144
Kószó József CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK * SZUKÍTS KÖNYVKIADÓ ALAPÍTVA 1929

Cserépkályhák építése

Embed Size (px)

DESCRIPTION

cserépkályha építése

Citation preview

Page 1: Cserépkályhák építése

Kószó József

CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK

* • •

SZUKÍTS KÖNYVKIADÓ ALAPÍTVA 1929

Page 2: Cserépkályhák építése
Page 3: Cserépkályhák építése

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ 6

JELÖLÉSEK 7

1. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK ISMERTETÉSE 8

1.1. Hagyományos cserépkályhák 8 1.2. Korszerű cserépkályhák 10 1.3. Csempekandallók 13 1.4. Cserépkályha és csempekandalló

mint belsőépítészeti formaelem 15

2. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE 22

2.1. Tűztér 23 2.2. Rostély 24 2.3. Hamutér 25 2.4. Tűztér- és hamuzóajtó 25 2.5. Tűztérfalak 27 2.6. Füstjáratok 27 2.7. Füstjáratfalak 28 2.8. A füstjáratok összekapcsolása 29 2.9. Köpenyfal 31 2.10. Takaróburkolatok 44 2.11. Légfűtő járatok 44

3. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK FŐBB FAJTÁI 47

3.1.

3.2.

3.3. 3.4.

Hagyományos üzemelésű cserépkályhák 47 Egyjáratú cserépkályhák 47 Kétjáratú cserépkályhák 48 Háromjáratú cserépkályhák 48 Négyjáratú cserépkályhák 50 Ötjáratú cserépkályhák 52 Függőleges és vízszintes járatú cserépkályhák 53 Fekvő járatú cserépkályhák 55 Töltő rendszerű cserépkályhák 55 Alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhák 55 Felső égésű, széntüzelésű cserépkályhák 57 Folytonégő termokoksz-cserépkályhák 57 Gáztüzelésű cserépkályhák 58 Elektromos üzemű cserépkályhák 60 Hőtároló cserépkályhák 61 Konvekciós cserépkályhák 62

3.5. Konvekciós hőleadású légfűtő cserépkályhák 63 Előre gyártott elemekből épülő konvekciós légfűtő cserépkályhák 64 Hagyományos építésű konvekciós légfűtő cserépkályhák 66 Hagyományos építésű, füstgázhasznosítóval kombinált konvekciós légfűtő cserépkályhák 67

3.6. Központi fűtés kazánjaként működő cserépkályhák 69 Meleg vizes központi fűtési cserépkályhák 69 Központi fűtési kazán konvekciós kályhacsempe köpenyfallal 71 Melegvíz-fűtés kandallóval 71 Központi fűtési kazán konvekciós kályhacsempe köpenyfallal 82 Meleg vizes központi fűtési csempekandallók 82

3.7. Többcélú cserépkályhák 82 Cserépkályha sütővel 83 Cserépkályha tűzhellyel 84 Cserépkályha kandallóval 85

3.8. Hordozható cserépkályhák 87 3.9. Csempekandallók 87

Nyitott tűzterű csempekandallók 87 Zárt tűzterű csempekandallók 91 Hordozható csempekandallók 91

3.10. Kályhacsempével burkolt beépített fűtőtestek 92

3.11. Hagyományőrző épített kályhák 93 Vályog kemence-kályhák 93 Vályogkályhák 94 Csempeszemes kemencék 94 Fekvő járatú kemencék 94

3.12. Búbos kemence 96

A CSEREPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK MÉRETEZÉSE ÉS TERVEZÉSE 99

4.1. A méretezéshez és tervezéshez szükséges alapismeretek 99 Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás 99 Tüzelőanyagok és fűtőértékük 102 Az égéshez szükséges levegőmennyiség 102 Az égés során keletkező füstgázok 103 A kályhák hatásfoka 103 A kályhák fajlagos hőleadása 103 Fűtőfelületek 103

4.2. Cserépkályhák és zárt tűzterű csempekandallók méretezése 104 A cserépkályhák hőleadásának meghatározása és méretezése 104 A rostélyok méretezése 104 A tűztér méretezése 105 A hamutér méretezése 106 A füstjáratok méretezése 106 A kiegészítő berendezések méretezése 106

4

Page 4: Cserépkályhák építése

4.3. Kémények és méretezésük 108 Általános előírások ...108 Falazott kémények 109 Gyűjtőkémények 110 Fémlemez kémények 110 Huzatnövelők 111 Kéménykürtők méretezése 122 Külső kémény, kéményfej 123

4.4. A Schiedel kéményrendszerek 124 Samott béléscsőrendszer (RR) 124 Egyszerűsített hőszigetelésű kémény (SR) 125 Hátsó szellőzésű hőszigetelt kémények (SIH) 126 A hátsó szellőzés működése 127 Schiedel kémény keresztmetszeti méretezése.... 128 Schiedel Quadro levegő- és füstgázgyűjtő kémény 130

5. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK ÉPÍTÉSE 131

5.1. A cserépkályhák és csempekandallók építési anyagai 131 Kályhacsempék 131 Kiegészítő és szerkezeti elemek 136 Építési kötőanyagok 136 Habarcsok és betonok 137

5.2. Hagyományos szerkezeti rendszerű cserépkályhák és csempekandallók építése ....138

5.3. Konvekciós hőleadású cserépkályhák és csempekandallók építése 140

pH

6. SZERELVÉNYEK ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAK 141

6.1. Kéménybélelő és légfűtő elemek, idomok.... 141 6.2. Tüzelőrostélyok 141 6.3. Köpenyfalajtók 141 6.4. Tűzhelylapok 145 6.5. Konvekciós hőleadású cserépkályhák

és csempekandallók betételemei 146 Acél cserépkályha-fűtőbetét 147 Hőálló beton vagy samott cserépkályha-fűtőbetétidomok 147 A kandallóbetét 148 Állványos tűztérelem 148 Füstkamra 149 Kandallóbetétek a fűtési levegő előmelegítéséhez 150 Nyitott tűzterű kandallóbetétek 150 Zárt tűzterű kandallók betételemei 150 Tűztér- és hamuzóajtók 162

7. AJÁNLOTT MEGOLDÁSOK ÉS TERVEK 164

7.1. Hagyományos felépítésű cserépkályhák és csempekandallók 164

7.2. Konvekciós hőleadású, korszerű fűtőbetétes cserépkályhák 165

7.3. Előre gyártott elemes cserépkályhák 169 7.4. Hordozható cserépkályhák 172 7.5. Részben és teljesen előre gyártott

csempekandallók 172

5

Page 5: Cserépkályhák építése

Előszó Kedves Olvasóm! Felmerülhet Önben a kérdés, hogy egy alig több mint tíz éve megjelent köny­vet, melynek témája és annak szakmai tartalma száz év alatt mit sem változott, miért kell „átdolgozva" kiadni. A vá-

Kályha, szobák fölmelegitésére szolgáló csukott tüzelő helyiség, melynek belülről megmelegített fala v. köpenye közvetíti a szobával a meleget. Minél jobb meleget vezető és meleget megtartó anyagból van tehát a K. szerkesztve, melegítési célokra annál tökéletesebb. A K.-k különböző ne­meit és szerkezetét 1. Fűtés; itt inkább csak a cserépkályhának — mint a K. legrégibb és máig is a legelterjedtebb nemének — külső alakjáról és annak fejlődéséről, valamint gyártásáról lesz szó. Az őskor népei, melegebb éghajlat alatt is

i. ábra. Német cserép-kályha a XVI. századból.

élvén, inkább kandallóval (1. o.) fűtötték lakosztá­lyaikat. Ez azonban csak nagyon tökéletlenül me­legít s azért a hidegebb éghajlatok lakói minden bizonyára már nagyon korán találhatták fel a K.-kat; irott bizonyítékok azonban csak a Kr. u. 650. év körül kezdenek létezésükről tanúskodni, mig kályhafiókok csak a XIV. sz.-ból, egész K.-k pedig a XV. sz.-tól kezdve maradtak reánk. Ezek a K.-k mind mázas v. mázatlan, dombom v. fes­tett díszítésű, égetett agyaglemezekböl — a kály­hafiókokból (1. o.) — vannak szerkesztve és kívül­ről fűthetők. Alakjuk rendesen négyszögletes, sok­szor az egész magasságban egyforma szélességű, sokszor egy szélesebb alsó és egy keskenyebb felső építményre oszlik. Talapzatuk lábakon nyugszik; fölül, néha középütt is, többé-kevésbbé díszes pár­kánynyal birnak. Formailag és díszítésükben leg­tökéletesebbek e korban a svájci ós német K.-k (1. 1. ábrát); ezeket utánozzák a többi országok, köztük Magyarország is, ez utóbbi inkább csak a

Külön említést és köszönetet érde­melnek azok az európai cégek, me­lyek szakmai fejlesztésük eredmé­nyeit és sok-sok fotót bocsátottak rendelkezésemre e kötet átdolgozá­sához és tökéletesítéséhez. Köszö-

lasz ugyan egyszerű, mert tényleg úgy tűnik, minden maradt a régiben, de azért ha fellapozzuk e kötetet, és néhány órára elmélyülünk a „dolgok" sűrűjé­ben, akkor megtapasztaljuk, hogy a technika e tekintetben is fejlődik, még ha a lépések nem ölesek is, mint az űr­hajózásban, hanem csak hangyányiak. Összehasonlításként idézünk egy kö­zel másfél száz évvel ezelőtti szakmai

kályhafiókok díszítésében, mint a K. architektú­rájában alkalmazván nemzeti motívumokat. A barokk és rokokó korszakban az előbb testes K.-k megnyúlnak; nem fiókokból, hanem nagyobb da­rabokból (sokszor az egész kályha csak 2 darab­ból áll) szerkesztik és vagy polikrom dlszítésüek, vagy egészen fehérek, néha aranyozott részletek­kel. E korszakban már a francia K.-k lépnek elő­térbe (1. 2. ábrát). A vas- és porcellán-K.-k hasz­nálata a XVIII. sz.-ban kezdődik. Magyarország­ban a XV. sz. közepén kezd a K. használata szé­lesebb körökben elterjedni. Vajda-Hunyad várából töredékek maradtak fenn egy liliomos díszitményű fiókos és főpárkányu, háromszínű mázos K-ból.

2. ábra. FraDCia rokokó-kályha.

Nálunk a K.-t általában a szoba sarkába tették és melléje néha padokat helyeztek. A legrégibb reánk maradt magyar K.-k a XVII. sz.-ból valók. Ilyen több van Felső-Magyarországon, p. egy igen szép Krasznahorkán, azonkívül kettő az orsz. m. iparművészeti múzeumban. Az utóbbiak közül az egyik kisebb embermagasságú, polikrom díszítésű, a másik óriási nagy Besztercebányáról szárma­zik; ennek igen gazdag szőllöfürtös, baluszteres főpárkánya van, fiókjainak ónzománcos, fehér és kobaltkék tulipános díszítése pedig tipikus ma­gyar ízlésre vall.

netemet fejezem ki a fotókért a Ha-gos,Rösler, Keramik Art, Krog Iversen, Atelie Ara, Buderus, Attika, Sommer-huber, Gutbrod, Live, Poli Keramik, Rembser hof Keramik, Hase, Rink Kacherlofen, ADK, Hilpert Wodke,

leírást, és már szembe is tűnik sok min­den abból, ami körülvesz minket szű­kebb környezetünkben, a lakásban.

Az idézet egyik megállapításához -mely szerint „formailag és díszítésük­ben legtökéletesebbek a svájci és né­met kályhák" - néhány gondolatot fűzve kijelenthetjük, hogy ez az állítás ma is helyénvaló, mert a fejlesztések, az újító szellem bázisa - a földrajzilag e területeken honos népeket tekintve -mit sem változott.

A régies szöveg megértéséhez ugyan­akkor egy kis tolmácsolás is szükséges, hisz pl. az abban említett „kályhafiók" nem valami bútordarab tartozékához vagy éppen a kályha hamufiókjához hasonló alkalmatosságot jelenti, hanem azon magát a kályhacsempét mint a köpenyfal burkolóelemét kell értenünk.

Több mint egy évszázadot ugorva az időben persze nyilvánvaló, hogy szakmailag a kályhák külső megjele­nésében, a belsőépítészeti szempon­tokban és - a hatásfoknövelő technika alkalmazásának következtében - a tűzterek kiképzésében is jelentős vál­tozások történtek. Ezek tették indo­kolttá a kötet átdolgozását, melynek fotói hűen tükrözik a fejlődést.

Ezúton mondok köszönetet a könyv megjelenésében közreműködőknek és azoknak, akik segítették munkámat létrehozásában: T.-né Pördi Etelnek, K.-né Csányi Eszternek, Kószó Tamás­nak, valamint a Géja Kft.-nek, a Godin Kft.-nek, a Mullit Kft.-nek, a Schiedel Kft.-nek, a Váll Ker. Kft.-nek és az Edil Kamm Kft.-nek.

Koppe, Olsberg, Biotherm Superfire Dovre, Ton Art, Kago cégeknek.

Kelt Szegeden, 2001 boldogasszony havában

Kószó József

6

Page 6: Cserépkályhák építése

Jelölések Régi SI

a tűztér mérete b abszolút nyomás B óránkénti tüzelőanyag-szükséglet c füstgáz áramlási sebessége fb beégő keresztmetszete fcs füstcső keresztmetszete f1 első füstjárat keresztmetszete fn az n-edik füstjárat keresztmetszete Fn helyiség fűtésére szükséges fűtőfelület Fk tüzelőberendezés (betéttel) névleges fűtőfelülete Fr teljes rostélyfelület Frsz rostély szabad keresztmetszete h tűztér magassága Ha tüzelőanyag fűtőértéke Ka kémény és a konvekciós tér keresztmetszete Kh kémény magassága I füstjáratok hossza L fajlagos tényleges levegőmennyiség 0 °C hőmérséklet

és 1013 mbar barométerállás esetén Lo fajlagos elméleti levegőszükséglet 0 °C hőmérséklet

és 1013 mbar barométerállás esetén m légfelesleg-tényező Q a fűtendő helyiség hőszükséglete Qn tüzelőberendezések fajlagos hőleadása Szb konvekciós tér magassága t füstgáz hőmérséklete tf fűtőfelület közepes hőmérséklete T tüzelőberendezésben tárolt hőmennyiség V fajlagos tényleges füstgázmennyiség 0 °C hőmérséklet

és 1013 mbar barométerállás esetén Vh hamutér térfogata

m m mm Hg N/m2

kg/h kg/h m/s m/s m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

cm m kcal/kg J/kg

cm2 cm2

m m m m

m3/Vkg m3/Vkg

m3/Vkg m3/kg

kcal/h W

kcal/(h-m2) W/m2

m m °C K °C K

kcal J

m3/kg m3/kg dm3 dm3

Page 7: Cserépkályhák építése

1. A cserépkályhák és csempekandallók ismertetése A zárt tűzterű kályhák, amelyeket már szinte kizárólag fűtésre használnak, ré­gen még többcélú kemencékre hason­lítottak, azokat utánozták formájukat, felépítésük anyagait illetően is. Mivel a kályháknak később csak fűtőfunkciója volt, ezért igyekeztek minél jobb hatás­fokot elérni. Kezdetben a kemencékhez hasonlóan agyagból készült kályhák falába cseréptányérokat tapasztottak, amelyek megtartották a meleget, tárol­ták és fokozták a kisugárzását is. Ké­sőbb azután külön erre a célra készí­tették az ún. kályhaszemet, egy befelé mélyülő négyszögletes tálat, amely a későbbi kályhacsempék közvetlen őse. Ezeknek a ház rangjától, gazdagsá­gától függően hihetetlenül változatos forma- és színvilága alakult ki (1.1. ábra).

A cserépkályhák alkalmazásának je­lentős visszaesését a háború utáni for­

mai szegényedésük és a különböző új fűtési módok megjelenése okozta. Saj­nos ennek a folyamatnak nemcsak az aránytalan, dísztelen, rossz hatásfokú cserépkályhák estek áldozatul, hanem a korszerűsítés ürügyén a gyönyörű for­májú, szép színű, értékes csempéjű cse­répkályhák tömege is összetörve, vissza­hozhatatlanul a szeméttelepekre került.

Ma már tudjuk, hogy nemcsak szép formájuk, lakást díszítő hatásuk miatt kár a kidobott cserépkályhákért, ha­nem - ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk - kedvező fűtési tulajdonsága­ik miatt is sajnálhatjuk elvesztésüket.

Szerencsére nem mindenhol vetették el a cserépkályhák alkalmazását, sőt -a mai kor technikai lehetőségeinek és követelményeinek megfelelően - meg­kezdték, ill. folytatják műszaki fejlesz­tésüket, ha úgy tetszik, korszerűsítésü­ket is (1.2. ábra).

1.1. ábra. A fűtés és a főzés funkcióját történelmi időkben mindig más és más alkalmatosság töltötte be a lakásban a) a szabadtűzön való főzés látta el a fűtés szerepét; b) a középkori időkben már a tűz­hely fölé kéményt vezettek „le", ehhez épí­tették a mai kandalló ősét; c) az elmúlt fél évszázadban a kandalló a rang és a gaz­dagság kifejezője lett.

1.2. ábra. Mindannyiunk álma - télen - egy meleg kályha

1.3. ábra. Hagyományos cserépkályha

1.1. Hagyományos cserépkályhák A cserépkályhák felépítése és működé­se egyszerűen megfogalmazható: a he­lyiségben rakott tüzet olyan fallal veszik körül, amelynek a hőtárolását és hőlea-dását mázas kerámialapokkal növelik, majd az így kialakult zárt térből az égés során keletkező füstgázokat a kémény­be vezetik. A hagyományos építésű cse­répkályhák ezen az elven működnek. Az egy füstjáratú, vagy régi szakmai kifejezéssel élve járat nélküli cserép­kályhák fejlődése során a különböző típusok egymástól csak annyiban kü­lönböznek, hogy a kályhások olyan szer­kezeti megoldásokra törekedtek, ame­lyekkel a kéményen át távozó füstgáz hőjét előzőleg minél jobban elvonják. Ehhez a füstgáz útját a kályhán belül ún. füstjáratokkal, füstjáratrendszerekkel mind bonyolultabbá, hosszabbá kellett tenni. Persze minden esetben meg kel­lett találni az optimális egyensúlyt a füstjáratok hossza, bonyolultsága és a kémény huzata között. Ezt - amint a későbbiekben majd látni fogjuk - csak sok évtizedes kísérletezés után sikerült megfelelően megoldani.

A hazánkban leggyakrabban előfor­duló, legelterjedtebb hagyományos cse­répkályhák azonos működési rendszeren

Page 8: Cserépkályhák építése

1.4. ábra. Hagyományos tüzelésmódra épí­tett, kiemelt lábazatú sarokkályha külső fűtéssel

1.5. ábra. A cserépkályhák formavilágát a kályhatest karaktere (tömege) és felületi struktúrája nagymértékben befolyásolja

belül természetesen számos formai vál­tozatban készültek. A leggyakoribb az 1.3. ábrán látható sima, dísztelen csem­pékből hálósan rakott, hasáb alakú cse­répkályha (1.4...1.6. ábra).

A hagyományos cserépkályhák azo­nos működés mellett lehetnek sokszög vagy kör alakúak is, de akár térplasz-tikaszerűen is megépíthetők, és így dí­szévé válhatnak egy otthonnak vagy egy közösségi térnek. Az 1.7. ábrán látható kályha füstjáratai úgy vannak kialakítva, hogy a füstgáz a kályhát körülvevő padkát is felmelegíti. Ha­sonló példa látható az 1.8. ábrán is, az­zal a különbséggel, hogy a kályha tüze­lése és hamuzása egy szomszédos, alárendeltebb helyiségből végezhető, így nem láthatók az ajtók. Ez a megoldás nemcsak esztétikai előnyökkel jár, ha­nem a fűtéssel és a hamuzással járó sze­metelést is kizárja a tiszta helyiségből.

A félreértések elkerülése végett fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy az előző ábrákon bemutatott kályhák csak egye­di kályhacsempe-idomdarabokból épít­hetők fel.

Hagyományos üzemű cserépkályha erdei pihenőház nappalijában

1.6. ábra. Modern, hagyományos tűztem cserépkályha az ezredforduló éveiből

Page 9: Cserépkályhák építése

Hagyományos külső fűtésű „lábas" cserépkályha falifülkében építve

A hagyományos cserépkályháknak -az általános elterjedésüket magyarázó előnyös tulajdonságaikon kívül - van egy hátrányos tulajdonságuk is. A kály­ha épített falai és füstjáratai közvetle­nül érintkeznek a tűzzel és a forró füstgázokkal, így - mivel a fűtés sza­kaszos - a hőtágulásból adódó mozgá­sok az épített falak elhasználódásához vezetnek. Ezért a hagyományos építé­sű cserépkályhákat viszonylag gyakran kell átépíteni, átrakni. Ezt a hátrányt nem csökkentették jelentősen az ún. folytonégő vagy töltőkályhák sem, bár működésük a tüzelőanyag minőségé­től és fajtájától függően többé-kevés­bé folyamatos, azonban az épített fa­lakkal közvetlenül érintkező tűz, ill. forró füstgázok az előbbiekhez hason­ló módon csökkentik az épített szerke­zetek élettartamát. Ezért a még hagyo­mányos cserépkályhának minősülő töltő rendszerű cserépkályhák átrakási periódusa is közel azonos a klasszikus cserépkályhákéval. Ebben a kérdésben lényeges változást csak a korszerű cse­répkályhák hoztak (1.9. ábra).

1.2. Korszerű cserépkályhák A cserépkályhák fejlesztése során el­sősorban azt a problémát kellett meg­oldani, hogy a tűz és a forró füstgázok ne érintkezzenek közvetlenül az épített szerkezetekkel, amelyek érzékenyen reagálnak a hőtágulásra, és hamar el­használódnak (1.10. ábra).

A megoldást az jelentette, hogy hő-tágulásra kevésbé érzékeny anyagok­ból (acéllemezből, öntöttvasból, tűzálló betonból stb.) a cserépkályhában elhe­lyezhető tűztérbetéteket készítettek. Mivel a tűz és a forró füstgázok a tűz-térbetéten belül vannak, közvetlen érint­kezésük megszűnik az épített szerke­zetekkel.

A tűztérbetétek alkalmazása továb­bi előnyökkel járt:

- a hagyományos építésű cserép­kályhákhoz képest az új megoldás ugyanakkora teljesítményű, de kisebb és könnyebb cserépkályhák építését teszi lehetővé;

-a cserépkályhák építése ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbbé vált, mert a füstgázok az épített szer­kezetektől független, zárt térben ha­ladnak;

- mivel a füstjáratok kialakítása füg­getlen a cserépkályha épített szerkeze­teitől, az ilyen cserépkályhák kötetle­nebb formájúak is lehetnek;

- a fűtőbetétes cserépkályhák lénye­gében a felmelegedett épített csempe­fal sugárzó hatásán kívül a fűtőbetét és az épített fal közötti levegő felmelegí­tésével légfűtéssel, vagyis konvekciós hőleadással is működnek.

A korszerű cserépkályháknak szá­mos változata készíthető. Fokozatosan elterjedő előre gyártott változatuk egy példája látható az 1.11. ábrán. Ha a

1.9. ábra. A korszerű cserépkályha talp­keretre építve, belső légfűtő járattal már sokkal felülmúlja a hagyományos válto­zatokat úgy hatásfokában, mint élettarta­mában

1.10. ábra. Korszerű üzemű cserépkályha kiemelt padkafalra építve

1.11. ábra. Elemeiben kapcsolt korszerű cserépkályha 1 padkaelem; 2 falelem; 3 fémanyagú tűz-szekrény; 4 füstelvezető cső, hatásfoknö­velő kapcsolattal; 5 légfűtő zsaluziák

10

Page 10: Cserépkályhák építése

1.12. ábra. Korszerű cserépkályha alátét­elemmel a) hálós, normál; b) süllyesztett; c) kiemelt szegővel; d), e) kötésben, íves búbbal; f) fer­de; g) kúpos; h) egysoros; i) kétsoros záró­építménnyel

1.13. ábra. Szerelt cserépkályha hálós és kötésben épített formaváltozatai a)...d)

cserépkályhát hagyományosan falazzák a fűtőbetét körül, akkor is számos for­mai változat képzelhető el, mint ahogy az az 1.12. ábrán is látható. A formai változatosság így is szembetűnő, hol­ott a bemutatott kályhák talpazata és teste azonos térfogatú, csak a felső le­zárásuk különböző. Vannak olyan pró­bálkozások is, hogy a cserépkályha egyes elemeit előre gyártják, és a hely­színen összeépítik. Ilyenkor elsősorban a csempék különböző változatai adnak lehetőséget az egyedi kialakításra (1.13...1.15. ábra).

A korszerű kandallók valamennyi itt bemutatott változata lábakon áll. Ezt az indokolja, hogy a konvekciós hőát­adáshoz a szoba nehezebb hideg leve­gője alulról áramlik a kályhába, és fel­melegedve vagy a kályha tetején, vagy pedig a kályha felső részén lévő zsalu­kon át áramlik vissza a szobába (1.16... 1.18. ábra).

Korszerű üzemű cserépkályha padkával

1.14. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályha külső fűtéssel; padkafal nyíláson keresz­tüli hőleadó légjárat bevezetéssel a) felső kivezetővel; b) oldalsó kivezető csem­peelemekkel

11

Page 11: Cserépkályhák építése

1.15. ábra. Korszerű, ún. „emeletes" vagy lépcsőzött falú cserépkályha, padkafallal

1.16. ábra. Korszerű légfűtő cserépkály­hák magasító padkaelemmel

Nyitott tűzterű csempekandalló előre gyártott, égetett kerámia­anyagú elemekből építve, falazott tűztérrel

1.17. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályhák a talpkeretestől a magasító padkaelemesig

12

Page 12: Cserépkályhák építése

Zárt tűzterű csempekandalló falazott padkával

1.18. ábra. Korszerű légfűtő cserépkály­hák kapcsolt - faanyagú - padkával

1.19. ábra. Nyitott tűzterű csempekandalló falazott fölső burkolati fallal és fapadkával

1.20. ábra. Hagyomá­nyos építésű, nyitott tűzterű csempekandal­ló a századfordulóról a) elölnézet; b) oldal­nézet

1.3. Csempe­kandallók Nagyon nehéz éles határvonalat vonni a cserépkályhák és a csempekandallók között. A zárt tűztér sem lehet a cse­répkályhák kizárólagos jellemzője, mert ismeretesek zárt tűzterű kandallók, csempekandallók is. Lényegesebb kü­lönbség talán, hogy a kandallók tűzte-re általában nagyobb a kályhákénál, és a füstgázokat az előbbiekből rendsze­rint füstjáratok nélkül, közvetlenül a kéménybe vezetik. A csempekandallók annyiban térnek el a többi kandallótól, hogy felületük jelentős mértékben csem­pével, kályhacsempével borított, és felépítésük ennek folytán olyan, hogy

1.21. ábra. Hagyományos építésű, nyitott tűzterű csempekandalló sarokelhelye­zéssel

13

Page 13: Cserépkályhák építése

1.23. ábra. Zárt tűzterű, balos sarok-csem- 1.24. ábra. Zárt tűzterű fali csempekandal- 1.25. ábra. Zárt tűzterű, jobbos sarok-csem­pekandallók padkával lók padkával pekandallók padkával a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt felső burkolati fallal felső burkolati fallal felső burkolati fallal

14

1.22. ábra. Zárt tűzterű, vegyes burkolati felületű (csempe/vakolat) falikandalló

Page 14: Cserépkályhák építése

1.26. ábra. Légfűtő falikandalló

Zárt tűzterű csempekandalló többoldali padkával mint belső térelválasztó is

1.27. ábra. Zárt tűzterű kandalló padkával

a tűztérben égő tűz közvetlenül vagy közvetve fel is melegíti a csempével borított falakat. Ezért a csempekandal­lók építése közel azonos a cserépkály­hák építésével (1.19...1.27. ábra).

A csempekandallók nyitott és zárt tűztérrel készülhetnek és - ahogy az az ábrákon látható - rendkívül válto­zatos kialakításúak. A változatos formá­jú és többféle anyag felhasználásával épülő csempekandallók esetében ügyel­ni kell arra, hogy az egyes alkalmazott anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai ne okozzanak idő előtti elhasználódást. A csempekandallók a cserépkályhák­nál kevésbé alkalmasak fűtésre, ugyan­akkor nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt a hangulati hatást, amelyet a tűz közvetlen élménye okozhat.

1.4. Cserépkályha és csempekandalló mint belsőépítészeti formaelem

Mint már az előzőekben tárgyaltuk, a házak, az épületek fűtésére valamely fűtési technikát mindenképpen szüksé­ges betervezni, ill. megépíteni. Évezre­dekkel ezelőtt az egyszerű nyitott tűz jelentette a szükségletek megoldását, legyen az akár az élelem főzése vagy a fűtés. Mára ez teljesen átalakult, mert a főzés (és sütés) funkciója a legtöbb eset­ben külön van választva a fűtési szük­séglet kielégítését biztosító kályhától, ill. kandallótól.

A belső terek berendezésénél - ha elegáns külföldi vagy hazai lakáskul­túrával foglalkozó lapokat forgatunk -megállapíthatjuk, hogy a fűtést bizto­sító cserépkályha vagy kandalló a fűtött tér fókuszában van. Ugyanez viszont nem mondható el a központi fűtés hő-leadójául szolgáló radiátorokról, és nem

utolsósorban a padlófűtésről sem, hisz az utóbbit nem is látjuk. Visszatérve az épített fűtési eszközökre, a cserép­kályhákra és a kandallókra, ezek rend­kívül jelentős hangulatteremtő erővel bírnak úgy az alaprajzi elhelyezés­ben, mint megjelenésükben (1.28... 1.31. ábra).

Óriási változások mennek végbe a csempeelemek gyártási méretében, mér­tani formájában és a belőlük létre­hozott belsőépítészeti térelemekben egyaránt. A burkolat, ill. a köpenyfal

15

a) 1.28. ábra. Falikandalló a nappali tér kö­zepén, ülőbútorokkal szemben elhelyezve a) fotó; b) alaprajzi részlet

Page 15: Cserépkályhák építése

négyzetes (szokványos) elemeit nagy­mértékben felváltják a speciális, arra az egy karakterre szabott változatos mére­tű kályha, ill. kandallókomponensek. Ezt lehetővé teszi a leegyszerűsödő gyári termelés, valamint az azt felvál­tó ún. formatervezett egyedek megje­lenése és megjelenítése különböző for­mákban (1.32...1.37. ábra).

A karakter kialakításában az igé­nyességen - és az anyagi ráfordításon - túl legtöbbször az egyediség a meg­határozó. Egy előre gyártott légfűtő cserépkályha árának sokszorosa lehet egy hasonló hőleadású, de egyedi kül­

sővel „felöltöztetett" alkalmatosságok bekerülési költsége, ami egyben meg is határozza ezek alkalmazását (1.38... 1.40. ábra).

Cserépkályháknál azonkívül, hogy jól illeszkedjenek a belső tér architek-tonikus képébe, fontos tényező, hogy kívülről vagy a fűtött tér felől üzemel­tethetők legyenek. A kályhatestnek -külső fűtés esetén - teljesen falhoz simulónak kell lennie az üzemi kap-

16 b)

1.29. ábra. Falikandalló belső térelválasztó falhoz kapcsolva a) fotó; b) alaprajzi részlet

1.30. ábra. Sarokkandalló a lakás nappali terében, átlós elhelyezéssel a) alaprajzi részlet; b) fotó

a)

Page 16: Cserépkályhák építése

1.31. ábra. Légfűtő cserépkályha mint belső térelválasztó, mely azonban mégsem el­választ, hanem összeköt, és „átöleli" a lakószint kapcsolt terét, valamint az ebéd­lőt és a nappali pihenés helyéül szolgáló teret is

1.32. ábra. Több évszázaddal ezelőtti stí­lusokból kölcsönvett motívumok és kály­haelemek kezdik újból reneszánszukat élni az ezredfordulón

1.34. ábra. Domború „hajlítású" kályha­csempéből bármely kályhatestkarakter megformálható könnyed technikával

Külső vagyis hátsó fűtésű légfűtő cserép­kályha íves alakú kerámiaelemekből, pihe­nőpadkával.

1.33. ábra. Hagyományos kályhacsempék, változatos felületi kidolgozással

Page 17: Cserépkályhák építése

1.35. ábra. Kemence alakú, külső fűtésű cserépkályha. Elemeinek típusa soron­ként változik

1.38. ábra. Különleges alakú légfűtő cse­répkályha csempeburkolt és vakolt fallal a) oldalnézet; b) elölnézet, tüzelőajtóval

1.39. ábra. ívelt vetületi és magassági tö megkarakterű cserépkályha padkávai

1.36. ábra. A szórt vagy absztrakt felületi tagolást biztosító csempeelemek gyártása „szigorúan" egyedi módon történhet

1.37. ábra. Különleges, egyediséget sugárzó külső fűtésű légfűtő cserépkályha

1.40. ábra. Változatos vagy különleges (belső téri) térplasztika cserépkályhából

T

1.41. ábra. Cserépkályhák tömege a (kéményes) falhoz viszonyítva a) szabadon álló; b) egyoldalt falhoz simulóan; c) falhoz kapcsolva, hátsó konvekciós légréssel; d) sarokelhelyezéssel, falhoz kapcsoltan, hátsó konvekciós légréssel

18 a) b) c) d)

Page 18: Cserépkályhák építése

csolat miatt, míg belső fűtésnél a faltól kijjebb nyerhet elhelyezést, természe­tesen mindig a kapcsolódó kémény közelében. A formameghatározásnál az elhelyezés és a hőleadó felület mérete fontos tényező a kályha hatásfokának javításában (1.41...1.42. ábra).

b)

1.42. ábra. Külső fűtésű cserépkályha ki­emelhető (deszka) padkával a) nézet; b) felülnézet Sarokkandalló falazott köpenyfallal és kiegészítő kerámiaburkolattal

1.43. ábra. Előre gyártott talpelemre ültetett 3x3-as elemméretű 1.44. ábra. Előre gyártott padkaelemre ültetett 3x4-es elemmé-cserépkályha retű cserépkályha a) normál; b) kiemelt középpel; c) félgömb (búbbal) a) normál; b) kiemelt középpel; c) fali kapcsolással, külső fűtéshez

19

Page 19: Cserépkályhák építése

1.45. ábra. Előre gyártott padkaelemre épí­tett 3 x 5-ös egységméretű cserépkályha a) normál; b) középmagasítással; c) fali kap­csolással, külső fűtéshez

1.46. ábra. Előre gyártott padkaelemre épí­tett 4x4-es egységméretű cserépkályha a) normál; b) kiemelt középpel; c) fölső „búb" záradékkal

1.47. ábra. Előre gyártott elemű légfűtő cserépkályha konvekciós fűtéshez a) normál; b) kiemelt középpel; c) kapcsolt deszkapadkával

Gazdaságossági kérdéseket alapul véve legelterjedtebbek a részben előre gyártott, talpelemre épített egyszerű, de az átlagosnál nagyobb hatásfokkal bíró cserépkályhák. Ezek elnevezésük­nél fogva elemszámmérettel vannak meghatározva (pl. 3x3 vagy 4x4 elem vetületi méretű), valamint felső lezá­rással és nem utolsósorban a hagyomá­nyos falazott tűzterű vagy légfűtő betét­tel vannak ellátva (1.43... 1.46. ábra).

Egyszerűségük miatt különösen elterjedtek az előre gyártott talp- és burkolati elemes légfűtő cserépkály­hák, melyek fűtési hőleadója egy fém-szekrényű belső kályha, és erre kerül a konvekciós burkolat, mely kielégíti a

1.48. ábra. Hagyományos samott tűzterű cserépkályha-technológiával épülő tüze­lőberendezés, tapasztott felülettel a) nézet; b) alaprajz

1.49. ábra. Cserépkályha építése hagyo­mányos falazott (kemence)padkával a) nézet; b) alaprajz

1.50. ábra. Cserépkályha és kandalló kom­binált együttépítése külön-külön kémény­kapcsolattal. Egyidejű kettős fűtésre is alkalmas a) nézet; b) alaprajz

20

Page 20: Cserépkályhák építése

1.51. ábra. Zárt tűzterű kandalló ülőpadká­val könnyen kapcsolható bármely búto­rozási módhoz

1.52. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló vál­tozatos „térplasztikája"

1.53. ábra. Zárt tűztem kandalló kiegészítő sütőszekrénnyel és kapcsolt bukójáratos kiegészítő hőleadóval

1.54. ábra. Hordozható csempekandalló kapcsolt sütővel

Lépcsős tömegkarakterű, külső fűtésű légfűtő cserépkályha. A nem szokványos lép-csőzetű karakter befolyásolja az egész helyiség (vagy) fűtött tér belsőépítészeti kia­lakítását

belsőépítészeti igények követelmény­szintjét. Lehetnek úgy belső, mint kül­ső fűtésűek (1.47. ábra).

Hazánkban éppúgy, mint szerte Európában, kezd elterjedni a „parasz­ti" építészet (szerk.: szótárban ne ke­resd!), mely az újraéledő külterületi épületfelújításoknál és házépítéseknél nyer alkalmazást. Lényege abban van, hogy a modern technika jelenlétével a lakásbelsőt a hagyományőrző „ősi" építészet formaelemeivel öltöztetik fel (1.48... 1.50 ábra).

A zárt tűzterű kandallók formavi­lága mára már mindent felülmúl. Vál­tozatosságuk akkora szegmenst fog­lal magában a belső tér képzésének lehetőségeiből, hogy még évszázadok múlva is felbukkanhat valami új, az emberek legnagyobb örömére (1.51... 1.54. ábra).

21

Page 21: Cserépkályhák építése

2. A cserépkályhák és csempekandallók szerkezeti felépítése A cserépkályhák és csempekandallók funkciójuk betöltéséhez teljesen meg kell, hogy feleljenek az alapvető szak­mai követelményeknek és előírásoknak. Mindezek mellett fontos ismerni főbb részeiket, működési folyamatukat, és ami a lényeg, az egymásra hatást.

A tüzelőberendezések legfőbb része a tűz helye, de éppúgy fontos az égés­termék elvezetése, a hamuzó vagy a burkolati köpeny is. Az egymásra ha­tás tulajdonképpen nem kézzel fogható fogalom, ám mégis lényeges. A kály­hák üzemeltetése során a hőleadás és a hőmérséklet-változás miatti hőtágulás az elsődleges szempont. A hagyomá­nyos építésű cserépkályhák többszöri átrakása az egyenetlen hőtágulás miatt szükséges. Ezért fontos, hogy az eltérő rétegezésű és anyagú szerkezetet min­dig ún. dilatációs réssel kell megépí­teni (2.1...2.8. ábra).

2.1. ábra. Hagyományos tűztem cserép­kályha fő részei (az ábra bal oldalán a szer­kezeti, jobb oldalán a működési egységek láthatók) 1 tűztér; 2 beégő; 3 biztonsági átégő; 4 bu­kó füstjárat; 5 emelkedő füstjárat; 6 talpa-zati átégő; 7 fekvő füstjárat; 8 fekvő át­égő; 9 kéménycsatlakozás; 10 tűztérnyílás; 11 hamutér; 12 rostély; 13 talpazati kitöltés; 14 csempe köpenyfal; 15 takaróburkolat; 16 tűzbiztonsági gátfal; 17 tisztitódugó; 18 tűztér hátfala; 19 tűztér hőleadó fala; 20 füstjárati belső fal; 21 bélés; 22 tűztér ta­karófala', 23 párkányelem; 24 füstcső; 25 tal­pazat (baloldalt a rusztikus, jobboldalt a ha­gyományos megoldás); 26 padka

2.2. ábra. Különleges füstjáratú kandalló­kemence 1 kandallóbetét; 2 füstsisak; 3 váltócsappan­tyú; 4 fekvő járat; 5 emelkedő járat; 6 bukó­járat; 7 kémény

2.5. ábra. Hagyományos üzemű cserép­kályha (kiemelt) falazott tűztérrel a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) né­zetrajz

2.3. ábra. Különleges füstjáratú kandalló kemence

2.4. ábra. Többjáratú kandalló-kemence közvetlen kéménycsatlakoztatáshoz

2.6. ábra. Hagyományos építésű cserép­kályha kiemelt tűztérrel, falazott rendszer­ben építve a) metszet; b) alaprajz; c) nézet

22

Page 22: Cserépkályhák építése

2.7. ábra. Korszerű cserépkályha fő részei (az ábra bal oldalán a szerkezeti, jobb oldalán a működési egységek láthatók) 1 cserépkályhabetét; 2 konvekcios nyílások; 3 külső áramlási zóna; 4 légtér; 5 tisztítónyílás fedővel; 6 füstelvezetés; 7 belső áramlási zóna; 8 másodlagos áramlási zóna; 9 dobterelő; 10 csem­pe köpenyfal; 11 záró- (fedő-) burkolat; 12 zárószegő; 13 tűztér-ajtó; 14 hamuajtó; 15 füstcsőcsonk; 16 füstdob; 17 terelőlap; 18 füstcső; 19 zsalus kivezetőnyílás; 20 kályhabetét konvekciós lemezburkolata; 21 lábazati szegő; 22 aljelem; 23 padka

Hagyományos építésű és tűzterű cserépkályha

2.8. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló fő részei (az ábra bal oldalán a szerkezeti, jobb oldalán a működési egységek lát­hatók) 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 hamutároló; 4 égési­levegő-ellátás; 5 füstkamra; 6 füstszabályo­zó; 7 füstjárat; 8 konvekcios légáram; 9 lég­tér; 10 zsalus kivezetőnyílás; 11 tűzifatároló; 12 betételem állványa; 13 lábazati fal; 14 bur­kolat; 15 konvekcios lemez; 16 tűztérelem; 17 hőálló tűztérbélés; 18 szemöldök; 19 ké­mény; 20 füstcső; 21 zárófedés

2.9. ábra. Hőálló anyagból készült tűztér (ún. robbantott képe) a működésben lévő cserépkályha tömegén belül

2.1. Tűztér A tűztér a cserépkályhák és kandallók legfontosabb része, amelyben a szi­lárd, ritkább esetben a gáznemű tüze­lőanyag tökéletesen elég. Méretét az alkalmazni kívánt fűtési rendszer, va­lamint a kályha méretei határozzák meg.

A tűztér a kályha legnagyobb hőmér­sékletű része, ezért mindig tűzálló tég­lából vagy más tűzálló anyagból ké­szül. A tűztér általában három oldalról zárt, a negyedik oldalról ajtóval hatá­rolt. A fa- és gáztüzelésű cserépkály­hák tűzterének alja tömör, a szén- és vegyes tüzelésű kályhák tűzterének al­ján rostély van. A tűztér felső részéhez csatlakoznak a füstjáratok.

A csempekandallók készülhetnek nyitott tűztérrel is. Általában két válto­zatuk lehet: egy és két oldalon nyitott tűzterű kandallók (2.9...2.16. ábra).

23

Page 23: Cserépkályhák építése

2.11. ábra. Tűztérbetét beépítése légfűtő, ún. konvekciós hőleadójú cserépkályhába

2.10. ábra. Tűztérbetét légfűtő cserépkály­hához (működési metszet)

2.13. ábra. Zárt tűzterű, szürkeöntvény tűz-térfalú kandallóbetét üvegezett tűztéraj-tóval

2.12. ábra. Körül nyitott tűzterű kandalló­betét, melynél a tűztérfal szürkeöntvényből készült

2.2. Rostély Rostélyt általában csak szén- és vegyes tüzelésű kályhákban alkalmaznak. Ezek­ben a rostély több feladatot lát el:

- a tüzelőanyagot a tűztérben tartja; - lehetővé teszi az égéshez szüksé­

ges primer levegő tűztérbe áramlását; -lehullatja az elégett tüzelőanyag

hamuját a hamutérbe.

24

2.14. ábra. A tűztérbe épített hatásfoknö­velőt elsősorban előre gyártott betétek­nél alkalmazhatjuk

2.15. ábra. Korszerű, ún. kombusz-toros tűzterű kandallóbetét „robban­tott" képe; 1 másodégést biztosító tűztérfal (fúvó­kákkal); 2 tűztér; 3 komplett tűztér­betét

Page 24: Cserépkályhák építése

2.16. ábra. Tűztér és kapcsolódó szerke­zetei működési fázisban

2.17. ábra. Tűztérajtó hőálló üvegezéssel

A rostély anyaga legtöbb esetben le-mezgrafitos, legalább öv. 10-es anyag­minőségű öntöttvas.

A rostélyt a tűztér alján körben 5-5 mm-es hézaggal kell elhelyezni, egy­részt a szabad hőtágulás, másrészt pe­dig a kiemelhetőség érdekében. Mindig úgy kell a tűztér alján elhelyezni, hogy szabad nyílásainak keskenyebb részei felül legyenek, mert ellenkező esetben a hamu és a hulladék megszorul a ros­tély nyílásaiban, és eltömi azokat.

Vegyes tüzelésű kályhák esetében a rostélyt 2...3 cm-rel, széntüzelésű kály­hák esetében pedig 8 cm-rel alacsonyab­ban helyezik el a tűztérajtó szabad nyí­lásának alsó szélénél.

2.3. Hamutér A hamutér a tűztér alatt van, és egy­részt a felső határát képező rostélyon át lehulló hamut tárolja, másrészt le­hetővé teszi, hogy a primer levegő be­jusson a tűztérbe.

A hamutér méreteit lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy befogadja az egy nap alatt elégetett tüzelőanyag hamuját. Ha a hamutérbe hamufiókot helyeznek, egyszerűbb a kiürítése.

A hamuteret nem éghető, tűzálló anyagból kell megépíteni, mert előfor­dulhat, hogy parázs vagy kisebb égő tü­zelőanyag-darab kerül bele. Mindig ajtó­val készül, egyrészt az égéshez szükséges levegő szabályozása, másrészt a hamu szennyezőhatásának elhárítása végett.

2.4. Tűztér-és hamuzóajtó A tűztérajtók legtöbbször kettős ajtók. A belső oldalon van a rácsos kivitelű parázsajtó, amely ajtónyitáskor vagy nyitva tartott ajtó esetén megakadályoz­za a parázs vagy szikra kicsapódását. A külső ajtó tömör, de az égéshez szük-

Légfűtő sarokkandalló zárt tűztérbetéttel

séges levegő bevezetésére szabályoz­ható nyílása van. Ennek leginkább a fatüzelésű kályhák esetében van jelen­tősége, mert ott nincs hamutér. A szén­­s vegyes tüzelésű kályhák esetében a tűztérajtón és a hamuzóajtón levő le-vegőztetőnyílás együttes beállításával optimálisan szabályozható a tökéletes égést adó légáramlás.

A hamuzóajtó kialakítása azonos a tűztérajtóéval, azzal a különbséggel, hogy az elsőhöz nem készül parázsajtó. A hamuzóajtó levegőztetőnyílásának segítségével szabályozható a tűztéri égés intenzitása.

A szén-, koksz- és vegyes tüzelésű kályhák mindkét ajtaját, tokszerkeze­teikkel együtt, mindig öntöttvasból kell készíteni. Fatüzelésű kályhákhoz acél­lemez ajtók is alkalmazhatók, megfelelő kialakítás esetén az ajtókban üvegezés­sel. A legalább 4 mm-es hőálló üveget az ajtóban azbeszt tömítőzsinórral kell elhelyezni, lehetővé téve a hőtágulásból adódó mozgását.

A tökéletes légzárás végett célszerű valamennyi ajtó esetében a nyíló szár­nyak és a beépített tokkeret csatlakozá­sánál, ütközésénél azbeszt tömitőcsíkot elhelyezni. Ezzel egyrészt a kályha le­zárása után megszűnik az égést tápláló

25

Page 25: Cserépkályhák építése

levegőáramlás, másrészt pedig a kémény sem működik szellőzőként a lakásban, ha a kályha nem üzemel. Ugyanezek miatt az ajtókat nagyon gondosan kell beépíteni, hogy a hő okozta tágulások következményeként ne keletkezhessék nyílás a tokszerkezetek és a csempela­pok között.

A folytonégő cserépkályhákba az em­lített két ajtón kívül még egy töltőajtót is be kell építeni. Ennek kialakítása az előbbiekkel azonos, de levegőztetőnyí-lás nélküli.

2.18. ábra. Különböző füstjáratfalak, elté­rő keresztmetszetű járatok párosításához (két-és háromjáratú)

2.19. ábra. Hagyományos építésű cserépkályha tűztérfala és kapcsolt füstjáratfala - működési, ill. kap­csolási vázlat

2.20. ábra. Többjáratú cserépkály- • ha a tűztér, ill. az égéstermék-elve­zető metszetével (A és B füstelve­zetés iránya - alternatívák) a) metszet; b) keresztmetszet; c) cse­répkályha padkával - nézet

2.21. ábra. Járat nélküli cserépkályha metszete a tűztéren keresztül a) falra ültetve; b) szabadon álló, külön füstcsőcsatlakozóval

2.22. ábra. Tűztér és füstjáratfal kapcsolatai a tágulások figye­lembevételével a) tűztér egy füstjárattal; b) tűztér két füstjárattal; c) tűztér két merő­leges füstjárattal; d) tűztér két rekeszfüstjárattal; e), f) ferde falú füst­járattal; g) soros füstjáratkapcsolatokkal

26

Page 26: Cserépkályhák építése

A tűztérfalak tűzálló téglából vagy más tűzálló anyagból készülnek. A tűzálló tégla legtöbbször samott, de előfordul­nak tűzálló betonelemek is. A tűztérfa­lak vastagsága általában 20...76 mm, attól függően, hogy a tűztérben milyen tüzelőanyagot égetnek. A fal vastagsága azonban attól is függ, hogy a tűztérfal a bélelt köpenyfalhoz közvetlenül csat­lakozik-e - ebben az esetben véko­nyabb -, vagy a tűztér mellett füstjárat van, tehát a tűztérfalnak önállóan kell megállnia. Ez utóbbi esetben a tűztér­fal nem lehet 60...76 mm-nél véko­nyabb.

A tűztérfal falazóelemeit, tégláit min­dig kötésben kell rakni, és gáztömör illesztésüket agyag- vagy samottha-barccsal kell biztosítani. Agyaghabar­csot általában csak a fa- és vegyes tü­zelésű kályhákban alkalmaznak, míg a szén- és a folytonégő termokoksz kály­hákban célszerűbb a samotthabarcs.

A tűztér belső oldalát nem szabad vakolni, csak a falazóelemek hézagait kell kikenni, kitömni a falazat anyagá­val. Az agyaghabarcsba falazott tűztér­falak hézagait sokszor 10... 15 mm mé­lyen kikaparják, és samotthabarccsal kenik ki. A kikent tűztérfalakat borítás előtt minden esetben tisztítókefével vagy vizes szivaccsal átdörzsölik.

A tűzterek lezárását, borítását min­den esetben a tűztérfalakkal azonos anyagból kell elkészíteni, falvastagsága min. 40 mm lehet.

A tűztérfalak ismertetésekor kell ki­térnünk a hagyományos cserépkályhák építésének egyik leglényegesebb prob­lémájára: a tűzzel érintkező tűztérfalak és a forró füstgázzal érintkező füstjá­ratfalak hőtágulásából adódó mozgását mindenképpen biztosítani kell, beleért­ve a köpenyfalakhoz való csatlakozását is. A cserépkályhák leggyakoribb hibá­ja, hogy építésükkor a mozgásokat le­hetővé tevő hézagokat nem alakították ki megfelelően (2.18...2.23. ábra).

Az említetteken kívül megjegyez­zük, hogy a tűztérfalakat - ha köz­vetlenül a köpenyfal mellé kerülnek -célszerű teljes felületükön a köpeny­falhoz ragasztani, mégpedig mindig agyaghabarccsal, még akkor is, ha a tűztér falazásához samotthabarcsot használtunk.

2.23. ábra. Tűztér- és füstjáratfal-kapcso­lások a)...f) dilatációs; g), h) tömör kötési kap­csolatokkal

Külső fűtésű, falazott tűzterű, fekvő és álló járatú fali cserépkályha, padkával.

2.6. Füstjáratok

A füstgázok füstjáratokon jutnak a cse­répkályha tűzteréből a kéménybe. A ke­resztmetszetük legtöbbször négyzet vagy téglalap, ritkábban háromszög, sokszög vagy kör. Fontos, hogy az égés során keletkező magas hőmér­sékletű füstgázok minél több hőt ad­janak át a füstjáratok falainak, majd ezek közvetítésével a kályha köpenyé­nek és a fűtendő légtérnek, mielőtt a kéményen át távoznának. Ezért a kály­hákban az intenzív füstjáratokat lehe­tőleg közvetlenül a köpenyfal mögé, a csökkenő hőmérsékletű füstgázt ve­zető járatokat pedig a hátsó vagy belső oldalra helyezik.

Alapvetően megkülönböztethetők függőleges és vízszintes füstjáratok. A függőleges, ha a füstgáz felfelé ha­lad benne, emelkedő füstjárat, ha lefe­lé, akkor bukójárat. A vízszintes vagy közel vízszintes fütjáratoknak is két faj­tájuk van, de ezeknek nincs külön el­nevezésük. Az egyik teljes hosszában

27

2.5. Tűztérfalak

Page 27: Cserépkályhák építése

2.24. ábra. Füstjáratok kialakításai a), b) tűztér és füstjárat; c), d) fekvő járatok borítással

2.25. ábra. Füstjáratok a) biztonsági átégő; b), c) beégő; d) talpa-zati átégő; e) alsó átégő; f) felégő; g) tere­lők; h) tetőátégő; i) bukóátégő; j) füstcső

a) b)

c) d)

változatlan keresztmetszetű, a másik -a kedvezőbb kialakítású - füstjárat fel­ső palástja a füstgáz haladási irányában emelkedik. Ez utóbbinak jobbak az áramlási viszonyai.

Ajáratok elhelyezése, keresztmetsze­ti mérete és összhossza meghatározója a jó üzemelésnek és a jó fűtési hatás­fok elérésének. Kialakításuk azonban jelentős mértékben a rendelkezésre álló kémény tulajdonságaitól (kereszt­metszetétől, hosszától, huzaterősségétől stb.) függ. Könnyű belátni, hogy minél jobb egy kémény huzaterőssége, annál összetettebb, hosszabb füstjáratrendszer építhető be a kéményhez csatlakozó cse­répkályhába; és fordítva: minél rosszabb egy kémény huzata, annál inkább kerül­ni kell a bonyolult vagy hosszú, kály­hán belüli füstjáratok kialakítását.

A füstjáratok ideális keresztmetsze­te négyzetes, de ettől eltérő oldalirányú füstjáratok is alkalmazhatók. Ez az ol­dalarány azonban semmiképpen nem lehet kedvezőtlenebb 1:3-nál. Ha a megfelelő hőleadáshoz szükséges füst­járatok csak a járatok számának növe­

lésével és csak lapos járatokkal alakít­hatók ki, akkor a tűztértől számozva a füstjáratok oldalarányának a követke­zőknek kell lenniük:

I. járat 1:3; II. járat 1:2,5;

III. járat 1:2; IV. járat 1:1,5; V. járat 1:1.

2.7. Füstjáratfalak

Az előző alfejezetben ismertetett füst­járatok határolófalainak két változata különböztethető meg. Az egyik válto­zat a füstjáratok között helyezkedik el, önhordó kivitelű, és anyaga lehetőleg tömör vagy üreges tégla (pl. padlás­burkoló vagy kábeltégla), vastagsága 30...40 mm. A másik változat a füstjára­tokat a külső oldalon határolja, és rend­szerint közvetlenül a cserépkályha kö­penyfala mögött helyezkedik el. Ez a fal többnyire az előbbiekkel azonos tég­lafajtákból épül, de tégla helyett előfor­dulhat a ragasztott cserépborítás is. Azo­kon a szakaszokon, ahol a füstjáratok

már megfelelően lehűlt füstgázokat szál­lítanak, a füstjárat fala gyakran maga a bélelt köpenyfal.

A füstjáratok falazóanyaga minden esetben agyaghabarcs. A köpenyfalak­hoz csatlakozó járatfalakat teljes felü­letükön (a tűztérfalakhoz hasonlóan) ragasztani kell, hogy a járatfalak hőát­adása minél jobb hatásfokú legyen.

A füstjáratok belső felületeit nem sza­bad vakolni, csak a falazás fugáit kiken­ni. A hőtágulási mozgás miatt ugyanis a vakolat leeshet, és a lehullott vakolat­darabok eltömik a járatokat és növelik a füstjáratok légellenállását.

A füstjáratokat határoló falak építé­sekor is figyelembe kell venni hőtágu-lásukat, hőmozgásukat; dilatációs hé­zagokat kell kiképezni az egyes elemek csatlakozásainál (2.24. ábra).

A füstjáratok falainak vastagsága -a köpenyfalak vastagságával együtt -jelentős mértékben befolyásolja a cse­répkályhák hőtárolását és hőleadásának intenzitását. Vékonyabb falak esetén ugyan gyorsabb a kályha hőleadása, de kisebb a hőtároló képessége. A vasta­gabb falak lassabban adják át környe­zetüknek a hőt, de nagyobb a hőtároló képességük.

28

h) i) j)

e) f) g)

a) b) c) d)

Page 28: Cserépkályhák építése

Ezeket az összefüggéseket minden egyes esetben mérlegelni kell a kályha helyétől, méreteitől, feladataitól és tü­zelőanyagától függően.

2.8. A füstjáratok összekapcsolása Jelentőségük miatt külön alfejezetben foglalkozunk mindazokkal a kapcsola­tokkal és szerkezeti elemekkel, amelyek a füstjáratok helyes kiképzéséhez és összekapcsolásához szükségesek. Ezek teszik lehetővé a füstjáratok megfelelő és biztonságos működését, üzemelését.

Az egyes kapcsolatfajtákat és szer­kezeti elemeket a 2.25. ábrán mutatjuk be, ahol a következő ismertetések jól követhetők. A biztonsági átégő a hazai gyakorlatban sajnálatos módon ritkán alkalmazott kapcsolat, amelynek elhe­lyezését pl. a DIN szabvány kötelező­vé teszi. A biztonsági átégőt a tűztér és az első füstjárat közötti beégővel azo­nos magasságban vagy annál magasab­ban helyezik el. Kettős feladata van; egyrészt a kályha begyújtásakor, ami­kor a füstjáratok még nem kellően me­legek, a lassú tűz füstgázai a biztonsági átégőn áthaladva fokozatosan felmele­gítik a kéményt. Másrészt a tűztér felett és a járatok magasabb pontjain össze­gyűlt el nem égett gázok a nyíláson át eltávozhatnak, így felrobbanásuk tel­jes egészében megakadályozható.

A beégő a tűztér és a füstjárat össze­kapcsolására alkalmas szabad kereszt­metszet. A tűztér legmagasabb pontján helyezkedik el. A függőleges füstjá­ratokhoz függőleges síkú, a vízszintes füstjáratokhoz vízszintes síkú beégők kapcsolódnak.

A vízszintes síkban elhelyezett be-égőket felégőknek is nevezik.

A beégő szabad nyílása minden eset­ben akkora vagy nagyobb, mint az általa összekapcsolt füstjáratok keresztmet­szete. A nyílás oldalaránya a négyzetes 1:1 arány és a téglalap alakú 1:2 arány között változhat.

A beégő kisebbik mérete sohasem le­het kisebb, mint a kapcsolódó első füst-járat kisebbik mérete.

Az eddig ismertetett, füstjáratokat összekapcsoló nyílásoknak kiemelt fel­adatuk miatt van külön nevük.

2.27. ábra. Füsttolattyú • a), b) nézetrajzok; 1 füstcső; 2 tolattyúház; 3 perem; 4 zárólap; 5 ütközőperem; 6 fogó

2.26. ábra. Füstcsappantyú a) nézet; b) metszetrajzok; A nyitott, B zárt állapot; 1 csappantyúház; 2 csappantyúle­vél; 3 biztonsági csappantyúlevél; 4 ten­gely; 5 belső ütköző; 6 külső ütköző; 7 fogó; 8 biztonsági nyílás

d=70...80°

2.28. ábra. Karos fordulótolattyú a), b) nézetrajzok; 1 füstcső; 2 zárólevél; 3 fordulótengely; 4 konzol; 5 távtartó; α nyi­tási szög

2.29. ábra. Füstkamraváltozatok kerek, ill. négyzetes pillangószelepes füstelzáróval

29

a)

a)

b)

Page 29: Cserépkályhák építése

2.30. ábra. Füstkamraváltozatok kerek, ill. négyzetes pillangószelepes füstelzáróval

2.33. ábra. Égéstermék elvezetése a tűz-térbetétből ún. bukójáratos hőleadón ke­resztül a) egyenes irányú; b) tört irányú hőleadó dob közbeiktatásával

2.31. ábra. Füstelzáró bovdenes kapcsolóval

2.34. ábra. Égéstermék elvezetését bizto­sító csőelemek 1 könyökcső tisztítófedővel; 2 füstcső; 3 fa­lipersely; 4 légzáró tömítőbetétes szorítóbi­lincs

Átégőknek nevezzük a különböző irányú füstcsatornákat összekötő nyí­lásokat. Attól függően, hogy az átégő hol helyezkedik el a kályhán belül, tal-pazati, alsó, tető- és bukóátégőket kü­lönböztetünk meg.

Ezek keresztmetszete sohasem lehet kisebb az általuk összekapcsolt füstjá­ratok nagyobbik keresztmetszeténél. Tekintettel arra, hogy a kályhákban a korom általában az átégők közelében rakódik le, a cserépkályha tisztítónyí­lását általában az átégőnél helyezik el.

Ha az egy- és háromjáratú cserép­kályhákban a jó hőleadás elérésére csök­kenteni kívánjuk a füstgázok áramlási sebességét, akkor terelőket vagy más néven terelőlapokat építünk be az első füstjáratba. A terelőlapok anyaga azo­nos a tüztérfalak anyagával, hiszen a hőterhelésük azokkal közel azonos.

A terelőlapokkal csak fokozatosan csökkenthetjük a füstjárat keresztmet-

2.35. ábra. Kandallóbetét kiegészítő füst­járattal mint többlethőleadóval a) zárt állapot; b) fölfűtőállapot; c) energiata­karékos üzemállapot; A tűztér; B füstkamra; C füstjárat; D kéménycsatlakozás; 1 tűztér-elem; 2 füstsisak; 3 tűztérajtó; 4 levegősza­bályozó; 5 tűzrács; 6 váltócsappantyú kü­lönböző állásokban; 7 füstcső

2.32. ábra. Kandallóbetét kapcsolása füst­csővel a födémre ültetett szerelt ké­ményhez

30

a) b)

1

2

3

4

a) b) c)

Page 30: Cserépkályhák építése

szetét. Az említett vízszintes síkú ke­resztmetszet-csökkentéssel egyidejűleg fokozatosan növelni kell a terelőlapok egymástól való távolságát is.

A füstcső a különböző irányú és ke­resztmetszetű füstjáratokat köti össze a kéménnyel; a kályha felé mindig lej­tésben kell elhelyezni.

A füstcső legtöbbször négyzet, né­ha kör keresztmetszetű.

A füstszabályozók a füstgázok áram­lását szabályozzák vagy elzárják; a füst­csőben szokták elhelyezni (2.26...2.35. ábra).

A váltócsappantyú az áramlás sebes­ségének szabályozásán kívül alkalmas az áramlás irányának megváltoztatá­sára is. A 2.35. ábrán látható kandalló­betét a csappantyú egyik állásában köz­vetlenül a füstcsőhöz csatlakozik, míg a csappantyú átállításakor a füstgázok a kiegészítő füstjáraton áthaladva, hő­jüket leadva jutnak csak a kéménybe.

Ezzel a csappantyúval mindkét füst­járat egyszerre el is zárható.

2.9. Köpenyfal

A cserépkályhák és csempekandallók eddig ismertetett szerkezeti elemeit ma­gába foglaló kályhatest határolófalait nevezzük burkolati vagy köpenyfalnak.

A hagyományos építésű cserépkály­hák és csempekandallók esetében a felmelegített köpenyfal felülete a fűtő­felület (2.36. ábra). Ugyan a korszerű építésű kályhák köpenyfala is felme­legszik, de valójában csak konvekciós lemez és belsőépítészeti térelem.

A köpenyfal általában három fő rész­ből áll. A legalsó részét talpazatnak vagy lábazatnak nevezzük, erre építik a fal­szerkezetet, végül a kályhatestet felül a borítás zárja le.

A köpenyfal talpazati részének szá­mos formai, szerkezeti és funkcionális megoldása képzelhető el, amelyekből néhányat a 2.37. ábrán mutatunk be.

2.36. ábra. Hagyományos búbos cserép­kályha modernebb formában

Ahogy az az ábrán is látható, elkép­zelhető lábazati rész nélküli kályhatest is, de ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy a tűztér vagy hamutér alsó síkja és a kályha alatti födémszerkezet között min. 4 óra tűzállósági határérté­kű réteg helyezkedjék el.

31

Page 31: Cserépkályhák építése

1 7 12 2 6 7

a) b)

4 3 7

c)

5 9 8 11 5 8 10 11 4 11 14 4 11 7 13

d)

2.37. ábra. Talpazati kiképzések a) lábazat nélkül; b) talpazati csempével; c) fél csempesoros beugró; d) csempelábas; e) keretállványos; f) tutajtalppal; g) kiemelt padkával; 1 csempefal; 2 talpazati elem; 3 fal­csempe; 4 szegő; 5 kezdőszegő; 6 béle­lés; 7 tűzvédő réteg; 8 acél kerettartó; 9 láb; 10 fémtalp; 11 vasbeton lemez; 12 tűzvédő kitöltőréteg; 13 légréteg; 14 padka

2.38. ábra. Fatüzelésű cserépkályha talpa­zati kiképzése a) alaprajz; b) metszet és végnézet; 1 lába­zati csempesor; 2 szellőzőnyílás; 3 átszel­lőző tér; 4 aláfalazás; 5 3...5 mm-es acélle­mez; 6 samott tűzlap; 7 tűztér

2.39. ábra. Csempeváltozatok béléssel a) könnyű; b) közepes cserépborítású; c) ön­hordó, kitöltőfalazatos; d) nehéz kivitelű; 1 ha­gyományos csempe; 2 peremes csempe; 3 4 üreges csempe; 5 hagyományos kagy­lós; 6 peremes kagylós csempe; 7 bélés; 8 habarcsréteg; 9 utólagos cserépbélés; 10 ragasztó fugahabarcs; 11 cementes ha­barcs kiöntés; 12 éltégla bélésfal

Ezt általában határolófalak közötti, az előkészítés anyagainak törmelékei­ből készített feltöltéssel vagy annak habarcsban úsztatott változatával ala­kítják ki. A kályhákat és a csempekan­dallókat gyakran lábakra állítva építik. Ennek a megoldásnak - túl az esztéti­kai megjelenés hatásosságán - a ha­gyományos kályhák esetében előnye lehet, hogy a leginkább felmelegedő tűztérfenék hőleadóként működik. Ez a megoldás a fatüzelésű cserépkály­hák esetében a leggyakoribb. A tűztér­fenék vagy tűzlap hőleadását nemcsak lábakra állítással lehet kihasználni, ha­nem a cserépkályha talpazatának fekvő járatokkal áttört kialakításával is.

Légfűtő cserépkályha köpenyfalának építése

f) 40...45 mm 50...70mm

g) 60.70 mm 75...90mm

A 2.38. ábrán látható megoldásnál ügyelni kell arra, hogy az átszellőző nyílások a fűtött tér légáramlásának irányába, és ne a tüzelőajtó alá kerül­jenek, mert az utóbbi esetben a jára­tokba jutó hamu szennyezheti a helyi­ség levegőjét.

A kályhák talpazati részének anya­ga sokféle lehet, a sima, a profilos vagy a külön erre a célra gyártott és formá­zott kályhacsempétől kezdve a techno­lógiai és formai igények által meghatá­rozott bármilyen (beton-, acél-, fa- stb.) anyagig. A talpazatra épül a köpenyfal falazatnak nevezett része. Fő anyaga a különböző mintázatú, díszítésű, külön­böző peremezésű és változatos színek­ben külön erre a célra gyártott kály­hacsempe. A soronként hálósan vagy

42

2 2 4 6 a) b) c) d) b)

e)

Page 32: Cserépkályhák építése

2.40. ábra. Légfűtő cserépkályha, ill. csem­pekandalló köpenyfala és takaróburkolata 1 burkolati csempe; 2 szellőzős elem; 3 sa­rokelem; 4 padkaszegő; 5 padkasarokelem; 6 takarószegő; 7 takarószegő sarokelem; 8 takarólap; 9 cserép; 10 habarcs; 11 tartóvas

2.41. ábra. Kályhacsempeelemek köpeny­fal építéséhez (alternatíva)

kötésben rakott falazati csempe elemeit kapocskötésekkel és hosszanti kötések­kel egymáshoz rögzítik, majd vékony habarcsrétegbe rakott cseréppel bélelik.

A falazat réteges felépítése, ill. a felépítés helyes kivitelezése meghatá­rozó a kályha hőleadásában és hőtáro-lásában. A korszerű, tehát konvekciós hőleadással működő cserépkályhák és csempekandallók esetében a bélelés el­maradhat ugyan, de a konvekciós lég­áramlás kiegyensúlyozottabb, ha ezek falazatát is bélelik.

Az olyan kályhákba, ahol a füstgá­zok hőmérséklete nagy lehet, esetenként utóbélelést is kell készíteni, amelynek anyaga azonos a bélelés anyagával. Különleges esetben előfordul, hogy a csempealapok mögé éltéglából külön bélésfalat készítenek. Ez a megoldás leggyakrabban tányéros vagy kagylós csempék esetében szokásos, mivel itt a hagyományos bélelésre nincs mód. Indokolt esetben a sík csempékhez is építhetnek bélésfalat. A csempefalak könnyű (150...170 kg/m2), közepes (200...230 kg/m2) és nehéz kivitelű (250...300 kg/m2) változatait a 2.39. ábrán mutatjuk be.

A könnyű kivitelű falszerkezeteket elsősorban korszerű, fűtőbetétes és gáz­üzemű kályhákhoz és kandallókhoz al­kalmazzuk. Az egyrétegű cseréppel utó­lagosan bélelt közepes kivitelű falszer­kezetekkel lehet a leggazdaságosabb, jó fűtési teljesítőképességű, ugyanak­kor viszonylag kis anyagfelhasználású kályhákat építeni. A nehéz kivitelű fal-

2.42. ábra. Kandallók burkolati keretei fából

2.43. ábra. Burkolati falba építhető légfűtő elem

szerkezetekkel épülő kályhák fűtőtel­jesítménye 2...5%-kal rosszabb, mint a közepes kivitelűeké, viszont a foly­tonégő kályhák esetében éppen ezek a legegyenletesebb hőleadásúak (2.40... 2.44. ábra).

A köpenyfal harmadik részével, a cse­répkályhák borításával vagy takarásá­val sajátos biztonsági funkciója miatt külön foglalkozunk.

2.44. ábra. Kandalló és légfűtő cserépkály­ha burkolati fala „áttört", ún. konvekciós elemekkel

43

Page 33: Cserépkályhák építése

2.45. ábra. Cserépkályhák borítása a) egyrétegű; b) kétrétegű cseréppel; c) cse­réppel és kályhacsempével; 1 párkányelem; 2 peremszegő; 3 agyagtapasztás; 4 teher­hordó, gáztömör cserépréteg; 5 kitöltő cse­répréteg; 6 csempeborítás; 7 idomacél

Külső fűtésű hagyományos és légfűtésű cserépkályhák padkával

2.10. Takaró­burkolatok

A cserépkályhák és csempekandallók köpenyfalának legfelső része a takarás vagy borítás. Azonkívül, hogy lezárja a füstjáratokat, biztonsági szempont­ból is fontos része a kályhának. A tűz-térben és füstjáratokban valamilyen oknál fogva összegyűlt el nem égett füstgázok robbanása esetén hasadó­nyíló felületként működve megnyílik, megakadályozva ezzel a kályha fala­zatának szétesését, összeomlását. Gáz­üzemű kályhákon kötelező megnyílni képes takarást építeni, de tanácsos minden kályha takarását ilyen módon megépíteni.

A takaróburkolatokat - függetlenül rétegfelépítésüktől - a falazatok záró­sorától oldható kötéssel kell elválasz­tani. Ez nemcsak az esetleges robba­nás okozta megnyílás miatt szükséges, hanem azért is, mert így a füstjáratok tisztításakor a kályhatest borításának

eltávolítása, ill. visszaépítése során a falazat felső sora sértetlen marad.

A borítások rétegfelépítésének né­hány változatát a 2.45. ábra mutatja; az egyrétegű borítás gázüzemű cse­répkályhákhoz, a kétrétegű fa-, vegyes tüzelésű és folytonégő cserépkályhák­hoz szokásos.

A borítást csak abban az esetben készítik kályhacsempéből, ha a kályha olyan alacsony, hogy a tetejére rá lehet látni. Egyéb esetekben az agyagtapasz-tással, simítással befejezett borítást rend­szerint párkánycsempeelemekkel sze­gélyezik.

2.11. Légfűtő járatok

A korszerű cserépkályhák belsejébe a nagy hőmérsékletre kevésbé érzékeny (acéllemez-, öntöttvas- stb.) anyagú fű­tőbetétet, tűzszekrényt építenek, amely nem érintkezik közvetlenül a köpeny­fallal, hanem fala és a köpenyfal kö­zött légtér van. Ez a légtér a légfűtő járat (2.46. ábra).

a) b) c)

Page 34: Cserépkályhák építése

2.47. ábra. Légfűtő járatok egyszerű meg­oldása a) betételem köpenyfallal; b) betételem füst­járattal és köpenyfallal; 1 acél kályhabetét­elem; 2 füstcső; 3 bukó füstjárat; 4 váltó­csappantyú; 5 kéménycsatlakozás; 6 átégő; 7 légfűtő réteg; 8 köpenyfal; 9 füstjáratfal

b) 2.48. ábra. Hagyományos cserépkályha iégfűtő járattal A hideg; B meleg levegő; C légáram; 1 áttört nyílású, „szellőzős" csempe; 2 kettős falú, „konvektoros" csempe; 3 sarokcsempe; 4 peremszegő; 5 tűztérfal; 6 borítás; 7 ta­karás

Hagyományos külső fűtésű cserépkály­ha légfűtő járattal és (fűtött) padkával

Page 35: Cserépkályhák építése

2.49. ábra. Légfűtő járat tűztérbetétes cse­répkályhánál, kapcsolt hőleadó dobbal

2.50. ábra. Légfűtő cserépkályha tűztér betéttel és kapcsolt - függőleges - több járatú hőleadóval

2.53. ábra. Légfűtő cserépkályha többszín tes ház fűtéséhez

2.51. ábra. Légfűtő cserépkályha öntött­vas tűztérbetétje és a füstcsövek biztosít­ják az intenzív hőleadást, míg a kapcsolt fekvő járatok csak javítják a hatásfokot a füst távozó hőjének mérséklésével

2.52. ábra. Légfűtő cserépkályha teljes bel­ső légfűtő járattal, kapcsolt fekvő füstcsa­tornával, ahol a füstjáratok egyesített fa­lai kifelé sugárzó, míg befelé konvekciós hőleadással teljesítik a maximális hatás­fokú fűtést

2.54. ábra. Légfűtő csempekandalló kettős falú fém tűztérbetéttel

A kályha vagy kandalló talpazatán levő szellőzőnyílásokon át beáramló hi­deg levegő a légfűtő járatban felme­legszik, majd a kályha vagy kandalló felső részén meleg levegőként áramlik ki, felfűtve a kályha körüli teret is. Ezt a folyamatot konvekciós hőleadásnak nevezzük, amelynek során a kályha vagy kandalló falazata, köpenyfala is felme­legszik és fűt is, persze a konvekciós légfűtéshez képest kisebb mértékben. A két hatás együtt rendkívül jó fűtési hatásfokú.

2.55. ábra. Légfűtő járatok kitorkollására alkalmas beépítőkeretes szellőzőrácsok

A légfűtő járattal épülő kályháknak két változata van (2.47. ábra): az egyik esetben a be- és kiáramló levegő meny-nyisége, valamint áramlási sebessége nem szabályozható, a másik esetben nemcsak szabályozható, de esetenként ventilátor beépítésével még fokozható is. A hőleadó elemek, a légfűtő járatok mérete és elrendezése, valamint a sza­bályozási mód méretezéssel határoz­ható meg.

A légfűtő járatos konvekciós légfűtés hagyományos építésű cserépkályhák esetében is megoldható, ha a köpeny­fal a 2.48. ábra szerinti. A megoldás lényege, hogy a kályha köpenyfalát ket­tős falú kályhacsempékből építik úgy, hogy a kettős fal közötti légrések egy­másba nyílva függőleges légjáratot ké­pezzenek. A légjárat legalsó és legfel­ső csempéjét úgy alakították ki, hogy alul a hideg levegő beáramolhasson, felül a meleg levegő pedig kiáramol­hasson a légjáratokból (a szerző sza­badalma). A kályhatípus termovíziós vizsgálatai alapján megállapították, hogy a hagyományos kályhákhoz ké­pest a fűtőfelület nagysága 1/3-dal csökkenthető (2.49...2.55. ábra).

Page 36: Cserépkályhák építése

3. A cserépkályhák és csempekandallók főbb fajtái Az előző fejezetben ismertetett szer­kezeti és funkcionális elemekből nagyon sokféle cserépkályha és csempekandal­ló építhető a helyi adottságoknak és esz­tétikai igényeknek megfelelően. Ebben a fejezetben az előforduló főbb fajtá­kat mutatjuk be.

A cserépkályhák és csempekandal­lók különféle csoportosítási szempont­jai közül elsősorban az üzemelés mód­ját emeljük ki, mivel a legjobban ennek alapján különböztethetők meg. Ugyan­is a különböző üzemelésű kályhák anya­gai és szerkezeti elemei sokszor azo­nosak, viszonylag kevés az olyan szerkezeti elem, amely csak egyfajta üzemelésű kályhához alkalmazható.

3.1. Hagyományos a) üzemelésű cserépkályhák

Hagyományos üzemelésűek azok a cse­répkályhák, amelyekben időszakosan (naponta egyszer vagy kétszer begyújt­va) tüzelnek. Ezek a kályhák fa-, szén­vagy vegyes, tehát fa- és széntüzelésre alkalmasak. A felhasználandó tüzelő­anyag határozza meg a kályha belső kialakítását, falvastagságát és ajtóinak elhelyezési módját.

A hagyományos üzemelésű kályhákat legáltalánosabban aszerint csoportosít­ják, hogy a tűztér és a kéménybe csatla­kozó füstcső között hány füstjárat van a kályhatesten belül, és hogy ezek milyen irányban: függőlegesen vagy vízszinte­sen helyezkednek el. Ezen a ponton be­lül a legelterjedtebb cserépkályhákat en­nek megfelelően csoportosítottuk.

Egyjáratú cserépkályhák

Az egyjáratú cserépkályhában a tűztér és a füstcső között egyetlen járat van, így lényegében a tűztér és a füstjárat egybeesik. Ez az oka annak, hogy az egyjáratú cserépkályhákat gyakran já­rat nélküli cserépkályháknak is nevezik.

3.1. ábra. Egyjáratú (járat nélküli) cserép­kályha a) keresztmetszet; b) hosszmetszet; 1 tűztér; 2 tűztérfal; 3 tűzlap; 4 ferde tűztérlezárás; 5 hőtároló kitöltés; 6 tűztérajtó; 7 csempefal; 8 szegő; 9 csempetakarás; 10 csappantyú; 11 füstcső; 12 padka fallal

b)

Egyjáratú, modern karakterű külsővel épített hagyományos üzemű cserépkály­ha kiegészítő fűtésként a lakás tetőte­rének vendégszobájában

Page 37: Cserépkályhák építése

Kétjáratú cserépkályha padkafalra építve

A 3.1. ábrán bemutatott egyjáratú vagy járat nélküli cserépkályha metsze­tein látható, hogy ez a kályhafajta ha­sonlít legjobban a kandallókhoz. Ez a hasonlóság abból ered, hogy ez talán a legősibb kályhatípus, hiszen lényegében úgy keletkezett, hogy ősi kandallók tűzterét ajtóval lezárták. Ebből adódik, hogy ez a kályhatípus egyszerűbb anya­gokból - vályogból vagy téglából - is megépíthető. Nem feltétlenül szüksé­ges ehhez a kályhához külön kémény sem, hiszen az égés során keletkező füst­gázok a kályha tetejére épített lemez-csövön is elvezethetők. (Ilyen megoldá­sok alkalmazásakor ügyelni kell, nehogy a magas hőmérsékletű lemezkémény tü­zet okozzon.)

Az egyjáratú kályhákat hamutér nél­kül, fa- vagy vegyes tüzelésre építik. A hamutér elhagyásának elsősorban az az oka, hogy a rostélyon beáramló pri­mer levegő nagyon megnövelné a kály­ha huzatát, így a forró füstgázok a gyor­sabb áramlás miatt nem adnának át elegendő hőt a köpenyfalaknak.

Az egyjáratú kályhák lényeges elő­nye, hogy könnyen megépíthetők, hu­zatigényük valamennyi kályhatípus közül a legkisebb, így alacsony lakó-és hétvégi házakban már 3,00...4,00 m magas kéményekhez is alkalmazhatók.

3.2. ábra. Kétjáratú cserépkályha a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; 1 tűztér; 2 füstkamra; 3 beégő; 4 bukónyílás; 5 füst­járat; 6 üzemi füstcső; 7 fölfűtő füstcső; 8 ko­rom; 9 tisztítódugó; 10 tűztérfal; 11 csem­pefal

További előnyük, hogy gyorsan felfűt-hetők, hőleadásuk intenzív, de hőtáro-lásuk viszonylag kicsi. Így elsősorban hétvégi házakban célszerűek. Az egy­járatú vagy járat nélküli cserépkály­hák fűtési hatásfoka 50. ..60% közötti.

Kétjáratú cserépkályhák

A kétjáratú cserépkályhákban - ame­lyeket hazánkban ritkán építenek - a tűz­tér mögött vagy mellett bukójárat is ké­szül. Ahhoz, hogy megfelelő legyen a füstgázáramlás, a kéménybe vezető füst­csövet a bukójárat alsó végén kell csat­lakoztatni úgy, hogy a kormot a füstcső becsatlakozása alatt még össze lehes­sen gyűjteni. Könnyű belátni, hogy az alsó részbe csatlakozó füstcső miatt a kályhában nem ideálisak az áramlási körülmények, mivel a meleg füstgáz fel­felé áramlik. Viszont a kémény megfe­lelő felmelegedése után, mikor már jó a huzat, a bukójáraton áthaladó füstgáz a hőjének jelentős részét még kiáram­lás előtt át tudja adni a járat falainak. Ezt a nehézséget hidalják át a 3.2. áb­rán bemutatott kétjáratú kályhatípus­sal, amelynek két füstcsőbekötése van. A felső füstcső a felfűtés, az alsó füstcső pedig az üzemelés idejére biz­tosítja a megfelelő légáramlás feltételeit. A kettős füstcsöves kályhák füstcsövei-

be elzárószerkezeteket kell beépíteni a kívánt üzemmód beállítására.

A kétjáratú kályhák hamutér nélkül és hamutérrel egyaránt megépíthetők. Általában fa- vagy vegyes tüzelésre al­kalmasak.

Előnyük, hogy viszonylag könnyen megépíthetők, huzatigényük - különö­sen kettős füstcső alkalmazása esetén - nem számottevő: alsó füstcsőcsatla­kozással 4,00...6,00 m, alternatívval pe­dig 3,00...4,00 m magas kémény szük­séges. Ennek megfelelően alacsony lakóépületekben és hétvégi házakban is megépíthetők. Ennek a kályhatípus­nak valamivel lassúbb a felfűtése és kevésbé intenzív a hőleadása, viszont valamivel jobb a hőtárolása, mint az egyjáratú kályháknak. A kétjáratú cse­répkályhák fűtési hatásfoka 55...65% közötti.

Háromjáratú cserépkályhák

A háromjáratú cserépkályhákban a tűz-térhez csatlakozó első füstjárathoz, amely a kályha legfelső részéig, egé­szen a takarásig vezet, bukó füstjárat csatlakozik, majd ehhez a második já­rathoz, alsó átégővel, emelkedő függő­leges járat kapcsolódik, amely a füst-csövön át már közvetlenül a kéménybe vezeti a füstgázokat. Az első járatban a magas hőmérsékletű füstgázok ha­ladási sebességét rendszerint terelő­lapokkal csökkentik, ami javítja azok hőleadását.

48

a) b)

Page 38: Cserépkályhák építése

A háromjáratú kályhák már általában hamutérrel készülnek (3.3. ábra) és fa-, vagy szén-, vagy vegyes tüzelésűek. Az égési levegőt bevezető szabályoz­ható nyílás lehetőleg a hamutérajtón le­gyen. A tűzteret a hamutértől elválasztó rostély és a tüzelőajtó alsó széle közötti magasságkülönbséget a tüzeléstől füg­gően kell megválasztani. A széntüze­lésű kályhákban mélyebb a tűztér, a ma­gassági különbség elérheti a 10... 12 cm-t is, míg fatüzelés esetén elegendő a 2...3 cm-es magasságkülönbség.

A kályhatípus szükséges kéményma­gassága 6,00...8,00 m. A háromjáratú kályhák fűtési hatásfoka 60...70% kö­zötti.

A (3.3 ábrán bemutatott) háromjáratú cserépkályha ülő- és támaszpadkával

3.3. ábra. Háromjáratú cserépkályha a), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet; I tűztér; 2 tűztérajtó; 3 biztonsági átégő; 4 felégő; 5 tűzrács; 6 füstkamra (első járat); 7 átégő; 8 füstjárat; 9 alsó átégő; 10 tűzfal; II hamutér; 12 hamutérajtó; 13 talpazatifal; 14 tisztítónyílás; 15 tölcséres kiképzés; 16 ki­töltőanyag; 17 terelőlap; 18 füstcső; 19 kettős falú kályhacsempe fal; 20 szegő; 21 takarás csempével; 22 kémény; 23 járatvonal iránya

49 d) e) f)

Page 39: Cserépkályhák építése

Négyjáratú külső fűtésű cserépkályha falazott padkával 12 1 17

3.4. ábra. Négyjáratú cserépkályha a), b) függőleges; c)...e) vízszintes metszet; (A...C a füst útja) 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 tűz-térajtó; 4 hamutér (hamuládával); 5 hamu­térajtó levegőszabályozóval; 6 felégő; 7 első és második füstjárat; 8 átégő; 9 bukó- (har­madik) járat; 10 a járat iránya; 11 emelkedő-(negyedik) járat; 12 tűztérfal; 13 hamutérfal; 14 takarólap; 15 füstjárattal; 16 utóbélelés; 17 csempefal; 18 tisztítódugó; 19 szegő; 20 füstcső; 21 talpazat; 22 biztonsági átégő

A 3.5. ábrán bemutatott négyjáratú cserépkályha oldalpadkával

Négyjáratú cserépkályhák

A cserépkályhában a négy járat már többféleképpen rendezhető el, ezek kö­zül kétféle elrendezés vált általánossá:

- Kevésbé használatos az olyan el­rendezés, amikor a tűztértől a takarásig, a kályha teljes szélességében és az aj­tók feletti oldalon elhelyezkedő első já­rat felül két átégőn át két (iker) bukó­aknához csatlakozik; ezek között van a negyedik, az emelkedő akna, amely a füstcsövön át már a kéményhez csatla­kozik;

50

a) b)

c) d) e)

Page 40: Cserépkályhák építése

3.5. ábra. Négyjáratú cserépkályha soros füstjáratokkal a), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet; 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 hamutér; 4 felégő; 5 füstkamra; 6 takarás; 7 fekvő átégő; 8 biz­tonsági átégő; 9 terelő; 10 átégő; 11 fölfűtő füstcső csatlakozása; 12 fekvő füstjárat; 13 alsó csatlakozás; 14 füstjárat; 15 tűztérfal; 16 csempefal; 17 tisztítódugó; 18 másod­dugó; 19 tisztító- (hamu-) ajtó; 20 hamuajtó; 21 tűztérajtó; 22 bélés; 23 rácsos ajtó; 24 ké­mény; 25 díszítőcsempe

- Elterjedtebb a 3.4. ábrán látható elrendezés, amikor a tűztér tetején levő két felégőn át kerülnek be a füstgázok az ugyancsak ikerelrendezésű első és második járatba, majd ezekből két be-égőn át az emelkedő járatok között el­helyezett harmadik bukójáratba, azu­tán a negyedik, emelkedő járatba.

Ezen a két általánosan ismert elren­dezésen kívül az ún. soros elrendezést is alkalmazzák, amelynek példája a 3.5. ábrán látható. Ebben az esetben egymás mellé kerülnek az emelkedő és bukóaknák, és a négy járatból adó­dóan a kályha kéménycsatlakozása alul van. Ennek a változatnak az előző kettőnél jóval nagyobb a huzatigénye.

51

b) a)

e)

d)

c)

Page 41: Cserépkályhák építése

Ötjáratú cserépkályha kapcsolt (fém) konvekciós hőleadó lemezzel.

3.6. ábra. Ötjáratú cserépkályha a)...f) metszetek; 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 ha­mutér; 4 felégő; 5 tűztérajtó; 6 hamutérajtó; 7 első füstjárat; 8 bukó füstjárat; 9 átégő; lOtisztrtódugó; 11 járatkapcsolás; 12 füstcső; 13 légtér; 14 láb; 15 tartószerkezet; 16 csem­pefal; 17 párkány; 18 aláfalazás; 19 tűztér-fal; 20 ragasztóhabarcs réteg; 21 takarás; 22 bélésfal

A négyjáratos kályhának bármilyen változatát építjük is meg, a harmadik járat átégőjének közelében célszerű el­zárószerkezetes kéménycsatlakozást ki­alakítani, amely elsősorban felfíitéskor lényeges. Amint a kályhatest és a ké­mény már megfelelően nagy hőmérsék­letű, akkor ezt a csatlakozást el kell zár­ni, hogy a füstgázok csak valamennyi járat érintésével távozhassanak a kály­hából.

Más a háromjáratú kályháknál is cél­szerű, de a négyjáratú kályháknál min­denképpen szükséges biztonsági átégő-ket kialakítani.

Az általánosan ismert elrendezésű négyjáratos kályhák üzemeléséhez 6,00...8,00 m magas kémény szüksé­ges. A soros elrendezésű kályhák huzat­igénye nagyobb, így azokhoz legalább 7,00... 10,00 m magas kéményt kell építeni.

A négyjáratú kályhák fűtőteljesítmé-nye 60...72% közötti.

e)

Ötjáratú cserépkályhák Az ötjáratú cserépkályhák belső járata­inak elrendezése a 3.6. ábrán látható, és az eddigiek után nem igényel rész­letesebb ismertetést. Így csak azokkal az eltérésekkel foglalkozunk, amelyekben az ötjáratú kályhák különböznek a ke­vesebb járatúaktól.

A 2...5 járat körülveszi a tűzteret, így a kályha két oldalsó részét inkább a füstgázok, mint a tűz melegítik fel. Az öt járat függőleges emelkedő és bukó­aknái folytán a füstcső a kályha felső részéhez csatlakozik.

Az ötjáratú kályháknak viszonylag nagy a huzatigénye, így 6,00...10,00 m magas kéményt kell építeni.

Az ötjáratú kályhák fűtési hatásfo­ka 60...75% közötti.

52

b) a)

f)

c) d)

Page 42: Cserépkályhák építése

Függőleges és vízszintes járatú cserépkályhák

Az eddig tárgyalt cserépkályhák mind függőleges járatúak voltak. Az ebben a pontban tárgyalt kályhák felépítése hasonló, de járataik között vízszintes elhelyezésűek is vannak. Ezért ezeket kombinált füstjáratú cserépkályháknak is nevezik,

A 3.7. ábrán egyszerűbb, a 3.8. áb­rán lényegesen összetettebb kombi­nált füstjárat-kiképzésű kályha látható. Ezeknek a kályháknak csak a füstjárat­kiképzése tér el a korábban tárgyalt kályhák felépítésétől. Minden más rész­letükben azonosak azokkal.

A kombinált füstjáratú kályhák elő­nye, hogy többféleképpen megépíthetők, testesek, nagy fűtőfelületűek, akár sü­tővel is összeépíthetők.

Az egyszerűbb felépítésű kombinált füstjárat-kiképzésű kályhákhoz 5,00... 7,00 m magas, az összetettebb típu­sokhoz 8,00... 16,00 m magas kémény szükséges.

Többek között a füstjáratok bonyo­lult kapcsolataitól is függ a kályhák fű­tési hatásfoka. Ennek megfelelően az egyszerűbb kombinált füstjárat-kikép­zésű cserépkályhák fűtési hatásfoka 60...70%, az összetettebb változatoké 65...75% közötti.

Kombinált járatú hagyományos cserép­kályha kiemelten magas fekvő és álló járatokkal, felső kéménykapcsolattal.

180... 200 °C

3.7. ábra. Függőleges-vízszintes járatú cserépkályha a), b) függőleges; c), d) vízszintes metszet; 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűztérfal; 4 csempe­fal; 5 bukó füstjárat; 6 emelkedő füstjárat; 7 biztonsági átégő; 8 fekvő füstjárat; 9 át­égő; 10 tisztítónyílás; 11 korom; 12 füst­kamra; 13 hamutér; 14 bélésfal; 15 tűzrács; 16 füstcső

1 3 4 5

14 8 4 9

d) 53

b) a)

c)

Page 43: Cserépkályhák építése

a)

3.8. ábra. Függőleges-vízszintes-függőle­ges járatú cserépkályha a), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet; (A...K a füst útja); 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűz-rács; 4 hamutér; 5 beégő; 6 alsó függőleges; 7 fekvő; 8 felső függőleges füstjárat; 9 átégő; 10füstcső; 11 korom; 12 tűztérfal; 13 járatfal; 14 bélés

Fekvő járatú cserépkályha kiemelt padka­falra ültetve

d)

b)

3.9. ábra. Fekvő járatú, fatüzelésű cserép­kályha a), b) függőleges, c)...f) vízszintes metszet; 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűzlap; 4 tűztérfal; 5 be­égő; 6 füstjáratfal; 7 fekvő füstjárat; 8 bélésfal; 9 átégő; 10 tűzgátló lap; 11 füstcső; 12 kö­penyfal; 13 légfűtő járatok f)

c)

d) f)

c)

e)

a) b)

e)

Page 44: Cserépkályhák építése

Fekvő járatú cserépkályhák A szinte kizárólag fatüzelésre épített fekvő járatú cserépkályhák annyiban különböznek az előzőektől, hogy ezek­ben a tűztér mögötti résztől eltekint­ve kizárólag fekvő füstjáratok vannak. A vízszintes füstjáratok spirálvonal mentén helyezkednek el, átégőkkel és felégőkkel kapcsolódva egymáshoz, mint ahogy az a 3.9. ábrán látható.

Az ilyen típusú kályhához szüksé­ges kéménymagasság 5,00...6,00 m. A típus fűtési teljesítménye 60...70% közötti.

3.10. ábra. Alsó égésű cserépkályha kiemelt talpazattal a) nézetrajz; b), c) függőleges, d)...f) víz­szintes metszet; 1 töltőkosár; 2 tűztér; 3 tűz-rács; 4 leégők; 5 biztonsági átégő; 6 füstjárat; 7 tűztérfal; 8 tűzkosár fala; 9 takarólap; 10 já­ratfal; 11 átégő; 12 bukóátégő; 13 korom; 14 bélésfal; 15 samott takarófal; 16 aláfalazás; 17 talpazatperem; 18 csempefal; 19 láb; 20 párkány; 21 égéstermék-kivezető; 22 töl­tőajtó; 23 tüzelőajtó; 24 hamuajtó; 25 leve­gőszabályozó

3.2. Töltő rendszerű cserépkályhák A töltő rendszerű cserépkályhák felépí­tése csaknem azonos az eddig tárgyalt cserépkályhákéval.

Az eltérés az ajtók számában és a tűztér közvetlen környezetének kiala­kításában van. Az ilyen típusú kályhá­kon ugyanis három ajtó van; a már is­mert tűztérajtón és hamuzóajtón kívül a harmadik ajtón lehet a tüzelőanyagot a tűztérbe tölteni. A tűztérben a folya­matos égés miatt rendkívül nagy a hő­mérséklet, így a tűztér falait a többi kályhatípusénál gondosabban kell meg­építeni, de kialakításuk függ a kályha égési rendszerétől is (erre az egyes tí­pusok leírásánál még visszatérünk).

A töltő rendszerű cserépkályhákat más néven folytonégő kályháknak is szokták nevezni, ami abból ered, hogy ezek alkalmasak arra, hogy a tüzelő­anyag rendszeres betöltésével és a ke­letkezett hamu rendszeres ürítésével ősz­től tavaszig folyamatosan üzemeljenek. Annak ellenére, hogy ez számos előnnyel jár, nem gyakran építenek töltő rendszerű kályhákat.

A töltő rendszerű kályhák építése na­gyobb gondosságot igényel ugyan, de élettartamuk, tisztítási-átrakási periódu­suk lényegesen hosszabb az időszakos tüzelésű kályhákénál.

Mindezeken túl üzemeltetésük na­gyon gazdaságos, jól kialakított válto­zataik a 80%-os fűtési hatásfokot is el­érhetik.

Az előbbiek ismeretében nehéz meg­érteni, hogy alkalmazásuk miért nem terjed szélesebb körben.

Alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhák

Az alsó égésű, széntüzelésű cserépkály­hákban a tüzelőanyag a rostélyon, ül. közvetlenül a rostély felett ég. Az égés során keletkező füstgázok a tűztér két oldalán levő átégőkön át kerülnek a kályhatest kétoldali függőleges füst­járataiba. Innen tetőátégőkön jutnak tovább egy közös bukójáratba, majd pe­dig egy alsó átégőn át az utolsó felme­nő járatba, végül a füstcsövön át a ké­ménybe. Ez a folyamat a 3.10. ábrán is követhető. Az ábrán az is látható, hogy

22

23

24

a)

55

b) c)

f) e) d)

Page 45: Cserépkályhák építése

23 21 29 22 21 28

Külső fűtésű, lépcsőzetes tagolású cse­répkályha, csempeburkolatú padkával.

3.11. ábra. Felső égésű cse­répkályha a), b) függőleges, c)...f) víz­szintes metszet; (A...F a füst útja); 1 füstjárat; 2 fekvő tűz­rács; 3 álló tűzrács; 4 hamu-zó; 5 beégő; 6 bukó füstjárat; 7 átégő; 8 tűztérfal; 9 taka­rólap; 10 bélésfal; 11 járatfal; 12 járattakarás; 13 aláfala­zás; 14 tisztítónyílás dugó­val; 15 korom; 16 biztonsági átégő; 17 töltőajtó; 18 tüze­lőajtó; 19 hamuzóajtó; 20 le­vegőztető; 21 kombinált füst­járat; 22 takarás; 23 füstcső; 24 csempefal; 25 aljlemez; 26 láb; 27 légtér; 28 párkány; 29 borítóburkolat

f) a rendkívül nagy hőmérsékletű tűztér és a hozzá csatlakozó két füstjárat fa­lát fokozottan bélelni kell. Ezért a tűz­terét, valamint az említett két füstjáratot teljes magasságáig hőálló samott-téglá-ból együtt kell falazni. A tűztéri fal min. 65 mm, a füstjáratok falai pedig min. 40 mm vastagok, és mindegyiket sa-motttliszt habarccsal kell falazni. A sa­mott-tégla falazatok mögött elhelyez­kedő palástfal közeinek kitöltésére már agyaghabarcsot is alkalmazhatunk.

A tűztér rostélyát mintegy 8... 12 cm-rel mélyebbre kell helyezni a tüzelőaj­tó alsó szélénél. A tűztér két oldalán a beégők magassága nem lehet nagyobb, mint a tüzelőajtó magasságának fele vagy kétharmada. A kályha töltőajtaját a tűztér legmagasabb pontján kell elhe-

56

e)

c) d)

Page 46: Cserépkályhák építése

lyezni. Ugyancsak ilyen magasan kell elhelyezni a tűztér biztonsági átégőjét is, a tűztér valamelyik oldalán. A biz­tonsági átégőnek különösen a kályha feltöltésekor nagy a jelentősége.

Az égési levegőt szabályozó nyílás elsősorban a hamuzóajtón legyen, de lehet hasonló a tüzelőajtón is, mert ezek­kel az égés nagymértékben szabályoz-hatóvá válik.

Az alsó égésű, széntüzelésű cserép­kályhák üzemeléséhez szükséges ké­ménymagasság 6,00...8,00 m. A kály­hatípus megfelelő üzemeltetésével elérhető fűtési hatásfok 70...80%.

Felső égésű, széntüzelésű cserépkályhák

Ez a kályhatípus külső megjelenésében semmiben sem különbözik az előző pontban tárgyalttól, csak belső kiala­kítása más. Itt a tűztérbe betöltött tü­zelőanyag felső része ég, és a tűztér felső szélén kétoldalt helyezkednek el azok a beégők, amelyeken át a füstgáz a tűztér kétoldali bukójárataiba, majd onnan egy-egy emelkedő járaton át a tűztér fölötti járatrendszerbe jut. Az ilyen típusú kályhák felépítése a 3.11. ábrán látható.

A felső égésű töltőkályhák esetében fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tűz­tér két oldalán levő beégők alsó síkja semmiképpen ne legyen alacsonyabban, mint a töltőajtó közepe, mert a töltés­kor nem kerülhet tüzelőanyag a füstjá­ratokba. Ugyancsak lényeges, hogy a tűztér beégőit nem szabad az ajtó felő­li járatokon elhelyezni, mert akkor töl­téskor a keletkező füstgázok nem a füstjáratokba, hanem a töltőajtón át a légtérbe ömlenek. Lényeges a tűztér-nek és nyílásainak az arányrendszere is; a töltőajtó felső széle és a tűztér fe­dése közötti távolság a tűztér falában elhelyezett beégők magasságával azo­nos, de semmiképp sem kisebb a be­égők magasságának kétharmadánál; a töltőajtó alsó széle és a rostély közötti távolság körülbelül a tűztér teljes ma­gasságának kétharmada; a tüzelőajtó alsó éle és a fekvő rostély között 6...10 cm legyen a távolság, ez egyesített aj­tó esetén max. 4 cm-re csökkenhet.

A kályhába be kell építeni a tűztér alját képező vízszintes rostély síkjára

Sarokcserépkályha közvetlenül kapcsol­va a térelválasztóként (is) épült kémény­testhez

közel merőlegesen egy kiemelhető álló rostélyt is, amelyet a rostélyon fenna­kadt salak eltávolításakor ki lehet emel­ni a helyéről.

A füstjáratokat a felső égésű töltő­kályhák esetében az alsó égésűénél va­lamivel kisebb hőmérsékletű füstgáz melegíti fel. Ebből adódóan a füstjára­tok falai agyagtéglából is lehetnek, és cseréppel is bélelhetők. A tűztér falait azonban változatlanul min. 65 mm vas­tag samott-téglából kell készíteni, sa-motthabarcsba falazva és a kályha hátsó falánál agyaghabarccsal a köpenyfal­hoz ragasztva. A tűzterét 40 mm vas­tag samott-téglával is le lehet fedni.

A felső égésű, széntüzelésű kályhák­hoz 6,00... 10,00 m magasságú kéményt kell építeni. Fűtési hatásfokuk 70...80% közötti.

Folytonégő termokoksz-cserépkályhák

Lényegében ez a kályhatípus is az alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhák cso­portjába tartozik, azzal a különbséggel, hogy kizárólag koksz eltüzelésére al­kalmas. A koksz folyamatos égése so­rán keletkező rendkívül magas hőmér­séklet miatt különleges tűztérkiképzést

igényel. Rendszerint erre a célra készí­tett öntöttvas tűzkosarat építenek be a kályhába, amely tűztérmagasságú, és kívülről mozgatható rostélyt foglal ma­gában. A három ajtót a tűzkosártól függetlenül építik be a kályha köpeny­falába.

A tűztér kiképzéséhez szükséges ön­töttvas és samottgyártmányok a hatva­nas évek óta nincsenek kereskedelmi forgalomban, így ennek a típusnak rész­letesebb bemutatását nem tartjuk szük­ségesnek (3.12. ábra).

3.12. ábra. Széntüzelésű, elemeiben fala­zott kályha tűzteres és kapcsolt füstjára­ta. A hőtágulásból adódó intenzív mozgá­sok miatt a tűzterét tanácsos (rugalmas) acélszalaggal övszerűen átkötni, mert így a tűztér, ezáltal az egész kályha élettar­tama megsokszorozódhat

57

Page 47: Cserépkályhák építése

Külső fűtésű, gázüzemelésű cserépkály­ha kétszintes lakás nappalijában

3.3. Gáztüzelésű cserépkályhák A gázüzemű cserépkályha tűzterében erre a célra kialakított, földgázzal vagy városi gázzal működő gázégő állítja elő azt a hőenergiát, amely a kályha köpeny­falát átmelegíti.

Tűztere nem igényel különleges ki­alakítást. Füstjáratai leginkább a fek­vőjáratú cserépkályhák belső elrende­zéséhez hasonlítanak.

A gázüzemű cserépkályhák építése­kor vagy átépítésekor a következő né­hány probléma megoldására komoly figyelmet kell fordítani:

- A gázüzemű cserépkályhák füst-járatait csak fekvő rendszerűre szabad kiképezni, a járatok felfelé emelkedve lehetnek lépcsős kialakításúak is, de bukójárat és holttér nem alakulhat ki a járatokban, mert robbanásveszélyes.

6 7 5-

1 2 3

14

a) 3.13. ábra. Gázüzemű, egy légjáratú cserép­kályha a)...d) metszetek; 1 tűz­tér; 2 gázégő; 3 automa­tikus berendezés; 4 tűz­térfal; 5 takarólap; 6 tere­lőlap; 7 légjárat; 8 borító­fal; 9 hasadó-nyíló felület; 10 füstcső; 11 deflektor; 12 csempefal; 13 kémény; 14 csempefal; 15 oldható kötés

7 6 12

c) 1 4 12 d)

3.14. ábra. Gázüzemű, zárt égésterű lég­fűtő cserépkályha üzemi metszete

- A tűztér falai lehetőleg 40 mm vas­tag samottlapokból készüljenek, agyag­habarcsba ágyazva.

- A bélelés a gázüzemű cserépkály­hákban csak a terelőlapokat tartja; ezt, valamint a csempelapok bélelését gon­dosan, gáztömör kivitelben kell elkészí­teni jó minőségű agyaghabarcs felhasz­nálásával.

- A gázüzemű cserépkályhák taka­rását egy réteg cseréppel vagy csempé­vel úgy kell elkészíteni, hogy az a kály­ha hasadó-nyíló felületeként működjék.

- A kályha füstcsövét a legfelső füst­járat végén kell elhelyezni, és olyan def-lektorral felszerelni, amely biztonsági okokból megakadályozza a túl erős hu­zat kialakulását, a visszafelé áramló le­vegő bejutását a füstjáratokba. Ugyanis mindkettő eloltaná a gázégőt. A deflek­tor ugyanakkor robbanás esetén bizton­sági szelepként is működik.

A tűzterét csak különleges gázégők­kel szabad fűteni. A beépítést a tervezés időszakában a területileg illetékes gáz­szolgáltató képviselőjével egyeztetni kell, mert a gázüzemű cserépkályha lé­tesítése engedélyköteles.

A gázüzemű cserépkályha építését megelőzően azt a kéményt, amelybe be kívánjuk kötni, tüzeléstechnikai szakem­berrel véleményeztetni kell, mert csak megfelelő minőségű és magasságú ké­mény esetén szabad a kályhát üzemel­tetni.

Jó megoldás, ha a kéményt Wester-form vagy azbesztcement csővel kibé­leljük. Meglevő kéményeket is ki lehet bélelni, ha ezt a kémény elhúzásai és állandó keresztmetszete lehetővé teszi. Ügyelni kell arra, hogy főleg bélelt ké­mények esetében a füstgázból a kémény-

58

b)

Page 48: Cserépkályhák építése

15

7

-12

b)

4 3 2 12

3.15. ábra. Gázüzemű, kettős (iker) légterű cserépkályha a)...d) metszetek, jelölése a 3.13. ábra sze­rint

ben kicsapódó kondenzvizet felfogjuk és elvezessük.

A gázüzemű cserépkályha egyszerű változata a 3.13. ábrán látható. Ha na­gyobb kályhát kell építeni, járatrendsze­re megkettőzhető (3.14. ábra). Csak 5,00 m2-nél kisebb fűtőfelületű gáz­üzemű kályhát szabad építeni. Ha en­nél nagyobb fűtőfelületre van szükség, úgy ikercserépkályhát kell építeni, két égővel és két kéménnyel.

Végezetül hangsúlyozni kell, hogy minden olyan helyen, ahol folyamatos fűtésre van szükség, és földgáz vagy városi gáz rendelkezésre is áll, a leg­gazdaságosabban a gázüzemű cserép­kályhával lehet fűteni (PB-gázzal gáz­üzemű cserépkályhát tilos üzemeltetni, mert életveszélyes!).

A gázüzemű cserépkályhák fűtési hatásfoka 80...85% (3.15...3.19. ábra).

3.16. ábra. Cserépkályhatestbe épített-felső bordás hőleadóval

zárt égésterű - gázégő

59

a)

c)

8 5 6

1

Page 49: Cserépkályhák építése

3.18. ábra. Gázüzemű légfűtő cserépkályha

3.17. ábra. Gázüzemű cserépkályhabetét metszete 1 égőrács; 2 égőtér (tűztér); 3 biztonsági szelep; 4 elektromos gyújtópatron; 5 nyit­ható (látszó) rácsozat; 6 hőcserélő bordázat; 7 a magas hőmérsékletű gáz útja - hő-leadáshoz; 8 tűztérszekrény; 9 kondenzá­ciós tér; 10 kémlelő- (és tisztító)ajtó; 11 füst­csőcsatlakozó csonk

3.19. ábra. Hősugárzó betétes gázüzemű cserépkályha röntgenrajza. (Ezt a típust lakóhelyiségben tilos alkalmazni!) Alkal­mas kiállítótermek, műtermek, várók fű­tésére

3.4. Elektromos üzemű cserépkályhák

Az elektromos fűtőtestekkel üzemelő cserépkályháknak számos előnyük van: tiszták, higiénikusak, könnyen szabá­lyozhatók, jól automatizálhatok, nem kell hozzájuk kémény, az időnkénti fűtőbetétcserén kívül alig igényelnek karbantartást, korszerű változataikkal közel 100%-os fűtési hatásfok érhető el. Mindezek ellenére jelentős hátrányuk, hogy a mai energiaárak miatt üzemel­tetésük költségesebb, mint bármely más cserépkályhatípusé. Mivel ener­giaigényesek, az áramszolgáltató vál­lalatok a területükön sok helyütt nem

3.20. ábra. Időszakos tüzelésű cserépkály­ha elektromos fűtőbetéttel 1 fűtőszál; 2 automatika; 3 elektromos csat­lakozó; 4 szobatermosztát; 5 tűztér; 6 kályha­test fűtőfelülete; 7 helyreállított takarás; 8 ki-falazás; 9 kémény

is engedélyezik üzemeltetésüket, csak rendkívül indokolt esetben vagy jelen­tős hálózatfejlesztési hozzájárulás fe­jében. Mégis mindenképpen célszerű az elektromos üzemű cserépkályhák vál­tozatait megismerni, mert adódhatnak esetek, amikor semmilyen más fűtési mód nem alkalmazható.

60

Page 50: Cserépkályhák építése

3.21. ábra. Cserépkályha elektromos fűtő­felülete 1 fűtőszál; 2 csempefal; 3 elektromos csat­lakozó; 4 termosztát; 5 kiemelt talpazat

Elektromos üzemű konvekciós cserép­kályha (működési elvét lásd: 3.24. ábra)

3.23. ábra. Hőtárolós cserépkályha padkával

3.24. ábra. Elektromos üzemű konvekciós fűtőtest a) nézet; b) metszet; c) alaprajz; 1 fűtőszálak; 2 burkolat; 3 fűtőfej; 4 vezeték; 5 főkapcsoló; 6 termosztát; 7 konvekciós tér; 8 hőszigete­lés; 9 főfal; 10 csempefal; 11 bélés; 12 áll­vány; 13 légterelő

3.22. ábra. Kényszeráramoltatású, elektro­mos fűtésű hőtároló cserépkályha 1 hőtároló test; 2 fűtőbetét; 3 csatlakozófej; 4 elektromos csatlakozódoboz; 5 elektro­mos csatlakozóvezeték; 6 ventilátor; 7 belső légjárat; 8 hőszigetelő réteg; 9 külső légjárat; 10 terelőlap; 11 termosztát; 12 kályhacsem­pe burkolati fal; 13 szellőző; 14 nyitható zsalus rácsozat; 15 áttört talpazat; 16 padka; 17 légtér

Hőtároló cserépkályhák

Lényegében szinte bármilyen meglevő cserépkályha átalakítható, ill. átállít­ható elektromos üzeműre. A 3.20. áb­rán látható meglevő kályhatestet nem rakták át, csak a tűzterét tisztították ki. Az előző üzemelési mód következtében keletkezett tágulási hézagokat kitöl-

5 6 4

2

a) b)

61

c)

4 3 2

1

5

Page 51: Cserépkályhák építése

Légfűtő (külső üzemű) cserépkályha elekt­romos (kiegészítő vagy) időszakos üzemű kétoldali szárnypadkatámlákkal

3.25. ábra. Elektromos üzemű kályha; csempeburkolatú fali fűtőkészülék

törték fugázóanyaggal, a füstcső lég-tömör kifalazásával megszüntették a ké­ménybekötést azért, hogy az elektromos fűtőtesttel létrehozott hőenergia ne tá­vozhasson a kéményen át. Ez a cserép­kályha már azért is hőtároló, mert gyak­ran kedvezményes árú éjszakai árammal fűtik, és a kályhatest által tárolt hőener­giát a nap folyamán fokozatosan adja le.

Célszerűbb azonban kifejezetten elektromos üzemre tervezett hőtároló cserépkályhát építeni, mert akkor a cél­nak megfelelő kialakítással a fűtés gaz­daságosabbá tehető.

Az elektromos üzemű hőtároló cse­répkályhák két alapvető változatát építik:

A 3.21. ábra szerinti változatot su­gárzó burkolatú elektromos üzemű cse­répkályhának is nevezik. Lényege, hogy

3.26. ábra. Kerámialap burkolatú, elektro­mos üzemű fali fűtőkészülék

a nagy hőtároló képességű kályhates­tet éjszakai árammal felfűtik, majd az így felmelegített kályhatest fokozatosan adja át a hőt a fűteni kívánt térnek. Az akkumuláló kályhatest nagy térfogat­súlyú betételemekből készül, amelyek anyaga vagy magnezit idomtégla, rit­kább esetben falazat, vagy ömlesztett, gömbölyű élű kőzet. A hőakkumuláló közeg felfűtése automatizálható, de a kályha hőleadása utólag nem befolyá­solható, nem szabályozható. Az ilyen kályhák teljesítménye minden esetben a felhalmozott energiától függ. Előnyük, hogy a kályhatest gyenge hőszigetelő és jó hővezető képességű köpenyfala miatt a hőleadás egyenletes. Az ilyen kályha nem igényel kéményt, nem kell a tüzelésével bajlódni, higiénikus, esz­tétikai hatása mégis azonos lehet sok szilárd tüzelésű cserépkályháéval.

Az elektromos üzemű hőtároló cse­répkályhák 3.22. ábrán bemutatott má­sik változata is nagy térfogatsúlyú, jó hőtároló képességű akkumuláló közegre épül, de a körülötte levő légtérben kiala­kuló konvekciós légáramlás szabályozá­sával, kényszeráramoltatásával a kályha hőleadása szabályozható. Ez a változat lényegében egyesíti magában a hőtároló és a következő pontban ismertetett elekt­romos üzemű konvekciós cserépkályhák kedvező üzemelési tulajdonságait.

A szoba megfelelő helyén elhelye­zett termosztáttal a kényszeráramoltató ventilátor mindig a szükséges mérték­ben üzemeltethető, így a fűtött tér hő­mérséklete a kívántra állítható be.

Konvekciós cserépkályhák

A kályhák hőleadásához szükséges köz­vetítő közeg a levegő, amelyet a fű­tőtest körül vagy szabadon hagyunk áramolni, vagy (pl. ventilátorral) sza­bályozzuk áramlását.

A 3.24. ábrán bemutatott kályha ese­tében a csempefalazat mögötti elektro­mos fűtőtesteket úgy helyezték el, hogy a körülöttük áramló levegőt fel tudják fűteni. Az így felmelegedett levegő az esetleg szabályozható légterelőn át a fűtendő térbe ömlik, és helyére beáram­lik a lehűlt levegő a kályhatest lába­zati részén levő nyílásokon. Ezt a fo­lyamatot csak a levegő áramlási útjába tett szabályozható zsaluval lehet befo­lyásolni (3.25...3.26. ábra).

62

Page 52: Cserépkályhák építése

3.5. Konvekciós hőleadású légfűtő cserépkályhák

A szilárd tüzelésű cserépkályhák legkor­szerűbb típusai a konvekciós hőleadású cserépkályhák. Ezek alapvetően eltér­nek a hagyományos üzemelésű cserép­kályháktól, mivel köpenyfaluk felme­legszik ugyan, de fűtési teljesítményük elenyésző ahhoz a légfűtéshez képest, amelyet a kályhában elhelyezett fűtő­betét és a köpenyfal közötti légrésben áramló levegő hoz létre.

Ez a kályhatípus Nyugat-Európában csaknem kiszorította már a hagyomá­nyos építésű cserépkályhákat. Ennek a jó hatásfokon kívül az is magyarázata, hogy a fűtőbetétet gyárban állítják elő, ezenkívül fokozottan hőálló anyagok­ból készül, és így a hőmozgásokra ke­vésbé érzékeny, a körülötte levő kö­penyfal egyszerűbben megépíthető, és a közvetett hőhatás folytán a kályhák hosszabb élettartamúak.

3.27. ábra. Korszerű fűtőbetétes légfűtő cserépkályha 1 tűztér; 2 acéllemez hátfal; 3 takarófal; 4 konvekciós lemezborda; 5 tűzrács; 6 samott tűztérfal; 7 hamutér; 8 fenékfal; 9 légtér; 10 légutak; 11 tartószerkezet; 12 talpazati rész; 13 légzáró fal; 14 hőcserélő; 15 hőcső; 16 szellőzőcsempe; 17 sík takarócsempe; 18 szegő; 19 szegő sarokcsempe; 20 alsó párkány; 21 sarok; 22 falcsempe; 23 állít­ható zsalus légterelő; 24 főfal; 25 kémény; 26 padka

A fűtőbetét füstgázhasznosító ele­mekkel is kiegészíthető. Ebben az eset­ben nemcsak a hőleadó felület nagysága növekszik, hanem az is megvalósítható, hogy a fűtőbetét vagy tűztérbetét és a füstgázhasznosító elem ne azonos he­lyiségben, sőt ne azonos szinten legyen. Ezáltal elérhető, hogy egy helyről, eset­leg egy alárendeltebb helyiségből tü­zelve több helyiséget is fűtsünk ked­vező esztétikai hatású cserépkályhával (3.27. ábra).

A működési elvből következik, hogy ezeknél a kályháknál lényeges a tűztér­betét hőleadó felülete és az azt körül­vevő légtér kialakítása. A tűztérbetét hőleadó felületét konvekciós bordákkal,

Korszerű fűtőbetétes cserépkályha faanya­gú padkával (metszetét lásd: 3.27 ábra)

lemezekkel lehet növelni. Ebben az eset­ben a tűztérbetétet körülvevő köpeny­fal és a tűztérbetét közötti távolságot a bordák méretei határozzák meg. Akkor jó a légáramlás, ha a konvekciós leme­zek, ill. bordák és a köpenyfal belső síkja közötti távolság 2...6 cm. Ha nin­csenek konvekciós bordák a tűztérbeté-ten, akkor az említett távolság 6...8 cm.

A tűztérbetétet kétféle módon lehet a cserépkályhába beépíteni. Az egyik esetben a végleges helyére elhelyezett tűztérbetét köre építik a köpenyfalat, a másik esetben a köpenyfalat úgy építik meg, hogy a tűztérbetét utólag elhelyez­hető legyen benne. Ez a második meg­oldás pontosabb kivitelezést igényel, különösen a füstcsőcsatlakoztatás meg­oldásánál. A kályha átszellőzőnyílásának akkorának kell lennie, hogy a tűztérbe­tét beférjen rajta, és javítás vagy csere esetén a köpenyfal elbontása nélkül ki­emelhető legyen.

63

19 18-17

19 22 23

21

20-

26

25

18 24 16

17 14 9

15

14 13

5 3 2 1 6 5 7 8

9 10

4

11

12

Page 53: Cserépkályhák építése

3.29. ábra. Előre gyártott elemes cserép­kályha „robbantott" rajza 1 acéllemez fűtőbetét; 2 keretváz; 3 beállított talpkeret; 4 huzatfokozó; 5 bélés; 6 díszítő­burkolat; 7 fölső ajtókeret; 8 alsó ajtókeret; 9 talpelem; 10 záradék; 11 szellőzőlevegőző; 12 zárókeret; 13 díszítő-szorító borda; 14 sze­relőborda; 15 díszítőkeret; 16 légfűtőrács; 17 záróelem

Előre gyártott elemekből épülő konvekciós légfűtő cserépkályhák

Az ipari háttér hiánya miatt hazánkban ez a kályhatípus nagyon ritkán fordul elő. Mégis meg kell említeni, mivel egy­szerűen felépíthető, gazdaságos és jól üzemelő kályhaváltozat, így remélhe­tő, hogy a későbbiekben nálunk is el­terjed.

A 3.29. ábrán bemutatott kályha lát­szólagos bonyolultsága ellenére köny-nyen és gyorsan felépíthető. Az ilyen előre gyártott, kereskedelemben kapha­tó kályhák fő elemei többféle változat­ban is készülnek, hogy ezekből a leg­megfelelőbbet lehessen az adott helyen felépíteni. A típus tűztérbetételeme ké­szülhet acéllemezből, öntöttvasból, bor­dázott vagy bordázatlan kivitelben. A kályha burkolata, köpenyfala kis és nagy elemekből egyaránt elkészíthető. Az ilyen kályhákkal elérhető fűtési ha­tásfok 80...85% (3.30...3.35. ábra).

3.28. ábra. Korszerű, komplett tűztérbetét füstgáz-hőhasznosítóval a) oldalsó, b) hátsó elhelyezés; 1 tűztérelem; 2 füstnyak; 3 csatlakozó füstcső; 4 hőcse­rélő; 5 füstcsőkönyök tisztítónyílással; 6 tá­gulási hüvely; 7 toldat; 8 keretállvány; 9 ha­mutér; 10 láb; 11 ajtókeret béléssel; 12 ajtó; 13 ételmelegítő állvány; 14 beépítőfül; 15 állít­ható zsalus légfűtőajtó

3.30. ábra. Előre gyártott elemes cserép­kályha 1 tűztérbetét; 2 füstcső; 3 hőleadó (dob); 4 kémény; 5 épület fala; 6 konvekciós lég­fűtő tér; 7 első falelem; 8 oldalelem; 9 inten­zív fűtő falelem; 10 takarólap, takaróelem; 11 padkaelem; 12 fűtőrács, állítható lamel­lával

64

Page 54: Cserépkályhák építése

3.31. ábra. íves záradékú kályhacsempe burkolati köpenyfal kiselemes előregyár-tása a) több elemsoros; b) két elemsoros

Előre gyártott elemes, fűtőbetétes csempe­kandalló fapadkával

3.32. ábra. A különböző alakzatú burko-lati falfelületek előre gyárthatóak kályha-csempékből

3.33. ábra. Előre gyártott falelemes légfű­tő cserépkályha

3.34. ábra. Teljes felületen előre gyártott burkolati (U alakú) falelem kapcsolt lá­bakkal. Beépítése a tú'ztérbetét elhelye­zése után lehetséges

3.35. ábra. A kályhacsempe burkolati fal előregyártásával a különböző méretű kerámiaelemek könnyebben sorolhatók, mint például falazásnál

65

Page 55: Cserépkályhák építése

Hagyományos építésű konvekciós légfűtő cserépkályhák

Az eddig elmondottakon túl ennek a kályhatípusnak az a lényege, hogy az előre gyártott tűztérbetétet hagyományos építésű kályhában helyezik el úgy, hogy a konvekciós áramlás a köpenyfal és a tűztérbetét fala között létrejöhessen.

A 3.36. ábrán bemutatott kályha olyan kombinált változat, amelyben a konvekciós légfűtést hagyományos hő-leadású kályharésszel egészítették ki, ugyanis a füstgázokat a füstjáratokon kivezetve lényegében hasznosították a

3.36. ábra. Cserépkály­ha fűtőbetéttel és fa­lazott füstjárattal a) alaprajz; b)...d) met­szetek; (A...F a füst út­ja); 1 tűztérbetételem; 2 tüzelőajtó; 3 égési le­vegő; 4 légtömör keret; 5 füstcső; 6 csappan­tyú; 7 konvekciós tér; 8 talpazati fal; 9 csem­pe köpenyfal; 10 sze­gőcsempe; 11 légte­relő; 12 bukó füstjárat; 13 emelkedő füstjárat; 14 konvekciós járatfal; 15 elválasztó járatfal; 16 átégő; 17 bélésfal; 18 kémény

Hagyományos építé­sű konvekciós légfűtő cserépkályha falazott padkával

66 c) d)

Page 56: Cserépkályhák építése

még meglevő hőjét. Az ábrán látható kályha füstjáratai hagyományos falazó-téglából készültek. A nagyobb hőmér­sékletű járatokat ezenkívül külön csem­pe köpenyfal veszi körül, míg a kisebb hőmérsékletű járatokat és a tűztérbeté­tet csak a kályhát borító bélelt csempe köpenyfal határolja. Ezeket a falazato­kat a hőtágulásból adódó mozgások figyelembevételével kell kapcsolni, összeépíteni. A kályha légfűtő része a korábban leírtakkal azonos módon mű­ködik. A légáramlás szabályozására az alsó és felső nyílásokba légterelőket, áramlásszabályozókat szereltek.

Hagyományos építésű, füstgázhasznosítóval kombinált konvekciós légfűtő cserépkályhák

Ez a kályhatípus abban különbözik az előzőtől, hogy a füstgáz tűztérbetéthez csatlakozó füstgázhasznosítón halad át, mielőtt a kéménybe kerülne. Ezzel a megoldással jelentős mértékben növelni lehet a tűztérbetét hőleadó felületének nagyságát, sőt ez a megoldás azt is le­hetővé teszi, hogy egy tűztérbetéttel a lakás több helyisége is fűthető legyen.

A füstgázhasznosító elemek anyaga általában egyszerű acéllemez, ül. kö­zepes minőségű acélcső; hegesztett ki­vitelben készülnek.

10 12 18

3.37. ábra. Cserépkályha fűtőbetéttel és füstgáz-hőhasznosítóval a) metszet; b), c) alaprajzok; 1 tűztérbetét-elem; 2 konvekciós borda; 3 konvekciós tér; 4 tűztérajtó; 5 füstcsőcsonk; 6 csatlakozó­hüvely; 7 hőhasznosító; 8 hőcső; 9 szekun­der járat; 10füstcső; 11 tisztítónyílás; ^ c s a p ­pantyú; 13 szegőcsempe; 14 csempefal; 15 légfűtő nyílás; 16 zárólemez; 17 hőszige­telés; 18 zárócsempe; 19 tisztítódugó; 20 láb; 21 köpenyfalajtó; 22 kémény; 23 főfal

Hagyományos építésű, füstgázhasznosí­tóval kombinált konvekciós légfűtő cse­répkályha padkával

A kályhatípus legegyszerűbb válto­zatában, amely a 3.37. ábrán látható, közvetlenül az előző pontban bemutatott tűztérelem felett helyezték el a füstgáz­hasznosító elemet. Ezt a kettős épít­ményt egyszerű építésű köpenyfal veszi körül, s ezen alul a levegő beáramlásá­ra, felül pedig a meleg levegő kiáram­lására megfelelő nyílások vannak.

Két helyiség fűtésére alkalmas a 3.38. ábrán bemutatott kályha. Ebben az eset­ben az egyik helyiségben van a tűztér-betétes kályharész, a másik helyiségben a felépített köpenyfal mögött helyezke­dik el a füstgázhasznosító elem. Egye­bekben a kályha, ül. kályhák szerke­zeti kialakítása azonos az előbbiekben ismertetett kályhatípusokéval.

Ez és a későbbiekben ismertetett vál­tozatok megépítése előtt meg kell ter­vezni és pontosan méretezni, hogy a fűtött helyiségek hőigényének mekkora hőteljesítményű tűztérelem, milyen hőmérsékletű füstgáz és milyen hőlea-dású füstgázhasznosító felel meg.

Az előbbihez hasonló a 3.39. ábrán bemutatott kályha is. A két példából jól látható, hogy túl a hőenergia 80...90%-os hasznosításán, esztétikailag is számos lehetőséget nyújt a tűztérbetétes cse­répkályha és a füstgázhasznosító kom­binációja.

67 c) a) 20

b)

Page 57: Cserépkályhák építése

10 14

3.38. ábra. Kéttestű cserépkályha fűtőbe­téttel és hőhasznosítóval a) alaprajz; b) metszet; 1 tűztérbetételem; 2 tüzelőajtó; 3 hamuzóajtó; 4 füstcsőkönyök; 5 füstcsappantyú; 6 tisztítófedő; 7 füstcső; 8 díszrácsajtó; 9 légterelő; 10 csempe köpeny­fal; 11 szegő; 12 konvekciós lemez; 13 hő-hasznosító; 14 konvekciós légtér; 15 kereszt­ajtó; 16 tisztítónyílás; 17 talpazat; 18 szabad légtér; 19 kémény; 20 padka

3.39. ábra. Két helyiség fűtése cserépkály­hával a) alaprajz; b) metszet; 1 fűtőbetételem; 2 konvekciós borda; 3 tüzelőajtó; 4 kon­vekciós tér; 5 díszajtó; 6 légterelő; 7 füst­csőkönyök; 8 tisztítónyílás; 9 csatlakozó­nyak; 10 első, 11 másodátkötés; 12 füstdob; 13 csempe köpenyfal; 14 szegő; 15 takarás; 16 padka; 17 talpazat; 18 állvány; 19 kémény

16 14 13 4 12 10 12 11 9 4

Előre gyártott tuzterbetétes, kapcsolt (füstgáz-) hőhasznosítóval egybeépített cserépkályha

68 b)

a)

10

14 1

12 4

19

7

13

4 15

17 11-

9 4

10 12 13 14 14

16 11

15

17 18

11

6

10 4 5 8 2 1 3

10 .11

20 17 18

b)

19 13 5 3 1 13 14 16

a)

Page 58: Cserépkályhák építése

27 26 15 28 20 12 15

Ugyanennek a kályhaváltozatnak sa­játos kialakítása, ha egy tűztérbetéttel és füstgázhasznosítóval egymás fölötti tereket fűtenek (3.40. ábra). A kály­hában a füstgáz hőjét hagyományos, épített füstjáratok hasznosítják a fel­ső szinten, de ugyanez a megoldás el­képzelhető úgy is, hogy a felső szinten acéllemez füstgázhasznosítót helyez­nek el, és az fűti a felső teret konvek-ciós légfűtéssel. Megjegyezzük, hogy a bemutatott példa tűztérbetétje az alsó térben utólag is beépíthető vagy cse­rélhető; a tűztérbetét és a felső szint közötti füstcsövet pedig hőszigetelni kell, hogy a füstgázok hővesztesége ki­sebb legyen.

3.40. ábra. Egymás fölötti szin­tek fűtése korszerű cserép-kályhával a) metszet; b)...d) alaprajzok; 1 tűztérbetételem; 2 konvekciós borda; 3 tüzelőajtó; 4 hamuajtó; 5 konvekciós légrés; 6 csap­pantyú; 7 díszrács ajtó; 8 hőszi­getelt füstcső; 9 állvány; 10 tal­pazat; 11 csempefal; 12 borítás; 13 elválasztófal; 14 fölső burko­latifal; 15 légáram; 16 talp; 17 ön­hordó járatfal; 18 fekvő járat; 19 fekvő választófal; 20 konvek­ciós fal; 21 bélés; 22 bak; 23 át­égő; 24 ferde csempefai; 25 pad­ka; 26 takaróbélés; 27 csempe­takarás; 28 kémény; 29 ajtó

3.6. Központi fűtés kazánjaként működő cserépkályhák Tulajdonképpen már az előzőekben be­mutatott, több helyiség egyidejű fűtésére alkalmas kályhák is központi fűtési cse­répkályháknak tekinthetők. Ezek azon­ban általában csak két vagy legfeljebb három helyiség fűtésére alkalmasak, mert a füstgázhasznosító berendezések méreteinek gátat szab az égéshez szük­séges huzatot adó kémény. Így csak azok nevezhetők központi fűtési vagy köz-

25 24 21 23 22 15

ponti fűtés kazánjaként működő cserép­kályháknak, amelyek meleg víz előállí­tásával működtetnek egy központi fűtési rendszert. Ez alapvetően kétféleképpen oldható meg. Az egyik esetben a hagyo­mányos építésű cserépkályha tűzterébe melegvíz-termelő betétet tesznek, a má­sik esetben pedig a központi fűtés ka­zánját körülveszik egy konvekciós lég-fűtésű cserépkályha-köpenyfallal.

Meleg vizes központi fűtési cserépkályhák

Amegoldás lényege a 3.41. és 3.42. áb­rákon bemutatott vázlatokon látható.

A cserépkályha felépítése azonos az eddig ismertetett hagyományos cserép­kályhákéval.

A példa ezektől csak annyiban tér el, hogy a cserépkályhába egy sütőegysé­get is beépítettek.

A megoldás azt is sugallja, hogy az ilyen központi fűtési kályhákat célszerű soronként, előre gyártott elemekből épí­teni, mert így később egyszerűbben kar­bantarthatók, és a melegvíz-előállító be­tét is könnyebben cserélhető.

69

11 1 3 7 5 11 b)

a)

18 c)

d)

23

15-

Page 59: Cserépkályhák építése

3.41. ábra. A cserépkályhába épített fűtő­betét alkalmas kisebb lakások fűtésére és melegvíz-ellátására

Elemes építésű cserépkályha tűztérbe sze­relt központi fűtési hőcserélővel, a lakás nappali terében

3.42. ábra. Cserépkályhába épített fűtőbe­tét mint központi fűtési kazán 1 fűtőbetét; 2 hullámosított kazánfelület; 3 tűz­tér; 4 rostély; 5 hamuzó; 6 égési levegő; 7 samott tűztérfal; 8 töltőajtó; 9 tűztérgátfal; 10 biztonsági átégő; 11 sütőajtó; 12 sütő; 13 lemez járatfal; 14 köpenyfal; 15 talpazat; 16 fedő; 17 füstcső; 18 előremenő vezeték; 19 visszatérő vezeték; 20 szivattyú; 21 boj­ler; 22 hőszigetelés; 23 bojlerbetét; 24 ter­mosztát; 25 használati meleg víz; 26 hideg víz; 27 fogyasztóhely; 28 fűtőtest; 29 kémény

20 18 19

70

19 20 22

18 24-

28

27 17 16

13

14

12 11

10

8

9

7 3

6 5

15

4

Page 60: Cserépkályhák építése

Ezekre a kályhákra fokozottan érvé­nyes az a figyelmeztetés, hogy csak gondos épületgépészeti méretezés után szabad hozzáfogni megépítésükhöz.

Melegvíz-fűtés kandallóval

A központi fűtés ritkábban használatos példája a következő műszaki megoldás, amelynek elvi működése azonos az etázsfűtéssel. A hőtermelő egység a tűz­tér tűzrácsába, a kandallóba van beépít­ve, a tűztér hátfalával párhuzamosan, mint egy hőcserélő csőregiszter (3.43. ábra). A hőcserélőt nyílt és zárt tűzterű kandallóba egyaránt beépíthetjük, sőt utólag is beépíthető hagyományos rend­szerű falazott kandallókba. A hőcse­rélőt és a kandallót is a fűtési igénybe­vételre méretezik.

A meleg vizes fűtőberendezés másik kialakítási lehetősége, ha az épület köz­ponti fűtési hálózatára kötjük a kan­dallóban termelt meleg vizet a 3.44. ábra kapcsolási vázlata alapján.

Elő- és utószezonban így megoldható a teljes fűtés, télen a kiegészítő (rá-) fűtés és - a hőcserélőkön keresztül -a teljes melegvíz-ellátás. Utóbbi alkal­mazása csak rendkívüli esetben java­solható, mert megépítése költséges. A korszerű fűtési rendszerek fejleszté­sének eredményeként kandallókat, fő­ként kandallóbetéteket ma már az ösz-szes energiahordozó-fajtához (fa-, szén­­s gáztüzeléshez) gyártanak. Különö­sen érdekes a gázüzemű kandalló. En­nek két változata ismert.

A zárt tűzterű csem­pekandalló tűzterébe épített központi fűtési betét rásegít az épü­let fűtési rendszerére

3.44. ábra. Csatlakozás meglevő központi fűtési rendszerre 1 kandalló; 2 hőcserélő; 3 felszálló csőrendszer; 4 visz-szatérő csőrendszer; 5 bojler; 6 fűtőcsőkígyó; 7 há­lózati hidegvíz-csatlakozás; 8 hőérzékélő; 9 vezérlő­csatlakozó; 10 lefúvás; 11 használati meleg víz; 12 fű­tőtest; 13 kazán; 14 használati meleg víz hőcserélője; 15 zárt tágulási edény; 16 biztonsági szelep; 17 négy­járatú szelep; 18 háromjáratú keverőszelep; 19 szi­vattyú és visszacsapó szelep; 20 használati meleg víz lecsatlakozása

3.43. ábra. Öntöttvas kandallóbetét

3.45. ábra. Nyitott tűzterű kandalló-kemen­ce hagyományos fűtéshez és központi fű­tési rendszer hőleadójaként A sugárzó hőleadás; B konvekciós hőleadás; C fűtött padka

71

Page 61: Cserépkályhák építése

3.46. ábra. Kandalló és a ház központi fű­tési kazánja az épület egyenletes fűtésé­hez mint alternatív fűtés 1 tágulási edény; 2 központi fűtési (kettős falú) kandallóbetét; 3 háromjáratú szelep; 4 szelepek; 5 keringetőszivattyú; 6 négyjá­ratú szelep; 7 biztonsági szelep; 8 haszná­lati hidegvíz-becsatlakozás; 9 használati meleg víz; 10 mágnesszelep; 11 automatika; 12 vezérelt szelep

3.47. ábra. Központi fűtési kazán csempe­kályha köpennyel a) alaprajz; b) metszet; 1 kazán; 2 konvekciós borda; 3 töltőajtó; 4 tüzelőajtó; 5 hőmérő; 6 biztonsági vezeték csonkja; 7 előremenő vezeték; 8 visszatérő vezeték; 9 hamuzó; 10 talp; 11 csappantyú; 12 füstcső; 13 tisz­títónyílás; 14 talpazat; 15 nyílás; 16 konvek­ciós tér; 17 köpenyfal; 18 sarokcsempe; 19 szegőcsempe; 20 takarás; 21 nyitható terelőelem; 22 idomacél tartó; 23 kampós­szeg; 24 kémény; 25 padka

• A zárt tűztem kandalló üvegezett ajtójú égőterében ég a gáz; a fűtés lég­csatornákon keresztül és sugárzó hővel történik.

• A nyitott vagy zárt kandallók al­ternatív égőtérrel, zárt égőrendszerben, meleg vizes központi fűtési kazánként üzemelnek. Megjegyezzük, hogy a hazai szabványok a nyílt égőterű kandallók­ban gázfűtést nem engedélyeznek, míg a zárt tűzterű kandallók üzemeltetése - ha a gázhasználatra vonatkozó előírásokat teljesítik - lehetséges (3.45...3.46. ábra).

Központi fűtési kazán konvekciós kályhacsempe köpenyfallal

Az általános esetben a lakás vagy csa­ládi ház központi fűtési kazánját aláren­delt helyiségben szokták elhelyezni, így a kazán palástján keletkező hő nem hasz­nosítható. Ha a kazán felülete a jobb hőközvetítés végett konvekciós bordás vagy lemezes, és a 3.47. ábra szerinti

köpenyfal veszi körül, akkor a kazán fe­lületén keletkező hő hasznosul, továbbá a kazán elhelyezése esztétikusabb, és legalább egy további helyiség is fűthető.

Az ilyen megoldás esetében ügyel­jünk arra, hogy a kazán a nagyobb szennyeződés elkerülésére az alárendel­tebb helyiségből legyen fűthető. Vigyáz­ni kell arra is, hogy a cserépkályha kon­vekciós terét légtömören kell lezárni a fűtőtér felé, hogy a fűtéssel járó por ne kerüljön a cserépkályhába, majd a fű­tött térbe.

Meleg vizes központi fűtési csempekandallók

A kandallók építésének gondolatát ál­talában azért vetjük el, mert hiába nyújt­ják a tűz ősi élményét, nem alkalma­sak a helyiség vagy helyiségek teljes fűtésére. Ennek az ellentétnek a felol­dása a kandallóépítők régi problémája. Már régebben is voltak olyan megol­dások, amelyek légfűtő járatok beépíté­

sével igyekeztek megoldani a kandalló környezetének fűtését. Az építési tech­nológiák fejlődésével ma már meg le­het építeni a kandallókat úgy, hogy ve­lük a központi fűtéshez szükséges meleg víz is előállítható.

A 3.48. ábrán bemutatott csempe­kandalló teljes belső része gyárban elő­állított, minőségi acéllemezből készült betételemekből áll, a legnagyobb hőter-helésnek kitett elemeknél, falaknál sa-mottbéléssel. A betét köré kályhacsem­pe köpenyfal készül, amely alkalmas arra is, hogy konvekciós falként is mű­ködjék, fokozva ezzel a környezet fű­tését.

3.7. Többcélú cserépkályhák Legtöbbször funkcionális, de néha esz­tétikai megfontolásokból is a cserép­kályhákat a fűtésen kívül máshogyan is hasznosítjuk. Ezekre mutatunk be néhány gyakrabban előforduló példát.

82

Page 62: Cserépkályhák építése

3.48. ábra. A kandalló mint kazán 1 tűztér; 2 samott tűztérfal; 3 hőleadó bor­dázat; 4 víztér; 5 használati melegvíz-előállító; 6 füstcsappantyú; 7 tűzrács; 8 hamuláda; 9 égési levegő ellátás; 10 égési levegő elő­melegítő; 11 csempe köpenyfal

3.49. ábra. Cserépkályha sütővel a), b) metszetek; c), d) alaprajzok; 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűztérfal; 4 burkolati fal; 5 bukó füstjárat; 6 emelkedő füstjárat; 7 biztonsági átégő; 8 fekvő füstjárat; 9 átégő; 10 tisztító­idom; 11 koromzsák; 12 sütő; 13 járatfal; 14 füstcső; 15 bélésfal

Cserépkályha beépített sütővel, mely alkal­mas lehet (a tűztér kiképzésétől függően) húsok vagy éppen kenyér sütésére is

d) 13

Cserépkályha sütővel

A cserépkályhával egybeépített sütő egy példáját már bemutattuk. A 3.49. ábrán is látható, hogy a sütőket mindig a tűz­tér felett kell elhelyezni, és törekedni kell arra is, hogy a forró füstgázok a sütő terét lehetőleg minden oldalról kö­rülvegyék. Ha nem ilyen az elrendezése, akkor a külön ajtóval ellátott sütőteret csak melegítésre vagy melegen tartásra használhatjuk.

A sütőtér tűztér felőli falát (alját) mindenképpen samott-téglából kell ké­szíteni, de a többi fala a kályha egyéb

83

6

3

5

11

4

1

2

7

8

9

10

6 0

b) a)

Page 63: Cserépkályhák építése

anyagaiból is épülhet. A határolófala­kat gáztömören kell kialakítani, annak ellenére, hogy a sütőteret mindig ki kell bélelni egy ajtós acéllemez bélés­elemmel.

Ajól megépített cserépkályha jól ki­alakított sütőjében akár kenyeret is süt­hetünk.

Cserépkályha tűzhellyel

A cserépkályhák legősibb és leggyako­ribb formája a tűzhellyel összeépített. A 3.50. ábrán látható változat esetében két tűzteret alakítottak ki. Az egyik a tűzhelyben van, és a főzőlapot meg a sütőt fűti, a másik a kályharészben a kályha csempefalazatát melegíti fel.

Ismeretesek azonban olyan változa­tok is, amelyekben csak a tűzhelyben levő tűzteret építik ki, és az ott kelet­kező füstgázok a célszerűen kialakított füstjáratokkal melegítik fel a cserép­kályha köpenyfalát (3.51. ábra). Ez a megoldás azonban csak jó huzatú ké­mény és viszonylag kis fűtőfelületű cse-

84

Külső (vagy hátsó) fűtésű cserépkályha tűzhellyel és a kályharészbe épített sütővel

3.50. ábra. Cserépkályha tűzhellyel a) nézet; b), d) metszet; c) alaprajz; (A...C a füst útjai); 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 rostély; 4 hamuláda; 5 átégő; 6 tűzhelylap; 7 csem­pekeret; 8 sütő; 9 füstjárat; 10 állvány; 11 pro­filacél; 12 sütőajtó; 13 tűztérfal; 14 alátétfal; 15 talpazat; 16 tűzifatároló; 17 agyagtapasz-tás; 18 burkolati fal; 19 osztófal; 20 járatfal; 21 kéménycsatlakozás

Page 64: Cserépkályhák építése

Cserépkályhával egybeépített kandalló (kapcsolódó ábra: 3.52.)

3.51. ábra. Takaréktűzhely a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér; 2 bukó- (takarék-) járat; 3 fekvő járat; 4 ke­rülő járat; 5 kémény; 6 sütő; 7 ételmelegítő; 8 hamuzó; 9 tömör tűzhelylap; 10 főzőlap; 11 tűzhelykarika; 12 köpenyfal; 13 bélés; 14 tűztérfal; 15 talp; 16 fatároló

répkályha esetén alkalmazható. Ez nem jelent lényeges korlátozást, mivel a he­lyiség fűtésében számottevő tényező a tűzhely felmelegített főzőlapja is.

Cserépkályha kandallóval

Annak bemutatására, hogy a cserép­kályhák milyen változatos módon épít­hetők meg, és milyen sokféle használati és esztétikai berendezéssel építhetők össze, a 3.52. ábrán olyan cserépkály­hát mutatunk be, amely önmagában is többfunkciójú (sütő van benne), nem a fűtendő térből kell fűteni és hamuzni, ugyanakkor össze van építve egy önál­lóan is üzemeltethető csempekandal­lóval.

A kedvező esztétikai megjelenésű és sok mindenre használható kályha felépí­tése, szerkezete és anyagai azonosak a korábban ismertetett kályhákéval, így bemutatásukra itt nem térünk ki.

Tűzhely sütővel

Page 65: Cserépkályhák építése

íves záradékú cserépkályhatest, változat

3.52. ábra. Cserépkályha csempekandal­lóval (Fotó az előző oldalon) a) nézet; b), c), e) metszet; d) alaprajz; 1 tűz-tér; 2 tűztérajtó; 3 hamutér; 4 hamuzóajtó; 5 rostély; 6 tartóvas; 7 ferde tűztérfal; 8 di­latációs hézag; 9 beégő; 10 füstjárat; 11 já­ratfal samottból; 12 tűztérfal; 13 bélésfal; 14 tartófal; 15 alátétfal; 16 tisztítónyílás; 17 tal­pazat; 18 tűztérborítás; 19 sütőlap; 20 sütő; 21 sütőfedés; 22 tapasztás; 23 fekvő füstjárat; 24 határoló járatfal; 25 légrés; 26 sütőajtó; 27 rácsos (mobil) sütőrekesz; 28 tisztítódugó; 29 kéménycsatlakozás; 30 csempe burko­lati fal; 31 szegőelem; 32 padka; 33 vasbe­ton lemez; 34 fatároló; 35 íves burkolati idom; 36 áttört idom; 37 habarcsréteg; 38 samott tűztérlap; 39 füstkamra; 40 csappantyú; 41 kémény; 42 tégla- vagy agyag kitöltés; 43 égési levegő; 44 samottboltozat

Page 66: Cserépkályhák építése

A hordozható cserépkályhák fém váz­szerkezetre épített, általában vegyes tüzelésű cserépkályhák, amelyek felépí­tése, anyagai azonosak a hagyományos építésűekével, de méreteiknél fogva al­kalmasak szállításra.

Természetesen ez a tulajdonságuk csak korlátozott méreteket tesz lehető­vé, így fűtőfelületük sem lehet nagy. Ezért csak kisméretű helyiségek fűté­sére alkalmasak. Ennek ellenére gazda­ságos üzemeltetésük miatt egyre gyak­rabban alkalmazzák őket, különösen időszakos használatú helyiségekben, hétvégi házakban stb.

Hordozható cserépkályhák a) műhelybeni próbaterhelés szállításhoz; b) kályhaváltozat, lakásban üzembe helyezve

3.9. Csempe­kandallók

Nyitott tűzterű csempekandallók

Faltestbe beépített nyitott tűzterű csem­pekandalló látható a 3.53. ábrán, egy fal elé épített pedig a 3.54. ábrán. Mind­kettő tűzterének bélelőanyaga samott-tégla, míg füstkarnráik, füstcsöveik acél­lemezből készülnek. A faltestbe épített kandalló füstkamrája és füstcsövei hő­szigetelt kialakításúak.

A fal elé épített kandallót a füstkam­ra és füstcső nagy hőmérsékletét kihasz­náló légfűtéssel alakították ki. Ebben a formában mindkét kandalló csak kiegé­szítő fűtésre alkalmas.

Az előbbiekkel közel azonos kiala­kítású csempekandallót szemléltet a 3.55. ábra. Jellemzője, hogy valamennyi látható felülete kályhacsempe borítású, és tűztere két oldalon nyitott.

Előfordulhat, hogy egy kandallót többféleképpen is szeretnénk üzemel-

87

Page 67: Cserépkályhák építése

13 14 5 1 17 15

3.53. ábra. Nyitott tűztem kandalló a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér; 2 füstkamra; 3 füstelzáró; 4 füstcső; 5 samott tűztérfal; 6 tűzlap; 7 dilatáció; 8 aláfalazás; 9 füstsisakkeret; 10 füstsisak; 11 habarcs-tömítés; 12 hőszigetelés; 13 kifalazás; 14 kály­hacsempekeret; 15 padka; 16 sarokelem; 17 tűztérszegő; 18 főfal; 19 toldat; 20 ké­mény; 21 kéményajtó

A 3.53. ábrán bemutatott nyitott tűzterű kandalló képe

14 16 18 A 3.54. ábrán szereplő nyitott tűzterű kandalló zárt tűzterű változatának képe

88

Page 68: Cserépkályhák építése

3.54. ábra. Nyitott tűztem légfűtő kandalló a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér; 2 füstkamra; 3 füstszabályozó; 4 füstcső; 5 tűzrács; 6 hamuláda; 7 tűzlap; 8 samott tűztérfal; 9 dilatáció; 10 habarcstömítés; 11 hőszigetelés; 12 idomacél; 13 díszrács; 14 csempefal; 15 csempekeret; 16 bélésfal; 17 légfűtő tér; 18 éltégla fal; 19 vakolat; 20 légterelő; 21 kémény; 22 főfal

3.55. ábra. Két oldalon nyitott tűzterű, ha­gyományos csempekandalló a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér; 2 füstkamra; 3 csappantyú; 4 tűztérfal; 5 di­latáció; 6 tűzlap; 7 alátétlemez (fal); 8 bak; 9 légrés; 10 csempe köpenyfal; 11 szegő; 12 bélés; 13 konzoltartó fal; 14 konzolkeret; 15 habarcstömítés; 16 légfűtő nyílás; 17 ké­mény

89

Page 69: Cserépkályhák építése

Zárt tűzterű sarok-csempekandalló cirku­lációs légfűtéshez

A 3.57. ábrán bemutatott kandalló képe

b) 13 10 13 6 3.56. ábra Nyitott-zárt tűzterű kandallók a) nézet; b), c) nyitott tűzterű, alaprajz, met szét; d), e) zárt tűzterű, alaprajz, metszet 1 tűztér; 2 füstkamra; 3 füstszabályozó; 4 tűz rács; 5 tűztérfal; 6 tűzlap; 7 dilatációs rés 8 kifalazás; 9 profilacél; 10 bélés; 11 tartó 12 konvekciós tér; 13 csempeburkolat 14 szegő; 15 tűzifatároló; 16 kémény; 17 ké ményajtó; 18 légterelő; 19 zárt tér; 20 fém lemez tűzszekrény; 21 acéllemez füstsisak 22 tűzszekrény légtere, kivezetés; 23 füstcső 24 hamufiók; 25 tűztérajtó; 26 hőálló üveg 27 fogó; 28 éltégla fal; 29 vakolat; 30 tűz térállvány

3.57. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló a) alaprajz; b) metszet; 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűzlap; 4 füstkamracsappantyú; 5 járatelzá­ró; 6 füstkamra; 7 tűztérfal; 8 dilatáció; 9 bélés­fal; 10 samott-takarás; 11 füstjárat; 12 csem­pe köpenyfal; 13 tisztítónyílás; 14 padka; 15szegő; 16talpazatifal; 17légrés; 18vako-lat; 19 habarcsréteg; 20 radiátor; 21 kémény; 22 nyílás

Page 70: Cserépkályhák építése

tetni: nyáron, valamint tavasszal és ősszel inkább csak a tűz látványáért, hűvös estéken sugárzó melegéért, télen pedig kifejezetten fűtésre.

Ezt a többcélúságot olyan kandal­lókkal lehet elérni, amelyek nyitott és zárt tűztérrel egyaránt üzemeltethetők. Ilyen példát mutat be a 3.56. ábra.

Zárt tűzterű csempekandallók

A zárt tűzterű kandallók leginkább az egyjáratú vagy járat nélküli cserépkály­hákhoz hasonlítanak, csak tűztérajta-juk lényegesen nagyobb. így, ha a kan­dallót felfűtötték, ki lehet nyitni az ajtókat. A zárt tűzterű kandallók tűztér­rel is működtethetők, ha a kémény is alkalmas erre.

A 3.57. ábra olyan zárt tűzterű csem­pekandallót mutat be, amely érdekes megoldást ad a kandalló üzemeltetésé­nek különböző fázisaira. Felfűtéskor a kandalló füstkamrájából közvetlenül ke­rül be a füstgáz a kéménybe; amikor a kandalló már folyamatosan üzemel, ak­kor ennek a nyílásnak az elzárásával és a kandalló feletti íves fűtő füstjárat nyílásának megnyitásával a forró füst­gáz egy másik nyíláson át kerül be a kéménybe, és átmelegíti a kandalló te­tején levő csempeburkolatot.

Hordozható csempekandallók

Az egyik legolcsóbb és legpraktikusabb fűtőberendezés a hétvégi házak - de alkalmanként még lakások - fűtésére is a hordozható csempekandalló. Ezek minden esetben fémvázzal és acéllemez tűztérrel készülnek, samott-téglával ki­bélelve.

Hordozható fémvázas és samott tűzteres, csempeborítású, zárt tűzterű kandallók a) mobil füstcsőtakarás; b) panoráma-üvegajtós; c) „modern", az ezredforduló első évéből

Page 71: Cserépkályhák építése

3.58. ábra. Radiátor burkolata kályhacsem­péből a) burkolat; b) elöl burkoltan; c) elöl és rész­ben fölül burkoltan; 1 radiátor; 2 konzol; 3 főfal; 4 konvekciós légtér; 5 csempebur­kolat; 6 állvány; 7 alsó szabad nyílás; 8 rá­csos takarás; 9 felső légnyílás; 10 perem­szegő; D a radiátor szélessége

3.10. Kályha­csempével burkolt beépített fűtőtestek

A különböző hőleadókat, radiátorokat, fűtőtesteket gyakran belsőépítészeti megfontolásból burkolják. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a burkolás ne rontsa jelentősen a hőteljesítményt.

A 3.58. ábrán öntöttvas radiátor és burkolat változatai láthatók. Az ilyen ra­diátorok hőteljesítményük közel 80%-át konvekciós úton adják át környezetük­nek. Ezt a burkolatok kialakításakor fi­gyelembe kell venni.

Ha az ábrán látható radiátor hőtel-jesítményének korrekciós tényezőjét l-nek vesszük, akkor

- ha alul-felül szabad nyílású bur­kolattal takarjuk, a korrekciós tényező 0,9...1,0;

- ha olyan burkolattal takarjuk, amely felül is részben fedett, tehát csak különböző méretű, ill. szélességű nyí­láson áramolhat ki a meleg levegő, ak­kor a nyílás méretétől függően a kor­rekciós tényező:

/(mm) 260 220 180

Korrekciós tényező 1,12

1.13 1,19

92

Ha ráccsal takarjuk le a szabad nyí­lásokat, a rácselemek felületét le kell vonni a szabad nyílás méretéből, sőt a rács okozta légellenállással is számolni kell.

A csempeburkolat anyaga süllyesz­tett peremes falazó kályhacsempe, agyaghabarccsal és cementtartalmú ha­barccsal falazva.

A burkolatot mindig fémvázra épí­tik, hogy ha a radiátor javításra szorul, a burkolat roncsolás nélkül eltávolítha­tó legyen.

3.59. ábra. Cserépkályhakülsővel rendel­kező beépített központi fűtési regiszter mint hőleadó. Különös jelentősége (az idő­sebb kori) melegedőpadkának van

Az esztétikai megfontoláson kívül a radiátorok burkolása akkor is célszerű, ha a bennük keringő hőhordozó magas hőmérsékletű, és így a fűtőtest érintése veszélyes égéseket okozhat (3.59. ábra).

Központi fűtés hálózatához kapcsolt fali hőleadó, kerámia burkolóelemekből ké­szült konvekciós „fűtőtest"

Page 72: Cserépkályhák építése

3.60. ábra. Vályogkályha a) nézet; b), c) metszet; d) alaprajz; (A...E a füst útja); 1 tűztér; 2 sütő; 3 kerülő járat; 4 beégő; 5 függőleges füstjárat; 6 kémény­csatlakozó (karmantyú); 7 kémény; 8 átégő; 9 szabad légtér; 10 tűzifatároló; 11 ajtó; 12 tűztérfal; 13 kikenés; 14 tűzlap; 15 ho­mokréteg; 16 teherhordó réteg; 17 tartóvas; 18 köpenyfal; 19 járatfal; 20 dilatációs fal; 21 lábazati fal; 22 lesarkítás; 23 takarólap; 24 zárótapasztás

3.11. Hagyomány­őrző épített kályhák Az ebben az alfejezetben tárgyalt kály­hákat azért nevezzük hagyományőrző épített, és nem ősi kályháknak, mert a bemutatott példák csak a funkcionális és formai hagyományokat őrzik, de épí­tésük során a korszerű követelmények­nek megfelelő anyagokat és szerkeze­teket alkalmaztak.

Ezek bemutatása azért indokolt, mert egyre többen vásárolnak régi pa­rasztházakat, tanyákat, nyaraló vagy néha lakás céljára, és ezekben olyan kályhát szeretnének, amelynek formá­ja és anyagai illeszkednek a ház han­gulatához.

Vályog kemence-kályhák

A kályha külsejében nagyon hasonlít a kemencéhez, de már elsősorban fűtésre használják. A gyakran beleépített sütő csak kiegészítő funkciója.

A 3.60. ábrán bemutatott kemence­kályha felújított erdei házban épült. Az időállóság érdekében a tűzteret samott-lapokkal bélelték, de a kályha maga kisméretű téglából épült, köpenyfala féltégla-, járatfalai éltégla-vastagságú­ak, híg agyaghabarcsba falazva. A fa­lak és járatfalak belső oldala fugázott, a külső oldalon viszont az egész kályha­testet pelyvás agyaghabarcs vakolat­tal vakolták. Ha a kályhatest vályog­vagy paticsfallal épül, célszerű a va­kolatát rabichálóval készítem. A tűztér acéllemez ajtaján érdemes szabályoz­ható levegőztetőnyílást is elhelyezni.

Ez a kályhatípus - figyelembe véve a csatlakozó kémény adottságait - ké­szülhet egy-öt járatos kivitelben. A tűz-

A népi építészet hagyományos elemeivel kombinált konvekciós vályogkályha, ke­rámiaelem burkolatú lépcsős padkával

Page 73: Cserépkályhák építése

3.61. ábra. Kályha paticsfalból a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér; 2 felégő; 3 füstkamra; 4 átégő; 5 függőle­ges füstjárat; 6 bukóátégő; 7 korom; 8 kar­mantyú; 9 fatároló; 10fenéklemez; 11 tűzlap; 12 tűztérajtó; 13 levegőszabályozó; 14 sa-mottborítás; 15 samott gátfal; 16 járatszű­kítő; 17 takarás; 18 rakott agyag cserépfal; 19 csempeelem; 20 tapasztás; 21 dilatáció; 22 dilatációs fal

teret azonban mindig a fatüzelésű cserépkályhákéhoz hasonlóan kell ki­képezni. A bemutatott példában a tűz­tér fölé acéllemez sütőt helyeztek, de az ilyen kályhákba vízmelegítő üst vagy henger is beépíthető.

Vályogkályhák

A vályogból épült kályhák annyiban tér­nek el az előző pontban tárgyalt kemen­cekályháktól, hogy külső megjelenési formájuk már egyértelműen kályhajel-legű, és rendszerint kizárólag fűtésre valók.

A 3.61. ábrán bemutatott kályhát fel­újított, egyszerű parasztházban építet­ték meg. Lábazati része vályogtéglá­ból, a tűztér alatti rész idomacél vázra rakott kisméretű téglából, a járat- és dilatációs (hát-) fal falazótéglából, a tűztérlezárás felső tapasztású cserép­ből, a tűztér bélelése 30, ill. 65 mm-es samott-téglából, végül a köpenyfal ré­teges paticsfalból készült, csempesze­mekkel díszítve. A tűztéren típus cse­répkályhaajtót helyeztek el. A hő okozta szerkezeti repedések megakadályozá­sára a réteges építésű köpenyfalba hor­ganyzott vagy normál acélhuzalt cél­szerű beépíteni.

A vályogkályhák működése azonos a fatüzelésű cserépkályhákéval, ennek megfelelően járataik kiképzése is ha­sonló, a csatlakozó kémény huzatának megfelelően.

Csempeszemes kemencék

A csempeszemekkel díszített kemen­cék építési anyaga és technológiája azonos a vályogkályhákéval, csak for­mai és funkcionális kialakításuk tér el azoktól. Általában laposabbak, tűzte-rük felfűtés és kitisztítás után sütésre is alkalmas.

A 3.62. ábrán ilyen kemence látható.

Fekvő járatú kemencék

A fekvő járatú kemencék előnye, hogy már közepes huzatú kémény esetén is megépíthetők. Elhelyezésük akkor a leg­megfelelőbb, ha a kémény a kemence tűztér felőli végére kerül, de ha ez szer­kezeti okokból nem oldható meg, kü­lön kéménycsatlakozással is megépít­hetők.

Két alapvető típusuk ismert. A 3.63. ábrán látható kemence tűztere maga a sütésre alkalmas tér, míg a 3.64. ábrán láthatóan külön sütőkemenceteret ala­kítottak ki, a tűztértől és a füstjárattól függetlenül.

94

Page 74: Cserépkályhák építése

Agyagból épített, a népi építészet íratlan szabályai szerint formált (és tapasztott) kályha padkával

3.63. ábra. Fekvő járatú kemence ággyal a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 fekvő járat; 4 csappantyú; 5 ha­mutér; 6 hamuajtó; 7 rostély; 8 levegősza­bályozó; 9 tartóvasak; 10 samott tűztértakarás; 11 tűzlap; 12 agyagré­teg; 13 fenéklemez tar­tóvasakkal; 14 lábazati fal; 15 éltégla fal; 16 drót­háló; 17 vakolat; 18 bol­tozati fal; 19 füsttorok; 20 rézsű; 21 tisztítónyí­lás; 22 padka

Az előbbi kemence (lásd a 3.63. áb­rát) falai a hengeres boltozattal együtt középminőségű, bontott nagyméretű téglából készültek. A fekvő járatot és a tűztér alját samottlapokból építették. A kemence külső felületeit feszített huzalhálóra felhordott középszemcsés vakolattal vakolták. Az égéshez szüksé­ges levegő a tűztérajtón vagy a hamuzó-ajtón levő nyílással szabályozható. Az optimális szabályozhatóság érdekében a kéménycsatlakozásba is célszerű csappantyút beépíteni.

Az ilyen kemencékben elsősorban fa-gallyakkal tüzelnek, de elégethető ben-nük napraforgó- vagy kukoricaszár is.

A másik kemence összetettebb ki­vitelű; önálló sütőterében tészta és hús egyaránt süthető. A kemence felépítése és anyagai azonosak az előzőével, csak külső felülete kályhacsempés.

3.62. ábra. Csempeszemes kemence a) metszet; b) alaprajz; 1 tűztér; 2 bukó füst­járat; 3 torok; 4 tűztérajtó; 5 kémény; 6 ké­ményajtó; 7 padkafal; 8 szegőcsempe; 9 tűz-lap; 10 gátfal; 11 terelőfal; 12 köpenyfal; 13 „szemes" csempe; 14 takarófal

95

Page 75: Cserépkályhák építése

Ha a tűzteret és a tűztérfalakat sa-mottal bélelik, akkor a kemencében a fán kívül középminőségű szén is eltü­zelhető.

Valamennyi kemencetípusnál a tü­zelő- és hamuzóajtókat célszerű nem a fűtendő helyiség felőli oldalukon, ha­nem az alárendeltebb helyiség felől elhelyezni, mert így a tüzeléssel és ha-muzással járó szemét nem okoz kelle­metlenséget.

Belső tüzelésű kemence-kályha vályog és kályhacsempe kombinált építésével (természetesen samott tűztérrel)

3.64. ábra. Fűtőkemence sütővel a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 rostély; 4 hamuzó; 5 hamu-zóajtó; 6 tűztértakarás; 7 fekvő járat; 8 emel­kedő (kerülő) járat; 9 fekvő (lassító)járat; 10 torok; 11 kémény; 12 füstelzáró; 13 sütő; 14 sütőajtó; 15 talpazati fal; 16 kitöltőanyag; 17 tűztérlap; 18 légtér; 19 alátétlemez; 20 samottfal; 21 köpenyfal; 22 szegőcsem­pe; 23 sütőtakaró lap; 24 profilacél tartók; 25 borítás; 26 fal; 27 boltozati fal; 28 vako­lat; 29 tisztítóajtó; 30 kéményfal

3.12. Búbos kemence

Másik neve kemence vagy sütőkemen­ce. A leginkább hagyománytisztelő vi­dékeken, pl. Szabolcsban és Békésben, még nagyon sok van belőlük, és nap­jainkban is sok épül. Fűtés szempont­jából vannak külső és belső fűtésű, va­lamint udvari kemencék; használatuk szerint fűtő-, sütő- és aszalókemencé­ket különböztetünk meg.

Hazánkban divatos az elhagyatott ta­nyák és házak újraélesztése, és egyre többen szeretnének tanyájukba vagy ép­pen a lakásukba kemencét építeni. Leg­elterjedtebbek a sütő- és fűtőkemen­cék, amelyekben - a fűtés mellett - a család kenyere, kalácsa is megsüthető.

Anyaguk lehet vályog, agyagtapasz-tás (paticsfal), vert fal vagy tégla, ez utóbbi kizárólag agyaghabarcsba rakva.

A kemencéhez mindig jó huzatú és viszonylag nagy keresztmetszetű ké­mény szükséges, amelynek legkisebb magassága belső fűtés esetén 4-5 m, külső fűtés esetén 2-3 m lehet, legki­sebb keresztmetszete 27><40 cm.

Tanácsos a kéményt felül lefedni csa­padék ellen és a huzat növelésére.

A kemence alaprajza lehet kör, ovál, négyzet vagy sokszög; hőtanilag és sta­tikailag legalkalmasabb a kör alaprajz. Magassága változó; építhető alacsony, kazettás kemence és magas, nagy fűtő­felületű fűtő- és sütőkemence is. A fű-

96

Page 76: Cserépkályhák építése

tés céljából épített kemence hatásfoka arányban van a szerkezet tömegével.

A kemence belmagassága feltétlenül legyen legalább 1 m, nyílása (kamen) a belmagasság és szélesség fele-fele legyen, lehetőleg boltozatos kiképzés­sel, fél ellipszisformában. Legkisebb ajánlott falvastagsága 10 cm. Külső ke­mencéhez - hogy sütésre is alkalmas legyen - legalább 15 cm-es fal szük­séges.

3.65. ábra. Búbos kemence a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 sütőtér; 2 samott tűzpadló; 3 tégla vagy vályog pa­lástfal; 4 (búb) vasalt agyag vagy téglafala­zatú fedés; 5 nyakrész; 6 előke; 7 támasztó; 8 hamutér; 9 kémény; 10 boltozat; 11 ajtó; 12 hamuzó; 13 hamuzónyílás; 14 homok­ágy; 15 feltöltés; 16 vízszigetelés; 17 tégla­vagy vályogfal; 18 vakolás (vagy tapasztás); 19 padka

Külső fűtésű kemence-kályha speciális kályhacsempéből

A 3.65. ábrán látható kemence régi néprajzi hagyományokban őrzött építési technológiával épül, a ma rendelkezé­sünkre álló anyagokból. A kemence el­helyezhető épületben, fali és sarokel­rendezésben, valamint szabadban.

Épületben fűtési szempontból külső vagy belső fűtésű lehet; példánk mind­két esetre megfelelő. Építéséhez jó hu-zatú, legalább 4 m magas, 27*40 cm-es keresztmetszetű kémény álljon rendel­kezésre. Külső fűtés esetében ez a ma­gasság 2-3 méterre is csökkenthető. Falikemence esetén az ábra szerint, sarokelhelyezés esetén az ülőrész (padka) elhagyásával a sarokba épít­hetjük. Ilyenkor a kemence és a fal kö­zött hézagot (kuckót) kell hagyni.

97

Page 77: Cserépkályhák építése

Népies térkiképzésű vályogkemence fölső ételmelegítővel és körülfalazott padkával

Készíthetünk fűtő- és sütő-, szaba­don sütő és aszalókemencéket. A fűtő­kemence fő- és kiegészítő (időszakos) fűtésre alkalmas. Fűtőanyaga háztartási hulladék, szalma, gallyak, fahulladék, fatuskók stb.

Alap: Új házban szükséges, de régi, meglevő alap nélküli parasztházban a kemence alatti talajt elegendő tömörí­teni. Talajnedvesség ellen szigetelés­sel védeni kell.

Falszerkezet: Készülhet téglából, kő­ből, vályogból, vert falból is. A kívánt lábazati formát tömören kell kialakítani a hőtárolás érdekében. A falazóhabarcs anyaga mindenkor a megfelelő falazat kötőanyaga (pl. tégla esetén mészha­barcs, vályog esetén agyaghabarcs). A kemence belső kitöltő alj szerkezete száraz és döngölt föld vagy homok.

Tűztér- és kemencefal: Anyaga le­het kör keresztmetszet esetén kismére-

Speciális kályhacsempéből készülő bú­boskemence falazott padkával

tű fél vagy negyed tégla, vagy szalmás agyaghabarcsba rakott cseréptörmelék. Négy- vagy sokszögű változat esetén készíthető kisméretű egész téglából vagy vályogtéglából. Mészhomok tég­la és kő kemencetűztérfal építésére nem alkalmas. A tégla- vagy vályogfa­lazat kötőanyaga lehetőleg agyaghabarcs legyen; a tűzteret a falazat anyagával, téglával vagy vályoggal kell lefedni. A kör alakú vagy négyzetesre szűkített felső részen 10-12 cm-enként kereszt­vasakat kell berakni a téglák habarcs­csal ragasztott rétegének teherviselé­sére. A téglaréteg tetejére kiegyenlítő agyaghabarcs, szalmás vagy drótháló betétes, esetleg javított (sovány) mész­habarcs réteg kerül a légtömör zárás miatt. A tűztér belső vakolata lehetőleg agyaghabarcsból, a külső agyag- vagy javított mészhabarcsból készülhet. Az agyaghabarcs vakolás (tapasztás) tudo­mányát sajnos már csak kevesen isme­rik. A vakoló (tapasztó) agyaghabarcs minősége legyen azonos a vályognak való agyagminőséggel. Szerves kötő­anyagként ajánlatos hozzátenni gabona-töreket (pelyvát) vagy kőzetgyapotot, természetesen tépett állapotban, öm­lesztve.

Tűztalaj: lehetőleg samott-téglából készüljön, homokágyba rakva, homok hézagtömítéssel.

Tűztérnyílás: A kemence nyílása ál­talában íves, magassága és szélessége a kemence fele, de legalább 50-50 cm. A tűztér lezárására való vessző- vagy drótváz - népies nevén előke - szal­más agyaghabarccsal formázható.

A külső tűztérajtó (kamen) lehető­leg nem éghető anyagú, levehető vagy nyitható legyen.

Hamuzás: A kémény meghosszab­bított vetülete vonalában levő szabad nyíláson át a kemence alatt külön erre a célra kiképzett hamutárolóból.

Égési levegő: Kizárólag a fűtés idő­tartamára szükséges, a nyitott tűztér-nyíláson keresztül jut be.

Burkolat: A lábazati rész és a tűz-térpalást lehetőleg agyaghabarcs va­kolattal készüljön. A kézzel és léccel tapasztott felület kellemes, rusztikus hatású.

A padka általában ugyancsak ta­pasztott, de lehet deszka, lóca is, gya­lult vagy ácsolt és csiszolt kivitelben. A faburkolatot helyettesíthetjük egy­szerű szőttesekkel vagy subával.

Page 78: Cserépkályhák építése

4. A cserépkályhák és csempekandallók méretezése és tervezése Ennek a könyvnek nem célja, hogy rész­letesen ismertesse a cserépkályhák és csempekandallók méretezésének és ter­vezésének szabályait és menetét, mert - ahogy arra a könyv előző részében utaltunk - egy-egy cserépkályha épí­téséhez mindenképpen igénybe kell venni épületgépész tervező segítségét, különösen a korszerűbb fajták, típusok esetén. Így ebben az alfejezetben csak azokat az alapvető fogalmakat és elve­ket ismertetjük, amelyek mindenkép­pen szükségesek ahhoz, hogy a könyv ismertető fejezeteiben használt fogal­mak és leírások érthetők legyenek.

4.1. A méretezéshez és tervezéshez szükséges alapismeretek

Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás

A különböző hőmérsékletű anyagok, közegek között a hő mindig a nagyobb hőmérsékletű közeg felől a kisebb felé terjed. A terjedés három módja: a hő­vezetés, a hőáramlás és a hősugárzás. Minél nagyobb a két érintkező közeg közötti hőmérséklet-különbség, annál nagyobb a hő terjedésének sebessége.

A hővezetés során a hő valamely anyagban a melegebb helyről a hide­gebb felé terjed. Ennek során az anyag molekulái, ill. atomjai nem mozognak a hővezetés irányában, hanem csak saját hőmozgásuk energiájának egy részét ad­ják át egymásnak, ütközéssel. Az anya­gok sajátos tulajdonsága a hővezető képesség, amely anyagonként különbö­ző. A cserépkályhák és csempekandal­lók építőanyagait hővezető képességük szerint három fő csoportba oszthatjuk: jó hővezetők (pl. a fémek), közepes hő­vezetők (pl. a téglák, csempék, kövek, betonok) és rossz hővezetők (pl. fa,

nyugvó légréteg, salak). A rossz hőve­zető anyagokból készülnek a hőszige­telések. Az egyes anyagok hővezető ké­pességét kísérleti úton meghatározott hővezetési tényezőjük fejezi ki.

A hőáramlás során a hőt a közeg ré­szecskéi viszik magukkal a melegebb helyről a hidegebb helyre. Ebből követ­kezik, hogy a hő így csak a folyadékok­ban és a gázokban terjed. A hőáramlást szokták hőkonvekciónak is nevezni. A folyadékokban kialakuló hőáramlás a meleg vizes központi fűtések, a gá­zokban kialakuló viszont a cserépkály­hák és csempekandallók működésének az alapja.

4.1. ábra. A hő terjedése cserépkályhában, ill. kandallóban a) hővezetés; b) hőáramlás; c) hősugárzás

A hősugárzás során a hőenergia úgy jut át egyik testről a másikra, hogy közben a két test közötti közeg nem melegszik fel. Ennek következtében hősugárzásról akkor is beszélhetünk, ha a két test közötti teret nem tölti ki anyag. A cserépkályhák és csempekan­dallók felmelegedett köpenyfalai su­gároznak hőenergiát a környezetükben levő tárgyak felé.

Felületi hősugárzásra méretezett fekvő és álló járatú cserépkályha padkával

Page 79: Cserépkályhák építése

4.2. ábra. Hagyományos rendszerű cse­répkályha közvetlen hőleadása

4.3. ábra. Kettős falú, hagyományos rend­szerű cserépkályha tökéletesített hőiea-dóval, konvekcios felületnöveléssel

4.4. ábra. Hagyományos tűztem cserép­kályha, a konvekcios térben füstgázhasz­nosítóval

4.5. ábra. Korszerű cserépkályha konvek ciós hőleadása

Külső fűtésű konvekciós hőleadójú - ke­mence jellegű - sarokkályha falazott pad­kával

4.6. ábra. Két lakótér fűtése cserépkály­hával, az egyik helyiségben tűztérbetéte-lemmel, a másik helyiségben falazott füst-járattal a) metszet; b) alaprajz

4.7. ábra. Két tér fűtése konvekciós cserépkályhával és füstgáz­hasznosítóval

Page 80: Cserépkályhák építése

4.9. ábra. Kombinált fűtés a lakásban

4.8. ábra. Két egymás fölötti tér fűtése gra­vitációsan, ill. kényszeráramoltatással 1 tűztérbetételem; 2 füstgázhasznosító; 3 el­választó lemezfal; 4 ventilátor

4.10. ábra. Hagyományos csempekandalló nyitott tűztérrel és kiegészítő hőhaszno-sítóval

4.11. ábra. Korszerű, konvekciós fűtésű csempekandalló előre gyártott, zárt tűz­tem betételemmel

A gyakorlatban ritkán találkozunk a hő terjedésének tiszta módjával. Rend­szerint a felsoroltak kombinációja for­dul elő. A kályhák esetében is a tűztér-ben keletkező hőenergia mindhárom terjedési mód segítségével kerül a fű­teni kívánt térbe. A tűztérben keletke­ző hőenergia alapvető terjedési mód­jait a 4.1. ábra mutatja be. Azt, hogy ezek a cserépkályhák és a csempekan­dallók típusától függően milyen kom­binációkban fordulnak elő, a 4.2...4.11. ábrákon mutatjuk be.

Sugárzó hőleadású cserépkályha fémvá­zas tűztérbetéttel és samott tűzterheléssel

Page 81: Cserépkályhák építése

Tüzelőanyagok és fűtőértékük Amint azt az előző fejezetben láttuk, a cserépkályhákban és csempekandal­lókban szilárd és légnemű tüzelőanya­gokkal fűtenek. Cseppfolyós (pl. olaj-) tüzelésű cserépkályhákat nem építenek, az elektromos üzemű cserépkályhákhoz szükséges energia pedig nem minősül tüzelőanyagnak.

Égéshőnek nevezzük azt a hőmennyi­séget, amely 1 kg tömegű anyag teljes elégése során felszabadul. A tüzelő­anyagok esetében ezt a hőmennyiséget fűtőértéknek nevezik.

A cserépkályhák különböző fajta fák­kal, különböző minőségű szenekkel, va­lamint földgázzal vagy városi gázzal fűt­hetők. A kandallókban különböző fajta fákat égetnek el, és csak néhány kü­lönlegesen épített, zárt tűzterű kandal­ló esetében kerülhet sor széntüzelésre.

Néhány fontosabb tüzelőanyag fűtő­értéke, kJ/kg:

Kőszén Antracit Koksz Brikett

26 000...27 600 33 100

20 900...27 200 17 600...24 300

Fa (nyers állapotban) Fa (száraz állapotban) Faszén Tőzeg Lignit Barnaszenek

- borsodi - nógrádi - észak-dunántúli - tatai, dorogi, tokodi - Mecsek vidéki

8800 12 500... 13 800

24 300 12 500...16 700 7 100... 11 700 12 500...25 100 12 500... 16 700 12 500... 15 900 13 400... 18 000 18 880...21 300 20 900...25 100

A keményfák nyugodt lánggal ég­nek, és kevés a hamujuk, fűtőértékük nagyobb a puhafákénál. A gyantatartal­mú fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyantakristályok miatt gyakran pat­tognak, sisteregnek, égésükkor gyako­ri a szikrakicsapódás. Így ha például fenyőfával fűtünk, fokozott figyelmet kell fordítanunk a szikrakicsapódásra.

A keményfák közül a bükköt, tölgyet, akácot, kőrist, égert, juhart, gesztenyét, szilt és általában a gyümölcsfákat hasz­nálják fűtésre. A puhafák közül leg­gyakrabban a nyírrel, hárssal, fenyővel, nyárral és jegenyével fűtenek. Kis fű­tőértékük és gyorsan kihűlő parazsuk miatt ezeket azonban ritkábban alkal­mazzák.

Kandallók esetében nemcsak a fa fű­tőértéke lényeges, hanem az is számít, hogy az elégetendő fának milyen a láng­ja és a füstje. A kandallófát csapadék­mentes helyen - ha lehet a szabadban - kell tárolni, mert a nagyon kiszáradt fa gyorsan elég. Kandallók tüzelésére nagyon jók a folyók mentén és árterü­leteken található ún. hordalékfák (pl. fűz vagy nyár), mert világoskék lánggal ég­nek, és jó illatúak. Beszerzésük azon­ban nem mindenhol könnyű. A gyü­mölcsfák közül az alma, a körte és a szilva égése kellemes illatú. A fenyőfa

égésekor szúrós, kellemetlen szag ke­letkezik, amely csak jó huzatú kémény esetén viselhető el. A kandallófák láng­ja sóval és más anyagokkal különböző színűre festhető, de a fafajták keveré­se is sokszínű lángot adhat (ilyen lesz pl. gyümölcsfa, tölgy, fenyő és juhar összekeverése esetén).

Az építeni kívánt cserépkályha és csempekandalló kiválasztása, ül. terve­zése előtt kell eldönteni, hogy milyen tüzelőanyagot kívánunk használni, vagy milyen tüzelőanyagot lehet folyamato­san beszerezni, ül. milyen tüzelőanya­got lehet megfelelően tárolni a helyszí­nen. Ettől függően kell a kályhatípust ki­választani, ÜL kialakítását megtervezni.

Az égéshez szükséges levegőmennyiség Az égés vegyi folyamat, amelynek so­rán az anyag hőfejlődés mellett oxigén­nel egyesül. Cserépkályhákban és csem­pekandallókban az égéshez szükséges oxigént levegővel juttatjuk a tűztérbe. Cserépkályhákban ez a tűztérajtón vagy a hamuzóajtón elhelyezett szabályoz­ható levegőztetőnyílásokon, kandallók­ban a tűztér ajtaján elhelyezett nyíláson, vagy nyitott tűzterű kandalló esetében a tűztér nyílásán át oldható meg.

Tüzelőanyag l k g

Fa Tőzeg Brikett Barnaszén

Tökéletes égéshez elméletileg

szükséges levegő m3

4,2 4,1 5,7 6,3

A gyakorlatban azonban az elméle­tileg szükséges levegőnél többre van szükség az égéshez. Ezt a többlet-le-vegőmennyiséget légfeleslegnek hív­juk. A légfelesleg-tényezők azt mutat­ják, hogy az elméletileg szükséges le­vegőmennyiség hányszorosára van szükség a kályhában az égéshez. Ezek a következők:

Tüzelőanyag Fa Tőzeg

és barnaszén Kőszén

Légfelesleg-tényező 1,7...2,0

1,5...2,0 1,5...1,8

102

Page 82: Cserépkályhák építése

A kályhák felépítéséből következik, hogy minél nagyobb a légfelesleg-ténye-ző, annál valószínűbb a tökéletes égés, viszont annál több hő távozik el a füst­gázzal, és annál kisebb a tűztér égési hőmérséklete. Ebből következik, hogy a kéménytől függően kell megválasz­tania kályhatípust és belső felépítését (4.12. ábra).

4.12. ábra. A tökéletes fűtési üzemmód­hoz tökéletes és szabályozható égést biztosító levegőmennyiség szükséges

Az égés során keletkező füstgázok

Kísérleti úton meghatározható, hogy az egyes tüzelőanyagok égése során milyen mennyiségű füstgáz keletkezik. A leg­lényegesebb azonban az, hogy a füst­gáz az égéskor felszabaduló hőmeny-nyiség jelentős részét magával viszi, áramoltatja. Ezért minél hosszabb ideig

4.13. ábra. Tökéletes hatásfokkal párosított tökéletes égéstermék-elvezető 1 tűztérbetét; 2 állvány; 3 hőcserélő (rekupe-rátor); 4 talp; 5 tűztér burkolata; 6 könyök­cső; 7 füstcső; 8 falhüvely (stucni)

tudjuk a füstgázokat a kályhába be­épített füstjáratokban keringetni, vagy minél jobban csökkentjük a füstgázok áramlását, annál több hőenergiát adnak át a határoló-, a járat- és a köpenyfa­laknak.

Ha ezt a folyamatot rosszul tervez­zük meg, vagy a kályhát rosszul üze­meltetjük, akkor a füstgázokkal távozó hőenergia-veszteség elérheti az égéskor keletkező hőenergia 30%-át is (4.13. ábra).

A kályhák hatásfoka

A kályhákban és csempekandallókban elégetett tüzelőanyag égésekor felsza­baduló és a kályha által a környezetnek átadott hőmennyiség viszonya alapján állapítható meg a kályha hatásfoka. A hatásfokot az elégetett tüzelőanyag által létrehozott hőmennyiség százalé­kában fejezik ki (pl. a 80%-os hatásfok azt jelenti, hogy az égés során keletke­zett hőenergia 80%-át adja le környe­zetének a kályha) (4.14...4.15. ábra).

4.14. ábra. Szilárd tüzelésű cserépkályhák­nál és kandallóknál, mint minden tüzelő­berendezésnél, a kéményen távozó ener­giát nevezzük üzemi hőveszteségnek, vagyis a bennmaradt energiahányad (%) határozza meg a hatásfokot

4.15. ábra. A tüzelőanyagoktól a megfelelő hatásfokot megfelelő előkészítésükkel és nedvességtartalmuk optimálisra csökken­tésével érhetjük el

A kályhák fajlagos hőleadása

A cserépkályhák és csempekandallók fűtés során átmelegedett köpenyfala vagy egy tűztérelem felhevült felüle­tének 1,00 m2-e által a környezetének 1 óra alatt átadott hőmennyiségét ne­vezzük az adott kályha vagy elem faj­lagos hőleadásának.

Fűtőfelületek

A fűtőberendezéseknek a fűtendő kör­nyezettel, légtérrel közvetlenül érintke­ző felülete a fűtőfelület.

A cserépkályha fűtőfelületéhez szá­mít általában a tűztér rostélya feletti kályharész palástja és a fedés felülete. A rostély alatti palást csak akkor szá­mít fűtőfelületnek, ha a füstjáratok ki­alakítása olyan, hogy a lábazati rész is átmelegszik. A cserépkályhák tetősík­ján felül elhelyezett díszítés, párkányzat és a füstcső nem számít bele a kályha fütőfelületébe.

A cserépkályhákba és csempekan­dallókba beépített tűztérbetételemek fű­tőfelületének csak az a része vehető számításba, amely a fűtendő helyiség légterével érintkezik. Ha a fűtőfelüle­teken bordákat, acéllemez lamellákat helyeznek el, azok kiterített felülete is

103

Page 83: Cserépkályhák építése

Falazott padkafalra épített zárt tűztem csempekandalló felső ferde köpenyfallal. (Terv és kivitel: Kondorosi András)

számításba vehető, viszont a díszíté­sek, fogantyúk felületei nem.

A csempekandallók fűtendő légtérrel érintkező felületei csak abban az eset­ben számíthatók fűtőfelületnek, ha a kandalló építése olyan, hogy ezek a fe­lületek a tüzelés során felmelegszenek.

A füstcsövet hőleadóként csak a tűz-térelem és a füstgázhasznosító össze­kötésének szakaszán lehet figyelembe venni. A kéménybe csatlakozó 1,00 m-nél rövidebb füstcsőszakaszok hőleadó felületként nem vehetők figyelembe. A füstcsövekből kialakított füstgázhasz­nosítókkal fütőfelületként lehet számol­ni a belépő és kilépő füstgáz hőmér­séklet-különbsége alapján.

A hőhasznosító dobok tényleges fu­tófelülete az, amely a környezet levegő­jével érintkezik. Bordázott kivitel ese­tén max. 20%-kal növelhető az eredeti felület nagysága. Belső hőcsövek teljes felülete hőleadó felületként veendő fi­gyelembe. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a füstgázhasznosító összekötő fustcsövekkel együttesen számított hő­leadó felülete nem lehet nagyobb a tűz-térelem hőleadó felületének 2/3-ánál.

4.16. ábra. Füstgázhasznosítók a) közvetlen; b) terelőlapos; 1 kazán; 2 füst­cső; 3 füstdob; 4 terelőlap

4.2. Cserépkályhák és zárt tűzterű csempekandallók méretezése

A méretezés és tervezés teljes mélysé­gű ismertetése a vonatkozó épületgé­pészeti és tüzeléstechnikai szakköny­vekben található meg. Itt csak azokra a leglényegesebb összefüggésekre té­rünk ki, amelyek ennek a könyvnek a megértéséhez és áttekintéséhez szük­ségesek.

A cserépkályhák hőleadásának meghatározása és méretezése

A cserépkályhák hőleadása a kályha fű­tőfelületének hőmérséklete és a kályhát körülvevő tér levegőjének, határolófe­lületeinek hőmérséklete közötti különb­ségtől függ. Az időszakos fűtésű kály­hák hőleadása ingadozik, és a kályha

építési rendszeréből adódóan a kályha fűtőfelületének hőmérséklete sem min­den esetben azonos, ezért mindig ún. át­lagos fajlagos hőleadással számolhatunk. A különböző fűtőrendszerű cserépkály­hák és a bennük alkalmazható betétek fajlagos névleges hőleadása vagy más néven fűtőteljesítménye a következő:

A fűtőegység

Cserépkályhák fatüzelésű szén- és brikett-tüzelésű kis huzatigényű, brikett-tüzelésű koksztüzelésű, 5 m2 felett koksztüzelésű, 3...5 m2

koksztüzelésű, 3 m2-ig

Fűtőbetétek acélköpenyes, samottbéléses öntöttvas, bélés nélküli

Füstgáz­hasznosítók

füstcsőregiszter füstdob

Fűtőteljesítmény W/m2

650...700

700...800

800...930

1100...1160

1160...1300

1300...1400

4600

4000...4650

2300 2000...2500 -

Az előbbieket ki kell egészíteni azzal, hogy mivel a füstgázok hőhasznosítása a 4.16. ábra szerinti, a külső konvekciós térben elhelyezett hőhasznosítók na­gyobb hatásfokkal is üzemeltethetők.

A helyiség fűtéséhez szükséges fű­tőfelület nagysága úgy határozható meg, hogy a helyiség hőszükségletét osztjuk az alkalmazni kívánt kályha fajlagos fűtőértékével, és így megkapjuk, hogy hány m2 felület szükséges a helyiség fűtéséhez (4.17...4.19. ábra).

A rostélyok méretezése

Rostélyokat általában szén- és brikett­tüzelésű cserépkályháknál alkalmaznak. A fatüzelésű kályhák hamutér és így rostély nélkül épülnek.

A szén- és brikett-tüzelésű cserép­kályhák rostélyának mérete a kályha fű­tőfelületének nagysága, a kályha név-

104

Page 84: Cserépkályhák építése

4.17. ábra. A cserépkályha hőleadásának méretezésekor a direkt hőleadót kell el­sődlegesen számításba venni 1 tűztérbetét; 2 tűztér; 3 füstgáz járata mint hőleadó; 4 kályhatestpalást mint fűtőfelület

4.18. ábra. Hagyományos cserépkályha tökéletes hőleadással a) metszet; b) alaprajz; 1 alap vagy teher­hordó födém; 2 lábazat (v. láb - kerettel); 3 teherhordó talplemez; 4 csempeburko­lati köpenyfal mint hőleadó felület; 5 taka­rólap; 6 párkány; 7 tisztítódugó; 8 tűzálló tűztérfal; 9 bukójárat; 10 emelkedő füstjárat; 11 fekvő füstjárat; 12 biztonsági rés (a ké­mény előf ütésére); 13 tűzkosár; 14 rostély; 15 hamuzó; 16 tűztérajtó; 17 hamuzóajtó; 18 füstcső; 19 kémény; 20 belső takaróbur­kolat; 21 sugárzási zóna; 22 szabad lég­áram (útjában nem lehet fal, bútor stb.)

leges fűtőteljesítménye, hatásfoka és a rostély hőterhelése alapján határozha­tó meg. Ebben a számításban a kályha hatásfokát 60...80% közötti értékkel, a rostély hőterhelését 150 000...232 000 W/m2 értékkel kell figyelembe venni.

Az előbbiek alapján számítottak sze­rint a széntüzelésű kályhák esetében a rostély méretére a fűtőfelület század­része, míg a kis huzatigényű, brikett­tüzelésű kályháknál a kályha fűtőfelü­letének hetvenedrésze adódik.

A teljes rostélyfelület 40%-a tekint­hető a rostély szabad felületének.

A tűztér méretezése

A tűztér magasságán a rostély felső síkja, fatüzelésű kályhák esetében pe­dig a tűzfenék felső síkja és a tűztér fedésének alsó síkja közötti távolságot értjük. Tűzterek méretezésekor főleg ezt az értéket kell meghatározni.

A tűztér mérete függ a tüzelőanyag fajtájától, valamint a fűtendő tér hőszük-ségletétől. Ennek megfelelően a külön­böző típusú kályhák tűzterének magas­sága a következő:

A cserépkályha típusa Időszakos, szen­es brikett-tüzelésű, valamint alsó és felső égésű Kis huzatigényű, szen­es brikett-tüzelésű Fatüzelésű

h (cm)

Q/150 + 40

Q/150 + 20 Q/150 + 40

Csempéből épített zárt tűzterű kandalló padkával és sima felső köpenyfallal (Terv és kivitel: Kondorosi András)

ahol Q a fűtendő helyiség hőszükséglete és h a kialakítandó tűztér magassága.

4.19. ábra. Korszerű légtöltő cserépkályha kapcsolt hőleadó dobbal a) metszet; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz­térajtó; 3 füstcső; 4 hőleadó; 5 kéménycsat­lakozás; 6 cserépkályha köpenyfala; 7 kon-vekciós rácsozat; 8 alternatív fűtési csatorna; 9 légfűtési elzáró (szabályozó); 10 kémény; 11 fűtés (takaró) ajtó; 12 konvekciós tér; 13 sugárzási zóna; 14 bevezetőnyílás (rés); 15 konvekciós hőáram; 16 felületi hőáram útja

105

Page 85: Cserépkályhák építése

Az ennek alapján kiszámított magas­sági méretek csak akkor helyesek, ha a tűzterek előírt maximális és minimális magassági értékeinek is megfelelnek:

A cserépkályha típusa

Időszakos, szén- és brikett-tüzelésű, alsó és felső égésű, töltő rendszerű Időszakos, szén- és brikett-tüzelésű, kis huzatigényű Fatüzelésű

A tűztér magassági mérete (cm)

max.

90

100

min.

50

50 50

A tűztér mélysége és szélessége a cserépkályha felépítésétől és a számí­tott rostélymérettől függ. A fatüzelésű cserépkályhák tűztérméretét az az elv is meghatározza, hogy a cserépkályha tűz-terében elférjen az egy napra szükséges famennyiség.

Alapvetően kétféle cserépkályha-tűztér-típust különböztetünk meg. Az egyik az ún. kosártűztér, amely a cserép­kályha teljes alapterületét elfoglalja és általában, 2,5*2-től 3x2,5 csempemé­retű. A másik a lengyel tűztér, amelynek mélységi mérete azonos a cserépkály­ha mélységével, de két oldalán a kály­hán belüli füstjáratok határolják. A tűz-

Térelválasztónak is funkcionálható sarok - zárt tűzterű -csempe kandalló

terek méretezésekor ezt a körülményt is figyelembe kell venni.

A hamutér méretezése A hamutér méretei nem befolyásolják a cserépkályha működését. Ezeket leg­inkább a felettük levő rostély és a hamu-zóajtó méretei határozzák meg. A szak­irodalomban a minimális méretűeket tüntetik fel; szén- és brikett-tüzelés ese­tén minimum 1 dm3, kis huzatigény esetén pedig 2 dm3.

A füstjáratok méretezése A füstjáratokat elméletileg a tüzeléskor keletkező fajlagos tényleges füstgáz­mennyiség térfogata, az óránként eltü­zelt tüzelőanyag mennyisége, a kelet­kező füstgáz kezdeti és kilépési hőmérséklete közötti különbség és a füstgázok áramlási sebessége alapján méretezik. A gyakorlatban azonban az egyes füstjáratok keresztmetszeti mé­retei a rostélyfelület nagyságának függ­vényében a következő tapasztalati kép­letekkel határozhatók meg:

- az első füstjárat keresztmetszete, m2: fx = 2/3 Fr

- az utolsó füstjárat keresztmetszete, m2: fn = 1/3 Fr

ahol Fr a teljes rostélyfelület nagysága.

A számított értékek alapján meghatá­rozó a közbenső füstjáratok nagysága közötti különbség, m2:

A füstjáratokat a beégők kapcsolják össze, amelyek méreteit részben a füst­járatok keresztmetszeti méretei, részben pedig azok az elvek határozzák meg, amelyeket a 2.8. alfejezet, a kályha­típusoktól függően pedig a 3. fejezet tartalmaz. A füstcső keresztmetszetét meghatározó tapasztalati képlet:

L = Fr /3, Ahol Fr a teljes rostélyfelület.

A füstgázok szokásos áramlási sebessé­ge a cserépkályhákban 1,00...3,00 m/s.

Az előbbiektől eltér a fatüzelésű kály­hák füstjáratainak méretezésére kidol­gozott tapasztalati képlet, mivel ezekben nincs rostély, amelynek mérete megha­tározhatná a füstjáratok keresztmetsze­teit. A fatüzelésű kályhák füstjáratainak keresztmetszetei a következő tapaszta­lati képletek alapján határozhatók meg (négy füstjárat esetén):

f1 =Fk:100 m2; f2 =Fk:110 m2;

f 3 = F k : l 2 0 m 2 ; f4 = Fk:130 m2.

A füstjáratok hossza, m: l= 1,00=Fk;

a beégő keresztmetszet, m2: fb = Fk:80;

a füstcső keresztmetszete, m2: fcs=Fk:200.

A kiegészítő berendezések méretezése A cserépkályhákba beépíthető fűtőbe­tételemek és füstgázhasznosítók (füst-dob, füstcső stb.) rendszerint gyárban előállított termékek, amelyek gondos méretezés, valamint szigorú műszaki előírások alapján készülnek. A cserép­kályhába kerülő minden egyedi kiegé­szítő berendezés méretezését és terve­zését épületgépész vagy tüzeléstechnikai tervezőre kell bízni.

A nagyobb fűtési hatásfok és a lakás több helyiségének tökéletesebb fűtése

106

Page 86: Cserépkályhák építése

4.20. ábra. Kandallós helyi lég­fűtési megoldásnál direkt já­rattal és alul kapcsolt sza­bályozható égésilevegő-után­pótlással kiegyenlíthetjük a helyiség belső légegyensú­lyát, amelyet üzem alatt a ké­mény szívó hatása fejti ki

4.21. ábra. Kandallóval való légfűtés zárt légelvezető csatornákkal 1 égésilevegő-utánpótlás; 2 fűtésilevegő­beáramlás; 3 légfűtés

4.22. ábra. Zárt tűzterű kandallók légfűtési csatlakoztatási lehetőségei

4.23. ábra. Zárt tűzterű kandallók lakáson belüli fűtési lehetőségeinek alaprajzi vál­tozatai

Elemeiben szerelt fali csempekandalló előre gyártott padkafalra ültetett tűztérrel és felépítményével

érdekében légfűtő járatokat kell, ül. lehet építeni. Legtökéletesebbek a kör keresztmetszetű csövek, míg függőle­ges járatokhoz a négyzetesek. A fekvő vagy döntött járatokat tanácsos kör keresztmetszetű fémlemez csőből ké­szíteni, mert ezek belső ellenállása a legkisebb. A falazott négyzetes kürtők­nek mindazonáltal ellenáramot gerjesz­tő zugaik vannak (4 db), így erősen csökkentik a légszállító képességet, továbbá a falazott kürtők belső palástel­lenállása sem tökéletes, pl.: kitüremlő habarcs stb. (4.20...4.24. ábra).

v *

4.24. ábra. A WESTERFORM-H hajlítható légcsatorna szintek közötti fűtő- (és égésilevegő-) csatornaként kiválóan al­kalmazható

107

Page 87: Cserépkályhák építése

Zárt tűzterű légfűtő csempekandalló fa­lazott padkára ültetve. (Terv és kivitel: Kon-dorosi és Társa Bt.)

4.3. Kémények és méretezésük A kémény vezeti el a fűteni kívánt épü­let (helyiség) fűtőberendezéseinek füst­gázát, továbbá - a légcsatorna közvetí­tésével - az égéshez szükséges levegőt a tűztérbe juttatja.

A huzat nagysága függ: • a kürtő magasságától; • a kürtő ellenállásától; • a külső levegő és a füstgázok kö­

zötti hőmérséklet-különbségtől; • a külső légmozgástól és a • légnyomástól. A kürtő magasságát és keresztmet­

szetét hőtechnikai számítással kell mé­retezni a kívánt tüzelőberendezés telje­sítményének ismeretében. Már meglévő kémény esetében a tüzelőberendezést a kémény terhelhetőségének függvényé­ben kell kiválasztani.

A kéménykürtő megfelel, ha a ké­mény füstjáratának belső felülete sima, falazatának hézagai tömörek, és anyaga a füstgáz vegyi hatásával szemben el­lenálló.

A legjobb huzatminőség kör alakú kéménykeresztmetszettel érhető el, mert a hengeres kürtőfal mellett áramló füst­gázoknak így a legkisebb az ellenállá­suk. A négyszög keresztmetszetű kémé­nyekben a szekunder áramlások miatt a huzat rosszabb.

Általános előírások

• A kémény feleljen meg az érvé­nyes szabványokban előírt követelmé­nyeknek.

• A kémények kürtőjét felfelé szű­kíteni, a kürtő keresztmetszetét elzáró (csökkentő) szűkítő vagy egyéb szer­kezetet beépíteni nem szabad.

• A kémény legyen biztonságosan tisztítható.

• Az „A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe vagy épít­ménybe, ill. annak falába kéményt vagy füstcsatornát építeni nem szabad.

• A kémény tető feletti magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a kör­nyezetet szikrával, pernyével és füsttel ne veszélyeztesse.

• A kémény kitorkollása (kéményfej) legalább olyan magas legyen, hogy a ké­ményfej fölé függőleges tengellyel és a kitorkollásra illeszkedő, lefelé muta­

tó csúccsal szerkesztett 60°-os nyílású kúpot bármilyen építmény (esetleg nagy lombú fa vagy fasor) 70 cm-nél job­ban ne közelítse meg. Ez az előírás a tv- és egyéb antennákra nem vonatko­zik. A tetőre - nem megfelelő körülte­kintéssel - telepített parabolaantenna „leárnyékolhatja" a kéményfejet, ami negatívan befolyásolhatja a kémény működését.

• A kémény magasságának a min­denkori tetősík fölötti függőleges mé­rete 80 cm-nél nem kisebb lehet.

• Új építmény építésével, bővítésével a környezetében már meglevő kémé­nyek működése nem gátolható. Tehát az előző előírásoknak megfelelően ilyen­kor gondoskodni kell a kémények meg­hosszabbításáról vagy átalakításáról.

• Gáztüzelésű kéményekre nem sza­bad rákötni szilárd tüzelésű berendezést.

• Ha működő kéménybe kandallót kötünk be - függetlenül a teljesítőké­pességétől -, egy időben egyszerre csak az egyik berendezés üzemeltethető.

• Egyedi kémény kürtőjét függőle­gesen kell vezetni. Téglából falazott kémény kürtője szükség esetén a füg­gőlegessel legfeljebb 30°-ot bezáró szögben elhúzható. A kéménykürtőt csak egy irányban szabad elhúzni max. 200 cm vetületi távolságra; az összes elhú­zások vetületi mérete nem haladhatja meg a 300 cm-t.

• Gyűjtőkéménybe csak egy darab nyitott tűzterű (vagy max. 3 db) zárt tűzterű kandalló köthető be.

• Kémény és tüzelőberendezés víz­szintes füstcsatornája nem vezethet át más lakás vagy intézmény területén.

• Huzatfokozó nélkül beépített füst­csatorna vízszintes vetületi hossza (a kürtőtengelytől a csatlakozó csatorna­végig) nem haladhatja meg a 200 cm-t, és a kürtő irányába legalább 10%-os emelkedése legyen.

• A kéménykürtő külső síkjának fő­falakban legalább 25 cm-re kell lennie az éghető anyagú nyílászáróktól és a beépített szekrényektől.

• A kéményfal vastagsága 12 cm-nél kisebb nem lehet.

• A kémény legkisebb keresztmetsze­te: négyszög keresztmetszet esetében 196 cm2; kör keresztmetszet esetében 153 cm2.

• Téglalap keresztmetszetű kémény­kürtő hosszabbik oldala nem lehet a ki­sebbik oldal másfélszeresénél nagyobb.

108

Page 88: Cserépkályhák építése

• A kéménypillér minimálméretű fa­lában tilos elektromos gáz- és vízveze­téket vezetni, azok csak a felmenőfal­ban levő kéménykürtőre merőlegesen vezethetők.

• Kéménypillért csak tömör égetett téglából vagy kemény kőből szabad épí­teni.

• Kéménytisztító ajtót kell beépíteni minden magas tetős épület kéményébe a padláson, lapos tetős épületek kémé­nyébe a tetősík járóvonala felett 80 cm-re úgy, hogy az balesetmentesen meg­közelíthető legyen.

• A kéménytest tetősík feletti részét idő- és fagyálló anyagból kell készíteni.

• A kéménytest tetejét fedkővel vagy azt helyettesítő záróelemmel kell ellátni.

• Eternitcső bélésű kéményt kandal­ló részére építeni nem szabad.

• Gázüzemű kéménykürtő és kan­dalló-kéménykürtő között min. 12 cm-es gáztömör fal szükséges.

• Többszintes épületben épülő nyi­tott tűzterű kandallók számára külön-külön kürtőt kell építeni.

• Koromzsákajtót minden kémény­kürtőbe kell építeni a fűtött lakásból vagy helyiségből megközelíthetően, a padló vonala felett legalább 40 cm-re elhe­lyezve.

• Kémény- és szellőzőkürtő közötti legkisebb falvastagság (tömör égetett agyagtégla esetén) 25 cm-nél kisebb nem lehet.

• A füstcsatorna vasbeton tartószer­kezettel közvetlenül nem érintkezhet.

• Tűzveszély elkerülése céljából az épület födémje és a tető faszerkezete a kéménytől legalább 12 cm-re legyen.

• Kéménytest előtt gázvezetéket min. 4 cm-re lehet vezetni.

• A kéményelhúzást nem szabad csorbázattal falazni.

4.25. ábra. Falazott kémények tetősík fe­letti részének viszonyulása a kültéri hő­mérséklethez, hideghez a) rossz a hőszigetelés nélküli, mert az égés­termékkel távozó pára a kürtő falán kicsa­pódik, és ezáltal csökken az áramlási inten­zitás (továbbá a kürtő fala néhány tél után szétfagy); b) hőszigeteléssel és béléscsővel tökéletes megoldás

Falazott kémények

A falazott kémények tömör falazatú épü­letek és építmények falszerkezetében, a falazással egy időben négyszög vagy kör keresztmetszettel készülnek. Az ún. szabad kémények közül ma már csak a kandallókéményeket használják - fő­ként nyaralókban -, és még előfordul­hatnak régi építésű lakóházakban. A sza­bad kéményeket nyaralókban fűtésre vagy kerti tüzelésre, sütésre, míg régi lakóépületekben tűzhelyként is használ­ják. Az utóbbiak még a századforduló parasztházainak 50-80%-ában megta­lálhatók voltak, mára csak nagyon ke­vés maradt belőlük.

A szabad kémény a tűzhelyén kívül a kemence (búbos kemence) füstjét is elvezette. A kémény középső gyűjtő­szakaszában - amely részben a padlás­térbe épült - helyezték el a parasztcsa­lád húsfüstölőjét.

A négyszög keresztmetszetű kémé­nyek könnyen és gyorsan falazhatók. Nagy hátrányuk azonban, hogy a kür­tők sarkaiban a korom lerakódik, nehe­zen távolítható el, valamint a csavarvo­nal mentén távozó füst hőmérsékletét a sarokban levő levegő erősen csökkenti, a kémény huzatának hatása kisebb.

A falazott kéményeket az épület bel­ső falában célszerű elhelyezni. Ha a füstjárat külső falban épül, a füst gyor­san lehűl, a huzat erőssége csökken, és a pára lecsapódik. A vékony falú külső

4.26. ábra. A kémény helye a tetőgerinc­hez viszonyítva minőségileg befolyásol­ja az üzemmódot a) rossz megoldás; b) helyes, mikor a ké-ménykitorkollás a tetőgerinc közelében van, és a tető fölé emelkedik

kémények esetében sűrűn előfordul, hogy a hideg külső levegő és a meleg belső füstgáz okozta hőmérséklet-inga­dozás hatására a kémény függőlegesen szétrepedezik. A repedezett kémény hatásfoka csökken, gyorsan tönkremegy, üzemeltetésre alkalmatlanná válik. A külső falakban elhelyezett kémények (kürtők) külső falvastagságát számítás­sal kell ellenőrizni, de semmi esetre sem lehet 25 cm-es tömör téglafalnál kisebb.

A kémény lehűlésének elkerülésére a füstcsatorna és a fal külső síkja kö­zött légrés is készülhet.

A kémény téglafalát tömör (vízszin­tes és függőleges) hézagokkal kell meg­építeni úgy, hogy a fugákból a tömítések utólag ki ne hulljanak. A kürtőjáratok hézagait a falazással egy időben javí­tott cementes habarccsal kell kikenni. Kizárólag cement + homok anyagú ha­barccsal nem szabad a kürtőt kikenni, mivel vízzáróvá teszi a kéménykürtő belső falát. A kéményfalon végigfolyik a füstgázokból lecsapódó víz, és kés­lelteti a kémény felmelegedését. Javí­tott (mésztartalmú) habarcs esetében a lecsapódó víz beszívódik a kürtő falá­ba, majd a kémény felmelegedésével újból elpárolog, és a meleg füstgázok­kal távozik.

A legkisebb kéménykürtő 14x14 cm-es (régi építésű épületekben 15x15 cm-es). Ügyelni kell arra, hogy a fél tégla keresztmetszetű kémények kürtőjárat­vonala nagyon egyenes, elhúzásnál pe­dig enyhén íves legyen. Hazánkban el­terjedt az a helytelen megoldás, hogy a tervezett kéményt a padlástérben és a tetősíkon kívül is csak féltégla-vas­tagságú fallal építik. Az ilyen kémény a gyors elhasználódáson kívül energia­takarékossági szempontból is hibás meg­oldás, a fűtési költségeket 15%-kal is növelheti (4.25...4.26. ábra).

109

Page 89: Cserépkályhák építése

A kör keresztmetszetű kémények ki­alakításakor a kéményfal a négyszög keresztmetszetűvel azonos módon, a fa­lazással egy időben készül, külön ké­ménydugóval. A kürtő sarkait javított habarccsal töltik ki. A kéménydugó le­het fémből vagy hengeres faragott fá­ból, felül fogó- és rögzítőszerkezettel. A kéménydugót a falazással és a kitöl­téssel egy időben felfelé kell húzni.

A kör keresztmetszetű füstjárat ha­tásfoka a legmegfelelőbb. A falazott, kör keresztmetszetű kürtő sarokkitöltő anya­gai azonban könnyen kihullhatnak, és ez erősen fokozhatja a koromképződést, valamint ronthatja a huzatot.

A falazott kéményeket téglán kívül kőből is lehet építeni, puha és félkemény homokkőből, ill. tufából. Mészkövet ké­ménybe építeni szigorúan tilos. Bazalt­féléket csak belső hőszigetelés esetén lehet kéményépítéshez használni.

Gyűjtőkémények

A gyűjtőkémények előnye a falazott kéményekkel szemben a gyorsabb meg­építés és a gazdaságosabb üzemelés, azaz a nagyobb teljesítmény és a töké­letesebb égés.

A gyűjtőkémény belül változó ke­resztmetszetű kör, kívül négyzet alap­rajzú, kettős falú, előre gyártott elemek­ből épül, elsősorban olyan épületekben, amelyekben nincsen téglafal.

Különleges bekötési szabályai van­nak, és kivitelezéskor rendkívül pontos elhelyezési munkát igényel, ezért csak szakember felügyeletével építhető.

Íves vetületi méretű, zárt tú'zterű csempekandalló kapcsolt padkával

A gyűjtőkéménytípusok közül kiemel­kedik a Schiedel kéményrendszer, amely a jó kéménnyel szemben támasztott ösz-szes követelménynek eleget tesz, akár kandallóhoz, akár más tüzelőberende­zéshez csatlakozik.

A 60-as évek elejéig az egyhéjú ké­mény képviselte a legmagasabb mű­szaki színvonalat. A tüzelőberendezések magas égéstermékgáz-hőmérséklete miatt alig volt velük probléma. Az olaj­tüzelés fokozódó alkalmazásával egy­re növekvő mértékben következtek be kéménykárosodások. Az alacsony égés­termékgáz-hőmérsékletek, a csekély mértékű égéstermékgáztömeg-áram­lás és az ezzel kapcsolatos kondenz-víz- és savképződés okozták a problé­mákat.

A megoldást a kéthéjú és háromhé-jú szigetelt kémények jelentették; ide­tartozik a Schiedel kéményrendszer is.

A legújabb tüzelőberendezés-fejlesz­tések az égéstermékgázok hőmérsékle­tének további csökkenését eredményez­ték. A jó hatásfokú tüzelőberendezések kihasználják az égéstermékgázok kon­denzációs hőjét, és a füstcsöveken 40 °C hőmérsékletű égéstermékgázokat bocsá­tanak ki. Ez azt jelenti, hogy a jó hőszi­getelés ellenére a kéményben az égés­termékgázok hőmérséklete a vízgőz harmatpontja alatt van, ezért nem zár­ható ki a kondenzvíz kicsapódása a kéményben. A tüzelőberendezések kíná­lata az utóbbi években jelentősen kiszé­lesedett. A szén- és fatüzelésű, magas égéstermékgáz-hőmérsékletű tűzhelyek­

kel szemben korszerű, alacsony hőmér­sékletű, rendkívül jó hőkihasználású tüzelőberendezéseket, ill. kandallókat fejlesztettek ki. Az igen különböző igénybevételű kéményeknek a korom-lerakódási veszély miatt jól kiégethe-tőnek, nagyon magas hőmérsékleteket állónak kell lenniük, de az alacsony égéstermékgáz-hőmérsékletek problé­máját is tartósan meg kell oldaniuk.

A követelményeket a következő mó­don foglalhatjuk össze:

• minden tüzelőanyagra alkalmas; • saválló; • kiégésbiztos; • nedvességgel szemben érzéketlen.

A kéménytechnikának ezekkel az igé­nyekkel kell számolnia. Bármelyik új kéménynek e szempontokból nemcsak az adott időpontban meghatározott kö­vetelményeket kell kielégítenie, hanem a jövőben várható fejlesztések eredmé­nyeinek is meg kell felelnie.

A Schiedel kéményrendszert, mére­tezését, valamint építési technológiá­ját könyvünk 4.4. fejezetében mutat­juk be.

Fémlemez kémények

Anyaguk acél, ötvözött alumínium, vö­rösréz és bronz. A lemezkéményeket épületen belül és a tetőn kívül szaba­don, oldalrögzítéssel szerelik, korcolva, szegecselve, csavarozva, ill. hegesztve (az utóbbi csak acéllemez esetében). A fémlemez kéményeket kettős fallal készítik, a lemezfalak közötti nem ég­hető anyagú hőszigeteléssel. A kémény belső fala mindig fokozottan hőálló fémlemezből (acél vagy ötvözött alu­mínium) készül, míg a kémény külső falaként - az épületen és a lakáson be­lül - az előbb említett fémlemezek bár­melyike számításba jöhet. A színesfé­mek költségesebbek, de rusztikusabb hatást keltenek. Az épületen kívüli ké­ményszakasz lemezburkolatát az idő­járásnak jól ellenálló fémből kell ké­szíteni. A padláson és a tetőtérben a külső fémlemez burkolat tégla- vagy kőfallal is helyettesíthető. A megfele­lően hőszigetelt fémlemez kémény ki­fogástalanul működik, hőszigetelés­ként a kőzet- vagy salakgyapot lemez, ill. az üvegszál paplan jöhet számítás­ba. Köpenyfal esetében duzzasztott perlitet, ill. kovaföldlisztet használnak.

110

Page 90: Cserépkályhák építése

4.27. ábra. Elemes huzatnövelő mint épí­tészeti formaelem

4.29. ábra. Huzatnövelő kéményfej előre gyártott elemekből (az időjárás minden agresszivitásának ellenáll)

A kéményfejet minden esetben meg kell védeni a behulló csapadéktól. A kürtő­vég esztétikus lezárása az épületegyüt­tes építészetileg hangsúlyos elemévé válhat. A bélelt és kettős falú lemezké­ményekben a lecsapódás jó hőszigete­léssel lényegesen csökkenthető. Elve­zetéséről és semlegesítéséről külön kell gondoskodni.

4.28. ábra. Vasbeton huzatnövelő kereszt­metszete

Huzatnövelők Természetes huzatnövelők a kémény­toldó betonelemek, valamint a kémény­fejre szerelhető fém szívófejek és def-lektorok. A huzatnövelővel a kémény teljesítőképessége 10-20%-kal növel­hető, és egyben helyettesíti az amúgy is szükséges fedőelemet (4.27...4.31. ábra).

Nyitott tűzterű kandallók kémény­működésének javítására kizárólag hu­zatnövelő kéményfej építhető be. Zárt tűzterű kandalló esetében szokásos az aláfúvás friss vagy előmelegített leve­gővel, ez azonban csak akkor alkalmaz­ható, ha a kémény gravitációs nyomás­különbsége nagyobb, mint a füstjáratok és a kémény áramlási ellenállása.

4.31. ábra. Fémlemez huzatnövelő fej a) nézet; b) metszet; 1 kéménykürtő; 2 fal; 3 beton fedlap; 4 huzatnövelő elemek; 5 fú­vóka; 6 takarólemez; 7 tőcsavar és távtartó rúd; 8 működési keresztmetszet

Schiedel huzatnövelő kéményfej

-4 ** f-

4.30. ábra. Huzatnövelő fémlemezből; met­szet, nézet, alaprajz (0 175; 200; 225; 250 mm)

111

Page 91: Cserépkályhák építése

Kéménykürtők méretezése

A jó kandalló tervezése a kéménnyel kezdődik. Meglevő kéményt számítással és fíistnyomáspróbával kell ellenőrizni, új kémény esetében pedig tanácsos a kívánt teljesítményű cserépkályha- és csempekandalló-kürtő méretigényét figyelembe venni. A kéménykürtő keresztmetszete a nyitott tűztérnyílás 1/8-1/15 része, legkisebb magassága 3,00 m legyen (nyitott kandalló eseté­ben nem a rostélyvonaltól, hanem a tűz­térnyílás felső vonalától mérve).

A kémények méretezésekor vagy a nem megfelelő működés okainak meg­állapításakor ellenőrizni kell, hogy a levegő és a füstgáz zárt körben áram­lik-e. Általában a kémény meghatáro­zott áramlási szakaszát méretezzük, azonban a zavarok hatását minden eset­ben a képzeletbeli áramkörszakaszban is figyelembe kell venni.

A levegő és az égéstermék a kiala­kuló hatásos nyomás hatására áramlik. A Ap hatásos nyomás a különböző tér­fogatsúlyú gázoszlopok nyomáskü­lönbségéből jön létre:

DP = (g lev-g fg)h , ahol a glev külső levegő térfogatsúlya, N/m3; gfg a kéményben áramló füstgáz térfogatsúlya, N/m3; h a tűztér szemöl­dök- és kéménykitorkollás-síkja kö­zötti magasságkülönbség, m.

A kéményben minden esetben létre­jön az a számítással meghatározható egyensúlyi állapot, amikor a füstjárat hatásos nyomása egyenlő az áramkör ellenállásával.

A kéményhuzatot a hideg külső le­vegő sűrűsége és a forró füstgázok sű­rűsége közötti különbségből eredő Dpgr gravitációs nyomáskülönbség és a Dp s z

szél hatására bekövetkező nyomáskü­lönbség összességéből eredő Dph hatá­sos nyomás határozza meg.

Dph = Dpgr + Dp s z N/m2.

A kémények méretezésének alapja a megfelelő hatásos nyomáskülönbség elérése. A kémények a technikában szo­kásos pontossággal azonban nem mé-retezhetők.

A számítási eljárás pontosságát be­folyásoló, bizonytalanságot okozó té­nyezők közül a következőkre kell kü­lönös figyelmet fordítani:

• a külső hőmérsékleti és szélviszo­nyok előre pontosan nem határoz­hatók meg, és az átlagérték, amely-lyel számolunk, a gyakorlat során általában eltér a valóságostól;

• a kéményben áramló füstgázok kö­zepes hőmérsékletét előre nem is­merjük;

• a felesleges levegő behatolása -a rossz tömítés következtében -növeli a füstgáz mennyiségét, csök­kenti a kéményben levő hőmérsék­letet;

• a tüzelőanyag mennyiségének vál­tozása változó mennyiségű füstgázt és eltérő nyomásviszonyokat okoz, amelyektől a kémény huzata függ;

• a kémény teljes átmelegítése során - sok esetben több órán át - a szá­mítottnál alacsonyabb a füstgáz hő­mérséklete, különösen szakaszos üzem esetén.

Az előbbi szempontok miatt a kür­tők méretezésekor biztonsági pótléko­kat kell figyelembe venni.

A kéményméretezés célja a kémény­kürtő hk hosszának (magasságának) és keresztmetszetének megállapítása.

A számítás alapja, hogy a kéménnyel létrehozott huzatnak elegendőnek kell lennie a kémény és a kandalló huzat­szükségletének fedezésére.

A kémény Hk huzata, amely meg­egyezik a Dph hatásos nyomáskülönb­séggel, a Dpgr gravitációs nyomáskü­lönbség és a Dp s z szél hatására kialakuló nyomáskülönbség összege. Mivel a kéménynek szélcsendes időben is meg­bízhatóan kell működnie, a szél hatását a magasság és a kéménykeresztmetszet meghatározásához nem szokás számí­tásba venni.

A kémények ellenőrző méretezésé­hez a táblázatok tartalmazzák az 1,2-5,80 kW teljesítményű kandallók mé­reteit.

A kéménykürtő-mérettáblázatokban vizsgált kandallók típusa: nyitott tűzterű, oldalt nyitott; nyitott tűzterű, körül nyi­tott; és zárt tűzterű.

A kiszámított hőszükséglet, vagy kiegészítő fűtés esetén a hőszükség-let-különbség pontos meghatározásával kell kiválasztani a kandalló típusát. A kiválasztott hőteljesítményű kan­dalló ismeretében a kéménykereszt­metszet megadható a kürtő hk magas­ságának ismeretében. Amennyiben a kürtőkeresztmetszet valamely oknál fogva adott, akkor a hk magassági mé­retet keressük (4.1...4.4. táblázat).

A táblázati méretek ±5% eltéréssel alkalmazhatók, természetesen a bizton­sági szempontok figyelembevételével. A külön égésilevegő-csatorna hiányá­ban a táblázati méretek 0-40%-ig is vál­tozhatnak. Ez esetben mindig épületgé­pész szakemberrel kell felülvizsgáltatni a frisslevegő-utánpótlást.

Meglevő kürtő esetében a tervezés megkezdése előtt tüzeléstechnikai szak-

(kW) <2,3 <2,9 <3,5 <4,0 <4,6 <5,2 <5,8

hk kéménymagasság (m) 3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5

Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm) 14x20

20x20 vagy 017,5 20x27 vagy 020

27x27 vagy 025 27x27 vagy 027,5

27x34 34x34 vagy 030

Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% relatív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.

4.1. táblázat. Kéményméretek egy, két és három oldalról nyitott tűzterű kandallóhoz, külön frisslevegő-csatorna esetén, zárt helyiségben

122

Hőtelje-sítmény

(kW) <1,9 <2,3 <2,9 <3,5 <4,0 <4,6

<5,8

hk kéménymagasság (m) 3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5

Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm) 14x20

vagy 017,5 20x20

20x27 vagy 020 27x27 vagy 025

27x34 vagy 027,5 34x34 vagy 030 vagy 032,5

Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% re­latív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.

4.2. táblázat. Kéményméretek szabadon álló, körül nyitott tűzterű kandallóhoz, külön frisslevegő-csatorna esetén, zárt helyiségben

Page 92: Cserépkályhák építése

Hőtelje-sítmény

(kW) <1,5 <1,9 <2,3 <2,9 <3,5 <4,0 <4,6 <5,2 <5,8

hk kéménymagasság (m) 3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5

Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm) 14x20

vagy 017,5 20x20

20x27 vagy 020 27x27 vagy 025 27x34 vagy 027,5

vagy 030 34x34

37x40 vagy 035

Hőtelje-sítmény

(kW) <5,8 <6,9 <8,1 <9,2

< 10,4 < 11,6 < 14,5 <17,4

hk kéménymagasság (m) 3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5

Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm) 14x14

14x14 vagy 015 14x20

14x20 vagy 017,5 20x20 vagy 017,5 20x20 vagy 017,5

20x20 vagy 020 20x27 vagy 023

Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% re­latív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.

4.3. táblázat. Kéményméretek nyitott tűztem kandallóhoz, kizá­rólag a fűtött helyiségből bevezetett égési levegővel

emberrel meg kell vizsgáltatni a ké­ménykürtő falazattömörségét, kereszt­metszetét, gáztömörségét, magasságát és huzaterősségét.

A kémények biztonságos mérete­zéséhez szükség van a hatásos nyomás meghatározására; az áramkör-ellenállás méretezésére; a kéményfalazat (hőszige­telés) pontos meghatározására, amely-lyel épületgépészeti kiadványok foglal­koznak.

Külső kémény, kéményfej

A kémény tetőn, ill. épületen kívüli ré­szét külső kéménynek, felső végződé­sét kéményfejnek nevezzük.

Ezek szervesen az épület tömegéhez tartoznak, elhelyezésük lényegesen be­folyásolja az épület megjelenését, hom­lokzatát, tehát a helyük megválasztása - természetesen a lakáson belüli csat­lakozás figyelembevételével - nagyon fontos. A külső kémény anyaga és bur­kolata lehetőleg mindig legyen azonos az épület anyagával és homlokzati bur­kolatával. Általában csak nyers felület­tel, vakolatlanul készülnek; lehetőleg fagyálló anyagúak. A falazott kéményre 8-10 cm vastag beton vagy kő fedlapot helyeznek, minden esetben vízorral el­látva, amely csökkenti a kifagyás ve­szélyét a kéménytesten. Kéménykürtők külső lefedése vagy fedkővel együtt ké­szül, vagy fémlemezből előre gyártva, és a befejező munka során szerelik a kéményfejre.

Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% re­latív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.

4.4. táblázat. Kéményméretek zárt tűzterű kandallóhoz

4.32. ábra. Nosztalgikus kéményfejek ha­gyományos falazatú kéményekhez a)...d) cserép-, ill. téglaboltozatos lezárással; e)...f) vasbeton kagylós lezárással

A kéményekre a tetőfedés síkja fölé - ferde tetőkhöz 15, lapos tetőkhöz 20 cm magasságig - korróziómentes lemez­lábazatot kell készíteni (4.32...4.34. ábra).

A kéményfej kiképzésénél, a ké­ménysisak elhelyezésénél figyelembe kell venni a leggyakoribb szélirányt (4.35...4.36. ábra).

4.33. ábra. Hagyományos és béléscsöves kémények kéményfejei vasbetonanyagú lezárófedővel a)...e) téglaburkolattal; f) kőburkolattal

4.34. ábra. Normál kéményfej csapadék el­leni „takaráshoz"

123

Page 93: Cserépkályhák építése

4.4. A Schiedel kéményrendszerek

A Schiedel kéményrendszerek Európá­ban az élvonalba tartoznak.

Sokéves tapasztalat és állandó to­vábbfejlesztés eredményeként jöttek létre. A gyakorlati alkalmazásban kipró­bált konstrukciók minden alkalmazási célra nagy biztonságot kínálnak.

A Schiedel kéményrendszerek a fű­téstechnikában széleskörűen elterjedtek. A cég az alábbi termékeket gyártja:

• Schiedel samottcsőrendszer; • Schiedel egyszerűsített hőszigete-

lésű kémény; • Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt

kémény; • Schiedel Quadro levegő-füstgáz ké­

mény. A kéménykonstrukciók széles válasz­

téka: • a minden tüzelőanyaghoz alkalmas

samottcsőrendszer, • a téglafalnál olcsóbb könnyűbeton

köpenytéglák, • a szükségletnek megfelelően kivá­

lasztott hőszigetelési megoldás sok lehetőséget kínál az optimális ké­ményberendezések tervezéséhez és el­készítéséhez.

A fűtéstechnikában elért fejlesztések a kéménnyel szemben azt a követel­ményt támasztják, hogy alacsony égés­termékgáz-hőmérsékleteknél is, és az ebből következő harmatpont-hőmér­séklet túllépése mellett is megbízhatóan működjön. Ebben a vonatkozásban a Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt ké­ménye lehetőségeket kínál a kémény­technika továbbfejlesztésében. A Schie­del hátsó szellőzésű szigetelt kémény Európában elsőként kapta meg a bizo­nyítványt arról, hogy nedvességre ér­zéketlen (4.37. ábra).

Samott béléscsőrendszer (RR) A Schiedel kéményrendszeren belül az RR samott béléscsőrendszer lehetővé teszi a legegyszerűbb kéményépítési technológia alkalmazását. Lényege abban van, hogy magas szintű szakmai hozzáértést sem a tervezés, sem a kivi­telezés nem igényel.

A falazattal együtt készülő kémény­bélésrendszer építésekor:

4.35. ábra. Egyedi hőszigetelt hátsó szel­lőzésű (SIH) kémény többszintes és több­lakásos házban, Schiedel elemekből Metszet: A földszint; B emelet; C padlástér; 1 samott kondenzelem; 2 samott béléscső; 3 samott tisztítóajtós elem; 4 samott füstcső­csonkelem; 5 dilatációs rés; 6 beton köpeny­elem; 7 hőszigetelő réteg; 8 tisztítóajtó; 9 körülfalazás; 10 vízszigetelés; 11 alaple­mez (elem); 12 fekvő kémény (max. 2,0 m); 13 körülbetonozás (+ vasalat); 14 dilatációs födémkiváltás; 15 fugázott féltéglafal; 16 víz­orrlemez; 17 betonfedkő; 18 Schiedel hőtá-gulási karmantyú; 19 kéményfej-takarólemez

4.36. ábra. Falazott köpenyfalú, elemes sa-mottkürtős (Schiedel) béléscső 1 béléscsőelem; 2 hőszigetelés; 3 falazott köpenyfal; 4 kültéri köpenyfal; 5 fedkő; 6 víz­orr; 7 záró (dilatációs) elem; 8 kéménytisz­tító ajtó; 9 koromzsákajtó; 10 koromzsák; 11 füstcső; 12 csappantyú

4.37. ábra. Schiedel kémény

124

Page 94: Cserépkályhák építése

4.39. ábra. Schiedel (SR) samott béléscsö­ves, könnyűbeton külső köpenyfalazatú kémény

4.38. ábra. Schiedel (RR) samott béléscsö­ves, hagyományos falazatú kémény

• A Schiedel samottcső hosszú távú, biztonságos megoldást nyújt.

• A minden tüzelőanyaghoz használ­ható, 1100 °C-ig hőálló, saválló béléscsőrendszer megóvja a ké­mény falszerkezetét az átnedvese­déstől, az elkátrányosodástól, a te­tőn kívüli részt a szétfagyástól.

• A kör keresztmetszet és a sima bel­ső felület ideális áramlási viszonyo­kat teremt a füstgáznak, javítja a kémény huzatát, tökéletesebb tüze­lési feltételeket teremt a kazánnak, és ezáltal energiamegtakarítást tesz lehetővé.

• A Schiedel samottcsővel bélelt ké­mény biztosítja a tüzelőanyagok kö­zötti szabad választást, semmilyen további beavatkozást nem igényel még gáztüzelés esetén sem, hasz­nálója mindig azzal tüzelhet, ami a legolcsóbban beszerezhető.

• A hosszú élettartam biztosítása ér­dekében nagyon fontos a samottcső helyes beépítése.

• A samottcsövek magassági mérete egységesen 33 cm, a belsőátmérő­választék 12 cm-től 90 cm-ig ter­jed. A rendszer akár új kémények esetében, akár meglévő kémények utólagos béleléséhez használható.

4.40. ábra. Schiedel (SR) egyszerűsített hőszigetelésű kémény egykürtős válto­zata

4.41. ábra. Schiedel (SIH) samott béléscsö­ves, hátsó szellőzésű, hőszigetelt kémény

A kisméretű téglafal, a samottcső és a köztük lévő levegő hőszigetelő képessége lényegesen jobb, mint más megoldások esetében. A füst­gáz így kevésbé fog a kéményben lehűlni, és kisebb lesz a kicsapódó savas nedvesség mennyisége.

A Schiedel kémény építésénél az alapvető építési szabályok betartása mel­lett az alábbiakat is figyelembe kell venni:

• Vegyes tüzelésnél ajánlott, gáztü­zelésnél kötelező a kondenzvíz el­vezetése.

•A samottcsövet mindig Schiedel ragasztóval kell összeépíteni (7 rész por, 1 rész víz, kb. 10 perc alatt pu­hul meg).

• A samottcsövet a kémény falához ragasztani tilos!

• A cső és a fal közötti hézagot sza­badon kell hagyni.

• A cső központos vezetését a hely­színen vágott ásványgyapot ékek­kel kell biztosítani.

• Ha lehet, be kell építeni a Schiedel hőszigetelést is!

• A tisztítóajtó samottkerete fölött 3 cm mozgási hézagot kell hagyni.

• A füstcsőcsonk köré ásványgyapo­tot kell tekerni.

• A samott csőbélés mindig 3 cm-rel rövidebb legyen, mint a kémény.

• A fedkő alá be kell építem a Schie­del hőtágulási karmantyút. Csonk­ja a samottcsőbe nyúlik.

• A Schiedel samottcsővel épített ké­ményt golyózással tisztítani tilos! (4.38. ábra)

Egyszerűsített hőszigetelésű kémény (SR)

Az egyszerűsített hőszigetelésű Schiedel kéményrendszer abban különbözik az előzőekben röviden ismertetett tégla köpenyfalazatú kéményektől, hogy a hő-és saválló kéménybélésen kívüli, a ké­mény stabilitását és a műszaki tér ki­képzését biztosító palást 33 cm magas­ságú betonelemekből falazva készül. Tüzeléstechnikai és egyéb szempont­ból csak annyi a különbség, hogy egy önhordó kéménytest akár 30 m magas­ságig építhető (de az oldalirányú moz­gás megelőzésére 3 m-enként dilatációs hézaggal a födémhez kell kapcsolni).

Schiedel SR - levegő hőszigetelé­sű, samottbélésű kéményrendszer:

•A samott béléscső és könnyűbe­ton köpenyelem kombinációjá­val kialakított komplett kéménye­ket minden szükséges tartozékkal együtt szállítják.

• A samottcső, a köpenyelem és a közöttük levő levegőréteg együttes hőszigetelő képessége lényegesen jobb, mint a hagyományos konst­rukciójú kéményeké.

• Az előre falazott rendszernél füst­csőcsonk bármikor és bárhol vág­ható, de a füstnyak csatlakozásánál a gáztömör ragasztást és a függő­leges irányú dilatációs mozgást

125

Page 95: Cserépkályhák építése

csatlakozó-„gallér" kialakításával biztosítani kell.

A Schiedel kéményrendszeren belül az SR-család az egyszerű és olcsó ké­ményépítési technológiák közé sorol­ható.

A hátsó szellőzésű hőszigetelt ké­ménycsalád minőség és teljesítmény szempontjából jelentősen felülmúlja az SR-típusokat (4.39...4.40. ábra).

Hátsó szellőzésű hőszigetelt kémények (SIH)

A hátsó szellőzésű Schiedel kémény­rendszert a kéményépítő szakmában csúcsminőségűnek tartják.

Sorozatban előre gyártott és egymás­hoz pontosan illeszkedő épületelemek­ből áll. Részei:

• samottból készült Schiedel belső cső;

• Schiedel szigetelőlap; • Schiedel köpenytégla; • Schiedel tartozékok (4.41...4.42.

ábra).

Schiedel belső cső

A kör keresztmetszetű Schiedel belső cső kitűnő minőségű samottból készül. Tulajdonságai a kéménytechnika kö­vetelményeinek pontosan megfelelnek. Alábbi jellemzői különösen kiemelke-dőek:

• magas hőmérséklet- és hőmérsék-letváltozás-állóság;

• kiváló savállóság; • nagyfokú tömörség és szilárdság; • csekély felmelegedő tömeg (4.43.

ábra).

Schiedel szigetelőlap

A Schiedel szigetelőlap egyenletesen kö­rülzárja a Schiedel belső csövet. Garan­tálja a kémény optimális hőszigetelő tulajdonságait.

A szigetelőlapok alakja és méretei a Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt ké­ményhez igazodnak. Különleges alakja és ék alakú bevágásai révén a Schiedel szigetelőlap jól illeszkedik a belső cső és a köpenytégla hengeres felületeihez. A szerelést könnyen és gyorsan el lehet végezni. A kémény kiváló hőszigetelé­se a szigetelőréteg hátsó szellőzésével

együtt megengedi a tüzelőberendezések alacsony égéstermékgáz-hőmérsékleteit. A tüzelőberendezések magas tüzelés­technikai hatásfokkal üzemeltethetők, anélkül, hogy a kéményre ható hátrá­nyos hatásoktól tartanunk kellene.

4.42. ábra. Schiedel (SIH) hőszigetelt ké­mény a) egykürtős; b) egykürtős, szellőzőkürtővel Főelemei: béléscső, hőszigetelés, könnyű­beton köpenytégla

4.5. táblázat. Schiedel kéményrendszerek típusai és jellemző méreteik (Megjegyzés: falazott kéményeknél a béléscsövek mérete azonos a hőszigeteltekével.)

Page 96: Cserépkályhák építése

4.44. ábra. A Schiedel kéményrendszer tar­tozékai 1 tisztítóajtó; 2 vizsgálóajtó; 3 robbanási csapóajtó; 4 füstelzáró

4.43. ábra. A Schiedel cég hő- és saválló samott béléscsőrendszere 1 kezdőelem kondenzvíz-kivezetővel; 2 tisz­títóidom; 3 közbenső béléscső; 4 füstcső­csonk; 5 hőtágulási karmantyú

Schiedel köpenytégla

A Schiedel köpenytéglát könnyűbeton­ból gyártják. Sarokrészein csatornák van­nak kialakítva, amelyek lehetővé teszik a szigetelőréteg hátsó szellőzését. Ez­zel egy időben a belső csőoszlop és a szigetelőréteg központosítása is bizto­sított. A csekély fajsúlyú könnyűbeton a kezelését és elhelyezését egyszerűvé, könnyűvé teszi. A többkürtős kémények­nél a köpenytéglában kialakított bordák az egyes kéményjáratokat megbízha­tóan választják el egymástól. A köpeny­tégla szokásos falelemként beépíthető, és vakolat felhordására alkalmas.

A jól átgondolt konstrukció, a pon­tosan illeszkedő szerkezeti elemek (belső cső, szigetelőlap, köpenytégla) a kémény kifogástalan és megbízható működését biztosítják a csatlakoztatott tüzelőberendezések fajtájától függet­lenül.

Schiedel tartozékok

A tartozék alkatrészek a többi szerke­zeti elemhez pontosan illeszkednek. Az eredeti Schiedel tartozékokat az alap-

5 10 15 Hatásos kéménymagasság méterben

csomag tartalmazza. Ez a működőké­pességen túl biztosítja, hogy az alkat­részek egymáshoz jól illeszthetők, és a felépítés gyorsan végrehajtható (4.44. ábra).

A hátsó szellőzés működése A nedvesség a hőszigetelés ellensége. A legjobb hőszigetelésnek sincs értel­me, ha nem gondoskodunk arról, hogy a szigetelőanyagoktól távol tartsuk a nedvességet. A levegő 25-ször jobb hő­szigetelő képességgel rendelkezik, mint a víz. Ha az építő- és szigetelőanyag pórusai vízzel telítődnek, elvesztik hő­szigetelő hatásukat.

A szigetelőrétegek hátsó szellőzte­tését az építőiparban hosszú idő óta a nedvesség okozta károsodások megaka­dályozására alkalmazzák. Tipikus pél­da erre a hőszigetelt külső falak hátsó szellőzésű burkolata, egy olyan konst­rukció, amely a gyakorlatban egysze­rű felépítése és ezzel összefüggő meg­bízhatósága révén bevált.

A Schiedel hátsó szellőzésű szige­telt kémény konstrukciója ezekre a ta­pasztalatokra épül. Lényege az, hogy

4.1. diagram. Széntüzelésű, huzatigényes fűtőkazán vagy zárt tűzterű kandalló Schiedel-kéményigénye az adott teljesít­mény és kéménymagasság függvényében. (Füstgázhőmérséklet a kéménycsatlakozó nyaknál: t, = 250 °C.)

a köpenytégla sarkaiban csatornákat ké­peztek ki, amelyekben a legalsó köpeny­téglában levő levegőbevezető nyíláson és a speciális lábazati téglán keresztül állandóan levegő áramlik. A csatornák alakjánál és elrendezésénél azokat a geometriai lehetőségeket használják ki, amelyeket a köpenytégla kör alakú bel­ső és négyszögletes külső alakja bizto­sít. A csatornákban az alulról felfelé áramló levegő a kéményből a leadott hőt és nedvességet magával ragadja, és a szabadba szállítja.

A nemesacél hőtágulásihézag-kar-mantyún levegőátvezető nyílások van­nak, amelyeken keresztül a levegő a kéménykürtőbe áramlik, majd az égés­termékgázokkal együtt távozik a sza­badba.

A nedvesség elvezetése a kémény hátsó szellőztetése által a fűtés leállásá­nak idején is hatásos. A hátsó szellőz­tetés megakadályozza, hogy a nedvesség a kémény szerkezetében összegyűljön, ezáltal biztosítja a szigetelőréteg tartós hatását, és védi a külső köpenyt a ká­rosodástól.

127

Page 97: Cserépkályhák építése

5 10 15 Hatásos kéménymagasság méterben

4.2. diagram. Fatüzelésű, huzatigé­nyes fűtőkazán vagy zárt tűzterű kandalló Schiedel-kéményigénye Schiedel kémény

keresztmetszeti méretezése

Minden tüzelőberendezés kifogástalan működésének alapja és előfeltétele a ké­mény keresztmetszetének helyes mére­tezése. A megfelelő kéménykereszt­metszet biztosítja a kazán szükséges működési nyomását, az égéstermékgá­zok szabadba távozását, valamint a jól méretezett hőszigeteléssel és az azt ki­egészítő hátsó szellőztetéssel együtt a kilépő égéstermékgáz optimális hőmér­sékletét.

A kéményszerkezet gazdaságossá­ga és működésbiztonsága miatt a helyes keresztmetszet-méretezésnek kezdettől fogva rendkívül nagy jelentősége van (4.5. táblázat).

Bármely tüzelőberendezéshez, amely­hez falazott kéményt terveztek, minden számítás nélkül például

14/14-es helyett Ć 14-es 15/15-ös helyett Ć 16-os 20/20-as helyett Ć 20-as

belső méretű Schiedel kémény épít­hető, függetlenül a helyszíni adottsá­goktól (4.5. táblázat). Természetesen a rendszerhez tervezésisegédlet-szinten kidolgoztak különböző esetekre vonat­kozó méretezési diagramokat (4.1...4.2. és 4.4...4.5. diagram).

128

4.3. diagram. Fatüzelésű, nyitott tűztem kandalló Schiedel-kéményigénye. (Füstgázhőmérséklet a kéménycsatlakozó nyaknál: t, = 80 °C.)

Az MSZ-04-82/2-85 és a 82/4-85 szabvány szerint egy Schiedel gyűjtő­kéménybe - tüzelőanyagtól függően -több tüzelőberendezés is beköthető, szintenként max. 4. Többszintes épü­letben az egy kürtőbe beköthető csat­lakozások száma elérheti a 10-et is.

Schiedel kémény nyitott tűztem kandallóhoz

A 4.3. diagramban találjuk meg a szük­séges belső kéményátmérőt a nyitott kandallóhoz a tűztér nyílásának nagy­sága és a hatásos kéménymagasság függvényében.

Az alacsony égéstermékgáz-hőmér­séklet és az ebből következő alacsony felhajtóerő miatt a nyitott kandallókat lehetőség szerint közvetlenül a kémény mellett kell elhelyezni. Az összekötő darabot legalább 45°-os szögben kell a kéménybe bevezetni.

A diagramhoz a következő kiinduló értékeket kell alapul venni:

• Égéstermékgáztömeg-áramlás m = 500 kg/h a tűztérnyílás min­den m2-ére.

• Égéstermékgáz-hőmérséklet t f = 8 0 ° C .

• A hőátbocsátási ellenállást (1/D)b a DIN 4705 3. része szerint kell meghatározni.

• A kémény belső falának érdessége kf = 0,002 m.

• Az összekötő darab hossza max. 1,5 m.

• Az összekötő darab csatlakozása a kéményhez 45°-os szögben.

Égésilevegő- vezeték

A ma szokásos tömören záró ablakok­nál célszerű az égési levegőt a nyitott kandalló számára saját vezetékén ke­resztül a kandalló felállítási terébe ve­zetni. Az égésilevegő-vezeték szükséges keresztmetszetének felületét a 4.3. di­agramjobb oldali részéből határozhat­juk meg. A diagram a tűztér nyílásának minden m2-ére 360 m3/h égésilevegő-

4.45. ábra. Schiedel Quadro kémény mű­ködtetési metszete 1 lábazati tégla; 2 nyomáskiegyenlítő nyí­lás; 3 tisztítóajtó-csatlakozás; 4 samottcső; 5 köpenytégla; 6 gázkazán; 7 tömítőkar-mantyú; 8 központosító tömítőkarmantyú; 9 szerelt kéményfej; lofedkőelem; 11 égési levegő; 12 (égési)levegő-csatorna; 13 tisz­títóajtó

Page 98: Cserépkályhák építése

800

700

600

500

450

400

350

300

260

100

90

4.4. diagram. Speciális gázkazán ventilá- 4.5. diagram. Speciális gázkazán ventilátor tor nélküli égővel. (Füstgázhőmérséklet nélküli égővel (Füstgázhőmérséklet az az áramlásbiztosítás után t, = 100 °C.) áramlásbiztosítás után t, = 140 °C.)

térfogatáramlást vettünk alapul. Ehhez feltételeztük, hogy a nyitott kandallón kívül további tűzhelyeket nem üzemel­tetnek, amelyek a felállítási tértől égé­si levegőt vonnának el.

Méretezési példa

Nyitott kandalló, a tűztérnyílás nagysá­ga 0,5 m2, a hatásos kéménymagasság 6 m, az összekötő darab hossza 1 m, a felállítási tér térfogata 15 m3. A szük­séges belső kéményátmérő a 4.3. diag­ram szerint 25 cm. Az égésilevegő-ve­zeték szükséges szabad keresztmetszete 260 cm2 (a diagram jobb oldali része).

4.46. ábra. Schiedel Quadro kémény tető feletti kiképzése, köpenyfalra terhelt kö­rülfalazással 1 Quadro gyámlap; 2 tömítőkarmantyú; 3 kö­rülfalazás; 4 központosító tömítőkarmantyú; 5 cementhabarcs kiöntés; 6 rögzítő (hor-gony)készlet; 7 fedkő; 8 rácsos lemez; 9 fel­ső (takaró) fedkő; 10 Quadro torkolati lég­terelőkúp; 11 samottcső; 12 levegőcsatorna; 13 köpenytégla

(méretek)

QUADRO típus 0 cm

14 16 18 20 25 30

D

mm 140 160 180 200 250 300

A

mm

360

400

480 550

K

mm

640

680

740 800

U

mm

710

750

810 880

0

mm

605

650

740 810

129

Page 99: Cserépkályhák építése

3 2 1 4.47. ábra. Schiedel Quadro kémény füst­csőcsatlakozásának metszete 1 füstgázcső (0 58-70 mm); 2 égésileve­gő-cső (0 88-110); 3 samott csatlakozóidom; 4 habarcsos kikenés; 5 Schiedel hézagkitt; 6 csatlakozóelem, belső idom; 7 gumihüvely

(méretek)

QUADRO típus 0 cm

14 16 18 20 25 30

D

mm 140 160 180 200 250 300

A

mm

360

400

480 550

R1

mm 70 80 90 100 125 150

R2

mm 85 95 105 115 150 180

Schiedel Quadro levegő-és füstgázgyűjtő kémény

Alkalmazása a többszintes és többla­kásos házak etázsfűtésénél jelent előnyt, ahol több szintet egy kéménykürtőbe kapcsolhatunk be biztonságosan.

Minden kazán bármikor és korláto­zás nélkül működhet, és egyedileg szabályozható.

Ezzel megvalósul az optimális ener­giafelhasználás és a környezet is kevés­bé károsodik. Lehetővé válik a fűtési költségek lakásonkénti pontos és külön-külön történő kiszámítása. Ezzel elke­rülhető a közös költségek megosztásá­ból adódó nézeteltérés (4.45. ábra).

A helyiség légterétől független zárt égésterű kazánok esetén nem kell több helyiséget egyetlen légtérré összekap­csolni - ezzel elkerülhetők a hézag­mentes ablakok okozta égéstechnikai problémák, a kellemetlen áthallások, a felesleges hőveszteségek.

A tüzelőberendezéseknek levegőre van szükségük üzemeltetésükhöz. A Schiedel Quadro, ez a speciálisan ki­fejlesztett rendszer, biztosítja ezt a leve­gőt, és egyúttal gondoskodik az égés-

4.48. ábra. Quadro csatlakozóelem

4.49. ábra. Gázkazánok bekötése Schiedel • Quadro kéménybe; A min. 30 cm

termékek elvezetéséről is. Az égéshez szükséges levegő biztosítása és az égés­termékek elvezetése több kazán esetén is biztosítható a Quadróval, s ezzel he­lyet lehet megtakarítani.

A Schiedel Quadro megfelel a leve­gő-füstgáz kéményekkel szemben tá­masztott összes követelménynek. Az alaptól a kiáramlási torkolatig biztosítja egy rugalmas és biztos jövőjű rendszer előnyeit.

A Schiedel Quadro alkalmazásának további előnyei a következők:

-Egyszerű építés: Kisebbek és köny-nyebbek az új köpenytéglák - így még jobban használhatók. Egy új távolság­tartó segítségével a kerámia betétcső könnyen központosítható.

-Sokoldalú csatlakozási lehetősé­gek: A köpenytégla geometriája optimá­lis. Mind a négy oldalról biztosítja a csat­lakozás lehetőségét. Emeletenként 4, egy kéményhez összesen 10 tüzelőbe­rendezés csatlakoztatható. A csatlakozó­elemek az építkezéseknél használatos szerszámokkal könnyen beépíthetők. A Schiedel hézagkitt segítségével a füst­gázkürtővel légmentesen összekapcsol­hatók.

- Energiatakarékosság: Ott, ahol ko­rábban egy különálló levegőjárat volt, most a hőcserélő elve működik: a hideg levegőt, amely a füstgázcsővel koncent­rikusan áramlik, lefelé tartó útja során a füstgáz előmelegíti. Ez további ener­giamegtakarítást jelent.

- Statikai biztonság: Ez különösen akkor fontos, ha a kémény jelentősen túlér a tetőn. A négy vasalási horonyba szükség esetén erősítővasak építhetők be, és ezzel a kémény megfelelően szi-

lárddá tehető. Ez lehetővé teszi a ké­ménynek a házon belüli tetszőleges el­helyezését is.

A Schiedel levegő-füstgáz rendszer­nél a típusprogram is optimalizálásra került. Mindössze négy köpenytípusban hat különböző keresztmetszet helyez­hető el. Emellett a rendszer megfelel minden szükséges égési, hő- és hang­szigetelési előírásnak. Nincs szükség to­vábbi hőszigetelő körülfalazásra.

A kéményrendszer méretjellemzői a következők:

Átmérő 0(cm)

14 16 18 20 25 30

Megrend. szám Q 14 Q16 Q 18 Q20 Q25 Q30

Külméret (cm) 36/36 36/36 40/40 40/40 48/48 55/55

Súly (kg/fin)

95 100 115 120 155 190

Minőségi samottcsövek és integrált fejmegoldás

Az alkalmazott samott béléscső a meg­felelő tömítettség és szilárdság biztosí­tása mellett hő-, hőingadozás- és sav­álló. A cső és a csatlakozási helyek nagyon egyszerűen szerelhetők.

A kéményfej olyan kialakítású, hogy biztonságosan szétválasztja a kiáramló füstgázt a bevezetett égési levegőtől. Az esztétikailag is igényesen megtervezett kéményfej mind a tetőn kívül körbefa­lazott, mind az előre gyártott kémény­fejköpeny alkalmazását lehetővé teszi!

130

Page 100: Cserépkályhák építése

5. A cserépkályhák és csempekandallók építése Ebben a fejezetben a cserépkályhák és csempekandallók építéséhez szüksé­ges főbb anyagokat ismertetjük, majd vázlatosan bemutatjuk a hagyományos szerkezetű és a konvekciós hőleadású cserépkályhák építésének menetét. Ez azért lényeges, hogy amikor esztétikai és funkcionális megfontolások alapján keressük a számunkra leginkább meg­felelő kályhatípust, tisztában legyünk a megvalósítás részleteivel is.

5.1. A cserépkályhák és csempekandallók építési anyagai

Kályhacsempék

Az elmúlt évszázadok során a kályha­csempéknek igen gazdag forma- és színválasztéka alakult ki. Igaz, hogy a ma ténylegesen rendelkezésre álló vá­laszték lényegesen szűkebb, de még mindig alkalmas arra, hogy nagyon sokféle és sokszínű cserépkályhát és csempekandallót építsünk belőle.

A kályhacsempék gyártásához az anyagot speciális technológiával tisz­títják, ill. készítik elő. A legjobb ezek közül az iszapolóeljárás, amelynek elő­nye, hogy az anyag mésztartalmát mi­nimálisra csökkenti. A kis mésztartalom elősegíti az egyenletesebb zsugoro­dást, ami csökkenti a kipattogzást. Az előkészített anyagot samottporral vagy kvarchomokkal soványítják, hogy a massza a formázás ideje alatt, ill. szá­radáskor ne repedezzen meg, és mé­retváltozása is a megengedett határ alatt maradjon.

A kályhacsempét öntéssel, gépi saj­tolással vagy kézi formázással állítják elő. A megszáradt és formázott nyers idomokat különféle színű mázakkal vonják be, és az elemeket magas hő­mérsékleten égetik ki.

5.1. ábra Kályhacsempék hagyományos méretrendszerben

A hazai kályhacsempegyártók több­sége nagy pórusú samottcsempéket gyárt, kevesebben nagyobb fajsúlyú, ill. szerkezeti tömörségű kályhacsem­péket készítenek. A nagy pórusú kály­hacsempével könnyebb dolgozni, vi­szont rosszabb a hővezető képessége, mint a tömör, csak kvarchomokkal soványított agyagból készült kályha­csempéké. Ezeket viszont gondosab­ban kell beépíteni, és nehezebben csi­szolhatók vagy alakíthatók utólag. A kályhacsempék tipizált méretrend­szere hazánkban a 80-as évekig meg­lehetősen kevés elemet tartalmazott, és a 212x245 mm-es mérethálóhoz iga­zodott (5.1. ábra). A gyártott elemfaj­ták választéka is meglehetősen sze­gényes volt. Az utóbbi években a

gyártók a választékot kiegészítették az ún. feles csempével (5.2. ábra). További jelentős lépés volt a négyzetes hálóhoz illeszkedő kályhacsempe (5.3. ábra és a méreteket tartalmazó 5.1. táblázat) forgalomba hozása, amelyhez nélkü­lözhetetlen a feles csempe. Egyes gyártók ehhez a csemperendszerhez kiegészítő párkány- és lábazati eleme­ket is készítenek. A további ábrákon a kisebb üzemek és kisiparosok által gyártott kályhacsempék közül muta­tunk be néhányat.

A különböző keresztmetszetű, pe­remes formákat újabban kezdi kiegé­szíteni, ill. felváltani a falazóperemes kályhacsempék családja (5.4. ábra). Ezekből díszesebb, tagozottabb típu­sok is készülnek (5.5. ábra).

131

Page 101: Cserépkályhák építése

Négyzetes, „barokk" (mély) mintás csem­péből épült cserépkályha padkával (Herczku példa)

5.3. ábra Négyzetes kályhacsempék kö­zépső és sarokelemei

5.4. ábra Sima vonalú kályhacsempék elemei 1 egész; 2 fél; 3 egész sarokcsempe; 4 fél sarokcsempe; 5,6 metszetek; 7 áttört egész csempe

5.5. ábra Szemes kályhacsempék elemei 1 egész; 2 fél; 3 egész sarokcsempe; 4...6 metszetek; 7 áttört egész csempe

5.1. táblázat Kályhacsempék méretei

5.6. ábra Kettős falú légfűtő kályhacsempék 1 egész; 2 fél; 3 egész sarokelem; 4 áttört egész sarokelem; 5 metszet; 6 áttört egész sarokelem

A csempe megnevezése

Középcsempe - egész - egész - egész -fél -fél

Sarokcsempe - egész - egész - egész -fél -fél

Méretek, mm a

220 260 218 110 130

220 (260 110 130 125

b

-----

110 130 110 130 125

c

220 260 250 220 260

220 260) 220 260 250

A korszerű konvekciós légfűtéshez felhasználható kályhacsempék gyártása hazai viszonylatban alig ismert. Aho­gyan az 5.6. ábrán látható, ezek a kály­hacsempék kettős falúak; a kettős fal közötti légrések az egymás fölötti csem­pékben konvekciós hőátadásra alkal­mas függőleges járatokat képeznek.

5.7. ábra Kiselemes cserépkályha csem­peelemei 1 egész; 2 fél; 3 egész sarokelem; 4 kereszt­metszet

Az előre gyártott kiselemes cserép­kályhák és csempekandallók köpeny­falait külön erre a célra gyártott kály­hacsempékből készítik (5.7. ábra).

A kályhacsempék peremének kikép­zése is sokféle lehet (5.8. ábra). A leg­ismertebb a vágóperemes kályhacsem­pe, kevésbé ismert változat a kézzel is méretre törhető falazóperemes kályha­csempe, amely Nyugat-Európában el­terjedt (5.9. ábra).

132

Page 102: Cserépkályhák építése

I

Négyzetes, „tányéros", festett mintás csempéből készült sarokkandalló falazott padkával. (Herczku példa)

5.8. ábra Alakítható méretű csempék pe­remkiképzése (a szaggatott vonallal jelölt rész levágható) a) peremes; b) ütközőperemes; c) ütköző­gombos

5.9. ábra Csempék peremkiképzése (kötött méretek) a) ütközőperemes; b) peremes; c) egy-, d) kéthornyos

Az ott alkalmazott kályhacsempék fix méretűek, a helyszínen már nem alakíthatók, így széles (3...7 mm-es) fugákkal kell őket beépíteni.

A kályhacsempék számos (hengeres, boltozatos, íves stb.) formáját készítik még, különféle színekben, de nem so­rozatban. Ezeket minden esetben kü­lön kell legyártani, ezért az átlagosnál drágábbak.

A következőkben a hazai csempe­gyártók termékei közül egy teljes csem­perendszert mutatunk be.

Mullit Kft. 2112 Veresegyház, Anonymus u. 20.

Üzem: 2113 Erdőkertes, Fő u. 163.

Tel.: 28/475-905, fax: 28/476-181

A csempegyártó elem- és kiegészítő­rendszere cserépkályhákhoz és csempe­kandallókhoz felhasználható:

- típuselemeket és - tipizált elemeket tartalmaz,

melyeket a cég a megrendelők igényei alapján megtervez és legyárt.

5.10. ábra A MULLIT KFT. csempéinek formaválasztéka

133

Page 103: Cserépkályhák építése

Külső fűtésű cserépkályha padkával

Rácsos V*/./-**''. 1/1 < > / < 062 r- /.

fves medálos

t/1 070

Medálos 1/1

080

•Hfl Wnt H l • K-^ü

/ ^

ÉIÉÉÉÍ Medálos 1/1 áttört

082

Kazettás 1/1

090

Kazettás 1/1 áttört

092 •

* 41

Medálos 1/2 áttört

083

Kazettás 1/2

091

Kazettás 1/2 áttört

093

Aranka 1/1

010

Aranka 1/1 áttört

012

Kosáríves j 1/1

020

Kosárives 1/1 áttört

022

|§%N Ararica

1/2 áttört 013

Kosárfves 1/2 021

Kosárives 1/2 áttört f

023

Tálas 1/1 030

Tálas 1/1 áttört 032

Erdélyi 1/1

040

. ^ ™ ^ , .

Tálas 1/2 031

Tálas 1/2 áttört 033

j H i y

• w*%-

"~"T"f^-T- :

Erdélyi j / % ' A 1/1 áttört «T ?• 1

042 j A * . * ^

Erdélyi figurás

Csigás 1/1 100

Nyújtott kosárives

120

134 5.11. ábra A MULLIT KFT. teljes csemperendszere

Page 104: Cserépkályhák építése

5.12. ábra A MULLIT KFT. kiegészítő csem­perendszere a lábazatoktól a párkányokig

5.13. ábra A MULLIT KFT. négyzetes alakú csemperendszere (22x22-es hálós fel­használáshoz)

5.14. ábra A MULLIT KFT. csemperend­szerének alsó és felső kiegészítő elemei

135

Page 105: Cserépkályhák építése

Nyújtott kosárives Nyújtott kosárives 1/2 Nyújtott kosárives sarok

5.15. ábra A MULLIT KFT. „téglány" csem­perendszere (22 x 30-as hálós felhaszná­láshoz

Az előzőekben bemutatott típuscsem­peelemek már főleg csak karbantartási és felújítási munkáknál szerepelnek a gyártói megrendelések között.

Legtöbbet a tipizált csempeelemek­ből készítenek, melyeket az 5.10...5.15. ábrákon mutatunk be.

Kiegészítő és szerkezeti elemek A cserépkályhák és csempekandallók tűzterét jó hőálló képességű tűzálló építőanyagokkal bélelik, ill. falazzák.

A tűzálló téglák különféle fajtáinak anyaga és tűzállósági foka is különbö­ző, de cserépkályhák és csempekan­dallók tűzterének építésére, bélelésére a hazai kereskedelemben legkönnyeb­ben beszerezhető samottgyártmányokat használják, elsősorban az ún. derékszö­gű samott-téglákat (méreteiket az 5.2. táblázat tartalmazza).

A kályhák építéséhez közönséges égetett téglát és más tégla- és cserép­ipari termékeket is használnak, de csak a tűztéren kívüli és egyéb falazatok, terelőlapok építésére. Ezek közül a kö­vetkezőket használják leggyakrabban:

Kisméretű tömör tégla: Mérete: 250x120x65 mm; tömege: 2,8...3,3 kg/db. A tűztér falainak épí­tésén kívül csaknem valamennyi kály­haépítési feladatra alkalmas.

Padlásburkoló tégla: Mérete: 200x300x35 mm; tömege: 2,8...3,0 kg/db. Kizárólag lég- és füst­járatok kifalazására használható, nem fagyálló.

Kábeltégla: Mérete: 215x300x38 mm; tömege: 2,0 kg/db. A lég- és füstjáratok kifala­zására alkalmas; hosszirányú lyukait falazáskor figyelembe kell venni, ne-

Cserépkályha csempekandallóval és öntöttvas (hőálló üvegezett) tűztérajtóval (Rácz cell. példa)

5.2. táblázat Derékszögű samott-téglák méretei

Típusjel

1 1 B 1 L 1 K 11

1-20 1-32 1-40

2 2 B 2 L 2 K 22 2R

2-20 2-32 2-40

3 3 B 3 L 3 K 33 3R

Méretek (mm)

széles­ség 115 172 115 115 230 115 115 115

125 187 125 125 250 62 125 125 125

150 225 150 150 300 74

hosszú­ság 230 230 345 172 230 230 230 230

250 250 375 187 250 250 250 250 250

300 300 450 225 300 300

vastag­ság 65 65 65 65 65 20 32 40

65 65 65 65 65 65 20 32 40

65 65 65 65 65 65

hogy átfüstölést, hatásfokcsökkenést okozzanak.

Kályhacserép: Mérete: 175x375x35 mm; tömege: 2,0 kg/db. Sovány anyagból sajtolás­sal készül, keresztirányú lyukakkal; kályhák bélelésére használják.

Hódfarkú cserép: Mérete: 380x175x18 mm; tömege: 1,2... 1,4 kg/db. Főleg csempebélelésre alkalmas.

A cserépkályhák és csempekandal­lók burkolóanyagai közül a leggyako­ribbak a következők:

Mészhomok tégla: Mérete: 120x250x65 mm; tömege: 3,3...3,6 kg/db. A mészpor és kvarcho­mok keverékéből készülő sajtolt tégla hőszigetelő, fagyálló és hőálló képes­sége rosszabb az agyagtégláénál; ké­ményépítésre egyáltalán nem, köpeny­falazásra viszont kiválóan alkalmas, mivel szép, jó hőtároló és jó hővezető képességű.

Homlokzati burkolótéglák: Méreteik és minőségük különböző.

Kőagyag burkolólap: Felületi bur­kolóanyagként alkalmazható.

Majolika: máz nélküli, őrölt cserép­törmelék és tűzálló anyag keveréke, amelyet sajtolással alakítanak, szükség esetén színes mázzal vonnak be, és 940 °C-on kiégetnek. Kályhák felületi burkolására való.

Pirogránit: sárgásbarna és vörös szí­nű, alacsony olvadáspontú agyagból öntött és 1000 °C-on kiégetett burkoló­lap; mivel különböző burkolati elemek és lapok készíthetők belőle, bonyolult formájú csempekandallók burkolására is alkalmas.

Homokkő: kandallófalazatok építésé­re alkalmas, természetes vagy faragott, megmunkált formában.

Építési kötőanyagok

A cserépkályhák és csempekandallók elemeit kötőanyagokkal építjük össze, amelyek fizikai vagy kémiai kötéssel szilárduló anyagok.

(A fizikai átalakítással szilárduló kö­tőanyagok szilárdulási folyamata az el-

136

Page 106: Cserépkályhák építése

lentétes fizikai hatással megfordítható, és ez többször is megismételhető. Ez­zel szemben a kémiai átalakulással szi­lárduló kötőanyagok szilárdulási fo­lyamata nem fordítható meg.)

A cserépkályhákhoz és csempekan­dallókhoz alkalmazott kötőanyagok a következők:

Építési mész: habarcs kötőanyaga­ként, valamint meszelés kötő- és szí­nezőanyagaként használható.

Gipsz: habarcs kötőanyagaként, rit­kán töltőanyagként is alkalmazható, ál­talában azonban csak a tűztértől távo­labbi felületi díszítésekhez használják.

Cement: a habarcsok, főleg burkola­ti falak építéséhez használatos habar­csok kötőanyaga.

Vízmentes (tűzálló) kátrány: az ége­tett termékek szemcséi közé húzódó kátrány illó része hő hatására elpárolog, és a visszamaradó koksz a szemcséket erős karbonkötéssel fogja össze.

Vízüveg (tűzálló): a vízüvegből hő hatására keletkező szilícium-dioxid ösz-szeköti a szemcséket, és megszünteti a porozitást. A samott- vagy magnezitliszt­tel összekevert vízüveg tűzálló habarcs.

Magnézium-szulfát: nagyméretű ido­mok, döngölőmasszák és habarcsok készítésére alkalmas.

Habarcsok és betonok

A nem tűzálló és tűzálló betonok és ha­barcsok közül csak a tűzálló változa­tokkal foglalkozunk, mivel a cserép­kályhák és csempekandallók építéséhez ezeket használják. Ez azért is elegendő, mert a nem tűzálló habarcsok és beto­nok összetétele a kályhák esetében is azonos az általában az építésben alkal­mazottakéval.

A tűzálló habarcsok esetében a fel­használás céljának megfelelő tűzálló őr­leményt mint töltőanyagot a szintén tűz­álló kötőanyaggal keverik össze. Ennek megfelelően vannak agyag-, cement­­s vegyi kötésű tűzálló habarcsok.

A cementek közül erre a célra a leg­alkalmasabb a portland- vagy ún. alu­míniumcement.

A vegyi kötőanyagok közül leggyak­rabban a nátronvízüveget alkalmazzák. Cserépkályha- és csempekandalló­építéshez töltőanyagként leggyakrab­ban a nagy, itt. a finom szemcsés sa-mottőrleményt használják.

A tűzálló habarcsokat mindig a kí­vánt képlékenységűre kell keverni, víz vagy vízüveg hozzáadásával. Ez utób­biak mennyisége nem haladhatja meg a habarcs térfogatának 22%-át. Ha szá­raz habarcsot alkalmazunk, azt - a ce­mentkötésű habarcsok kivételével - cél­szerű a felhasználás előtt legalább fél nappal bekeverni.

A habarcsok között külön említjük a cserépkályha- és csempekandalló­építés legősibb anyagát, az agyagha­barcsot, amely még mindig a leggyak­rabban használt habarcsfajta. Ennek az az oka, hogy kiszáradás után is jól kö­veti az építéshez használt téglák és sa-mottkészítmények hőtágulásból adódó mozgásait. A kályhaépítéshez sovány agyagot használnak. A kövér anyagot felhasználás előtt beáztatják, és addig kevernek hozzá homokot soványítás céljából, amíg megfelelő nem lesz. Annak eldöntésére, hogy az elkészült agyaghabarcs megfelelő-e, vagy sem, próbaképpen egy jól kiszáradt, nedv­szívó, kisméretű tégla lapjára 1 ...1,5 cm vastagságú habarcsréteget hordanak fel. A habarcs akkor jó, ha 3...5 perc múlva körömmel kaparható, a hajszál­repedések hossza nem több 10... 15 mm-nél, és 1 dm2-re eső számuk nem több 3...5-nél.

A soványításra lényegesen jobb a sa-mottliszt. Ügyelni kell arra, hogy a so­ványító adalék anyag - akár homok, akár samottliszt - nem lehet több, mint a soványítani kívánt agyag. Ha az agyag ennél többet igényel, akkor falazati ha­barcsnak nem alkalmas. Ugyanis a túl­zott soványítás következtében elveszti kötőtulajdonságait, és megnövekszik a hőtágulása. Ez utóbbi okozhatja, hogy

a fűtés során a falszerkezet megemel­kedik, és szerkezete megrongálódik. A legmegfelelőbb az agyaghabarcs ak­kor, ha a soványításhoz használt adalék mennyisége a tömegének 30...35%-a. (Agyaghabarcsba csak minimális meny-nyiségben használható, sőt nem is kí­vánatos a vízüveg!)

A cserépkályhák és csempekandal­lók építéséhez a tűzálló téglákon kívül gyakran használnak tűzálló betonokat és tűzálló döngölőmasszákat. Az ezek­ből készített előre gyártott elemek le­egyszerűsítenék és meggyorsítanák a kályhaépítést. Helyszíni monolitikus al­kalmazásuk pedig lehetővé tenné, hogy különböző elemeket (tűztérpadló, tűz-térhát- és -oldalfal, füstpárkány, füstel­vezető, kéménycsatlakozás stb.) köny-nyen, gyorsan és olcsón állítsanak elő. Ennek ellenére hazánkban nemigen gyártanak ilyeneket, holott a tűzálló be­tonokhoz szükséges anyagok Magyar­országon is rendelkezésre állnak. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tűz­álló beton alkalmazása csak 200 °C-nál nagyobb hőmérsékleten célszerű és gazdaságos.

A tűzálló betonokat töltőanyaguk és kötőanyaguk szerint különböztetjük meg. Töltőanyaguk lehet samott-, kromit-, szilamanit- és bauxitőrlemény vagy kromit- és vöröstégla-zúzalék. Ezek közül leggyakrabban a samott-vagy kromitőrleményt alkalmazzák, ill. a kvarctartalmú vagy a vöröstégla­zúzalékot. Kötőanyaguk lehet aluminát-, bauxit-, sorel- vagy portlandcement. A bauxitcement csak külföldről sze­rezhető be, így az utóbbi időben hőál­ló beton portlandcement kötőanyaggal készíthetők.

137

Page 107: Cserépkályhák építése

A portlandcement kötőanyagú tűzálló betonokat kromitzúzalékkal 1100 °C-ig, vöröstégla-zúzalékkal pedig csak 900 °C-ig lehet alkalmazni.

A portlandcement kötőanyagú tűzál­ló betonokban igen lényegesek az ún. mikrotöltőanyagok: a vöröstéglapor, a samottliszt, a korundpor és a kromit-liszt. Ezek összetevői reagálnak a kal­cium-hidroxiddal vagy a kalcium­oxiddal, és ennek eredményeképpen kalcium-szilikátok vagy kalcium-alu-minátok keletkeznek. Ez a keramikus kötés szakaszában igen fontos. Ugyan­is a cement kötési szilárdságának el­érése után, amikor a betonok elérik a 600 °C-nál nagyobb hőmérsékletet, a vízveszteség miatt szilárdságuk csök­ken. A legkisebb szilárdságot 800... 1000 °C hőmérsékleten érik el, amikor a beton szilárdsága már főkép­pen a szemcsék tapadásán alapul. A tűz­álló betonok esetében e tartományban következik be az előbb említett kera­mikus kötés, és megkezdődik az ún. összesülési folyamat.

A betonok keveréséhez használt víz mennyisége sohasem lehet több, mint a töltő- és kötőanyagok tömegének 10%-a. A keverés során felhasznált ce­ment mennyisége a száraz beton tö­megének 10...30%-a lehet. Ennél több cement felhasználása esetén a beton berepedezik, és szilárdsága csökken.

A tűzálló betonok keverésekor a töl­tőanyagot két részre kell osztani: az 5 mm-nél kisebb és az 5 mm-nél na­gyobb szemnagyságú részre. A cemen­tet a mikrotöltőanyaggal szárazon kell összekeverni, kézzel vagy géppel. Ezt követően a száraz keverékhez adagolják a nagy szemcsés adalékot, majd a vizet.

A portlandcement-kötésű betonok bedolgozási ideje 1...2 óra, a más ce­mentből készülő betonoké pedig 0,5 óra. Az aluminát- és bauxitbetonokat egy-két napon keresztül félóránként, a portland-cementbetonokat pedig 5... 10 napig egy­két óránként locsolással kell utókezelni.

5.2. Hagyományos szerkezeti rendszerű cserépkályhák és csempekandallók építése

Mielőtt az építés menetének ismerte­tésére rátérnénk, elöljáróban össze­foglaljuk mindazokat az előírásokat, irányelveket, amelyek a cserépkály­hák és csempekandallók létesítését meghatározzák. A hazai és külföldi szabványokban foglaltak szerint ezek közül a leglényegesebbek a követ­kezők:

-A szabadon álló cserépkályhák fűtőfelülete és a fal közötti távolság minimum 12 cm. Falnyílásba épített cserépkályha és a csatlakozó falak kö­zött 1 ...1,5 cm-es dilatációs hézagot kell kiképezni, és azt nem éghető, ru­galmas anyaggal kitölteni.

-A füstcsövet úgy kell a falazott kéménybe bekötni, hogy a kémény bel­ső keresztmetszete ne csökkenjen, és a bekötés hézagmentes legyen. A füstcső a kályhában is csak a köpenyfal vagy a bélelt köpenyfal belső síkjáig érhet úgy, hogy az utolsó füstjárat kereszt­metszete ne csökkenjen.

-A füstcsövet gyűjtőkéménybe kar-mantyús toldócsővel kell bekötni.

- Külső, tehát lehűlő épületfalra te­lepített cserépkályha vagy csempekan­dalló mögött hőszigetelő réteget kell elhelyezni.

- A cserépkályhák köpenyfala - és a korszerű felépítésű cserépkályha tűztérbetételeme - éghető anyagú épü­letszerkezettel, fallal és burkolattal nem építhető össze.

-Fafödémre cserépkályha közvet­lenül nem építhető rá. A fafödémen külön beton vagy vasbeton teherelosz­tó réteget kell kialakítani, amely egyben tűzfal is. Ha burkolat fölött készül, ak­kor a lemez minimális vastagsága vas­beton esetén 6 cm, beton esetén 8 cm. (Mindenképpen szükség van statikai ellenőrzésre.)

- Külön alapra vagy éghető anyag­ból készült födémre a cserépkályhát vagy a csempekandallót úgy kell fel­építeni, hogy az az épület szerkezeti mozgásaitól független legyen.

- A cserépkályha tűztere és bármi­lyen éghető anyagú épületszerkezet között min. 6 óra tűzállóságú, tűztér-betételem esetén pedig min. 4 óra tűz­állóságú falat vagy egyéb réteget kell elhelyezni.

-A cserépkályha tisztíthatóságá­hoz megfelelő számú és méretű tisztí­tónyílást kell a kályha palástján elhe­lyezni.

- A cserépkályhák és a zárt tűzterű kandallók tüzelő- és töltőajtóit úgy kell beépíteni, hogy robbanás esetén ne es­senek ki, és zárhatók legyenek.

- Az égéshez szükséges levegő nyí­lásait úgy kell kialakítani, hogy azok­kal a levegő mennyisége szabályozha­tó legyen, és el lehessen őket zárni.

- A tűztereket minden esetben nem éghető anyagból - samottból vagy acéllemezből - kell készíteni.

- A cserépkályha takaróburkolatát mindig oldható kapcsolatokkal kell ké­szíteni biztonsági okokból (lefúvófe-lület) és azért, hogy tisztítónyílásként is használható legyen.

- A tüzelőrostélyt, ill. tűzrácsot minden esetben kivehetően kell beépí­teni.

- A tűzterek legkisebb vastagságú fala a köpenyfalhoz közvetlenül rak­va 40 mm-es, szabadon álló falként 60 mm-es.

- Fatüzelésű cserépkályhákban - ahol nincs tűzrács és hamutér - a samott tűz-lap legkisebb vastagsága 40 mm, amely alatt 5 mm vastag teherviselő és hőel-osztó acéllemezt kell elhelyezni. En­nek a padozattól mért távolsága 12 cm.

- A tüzelő- és töltőajtó, valamint a hamuzóajtó előtt 80 cm-re, vetületében pedig 60 cm-re éghető anyagú épület­szerkezet, burkolat és bútor nem he­lyezhető el.

- Gázüzemű cserépkályhát előzetes gázszolgáltatói engedéllyel szabad csak üzemeltetni.

- Minden cserépkályhát és kandal­lót - a próbafűtés kivételével - csak tüzeléstechnikai szakember engedélyé­vel szabad üzembe helyezni, még átra­kás esetén is. Az általános és legfon­tosabb létesítési feltételek ismertetése után néhány mondatban összefoglaljuk, ill. bemutatjuk a cserépkályhák építé­sének menetét.

A cserépkályhák építése a talpazat el­készítésével kezdődik. Számos válto­zatuk (tömör, szellőzőjáratokkal áttört,

138

Page 108: Cserépkályhák építése

5.16. ábra Kályhacsempék szétválogatása

Csempe szétválogatása csempe­kandallóhoz; előkészítés és építés

5.17. ábra Hagyományos kályhacsempe­fal ékelése és bélelése a) belső nézet és metszet; b) alaprajzi rész­let; 1) síkcsempe; 2) sarokcsempe; 3 ék; 4 bélés; 5 sarokbélés; 6 agyaghabarcs

füstjáratokkal tagolt stb.) ismert, de épí­tésük egyik legfontosabb követelménye, hogy felső síkjuk vízszintes legyen, és felépítése alkalmas legyen a kályhatest tömegének biztonságos hordására.

Az építés következő fázisa a kály­hacsempék előkészítése. A tervezéskor meghatározott kályhaméretek alapján a kályhacsempéket szét kell rakni, mint ahogy az az 5.16. ábrán látható. Ezzel a módszerrel a kályhacsempék szín szerint összeválogathatók; az eltérő színű és sérült élű csempék a kályha há­tuljába építhetők. A gondosan össze­válogatott csempékből ezt követően szá­razon, soronként előzetesen összerakjuk a kályhát, hogy a csempék méretelté­rése is kiszűrhető legyen.

Ezek után kerülhet sor a csempeso­rok építésére. A kályhák köpenyfalát hálósan vagy kötésben rakhatjuk fel. A kötésben való építés nem igényel olyan pontos munkát, mint a hálós rakás; ez utóbbi ui. csak pontosan azonos mé­retű csempékből készíthető. Meg kell jegyezni, hogy a hagyományos, süly-lyesztett peremes kályhacsempéket elsősorban kötésben, míg a különféle

peremes vagy talpas kályhacsempéket inkább hálós kötésben célszerű rakni.

A szárazon előkészített, méretre szabott vagy csiszolt kályhacsempéket beépítés előtt vízbe mártással kell por­talanítani.

A hazánkban legjobban elterjedt süllyesztett peremes kályhacsempéket szárazon kell a végleges helyükre rakni, majd híg, finomra szűrt agyaghabarcs-csal kell kiönteni. Ez a kiöntés a csem­pék közötti fugákat tömíti, és a csem­pék pórusaiba kerülve biztosítja a sorok stabilitását.

A ragasztás kevésbe ismert hazánk­ban. Ennél az eljárásnál a kályhacsem­péket a falazással azonos eljárással rak­ják egymásra és egymás mellé, max. 10 mm-es fugákkal, amelyeket agyag­habarccsal vagy - légfűtő konvekciós kályhák esetében - cementhabarccsal töltenek ki. (Ha a fuga mérete nem ha­ladja meg a 2 mm-es vastagságot, akkor egyéb burkoló szárazhabarcs is megfelel a fugák tömítésére.)

A kötésben vagy hálósán rakott sűly-lyesztett peremes kályhacsempék hosz-szanti bordaközeit jól ki kell ékelni.

Erre cserépből készült ékeket használ­nak, mint ahogy az az 5.17. ábrán lát­ható. Hálósan rakott csempefal esetén az ékeket a bordákban kötésben kell el­helyezni a vízszintes sorokban. Az ékek elhelyezésekor a bordaközöket jól átdol­gozott lágy agyaghabarccsal kikenik, majd az ékeket mozgatva a helyükre nyomják. Az ékek nem szorulhatnak a bordák között, de az sem jó, ha túl ki­csik. A bordaközök kitöltésekor ügyel­ni kell arra, hogy az agyagréteg ne le­gyen vastagabb 5... 10 mm-nél, tehát a legkisebb rész se maradjon ékelés nél­kül. Ekelés után a bordák közötti felü­letet a bordák élével azonos síkban kell kikenni agyaghabarccsal.

5.18. ábra Hagyományos csempefal kö­tése a) belülnézet; b) részlet; 1 kapocskötés; 2 hosszanti kötés; 3 csempefal; 4 bélése-zés; 5 ékelés; 6 habarcsréteg; 7 tűztérajtó-nyílás; 8 hamuajtónyílás

139

Page 109: Cserépkályhák építése

5.19. ábra Falazócsempe kötése a) egyenes ütközésű; b) hornyos; c) kettős hornyos; 1 csempe; 2 kapocs; 3 hosszanti kötés; 4 kapocslyuk; 5 ragasztó habarcsréteg

5.20. ábra Tisztítónyílások a) csempefalban; b) a tűztér takarásában; 1 csempe tisztítódugó; 2 habarcsréteg; 3 du­góbélés; 4 samottlap (mobil) záróelem; 5 takarólap; 6 tűztér; 7 bélésfal; 8 bélés; 9 csempefal; 10 korom

140

Függetlenül attól, hogy a köpenyfa­lat kötésben vagy hálósan rakott csem­pékből építjük, bordáikat 2,8 mm-es lágyított acélhuzalból készült kapcsok­kal kell összekötni (5.18. ábra). A tűz­tér körül a kötéseket meg kell duplázni. A hosszanti kötést elsősorban hálósan rakott csempefalak esetében alkalmaz­zák, akkor is leginkább a kettős vagy tömör csempékhez (5.19. ábra). A sűly-lyesztett peremes csempéknél a hosz-szanti kötést az ékelés előtt kell a hé­zagokba illeszteni.

A hagyományos rendszerű cserép­kályhák építésekor a következő műve­let a bélelés. Valamennyi kályhacsempét - akár süllyesztett, akár falazóperemes - a bordáin belül képlékeny agyagha­barcsba helyezett hódfarkú cseréppel ki kell bélelni. A habarcsréteg a lehe­tőségekhez képest a legvékonyabb le­gyen, és minden hézagot töltsön ki a cserép és a kályhacsempe között. Kály­hacsempénként lehetőleg egy darabból álló cseréppel kell a bélelést készíteni. A jól elkészített bélelés jelentős mér­tékben javítja a köpenyfal hővezetését és hőtároló képességét.

Azokon a felületeken, ahol nem ké­szül utóbélelés, a bélelés után a felüle­tet ki kell kenni, és vizes szivaccsal át kell dörzsölni. A béleléshez áztatott cse­repet kell használni, és bélelés előtt a kályhacsempét vizes ecsettel portala­nítani kell. A cserépkályhák és csem­pekandallók azon köpenyfelületein, ahol a falazat tűztérrel vagy nagy hő­mérsékletű füstgázokkal közvetlenül érintkezik, utóbélelést kell készíteni. Ennek anyagait az előző fejezetekben már ismertettük, itt most csak arra hív­juk fel a figyelmet, hogy utóbélelés nélkül a csempék elválnak egymástól, és megrepedeznek. Ugyancsak lénye­ges, hogy az előzőekben bemutatott bélelést és az utóbélelést az építés so­rán kialakuló munkaszakaszokban min­dig ki kell kenni, felületük érdességét meg kell szüntetni, mert az érdes járat­falak csökkentik az áramlás sebessé­gét, és ezzel növekszik a kályhában a koromlerakódás.

A tisztítónyílások elhelyezése lénye­ges, mert elhagyásuk esetén gyakrabban kell a kályhát átrakni. Ugyanakkor a jól beépített tisztítónyílások biztonsá­gosabbá teszik a kályha üzemelését. A kályhán minden esetben annyi tisz­títónyílást kell elhelyezni, amennyit a járatok száma és helyzete megkíván.

Ezeket mindig úgy kell elhelyezni, hogy lehetőleg ne kerüljenek az áramlással szembe.

A tisztítódugókat mindig a lezárt cserépkályha elkészülése után kell be­építeni, képlékeny agyaghabarcsba ra­gasztva, ugyanis a tisztítónyílás az épí­tés során a járatokba hullott törmelékek kiszedésére is alkalmas (5.20. ábra). A háromjáratú kályhák a tűztér takará­sával is tisztíthatók úgy, hogy a samott-lapokat ék alakúra faragva, agyagha­barcsba ágyazva utólag helyezik el.

Gáztüzelésű kályhák esetében tisz­títónyílás nem szükséges, és a fatüze-lésű kályhákon is elhanyagolható.

5.3. Konvekciós hőleadású cserépkályhák és csempekandallók építése A hagyományos szerkezeti rendszerű cserépkályhák és csempekandallók elő­ző pontban ismertetett általános létesí­tési előírásai és irányelvei a korszerű építésű kályhákra vonatkozóan a kö­vetkezőkkel egészíthetők ki:

-A konvekciós hőleadású cserép­kályhák és csempekandallók köpeny­falai az épület falához közvetlenül is csatlakoztathatók, ha a dilatációs moz­gást lehetővé teszik.

- A konvekciós tűztérbetétek éghe­tő anyagú épületszerkezetekkel, falak­kal nem építhetők össze.

-A cserépkályhákban elhelyezett tűztérbetétek és az épületszerkezetek között 4 óra tűzállóságú rétegeket kell elhelyezni.

A korszerű, konvekciós légfűtésű cse­répkályhák és csempekandallók kö­penyfalának építési módjai azonosak a hagyományos szerkezetű cserépkály­hákéval; kivitelezésük valamivel egy­szerűbb, mert sem a tűztérrel, sem pe­dig a magas hőmérsékletű füstgázokkal nem érintkeznek közvetlenül.

A tűztérbetét és a köpenyfal közöt­ti kedvező levegőáramlás érdekében a kályhák köpenyfalának belül simának kell lennie. Ezekben a kályhákban utó­bélelésre nincs szükség, sőt a bélelés is elmaradhat, bár ez jelentősen rontja az áramlási feltételeket.

Page 110: Cserépkályhák építése

6. Szerelvények és felszerelési tárgyak

Ebben a fejezetben röviden ismertetjük azokat a szerelvényeket, kiegészítő berendezéseket és felszerelési tárgya­kat, amelyek a cserépkályhák és csem­pekandallók építéséhez és üzemelteté­séhez szükségesek.

6.1. Kéménybélelő és légfűtő elemek, idomok

Kéménybélelésre nem használhatunk azbesztcement csövet és alumíniumle­mez lefolyócsövet. A kéménybélelés rendszerint akkor szükséges, ha már meglevő kéményhez kell új fűtőberen­dezést kapcsolni. Ilyen esetekben olyan béléscsöveket lehet csak használ­ni, amelyek hajlíthatók a keresztmet­szetük csökkenése nélkül, megfelelő szilárdságúak ahhoz, hogy a kémé­nyekbe utólag behúzhatók legyenek, és bírják az üzemelés során keletkező hőterheléseket. További követelmény lehet, hogy az alkalmazott béléscsö­veknek legyenek kiegészítő idomaik (csatlakoztatóidom, tisztítóidom, a kon-denzvizet összegyűjtő és elvezető idom, rögzítőidom, kéményvéglefedő idom stb.). A hazai kereskedelemben erre a célra a következő csövek sze­rezhetők be:

- A WESTERFORM-H INOXID hajlítható, rugalmas, 0,15 mm vastag rozsdamentes, saválló acélszalagból készült kéménybéléscső, kiegészítő idomokkal; gyártási hossza: 6,00 m; cserépkályhákhoz alkalmazható jára­tos belméretek: 0 150, 160, 200, 250.

- A H 0,2 mm vastag alumínium­szalagból készített hajlítható cső; gyár­tási hossza: 6,00-12,00 m; járatos belmérete: 0 80, 100, 125, 150, 180, 200 és 250 mm.

A H hajlítható alumíniumcső már a korszerű, konvekciós áramlású cserép­kályhák és kandallók tűztérbetétjét és fűtött terét összekötő légfűtő járatként is alkalmazható.

Ha a füstgázokat úgy kell vezetni, hogy hőmérsékletükből ne veszítsenek, akkor hőszigetelt füstcsövet kell hasz­nálni. Erre alkalmas a WESTERFORM -H INOXID hőszigetelt lemezcső, amely annyiban tér el az azonos nevű csőtípustól, hogy falrétegei közé 25 vagy 50 mm vastag kőzetgyapot réte­get helyeznek.

A csőtípus kiegészítő idomok csatla­koztatására is alkalmas, ill. saját idomai is vannak.

Ezek a következők: SW-01 cső­kapcsoló körbetét; SW-02 idomkap­csoló karmantyú; SW-03 idom és cső­véglezáró idom; SW-04 90 °C-os ívcső; SW-05 45 °C-os ívcső; SW-06 T idom; SW-07 keresztidom; SW-10 pillangószelep; SW-14 körmös sza­lagbilincs. Az SW idomok 0,8 mm-es horganyzott acéllemezből készülnek.

6.2. Tüzelőrostélyok A tűztér alján elhelyezhető rostélyok négyzet és kör alakúak, 12...20 mm szerkezeti vastagságúak, és különböző méretűek (6.1. ábra és 6.1. táblázat). Anyaguk ugyancsak szürkeöntvény.

6.3. Köpenyfalajtók A korszerű, konvekciós hőleadású cse­répkályhák köpenyfalába - attól füg­gően, hogy milyen rendszerű a kályha, vagy hogy a kályha fűtőbetétje honnan kezelhető, ill. mikor és honnan építik be - különböző méretű ún. köpenyfal­ajtókat kell beépítem. Ezek az igények­nek megfelelően egyedileg is elkészít­hetők.

A köpenyfalakkal épített cserépkály­háknál és csempekandallóknál a kon­vekciós légjárathoz csak kisebb méretű szellőzőrácsokat építünk be, egy-két csempeméretnagyságban.

A köpenyfalajtók - az előzőekből megállapíthatóan - a kályha fűtésében és a hőleadás közvetítésében játszanak szerepet.

A köpeny falajtók acélszalagból és profilelemekből készülnek, egy- és két­ajtós változatban. Készülnek továbbá kétszer kétszárnyú változatok is, felül kis nyílóelemekkel.

- A típus: egy- és kétszárnyú kö­penyfalajtó (6.2. ábra); kisméretű, zsa­lus és zsalu nélküli kivitelben készül;

Külső fűtésű - kemence jellegű - cserép­kályha

Page 111: Cserépkályhák építése

6.1 táblázat Tűzrostélyok

6.1. ábra Négyzet és kör alakú tűzrosté­lyok

-B típus: kétszer kétszárnyú kö­penyfalajtó (6.3. ábra); közepes méret­ben, zsalus vagy zsalu nélküli felső szárnnyal és zsalu nélküli nagyobb al­só szárnnyal készül; nagy méretben középen áttörten, alul és felül zsaluval vagy áttörten készül.

A bemutatott ajtók szerkezete hide­gen hajlított 3 mm-es acéllemez szel­vény, a sarkokon illesztés utáni he­gesztésekkel. Nyílószárnyai rusztikus diópánttal vagy pattintással nyithatók, zárt részei is rugós lemezcsappan­tyúkkal biztosíthatók kinyílás ellen (6.4. ábra). Az áttört részek 5x5 mm-es négyzetacélból kialakított, külön­böző motívumokkal díszített kovácsolt ráccsal készülnek (6.5. ábra). A tipi­zált zsalukat a nyílókeretekbe ponthe­gesztéssel rögzítik, és a külső oldalon elhelyezett fogantyúval működtetik (6.6. ábra). Az ajtókat általában a kö­penyfal építésével egy időben helye­zik el, de a rabic- vagy téglafalakba célszerű utólag beépíteni (6.7. ábra).

Típusjel

Négyzet alakú Cs 18x21 Cs 21 x 23 Cs21 x26 Cs 23 x 26 Cs 23x31 Cs 27x31

E 13 x 16 E 16 x 18 E 16x21 E 16 x 23 E 16 x 25 E 18 x21 E 18 x25 E21 x23 E21 x25 E21 x32 E 23 x 25 E 23 x 31 E 26x31

Kör alakú 0 15 0 17 0 18 0 19 0 21 0 23 0 25

Méret (mm) a

178 210 210 230 230 262

128 160 160 160 160 178 178 210 210 210 228 228 260

148 164 180 196 214 230 246

b

210 230 255 255 305 305

155 180 205 230 255 205 255 230 255 305 255 305 305

-------

c

15 15 18 18 18 20

12 12 12 12 12 12 14 14 14 14 14 14 14

12 12 12 12 13 13 13

Szabad keresztmetszet (cm2)

144 192 216 234 286 330

69 108 125 143 162 140 180 192 215 264 233 286 330

55 71 89 108 133 157 183

%

39 40 40 40 41 41

35 38 38 38 40 38 40 40 40 41 40 41 42

32 34 35 36 37 38 39

Kapcsolódó ábra: 6.1.

6.3. ábra B típusú díszrácsajtó

6.2. ábra A típusú díszrácsajtók a) egyszárnyú; b) kétszárnyú

142

Page 112: Cserépkályhák építése

6.4. ábra Dísz rácsajtó szerkezete a)...f) részletek; 1 függőleges tokszár; 2 fek­vő tok; 3 küszöb; 4 borda; 5 hosszított furat; 6 rugós kapocs; 7 diópánt; 8 pántlap; 9 ta­karó; 10 függőleges borda; 11 díszrács; 12 gomb; 13 karika; 14 zsalufordító; 15 sze­relőfurat

3 1 2

Belső tüzelésű légfűtő cserépkályha két­szer két szárnyú köpenyfalajtóval

6.5. ábra Dísz rácsajtó mintaválasztéka 1 tokkeret; 2 nyílókeret; 3 díszrács; 4 fogó

6.6. ábra. Zsalus rács beépítése a) függőleges; b) vízszintes metszet; 1 zsa­lukeret; 2 zsalulevél; 3 csukló; 4 összekötő; 5 ponthegesztés; 6 nyílókeret; 7 díszrács; 8, 9 tokkeret

6.7. ábra Díszrács ajtó beépítése a) csempefalba; b) rabicfalba; c) téglafalba; 1 tokkeret; 2 nyílószárny; 3 csavar; 4 befa-lazókarmok; 5 pánt; 6 habarcskikenés; 7 kály­hacsempe; 8 bélés; 9 agyaghabarcs; 10 ra-bicfal; 11 vakolat; 12 téglafal; 13 tapasz

143

Page 113: Cserépkályhák építése

Csempekandalló és konvekciós cserép­kályha légfűtő járata felső kicsatlakozta-tásának „lezárása" keretráccsal

Az ajtók mázolt felülettel készülnek, így bármilyen színűre mázolhatók a csat­lakozó felületek, a cserépkályha csem­péjének színétől függően.

A köpeny falajtókat vagy más nevü­kön díszrácsokat Magyarországon

AVÁLL-KERKFT. 6900 Makó, Návay Lajos tér 8.

Tel.: 62/212-177 gyártja.

(6.8. és 6.9. ábra)

6.8. ábra Egy- és kétirányú nyitható szár­nyú díszrács vagy szellőzőrács kandallók­hoz és cserépkályhához a légfűtő járat kitorkollásának lezárására. (Gyártó: VÁLL-KER KFT. Makó)

Jel

a) b) c) d) e) f) g) h)

Méret lxh (cm)

23,0x23,0 23,0x28,5 25,0x66,0 46,0x17,5 45,5x23,0 45,5x28,5 67,5x23,0 67,5x28,5

Szabad kereszt­metszet (cm2)

210 260 700 255 420 520 650 760

144

Page 114: Cserépkályhák építése

6.4. Tűzhelylapok A hagyományos és korszerű falazott és mobil tűzhelyekhez előre gyártott, öntöttvas tűzhelylapokat készítenek a 6.10. ábrán látható kialakítással és a következő méretekkel:

Lapfajta

Kis tűzhelylap Nagy tűzhelylap Kis szélső lap Nagy szélső lap

a (mm)

395 475 395 475

b (mm)

316 316 158 240

Az elkészített tűzhelyet ezekből a lapokból összeállított tűzhelylappal lehet lefedni. A lemezek felületei le-mezgrafitos felületkezelésűek.

a) b)

6.9. ábra Kétszárnyú köpenyfalajtó cse­répkályha (tűztérbetétjének) üzemelteté­séhez a...b) kétszárnyú; c...d) kétszárnyú, felső zsalus szellőzővel (Gyártó: VÁLL-KER KFT. Makó)

Jel

a) b) c) d)

Méret lxh (cm)

47,0x89,0 57,0x89,0

47,0x109,5 57,0x116,0

Szabad nyílás­méret l0xh0 (cm)

43,0x85,0 53,0x85,0 43x85,0 53x91,5

6.10. ábra Tűzhelylapok a) elemes; b) sík, c) szélső lap; 1 áttört elem; 2 nagy karika; 3 középső karika; 4 kis ka­rika; 5 sík elem; 6 szélső lap; 7 toldat

145

Page 115: Cserépkályhák építése

Kályhacsempéből épített hagyományos fatüzelésű tűzhely, mellé kapcsolt sütővel

6.5. Konvekciós hőleadású cserépkályhák és csempekandallók betételemei

Az előzőekben leírt előnyei miatt vár­ható, hogy a korszerű, konvekciós hő­leadású cserépkályhák egyre inkább elterjednek hazánkban is.

Ezek legfőbb előnye a tiszta és energiatakarékos üzemelés.

Így külön pontban mutatjuk be azo­kat az építő- és kiegészítő elemeket, amelyek az építéshez elengedhetetle­nül szükségesek.

6.11. ábra Kályhabetét; kicsi

6.12. ábra Kályhabetét; nagy

146

Page 116: Cserépkályhák építése

Acél cserépkályha­fűtőbetét A durva kazánlemezekből készülő, sa-mottal bélelt fűtőbetét konvekciós lég­fűtésű cserépkályhákba építhető be, és a kéményhez füstcsővel csatlakozik. Fűtőfelülete konvekciós bordás. (6.11... 6.12. ábra)

Jellemzői a következők:

6.13. ábra Előre gyártott elemes fűtőbetétek a) kettes, b) hármas, c) négyes

A jellemző

Huzatigény (Pa) Hőteljesítmény (kW) Fűtőfelület (m2) Tömeg (kg)

A típus kicsi

7,5 7,3 1,5 112

nagy

7,5 8,0 1,5 114

A berendezések méreteit és kialakí­tását a 6.11. és a 6.12. ábra mutatja be.

Hőálló beton vagy samott cserépkályha-fűtőbetét-idomok

A hőálló betonból és samottból egyaránt készíthető előre gyártott elemekből a 6.13. ábra szerinti fűtőbetéteket lehet felépíteni. Ezek köpenyfallal közvet-

6.14. ábra Előre gyártott tűztérelemek

147

Page 117: Cserépkályhák építése

6.3. táblázat. Kályhabetét típusváltozatai

Az elem jele

I. II. III. IV V. VI. VII.

Típusváltozatok 60/40

méret (mm)

a

600

b

400

fűtőfelület* (m2)

sík 0,40

0,46 0,40 0,40 0,40 0,40

bordás 0,52

0,60 0,52 0,52 0,52 0,52

70/40 méret (mm)

a

700

b

400

fűtőfelület* (m2)

sík 0,44

0,51 0,44 0,44 0,44 0,44

bordás 0,57

0,66 0,57 0,57 0,57 0,57

80/45 méret (mm)

a

800

b

450

fűtőfelület*, (m2)

sík 0,50

0,57 0,50 0,50 0,50 0,50

bordás 0,65

0,75 0,65 0,65 0,65

* 5 mm-es ágyazóhabarcs réteggel.

6.15. ábra Ha 2-3 elem magas tűztérele-met készítünk, mindenképpen célszerű a hőleadást bordázott felülettel növelni

lenül is körülépíthetők, de gazdaságo­sabban üzemeltethetők konvekciós lég­réssel épített csempefallal körülvéve.

Az elemekből fekvő járatos fatüze-lésű vagy gázüzemű fűtőbetét vagy cserépkályha építhető 2...5 járattal.

Az elemek és a 6.14. ábrán, illetve a 6.3 táblázatban bemutatott elemtípu­sokból és méretrendszerrel készíthe­tők, sík és bordázott hőleadó felületű kivitelben (6.15. ábra). Ha 2-3 elem magas tűztérelemet készítünk, minden­képpen célszerű a hőleadást bordázott felülettel növelni.

A kandallóbetét A tűztérbetétes, konvekciós hőleadású cserépkályhákhoz hasonlóan a csem­pekandallókba is beépíthető olyan tűz-térbetét, amely az égés során felsza­badult hőt konvekciós hőleadással is hasznosítja.

A hagyományos kandallók falazott és betonozott tűztérmegoldásain kívül készülnek kiselemes előre gyártott vagy részben előre gyártott kandallóbetétek és teljes tűztérbetétek állvánnyal és tűzsisakkal együtt.

Állványos tűztérelem Külső formája azonos a hagyományos falazott kandallókéval, azzal az elté­réssel, hogy a teljes belső részt - a tűz-térállványt, a tűzteret, a tűztérkamrát, a füstcsövet (csappantyúval) és a hamu­gyűjtőt - részegységekként előre lehet gyártani (6.16. ábra).

Tűztérállvány: Idomacél keret alá épített forrcsőoszlopok talpvégződéssel és alsó köracél hosszmerevítő rudak­kal, hegesztett kötéssel. Két alapválto­zata egy, illetve két és három oldalon nyitott kandallókhoz alkalmazható.

Tűzlap, tűztalaj: Anyaga azonos a többi falelemével, lehet samott vagy vasalt hőálló beton. A tűzlap két alap­változata az egy oldalon, illetve a két

148

Page 118: Cserépkályhák építése

6.17. ábra Állványos tűztérelem kétoldalt nyitott tűzterű kandallóhoz

és három oldalon nyitott kandallókhoz alkalmazható. Legkisebb falvastagság tűzrács esetén 6 cm; tűzrács nélkül 8 cm.

Tűztérfal: Anyaga általában azonos a tűzlapéval, de lehet samott és hőálló beton is. A tűztérfalak két alapváltozata az egy oldalon, illetve a két és három oldalon nyitott kandallókhoz alkalmas. A tűztérfal és a tűzpadló ragasztóanya­ga samotthabarcs.

Hamugyűjtő: A tűztér hamuját ösz-szegyűjti, és hőjével előmelegíti a fű­tési levegőt a tűztér alatti légkamrában. Idomacélból, acéllemezből és öntött­vasból készül. Anyaga 2 mm-es he­gesztett fekete lemez. Ürítéséhez 1-2 db fogantyút rögzítenek a belső oldalra.

Tüzsisak, tüzkamra: Anyaga 2-3 mm-es hegesztett fekete lemez, idomacél kerethez szegecselve. Célszerű a füst­torokban egybeépíteni a füstcsövet és a füstcsappantyút vagy a füstszabályo­zó berendezést. Egy, két és három ol­dalon nyitott tűztérhez készülnek. Az utóbbiak sisakjának peremrészére füg-gesztőhorgokat kell felhegeszteni a kon­zolos vagy félkonzolos függesztés ese­tében.

Merevítő-függesztő rúd: Két és há­rom oldalon nyitott kandallók esetében a konzolos terhelőerőt viseli. Anyaga 12-16 mm-es köracél, két végén ho­roggal, kampóval, a középrészen egy ellenmenetes feszítőcsavarral.

Tűztérlapos betételem: Szerkezeti fel­építése sokkal bonyolultabb az előző pontban felsoroltaknál. Anyaga lehet tűzálló beton vagy samott, idomacél és öntöttvas kiegészítő elemekkel.

Beton tűztérelem: A hagyományos kandallóépítés egyszerűbb eseteiben nagyon célszerű és olcsó elemeket le­het előre gyártani, pl. ha a tűztér három fala egy elemből készül. Ezzel szemben nagy hátrány, hogy a szállítás és a beépí­tés nehezebb. Legegyszerűbb megoldás, ha a falelemeket külön-külön gyártják.

Példánkban a betét 4 részegységből áll, a két szélső falelemből, a homorú-domború hátfalelemből és a sisak- (füst-kamra)elemből. Az elemek feszítőpál­cával vannak összekötve. Egy oldalon nyitott és falikandallókba építhető.

Betonból és acéllemezből kombinált légfűtési elem: Szerkezeti felépítése ha­sonló az ismertetett alaprendszerhez. Különbség csak abban van, hogy a tűz-térhátfal és a tűz közé 3-4 mm-es acél­lemez légtérelválasztó falburkolatot építenek a kandalló szerelésével egy időben. A légtér gáztömör szigetelése az elemek szerelésekor az átfedések tűzálló habarccsal való kikenésével és tömítésével érhető el. Az előre gyártott elemek anyaga hőálló beton középsima felülettel.

A megoldások vastag és vékony fa­lú kandallóelemekre vonatkoznak.

A vastagabb falú tűztérelemek na­gyobb hőterhelést tudnak elviselni. Al­kalmasak egy, két és három oldalon nyitott tűzterű változat megvalósításá­ra. A vékony falú tűztérelemek ugyan­csak mindhárom tűztérfajtához hasz­nálhatók.

A légfűtő acéllemez betét a fűtési levegő előmelegítésére is alkalmas.

A betonelemek fenéklemezébe 2 db 100 mm-es lyuk szükséges a fűtő- vagy égési levegő bevezetésére.

A falelemben csak légfűtés esetében kell 2 db 100 mm átmérőjű áttörés az elem legfelső pontján, a légfűtő tér fel­ső részén. Levegő-előmelegítés esetén az acéllemez béléselem két oldalán alul­ra kell a kitorkolló nyílást helyezni.

Acéllemez légfűtő betétek: A légfű­tésű kandallók fűtési betételemei acél­lemezből is elkészíthetők, kettős vagy egyrétegű fallal.

A kétrétegű acéllemez légfűtő betét hatásfoka a tűztér és a füstkamra kö­zötti és mögötti zárt légtér miatt jobb.

Az egyrétegű acéllemez légfűtő be­tét elhelyezése és szerelése nagy gon­dosságot igényel a gáztömörséget ille­tően. A kétrétegűvel szemben előnye, hogy olcsóbb és gyorsabb az elemek gyártása. Hátránya, hogy egy idő után a többször kitáguló betét a legtömö­rebb csatlakozás esetében is átfüstöl.

A tűztér és a füstkamra együtt és külön-külön is készülhet, ez utóbbi biz­tonságosabb.

Az acéllemez vastagsága a tűztérben 3-4 mm, a füstelvezető 2-3 mm-es, a fe­néklemez 4-6 mm-es bordás acéllemez­ből készül, hegesztve. A szekrényelem­mel célszerű egybeépíteni a füstnyak fölé a füstszabályozót. A tűznyílásra a stabilitás érdekében idomacél keretet szerelnek, a megfelelő gáztömörség el­érésére azbesztcsík tömítéssel.

Öntöttvas tűztérelem: A tűztérele­mek csak sorozatgyártás esetén gazda­ságosak.

Füstkamra

A régi építésű kandallóknál a tűztér feletti füstkamra anyaga általában azo­nos a tűztérfal anyagával. Falazott tűz­tér esetében természetesen nem felel meg a fal anyaga (pl. samott-tégla) a füstkamra sima, áramlástani szempont­ból kifogástalan belső felületének ki­alakításához, hanem hőálló vakolattal kell bevonni. Az egyszerű hagyományos kandalló esetében a tűztér lefedésére megfelel az előzőekben bemutatott beton- vagy acéllemez-anyagú füst­kamraelem.

Acéllemez füstkamra

• Egyrétegű acéllemez füstkamra (6.17. ábra): Legegyszerűbb meg­oldása a 2-3 mm-es fekete lemez­ből szegecsekkel vagy hegesztett kötéssel készített sisak, amelyet a stabilitás és a gáztömörség elérése érdekében célszerű L acélkeretre rögzíteni. Két és három oldalon nyi­tott tűzterű kandallók esetében a konzolt méretezni kell, és rögzítő­horgokkal szükséges ellátni. Cél­szerű a füstelzárót a füstnyak fö­lött beépíteni az elembe. Tűzálló habarcstömítés és felső kikenés szükséges. A füstkamra külső részét zárt felső szekrény

149

Page 119: Cserépkályhák építése

6.17. ábra Acéllemez füstkam­raelem a) elölnézet; b) felülnézet; c) met­szet; 1 füstkamratér; 2 acél­lemez palást; 3 füstcsőcsonk; 4 csappantyúlevél; 5 csappan­tyú; 6 hosszborda; 7 kereszt­borda

esetén célszerű nem éghető hőszi­getelő anyaggal burkolni.

• Kettős falú acéllemez (légfűtő) füst­kamra: A kandallók hatásfokának növelése érdekében célszerű a hő-veszteséget kiegészítő berendezé­sekkel csökkenteni. Ilyen pl. a lég­fűtő betét, amely tulajdonképpen központi fűtési kalorifer, hideg és meleg levegős megoldással. A szek­rény anyaga 2-3 mm-es, a hőcse­rélő betété 3-4 mm-es acéllemez (utóbbi vastag falú gázcső is le­het), hegesztett kötéssel.

Központi fűtési betételem

A betételemet hagyományos falazatú, előre gyártott beton, acéllemez és ön­töttvas tűzterű kandallók esetében le­het beépíteni.

Két alapmegoldása: a hátfallal pár­huzamosan álló csobordázatos és a tűzrácsban kiépített hőcserélős. Utóbbi szén- és brikettfűtés esetében célszerű.

Anyaga fatüzelés esetén vékony, széntüzelés esetén vastag falú gázcső, hegesztett kötéssel, flexibilis szerel­vénycsatlakozással.

Kandallóbetétek a fűtési levegő előmelegítéséhez

Az égési levegő fűtőtérbe juttatásának optimális kialakítása a kandalló terve­zőjének egyik fontos feladata. A gaz­daságos fűtés érdekében ezt a levegőt előmelegítik, különböző kandallóbeté­tek esetén különféle módszerekkel.

Betonelem kandallóbetét égésileve­gő-csatornával: Anyaga és szerkezeti felépítése azonos a tűztérlapos és tűz-térfalas betonelemekével. A különb­ség, hogy a hátrészfal egy vagy két előmelegítő cellával egészül ki. Az előmelegített égési levegő egy része a tűztérrostélyon, nagyobb hányada pedig a légtérbe juttatva a tűznyiláson keresztül jut a tűztérbe. Az elemek fal­síkra vagy sarokba helyezett kandalló­hoz egyaránt alkalmasak.

Fűtési levegőt előmelegítő acéllemez elem: Elhelyezhető a tűztér hátfalára, a tűztérszekrénnyel együtt vagy kü­lön, egy vagy több egységként beépít­ve. A két betétegység egymástól füg­getlenül van felszerelve és működik.

Anyaga 1-2 mm-es acéllemez, he­gesztett vagy szegecselt kivitelben.

Nyitott tűzterű kandallóbetétek A nyitott tűzterű kandallóbetétek álta­lában üzemekben előre gyártva -

• hőálló betonból, • samottból, • acéllemezből, • öntöttvasból

és ezek kombinációjával - készülnek. A nyitott tűzterű betétek beépítése

egyszerű, burkolati faluk kivitelezhető egyedileg, vagy a gyártó cég köpeny­típusai közül választható.

Az öntöttvas és acélbélésű, samott-anyagú tűztérelemek hőtermelő betét­ként tervezhetők, ill. beépíthetők köz­ponti fűtőberendezésekbe is. Készülnek légfűtő és meleg vizes rendszerekhez egyaránt. Légfűtés centrális helyiség­kapcsolás esetén alkalmazható; a me­leg vizes betétek - szivattyú közbeik­tatásával - kazánként üzemeltethetők.

Zárt tűzterű kandallók betételemei A zárt tűzterű kandallókhoz készülő energiatakarékos betétek a felhasználók részéről igen kedvező fogadtatásban részesültek. A kandallóbetétek elsőd­legesen légfűtési célra, egy-egy helyi­ség vagy a teljes lakás fűtésére alkal­masak - típusuk és teljesítményük függvényében.

Zárt tűzterű kandallók készülnek • egyhéjú betéttel, • két- (v. dupla) héjú betéttel. Az egyhéjú kandallóbetétek ma már

szinte kivétel nélkül öntöttvasból ké­szülnek, s faluk, az 5-7 mm vastagságú tűztérpalást, egyben hőleadóként mű­ködik a kandalló cirkulációs (konvek-ciós) terében. Egyes típusokat samott-fallal, illetve tűzlap béléssel egészítenek ki az élettartam növelése, az egyenlőt­len hőterhelésből adódó idő előtti anyag-fáradás elkerülése érdekében.

Az egyhéjú kandallóbetétek (konvek-ciós) légtér felőli oldalát általában bor­dázattal látják el, ami növeli a palást­fal hőleadó felületét és élettartamát. Az egyhéjú betéteket és füstcsövüket palásthőszigeteléssel ellátni nem sza­bad, mivel azáltal a szabad hőleadó fe­lület csökken; a kettős falú betéteknél ennek épp az ellenkezője kedvező ha­tású a kandalló működésére.

150

Page 120: Cserépkályhák építése

A kéthéjú kandallóbetétek hőtech-nikai szempontból ma a korszerűek közé tartoznak, ám bonyolult szerke­zetük gondosabb beépítést és üzemel­tetést igényel. A kéthéjú tűztérbetétek a légfűtő kandallóbetétek kategóriájá­ba sorolhatók, mivel a dupla betétfal közötti légrés alul-felül kapcsolódik a fűtendő lakótérhez - cirkuláció elvén működnek, vagyis fűtenek. Két válto­zatuk ismert, a

• gravitációs áramkörös és a • kényszeráramoltatott fűtőbetétek. A gravitációs elven üzemelő fűtő­

betéteknél a szükséges légmozgást, vagyis a betétben lezajló hőátadási fo­lyamatot a levegő faj súlykülönbsége indítja be és tartja fenn. E megoldást főleg kis teljesítményű betéteknél, köz­ponti helyre telepített kandallóknál al­kalmazzák. Előnye, hogy a kandalló üzemeltetéséhez - a fűtéshez - nincs szükség külső energiaforrásra, pl. elekt­romos áramra, mivel a rendszerben nincs ventilátor. Hátránya, hogy a fűtőbeté­ten belüli lassú légcsere nem tudja „levenni" a tűztérpalást felületéről a maximális hőteljesítményt, emiatt a (komplett) kandalló és a fűtőbetét együttes hatásfoka 5-7%-kal alacso­nyabb a kényszeráramoltatott (ventilá­toros) változaténál.

A kényszeráramoltatott kandallóbe­tétek jelentik műszaki szempontból a csúcsot napjainkban a fűtőberendezések e kategóriájában. A kényszeráramolta­tással működtetett kandallók betétjei a palástfallal párhuzamos légréseik, csökkentett tömegük és az optimális felületi légsúrlódás, illetve hőátadás­átvétel miatt kisebbek. Mivel kisebb a tűztérbetét belső palástját körülvevő légrés vastagsága és tömegtérfogata, az adott teljesítményű ventilátor jelen­tősen felgyorsítja benne a légáramlást. A csökkentett hőlégkamra-térfogat to­vább fokozza a légáramlás sebességét, így intenzívebb a hőleadás, illetve a légfűtés.

Az 1990-es évek fejlesztéseinek ered­ménye a másodégésű kandallóbetét. Működésük leglényegesebb jellemző­je, hogy tiszta égés megy bennük vég­be. A tiszta égés (C+02= C02) folya­mán hő és szén-dioxid (C02) szabadul fel, melyet földünk növényzete ismét oxigénné alakít.

Az ecopalex rendszerben a katali­zált utóégés során kevesebb káros, el

nem égett füstgáz termelődik. A tűz­térbe fújt ún. másodlagos levegő hatá­sára megy végbe az elsődleges égéskor keletkezett gázok katalizált másodége­tése. Az égési folyamat lejátszódása­kor a lángkép sokkal élőbb és tisztább. Ez a láng elégeti az előégésben kelet­kezett - el nem égett - molekuláris gá­zokat, melyek az alapégés során sza­badulnak fel, és az előmelegített, az elsődleges égés utolsó fázisában fúvó-kaszerű nyíláson át bevezetett levegő­vel dúsulnak (kombusztorelv). Az ily módon működő típusok a kandallótech­nikában jelenleg elérhető maximális teljesítményt nyújtják.

A monoblokk-kandallóbetétek funk­ciója hasonló, illetve azonos az előző­ekben ismertetettekkel, viszont nagy tömegű, közel embermagasságú szer­kezetek, amelyek beépítve nagyrészt kitöltik a kandallótest belsejét. A tűz­térbetét belső, ún. „légúti" elrendezése sokkal lazább, a nagyobb tűztérben jó­val nagyobb hőteljesítmény érhető el a kandallótest együttes tömegén belül.

A monoblokk-kandallóknak is két alaptípusa ismert tüzeléstechnikai szem­pontból:

• a normál tűzterű és • a másodégésű tűzteres. A normál tűzterű monoblokk-kan-

dallóbetétek tűztérköpenybélése általá­ban samottlapokból, illetve hőálló be­ton tűztérlapokból, valamint kiegészítő öntöttvas elemekből áll.

A másodégésű tűzterekbe viszont a láng irányának, illetve az égési folya­mat áramlási vonalának megfelelően kialakított (hullámosított, szűkített), általában öntöttvas tűztérhátfalat épí­tenek be, melyen a másodégést bizto­sító fúvókák vannak. Az öntöttvas hát­falnak azonkívül, hogy követi a lángtér

kúposan szűkített és hullámos felüle­tét, az ún. „kombusztor" szerepét is be kell töltenie, vagyis a másodlagos (tisz­ta) égés égési levegőjét elő kell mele­gítenie izzási hőmérsékletre, és azt a lángtérfogat felső harmadában be kell vezetnie a tűztérbe. A kandallóbetét magas hőfokú füstjáratai különböző csatornákon átvezetve adják le a ter­melt hőmennyiség 60%-át, míg 25%-a a tűztérajtón át sugárzással, a maradék 15% pedig a kéményen keresztül tá­vozik.

Ez a kandallóbetét-típus hatásfok szempontjából felülmúlja az összes hasonló működésű kazán teljesítmé­nyét, és beépítve igen szép látványt nyújt. A kandallóbetét külső köpenye hegesztetten acéllemezből készül, míg a hőcserélő - a belső füstjáratok -több kitérővel és kerülővel hűti le a kéménybe kiáramló füstöt a lehető leg­alacsonyabb hőfokra. Megjegyezzük, hogy az alacsony hőmérsékletű füstgáz jelzi a kazán kis hő veszteségét, vagyis jó hatásfokát, és ha a hozzá csatlakozó kémény is jó minőségű - hazánkban pl. a Schiedel kéményrendszer valamely tí­pusa -, akkor szinte biztos, hogy a fűtő­berendezés gazdaságosan üzemeltethető.

A következőkben több hazai gyártó és hazai kereskedelmi bázishellyel rendelkező külhoni cég termékeit mu­tatjuk be a kandallóbetétek európai vá­lasztékából.

EDIL KAMIN Hungária Kft. 1107 Budapest, Száva u. 5-7.

Tel.: (1)260-0251 Fax: (1) 260-4127

Az EDIL KAMIN tűzterek mind­egyike dupla lemezfallal körülvett önt­vény égéstérrel rendelkezik.

151

Page 121: Cserépkályhák építése

6.18. ábra EDIL KAMIN VISION panoráma­liftes, üvegajtós, fémlemez kandallóbetét a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­töttvas tűztérfallal; 2 acéllemez betételem­szekrény eleme; 3 tűztér „nyitott" állapotban; 4 hőálló üvegajtó fém keretvázban (emel­kedő és oldalt nyitható); 5 levegőszabályo­zás; 6 fűtési meleg levegő kivezetése; 7 auto­mata füstszabályozó berendezés

Műszaki adatok

teljesítmény kW

hatásfok %

optimális fafogyasztás kg/h

súly kg

külsőlevegő­beszívás cm2

füstcső 0 cm

meleglevegő­kivezetés cm

felfűthető légtér m3

Nps

13,5

67

5

245

300

20

14x2

290

Vps

14

71

5

250

300

20

14x2

300

6.19. ábra EDIL KAMIN TER-A sarokkan­dalló-betét fémlemez légfűtő szekrény­nyel, nyitható üvegajtóval a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­töttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemez tűztérbetét; 3 tűztér „nyitott" állapotban; 4 hő­álló üvegajtó oldalt nyíló fém keretvázban; 5 levegőszabályozás; 6 fűtési meleg levegő kivezetése; 7 automata füstszabályozó be­rendezés

6.20. ábra EDIL KAMIN TER-F egyoldali tűztérajtós kandallóbetét fémlemez lég­fűtő szekrénnyel, nyitható üvegajtóval a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­töttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemez tűztérbetét; 3 hőálló üvegajtó oldalt nyíló fém keretvázban; 4 levegőszabályozás; 5 fűtési meleg levegő kivezetése; 6 automata füst­szabályozó berendezés

Nps: természetes hőszállítású, Vps: venti­látoros rásegítéssel

152

Műszaki adatok

teljesítmény kW

hatásfok %

optimális fafogyasztás kg/h

súly kg

külsőlevegő­beszívás cm2

füstcső (5 m felett) cm

füstcső (4-5 m) cm

füstcső (3-4 m) cm

meleglevegő­kivezetés cm

felfűthető légtér m3

Nps

15,5

68

5,5

210

300

20

22

25

14x4

335

Vps

16,3

71

5,5

215

300

20

22

25

14x4

350

Műszaki adatok

teljesítmény kW

hatásfok %

optimális fafogyasztás kg/h

súly kg

külsőlevegő­beszívás cm2

füstcső (5 m felett) cm

füstcső (4-5 m) cm

füstcső (3-4 m) cm

meleglevegő­kivezetés cm

felfűthető légtér m3

Nps

15,5

68

5,5

210

300

20

22

25

14x4

335

Vps

16,3

71

5,5

215

300

20

22

25

14x4

350

Page 122: Cserépkályhák építése

6.21. ábra EDIL KAMIN UNO sarokkan­dalló-betét fémlemez légfűtő szekrénnyel, nyitható üvegezett ajtóval a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­töttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemez tűztérbetét; 3 hőálló üvegajtó oldalt nyíló fém keretvázban; 4 külső levegőbeszívás és ventilátorház; 5 fűtési meleg levegő kiveze­tése; 6 automata füstszabályozó berendezés

Műszaki adatok

teljesítmény kW

hatásfok %

optimális fafogyasztás kg/h

súly kg

külsőlevegő­beszívás cm2

füstcső 0 cm

meleglevegő­kivezetés cm

felfűthető légtér m3

Nps

8,5

70

3

154

200

16

14x2

180

Vps

9

73

3

157

200

16

14x2

190

6.22. ábra EDIL KAMIN TONDA 62 kis hely­igényű - utólag is beépíthető - fémlemez kandallóbetét a) nézet; b) tervezési adatok; 1 optimális méretű fémlemez tűztérbetét szekrényele­me; 2 ventilációs levegőbevezető nyílások; 3 hamugyűjtő láda; 4 ívelt panorámás, fém­keretes kerámia üvegajtó; 5 fűtésilevegő­kivezetés (kétoldali)

Műszaki adatok

teljesítmény kW

optimális fafogyasztás kg/h

súly TONDA 62 kg

súly PIANA 62 kg

külsőlevegő­beszívás cm2

füstcső (min. 2 m magas) cm

füstcső (min. 4 m magas) cm

meleglevegő­kivezetés cm

felfűthető légtér m3

Nps

11,5

4

131

126

200

20

16

14x4

245

Vps

12

4

133

128

200

20

16

14x4

260

Nps: természetes légjáratú üzemmódban, Vps: ventilátoros rásegítéssel

6.23. ábra EDIL KAMIN PIANA 62 kis hely­igényű - utólag is beépíthető - fémlemez kandallóbetét öntöttvas tűztérfallal a) nézet; b) tervezési adatok; 1 optimális méretű fémlemez tűztérbetétszekrény elemei; 2 ventilációs levegőbevezető nyílások; 3 ha­mugyűjtő láda; 4 egyenes síkú fémkeretes kerámia üvegajtó; 5 fűtésilevegő-kivezetés (kétoldali) (Műszaki adatok mint a TONDA 62 típusnál.)

Nps: természetes hőszállítású, Vps: venti­látoros rásegítéssel

6.24. ábra EDIL KAMIN TONDA 62 és PIANA 62 típusú kiselemes kandallóbe­tét működési vázlata 1 tűztérbetét szekrényeleme; 2 elektromos üzemű (cirkulációs) ventilátor; 3 fűtésileve­gő-leszívás; 4 fűtési (meleg) levegő kiveze-tőcsöve; 5 működtető automatika

A monoblokktűzterek (UNO, VI­SION, TER-A, TER-F) liftmechani­kával működő - felfelé és oldalra is nyitható - ajtóval rendelkeznek, amely lehetővé teszi a nyitott állapotban lévő használatot is.

153

Page 123: Cserépkályhák építése

6.25. ábra EDIL KAMIN DECO 54 kis hely­igényű - utólag is beépíthető - fémlemez kandallóbetét öntöttvas tűztérfallal a) nézet; b) tervezési adatok; 1 öntöttvas keretű kerámia üvegajtó, felül égésminőség­javító nyílássorral; 2 ventilációslevegő-beve-zető nyílások; 3 hamugyűjtő láda; 4 fém­lemez betétszekrény; 5 kétoldali fűtési-(meleg) levegő-kivezetés

Műszaki adatok

teljesítmény kW

optimális fafogyasztás kg/h

súly DECO 54 kg

súly RIGA 54 kg

külsőlevegő­beszívás cm2

füstcső (min. 2 m magas) cm

füstcső (min. 4 m magas) cm

meleglevegő­kivezetés cm

felfűthető légtér m3

Nps

9,5

3,5

103

98

200

20

16

14x4

210

Vps

10

3,5

105

100

200

20

16

14x4

220

6.26. ábra EDIL KAMIN RIGA 54 kis hely­igényű fém sarok-lemezkandallóbetét (kétoldali feltárulkozással), öntöttvas tűz­térfallal a) nézet; b) tervezési adatok; 1 hőálló kerá­mia üvegezés nyíló ajtóval és fix oldalsó „ablakkal"; 2 ventilációslevegő-bevezető nyílások; 3 hamugyűjtő láda; 4 fémlemez betétszekrény; 5 kétoldali fűtési-(meleg)le-vegő kivezetés (Műszaki adatok mint a DECO 54 típusnál.)

6.28. ábra EDIL KAMIN ACQUACALOR kan­dallótestbe építhető központi fűtési ka­zánbetét üvegezett tűztérajtóval a) nézet; b) ACQUACALOR 22 típus; c) ACQUACALOR 29 típus tervezési adatai; 1 nyílókeretes hőálló üvegajtó; 2 égési (másod)levegő nyílása; 3 szerelhető taka­rólap a használati meleg víz hőcserélőjének tisztításához; 4 betételem-burkolat; 5 alsó (primer) levegőbevezetés a tűztér tökéletes üzeméhez; 6 használatimelegvíz-ellátás (szerelhető) hőcserélője - kétirányú - víz­vezeték-kapcsoláshoz; 7 fűtési rendszer gépészeti csatlakozója (visszatérő), az előre­menő a kazántest felső pontján van (a fotón nem látható)

Nps: természetes légjáratú üzemmódban, Vps: ventilátoros rásegítéssel

6.27. ábra DECO 54 típusú kandallóbetét beépítése kandallótestbe (vázlat)

Speciális tulajdonságuk, hogy a me­leg levegőt a kandalló helyiségén kívül még négy helyiségbe képesek eljuttatni.

Firebox típusú tűztereink (TONDA, PIANA, DECO, RIGA) sajátossága, hogy a régi - már nem működő - kan­dallókba is beépíthetők, megfelelő át­alakítással. Kerámiával burkolt kandal­lókhoz (cserépkályha) is ajánlják.

Legújabb fejlesztésű tűzterünk az ACQUACALOR, amellyel komplett családi házak központi fűtéses rend-

154

Page 124: Cserépkályhák építése

Műszaki adatok ACQUACALOR 22

égési hőtel-jesítmény Kcal/h

hatásfok %

víz direkt hatásfoka %

optimális fafogyasztás kg/h

súly kg

füstcső (magas­ságtól függ) cm

külsőlevegő­beszívás cm2

víztartalom liter

nyomás max. üzemmódban bar

30 °C-os meleg­víz előállítása l/min.

felfűthető légtér m3

M

22 000

75

48

6

230

20

200

50

1,5

10

405

T

22 000

75

48

6

230

20

200

50

1,5

_

405

szerét lehet üzemeltetni, illetve kiegé­szíteni a már meglévő fűtésrendszert.

A kandallóburkolatok sokféle módon megmunkált (csiszolt, pattintott, homok­szórással érdesített, antikolt) márvány­ból, valamint fából készülnek (6.18... 6.30. ábra).

Műszaki adatok ACQUACALOR 29

égési hőtel-jesítmény Kcal/h

hatásfok %

víz direkt hatásfoka %

optimális fafogyasztás kg/h

súly kg

füstcső (magas­ságtól függ) cm

külsőlevegő­beszívás cm2

víztartalom liter

nyomás max. üzemmódban bar

30 °C-os meleg­víz előállítása l/min.

felfűthető légtér m3

M

29 000

77

50

8

275

25/22

300

100

1,5

12

558

T

29 000

77

50

8

275

25/22

300

100

1,5

_

558

(M: használatimelegvíz-ellátással, T: csak fűtő üzemmód)

6.29. ábra Kandallóbetétek beépítési al­ternatívái bázishely és a kapcsolt helyi­ségek fűtéséhez a) egy-, b) két-, c) többhelyiséges alkalma­zás; d) füstelvezető csövek elemei; e) bel­ső légfűtő kicsatlakozó; fix és állítható

6.30. ábra EDIL KAMIN ACQUACALOR kazánként is alkalmazható betételem mű­ködési vázlata 1 A begyújtás fázisában nyitva tartandó füstlezáró és szabályozó szelep a felfűtés után az üzemelés alatt „tartalék" üzem­módra állítandó a betét hőcserélésének jobb hatásfokú üzeme miatt. Amikor a tűz-térajtó becsukódik, a füstelvezető pillangó­szelep-üzemmód helyzetbe áll át; 2 A víz­szintes terelőlemez eltávolítása lehetővé teszi a használatimelegvíz-ellátás hőcserélő­jének teljes hatásfokkal való üzemét; 3 hasz­nálatimelegvíz- (25 m hossz - 0 12-es) hő­cserélő; 4 kettős falú fűtőbetét kazán

155

Page 125: Cserépkályhák építése

6.31. ábra Öntöttvas tűztérpalástú (egy­héjú) kandalló-betételem egyoldali, oldal­ra nyíló tűztérajtóval és panoráma-oldal­világítóval (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 600 típ.; teljesítménye 14-20 kW)

Balaton Air Service Kft. CHEMINÉES PHILIPPE

1073 Budapest Kertész u. 33.

Tel./fax: (1)268-0021

A Cheminées Philippe kandalló­betétek óriási választékkal kínálják magukat a hazai piacon. Túlnyomó hányaduk egyrétűen, de öntöttvasból készül. Alkalmazásuk abban tér el az előbbi gyártó kettős falú típusaitól, hogy beépítésük konvekciós légréssel kell, hogy történjen. A beépítésnél a burko­lati fal és maga a tűztérbetét mindig „dilatációsan" kell, hogy csatlakozzon a hőtágulások miatt. A konvekciós tér

0 230

6.33. ábra Emelkedő-nyíló, hőálló üvege­zésű tűztérajtós öntöttvas kandalló-beté­telem (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 650 típus; teljesítménye 14-20 kW)

0 230

6.32. ábra Elöl nyitott, oldalra nyíló tűztér­ajtós öntöttvas betételem jellemző méretei (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 600 típ.)

6.34. ábra. Emelkedő-nyíló tűztérajtós ön­töttvas kandallóbetét jellemző méretei (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 650 típus)

0 230

6.35. ábra. Hőálló üvegezésű, emelkedő tűztérajtós, öntöttvas falú, samott tűztér-bélésű kandallóbetét jellemző méretei (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 843 típ.; teljesítménye 18-25 kW)

a tűztérbetét fala és a burkolati köpeny­fal között:

- kisebb hőteljesítménynél 3-4 cm, - közepes hőteljesítménynél 4-5 cm, - nagy hőteljesítménynél 5-7 cm,

ennél nagyobb keresztmetszet nem min­dig szerencsés, mert a belső negatív cirkulációs légáram csökkenti a hőlea-

6.36. ábra Panorámaüvegezésű, nyíló tűz­térajtós, öntöttvas falú, samott tűztérbé-lésű kandallóbetét jellemző méretei (CHE­MINÉES Philippe, Le Foyer 920 SR típ.)

156

Page 126: Cserépkályhák építése

0 230

6.38. ábra Hőálló üvegezésű, emelkedő és (vagy) nyílószárnyú tűztérajtós, öntött­vas falú betételem (CHEMINEES Philippe, Le Foyer 694 típ.; teljesítmény 10,5-16 kW) a) nézet; b) tervezési adatok

dás hatásfokát. Az öntöttvas tűzterű kandallók közölt teljesítményértékei közül a kisebbik a nyitott, a nagyobbik a zárt ajtóállásra vonatkozik (6.31... 6.41. ábra).

6.41. ábra Egyenes homloklapú, hő­álló üvegezésű (nyíló szárnyú) tűz­térajtós, öntöttvas falú kandallóbetét (CHEMINEES Philippe, Le Foyer 2000 típ.; teljesítménye 14-20 kW)

157

Page 127: Cserépkályhák építése

GODIN Magyarország Kft. 1068 Budapest, Benczúr u. 37.

Tel./fax: (1) 343-0408

Az Európában közismert GODIN kandallógyártó cég több tucat fajta kan­dallóbetétet és több száz különféle tí­pusú kandallófelépítményt készít előre gyártva, helyszíni szerelésre.

A GODIN kandallógyártó cég ter­mékeiből a hazai piac igényeihez iga­zítva mutatunk be néhány jó tulajdon­sággal bíró kandallóbetétet.

6.44. ábra GODIN SU-PERCHAUFF tűztérbetét. Öntöttvasból készült rusz­tikus kivitelű, folyamatos üzemű kandallótűztér füstszabályozó szeleppel ellátva, kerámiaüvegezé­sű - oldalt nyíló - tűz-térajtóval (teljesítménye 14-20 kW, tömege 140 kg) a) nézet; b) tervezési adatok

6.42. ábra GODIN ECOCHAUFF 625 típusú öntöttvas kandallóbetét nyitható szárnyú, hőálló üvegezésű ajtóval (teljesítménye 7,0-11 kW, tömege 103 kg) a) nézet; b) tervezési adatok 6.43. ábra GODIN

DEFI - szakaszos tüzelésű - tűztérbe­tét; a betét egyszerű, robusztus, de egyben esztétikus felépítésű öntöttvas tűztér, ke­rámiaüvegezésű tűz-térajtóval (teljesítmé­nye 12-15 kW, töme­ge 139 kg) a) nézet; b) tervezési adatok

6.45. ábra GODIN 695 TX (liftes) tűztérbe­tét. Az öntöttvasból készült rusztikus ki­vitelű, szakaszos üze­mű kandallótűztér füstszabályozó sze­leppel ellátva készül. Az elöl nyíló és lif­tes üzemű kerámia­üvegezésű ajtót ki­egészíti az oldalsó fal fix (hőálló) üvegezett felülete (teljesítmé­nye 10,5-16 kW, tö­mege 204 kg) a) nézet; b) tervezési adatok

158

Page 128: Cserépkályhák építése

A GODIN kandallóbetétek többsé­gükben öntöttvasból készülnek, hőálló üvegezésű ajtókkal. Beépítésük azonos az előző (CHEMINÉES) típusúaknál leírtakkal - a konvekciós tér kiképzé­sére vonatkozóan. Az öntöttvas tűzte-rű kandallók teljesítményértékei közül a kisebbik a nyitott, a nagyobbik a zárt aj tóállásravonatkozik.

A teljesítményadat a gázüzemű tűz-térbetétnél kizárólag a „zárt" (ajtós) állapotra értendő (6.42...6.49. ábra).

6.46. ábra GODIN PRITAMIC PR (liftes) tűztérbetét. Öntöttvasból készült ruszti­kus kivitelű, szakaszos tüzelésű kandal-lótűztér, panorámaüveges elülső oldalki­alakítással, kapcsolt nyíló és liftes üzemű, kerámiaüvegezésű ajtóval (tel­jesítménye 15-22 kW, tömege 162 kg) a) nézet; b) tervezési adatok

6.48. ábra GODIN VERTIGO íves „homlo­kú" kandallóbetét. Az öntöttvas tűztem, fémkeretes és kerámiaüvegezésű, oldalt nyíló ajtóval ellátott betételem új forma­lehetőséget biztosít a „modern" belső­építészeti igények kielégítéséhez (telje­sítménye 14-20 kW, tömege 270 és 282 kg a) nézet; b) tervezési adatok

6.47. ábra GODIN ARCADE SR (liftes) tűz-térbetét. Az exkluzív, íves ajtóval és kerá­miaüveggel ellátott öntöttvas tűztér meg­könnyíti felhasználójának a lakótér belső­építészeti kialakítását. Konstrukciójának köszönhetően kiválóan alkalmas modern kandallókba való beépítésre (teljesítmé­nye 15-22 kW, tömege 186 kg) a) nézet; b) tervezési adatok

6.49. ábra GODIN SUPER-CHAUFF 696 gázüzemű tűz-térbetét. Földgázzal vagy propán-bután gázzal műkö­dő, nagy hatásfokú öntöttvas tűztérbetét, elektronikusan szabályozott gázégőfejjel, termosztáttal, a „lángok játé­kát" imitáló kerámia faha­sábokkal, öntvény és/vagy) rézkeretes ajtóval. Az ajtó üvegezése hasonló a többi típuséhoz; hőálló biztonsági kerámiaüveg (teljesítménye 10 kW, tömege 108 kg) a) nézet; b) tervezési adatok

159

Page 129: Cserépkályhák építése

VALL-KER KFT. 6900 Makó, Návay Lajos tér 8.

Tel.: 62/212-177

A fémlemezből gyártott kandallók egyrétűen és kétrétűen készülnek, konvekciós (légfűtési) alkalmazásra. Tűzterüket belül samottborítás védi az idő előtti elhasználódástól, úgy a tűztér falánál, mint a tűztér aljában. Egyes tí­pusoknál a fémlemezből sajtolt ajtó­szárnyak keretében hőálló üvegezés

biztosítja a tűz élményhatásának közve­títését. A hamuzás a tűztéren kívül, ún. hamuzófiókban történik, ami részben megoldja az égési hatásfokot javító primer légáram létrejöttét és szabályoz-hatóságát is (6.50...6.53. ábra).

6.52. ábra MAKÓ-RADIANTE típusú fémlemez kandallóbetét hőálló üve­gezésű panoráma-tűztérajtóval. A kan­dallóbetét beépítésekor a szintbe­állítás a talpcsavarokkal történik (teljesítménye 9 kW)

6.50. ábra MAKO-VALL-KER Góliát típusú fémlemez kandallóbetét

6.53. ábra RADIANTE kandallóbetét beépített állapotban

6.51. ábra MAKÓ-F típusú, kettős falú fém­lemez kandallóbetét (teljesítménye 7,5 kW)

160

Page 130: Cserépkályhák építése

GÉJA KANDALLÓ KFT. 5200 Törökszentmiklós

Dózsa György út 54. Tel.: 56/390-933

A kandallógyártó cég a hordozható kandallókon kívül a hazai és külhoni piaci igényeknek megfelelő fémlemez kandallóbetéteket gyárt. A kandallóbeté­tek főleg új kandallókhoz használhatók, de alkalmasak régi nyitott tűzterű kan­dallókba való (utólagos) beépítésre is.

A betét fémlemez köpenyfalát belül hőálló samottbéléssel látják el az időt­állóság érdekében (6.54...6.56. ábra).

Zárt tűzterű csempekandalló kétszintes lakás nappalijában

6.54. ábra GÉJA Herkules típu­sú két ajtószárnyú kandallóbe­tét panoráma-homloklappal, hőálló üvegezéssel

6.55. ábra GÉJA Miklós-F típusú egyajtós kandallóbetét panoráma-homloklappal és hőálló üvegezéssel

6.56. ábra GÉJA Miklós-F típusú kan­dallóbetét előre gyártott kandalló­testbe beépítve

161

Page 131: Cserépkályhák építése

Tűztér- és hamuzóajtók A tűztér- és hamuzóajtókkal a tűztér, illetve a hamutér gáztömören elzárható.

A típustűztérajtó (6.57. ábra) a csem­pemérethez igazodik. Külön beépíthető kerete van, kiemelhető parázsajtóval. Az ajtón a fatüzelésű kályhákhoz szük­séges levegőztetőnyílás is elhelyezhető.

A típus-hamuzóajtó (6.58. ábra) mé­rete ugyancsak a csempeméretekhez iga­zodik, de magassága fél csempe ma­gasságának felel meg.

Mindkét ajtó öv. 10 minőségű szür­keöntvény, galvanizált bevonattal. Az ajtókeretek és az ajtószárnyak közötti hézagokat az erre kialakított horony­ban elhelyezett azbesztzsinór tömíti.

Az ajtókba beépített, égési levegőt biztosító nyílás négyzetes vagy kör ala­kú lehet, és vagy toló, vagy elfordítha­tó rendszerrel működik.

Kandalló- és cserépkályhaajtókat gyártanak nagyobb méretben is; tömö­ren, egy üvegmezővel és rácsosztott üvegmezővel. Üvegezésük minden eset­ben valamilyen hőálló üveg. A nagyobb

6.57. ábra Cserépkályha tűztérajtaja a) nézetrajz; b) metszet; 1 keret; 2 beépítőfül; 3 ütköző; 4 parázsajtó; 5 átszellőzőnyílás; 6 azbeszt tömítőzsinór; 7 ajtószárny; 8 levegő­szabályozó; 9 pánt; 10 konzol; 11 zár (fogó)

tűztérajtók az igényekhez mérten ön­töttvasból, profilacélból, profilozott fém­lemezből egyaránt készülnek. Újdon­ság a fémcsapokkal rögzített, keret nélküli hőálló üvegajtó. Ez utóbbi tö­mítettsége nem teljes, ezeket elsősorban nyitott tűzterű kandallók időszakos zá­rására alkalmazzák.

6.58. ábra Cserépkályha hamutérajtaja a) nézetrajz; b) metszet {jelölések a 6.1. ábra szerint)

PARÁZS NOSZTALGIA BT. 9200 Mosonmagyaróvár, Fertősor 54.

Tel.: 96/216-062 Öntöde: Enese TSZ major

Tel: 96/363-377

A gyártó cég a hazai cserépkályha­építőknek biztosít választási lehetőséget a több tucat tipizált tűztér- és hamu-zóajtóval.

A főként csempefalban való alkal­mazás esetén az ajtók tokkerete, ül. azok peremezése hagyományos falazatú; kan­dallókba, kályhákba és kemencekály­hákba egyaránt beépíthető.

A tokkeret beépítésének előnye az „utólag" vágott nyílásban való alkalmaz­hatóság lehetősége. Ez utóbbi lehetővé teszi a régi építésű és kis (típus)ajtók he­lyébe való, teljes bontás nélküli beépítést.

A nyílószárnyak tömör ajtóknál a profil-keresztmetszetű tokkerethez kap­csolódnak (egytengelyes) csuklóspánt­tal és zárófogantyúval. Az üvegezett nyílószárnyak esetében a keretek több­ségükben ugyancsak üvegezettek. Az üvegezett ajtók két változatát gyártják;

6.59. ábra. Üvegezett - öntvény - tűztér­ajtók íves záradékú formációkban (szá­mok a megrendeléshez)

az egyiknél a hamuzóajtó külön van, a másiknál a hamuzás lehetőségét biz­tosító nyílószárnyat a kereten egy tag­ban helyezik el, ill. szerelik.

Az ajtók és a tok anyaga normál szürkeöntvény, felületük anyagában fényezett, és galvántechnológiával be­vonva készül. Külső látszó felületük fényes (króm-), bronz- és rezezett be­vonattal rendelhető. A kisebb hőterhe-lésű, főként fatüzelésű darabok ajtóit egyedi megrendelésre rézöntvényből is készítik, fényezve (6.59...6.60 ábra).

162

Page 132: Cserépkályhák építése

6.60. ábra. Négyzetes záradékú tömör -öntvény - tűztérajtók. E típusokhoz ugyan­ilyen szélességben gyártanak hamuzó-ajtókat is (számok a megrendeléshez)

Modern és különlegesre formált cserépkályhák tömör tűztérajtókkal

6.61. ábra. Öntvény szikrafogó tálcák; 1-4 tányéros; 5 állványos (számok a meg­rendeléshez)

6.62. ábra. Tűzszerszámok öntvényből (számok a megrendeléshez)

Az ajtók üvegezése viszont eltér az Európában megszokottól, ugyanis az átlátszó felület nem más, mint csillám­pala, vagy a köznyelv szerint „Mária­üvegezés".

A tűztér- és hamuzóajtókon kívül szikrafogó tálcákat és tűzszerszámokat is készítenek hasonló öntvényekből (6.61...6.62. ábra).

Page 133: Cserépkályhák építése

7. Ajánlott megoldások A könyvben részletesen tárgyalt elő­nyei és hangulati hatásai miatt bármi­lyen cserépkályha és csempekandalló felépítését javasoljuk, csak mindig a fel­építés helyének műszaki, gazdasági és funkcionális igényei alapján kell az alkalmas típust kiválasztani. Ennek megfelelően az ajánlott megoldásokat nem szűkítettük le a korszerű, konvek-ciós hőleadású cserépkályhákra és csem­pekandallókra, hanem igyekeztünk leg­alább egy-egy példát bemutatni vala­mennyi kályhatípusra.

Hogy elkerüljük az ismétlést, ebben a fejezetben elsősorban a korszerű kály­hatípusok ajánlott terveit közöljük, de a többi kályhatípusra vonatkozó tervek is megtalálhatók az előző fejezetek pél­dái között.

7.1. Hagyományos felépítésű cserépkályhák és csempekandallók A hagyományos építésű cserépkályhák terveit a 3. fejezetben, az egyes kály­hatípusok ismertetésénél mutattuk be. Hogy könnyen visszakereshetők legye­nek, a következőkben röviden felsorol­juk a vonatkozó ábrákat:

Hagyományos építésű cserépkályhák: Egyjáratú vagy járat nélküli cserépkályha 3.1. ábra; Kétjáratú cserépkályha 3.2. ábra; Háromjáratú cserépkályha 3.3. ábra; Négyjáratú cserépkályha 3.4. ábra; Négyjáratú cserépkályha soros füstjáratokkal 3.5. ábra; Ötjáratú cserépkályha 3.6. ábra; Függőleges és vízszintes járatú cserépkályha 3.7. ábra; Függőleges-vízszintes-függő­legesjáratú cserépkályha 3.8. ábra;

164

Fekvő járatú, fatüzelésű cserépkályha 3.9. ábra; Alsó égésű töltő cserépkályha 3.10. ábra; Felső égésű töltő cserépkályha 3.11. ábra; Gáztüzelésű cserépkályha - egy légjáratú 3.13. ábra; -kettős légjáratú 3.14. ábra; Elektromos üzemű cserépkályhák 3.20...3.24. ábra.

Hagyományos építésű, kombinált cserépkályhák: Cserépkályha sütővel egybeépítve 3.49. ábra; Cserépkályha tűzhellyel egybeépítve 3.50 és 3.51 ábra; Cserépkályha és csempekandalló egybeépítve 3.52 ábra.

Hagyományos építésű csempekandallók: Falba épített, nyitott tűzterű csempekandalló 3.53. ábra; Fal elé épített, nyitott tűzterű csempekandalló 3.54. ábra; Kétoldalt nyitott tűzterű csempekandalló 3.55. ábra; Nyitott-zárt tűzterű csempekandalló variálható felépítménnyel 3.56. ábra; Íves füstjáratú csempekandalló 3.57. ábra;

7.1. ábra. Egyszerű fölépí­tésű légfűtő cserépkályha fűtőbetéttel és füstgáz­hasznosítóval a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 fűtőbetét; 2 füstgázhasz­nosító (rekuperátor); 3 füst­cső; 4 légfűtő konvekciós tér; 5 csempefal; 6 szegő; 7 tűztérajtó; 8 díszrács ajtó

7.2. ábra. Légfűtő cserép­kályha padkával a), b) nézetrajz; c) alaprajz; 1 tűztérbetételem; 2 füst­gázhasznosító; 3 füstcső; 4 konvekciós légtér; 5 esem-pefal; 6 szegőelem; 7 taka­rófal; 8 tüzelőnyílás; 9 va­kolat; 10 légfűtő nyílások; 11 kémény ^.

Page 134: Cserépkályhák építése

7.3. ábra. Cserépkályha padkával a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz-térajtó; 3 díszrács ajtó; 4 konvekciós tér; 5 füstgázhasznosító; 6 füstcső; 7 csempe­fal; 8 padka; 9 vakolat; 10 légfűtő nyílás

Hagyományőrző, hagyományos építésű cserépkályhák: Vályogkályha sütővel 3.60. ábra; Vályogkályha, csempeszemes 3.61. ábra; Vályogkemence, csempeszemes 3.62. ábra; Fekvő járatú kemencék 3.63...3.64. ábra.

7.2. Konvekciós hőleadású, korszerű fűtőbetétes cserépkályhák A bemutatott tervek jelentős része már megvalósult, így a könyvben a fényké­püket is közöljük. Az ábrák működésüket és felépítésüket mutatják vázlatosan, mert részleteik, csomóponti kialakítá­suk a korábbi fejezetekben ismertetett műszaki elvek szerinti.

A konvekciós hőleadású, füstgáz­hasznosítóval összeépített kályhák egyik legegyszerűbb megoldását mutatja a 7.1. ábra. Valamivel kedvezőbb, ha a kályha tűztérbetétjét alárendeltebb he-

7.4. ábra. Cserépkályha könyöklős padkával a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tüzelőnyílás; 3 légfűtő tér; 4 füstgázhasz­nosító; 5 füstcső; 6 csem­pefal; 7 kémény; 8 szegő; 9 könyökfal; 10 padkasze­gő; 11 takarófal; 12 vakolat

165

Page 135: Cserépkályhák építése

7.5. ábra. Különleges, hasáb alakú cse­répkályha a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérelem; 2tűz-térajtó; 3 konvekciós tér; 4 füstgázhaszno­sító; 5füstcső; 6 kémény; 7 csempefal; 8 sze­gő; 9 padka; 10 légfűtő nyílás; 11 vakolat; 12 díszfal; 13 falkazetta

7.6. ábra. Hasáb alakú cserépkályha lég­fűtő betéttel a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz-térajtó; 3 tüzelőnyílás; 4 füstgázhasznosító; 5 füstcső; 6 konvekciós légtér; 7 csempe­fal; 8 légfűtő nyílások; 9 szegő; 10 padka; 11 vakolat

166

Page 136: Cserépkályhák építése

7.7. ábra. Vegyes falazatú, különleges alakú cserépkályha a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetételem; 2 tűztérajtó; 3 tüzelőnyílás; 4 füstcső; 5 füst­gázhasznosító; 6 kémény; 7 konvekciós lég­tér; 8 éltégla fal; 9 vakolat; 10 padka; 11 sze­gőcsempe; 12 íves csempefal; 13 légfűtő nyílások; 14 légfűtő nyílással áttört csempék

7.8. ábra. Cserépkályha tűzifatárolóval a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz­térajtó; 3 díszrács ajtó; 4 konvekciós tér; 5 csempefal; 6 füstcső; 7 füstgázhasznosító; 8 légbevezető nyílás; 9 légkivezető; 10 sze­gő; 11 padka takarólapja; 12 padkaszegő; 13 vakolat; 14 térfal; 15 tűzifatároló

167

Page 137: Cserépkályhák építése

7.10. ábra. Cserépkályha elemes tűztérbe-téttel a)...d) alaprajzok; e) metszet; 1 tűztér; 2 ha­mutér; 3 füstjárat; 4 légfűtő tér; 5 hamutér fala; 6 tűztér fala; 7 füstjárat fala; 8 füstgáz­hasznosító; 9 alátétfal; 10 sarokcsempe; 11 középső csempe; 12 légfűtő csempe; 13 szegő; 14 takarólap; 15 T tartóvas; 16 pad­kaszegő; 17 kémény; 18 rostély; 19 díszrács ajtó; 20 tűz- és hamutérajtó; 21 levegősza­bályozó; 22 tisztítódugó; 23 téglafal; 24 lég­tér; 25 vakolat

7.9. ábra. Cserépkályha padkával a), b) nézetrajzok

168

Page 138: Cserépkályhák építése

7.11. ábra. Korszerű cserépkályha fala­zott füstgázhasznosítóval a), b) nézetrajzok; c) alaprajz; d) met­szet; 1 tűztérbetételem; 2 füstcső; 3 lég­terelő lap; 4 dilatációs tömítés; 5 átégők; 6 füstjáratok; 7 mozgatható takarólap; 8 dilatációs rés; 9 tisztítónyílás; 10 alá­tétfal; 11 kéménybekötés; 12 kémény; 13 takaró keretfal; 14 füstjáratfal; 15 kon-vekciós tér; 16 légtér; 17 T tartóvas; 18 csempefal; 19 szegő; 20 áttört csem­pe; 21 tűzfal; 22 díszrács ajtó; 23 padka

10 15 d ) ^ J ^ i o ^ lyiségből fűtjük. Ilyen megoldás látható a 7.2. ábrán, egy szomszédos helyiség­ben elhelyezett újabb füstgázhasznosító elemmel, amely képes a szomszédos helyiség fűtésére is.

A 7.3. ábrán megfigyelhető, hogy a tűztérbetétes cserépkályhák azáltal, hogy köpenyfaluk csaknem függetleníthető a tűztértől, milyen szabadon formálha­tók. A bemutatott kályhatípusok for­mai változatai láthatók a 7.4...7.8. ábrán is. Természetesen az itt bemutatott pél­dákon túl számos más megoldás is el­képzelhető. Ez a formagazdagság első­sorban a fűtőbetétnek köszönhető.

Az itt bemutatott, konvekciós hőle-adással működő cserépkályhákon kívül a könyv 3. fejezetében is találhatók azonos típusú kályhák, részletesen ki­dolgozott metszetekkel.

7.3. Előre gyártott elemes cserép­kályhák

A helyszíni munkák csökkentését célzó előregyártás a cserépkályhákat is elérte, így került sor olyan típusok kidolgo­zására, amelyek részben előre gyártott elemekből épülnek.

A 7.9. ábrán nézetrajzaival bemuta­tott cserépkályha 7.10. ábrán levő met­szetein látható, hogy a kályha tűztér-betéte előre gyártott, fekvő füstjáratos betételem. Közepes huzatú kémény ese­tén a tűztérbetét közvetlenül a kémény­be köthető. Ha jó huzatú kéményhez építjük a kályhát, akkor a kályha pa­

lástja mögött füstgázhasznosítót is el­helyezhetünk.

A korszerű kályhák másik típusa lát­ható a 7.11. ábrán, amelyen az acélle­mezből készült tűztérbetéthez falazott füstjárat kapcsolódik, mielőtt a füst­gázok a kéménybe jutnának. Hosszabb idő tapasztalata, hogy tömör falazótég-lából megépített füstjáratok akár 20 évig is tökéletesen működnek, ha meg­felelően kivitelezettek. Lényeges, hogy a füstjáratokra tisztítónyílásokat helyez­zünk, és a füstjáratokat a köpenyfaltól dilatációs hézaggal válasszuk el.

Lényegesen nagyobb az előregyár-tási foka a 7.12. ábrán bemutatott kály­hának, amely vízszintes, soronként elő­re gyártott elemek, ún. gyűrűk egymásra építésével készíthető el. A 7.13. és

169

Page 139: Cserépkályhák építése

7.12. ábra. Előre gyártott elemes, szerelt cserépkályha-alapegység a), b) nézetrajzok; c), d) metszetek

7.13. ábra. Előre gyártott elemes, szerelt cserépkályha kiegészítő egységekkel a), b) metszetek, c), d) nézetrajzok

170

Page 140: Cserépkályhák építése

7.14. ábrán látható, hogy ezzel a mód­szerrel a cserépkályhák sokféle változa­ta állítható elő. Nemcsak az előre gyártott elemek, hanem a köpenyfalba kerülő kályhacsempék mintázata, mé­retei is változatosak lehetnek.

7.15. ábra. Hordozható cserépkályha a), b) nézetek; c), d) metszetek; 1 tűztérajtó; 2 hamuzóajtó; 3 tűztér; 4 beégő; 5 füstjárat; 6 rostély; 7 samott tűztérfal; 8 samott gátfal; 9járatfal; 10kályhacsempe; 11 láb; ^ a c é l ­lemez; 13 tartókeret; 14 cserépborítás; 15 ha­mutérfal; 16 csatlakozócsonk; 17 zárókeret díszráccsal; 18 öntöttvas takarólap; 19 tisz­títódugó; 20 szorítócsavar

7.14. ábra. Előre gyártott elemes cserép­kályha a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér; 2 kosárrostély; 3 bukó füstjárat; 4 átégő; 5 felégő; 6 füstjárat; 7 terelő füstjárat; 8 csil­lapító füstjárat; 9 kéménycsatlakozás; 10 tü­zelőajtó; 11 tüzelőnyílás; 12 hamuzóajtó; 13 égési levegő; 14 hamutepsi; 15 talp; 16 hamuzókar; 17 hamuzó kezelőkar; 18 tűz­térfal; 19 tűztér hátfala; 20 alsó lap; 21 takaró­lap; 22 sütő; 23 sütőajtó; 24 terelő; 25 bé­lés; 26 ragasztás; 27 állvány; 28 csempefal; 29 szegő; 30 takarás; 31 füstcső

Előre gyártott, elemeiből szerelhető és szerelt zárt tűztem csempekandalló

Page 141: Cserépkályhák építése

7.4. Hordozható cserépkályhák

Már szinte semmilyen helyszíni mun­kát nem igényelnek a hordozható cse­répkályhák, amelyeknek egy példája látható a 7.15. ábrán. A kályhát a Sza­bolcs-Szatmár Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat (Nyíregyháza, Kereszt u. 9.) gyártja, és vegyes tüze­lésre készül. A kályha fő műszaki adatai: A kémény mérete, mm 0 150 vagy 140/140 A kémény huzatigénye, mbar Hőteljesítmény (átlagos), kW Fűtőfelület, m2

Tömeg, kg

7.16. ábra. Nyitott tűztem csempekandallók a), b) nézetrajzok; c), d) alaprajzok; e) met­szet; 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 tűztérfal; 4 hátfal; 5 tömített fuga; 6 konvekciós tér; 7 légrács; 8 bak; 9tűztérlap; 10 samott-takarás; 11 kon­vekciós borda; 12 füstsisak; 13 azbesztle­mez; 14 csappantyú; 15 füstcső; 16 toldat;

172

17 kémény; 18 éltégla fal; 19 légcsatorna­áttörések; 20 féltégla fal; 21 dilatációs hézag; 22 csempefal; 23 szegő; 24 takarás; 25 szem­öldök; 26 vasalt kibetonozás; 27 T acéltar­tó; 28 elzárófal; 29 zárt tér; 30 köpenyfal; 31 vakolat

7.5. Részben és teljesen előre gyártott csempekandallók A hagyományos építési módokkal meg­valósítható csempekandallók részletes kialakítását a 3. fejezetben már bemu­tattuk (1. a 3.33...3.43. ábrát). A 7.16. áb­rán bemutatott kandalló ezektől annyi­ban tér el, hogy konvekciós hőleadású

Page 142: Cserépkályhák építése

7.17. ábra. Zárt tűzterű csem­pekandalló a), b) nézetrajzok; c), d) alap­rajzok; e) metszet; (1 ...27.ig I. a 7.16. ábra jelöléseit); 28 tűztér-ajtó; 29 hőszigetelés; 30 hamu­tepsi

köpenyfala a 6.7.4. pontban már ismer­tetett előre gyártott kandallóbetét köré épül. A 7.17. ábrán látható csempekandalló ugyanennek más formai megoldású és zárt tűzterű változata.

Végül a 7.18...7.22. ábrán egy olyan kandallótípust mutatunk be, amely tel­jes egészében előre gyártott elemekből építhető fel, és a termékcsaládot úgy alakították ki, hogy a kandalló készül­het zárt és nyílt tűztérrel is, és egyéb részletei is változtathatók.

Ezt a kandallótípust a Kőfaragó és Üvegipari Szövetkezet (Debrecen, Ál­mos utca 5-7.) gyártja; felépítésének lépései:

- a kandalló helyének kitűzése (705x1000 mm) úgy, hogy az a ké­ménybe csatlakoztatható legyen;

- az 1 lábazati elemek elhelyezése a habarcságyazatban;

- a 2 alátétbakok elhelyezése a ha­barcságyazatban;

- a négy kapcsolóelem elhelyezése a habarcsban;

- a 6 tűztérlap elhelyezése a ha­barcsban;

- a 9 elemek elhelyezése samottha-barcsba ágyazva;

- füstsisak és füstcső elhelyezése szá­razon, hogy a kéménycsatlakozás kitűz-

173

Page 143: Cserépkályhák építése

7.18. ábra. Előre gyártott kandalló elemei 1 lábazati elem; 2 bak; 3 elülső padkaelem; 4 oldalsó padkaelem; 5 csap; 6 tűztérlap; 7 oldalsó tűztérfalelem; 8 hátfal; 9 falelem; 10 oldalsó keret; 11 szemöldökelem; 12 ol­dalsó; 13 elülső burkolati lemez

Page 144: Cserépkályhák építése

7.19. ábra. Előre gyártott csempekandalló nyitott, Hl. zárt tűztérrel a) elölnézet; b) oldalnézet

7.20. ábra. Előre gyártott kandallók tűz-térváltozatainak alaprajzai a) alul acél, felül beton tűztér; b) alul acél és samott, felül beton tűztér; c) alul acél, felül beton tűztér; 1 tűztér; 2 hőálló beton tűztérfal; 3 acéllemez tűztérfal; 4 samottbé-lés; 5 konvekciós borda; 6 konvekciós lég­tér; 7 tűztérajtó; 8 szemöldök; 9 füstsisak; 10 csappantyú; 11 füstcső; 12 tűzrács; 13 ha-muzó; 14 tűzlap; 15 beton talpelem; 16 acél talpelem; 17 bak; 18 állvány; 19 tűztér bur­kolati eleme; 20 lábazati elem; 21 padka oldal­eleme; 22 első elem; 23 szemöldök oldal­eleme; 24 első elem; 25 fölső burkolat oldaleleme; 26 első elem; 27 légterelő; 28 légzáró lemez; 29 rögzítőkapocs és -csavar; 30 acélcsap; 31 kapocs; 32 kon­vekciós nyílás

hető legyen; a kéménycsatlakozás ki-vésése;

- füstsisak és a füstcső elhelyezése, beépítése samott- vagy agyaghabarcs­ba ágyazva és kikenve;

- tűztérajtó és szemöldök elhelyezé­se, rögzítése csavarozással és a függő­leges hézagok kitöltése habarccsal;

- padkaelemek elhelyezése habarcs­ban, az 5 csapok (2-2 db) beépítésével együtt;

- falelem elhelyezése a függőleges nyílásokat is kitöltő habarcsban;

-kapcsolóelem rögzítése a falhoz tiplikkel, habarcságyazatba;

- szemöldökelem elhelyezése a csa­pok (2-2 db) beépítésével együtt;

7.21. ábra. Előre gyártott kandalló hőálló beton tűztérrel; metszet (jelölések a 7.20. ábra szerint)

- első köpenyfal összeszerelése, be­emelése, a bekötőfuratok helyének be­jelölése, fúrása, tiplizése, majd a kö­penyfal végleges felszerelése a fogóval;

- felületi tisztítás és színezés; - enyhe próbafűtés, max. 10 perces. Ez a kandalló acéllemez tűztérrel is

felépíthető, az előzőekben leírtakkal azonos lépésekben.

7.22. ábra. Előre gyártott kandalló acélle­mez tűztérrel és samottbéléssel; metszet (jelölések a 7.20. ábra szerint)

175