,*hi6nyossdgokaf", kti-visszakapcsol6s6hoz olyan inI6z- hetetlen fejleszt6se. A vid6k, mint lonbs6geket, egy6b ig6nyeket pedigm6nyrendszerre volt sziiks6g, ame]y piac fe16rt6kel6dik, az idegenforga- a kozdss6g tag;ai t<ariiativ krizciss6g-ik6pes megfelelni a m6r meglev6 6s lom, t6vkereskedelem, tSvoktat6s alapon, esefleg ,,csak rigy", sz6ra-leend6 v6llalkoz6sok, tizletek kom- mind-mind l6tfontoss5grivd teszik a koz6sb6l elv6gzik - a t6nyeg az,

-'munikdci6s ig6nyeinek, valamint gyors el6rhet6s6get. Cscjkken az hogy az emberek megfele16- ala-segits6get nyfjt az embereknek urbaniz6ci6, a v6rosi 6rtelmis6g falu- pokkal rendelkezzenek i kozciss6g-iigyes-bajos dolgaik elint6z6s6ben. ra ktiltdzik, viszont munk6ja foly- 96 szervez6d6shez. Tipikus szolg6l-

Az els6 teleh6z Hdrjedalenben tat6sfhoz szUks6ge van a modern tat6sok, funkci6k lehetriek p6lddul:k6sztiltel,ennekellen6renemez, 1.) Hirgyfijt6- r5s sz6tsugirz6hanem a vemdaleni v6lt vil6g- A telehizakat az6rt hozzitk l6tre, szerep:

- Techniaki felsz-erelt-hiriiv6, Alapit6ja, Henning hogy a vid6k lak6i is megismerked- s5g6n6l fogva a tetehdz ezt a

Albrechtsen, magasfoku..!6P:gtl; jen6k az fij informiciOtEchnologia fuikci6t jobian et tudja tatni, mints6gsel rendelkez<i,,_-y'l1gl:l,o_tt -altal nyujtbtt lehet6s6gekkel, tJ a hagyomdnyos m6dszerrriember, aki nvusdijal,f} tgf"; iloL i"giitsegetet uer<"apiJcitoo-- (,,raluszafa").pedett le egy Stckitom.terre r"k"6;i:*[t.lT:?!J# hassanak-a ndmzetk<izi.gizdasagi, 2') Helvi m6diakdzpont: Min-

A kdrnyek nem vonzotta a fiata- x.uiturilis 6s t6rsadaltri v6rk-e- den felt6tel adott ahhoz' hogy

rokat, ugyanis, n6gyzetkirom6te- nngEs6el -- "-'----'r"' '-' "- ril Jffii:i:.fl:::?H"il[?:u':renKenr KeveseDo mlnt egy embpr 6s televizi66llomds is l6tre_6lI (12 000 lakos/13 000 kmz). kommunikdci6s eszkdzdkre. Az hozhat6, esetleg interaktiv televizi6-Albrechtsen f r 0gy l5tta, a probl6ma lnternet terjed6s6vel ndvekszik az zds szerkeszt6s6gi feladatait is elaz, hogy a kisi.izemeknek nincs m6d- internetes adatbdzisok (Sruhdzak, lehet l6tni.juk kapcsolatba l6pni a vilSggal- ha munkakdzvetit6k, munkav6gz6shez 3.) Helyi, k6z6ss6gi mem6ria: Alenne, a t6rs6g fejl6d6snek indulhat- szi.iks6ges informdci6k, tov6bbk6p- falura, krizciss6gre vonatkoz6 infor-

-,1a. Ennek. erdek6ben 1985. z6s) szerepe, fejl6dik a telefonhdl6- mdci6k, r6gi 6i tlj anyagok m6d-

szeptember 13-6n 19 szdmit6g6p- zal, az internetszolg6ltat6k lefedik az szeres 6s rendszeres - gyiilt6s6vet

pel, telefaxszal, egy6b irodai eszkci- eg6sz orsz6got, 6raik csdkkennek, informdci6kdzpont atat<ittiit6 ki. Ezzdkkel 6s h6rom kik6pzett munka- kinSlatuk 6s szolg6ltatSsaik min6- nem csup5n a hagyom5ny6rz6s 6s atSrssal megnyitotta a kdzds irod5t, a s6ge javul. ,,kronik6i szerjg' midtt fontos,teleh5zat. Ezeket a felt6teleket egy-egy hanem mert ei6fordulhat, hogy

Sikerttirt6net kezd6dott. A helyi szem6ly nem k6pes teljesiteni, mivel bizonyos anyagokra szilks6g van,kisiizemek, v6llalkoz6sok megren- egyr6szt a technikai jelleg( beru- viszont kev6i iz i m(.1 az iddel6seket kaptak, kapacitisaikat h6z6sok tetemes kdlts6ggel j6rnak, iijts6k.kihaszn6ltdk, s6t, uj 0zemek, Uzem- m6sr6szt a technikai eszkdzrik kar- 4.) Tanit6i-tanul6s: Ez ak6r sz6ra-99y-s6.gek is 6pi.iltek. A t6rs6g bantartds6hoz, iizemeltet6s6hez koz6sk6nt is felfoghato. 6ssze tehetfejl6d6snek indult. zakert6k szUks6gesek. hozni bizonyos iimeretekkel (6llat-

A telehdzak l6trejdtt6hez azonban Ezeket a probl6mdkat f gy lehet a tart5s, k6zmfivess6g, tort6nelem)sztiks6g volt - 6s van - bizonyos legjobban megoldani, ha a megfelel6 rendelkez6 embereklt olyanokkal,felt6telekre, amelyek kciztil min- eszk0zcjket valamilyen kdzdss6g biz- akik tanulrri szeretn6nek.denk6pp a legfontosabbak a tdr- tositja. 5.) Programszervez6s, mint a kii-sadalmi, gazdasdgi 6s ktizigazgat6si A teleh6zakat az6r1. hozz6k l6tre, ztiss6gi 6let tegfontosabb eleme:6trendez6d6sek. Ahhoz, hogy a kis hogy a vid6k lak6i is megismerked- Az akci6k, a piogramok, a kdzds

- csalSdi - v6llalkoz6sok bekap- jenek az ij informdci6techno169ia kirdndulSsok szi.ilik a t6rt6neteket, azcsol6dhassanak a ,,nagy" gazdas6gi 6ltal nyrljtott lehetds6gekkel, 6s azok emberek pedig ezfttat k6zds 6lm6-v6rkering6sbe n6lkUlozhetetlen bizo- segits6g6vel bekapcsol6dhassanak nyekkel gazdagodnak. A tetehdz,nyos fokti infrastruktf ra, valamint j6r- az orsz6gos 6s nemzetklzi gazdasA- kialakult kapcsolatrendszer6veltass6g a hivatali btirokr5cia 0t- gi, kulturdlis 6s t6rsadalmi v6rke- sokat segithet ilyen esem6nyek meg-veszt6iben. Nyilv6nval6, hogy egy ring6sbe. rendez6s6ben.

6.) P6lyizatfigyel6s, p6lyizatir6s:Megfelel6en felk6sziilt 6s szakk6p-zett munkatdrsakkal a meglev6 tech-nikai felt6telek mellett a p{lyAzatirAsnagy munkdja leegyszeriisfthet6, 6sigy tdbb szinvonalas p6lySzat ke-szUlhet el.7.) Hitt6r a falugondnoki szol-gilathoz: A falugondnoks6g egy, amagyarorszSgi N6pj6l6ti Minisz-t6rium 6ltal tAmogatott int6zm6ny-rendszer, melynek c6l1a az 500 fds-n6l kisebb kiskdzdss6gek szociSlisig6nyeinek kiel69ftese. A helyikdzdss69 t6mogat6sSt bir6 falugond-nok egy mikrobusszal szociSlis segit-seget nyfjt az affa r6szoruloknak:gy6gyszereket szerez be, bev6s6r-l5st, hivatalos iigyeket int6z. Ezek-hez a tev6kenys6gekhez a lelehAzinfrastruktfr5j5val 6s adatb6zisaivalis nagym6rt6 kben hozz{jfrulhal.8.) Jat6k, sz6rakozis: A sz6mi-t6g6p az egyik legn6pszerfibb 6s leg-

-'izgalmasabb j5t6k, gyerek 6s feln6tt

egyarSnt megfoghat6 a megfelel6jSt6kokkal. A tapasztalat azt mutatja,hogy miutSn kijdtszottSk magukat,komolyabban is 6rdekl6dni kezdeneka sz5mit6g6p ir5nt, 6s ez olyanlehet6seg, amit k6r kihagyni. AszSmit6gepek 6s a szSmit6g6pesj6t6kok fontos szerepet tdltenek be ateleh6zak beindit6s6ban 6s folya-matos mfikdd6s6ben.9.) Uzleti kdzvetit6s: Ahhoz, hogy ateleh6zak cinfenntart6v6 vSlhas-sanak j6, ha Ugyndkdskrid6ssel,i.izletkozvetit6ssel fog lalkoznak.Azok az inform6ci6k, amelyeket ateleh6zak a kdzdss6g tagjair6l, azokszaktudds616l, lehet6s6geir6l felhal-moznak kivdl6an alkalmass6 teszi6ket erre a szerepre.10.) Arusitis helyben: A teleh6znem bolt, de nyilv6nval6an alkalmasolyan dolgok forgalmaz5sa, amelyeka tev6kenys6g6hez, profilj6hoz szo-rosan kcit6dnek. llyenek lehetnekp6ldriul a sz6mft6g6plemezek, helyi

k6peslapok, t6rk6pek, fjsdg, hetyik6zm[ivesek term6kei, helytdrt6netivonatkozisrl kdnyvek, kiadvSnyok.Kapcsolodhat ehhez termekbemu-tat6k szervez6se, vagy egyszerfienterem bizlosit6sa bizonyos id6sza-kos jellegfi 6rusitdsok (tankdnyv-vSsdr) megszervez6s6hez.11.) Tivkereskedelem: A vilSgh6l6nbarangolva szSmtalan helyen bukka-nunk olyan 5ruhSzakra, ahol akdnyvt6l kezdve a kozmetikaicikkeken 6t az aut6ig b6rmit meglehet v6s5rolni. ld6vel a belfdldic6gek is elinditjrik hason16 szolgdl-tat6saikat. Ez a bev1s6rlSs igenkellemes form6ja, amit a teleh6zak-b6l le lehet bonyolitani.

A felsorol6st azonban a v6gtelen-s6gig lehetne folytatni. Mivel a tele-hlzak a helyi ig6nyek kiel6git6s6rejdnnek l6tre, a teleh6z jelleg6t 6sszolg6ltatdsait az azi l6trehoz6 6sfenntart6 kozdsseg hat6rozza meg,alakitja ki.

telehizak kUldet6seir. Hajlamosak vagyunk azt hinni,hogy m6g van id6nk felk6sztrlni azeljdvend6 informSci6s tdrsadalomra.Ez nem igaz, a ,,jdv6" mdr el is kez-d6dott. Hiszen ma mdr az emberekk6t vil6gban 6lnek: ,,papfralapri" azegyik, 6s ,,elektronikus" a m5sik. Atelefon 6s a lev6l szimboliz6lja a ha-gyom6nyos dimenzi6t (nevezzUk,,papir-vil6gnak"), a szdmit6g6p 6saz inform6ci6s hSl6zatok pedig az(jat (ezt nevezziik,,elektronika-vil69nak"). Az ut6bbi gyorsabb,

- rugalmasabb, hat6konyabb, azel6bbi pedig a nyilv6nval6hStrinyok mellett - m6g drSg5bbis.

Az el6tti.ink 5116 k6rdes tehdtnem az, vajon mikor 6s milyenm6don kdszdnt be az informdci6stSrsadalom. Az igazi dilemma az,hogy j6-e az embereknek, a kdzds-s6geknek, az eg1szt6rsadalomnak apapir-vil5gb6l az elektronika-vi1695-ba val6 6tt6r6s. Ha igen, hogyanlehet 6tjutni az egyik dimenzi6b6l am6sikba? Ki segithet ebben, hol vanaz 5I15ro?

A teleh6z ,,ablak 6s ajt6" az infor-m6ci6s t6rsadalomra, amelyen ke-resztijl be lehet kukkantani oda, 6sha tetszik a l6tvdny, be is lehetmenni. BArkinek. Megtapasztalhat6kaz el6nydk, megismerhet6k a h5tr6-nyok, az fjdons6gokat fokozatosanhaszn6latba lehet iktatni. Ez a tele-hAzak ktildet6se.

A teleh 6zak ktildet6se

Kiskdzdss6qi v6lasz az inform6-ci6s t6rsadalom kihivisaira

A telehdz a kisk<izdss6g v5laszaa tdrsadalmi 6talakul6s, a moderni-zfcio, az inform6ci6s t5rsadalom 6sa globalizdci6 kihiv5saira. A tdrsa-dalom jelent6s r6sze 6ppen abbanaz id6szakban nem lesz m6g k6pesegy6nileg hat6kony m6don alkal-

A telehiz ,,ablak 6s ajto" azinformici6s tirsadalomra, ame-lyen kereszttil be lehet kukkantanioda, 6s ha tetszik a l6tv6ny, be islehet menni. B6rkinek. Ez a tele-hinak kiildet6se.

mazkodni az fj felt6telekhez, amikorarra a legnagyobb szUks6g lenne,amikor az SIrendez6d6s a leginten-zivebb (tSrsadalmi 6s gazdasdgi 5ta-lakulSs, eur6pai csatlakozds), 6s az,hogy melyik utat vSlasztja egykdzoss6g, val6j6ban sorsddnt6 lehet.Ezt ismert6k fel a teleh6z l6trehoz6i.Mi6rt van szi.iks6g telehizakra?

Az6rt, hogy az emberek egymS-son, onmagukon seglteni tudjanak akdzdss69 erej6vel, temogates6val.Amlg a vilSg lassan mozdult, amig atapasztalat, a tudds, az ert6krend-szer, a hit, az 6lethez szUks6ges dol-gok ap616l fi(ra sz6lltak, addig nemis volt semmi baj. Mihelyt azonban azid6 felgyorsult, egyre gyakrabbankaptuk fel a fejUnket az fjdons6-

gokra, s 6szre kellett venniink: m6rsemmi sem fgy van, mint r6gen. Aziskola most m6r nem el6g ahhoz,hogy a felfedez6sek eredm6nyeit azfj gener5ci6kba plSnt6lja, a vfllozS-sokat benniik tudatositsa. Ma m5r afeln6ttnek is tanulSsra, magyardzat-ra, eligazltdsra van sziiks6ge. Mihozza mindezt el a faluba? A teleh6z,

amelyet ma m6r a kiskdzdss6gekegyre kev6sb6 n6lki.il6zhetnek.Kapcsolat a falu 6s a naqvviliokdzdtt

A c6l az, hogy az informatizSlttSrsadalom modern eszkcizeitalkalmazzAk olyan feladatok meg-old6s6hoz, amelyek az adott tele-pi.il6sen a legfontosabbak. A falu atelehiz r6v6n ad hirt mag6r6l a

nagyvilSgnak, 6s a nagyvilSg hireiugyanezen az rlton jutnak el a leg-kisebb telepi.il6sekre is. A teleh5zkapcsolatot tart fenn a falu 6s anagyvilSg emberei kdzdtt olyantev6kenys6gekkel, amelyeket csakisitt lehet megval6sitani, s melyek akollektiv gondolkodSs eredm6nyei-nek tekinthet6k.A kistelepi.il6s lelke

Mi is a teleh5z? Azt mondhatjuk,hogy egy kisteleptil6s lelke, de azt is,hogy a helyi v6llalkoz6k irod5ja, sakkor se lenn6nk messze azigazs6gt6l, ha a telehSzat infor-matikai oktat6kozpontnak nevez-n6nk, a munka 6s a tanulSs helyikdzpontjSnak, amely megsztinteti atdvols6ggal j6r6 hStr6nyokat.

om5niAban az els6 teleh6z!-\ 1999. jrilius 21-6n nyitotta megkapuit Sz6kelyudvarhelyen. Ezzel ittRom6ni6ban is elkezd6ddtt a tele-hAz-mozgalom kibontakozdsa. M6gnem lehet azt mondani, hogy az6ta ittErd6lyben gombam6d elszaporodtaka telehdzak, de az elm0lt egy 6vbenTasn6don, Tordaszentl6szl6n, Tus-n6don, Fels6s6falvdn, Biharban,

n6til a teleh6zat vSlasztott6k. Ezekena talSlkoz6kon a fiatal any6k b6rmi-lyen gyerek-eg6szseg Uggyel kapcso-latos k6rd6st feltehettek meghivotta-inknak, a szakorvosoknak. P6ntekd6lutdnonk6nt pedig az eg6szs6g-meg6rz6s16l besz6lgethettek szaba-don az 6rdekl6d6k az eg6szs6gilgy-ben dolgoz6kkal. Ezekre a rendez-v6nyekre MarosvSs6rhely16l is

A rominiai teleh1zak bemutat6sasunkban naponta olyan probl6m6kbaUtkOzUnk, amelyekre a telehSz jelent-heti a megolddst. B6vebb inform6-ci6k szerz6se v6gett ell6togattunkegy mdr j6l mfikod6 teleh6zba amagyarorszSgi Szentp6terszegen.Nyilv6nval6vd vSlt el6ttiJnk, hogy amegval6sftSshoz a kcivetkez6krelesz szUks6g:

- egy miikddtet6 civil szervezet;

- egy megsz6llott, aki felvdllalja tel-jes eg6szeben a kivitelez6st;

- egy, a c6lnak megfelel6 6ptilet,vagy 6pUletr6sz;

- p6nzforrSs, melyhez pdlySzatok[tj6n le het hozztrjulni.

Ezutdn kezd6ddtt gyakorlatilag amokat szerveztUnk, amelyeket munka. ,,Megsz6llottunk", T69asz6mit6stechnikai szakemberek tar- lstvSnvezet6s6velcsapatot szervez-

Kalotaszentkirdlyon, Magyarcsaholy- 6rkeztek el6ad6k.ban, Cs6k (Ciacova) 6s Kisszentes lrodalmi estjeink - amelyekre(Dumbrdvila) kdzs6gekben is l6tre- olyan szem6lyis6geket hivtunk meg,jdttek ezek az int6zm6nyek. 2000. mint pl. Dr. Br6da Ferenc, aki ir6,mdrcius 25-6n pedig Tasnddon 53 egyetemitandr-szint6n sikeresnekszem6ly r6szv6tel6vel megalakult a bizonyultak.RomSniai TelehSzak Egyesi.ilete is.

A 5z6kelyudvarhelyi Teleh6z

Szombato nk6nt I nternet-tanfolya-

A sz6kelyudvarhelyi teleh6z tottak, az 6rdekl6d6k pedig alap- tiink. N6hiinyan a tulajdonk6ppeni1999. jrilius 21-6n nyitotta meg fokon sajStfthatt6k el az lnternet- pSly6zatirdsban vettiik ki r6szi.tnket,- kapuit. A romSniai telehfzak kcizi.il bring6sz6s tudom6nySt.els6k6nt, teljes m6rt6kben

mdsok a szSmit6g6pes munk6banvagy a kapcsolatfenntart6sban

dner6b6ljdtt l6tre. Munk6nknak k6sz6nhet6en si- segitettek.Telehdzunk indul6s-5hoz a kertilt a teleh6zak irinti 6rdekl6dest A prilySzdsban felhaszndltuk a

studio Nova kft. nizlosj$ta_12- ielt<etteni, olyannyiia, 1r"gt ttiUO CREST Sltal szervezett tanfolva-anyagi keretet, de ma m5r ;;;;-.;;;l,r:-*li^^ririlL^"i--"'--:--:; mokon szerzett tuddsunkat, 6s aatapitvanyk6nt riirfoiifrl

mar !grye.tPb.li- tel99iil6s6n iJ'szeret-

A kez-deti neh6zs6gek ut6n n"n"i iiT"-rt,erii lStilni-=nt.'- ---'-- Ffi?:[rffii-"t'J:' t'J{ifil:'T

,,elnyerti.ik" a helyi dnkorm5nyzat potenci5lis finanszfroz6kr6l isteljes erkdlcsi t6mogateset. egyr6szt az 6 segits6gUkkel1999 augusztusdban r6szt vettUnk Asz6kelyudvarhelyitelehSzegyik t6j6koz6dtunk, m6sr6szt kerestiik aegy, a helyi <)nkormSnyzat 6ltal f6 cllkftAzlse az volt, hogy min6l lehet6s6get, hogy szem6lyes kap-meghirdetett p5lySzaton, amelynek tdbb rom6niai telepUl6ssel megis- csolatba keriiljUnk ezekket akciszdnhetSen 9 500 000 lej tSmo- mertesse 6s n6pszeriisitse a teleh6z szervezetekkel. A Magyar Teleh6zgatdst kaptunk. Ez az osszeg a tele- mozgalmat. Ennek 6rdek6ben Szdvets6g elndk6vel, Kovdcsh5z k6t havi kdlts6g6t fedezte. szerkesztji.ik a www.telehaz.ro hon- Gy6z6vel fgy sikeriilt felvenni.ink a

Mint els6 telehSz RomSnidban, a lapot is. Ez a teleh6z indit6sa utdn kapcsolatot, hogy az fjs6gb6lsz6kelyudvarhelyi a magyarorsz6gi nem sokkal jOtt letre, es tdbbnyire tudomdst szereztUnk arrol, 6 is r6sztmintdt kdvette. Ellenben abban koz6rdekfi informici6kat tartalmaz. vesz az EMT Szatm6rn6metibenki.tlonbOzik t6li.ik, hogy nem egy falu, Honlapunkon egy helyi rijs6g 6s szervezett tal6lkoz6j5n. Az 6 meg-

-nanem egy kisvdros informdcio- ndh6ny helyi iskola weboldala is hiv6sdnak kcjszdnhet<ien jutottunk elszerz6si gondjait pr6bSlja meg el6rhet6. a tatai Telehdzkonferenci6ra, ahol tijorvosolni. MunkSnknak kdszcinhet6en si- kapcsolatokat teremtett0nk, (j isme-

Teleh6zunk egyik fele tSrgyal6- kerUlt a telehdzak ir6nti 6rdekl6d6st reteket szereztUnk, V6gi.il a novem-teremk6nt, irodahelyis6gk6ntszolgSl, felkelteni, olyannyira, hogy tdbb beri sinaia-i Orsz6gos Civil F6rumona mdsik fe16ben pedig a tulajdon- kdrny6kbeli telepiil6sen is szeret- sikerUlt tdrgyalnunk Lorenak6ppeni szdmft6g6ppark ta16lhat6 n6nekteleh6zatl6trehozni.Az6rdek- StoicSval, a Kdrp6tok Euror6gi6 Fej-kilenc szdmit6g6ppel. Ebb6l a kilenc l6d6ket szivesen l6tjuk, 6s igyek- leszt6si Alap (KEFA) romSniai igaz-sz5mit6g6pb6l egy a szerver sztrnk segiteni ahozz1nkfordul6kon. gat6jSval, akit6l 6rtesi.ilttink egy 5000(Pentium l), 7 szdmit6g6p (486-osak) Lukdcs Szabolcs $-os p5ly6zatr6l. Az id6kdzben m6rh6lozatban van, 6s egy Pentium l-es gz1keryudvarheryi retehdz: 41s0 odorheiu- elk6szult nagy, 3 6ves programunkg6pet, illetve az irodahelys6gg! ggy sec./tesc, Jud. Harshita, str. Bethtenfarvi Nr- e_gy szelet6t Stirtuk, s beki.lldti.ik a

::'ilT'ti?"?'Ti;[ffi1"8:',ffffii ?!;",,,"?,!',i!, ",oaa-zto s,, e mait:

[.-rlf;::19Ff1,il.'f;iil"#&",:l,m;k6szlete teh6t kilenc szdmit6gdpb6l, '-'-"--v--'-"--"-'

a legsztiks6gesebb felszerel6st: egyk6t nyomtat6b6l (egy tintasugaras 6s A TasnAdi Telehiz Pentium llt, egy tintasugaras nyom-egy lEzernyomtat6) 9s "gy

Mustek Dr. H6jja Botondt6t (CREST- Civit tat6t 6s egy szkennert, 6s beinditot-900 CP szkennerb6l 5ll. Szervezei-ek Forr6skriifontja, Szat- tuk a tasn6di telehizat. A helyis6get

Teleh6zunk azonb.an a.sz?mil6-. mdrn6meti) hallottunk el6szor a tele- 9s britorzatot a Tasnfdi Caritasg9phozzAflr6s mellett m6.s jellegii h6zakr6l i99S fpritis6ban. 6 adott EgyesUlet biztosltotta.tev6kenys6geknek..is otthon-t_ ad. nek1jnk egy vid6okazettdt 6s egy Neh6zs6geink igaz6n az indu-1999 6sz6n beindult a Bab.a-M_ama ismertet6fli2etet a magyarorsza!'i l5skor nem voltak, mert telehdzunkraKlub. A kisgyerekes 9ny.a\ kdz<is tetehfzakr6l. Mdr ets6 na-tidsra me[- mAr az els6 benyrijtott p6ly6zatotprogramjaik szervez6s6nek helyszl- tetszett a koncepci6, mert kisvdr6- megnyertiik, viszont ez egy kb. B

5qivitfogtruh6napos munka eredm6nye. Nagyon MSjusban pllylzalirl tanfolyamot A Tordaszenfliszl6i Telehazneh6z volt a p6nz elnyer6se el6tt a szervezti.ink tasn6di v6llalkoz6k, civil Tordaszen.dszl6n a teleh6zmoz_

i#{!}:;!ff#j:iiii',1ffa.:ili :'."ffi::"* i:,hb,TT'?:#I3:11 :ru:ry :nfl;f*#J,lili::$iiHilT # J[LT[III:I? J,',ft I:i no','.,'.iilu'J.'n"JL"'iJ

.#il":{ffii iilftti*31lj$t"ffii;*lil#kivtll szinte nem rendelkeztiink sem- hSromnapos kir6ndulr

UL",',,iJ #',"f,"Jfl:%':::-fl:'ft?i: i*ilt.ffiilUiiiiJ[qiiiiirfi U:Akljtfni:;itll;:;li,ff:',",1fi#li"JdJii"J.",3?il1"1ir" i'Jli?,:r,',r,idirrf,.n?!!!{i:ffi lr,ffi?tffit;t?:3:#;"{i:lfr2000. februdr 3-6n egy sajt6- Lajos 6kol6giai T6rsas6g t5rselnrike orszagl utjaink atkatmdvat hangsulyo-tdj6koztat6val dsszekritdtt program- volt seglts6gUnkre. .. zottabban 6rdekl6dti.]n k az ottmal beindult a tasndditelehdz. Jtiliust6l havonta._mg9l?.J"^1t.3 rtirtioo teteh5zakr6t, de foteg ezekA sajt6t6j6koztat6n r6szt vettek: TasnddiTi.ikrircimfik6-:g_ld.1fin l""gi megszUtet6s6nek 6s fenntartdsdnakMitrasca vasile, Tasn5d v6ros pol- lapunk (300-as p6ld6nys,z6m,^12_!!: lcirltmenyeirot.g5rmestere, Kov5cs Gy5zo, a es oldal), melyet 12 onk6ntes szer-tvtasyar rereh6z szdvets6s ern'rir<e, keszt.

.rapunr a vir6sh6r6n is ..fntuljiiL": ;ilt",".5ff;rnt:3?Dr. J6kay Kiroly, a magyarorsz6gi olvashat6 a http://tct.p5net.ro cimen. inform,ci6t szereztem ausAlD tandcsad6ja, c' T6th Magyarorszdgi rerehaz szdvet-Jdnos a Hat6rontrili Mag,yarok C6lunk I k6.z6ss6gfejleszt6s_ nagy s6f'hontapj6i6t, de sokat okul-Hivatalsnak ottt'iyy:1:,tii-":^.: eg6sz6n beliil az vo'[t, hogy 9!6se{it- tam a sz6ketyudvarhetyi rete-crest k6pvisel6i, Ta.sn6d,,ILo,:i sfk a viros nagyvil6jhoz-valo feliAr- hdz rnternetes-teirasaib6t is.tandcsosai, n"'u' ,^Y?11[:::f' r.olaiat.- ezt iiianiu[ etosegtteni iz Mikorra m6r cisszeant a k6p,'--Valamint taniisvi 't':in:lli*' lnJ-ormacio aramoitataianat- megol hogy mit is akarunk, ki m(kc;i-civil szervezetek6rdekr6d6k xewiserteit[ 'ilo"ai f"ji.1.'"uJ,",?,"3rli:'i;;:9rflff93?:fl: i,?'i'!.:J:*lie:;!y:[,q['r";a szatmSri FrisrKr6nika, a Rom6'niai'"nijgu.? foiyamok 6s szalktanicsadis hltal. terilleteket dleljen fel a teleh6z'

Szo,azlnformatiaZilei,aZiua,jdttaSorosAlapitv6nya Samtel rv, valamint o 1r, kdzdss6gfejleszt6si programja'

Nagyv6radi 6s a KorozsvarirV. Aususztus 2s-26.-k111!_9sy^yll; Y?T:X::"r'"T"1;lt#*''[1[ilu,l"?lC6lunkakozdss6gfejleszt6snagy mfikddve a SzatmSr megyei Civil fffo,^ kerult kezembe az 1999eg6sz6n beliil az volt, hogy el6segit- szervezetek Forrdsk?199^l1.!:I1; l-noo"r6ben megjetent szatmdrn6-sijka vdros nagyvilSghozvalofelzAr- kdzdss6gfejleszt6si tanfolyamot iieti Napok fiizetecskeje, ahonnank6zds6t. Ezt kfv6ntuk el6segfteni az szerveztiink.inform6ci6 sramoltat6s6nak- mesol- A krizeljdv6ben esy.rorn6n..l,y"ty! ;gir:t :il::'il:?:::t flffjtfni: :dasa r6v6n, a kist6rs6g gazdasagi hasonl6 lap kiad6s6l,-!1ry.u.?^iik j1 iltlgy"rorr.6gi retehdz szdvets6gfejl6d6s6t tdmogat6 tovdbbk6pz6 els6 lapsz6m szerkeszt6se mdr

"inOken"f etdaddsdb6t. A hetyi dn_tanfolyamok 6s szaktan6csad6s folyamatban van.

messierue.6se 6rtar. szeptemberben terehdzunlTgy. 5:ifi::ii'.i:?'."4";3:i?,,qJiT,",iKezdetben irodai alapszolgdltat6- obb ingatlanba kOltozik, ,3,1o_1"?

h-"-ly- iogaotar. Utdna mdr csak azt tesz_sokkal (fenym6sol5s, szdmit6g6pes is6g 5ll mgd az 6rdekl6d6k ren- slfif, amit sokan mdsok teirtak 6sszdvegszerkeszt6s 6s nyomtat6s, delkez6s6re: az irodAban alapszol- ;;;i;;-.-u--'*" "'-". Fx, szlkenner haszndtata) ,'patyuzat- sdttat6sainkat venetiri!E;d;:";A; t'*X[Xt*?5sti

soros Atapitv6nyhoz

[::i,ii::,!xiin:;;]'.T ""iil$['T; iJfl:?ru,iit3iaf,,!!1!"!:,ir:i,!i ir:#'"{#a$xti,,'.",83;;;[6rdekl6d6ke i,..,-^-jr^ ^,

s6gbe pedig els6s?f!1,-?^gl?i:- iuropai tntegrdci6s civit szervezet,,Febru6rban 50 szem6ly kezdte el keket v6rjuk, itt tanulhatnal,"=:^:..".f: iZirenozasa, amely fetvalatja, tcibbek

i,#lii,#l,l#lU,l":i: "1iA [:iliffi:,fi,*',ff-'i:: fi,'igl'?:l [%iTl;?."T,",l,i iiii"no,asdt 6s

turnust ujabb n6gy csoport kdvette vezzik megszervezni.juriustor .^::_;^:.^, rovdbbi terv"ink l:..,:it^:,'"1"_ryr ,rr?:1""J:i:3"J,lJ;"i,nlt!i.533!l;M6rcius 25-6n TasnSd sz6khellyel ktilonbriz6 klubtev6*:jfgggl.:l"l- ie"uerenysag biztositja, ugyanakkormegalakitottuk a Romdniai Tele- vez6se, nyelvtanfoly"i?,!ildjll?i:_" i-.em et6tt tirtui a nei'i dnkormdny_hlzak EgyesUlet6t, melynek elndke Tasniid16l elszdrmazottlk_,.1?li[o-- iit szerepet 6s ennek a takossdg

T6g-a lstvin lett'. "....,r ^t^tt-a^, ^ z6janak l6trehoz6sa, helyi civil szer- Siiati min6r jobb meg6rt6s6t, sziik-Aprilisban sikeriJlt - els6k6nt a vezetek kiszolg6l6sa. -g6t

6reztu'k, hogy riegteremtsuk ev5rosban - lnternetes kapcsolatot H6tkoznap-okon nyitva,l?.1:ll iSnn"rreg tov6bbfejteszt6s6nekteremteniink a nagyvil5ggal. Ez 8.00 - 22.00 6ra k<jzritt, h6tveg6n i"ltet"t"it.fjabb lehet6s6geket adott, tigy mint: pedig az ig6nyek szerint. '"

wt6rik fontos c6lunk a gazdas6giweb-bong6sz6s, e-mail kitld6se 6s Buchmiitler ttdik6 fejl<id6st is szolgdl6 inrormricios 6!fogad6sa, saj6t elektronikus posta- program-asszisztens tanacsado_iroda l6trehoz6sa is.fi6k b6rl6se. Az eltelt 4 h6nap alatt 'gasiaai

reteh6z: 3844 Tdgnad, cart. Zoiror, Ennek az irodanak a felszerel6s6t347 szem6ly kb. 480 or6t inter-netezett, 28-in saj6t postanokot nyi- i;l'rirli;i1!,{!:;J,fli',i!;3?::;::::, ,"j:?11,:[;i%T t!iljx?:t#L1ltl';tottak n6lunk, s mintegy 100 6r6t eiljunk meg enn6l a,,teleh6z mini-tdltdttek levelez6ssel. mum,,_n6l.

lej 6rt6kben 6s Romdniacisszes torv6nyeit tartalmaz6programcsomagot 600 dollSr6rt6kben.

FebruSr 26-An megtartot-tunk telehSzunk ilnnep6lyesmegnyitojdt, amelyet kitUntetettjelent6t6vel Kovdcs Gy6z6, aMagyar Teleh6z Szdvets6g el-nrike, Cseh Aron, a MagyarKdztSrsas5g kolozsvdri konzul-

Decemberben a 13 tagf kezde-m6nyez6 csoport felsz6lft6s6ra 31alapit6 taggal, azok plnzln elkezd-tlik szervezetU n k bejegyz6s6t. MSjus17-t6l jogi szem6lyk6nt mfikddtink 37taggal.

Ezzel pdrhuzamosan, az 6nkor-mdnyzat t6mogatds6val, rendbetet-ttik teleh6zunkat 6s szervezetlinksz6khelyrSt. A szUks69es anyagoknagy r6sz6t a helyi tanScs biztositot-Ia 7 920 000 lej 6rt6kben, de tagjainkis sz6pen adomdnyoztak. Elk6szi-tettiik a villanyszerel6st, kifestettUk atermet, lefestettiJk az ajt6l, az abla-kokat, majd vasr6csokat szereltiinkfel, sajSt p6nzen tiizifdt vSs6roltunk.Ezeket a munk6latokat tagjaink b6r-mentesen vegezt6k el 7 015 000 lej6rt6kben. A telefonvonalak bekdt6s6ta tanScs biztosftotta. Mire mindezek-kel elk6sziJlti.ink, megkaptuk a SorosAlapitvdnyt6l a felszerel6st (egyoentium lll sz6mit6g6p Internet lehe-

-.t6s69gel, l6zernyomtat6, szkenner,fax, telefon, f6nym6sol6) 70 000 000

m6nyzat 6s a civil szf6ra kapcsolatS-16l, valamint a telehdzmozgalomr6ltartott el6ad6st. A Rom6niai MagyarGazddk EgyesUlete Sllatteny6szt6s-16l, ndv6nytermeszt6s16l, faluturiz-musrol, kis- 6s k0z6pv6llalkoz6sok-rol, kdzgazdasSgi 6s jogi tudnival6k-16l szervezett el6addsokat. Ezek ut6n6prilis h6napban vid6kfejleszt6s16l,mikror6gios fejleszt6si lehet6s6gek-16l szerveztilnk cit el6addst a helyifelt6telek felm6r6s6re, a fejleszt6sialapok bevonSsdra, a partneri kap-csolatok kialakit6sa 6rdek6ben.

A fent emlitett el6ad6sok hasz-nosnak bizonyultak, 6s rem6lji.ik,hogy a tovSbbi el6ad6sok ir6nt m6gnagyobb 6rdekl6d6st fognak mutatnikdzoss6gi.rnk tagjai. F6leg az dnkor-m6nyzati tev6kenys6gben 6rdekel-tekre 6s a helyi v5llalkoz6kra gondo-lok, ugyanis elk6pzel6seink szerint, akdzdss6gfejleszt6si probl6mdkatolyan el6ad6kkal kivdnjuk megbe-sz6lni, akik m5r m6s helys6gekbeneredm6nyeket 6rtek el.

A falvainkban sok 6vsz6zadoshagyom6nnyal rendelkez6 lakoss6gi6sszefog6st szeretn6nk meg6rizni 6suj tartalommal megtdlteni ugy, hogymaximalisan kihaszn6ljuk a technikalegujabb vivminyai 6ltal biztositottlehet6s6geket.

A falvainkban sok 6vsz6zadoshagyomdnnyal rendelkez6 lakossSgi<isszefog6st szeretn6nk meg6rizni 6sfj tartalommal megtdlteni fgy, hogymaximdlisan kihaszndljuk a technikalegfjabb vivmSnyai Sltal biztositottlehet6s69eket.

SzervezetUnk c6lja az, hogymegteremtse az cinkormdnyzat 6s ahelyi lakoss6g kdzdtti min6l jobbpartners6g kialakul6s6nak 6stovSbbfejleszt6s6nek [j felt6teleit,valamint a gazdas6gi fejl6d6st isszolgdl6 informdci6s 6s tandcsad6iroda mfi krid6s6n ek kereteit.

KihasznSlhat6 a teleh6zunkbanbiztositott teljes lnternetes kapcsolat-felv6tel, a szdmft6g6p 6s a nyomtat6,a szkenner, a fax, a f6nym6solo. Az6nkormdnyzat 6s a Soros pSly5zat6ltal biztositottak mellett teleh6zunkfelszerel6s6hez a helyi 6ltalSnosiskola egy AT-286-os szSmit6g6ppel,szlnes TV-vel, videolej6tsz6val, ka-zettds magn6val, t5bl5val j6rult hoz-zA, egyhlzunk egy AT-286-ossal, aMfivel6d6si Hdzunk sz6kekkel 6sdntdttvas k6lyh5val, a Kolozsv6riDiak6niai Kcizpont egy XT-286-ossal,a kolozsv6ri Compart c6g k6t AT-286-ossal, Enyedi Jdnos tandcsos

n6gy asztallal, Tam6s B. lstvdn, helyiv6llalkoz6 hat paddal. Az emtitetteketkdlcsdn kaptuk haszn5latra. AMagyarorsz6g i Te lehSz Szdvets6gt6lpedig egy teljes Microsoft Office 976s BackOffice programcsomagotkapl.unk.

Oszire szeretn6nk a padl6t lefes-teni, csempekSlyh6t rakatni, a teremszigetel6set megolda ni.

Aprilis 26-An a Rom6niai Teleh6-zak Egyestilete telehdzunk term6bentartotta els6 vdndorgyfil6s6t. A rom6-niai magyar civil szervezetek m6jus5-6-5n megtartott f6rum6n meg-hlvottk6nt bemutattam szervezetUnk6s telehAzunk l6trehoz6sdnak 6smfikddtet6s6nek kori.ilm6nyeit,ugyanakkor nagy ha ngsfl yt fe ktette marra, hogy annak a civil szervezetekkiszolgSlSs5ban jStszott szerep6tbemutassam.

MSjus 6s jInius folyam6n afelm616re k6szi.l15 nyolcadikosoknake16k6szft6t tartottunk a telehdzban.Tam6s Sajtos llona hetente k6t 6rd-

ban magyarb6l, MStyAs-P6terMih6ly pedig matematikSb6lk6szitette fel a di6kokat. 6szt6laz e16k6szft<ik mellett informati-ka el6addsokat is fogunk szer-vezni. A teleh6zban tartott el6a-d6sok eredm6nyek6nt szerve-z6dik a kdrny6kbeli dnkorm6ny-zatok szdvets6ge, a bihari tele-h5zb6l kapott inform6ci6kat fel-hasznSlva gdzbizottsdgun k elju-

ja, Toga lstv6n 6s Judit, a Tasn6diTelehdz l6trehoz6i, NovSk Lajos 6sBuzogdny Agnes, a Sz6kelyudvar-helyi Telehdz alapit6i, BuchwaldP6ter alprefektus, K6nya-HamarSdndor parlamenti k6pvisel6, aKolozs megyei RMDSZ elndke,Boros Jdnos, az RMDSZ dnkor-

-mAnyzati f6oszt6ly6nak el6adoja,Pillich L6szl6, az RMDSZ Kolozsmegyei szervezet6nek kultu16lis alel-ndke, Varga ZollSn, a Civitas Alapit-vSny k6pvisel6je, valamint a tor-daszentl6szl6i <inkorminyzat veze-t6i, tagjai, helys6gi.ink lak6i.

A teleh6z tev6kenys69e mArjanu6r mdsodik fel6ben beindult, 6sk6t f6 terirleten zajlott: informatikaok-tatSs 6s angol nyelvlecke kezd6knek,valamint el6adSsok a civil szf|ra,kdzdss6gfejleszt6s, 0nkorm6nyzat,mez6gazdds6g 6s vSllalkozSsokterUlet6n.

Az informatika alapjait elsaj5tftani6hajt6 11 0 jelentkezS hArom csoport-ban 12 h6ten kereszti.il heti k6t 616-ban, az angol nyelvleck6re feliratko-zott 66 szem6ly szint6n 12 h6tig hetik6t 6r6ban, k6t csoportra osztva jdrttanfolyamra.

A Civitas Alapitvdny az cinkor-

tott egy aradi befektetet6 c6ghez,amely hajland6 segfteni nekiink ag5z bevezet6s6ben.

Sikeriilt megjelentetni a Kalota-Szegelet ll/1 6s lll2 szAmAl. Az Apn-lisi szdm k6tszer A3-as terjedelem-ben jelent meg, 6s 150 p6ldSnybansokszorositottuk. A lapot t6rft6smen-tesen osztottunk ki a lakoss6gnak.Elk6sziilt helys69iink honlapj6nakpr6bav5ltozata is, amely egyel6re ahttp : //www. s z e s z i. s u I i n et. h u /t o r-daszentlaszlo cimen talSlhat6 meg.Telehdzunk munkanapokon d6lut6nhdrom 6r6t tart nyitva, de az ig6nyek6s lehet6s6gek fi.iggv6ny6ben m5s-kor is tev6kenykedi.i nk.

K6szitettUnk n6vjegyk6rty6t, es-kiiv6i meghiv6t, ballag6si k6rty5t.Tdbb mint 930 oldalt nyomtattunk al6zernyomtat6n. Az lnternetet tcibbmint 50 or6t haszn6ltuk, 150 E-mail6rkezett, 1 500 oldalt f6nym5soltunk,kiment 30 fax 6s bejdtt 45, a direkttelefont pedig 60 alkalommal vett6kig6nybe.Mdtyds-P6ter Mihdly(Tordaszentl6szl6i Telehdz: 3443 Sdvddisla,nr.368, Jud. Cluj, Tel./Fax: 064-265.003,Telefon: 064-404.907/129-es bels6, E-mail:tsztel e h az@m ai l. d nt cj. ro)

A Pro-Tusnid Alapitv6ny Telehiza - A gyermekekkel legalSbb heti 2 A Fels6s6falvi Reformatus EqvhizA telehSz fogalm6t az lnternetr6l 6r6ban megismertetni a szdmit6- Telehiza

ismertem meg, igy keri.iltem kapcso- g6pet, mert m6shol nincs lehet6-ratba Kov6cs Gy6z6ver, a Magyar iedtirerre; .._1_!-_ ,ur'ijJ'3'"?:?j"fur1Tr1[.\?1131fi.Y:;Telehdz szoveis6g etncik6vei- a - A helviran6cs t"g'I:9:,1".1:lli: rrilrosvasarhety-SzeketyudvarhetySz6kelyudvarhelyi TelehAzban. E kdzs6g gondjainak meqoldSs5ban )-.tardrkozds arkarmdvar messy6z6d - @(ttyit-zatT tenetoser:f"i"jlyiit:=: l%H."J?!%;iX'lS3;n5?'?3. ,%l

l,#,'l!1*S3J J5t1Xi:',in;,ni;l'' F.'.'J:J:11 iflt'fflX''"ul ''3Hi:,X',1 ,,Tffiffiffiy;*"",9ilii':',*,X,J;)ooo. m5;us 2o-A; megnyilt "

stb'); 6ttat6nos iskota mfikddik 130 tanut6-telehdz, ametyet sajat hdzurir gara- - Mivel 169i6nk terry:,1ellt5?:?- ;;i 6s szakk6pzett tanit6i-tan6rizs6ban rendeiti.lnk be. SajSt

"iOnOt gokkal rendelkezik, ezek megv6d6- q,rOaval.

6s sajdt felszerel6sseLinOuituni fegy s6re, meg6rz6s6re kdrnyezetv6delmi Y-'

pc. cyrix 6x86, muttim6dia, Hp 670 prosramokat szerveziinK 3^ffgl?- ,rnf,:T;ffi;l[t ?tJtffl:'.t"frJJf;c tintasugaras nyomtato, gg,o rijtso v6khciz pedig szerve,]"I lStl]9i6; "iiporq"

van: 13-14 6vesek (riflagfax modem tntemet no..ar?ieri"r| dunk' (R6szt vesziink j,^b,:l:p":l io't"gy, 15-25 6vesek (25-30 tag).A garSzsban szigetelni, plafonozni, Pagony lroda programjaiban, az A helyi elemi iskola elv6gz6sebetonozni keilett] 6sszet pedig a 6szire tervezett tYllll:g?.i.^i: ut6n a tovSbbtanut6k szeketyudvar-kdzpontiffit6st is be kettett v6zetn-i. A segits6get nyfjtunk, 60 s-zem6lY tel- nl-rv er rorono idz6piskoteit vagyPro-Tusn6d Alapltviny 4 mitti6 tejjet jes elldtdsat biztosftjuk 3111t3]:^ , siarirrotait tatogatjdk. Ezek nagy 16-

i6run hozza a itcinsefierrrez. rn66t Ahhoz, hosv f:ll11t.l3:t'k iibo"n fotyik informatikai oktatds,-egy szkennert 6s a llafonozdshoz magunkat 6s tfi\"^91:::1L,.,-- Llalebbis mindenki etsaj6tithatja az

sirirseges gipszkartont vdsd- fejl6dhessilnk segits6gre van sztik- - atapfokri ismereteket.'oltam. Tdbb fiatal a kdzeli vdrosok-

Onfenntart6k6nt miikddijnk, a Telehizunk hiinypotlo es egyedi ba kihetyezett f6iskolai szakokonszolg5ltatSsaink6rt p6nzt kell a maga nem6ben, mert k52s6- k6pezi magSt tov5bb.elve_nniink (van p6lda ilyen jei- g(inkben sem az

-iskota, sem a '1999 els6 fel6ben vet6ddttfel

lesfi teleh6zakra -,1Y-s":il1yi3- t'anaCs, sem a parokiJ ;irm tuOii konkr6tan az a sondolat, hogy j6

ban). A kdlts6gr

1,il- *g:-ffigg !lift:::$:xf rf '"1""0="1 n''*"1

ffit*3iil1i;p;ii;ffiilSemunkaviszonyom.Ahelyi-azvolt,hogyamagyarorsz6gis6g6rt 6s a sz6mft6gepert nem

^a^;..^1. ^^...^t-. telehSzak mintdjSra l6trehozottfizet senki b6rt, a uirii'nv, t"ruron, ru- s6gtink' c6lunk: -....-,-^r kdzdssegi hety keret6n beliil tev6-t6s, a fogy6 anyagot< iio. kdtts6gei - SzSmit6g6pallominvllk"t

-l linyreo.lenek egym6s 6s a tdgabbminket tdrrreln6tl n sz6mit6g?p jelenleg egv g6pb6l.,^11. - t6g lciztisse'g nasznlia.haszn5lata 1 6rilra 5 0OO le;, a fal legal6bb 4 g6ppel b6viteni;oldalank6nt 4 000 lejbe keri.il, egy e-mail 2 000 lej, a nyomtat6s otOiian- lnternet hozzdf6r6st, szoloaltat6st. X::k6nti 6ra 3 000 tej, az tnternet 2s ooo iletve a tetefon rtirtses:e';ixo[.&?i :Jr""1t $3J#ti:j"JT.t:[ ,ft;,^ilej egy orara, egy i(6p beszkennel6se biztositani;pedis s 000 tejbe kerrit. - Xerox-s6p felszerer6s:,.a*1t"g lsyirn:a?ei'::";u::'.il:?*"3:

Telehazunt ni6nyp6tl6 6s egyedi ugyanis szkennerrel oldjuk meg a iiit'citt r'"ryseg hijdn az egyh6zkdzs6g

-a maga nem6ben, mert kcizs6jiink- mdsol6sokat);ben sem az iskota, sem a tanacs, -trodaifetszeret6sek-aszlat,

sz6k, ;:flt'3?g:)"i#ilf-t:::til,iflrlu'f'l:sem a par6kia nem tudja biztosltani a polc, szekr6ny stb' bes^zezese;.^ irtar" 6s hathat6s tdmogat5sa na-fent emlftett szolg6ltai6sokat, ame- - Fogy6 anyagok - papir, tinta - glon rontos vott.lyekre azonban *gt iiiiria'g ;;; biztosltdsa;

Naponta keresnek mes masdn- IVlunkahelvt"'"tt::.,^,-]iX11Xl. ur ffilL"fr".t#T#3:r'#l'#rT#szem6lyek, c6gek, variajrozo[,-va- maz6s(f6lvagyteljesmunkaiod-Y:']' iti-nr n" szekr6nnyer,

"".t"ro[x"r,gyis mindazok-, akiknek ilyenfajta - Jogtiszta sz5mit6g6pes prog- iletukk"t, a szoba a ffit6st a par6kiai6gits6gre van szi.iks6giik .

- ' ramok beszez6se;Jelszavunk '. ,,A telehdz kapcsolat

a i6v6vet azoknak akiknek, a teg- tet6se, p6rv6zatok '"gi,Eiio"n ""ro |1u'i911Hn333x:i:J13il;lli1"iJf:t:

ndgyobb sztiksegi.ik 6s a legkiseib krizremiikdd6s'tehetts6siik van erre.,, A Hargita Mesvei lA"lliil::i ;rt""i 1ll3["'r'#?t3:3.Ittif??e:

A fent fetsorott szotg6ttat6saink tott arr6l, hogv segit.Si^?:"^tl"g": ;;i,3db386-ost). Munkacsoportunkmellett az atdbbiak a c6lkitfiz6seink: tdmogatdsok Ugyint6z6t:!"1...3 a*'berendezked6s, szeret6s, prog-

Megismertetni ; ;iiAgg;i , sz5llitdshoz, vamolSshot 6.:..:9I:? Lmtetepites ideje atart kov6csot6dottCsomdd'-86lvdnyos 16gi6t,"[<iise- dolgokhoz szUks6ges.-_hivatalos <issze iiazdb6t.'gi.inket, bekapciol6dni-a faluturiz- enged6lyekmegszerz6s6ben.musba. Ez ut6bbiban az inrormdci6s Barabds Attita tetehdz vezet6 6s #?rTiiiJY3fl3ff5[r"rt-:rret6benkdzpont szerep6t vSllaljuk fel; Rafain Zoltdn megyei tandcsos 1.) Az t-V1t. osztZlyos tanut6k

Tanfolyamok, tovdbbk6pz6k, (Tusnddi Telehdz: 4112 Tugnad-sat nr. 218, szAmAra dt 6-12 f6s csoportot hoz-ismeretterjeszt6 bemutatok, k<izos- Jud. Harghita, Tel./Fax:066-134.223, tunk l6tre. Mindenik csoport heti egys6gnevel6 el6adSsok megszerve- E-mail: abarabas@topnet.ro, alkalommal 2 6rill trittott egyiitiz6se; tetehaz@knet.ro) <ink6ntes oktat6k feli.igyelete alatt.

2.) A kdz6piskolSs tanul6k szdmdra ateleh6z - p6ntek, szombat 6s vas6r-nap este - talSlkozohelyk6nt, illetvealternativ szabadid6kdzpontk6ntszolgdl 6s oktat5si programokszervez6s6re, illetve tapasztalat-cse16re ad lehet6seget.3.) A f6iskolSsok 6s a v6gzettek hetiegy alkalommal talillkoznak. Ok f6legprogramfrisslt6ssel, karbantartdssal6s rendszerfejleszt6ssel foglalkoz-nak, de ezek a talSlkoz6k tapasz-talatcser6re is lehet6s6get adnak.

A fent emlftett tev6kenys6gekenkiviJl a Vll-Vlll. oszt6lyos tanul6kszaktan5r vezet6s6vel tdbb tech-nol6gia 6ra keret6n beli.ildolgoztak ag6pekkel. A kdz6p- 6s f6iskol6sokpedig egym6st segitve a teleh6zbang6pelt6k le szakdolgozataikat.

KUldottjeink r6szt vettek aRomdniai Teleh5zak EgyesUletealapit6 i.il6s6n Tasn6don, valamintldbb ilyen t6m6j0 rendezv6nyen a'- kdzeli 5z6kelyudvarhelyen.

Terveink kdz6 tartozik, hogyp6ly6zatok r6v6n a rendszert tovSbb-fejlessziik. Az ehhez sztiks69espAly Szali anyagokat, projekteket m6rki is dolgoztuk.

A telefontdrsasSg most cser6livid6kirnkdn a hagyom6nyos k6be-leket optikai szAlra. A h6nap v6g6reel6rel5that6an iizembe helyezik adigit6lis kdzpontokat, 6s igy alkal-munk lesz arra, hogy az lnternetre is

rdkapcsol6djunk. Addig is a Sz6kely-udvarhelyi Telehdz honlapj6n lehetminket megtalSlni.Mikl6s Ldszl6(Fels6s6falvai Tele h dz: F el s6s6falva n r. 262,4171 Praid, Jud. Harghita, Telefon: 094-267 - 400, E-m ai I : fel sosof al va @tel eh az. ro)

A BihariTelehizBiharon 2000 6prilisa 6ta mfikodik

telehdz Bihari Teledomus n6ven. Ateleh6z h5rom helyi civil szervezet,illetve n6h6ny aktiv 6s a falu 6rde-k6ben tenni akar6 szem6ly kezde-m6nyez6s6re jdtt letre. C6lkitfiz6seikkdz6 tartozott egy olyan szervezetl6trehozSsa, amelyik biztositja a civilszervezetek kdzdtti egyi.ittmiikdd6st,programok szervez6s6t vdllalja,informSci6s kdzpontk6nt mfikcidik,mikdzben megteremti az ehhezszti ks6ges mfi szaki hdtteret.

Az igy l6trejott teleh6zban mdrtdbb rendezv6nyt is tartottunk,kezdve az 6vodSsoknak tartottToj6sfest6 mfihelyt6l eg6szen a fel-n6tteknek szervezett eg6szs69-megel6z6s16l sz6l6 e16ad5sokig,amelyeket a t6ma szak6rt6i tartottak.A Teledomus rendszeres, 6s Slland6tev6kenys6geknek is teret ad. llyenp6lddul a Krizdss6gfejleszt6 prog-ram, amelyet havi rendszeress6ggeltartunk a helyi szervezetek 6sint6zm6nyek r6szv6tel6vel. Ezeken afalut 6rint6 aktu6lis probl6mdkat

vitatjdk meg a meghfvottak. Alland6program m6g a hetente k6t alkalom-mal megtartott aerobik tanfolyam,illetve a Tanul6h6z, ahol a gyeng6bbtanulminyi eredm6nyekkel ren-delkez6 gyerekek felk6szit6s6t v6l-lalta el egy, a faluban dolgoz6pedag6gus 6s a heti egy alkalommaligenybe vehet6, a szociSlistorv6nyekkel kapcsolatos tan6cs-adds, amelyet a polgdrmesterihivatal egyik alkalmazottjdnak seg[t-s6g6vel biztositunk.

A rendelkez6sre 6ll6 szdmi-t6g6pek lehetbs69et nyrijtanak bizo-nyos szolgdltatSsok ig6nybev6tel6re,ugyanakkor a helybeli gyerekeknekalkalmuk van megismerkedni 6s aj6t6kok segits696vel megbarStkoznia 96pekkel, megtanulni a kezel6siiket.

Biharon most van folyamatban atelefonhdl6zat ki6pit6se. Ameny-nyiben lehet6s6geink megengedik,szeretn6nk biztositani a helybe-lieknek, hogy hozzAf6rhessenek aze-mailhez 6s I nternethez.

A ny6ri szUnid6ben a telehdzklub-jelleggel mfi kcidritt, lehet6s6getadott a helybeli gyerekeknek arra,hogy barStkozzanak a szdmitog6p-pel, illetve hogy tSrsasjSt6kokatjStsszanak.

Boros lstudn(Bih ari Tel eh 6z: Bethle ndi I stvdn teleh dzveze-t6, 3744 Bihaia, Jud. Bihof str. R6zsa nr.

54,Tel : 059-479.420)

I Romdniai Teleh6zak Egyesii-

- lete, 2000. m6rcius 25-6n alakult

-rneg Tasn6don 53 magdnszem6ly

r6szv6tel6vel. Elndke T69a lstv6nIett. Az egyesUlet c6lja a m5rmfikdd<l, illetve a most alaku16 tele-hlzak 6rdekv6delme, dsszefog6sa6s a begyfijtott tapasztalatok alapjdnegy orsz6gos teleh6z-fejleszt6sistrat6g ia kidolgozAsa.

A RomSniai Telehdzak Egye-si.ilete a nemzetkdzi tapasztalatokatfelhaszndlva szeretn6 n6psze-rfisiteni 6s hiil6zatba kapcsolni aromeniai telehdzakat. Ehhez keresiaz 6rdeklod6ket, t6mogatokat.

Az egyesi.ilet legsiirg6sebb fela-datSnak tartja, hogy regionSlis 6sorszSgos telehAz-fejleszt6si prog-ramot dolgozzon ki, mikdzbenkihaszn6lja az ilyen c6lokra szSnthazai 6s nemzetkdzi fejleszt6si forrS-sokat. Els6 l6p6sben a j6l mfikdd6mintdk hazai l6trehozdsdra, am5sodik l6p6sben pedig azokhdl6zat6nak ki6pft6s6re tdrekszik.

A Rominiai Telehdzak Egyestilete

A Rominiai Telehizak Egve-si.ilet6nek c6liai 6s feladatai

Az EgyesUlet c6lja, hogy akist6rs6gek gazdasdgi, t6rsadalmi 6skulturdlis fejl6d6s6t, felz1rkozls{l, aterUleti es6lyegyenl6s6g megte-remt6s6t szolgdl6 teleszolgdlatikdzpontok l6trehozds6t el6segitse, a

Az Egyesi.ilet c6lja, hogy akist6rs6gek gazdas6gi, t6rsadal-mi 6s kultur6lis fejl6deset, felz6r-koz6sit, a tertileti es6lyegyen-l6seg megteremteset szolgeloteleszolg6lati kcizpontok l6tre-hoz6s6t el6segitse.

teleszolgSlati int6zm6nyek hdl6zat6tRomdni5ban kiterjessze, mfikrid6-si.iket tSmogassa, 6rdekeiket v6dje,6s ehhez kdzvetleniil kapcsol6doszolgSltatSsokat nyfjtson, illetveorsz6gos 6s region6lis teleh6z-szol-g 5 ltat6so kat sze^tezzen.

Az eqvesiilet feladatai :

- Orsz6gos telehSzfejleszt6si prog-ram indftdsa, menedzsel6se;

A rom6niai teleszolgSlatokh5l6zatk6nti mfi kddtet6se ;

A romdniai teleh6zak kdzdsm(kdd6si felt6teleinek megterem-t6se 6s fenntartdsa (kdzos inform6-

ci6b6zis, szak6rt6i h1l6zat, oktatSs,technikai eszkdzdk 6s szoftver-ellStiis, nemzetkcizi kapcsolatok,tapasztalatcsere, stb.);

Kozds fell6p6s a telehdzak6rdek6ben itthon 6s kUlfdldcjn;

- A teleh6zak szolgSltat5sai min6-s6g6nek, mfiszaki szf nvona16nakemel6se 6s javit6sa;

- lnform6ci6k terjeszt6se, a tele-hAzak kdzds PR tev6kenys6g6nek

ell6t6sa.

Ro md n i ai Tel eh dza k Eg yes ii letePostacim: 3844 Tdgnad, Cart. Zoilor, Bloc 4,

Jud- Satu-Mare, Telefon: 061-825.459, 095-6 1 0.1 09, Fax: 061 -827.57 2,

E- m a i I : offi ce @tct. p5 n et. ro

p l6zm6nvek. A kist6rsrSqek szUk-! s6qess6qe

A hetvenes evek elej6t6l Europa-szerte elterjedt az a n6zet, mi szerint agazdasagi fejlesztes a t6rs6gek dssze-fogasaval valosithato meg. Vannak,akik az olajvals6g eredm6nyezteneh6z gazdas6gi helyzetre adott pozi-tiv v6lasznak tekintik ezt. A koncepci6arra alapoz, hogy a t6rsegek gazdas6-gi es tarsadalmi szerepl6i felismerik,mi az 6rdekUk. E szerepl6knek sajatUgyUknek kell tekinteniUk tersegUkfejleszteset, fel kell l6rj6k a fejl6destakadAly oz6 problemakat, a fejleszt6silehet6s6geket, 6s 6nk6ntes dssze-fogassal 0sszehangolt akci6kat kellinditsanak tersegUk fejleszteseerdekeben.

Ezeket a t6rs6gfejleszt6si akciS-kat nem lehet magukra hagyni,

,_sziiks6ges 6kef tdmogatni, de akezdem6nyez€s nem indulhat mds-honnan, csak az 6rintett t6rs6ghdl.Ezert szUks6ges szakitani azzal afel-fogassal, mely .minden segits6get akdzponttol v6r. Onmag1ban a gazda-s6gi trike bizonyos terUletekre valo ira-nyitasa nem 6r semmit, ha helybennem leteznek meg a kUldnbriz5 fej-lesztesi elkepzelesek. ltt a legkezen-fekv6bb p€lda a rom6n kormdnynak aZsil-vdlgyi hatranyos helyzet( terU-letek megsegit6sere iranyulo fejlesz-tesi terv6nek a kudarca. De megemllt-het6 az a t6ves kormanypolitika is,mely a kdltsegvet6s 6sszerUtlen 6sigazs5gtalan eloszt6sa reven probaltasegiteni az orszAg gazdasagi szem-pontbol fejletlenebb terUleteit anelkUl,hogy a penzbeli segitseg m69dtt,konkret c6lir6nyos terv l6tezett volna.

-A t6rs6qfeileszt6si kezdem6nvez6-sek alapja a hum6n erSforr6s

A helyi gazdasdgfejleszf6sielm6letek c6lja az, hogy megnii-velj6k az emberek 6s a t6rs6g6rt6k6t. Ezen elm6letek szerint a gaz-dasagi felt6teleket ugy kell kialakltani,hogy a rendelkezesre allo emberi er6-forrdsokra epUljenek, es hat6konyanhasznalj6k fel a term6szeti es az int6z-menyi adotts6gokat.

A kev6s erSforrdssal rendelkez6,rendkivUl hatranyos helyzetben lev6telepUlesek eset6ben legtdbbszdr hia-nyoznak azok az dtletek, c6lok, ame-lyeknek kivitelezese, e16r6se sajat err5-fo116s felhaszn6l6s6val lehets6ges.Ez6rt szUks6ges a helyi vezet6knekelgondolkodni azon, hogyan tudjak atelepUlesUk fcildrajzi fekv6seb6l, ter-meszeti er6forrasaibol, iparabol, me-z5gazdaslgabol adodo 6s az emberier5forr5sokban megl6v6 komparativel6nydket kihasznSlni. Tudatos szer-

Telehiz 6s t6rs6gfejleszt6svez6- 6s tervez6-munkaval el lehet er-ni bizonyos - nem l6fu6nyos, de val6-di - el6relep6seket, melyek megvet-hetik a j<iv6beli folyamatos fejl6desalapjSt.

A fentieknek megfelel6en a hazai,hatranyos helyzetben levS telepu-lesek, kistersegek legtdbb esetben afdldrajzi fekves, a hagyom6nyok 6stdrtenelmi m(lt teren rendelkeznekhasznosithat6 er6forr6sokkal. Ezeketcsak jol kepzett hum6n er6forr6ssallehet megfelel6k6ppen hasznosltani. Ateleptilesek val6szinUleg jobban jar-nak, ha nem egy 0j gydrat epitenekterseg0kben, amely kezdetben embe-rek sz6zait alkalmazza alacsony fize-tessel, hanem megpr6bdlnak bizonyosterrlleteken olyan tud6sanyagot felhal-mozni, mely az elk6vetkez6 6vekbenaz eg6sz regi6ban potencialis lehetS-s6get nyUjt ahhoz, hogy munkahe-lyeket hozzanak l6tre 6s megteremt-s6k a gazdasagi stabilit6s felt6teleit.

A piacgazdas6gban, ahol a mag6n-szektor c6gei versenyben vannak egy-mdssal, a telepUlesek is piacnak sz5-mltanak. Ezt aA is jelenti, hogy a tele-pril6seknek Igy kell piacra vinniUk er6-forr6saikat, hogy vonz6nak tfinjenek ujUzleti vallalkoz6sok l6trehoz6sakor 6sa megl6v6 gazdas6gi tev6kenys6gekfenntart6sakor.

Az inform6ci6 koraban 6lUnk. Agazdasag tudasigenyes, 6s az infor-m6ci6cse16nek sokkal nagyobb szere-pe van, mint az 5rucser6nek. A mun-kahely es a j6let is azaltal teremt6dikmeg az egyes telepUl6seken, hogy atudast eladhat6 termekekke 6s szol-g6ltat6sokka alakftj6k at.

Az emberi erciforr6s min5sege azadott telepUlesen pozitiv vonz6erSt je-lent minden gazdasdgi lgazat sz1m6-ra. F oldralzi elhelyezkedesetSl fUgget-lenUl a telepiiles vagy Uj c6geket fogletrehozni sajit terUleten vagy olyan ujcrSgeket fog odavonzani, amelyek le-arathatj6k a min6segi munkaer6 6ltalny[jtott el6ny0ket. Ez6rl fontos, hogya telepiil6sek ki6pits6k azokat azint6zm6nyes form6kat, amelyekkel1) a lakossdg tuddsdt, k6pess6geifIehet fejleszteni, 6s 2.) a helyieknekmegfelel6 rtj munkahelyet lehetI6trehozni.

Az inform6ci6s rendszer szerepeA tersegfejleszt6si tev6kenyseg

beindltasa el6bb-utobb nelkUl<izhetet-lenn6 teszi egy megfelel6 inform6ci6s6s kommunik6ci6s rendszer letreho-z6sAtaz illet5 telepUlesen vagy t6rseg-ben. Amelleft, hogy gyors kommunik6-ci6s lehet6segeket,, valamint a min-dennapi tevekenys6g megfelel6 kdrUl-m6nyek kOzdtti elvegzeset biztositja

az emlftett rendszer, kezdetbenintezmenypotl6 szerepe is lehet.5z6mos telepUles nem rendelkezikertiforriisokkal a kepzesi, netal6n fel-srjoktatasi es kutatoint6zmenyek letre-hoz6s6hoz. Ezen int6zm6nyek hi6ny6ta technika potolhatja. A vilaghalonhozzA lehet f6rni a kiildnb<iz6tudom5nyterUletek legfontosabb infor-m6ci6ihoz. Az lnternet lehetrive teszi,hogy a diakok anyagokat keressenekh6zi feladatukhoz, dolgozataikhoz.Ezen klvUl a v6llalkozok partnertkereshetnek maguknak, testver-telepUlesi kapcsolatok epithet6k ki,honlap k6szfthet6 az illet6 helysegszAmAra, apolhat6k a rokonsagi kap-csolatok, stb.

Itt jdn be a gondolatsorba a tele-hAz. A meghat6roz6s szerint aleleh6zsaj6tos infrastruktfra, intelligencia ahelyi kdzdss6g szolgalataban, tdbb-funkcios, nyitott profihi kiskdzdssegiinformacios 6s telekommunikaci6sszolgaltatok<!zpont. Kiemeln6m ameghatarozas azon r6szet, hogy ,,nyi-tott profiln". Ez a kiskdzOssegi intez-meny azokat a szolgaltatasokat nyujt-ja, amelyekre az illet6 telepUlesenszUkseg van. Tehat, amennyibenigeny van ra, tdbbek kdzcitt t6rseg-fejlesztesi kcizpontkent is lehetm(kddtetni egy telehazat. Magyar-orsz6gon n6hany telehaz kistersegiszinten m(kddik, azaz tdbb telepUles0nkorm6nyzat6nak a munkajat segitik.

Emellet szol az az 6lv is, hogy egykisebb telepril6sen vagy kistersegben(egyel6re) nem lehet l6trehozni tcibb,informacios es tavkdzt6si szempontboljol felszerelt irodat. Masreszt pedigegy ilyen krlzpont kielegitheti a helyiinform6ci6s es kommunikacios ige-nyeket. Ebb<jl kiindulva a telehdzazon kivtil, hogy helyi szolgdl-tat6kiizpontk6nt mfr ki5dik, felvdllal-hatja a t6rs6gfejleszt6si tev6-kenysdg egy r6sz6t.ltt f6leg azok(a atevekenysegekre gondolok, amelyekaz inform6cioszerz6ssel, -sz6rdssal 6s-tarolassal fUggnek 6ssze. Ebben aformdban a teleh6z alkalmazottjanak amunkadija kcinnyebben el6teremthetci,tekintve, hogy egy ilyen sokoldal(intezmeny tobb helyen pdlydrzhat

Varga Zoltdn

E-mai I : zoli@civitas.org.soroscj.ro

A cikk megirdsdhoz felhaszndlt forrds:Fazekas J6zsef, Rdtvai MiklSs, Weisz Zoltdn:T6rs6gfejleszt€si kezdemEnyez6sek k6zi-k\nyve, l. Onsegltf k1zik6nyv

5z6kelvkeresztrirA szekelyudvarhelyi Humdn Re-

form Alapitudny 2000. augusztus 7-13.kdzdtt egyhetes kdz6ssegfejleszt6sitanfolyamot szervezett Szekely-kereszturon a Westminster Foundationfor Democray altal tamogatott,,PolgariUjj6szUletes Program" keret6ben.

A Humin Reform Alapitvany a pro-gram el6k6szltesi fazisaban Sz6kely-fdld tfz kisters6gi kdzpontjaban ,,regio-nalis civil f6rumokat" szervezett. BallaZoltdn f5szervez6 elmondta, hogy ahelyi forumok resztvev6i kdzril valogat-tak ki az elkotelezett erdekl6d6ket,akikhez a Hargita megyei cinkor-m6nyzat altal javasolt frissen alakultkisterseg-menedzserek kis csapata iscsatlakozott. igy a kepzesen Szekely-frild mind a tfz hagyom6nyos kist6r-s6ge - Gyergyo, Felcsik, Alcsik,Fels6-Hdromszek, Erd6vid6k, Nydrdd-nente, Kisk0kUll6mente, Keresztfr

- fiszek, Brigdz es Udvarhely - kepvi-seltette magat, de Kolozsvdrrol esNagyvaradrol is 6rkezett egy-egyreszfuev5.

Az egy hetes kepz6s celja az volt,hogy elkcitelezett, szr.ikseges 6s eleg-s6ges alapfok0 szaktudassal rendel-kez6 kdzdss6gfejlesztci csapatot hoz-zanak l6tre, es k6pezzenek ki. Dr.Vercseg llona, P6terfi Ferenc, LantosTam5s, M6sz6ros Zsuzsa 6s Kov6csEdit, a Magyar Kdzdssegfejleszt6kEgyesrllete, a Civil R6di6, a Civil Kolle-gium 6s az Ormansag Alapitvanykepvisel5i a kdzrissegfejlesztes elm6-letevel 6s modszertan6val egyarantmegismertettek a hallgatokat. Akepz6s ideje alatt kiderUlt, a r6sztuev6knagy t6bbsege mdr foglalkozott kcjz<is-segfejleszt6ssel, de ez csak a tan-folyam alatt tudatosult bennUk, szak-

*,rnailag tovabbfejl6dtek. - Krildndsen

civiLf0^,m IoKdzdss6gfej leszt6s i ta nfo lyam o k

fontosnak tartom, hogy a videkfej-leszt6ssel foglalkoz6 tersegmened-zserek szint6n,,megfertoz6dtek", esnemcsak az infrastrukturalis fejleszt6s-16l gondolkodnak ezut6n, hanem felis-mert6k az ember- es a kdzdss6gcen-trikus fejleszt6s fontosslglt, 6s azabban rejl6 lehet6s6geket is - tettehozzit Balla Zoltin.

Az egy hetes tanfolyamot terep-munka kcivette, a r6sztvev6k keth6tv6gen, szint6n Sz6kelykeresztfrongyakorlatba Ultethettek az elm6letbentanultakat. Az els5 h6tuegen minden16sztvev6 a kdzdssegfejlesztesbenalkalmazott interj( keszit6st gyakoroltangy, hogy a helybeli hangadokatkerdezte ki. Ezt kcivet6en az inter-jualanyok 6s meghlvottjaik 16szv6-tel6vel kciz6ss6gi besz6lgetesre kerUltsor. Ennek erdmenyek6nt cit terriletetkdrvonalaztak (krirnyezetvedelem, ifju-sagi problemak, hagyomanyok apola-sa, n5k klubja, a Gyarfas kriria), me-lyek fejleszt6set a szekelykereszturi esaz 6ket kdzvetlenril segit6 udvarhelyikdzdssegfejleszt6k fogjak koordinalni.

Szint6n a kepz6s eredm6nyekent ar6sztuev6k megalakitott6k a Szekely-fdldi Kdzdssegfejleszt6 EgyesUletet, aSZEKE-I. 2000. oktober 11-en pedigfelavatj6k a Szekelyfdldi K<izdsseg-fejleszt6 lroddt is, amely a Sz6kelyfdldiKdz<iss6gfejleszt6 Egyesilletnek es akdzdssegfejleszt6snek altal6ban kivanszakmai es infiastrukturalis hatteretbiZositani.

A tanfolyam r6sztuev6i mar dnallotevekenys6gbe kezdtek. Az olasztelekitij kollegak mar okt6ber folyaman egyh6romnapos hetv6gi kdzdssegi fel-tarast, interjfz6st es kdzdssegi be-sz6lgetest szerveznek, amelyre azeg6sz csapatot meghlvt6k. A strategiaic6lokat 6s a tov6bbi tevekenysegeket

pedig a Kcjzrissegfejleszt6 lrodafelavat5sa ko r fogalmazzlk majd meg.

Tasn6dA Tasnadi Teleh6z adott otthont

annak a kdzciss6gfejlesztesi tan-folyamnak, amelyet a CRESTNonprofi t Szervezetek Fo116skcizpontjakezdemenyez6s6re, a Romdniai Tele-h6zak EgyesUlete es a CREST csapa-ta szervezett folyo 6v augusztus 25-26.kcizdtt.

A tanfolyam kisregios kezdem6-nyezesen alapult es az volt a celja,hogy a telehdzat, mint a kdzdssegfej-leszt6s egyik f6 eszkdzet ismertessemeg a resztvev6kkel.

A ket napos kepzesen Szatm6rmegye polg6rmesteri hivatalainakkepvisel<ii (f<ileg polgarmesterek 6salpolg6rmesterek), dsszesen 20 sze-mely vett r6szt. Az els6 napi, nagyr6sztelmeleti bemutatot, a mdsodik napgyakorlatok es megbeszelesek kcivet-tek. VegUl a kepzes melto befejeze-sekent a r6sztuev6k a kcjzeli, n6hanyhonapja nyilt magyarcsaholyi telehazatis meglatogattdk.

A resztuev6k betekintest nyerhetteka kdzdssegfejlesztesi program <issze-allltasanak m6dszertan6ba, lathattak,melyek ennek a kciltsegvet6si vetUletei.Szo esett arrol, hogy milyen 6s mekko-ra szerepe van a telehdznak atelepUlesfejleszt6sben, valamint arrol,hogy mit kell tennie egy kdzdssegnekakkor, ha telehazat szeretne letrehozni.

A kepz6s so16n tcibbek k<izcjttfelmerrilt az is, hogy minden telepUles-nek szriksege lenne egy kdzdssegfej-lesztrire, aki arra lenne hivatott, hogykUldnb6z6 eszkrizOkkel es mod-szerekkel segltsen a kciz<issEg lakosai-nak a helybeli erriforr6sok felta-r6s6ban.

A ktilonbdz6s6g, ami dsszekdt benntinketBeszimolo a FAR 2000-161, a civil szervezetek v6s6rArol

A Civil Tarsadalom Fejtesztes66rt

- Alapitvany (FDSC) el-rjszdr 1997tavasz6n szervezte meg a romdniaicivil szervezetek v6sarat (Tdrgul FAR).Cella az volt, hogy a jelent6s civilszervezeteket dsszegy6jtse 6s biztosit-sa sz6mukra szervezetUk es a legfon-tosabb programjaik bemutat6sdhozszUkseges keretet. Mit jelent az, hogyjelentrSsek? Egyaltalan ki sz6mara jelen-t6sek? A nagykdzdnseg, vagyis minda-zok szlm{ra, akik mar meggy6z6dteka civil szervezetek fontossagdrol, esazok sz1m6ra, akik m6g nem, vagyakiknek teves elkepzel6seik vannak acivil szervezetekr6l. A kitUzdtt celhozazonban csak az utobbi ket 6vben

sikeriilt kdzelebb kerrilni, ekkor ugyanisa rendezv6nyt szabad eg alatt tartot-tak, olyan helyen, amely - hagyoma-nyosan - a szabadsag szimboluma. AFDSC ugyanis 1999. junius 11-13.,illetve 2000. szeptember 15-17. k6z6ttaz Egyetem-t6ren szervezte megBukarest egyetlen szabadt6ri v6sarat.

A FAR 2000, a civil szervezetekvis6ra a kdvetkez6 lizenetek hordoz6-ja volt:1. Az allam 6s a piacgazdas6g nemoldja meg a krizdss6gek minden prob-l6majat. Ha az allampolgarok krizvetlenforrasbol informalodnak, akkor tudato-sul benniik, hogy mit es hogyan kellcselekedniUk, illetue hogyan tudnak a

jogaikkal rigy 6lni, hogy sikereseklegyenek.2. Ha az allampolgarok dsszefognak,akkor kepesek mindazokat a dolgokatmegv6ltoztatni, amelyekkel el6gedet-lenek. A m6r meglev6 civil szerveze-teknel megold6st talalhatnak proble-m6ikra. De ha egyetlen olyan szerve-zetet se taldlnak, amelyik segitenitudna gondjaik megoldas6ban, akkorazonos nehezsegekkel kilszkcid<iemberekkel kell szovetkezni0k, szerve-zetet kell letrehozniuk, ahol kcizcisenmegtanulhatjak hogyan lehet hate-konyan tevekenykedni, 6s ezdllalnyom6st gyakorolni a kdzigazgat6sraes a politikdra.

3. Hasznos, ha a polgarok kdzvetlentilr6szt vesznek a kdzeletben 6s - nemutols6 sorban - a politikaban is.

Mi - a FDSC csapata - abbanrem6nykedUnk, hogy a FAR-nakkciszdnhetrien m6s szervezetek is ked-vet kapnak hasonl6 vasarok szerve-z6s6hez: ahogy a FDSC technikaihozzAjlrulitsAv al az al abbi varoso kbanez meg is tdrtent: Kolozsv6r, Konstan-ca, Pitegti. Szinten a FAR peldajatkcivetve iden novemberben J6szvdros-ban is megszervezik a helyi civilszervezetek v6s5rat.

A non-profit szektor nagyon val-tozatos kepet mutat, az emberek pediga FAR-on kivril mashol csak nagyonritkan nyerhetnek betekintest aszervezetek tev6kenys6g6be. Ezen arendezvenyen derUlt ki, hogy a szo-cialis, a kulturalis, a kornyezetvedelmivagy epp a nemzeti kisebbs6gek vagya politikai partok ifjris6gi sz6rny6nakstb. szervezeteit eppen a v6lloza-tossdg, a tev6kenys€gi 6s a cselekv6si

. terriletek sokfelesege kriti dssze. Mivela r6sztvev6k ismertethettek val6dicelkitUzeseiket, tamogatottjaik tdbbsegits6gre szdmlthatnak a jov6ben, 6kpedig t6bb szcivets6gesre tal6lhatnak,fUggetlenril att6l, hogy szakmai, etnikaivagy mas jelleg( kozdssegr6l van-eszo.

A FAR nagyon v6ltozatos prog-ramjai kcizdtt mindenki talalhatott azerdekl6desi ter0letenek megfelel6t. Aresztvevrik napkdzben az interkul-turalis nevelessel, a fiatalok es a politi-ka kapcsolatSval, a nagybanyaik<irnyezetszennyez6ssel, a szerz6i

jogokkal foglalkoz6 szemin6riumokon6s vitaesteken vehettek r6szt. Az esti616kban pedig koncerteket 6s kultur6lisrendezv6nyeket tartottak. Nagy erdek-l6d6snek drvendett a nemzeti kisebb-segek estje is, amelyre szeptember 16-6n, szombaton keri.ilt sor. Az el6adast,amelyet magyar n6pzen6vel es tancok-kal nyitottak meg, a Rom6n Televiziordgzltette, 6s a nemzeti kisebbsegek-nek dedikdlt ,,EgyUttelesek" c. mfisorkeret6ben k6zvetitette.

A rendezv6ny ideje alatt, dekUldndsen annak megnyitojan lehet6-seg nyilt arra, hogy a civil szfera ir6ntelkOtelezett szemelyis69ekkel talalkoz-hassanak az 6rdekl6d6k. A megnyitonr6szt vett az Amerikai EgyesUlt Alla-mok rom6niai negykcivete, JamesRosapepe 6s neje, Sheilah Kast Rosa-pepe, akik a v6s6r tdbb rendezvenyenis jelen voltak, Timothy Shafter, azUNICEF kepvisel6je 6s Simon Mordueis, aki az Europai Bizotts6g Delaga-ci6j6nak k6pviseleteben a Phare pro-gramot koordinalja. Ritkan kaphatott acivil t6rsadalom annyi (meg6rdemelt)dicser6 m6ltat6st, mint a FAR 2000megnyit6jan. Emil Constantinescu, Ro-mania elnOke a FAR 2000 resztvev6itfogad6sra hMa a Cotroceni Palot6ba.Traian Bdsescu, Bukarest f6polgar-mestere, szinten eljdtt az Egyetem-t6rre, ahol minden szervezet standjatmeglatogatta, es informdci6kat gyfijtdtta helyi kdzigazgatas jdvend6beli part-nerei16l.

Az elozo evekhez viszonyifua azid6n sokkal nagyobb 6rdekl6destmutattak a civil szf6ra esetleges part-

nerint6zmenyei is. A kUl<inbdz<j allamiint6zmenyek kepvisel6i 6s mindazokaz int6zm6nyek, amelyek erdekeltek acivil tarsadalom fejlesztes6ben, jelen-l6tUkkel elismertek, es nyilatkozataik-ban m6ltatt6k a FAR 2000-enreszfuev6 civil szervezetek tevekeny-seg6nek fontossagat.

Szinten kellemes meglepet6s volt,hogy a romdn politikai es kulturalis elet,a mass-media sok neves szereplcije(Victor Surdu, Angela Similea,Alessandra Stoicescu, Petre Roman,Mugur lsdrescu, Florin Piersic, MarianaNicolesco stb.) is r6szt vett a FAR 2000elnevez6sU v6sdron, 6s az elhagyottgyermekek megsegitesere szervezett6rver6sen 5ruba bocs5totta szem6lyestargyait.

Mlg az el6bbi evekben f6leg a civilszf6r6ban m6r tevekenykedr5k 6s azokismer6sei vettek reszt a v6s6ron, aziden mar azoknak az 6rdeklSd6set is,sikerUlt felkelteni a rendezv6ny ir5nt,akik eddig nem foglalkoztak ezzel. Aresztvev6k rendezv6nyUnkr6l alkotottvelemenyet az eddigi vdsdrokon is,k6rdtilvekkel mertUk fel. Az idei adatokfeldolgozasat a FDSC csapata m5r elis kezdte.

Meg kell emlitenUnk meg a sajtokepvisel6it is, akik egymassal verseng-ve rekl5mokkal es publicisztikai ira-sokkal egyarant hozzi4lrullak ahhoz,hogy a FAR 2000-r5l minel tdbbentudomast szerezzenek, es hogy azemberek nregtudjak: a FAR letezik es arom6niai civil tarsadalom hr,i tukre.

Eugenia lardlungd,FDSC - m6diafelelfls

HIREK..Kontakt 2000" Givil TirsadalmiF6rum

A CREST Forr6skozpont 2000.okt6ber 6-7. kdzOtt ,,Kontakt 2000"cimmel szervezi meg hagyom5nyos,evenkenti Civil T6rsadalmi Forum6t.

Evr6l-6vre a Civil T6rsadalmiForum szervez6i egyre szerte6ga-zobb tematikaval, egyre szelesebbkdrb6l vdrj6k a meghfvottakat. Mig a1998-as Forumon szinte kiz6rolag acivil szervezetek vettek reszt, 1999-ben m6r az cinkorm6nyzatok k6pvi-sel6i is jelen voltak. Az 1999-es Forumeredm6nyek6nt konyvelhet6 el, hogymegkezd6ddtt az dnkormanyzatok esa civil szektor kdzdtti egyUttmiikod6s,lgy ebben az 6vben tcibb kolcsondsent6mogatott pitly1zat szUletett 6s nyertt6mogatast.

Az idei Forum, nev6hez h(en,(jabb kapcsolatok kiepit6s6nek a

szintere. Az eu16pai integ16ciokrivetelm6nyeinek megfelel6en az ideiForum keretei tfllepik a megye-hatarokat, 6s celul tfizi ki a region6liskapcsolatok ki6pit6set es az egyritt-mUkdd6si lehet6segek felt6rk6pez6-set. Jelen lesznek Szatm6r 6s a kdr-nyez6 megyek civil szervezetei, pol-g6rmesteri hivatalai, hat6ron tuli civilszervezetek, hazai es kUlf6ldi finan-szfrozok. Ujdonsagnak szdmit a privatszektor reszv6tele is. lgy az ideitalalkoz6 nemcsak regionalis jellegemiatt lesz [jit6, hanem az6rt is, mertezfttal mindharom szektor: a civil, az6llami es a privat talalkoz6s6nak lesza foruma.

A Kontakt 2000 Civil TarsadalmiForum megrendez6sere iden is tdbbszervezet dsszefog6s6val, illetvetamogatas6val kerUlhet sor.

Civil Akad6mia Naqvv5radonAz Albin Alapituany a debreceni

Kelet-Magyarorsz6gi Kdzrissegszol-galat Alapitv6nnyal egyrittm(k<idve,az llly6s K0zalapitu6ny es a KarpatokEuroregio6rt Alapifuany tamogat6sa-

val 2000. oktober 13-14-en konferen-ci6t szervez Nagyv6radon.

Az I. Civil Akademia c6lja az, hogyaz Allami, a gazdasagi, 6s a civilszf€ra kdzdtti egyUttmfikrid6s fontos-sagat tudatosltsa, szUksegessegethangsflyozza, illetve hogy a hatar-menti ket szomsz6dos megye (Bihar6s HajdU-Bihar) telepUl6sei, 6nszer-vez5d5 kdzdssegei kdzrltt az inform6-cioaramldst, a tapasztalatcseret es aze gyUttm( kodest eklseg itse.

Az l. Civil Akad6mia az alf.bbitemakdr6ket 6leli fel: A korm6nyzat 6sa civil szfera kdzotti kapcsolatMagyarorszdgon 6s Romaniaban;HajdU-Bihar 6s Bihar megye bemu-tatasa, krilon0s tekintettel a civil szf6rahelyzetere; A kdzdssegfejleszt6shelye es szerepe a videkfejleszt6s-ben ; Vid6kfej6eszt6si 6s k6zdss6gfej-leszt6 programok bemutat5sa, vid6ki6nszervez6dci kciz6ss6gek projekt-memutatoi; A videkfejlesztest,valamint videki kis projektetket tamo-gat6 p6lyitztat6 szervezetek bemu-tatkozisa; F6rum a hatdrmentiegyUttm(kdd6s16l.

AKTUALIS PALYAZATI LEH er6s Ec exRom6n Szoci6lis Feileszt6si Alap(FRDS}1.) PitlyAzati kiirds: kozoss6gi szoci6lisszolgdltat6sokP6lydzhatnak: civil szervezetek96lcsoport: hdtrdnyos helyzetU gyere-kek, n6k, idosek, hajlektalanokPriorit6sok: 0i szolg6ltat6sok l6tre-hozdsa kozoss6gekben, nappali hdzakes k6pzokcizpontok l6trehozdsa 6vodds-koruaknak, nappali hdzak renov6l6sa,k6pz6kozpontok hdtrSnyos helyzetri csa-l6dok gyerekei szdm6ra, multifunkci-on6lis kozpontok l6trehozdsa izoldlt, hdt-r6nyos helyzetli falusi kozdss6gekben;csal6dtervez6si tandcsadds, eg6szs6g-nevel6s, id6sek otthoni gondozdsa; sz6l-lSshely utcagyerekek, hajlektalanok,int6zm6nyb6l kikerUlt 6rva fiatalok sz6-mdra, szeg6ny falusi gyerekek h6tkciz-beni elsz6lldsol6sa, olyan telepul6seken,ahol az iskol6kat neh6z megkozeliteni;jogi tandcsadds, kozoss69i inform6cios6s tandcsad6 kdzpontok a h6trdnyoshelyzetU szem6lyeknek, kOzoss6gfejl esz-

- t6si projektek izol6lt, hdtr6nyos helyzetU. kozoss6gek sz6mdra.- Pily6zaton elnyerhet6 maxim6lis

cisszeg: 20 000 USDSaj6t hozz6j5rul6s: az ig6nyelt osszegSo/o-a (penzbe n va gy te rm6szetben)Projekt id6tartama: 8 - 12 h6napLead6si hatirid6: 2000. november 'l .

2.) Pitly6zati kiiras: vid6ki infrastruk-t(rafejleszt6sP6ly6zhatnak: falusi kdzoss6gek,melyek az 19981129 torveny 6rtelm6bennyertek jogi szemelyis6get 6s megfelel-nek az el6irt krit€riumoknak (neh6z ahozzdf6r6s az ivovizhez, villanyh6l6zathidnya, int6zm6nyek, orvosi ell6tdshidnya, alacsony a kozoss6g 6let-kordtlaga stb.).Priorit6sok: vizelldtds fel0jjitdsa,modernizdldsa, ki6pit6se, krltds6sok,ktltf(16sok, vizoblit6ses 6rny6ksz6kek6pit6se, csatorn6z6si rendszerek ki6-pit6se, fel0jitdsa, 16gi kulrirhdzakfelUjlt6sa, 6teplt6se; utak moderni z6l6sa,hidak modernizdldsa, vizelv ezel6 6rkok_5pit6se 6s fel(jit6sa.'-PitlyAzaton elnyerhet6 maxim5liscisszeg: 75 000 USDSajat hozzajSrulSs: az ig6nyelt dsszegI lVo-a (penzben vagy term6szetben)Projekt id6tartama: 12 honapLead5si hat5rid6: 2000. november 1.

3.1 PitlyAzati kiir6s: jovedelmez6 tev6-kenys6gekP6lydzhatnak: csal6di termel6 csopor-tok, mezogazdasagi termel6k csoportjai,k6zm0vesek hdtrdnyos helyzetti telepU-l6sekbol, az emlitett csoportok partners6-gi szerz6d6st kctthetnek a helyi onkor-mdnyzattal vagy civil szervezetekkelPriorit6sok; nyersanyagok feldolgozdsa6s forgal maz6sa, munkaeszkozok v6s6r-ldsa, k6zm(ves term6kek k6szit6se 6sforgalmazdsa, terek, piacok, raktdrhelyi-s6gek fel(jit6sa, meleghdzak l6tesit6se,p6ks€gek l6trehoz6sa, szakmai k6p-z6sek tdmogat6sa, technikai 6s jogitandcsadds, elo6llitott term6kforgal-mazds, -csomagol6s, -sz6llitasP6ly6zaton elnyerhet6 maximdlis6sszeg: 20 000 USDSaj6t hozzajdrulSs: az igenyelt cisszeg15%-a (p6nzben vagy term6szetben)

Projekt id6tartama: 12 h6napLeadisi hat:irid6: 2000. november 1

Tov6bbi informdci6k:Fondul Romdn de Dezvoltare Sociald:Bd. Regina Elisabeta, nr. 3, et. 3, sector3, Bucuresti, Tel: 0'1-315.34.40, 01-31 5.34.95, Tel/Fax: 01 -3'l 5.34. 15, e-mail:frds@sunu.rnc.ro, 6s a http://frsd.ong.ro

P6ly6zati kiir6s: Youth lnitiative Fund2000 - D6l-Kelet Eur6pa fiataljai kcizottiegyUttmUkcid6s 6s pdrbesz6dP6lyiizhatnak: ifj0sdgi szervezetek 6sint6zm6nyek, nem-korm6nyzati szerve-zetek, oktatdsi int6zm6nyek (iskoldk,liceumok, egyetemek), kozintezm6nyek.C6lcsoport: 14-2.1 6v kozdtti fiatalok(el6nyben a kistelepUl6seken elok)A projekt lefut6si ideje: max. hdrom 6vPriorit6sok: iskolai 6s egyetemi kiadvd-nyok, partnersegi projektek lnterneten,tapasztalatcsere, fiatal vezet6K k6pz6se,nydri k6pz6sek, kult(rdlis tev6keny-s6gek, t6borok, ifj0s6gi kozdss6gi h6zak,mds kozoss6gi 6s szoci6lis jellegri ifj0sa-gi projektek, szocidlisan hdtrdnyos hely-zetU fiatalok segit6se (utcagyerekek,kisebbs6gi csoportok)Pitlyflzati hatdrid6: 2000. oktober 27.Tov6bbi inform6ci6k: Centrul Euro-regional pentru Democralie, Str. Semenicnr.1 0, 1 900 Timigoara, Tel. 056-221.47 0,e-mail: enagy@regionalnet.org

lis 6rdks69

Pdly6zhatnak: nem-korm6nyzati szerve-zetek 6s helyi 6nkormdnyzatok Bihar,M6ramaros, Szil6gy, Szatmdr megy6kb6lPriorit6sok: modell-6rt6kU projektek,m6s szervezetek 6ltal r6szben tdmoga-tott (25 %) projeKek, a tdmogatds utdnfolytathat6 projektekA pAlyflzat lefut6si ideje: max. 12h6napP6ly5zaton elnyerhet6 maxim6lisdsszeg: 4000 USDLeadiisi hatiirid6: folyamatosToviibbi inform6ci6k: FDEC, str.Aluminei nr. 49, bl. A5, sc. B, ap. 3., 3700Oradea, Tel: 059-417.612, e-mail:cfro@roetco.ro

Eur6pa TanScsP6ly6zati kiir6s: LIFE - Environ-ment/KornyezetP6ly6zhatnak: kozint6zm6nyek, magdn-tdrsasdgok (ipar), fizikai szem6lyek,nem-kormdnyzati szervezetekG6l: a tudomdnyos kutatdsok eredm6-nyeinek gyakorlatba Ultet6se, bizonyostart6s m6dszerek, technol69idk elis-mertet6se, a kornyezetv6delem terUletenhasznosithat6 [jit6 dtletek t6mogat6saPriorit6sok: a terUletek kiakndzdsdnaktervez6se, fejleszt6se; lallviz 6s felszinivlzek tart6s adminisztrdl6sa; kornye-zetkimelo technol6gi6k alkalmazisd akcirnyezetszennyez6 gazdas6gi tev6-kenys6gek kdros hat6sainak cscikken-t6se 6rdek6ben; hullad6kok elt6volitasa,0jrahasznosit6sa; Eco-design - kornye-zetv6delmi el6irdsok alkalmazdsa a ter-

m6kek tervez6s6ben 6s felhasz-n6ldsdban.

A projeKeknek tartalmazniuk kell az0jit6 eljdr6sok tesztel6si m6dszereit.EU hozzi$6rul5s: 30% (jovedelmez6projektek eset6ben), 50% (egy6b tipusriprojektek eset6ben)lrojekt id6tartama: 18-36 h6napHatSrid6: 2000. november 1.Tov6bbi inform6ci6k: Kornyezetv6del-mi, Viz- 6s Erd6gazddlkoddsi Minisz-terium, B-dul Libertdtii nr. 12, sec. 5,Bucuregti, Tel: O1-312.25.99; kapcsolat-tart6 szem6ly. Dalia MaierAz Arlap 6s az informdcios csomag meg-taldlhat6 az aliibbi honlapon:http://eu ropa. eu.int/comm/l ife/home. htm

: ,,Tartos partners69 -Hid a hatalom es kozosseg kozott"

A program keret6n belUl hSrom nem-kormdnyzati szervezet r6szesUl t6mo-gat6sban. A FPDL-vel partners6gben dll6szervezetek egy 6vig k6pz6seken vehet-nek r6szt, technikai 6s p6nzUgyi tdmo-gatdsban r6szesUlnek. A program egy6ve alatt a hat6sdgok 6s a civil szervezetr6szv6tel6vel h6rom kUlonboz6 vdrosbanprobl6mamegolddsi tev6kenys69eketbonyolitanak majd le.A p6ly6zatnak tartalmaznia kell: azrirlapot, a sz5ndeknyilatkozatot 6s a helyihat6s6gokkal kdtott szerz6d6st.A pdly5zatok lead6si hat6rideje: 2000.november 25.lnformSci5k: Partners RomaniaFoundation for Local Development, str. P-!a Amnezei 7-9, sc. A, et. 3, ap. 11, sec-tor'l , Bucuregti, Tel: 0'l-313.56.64

Pdly6zati tan4csokert vdrjuk jetentke-z6s0ket.Ugyf6tfogadAs, tanficsadds: kedden 6sszerd6n 11-15 6ra koz6tt.Cim: RMDSZ Ugyvezet6 Etn)kseg,3400 Kolozsv6r, Densugianu 6/A,Tet: 064-414.890, 064-441 .377,e-m ai I : negele@em ke. cj. ed u. ro

Alege/e Enik6,pdtly6zati tandcsad6

Kiadja az Erd6lyi Magyar CivilSzervezetek6rt Al apitv6nyFelel6s kiado: Egri lstvdn

Felel6s szerkeszt6: Tamds KingaOlvas6szerkeszt6: Boda EditPostacim: 3400 Cluj Napoca,

str. Pietroasa nr. 12Telefon/Fax: 064-431.488

e-mail: rmkt@mail.soroscj. ro

Givil tirsadalmi lap