ára: 485 FtII. év

foly

am 2

00

9/4. au

gu

sztu

s

www.cannabis.kultusz.com

ZÖLD JÖVŐ

CANNABIS KULTUSZ

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

ADVANCED HYDROPONICS 25

ATAMI 33

BIOBIZZ 11

BUSHDOCTOR 19

CANNA P3

DUTCH PASSION 7

GHE 17

GREEN HOUSE SEEDS 3

HERBAZÁR 47

HESI PLANTENVOEDING B4

HOBBIKERT 15

HYDROBÁZIS 27

INTERGARDEN 5

NIRVANA SEEDS B3

SENSI SEEDS B2

TITKOK KERTJE 47

TÜNDÉRKERT 47

ZÖLDERDÕ 47

ZÖLDPARADICSOM 35

JEGYZETJEGYZET

KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KFT.

FELELÕS KIADÓ: PERJÉSI PÉTER

FÕSZERKESZTÕ: LUKÁCS GÁBOR

SZERKESZTÕ: BENKE HUNOR

SZERZÕK: BÁNHEGYI EMESE

CSERI DÁNIEL, KARDOS TAMÁS

KEHDI NOUCETTA, SÁROSI PÉTER

SEBESTYÉN ‘SEBÕ’ SZABOLCS

TOLDI MIKLÓS, WINKLER SIGLINDE

DESIGN: VASKA GERGELY

HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@KULTUSZ.COM

WEB: CANNABIS.KULTUSZ.COM

ISSN 2060-1735

A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ

TÖRVÉNYKÖNYV 1978.ÉVI

IV.TÖRVÉNY 282–283. §/C.

ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT

TERMESZT, ELŐÁLLÍT,

MEGSZEREZ, TART,

AZ ORSZÁGBA BEHOZ,

ONNAN KIVISZ, VAGY

AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ,

ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL,

ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, VAGY

AZZAL KERESKEDIK,

SZABADSÁGVESZTÉSSEL

BÜNTETHETŐ.

INDEX

IMPRESSZUM

A tartalomnak engedelmeskedve ennek a jegyzetnek zöldgondolatokról, a tágabb

környezetéért felelôs emberrôl kéne szólnia. Interjúalanyaink, Schiffer András,

az LMP szóvivôje és Kardos-Horváth János, a Kaukázus zenekar frontembere

szintén a környezeti erôforrások kimerülésérôl, a lehetséges megoldásokról beszél.

Már javában készítettük a lapot, mikor az élet – pontosabban az IKSZ

(Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség) – két prominense, Rétvári „bíboros”

és törölközôje (alias Törcsi) egy ügyészségi beadvánnyal és egy hangzatos

sajtótájékoztatóval árnyalta ezt a színvilágot.

A képviselô ismét olyan állításokat fogalmazott meg, pusztán a politikai

haszonszerzés és a folyamatos médiaszereplés oltárán áldozva, melyek tovább

erôsítik a társadalomban a kannabisszal kapcsolatos tévhiteket és azokat

a feloldhatatlan ellentéteket, melyek hosszú évek óta megakadályozzák,

hogy ebben a témában egymás érveire nyitott, az eltérô véleményt legalább

meghallgatni képes diskurzus alakuljon ki.

Az egyetlen parlamenti logopárt képviselôje, ezúttal büntetôjogi és morális

felelôsségünket hangsúlyozva, számon kérte rajtunk az elmúlt hónapok heroin-

túladagolásait, fenntartva azt a látszatot, mintha a füvet és a heroint egy kalap

alá lehetne venni. Ami nemcsak azért hülyeség, mert az, hanem mert azokban,

akik esetleg már kipróbálták a füvet, azt a tévképzetet erôsíti, hogy a heroin sem

veszélyesebb, tekintve, hogy egykutya. Az IKSZ ilyen jellegû „drogprevenciója”

legfeljebb azt eredményezheti, hogy a srácok bátrabban nyúlnak keményebb

drogokhoz, amit a szerintük helyénvaló tiltó drogpolitika alatt virágzó dílerszakma

nyilván támogat. Az meg végképp agyrém, ha egy parlamenti képviselô egy

elsôsorban fogyasztóknak szóló kenderkultúra magazinon verné el a port, amiért

a fi ataloknak nincs stabil jövôképük ebben a bizonytalan világban. Egyrészt mert

a fûnek és a jövôképnek semmi köze egymáshoz – Rétvárival és törölközôjével

ellentétben ismerek nem egy olyan fogyasztót, aki nála stabilabb (értsd: négy

évnél hosszabb) jövôképpel rendelkezik–, másrészt mert nem a mi dolgunk.

Ez leginkább a család, ha van, a közoktatási rendszer, ha volna, és példamutató

politikusaink feladata lenne, ha volnának. Nekünk persze ez utóbbiból is olyan

jutott, aki minden további nélkül kiáll a kamerák elé ostobaságokat beszélni,

csak azok a jó keresztény emberek el ne felejtsék, hogy a világon van. És hogy

keresztény emberként mennyire nem riad vissza a hazugságtól, azt mi sem

bizonyítja jobban, mint hogy jogászként pontosan tudja, hogy

a kendertermesztéssel kapcsolatos információk közreadása

a 2003-as Btk.-módosítás óta semmilyen törvényt nem sért. Biztosan csak

elfelejtette, mint már annyiszor, mert állandóan a magyar emberek jövôképe és

mentális egészsége miatt aggódik. Az ügyészség mindenesetre lapzártánkig nem

foglalt állást a beadvány ügyében, ha egyáltalán beadtak valamit, a drogprevenció

területén tevékeny, valódi munkát végzô szakmai és civil szervezetek azonban

igen. Véleményük a lap tartalmáról és annak a célcsoportban kifejtett hatásairól

honlapunkon olvasható. A meghaladott kapudrogelméletet máig hangoztató két

bohóc pedig, ha már a tudományos eredményeknek és a helyzetet valóban ismerô

szakmai szervezeteknek nem, legalább hittársainak elhihetné, hogy hülyeséget

beszél. Honlapunkon szintén elérhetô az Új Ember katolikus hetilap a témában

hozott cikksorozata, melybôl álljon itt egyetlen mondat: „A hazai kutatások is

bizonyítják, hogy az úgynevezett ’kapudrogelmélet’ – miszerint aki marihuánával

kezdi, eljut a szenvedélykeltô szerek arzenáljának, végül pedig a heroinnak

a használatáig, nem tudományos, hanem hatóságilag kreált – leegyszerûsítô

megállapítás.”

Persze ettôl még „sok hamis próféta támad, akik sokakat elhitetnek” (Máté

24:11). Aki egyéni politikai céljainak alárendelve terjeszt tévhiteket, kelt félelmet

és szít gyûlöletet egy társadalmi csoporttal szemben, meggyôzôdésem, hogy

veszélyesebb a közösségre, mint bármilyen tudatmódosító szer. Ennyit errôl.

Beljebb természetesen, de sajnos az általuk képviselt szemlélettôl nem függetlenül

ezúttal az ökopolitika mint lehetséges új irányvonal, a környezettudatosság,

a kulturális sokszínûség és a CK-ban már megszokott témák kaptak helyet,

középpontban a tágabb környezetéért felelôs emberrel és egyéb elôremutató,

kevésbé sötétzöld gondolatokkal.

Lukács Gábor fõszerkesztõ

SÖTÉTZÖLD

TARTALOMTARTALOM

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok ér-tékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minôsül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom elsôd-legesen szórakoztató és ismeretterjesztô céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója nem támogatja a kiadványban megjelenô termékek illegális használatát. A kiadó nem vállal felelôsséget a lap értékesített felületein megjelenô állításokért. A szerkesztôsé-gi cikkben megjelenô minden vélemény a szerzôtôl származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Idônként nem lehetséges a szerzôi jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény elôterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegrôl és képrôl azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyi-latkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történô sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájá-rulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

GREENFO 4–6

INTERJÚ

SZEMLÉLETVÁLTÁS KELL

KÖZÉPPONTBAN A FELELÕS EMBERREL LEHET MÁS 8–13

GURU+MONDJA ISMERD FEL A HÍMET 14–15

ÁSÓ+KAPA AERO- ÉS HIDROPÓNIKA 16–19

A BELSÕ EGYENSÚLY 20–21

A LELKES KERTÉSZ 22–24

BETÉRÕ VÍZBÁZIS

26–27

CIVIL EGYETLEN KIÚT A KÖZÖSSÉG

KARDOS-HORVÁTH JÁNOS A KAUKÁZUSBÓL 28–31

KÖRKÉRDÉS A TILTÁSRÓL 32

KENDER+MÉDIA ÁLTUDOMÁNYOS MÉDIASZELEKCÓ 34–35

IKSZ-AKTÁK A SZERKESZTÕSÉG VÉDÕBESZÉDE 36–37

PREVENTIVE A MÉRTÉKLETESSÉG ÉVE 38–39

MILYEN A JÓ FÛ? 40–41

MEDICINAL VÉRBELI HAJSZA

42–43

A’LA CANNA DIGITALIZÁLÓDÓ VILÁG

DANCEHALL, SZINTETIZÁTOR ÉS POLITIKA 44–45

SOAP&SKINLOVETUNE FOR VACUUM

48

SOERII ÉS POOLEK 49

SPOON ÉS STRETCH VONDIE CURTIS-HALL: AZ UTOLSÓ BELÖVÉS 51

NAGYON ZÖLD TEA 52

38

16

28

8

4

ket persze érvekkel kellett alátámasztani, ezért mindenki a saját kutatócsoportjához fordult, hogy az álláspontjának megfelelô bizonyítékokat szerezzen. Ekkoriban éledt újjá az elmélet, miszerint a napjaink-ra erôsebbé vált füvek nagyobb eséllyel okoznak szkizofréniát. Bár az Indepen-dent nevû angol lap, amely a legnagyobb hírverést csapta a hipotézis mellett, pár hónapon belül visszavonta állításait, a köztudatba mégis beivódott, hogy a fü-vesek elmebajosokká válnak. Közel sem kapott ekkora fi gyelmet a staffordshire-i Keele Egyetem kutatóinak vizsgálata, ami pedig minden korábbinál alaposabban ásott a kérdés mélyére. A csoport az el-múlt évtized Angliáját vizsgálta, és 183kezelôhelyen 1995 és 2005 között ellá-tásba vett mintegy 600 ezer páciens ada-tait dolgozták fel – ez a teljes 16 és 44 éves életkor közötti brit lakosság 2,3%-át teszi ki. A kutatók megállapították, hogy az idôszakban a szkizofrénia és az egyéb pszichotikus megbetegedések elôfordu-lása stagnált vagy csökkent. Emellett a marihuánafogyasztás elôfordulása jelen-tôsen nôtt a fi atalok körében, ez pedigellentétben áll azzal a képpel, miszerint a füvezés megnöveli a szkizofrénia kialaku-lásának esélyét. Ha ez igaz lenne, a sta-tisztikáknak is ezt kellene mutatniuk. Egy másik tanulmány szerint 1978 és 2002 között tizennyolcszorására emelkedett a kannabiszt kipróbáló 18 évesnél fi atalabb tinédzserek aránya. Hogyan lehet, hogy ugyanebben a periódusban a szkizofréni-ás esetek száma stagnált? A tiltás támo-gatói alighanem kénytelenek lesznek új érvek után nézni.

A HORVÁT BÍRÓSÁG ELNÉZI A VETERÁN FÜVEZÉSÉTAz eset fôszereplôje egy, a jugoszláv háborút megjárt veterán, akinél az átélt borzalmak hatására poszttraumás stresszalakult ki. Ez a betegség elsôsorban a súlyos megrázkódtatást vagy erôszakot elszenvedett személyeknél szokott kifej-lôdni, akik kezelés nélkül nem is képesek normális életet élni. Az utóbbi években intenzíven kísérleteznek az ecstasy ható-anyagával, az MDMA-val, és számos be-tegnél jelentôs javulást sikerült elérni.

A mi fôhôsünknek nem adatott meg, hogy részt vegyen egy ilyen terápiában, viszont felismerte, hogy a marihuánával úrrá tud lenni tünetein. A hatóság azon-ban közbeszólt, és lefoglalta az otthon termesztett növényeit és a felhalmozott,

KÉTMILLIÓAN TÖBBET AKARNAK ADÓZNIA júniusi Greenfóban már írtunk róla, hogy Kaliforniában – részben a pénzügyi válság, részben a magas támogatottság miatt – felmerült a legalizáció gondola-ta, olyannyira, hogy a kormányzó Arnie is idôszerûnek ítélte az ötlet megvitatását.

Azóta történtek fejlemények, egyrészt a válság és a legalizáció támogatottsága egyaránt nôtt, másrészt beindult a párbe-széd is, bár ezek leginkább monológokra emlékeztetnek. A Marijuana Policy Pro-ject (MPP) nevû szervezet egy félperces reklámot készített, melyben egy közép-korú szmóker hölgy felhívja a fi gyelmet, hogy a legalizációval és a szabályozott kereskedelem után befolyt adókkal az állam kilábalhatna a pénzügyi kátyúból. A párbeszéd azonban nem lett annyira kétoldalú, mint amennyire azt a készí-tôk remélték: bár sok csatorna mûsorára tûzte a rövid videót, mások elzárkóztak a sugárzásától.

Ez utóbbiak többsége, nem meglepô módon, a kormány nevetséges csúszta-tásokat tartalmazó antidrogos reklámjait vetíti, és nem óhajt más szemszöget is felmutatni nézôinek. Az MPP megdöb-bent azon, hogy több csatorna egy olyan párbeszéd kezdeményezését cenzúrázta, amelyet maga a kormányzó is támoga-tott, és aminek az egyik oldalán kétmil-lió spangliszívó áll, akik nem a bûnözôi csoportokat, hanem az államot szeretnék támogatni a vásárlás után fi zetett adó-jukkal, de ezt a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetôvé.

MEGDŐLT A KANNABISZ-SZKIZOFRÉNIA ELMÉLETAngliában az elmúlt évtizedben számos kísérlet történt a marihuána átosztályo-zására, hol a veszélyesebb, hol a veszély-telenebb drogok csoportjába. A döntése-

SPANGLIZÁSON KAPOTT LÁNGLOVAGOK

A Siklósi Tûzoltóság alezredese felke-reste egy on-line portál szerkesztôségét, hogy közölje: két tûzoltójukat fûvel való visszaélés gyanújával állították elô, ezért végigteszteltette a teljes állományt. A két rajtakapott pechesen kívül minden-ki tesztje negatív lett. A hír hallatán a TASZ közölte az alezredessel, hogy a vizeletbôl akár 1 hónapig is kimutatha-tó THC csupán pár órán keresztül fejt ki hatást az elmére, így egy esti rakéta semmivel nem veszélyesebb a másnapi munkára nézve, mint néhány sör, vagyis nem indokolt a tûzoltók elbocsátása. Az alezredes erre azt felelte, hogy amíg a drog kimutatható a szervezetükbôl, ad-dig nem állhatnak szolgálatba. Hát pech,hogy az alkohol gyorsabban ürül. A leg-meglepôbb az egész ügyben talán még-is, hogy a tûzoltóság nem elégedett meg azzal, hogy saját háza táján rendezze ezt az ügyet, hanem telekürtölte vele a saj-tót. Ez egyrészt azért problémás, mert a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó sze-mélyes adatok különleges adatoknak minôsülnek, így közlésükhöz az érin-tetteknek önkéntes, írásos beleegyezést kell adniuk. Ráadásul kisvárosról lévén szó, a kirúgott alkalmazottak könnyen beazonosíthatók, ami nem könnyíti meg késôbbi munkakeresésüket.

Világos, hogy különös biztonsá-gi kockázattal járó munkáról van szó, és egyáltalán nem mindegy, hogy egy tûzesethez milyen állapotban érkezik a csapat, de ha a munkaidô alatti fü-vezés nem bizonyítható egyértelmûen, és mégis kirúgták a két szerencsétlent, akkor talán elvárható lett volna, hogy a média elôtt ne pózoljanak nemes tettükkel.

5

közel 70 gramm okosságot. Az ítélet ter-mészetesen börtönbüntetés lett. A leg-felsôbb bíróság viszont fi gyelembe vette a körülményeket, és megértette, hogy az öreg nem unalmában csavarja a vicces ci-giket, hanem az életét próbálja élhetôvé tenni – ezért eltekintett a büntetéstôl.

Az ügy az iraki háborút megjárt ame-rikai katonák esetében nem lenne akkora szám, de Kelet-Közép-Európában, legjobb tudomásunk szerint, ez volt az elsô alka-lom a marihuána gyógyászati alkalmazá-sának elismerésére – a bíróság részérôl.

WHERE-TO-SMOKENem mindennapi alkalmazással bôvült az App Store, az Apple on-line szoftver-boltjának kínálata. Az iPhone-ra ugyanisjúliustól letölthetô egy olyan térképes adatbázis, amely a világ összes pont-ján feltünteti azokat a helyeket, ahol marihuánát lehet vásárolni. Persze ko-rántsem arról van szó, hogy mostantól elég megnyitni a böngészôt, s az egybôl megmutatja, melyik sarkon juthatunk fûhöz akár Budapesten. A meglepô mó-don Cannabis névre keresztelt alkalma-zás csupán azokat a helyeket címkézi fel, ahol legálisan vásárolhatunk kan-nabiszt, így a zöld jelölôpontok elsô-sorban Hollandia területén bukkannak fel, illetve azoknál a gyógyszertáraknál, ahol orvosi rendelvényre lehet marihuá-nához jutni – például Kaliforniában és Kanadában.

UTOLSÓ VÉRIGElkerülhetetlen a vég, vagyis a börtön-büntetés Marc Emery számára. A kana-dai drogliberalizációs kampányokról, a Cannabis Culture magazin alapításáról és a kendermag-kereskedelemrôl elhíre-sült fûherceg már tavaly augusztusban, lapunknak adott interjújában beszélt arról, hogy nincs sok hátra, elôbb-utóbb Kanada kiadja ôt az Egyesült Ál-

6

erôszak írmagja az illegális drogkeres-kedelem, miközben a tiltó drogpolitika tovább szítja a feszültségeket. A kana-dai politikus cikkében a már jól ismert érveket fejtegeti: jelen pillanatban a szervezett bûnözôi csoportok fölözik le a hatalmas hasznot, az ellenük folyta-tott szélmalomharc árát pedig a társa-dalomnak kell megfi zetnie.

Célszerûbb lenne – írja Martin, ha a problémás szerhasználatot egészség-ügyi, nem pedig jogi problémaként ke-zelnék, ám ehhez Kanada határain be-lül rendezni kell a drogok iránti kereslet ügyét. Ha a harminc gramm marihuánát birtoklókat és maximum két tô kendert nevelôket csupán pénzbírsággal bün-tetnék, elkerülhetôk lennének a hossza-dalmas és költséges bírósági eljárások, a felszabadult összeget ártalomcsökkentô és megelôzô programokra lehetne for-dítani, ráadásul gyengülne a kapocs a szervezett bûnözôi körök és a felhasz-nálók között. Martin cikkében példaként említi a vancouveri NAOMI-programot, amelyben a súlyos ópiátfüggôk orvosi felügyelet mellett juthatnak heroinhoz, miközben olyan kezelésben részesülnek, amely segíti ôket visszatérni a normális kerékvágásba.

Kissé meglepô módon az USA-tól (és a DEA-tól) délre is a dekriminalizá-ció oldalára látszik billenni a drogpo-litikai mérleg. Mexikó vezetôinek már évtizedek óta komoly fejtörést okoz a drogkartellek felszámolása, mostanra azonban Felipe Calderón, a 2006-ban megválasztott elnök is belátta, hogy a fogyasztók üldözése nem vezet elôre. Éppen ezért fontolgatja, hogy törvénybe kéne iktatni az alkalmi fogyasztók és a nagy tételben kereskedô bûnözôk meg-különböztetését, s ez utóbbi csoportra koncentrálva talán némi eredménnyel is járna a szûnni nem akaró drogellenes háború. Miközben a média fi gyelmét a sertésinfl uenza kötötte le, zárt ajtók mögött lezajlottak a törvénymódosítás-sal kapcsolatos egyeztetések, s elkészült az indítvány is, amely állítólag már csak Calderón aláírására vár.

Ha a dokumentumra rákerül a szig-nó, a mediterrán országban öt gramm marihuánát lehetne súlyosabb bün-tetés nélkül birtokolni, de az enyhítés meghatározott mennyiségekkel a ko-kainra, az amfetaminra és a heroinra is vonatkozna.

Az ügy érdekessége, hogy hasonló dekriminalizációs törekvésre már 2006-ban, Calderón megválasztása elôtt is

GREENFO

lamoknak. Az elmúlt egy év során sike-rült vádalkut kötnie az USA hatóságai-val, így szeptemberben feladja magátSe attle-ben. Az ellene felsorolt vádak közül egyet elismerve 5 és 8 év közötti börtönbüntetésre számíthat, ám ez a je-lek szerint egyáltalán nem keseríti vagy tántorítja el ôt. Az utolsó hónapban még egy végsô kampánykörútra indulKanada nagyvárosaiba, hogy a drog-reform szükségességét hirdetve továb-bi támogatókat szerezzen immáronmásfél évtizede tartó mozgalmának.

Az Amerikai Kábítószerügyi Hivatal (Drug Enforcement Agency – DEA) már régóta szeretné amerikai rácsok mögött látni Emeryt. Szerintük a fûherceg kö-zönséges bûnözô, aki a politikai kam-pányait is csupán reklámcélra hasz-nálta. Az ügy háttere azonban sokkal inkább az, hogy a drogellenes háború frontvonalán menetelô Egyesült Álla-mok tûzzel-vassal igyekszik megakadá-lyozni, hogy északi szomszédja a mari-huánaliberalizáció felé haladhasson.

SZORUL A HUROK A DEA KÖRÜLA DEA számításai szerint rács mögé he-lyezésével enyhülhetnek valamelyest a kanadai drogliberalizációs mozgalmak, ám úgy tûnik, nem lesz igazuk. Tudniil-lik az USA északi és déli szomszédjában is egyre erôteljesebbek a drogellenes háború felszámolását sürgetô hangok.

Kanadában Keith Martin, az ottani liberális párt tagja nemrégiben a dekri-minalizáció mellett foglalt állást egy, a The Mark oldalára írt cikkében. Vélemé-nye szerint a Vancouver utcáin tomboló

sor került, ám az akkori elnök az Egye-sült Államok (ki más?) nyomására nem írta alá a törvényjavaslatot. Ezúttal azonban némi bizakodásra adhat okot, hogy az ellenzéki szociáldemokrata párt körében is kedvezô fogadtatásra talált a javaslat, így Calderónnak nem egyedül kell szembenéznie az egyre többek szá-mára érthetetlen amerikai drogpolitika értelmetlen törekvéseivel.

ANNA-NAPI KENDERNYŰVÉS

A magyar ember hagyományosan nem az ôszi szüret idején, hanem nyáron foglalkozik legtöbbet a kenderrel. Jú-lius 26-án az asszonyok a szabók, bá-nyászok, betegek, terhes és meddô asz-szonyok pártfogójához, Szent Annához imádkoznak gyermekáldásért. E tradí-cióban a Szent Annától áhított termé-kenység a kenderrel kerül összefüggés-be, amelyet hajdan minden valamireva-ló falusi gazdaságban termesztettek.

A hagyomány szerint Anna napon szakad meg a kender töve, ezért ilyenkor kell elkezdeni a kender nyûvését (a gyö-kerestôl kitépést). Ezután zsúpba kötik és szekereken elszállítják egy közeli pa-tak, vagy folyó partjára, ahol a meder aljára cövekelve 2–3 hétig áztatják.

A többhetes várakozás során a szem-fülesebbek nyomon követhetik a ha-gyományok újraértelmezett továbbélé-sét a Füredi Anna-bálon, ahol a kender olykor alternatív felhasználásra kerül.

7

Hogy lehet-e más a politika, mint amit hosszú évek óta tapasztalunk,

azt nem tudjuk, és nem is mi fogjuk megmondani, szándék mindenesetre

mutatkozik arra, hogy a rendszerváltó, magát mára bebetonozó politikai

elit hatalma legalább erodálódjon, és a jelenlegi hatalomgyakorlási

technikák helyett egy, a valóságban is a választók képviseletén alapuló

struktúra jelenjen meg. A satus quóba éket verni sem könnyű – bár

ez úgy néz ki, sikerülhet az LMP-nek –, de hogy egy fecske csinál-e

nyarat Magyarországon, arról Schiffer Andrással, a párt szóvivőjével

beszélgettünk. Vigyázat, politikai interjú!SZEM

LÉLE

TVÁLT

ÁS K

ELL

KÖ

ZÉ

PP

ON

TB

AN A

FE

LELŐ

S E

MB

ER

RE

L LE

HE

T M

ÁS

8

9

Cannabis Kultusz: Nem túl erős kam-pánnyal, várakozáson felül teljesítet-tetek az EP-választáson. Számította-tok erre az eredményre?Schiffer András: A kampányunk annyira volt erôs, amennyit az erôforrásaink meg-engedtek. Személy szerint számítottam a jó eredményre, sôt titkon reménykedtem, hogy akár öt százalékot is el tudunk érni. A hivatalos várakozás olyan eredmény volt, amivel felkerülünk a politikai térképre. Ez sikerült. Most az a feladat, hogy ezt a po-litikai térképet az LMP átrajzolja. Bizako-dásra ad okot, hogy azokban a szavazókö-rökben, ahol erôsebb kampány folyt, és az ismertségünk nagyobb az átlagosnál, az eredmény rendre öt százalék feletti volt.

CK: Hogyan lehet pénz nélkül kam-pányolni?

SA: Olcsó eszközökkel. Próbáltunk kevés pénzbôl olyan üzenethordozókat használni, melyek a bekerülési értékük-höz képest nagy hatásfokúak. Ilyen volt a matricázás, a kampányújság, a különbözô performance-ok, melyek korábban is nagy jelentôséggel bírtak az LMP megszólalá-saiban, illetve az olyan sajtóhírek, amik átlépik az ingerküszöböt, és témájuk ko-moly közérdeklôdésre tart számot.

CK: Az LMP klasszikus alulról jö-vő kezdeményezés, mely úgy tűnik, párttá alakulva szeretné megtartani mozgalmi jellegét. Mennyire van létjo-gosultsága ennek a nagypolitikában? Egy platformra hozható egyáltalán a két dolog?

SA: Épp az a feladatunk és egyben fe-lelôsségünk, hogy bizonyítsuk a magyar emberek elôtt, hogy a közpolitika, a párt-politika nem ördögtôl való, és nem csak egyféle lehet. Vissza lehet és kell perel-nünk a kompetenciánkat a közügyek inté-zésében. Ha és amennyiben az LMP nem tudna megragadni a politikai térképen, az azzal a sajnálatos következménnyel járna, hogy az emberekben rögzülne: hogy a viszonyok megváltoztathatatlanok, moz-dulatlanok. Ellenben ha sikeres – és ed-dig sikeres volt –, vissza tudja adni a re-ményt, miszerint nem kell beletörôdnünk abba, hogy a politika természete már csak olyan, hogy az emberek háta mögött tisz-tességtelen játszmák sora zajlik.

CK: Ehhez – így fogalmaztok – új emberek, hiteles arcok kellenek. De mivel hitelesítitek magatokat, mitől hiteles valaki, és főleg mitől nem? Vannak averzióim.

SA: Nekem nincsenek, és nem is azt jelenti, hogy kizárólag olyanok vannak köztünk, akik soha nem voltunk párt-

nak tagjai. Vannak páran a választmány-ban is, akik, ha nem is elsô vonalban, de megfordultak már a közigazgatás vagy a pártpolitika különbözô szegmenseiben. Viszont kizárólag olyanokat fogadunk magunk közé, akik nem részesei annak, hogy idáig züllött a magyar politika. Akik a különbözô minisztériumok grádicsait végigjárták, fôleg szakpolitikusok, dön-tôen tisztességes emberek, sôt épp ezért gyakran ki is kényszerültek az apparátus-ból. Nem hiszem, hogy bárkire szégyen-bélyeget lehetne vagy kéne rásütni. Ami-kor azt mondjuk, hiteles emberek, azokra

gondolunk, akár döntéshozók, szakértôk vagy aktivisták, akik korábban társadal-mi mozgalmakban, tudományos pályán vagy akár a közigazgatásban bizonyítot-tak. A tagsághoz három ajánlás kell, de lehetôségük van a tagoknak megvétózni azt. Mindenkinek számot kell adnia, hogy a megelôzô években hol milyen szerve-zetekben fordult meg, fôleg ha az indult választáson.

CK: Akár vagyonnyilatkozatot is kértek?

SA: Nem kérünk, de vannak arra is meg-felelô technikák, hogy meggátoljuk az in-váziót egy másik szervezetbôl, vagy hogy gazdasági érdekcsoportok által támogatott emberek kerüljenek a soraink közé.

CK: Sokan sejtenek a háttérben egy-két pénzeszsákot, várva a színre-lépés lehetőségét!

SA: Politikai paranoiával nem kívánunk foglalkozni, mert elviszi az energiáinkat. Vannak világosan lefektetett etikai szabá-lyaink. Olyan pártot már csináltak ebben az országban, amit kevesen támogatnak sok pénzzel, mi olyat szeretnénk, amit sokan támogatnak kevés pénzzel. Ezért nem engedjük, hogy egy-egy befektetôi kör „részesedést” szerezzen az LMP-ben. Pont azért szerveztünk pártot, hogy a pártpolitika újra a demokratikus állam-polgári részvétel alapvetô fóruma legyen, ne pedig tôkeerô függvénye.

CK: Fontos kampányelem volt a tiszta kezek programja. Hogyan lehet a politikát megtisztítani az előbb emlí-tett jelenségtől?

SA: Az LMP még a társadalmi kezdemé-nyezés létszakaszában, tavaly november-ben nyilvánosságra hozta antikorrupciós

12 pontját, mely komplex intézkedéscso-magot tartalmaz arra, hogyan lehet hat-hatósan fellépni a közélet tisztátalansága ellen. Ebben a legfontosabb cél, hogy az átláthatóságot kell érzékelhetôen növelni. Abban hiszünk, hogy a kellô informált-ságra alapozott állampolgári részvétel a leghatékonyabb fegyver a korrupcióval szemben.

CK: A jelenlegi politikai struktúrá-ban mennyi idő alatt és milyen eszkö-zökkel lehet ezt elérni?

SA: Nem vagyok jós, nem tudom, meny-nyi idô. Pontosan azért szeretnénk beke-rülni az Országgyûlésbe 2010-ben, mert meggyôzôdésünk, hogy egy új szereplô, aki a jogállami kereteket nemcsak tiszte-letben tartja, de védelmezi is, megbont-hatja azt az összekacsintós politikát, ami a tisztességtelenséget felszínen tartja. Egy új, a rendszerváltó elittôl független erô a döntéshozók asztalára tehet olyan javaslatokat is, melyeket most be sem ter-jesztenek, mert senkit nem érdekel.

CK: Lesz olyan nem független kép-viselő, aki támogat majd, mikor száz-ezret kell befizetnie a pártkasszába, ha a frakciója ellen szavaz?

SA: A parlamenti politika nem ilyen li-neárisan mûködik. Ha elôterjesztünk egy javaslatot, amire nehéz nemet mondani, akkor egész biztos, hogy lesznek szövet-ségesek, az adott pártpolitikai csillagál-lástól függetlenül. A lényeg, hogy legyen végre valaki, aki ki meri tenni az asztal-ra, hogy a közbeszerzésekbôl számûzzük azokat a cégeket, melyeknek a céghálója nem teljesen átlátható. Kizárt, hogy erre a többi szereplô nemet mondjon. Ezt nem vállalhatja fel a választói elôtt. Abban hi-szek, hogy olyan helyzetbe kell és lehet hozni a nagy pártokat, amiben legalább az egyik oldal nem mondhat nemet.

CK: Úgy néz ki, a Fidesz részéről pozitív a fogadtatás, a zöldélénkítésre már rá is épültek. Mi ez a program, és milyen konkrét eszközökkel operál?

SA: A zöld New Dealt tavaly ôsszel az alakuló Obama-kormányzat, aztán az ír kormány, majd az Európai Zöld Párt is zászlajára tûzte, és ötmillió új, zöld munkahely megteremtését célozza. A 30-as évek New Dealjéhez hasonlóan az

vissza lehet és kell perelnünk

kompetenciánkat a közügyek intézésében

10

állami költségvetés saját zsebbôl fi nanszí-roz olyan élénkítô beruházásokat, mun-kahelyteremtô programokat, melyek be tudják indítani a gazdaság motorját. Azt mondja, hogy ne egyszerûen a válságot kezeljük, hanem a jövôbe ruházzunk be, tehát ha már élénkíteni kell, az erôfor-rásokat olyan pontokra allokáljuk, olyan munkahelyeket teremtsünk, ahol nincse-nek kedvezôtlen szociális externáliák, sôt kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a világ fejlôdése fenntartható pályára álljon. Nálunk nincs saját forrás, nem tudunk sa-ját zsebbôl ilyen beruházásokat fi nanszí-rozni, ezért a februárban nyilvánosságra hozott „zöld költségvetési élénkítés” sze-rényebb ambíciójú. Állítjuk, hogy a költ-ségvetés 700 milliárd forintos átrendezé-sével megoldható, hogy épületfelújítási programokba és a megújuló energiaforrá-sok hatékonyabb kihasználásába fektes-sen az állam. Ez egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt áttételesen csökkenti az ország energiafüggôségét – és hosszú tá-von az energiapolitika sarokpontja épp a takarékosság –, harmadrészt a családok kasszáját is kíméli.

CK: Hogyan fogadták a javaslatot a pártok, van egyáltalán kommunikáció a többiekkel? A Fidesz már zöld Szé-chenyi Tervről beszél.

SA: Nincs kommunikáció, és nem is ke-resünk együttmûködést egyik parlamenti párttal sem. Azt látjuk, hogy idôrôl idôre egyik-másik oldal elôjön a zöldre festé-

si programmal. Mindig próbálkoznak, de nem kétséges, mi lesz az eredménye. A Fidesznek is ismerjük az energiapolitikai húzásait, ami köszönô viszonyban sincs a zöld Széchenyi Tervvel. Annak persze örü-lünk, minden pártpolitikai érdek nélkül, ha ezek a gondolatok más szereplôk által is megfogalmazódnak és gyökeret vernek, de az ôszinteségében kételkedünk. Egészen a parlamenti választás lezárásáig nincs dolgunk más pártokkal, és szövetségre a késôbbiekben sem akarunk lépni. Ha beke-rülünk a parlamentbe, konkrét ügyekben, konkrét programok mentén fogunk együtt szavazni egyikkel-másikkal, attól függetle-nül, minek címkézi fel magát, illetve hogy kormányzó-e vagy ellenzéki éppen.

CK: A cél tehát megmutatni az ajtó-kat, de a 700 milliárdot majd csak elő kell varázsolnia valakinek.

SA: Ez így van, de nekünk most az a feladatunk, hogy ezt az ökopolitikai al-ternatívát bemutassuk. Azért kezdtünk bele, mert úgy látjuk, hogy a jelenlegi po-rondon egyik párt programja és gyakor-lata sincs még köszönô viszonyban sem azzal a fenntarthatósági, igazságossági, állampolgári részvételen alapuló politiká-val, amit az LMP képvisel.

CK: Ráadásul elkötelezettek a kü-lönböző lobbiknak, legyen szó akár építőiparról, akár élelmiszer-kereske-delemről. Ezzel kapcsolatban is fontos és új irányokat fogalmaztatok meg.

SA: Azt látom, hogy az emberekben elég nagy az elszántság arra, hogy ki-kényszerítsék: a politikai döntéseket ne különbözô gazdasági érdekcsoportok mondják tollba, mint ahogy azt a sukorói (Velencei-tó környéke – A Szerk.) mega-beruházás kapcsán láthattuk. Megenged-hetetlen, hogy bemennek az Országház Nándorfejérvári Termébe, és gyakorlatilag tollba mondják az akkori és a jelenlegi mi-niszterelnöknek, mire van szükségük, de az is, hogy a kormány milliárdokkal tömje a multik zsebét, vagy épp munkahelyte-

remtésrôl szónokoljon olyan kistérségek-ben, ahol alig van munkanélküliség. Ha-tározott gazdaságpolitikai szemléletváltás kell. Az állami erôforrások jelentôs része megy különbözô cégek, nagybefektetôi csoportok támogatására, ami nagy mér-tékben hozzájárul a kis- és középvállalko-zói (kkv) szektor mai vergôdéséhez.

CK: Kardos-Horváth János – aki EP-képviselőjelölt nálatok – kérdezi bel-jebb, miért kell importálni egy kerti homokozót, ha itthon fa is van, homok is, meg asztalos is?

SA: A kérdés jogos. Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, ami bátorítja, sôt helyzetbe hozza a helyi termelôket, helyi értékesítôket. Errôl a szemléletvál-tásról beszéltem. Meggyôzôdésünk, ha az állami gazdaságpolitika nagyobb mérték-ben támaszkodik a kkv-szektorra, azzal egyszerre növeli a társadalmi mobilitást, csökkenti a környezeti ártalmakat és a szakadékot a társadalmi csoportok kö-zött. Így fenntarthatóbb világot hagyunk az utódokra.

CK: Az életünk nagyon eltávolo-dott a természettől, én nem látom az igényt a visszatérésre. Hogyan lehet megértetni valakivel, hogy ne mástól várja a megoldást, még ha tudja is, hogy mi történik az erdőkkel, a folyók-kal stb.?

SA: Az LMP-nek meggyôzôdése hogy számolnunk kell a természeti erôforrá-sok kimerülésével és azzal, hogy a gaz-dasági paradigma, amiben a világ halad, nemcsak a természeti, de a kulturális erôforrásokat is felôrli. Ezért kell olyan

a kellő informáltságra alapozott

állampolgári részvétel a leghatékonyabb fegyver

a korrupció ellen

12

megoldásokat találni a közpolitika teljes spektrumán, ami a természeti és kulturá-lis sokszínûséget megôrzi. Nemcsak mert ettôl lesz élhetô utódaink élete fi zikai értelemben is, hanem mert szükség van azokra a kulturális mintázatokra, amiket egyébként csak a természettel nagyon szoros kapcsolatban élô ember tud rep-rodukálni, csak a szervesen fejlôdô helyi közösségek tudnak megtartani és átadni a következô generációknak. Ezzel együtt óvakodnék attól, hogy azt mondjam: az egyetlen út az, amit mi képviselünk, sôt tiszteletben tartom, ha másnak a világ folyásáról más a meggyôzôdése. Mi fenn-tarthatósági szemléletváltást szeretnénk az energiapolitikában, a közlekedéspoliti-kában, a vidékfejlesztésben, de említhet-ném a környezeti nevelést is, ami át kéne hassa az egész közoktatást. Gondolkodá-sunk középpontjában a tágabb értelem-ben vett biológiai környezet sorsáért fe-lelôs ember áll. Azt szeretnénk, hogy mi-nél több ember legyen az országban, aki felelôsséget érez a társadalom egészéért.

CK: És ezért kevesebbet jár autó-val?

SA: Például. Ez a saját életmódban végrehajtható változásokat, szemlélet-váltást is jelenti, a helyzet kulcsa mégis, ha az emberek felhagynak azzal az apati-kus személettel, ami jellemzi az országot. Ha a tehetségüknél, tudásuknál fogva felelôs emberek nem az egyéni túlélési

stratégiákat választják, hanem úgy dön-tenek, hogy érdemes cselekedni, csatla-kozni közösségekhez, mozgalmakhoz, meg fog változni a politikai környezet is Magyarországon.

CK: A marihuánafogyasztók, vagy akik nem fogyasztók ugyan, de meg-felelően differenciáltan képesek ke-

zelni a kérdést, mintha fogékonyab-bak lennének erre, sőt életvezetésük gyakran hasonló szemléleten alapul. Tudatosabbak, odafigyelnek a környe-zetükre, bringával járnak, vegetáriá-nusok. Véleményed szerint mi ennek az oka?

SA: Nemcsak az LMP-nek, de az európai ökológiai pártoknak is fontos célcsoportja az a többnyire fi atalokból álló közösség, amely a különbözô alternatív életmódok-ra, megoldásokra, posztmateriális értékek-re, globális problémákra nyitott. Kritikusan szemléli a jelenlegi globális gazdasági és ökológiai folyamatokat, és elkötelezett az emberi méltóság mellett. Amellett, hogy a saját életvitelében is keresi, sôt beépíti az új megoldásokat, fontosnak tartja, hogy a politikában az emberi méltóság, az emberi jogok védelme mint egy kiemelt alkotmá-nyos cél érvényesüljön.

CK: Ez lehet az oka, hogy a nyugat-európai zöldek hagyományosan dekri-minalizációpártiak?

SA: Az Európai Zöld Párt tagpártjai között sincs azért minden közpolitikai kérdésben teljes egyetértés, és eltérôek a különbözô országok ökopártjainak kulturális gyökerei, hagyományai is. A német vagy francia zöldmozgalomnak szerves kapcsolódása van a 68-as újbalol-dali mozgalmakhoz, ami értelemszerûen Kelet-Európában és hazánkban is fo-galmilag kizárt. Az LMP-nek ettôl nem függetlenül még nincs konszenzusos álláspontja drogpolitikai kérdésekben, de az országgyûlési választási kampány kezdetére, más közpolitikai kérdésekhez hasonlóan, lesz. Ugyanakkor nem szabad megkerülni azt a kérdést, hogy nálunk, sajnálatos módon sok egyéb szimboli-kus téma mellett, a drogliberalizáció is egy vallásháborús diskurzusba került, így azzal kell számolni, hogy azon árok mentén osztja meg végletesen a társa-dalmat és idéz elô kommunikálhatatlan álláspontokat, amely árkot az LMP ép-pen meghaladni kíván. Az a küldetésünk, hogy egy olyan politikai erôt építsünk a jelenlegi szekértáborok mellé, amelyik

a drogliberalizáció is egy vallásháborús

diskurzusba került

13

túl tud lépni a hideg polgárháborún, aminek gyökerei egyébként az ország 20. századi traumáira, kibeszéletlen szenve-déstörténeteire vezethetôk vissza. Ha valami nagyon fontos, akkor az, hogy a drogkérdésben is legyen egy, az aktuális pártpolitikai érdekektôl és taktikázástól mentes kibeszélés, és egymás álláspont-jára nyitott diskurzus induljon. Nyilván-valónak látszik, hogy az LMP-nek olyan álláspontja lesz, amely nem fog vissza-nyúlni a 2003 elôtti drogpolitikához, és a büntetôjogi megoldások helyett példá-ul az ártalomcsökkentést fogja elôtérbe helyezni.

CK: Fontos elem, de nem oldja fel a jelenlegi állapot tarthatatlanságát, miszerint a fogyasztó választhat: bű-nöző vagy beteg?

SA: Én nem gondolom, hogy a fo-gyasztók bûnözôk lennének, ugyanakkor nincs szándékomban megelôlegezni az LMP-n belüli vitafolyamat végeredmé-nyét. Párton belül is sokan sokfélét gon-dolnak a drogliberalizáció kérdésérôl, konszenzusos álláspont lesz, de hogy pontosan mi, azt nem tudom. A fôbb cö-löpöket lehet látni: nem nyúlunk vissza a korábbi drogpolitikához, nem szim-patikus számunkra, ha tizenéves gye-rekeket bilincsbe vernek, jegyzem meg, az sem, ha ugyanezeknek a fi ataloknak kábítószert árulnak. Aki pártot szervez,

azzal kell számolnia, hogy a közpolitika minden kérdésében a saját álláspont-ja nyilván nem érvényesülhet. Egy párt minden alkotmányos demokráciában kü-lönbözô értékrendû egyének, csoportok, áramlatok egyfajta aggregátuma. Amikor eldöntöttük, hogy melyek azok a kérdé-sek, amikre pártot szervezünk, a lajst-romba nem kerültek bele olyan szimbo-likus témák, melyek az elmúlt években szétfeszítették a magyar közéletet. Az a missziónk, hogy túllépjünk az állóhábo-rún, azon a bal-jobb dichotómián, amit lassan húsz éve a kölcsönös paranoia és különbözô 20. századi árnyaktól va-ló félelem tart fenn. Sajnálatos, hogy a droglegalizáció kérdése is e félelemkeltô, paranoid diskurzus tárgya. Fontosnak tartom, hogy legyen kimunkált álláspon-

tunk, de nem gondolom, hogy ebben a kérdésben akár párton belül egymásnak kéne feszülnünk.

CK: A kampányban próbáltak ben-neteket füves pártként beállítani. Ez már a nagypolitika íze volt?

SA: Sokféle bélyeget sütnek ránk ma is, a szélsôjobb egyéb jelzôi mellett ez is sze-repelt, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Én

magam életemben nemhogy füves cigit, még cigarettát se szívtam. De tôlem min-denki nevezhet annak, aminek akar. Ez a pártpolitikai küzdelem velejárója. A másik oldalról – olyanoktól, akiknek lett volna le-hetôségük kormányzati pozícióban bizonyí-tani a droglegalizáció iránti elkötelezettsé-güket – szintén indult hasonlóan nemtelen lejárató kampány, melyben épp azt olvas-ták a fejünkre, hogy gyávák és megalkuvók vagyunk ebben a kérdésben. Pusztán azért, mert nem gondoltuk, hogy ma és fôként egy EP-választási kampányban ez lenne a legfontosabb kérdés. Lesz drogpolitikai ál-láspontunk, de füves párt nem vagyunk, és alaptalan az is, hogy taktikázásból nem val-lunk színt. Morális döntés volt részünkrôl, hogy környezetpolitikai, gazdaságélénkítési és antikorrupciós kérdésekben hamarabb született álláspont. Tudom, hogy az em-

beri jogokra érzékeny, liberális gondolko-dású, jórészt fi atal célcsoportban is sokan vannak, akik nem kizárólag a drogkérdést látják fontos, megoldandó problémának a világon.

CK: Sokan megelégednének már az-zal is, ha nem a pártpolitika határozná meg a szakmai döntéseket.

SA: Olyan nyugodt morális vitára van szükség, ami elôítéletektôl mentes, és a kü-lönbözô kulturális felfogásokat megpróbál-ja közelíteni egymáshoz. Iszonyatos károkat okoz az érintett társadalmi csoportoknak, hogy napi politikai pergôtûz alá helyezték ezeket a nyilvánvalóan szakmai döntésho-zatalt igénylô kérdéseket. Persze értem a politikai racionalitást, de ettôl függetlenül szükséges, hogy ebben a kérdésben is egy nyitott és egymás érzéseire, gondolataira refl ektáló társadalmi vita bontakozzon ki.

CK: Az LMP biztos képes meghalad-ni a jelenleg uralkodó szemléletet, de vajon a politikusok és az egyes ember is képes arra, hogy saját érdekein felül-emelkedve változtasson a hozzáállásán akár a drogpolitikához, akár a környe-zetvédelemhez, és beszélhetnénk a fogyasztási vagy közlekedési szokása-inkról is?

SA: Úgy vélem, hogy a 20. században elég társadalmi trauma, környezeti kataszt-rófa és egyéb kataklizma érte az emberi-séget ahhoz, hogy erre a szemléletváltásra képes legyen, és tudatosabban, felelôseb-ben vegyen részt további sorsának alakítá-sában, akár Magyarországot, akár a világ egészét nézzük. Lukács Gábor

nem gondolom, hogy a fogyasztók bűnözők

lennének, a büntetőjogi megoldások helyett

ártalomcsökkentés kell

Jorge Cervantes rovata

14

A természetben a kannabisz ôsszel virág-zik, a nyár hosszú, forró napjait követôen. Az ôszi hónapok hosszú éjszakái és rövid nappalai idézik elô a folyamatot. Általában a növények hím- (porzós) vagy nôivarúak (termôs). A vegetatív növekedés negye-dik hetét követôen a kender hím vagy nôi elôvirágokat termel.

Virágzáskor a növény növekedési szo-kásai és a kémiája megváltozik: a szárak megnyúlnak, a levéllemezek növekedé-se fokozatosan csökken, a kannabinoi-dok termelôdése eleinte visszaesik, majd felerôsödik, míg a virágzatok képzôdése kezdetben gyors, késôbb lelassul. A növe-kedési szakaszok természetes változásakor szükséges a tápanyagokat is változtatni. A növények inkább a virágképzôdésre össz-pontosítanak, mint a vegetatív növeke-désre. Röviddel a virágzási szakasz elôtt a termesztôk jellemzôen úgynevezett „super bloom” oldatra váltanak, mely kevesebb nitrogénnel, de több kálium- és foszfor-tartalommal bír.

Növényházakban, kültéren és beltéren a virágzás elôsegíti, ha több sötétséget és ke-vesebb órányi fényt kap a növény. A kanna-bisznak szüksége van 12 óra megszakítatlan sötétségre, és 12 óra fényre ahhoz, hogy a virágzás jelei két héten belül láthatóvá váljanak. A magból termesztett kannabisz virágzásának ilyen módon történô elôidé-zésekor a növény megmutatja nôi vagy hím nemét. Amikor a növény neme garantált, a hímek aratásra kerülhetnek, mielôtt még elejtik pollenjeiket, ám a hölgyeket tovább kell kényeztetnünk a nagyobb termésho-zam érdekében. A fotoperiódus beállítását követôen azt nem szabad felborítani. A vál-toztatást a növények stresszként élik meg, melynek következtében megnô a hermafro-diták kialakulásának esélye.

A nagyobb méretû levelek szintén szük-ségesek a növény egészsége érdekében, azokat ôrültség levágni, fôleg azzal a céllal, hogy több intenzív fényt juttas-sunk a kisebb gubóknak úgy, hogy ezzel a mûvelettel stresszeljük a növényt. Belté-ren vagy növényházban, ahol a sötétség mértéke jól szabályozható, a kannabisz jellemzôen hattól tíz hétig vagy akár hosz-szabb ideig is virágzik, ami rövid idônek számít. Az ágazatok csúcsainak megmet-

A virágzási szakaszban lévô növények vízfelvétele valamelyest kevesebb, mint a vegetatív szakaszban, de a megfelelô mennyiségû vízadagolás ilyenkor is fon-tos, hogy a növény továbbra is fenntartsa belsô kémiai folyamatait, és képes legyen a gyantatermelésre. Ha visszatartjuk a vi-zet a növény stresszelése érdekében, azzal tulajdonképpen megakadályozzuk a nö-vekedést, és lecsökkentjük a hozamot.

szése annak érdekében, hogy több gubó alakuljon ki, szétteríti a hormonokat, és szintén gátolja a növekedést. Csak olyan leveleket ésszerû levágni, amelyek leg-alább 50 vagy nagyobb százalékban káro-sodtak betegségek vagy kártevôk miatt.

A Hím virágok

12/12 nappal/éjjel fotoperiódus beálltát követôen egy vagy két héttel a nôivarú elôtt érnek meg és virágoznak. Bár a hí-meknek erre nincs feltétlenül szükségük ahhoz, hogy virágokat és polleneket ter-meljenek. A hímek képesek hosszú nappa-lok és rövid éjszakák alatt is virágozni, de általában szerényebb a virágképzôdésük. A kelyhek megjelenését követôen a pol-lenek gyorsan termelôdnek, és rövid idô alatt képesek szétterjedni, akár 24 órán belül. A probléma elkerülése érdekében ajánlatos a hímeket minél elôbb eltávolí-tani a termesztôegységbôl.

A hímivarú virágok körülbelül 6 milli-méter hosszúak és pasztell zöldessárga színûek, melyek elôször a növény csúcsá-nál jelennek meg. A pollenzsákok rövid tövisként fejlôdnek, és fürtökben lógnak az ágazatok alján. A virágok fokozatosan jelennek meg és fejlôdnek, egészen a nö-vény aljáig. A 12 órás fotoperiódus beáll-tát követôen 2–6 héten belül a véglegesen megérett virágzsákok megnyílnak, és pol-lent terítenek szét.

A hímivarú növények általában ma-gasabbak, mint nôivarú társaik, vaskos szárral, szórványos ágazattal és kevesebb levéllel rendelkeznek. A természetben a szél és a gravitáció segítségével ekként nagyobb hatékonysággal száll alá a ma-gasabb hímekrôl a pollen, hogy megter-mékenyítse a befogadó nôivarúakat. Mivel egy hímivarú növény több nôivarút is ké-

ISMERD FEL A HÍMET

A kendernek is, mint minden más növénynek szüksége van

virágzásra és magtermelésre, hogy sikeresen véghezvigye éves

életciklusát. A marihuána kétlaki növény, mely vagy hím- vagy nőivarú

virágokkal rendelkezik. Mindemellett hermafrodita, azaz egyben hím- és

nővirágokkal rendelkezők is előfordulhatnak.

Nebula, korai virágzásban

15

pes megtermékenyíteni, kevesebb virágot termel, kisebb a THC-tartalma, és a kan-nabinoidszintje is alacsonyabb.

Amikor a hímek megtermékenyítik a nôstényeket, megállítják bennük a to-vábbi THC-képzôdést, és elindítják a magtermelô folyamatot, ezért célszerû azonnal eltávolítani és megsemmisíteni a hímivarúakat, amint a nemükrôl meg-bizonyosodtunk. Gyakran elôfordul, hogy koraérett pollenzsákok képzôdnek, melyek idejekorán megnyílhatnak. Ezek észre-vétlenül megbújhatnak a lombozat alatt mindaddig, amíg már túl késô lesz ôket likvidálni.

A Nőivarúak

jelentôs mennyiségû, potens gyantakép-zôdését és masszív virághozamát díjazzuk. Az ideális nôivarú növény zömök, bokros növekedéssel bír, és tömör lombozattal, az ágazatok egymáshoz közel helyezked-nek el a száron. A legtöbb fajta esetében a nôi virágok elsô jelei 1-3 héten belül válnak láthatóvá, a 12 órás fotoperiódus beállítását követôen.

Eleinte a nôivarú virágok a csúcsrügy-höz közel jelennek meg, és fokozatosan fejlôdnek az alsó ágazatok irányába, lefelé haladva. A virágok két kisebb, 6–12 milli-méterig terjedô borzas, fehér szôröket nö-vesztenek, melyeket bibéknek nevezünk, és „V” alakú formát öltenek. A bibék alul egy ovulához kapcsolódnak, melyet egy világoszöld gubó tartalmaz. Ez a kehely. A bibékkel teli kelyhek sûrû fürtöket vagy gubókat formálnak a szárak mentén. Az elsô 4-5 hétben gyorsan fejlôdik a kehely tömege, ezután azonban a növekedésük lelassul. Az utolsó két-három hétben duz-zad és telik meg a gubó az aratnivalóval. A tiszta Sativák, beleértve a Thai fajtákat,

akár 4 hónapon át vagy hosszabb ideig is virágozhatnak. Amikor a nôivarú virágzás a zenitjén áll, a bibék duzzadnak és duz-zadnak. Hamarosan elváltozik a színük, legtöbb esetben fehérrôl borostyánsárgá-ra, végül pirosasbarnára.

A Sinsemilla

két spanyol szóból ered: „sin”, azaz nél-kül, és „semilla”, azaz mag. Amikor sin-semillákról beszélünk, olyan nôivarú kan-

,Stinky Pinky’, teljes virágzásban

nabisz csúcsokat értünk alatta, melyeket nem termékenyítettek meg a hímek pol-lenjei. A nagyon elismert sinsemilla-gu-bók a legpotensebb részei bármely fajtá-nak, és – úgymint virág/gubó tekintetben – arányosan magas THC-tartalommal is bírnak, ami tisztán füstölhetô, mag nél-küli csemege. A megtermékenyítetlen nô-ivarú növények folyamatosan virágoznak, amíg kehely- és gyantatermelôdésük el-éri a csúcsot, körülbelül 6-10 héten át a 12/12 órás stádiumtól számítva. Ebben az idôszakban a kelyhek fejlôdnek, és a szár mentén megduzzadnak, nagyobb hozamú és magasabb minôségû gubókat termel-nek, mint a beporzott, magos virágok.

Bármilyen nôivarú marihuánát sinse-millává alakíthatunk, ha a nemek meg-állapítását követôen azonnal leszedjük a hím növényeket. A hímek eltávolításával gyakorlatilag garantáljuk, hogy a pollen ne termékenyítse meg a pozsgás nôi bi-béket. A megoldás kulcsa, hogy idôben felismerjük a hímeket, és azonnal csele-kedjünk a sikeres virágzás érdekében!

A gubó teteje tele van fehér, borzas, szőrszerű bibékkel

16

De tényleg szükség van-e szubsztrátumra, valójában mire szol-gál, és mi az elsôdleges szerepe? A termesztôk között fennáll a tévhit, amely a szubsztrátum egyedüli feladatának a levegô és a víz közvetítését tartja a gyökérrendszerhez. Valójában a szubsztrátum mindössze 15%-ban felel a növény növekedésé-ért, a fennmaradó 85% egyedül a termesztôn múlik.

A szubsztrátum az a közeg, amelyben a növény növeked-het. Általában olyan anyag vagy anyagkombináció, amely a növénynek támaszt, szellôzést, a víz megtartását és elosztását biztosítja. Alapjában véve a növény szempontjából a szubsztrá-tumnak vizet, oxigént és a tápanyagot kell tartalmaznia, meg-felelôen elvezetnie a vizet, és semlegesnek maradnia, hogy ne befolyásolja a növény fejlôdését. A termesztô számára azon-ban több más tényezônek is meg kell felelnie, például megbíz-hatónak, gazdaságosnak és könnyûnek is kell lennie. Nemcsak termôközegként, de hulladékként való kezelése is egyszerû legyen. Ideális esetben tehát nem környezetszennyezô, bioló-giailag lebomló anyag. Sôt, ha a termesztô maximalista, akkor természetes anyagnak is kell lennie.

Van, aki túl megerôltetônek találja ilyen sok paraméter fi -gyelembevételét, ezért felmerül a következô kérdés: szükséges egyáltalán szubsztrátum, vagy boldogulhat nélküle is, de leg-alább minimálisra csökkentheti a vele járó veszôdséget?

Ilyenkor jut fôszerephez az aeropónika és az aerohidropóni-ka. Ezek a technológiák pontosan e kérdésekre adnak egyszerû választ, és kínálnak megoldást: azaz nincs szükség többé szubsztrátumra, vagy csak egész kevésre. Nem kell többet zsá-kokat cipelni a lépcsôn, rengeteg használt anyagot a szemétbe dobnia, nincs több szubsztrátummal összefüggô kártevô és betegség, nem kell nagy súlyokat mozgatnia és takarítania.

Látott már olyan termesztôrendszereket, amelyek köd for-mában permetezik a tápoldatot a gyökerekhez? Na, ezek len-nének az aeroponikus rendszerek: egy olyan technika, ahol a víz a gyökerekhez nagy nyomású permet formájában jut el. Ezt a technikát tiszta formájában ritkán használják – általában csak kutatólaboratóriumokban és egyetemeken találkozhatunk vele –, bár néhány gyártó szereti rendszereit „aeroponikus” jelzôvel illetni, valójában kombinált rendszerekrôl van szó.

Az aeropónikának megvannak az elônyei és a hátrányai. A tápoldatot oxigénnel telíti, amely a növény gyökereinek a le-hetô legegészségesebb környezetet biztosítja. Legérdekesebb

felhasználási területe azonban a növények szaporítása. Ám ha a termést a maximális érettségig meg akarjuk tartani – és mi-ért ne akarnánk –, észrevesszük majd, hogy a gyökérrész túl gyorsan és túlzott mértékben fejlôdik a növény többi, szá-munkra sokkal értékesebb részének rovására. Általában nem ez a célunk, hacsak nem gyökérzöldségeket termesztünk. És még akkor sem mindig praktikus, mert a gyökerek gyakran puhák maradnak, mivel vízben áznak, és nem érik el azt a szükséges keménységet, amit elvárnánk például az édesgyökér esetében.

Az aerohidropónika az aeropónika újabb változata. Elôször az 1980-as évek közepén kezdték el használni Kaliforniá-ban, ahol Laurence Brooke elhatározta, hogy bevezeti ezt a termesztési rendszert a piacra. Az EGS-szel (Ein Gedi System) kezdte, egy, a kaliforniai University of Davisen konstruált egy-séggel, ami eredetileg a víz oxigéntartalmának tanulmányozá-

AERO- ÉS HIDROPÓNIKANINCS SZÜKSÉG TÖBBÉ SZUBSZTRÁTUMRA

Amennyiben termesztéshez a hidroponikus módszert választjuk, az egyik fontos

tényező, amit szem előtt kell tartanunk, a szubsztrátum. Manapság igen bő választék

áll a talaj nélkül kertészkedők rendelkezésére. A leggyakoribb termesztőközegek

a kőzetgyapot, az agyaggolyók, a kókuszrost, a különböző tőzegkeverékek,

lávakő, perlit és vermikulit. A legfontosabb, hogy a termesztési módszerhez

legjobban illő közeget válasszuk.

17

18

sára szolgált, és átalakította azt az eddig ismert egyik legjobb szaporítórendszerré, a „RainForest”-é. Ez az egység is permetet szór a gyökerekre, de nem ködszórással, hanem az úgynevezett „örvénysprével”.

Manapság már rengeteg aerohidroponikus termesztôrend-szert lehet kapni, a gyártó tapasztalatától és szakértelmétôl függôen némelyik nagyon hatékony, némelyik kevésbé. De bárki megépítheti akár a sajátját is a „hidro” szaküzletekben található magazinok és könyvek segítségével.

Az aerohidropónikában a vizet különbözô módszerek se-gítségével oxigénnel telítik, ilyenek a spré, a befecskendezés vagy a vízesés. A rendszer mûködése egy szivattyún alapul,

az a vizet átnyomja a különbözô szórófejeken és az öntözô-csöveken, ami aztán visszahullik a gyûjtôbe. Egy jól meg-tervezett aerohidroponikus rendszernek megfelelô egyensúlyt kell teremtenie a különbözô összetevôk, és megfelelô arányo-kat kialakítania a különbözô vízáramlások és a különbözô al-kotórészek (csövek, tartályok, szórófejek és egyéb öntözôesz-közök) alakjai között.

Ezekben a rendszerekben egyáltalán nincs szükség szubszt-rátumra, vagy csak egész kevésre. A növények megtámasztá-sára kizárólag kókuszcserepet, mûanyag háló cserepet vagy csak neoprén gyûrûket használ, így gyakorlatilag mindössze a víz marad meg szubsztrátumnak.

A termesztés sikere így kizárólag a vízen és a kertész munkáján múlik. Ezzel ugyan kiküszöböltük a legijesztôbb szubsztrátum problémákat, de még nem biztos, hogy helyette nem találkozunk más problémákkal, amelyekre ugyanolyan nehéz megoldást találni. A válasz nem, vagyis nem igazán. Ahhoz, hogy biztonságosan ki tudjuk küszöbölni a hagyo-mányos szubsztrátumokat, csupán annyit kell biztosítanunk, hogy a növény rendelkezésére álljon a víz, a jó szellôzés és a semleges környezet. Az aeropónikában és aerohidropóni-kában a legalapvetôbb tehát, hogy tökéletes oxigénellátású vizet kapjanak a gyökerek, és a vízelvezetés ideális legyen.

Ha ezen túl vagyunk, a többi már – megint csak – a kerté-szen múlik. Biztosítanunk kell a kiegyensúlyozott és minden szükséges anyagot tartalmazó tápoldatot, a megfelelô EC- és pH-szintet, a jó szellôzést, hômérsékletet, páratartalmat és a tisztaságot, ahogy azt általában tennénk bármilyen növény és bármilyen más termesztési technika esetében.

Sokan gondolják azt, hogy az aerohidroponikus techni-ka nehéz, és bizonyos mértékig lehet, hogy igazuk van. A szubsztrátum egyedüli, igazi elônye a pufferképesség, ami azt jelenti, hogy a vízzel ellentétben, ahol a gyökerek egy része a levegôben lóg csupaszon, a szubsztrátum teljesen körbeveszi a gyökérterületet, megvédve azt olyan környezeti változásoktól, mint például a hômérséklet és a páratartalom,

Készült a szakmai támogatásával

19

vagy bármilyen esetleges „baleset”. Ezért ajánlják gyakran, hogy a kezdôk elôször hagyományos szubsztrátumos meg-oldást használjanak, és csak akkor váltsanak át az aerohid-roponikás rendszerre, amikor kicsit több tapasztalatra tettek szert. Egyes gyártók kétfunkciós termesztési egységeket is kí-nálnak, olyan speciális felszereléssel, amellyel a szubsztrátu-mot használó rendszer szubsztrátum nélkülivé alakítható át, amint magabiztosabbnak érzi magát a kertész. Emellett gyors és ingyenes mûszaki tanácsokkal is szolgálnak.

Persze kezdôként is választhatunk aerohidroponikus rend-szert. Ekkor még inkább követnünk kell az utasításokat, ame-lyeket a termesztôegységgel kaptunk, és meg fogjuk látni, hogy nem is olyan bonyolult. Bármilyen technikát használunk is, tudnunk kell, hogy nem a rendszer vagy a trágya, hanem elsôsorban a kertész az, aki biztosítja a növény egészséges növekedését.

Néhány héttel ezelôtt Berlinben, nagy örömömre, volt szerencsém találkozni Melchiorral. Mint a holland termesz-tôk nagy része, hagyományos kôzetgyapotot és csepegtetô-rendszert használ, s nagyon meg van elégedve velük. Tavaly egy ausztrál barátja otthagyott nála egy kis aerohidroponi-kus rendszert, az „AeroFlo” rendszer miniváltozatát. Melchi-or „eljátszadozott” vele néhány hónapig, és ez határozottan meggyôzte. Növényei tökéletesnek, egységesnek, kiegyensú-lyozottnak tûntek. Ragyogó volt a termés, sokkal jobb, mint az elôzô években, pedig igen képzett, tapasztalt termesztôrôl van szó. Megelégedettségre – elmondása szerint – nem csu-

pán az elért, várakozáson felüli terméshozam adott okot, hanem az is, hogy egyszer s mindenkorra megszabadult a szubsztrátumtól és a vele járó minden kellemetlenségtôl.

Noucetta Kehdi

társigazgató (GHE)

20

Elôzô lapszámunkban megtudhattuk, hogy a közegtôl függetlenül a növény nedvének összetétele a szárban válto-zatlan marad. A sók kiválasztása akkor történik, amikor a víz és a tápanyag belép a növény sejtjeibe. Minél maga-sabb a táptalaj vizének sótartalma, an-nál többet kell a növénynek lélegeznie, hogy meg ôrizze nedvének összetételét. Hogy ezt tegye, energiát kell felhasznál-nia, kiválasztandó a felszívott sóból a tápanyagot és az egyéb sókat (úgymint a klórt és a nátriumot). Ez azt jelenti, hogy a magasabb sótartalom nagyobb stresszt okoz a növénynek.

A trágyázás stresszes a növénynek?

A stressz szó nem feltétlenül nega-tív, egy kis stressz inkább életben tart minket. A magas, ám kiegyensúlyozott koncentrációjú táptalajban gyökerezônövény bôséges forrásokból merítkez-het. A befektetett energia alacsony áron gyors növekedésben térül meg. A növény megtalálja a megfelelô táp-anyagokat anélkül, hogy sokat kellene válogatnia.

Ezzel ellentétben, ha a magas kon-centrációjú só egyenetlen eloszlásban van jelen a talajban, vagy sok káros só is

társul mellé, a növénynek sokat kell léle-geznie, és nem növekszik olyan látványo-san, mivel sok energiát arra fordít, hogy a nemkívánatos szubsztanciákat távol tart-sa magától. Ezért trágyázzuk a növénye-

inket. A legtöbb tápszer mindig kiegyen-súlyozott keverékét nyújtja a szükséges tápanyagoknak és extraadalékoknak, ami lehetôvé teszi a növénynek, hogy a meg-felelô forrásokból táplálkozzon.

A BELSŐ EGYENSÚLY

NÖVÉNYI PRAKTIKÁK A SÓTÚLADAGOLÁS MEGELŐZÉSÉRE

A növények nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy megválaszthassák

táplálékukat. Ezt ellensúlyozandó viszont képesek kiválasztani a számukra

értékes sókat a talajból, és megszűrni a károsakat... egy bizonyos szintig...

A sejtek belsejét sejtmembrán veszi körül. A külsején találhatók a sók kapcsolódási pontjai. (1) A sók a diffúzió következtében a gyökér szôrein beáramlanak, és kapcsolódnak ezekhez a pontokhoz, amik egy várószoba szerepét töltik be (2) a sav egy részének kiengedésével. A sórészecskék belül kiválasztva csatornázódnak (3+4) vagy kívül ma-radnak. Az ábra megmutatja, hogy ez az aktív folyamat energiabefektetéssel jár.

21Készült a támogatásával

Hasznos és káros sók

Minden gyökérsejtet olyan folyadék öblít át, amely a növény közegében cserélôdik a diffúzió által. A diffúzió a különbözô koncentrációk kiegyenlítését jelenti. Ha trágyázzuk a növényeinket, több tápanyag lesz kívül, mint belül, amibejut a növénybe. Így a növény nem tudja a számára káros sókat felvenni. A káros só koncentráció a gyökérben fel-szívódik, majd kipréselôdik a növénybôl. A rostmentes tápszer használata elôfel-tétel. Vagyis a trágyázás belülrôl jövô tisztítást is jelent.

Egy növény számára káros sónak minôsül a nátrium, a klór, a kalcium és a karbonát (kalciumkeménység), de a sok kiegyensúlyozatlan tápanyag is, például a foszfor kevés nitrogén mellett (a nö-vény nedvének koncentrációja egyenleteskell maradjon). Minden foszfortöbblet extrastresszt jelent a növénynek.

A sejt külsejét nyomó ion a várako-zó tápsókat jelzi. Mielôtt a sómolekulák behatolhatnak a sejtbe, a külsô héj sejt-jei tárolják ôket.

Hogyan mûködik ez?

A növény sejtjeinek külsô héjai hosszú láncolatú (úgynevezett polimer) cukrok-ból állnak, amik kapcsolódási helyekkel rendelkeznek az egész láncon. Ezek asók kapcsolódási pontjai. Ide kötôdnek, és savmolekulára cserélôdnek, ami el-foglalja a kapcsolódási pontot.

A szállítás a gyökértôl a száron át, valójában a csúcsig független, és sejt-bôl sejtbe egy alagútrendszeren keresz-tül történik, ami összeköti a szomszé-dos sejteket. Ily módon a növény min-den sejtjének tartalmával összekötte-tésben van, ami egy bonyolult entitást feltételez.

A tápanyagok aktív kiválasztása meg-határozott mértékben történik. Ha egy növény csak konyhasóoldatot kap, nem

tudja megelôzni, hogy egy idô után fel-vegye a káros sókat.

Mennyi ideig tart, hogy a tápoldat szétterjedjen a növényben? Milyen so-káig tudja egy konyhasóoldattal táplált növény elkerülni, hogy felvegye a mér-gezô sókat?

Ezek a kérdések adták az ötletet a kísérletemhez. Óvatosan kiástam két ugyanolyan fajtájú növényt (két árva-csalánt), megtisztítottam a gyökerei-ket a ráragadt táptalajtól, és csapvizet adtam nekik, hogy ugyanolyan körül-ményeket biztosítsak mindkét növény számára.

A jobb oldali növényt 1%-os kony-hasóoldattal tápláltam (10 g/liter) a csapvíz helyett, egy napsütötte júniusi napon (1. kép). Már 38 perccel késôbb a csúcs és a szár is kókadni kezdett (2. kép). Kevesebb, mint egy teljes órával a kísérlet kezdetét követôen a konyhasó-val kezelt növény kidôlt a cserepébôl, míg a csapvízzel táplált nem változott semmit (3. kép).

Ez esetben tehát egy óra sem kellett, hogy az árvacsalán látványos károkat szenvedjen.

A károsodás lefotózása után kivettem a petyhüdt növényt a cserépbôl, leöblí-tettem a gyökereket vízzel, és meglo-csoltam csapvízzel. A következô képen (4. kép) látható, hogyan egyenesedett ki az árvacsalán 20 perc alatt. Alig volt észrevehetô különbség a rosszul kezelt és a kezeletlen növények között. Köze-lebbrôl azonban látható, hogy a kony-hasóval táplált növény alacsonyabban fekvô levelei szárazak (5. kép).

A növény gyógyulását megörökítô kép után megfordítottam a kísérleti ter-vet, és 1%-os konyhasóoldattal öntöz-tem meg az addig kezeletlen növényt. A nap elment, az ég beborult, és sötét lett. Éjfélig (6,5 órával a kísérlet kezdete után) semmilyen károsodást nem lehe-

tett felfedezni a növényen. Kora hajnal-ban (6. kép) a növény kókadni kezdett. Ekkora már a virágait is elveszítette (7. kép).

Reggelre (8. kép) a növény petyhüd-ten lógott ki a cserepébôl, és láthatóan rosszabbul festett, mint a másik a ko-rábbi kísérlet során (3. kép). Megtisztí-tottam a súlyosan károsodott növényt a sótól, és megöntöztem csapvízzel. Nagyjából 2,5 órával késôbb (9. kép) a növény majdnem teljesen meggyógyult, az alsó leveleket leszámítva, melyek ugyanúgy kiszáradtak.

Miért kellett sokkal több idô a károsodáshoz a második

kísérletben?

Két oka van. Egyrészt az elsô kísérlet-nél sütött a nap, és a növények élénken párologtattak (a levelek párologtatása a gyökerek vízpumpálása). Erôsebb nap-sugárzás mellett a gyökér több vizet szív fel, és a magas sókoncentrátum hamar károkat okozhat.

A második kísérlet éjszaka zajlott, felhôs ég alatt. Ez a két körülmény je-lentôsen lassította a levelek párolog-tatását, így a gyökerek alig szívtak fel valamen nyi vizet. Ebben a kísérletben többnyire a diffúzió által kerültek a sók a gyökérbe. A levelek párologtatásának ereje nélkül több órába telt, míg a külsô és a belsô sóösszetétel kiegyenlítôdött.

Ezután a gyökérsejteken kívüli sók többségbe kerültek, így a növény nem tudta elkerülni a beszûrôdésüket. Figye-lemre méltó módon mindkét növény el tudta hárítani a mérgezô nátrium-klo-ridot, így a felépülés lehetséges maradt. Az elsorvadt levelek és az elvesztett virágok bizonyítják, hogy ez a tortúra igen kimerítô volt a növény számára.

Siglinde Winkler

okl. vegyészmérnök (Hesi Plantenvoeding)

22

A leggyakoribb hiba, fôleg palánta kor-ban, a túlöntözés. Mert mit csinál a lel-kes kertész, gondoskodásképpen, a ked-venceivel? Hát meglocsolja ôket. Aztán azt veszi észre, hogy a magonc mintha megállt volna a fejlôdésben, hát önt neki még egy kis vizet, hadd nôjön. Pár nap múlva az alsó levelek a hegyüktôl kezdve a szélüktôl befelé barnulni, majd sárgulni kezdenek, mire azt a tanácsot kapja vala-kitôl, hogy ez biztos táphiány, méghoz-zá nitrogén. Lelkes kertészünk tápozni kezd, és ezzel meg is adta kedvencének a kegyelemdöfést.

Attól, hogy a talaj felszíne száraznak tûnik, a cserép alján még állhat a víz. A tocsogós talajban a gyökerek oxigén híján nem képesek felvenni a tápanyagokat. Ha ez a pangó víz továbbra is ott marad, a

gyökérszôrök rothadásnak indulnak, és a tápanyagfelvétel teljesen leáll. Ekkor már az alsó levelek végei megbarnultak, sár-gultak, ezt szokták tévesen a nitrogénhi-ány tünetének tekinteni. Egyébként tény-leg az, csak épp nem azért, mert nincs belôle elég, hanem mert a növény nem képes felvenni azt.

Egy túlöntözött csemetének hetek kel-lenek, mire helyreáll, egy szomjas csemete viszont a locsolás után pár óra alatt rend-be jön, ami irányadó jelzés a kertésznek.

A tünetek amúgy ez esetben is általános táphiánynak felelnek meg, mivel a gyöke-reken keresztül nem érkezik tápanyag, a növény a legalsó leveleibôl kezdi kivonni a felsô hajtások és a gyökerek fejlôdésé-hez szükséges mobilizálható tápelemeket. Emiatt az alsó levelek a hegyüktôl kezdve

a széltôl indulva barnulni kezdenek, majd elsárgulnak, elhalnak. A levelek a végük-tôl, néha oldalról kezdve – vagy akár fol-tosan – barnulnak, a jelenség a növényen egyre feljebb terjed, míg végül eléri a leg-felsô hajtásokat.

Ez a vizes, tocsogós állapot sokféle-képpen kialakulhat. Okozhatja a túl gya-kori, nagy mennyiségû locsolóvíz. (Laza szerkezetû, de jó víztartó képességû föld-keverékben nem keletkezhet pangó víz, és mindig van elegendô levegô a talajban lévô légbuborékokban. Ezt például perlit, homok, kókuszrost hozzáadásával lehet elérni.) A kisujjat tövig a földbe dugva meg lehet tudni, hogy mennyire nedves a föld a gyökérzónában. Jó ötlet a cserepet ültetés elôtt szárazon, majd ültetés (és egy kiadós locsolás) utáni állapotban is lemérni. Ebbôl késôbb következtetni lehet a benne lévô víz mennyiségére. Indokolt a boltokban kapható nedvességmérôk használata is. Mindig érdemes a locsoló-vizet felrázni, több víz esetén akvárium-levegôztetôvel dúsítani, mozgásban tar-tani öntözés elôtt.

Sokszor a víz összegyûlik a cserép al-ján. Ezt több, nagyobb túlfolyónyílás fú-rásával lehet meggátolni, de a cserép alá ajánlatos tálcát tenni, ami a túlfolyó vizet felfogja. Ha a föld legalsó rétege agyag-golyó, kavics- vagy cserépdarabokból áll, a víz hamar elfolyik, a föld viszont a cse-répben marad. A nagy szemcsék közötti légbuborékok miatt a gyökerek itt nem tudnak elburjánzani, ami egyébként egy túl vizes közegben rothadáshoz vezetne.

Nagy teljesítményû lámpák alatt elô-fordulhat, hogy a sugárzó hô hatására a felsô talajréteg hamar kiszárad, alatta pedig nedves marad a föld. Ezt egy fel-sô agyaggolyó, perlit vagy mulcs réteg-

A LELKES KERTÉSZALAPHIBÁK ÉS ALAPVETŐ MEGOLDÁSOK

Minden kertész hibázhat, persze jobb, ha nem teszi, a lényeg mégis az, hogy felismerje,

korrigálja és legközelebb elkerülje a hasonló helyzeteket. Gyakran éppen a túlzott

gondoskodás vezet a palánták korai halálához, ezért a legfontosabb azt észben

tartani, hogy a növény nem attól fejlődik, hogy foglalkoznak vele. A termesztőnek

elsősorban a megfelelő körülményeket kell megteremtenie.

23

gel lehet csökkenteni, ami locsoláskor az egyenletesebb vízeloszlásban és a felsô talajréteg nedvességének megôrzésében is segít.

A növényt, ha az állapota engedi, át lehet ültetni egy nagyobb cserép földbe, esetleg a szellôzés növelése mellett, hogy a talaj hamarabb kiszáradjon. A túlöntö-zés leginkább fi atal palántáknál szokott végzetessé válni.

Túltápozás

Míg a túlöntözés a palántaszakaszban el-követett leggyakoribb hiba, a túltápozás kicsit késôbb, a vegetatív szakaszban ál-talános. Valódi táphiány cserépben, tápo-zott növénynél csak ritkán fordul elô, mert a mai tápoldatok minden szükséges tápelemet bôségesen biztosítanak. A túl-tápozáshoz több út is vezethet.

Koncentrált tápoldat: A gyártók aján-lott adagolása sokszor egy kifejlett növény számára is az éppen elviselhetô szintet súrolja, egy fi atalabb palántának viszont halálos is lehet. Cserépben az ajánlott adagolást legalább a duplájára szokás hí-gítani. A tápoldat hígításánál fi gyelembe kell venni a vízben lévô tápanyagokat is, ugyanis ezek együttesen határozzák meg a tápoldat koncentrációját. A nagyon ke-mény csapvíz önmagában is tartalmaz-hat annyi oldott anyagot, hogy emiatt alkalmatlanná váljon egy kenderpalánta öntözésére.

Szélsôséges pH: A talaj kémhatásától is függ, hogy egy-egy tápelem felvehe tô-e a növény számára. A tápanyag ebben az esetben is ott van a talajban, de ha a közeg kémhatása jelentôsen eltér a 6–7 közötti optimális értéktôl, akkor sóként kicsapódhat, vagy felvehetetlen formába kerülhet.

Tápelem-felhalmozódás: Amennyiben a tápszer a növény növekedési szakaszá-hoz képest nem a megfelelô arányban tartalmazza a tápelemeket, elôfordulhat, hogy a felesleges tápelem felhalmozódik a talajban. Egy tápelem többlete kizár-hatja egy másik elem hasznosulását, és a késôbbiekben toxikus szinteket is elérhet.

Túlöntözés: Korábban már szó volt róla, hogy a túl nedves közeg általános táphiányos tüneteket okozhat, erre téve-désbôl a kertész tápozással reagálhat.

A növény mindegyik említett esetben táphiányos tüneteket mutathat, holott az összes tápanyag ott van, csak felvehe-tetlen formában. A vegetatív szakaszban használt tápok nitrogént tartalmaznak a

leginkább, ezért az elsô tünetek többnyire nitrogéntúladagolást mutatnak. Eleinte a növény színe változik sötétebbre, méreg-zöldre, késôbb a levelek karomszerûen le-felé, néha fölfelé görbülnek, közelrôl úgy tûnik, mintha megégtek volna.

A valóságban is ez történik, ugyanis ha a vízben oldható anyagok koncentrációja meghaladja a növény sejtnedvének kon-centrációját, a víz a sejtfalon keresztül ki-felé áramlik a sûrûbb oldat, tehát a tápol-dat felé. Magyarul, ha túl erôs a tápoldat, az gyakorlatilag kiszívja a nedvességet a növénybôl ahelyett, hogy ellátná vele.

Egy tápozás nélküli cserepes növénynél elôször általában nitrogén- vagy mag-néziumhiánynak kell fellépnie, ezeket a készleteket meríti ki leghamarabb egy átlagos földkeverékbôl. Más elemek hiá-nyára utaló tünetek valószínûleg nem a

tápelem valódi hiányára mutatnak, hanem arra, hogy az elôbb felsorolt okok miatt azokat a növény nem képes felvenni.

A korai vegetatív szakaszban a tápol-dat ajánlott koncentrációját érdemes to-vább hígítani legalább a 4-szeresére, fej-lettebb növénynél pedig ajánlott a jelzett mennyiség kétszeres hígítását használni. Indokolt a tápoldat és a locsolóvíz pH-já-nak és EC-jének gyakori mérése is. Az op-timális pH 6–7 között, az EC pedig 1mS körül van, ami 2,3mS fölött már toxikus-sá válhat. Tápozni csak akkor kell, ha a hiánytünetek már mutatkoznak. A tápol-dat-koncentrációt érdemes fokozatosan emelni az ajánlott szintig, és elôször csak egy növényen kipróbálni, hogy használ-e, vagy inkább ront a helyzeten.

A talaj átmosásával meg lehet szaba-dulni a tápanyagtöbblettôl, a felgyülem-

24

lett kicsapódott sóktól. Ez a cserép méreté-hez viszonyítva 3-szor, 6-szor annyi vízzel való öntözést jelent, eközben a felesleges anyagok a vízzel együtt a túlfolyónyíláso-kon keresztül távoznak.

Gyenge fényforrás

Benti körülmények között a fényforrás erôssége és a fény minôsége határozza meg a terméshozamot. A sima villanykörte, spotlámpa, halogénlámpa, UV-lámpa, inf-ralámpa nem alkalmas növénytermesztésre, mert ezek nagyrészt nem fényt, hanem hôt adnak le. A kis teljesítményû, pár wattos fénycsövek, kompaktfénycsövek sem ké-pesek elegendô fényt biztosítani a kender ütemes fejlôdéséhez.

Ahogy egy magonc kibújik a föld alól, szüksége lesz megfelelô intenzitású fényre, s ezt egy ablakpárkányon (ahol sokszor túl meleg is van) vagy az említett lámpák alatt nem kapja meg, a szára megnyúlik, eldôl, megtörik, és vége.

Palántaneveléshez elegendô néhány fénycsô vagy kompaktfénycsô is, virágzás-hoz már ajánlott a nagyobb teljesítményû HPS (nagy nyomású nátrium) vagy az MH (fémhalogén) lámpák használata.

Elégtelen szellőzés

Ez a leggyakrabban elhanyagolt körülmény, pedig igen fontos, több szempontból is.

Légcsere: A levelek folyamatosan CO2-t lélegeznek be, és oxigént lélegeznek ki. Ha nincs megfelelô szellôzés a helyiségben, a szén-dioxid-szint hamar lecsökken, a nö-vények „fulladozni” kezdenek.

Légmozgás: Ha nincs légmozgás, ami a levelek közvetlen közelébôl elszállítaná a kilélegzett levegôt, és frissel cserélné le,

az hátrányos lesz a növény fejlôdésének szempontjából, ezenkívül az intenzív lég-mozgás folyamatosan mozgásban tartja a növényeket, erôsíti a szöveteket és a szára-kat, ráadásul a kártevôk sem szeretik, hogy állandóan harcolniuk kell a növényre jutá-sért vagy a rajta maradásért.

Páratartalom: Légcsere nélkül egy zsú-folt termesztôsátorban a levegô páratar-talma a 90%-ot is könnyen elérheti, de a locsolással és a növények kilégzésével (transzspiráció) is jelentôs mennyiségû vízpára jut a levegôbe. Ez amellett, hogy egyet jelent a penész megjelenésével – ami egész ültetvényeket képes pár nap alatt a semmivé tenni –, a növények fejlôdését is gátolja. Ahhoz, hogy a kender folyamato-san nedvességet és tápanyagokat tudjon felvenni, a már felvett nedvességet le kell adnia a levelein lévô sztómákon (légcse-renyílásokon) keresztül. Minél magasabb a levegô páratartalma, ez annál nehezeb-ben megy neki, így 85%-os RH (relatív páratartalom) körül megáll a növekedés. Magas páratartalom mellett egyébként a szénszûrôk sem mûködnek, mivel az ak-tív szén pórusai telítôdnek vízzel, így a helyiségben könnyen elszabadulhatnak a különféle illatanyagok is.

Hûtés: A termesztés közben használt lámpák rengeteg hôt fejlesztenek, amit a levegôvel együtt a lehetô leghamarabb messzire kell szállítani. A 35 foknál maga-sabb hômérséklet már hátráltatja a kendert a növekedésben.

A szellôzésen javítani erôsebb kifújó ventilátorral, nagyobb és több légbeöm-lônyílással, vagy beszívó ventilátorokkal, cooltube-bal, hûthetô lámpaburával lehet, és az sem árt, ha a légbeömlônyílások a

termesztôhelység alsó részén kapnak he-lyet, a kifújó ventilátor pedig a felsô ré-szen, az ellentétes oldalon, így a légáram keresztülhúz az egész helyiségen. Asztali ventilátort is be lehet rakni a jobb légmoz-gás és légkeverés végett, és az is sokat se-gít, ha a levegôt vezetô csövekben a lehetô legkevesebb kanyar van, ugyanis egy 90 fokos könyök akár 40%-kal is csökkentheti a ventilátor teljesítményét.

Korai ültetés

Beltér: Még nincs is meg a növény leendô helye, nemhogy a lámpa, de az újdonsült kertész már el is kezdett csíráztatni. Aztán jönnek a szükségmegoldások, ablakpár-kány, 100 wattos égô, amik persze csak további nyúláshoz vezetnek, míg végül a szár nem bírja tovább a palánta súlyát, megtörik, és annyi.

Kültér: A március-április eleji kiültetés könnyen a palánta korai kivirágzásához vezethet, mivel ilyenkor még túl rövid – kb. 12 óra – a nappalok hossza. Késôbb, ahogy a nappalok egyre hosszabbak, a palánta visszaáll a vegetatív szakaszra, de az is elô-fordulhat, hogy még nyár elején beérik, bár ez ritka.

Csíráztatás

A túlságosan gondoskodó kertész a magot egy kis tál földbe helyezi, eláztatja vízzel, letakarja folpakkal, és kiteszi a napra vagy az üvegházba, hogy melegben legyen, és fény érje, aztán csodálkozik, hogy nem kel ki. Egy ilyen pohárban a hômérséklet si-mán elérheti a 60 °C-t, a magok szó sze-rint megfônek. Már a 35 °C feletti talaj-hômérséklet is olyan mikroorganizmusok elszaporodásához vezet egy efféle nedves közegben, ami a talaj és a magok bepos-hadását eredményezi.

Megbízhatatlan magok

Több példa is volt rá a közelmúltban, hogy különféle magyar fórumokon egy-egy vállalkozó kedvû, segítôkész kolléga jó minôségû magokat árult, aminek kétféle kimenetele lett. Vagy nem kapott semmit a vásárló, vagy hónapok után tudta meg, hogy madáreleségre költötte a villany-számlát. Haver haverjától származó tuti vájt vigyor magokról is általában az szo-kott kiderülni, hogy nagyjából hatástala-nok. Jó minôségû magokhoz hozzá lehet jutni Bécsben, ahol a kendermag árusítása már legális, de neten is egyszerûen meg le-het rendelni. No para!

forrás: egykalapalatt.info

VÍZBÁZIS

TUDATOS KÖRNYEZETBEN A VÁRNEGYED ÖLÉN

Már csak exkluzív elhelyezkedése miatt is kilóg a Hydrobázis az eddig bemutatott

grow-shopok sorából, ám az igazi különlegessége nem ebben rejlik.

Közvetlenül a budai Vár alatt kanyargó Logodi utcában berendezett bolt ugyanis

nem egyszerű grow-shop, sokkal inkább kertészeti szaküzlet. Hogy mindez mit takar,

arról célszerű saját szemmel meggyőződni – mi megtettük.

Adott tehát egy kellemes kis utcácska va-lahol a város szívének bal felsô pitvarában, ahonnan nyílik egy ajtó a legmodernebb víz- és levegôkultúrás növénytermesztési berendezések világába. Itt dolgozik Ákos, a Hydrobázis kitalálója és vezetôje, vala-mint kertészmérnök segítôje. Ákos célja nem más volt, mint hogy némi környe-zettudatossággal megfûszerezve a lehetô legmagasabb szakmai színvonalon kínál-hasson otthoni kertészkedéshez szüksé-ges eszközöket. Ezért aztán a Hydrobázis egyáltalán nem a kendertermesztésrôl szól, sôt! Az itt kapható termékekkel nincs az a tébolyult kertépítési elképzelés, amit ne lehetne megvalósítani, ráadásul a betérô olyan tanácsokat is kap melléjük, amelyek alkalmazásával többek között csökkentheti az energiafelhasználást, kí-mélve ezzel pénztárcáját és környezetét.

A meglévô kínálatból, amely a ha-gyományos földes mellett elsôsorban a víz- és levegôkultúrás termesztésre fó-kuszál, gyakorlatilag bármi kihozható.

Az öntözôrendszerek kiépítésétôl kezdve a komplett rendszerek összeszerelésé-ig, de akár igény szerinti átalakításáig mindent meg tudunk oldani – mondja Ákos, kihangsúlyozva, hogy a boltból nem véletlenül hiányoznak a füstöléshez szükséges eszközök. Nem akartam tra-fi kot nyitni, ami tele van cigipapírokkal és bongokkal. Ide azokat az embereket várom, akik hozzám hasonlóan szeret-nek növényekkel foglalkozni, és a tech-nológiai lehetôségeket kihasználva minél többet megadni nekik. Késôbb tervezem, hogy nyitok a humángyógyászat felé, elképzelhetô, hogy hamarosan ajurvé-dikus termékeket is forgalmazok – tette hozzá.

A Hydrobázis mindezen túl bemutató-teremként is üzemel. Az eladótérben Ákos több rendszert is összeszerelt, hogy vá-sárlói közvetlen közelrôl láthassák, hogyan épül fel a 21. század kertészeti technológiá-ja. Ottjártunkkor is épp egy érdeklôdônek magyarázta mûködésüket.

Ez egy aeroponikus rendszer – muta-tott az alig öt centiméter széles mûanyag keretbe ágyazott aprócska kosarakból nyújtózkodó méteres paradicsompalán-tákra. Elônye, hogy sokkal kevesebb vízre van szükség, mint ha földben nevelnéd a növényeket, láthatod a gyökereiket is, így idôben észreveheted a betegségeket, és könnyedén beavatkozhatsz. Megfelelô tápozással pedig nemcsak egészségesek lesznek, hanem hamarabb be is érnek. A tápoldatos vizet keringetô szivattyú alig néhány wattos, így az energiafelhasználás miatt sem kell hogy fôjön a fejed. Annál is inkább, mivel a fölöttük lévô lámpa is takarékosabb, mint a megszokott világí-tótestek, ráadásul halkabb és szélesebb színspektrummal rendelkezik – fordította tekintetét a paradicsomokat nevelô Son-light izzó felé.

Az „aeroveteményes” mellett üzemel még egy hidrorendszer is néhány szo-banövénnyel, mögöttük pedig a táp-szerek végtelen tárházával találkozik a

26

27

betérô. A legnagyobb és legnépszerûbb márkák mind megtalálhatók, de van jó néhány olcsóbb, hazai termék is.

Manapság már nem létezhet üzlet kel-lôen kidolgozott és felépített on-line hát-tér nélkül. A bolt e tekintetben is élenjár, weboldala letisztult képi világa mellett nem csupán a boltban kapható árukész-letet mutatja be, hanem rendszeresen

jelennek meg rajta termesztéssel kap-csolatos cikkek is. A hydrobazis.com-on igyekszem minél több információt adni a termékekrôl, márkákról, amik megtalál-hatók nálam, de elôfordul, hogy módsze-rekrôl, eljárásokról szóló cikkeket, netán egy-egy, a témához kapcsolódó videót is feltöltök. Bár az oldal egyelôre még nem üzemel webshopként, a megrendelések elektronikusan minden további nélkül le-

adhatók. Terveim szerint azonban ôszre ezt a funkciót is sikerül beüzemelni – me-sélt a honlapról a boltvezetô.

Aki tehát szakítani kíván az évszázados hagyományokkal, esetleg rendkívül kis alapterületen, például egy panelház bal-konján szeretne növényeket nevelni, min-denképpen látogasson el a Hydrobázisba. A csöndes kis utcában a parkolással sincs gond, a vásárlás pedig akár egy kellemes sétával is összeköthetô a Várban. BH

28

Pesszimista szemlélettel nyugodtan kijelenthetjük, hogy valamikor

az eddig felépített nyugati civilizáció alkonyán készült egy interjú.

Komoly válságban vagyunk, nem csak gazdasági, hanem ökológiai,

társadalmi szempontból is. Optimista hozzáállással azonban

megpróbálhatunk valamiféle kiutat keresni, talán még nem késő.

Kardos-Horváth János épp megfelelőnek bizonyult egy efféle

eszmecserére, hiszen ő maga is a tudatosság, a fenntarthatóság híve,

minek hangot is ad szövegeiben. Viszont mégsem professzor, hogy

elvont, tudományos fogalmakkal bénítson. Közülünk való.EGYE

TLE

N K

IÚT A

KÖZÖSSÉG

KA

RD

OS-H

OR

VÁ

TH J

ÁN

OS, A

KA

UK

ÁZ

US Z

EN

EK

AR F

RO

NT

EM

BE

RE

Cannabis Kultusz: Egyre többen emle-getik, hogy a gazdasági-pénzügyi vál-ság mellett ideje az ökológiai krízisre is felkészülnünk. Te melyiket látod súlyosabbnak?

Kardos-Horváth János: Szerintem az egyik következik a másikból, tehát nincs ökológiai válság gazdasági nélkül, és for-dítva. Egyértelmûen látszik, hogy túlfu-tottunk a kereteken. Mindaz, amit a má-sodik világháború óta próbált a világ ösz-szehozni gazdaságilag, eddig bírta. Talán a pénzügyi szektoron látszik leginkább, hogy az egész egy vicc. Szinte társadalmi kontroll nélkül zajlik minden folyamat. Olyan szoftvereket használnak már, amik azt fi gyelik, hogy a világ pénzügyi moz-gásában hol van egy rés, ahová be lehet törni.

CK: Közben meg mi kattanunk be…KHJ: Biztos, hogy mindez nem emberi,

és ez baj. Közben ökológiai értelemben világosan látható a tendencia, ami bár nem annyira egyértelmû még, de nem is túl biztató. Nagyképûség lenne azt gon-dolni, hogy képesek vagyunk tönkretenni ezt a bolygót, hiszen a természetnek ha-talmas és erôs elemei vannak, és mûködik az a rendezôelv, mely szerint, ha nagyon elmennek a dolgok rossz irányba, akkor a természet lerázza magáról az egészet. Tudjuk, mi történik az erdôkkel, folyók-kal, de igazából a megoldásra kéne kon-centrálni. Annyi biztos, hogy ez a ma-gatartásforma, amit mûvelünk, nem oda vezet, amire számítunk. Erôs külsô hatás kell, ami kizökkent.

CK: Mire gondolsz? Természeti ka-tasztrófa, vagy magába roskad a mos-tani társadalmi rendszer, és a túlélők rájönnek, hogy másképp kéne élni?

KHJ: Ma sem tudjuk, hogy a Római Birodalom bukása után, egy-két évtized alatt hová tûnt mindaz, ami mûködtette. Mintha soha nem is lett volna. És jött a sötét középkor. Korábban az egyiptomi civilizációnak hogyan és miért lett egy-szer csak vége? És hova tûnt, ami addig mûködtette? Technikailag, társadalmilag abszolút fejlettek voltak, valamiért még-sem tudott tovább élni. Lehet, hogy ve-lünk is ez lesz. A helyzet most azért érde-kesebb, mert a folyamatok világméretûek, és ebben a játékban vannak olyan embe-rek is, akik még elég közel élnek a ter-mészethez. Ôk még rendelkeznek azzal az ôsi tudással, ami krízishelyzetekben érvényesebb és hasznosabb lehet, mint az, hogy számítógépet kezelsz.

CK: Tehát Rousseau: vissza a ter-mészethez? Vagy legalábbis újra közelebb?

KHJ: Szükségünk van valamire, ami kiegyensúlyoz. Én sokat vívódom ezen. Tavaly óta a földön több ember él nagy-városban, mint amennyi nem. De ez most jó, vagy nem? Kell-e örülnöm annak, hogy megapolisok alakulnak, miközben úgy gondolom, hogy a város nem termé-szetes közege az embernek? Persze a falu meg az erdô sem feltétlenül az, de akkor

mi az? Nemrégiben Londonban jártam, és nagyon megdöbbentett, hogy annak az egész életmódnak semmi köze nincs már olyan egyszerû és természetes dolgokhoz, mint a napsütés. Persze közhely, hogy minden összefügg mindennel, és hogy az vagy, amit megeszel, de akkor is fontos, hogy mibôl épül fel a tested meg a szer-

vezeted. Ezen a téren is sokkal nagyobb tudatosságra lenne szükség, hosszú távon biztosan nem jó, ha csak mûanyag ke-nyerekkel vagy akár zöldségekkel tömöd magad.

CK: Azaz minél többet, minél jobban, minél kényelmesebben és lehetôleg közvetlenül ne kelljen tenni még a túlélésünkért sem. Százötven év alatt így is meghatszoroztuk magunkat.

KHJ: Valószínûleg beindul hamaro-san egy új szelekciós folyamat, de félek, nem természetes lesz, hanem irányított. Elég csak a saját belügyeinket megnézni, mintha leválasztódnának a társadalomról egyes rétegek: aki nagyon szegény, azt tartósan szegregálják, nincs is lehetôsége kitörni. A vidék, a kórházak, az oktatási

beindul hamarosan egy új szelekciós

folyamat, de félek, nem természetes lesz,

hanem irányított

rendszer szétverése csak gazdaságilag le-het megalapozott, de hosszú távon fenn-tartja, sôt újratermeli a problémáinkat. Ha valami jó volt a szocializmusban, akkor az, hogy igyekeztek jobban összetartani az embereket. Az már más kérdés, hogy mi volt ezzel a céljuk, de most szinte sem-milyen kohéziónak sincs nyoma. Ha össze tudod kaparni magadnak meg a gyere-kednek bármilyen áron, akkor jó vagy, különben meg… A szociológusok biztos jobban tudják, miként lehetne elôhívni a közösségi szellemet, nyilván az új generá-ció, a gyerekeink lehetnek a kulcs ebben, a szüleinktôl már nem igazán várhatjuk, hogy másképp gondolkodjanak.

CK: Ha már „belvizekre” eveztünk, nem mehetünk el szó nélkül az LMP-nél történt jelképes politikai szerep-vállalásod mellett.

KHJ: Az EP-kampány során segí-tettem nekik egy kicsit, de ez a kap-csolat már nagyon messzirôl ered. A 90-es évek végén indultak Budapesten mindenféle zöld meg civil mozgalmak,

amikben benne voltam, mert tetszett, hogy volt az egésznek valami közösségi íze. Ott ismerkedtem meg pár fazonnal, akik kicsit komolyabb iskolákat végez-tek, feltették erre az életüket, aztán úgy alakult, hogy LMP lett belôle. Azóta lá-tom, mennyire pici ez az ország, hogy 4-5 emberen múlnak a dolgok. Ahhoz például, hogy egy fesztiválon mûanyag

helyett visszaváltható pohár legyen, valószínûleg elég lenne egy miniszteri aláírás. De nincs. Barcelonában vagy Londonban minden koncerten veszel egy euróért egy poharat, és utána végig abba kapod a löttyöt, máris nincs any-nyi szemét. Valahogy meg kéne gyôzi a döntéshozókat a helyes irányról. Ezért

gondoltam, hogy a politikába ilyen nai-van egy picit bele lehet szállni, jobbító szándékkal. Végül rátettek a listára is, szimbolikusan, a 24. helyen képviselô-jelölt voltam. Relatív jó eredménnyel zártak, aminek örülök, de a jövôben ettôl szeretnék hátrébb lépni.

CK: A dalszövegeidben is gyakran a társadalmi problémákra fókuszálsz, most viszont egy gyereklemezzel készülsz.

KHJ: Igen, a három gyermekem elvitt egy másik irányba. Sokkal könnyebben találom meg mostanában a helyemet a világban. Van egy nagy és stabil viszo-nyítási pont az életemben. Hazamegyek, ahol tényleg lelassul az idô, látni a fej-lôdést, ami egyúttal kihívás is, hiszen a gyerekek között nagyon kicsi a korkü-lönbség, vannak ikrek is, és egyszerre tör-ténik minden. Közben pedig a szakmában is kéne haladni, szóval nem egyszerû, de szerencsére a feleségem mindenben tá-mogat, a háttérbôl tartja az egészet, na-gyon jó fej. Egyáltalán nem bánjuk, hogy bevállaltuk, mert azt érezzük, hogy jó helyen vagyunk. Biológiailag amúgy is 18–35 év között vagy a legkeményebb, meg a legaktívabb, ez valószínûleg tény-leg arra lett kitalálva, hogy türelmes légy, hogy bírd az éjszakázást a gyerek miatt. Fura látni, hogy mostanában az emberek többsége ezt az energiát a hajnalig tartó bulizásra pazarolja. Nyilván ebbe megint belejátszik a piaci érdek, ami azt kívánja, hogy menjél, pörögj, fogyassz.

CK:. Van egyáltalán annyi ünnepel-nivalónk, hogy minden sarokra kíván egy fesztivált?

KHJ: Nagyon jól ki vannak találva a fesztiválok, szinte nincs olyan vágy, amit ott ne tudnál kielégíteni. Amúgy se na-gyon tudunk hinni a rendszerben, és ak-kor ez marad. Mekkora gáz már, hogy azt sem tudni, mi lesz a nyugdíjjal? Fizeted a magánpénztárt, közben ide-oda emel-getik a korhatárt, de egyáltalán nincs modellünk. Összevissza fesztiválozik ez a modell nélküli generáció, aminek ki kéne találnia önmagát. Csak senki nem

ti pillepalackból nyomjátok

a szénsavmentes vizet, mi meg itt gürizünk:

hát ez kurvára nincs rendjén

31

mer közel menni, mert a politika büdös, ráadásul szemét emberekkel van tele, a civil szervezés meg tökölôs, és nincs ben-ne lóvé. Mindenki megúszásra játszik. Egyszerû analógia van a 30-as évekre, akkor is brutális mértékben ment a bu-lizás, a pillanatnyi élvezetek hajszolása, nem pedig a hosszú távon való gondol-kodás. Ez meg kapcsolódik a gazdasági, ökológiai válsághoz, amirôl az elején be-széltünk. Lehet, hogy hamarosan tényleg felbomlik egy csomó rendszer, az embe-rek egy idô után nem fi zetik majd ki a 400 forintos benzint, nem hagyják, hogy ilyen óriási adókat vigyenek, miközben folyik a pazarlás.

CK: És akkor még nem is beszél-tünk arról, hogy mindez csak a világ fejlettebb ötödében zajlik. Mi lesz a többiekkel?

KHJ: Mindenképpen van némi para eb-ben, mert az, hogy mi ilyen magas szín-vonalon élünk, még Magyarországon is, rengeteg ember munkájából áll. Csakhogy ez nem itt történik, hanem a világ másik felén, például Indiában, meg Kínában, ahol tényleg nagyon el vannak nyom-va a tömegek, csak azért, hogy nekünk itt olcsó meg jó legyen. Rohadtul nincs egyenlôség, és ôk ezt elôbb-utóbb észre-veszik, aztán beintenek: ti pillepalackból nyomjátok a szénsavmentes ásványvizet, mi meg itt gürizünk, hát ez kurvára nincs rendjén! Elôbb-utóbb felmennek a netre, bár a kínaiak ezt próbálják visszafogni

egyelôre, és látják majd, hogy itt oltári nagy bôség van, nekik meg semmi – hát nem fogják sokáig jó szemmel nézni, az biztos. Generál bennük egy óriási dühöt, amitôl bátran lehet félni. Londonban mindennapos a félelem a robbantásoktól. Ha az egészet felülrôl nézed, mindjárt érthetô, hogy valahonnan iszonyatosan sokat elvesz az a zsidó-keresztény kul-túra, ami per pillanat üzemelteti a vilá-got. Vedd ehhez hozzá – ami amúgy a hét sztorija szerintem –, hogy már csak ujjlenyomattal lehet útlevelet igényelni. Ez félelmetes! Abból tényleg csak egy van, leveszik, és olyan szinten bekerülsz a rendszerbe, hogy nincs kiút.

CK: Elavult közhely, de megszoksz, vagy megszöksz?

KHJ: Tény, hogy a hangoztatott nagy szabadság ellenére is lesz egy furcsa be-zártságérzésed, amibôl nem tudom, ho-gyan lehetne kitörni. Vagy beszállsz, és nagyon nagy lóvét csinálsz valahogyan, a rendszer fölé kerülsz, és te leszel az egyik egyenlôbb, vagy megszüntetsz

mindent, kiköltözöl a Bakonyba, vagy valahová a világ végére, és önfenntar-tásra játszol. Valahol a kettô között kéne megtalálni az utat, de ez nehéz ügy. A szolgálatszerûség lenne talán a jó irány. Mindenképpen nyitni kéne a közösség felé, akár zenével, akár írással, akár ta-nítással. Ha tényleg lesz egy nagy zuha-nás, akkor biztos, hogy a pénz elveszti az értékét, aztán marad megint az arany, a pia vagy a fû. Simán el tudom képzelni, hogy a fûnek ilyen helyzetben értékmérô funkciója lehet, aztán elcseréled kajára vagy amire akarod.

CK: Gondolod, hogy a csereke-reskedelem ennyi emberrel újra működhetne?

KHJ: Ha nem is feltétlenül a csereke-reskedelemmel, de valamilyen módon jó lenne, ha megszûnne a hozzáadott ér-ték, és valós munkát végezne mindenki. Akár országos szinten is. Csakhogy ehhez olyan szintû államszervezés és közigaz-gatás szükségeltetik, ami egyben látja az egészet. A gyerekeimnek például nemrég vettem egy kerti homokozót, a szárma-zási helye: Németország. Onnan jött a fa, de még a homok is, én meg csak néztem, hogy ennek mi értelme? Fa, asztalos, ho-mok itt is van, akkor minek kell rárakni a kamionra? Nyilván nem eggyel jöttek, hanem sok konténerrel, bûzzel, át a kon-tinensen. Nem értem, hogy miért így kell ezt csinálni. Persze valakinek biztos leesett a nagy lóvé, de távolabbról nézve ez akkor is butaság, és rengeteg ilyen dolog van. Hiába leszel te milliárdos, hiába van ott a böhöm nagy úszómedencéd a Dunaka-nyarban, meg a négyméteres betonkeríté-sed, amivel elszeparálod magad és a csalá-dod, és ha majd olyanra fordul, akkor még ôrbódékat is állítasz a telek négy végébe, mert ez nem fenntartható. A közösségbe kell tudni visszalépni, még akkor is, ha idegesít, hogy a postán bénák az emberek, idegesít, hogy szarakodnak a közszolgá-latban, hogy a tanár nem olyan, amilyen-nek lennie kéne. Türelemre és megértésre lenne szükség, csakhogy mostanság ebbôlvan a legkevesebb. Benke Hunor

31

a közösségbe kell tudni visszalépni,

még akkor is, ha idegesít, hogy a postán

bénák az emberek

32

KÖRKÉRDÉS A TILTÁSRÓL

A BÜNTETÕJOG NEM TART VISSZA A DROGFOGYASZTÁSTÓL

Hét európai ország felnőttlakosságának nagy többsége úgy gondolja,

hogy rá nincsenek elrettentő hatással a büntetőjogi szankciók,

mégis hisz abban, hogy másokat távol tartanak a drogok használatától.

Túl vagyunk az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának márciusi ülésén, ahol a delegáltak újabb 10 évet adtak a drog-mentes világ megteremtésének – ennek pedig a legfôbb eszköze továbbra is a teljes körû tilalom. És bár az EU erôltet-te, az új dokumentum még lábjegyzet-ben sem tartalmazta az ártalomcsökken-tést, amely pedig az ENSZ HIV-ellenes nyilatkozatai szerint a járvány vissza-szorításának egyedüli hatékony módja. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megvizsgálta, hogy az Európai Unió kü-lönbözô országaiban hogyan vélekednek a tilalom elrettentô erejérôl és az árta-lomcsökkentés fontosságáról.

A TASZ nemzetközi partnereivel – ci-vil szervezetekkel és szakértôkkel – kö-zösen indította el legújabb projektjét, az Európai Drogpolitikai Kezdeményezést (EDPI) azzal a céllal, hogy elôsegítse az Európai Unió drogpolitikájának reform-ját. A vállalkozás alapját az a bôséges mennyiségû bizonyíték adja, amely rávi-lágít a jelenlegi drogpolitikák nemkívá-natos, ártalmas következményeire és az alternatív ártalomcsökkentés hatékony-ságára. Mindezek hozzáférhetôségének ellenére a szakemberek és a civil szer-vezetek kritikus üzenetei alig jutnak el a nagy nyilvánossághoz. Az EDPI célzott kampányokkal kíván hatást gyakorolni a társadalomra a médián keresztül. Új, innovatív válaszokat mutat be a drog-probléma kérdéseire, és mozgósítja a drogfogyasztó közösségeket, hogy ôk is hallassák hangjukat az ôket érintô kérdésekben.

A projekt keretében szervezett elsô közvélemény-kutatás 2008 novembere és 2009 januárja között zajlott hat euró-pai országban, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként vélekednek a fel-nôtt európaiak a drogokkal kapcsolatos

politikai szabályozásról. A felmérésben részt vevô országokat (Bulgária, Csehor-szág, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Svédország) úgy választották ki, hogy azok az uniós drogpolitikai szabályo-zási modellek széles skáláját öleljék fel. Bulgária és Lengyelország ama újonnan csatlakozott országokat reprezentálja, amelyekben szigorú drogpolitika érvé-nyesül, míg Hollandia és Dánia a libe-rálisabb megközelítésrôl ismert. Svéd-ország a jóléti demokrácia mintaképe, mégis Európa egyik legszigorúbb drog-politikáját gyakorolja, míg Csehország, a totalitárius rezsim alatt töltött évtizedek után egy relatíve liberális drogpolitika mellett kötelezte el magát. 2007-ben Magyarországon is történt egy hasonló kutatás, de némiképp különbözô kérdé-sekkel, ezért ezek az eredmények kima-radtak az összehasonlításból. (a magyar közvélemény-kutatás a következô web-helyen olvasható: http://drogriporter.hu/drogreform/kutatasrol).

A felnôttlakosság reprezentatív min-táin végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált országok mélységesen megosztottak a kanna-biszszármazékok legalizációjával kap-csolatban: Svédországban, Bulgáriában és Lengyelországban a válaszadók több mint fele (58%, 57% és 59%) a „kan-nabiszellenes háborút” támogatja, míg Hollandiában, Dániában és Csehország-ban a többség a dekriminalizáció vagy legalizáció valamilyen formája mellett teszi le voksát (76%, 62% és 59%).

A válaszadók túlnyomó többsége nem tartja visszatartó erejûnek a különbözô büntetôszankciókat, amikor saját drog-használatáról hoz döntéseket: kevesebb, mint 10 százalékuk találta úgy, hogy a kábítószerek illegális mivolta visszatart-ja ôket azok használatától – számukra

sokkal meggyôzôbbek a társadalmi és egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos érvek. Ennek ellenére átlagosan 10-bôl kevesebb, mint 3 válaszadó (27%) tö-rölné el teljesen a kannabiszfogyasztók büntetését. A drogtörvények valós és vélt elrettentô hatása között tehát jelen-tôs különbség van.

A többség szerint a kábítószer-hasz-nálat leginkább közegészségügyi kérdés: minden 10 válaszadóból kevesebb, mint 2 ember tartotta a legalkalmasabbnak a rendôrt arra, hogy a drogfüggôkkel foglalkozzon. Ôk úgy vélik, a családnak, vagy az egészségügyi/szociális szakem-bereknek kell foglalkozniuk a problémás droghasználókkal.

Az eredmények azt bizonyítják, hogy a tûcsereprogramokkal kapcsolatban széles körû társadalmi konszenzus ta-pasztalható, miszerint ezek a programok igenis hatékonyan akadályozzák meg a HIV- és a hepatitisfertôzések terjedését az intravénás droghasználók körében. Egyes országokban, például Svédország-ban ez merôben ellentmond a hatósá-gok ellenséges hozzáállásának.

A 2007-es magyarországi felmé-rés is hasonló következtetésekre jutott. A nemfogyasztó magyarok majdnem90%-a azért nem próbálja ki a kábító-szereket, mert azt károsnak tudja, és mindössze 5% az, akit a tiltás tartott vissza. A büntetôjogi megítélés tekin-tetében tiltáspártiak vagyunk: a többség szigorúan büntetné a heroinfogyasztó-kat (59% börtönbe zárná ôket), azonban a marihuána fogyasztóit 53% csupán szabálysértési bírsággal sújtaná, 12% pedig egyáltalán nem büntetné.

A jelentés teljes szövege a TASZ új weboldalán olvasható (www.eudrogpo-licy.org).

Kardos Tamás

Készült a támogatásával

ÁLTUDOMÁNYOS MÉDIASZELEKCIÓ

TEGNAP MÉG RÁKKELTŐ, HOLNAP MÁR HATÁSOS GYÓGYMÓD

A 20. század derekára olyan világot alakítottunk ki magunknak, melyben

a tudományos élet aktuális fejleményeiről a sajtó pár soros híradásaiból értesülünk.

Minthogy azonban sem a tudomány, sem a média nem nevezhető pártatlan műfajnak,

nehéz dolga van annak, aki egy-egy hír alapján az igazság nyomába kíván eredni.

A marihuána ártalmatlan, bár szkizofré-niát okoz. Hatékony a tumorok leküzdésé-ben, de rákkeltô hatású – összegezhetjük a fû hatásait tárgyaló, leggyakoribb fél-perceseket. Közismert, hogy az átlagos médiafogyasztó és a kielégítésén fárad-hatatlanul munkálkodó média a tudo-mány világából is csak a szenzációra fo-gékony, így a friss tanulmányokból táp-lálkozó cikkeitôl aligha várhatjuk, hogy kimondják: az alkalmi spanglizóknak körülbelül akkora egészségügyi kockáza-tokkal kell számolniuk, mint bárki más-nak. Ez ugyanis nem hír. Még akkor sem, ha a kutatás átláthatatlan metodológiája és a száraz szaknyelven megfogalmazott konklúzió lényege csupán ennyi. Ez kevés ahhoz, hogy a híradók és hírportálok kel-lôképpen felizgassák olvasóikat. Célrave-zetôbb, ha a cikknek már a címe is valami ellenében fogalmazódik meg, ugyanakkor szakmaiságról is árulkodik, például így: A tudósok bebizonyították: mégsem olyan veszélytelen a fû, mint eddig hittük!

Szelektív memória és jogkövető magatartás

A hírszerkesztô – többnyire jogosan – arra apellál, hogy olvasója nem követi rendszeresen a tudományos eredmények alakulását, és igénye sincs arra, hogy egy hír kapcsán a korábbi kutatási eredmé-nyekre emlékeztessék. Olyan ez, mint a divat. Elég képben lenni azzal, hogy mi most a legtrendibb, és fölösleges a miér-teken agyalni. Ha ma azt írja a lap, hogy a fû nem rákkeltô, akkor nem az. Ha holnap rákkeltônek kiáltja ki, akkor az. Az olva-só szelektív memóriája majd feloldja az ellentmondást.

A politikai pártoknak is rendszerint megvan a programjukba illeszkedô felfo-gásuk a drogokról, ami jobbára köszönô

viszonyban sincs a téma szakértôinek ál-láspontjával. Mindig készen állnak, hogy szociális érzékenységük alátámasztására elôhúzzanak egy kutatást szûkös tarso-lyukból, amely a témabeli jártasságukat és persze igazukat bizonyítja. Két évvel ezelôtt, az akkor még MDF-tag Pettkó András boldogan dugta képviselôtársai orra alá az Independent vezércikkét, mely azt állítja, hogy napjaink zöldje bivaly-erôs, és fogyasztói gyakran szkizofrénné válnak. Az iromány szerzôi, a szakértôi kritikák hatására, rövidesen visszavonták az állításokat, és beismerték, hogy nincs oksági kapcsolat a spanglizás és a szki-zofrénia kialakulása között, sôt a mai fû sem hússzor olyan combos, mint a hip-piké. Ettôl még a világ számos politikusa – többek között a mieink – változatlanul igaznak tekinti az alaposan megcáfolt írást, és beépítette tilalmat támogató „érvrendszerébe”.

Gyakran a kutatók is a szelektív me-mória áldozataivá válnak. Júniusban nagy visszhangot kapott az a tanulmány,

amely bebizonyította, hogy az inhalált acetaldehid – ami nemcsak a joint füst-jében, de a cigarettáéban, illetve a kipu-fogógázban is megtalálható – károsítja a DNS-t, vagyis hogy a marihuána rákkeltô. Érdekes módon a tekintélyes kutatócso-port megfeledkezett azokról a koráb-bi eredményekrôl, amelyek a kannabisz tüdô-, prosztata-, bôr- és mellrákellenes tulajdonságairól adtak számot, ellenben felhívták a fi gyelmet egy, az átlagfüvest hûen reprezentáló példára: az eset áldo-zata egy 27 éves fi atalember, aki 16 éven keresztül ûzte a napi 20 joint elszívásá-nak rituális gyakorlatát, mígnem áttéte-les tüdôrák alakult ki nála. Vajon néhány laborba zárt fehérköpenyesen kívül bárki komolyan gondolhatja, hogy valaki 11 éves korától, bô másfél évtizeden át, ilyen felelôtlenül pazarolta a mannát? Nos, ôk komolyan gondolták, és a tanulmányuk végére egészen felbátorodva nem átallot-ták azt javasolni a törvényhozóknak, hogy szigorítsanak a marihuánatörvényen, hi-szen kiderült, hogy egy különlegesen ve-

34

szélyes anyagról van szó. Így válik az or-vosból, biokémikusból a drogszabályozás hatásaival magabiztosan kalkuláló társa-dalomtudós, röpke nyolc oldal alatt. És a hírügynökségek mit sem sejtve terjesztik az igét, mígnem a legutolsó honlapon is megjelenik a szenzációs felfedezés.

Talán már sejthetô, hogy a rádió- és televízió-mûsorok is be vannak biztosítva a hiteles információk közlésével szemben. A készítôknek óvatosan kell fogalmaz-niuk, hiszen az ORTT vizsgálat tárgyává teheti a drogokhoz fûzôdô kapcsolatukat, és ha úgy találja, komoly büntetést szab-hat ki! Ez az óvatosság a gyakorlatban természetesen a fennálló jogszabályok-hoz való idomulást jelenti, és alkalmat ad a szerkesztôség számára, hogy meg-mutassa: nemcsak profi , de törvénytisz-telô is a stáb. A tájékoztatás kiegyensú-lyozottsága és tárgyilagossága, amelyek a mûsorszolgáltatás törvénybe foglalt alapelvei, eközben másodrendû kötele-zettséggé degradálódnak. A legújabb kori Kék Fény munkássága óta azt is bizto-san tudjuk, hogy ez egyes szerkesztôket a legkevésbé sem bánt.

A tudomány pártatlansága

A világ drogokkal kapcsolatos kutatásai-nak 85%-át az USA-beli, Nemzeti Drog-abúzus-ellenes Intézet (NIDA) pénzeli, amely a drogellenes háború fenntartásá-hoz szolgáltat tudományos muníciót, így a drogok kizárólag függôséget és beteg-séget okozó szerként jelenhetnek meg. A szövetségi drogpolitika és a szervezet hatékony mûködésének következtében

az 1965 és 2006 közötti bô négy évtized alatt egyetlen esetben kapott állami tá-mogatást olyan kutatás, amely a psziche-délikus szerek gyógyászati alkalmazására irányult. Ehhez képest az 50-es években és a 60-as évek elején széles körben zaj-lottak eredményes vizsgálatok az LSD és a pszilocibin tartalmú (varázs)gomba alkal-mazhatóságáról az alkoholizmus és más függôségek, illetve egyes mentális beteg-ségek, például a szkizofrénia kezelésére.

Hasonlóan jártak azok a kutatók is, akik a marihuána orvosi alkalmazhatósá-gára merészeltek pályázni a NIDA-nál. A legemlékezetesebb eset talán dr. Abramsé, aki a California Egyetem AIDS-kutatója-ként kérelmet nyújtott be a szervezethez, hogy támogassák a kórosan lefogyott (Wasting-szindrómás) AIDS-betegeken végzett kutatást némi pénzzel és állami-lag termesztett (vagyis pocsék minôségû) marihuánával. A NIDA kilenc hónapig tu-domást sem vett a kérelemrôl, majd kö-zölte, hogy a kutatási terv tudományosan

nem állja meg a helyét. Csak többéves kál-vária után, erôteljes civil nyomás hatására sikerült elismerniük a kutatás létjogosult-ságát, és kinyögniük a támogatást. És mi lett a vizsgálat eredménye? A marihuánát fogyasztó betegek közel háromszor annyi súlyt szedtek fel, mint a placebo bogyók-kal kezeltek.

Az utóbbi évek fejleménye, hogy a NI-DA óvatosan kiosztott egy-egy támoga-tást a drogok gyógyászati alkalmazására irányuló kutatásokra. Eközben az USA új drogcárja (A drugczar elnevezés az USA drogellenes háborúját irányító Nemzeti Drogellenôrzési Hivatal mindenkori ve-zetôjét illeti, a tisztséget 2009 május óta Gil Kerlikowske tölti be – A Szerk.) be-jelentette, hogy szakítani kíván a drog-ellenes háborúval és a gyógyászati ma-rihuána ellen folytatott hadjárattal. Csak remélni tudjuk, hogy az új idôk szele egyszer még a hazai média vitorláiba is belekap.

KT

Kínálat egy San Franciscó-i cannabisgyógyszertárból

36

IKSZ-AKTÁK A SZERKESZTŐSÉG VÉDŐBESZÉDE

„Uborkaszezon” – legyintettek a legtöbben az Ifjú Kereszténydemokraták

Szövetségének (IKSZ) akciójára, akik a legfőbb ügyésznél rágalmazták meg

lapunkat, hogy azt hallják: „A CK törvényellenes.” Az kevésbé furcsa, hogy a jogász

Rétvári nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal, sokkal meglepőbb, hogy

a keresztény értékeket sutba vágva hazugságokat terjeszt rólunk.

„Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” – így a nyolcadik parancsolat a tízbôl. Persze, tudjuk, hogy nagyon övön aluli a Tízparancsolat betartásának számonkérése a ke-reszténydemokratákon, de kénytelenek vagyunk emlékeztetni a hitükbôl politikát formálókat vallásuk alaptételeire, mikor a hazugságaikat kövekként dobálják felénk. Most kivételesen mi sem kenyérrel dobunk vissza, de a rágalmazásban sem kí-vánunk rész venni.

Rétvári és cimborája – a South Park szmókereként elhí-resült Törcsi – július 17-én sajtót tájékoztatott a Legfôbb Ügyészség elôtt, hogy a média is megtudja, milyen ördögi dolgokat is tartalmaz a lapunk. A nagy nyilvánosság elôtt sajnos többször is csorba esett a keresztény ifjak becsületén és igazmondásán.

Legsúlyosabb vádként ugyanis Rétvári azt állította, a lap „nyíltan vállalja, hogy a kábítószerek egy részét legalizálni kell”. Látszik, hogy nem mélyedt bele a kezében szorongatott újságba (öröm volt ezt a képet látni a Magyar Hírlap honlap-ján!), mert az álláspontunk ennél árnyaltabb. A fogyasztás dekriminalizációja és a saját felhasználásra történô termesz-tés jogszabályi hátterének megteremtésével maradéktalanul egyetértünk – hiszen így elkerülhetô az érintkezés a fekete-piaccal, és a fogyasztóknak nem kell bûnszervezeteket támo-gatniuk –, de nem vagyunk arról meggyôzôdve, hogy a legális marihuánapiacnak már eljött az ideje. Éppen ezért nem is állítottunk ilyet sem az újságban, sem egyéb fórumon, bár, ahogyan errôl rövidesen a nyilvánosság is megbizonyosodha-tott, a szólásszabadság lehetôséget adna erre.

Pár nappal az ominózus sajtótájékoztató után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közzétette az esettel kapcsolatos ál-láspontját, amiben leírja, hogy „Magyarországon a hatályos tör-vények semmilyen módon nem tiltják, hogy egy újság vagy pél-dául egy internetes oldal a kendertermesztéssel kapcsolatban, általánosságban tanácsokat adjon vagy ismereteket terjesszen. 2003 tavaszáig valóban volt hatályban egy olyan Btk.-parag-rafus, amely nevesítetten büntette a kábítószer-termesztéshez vagy drog-elôállításhoz szükséges technikai vagy tudományos ismeretek átadását, azonban a Btk.-nak ezt a – szinte soha nem használt – szakaszát a jogalkotó már több mint hat évvel ezelôtt hatályon kívül helyezte.” A szabad termesztést támoga-tó álláspont hangoztatásával kapcsolatos jogi verdikt pedig a következôképpen szól: „A szólás szabadsága az e vélemények

terjesztôit ugyanúgy megilleti, mint a drogügyben gyakran tudatlanságból fakadó tévhiteket terjesztô, vagy tudatosan csúsztató politikai pártok, vagy azok ifjúsági szervezeteinek prominenseit.” Ahogyan mi sem szaladunk az ügyészségre, ha az IKSZ a drogokkal kapcsolatos, tévképzetekben gazdag gon-dolatait hangoztatja, úgy tôlük is elvárnánk, hogy szabadon kifejthessük a véleményünket a témáról, és szaktekintélyeket faggassunk a szabályozás vagy éppen a prevenció kérdésérôl.

37

A kereszténydeformaták ennél persze tovább is mennek, és úgy ítélik, hogy a tavalyi heroin-túladagolások csak fokozzák a felelôsségünket. Miért is? Azért, mert minden számunkban foglalkozunk a drogprevenció és az ártalomcsökkentés témá-jával, illetve a drogszakma neves képviselôivel készítünk inter-júkat? Vagy amiatt, hogy a szélsôséges fogyasztási szokások helyett a tudatosságra és az egészséges életmódra biztatjuk az olvasókat? (Bármilyen furcsa, a drogfogyasztás gyakran határozott egészségtudattal párosul.) Esetleg azért, mert aki saját magának termeszt, az nem találkozik a dílerrel, aki ke-ményebb drogokkal is kínálja?

Ideje lenne megtanulnia az IKSZ preventorainak is, hogy a kapudrogelmélet a drogfogyasztás komplexitásának vállal-hatatlan leegyszerûsítése és félreértése, amit a szakma már régesrég meghaladottnak tekint. Nemcsak azért, mert közis-mert, hogy míg százezrek szívnak rendszeresen füvet, addig a heroint használók száma ennek töredéke, hanem mert ez a megközelítés sok mindent nélkülöz a képletbôl. Például a szo-ciokulturális hátteret. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között nô fel a fi atal, milyen társadalmi helyzetû és végzettségû szülôk milyen értékek mentén nevelték. A fo-gyasztás motivációja is kulcsfontosságú. Nem véletlen, hogy a fôváros szegényebb kerületeiben elterjedtebb az intravénás fogyasztás, de a jelenséget a kapudrogelmélet aligha magya-rázza meg. És lássuk be, a drogszabályozás szigorítása, vagy éppen egy kenderkultúrával foglalkozó lap betiltása sem javí-tana sokat ezen a helyzeten.

De hogy ne csak a saját igazunkat hajtogassuk, kikértük egy szakmai szervezet, a szenvedélybetegségekkel és azok ál-dozataival foglalkozó Kék Pont Alapítvány véleményét is la-punkról, akik megerôsítettek meggyôzôdésünkben. Idézünk az állásfoglalásukból: „Szakmai meggyôzôdésünk, hogy egy, a fi atalok körében, az illegalitása ellenére is bizonyítottan igen népszerû tudatmódosító szer fogyasztásával kapcsolatos nyílt és ôszinte társadalmi diskurzus csak az érintett fogyasz-tók véleményének megismerésén és a fogyasztás demisztifi -kálásán keresztül alakulhat ki, amelyben a Cannabis Kultusz c. újság is hasznos színtér lehet.”

Bár a túl sok vád azt a gyanút kelti, hogy önmagában egyik sem túl erôs, Rétváriék biztos, ami biztos, elôhúzták a morális felelôsség kártyát is, mondván, „a mai súlyos gazdasági és társadalmi krízis közepette, amikor a magyar fi atalok a ki-látástalanságtól vezérelve hagyják el az országot, egyá-talán nem arra van szükségük, hogy kábító-szerfogyasztási tanácsokat adjanak nekik ingyenesen, sokkal inkább stabil jövôképet kellene mutatni számukra”.

Aha, most már az idôzítéssel van a baj! Bár az elsô lapszámot a gazdasági vál-ság ki alakulása elôtti hónapban adtuk ki, a világpiaci folyamatokat és a társadalmi krízist látva a fejünk-höz kellett volna kapnunk, és céljainkat átértékelve más elfog-laltság után illett volna néznünk. Például elkezdhettünk volna stabil jövôképet festeni a fi ataloknak, elvégre ez alapvetôen a kulturális folyóiratok és nem a szülôk, a közoktatás és a politikusok feladata. Rétvári sajnos még mindig azt gondolja, hogy aki a kábítószerek témakörében merészel publikálni, és nem a tiltás mellett érvel, annak börtönben a helye. Vajon elgondolkodtak-e már saját morális felelôsségükön? Feltûnt

nekik, hogy egy olyan drogpolitikát támogatnak, amely nem járul hozzá, hogy kevesebben próbálják ki a különbözô dro-gokat, sem ahhoz, hogy az elsô használat elôtt tisztában le-gyenek a várható következményekkel, de ahhoz sem, hogy a problémás drogfogyasztók megfelelô kezelésbe kerüljenek? A keresztény felebaráti szeretet mondatja velük, hogy az amúgy törvénytisztelô, de alkalmanként marihuánával kikapcsolódó állampolgárokat büntetôjogi szankciókkal fenyegessék? Még mindig az ördöggel cimborálásnál tartunk?

Ôszintén reméljük, hogy egyszer az IKSZ is túllép mások rá-galmazásán meg a fû=heroin mantrán, és a nyilvánosság elôtt is hajlandó lesz megválaszolni a fenti kérdéseket, és ha képes rá, meggyôzôen érvel a tiltáson alapuló drogpolitika haté-konysága mellett. Addig viszont hadd ne kezeljük egyenrangú vitapartnerként azokat az ifjakat, akik a szerkesztôségünket megkerülve rögtön a Legfôbb Ügyészséghez fordultak. Pedig két pont között a legrövidebb út az egyenes.

Kardos Tamás

38

A MÉRTÉKLETESSÉG ÉVEMERJ KEVESEBBET!

A progresszív szemléletű drogprevenciós szervezetek már a drogmentes világ

kudarcából kiindulva dolgozzák ki elmés vagy kevésbé elmés módszereiket. Nálunk

eddig a Kék Pont Alapítvány kreatívjai nyertek korábbi (droglátó) és legújabb

kampányötletükkel: Fogyassz, amennyi jólesik, és ha úgy érzed, merj kevesebbet!

Azt hiszem, sokan bajban lennénk, ha arra kérnének, soroljunk fel három, az Ókorban nagyra tartott erényt. Még ne-hezebb helyzetbe kerülnénk, ha korunk azon erényeit próbálnánk meghatároz-ni, amelyek irányelvként szolgálnak az értékek dzsungelében. (Az önéletraj-zunkba rutinszerûen behazudott kiváló kommunikációs készségtôl, rugalmas-ságtól, csapatjátékosságtól és társaik-tól most tekintsünk el). Ugye? Nem is olyan könnyû… A Kék Pont áldatlan helyzetünkre kínál gyógyírt azzal, hogy újraéleszti az egyik legôsibb erényt, mellyel elkerülhetjük a túlszívásokat, de absztinenciát sem kell fogadnunk. Ez az erény a Mértékletesség. A program céljáról természetesen megkérdeztük Varga Dánielt a Mértékletesség Éve-kampány koordinátorát is.

A májusban indult programunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a mértékle-tesség szavunk, a hozzá fûzôdô viszo-nyunk és a mögöttes ideológia kapjon újra jelentôs szerepet az életünkben. Beszéljünk arról, hogy mit jelent mér-tékletesnek lenni, és ismerjük el, hogy vannak bizonyos örömforrásaink, ami-ket szeretünk használni. Ugyanakkor az öröm és a végletek közötti határvonal meghúzásához szükségünk van valami-lyen eszközre. Mi azt szeretnénk, hogy

lássuk meg magunkban, hogy med-dig jó, és mikortól fordul ellenünk egy alapvetôen örömöt okozó tevékenység. Ennek érdekében megpróbáljuk a fi a-talokat felnôtt és tudatos emberekként kezelni, és olyan eszközt adni a kezük-be, amivel ôk maguk tudják kontrollálni saját szerhasználatukat.

A mertekletes.hu oldalon a tudattab-lón lehet rögzíteni a legális és illegális szerfogyasztást és a cselekvéses tudat-módosítást, hozzárendelve az öröm-szerzés mértékét. A magunk által készí-tett statisztikákból aztán leolvashatjuk,

Varga Dániel a Mértékletesség Éve kampány nyitórendezvényén

38

39

Merész vállalkozás hadat üzenni a hét fô bûn némelyikének. Ez még a Brad Pitt által megszemélyesített David Mils nyo-mozónak sem sikerült a Hetedikben. Igaz, ôt nem segítette egy webkettes fejlesz-tés, a mertekletes.hu. A hazai fogyasztók számára azonban elég egy regisztráció, és máris kezdôdhet az önmérséklés, ha szükséges! A honlap ugyanis nem keve-sebbre próbálja rászoktatni látogatóit, mint hogy napi rendszerességgel naplóz-za, és osztályozza (1 és 10 között) „ká-ros” tevékenységeit a keménydrogozástól a teázáson és kakaózáson át a túlóráig vagy a virtuális pornó nézéséig. Hatásos próbálkozásnak tûnik, és bár a két ha-bos kakaó grafi konos ábrázolása még nem sokkol egy gyenge akaratú embert sem, ám feltehetôleg senki sem fog az-zal kérkedni, ha napi rendszerességgel tolja intravénásan az anyagot, vagy ipari mennyiségben tölti le Kovi fi lmjeit. Fôleg munkaidôben.

Az alapítvány munkatársai évek óta arra próbálják felhívni a fi gyelmet, hogy nincs drogmentes társadalom, azonban ezek ártalmai némi odafi gyeléssel csök-kenthetôek. Tapasztalataik szerint az utcai szerek háttérbe szorultak a legális drogokkal szemben, ezért minél tuda-tosabb védelmet kell nyújtani a dílerek mellett az alkohol- vagy dohánytermék-forgalmazókkal szemben is. A honlap is ennek szellemében jött létre, ahol „fe-lelôsségteljes, felnôtt emberek” fi gyelmét szeretnék ráirányítani arra, hogy önkont-rollal nyúljanak a szerekhez. Mottójuk-nak a „Merj kevesebbet” választották.

A cikk készítésének napjáig közel há-romszázötvenen éltek a lehetôséggel, igaz – a droghasználat és -terjesztés büntethetôségének tudatában – szin-te kivétel nélkül az anonimitás mellett

döntve, ami a weblap egyik alapfunkci-óját, a közösségépítést negligálja. Emel-lett pedig a „mások tudata” funkciót teszi egyhangúvá: legtöbb esetben üres adatlapokat és titkosított grafi konokat találunk. Figyelem! a regisztrálóknak érdemes vigyázni, rendôrségi kérésre az üzemeltetôk kötelesek kiadni a felhasz-nálók adatait (Ezért javasolják a Kék Pont munkatársai, hogy egy kizárólag e célra létrehozott, új e-mail-címrôl regisztrál-junk – A Szerk.). Így kissé magányosnak tûnik a harc, ami azért baj, mert ugye egyedül a legnehezebb. Az oldal készítôi természetesen próbálják a helyes irány-ba terelni felhasználóikat, a „tudástár” menüpontban például részletes informá-ciókat kaphatunk a leggyakrabban hasz-nált legális és illegális tudatmódosító szerekrôl. Ugyancsak itt olvashatunk egy érdekes összefoglalót a mértékletesség erényérôl is. (Zárójeles megjegyzés: ér-demes lett volna egy bekezdést szentelni magának az erény kifejezésnek is, csak a biztonság kedvéért.)

A webtartalom erôsségévé válhat a blogok írása, amelyekben a 21. századi elvárásoknak megfelelôen már videók és képek is feltölthetôk. A mértékeletes.hu nyitólapján leszögezi: a mértékletes-ség erénye fokozza a gyönyört, védi az egészséget és csiszolja az elmét. A sta-tisztika menüpont tanúsága szerint a közel 350 felhasználó cirka 1000 szál ci-garettát, 9 gramm kokaint, 3 liter égetett szeszt pusztított el az elmúlt egy hétben. Emellett 370 órát töltött internetezéssel, 100 órát tévézéssel, és 40 órát szeretke-zéssel. Érdemes lesz visszatérni ezekre az adatokra néhány hónap múlva, hiszen a regisztrált „bûnösök” magatartása dönti el: hasznosnak bizonyul-e a kezdemé-nyezés. BÁ

hogy valóban örömet okoz-e számunk-ra az adott tevékenység, vagy már kezd átfordulni egy nemkívánatos dologgá – emelte ki a Kék Pont munkatársa.

Ha még nem vált volna kellôképpen vonzóvá a mértékletesség jegyében folytatott élet, akkor megjegyeznénk az egyik hallatlan elônyét, amelyet az ókori görögök élvezhettek: a mértékle-tesség erényének tisztelete és követése számukra szükségtelenné, sôt értelmet-lenné tette a tudatmódosításra alkal-mas szerek tiltásának még a gondolatát is. Világos: minek tiltsuk bármelyik szer használatát, ha azok a társadalom szá-mára – az öntudatos fogyasztásnak kö-szönhetôen – egyáltalán nem okoznak problémát? Azokban a társadalmakban pedig, amelyekbôl a mértékletesség erényének a csírája is hiányzik, a sza-bályozástól függetlenül a szélsôséges fogyasztási formák kerülnek elôtér-ben. Bár a Kék Pont nem kíván seme-lyik drogpolitikai irányzat mellett állást foglalni – hiszen bármilyen törvényi környezet mellett lehetünk mértéklete-sek, vagy mértéktelenek –, mégis temeti azt a drogháborút, amely megvalósít-hatónak ítéli a drogmentes társadal-mat. Mivel minden jel arra mutat, hogy a drogok használata nem vonható ki az emberi kultúrákból, az egészségtudatos nevelésnek a mértékletesség és az ár-talmak csökkentése felé orientálódását támogatja.

Közérdekû bejelentés: A szervezô Kék Pont Alapítvány arra biztat mindenkit, aki rokonszenvezik a Mértékletesség Éve kampány céljaival, hogy vegyen részt ebben a közös tudatmódosító kí-sérletben, ossza meg velük véleményét, javaslatait, és csatlakozzon a kampány-hoz saját eszközeivel!

Kardos Tamás

„BÛNÖZZ” KEVESEBBET!

39

MILYEN A JÓ FŰ?AKÁR VETTEM, AKÁR VETETTEM

Nem szeretünk egyformán – ami azért egyáltalán nem baj –, és nem is szeretünk

egyformát, ami megint csak nem az. Éppen ezért, hogy milyen a jó fű, azt mindenki

maga dönti el. Sativa vagy Indica, kültéri vagy beltéri, szőke vagy barna, sör vagy

bor – leginkább ízlés dolga. Mégis van néhány szempont, amit semmiképp sem

érdemes figyelmen kívül hagyni az értékeléskor.

Az érzékszervek fejlesztése fontos, és leg-inkább tapasztalat útján történhet. Saj-nos a mai fogyasztók által elérhetô fajták száma meglehetôsen korlátozott azért is, mert a termesztôk a mennyiséget a minô-ség elé helyezik, így számos fajta hiába létezik, sosem kerül a nagyérdemû elé.

Küllem

Már szemrevételezésre is sok mindent megállapíthatunk a minôségrôl, például abból, hogy mennyire leveles a virág-zat. Ha az volt, jól körbe lett-e nyírva, vagy maradtak rajta száracskák, levél-kék. Általában nemkívánatosak az olyan fajták, amik a virágzat körül is bôven el vannak eresztve levelekkel, mivel ezek kannabinoidtartalma alacsonyabb. Ezt manikûrözéssel lehet orvosolni, melynek célja, hogy a lehetô legkevesebb levélke és levélnyél maradjon a virágokon. Ebbôl a szempontból lényeges, hogy a virág-zat tömör vagy inkább ritka és laza volt eredetileg.

Ha a virágzat könnyen törik, túl száraz lehet, vagy hosszú ideje tárolták – nem megfelelô módon –, ilyenkor a THC-tar-talom csökken, és a hatás sokkal inkább „testi” lesz. (Errôl bôvebben késôbb.) Ha lehet formázgatni és morzsolni anélkül, hogy porrá zúzódna, tehát még rugalma-sak a szövetek, akkor friss, ami azt jelenti hogy nehezen fog égni, kaparóbb lesz a füstje. Ha a külsô részek szárazak, belül viszont még élôk a szövetek, az érlelésért járna elégtelen.

Közelebbről megvizsgálva

A legfontosabb, hogy gyantából és gyan-tamirigyekbôl bôségesen van-e a virágza-ton. Lényeges a mirigyek állapota és szí-ne, hogy vannak-e közöttük fejvesztettek, megbarnultak vagy még átlátszó fejrész-

szel rendelkezôk. Nyilván minél gyantá-sabb egy virág, annál jobb a hatóanyag-tartalom szempontjából. Az érettségérôl sok mindent elárul a mirigyek színe. Ha többségük átlátszó fejjel rendelkezik, ak-kor még éretlennek, ha a színe tejszerû, akkor érett, ha már megbarnultak akkor túl érett a növény. A bebarnult mirigyek-ben már megkezdôdtek a THC lebomlásá-ért felelôs folyamatok. A növények állaga, potenciája, hatásfoka és típusa a szüret után, a tárolás alatt is folyamatosan vál-tozik, így egy-egy virágzat minôsége nem csak a növény érettségi állapotától függ-het, hanem attól is, hogy késôbb hogy bántak vele. Ha nem kellô óvatossággal kezelték, a mirigyek összezúzódhatnak, a gyantacseppecskék lehullanak vagy szét-kenôdnek, ami a kannabinoidok gyorsabb lebomlásához, ezzel együtt potenciavesz-téshez vezet. Ezeket a cseppeket normális esetben egy vékony viaszréteg védi, ami ha megsérül, az értékes vegyületek hamar oxidációnak indulnak.

Íz és illat

Ez ugyan teljesen a fogyasztó ízlésétôl függ, persze a dohos, fás vagy szalmaszerû ízek sok embernek nem tartoznak a ked-vencei közé. Az íz az egyik fontos faktor a kender minôsítésénél. Az ízek kavalkádja, amik a kenderfajtákban megnyilvánulhat-nak, igazán rendkívüliek és jellegzetesek.A világon semmilyen más növény nem tudja ízek és illatok ilyen változatos-ságát felmutatni. Irányadó lehet, hogy milyen a virágzat elsôdleges illata, mi-után meg lett törve, illetve milyen az illat intenzitása. Átható, kellemes vagy éppen hanyatt vágódsz tôle. A Hindu Kush például híres ez utóbbi tulajdon-ságáról. A kender fô aromája lehet fás, fûszeres, gyümölcsös, földes, vegyszeres vagy növényi – igen széles a spektrum. Ennél specifi kusabb aromák például a fe-nyô és a cédrus (a fás kategóriában), a poros és a dohos (a föld kategóriában), a feketeáfonya és a mangó (a gyümöl-csös kategóriában) stb... A legtöbb aroma

40

Az elsô vizsgálandó szempont a „fent vagy lent” hatás. A „fent” a kannabisz stimuláló hatásait jelenti, míg a „lent” a nyugtató hatásokat. A „fent” stimulálja az érzelmeket, inspirálja a szociabilitást és a beszédességet. A „lent” csillapító, nyugtató hatású. Egyesek a stimuláló ál-lapotot a fejükben érzik, ezért „agyi high-nak” is nevezik, a nyugtatót pedig a testben, ez a „testi high”– és noha ez a megfogalmazás részben igaz, mégis fél-revezetô. A túl korai vagy túl késôi szü-ret befolyásolja, hogy agyi, vagy inkább testi lesz a hatás. A késôbbi inkább testi hight okoz. Emellett egy növény hatását a genetikailag öröklött tulajdonságok is meghatározzák.

Érdemes vizsgálni az idôtartamot is. Néhány fajta 15–30 perces hatást fejt ki, míg mások akár 6-7 órás élményt is nyújtanak. Ismét megemlítendô, hogy a szüretelési és manikûrözési technikák ezt nagyban befolyásolhatják, de jórészt örö-költ tulajdonságokról van szó.

A fûfogyasztás talán legfontosabb aspektusa a kialakuló tolerancia. Vagy-is, hogy a termék képes-e azonos hatást biztosítani hosszabb idôintervallumokon keresztül, hónapokon, éveken, évtizede-ken át – ez a burnout faktor. A legtöbb fajtának, mely a piacon van, borzasztó a toleranciafaktora: gyors hozzászokás,miután a termék újdonságérzete elmúlik, ami akár egy hét alatt is megtörténhet. A tolerancia másik aspektusa, hogy milyen magasra tud feljutni az adott fajtával a fogyasztó. Vagyis hogy hány slukkot lehet elszívni belôle, amikor a következô slukk már nem okoz számottevô változást. A legtöbb Indicánál alacsony a plafon, max. 10 slukk, de például a 22%-os White Wi-dow esetében kb. 5 slukkot jelent egy tépés. Ha többet szívsz ennél bármilyen

erôsebb Indicából, akkor sem tudsz ma-gasabb szintre érni, és többnyire elalszol. Néhány Sativának azonban igen magas a plafonja, vagy olyan, mintha nem is lenne nekik. Vagyis minél többet szívsz, annál feljebb és tovább mész. Az Oaxaca Highland Gold, Black Magic African és a Highland Thai olyan fajták, amiknek igen magas, vagy nincs is plafonjuk.

A mentális hatások utolsó aspektusánál azt kell megvizsgálni, hogy a nemesített fajtából vett minták mennyire okoznak szorongást. Néhány fajta növeli a szoron-gást, míg mások csökkentik. Ez más érzé-sekkel is megtörténhet, tehát felerôsíthet vagy csillapíthat bizonyos érzéseket. Álta-lában a stimuláns, agyi hatást produkáló változatok kelthetnek szorongást, de ez nem mindig igaz. A túl gyorsan kiszárított bugák, vagy a túl korai szüret is hozzájá-rulhat a szorongáskeltô faktor növelésé-hez, ez a növény genetikai hozadékában is kódolva van.

Persze nemcsak rekreációs célokkal, hanem gyógyhatásai miatt is használ-ják a kendert. Ilyen gyógyhatások lehet-nek például: az étvágyfokozó, hányin-gercsökkentô hatás (például daganatos és AIDS-betegeknél, anorexiásoknál), a szemnyomáscsökkentô (zöldhályog ese-tén), a hörgôtágító (asztmásoknál), az izomlazító, nyugtató, fájdalomcsillapító vagy vérnyomáscsökkentô hatás.

A jó minôségû kender termeszté-se és nemesítése sokak szerint inkább mûvészet, mint tudomány. Kreatív elme és képzelet kell ahhoz, hogy sikereket érjünk el e téren. A másik követelmény a felettébb kifi nomult ízlés, mely képes felismerni alig észrevehetô különbségeket az íz, az illatok, a mentális állapotok és a pszichés hatások kavalkádjában.

forrás: egykalapalatt.info

bizonyos fajok kombinációjával létre-hozható. A legtöbb ilyen fajtában akkor nyilvánulnak meg ezek az aromák, amikor eredeti élôhelyükön, a szülôhazában ter-mesztik ôket, szabad ég alatt.

Az aroma és íz különbözô szakaszon-ként változhat. Az élô növény bugájának aromája, a szárított és érlelt bugáé, a beszívott és kifújt füst aromája eltérhet egymástól. Nemesítéskor elsôdlegesen a legmegfelelôbb érettségi állapotban lévô, manikûrözött, érlelt virágzat minôségét és hatását veszem fi gyelembe.

Füst

A füvet igazán élvezni csak magában, dohány nélkül lehet. A virágok aromá-ja, íze egy kisebb üvegpipán keresztül jön át a legjobban. Persze az is fontos, hogy a „bíró” melyik fogyasztási mód-szert preferálja. Nem mindegy, hogy ég, szép egyenletesen, vagy bealszik, pattog, serceg. A hamu szürke, könnyen szét-porlik, vagy kemény, egyben marad és kátrányfekete. Ezekbôl ugyanis kiderül, hogy rendesen át lett-e mosva a talaj a szüret elôtt egy-két héttel, így a tápsók-ból és a torokkaparásért felelôs klorofi ll-ból kevesebb maradt a szövetekben. A lassú száradás és a hosszú érlelés segít a káros vegyületek lebomlásában. Az a jó, ha a hamu világosszürke, és könnyen szétporlad.

Tény, hogy a füst köhögtet. A kanna-bisztól kétféle köhögést lehet megkülön-böztetni, az egyiket a kátrány okozza, ez inkább kaparja a torkot, kínzó és erôlte-tett, a másik egyszerûen feltör a hörgôk hirtelen tágulása miatt, ezt néhányan szeretik is.

Hatás

Sok hasonlóság van a borászat és a ken-deripar között. Az egyik, hogy mindkettô a „szakértô ízlelést” használja a termék jellemvonásainak felismerésére és meg-különböztetésére. Akárhogy is, a borral ellentétben a kannabisz esetében egy további szempontot is mérlegelni kell: a termék által keltett hatásokat. A külön-bözô borok hatása hasonló és az alkohol túlfogyasztása mérgezô, míg a kender a hatások széles spektrumát nyújtja, és hatóanyaga nem méreg. Néhány fû kimondottan kedvezô lehet mentáli-san, még ha ízre talán kevésbé válik be,míg mások nagyon fi nomak lehetnek, miközben túl enyhe, netán nemkívána-tos hatásokat kelthetnek.

41

42

A hamubasült pogácsa tehát biztosan ki-lôve, de jó, ha a szalonna, és az oldalas is a sertésen marad – valamit valamiért, ugye. Persze nem kell egybôl elfelejtenünk a jó magyar konyhát, de az ész nélkül hab-zsolt zsíros, koleszterindús ételek bizony nyomot hagynak az erek falán. Ha emellé sûrûn szívogatunk is, még ezek a „pisz-kos” falak is legyengülnek. Az autópályás hasonlatnál maradva, olyan ez, mintha a Balatont csak kátyús, erdei mellékutakon közelítenénk meg az M7-es helyett. Kis szerencsével ugyan még így is leérhetünk, az igazi krach akkor üt be, ha egy kidôlt fa elállja az utunk. A véredényekben felhal-mozódott zsiradék hasonlóan blokkolja a vér áramlását, viszont a végeredmény nem egy elmaradt nyaralás, hanem szívroham vagy agyvérzés, amit a gyenge, esetleg megrepedt érhálózatban kialakuló vérrö-gök idéznek elô. Tehát az artériák tisztán-tartása nem csupán az egészséges kerin-gés kulcsa, hanem a hosszú és egészséges

élet titka is egyben. Szerencsére vannak olyan ételek és italok, amelyek erôsítik és segítenek tisztán tartani az artériákat.

Grapefruit

Rendkívül jótékony rostot, úgynevezett pektint tartalmaz, amelyrôl állatokon végzett kísérletek során kimutatták, hogy gátolja az artherosclerosis kialakulását, magyarul a káros anyagok lerakódását az ér falán. Mindazonáltal gondolkodott már valaki azon, hogy a grapefruit hon-nan és miért kapta a nevét, ha egyszer nyers fordításban „szôlôgyümölcsöt” jelent?!

Zöldtea

Amellett hogy séfbácsi is ezt ajánlja eb-ben a hónapban, ez az egészséges ital procianidineket tartalmaz. A nem éppen hétköznapi névvel megáldott alkotóele-

mek a vérrögök esküdt ellenségei, ráadá-sul erôsítik a szívet és az ereket „bélelô” szöveteket.

Alma

Akár hálásak is lehetnénk Évának, ami-ért, hátat fordítva az isteni parancsnak, némi unszolásra beleharapott a tiltott gyümölcsbe. Az almák, különösen a zöld és a piros, szintén procianidinekben gazdagok.

Garbanzo bab

Mifelénk ugyan nem túl gyakori ez az ázsiai babfajta, ám az érrendszerre kifejtett jótékony hatása miatt min-denképpen listánkra kívánkozik. Tudniillik olyan rostokat tartalmaz, amelyek segítenek eltávolítani a

koleszterintartalmú epét a szerve-zetbôl, s ily módon akadályozza

a szív- és érrendszeri beteg-ségek kialakulását.

VÉRBELI HAJSZA

TÍZ ÉTEL, AMI ERŐSÍTI ÉS TISZTÍTJA AZ ARTÉRIÁKAT

Szervezetünk autópályáinak is nevezhetnénk az artériákat, hisz ezek a fő

vérszállító csatornák, s mint ilyenek, a vérrel együtt oxigént és ásványi anyagokat

juttatnak a szívből a test legtávolabbi pontjaiba. Persze ahhoz, hogy ez

az állandó folyamat fennakadások nélkül működjön, az artériáknak rugalmasaknak,

erőseknek, de főleg lerakódástól menteseknek kell lenniük. A füstölés azonban épp

ellenkező hatást vált ki, ezért a tudatos ember, kinek zsebébe’ kender,

batyujába’ sem hord akármilyen ételt.

42

43

Olívaolaj

A Cardio2000 tanulmány szerint, ha zsiradékként csak és kizárólag olívaola-jat használunk, felére csökkenthetjük a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Ma már azt is tudjuk, hogy az olívaolaj koleszterinjében található te-lítetlen zsírsavak kevésbé oxidálódnak. Ez azért lényeges, mert csak az oxidálódott koleszterin képes megtapadni az erek falán.

Spenót

Ha már a koleszterin oxidálásánál tar-tunk, muszáj megemlítenünk Popeye kedvenc eledelét, a spenótot. Ez a zöld-leveles kétszikû ugyanis C- és A-vitamin-ban igen gazdag, melyek együtt szintén kiválóan képesek összefogni a koleszterin oxidálódása ellen.

Lazac

„Nagy patakban kis lazac halad, hallgas-suk hát lazán e kis lazachalat…” – énekli Tom Green a CoolTúra címû fi lmben, ta-lán nem is sejtve, hogy ez a vörös húsú hal telis-tele van ómega-3 zsírsavakkal,

amelyek a vérrögök kialakulását és a spe-nóthoz hasonlóan a koleszterin oxidáló-dását akadályozzák.

Paradicsom

Az idegen szavak arányát javítandó új névvel, a likopinnal ismerkedhetünk meg a paradicsom kapcsán. Ez is egy antioxi-dáns, amelynek lényege a fentiek ismereté-ben most már könnyedén kikövetkeztet-hetô. Nem véletlen azonban, hogy ennyi szót ejtünk az oxidációról, hiszen ez a fo-lyamat a legfôbb kockázati tényezô, már ami a szív- és érrendszeri betegségeket illeti.

Vörösszárú mángold

Leveles répának is nevezik, s bár a Földkö-zi-tenger környékén már jóval idôszámí-tásunk elôtt is ismerték, napjainkra szinte teljesen eltûnt Európából, a szintén az an-tioxidáns hatásairól ismert, E-vitaminban gazdag mángold. Legközelebbi, nálunk is ismert rokona – nemcsak E-tekintetben, hanem biológiailag is – a cékla. Rend-szeres fogyasztásával az artherosclerosis veszélye jelentôsen csökkenthetô.

Fokhagyma

Végül ejtsünk szót az abszolút jolly jo-kerrôl, az érrendszeri betegségek legádá-zabb ellenségérôl. A hosszan tartó, büdös és kellemetlen szájszagért cserébe a fok-

hagyma egyrészt serkenti a nitrogénmo-noxid termelését, amely nyugtatja és ella-zítja az érfalakat, másrészt pedig gátolja a koszorúér meszesedését, ami egyébiránt a káros anyagok lerakódásának elsô jele. A berlini gyógyszerészeti egyetem kutatója, a kimondhatatlan nevû Güautnter Siegel professzor kutatásai során bebizonyította, hogy a fokhagyma a legapróbb zsírrögök kialakulását is gátolja, a már meglévôk méretét pedig 20 százalékkal csökkenti. Azt már szinte felesleges is említenünk, hogy a gerezdek belseje telis-tele van antioxidánsokkal.

A felsoroltakon kívül tulajdonképpen minden zöldség és gyümölcs jót tesz az érrendszernek, kivéve talán a fröccsöntött spanyol epret, de vannak köztük olya-nok, amelyek páratlan fegyverarzenállal vonulnak fel a szervezetünk úthálózatát veszélyeztetô betegségek ellen. Márpedig fûfejûként, de még csak egyszerû dohá-nyosként is tisztában kell lennünk azzal, hogy a füstölés a legkisebb mértékben sem egészséges, sôt, egyenesen káros. Mindazonáltal, ha csak egy csöpp fi gyel-met is fordítunk arra, hogy ezeket a káros hatásokat, ártalmakat csökkentsük, akkor nemcsak a szervezetünk, hanem a lelkiis-meretünk is tisztább lehet. Ajánljuk tehát az olívaolajban pirított fokhagymás la-zacszeleteket garbanzo babbal, friss spe-nótlevél kelyhekben, paradicsom- vagy céklasalátával.

H. Mint Kornél

A dancehall jelentése a szó jamaikai hasz-nálatában kettôs. Egyrészt a roots idôszak után (kb. 1980-as évek utáni) kisebb-na-gyobb mértékben digitális módszerekkel elkészített zenét értik alatta, másrészt a jamaikai zene mindig is dancehall volt, ugyanis a szó egyben táncteret is jelent, az ott játszott zenei stílusoktól függet-lenül. Nézzük tehát, mi vezetett a roots reggae átalakulásához. Már az eddigiek-ben is kiderült, hogy Jamaicában a zene átalakulásának fontos eleme a szigetor-szágban lejátszódó gazdasági, politikai,valamint társadalmi változások, amelyek mindig változást generáltak a muzsika területén is. A dancehall zene kialakulá-sához azonban nagyban hozzájárult az 1980-as évek technikai fejlôdése is.

A politika ismét közbeszól

Bob Marley zenéje az 1970-es évek vé-gén, és a 80-as évek elején tarolt az egész világon, a reggae legnagyobb – bár nem az elsô – világsztárja földkerekségünk

összes pontján adott koncerteket. Szûk hazájában, Jamaicában, bár nagy tisztelet övezte, ugyanekkor a kingstoni tánctere-ken egy új zenei stílus kezdett elterjedni:az úgynevezett korai dancehall. A korai jelzôt azért kapta ez a korszak (kb.1979–1984), mert a dancehallra jellemzô szinte teljes digitalizáció ekkor még várat magá-ra, azonban egyes elemeit már használ-ják a kor feltörekvô producerei. A roots reggaehez képest a dalok témái is átér-tékelôdtek, Jah szeretete, a társadalom problémáinak boncolgatása mintha egy kicsit visszaszorulna, és az elôadók egy-re inkább a zenében történô változásokra fókuszálnának. Olyan fi atal tehetségek kerülnek egyre inkább refl ektorfénybe, mint Barrington Levy, vagy General Echo, illetve a dancehallkorszak elsô nagy sztár-ja, Yellowman.

A korszak zenéjét a producerek hatá-rozzák meg, akik kénytelenek újra – leg-inkább gazdasági megfontolásból – a vál-tozó politikai feltételekhez igazodni. Az 1980-as évek ugyanis ismét politikai vál-ságban találja a szigetet. Az újabb válasz-tási évben az eddig nagy népszerûségnek örvendô miniszterelnök Michael Man-ley politikájával szembefordul az ország nagy része, és történelmének legvéresebb választási kampányában a PNP (People’s National Party – a „Nemzeti Párt”) kény-telen átadni a hatalmat az Edward Seaga által vezetett JLP-nek (Jamaican Labour Party – Jamaikai Munkás Párt). Edward Seaga – ahogy a raszták nevezték, CIA-ga – politikája pontosan ellentéte volt hatalmi riválisának. A rasztafarimozgal-mat, valamint annak értékeit („vissza-térés Afrikába” stb.) és az azt képviselô-ket egyenesen a fejlôdés gátjának tekin-tette, fôleg azért, mert Manley, legalábbis szerinte, azzal a lépéssel, hogy jó kap-

csolatokat tartott fent afrikai „baloldali” politikusokkal, nem is beszélve Castróról, nem élvezte az amerikai politikai vezetés bizalmát. Seagát ezzel ellentétben vezetô amerikai gazdasági és politikai körök tá-mogatták a választások alatt, sôt a mai napig úgy vélik, hogy a JLP szimpatizán-sainak maga a CIA szállította a fegyve-reket. Akárhogy is történt, 1980-ban a JLP átvehette a hatalmat, és az egykori zenei vezérigazgató – az egyik elsô jamai-cai alapítású kiadó, a WIRL (West Indian Records Limited) volt vezetôje – az ország elsô emberévé lépett elô.

Az ismét tapasztalható óriási változá-sok és a hatalmi váltás egybeesett egy ki-sebb fokú világgazdasági recesszióval is. A második nagy jamaicai emigrációs hul-lám ebben az idôszakban következett be. (Az elsô 1962-ben volt – A Szerk.) Fôleg ennek köszönhetôen, illetve, hogy az új kormány politikai elképzelése nem kedve-zett a raszta zenészeknek, a producerek

DIGITALIZÁLÓDÓ VILÁGDANCEHALL, SZINTETIZÁTOR ÉS POLITIKA

A reggaeről szóló cikksorozatunk elérkezett ahhoz a fejezethez, amelyről

A reggaeről szóló cikksorozatunk elérkezett ahhoz a fejezethez, amelyről

a legtöbbet lehetne írni, és amely zenei stílus ma már minden egyes háztartásban

a legtöbbet lehetne írni, és amely zenei stílus ma már minden egyes háztartásban

jelen van, ha másképp nem, a rádióknak, zenei televízióknak köszönhetően.

jelen van, ha másképp nem, a rádióknak, zenei televízióknak köszönhetően.

Ez pedig nem más, mint az úgynevezett dancehall.Ez pedig nem más, mint az úgynevezett dancehall.

44

Shabba Ranks (Rexton Rawlston Fernando Gordon)

Elephant Man (Bryan O’Neil)

friss generációja – többek között Prin-ce Jammy – új hangzások kialakításával próbálkozott. Szakítva a rootsra jellemzô tradíciókkal, új elôadókat kezdtek foglal-koztatni, és már a rocksteady-korszakban bevált alapokat hangszereltek át. Így szü-lettek meg a korai dancehall elsô nagy számai. Az úgynevezett riddimek – olyan instrumentális alapok, amelyeket több elôadó is felhasznált – kedveztek a pro-ducereknek: kevesebb stúdióidô, nagyobb hatékonyság a motívumok ismertsége mi-att, akiknek sok esetben még nem állt sa-ját stúdió a rendelkezésükre.

Amivel minden megváltozik: Sleng Teng

A 1980-as évek elején a Casio piacra dobta az elsô elektromos „orgonát” (szintetizátort), amelyet nagy elôszere-tettel vásároltak a világ minden pont-ján. Egy ilyen szerkezet került 1984-ben egy Wayne Smith nevû fi atalember kezébe, aki Noel Daileynél találkozott a hangszerrel. Az eszköz tartalmazott egy elôre beprogramozott rock sample-t, amelyet lelassítva megszületett a Sleng Teng-riddim. A már korábban említett Prince Jammynek – aki késôbb King Jammyvé lépett elô a jamaicai zeneipar-ban – tetszett az újítás, és stúdiójában felvették az elsô digitális riddimet. A Sleng Teng óriási siker lett Jamaicában, alig néhány hónap alatt több mint 200 változatot készítettek belôle, különbözô elôadókkal, és elindult a dancehallôrü-let. Az új technikán alapuló zenét aztán idôvel raggának kezdték nevezni, így

különböztetve meg „zenei elôdeitôl”. 1984-tôl kezdve a jamaicai zeneiparban igazi forradalom játszódott le. Ez tetten érhetô az elôadók szinte már „futósza-lagon” történô megjelenésében, illetve a már korábban említett témaváltásban is. A dalokon egyre inkább követni le-hetett a kiélezôdô, sok esetben nem-csak verbális rivalizálást az egyes kiadók és elôadók között, és egy új kifejezést is megtanulhattak a zenerajongók. Az úgynevezett slackness nem más volt, mint a jamaicai és amerikai gettó nyel-vezetének átemelése a hanghordozókra. A slackness szövegeiben durva – néhol a közízlést nem kis mértékben sértô –, egyértelmû kifejezéseket használó je-lenség lett. Témáiban a dalok legtöbb-ször arról szóltak, hogy ki az egyértelmû ura az új stílusnak, mire valók a nôk egy kapcsolatban, vagy hogy milyen drogokat használnak az emberek. Az 1990-es évek beköszöntével és az ame-rikai hip-hop elôretörésével egyre több jamaicai elôadót keresnek meg, hogy hip-hop elôadók lemezein mûködjenek közre. Az amerikai piac megnyílásával a korszak nagy elôadóinak, mint Shabba Ranks vagy Super Cat bizonyos komp-romisszumokat ugyan kellett kötniük, legalábbis ha nagy kiadóhoz akartak szerzôdni. Végül az EPIC (Sony) felka-rolta Shabba Rankset, és megjelent az elsô Grammy-díjas dancehalllemez az „As Raw As Ever”. A dancehallkorszak

45

elôretörésével a Jamaicán kívül készí-tett reggaezene jelentôsége is megnôtt. Olyan, eredetileg jamaicai származású elôadók kerültek a zene élvonalába, mint például Shaggy.

A digitalizáció és a további technikai fejlôdés – például az internet – magá-val hozta az elôadók számának robba-nását is. Európában ezalatt további pia-cok nyíltak a Vasfüggöny leomlásával az 1990-es években. A dancehall és ragga stílusok ekkor Kelet-Közép-Európában inkább a hip-hoppal voltak összekapcso-lódva, nem sokat kellett várni, hogy az „underground” hip-hop MC-k ezt az új-fajta elôadásmódot magukévá tegyék, és egyértelmû elôfutárai legyenek az igen sajátos változatokat felmutató nemzeti reggaeszcénák kialakulásának. A dance-hall és ragga természetesen a mai napig vezetô stílusnak számítanak Jamaicában és a világban, olyan elôadókkal, mint Sean Paul a Ward21, Elephant Man –, akik egyúttal elôkelô helyet foglalnak el a poppiacon is.

Az újabb áttörés 1995-ben követke-zett be, amikor a Digital B kiadó megje-lentette az elsô modern roots/cons cious ragga-riddimet, a „Kette Drumot”. Ettôl a pillanattól komoly kettôsség jellemzi a jamaicai és az idôközben nemzetkö-zivé vált reggae és dancehall piacot. Ez azonban már a következô cikk témája.

sebő

Yellowman (Winston Foster)

Shaggy (Orville Richard Burrell)

A Green House Seedsnek köszönhetően lehetőségünk nyílik bemutatni egy igazán különleges fajtát, a King’s Kusht, melyet a közelmúltban fejlesztettek ki, és szerkesztőségünk egyik kedvencévé vált. A csemege annyi-ra új, hogy még nem is volt lehetőségük semmilyen kupán versenyeztetni. E fajta különlegességét eredeti genetikájából meríti, ami az OG Kush és a Grape Ape keresztezése. Az OG Kush leginkább Sativából áll, ha a hatását és fenotípusát vesszük figyelembe. Szuper-potens gyógyásza-ti kannabisznak minősül igen egyedi ízzel, külsővel, hosszan tartó pszichoaktív és fiziológiai hatásokkal. Ez a hibrid eredetileg Los Angelesből származik, a 90-es évekből, ahol mag formájában nem volt elérhető, kizárólag klónként. Érett virágai általában nagyra és tömörre duzzadtak, a sárgászöld fürtjeit bőséges mennyiségben terítette be a „fehér” gyanta, illatában pedig keveredtek a citrom- és fenyőízek. A másik szülő – a Grape Ape – szintén gyógyászatinak minősülő Indica. Gubója nagy része világoszöld színű, narancsos szőrszálakkal, nem beszélve a kristályszerűen tündöklő mirigyeiről, melyek csillogó takaróként borítják a virágzatot. Akiknek már volt szerencséjük kipróbálni ezt a fajtát, az ízéről úgy nyilatkoztak: olyan, mint egy maréknyi friss zöld szőlő. Hatását hosszan tartónak és relaxálónak minősítették.A King’s Kush beltéri virágzási ideje kilenc hét, kültéren pedig október végén érik be. Szüleinek genetikája tel-jesen egyedi gyermeket eredményezett. Belátásunk szerint a King’s Kusht leginkább gyógyászati kenderként javasolt használni, a hatása nyugtató, nem csapja agyon fogyasztóját. Az íze már önmagában örömet okoz: jól kivehető a citrom-, fenyő- és szőlőízek keveredése füstölés közben, és az utóízben is. Könnyen füstölhető, nem feszíti a tüdõt, az ember úgy érzi, mintha egy könnyű, finom hasist szívna. Véleményünk szerint e fajta dicsősége nem a hatásában, hanem az ízében rejlik. Igazi, „műértőknek” való csemege!

47

SOAP&SKIN LOVETUNE FOR VACUUM

Véletlen folytán akadt a kezem ügyé-be a már nevében is furcsa, nem pont a mainstreem irányt követô egyszemélyes elôadó lemeze. Az idei évben sem volt hiány az új és régi nôi popentitások vilá-gában. A The Knife egyik leányának mel-lékvonala Fever Ray mûvésznéven adott ki lemezt, ami nem tûnt nagy elrugaszko-dásnak az anyazenekartól, de semmiképp sem elhanyagolható produktum. A régóta várt Regina Spektor-album is kiadatott. A dalszövegek viszik tovább Regina bá-jos elbeszélô stílusát, de zeneileg kicsit zsákutcának tûnik, vagy az elvárásaim nagyok, bár mindenképp egyedi és sze-rethetô fi gurája eme zenei mezsgyének, amit, úgy tûnik, a most felfedezett Soap and Skin értelmez kicsit máshogy, szóval most ô az új és megérdemelt különc.

Ez hatványozottan igaz számunk-ra, hisz a sógornônknek tekinthetjük, mivel a dalszerzô-énekesnô osztrák. Mondhatni itt van a szomszédban. Anja Franziska Plaschg eddigi élete legalább annyira különleges, mint a belôle ára-dó alkotás milyensége. Gnasban, egy délkelet-stájerországi faluban született, gyerekkorát szülei disznófarmján töltöt-te. Hegedülni, zongorázni tanult, majd kezébe vette a laptopot is. Középisko-lai mûvészeti tanulmányait Grazban indította, de kirúgták, majd Bécsben a képzômûvészeti fôiskolán folytatta, ahol szintén bekövetkezett az iskola elhagyá-sa. Most 19 éves, hazájában csodagye-reknek tartják, mára Németországban, Franciaországban és Belgiumban is elis-mert elôadó. Sokan a poptörténelem je-lentôs formációjának a Velvet Undergro-und ismert személyiségéhez, Nicóhoz hasonlítják. Nagy hatással volt rá Sergej Rachmaninow zeneszerzô, de Xiu Xiu, Cat Power, Björk, Nico és Aphex Twin hagyatékát sem tagadja.

Elsô dalait a myspace-en mutatta meg, ennek köszönhetôen a német techno-punk DJ-producer, T. Raumschmiere fel-fi gyelt tehetségére, így kerülhetett fel egy válogatáslemezre, egyik szerzeményével. Idén pedig megszületett a Lovetune For Vacuum címû debütalbuma. Állítólag producer nélkül készült, ami még többet nyom a latba Anja kreativitását illetôen.

Amiért ajánlatos meghallgatni, az a Földönkívüli atmoszféra, ami a le-mez nagy részét uralja, sötét, gótikus, gregoriánszerû, klasszicista elektro, mini-mál hangszereléssel, amiben néhol ott van Yan Tiersen egyszerû játékossága vagy a Cocorosie bántó zajai, IDM-zörejei. Két instrumentális szerzemény is felkerült a hanganyagra, az egyik a mai világra rea-gáló szétcsavart elektrós DDMMYYYY, a másik a a fi lmzeneként is helytálló zaj-

loopokból és fôként zongorából felépí-tett Turbine Womb. Mindezekkel a zenei megfejtésekkel sajátosan operál, és ehhez jönnek még a groteszk és sötét szövegek. A lemezindító Sleep egy elég kitekert, feszültséggel teli álom, melyben már ki-derül Anja sokszínûsége a nyávogástól a sikításon át a mélysötét hangokig skálá-zik. A Cry Wolf pedig egy bizarr, zavart altatódal, az album leginkább popdala, a Spiracle, amely egy nagyon félelmetes gyerekkort idéz meg, a The Sun szöve-ge konkrétan Tom Yorke-ot, némileg sötétebb tónusban. Aztán jönnek a ki-hagyhatatlan szerelemmel átszôtt dalok. A két-három soros Brother of Sleep és a Mr. Graunt, a hideg Extinguish Me és az egyik legkomplexebb lírájú Thanatos és a Fall Foilage.

A zene és a szöveg a dalokban nem egy tipikus popdalszerkezetet testesítenek meg, amolyan rádióbarát felfogásban, mert itt minden a benyomásnak, sajátos hangulatnak van alárendelve, talán épp azért annyira megragadó és furcsamód nem nyomasztó. Lassan egy hete, hogy minden este erre alszom el, és nem hagy bennem szorongást vagy hasonlót.

Anja képi világa is gondosan megter-vezett, nem polgárpukkasztó, amolyan l’art pour l’art, bár eléggé ambivalens és sokszínû. Fôként a darkos, ördögûzôs, üveges tekintetû, kócolt hajú karakter a fô irány, ámbár máskor egy nagyon kedves és szép lányt láthatunk, aki sé-tál a búzamezôkön, hatalmas hegyekkel a háta mögött, vagy éppen meztelenül fekszik a disznók között. A szépség és mocsok, a sötétség és félhomály, a por és piszok, a zsíros földszag, mind-mind e misztikus világ részei. Így van ez, amikor ártatlan bôrérôl valahogy mégis lemossa a szappan a fertôt. Amit több interjúban is hangoztatott, ezért az allegóriáért lett az egyszemélyes produkció neve Soap and Skin. Élô fellépésein azonban egy elbûvölô, szuggesztív fi atal lányt látha-tunk, mindenfajta sallang nélkül, egy laptoppal, egy zongorával és egy sajátos hanggal. Ennél nem is kell több. Remél-jük, a közeljövôben nálunk is fellép e kedves szomszéd.

solkim

48

49

SOERII & POOLEK„..Képzeld el, hogy valami vicces, de te nem érted… Képzeld el, hogy a Soerii & Poolek a legfaszább dolog, amivel az el-múlt években találkoztál. Privátinfernó, amirôl nem pontosan tudjuk, hogy micso-da, csak azt, hogy nagyot üt, és nagyon menô. Lehetne mondjuk sikkes elektro-nikus tánczene is, ha nem lenne ahhoz túl groteszk és abszurd, vagy szimpla pop, ha nem lenne elegánsan széttekert és dekonstruált. Lehetne sok minden más is, amire okosan bólinthatnánk, ha nem az lenne a helyzet, hogy tulajdonképpen nem hasonlít semmire, és azoknak az ellenkezôjére sem. Élô inkarnációja egy egészen elképesztô live show. Koncentrált és összehangolt popkulturális akció, bájos kis szônyegbombázás az érzékszervek el-len, édes kis semmiség sikító analóg szin-tetizátorokkal, sötét és gyomorban tánco-ló basszussal, szétmálló hangerdôvel.”

A Szöri és Pulekkel (így kell ejteni) elô-ször a myspace-en találkoztam, akkor még inkognitóban kísérleteztek a hall-gatókkal, de már akkor a csöpnyi, ámbár annál masszívabb fanok bizonyították, hogy itt valami elborult csapatról lehet szó. Magas létszámuk miatt nagyon kö-rülményes összehozni az élô fellépéseket, mert a zenekar tagjai kilencven százalék-ban más zenekarokban is játszanak. Ezért a több mint egyéves ténykedésük óta há-rom koncertet adtak, így ismertségük elég lassan arat sikert.

Ki az a Soerii és Poolek? A két alapító, Takács Zoltán Japán a Heaven Street Se-venbôl és Kovács Geri (Kutya Vacsorája, DJ Bootsie). Aztán ott van még Publo, Papp Szabi, Németh Juci és Szûcs Krisz-tián. Az élô performanszokon (amit ôk popkulturális akcióknak neveznek) a szín-pad megtelik álarcos, beöltözött ôrültek-kel, toplesstáncosokkal, lufi kkal, gumite-henekkel, törpével és egy csomó spontán dologgal, és indul a partyrevû.

Zenéjük a francia elektro irányából közelít, ami végül keresztezôdik a ga-gyival, egy csomó zenei idézôjel tár-saságában, a diszkóval és a rockkal, és mindebbe mélyen beleszövôdik a ma-gyar ugar fölötti avítt éter. A szöveg nem túl költôi (íme néhány dalcím: Tan-ga, Pornó, Party, Elton John, Buli van a városban), végtére a célja nem az, hogy elgondolkodtasson, hanem egyszerûen csak szórakoztatni akar.

Hogy mennyire geg, és mennyire ko-molyan vett ez a kollaboráció, ahhoz nem kell összehívni különbözô érdek-védelmi szervezeteket, külsôs megfej-tôket vagy magukat nagyon komolyan vevô zenei újságírókat, de ha ezek közül bármelyik megtörténik, tulajdonképpen mit sem változtat azon a tényen, hogy jó. A szereplôgárda már önmagában súlyos, és hosszú ideje jelen vannak a hazai underground színtéren is. Bár úgy tûnik, hogy magukat nem veszik ko-molyan, azért az eddig élôben látottak alapján elmondható, hogy a popbiz-niszben található megannyi show-ele-met ösztönösen szinkronizálják a ze-néhez, kínos pózolás nélkül. Debütal-bumuk már elkészült Ua-mua címmel, bár még nem lehet kapni. Információink szerint a nyár végére kerül kiadásra, de lehet ingyenesen is hozzáférhetô lesz a koncerten, például augusztus 15-én a Szigetfesztiválon.

solkim

4949

(fot

ók:

Csa

tári

Ger

gely

)

Ismét sikerült a Green House Seedsnek előállnia egy bajnokkal – a Super Lemon Haze-zel. A 2008-ban rendezett High Times Cannabis Cupon ez a fajta győzedelmeskedett, nem kevés szavazattal. A legtöbb résztvevő az intenzív citromos íze és az érezhetően erős haze háttere miatt választotta. A fajta genetikája tartalmazza a közismert Super Silver Haze-t és a Lemon Skunkot. A Super Lemon Haze erős és élénk ízében felismerhető a citrom, a lime és a grapefruit, melyet földszerű, pézsmás utóíz követ, ami leginkább a fekete borshoz hasonlít. Bármennyire is furán hangzik a sok mellékíz keveréke, nagyon kellemes tapasztalatot nyújt a fajta. Hatása felemelő, eleinte Indica-szerű gyors beütés tapasztalható, Erõs társas, kreatív oldala is van a Super Lemon Haze-nek, de a szinte pszichedélikusan ható 22,9%-os THC-tartalma miatt kávét is érdemes mellé rendelnünk, hogy ébren tartson, és tovább élvezhessük a fajta nagyszerűségét. A virágzási időszak 9-10 hétig tart, és a növény formája hasonlít a fenyőfára. Igen magasra nő meg, ám az internódiumok közötti távolság nem túl nagy. A növény levelei sativás formát öltenek, míg a gubói sűrűk és a kehely levélhez való aránya magas. A Super Lemon Haze jól viselkedik beltéren és kültéren, de a szerves talajban még több citromos ízt hozhatunk ki belőle. A fajta az északi éghajlatokon történő kültéri termesz-tés során október végén érik be.A Super Lemon Haze-zel óvatosan kell bánni a magas THC-tartalma miatt. Még a legtapasztaltabb szmó-kert is gyorsan kiütheti, így a fajta kifejezetten mértékletes fogyasztása javasolt. Ha ezt meg tudjuk való-sítani, szuper testi és egyben agyi hatásban részesít minket hosszú időn át.

51

Boyle 1996-os fi lmje mesterien vegyíti a hu-mort és a drámát, profi n elkészített, minden pillanatában bravúros remeklésrôl, szinte hibátlanul elkészített mozgóképrôl van szó. Hall munkájáról ugyanez már nem mondha-tó el. A színészként addigra már rutinos Hall elsô rendezése magán hordozza az „elsô-fi lmek” leggyakoribb, legjellemzôbb hibáit és fogyatékosságait, noha korántsem akko-ra mennyiségben, mint számos, színészbôl rendezôvé avanzsáló kolléga esetében.

Kissé egyenetlen a tempó, a dramatur-gia gyakorta döccen, olykor a vágásoknál is érezhetôk bizonytalanságok, több jelenet lehetne rövidebb, mások épp hosszabb. Az ugyancsak Hall által jegyzett forgatókönyv sem igazán kiérlelt munka, azonban hu-morban, társadalom és szociális korrajzban, metszô kritikában bravúrosnak tekinthetô. Kicsit olyan az egész, mintha a népszerû dokumentumfi lmes Michael Moore szere-

tett volna egy cirka másfél órás játékfi lmbe applikált vitriolos látleletet forgatni az ame-rikai drogkultúra azon rétegérôl, melynek tagjai a megtisztulás útjára kívánnak lépni, orvosi, morális értelemben egyaránt, majd mindenhol falakba ütköznek.

Két pitiáner drogos, Spoon és Stretch ön-vizsgálatot tart, és le akar állni az anyaggal, miután Spoon barátnôje, Cookie kómába esett egy lövés után, plusz rájuk szállt egy brutális díler, és egy gyilkossági ügy miatt (amiben amúgy ártatlanok) a rendôrség is. Hall rövid utalásokkal, visszatekintésekkel villantja fel az elôzményeket, nem ismer-jük meg olyan pontosan a két lúzert, mint egy évvel korábban Rentont és haverjait. A motivációk azonban érthetôek, a cselek-mény pedig sodró. Záporoznak a hatalmas dumák, és miközben jókat röhögünk a két idétlen fi gura kálváriáján, kirajzolódik elôt-tünk a feszesre húzott, az amerikai társa-dalom tagjait védeni hivatott szociális há-ló, melyre, ha társadalombiztosítási szám nélkül zuhan valaki, simán átszakad alatta. Noha lehet, hogy eredetileg az ilyen jellegû anomáliákra is volt elôkészítve tuti straté-gia, csak aztán történt egy s más, minekkövetkeztében a több-biztosítós egészség-ügyi modell csúcsán tevékenykedô top-managerek szabadon garázdálkodhatnak százdolláros nyakkendôiket, ezerdolláros öltönyeiket, luxusjachtjaikat halmozva, a fi zetésképtelenné vált ilyen-olyan kisem-bereket elpusztulni hagyva. Mert hogy Hall fi lmjében Spoon és Stretch kálváriájának ez a lényege. Hiába akarnak ôk jó útra térni, hasznos és „tiszta” tagjaivá válni a társa-dalomnak, ha a rendszer úgy van kitalálva és mûködtetve, hogy képtelenség mindezek megvalósítása. Ott vannak az alulfi zetett közalkalmazottak, akik bérükbôl egyik nap-

ról a másikra élve, unottan és lekezelôen, bár olykor segítôkészen is terelgetik az egyént a bürokrácia útvesztôiben, ahonnan, mint tanulságként megkapjuk, képtelenség kievickélni.

A kezdeti, elsôre tántoríthatatlannak tûnô lelkesedés lassacskán apátiába fordul, és muszáj lôni egyet, hogy ne tébolyodjon meg a két nyomorult. Spoon szerepében Tupac Shakur magabiztosan hozza a rá-osztott, társánál józanabb, racionálisabb fi gurát, ami tekintettel a partnerét alakí-tó Tim Rothra nem kis teljesítmény. Roth Stretche szétzuhantabb, mókásabb alak, a mindig kiváló színész azonban nem játssza le az addig mindössze hét fi lmben szerep-lô Shakurt. A sors különös iróniája, hogy a Gridlock’d után a rappert még egy fi lmben láthattuk, majd pont egy drogügylet kap-csán lelôtték Las Vegasban.

mr. green

SPOON ÉS STRETCH

VONDIE CURTIS-HALL: AZ UTOLSÓ BELÖVÉS (GRIDLOCK’D)

A kilencvenes években, pontosan 1997-ben Vondie Curtis-Hall forgatókönyvíró-

rendező (és rosszarcú mellékszereplő), valamint stábja aprópénzből leforgatta

Amerika válaszát a Trainspottingra – mondhatnánk, noha nem tudhatjuk biztosan,

hogy az alkotókat valóban ez a cél vezérelte...

Nagyon zöld tea

Hozzávalók

1 liter víz

1 evőkanál speciális zöldfűszer

1 teáskanálnyi vaj (vagy kannavaj)

A kedvenc speciális zöldfűszerünkkel készített tea az egyik legjobb fogyasztási mód

mindazok számára, akik kifejezetten gyógyászati célból kívánják alkalmazni

a kannabiszt, nem dohányoznak, vagy éppen először próbálják ki, és esetleg félnek

a spanglihoz nyúlni. A hatás kissé eltérő, nagy kiütésre nem kell számítani, sokkal

inkább nyugodt, ambivalens érzésekre, de a nem kívánt fájdalmak enyhülése

ugyanúgy hosszú órákon át eltart. A tea elkészítéséhez leginkább a törmelékeket

célszerű felhasználni (levelek, szárak), semmi értelme a drága gubót erre pazarolni.

A felforralt vizet ráöntjük a zöld törmelékre, majd állni hagyjuk legalább 60–90

percig. Mivel a THC nemigen oldódik vízben, szükséges valamilyen zsírtartalommal

bíró hozzávalóval kiegészíteni a főzetet, ami lehet tej, olaj, akár kis mennyiségű

alkohol is. Bár ez utóbbit nem kifejezetten javasoljuk. (Milánói borda is csak nálunk

létezik, és azt sem erőltetnénk.) Mi a vaj mellett döntöttünk, melyet hozzáadva

a folyadékhoz azt ismét forraljuk 5-10 percen át. Miután kissé kihűlt a tea, leszűrjük,

és praktikusan üveg(ek)be töltjük. Körülbelül két hétig fogyasztható, hűtőben akár

három hónapig is eláll.

Ügyeljünk arra, hogy fogyasztás előtt mindig rázzuk fel az üveget, kifejezetten nem

szükséges felmelegíteni, szobahőmérsékleten és hidegen is kitűnő.

Itt van már az ötórai tea ideje?

52