Civil Hálózatok

Nizák Péter

Kunbábony, 2008. július 26.

Miért érdekes a téma számunkra?

Társadalmi tőke

Civil szervezetek jellemzői

Civil együttműködések sajátosságai

Új típusú kérdésfeltevés, újszerű válaszok

Hálózatelemzés - Kitekintés Szociológiai megközelítés, módszer a 30-es évektől (Moreno,

Radcliffe, Brown, Lazarsfeld, Merton, Rogers, Molina, Castells, stb.)

A hálózati elemzés: speciális kutatási irányzat, a kapcsolatok elemzését helyezi középpontba

Új dimenziók: a közösség, mint kapcsolatok hálózata jelenik meg

Akit vizsgál: egyének, társadalmi csoportok és szervezetek, országok.

Amit vizsgál: hatalmi, kommunikációs, tranzakciós, gazdasági kapcsolatok.

→ Cselekvők és kapcsolataik

Magyarország – fő kutatási területek

Család, rokonsági, illetve baráti kapcsolatok,

Gazdasági szervezetek informális tranzakciói, viszonosságon alapuló munkacsere-viszonylatai,

Regionális, település szintű kapcsolatok elemzése

Rétegződés- és struktúrakutatás

/Angelusz R., Tardos R., Sík E., stb./

Nonprofit kutatások

90-es évek: összehasonlító kutatások (milyen?), funkcionalista kutatások (mit csinál?) /Salamon, Anheier, Sokolowski/

Globalizáció → kapcsolathálózati elemzések /Anheier, Katz/

A döntő: mi a kérdés?

A szektor fejlettségét, állapotát le lehet írni a szervezetek számával, funkcióikkal, szolgáltatásaikkal, de ez sokkal inkább hatékonyságuktól, szervezettségüktől, hálózataiktól, együttműködéseiktől függ

A hálózati elemzések megmutatják ki, miért, hogyan, kivel működik együtt.

Miért izgalmas a civil hálózatok elemzése?

A civil szektor állapota és működése alapvető hatással van a egy adott térség jövőjére, lehetőségeire (célok meghatározása, kollektív problémamegoldó képesség, rugalmaság, adaptációs képesség, kapcsolatok konvertálása, stb.)

Közvetítő szervezetek: állam - piaci szektor - civil szektor-informális körök

Szervezetek sikeressége, társadalom állapota, együttműködések milyensége, stb.

Globalizáció – globális civil társadalom

Nem homogén államban létezik, hanem az államok szervezeteivel, tömbjeivel és a globális elittel áll egy szinten

Reakció a globalizációra, fellépés a globális értékekért, a negatív hatások elkerüléséért

Nemzetállami kereteken túlmutató identitás,

Új globális témák a középpontban, de új színtéren

Hálózati működés, a modern kommunikációra alapulva

Globális hálózatok kutatásai

Kevés az erősen strukturált hálózat

Az északi („fejlett”) országokban összetettebbek a hálózatok

A szervezeti struktúra és a tagok közötti viszony nagyban meghatározza a hálózat sikerességet (versengő vagy együttműködő)

Tipikus témák – globális szervezetek

Emberi jogok (26.6%)

Környezetvédelem (14.3%)

Nők jogai (9.7%)

Eszperantó (9.6%)

Béke (9.4%)

Világrend (7.6%)

Harmadik világ (5.4%)

Ismertebb magyarországi hálózati kutatások, tanulmányok

Bartal Anna Mária – HSZOSZ hálózatelemzése, egy eurorégiós kistérség civil szervezetei közötti kapcsolatok feltárása

Scsaurszki Tamás - ProHáló

Osváth László – Zalai teleházak

Kákai László – Civil szervezetek érdekképviselete, problémái

KÖRE Program – civil együttműködések

Nemoda István - Ernyőszervezetek

Mi a haszna a hálózati kutatásoknak?

Konkrét szervezetfejlesztési irányok meghatározása (miért, hogyan működnek együtt a tagok, ki a domináns, kik vannak a periférián, stb.)

Alapvető kérdések vizsgálata: a civil szektor, vagy adott helyi közösségek

A szervezetek közötti együttműködések milyensége, formái; az érdekképviselet, érdekérvényesítés kérdései

Érdekesebb megállapítások

Nehéz elválasztani a személyes (vezetők) és szervezeti kapcsolatokat (+ erősen kötődik a személyekhez, ha elmegy a szervezettől, viszi magával)

A kapcsolati viszonyok hamar változnak külső körülmények hatására (pl. pénz.)

Törékenyek a hálózatok (külső feltételek szigorodása veszélyezteti)

Kulcsszereplők közötti viszony kritikus a hálózat sikeressége szempontjából

Erős tagok meggyengülése, kiesése veszélyezteti a hálózatot

Érdekesebb megállapítások

A szervezetek sikeressége, de problémái is nagyban függenek attól, kivel, milyen kapcsolataik vannak. A siker egyik eleme a széles kapcsolatrendszer.

Főleg az érdekérvényesítő hálózatoknál fontos a széles kapcsolatrendszer

Viszont: minél sűrűbb kapcsolati hálóval bír egy adott szervezet, annál nagyobb mértékben függ az állami/önkormányzati szektor támogatásától

a szervezetek kapcsolat hálójának növekedése nem csak a stabilitást, hanem a többirányú érzékenységet is növelheti (érzékenyebbek a külső környezetre)

Érdekesebb megállapítások

Az együttműködések többsége alkalomszerű, szóbeli megállapodásokon alapuló

A társadalmi törésvonalak itt is érvényesülnek (Bp. – vidék, szegény – gazdag, stb.)

Érdekesebb megállapítások

A sikeres hálózati működés ismérvei:

Közös cél Aktív részvétel Közös értékek, munkamódszerek, identitás Tagok közötti bizalom Hatékony kommunikáció Motiváció

Érdekesebb megállapítások

Nagyon sok szervezet szinte semmiféle kapcsolattal

nem rendelkezik

Okok 1: Nincs rá szüksége (Speciális célra jött létre, befelé szolgáltat, stb.)

Okok 2: humán kapacitás hiánya, anyagiak hiánya

Okok 3: nem ismerte fel az együttműködés előnyeit

Nemzetközi kitekintés – EU

Szektor szintű érdekképviseleti szerveződések:

Kevés ilyen van: pl. National Council of Voluntary Organizations (UK)

Szerepük a szektor képviselete a kormányzat felé

Nemzetközi kitekintés – EU

További országos szintű szerveződések:

Szakmai vagy területi alapon szerveződő országos ernyőszervezetek (Pl. Németország, szociális területen)

Kifelé szolgáltató hálózatok (pl. svéd teleház hálózat, angol önkéntes hálózat)

Befelé szolgáltató hálózatok ernyőszervezetek (pl. Franciaországban a nemzetközi fejlesztő szervezetek)

Nemzetközi kitekintés – EU

Európai szintű szerveződések

Szervezettípus szerinti – pl. European Foundation Center, CEDAG

Szakmai hálózatok, ernyők – nők, fiatalok, szociális szervezetek, zöldek, stb.

„Ernyők ernyői” (ernyőszervezetek szövetségei) – pl. Civil Society Contact Group

Konkrét ügyekre létrejött hálózatok – pl. Act4Europe, ATTAC, BankWatch, TI, EAPN

A magyarországi helyzet

Kategorizálási lehetőségek:

Informális és formális együttműködések

Szakmai, területi, tematikus formációk

Érdekvédelmi, szolgáltató ernyőszervezetek

Adott ügyre szerveződő hálózatok

A magyarországi helyzet

Kevés a hálózat jellegű együttműködés, inkább az együttműködés egyéb formái dominálnak

Az érdekképviseleti szerveződés problematikus kérdés maradt

Nagyok a régiók közötti egyenlőtlenségek

A magyarországi helyzet

Szektorszintű, érdekképviseleti jellegű szövetség / ernyő / hálózat – nincs

Szakmai típusú: MTVSZ, HAND, KÖFE, HSZOSZ,

CFM

Szolgáltatói hálózatok: ProHáló, CISZOK, Teleház Szövetség, Önkéntes Központok

Adott ügyre szerveződő: CNNy, Civil Lobbi Kerekasztal

Mi terheli a civil együttműködés, hálózatok kérdését?

Alapkérdésekben társadalmi szintű káosz; dezintegrált társadalom

Milyen a társadalomképünk? Milyen államban gondolkodunk? Mi közpolitikai, mi szakmai és mi pártpolitikai kérdés? Összefogás vagy „csak” együttműködés? Milyen értékek mentén működünk együtt? Vannak az együttműködésnek szabályai?

↓ Mi is a civil szervezetek szerepe? Miben, hogyan, miért működjenek

együtt?

Mi terheli a civil együttműködés, hálózatok erősödését?

Kontinentális és angolszász minták keveredése

Politikai polarizáció megjelenése a civil

szektorban

Anyagi függőség

(Helyi) Tömegbázis hiánya

Mi a kihívás a civil hálózatok előtt?

Olyan érdekközösségeket kell találniuk, kialakítaniuk, melyek

nem terheltek a (párt)politikától valós problémákra reflektálnak széles tömegbázisuk van

Olyan megoldásokra kell törekedniük, melyek

helyben (országos vagy településszinten) működőképesek tartalmuktól függetlenül módszereikben is az együttműködés,

kooperáció, tolerancia, stb. értékeit közvetítik

Köszönöm a figyelmet!

Elérhetőség Nizák Péter: pnizak@osi.hu