ERCS_22

VÉGTELEN VILÁG

A modul felhasználási területe: 8. évfolyamos tehetséggondozás

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai:

· A modul kiemelt célja a természettudományos szemlélet, a logikus gondolkozás fejlesztése.

· A csoportok kommunikációja során a szaknyelv megismertetése, a szókincs bővítése - a választékos beszéd érdekében - kiemelt feladat.

Tartalmi fókusz:

A fókuszban a végtelen Univerzum felépítése és működése áll. A tananyagot kiegészítő ismereteknek köszönhetően a modul a tehetséggondozást szolgálja. A kooperatív technikák alkalmazása, az együttes tanulás is a természettudományos szemléletet fejleszti; emellett az emberi kapcsolatok, a közösen végzett, sikeres tevékenységek öröme is központba kerül. Megfigyelhetik a szaknyelv és a hétköznapi beszéd közti különbséget is.

Fejlesztési fókuszok:

A modul egyaránt fejleszti a kommunikációs, a tanulási, a szociális, és a munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciákat.

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

· Nem semmi, levegő! (5. évfolyam)

· A nyugtalan bolygó(7. évfolyam)

· Babonák, hiedelmek(7.- 8. évfolyam)

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Nem igényel speciális szakmai előképzettséget, a kreativitás, az interaktív és reflektív tanulási technikák ismerete előnyt jelent (pl. földrajz szakos tanár).

1. Határok nélkül

2. A bolygók és a Nap

3. Csillagok, csillagok

4. A végtelent pásztázva

Célok

A gyermekek tanulják meg…

· hogyan keletkezett az Univerzum.

· a világegyetem elképzelhetetlenül nagy kiterjedésű; por, gáz, csillagok, felhők, galaxisok alkotják,

· a fényszennyezés fogalmát,

· hogy számos különböző típusú csillag van az égen,

· hogy az Univerzumban milliárdnyi galaxis van,

· mi galaxisunk, a Tejútrendszer,

· mik a fekete lyukak és hogyan keletkeznek.

Célok

A gyermekek tanulják meg…

· milyen objektumok tartoznak a Naprendszerhez,

· az objektum mérete és gravitációs ereje közötti összefüggést,

· hogyan keletkezett a Naprendszer,

· hogyan született a Nap, honnan van az energiája,

· a konvekció, a napfolt, a napkitörés és a napszél fogalmát,

· mekkora a Vénusz, milyen a felszíne, mozgása,

· miért melegebb a Vénusz felszíne, mint az az elhelyezkedése miatt indokolt lenne,

· mekkora a Mars, milyen a felszíne, mozgása,

· hogyan lehetne élni a Marson.

Célok

A gyermekek tanulják meg…

· mit nevezünk csillagképeknek,

· honnan származnak a csillagképek nevei,

· mik az állócsillagok, és miért kapták ezt a nevet,

· hogy a csillagképek szemmel látható változásához közel százezer év szükséges,

· miért nem látható minden csillagkép egyetlen éjszakán; illetve a Föld egy pontján,

· miért vándorolnak a csillagképek az éjszakai égbolton,

· mi a különbség az asztrológia és az asztronómia között,

· mire figyelnek az asztrológusok a horoszkópok készítésénél.

Célok

A gyermekek tanulják meg…

· miért hozták létre a csillagvizsgálókat, a Planetáriumot,

· hogyan dolgoznak az asztronómusok,

· hogyan modellezik az égi jelenségeket,

· pl az üstökösök, aszteroidák kialakulását, szerepüket a Föld életében.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· a kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma,

· beszédkészség,

· olvasás, írott szöveg megértése,

· írás, szövegalkotás,

· vizuális kommunikáció,

· kommunikáció értékelése,

· tanulásról alkotott elképzelések,

· tanulási források feldolgozása, felhasználása,

·

· másokkal történő pozitív és eredményes interakció,

· az adott munka végzésével kapcsolatos információk hatékony alkalmazása,

· etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· a kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma,

· beszédkészség,

· logikus gondolkodás,

· olvasás, írott szöveg megértése

· vizuális, képi kommunikáció,

· tanulási források felhasználása,

· tanulási módszerek ismerete, alkalmazása,

· tanulási folyamat értékelése,

· másokkal történő pozitív és eredményes interakció,

· rugalmas alkalmazkodás,

· az adott munka végzésével kapcsolatos információk hatékony alkalmazása,

· etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· a kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma,

· beszédkészség,

· olvasás, írott szöveg megértése

· vizuális, képi kommunikáció,

· elektronikus média útján történő kommunikáció

· önmagáról, mint tanulóról alkotott pozitív elképzelések,

· tanulási források felhasználása,

· pozitív énkép kialakítása és fenntartása,

· másokkal történő pozitív és eredményes interakció,

· etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· a kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma,

· szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

· vizuális, képi kommunikáció,

· kommunikáció értékelése,

· másokkal történő pozitív és eredményes interakció,

· felelősségvállalás,

· etikus magatartás.

Tartalmi egységek bemutatása:

Motiváció – Az ismert Uni-verzum (video)

Beszélőkő – Univerzumról, bolygókról, ősrobbanásról,

Csoportalakítás – szín szerint,

Információs állomások – az Univerzumról, a csillagokról, a galaxisokról és a fekete lyukakról,

Csoportbeszámolók - prezentációval,

Kvízfejtő verseny,

Értékelés

Tartalmi egységek bemutatása:

Információs sarkok – a Naprendszerről, a Napról, a Vénuszról és a Marsról,

Frontális beszélgetés – az elvégzett munka tapasztalatai; a feladatmegoldások eredményei,

Pihentető – Méretek a világűrben (video),

Fogalompantomim

Tartalmi egységek bemutatása:

1. foglalkozás Égi képek

Ötletbörze - csillagképekről

Kérdezz – felelek!

Csillagkép vadászat

2. foglalkozás - Csillagokban a sorsod?

Frontális beszélgetés – a csillagjegyekről,

Puskaírás másképp – csillagjegyek jellemzői és igazságtartalmuk,

Csoportbeszámoló – „Egy mindenkiért, mindenki egyért”,

Interaktív rejtvény

Értékelés Standogram

Tartalmi egységek bemutatása:

Látogatás egy csillagvizsgálóba, vagy a Planetáriumba

a tanulóink érdeklődésének megfelelő élőadás látogatása.

A részmodul időkerete:

2 óra

A részmodul időkerete:

2 óra

A részmodul időkerete:

2 óra

A részmodul időkerete:

min. 4 óra

A modul összóraszáma:6 óra (+ kirándulás – min. 4 óra)

Végtelen világERCS_22

1

MODULLEÍRÁS

„…ha fölnézel az égboltra, láthatod, ahogy a csillagok,

ezek a kis külön világok, együtt csodálatos csillagképeket,

naprendszereket, galaxisokat alkotnak.”

Paulo Coelho

Mivel a téma feldolgozása – a prezentáció és az interaktív feladatmegoldás – során az IKT kiemelt szerepet kap, célszerű a foglalkozást olyan teremben tartani, ahol vannak a tanulók számára hozzáférhető PC-k/laptopok, van projektor, valamint van internetelérhetőség.

1. HATÁROK NÉLKÜL

2×60 perc egyben

A termet úgy rendezzük be, hogy a foglalkozásokon 4 fős csoportok dolgozhassanak 1–1 asztalnál. Ez a modul 4 csoportra készül (több csoport esetén a szókártyák, eszközök, számát, a költségeket arányosan változtatni kell).

Tevékenység

Idő,

eszközök

Motiváció

Mielőtt bármit is elárulnánk a következő foglalkozások témájáról, nézzük meg a következő animációs kisfilmet!

Az ismert univerzum az AMNH (American Museum of Natural History – Amerikai Természettudományi Múzeum) szerint:

https://www.youtube.com/watch?v=17jymDn0W6U&list=PLY2JWmhwhv3Y821fwaKzkcJ8lIKjLk1DV

10 perc

Beszélőkő

A módszer célja a kulturált beszélgetési szokások tudatosítása és az aktív odafigyelés tréningezése azáltal, hogy a tanulók csak szigorú játékszabályok betartásával kérhetnek és kaphatnak szót a beszélgetés során. A módszer különösen jól alkalmazható olyan csoportokban, ahol a tanulók folyamatosan egymás szavába vágnak, ill. nem engedik, hogy társuk befejezze a mondandóját. A módszerrel olyan tanulókat is aktivizálhatunk, akik sosem vesznek részt plénumban folytatott beszélgetésekben és vitákban.

A „beszélőkő” módszerhez szükség van egy szép formájú, a tenyérbe jól belesimuló, érdekes kőre.

A tanulók székeikkel kört alakítanak ki, a feladat egy adott téma megbeszélése. A szólás joga nem tanári felszólításhoz vagy tanári „engedélyhez” kötött: mindig az a tanuló beszélhet, akinél a kő van. Szabály lehet az, hogy amint valaki érzi, hogy melegszik a kő a kezében, lassan be kell fejeznie a mondandóját, és tovább kell adnia valakinek a követ. Az aktuális beszélő felkérhet valakit, hogy vegye át tőle a követ, és mondja el a véleményét.

A mostani beszélgetés témája: mit hallottak

· az univerzumról?

· a bolygókról?

· az ősrobbanásról?

10 perc

Csoportalkotás

Négyfős heterogén csoportokat alakítunk a következők szerint:

· A foglalkozás előkészítése során minden szék aljára ragasszunk 1-1 színes moderációs kártyát (pos-it).

· Annyiféle színt használunk, ahány 4 fős csoportunk lesz; a különböző színeket összekeverve ragasztjuk fel a székekre.

· Amikor a tanulók bejönnek a terembe, leülnek egy tetszőlegesen kiválasztott helyre, de nem tudják, hogy a székek meg vannak jelölve.

· A szék alját csak a beszélőkő után nézhetik meg, akkor derül ki, kik alkotnak egy csoportot.

5 perc

Információs állomás (1. melléklet)

A módszer célja új ismeretek közvetítése. A tanári előadásokkal szemben elősegíti az új anyag aktív feldolgozását.

A feldolgozandó témát 4 részre osztjuk, minden résztémával 1-1 csoport fog foglalkozni. A többféle nézőpontból megközelített tényanyagot szövegekkel, képekkel, forrásként használható könyvekkel prezentáljuk.

A csoportok a források felhasználásával 5-7 diából álló prezentációt készítenek – ennek segítségével ismertetik a résztémát a többi csoport tagjaival.

Ezen kívül minden csoport egy 5 kérdésből álló kvízt (egyszerű és összetett feleletválasztás, mondatkiegészítés, igaz-hamis) is készít az eXe program segítségével – a program ingyen letölthető, és használati útmutató is található itt:

http://exelearning.org/ A mellékletben szereplő forrásanyagok a következő angol nyelvű oldalon találhatók: http://www.kidsastronomy.com. Forrásként használják még a Mi micsoda sorozat következő köteteit is:

· Otthonunk a világegyetem

· A csillagok

A prezentációhoz képeket az internetről – a Google képkeresőjével tölthetnek le a tanulók.

A foglalkozás témája az Univerzum felépítése. A csoportok megtekintik a résztémákat, és közösen választanak az alábbiak közül:

· Az Univerzum

· A csillagok

· A galaxisok

· A fekete lyuk

prezentáció: 35 perc

kvíz:15 perc

Itt tartunk egy 5-10 perces szünetet, ahol a tanulók felfrissülhetnek, mi pedig az elkészült feladatokat pendrive-on összegyűjtjük, és minden csoport számára elérhetővé tesszük (feltöltjük szerver gépre, iskolai weboldalra, vagy minden csoport gépére másoljuk).

Csoportbeszámolók

A prezentáció célja, hogy megteremtse az egymástól való tanulás lehetőségét, és a csoportok megosszák egymással a csoportmunka során szerzett speciális tudásukat. A csoportmunka eredményeit a csoportok szóvivői mutatják be plénumban. Segítségül az elkészült, .pptx formátumú prezentációt használják, ezzel elkerülhetjük, hogy a csoportok szóvivői túl hosszan, vagy túl unalmasan mutassák be az eredményeket.

csoportonként 5perc = 20 perc

Kvízfejtő verseny

A kvíz célja, hogy intenzívvé tegye a tanulók figyelmét a prezentációk során, illetve felmérjük, milyen mélységben sikerült elsajátítaniuk az anyagot, hol vannak esetleg hiányosságok. Mivel minden csoportnak meg kell oldania az összes elkészült feladatot, a csoportta-gok érdeke, hogy a bemutató során figyeljenek, esetleg jegyzeteljenek.

Rendezhetünk versenyt is a csoportok között, így még jobban figyelnek arra, aki a beszámolót tartja, és a csoporttársak is jobban segítik egymást a megfejtés során.

munkaidő: 15 perc

értékelés: 2 perc

Értékelés:

Egy mondatban elmondja mindenki, hogy mit tanult a mai foglalkozáson, és hogy érezte magát.

8 perc

2. A BOLYGÓK ÉS A NAP

2×60 perc egyben

Ezen a foglalkozáson a Naprendszerünkkel, azon belül a Nappal, valamint a kék bolygónk két szomszédjával, a Vénusszal és a Marssal fogunk foglalkozni.

A tanulók a forrásanyag feldolgozása során jutnak ismeretekhez, és a tudásukat is tesztelik.

Információs sarkok

A módszer lehetővé teszi, hogy a különböző érdeklődésű tanulókat egyidejűleg motiváljuk az új téma feldolgozására, és elősegítheti egy téma különböző aspektusainak gyors áttekintését.

Az óra elején négy „információs sarkot” készítünk el (ez nem feltétlenül a terem négy sarkát jelenti). Ezeken a helyeken a tanulók olyan szövegeket, képeket, könyveket találnak, amelyek valamilyen ismeretet, információt közölnek az adott témával kapcsolatban. Fontos, hogy minden információs sarokban a téma egy adott résztémájáról legyen szó.

Az információs sarkok számát a csoport létszáma határozza meg. Annyi információs sarkot kell összeállítanunk a teremben, hogy egy-egy helyen legfeljebb 4-6 diák tud dolgozni.

Fontos, hogy a témával kapcsolatos anyagok minden információs sarokban gyorsan áttekinthetőek, szemléletesek és érdekesek legyenek.

A tanulók az óra elején áttekinthetik az egyes információs sarkokat, és eldönthetik, melyik helyen szeretnének dolgozni. Ha bizonyos sarokban túl sokan, máshol pedig túl kevesen szeretnének dolgozni, akkor segítenünk kell, hogy a tanulók lehetőség szerint optimális létszámban dolgozzanak az egyes helyeken.

Az egyes sarkokban a tanulók nemcsak tájékozódnak, hanem konkrét feladatokat is megoldanak csoportmunkában, így elkerülhető a céltalan nézelődés. Az ezekhez szükséges feladatlapokat, kellékeket is készítsük oda előzőleg az információs sarkokba.

Ha a tanulók kész vannak egy feladattal, a megoldást egy kijelölt helyen található megoldókulccsal ellenőrzik, kijavítják az esetleges hibákat, átgondolják, mi vezetett azokhoz. Ezután visszaviszik a megoldókulcsot.

A jól megoldott feladatok számát a táblán/falon elhelyezett táblázatban jelölik a csoportok. Így folyamatosan nyomon követhető, melyik csoport hogyan teljesít. Az a csoport nyer, akinek a legtöbb helyes megoldása van.

Minden információs sarokhoz készítünk 1-1 extra feladatot is. Az extrák beiktatásával a gyorsabban dolgozó csoportok sem unatkoznak, ha már kész vannak a kötelezőkkel, de a lassabban, ill. alaposabban dolgozók is biztonsággal teljesíthetik a kötelező penzumot.

1–1 információs sarokban 25 percet töltenek a tanulók.

50 perc után tartunk egy 5-10 perces szünetet, ahol a tanulók felfrissülhetnek.

Frontális beszélgetés

Ha minden csoport volt minden „sarokban”, összesítjük a pontokat, kihirdetjük az eredményt.

Mivel a tanulók önállóan dolgoztak fel egy új anyagot, a beszélgetés során képet kaphatunk arról, mit jegyeztek meg. Mindenképpen térjünk ki a következőkre:

•Mi volt a legnehezebb, és mi volt a legkönnyebb, miért?

•Milyen tanulságokkal szolgált ez a foglalkozás?

100 perc

2. melléklet

5 perc

Pihentető érdekesség

Hogy kipihenjük a munka fáradalmait, nézzük meg a következő animációs kisfilmet! Méretek a világűrben

https://www.youtube.com/watch?v=-UugfaaM5Ak

3 perc

Fogalompantomim

A módszer célja tanult fogalmak átismétlése játékos formában, nonverbális kommunikációs eszközök felhasználásával.

Ebben a pantomimjátékban a csoportok egymást váltva küldik ki játékosait a játéktérre, akik különböző fogalmakat mutogatnak el a csapatuknak.

A csapat egy játékosa húz a tanár által összeállított feladatokból. Ezt a feladványt kell adott idő alatt a saját csapatának elmutogatnia, közben nem beszélhet, nem írhat a táblára, és semmilyen tárgyra nem mutathat rá, saját magán levő tárgyakon és saját testrészein kívül. A saját csapatának tagjai folyamatosan találgathatnak, hangosan bekiabálva ötleteiket.

Az időt pontosan kell mérni (1 perc feladványonként). Minden időn belül kitalált fogalomért a csoport egy pontot kap.

Minden csoport legalább 2–2 fogalmat mutogat el, de ha gyorsan kitalálják a csoportok a feladványokat, akár 3 fogalom is lehet csoportonként.

12 perc

3. melléklet

3. CSILLAGOK, CSILLAGOK

2 × 60 perc

1. foglalkozásÉgi képek

Ötletbörze

A legismertebb ötletelési technikák egyike. Egy megadott fogalomhoz, témához, tényhez a tanulóknak kell szabadon asszociálni, összegyűjteni mindazt, ami az eszükbe jut. Előnye, hogy a csoport rövid idő alatt sok ötletet halmozhat fel. A módszer fejleszti a nyitott gondolkodást, és mindenkit megmozgat.

Minden csoport kap egy csomó, különböző színű moderációs kártyát (post-it) és filctollakat.

Megkérjük a csoportokat, hogy minél több ötletet írjanak fel a következő fogalommal kapcsolatban:

CSILLAGKÉPEK

Az összegyűjtött ötleteket a táblára (Blu tack segítségével) felrakott csomagoló papírra – esetleg csoportosítva - felrakjuk, vagy a csoport képviselőivel felrakatjuk.

5 + 5 perc

blu tack

Kérdezz – felelek!

A munkához szükség van a „Mi micsoda: Csillagképek csillagjegyek” című kötetre. Minden csoportnak adunk legalább 1-1 kötetet. Ha ez nem megoldható, fénymásoljuk a megjelölt részeket.

· Mik a csillagképek?4–5. oldal,

· Változnak-e a csillagképek?7–8. oldal,

· Látható-e minden csillagkép egyetlen éjszaka?8–9. oldal

· Asztronómia és asztrológia42. oldal.

Előzetes feladat: A megjelölt anyaghoz kapcsolódó kérdéseket, ill. az ezekre adott válaszokat külön-külön kártyákra írjuk. Annyi kérdés–válasz kártyát készítünk, ahány tanuló van a csoportban. Mindenki kap egy kérdést, s egy más kérdéshez tartozó választ.

A tanulók körbe ülnek, sorban felolvassák a kérdéseket, és aki úgy gondolja, hogy nála van a helyes válasz, felolvassa a kártyájára írt szöveget. Mindig az osztály dönti el, hogy elfogadja-e a választ. Vitás esetekben a könyvben utánanézhetnek a megoldásnak. Tanárként csak akkor szóljunk bele a munkába, ha a könyv segítségével se tudják eldönteni, mi a helyes válasz. A kérdés-válasz kártyákat a táblára ragasztva gyűjtjük össze.

15 + 15 perc,

4. melléklet

Csillagképvadászat

Minden csoport üljön 1–1 PC-hez/laptophoz/tablethez, és keressék fel a következő oldalt:

http://www.kidsastronomy.com/astroskymap/constellation_hunt.htm

A csillagképek megtanulása fontos feltétele annak, hogy sikeresen tájékozódjunk az éjszakai égbolton. Mielőtt távcsövet használnátok a csillagvizsgálathoz, próbáljátok meg felismerni a fontosabb csillagképeket.

Eleinte kicsit nehéz lehet a felismerés, de gyakorlással gyorsan tájékozódhattok a csillagos égen is.

Versenyezzetek: melyik csoportnak sikerül a legtöbb csillagképet megtalálnia?

Csak nyugalom! A program nem enged addig tovább benneteket, amíg meg nincs a keresett csillagkép!

A következő csillagképeket kell megkeresnetek (jegyezzetek fel a nevét annak, amit megtaláltatok, így könnyű lesz a játék végén a számolás)

20 perc

5. melléklet

2. foglalkozás: Csillagokban a sorsod?

Frontális beszélgetés

Az előző foglalkozásra utalva beszélgessünk a tanulókkal a következő dolgokról:

· Mik a csillagjegyek?

· Hogyan függ össze szerintük a csillagkép a csillagjegyekkel?

· Szerintük meghatározzák-e a csillagjegyek a tulajdonságainkat?

· Ha igen, hogyan?

· Ha nem, mi határozza meg, hogy milyenek vagyunk?

A tanulók a válaszaikat mindig indokolják meg.

5 perc

Puskaírás – másképp

A tanulók először egyedül megkeresik csillagjegyeik jellemzőit valamelyik weblapon:

http://horoszkop-asztro.hupont.hu/

http://www.harmonet.hu/horoszkop.php?page=horoszkop&horoszkop_stat_id=15

A szövegből kiemelik azokat a jellemzőket, amik igazak rájuk, és azokat is, amik nem igazak. Ezeket vázlatszerűen átírják egy A/4-es lapra, két oszlopba.

A tanulók ezután párban összevetik munkáikat, mindkét A/4-es lapot átolvassák, és szövegkiemelő filccel kijelölik azokat az információkat, melyek mindkettőjükre igazak, illetve egyikükre sem igazak. Ezután elfeleznek egy új A/4-es lapot, és az így kapott fél lapra jegyzetelnek. A betűméret maradjon ugyanakkora, amekkora az előző lapon volt, valamint a jellemző – nem jellemző oszlopok is maradjanak meg.

A jegyzeteket négyes csoportokban összehasonlítják, megbeszélik, és készítenek egy újabb közös változatot. Ismét kiemelik a leglényegesebb elemeket, majd egy A/4-es lap felét is megfelezve, feljegyzik azokat.

20 perc

Csoportbeszámoló: „Egy mindenkiért, mindenki egyért”

Azonos csoportfeladat esetén alkalmazhatjuk. A prezentálás sorrendjét kisorsoljuk. Az első csoport képviselője részletesen beszámol a csoport eredményeiről. A többi csoport közben összehasonlítja az elhangzottakat saját válaszaival, és jegyzeteket készít.

A következő csoport képviselője itt felveszi a fonalat, és már csak a saját kiegészítéseit említi meg, ill. azt, amit ők másként látnak… Így folytatjuk az összes csoporttal.

A beszámolók végén vonjunk le következtetést: mennyire igazak, hitelesek a csillagjegyeknél leírtak.

10 perc

Rejtvény

A feladvány a témakörben feldolgozottakra vonatkozik. Ha az EclipseCrossword rejtvényszerkesztővel készítjük, - a tanulók egyedül, vagy csoportosan – interaktív módon oldhatják meg a feladatokat. Ha erre nincs módunk, a rejtvényt kinyomtatva is odaadhatjuk tanulóinknak.

Az interaktív feladatmegoldásnál a tanulók azonnal ellenőrizhetik megoldásaikat. Rendezhetünk rejtvényfejtő versenyt a csoportok között – így motiválva a tanulókat arra, hogy minél több kérdésre találják meg a választ.

15 perc

6. sz. melléklet

Akár a puskaírás, akár a rejtvényfejtés alatt hallgathatunk témába vágó zenét a Lavina együttes Csillagképek című CD-jéről pl.

· bikahttps://www.youtube.com/watch?v=6VtttrtSnQ8

· bakhttps://www.youtube.com/watch?v=SoRvnHGlgxE

· rákhttps://www.youtube.com/watch?v=FQ9XiIOtTdI

· vízöntőhttps://www.youtube.com/watch?v=aGbPG0pIjaI

Értékelés: Standogram

A standogram egyfajta értékelési módszer, amely nem verbális vélemény-kifejezésre alkalmas. A módszer viszonylag nagy helyigényű, ezért tegyük szabaddá a terem közepét.

Egy tanuló beáll a kör közepébe, és elmondja kritikáját, fenntartásait vagy érzéseit az előző munkafolyamattal kapcsolatban. Több kisebb szakaszra bontja a mondanivalóját, és minden tartalmi egység után rövid szünetet tart.

A többiek körben állnak, és azzal fejezhetik ki véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban, hogy a szünetekben eltávolodnak vagy közelednek az értékelést végző tanulótól: az egyetértők közelebb húzódnak a kör közepéhez, a semlegesek a helyükön maradnak, akik pedig nem értenek egyet, azok hátralépnek az eredeti pozíciójukhoz képest.

A tanulók általában igénylik, hogy mást is hallgassanak meg, ekkor szerepcsere történik, és más áll a kör közepébe.

5 perc

7. melléklet

4. A VÉGTELENT PÁSZTÁZVA

min. 4 óra

Látogatás a Planetáriumba

Ha Budapest közelében lakunk, szervezzünk kirándulást a Planetáriumba. Válasszunk tanulóink érdeklődésének megfelelő előadást a kínálatból.

Tipp:

Mivel elég borsos a belépő ára, menjünk a „kutatók éjszakájá”-n. Már délutántól érdekes programokat tekinthetünk meg – teljesen ingyen. Ne feledkezzünk el bejelentkezni!

Ha Budapesttől távolabb lakunk, nézzünk körük a közeli nagyvárosokban: hol van csillagvizsgáló, obszervatórium. Szervezzünk ide kirándulást, itt is figyelhetjük a „kutatók éjszakája” programjait.

Ha semmiképp nem megoldható a kirándulás, nézzünk videót. A YouTube-on megtalálható a Spektrum „A Világegyetem” teljes sorozata, válasszunk tanulóink érdeklődésének megfelelő részt.

Végső esetben ez a részmodul el is hagyható.

A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok:

· Prezentációk az Univerzumról, a csillagokról, a galaxisokról é a fekete lyukakról

· Kvízfeladatok az Univerzumról, a csillagokról, a galaxisokról é a fekete lyukakról

· A feladatlapok megoldásai a Naprendszerről, Napról, Vénuszról és Marsról

· Ötletbörze – csoportosított ötletek

· Csillagjegyek jellemzői

· Megoldott rejtvény

A modul várható eredménye

A modul elvégzése után a tanuló

· természettudományos szemlélete kitágul.

· elmélyíti, kiegészíti ismereteit az Univerzumról, annak felépítéséről.

· megismerkedik a Naprendszerrel, azon belül a csillagunkkal mint a földi élet energiaforrásával.

· megismerkedik a Föld két szomszéd bolygójával.

· különbséget tud tenni az asztrológia és az asztronómia között.

· kedvet kap a csillagképek tanulmányozásához, keresésükhöz az éjszakai égbolton.

· helyén tudja kezelni az asztrológusok munkáinak eredményét, a horoszkópokat.

· kifejezően, összefüggő mondatokban ismerteti társaival munkájának eredményét, véleményét adott témáról.

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Látogatás a Planetáriumba

(Csak alternatíva)

létszámtól és

távolságtól függ

utazási költség

belépőjegy

Tárgyi eszközök

· csomagolópapír, moderációs kártyák (post-it), gyurmaragasztó (blu tack),

· vastag színes filcek

· mellékletekben szereplő feladatlapok fénymásolva

· papír és íróeszköz a jegyzetelésekhez

· számítógép, projektor

A csoportok számától, a beszerzés helyétől függően kb. 5 000 Ft

Anyagigény

–

Egyéb, speciális igény

· internethozzáférés

· tanulói PC-k vagy laptopok vagy táblagépek vagy informatika terem

MELLÉKLETEK

Felhasznált szakirodalom, feladatlapok jegyzéke

· http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/index.php

· http://www.kidsastronomy.com

· http://fszk.hu/images/stories/Kompetenciahalo_2009_07_07_teljes.pdf

· Csillagok: Mi micsoda sorozat

· Csillagképek, csillagjegyek: Mi micsoda sorozat

· Otthonunk, a Világegyetem: Mi micsoda sorozat

· https://www.youtube.com/watch?v=-UugfaaM5Ak

· https://www.youtube.com/watch?v=17jymDn0W6U&list=PLY2JWmhwhv3Y821fwaKzkcJ8lIKjLk1DV

· https://www.youtube.com/watch?v=6VtttrtSnQ8

· https://www.youtube.com/watch?v=SoRvnHGlgxE

· https://www.youtube.com/watch?v=FQ9XiIOtTdI

· https://www.youtube.com/watch?v=aGbPG0pIjaI

· http://exelearning.org/

· http://www.kidsastronomy.com/astroskymap/constellation_hunt.htm

· http://horoszkop-asztro.hupont.hu/

· http://www.harmonet.hu/horoszkop.php?page=horoszkop&horoszkop_stat_id=15

· EclipseCrossword

24

1. melléklet

A

5-7 diából álló prezentáció segítségével mutassátok be társaitoknak az Univerzumot!

A prezentáció elkészítéséhez az alábbi ismertetőt, valamint a „Mi micsoda?” sorozat „Otthonunk, a Világegyetem” című kötetéből a „Kezdet, vég nélkül?” fejezet következő részeit ide vonatkozó részét használhatjátok!

· Kortalan-e a Világegyetem?

· Milyen volt kialakulásakor a Kozmosz?

· Mi a négy természeti erő?

· Milyen volt kialakulásakor a Kozmosz?

· Van-e bizonyítéka az ősrobbanásnak?

· Örökös tágulás, vagy összehúzódás?

· Milyenné fejlődne egy örökké táguló Világegyetem?

Az Univerzum

A világegyetem elképzelhetetlenül nagy kiterjedésű; por, gáz, csillagok, felhők, galaxisok alkotják, valamint ez az élet helye. Távoli világok felfedezésre a jövőbeli űrhajósokra vár. De mi is az Univerzum?

Kezdjük az elején.

· A Föld forog a Nap körül.

· A Nap pedig forog a galaxis közepén.

· A mi galaxisunk része a galaxisok egy csoportjának, az úgynevezett helyi csoportnak.

· A galaxisok helyi csoportjai része egy nagyobb galaxis-halmaznak, az úgynevezett Virgo-nak.

· Millió galaxis-halmaz együtt, mint egy pókháló alkotja az Univerzumot.

Ha meg tudnánk nézni az egész univerzumot, egy hatalmas pókhálót látnánk, amit milliárdnyi galaxis valamint millió és millió csillag alkot. A galaxisok közötti területeken szálak a teljesen üresek. Meg kellene tenni több száz kilométert, hogy találkozzunk egy atommal.

5-7 diából álló prezentáció segítségével mutassátok be társaitoknak a csillagokat!

B

A prezentáció elkészítéséhez az alábbi ismertetőt, valamint a „Mi micsoda?” sorozat „A csillagok” című kötetének ide vonatkozó részét használhatjátok!

Csillagok

Ha felnézünk az éjszakai égboltra, sok szép csillagot láthatunk. Ha kimegyünk a városból kempingezni a hegyekbe, vagy a sivatagba, és felnézünk az éjszakai égboltra, akkor - távol a város fényeitől - több ezer csillagot láthatunk. A városban közel sem látható annyi csillag, mert a város fényei létrehoznak egy ragyogást az égen, ami eltakarja a csillagok fényét.

Számos különböző típusú csillag van az égen. Néhány nagyon nagy. lehet, hogy 100-200-szor nagyobb, mint a Nap. Néhány nagyon régi csillag kisebb, mint a Föld. A tudósok megvizsgálták csillagokat, és hasonlóságaik ,valamint különbségeik alapján csoportokba sorolták őket.

1. Vörös Törpe

A Vörös Törpe csillagok kisebbek, mint a Nap. És mivel ők viszonylag kicsik, kicsi a tömegük is. Mivel kicsi a méretük, ezek a csillagok nagyon lassan égetik a tüzelőanyagukat, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagyon sokáig éljenek. Ezek a csillagok nem világítanak olyan fényesen, mint mások. Néhány Vörös Törpe csillag akár trillió évig is él, mielőtt elfogy a tüzelőanyaga.

Miért pirosak a Vörös Törpe csillagok?

Mivel a Vörös Törpe csillagok csak kevés tüzelőanyagot égetnek egyszerre, nem olyan melegek, mint a többi csillag. Gondoljunk a tűzre. A tűz legszebb része a tetején van, ahol a láng vörösen világít, a nagyobb része a világító a sárga mag, és a legmelegebb részhez közel az üzemanyag kéken világít. A csillagok ugyanígy működnek. A hőmérsékletük határozza meg, hogy milyen színűek. Így tudjuk megállapítani a színe alapján, hogy milyen meleg a csillag.

A Vörös Törpe csillag messze a leggyakoribb csillag a világűrben. Ugyanakkor nagyon kevés Vörös Törpe csillag látszik az égen. Ez azért van, mert nagyon kicsik, és nagyon kevés a fényük. Ha a vörös törpe csillagok olyan fényesen ragyognának, mint a nagyobb csillagok, az éjszakai ég nagyon világos lenne.

2. Kék Óriások

A Kék csillagok nagyok és tömörek. Ezért gyorsan égetik a tüzelőanyagukat, ami nagyon magas hőmérsékletet eredményez. Ezeknek a csillagoknak gyakran 10000–100000 év alatt elfogy a tüzelőanyaguk.

A Kék Óriások rendkívül fényesek. Mint egy világítótorony, ragyognak nagy távolságokon keresztül. Annak ellenére, hogy a Kék Óriás csillagok ritkák, sokukat látjuk éjjel, mert nagyon fényesen ragyognak.

A Kék Óriás csillagok látványos módon halnak meg. Nagyobbra nőnek, mint a Nap-méretű csillagok, de aztán ahelyett, hogy zsugorodnának és alkotói lennének egy planetáris ködnek, felrobbannak és úgynevezett szupernóva lesz belőlük. A Supernova robbanás fényesebb lehet, mint egy egész galaxis, és nagyon messziről is látható.

Mivel a Kék Óriás csillagok csak rövid ideig élnek, a tudósok arra használják őket, hogy megtalálják azokat a helyeket a világűrben, ahol új csillagok keletkeznek.

3. Sárga Csillagok

Mint a Nap, ezek a közepes méretű csillagok sárgák, mert a közepes hőmérsékletűek (emlékeztek a tűz példára?). A magasabb hőmérsékletet az okozza, hogy a tüzelőanyaguk gyorsabb ég. Ez azt jelenti, hogy csak mintegy 10 milliárd évig fognak élni. Ezek a közepes méretű csillagok megduzzadnak, egyre nagyobbak lesznek. Amikor ez fog történni a Nappal, akkor olyan nagyra fog nőni, hogy elnyeli még a Földet is. Végül újra zsugorodnak, maguk mögött hagyva a legtöbb gázt. Ez a gáz szép felhőt képez a csillag körül, az úgynevezett planetáris ködöt.

Nem kell félni, hogy meghal a Nap. A Nap körülbelül 5 milliárd éves. Még mindig van egy másik 5 milliárd év, mielőtt kiterjed, és a planetáris köddé alakul.

A Nap olyan forró, hogy ha meghal, akkor hosszú időt vesz igénybe, amíg lehűl. A Nap mintegy 5 milliárd év múlva hal meg, de továbbra is világít sok milliárd éven keresztül. Amint lehűl, úgynevezett fehér törpe csillag lesz belőle. Végül, több milliárd, talán trillió év múlva elmúlik a ragyogása. Ami akkor lesz belőle, azt Fekete Törpe csillagnak nevezzük. Mivel az a folyamat, amely során egy csillagból Fekete Törpe lesz, nagyon hosszú ideig tart, a tudósok úgy vélik, még mindig nincs Fekete Törpe csillag az univerzumban.

4. Óriás Csillagok

A Nap-méretű csillagok az életük végén kiterjednek, sokkal több helyet foglalnak el, mint korábban. Ezt az állapotot nevezzük Óriás Csillagnak.

A nap méretű csillag öregedése, akkor kezdődik el, amikor a hidrogén, mint tüzelőanyag elfogy. Amikor a hidrogén égése a csillag magjában kezd lassulni, a mag egyre sűrűbb lesz. Ez azt jelenti, hogy a csillag közepében az összes részecske nagyon közel lesz egymáshoz. Mivel a központ egyre kisebb és kisebb lesz, elkezd újra felmelegedni. Ha elég meleg lesz, elkezd égetni egy új üzemanyagot, az úgynevezett héliumot.

Miután meggyulladt, a hélium sokkal több hőt termel, mint a hidrogén. A nagyobb hő a csillag külső rétege felé vándorol, sokkal messzebbre, mint amekkora a csillag volt, így a csillag sokkal nagyobb lesz. Képzeljünk el egy hőlégballont. Mivel a levegő a léggömbben egyre forróbb, a ballon kitágul. Amint az óriás csillag egyre forróbb, a külső része egyre távolabb és távolabb nyúlik.

5. Szuper Óriás Csillag

A szuper óriás csillag az pontosan ugyanolyan, mint egy óriás csillag, csak sokkal nagyobb. Ne feledjétek, hogy a csillag öregszik, és kezd kifogyni a tüzelőanyagból. Ahogy a csillag kifogy a tüzelőanyagból, úgy elkezd kiégni.

Csakúgy, mint a Nap méretű csillagok, a Kék Óriás csillagok is kezdenek héliumot égetni. Ezek a csillagok is sokkal melegebbek lesznek. Az extra hőség a régi kék óriás csillagot tovább tágítja.

Az egyetlen különbség az Óriás Csillagok és a Szuper Óriás csillagok között a méretükben van. A Szuper Óriás Csillagok sokkal nagyobbak. Ha a Nap Szuper Óriás Csillaggá válna, akkor a központtól majdnem az Uránuszig terjedne.

5–7 diából álló prezentáció segítségével mutassátok be társaitoknak a galaxisokat!

C

A prezentáció elkészítéséhez az alábbi ismertetőt, valamint a „Mi micsoda?” sorozat „Otthonunk a Világegyetem” című kötetének ide vonatkozó részét használhatjátok!

Galaxisok

Az Univerzumban milliárdnyi galaxis van. Közülük néhány nagyon kicsi, mindössze néhány millió csillagból áll. Másokat több mint 400 milliárd vagy még több csillag alkot. Alakjuk szerint háromféle galaxishalmaz létezik, a Spirál, az elliptikus, és a szabálytalan alakú. Csak a formájukban különböznek egymástól.

1. Spirális galaxisok

A legszebb típusú galaxisok. A hosszú kanyargós karok olyan területek, ahol a csillagok születnek.

Honnan származnak a spirálok?

Az ilyen galaxisokban a spirális karok úgy alakulnak ki, mint a hullámok a tóban. Ezek a hullámok okozzák az új csillagok kialakulását. Olyanok, mint a gazdák, elvetik csillagmagokat ott, amerre mennek.

Mi okozza azt, hogy a hullámok világítanak? A hullám által létrehozott néhány új csillag nagyon nagy. Méretük miatt ezek a nagy csillagok fényesebbek, mint a kisebb unokatestvéreik, amik a közeli porfelhők fényességét okozzák. Így minden olyan terület világít, ami közel van egy ilyen hullámhoz.

Más szóval: valójában nem látni a hullámokat a spirálban, de látjuk az izzó felhőket, amiket megvilágítanak a nagy és forró csillagok. Ahogy a hullámok a felhők mögé lépnek, fényük halványul, nem fénylenek mindaddig, amíg egy újabb hullám keresztül nem halad rajtuk.

Miért nem ragyog az egész galaxis fényesen? A nagy, fényes csillagot létrehozó hullámok nem élnek sokáig. A nagy méretük miatt gyorsan elégetik az összes üzemanyagukat. Általában meghalnak, mielőtt elhagyná őket egy hullám. Csak azok a kisebb csillagok, amelyek nem világítanak fényesen, azok élik túl, hogy elhagyják őket a hullámok, amelyek létrehozták őket.

2. Elliptikus galaxisok

Azok a csillagok, amelyek az Elliptikus galaxisokban találhatók, gyakran nagyon régiek. Ez azért van, mert az elliptikus galaxisok nem hoznak létre új csillagokat. Csak olyan csillagok találhatók bennük, amik igen régen jöttek létre. Bár ezek általában kisebbek, az ilyen típusú galaxisok mégis nagyok lehetnek. A legtöbb csak néhány ezer csillagból áll, de egyesekben több milliárd csillag is lehet.

A csillagok egy elliptikus galaxisban nagyon közel vannak egymáshoz, ezért a központ úgy néz ki, mint egy hatalmas csillag. Ha a föld egy elliptikus galaxisban lenne, a nappalok és az éjszakák egyaránt világosak lennének.

3. Szabálytalan galaxisok

Szabálytalan galaxisok egyszerűen azok a galaxisok, amelyek nem spirálisak és nem elliptikusak.

A szabálytalan galaxisok valószínűleg régen spirálisak vagy elliptikusak voltak, amíg nem volt valami kozmikus baleset, ami megváltoztatta őket (például összeolvadtak egy másik galaxissal).

De valószínűleg sok szabálytalan galaxis soha nem volt sem spirális sem elliptikus; egyszerűen másképp alakultak ki.

4. A helyi csoport

Milliárdnyi galaxis van a világegyetemben. A legtöbb csomókba állt össze, kis csoportokat alkotva. A mi galaxisunk, a Tejútrendszer, a galaxisok azon csoportján belül van, amit helyi csoportnak hívunk.

A helyi csoport mintegy 30 galaxisból áll. Közülük a három legnagyobb az Androméda-galaxis, a Tejútrendszer és a Triangulum.

5–7 diából álló prezentáció segítségével mutassátok be társaitoknak a fekete lyukakat!

D

A prezentáció elkészítéséhez az alábbi ismertetőt, valamint a „Mi micsoda?”-sorozat „Otthonunk a Világegyetem” című kötetének ide vonatkozó részét használhatjátok!

Mik azok a fekete lyukak?

Volt valaha vákuum a hálószobátokban? Ha úgy hiszitek, hogy nem, akkor figyeljétek meg, amint a szennyeződések és a morzsák elindulnak a porszívó felé. A fekete lyuk olyan, mint egy porszívó, eltakarítja a világűrben lévő törmeléket.

Azonban nem a szívóerő miatt esnek a dolgok egy fekete lyukba. A szívóerő nem lenne elég erős ehhez. Ehelyett a fekete lyuk a gravitáció erejét használja arra, hogy a dolgokat maga felé húzza.

Hogyan keletkeznek a fekete lyukak?

Amikor egy nagy csillag kifogy az üzemanyagból, már nem lesz nagy a súlya. A hatalmas réteg hidrogén nyomja a csillagot, arra kényszerítve, hogy egyre kisebb és kisebb legyen. Végül a csillag kisebb lesz, mint egy atom. Képzeld el, hogy az egész csillag összenyomódott, és kevesebb helyet foglal el, mint egy apró atom.

Hogyan lehet valami kisebb térfogatú, de ugyanakkora tömegű?

Ez tényleg nagyon egyszerű. Ha veszel egy akkora szivacsot, mint egy üdítős doboz, könnyen összenyomhatod akkorára, hogy a kezed teljesen eltakarja. De itt van az érdekes rész. Ha valami térfogata csökken az összenyomás miatt, a gravitációja sokkal erősebb lesz. Képzeld el, ha összenyomódik egy csillag egy atom méretére, milyen erős lesz a gravitációja! A fekete lyuk gravitációja olyan erős, hogy bármit, ami túl közel kerül hozzá, magához húz. Még a fény sem tud megszökni egy fekete lyukból.

Hogyan lehet egy fekete lyukba esni?

Gondolkozzunk igazi, Földön élő emberként. Ha a világűrben lennénk, súlytalanul lebegnénk. Ha túl közel kerülnénk a Földhöz, annak gravitációs ereje magához húzna bennünket. De a Földet ismét el tudnánk hagyni egy rakétával. Azonban ha a fekete lyukba esnénk, nem lenne módunk azt elhagyni újra, mert a gravitációja olyan erős.

29

2. melléklet

A NAPRENDSZER

Mi a Naprendszer?

A Naprendszert azok a bolygók alkotják, amelyek a Nap körüli pályákon keringenek. A bolygók mellett a Naprendszerhez tartoznak a holdak, az üstökösök, az aszteroidák, a kisbolygók, a por és gáz; azaz minden, ami kering, vagy forog a Nap körül. A Nap mintegy 98%-át alkotja a Naprendszer anyagának. Minél nehezebb egy tárgy, annál nagyobb gravitációs ereje. Mivel a Nap nagyon nehéz, erős gravitációja a Naprendszerben tartja a többi objektumot. Ugyanakkor ezek a nagyon gyorsan haladó tárgyak próbálnak eltávolodni a Naptól, kifelé haladnak a világűr légüres terébe. A bolygók próbálnak elrepülni, ugyanakkor a Nap próbálja őket magához húzni; ennek eredményeképpen a bolygók félúton megrekednek, mintha csapdába estek volna. A kétféle irányú mozgás között egyensúly áll be, ezért a bolygók örökké a szülő csillagjuk körül keringenek.

Honnan származnak a Naprendszer alkotói?

Naprendszerünk több milliárd évvel ezelőtt keletkezett, nem létezett az ember, aki tanúja lehetett volna az eseménynek. Az emberiség fejlődése szorosan kötődik a Naprendszer fejlődéséhez. Így anélkül, hogy megértenék, hogyan keletkezett a Naprendszer, nehéz megérteni, hogyan fejlődött az emberiség.

A tudósok úgy vélik, hogy a Naprendszer egy hatalmas por- és gázfelhőből alakult ki. Úgy gondolják, hogy ez a por és gáz kezdett összeomlani a saját súlyából adódó gravitáció miatt. Ahogy ez megtörtént, az alkotórészek elkezdtek egy hatalmas kör mentén mozogni, ugyanúgy, ahogy a lefolyó körül mozog a víz a közepén elhelyezkedő csatorna körül. Ennek a forgó felhőnek a középpontjában egy kis csillag kezdett kialakulni. Ez a csillag egyre nagyobb és nagyobb lett, ahogy egyre több a port és gázt gyűjtött magába. Távolabb a központtól a csillagot alkotó porból kisebb csomók alakultak ki, és az ott lévő gázok beleolvadtak azokba. Végül a középpontban lévő csillag meggyulladt, belőle lett a Napunk, míg a kisebb csomókból bolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök és aszteroidák lettek.

A nagy vihar

Miután a Nap meggyulladt, erős napszél kezdett fújni. Ez a szél, amit atomi részecskék alkotnak, lassan a Naptól kifelé fújta a maradék gázt és port.

Amikor elfogyott a gáz és a por, a bolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök és aszteroidák növekedése megállt. Lehet, hogy észrevettétek, hogy a négy belső bolygó sokkal kisebb, mint a négy külső bolygó. Miért van ez? Mivel a belső bolygók sokkal közelebb vannak a Naphoz, ott a napszél sokkal erősebb volt. Ennek eredményeként a por és a gáz a belső Naprendszerből sokkal gyorsabban kifújta, mint a Naprendszer külső részéből. Ezért a bolygóknak a belső Naprendszerben kevesebb idejük volt a növekedésre. A másik fontos különbség, hogy a külső bolygók nagyrészt gázból és vízből állnak, míg a belső bolygók szinte teljes mértékben sziklákból és porból. Ezt is a napszél eredményezte. Mivel a gravitációnak volt ideje felhalmozni nagy mennyiségű gázt, vizet, valamint port, a külső bolygók egyre nagyobbak lettek,

A Naprendszerben több mint 100 objektum van

Igaz, hogy csak nyolc bolygó van a Naprendszerünkben. Azonban a Naprendszer több mint 100 objektumból épül fel, melyek minden darabja lenyűgöző. Néhány kisebb bolygó és hold valójában nagyobb, mint a Merkúr bolygó! Mások, mint például az Io felszínét aktív vulkánok borítják. Az Europán az óceánt folyékony víz alkotja, míg a Titanon a tavak, a folyók és az óceánok folyékony metánt tartalmaznak.

Érdekes tények a Naprendszerről

1. I vagy HA Naprendszert a Nap körüli pályákon keringő bolygók alkotják.

2. I vagy H Az üstökösök nem részei a Naprendszernek.

3. I vagy H A Nap a Naprendszer anyagának közel 96 %-át alkotja.

4. I vagy HMinél nagyobb egy bolygó, annál nagyobb a gravitációs ereje.

5. I vagy HA bolygók a rájuk ható két, ellentétes erő hatására örökké a szülő csillagjuk körül keringenek.

6. I vagy HA Naprendszerünk több milliárd éve keletkezett.

7. I vagy H Az emberiség fejlődése független a Naprendszer fejlődésétől.

8. I vagy HA Naprendszer minden bizonnyal egy por- és gázfelhőből alakult ki.

9. I vagy H A por- és gázfelhő saját súllyal rendelkezett, de gravitációs ereje nem volt.

10. I vagy H A Naprendszer anyaga kezdetben egy hatalmas kör mentén mozgott

11. I vagy H A forgó felhő a középpontjában egy kis csillag kezdett kialakulni, ez lett a Mars bolygó.

12. I vagy H A központ közelében a csillagot alkotó porból kisebb csomók alakultak ki.

13. I vagy H Miután a Nap meggyulladt, erős napszél keletkezett.

14. I vagy H A napszelet por és gáz alkotta.

15. I vagy H A négy belső bolygó sokkal nagyobb, mint a négy külső bolygó.

16. I vagy H A külső bolygók nagyrészt gázból és vízből állnak.

17. I vagy H A gravitáció miatt a külső bolygók egyre nagyobbak let-tek.

18. I vagy H A Naprendszerünkben több mint 100 bolygó van.

19. I vagy H A Naprendszer néhány holdja nagyobb, mint a Merkúr bolygó

20. I vagy H A Titanon a tavak, a folyók és az óceánok folyékony ammóniát tartalmaznak.

EXTRA FELADAT

Titkos üzenet a Naprendszertől

Az alábbi titkosírás egy üzenetet rejt. A kódtábla segítségével fejtsétek meg, mit üzen nektek a Naprendszer! A megfejtést írjátok a kódtábla alatti vonalra!

A

Á

B

C

D

E

É

F

G

H

I

Í

J

K

L

M

N

O

Ó

Ö

Ő

P

Q

R

S

T

U

Ú

Ü

Ű

V

W

X

Y

Z

Az üzenet[footnoteRef:1]: [1: Megfejtés: A napenergia környéke izgalmas hely.]

___________________________________________________________________________

A NAP

Elnevezése:

A rómaiak a napot Sol istenről nevezték el, az ókori Görögországban a napot Helios-nak hívták.

A Nap nem egyedülálló a világegyetemben. Ez egy gyakori közepes méretű sárga csillag, amelyet a tudósok Sol-nak neveztek el, mert ez volt az ókori római neve is. Róla kapta a nevét a Naprendszer. Van milliárdnyi olyan csillag az univerzumban, mint ez. Közülük soknak rendszerei vannak, amik bolygókból, holdakból, kisbolygókból és üstökösökből állnak.

A nap egy hatalmas gázfelhőből és porból született körülbelül 5 milliárd évvel ezelőtt. Ezek a hatalmas ködök a születési helyei az összes csillagnak. Sok millió évvel ezelőtt ez a gáz és a por elkezdett esni egy közös központ felé a saját gravitációs erejének köszönhetően.

A por és a gáz a központban egyre gyarapodó tömeget alkotott. Mivel az anyag befelé esett, ott megnőtt a nyomás és a hőmérséklet. Ahogy nőtt a „bébi Nap”, úgy lett egyre melegebb. Végül, amikor a hőmérséklet elérte a közel 1 millió fokot, elkezdődött a nukleáris fúzió.

Amikor ez megtörtént, a Nap elkezdte kisugározni a saját fényét, a hőjét és az energiáját.

Mi a termonukleáris fúzió?

A termonukleáris fúzió az a folyamat, amelyben a csillagok a fényt, a hőt és az energiát termelik. Ez a csillag működésének a lényege. A mag túlhevített, több millió fokos. Ez a hő vándorol a felszín felé, és sugárzódik ki az univerzumba. Ezzel a termonukleáris folyamattal a csillagok „hidrogént égetnek” üzemanyagként. Az eredmény az, hogy létrejön egy másik típusú „üzemanyag”, a hélium. Azonban a csillagok nem úgy égnek, mint a tűz, mert a csillagokon nincs tűz.

Konvekció

A meleg gáz felemelkedik, míg a hűvösebb lesüllyed. Tapasztalhattátok már, hogy a pincében mindig sokkal hűvösebb van, mint az emeleten. Ugyanez a fizikai törvény érvényes a csillagokra is. Mivel a meleg gázok emelkednek, a hűvösebbek süllyednek, a gázok egy csillagban is folyamatosan emelkednek és süllyednek. Ez olyan körkörös mozgás a csillagban, mintha egy hatalmas folyam folyna benne. Ezt nevezzük konvekciónak.

Mivel a gázok a Nap magjában felmelegednek, kezdenek emelkedni a felszín felé. Miközben ezt teszik, kissé lehűlnek. Végül olyan hűvössé válnak, hogy kezdenek visszasüllyedni a magba. Egy atom esetében eltarthat több millió évig, amíg bejár egy teljes ciklust a konvekciós patakban. Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy a Nap felszínén 10 000 fok körüli a hőmérséklet, ami sokkal hűvösebb, mint a túlhevített mag hőmérséklete.

Napfoltok

A Nap túl forró ahhoz, hogy egy űrhajós valaha is leszállhasson rá, de vannak olyan területek a felszínén, amelyek kissé hűvösebbek, mint a környezetük. Ezek a területek az úgynevezett napfoltok. A napfoltok még mindig nagyon melegek. Mivel ezek kissé hidegebbek, mint a Nap felszínének többi része, sötétebb színűnek látszanak. A napfoltokon a gravitáció is erősebb, mint más, melegebb területeken. Ha meg szeretnétek tekinteni a napfoltokat, ne nézzetek közvetlenül a Napba, mert károsodhat a szemetek. Csillagászok speciális teleszkópot, szűrőket és egyéb eszközöket használnak, hogy meg tudják nézni a hűvösebb foltokat a Nap felszínén.

A napfoltok rendszeresen keletkeznek és megszűnnek. Időnként nagyon kevés van belőlük, máskor meg sokkal többet találhatunk.

Napkitörés

Időközönként nagyobb a naptevékenység, a Nap gyakrabban bocsát ki nagy mennyiségű gázt és plazmát az űrbe. Ezt a folyamatot nevezzük napkitörésnek. Egyes napkitörések igazán nagyok lehetnek, esetenként a Föld körül keringő műholdak meghibásodását is okozhatják. video: http://www.kidsastronomy.com/our_sun.htm

Napszél

Ahogy a Nap „égeti” a hidrogént, hatalmas mennyiségű atomi részecskék vagy atomdarabok szabadulnak ki a világűrbe. Ezek az atomi részecskék és a Nap sugárzása létrehoznak egyfajta szelet, az úgynevezett napszelet. Ez a szél fújja a részecskéket kifelé a Naptól, minden irányba. Végül ez a szél túljut a Naprendszeren és összekeveredik más csillagok szelével.

A Nap családja

A Nap messze a legnagyobb objektum a Naprendszerben, annak 98%-át alkotja. Ez azt jelenti, hogy a bolygók, holdak, kisbolygók, üstökösök, gáz-, és por együtt csak 2%-a Naprendszernek. A Nap olyan nagy, hogy a Föld könnyen elfér egymilliószor benne. Mivel a Nap olyan nagy, ellentétben minden mással, könnyen képes megtartani a többi a objektumot, ami más – más pályán kering körülötte.

Kössétek össze az összetartozókat!

NAP – SUN

A csillagokon belül a gázok mindig keringenek körülötte

Olyan körkörös mozgás a csillagban, mintha egy hatalmas folyam folyna Nap

Közepes méretű csillag energia

Az élet fenntartásához szükséges Naprendszer

A tudósok erről nevezték el a Napunkat hő és nyomás

A Napunk ekkor született hidrogén

A Nap felszínén zajlanak napkitörések

A Nap felszínén ugyanannyi, mint aFöld magjában sárga csillag

Ezek miatt a nap aktív magja nagy mennyiségű energiát termel 5 milliárd évvel ezelőtt

A nukleáris fúzió adja a Nap saját fényét, az energiát és a … melegét

A csillagok égetik tüzelőanyagként Nap (isten)

A csillagok hozzák létre napszél

A Napon lévő hűvösebb területek hőáramlás (konvekció)

Az atomi részecskék és a napsugárzás által létrehozott „szél” Celsius

Itt a Nap a legnagyobb objektum emelkednek és süllyednek

Mivel a Nap olyan nagy könnyen képes megtartani a többi a dolgot, amik hélium

A mi napunk egy … napfoltok

Kössétek össze az összetartozókat!

NAP - SUN

A csillagokon belül a gázok mindig keringenek körülötte

Olyan körkörös mozgás a csillagban, mintha egy hatalmas folyam folyna Nap

Közepes méretű csillag energia

Az élet fenntartásához szükséges Naprendszer

A tudósok erről nevezték el a Napunkat hő és nyomás

A Napunk ekkor született hidrogén

A Nap felszínén zajlanak napkitörések

A Nap felszínén ugyanannyi, mint aFöld magjában sárga csillag

Ezek miatt a nap aktív magja nagy mennyiségű energiát0 termel 5 milliárd évvel ezelőtt

A nukleáris fúzió adja a Nap saját fényét, az energiát és a … melegét

A csillagok égetik tüzelőanyagként Nap (isten)

A csillagok hozzák létre az égés során napszél

A Napon lévő hűvösebb területek hőáramlás (konvekció)

Az atomi részecskék és a napsugárzás által létrehozott „szél” Celsius

Itt a Nap a legnagyobb objektum emelkednek és süllyednek

Mivel a Nap olyan nagy könnyen képes megtartani a többi a dolgot, amik hélium

A mi napunk egy … napfoltok

EXTRA FELADAT

Titkos üzenet a Naptól

Az alábbi titkosírás egy üzenetet rejt. A kódtábla segítségével fejtsétek meg, mit üzen nektek a Nap! A megfejtést írjátok a kódtábla alatti vonalra!

A

Á

B

C

D

E

É

F

G

H

I

Í

J

K

L

M

N

O

Ó

Ö

Ő

P

Q

R

S

T

U

Ú

Ü

Ű

V

W

X

Y

Z

Az üzenet[footnoteRef:2]: [2: Megfejtés: Én egy közepes méretű sárga csillag vagyok.]

___________________________________________________________________________

A VÉNUSZ

ElnevezéseA mitológiában Vénusz volt a szerelem és a szépség római istennője. A görög a neve Aphrodite.

Mennyi súlyod a Vénuszon?

Mivel a Vénusz és a Föld szinte pontosan azonos méretű, a mérleg szinte pontosan ugyanazt mutatja mindkét bolygón. Ha leszállna a Vénuszra egy, a Földön 32 kg –os tanuló, a súlya körülbelül 29 kg lenne a Vénuszon.

A bolygó

A Vénusz már régóta az egyik leginkább félreértett bolygó az összes belső bolygó közül. Mint a Földnek, a Vénusznak is van légköre. Azonban a Vénusz légköre sokkal vastagabb, mint a Földé, ami megnehezíti a bolygó megközelítését. Érdekes módon, a tudósoknak a közelmúltban sikerült „bekukucskálni” a vastag felhők mögé, és egy pár pillantást vethettek a felszínre. Számos vulkán és sok hegy torz alakját látták.

Sok mindent nem tudunk még erről a bolygóról, például azt sem tudjuk, hogy néz ki, milyen is tulajdonképpen. Ugyanakkor az utóbbi években a speciális eszközök és szondák segítségével a tudósok megfejtettek sok titkot, amik sokáig elrejtették ezt a titokzatos világot. Az 1970-es években a Szovjetunió képes volt leszállani több szondát a Vénuszra. Ezek a tudományos szondák néhány órával a landolás után elégtek a bolygó magas hőjétől. DE ezek a szondák képesek voltak néhány fényképet készíteni, és visszaküldeni azokat a földre, hogy a tudósok tanulmányozhassák azokat.

A Föld húga

A Vénusz sok szempontból Föld testvére. Közel azonos méretű, a vegyi folyamatok, a gravitációja és a sűrűsége olyan, mint a Földé. Más szavakkal, a Vénuszt szinte pontosan ugyanolyan típusú anyagok alkotják, mint a Földet, és körülbelül azonos mennyiségben. A Vénuszon vannak vulkánok, hegyek és homok, csakúgy, mint a Földön.

Azonban, ha ikrek, akkor a Vénusz a gonosz iker; ő egy rosszul, nagyon rosszul sikerült Föld. A Vénusz világa egy halálos világ, ahol a felszíni hőmérséklet elég forró ahhoz, hogy az étel néhány perc alatt megfőjön. Sehová nem lehet elbújni ebből a kemencéből. A légkör leginkább szén-dioxidot tartalmaz, ez erősen mérgezővé teszi a Vénusz levegőjét. Nincs élőlény, amely valaha is képes lenne élni a Vénuszon.

A globális felmelegedés

A Vénusz 4 milliárd évvel ezelőtti születésekor, az első napjaiban nagyon hasonlított a Földre. A két bolygó szinte teljesen azonos volt. Ám néhány millió év alatt bizonyos erők a Vénuszt egy teljesen más pályára állították, mint amin a Föld mozgott.

Most a Vénusz sokkal közelebb van a Naphoz, mint a mi bolygónk. Ez az egyetlen tény az események megállíthatatlan láncolatát indította el, tüzes létezésre ítélve a Vénuszt. Közelebb kerülve a Naphoz, a Vénusz hőmérsékletének csak kissé kellett volna megemelkednie. Ám, ahogy a bolygó felmelegedett, a víz elpárolgott. A légkörben megnövekedett vízgőz globális felmelegedéshez vezetett. A vízgőz nagyon hatékony üvegházhatású gáz. (Az üvegházhatású gázok csapdába ejtik a hőt, és megakadályozzák, hogy az a világűrbe távozzon). A vízgőz növekedése miatt megnőtt hőmérséklet tovább emelkedett, ami miatt még több víz párolgott el, így a hőmérséklet még tovább emelkedett.

Valószínű, hogy a Vénusz összes vize elpárolgott a légkörbe. Ez a légkör hatékonyan felfogta a Nap energiáját, amitől a felszínen jóval melegebb lett, mint az várható lenne. A hőmérséklet a Vénuszon elérheti a 482 °C-ot.

A száraz Vénusz

A föld védőrétege az ismert ózonréteg. Ez a fontos pajzs védi a Földet a Nap ultraibolya sugárzásaitól. A Vénuszon nincs ózonréteg. Ennek következtében a Nap ultraibolya sugárzása utat talál közvetlenül Vénusz felszínéhez. Sok milliárd év alatt ez a sugárzás lassan hidrogénre és oxigénre bontotta a vízmolekulákat. Ezért mára nagyon kevés víz maradt a Vénuszon.

Földrajz

A Vénuszon sok-sok vulkán van. Nem tudjuk biztosan, de lehetséges, hogy a Vénuszon több a vulkán, mint a Naprendszerünk bármely más bolygóján. Ellentétben a Földi vulkánokkal, amik néha robbanásszerűen törnek ki, a Vénusz vulkánjai a kitörés egy kevésbé erőszakos módját választották. Sőt, van, hogy egyáltalán nem törnek ki. Ehelyett a láva csak lassan áramlik ki a felszínre.

A Vénuszon hegyvidékek, valamint kiterjedt sík területek vannak. Ellentétben a Föld felszínével, nincs bizonyíték arra, hogy a Vénuszon is van tektonikus lemezrendszer.

Nyugatról keletre

Ha valahogy megtaláljuk a módját, hogy túléljük a hőséget a Vénuszon, akkor észre fogunk venni valami furcsát. Eltekintve attól a ténytől, hogy a Vénusz nagyon lassan forog, - olyan lassan, hogy egy nappal a Vénuszon tovább tart, mint 100 nappal a Földön - a Vénusz szinte az összes többi bolygóval ellenkező irányba is forog.

Ahelyett, hogy a Nap keleti égen kelne és a nyugati égen nyugodna, a Vénuszon a Nap a nyugati égbolton kél, és a keletin nyugszik le.

Holdak

A Vénusznak nincs holdja.

Érdekes tények a Vénuszról

Mivel a Vénusz olyan közel van hozzánk, a Földről úgy látszik, ez a legfényesebb bolygó az éjszakai égbolton.

Melyik kifejezéseket rejtik a betűk?

Vénusz

gkérlö

váokkunl

vgaast kfeőhl

sőble yoólgb

sVnuzé

öFdl aúgh

slaoáhl vágil

tzseü éltzseé

logsálib elfmegesedlé

vhaseüágzthá

ryaltaiboul sárgzuás

ssaaln rogfo

otzóegénr

elnőkeelz áyinr

odlh

feesbéngyleb

Melyik kifejezéseket rejtik a betűk?

Vénusz

1. gkérlölégkör

2. váokkunlvulkánok

3. vgaast kfeőhlvastag felhők

4. sőble yoólgbbelső bolygó

5. sVnuzéVénusz

6. öFdl aúghFöld húga

7. slaoáhl vágilhalálos világ

8. tzseüéltzseétüzes létezés

9. logsálib elfmegesedléglobális felmelegedés

10. vhaseüágztháüvegházhatás

11. ryaltaiboul sárgzuásultraibolya sugárzás

12. ssaaln rogfolassan forog

13. otzóegénrózonréteg

14. elnőkeelz áyinrellenkező irány

15. odlhhold

16. feesbéngyleblegfényesebb

EXTRA FELADAT

Titkos üzenet a Vénusztól

Az alábbi titkosírás egy üzenetet rejt. A kódtábla segítségével fejtsétek meg, mit üzen nektek a Vénusz! A megfejtést írjátok a kódtábla alatti vonalra!

A

Á

B

C

D

E

É

F

G

H

I

Í

J

K

L

M

N

O

Ó

Ö

Ő

P

Q

R

S

T

U

Ú

Ü

Ű

V

W

X

Y

Z

Az üzenet[footnoteRef:3]: [3: Megfejtés: Én a Föld gonosz ikertestvére vagyok.]

___________________________________________________________________________

A Mars

Elnevezése

Mars volt a háború és a mezőgazdaság római istene. Úgy tűnhet, ez a két dolog nem járhat együtt. De mégis: Mars védte azokat, akik harcoltak a közösségért, és azokat is, akik otthon maradtakat, hogy többet termelhessenek, és legyen elegendő élelmiszer a harcolóknak. A görögöknél is ismert volt Mars, Ares néven.

Mennyi súlyod a Marson? 

Ha leszállna a Marsra egy, a Földön 32 kg-os tanuló, a súlya körülbelül 12 kg lenne.

A bolygó

A Mars izgatja a tudósokat, mert az enyhe hőmérséklete jobban hasonlít a Földéhez, mint bármely más bolygóé. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Marson egykor folyók, patakok, tavak, és még egy óceán is volt. A Mars légköre lassan eltávozott a világűrbe, a felszíni vizek folyamatosan elpárologtak. Ma víz a Marson csak jég formájában, a sarki sapkákban, illetve a föld alatt van.

Néha lehet hallani, hogy Marsot „vörös bolygó”-nak nevezik. Ez azért van, mert a Mars felszíne vörös. Ha megállnánk a Mars felszínén, azt látnánk, hogy vörös por és vörös szikla van mindenütt.

Kutatása

Eleinte az egyetlen módja a Mars kutatásának az volt, hogy műholdak repültek közel a Mars felszínéhez és képeket készítettek róla. A műholdak aztán elküldték a képeket a Földre.

Ahogy a tudományos technológia egyre fejlettebbé vált, a tudósok képesek lettek űrszondát állítani a Vörös Bolygó körüli pályára Az ilyen típusú küldetések elfogadottak voltak a tudósok és a kutatók körében, mert így szerezhettek még több információt a Marsról.

Ahogy a technológia még fejlettebb lett, a tudósok és a kutatók képesek lettek arra, hogy olyan űrszondákat készítsenek, amelyek ténylegesen leszállhattak a Mars felszínén.

Holdak

A Marsnak két holdja van, a nevük Deimos és a Phobos.

Érdekes Tények Marsról

A Marson magasabbak a hegyek és mélyebbek a kanyonok, mint bármely más bolygón. A Mars legnagyobb kanyonja a Földön New York és Los Angeles között húzódna. Ehhez képest a Grand Canyon csak apró hasadék lenne. A Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons is a Marson található, közel 3-szor nagyobb, mint a Mount Everest.

Ember a Marson

Szükségünk lehet egy olyan világra, ami nem túl meleg, van légköre és nincs olyan messze a Naptól, hogy túl hideg legyen. Ez csak a vörös, sziklás szomszéd, a Mars lehet.

A Mars könnyebb, mint a Föld, emiatt közel 38%-kal könnyebb ott minden, mint itt a Földön. Ez azt jelenti, hogy ha a súlyod a Földön 50 kg, akkor a Marson a súlyod csak 31 kg lenne. Mivel kisebb a gravitáció, és a vörös terepet sziklák borítják, ügyelni kell, amikor leszáll az űrhajó a Mars felszínén. Ha sikerült is eljutni erre bolygóra, illetve sikeres a leszállás, továbbra is ügyelni kell a biztonságra.

A Mars és a Föld nem csak más színű, az anyaguk is különböző: a Marsot száraz vas-oxid por borítja (olyan, mint a rozsda egy-egy régi autón), míg otthon többnyire nedves a föld. A Marson a levegőréteg vékony, és tele van szén-dioxiddal – azzal a gázzal, amit kilélegzünk, - így szkafandert kell viselnünk. A vörös bolygón alig van légkör, ami megvédene a Nap káros sugaraitól, amelyektől itt a Földön a vastag levegőréteg megvéd bennünket.

Egészítsétek ki a hiányos mondatokat!

MARS

1. Mars a háború és a _______________ római istene volt.

2. a Marson van a Naprendszer legnagyobb rendszerek vulkánja, ami az _______________ nevet viseli.

3. A Mars védte azokat, akik harcoltak a _______________, és azokat, akik otthon maradtakat, hogy többet termeljenek.

4. Ha leszállna a Marsra egy, a Földön 32 kg-os tanuló, a súlya körülbelül _______________lenne.

5. A Mars izgatja a tudósokat, mert az enyhe _______________ jobban hasonlít a Földéhez, mint bármely más bolygóé

6. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Marson egykor _______________, patakok, _______________ és még egy óceán is volt.

7. Mivel a Mars légköre lassan eltávozott a világűrbe, a felszíni vizek folyamatosan _______________.

8. Ma víz a Marson csak jég formájában a _______________, illetve a föld alatt van.

9. A Mars bolygónak két holdja van, nevük _______________.és _______________.

10. A Marson _______________ a hegyek és _______________ a kanyonok, mint bármely más bolygón.

11. A legnagyobb kanyon a Marson ___________________ között húzódna a Földön.

12. Ehhez képest a Grand Canyon csak _______________ lenne.

13. Az Olympus Mons a legnagyobb vulkán a _______________.

14. A tudósok úgy gondolják, hogy millió évvel ezelőtt víz _______________ a Marson.

15. A Mars felszíne _______________, mindent por és kövek borítanak.

Egészítsétek ki a hiányos mondatokat!

MARS

mezőgazdaság

közösségért

12 kg

hőmérséklete

tavak

folyók

elpárologtak

sarki sapkákban

Deimos

Phobos

magasabbak

mélyebbek

New York-Los Angeles

apró hasadék

Naprendszerben

vörös színű

volt

Olympus Mons

16. Mars a háború és a _______________ római istene volt.

17. a Marson van a Naprendszer legnagyobb rendszerek vulkánja, ami az _______________ nevet viseli.

18. A Mars védte azokat, akik harcoltak a _______________, és azokat, akik otthon maradtakat, hogy többet termeljenek.

19. Ha leszállna a Marsra egy, a Földön 32 kg-os tanuló, a súlya körülbelül _______________lenne.

20. A Mars izgatja a tudósokat, mert az enyhe _______________ jobban hasonlít a Földéhez, mint bármely más bolygóé

21. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Marson egykor _______________, patakok, _______________.és még egy óceán is volt.

22. Mivel a Mars légköre lassan eltávozott a világűrbe, a felszíni vizek folyamatosan _______________.

23. Ma víz a Marson csak jég formájában a _______________, illetve a föld alatt van.

24. a Mars bolygónak két holdja van, nevük _______________.és _______________.

25. A Marson _______________ a hegyek és _______________ a kanyonok, mint bármely más bolygón.

26. A legnagyobb kanyon a Marson _______________________________ között húzódna a Földön.

27. Ehhez képest a Grand Canyon csak _______________ lenne.

28. Az Olympus Mons a legnagyobb vulkán a _______________.

29. A tudósok úgy gondolják, hogy millió évvel ezelőtt víz _______________ a Marson.

30. A Mars felszíne _______________, mindent por és kövek borítanak.

EXTRA FELADAT

Titkos üzenet a Marstól

Az alábbi titkosírás egy üzenetet rejt. A kódtábla segítségével fejtsétek meg, mit üzen nektek a Mars! A megfejtést írjátok a kódtábla alatti vonalra!

A

Á

B

C

D

E

É

F

G

H

I

Í

J

K

L

M

N

O

Ó

Ö

Ő

P

Q

R

S

T

U

Ú

Ü

Ű

V

W

X

Y

Z

Az üzenet[footnoteRef:4]: [4: Megfejtés: Rajtam a Grand Canyon nagyon kicsi lenne.]

___________________________________________________________________________

2. melléklet

üstökös

mars

gravitáció

műhold

naprendszer

vulkán

csillag

szkafander

bolygó

föld

napfolt

napszél

vénusz

légkör

keringés

hold

3. melléklet

Kérdezz–felelek! kártyák

Miket nevezünk csillagképeknek?

A csillagok képzeletbeli vonallal megrajzolt alakzatait csillagképeknek hívjuk.

Honnan származik a csillagképek neve?

Az ókori egyiptomiak, babilóniaiak és görögök isteneikről vagy állataikról nevezték el a csillagképeket.

Mennyi napjainkban a csillagképek száma?

Ma 88 csillagképet ismerünk.

Miért kaptak más-más nevet a csillagképek az egyes kultúrákban?

A kínai, az indiai, az egyiptomi vagy a déltengeri népeknek egymástól eltérő isteneik és mondáik voltak.

Melyik csillagkép a legismertebb?

A csillagképek közül a Nagy Göncöl, más néven a Nagy Medve a legismertebb.

Miért gondolták állócsillagoknak a Göncölszekér csillagjait is?

Úgy látták, a Göncölszekér csillagjai mozdulatlanok, és azt képzelték, az égbolthoz vannak rögzítve.

Valóban álló csillagok az állócsillagok?

Az állócsillagok is mozognak, hiszen a Világegyetemben semmi sem mozdulatlan.

Mennyi idő alatt változnak meg a csillagképek annyira, hogy nem lehetne felismerni őket?

Százezer év múlva aligha ismernénk fel újra az általunk jól ismert csillagképeket.

Ugyanolyannak látta a neandervölgyi ember a Nagy Göncölt, mint amilyennek mi látjuk?

A neandervölgyi ember 125 ezer évvel ezelőtt egészen másnak látta a Nagy Göncölt, mint ahogy azt mi ma megfigyelhetjük.

Látható-e minden csillagkép egyetlen éjszakán?

A csillagképeknek egyszerre csak a fele látható, hiszen a Föld körüli éggömbnek mindig csak a fele kerül a látóhatárunk fölé.

Hogyan hat a Föld Ny – K irányú forgása az éjszakai égbolton látható csillagképekre?

Keleten mindig új csillagok és csillagképek tűnnek fel, míg nyugaton más csillagok nyugovóra térnek, és a csillagképek eltűnnek.

Megfigyelhető-e Európából az összes csillagkép?

Azokat a csillagképeket, amelyek a Nap irányába esnek, túlragyogja a csillagunk fénye. Ezek a Nappal együtt csak napközben állnak felettünk, így számunkra láthatatlanok.

Látható-e Európából a Dél Keresztje csillagkép?

Európából nézve számos csillagkép mindig a látóhatár alatt marad. Ilyen például a Dél Keresztje.

Mivel foglalkozik az asztrológia?

Az asztrológia, annak alapján, ahogy a csillagok, csillagjegyek az égen elhelyezkednek, az emberek tulajdonságait és sorsát kívánja megjövendölni.

Miért hitték azt a régi emberek, hogy a csillagok meghatározhatják sorsunkat?

A régi időkben az emberek a csillagokat olyan isteneknek, vagy démonoknak tekintették, akik a földi eseményekbe, emberek sorsába beleszólhattak.

Mit vettek figyelembe az asztrológusok a bolygók emberre gyakorolt hatásának megállapításakor?

Az asztrológusok a bolygók emberre gyakorolt hatásának megállapításakor a bolygók színének és formájának nagy jelentőséget tulajdonítottak.

4. melléklet

Csillagképvadászat

A csillagképek megtanulása fontos feltétele annak, hogy sikeresen tájékozódjunk az éjszakai égbolton. Mielőtt távcsövet használnátok a csillagvizsgálathoz, próbáljátok meg felismerni a fontosabb csillagképeket a rajzokon.

Eleinte kicsit nehéz lehet a felismerés, de gyakorlással gyorsan tájékozódhattok a csillagos égen is.

Versenyezzetek: melyik csoportnak sikerül a legtöbb csillagképet megtalálnia? A következő csillagképeket kell megkeresnetek:

1. Ursa MinorKis Göncöl

2. Ursa MajorNagy Göncöl

3. DracoSárkány

4. Cassiopeia

5. Cepheus

6. Hercules

7. OphiuchasKígyótartó

8. Perseus

9. Auriga

10. Orion

11. LepusNyúl

12. Canis MajorNagy kutya

13. MonoceresEgyszarvú

14. Canis MinorKis kutya

15. GeminiIkrek

16. LeoOroszlán

17. Leo MinorKis oroszlán

18. BootesÖkörhajcsár

19. LibraMérleg

20. VirgoSzűz

21. Hydra

22. CentaurusKentaur

23. Eridanus

24. FornaxKemence

25. PleiadesPlejádok

26. AriesKos

27. TriangulumHáromszög

28. Pegasus

29. Cygnus

30. AquilaSas

31. SagittariusNyilas

32. ScorpiusSkorpio

33. DelphiniusDelfin

34. Andromeda

35. PiscesHal

36. AquariusVízöntő

37. CapricornusBak

4. melléklet