Család, Gyermek, Ifjúság 2010/2

C S A L Á DGYER MEKI F JÚ SÁ G

INTÉZMÉNYBEN

ÉLNI

XIX. évfolyam

2010/2

Ára: 500 Ft

A VITÁT IS

TANULNI KELL

LEHETÔSÉG

TEHETSÉGES

GYEREKEKNEK

A NAPKÖZIRÔL

– MÁSKÉPPEN

borito2010_02.qxd:borito200804.qxd 6/6/10 2:17 PM Page 3

A magyar család-, gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegegyetlen szakmai folyóirata kéthavonta jelenik meg.Szerkesztôkként fontosnak tartjuk, hogy az érezhetô szak-mai és egzisztenciális bizonytalanságban megkíséreljükegy-egy jelenség objektív és többoldalú megközelítését, avélemények ütköztetését, a korrekt tájékoztatást. N emkötelezzük el magunkat egyetlen gyermekvédelmi irányzatmellett sem. Az optimális megoldásokat, a legeredménye-sebb formákat, a segítés legcélszerûbb módozatait keressük.Szeretnénk részt vállalni a bizonytalanságok megszün-tetésében, a család- és gyermekvédelem döntéshozóinakbefolyásolásában. Lapunk nyitott: minden hasznos, gon-dolatébresztô javaslatot, kezdeményezést szívesen veszünkés érdeklôdéssel várunk. – n is érdekelt - legyen olvasónk,

szerzônk, támogatónk! A Megrendelôlap letölthetô aw w w .csagyi.hu oldalról vagy elküldhetô e-mailben.ß A megrendelôlapot kérjük a következô címre elküldeni:

Család, Gyermek, Ifjú ság Egyesü let, 138 0 B udapest, P f.: 10 61

A megrendelés alapján számlát állítunk ki, az elôfizetéstkizárólag átutalással, az alábbi számlaszámra lehet tel-jesíteni: CIB 10 7 0 0 732-43467 9 0 9 -51100 0 05 (Kérjük aközleményben jogcímként tüntesse fel a megrendelônis szereplô nevet és a „ lapelô fizetés” szót, hogy abefizetése azonosítható legyen!)

A lap ára 500.-Ft, az éves elôfizetési díj 3000.-Ft, diák -kedvezménnyel 2000.-Ft.

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

MEGRENDELÉS

MEGRENDELÔAlulírott, elôfizetek a Család Gyermek Ifjúság ................ évi számaira. K érem, küldjenek számlát!

MEGR ENDELÔ SZEMÉLY NEVE:..................................................................................................INTÉZMÉNY:....................................................................................................................(a számlán szereplô név és cím)P O STÁ ZÁ SI CÍM:...............................................................................................................B efizetés jellege: átutalási szám la alapján

Dátum, aláírás, bélyegzô :..................................................................................................

ß Fô szer kesztôH erczog Mária

ß O lvasószer kesztôW indt Szandra

ß Felelôs szer kesztôGyô rfi Éva

ß FotóMolnár Zoltán

ß Lap terv zaft stú dió

ß Tördelés Szü cs B t.

ß NyomásInno vaP rint

ß SZERKESZTÔSÉG1012 Budapest, Logodi utca 24.tel.: 06 1 225-3526. fax: 06 1 225-3525e-mail: csagyi@ csagyi.huw eboldal: w w w .csagyi.hu

ß ALAPÍTÓKO rszágos O rvostudományi Információs Intézet és K önyvtár gyermek- és ifjúságvédelmi felügyeleti és továbbképzési önálló osztálya és a Fôvárosi Ö nkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ü gyosztálya

ß KIADÁS ÉS TERJESZTÉSC salád, Gyermek, Ifjúság K iemelten K özhasznú EgyesületISSN 1216-8416

A megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztôség véleményét tükrözik. Az újságban megjelenô képek illusztrációk.

LAPSZERKESZTÔKDrosztmérné Kánnai MagdolnaGáspár KárolyMolnár LászlóDr. Katonáné dr. P ehr Erika

SZERKESZTÔ BIZOTTSÁGAczél AnnapszichológusB ognár MáriapedagógusGáspár SaroltapszichológusGayer GyulánészociológusGedeon AndorgyógypedagógusDr. Geréb Á gnesszülész-nôgyógyász Ihász MártaszociálpolitikusDr. Kovács Á gnesgyermekorvosDr. Mátay KatalingyermekorvosNeményi EszterszociálpolitikusP iegelné dr. Csényi MagdolnajogászP ik Katalinszociológus

Salné Lengyel MáriagyógypedagógusDr. Sáska GézapedagógusSzirmai Gáborgyógypedagógus

SZÁMUNK SZERZÔIB ede Nóra pszichológusMarkovits JuditpedagógusR ajzinger Á ngesjogász, O BHR akos EszterpszichológusR ákó Erzsébet szociálpedagógus, szociálpolitikus,D E H ajdúböszörményi PedagógiaiFôiskolai K ar, szociálpedagógia tanszék, Fôiskolai adjunktusSzarka Attilaigazgató, Aszódi JavítóintézetTakács ViktóriaK Ö ZÖ D ! Iránytû K ampányprogramkoordinátorTóth Krisztinajogász, O BHVarga T. Mártaszociális munkás, a Biztos K ezdetprogram kommunikációs vezetôjeZeller Juditjogász, O BH

borito2010_02.qxd:borito200804.qxd 6/6/10 2:17 PM Page 4

2 0 1 0 / 2 . S Z Á M C S A L Á D G Y E R M E K I F J Ú S Á G 3

Tartalom■ BEVEZETÔ

ß Molnár László: Az együttmûködésrôl 4

■ FÓKUSZBAN

ß Bede Nóra-Rakos Esz ter: „Éle tük rend sze rint be le fér egy sport tás ká ba” 5

■ MÉRLEG

ß Rákó Er zsé bet: In téz mény ben él ni 15

■ NÉZÔPONT

ß Markovits Ju dit: A nap kö zi rôl – más kép pen 29

■ BESZÉLGETÉS

ß Var ga T. Már ta: Biz tos Kez det a Gye rek há zak ban 33

■ OMBUDSMANI OLDALAK

ß Rajz in ger Ág nes-Tóth Krisz ti na-Zel ler Ju dit: Rend szer – el mé let? 37

■ BEMUTATJUK

ß Ta kács Vik tó ria: A vi tát is ta nul ni kell 49

ß Ka ra ván Mû vé sze ti Ala pít vány: Le he tôség te het sé ges gyerekeknek 53

■ BÚCSÚZTATÓ

ß Szar ka At ti la: Dol go zó szo bai be szél ge té sek. In memoriam Volentics An na 54

csagyi_2010_2.qxd:csagyi0804.qxd 6/6/10 1:46 PM Page 3 (Black plate)

■ BEVEZETÔ

ß

■ FÓKUSZBAN

ß

■ MÉRLEG

ß

■ NÉZÔPONT

ß

■ BESZÉLGETÉS

ß

■ OMBUDSMANI OLDALAK

ß

■ BEMUTATJUK

ß

ß

■ BÚCSÚZTATÓ

ß

csagyi_2010_2.qxd:csagyi0804.qxd 6/6/10 1:46 PM Page 3 (PANTONE 574 C plate)

B E V E Z E T Ô

4 C S A L Á D G Y E R M E K I F J Ú S Á G 2 0 1 0 / 2 . S Z Á M4

Az együtt mû kö dés rôl

Az együtt mû kö dést több nyi re szak mai tri vi a li tás nakte kint jük, mégis nap mint nap be szé lünk ró la, mi köz bentöbb-ke ve sebb meg gyô zô dés sel gya ko rol juk. Mi kor a hi -á nyá val szem be sü lünk – ez min dig a má sik sze mély re,szer ve zet re ér ten dô – ér tet len sé günk nek adunk han got.Bi zo nyá ra ez így „nor má lis”, mert véd jük ma gun kat és ál -ta la szak mai ön be csü lé sünk lát szik erô söd ni. Ha tar tó sanilyen alap ál lás ból, ön is me re tün ket el al tat va dol go zunk,ak kor igen rossz gya kor la tot foly ta tunk. Ma nap ság a jógya kor la to kat igyek szünk gyûj te ni, be mu tat ni, és jó eset -ben al kal maz ni. De saj nos rossz gya kor la tok ból is le het -ne el ret ten tô pél da tá rat össze ál lí ta ni – ami nem vol na ta -nul sá gok nél kü li.

Azért in kább azt tá mo gat juk, hogy az együtt mû kö dé -si mó dok jó gya kor la ta i nak össze gyûj té se és meg is mer te -té se cél ra ve ze tôbb. A Csa lád Gyer mek If jú ság szak fo lyó -irat min dig is tö re ke dett er re. A kö zel jö vô ben vi szontkon cent rál tab ban igyek szünk a fi gye lem kö zép pont já baál lí ta ni az együtt mû kö dés kér dé sét, kü lö nös ér dek lô déstmu tat va a gyer mek jó lé ti alap el lá tás és a gyer mek vé del -mi szak el lá tás együtt mû kö dé se iránt.

Úgy tû nik, az együtt mû kö dé si kö te le zett ség a gyer -mek vé del mi tör vény ke vés sé érvényrejutó el vá rá sa. Aztis tud juk, hogy nap ja ink ban már a gyer mek vé de lem bendol go zók több sé gé nek szak irá nyú szo ci á lis kép zett sé gevan, ami fel té te le zi, hogy kel lô is me re te ket sze rez tek aszo ci á lis mun ká ban elô for du ló együtt mû kö dé si mó dok -ról. Ez vagy igaz, vagy sem. Ha igaz, ak kor meg kel le netud nunk, hogy a na pi gya kor lat ban mi vel aka dá lyoz zuk,vagy ép pen nem kel lô en in du kál ják az együtt mû kö dé se -ket, mi az ami el le ne hat.

Biz tos, hogy szük sé ges azok nak a szak mai sza bá lyo -zó anya gok nak (pro to kol lok nak) a ki dol go zá sa és be ve ze -té se, ame lyek ga ran ci át je lent het nek a fel hasz ná lók, aszol gál ta tá so kat igény be ve vôk és a szak em be rek szá má -ra egy aránt azok mi nô sé gé re (meg fe le lô sé gé re).

Lát ha tó azon ban, hogy a szak mai sza bá lyok ön ma -guk ban csak ga ran ci á lis ele mek nek te kint he tôk, ha az el -vár ha tó szak mai együtt mû kö dé sek nem jön nek lét re.Ma guk nak az együtt mû kö dé si mó dok nak is szak mai sza -bá lyok ká kell kris tá lyo sod ni uk mert a szak mák és szak -em be rek kap cso ló dá si pont jai, fe lü le tei nem lát ha tókmin den ki szá má ra.

Ku dar cos ese tek pél dá it is mer jük mind annyi an a jel -zô rend szer diszfunkcionális mû köd te té sé tôl akár azörök be fo ga dás nem kel lô elô ké szí té sé ig, ami kor is kü lön-kü lön min den szak em ber a szak má ja szû ken vett sza bá -

lyai sze rint vé gez te a dol gát, csak ép pen nem tar tot tákfon tos nak az in for má ció meg osz tá sát, az egyez te tést, akonszenzuális ál lás pont ki ala kí tá sát, és ez ve ze tett sú lyoshi bák el kö ve té sé hez. Pél dá ul in do ko lat lan be avat ko zás -hoz, a be avat ko zás el ma ra dá sá hoz, örök be fo ga dás meg -hi ú su lá sá hoz.

A fej lett or szá gok ban, ahol a szo ci á lis szak mák, ésma ga a szo ci á lis mun ka fej lô dé se tö ret len, már rég ótanem pusz tán egy-egy te rü let szak ma fej lesz té se áll a fó -kusz ban, ha nem a kö zös fe le lôs ség. Mi ben je le nik ezmeg? A part ne ri együtt mû kö dés ben a szak mák, az ága za -tok és ami rôl alig esik szó, a szek to rok kö zöt ti együtt mû -kö dés ben.

A nem zet kö zi do ku men tu mok nem ál ta lá nos ság banmu tat ják fel az együtt mû kö dést ér ték ként és ha té kony -ság nö ve lô esz köz ként ha nem min dig konk rét ki hí vá sokokán. Az Eu ró pa Ta nács aján lá sai a csa lá don be lü li erô -szak, vagy a gyer me kek ki zsák má nyo lá sa kér dé se i ben vi -lá gos sá te szik a köz fe le lôs sé get. Egyér tel mû sí tik, hogyegy sé ges fel lé pés, in teg rált szo ci ál po li ti ka és csa lád vé de -lem csak több szak ma tu dá sá nak egye sí té sé vel, az érin -tett szak em be rek, ha tó sá gok sze re pé nek és fe le lôs sé gé -nek vi lá gos meg ha tá ro zá sá val ér he tô el.

Sem az együtt mû kö dés kész sé ge, sem az ar ra va lókép te len ség nem szü le tik ve lünk. Vi szont az együtt mû -kö dés ta nul ha tó. Ki nek könnyeb ben, ki nek ne he zeb ben,nem rit kán ön ma gunk le küz dé se is szük sé ges hoz zá.

Az együtt mû kö dés nem a szo ci á lis (és gyer mek vé del -mi) szak ma sa ját ja. Be szé lünk ró la, ta nít juk, mi köz benma gunk is ta nul juk – ha ta nul juk. Meg szé gye nül ve kel le -ne be lát nunk, hogy az élet min den te rü le tén je len van ésa mi énk tôl igen tá vo li szak mák ban és szak mák kö zöttered mé nye seb ben al kal maz zák mintsem azt gon dol -nánk. Ezért is ked ves pél dám a Mostári híd új já épí té sé -nek tör té ne te, ami nem pusz tán mû sza ki kér dés volt.(Per sze azt is tud juk, hogy pro fesszi o ná lis együtt mû kö -dé sek van nak nem csak tár sa dal mi lag hasz nos cé lok ér -de ké ben.) A (köz)felelôsséggel vég zett mun ka nem nél -kü lö zi az együtt mû kö dést az ága za tok, a szak mák és aszak em be rek kö zött. Nem ha gyat koz ha tunk ar ra, hogyszük ség le te egy szer majd bel sô vé vá lik. Ki kell kény sze -rí te ni jo gi sza bá lyo zás sal és szak mai elô írá sok kal egy -aránt. Mind ket tô höz kö zünk van.

Mol nár Lász ló

csagyi_2010_2.qxd:csagyi0804.qxd 6/6/10 1:46 PM Page 4 (Black plate)csagyi_2010_2.qxd:csagyi0804.qxd 6/6/10 1:46 PM Page 4 (PANTONE 574 C plate)

■ KU TA TÁ SI TA PASZ TA LA TOKA Fô vá ro si Tegyesz Mód szer ta ni Ki ad vány I. – „So kan va -

gyunk egye dül” cí met vi se lô mód szer ta ni ké zi könyv lét re ho zá -sá nak ke re té ben vég zett ku ta tá sok né hány ta pasz ta la tát be mu -tat va sze ret nénk fel hív ni a szak ma és a köz vé le mény fi gyel métaz utó gon do zás fon tos sá gá ra. Szük ség kép pen meg fo gal ma zunkál ta lá nos ta pasz ta la to kat is, de a cé lunk nem a rend szer hi á -nyos sá ga i nak a fel tá rá sa, ha nem an nak tu da to sí tá sa, hogy azutó gon do zás az utol só le he tô sé gek leg fon to sab bi ka ezek nek afi a ta lok nak a szá má ra.

Vizs gá la tunk so rán ar ra tö re ked tünk, hogy a gyer mek vé del -mi gon dos ko dás ban fel nôtt fi a ta lok élet- és mun ka vál la lá si ne -héz sé ge it fel tér ké pez zük, il let ve en nek oka it élet tör té net ük ke -re té ben ér tel mez zük. A Fô vá ro si TEGYESZ Ut cai Gon do zó Szol -gá la ta ál tal se gí tett fi a ta lok kö zül nyolc 18 és 24 év kö zöt ti, fi a -tal fér fi val ké szí tet tünk fé lig struk tu rált interjúkat.1

■ FEL KÉ SZÜ LÉS AZ ÖNÁL LÓ ÉLET KEZ DÉS RE – HI DEG ZU HANYA gyer me kek vé del mé rôl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló

1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) ren del ke zé sei ér tel mé ben az át me ne -ti vagy tar tós gyer mek vé del mi gon dos ko dás ban ne velt fi a ta lok -

nak a nagy ko rú sá guk elôt ti fél év ben gyám juk kal, ne ve lô ik kel,csa lád tag ja ik kal kö zö sen kell(ene) fe le lôs dön tést hoz ni uk ar ról,hogy nagy ko rú sá guk el éré se után hol és ho gyan fog nak él ni. Ezaz idô szak szol gál na ar ra, hogy jo gi lag elô ké szít sék, meg szer -vez zék az új „élet for má ba” va ló át me ne tet, hogy elô te remt sék azönál ló/fé lig-med dig önál ló élet vi tel mi ni má lis fel tét ele it, a fi a talföl ké szül hes sen a rá vá ró új ki hí vá sok ra.

A jö vô meg ala po zá sát te kint ve ez a fél év nem tû nik sok nak.En nek el le né re, alig van pél da ar ra, hogy fi a ta lok eb ben az idô -szak ban ér dek lôd nek az utó gon do zás ról, vagy hogy fel vé te li be -szél ge té se ken ven né nek részt. Azok a fi a ta lok, akik köz vet le nülnagy ko rú sá guk el éré se után ér kez nek a szol gá lat hoz, ál ta lá banak kor je len nek meg, ha „ég a ház”, nem rit kán a 18. szü le tés nap -juk elôtt pár nap pal. Kü lö nö sen ri asz tó ez a tény, ha fi gye lem bevesszük, hogy egyes gyer mek ott hon ok ban egy ál ta lán nincs utó -gon do zói el lá tás, más ott ho nok ban (pl. spe ci á lis gyer mek ott -hon ok) pe dig csak kor lá to zot tan ér he tô el ez a szol gál ta tás.

A kés le ke dés nek ter mé sze te sen több oka le het, pél dá ul az,hogy a vér sze rin ti csa lád ba va ló re-in teg rá ció volt az ere de ti cél.A mi ta pasz ta la ta ink sze rint, ez sok szor ele ve si ker te len pró bál -ko zás. Az a vér sze rin ti csa lád, amely hosszú éve kig, szak em be -rek se gít sé ge mel lett sem vált al kal mas sá ar ra, hogy a gyer me -ket meg fe le lô en el lás sa, hogy az át me ne ti ne ve lés meg szün tet -he tô le gyen, pusz tán a gyer mek nagy ko rú vá vá lá sá val sem vá likal kal mas sá a be fo ga dás ra. Azok tól a fi a ta lok tól pe dig, akik nekélet ko ruk alap ján épp az önál ló so dás, a csa lád juk ról va ló le vá lása fô fel ada tuk, alig ha vár ha tó el, hogy si ke re sen al kal maz kod ja -nak ah hoz a csa lá di rend szer hez, amely nek éve kig nem vol takak tív tag jai.

A kés le ke dés má sik oka, hogy ha a fi a tal 18. élet év ét be tölt -ve az önál ló élet kez dés mel lett dönt, an nak for má lis fel tét ele itlát szó lag könnyû elô te rem te ni, pusz tán az össze gyûlt csa lá di

F Ó K U S Z B A N

■

■

F Ó K U S Z B A N


„Éle tük rend sze rint be le fér egy sport tás ká ba”■ AZ UTÓ GON DO ZÁS FON TOS SÁ GAA vál ság gaz da sá gi és szo ci á lis kö vet kez mé nyei nyo masz tó an hat nak a tár sa da lom egé szé re. Nem az új prob lé máktö me ge, ha nem a meg lé vôk el mé lyü lé se és ki ter je dé sük gyors nö ve ke dé se az, ami szem be öt lô. A nö vek vô mély sze -gény ség, a mun ka nél kü li ség, a tar tós ve ge tá lás a lét mi ni mum ha tárán és alatt, az ér té kek, ori en tá ci ók, am bí ci ók ésa re mé nyek el vesz té se egy re több csa lá dot szo rít bék lyó ba. Mind eköz ben itt van és he lyet kér egy újabb ge ne rá ció.Fi a ta lok, akik nek most jött el az élet be va ló ki lé pés ide je, akik most lép né nek a fel nôt té vá lás út já ra. Ne kik – vál ságide, vagy oda – most kell meg hoz ni uk a dön té se i ket, most sze ret né nek mun ká hoz, sta bil és ele gen dô jö ve de lem hezjut ni, la kást sze rez ni, ott hont és csa lá dot te rem te ni. Ez az élet hely zet so ha sen ki nek nem volt könnyû, most még ne -he zebb. Nem könnyû az is ko lá zott, kon szo li dált csa lá dok ból szár ma zó fi a ta lok nak sem, de sok szo ro san ne he zebbazok nak, akik a gyer mek vé del mi gon dos ko dás ból ki ke rül ve szem be sül nek a ko mor té nyek kel. Az élet ren ge te gé bema ki ke rü lô Ábe lek kö zött egy re töb ben van nak azok, akik nin cse nek fel vér tez ve azok kal az is me re tek kel és kész sé -gek kel, ame lye ket e vál ság nyo mo rí tot ta vi lág ban a túl élés ér de ké ben el vár nak, meg kö ve tel nek. Ezek a fi a ta lok,akik nek éle tük né hány moz za na tát in ter jú ink ban lát ha tó vá tesszük, a gyer mek vé del mi szak el lá tás ban ne vel ked vevál tak nagy ko rú vá. Va la hon nan, va la mi lyen sú lyos ku darc után ke rül tek gyer mek vé del mi gon dos ko dás ba, majd aFô vá ro si TEGYESZ utó gon do zó ott ho ná ban ta lál tak ide ig le ne sen nyu gal mat és fel ké szü lé si le he tô sé get, ah hoz az ön -ma guk kal vég zen dô ne héz mun ká hoz, ami nek cél ja és ered mé nye: a tel jes önál ló ság.

„Éle tük rend sze rint be le fér egy sport tás ká ba”■

1 Az in ter júk fo na la az aláb bi té má kat érin tet te:– be ke rü lé si ok, – gon do zá si he lyek,– utó gon do zá si he lyek,– vér sze rin ti csa lád,– is ko lák,– munkahelyek,– ba rá tok,– pár kap cso lat,– jö vô kép.


pót lék, meg egy al bér let kell hoz zá. A pénz fogy tá val, az al bér -le te zô fi a ta lok rend sze rint szám ta lan ku darc és hasz nos élet ta -pasz ta lat bir to ká ban, szin tén meg je len nek az utó gon do zói há ló -zat ban.

A fel nôt té vá lás ide je a mo dern tár sa dal mak ban az utób biév ti ze dek ben nor má lis kö rül mé nyek kö zött is je len tô sen ki to ló -dott. A fel nôtt-lét olyan att ri bú tu mai, mint a sze xu á lis érett ség,a jo gi ér te lem ben vett nagy ko rú ság, va la mint a mun ka vál la lás,az önál ló, füg get len eg zisz ten cia meg te rem té se fo ko za to san el -kü lö nül nek egy más tól. A fi a tal fel nôtt kor – ami a ku ta tá soksze rint, az egyes tár sa dal mak kul tu rá lis kü lön bö zô sé ge it is fi -gye lem be vé ve, ma már a 16–30. élet év kö zé te he tô –, a gyer -mek kor és a fel nôtt kor kö zött önál ló élet sza kasz nak te kint he tô.

Vaskovics a fel nôt té vá lás („a szü lôi ház tól va ló le vá lás”) fo -lya ma tá ban az aláb bi di men zi ó kat kü lön böz te ti meg(Vaskovics, 2000.):

• Jo gi ér te lem ben vett le vá lás: ez a nagy ko rú ság el éré se, a(szü lôi) gyám ság vé ge, a jo gi cse le ke de tek vég hez vi tel ének és apo li ti kai élet ben va ló rész vé tel nek a le he tô sé ge.

• Anya gi, pénz ügyi le vá lás: sa ját ke re set, az anya gi füg get len -ség meg te rem té se, ami kor va la ki ké pes el tar ta ni sa ját ma gát.

• Önál ló dön tést ered mé nye zô le vá lás: sa ját cse le ke de tek(szü lôi) el len ôr zés nél kül tör té nô vég hez vi te le, az ön ren del ke -zés meg szer zé se, önál ló pá lya vá lasz tás, part ner vá lasz tás és csa -lád ala pí tás le he tô sé ge, a la kó hely önál ló ki vá lasz tá sa, önál ló, fe -le lôs ség tel jes rész vé tel a gaz da sá gi, kul tu rá lis és po li ti kai élet -ben.

• Kö zös fe dél alól tör té nô le vá lás: önál ló ház tar tás ve ze té se aszü lôi ház tól füg get le nül.

• Szub jek tív le vá lá si for ma: ön meg ha tá ro zás, hogy a fi a tal azob jek tív szem pont ok sze rint el ért fel nôtt ség mel lett, fel nôtt nekte kin ti sa ját ma gát.

A fel nôt té vá lás fo lya ma ta a kép zé si idô meg hosszab bo dá sá -val, a mun ka erô pi ac ra va ló ki lé pés és a la kás szer zés ne he zí tett -sé gé vel a (jól) mû kö dô csa lá dok ban fel nö vô fi a ta lok ese té ben isje len tô sen ki to ló dik, de tô lük a tár sa da lom ma már nem is vár -ja el, hogy a nagy ko rú sá guk el éré sé vel min den szem pont bólönál ló éle tet kezd je nek. Ez zel szem ben, a töb bi ek hez ké pestmin den te kin tet ben hát rány ban lé vô, át me ne ti vagy tar tós gyer -mek vé del mi gon dos ko dás ban fel nôtt fi a ta lok ese té ben az el vá -rá sok és az ob jek tív, va la mint szub jek tív adott sá gok, le he tô sé -gek kö zött át hi dal ha tat lan sza ka dék van. A he te ro gén cso por tokmi att, az élet ko ri sa já tos sá gok ból és a szub jek tív adott sá gok bólszár ma zó szük ség le te ket a zök ke nô men tes in téz mé nyi mû kö -dés ér de ké ben sok eset ben fi gyel men kí vül ha gyó/kor lá to zógyer mek ott ho ni kör nye zet ben az önál ló so dá si tö rek vé sek bôl(is) adó dó sza bály sze gé sek, „ön tör vé nyû ség”, a nagy ko rú ságelôtt ma ga tar tá si prob lé má nak szá mí ta nak, és így bün te ten dôk.A nagy ko rú ság el éré se után azon ban az érett ség, a fe le lôs ség vál -la lás és az önál ló ság olyan ma gas szint jét vár ja el a gyer mek vé -de lem a fi a tal ja i tól, ami nek egy ál ta lán nin cse nek meg az alap -jai, és ami re a csa lád ban nagy ko rú vá vált fi a ta lok sem ké pe sek.

■ UTÓ GON DO ZOT TAK – JE GES UT CA: ME LEG SZIK Az utó gon do zói há ló zat ba több irány ból ér kez nek a fi a ta lok.

Vizs gá la tunk fó ku szá ban a gyer mek vé del mi gon dos ko dás ból

ki ke rü lôk áll tak. Rá juk is igaz, hogy ezek a 18 éves fi a ta lok pusz -tán jo gi ér te lem ben te kint he tôk fel nôt tek nek, az önál ló utó gon -do zó ott ho nok ba va ló je lent ke zé sük nem a ko ráb bi gon do zá sifo lya mat si ker te len sé gét je len ti, ha nem a gyer mek ott hon ról va -ló le vá lás ként, fel nôt té vá lá suk egyik fon tos lé pé se ként ér tel me -zen dô. Az utó gon do zói el lá tás nak ko moly lét jo go sult sá ga van,amit e szol gál ta tás irán ti igény évek óta tar tó, fo lya ma tos emel -ke dé se is jól mu tat. (Rácz, 2006.)

Az utó gon do zó ott ho nok ba va ló je lent ke zés jó eset ben a fi a -ta lok új élet for má ra va ló mo ti vált sá gát jel zi. Nem mond el lenten nek az sem, ha dön té sü ket sok szor a fent em lí tett, vagy agyer mek ott hon ok ban be kö vet ke zett ku dar cok elô zik meg. Azutógondozotti el lá tás ban ré sze sü lô fi a ta lok mind egyi ke ne ga tívta pasz ta la tok után kér se gít sé get. Több sé gük nem fe lelt meggyer mek ott ho na el vá rá sa i nak, utó gon do zói el lá tá su kat ere de tigon do zá si he lyük vagy ele ve nem vál lal ta (nem vál lal hat ta),vagy az el lá tás ered mény te len sé ge, együtt mû kö dé si ne héz sé -gek, ma ga tar tá si prob lé mák mi att meg szün tet te azt. Az ál ta lunkvizs gált ott hon ban la kó fi a ta lok több sé ge ez utób bi cso port batar to zik.

„Igen, át ke rül tem, mert ere de ti leg úgy volt, hogy én ott utó -gon do zott ként ma ra dok. Nem jöt tem ki száz szá za lék az otthon-vezetôvel… Én a mai na pig, ha meg lá tom, tisz te let tel je sen kö szön -töm és be szé lek ve le. Vol tak né zet el té ré sek, és ô úgy lát ta jobb -nak, ha át ke rü lök”.

„Volt nem ré gi ben egy fur csa idô sza kom, ami kor úgy gon dol -tam, hogy ne kem jobb len ne, ha vissza ke rül het nék oda mint utó -gon do zott. Le ül tünk be szél ni az atyá val és ôk nyi tot tak vol tak, ésazt mond ták, hogy per sze, ahogy gon do lod. Az tán per sze meg -gon dol tam ma gam. Mert fel ír tam ma gam nak, hogy „A”, meg „B”és le ír tam, ami mel let te szól, és ami el le ne, és több volt, ami el le -ne szólt. Mel let te az, hogy jó a kör nye zet, meg jók az em be rek,meg ész nél le het ma rad ni. De el le ne szól tak ilyen tech ni kai dol -gok, hogy na gyon messze van a vá ros tól, és en gem min den ideköt, meg a há zi rend, mert ab ból na gyobb bal hék len né nek a töb -bi ek kel. Szó val ilyen tech ni kai dol gok.”

„– És hogy ke rül tél pont eb be az utó gon do zó ott hon ba?– Jó kér dés.– Ez jött?– Nem tu dom. Men tünk a Bu da ke szi re, azt hi szem, meg ide

fel vé te liz ni.– De ki vel?– A Bo ri né ni vel.– És ak kor ezt vá lasz tot tad?– Én az tán nem. – Ha nem?– Hogy mond jam már, ne kem kö te le zô volt ezt vá lasz ta nom.

Mert Bo ri né ni azt mond ta, hogy ’ha ez nem lesz, ak kor saj ná -lom’.”

A Gyvt. 2003 má ju sá tól le he tô sé get ad a gyer mek vé del miszak el lá tás ban élô gyer me kek szük ség le te ik sze rin ti el lá tá sá ra.A tör vény el is me ri ez zel azt is, hogy a kü lön le ges szük ség le tû (0-3 éves ko rú, vagy va la mi lyen fo gya ték kal élô, tar tós be teg), il let -

F Ó K U S Z B A N

■

F Ó K U S Z B A N



ve a spe ci á lis szük ség le tû (pszichoaktív szer hasz ná ló, sú lyospszi chés, vagy disszociális tü ne te ket mu ta tó) gyer me kek, fi a ta -lok meg fe le lô el lá tá sa a töb bi e ké hez ké pest több let ki adá sok kaljár. A tör vény a több sé gi tôl el té rô igé nyek fi gye lem be vé te lé reazon ban csak 18 éves ko rig ad le he tô sé get, füg get le nül at tól,hogy a fo gya té kos ság, a tar tós be teg ség, a pszi chi át ri ai prob lé -ma nem szû nik meg a nagy ko rú ság el éré sé vel, il let ve a sú lyosma ga tar tá si prob lé mák, vagy a drog füg gô ség ke ze lé se sem fel -tét le nül zár ha tó le si ker rel ad dig.

A ta pasz ta la tok sze rint, az ere de ti gon do zá si he lyen utó gon -do zói el lá tás ra a „prob lé ma men tes” fi a ta lok az esé lye seb bek. Azel té rô szük ség le tû fi a ta lok – ezen be lül fô ként a ko ráb ban spe -ci á lis szük ség le tû fi a ta lok cso port já ba so rol tak mind na gyobbszám ban je len nek meg azok ban az in téz mé nyek ben, ame lyekcsak utó gon do zói el lá tást nyúj ta nak.

■ TA NU LÁS, LE MOR ZSO LÓ DÁS, PÁ LYA ORI EN TÁ CIÓA gyer mek vé del mi gon dos ko dás ban va ló ne vel ke dés je len -

tô sen be fo lyá sol ja a ké sôb bi élet- és kar ri er le he tô sé ge ket. A ter -mé sze tes csa lá di kör nye zet hi á nya alap ve tô szo ci a li zá ci ós de fi -ci te ket te remt, a de vi an ci ák ál ta li érin tett ség sok szo ro sa a csa -lád ban élô ké nek. A hát rá nyok már az egy szü lôs csa lád ban fel -nö vô gyer me kek ese té ben is je lent kez nek, azon ban a leg -rosszabb hely zet ben az in téz mé nyes gon dos ko dás ban fel nö vôkvan nak.

A gyer mek vé del mi gon dos ko dás ból ki ke rült fi a ta lok a mun -ka erô pi a con több szö rös hát ránnyal in dul nak. Ezen hát rá nyok

egy ré sze a csa lá di szo ci a li zá ci ós min ták hi á nyá ra ve zet he tôvissza, má sik ré sze a kva li fi ká ció hi á nyá ból fa kad. Eb ben a cso -port ban a 15-19 éves kor osz tály ba tar to zók 90% -a inak tív. N emje lent iga zán könnyebb sé get az sem, hogy nagy több sé gük mégta nul). A to vább nem ta nu lók több nyi re kép zet le nül vagy ala -csony kép zett ség gel ke rül nek ki a mun ka erô pi ac ra.

Az ál ta lá nos is ko lák ból tör té nô le mor zso ló dás az in du ló lét -szám ok hoz ké pest 2,4% -os, ugyan ez a gim ná zi u mok ból 8,5% -os, a szak mun kás kép zôk bôl 32% -os. Eh hez hoz zá kell ten ni aztis, hogy az érett sé git adó kö zép fo kú ok ta tás ba mi ni má lis szá múfi a tal ke rül eb bôl a kö zeg bôl, a ke vés to vább ta nu ló nak a több sé -ge – ha gyo má nyos nak mond ha tó an – in kább szak is ko lák ban ta -nul to vább, azon ban kö zel har ma duk in nen is le mor zso ló dik.

In ter jú ink ta nú sá ga sze rint, a le mor zso ló dás leg fôbb oka ta -nu lá si ne héz sé ge ik ben, is ko lai ku dar ca ik ban, gya ko ri is ko la vál -tá sa ik ban ke re sen dô:

„– Kezd tem a Do hány ut cai Ál ta lá nos Is ko lá ban, el sô tôl ne -gye di kig, ötö dik tôl nyol ca di kig a Szé che nyi Ist ván Ál ta lá nos Is ko -lá ba jár tam. A ki len ce di ket mû sza ki szak kö zép is ko lá ba jár tam, ati ze di ket pe dig a Ganz Áb ra hám két tan nyel vû szak kö zép is ko lá -ba.

– Te hát tíz osz tály?– Igen, de ké sôbb el kezd tem a Koós Kár oly Gim ná zi um ban a

tí ze di ket. …n hü lye, in kább men tem vol na a ti zen egye dik be.”

„Elô ször a zug li ge ti be jár tam, ar ra nem na gyon em lék szem,az tán a Dó zsa György úti Ál ta lá nos Is ko lá ba, Csil lag he lyen volt a

■



Szil ágyi mel lett az is ko la. Oda jár tam na gyon so ká ig, ott is na -gyon jó tár sa sá gi kö röm volt vé gig, na gyon ren des gye re kek kelvol tam. On nan ki rúg tak egy ve re ke dé sért, és át ke rül tem az óbu -dai Nagy Lász ló is ko lá ba, az a Vörösvári úti ne ve lô in té zet mö göttvan. Ott szin tén hi he tet le nül jó ba rá ti kö röm volt, on nan bal lag -tam el. Min den he lyen jó ban vol tam min den ki vel, de ak kor márel kezd tem ha nya gol ni az is ko lát. Lóg tam éve ket.”

„Sok is ko lá ban vol tam. Dány Kár oly ban kezd tem, on nan ki -rúg tak, az tán a Kôrösibe, on nan is ki rúg tak. A Kôrösi Csoma Gim -ná zi um, két tan nyel vû és nem bír tam. Orosz, az egy un do rí tónyelv, szó val azt én hagy tam ott. Utá na a test vé rem is ko lá já bajár tam, eb be a lí ce um ba, az elég jó is ko la volt, de on nan is lóg -tam, mert in kább el men tem ká bí tó sze rez ni, meg pénzt csi nál ni,ahe lyett, hogy benn ül jek. Azu tán Alsónémedibe vol tam, ott jár -tam egy kö zép is ko lá ba. Az ven dég lá tó-ipa ri szak kö zép volt, aztnagy já ból vé gig csi nál tam. Ott na gyon so kat dol goz tam, de ott isel kezd tem a vé gén lóg ni, így össze tû zés be ke ve red tem az igaz ga -tó úr ral.”

„Hogy mond jam, a nyol ca dik ke rü let leg rosszabb is ko lá já bajár tam. Én vol tam a leg gyen gébb az osz tály ban, be lém rú gott, be -lém ta po sott min den ki. Úgy el nyom tak, hogy ta nul ni sem voltked vem, de sem mi szin ten. Ha za men tem és nem ta nul tam egy ál -ta lán sem mit. Ki len ce dik ben már fel nôt tem, fog juk rá, mert ki len -ce dik ben már lát szott az ered mé nye i men is. El sô tôl-nyol cig ket teshár mas vol tam, ki len ce dik re már hár mas-né gyes, egy-két je gyetmár fel tud tam fej lôd ni.”

To váb bi ne héz sé get je lent szá muk ra, hogy az el he lyez ke dés,il let ve a mun ka hely meg tar tá sa olyan kész sé ge ket igé nyel (pl.al kal maz ko dó ké pes ség, fe szült ség tû rés, ön me ne dzse lés stb.),ame lyek a gyer mek vé del mi gon dos ko dás ban fel nôtt fi a ta lok nálleg több ször hi á nyoz nak, vagy gyen gék. A csa lád ban élô pá lya -kez dôk több sé ge mind anya gi lag, mind a kap cso la ti rend sze rekte kin te té ben tá masz kod hat a szü lôi hát tér re. A gyer mek vé del migon dos ko dás ból ki ke rül tek kö zül a leg több nek még a lak ha tá sasem meg ol dott, s en nek hi á nyá ban fo lya ma tos mun ka vál la lá -suk is szin te le he tet len.

A fi a ta lok nagy ré sze ta laj vesz tet té vá lik, mert az in téz ményel ha gyá sa kor ka pott ott hon te rem té si tá mo ga tást gyor san fel -élik, s a mun ka erô pi a con va ló el he lyez ke dés rôl a kez de ti ku dar -cok után – tá mo ga tás hi á nyá ban – gyor san le mon da nak. Amun ka ke re sést fel ad va, mun ka nél kü li ként sem re giszt rál tat -ják ma gu kat. A fi a ta lok al kal mi és sze zo ná lis mun kák ból tar -tó san nem ké pe sek biz to sí ta ni meg él he té sü ket, ezért élet vi te -lük könnyen kri mi na li zá lód hat, eset leg a fe dél nél kül élôk szá -mát gya ra pít ják.

A gyer mek ott hon ok ban fel nö vek vô fi a ta lok sa ját el he lyez -ke dé sük egyik leg na gyobb aka dá lyát ab ban lát ják, hogy ko ráb -bi ta nul má nyi el ma ra dá sa i kat a mun ka vál la lá suk kal egyidôbenkell(enne) be pó tol ni uk. Er rôl szól né hány jel leg ze tes in ter jú -rész le tünk:

„Egy szer re a ket tô ir tó ne héz. És ez az el lát mány, ez a 35 000,egy nagy nul la. Ja, te hát mu száj el men ni dol goz ni, de ak kor mi -kor ta nu lok?”

„El lát tam ma gam, ren de sen dol goz tam, di ák mun ká ból él tem,te hát dol goz tam. Vá lasz ta nom kel lett vagy az is ko la, vagy a me -

ló, de hát biz to sí ta nom kel lett a meg él he tést. A szük ség, az nagyúr. Saj nos a mun ka az is ko la ro vá sá ra megy, de most jön majd ale ve le zô ta go zat, vagy va la mit ki ta lá lok, hogy ne le gyen ilyen azál la pot.”

„Csi nál tam a di ák mun kát és mel let te ta nul tam egy da ra big,de nem volt jó, mert volt, ami kor reg gel hat kor hív tak, de volt,ami kor es te. Nem tud tam így ta nul ni, mert fá radt vol tam, és át -alud tam az egész na pot.”

„– Mi ért rúg tak ki?– Mert volt egy meg ál la po dá sunk, hogy 30 na pon ke resz tül,

min den nap be kell jár nom hoz zá juk, hogy új ra vissza ve gye neknor má li san az is ko lá ba. Ezt nem tud tam tar ta ni, mert dol goz tam.Ezt nem vet ték fi gye lem be. Nem volt vá lasz tá som, elém rak tákazt, hogy is ko la, vagy mun ka, és én a mun kát vá lasz tot tam.”

Egyes gyer mek ott hon ok ban van le he tô ség szak ma el sa já tí -tá sá ra, a kép zé sek azon ban el sôd le ge sen te rá pi ás cé lo kat szol -gál nak. Hasz nos sza bad idôs, fej lesz tô el fog lalt sá got je len te nek afi a ta lok szá má ra, azon ban az ott meg sze rez he tô szak mák (pl.szö vô, fa ze kas, vi rág kö tô) ál ta lá ban nem pi ac ké pe sek, nem fe -lel nek meg a mun ka erô-pi a ci el vá rá sok nak. Csap da hely ze tet te -remt ugyan ak kor az, hogy az ilyen ok ta tás ban va ló rész vé telúgy mond fel men tést ad fel nôtt nek, gye rek nek az alól, hogy fe -le lô sen gon dol kod jon a pá lya vá lasz tá sá ról, re á lis pá lya vá lasz tá -si al ter na tí vák ban gon dol koz zon.

A gyer mek vé del mi gon dos ko dás ba ke rü lô gyer me kek rend -sze rint rö vid ta nu lá si kar ri er rel szá mol hat nak, jel lem zô en csakala csony vég zett ség el éré sé ig ve zet ez az út. A fi a ta lok eb ben ate kin tet ben sem ren del kez nek „ha zul ról ho zott” pél da ké pek kel,mo del lek kel, egye dül áll nak az élet út ju kat je len tô sen be fo lyá so -ló dön té sek elôtt.

A kö vet ke zôk ben két olyan in ter jú rész le tet mu ta tunk be,ame lyek bôl ki tû nik, hogy az utó gon do zot tak tá mo ga tá sa, amun ka hely ke re sé sük ben va ló se gí tés ki emel ten po zi tív él mény -ként sze re pel élet tör té net ük ben, nem szok vá nyos ve le já ró jamin den nap ja ik nak.

„Volt egy ne ve lô, Pé ter nek hív ják, aki rôl azt kell hogy mond -jam, hogy a vi lág leg oko sabb ja és a leg ta pasz tal tabb ja. Min denté ren, az élet te rén. Rit ka az az em ber, aki re ezt kell, hogy mond -jam. Bár saj ná lom, hogy most már nincs ab ban a cso port ban,ahol én vol tam, mert na gyon el ka ná szo sod tak ott a gye re kek azutób bi idô ben. Most kap tak egy olyan ne ve lôt, akit mi gye rek kéntke zel tünk, és ôt tet ték meg ne ve lô nek. Kép zel he ted. Hát ô? Hogymond jam, ez az em ber ha son lít Jé zus Krisz tus ra, kül sô re is. Szósze rint, azt mond ta ne ki egy lány, Jé zu som mi lyen gön dör a ha ja,meg min den. Ami kor meg für dött és meg bo rot vál ko zott, ki jött avíz alól, ugyanolyan vé kony test al ka tú, mint Jé zus – fi úk tény legfel tá madt!

– És mi ben se gí tett ne ked, mi lyen pluszt adott?– Mi pluszt? Ami kor a leg szo rul tabb hely ze tem volt, ak kor is

ki tu dott se gí te ni, bár mi kor. Ami kor nem volt gyógy szer re pén -zem, egy sza vam ba ke rült, hogy ve gyen. Meg jó ta ná csok kal lá tottel, cí mek kel, ho va men jek, mit ke res sek, mi lyen mun ka he lyet, holfog nak fel ven ni biz to san, hogy ne kó vá lyog jak.”

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N



„– Az fon tos, hogy mi lyen utó gon do zó ja van va la ki nek?– Sze rin tem igen, mert más ként hoz za ki be lô lem a jót. Mert

tök re jól le het ve le du mál ni és meg pró bál ve lem úgy du mál ni,hogy köz ben a se gít sé get is be le rak ja. Így azért job ban tud ja fel -fog ni az em ber a dol go kat, mint ha csak ne ga tív dol go kat kap.”

A gyer mek vé del mi el lá tás ban fel nö vek vôk sze pa rá ci ó ja, szo -ci a li zá ci ó juk egy sí kú sá ga, az élet ve ze té si tá mo ga tás hi á nya sokeset ben re á lis ala po kat nél kü lö zô, in teg rá lat lan jö vô ké pet ered -mé nyez. Az aláb bi be szél ge tés-rész le tek ezt a je len sé get je le ní tikmeg, il let ve a té mát a hu mo ros sá gig ba ga tel li zá ló meg kö ze lí téspszi cho ló gi ai ér te lem ben vé ve el há rí tó ten den ci á kat ér zé kel tet:

„El me gyek egy üzem be, ve szek va la mi lyen árut, amit fil lé re -kért ad nak. Jó, hát mit tu dom én, egy cso kit, egy ilyen táb la cso -kit, jó mond juk, da rab ja az öt ven fo rint és el adom da rab ját 200fo rin tért. Jó mond juk, ezt kar ton ba ad ják az üze mek ben nem da -ra bok ra, és el ad nám. Eh hez ész já rás is kell. Elôbb-utóbb össze jön -ne pár mil lió. Még va la mi üz let be be le vág nék.”

„Olyan vá gyam van, hogy én mil li ár do kat aka rok, én BillGates-nél is gaz da gabb aka rok len ni, de hát ez le he tet len.”

„Az, hogy Bill Gates meg hal, és rám hagy min dent, ez az énké ré sem.”

„Ez elég rö vid tá vú terv, te hát én más fél éven be lül meg aka -rom nyit ni az ét ter me met. Akár így, akár úgy, én meg fo gom nyit -ni ezt az ét ter met. Pizzériát fo gok nyit ni min den áron, és ez nemcsak egy terv, nem csak egy álom, ez egy cél és sem mi mást nemtu dok most mon da ni je len pil la nat ban. Pizzériát fo gok nyit ni.”

„A fo ci. Hát már azon is gon dol koz tam, hogy el me gyek di ák -me ló val, hogy sze rez zek pénzt, hogy tud jak men ni edzé sek re,hogy be ke rül jek egy klub ba.”

„Mul ti mil li o mos sze ret nék len ni. Va la mi üz le tet nyit ni, bár -mit, ami lyen van.”

„Én mo bil füg gô va gyok, mo bil má ni ás, ezt így meg mon dom.Annyi te le fo nom volt éle tem ben, mint sen ki nek a Föl dön. Be leaka rok kez de ni egy ilyen mo bil te le fon üz let be, de nem így bol ti -lag, hogy én ki bér lek egy üz le tet, és ott ál lok nyit va, mert annyi -ra hü lye nem va gyok, mint azok a bol to sok. Ha bolt ban kez deszárul ni hi va ta lo san, ak kor min den te le fon után 40%-ot kell adóz nihi va ta lo san. Hogy ha nem tud ja meg csi nál ni, hogy ne le gyen hi va -ta los, és pont az az egy-két te le fon nem megy el, ak kor az egészüz let rá megy. Ér ted? Én meg nem va gyok olyan hü lye, hogy egyilyen ál lam nak, aki úgy le hú zott min ket, mint állat… Olyan csôd -tö meg ez az or szág, hogy ak ko ra lyuk tá tong a kö ze pén, ad dig ké -ne töm ni pénz zel, mi re fel szín re ke rül nénk. Öt száz mé te res gö -dör, mert ilyen sza rul van most az ál lam. Ész re vet tem ezt, én na -gyon so kat já rok pi a cok ra, pe dig ott az em be rek csak fi ze tik a na -pi pénzt a pul tért, még jobb áron is el tud ja ad ni az áru ját, ésnem adó zik be lô le.”

„– Szín mû vé sze ti re me gyek, de most lesz egy kü lön fel vé te li,ír tam egy le ve let a rek tor nak, és meg fel vé te liz tet nek.

– Tud nak úgy fel vé te liz tet ni, hogy nincs érett sé gid?– Per sze.– Ko mo lyan?– Akit fel akar nak ven ni, azt fel ve szik.”

Nem vi tás, hogy a je len le gi nél komp le xebb mó don kel le nemeg vizs gál ni és fej lesz te ni ezek nek a fi a ta lok nak az alap- ésszak el lá tá sát, a kö te le zô is ko láz ta tás kér dé sét, a pá lya ori en tá cióés szak ma szer zés, a mun ká ra va ló fel ké szí tés és az önál ló élet vi -tel meg is me ré sé nek te en dô it. A szak el lá tás szak mai mi ni mu ma -it e té ren is fel kel le ne ál lí ta ni. Meg kel le ne ha tá roz ni, hogy a fô -vá ro si in téz mény rend szer mi lyen szin ten vál lal kö te le zett sé geta gyer mek vé del mi gon dos ko dás ban ne vel ke dett fi a ta lok pá lya -ké pé nek és szem lé le té nek ki ala kí tá sá ban, mun ka erô-pi a ci esé -lye ik ja ví tá sá ban. A szak el lá tás ban el en ged he tet len, hogy az ál -ta lá nos is ko lai vég zett ség meg szer zé sét kö ve tô en sor ke rül jön ato vább ta nu lás ösz tön zé sé re. Fon tos, hogy biz to sít va le gye nek apá lya ori en tá ci ót, il let ve a pi ac ké pes pá lya- és szak ma vá lasz tástse gí tô fog lal ko zá sok, s meg fe le lô en ké szít sék fel a fi a ta lo kat ar -ra, hogy meg küzd hes se nek a szak kép zés be va ló be ke rü lés prob -lé má i val.

A gyer mek vé del mi szak el lá tás ban nagy ko rú vá vált fi a ta lokhát rá nya i nak csök ken té se ér de ké ben az utó gon do zó rend szer -ben tö re ked ni kel le ne ar ra, hogy a mun ka erô-pi a ci kész sé gekfej lesz té sé ben, a mun ka hely ke re sés ben és a mun ka he lyen va lómeg ma ra dás ban is tá mo gas sák a fi a ta lo kat.

■ IS KO LAI VÉG ZETT SÉG, MUN KA TA PASZ TA LAT ÉS MO BI LI TÁSA kon ver tál ha tó tu dás sal ren del ke zô, ru gal mas, il let ve mo -

bil egyé nek jobb eséllyel in dul nak a mun ka erô-pi a ci ver seny benaz is ko la rend szer bôl ko rán ki lé pô, kor sze rû is me re tek kel, il let -ve szak tu dás sal nem ren del ke zô fi a ta lok ként, akik egy re in kábbesély te le nek ké vál nak. Az Utó gon do zó Ott hon ban élô fi a ta loktúl nyo mó több sé ge ala csony is ko lai vég zett ség gel, ál ta lá ban 8-10 ál ta lá nos is ko lai osz tállyal ren del ke zik, emi att a mun ka erô pi -a con nem bol do gul, il let ve foly to no san ve szé lyez te tett hely zet -ben van.

Ezek nek a fi a ta lok nak alig van mun ka ta pasz ta la tuk, jel lem -zô en is ko lai ta nul má nya ik mel lett sem vé gez tek sem mi lyenmun ka te vé keny sé get, ho lott 16 éves kor tól a di á kok szá má ralen ne le he tô ség mun ka vál la lás ra.

Hi á ba nagy ko rú ak, sem mi lyen is me re tük nincs alap ve tômun ka jo gi kér dé sek rôl, a mun ka vi lá gá ról, a mun ka he lyi vi szo -nyok ról. Az el ér he tô ke re se tek rôl ir re á lis el kép ze lé se ik van nak,bér al ku ra kép te le nek. Mun ka he lye i ken, a ha son ló an ala csonyis ko lai vég zett sé gû, szak kép zett ség gel nem ren del ke zô mun ka -tár sa ik hoz ké pest is ki szol gál ta tot tabb hely zet ben van nak.

A szak ké pe sí tés és a mun ka ta pasz ta la tok hi á nya mi att azutó gon do zói el lá tás ban ré sze sü lô fi a ta lok job bá ra csak rosszulfi ze tett, ala csony presz tí zsû mun ka kö rö ket tud nak be töl te ni,szá muk ra a fe ke te mun ka csá bí tá sa na gyon erôs. A rend sze re sendol go zó fi a ta lok ál ta lá ban a ven dég lá tó ipar ban és az épí tô ipar -ban tud nak el he lyez ked ni, több sé gük se géd mun kát, vagy va la -mi lyen ki se gí tô te vé keny sé get vé gez, mi ni mál bér kö rü li fi ze té -sért. Mi vel nin cse nek be je lent ve, nem ré sze sül nek tár sa da lom -biz to sí tás ban.

Az ál ta lunk meg kér de zett fi a ta lok kö zel fe le az el ér he tô ma -ga sabb jö ve de lem mi att ál ta lá ban ál lan dó éj sza kai mû szak bandol go zik. A mun ka szer zô dé ses fog lal koz ta tás he lyett jel lem -

F Ó K U S Z B A N

■

F Ó K U S Z B A N



zôbb az al kal mi mun ka vál la lói kis könyv vel és a mun ka erô-köl -csön zôk út ján tör té nô mun ka vég zés.

■ TRAUMATIKUS EM LÉ KEK BI LIN CSÉ BENAz ál ta lunk vizs gált Utó gon do zó Ott hon ban el lá tás ban ré -

sze sü lô fi a ta lok túl nyo mó több sé ge gyer mek ott hon ban (nem la -kás ott hon ban) ne vel ke dett, és jel lem zô en hosszú, kis gyer mek-,vagy kis ka masz kor ban kez dô dött át me ne ti ne ve lés és több gon -do zá si hely vál tás után ér ke zett ide. A fi a ta lok meg fe le lô en mû -kö dô csa lá di kap cso la tok kal nem ren del kez nek, bár leg több jüktöb bé-ke vés bé rend sze res kap cso la tot ápol csa lád tag ja i val.

A ne ga tív tar tal mú csa lá di tör té ne tek, leg fô kép pen a gyer -mek ott hon ba tör té nô el he lye zé sek oka i nak, va la mint az ott át -élt ne ga tív ta pasz ta la tok nak nar ra tív for má ba ön té se – in ter jú -ink ta pasz ta la tai sze rint – nem könnyû fel adat a fi a ta lok szá má -ra. A traumatikus em lé kek fel ele ve ní té se, szisz te ma ti kus elem -zé sük ah hoz, az úgy ne ve zett hermeneutikai szem pont hoz kap -cso ló dik, amit a pszi cho ló gia szí ve sen al kal maz. A nar ra tívstruk tú rá kat tematizálva könnyeb ben jut ha tunk el a tü ne tek -hez, il let ve ma gá hoz a traumatikus ese mé nyek hez. Ek kor atraumatikus élet ese mény az élet tör té net di a ló gu sa kö ré szer ve -zô dik, a tra u ma és a tü net pe dig nem vég ered mény nek, ha nemki in du ló pont nak te kint he tô.

A traumatikus em lé ke zet tel fog lal ko zó Nanette C.Auerhahnnak és Dori Laubnak (1998, id. Erôs, 2001) ta nul má -nya alap ján a kö vet ke zô kép pen jel le mez het jük a traumatikusem lé ke zet for má it:

1. „Nem tu dás”: a sze mély nem em lék szik sem mi re, vagy hi -ány zik an nak pszi chi kus rep re zen tá ci ó ja, hogy mi tör tént ve le,egy ál ta lán ve le tör tént-e va la mi. Az el be szé lés ben ilyen kor túl -súly ban van nak a pri mi tív énvédô me cha niz mu sok (ta ga dás,ha sí tás, am né zia, derealizáció, deperszonalizáció) és nincs je lena rep re zen tá ci ó ban a reflektív-én.

2. Fe dô em lé kek: az em lé ke zet hi á nyát ha mis, fik tív ele mekta kar ják el. Ezek oly kor tel jes mér ték ben fik tí vek le het nek, oly -kor pe dig fél iga zsá go kat tar tal maz nak. A tör té ne tek ben gyak -ran je len nek meg olyan – könnyen el me sél he tô, anek do ti kus,oly kor vi dám ele mek, ame lyek el fe dik a va ló sá gos tör té né sekem lé ke it. Nem rit ka, hogy a me sé lô ma ga is fik ci ó ként éli mega tör té ne tet, mi vel – a szer zôk sza va it idéz ve – „min den olyanhi he tet len nek tûnt, hogy az em ber még ön ma ga szá má ra is ki -ta lált nak lát ta”. (Auerhahn és Laub, 1998, p27.)

3. Új ra élés: Bi zo nyos ese tek ben meg tör tén het, hogy a sze -mély új ra éli a tra u mát, a ha sí tott, a fragmentált ér zé se ket és vi -sel ke dé se ket, amik disszo ci ált mó don meg ele ve ned nek a reflek-tív én rész le ges vagy tel jes tá vol lét ében. A narratívumokat te háta sze mély „el játssza”, emó ci ó it köz vet le nül meg je le ní ti, anél kül,hogy ne ki eb ben bár mi el kö te le zett sé ge len ne.

4. Fosz lá nyos, tö re dé kes em lé ke zet: A meg élt ta pasz ta la tokegy ré szét a sze mély meg tart ja, de az él mé nyek izo lál tak, dekon-textualizáltak, nem ágya zód nak be le je len tés-te li össze füg gé sek -be, szét sza ka do zott tör té ne tek, „szto ri fosz lá nyok” jel lem zik atör té ne tet.

5. Transz fer-je len sé gek: A múlt nem in teg rált tö re dé kei atárgy kap cso la tok szint jé re eme lôd nek és be fo lyá sol ják a sze -mély ak tu á lis tárgy kap cso la ta it, élet hely ze te it. A ko rai kö tô dé si

sé rü lé sek egész éle ten ke resz tül meg ha tá roz zák a szo ci á lis kap -cso la tok mi nô sé gét és én ké pet.

6. Túl bur ján zó narratívumok: A sze mély min den re em lék -szik, ké pes a ta pasz ta la to kat el me sél ni, azon ban az em lé keksok szor el sza ba dul nak, mint egy el ön tik a tu da tot. Ezek az em -lék ké pek kény sze rí tô erô vel, az ere de ti él mény in ten zi tá sá val je -lent kez het nek.

7. Élet té mák: A sze mély bi zo nyos tá vol sá got ala kít ki a túl -bur ján zó em lé kek tôl. Az át élt ese mé nyek a sze mé lyi ség in teg rá -ci ó já nak fô moz za na tá vá, alap ve tô iden ti tás té má vá vál va ke rül -nek fel dol go zás ra.

8. Ta nú ság té tel: A meg fi gye lô én ta nú ként mind vé gig je lenvan a traumatikus tör té net el me sé lé sé nél, a tu dás va ló di, a tör -té net ben hi te les em be rek je len nek meg. A ta nú ság té tel nek kü -lön bö zô mû fa jai van nak: ön élet rajz ok, me mo á rok, do ku men táltön élet raj zi in ter júk.

9. A tra u ma mint me ta fo ra: A sze mély a tra u ma em lé két, atraumatikus ese ményt és an nak ha tá sát kre a tív mó don ké pesfel hasz nál ni bel sô fej lô dé si, ér zel mi és in tel lek tu á lis konf lik tu -sai meg ol dá sá ban. A tra u ma bi zo nyos as pek tu sa it esz köz ként,me ta fo ra ként, min ta ként tud ja al kal maz ni ké sôb bi éle té ben.

10. Cse lek vé ses tu dás: A traumatikus em lé ke zet nek ez a leg -ma ga sabb szint je a tu da tos cse lek vés ben nyil vá nul meg. A sze -mély nem csak a té nyek is me re té vel ren del ke zik, ha nem azt istud ja, hogy mit kell a té nyek kel kez de nie: tár sa dal mi és po li ti -kai cse le ke de tek ben nyil vá nul nak meg a múlt em lé kei.

Az utó gon do zott fi a ta lok kal ké szí tett in ter júk tar ta lom elem -zé se so rán a traumatikus em lé kek há rom nagy té ma kör kö részer ve zôd tek: a be ke rü lés tra u má ja, a csa lád ban el szen ve dettne ga tív ta pasz ta la tok és a gyer mek ott ho ni em lé kek.

A gyer mek vé del mi rend szer be va ló be ke rü lés oka i nak je len -tôs ré sze, va la mint a vér sze rin ti csa lád ban el szen ve dett trau-matikus él mé nyek te kin té lyes há nya da a „nem tu dás” szint jénszer ve zô dik. Ez ar ra hív ja fel a fi gyel met, hogy a tra u má kat afi a ta lok egy ál ta lán nem dol goz ták fel.

„– Mi kor ke rül tél be, és ho gyan?– Nem tu dom.”

„Az volt, hogy va ló szí nû leg anyám nem tu dott ne vel ni, azt,hogy mi ért, azt nem tu dom, nem na gyon be szé lek ve le, be szél temve le, egy szer-két szer, de én nem dob tam fel ezt a té mát. Ez akár -mi le he tett, már nem em lék szem, de biz to san nem azért ra kott beál la mi gon do zás ba, mert hogy ô rossz em ber, vagy én va gyokrossz em ber, ha nem azért, mert nem tu dott gon dos kod ni ró lam.”

„– Úúú! Annyi ra már nem em lék szem így utó lag. – Mi re em lék szel?– Hát ar ra, hogy anyám nem bírt min ket el tar ta ni kis ko runk -

ba, és en gem be ra kott egy gyer mek ott hon ba, a bá tyá mat meg azthi szem, ma gá hoz vet te. Va la mi ilyes mi volt ben ne.”

„– Ho gyan ke rül tél be?– Csa lá di okok mi att. – Ez pon to san mit je lent?– Lak ha tá si okok mi att. Elkúrták a la ká sun kat.”„– Apá mat nem is mer tem.

F Ó K U S Z B A N

■

F Ó K U S Z B A N



– Nem is mer ted?– …s mi lyen az anyád?– Nem ér de kel en gem annyi ra.– M i ért? Dü hös vagy rá?– Nem, csak hát et tôl én nem le szek gaz da gabb.”

A traumatikus narratívák már em lí tett feldolgozottsági szint-je a fe dô em lé ke ké. Eb be a ka te gó ri á ba in ter jú ink ne ga tív csa lá -di em lé kei il lesz ked nek.

„Ne ga tív em lék, hát az is van, ta lán az anyu kám mal szem be -ni konf lik tu sok. Anyu kám sze rin tem túl ko rán szült meg en gem.Ti zen nyolc éve sen, ami azért ko rai sze rin tem, 18 éve sen, és ezt ônem bír ta. M ost én be le gon dol tam, ha egy kis gye rek itt sza lad -gál na ne kem, hát én se bír nám. So kat ki a bált, meg min den. H átizé, azért tü rel mes volt, meg min den, de hát egy kis gye rek ad digmegy, ad dig lo va gol az any ja ide ge in, amíg az ki nem bo rul. …sez ter mé sze tes. H át anyu kám mos tan ra tö ké le tes csa lád anya lettkét gye rek kel. Van egy öcsém, meg egy hú gom, a fél test vé re im.M ind ket ten Nagy té té nyen lak nak egy ha tal mas csa lá di ház ban.Egy ka ra te edzô a fér je, na gyon nor má lis em ber. Be ért az anyu -kám, tök jól él nek. Tök rend ben van nak. Az egy hi ba volt, hogy ve -lem olyan ko rán kezd te.”

„…des anyám jó vol tá ból. Annyi ra kel lett ne ki izé, W C -re men -ni, hogy le tet te azt a kib…tt tás kát, ben ne vol tak min den fé le fény -ké pek, és el lop ták, mert ne ki annyi ra kel lett W C -re men ni. H átezért nin cse nek em lé ke im. Ro had jon meg. Nem is az anyám.Sem mi ben nem ha son lí tok rá, sem a szí nem, sem mi. Kö zel se ha -son lí tok rá. Nem tu dom, hogy ak kor hogy’ a franc ba le het tem afia. Ja. A busz pá lya ud va ron le tet te, idi ó ta volt, hát el lop ták tô le

szé pen. Is te nem, ha tu dom, hogy va la mi az enyém, és tu domhogy annyi ra fon tos, nem ma gam mal vi szem? H át so ha nem fo -gom ezt ne ki meg bo csá ta ni. M ond juk, en gem ez az egész po én -ból nem ér de kel.”

„Apám egy szer el jött meg lá to gat ni, de ak kor is be szop ta, mertnem vol tam ott hon. Lent vol tam vi dé ken a na gyi nál, és ak kor 14éves vol tam. Az óta 21 va gyok. Sû rûn jön, le szek hu szon nyolc mi -kor új ra el jön. 14 éven te.”

„Be men tünk a kór ház ba, bent akar tak tar ta ni, mert két ol da lútü dô gyul la dá som volt. Ak kor de rült ki, hogy aszt mám van. Az or -vo sok az aj tó ban áll tak. M ond tam, hogy ne jöj je nek be, mertanyám jól be volt áll va. Anyu, kel tet tem, Anyu, éb redj, mert visz -nek az or vo sok. Vol tam 14 éves. ’Jól van, gye re’ és puff, po fon vá -gott. Konk ré tan.”

Az új ra élés szint jén is meg je len tek a ne ga tív csa lá di ta pasz -ta la tok. Ezek re a tör té ne tek re az a jel lem zô, hogy el mon dá su kathe ves emo ci o ná lis re ak ció kí sé ri. A fi a ta lok ilyen kor te át rá li sanad ták elô a ve lük tör tén te ket.

„H át én úgy ér zem, hogy az anyám so sem sze re tett. Szartrám, és kész.”

„Ne ve lô apám mi att ke rül tem be, nem va gyok ve le jó ban. Egyal ko ho lis ta, sze mét ál lat!”

„Anyám egy pat kány. Egy ga néj.” „Rossz em lé kem a na gyi ról van, ahogy vitt min ket nagy né ni -

tôl nagy né ni ig. Az egyik nél alud tunk, a má sik hoz el men tünk ven -dég ség be. El in dul tunk ha za fe lé, do bált en gem kô vel: „Te bü döskö lyök, utál lak ti te ket!” …s a há tam ba vá gott egy ka vi csot, de nem



olyan kis ka vi csok vol tak. Sar kos ka vi csok vol tak. Nem annyi raaz fájt, in kább az, amit egy foly tá ban ki a bált: „Úuuuutállak ti te -ket, így út ál lak, úgy út ál lak!”.

A fosz lá nyos, tö re dé kes em lé ke ze ti tar tal ma kat el sô sor ban agyer mek ott hon ban meg élt ta pasz ta la tok ad ták:

„– Én vol tam a leg ki sebb, gon dol ha tod. Be ke rül tem 16 évesfej jel a 18-24 éve sek kö zé. Gon dol ha tod, hogy hû’. Kö rül néz tem,egyik job ban félt, mint a má sik. Egyik na gyobb tol vaj, mint a má -sik, egyik fe ke tébb, mint a má sik. Én is ci gány va gyok, de ezek!?

– Ki gyúrt ci gány?– Nem ez a ti pi kus, a gye re kem, a gye re ked, én va gyok a va -

la ki je. Én csak rá néz tem, te is ci gány vagy. Ze nész ci gá nyok ésoláh ci gá nyok. Hogy mond jam ne ked, ezek az el ma ra dott vi dé ki -ek job bak, mint ôk. Én dol goz tam ve lük együtt, azok csak mond -ják a ma gu két, de sem mit sem csi nál nak. Ezek ú’ anyám, amitezek ott le mû vel nek. Az alatt a fél év alatt, amíg ott vol tam, ezekne ve lôt ver tek, egy mást le öl ték, egy más csa ját meg erô sza kol ták,de szó sze rint.”

„– Mit adott ne ked?– Ne kem? Két ro hadt nagy po font, elô ször is, ami jó volt, de

az tán nem tu dom. Ôszin te volt ve lem, ami jó volt ott. Mert azértazt ki kel lett bír ni, azt a he lyet.”

A transz fer-je len sé gek ka te gó ri á já ban olyan, a sze re tet kap -cso la tok hi á nyá ról árul ko dó meg nyil vá nu lá sok je len tek meg,ame lyek ko rai kap cso la ti sé rü lé sek re utal nak. Ezek el sô sor banaz ön ér té ke lés re és az én kép re, a bi za lom ra va ló ké pes ség re, il -let ve az eze ken ala pu ló ké sôb bi szo ci á lis kö tô dé sek re hat nak.

„Van olyan em ber, aki ok nél kül gyû löl má so kat. Meg te he ti,mert ez egy sza bad or szág. Ennyi. Én is gyû lö lök sok min den kit,ok nél kül, csak úgy vicc bôl, él ve zet bôl. Mi ért? Má sok is en gem.”

„Sen ki vel, csak ma gam mal. Nem fo gok és sem mit sem meg -osz ta ni má sok kal, men jen a le ves be és kész. A lé nyeg, hogy ne -kem le gyen.”

„Nem is tar tom ma gam fon tos em ber nek. Elég baj, hogy egy -ál ta lán em ber nek szü let tem.”

„Hát, elég ko rán meg ta pasz tal tam már, egész kis ko rom ban.Úgy hogy utá na már nem is na gyon szá mí tot tam az em be rek re,szó val nem volt bi za lom.”

„Min den ki ben azt lát tam, hogy nem tu dom, hogy bíz ha tok-eben ne? Szó val nem, nem, nem. Sen ki ben nem bíz tam. Szó val ott,ott nem, az nem az a hely.”

A traumatikus em lé kek ma ga sabb szin tû feldolgozottságiszint je in egy aránt sze re pel nek vér sze rin ti csa lád dal, gyer mek -ott ho ni lét tel kap cso la tos ne ga tív él mé nyek. Ezek a ta pasz ta la -tok ép pen át dol go zott sá guk okán, már ké pe sek az élet tör té net -be töb bé-ke vés bé in teg rá lód ni, pers pek tí vá ban ön ref le xi ó kéntsze re pel ni, meg ha tá roz va ez zel az egyé ni iden ti tás-stra té gi át. Akö vet ke zôk ben a „túl bur ján zó narratívákra”, va la mint az „élet té -mák ra” mu ta tunk pél dá kat a be szél ge té sek alap ján.

Túl bur ján zó narratívumok: „– Hát én azért ke rül tem ál la mi gon do zás ba, mert elég rossz

volt a csa lá di kö rül mény. Ál lan dó ve ré sek, ivás és én be le un tam.

Fog tam és el jöt tem ott hon ról. Két hé tig az ut cá kat rót tam egy na -gyon ked ves ba rá tom mal, aki szo lid ali tás ból ve lem tar tott, utá nameg fog tak a rend ôrök. Az is tel je sen vé let len volt, mert nem en -gem ke res tek, csak el in dul tam el len ke zô leg, ami kor meg lát tamôket. Ak kor nagy anyám hoz vit tek, mert én mond tam, hogy anyá -mék hoz nem me gyek vissza, hát hogy va la mi le gyen, be ke rül tem,be jöt tem. Utá na nem tar tot tam anyá mék kal a kap cso la tot. Az tánapám egy szer csak meg je lent, és meg pró bált be pó tol ni 14 évi el -mu lasz tott dol got, de nem si ke rült ne ki. Utá na úgy dön töt tünk,hogy kü lön uta kon já runk. Ak kor el men tem al bér let be a ba rá ta -im mal, ak kor kö rö zés alatt áll tam ugye, mert meg lép tem.”

„– Ô min dent el kö ve tett azért, hogy nor má lis csa lád le gyen,de saj nos az al ko hol min dent tönk re tett. Anyám elôt te sem ve tet -te meg a pi át, el köl töz tünk Pi lis re. Be le ke ve re dett egy adós ság ba,el kel lett ad ni a la kást, el köl töz tünk Pi lis re, mert ott ol csóbb volta la kás, de az al ko ho lis ta szom szé dok be le vit ték min den ben. Ottlet tek al ko ho lis ták, a mos to ha apám is, pe dig ô nem ivott elôt te,amíg Pes ten lak tunk. Ott ment tönk re az egész, ott kez dôd tek ave ré sek, ott kez dô dött a ter ror, az tán meg annyi. Anyám pe digmin dent el kö ve tett, hogy ez ne így le gyen, csak hogy kár, hogyivott.

– Te hát az ivás mi att volt ez az egész.– Igen. Annyit tu dok, hogy mi e lôtt meg halt, rend sze re sen dol -

go zott, már nem ivott annyit.– Van va la mi konk rét em lé ked ró la, ami jó.– Min den re em lék szem. Ar ra, hogy be szél tük te le fo non, el jár -

tunk vi dám park ba, so kat vol tunk ott. A rend sze res buj ká lás amos to ha apám elôl, kö zö sen. Ál lan dó an fe dez tük egy mást, a sze -re tô i re, min den re em lék szem, még is csak az anyám, de jó ra ésrossz ra em lék szik az em ber egy anyá val kap cso lat ban, ugyan úgynyo mot ha gyott ben nem a rossz, meg a jó is.”

Az élet té mák ese té ben a fi a tal bi zo nyos tá vol sá got ala kít kine ga tív em lé ke i tôl. Az át élt ese mé nyek a sze mé lyi ség in teg rá ci -ó já nak már nem gát jai, ha nem épü lé sé nek, ala ku lá sá nak ele mei.

„Nem tar tom apám nak. Én Ár pi nak hí vom ôt, és Ár pi is ma -rad, még ak kor is, ha anyá mat tíz szer el fog ja ven ni fe le sé gül akö vet ke zô száz év ben. Ne kem van egy apám, akit majd meg lá to -ga tok, és jól le osz tom.”

„Na gyon so kat nar kóz tunk, szív tunk, ká bí tó sze rez tünk, he ro i -noz tunk, szpídeztünk. Min dent szét csap tunk, ak kor ra bol tunk.Na gyon sok bûn cse lek ményt kö vet tünk el. Ki ra bol tunk má so kat,ve re ked tünk. De ugyan ak kor él spor to ló is vol tam, jég ko ron goz -tam az Új pest ben, na gyon jó vol tam ben ne. Meg az is ko lá ban isered mé nyes vol tam úgy nagy já ból, olyan tár sa sá gi em ber vol tam,ugyan ak kor na gyon kom mu ni ka tív, be fo gad tak na gyon sok hely -re. Jó, hát volt ilyen em lé kem is, meg olyan is. Az egy ál la pot volt,ami ak kor volt. Ak kor azt kel lett csi nál nom, mert azt érez tem,hogy azt kell csi nál nom. Most el ér kez tem egy má sik ál la pot ba ésmost meg va la mi más kell. Ki pró bál tam, és raj ta ma rad tam,ennyi. Ne kem nem kel lett két órát kö nyö rög ni, hogy én szív jak.”

„Iga zá ból az ma radt meg ró la, hogy egy szer egy éj sza ka, mi -kor még fi a tal volt, én meg na gyon ki csi vol tam, ki szed tem az ak -vá ri um ból a ha la kat, mert meg dög löt tek. Úgy el vert az öv vel,hogy csak úgy csat to gott, úgy hogy min den ba jom volt. Az ilye nek -




re az em ber va la hogy em lék szik, ez úgy meg ma rad és így konk -ré tan em lék szem rá, hogy jött és meg pü fölt.”

Az Auerhahn és Laub ál tal fel ál lí tott ka te gó ria rend szer ben ama ga sabb feldolgozottsági szin ten lé vô em lék ké pek „ta nú ság té -tel”, „me ta fo ra” és „cse lek vé ses tu dás” for má já ban rep re zen tá -lód nak. Ah hoz, hogy a ne ga tív él mé nyek a tra u ma fel dol go zá saután mo ti vá ci ók ként, cse lek vé sek ként je len je nek meg, a sze mé -lyi ség ma gas fo kú in teg ri tá sá ra van szük ség. A mi in ter jú ala -nya ink élet ko ruk, il let ve több szö rös re-traumatizációjuk mi attezt az in teg ri tást még csak nyo mok ban tud ták fel mu tat ni.

„– Én úgy gon do lom, hogy az a ren ge teg ve re ke dés ab ból szo -kott adód ni az ilyen he lye ken, hogy össze van zár va sok em ber.Le gyen szó egy ál la mi gon do zás ról, egy sze re tet-ott hon ról, egyhaj lék ta lan szál ló ról, vagy egy bör tön rôl. Tel je sen mind egy, a ve -re ke dés ab ból szo kott adód ni, hogy ki a do mi nán sabb, vagy ki azerô sebb.

– És te mennyi re vol tál do mi náns?– Én min dig meg vol tam ma gam mal, én min den ki vel ki jöt tem.

Én úgy gon dol tam, hogy egy kö zös ség ben élünk, a mai na pig úgygon do lom, hogy sors tár sak va gyunk. Ki ezért, ki azért ke rült be,egyen ran gú ak va gyunk, ô is olyan nyo mo rult, mint én, és ô isolyan, mint a má so dik, har ma dik. Kü lönb ség nin csen köz tünk.Ne ki le het, hogy van fél re té ve egy mil li ó ja, de ak kor is ugyan ottvan, és ak kor is ugyan ab ba a szar ba van nya kig. Nem is az a baj,hogy ben ne vagy nya kig, ha nem, hogy be le fo lyik a szánk ba.”

„– És ezek a me ne kü lé sek, in kább jobb él mé nyek, vagy in kábbrosszak?

– Né zô pont kér dé se. Idô vel én is úgy gon do lom, hogy én márcsak ne ve tek raj ta. Mos to ha apám be volt rúg va, ho va búj junk?Men jünk a pad lás ra. A pad lás ról el jöt tünk. Ho vá men jünk? Men -jünk az ud var kö ze pén le vô dió fa alá. Az tán jöt tek, meg ta lál tak,és mint a nyu lak, ki a bo kor ból és fu tás. Va la hogy így zaj lott. Énne vet tem, egy idô után anyám mal csak ne vet tünk eze ken a dol go -kon. Úgy gon do lom, egy idô után olyan, mint egy láb tö rés, amirossz idô pont ban, rossz do log”.

Az ál ta lunk ké szí tett in ter júk elem szá ma nem jo go sít felben nün ket ál ta lá nos alap el vek ki mon dá sá ra, de meg fi gye lé se -ink eb ben a for má ban is ér de ke sek le het nek. A kér dé sek bentöbb ször sze rep lô „em lék kép” hívószóra, az in ter jú ala nyoktöbb sé ge a vér sze rin ti csa lád dal va ló kap cso la tá nak egy-egy epi -zód ját ele ve ní tet te fel. A gyer mek ott ho ni él mé nyek, a vér sze -rin ti csa lád hoz ké pest, ele nyé szô szám ban for dul tak elô. Ugyan -ezt a meg fi gye lést erô sí ti az a ta pasz ta la tunk, hogy a vér sze rin -ti csa lád ról el mon dott tör té ne tek lé nye ge sen bô veb bek, rész le te -seb bek és szí ne seb bek.

Fon tos az a meg fi gye lés is, hogy a fi a ta lok szá má ra – a gyer -mek ott ho ni gon dos ko dás ban töl tött évek alatt is – a meg ha tá ro -zó sze mély to vább ra is a vér sze rin ti csa lád ból ke rül ki. A gyer -me ke ket kö rül ve vô fel nôt tek kö zül csak igen ke vés olyan ne ve -lô stá tusz ban lé vô sze mély van, akit ôk „se gí tô”, „tá mo ga tó”,„te kin tély” fi gu ra ként em lí te nek. Eze ket a funk ci ó kat, sze re pe -ket in kább az in téz mény hez la zán kap cso ló dó, de nem a gyer -

mek ott hon ban dol go zó szak em ber je le ní ti meg. Pél dá ul a busz -so fôr, a gyer mek ott hon ban fil met for ga tó ope ra tôr stb.

Az utó gon do zott fi a ta lok szo ci á lis kap cso la tai gyak ran ki -üre sed nek. A ko ráb bi és a je len le gi gon do zá si he lyü kön ki ala kí -tott kor társ kap cso la ta ik fel szí ne sek, emo ci o ná lis biz ton sá gotnem nyúj ta nak a szá muk ra. A bi za lom hi á nyát na gyon so kanem lí tet ték be szél ge té se ink kor.

„– Van olyan, hogy leg jobb ba rá tod, aki vel úgy ér zed, hogy el -vagy bár hol?

– Olyan nincs.– Hát in kább ha ve rok van nak?– In kább. Én nem bí zok sen ki ben.”

Az össze tar to zás él mé nye, pon to sab ban an nak hi á nya olyannyi ra meg ha tá roz za iden ti tá su kat, hogy akár ne ga tív élet ese -mé nye ket is po zi tív emo ci o ná lis szí ne zet tel em lí te nek an nak ér -de ké ben, hogy leg alább a kö zös ség hez va ló tar to zás il lú zi ó játfenn tart has sák: ilye nek pél dá ul a kor tár sak kal együtt el kö ve tettbûn cse lek mé nyek, a pszi cho -ak tív sze rek kel szer zett él mé nyek,il let ve a csa lá di bán tal ma zás sors kö zös sé ge.

A ko ráb ban ki fej tett be ke rü lé si okok hoz és a vér sze rin ti kö -tô dé sek hez kap cso ló dó vesz te ség tör té ne tek traumatikus ere jé -rôl el mond ha tó, hogy a töb bi ese mény hez ké pest idôt ál ló ak:míg egy ne ve lô apa bán tal ma zá sá nak narratívája for má ló dik azidôk so rán, ezek a ta pasz ta la tok nem moz dul nak el a zé ró nar-ratíva szint jé rôl. A fi a ta lok szá má ra ezek fel dol go zá sa je len ti aleg na gyobb ne héz sé get, gyász fo lya ma tuk meg re kedt.

„Le het, hogy té ve dés bôl jöt tem a vi lág ra, leg alább is sze rin -tem.”

„Nem is tar tom ma gam fon tos em ber nek. Elég baj, hogy egy -ál ta lán em ber nek szü let tem.”

„Úgy ve szem, mint ha meg sem szü let tem vol na, egy sze rû encsak va gyok és kész. De, hogy mi nek? Mert így is csak szen ve dek.”

Az el foj tás alatt ál ló traumatikus él mé nyek, il let ve a kü lön -bö zô szin tû ön ref le xi ó val bí ró élet tör té ne ti rep re zen tá ci ók in -teg rá ci ó ja sok szor meg ha lad ja a fi a ta lok én-ere jét, in teg rá lat lan -ná, ne ga tív szí ne ze tû vé te szi én ké pü ket. Nem meg le pô te hát,hogy mind ezek kö vet kez té ben ir re á lis ele mek je len nek meg jö -vô kép ük ben.

■ AZ UTÓ GON DO ZÓ OTT HO NOK RÓLAz utó gon do zó ott hon a Gyvt. és a hoz zá kap cso ló dó, a sze -

mé lyes gon dos ko dást nyúj tó gyer mek jó lé ti, gyer mek vé del miin téz mé nyek, va la mint sze mé lyek szak mai fel ada ta i ról és mû -kö dé sük fel tét ele i rôl szó ló 15/1998. (IV. 30.) szá mú NM ren de -let sza bá lyo zá sa sze rint vég zi a te vé keny sé gét. A szol gál ta tásszer ve zé se azon ban el tér a ha son ló szol gál ta tást nyúj tó in téz mé -nye ké tôl (24 órás ügye let, men tor rend szer, do mi náns szo ci á lismun kás szem lé let, prob lé mák sze rin ti he te ro gén cso port).

A gyer mek ott hon ok ból ér ke zô fi a ta lok je len tôs ré sze nagyin téz mé nyek ben, vi szony lag szi go rú, az ott ho non kí vü li vi sel ke -dést is sza bá lyoz ni kí vá nó ke re tek kö zött élt. Min den nap ja iktöbb nyi re az ét ke zé sek és az is ko lai ta ní tás rend jé hez iga zo dóstruk tu rált rend sze rint ala kul tak. Sza bad ide jü ket je len tôs rész -

F Ó K U S Z B A N

■

F Ó K U S Z B A N



ben a ta nu lás, ki sebb rész ben pe dig az irá nyí tott sza bad idôs prog -ra mok, vagy egyéb, te rá pi ás jel le gû fog lal ko zá sok töl töt ték ki.

A fi a ta lok meg íté lé sét a há zi- és na pi rend be tar tá sá nak mi -nô sé gén túl nagy részt az is ko lai elô me ne tel ük, a sza bad idôs, te -rá pi ás vagy egyéb cso por tos te vé keny sé gek so rán ta nú sí tott ak -ti vi tá suk, és a sze mély zet tel, cso port tár sa ik kal va ló együtt mû kö -dé sük ha tá roz ta meg. Aki az in téz mény hez, vagy egyes cso port -ja i nak sza bá lya i hoz al kal maz kod ni tu dott, az meg erô sí tést, ju -tal mat ka pott – il let ve el ke rül te a szank ci ó kat. Az in téz mé nyeske re tek kö zött élés passzív al kal maz ko dást kí vánt tô lük, a sa játigé nye i ket, pil la nat nyi ér de ke i ket elô tér be he lye zôk, a va la me -lyik te rü le ten nem meg fe le lô en tel je sí tôk vi szont a sza bály rend -szer egé szé vel ke rül tek szem be.

Az utó gon do zó ott hon alap ve tô en kü lön bö zik a gyer mek ott -hon ok tól. Ha gyo má nyos ér te lem ben vett há zi- és na pi rend jenin csen, a há zon be lü li nor má kat az ak tu á li san együtt élô fi a ta -lok élet hely ze té nek, igé nye i nek meg fe le lô en mó do sít ha tóEgyütt élé si Sza bály zat tar tal maz za.

A fi a ta lok egyé ni élet hely ze te és cél jai sze rint el té rô élet rit -mu sa, mun ka rend je mi att egy sé ges, min den ki re ér vé nyes na pi -rend nincs, és al kal ma zá sa nem is len ne cél sze rû. En nek meg fe -le lô en szer ve zett, „ké szen ka pott” sza bad idôs, te rá pi ás fog lal ko -zá sok, és egyéb szol gál ta tá sok (ki szol gá ló sze mély zet, mo so daiszol gál ta tás, ét kez te tés) nin cse nek. A na pi- és a nagy ta ka rí tást, atisz ta sá gi fes tést, a kert fenn tar tást és a ki sebb kar ban tar tá simun ká kat a fi a ta lok és a szo ci á lis mun ká sok együtt vég zik.

Az uni for mi zá ló sza bá lyok nél kül a lá za dás, a pro vo ká ció isér tel mét vesz ti. A fi a ta lok nak nem egy elô re gyár tott sza bály -rend szer hez kell passzí van al kal maz kod ni uk, ha nem a tár sa ik -kal va ló együtt élés so rán egy más sal és az utó gon do zók kal va lóak tív együtt mû kö dés sel kell az együtt élés sza bá lya it ki ala kí ta ni -uk és fönn tar ta ni uk. Az ér dek ér vé nye sí tô ké pes ség, a komp ro -misszum kész ség, a ha té kony kom mu ni ká ció a min den na pi élet -hely ze tek okoz ta súr ló dá sok so rán spon tán fej lôd het. A szol gá -la tot tel je sí tô utó gon do zó ál ta lá ban passzív sze rep lô, ak kor lépbe a hely ze tek be, ha meg szó lít ják, il let ve, ha na gyon mu száj.En nek el le né re a ház ra az erô kul tusz nem jel lem zô, az al kal -man ként meg je le nô ag resszió nem kap meg erô sí tést, az ez zelélô fi a ta lok egy idô után „tak ti kát vál ta nak”.

Az utó gon do zó ott hon „be le si mul” a köz vet len kör nye ze té -be, nem in téz mény ként je le nik meg, a szom széd ság gal konf lik -tu sok nin cse nek, a fi a ta lok kap cso la ta a szom szé dok kal ki fe je -zet ten jó.

Az ott hon ban, a gyer mek vé del mi in téz mé nyek ben nem igenhasz ná la tos men tor rend szer mû kö dik. En nek oka, hogy a la kás -ott ho nok ban élôk nem a po zí ci ó juk sze rint ala kí ta nak ki kap -cso la to kat a dol go zók kal (Zsámbéki, 2004.), és ez zel a mód szer -rel meg szün tet he tô a „ne ve lôk” – „gon do zot tak” kö zöt ti ha gyo -má nyos szem ben ál lás, a kap cso lat se gí tô jel le ge vá lik hang sú -lyo sab bá.

A hi e rar chi kus fel épí tés (ott hon ve ze tô, ne ve lô, gyer mek fel -ügye lô) he lyett min den szo ci á lis mun kás hoz két-há rom fi a taltar to zik, aki bi zal mi kap cso la ton ala pu ló tel jes kö rû gon do zástvé gez a fi a tal lal kö tött egyé ni gon do zá si szer zô dés alap ján(egyé ni eset ke ze lé sek). A bi zal mi kap cso lat ki épí té se és fönn tar -tá sa el sôd le ges fon tos sá gú az utó gon do zói el lá tás so rán, az

egyé ni cé lok meg ha tá ro zá sa, és az azok el éré se ér de ké ben va lóak tív együtt mû kö dés más vi szony ban nem vár ha tó el.

A 24 órás ügye let biz to sí tá sa és az utó gon do zói te vé keny ségössze kap cso lá sá val min den fi a tal he ten te mi ni mum egy szer ta -lál ko zik az utó gon do zó já val. Az egyé ni élet cél ok meg ha tá ro zá -sa, a meg va ló sí tás üte me a fi a tal és az utó gon do zó ja al ku ja sze -rint ala kul. A si ker te len ség, a nem-tel je sí tés mi att a fi a tal el sô -sor ban sa ját ma gá val ke rül konf lik tus ba, nem pe dig a ház egé -szé vel.

A fi a ta lok egyé ni elô re ha la dá sá nak ér té ke lé se több lép csô -ben tör té nik:

• az Egyé ni Gon do zá si Szer zô dés ben fog lal tak nak meg fe le -lô idô ben (utó gon do zó és a fi a tal),

• he ten te (szak mai te am),• ha von ta (ott hon gyû lés, ahol a fi a ta lok ma gu kat és egy mást

is ér té ke lik),• fél éven te a gyám hi va ta lok nak írt je len tés for má já ban.Az utó gon do zó ott ho nok cél ja, hogy a ben nük élô fi a ta lok a

ve lük azo nos ko rú ak hoz ha son ló éle tet él je nek, mi nél ke ve sebbidôt tölt se nek az in téz mény ben és mi nél töb bet ter mé sze tes (is -ko lai, mun ka he lyi, ba rá ti) kö zös sé gek ben, élet hely ze tek ben.

En nek az elv nek meg fe le lô en az ér dek lô dés ide jé re szer ve -zô dô, de ál lan dó nak te kint he tô fo ci zá son, ze né lé sen és sak ko zá -son kí vül szer ve zett sza bad idôs prog ra mok nin cse nek. Azegyéb sza bad idôs prog ra mok nál és a te rá pi ás „fog lal ko zá sok -nál” a kül sô le he tô sé gek irán ti fi gye lem fel kel tés, mo ti vá lás, szol -gál ta tá sok fel ku ta tá sa, köz ve tí té se az in téz mény fel ada ta.

Az egyé ni ség meg je le né sé nek igé nye kü lön bö zô mó don fe je -zô dik ki az utó gon do zó ott ho nok pu ri tán, csak a mi ni má li sanszük sé ges fel sze re lé si tár gya kat biz to sí tó be ren de zé sé ben is. Abe köl tö zô fi a ta lok jel lem zô en nem, vagy alig ren del kez nek sze -mé lyes dol gok kal. Éle tük rend sze rint be le fér egy sport tás ká ba. Acél az, hogy a fi a ta lok élet te rü ket sa ját tár gya ik kal, sa ját íz lé sük -nek meg fe le lô en ala kít sák ki, az el lá tás idô tar ta ma alatt sze mé -lyes tár gyak ra te gye nek szert. Eb bôl adó dó an ezek a há zak meg -le he tô sen ek lek ti kus ké pet mu tat nak, ott ho nos, sa ját be ren de zé -si tár gyak kal, mû sza ki cik kek kel fel sze relt lak ré szek és nyo masz -tó an üres, sze mély te len szo bák egy aránt meg ta lál ha tók ben ne.

Az utó gon do zói el lá tás egyik leg fon to sabb cél ja az önál lóélet re ne ve lés, az önál ló ság ra va ló szok ta tás és az eh hez kap cso -ló dó kész sé gek el sa já tí tá sa. Fon tos az ön is me ret nek és an nak aké pes ség nek a fej lesz té se, ami a fi a ta lo kat sa ját élet hely ze tükfel is me ré sé hez se gít he ti.

Az önál ló élet vi tel ki ala kí tá sá nak tá mo ga tá sá val erô söd het afi a tal utó gon do zot tak tár sa dal mi in teg rá ci ó ja. Eb ben fon tos fel -ada tok há rul nak a gon do zók ra, töb bek kö zött a vér sze rin ti kap -cso la tok erô sí té sé ben, a fi a tal fel nôt tek is ko láz ta tá sá nak, mun -ká ba ál lá sá nak elô se gí té sé ben, élet ve ze té si, konf lik tus ke ze lé siprob lé má ik meg ol dá sá ban van ten ni va ló juk. Cél sze rû, hogy azutó gon do zói mun ká ban a szo ci á lis mun ká ból jól is mert egyé nieset ke ze lés ke rül jön elô tér be, ami kor a cé lo kat és a fel ada to kata fi a tal igé nye i nek és le he tô sé ge i nek is me re té ben kö zö sen ha tá -roz zák meg.

Az utó gon do zó és a fi a tal part ner ként mû kö dik együtt. Az utó -gon do zó a kö zös mun ka so rán a tá mo ga tó ma ga tar tást pre fe rál ja,fel nôtt ként ke ze li a fi a talt és elô se gí ti önál ló sá gá nak fej lô dé sét.




■ ÖSSZEG ZÉS HE LYETTAz utó gon do zói el lá tás egyes cél jai ob jek tí ven meg ha tá roz -

ha tók. Ilyen cél le het pél dá ul a fi a ta lok is ko lai vég zett sé gé nekeme lé sé vel a jobb mun ka erô-pi a ci po zí ció el éré se, vagy az el lá -tá si idô alatt az igény be ve he tô ott hon te rem té si tá mo ga tás ha té -kony fel hasz ná lá sá hoz szük sé ges ön rész össze gyûj té se. A pénz -be li tá mo ga tás meg szer zé se azon ban ön ma gá ban nem ele gen -dô, ha köz ben to vább ra is fenn áll nak az ön ér té ke lé si, élet ve ze -té si, kom mu ni ká ci ós prob lé mák, ame lyek gá tol ják a tár sa da -lom ba va ló si ke res in teg rá ci ót.

A fi a ta lok több sé gé nek hosszú idô kell ah hoz, hogy az Utó -gon do zó Ott hon ban ka pott sza bad sá guk kal él ni tud ja nak, ké pe -sek le gye nek moz gó sí ta ni bel sô erô for rá sa i kat, hogy tud ja naksa ját cé lo kat meg fo gal maz ni és meg va ló sí ta ni.

A hosszú évek alatt in téz mé nyes élet for má ra szo ci a li zá ló -dott fi a ta lok szá má ra még az utó gon do zó ott hon ban el várt önál -ló ság is nagy ki hí vást je lent. Vé le mé nyünk sze rint, ered mé nyesle het az el lá tás ak kor is, ha a gon do zott el lá tá sa vé gé re nemszer zett ugyan ma ga sabb is ko lai vég zett sé get, vagy nem tu dottla kást vá sá rol ni, de hasz nos élet ta pasz ta la to kat szer zett, ön is -me re te bô vült és si ke re sen dol goz ta fel tra u má it.

Ta pasz ta la ta ink sze rint, az utó gon do zó ott ho nok ból ki köl tö -zô fi a ta lok nagy vál to zá so kon men tek ke resz tül, sok kal önál lób -bak és éret tebb let tek. Azok a fi a ta lok, akik ko ráb ban szin tecsak a hoz zá juk ha son ló, gyer mek vé del mi gon dos ko dás ból ki -ke rül tek kel ala kí tot tak ki sze mé lyes kap cso la to kat, fo ko za to san

nyit nak a vi lág ra és vál to za tos kap cso la tok ra tesz nek szert. Be -il lesz ke dé sük sok kal könnyebb és tar tó sabb, mert ek kor márnem „ál la mi gon do zot tak”, ha nem olya nok, mint bár me lyik hu -szon éves fi a tal.

Az in ter jú kat két sze mé lyes hely zet ben, dik ta fon ra rög zí tet -tük a fi a ta lok be le egye zé sét kö ve tô en. Az ezek alap ján ké szültírá sos do ku men tu mo kat mind for má ju kat, mind tar tal mu kat te -kint ve vizs gál tuk. A tar ta lom elem zés so rán hasz nos se gít ség nekbi zo nyult, a traumatikus em lé ke zet tel fog lal ko zó szak iro da lomegyik ki emel ke dô szer zô pá ro sa Nanette C. Auerhahnnak ésDori Laubnak (1998, id. Erôs, 2001) ta nul má nya, akik az em lék -ké pek szer kesz tett sé gét vizs gál va té te lez nek fel ka u zá lis össze -füg gést a tra u ma fel dol go zott sá ga, il let ve az iden ti tás ba va ló in -teg rált sá ga kö zött.

A ka pott ered mé nye ket sem mi kép pen sem te kint het jük ál -ta lá nos ten den ci á nak, azon ban fel te vé sünk sze rint, ezek a nar-ratívumok re fe ren ci á val bír hat nak a gyer mek vé de lem ben dol -go zó szak em be rek szá má ra.

Bede Nó ra, Rakos Esz ter

■ FEL HASZ NÁLT IRO DA LOM:Erôs Fe renc: Az iden ti tás la bi rin tu sai. Janus, Osiris, Bu da pest, 2001.Rácz And rea: Gyer mek vé del mi ku ta tá sok és ta nul sá ga ik. Csa lád Gyer mek If -

jú ság, 2008/6. Vaskovics Lász ló: A posztadoleszcencia szo ci o ló gi ai el mé le te. Szo ci o ló gi ai

szem le, 2000/4. Zsámbéki Esz ter: A la kás ott ho nok ban élô gyer me kek hely ze te. Csa lád Gyer -

mek If jú ság, 2004/2.

M É R L E G

■

■

M É R L E G


■ KÉR DÉ SEKA te re pen szer zett ta pasz ta la ta ink alap ján sze ret tük vol na

meg tud ni, mi le het az oka an nak, hogy az egyes in téz mé nyek ade cent ra li zá ció meg va ló sí tá sá ban kü lön bö zô szin ten áll nak.

Míg Haj dú ná ná son már 1999-ben meg tör tént a nagy lét szá múne ve lô ott hon ki vál tá sa, ad dig Komádiban 2008-ban is a ha gyo -má nyos, nagy lét szá mú ott hon mûködött.1 Ar ra is ke res tük avá laszt, hogy a la kás ott ho ni ne ve lés nek mi lyen elô nyei, hát rá -

■

In téz mény ben él ni■ A GYER MEK VÉ DEL MI IN TÉZ MÉ NYEK BEN EL HE LYE ZETT GYE RE KEK ÉLET KÖ RÜL MÉ NYEI

HAJ DÚ-BI HAR ME GYÉ BENA Gyer mek vé del mi tör vény be ve ze té sé vel je len tô sen át ala kult a gyer mek vé del mi in téz mé nyek rend sze re. A gyer mek- és if jú ság vé de lem el lá tá si rend sze ré nek át ala kí tá sa az zal az elônnyel jár, hogy a költ sé gek nö ve ke dé senél kül le he tô vé te szi egy ered mény ori en tált, gyermekcentrikus, csa lád ba rát, át lát ha tó, ha té kony el lá tás meg va ló su -lá sát. A meg le vô in téz mény há ló zat kor sze rû sí té se, az in téz mé nyek ki vál tá sa la kás ott ho nok kal, ne ve lô szü lôk kel és azegyes ott ho nok ban élô gye re kek ki sebb lét szá ma, je len tôs szín vo nal-emel ke dést je lent. (Herczog, 1997. 211.)Je len ta nul mány ban a Haj dú-Bi har me gyei gyer mek vé del mi szak el lá tás in téz mé nye i nek át szer ve zé si/át ala kí tá si fo lya ma tátmu tat juk be. A Gyer mek vé del mi tör vény be ve ze té se óta el telt több mint tíz év, így fel té te lez het jük, hogy az in téz mé nyek át ala -kí tá sá nak fo lya ma ta le zá rult. A Haj dú-Bi har me gyei in téz mé nyek ben vég zett ku ta tá sunk ta pasz ta la tai sze rint a gyer mek vé -del mi in téz mé nyek szer ke zetát ala kí tá sa egy több lép csôs, el hú zó dó fo lya mat ban va ló sult meg, ami több ta nul ság gal is szol -gál hat a jö vô be ni vál toz ta tá sok ra vo nat ko zó an. Ta nul má nyunk ban össze fog lal juk az át ala kí tás ta pasz ta la ta it, ne héz sé ge it mi -köz ben hely zet ké pet kí vá nunk ad ni ar ról, hogy az in téz mé nyek mi lyen élet kö rül mé nye ket biz to sí ta nak a gye re kek szá má ra.

In téz mény ben él ni■

1 A Komádi Gyer mek ott hon ban 2010 már ci u si ada tok sze rint 150 gyer mek van. Kö zü lük 24 fô két la kás ott hon ban él, a töb bi ek (126 fô) to vább ra is a gyer mek ott hon la kó ja. Az in -téz mény át ala kí tá sa je len leg is fo lya mat ban van.


nyai van nak, mennyi re ké szí ti fel a gye re ke ket az önál ló élet re,mi lyen élet kö rül mé nye ket biz to sí ta nak a gye re kek szá má ra.

In ter jút ké szí tet tünk az in téz mény ve ze tôk kel, to váb bá adat -la pot vet tünk fel 39 la kás ott hon ban a ve ze tôk kel. Ez ki e gé szülta Me gyei Gyer mek vé del mi Kon cep ció 2008-2012 do ku men tumelem zé sé vel.

Az adat la po kat, in ter jú kat és a kér dô íve ket la kás ott ho nok -ban és gyer mek ott hon ok ban vet tük fel. Nem ke rül tek be a ku ta -tás ba a spe ci á lis, a kü lön le ges gyer mek ott hon ok, a ja ví tó-ne ve lôin té ze tek. Ezek a gyer mek vé de lem rend sze ré hez tar toz nak, ame gyé ben is meg ta lál ha tók, de az el lá tot tak kö re, a funk ci ó ikkü lön bö zô sé ge mi att je len tô sen el tér nek a la kás ott ho nok tól.Ezért ez önál ló ku ta tás tár gyát ké pez he ti a ké sôb bi ek ben.

Az adat la pok kér dé sei há rom cso port ra bont ha tók. Tar tal -maz zák az in téz mé nyek re vo nat ko zó leg fon to sabb ada to kat, így

• a sze mé lyi-tár gyi fel té te le ket, • az el he lye zett gye re kek lét szám ára, kor össze té te lé re vo -

nat ko zó kér dé se ket,• az in téz mé nyek dol go zó i ra vo nat ko zó leg fon to sabb pa ra -

mé te re ket. Az adat la pok fel dol go zá sa SPSS 12.0 prog ram mal tör tént.

■ AZ IN TÉZ MÉ NYEK FÔBB JEL LEM ZÔIA kö vet ke zôk ben, az in téz mé nyek ben ki töl tött adat la po kat,

az in téz mény ve ze tôk kel ké szült in ter júk ban ka pott vá la szo kat,va la mint a me gyei gyer mek vé del mi kon cep ci ót fel hasz nál va azaláb bi té ma kö rö ket dol goz tuk fel.

■ 1. Az in téz mé nyek át ala kí tá sá nak fo lya ma ta,a több lép csôs át ala kí tás oka, ne héz sé geiHaj dú-Bi har me gyé ben, a szak el lá tás ban élô gye re kek in téz -

mé nyei nagy múlt ra te kin te nek vissza. A klasszi kus ér te lem benvett ne ve lô ott ho nok Be rettyó új fa lu ban, Haj dú ná ná son,Nyírmártonfalván, Tég lá son, Komádiban és Deb re cen ben mû -köd tek.

Ezek az ott ho nok 1997-ig a ko ráb bi ne ve lô ott ho ni for má bangon doz ták a gye re ke ket. Az 1997. évi XXXI. Gyer me kek vé del -mé rôl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló tör vény (to váb bi ak banGyvt.) be ve ze té sé vel át ala kult a rend szer. 2007-ben össze sen 38la kás ott hon és 1 ha gyo má nyos, nagy lét szá mú gyer mek ott honmû kö dött Haj dú-Bi har me gyé ben. Az in téz mé nyek szer ve ze tifel épí té sé re jel lem zô, hogy 3-4 la kás ott hon al kot egy gyer mek -ott ho ni egy sé get. Így össze sen 12 gyer mek ott hon mû kö dik ame gyé ben. A 12 gyer mek ott hon to váb bi 6 nagy in téz ményt al -kot. Eze ket az egyes in téz mé nyek be mu ta tá sa kor rész le tez zük.

Fon tos nak tart juk te le pü lé sen ként át te kin te ni az in téz mé -nye ket. A te le pü lés jel le ge azért je len tôs, mert meg ha tá roz za,hogy mi lyen egész ség ügyi, ok ta tá si és egyéb szol gál ta tá sok hozfér nek hoz zá a gye re kek, ezek a le he tô sé gek je len tô sen be fo lyá -sol ják az ott élô gye re kek élet kö rül mé nye it.

Az in téz mé nyek több sé gé re (20) jel lem zô, hogy vá ros banmû kö dik, 15 me gye szék he lyen. Mind össze ket tô ta lál ha tó 2000fô fe let ti köz ség ben, il let ve ket tô olyan köz ség ben, ahol a la kos -ság lé lek szá ma 2000 fô alatt van.

A fenn tar tó kat te kint ve 28 in téz ményt a Haj dú-Bi har me -gyei Ön kor mány zat, 11-et pe dig Deb re cen Me gyei Jo gú Vá ros

ön kor mány za ta tart fenn. A la kás ott ho nok fenn tar tói kö zött ci -vil szer ve zet nincs. Az az el kép ze lés, hogy a gyer mek vé del mitör vény be ve ze té se után ci vil szer ve ze tek be kap cso lód nak agyer mek vé del mi szak el lá tás fel ada ta i nak el lá tá sá ba, Haj dú-Bi -har me gyé ben sem tel je sült. Mol nár és Radoszáv (2006), Nyitrai(2008) meg ál la pí tot ták, hogy a fô vá rost és az agg lo me rá ci ót le -szá mít va ci vil szol gál ta tók nem je len tek meg a gyer mek vé del miszak el lá tás ban. A ci vil szer ve ze tek el osz lá sa is egye net len Bu da -pes ten és a köz pon ti ré gi ó ban öt ször több szer ve zet mû kö dik,mint más ré gi ók ban.

Az in téz mé nyek fel ada ta it át te kint ve meg ál la pít ha tó, hogy aDeb re cen Me gyei Jo gú Vá ros ál tal fenn tar tott in téz mé nyek rejel lem zô, hogy gyer mek jó lé ti alap el lá tá so kat is biz to sí ta nak. Ígyegy más hoz kap cso ló dó komp lex szol gál ta tó rend szert hoz taklét re.

En nek oka va ló szí nû leg az, hogy az alap el lá tá sok biz to sí tá saa te le pü lé si ön kor mány zat ok fel ada ta. Lo gi kus dön tés len ne azalap- és a szak el lá tá so kat együtt mû köd tet ni, de ez nem mondel lent a ci vil, nem ön kor mány za ti fenn tar tás nak. 2006-tól van ame gyei jo gú vá ro sok nak a gyer mek vé del mi szak el lá tás ban fel -adat el lá tá si kö te le zett sé ge, de a vá ros a ko ráb bi évek ben is vál -lal ta ezen in téz mé nyek mû köd te té sét.

A ku ta tás ba be vont Me gyei Ön kor mány zat ál tal fenn tar tottin téz mé nyek tisz ta pro fi lú ak, csak a gyer mek vé del mi szak el lá -tást – ezen be lül a gyer mek ott hon ok, la kás ott ho nok mû köd te té -sét – fog lal ják ma guk ba.

Az ál ta lunk fel vett adat lap sze rint a vizs gált in téz mé nyektöbb sé ge (30) a ko ráb bi nagy in téz mény át ala kí tá sá val jött lét re.Egy ha gyo má nyos, 40 fô fe let ti lét szám mal mû kö dik. 8 pe digegyéb mó don, ami el sô sor ban a cse cse mô ott hon át ala kí tá sá vallét re jött in téz mé nye ket je len ti.

A téglási és a nyírmártonfalvai ne ve lô ott ho nok meg szûn tek.A fenn tar tó 12 csa lá di há zat vá sá rolt, ahol a gye re kek csa lá di asel he lye zé sét kí ván ták meg va ló sí ta ni. Az in téz mény a Haj dú-Bi -har me gyei Ön kor mány zat Egye sí tett Gyer mek ott ho nai ne vetkap ta. A meg vá sá rolt 12 la kás ott hon ból azon ban ket tôt meg kel -lett szün tet ni rossz mû sza ki ál la po tuk mi att, il let ve nem fe lel tekmeg az elô írá sok nak.

A ku ta tás ide jén az ott hon Deb re ce ni és Nyír sé gi La kás ott -ho nok né ven mû kö dik. 10 la kás ott hon ban 104 gye re ket ne vel -nek. A la kás ott ho nok kö zül egy be fo ga dó ott hon, en nek a fel -ada tai el tér nek a nor mál la kás ott ho né tól. Ezért itt 9 la kás ott -hont vizs gál tunk.

A la kás ott ho nok kö zül 2 Tég lá son, 4 Deb re cen ben, 1Nyíracsádon, 1 Nyíradonyban, 1 Nyírmártronfalván mû kö dik.Szer ve ze ti fel épí té sét te kint ve 3 la kás ott hon al kot egy gyer mek -ott hont, így 3 gyer mek ott hon mû kö dik a Nyír sé gi La kás ott ho -nok ban. Az in téz mény a ku ta tás ide jén át szer ve zés alatt állt, ato váb bi ak ban 2 gyer mek ott hon mû kö dik. Az in téz mény ki vé te -les hely zet ben van, mi vel a la kás ott ho nok egy más tól szór tan,kü lön bö zô te le pü lé se ken he lyez ked nek el. Ez je len tô sen meg ne -he zí ti a mû köd te té sét. Ne héz sé get je lent to váb bá a la kás ott ho -nok és a gyer mek ott hon ok ve ze tôi kö zött a kap cso lat tar tás, il let -ve je len tôs össze get emészt fel az úti költ ség.

A haj dú ná ná si ne ve lô ott hon át ala kí tá sa után a Haj dú sá giLa kás ott ho nok jöt tek lét re, el sô ként a me gyé ben. Itt 11 la kás ott -

M É R L E G

■

■

M É R L E G



hon kezd te meg a mû kö dé sét. A csa lá di há zak vá sár lá sa és az in -téz mény át szer ve zé se iga zi si ker tör té net, hi szen rend kí vül rö -vid idô alatt va ló sult meg 1999 már ci us és 1999 szep tem ber kö -zött. A 11 la kás ott hon ból a ku ta tás ide jén 10 mû kö dött. Egyet arossz mû sza ki ál la po ta mi att meg szûn tet tek. V a la mennyi házH aj dú ná ná son ta lál ha tó.

A ku ta tás ide jén az in téz mény ben 111 fé rô hely volt. Szer ve -ze ti fel épí té sét te kint ve itt 3-4 la kás ott hon al kot egy gyer mek -ott hont. Így 3 gyer mek ott hon mû kö dik az in téz mé nyen be lül.

A be rettyó új fa lui gyer mek vá ros át ala kí tá sa 2003-ban kez dô -dött el egy csa lá di ház vá sár lá sá val, majd 2004-ben a gyer mek -vá ros ban az óvo da épü le tét ala kí tot ták át. Így két la kás ott honjött lét re. 2005-ben és 2006-ban újabb csa lá di há zak vá sár lá sá rake rült sor. K ét la kás ott hon két ki sebb te le pü lé sen mû kö dikFurtán és Zsákán. Így össze sen 8 la kás ott hon jött lét re. A ku ta -tás ide jén 96 gyer mek ne vel ke dett az ott hon ban. 2008. feb ru ár -ban ad ták át a spe ci á lis gyer mek ott hont, amely 3x8 fé rô he lyenbiz to sít ja az an ti szo ci á lis ma ga tar tá sú fi úk el lá tá sát.

Be rettyó új fa lu ban az át ala kí tás sa já tos sá ga, hogy a köz pon tiirá nyí tás és 2 la kás ott hon is a gyer mek vá ros épü le té ben ke rültel he lye zés re, va la mint a spe ci á lis gyer mek ott hon is a ré gi gyer -mek vá ros te rü le tén ta lál ha tó. A töb bi la kás ott hon in teg rál tan avá ros ban és két kö ze li te le pü lé sen ta lál ha tó. Az át ala kí tás to váb -bi sa já tos sá ga, hogy itt több éven át el hú zó dott, a fo lya mat2003-tól 2008-ig tar tott.

A K omádi G yer mek ott hon a ku ta tás ide jén a ki vál tás elôttállt. A 160 fé rô he lyes ott hon át ala kí tá sa 2007 vé gén kez dô dött

meg. A gyer mek ott hon át szer ve zé sé vel a fé rô hely szám 120 fô recsök ken. Ezt rész ben a gye re kek csa lád ba va ló vissza he lye zé sé -vel, la kás ott ho nok ki ala kí tá sá val és a ne ve lô szü lôi há ló zat banva ló el he lye zés sel pró bál ják meg ol da ni. Az in téz mény 1937/38-ban épült, a mû kö dé si fel té te lek nem op ti má li sak.

Deb re cen ben a ko ráb ban H ámán K a tó né ven mû kö dô if jú -sá gi ott hon két te lep he lyen mû kö dött a Simonyi úton és a Bemté ren. Az in téz mény éle té ben az el sô vál to zást, az 1995-ös évhoz ta, ami kor a Simonyi úti rész leg meg szûnt és V á ro si N e ve lô -ott hon né ven mû köd tek to vább. Az in téz mény át ala ku lá sá valjött lét re a Deb re cen Me gyei Jo gú V á ros (a to váb bi ak ban:DMJV ) G yer mek vé del mi In téz mé nye.

Az in téz mény át szer ve zé sé vel komp lex szol gál ta tó rend szerjött lét re, amely ma gá ba fog lal ja az alap el lá tás ból a csa lád se gí tôés gyer mek jó lé ti szol gá la tot, a gyer me kek át me ne ti ott ho nát,va la mint a szak el lá tás ból 3 la kás ott hont. 1998-ban jött lét re azel sô, majd 1999-ben a két to váb bi la kás ott hon. Az in téz mény át -ala kí tá sát és meg úju lá sát a gyer mek vé del mi tör vény mel lettsür get te a gyer mek lét szám fo lya ma tos csök ke né se is. Az évekso rán egy re jel lem zôbb lett, hogy a to vább ta nu ló gon do zott fi a -ta lok kol lé gi um ba ke rül tek, a hét vé gét pe dig az anya ott ho nuk -ban töl töt ték. Így egy re ke ve sebb gye rek ke rült az if jú sá gi ott -hon ba. A ku ta tás ide jén a la kás ott ho nok ban 28 gye rek élt.

Deb re cen ben 1973-tól mû kö dött cse cse mô ott hon. A tör vé -nyi vál to zá sok itt is szük sé ges sé tet ték az ott hon meg úju lá sát.2005-ben kez dô dött meg az in téz mény át ala kí tá sa. Je len leg Deb -re cen Me gyei Jo gú vá ros Re mény su gár G yer mek ott ho na né ven



mû kö dik. Eb ben az eset ben is jel lem zô, hogy komp lex in téz -mény rend szer jött lét re, amely nek ré sze az alap el lá tás ból a csa -lá dok át me ne ti ott ho na, a szak el lá tás ból pe dig egy kü lön le gesgyer mek ott hon. A kü lön le ges gyer mek ott hon ban el sô sor banko ruk mi att ke rül nek kü lön le ges gon do zás ra a gye re kek 0-3éves ko rig, és a 0-1 éves ko rú fo gya ték kal élô gye re ke ket is ittlát ják el. A sé rült gye re kek el lá tá sát in teg rál tan vég zik, ami aztje len ti, hogy a cso por tok ki ala kí tá sa kor a sé rült és az ép gye re -kek egy cso port ba ke rül nek.

Az in téz mény struk tú rá já ba tar to zik még 8 la kás ott hon mû -kö dé se. A ku ta tás ide jén a la kás ott ho nok ban 94 fé rô hely volt. Avizs gált 8 la kás ott hon ban 0-24 éves ko rú egész sé ges vagy eny hefok ban sé rült gyer me ket lát nak el, az el lá tás a test vér kap cso la -tok ra épül. A há zak új épí té sû ek, az épí tés hez a tel ket az ön kor -mány zat biz to sí tot ta.

Haj dú-Bi har me gyé ben az in téz mé nyek ki vál tá sá val nemjött lét re olyan gyer mek ott hon, amely 40 fô el lá tá sát biz to sí ta -ná. Or szá go san is jel lem zô, hogy el sô sor ban a la kás ott ho nok vá -sár lá sá val ala kí tot ták át a nagy in téz mé nye ket. Az or szág bansok fé le meg ol dás szü le tett az in téz mé nyek át ala kí tá sá ra. Mi velaz önál ló la kó egy ség fo gal ma nem kö rül írt, így azok az in téz mé -nyek is meg fe lel nek a jog sza bá lyi elô írá sok nak, ame lyek ré gi in -téz mény ke re te in be lül egy épü let ben ala kí tot ták ki a la kó egy sé -ge ket. (Berényi és mun ka tár sai, 2004. 25.)

Haj dú-Bi har me gyé ben az elôb bi ek ben be mu ta tott mo dellnem jött lét re. Itt va la mennyi nagy ott hon át ala kí tá sa so rán –több nyi re a ki vál tott in téz mé nyek mû kö dé si he lyén vagy an nakkör nyé kén – vá sá rol tak, egy eset ben épí tet tek la kás ott ho no kat.

Az adat la pok sze rint a vizs gált in téz mé nyek több sé ge (20)1999-ben, két év vel a Gyer me kek vé del mé rôl szó ló tör vény be -ve ze té se után ala kult át. Az át ala ku lás kö vet ke zô je len tô sebbéve 2005. Ek kor az in téz mé nyek kö zül 13 szer ve zô dött la kás ott -hon ná. Egy in téz mény a vizs gá lat ide jén át szer ve zés elôtt állt.Az ada tok alap ján meg ál la pít ha tó, hogy el sô sor ban a gyer me -kek vé del mé rôl szó ló tör vény be ve ze té se után jött lét re az új in -téz mény rend szer és azok a ne ve lô ott ho nok, ame lyek 1999-bennem kap tak le he tô sé get a vál toz ta tás ra, csak évek múl va tud tákezt meg ten ni.

Az in téz mé nyek át ala kí tá sá ra jel lem zô, hogy már 1997 elôttis pró bál koz tak ki sebb-na gyobb vál toz ta tá sok kal. A leg több in -téz mény ve ze tô a csa lád cso por tok be ve ze té sét em lí tet te, mint je -len tôs vál to zást az in téz mény éle té ben. A csa lád cso por tok be ve -ze té se so rán tö re ked tek a test vér gye re ke ket együtt, egy cso port -ban el he lyez ni. Jel lem zô to váb bá, hogy a nagy in téz mé nyek a’90-es évek tôl önál ló la kó egy sé gek ki ala kí tá sá val pró bál koz tak,va la mint az ön ki szol gá lás bi zo nyos ele me i nek a be ve ze té sé vel.

Haj dú ná ná son már a ’80-as évek ben az új el lá tás, a la kás ott -hon ki ala kí tá sá val pró bál koz tak. Ez a kö vet ke zô in ter jú rész let -bôl is ki de rül: „1985-ben a tör vényt meg elôz ve lét re hoz tunk egyla kás ott hont. A me gyei ön kor mány zat, a fenn tar tónk vá sá rolt egyépü le tet ne künk, mi vel túl sok gye rek volt az in téz mény ben, voltúgy, hogy 204 he lyen 209 gye rek volt.” (interjú, 1.)

Eb ben az eset ben el sô sor ban a gyer me kek szá má nak nö ve -ke dé se, a fé rô hely hi ány mi att ke rült sor a vál toz ta tás ra. A la kás -ott hont az anya in té zet tôl nem messze vá sá rol ták meg. Itt le he -

tô ség volt a test vé rek együt tes el he lye zé sé re, a gye re kek jobbkö rül mé nyek kö zött él tek.

A nagy in téz mény ben is pró bál tak vál toz tat ni, 1986/87-benegy je len tô sebb össze gû pá lyá za ton tör té nô el nye ré sé vel a ne ve -lôi szo bá kat kony há vá ala kí tot ták. „Min den ne ve lô szo bá ba tûz -hely, mo so ga tó, edé nyek ke rül tek és le he tô ség volt ar ra, hogy hava la mit meg kí ván a gye rek, meg fôz ze.” (in ter jú, 1.)

A be rettyó új fa lui in téz mény ben 3 la kó egy ség lét re ho zá sá rake rült sor, ahol az ön ki szol gá lást, az önál ló gaz dál ko dást gya ko -rol hat ták a gyerekek: „Ezek a la kó egy sé gek lét re jöt tek, önál ló angaz dál kod tak, a cso port gaz dál ko dást pró bál ták. Meg ma radt anagy kony ha, de hét vé gé re, vagy ha úgy kér ték ki az el lát mányt,pl. le mond tak a va cso rá ról, és ak kor önál ló an ol dot ták meg a va -cso ra ké szí tést. Ki csit pró bál tuk azt, amit ma már nagy ban csi ná -lunk, ez volt az el sô kez de ti lépés.” (interjú, 2.)

A DMJV Gyer mek vé del mi In téz mé nyé ben köz vet le nül a tör -vény be ve ze té se elôtt kezd ték el a la kás ott ho ni ki ta go lás át gon -do lá sát: „1997 elôtt annyi volt, hogy el kezd tük a la kás ott ho ni át -ala kí tás ter vét ki dol goz ni, és 1997-ben már pá lyáz tunk is a lét re -ho zá sá ra.” (in ter jú, 3.)

Az in téz mé nyek át ala kí tá sá val pár hu za mo san együtt járt abel sô is ko lák, óvo dák meg szûn te té se. A haj dú ná ná si in téz ményki vé tel eb bôl a szem pont ból, mi vel itt bel sô is ko la nem mû kö -dött, csak egy óvo da, amit meg szûn tet tek. A nagy in téz ménymû kö dé se kor jel lem zô en a te le pü lés egy is ko lá já ba jár tak a gye -re kek, ál ta lá ban ab ba, ami a ne ve lô ott hon hoz leg kö ze lebb volt.Ez ne he zí tet te a gye re kek in teg rá ci ó ját.

A la kás ott ho ni át ala kí tás sal, a bel sô is ko lák meg szûn te té sé -vel ez a hely zet meg vál to zott, mert a la kás ott ho nok a te le pü lé -se ken szór tan vagy több te le pü lé sen mû köd nek, így ab ba az is -ko lá ba jár nak a gye re kek, amely a la kás ott ho nok hoz van leg kö -ze lebb. Eb bôl fa ka dó an nem for dul elô, hogy egy is ko lá ba tö me -ge sen jár ná nak az in téz mény ben élô gye re kek. A bel sô is ko la ésóvo da meg szûn te té se leg ké sôbb Komádiban va ló sult meg, ahol2006. szep tem ber 1-jé vel szûnt meg a bel sô is ko la, 2007. szep -tem ber 1-jé vel a bel sô óvo da. Ez az zal függ össze, hogy az in téz -mény át ala kí tá sa itt kez dô dött meg leg ké sôbb.

A vizs gált in téz mé nyek kö zül a leg több és leg na gyobb hor d -e re jû vál toz ta tá so kat Haj dú ná ná son kez de mé nyez ték. A töb biott hon hoz ké pest ko ráb ban, a gyer mek vé del mi tör vény be ve ze -té se elôtt kezd ték a re for mok meg va ló sí tá sát. Az in no va tívszem lé let nek, vál to zá sok nak is kö szön he tô, hogy na gyon rö vididô alatt meg ol dot ták a la kás ott ho ni át ala kí tást, mind össze fél -év alatt.

A szak el lá tást biz to sí tó in téz mé nye ket fenn tar tó ön kor -mány zat ok több lép csô ben haj tot ták (hajt ják) vég re az át ala kí -tást. A szük sé ges pénz ügyi for rá sok hi á nyá ban, a kon cep ci ó ban,fej lesz té si ter vek ben meg fo gal ma zott fel ada tok meg va ló sí tá sa,idô ará nyos vég re haj tá sa bi zony ta lan ná vált. (Berényi és mun ka -tár sai, 2004. 21.)

A fen ti meg ál la pí tás Haj dú-Bi har me gyé re is igaz, itt is többlép csô ben va ló sul meg az in téz mé nyek át ala kí tá sa. Az in téz mé -nye ket össze ha son lít va meg ál la pít ha tó, hogy ez a leg hosszabbide ig Be rettyó új fa lu ban tar tott, ahol egyi de jû leg kel lett mû köd -tet ni a ré gi és az új ott ho no kat, így ket tôs rend szer jött lét re. Ezszá mos ne héz sé get ve tett fel a gye re kek kö ré ben is, mi vel a két

M É R L E GM É R L E G



in téz mény ben a tár gyi fel té te lek lé nye ge sen kü lön böz tek a lét -re ho zott la kás ott ho nok ja vá ra, ahogy ez a kö vet ke zô in ter jú rész-let bôl is ki de rül: „Ket tô sen kel lett mû köd tet ni az in téz ményt.Egy részt a ré gi nor mák kal, fi nan szí ro zás sal min den egyéb bel aré git, ami be tu laj don kép pen le he tett ön te ni a pénzt. Az épü let el -avult volt, a nyí lás zá rók el avul tak, em ber te len kö rül mé nyek vol -tak már a vé gén, mert nem köl töt tünk rá, mi nek, ha ki vált juk.Ugyan ak kor meg volt már a má sik há rom ház ból ál ló leg mo der -nebb egy ség. Gon dol jon be le, mi lyen volt an nak a gye rek nek, akia leg mo der nebb kö zött a XXI. szá zad ban, míg a má sik a XIX. szá -zad ban élt majd nem Twist Olivert le het ne em lí te ni a kö rül mé -nyek re vo nat ko zó an. A gye re kek éve kig él tek így egy más mel lett.”(in ter jú, 2.)

Az in téz mé nyek át ala kí tá sá ra va ló fel ké szü lés mód já ra jel -lem zô, hogy el sô sor ban a Ma gya ror szá gon már mû kö dô la kás -ott ho no kat lá to gat tak meg, és az ott szer zett ta pasz ta la tok alap -ján kezd ték meg a mû kö dé sü ket. A ké sôbb át ala ku ló ott ho nokmár a me gyé ben mû kö dô ott ho nok ta pasz ta la ta it is fel hasz nál -hat ták. Több ve ze tô ar ról is be szá molt, hogy a dol go zó kat is el -vit ték az in téz mény lá to ga tá sok ra, így a lá to ga tá sok a vál to zá -sok ra va ló fel ké szü lés ré szét ké pez ték: „Ko má rom ban már ak korla kás ott ho nok mû köd tek. Ab ban az idô ben úgy mû köd tek – elégsok ban jár tam –, hogy óri á si te rü le ten gom ba mód sza po rod takegy más tól né hány száz mé ter tá vol ság ra új épí té sû csa lá di há za -kat épí tet tek, és ott kez det le ge sen mû köd tek. Köz pon ti kony havolt, de már ki sebb mi liô, életszagúbb volt.” (interjú, 1.)

Va la mennyi in téz mény ve ze tô egy ön te tû en azt fo gal maz tameg, hogy az át ala kí tás ban ki zá ró lag az anya gi okok ját szot taksze re pet. A vál toz ta tá so kat ne he zí tet te, hogy nem csak az át ala -kí tás költ sé ges sé gé vel kel lett szá mol ni a fenn tar tó nak, ha nemaz új in téz mé nyi struk tú ra jó val költ sé ge sebb vol tá val is. A mû -kö dé si fel té te lek szi go rú sá ga, költ sé ges sé ge ne he zí tet te afolyamatot: „Pusztán anya gi oka volt, hogy nem kez dô dött megaz át ala kí tás. 2002-ben al kot ta meg a me gyei köz gyû lés a gyer -mek vé del mi kon cep ci ót itt a ki vál tás ban fel ál lí tot tak egy sor ren -det az in téz mé nyek kö zött most ér tünk el odá ig, hogy mi kö vet -ke zünk.” (in ter jú, 4.)

Egy má sik vé le mény sze rint: „Pénz az oka. Ez a rend szer sok -kal-sok kal töb be ke rül. Amíg ko ráb ban nagy ke res ke del mi áronbe sze rez tük az áru kat, ak ci ó kat fi gye lem be tud tunk ven ni, in téz -mé nyen be lül volt ak ció, nagy cé gek ke res tek meg ben nün ket sok -szor 50%-os le ára zás sal, mert nagy mennyi ség ben ve szed. Egy év -re kap tunk költ ség ve tést, tud tuk mi bôl gaz dál kod ha tunk, megtud tuk ven ni. Te hát ré gen nem volt olyan kö tött a fi nan szí ro zás,mint most. Sok kal drá gább. Drá gább a gye re kek el lá tá sa, több azegy gye rek re ju tó költ ség. A dol go zók bé re, já ru lé kok, egyéb dol -gok. A má sik, nem vol tak olyan elô írá sok ko ráb ban, hogy X gye -rek és X fel nôtt le gyen, ha 29 gyer mek volt, meg ha 40, ak kor is2-3 fel nôtt volt ve lük. A mos ta ni rend szer ben a tör vény elô ír ja ami ni mum lét szá mot.” (in ter jú, 1.)

Berényi és mun ka tár sai (2004) meg ál la pít ják, hogy a gyer -mek vé del mi tör vényt meg elô zô en nem ké szült fel mé rés az át -ala kí tás hoz szük sé ges fel té te lek rôl, for rá sok ról. Az in téz mény -fenn tar tók ré szé re nem áll tak ren del ke zés re meg fe le lô pénz -ügyi esz kö zök.

Haj dú-Bi har me gyé ben az in téz mé nyi át ala kí tás hoz szük sé -

ges for rá so kat az ága za ti mi nisz té ri um pá lyá za tok kal tá mo gat -ta. Va la mennyi in téz mény ese té ben az át ala kí tás hoz szük sé gesfor rá sok meg te rem té se kap csán, mi nisz té ri u mi tá mo ga tás rólszá mol tak be a ve ze tôk, amit a fenn tar tó ön kor mány zat ok egé -szí tet tek ki. Az át ala kí tás és a fenn tar tás költ sé gei a me gyé benis je len tô sen be fo lyá sol ták az át ala kí tás üte mét, ne héz sé ge it. Azegyik in téz mény ve ze tô a kö vet ke zô kép pen utalt a ne héz sé gek -re: „Ne künk egyik leg fôbb ne héz sé günk az volt, hogy az a pénz,ami ren del ke zés re állt, nem volt elég ar ra, hogy ide á lis mé re tû ésfel épí té sû há zat ve gyünk. Tu laj don kép pen komp ro misszu mo katkel lett köt ni, hogy ha na gyon ôszin tén vizs gál juk, ak kor egyik la -kás ott hon sem ide á lis, mert hi á nyoz nak be lô le dol gok, pl. a ne ve -lôk nek nincs önál ló szo bá juk, így a nap pa li ban vég zik a mun ká -ju kat, vagy ha egy-egy gye rek kel be szél get ni akar nak, a nap pa li -ban hú zód nak meg. Az in du lás kor a be ren de zés re sem kap tunkpénzt, ne künk kel lett elô te rem te ni, ha volt pénz ma rad vá nyunkab ból tud tunk ven ni dol go kat. Egyéb ként pe dig a ré gi in téz mény -bôl vit tünk be ren de zé si, fel sze re lé si tár gya kat. Elég nagy komp -ro misszu mo kat kel lett meg hoz ni.” (in ter jú, 3.)

Az át ala kí tá sok le bo nyo lí tá sá ban az in téz mény ve ze tôk ját -szot tak fô sze re pet. Egy ve ze tô em lí tet te meg, hogy né hány fi a -ta labb kol lé ga szak mai se gít sé gé re szá mít ha tott. A leg ne he zebbhely zet ben azok az in téz mény ve ze tôk vol tak, akik el sô kéntkezd ték meg a ki vál tást. Szá mos bi zony ta lan ság gal kel lett meg -küz de ni ük, mi vel a szak mai ta pasz ta la tok hi á nyoz tak, va la minta fenn tar tó nagy önál ló sá got biz to sí tott a ve ze tôk szá má ra és ez -zel egyút tal fe le lôs sé get is. Ez de rül ki a kö vet ke zô in ter jú rész -let bôl: „Ak kor úgy sa ját sza kál lam ra sok min dent be in dí tot tam,ad tam fel hir de té se ket a he lyi lap ban, le ír tam, hogy mi ni mum144 m2-es há za kat ke res sek és a pa ra mé te re ket. Ami kor hoz zá -kezd tem, azt mond tam, hogy nem tu dom meg csi nál ni, utó lag aztmon dom, jó volt. Na gyon nagy önál ló sá got kap tam a fenn tar tó -tól.” (in ter jú, 1.)

Az anya gi for rá sok elég te len sé ge mel lett a szak mai ta pasz ta -la tok, a szak mai elô ké szí tés is hi á nyos volt. A szak mai elô írá sokkö zött nem sze re pelt, il let ve ke vés sé volt ki dol go zott az épí té -sze ti elô írá sok kö re. Ezek nek je len tôs sze re pe van, hi szen a gye -re kek élet te rét, el he lye zé si kö rül mé nye it alap ve tô en meg ha tá -roz za a ház adott sá ga, ami ben él nek. A meg vá sá rolt in gat la noktöbb sé ge ker tes csa lá di ház. Nagy sá gu kat te kint ve nagy vál to za -tos sá got mu tat nak 150 m2-tôl egé szen 250 m2-ig, kü lön bö zô mé -re tû ek. Több sé gük 130-180 m2-es.

A la kás ott ho nok kö zül 27-ben 4-5 szo bás a ház és két für dô -szo bá val ren del ke zik. A tár gyi fel té te lek szín vo nal ára utal, hogytöbb sé gé ben – 34-ben – kü lön he lyi ség áll a ne ve lô ren del ke zé -sé re mun ká ja vég zé sé hez. A gye re kek élet fel tét ele i re jel lem zô,hogy a la kás ott ho nok kö zel fe lé ben két-há rom gye rek él egy szo -bá ban, 15-ben pe dig 3-4 gye rek. Ez le he tô vé te szi a sze mé lye -sebb ba rá ti kap cso la tok, a ma gán szfé ra ki ala ku lá sát. A la kás ott -ho nok kö zött kü lönb sé get ta lál tunk az el he lye zé si fel té te lek kö -zött. A leg jobb kö rül mé nyek kel az újon nan épült DMJV Re -mény su gár Ott hon ren del ke zik. Itt 5 szo ba és 3 für dô szo ba ke -rült ki ala kí tás ra egy-egy ház ban. A még át ala kí tás ra vá ró ko-mádi ott hon ban, 12 há ló ban van nak a gye re kek el he lyez ve és12 sze mé lye sek a szo bák. A gye re kek el he lye zé sé nek fel tét eleiitt gyen gébb szín vo na lú, mint a la kás ott ho nok ban. Eb ben az in -




téz mény ben is pró bál koz tak a csa lá di a sabb lég kör ki ala kí tá sá -val. 2001-2002-ben hol land se gít ség gel ki ala kí tot tak a nagy in -téz mé nyen be lül há rom ki sebb „la kás ott ho ni” rész le get. Itt aszo bák hoz egy-egy für dô szo ba tar to zott, de a kony ha hasz ná la -tát nem le he tett meg ol da ni.

Az in téz mé nyek az épü le tek nem meg fe le lô adott sá ga i valutó lag a meg vá sár lás, meg épí tés, gyak ran a hasz ná lat ba vé telután szem be sül tek. Két eset ben elô for dult, hogy a meg vá sá roltin gat lant nem le he tett hasz nál ni rossz mû sza ki adott sá gai és ál -la po ta mi att. Egy eset ben pe dig azt ta pasz tal ták, hogy a meg épí -tett 176 m2-es há zak mé re te nem ele gen dô ah hoz, hogy 12 gye -rek nek önál ló író asz ta la, szek ré nye, ágya le gyen. Ada ta ink sze -rint va la mennyi ott hon ra jel lem zô, hogy önál ló író asz talt nemtud nak biz to sí ta ni a gye re kek szá má ra. Zár ha tó szek rény pe digaz ott ho nok kö zül csak 29-ben van. En nek oka va ló szí nû leg azelôb bi ek ben be mu ta tott hely hi ány ra ve zet he tô vissza. Ezek ane héz sé gek egy ala po sabb, át gon dol tabb szak mai elô ké szí tés selki véd he tôk let tek vol na. A hely ze tet ne he zí tet te, hogy a tör vényvég re haj tá si uta sí tá sa fél év vel a tör vény után je lent meg. Ad dignem volt az in téz mé nyek szá má ra szak mai irány mu ta tás. Azokaz in téz mé nyek, ame lyek ko rán hoz zá kezd tek a vál toz ta tá sok -hoz, utó lag szem be sül tek az zal, hogy is mét át ala kí tá so kat kellesz kö zöl ni ük, hogy meg fe lel je nek a ren de let elô írá sa i nak.

Az in téz mé nyek mû kö dé sé hez szük sé ges a szak mai prog -ram el ké szí té se is. Az in téz mény ve ze tôk el mond ták, hogy na -gyon ke vés se gít sé get kap tak ezek el ké szí té sé hez. Ez kü lö nö senigaz a tör vény be ve ze té se utá ni el sô évek re. Je len leg is ér vény -ben van Domszky And rás A gyer mek ott hon ok mû kö dé sé nek sza -bá lya i ról és kö ve tel mé nye i rôl szó ló mód szer ta ni le ve le, amelyse gít ség a szak mai prog ram meg al ko tá sá hoz. A mód szer ta ni le -vél azon ban csak 1999-ben je lent meg. Az in téz mé nyek a ne héz -sé get úgy pró bál ták meg át hi dal ni, hogy egy más tól kér ték el aszak mai prog ra mo kat és pró bál ták meg al kot ni a sa ját ju kat. Há -rom in téz mény ve ze tô egy be hang zó vé le mé nye ezt tá maszt jaalá: Az elsô: „Nem volt ez egy ki for rott do log. In dul tunk úgy,ahogy. Ne kem azért kel lett tar ta nom ma gam, ne su gá roz zam akol lé gák fe lé a fe szült sé get, hogy érez zék, kö zös erô vel meg old jukezt. De az óta már nem le het rá is mer ni a szak mai sza bá lyo zók ra,a gya kor lat hoz ta, hogy mi min de nen kell vál toz tat ni. Volt aDomszky-féle anyag, ahol le van nak ír va a szem pont ok és az el -sô szak mai prog ra mom, hát nem di cse ked nék ve le na gyon. De ír -ni kel lett va la mit. Me net köz ben változtattunk.” (interjú, 1)

A másik: „ahova el lá to gat tunk, min den hon nan kér tünk szak -mai anya got és pró bál tuk át ven ni, ami rôl azt gon dol tuk, hogy mifog juk tud ni csi nál ni.” (interjú, 5.)

Vé gül: „elô ször nem volt hoz zá út mu ta tás sem, csak annyi,hogy szak mai prog ram ké szül, amit a ne ve lô tes tü let el fo gad. Le -ül tünk és meg pró bál tuk össze szed ni, hogy mik a cél ja ink, mik afel ada tok és eh hez mi lyen esz kö zö ket gon do lunk. Az tán jöt tekilyen-olyan el len ôr zé sek, amik kri ti kát fo gal maz tak meg, és pró -bál tunk alkalmazkodni.” (interjú, 6.)

A szak mai prog ra mok ki dol go zá sa egy új tí pu sú szol gál ta tásese tén nagy je len tô ség gel bír na, de az át ala kí tás ke vés sé va lóelô ké szí té se ezen a té ren is prob lé mát oko zott az in téz mé nyekszá má ra. Az in téz mény ve ze tôk be szá mo ló já ból ki tû nik, hogyma guk ra ma rad tak az át ala kí tás kér dé se i vel, elég te len nek tart -

ják a mód szer ta ni út mu ta tó kat, az ed di gi ta pasz ta la tok össze -fog la lá sát hi á nyol ják: „a la kás ott ho ni ne ve lés rôl ko mo lyabb szak-mai írás meg je len het ne. Ha ’97-ben meg kel lett ala kul ni egy új in -téz mény nek, ak kor va la mi lyen szak mai se gít ség nyúj tást kel lettvol na ad ni uk. Van egy szak mai aján lás a Domszky And rás-fé le,de az is már ré gi, én ezt hi á nyo lom.” (in ter jú, 5.)

Az in ter júk ból ki de rült, hogy a ve ze tôk a szak mai prog ra -mot a fel hal mo zott ta pasz ta la ta ik alap ján fo lya ma to san újít ják.Pró bál nak vál to zá so kat esz kö zöl ni a prog ram ban. Az egyik in -téz mény ben azt a meg ol dást vá lasz tot ták, hogy a gyer mek fel -ügye lô ket, a ne ve lô ket be von va min den ott hon sa ját prog ra motírt, an nak ér de ké ben, hogy min den dol go zó a sa ját já nak érez -hes se azt. Úgy gon dol ták, így ha té ko nyabb le het a prog ram gya -kor la ti ki vi te le zé se is.

A szak mai prog ram mal kap cso lat ban meg ál la pít hat juk,hogy az in téz mé nyek lét re jöt te óta több ször vál to zott, ak tu a li zá -ló dott, be le épül tek az in téz mé nyek ta pasz ta la tai. Er re szük ség isvolt, hi szen az el sô prog ra mok az in téz mény ve ze tôk el mon dá sasze rint meg le he tô sen eset le ge sek vol tak és in kább az el kép ze lé -se i ket tar tal maz ták a la kás ott ho nok mû kö dé sé re vo nat ko zó an.

■ 2. A la kás ott ho ni ne ve lés elô nye, hát rá nya A la kás ott ho ni ne ve lés elô nye i rôl és hát rá nya i ról is meg kér -

dez tük az in téz mény ve ze tô ket. Egy ki vé tel lel min den ve ze tôdol go zott ne ve lô ott ho nok ban is. Így van össze ha son lí tá si alap -juk a két in téz mény tí pus ra vo nat ko zó an.

Az in téz mény ve ze tôk el sô sor ban a la kás ott ho ni ne ve lés elô -nye it lát ják. Vá la sza ik ból ki de rül, hogy elô nyé nek tart ják azönál ló élet re va ló fel ké szí tést, az önál ló sá got. A gye re kek tud ják,hogy a há zi mun ká ban se gí te ni kell, fôz nek, mos nak, mo so gat -nak, be vá sá rol nak. A min den na pi te vé keny sé gek be ak tí van be -kap cso lód nak. Elôny ként em lí tet ték meg azt is, hogy meg nôtt agye re kek kül sô kap cso la ta. A la kás ott hon te hát job ban tud ja se -gí te ni a tár sa dal mi in teg rá ci ót. A gye re kek egyé ni szük ség le te itjob ban fi gye lem be ve szi, il let ve ar ra re a gál. Egy má sik in téz -mény ve ze tô sze rint a gye re kek ta nul má nyi ered mé nye szem -pont já ból is elô nyö sebb a la kás ott hon, mert a nagy in téz mény -ben gyak ran elô for dult, hogy év is mét lés re buk tak a gye re kek.Itt ez ke vés bé jel lem zô. Ha van is bu kás egy-két tan tárgy ból, apót vizs gán át men nek a gye re kek.

A la kás ott hon le he tô vé te szi az ér zel mi kö tô dés in ten zí vebbki ala kí tá sát is. Ez igaz a dol go zók és a gye re kek kö zöt ti kap cso -lat ra, és a gye re kek kül sô kap cso la ta i ra is. Itt le he tô ség van ar -ra, hogy a gye rek fo gad ja a ba rát ját. Így in ten zí vebb tár sas kap -cso la tok ala kul hat nak ki. Az in teg rá ci ót se gí ti az is, hogy a gye -re kek nem egy is ko lá ba jár nak, mint ko ráb ban, ami kor el sô sor -ban la kó tár sa ik vol tak a ba rá ta ik, ha nem több is ko lá ba. Így csa -lád ban élô gye re kek kel is kap cso la tot tud nak fenn tar ta ni. Há -rom in ter jú ból idé zünk, ame lyek a la kás ott hon elô nye it mu tat -ják be: „Elôny, hogy meg ta pasz tal ják, az önál ló élet vi tel hez szük -sé ges te vé keny sé ge ket, a vá sár lást, mo sást, fô zést, hogy be kellosz ta ni a pénzt, tud ják, hogy mi mi nek a kö vet kez mé nye, ho gyanfüg ge nek össze a dol gok, de lát ják is, hogy mi re van szük ség egycsa lád ban. Más részt a be vo nás is sok kal job ban meg tör té nik azön el lá tás gya kor lá sa, egy más se gí té se mind-mind sok kal job banmeg va ló sul hat.” (in ter jú, 6.)

M É R L E G

■

M É R L E G



„Elô nye az, hogy na gyon a gye rek egyé ni szük ség le té re tudvá laszt ad ni. Itt le he tô ség van ar ra, hogy egyé ni meg ál la po dástkös sünk a gye rek kel, hogy a sze mé lyi sé gük höz, szük ség le tük höziga zít suk a sza bá lyo kat.” (in ter jú, 3.)

„…n csak elô nyét lá tom. Tel jes el kö te le zett je va gyok. Ne hogyazt gon dol ja, hogy azért, mert én va gyok a ve ze tô, meg vé gig csi -nál tam a ki vál tást, és ne kem ezt kell mon da ni. Nem. Csi nál tam ane ve lô ott hont is, és össze tu dom ha son lí ta ni.” (in ter jú, 2.)

Az el ké szült in ter júk tük rö zik az in téz mény ve ze tôk po zi tívmeg nyil vá nu lá sa it a la kás ott ho ni el he lye zés sel kap cso lat ban. AH aj dú-Bi har me gyei ku ta tás meg ál la pí tá sai te hát össze csen ge -nek Berényi és mun ka tár sai (2004) ku ta tá sá val. E sze rint a la -kás ott ho ni el he lye zés a gyer me kek szem pont já ból elô nyö sebb,mint a nagy lét szá mú gyer mek ott ho ni el he lye zés. N a gyobb te -ret biz to sít az egyé ni tö rô dés re, fej lesz tés re. Több le he tô sé getkí nál a sze mé lyes kap cso la tok ki ala kí tá sá ra, a sze re tet tel jes lég -kör, az ér zel mi biz ton ság meg te rem té sé re. A csa lá di for ma job -ban elô se gí ti az önál ló élet re va ló fel ké szí tést, a la kó kö zös ség asi ke re sebb in teg rá ci ót. (Berényi és mun ka tár sai, 2004. 32.)

A la kás ott ho ni el he lye zés hát rá nya ként em lí tet ték a ve ze -tôk, hogy a ve ze tô és a dol go zók kö zött nincs na pi kap cso lat.Meg fo gal maz ták a gye re kek és fel nôt tek ki szol gál ta tott sá gá nakté nyét. A fel nôtt nek sok szor kell azon nal és egye dül dön tésthoz nia adott szi tu á ci ó ban. A gye rek is ki szol gál ta tott. A ve ze tôksze rint ko ráb ban ha ma rabb je lez ték a gye re kek, ha prob lé má -juk volt.

Több in téz mény ve ze tô meg fo gal maz ta a nagy kö zös ren dez -vé nyek szer ve zé sé nek a ne héz sé ge it, mi vel az át ala kí tott la kás -ott ho nok ban nincs olyan kö zös sé gi tér, ahol va la mennyi in téz -

mény ben élô gye rek szá má ra egyi de jû leg tud ná nak prog ra motszer vez ni. Egyi kô jük így fo gal ma zott:

„A fel nôt tek tôl sok kal na gyobb önál ló sá got kö ve tel meg ez,mint a nagy in téz mény, ugyan ak kor a fel nôtt is sok kal ki szol gál -ta tot tabb. Egy ház ban, ahol 12 gyer mek van, egye dül van a prob -lé má val, és több ször van egye dül. A gye re kek szem pont já ból anagy in téz mény ben sok kal job ban le het moz gat ni a gye re ke ket,több kö zös prog ra mot le het szervezni.” (interjú, 3.)

Az in téz mény ve ze tôk hát rány ként fo gal maz ták meg azt is,hogy drá ga a la kás ott ho nok fenn tar tá sa: „H a a fenn tar tó sze mé -vel né zem, ak kor hát rány az is, hogy sok ba ke rül. Elég költ sé gesel lá tá si for ma, mert 104 fé rô he lyünk van, és va gyunk 82-en köz -al kal ma zot tak, ez óri á si anya gi ter het je lent a fenn tar tó ra.” (in -ter jú, 6.)

H át rá nya to váb bá, ha túl mo dern a la kás ott ho nok fel sze relt -sé ge. Ez azt je len ti, hogy olyan ház tar tá si és egyéb esz kö zök áll -nak a gye re kek ren del ke zé sé re, amik ha ki ke rül nek az in téz -mény bôl, nem biz tos, hogy el ér he tô ek lesz nek a szá muk ra: „amo so ga tó gép ke vés ház tar tás ban lesz a tô lünk ki ke rült gye re kekkö zül, de ha ná lunk mo so ga tó gép van, ak kor ezt ta nul ják meg.Vagy nem biz tos, hogy au to ma ta mo só gép re fut ja majd ott hon,de ná lunk ezt fog ja meg ta nul ni. Te hát nem biz tos, hogy az önál -ló élet re ké szí tünk fel ez zel. M ég egy szer a va lós önál ló élet re.”(in ter jú 4.)

A gyer mek ott hon ok mû kö dé sé nek sza bá lya i ról és kö ve tel -mé nye i rôl szó ló do ku men tum ban meg fo gal ma zó dik, hogy a be -ren de zés le gyen egy sze rû és prak ti kus. Ú gy kell ki vá lasz ta ni aszük sé ges be ren de zé si tár gya kat, hogy azok a gon do zott gyer -me kek és fi a ta lok ké sôb bi éle té ben be sze rez he tôk höz ké pest ne



kelt sék az el ér he tet len lu xus ér zé sét. (Domszky, 1999. 25.)Össze ha son lít va az ott ho nok tár gyi fel sze relt sé gét, jel lem zô,hogy az alap ve tô ház tar tá si be ren de zé sek kel, fel sze re lé sek kelren del kez nek. 8 la kás ott hon a leg job ban fel sze relt, ezek mo so -ga tó gép pel is el lá tot tak. A töb bi la kás ott hon ban nincs ilyen esz -köz. Az át ala kí tás ra vá ró Komádi gyer mek ott hon ban is meg ta -lál ha tók a szük sé ges ház tar tá si be ren de zé si, fel sze re lé si tár gyak,de a gye re kek lét szá má hoz vi szo nyít va, jó val ke ve sebb esz köz -zel ren del kez nek, mint a la kás ott ho nok. En nek ab ban van je len -tô sé ge, hogy az itt élô gye re kek nek így ke ve sebb le he tô sé ge nyí -lik az ön ki szol gá lás ra, a ház tar tá si fel ada tok el lá tá sá ba va ló be -kap cso ló dás ra.

Az ott ho nok ban a szó ra koz ta tó elekt ro ni kai cik kek (tv, rá -dió, hi fi, CD, DVD) is meg ta lál ha tók. Szá mí tó gép pel 34 ott honren del ke zik. A Komádi gyer mek ott hon pá lyá zat út ján szer zettbe 30 db szá mí tó gé pet. Így itt az egy gye rek re ju tó szá mí tó gé -pek szá ma (5 fô/szá mí tó gép) jobb el lá tott ság ra utal, mint a la -kás ott ho nok ban (10-12 fô/szá mí tó gép).

Ér de kes, hogy míg szá mí tó gép pel az ott ho nok több sé ge ren -del ke zik, internetes elô fi ze tés csak 11-ben van, a több sé gük (26)nem ren del ke zik elô fi ze tés sel. Két in téz mény nem vá la szolt akér dés re. Az internetet fon tos nak tart juk mint ta nu lást, kap cso -lat tar tást se gí tô esz közt. A ve ze tôk kel ké szült in ter jú ban azon -ban töb ben meg em lí tet ték, hogy jobb nak lát ják, hogy nincsinternet, mert tar ta nak at tól, hogy nem meg fe le lô cél ra hasz nál -nák a gye re kek.

Két in téz mény ve ze tô hát rány ként fo gal maz ta meg az in téz -mé nyi szét ta go ló dást.

Az egyik eset ben 9 deb re ce ni in téz mény egy más tól nagy tá -vol ság ra ta lál ha tó, a má sik eset ben 10 in téz mény kö zül 4 Deb -re cen ben, a töb bi Deb re cen tôl tá vo lab bi kis te le pü lé sen ta lál ha -tó. Ez a tá vol ság ne héz sé get je lent a ve ze tôk szá má ra a na pi,ope ra tív fel ada tok el lá tá sá ban és a szak em be rek uta zá si költ sé -gei is je len tô sek.

A meg fo gal ma zott hát rá nyok el sô sor ban a fi nan szí ro zás ésa szer ve ze ti mû kö dés kér dés kö rét érin tik. Az el lá tó rend szer drá -ga vol tá ra az egyik in téz mény ve ze tô ta lá ló ma gya rá za tot fo gal -ma zott meg: „a gye re kek éle te szem pont já ból le het, hogy mostdrá gább, de ha olyan fel nôtt tud len ni, aki el tud men ni dol goz ni,csa lád ját el tar ta ni, csa lá dot lét re hoz ni, ak kor meg azt mon dom,a ké sôb bi ki adá so kat spó rol juk meg.” (interjú, 3.)

Egyet ér tünk ez zel az ál lás pont tal, mi vel ha a la kás ott hon si -ke re seb ben ké szít fel az önál ló élet re, ak kor fel te he tô en si ke re -sebb lesz a fi a ta lok tár sa dal mi be il lesz ke dé se, és nem in téz mé -nyek tôl és el lá tá sok tól füg gô fi a ta lo kat en ged nek ki a rend szer -bôl, akik fo lya ma to san se gít ség re szo rul nak.

Az em lí tett or szá gos ku ta tás ke ve sebb hát rá nyát em lí ti a la -kás ott hon nak, mint a Haj dú-Bi har me gyei in téz mény ve ze tôk.Tény le ge sen egy szem pon tot emel ki – ami meg je le nik a Haj dú-Bi har me gyei hát rá nyok kö zött is –, ez pe dig a te rü le ti el he lyez -ke dés. A la kás ott ho ni el he lye zés hát rá nyai a te rü le ti el he lyez ke -dés bôl adód nak (a me gye kü lön bö zô pont ja in – egy más tól vi -szony lag tá vol – ala kí tot ták ki a la kás ott ho no kat) az uta zá si idôés az uta zá si költ ség, va la mint az in for má ció áram lás prob lé máijel lem zô ek. (Berényi és mun ka tár sai, 2004. 32.)

■ 3. Az in téz mé nyek mû kö dé sét be fo lyá so lókül sô kö rül mé nyek, kap cso la tokAz in téz mé nyek át ala kí tá si fo lya ma tá ban fon tos szem pont

volt a he lyi la kos ság ma ga tar tá sa. A ve ze tôk ar ról szá mol tak be,hogy né hány eset ben volt la kos sá gi til ta ko zás az in gat lanvá sár -lás so rán, de az óta nagy részt el fo gad ták az új szom szé do kat.

Sem mi lyen prob lé ma nem me rült fel Haj dú ná ná son,Komádiban. Deb re cen ben egy-két eset ben for dult elô, hogy aszom szé dok ne hez mé nyez ték a la kás ott hon mû kö dé sét. Aszom széd sá gi kap cso la tok ból adó dó ne héz sé ge ket két in téz -mény ve ze tô a kö vet ke zô kép pen fog lal ta össze: „Mi lyen em be rekvan nak a szom széd ban, há za vá lo gat ja, ez a pon tos, há za vá lo -gat ja. Van, ahol sem mi, pl. a két vi dé ki te le pü lé sen, ezt lá tom. Ál -lí tom, de az újak kö zött is van olyan, ahol sem mi prob lé ma. Hul -lám zik. Van, ami kor na gyon sze ret jük egy más, és van, ami kor na -gyon nem.” (in ter jú, 2.) Il let ve:

„Itt a vá ros ban annyi ra nem volt sem mi el len ál lás, hogy rend -sze re sen jár tunk a há zak ba és oda jött hoz zám az egyik szom szédné ni, hogy mi kor köl töz nek a gye re kek és mond tam, hogy mártöbb mint egy he te itt lak nak. Biz tos volt né mi fenn tar tás, hogymajd za jon gunk, böm böl tet jük a ze ne gé pet, vagy ran da lí ro zunk,de na gyon jó a kap cso lat, Mi is pró bál tuk ezt mes ter sé ge sen be -fo lyá sol ni, meg hív tuk a szom szé do kat, be mu tat koz tunk, bár mi -ben, ha le het, se gít sé get nyúj tunk. Le szed jük a gyü möl csöt, a dud -vát át ad juk a jószágnak.” (interjú, 1.)

Az in ter júk alap ján meg ál la pít ha tó, hogy azo kon a ki sebb te -le pü lé se ken, ahol év ti ze dek óta mû kö dik gyer mek ott hon, a la -kos ság job ban el fo gad ta a la kás ott ho nok lét re ho zá sát.

Egy eset ben ma ga a kis te le pü lés ön kor mány za ta ke res temeg a ki vál tás elôtt ál ló ne ve lô ott hont, hogy szí ve sen ven né, haaz ô te le pü lé sü kön vá sá rol ná nak csa lá di há zat la kás ott ho ni cél -ra. E mö gött az aján lat mö gött azon ban ott van te le pü lés is ko lá -já nak meg men té si szán dé ka, hi szen ha a la kás ott ho ni gye re kekaz adott te le pü lé sen jár nak is ko lá ba, ak kor az is ko lá ban a gyer -mek lét szám még meg fe le lô ah hoz, hogy to vább tud jon mû köd -ni, ez zel el ke rül ve a be zá rást. A la kás ott hon má sik ho za dé ka ate le pü lés szá má ra, hogy mun ka he lyet te remt, il let ve a fo gyasz -tás is hely ben tör té nik. A meg ál la po dás si ke res volt, így je len legis mû kö dik két la kás ott hon az adott ki sebb te le pü lé se ken. A la -kás ott ho nok ra jel lem zô, hogy igye kez nek a jó szom szé di kap -cso la tok ki ala kí tá sá ra, a köl csö nös se gít ség nyúj tást is al kal maz -va.

Az adat lap ada tai sze rint az in téz mé nyek gaz dag kül sô kap -cso la tok kal ren del kez nek. Kü lö nö sen igaz ez a vá ro sok ban és ame gye szék he lyen el he lyez ke dôk re. A köz sé gek ben mû kö dôkke ve sebb kül sô kap cso la tot tud tak meg ne vez ni. En nek oka,hogy ki sebb te le pü lé sen ke ve sebb in téz mény, szol gál ta tásigény be vé te lé re van le he tô ség. Kap cso lat ban van nak a te le pü lé -sen ta lál ha tó ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek kel, köz mû ve lô dé siin téz mé nyek kel, más gyer mek vé del mi in téz mé nyek kel, egész -ség ügyi, szo ci á lis szol gál ta tók kal. A he lyi te le pü lé si adott sá go -kat ki hasz nál ják mind a köz mû ve lô dé si, mind a ne ve lé si-, ok ta -tá si- és egyéb in téz mé nyek te rén.

Va la mennyi in téz mény re jel lem zô, hogy mû köd tet ala pít -ványt. A leg ré geb bit, 1993-ban hoz ta lét re a DMJV Re mény su -gár Ott hon, a Deb re ce ni Cse cse mô ott hon ért Köz ala pít vány né -

M É R L E G

■

M É R L E G



ven. A leg ké sôbb 2007-ben a Haj dú sá gi La kás ott ho nok kezd tékmû köd tet ni ala pít vá nyu kat. Ar ra a kér dés re, hogy az ala pít vá -nyok mi ben se gí tik az in téz mény mun ká ját, el sô sor ban a sza -bad idô el töl té sét, a tá bo roz ta tást, a tár gyi fel té te lek ja ví tá sát vá -la szol ták a ve ze tôk.

A Komádi Gyer mek ott hon ban a ’90-es évek ben a Jó lé ti szol -gá lat Ala pít vány se gít sé gé vel lét re hoz tak egy Hasz nos Idô Köz -pon tot, ahol az is ko lá ból ki ke rült gye re kek fog lal koz ta tá sát se gí -tet ték. A ko ráb bi évek ben ker té sze ti és var ro dai mun kát vé gez -tek itt az Ala pít vány tá mo ga tá sá val, má ra ez a le he tô ség meg -szûnt.

Kül föl di kap cso la ta 26 in téz mény nek van, több sé gük el sô -sor ban hol land ala pít vá nyok kal, egy há zi szer ve ze tek kel tartkap cso la tot. A kül föl di kap cso lat el sô sor ban a gye re kek nya ral -ta tá sá val, ado má nyok gyûj té sé vel, egy eset ben pe dig ön kén tesmun ká val se gí tet te az in téz mé nye ket.

Az ala pít vá nyo kon ke resz tül az in téz mé nyek él nek a pá lyá -za ti le he tô sé gek kel. Az adat lap ból ki de rült, hogy el sô sor ban atár gyi, tech ni kai fel sze re lé sek bô ví té sé re, a sza bad idôs prog ra -mok meg va ló sí tá sá ra pá lyáz tak az el múlt há rom év ben.

Össze fog lal va meg ál la pít ha tó: a for rá sok szû kös sé ge jel lem -zô az in téz mé nyek ben az év rôl év re csök ke nô nor ma tí va mi att.De va la mennyi in téz mény igyek szik min dent meg ten ni an nakér de ké ben, hogy a gye re kek min den nap ja it szí ne seb bé te gye.Eh hez több sé gük fel hasz nál ja kül föl di kap cso la ta it, va la mint apá lyá za ti le he tô sé ge ket is.

■ 4. A la kás ott ho nok ban el he lye zett gye re kekfôbb jel lem zôi Haj dú-Bi har me gyé ben a Te rü le ti Gyer mek vé del mi Szak -

szol gá lat össze sí tett sta tisz ti kai ada tai sze rint 2008-ban 1 331gyer mek élt a me gyé ben, kü lön bö zô in téz mé nyek ben és ne ve -lô szü lôk nél. Gyer mek ott hon ok ban 650 fôt, ne ve lô szü lôk nél649 fôt he lyez tek el, ápo lást-gon do zást nyúj tó in téz mé nyek -ben pe dig 32 fôt. Az ál ta lunk vizs gált in téz mé nyek ben az ada -ta ink sze rint 572 gyer mek élt: 300 fiú, 272 lány. Az élet ko ruk -ra vo nat ko zó ada to kat a kö vet ke zô táb lá zat ban fog lal jukössze:

■ GYER MEK OTT HON BAN, LA KÁS OTT HON BAN ÉLÔK SZÁ MA HAJ DÚ-BI HAR ME GYÉ BEN

Meg ne ve zés 0-3 év 4-6 év 7-10 év 11-14 év 15-17 év 18-25 évFiú 5 15 49 75 110 46Lány 3 16 47 73 102 31Össze se sen 8 31 96 148 212 77

A leg na gyobb arány ban (37%) a 15-17 éves kor osz tály ba tar -to zók van nak, az ál ta lunk vizs gált in téz mé nyek ben, de je len tôsa 11-14 éves gye re kek (25,8%) ará nya is (táb lá zat). A Szo ci á lisés Mun ka ügyi Mi nisz té ri um or szá gos ada tai sze rint, a gyer mek -ott hon ban, la kás ott hon ban élô 15-17 éve sek ará nya 32,1%, a 11-14 éve se ké 32,7%. Az ada to kat össze vet ve meg ál la pít ha tó, hogyaz in téz mé nyek ben élô gye re kek több sé ge mind Haj dú-Bi harme gyé ben (62,8%), mind or szá go san (64,8%) 11 éves nél idô -sebb. Az in téz mé nyek ben élô gye re kek élet ko ri meg osz lá sá ra

vo nat ko zó me gyei ada tok összes sé gé ben nem tér nek el je len tô -sen az or szá gos ada tok tól.

Az in téz mény ve ze tôk egy ön te tû en meg fo gal maz ták, hogynagy ne héz sé get je lent az, hogy a be ke rü lôk élet ko ra ki to ló dott14-15-16, sôt 17,5 éves kor ban is utal nak be gye re ke ket, akik nekaz el lá tá sa ne héz sé get okoz az in téz mé nyek szá má ra. Nin cse nekfel ké szül ve a ser dü lô ko rú fi a ta lok tö me ges fo ga dá sá ra, a ve ze -tôk több sé ge a te he tet len ség ér zé sé rôl szá molt be. Eb ben nemta lál tunk kü lönb sé get a la kás ott ho nok és az át ala kí tás ra vá rógyer mek ott hon kö zött. Ezt a ne héz sé get il luszt rál ja a kö vet ke zôin ter jú rész let: „Ezek a prob lé más gye re kek vagy a csa lád ból 16éves ko rá ban be ke rült gye rek ese té ben itt már eb ben az élet kor -ban nincs mit ten ni. Több sé gé ben azért ke rül nek be, mert nembír ve le a szü lô, nem tud ja rá ven ni, hogy is ko lá ba jár jon, te hátren ge teg olyan gye re künk van, aki azért van benn, mert is ko látke rült, il let ve azért, mert a szü lô nem tud ja ke zel ni a ser dü lô korproblémáit.” (interjú, 6.)

Az adat lap ada tai va la mint az in téz mény ve ze tôk kel ké szültin ter júk alap ján is meg ál la pít ha tó, hogy a gye re kek el sô sor bana vér sze rin ti csa lád ból és az utób bi évek ben ne ve lô szü lôk tôl ér -kez nek az in téz mé nyek be. Az in téz mény ve ze tôk sze rint a ne ve -lô szü lôi el lá tás ból gyak ran ser dü lô kor ban ke rül nek vissza az in -téz mé nyek be a gye re kek: „Ami kor ser dü lô kor ba lép a gye rek nor -mál csa lád ban is ne héz ke zel ni. Nem tud ja ho va rak ni ma gát agye rek, sok olyan do log gal szem be sül a ne ve lô szü lô, amit nemtud ke zel ni. A ne ve lô szü lôk tôl, aki ket vissza ka punk 13-14-15évesek.” (interjú, 1.)

Az in téz mé nyek ben élô gye re kek 7,6% -a óvo dás, 49,3%-ukál ta lá nos is ko lá ba jár, 20,9% szak is ko lás, gim ná zi um ban ta nul2,6%, szak kö zép is ko lás 4,8%-uk, 1,2% fô is ko lás. 7,3% egyéb tí -pu sú in téz mény ben ta nul, ami el sô sor ban az el té rô tan ter vû ál -ta lá nos is ko lá kat, a dol go zók ál ta lá nos is ko lá ját je len ti. A gye re -kek 3,8%-a nem ta nul, 2%-a pe dig ma gán ta nu ló. Az in téz mé -nye ket össze ha son lít va meg ál la pít ha tó, hogy va la mennyi ben azál ta lá nos is ko lá sok van nak a leg töb ben, ôket kö ve tik a szak is ko -lá ban ta nu lók. Eb ben nem ta lál tunk kü lönb sé get az in téz mé -nyek kö zött. A kö zép- és fel sô fo kú ta nul má nyo kat foly ta tó ta nu -ló kat vizs gál va ar ra ju tot tunk, hogy ôk a haj dú ná ná si ott ho nok -ban él nek leg na gyobb szám ban. A fel sô ok ta tá si in téz mé nyek -ben azon ban csak ke ve sen, a vizs gá lat ide jén 7 fô ta nult.

A ma gán ta nu lók ala csony ará nya rész ben an nak kö szön he -tô, hogy az in téz mény ve ze tôk min dent meg tesz nek an nak ér de -ké ben, hogy ne ke rül jön sor a ma gán ta nu ló vá nyil vá ní tás ra.

Az is ko lá zott ság kér dé se szá mos prob lé mát vet fel. A bel sôis ko lák meg szû né sé vel in teg rá lód tak a gye re kek, de nem voltzök ke nô men tes min den hol a be il lesz ke dé sük. Az in ter júk ból ki -de rül, hogy az in téz mé nyek tö re ked nek ar ra, hogy a gye re kekne le gye nek ma gán ta nu lók. Sok szor nagy ne héz sé get okoz a ta -nu ló is ko lai kör nye zet be va ló be il lesz té se: „Ma az ok ta tá si in téz -mé nyek ben nem kí vá na tos sze mély a prob lé más gyer mek. Ha azis ko la azt mond ja, nem fo gad ja to vább, ma ga tar tá si prob lé mami att el kell hoz ni, ak kor ott mi már ke ve sek va gyunk. Van olyangye rek, akit már 6 in téz mé nyen vé gig hur col tunk és se hol semkell, ugyan ak kor a tan kö te le zett ség ide je megnôtt.” (interjú, 6.)

A fen ti ek bôl lát szik, hogy egy-egy gye rek si ke res tár sa dal mibe il lesz ke dé sé nek se gí té sé ben a gyer mek vé del mi és az ok ta tá si

M É R L E G

■

■

M É R L E G



in téz mé nyek nek össze kell fog ni uk. Az ok ta tá si in téz mé nyek rehá rul a fel adat, hogy min dent meg te gye nek a hát rá nyos hely ze -tû gye re kek is ko láz ta tá sa ér de ké ben, ez zel szem ben gyak ranelô for dul, hogy ma gán ta nu ló vá nyil vá nít ják a prob lé más gye re -ket. Az egyik in téz mény ve ze tô a kö vet ke zô kép pen fo gal ma zott:„Az is ko la el sôd le ges ver zi ó ja, hogy meg sza ba dul ni a gye rek tôl,ma gán ta nu lót csi nál junk be lô le, ami azt gon do lom, nem jár ha tóút, egy részt az ok ta tá si tör vény rá juk is vo nat ko zik, má sod sor banpe dig gon dol ja el, ab ba az is ko lá ban, ahol sok gyógy pe da gó gusdol go zik, és nem tud mit kez de ni a gye rek kel. Ak kor mi rôlbeszélünk?” (interjú, 2.)

A gye re kek to vább ta nu lá sá ra jel lem zô, hogy ha son ló an azor szá gos ten den ci ák hoz, a gye re kek szak is ko lá ban ta nul nak to -vább. El sô sor ban va la mi lyen szak ma meg szer zé sé re tö re ked -nek. Ezt iga zol ja a gim ná zi u mi és szak kö zép is ko lai to vább ta nu -lá si ará nyok kö zöt ti kü lönb ség is az ál ta lunk vizs gált in téz mé -nyek ben. Míg gim ná zi um ban 2,6%-uk ta nul to vább, ad dig szak -kö zép is ko lá ban 4,8%. Az in téz mé nyek ma guk is tö re ked nek ar -ra, hogy a fi a ta lok leg alább egy szak mát el sa já tít has sa nak, hi -szen a tár sa dal mi in teg rá ció szem pont já ból ez kulcs fon tos sá gúté nye zô. „Jog sza bály sze rint egy szak ma meg szer zés re va gyunkkö te le zet tek, van olyan gye re künk, aki a har ma dik, ne gye dik szak-má ját szer zi, te hát igyek szünk mi nél több szak má val meg is mer -tet ni, mi nél több vég zett sé get sze rez tet ni, il let ve ar ra mo ti vál ni,hogy fel sô fo kú kép zés ben ve gye nek részt.” (in ter jú, 4.)

Va la mennyi in téz mény se gí ti a gye re ket és a szü lôt ab ban,hogy kap cso la tot tud ja nak tar ta ni. En nek több for má ja is le het -sé ges: sze mé lyes, te le fo nos és le vél be li kap cso lat tar tás. Az in téz -mé nyek min den esz közt fel hasz nál nak en nek meg va ló sí tá sá ra.Va la mennyi in téz mény ve ze tô el mond ta, hogy akár a gye re ket isha za szál lít ják a szü lôk höz, ha a kap cso la tot így le het biz to sí ta ni.Két in téz mény ve ze tô utalt ar ra is, hogy a kap cso lat tar tás se gí té -se ér de ké ben csa lá di na pot tar ta nak éven te több al ka lom mal.

Ek kor meg hív ják a szü lô ket, hoz zá tar to zó kat az in téz mény -be és kö zös prog ra mot szer vez nek. En nek is az a cél ja, hogy erô -sít sék a szü lô ben, a gye rek ben a kap cso lat tar tás igé nyét.

A kap cso lat tar tás se gí té se el sô sor ban a csa lád- és utó gon do -zók fel ada ta. A Gyvt. be ve ze té se elôtt a kap cso lat tar tás nem ka -pott kel lô hang súlyt, az em be ri erô for rás hi á nya mi att ne hézvolt meg va ló sí ta ni. Ezt iga zol ja a kö vet ke zô in ter jú rész let: „Agyer mek vé del mi tör vény elôtt a csa lád gon do zás sze rin tem lát -szat in téz ke dés volt, sôt még a gyer mek vé del mi tör vény meg je le -né se után is. Ha csak azt vesszük, hogy én egye dül vol tam csa lád-és utó gon do zó kö zel 180 gye rek re, ele ve em be ri leg le he tet len lettvol na, hogy olyan mun kát vé gez zek, amit kell. Most 144 gye rek revan 3 csa lád- és utó gon do zó, ez már na gyon jó arány.” (in ter jú, 4.)

A kap cso lat tar tás le het az al fá ja és az óme gá ja a gye rek csa -lád ba va ló „visszagondozásának” vagy a fel nôtt kort el ér ve a csa -lád ba va ló vissza té rés le he tô sé gé nek, ami se gít he ti a fi a ta loktár sa dal mi in teg rá ci ó ját.

Ku ta tá sá ban Szikulai (2004) meg ál la pít ja, hogy az ál ta lavizs gált fi a ta lok kö ré ben a csa lád dal a kap cso lat tar tás túl gyen -ge, eset le ges, sok eset ben nincs is, amely gá tol ja a gyer me kekvissza il lesz ke dé sét csa lád juk ba a nagy ko rú ság el éré se elôtt. To -váb bá meg ne he zí ti a fi a tal fel nôt tek önál ló élet vi tel ének ki ala kí -tá sát. (Szikulai, 2004. 223.)

Az in téz mé nyek a kap cso lat tar tás je len tô sé gét fel is mer veigye kez nek min den esz köz zel se gí te ni a gye rek és a csa ládegyütt mû kö dé sét. En nek ér de ké ben fel ke re sik a he lyi csa lád se -gí tô és gyer mek jó lé ti szol gá la tot, és ve lük együtt mû köd ve pró -bál ják meg a fo lya ma tot elô se gí te ni.

■ 5. A la kás ott ho ni át ala kí tás so rán fel me rü lône héz sé gek, az önál ló élet meg kez dé sé velkap cso la tos prob lé mák A ve ze tôk el mon dá sa sze rint a gye re kek fel ké szí té se so -

rán be von ták ôket a be ren de zé si, fel sze re lé si tár gyak ki vá -lasz tá sá ba ez zel is elô se gít ve azt, hogy a ma gu ké nak érez zéka la kás ott hont. Az in téz mé nyi el he lye zés nél tö re ked tek ar ra,hogy a test vé re ket, „test vér so ro kat”, il let ve a ro kon gye re ke -ket is együtt he lyez zék el.

A leg ko ráb ban át szer ve zô dô in téz mény ben szá molt be ave ze tô ar ról, hogy a gye re kek nek ne héz sé get oko zott az át -ala ku lás. Eb ben an nak is sze re pe le he tett, hogy ke vés pél dátlát hat tak er re az élet for má ra ma guk kö rül, il let ve gyö ke re -sen át ala kul tak a min den nap ja ik, ami rôl még csak sej té sükvolt. Az aláb bi in ter jú rész let jól il luszt rál ja mi lyen nagy vál -to zást je len tett a nagy in téz mény után a la kás ott hon:

„A gye re ke ket sok min den fog lal koz tat ta, ezek re pró bál -tam vá la szol ni és mi re el ju tot tunk a köl tö zé sig – a dol go zókis kap ták az in for má ci ó kat, amit to vább ad tak a gye re kek nek– és mi re köl töz tünk, in kább egy vá ra ko zás volt. Vol tak gye re -kek, akik sír va men tek el, és még egy év múl va is azt mond -ták, hogy dög una lom, csend van, meg ôr jí ti ôket a csend. Hi á -nyol ták a nagy kö zös ren dez vé nye ket, a far san got, klub dél -utánt, a ki mit tud-ot.” (in ter jú, 1.)

Kí ván csi ak vol tunk ar ra, hogy az át ala kí tás óta ho gyanala kult a szö ké sek szá ma az in téz mé nyek ben. A szö ké sekszá ma tük rö zi a gyer me kek vi szo nyu lá sát az ott hon hoz.

Az in téz mény ve ze tôk sze rint csök kent a szö ké sek szá ma,de to vább ra is prob lé mát je lent az in téz mé nyek ben. Jól ki -raj zol ha tó azon gye re kek cso port ja, akik megszöknek. A ve -ze tôk sze rint el sô sor ban olyan újon nan be ke rü lô gye re kek -nél jel lem zô, akik 15-16-17 éve sek és an ti szo ci á lis ma ga tar -tá suk mi att ke rül nek be. A szö kés el sô sor ban a pros ti tú ci ó -ból élô lá nyok vagy bû nö zô fi a ta lok kö zül ki ke rült gye re keksa já tos sá ga. Eze ket a prob lé má kat az ott ho nok ne he zen vagynem is tud ják ke zel ni, ami a kö vet ke zô két in ter jú rész let bôlis kiderül: „Van egy né gyes test vér pár, aki kö zül egy nem ma -rad meg. Ô a né gyes fô úton állt ed dig is, ne ki ci ki, hogy be -men jen az ál ta lá nos is ko lá ba, mi kor ha von ta szá zez re ket ke -res. Ô az egyik.” (in ter jú, 1.)

„Ré gen a szö ké sek ál lan dó prob lé mát je len tet tek. Most aztkell mon da nom, van egy-két an ti szo ci á lis ma ga tar tá sú gye -rek, aki oda van, de ô ál lan dó an oda van. Sem mi lyen sza bálytnem tud be tar ta ni.” (in ter jú, 3.)

Az önál ló élet re va ló fel ké szí tés fon tos fel adat az in téz -mé nyek ben, a gye re kek élet kö rül mé nye it sok te kin tet ben átkell ah hoz ala kí ta ni, hogy ez mi nél si ke re seb ben va ló sul jonmeg. Az in téz mé nyek ben ez fo lya ma to san tör té nik, még isne héz kes a fi a ta lok nak a tár sa da lom ba va ló ki lé pé se. Azegyik in téz mény ve ze tô rö vi den így fo gal maz ta meg a prob -

M É R L E G

■

M É R L E G



lé mát: „elég sok min den be be van nak von va, en nek el le né remég is önállótlanok.” (interjú, 6.)

Pa ra dox nak tû nik, hogy mi köz ben az in téz mé nyek fon -tos cél ja az önál ló élet re ne ve lés, aköz ben a leg több in téz -mény ve ze tô fel ké szü let len nek tart ja a fi a ta lo kat az önál lóélet re.

En nek az el lent mon dás nak az le het az oka, hogy a gye re -kek egy re ké sôb bi élet kor ban ke rül nek be az in téz mény be.Így egy 15 éves be ke rült fi a tal ese tén nem va ló szí nû, hogy anagy ko rú sá gá ig ren del ke zés re ál ló há rom év ele gen dô leszaz önál ló élet re va ló fel ké szí tés hez. Ezért is szük sé ges 18éves kor után a gon do zá si idôt meg hosszab bí ta ni.

Az in téz mény ve ze tôk egy ér tel mû vé le mé nye sze rint fon -tos a tár sa dal mi be il lesz ke dés szem pont já ból, hogy van-ekap cso la ta a fi a tal nak a vér sze rin ti csa lád dal, test vér relvagy va la mi lyen ro kon nal. Azok nak könnyebb a be il lesz ke -dé se a tár sa da lom ba, akik ren del kez nek ilyen kap cso lat tal.

A be il lesz ke dés má sik pil lé ré nek a mun ka hely szer zésttart ják. Ez ren ge teg prob lé mát vet fel, mi vel a me gyé benma gas a mun ka nél kü li sé gi rá ta. A si ke res mun ka hely ke re séselô fel té te le va la mi lyen szak ma meg szer zé se. Er re va la -mennyi in téz mény tö rek szik, igaz a fi a ta lok nem fel tét le nüla szak má juk ban he lyez ked nek el, el vál lal nak be ta ní tott- ésse géd mun kát vagy al kal mi mun kát is: „szak ma kell, az egyikleg fon to sabb, mun ka hely kell, mert ha ez nincs, mi bôl él meg?A mun ka hely ke re sés nem egy sze rû do log, úgy ér zem, ez azegyik kulcsprobléma.” (interjú,3.)

A mun ka hely ke re sést még egy té nye zô ne he zí ti. Ez pe -dig a tár sa dal mi elô í té le tek kö re. A gyer mek vé del mi gon dos -

ko dás ban élô ro ma fi a ta lok kal kap cso la tos hát rá nyok ról,több ku ta tás [N eményi-Messing (2007), H erczog-N eményi(2007)] is be szá mol. Az ál ta lunk fel vett in ter júk ban több in -téz mény ve ze tô meg fo gal maz ta, hogy kü lö nö sen ne héz hely -zet ben van nak a ro ma fi a ta lok. Ô ket sok kal ne he zeb ben al -kal maz zák, így az is elô for dul, hogy az in téz mény pe da gó gu -sai be fo lyá sol ják ôket a szak mák meg vá lasz tá sá ban.

Ezt a prob lé mát il luszt rál ja a kö vet ke zô két in ter jú rész -let: „Több gye rek nél prob lé ma volt már az megint csak a fel -tû nô je gyek kel ren del ke zôk nél, hogy mond juk pék szak mátakart vá lasz ta ni, és úgy gon do lom, meg kell mon da ni az iga -zat, hogy az most még nem túl cél sze rû, mert nem biz tos,hogy majd el tud ve le he lyez ked ni. V olt már rá pél da, hogy si -ke rült, de na gyon ne ga tív ta pasz ta la ta ink van nak ezen a té -ren. Itt vi szont a multikat ki kell emel ni. O tt job ban el tud nakhe lyez ked ni, egy multi cég nél ke vés bé diszk ri mi nál ják a gye -re ke ket. Egy kis pék ség be biz tos, hogy nem fog ják fel ven ni.”(in ter jú, 1.)

„C i gány gye re kek nél ne héz sé get je lent az el he lye zés, elô -íté le te sek a mun ka adók, ah hoz, hogy va la ki nek sta bil mun ka -he lye le gyen és lak ha tá sa, elég ke vés, ami meg is ma rad.” (in -ter jú, 6.)

A tár sa dal mi in teg rá ci ót be fo lyá so ló kö vet ke zô meg em lí -tett té nye zô a lak ha tás kér dé se.

En nek meg ol dá sát hi va ta lo san az ott hon te rem té si tá mo -ga tás szol gál ná. A tá mo ga tást va la mennyi in téz mény ve ze tôki fo gá sol ta, mert az össze ge olyan ala csony, hogy ab ból nemle het la kást, há zat vá sá rol nak eset leg csak kis te le pü lé sen,ahol meg mun ka le he tô ség nincs, így a tár sa dal mi le sza ka dás



ve szé lye je len tôs: „Az ott hon te rem té si tá mo ga tás egy nagy vá -ros ban, mint Deb re cen iga zá ból na gyon szûk le he tô sé get te -remt az ott hon te rem tés re, hogy hi telt ve gye nek fel az na gyonri zi kós do log, ugyan ak kor az al bér let na gyon drá ga. Ezekmel lett a ke re se tek mel lett ne héz az al bér le tet fi zet ni, ha azott hon te rem té si tá mo ga tás elfogy.” (interjú, 3.)

Az ál ta lunk vizs gált in téz mé nyek kö zül 28-ban élt utó gon -do zói el lá tás ban ré sze sü lô fi a tal, össze sen 73 fô. Kö zü lük aleg töb ben, 66-an, ta nul má nya ik foly ta tá sa mi att igé nyel tékaz el lá tást, 7 fô hi vat ko zott lét fenn tar tá si ne héz sé gek re, szo -ci á lis in téz mé nyi el he lye zés re nem várt sen ki. Az utó gon do -zott fi a ta lok több sé ge az önál ló élet kez dés, vagy az in téz mé -nyes utó gon do zói el lá tást ve szi igény be. Az in téz mény ve ze -tôk sze rint ke vés fi a tal tud vissza tér ni a vér sze rin ti csa lád -já ba a fel nôt té vá lá sa után.

Az önál ló élet re va ló fel ké szí tés és a tár sa dal mi in teg rá -ció szem pont já ból több in téz mény ve ze tô meg fo gal maz ta,hogy kel le ne egy „fél utas ház” vagy „utó gon do zó ház” anagy ko rú vá vált fi a ta lok szá má ra: „A si ke res ki lép te tés hezúgy gon do lom, hogy egy utó gon do zó ház kell, ahol pa pír for -ma sze rint fel nôtt lett, az in téz mény be ma rad, de más kör -nye zet be ke rül, ahol még ke ve sebb fel nôtt se gít sé get kap.”(in ter jú, 5.)

Az utó gon do zó ott hon lét re ho zá sá ra gyer mek vé del mitör vény le he tô sé get ad, igaz ezek bôl or szá gos vi szony lat banis ke vés mû kö dik, Haj dú-Bi har me gyé ben pe dig nincs. Ez a„fél utas” meg ol dás kül sô fé rô he lyen is meg va ló sul hat. A me -gyei gyer mek vé del mi kon cep ci ó ban (2008) meg fo gal ma zó -dott, hogy ma gas az utó gon do zói el lá tot tak szá ma, ke vésüres fé rô hely van, ezért az in téz mé nyek nem min den eset -ben tud nak gye re ket fo gad ni. Az in téz mé nyek túl te lí tett sé gemi att gyak ran nem a gye re kek szük ség le te ha tá roz za meg,hogy ho va ke rül nek, ha nem az a tény, hogy hol van hely:„Saj nos még nem tar tunk ott, hogy meg vár juk a szak ér tôi bi -zott ság vé le mé nyét, hogy en nek meg en nek a gye rek nek ilyenvagy olyan prob lé má ja van, és ak kor eb ben a ház ban, és eb -ben a kö zös ség ben len ne a leg jobb he lye. Saj nos ott ál lunk,hogy las san nem ta lá lunk he lyet a gye rek nek. Oda ju tot tunk,hogy nem elég a hely az el lá tó rend szer ben, nem hogy az len -ne a szem pont, hogy a gye rek nek mi len ne a leg ide á li sabb.”(in ter jú, 5.)

A fé rô hely prob lé ma meg ol dá sa ként ja va sol ja a kon cep -ció a kül sô fé rô he lyek lét re ho zá sát. Eze ket bér le mény benvagy a fenn tar tó tu laj do ná ban lé vô in gat lan ban le het ne biz -to sí ta ni.

A kül sô fé rô hely köz tes ál la po tot je lent a fi a tal éle té bena gyer mek ott hon ból va ló le vá lás és a vég le ges tár sa dal mi be -il lesz ke dés út ján, amely meg fe le lô utó gon do zói te vé keny -ség gel fo koz hat ja önál ló sá gu kat, gyor sít hat ja fel nôt té vá lá -su kat. (Gyer mek vé del mi Kon cep ció, 2008-2012) A kon cep ci -ó ban ja va sol ják a szak em be rek a csa lá di ház bér lé sét vagyvá sár lá sát is az utó gon do zás cél já ra, il let ve el kép zel he tô nektart ják a fi a tal sa ját tu laj do nú in gat la nát fel hasz nál ni kül sôfé rô hely gya nánt. A ne héz sé gek el le né re az in téz mény ve ze -tôk a la kás ott hont ha té kony nak tart ják az önál ló élet re va lófel ké szí tés ben, úgy lát ják, hogy a ki ke rü lô fi a ta lok si ke re -

seb bek a be il lesz ke dés ben, mint a ko ráb bi rend szer ben: „Azel múlt 10 év ben kb. 10-14 gye rek kezd te meg az önál ló éle tetéven te. 10 év alatt, aki el her dál ta a va gyo nát, és látóközelbenvan, 4 fô. Az el múlt évek ben ki ke rü lô gye re ke ink lak ha tá sátmeg tud tuk ol da ni. Az ott hon te rem té si vel, vagy férj hez ment,meg nô sült és kö zö sen vet tek la kást vagy ro ko nok hoz ment afi a tal.” (in ter jú, 1.)

Az, hogy az in téz mé nyek mennyi re tud ják se gí te ni a fi a -ta lo kat ab ban, hogy sa ját ott hon hoz jus sa nak, nagy mér ték -ben függ az in téz mény föld raj zi el he lyez ke dé sé tôl.

A ki sebb te le pü lé sen mû kö dô in téz mé nyek sa ját te le pü -lé sü kön és an nak kör nyé kén ol csób ban tud nak in gat lant vá -sá rol ni, mint a me gye szék he lyen mû kö dôk. Ez a fi a tal naksem okoz ne héz sé get, mert az adott te le pü lé sen élt ko ráb banis, nem kell la kó he lyet vál ta nia.

Ne he zebb a hely ze te azok nak a fi a ta lok nak, akik nagy vá -ros ban él tek, mi vel ott el sô sor ban al bér le ti díj ki fi ze té sé reele gen dô az ott hon te rem té si tá mo ga tás. Amennyi ben kis te -le pü lés re köl töz nek, nem biz tos, hogy lesz mun ka hely ük,tár sas kap cso la ta ik vagy be tud nak il lesz ked ni a kör nye ze -tük be.

Az in téz mé nyek a ki ke rü lô fi a ta lok kal tart ják a kap cso la -tot, de ez el sô sor ban az utó gon do zot tak ra vo nat ko zik, azutó gon do zás le jár ta után eset le ges hogy ki rôl mit tud nak.Utánkövetés nincs. A fi a ta lok ra jel lem zô, hogy egy ré szükra gasz ko dik a volt in téz mé nyé hez és vissza jár oda, má sik ré -szük el tû nik az in téz mé nyek lá tó kö ré bôl.

Összes sé gé ben meg ál la pít hat juk, hogy a fi a ta lok tár sa -dal mi be il lesz ke dé se nagy mér ték ben függ at tól, hogy mi -lyen a fi a tal kap cso la ta a csa lád já val, ro kon ság gal, mi lyen is -ko lai vég zett sé get tud sze rez ni, ta lál-e mun ka he lyet, ho gyansi ke rül a lak ha tá sát meg ol da ni. A la kás ott hon nagy mér ték -ben tud se gí te ni a fen ti ek meg ol dá sá ban, de a tár sa dal mi-gaz da sá gi ne héz sé gek gyer mek vé de lem be is be tü rem ke dôha tá sát nem tud ja tom pí ta ni.

Az in téz mény ve ze tôk sze rint a mun ka nél kü li ség nö ve ke -dé sé vel a nö ven dé kek is ne héz hely zet be ke rül nek, ne he -zebb el he lyez ked ni ük. A mun ka le he tô ség hi á nya pe dig ma -ga után von ja a lak ha tás, a min den na pi meg él he tés ne héz sé -ge it is.

Szikulai (2004) ku ta tá sá ban ha son ló té nye zô ket em lí tettmeg a fi a ta lok tár sa dal mi be il lesz ke dé sét vizs gál va. Nemmeg fe le lô a fi a tal fel nôt tek is ko lá zott sá ga. Na gyon so kancsak az ál ta lá nos is ko lát vé gez ték el. A cél az len ne, hogy le -he tô ség sze rint min den gyer mek leg alább egy kö zép fo kú ké -pe sí tés sel ren del kez zen, mi vel ez meg könnyí ti a mun ká baál lá sát. Ne héz sé get je lent a fi a ta lok szá má ra a mun ká ba ál -lás és a la kás szer zés is, ami szin tén gát ja a si ke res tár sa dal -mi be il lesz ke dés nek. (Szikulai, 2004. 224.)

■ 6. Az in téz mé nyek ben dol go zó szak em be rekhely ze teAz ál ta lunk vizs gált in téz mé nyek ben 253 fô dol go zik, a

több sé gük (85%) nô. Az in téz mé nyek szá má ra a Gyer mek vé del mi tör vény vég -

re haj tá si uta sí tá sa a 15/1998. (IV. 30.) NM. ren de let elô ír ja,

M É R L E G

■

M É R L E G



hogy mi lyen mun ka kö rök ben, mi lyen vég zett ség gel fog lal -koz tat hat ják a szak em be re ket. Azt is elô ír ja to váb bá, hogymi lyen lét szám ban kell az egyes szak em be rek je len lét ét biz -to sí ta ni.

Az in ter júk ban el hang zot tak sze rint az in téz mé nyektöbb sé ge szá má ra nem okoz ne héz sé get a 15/1998. (IV. 30.)NM. ren de let elô írá sa i nak meg fe le lô szak em bert ta lál ni. Ezrész ben an nak is kö szön he tô, hogy a me gyé ben a kép zô in -téz mé nyek je len tôs szám ban bo csá ta nak ki szo ci á lis szak em -be re ket és pe da gó gu so kat is.

Az in téz mé nyek ben va la mennyi dol go zó szak kép zett. Adol go zók is ko lai vég zett sé gét te kint ve a ve ze tôk kö zül leg -töb ben pe da gó gus vég zett ség gel ren del kez nek, 24 fô. 9 fôszociálpedagógus, 1 fô szo ci á lis mun kás, 3 fô szo ci ál po li ti kusvég zett ség gel lát ja el a ve ze tôi fel ada to kat. Két eset ben nemvolt adat a ve ze tô vég zett sé gé re vo nat ko zó an.

Az ada tok alap ján a pe da gó gus vég zett sé gû ek do mi nan ci -á ja jel lem zô. En nek oka le het, hogy a nagy ott ho nok dol go zóiis el sô sor ban pe da gó gus vég zett sé gû ek vol tak, akik az át szer -ve zés sel át ke rül tek a la kás ott ho nok ba. Az utó gon do zó-csa -lád gon do zó mun ka kör ben dol go zók kö zött vi szont töb benvan nak a szo ci á lis kép zett ség gel ren del ke zôk a pe da gó gu sok -hoz ké pest. Eb ben a mun ka kör ben 5 szo ci á lis mun kás, 22szociálpedagógus és 1 szo ci ál po li ti kus dol go zik. Ko ráb bi sta -tisz ti kai elem zé sünk kel össze vet ve az ada to kat el tér nek azor szá gos ten den ci ák tól, mi vel ott úgy ta lál tuk, hogy eb ben amun ka kör ben is el sô sor ban pe da gó gus vég zett sé gû ek dol -goz nak. (Rákó, 2006. 82.)

A gyer mek fel ügye lôi mun ka kör ben fog lal koz ta tot taktöbb sé ge gyer mek- és if jú ság vé del mi fel ügye lôi ké pe sí tés selren del ke zik. Az in téz mé nyek ben dol go zó fej lesz tô pe da gó gu -sok, pszi cho ló gu sok az elô írá sok nak meg fe le lô vég zett ség gelren del kez nek. Egy in téz mény ben okoz ne héz sé get a pszi cho -ló gus mun ka kör be töl té se. En nek oka, hogy az in téz ményDeb re cen tôl tá vol van, va la mint az in téz mény ben csak aKöz al kal ma zot ti tör vény sze rin ti bé re zést tud ják al kal maz ni.Ezek a té nye zôk nem te szik von zó vá a mun ka kört.

Több in téz mény ve ze tô meg fo gal maz ta, hogy nem a je -lent ke zôk szak kép zett sé ge okoz ne héz sé get, ha nem gyak rana sze mé lyi sé gük ben nem al kal ma sak a je löl tek a fel ada tok el -lá tá sá ra. Egyet len be szél ge tés bôl pe dig ne he zen tud ják ki -szûr ni az al kal mas sá got. Ezt il luszt rál ja a kö vet ke zô két in -ter jú rész let: „Egy pá lyá zat ra 15-20 pá lyá zat is ér ke zik a ne -héz ség az, hogy meg ta lál ni a jó sze mé lyi sé gû, rá ter mett em -bert, ez ne héz. Egy rö vid be szél ge tés bôl ne héz el dön te ni.” (in -ter jú, 5.)

„Nem min den ki nek a sze mé lyi sé ge olyan, hogy bi zo nyoste rü le tek re al kal mas le gyen.” (in ter jú, 3.)

Berényi és mun ka tár sai (2004) ku ta tá sá ban meg ál la pí tot -ta, hogy a gyer mek vé del mi szak el lá tó in téz mé nyek nél egyesszak mai ál lás he lyek be töl té se ne héz sé get okoz, mi vel a köz -al kal ma zot ti bé re zé si fel té te lek és a sa já tos mun ka kö rül mé -nyek mi att nem je lent ke zik ele gen dô pszi cho ló gus, fej lesz tôpe da gó gus és gyer mek or vos er re a te rü let re. Ez zel az ered -ménnyel össze vet ve a Haj dú-Bi har me gye it, azt mond hat juk,

hogy ked ve zôbb az in téz mé nyek hely ze te a szak em ber-el lá -tott ság szem pont já ból, mint or szá go san.

A dol go zók ak tí van részt vet tek to vább kép zé se ken. Azadat lap ada ta it össze sít ve meg ál la pí tot tuk, hogy a dol go zókel sô sor ban kredit pon tot adó, szo ci á lis to vább kép zést nyúj tótan fo lyam okon vet tek részt leg na gyobb szám ban, össze sen66-an. Az egye te mi, fô is ko lai kép zé se ken va ló rész vé tel ke ve -se ket érin tett, mind össze 5 fôt. Szak vizs gát 6 fô tett.

A to vább kép zés egyik for má ja a szu per ví zi ón va ló rész vé -tel. Az in téz mé nyek több sé gé ben er re nincs le he tô ség. Mind -össze 14 in téz mény ben tud nak rend sze re sen szu per ví zi ótbiz to sí ta ni a dol go zók szá má ra. A ki égés meg elô zé sé ben, adol go zók lel ki egész ség vé del me szem pont já ból fon tos sze re -pe len ne a szu per ví zi ó nak, de er re gyak ran az anya gi ke re tekhi á nya mi att nem ke rül sor. 8 la kás ott hon dol go zói ese té benta pasz tal tuk azt, hogy pá lyá za ti pénz fel hasz ná lá sá val biz to -sít ják a dol go zók rek re á ci ó ját, a gé pek kel fel sze relt tor na szo -bá ban.

A la kás ott ho ni át ala kí tás so rán több ne héz ség is fel me -rült a dol go zók kö ré ben. A la kás ott ho ni mun kát nem vál lal tamin den ki, aki ko ráb ban a nagy in téz mény ben dol go zott. Kö -zü lük töb ben nyug díj ba vagy rok kant nyug díj ba men tek, il -let ve pá lyát mó do sí tot tak. Aki vál lal ta, an nak a fel ké szí té setöbb nyi re a ha son ló in téz mé nyek ben tör té nô lá to ga tá sok kal,tré nin gek kel va ló sult meg, il let ve ér te kez le te ken ju tot tak in -for má ci ók hoz. A la kás ott ho ni át ala kí tás kor a ve ze tôk fi gyel -tek ar ra, hogy le he tô leg olyan kol lé gák ke rül je nek egy ház ba,akik egy más sal jól tud nak dol goz ni.

En nek el le né re nem volt könnyû a dol go zók szá má ra az aszem lé let vál tás, amit a la kás ott hon ho zott: „A pe da gó gu sokkö zött volt olyan prob lé ma, hogy ez cse léd ke dés. A be me re ve -dett ré gi struk tú rá ban vol tak a dip lo más pe da gó gu sok, na -gyobb te kin té lye volt an nak, aki nek egye te mi vég zett sé ge volt,mint an nak, aki nek fô is ko lai. Volt egy hi e rar chia ott be lül.Iga zá ból fel ada tuk nak a kor re pe tá lást tar tot ták a ré gi ott hon -ban, és meg alá zó nak érez ték, hogy a la kás ott hon ve ze tô i nek isbe kell áll ni fôz ni, ha úgy adó dik.” (in ter jú, 3.)

A ház ve ze tô pe da gó gu sok nak sok ne héz sé get oko zott agaz dál ko dás és a szer ve zés. Gon dos kod ni kell a ha vi el lát -mány fel hasz ná lá sá ról, és meg kell szer vez ni az al kal ma zot -tak szol gá la ti ide jét, ad mi niszt rá ci ós fel ada to kat kell el lát ni,ami gyak ran el von ja az idôt a gye re kek kel va ló fog lal ko zás -tól.

A la kás ott ho nok sze mé lyi fel tét ele it 30 la kás ott hon bannem tart ják meg fe le lô nek, mi vel egy-egy ház ban 5 fô dol go -zik. Így ha va la ki meg be teg szik vagy sza bad ság ra men ne, ne -héz meg ol da ni a he lyet te sí tést. Több la kás ott hon ban „be ug -ró” mun ka tár sat al kal maz nak er re az idô re. 8 la kás ott hon banez nem okoz ne héz sé get, mert ott 6 fô dol go zik egy-egy ház -ban. A 6 fôt az in do kol ja, hogy 3 év alat ti gye re ke ket is el lát -nak, így 1 fô vel töb bet kell al kal maz ni az elô írá sok sze rint.

Jel lem zô, hogy az át ala kí tás után azok, akik vál lal ták a la -kás ott ho ni fel ada tok el lá tá sát, ma is szí ve sen vég zik ezt.Akik az át ala kí tás után ke rül tek a rend szer be, egy ér tel mû enlát hat ták, hogy mi lyen jel le gû fel ada to kat kell tel je sí te ni ük,nem vol tak kény szer pá lyán.




Az in téz mény ve ze tôk sze rint fluk tu á ció nincs az in téz -mé nyek ben, csak ak kor, ha va la ki nyug díj ba vagy GYES-remegy. En nek oka le het, hogy a me gyé ben ne héz új mun ka he -lyet ta lál ni. A ko ráb bi évek ben, az át ala kí tás ide jén na gyobbvolt a fluk tu á ció az in téz mény ve ze tôk sze rint. A gyer mek vé -del mi in téz mé nyek je len tôs sze re pet töl te nek be az adott te -le pü lé se ken a fog lal koz ta tás ban. Több nyi re he lyi la ko sokszá má ra biz to sí ta nak mun ka le he tô sé get. Az in gá zás ke vés béjel lem zô a dol go zók kö ré ben.

A gyer mek vé del mi mun ka tár sa dal mi el is mert sé gé re vo -nat ko zó an va la mennyi in téz mény ve ze tô el mond ta, hogy na -gyon ala csony presz tí zsû, és meg gyô zô dé sük, hogy a tár sa da -lom tag jai nem tud ják, hogy mit is je lent a gyer mek vé del mimun ka. Az egyik in téz mény ve ze tô így fo gal ma zott: „Nincsolyan rang ja egy gyer mek vé de lem ben dol go zó pe da gó gus nak,mint egy ál ta lá nos is ko lá ban dol go zó nak. Nem meg fe le lô apresz tí zse pe dig egy ne héz te rü le te a pe da gó gi ai pá lyá nak.”(in ter jú, 1.)

Azt is meg fo gal maz ták, hogy az em be rek ma is gyak ran aztgon dol ják, hogy bû nö zô ket ne vel get nek. Több ve ze tô utalt ar ra,hogy ma guk a gyer mek vé de lem ben dol go zók is te het nek ar -ról, hogy ilyen ala csony a mun ka meg be csült sé ge.

Össze fog la ló an az in téz mé nyek re vo nat ko zó an a kö vet ke zômeg ál la pí tá so kat tesszük: a gyer mek vé del mi re for mok a me gyé -ben több lép csô ben men tek vég be. A tör vény be ve ze té se óta el -telt több mint 10 esz ten dô sem volt ele gen dô ah hoz, hogy az in -téz mé nyek át ala kí tá sa meg va ló sul jon. Eb ben az anya gi for rá sokhi á nya mel lett a fo lya mat elôkészítetlensége is sze re pet ját szott.A több lép csôs át ala kí tás kü lö nö sen Be rettyó új fa lu ban ésKomádiban oko zott ne héz sé get, ahol hosszabb ide ig egy másmel lett mû kö dött a ré gi és az új el lá tá si rend szer. Komádiban je -len leg is fo lya mat ban van az át ala kí tás.

Vizs gá la tunk alap ján meg ál la pít ha tó, hogy a me gyé benmár a Gyvt. be ve ze té se elôtt vol tak kez de mé nye zé sek az in -téz mény rend szer át ala kí tá sá ra. A ve ze tôk in no va tív szem lé -le te, a gye re kek ked ve zôt len élet kö rül mé nyei, a rend szer ru -gal mat lan sá ga vál to zá so kat in du kált. Azok ban az in téz mé -nyek ben, ahol ha ma rabb kezd ték meg a vál toz ta tá so kat, ko -ráb ban ke rült sor az in téz mé nyi át ala kí tás ra is. Er re pél daHaj dú ná nás ese te, ahol már a ’80-as évek tôl pró bál koz tak apá lyá za ti le he tô sé gek ki hasz ná lá sá val, az in téz mény szer ke -ze ti ke re te i nek át ala kí tá sá val.

A la kás ott ho nos ne ve lés elô nyé re, hát rá nyá ra vo nat ko zó -an meg ál la pít ha tó, hogy az in téz mény ve ze tôk a la kás ott ho -nos ne ve lés mel lett el kö te le zet tek, el sô sor ban az elô nye ittud ták meg ne vez ni. A hát rá nyok kö zött egy in téz mény ese té -ben em lí tet ték meg azt, hogy a me gyé ben szór tan he lyez tékel ôket, és ez meg drá gít ja az el lá tást.

A la kás ott ho nok hát rá nya ként va la mennyi in téz mény ve -ze tô egy ér tel mû en meg fo gal maz ta, hogy drá gább el lá tá si for -ma, mint a ré gi nagy in téz mény volt.

Az in téz mé nyek mû kö dé sét be fo lyá so ló kül sô kö rül mé -nyek re, kap cso la tok ra vo nat ko zó an azt lát tuk, hogy az in téz -mé nyek gaz dag kap cso lat rend szer rel ren del kez nek.

A gye re kek re/fi a ta lok ra vo nat ko zó an meg ál la pít ha tó,hogy az in téz mé nyi át ala kí tás mi nô sé gi vál to zást ho zott a

min den nap ja ik ban. Ez meg nyil vá nul a sze mé lyi és tár gyi fel -té te lek ben egy aránt. A gye re kek fel ké szí té se az új élet kö rül -mé nyek re több nyi re nem oko zott ne héz sé get. Az új in téz -mény ben na gyobb hang súly van a csa lád dal va ló kap cso lat -tar tá son, a gye rek csa lád ba va ló vissza he lye zé sén. A szö ké -sek szá ma csök kent az in téz mény át ala kí tá sa óta, igaz vanegy ha tá ro zot tan el kü lö nít he tô gye rek cso port, akik to vább rais szök nek az in téz mé nyek bôl. Ide tar toz nak az an ti szo ci á lisma ga tar tá sú gye re kek.

A la kás ott hon nal szem ben el vá rás, hogy job ban fel ké szítaz önál ló élet re. Ezt az in téz mény ve ze tôk meg erô sí tik,ugyan ak kor az is meg ál la pít ha tó, hogy a gye re kek/fi a ta lokin téz mény bôl va ló ki ke rü lé se ko ránt sem zök ke nô men tes.En nek oka le het töb bek kö zött, hogy a fi a ta lok gyak ran 15-16éves ko ruk ban ke rül nek be az el lá tó rend szer be így nagy ko rú -vá vá lá su kig 2-3 év nem ele gen dô ar ra, hogy ké pe sek le gye -nek az önál ló élet re. En nek kö vet kez té ben meg nô az utó gon -do zói el lá tás irán ti igé nyük.

Az utó gon do zói el lá tás hoz szük sé ges fel té te lek hi á nyo saka me gyé ben. Ez ket tôs prob lé mát vet fel. Egy részt az el lá tás -ban ma ra dók mi att a be utalt gye re kek nek nem jut elég helyaz el lá tó rend szer ben. Eb bôl fa ka dó an gyak ran az üres fé rô -hely ha tá roz za meg, hogy ho va ke rül a gye rek és nem a szük -ség le tei.

Az önál ló élet meg kez dé sé vel kap cso la tos to váb bi meg ál -la pí tá sok, hogy az in téz mény bôl va ló ki lé pés si ke res sé gét be -fo lyá sol ja a fi a ta lok kap cso la ta a csa lád juk kal, az is ko lai vég -zett ség, a mun ka hely ke re sés, a lak ha tás meg ol dá sá nak kér -dé sei.

Az in téz mé nyek tö re ked nek komp lex se gít sé get nyúj ta nieze ken a te rü le te ken, de a tár sa dal mi és gaz da sá gi ne héz sé ge ketnem tud ják be fo lyá sol ni. Így Haj dú-Bi har me gyé ben ne héz sé getokoz a mun ka hely ke re sés ben a ma gas mun ka nél kü li sé gi rá ta, alak ha tás sal kap cso lat ban a ma gas al bér le ti dí jak. Ez meg ne he zí -ti a fi a ta lok ki lé pé sét a rend szer bôl.

Rákó Er zsé bet

■ FEL HASZ NÁLT IRO DA LOM:Domszky And rás (1999): A gyer mek ott hon ok mû kö dé sé nek sza bá lya i ról és

szak mai kö ve tel mé nye i rôl. Or szá gos Csa lád- és Gyer mek vé del mi In té zet, Bu da -pest.

Haj dú-Bi har Me gye Gyer mek vé del mi Kon cep ci ó ja 2008-2012.Herczog Má ria (2001): Gyer mek vé del mi ké zi könyv. Bu da pest, Kjk. Kerszöv.Herczog Mária–Neményi Má ria (2007): Ro ma gye re kek a gyer mek vé de lem -

ben. Csa lád, gyer mek, if jú ság, 6. sz. 6-12. p.Herczog Má ria (1997): A gyer mek vé de lem di lem mái. Bu da pest, Pont Ki adó.Berényi és mun ka tár sai (2004): Az Ál la mi Szám ve vô szék 0430. je len té se a

he lyi ön kor mány zat ok gyer mek vé del mi szak el lá tá si te vé keny sé gé nek el len ôr zé sé -rôl www.asz.hu 2007. 06.23.

Mol nár Lász ló–Radoszáv Mik lós (2006): Tíz év tük re il lú zi ók nél kül. Csa lád,Gyer mek, If jú ság 5. sz. 6-8. p.

Neményi Mária–Messing Ve ra (2007): Gyer mek vé de lem és esély egyen lô ség.Ka pocs, 6. évf. 1. sz. 2-19. p

Nyitrai Im re (2008): Szo ci á lis szeg mens. A szo ci á lis ügye ink ci vil sze le tei. Ci -vil Szem le 2008/1-2. 61-73. p.

Rákó Er zsé bet (2006): A gyer mek vé de l mi szak el lá tás jel lem zôi a sta tisz ti kaiada tok tük ré ben. IN: Bu da And rás–Kiss End re (szerk.): IV. Kiss Ár pád Em lék kon -fe ren cia elô adá sai, Kiss Ár pád Ar chí vum Könyv tá ra, Deb re cen. 75-88. p.

Szikulai Ist ván (2004): „Nem sze ret ném, hogy be fe je zôd jön” A gyer mek vé del -mi rend szer bôl nagy ko rú sá guk után ki ke rült fi a tal fel nôt tek utó gon do zá sá nak ésutó gon do zói el lá tá sá nak utánkövetéses vizs gá la ta. IN: Pap há zi Ti bor (szerk.): Ja -ví tó in té zet, csa lád, gyer mek vé de lem. Bu da pest, NCSSZI.

M É R L E G

■

M É R L E G



A pá lyám ele jén a nap kö zit, a csa lá dine ve lést ki egé szí tô, kény szer meg ol dás -ként em le get ték. Oda a nyug díj elôtt ál ló(nagy ta pasz ta lat tal ren del ke zô) kol lé gá -kat „tet ték”, vagy a szü lés re vá ró kis ma -má kat. A csa lá dok szá má ra va ló ban egye -dü li le he tô ség volt azok nak, akik csa lá -don be lül nem tud ták, nem akar ták eztmeg ol da ni.

Klá ri ba rát nôm jut eszem be, akit aTö rök ôr ut cá ban min dig egy iga zi, kö té -nyes, tün dér-nagy ma ma várt ha za, aki azuno ká já val ér ke zô osz tály tár sa elé is szónél kül te rí té ket tett. Ná luk ez volt a ter -mé sze tes. Az ebéd vé gén min dig volt sü -te mény.

Mind eb bôl ta lán az is ki de rül, hogygye rek ként jó ma gam is nap kö zis vol tam,amit egy ko ron nap kö zi ott hon nak hív -tak. Nem alap ta la nul, hi szen az is ko laépü le té nek egy kü lön ál ló trak tu sá banmû kö dött, sok-sok nö vénnyel, né ha mégak vá ri um mal is, já té kok kal, fi ó kos asz ta -lok kal fel sze rel ve, amit ki zá ró lag az ép -pen so ron lé vô tu laj do no sa hasz nált, ab -ban tá rol hat ta a sa ját fel sze re lé sét.

Em lék szem, volt kü lön me se sar kunk,amely ké sôbb plety ka sa rok ká vált. Né -hány tár sam nem volt nap kö zis ak ko ri -ban, ôk ebéd után ha za men tek, de így isma rad tunk vagy har min can az épü let bendél után ra. Ôk gyak ran ki ma rad tak emi attaz egy ko ri is ko la olyan szol gál ta tá sá ból,mint a több száz gye rek szá má ra ha von -ta nyúj tott és min dig nagy él ményt je len -tô su li-mo zi, va ló di klasszi ku sok ve tí té sé -vel.

A ke rü le ten be lül „ott ho ni ver seny”zaj lott éven te, ami re su bá zás sal (ké zi -mun kák kal), a ter mek csi no sí tá sá val éscso por ton kén ti át ren de zé sé vel ké szül -tünk.

■ ÁL TA LÁ NOS CÉ LOK, FEL ADA TOK – MAAlap fel ada tá ban a nap kö zi a ta nu lók

más na pi fel ké szí té sét se gí ti, és fel nôtt fel -ügye le tet ad. Má ra sok kal töb bet kell je -len te nie, mint a na pi ta nu lás szer ve zés.Sok kal komp le xebb pe da gó gi ai, egy benéletközeli fel ada tot kell el lát nia, amellyel

a ta nu lók esé lye it nö vel jük, pá lya ori en tá -ci ó ját, ér ték rend jük ala ku lá sát se gít jük,az ér tel mes sza bá lyok (és kor lá tok), jo ga -ik meg is mer te té sé vel gya ko rol ta tá sá val.Na gyobb hang súlyt kap nak a kor társkap cso la tok, a szo li dá ris ma ga tar tá si for -mák (em pá tia, el fo ga dás, má sok kal va lótö rô dés).

Tá gít juk együtt mû kö dé si kész sé ge i -ket, meg ol dá so kat kí ná lunk a stressz ol -dá sá ra és a konf lik tu sok bé kés ke ze lé sé re.

Szé le sít ve az el vá rá sok kö rét: a nap -kö zis cso port ban ki kell egé szí te ni a csa lá -dok egy je len tôs (és egy re nö vek vô) há -nya dá nál ke vés sé ér vé nye sü lô (bel sô) vi -sel ke dé si sza bá lyok ki épí té sét, meg szi lár -dí tá sát. Ma fel tû nô en sok az el ké nyez te -tett, ön zô gye rek, aki ele ve el uta sít ja azön gon dos ko dás for má it, el vár va kör nye -ze té tôl a tel jes ki szol gá lást, má sok ér zel -mi leg, fi zi ka i lag el ha nya gol tak, nem kap -nak elég fi gyel met, sze re te tet.

■ TÁR SA DAL MI HÁT TÉRNap ja ink ra megint fon tos sze rep jut

az is ko lai nap kö zi nek. Sôt, ma a szü lôk -nek az in téz mény meg kö ze lít he tô sé ge,mû sza ki adott sá gai, vá laszt ha tó tan tár gyikí ná la ta, fel sze relt sé ge, az ott dol go zóksze mé lyi erôs sé gei, stb. mel lett sar ka la tosis ko la vá lasz tá si szem pont ja a nap kö zilé te, és ha mód juk van vá lasz ta ni, mi nô -sé ge is.

A szü lôk tisz tá ban van nak az zal,hogy az ut ca ve szé lyei el len leg job ban abiz ton sá got adó in téz mé nyi pe da gó gi aifog lal koz ta tás, az in gye ne sen fel kí náltkü lön fé le sza bad idôs szol gál ta tá sok a leg -meg fe le lôb bek.

Per sze, nem ilyen egy sze rû a nap kö zimû köd te té sé nek a kép le te. Pár év vel ez -elôtt a lét szám le épí té sek el sô ál do za tai anap kö zis ne ve lôk vol tak, az ok ta tás irá -nyí tó i nak ab ból az el gon do lá sá ból, hogyennyi nap kö zi re úgy sem lesz szük ség, amun ka nél kü li szü lôk kö ré ben.

Csak hogy nem szá mol tak a tár sa dal -mi élet azon kö vet kez mé nyé vel, hogy ale sza ka dó tö me gek – az idô ben még ki -szá mít ha tat la nabb – szür ke- és fe ke te gaz -

da ság ban fog nak majd mun kát ke res ni,és re mél he tô leg ta lál ni. Fi gyel men kí vülma radt az is, hogy ma már nem mû kö dika pár év ti ze de még ál ta lá no san be vettgya kor lat: „ma én se gí tek ne ked, hol napén szá mí tok rád”, a csa lá dok kö zöt tiegyütt mû kö dés ként. Ma még a köz vet lenszom szé dok is alig se gí tik egy mást. (Azmár jó, ha leg alább lá tás ból meg is me rikegy mást.) Sok eset ben pe dig a gye re kekszá má ra a nap kö zi jó le he tô sé get nyújt anyu godt ta nu lás ra, a szü lôk ál tal meg fi -zet he tet len ta nu lá si se gít ség re, sza bad idôprog ra mok ra is.

A csa lá dok nagy ré szé nek éle te és ne -ve lô te vé keny sé ge az élet tem pó vál to zá -sá val, a fo gyasz tói szo ká sok át ala ku lá sá -val, a tár sa dal mi ér té kek és nor mákhang sú lya i nak el to ló dá sá val egy re job -ban be szû kül. Egy re na gyobb az igény azin gye nes, jó szín vo na lú, sok ol da lú, ru gal -mas nap kö zi in téz mé nyé re.

Nem csak a tár sa dal mi okok kö vet kez -mé nye ként, ha nem a kö vet ke zô nem ze -dé kek szá má ra is fel tét le nül szük sé ges atár sa dal mi be il lesz ke dés, és a sze mé lyi -ség fej lô dé se ér de ké ben.

A dél utá ni szak sze rû fog lal koz ta tásfon tos a gyer mek nek, hogy a dél elôtt fris -sen hal lott is me re te ket job ban meg ért se,el mé lyít se, ké pes sé ge it to vább fej lessze. Aszü lô nek a nap kö zi vel szem ben nem istit kolt el vá rá sa az, hogy a gye re ke reg gel -tôl es te ha tig az is ko lá ban, biz ton ság bantölt se az ide jét, és le gyen kész va la -mennyi lec ké je. Ô ott hon már nem akar,tud fog lal koz ni a gye rek há zi fel ada ta i -val. A pszi cho ló gu sok több nyi re nem tá -mo gat ják azt, hogy a szü lô ta nul jon agye rek kel, sok kal fon to sabb len ne, hogymeg be szél jék a nap köz ben tör tén te ket, agye rek is tud ja, mi fog lal koz tat ja a szü le -it, test vé re it, be szá mol has son az ér zé se i -rôl, pi hen je nek együtt.

■ A GYER ME KEK LÉT SZÁ MAA gyer me kek fe lôl néz ve a dél utá ni

te het ség gon do zás és fel zár kóz ta tás – va -gyis az in teg rá ció – mo dell ér té kû te re pele het a nap kö zi. El sô sor ban a kü lön bö zô

N É Z Ô P O N T

■

■

■

N É Z Ô P O N T


A nap kö zi rôl – más kép pen■ GYE REK KO RI EM LÉ KEK, PO ZI TÍV MIN TÁK


A nap kö zi rôl – más kép pen■


élet ko rú és kü lön fé le prob lé má val küz dôgye re kek együtt ne ve lé se mi att, amennyi -ben en nek sze mé lyi és tár gyi fel tét eleiadot tak.

Az is ko lai ve ze tés gaz da sá gi ér de ke akö ze li év fo lyam ok, és/vagy a sa já tos ne -ve lé si igé nyû gye re kek össze vo ná sa egyte rem ben. (Le he tô leg az is ko la épü le té -nek egy jó tá vo li szeg le té ben, ne hogy adél utá ni, fi ze tôs tan fo lya mo kat meg za -var ják a nap kö zi sek.) A lét szám min digma gas a szep tem be ri in du lás kor. Igaz ahét nap ja in, órá i ban ez je len tôs szó rástmu tat, pél dá ul a csúsz ta tott óra rend, adél utá ni kö te le zô vagy ép pen ön kén te senvál lalt kü lön fog lal ko zá sok mi att.

■ A NE VE LÉS- ÉS TA NU LÁS SZER VE ZÉSEle in te a több év fo lyam ból ver bu -

vá ló dott kis di ák ok fél sze gek az ala ku lócsa pa tok ban. Az el sô na pok ban gyor -san ki de rül, kik so rol ha tók az eny hetes ti-, ér zék szer vi-, vagy be széd fo gya -té kos ság gal élôk kö zé.

A leg ôszin téb ben a ma ga tar tá si ésta nu lá si ne héz ség gel küz dô gye re kekhív ják fel ma guk ra a fi gyel met egy-egyel szó lás sal, a fel ada tok há rí tá sá val, le -ta ga dá sá val, a pe da gó gus éber sé gé nekfo lya ma tos tesz te lé sé vel és va la mennyita nu lás sal kap cso la tos te vé keny ségaló li ki bú jó ke re sé sé vel.

Eze ken nem sza bad fel há bo rod ni. A leg ha té ko nyab ban ak kor jár el a

nap kö zis pe da gó gus, ha a hu mo rá ra ésa hu má num ra tá masz kod va, sok-soktü re lem mel és sze re tet tel pó tol ja a ko -ráb ban el ma radt, vagy fel tá rat lan éshely te len ta nu lás be li be ideg zô dé se ket.(Ezek rôl tud juk, sok kal több fá ra do zástigé nyel nek az át te re lés hez, mint ha egyúj mód szert ve zet nénk be.)

Kez det ben a pe da gó gus na pi rend -sze res ség gel el ma gya ráz za a di á kok -nak az ál ta lá nos ta nu lá si sza bá lyo kat,hoz zá kap csol va az ak tu á lis há zi fel -adat hoz és a gye rek sze mé lyi sé gé hez.Ezek le het nek pél dá ul: a tan tár gyaksor rend jé nek meg ter ve zé se, az idô tar -tam kal ku lá lá sa, az egyes tan tár gyakanya gá nak sa já tos gon do la ti sá ga, a lé -nyeg ki eme lés, a ré szek sze rin ti el sa já -tí tás. A glo bá lis vagy raj zos(vers)tanulás, a moz gás hoz kap csoltbe vé sés, a mo da li tá sok tu da to sí tá sa az

ön is me ret fe lé, a váz lat írás kér dé sek -kel, memotechnikai trük kök, amit aszí né szek is hasz nál nak be vé sés kor,va la mint a fo lya ma tos ön kont roll ki -épí té se a fel adat be fe je zé se elôtt, stb.

Hogy mi ért szük sé ges na pon ta el -ma gya ráz ni a ta nu lá si tech ni ká kat?Azért, mert ta pasz ta la tom sze rint ezek -re nem igen jut idô az egyes tan órá kon.Me to di ka i lag ugyan ez hi ba, mert haaz utol só né hány per cet ar ra for dít-hatná a szak ta nár, hogy elô ké szí ti ésvissza kér de zi a há zi fel adat lé nye gét,azon nal le mér het né az egész órai mun -ká ját. Mér leg re te het né, hogy a gye re -kek hány szá za lé ka „vet te” az elô adá -sát. Al ka lom nyíl na az eset leg szük sé -ges kor rek ci ók ra, egy ben a kö vet ke zôórá ra a fel ké szü lé sét is eh hez iga zít hat -ná.

Kü lön em lí tést ér de mel a nap kö zi -vel kap cso lat ban a lec ke fü zet ve ze té se.Le het az elekt ro ni kus fel jegy zés is,csak le gyen rög zít ve a há zi fel adat talkap cso la tos összes adat. Fon tos, hogy atáb lán vi zu á li san is meg je len je nek aten ni va lók, osz tá lyon ként, nyel vi cso -por ton ként el kü lö nít ve. Zá ró jel ben,kis be tû vel sze mély re sza bott mód szertis ajánl ha tunk. Vé gül szám ba vesszükés elô ké szít jük a szük sé ges tan esz kö zö -ket, se géd anya go kat. (Épít sünk egy -más ra utalt sá guk ra, szim pá ti á juk meg -mu ta tá sá ra, a ta nu lás má so dik fe lé bena ki kér de zés kor, egy más el len ôr zé se -kor!)

Kez det ben a ta nu lás el in dí tá sa sokidôt vesz igény be, de meg éri jól elô ké -szí te ni, ugyan is a tan év so rán meg té -rül, mert olyan sok min den fel szín reke rül ezek ben az elô ké szí tô be szél ge té -sek ben.

Gyak ran a fel gyûlt na pi fe szült sé ge -ket spon tán hoz zák elô a gye re kek,mert tud ják, hogy itt kö vet kez mé nyeknél kül le het nek ôszin ték. Ez már nagyered mény a cso port tag jai és a ne ve lô -jük kö zött, mert azt jel zi, hogy köl csö -nös, és fel tét len a bi za lom. Igény lik ape da gó gus sze mé lyes tö rô dé sét mégaz egé szen na gyok is. Rend kí vül fon to -sak ezek az in tim be szél ge té sek az ud -va ron, a park ban, bár hol négy szem -közt.

A gye re kek nek nagy szük sé gük vanaz oda fi gye lés re, a sze re tet re, az el fo -

ga dás ra. Sok kal bi zal mat la nab bak ako ráb bi év fo lyam ok nál, ké sôbb nyíl -nak meg, de ami kor meg is mer ték az il -le tô fel nôt tet, ak kor erô seb ben kö tôd -nek hoz zá, ér té ke lik a leg ki sebb jó in -du la tot is.

Ál ta lá ban ide gen ked nek az is ko laisza bá lyok tól, plá ne, ha azo kat a sza badide jük ro vá sá ra pró bál ják rá juk erôl tet -ni. A dél elôt ti ku dar cok mi att fruszt -rált, fá radt kis ka maszt, egy egé szenmás össze té te lû dél utá nos kö zös ség bekény sze rít ve nem le het a kon zer va tívpe da gó gi ai esz kö zök kel te rel get ni.Ezért so ha sem cél sze rû a nap kö zi ben ahá zi rend pont ja i ra, a tör vény ben elô írtta nu lói kö te les sé gek re hi vat koz ni! Sza -bad „el fe lej te ni” az el len ôr zô könyv nekmég a lé tét is, van elég más faj tastressz for rás is az éle tük ben. Te hát anap kö zi ben a már em lí tett ki bô ví tett(men tál hi gi é nés, rek re á ci ós, vi sel ke dé -si kor rek ci ók, stb.) funk ci ói mi att másesz köz tá rat kell al kal maz ni.

A pe da gó gus sze re pe és esz köz -rend sze re a nap kö zi in téz mé nyé benvál to zott meg a leg ko ráb ban és a leg -gyor sab ban az át ala ku ló is ko la rend sze -rünk ben.

Er re a sze rep kör re nem min den kial kal mas, mi vel csak a de mok ra ti kusel já rá so kat al kal ma zó, és eb bôl kö vet -ke zô en biz tos pe da gó gi ai fel ké szült -ség gel bí ró ne ve lô lát hat ja el jól.

Ta lál koz tam pe da gó gi ai ka te gó ri ák -ban, szi lárd fej lesz té si kon cep ci ók bangon dol ko dó pe da gó gu sok kal is a nap -kö zi ben. Ôk nem él vez ték a pe da gó gi aihely zet bôl és sa já tos sá ga ik ból adó dóspon ta ne i tá sát, já té kos sá gát, sza bad sá -gát és leg in kább gyer mek köz pon tú sá -gá ból jö vô men tál hi gi é nés le he tô sé ge -it.

Kez dô nap kö zis kol lé gá nak aján lot -tam, le gyen ol dot tan ôszin te a gye rek -kö zös ség ben, su gá roz zon köz ben nyu -godt sá got, vi dám sá got, tö rôd jön a lel -kük kel.

Nagy tü re lem mel és oda adás sal, is -mer je el a leg ap róbb po zi tív el moz du -lást is az együt tes mun ká ban, és hamár meg te rem tet te az az na pi lég kört,kez dôd het a ta nu lás fo lya ma to san né -gyig (pianisszimóban), majd a vissza -kér de zés, az egyé ni, eset leg köl csö nösel len ôr zés, egé szen a ha za me ne te lig.

N É Z Ô P O N T

■

N É Z Ô P O N T



A rég múl tat idé zô, rossz ízû (ma ga -tar tás, tisz ta ság, ta nár sze mé lye kö rü li,stb.) egy sze mé lyi fe le lô si rend szer he -lyé be a ta nu lók egyé ni fe le lôs ség vál -lalá sa lép jen. K o runk gyer me ke ön tu -da to san vi szo nyul a fel ada tok hoz,amennyi ben sa ját jól fel fo gott ér de kefû zô dik hoz zá. Er re ala poz ha tunk a kö -zös sé gi vi szo nyok fej lesz té sé ben, a ta -nu lá si ko ope rá ci ók ösz tön zé se kor, mégha az il le tô egy má sik osz tály be li gye -rek is, jól ér zé kel he tô en hát rá nyoshely zet tel.

A nap kö zi ben ne le gyen me revrang sor a gye re kek közt. N yi tot tan, di -na mi ku san ala kít suk a sze mé lyes kap -cso la to kat, le he tô leg in di rekt mó don.Mind ez ter mé sze te sen fel té te lez egy -faj ta tu da tos sá got a pe da gó gi ai mun ká -ban, de min dig a ki ala kult ne ve lé sihely zet bôl ki in dul va dönt sünk.

A nap kö zit vál la ló pe da gó gus szá -má ra kü lön ki hí vást je lent az ál lan dóta nu lói moz gás, a sok fé le és ki szá mít -ha tat lan hely zet hez va ló al kal maz ko -dás, a gye re kek egyé ni mun ká já naklép csô ze tes szer ve zé se és kö ve té se. N e -he zí ti a hely ze tet az, hogy min dig van

a gye re kek közt, aki már el ké szült alec ké vel, ját sza ni sze ret ne, és olyan is,aki még a fel ada tai kez de te i nél tart.Saj nos, ma a nap kö zi ide jé nek nagy ré -sze – lát szó lag – ál lan dó jö vés-me nés -sel te lik, nagy ban ne he zít ve az el mé -lyü lést is igény lô ta nu lást. Igye kez nikell rá bír ni ôket a kí sé rô za jok csök -ken té sé re. A ta nu lás meg kez dé se kormin dig elô kell ké szít tet ni a kü lön órá -ra a cso mag ját, a szük sé ges fel sze re lé -sek kel együtt, hogy az már in du lás rakész le gyen.

H a nincs a nap kö zis pe da gó gus naksze mé lyi ru gal mas sá ga, kre a ti vi tá sa azönál ló ság ra ne ve lés ben, a po zi tív ér té -kek irá nyá ba al kal maz ha tó mód sze re,egy szó val sze mé lyes be fo lyá so ló ké pes -sé ge, ak kor a dél utá nok ke vés bé mond -ha tók ha té kony nak és a gye re kek szá -má ra hasz nos nak.

■ RÖ VID ÉR TÉ KE LÉS PO ZI TÍV KI CSEN GÉS SEL, NAP KÖ ZIS HA GYO MÁ NYOK A fel ada tok el várt szin tû tel je sí té se

után meg kér het jük tár sa se gí té sé re a jóké pes sé gû nap kö zist, fi gye lem mel kí -

sér ve a hang ne met, a hang erôt, a köl -csö nös erô fe szí té se ket.

A ta ní tó csen de sen, fo lya ma to sanösz tö nöz, se gít, ér té kel egyén re sza bot -tan, vé gül az egész tár sa sá got össze fog la -ló an meg erô sí ti. (Elôbb öt ször di csér ni,ha utá na el ma rasz tal ni kell is a lany hu lóegyé ni fe le lôs ség vál la lás, vagy szo li da ri -tás el ma ra dá sa mi att.)

Aki jó mun kát vé gez, és még a tár sa i -nak is akar se gí te ni, az ju tal mat kap hat.Ez le het va la mi lyen esz mei sza bad ságirán ti egyé ni óhaj, vagy egy konk rét aján -lat, öt let a hét vé gi prog ram ra, vagy a sza -bad idôs já ték ki vá lasz tá sá ra, stb.

Így vol tunk egy esôs szom ba ton gom -bász ni, mú ze um ban, más kor in gyen azegyik va das park ban, és ke rü le ti kul tu rá -lis ese mé nye ken. (A hát rá nyos hely ze tûkis di ák ok ra te kin tet tel, min dig igye kez nikell ala csony szint re szo rí ta ni az ilyen„ki ruc ca ná sok” költ sé ge it.)

■ ÁKOS, ÉS AZ EGYÉN RE SZA BOTTMEG OL DÁ SOKÉv köz ben elô for dul, hogy a szü lô

ké ré sé re nap kö zi be „utal nak” egy sok -kal idô sebb gim na zis ta ko rú ta nu lót is,

■■



az zal a cél lal, hogy se gít se a fel zár kóz -ta tá sát, ta nu lá si szo ká sa i nak meg erô sí -té sét az ot ta ni ne ve lô. Nem mel lé kesszü lôi szem pont, hogy a gye rek dél utá -ni fel ügye le te meg ol dott le gyen. (Már ishal mo zód nak a cso port be li in teg rá ci ósfel ada tok!)

A ki seb bek rend sze rint nem örül -nek a túl ko ros, ve lük szem ben le né zô,oly kor rej tet ten vagy akár nyíl tan ag -resszív jö ve vény nek, ha csak a pe da gó -gus ki nem ta lál va la mi át hi da ló trük -köt a hely zet re. A leg jobb, ha mi nélelôbb tu da to sít ják az új tag gal, hogy ezmár egy hu má nus kap cso la tok kal ren -del ke zô, sta bil kö zös ség, ki ala kult szo -ká sok kal, eset leg ha gyo má nyok kal(név nap ok ün nep lé se, ülés rend, kö zösjá té kok, be ce ne vek, kö zös kedv te lé sekstb.), tisz te le tet gya kor ló sze re pek kel,igaz sá gos és egy re bô vü lô, kö zös sza bá -lyok kal.

Ek kor nincs mit ten nie az új csa pat -tag nak, mint „át lép ni” a dél utá ni játsz -mák ba és egy idô után, még a sze mé -lyes fon tos sá gát is át érez he ti, ami korse gít he ti ta ná csa i val a ki seb be ket.

Em lék szem – az át lag hoz ké pest –két fej jel ma ga sabb Ákos ra, aki a fél évibu ká sai mi att ke rült hoz zánk, a kony -hás né nik ál tal is csak „a vi dám ban -dá”-nak hí vott csa pat ba.

Ákos na po kig nem szólt a ki csik -hez. Hát ra vo nult a te rem ben, rá bo rulta pad ra és lát szó lag nem tö rô dött sen -ki vel, sem mi vel. Egy ide ig hagy tuk ígyfi gyel ni. Az tán össze be szél tünk a leg -talp ra eset tebb kis lány ok kal és el kezd -ték fo ko za to san ost ro mol ni a há zi fel -ada ta ik kér dé se i vel, mert biz to sanolyan jól tud min dent, hogy itt nem iskell ta nul nia.

Kí ván csi an les ték a re ak ci ó it. Ele in -te mor gott, hagy ják ôt bé kén, de olyanki tar tó ak, fô leg olyan nô i e sen ked ve -sek vol tak a kis lány ok, nem tu dott ne -kik el len áll ni. El in dult a pár be széd, ké -sôbb a se gít ség nyúj tás a ki len ce di keslak li és a cso port kö zött. (Én a leg ter -mé sze te sebb mó don fo gad tam a vál to -zást, ne hogy úgy érez ze, szí ves sé gettesz bár ki nek is.) Egy idô múl va rá jött,ér de mes len ne a sa ját ta nu lá sá val isfog lal koz nia, mert mint ki de rült, az ál -ta la pat ro nált kis lány ok sor ra kap ták a

jó je gye ket a meg ol dá sa i ra, eze ket han -go san nyug táz ták ne ki. Sôt sü te -ménnyel, ap ró fi gyel mes ség gel is meg -lep ték.

Idô vel érez he tô volt a han gu lat be livál to zá sa, el fo gad ta már a hely ze tét, jókap cso la tunk épült ki: le het tek az ered -mé nye i bôl és hely ze té bôl adó dó pri vi -lé gi u mai is. Pél dá ul el in téz tem, hogydél utá non ként kü lön jár has son in gyenszá mí tó gé pes tan fo lyam ra. Be hoz hat taa gi tár ját a pró bái nap ján, és amíg azud va ron vol tam a töb bi ek kel, ad diggya ko rol ha tott fenn a te rem ben. Meg -bíz tam ben ne. Kez dett fel en ged ni akap cso la ta a ki sebb fi úk kal, és rit kán –ami kor én is be áll tam ját sza ni – le jöttko sa raz ni. Vé gül ô lett a bí ró a pá lyánaz év vé gé ig.

■ FO LYA MA TOS KÖ VE TÉSAz osz tály nap ló ban fo lya ma to san

kö vet tem a ta nu lók ta nul má nya i nakér té ke lé sét, bár el vár tam min den ki tôl –ön kén te sen – a tá jé koz ta tá so mat. Ákososz tály za tai vál toz tak a leg job ban.

Az egyik dél után az édes any ja meg -lá to ga tott. A so ron kí vü li lá to ga tók hozhoz zá szok tunk, mert a szak kört tar tómes ter, a fej lesz tô fog lal ko zá so kat éstan fo lya mo kat ve ze tô kol lé gák min digmeg lá to gat tak az eme le ten. (Vagy ép -pen a ke rü le ti mun ka kö zös ség be li kol -lé gák ke res tek fel sze mé lye sen egy-egykér dés sel.)

Szó val, Ákos anyu ká ja be top pant, anagy fiú el vö rö sö dött, de azért egy pu -szi val üd vö zöl te. A kis lány ok össze súg -tak, min den szem pár rá juk sze ge zô -dött.

Az volt a szü lô jö ve te lé nek cél ja,hogy meg is mer je a csa pa tot és en gemis, annyi szé pet és jót hal lott ró lunk.Érez tem, min den ki ki húz ta ma gát ül té -ben, úgy hi szem, én is el mo so lyod tam.

Rö vi den el mond ta ne künk, hogyÁkos erôs be széd hi bá ja mi att nem sze -ret nyil vá no san sze re pel ni. (Mi is ész -re vet tük már az el sô na pon.) A ko ráb -ban el szen ve dett csú fo ló dás volt aziga zi oka a fél év kor tör tént is ko la vál tá -sá nak.

A fi át na gyon meg vi sel te ez, rá adá -sul a nap kö zit is fel kel lett vál lal ni uk,mert az apu ká ja kül föld re ment dol -

goz ni, ô meg es te ké sôn ér ha za. Rend -sze rint Ákos fô zi a va cso rát. (Er re a lá -nyok meg tap sol ták.)

Már nem ké ne nap kö zi be jár nia,mert a je gyei so kat ja vul tak (így szóltaz igaz ga tó val tör tént meg ál la po dás),de mind ket ten úgy gon dol ták Ákos sal,ma rad na egé szen a tan év vé gé ig, mi velszá má ra a nap kö zink a ba rát ság és anyu ga lom szi ge te. Kö szö ni, hogy be fo -gad tuk a fi át. Sze mé ben is so kat vál to -zott a gye re ke, úgy ér zi el sô sor ban tü -rel me sebb lett ve le, ami ko ráb ban nemvolt jel lem zô a kap cso la tuk ra. Na gyonbüsz ke vol tam „ma gunk ra”, ezek kel apil la na tok kal sem mi nem ér fel.

A pe da gó gus hoz zá ér té sén, kö zös -ség szer ve zô at ti tûd jén mú lik, mi lyengyor san szer ve zô dik iga zi csa pat tá ará bí zott tár sa ság. Még pon to sab ban fo -gal maz va: ak kor lesz si ke res a pe da gó -gu si mun ká ja, ha a gye re kek egy másirán ti bi zal mát se gí ti köz ve tett pe da gó -gi ai rá ha tá sok kal ki épí te ni, dön té se i velmin dig a kö zös sé gi egyen súlyt erô sí te -ni, mi nél na gyobb te ret biz to sí ta ni azön kén tes ség nek (kor osz tály ra te kin tetnél kül), és el ér ni, hogy az együt tesgon do la tok és tet tek min dig a ta gokmél tó sá gát, ön be csü lés ét erô sít sék.

Ahogy így vissza gon do lok, csen de -sen meg kell je gyez nem: az in teg ráltne ve lés nek nagy múlt ja van az is ko lák -ban, csak ed dig leg fel jebb a nap kö zista ní tók és ta ná rok al kal maz ták rend -sze re sen és „ve gyes nap kö zis cso port”volt a ne ve.

Markovits Ju dit

N É Z Ô P O N T

■

N É Z Ô P O N T



■ A BIZ TOS KEZ DET PROG RAM RÓL Ma gya ror szá gon a rend szer vál tás na gyon új hely ze tet te rem -

tett, új ra struk tu rál ta a tár sa dal mi cso por tok kö zöt ti vi szo nyo kat.Meg szûnt 1,5 mil lió mun ka hely, és a 90-es évek kö ze pén már lát -tuk, hogy a tár sa dal mi hát rá nyok mek ko ra gon dot okoz nak azor szág bi zo nyos cso port ja i nak. El sô sor ban azok ra kell gon dol ni,akik tar tó san ki szo rul tak a mun ka erô pi ac ról, töb bek kö zött az is -ko lá zat lan és ro ma csa lá dok. (15 éve min den kor osz tály nak a20%-a úgy fe je zi be az is ko lát, úgy ke rül ki a rend szer bôl, hogyna gyon ala csony is ko lai vég zett ség gel ren del ke zik, te hát ál ta lá -nos is ko lai vagy leg fel jebb szak mun kás vég zett ség gel.)

Mind emel lett az or szág ket té sza kadt, a ke le ti fe le le ma radt,az or szág nak olyan pe rem vi dé kei, kis tér sé gei ala kul tak ki, ame -lye ken a mun ka erô pi ac és a gaz da sá gi fej lô dés meg re kedt. Te -hát nem csak ar ról van szó, hogy az em be rek ala csony is ko laivég zett sé gük mi att nem tud nak vissza ke rül ni a mun ka vi lá gá -ba, ha nem ar ról is, hogy nincs ho vá vissza ke rül ni ük, mert nin -cse nek mun ka he lyek. Nin cse nek olyan erô for rás ok sem, ame -lyek moz gó sít ha tó ak len né nek a gaz da ság fej lesz té sé re, mun ka -hely te rem tés re.

Azt is tud juk, hogy ez a faj ta is ko lai si ker te len ség szo rosössze füg gés ben van a gye re kek csa lá di, kis kö zös sé gi vi szo nya i -val. An nak, hogy min den ötö dik gye rek az is ko lá ból gyen geered ménnyel ke rül ki, leg gyak rab ban a csa lád ked ve zôt len tár -sa dal mi, gaz da sá gi hely ze te az oka, va la mint az, hogy ezek agye re kek ál ta lá ban sze gény, erô for rás hi á nyos te le pü lé sen él -nek. Lát juk az ör dö gi kört, ugyan is ezek a fi a ta lok több nyi re azát la gos nál ko ráb ban lesz nek szü lôk, és ahogy ôk sem lát ták mára szü le i ket mun ká ba jár ni, úgy az ô gye re ke ik sem lát ják ôket.

A sze gény, néhányszáz vagy ezer fôs te le pü lé se ken böl csô denin csen, az óvo da több nyi re túl zsú folt, így a ki csik ké sôn, 4-5éves ko ruk ban ke rül nek be az intézménybe. Ugyan az is ko la -rend szer nek fel ada ta len ne, hogy ki egyen lít se a hát rá nyo kat,nem zet kö zi össze ha son lí tás ban még is gyen gén tel je sít eb ben ate kin tet ben, va gyis ke vés sé ké pes kom pen zál ni a hi á nyo kat.

Ép pen ezért a ha zai in téz mény rend szer ben min den kép penszük ség van egy olyan tá masz ra, amely még is ko lás kor elôttoda fi gyel és meg elô zi, ki egyen lí ti a hát rá nyo kat. Ez egy be esik anem zet kö zi tren dek kel és szán dé kok kal, a fej lett or szá gok ban isegy re na gyobb fi gyel met for dí ta nak a ko ra gyer mek ko ra, az is -ko lás kor elôt ti idô szak ra. Mind több bi zo nyí ték tá maszt ja alá,hogy a gye re kek fej lô dé se a leg gyor sabb kis gyer mek kor ban, 0-5éves ko ruk kö zött. Ek kor olyan so kat ta pasz tal nak, ami meg ha -

tá ro zó je len tô sé gû a ké sôb bi ek re vo nat ko zó an. Eb ben az idô -szak ban bon ta koz nak ki az alap ve tô ké pes sé ge ik, kész sé ge ik ek -kor ala kul nak ki és fej lôd nek a leg di na mi ku sab ban. Ugyan ak -kor ez a leg sé rü lé ke nyebb idô szak is. Va gyis, ha tra u ma éri agye re ket, rossz kö rül mé nyek kö zött él, nincs olyan kör nye zet,ahol ezek a ké pes sé gek ki bon ta koz hat nak, ak kor en nek ha tá saké sôbb már csak na gyon drá ga, bo nyo lult el já rá sok kal kor ri gál -ha tó. Ko ra gyer mek kor ban vi szont még könnyen és egy sze rû envál toz tat ha tó jó irány ba a fej lô dés, amely ek kor a leg ru gal ma -sabb. Ha a ne he zí tett kö rül mé nyek el le né re si ke rül ha té konybe avat ko zá si prog ra mot lét re hoz ni, ak kor ezek a gye re kek na -gyon jól ké pe sek él ni az zal a le he tô ség gel, hogy fel fe dez he tik avi lá got jó tár gyi és em be ri kör nye zet ben. Ez az alap ja a Biz tosKez det prog ram nak.

– Mi kor és mi re ala poz va in dult a prog ram? – A ha zai Biz tos Kez det prog ram, bi zo nyos ér te lem ben, az

Ang li á ban 1997 óta lé te zô azo nos ne vû „Sure Start” adap tá ci ó ja.De a ha zai prog ram, me lyet ki dol goz tunk, azok ra a nem zet kö zita pasz ta la tok ra is tá masz ko dik, ame lye ket a 60-as évek óta asze gény ség új ra ter me lô dé sé nek meg aka dá lyo zá sa, va gyis a gye -re kek ér de ké ben ve zet tek be a vi lág fej lô dô or szá ga i ban.

A Gye rek esély pro jekt, 2008 jú ni u sá ban in dult el uni ós for rá -sok ra épít ve és két fô prog ram ja van. Az egyik komp lex kis tér ségfej lesz té sen dol go zik. Egy át fo gó, gye rek sze gény ség el le ni stra té -gi át va ló sít meg úgy, hogy a tel jes gyer me ki élet kor men tén min -den szo ci á lis in téz ke dést össz hang ba hoz, ez ál tal csök ken het asze gény ség új ra ter me lô dé sé nek mér té ke. Ezért a kon zor ci u mipart ne rünk, a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia Gye rek sze gény ségel le ni Prog ram iro dá ja a fe le lôs.

A má sik pe dig ma ga a Biz tos Kez det prog ram, amely a ko ra -gye rek kort ál lít ja kö zép pont ba. Hát rá nyos hely ze tû te le pü lé se kenuni ós for rás ból Biz tos Kez det Gye rek há zak ala kul nak, 2009 szep -tem be ré tôl 35 kezd het te meg mû kö dé sét. Már ci us vé gén a Kö -zép-Ma gyar or szá gi Ré gi ó ra írt ki pá lyá za tot a Nem ze ti Fej lesz té -si Ügy nök ség, majd év vé gé ig is mét újabb or szá gos ki írás vár ha -tó. 2013-ig a cél az len ne, hogy 100 és 200 kö zöt ti szám ban in -dul ja nak el Biz tos Kez det prog ra mok, Gye rek ház for má já ban.

– Há zat épí te nek a gye rek há za sok vagy a meg lé vôinf rast ruk tú rát hasz nál ják?

– A nyer tes pá lyá zat után, a te le pü lé se ken egy-egy, ál ta lá banhasz ná la ton kí vü li ön kor mány za ti/egy há zi in gat lant, csa lá di há -zat ala kí ta nak át. A prog ra mo kat he lyi leg si ke rült kö zel vin ni ahát rá nyos te le pü lés ré szek hez, ahol könnyen el ér he tô ek a sze génycsa lá dok szá má ra. Vagy ma ga a te le pü lés olyan ki csi, hogy a házkönnyen el ér he tô.

B E S Z É L G E T É S

■

B E S Z É L G E T É S


Biz tos kez det a Gyerekházakban1

■ SZILVÁSI LÉ NÁ VAL, A BIZ TOS KEZ DET PROG RAM SZAK MAI VE ZE TÔ JÉ VEL VAR GAT. MÁR TA BE SZÉL GE TETT

Biz tos kez det a Gyerekházakban1

■

1 Másodközlés, a cikk ere de ti vál to za ta meg je lent az Óvo dai ne ve lés 2010. áp ri li si szá -má ban.


– Mi a cél ja a Biz tos Kez det nek, min dol goz nakkonk ré tan?

– Ez egy gye rek sze gény ség el le ni prog ram és alap el ve a tár -sa dal mi igaz sá gos ság el éré se, köz ve tí té se. Olyan szín vo na lú szol -gál ta tás hoz akar juk jut tat ni a sze gény gye re ke ket, amit a sa játgye re ke ink nek is meg ad nánk és kí vá nunk, és ame lyek hez az is ko -lá zott, dol go zó, tá jé ko zott szü lô gye re kei hoz zá jut nak, mert el ér -he tô ek szá muk ra. Ha leg alább ezt az át la gos szín vo na lat biz to sít -juk, ami hez jobb kör nyé ken élô gye re kek hoz zá fér nek, ak kor mársi ke res a prog ram és je len tô sen hoz zá tett ah hoz, hogy jobb esé -lyek kel in dul ja nak a hát rá nyos hely ze tû ki csik az élet ben.

Fel ada tunk, hogy szak ma i lag tá mo gas suk eze ket a há za kat, aGye rek há zak ban fo lyó mun kát. 13 fôs szo ci á lis mun ká sok ból, ta -ná rok ból, szo ci ál po li ti ku sok ból, szo ci o ló gu sok ból, gyógy pe da gó -gus ból, pszi cho ló gus ból és köz gaz dász ból ál ló cso por tunk szá -muk ra ki dol go zott egy kép zé si cso ma got és 360 órás, 3 hó na posin ten zív kép zés ke re té ben át ad tuk ezt.

Alap ve tô en négy stra té gi ai cé lunk van: a gye rek op ti má lis fej -lô dé se; a szü lôk kel jó kap cso lat ki ala kí tá sa; a he lyi kö zös ség, ésszak em be rek kö zöt ti együtt mû kö dés meg erô sí té se.

Le ír tuk a kö te le zô és mi ni mum te vé keny sé gek lis tá ját, ezek -hez hoz zá ren del tük a kész sé ge ket, kom pe ten ci á kat, il let ve a he lyiszük ség le te ket, sa já tos sá go kat. Ezek nek a szem pont ok nak ren del -tük alá a kép zé sün ket, amely egyéb ként a gye re kek kel, szü lôk kelés a kö zös sé gek kel kap cso la tos mun ká ra ké szí tet te fel a mun ka -tár sa kat. Van nak önál ló fel ada ta ik is, ame lyek be be le tar toz nakiro dal mak el ol va sá sa, gya kor la tok el vég zé se. Be gya ko rol ták pl.azo kat a hely ze te ket, ame lyek kel a Gye rek ház ban nap mint napta lál koz nak. A kép zés sze mé lyes, ta pasz ta la tok ra épül, hely zet -gya kor la to kat és na gyon sok vi zu á lis ele met (fil met) is tar tal maz.A kép zés elô se gí tet te, hogy azo nos ér té kek és azo nos szem lé letmen tén kezd je nek ne ki a Gye rek ház dol go zók a kö zös mun ká nak.Az egy sé ges tu dás azért fon tos, mert biz tos ala pot je lent ah hoz,hogy a há zak dol go zói egy sé ges irány ba „men je nek”, ha son lókon cep ció men tén, ha té kony prog ra mot tud ja nak ki ala kí ta ni. Ígytud ják biz to sí ta ni a 0-5 éves ko rú gyer me kek nek szó ló új faj ta,szín vo na las szol gál ta tás tí pust.

– A szak mai kép zé sen túl, mi vel tá mo gat ják még ahá zak mun ká ját, si ke res sé gét?

– A Gye rek há zak se gít sé gé re van 12 men tor. Ôket is a mi szak-mai stá bunk ké szí tet te fel a mun ká ra és az egyik ve ze tônk fel -ada ta a ve lük va ló kap cso lat tar tás. Egy hó nap ban egy szer lá to -gat nak el a há zak hoz és fel ada tuk, hogy az elô írt te vé keny sé gekés a he lyi szük ség le tek fi gye lem be vé te lé vel min den szak mai se -gít sé get meg ad ja nak a prog ram he lyi meg va ló sí tá sá hoz. Az egy -sé ges ma gas szín vo na lú szol gál ta tás nak ez a zá lo ga. Pl. rend sze -re sen át be szé lik a dol go zók kal, hogy hány rá szo ru ló csa lá dot ér -tek el az adott idô szak ban, van nak-e eb ben ne héz sé ge ik, és haigen, mi lyen se gít ség kel le ne ah hoz, hogy ezek meg ol dód ja nak.Min den kép pen ar ra kell tö re ked ni, hogy a gye re kek mi nél fi a ta -labb kor ban be ke rül je nek a prog ram ba.

– Há nyan és kik dol goz nak a há zak ban?– A Gye rek ház ban leg alább egy olyan fel sô fo kú vég zett sé gû

szak em ber nek kell len nie, ô a ve ze tô, aki ért a kis gyer mek ko ri fej -

lô dés hez. Fon tos, hogy ta pasz talt le gyen e te rü le ten. Ôk zö mé benóvo da pe da gó gu sok, gyógy pe da gó gus ok, vé dô nôk. A két má sikmun ka társ kö zül az egyik leg alább kö zép fo kú vég zett sé gû, a má -sik nál azon ban nincs is ko lai vég zett ség re vo nat ko zó el vá rás.Több he lyen a sze gény ség ben élô csa lá dok kö ré bôl ke rül ki a har -ma dik mun ka társ, aki azért fon tos a prog ram ban, mert jól is me -ri a csa lá do kat és a hely ze tü ket, gyak ran ô a ka pocs az érin tettkö zös ség és a ház kö zött. A há zak a hét min den mun ka nap jánhét fô tôl pén te kig dél elôtt tar ta nak nyit va. A Gye rek ház ve ze tô je8 órá ban, két mun ka tár sa mi ni mum 6-6 órá ban dol go zik. Mind -hár man ál lan dó mun ka tár sak.

– Te rü le ti leg ho gyan osz la nak meg a Gye rek há zak?– A pá lyá za ti ki írás egyik leg fon to sabb szem pont ja a te rü le ti

cél zás volt, azo kat a te le pü lé se ket il let ve te le pü lés tí pu so kat cé -loz tuk meg, ahol a sze gény ség és hát rá nya i nak koc ká za ta a leg -ma ga sabb, il let ve azo kat a szegregátumokat, ahol a sze gény ségkon cent rá ló dá sa ma gas, an nak el le né re, hogy a te le pü lés és a kis -tér ség nem tar to zik a leg hát rá nyo sabb kis tér sé gek kö zé. Ál ta lá -ban az or szág pe rem vi dé ké rôl van szó, de van há rom prog ramBu da pes ten is. A te rü le ti cél zás sal tud juk biz to sí ta ni, hogy a prog-ram ott in dul jon el, ahol va ló ban szük ség van rá. Mot tó ja is az,hogy a le he tô leg ko ráb ban nyújt son se gít sé get a gyer mek fej lô dé -sé ben ott, ahol ezt a sze gény ség és a tár sa dal mi hát rá nyok iga -zol ják. Leg ko ráb ban, ha le het már a vá ran dós ság idô sza ká ban. Ate rü le ti cél zás sal el ke rül jük, hogy egyé ni leg bí rál juk, hogy ki az,aki rá szo rult, mert a leg hát rá nyo sabb hely zet ben lé vô te le pü lé se -ken min den 0-5 éves ko rú gye rek szá má ra nyi tott ez a szol gál ta -tás.

– Mi ért nem a meg lé vô in téz mé nye ket hasz nál ták,az óvo dát, böl csô dét?

– Ma gyar or szág nem zet kö zi össze ha son lí tás ban egy jól ki épí -tett óvo da há ló zat tal ren del ke zik és egy jól ki épí tett böl csô de há -ló zat volt, a rend szer vál tás után azon ban ez zsu go ro dott. Ko ráb -ban a gye re kek 15%-a járt böl csô dé be, ma már csak 8%-a. Maböl csô de csak a na gyobb és a gaz da gabb te le pü lé sen van, a fenn -tar tá suk hoz fe le rész ben hoz zá já rul az ön kor mány zat. Ugyan aböl csô de és a Gye rek ház mû kö dé si költ sé ge nagy já ból egy for ma,azo kon a te le pü lé se ken, ahol a Gye rek há zak mû köd nek, a hely ha -tó ság ok for rás hi á nyo sak, és nem tud nak anya gi lag hoz zá já rul nia böl csô de fenn tar tá sá hoz.

A böl csô de le he tô vé te szi az anyák nak a mun ka erô pi ac ravissza té rést, de a hát rá nyos hely ze tû ek is be vi he tik gye re ke i ket,ahol a ki csi a fej lô dé sét elô se gí tô kör nye zet ben le het. A Biz tosKez det ar ra tá masz ko dik, hogy a gye rek fej lô dé sé nek mo tor ja aszü lô. Ezért a BK prog ram nál nem az a lé nyeg, hogy a szü lô ott -hagy has sa a gye re ket, ha nem, hogy ott le gyen a gye rek kel, a gye -re ken és a szü lôn együt te sen van a hang súly. Fon tos, hogy a szü -lô fi gye lem mel kí sér hes se a gye rek fej lô dé sét és a Gye rek ház dol -go zók ôt part ner ként ke zel jék.

A Gye rek ház jó tár gyi és sze mé lyi kör nye zetet biz to sít a gye -rek fej lô dé sé hez. Élet ko rá nak meg fe le lô tár gyak, já té kok köny vekstb. van nak, amit a rossz kö rül mé nyek kö zött élô szü lôk nem en -ged het nek meg ma guk nak. A gye re kek ta lál koz hat nak kor tár sa ik -kal, a szü lôk szü lô tár sa ik kal, meg vi tat hat ják a gye rek ne ve lés és a

B E S Z É L G E T É SB E S Z É L G E T É S



min den na pi élet té má it, egy jó ta nu lá si le he tô ség mind a szü lôk,mind a szak em be rek szá má ra, hogy egy más tól és egy más ról is ta -nul has sa nak. A Gye rek ház ban fon tos a kö zös sé gi kap cso lat rend -szer ki egyen lí té se is, a kö zös sé gi kap cso la tok épí té se és a tár sa -dal mi izo lá ció meg aka dá lyo zá sa. A gye re kek fej lô dé se szem pont -já ból az sem mind egy, hogy a szü le ik mi lyen kap cso lat rend szer -rel ren del kez nek, aki nek ki ter jedt kap cso lat rend sze re van, azegy ben vé del met ad a gye re ké nek. A ki csik meg ta nul nak tár sashely ze tek ben vi sel ked ni, kér dez ni.

A gye re kek a há zak ban kap nak tí zó ra it, elôt te és utá na fog -lal ko zá sok van nak, ve gyít ve sok sza bad já ték kal. A kis gye re kekszá má ra ez az ak tív idô szak, dél tôl pi hen nek, az es ti idô szak pe -dig a csa lá dé.

– Mi a hely zet a he lyi ha tal mi vi szo nyok kal?– A Gye rek há zak nak a he lyi ha tal mi vi szo nyok kal szem be néz -

ni óri á si ki hí vás. A kö zös sé gi mun ka és a part ne rek be vo ná sa ezértis na gyon fon tos. A he lyi kö zös ség gel va ló jó együtt mû kö dés se gí tiaz ed dig hi e rar chi kus rend szer ben gon dol ko dó, élô em be rek in teg -rá lá sát a prog ram ba, ami per sze hosszú tá vú fo lya mat.

Eb ben a fo lya mat ban a men to rok is se gí tik a há za kat, denagy sze re pük van a he lyi szak mai ko or di ná to rok nak, akik nemköz vet le nül a Gye rek há zak ban dol goz nak, ha nem fel ada tuk apart ne rek kö zöt ti együtt mû kö dés szer ve zé se.

– Pon to san kik a ko or di ná to rok és a part ne rek?– A prog ram nak na gyon fon tos part ne re a vé dô nô, aki hely -

ben van és is me ri a csa lá do kat, akik nek ki sebb gye re ke ik van nak.U gyan ilyen fon tos part ner a gyer mek jó lé ti szol gá lat al kal ma zott -ja, aki nek mun ká ját sok ban se gít he ti egy ilyen Gye rek ház. A har -ma dik part ner az óvo da és az óvo da pe da gó gus. A BK prog ramna gyon hoz zá já rul hat ah hoz, hogy az óvo dás kor elôt ti idô szak -ban a gye re kek olyan él mény hez jus sa nak, amely ma ga biz to sab -bá te szi ôket, ez ál tal sok kal job ban tud ják hasz no sí ta ni az óvo -dát.

A fej lesz tô szol gál ta tá sok, gyógy pe da gó gi ai szol gál ta tá sok akö vet ke zô fon tos part ne rek. Ezek ne he zen el ér he tôk sok te le pü lé -sen, il let ve ezek min dig rit káb ban ér he tôk el a ki csi gye re kes és a

sze gény ség ben élô gyer me kes csa lá dok szá má ra. A prog ram biz -to sít ja azt, hogy ha egy gyer mek fej lô dé sé ben bár mi lyen prob lé -ma van, ak kor a le he tô leg ko ráb ban és leg gyor sab ban meg kap jaeze ket a szol gál ta tá so kat.

A ko or di ná to rok a he lyi kö zös ség ben el is mert szak em be rek. Te -kin téllyel és szak mai ta pasz ta lat tal bí ró em be rek, rész ben he lyi ve -ze tôk, akik vé del met biz to sí ta nak a prog ram nak és ké pe sek szer -vez ni a part ne rek kel va ló együtt mû kö dést, kép vi sel he tik a Gye rek -há zak ér de ke it. A ko or di ná to rok nak az a fel ada tuk, hogy meg szer -vez zék a szol gál ta tá so kat, hogy meg fe le lô és jó szak em ber jöj jön ál -ta luk ház hoz. Fon tos, hogy jó kap cso lat ala kul jon ki ezek kel a szak -em be rek kel, hogy meg fe le lô en le hes sen se gí te ni a gye rek fej lô dé -sét, az el aka dás ke ze lé sét és a szü lô ket.

– Mi ben rej lik a prog ram si ke res sé ge?– A Gye rek ház prog ram csak ak kor lesz si ke res, ha a gye re -

kek rend sze re sen jár nak a Gye rek ház ba. 1,5-3 éves kor kö zött he -ten te leg alább két szer, há rom szor, mert fon tos, hogy a jó él mé -nyek rend sze re sen ér jék ôket. Ez egy ál lan dó sá got is je lent, egy is -me rôs kör nye zet ben. Van nak bi zo nyos kész sé gek, ame lyek csakeb ben az élet kor ban tá mo gat ha tók. Ilyen a gye re kek kom mu ni ká -ci ós kész sé ge, szó kin cse, ön ki fe je zô ké pes sé ge, mind ez pe digalap ja a ké sôb bi gon dol ko dás nak. H ogy ha ezek nem ala kul nak kimeg fe le lô mér ték ben, ak kor nem lesz mi re épí te ni a ké sôb bi ala -po kat, a kor rek ció pe dig ne héz kes és drá ga.

K i sebb gye re kek nél he ti rendszerességû lá to ga tást vá runk el.Az egy év nél ki sebb gyer mek ter mé sze tes kö ze ge az ott hon, a csa -lád. Az ô ese tük ben a szü lô vel va ló kap cso lat iga zán fon tos, ab banle het sze re pe a há zak nak, hogy tá jé koz tas sa a szü lôt a gye rek ne -ve lés rôl. Eb ben az élet kor ban fon tos a gye rek moz gá sá nak fej lô dé -se, a gye re kek ek kor kez de nek kúsz ni-mász ni, fel fe de zik tes tü ket,a vi lá got, a te ret. A szû kös la kás kö rül mé nyek nél egy Gye rek házna gyobb te ret tud biz to sí ta ni a gye rek szá má ra. Fon tos, hogy aszü lô érez ze, lás sa, hogy a gye rek ter mé sze tes kí ván csi sá ga, a tár -gyak el éré se, a tár gyak meg is me ré se, mek ko ra le he tô ség a ki csi -nek. H a ezt egy szü lô meg ta pasz tal ja, meg ér ti, hogy mi ért jó na -gyobb kor ban gyak rab ban jár ni a Gye rek ház ba és egy ál ta lán mi -re hasz nál ha tó az óvo da és az is ko la. Sok kal ter mé sze te sebb és


A szülôk gyerekeikkel foglalkozáson vesznek részt


ért he tôbb lesz ne ki, ha a gyer mek in téz mé nyek je len tô sé gét a gye -rek fej lô dé se szem pont já ból ér ti meg.

– Do ku men tál ják a gye re kek fej lô dé sét?– A Gye rek há zak szá má ra biz to sí tot tunk a gye re kek meg fi gye -

lé sét és fej lô dé sét kí sé rô szem pont rend szert, amit al kal maz va egy -re tu da to sab ban és ta pasz tal tab ban ké pe sek lát ni, hogy hol tar ta -nak a gye re kek a fej lô dés ben. Ez egy olyan do ku men tá ci ós rend szer,amely a gye re kek élet ko rá nak meg fe le lô en ki dol go zott szem pon tok -kal se gí ti a Gye rek ház dol go zó kat a meg fi gye lés ben és a szü lôk kelva ló meg be szé lé s ben. Mind ez azt szol gál ja, hogy a szü lô vel kö zö sentud juk ér tô en meg fi gyel ni a gye rek fej lô dé sét, és szol gál ni azt. Ez akul csa, hogy a gye rek ér tô kör nye zet ben nô jön fel, a fel nôt tek él vez -ni tud ják, ahogy fej lô dik. A gye rek fej lô dé sé nek nyo mon kö ve té sétfél éven te meg kell is mé tel nie a dol go zók nak a rend sze re sen já rógye re kek ese té ben. A be lé pés kor és utá na 6 hó nap múl va, és ha to -vább is jár a gye rek, ak kor újabb 6 hó nap múl va is mét. Ez egy ta nu -lá si le he tô ség a GYH dol go zó és a szü lô szá má ra, a gye rek nek pe digegy biz ton sá gos kör nye ze tet je lent het.

– Eze ket a meg fi gye lé se ket át le het ad ni az in téz -mény nek, aho vá a gye rek ke rül? Óvo da, is ko la?

– Je len pil la nat ban a 0-5 éves gye re kek re vo nat ko zik a miszem pont rend sze rünk, nem zet kö zi alap ra épül. A ta pasz ta la tokalap ján ez jól mu tat ja a Gye rek ház mû kö dé sét, az óvo dá nak, böl -csô dé nek van nak sa ját meg fi gye lé si szem pont rend sze rei. Eze keta szem pont rend sze re ket szak ma kö zi együtt mû kö dés sel, mû he -lyek ben meg kell vi tat ni, és dol goz ni kell, hogy a mi szem pont -rend sze rünk kel össz hang ba hoz zuk. Nincs ki zár va az át adás, ezje lent he ti majd azt a hosszú tá vú mun kát, ami a ko ra gyer mek ko -ri fej lô dés szak em be rei és in téz mé nyei kö zöt ti mun kát elô se gí ti.To vább fi no mít hat ja azt az esz köz tárt, ami vel a szak em be rekren del kez nek ezek ben az in téz mé nyek ben.

Mind ezek cél ja, hogy jó mi nô sé gû szol gál ta tást kap ja nak,nem csak a sze gény ség ben élô gye re kek, ha nem min den gye rekMa gya ror szá gon. Ak kor lesz ez a prog ram hosszú tá von is ered -mé nyes, ha jó mi nô sé gû.

Mi az, hogy jó mi nô sé gû? Ezt fon tos hosszú táv ra ki dol goz niés meg vi tat ni a társ szak mák kal is.

– A Gye rek ház min den ki szá má ra nyi tott. Ez zel aszeg re gá ció ele jét ve het jük?

– A ko ra gyer mek kor egy na gyon ér zé keny idô szak, nem csaka fej lô dés szem pont já ból, ha nem a szü lôk is na gyon ér zé ke nyekés nyi tot tak. Az egy új hely zet, ami kor min den vál to zik és min -den ki nyi tott a vál to zás ra. Ha a kö zös ség ben újabb és újabb kap -cso la tok ra tesz nek szert a szü lôk és a gye re kek, olyan em be rek -kel ta lál koz nak, akik kel ko ráb ban nem ta lál koz tak, mert nem volta szom széd juk.

Le het egy ide á lis hely zet az in teg rá ció kér dés kö ré ben, ami kortény leg bár me lyik szü lô be sé tál a Gye rek ház ba, és ak kor ott ki -ala kul hat nak jó kap cso la tok. Az is le het azon ban, hogy a ház ate le pü lés nek azon a ré szén jön lét re, ahol csak ro ma csa lá dok él -nek és eb ben az ér te lem ben ez egy szegregált prog ram le het. Deaz is el kép zel he tô, hogy a Gye rek ház kö zös sé ge in teg rált és si ke -rül az adó dó konf lik tu so kat jól ke zel ni, és meg pró bál ni a te le pü -

lés tel jes la kos sá gát be von za ni. Min den te le pü lé sen a he lyi kö zös -ség sa já tos sá ga i nak meg fe le lô en kell ezt ala kí ta ni.

– Mi lyen esz kö zök kel pró bál ják a Gye rek há zak kö -rül dol go zó szak em be re ket, in téz mé nye ket be von ni akö zös mun ká ba, gon dol ko dás ba?

– Már be szél tünk a Gye rek ház mun ka tár sa i nak szó ló kép zés -rôl, de az is fon tos, hogy ho vá ágya zó dik be ez a prog ram, a part -ne rek mennyi re van nak tisz tá ba a prog ram alap el ve i vel. A part -ne rek szá má ra is kí ná lunk egy kép zést, aho vá vár juk a vé dô nô ket,a gye rek jó lé ti szol gá lat mun ka tár sa it, az óvo da pe da gó gu so kat,he lyi dön tés ho zó kat, szak mai ko or di ná to ro kat, a prog ram banrész tve vô gyógy pe da gó gu so kat és egyéb part ne re ket, akik meg -ha tá ro zó sze re pet töl te nek majd be a prog ram ban. Fon tos, hogyért sék az alap el ve ket, hogy ho gyan szol gál ja a prog ram egy össze -tar tóbb, egész sé ge sebb he lyi tár sa da lom ki ala ku lá sát. A he lyiprog ra mok nak „kö te le zô” part ne rei a vé dô nôk, a gyer mek jó lé tiszol gá lat em be rei és az óvo da pe da gó gu sok. Nél kü lük nem meg -va ló sít ha tó. Sok eset ben a vé dô nôk, óvo dák és a gyer mek jó lé tiszol gá lat em be rei már a pá lyá zat meg írá sá ban is részt vet tek,szá muk ra evi dens, hogy részt ve vôk, má so kat mo ti vál ni kell er re.Ezt a prog ram pró bál ja a ko or di ná to ro kon és a Gye rek ház dol go -zó kon ke resz tül.

A kép zé sek in gye ne sek, az uta zás és szál lás költ sé ge ket a he -lyi prog ra mok költ ség ve té sé bôl, ma gát a kép zést, kép zé si anya -go kat a köz pon ti (BK prog ram) költ ség ve tés bôl biz to sít juk.

– Med dig tart az uni ós for rás, med dig és mi lyen kö -te le zett sé gei van nak a há zak nak? Mi lesz, ha el fogy atá mo ga tás?

– Az uni ós pro jek tek 2013-ig tar ta nak. A he lyi BK prog ra mok30 il let ve 36 hó na pos mû kö dést tud nak fi nan szí roz ni és 1 évesfenn tar tá si kö te le zett sé gük van. Ez gon dot je lent a for rás hi á nyosön kor mány zat ok nak. Azt tud ni kell, hogy ezek a prog ra mok csakak kor lesz nek fenn tart ha tó ak, ha kor mány za ti dön tés és hosszútá vú po li ti kai el kö te le zett ség, köz pon ti erô for rás is já rul hoz zá juk.Amit mi hoz zá tu dunk ten ni, hogy ala po san vé gig gon dol juk azo -kat a vár ha tó elô nyö ket, ame lye ket en nek a prog ram nak a meg va -ló sí tá sa je lent het az or szág szá má ra. Szak mai, szer ve ze ti és pénz -ügyi kér dé sek te kin te té ben vé gig vesszük, hogy mi lyen fel té te lek -nek kell tel je sül ni a prog ram hosszú tá vú élet ben ma ra dá sá hoz.Ezek a prog ra mok be fek te tést igé nyel nek, de hosszú tá von ko molykölt sé ge ket, ki adá so kat ta ka rí ta nak meg. Ke ve seb bet kell fi zet ni adrá gább és gyak ran ke vés bé ered mé nyes kor rek ci ós prog ra mo -kért, a fej lesz té sért, meg elôz he tô ál ta la a bû nö zés, és sok kal na -gyobb eséllyel nö vel he tô a tisz tes adó fi ze tôk kö re. Ezt kell mér le -gel ni. Mind emel lett ez a prog ram jó ki egé szí tô je le het a nap köz -be ni gye rek el lá tás nak és más szo ci á lis prog ra mok nak, ame lyeked dig nem iga zán tud ták el ér ni a nél kü lö zés ben és ki szol gál ta tott -ság ban élô cso por to kat. Ez pe dig ma már lát ha tó konf lik tu so katokoz a te le pü lé se ken, a te le pü lé sek kö zött és az or szág ban. A nagysze gény ség ben élôk is ko lai ku dar cai, tár sa dal mi konf lik tu sai, aköz biz ton ság meg gyen gü lé sé ben és a köz han gu lat el dur vu lá sá -ban je lent kez nek, en nek ke ze lé se és hely re ál lí tá sa pe dig na gyonnagy költ ség gel jár.

B E S Z É L G E T É SB E S Z É L G E T É S



A gyer me kek vé del mé rôl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló1997. évi XXXI. tör vény (Gyvt.) az ál lam pol gá ri jo gok or szág -gyû lé si biz to sá nak ki fe je zett fel ada tá vá te szi a gyer me ki jo gokvé del mét. Sza bó Má té az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz -to sa amel lett, hogy ki emelt fi gye lem mel ke ze li a gyer me kek tôlér ke zô és gyer me kek jo ga i nak ér vé nye sü lé sét érin tô pa na szo -kat, 2008-ban – a gyer mek jo gi szakombudsmani fel ada tok el lá -tá sá nak biz to sí tá sá ra – meg bí za tá sa tel jes idô tar tam ára szó ló angyer mek jo gi pro jek tet in dí tott. A pro jekt ke re té ben kü lö nöshang súlyt fek tet az át fo gó szem lé le tû, proaktív jel le gû jog vé de -lem re, éven te egy-egy té ma kört ki emel ve, hi va tal ból in dí tottvizs gá la tok kal igyek szik fel tár ni a gyer me kek hely ze tét, elô se gí -te ni a gyer me ki jo gok ér vé nye sü lé sét. A biz tos 2009-ben mun -ká ja kö zép pont já ba a gyer me kek erô szak kal szem be ni vé de lem -hez va ló jo gát he lyez te.

Az or szág gyû lé si biz tos szá mos je len té sé ben is fel hív ta mára fi gyel met a gyer me ki jo gok ér vé nye sü lé sé nek ar ra a jel leg ze -tes sé gé re, amely sze rint a gyer me kek élet ko ruk nál, íté lô ké pes -ség ük nél, eset leg egyéb kö rül mé nye ik nél fog va alap ve tô en nemké pe sek sa ját jo ga i nak vé del mé ben oly mó don, il let ve olyan ha té -kony ság gal fel lép ni, mint a tár sa da lom fel nôtt tag jai. Töb bek kö -zött en nek kö vet kez mé nye, hogy a gyer me kek ál tal el szen ve -dett sé rel mek nagy ré sze – szá mos ál lás pont sze rint több sé ge –még csak is mert té sem vá lik, or vos lá sá ra pe dig eb bôl adó dó an– ter mé szet sze rû leg – egy ál ta lán nem ke rül sor. E meg ál la pí tá -so kat iga zol ja az az ombudsmani gya kor lat ban szer zett ta pasz -ta lat, hogy a gyer me kek tôl ele nyé szô szá mú pa nasz ér ke zett/ér -ke zik a biz tos hi va ta lá hoz, amit az or szág gyû lé si biz tos – mintaz egyik gyer me kek jo ga i nak vé del mé re hi va tott ál la mi szerv –az zal igyek szik kom pen zál ni, hogy kü lö nös fi gyel met for dít agyer me kek al kot má nyos jo gai sé rel mé nek gya nú já ra uta ló bár -mely ér te sü lés ki vizs gá lá sá ra. Ter mé sze te sen a ke vés be ér ke zô„gyer mek pa nasz” oka le het az ombudsman vi szony la gos is me -ret len sé ge a gyer me kek kö ré ben, en nek ér de ké ben hang sú lyoz -ta és hang sú lyoz za je len leg is az or szág gyû lé si biz tos az alap jo -gi ne ve lés fon tos sá gát je len té se i ben és egyéb nyi lat ko za ta i ban.

A gyer mek jo gi pro jekt mun ka so rán fel me rült azon ban akér dés, hogy azok a szer vek, szer ve ze tek, ame lyek ren del te té seés cél ja ki fe je zet ten a gyer me kek vé del me, ame lyek a gyer me -kek szá má ra az ombudsmani hi va tal nál jó val is mer teb bek, il let -ve mû kö dé sük so rán sok kal kö ze lebb ke rül nek a gyer me kek hez,mennyi ben ké pe sek be töl te ni azt a fel ada tu kat, hogy a gyer me -kek szá má ra köz vet len le he tô sé get je lent se nek sé rel me ik jel zé -sé re. A biz tos töb bek kö zött e prob lé ma fel tá rá sá ra in dí tot tameg az OBH 1904/2009 szá mú vizs gá la tot, ar ra a kér dés re ke -

res ve vá laszt, hogy mennyi ben ké pes a gyer mek vé del mi jel zô -rend szer ke zel ni a gyer mek kel szem ben – akár csa lá don be lül –meg je le nô rossz bá nás mó dot (bán tal ma zást vagy el ha nya go -lást), kü lö nös te kin tet tel ar ra az eset re, ha ilyen cse lek mé nyekvagy mu lasz tá sok fel me rü lé sét ma ga a gyer mek jel zi. A gyer -mek sa ját jel zé sé nek gyer mek vé del mi rend szer ál ta li ke ze lé sénkí vül a vizs gá lat azt is igye ke zett fel tár ni, hogy a jel zô rend szeregyes tag jai mennyi ben ké pe sek együtt mû kö dés re, és mennyi -ben tel je sí tik egy más fe lé a Gyvt. ál tal elô írt jel zé si kö te le zett sé -ge i ket. Egyet len fo ga lom ba sû rít ve, a vizs gá lat fó ku sza a rend-szerabúzus (va gyis a rend szer diszfunkcionális mû kö dé sé nek,il let ve a mû kö dés hi á nyá nak) meg je le né se a gyer mek vé del mijel zô rend szer ke re tei kö zött.

■ 1. A VIZS GÁ LAT ELÔZ MÉ NYEI ÉS KE RE TEIA gyer mek vé del mi jel zô rend szer fel ada ta a gyer mek ve -

szé lyez te tett sé gé nek meg elô zé se, va gyis min den olyan té nye -zô fel tá rá sa és ki kü szö bö lé se, amely a gyer mek tes ti, ér tel mi,ér zel mi vagy er köl csi fej lô dé sét gá tol ja vagy aka dá lyoz za. AGyvt.-ben meg ha tá ro zott jel zô rend sze ri ta gok kö te le sek jel -zés sel él ni a gyer mek ve szé lyez te tett sé ge ese tén a gyer mek jó -lé ti szol gá lat nál, ha tó sá gi el já rást kez de mé nyez ni a gyer mekbán tal ma zá sa, il let ve sú lyos el ha nya go lá sa vagy egyéb más,sú lyos ve szé lyez te tô ok fenn ál lá sa, to váb bá a gyer mek ön ma -ga ál tal elô idé zett sú lyos ve szé lyez te tô ma ga tar tá sa ese tén. Agyer mek csa lád ban tör té nô ne vel ke dé sé nek elô se gí té se, a ve -szé lyez te tett ség meg elô zé se és meg szün te té se ér de ké ben pe -dig kö te le sek egy más sal együtt mû köd ni, és egy mást köl csö -nö sen tájékoztatni.2

A ve szé lyez te tett ség fel is me ré se, a gyer mek vé del mi jel zô -rend szer mû kö dé se kü lö nö sen fon tos a gyer mek kel va ló rosszbá nás mód ese te i nek fel tá rá sá ban, mi vel a rossz bá nás mód akára gyer mek éle tét vagy tes ti ép sé gét is ve szé lyez tet he ti, köz ve tet -ten vagy köz vet le nül. A jel zô rend szer meg fe le lô ér zé keny sé geazért is fon tos, mi vel a bán tal ma zás és az el ha nya go lás lá ten ci -á ja igen ma gas ará nyú. E lá ten cia egyes okai össze füg gés be hoz -ha tók a gyer mek vé del mi jel zô rend szer rel. Ezek kö zé tar to zik,hogy a sér tett gyer mek nem tud ja, ho vá for dul hat se gít sé gért, il -let ve a bán tal ma zott gyer mek és csa lád ja nem ke rül a gyer mek -vé del mi rend szer lá tó kö ré be, nem ke rül kap cso lat ba olyan szak -em be rek kel, akik a bán tal ma zás gya nú já ra fel fi gyel het né nek.To váb bi in dok le het, hogy a csa lá dok bel ügye i be va ló be avat ko -zás tól so kan – szak em be rek és nem szak em be rek egy aránt –ide gen ked nek, nem kí ván nak rend ôr sé gi el já rás ban részt ven ni,vagy egy sze rû en nin cse nek tisz tá ban az zal, hogy hol kel le ne be -

O M B U D S M A N I O L D A L A K

■



Rendszer – elmélet?■ A GYER MEK VÉ DEL MI JEL ZÔ REND SZER ÁT FO GÓ VIZSGÁLATÁRÓL1Rendszer – elmélet?■

1 A ta nul mány alap ját ké pe zô je len tés tel jes szö ve ge meg te kint he tô a www.obh.hu hon -la pon. 2 Gyvt. 17. § (2)-(3) be kez dés.


je len tést tenni.3 A fel so rolt oko kat kí ván ja ki kü szö böl ni a Gyvt.,amely igyek szik va la mennyi gyer me ket a gyer mek vé del mirend szer lá tó kö ré be be von ni, né mely eset ben pe dig ki fe je zet tenkö te le zô vé te szi a csa lá di ügyek be va ló be avat ko zást. Mind eze -ken kí vül a gyer me kek szá má ra is fel vi lá go sí tást nyújt.

■ 1.1. Ko ráb bi vizs gá la tokA jel zô rend szer mû kö dé sé nek át te kin té se, il let ve a funk ci o -

ná lá sa so rán fel lé pô ano má li ák fel tá rá sa ér de ké ben a ko ráb banhi va tal ban lé vô or szág gyû lé si biz to sok több vizs gá la tot foly tat -tak, ame lyek a je len vizs gá lat elôz mé nyét, és rész ben alap ját iské pez ték. Em lí tést ér de mel ezek kö zül né hány olyan vizs gá lat,ame lyek a gyer mek ha lá lát oko zó bán tal ma zás ról, il let ve el ha -nya go lás ról szó ló saj tó hír adás ok alap ján in dul tak, és ame lyek -ben a biz tos meg ál la pí tot ta, hogy a gyer mek vé del mi jel zô rend -szer tag jai al kot má nyos visszás sá got okoz tak az zal, hogy nemtel je sí tet ték a jog sza bály ban elô írt kö te le zett sé ge i ket, il let ve afel is mert hely zet re nem az el vár ha tó mó don re a gál tak.

Az OBH 2167/1999. szá mú je len tés alap já ul szol gá ló ügy a„Nap ló” cí mû fo lyó irat cik ke alap ján in dult, amely be szá molt ar -ról, hogy egy 4 éves kis gyer me ket olyan sú lyo san bán tal maz tak,hogy az oko zott sé rü lé sek kö vet kez té ben meg halt. A cikk bôl ki -de rült, hogy a gyer mek vé del mi in téz mé nyek már ko ráb ban is -mer ték a gyer mek kö rül mé nye it. A gyer mek jó lé ti szol gá lat azóvo da ve ze tô tôl ér te sült a gyer mek ve szé lyez te tett sé gé rôl. Ek korazon ban csak kör nye zet ta nul mány ké szült, a do ku men tu mok -ból nem de rült ki, hogy a hely zet meg ol dá sa ér de ké ben mi lyendön tés szü le tett. A gyer mek jó lé ti szol gá lat nem hall gat ta meg aszü lô ket, nem ta lál ko zott a gyer mek kel – aki az óvó nôk nek ésaz or vos nak ma ga mond ta el, hogy bán tal maz zák. Az or szág -gyû lé si biz tos az ügy ben meg ál la pí tot ta, hogy a jel zô rend szertag jai – köz tük a gyer mek jó lé ti szol gá lat, az óvo da, a vé dô nô ésa csa lád or vos – al kot má nyos visszás sá got okoz tak az zal, hogynem tel je sí tet ték a jog sza bály ban elô írt kö te le zett sé ge i ket. Azombudsman a hely zet or vos lá sa ér de ké ben – töb bek kö zött –fel kér te a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt, hogy a gyer mek vé del mialap el lá tás ban kö te le zô en el lá tan dó fel ada tok ra vo nat ko zó jog -sza bá lyi elô írá sok nak sze rez zen ér vényt, va la mint aján lást fo -gal ma zott meg a szo ci á lis és csa lád ügyi mi nisz ter nek, hogy azOr szá gos Csa lád- és Gyer mek vé del mi In té zet köz re mû kö dé sé -vel dol goz zon ki mód szer ta ni út mu ta tót az alap el lá tá sok mû kö -dé sé nek se gí té sé re, to váb bá a konk rét ügy ben fe le lôs ség re vo ná -si el já rá sok le foly ta tá sát kez de mé nyez te.

Az OBH 3379/2006. szá mú ügy ben az or szág gyû lé si biz tos amé di u mok hír adá sa i ból ar ról ér te sült, hogy egy ko ráb ban gyer -mek vé del mi gon dos ko dás ban ne vel ke dô két és fél éves le ány -gyer mek – vér sze rin ti csa lád já ba va ló vissza ke rü lé se után – any -ja és ne ve lô ap ja fo lya ma tos bán tal ma zá sa kö vet kez té ben meg -halt. A gyer mek bán tal ma zá sá ról a vé dô nô ka pott jel zést,amely rôl azon ban csak a jel zést kö ve tô 11. na pon tá jé koz tat ta acsa lád gon do zót. A csa lád gon do zó ez után egy hét múl va ke res tefel a csa lá dot, de csak egy ké sôb bi lá to ga tá sa al kal má val lá tott a

gyer me ken bán tal ma zá si nyo mo kat, ami kor már az anya ma gais el is mer te a gyer mek bán tal ma zá sát. Ez után kö zel egy hó napel tel té vel – va gyis a bán tal ma zá sá ra vo nat ko zó ere de ti jel zéstkö ve tô több mint két hó nap múl va – ke rült sor a gyer mek vé de -lem be vé te lé nek kez de mé nye zé sé re. A gyer mek a vé de lem bevé te le utá ni ti ze dik na pon meg halt. A biz tos meg ál la pí tot ta,hogy a gyer mek bán tal ma zás ra uta ló jel zés re a szak em be reknem az el vár ha tó mó don re a gál tak, ez zel alap jog gal össze füg gôvisszás sá got idéz tek elô. A hely zet or vos lá sa ér de ké ben fe gyel mife le lôs ség re vo nást és a gyer mek vé del mi fel ada tok el lá tá sá nakala po sabb biz to sí tá sát kez de mé nyez te.

Az OBH 1024/2008. szá mú ügy a Nép sza bad ság ban meg je -lent cikk alap ján in dult, amely be szá molt egy 13 hó na pos cse -cse mô alul táp lált ság mi att be kö vet ke zô ha lá lá ról. A vizs gá latmeg ál la pí tot ta, hogy a cse cse mô már szü le té se kor ve szé lyez te -tett volt, te kin tet tel kis szü le té si sú lyá ra. A szak or vos a kis dedfél éves ko rá ban do ku men tál ta is mét an nak fej let len sé gét, va la -mint az anya al ko ho los ál la po tát, de csu pán a szü lôk nek tett ja -vas la tot a gyer mek át me ne ti gon do zá sá ra. Ezt kö ve tô en nemtett to váb bi lé pé se ket. A gyer mek ve szé lyez te tett sé gé rôl te hátjel zés sem a há zi or vos tól, sem a szak or vos tól nem ér ke zett agyer mek jó lé ti szol gá lat szak em be re i hez, il let ve a gyer mek vé del -mi ha tó ság hoz, így an nak meg szün te té sé re irá nyu ló kez de mé -nye zés, in téz ke dés to vább ra sem tör tént. A csa lád egyik – 11éves – gyer me ke bán tal ma zás mi att se gít sé get kért a gyám ha tó -ság tól, amely nek ered mé nye ként ôt ki emel ték a csa lád ból, atöb bi gyer mek hely ze tét azon ban nem ren dez ték. Mind ezekalap ján az ombudsman meg ál la pí tot ta, hogy a kis ko rú gyer me -kek sor sá nak ren de zé se ér de ké ben csak a 11 éves gyer mek ön -kén tes se gít ség ké ré sé re, és a 13 hó na pos cse cse mô ha lá la utántör tént ér de mi in téz ke dés. A gyer mek jó lé ti szol gál ta tás for má lismû kö dé se, a gyer mek vé del mi jel zô rend sze ri ta gok jel zé si kö te le -zett sé gé nek el ma ra dá sa, együtt mû kö dé sük tel jes hi á nya visszás -sá got oko zott az Al kot mány ban dek la rált, a gyer me ket az ál lamés a tár sa da lom ré szé rôl meg il le tô ki emelt vé de lem hez fû zô dôjo gá val össze füg gés ben, a cse cse mô ve szé lyez te tett sé gé rôl tu do -más sal bí ró egész ség ügyi szol gál ta tók sú lyos mu lasz tá sa pe digsér tet te a cse cse mô élet hez va ló jo gát. A ha son ló visszás ság jö -vô be ni el ke rü lé se ér de ké ben a biz tos ja va sol ta a szo ci á lis ésmun ka ügyi mi nisz ter nek, hogy kez de mé nyez ze gyer mek vé del -mi tör vény olyan irá nyú ki egé szí té sét, amely a jel zé si kö te le zett -sé gek el mu lasz tá sa ese tén al kal ma zan dó kö vet kez mé nye ket isegy ér tel mû en ren de zi. Az ombudsmani aján lás ha tá sá ra a gyer -mek vé del mi tör vényt mó do sí tot ták, a 2009. szep tem ber 1-jé tôlha tá lyos mó do sí tás sze rint a jel zé si és együtt mû kö dé si kö te le -zett ség el mu lasz tá sa ese tén az ar ra kö te le zett sze mélyt fe gyel mife le lôs ség ter he li.

Fen ti e ken túl a vizs gá lat elôz mé nyét ké pez te az OBH2597/1999. szá mú ügy, amely a „Mai Nap” cí mû lap cik ke alap -ján in dult, és amely bôl ar ról ér te sült az ál lam pol gá ri jo gok or -szág gyû lé si biz to sa, hogy a szom szé dok be je len té se nyo mán arend ôr ség sza ba dí tott ki két kis gye re ket (4 és 2 éves), aki ket szü -le ik két nap ja a la kás ba zár tak. A gyer me kek rôl a gyer mek vé del -mi in téz mé nyek – köl tö zés mi att – nem tud tak. Az eset bôl ki de -rült, hogy a ve szé lyez te tett, va la mint a vé de lem be vett gyer me -kek nyil ván tar tá sa elég te len, mi vel nincs olyan jog sza bá lyi elô -


■



3 Babity Má ria: A gyer mek bán tal ma zás fel is me ré se, meg elô zé se, ke ze lé se. Eöt vös Jó zsefFô is ko la, Ba ja 2005.


írás mely nek alap ján a gyer mek jó lé ti szol gá lat nak, vagy gyám -ha tó ság nak kö te les sé ge len ne az il le té kes sé gi te rü le té rôl el köl tö -zött, vagy oda ér ke zett gyer mek elô-, utó éle té vel kap cso lat bantá jé ko zód ni, in téz ked ni. A lak he lyet vál toz ta tó szü lôk gyer me -kei ezért tel je sen ki ke rül nek a gyer mek vé del mi el lá tó rend szer -bôl, vagy be sem ke rül nek oda. Te kin tet tel ar ra, hogy az al kot -má nyos jo gok kal kap cso la tos visszás ság a jo gi sza bá lyo zás hi á -nyá ra volt vissza ve zet he tô, az ombudsman ja va sol ta a szo ci á lisés csa lád ügyi mi nisz ter nek, hogy jog sza bály-mó do sí tás út ján te -remt se meg a gyám ha tó ság ok, gyer mek jó lé ti szol gá la tok össze -han golt nyil ván tar tá si rend sze rét an nak ér de ké ben, hogy azok -nak a gyer me kek nek a sor sa, akik bár hol, bár mi kor gyer mek vé -del mi el lá tás ban ré sze sül tek, kö vet he tô le gyen.

Az AJB-3046/2009. szá mú, hi va tal ból kez de mé nye zett vizs -gá lat so rán a biz tos azt ál la pí tot ta meg, hogy nincs konk rétszak mai pro to koll a gyer mek vé del mi jog sza bály ok ban meg fo -gal ma zott „ve szé lyez te tett” ál la pot ér té ke lé sé re, így an nak meg -íté lé se min dig az adott ese tet is me rô egyén tôl függ. A jel zés selélô gyer mek jó lé ti szol gá lat, és a dön tés ho zó gyám hi va tal ne vé -ben el já ró sze mé lyek ezért sze mé lyi sé gük, is me re te ik, az adottte rü le ten ki ala kult szak mai gya kor la tuk alap ján el té rô en ér tel -me zik a ve szé lyez te tett ség fo gal mát, ami ar ra ve zet het, hogy ave szély hely zet ben lé vô gyer mek és csa lád ja több szö ri, és többszer ve zet ál tal meg tett jel zés el le né re is idô rôl idô re ki ke rül het agyer mek vé del mi rend szer lá tó szö gé bôl. A vizs gá lat fel tár ta to -váb bá, hogy a te rü le ti vé dô nôi el lá tás ról szó ló jog sza bály azonren del ke zé se, amely sze rint a vé dô nô „kö te les el lát ni a kör ze té -ben jog sze rû en tar tóz ko dó azon sze mélyt is, aki az el lá tás irán -ti igé nyét a vé dô nô nél be je len ti”, a jog al kal ma zás so rán tág ésegy más tól el té rô ered mény re ve ze tô ér tel me zé si le he tô sé get ad,visszás sá got okoz a jog ál la mi ság el vé bôl ere dez te tett jog biz ton -ság kö ve tel mé nyé vel össze füg gés ben, és a gyer me kek gon dos -ko dás hoz és el lá tás hoz va ló jo ga sé rel mé nek köz vet len ve szé -lyét ke let kez te ti. A fel tárt visszás sá gok or vos lá sa ér de ké ben abiz tos kez de mé nyez te, hogy az egész ség ügyi mi nisz ter gon dos -kod jon a te rü le ti vé dô nôi el lá tás ról szó ló ren de let mó do sí tá sá -ról, to váb bá, hogy a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter tá mo gas -sa a ve szé lyez te tett ség fo gal má nak de fi ni á lá sá ra kez dett pro -jekt mun kát, il let ve fon tol ja meg olyan sza bá lyo zá si mód be ve -ze té sét, amely alap ján a gyer mek vé del mi rend szer ben stan dar -dok, meg ha tá ro zott pro to koll, to váb bá jól el ha tá rol ha tó fe le lôs -sé gi kö rök alap ján tör tén jen va la mennyi ve szé lyez te tett sé gihely zet meg íté lé se. A biz tos to váb bá fel kér te a vizs gá lat tal érin -tett gyám ha tó ság ve ze tô jét, hogy mun ka tár sai fi gyel mét hív jafel az il le té kes ség idô elôt ti hi á nyá nak meg ál la pí tá sá val kap cso -la tos hely te len el já rás meg szün te té sé re.

A gyer mek vé del mi jel zô rend szer mû kö dé sét érin tô vizs gá -lat leg szo ro sabb elôz mé nyét az OBH 4360/2000. szá mú ügy ké -pez te, amely nek ke re té ben az or szág gyû lé si biz tos át fo gó vizs -gá la tot foly ta tott le He ves me gyé ben, an nak meg ál la pí tá sa ér de -ké ben, hogy a gyer mek bán tal ma zás, il let ve el ha nya go lás nyo -mán ki ala ku ló ve szé lyez te tett ség meg elô zé sé vel kap cso la tos ál la -mi fel adat el lá tás ho gyan va ló sul meg a gya kor lat ban. A vizs gá -lat az el sô fo kú gyám ha tó ság ok ra, a me gyei gyám hi va tal ra, a te -le pü lé si ön kor mány zat ok mel lett mû kö dô gyer mek jó lé ti szol gá -la tok ra, a me gyei fô ügyész ség re, a me gyei rend ôr-fô ka pi tány -

ság ra, to váb bá a vá ro si rend ôr ka pi tány ság ok tárgy hoz tar to zóte vé keny sé ge i re ter jedt ki.

A je len tés ben rög zí tett ta pasz ta la tok sze rint a gyer mek ko rúés fi a tal ko rú sér tet tek sé rel mé re a csa lá don be lül el kö ve tett lel -ki, il let ve tes ti bán tal ma zá sok je len tôs több sé ge is me ret len ma -rad a ha tó sá gok, kü lö nö sen a rend ôr ség elôtt. Az ilyen tí pu súbûn cse lek mé nyek nél a lá ten cia a vi lá gon min de nütt igen nagy.A rend ôr ség re jel lem zô, hogy a gyer mek jó lé ti szol gá la tok mun -ka tár sa i val csak in for má lis kap cso la ta van, hi va ta los el já rás so -rán tu do má suk ra ju tott ve szé lyez te tett sé gi hely zet ki ala ku lá sá -ról az ese tek több sé gé ben nem ér te sí tik a gyer mek vé de lem melfog lal ko zó ha tó sá go kat, szer ve ze te ket. Gyer mek bán tal ma zásmi att ál ta lá ban a ro ko nok, hoz zá tar to zók kez de mé nyez nek bün -te tô el já rást, a gyer mek vé del mi ha tó sá gok alig tesz nek be je len -tést a rend ôr ség nél. A gyer mek vé del mi jel zô rend szer gya kor la -ti lag te hát alig mû kö dik, ami nek a rend ôr ség mun ka tár sai sze -rint az az oka, hogy a gyám ha tó ság ok és a gyer mek jó lé ti szol gá -la tok mun ka tár sai fé lel me ik mi att nem vál lal ják, hogy egyescsa lá dok bel sô éle té be be avat koz za nak. A je len tés szá mos egye -di ese tet fel dol goz va a kö vet ke zô ál ta lá nos kö vet kez te té se ketvon ta le.

Köz tu dott, hogy a gyer mek bán tal ma zás sal kap cso la tos bûn -cse lek mé nye ket na gyon ne héz fel de rí te ni. Ez kü lö nö sen ér vé -nyes azok ra a bûn cse lek mé nyek re, ame lyek ben a gyer mek sér -tet tek sze xu á lis zak la tás nak van nak ki té ve. Ezek ben az ese tek -ben a sér tett gyer mek és a szü lô szá má ra is nagy se gít sé get je -len te ne, ha a rend ôr ség a bün te tô el já rás meg in du lá sát kö ve tô enhi va tal ból ér te sí te né a gyer mek jó lé ti szol gá la tot. A se gí tô szak -em be rek ezt kö ve tô en a pszi cho ló gus, jo gász, csa lád gon do zószol gá la ta it ajánl hat nák a meg rop pant csa lád nak, de kü lö nö sena sér tett nek.

Ag gá lyos, hogy a vé dô nôk még azok ban az ese tek ben semjel zik a ve szé lyez te tett sé get, ha olyan ko rú gyer mek rôl van szó,aki nek rend sze res lá to ga tá sa a vé dô nô kö te les sé ge. Ezt tá maszt -ja alá a He ves Me gyei Fô ügyész ség tör vé nyes sé gi fe lül vizs gá la -ta is, amely sze rint „a vizs gált (a gyer mek vé de lem be vé te létkez de mé nye zô) ügyek kö zül egyet len egy sem in dult vé dô nôk,há zi or vos ok, il let ve há zi gyer mek or vos ok kez de mé nye zé sé re,de ügyész sé gek, bí ró sá gok, tár sa dal mi szer ve ze tek, egy há zak ésala pít vá nyok sem je lez tek ve szé lyez te tett kis ko rú a kat a gyer -mek jó lé ti szol gá lat, vagy a gyám ha tó ság ok, gyám hi va ta lok fe lé.”

A je len tés ben a biz tos több szerv nek is tett aján lást, ame lyekkö zül az aláb bi ak eme len dôk ki. A bel ügy mi nisz ter nek a biz tosaján lá sá ban ja va sol ta, hogy a mi nisz ter fon tol ja meg a bûn -ügyek rend ôr sé gi nyo mo zá sá ról szó ló uta sí tá sá nak ki egé szí té sétolyan elô írás sal, amely nek alap ján a rend ôri nyo mo zó ha tó ságkö te les ér te sí te ni a kis ko rú lak he lye sze rint il le té kes gyer mek jó -lé ti szol gá la tot és a kis ko rú lak he lye sze rint il le té kes el sô fo kúgyám ha tó sá got ab ban az eset ben, ha a kis ko rút ne ve lô csa ládnagy ko rú tag já val szem ben a kis ko rú er köl csi, szel le mi, tes ti fej -lô dé sét ve szé lyez te tô bûn cse lek mény ala pos gya nú ja mi att in -dult bün te tô el já rás. A leg fôbb ügyész nek szó ló aján lás ban in dít -vá nyoz ta: a leg fôbb ügyész gon dos kod jon ró la, hogy a nyo mo -zás tör vé nyes sé ge fe let ti fel ügye let ke re té ben az ügyé szek el len -ôriz zék a nyo mo zást foly ta tó rend ôri szer vet, hogy az ér te sí ti-ea kis ko rú lak he lye sze rint il le té kes gyer mek jó lé ti szol gá la tot, és

O M B U D S M A N I O L D A L A KO M B U D S M A N I O L D A L A K



a kis ko rú lak he lye sze rint il le té kes el sô fo kú gyám ha tó sá gotolyan eset ben, ami kor a kis ko rút ne ve lô csa lád nagy ko rú tag jaál tal el kö ve tett – a kis ko rú er köl csi, szel le mi, tes ti fej lô dé sét ve -szé lyez te tô – bûn cse lek mény ala pos gya nú ja mi att in dul bün te -tô el já rás.

■ 1.2. A vizs gá lat tal érin tett szer vek és kér dés kö rökA most be mu ta tan dó, 2009-ben in dí tott át fo gó vizs gá lat a

fen ti vizs gá lat ke re te it egy részt ki ter jesz tet te a gyer mek vé del mijel zô rend szer va la mennyi olyan tag já ra, amely te vé keny sé gé -nek vizs gá la tá ra az ombudsman ha tás kö re fenn áll. E szer vek akö vet ke zôk:

a) az egész ség ügyi szol gál ta tást nyúj tók (így kü lö nö sen a vé -dô nôi szol gá lat, a há zi or vos, a há zi gyer mek or vos),

b) a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szol gál ta tók (így kü lö -nö sen a csa lád se gí tô szol gá lat, a csa lád se gí tô köz pont),

c) a köz ok ta tá si in téz mé nyek (így kü lö nö sen a ne ve lé si-ok ta -tá si in téz mény, il let ve a ne ve lé si ta nács adó),

d) a rend ôr ség,e) a párt fo gó fel ügye lôi szol gá lat,f) az ál do zat se gí tés és a kár eny hí tés fel ada ta it el lá tó szer ve -

ze tek,g) a me ne kül te ket be fo ga dó ál lo más, a me ne kül tek át me ne -

ti szál lá sa.Más részt a vizs gá lat igye ke zett te rü le ti leg az or szág va la -

mennyi ré gi ó ját le fed ni. Fi gye lem mel azon ban az OmbudsmaniHi va tal – saj ná la tos mó don – kor lá to zott sze mé lyi- és anya gi ka -pa ci tá sá ra, egyes szer vek ese té ben ré gi ón ként ki fe je zet ten csakegy-egy me gyé nek vizs gá la tá ra, más szer vek ese té ben pe dig ré -gi ón ként né hány me gyé nek vizs gá la tá ra kon cent rált. Mind -ezek re fi gye lem mel az ombudsman a kö vet ke zô szer vek hez in -té zett meg ke re sést.

a) Me gyei rend ôr-fô ka pi tány ság ok (Bor sod-Aba új-Zemp lénme gye, Bé kés me gye, Ko má rom-Esz ter gom me gye, Pest me gye,So mogy me gye, Szabolcs-Szatmár-Bereg me gye, va la mint Za lame gye).

b) Re gi o ná lis Ál lam igaz ga tá si Hi va ta lok (Dél-al föl di, Dél-du -nán tú li, Észak-al föl di, Észak-ma gyar or szá gi, Kö zép-du nán tú li,Kö zép-ma gyar or szá gi, Nyu gat-du nán tú li Ál lam igaz ga tá si Hi va -tal) az zal, hogy az el vég zett vizs gá lat ke re té ben in téz ze nekmeg ke re sést a te rü le tü kön mû kö dô va la mennyi gyer mek jó lé tiszol gá lat hoz, vé dô nô höz, va la mint ne ve lé si ta nács adó hoz.

c) Igaz ság ügyi Hi va ta lok (Bor sod-Aba új-Zemp lén me gye, Bé -kés me gye, Ko má rom-Esz ter gom me gye, Pest me gye, So mogyme gye, Szabolcs-Szatmár-Bereg me gye, va la mint Za la me gye)az zal, hogy a vizs gá lat ke re té ben in téz ze nek meg ke re sést a te -rü le tü kön mû kö dô va la mennyi párt fo gó fel ügye lôi szol gá lat -hoz, va la mint ál do zat se gí tô szol gá lat hoz.

d) Be ván dor lá si és Ál lam pol gár sá gi Hi va tal Bics kei Be fo ga -dó Ál lo más, va la mint Deb re ce ni Be fo ga dó Ál lo más.

e) Az or szág te rü le tén mû kö dô or vo si egye te mek (Deb re ce -ni Tu do mány egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar, Pé csi Tu -do mány egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar, Sem mel we isEgye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar, Sze ge di Tu do mány -egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar).

f) Gyer mek gyógy ásza ti Szak mai Kol lé gi um, Ma gyar Or vo siKa ma ra.

g) A ko ráb ban fel so rolt me gyék ben me gyén ként egy-egy kö -zép fo kú és alap fo kú ok ta tá si in téz mény, va la mint óvo da.

Ki egé szí tés ként meg jegy zen dô, hogy a há zi or vos ok és há zigyer mek or vos ok vo nat ko zá sá ban a vizs gá lat ki ter jesz té se va la -mennyi – ki vá lasz tott me gyék ben mû kö dô – or vos ra meg ha lad -ta vol na a hi va tal ka pa ci tá sát, ezért a meg ke re sés fó ku szá ba azál ta lá nos or vos, il let ve a gyer mek szak or vos kép zés jel le ge ke -rült. En nek ke re té ben az ombudsman a gyer mek bán tal ma zásté má já nak or vos kép zés ben be töl tött sze re pét igye ke zett fel tár -ni. Az or vos tu do má nyi ka rok meg ke re sé sén túl a Ma gyar Or vo -si Ka ma ra el nö ké nek tá jé koz ta tá sát kér te az ombudsman a cse -cse mô- és gyer mek gyógy ász ok te vé keny sé ge szak mai fel tét ele i -nek fel tér ké pe zé se cél já ból.

Az or vos tu do má nyi egye te mek vá la szai igen el lent mon dá -sos nak mond ha tók. Né me lyik azt rög zí ti, hogy a gyer mek bán -tal ma zás túl sá go san rit ka je len ség ah hoz, hogy a té ma kör tár -gya lá sát ál ta lá nos or vos kép zés currikulumában sze re pel tes sék,má sok azon ban ki fe je zet ten fel hív ják a fi gyel met a gyer mek -bán tal ma zás kü lön bö zô for má i nak nö vek vô eset szá má ra, és arossz bá nás mód-di ag nó zis kép zés be va ló be épí té sé nek szük sé -ges sé gé re. A gyer mek szak or vos kép zés tan terv ében – üd vö zöl -he tô mó don – fon tos sze re pet ját szik a rossz bá nás mód té má já -nak kö rül já rá sa, és le he tô ség nyí lik a gyer mek vé del mi jel zô -rend szer tag ja i val va ló sze mé lyes kon zul tá ci ó ra, eset meg be szé -lés re, ta nács adás ra. Mind azo nál tal nem jel lem zô, hogy az or vos -kép zés so rán hang súlyt kap na a há zi or vos ok és há zi gyer mek or -vos ok ki emel ke dô sze re pe a gyer mek bán tal ma zás tü ne te i nekfel is me ré sé ben, és a bán tal ma zás gya nú já nak or vos-szak maiiga zo lá sá ban. A Ma gyar Or vo si Ka ma ra vá la sza alap ján meg ál -la pít ha tó, hogy a gyer mek or vos ok és vé dô nôk má ra tisz tá banvan nak az zal, hogy ôk is a gyer mek vé del mi jel zô rend szer tag jai,és je len té si kö te le zett sé gük van. Ki eme len dô azon ban, hogy aleg hát rá nyo sabb ré gi ók ban, kü lö nö sen a ve gyes pra xis ban mû -kö dô or vo so kat a hi vat ko zott fel mé rés so rán nem tud ták meg -szó lal tat ni.

A ki kül dött meg ke re sé sek a to váb bi meg ke re sett szer vekese té ben nagy já ból ugyan azt a kér dés kört jár ták kö rül: az adottszerv gyer mek vé del mi jel zô rend sze ri sze re pé nek tény le ges be -töl té sé re, va la mint a szerv nek a jel zô rend szer mû kö dé sé vel kap -cso la tos ta pasz ta la ta i ra kér dez tek rá, a gyer mek bán tal ma zás salössze füg gés ben.

A vé dô nôi szol gá lat nak, a ne ve lé si ta nács adó nak, az ok ta tá si-ne ve lé si in téz mé nyek nek, a rend ôr ség nek, a párt fo gó fel ügye lôiés ál do zat se gí tô szol gá la tok nak, va la mint a be fo ga dó ál lo má sok -nak kül dött meg ke re sé sek ben a kér dé sek kö zött sze re pelt, hogyér ke zik-e a szerv hez jel zés gyer me kek ré szé rôl, és amennyi benigen, úgy e jel zé sek to váb bi sor sa ho gyan ala kul (va gyis kel lô je -len tô sé get tu laj do ní ta nak-e a meg ke re sett szer vek a gyer me kekál ta li se gít ség ké rés nek). To váb bi kér dé sek vo nat koz tak ar ra,hogy a fel so rolt szer vek mek ko ra af fi ni tást mu tat nak a jel zô -rend szer mû kö dés be ho za ta lá ra (mi lyen gyak ran je lez nek bán -tal ma zás/el ha nya go lás mi att más szer vek nek, kü lö nö sen a gyer -mek jó lé ti szol gá lat nak, to váb bá mi lyen gyak ran kez de mé nyez -


■




nek ilyen ügyek ben ha tó sá gi el já rást). V é gül a kér dé sek tár gyátké pez te az eset meg be szé lé se ken va ló rész vé te li haj lan dó ság is.

A gyer mek jó lé ti szol gá lat fe lé irá nyu ló meg ke re sés el té rô fó -kusz pon to kat tar tal ma zott, te kin tet tel ar ra, hogy a szol gá latgyer mek vé del mi törvényben4 meg ha tá ro zott fel ada ta el sô sor -ban a jel zé sek fo ga dá sa. N e kik te hát ar ról kel lett be szá mol ni uk,hogy mely szer vek mi lyen szám ban és arány ban él nek jel zés sel,to váb bá van-e olyan tag ja a jel zô rend szer nek, amely rôl meg ál la -pít ha tó, hogy „ti pi kus jel zô”, il let ve ti pi kus „nem jel zô”.

A vizs gá lat ki ter jedt sé gét iga zol ja, hogy az ombudsmanimeg ke re sé sek re – szer ven ként össze sen tíz-ti zen öt kér dés re –az öt egész ség ügyi fel sô ok ta tá si in téz mény és két or vo si szak ér -tôi szer ve zet, egy me ne kül te ket be fo ga dó ál lo más, hét rend ôr-fô ka pi tány ság, va la mint a 21-bôl 18 ok ta tá si in téz mény mel letthoz zá ve tô le ge sen 360 gyer mek jó lé ti szol gá lat, 1100 vé dô nô ésmint egy 100 ne ve lé si ta nács adó kül dött vá laszt.

■ 2. A VIZS GÁ LAT SO RÁN MEG ÁL LA PÍ TOTT TÉNY ÁL LÁS

■ 2.1. Ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyekA vá la szok ból ki de rült, hogy az ok ta tá si in téz mé nyek hez ele -

nyé szô szám ban ér ke zik jel zés a gyer me kek ré szé rôl, a pe da gó -gu sok sze rep vál la lá sa a gyer mek jó lé ti szol gá lat fe lé tett jel zé sek,il let ve a meg in dí tott ha tó sá gi el já rá sok te kin te té ben igen cse -

kély. A köz ok ta tá si tör vény 1. szá mú mel lék le te sze rint az ok ta -tá si in téz mény ve ze tô je dön ti el, hogy az ok ta tá si in téz mény bena pe da gó gu so kon felül mi lyen spe ci á lis vég zett sé gû szak em be -re ket al kal maz. Az in téz mény ve ze tô dönt te hát a gyer mek- és if -jú ság vé del mi fe le lôs, il let ve is ko la pszi cho ló gus al kal ma zá sá rólis.

A gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lôs nek kar di ná lis sze re pevan a gyer me kek tá jé koz ta tá sá ban, il let ve a gyer me kek ve szé -lyez te tett sé gé nek ki szû ré sé ben. Fel ada tai kö zé tar to zik, hogy azosz tá lyo kat sze mé lye sen fel ke res ve fel hív ja a ta nu lók fi gyel métar ra, hogy mi lyen prob lé má val, hol és mi lyen idô pont ok ban for -dul hat nak hoz zá, il let ve, hogy az is ko lán kí vül mi lyen gyer mek -vé del mi fel ada tot el lá tó in téz ményt ke res het nek fel. Ezen kí vüla fe le lôs fel ada ta, hogy a pe da gó gu sok, szü lôk vagy ta nu lók jel -zé se alap ján meg is mert ve szé lyez te tett ta nu lók csa lá di kör nye -ze tét csa lád lá to ga tás ke re té ben fel tér ké pez ze, gyer mek bán tal -ma zás vé lel me ese tén pe dig kez de mé nyez ze az igaz ga tó nál agyer mek jó lé ti szol gá lat ér te sí té sét.

A meg ke re sés re be ér ke zett vá la szok tar tal ma sze rint a gyer -me kek szá má ra a sze mé lyes se gít ség ké rés egyik leg fon to sabbfó ru mát je len tô gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lôs te vé keny sé -gét leg gyak rab ban olyan pe da gó gus vég zi, aki az adott ok ta tá siin téz mény ben ta nít is, így je len tôs ter het je lent szá má ra a ki egé -szí tô fel ada tok el lá tá sa. A gyer me kek ál ta li is mert sé gük nö ve lé -sé re sok szor nem for dí ta nak kel lô fi gyel met, rit ka a sze mé lyesbe mu tat ko zás osz tály fô nö ki órán vagy más adan dó al ka lom -mal. A fe le lô sök rend sze rint mind össze he ti né hány órá ban – afo ga dó órá ju kon – ér he tôk el, gya ko ri to váb bá, hogy csu pán elô -

■

■


4 Gyvt. 17. § (2) be kez dés a) pont ja.


ze tes be je lent ke zés ese tén le het hoz zá juk for dul ni. Mind ez aztered mé nyez he ti, hogy a gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lôs is -me ret len ma rad a gyer me kek szá má ra, de leg alább is nem vá likolyan bi zal mi sze méllyé, aki vel a gyer mek az ál ta la el szen ve dettrossz bá nás mód té nyét és kö rül mé nye it meg osz ta ná. Az elô ze -tes be je lent ke zés nem ad to váb bá le he tô sé get ar ra, hogy a gyer -me kek akut prob lé mák kal for dul ja nak a fe le lôs höz. Eze ket a fel -té te le zé se ket iga zol ja, hogy a fe le lô sök höz szin te egy ál ta lánnem ér kez nek pa na szok gyer me kek ré szé rôl.

Az is ko la pszi cho ló gus fel ada ta egy részt, hogy szak mai szem -pont ok alap ján is me re te ket sze rez az egyes ta nu lók ról, a szü lôk -rôl, a ne ve lô tes tü let rôl, más részt is ko la pszi cho ló gu si fog lal ko -zás ke re té ben in ter ven ci ó val is él het a meg fi gyelt prob lé mák kalössze füg gés ben. A fel ada tai kö zött fon tos he lyet fog lal el a csa -lád se gí tô köz pont tal, a gyer mek jó lé ti szol gá lat tal, a pe da gó gi aiszak szol gá lat ok kal va ló rend sze res kap cso lat tar tás, ez ál tal mint-egy össze kö tô, „híd” sze re pet is be tölt az is ko la és más gyer me -kek kel fog lal ko zó in téz mé nyek kö zött. A vá la szok ból ki de rült,hogy is ko la pszi cho ló gus a leg több in téz mény ben nincs, rend -sze rint a ne ve lé si ta nács adó pszi cho ló gu sa lát el is ko la pszi cho -ló gu si fel ada to kat is.

■ 2.2. Rend ôr ségA rend ôr ség jel zé si kö te le zett sé gét a gyer mek vé del mi tör vé -

nyen kí vül kü lön Utasítás5 is sza bá lyoz za, amely konk rét in téz -ke dé se ket ír elô a rend ôri ál lo mány tag ja i nak a gyer mek ve szé -lyez te tett sé gé nek fenn áll ta ese té re.

A me gyei rend ôr-fô ka pi tány ság ok vá la sza i ból ki tû nik, hogya rend ôr ség vizs gált fô ka pi tány sá ga i nak össze sí tett ada tai alap -ján a rend ôr ség gyer me kek ál ta li köz vet len meg ke re sé se ki vé te -les je len ség. A 7 rend ôr-fô ka pi tány ság il le té kes sé gi te rü le tén élô483 433 gye rek bôl mind össze 56 ke re sett sze mé lye sen se gít sé -get a rend ôr sé gen, amely a hi te les lét szám nak mind össze0,01%-a. En nek oka a rend ôr ség ta pasz ta la tai sze rint, hogy akis ko rú ak nem mer nek a rend ôr ség re men ni ilyen ese tek ben,mert fél nek a hi va ta los el já rás sal já ró pro ce dú rá tól, a kö vet kez -mé nyek tôl, il let ve nin cse nek tisz tá ban az zal, hogy jo gok il le tikmeg ôket a csa lá don be lül.

A fel tárt ada tok sze rint a rend ôr-fô ka pi tány ság ok ma guk isrit kán in téz nek jel zést rossz bá nás mód mi att a gyer mek jó lé tiszol gá lat fe lé, il let ve ele nyé szô szám ban kez de mé nyez nek ha tó -sá gi el já rást a gyám ha tó ság nál. Bün te tô-, il let ve sza bály sér té siel já rást a rend ôr ség 885 eset ben in dí tott bán tal ma zás vagy el ha -nya go lás mi att, ez a szám a gyer me kek kb. 0,2%-át je len ti, ho -lott a bán tal ma zás ará nya a tu do má nyos sta tisz ti kák ta nú sá gasze rint en nél jó val ma ga sabb.

■ 2.3. Vé dô nôi szol gá latA vé dô nôi szol gá lat tag jai – a fel ada tuk ból adó dó an – az

egyik olyan szak ma cso por tot kép vi se lik, ame lyet a gyer me kek -hez köz vet len kap cso lat fûz. A vé dô nôi el lá tást az egész ség ügyi

alap el lá tás ke re tei kö zött a te le pü lé si ön kor mány zat kö te les biz -to sí ta ni.

A be ér ke zett vá la szok sze rint a vé dô nôk höz a gyer mek ré szé -rôl szin tén igen cse kély szám ban – ke ve sebb, mint a gyer me kek1%-ában – ér ke zik jel zés, a szak ma kép vi se lôi a Gyvt. jel zé si kö -te le zett sé gük nek ugyan csak vi szony lag ke vés al ka lom mal tesz -nek ele get (a gyer mek jó lé ti szol gá lat és a há zi or vos fe lé tett jel -zé sek kel, va la mint a kez de mé nye zett ha tó sá gi el já rá sok kalössze sen mint egy az el lá tott gyer me kek fél szá za lé ka érin tett).A kér dé sek re meg kül dött szám adat okon kí vül a vé dô nôk többeset ben is be szá mol tak ar ról, hogy jel zé sük gyak ran a sze mé lyeskap cso la ton múlt, va gyis azon, hogy jó szak mai vi szonyt ápol -tak a jel zô rend szer más tag ja i val, kü lö nö sen a gyer mek jó lé tiszol gá lat tal. Ezt a meg ál la pí tást a gyer mek jó lé ti szol gá la tok ál talszol gál ta tott vá la szok is alá tá masz tot ták.

■ 2.4. Ne ve lé si ta nács adókA ne ve lé si ta nács adók fel ada ta, hogy a be il lesz ke dé si vagy

ta nu lá si ne héz sé gek kel, il let ve ma ga tar tá si rend el le nes sé gek kelküz dô gyer mek prob lé má it és an nak hát te rét fel tár ja, szak vé le -mény ke re té ben rög zít se, to váb bá meg va ló sít sa a gyer mek re ha -bi li tá ci ós cé lú fog lal koz ta tá sát. A ne ve lé si ta nács adók ál tal kül -dött in for má ci ók is meg erô sí tet ték a vé dô nôk ese té ben meg ál la -pí tot ta kat. A ta nács adó, il let ve a szak em be rek gyer me kek ál ta liel ér he tô sé ge igen cse kély mér té kû, a gyer mek tôl ér ke zô jel zé sekszá ma rend kí vül ala csony, még a te rü le ten élô gyer me kek szá -má nak fél szá za lé kát sem éri el. Meg jegy zést ér de mel, hogy agyer mek ál tal tett jel zé sek több eset ben nem ke rül nek to váb bí -tás ra más, gyer mek vé del mi sze re pet be töl tô, a gyer mek nek éscsa lád já nak se gít sé get nyúj ta ni ké pes szer vek hez, ar ról azon bannem volt in for má ció, hogy a nem to váb bí tott ügyek mi lyen mó -don ol dód nak meg. A ne ve lé si ta nács adó ré szé rôl a gyer mek jó -lé ti szol gá lat fe lé tett jel zé sek szá ma szin tén ke vés, van nakolyan me gyék, ahol egész év ben egyet len ilyen irá nyú jel zéstsem tet tek. Ha tó sá gi el já rás kez de mé nye zé se or szá go san há romeset ben me rült fel.

■ 2.5. Gyer mek jó lé ti szol gá la tokA jel zô rend szer tag ja i nak együtt mû kö dé sé ben, össze han -

golt mun ká já ban ki emelt sze re pe van a gyer mek jó lé ti szol gá lat -nak. A gyer mek jó lé ti szol gá lat kö te les ha tó sá gi el já rást kez de -mé nyez ni, ha a gyer mek bán tal ma zá sá ra, sú lyos el ha nya go lá sá -ra uta ló je le ket ta pasz tal. Amennyi ben a szol gá lat ma ga ész le lia bán tal ma zást, vagy a gyer mek ma ga kér se gít sé get, azon nal felkell ven nie a kap cso la tot az or vos sal, a gyám ha tó ság gal, a rend -ôr ség gel és az ok ta tá si in téz ménnyel, va la mint szük ség ese ténazon na li in téz ke dés ként ki kell emel nie a gyer me ket a csa lád -ból. A szol gá lat hoz ér ke zô jel zé sek ese tén tá jé ko zód nia kell azad dig meg tett lé pé sek rôl, majd azon nal meg kell ten nie azo kataz in téz ke dé se ket, ame lye ket a jel zést adó még nem tett megvagy nem kom pe tens azok meg té te lé re.

A vá la szok ból ki de rült, hogy a gyer mek jó lé ti szol gá la tok túl -nyo mó több sé gé nek – mint egy 80%-ának – nincs kü lön nyil -ván tar tá sa ar ra vo nat ko zó an, hogy az egyes jel zô rend sze ri ta -gok mi lyen arány ban tel je sí te nek jel zést fe lé jük. Eb bôl adó dó ana gyer mek jó lé ti szol gá la tok nem min den eset ben ad tak egy ér -


■

■

■

■



5 32/2007. (OT 26.) ORFK uta sí tás.


tel mû vá laszt ar ra a kér dés re, hogy mi lyen arány ban ér ke zikbán tal ma zás ra vo nat ko zó jel zés az egyes jel zé si kö te le zett ség gelbí ró szer vek tôl. Né me lyik szol gá lat csu pán azt tün tet te föl, hogya meg in dult ügyek mi lyen arány ban kez dôd tek kül sô szerv jel -zé sé re, má sok a meg in dult ügyek szá mát tün tet ték fel, ám nemje lez ték, hogy az egyes jel zô rend sze ri szer vek mi lyen arány bansze re pel nek, egyes szol gá la tok pe dig csak annyit vá la szol tak,hogy „meg fe le lô arány ban” je lez tek az érin tett szer vek, szer ve -ze tek. Az érin tett me gyék bôl 64 gyer mek jó lé ti szol gá lat nyúj tottolyan in for má ci ót, amely bôl az egyes jel zô rend sze ri szer vek ak -ti vi tá sá nak ará nyát ki le he tett ol vas ni. Ez alap ján a leg több jel -zést az ok ta tá si in téz mé nyek (óvo dák, va la mint ál ta lá nos és kö -zép is ko lák) te szik, az összes jel zés nek mint egy fe le szár ma ziktô lük. Mind azo nál tal az ok ta tá si in téz mé nyek nem min den eset -ben csu pán rossz bá nás mód, ha nem a gyer mek ma ga tar tá sa mi -att is él tek jel zés sel. A má so dik leg gyak rab ban jel zô szerv a vé -dô nôi szol gá lat, amely a jel zé sek nek 13%-át te szi meg a gyer -mek jó lé ti szol gá lat fe lé, majd ezt kö ve ti a rend ôr ség 9%-os jel -zé si aránnyal. A jel zô rend szer töb bi tag ja mind 5% alat ti jel zé siaránnyal ren del ke zik. A leg ke ve sebb jel zés a há zi or vos ok, il let -ve há zi gyer mek or vos ok (0,2%), va la mint az ügyész ség és a bí -ró ság (0,3%) ré szé rôl me rül fel.

A vizs gá lat fel tár ta, hogy a gyer mek jó lé ti szol gá la tok szak -em ber szá ma, ka pa ci tá sa nem min den eset ben fe lel meg a jog -sza bály ál tal elô ír tak nak. A be ér ke zett ada tok ból ki de rült to váb -bá, hogy Szar vas kô köz ség ön kor mány za ta jog sza bály sér tô mó -don sem mi lyen for má ban nem biz to sít a te le pü lé sen gyer mek -jó lé ti szol gál ta tást.

■ 2.6. Me ne kül te ket be fo ga dó ál lo má sokA tör vé nyi sza bá lyo zás sze rint a be fo ga dó ál lo más és a me -

ne kül tek át me ne ti szál lá sa is gyer mek vé del mi fel ada to kat lát el.A vizs gált idô szak ban a Deb re ce ni Be fo ga dó Ál lo más ada tai sze -rint a 198 el lá tott gyer mek ese té ben össze sen 8 eset ben tör téntgyer mek vé del mi in téz ke dés, a jel zé sek azon ban so ha nem kis -ko rú ré szé rôl ér kez tek. A jel zé sek kö vet kez mé nye ként egy eset -ben ke rült sor cse cse mô ide ig le nes ha tá lyú el he lye zé sé re.

Sú lyos prob lé mát je lent azon ban a ren de zet len ál lam pol gár -sá gú gyer me kek sor sa, mi vel a gyer mek vé del mi tör vény ha tá lyacsak az el is mert me ne kült és ol tal ma zot tak gyer me ke i re ter jedki, a más jog ál lá sú csa lá do kat az alap el lá tás vagy a vé de lem bevé tel ke re te in be lül a gyer mek jó lé ti köz pont nem gondozhatja.6

Ese tük ben a be fo ga dó ál lo más jel zé sét kö ve tô en egy al ka lom -mal tör té nik csa lád lá to ga tás, ahol a csa lád gon do zó köz li ész re -vé te le it és tá jé koz tat ja a csa lá dot a gyer mek jó lé ti köz pont in téz -ke dé si le he tô sé gé rôl, ami el sô sor ban az ide ig le nes ha tá lyú el he -lye zés in téz mé nye. Ha a lá to ga tás al kal má val ész lelt prob lé manem olyan je len tô sé gû, hogy az in téz ke dés alap já ul szol gál jon,to váb bi csa lád lá to ga tás ra, csa lád gon do zás ra nem ke rül sor, ha -csak is mé tel ten vagy sú lyo sabb mó don nem je lent ke zik a prob -lé ma.

■ 2.7. Ál do zat se gí tô és párt fo gó fel ügye le tiszol gá la tokAz ál do zat se gí tô szol gá la tok és a párt fo gó fel ügye le ti szol gá -

la tok gyer mek vé del mi jel zô rend sze ri fel ada ta it – a gyer mek vé -del mi tör vé nyen kí vül – ága za ti jog sza bály ok is ren de zik. Ezentúl a párt fo gó fel ügye lôk te vé keny sé gét kü lön Ügy me net mo dellis se gí ti, amely a jel zô rend sze ri tag ság ból ere dô kö te le zett sé gek -re, a jel zés adás me ne té re vo nat ko zó egy ér tel mû ren del ke zé se -ket tar tal maz.

Az ál do zat se gí tô szol gá la tok lé nye gi fel ada ta a bûn cse lek -mény ál do za ta i nak gyors és szak sze rû tá jé koz ta tá sa az elô állthely zet ben fel me rü lô ne héz sé gek meg ol dá sa ér de ké ben. Fo ko -zott fi gyel met igé nyel nek a szol gá lat lá tó kö ré be ke rült gyer me -kek. A be ér ke zett vá lasz sze rint 11 eset ben for dult elô, hogy akis ko rú gyer me ket egye dül ne ve lô szü lô tar tás el mu lasz tá sa mi -att for dult a rend ôr ség hez, il let ve a szol gá lat hoz. A gya kor la tita pasz ta la tok sze rint az ilyen irá nyú el ha nya go lás olyan mér té -kû meg él he té si prob lé mát okoz az érin tett gyer me kek éle té ben,amit ön erô bôl nem, vagy csak ne he zen tud nak meg ol da ni.Ugyan csak egy re gyak rab ban for dul elô, hogy kis ko rú sze mé -lyek va gyon el le ni bûn cse lek mé nyek ál do za tá vá vál nak, nem rit -kán az ok ta tá si in téz mé nyek fa lai kö zött.

Pest me gyé ben bán tal ma zás, il let ve el ha nya go lás mi att aszol gá lat nem járt el a vizs gált idô szak ban. Az össze sí tett ada -tok ból ki tû nik to váb bá, hogy az ál do zat se gí tô szol gá lat ré szé rôla gyer mek jó lé ti szol gá la tok fe lé jel zé si kö te le zett ség tel je sí té sé -re csu pán két me gyé ben ke rült sor, a szol gá la tok gyám ha tó sá giel já rást nem kez de mé nyez tek. A vizs gá lat ban érin tett me gyeiál do zat se gí tô szol gá la tok egyet len eset ben sem szá mol tak be ar -ról, hogy tör vé nyes kép vi se lô je nél kül, köz vet le nül a kis ko rú ál -do zat je lez te vol na az ôt ért bán tal ma zást.

No ha a szol gá lat mun ka tár sai meg le he tô sen fon tos nak és in -do kolt nak tar ta nák az eset meg be szé lé se ken va ló rész vé telt, ezrész ben a mun ka tár sak ala csony lét szá ma, rész ben az egyes te -le pü lé sek ne héz meg kö ze lít he tô sé ge mi att nem áll mód juk ban.Mind ez az ada tok tük ré ben annyit je lent, hogy az ál do zat se gí tômun ka tár sai egy me gyé ben két al ka lom mal vet tek részt eset -meg be szé lé se ken, a töb bi me gyé ben nem kez de mé nyez tek, il -let ve nem vet tek részt eset meg be szé lé sen.

A párt fo gó fel ügye lôi szol gá lat cél ja a bûn is mét lés koc ká za -tá nak csök ken té se. A hely re ál lí tó igaz ság szol gál ta tás el ve alap -ján a szol gá lat fô cél ja, hogy az el kö ve tô szem be sül jön tet té nekkö vet kez mé nye i vel, s hogy az ál do zat, a meg sér tett kö zös ség ésa bûn el kö ve tô kö zöt ti köz ve tí tés sel a bûn cse lek mény okoz takárok mér sék lôd je nek. A be ér ke zett vá la szok kö zül ki eme len dôa Za la me gyei jó gya kor lat, amely sze rint a párt fo gó min denkör nye zet ta nul mány ké szí té se kor írás ban tá jé ko zó dik a gyer -mek jó lé ti szol gá lat nál, amit az a szol gá lat jel zés ként ér té kel, éscsa lád lá to ga tást vé gez. A be ér ke zett ada tok ból ki tû nik, hogy aszol gá la tok lá tó kö ré be ke rült gyer me kek szá má hoz, va la mint agyer mek jó lé ti szol gá la tok fe lé tett jel zé sek szá má hoz ké pest azeset meg be szé lé sek szá ma ele nyé szô, több me gyé ben egy ál ta lánnem tar tot tak eset meg be szé lé se ket.

A párt fo gó fel ügye lôi szol gá la tok tól be ér ke zett vá la szok isalá tá masz tot ták, hogy a jel zé sek el ma ra dá sá nak leg fôbb oka are tor zi ók tól va ló fé le lem. Prob lé mát je lent, hogy a párt fo gók


■

■



6 A fel tárt prob lé má val kap cso lat ban az ombudsmani hi va tal ban foly ta tott, kü lön je len -tés sel le zárt vizs gá la tok szá ma: OBH 1128/2007., AJB 4713/2009.


kés ve kap ják a jel zést a nyo mo zó ha tó ság tól, így a meg fe le lô in -téz ke dé se ket nem, vagy túl ké sôn tud ják meg ten ni. A szol gá latjel zé sei sze rint az írás be li sé gen ala pu ló együtt mû kö dést a jö vô -ben még in kább ja ví ta ni kell. A párt fo gó fel ügye lôi szol gá la tokvá la szuk ban hang sú lyoz ták to váb bá, hogy az alap el lá tás rend -sze ré ben dol go zó szak em be rek kö ré ben ma gas a fluk tu á ció,amely a nagy mér ték ben sze mé lyes kap cso la to kon nyug vóegyütt mû kö dést meg ne he zí ti.

■ 3. AZ OMBUDSMAN MEG ÁL LA PÍ TÁ SAI ÉS IN TÉZ KE DÉ SEI

■ 3.1. A gyer me ki jo gok vé del meA je len tés meg ál la pí tá sai kö zött az ombudsman el sô ként a

gyer me kek alap ve tô jo ga i nak elem zé sét vé gez te el. Nyil ván va ló,még is gyak ran el fe le dett – rosszabb eset ben ta ga dott – tény,hogy a gyer me ket – fô sza bály ként – min den olyan alap jog meg -il le ti, amely a fel nôtt tár sa da lom tag ja it is. (A ma gyar Al kot -mányt át te kint ve e sza bály alól egyet len ki vé telt ta lá lunk, ne ve -ze te sen a vá lasz tó jo got, amely nek gya kor lá sá ból ma ga az alap -tör vény zár ja ki a kis ko rú a kat.) A gyer mek az ál ta lá nos – fel nôt -tek nek szó ló – alap jo gi vé de lem hez ké pest azon ban – élet ko ra,fi zi kai, szel le mi, ér zel mi va ló já nak ki a la ku lat lan sá ga, gon do zó i -tól va ló füg gô sé ge mi att – na gyobb ol tal mat igé nyel. E ki ter jed -tebb vé del met hi va tot tak biz to sí ta ni a ki fe je zet ten csak gyer me -ke ket meg il le tô jo gok, ame lye ket az Al kot mány 67. § (1) be kez -dé se rög zít. Esze rint a Ma gyar Köz tár sa ság ban min den gyer -mek nek jo ga van a csa lád ja, az ál lam és a tár sa da lom ré szé rôlar ra a vé de lem re és gon dos ko dás ra, amely a meg fe le lô tes ti, szel -le mi és er köl csi fej lô dé sé hez szük sé ges. Az al kot má nyi fel so ro -lás (csa lád, ál lam, tár sa da lom) egy ben „rang sor nak” is te kint he -tô: a gyer mek nek el sôd le ge sen a csa lád tól kell a szük sé ges vé -del met és gon dos ko dást meg kap nia. Ezt egé szí ti ki, il let ve pó tol -ja, he lyet te sí ti az ál lam ál tal nyúj tott vé de lem és gon dos ko dás.Az ál lam ter mé sze te sen nem pusz tán a Ma gyar Ál la mot mint jo -gi sze mélyt je len ti, ha nem va la mennyi, té te le sen meg nem ha -tá roz ha tó ál la mi- és ön kor mány za ti szer vet is.7 A gyer mek vé de -lem hez és gon dos ko dás hoz va ló jo ga te hát az ál lam szem pont -já ból kö te les ség ként je lent ke zik.

A gyer me kek vé del me és a ró luk va ló gon dos ko dás al kot -má nyi ke re te i nek fel tá rá sa so rán em lí tést kell ten nünk az Al -kot mány 16. §-áról, amely ugyan nem klasszi kus alap jo gi nor -ma, még is je len tôs sze re pet ját szik a gyer me kek és az ál lam (ál -la mi szer vek) vi szo nyá nak ki ala kí tá sá ban. Ez a ren del ke zés aztrög zí ti, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság kü lö nös gon dot for dít az if -jú ság lét biz ton sá gá ra, ok ta tá sá ra és ne ve lé sé re, vé del me zi az if -jú ság ér de ke it. Az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány 16. §-átúgy ér tel mez te, hogy az ál la mi kö te le zett sé get ál la pít meg az if -jú ság lét biz ton sá ga, ok ta tá sa és ne ve lé se, va la mint ér de ke i nekvé del me te kin te té ben. Ez az ér tel me zés azt is je len ti, hogy azok ta tás, ne ve lés és ér dek vé de lem nem alap jog ként sze re pel azAl kot mány ban. Az alap jo gi mi nô ség e hi á nya mi att a jog al ko tószer vek szá má ra szé les a moz gás tér atekintetben, hogy konk ré -

tan mi lyen mó don biz to sít ják az if jú ság lét biz ton sá gát, ok ta tá -sát és ne ve lé sét, va la mint az ér dek vé del met szol gá ló támoga-tást.8 Szé le sebb moz gás tér ese tén is szük sé ges azon ban, hogyaz ál lam leg alább:

– meg al kos sa az adott – Al kot mány ban meg ha tá ro zott – célel éré sé hez, il let ve vé den dô ér ték meg óvá sá hoz szük sé ges jo gisza bá lyo zást,

– lét re hoz za e cél el éré sé hez nél kü löz he tet len in téz mé nyi ke -re te ket (vagy se gít sé get nyújt son ah hoz, hogy ma gán sze mé lyekhoz has sa nak lét re ilyen in téz mé nye ket), vé gül

– biz to sít sa az in téz mé nyek jog sze rû és ha té kony mû kö dé -sét.

E kö te le zett sé gek tel je sí té sét Ma gyar or szág egyéb ként aGyer mek jo gi Egyezményhez9 va ló csat la ko zás ré vén is vál lal ta.Az Egyez mény 19. cik ke ér tel mé ben ugyan is „1. Az Egyez mény -ben ré szes ál la mok meg tesz nek min den ar ra al kal mas, tör vény -ho zá si, köz igaz ga tá si, szo ci á lis és ne ve lé si in téz ke dést, hogymeg véd jék a gyer me ket az erô szak, a tá ma dás, a fi zi kai és lel kidur va ság, az el ha gyás vagy az el ha nya go lás, a rossz bá nás módvagy a ki zsák má nyo lás – ide ért ve a ne mi erô sza kot is – bár mi -lyen for má já tól mind ad dig, amíg szü le i nek vagy va la me lyikszü lô jé nek, il le tô leg tör vé nyes kép vi se lô jé nek vagy kép vi se lô i -nek, vagy bár mely más olyan sze mély nek, aki nél el he lyez ték,fel ügye le te alatt áll. 2. Ezek a vé del mi in téz ke dé sek szük ség sze -rint olyan ha té kony el já rá so kat fog lal nak ma guk ban, ame lyek agyer mek és gond vi se lôi szá má ra szük sé ge sek szo ci á lis prog ra -mok lét re ho zá sát te szik le he tô vé, to váb bá a fen tebb le írt rosszbá nás mód ese te i ben hoz zá já rul nak a cse lek mény fel is me ré sé -hez, be je len té sé hez, a je len tés il le té kes hely re jut ta tá sá hoz, vizs -gá la tá hoz, ke ze lé sé hez és az ese tek fi gye lem mel kí sé ré sé hez;szük ség sze rint ma guk ban fog lal ják a bí rói be avat ko zás sal kap -cso la tos el já rást is.”

Mind ez a rossz bá nás mód ke re tei kö zött ér tel mez ve azt je -len ti, hogy az ál lam nak jog sza bály ban kell rög zí te nie a rossz bá -nás mód ti lal mát és an nak szank ci ó it, to váb bá ki kell ala kí ta niaés mû köd tet nie kell a gyer mek vé de lem rend sze rét, a jel zô rend -sze ri funk ci ót is be le ért ve. Ahogy az or szág gyû lé si biz tos gyer -mek jo gi pro jekt jé nek 2009-es té zi se i ben is sze re pel: „A gyer me -kek alap jo ga i nak vé del me ere den dô en több sze rep lôs, így az erô -szak kal szem be ni tény le ges vé de lem sem le het el szi ge telt, pusz -tán az egyes sze rep lôk ügye.”

■ 3.2. Ál ta lá nos meg ál la pí tá sok

A vizs gá lat so rán fel buk kan tak olyan prob lé mák, ame lyeknem csu pán el szi ge tel ten, ha nem va la mennyi vizs gált jel zô rend -sze ri szerv te kin te té ben je lent kez tek. In do kolt nak lát tuk ezért,hogy eze ket a prob lé má kat ál ta lá nos meg ál la pí tás ként, az egyesszer vek hely ze té nek rész le tes elem zé se elôtt sze re pel tes sük.


■

■

■



7 Vö. az AJB-3536/2009. szá mú ombudsmani je len tés sel

8 79/1995. (XII. 21.) AB ha tá ro zat.9 A Gyer mek jo ga i ról szó ló, New York ban, 1989. no vem ber 20-án kelt Egyez mény, Ma -gya ror szá gon ki hir det te az 1991. évi LXIV. tör vény.


Az adat elem zés nyo mán leg in kább szem be tû nô je len ség azvolt, hogy a gyer mek vé del mi rend szer be be ke rü lô gyer mek bán -tal ma zá si/el ha nya go lá si ese tek szá ma jó val ala cso nyabb, mint atár sa da lom tu do má nyi ku ta tá sok ál tal meg ál la pí tott arány. K ü lö -nö sen fi gye lem re mél tó nak vél tük, hogy a vizs gált szer vek nélszin te alig volt pél da ar ra, hogy gyer mek sa ját ma ga kért vol nase gít sé get a jel zô rend szer tag ja i tól. En nek ter mé sze te sen többoka le het: a gyer mek sok szor egy sze rû en még túl sá go san fi a talah hoz, hogy sa ját prob lé má ját egy ál ta lán fel is mer je, nem hogyah hoz, hogy ezt még je lez ze is. Elô for dul hat, hogy ép pen a bán -tal ma zó vagy el ha nya go ló ott ho ni, is ko lai stb. kör nye zet mi attnem tud, vagy nem mer a gyer mek se gít sé get kér ni. Mind ezekmel lett azon ban úgy vél jük, hogy a kel lô jog is me ret és jog tu da -tos ság hi á nya, to váb bá a gyer mek vé del mi jel zô rend szer egyesszer ve i nek nem meg fe le lô ér zé keny sé ge is oka le het a be ér ke zettjel zé sek ala csony szá má nak. Ez egy részt azt je len ti, hogy a gyer -me kek még bi zo nyos élet kor el éré se után sin cse nek tisz tá bansa ját jo ga ik kal és kö te le zett sé ge ik kel, il let ve az zal, hogy sé re lemfel me rü lé se ese tén ho vá, ki hez for dul hat nak. Más részt pe dig aztis mu tat ja, hogy a jel zô rend szer a be ér ke zett jel zé se ket nem ke -ze li meg fe le lô en.

Több szerv ré szé rôl ér ke zett olyan in for má ció, hogy a jel zô -rend szer el várt mi nô sé gû mû kö dé se el sô sor ban a jel zô rend szertal ko tó szer vek nél dol go zók sze mé lyes kap cso la tá nak ered mé -nye. A jel zés te hát nem a jog sza bá lyi kö te le zett sé gek szem elôtttar tá sa mi att tör tént meg, ha nem is me ret sé gek vagy in for má lisegyütt mû kö dés alap ján. Az ered mény (va gyis az egy más irá nyá -

ba tör té nô jel zés, az in téz ke dé sek meg té te le és a rend szer sze rûmû kö dés meg va ló su lá sa) szem pont já ból egé szen lé nyeg te len -nek tûn het az, hogy a jel zô rend szer meg fe le lô mû kö dé sé nek in -do ka a jog kö ve tés vagy a sze mé lyes kap cso lat. A jog ál la mi mû -kö dés alap el ve i vel azon ban csak az egyik vál to zat fér össze: ajog sza bály alap ján tör té nô mû kö dés. A jog ál lam egyik leg fon to -sabb ga ran ci á ja ugyan is, hogy az ál la mi szer vek kö te le sek a jog -sza bá lyo kat be tar ta ni és sta bil, ki szá mít ha tó mó don a jo gi ke re -tek kö zött mû köd ni. Mi vel a gyer mek vé del mi jel zô rend szerszer vei ál la mi, il let ve ál la mi fel ada tot el lá tó szer vek, nyil ván va -ló an nem le het pusz tán a jó kap cso lat függ vé nye az ál la mi fel -adat el lá tá sa, a jog sza bá lyi kö te le zett ség tel je sí té se. A je len tésmind ezek nyo mán meg ál la pí tot ta, hogy az idé zett gya kor lat ajog ál la mi ság ból ere dô jog biz ton ság sé rel mé nek köz vet len ve szé -lyét hor doz za ma gá ban.

Szá mos szer ve zet tett em lí tést ar ról a szin tén je len tôs prob -lé má ról, hogy a jel zô rend szer tag jai fé le lem bôl nem tel je sí tikjel zé si kö te le zett sé gü ket. Elô for dul ugyan is, hogy a jel zés ré vénpa na szolt sze mély meg tor lás sal, bosszú val fe nye ge tô zik. Sze -mé lyes fe nye ge tett ség re, ami a szó ban meg nyil vá nu ló ag ressziómel lett nem rit kán fi zi kai erô szak ve szé lyét is ma gá ban hor doz -za, el sô sor ban a gyer mek csa lád ja, köz vet len kör nye ze te ré szé -rôl szá mít hat nak. Ter mé sze te sen ért he tô, hogy a jel zô rend szer -ben dol go zók igye kez nek meg vé de ni ma gu kat a mun ká juk mi -att rá juk le sel ke dô ve szé lyek tôl. Mind ezek el le né re azon ban agyer me kek jo gai ér vé nye sü lé sé nek nem le het aka dá lya a fe nye -ge tett ség tôl va ló fé le lem. A meg ol dás te hát nem az, hogy a sze -



mé lyes biz ton ság meg ôr zé se ér de ké ben nem tör té nik meg a jel -zés, ha nem az, hogy az ál lam meg fe le lô mó don se gít se a jel zô -rend sze ri ta gok mû kö dé sét, véd je ôket te vé keny sé gük so rán. Ete kin tet ben út tö rô gya kor lat nak tart juk pél dá ul a strasbourgiEm be ri Jo gok Eu ró pai Bí ró sá ga Juppala kont ra Finn or szág ügy -ben meg ho zott íté le tét. Az íté let ki mond ta: a ha mis vád, rá gal -ma zás, be csü let sér tés mi att in dí tott bün te tô el já rás ok so rán eny -hí tô – vagy a bûn cse lek ményt tel jes egészé ben ki zá ró – kö rül -mény, ha ami att vá dol nak ha mis vád dal, rá gal ma zás sal, be csü -let sér tés sel va la kit, mert gyer mek bán tal ma zás gya nú ját je lez te.Az or szág gyû lé si biz tos je len té sé ben meg ál la pí tot ta, hogyamennyi ben a gyer mek vé del mi jel zô rend szer va la mely tag jameg ta gad ja vagy el mu laszt ja a jel zés meg té tel ét – tör tén jen ezakár sze mé lyes fé le lem bôl, re tor zi ó tól va ló tar tás ra hi vat ko zás -sal –, az a gyer me ket meg il le tô vé de lem el vé vel el len té tes és al -kot má nyos visszás sá got okoz. Meg ál la pí tot ta emel lett azt is,hogy je len leg nincs olyan ha zai in téz mény rend szer vagy vé del -mi me cha niz mus, ame lyik a jel zô rend sze ri ta gok szá má ra le he -tô vé ten né, és kel lô kép pen tá mo gat ná kö te le zett sé gük meg té te -l ét. E mu lasz tás a gyer mek vé del mi rend szer mû kö dé sé nek kor -lá to zott sá gát je len ti, mely el len té tes a jog ál la mi ság és jog biz ton -ság el vé vel is.

Vé ge ze tül az ál ta lá nos kér dé sek kö zött volt in do kolt tár gyal -ni a jog sza bály ál tal elô írt és meg kö ve telt gyer mek jó lé ti eset -meg be szé lé sek hi á nyát, ami szin tén a jog ál la mi ság és jog biz ton -ság el vé vel el len té tes, va la mint a gyer me ket meg il le tô gon dos ko -dás, vé de lem jo gá val össze füg gô visszás ság köz vet len ve szé lyétje len ti. A je len tés ki mond ta, hogy az eset meg be szé lé sek el ma ra -dá sá nak, rend szer te len sé gé nek oka – a jel zô rend sze ri ta gok el -fog lalt sá gán, eset leg ha nyag sá gán vagy ér dek te len sé gén túl – el -sô sor ban az le het, hogy az eset meg be szé lé sek rôl ren del ke zô jog -sza bály nem ne vez meg olyan szer vet, amely el len ôriz né azeset meg be szé lés meg tar tá sá nak mód ját, me ne tét, nem ír elô to -váb bá szank ci ót sem an nak el ma ra dá sa ese té re.

Az el mon dot tak mel lett le kell szö ge zi azt is, hogy a jel zésmeg té te le még csak az el sô lé pés. Emel lett szük sé ges, hogy a jel -zést kö ve tô en a gyer mek vé del mi rend szer gyors, pon tos, ha té -kony és ki szá mít ha tó mó don mû köd jön, ne pe dig az egyes szak -em be rek sze mé lyes hoz zá ál lá sán, szak mai kom pe ten ci á ján múl -jon egy-egy eset meg ol dá sa, ki me ne te le. Úgy vél jük, hogy konk -rét, meg ha tá ro zott sor rend ben meg te en dô lé pé se ket, fe le lôs sé gikö rö ket, ha tár idô ket, el len ôr zés re és szank ci o ná lás ra fel jo go sí -tott szer vet vagy szer ve ket meg ne ve zô protokoll(ok) nél kül agyer mek vé del mi jel zô rend szer ala csony mû kö dé si ha té kony sá -ga po zi tív irány ban nem moz dít ha tó el. Az ál ta lá nos meg ál la pí -tá sok után a kö vet ke zôk ben az egyes jel zô rend sze ri szer vek mû -kö dé sé re vo nat ko zó kö vet kez te té sek összeg zé sé re ke rül sor.

■ 3.3. Az egyes jel zô rend sze ri szer vek re vo nat ko zó meg ál la pí tá sok

3.3.1. Gyer mek jó lé ti szol gá la tokA gyer mek jó lé ti szol gá la tok vo nat ko zá sá ban a re gi o ná lis ál -

lam igaz ga tá si hi va ta lok köz lé se nyo mán meg ál la pít ha tó volt,hogy a vizs gált te rü le ti egy sé ge ken – a leg több he lyen – meg ol -dott a gyer mek jó lé ti szol gál ta tás. Op ti miz mus ra ad okot az is,

hogy a gyer mek jó lé ti szol gál ta tá so kat nyúj tók szak kép zett sé genagy részt meg fe le lô, még a leg in kább prob lé más te rü le te ken isa dol go zók mint egy 75%-a ren del ke zik a jog sza bály ban elô írtké pe sí tés sel. A nem meg fe le lô ké pe sí té sû dol go zók ese té ben pe -dig rend sze rint fo lya mat ban van az elô írt vég zett ség meg szer zé -se. Mind azo nál tal még így is szá mos te rü le ten, így Fej ér, Veszp -rém, Jász-Nagykun-Szolnok, Gyôr-Moson-Sopron, Vas, He ves,Nóg rád, Bor sod-Aba új-Zemp lén me gyé ben je lez ték az ál lam -igaz ga tá si hi va ta lok, hogy a gyer mek jó lé ti el lá tás ban dol go zókki sebb-na gyobb ará nyá nak hi ány zik a meg fe le lô kép zett sé ge.Fej ér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Haj dú-Bi har, He ves, Nóg rád, Bor sod-Aba új-Zemp lén, Csong rád me gyete kin te té ben, va la mint a dél-du nán tú li ré gió vo nat ko zá sá ban ki -tér tek a hi va ta lok ar ra – a vég zett ség kér dé sé nél sú lyo sabb – azál ta lá nos je len ség re is, hogy a gyer mek jó lé ti alap el lá tást nyúj tókszak em ber hi ánnyal küz de nek. Ez kü lö nö sen a csa lád gon do zókese té ben szem be tû nô, ahol a gon do zott csa lá dok, il let ve gyer -me kek szá ma sok szor jó val meg ha lad ja a jog sza bály ban ma xi -ma li zált lét szá mot.

Több jel zô rend sze ri szerv fo gal maz ta meg ag go dal mát ar ravo nat ko zó an, hogy a gyer mek jó lé ti szol gá lat nem ad a jog sza -bály ban elô írt vissza jel zést a jel zô rend szer tag jai szá má ra. En -nek fo lyo má nya, hogy a ta gok tól szár ma zó jel zé sek to váb bi sor -sa is me ret len, bi zony ta lan ság áll fenn to váb bá a gyer mek jó lé tiszol gá lat ál tal meg tett in téz ke dé sek te kin te té ben is. A vissza jel -zés hi á nya ré vén a jel zô szerv nek nincs in for má ci ó ja ar ról, hogyaz ál ta la jel zett ve szé lyez te tett ség te kin te té ben egy ál ta lán tör -tén tek-e lé pé sek a gyer mek jó lé ti szol gá lat ré szé rôl, és amennyi -ben igen, mi lyen jel le gû ek és mi lyen ered ménnyel. Amennyi -ben nincs vissza jel zés, ki zárt, hogy a gyer mek vé del mi szer vekva ló ban rend szer ként le gye nek ké pe sek együtt mû köd ni. Arendszerkénti mû kö dés de fi cit je két irány ban okoz hat tor zu lást:elô for dul hat nak pár hu za mo san meg tett in téz ke dé sek, vagy az –ami en nél jó val sú lyo sabb kö vet kez mény –, hogy bi zo nyos in -téz ke dé se ket egyet len szerv sem tesz meg.

A fent em lí tet te ket fi gye lem be vé ve a biz tos több össze fog -la ló meg ál la pí tást is tett a gyer mek jó lé ti szol gá la tok ra vo nat ko -zó an. Egy részt az Al kot mány 67. § (1) be kez dé sé ben dek la rált, agyer me ke ket meg il le tô, ki emelt vé de lem hez és gon dos ko dás hozva ló jo ga te kin te té ben alap jog gal össze füg gô visszás ság köz vet -len ve szé lyét ál la pí tot ta meg ami att, hogy egyes gyer mek jó lé tiszol gá la tok nál a sze mé lyi és szak mai fel té te lek nem fe lel nek mega jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak nak. Ugyan ezen alap jog galössze füg gô visszás ság ve szé lyét ál la pí tot ta meg ami att, hogy agyer mek jó lé ti szol gá la tok nem min den eset ben ad nak tá jé koz ta -tást az ál ta luk meg tett in téz ke dé sek rôl, to váb bá ami att, hogy agyer mek jó lé ti szol gá lat vissza jel zé si kö te le zett sé gét sza bá lyo zóren de let a vissza jel zés el mu lasz tá sá ra nem he lyez ki lá tás baszank ci ót.

3.3.2. Or vo sok, or vos kép zésA vizs gá lat kü lö nö sen ne u ral gi kus pont ját je len tet te az or vo -

sok – el sô sor ban há zi or vos ok és há zi gyer mek or vos ok – te vé -keny sé gé nek fel tá rá sa, amely in di rekt mó don, más szer vek tôlkért in for má ció ré vén tör tént. Az or vos tu do má nyi ka rok vá la -sza i ból le von ha tó kö vet kez te tés volt, hogy az or vos tan hall ga tók


■




leg fel jebb az alap kép zé si idô vé gén ta lál koz nak a csa lá don be lü -li erô szak, il let ve a gyer mek bán tal ma zás kér dé sé vel. Ezt a meg -ol dást az ombudsman in do kolt nak tar tot ta, rész ben az or vos -kép zés struk tú rá ja mi att, rész ben azért, mert kép zés vé gé re azor vos tan hall ga tók a sza ko so dás kér dé sé ben is vél he tô en biz to -sab bak. Több in téz mény is em lí tet te vá la szá ban, hogy a kép zésso rán ne héz sé get okoz, hogy a gyer mek bán tal ma zás so rán ad -ha tó in téz mé nyi se gít ség nyúj tás fel tét elei, va la mint a jo gi le he -tô sé gek igény be vé te le nem tisz tá zott, ezért az or vos tan hall ga -tók csak kor lá to zott és bi zony ta lan in for má ci ó hoz jut hat nakhoz zá. Meg ál la pít ha tó volt az is, hogy a gya kor la ti tud ni va lókát adá sá ban nem annyi ra az in téz mé nyi ga ran cia, il let ve az el -mé le ti ok ta tás je len tô sé ge a do mi náns, ha nem a tutor, a gya kor -la ti kép zést ve ze tô or vos sze mé lye, ami – ha még oly jel lem zô isbár mely szak em ber kép zés so rán – ugyan úgy nem te kint he tômeg ala po zott jog ál la mi ga ran ci á nak, mint a ko ráb ban em lí tett,sze mé lyes kap cso la ton ala pu ló jel zé si haj lan dó ság. A jel zô rend -szer mû kö dés be ho zá sá ban eset leg nem kom pe tens prak ti zá lóor vos ál tal át nem adott gya kor la ti tud ni va lók hi á nyát eny hít he -ti a kór há zak ban je len le vô szo ci á lis mun kás mû kö dé se, ezazon ban még min dig elég te len a há zi gyer mek or vos ok, kü lö nöste kin tet tel a ve gyes pra xis ban mû kö dô há zi gyer mek or vos okmû kö dé sé ben el ért vál to zás hoz. Mind ezek re te kin tet tel azombudsman rá mu ta tott, hogy az ál ta lá nos or vos kép zés be, va la -mint a há zi or vos és há zi gyer mek or vos kép zés be be épí tett,gyer mek bán tal ma zás ra vo nat ko zó tan anyag nem éri el azt acélt, hogy a bán tal ma zott gyer mek kel kap cso lat ba ke rü lô or vo -

sok meg ha tá ro zó sze re pet tölt se nek be a gyer mek vé del mi jel zô -rend szer mû kö dé sé ben. Ez pe dig is mé tel ten a gyer me kek jo ga i -val össze füg gô visszás ság köz vet len ve szé lyét je len ti.

Saj ná la tos volt az a vá la szok ban hi vat ko zott at ti tûd is, melysze rint a há zi- vagy gyer mek or vos nak nem fel ada ta a gyer mek -bán tal ma zás pre ven ci ó ja, pusz tán a sé rü lé sek gyó gyí tá sa. Je len -tôs prob lé ma volt to váb bá, hogy – va ló szí nû leg az em lí tett at ti -tûd mi att is – a há zi or vos ok és há zi gyer mek or vos ok gyer mek -vé del mi jel zô rend szer ben be töl tött sze re pe igen cse kély. Ezt tá -masz tot ták alá a jel zô rend szer más szer ve i tôl (pl. rend ôr ség, ál -do zat se gí tô szol gá lat) ér ke zett ada tok, kü lö nös te kin tet tel agyer mek jó lé ti szol gá la tok ál tal kö zölt in for má ci ó ra, amely sze -rint a gyer mek bán tal ma zás ra uta ló jel zé sek a há zi or vos ok tól,há zi gyer mek or vos ok tól ér kez nek a leg rit káb ban.

A je len tés ered mé nye i nek ki egé szí té se ként meg jegy zen dô,hogy a há zi or vos ok és há zi gyer mek or vos ok jel zô rend szer benbe töl tött sze re pé nek kü lö nös je len tô sé get ad az is ko la-egész ség -ügyi el lá tás ról szó ló 26/1997. (IX . 3.) N M ren de let kö zel múlt bantör tént mó do sí tá sa, amely át ala kí tot ta az óvo dás ko rú gyer me -kek is ko la-egész ség ügyi szû ré sé nek rend sze rét. Míg az em lí tettjog sza bály 2. szá mú mel lék le te ko ráb ban az óvo dás ko rú gyer -me kek egész sé gi ál la po tá nak éven kén ti or vo si vizs gá la tát ír taelô, ad dig a je len leg ha tá lyos nor ma az óvo dá sok szük ség sze -rin ti vizs gá la tát te szi csak kö te le zô vé. Ez a mó do sí tás – az éven -kén ti szû rés el ma ra dá sa – saj nos to vább csök ken ti an nak az esé -lyét, hogy a gyer mek bán tal ma zás ra leg alább a kö te le zô or vo sivizs gá la tok ke re té ben de rül jön fény.



3.3.3. Ne ve lés-ok ta tá si in téz mé nyekA ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek vá la sza i ból az ombudsman

azt a kö vet kez te tést von ta le, hogy az in téz mé nyek ben rend sze -rint nincs olyan szak em ber, aki nek ki zá ró la gos és ál lan dó fel -ada ta len ne a gyer me kek hely ze té nek fel tér ké pe zé se, a gyer me -kek pa na sza i nak meg hall ga tá sa, és szük ség ese tén a gyer mek vé -del mi jel zô rend szer fe lé va ló to váb bí tá sa. A gyer mek- és if jú ság -vé del mi fe le lô sök és az is ko la pszi cho ló gu sok gyer me kek ál ta liis mert sé ge – an nak el le né re, hogy a fe le lôs szá má ra jog sza bályír ja elô a sze mé lyes be mu tat ko zás kö te le zett sé gét – eset le ges, el -ér he tô sé ge az elô ze tes be je lent ke zés szük sé ges sé ge mi att, il let veami att, hogy a fe le lôs vagy a pszi cho ló gus csu pán rö vid ide igtar tóz ko dik az in téz mény ben vagy egyéb – pl. ok ta tá si – kö te le -zett sé ge it tel je sí ti, ne héz kes. A gyer mek vé del mi fe le lôs vagypszi cho ló gus ide gen sé ge, rit ka je len lé te vagy egyéb el fog lalt sá -ga nyil ván va ló an nem se gí ti elô azt, hogy a gyer mek bi zal mikap cso la tot ala kít son ki e sze mé lyek kel, így to vább ra sem vár -ha tó a gyer mek sze mé lyes jel zé sei szá má nak emel ke dé se. A biz -tos alap jog gal össze füg gô visszás ság köz vet len ve szé lyét ál la pí -tot ta meg a gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lôs, va la mint az is -ko la pszi cho ló gus mû kö dé sé nek je len le gi ke re tei mi att is.

3.3.4. Be fo ga dó ál lo má sokVé gül a be fo ga dó ál lo má sok vizs gá la ta so rán fel tárt leg sú -

lyo sabb hi á nyos ság a tisz tá zat lan ál lam pol gár sá gi stá tu sú, vagyún. is me ret len ál lam pol gár sá gú gyer me kek hely ze te volt. Mi vela ren de zet len jog ál lá sú gyer me ke ket a gyer mek jó lé ti alap el lá tá -sok vagy vé de lem be vé tel ke re te in be lül a gyer mek jó lé ti köz -pont nem gon doz hat ja, ezek a gyer me kek az át la gos nál is sok -kal ki szol gál ta tot tab bak a fej lô dé sük re ká ros ha tá sok nak. Azilyen gyer me kek gon do zá sá ra ugyan is csak kü lön le ges ve szé -lyez te tett ség fel me rü lé se ese tén ke rül het sor. Te kin tet tel a hely -zet sú lyos sá gá ra, e vo nat ko zás ban a biz tos nem pusz tán alap -jog sé re lem köz vet len ve szé lyét, ha nem alap jog gal össze füg gôvisszás ság meg va ló su lá sát mond ta ki a gyer me ki jo gok kal kap -cso lat ban. A ren de zet len stá tu sú gyer me kek hely ze té nek or vos -lá sa ér de ké ben már ko ráb ban is szü le tett olyan je len tés, amelye prob lé má ra kí vánt meg ol dást adni.10 To váb bi ombudsmanivizs gá la tok foly nak a kér dés kör ben je len leg is.

■ 3.4.Az or szág gyû lé si biz tos in téz ke dé seiA fel tárt alap jog gal össze füg gô visszás sá gok or vos lá sa, va la -

mint az ilyen visszás sá gok köz vet len ve szé lyé nek el ke rü lé se ér -de ké ben az or szág gyû lé si biz tos több in téz ke dést is tett. Fel kér -te az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz tert, hogy for dít son ki emelt fi -gyel met a gyer me kek jog tu da to sí tá sá ra, kü lö nös te kin tet tel an -nak is me re té re, hogy gyer mek bán tal ma zás vagy el ha nya go lásese tén a gyer mek mely szer vek hez for dul hat se gít sé gért. Kez de -mé nyez te a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter nél, hogy gon dos -kod jon a jel zô rend sze ri ta gok na gyobb fo kú in téz mé nye sí tettvé del mé nek meg szer ve zé sé rôl. Szak mai stan dar dok ki mun ká lá -sa és ha té kony köz ve tí té se se gít sé gé vel gon dos kod jék ezen kí -vül ar ról, hogy a gyer mek jó lé ti szol gá la tok ele get te gye nek visz-

sza jel zé si, va la mint az eset meg be szé lé sek meg tar tá sá ra vo nat -ko zó kö te le zett sé gük nek. Együt te sen kér te fel az ok ta tá si és kul -tu rá lis mi nisz tert, va la mint az egész ség ügyi mi nisz tert ar ra,hogy te gye nek lé pé se ket an nak ér de ké ben, hogy az ál ta lá nos or -vos kép zés, va la mint a há zi or vos és há zi gyer mek or vos kép zésso rán ki emelt kér dés ként ke zel jék az or vos gyer mek vé del mi jel -zô rend szer ben be töl tött sze re pét, rész le te sen tár gyal ják to váb báa gyer mek vé de lem ben be töl tött orvosszakmai je len lét jo gi kér -dé se it. Az or vos kép zés ben szük sé ges, gyer mek vé del mi jel zô -rend szer ben be töl tött sze rep irán ti at ti tûd for má lá sá nak mód -szer ta ni ki dol go zá sá ra, il let ve ko or di ná ci ó já ra – az orvosszak-mai szer ve ze tek be vo ná sá val – szin tén az egész ség ügyi, va la -mint az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz tert együt te sen kér te fel. AMa gyar Or vo si Ka ma ra el nö ké hez for dult a biz tos an nak ér de -ké ben, hogy az or vo sok kép zé se és to vább kép zé se so rán for dít -son ki emelt fi gyel met a jel zé si kö te le zett sé gek tel je sí té sé re.

Kez de mé nyez te az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter nél, hogyvizs gál ja meg a gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lô si, va la mint azis ko la pszi cho ló gu si rend szer ha té kony sá gát, és fon tol ja meg afe le lôs, va la mint az is ko la pszi cho ló gus kö te le zô al kal ma zá sá -nak jog sza bály ál ta li be ve ze té sét. Vé gül jog al ko tás kez de mé nye -zé se iránt a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter hez for dult an nakér de ké ben, hogy a tisz tá zat lan stá tu sú gyer me kek vo nat ko zá sá -ban a Gyvt. 4. §-ának sza bá lyo zá sát hoz za össz hang ba a Gyer -mek jo gi Egyez mény ren del ke zé se i vel. Az Egyez mény ugyan isva la mennyi gyer mek – így a ren de zet len ál lam pol gár sá gú gyer -me kek – szá má ra egy aránt dek la rál ja a gyer mek vé del mi el lá tá -sok biz to sí tá sá nak kö te le zett sé gét. Ez zel szem ben – ahogy ko -ráb ban azt em lí tet tük – a Gyvt. sze rint a tisz tá zat lan stá tu súgyer mek alap ve tô el lá tá sá ra csak kü lön le ges ve szé lyez te tett ségfel me rü lé se ese tén ke rül het sor.

A je len tés az in téz ke dés sel érin tet te ken kí vül szá mos szerv -hez, szer ve zet hez el ju tott. En nek, és a je len tés mé dia vissz hang -já nak kö szön he tô en ta lán egy re töb ben fel fi gyel nek a gyer me -kek kel va ló rossz bá nás mód el le ni küz de lem fon tos sá gá ra, és agyer mek vé del mi jel zô rend szer leg alább elég jó mû kö dé sé neknél kü löz he tet len sé gé re. A je len tés ter mé sze te sen – ki ter jedt jel -le ge el le né re – min den bi zonnyal nem te kint he tô a gyer mek vé -del mi jel zô rend szert érin tô utol só át fo gó elem zés nek. Már mostje lent kez nek ugyan is olyan kér dé sek, prob lé mák, ame lyek nekrész le tes elem zé sé hez to váb bi ombudsmani mun ka, fó ku szál -tabb vizs gá ló dás szük sé ges.

Rajz in ger Ág nes, Tóth Krisz ti na, Zel ler Ju dit


■



10 A kér dés elem zé sét lásd bô veb ben az AJB 7120/2009. szá mú je len tés ben.


■ HELY ZET KÉP: KI CSIT TÁ VOL RÓL IN DÍT VAEu ta ná zia, abor tusz, ki sebb sé gi jo gok, val lás és is ko la, di vat,

vi lág nyel vek, globalizáció – és még te mér dek olyan té ma, amely-rôl ér de mes és ér de kes be szél ni, sôt vi táz ni. Vi táz ni – de nemazért, hogy az igaz ság baj no kai le gyünk, ha nem azért, hogymeg ért sük egy mást, a Má sik ál lás pont ját, gon dol ko dás mód ját,azt a kul tú rát, amely ben él. Még is: is ko lai kö zeg ben fo rog vahány szor hall juk, hogy a di á kok mo ti vá lat la nok, nem ér dek lôd -nek kö zös sé gi, tár sa dal mi ügyek iránt. Nem is olyan ré gen e so -rok író ja a kö vet ke zô kér dés nek volt fül ta nú ja egy szak mai prog-ra mon: „Va jon hol ront juk el a fi a ta lo kat, hogy mi re az érett sé -gi kö ze lé be ke rül nek, nem tud nak kér dez ni, és nincs vé le mé -nyük?”

Az Ifjúság 2008 év ele jén nyil vá nos ság ra ho zott ku ta tá siered mé nye i bôl, ame lyek ak kor annyi ra meg döb ben tet ték a köz -vé le ményt, ki de rül, hogy a mai ma gyar is ko la rend szer igen csakalul tel je sít, ha a fi a ta lok de mok rá ci á ra ne ve lé sé rôl van szó. Azolyan alap ér té kek, mint a rá szo ru lók kal va ló szo li da ri tás vagy aki sebb sé gi jo gok ér vé nye sü lé se, ijesz tô mó don vesz tet tek je len -tô sé gük bôl a 9-11. osz tá lyos kö zép is ko lás ok szemében.1

A fi a ta lok mo ti vá lat lan sá ga, a szo li da ri tás és vi ta kész sé gekhi á nya – ezek olyan tü ne tek, ame lyek mi att ér demes fog lal koz -nunk a fi a ta lok vi ta kul tú ra-fej lesz té sé nek ügyé vel, és egy iz gal -mas meg ol dá si kí sér let tel: a dis pu tá val. Elô ször a mód szer lé -nye gét te kint jük át cím sza vak ban, amely bôl re mél he tô leg vi lá -gos ság vál nak azok az ér de mek és cé lok, ame lyek mi att a for má -lis vi ta egy ta ní tá si, ta nu lá si és kö zös ség fej lesz tô mód szer kéntáll majd elôt tünk. Ez után a tel jes ség igé nye nél kül be pil lan tunka dis pu ta ma gyar or szá gi tör té ne té be és je le né be, hogy vé gül ajö vô be li le he tô sé gek fel vá zo lá sá val kö szön jünk el a té má tól.

■ A DIS PU TA LÉ NYE GE: A SZA BÁ LYO ZOTT, FOR MÁ LIS VI TAAmi kor dis pu tá ról be szé lünk, for má lis vi tát ér tünk raj ta, az -

az az ér vek és vé le mé nyek olyan üt köz te té sét, amely meg ha tá -ro zott és szi go rú sza bá lyok men tén fo lyik. A sza bá lyok biz to sít -ják a vi ta ki egyen sú lyo zott sá gát, s lé nye gé ben ar ra vo nat koz -nak, hogy a be szé lôk mi lyen idô tar tam ban és sor rend ben kap -nak le he tô sé get ál lás pont juk ki fej té sé re. Vi táz ni le het pá ro sanés csa pat ban, ver seny sze rû en vagy csak úgy, fel ké szí tett bí rók,

vagy kö zön ség elôtt, 30 perc ere jé ig vagy órá kon ke resz tül. Szá -mos vi ta for ma lé te zik, Eu ró pá ban az egyik leg nép sze rûbb aKarl Pop per vi ta pél dá ul há rom fôs csa pa tok vi tá ját je len ti 5-6per ces szó nok la tok kal és a be szé dek kö zöt ti 3 per ces kér dés-kö -rök kel.

A for mai kö ve tel mé nyek mel lett a dis pu tá nak el en ged he tet -len kel lé ke az ér de kes és kel lô kép pen el lent mon dá sos vi ta té ma,ami egy „té tel mon dat ba” sû rít ve áll a vi ta kö zép pont já ban. Bár -mely olyan ki je len tô ál lí tás le het té tel mon dat, amely kel lô kép -pen el lent mon dá sos, pro és kont ra egy for mán le het ér vel ni mel -let te. A jó té tel mon da tok kö re meg le he tô sen szé les, csak né hánypél da a gon do lat éb resz tés ked vé ért:

• vo nat koz hat nak ér ték vi tá ra: „A de mok rá cia ve szé lyes”, „Apol gá ri en ge det len ség mo rá li san el fo gad ha tó esz köz az igaz sá -gos sá gért ví vott harc ban”;

• va la mi lyen vál to zás ra, tár sa dal mi ügy re: „Ma gya ror szá gonen ge dé lyez ni kel le ne az eu ta ná zi át”, „Be kel le ne til ta ni a vé resspor to kat”;

• tu do má nyos rész prob lé má ra: „Atom ener gia he lyett na -gyobb hang súlyt kel le ne fek tet ni a meg úju ló ener gia for rás ok -ra”;

• is ko lá hoz kap cso ló dó ügyek re: „Kö te le zô vé kel le ne ten niaz egyen ru ha-vi se lést az is ko lá ban”, „Az is ko la meg öli az egyé -ni sé get”;

• vagy már-már ba ná lis, eset leg vic ces té ma kör re: „Jobb fér -fi nak len ni, mint nô nek”, „A ru ha te szi az em bert”.

Egy dis pu ta ak kor iga zán iz gal mas, ha nem pusz tán a négyfal kö zött történik, ha nem van kö zön sé ge. És itt ne csu pán anyil vá nos vi ta ver se nyek re gon dol junk, ha nem ar ra a le he tô ség -re is, hogy a dis pu ta jó esz köz le het egy kö zös ség vi tás ügye i neknyílt meg be szé lé sé re.

A vi ta nem csu pán egy já ték, szel le mi sport, ha nem ta ní tá si-ta nu lá si mód szer tan is. Lé nye ge nem az el len fél le gyô zé se, vagyva la mi lyen konf lik tus fel ol dá sa, ha nem mind az, ami egy vi tá rava ló fel ké szü lés alatt és a vi tá zás köz ben ta nul ha tó. A for má lisvi ta le he tô ség ar ra, hogy a fi a ta lok meg ta nul ják el mé le ti is me re -te i ket rend sze rez ni és a gya kor lat ban hasz no sí ta ni, pél dá ul,hogy a II. vi lág há bo rú ne csak össze füg gés te len adat hal maz kéntka va rog jon a di ák fe jek ben, ha nem hogy ér vel ni tud ja nak a mel -lett vagy az el len, hogy Ma gyar or szág vi lág há bo rús sze rep vál la -lá sa el ke rül he tô lett vol na vagy sem.

A dis pu ta po zi tív ha tá sai kö zött a kom mu ni ká ci ós és ér ve lé -si kész sé gek fej lô dé sét eme lik ki el sô he lyen. Ezek mel lett a

B E M U T A T J U K

■

■

B E M U T A T J U K


A vi tát is ta nul ni kell■ VI TA KUL TÚ RA FEJ LESZ TÉS ÉS A FI A TA LOKHal lott már va la ki mis kol ci és sajóládi kö zép is ko lá so kat ar ról esz mét cse rél ni, hogy az em ber sor sa at tól függ, ho -vá szü le tik? Lá tott már va la ki he gesz tô szak mun kás ta nu ló kat a vi de o já ték ok ha tá sa i ról vi táz ni? Eset leg ta nú ja voltan nak, aho gyan sajókazai fi a ta lok ér vel nek pro és kont ra ab ban a kér dés ben, hogy az em ber bol do gu lá sá hoz elég-ea nyolc ál ta lá nos osz tály el vég zé se? Nos, a rossz hír az, hogy bár a fent em lí tett je len sé gek va ló ban meg tör tén tek,még is iga zi rit ka ság-szám ba men nek. A jó hír vi szont az, hogy en nek nem kell így ma rad nia.

A vi tát is ta nul ni kell■

1 Lsd. Sza bó And rea–Bauer Bé la (szerk.): If jú ság 2008 Gyors je len tés, Szo ci ál po li ti kai ésMun ka ügyi In té zet, 2009.


kész ség fej lesz tés te rü le tén a vi ta a kö vet ke zô kom pe ten ci ák fej -lô dé sé re van hatással:2

• kri ti kus gon dol ko dás: a részt ve vôk nem csak ér vel ni ta -nul nak meg, ha nem má sok ér ve it ér té kel ni, azok gyen ge pont -ja it meg ta lál ni;

• ku ta tá si kész sé gek: egy-egy vi ta ver seny re va ló fel ké szü lésko moly ener gia-be fek te tést igé nyel a vi tá zók ré szé rôl, mely nekso rán fej leszt he tik a meg fe le lô for rá sok meg ta lá lá sá nak és fel -hasz ná lá sá nak ké pes sé gét;

• ak tív hall ga tás: egy si ke res vi tá zó nak ké pes nek kell len -nie az el len fél ér ve i nek meg ér té sé re ah hoz, hogy re a gál ni tud -jon rá juk;

• csa pat mun ka: leg gyak rab ban több fôs csa pa tok vesz nekrészt egy-egy dis pu tá ban, így a fi a ta lok nak meg kell ta nul ni ukegyütt dol goz ni a fel ké szü lés idô sza ká ban és a vi ta tel jes ide jealatt is;

• to le ran cia, nyi tott ság: a for má lis vi ta fon tos ér té ke az el -len fél tisz te le te, s an nak meg ér té se, hogy ne az em bert, ha nemaz ér vet te gyük bí rá lat és mér le ge lés tár gyá vá. Ugyan ak kor egyvi ta so rán gyak ran elô for dul, hogy a részt ve vôk nem azt az ol -dalt kép vi se lik vi tá zó ként, amely sze mé lyes vé le mé nyük kel egy -be esik, így be le kell él ni ük ma gu kat a má sik ol dal hely ze té be, smeg kell ta lál ni uk a sa ját ju ké tól el té rô vé le mény ér ve i ben rej lôrá ci ót is;

• ön bi za lom: sa ját ma gunk és fé lel me ink le gyô zé se, az ér ve -lés tech ni ká i nak el sa já tí tá sa, a vi ta té mák ban va ló jár tas ság ké -pes sé te szi a részt ve vô ket ar ra, hogy mind ma ga biz to sab banmo zog ja nak a vi ta és szó nok lás te rén.

■ A DIS PU TA MOZ GA LOM MA GYA ROR SZÁ GONA mód szer ki dol go zá sa és ma gyar or szá gi meg ho no sí tá sa

évek kel ez elôtt re nyú lik vissza, egy ma is be jegy zett szer ve zet -hez, a Dis pu ta Kör Egye sü let hez kö tô dik. Bi zo nyá ra so kan em -lé kez nek még a ’90-es évek vi rág zó dis pu ta-moz gal má ra, ami koris több száz kö zép is ko lás fi a tal szá má ra nyílt le he tô ség, hogy el -sa já tít sa a fe gyel me zett vé le mény üt köz te tés és ha té kony ér ve léstech ni ká it, il let ve idô rôl idô re ver se nye ken, dis pu ta-baj nok sá go -kon te gye pró bá ra meg gyô zô- és szó no ki képességeit.3

Ak kor a kez de mé nye zés nek sok párt fo gó ja és lel kes szó szó -ló ja akadt, hi szen a rend szer vál to zást kö ve tô de mok ra ti zá ló dásév ti zed ében a vi ta kul tú ra fej lesz tés nek és a fi a ta lok ak tív ál lam -pol gár ság ra ne ve lé sé nek ha té kony esz kö zét lát ták ben ne. Amoz ga lom si ke res sé gét nem csak a rend sze re sen meg hir de tettkép zé sek és or szá gos dis pu ta-baj nok sá gok, a kö zel 800 fi a talt,200 kép zôt és bí rót ma gá ba fog la ló há ló zat fém je lez te, ha nemaz a ko moly szak mai és mód szer ta ni mun ka is, amely ez zel pár -hu za mo san folyt.4

A So ros Ala pít vány tá mo ga tá sá nak meg szûn té vel ma Ma -

gya ror szá gon ez a kez de mé nye zés sok kal szû kebb ke re tek kö -zött kény te len mû köd ni. Ezen a té ren te hát jócs kán el ma rad -tunk szom szé da ink mö gött, hi szen pél dá ul Szlo vá ki á ban, Cse h -or szág ban és Ro má ni á ban is or szág szer te mû köd nek vi ta klu -bok, éven te rend sze re sen szer vez nek vi ta ese mé nye ket, dis pu taklub ja ik elô ke lô he lyen sze re pel nek a nem zet kö zi vi ta ver se nye -ken. An gol szász nyelv te rü le ten a kö zép is ko lai vi ta klu bok nakko moly ha gyo má nyai van nak. Lát tunk már mo zi vász non jól fé -sült, ele gáns egyen ru há ba öl tö zött fi a ta lo kat, amint is ko lák kö -zöt ti vi ta baj nok sá gon küz de nek az el sô helyért.5 Ezek a je le ne -tek mennyi re nem a va ló ság tól el ru gasz ko dot tak, az Egye sültÁl la mok ban szin te nincs olyan fô is ko lás di ák, aki éle té ben leg -alább egy szer ne vett vol na részt egy vi ta klub éle té ben.

Ma ha zánk ban 100-120 kö zép is ko lás fi a tal és fel ké szí tô ta -ná ra ik al kot ják az Or szá gos Dis pu ta Kör Egye sü let ma is ak tívdis pu ta-klub ja i nak kö zös sé gét Deb re cen ben, Szar va son, Kecs -ke mé ten, Pé csett és Du na ke szin. Ezek nek a fi a ta lok nak a dis pu -tá zás egy for mán je lent kö zös sé gi él ményt, ta nu lá si le he tô sé getés szó ra ko zást: is ko lai, szak kör-jel le gû vi ta fog lal ko zá so konvesz nek részt, vi ta ver se nye ken te szik pró bá ra ma gu kat és mé -rik össze vi ta-tel je sít mé nyü ket.

2008 má jus és 2009 áp ri lis kö zött a De mok ra ti kus If jú sá gértAla pít vány nem zet kö zi szer ve ze tek kel együtt mû köd ve egy kí -sér le ti, vi ta kul tú ra fej lesz tô pro jek tet va ló sí tott meg KÖZ-Beszéd cí men. A DIA 10 éve fog lal ko zik de mok rá ci á ra ne ve lésügyé vel, a kö zös sé gi ta nu lás és fi a tal ko ri ön kén tes ség mo dell jé -nek ma gyar or szá gi meg ho no sí tá sá val. A fi a ta lok ál lam pol gá rine ve lé sé nek ügye olyan te rü let, amely be erôl kö dés nél kül be il -leszt he tô a vi ta kul tú ra-fej lesz tés és a for má lis vi ta. A KÖZ-Beszéd Prog ram so rán 6 te le pü lé sen (Mis kol con, Sajókazán,Hegymegen, Be rettyó új fa lu ban, Sajóládon és Pécelen) mu tat tukbe a for má lis vi ta mód sze rét és kez de mé nyez tünk nyil vá nos vi -ta ese mé nye ket. A cé lunk az volt, hogy a for má lis vi tát olyan, el -sô sor ban hát rá nyos hely ze tû, vagy konf lik tu sok kal ter hes kö -zös sé gek ben kezd jük el al kal maz ni, ahol a kö zös ség tag jai szá -má ra kü lö nös képp fon tos len ne a ha té kony kom mu ni ká ció és ade mok ra ti kus ér dek ér vé nye sí tés esz kö ze i nek el sa já tí tá sa. Szem -be sül nünk kel lett az zal, hogy a fi a ta lok mennyi re ide ge nül ér zikma gu kat azok ban a hely ze tek ben, ame lyek ben va la ki egy ôketérin tô té má ról a vé le mé nyü ket kér de zi. Mo ti vá lat lan ság, ér tet -len ség, a vi ta mû fa já val szem be ni el len ér zés jel le mez te az el sôlé pé se ket. A kez de ti ne héz sé gek át hi da lá sa után azon ban nyil -ván va ló vá vált, hogy a vi ta mód sze re nem csak az egyé nek sze -mé lyes fej lô dé sé hez já rul hoz zá, ha nem po zi tív ha tás sal van akö zös ség éle té re is. Az is ko lai vi ta órák ha ma ro san kö zös ség fej -lesz tô mun ká ba csap tak át, ame lyek kö vet kez té ben érez he tô ennôtt a fi a ta lok kö zöt ti össze tar tás és csa pat szel lem, el fo ga dób bávál tak a né zet kü lönb sé gek kel szem ben, csök kent a ver bá lis ag -resszió, a vi ta ta nu lá sá ban meg lát ták a le he tô sé get a fej lô dés re.Íme né hány vissza jel zés a kez de mé nye zés ha tá sa i ról a prog ram -ban részt ve vô tré ne rek és di á kok tol lá ból:

B E M U T A T J U K

■

B E M U T A T J U K


2 Rybold, Gary: Speaking, Listening and Understanding, 1-5., International DebateEducation Association, New York, 2006.3 Rész le te sebb tá jé koz ta tá sért ér de mes fel la poz ni a dis pu ta moz ga lom ala pí tó já nak,Hunya Már tá nak a té má ban jegy zett írá sát: A dis pu ta prog ram, Bu da pest, 1998 (ki ad -ta: a So ros Ala pít vány).4 Lásd a NAT és a vi ta kul tú ra fej lesz tés kap cso la tá ról szó ló ku ta tást: Hunya Már ta – Avi ta kul tú ra és a ma gyar ok ta tás I, II, és III. (a cikk so ro zat meg je lent az Új Pe da gó gi aiSzem le 2002 szep tem ber, ok tó ber és no vem be ri szá ma i ban).

5 Az egyik leg jobb pél dá ja a vi tá hoz kap cso ló dó film iro da lom nak Denzel Wa shing ton„The Great Debaters” cí mû mun ká ja, mely bár kis sé „ho lly woo di” ala po kon, de be mu tat -ja, ho gyan küz di fel ma gát a ’30-as évek Ame ri ká já ban egy afroamerikai di á kok ból ál lócsa pat az or szá gos vi ta baj nok ság ra. (http://www.thegreatdebatersmovie.com/)



„A vi ta órák kal el sô sor ban kö zös ség fej lesz tés volt a cé lom.Nagy ha tá sa volt a fog lal ko zá sok nak, sok olyan vál to zás kö vet ke -zett be, ami ko ráb ban el kép zel he tet len volt a cso port ban. Pél dá -ul az elôtt so ha nem tör tént meg, hogy az osz tály tag jai ön szán -tuk ból fel ada to kat vál lal tak vol na el, vagy tet tek vol na va la mit akö zös sé gért. Most pe dig ott tar ta nak, hogy önál ló pro jek tet va ló -sí ta nak meg, és az osz tály ban ki ala kult egy faj ta csa pat szel lem.”

Gá bor, tré ner, Pécel

„Na gyon hasz nos az, amit ta ní to tok ne kem. Ko ráb ban a»vita« szó szá mom ra egyet je len tett a ve sze ke dés sel és a ki a bá -lás sal. El sem tud tam kép zel ni, hogy le het vi táz ni han gos ko dásnél kül. Sze ret nék ügy véd len ni, ha fel nö vök, ezért meg kell ta nul -nom, ho gyan kell tisz te let tu dó an és nem ki a bál va vi táz ni”

Mó ni, 16 éves di ák, Sajókaza

„Na gyon jó volt a fog lal ko zás, jó len ne, ha foly ta tód na. Én kel -le me sen csa lód tam eb ben az egész ben."

di ák, Pécel

„Ele in te na gyon ne héz dol gom volt a cso port tal, nem akar takegyütt mû köd ni. Az tán meg kér dez tem tô lük, hogy sze rin tük hányro ma szár ma zá sú em ber dol go zik a he lyi ön kor mány zat ban.Mond ták, hogy egy sem. El kezd tünk be szél get ni ar ról, hogy ez va -jon mi ért van így. Meg ér tet ték, hogy ha ér vé nye sí te ni akar ják azér de ke i ket, elôbb meg kell ta nul ni uk kom mu ni kál ni azo kat.”

Ju dit, tré ner, Hegymeg

Szá munk ra is meg le pe tést oko zott, hogy olyan is ko lai kö -zös sé gek ben, ahol a di á kok szá má ra is me ret len az ön ki fe je zésfo gal ma, olyan osz tá lyok ban, ahol a fi a ta lok nem kap tak le he tô -sé get ar ra, hogy meg ta nul ják vé le mé nyü ket ag resszió és ki re -kesz tés he lyett ér vek kel ki fe jez ni, olyan te le pü lé se ken, ahol fel -dol go zat lan he lyi konf lik tus sal ter he sek a hét köz nap ok, a vi ta -kul tú ra fej lesz tés mi lyen nem várt ered mé nyek re ké pes.Pécelen, a Fáy And rás Me zô gaz da sá gi, Köz gaz da sá gi Szak kö -zép is ko la osz tá lya i ban érez he tô en vál to zott a di á kok egy más -hoz va ló vi szo nya, ki ala kult egy faj ta kö zös sé gi szel lem: a prog -ram vé gé re a fi a ta lok egy kö zös pro jekt-öt le tet fo gal maz takmeg, és szer vez tek meg a sa ját is ko lá juk szá má ra. Sajókazánszin tén nem várt mó don, a fel nôt tek kezd tek el ér dek lôd ni a vi -ta-fog lal ko zá sok iránt, egy nôk bôl ál ló he lyi ér dek vé del mi körala kult, akik fel is mer ték, hogy a dis pu ta órák se gí te nek ne kikab ban, hogy ér de ke i ket ha té ko nyab ban kép vi sel jék a te le pü lé siön kor mány zat elôtt. Mis kol con a fi a ta lok vi ta baj nok sá got szer -vez tek ma guk nak, amit nem várt ér dek lô dés öve zett, s föl me -rült egy vi ta-kur zus in dí tá sa a Mis kol ci Egye te men.

A kí sér le ti prog ram si ke re in fel bá to rod va 2009 ôszén a DIAúj pro jek tet in dí tott, im már an nak ér de ké ben, hogy or szág szer -te vi ta klu bok lét re jöt tét se gít se elô. Össze sen 30 pe da gó gus és if -jú ság se gí tô vég zett el egy dis pu ta kép zést, hogy ezt kö ve tô en,leg több ször sza bad ide jé bôl ál doz va tart son vi ta fog lal ko zá so katfi a ta lok nak az ál ta lá nos is ko lás kor cso port tól egé szen az egye te -mi hall ga tó kig, az olyan kis te le pü lé sek tôl, mint Len ti vagyCered a nagy vá ro si gim ná zi u mo kig. Tan órák alatt, ta ní tás utá niszak kör ben vagy is ko lán kí vül, más hol a he lyi mû ve lô dé si ház

klub já ban ta lál koz nak, vi táz nak a fi a ta lok. Feb ru ár utol só hét vé -gé jén 27 vi ta-csa pat, az az kö zel száz fi a tal vett részt a DIA tör té -ne té nek el sô dis pu ta baj nok sá gán Bu da pes ten.

Az ed di gi ta pasz ta la tok alap ján azt mond hat juk, sok szornincs könnyû dol ga ma Ma gya ror szá gon an nak, aki vi ta kul tú rafej lesz tés re vál lal ko zik. Gyak ran elô for dul, hogy a kez de mé nye -zés a fi a ta lok hoz már el sem jut, mert az is ko la ve ze tés uta sít jael a vi ta klub lét re ho zá sá nak öt le tét. De van, ahol üd vöz lik a kez -de mé nye zést, mond ván: vég re tör té nik va la mi és van olyan in -téz mény, ahol fel is me rik a vi ta-ta ní tás ban rej lô le he tô sé get,mint egy olyan több le tet, ami po zi tí van hoz zá já rul az is ko la egé -szé nek tel je sít mé nyé hez.

Még ha a DIA vi ta kul tú ra fej lesz tô prog ram ja csu pán cseppa ten ger ben, még ha évek tel tek is el úgy, hogy a dis pu ta moz ga -lom gya kor la ti lag ki ke rült a köz tu dat ból, hi szünk ab ban, hogyolyan pers pek tí vák és le he tô sé gek elôtt áll a kez de mé nye zés,ame lye ket ne héz len ne fi gyel men kí vül hagy ni. Áll ja nak ezek ale he tô sé gek itt a cikk vé gén, mint egy fel so ro lás sze rû hit val lás -ként, gon do lat éb resz tô nek, fel hí vás nak, út jel zô nek, to vább bô -vít he tô lis tá nak:

• a dis pu tá nak egy szer min den kö zép is ko lás fi a tal szá má rahoz zá fér he tô vé kel le ne vál nia, hogy leg alább egy szer min den fi -a tal ta lál koz zon a for má lis vi tá val, fej lessze kom mu ni ká ci ós, ér -ve lô- és vi ta kész sé gét, el sa já tít sa a de mok ra ti kus vé le mény üt -köz te tés at ti tûd je it,

• a vi ta ta ní tá sá nak nem csu pán egy hasz na ve he tet len fe je -zet nek kel le ne len nie a ta nár kép zés di dak ti ka köny ve i ben, ha -nem egy élô mód szer tan nak, amely rend sze re sen be épül a tan -órák me ne té be,

• a for má lis vi tá nak önál ló kur zus ként kel le ne meg je len niea fel sô ok ta tás ban,

• a ma gyar fi a ta lok nak he lyük van a nem zet kö zi vi ta baj nok -sá go kon,

• hi szünk ab ban, hogy szá mos tár sa dal mi prob lé ma, és a ki -sebb sé ge ket érin tô konf lik tu sok csak ér tel mes tár sa dal mi pár -be széd del, nyil vá nos kom mu ni ká ci ó val old ha tók meg, és hi -szünk ab ban, hogy a de mok ra ti kus ér dek ér vé nye sí tés esz kö ze i -nek köz ve tí té se, a vi ta ta ní tá sán ke resz tü li kö zös ség fej lesz tésegy esz köz a meg ol dás hoz ve ze tô úton.

Ta kács Vik tó ria

■ IRO DA LOM:Hunya Már ta: A dis pu ta prog ram, Bu da pest, a So ros Ala pít vány, 1998.Hunya Már ta: A vi ta kul tú ra és a ma gyar ok ta tás I, II, és III., Új Pe da gó gi ai

Szem le, 2002 szep tem ber-no vem ber.Rybold, Gary: Speaking, Listening and Understanding, 1-5., International

Debate Education Association, New York, 2006.Sza bó And rea–Bauer Bé la (szerk.): If jú ság 2008 Gyors je len tés, Szo ci ál po li ti -

kai és Mun ka ügyi In té zet, 2009.Trapp-Zompetti-Motiejunaite-Driscoll: Discovering the World through

Debate, International DEbate Education Association, 2005.

B E M U T A T J U K

■

B E M U T A T J U K



A K a ra ván Mû vé sze ti Ala pít vány az zal a cél lal jött lét re,hogy te het sé ges hát rá nyos hely ze tû, el sô sor ban ci gány gye re ke -ket ku tas son fel, és szá muk ra tan díj men tes szí nész kép zô stú di -ót mû köd tes sen Bu da pes ten. 2000 óta sok ilyen gyer mek nek, fi -a tal nak nyújt hat tuk szol gál ta tá sun kat, mi köz ben lét re jött gyer -mek- és if jú sá gi szín tár su la tunk. Az ala pí tók az ala pít vány lét re -ho zá sá val tá mo gat ni kí ván ják a te het sé ges, de hát rá nyos hely ze -tû, fô ként ci gány szár ma zá sú fi a ta lok ké pes sé ge i nek ki bon ta -koz ta tá sát a szín ház, a tánc, a ze ne, a film, a kép zô mû vé szet, va -la mint az ál ta lá nos mû velt ség te rü le tén.

Az el telt tíz év so rán fo lya ma to san fej lôd tünk: a szí nész kép -zô stú dió mû kö dé se mel lett lét re jött gyer mek- és if jú sá gi szín tár -su la tunk, majd 2009-ben nem ze ti sé gi és et ni kai ki sebb sé gi szín -ház V. ka te gó ri ás be so ro lást kap tunk.

A kez de tek tôl min den év ben te het ség ku ta tást vég zünk, el sô -sor ban Bu da pes ten a ti zen éves kor osz tály ban. N ö ven dé ke inksok szem pont ból he te ro gén cso por tot al kot nak. K ö zöt tük van -nak te het sé ges ro mák és nem ro mák, hát rá nyos hely ze tû ek éskö zép osz tály be li ek is.

Ed dig nyolc elô adást ho zott lét re a tár su lat:M in den egér sze re ti a saj tot (2002)A kis fiú meg az orosz lá nok (2004)M o ha és Páf rány (2005)A kis M ukk tör té ne te (2006)Sakko shimijako kamel o shajto (2007)Anconai sze rel me sek (2008)Cso dá la tos vad ál lat ok (2009)A hét fe jû tün dér (2009)

Szá mos dí jat és el is me rô szak mai vissza iga zo lást kap tunk,két nö ven dé künk vég zett a K a pos vá ri Egye tem szí nész sza kán,töb ben te vé keny ked nek a szín há zi és fil mes szak má ban. Az idô -sebb ro ma nö ven dé kek több sé ge már fô is ko lá ra jár.

Ami ben szí nész kép zô stú di ónk ki vé te les nek mond ha tó,hogy itt ro ma és nem ro ma gye re kek, fi a ta lok, fel nôt tek ta lál -koz nak nap mint nap. Igyek szünk sok fé le le he tô sé get biz to sí ta -ni a hát rá nyos hely ze tû gye re kek nek. N ö ven dé ke ink kel évekóta részt ve szünk nem zet kö zi szín há zi w orkshopokon és olyanha zai pro jek tek ben, ahol le he tô sé günk van a tár sa dal munk banel ural ko dott, a ci gá nyok kal és más ki sebb sé gek kel szem be ni in -to le ráns szem lé let meg vál toz ta tá sá ra.

H a zánk ban rend sze rint a ro mák és nem ro mák ta lál ko zá saisze ren csét le nek, ri asz tó an ne ga tí vak. A K a ra ván ban vi szontsze ren csés ta lál ko zá sok van nak pro fi és nem pro fi szí né szek kö -zött, ro ma és nem ro ma gye re kek, szü lôk, szí né szek kö zött, atöbb sé gé ben ro ma szín tár su lat és a kö zön ség kö zött, kü lö nö sen,ha olyan he lyen tar tunk elô adást, ahol a gye re kek még nem lát -tak szín há zat. A K a ra ván ban ro ma és nem ro ma em be rek kö zösmun ká ja ál tal ér té kek, ered mé nyek szü let nek. V a gyis a K a ra ván

je len lé té vel, te vé keny sé gé vel a sze ren csés ta lál ko zá sok le he tô sé -gét de monst rál ja. N agy szük sé ge van a ma gyar tár sa da lom nakar ra, hogy az el fo ga dó, egy mást meg ér tô at ti tûd ural kod jék el azok ta lan ne ga tív szte re o tí pi ák és gyû lö let he lyett. En nek elô se gí -té sé re hasz nál juk esz köz ként a mû vé sze tet és a pe da gó gi át.

Ka ra ván M û vé sze ti Ala pít vány1091 Bu da pest, Ü l lôi út 91/b. 1/7.Ve ze tô: Nyá ri O sz kárTe le fon: +36 1 215 2953, +36 30 867 3804, +36 70 324 7208E-mail: karavanma@ gmail.comw w w .karavan.co.hu

A moz gás vizs ga részt ve vôi 2009

M in den egér sze re ti a saj tot

B E M U T A T J U KB E M U T A T J U K


Le he tô ség te het sé ges gye re kek nek■ A KA RA VÁN MÛ VÉ SZE TI ALA PÍT VÁNY


Le he tô ség te het sé ges gye re kek nek■


A föld szin ten, a fo lyo só la bi rin tus vé gén volt a szo ba. Az aj -tó szé les tokozata és be ra ká sai a kes keny réz ki lincs íve lé se ré giidô ket, va la ho gyan tör té nel met idé zett. A ki lincs könnyen moz -gott, nem szo rult, nem nyi kor gott. A szo bá ba lép ve a szem köz -ti fal egy ré szét füg göny te len ab lak töl töt te ki. A ki lá tást a zárt,be to no zott ud var ra né ha egy ecet fa ágai szûr ték, ha a szél erô -seb ben fújt. Az ab lak alatt do hány zó asz tal, mel let te két fo tel.

A mos dó kagy ló köz vet le nül az aj tó mel lé volt fel sze rel ve, fe -let te tü kör. A szap pan zárt do boz ban, a tö röl kö zô rá haj to gat vaaz alu mí ni um tar tó rúd ra.

A jobb ol da li fa lat könyv szek rény és pol cok töl töt ték ki. Aszek rény mel lett, kö zel az ab lak hoz állt az író asz tal. Jegy ze tek,dol go za tok, köny vek sa já tos rend je bo rí tot ta.

A be ren de zés stí lu sát nem le het meg ha tá roz ni. Min den ottvolt, ahol len nie kel lett. A szo bá ban a be la kott ság, a be dol go -zott ság és a fo lya ma tos ság ér zô dött. Nem vol tak fe les le ges hol -mik, lo mok, vagy a he lyü ket ke re sô tár gyak.

A szo ba il la tát köny vek, pa pí rok és a ci ga ret ta füst ve gyü lé seal kot ta.

Dol go zó szo ba. An na dol go zó szo bá ja a Beth len Gá bor té ren,a Bárczi Gusz táv Gyógy pe da gó gi ai Ta nár kép zô Fô is ko la föld -szin ti fo lyo só já nak vé gén.

Itt beszélgettünk… … ar ról, aho gyan élt, ta ní tott, aho gyan je len volt a kö zös ség -

ben, aho gyan ha tott a kör nye ze té re, lét re ho zott és meg tar tottegy szak mát, gon doz ta a ba rát sá got, al ko tott, ne velt.

Szür kü le ti fél ho mály töl töt te be a szo bát, ha a ne o nok nemvi lá gí tot tak.

A fo lyo són, az aj tó mel lett el nyûtt fo te lek, ko pott, ka ris toltszé kek. Hall ga tók ül nek raj tuk. Nyug ta la nul for gat ják jegy ze te i -ket, tü rel met le nül mo co rog nak és vár nak ar ra, hogy ki nyíl jonaz aj tó.

A szo bá ban dol go zott: al ko tott, vizs gáz ta tott, jegy ze tet írt,kon zul tá ci ót ve ze tett, szak iro dal mat for dí tott, lec ke köny vet írtalá, dol go za tot ér té kelt, ku ta tá si ter vet ké szí tett.

A szo ba szak em be rek kép zé sé nek, nagy be szél ge té sek nek aszín he lye volt. Erô te re be fo lyást gya ko rolt a ha zai gyer mek vé -del mi szak em ber kép zés re, a gyermekközpontúbb és em ber ar cúkö zös ség épí té sé re, ne ve lé si kul tú ránk job bá té te lé re. En nek aszak mát táp lá ló, al ko tó erô tér nek a fenn tar tá sá hoz já rult hoz zágon do la ta i val, ta ní tá sá val, ba rát sá ga i val, be szél ge té se i vel.

Eb ben a szo bá ban kez dô dött meg egy át fo gó, összeg zô pá -lya mû el ké szí té se a reszocializáció és a gyer mek vé de lem le he tô -sé ge i rôl. A dol go zat a ha zai gyer mek vé del mi és kriminál pe da -gógiai szak iro da lom egyik alap do ku men tu má vá vált. A XX. szá -zad vé gén je lent meg, új ala pok ra he lyez ve gyer mek vé del münkkomp lex te vé keny ség rend sze ré nek meg ha tá ro zá sát, fel len dít veez zel a szak mai mû he lyek gya kor la ti mun ká ját.

Alap ve té se sze rint a gyer mek vé de lem a rá szo ru ló gyer mek -né pes ség-cso por tok spe ci á lis szük ség le te i re va ló op ti má lis re a -

gá lás, va gyis: a fo gya té kos, a ne he zen ne vel he tô, az inadaptált,a be teg, a hát rá nyos hely ze tû és a ve szé lyez te tett gyer me kekspe ci á lis ne ve lé si-ok ta tá si, men tál hi gi é nés, szo ci á lis- és egész -ség ügyi szük ség le te i nek adek vát ki elé gí té se ab ból a cél ból, hogya prob lé má kat meg szün tes sük, vagy azok sú lyos bo dá sát, hal -mo zó dá sát meg aka dá lyoz zuk.

Ne vé hez egy szak te rü let kö tô dik – im már – el vá laszt ha tat la -nul. A pszichopedagógia fo gal ma eggyé vált ve le. Szak mai ge ne -rá ci ók, a gyer mek vé de lem in téz mé nyei, ha zai és nem zet kö ziprog ram jai fej lôd het tek ál ta la.

A má sik szo ba is a föld szin ten, a fo lyo só la bi rin tus vé génvolt. Az aj tó for ma ter ve zett, egy sze rû fe lü let ke zelt tokozata afal ba ol va dó an si ma aj tó fe lü let, a szab vá nyok jel leg ze tes sé gétmu ta tó, stí lus men tes ki lincs íve lé se a mo dern idôt, va la mi kép -pen a hét köz nap ja in kat jel lem zi. A ki lincs és az aj tó hang ta la nulmo zog, nem szo rul, nem nyi ko rog, halk, sur ro gó hang kí sé rimoz gá su kat. A szo bá ba lép ve a szem köz ti fa lat tel je sen ki töl tiaz ab lak. A ki lá tást a zárt, par ko sí tott ud var ra, sem mi sem ta kar -ja. Az ab lak alatt dol go zó asz tal, hoz zá il leszt ve a hosszú tár gya -ló asz tal. Az ab lak kal szem köz ti fa lat be épí tett szek rény bo rít ja.Az asz ta lon szá raz vi rág ból össze ál lí tott vi rág cso kor, idôt lendísz, szo ba tar to zék. Pu ri tán, dí szí tet len szo ba az EL TE BárcziGusz táv Gyógy pe da gó gi ai Fô is ko lai Kar Ecseri úti épü le té ben.

Az író asz tal mel let ti fal ré szen egy kis ala kú kép áll, más szá -má ra alig lát ha tó mó don el he lyez ve. A ha tal mas víz esést mu tat -ja káp ráz ta tó szí ne i vel, örök és nem szû nô ere jé vel, nyu gal má -val, ál lan dó sá gá val, fo lya ma tos sá gá val. Fény kép a Víz esés rôl.

A szo ba fa lá nak köz pon ti he lyét egy port ré fog lal ja el. Nyu -godt arc, tisz ta, nyílt te kin tet, fény kép a pél da ké pé rôl.

Ôriz ve a tu dós elô dök ér té ke it, át örö kí tet te hit val lá su kat,mi köz ben pél dát mu ta tott em ber ség bôl, hû ség bôl, ki tar tás ból, agyen gék, az el eset tek, a se gít ség re szo ru lók irán ti alá zat ból.

Hit te, hogy har mo ni ku san fej lô dô gyer me kek nél kül nincsbi za lom ra ér de mes jö vô, azt kép vi sel te, hogy har mo ni ku san fej -lô dô gyer mek vé de lem nél kül nincs bi za lom ra ér de mes tár sa da -lom.

Be szél ge té se ink örök sé ge, hi te, a bi za lom, a gyer mek sor sok,a szak em ber kép zés fe le lôs sé ge, kö te lez nek ben nün ket.

A szo ba fa lán már egy má sik port ré is áll, egy má sik tu dó sé,Volentics An na ké pe.

Szar ka At ti la

B Ú C S Ú Z T A T ÓB Ú C S Ú Z T A T Ó


Dol go zó szo bai be szél ge té sek ■ IN MEMORIAM VOLENTICS AN NA


Dol go zó szo bai be szél ge té sek ■


Meg je lent az ENSZ Gye rmek jo gi Egyez mé nyé nek al kal ma zá sá ról szó ló Ké zi könyv

„A könyv úgy mu tat ja be a gyer me ki jo gok ér vé nye sí té sé nek szük sé ges sé gét és le he tô sé gét,hogy an nak ol va sá sa, idé zé se ön ma gá ban fel ér egy kép zés sel, ed di gi is me re te ink, né ze te inkfe lül vizs gá la tá nak le he tô sé gé vel. K i emel ten tá mo gat ja az em ber sé get, meg ér tést, együtt ér -zést, be fo ga dást, szo li da ri tást, egyé ni, kö zös sé gi és ál la mi fe le lôs ség vál la lást és mun ka meg -osz tást. Egy ilyen mó don fel nôtt ge ne rá ció ese tén ez biz to sí té kot je lent het egy, a ma i nál jó -val él he tôbb és ba rát sá go sabb vi lág esé lyé re.”

H erczog M á ria

A Ké zi könyv/CD meg ren de lé sé vel kap cso lat ban tá jé ko zód hat a [email protected] e-mail címen vagy a +361 225 35 26-os te le fon szá mon.

borito_b3.qxd:borito200804.qxd 6/6/10 2:13 PM Page 5

A gyerekeknek ismerniük kell a jogaikat, hogy élni tudjanak velük – de azt is el kell sajátítaniuk,hogy hogyan lehet ezt megtenni úgy, hogy közben ne sérüljenek mások jogai: legyenek ôk gye -rekek, vagy felnôttek. Fontosnak tartjuk, hogy errôl a velük törôdô felnôttekkel együtt gondol-kodjanak, tapasztaljanak, hogy megvalósuljon a partnerség. Ez adhat esélyt arra, hogy a gyerekönmaga tiszteletén keresztül eljusson a másik tiszteletéig is. A gyerekjogok érvényesüléselegyen napi tapasztalat – minden gyerek számára!

Reményeink szerint hozzájárulhatunk ehhez az Európai Unió támogatásával a közelmúltbanmegjelent Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai… Gyermek jogokról gye -rekeknek címû kiadvánnyal, amely szervesen kapcsolódik a Gyer mek jogokról felnôtteknek címûkiskönyvhöz. Mindkettô néhány alapvetô gyerekjogi kérdéssel fog lal kozik, és CD mellékletetis tartalmaz.

A kiadványokat szeretettel ajánljuk figyelmükbe!

Megrendelhetôek a [email protected] e-mail címen.

b_4:Layout 1 4/20/10 3:35 PM Page 1

Documents

Család, Gyermek, Ifjúság 2010/2