97

72

06

01

73

00

0

ára: 485 Ft

II. év

foly

am 2

00

9/5. o

któ

ber

09

00

5

CANNABIS KULTUSZ

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

CENSORED

CENSORED

De szeretnék..!De szeretnék..!

2

A nemzeti drogstratégia kidolgozása – értsd: vadabbnál vadabb ötletek felveté-sét követôen, a jogvédôk folyamatos hü-ledezése és tiltakozása – gôzerôvel zajlik a háttérben, miközben a dolog valóságát illetôen a helyzet nemhogy jó irányba ha-ladna, vagy haladna egyáltalán, hanem épp ellenkezôleg.

A rendôrség weboldalak cenzúrázását tervezi, és szigorúbb fellépést olyan por-tálok ellen, melyek tartalmukkal „a kábí-tószer-fogyasztáshoz kapcsolódó normali-záló hatást” fejtenek ki, vagy „kábítószer- fogyasztásra ösztönöznek”. További ötlet, hogy „nyomon kell követni a kábítószerek fogyasztását pozitívnak feltüntetô honla-pokat, illetve vizsgálni kell az ellenük való fellépés lehetôségeit”. Bármit is jelentsen ez, kíváncsi vagyok, hogy mûködne a gya-korlatban. Mondjuk nyelvész és fi lozófus végzettségû, drogtémában is jól képzett rendôrök egy számítógép elôtt ülve web-oldalakat nézegetnek, és eldöntik, hogy egy-egy bejegyzésben az újságíró – nem is beszélve a bloggerekrôl – az ô szubjektív értékítéletük szerint pozitív színben tün-tette fel a fûszívást, vagy az oldal adott cikke épp szociálisan integrálható tevé-kenységként állítja be azt? És mégis ki lenne az a félisten, akit megbíznánk azzal, hogy saját szubjektív értékítéletére alapoz-va normákat alkosson számunkra, és pon-

tosan miért is tennénk ezt? Például mert nem vagyunk képesek önállóan kialakítani saját normarendszerünket? Mert annyi-ra ostobák vagyunk ebben az országban mindannyian, hogy ha kis hatalmasok nem mondják meg nekünk, mi a normális, ma-gunktól már nem is tudjuk?

És vajon milyen egzakt paraméterei lennének a pozitív színben való feltün-tetésnek? Ha például leírom, hogy a do-hány füstje jobban károsítja a tüdôt, mint a fûé – ami tudományosan megalapozott tény (A kutatásról lásd: European Respi-ratory Journal c. folyóirat augusztusi szá-mát) –, ezzel pozitív színben tüntetem fel a füvezést? Amellett, hogy az elképzelés kivitelezhetetlen és a szakma egységes ál-láspontja szerint a marihuána esetében ki-fejezetten kontraproduktív a kizárólag az ártalmakra összpontosító kommunikáció (a kutatásról lásd: Health Communication c. tudományos folyóirat vonatkozó cik-két), a véleménynyilvánítás – törvényben rögzített – szabadságát is sérti, ha a jog-alkalmazót cenzori jogkörrel ruházzuk fel. Ha jól emlékszem, ezt már egyszer kipró-báltuk – kedves kommunista barátaim –, és a többségnek nem jött be!

Persze ez csak egy tervezet amit akár véleményezni is lehet – éljen a demokrá-cia –, és szerencsére nem valószínû, hogy törvényt lehet belôle faragni. Egy demok-ratikus jogállam kereteit fi gyelembe véve

KIS HATALMASOK már önmagában a felvetés is agyrém. Ettôl függetlenül ne gondoljuk, hogy kis hazánk nem hemzseg önjelölt nemzetmentôktôl és kisstílû diktátoroktól, akik minden, általuk alkalmazhatónak vélt, bár morális, jogi és etikai szempontból egyaránt megkérdô-jelezhetô eszközt szívesen felhasználnak – sôt igyekeznek ideológiailag ezer sebbôl vérzô áltudományos eszmefuttatásokkal elfogadhatóvá is tenni azokat – annak érdekében, hogy megvédjenek bennünket saját magunktól. Mert szerintük annyi-ra ostobák vagyunk ebben az országban mindannyian, hogyha kis hatalmasok nem mondják meg nekünk, mi a normális, ma-gunktól már nem is tudjuk.

Nyár közepén a keresztény parlamenti képviselô azt állította, nagy nyilvánosság és a hatóság elôtt, többek között – és most nagyvonalúan tekintsünk el az olyan abszolút hülyeségektôl, hogy közvet-ve felelôsek volnánk a közelmúlt heroin túladagolásaiért – hogy lapunk kiadása bûncselekmény és törvényellenes. Bármit is jelentsen ez. (A jogász végzettségû po-litikus az ügyészségi beadványban persze már jóval óvatosabban fogalmazott, a szerint lapunk már csak „bûncselekmény elkövetéséhez nyújt segítséget”!) Szóval fújta a harsonákat barátunk, a kamerák forogtak, az Ügyészség nyár végi szorgal-mi feladatként CK-t olvasott, az üzenet átment. „Majd mi megvédünk bennete-ket ettôl a szemét drogterjesztô bandától, akik persze ügyesen álcázzák magukat, de minket nem lehet átverni. Fôleg ha rólatok van szó. Mi majd megmondjuk melyik lap

SZÓVAL

3

Lukács Gábor fõszerkesztõ

örültünk, indoklásának azon részét, mi-szerint lapunk „egyéb drogok vételét való-ban pozitív színben, közösségi élményként tünteti fel” magunk sem értjük. A lényeg mégis az, hogy a vádhatóság is úgy látja, hogy szerkesztôségünk „bûncselekmény elkövetésére nem törekszik rábírni” senkit! Ami leginkább azért megnyugtató, mert valóban nem.

A képviselôi akciótól rendesen beijedve, hetekig tartó egyeztetést követôen kisvár-tatva a lapterjesztô is elôvezette „jogi ag-gályait”, annak ellenére, hogy 2003-ban, a Hanf magazin terjesztése kapcsán ilyenek még nem voltak neki! Pedig a jogi környe-

zet azóta egy vesszônyit sem változott, a tevékenységét szabályozó Sajtótörvény pe-dig mindennemû felelôsségét kizárja, azt teljes egészében a kiadóra, illetve a jog-sértést megvalósító cikk szerzôjére hárítva. Részünkrôl a TASZ jogászai segítettek ér-telmezni a hatályos magyar törvényeket a cég képzett jogi tanácsadóinak. Eközben, számunkra legalábbis egyértelmûen kide-rült, hogy fenntartásaik inkább morális, etikai, vagy üzletpolitikai jellegûek, mint-sem jogi természetûek. Halkan jegyzem meg, ha bármivel vádolni lehetne a lap-terjesztôt, az esetben a 2003-as elkövetés sem évült el! Sokadik jelentkezôként tehát ôk is feljogosítva érezték magukat, hogy

jelenhet meg és melyik nem, hogy mit ol-vashattok és mit nem, hogy mi a normális és mi nem az, mert magatoktól úgysem tudnátok eldönteni. Persze ezt is a ti ér-deketekben tesszük.” Mert szerinte is any-nyira ostobák vagyunk ebben az ország-ban mindannyian, hogyha kis hatalmasok nem mondják meg nekünk mi a normális, magunktól már nem is tudjuk? Azt elfe-lejtette közölni a képviselô, hogy idôköz-ben az Ügyészség feljelentését elutasította és többek között megállapította, hogy „a cselekmény nem bûncselekmény” továbbá, hogy „alapbûncselekmény hiányában a lap részesi felelôsségének vizsgálata fel sem merülhet”! Az elutasító határozatnak bár

ISSN: 1589-9470 / megjelenik: havonta / ára :300 Ft

felelôs fôszerkesztô: Kôszegi Zoltán / olvasószerkesztô: Benedek Hajnal / arculat: OutStanda / Rovatszerkesztôk: Balla Péter, Perjés Zoltán

országosan terjeszti: Lapker Rt. / hirdetésfelvétel: 061-369-7268 / 0630-5549-510 / kiadja: Hanf Bt./ szerkesztôség postacíme: 1399. Bp. 701/537

web: www.hanfmagazin.hu / E-mail:info@hanfmagazin.hu

Figyelmeztetés! A Hanf bejegyzett márkanév. A név vagy embléma bárminemû felhasználása kizárólag a Hanf Bt. írásbeli engedélyezésével lehetséges.

Engedély nélküli felhasználás jogi következményeket von maga után. A hirdetések tartalmáért a Hanf Bt. nem vállal felelôséget!

A Magazin szerkesztôsége nem támogatja a marihuána és származékainak fogyasztását, az újság felvilágosító, megelôzô jelleggel készül.

megmondják mely tartalmak tekinthetôk elfogadhatónak és melyek nem, mely la-pok terjesztése tekinthetô „jogilag aggá-lyosnak” és melyeké nem. Például az anál pornó szerintük nem aggályos. Az animál pornó sem. A Tini Club Seventeen Love szintén nem! A kizárólag prostituáltak hirdetéseit tartalmazó Szexpressz sem. És valóban nem, hiszen kurvafuttatással sem vádolta ôket senki!? Annak ellenére, hogy szeptemberben megszületett az ügyészsé-gi állásfoglalás, miszerint nemhogy a ter-jesztô, de még a kiadó bûnrészesi felelôs-ségének viszgálata sem merülhet fel, nemállt helyre a lapterjesztô valóságérzéke-lése. Bár nem emlékszem, hogy bármikor

bárki felhatalmazta volna ôket ily módon kvázi cenzori jogkör gyakorlására, vagy a közösség jelezte volna az irányú igényét, hogy egy nagyvállalat vezetôi mondják meg, mely tartalmak juthatnak el hozzá-juk! Valószínûbb, hogy szerintük is annyi-ra ostobák vagyunk ebben az országban mindannyian, hogyha kis hatalmasok nem mondják meg nekünk mi a normális, ma-gunktól már nem is tudjuk.

Így történt, hogy lapunk sokak örö-mére továbbra is ingyenesen érhetô el a már ismert terjesztési helyeken, de sokak kérésének továbbra sem tudunk eleget tenni, hogy minden nagyvárosban hozzá-férhetôvé tegyük azt. Terjedelme és tar-talma azonban tovább bôvült, leginkább azért, hogy mindenki kialakíthassa saját véleményét és meghozhassa saját dönté-seit, legyen szó kannabisz fogyasztásról, nemzeti drogstratégiáról, a rajzfi lmekben megjelenô kábítószer-fogyasztásról, vagy éppen a vallások és a tudatmódosító sze-rek kapcsolatáról. Csak szeretnék egyesek, ha mindenki annyira ostoba lenne ebben az országban, hogy megmondhatnák ne-künk, mi a normális és mi nem, mikor, mit tegyünk, vagy mit akarunk. Egyéni politikai és gazdasági érdekeiktôl, vagy épp szub-jektív értékítéletüktôl vezetve korlátoznák az információkhoz való szabad hozzáféré-sünket, szabad gondolkodásunkat. Mi pe-dig egyre kevésbé leszünk képesek életünk legfontosabb kérdéseiben önálló felelôs döntéseink meghozatalára. Mert így a leg-könnyebb (meg)vezetni bennünket!

4

TARTALOM

KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KFT. FELELÕS KIADÓ: PERJÉSI PÉTER FÕSZERKESZTÕ: LUKÁCS GÁBOR SZERZÕK: BÁNHEGYI EMESE, CSERI DÁNIEL CSOMÓS ÉVA, KARDOS TAMÁS, KEHDI NOUCETTA LAKOS ADRIENN, SÁROSI PÉTER, SEBESTYÉN ‘SEBÕ’ SZABOLCS TOLDI MIKLÓS, WINKLER SIGLINDE DESIGN ÉS FOTÓ: VASKA GERGELY HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@KULTUSZ.COM WEB: WWW.CANNABIS.KULTUSZ.COM ISSN 2060-1735

A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978.ÉVI IV.TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.

IMPRESSZUM

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életké-pes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minôsül több országban, így Magyarországon is. Minden tarta-lom elsôdlegesen szórakoztató és ismeretterjesztô céllal készül. Nem kívá-nunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellené-ben cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója nem támogatja a kiadványban megjelenô termékek illegális használatát. A kiadó nem vállal felelôsséget a lap értékesített felületein megjelenô állításokért. A szerkesztôségi cikkben megjelenô minden vélemény a szerzôtôl származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Idônként nem lehetséges a szerzôi jog tulaj-donosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény elôterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegrôl és képrôl azt vélel-mezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történô sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

ADVANCED HYDROPONICS 37

ATAMI 43

BIOBIZZ 21

BUSHDOCTOR 49

CANNA P3

CULTIVA 14

DUTCH PASSION 13

ENCOD 56

GHE 29

GREENFOREST 52

GREEN HOUSE SEEDS 7

G-SYSTEMS 35

HERBAZÁR 53

HESI PLANTENVOEDING B4

HOBBIKERT 27

HYDROBÁZIS 31

INTERGARDEN 49

NIRVANA SEEDS B3

SENSI SEEDS B2

TITKOK KERTJE 53

TÜNDÉRKERT 53

VÖLGYZUGOLY 53

ZÖLDPARADICSOM 35

INDEX

5

GREENFO 8–12

SIKERES DEKRIMINALIZÁCIÓ 16–17Portugália emberibb igazságosabb országgá vált

interjú

HÚSZ ÉVE EGY TANKBAN 18–23Mi csak reflektálunk a világ dolgaira

guru+mondja

SZÜRETI MULATSÁGOK 24–27

ásó+kapa

NÖVÉNYEK TÁPLÁLÉKA 28–31

IDEÁLIS ÁLLAPOTOK 32–34

civil

DISZKÓPATKÁNYOK 36

JOGODBAN ÁLL HALLGATNI 38–39Mit tehet a rendõr, és mit tehetsz te, ha elkapnak

kender+média

MESÉS ANYAG 40–42Márpedig a rajzfilmek jók, érteeem?!

medicinal

A TUDÁS FÁJA 44–45Iboga–spirituális kiút a függõségbõl

canna+globe

A KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE 46–48Mikor a nemzetek összegyûltek, és tanácskozni kezdtek

HÍVÕK A SZEREN 50–52A vallások és a tudatmódosítás története

a’la canna

A RASZTÁK VISSZATÉRNEK 54–55A modern roots és a conscious ragga

KEVERÉS 57Az ízek teremtésének mûvészete

ALASKAN ICE 58

KLEERUP 59Kleerup

WHITE RHINO 60

NEREUS JOSEPH 61Real rebels can’t die

BUBBA KUSH 62

TONY MONTANA LIGHT 63Ted Demme: Betépve

CHEF AJÁNLATA 64Zöld paradicsomleves

TARTALOM

6

7

8

Az egész Mexikóban kezdôdött három éve, amikor az elkészült törvénymódosí-tást az akkori elnök Vincente Fox – az USA nyomására – nem írta alá. Késôbb az új elnök, Felipe Calderón is totális háborút indított a drogkereskedôk ellen, mely minden bizonnyal a történelem ed-digi legvéresebb ilyen jellegû akciója, má-ra bôven 10 ezer fölötti áldozattal. Azt azonban Calderón is belátta, hogy ilyen körülmények között elengedhetetlen a drogfogyasztók és -kereskedôk élesebb különválasztása, hogy az öldöklés minél kevésbé gyûrûzzön be az ország lakos-ságának életébe, és a rendôrség energiái a nagyobb kaliberû terjesztôkre irányul-hassanak. A Calderón által augusztusban végül aláírt, dekriminalizáló törvényjavas-lat értelmében 5 gramm marihuána, 0,1 gramm heroin, 0,2 g metamfetamin, 150 mikrogramm LSD, 0,5 gramm kokain, 0,2 gramm Ecstasy (MDMA) csekély mennyi-ségnek minôsül. Attól, aki a fenti meny-nyiségben birtokol, ugyan lefoglalhatják a kábítószert, de további büntetôjogi szankciókkal nem kell számolnia.

Szinte egy idôben a mexikói módosí-tással Argentína is bemutatott az ameri-kai drogháborúnak. Az ország legfelsôbb bírósága szerint alkotmányellenes üldözni valakit, aki füvet szív, amennyiben az il-letô felnôtt, nem közterületen füstöl, és nem zavar vele mást. A bírák kimondták,

hogy egy, a lakásán füvet szívó felnôtt elleni rendôri eljárás aránytalanul sérti a magánélet háborítatlanságához fûzôdô alapjogot. Bár az érvelés különbözik, a döntés mögötti megfontolás itt is hason-ló: míg a nyílt színtéren történô drogfo-gyasztást – például coffeeshopok nyitását – Mexikóhoz hasonlóan Argentína sem támogatja, értelmetlennek tartja a rend-ôri erôforrásokat az egyszerû fogyasztók vegzálására pazarolni. Sôt a törvény be-vezetése óta nemcsak értelmetlennek, ha-nem alkotmányellenesnek is!

Kolumbiában már 15 évvel ezelôtt megszületett egy alkotmánybírósá-gi határozatot, mely szerint csekély mennyiségû kábítószer birtoklása ese-

Venezuela elnöke tavaly nyíltan bevallotta, hogy minden reggel kokalevélrágással in-dítja a napot, és Bolívia elnöke, Morales is küldött már neki némi kokapasztát. Majd megvillantotta bicepszét a hallgatóság elôtt, bizonyítva, hogy milyen kirobbanó formában van, és mindenkinek javasolta a rendszeres kokázást.

A probléma ezzel a kijelentéssel csupán az, hogy míg a kokalevél rágása több dél-amerikai országban legális, addig a kokain elôállításának résztermékeként ismert ko-kapaszta fogyasztását Bolívia és Venezuelaegyaránt tiltja. Ha ezek után azt gon-dolnánk, hogy Chávez a liberális politika támogatója, nagyot tévedünk. Az elnök korábban már betiltotta néhány Disney-rajzfi lm és a Simpson család sugárzá-sát Venezuelában, mert míg az elôbbi a „kapitalista értékrendet élteti”, addig az utóbbi „aláássa a gyermekek alapvetô ne-

veltetését”!? Ezúttal a Family Guy verte ki a biztosítékot a belügyminiszternél, majd Cháveznél, mert az egyik rész a marihuá-na legalizálása mellett foglalt állást. Ez pedig összeegyeztethetetlen az Egyesült Államoktól örökölt drogháborús szem-léletmóddal. Hiszen ha az USA az újabb kolumbiai katonai bázisokat a kábítószer elleni küzdelem eszközeinek szánja, akkor mit keres egy mégoly „káros, elferdült és aberrált” amerikai rajzfi lmsorozatban is a legalizáció melletti érvelés? Chávez már korábban is bevezetett és alkalmazott több úgynevezett „szájkosártörvényt”, melyek-kel olyan rádió- és tévéadókat záratott be, melyek kritizálni merték a kormány állás-pontját vagy tevékenységét. A venezuelai elnök láthatólag egyáltalán nem kíván a latin-amerikai dekriminalizációs hullám-hoz csatlakozni, inkább kokát reggelizik, és drogellenességrôl prédikál! (A rajzfi l-mek és a drogfogyasztás összefüggéseirôl bôvebben a Kender+Médiában!)

tén büntetôjogi eljárás lefolytatása nem arányos, és nem is szükséges. Ezt a ha-tározatot az USA-barát Uribe-kormány már évek óta igyekszik semmissé nyilvá-níttatni, és egy alkotmánykiegészítéssel lehetôvé tenni a fogyasztók büntethetô-ségét. A kolumbiai legfelsôbb bíróságazonban nem rokonszenvezik a tervezet-tel, és egy szeptemberi perben, az említett1994-es határozatra hivatkozva, felmen-tett egy férfi t, akit 1,3 gramm kokain bir-toklásával vádoltak, és a korábbi bírósági ítélettel szemben elrendelte azonnali sza-badon bocsátását. A fô kérdés azonban továbbra is az, hogy az Obama-kormány hajlandó lesz-e végre levonni a megfelelô konzekvenciákat.

HUGO CHÁVEZ KONTRA FAMILY GUY

DEKRIMINALIZÁCIÓS HULLÁM LATIN-AMERIKÁBANLATIN-AMERIKÁBANDEKRIMINALIZÁCIÓS HULLÁM LATIN-AMERIKÁBANLATIN-AMERIKÁBAN

9

A hír azért nem annyira vidám, mert az amerikai kamaszoknak valamivel több, mint a fele látja havonta minimum egy-szer részegen egyik vagy mindkét fel-menôjét. Így a régi dogma felülbírálás-ra szorul: nem az ifjak fejét kéne túlzó és hiteltelen drogellenes reklámokkal tömni, hanem a szülôknek kéne emlé-kezniük a karma tanítására, miszerint az ember tettei következményekkel jár-nak! Szülôként beszélhetünk arról, hogymennyire káros a kábítószer, ne próbáld ki soha, elindulsz a lejtôn és a többi, de ha a mûsorunk végeztével bevágunk né-hány felest, majd helyretesszük az aka-dékoskodó asszonyt (Mama a helyén marad!), akkor ne csodálkozzunk, ha az absztinencia magvainak elhintésére tett kísérletünket nem fogja teljes siker ko-ronázni. Márpedig azok a tinédzserek, akik havonta legalább egyszer berúg-nak, a teszt egyéb pontjaiban is eltérô eredményeket mutatnak. Többek között négyszer akkora eséllyel képesek egy óra leforgása alatt marihuánát szerezni, négyszer akkora valószínûséggel ismer-nek olyan személyt, aki visszaél a recept-re kiadható gyógyszerekkel, rendszeresen drogozik vagy iszik.

Rajtunk ráadásul az sem segít so-kat, ha nagy nézettségû tévémûsorok fômûsoridôben propagálják a mérték-telen piálást (lásd a vacsora közben le-részegedô celebeket), és az sem, hogy a gyógyszerlobbinak köszönhetôen a reklámok minden tünetet tablettákkal enyhítenének. Ezek után próbáljunk meglepôdni azon, hogy 35 ország tiné-dzsererei közül nálunk a legelterjedtebb a gyógyszerre ivás...

KAPUDROG SZÜLŐK

Tavaly az amerikai Élelmiszer- és Gyógy-szer-engedélyezési Hivatal (FDA) 1960 óta elôször hagyott jóvá egy klinikai kísérletet, ahol a rákbetegségben szen-vedôk szorongásait LSD-vel próbálják enyhíteni. Mostanra sikerült a forrást elô-teremteni, így a kísérleteket nemsokára Svájcban kezdik meg, ahol sokkal köny-nyebb az LSD beszerzése. Az FDA-jóvá-hagyás nagy jelentôséggel bír, mivel azt jelenti, hogy a szervezet elfogadja a kí-sérlet eredményeit, bármi is legyen az. Ha bebizonyosodik, hogy a drog mûködik, további tesztekre számíthatunk biztonsá-gi és hatékonysági szempontból. A kuta-tást végrehajtó Pszichedélikus Kutatások Multidiszciplináris Szövetségének (MAPS)

AZ LSD RENESZÁNSZAalapítója Rick Doblin szerint az LSD akár 10 éven belül elérhetôvé válhat receptkö-teles gyógyszerként Amerikában.

Az LSD-t már alkalmazták korábban migrének kezelésére egy rövid ideig, mi-

elôtt a rekreációs használatából fakadó mellékhatások miatti negatív publicitása okán betiltották. Ettôl függetlenül sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint bármi-lyen más gyógyszerkészítmény. A test-véreitôl eltérôen az LSD kis adagokban is nagyon jól mûködött. Egyetlen dózis hosszú távú enyhülést hozott, mely akár hónapokon át kitartott. A fájdalomcsilla-pító eredményein kívül olyan kórképek-re is kedvezôen hatott, mint a krónikus alkoholizmus, bûnügyi pszichopatizmus, szexuális elhajlás, fóbiák, szorongásos neurózis vagy a skizofrénia. A klini-kai tesztek során sikeresen alkalmazták autista gyermekeken, halálos rákbetege-ken, és felnôtt skizofréneken is.

Jó hírünk van azok számára, akik szeretnék életben tartani a kapudrog elméletet: egy amerikai kutatás azt az eredményt hozta, hogy a szüleiket havonta legalább egyszer részegen látó tinédzserek kétszer hajlamosabbak berúgni a mértékletesen alkoholizáló szülôk gyermekeinél, ráadásul háromszor akkora eséllyel cigiznek és spangliznak. A felmérés tehát kimondja: a részeges szülô kapudrog!

Az Amazon.com online könyváruház el-adási listájának élmezônyében feltûnt egy könyv, amit az amerikai drogpoliti-ka krémje szívesebben látna a gyehenna tüzén elhamvadni. A siker egyik titka, a neves szerzôgárda mellett, alighanem a beszédes címben keresendô: A marihuá-na biztonságosabb – Akkor miért szeret-nénk, hogy az emberek igyanak? A best-seller szerzôtriójában találhatjuk a SAFER nevû szervezet alapítóját, aki marihuá-na-füstös alkoholellenes kirohanásaival borzolja a közvéleményt, és a kannabisz törvények reformjáért küzdô Marijuana Policy Project és NORML vezetôit. A triászjelenleg azon ügyködik, hogy megszabadít-sa a „Fûherceg” Marc Emeryt, a Cannabis Culture c. kanadai szaklap alapító-fôszer-kesztôjét a rá váró börtönbüntetésétôl, melyet illegális magkereskedelem miatt szabnának ki rá. A könyvükhöz hasonló sikereket kívánunk nekik!

BESTSELLER FÜVESKÖNYV

10

Christiania korai éveiben konfl iktusban álltak a kemény és könnyûdrogok fogyasztói és forgalmazói, melynek következtében a kemény drogokat kitiltották a faluból. Csak a könnyûdrogokat tolerálták, ami jól mûködött hosszú éveken át.

Miután a konzervatív kormány véget vetett a nyílt kereskedelemnek 2004-ben, a kannabiszpiac kiterjedt egész Koppenhágára. A szer még inkább elérhetôbbé vált, mint korábban, és illegális coffeeshopok, úgynevezett „hasisklubok” nyíltak mindenfelé. A dán rendôrség 150 ilyen klubot számolt fel a fôvárosban, mégis Dánia harmadik leg-nagyobb városában, Odensében a mai napig nyíltan reklámozzák ilyen jellegû szolgál-tatásaikat a kávézók.

A szigorításokkal együtt járt a növekvô erôszak, motorosbandák kerültek összeüt-közésbe nagyrészt bevándorlókból álló más bandákkal, számos megtorlás és tûzharc követte egymást. Az emberek féltek kereszttûzbe kerülni, a dán rendôrség pedig meg-kérte ôket, hogy ne vásároljanak hasist.

Ekkor több dán politikus állt elô egy sokkal jobb ötlettel: legalizálás. De ne úgy hajt-sák végre, mint a hollandok, hogy kizárólag kiskereskedelmi egységeket alakítsanak ki, hanem hozzanak létre egy teljes és ellenôrzött értékesítési láncot, a feketepiac teljes megsemmisítése érdekében. A fôvárosi közgyûlés nem szavazta meg a legális hasister-jesztést coffeeshopokban, hanem konkrét javaslatcsomag összeállítását kérte az ötlet megvalósítására, majd azt követôen javasolta a vita folytatását.

A jelentés május 25-ére elkészült, és röviden arra jutott, hogy nem létezik példa államilag szabályozott és irányított kannabiszpiacra, ettôl függetlenül egy lehetséges alternatívát felvázolt a jelenlegi illegális helyzetre. Elismeri, hogy a tiltás nem befolyá-solta sem a kannabisz fogyasztását, sem az azt körülvevô bûnözést. A jelentés javas-latot tesz továbbá a tizennyolc éves korhatár életbe léptetésére, ha sikerül legalizálni, és a káros hatásokról szóló információk, fogyasztók körében történô terjesztésére. A reklámozás illegális lenne, és a helyzet közeli megfi gyelése szükséges – fogalmaz a dokumentum.

A közvélemény-kutatások alapján Dánia lakosságának 59%-a legalizálna. Ezt a poli-tikai pártok ifjúsági szárnyainak többsége szintén támogatná, mindazonáltal a jelenlegi indítvány megszavazására nem nagyok az esélyek, mivel azt az igazságügyi miniszté-riumnak kell jóváhagynia, mely a közelmúltban már világossá tette, hogy Koppenhága nem kapja meg a a szükséges engedélyt. A koppenhágai politikusok többsége azonbankomolyan veszi a vitát, és az elképzelést tovább fi nomítják. A diskurzus tehát folytató-dik, fôleg ha a drogháború zaja nem csendesedik Koppenhágában.

forrás: www.cannabisculture.com

KOPPENHÁGA FONTOLGATJA A LEGALIZÁLÁST

Javában folynak az egyeztetések a 2010-2018-as drogstratégiáról és a tervezetet szeptember közepén társadalmi vitára bocsátották. Ez a párbeszéd inkább mo-nológ jellegû, mert ugyan meglátásokat meg lehet osztani a drogstrategia.hu ol-dalon, de a dokumentum szerzôi ezekre nem reagálnak. Ám ha a pórnép szavára nem is adnak, az országgyûlés Kábító-szerügyi Eseti Bizottságával szeptem-ber végén összeültek, hogy megvitassák a stratégia egyes pontjait. Az alapvetô célkitûzésekkel látszólag mindenki egye-tért, de a részletek felé haladva kiderül, hogy a Bizottság tagjait világok választ-ják el egymástól. Az Ifjú Keresztény-demokraták erôtlen támadásakor több szakmai szervezet is kijelentette, hogy a fûvel kapcsolatos érdemi párbeszéd ki-alakulásában a Cannabis Kultusz hasznos színtér lehet, másfelôl a rendôröknek a törvénysértôk és nem az informatív ma-gazinok ellen kell fellépni. Erdôs Eszter, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon ve-zetôje ettôl eltérôen gondolkodik és a lehetô legkomolyabban szankcionálná a „magunkfajtákat”. A lelkész asszony sze-rint indokolt lenne egy „Internet-fi gyelô Szolgálat” felállítása, amely felszámolja a droghasználatot nem megfelelôen bemu-tató honlapokat! A kérdésre, hogy ponto-san milyen lapokra gondol, azt válaszolta, hogy majd küld tételes listát. Vajon ráfér-tünk a feketelistára? Véleményünk szerintitt holmi cenzúra már nem lesz elég, a szingapúri gyakorlatot kellene átvennünk, ahol nyilvánosan megbotozzák azokat, akik szerint létezhet felelôs droghasználat és bûnös ártalomcsökkentô intézkedése-ket támogatnak.

Legális marihuánáról szóló vita bontakozott ki idén nyáron egy kellemetlen bandaháború miatt Dániában, ahol amúgy már a hetvenes évek óta elég liberálisan viszonyulnak a kannabiszhoz. A hasis és a fû nyílt kereskedelmét már régóta tolerálták a híres „pusher streeten” Christianiában, a Koppenhága középpontjában élô hippik és anarchisták menedékében.

CENZÚRA-STRATÉGIA

11

De ami valójában történik, sokban külön-bözik attól, amit a sajtó próbál láttatni.„Még nincs végleges döntés. Ezek csak a jelenlegi kormány céljai. Idén ôsszel par-lamenti vitákra számíthatunk, és ha még a parlament jóvá is hagyja a tervezetet, úgy vélem, számos további lehetôség lesz bírósági perek indítására, mert lényegében ez diszkrimináció!” – nyilatkozta nemrég Joep Oomen, az ENCOD koordinátora.

Valójában jelenleg is folynak perek Hol-landiában és az Európai Bíróságon. Ma-astrichtban a fôpolgármester és a coffee-shopok a bíróságtól próbálják megtudni, van-e elvi, törvényi akadálya annak, hogy a külföldiek kiszolgálását megtagadják a coffeeshopokban. Ebben az esetben is a döntés majd az Európai Bíróságtól várha-tó, mivel ezzel a rendelkezéssel a helyi ha-tóság nagy valószínûséggel megsértené az Európai Unió Szabadkereskedelmi Egyez-ményét. A nemrég bezárt nyolc coffees-hopból Bergen-Op-Zoom és Rosendaal városokban (melyektôl leginkább zeng a sajtó manapság) hat üzlet megtámadta a döntést végrehajtását, és bár elsô körben benyújtott ellenkeresetüket elutasították arra hivatkozva, hogy rossz helyen adták be, a tulajok természetesen továbbviszik az ügyet a megfelelô fórumon.

Júliusban a Holland Kormánypolitikai Tudományos Tanács (WRR) elkészítette és bemutatta jelentését a kormánynak, amely számos pozitívumról számol be a kannabisz és a coffeeshopok helyzetével kapcsolatban. A bizottság véleménye sze-rint a kannabisszal kapcsolatos tolerancia nem csökkent a társadalomban, és annak teljes betiltása a többség szerint nemkí-vánatos. A jelentés három különbözô le-hetôséget vázol fel a coffeeshop-modelltovábbfejlesztésére. Az elsô a teljes lega-lizálás (Mi a tévhit ellenére törvényi szin-ten a mai napig nem áll fenn Hollandi-ában – A Szerk.), de ez azt jelenti, hogy Hollandiának ki kell lépnie az ENSZ-ben korábban aláírt kábítószer-egyezménybôl. A másik opció a coffeshopok tevékenysé-gének kiterjesztése, biztosítva számukra a termesztés lehetôségét is. A WRR ezt maga sem támogatja, mert nem állítaná meg a termesztésben jelenleg részt vevô bûnözôi csoportokat. A harmadik opció, melyet maga a bizottság is javasol (ami-re a média is hivatkozik, bár hihetetlen torzításokkal tálal), a coffeeshopok átfor-málása úgynevezett „kannabisz társasá-gi klubokká”, kizárólag tagok részére és szabályozott ellátmánnyal. A jelenlegi vá-sárlók klubtagokká válnának, akik meg-

szervezik a növények termesztését, és atermést a shopban árusítják, amihezcsak a tagok, vagyis holland rezidensek férhetnének hozzá. Míg más országok-ban ez a rendszer elôrehaladást jelentene, úgy Hollandiában valóban visszalépésnek számít, nem is beszélve az ENCOD által felvetett diszkriminációról, de nagyon távol van a média coffeeshopok bezárá-sát vizionáló hangzatos szalagcímeitôl. (Hollandia ráadásul a svédekhez hasonló-an úgynevezett befogadó ország, nyitottmunkaerôpiaccal, egyszerû és liberá-lis bevándorlási szabályokkal, ami fon-tos bevételeket biztosít számukra azENSZ-tôl. Ekként a rezidensi státus meg-szerzése nem túl bonyolult adminisztratív folyamat, kiváltképp az Unió polgárainak, így nekünk sem – A Szerk.) Komoly koc-kázata a modellnek azonban, hogy a je-lenlegi, némiképp homályos úgynevezett „hátsó ajtó” rendszer elôretolódna egé-szen a bejáratig (bôvebben: CK 2009/1. február, A hollandok gyógyszere – A hát-só ajtók és a gedoogbeleid mögött).

A média jelenleg olyan illúziót próbál kelteni, mintha a toleráns drogpolitika mondott volna csôdöt, és emiatt állna fenn a probléma, de a helyzet valójában az, hogy nem eléggé toleráns, ezért ko-moly anomáliák vannak a rendszerben, ami kiváló terep a nemzetközi bûnözôi csoportoknak.

forrás: www.encod.org

KITILTJÁK A TURISTÁKAT A COFFEESHOPOKBÓL?

UGYAN MÁR!Számos riport jelent meg mostanában az európai és amerikai sajtóban a holland kormány döntésérôl, miszerint a kannabisz árusítását a turistáknak betiltják. Úgy tûnik, azok a fôcímek, melyek eltorzítják a tényeket, a tiltáson alapuló propagandát szolgálják. Az olyan kifejezések hallatán, mint a „betiltott”, már-már automatikusan asszociálunk a „coffeeshop” és a „Hollandia” szavakra.

12

GREENFO

Az elôadásokon ismert hazai szakemberek tárják fel a kannabiszjelenség eltérô dimenzi-óit a fûszívás orvosi, kultúrtörténeti, botanikai, szociológiai, pszichológiai és rendészeti vetületeirôl. A rendezvénysorozat emellett a meghívott szakértôk segítségével a közvé-leményt is foglalkoztató és nyugtalanító kérdésekre keresi a választ: vajon kapudrog-e a fû? Okoz-e tüdôrákot a fûszívás, és vezethet-e bármiféle elmebetegség kialakulásához? Mennyire addiktív a marihuána? Okolható-e az amotivációs szindróma kialakulásáért? Milyen hatással van a terhes nôkre a kannabisz fogyasztása? Visszatartja-e a börtön-büntetéssel való fenyegetés a fogyasztókat? Hogyan szabályozzák ezt a kérdést Európa más országaiban? Mit tehet a szülô, ha spanglizik a gyerek?

A lustaság fél egészség alapon, az elôadásokra csak egy-kéthavonta kell bejárni, ennyiköztes idô alatt viszont joggal remélhetjük, hogy izgalmasabbnál izgalmasabb témák és elôadók kerülnek terítékre. Akiknek pedig kéthavonta sem sikerül megjelenniük, azok késôbb az ismert videomegosztó oldalon pótolhatják be a tudattágítást. Az Egyetemszeptember 26-i nyitóelôadásának vendége Bayer István gyógyszerészprofesszor volt, A drogok történelme, illetve a Drogok és emberek c. könyvek szerzôje, aki az ENSZ Kábító-szerügyi Bizottságában tizenkét évig képviselte hazánkat. Professzor úr 85 éves korát meghazudtoló elevenséggel avatta be a megjelenteket a kender kultúrtörténetébe az indiai és kínai gyökerektôl a tiltáspárti jelenig, kitérve a használati módok változá-sára, a kannabisznak az egyes társadalmakban játszott különbözô szerepére, a ható-anyag-tartalom növekedését érintô kérdésekre és a hamarosan ötvenedik születésnapját ünneplô Egységes Kábítószer Egyezmény avultságára, melynek nemkívánatos hatása-it mindenki a saját bôrén érezheti. Az elôadást követôen az universitas hallgatósága is csatlakozott a Brains koncertjére várakozó kenderfanokhoz, és rövidesen kezdetét vette az egyetemes kenderbuli. A következô elôadások november és december végére várhatóak, addig is érdemes szorgalmasan készülni az órákra, ki tudja, mit hoz a félévi vizsgaidôszak.

KENDERTUDÁS EGYETEME„Szívd a tudást magadba!” ezzel a jelszóval készült az ôszi szemeszterre a Kendermag Egyesület felsôoktatási különítménye. A Dürer Kertbe szervezett elôadás-sorozat célja az egyesületi alapszabályban is rögzített társadalmi felvilágosítás, tájékoztatás a kannabiszról és a tiltó drogpolitika valós hatásairól.

Ha újabb agysejteket nem is termel – bár egyes kutatások szerint ez sem kizárt (!) – védelmet viszont nyújt a kannabisz az alkoholizáló egyének számára. A Cali-fornia Egyetem kutatói azt vizsgálták, mennyiben gyakorol különbözô hatást az agyra a krónikus marihuána- és alko-holfogyasztás. A nagyivó ifjak agyában nyolc régióban találtak sejtkárosodásra utaló nyomokat. És most jön a meglepe-tés: azon fi atalok agyában, akik az ita-lozás mellett még zöldültek is, a nyolc régióból hétben kevésbé károsodtak a sejtek, mint a kizárólag alkoholizáló tár-saiknál. A kutatócsoport ezt a kannabi-noidok neuroprotektív tulajdonságaival magyarázza, vagyis a füvezés védi az agyat az alkohol okozta károsodástól. A dolgot a gyakorlati oldalról szemlélve persze az is igaz, hogy pár sör után egy kiadós spanglizás jelentôsen visszafogja az italozási kedvet.

FŐVÉDELEM FŰVEL

13

A bécsi Cultiva Kender Szakvásár 2009. november 27–29. között má-sodik alkalommal kerül megrendezés-re. Az elôkészületek már teljes gôzzel folynak az osztrák fôvárosban. Bécs külvárosában, egy bárokat és éttermet is magába foglaló botanikus kert 42 méteres üvegpiramisa alatt több mint 100 kiállító képviselteti magát a világ minden tájáról, és a kenderipar min-den területérôl. Különleges miliôben találkozik itt a kendervilág elitje. A harmadik generációs kenderkötélfonó iparostól a botanikuson át – aki elsô-ként keresztezett afgán kendernövényt mexikóival a 60-as években – egészen a kendergyógykenôcs feltalálójáig csu-pa úttörô gyûlik össze Európa legna-gyobb üvegházában. Három napon át a létezô legszebb vásárhelyszínen cso-dálhatják meg a látogatók, mi minden lehetséges a föld egyik legérdekesebb növényének segítségével.

Az idén a Cultiva09 Kender Szak-vásár különleges csillagzat alatt in-dul. November 27. és 29. között, az elsô adventi hét végén nyitja meg kapuit, és minden bizonnyal Ausztria legszínesebb karácsonyi vására is lesz egyben. A piramis teljes fényárban pompázik majd, és beragyogja az ôszi fôvárost. Az iparág vezetô vállalatai mutatják be újdonságaikat a kender-világ minden tájáról, bepillantást en-gedve a 2010-es termékválasztékba is. A szakvásárra elkészülnek az új kata-lógusok, és izgatottan várhatjuk, mi mindennel állnak elô jövôre a gyártók. A tavalyi év, tehát 2008 volt a Cultiva premierje, és a rendezvény hûen tük-rözte, milyen fejlett a kenderhez kap-csolódó ipar. A szakvásár örömünnep volt, a kiállítók és a látogatók pedig higgadtan vették tudomásul az üveg-piramis területén érvényben levô do-hányzási tilalmat. A kertben felállított dohányzósátor persze központi hely-színnek bizonyult, és a közönség igen nagyra értékelte. Éppen ezért idén már élô DJ-zenével, forraltbor-bárral és gesztenyesütô standdal felszerelt sátor gondoskodik a látogatók out-door kényelmérôl. Az ország legjobb lemezlovasai által biztosított zenei

aláfestés már 2008-ban is nagy siker volt. A kellemes ritmusok felhôjében, nyugodtan beszélgethettek a látoga-tók és kiállítók anélkül, hogy balról egy hangszóró, jobbról egy szambakó-rus üvöltött volna a fülükbe. A hang-technikát is tovább fejlesztették, hogy tökéletes hanghatást biztosítsanak az egész piramisban.

Szombaton, november 28-án indul a Cultiva Party09. A szervezôknek si-került a Piramis hotel teljes wellness- területét egy estére megszerezni, hogy aztán különleges partyhelyszínné ala-kítsák. Medencék és pálmák között ünnepel a kenderipar, ahol a legjobb DJ-k és remek élô fellépések is várha-tók. Az osztrák Faiasalamanda együt-tes mellett a partit Benjie (D) új albu-mának bemutatója koronázza meg, a desszertet pedig az osztrák vokalista, Sugar B, az örömzene és ének nagykö-vete szolgálja fel füleinknek. A szakvá-sár látogatói számára a belépés ingye-nes, a kapuk 20:30-kor nyílnak – aki kihagyja a bulit, magára vessen!

A Cultiva Kender Szakvásár a sok-oldalúságról is szól, egyúttal alkalom a szervezô, Harry Schubert számára, hogy demonstrálja: a kender a legje-

lentôsebb kultúrnövény földünkön. Ennek érdekében kerül másodszor is megrendezésre a Cultiva Kongresszus. A gyógyászat, a technológia, az ipar és a jog szakértôi, valamit számos kuta-tó enged három napon át bepillantást a kendernövény felhasználási lehetô-ségeibe. Ahogy tavaly, a gyógyászat idén is kiemelt fi gyelmet kap egykülön Medical Lounge kialakításával, ahol az érdeklôdôk és a szakértôk ta-lálkozhatnak egymással. Az orvosság mellett a kender mint építôanyag, illetve táplálék is bemutatkozik. Har-ry az idei elôadók listáját böngész-ve izgatottan látja megvalósulni régi álmát: a legnagyobb német nyelvû kenderkongresszust.

Idén elôször ítélik oda a Cultiva Pro-duct Awardot, azaz a legjobb árucikk díját, melyre a kenderipar bármely területérôl benevezhetôk termékek. A versenyzôket a www.cultiva.at címen lehet majd megtekinteni. A látogatók két hónapig szavazhatnak a webolda-lon, mellyel belépôjegyet nyerhetnek. A legjobb terméket a rendezvény hely-színén a Product Cultiva09 címmel tüntetik ki.

(x)

Cultiva09

15

16

SIKERES DEKRIMINALIZÁCIÓ

PORTUGÁLIA EMBERIBB ÉS IGAZSÁGOSABB ORSZÁGGÁ VÁLT

A portugáliai helyzet igen pozitívan fejlődött 2000 óta, amikor elfogadták

a 30. Törvényt – a drogok dekriminalizációját. Természetesen, ha a teljes

kábítószerkérdés széles körű megoldásaként kezeljük, a dekriminalizáció messze

van az elfogadhatótól, hiszen a drogokat továbbra is üzérek terjesztik, akik növelik

az árakat, a törvénnyel ütköző értékesítési módszerekkel operálnak, és minimális

aggodalommal bírnak a termék minőségével és a fogyasztók épségével kapcsolatban.

Jelenleg az állam a drogfogyasztást nem bûncselekményként, hanem egyszerû sza-bálysértésként ítéli meg, amit adminiszt-ratív szankciókkal sújt. Azokat, akik egyes drogokat saját használatra szánt mennyi-ségben birtokolnak, vagy ritka szerhasz-nálónak tekintik, és pár száz eurós bírság-gal sújtják, vagy állandó fogyasztónak, és a Droghasználat Elbátortalanításának Bizottságához irányítják, melyet egy bíró, egy pszichológus és egy szociális munkás testesít meg. Az eljárás a fogyasztókat megkíméli a rendôrség teljhatalmától és brutalitásától, és inkább a szociális ellá-tó rendszer specialistáinak hatáskörébe helyezi, akik ha szükséges, szakosított egészségügyi szolgáltatásokra, úgyneve-zett CAT-be (Függôség Kezelési Központ) utalják ôket.

A fogyasztót nem bûnözôként kezelik, inkább páciensként viszonyulnak hozzá. Ez a gyakorlat a problémás drogfogyasz-tót az egészségügyi és szociális szolgá-

latok megközelítéséhez vezeti. Akik a tapasztalatok szerint, amint azt érzik, hogy törôdnek velük, támogatják ôket, és hajlandóak segíteni életük átformálá-sában, megteszik a szükséges lépéseket. Eleinte leginkább csak a saját egészsé-gükkel törôdnek, de amint ráeszmélnek, hogy ôk is egy „szociális közösség” ré-szei, észreveszik, hogy a társadalom már nem az ellenségük, hanem valami, ami-ben ôk is részt vesznek, és akár nyerhet-nek is, ha bizonyos szabályok mentén cselekszenek.

Nyilvánvalóan a portugál kormány olyan rendszerelemeket is megalkotott, melyek kiegészítik a törvényt, ami önma-gában nem vezetett volna erre az ered-ményre. Ennek következtében minden adminisztratív kompetenciával bíró régió-ban, tartományban és városban CAT-okat létesítettek, melyek személyzetét orvosok, pszichiáterek, pszichológusok, nôvérek és szociális munkások adják.

A központok munkatársai pszichológia-ilag és szociálisan is elég felkészültek alegnehezebb esetek kezelésére is. A fo-gyasztókkal, de akár a függôkkel is emberi lényként bánnak, aki tiszteletet érdemel, ez szinte azonnali és bámulatos eredmé-nyekhez vezet. Az eddig lelki sérült, erô-szakhoz és bûncselekményekhez szokott páciensek, amikor hirtelen tiszteletteljes környezetbe kerülnek, hamar tisztelettu-dóvá és udvariassá válnak. Ez igen fontos lépés az erôszak fokozódásának megállí-tására és a reszocializáció megkezdéséhez. Akinek nincs semmije, és nap mint nap a társadalom megvetését éli át, melynek következtében felhalmozott frusztrációit és fájdalmait szociális bosszúvá formálja, megadatik a lehetôség, hogy észrevegye a társadalom tiszteletét, annak fontos-ságát, és nem kockáztatja meg ismételt elvesztését.

A tiltáson alapuló rezsimekben a rend-szer kétségbe vonja e képességet, megbé-

17

lyegzi és bûnösnek tekinti a tiltott szerek fogyasztóit (az egyetlen elfogadott drog az alkohol, melyet leginkább Európában és Észak-Amerikában termelnek).

Az emberi lények mindig fogyasztottak kábítószereket. Köztük a mûvészet és em-beriség legtehetségesebb személyei. Új tu-dományos bizonyítékok igazolják a drogok használatát már a Jégkorszakban. Amint az élet könnyebbé válik az emberek szá-mára, a kábítószer-fogyasztás valószínûleg mindig emelkedik.

A tiltás soha nem tudta megelôzni a fo-gyasztást, és soha nem is fogja. Ehelyett inkább mártírokat és számos történelmi korban üldöztetést szült. A prohibicionis-ta államok tönkreteszik a drogosok életét, hagyják megfertôzôdni ôket különbözô be-tegségekkel, letartóztatják, kínozzák vagy legrosszabb esetben megölik ôket, majd az állam mossa kezeit, és annyit mond: csak saját magukat hibáztathatják ezért!

Mindemellett ha a kereslet és a kínálat közötti kapcsolatot, ahogy a dílerek és a közgazdász keselyûk, óvatosan megvizs-gálnánk, mindenki rájöhetne, hogy csak til-tó alapokon lehet a drogokból nyereséges üzlet. Tehát míg a kábítószerek továbbra is illegálisak, még mindig nem tudjuk, miért olyan naivak az emberek a 21. században, hogy elhiszik, hogy a drogokat egészség-ügyi okok miatt kriminalizálják.

A legrosszabb diktatúra az, melyben nem tudjuk, hogy manipulálva vagyunk!

Lehetséges, hogy Costa úr, az ENSZ, minden kormányzat és tisztviselô, akik támogatják a tiltást, napjaink Hitlerei, Sztálinjai és Caligulái? Lehetséges, hogy csak valami ismeretlen intellektuális elég-telenségben szenvednek? A választ nem

tudhatjuk, de az eredmény ugyanaz: több millió ember halálra van ítélve, és szen-vednek miattuk! Az igazság már látható: a portugál példa mutatja, hogy a Kriminali-záció egy Hazugság!

Már csak az a kérdés, kinek áll érdekében a tiltás? Kinek áll hatalmában milliónyi embert megölni világszerte?

Az állam úgy gondolja, hogy a drogok rosszak, és ezért kerülni kell ôket, de az em-berek akkor is kívánják a tudatmódosítást, melyet a drogok nyújtanak, és nem hagy-ják abba a fogyasztást. A helyzet az, hogy a többség nem kívánja feladni az életét, a munkájáért és családjáért érzett felelôssé-gét csak azért, hogy egy érzést élvezzen. És itt mond csôdöt az állam, amikor egy felelôsségteljes fogyasztást alakít át végze-tes helyzetté, melyben a bûn, a betegség, a börtön, a szenvedés és a halál kap teret.

De a hazugság haldoklik, és végül min-den hazugságra fény derül!

A társadalom végre reagál, fontolóra veszi és megköveteli a jelenlegivel ellen-tétes intézkedéseket. Ezek minimális vál-toztatást igényelnek, nagyjából azonos kereteken belül. A kormányok a szerény, de biztos változás útját választják, mint Por-tugália a drogfogyasztás dekriminalizációja esetében. De ez vonatkozik Svájcra, Német-országra és más országokra is, ahol példá-ul a heroin kontrollált terjesztése számos ember felépülését segíti, akik eddig a leg-rosszabb körülmények között éltek, és csak piti bûnözés árán tudták magukat fenn-tartani. Most, hogy az állam révén jutnak hozzá a kábítószerükhöz, az egészségük és családi életük rendezôdik, dolgoznak, adó-kat fi zetnek, és hasznos polgáraivá váltak az úgynevezett társadalomnak!

A drogfogyasztás dekriminalizációjának sikere után, melyet társadalmi pánik nélkül hajtottak végre (olvassák el a Cato Intézet jelentését), Portugália újabb lépést tervez. A parlament fontolóra veszi a kannabisz legalizációját, melyet egy kis párt – a „Bal Blokk” (Bloco de Esquerda) – kezdemé-nyezett. Mostanában a párt növekedésben volt, és a legutóbbi felmérések szerint je-lentôs politikai erôvé válhatnak a jövôben.

A portugál kannabisztörvény tervezeté-nek megfogalmazásában együttmûködött az ENCOD, köszönhetôen a Blokkal a mai napig tartó folyamatos kapcsolatnak. A törvényjavaslat szövege még mindig tö-kéletesíthetô, de a személyes véleményem szerint igen jól lett elôkészítve, egyúttal számos különbözô megoldást is javasol a visszaélés megelôzésére, mellyel nagyban hozzájárul a leghatékonyabb és teljes körû állami kontroll mûködéséhez a termesztés és az értékesítés területén.

Amikor 2000-ben a portugáliai dekri-minalizációról szóló hírek kiszivárogtak, a balsors leginkább észak-amerikai profétái káoszt jeleztek elôre, megjósolták, hogy a portugál tengerpartok tele lesznek nyo-morral és drogdílerekkel. De végül semmi ilyesmi nem történt. Az állam és a törvény, már majdnem tíz éve szilárdan megáll, a tengerpartok gyönyörûek és tiszták. Por-tugália egyszerûen emberibb és igazsá-gosabb országgá vált. Ráadásul minden, kábítószer-fogyasztással összefüggô meg-betegedés határozottan csökken.

Portugália a legnyilvánvalóbb és egyik legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a legalizáció mûködik. De akkor ki és miért áll még a tiltás mögött?!

Jorge Roque (ENCOD)

18

Az egyik mindkettőnk által ismert hely Debrecenben a grow-

shop volt, ezért ott beszéltük meg a találkozót Lukács Lacival,

a Tankcsapda énekesével. A rock’n’roller törzshelye, egy közeli

étterem csendes alagsori helyisége a fotósunknál ugyan nem

aratott osztatlan sikert, de interjúra kiválóan alkalmas volt.

Kicsit mindig meglepődöm, mikor egy rocker koffeinmentes

kávét és frissen facsart narancslét rendel, ami ugyan épp nem

volt, viszont tartalmas és hosszú beszélgetés igen. Közben

kiderült az is, hogy ezúttal sem minden az, aminek látszik.HÚSZ É

VE E

GY T

ANKBAN

MI

CSAK R

EFLE

KTÁ

LUNK A

VIL

ÁG D

OLG

AIR

A

19

Cannabis Kultusz: Idén húszéves a Tankcsapda. Tehát húsz év szex, drog és rock and roll?Lukács Laci: Hát, azért nem egészen. In-kább sztereotípia, mint valóság, ahogy a rock and rollt összekötik ezzel a „szent-háromsággal”. Azok a külföldi rocksztá-rok, vagy mondjuk inkább ikonok, akik ennek a mûfajnak a zászlóvivôi – legyünk ôszinték –, ha reggel felkelnek, nem azzal kezdik a napot, hogy szétcsapják magu-kat. Ez inkább imázsépítés, közönségcsa-logatás, ha úgy tetszik.

CK: Gondolod, vagy tudod?LL: Ezt azért lehet sejteni. Az emberi

fi zikum egész egyszerûen nem alkalmas arra, hogy ezt az életvitelt a szó szo-ros értelmében évtizedeken át lehessen mûvelni. Ha alkalmas lenne, akkor például Sid Vicious vagy Phil Lynott (A Sex Pistols és a Thin Lizzy néhai basszusgitárosai – A Szerk.) nem haltak volna meg olyan ko-rán. Persze akadnak kivételek, mint Keith Richards vagy Lemmy (A Rolling Stones és a Motörhead tagjai– A Szerk.), akiknekpapíron már réges-rég meg kellett volna halniuk. De azért ebbôl van kevesebb, ab-ból meg több, akik épp arra szolgálnak bizonyságul, hogy a szex, drog, rock’n’roll életmód, ha ideig-óráig izgalmas is, és lehet persze ezt csinálni, de évtizedeken keresztül büntetlenül biztos, hogy nem. Persze nem jogi, hanem mentális, egész-ségügyi értelemben.

CK: A magyar rockszcénában amúgy mennyire vannak jelen a tudatmódo-sító szerek? Nyilván 20 év alatt sok mindent láttál.

LL: Ezt a dolgot elôszeretettel kötik össze a zenészek és fôleg a rockzenészek világával, de az igazság az, hogy mióta az elmúlt húsz évben az ország egy másfajta üzemmódban mûködik – és nevezhetjük ezt rendszerváltozásnak is, mondjuk po-litikai értelemben –, mióta a határok szó szerint megnyíltak, van egy csomó társa-dalmi réteg, ahol ez sokkal inkább jelen van. Csak a zenészek a címlapon vannak, egy bank középvezetôje pedig nincs ref-lektorfényben. Pedig simán el tudom képzelni, hogy sokkal többet szív, iszik vagy kurvázik, mint egy-egy rockzenész. Ha egy család eladósorban lévô lánya azzal megy haza, hogy szeretném bemu-tatni az új barátomat, aki a nem tudom melyik banknál menedzser, anyu és apu tapsol, hogy „ó, kicsi lányom, milyen jó partit találtál”, holott lehet, hogy egy full kokainista, tripperes paraszt. Ha engem

vitt el valaki bemutatni a szüleinek, min-dig az volt, hogy „jézusom, ki ez a hosszú hajú csavargó”, aki ráadásul rockzenész, tehát tuti, hogy iszik meg drogozik. Ez nem más, mint rossz beidegzôdés, elôíté-let. Persze Magyarországon is voltak és vannak olyan, rockzenét mûvelô embe-rek, akik sokat isznak, szívnak, csajoznak, de én azt hiszem, ezt nem azért csinálják, mert zenészek, hanem mert alapvetôen ilyen típusú emberek. Valószínûleg ugyanezt csinálnák akkor is, ha pékek

vagy tetôfedôk lennének. Bár tetôfedés közben, ha valaki berúg, azt könnyebben éri baleset. Mondjuk a színpadról is le le-het esni, de talán nem akkorát.

CK: Azt mondod, a zenészéletet, ha akarod, sem lehet úgy bírni, hogy napi szinten szétcsapod magad?

LL: Szerintem nem. Ez külföldön is in-kább magamutogatás, imázsépítés. Ez az életmód a koncertezésen kívül is renge-teg egyéb teherrel jár. Utazás, promóciók, dedikálások, sajtótájékoztató, nem is be-szélve a valódi munkáról, a dalszerzésrôl, a stúdiózásról, a próbákról. Ezt nem lehet hosszú távon úgy mûvelni, hogy közben az ember úgy üti magát, ahogy kifelé mutatja, vagy próbálja elhitetni. Aki ezt a szó szoros értelemben tette, az fi atalon meg is halt.

CK: Személy szerint mikor kezdted érezni, hogy ez munka, hogy kötele-zettségek vannak, melyek alól nem lehet kibújni? Nyilván nem így indult.

LL: Nem, de a szó hétköznapi értel-mében mind a mai napig nem érezzük munkának. Jóllehet ebbôl élünk, és va-lóban vannak kötelezettségeink, amiket teljesíteni kell, ami nem kedv kérdése, és nem megy úgy, ha mindennap szétiszod vagy -szívod magad. Egy zenekar, ha népszerûvé válik, és sokan „követik”, jó esetben hamar rájön arra, hogy a név kö-telez. A legkevésbé sem tehetjük mindig azt, amit szeretnénk. Például hogy annyit iszunk, meg úgy bulizunk, ahogy esetleg tennénk, mert másnap is, meg harmad-nap is várnak ránk a következô koncert-helyszínen. Hamar eljön az idô, amikor belátod, ha az vagyok, aki vagyok, és az én nevem az, ami, akkor ezzel nemcsak

jogok, de kötelességek is járnak. Ez per-sze nem valami kényelmetlen kötöttsé-get jelent. Ha úgy lenne, abbahagynám, és holnaptól nem lennék a Tankcsapda énekese. Innék egész nap, aztán pár év múlva meghalnék valami lepukkant lakó-telepi garázsban. Az ember az életkor elô-rehaladtával, másrészt a tapasztalati úton megszerzett tudás segítségével felismeri, hogy ha hosszú távon, jó minôségben és nagy energiákkal akar valamit csinálni,

akkor a mérleget egyensúlyba kell hozni. Tehát ha bulizol, akkor pihenni is kell, ha iszol, akkor enni is kell, és így tovább.

CK: Nálad mikor jött ez a tapaszta-lat, lehet bármihez kötni?

LL: Ez egy folyamat volt, nem máról holnapra történt, hogy tegnap még bu-liztunk, mint az állat, ma meg már nem. Minél ismertebb lett a zenekar, minél több rajongónk lett, minél inkább érez-tük annak a jó értelemben vett súlyát, amit csinálunk, párhuzamosan egyre in-kább éreztük azt is, hogy bizony vannak olyan helyzetek, és egyre több, amikor le kell tenni a poharat, vagy le kell feküd-ni aludni, mert holnap meg kell csinál-ni valamit, és ahhoz, hogy jól sikerüljön, az kell, hogy elôzô este ne üssük ki ma-gunkat. Valójában hosszú folyamat volt. Szerintem, aki képes ezt felfogni, azok-ból lesznek az „állócsillagok”, aki nem, az meg eltûnik a süllyesztôben. Aki komo-lyan és hosszú távon akarja csinálni, fel kell fognia, hogy az emberi fi zikum bi-zonyos korlátokat szab. Mi már rég nem ott tartunk, hogy ne igyuk vagy szívjuk magunkat tompára, vagy hogy keve-sebbet kéne bulizni, hanem sportolunk, edzéseket végzünk, konkrétan fi zikailag is készülünk arra, hogy a színpadon azt a teljesítményt tudjuk nyújtani, amit. Idén leszek negyvenkét éves, és persze ráncos vagyok a sok éjszakázás miatt, de ha az elmúlt 20 évet valóban végigittam meg -szívtam volna, hát nem így néznék ki! Ha kimegyek a színpadra, ma is oda tu-dom csapni magam, és nem lett belôlem egy pocakos, tohonya alkoholista.

CK: Ha mára ki is kopott az életed-ből a fű és a nagy ivászatok, egykor biztos része volt a mindennapoknak,

ha az elmúlt 20 évet valóban végig ittam,

meg szívtam volna, hát nem így néznék ki!

20

de mennyire volt része az alkotási folyamatnak? Mennyire befolyásolta például, hogy milyen dalok születtek?

LL: Az egyik legismertebb dalunk elsô sora az, hogy „néha úgy hiányzik a mari-huána”. Ennél egyértelmûbben fogalmaz-ni nem nagyon hiszem, hogy lehet, vagy kell. Persze ezt a sort, vagy ezt a dalt, vagy a többit, ami ezzel a témával foglalkozik, sohasem reklámnak szántuk. Nem azért énekeljük, hogy bárkit befolyásoljunk. In-kább az van, hogy arról énekelünk, arról szólnak a dalok, ami az életünk egyes sza-kaszában, aktuálisan érdekelt minket, ami éppen a mindennapjaink része. Amikor például ez a dal született, otthon ültem, és azon agyaltam, hogy de jó lenne sze-rezni egy spanglit valahonnan, de nincs senkinek az egész városban hetek óta. Az alkotási folyamatnak annyira volt tehát része, amennyire az adott pillanatban az életem része volt. Amikor azt írtam, hogy „nincs pénzem, nincs nevem, mitôl legyen jókedvem”, akkor épp arról volt szó, hogy lyukas volt a tornacipôm, és nem volt egy kanyim se. Nem volt pénzem, nem vol-tam senki, és ettôl nem voltam túl vidám. Ez ennyire egyszerû. Hozzáteszem, sokan gondolják, hogy az alkotási folyamat úgy néz ki, hogy jól beszívunk, és megjön az ihlet. De ez nem így van. Az ihlet attól nem jön meg. Vagy jön, vagy nem jön, de teljesen független attól, hogy valaki jó-zan, vagy részeg, vagy éppen absztinens. Ismerek egy német punkbandát, ahol a gitáros énekes egy kiváló, energikus, kur-vára intenzív csóka, velem egyidôs, és to-

tál absztinens volt egész életében. Még-is olyan dalokat ír, hogy ezt senki nem gondolná róla. Nem hiszem, hogy ilyen értelemben lenne összefüggés a módosult tudatállapot és az alkotás között. Attól, hogy valaki képes elszívni egy spanglit, vagy meginni egy üveg pálinkát, még nem lesz se jó dalszerzô, se jó szövegíró vagy elôadó. Ha ez így lenne, akkor Ma-gyarországon ma lenne 1,5 millió kiváló rock and roller, mert legalább ennyi alko-holista van.

CK: Ettôl függetlenül van olyan dal, amire emlékszel, hogy betépve szüle-tett?

LL: Persze van, de ettôl még fennáll az, amit mondtam. Most pont tudok egyet, mert játsszuk a 20 éves jubileumi turnén. Ez egy 92-es dal, Nem ismerek rád a cí-me. Egy elég lassú, vontatott, nehézkes téma, és a gitár riffje egy 91-es tavaszi, németországi turnén született. Akkoriban kisebb klubokban, punk foglaltházakban játszottunk, ahol nem volt nehéz belesza-ladni egy-egy spangliba, és hát mi se me-nekültünk elôle. De a fû vagy az alkohol által okozott tudatállapot már akkor sem cél volt, hanem inkább eszköz, ami sze-rintem óriási különbség.

CK: A közönség persze ettől még azt gondol, amit akar. Foglalkoztatok valaha azzal, hogy a zenész is, mint közlő, bizonyos értelemben viseli en-nek a felelősségét?

LL: Nem volt téma. Szerintem a rock’n’roll és az ebbôl fakadó szabad-ságvágy pont azt jelenti – a szó mentális értelmében –, hogy nem kell a gondola-taidat kontroll alatt tartanod. Ha azért nem mondanék el valamit a dalokon keresztül, mert azzal foglalkoznék, hogy mit szólnak az emberek, vagy milyen ha-tása lesz rájuk, az öncenzúra lenne, és az egész elveszítené az értelmét. Persze ettôl még nem mindegy, hogy miket be-

szélsz a színpadon, hogyan konferálsz, mit énekelsz. A lényeg mégis – legalábbis a Tankcsapda esetében –, hogy mi csak refl ektálunk a világ dolgaira, nem fogla-lunk állást se pró, se kontra, nem akarjuk megmondani a tutit. A világ dolgaiban pedig benne van a pia, a kurva, a szex, a napi munka, az öröm, a bánat, a sze-relem, a farok, a punci, a spangli, bármi. Énekelünk a kokainról is, pedig soha nem voltunk kokainisták, de azok a helyek, ahol jártunk, az élet, amit élünk, hozott magával ilyen tapasztalatokat is. Álszent dolog lenne azt mondani, hogy amiket megénekeltem, egy könyvben olvastam. Ezt senki nem hinné el, és nincs is miért ezt mondjam. Ha ezzel bárkinek baja van, arra is csak azt tudom válaszolni, hogy én egy szuverén alkotó ember vagyok, nem kell velem egyetérteni, nem kell a gondo-lataimat magáévá tenni senkinek. Ahogy én sem haragszom azért senkire, ha más-képp gondolkodik, más is tolerálja azt, ahogy én látom ugyanazt a világot.

CK: A koncertjeiteken ma már egész családokat látni. Anyuka hozza a gye-reket, és láthatóan nem félti azoktól a tartalmaktól, amik megjelennek a dalokban.

LL: Ez jól példázza, hogy a Tankcsapda sokkal több annál, mint hogy le lehetne szûkíteni a csajozásra, piázásra, füvezés-re. Sok dalban például Istenrôl beszélek. Nincs semmilyen kizárólagosság a témák-ban. Egyszerûen csak mindig arról van szó, ami éppen foglalkoztat. A szülôk, akik elhozzák a gyerekeiket, biztos nem gondolják, hogy ezek ördögtôl való gon-

Fejes Tamás (dob), Lukács László (basszusgitár, ének) Molnár Levente „Cseresznye” (gitár)

Aki n

em tu

dn

á:

„Néha úgy hiányzik a marihuána”

ennél egyértelműbben fogalmazni nem nagyon

hiszem hogy lehet, vagy kell

21

22

dolatok, és jaj, csak a gyerek meg ne hall-ja. Jóllehet az elsô néhány évben még volt erre példa. A mai szülôk a kisgyerekkel ta-lán épp azok az egykori kamaszok, akik akkor megértették, hogy ez nem egyfajta szex- vagy drogközpontúság. Csak három ember, akik élik az életüket valahogy, és a maguk módján refl ektálnak a világra.

CK: Milyen érzés ezt látni, lehet ez egyfajta visszaigazolása az elmúlt 20 évnek?

LL: Talán nem ez a legjobb kifejezés, mindenesetre jó érzés látni, hogy a da-laink, a szónak ebben a szûk intervallu-mában, valamilyen szinten idôtállóak. Hogy nemcsak egy-két évre szóltak, hogy nemcsak 17 évesen lehet a Tankcsapdát hallgatni vagy szeretni, hanem 7, meg 17, meg 57 évesen is. Nyilván minden kor-osztály másképp gondolkodik, mást és mást jelent számára egy-egy dal, de ettôl függetlenül ez egy kapcsolódási pont. És ebben az értelemben lehet egyfajta visszaigazolása is a munkánknak, hogy mégiscsak jó az, amit csinálunk.

CK: Az a szülő, aki tizenpár éve énekli, hogy úgy hiányzik a marihuá-na, biztos nem fog agyérgörcsöt kap-ni, ha a kamasz gyereke azzal áll elő,

hogy kipróbálta a füvet. Sőt, talán en-nek a szülőnek még el is meri mondani a srác…

LL: Én is ezt gondolom, persze az el-múlt 20 évben, mióta a Tankcsapda lé-tezik, sok minden megváltozott – és ez összefügg ezzel a rendszerváltozásnak nevezett dologgal. Nemcsak a fûvel kap-csolatban, hanem az emberek látásmód-ját illetôen is. Nem azt mondom, hogy felhôtlenül boldognak lehet lenni ebben az országban, de ma már azért többen vannak tisztában azzal, hogy önmagában attól, hogy valamirôl nem tudunk, vagy valamit nem ismerünk, még nem feltétlen rossz vagy veszélyes.

CK: Mi a személyes véleményed a pszichoaktív szerek – köztük a marihuá-na – hazai szabályozásáról?

LL: Az, hogy már a nyereg alatt puhí-tott hús és a kumisz idején is fogyasztot-tunk alkoholt, mégis a mai napig nem ta-nultunk meg inni! Nem úgy értem persze, hogy nem tudunk mennyiséget inni, azt nagyon is tudunk. De az ivás kultúráját ezer év alatt sem sikerült elsajátítanunk. Ebbôl kiindulva azt gondolom, ha most hirtelen rászabadulna az országra a legali-

záció, az nem lenne szerencsés. A magyar társadalom a közelében sincs annak, hogy fel lenne készülve ennek a befogadására és kezelésére. Ezért ha a kérdés valójában arra vonatkozik, csak nem sarkítva teszed fel, hogy legalizáljunk-e, vagy sem, akkor egyértelmûen az utóbbira voksolnék. Az érem másik oldala viszont, ha belegon-dolok abba, hogy – jogi értelemben leg-alábbis – egy 19 éves fi atalt bûnözônek tekintenek, és akár börtönbe is zárhatják, kemény bûnözôk közé, csak mert van ná-la pár gramm fû, azt nemhogy túlzásnak, de ésszerûtlen marhaságnak tartom. A kettô között lenne valahol a megoldás, de Magyarországon 2009-ben nemhogy ez, de tíz dologból kilenc nem ésszerûen mûködik. Ami kocka alakú, azt megpró-báljuk gurítani, ami kerek, azt meg cipel-jük. Egy dolog biztos, ha a világnak azt a kisebb részét veszem alapul, ahol legális, vagy féllegális módon kezelik a füvet, azt látom, hogy kizárólag kulturáltság kérdé-se, milyen szinten van ez társadalmilag elfogadva. Szerintem igenis lehet kul-turáltan viszonyulni, mind a fogyasztók részérôl a társadalom irányába, mind a

„Félre a tréfát! Ûrhajós vagyok, gyújts be még egy rakétát!”

23

társadalom részérôl a fogyasztók irányá-ba. A probléma az, hogy mi ezt még nem tanultuk meg. Ezzel együtt én összeten-ném a kezem, és hálát adnék az égnek, ha ez lenne a magyar társadalom egyetlen és legnagyobb problémája, de sajnos nem így van.

CK: Sokan tudják rólad, hogy ejtő-ernyőzöl. Néhány hónapja Jack Cole állította magáról vele készített inter-júnkban, hogy adrenalinfüggő. A te életedben milyen szerepet tölt be az adrenalin?

LL: Az ejtôernyôzés kétségtelenül egy adrenalinfröccs a szervezetnek, de rám abszolút nem jellemzô ennek a hajhá-szása, vagy az ehhez való hozzászokás. A repüléssel már sokkal korábban szere-lembe estem, mint hogy ernyôzni kezd-tem. Ez a sport ennek a folyamatnak a kicsúcsosodása. Sokkal inkább a kö-tetlenség megélésérôl szól, a teljes sza-badságot megtestesítô dolog számom-ra. Azt a szabadságot, amit az ember a levegôben, zuhanás közben átél, meg lehet élni más módon, hasonló minô-ségben, például szex közben, amikor a szerelmeddel vagy, de pont ugyanazt nem tudod elôállítani. El tudom kép-

zelni amúgy, hogy ettôl is függôvé le-het válni, de úgy látom, magam körül legalábbis, hogy az ernyôsök túlnyomó része nem függô. Sôt, már rég túl van azon, hogy emiatt üljön fel egy gépre. Talán az elsô 10-20 vagy 50-100 ug-rásban ez még benne van, de ha valaki túl van ezen, már egészen más dolgok motiválják. Persze az ember, fôleg ha élvezi, hogy kiugrik egy több ezer méter magasan repülô gép ajtaján a semmi-be, nyilván keresi ennek a lehetôségét.

„Sajnos” az én életemben az, hogy a Tankcsapda énekese vagyok, ebben is egy csomó korláttal jár. Egy turné kel-lôs közepén, vagy egy lemezmegjelenés elôtt egész egyszerûen nem tehetem meg, mert – fôleg a korábbi balesetek-bôl tanulva – a sérülés veszélyét mini-malizálnom kell.

CK: Bár ebben saját tapasztalatom nyilván nincs, az is különleges él-mény, mikor több tízezer ember te-kintete szegeződik rád…

LL: Nagyon is, és bár néha azt hiszed, hogy meg lehet szokni, valójában még-sem. A Szigeten, a jubileumi koncerten 35 ezren voltak kíváncsiak ránk, és bár játszottunk már ennyi ember elôtt, a

vége felé, mikor már teljesen felszaba-dult volt mindenki, olyan energiaáram-lást éreztem – jóllehet sokszor átéltem már ezt –, mintha elôször történne. Azt hiszem, ha egyszer úgy mennék fel a színpadra, hogy leszarom, hányan vannak, eljátszom a számokat és kész, nagyjából ott törne el bennem valami, amit nagyon nem szeretném, ha valaha is eltörne.

CK: Hát most semmiképp, új lemez és jubileumi turné előtt álltok. Gon-doltál erre 20 évvel ezelőtt?

LL: Azt nem gondoltuk végig annak idején, hogy hány év múlva fog megva-lósulni, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem bíztunk benne, hogy nem hit-tünk abban, hogy ez valaha így lehet, hogy nem reméltem, vagy nem gondol-tam, hogy eljuthatunk idáig. Sôt, annak idején, mikor alakult a Tankcsapda, 21 éves voltam, és épp leszereltem a kato-naságtól. Egy alkalommal beleszaladtam egy ismerôsnél egy nagy trombitába, és volt egy különös élményem. Konkrétan azt hallucináltam – bár ez nem igazán jó kifejezés, mégis valahogy vizualizáltam –, szóval láttam magam elôtt, hogy milyen lenne, ha ez a zenekar, ami nem sokkal korábban alakult, és nem ismerte még szinte senki, több tízezer ember elôtt ját-szana, akik minket akarnak, értünk, mi-attunk vannak ott, és szeretnék azt, amit csinálunk, és mi is szeretnénk nekik azt csinálni, amit csinálunk. És húsz év eltel-tével, kis túlzással, de gyakorlatilag kép-kockára pontosan megtörtént minden. Lukács Gábor

szuverén alkotó ember vagyok, nem kell

velem egyetérteni, nem kell a gondolataimat

magáévá tenni senkinek

Húszéves jubileumi koncert a Szigeten–35 ezer ember, ahogy a Tankok látták fotók: Burger Barna

24

A kannabisz erôs szaga sokszor problé-mát jelent aratás elôtt, közben és után, melyet kontroll alatt tarthatunk, ha a szárító- és a manikûrözôhelyiség meg-felelôen szellôzik. Lehetôleg bôséges mennyiségû friss levegô járja át a szobát, hogy a szagoktól gyorsan megszabadul-junk. Ha a levegô megáll a szárítószobá-ban és körülötte, a szagok megmaradnak,és egyre erôsebbek lesznek. A hômér-sékletet célszerû 21°C alatt tartani, hogy a kannabiszban lévô olajok nehogy fel-oldódjanak, és kellemes, de nem kívánt szagokat terjesszenek. A kannabisz illa-tát visszatarthatod egy megfelelôen zárt szárító- és manikûrözôhelyiségben is.

A szerves és mûtrágyák ízét a leara-tott gubókban megszüntetheted, ha azokat tiszta vízzel vagy tisztító oldat-tal megöntözöd. Ez eltávolítja a talajban és a lombozatban lerakódott vegyszerek maradványait. 10-14 nappal aratás elôtt öntözd meg a kerted desztillált vagy for-dított ozmózissal kezelt vízzel. A vizet ugyanúgy alkalmazd, mint a tápolda-tokat. Hidroponikus rendszereknél a vi-zet cseréld le 4-6 nappal az alkalmazást követôen. A tartályhoz folyamatosan adagold a „tiszta” vizet. Az aratás meg-kezdése elôtti két napban már ne öntözd a kerted. A talajnak meglehetôsen szá-raznak kell lennie, de azért nem annyi-ra, hogy a növények elhervadjanak. Így a szárítást is gyorsíthatod egy-két nap-pal, ami nem befolyásolja a végtermék minôségét.

Aratás

A növekedés az aratáskor megáll, és a THC-tartalom a továbbiakban már nem emelkedik, legfeljebb megmarad, vagy kicsit csökken. A THC megôrzésének kulcsa a megfelelô kezelés. Célszerû ke-

rülni a prolongált fény idôszakokat, a 27 °C feletti hômérsékletet, az ujjakkal történô dörzsölgetést s a nyirkos, ned-ves környezetet – ezek a THC-tartalom csökkenéséhez vezetnek.

A THC-vegyület a levelekben, virá-gokban és a száras mirigyszerû trichó-mákban keletkezik, melyeket elôsze-retettel hívnak „gyantás mirigyeknek” vagy „szôrszálaknak” is. A trichómák egy szárból és gyantás fejbôl állnak. Úgy néznek ki, mint egy cölöp egy du-dorral a tetején. A száraknak és a gyö-kereknek az illata olyan, mintha füstöl-hetôek lennének, de kevés „agygörbítô” kannabinoidot tartalmaznak, ha van

bennük egyáltalán, és a gyanta sem igazán pszichoaktív. A hímivarú növé-nyek sokkal kevesebb THC-val bírnak, és célszerû learatni ôket, mielôtt még beporozzák a nôivarúakat. A nôi növé-nyek betakarítását a trichómák érettsé-gének tetôfokánál a legjobb elvégezni. Elôször mindig a leveleket kell learatni.

A termesztôk általában fejjel le-felé lógatják a növényeket, mert így egyszerû, kényelmes és hatékony – nem pedig azért, hogy a meglévô THC-po-tens gyantát elvezessék a gubókba. A gyökereket felforralni annak érdekében, hogy a THC-t kivonjuk belôle, egész egyszerûen ôrültség!

SZÜRETI MULATSÁGOK

A sok kutatás, munka, kockázat, kiadás és a hosszú, türelmes várakozás

végeredménye a bőséges szüret. Általában az erős, egészséges, jól termesztett

klónok és palánták adják a legnagyobb hozamot. Egy jól szervezett előaratás,

majd aratás nélkülözhetetlen a kannabisz minőségének megőrzése és a munkálatok

csökkentése érdekében. A növényeket beérésük tetőfokán célszerű learatni, ami

mindössze 5-7 napig tart, így az időzítés fontos tényezővé válik.

Jorge Cervantes rovata

Ezen az érett gubón a mirigyek versenyeznek a korlátozott helyért. A bibék kimúltak, és a mirigyek pedig érettségük tetőfokán vannak – készek az aratásra

25

Levelek

Amikor a nagyobb levelek teljesen ki-alakulnak, általában a THC-tartalom a tetôfokon van. A gubók körüli kisebb levelek továbbra is gyantát termelnek, egészen addig, míg a gubók megérnek. A végtermék hatása is megmarad, ha a levelek egészségesek és zöld színûek, és semmi nem vész kárba, ha rajta marad-nak a növényen. A leveleket csak akkor kell levágni, ha betegség jeleit mutatják – vagy gyors ütemû sárgulást –, melyet a mûtrágya nem tudott meggyógyítani. Ez legfôképp a ventilátorszerû levelekre vonatkozik, melyek még a gubók elôtt megjelennek. A nagy levelek automati-kusan besárgulnak, amikor a nitrogéndús mûtrágyát már nem adagoljuk a virágzás során.

Vágd le az egész levelet, beleértve a szárát (petiole) is, majd rakd bele egy zacskóba. A papírzacskók jól levegôznek, és lezárhatók, ha a tetejüket behajtjuk. A mûanyag zacskók nem eresztik át a le-vegôt, ezért azokat nyitva kell hagyni. Ha a petiole-t rajta hagyjuk a növény szárán, az összezsugorodik, majd elhal. Ez a ki-csi halott rész vonzza a nedvességet és a penészt, ezért a problémák elkerülése érdekében célszerû eltávolítani. A zacskót tartsd egy szekrényben, vagy olyan te-rületen, ahol a páratartalom 40-60%, és

a hômérséklet 15–21 °C között mozog. Nyúlj bele a zacskóba egyszer-kétszer egy nap, és kézzel keverd meg a levele-ket, melyek 5-7 napon belül kiszáradnak. Utána tárolhatod azokat a fagyasztóban például Ice-O-Lator hasis elôkészítéséhez. (De séfbácsi receptjeihez is elsütheted – A Szerk.)

Vágd le a nagyobb leveleket a növény gubói körül még a kisebb levelek manikűrözése előtt

A mûanyag zacskók nem eresztik át a levegôt, ezért azokat nyitva kell hagyni

Hímivarúak betakarítása

A hímivarú virágok a 12/12 nappal/éj-jel fotoperiódus beálltát követôen már két hét múlva képesek pollent termelni. Amikor a hím virágok láthatóvá válnak, de még nem nyíltak ki, a THC-termelés a tetôfokon van – ez a legmegfelelôbb idôpont az aratásra. Ha a hímek kienge-

26

dik a polleneket, a degradációs folyamat elkezdôdik, és a virágok elhullnak.

A hímivarúakat óvatosan kell aratni, fôleg ha közel vannak a nôivarúakhoz. A növény aljánál kell levágni úgy, hogy mi-nél kevesebbet rázkódjon a növény. An-nak érdekében, hogy megelôzd a véletlen beporzást egy észrevétlen, kinyílt hímivarú virág miatt, célszerû egy mûanyag zacs-kóval betakarni a növényt, és az aljánál rákötni még az aratás megkezdése elôtt. Ha felismersz egy megnyílt pollenzsákot, permetezd be vízzel, hogy életképtelen-né tedd a pollent. Zárd el a hímivarúakat, amíg szükséges.

Sinsemilla aratása

A sinsemilla (magnélküli) virágok 6–12 hétig érnek, miután a fotoperiódus 12 órára változott. A legjobb idô az aratás-ra, amikor a THC-termelés a tetôfokon van, de a degradációs folyamat még nem kezdôdött el. A beltérre létesített fajtákat úgy nemesítik, hogy a növény összes ré-sze a csúcshatást egyidejûleg éri el. Ettôl függetlenül az alacsonyabban helyezkedô virágcsúcsok, melyek kevesebb fényt kaptak, nem annyira gyantásak, mint a fenti ágazatok, és az is lehet, hogy ke-vésbé gyorsan érnek be. Azon fajták, me-lyek egyidejûleg érnek, általában 4-5 hét

gyors gubóformálódáson esnek át, mi-elôtt a növekedés kiegyenlítôdik. Az ara-tást célszerû megkezdeni 1-3 héttel az-után, hogy a növekedés lelassul. A bibék fehérrôl barna vagy barnásvörös színûre változnak, mialatt a virágcsúcsok beérnek – ez a színváltozás jelzi, hogy a növény érik, mindemellett ez nem a legmegfe-lelôbb módszer az érettség csúcspontjá-

A korai aratás, amikor a mirigyek mind világosak, kevésbé pszichoaktív végtermékhez vezethet

nak megállapításához. Saját tapasztala-taim során megállapítottam, hogy nehéz meghatározni a csúcsérettséget a bibék színe alapján minden fajtánál. A legjobb mérce erre a trichómák és a gyantás mi-rigyek színe.

A gyantás mirigyek színei megváltoz-nak az érés során. Elôször világosak, majd tejszínûek, végül borostyánsárgásak lesz-

A trichómáknak borostyánsárgás színűk lesz, ahogy az aratási időszak lankad

fotó

: Joo

p D

umay

27

A szárítás után a gubókat érlelni kell, hogy elérjék a tökéletes aroma- és ízhatást

nek. Azon gyantás mirigyek, amiket sok-szor összenyomtak vagy lökdöstek, gyorsan elkopnak. A mirigyek színei nem egyszerre változnak még ugyanazon a gubón vagy növényen sem, a folyamat fokozatos, és az egyes gyantás mirigyek különbözô ütem-ben színezôdnek el. Természetesen létez-nek kivételek, mint például a „Blueberry” (Fekete Áfonya) fajta, amely sötétebb, akár lilás színû mirigyekkel is rendelkezhet. Ha szeretnéd közelrôl megnézni a gyantás mirigyeket, alkalmazhatsz ékszerészek ál-tal használt 10-szeres nagyítót vagy 20-50-szeres kézi mikroszkópot. Az én ked-vencem egy 30-szoros nagyítású kézi mik-roszkóp, elemmel mûködô lámpával, amit bélyeggyûjtôk használnak. A gubók lesze-dése nélkül nézd meg a mirigyeket, vagy szedj le egy apró gyantás részt a már érett gubóról, és helyezd a mikroszkóp alá. Ha annak nincs lámpája, használj elemlámpát hozzá, hogy ne legyenek árnyékok a kép-ben. A gyantás mirigyek három stádium-ból az egyikben lesznek: világos, áttetszô, vagy tejszerû fehér és borostyánsárgás.

Az aratást akkor kezdd meg, ha a miri-gyek legnagyobb része világos, és egypár már tejszínûvé változott. A korai aratás, amikor a mirigyek mind világosak, kevésbé pszichoaktív végtermékhez vezethet, mert azok kevesebb THC-t tartalmaznak. Ha ilyenkor végzel betakarítást, az agyi, szár-nyaló, részegítô betépést eredményez, és a testre alig lesz hatással. A tiszta Sativa és Sativa-domináns fajtáknál ez a tökéletes aratási szcenárió.

A legmagasabb koncentrációjú THC a gyantás mirigyek alapjánál található. A legjobb idô a betakarításra, mikor a trichómák teteje gömbölyûvé, színük pedig áttetszô, krémes-fehérré válik. Az öregedô mirigyek borostyánsárgásak, késôbb barnás színûek lesznek, majd összezsugorodnak, és a THC-tartalom eltûnik. A gubókat célszerû megvizsgálni mindennap, kezdve a virágzás hatodik hetétôl.

Ha az aratást akkor hajtod végre, ami-kor a mirigyek 50%-a krémes-áttetszô színû, a termék hatása nemcsak agyi, hanem kellemes testi is lesz. Ha inkább erôs testi hatásra vágysz, célszerû akkor betakarítani, amikor a mirigyek nagy ré-sze már borostyánsárga. Az ekkor elvég-zett betakarítás megfelelô a tiszta Indica vagy Indica-domináns fajták esetében, de a tiszta Sativáknál vagy Sativa-domi-nánsoknál a fajta elônyei már nem iga-zán érvényesülnek.

Az aratást követôen a legtöbb ter-mesztô manikûrözi a gubókat a THC-tartalom megôrzése érdekében még a lassú és egyenletes szárítás elôtt. A szá-rítás után a gubókat érlelni kell, hogy el-érjék a tökéletes aroma- és ízhatást. Mint egy fi nom bornál, az érlelés ez esetben is javítja az ízt és az illatot. Ezt követôen a megfelelô tárolás biztosítja, hogy a gubók megtartsák az összes fontos tu-lajdonságukat. A munkálatok után pedig következhetnek a szüreti mulatságok!

Jorge magyar hangja: Füstös Kamilla

28

Felesleges magyarázni, hogy ha jó eredményeket kívánsz elérni, a tápanyagok kezelése alapvetô fontosságú a termôföldben tör-ténô termesztés során is. Ezenkívül azt is biztosra veheted, hogy ha az adott mûtrágya megfelelôen mûködik hidróval, az még jobb lesz termôföldben.

A tápanyag szerepe

A tápanyag alapmeghatározása szerint: olyan anyagok, melyek jellegzetes funkciója az élelem eljuttatása a növényekhez. Álta-lában a tápanyagok folyadék vagy porózus formában léteznek, egy, kettô, három, vagy akár négy különbözô részegységben is. A piacon tömegével elérhetôk az ilyen szerek, és igen nehéz ki-választani a növényeid számára leginkább megfelelôt.

Ahogy az embereknek, úgy a növényeknek is szükségük van éle-lemre. Fénybôl, levegôbôl, vízbôl merítenek ételt, és persze a táp-anyagokból, melyeket a gyökérrendszerükön át szívnak fel. Csakúgy, mint az emberek, azonos alapelemekre támaszkodik fejlôdésük és szaporodásuk. Tizenhat alapvetô kémiai elem játszik szerepet a nö-vények kiegyensúlyozott fejlôdésében, melyek alapvetôen ásványi és nem ásványi kategóriákba tartoznak (lásd: www.ncagr.com).

A három nem ásványi elem a hidrogén (H), az oxigén (O) és a szén (C). Ezeket a vízben és a levegôben találjuk. A fotoszinté-zis során a növények a napban rejlô energiát használják ahhoz, hogy a szén-dioxidot (CO2: szén és oxigén) és a vizet (H2O: hid-rogén és oxigén) átalakítsák cukorrá és keményítôvé – ezek a növényélelmiszerek.

Kültéri termesztés során ez a folyamat nemigen irányítható. De ha beltéri termesztô vagy, szabályozhatod a környezetet, és megfelelô világítást, légáramlást, valamint hôfokot biztosíthatsz a növényeid számára.

A növények az ételbevitelt fejlôdésükhöz és szaporodásukhoz tizenhárom elemen keresztül érik el. Termôföldben történô ter-mesztés során azok vízben oldódva, a gyökereken át jutnak el a növényhez, de nincs mindig belôlük megfelelô mennyiség a talajban, a vízben pedig alig néhány van jelen. Ezért van szükség az öntözôoldat tápanyagokkal történô kiegészítésére.

Az ásványok és feladatuk

Az ásványok két csoportba tartoznak: makro- és mikroelemek. A növények a makroelemekbôl táplálkoznak a legtöbbet, melyek-nek két típusa létezik: elsôdleges és másodlagos.

Az elsôdleges, tehát fô tápanyagok a nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K), melyekbôl a növény sokat használ, ezért szükséges a folyamatos utánpótlásuk.

A másodlagos tápanyagok a kalcium (Ca), magnézium (Mg) és kén (S). Általában ezekbôl elegendô mennyiség található a termôtalajban, így a mûtrágyázás nem szükséges, de a hidropo-nikus rendszerekben neked kell ezeket is adagolni.

A nyomelemek – bór (B), réz (Cu), vas (Fe), klór (Cl), mangán (Mn), molibdén (Mo), cink (Zn) – nélkülözhetetlenek a növény növekedéséhez, de csak kis mennyiség szükséges belôlük.

Annak érdekében, hogy megértsd, miképp növekszik a növé-nyed, és kiválaszd a megfelelô tápanyagot, tudnod kell a külön-bözô elemek szerepét és hatásait.

NÖVÉNYEK TÁPLÁLÉKAELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

A megfelelő tápanyag kiválasztása nélkülözhetetlen, főként a hidroponikus

termesztés során. Valójában, ha a vized alkalmas a hidróhoz, az alig tartalmaz

ásványokat. Így nemcsak az a fontos, hogy a növényed tápláléka megbízható,

tökéletesen oldódó és tiszta legyen, hanem minden részegységet is tartalmazzon,

hogy a növényeidnek biztosíthasd a teljes étrendet, amire szükségük van.

Hidroponikus táplálékoldat

29

30

Az elsődleges makroelemek

Nitrogén (N): minden élô dolog alapeleme. Lényegében a növény felsô részén – a szárakban és leveleken – hat. A nitrogén fontos eleme minden fehérjének, enzimnek, valamint a szintézishez és az energiaátadáshoz kapcsolódó anyagcsere-folyamatoknak. A foto-szintézisért felelôs klorofi ll része. A nitrogén hozzájárul a növények gyors növekedéséhez, a mag- és gyümölcstermelés fokozódásához.Foszfor (P): mint a nitrogén, szintén elemi része a fotoszintézis folyamatának. Az olajok, cukrok és keményítôk keletkezésében mûködik közre. Lehetôvé teszi a napenergia kémiai energiává tör-ténô átalakítását, a növény megfelelô fejlôdését és a stresszel szem-beni ellenállást. Szintén segíti a gyors növekedést, valamint ösztönzi a virágzást és a gyökérképzôdést.

Kálium (K): káliumot a növények nagyobb mennyiségben szívnak magukba, mint bármilyen más ásványi elemet, kivéve a nitrogént és némely esetben a kalciumot. Segíti a fehérjeépítést, fotoszin-tézist, javítja a termés minôségét, és csökkenti a betegségek ki-alakulásának esélyét.

A másodlagos makroelemek

Kalcium (Ca): nélkülözhetetlen elem a növény sejtfalának szerkezetében. Segít a többi elem szabályos szállításában és azok megtartásában, továbbá a növény megerôsítésében. Úgy vélik, a kalcium közömbösíti az alkáli sók és szerves savak hatásait.Magnézium (Mg): minden zöld növényben a klorofi ll része, és nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. Szintén segít aktiválni számos, növekedéshez szükséges növényi enzimet.Kén (S): fehérjetermeléshez nélkülözhetetlen. Elôsegíti a vi-taminok és enzimek fejlôdését, támogatja a klorofi ll formáló-dását, javítja a gyökérképzôdést és az alacsony hômérséklettel szembeni ellenálló képességet.

A nyomelemek

Bór (B): a szénhidrátok és cukrok termelését segíti, továbbá nél-külözhetetlen a magtermeléshez.Réz (Cu): szükséges a reproduktív növekedéshez. Hozzájárul a gyökér anyagcseréjéhez, és segít a fehérjék hasznosításában.Klór (Cl): segíti a növény anyagcseréjét.Vas (Fe): a klorofi ll képzôdéséhez nélkülözhetetlen.Mangán (Mn): együttmûködik a szénhidrátok lebontásában és a nitrogén anyagcseréjéhez kapcsolódó enzimrendszerekkel.Molibdén (Mo): segíti a növényt a nitrogén hasznosításában.Cink (Zn): a szénhidrátok átalakulásához feltétlenül kell. Szabályozza a cukrok felhasználását, valamint a növény növekedését.

Tipikus vashiányra utaló tünet

Ha a növényed boldogtalannak tűnik, vizsgáld meg a gyökerét. Amikor a gyökér beteg, a táplálékbevitel nem tökéletes – a növényed elgyengül, majd meghal.

31

A fent felsorolt elemek nélkülözhetetlen összetevôi egy nö-vény egészséges étrendjének. Annak érdekében, hogy a tápanyag jó minôségû legyen, e tizenhárom alapelemet tartalmaznia kell. A jobb minôségû tápoldatok ennél több összetevôt is tartalmaz-nak, mivel olyan elemeket is hozzáadnak (sokat csak nagyon kis mennyiségben), melyek szintén fontosak, bár nem nélkülözhe-tetlenek, de megkülönböztethetôk.

Nem minden növénynek van szüksége ugyanarra a táplá-lékmennyiségre vagy kombinációra. Ezért fontos a táplálást az adott növény termesztése során a fajtához igazítani. Általában a tápoldatok címkéin érthetôen feltüntetik a használati utasítá-sokat, vagy a gyártónál is lehet telefonon érdeklôdni, szívesen segítségedre lesznek.

A megfelelő táplálék kiválasztása

Szûk piaci szegmenshez tartozunk, ahol az ügyfelek kevésbé vagy egyáltalán nem rendelkeznek információval, és amiben sajnos a marketing meghatározó tényezô. A polcokon lévô végtelenül sok márka közül nem könnyû kiválasztani azt, amire igazán szüksé-günk van.

Amint azt már említettük, a tápanyagok három fontos sóból ké-szülnek: nitrogén, foszfor és kálium. Ezekhez adják hozzá a má-sodlagos tápanyagokat és a nyomelemeket. Könnyûnek tûnhet az elkészítésük, ami igaz, hisz egészen egyszerû recepteket is találha-tunk könyvekben és az interneten. De messzemenôen nem minden tápanyag egyforma. Egy igazán jó növénytápanyaghoz több kell, mint egy keverôgép és egy recept. Kutatásra, fejlesztésre és erre

szakosodott vegyészekre van szükség. Számos gyártó a legfonto-sabb elemekbôl kever össze egy egyszerû receptet, és csak néhá-nyat adagol a másodlagos tápanyagokból és nyomelemekbôl. Az is elôfordul, hogy a profi tnövelés érdekében létrehoznak egy mik-rotápanyag-mixet, melyben lecserélik az igazán hasznos kelátokat olcsóbb szulfátokra.

Legyen por vagy folyadék formájú, talajhoz vagy hidróhoz, az igazán jó tápanyagot a benne lévô ásványi anyagok mennyiségérôl és minôségérôl, de fôleg azok arányairól ismerhetjük fel. Itt lép be a képbe a jó receptúra, és tulajdonképpen ez az, amire igazán szükségünk van. De hogyan ismerhetjük fel a leginkább megfelelô tápanyag-kombinációt a mûtrágya kiválasztásakor?

Megértem a vevô aggodalmát, legyen szó a forgalmazóról, aki az ügyfelei számára keresi a termékeket, vagy a kertészrôl, aki próbálja elemezni a számtalan reklámozott terméket. Tényleg sok tápanyag létezik, és mindennap újabbal állnak elô. Amint azt már említet-tük, többnyire por vagy folyadék formájában elérhetôk, egy, kettô, három vagy négy részegységben. Némelyik kifejezetten talajhoz, kókuszhoz, hidróhoz lett létrehozva, mások bármilyen szubsztrá-tumhoz alkalmazkodók. Van, aki olyan értékesítési trükkel áll elô, hogy egy kifejezett típushoz kínál tápoldatot, és ott vannak még a különbözô boosterek (serkentôk), az aktivátorok, a hormonok stb.

Cikksorozatunk további részében bemutatjuk a különbözô lépéseket a megfelelô tápanyag kiválasztásához, amely örömet okoz a növényeidnek, és egyben a befektetésed legnagyobb ho-zamát adja. Noucetta Kehdi

társigazgató (GHE)

32

A növény közegének egyszerre kell elég tömörnek lennie a tá-masztó gyökerek megerôsítéséhez, és elég lazának ahhoz, hogy a gyökerek áthatoljanak rajta. A termôföld megfelelô szerkezet-tel bír, melyben a gyökérszôrök szoros érintkezésben vannak a termôközeggel, ezáltal optimális tápanyagfelvétel valósul meg. A kis részecskék hajszálcsöves rendszert alkotnak, így a vízbe-szívás automatikusan felfelé irányul. Annak érdekében, hogy a kapilláris felszívóerôt tovább növeljük, óvatosan nyomkodjuk meg a földet ültetéskor. Az angol növény (plant) szó is errôl a folyamatról kapta a nevét: Planta latinul eredetileg talpat jelent, és arra utal, hogy a növény talpunk nyomkodásától erôsödött meg.

A növény közege mint víztároló

A növény nem tud aktívan vizet felszívni, és nem tud több vizet felszívni, mint a levelekrôl elpárolgó vízmennyiség. Nem lehet „elôre” megöntözni egy növényt. A cserépben lévô közegnek (pl. termôföld vagy kókusz) tudnia kell magában tartani a vizet, tehát víztárolóként is kell mûködnie. Ez egyrészt a már említett kapilláris erôvel valósulhat meg, de ez a hatás elôidézhetô úgy is, ha víztároló közeget adagolunk, például perlitet. A perlit sa-ját súlyának többszörösét kitevô vízmennyiséget képes felszívni, amit akkor enged ki, amikor a termôföld szárazabb lesz.

A szubsztrátum nedvszívó képességét magasabb szinten tart-hatjuk, ha megfelelôen öntözzük. Az öntözést követôen a kö-zegnek eléggé meg kell száradnia (a közegnek, nem a növény-nek!), mielôtt ismét megöntözzük. Ha a közeget folyamatosan nedvesen tartjuk, a gyökerek, szárak és levelek átitatódnak víz-zel, és a növénynek egyáltalán nem lesz felszívóereje. Ebben az esetben a trágyában lévô sók eloszlása csak a diffúzión múlik (lásd: A nagy áttörés – Víz- és tápanyagszállítás a növényekben, CK 2009/3. június), ami egy igen lassú folyamat (lásd: Belsô egyensúly – növényi praktikák a sótúladagolás megelôzésé-hez, CK 2009/4. augusztus). Összehasonlítva a növény felszívó képességét egy tölthetô elemmel, néha teljesen le kell meríte-nie annak érdekében, hogy ismét a maximumra feltölthessük. Eközben természetesen a növénynek nem szabad kiszáradnia, de szintén nem szabad „vizes talppal” hagyni. A hidroponi-kus rendszerekben az ideális állapotot kis mennyiségû víz és mûtrágya napi többszöri adagolásával érhetjük el. Ezáltal idôt

adunk a növénynek, hogy a leveleken keresztül történô páro-logtatással maximalizálja a gyökérrendszer nedvszívó erejét az öntözések között.

Gyökérstimulálók (boosterek)

A növény kizárólag a gyökérszôrök körül szívja fel a vizet (lásd: Az oldott tápanyag útja – Vízszállítás és logisztika a növények-ben, CK 2008/6. december). A gyökérszôrök mindig a gyökér végénél (gyökércsúcs) helyezkednek el, közvetlenül a növekedé-si zóna mögött. Ahogy a gyökerek hosszában növekszenek, a gyökérszôrök elôretolódnak. Amíg a növény életben van, a gyö-kerek és a gyökérszôrök folyamatosan nônek. Ezért a gyökér-stimulánsokat nemcsak magoncoknál lehet alkalmazni, hanem a növekedési stádiumban, valamint átültetéskor (vagy a helyszín megváltoztatásakor), hogy támogassuk a gyökerek növekedését.

IDEÁLIS ÁLLAPOTOK

MIKÉNT BEFOLYÁSOLHATÓ A VÍZ- ÉS TÁPSZÁLLÍTÁS

Utóbbi négy cikkünkben végigkövettük a növényekben az oldott tápanyag útját,

megvizsgáltuk a gyökérben lezajló víz- és tápanyagfelvétel, illetve a szállítás

mechanizmusát, továbbá foglalkoztunk a növények belső egyensúlyával

a sótúladagolás megelőzése érdekében. Ezúttal – némiképp össze is foglalva

a korábbiakat – az elmélethez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket és teendőket vesszük

sorra a termőközeg állagától a hőmérsékleten át az ideális páratartalomig.

33

A gyökérstimulálók továbbá extraadag létfontosságú összete-vôkkel látják el növényünket, melynek mindig jól jön az extra energiaellátás. Elvégre kivételes teljesítményt várunk (elsôsorban beltéri) növényeinktôl, melyhez a természetben sokkal több idôre van szükségük.

Trágya

A víz passzívan áramlik a gyökereken a hígított sókkal együtt tovább a rendszer mélyébe és a gyökérsejtek környékére (lásd: Belsô egyensúly – növényi praktikák a sótúladagolás megelôzé-séhez, CK 2009/4. augusztus). Így módunkban áll a trágyázással közvetlenül befolyásolni a tápanyagok eloszlását a gyökérben, ezért megadhatjuk növényeinknek minden növekedési stádium-ban (gyökérformálódás, növekedés vagy virágzás) a szükséges tápanyagokat.

Már tudjuk, hogy a gyökérben lévô sók a sejtek külsô részé-hez kapcsolódnak, és hogy a sejt aktívan kiválasztja, melyek kerülhetnek be, és melyek nem. Ha a trágya csak olyan sókat

tartalmaz, amire a növénynek szüksége van, a növény abból bôséges mennyiséget tud felvenni. Ha a trágya sok ballaszt összetevôt is tartalmaz (például klorid, nátrium vagy szulfát a vízkeménység miatt), a növény sok extraenergiát használ fel ahhoz, hogy szétválassza ezen anyagokat. Ez a növekedéstôl elvett energia. Nem mellékes, hogy ezek a ballaszt összete-vôk lefoglalják a gyökérsejteken lévô kapcsolódási pontokat, ezáltal akadályozzák a növény számára szükséges trágyasók felvételét.

Fontos, hogy a trágya végig hígított maradjon míg a gyö-kerek belsejében van. A nyomelemek hajlamosak hígítatlan ve-gyületeket formálni például foszfáttal vagy karbonáttal (vízke-ménység), melyet így a növény nem tud felvenni. Ezért fontos, hogy a nyomelemek kelátokhoz kapcsolódjanak a trágyában. A kelát a latin Kelae szóból ered, ami a rák ollóira utal. Egy kelát úgy veszi körbe a nyomelemet, mint a rák a zsákmányát. Így a megkötött nyomelemrészecske védett az ôt érô hatásoktól. Ekkor a részecskék elektromos töltése, melyet a konduktancia értékkel mérhetünk, is eltûnik. Az összetett (kelált) részecskék nem mutatnak ilyen értéket. A nyomelem-kelát vegyületet gond nélkül felveszi a növény, mert ugyanazt a folyamatot alkalmazza, mint a természetes kelátok esetében.

A közeg pH-értéke

A trágya részecskéi a külsô részhez tapadnak, hogy azokat a gyökérsejt beszívja. Az érintkezô pontok, amikor nincse-nek használatban, egy sav részecskével (H+ = proton) vannak lezárva.

Amikor a trágya részecskéje kapcsolódik, a sav részecske eltá-volodik, hogy szabaddá tegye a diffúziós zónát. Abba az irány-ba mozog, ahol a legkevesebb mennyiségû részecske van jelen (= diffúzió). Ha a külsô közegnek alacsony a savtartalma, kifelé folyik a gyökérszôrön át, és elhagyja a növényt, így a növény megszabadul a többlet savtartalomtól. Minél több trágyát szív magába egy növény, annál több savat enged ki magából. Tehát a közeg pH-értéke növekszik, amikor a növény trágyát vesz fel.

Ebbôl a folyamatból sok mindenre következtethetünk. Ha a közeg már eleve savas, vagy ha nagy mennyiségû pH-érték csökkentô terméket adagolunk a trágyához, nagyon alacsony lehet a pH-érték a növekedési ciklus tetôpontján (sok trágya = sok sav a növénytôl). Ha túl savas a gyökér belseje, a nö-vény nem képes megszabadulni a savtöbblettôl, és abbahagyja a tápanyagfelvételt.

védőburok

központi vízszállító csõ

sejttermelõdés sejtnyúlás gyökérszõrök elhelyezkedése

gyökérnövekedési szakasz

34

Ennek tipikus esetei a raktárkészleten lévô növények, melyek hónapokon keresztül vannak egy cserépben, egy idôben gyengül-nek le, és amelyek palántái rosszul gyökereznek. Ebben az esetben nagy valószínûséggel savtöbblet van a termôföldben, és a növény nem tud egészségesen fejlôdni, mert a tápanyagokat, még ha azokból bôséges mennyiség is van, nem képes felszívni. Trágyázás helyet ésszerûbb átöblíteni, vagy lecserélni a termôföldet, és csak gyökér kiegészítôket adagolni, melyek sótartalma szegény egészen addig, míg a növény ismét elkezd intenzíven növekedni.

A közeg enyhén savas pH-értéke (5,8-6,2) ideális a zavartalan tápanyagfelvételhez.

Elektromos konduktivitás érték (EC-érték)

Az elektromos konduktivitás értékkel megállapítjuk a vízben lévô trágya koncentrációját. Magas sókoncentráció a növény kö-zegében = magas EC-érték.

Az EC befolyása a növény állapotára világos: túl sok só stresszt okoz a só szétválasztásával járó extraenergia-felhasználás mi-att. Az alacsony elektromos konduktivitás szintén stresszt okoz a tápanyaghiány miatt. A fi atal növények kisebb gyökerekkel rendelkeznek, így kevesebb sót kívánnak, az öregebb növények többet, fôleg a virágzás vége felé. Általános megállapításokat nehéz tenni, mert a növény hozzászokhat a magas vagy alacsony értékekhez. Mindemellett 0,5 és 1,8 mS/cm konduktivitás értékek elfogadhatónak számítanak (de ennél magasabb is lehet virágzás közben).

A környező hőmérséklet

is közvetlenül befolyásolja a gyökérben a vízfelszívást. Sok víz párolog el a levelekrôl, ha a hômérséklet magas, ilyenkor a gyö-kerek felszívóereje nagy. Ha a hômérséklet meghaladja a kritikus értékeket (30 fok vagy annál magasabb), a fotoszintézis megáll, és a leveleken a pórusok bezárulnak. Ilyenkor a párologtatás és így a vízfelszívás is minimális.

A páratartalom szintén fontos szerepet játszik. Ha a páratarta-lom alacsony, a víz jól párolog, és a gyökér felszívóereje nagy. Ha a páratartalom magas, a párologtatás nem optimális. Egy igazán szerencsétlen kombináció az alacsony szobahômérséklet és a ma-gas páratartalom. Ez ösztönzi leginkább a penész kialakulását és a gyökér rothadását.

A legjobb, ha a növényeket a fényperiódus kezdetekor locsol-juk, mert a lámpák hôje jól segíti a párologtatást, a növények sok vizet tudnak ilyenkor felszívni. Emellett a termôföldben megma-radó víz párologása is hûsítôen hat a „napközbeni” hôvel szemben növény.

A talaj hőmérséklete

szintén fontos, mert közvetlenül befolyásolja a gyökérben lezaj-ló folyamatokat (lásd: Az oldott tápanyag útja – Vízszállítás és logisztika a növényekben, CK 2008/6. december, valamint Nö-vényeink etetése – A víz- és tápanyagfelvétel mechanizmusáról, CK 2009/2. április). Ha a talaj túl hideg, vagy ha túl hideg vizet kapott, a víznek magas lesz a viszkozitása. Ez számunkra nem látható, de a gyökérsejtek mikroszkopikus közegében a hideg víz közepes folyékonysággal bír. Minél melegebb a talaj, annál maga-sabb a vízáramlás mértéke.

Fôképp hátrányos, ha a talaj hideg, de a környezô hômérséklet magas (például a lámpák miatt). Ilyenkor sok víz párolog el a le-velekrôl, de a gyökér nem tudja megfelelôen felszívni magát, mert a víz a gyökérben úgy áramlik, mint a ragacsos méz. Ennek kö-vetkeztében a levelek elernyednek, ám a talaj vizes marad. Ebben az esetben a növény közegének felmelegítése nem szükségtelen luxus, hanem megmenti a növény életét.

Cikksorozatunk következô részében elhagyjuk a gyökérrend-szert, és tovább követjük a víz útját felfelé a növényben.

Sigline Winkler

okl. vegyészmérnök (Hesi Plantenvoeding)

A gyökér gyökérszõrös zónájának keresztmetszete

központi vízszállító csõ

stabilitást biztosító szövet (kéreg)

gyökérszõrök

A gyökerekben a vízfelszívás teljes mértékben passzív, tehát energia-felhasznást nem igénylõ folyamat. Leginkább egy olajlámpa kanócához hasonlatos, ami folyamatosan szívja magába az olajat, hogy eljusson az égőzónához, azaz a lánghoz. A láng ez esetben a leveleken keresztül történő párolgás

Készült a támogatásával

35

36

A rend partigyilkos ôrei akcióik során zsebeket forgattak ki, és vizeletmin-tákat gyûjtöttek be, amivel természe-tesen nem lopták be magukat a szó-rakozók szívébe, akik gyakran több ezer forintot fi zettek ki a tönkretettbuliért. A TASZ akkoriban nem gyôz-te hangoztatni, hogy ez a rendôrségi gyakorlat több mint aggályos, ugyanis számos ponton sérti az alkotmányos jogokat, nem beszélve arról, hogy a dílerek felderítését sem mozdítja elô.

A jogvédô szervezet álláspontját 2006 novemberében az ombudsman is megerôsítette. Közzétett állásfoglalá-sában megállapította, hogy a diszkó-razzia – annak eredményéhez képest is – aránytalanul súlyos sérelmet jelent meghatározatlan számú fi atalnak. Az országos rendôrfôkapitány az ombuds-mani ajánlásnak megfelelôen 2007 decemberében a diszkórazziák gyakor-latát az egész országban megtiltotta, belátván, hogy a rendôrség elsôdleges céljának elérését, a kábítószer-kínálat csökkentését nem eredményezheti, de még csak nem is segíti a fogyasztók tömeges vegzálása.

Úgy tûnik, a rendôrök másfél év alatt elfelejtették saját kapitányuk uta-sítását, ugyanis július elején – lakossá-gi bejelentésnek eleget téve (!?) – 107-en vonultak ki egy egri diszkóba, hogy egytôl egyig leigazoltassák a közel 300 szórakozót és a személyzetet. A beje-lentés szerint ugyanis a szóban forgó szórakozóhelyen drogokat terjesztet-tek, és a 18 év alattiak tömegesen fo-gyasztottak alkoholt.

A razzia a rendôrhatóság részérôl a következô értékeléssel zárult: „Az eredmény összességében biztató volt.

Kábítószerrel való visszaélés miatt mindössze egy személy, egy fogyasztó ellen indult eljárás, de azt megállapí-tottuk, hogy a drogot nem az ellenôr-zött szórakozóhelyen, hanem koráb-ban fogyasztotta” – összegzett végül az egri kapitány.

Vajon mit láthatott ebben bízta-tónak? Ha bármelyik szombat este véletlenszerûen összeterelnénk több száz fi atalt, szinte biztos, hogy jóval nagyobb arányban találnánk drog-fogyasztókat. Még az úgynevezett „drogmentes diszkók” üzemeltetôi-nek is legfeljebb álmaiban merül fel a 300:1-hez arány. Mi ebben nem lá-tunk semmi biztatót, sôt úgy érezzük, hogy a rendôrök igencsak melléfogtak. A TASZ az eset hallatán természete-sen levélben emlékeztette az országos fôkapitányt az ombudsmani állásfog-lalásra és e gyakorlat annak nyomán történt megtiltására, amit ô maga rendelt el országszerte, továbbá infor-mációt kért az egri rendôrkapitánytól az akció költségeirôl. Ez utóbbit meg is kapta: az intézkedés költségét 1,1 millió forintra becsülték!

Tehát egymillió forintért sikerült a rendôrségnek egyetlen fogyasztót elôállítania! (Ôt egyébként a szem-cseppje buktatta le mint „kábítószer fogyasztására utaló tárgyi eszköz”!?) Azonban drogterjesztôket vagy az állítólagos lakossági bejelentésben szereplô, alkoholmámorban úszó fi a-talkorúak tömegét nem találták a rendôrök. Azt a kérdést már csak egész halkan tesszük fel, hogy tényleg min-den betelefonáló, alvászavaros nyug-díjas utasítására ekkora kapacitással és költségen kell a hatóságnak megmoz-

dulnia?! Nem lett volna célszerû, ha elôbb egy-egy járôrautó, mondjuk hét-végente ellenôrzi, mi folyik a szóban forgó szórakozóhely környékén? Per-sze mi nem vagyunk rendészeti szak-emberek, és nem értünk az ilyesmihez, csak hangosan gondolkodunk...

A rendôrfôkapitány ennek ellenére nemcsak sikeresnek, de jogszerûnek is ítélte az akciót, mely az ombuds-mani állásfoglalás fi gyelembevételé-vel zajlott, így semmi köze sem volt a korábban megtiltott diszkórazzi-ákhoz. (!) Való igaz, a pupilla- és a vizeletvizsgálat ezúttal egyaránt hi-ányzott az igazoltatás eszköztárából. Azonban a több mint száz rendôr kivonulása, a szórakozóhely herme-tikus lezárása és hat, úgynevezett „adatlekérdezô csoport” csatasorba állítása vajon nem minôsül razziá-nak? Az ombudsman nem csupán az igazoltatás eszközeirôl, hanem ma-gáról a tömeges igazoltatásról is azt nyilatkozta, hogy aránytalanul sú-lyos sérelmet jelent, és sérti az esetek többségében – ezúttal 300-ból 299 esetben – kulturáltan szórakozni vá-gyó fi atalok alkotmányos jogait. Az egri rendôr ezredes a TASZ elnökének írt válaszlevelében még azt is meg-jegyezte, hogy az ellenôrzésnek Eger város polgárai részérôl pozitív vissz-hangja volt. Hát persze, kit érdekel-nek a jogsértések, mikor a polgárokat meg lehet nyugtatni egy tökéletesen értelmetlen és eredménytelen, de legalább méregdrága akcióval?! Az ügynek folytatása következik, melyet természetesen nyomon követünk, és közzéteszünk honlapunkon.

Kardos Tamás

DISZKÓPATKÁNYOKNEM RAZZIA, CSAK TÖMEGES ELLENŐRZÉS

Az évtized derekán kedvelt hét végi időtöltése volt a rendőrségnek a nagyobb diszkók

látogatása. Ezek a jellemzően nagy erőkkel történt megmozdulások többnyire

a parti végét jelentették, hiszen első lépésben leállíttatták a zenét,

és a fénytechnika helyét a jóval csekélyebb vizuális élményt nyújtó pupillavizsgáló

lámpák pásztázó fénysugarai vették át.

36 Készült a támogatásával

37

38

JOGODBAN ÁLL HALLGATNI

MIT TEHET A RENDŐR, ÉS MIT TEHETSZ TE, HA ELKAPTAK

Sokan, még a rendszeres kannabiszfogyasztók közül is pánikba esnek, ha

intézkedés vagy eljárás alá vonja őket a hatóság. Évtizedes beidegződéseink,

a hatalommal szemben hagyományosan tartózkodó attitűd, jogállami normáink

képlékenysége, a rendőrség és az igazságszolgáltatás láthatóan nem tökéletes

működése csak fokozzák félelmeinket. Ennek ellenére nem árt tisztában lenni azzal,

hogy jogai mindenkinek vannak, az ittas gázolóktól a pedofil papokig.

Élni viszont csak az tud velük, aki ismeri őket.

Az egyik és talán legfontosabb kérdés, hogy pontosan milyen magatartásokat tilt a hatályos büntetô törvénykönyv? A kábítószer birtoklása Magyarországonbûncselekmény. Bár a „fogyasztás” ki-fejezés 2003. március 1-jétôl kikerült a törvénybôl, a droghasználat továbbra is büntetendô, mert a megszerzés és a tartás változatlanul bûncselekmény ma-radt. Lehetetlen ugyanis anélkül drogot fogyasztani, hogy azt elôtte ne szerezze meg, vagy ne tartsa magánál az ember.

Gyakorlatilag az illegális drogokkal kap-csolatos minden magatartás büntetendô. A megszerzésen és a tartáson kívül tilos a drogok elôállítása, termesztése, kínálása,

átadása és az azokkal való kereskedés. A kínálást akár egy egyszerû kérdéssel, az átadást pedig már egy joint ingyenes to-vábbadásával is meg lehet valósítani. Ha valaki több embernek is ad drogot, az forgalomba hozatalnak számít, ha pedig rendszeresen árusítja, akkor kereskedé-sért fogják felelôsségre vonni.

Fontos tudni, hogy bizonyos esete-ket szigorúbban büntetnek. Ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvet-len közelében történik, a büntetési tétel jóval magasabb. Védett helyszínnek szá-mítanak az óvodák, az általános és kö-

zépiskolák, a felsôoktatási intézmények, a kollégiumok, a mûvelôdési házak stb.

Az is szigorúbban büntetendô, amikor egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fi atalnak.

A törvény különbséget tesz a nem füg-gô, és a kábítószerfüggô fogyasztók kö-zött, az utóbbiak általában enyhébb bün-tetésekre számíthatnak. A büntetôeljárás-ban igazságügyi orvosszakértôi vizsgálat alapján dôl el, hogy ki melyik kategóriába tartozik.

Számít-e a drog mennyisége?

A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy

39

milyen mennyiségû anyagot találtak a gyanúsítottnál, vagy milyen mennyiségû kábítószerrel való visszaélést látott bizo-nyítottnak a bíróság. Három mennyiségi kategória van: csekély mennyiség, jelen-tôs mennyiség, és a kettô közötti ún. alapeseti mennyiség. Marihuánatermesz-tés esetében, ha kendernövényt találnak, akkor hatóanyag-tartalomtól, ivartól és mérettôl függetlenül maximum öt darab növény számít csekély mennyiségnek. A jelentôs mennyiség a csekély mennyiség hússzorosát meghaladó tétel.

A rendõr jogai

A rendôrnek joga van bárkit igazoltatni, bûncselekmény elkövetése vagy szabály-

sértés gyanúja esetén ruházatát, cso-magját, autóját átvizsgálni. Ha drogot vagy akár csak egy használt pipát, eset-leg fecskendôt találnak valakinél, akkor elôállíthatják, házkutatást is tarthatnak, és büntetôeljárást indíthatnak ellene. A gyanúsított köteles szakértôi vizsgálatnak alávetni magát, ez vizelet- és/vagy vér-vizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végez-hetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet kikényszerí-teni.) Az alkalomszerûen használt anyag gyorsabban kiürül a szervezetbôl, a rend-szeres fogyasztás tovább hagy nyomot. Az amfetaminszármazékok 2–5 napig

kimutathatóak, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy-két hétig árulkodik, rendszeres használat esetén tovább is, sôt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC-molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben. Nagy mennyiségû folyadékfo-gyasztás gyorsítja a szerek kiürülését.

A jogszerûtlen intézkedés ellen az érintett – így a tanú is – 8 napon belül írásban panasszal élhet, vagy panaszát a rendôrségen jegyzôkönyvbe mondhatja.

Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni. Tanúként mindenkinek igazat kell mon-dania, de nem muszáj felelnie az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez

az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhetô vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot. Gyakori eset, hogy a rendôrség tanúként állít elô em-bereket, és ekkor a vizeletminta adására „kötelezô” jelleggel kerül sor. Azonban az ilyen mintaadást is „önkéntesnek” tekin-tik, ha valaki nem tiltakozik az eljárás el-len. Jó tudni, hogy a tanúknak joguk van ügyvédet kérni, aki a tanúkihallgatáson jelen lehet.

Ha viszont valaki jármûvet vezet, ak-kor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendôrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni.

A te jogaid

A rendôrség köteles mindenkivel kö-zölni, hogy milyen bûncselekmény el-követésével gyanúsítja. A gyanúsítás ellen panasszal lehet élni, amit a kihall-gatáson kell jegyzôkönyvbe mondani. Minden gyanúsítottnak joga van hall-gatni. Meg lehet tagadni a vallomás-tételt teljes egészében, vagy az egyes kérdésekre való válaszadást. Ha valaki gyanúsított, nincs igazmondási kötele-zettsége, de mást bûncselekmény elkö-vetésével hamisan nem vádolhat. Min-den, amit mond, felhasználható ellene, még ha vissza is vonja. Ha ôrizetbe ve-szik, megjelölheti, kit szeretne értesíte-ni. A rendôrségi kihallgatáson kötelezô

a megjelenés, és ez vonatkozik az igaz-ságügyi orvosszakértôi vizsgálatra is. Ha valaki több alkalommal nem jelenik meg a kihallgatáson vagy a bírósági tár-gyaláson, és távolmaradását nem tudja például betegséggel igazolni, többnyire elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene, és körözni kezdik.

Minden büntetôügyben az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsí-tottnak joga van az ügyvédi védelem-hez. Ez jelenthet saját meghatalmazott ügyvédet, vagy szükség esetén az állam által biztosított kirendelt védôt.

(forrás: www.drogriporter.hu)

4040

MESÉS ANYAGMÁRPEDIG A RAJZFILMEK JÓK, ÉRTEEEM?!

„A számítógépes játékok nincsenek hatással a srácokra.

Ha gyerekkorunkban hatott volna ránk a PacMan, akkor ma sötét

termekben rohangálnánk tablettákat rágcsálva, miközben repetitív

elektronikus zene szól” – szoktak szellemeskedni a goások a számítógépes

játékok ártalmatlanságáról. Tapasztalataim szerint a rajzfilmek

legalább ennyire ártalmatlanok.

Gyerekkoromban szerintem nemcsak az én fejemben fordult meg, hogy Popeye spenótja valamivel fel lehet ütve, hiszen én akármennyit is repetáztam belôle a menzán, nem éreztem ma-gam sikeresebbnek a felsôsökkel történt összecsapásokban. Oké, a szuperhôsök szuperhôsök, Superman anyagozás nélkül is repül, megmenteni az emberiséget, de azért Captain Caveman cuccára kíváncsi lettem volna. Egy barlanglakó ôsemberrôl nehezebben képzelem el, hogy a nevét elkiáltva máris repülni tud, ha mégoly rövid ideig is. Így utólag nagyon kokaingyanús a történet, talán a túlburjánzott szôrzetében rejtegette a titkos szelencéjét.

Bár Eric Cartmannel ellentétben nincs különösebb problé-mám a hippikkel, sosem voltam képes végignézni Scooby Doo és a hippibusz legénysége vérfagyasztónak szánt kalandjait.Utólag végiggondolva jól döntöttem: Scooby gazdája és ha-verjai nyilvánvalóan egy csúnya LSD badtrip áldozatai, mely-bôl véglegesen sosem sikerült kimászniuk. És elnézve Scooby csillapíthatatlan étvágyát, valószínûsíthetô, hogy a hûséges eb space cake-ekkel kísérelte meg az öngyógyítást e neurotikus társaságban. Az eredmény, a mindentôl beparázó, idegroncs gazdájának karjaiba ugráló kutya önmagáért beszél. Ha már hallucinogének, akkor én inkább a Jamie és a csodalámpa mel-lett teszem le a voksomat, ahol a fôhôs ifjú legény esténként a zseblámpája fénysugarával dimenziókaput varázsol a szoba padlójába, és kutyájával színes, csavaros csúszdán lecsúszva különös világokban találja magát. Na, az maga volt a tömény pszichedélia! A mi Mézga Aladárunk is hasonló esti kiruccaná-sokat tett Blökivel, de ôk már a sci-fi felé kacsingattak, amikor éjjelenként ûrhajóval a kéményen át távoztak, újabb, egyre elborultabb civilizációjú bolygók után kutatva.

No de a felsoroltakkal kapcsolatban csak a drogfogyasz-tás alapos gyanújával élek – a vidám gombaházlakó hupiké-kek már határeset –, viszont számos rajzfi lmsztár nem csak valószínûsíthetôen, hanem ténylegesen is cuccozik. Van egy el-méletem, miszerint a rajzfi lmek egyfajta görbe tükröt tartanak a társadalom elé (tudom, ez eddig nem túl eredeti), és rajtuk keresztül láthatóvá válik, hogy az adott korban a társadalom, melyben születtek, hogyan viszonyul egyes kérdésekhez, például a drogokhoz. Ezt alapul véve – és kiegészítve azzal, hogy a ko-rai rajzfi lmek alapvetôen nem a drogkérdést feszegették – nem meglepô, hogy a 20. század elsô felében még csak egy-két iszá-kos rosszfi ú szaladt ki a rajzolók kezei közül, viszont itt is ta-lálunk kivételt, amely egyáltalán nem erôsíti a szabályt. Betty Boop, a hosszú combú, fekete-fehér hölgyemény olyat tett az egyik 1934-es epizódban, amelyet a korabeli ORTT sem engedett mûsorra tûzni. Végsô elkeseredésében úgy segített fogfájós cim-boráján, hogy arcára nyomta a nevetôgáz csövének maszkját, és a palack tartalmát maximális sebességgel árasztotta bajba jutott társának légjáratába, aki erre természetesen hisztérikus nevetés-ben tört ki. A maszk a földre esett, és lassan az egész környék fetrengett a röhögéstôl, beleértve a faliórát, a postaládát, de még

4141

a temetô sírkövei is önfeledten hahotáztak. A cenzorok azonban komor arccal utasították el az ominózus epizód mûsorra tûzését. A népszerû videomegosztó oldalon viszont megtekinthetô a be-tiltott rész, csak be kell pötyögni: Betty Boop Ha! Ha! Ha!

Varjúcsípést füstjével

Nemes egyszerûséggel át is ugranám azt a szégyenteljes idô-szakot, amikor a rajzfi lmfi gurákat a drogellenes háború szol-gálatába állították, és a Tini Nindzsa teknôcök gyakoroltat-ták be az alsósokkal, hogyan fegyverezzék le a dílert egy jól irányzott beszólással. Félreértés ne essék, egyáltalán nem tá-mogatom a kiskorúak drogozását, de az ennyire direkt üzene-tektôl és a rajzfi lmek politikai célra történô felhasználásától afalra mászom, miközben a mesék közt reklámokkal keltik fela gyerekek birtoklási és túlfogyasztási vágyát, lerakva ezzel a függôség alapjait. Na de kicsit elkalandoztam, arra az idô-szakra akartam épp rátérni, amikor a liberális realista ábrázo-lásmód elkezdett teret nyerni a rajzfi lmekben is.

Nem vennék rá mérget, hogy a 90-es évek elôtt találnánk olyan rajzfi lmet, amely az egész családnak tartalmas szórako-zást tudott nyújtani, így az idén 20 éves Simpson család ebben mindenképp mérföldkônek számít. Persze idô kellett hozzá, hogy az amerikai szülôk megbarátkozzanak azzal, hogy Bart nem kapja meg a rosszalkodásaiért kijáró megérdemelt bün-tetést, illetve hogy a családfô Homer napi szintû kocsmázása és a nevelésre való képtelensége miatt a teljes háztartás Marge

-ra marad. De hogy visszatérjek az igen mély görbetükrös el-méletemhez, mi sem bizonyítja jobban a Simpsonsban meg-jelenô társadalomkritikát, mint hogy a számos Emmy- és An-nie-díj mellett kiérdemelte az eddig leghosszabban sugárzott animációs sorozat címet is. És minden bizonnyal, ha egyszer létrehozzák a „Legtöbb drogozás egy rajzfi lmsorozatban” dí-jat, a verseny egyik fô esélyesei szintén Simpsonék lesznek. Mert 12-es karika ide vagy oda, az alkotó Matt Groening egyik zsenialitása abban áll, hogy a társadalom számára fogyaszt-ható formában tálalja a droghasználat jelenségét. Márpedig Homer nem aprózza el a dolgot: répából és peyote kaktuszból olyan üdítôt gyárt, amitôl az egész város betép, rászokik a le-járt szavatosságú gyógyszerekre, hallucinál a tisztítószerektôl, és a guatemalai chilitôl a rajzfi lmtörténet legkomolyabb, spi-rituális revelációkban bôvelkedô tripjét éli át. De talán ennél is emlékezetesebb epizód, melyben Springfi eld doktora mari-huánát ír fel Homernak, hogy kiheverje a szemfájdalmát, amit a varjúcsípéseknek köszönhet. Homer élete ettôl a pillanattól gyökeresen megváltozik. A „jóreggeltcigi” után szivárványok szárnyán érkezik munkahelyére, és mindent viccesnek talál, még fônöke, Mr. Burns minôsíthetetlen humorát is, aki ezért

42

vállalati alelnökké lépteti elô. Fôhôsünk, úgy tûnik, felfelé in-dult el azon a bizonyos lejtôn. Homer utánozhatatlan módon fi gurázza ki a „mondj nemet a drogokra” megközelítést, ami-kor a következôképpen inti rendre Bartot: „Apu különleges gyógyszere – amit soha nem szabad kipróbálnod, mert tönk-reteszi az életed! – varázslatos képeket és hangokat nyújt… de te soha nem élheted át, soha!”

Berúgás-kirúgás, dobd be a törölközőt

Az ezredfordulóra már bejáratott simpsoni koncepcióra épül a már a tizedik éve sugárzott Family Guy, amiben, ha lehet, még elborultabb karakterek szerepelnek. Azért egy iszákos, a gazdi-jára nyomulós, beszélô kutyát még Simpsonék sem vállaltak be. A Griffi n családfô is megéri a pénzét, emlékezzünk csak, ho-gyan is debütált Peter az elsô epizódban: megígérte a feleségé-nek, hogy nem iszik, majd olyan mérhetetlenül berúgott, hogy másnaposan bealudt a munkahelyén, ahol emiatt elszabadulta pokol, és még aznap kirúgták. Hát így indult. Majd egy másik részben szintén részegen – hogy szórakoztassa lányát a szülinap-ján – ráesett az apjára egy egykerekûvel, aki a mutatvány más-napján szörnyethalt. Ezután megfogadta, hogy nem iszik többet, de sóvárgásának tárgyát rövidesen a crack váltotta fel. Ám miután kiderült, hogy az igazi apja egy ír piás, újra feljogosítva érezte magát, hogy visszatérjen korábbi életmódjához. Mielôtt bárki

azt gondolná, hogy ez azért egy kicsit sok, fi noman jelezném, hogy a részt Emmy-díjra jelölték, amit persze nem kapott meg. Az sem sokkal gyengébb epizód, amelyikben a család kutyája, Brian sikeres drogszimatoló rendôrkutyaként rákap a kokainra, és a rehabra kerül.

A frottír jó, érteeem?!

És végül itt van nekünk az alkoholista szülôk faluja, az állandóan hófödte South Park és benne Mr. Mackey, a szállóigévé vált „a drog rossz, érteeem?!” tan szülôatyja. A botor iskolapszicholó-gus egy ízben füvet ad diákjai kezébe, hogy szembesüljenek agonosszal, de a kreatív oktatási segédeszköz a bemutató közben nyomtalanul eltûnik. Az igazgatónô a szemléltetési akciót kicsa-pással jutalmazza. A reményvesztett Mackey bánatában hippikkel

haverkodik, és dönti magába a pszichedélikumot, minek követ-keztében némiképp felülvizsgálja korábbi álláspontját, és csak egy kiadós elvonókúra után tér vissza a régi kerékvágásba. Az ô karakterét kizárólag a szmóker Törcsi tudja ûberelni. Ez az in-telligens fürdôszobakellék eredetileg arra lett programozva, hogy automatikusan tisztára törölje az embert, de valahol hiba csúszott a gépezetbe, és Törcsi komoly szinten rácsúszott a spanglizásra. Úgy gondolja, hogy egy megfelelô idôben elpattintott joint javít-ja a memóriáját, így a legváratlanabb pillanatokban szívja magát annyira rommá, hogy fogalma sincs, merre van arccal, ráadásul asrácokat is e törvénysértô magatartásra buzdítja, ám ôk konzek-vensen visszautasítják! Ennél már nincs lejjebb, Törcsi mégis egy szerethetô karakter, és azt azért kétlem, hogy komolyan hozzájá-rulna a tinédzserkori drogfogyasztás további terjedéséhez. Mert ugyan ki szeretne egy szenvedélybeteg, meghibásodott világoskék törölközôhöz hasonlítani?! Bob Arctor

43

44

Az ibogain (vagy ibogén) egy alkaloida, mely a Közép-Nyugat-Afrika ôserdeiben honos Tabernanthe Iboga cserje gyöke-rébôl származik. A növényt az ôslako-sok régóta használják kis mennyiségben egyes betegségek gyógyítására és a fá-radtság leküzdésére. Vallásos szertartásai-kon nagyobb dózisokban is fogyasztják a gyökeret, többek között a felnôtt férfi vá avatás ceremóniájának elengedhetetlen része, a sámán felügyelete melletti rituá-lis ibogagyökér-rágás. A Gabonban élô, bwiti vallású babongo törzs szemében az iboga szent növény, az emberiség spiri-tuális vezetôje. Számukra a gyökerek ri-tuális fogyasztása társas esemény, mely-nek során kapcsolatba lépnek egy tágabb valósággal, így érintkezni tudnak már elhunyt ôseikkel. A gyarmatosító franciák uralma alatt az iboga fogyasztása nagy-ban hozzájárult ahhoz, hogy megôrizzék identitásukat. Míg az antropológusok csak az 1980-as évektôl kezdték tüze-tesebben vizsgálni az iboga szerepét a bwiti vallásban, addig néhány fi atal már évtizedekkel korábban megismerhette a növényt egy másik oldaláról.

Elvonási tünetek nélkül, megvilágosodással

Egy Howard Lotsof nevû tinédzser 1962-ben húszfôs társaságban próbálta ki az ibogaint. Rajta kívül még hat heroinfüggô remélt másfél napos tripet a számukra is-meretlen szertôl, a heroinról azonban eszük ágában sem volt leállni. Az utazás mégis azt eredményezte, hogy hétbôl öten úgy szoktak le a heroinról, hogy késôbb sem estek vissza. Így fedezte fel néhány junkie véletlenül a drogfüggôség egyik legígérete-sebb ellenszerét.

Egy-két évtizeddel késôbb már elterjedt nézetté vált, hogy a drogfogyasztás élmé-nyét nemcsak az adott szer mennyisége és minôsége, de a fogyasztó személye, a hasz-nálat célja és az a környezet is meghatároz-za, melyben a fogyasztásra sor kerül. Ek-ként lehetséges például, hogy az amerikai ôslakosok egy csoportjának Oklahomában engedélyezett a peyote kaktusz vallásos célból történô fogyasztása, míg a többségi társadalom részérôl ez egyszerûen kábító-szerezésnek minôsül. Egyes hallucinogének a 60-as években kifejezetten ígéretesnek tûntek némely pszichiátriai kórkép – például

A TUDÁS FÁJAIBOGA–SPIRITUÁLIS KIÚT A FÜGGŐSÉGBŐL

Még 1962-ben néhány tinédzser egy másfél napos trip reményében kipróbálta

az ibogaint, de a heroinról eszük ágában sem volt leállni. Az utazás mégis

azt eredményezte, hogy hétből öten úgy szoktak le, hogy később

sem estek vissza. Így fedezte fel pár junkie véletlenül a drogfüggőség

egyik legígéretesebb ellenszerét.

az alkoholfüggôség – kezelésében, azonban a Woodstock-féle tömeges LSD-mámorból szinte egyenesen következett, hogy 1970-re ezek a vegyületek a legveszélyesebbnek tar-tott kábítószerek listáján landoltak az ibo-gainnal együtt. Az új jogszabályi környezet a kutatásoknak sem kedvezett: a terápiás felhasználás érdekében végzett kísérleteket közel negyven évig jegelni kellett, és még ma is csak kivételes esetben sikerül állami támogatás mellett kutatni az ibogain ezirá-nyú hasznosíthatóságát.

A hatvanas években, a korszellemhez idomulva, még Lotsof is úgy vélte, hogy az LSD, a meszkalin és más szentnek mondott vegyületek jobbá tehetik a világot. Ekkortájt a hallucinogének használatát rendszerint a háborúellenesség, az emberi jogok védelme és a nôi egyenjogúság mellé asszociálták, de a virággyermekek társadalomkritikus hozzáállása nem bizonyult hosszú életûnek. Lotsof véleménye szerint az ibogain annyi-ban lóg ki a hallucinogének sorából, hogy az átéltek hatására az ember nem annyira a saját környezetén akar jobbítani, sokkal inkább önmagában idézi elô a változást. Az LSD-vel szemben az ibogain természete

45

egy irányított rakétára emlékeztet, amely a személyiségnek olyan területeibe hatol, melyekkel gazdájának dolgoznia kell.

Az ibogain nem egy partidrog: rekreációs felhasználásra egyáltalán nem alkalmas. Ha egy egészséges személy ibogaint fogyaszt, hasonló történik, mint a terápiás felhasz-nálás során: úgy 3-6 órán keresztül egyfaj-ta álomszerû állapotba kerül, melyben csu-kott szemmel intenzív víziókat tapasztal. Az elsô használatkor elnyomott emlékekkel találkozik, majd ez a hatás a harmadik-negyedik alkalomra megszûnik – addigra kiürül a memóriabank, amibôl az ibogain-élmény táplálkozik. Víziók nélkül pedig az élmény meglehetôsen fárasztó, így rend-

szeres fogyasztása nem nyújt különösebb élvezetet. Az átélt élményeket az egyén az utazás következô szakaszában újraértékeli, majd ha mindez megtörtént, jöhet az alvás és másnap az elvonási tünetektôl mentes új életre ébredés. Figyelembe véve, hogy egy-egy ilyen alkalom körülbelül 35-40 órát vesz igénybe, érthetô, hogy sok gyógyult függô élete legnehezebb, de legmeghatá-rozóbb élményeként tartja számon.

Gyógyulás a törzsben, gyökérrel

Az afrikai és a nyugati ibogaterápiák közös eleme, hogy az ember új célokat próbál vin-ni az életébe, ám míg a babongók esetében a rendszertelen, céltalan élet és a közös-ségben gondolkodás hiánya, addig a nyu-gatiaknál az önpusztító életmód az, amibôl kiutat keresnek az ibogával. A természeti népeknél – szemben az individualista kul-túrákkal – egy ember betegsége gyakran egyet jelent a közösség betegségével, ezért a gyógyulás nemcsak a személy, hanem a közösség gyógyulása is. A babongóknál az ibogahasználó a közösségébe próbál visz-szailleszkedni, míg a nyugati ember a saját démonaival próbál leszámolni – rendszerint

néhány exfüggô felügyeletével –, hogy újra megtalálja a helyét a világban.

Egy magyar nyelvû csatorna is mûsorra tûzte azt az ismeretterjesztô sorozatot, mely-ben Bruce Parry a világ különbözô pontja-in élô természeti közösségekben töltött el egy-egy hónapot, hogy bemutassa az eltérô kultúrák hitvilágát, világnézetét és rituáléit. Az egyik epizódban épp a babongo törzsben telepedett le, és alkalma nyílt egy sámán ve-zetésével kipróbálni az általuk a tudás fá-jaként emlegetett ibogagyökeret. A kezdeti rosszullét és halálfélelem után Parry állapota normalizálódott, és beindult az „ibogatrip”, amelyet már a stáb – a bwiti hitvilág értel-mében – nem rögzíthetett, de az utólagos,

részletes élménybeszámoló mindenért kár-pótol. Parry elmondta, hogy fi atalkorának olyan elfeledett epizódjait látta, amelyekben rosszat tett másokkal. Értelmezése szerint a szer az agy megbánás és bûntudat régiói-ra hathat, hiszen a tetteit az elszenvedôkszemszögébôl élte újra, így az események új értelmet nyertek számára. A rituálé második felében Parryt megmártóztatták a folyóban, melybe egy nôi nemi szervet formáló fán át helyezték, s miután megfürdették, újjászüle-tettnek nyilvánították. Nehéz nem észreven-ni a párhuzamot a keresztény megtéréssel: bûnbánat, bemerítkezés, újjászületés. Lé-nyeges különbség azonban, hogy a transz-cendens kommunikáció az ibogaélmény má-sodik estéjén nem az egy Teremtô Istennel, hanem a törzsi szellemekkel folytatódott, és Parrynek be kellett számolnia a látomásairól, hogy a közösség tagjává fogadja.

Kórház helyett a föld alá

Az iboga használata ma a világ országai-nak jelentôs részében, így hazánkban is illegális, de az aktivisták sokat tesznek en-nek megváltoztatásáért. Lotsof legutóbb a 2009-es, Mexikóban rendezett ibogakon-

ferencián foglalta össze a növény terápiás alkalmazásának elônyeit: jelentôsen csök-kenti az elvonási tüneteket, megszünteti a drog utáni sóvárgást, és a használót a függôség elôtti állapotába állítja vissza. Ezenfelül antibakteriális hatású, visszaadja az egyén szabad akaratát, és megszaba-dítja a minden drogfüggôre ráaggatott stigmától.

Elég impozáns lista, ami közel fél évszá-zados tapasztalaton alapszik. Lotsof egy évtizede még optimistán azt jósolta, hogy három éven belül beindulhatnak az iboga-terápiák az Egyesült Államokban, de ma már szkeptikusabb. Az elutasítottság okai világosak és nagyon jellemzôek a nyugati

civilizáció gondolkodásmódjára: ugyan mi-ként vehetnék fel a versenyt a gyógyszeripar hosszú távú fenntartó kezelésekre tervezett készítményei egy olyan növénnyel, amely akár az elsô használat után megszabadíthat a legkomolyabb függôségtôl? És ha még rá is tennék a kezüket a gyógyszergyárak az ibogabizniszre, messze nem várhatnánakakkora jövedelmet tôle, mint az olyanópiát alapú készítményektôl, melyeket évti-zedekig adagolhatnak a páciensekbe!

A világ drogkutatásainak 85%-át fi nan-szírozó NIDA (National Institute on Drug Abbuse) a már bejáratott szerekre koncent-rál, és elzárkózik az olyan új gyógyászati ötletektôl, mint az iboga használata. Ennek köszönhetôen az utóbbi években beindul-tak a földalatti ibogaterápia intézetek, ahol tetemes összegekért, jobb esetben tényleg szakértôk kezelik a betegeket. Kétségkívül mindenki jobban járna, ha ezek a költ-séghatékonyság és az eredmények terén egyaránt bizonyított programok ellenôrzött formában a rászorulók szélesebb rétege számára is hozzáférhetôk volnának. De mit is várhatunk az ilyen gyökerektôl?!

Kardos Tamás

Az elsô kérdés, ami felmerül, hogy min-denki ugyanarra gondol-e, amikor azt mondjuk: „drog”. A híres gyógyszerész-professzor, Bayer István írja „Drogok és emberek” címû könyvében, hogy a kör négyszögesítése egyszerûbb feladat, mint olyan örök érvényû, mindenki által elfogadott meghatározást (drogdefi níci-ót) találnunk, amibe egyaránt belefér a koffein, az alkohol, a dohány, a heroin, az LSD, a kannabisz, a gyógyszerek, a különféle gombák és több száz egyéb szer – azok, amiket már jól ismerünk, és azok, amiket kevésbé.

Márpedig ha hiányzik ez a „közös nevezô”, nem csoda, hogy az okosok (meg sokszor a nem okosok is) folyton vitatkoznak egymással, majd végül ujjal mutogatnak a különféle szerekre, a fo-gyasztókra, a társadalomra, a politika te-

hetetlenségére vagy egyszerûen a világ-béke hiányára. Szóval ötlet az van bôven, csak azt nem tudni pontosan, hogy mire. Valószínûleg nem létezik olyan objektív defi níció, ami mindenkinek megfelelne, és ami az abszolút igazságot tükrözné. Hiszen minden változik – az emberek, a kultúra, a technológia, a divat, az érték-rend –, egyetlen dolog viszont úgy tûnik, állandó: a drogok, élvezeti szerek jelen-léte az emberi faj történetében. Vagy-is a szerek, a szerhasználat egyáltalánnem újdonság, sôt végigkísérte az embe-riség több ezer éves történetét.

Pár évtizede valahol, valakik mégis-csak megijedtek, összeültek, és írtak egy listát azokról az anyagokról, amiknek a legnagyobb veszélyt tulajdonították: így született meg azon szerek csoportja, amiket ma illegális drogoknak nevezünk

A KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE

MIKOR A NEMZETEK ÖSSZEGYŰLTEK, ÉS TANÁCSKOZNI KEZDTEK

Úgy gondoltuk, cikksorozatot indítunk arról, milyen szerepet is játszottak, mióta és

mennyire voltak jelen az emberi faj történetében a drogok, vagyis a kábítószerek,

vagyis a különféle tudatmódosító szerek. Na akkor most miről is van szó?

– a bûnösök, akiket igazán üldözni kell. Aztán volt egy másik, kicsit rövidebb lista olyan szerekrôl, amik szintén veszélyesek, de ezeket már olyan sokan használták, hogy talán reménytelennek tûnt harcolni ellenük: ôk lettek a legális drogok. A két csoport elkülönítésében nem találunk túl sok logikát, hacsak azt nem, ami egyéb-ként nem kizárt, hogy a lista megalkotói maguk is élvezôi voltak ez utóbbi cso-portba sorolt szereknek, amit meg ugye használ az ember, az ellen általában nem szokott harcolni. Nem mondhatjuk, hogy egyik károsabb lenne az egészségre, mint a másik – az alkohol nem kíméli jobban a szervezetet, mint a marihuána vagy az LSD –, vagy hogy az egyik kínzóbb függôséget alakítana ki. A láncdohányos sokkal erôsebb elvonási tüneteket mutat, mint az alkalmi marihuánafogyasztó, aki

46

nem jut fûhöz. Hogy több halálos áldo-zata lenne az egyiknek, mint a másiknak. Magyarországon akkor is sok ember (ma évente kb. 28 000) halt meg a dohány-zás szövôdményei miatt, vagy az alkohol okozta májzsugor következtében (ma évente 7-8000), mikor az ópiátok hoz-záférhetôségét még nem korlátozta törvény. Szóval ne is keressünk benne logikát.

Ha igazán hûek akarunk lenni a tör-ténelmi tényekhez, kereken 100 évet kell utaznunk az idôben. Egészen 1909-ig

kell visszanyúlnunk, amikor Sanghajban lezajlott az elsô nemzetközi tanácskozás, ahol felismerték, hogy az ópium haszná-lata egyes országokban kezd olyannyira elterjedni, hogy a probléma helyi kezelé-se már nem elegendô, nemzetközi ösz-szefogásra van szükség. Késôbb aztán felgyorsultak az események: egyre na-gyobb fi gyelmet szenteltek a hasis- és a marihuánahasználat korlátozásának, majd következtek a nyugtatók, az alta-tók és az LSD.

Az utóbbi évszázad leginkább arról szólt, hogy olyan megoldást találjanak, amivel a kecske is jóllakik, és a káposzta – vagy esetünkben a mák – is megmarad. Nemegyszer volt ugyanis példa arra, hogy a teljes tilalom nemcsak egészségügyi vagy rendészeti nehézségekhez vezetett, hanem például komoly mezôgazdasági

összeomláshoz is. Így történt ez Török-országban és Iránban, ahol az ópiumter-melés problémáját a gyökerénél akarták megragadni: betiltották a máktermesz-tést. Ez a látszólag logikus lépés azonban lehetetlenné tette a mák szemtermésének hasznosítását, a mákolaj kisajtolását, a takarmányként való felhasználást, aminek következtében az állatállomány is csök-kent, és a mezôgazdaságban dolgozók milliói kerültek csôdhelyzetbe.

Egyébként emlékezhetünk rá, hogy hasonló „máktilalom” bevezetésének öt-

47

lete nem is olyan régen hazai körökben is felmerült az EU-szabályozásnak köszön-hetôen, a mákosguba és a mákos tészta rajongóinak legnagyobb rémületére. (Je-lenleg az EU csupán a gyógyszer elôál-lítására alkalmas ipari mák termesztését szabályozza, míg a mák többi fajtájával kapcsolatban kormányrendelet született.)

Említettük már, hogy a kábítószer el-leni harc hivatalos, írásos egyezményekbe foglalt elsô felvonása az 1909-es sanghaji szimpózium volt. Ezt követôen egymást érték a nemzetközi kábítószer-egyezmé-nyek és konferenciák.

Nemzetközi Ópiumegyezmény (1912, Hága)

Az ülésen 46 szuverén államból 12 vett részt. Mire azonban az itt felvetett alap-elveket, például az ópium kizárólag gyó-

gyászati célú felhasználása, vagy nemzeti ellenôrzô szervek felállítása mindenki-vel sikerült elfogadtatni, kitört az elsô világháború.

Második Nemzetközi Ópiumegyezmény (1925, Genf)

A fô célkitûzés a kábítószer-kereskede-lem nemzetközi ellenôrzésének meg-szervezése volt, engedélyezési rendszer létrehozása, statisztikák készítése stb. Ekkor korlátozták a kannabisz export-ját is.

A kábítószerek gyártásának korláto-zására és elosztásuk szabályozására vonatkozó egyezmény (1931, Genf)

Az úgynevezett „becslési rendszer” beve-zetésével arra kötelezték a kormányokat, hogy elôre mondják meg, mennyi kábí-tószerre lesz szükségük tudományos és orvosi célokra. Persze a molekulamanipu-láció itt már kiskaput jelentett, melynek segítségével hatásában azonos, kémiailag viszont eltérô vegyületeket hozhattak létre. Az ily módon kreált szerek kapták késôbb a „designer drog” elnevezést.

Az illegális kábítószer-kereskedelem elleni egyezmény (1936, Genf)

Elsôsorban az illegális kereskedôk elleni hadjárat kezdete volt ez, ahol a nemzetek az egymás közötti kiadatással kapcsolatos megállapodást kötöttek.

Az 1931-es egyezmény hatálya alá nem eső kábítószerek nemzetköziellenőrzés alá vonása (1948, Párizs)

A nemzetközi ellenôrzést itt terjesztet-ték ki a szintetikus szerekre és a fájda-lomcsillapítókra. Emellett „hasonlósági elvet” vezettek be, vagyis ettôl kezdve a kokainhoz vagy a morfi nhoz hasonló új drogok azonnal nemzetközi ellenôrzés alá kerülhettek.

A máktermesztés és az ópium termelé-sének, nemzetközi kereskedelmének és használatának korlátozása és szabá-lyozása (1953, New York)

A nemzetek ez alkalommal úgy döntöt-tek, hogy hét ország kap engedélyt az ópium exportjára: Bulgária, Görögország, India, Irán, Jugoszlávia, a Szovjetunió és Törökország. Továbbá megtiltották az ópium minden, nem gyógyászati célú használatát.

Egységes kábítószer-egyezmény(1961, New York)

Ezen a konferencián a korábbi találkozók megállapodásait foglalták össze és bôví-tették. A lefektetett szabályok betartásá-nak ellenôrzésére pedig megalapították a Nemzetközi Kábítószer-ellenôrzô Szervet (INCB).

A pszichotróp anyagokra vonatkozó egyezmény (1971, Bécs)

A nemzetközi ellenôrzés ekkor terjedt ki az LSD-típusú hallucinogén anyagokra, a szintetikus stimulánsokra, altatókra, nyugtatókra.

Az 1961-es egyezmény módosítása(1972, Genf)

Fôleg a korábbi egyezmény pontjainak szigorítása, preventív elôírások kialakítása történt meg.

A kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális kereskedelme elleni egyezmény (1988, Bécs)

Ez az egyezmény is elsôsorban az illegális kereskedelem elleni nemzetközi fellépést erôsíti tovább olyan intézkedésekkel, mint a szállítmányozás ellenôrzése, vagy az ille-gális szerek gyártására alkalmas vegyszerek és felszerelések kereskedelmének hatósági felügyelete.

Az államok tehát folyamatosan tö-rik magukat, egyezkednek, intézkednek, aztán meg egyeztetnek, mint legutóbbidén tavasszal, Bécsben, az 52. CND (Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága – A Szerk.) konferencián, ahol az elmúlt tíz év totális kudarcát feledve újabb tíz évet és dollár-milliárdokat szavaztak meg a nemzetközi drogellenes háború további fi nanszírozá-sára, bízva természetesen a drogmentes vi-lág utópiájában. A legfontosabb kérdéssel azonban, tudniillik, hogy kié a felelôsség, nem sokat foglalkoztak. Egy persze ettôl függetlenül is biztos – nem a drogoké.

Sokszor hallhatjuk anyagosoktól: „nem én választottam a drogot, a drog választott engem”, vagy „nem tudok leállni, mindig hívogat az anyag”. A drog maga azonban nem egy élô, lélegzô lény, csupán egy nö-vény kivonata vagy mesterségesen létreho-zott kémiai vegyület. Nem a drog gerjeszti a problémákat, hanem sok tényezô aktuális

48 Készült az támogatásával

összejátszása. Ezt azonban tudomásul ké-ne venniük azoknak is, akik a drogok el-len harcolnak, és azoknak is, akik mellette teszik le a voksukat, használják, vagy épp a legalizálásukat támogatják. A hatóságok megpróbálhatják üldözni ezeket a szereket, de tudniuk kell: még ha sikerülne is meg-fékezni a szerek terjedését, és „bezárni” az összes kiskaput, ez csupán a drogprobléma „tüneti kezelését” jelentené, miközben a valódi okok sértetlenül megmaradnának, és elôbb-utóbb felszínre törnének más prob-lémák formájában. Ugyanígy a fogyasztók-nak is el kell fogadniuk, hogy nem bagatel-lizálhatják a szerhasználatot, és vállalniuk kell a felelôsséget, hiszen a döntés végté-re is az ember kezében van, nem pedig a drogéban.

Az egész drogkérdés tehát gordiuszi csomónak tûnik, tele kérdésekkel: milyen anyagok tartoznak az úgynevezett „dro-gok” közé? Hogyan változott a történelem során a drogokhoz, droghasználathoz va-ló viszonyulásunk? Valóban veszélyesebb például az alkalmi marihuánafogyasztás, mint a rendszeres dohányzás vagy az alko-holizálás? Mitôl függ, hogy valakibôl füg-gô lesz, míg más egyszeri kipróbálás után felhagy a használattal? Tényleg a drogot kell okolnunk, mint fôbûnöst? Van-e bûnös egyáltalán?

Ezzel a cikksorozattal biztos nem sikerül átvágni a világhírû csomót, és megválaszol-ni minden kérdést, de legalább megpróbál-juk kibogozni az összekuszálódott szálakat, és egy olyan utat mutatni, mely kielégíti mindkét tábor – ellenzôk és támogatók – igényeit egyaránt. Folytatása következik. / Shrink /

Köztudott, hogy a vallási rituálék során fellépô módosult tudatállapot eléréséhez sokan sokféle eszközt használnak, s az sem titok, hogy a történelem kezdete óta a különbözô – mai terminus tech-nikusszal élve – drogok is jelen vannak e vallásos célú tudatállapotok elérésében. Azt is tudjuk, hogy számos vallás isme-ri – és nemcsak ismeri, de alkalmazza is – a kannabiszszármazékokat. Azt azon-ban már kevéssé tudjuk, honnan ered ez a szokás, és azt is, melyik vallás milyen formában használja. Milyen egyéb dro-got, és milyen más eszközt ismer még, s mi is valójában a módosult tudatállapot? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a most útjára induló cikksorozat-ban, melyben annak is utánajárunk, hogy a valláson túl melyik kultúrkör hogyan él vele, s milyen felhasználási szokások lé-teznek a föld különbözô részein.

S ha már itt tartunk, azon sem árt eltûnôdni, hogy miért kapcsolódik ily

szervesen össze a droghasználat és a val-lási gyakorlat. S hogy vajon miért fordul nagyon sok, többnyire függôvé vált fo-gyasztó a leszokás után valamelyik val-lás, a hit és Isten felé? A vallás ugyan-olyan eufóriát okoz, mint a drog? Ha igen, akkor a vallás is lehet ugyanolyan káros, mint a drog?

S ha már mindezek felvetôdnek, talán azt sem ártana tudni, hogy az utóbbi év-tizedekben ugrásszerûen növekvô drog-fogyasztás vajon a spiritualitás hiányának a következménye-e. Mikor és miért van szükségünk tudatállapotunk megváltoz-tatására? Milyen mély valójában a drog és a spiritualitás kapcsolata? És milyen mély a nyúl ürege?

A szent cél érdekében

A vallási szükséglet alapvetô emberi igény. Máig sem halt ki, sôt egyre erô-sebb vágy él bennünk a bizonyos „vég-sô kérdések” megértésére, problémáinak

HÍVÕK A SZEREN

A VALLÁSOK ÉS A TUDATMÓDOSÍTÁS TÖRTÉNETE

Nem újdonság, hogy már réges-rég felbolydult s egyre zaklatottabb világunkban

magukra maradtak az emberek. Istenek, válaszok és magyarázatok nélkül. Talán

csak elfordultak tőlünk, de Nietzschének is igaza lehet, miszerint: Isten halott. Mégis

vannak, akik beszélnek vele – vagy valamely megnyilvánulásával –, többnyire

valamilyen segédeszközt használva ehhez.

megoldására. Ezek a kérdések és problé-mák olykor meghaladják a tudatos, racio-nális gondolkodás lehetôségeit, mégis alapvetôen fontos lenne megkapnunk az erre vonatkozó válaszokat. Ilyen az éle-tünk értelmének, a halál utáni létezésnek vagy a rajtunk kívüli világok létezésének kérdése. A válaszadásban a tudományon túl rendszerint a vallások és a mûvészetek is segítséget nyújthatnak.

A vallásos emberek ismerik a „szent idô” fogalmát, amihez minden idôsza-kos ünnep visszatér. Az ünnepek ide-jét, amibe a különféle rítusok segítsé-gével lehet átlépni. Ez más eredetû és szerkezetû idô, mint a profán idôin-tervallumok. Titka van. A nem vallásos ember ezzel ellentétben a „történelmi jelenben” él, nem ismeri a liturgikus idô emberfeletti minôségét.

Mégis a mai – kevésbé vallásos – kor-ban is van igény a spiritualitásra, de a modern világ ehhez nem ad se teret,

50

se idôt. Így marad egyfajta tudattalan vágy és némi eszköz a spirituális dimen-ziókba lépéshez, melyek akár intenzí-vebbek is lehetnek, mint a hagyomá-nyos vallásos úton elérhetô élmények. A mai hétköznapi drogfogyasztásnak azonban nincs se „szent ideje”, se pe-dig „szent tere”. Az eredeti vágy tehát jórészt kielégítetlen marad.

Mit tudtak régen?

A régi korok embere gyakran növényi eredetû szerekkel jutott el a megszó-lítani kívánt istenekhez, vagyis a spi-rituális megtapasztaláshoz. Válaszai begyûjtéséhez kétféle út vezetett: vagy ô maga esett transzba, vagy a közös-ség egy, erre kiválasztott tagját kérte meg rá. A legôsibb, drogokat haszná-ló vallási és gyógyítási hagyomány a sámánizmus, mely a ma használatos terminológia szerint ugyan nem vallás, de fô jellemzôje, hogy a szellemekkel, istenekkel, lelkekkel való találkozáso-kat, utazásokat a különbözô „világok” között transzállapotban tették, és sok esetben különbözô pszichedélikumok-kal segítették elô.

Ugyanakkor az archaikus és egyes máig élô, ôsi eredetû kultúrákra is jel-lemzô, hogy a módosult tudatállapot alatt létrejött realitásviszonyok megvál-tozását a realitáshoz való közeledésként éli meg az egyén, míg általában a leg-több modern kultúrában ez a realitástól való eltávolodásként jelenik meg.

Mit tudunk ma?

Bár a modern ember nem vallja magát vallásosnak, az ôsi pszichikus struktú-rák mégis tovább élnek a lelkében. A technikai civilizáció emberének vallását ma a tudomány képezi. Ennek is meg-vannak a maga szertartásai, beavatási ceremóniái, világképe, mitológiája, s felépítésében és mûködésében is kísér-tetiesen hasonlít egy egyházhoz.

Az ôsi, vallási, lelki struktúrák meglé-tére pedig ma már csak olyan kiürese-dett vallásos viselkedési formák utalnak, melyek meg vannak fosztva minden ko-rábban létezô spirituális tartalmuktól és jelentésüktôl.

Míg az archaikus ember számára a tudattalan szimbólumai az egység-hez, az univerzumhoz való tartozást és közeledést segítették, korunk „civi-lizált” emberének „magánmitológiái” már nem érnek fel a mítoszokig, mivel ezeket csak az egyének élik meg, nem pedig a közösségek. Korunk embere a felettes, spirituális világot napjainkban sem meglátni, sem megélni nem képes. Homályos tudattalanjában a vallás ésa mitológia okkulttá, rejtetté, érdekte-lenné vált. Az azonban máig egyetemes emberi jellemzô maradt, hogy okságot tulajdonítsunk a különbözô valóságda-raboknak, ezért ha egy valóságszeletre nem találunk sürgôsen egy akár csak gyenge lábakon álló „tudományos” oksági magyarázatot, automatikusan generálunk egy, az istenekkel, a termé-

szetfeletti erôkkel, a szellemekkel vagy hasonlóval operáló oksági konstrukci-ót. Tehát az oksági operátor spontán befolyásolja a valóságot, megalkotva egy kezdô oksági pontot, amennyiben ilyennel nem rendelkezik.

Világban benne lét

A jelenben élni próbáló, összezavarodott ember aligha tud pontos megkülönböz-tetést tenni a szimbolikus, a vágyott, az irreális és a reális között, de még önma-ga egységét és valóságosságát is csak nehezen képes átélni. Nem csoda hát, ha folytonos megerôsítésre van szüksé-ge. A drog által kapott élmény mester-ségesen fi gyelmezteti önnön létezésére. Ugyanez a szerepe az elvonási tünetek kapcsán is betöltôdik, negatív elôjellel ugyan, mégis a „világban benne lét” él-ményét adva.

A sok pozitív és negatív elôjelû idô-szak olykor mégis épp a „világból való kivetést” jelent, mely világ szükségszerû körforgásába nem könnyû újra belépni. Az addig mesterségesen hajszolt spi-ritualitást ki kellene tölteni egy – tár-sadalmilag is elfogadott – „legálissal”, amit a köznyelvben valamilyen vallás-nak neveznek. Ez is egyik útja az „isten – Isten” felváltásnak.

Melyik világ léte?

Mint láttuk, a spiritualitás az emberi lét alapvetô meghatározója, és számos szinten összefonódhat a droghaszná-

51

lattal. Most már csak azt kellene tud-ni, hogy egy mai „modern” fogyasztó transzcendens élményei hogyan viszo-nyulnak egy drogot nem használó em-ber hasonló élményéhez.

Egy 2007-ben, Magyarországon vég-zett felmérés szerint a vallásos emberek élményeiben feltehetôen több a szent-ségélmény, míg a droggal szerzett ha-tás intenzívebb, és több benne a szer okozta megváltozott realitás, idô- és térélmény, erôsebb a vizualitás, de a negatív élmények száma is nagyobb.

A droghatással elért élmények egy-fajta beszorultságot, megrekedtséget tükröznek, míg a vallásos élmények kitágítják az érzelmek és a gondolatok spektrumát, ezáltal egy új „spirituális” világba való születést tesznek lehetô-vé. Ezt – a kísérlet konklúziójaként – a születés élményéhez hasonlíthatjuk: a droghasználó szeretne a transzcendens, a teljesség világába születni, de ô még csak a kapuban toporog, míg a hívô már átlépte a küszöböt, és a „szent vi-lágával” tágította ki mindennapjait.

Transzcendens – másképp

A kannabisz legalább kivonatos törté-netét és a belôle készített származé-kokat minden magára valamit is adó fogyasztó ismeri. Így ennek megírása nem tartozik a túl nagy kihívások kö-zé. Ám az, hogy a bolygó mely terü-letén, milyen kultúrkörben élô emberek mikor, mit, hogyan fogyasztottak, már inkább izgalmas lehet. Ezért utunkat az „Isten egy tudatállapot” gondolatkör-ben legközelebb e terület felé haladvafolytatjuk. Csomós Éva

54

A dancehall szövegvilága általában végte-lenül leegyszerûsített, és többnyire – még ha társadalmi változásokkal foglalkoznak is – az elôadók különös elôvigyázatosság-gal kerülik a vallási vagy raszta témákat. Mint arra korábbi cikkekben rávilágítot-tam, ennek oka részben politikai eredetû. Az 1980-as évek vége felé a dancehall bár uralta a tánctereket, azonban néhány elôadó, mint Admiral Tibet, Cocoa-T, Lu-ciano sosem énekelt slackness számokat, stílusukban – de az elôadásmódban min-denképp – a roots reggae témái tükrözôd-tek. A 90-es évek beköszöntével a Jamai-cára jellemzô erôszakhullám nem csitult, maximum valamelyest átalakult. Az utcai erôszak, mely egyre inkább összefüggés-be hozható volt a szintetikus kábítószerek terjedésével, természetesen az elôadókat sem kímélte. Sokak élete ért véget erôsza-

kos halállal, többek között említhetnénk Pan Headet. A bûnözôk vagy börtönbe ke-rültek, golyó, esetleg kés vetett véget éle-tüknek, vagy elmenekültek a hatóság elôl. A90-es évek közepén egyre többen ismerték fel, hogy a jamaicai rendôrség valamilyen okból nem bolygatja a társadalomból kivo-nult és saját közösségeket létrehozó rasz-tafárikat. A fôleg vidéken és a hegyekben oltalmat és nyugalmat találó közösségek azonban remek búvóhelynek bizonyultak a bûnözô számára is. Hozzáteszem, ennek alátámasztására hitelt érdemlô bizonyíté-kok nem állnak rendelkezésre. Akárhogy is történt, bizonyos, hogy az agresszivi-tásba belefásult kingstoni gettók fi ataljai tömegesen fordultak ekkor ismét a rasz-tafári eszmékhez. Olyan elôadók tértek át a rasztafári hitre, mint Buju Banton vagy Capleton. A zenében az elsô áttörésrôl 1995-ben beszélhetünk, amikor is a Kette Drum riddim megjelent a Digital B. kiadó gondozásában. A nem hivatalos zenetör-ténet innen datálja a raszta eszmék tö-meges visszatérését a jamaicai zenébe. Az elôadók nagy része az úgynevezett bobo dreadek táborát gyarapította. Azonban ös-szehasonlítva a modern rasztafarianizmust és szövegvilágát az 1970-es évek mozgal-maival, óriási különbséget fedezhetünk fel. Ez pedig a dalok militáns hangvétele. Míg a 70-es és 80-as évek roots elôadói, témaválasztásukban a „visszatérés Afriká-ba” gondolatra, a háború értelmetlensé-gének bemutatására vagy egyszerûen Jah tiszteletére helyezik a hangsúlyt, addig az új idôk új megközelítést is jelentettek. Ter-mészetesen sok múlik magán az elôadón is, de az olyan hasonlatok és metaforák használata, mint „a tûz, mely elégeti Babi-lont”, nagyon is jellemzôek a mai modern rootsra vagy éppen a conscious raggára („tudatos ragga”).

Egy szóra itt álljunk meg. Felmerülhet a kérdés, miért két kifejezéssel illetik a zenekritikusok ezt a stílust. Tulajdonkép-pen a különbségtétel az elôadás miként-jére vonatkozik. Míg a modern roots egy lágyabb, énekesek által elôadott verzió, és a rootskorszakra inkább emlékeztetô elôadásmód jellemzi, addig a conscious ragga gyökerei a 70-es évek DJ (a reggae mc-k) munkáiból eredeztethetô, és nem sokban különbözik a bashment elôadók interpretációitól. A dalok néhány esetben (fôleg a kezdetekkor) témaválasztásukban homofóbok voltak, azonban az elôadók rájöttek arra, hogy e téma Európában ke-vésbé szalonképes, és félve az esetleges negatív reklámtól, lemondtak arról, hogy a homoszexualitást ócsárolják. A stílust

A RASZTÁK VISSZATÉRNEKA RASZTÁK VISSZATÉRNEK

A MODERN ROOTS ÉS CONSCIOUS RAGGA

Az 1980-as évek közepén, mikor is megjelentek az első digitális muzsikák Jamaicában,

Az 1980-as évek közepén, mikor is megjelentek az első digitális muzsikák Jamaicában,

a dancehall és a ragga meghódította a szigetet, és vele együtt – kicsit később –

a dancehall és a ragga meghódította a szigetet, és vele együtt – kicsit később –

az egész világot. A jamaicai előadók számai rendre a popslágerlisták élén landoltak,

az egész világot. A jamaicai előadók számai rendre a popslágerlisták élén landoltak,

elég csak Shaggyre, Sean Paulra vagy éppen Shabba Ranksra gondolni.

elég csak Shaggyre, Sean Paulra vagy éppen Shabba Ranksra gondolni.

Capleton

Buju Banton

55

erôs rendszerkritika jellemzi, valamint arasztafarianizmus alapértéinek megének-lése. Visszatérô üzenet a ganja, mint a szent növény legalizálásáért folyó harc tematizálása.

A rasztamûvészek egy része hajlan-dó kompromisszumokra, és jó néhányan még a legbrutálisabb bashment alapok-ra is ráénekelnek (chantelnek), és számos dalból nem következtethetünk arra, hogy ôk bizony rasztaértékeket képviselnek. (Jó példa erre Sizzla – Jook Har címû száma, melynek jelentése szó szerint baszás.

A modern roots és conscious ragga (vagy ahogy a nemzetközi irodalom ne-vezi, „roots revival”) körülbelül 15 éves múltra tekint vissza, jelenleg az egyik leg-inkább fejlôdô, és Európában leginkább szalonképes stílust jelenti. A reggae zene nemzetközivé válásával (amelynek külön fejezetet szánunk) a rasztafarianizmus érték- és eszmerendszere a világ legtávo-labbi sarkaiba is eljutott. Természetesen a rasztaeszmékre jellemzô számos elem valamelyest változott, illetve másként értelmezik a különbözô rasztaemberek. Itt többek között megemlíthetjük a haj-viseletet: „Don’t haffi dread to be rasta” (azaz Nem kell dreadnek lenned, hogy raszta légy), énekli 1999-ben a Morgan Heritage. Ez is jelzi, hogy a rasztaeszmé-ket befogadhatóvá kell tenni olyan nem-zetek részére is, akiknél a rasztafári hit nem olyan természetes, mint Jamaicában. Megjegyzem, hogy a legújabb tételes fel-sorolásban, amely a jamaicai vallásokkal foglalkozik, a rasztafarianizmus az egyéb kategóriában szerepel más, kisebb vallá-sokkal egyetemben. Így nem találunk rá pontos számadatot, hogy mennyien vall-ják magukat rasztának, de óvatos becslé-sek szerint a sziget lakosságának mintegy 5%-a. A zenével foglalkozók között ez az arány nagyobb, közülük a legtöbben a már említett bobo dreadek közé tartozó-nak érzik magukat.

A rasztafarianizmus ezen ága igazi túlélôje a korai rasztamozgalmaknak, ve-zetôje, Prince Emmanuel már az 1950-es években is feje volt a közösségnek. Mint a korai mozgalmak megtestesítôje, a bo-bo dread több vonásában is különbözik az új mozgalmaktól. Ez a mozgalmi ág rengeteget merít a revivalista (a folklórt és az afrikai keresztény egyházakra jel-lemzô, számos misztikus erôt magába építô vallási forma) hagyományokból, sellentétben a többi dreadlockkal, ôk, – na-gyobb részük legalábbis –, közösségben él-

nek egymással, és számos rituális szabály határozza meg életvezetésüket. Öltözkö-désükben is kifejezik különbözôségüket, dreadlockjukat csavart turbánnal fedik, sokszor hordanak földig érô fekete vagy fehér leplet, s jellemzô rájuk a kézzel ké-szített szandálok viselése.

Alaptanítások

Prince Emmanuel azt hirdeti, hogy a Szentháromság három lelket jelent: a Prófétát, a Szerzetest és a Királyt. A Király természetesen Selassié, a Próféta Garvey, míg a Szerzetes Prince Emmanuel maga. A bobók köszöntéskor az „Isten oltal-mazzon” szavakat használják, miközben a jobb öklükkel a szívükre ütnek. Na-ponta háromszor (napkeltekor, délben és naplementekor) a bobók fejüket kelet felé fordítva imádkoznak. Minden héten kétszer, s minden hónap elsô szombatján boboböjt van. Ezeken a napokon semmi sem érinti az ajkakat, s déltôl este hatig istentiszteletet tartanak.

Kapcsolatok a külvilággal

A bobók közismertek vendégszeretô hagyományaikról. Mivel a tábor meg-lehetôsen messze van a fôutaktól,

általában nem könnyû megközelíteni azt. Nagy népszerûségnek örvendenek környezetükben, a velük kapcsolatban élô helyi közösségek többnyire békés, elvhû emberekként jellemzik ôket. A táborban általában ünnepek alkal-mával a bobók számítanak arra, hogy külvilági személyek is feltûnnek. Leg-nagyobb bevételük seprûk készítésébôl származik, és látszólag egyébként ez az egyetlen pénzforrásuk is az adomá-nyokon kívül. Négyfajta seprût készíte-nek: a kézi seprût (45 centi hosszú), a háztartási seprût (1-1,5 méter hosszú), az utcai seprût (valamivel kisebb, mint a háztartási) és a „pókhálózó” seprût, amely 2,5 méter hosszú. Az értékesítés azonban meglehetôsen „agresszíven” folyik, és a bobók a vásárló személyes anyagi helyzetéhez mérten állapítják meg az árat, így azt néha akár a seprû tényleges értékének többszöröséért is el tudják adni. Naivitás lenne persze azt hinni, hogy a bobók nem termesztenek legalább saját használatra kendert, de az máig nem bizonyított, hogy keres-kednének is vele, legalábbis nem ipari méretekben.

Sebô

Morgan Heritage

A kannabisz az egyik legváltozatosabb és legösszetettebb növény a földön, ezernyi különbözô tájjellegû fajtával és kereszte-zéssel. A természetben évszázadokon át lezajlott bámulatos diverzitás exponen-ciálisan fokozódott az emberi beavatko-zással a nemesítés és szaporítás során. E jelenség révén folyamatos evolúció áll fenn a kannabinoidok és terpének kombiná-cióiban. Számos tapasztalt fogyasztó úgy véli, hogy e sokféleség az egyik legfonto-sabb tényezôje annak a képességüknek, hogy hosszú idôn keresztül élvezik a kan-nabisz füstjének ízét és hatását minimális toleranciával. Valójában a legtöbb állandó fogyasztó szerint egyazon fajta több mint két hétig történô használata csökkenti az élvezeteket, és a mennyiség növelése szük-séges, hogy a kívánt hatást elérjék. Éppen ezért, ha a fajtákat folyamatosan válto-gatják, az adag növelése nem válik szükségessé a kívánt hatás eléré-séhez, és az ízekkel, aromákkal kapcsolatos tapasztalatuk is bôvül.

Még ha ez a bámulatos sokszínûség szinte végtelen változatosságú ízvilágot kí-nál is a szmókereknek, rit-kán fordul elô, hogy több mint két-három fajta le-gyen elérhetô egyidejûleg, elsôsorban a termék illega-litása és a hozzá kapcsoló-dó logisztikai igények miatt. Mindazonáltal a keverés és mi-xelés mûvészete segíthet elérni egy hatékonyabb és nagyobb élve-zeti értékû fogyasztást.

Két alapvetô terület létezik, ahol a keverés növelheti az élvezetet és az elége-dettséget: az íz és a hatás. Amikor a ke-verés lehetséges módjait vizsgáljuk a za-matok tökéletesítése érdekében, meg kell jegyeznünk, hogy minden kannabiszfajtát négy különbözô, általunk érzékelt íz ka-tegóriába sorolhatunk: édes, keserû, sava-nyú és fûszeres. Innentôl azonban személy szerint is változhat az érzékelés, mint az ízlés leképezése egy adott fajta domináns zamatának megállapításában. Miután ez megtörtént, igazi mûvészetté válik két aro-ma megfelelô kombinálása, melyek javítják vagy éppen kiegészítik egymást.

Hagyjuk el most a hagyományos szmó-kerek területét, és lépjünk be a szofi sztikált szmóker exkluzív éttermébe, akinek séf a lelke, és somellier a szíve.

Személyes kedvenc keverékeim az alábbiak:

Hawaiian Snow és Arjan’s Haze #2: egy tiszta Sativa-keverék, amiben a Hawaiian Snow édes sült hagymás ízét tökéletesen támogatja és egészíti ki az Arjan’s Haze #2 pikánsan fûszeres füstje.

White Rhino és Bubba Kush: gyümölcs-mixnek nevezem, mert mindkét fajta za-mata gyümölcsös és édes, bár a háttérízek nagyon különböznek, mégis kiválóan kiegé-szítik egymást.

Strawberry Haze és Lemon Skunk: íme, egy igazán gyümölcsös élmény, mely-ben a domináns citrom oldalát tökéletesen puhítja az epres haze kisimultsága. Ez az egyik reggeli kedvencem, amikor is szánk ízlelôbimbói érzékelési képességük tetôfo-kán vannak.

A keverés másik kiemelt fontosságú olda-la a kívánt hatás elérése különbözô kanna-binoid profi lok kombinációival. Az élmény igen kényes és személyre szabott. (A medi-

cál páciensek errôl igen sokat tudnak!) Az adott kannabisz gyógyászati tulajdonságai határozottan fajtafüggôk, és a különbözô fajták kombinációi fokozhatják a jótékony hatások összességét, köszönhetôen a kan-nabinoidok közötti összhangnak, továbbá az agyban mûködô kannabiszreceptorok azon képességének, hogy gyorsabb és jobb reakciókészség révén elônyt kovácsolnak ebbôl az összhangból.

Ilyen értelemben nehéz tanácsot adni, de a személyes tapasztalatom a hiperaktivitá-sommal és alvászavaraimmal elvezetett oda, hogy sikeres kombinációkat találjak:

A nyugtató keverék: White Rhino és Su-per Silver Haze. E két fajta keveréke képes arra, hogy gyorsan elaltasson, ha a túlzott stressz miatt nem tudok pihenni, és még csak nem is én vagyok az egyetlen, akivel ezt teszi.

A buli keverék: Super Lemon Haze és Alaskan Ice. Ez a mix az összes agysej-

temet stimulálja, bámulatos kacagó perceket okozva. A kannabisz ener-giája szinte rám ömlik, emellett igen jó étvágygerjesztô.

A „beszívtam, de produktív maradok” keverék: A.M.S. és Arjan’s Haze #1. Ez a keverék fi -nom, de egyben nagyon „high” érzést okoz hosszan tartó ha-tásokkal, ami órákon át elkísér. Egyszerre beszívott, de közben

abszolút cselekvôképes állapot.A legjobb módja az ízlésednek

és gyógyászati szükségleteidnek leginkább megfelelô keverékek meg-

állapítására a kísérletezés, mert az anyag túl szubjektív ahhoz, hogy általánosítsunk.

Ha sikerül találni egy különleges keveréket, amely számodra mûködik, írd meg nekem a www.greenhouseseeds.nl honlapon a kap-csolat (contact) ablakon keresztül.

Az ide küldött információkat arra hasz-náljuk fel, hogy egy személyes tapaszta-latokból álló adatbázist állítsunk össze. Bármilyen információt, amit a gyógyászat és a tudomány nem tár fel elôttünk, saját magunknak kell felfedeznünk.

Jogunkban áll használni a növényt, de érdekünk és felelôsségünk, hogy azt böl-csen tegyük.

Béke, Szeretet és THC! Franco Green House Seed Co.

KEVERÉS: AZ ÍZEK TEREMTÉSÉNEK MŰVÉSZETE

57

Az Alaskan Ice az egyik legerősebb kannabisznövény, melyet valaha nemesítettek. Az eredeti Green House Seed White Widow és a Pure Haze keresztezéséből jött létre. Ez a kombináció egy igen nemes fajtát képvi-sel, egy új lökettel kiegészítve. A növény szerkezete kissé nyúlánkabb, mint a White Widow-é, de a tipikus fenyőforma megmaradt. Az internódiumok igen stabilak, általában 12–15 centi között mozognak. A fajtában megmaradtak a White Widow ismert jellegzetességei, viszont a THC-tartalma sokkal magasabb (21,49%), és a hatás inkább Sativára hasonlít: stimuláló és egyben utazós. Az Alaskan Ice CBD-tartalma szintén magasnak számít (1% fölött), ezáltal érvényesül a testre kifejtett fizikai hatása, a berobbanóan gyors és letaroló agyi hight követően.A fajta virágzási ideje kilenc hét, ami csak egy héttel több, mint az eredeti White Widow-é. Az Alaskan Ice kültéren, beltéren és üvegházban is megállja a helyét, mindemellett a kártevőknek és rothadásnak is jól ellen-áll. Beltéri hidroponikus rendszerekkel a hozam négyzetméterenként 700-800 grammot is elérhet. Kültéren akár 800 grammot is learathatunk egy növényről, ha a példánynak sikerül teljesen kifejlődnie 2,5 méter magasra és igen sok ágazattal. Európában, kültéren a fajta október közepe, vége felé áll készen.Az Alaskan Ice íze csípős, és a haze-fajtákra hasonlít, tökéletesen kiegyensúlyozott kombinációja a White Widow és a haze-ek jellemző zamatainak. Az eredeti White Widow még a legtapasztaltabb szmókert is leveszi a lábáról néhány slukkot követően. Mivel az Alaskan Ice haze-genetikával egészül ki, az agyra és a testre kifejtett hatása egyenletes, ezáltal ha úgy érezzük is, hogy testünk kissé elernyedt, agyunk továbbra is energikusan működik. Ettől függetlenül első alkalommal, mint minden magas THC-tartalommal megáldott fajta esetében, igen mértékletes fogyasz-tása javaslolt (lassan, de biztosan), nehogy megdermedjünk, mint az alaszkai jég.

KLEERUP KLEERUP (POSITIVA/EMI 2009)

Meglepô hír, hogy a svédeknél divatba jött a fakír gumiszônyeg, amin a szegecseket kemény mûanyaggal helyettesítik, hogy idomuljon korunk fogyasztójához, aki képes ezt betuszkolni tágas nappalijába, hogy valami nyugtató zene mellett, rá-feküdve oldja a stresszt és a megannyi terhes ingert. Nálunk, emlékeim szerint, hasonló eszköz volt a masszírozó papucs, ami hasonló céllal és szisztémával mûködött, csak a tal-punkra szabva, persze ez a fellángolás is csak három napig tartott. Ez akkor volt, amikor a Roxette slágere ömlött minden rádióból és szórakozóhelyen.

Szóval a svédek már korábban fel-fel bukkantak a pop világában. Az IKEA-nak köszönhetôen pedig mára nap mint nap találkozhatunk stílusukkal. Na de a zene..! A 70-es évek ABBA-minden-hatósága, a 90-es évek Roxette-je és az Ace of Base kitörölhetetlen jelenléte, mind bizonyíték arra, hogy valamit tudnak ezek az északiak. Úgy néz ki, ismét tör-tént valami újhodás náluk, mert egy-re többször hangzik el Svédország neve, ha a popzene kerül szóba. A skandináv hullám újabb részvevôi: The Knife, Fever Ray, Robyn, Pe-ter Bjorn, Lykke Li, valamint az elektróban utazó Röyksopp és Andreas Kleerup. Utóbbi eleinte csak remixeket ké-szített neves elôadókkal, meg otthon producerke-dett, és dobosként mûködött. Mellesleg van egy elektrotrió zenekara, Meat Boys néven fut Stockholmban. Idén hazájában megkapta a legjobb új felfede-zettnek és a legjobb szerzônek járó nagyérdemû díjat. Múltak az évek, és lassan beérett egy önálló lemez is, ami idén debü-tált nem túl fantáziadús címmel. Amúgy ô volt az a bölcsészképû srác, aki 2007-ben a szintén ifjú Robynnal karöltve elkészítette a With Every Heartbeat címû topslágert, ami után nem volt kérdés,

hogy halljuk még a nevét. A lemez legjobb dala, ami egy-ben ki is emelkedik az albumból, a Lykke Livel közös UntilWe Bleed. Egy valóban jól összerakott és jó szöveggel (ami persze hogy egy szerelmes vívódásairól szól) megáldott darab.

Igazából ez vezetett odáig, hogy meghallgassam az egész anyagot. Címszavakban: techno, szinti-

pop, elektropop minimál, egyszerû harmóniák, könnyû trances dallamok, izgalmas nôi éneke-

sek (sôt még egy gyerekkórus is az egyik trackben), szóval abszolút könnyen

emészthetô és szerethetô. Ele-jétôl a végéig hasonló építkezés, semmi nagy stíluskülönbség.

Adott opciók végig a le-mezen, de mégis talán ez teszi teljessé Klee-rup elektroverzumát. Na és persze a nôi elôadók, mint Neneh Charry és hú-ga, Titiyo, Robyn, Lykke Li, Marit Berg man és Lisa Mil-berg. Az énekes darabokat általában egy instrumentális követi, hogy a hét díva el-férjen a keretben. Ha innen nézzük, azzal, hogy Kleerup lemeze rengeteg vendéget sorakoztat fel, felelôssége és önállósága egyaránt oldódikebben a kontextusban. Így akár egy újabb remixválo-gatásnak is tekinthetnénk, de ennyi év után megér-demli, hogy saját album-ként könyveljük el. Így vagy úgy, a lényeg, hogy van, és ha szereted az elektro-popot, feltétlen ajánlott hallgatásra.

-solkim-

59

A White Rhino nemesítői világgá mentek, és a föld három különböző részéről szedték össze a fajta gyö-kereit. Most a Green House Seed kollekciójában csillog feminizált és hagyományos kivitelben. Büszkék is lehetnek a White Rhinóra, hiszen 1996-ban második helyezést ért el a High Times Cannabis Cup biofajtáinak versenyén. Amikor 2005-ben ismét benevezték a Cannabis Champions Cupra, stabilan megtartotta második helyét. A fajta genetikája: afgán, brazíliai és dél-indiai, bár elsősorban nem a kulturális változatosságáról, hanem a gyógyászati tulajdonságairól ismert. Erősen nyugtató, altató hatása van, sokan kifejezetten fájdalom-csillapítóként alkalmazzák mint természetes szert a vegyszerekkel töltött pirulák helyett. A medical fajták között sokak számára kissé erőteljesnek tűnik, amit a magas 1,6%-os CBD-tartalom okoz. A fajta a holland gyógyászati páciensek egyik kedvence, főleg rákos betegek nyilatkoztak elismerően kedvező fájdalom- és hányinger-csillapító hatásairól. A White Rhino 100%-os Indica, THC-tartalma 11-13% körül van. Aki szereti az intenzív, erőteljes hatást, a White Rhino biztosan megfelel az elvárásainak.A beltéri virágzási időszak a kilencedik hét, miután négyzetméterenként akár 900 gramm terméshozammal ajándékoz meg a növény. A Green House Seeds véleménye szerint már nyolc hét után is aratható, de további 10 nap várakozást javasolnak a maximális kristálytermelődés végett. Kültéren az északi éghajlatokon tör-ténő termesztés során október elejére készül el, délen pedig már áprilisban.A White Rhino a Green House „fehér” családjához tartozik. E rendkívül zöld növény bokros jellegű és tömör, erős gubókkal rendelkezik, az íze édeskés. Hagyatkozva tehát a gyógyászati páciensek több tíz éves ta-pasztalatára, akár ki is dobhatjuk vegyszeres piruláinkat, mert itt a természetes gyógymód!

616161

NEREUS JOSEPH REAL REBELS CAN’T DIE

Az elmúlt tíz napot volt szerencsém a londoni Sirius Records stúdiójában töl-teni, ahol Nereus Joseph (aki társalapí-tója is a kiadónak) kezembe nyomta a frissen elkészült lemezét. Címe Real Re-bels Can’t Die (Igaz lázadók nem halnak meg), azt hiszem, mindent elárul.

Nereus Joseph karrierje 1979-ben kezdôdött együttese, a Coptic Roots élén. Azóta sok víz lefolyt a Temzén, 2009-et írunk, és egy hamisítatlan, nyugodt, modern rootslemez készült el. Hozzáteszem: sok szempontból ez a lemez a 70-es években is megállta vol-na a helyét. Az album a címadó dallal kezdôdik, amelyben Marcus Garvey (a rasztafari hit prófétája – A Szerk.) sza-vait zenésítette meg az elôadó.

A következô nóta a Fundimental rid-dimre készült. Fundimental Principles Of Life, mely egyébként lassan három-éves. Jellemzôen a reggae-elôadókra, ez sem igazi stúdióalbum, mint inkább kislemezek gyûjteménye. A jamaicai ze-neipar egyik sajátos jellemzôje a kisle-mezek albummá rendezése az 1950-es évek óta. Ugyanebbe a kategóriába tar-tozik a No Peace, amely a Sirius Records egyik elsô dala volt még 2001-ben. A lemezen közremûködô énekesek kö-

zött találhatunk igazi legendákat, mint Dennis Alcapone, aki már az 1970-es évek Jamaicájában is sztár volt, vagy kevésbé ismertek közül, például Jah Mirikle, akit remélhetôleg a jövôben még magyar színpadokon is láthatunk felbukkanni. A duettben elôadott Ras-tafari Lives („Rastafari él”) az egyik legjobban sikerült dal a lemezen, azt hirdeti, hogy Haile Selassie nem halt meg, amely egy jellemzô hit a raszták között.

És aki úgy gondolja, hogy egy va-lamirevaló modern rootslemez nem jelenhet meg „ganja-tune” nélkül, az sem téved. A Kultural Herb címet viselô track ekképpen szól: „Gimmi di kultu-ral herb, what I & I will promote”, azaz „add nekem a kulturált füvet, amit én fogok hirdetni”). Az „Africa for Afri-cans” („Afrika az afrikaiaké”) még dal-lamvilágában is egy kicsit az afropopra hajaz, ami fôleg a gitármotívumban érhetô tetten. Engem kellemes megle-petésként ért a dubpoéta Benjamin Ze-phania megjelenése mint közremûködô. A brit mûvészt még soha nem hallot-tam saját lemezein kívül „szövegelni”. A Sheild & Armourban Nereus énekstí-lusát jól egészíti ki Benjamin mondani-

valója. Amikor Nereust kérdeztem, hogy a lemezrôl melyik a kedvence, ô nevetve csak annyit mondott „Mi gonna meet u inna Zion” (azaz Zionban találko-zunk). A 12. track semmi másról nem szól, mint, hogy mindannyian Zionba (a rasztákánál a mennyország szinonimája – A Szerk.) tartunk, persze ehhez úgy is kell viselkednünk, hogy az Istennek megfeleljen.

A lemez egyébként, összehasonlítva Empress Ayeola „Isaat Inat”-jával, amivel egy korábbi lapszámban foglalkoztam, kevésbé energetikus, azonban az elejétôl a végéig minôségi muzsika. Szóval tegyetek úgy, mint ahogy a Sirius kiadónál szokás: csak egy joint és a zene. „Ennél több nem kell!” – búcsúzott tôlem Nereus. A lemezt le lehet tölteni többek között a www.cd-baby.com oldalról. A magyarországi ter-jesztését az Afro-soul Productions végzi (e-mail cím: asss@dreadslukk.hu).

sebõ

A Bubba Kush névvel illetett fajta a Green House Seed egyik új üdvöskéje. A baba olyannyira gyerekcipőben jár, hogy a mai napig várják a THC-tartalom eredményeit a laboratóriumból. Ettől függetlenül, ha megnézzük a genetikáját, nagyjából következtethetünk a tőle várható hatásokra és teljesítményre.A Bubba Kush a Bubble Gum és a Kush család fajtáinak keresztezéséből jött létre. Ebből már tudhatjuk, hogy a növény Indica-domináns, és alakja inkább bokorszerű, mint fenyőfa formájú.A Bubble Gumról azt tartják, hogy az USA középnyugati részéről származik, pontosabban Indiana állam-beli termesztőktől. A növény génjeit innen vitték át New Englandbe, ahonnan Hollandiába került. Ott hozták létre számos variációját és generációját e fajtának, amiből végül megszületett a négyszeres Cannabis Cup- győztes Bubblecious. Elnevezését édes illatáról és ízéről kapta, ami igencsak hasonlít a cukorkáéra. Mivel Indicáról van szó, a növény alacsony és zömök, nagy levelekkel és tömör, erős gubókkal rendelkezik. A fajta számos eredeti tulajdonsággal bír, amit akár védjegyének is tekinthetünk. Édes ízén és illatán kívül, hatása erősen testi, mégis eufórikus.A kannabisz Kush-fajtái szinte kizárólag Indicák. A „Kush” nevet a Hindu Kush-hegység miatt kapták, ahon-nan származik, és ahol több ezer éven keresztül termesztették. Eme édeskés illatú növény külseje szintén alacsony és zömök. (A Kushok némely változata Indica és Sativa keresztezése, ami nagyobb termésho-zamhoz vezet.) Az említett két genetika kombinációiból jött létre tehát a Bubba Kush, amit Amerikában már sokkal jobban ismernek: számos kaliforniai medical marihuánaklubban megtalálható. Az ottani tesztcsoport szerint a keresztezés nagyon édes fajtát eredményezett, kellemesen testi, nyugtató hatással, mely leginkább gyógyászati célra alkalmazható, mivel kiváló fájdalomcsillapító. A Kush-fajták szerkesztőségünk kedvencei. Bármilyen kombinációból is ered, eddig mindig megérte megis-merni. Testi hatásai miatt társas tevékenységekre nem kifejezetten alkalmas, mert kissé bezárhat, de ha kedved van kusholni...?!

63

A sebhelyesarcú igazi bravúrja és végül kultuszfi lmmé válása abban keresendô, hogy a szülôhazája börtönébôl Castro rafi nált amnesztiája után Amerikába to-loncolt piti kubai bûnözô portréja úgy lett megfi lmesítve, hogy nem tûnt fi kciós sztorinak. Ebben persze fontos szerepe volt a mesteri fôcímnyitánynak, mialatt dokumentumfelvételek peregtek az il-legális bevándorlók kálváriájáról. Majd egy mesteri snitt után Pacino már egy kihallgatószobában magyarázta a bizo-nyítványát, bennünk pedig fel sem me-rül, hogy ô akkor és ott valóban nem az, aki. Tizennyolc évvel késôbb Ted Demme rendezô (aki tragikusan fi atalon, alig 39 évesen, kokaintúladagolás miatt fellépett szívtrombózis következtében halt meg) forgatott kiváló életrajzi fi lmdrámát egy sebhelymentes arcú fi guráról.

Montana fi ktív karakterével szemben a Betépve fôszereplôje valós személy, aki jelenleg is életfogytig tartó börtön-büntetését tölti. George Jung tökéletes prototípusa a számkivetett fi guráknak. Piti dílerként fûvel indult a pályafutása, majd kisebb-nagyobb döccenôkkel a ke-ményebb cuccok jöttek, és ezzel együtt a temérdek pénz, majd a szinte kötelezô bukás. Amibôl megpróbált ugyan felállni, kikecmeregni, de végérvényesen ez soha

nem sikerült, míg végül oda került, ahová.Demme realizmus iránti fogékonysága, plusz a fôszereplôt alakító Johnny Depp kiváló teljesítményének összhangja feled-teti azt a kulcsproblémát, ami a témában készült fi lmek többségében elôbb-utóbb felötlik a nézôben: a fogyasztók és az ô sorsuk háttérbe szorul, vagy meg sem jelenik.

A Betépve esetében Jung annyira lúzer fi gura, hogy senkit sem érdekel-nek azok, akiknek segített tönkrevágni magukat, amivel milliomossá teszik ôt, aki mégis újra meg újra kisiklik. Lehetett volna poénra venni Jung alakját, ezt a csapdát azonban az alkotók szerencsé-re elkerülték. Mert Jung valóban a sors kegyvesztettje. Az más kérdés, hogy a jó öreg bölcselet szerint mindenki a saját szerencséjének kovácsa és/vagy sorsának alakítója. Viszont Jung nem rendelkezik a megfelelô eszközökkel, és itt nem az üllôre, kalapácsra és kemencére gondo-lok, hanem arra, hogy egy meglehetôsen szelíd pali, aki nem agresszív, nem gyil-kol, egyszerûen nem bûnözô típus – ha lehet ilyet mondani. A másik megköze-lítésben viszont ott van persze egy nô, akinek jelentôs szerepe van abban, hogy Jung élete úgy alakul, ahogy. A szexi ri-bit az amúgy is ostoba tekintetû Pené-lope Cruz játssza. Akinek a Vicky Cristina Barcelona helyett, ha már Oscar, akkor

ezért kellett volna megkapnia a szobrot, mivel úgy tûnik, itt saját magát alakítja, nem színészkedik. (Az úgyis mindig csak probléma.)

Jung tehát beválaszt, családot alapít, és szépen lassan pokollá válik amúgy sem döccenômentes élete. A nagy sze-relembôl, gazdagságból káosz és pokol lesz, ô pedig lecsúszik. Az utolsó nagy dobás próbálkozásánál ráadásul pont a legjobb haverjai húzzák rá a vizes le-pedôt. A kétórás fi lm sodorja a nézôt, és Jung úgy válik szimpatikussá, hogy Demme egyetlen pillanatra sem szánja meg hôsét, vagy csúsztatja el a szto-rit a melodráma irányába. Csak néz-zük Jung mozgalmas-vesztes életét, és képtelenek vagyunk kivonni magunkat a látottak hatása alól. A záró képsoro-kon rövid idôre feltûnik az igazi Jung is. Különös, hogy egy kicsit sem hasonlít Johnny Deppre, de nem is ez a fontos. Hanem az, hogy miért és ho-gyan jutott oda, ahol most van. Ettôl tud maga a produktum is igazán naggyá válni, persze csak úgy, ha hitelesen van tálalva. Amire a Betépve iga-zi iskolapélda.

mr. green

TONY MONTANA LIGHT

TED DEMME: BETÉPVE

Van egyáltalán, aki nem ismeri a főcímben szereplő nevet, és akinek nem ugrik be

rögtön Pacino legagresszívebb és legmocskosabb szájú alakítása? Az 1983-as

remekmű a maga idejében jelentős anyagi bukásnak számított, pedig Oliver Stone

forgatókönyvéből Brian De Palma hibátlan filmet készített.

Hozzávalók

1 g finomra őrölt speciális zöldfűszer

1 zacskó instant vagy konzerv paradicsomleves

2 evőkanál vaj vagy olívaolaj

Az instantlevest készítsd el az utasítások szerint, vagy ha a konzerv mellett

döntöttél, melegítsd fel egy lábasban. Egy másikban vagy serpenyőben főzd össze

a zöldfűszert a vajjal vagy olívaolajjal, míg az egész teljesen zöld színű nem lesz.

Ezek után a masszát rakd bele. Kis lángon keverd össze a kettőt, de ne forrald fel.

Az étel már kész is a fogyasztásra. Reszelt sajttal a legfinomabb.

Ha a paradicsomleves nem a kedvenced, helyettesítheted bármilyen más

instantlevessel, a lényeg, hogy az olaj vagy a vaj megfelelően magába szívja

a zöldfűszert. Figyelj arra, nehogy odaégesd, mert abban az esetben az anyagok

megsérülnek, és a hatás csökken.

Ha már korábban készítettél kannavajat (lásd 2008/3. decemberi lapszámunkat),

akkor végtelenül egyszerű a dolgod. Csak melegítsd meg a levessel együtt.

A recept igazán könnyen és gyorsan elkészíthető, konyhafóbiásoknak is bátran

ajánljuk.

Zöld paradicsomlevesZöld paradicsomleves

64

CENSORED