CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉKKÖZÉLETI HAVILAPJAXX. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

2009. augusztus - ÁRA: 130,- Ft

A tartalombólÚj lelkészek Csengerben

(2. oldal)Bõvülõ kistérségi

szociális szolgáltatások(3. oldal)

Tûzoltó beszámoló(4. oldal)

Emlékezés Ignácz Rózsára(5. oldal)

Beindult a gépezet(6. oldal)

2009. augusztus 27-én került sor aTÁMOP 3.1.4/2008/02-2009-0132számú, "a kompetencia alapú okta-tás, egyenlõ hozzáférés - innovatív in-tézményekben" projekt nyitórendez-vényére a Petõfi ÁMK Honvéd utcaiés a szamosbecsi tagóvodájában. Azünnepségen elõadást és konzultációttartott Szásziné Sustyák Anikó komp-lex folyamattanácsadó, aki a témávalkapcsolatos elméleti és gyakorlatitapasztalatait osztotta meg az óvo-dapedagógusokkal.

A csengeri székhely óvodában a Cicacsoportban, míg Szamosbecsen aMicimackó csoportban kerül beve-zetésre a program, melynek elsõmodulja az õszt is jelképezõ tûzre,mint õselemre épül. Az implementá-cióban részt vevõ pedagógusok:Ópris Andrásné, Papp Krisztina,Szkokán Mária és Szécsiné VáciMónika. Csengerben a szakmaivezetõ Katona Gyuláné óvodavezetõ,míg Szamosbecsen Szécsiné VáciMónika pedagógus.

Óvodai projektindítóA hagyományokhoz híven azállamlapítás ünnepe elõtt külön-bözõ kulturális rendezvényekszínhelye volt a város. Képzõmûvészeti alkotótáborvolt négy napig a helytörténetimúzeum, ahol a környék alkotóicsengeri témákból dolgoztak.A sport kedvelõi Szent Istvánfutballkupán szurkolhattak akedvenc csapataiknak, illetvesakk és asztalitenisz bajnoksá-gon mérhették össze tudásukat.Augusztus 19-én Tamus Istvándebreceni festõmûvész akvarell-jeit tekinthette meg a nagy-érdemû, és ugyanezen a napon aSzatmári Zenei Napok Egye-sület a mátészalkai ZenebarátokKórusával és a Piccoli Archizenekar közremûködésével fe-ledhetetlen koncertet adtak areformátus templomban.A Csengeri Napok záróren-dezvénye az augusztus 20-ivárosi megemlékezés és az aztkövetõ szórakoztató programvolt. Az államalapítónkról elne-vezett téren az általános iskolá-sok és a gimnazisták közösmûsora irányította a figyelmetSzent István tetteire, amit a ma-zsorett csoport látványos bemu-tatója egészített ki. Ünnepi gon-dolatait idén Gazda László, azÉszak-alföldi Regionális Fej-lesztési Tanács elnöke osztottameg a lakossággal. Az új kenyeret Bartha Gyulareformátus esperes áldotta meg.A kenyér megszegését követõena városi kitüntetések átadására iskerült sor. A délután már a könnyed ki-kapcsolódást hozta a csengeriekszámára. "Erdély kincsei" cím-mel különleges fotókiállításnyílt meg a múzeumban, RehaJózsef és Márk szatmárnémetimûvészek munkáiból, majd afiatal helyi tehetségek mellettfelléptek a színpadon - azOrfeusz Egyesület citerazene-kara, a Reflex rockbanda - aSzabolcs Néptáncegyüttes és aközkedvelt csengeri zenészek-bõl verbuválódott Fate-Rockzenekar. A könnyûzenei sort szí-nesítette Lakatos Krisztián,valamint a Unique együttes is.Fergeteges sikerrel lépett fel aBudapesti Operett Színház, amitmár csak a sokak által várt tûzi-játék múlhatott felül.

Csengeri Napok 2009

VIII. CCsseennggeerrii AAllmmaaffeesszzttiivvááll2009. szeptember 25-26.

A rendezvény fõvédnöke: GGrrááff JJóózzsseeffMezõgazdasági és Vidékfejlesztési miniszter

SSzzeepptteemmbbeerr 2255..- SSzzaallmmaabbáább kiállítás, - Almanapi ddiiáákkrraajjzz vveerrsseennyy és kiállítás, -AAllmmaaffuuttááss ggyyeerrmmeekkeekknneekk,, - GGoollddeenn SSaakkkk és Asztalitenisz Kupa, -Lekvárfõzés17.30 ÉÉssiikk SSáánnddoorr fotókiállítása az általános ikola aulájában19.00 Szabadtéri színházi elõadás: LLiilliioommffii

Helyszín: Városközpont nagyszínpad

SSzzeepptteemmbbeerr 2266..08.00 Szüreti hintós felvonulás09.00 Gazdák traktoros felvonulása10.45 Mazsorette felvonulás11.00 ÜÜnnnneeppééllyyeess mmeeggnnyyiittóó - Szakmai kiállítás a sportcsarnokban

Megnyitja: Gráf József miniszter11.00-tõl egész nap folyamán: - Népi ételek, gasztronómiai külön-legességek versenye és bemutatója, - Almalekvár fõzés, kóstolás,lekvárbirkózás, - Kézmûves bemutató és vásár, - "Legfickósabb almapálinka" versenye, - Almássüteményekversenye, kóstolása. Helyszíne: városközpont1111..3300--2211..0000 KKiissttéérrssééggii hhaaggyyoommáánnyyõõrrzzõõ ttaalláállkkoozzóó Városközpont, nagyszípad. Benne: A csengeri citera zenekar ésnépdal kórus, Reflex együttes15.00 II.. NNyyáárrii MMûûvvéésszzeettii AAllkkoottóó TTáábboorr munkáinak kiállítása(festménykiállítás) Helyszín: Városi Sportcsarnok16.30 FFaattee--RRoocckkKözben: a legsikeresebb gazda, legszebben feldíszített paviloncímének átadása

19.00 HHoooolliiggaannss ééllõõ kkoonncceerrtt

Apáti György polgármester megszegte az új kenyeret

A mazsorette csoport a színpadon

Az ünnepi szónok Gazda László,az Észak-alföldi Regionális Fej-lesztési Tanács elnöke volt

Bartha Gyula esperes megáldot-ta az új kenyeret

Augusztus 19.: a Szatmári Zenei Napok zárókoncertje

2. CSENGERI HÍRMONDÓ 2009. augusztus

A nevem Tõkés Zoltán, Fehér-gyarmaton 1972-ben születtem,Mátészalkán nõttem fel. Azérettségit követõen a teológiátDebrecenben, a ReformátusKollégiumban kezdtem. Négyév után Németországban egyévet töltöttem, ahol önkéntesdiakóniai munkát vállaltam, egyidõsek otthonában. A teológiabefejezését követõen két félévettanultam Berlinben a Humboldt-Egyetemen. Ösztöndíjasként is-mertem meg Feleségemet, HiisReát, aki Észtországban, Tartuvárosában született. Õ Kielbentanult, ott szerzett gyógypedagó-giai másoddiplomát. Hazatérve 1998-99-ben itt Csen-gerben voltam beosztott lelkész,Bartha Gyula esperes úr mellett.Az akkori esztendõt követõenDebrecenben folytattam lelkésziszolgálatomat, mint kórház-lelkész, a Debreceni NagyerdeiKlinikán. Tíz évig végeztem ezta szolgálatot, ahol nem csak akórházi betegekkel, hanemegyéb szenvedõkkel is volt kap-csolatom: határon túli bete-gekkel és hozzátartozóikkal,alkoholbetegekkel, mozgássé-rültekkel. 2000-ben kötöttünkházasságot, két gyermekünkszületett, az 5 éves Imre, és a féléves Endre. Imre kétnyelvû,

észtül és magyarul beszél. Rea aNagytemplomi EgyházközségImmánuel Otthonában gyógy-pedagógusként dolgozott, hal-mozottan sérült gyermekekkel. 2006-ban sikerült befejezni azt aPhD. programot melynek ered-ményeként teológiai doktorátustszereztem, egyháztörténet tárgy-körébõl. A klinikai szolgálat amaga szépségével együtt azértnehéz, mert erõsen egyoldalú. ACsengerben töltött esztendõnagyon szép emlékként maradtmeg bennem/bennünk. GyõriZsuzsanna beosztott lelkész tá-vozásával felmerült az a kérdés,hogy a Csengeri Gyülekezetben

folytathatnám a szolgálatomat.Bartha Gyula esperes úr ésFelesége szeretettel készítetteelõ az ideköltözésünket, amineka gyümölcseit máris élvezzük.Jó megérkezni oda, aholszeretettel várják az embert. Eztnagy örömmel és jó szívvelmondhatjuk, mert igazán otthon-ra találtunk a városban. Mindigöröm számomra, amikor akorábbi csengeri idõszakbólismerõs arcokkal találkozhatom. Õszintén remélem, hogy Istenáldása fogja kísérni ittenimunkálkodásunkat.

Tõkés Zoltán

Új lelkész a református egyháznál: Tõkés ZoltánMég az elsõ, 2007-es óvári ha-tárnyitáskor nagy érdeklõdésselvegyes kíváncsisággal bicik-liztem végig - számos csengerivelegyetemben - az addig elzárt falu,Óvári fõutcáján.Az utca képe, a házak, hamísítat-lan szatmári jelleget mutattak,még a több mint nyolcvan éveselszakítás, idegen uralom és ízléssem tudta ezt megváltoztatni -sõt,mondhatni éppenhogy konzervál-ta az 1920-as évek hangulatát.(Egy egyéni benyomást is haddosszak meg az olvasóimmal, a te-héntrágya jellegzetes "illata",amit Óváriban lehetett érezni,gyermekkorom utcáit idézte, fõ-leg csordahajtás után.

A régi házakat elnézve azonbanfeltûnt, hogy egy dologban ezekmás jellegûek, mint a csengeriek.Ez a különbözõség pedig nemegyéb, mint a házak oromfalánakkiképzése. A kontyolt tetõ azhasonlóságot mutat, csak éppen adeszkaoromzaton kifûrészelt év-számokat látni, szinte kivétel nél-kül. Faragott faoszlopokra azaz a"szulápokra" talán csak mutatóbabukkantam, az is az esztergálttípushoz tartozott. A jellegzetessarkosan faragott csengeri, szat-mári oszlopoknak nyoma sincs.Tornácoszlopok persze voltakvalamikor e házaknál is, csakmára már bevakolt téglaosz-lopokra váltották ki õket. Azigazsághoz tartozik, hogy a mel-lékutcákba nem jutottam el, pedigmeglehet, hogy az igazi régiÓvári ott rejtezik.Etnográfusként elgondolkoztam,vajh' mi az oka, és milyen té-

nyezõk okozhatták, hogy egy,Csengertõl alig pár kilométerrelévõ faluban egy egészen másoromzatkiképzés volt elterjedve,hiszen még az 1800-as évek kö-zepébõl is láttam évszámot-ugyanakkor a Trianon utáni évek-ben is készítettek hasonlókat, ami

ennek a hagyománynak szívós-ságát igazolja. Tehát ez sem-miképpen sem román hatás, deezt Óvári etnikai összetétele amúltban s jelenben kizárja.Persze a népi kultúrában nemegyedi az ilyen, egy kistájon valóformabeli eltérés, elég ha a szat-márcsekei temetõ fejfáira gondo-lunk, aminek még a közvetlenszomszéd településeken sem ta-lálni megfelelõjét.A csengeri régi házakról MolnárJózsef készített a Kossuth és aHunyadi utcákon felbecsülhe-tetlen értékû felvételeket az 1957-58-as években, ám ezek közöttegyetlen hasonló, azaz kifûrészeltévszámmal ellátott oromfalra sem

találtam, ugyan-akkor saját em-lékeimben is hiába kutakodom.Mi lehet hát az oka ennek a kü-lönbözõségnek, noha a falu szinteszínmagyar és a felekezeti ará-nyok is hasonlóak voltak amienkkel. E cikk keretében nemis szándékom ezt elemezni, bon-colgatni, feltevésekbe bocsát-kozni pedig felelõtlenség lenne.Körbe kellene vizsgálni a szom-szédos falvakat Darát- Vetést - ittpedig Tótfalut, Újfalut, AngyalostÚjfalut, Becset és Tatárfalvát. Ígyvalamiféle összehasonlítást lehet-ne tenni, s ebbõl bizonyos követ-keztetést összehozni. Persze ezsem lenne reális összevetés, hi-szen nálunk az 1960-as években afalukép teljesen átalakult, sorrabontották le a régi házakat, s amimegmaradt azt pedig a 70-es árvízpusztította el. A határon túl pedigaz ismert okok miatt lassúbb voltaz átalakulás.

Van és lenne hát mit kutatni anéprajzosoknak, nincsenek lerá-gott csontok, igen sok és érdekesfelfedeznivaló és feltárásra várófeladat van szûkebb környe-zetünkben, csak észre kell venni.

Fábián László

Néprajzos szemmel Óvári utcáin...

Nagy öröm és megtiszteltetésszámomra az, hogy az elkö-vetkezõ egy segédlelkészi esz-tendõmet, itt Csengerben, Bart-ha Gyula esperes úr mellett tölt-hetem el. Mivel ebben a2009/10- es tanévben, ebben agyülekezetben végzem a lel-kipásztori szolgálatomat, ezértúgy érzem, hogy ebben az egyévben egy kicsit én is Csengerlakója leszek/ vagyok, ezért úgygondolom, hogy illõ bemutat-koznom.Kocsis Zsuzsanna vagyok. Vá-sárosnaményban születtem. Abban a kisvárosban, amelysokak számára a "Bereg kapu-jaként "is ismerõs lehet. Kisvarsányban töltöttem eléletem legnagyobb részét. Ehheza kicsiny Szabolcs - beregi te-lepüléshez köt a legtöbb gye-rekkori, kamaszkori élményem.Itt töltöttem el életem eddigihuszonhárom évét édesapám-mal, édesanyámmal és a nálamhárom évvel fiatalabb húgom-mal. Édesapám egész életébengépkocsivezetõ, pontosabbanteherautó illetve kamionsofõrvolt, most nyugdíjas. Édes-anyám, Vásárosnamény leg-több embert foglalkoztatógyárában, a Berwin RuhagyárZrt.- ban dolgozik, minõségel-lenõrként. A húgom jelenlegfõiskolai tanulmányait végzi,tanító- magyar szakon, a Deb-receni Református TanítóképzõFõiskolán.Kisvarsányban, ebben, a mint-

egy ezer lelket számláló kisfaluban végeztem el az általánosiskola elsõ hat osztályát, de azértcsak ennyit, mert ezután Vá-sárosnaményban, a II. RákócziFerenc Gimnázium hatosztályosszakán folytattam a továbbitanulmányaimat. 2004-ben é-rettségiztem, majd szinténugyanebben az évben kezdtemel a teológiai tanulmányaimat aDebreceni Református Hittu-dományi Egyetemen. Joggal vetõdhet fel, a kérdés,hogy mi vezethet rá egy fiatallányt arra, hogy lelkész legyen?Sokszor nekem is felteszik ezt akérdést, miért éppen ezt ahivatást választottad?Számomra erre a kérdésreegyértelmû a válasz: azért, mertszeretem az Istent, szeretem azembereket. Amikor a teológiárajelentkeztem, a felvételi elbe-szélgetéskor ismét feltették akérdést: Miért akarsz lelkészlenni? Erre akkor csupán azt azegyszerû választ tudtam adni:azért, mert segíteni akarok azembereken.Ez az elhatározásom, az egyete-mi tanulmányaim befejezéseután sem változott. Persze azegyetemi évek rengeteget vál-toztattak, csiszoltak az akkorielképzeléseimen, de még mindigúgy gondolom, hogy ebben amai világban, sajnos egyreinkább azt láthatjuk, hogy alegtöbb ember valamilyen lelkivagy fizikai segítségre szorul.Úgy gondolom, hogy, a néha

kilátástalannak tûnõ élethely-zetben, a mindennapi megél-hetés gondjai mellett szükségükvan arra, hogy minél többet hall-janak Istenrõl, arról az Úrról,akirõl hiszem és vallom, hogyerre a szolgálatra állítom.Ezzel a reménységgel és hitteligyekszem majd elvégezni a rámbízott feladatokat és ezt az egyévet, arra szeretném leginkábbfelhasználni, hogy igyekezzek alehetõ legtöbbet tanulni, a gye-rekek ifjúság között végzettszolgálataimból. Hiszem, hogy ez az egy évsegédlelkészi év kitûnõ alaka-lom lesz arra, hogy a lelkésziszolgálat legkülönbözõbb terü-leteit megismerjem és az ebbõlszerzett tapasztalataimat, majdaz elkövetkezõ évek gyü-lekezetekben végzett lelkésziszolgálataiban kamatoztathas-sam.

Bemutatkozik az új segédlelkész: Kocsis Zsuzsanna

2009. augusztus CSENGERI HÍRMONDÓ 3.

- A porcsalmai SzociálisSzolgáltató Központ többféleszolgáltatást is nyújt a kistérséglakosságának. Mit jelent aTámogató Szolgálat és kik ve-hetik igénybe?- A fogyatékossággal élõemberek társadalmi beilleszke-désének egyik alapvetõ feltétele,hogy a mindennapi élet külön-bözõ színterein való érvénye-süléshez, az ép emberekkelegyenlõ esélyt kapjanak, ezért aszolgálat célja, hogy a fogya-tékkal élõ embereket hozzá-segítse a teljes értékû életmegéléséhez. Szolgáltatásunkategyedül, vagy családban élõ,önmaguk ellátására nem képes,vagy segítséggel képes, súlyosanfogyatékos látás-, hallás-, moz-gássérült, értelmi sérült vagy hal-mozottan fogyatékos emberek,akik fogyatékossági támogatás-ban vagy emelt összegû családipótlékban részesülnek, igényel-hetik Ez a fajta tevékenységegyrészt személyi segítségnyúj-tásra másrészt személyszállításraépül.- A személyi segítségnyújtás alattmit ért?Azt, hogy a jogosult emberek asaját otthonukban szakszerû,személyre szabott ellátást kapnakmunkatársaink segítségével. Azigényeket figyelembe véve ala-kítjuk ki az elvégzendõ személyisegítõi feladatokat. Az ellátottakönállóbb élethez, nagyobb élet-viteli szabadsághoz jutnak azzal,hogy a segítés pl. a bevásárlástól,a tornáztatáson, fõzésen, keresz-tül pl. egy mûvégtag felcsato-lásának megtanításáig mindenrekiterjed. Jelenleg két személyisegítõt foglalkozatunk a Szol-gálat keretein belül, akik abeérkezett igények alapján kere-sik fel az érintetteket.- Említette a személyszállítást is.Milyen szolgáltatást nyújt ezen atéren a Szolgálat?- Speciálisan felszerelt, tolóko-csis emberek szállítására is alkal-mas, nyolc személyes mikro-busszal rendelkezünk. A gépjár-mû háztól házig szállítja, és amindennapi életvitelt segítõ szol-gáltatások helyszínére juttatja ela jogosultakat. Például: orvos-hoz, gyógykezelésekre, gyógy-tornára, fürdõbe, fodrászhoz,nagybevásárlásra vagy távolabbiintézménybe az ügyintézés le-bonyolításához. Vállaljuk azegyéb céllal történõ szállítást is,például szabadidõs cél, sportolás,kulturális program, temetõláto-gatás. Az úticéltól függõen egyszemélyt vagy akár kisebb cso-port szállítását is biztosítjuk. Aszállítás kényelmes, ha kell sze-mélyi segítõvel vehetõ igénybe,és kedvezményes tarifájú.

- Milyen díjakkal dolgoznak?- A személyi segítõk törvényszerint óradíjjal dolgoznak, de aképviselõ-testület döntése értel-mében idén ez a szolgáltatás díj-talan. A személyszállítás díja 22Ft/km, ami rendkívül kedvezõ ár.- Hogy lehet a TámogatóSzolgálathoz bejelentkezni?- A bejelentkezéseket az egészkistérség területérõl várjuk! Eztörténhet személyesen vagy tele-fonon az igénybevevõ részérõl,jelezheti a háziorvos vagy szak-orvos is, különbözõ segítõ szer-vezetek által és az önkormányza-ti intézmények ajánlására (pl.:Családsegítõ Központ). A beje-lentkezést követõen a szolgálatszemélyesen felveszi a kapcsola-tot a fogyatékos személlyel,tisztázza az igényeket, megvizs-gálja a helyszínt, és megál-lapodást köt a szolgáltatás igény-lõjével. - Évek óta mûködik a kistérség-ben a jelzõrendszeres házi segít-ségnyújtás. Hogy mûködik arendszer, és hogy lehet hozzácsatlakozni?- 2004-ben indult ez a fajta szol-gáltatás. Akkor 58 készülékkelindultunk, azóta ezt felfejlesztet-tük 116 készülékszámra. A jelzõ-rendszer kiépítésének egyik fel-tétele, hogy lakáskulcsot kelladni a gondozónak, hogy egyesetleges riasztás esetén bejut-hasson az idõs ember otthonába.A jelzések és a gyors segítségéleteket mentett az elmúlt évek-ben. A házi segítségnyújtás ezenformája mára olyan népszerûvévált, hogy a 116 készülékbõlvárólistás sorrend alapján helyez-zük ki a felszabadulókat. A rend-

szer lényege, hogy a saját ott-honukban élõ, egészségügyi álla-potuk miatt rászoruló személyeka nyakukban vagy zsebükbenelhelyezett készülékkel egyetlengombnyomással jelezni tudják aszolgáltató központnak rosszul-létüket, sérülésüket, vagy a várat-lan helyzeteket. A gondozóknaka jelzéstõl számított 30 percenbelül ki kell érniük a helyszínre.Minden településen két gondozótalkalmazunk, akik készenlétirendszerben dolgoznak, és hívásután 10-15 percen belül felkere-sik a bajba jutottat.

- Kik vehetik igénybe a szolgál-tatást? Milyen díjazással?- A 65 év feletti, egyedülálló idõsemberek, vagy olyan 65 év felet-ti házaspárok, akik egyedülélnek. A szolgáltatáshoz államitámogatás társul. Idén a havidíj90 Ft, de ez mindig a normatívhozzájárulás függvénye.- Milyen telefonszámon lehetÖnöket elérni?- 06 44 346-147, Porcsalma.

Mesterné Juhász Beáta

Bõvülõ kistérségi szociális szolgáltatásokBeszélgetés a Támogató Szolgálatról és a jelzõrendszeres

házi segítségnyújtásrólFehérné Németh Ildikóval, a porcsalmai Szociális Szolgáltató

Központ intézményvezetõjével

Augusztus 20-án kitüntetést kaptak:

A porcsalmai Szociális Szolgáltató Központ épülete idén felújításrakerült. 2008-ban Uniós forrásból 23 millió forintot nyert el az önkor-mányzat, amibõl az intézmény teljes akadálymentesítése, fizikai ésinfokommunikációs értelemben is megtörtént. Az emeleti részhez lifttellehet eljutni, a folyosókon, épület körül rámpák, korlátok, a vizes-blokkokban speciális kapaszkodók segítik a mozgássérült, vagy akárlátssérült emberek könnyebb közlekedését. A szobákat braille-írássallátták el, a nagyothallók számára indukciós hurkokat alakítottak ki.2009 évben hazai forrásból, mintegy 11,3 millió forintból az emeletiszobákat alakították ki vizesblokkokkal, bútorzattal. Ez a rész ajövõben átmeneti idõsek bentlakásos intézményeként fog mûködni.

A csengeri képviselõ-testület mindenévben meghatározza azon embereksorát, akik kiemelkedõ közéletimunkát végeznek.

"Csengerért" kitüntetést kapott:

1./ Bakó Lászlóné, aki a Porcsalma-Hodász Takarékszövetkezet vezetõ-jeként kiemelkedõen járul hozzá aváros és térsége pénzügyi szolgáltatá-sokkal történõ ellátásához, önkor-mányzati képviselõként és aPénzügyi Bizottság Elnökeként lelki-ismeretesen, szakmai és emberitapasztalatait alkalmazva több önkor-mányzati cikluson keresztül járulthozzá az önkormányzati gazdálkodásbiztonságának megõrzéséhez, azintézményhálózat mûködtetéséhez, ésa város fejlõdéséhez.

2./ Baracsi Károly, aki az Ady EndreGimnázium, Szakképzõ Iskola ésKollégium tanáraként több évtizedevesz részt a középiskolai tanulókoktatásában, nevelésében, önzetlenszakmai tevékenységével hozzájárulta helyi médiák megalapításához ésfolyamatos mûködéséhez, az általuknyújtott szolgáltatások jelentõsminõségi javulásához, közremû-ködésével az intézményi és a városirendezvények mûsorai technikaifejlesztéséhez, amellyel mind a városlakói, mind pedig a rendezvényekrésztvevõi elismerését kivívta.

"Csenger Szolgálatáért"érdemérmet adományozott a

képviselõ testület:

1./ Márián Gáborné részére, akiköztisztviselõként több mint kétévtizede járul hozzá a város és atérsége közigazgatási ügyeinek szak-szerû intézéséhez, a közigazgatáskorszerûsítéséhez, szakmai színvo-nalának megõrzéséhez és fejlesz-téséhez. Aktív tevékenységgel látja elaz önkormányzati és intézményigazdálkodás, településfejlesztés, tele-pülés üzemeltetés pénzügyi fela-datait, szerepet vállalt a város és atérsége társulási feladatainak ellátásá-val összefüggõ pénzügyi finan-szírozás szervezésében, az önkor-mányzati fejlesztésekkel összefüggõgazdasági feladatok ellátásában.

2./ Papp Veronika részére, aki a"Petõfi Sándor" Általános Mûve-lõdési Központ és Könyvtár, Pe-dagógiai Szakszolgálat pedagógusa-ként pályafutása alatt kiemelkedõenjárult hozzá a csengeri iskolába járógyerekek oktatásához, idegen nyelviképzéséhez, az intézmény és a városkulturális és szabadidõs tevékenysé-gének szervezéséhez. Diákjai szá-mára nem csak tantárgyi, deegyetemes emberi értékeket közvetít.Emberségével magas színvonalú szak-mai felkészültségével mindenekfeletti gyermekszeretetével járulhozzá a tanuló ifjúság szellemifejlõdéséhez, több évtizedes mun-kásságával kivívta a pedagógusok, aszülõk és a tanuló ifjúság szeretetét,elismerését.

3./ Juhász Gabriella részére, aki az"Ady Endre" Gimnázium, SzakképzõIskola és Kollégium tanárakéntvégzett munkássága alatt jelentõsenhozzájárult a középfokú intézményszakmai tevékenységének bizto-sításához, fejlesztéséhez, a tanulókszabadidõs tevékenységének szerve-zéséhez, a városi és egyéb kulturálisrendezvények mûsorainak megter-vezéséhez és a gyermekek aktívrészvételének biztosításához. Peda-gógusi munkáját áldozatkészséggel, agyermekek és a kollegái felé tanúsí-tott odaadással végezte, példát mutat-va ezzel a csengeri polgárok és apedagógusok, gyermekek számára.Önzetlenül végzett magas színvonalú

kulturális tevékenységével, a városirendezvények színvonalának emelé-sével jelentõsen hozzájárult a városés az Alma mater hírnevének öreg-bítéséhez

4./ Szilágyi Miklós Rendõr alezredesÚr részére, aki a Mátészalkai Ren-dõrkapitányság Csengeri Rendõr-õrsének vezetõjeként több mint egyévtizede járul hozzá a Rendõrõrsmunkájának szervezéséhez, irányí-tásához. Tevékenysége alatt meg-szilárdult a városban a közrend és aközbiztonság helyzete, mind szemé-lyesen, mind pedig a Rendõrõrsállományának tagjaival kiemelkedõtevékenységet lát el a városi ren-dezvények biztosításához, rendjénekmegõrzéséhez, támogatást nyújt acivil szervezetekkel történõ együtt-mûködéshez, amellyel jelentõs pre-venciós eredményeket ért el akorunkra egyébként jellemzõ károsszenvedélyek, illetve szabálysértések,vétségek, bûncselekmények visszas-zorításában. Munkássága alatt mindszakmai, mind pedig sportte-vékenységével kivívta a város pol-gárai, a vezetõi és kollegái elis-merését.

5./ Kanyó Gábor részére, aki aCsenger Határrendészeti Kirendelt-ség vezetõjeként huzamosabb idejejárul hozzá a határrendészeti felada-tok szervezéséhez, a kirendeltségmunkájának irányításához. Tevé-kenysége alatt jelentõsen javultak ahatárrendészettel összefüggõ ered-ményességi mutatók, aktív közéletitevékenységével jelentõsen hoz-zájárult a város sportéletének szer-vezéséhez. Kiemelkedõ szerepet vál-lalt a városi rendezvények színvona-lának emelésében, technikai lebonyo-lításában és biztosításában. Kiválóemberi és munkatársi kapcsolatotépített ki a városban mûködõ gaz-dasági és civil szervezetek vezetõivel,az önkormányzati intézményekkel, ésa társhatóságokkal, amellyel jelen-tõsen hozzájárult a város hírnevéneköregbítéséhez.

6./ Csernyus Lõrinc részére, akikorábban a MAKONA Csoport tag-jaként, majd a város fõépítészekéntérdemeket szerzett a jelenlegi vá-roskép kialakításában, a közin-tézményeink tervezésében és akivitelezés irányításában. Az önkor-mányzat által elfogadott Városren-dezési Terv arculat meghatározása ésszabályozási elõírásai megalkotó-jaként jelentõsen hozzájárult aCsengerre immár jellemzõ "Mako-vecz város" építészeti jelenének ésjövõjének kialakításához. Munkásságával mind a város lakói,mind a város vezetõi, mind pedig ahelyi és térségi, valamint az országoshírû építészek elismerését kivívta,kreativitásával, egyedi megoldásijavaslataival, az organikus építészetjegyeinek megõrzésével hozzájárult aváros hírnevének öregbítéséhez,mind hazánkban, mind pedig külföl-dön egyaránt.

Az egyik kitüntetett: Baracsi Ká-roly

4. CSENGERI HÍRMONDÓ 2009. augusztus

Eseménydús félévet tudhat magamögött a Csengeri Önkéntes Tûz-oltóság. Összesen 68 esethez riasz-tották a szolgálatot ellátó egy-ségeket. Ebbõl 25 tûzeset, 37mûszaki mentés volt. Sajnos voltegy vaklárma és öt esetben tévesjelzés.A 25 tûzeset közül 12 esetben szá-razfû-avar ill. nádas égett. Ezekközül egy esetben Nagyecsedre,Mátészalka mûködési területérevonult az egység segítségnyújtásra.Sajnos lakóháztüzekhez is vonul-tunk, de mindig sikerült idõbenmegfékezni a tüzet, ezzel elkerülnia súlyos katasztrófát. A többi tûze-setben melléképület, sertésól ill.húsfüstölõ égett, valamint a Ko-csord-alsó és Csenger közötti vas-útvonalon Pátyodnál vasúti talpfákégtek meg. A lakóház és mellék-épület tüzeknél nem kizárt a gyújto-gatás, ezeknél az eseteknél tûzvizs-gálat indult. A 25 tûzesetbõl 16-szor vonult a Tyukod ÖTE, ill. 4esetben a Máté1-es és Máté2-essegítségnyújtásra. Megalakulásunkóta elõször fordult elõ, hogy kö-zösen vonult egy esethez a CSEN-GER1-es, a Tyukod ÖTE és aSZATMÁR ÖT -Kisnaményba,Csenger müködési területére avar-tûzhöz.A bajbajutottak természetesnek ve-szik a gyors és szakszerû beavat-kozást, de egy esetben, Csenger-újfaluban, a Kossuth út 72 sz. alattilakóháztûznél, ahol az épület2x2m2-es szobája égett, még arra isjutott figyelmükbõl, hogy megdi-csérjék az egységet és megköszön-jék a segítséget. A láng felhatolt apadlásfeljárón és átterjedt a tetõ-szerkezetre. Az egység 19 perc alatta tüzet lefeketítette ill. eloltotta.A mûszaki mentések közül egyretöbb esetben kerül sor méhraj eltá-volításra, melyek a lakókat veszé-lyeztetik. Vannak még különlegesmûszaki mentések, pl Csengerben,a Honvéd úti társasház tetejérõl

többször távolítottunk már el nagymennyiségû csapadékvizet.A téves jelzések egyike a román-magyar határ túloldalán észlelttüzeset volt. Ez a tûz teljes terjedel-mében román területen égett, a ma-gyar oldalt nem veszélyeztette.Egyetlen állatmentésünk a csengeriHonvéd úti óvodában történt, egynagyméretû macska esõcsatornábaszorult. Az állatot sikeresen kimen-tettük.2009. június 6-án a megyénket értsúlyos vihar- és jégkárhoz megyeiutasításra a csengeriek is vonultak,s egészen 10-ig teljesítettek, a szol-gálatvezénylést hirtelen átszer-veztük s 12 órás váltásokra mó-dosítottuk (24 helyett) a nagyigénybevétel miatt. Ez alatt az idõ-szak alatt a helyi védelmet a Csen-geri Szent Flórián Tûzoltó és Vízi-mentõ Egyesület látta el, fõállásúvezetésével. Az ottani lakók meg-elégedését tükrözi, hogy a MegyeiKatasztró-favédelmi Igazgató kü-lön dicséretben részesítette a csen-gerieket, s levélben fejezte kielégedettségét.Március hónapban az IFA közép-kategóriás gépjármûfecskendõt fel-újítottuk, megjavítottuk, valamintteljesen átfényeztük. A DAF szin-tén középkategóriás gépjármû-fecskendõ málhaterének használat

szempontjából célszerû átalakítását,víztartálya alvázának teljes cseréjétis elvégeztük. A P.V. raktárban pol-crendszereket alakítottunk ki.Egy feszítõ-vágó gyakorlatunk isvolt a csengeri MÉH telepen, aholkét forgalomból kivont autót biz-tosítottak, így ezeknek az eszkö-zöknek a használatát gyakorolhat-tuk.Versenyek is voltak, melyeken amegye tûzoltóival együtt mi is résztvettünk. Farkas István a gépjár-mûvezetõk versenyén 4. helyezéstért el, a lépcsõfutó versenyenBalogh Attila és Gaál Zsolt 5.helyezettek lettek. Részt vettünk800-as kismotorfecskendõ verse-nyen, ahol 5. helyezést szereztünk,s a megyei tûzoltó futball és hor-gászversenyen is megjelentünk.Pályázatunk nyert, 20 db bevetésicsizma, 10 db bevetési kabát és 10sisak megérkezett. A közeljövõbenvárható egy 9 személyes motorcsó-nak, kihúzós és- dugó-létra, szel-lõztetõ és füstelszívó berendezés,sisaklámpák és 1 db felújított, 4000literes gépjármûfecskendõ.Reméljük, hogy ezekkel az esz-közökkel az elkövetkezendõ idõ-kben is eredményesen és hatéko-nyan tudunk majd beavatkozni akülönbözõ eseteknél.

Gaál Zsolt hiradós,Erdõs Zoltán pk

Beszámoló a Csengeri Önkéntes Tûzoltóság2009 elsõ félévének eseményeirõl

Apa és fia, két szatmárnémetifotómûvész, a fotográfia szerel-mesei és nagy tudói Reha Józsefés Reha Márk állítottak ki nagynemzeti ünnepünkön Augusztus20-án a Múzeum galériater-mében. Rendhagyó módon ez al-kalommal fotóanyag kerül a láto-gatók elé, de ezek a fotográfiákjóval többek, mint a valóság ob-jektív leképezései, már-már fest-ményhatásúak, köszönhetõen aszámítógépes technikának, de in-kább a technikát mûvészi szintrevarázsoló Reha Józsefnek ésReha Márknak. Az õ fotóik -deinkább mûalkotásaik némi, ésigen kicsiny szeletét villantjákmeg Erdély sokszínûségének, va-rázsának, sajátos atmoszférájá-nak. Többnyire városképeket lá-tunk, Nagyvárad, Kolozsvár,Nagyszeben és természetesenSzatmárnémeti ódon hangulatú

épületein, utcarészletein keresz-tül. Néhány szó essék a képekösszefoglaló címérõl- mely ahangzatosan, - Erdély kincsei.Igen, kincsek ezek a magyarságszámára, a szívünknek oly kedvesvárosok és tájak. Mert Erdély- deahogy mondják régiesen- Er-délyország - a magyar nemzetihagyományok, a magyar köl-tészet, festészet, építészet ihletetadó megszentelt helye. Erdélykülön históriai egység ezer esz-tendõ óta, saját erdélyi öntudattal,önálló kultúrával, önérzettel. Er-dély megmentõje, fenntartója voltnemzetünknek, amikor török-német rabiga alatt nyögött min-den más magyar. Ezek a gondolatok elevenednekmeg a fotókon, melyeket szep-tember végéig láthatnak vendé-geink. A képek megvásárolhatók!

Fábián L.

�Erdély kincsei�fotókiállítás a múzeumben

Szép lassan elkezdõdött az Is-kolatörténeti terem tartalmi fel-újítása, ami magában foglalja amár megfakult, töredezett majdhúsz éve lenagyított fotók fo-lyamatos kicserélését, illetve újakbeállítását. Itt kapcsolódna kéré-sem Csenger idõsebb lakosaihoz,akik az írás-olvasás tudományá-val egykori tanítójuk, tanítónéni-jük segítségével valamikor ittismerkedtek meg.Ezekrõl, a ma már csak emlékek-ben élõ személyekrõl szeretnénkminél több fényképet bemutatni,akár csoportképek részeként, akármint tõlük kapott emlékkép. El-képzelhetõ, hogy a papa, nagypa-pa, dédpapa fotóalbumában rej-tõzik róluk valamilyen fénykép.Szeretném, hogy a rájuk való em-

lékezésképpen, a jövõ számára,az örökkévalóságnak arcukatminél többen láthassák. Már majdtíz tanító, tanár fényképét sikerültkitenni, de még vannak akikrõlnem találtam még fotót.Ezért kérem, hogy akinek bir-tokában van régi tanítókról,tanárokról fénykép, mégha cso-portkép formájában is, azt hozzabe a Múzeumba, hogy pár percalatt ledigitalizáljuk.Felsorolok néhány nevet, hogyfelidézõdjenek...Katona Máté (1905-1926) ÁcsSzeréna (1917-1930) Erdei Erzsé-bet(1931) Bagyó Anna(1931) éssokan mások, az újabbak közül:Csáki Antalné, Emmus néni,Borbás János, Szemcsák János,és mások.

Nem igen bízom, hogy levelemeljut hozzád, mert az ilyen lel-kületûek kulturális igénye ezt ki-zárja, de azért reménykedem,hogy valaki felolvassa neked.Mindenesetre õszintén gratulálokremek atlétikai teljesítményed-hez, hiszen a Múzeum falán a kb.5 méter magasan elhelyezett zász-lót nyelestül ki tudtad -(tudtátok)venni a tartójából. Nem semmi!!Csak a zászlólopás- mert ne szé-pítsük a dolgot, ez az - eszmei,ideológiai részét nem értem iga-zán. Talán hazafias felbuzdulásodrészeként kell felfogni, mert el-tökélt szándékod, hogy mindennagy nemzeti ünnepünkön kitû-zöd házatok falára?Mert nem telik a családi kasz-szából erre a nemes célra? Ha ez

így van, fogadd szeretettel a zász-lót, ajándékképpen. Van még egyvariációm, bár ez nem egészenhelytálló. Nagy, nemzeti halot-taink koporsóját szokták a nem-zeti trikolórral letakarni - de anemzeti nagyságtól te még mesz-sze vagy. Tehát ki kell zárnom az ideológiaiindítékot a zászlólopással kapcso-latosan, marad viszont az indoko-latlan garázdaság. Vagy ez már afociválogatott következõ mérkõ-zéseire való elõkészület része? Hamár vége a bajnokságnak, lefutot-tak a nagy meccsek, fõleg hameguntad orvul szerzett játék-szeredet, kevésbé fáradságosmódszerrel, egy éji órán dobd vis-sza a kapun.

F.L.

A Múzeum kérése

Nyílt levél egy zászlógyûjtõ ifjúhoz!

A Csengeri Nyugdíjas SzeretetEgyesület nagyon szeret kirándulni,barátságokat kötni. Ezzel a céllalindult el 2009. július 29-én 35 fõ aVelencei-tóhoz. Ragyogó napsüté-ses nap volt, a víz kellemes volt.Elõzõleg már felvettük a kapcsola-tot a Velencei II. számú nyugdíjasklub elnökével Vén Lászlónéval,Terikével. Nagyon nagy szeretettelvártak és még nagyobbal fogadtak.A kapuban már zeneszó fogadottbennünket, majd dallal köszöntött aklub szóló énekese a "Millió ró-zsaszál" címû dalt énekelte el tisz-teletünkre. Az ott töltött másfélóraalatt fergeteges volt a hangulat, sokszép dal elhangzott. Az asztalrólelfogyott minden. A július hónap-ban születés és névnapjukat, ün-neplõket virággal és édességgelköszöntötték. Azt sajnáltuk, hogyhamar beesteledett és el kellettválni egymástól. Tanulni lehettõlük, vendégszeretetet, összetartástés jó hangulatteremtést. Megígér-ték, hogy õk is ellátogatnak majdCsengerbe. Utunk során még körbehajóztuk a tavat, busszal körbeutaz-tuk. Jártunk Sukorón, Pákozdon,Agárdon, valamint Budapesten a

várba is felmentünk. Július 30-ánéjfélkor értünk haza. Ezúton sze-retnénk köszönetet mondani ApátiGyörgy polgármester úrnak, akitámogatta kirándulásunkat, vala-mint Apáti Ferenc, Vass József,Váradi György, ifj Jáger Sándor ésnem utolsó sorban Gulácsi Mihályuraknak, hogy kirándulásunkatanyagilag támogatták. Itt szeretnékköszönetet mondani Juhász Jánosúrnak, hogy egyesületünk nép-dalkórusának tagjait fellépõ cipõkadományozásával támogatta. Nép-dalkórusunk ebben az évben Tarpán

kiválóan megfelelt minõsítést ésaranyoklevelet nyert. Tóth JózsefnéTarpán dicséretesen megfelelt mi-nõsítést és ezüst oklevelet, valamintBaktalórántházán a megyei I.nyugdíjas sportversenyen egyarany, egy ezüst és egy bronzérmetnyert. Egyesületünk a továbbiakbanis igyekszik minden rendezvényenrészt venni, a meghívásnak elegettenni.

Juhász Istvánnéelnök

Ismerjük meg hazánk más tájait

Munka közben

2009. augusztus CSENGERI HÍRMONDÓ 5.

Az "Út a munkához" program keretében a közmunkások újjáépítik azArany János utca, eddig járhatatlan járdáit. Reméljük ezáltalmegszûnik az úttest sétálóutca jellege

Járdafelújítás

Önök küldték

Anyakönyvi hírek

ÚjszülöttekCsenger

Medgyessy Zoltán Oszkár(an.: Papp Ilona), Horváth

Márkus (an.: Szilágyi Melinda),Lupcsa Valéria Mirjám (an.:

Lupcsa Katalin), Vadász MáriaRegina (an.: Vadász Mária),Szentpáli-Gavallér Zoltán

Ferenc (an.: Kiss Viktória),Kádas Péter

(an.: Bakk Mónika)Pátyod

Halász Richárd(an.: Nagy Brigitta)

CsengerújfaluDorogi Réka és Dorogi Maja

(an.: Soltész Gyöngyi), VadászGyörgy (an.: Mihácsi Hajnalka)

SzamosangyalosBíró Levente ( an.: Farkas

Ildikó)

Házasságot kötöttekCsenger

Zivi Julianna - Nagy Imre,Lakatos Melinda - Balogh

Bertalan, Fekszi Edina - NagyPéter, Kiss Teréz Katalin -

Varga LászlóCsengerújfalu

Molnár Anita - dr. Turi RóbertPátyod

Kiss Krisztina - Farkas Zoltán,Németh Csilla- Héder Krisztián

Eltávoztak közülünkCsenger

Juhos Ferenc (1933),VargaIstván (1925), Magos Sándorné(sz.: Nagy Ilona 1923), Czára

Julianna (1907), GellértJózsefné (sz.: Viski Viola1912), Nagy Imre (1953),

Osztolykán János (1930), BajkóSándor (1929)Csengerújfalu

Bekker Kálmán ( 1928)Pátyod

Tordai György (1938),Kazamér Imre (1951), ZsenyukPálné (sz.: Dancs Ilona 1920),Barna Miklósné (sz.: Rakács

Irén 1932)Szamosangyalos

Kacsó Klára (1918),Páka István (1938)

Domahidán

A Szivárvány Színház azEllopott kakas címû darabjávalnagy sikert aratott a romániaiDomahidán, a Kukorica Feszti-válon.

Száz esztendeje született ésharminc éve halt meg balesetmiatt Ignácz Rózsa. Tehetségesés szép nõ volt. Ünnepeltszínésznõ, Bajor Gizi barátja,méltó társa Jávor Pálnak és KissManyinak. Kislány korától ír,elsõ novellája a Cimborábanjelenik meg, és Dsida Jenõhözhasonlóan Benedek apó biztatjaszárnypróbálkozásait.

Sok próbával, mély reformátushittel, mindig erdélyiként "ját-szik", - a másik papgyerek,Szilágyi Domokos szóhasznála-tával - míg a játék a színpadon ésa betûkkel is halálos komollyánem lesz. Kiterjedt életmûvemég a református értelmiségiekkörében sem kellõen ismert.

Csengerben élek, dicsekszünkEszenyi Enikõ tehetségével éspatriotizmusával. Kovászna öregreformátus parókiáján született anehéz sorsú, mindig háromszékizseni-fruska, Ignácz Rózsa.Kovászna Csenger testvérvárosa.Õszinte tisztelettel többszörbekopogtam e szülõházba, bará-taimmal segíthettük szobránakfelállítását, így feladatomnakérzem ezen emlékeztetõ megírá-sát. Ki is volt Õ? Zseniális szülõknegyedik gyermeke. Apja IgnáczLászló képzett teológus és mû-velt, politizáló esperes Kovász-nán, majd Fogarason. AnyjaMakkai Sándor püspök-írónak anõvére, aki hitét és sorsát mindigtanítványi méltósággal vállalta.Itt gyökerezik Róza tehetséges ésconfessiója. Kovászna és Foga-ras után Kolozsváron végzi fel-sõbb osztályait, és itt érettségizik1928-ban. Húszéves kora elõttÉdesapja meghalt, hittant ma-gyarul tanító Édesanyjának nem"jár" katedra, így Budapestretelepülnek. A szép, okos Rózsa aSzínmûvészeti Akadémia hall-gatója lesz és végez 1931-ben. A

szegedi, majd a budapesti Nem-zeti Színház mûvésze. Férje -viharos udvarlást követõen -unokatestvére, Makkai Jánoslett. Házasságukból születettMakkai Ádám, Chicagóban élõköltõ-nyelvész. Házasságuk fel-bomlik, férje angolbarát kor-mánytanácsadó, akinek menekül-nie kell. Rózsa emberi nagyságátbizonyítja, hogy volt férje újházasságakor õ a tanú, a zsi-dóüldözés idején sárga csillagottûz, vállalva az üldözöttek szen-vedésével való azonosulást. Aháború után, mint osztályidegengyötrõdik. Némi nyugalmatjelent Kotsis Lajossal kötöttházassága, de ez sem tartós.Szegényen is termékeny író, acigarettán és kávén kívül hitetartja életben. Az '56-os for-radalom után fia Amerikábaemigrál, Rózsa magában marad.A hatalom együttmûködésre kéri,de õ ezt elutasítja. Ezért csakgyermek-és ifjúsági könyveketpublikálhat. Természetesen ezekáltal is üzen felnõtt olvasóihoz.Magányában Erzsébet nõvére éslányai segítik. Öröme kitel-jesedik, amikor imája meghall-gattatik és Amerikába utazhatfiához. Késõbbi utazásait bete-tézik az erdélyi "kirándulások".

Számomra kedves és õszinteírása a Beszélgetés az Imitatió-val, melyben szorongását Kem-pis Tamás imádságával, hitteloldja. Nem megy pszichoanali-tikushoz, hanem imádságbankéri, hogy alkalmas legyen aszeretetre, erõs a szenvedésre ésállhatatos a kitartásban.

Így gondolok szeretettel és tisz-telettel Ignácz Rózsára, gazdagéletmûvét kívánom, olvassákörömmel és épüljenek - a manap-ság hiányos - emberi tartás éskorrektség erejével.

Dr. Arday András

"Kit miben elhívott az Úr,abban legyen hû�"

Megérkeztek a kompetenciakönyvek

A TÁMOP 3.1.4/2008/02-2009-0132 -es, kompetencia alapú oktatásiprogramot bevezetõ pályázat megvalósítását segítõ tankönyvek 2009.szeptember 1-jén érkeztek meg a Petõfi ÁMK-ba. A pedagógusokszövegértés-szövegalkotás, matematika, szocális és életvitel, illetvenémet nyelvbõl vezetik be az új programcsomagot az alsó és a felsõtagozat hat-hat tanulócsoportjában, ami a gyermekek egyéni fejlesz-tésére, életközeli nevelésére épül.

Osváth Józsefné (Béke u) iskolai csoportképet küldött. Középen üla tanító néni, Árkossy Margit, Horváth Gyuláné. Hasonló jellegûképeket várunk az iskolatörténeti terembe.Osváth Lajos (Rákóczi u) régi, gyermekkori képet mutat be. Büszkelehetett a gazda ezekre a jószágokra.Fábián József az úttörõk énekkarával 1960-ban. A helyszín, amostani, épülõ görög. katolikus parókia területe.

6. CSENGERI HÍRMONDÓ 2009. augusztus

Csenger és a városkörnyékközéleti havilapja

Szerkeszti: a Szerkesztõ BizottságFõszerkesztõ:

Mesterné Juhász BeátaSzerkesztõség címe:

4765 Csenger, Ady u. 14.Kiadja: Csenger Város Önkormány-

zata, Csenger Ady u. 14.Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán,

Csenger Város jegyzõjeISSN 0866-2576

Nem volt valami jól sikerült szá-munkra az idei sorsolás, hiszencsapatunknak az elsõ öt mér-kõzése igen nehéznek ígérkezik,persze a többi sem lesz ünnepimenet. Sokan úgy vélték, hogymég pontot sem fogunk szerezniaz elején.Ennek ellenére jól sikerült mégifjabb átlagéletkorú csapa-tunknak a bizonyítás! Egy idegen-beli gyõzelemmel tették le a névj-együket, és a Mátészalka ellenijátékunk is ígéretesnek látszik afolytatást illetõen. Bár még atabella állását az elsõ hárommeccs után nem szabad fetisizál-ni, mindenesetre ott vagyunk aközépmezõny elején, s reméljükegyre feljebb fogunk kerülni�

VIII.15. Születésnapi gólNábrád - Csenger 1-2 (0-0)(a mérkõzésrõl Volkán Rolandedzõ számol be)Hallomásból értesültünk, hogy anábrádiak tavalyhoz képest meg-gyengültek. Nos, jött a megle-petés, mert a hazaiak érzésemszerint acélosabbá váltak az elõzõévhez képest. Nagyon nekünkugrottak, nagyon akartak, az elsõtíz percben ugyancsak beszorítot-tak minket. Hatalmas küzdelemfolyt a pályán, de lassanként kie-gyenlítettebbé vált a játék. Válto-zatos mezõnyjáték volt a jel-lemzõ, a gólhelyzetek is felváltvaestek, de szerencsére Valentin ka-pus remek napot fogott ki.Sajnos a szünet után a 70. perc-ben mi kaptuk az elsõ gólt,csatáraink bágyatag passzol-gatását kihasználva a hazaiakszélen felvezették a labdát, s abeadást 3-4 méterrõl begurították(1-0). Nem sokáig tartott azörömük, mert alig egy percmúltán rögtön a középkezdésbõlegyenlítettünk. Nyerges Donátbalszélrõl Buncához továbbí-tott, akinek beadására kétcsatárunk érkezett, közülükOsváth Dávid kíméletlenülvágta a hálóba (1-1).Ez lélektani fordulat is volt, mertinnentõl mintha feladták volna ahazaiak, mi pedig egyre erõtelje-sebb játékot mutattunk be. Érde-mes megemlíteni Korpás Andrisóriási helyzeteit, aki jobboldalonvezette fel akadálytalanul a lab-dát, de a kapusnak kétszer is si-került tisztázni elõle. Cserejátéko-saink is tudtak plusz erõt hozzá-tenni a játékunkhoz, újabb gólunkis hozzájuk fûzõdik. Halász Nor-bi indította a becserélt KöllõJenõt, õ higgadtan adott be azalapvonalról, és a születésnap-ját ünneplõ Szabó Róbert -aliasBindár a bal sarkot lõtte ki a82.percben (1-2). Ezzel aztán elis dõlt a mérkõzés, amely végigélvezetes, hajtós párharcot hozott,melybõl egységünknek köszön-hetõen mi kerültünk ki gyõztesen.

VIII. 22. Mennybõl a pokolbaCsenger - Mátészalka 3-3 (1-0)Az erõviszonyokat tekintve anagyobb játékerõt felvonultatószalkaiak voltak eleve az esélye-sebbek, de elsõ hazai meccsünkönmajdnem meglepetés született. Támadó felfogásban, harciasan

kezdtünk, a 7. percben márHalászi lövését kellett kitenyerel-nie a kapusnak. Negyedóra múlvaazonban már kiegyenlítõdtek azerõviszonyok, de még mielõttSzalka rutinja vészessé vált volna,meglódult Osváth Dávid nagy-kaliberû lába, és a jó 25-30méterrõl felkínált labdát véd-hetetlenül zúdította a hálóba (1-0). A gól után nem tudtunkigazából felpörögni, a pontatlanés felesleges körömpasszoklefékezték támadásainkat. Egyretöbb szalkai helyzet bontakozottki, de játékosaink önfeláldozóanmentettek. A 35.percben viszontvégre nekünk is lehetõségünkadódott, Volkán okosan lekészítettlabdáját Halászi tûzte rá, a kapuséppen ki tudta pöckölni. Egy szal-kait idõközben kiállítottak, de ezsajnos nem látszott meg a játékképén. Lelkesen, nagy akarattaljátszottunk, de a félidõ végéremintha elfáradtunk volna.Szünet után erõteljesebben kezd-tek a vendégek, több helyzetük isadódott. Mi csak jó húsz percmúlva vettük fel a ritmust, deakkor aztán alaposan! A 24. perc-ben Bunca keményen belõttszögletét a kapus saját hálójábaöklözte be (2-0). Lendületbenmaradtunk. A 30. perc táján Szabóügyeskedett a védõk között, arossz mentések egyikére Osváthcsapott le, és ismét jól sült el alába (3-0). Mámorban úszottmindenki, hiszen padlón volt azellenfél - legalábbis ekkor mégezt hittük. Ami viszont a hátra-lévõ negyedórában bekövetkezett,az maga volt a lidércnyomás, arémálom. Alig telt el egy perc, ésegy szabadrúgást követõen saj-nálatos öngóllal szépítettek aszalkaiak (3-1). Még magunkhozsem tértünk, és az emberhátrány-ban játszó vendégek védõsorunkelmélázása mellett egy percenbelül szorossá tették a meccset (3-2). Most mi kerültünk padlóra,minden csapatrészben hibát-hi-bára halmoztunk, és a belelkesültszalkaiak a 83.percben egy les-gyanús helyzetbõl egyenlítettek(3-3). Hát bizony a félidõ köze-pén még nem gondoltuk azt, hogya végére alig várjuk majd a le-fújást.Hiába volt a 3 gólos elõny, kevés-nek bizonyult a nagyobb rutinnalrendelkezõ, Nb-s játékosokkalmegtûzdelt bajnokesélyesek el-len. Mindenesetre le a kalappal acsengeri legények teljesítményeelõtt!

Beindult a gépezet

Új színfoltja volt az augusztus20-án megrendezett sportese-ményeknek a Sakk és Asztali-tenisz Klub által elsõ ízbenmeghirdetett sárkánykészítõ éseregetõ verseny. Az ötletet azadta, hogy városunknak szinte aszívében, egyben a szélén egye-dien remek röptetõ pálya van atöltésen, amit vétek lenne figyel-men kívül hagyni. A következõ években remélhetõ-leg sikerül hagyományt terem-teni ebbõl, és valószínû népe-sebb lesz az indulók száma.Eredmények: A felnõtt kate-góriában Fábián József lett abajnok, Székely Zoltán a 2.helyen végzett. A gyermekeknélMolnár Adrienn sárkánya vitte ela pálmát, 2. helyezett BorosBianka lett, Székely Benedek a 3.helyre röptette sárkányát, ésMolnár Dávid a 4. helyen vég-zett.

Az ünnepi sportrendezvényekegyik rangos eseménye a sakk-verseny, amelynek helyszínemár hagyományosan a Múzeumfestõien meghitt parkja. Az idénis sok versenyzõ küzdött meg ahelyezésekért. végeredmény:felnõttek: 1. Gaál Gergõ 2.Gaál Sándor 3. Adorján AttilaA gyermek kategória helye-zettjei: 1. Ecsedi István 2. Sza-bó Bence 3. Szabó EszterA két korcsoport rájátszásátEcsedi István nyerte meg.

Ugyancsak ez az ideális helyszínadott otthont az asztalite-niszezõknek is, akik a szinteszélcsendes idõben (ez viszonthátrányt jelentett a sárkányosok-nak!) a szabad levegõn mutathat-ták meg ping-pong tudásukat. A

három kategória helyezettjei:gyerekek: 1. Gaál Richárd 2.Szabó Dávid 3. Székely Bene-dekfelnõttek: 1. Mikes József 2.Boros Endre 3. Kiss Zoltánszenior, azaz öregfiuk: 1. Ba-logh György 2. Csernyi Gyula3. Dálnoki LászlóA felnõtt és szenior gyõzteseinekrájátszását Boros Endre nyertemeg.

Az ünnepi sportrendezvényekegyike volt a Hotel Schuszterbenmegrendezett Bowling-Kupa.Itt a két nem versenyzõi bizonyí-tották gömb és célzó érzéküket.A nõi versenyzõk eredményei: 1.Szabó Beáta 229 fa, 2. CsernyiMelinda 221 fa, 3.SzabóLászlóné 218 fa.Férfiaknál a következõképpenalakult a végeredmény: 1.Dr.Komlódy Miklós 508 fa, 2.Csernyi Sándor 451 fa, 3.Csorvási Barnabás 450 fa.Az egy partin belül elért 228fával a Kupa és a különdíj (vac-sora a Hotel Schuszterben)nyertese dr. Komlódy Miklós lett.

A Sportcsarnokban zajlottak ahagyományos Szent István Kupakispályás focimeccsei. A rangoskupát az idén Csenger csapatanyerte a Baráti Kör elõtt, adobogó harmadik fokára aSzamosbecs léphetett. Negyedikhelyezett az alakulófélben lévõUra csapata lett.A gólkirály Barcsay István(Baráti Kör) lett, a legjobbjátékosnak Volkán Rolandot(Csenger FC) látták a szervezõk,legjobb kapusnak Varga Valentinbizonyult. A legsportszerûbbcsapatnak Ura bizonyult.

Szent István napi ünnepisportrendezvények

Az ezernyi érzelmi kötõdésfolytán a debreceni Lokinakszámtalan híve van Csengerben.A hajdúságiak sikersorozatánakújabb fejezeteként, a LevszkiSzófia elleni meccsre tehát sokanvoltak eleve kíváncsiak. Errealapozva fogant meg SzilágyiSándornak és stábjának fejébenegy életrevaló ötlet. Mennyivelmás végignézni a TV készülékkelszemben egyedül egy üveg sörrel,mint barátokkal és szurkolótár-sakkal közösen végigizgulni,egymást bíztatva (természetesenx sörrel) egy sorsdöntõ meccset.A gondolatot tett követte, ésaugusztus 26-án a langymeleg

estében a Sportcentrum öltözõjeelõtt felállított kivetítõn mozivá-szonnyi méretben bíztathattuk aLokit a BL fõtáblára menete-lésében.Köszönjük a gondolat meg-valósítónak, és a technikai sze-mélyzetnek - élén Katona Robi-nak - ezt a feledhetetlen estét, nomeg fõleg Debrecennek. A tervekszerint a magyar válogatott õszimeccseit a Sportcsarnokbanugyanilyen körülmények - és re-mélhetõleg az eredmények isilyenek lesznek - között nézhetjükmeg.Bõvebb felvilágosítást a Sport-csarnokban kaphatunk errõl.

Várjuk a folytatást

SORSOLÁS

augusztus15. Nábrád - Csenger22. Csenger - Mátészalka29. Sonkád - Csengerszeptember5. Csenger - Kocsord12. Nagyszekeres - Csenger 19. Csenger - Tisztaberek26. Vámosoroszi - Csengeroktóber4. Nagydobos - Csenger10. Csenger - Tiszakóród17. Kölcse - Csenger24. Csenger - Tyukodnovember1. Nyírmeggyes - Csenger7. Csenger - Porcsalma15. Tunyogmatolcs - Csenger20. Csenger - Szatmárcseke

Asztalos Gergõ

Virág Péter

Osváth Dávid