Cserépkályhás munkák

5/11/2018 Cser pk lyh s munk k - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/cserepkalyhas-munkak 1/94



IPARI SZAKKONYYTAR

DERECSKEI SANDOR

KARPAn ANDORNE

SZERKESZT6BIZOTTSAG :

HONT LAsZLO

IzsAK SANDOR

MOLNAR JANOS

SZENTKUTJ KAROLY

CSEREPKALYHAS"

MUNKAI (

M(JSZAKI KONYVKIADO, BUDApEST 1962M(JSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST 1962



Az I., H .. es X. fejezetKARPATI ANDORNE

a ilL, IV. , V. , VI. , VI!., VIII . es IX. fejezet

DERECSKEI· SANDOR

munkaia.

A bevezetest irtaes szakmailag lektoralta:

SZAKA TS ENDRE

A "Cserepkdlyluis munkdk" cim alatt a szerzdk ismertetik a kalyhdsmunkdhozsziikseges anyagokat, szerszdmokat es szerelvenyeket, tovabbd igyekeznek dtfogo kepetnyujtani a kiilonbOza cserepkdlyhdkrol is azok epites! technologiajdrol.

A mil eloljdroban ismerteti a hdtan is a tiizelestechnika - a kesdbbiek: megerte-sihez szilkseges, szorosan a tdrgyhoz tartozo - alapjait, tovdbbd tartalmazza a tiize-lesi rendszeriik szerint nigy fa csoportba sorolhato cserepkdlyhdk: anyagszilksegletetis kezeleset, A kiinyv a mdr felepitett kalyhdkesetleges hibdival, azok okdval, ill. a hibdkmegsziintetesenek modfdval tdbldzatosan foglalkozik,

A miIhOzfiiggelik csatlakozik, melyben a fontosabb tdbldzatok es meretezesi

segedletek: taldlhatok: meg.

ETO: 683.943.043.13

FelelOs kiado : Sol t Sandor

Felel6s szerkeszto : Spl ival lo Miklos - Miiszaki szerkeszto : Hegedus Emi l

Azonossagi szam. :l0241 - fvt ededelem: 12 (Aj5) - Abnik szama : 157

Peldanyszam: 5300

Szegedi Nyomda Vallalat 62-2853

TARTALOMJEGYZEK

. ~ ' • ' • '0 • ~ • i •

A cserepkalyha tortenete .. , ".............. . .

I. Tiizelesteclmikai alapismeretek .

~ j ::e~~~~k~k' .0•••••••••••••••••••••••••• 0" ••••••••••••••••••••

e) Tuzeloszerek , . .1 Fa .

f f $ : · · . . . :. . •• • • • • • • •. . • · . • • • •·• • • ••• • • • . .~ j b::~~~~""""""""""""""""""" " •.••• , ••

o • 00 '_" • , •

~) fekete~zen .

; } ~ ~ £ f ~ l ~ : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : :5. Gaznemfi fiitoanyagok : : : : : : : : : : :

H, Hotani aIapfogalmak .

A) Testek hookozta tagulasa _ , .B) H" . , .

~)~~F§~~~:~~~.:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::) a aza apotok .

E) A Ievego nedvessege ; : : : : : : : : : : : :F)tJ . ? terjedese .2' H~~ezetes : .. oaramlas (konvekcio) .3 S . .. . .. ..

G) H 0 4 : ~ ~ : ~ t a ~. . - . - ; .• ' _ ' • • • • • • • • • .• • ' ~ , , • • o· • • • • • . • • 0 • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

m. Cserepkalyhak csoportositasa .. A) Cserepkalyhak csoportositasa a felhasznalhato tilzeloszer . illetve az

alkalmazott tuzszekrenyesaz ehhez csatlakozo filstjara tok szerintB) Cserepkalyhak suly szerinti csoportositasa ::1. Nehezkivitelti cserepkalyhak .2. Kozepkivitehi cserepkalyhak :: : : : : : .3.. Konnytikivitelti cserepkalyhak :::.:

C) Cserepkalyhak elhelyezese szerinti csoportositas .1. Szabadon a l l o kalyha _ ..2.. Falba epitett kalyha ..

9

12

16

1617

17

19

2020212222232323

2424

25

26272728-293030323334

36

3739393939393940

5



IV. A cserepkalyhaanyagai es szerelvenyei : '..•. ,. .. 41

A) A kalyhacsempe 411. A csempek csomagolasa, szallitasa, raktarozasa . . . . . . . . . . . .. 472. Csempeegyseg .... ,........................................... 48

B) Bels? f~laz~- ~~ ~~leI5an~a?ok 491. Kismeretu, tomor falazotegla 492. Padlasburkolo tegla .. . . . . . . . . . . . . . .. 493. Cserep 504. Samott-tegla 505. Samott takarolapok 516. Termokoksz cserepkalyhak samottidomai 54

C) Kotoanyagok ""......... 541. Agyag 542. Huzal ::. 563. Samottliszt :........ 564. Viziiveg 56

D) Vasszerelvenyek .................•....................... " . . . .. 561. Ttizeloajto ,......... 562. Hamuajto 583. Tiizelorostely 594. Termokoksz cserepkalyhak vasszerelvenyei 61

a) t61t6ajto ' . .. 61b) t~eI5-. eshamuaito 62

c) tuzkosar .. . . . . . . . . . . . . . . . .. . 62

d) kotovasak, kot5palca ,...................... 6 .1e)ajtonyito ku1cs 67f) hamulada 67

V. Szerszamok, munkaeszkdzok .1. Bontokalapacs ;............................... ..2. Komtiveskalapacs . - .3. Faragokalapacs , ....................•...................4. Kalyhaskes : .5. Kalyhasfogo .....•...........................................6 : Lyukaszto , ............•........................

~: 2~f~za;lorte~.s~~~. : : : : : . : : : :: : . : : : : : : : : : : : :: : : : : : : : : : : :: : : : : ::9. Vizmertek .10. Aluminium jelzo ....................•.......................11. Egyeb szerszarnok ; .12. Munkaeszki:izi:ik : .

VI. Cserepkalyhak kivitelezese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

A) Akemeny 731. Leggyakoribb kemenyhibak . . . . • . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . 76

2. A kemeny helyenek megallapitasa ... ;......................... 773. A kemenylyuk kivesese ....................•.................. 77

B) A cserepkalyha he lyenek kijelolese ..........................•.. 78C) Csempemunkak , . . . . . .. . . .. . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. 79

1. Csempek atvalogatasa . . . . . . . . . . .. . . . . .. .. . .. 792. Csempek faragasa 803. Csempek vagasa , '" , .81

6

68686868696969707071717171

4. Csempetalapzat darabjainak leszabasa , ; 825-.Fel csempesoru beugro kikepzesfi talapzat szabasa 836. Hurkaparkanyos felsoru talapzat 847. Csernpek csiszolasa ;.......... 84

a) tompitott szegelyii csempe " . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. 86b) fe1csiszolt szegelyii csempe 86c-) gombolyitett szegelyfi csempe ......................•...... " 87

D) Talapzat epitese, szigetelese 87E) Hamuajto beepitese , : ".. 89F) Csempesorok epitese 90G) Tuzeloajto beepitese 92H) Hamuter epitese .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. 931) Ros~~ly beepitese .. ; . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. 95J) A tuzszekreny epitese .. . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 95K) Ftistjarat epitese 96L) A _ fi.i.stcsa~~ek6te~ .k~epzese 98M) Tisztitonyllasok epitese " . . . . . . . . . . . .. .. 99N) Fedes .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1000) Tisztitas, festes 101

VII. Pr6bafiites 102

vm. KiiIonbOz6 rcndszerii cserepkalyhak epitese 104

A) Fatuzeleses (rostely nelktili) cserepkalyhak '. : . 1041. Epites sorrendje ; 1042. Anyagsziikseglet ;.... . . . . . .. . . . . . . . . •.. . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. 1113. Fattlzeleses cserepkalyhak kezelese ............•...........•... ,. 111

B) Id§szakos (vegyes) fa- es szentuzelesfi cserepkalyhak 1151. Epites sorrendje " , 115

2. Anyagsziikseglet .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1283. Kezeles ;............... 128

C) T6Jt5rendszerii cserepkalyhak '. .. 1291. Epites sorrendje 1292. Anyagszukseglet .. 1293. Kezeles 130

D) Termokoksz cserepkalyhak , .. . . . . . . . .. . . . . . . . . .. 1311. Epites sorrendje ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1312. Anyagsziikseglet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1383. Kezeles , 1394. Termokoksz cserepkalyhak beszabalyozasa ,. . .. 139

IX. Cserepkalyhas karbantartlisi munkak . 141

152

152152

159160160160161163

174

X. Meretezes .

A) H5szi.iksegl~t (hfiveszteseg): s~amitasa " , .L Az alaphoveszteseg szamttasa : .

2. Az alaphoveszteseg szazalekos potlekai ; . . . .. . .a).felftitesi potlek ~ .b) szelpotlek .c) egtaj-potlek .d) magassagi potlek " ..

B) A cserepkalyha ffitofe lilletenek es belso szerkezetenek meretezese . .

Ftiggelek .............................................. , '.' .

7



BEVEZETES

A cserepkalyha tor tenetet, fej lddeset, a kii lonbOzo kalyhak rend-

szeret es epitesi technologiajat osszefoglalcan targyalo szakkonyv mind

ezideig nem latott napvilagot a magyar mfiszaki irodalomban. A "Cserep-

kalyhas munkak" 'cimfi konyv kiadasaval ezt a hianyt kivanjapoto ln]a Miiszaki Konyvkiado,

A konyv elsosorban a cserepkalyhas munkak anyagait, szerel-

venyei t, szerszamai t es a kiilonbOzo rendszerii kalyhak ep itesi techno-

logiajat targyalja reszletesen.iazonban bevezeteskent olyan hotani estuzelestechnikai alapfogalmakat iskozOl, melyekre kesdbb lepten-nyomon .hivatkozik.

A nagyi izemi cse repkalyhas munkake lofe lte te let , a he lyi segek

hOsziikseglet-szamitasat, ill. a cserepkalyhak meretezeset tervezo iro-

da ink vegz ik es a resz le tes tervdokumentacioban bocsat jak a kivit elezd

szakipari va lla la t rendelkezesere . Ugyanakkor kozve tlent il a lakossagszolgalataban allo cserepkalyhas szovetkezeteinknek es kisiparosainknak

ezt a feladatot maguknak kell elvegezniok, Ezek a meretezeshez tobb-

nyire a meg forgalornban levd elavult tablazatokat hasznaljak, vagy

legtobb esetben azt a hibas, regi szemleletet alkalmazzak, hogy "egy

kobmeter ftitesehez egy csempe szilkseges", Ezenkiviil a kiilanbOzo

tiizelesi rendszerii cserepkalyhak szerkezeteinek kialakitasanal es merete-

zesene l leg tobbszo r a hagyomanyokra tamaszkodnak esnem a ti izeles-

t echnika tudomanyos teteleia lapjan kidolgozott szabvanyok, mfi szakielofrasok e s iranyelvek eldirasait alkalmazzak.

A fentemlitett hianyossagok kikiiszabalesere, ill. a korszerif

rnodszerek minel sze lesebb korben valo e lt erjesztese erdekeben a szer-

zok mind. a hdsztiksegletszarnitasra, mind a cserepkalyhak szerkezetei-

nek -meretezesere kido lgoz tak egy-egy egyszerii si te tt e lj arast , melyek

amelle tt ; hogy viszony lag pontos e redmenyt adnak, j ol hasznalha toka mar kidolgozott mere tezesek el lenorzese re i s.

Nagyon sokszor hallani,' es nem kis reszvettel, hogy a cserep-

ka lyha - mint lakas-fii tOberendezes- korszerii tl en, hala lra van Helve ,

hiszen az epiilo lakotombok .futeset celszenlbb kozpontilag megoldani,

Ez utobbi feltetlenlil igaz es senki sem allithatja, hogy pI. egy uj, 2-3 ev



alatt felepitett Iakotomb 1400-1600 lakasat a leggazdasagosabb.cserep-

.kalyhakkal ftiteni. Ha kesziilt is ilyen, vagy ehhez hasonlo az elrmilt

evekben, bizonyos, hogy egyebszempontok kenyszeri tettek a tervezoket

a kevesbe gazdasagos mego ldasokra (pl. vasanyag fe lhasznalas, kazan-hianystb.).

Nem mindeniitt kesziil azonban lakotomb; kisebb-nagyobb

Iakohazak is eplilnek, amelyek gazdasagos futesere a cserepkalyhat

k iti inoen alkalmazhat jak, ezenkivi il tovabbra i s szamolnunk ke ll a vas-

anyag korlatozott felhasznalasaval, Nem' szabad megfeledkezniink

azokro l sem, kiknek Iakasaban 30~40 eves cserepkalyha van, meIyeket

egyszer ki ke ll cserelni, tovabba hanyan varj ak, hogy vaska lyha juka tcserepkalyhara cserelhessek fel .

Kalyhaffites a lakasok 97,2%~aban van, es csupan 2,8%-ra

teheto a kozponti futessel rendelkezo lakasok szama. Ez a szammeg

nagyon sokaig allando marad, vagy igen kis mertekben csokken a koz-

ponti futdberendezesekkel ellatot t lakasok javara. A cserep- es' vaskaly-

hak aranyanal kell az elkovetkezendo evekben tovabbi eltolodasnak

jelentkeznie, legalabbis olyan mertekben, mint ahogy az 1948. ev ota

aIakuIt . Sziikseges ez elsdsorban azert , mert a cserepkalyhagyartas foko-

zasaval a vasanyag felhasznalasanak csokkentese mellett , a cserepkaly-

.hak kedvezobb ha tasfoka miat t j elentds mennyisegfi tuze loanyag taka-

rithato meg, tovabba nem lehet vitas, hogy az esztetikai igenyek meg-

felelobb kielegitese mellett a cserepkalyha egeszsegesebb futes t biztosi t.

Hazankban 1938-banosszesen 5200db cserepkalyha kesziilt,

az 1948. evben mar 15000 db es ezevben, tehat 1962-ben elorelatha tolag60 000 db Iesz a felepitett cserepkalyhak szama.

Mikeppen vol t lehetseges i lyen nagyaranyu emelkedes a cse rep-

kalyha-te rmelesben? Vajon a fe lszabadulas elo tt nem ismertek a cse rep-

kalyha szamos elonyet? A fele1et egyszerfi. A cserepkalyha, magas

vetelara miatt ritkan j utot t e l a dolgozok .Iakasaba. A haztulaj donosok,

haaz epiild uj berhazaik Iakasaiba epittettek is cserepkalyhat, azert

tettek, hogy minel magasabb berert tudjak azokat kiadni. Keszii lt -e

azonban cserepkalyha az allam vagy a Budapest Szekesfovaros altal

epit et t Iakohazakban, vagy a bankok, reszvenyta rsasagok , va ll ala tok

kezeleseben leva Iakasokban? Csak igen elvetve, de arra senki sem tud

peldat eml iteni, hogy pl . egy banyamunkas szolgala ti lakasaban cserep-kalyhat epitettek volna. .

A felszabadulas utani evekben megindulo nagyaranyu lakas-epitkezesi program soran kezdodott a cse repka lyhagyartas fe jle sztese,

mive laz all ami ercbol kesz ii lt l akasok nagy reszeben a futest cserep-.

kalyhaval oldottak meg es a maganepittetck is - a kedvezoen alakult

vetela r mia tt ~ sz ivesen helyeznek e l csaladi haza ikba ; lakoszoba ikbacserepkalyhat ..

10

Az ez evben felepit esre ker iilo kb.60 .000 cserepkaIyhahoz sz iik-

seges kalyhacsempek kb. 2/3 reszet az Epites iigyi Miniszterium feliigye-

lete ala tartozo ket gyar: a Romhanyi Cserepkalyhagyar es a Pecsi

Poreelangyar kesziti, A tobbit kisebb gyarak, mint a Zalaegerszegi

CserepkaIyhagyarto Vallalat, az Esztergomi Kalyhagyar, a Sarospataki

Cserepkalyhagyar, tovabba apes terzsebeti , kareagi , oroshazai , kapos-

vari - inkabb kisipari jellegfi - iizemek gyartjak. A kalyhacsempeket

gyatto vallalataink tizembovitessel , a kemencek korszer iisi tesevel, a ter-

melekenyebb ontesigyartastechnolog ia bevezeteseve l fe lkesz iil tek az

egyre novekvo feladatok ellatasara,

Nem kevesebb a feladata a kivitelezo iparnak sem. Nepgazda-

sagi szempontbol nem lehet kozombos.Jiogy a kivitelezok akar egy csem-

pevel is tobbe t epi tsenek be a cse repka lyhaba, mint a szuksegletcvagy

eppen a megfelelo szakismeret hianyaban az epitenddcserepkalyhakat

kicsiremeretezzek, esetleg hibas .szerkezetek kialakitasaval a tuzeloszer

felhaszna lasa t gazdasagtalanul befolyasol jak . A kivi telezo iparban doI-

gozo szakiparosoknak gyakorlat i munkaj uk mellett meg ke ll i smerniok

a sziikseges elmelet i tudnivalokat is, roviden fogalmazva minden cserep-

kalyhasnak tudnia kell, hogy mit miert csinal,

. A tiizelesteehnika alapelvei szerint meretezett, jol felepitett es

kezel t cserepkalyha az a labbi elcnyokke l rende lkez ik:

A meleget az idoberiegyenletesen elosztva-szolgaltatja, A tliz

heves szakaszaban nagymennyisegfi hot halmoz fel es azt a tfiz gyen-

giilese, sot megsziinte utan is egyenletesen adja ki. A meleget a terbenis egyenletesebben osztja szet, meg heves tiizeles kozben sem sugaroz

turhetetlentil -,- mint pI. a vaskalyha - s a szoba melyebb es magasabb

reszei kozott nem Ietesi t olyan szelsoseges homersekletkulonbsegeket,

hogy fenn a melegtiirhetetlen, lent pedig elegtelen lenne.

A cserepkalyha futofeluletenek homerseklete lenyegesen kisebb,

mint a vaskalyhae, tehat a port nem porkoli, ennelfogva a Ievegoben

szal lo, erosen nedvszivo, megporkolt po r be lelegezve nem kelt i a Ievego

, szarazsaganak erzetet,

A cserepka lyha anyagana l fogva sokkal .i nkabb alkalmas ipar-

mfivesze ti alaki tasra , mint a vaskalyha, enne lfogva a szobanak ke imel-

kedo, izleses tar tozeka lehet .

A cserepkalyhanak fe lsorolt elonyei esak akkor biz tosithatok,

ha annak epitoje jol kepzett szakiparos, jol ismeri a tiizelestechnika

alapelveit es elmeleti, ill. gyakorlati ismereteinek bovitesevel allandoanjavitja ununkajanak minoseget. A szakmailag rnuvelt cserepkalyhas

jo munkajaval a cserepkalyhak hasznaloinak sok-sok oromet szerez

es nepgazdasagunknak a Iakasfti te s helyes energ iagazda lkodasara val6

torekveset segi ti e l0.Ezen eel e le resee rdekeben keszi il t e·munka , melynek tanulma-

nyozasat minden cserepkalyhas szakembernek szivesen ajanljuk, .

11



A CSEREPKALYHA TORTENETE

A kalyha torteneti multjat az varcheologusok tobbfelekeppen

magyarazzak, A kutatasokrol vkiadon tanulmanyok csupan abban

egysegesek, hogy evezredeknek kellett e1te1nie, amig az osember a foldre

rakott tuzto1 nagyon lassu fejlodessel eljutott a tfizhelyig es tovabbi

evszazadok teltek el, mig kialakul mar a flistgazok elvezeteset is biz-

tosito sze rkezet , a kemenyre ikapcso lt szobafuto kalyha.

Legregibb kutatasok szerint a kemenee, mely a fUtes celjat szol-

galta, ~ r6~ai korban hasznalt ipari egetokemencebol, vagy az ugyan-

csak romai hypocaustumb6la1akult ki. Feljegyzesek szerint a hideg

ellen a hypoea~stum feltalalasa elotta r6maiak ugy vedekeztek, hogy

az ablakokat ki sebbre epi tet tek, beuvegeztek, cse repedenyben izzo fa -

szen~t raktak a szobaba s folott e melenget tek a kez iike t, labukat . Roma-

ban. meg .lehet talalni hazakat, ahol rna sem lehet .maskeppen futeni.

A faszen veszedelmes tuzeloszer es igen erdekes, hogy aromaiak hama-

rosan rajottek az allando fejfajas es hanyinger okara,

A hypoeaustumot (ffitdkamra) a hagyomany szerint SergiusOrata talalta fel, tobb .mint 2000evvel. ezel6tt. Abolcs r6mai ferfi egy

Napoly kornyeki gy6gyfiird6ben elgondolkozott azon, hogy a furdd

v ize t sehol sem melegitik, megis fe rron oml ik a csovekbol. Nyi lvanvalo

teha t, hogy valami be ls6 tt izon melegszik fel , Radobbent , hogy a vu lkan

tiize forralja fel a vizet, vagyis a sziklafalon tul hatalmas tuzek egnek,

a sziklafal atmelegszikes a ferro sziklak felforraljak a foldbol el6tor6

jeghideg vizeket . Romaba hazaerve felszedet te hazanak padloj at , leasa-

tot t kb. 1 m melyre, a talaj t kikoveztette es egymastol bizonyos tavolsagra

80 em magas oszlopokat helyeztetett el. Az apr6 oszlopok tetejebe

epittette ezutan a szobak padlojat es arra rakatta a mozaikot ..A falakatis megbo1ygatta; a falakbels6 feliilete ala cserepcsoveket helyezett el,

A hazban va lahol ft itdkamrat epi tte te tt, abban rakato tt t ii ze t, megpedig

faszennel es ott melegitette fel a leveg6t. Ez a leveg6 azutan a fUt6kam-

rabol kozvetleniil aradt a padI6 ala es a falakba. A padI6 is, a fal is las ...

san melegedett fe I, de azutan nagyon soka ig ta rtot ta a meleget . Hazank-

12

ban talalhato romai leletekbol is megallapithato (pl. Aquincumban),

hogy majdnem. minden hazban keszi il t fUt6kamra.

A nemet kutatok a fUt6kemence ke letkezeset maskeppen magya-

razzak .: A germanoknak kulon furdohazuk volt, amelyben k6bOl bol-

tozot t kupola t epi tet tek, ez ala rakot t t ti zze l a koveket megtuzesit ett ek;

maj d vizzel l eontott ek. A ke le tkezet t g6zben furodtek. Ez t a sutokemen ..

cehez hasonlo kupolat, amely meg fiistfog6 nelkiil kesziilt, kesdbb be-

vi ttek a haznak addig meg ffit et len halohelyisegebe.

A harmadik -es ez a legujabb - kutatas eredmenye, hogy mig

Kozep- es Nyugat -Europaban az e te leket ny ilt l ang fele tt sutot tek vagy

foztek, addig Kelet-Europa oriasi teruletein kemenceben. Ez a nagynyilasu, hatalmas, a lakohelyiseg negyedreszet elfoglal6, agyagbol,

kesobb k6bOi epitett kemence volt az ose minden europai fUtOkemen-

cenek, ill. kalyhanak, Ezt a kemence t Kelet -Europabol a germanok hoz-

't ak a nepvandorlas koraban Ita liaba. Kezdetleges formajaban a tuzelo-

nyilas a lakohelyisegben volt, a fiist is ott jott ki, mivel a kemenyt meg

nem ismertek. Kesobb a r6mai kdmtivesek - kik fejlett boltozo-tech-

.nika jukka l a kemenceket mar k6bOl vagy egetett teglabol keszitettek -

ugy alakitottak, hogy azokatkivulrol, a haz udvarabol lehetet t f ii teni ,

s bar kemeny meg nagyon sokaig nem volt, nagyon nagy haladast jelen-

tett , hogy a lakohe lyiseg most mar fii stmentes volt , mert .a fiist a tuzelo-ny ilason, tehat az udvarbaszall t vi ssza. A fe jl ett ebb, .t eha t a kivi ilfu tOs

kemencet a VIII. szazadban kezdik epiteni,espedig Felso-Italiaban,

ugyanit t epitettek eloszor cserepbol f ii t6kemencet , mely a cserepkalyha

.igazi 6se. .

A legregibb ffi tdkemeneeket nagyon hosszu ideig,kb. a ki:)zepkor

vegeig, fekv6 felhenger formaban keszitettek s Eur6pa nagy ter ii leten

alkalmaztak.Bvajc egyes videkein - kulonosen muzeumokban - ma

is· talalhato .egy-egy eredeti peldany.

A futokemence azonban eppen a nehezkes fustelvezetes miatt

nem keszult minden lakohelyisegben. A varakbarr osszesenZe-S fUt6-

szoba volt , rendszerint ezekbol egy, a kapolna mellett . A ko1ostorokban

kozvetleniil a templom mellett volt egy kemencevel ffitott helyiseg, ez

volt az ebedlo es a. t arsalgo es itt tart6zkodtak az oregek es betegek is.

Tobb ftitott helyiseget nem alakitottak ki... . _.

A ka lyhafti tes to rtene tenek egyik leg fontosabb al lomasa a fust -:

elvezetest biztosito kemeny, amelyet a XIV, szazad elejen talaltak .fel

esezen id6t61 fogva alkalmazzak , A'futokemence most mar rohamosari

terjed el es az uralkod6 resze lesz a szobanak,

Bleinte.dfszitesiil edenyeket raktak be a mt6kemence falaba,

kesobb mind nagyobb cserepfazekakat , vagy tobb cserepbogre t falaz tak

be, ugyhogy ezeken a reszeken csak a cserepedeny vekony fenekresze

zar ta el a kemence.tuzet a szoba Ievegojetdl: A befalazott cserepedenyek-

13



kel a.futdkemence feluletet noveltek, ugyanakkor az edenyek vekonyabb

falazata gyorsabban atmelegedett, igy a meleg gyorsabban terjedt a

szobaban, A bogreket ti regi ikke l hoI befe le, hol ki fele raktak a kemence

o ldalaba , ez ut6bbi vol t a gyakoribb , mivel ezeket a forro iiregeketalma,tok siitesere es etelmelegitesre is hasznaltak (a dunannili Sarkozben

rna is talalhato ilyen kocsogkemence). Tovabbi fejlodes soran, a befa-

lazo tt bogrek, fazekak peremet negyszogle tesr e a lak itot tak, mert eza lta l

konnyebben lehetett egymas melle illeszteni, vegiil mar majd az egesz

kemencet ilyen negyszogle tesre a lakitott edenyekbol epi te ttek. Kesobb

a negyszogperemfi cserepedenyek eIlaposodtak, inkabb talformara emle-

.keztetnek. A kemencet bor it6 cserepedenyekbcl igy fej lodott kia mostanikalyhacsempe,

Feljegyzesek )zerint cserepekbol osszealll tott f li tokemerrce talal-

hat6 vo lt ~ar a IX. szazadban a hires svaj ci szent Gallenkolostorban ,

dehogy mikor epitettek az else cserepkalyhat, errol nines biztos for-

rasunk. Egyesek szerint BI9-ben Wartburgban, masok szerint 1350-ben

<, Tannenbergben. Ezen idoben a cse repekbol osszeal litott futdkemence

az alpesi orszagokban: Svajcban, Tirolban mar igen eIterjedt, -innen

vettek at Eur6pa eszaki es keleti orszagai, A deli es- nyugati orszagok

megmaradtak - az 6korb61 szarmazo nyitott tfizfi kandaIl6 meIlett eskife jl esztett ek a muveszi kanda1 l6t, amelyeken felfedezhetok a kii lon-

b6zo eplteszettorteneti korok stilusjegyei. A nyitott -t iizu kandaIl6t foleg

Angliaban, Franciaorszagban es Olaszorszag eszaki reszebenepitettek.

Hazankban is divatos volt rovid ideig, ide Hunyadi Matyas koraban

. a betelepitett francia szerzetesek hoztak be. -

Hogy Magyarorszagon mikor kezde tt e lte rjedni a cserepkalyha,

erre biztos adat nem all rendelkezesunkre. Regi irasokban 1498-ban

fordul eld eloszor a "Kalyh' l" sz6; majd 1588-ban "Kalyhas kemencerol"

irtak, ez azonban nem jelenti azt, hogy hazankban korabban nem ismer-

tek voIna acserepkalyhat, Asatasok soran tobb helyen is talaltak g6t

st ilus Izlesevel diszi tett kaIyhacserepeket, . arr6l azonban irott forrasok

tanuskodnak, hogy Matyas kiraly uralkodasa idejen a mazas es maz-

nelkii li c serepkalyhaka t mar sze les korben i smer tek, Hogy milyen ala-

kuak voltak ezek a cserepkalyhak (ep cserepkalyhakat nem talaltak),

arra csak az asatasok soran az e lokerult darabokb61lehet kove tkezte tni .

Bizonyos azonban, hogy ep iteszet il eg tagoltak voltak, kozepes di szesfelsd parkannyal, koronazattal keszii ltek.

A cserepkalyhak eleinte termeszetes szintiek, vagyis vorosesarnyalatuak (amilyen szinre a formazashoz felhasznalt agyag a tiizben

kiege tt), Kesdbb a kalyhacse repeket zold mazzal lat tak el , majd divatos

lett a tobbszinfl, diszes, mintazott kalyhacserep. Ilyen kalyhacserepekbol

kesz ite tt ek akalyhaka t a -XVII. szazad masodik fefe igBzutan mar csak

feher alapon ket mintazatot alkalmaztak, kesobb a XVIII. szazadtol

14

kezdve a szines diszi tes egeszen elmarad es divatbaj6n a cserepk~lyhanak

az a formaiac .amelyben a csereplapok simak es feherek; legfel jebb egy-

egysargarez diszi tes, vagy keret ~a l~lha~6. Je lenleg a si~a" egysze~ ii.

Izleses, a fel ii let te l egybeolvado mintazatu, vi lagos vagy sote tebb szm-

arnyalatu a kedvelt cserepkalyha forma. .A cserepkalyhaszerkezeti kialakftasata fiistelvezetd szerkezet,

a kemeny es a rendelkezesre allo t iizeldszer hatarozta meg. "Szerkezet" -

rol a XIX. szazad kozepe ig nem heszelhet iink, mivel a fii stgazokelve-

zetesere b6 6bl ii un, maszo kemenyek szolga ltak es a cserepkalyhaka t

kulon fulkekbol 'a "Kamin"-okb6l ffitott ek. A ka lyhaban csupan tt izter

es . f ilstgaz- ter volt, a f iistgaz-elvezetes jaratok kiepitese nelkul torrent ,a fustgaz- terbdl kozvetlenii l a kemenybe.

A XIX. szazad kozepetol, mikor -bevezettek amai sztiknyilasu

kemenyeket, lehetdve valt a szobabol va16 ffites es ekkor ~ezd~d?t t

a felhasznalt tuzeloszertcl f iiggden a kulonbozo szerkezetek kialakitasa

is. Eleinte nehany fus tgaz-terelo beepitesevel es a falazat vas tagitasaval,

kesobb tobb es keskenyebb fustjarat beepitesevel igyekeztek a kalyha

teljesitmenyet fokozni es az egyik nagy elonyet, a : hdtarolast

biztositani. .A cserepkalyha tortene te ezze l termeszetesen nem ~a:ul Ie: ,~ert

ha figyelemmel ki se rji ik a kalyhacsempegyarak .vagy .a kivi telezo l~a ::

evrol eyre novekvd eredmenye it , rnega ll api tha tjuk , hogy aszobafuto

kalyhak kozott meg nagyon hosszu ideig a cserepkalyhae lesz a vezetd-

szerep .

15



I. TUZELESTECHNIKAI ALAPISMERETEK

A) AZ EGES

Tagabb ertelemben eges alatt anyagoknak a leveg6 oxigenjevelvaloegyesuleset (oxidaciojat) ertjiik, Ha lassu az oxidacio, nem kiserifenyjelenseg es hirtelen hofejlodes, l as su e g es ro l beszeliink. Ilyen lassueges pl. a femek oxidacioja (rozsdasodasa) vagy az e161enyeklelegzesekozben lejatszodo folyamat. Ha azonban valamely egheto anyag feny-jelenseg es az elobbinel nagyobb hofejlddes mellett oxidalodik, gyors

egesrii] beszelunk, A tuzelestechnikaban elsosorban ez ut6bbivaltalalkozunk.

Egyes anyagoknal az eges.mar alaesony hdmersekleten megindul,vagyis alacsony az un. gyulladdsi hiimersekletiik: Altalaban a lazabb szer-kezetf l anyagok konnyebben gyulladnak, mint a tomorebbek, Igy pI.apapir lazan sokkal konnyebben gyullad meg, mint a puhafa, ez pedig

konnyebben, mint a kemenyfa.A tiizeloszerek megfelelo meggyujtasa utan elobb az alaesonyabb

gyulladasi homersekletti egheto anyagok gyulladnak meg. Ezek egesesoran felszabadulo ho a nehezebben gyullado anyagokat is azok gyul-ladasi homersekletere melegiti, meggyujtja, s igy kialakul a folyamatos-eges , Ha az ego tuzeloszerbol teljes elegese el6tt egheto gazok lepnekki, ezek is meggyulladnak es izzasba jonnekvEzek .alkotjak a ldngot:

Egyes tuzeloszerekbol egeskorkeves egheto gaz szabadul fel, ezek kis(rovid) langgal egnek s gazaik elegese utan mar esak lang nelkiil izzanak(parazslanak), A langgal eg6 vagy izz6 testek fenysugarakat is bocsa-tanak ki.

Az egeshez - mint lattuk - a leveg6 oxigenje sziikseges. Hateljesen zart terben - tehat levegoutanpotlas nelkUl-egetiink egy anya-

got, az eges esak addig tarthat , mig a leveg6 teljes oxigentartalma felnem hasznalodik. A levegonek kozel 1 ! 5 resze az' oxigen (02), 4/ 5 reszeaz egest nem taplalo nitrogen (N2); a Ievego e ket elemnek a kevereke,a .kis mennyisegfi egyeb gazoktol, a Ievegcben mindig jelenlev6 viz-_g6zokWles szennyezodesektol eltekintve. Az egest gyorsithatjuk, ha.az ego anyaghoz a Ievego (oxigen) hozzavezeteset e16segitjiik.

1. 6

Tdkeletes eges az az idealis egesfolyamat, amikor a tiizeldszerben'Ievo osszes szenmennyiseg szendioxidda (C02) oxidalodik es semavisszamarado szilard egestermekekben, sem a tavozo fustgazokbannines mar eghetc anyag. A gyakorlatban azonban tokeletes egest nemtudunk megval6sitani. A tiizel6szerek altalaban tokeletlenlil egnek eles a tisztaszennek egy resze ,_ elegendo leveg6, vagyis oxigen hianya-ban - esak szenmonoxiddaIszengazza, CO) oxidalodik, Igy a kemenyenkeresztiil eltavozo f iistben vannak meg el nem bontott szenhidrogenek(fekete katranygozok), korom alakjaban lebeg6 tiszta szenreszecskek stb.

Kalyhaink belso kialakitasanal , az egyes kalyhaszerkezetek sa kemeny meretezesenel termeszetesen arra torekszunk, hogy a tuzelo-

szerek tokeletes elegeset minel jobban biztositsuk (ld. a kalyhak mere-tezeserol sz616 reszt). Ennek a - ffites hatasfokat javit6 - torekvesnek

azonban hatart szab az a sokfele, reszbeu egymassal ellentetes igeny,amelyet a tiizeldszerek hoenergiajanak teljeskihasznalasahoz kikelleneelegiteni, ~gy pI. a tokeletes egeshez nagymennyisegu levegofeleslegsziikseges, a sok friss levego azonban csokkenti a tfizter homersekletet,igy a szenhidrogenek felbomlasahoz sziikseges igen magas hdmersekletmar nines biztositva.

B) EGESTERMEKEK

Egestermekeknek nevezziik a tuzeloszerek elegesekor keletkezdanyagokat. Ezek nagyreszt .gaznemfiek (fiistgazok), reszben szilardanyagok (salak, hamu, pernye).

. Fiistgdzok a gaz alaku egestermekek, mint pI. a szendioxid (C02),szenmonoxid (CO), hidrogen (H2), oxigen (02),kendioxid (S02)' A Iat-hat6 fust ezenkiviil tartalmaz meg a gazokkal egyutt tavozo szilard eges-termekeket (korom, petnye, szallo hamu stb.). .

Hamu: a tiizelesnel visszamarado nem egheto anyagokbol aU6,szilard,finom, porszerii egestermek,

Korom: a fustgazban Iebegoes a huzat reven vele egyiitt tavozoelegetlen tiszta szen, amely a fiist, sotetsziirke vagy fekete szlnet okozza.

Pernye: a tiizeldanyagok egesenel keletkez6 elegetlen szilardegestermek, amely a fustgazokban lebegve azokkal egyiitt tavozik(rontja a tuzeles gazdasagossagat),

Salak;' a tuzelesnel visszamarado nem egheto anyagokb6l aHaszilard darabos egestermek (megolvadthamu).

C) TiUZEL()S!ZEREK (ttizeloanyagok)

A tiizeldszerek mind szerves eredetuek, F6 alkotoelemeik: azelemi szen vagy karbonium (C); a hidrogen (H2), az oxigen (02), a nit-rogen (N2) es'reszben a ken (Sulfur, S). Ezeken kivtil a ttizeloszerek tar-

2 Cserepkalyhas munkak

17



talmaznak nem eghetoalkatreszeket (szennyezodes t) es vegii l tobb-keve-

sebb vizet.

A t iizeloszereknek szamunkra legfon tosabba lkot6eleme a szen,

amely benniik reszben szilard, reszben pedig il16alakban, igen bonyolult

vegyiiletek alakjaban fordul elo.

Halmazallapotuk szerint a tiize16szerek szilard-cseppfolyos es

gaznemfiekre osz tha t6k. .Mindharom csoportban vannak olyanok, ame-

lyek a termesze tben fordulnak e ld, es olyanok; amelyeke t meste rseges

uton termeszetes tnzeloszerbol allitanak eld. A tiizeloszerek fentiek

szerinticsoportositasatmutatjaaz alabbi tablazat (a tablazatban x-el

jeloltiik meg azokat a ffitoanyagokat, amelyek cserepkalyha ftiteserealkalmasak). '

Tlizeloszerek

Halmazallapot

Faszenx Kokszx Kokszbrikett

x Barnaszen-brikettx Koszen-brikettSzenpor

Terrneszetes - Mesterseges

Szilard x Fax Tozegx Lignitx Barnaszenx KoszenAntracit

Cseppfolyos PetroleumGazolaj

FtitoolajPakura

NyersoJaj

Gaznemti x Foldgaz' GeneratorgazVizgaz

x VilagitogazKokszgazTorokgazPropan-butangaz

Fontos a tiizeloszerek hamu-, ill. salaktartalma. A hamu asvanyi

anyagokb61 all, f6 a lkotoresze i: kovasav, kulonbozo sz il ika tok es kar-

bonatok. Ha olyan a tiizeloszer osszetetele, hogy ahamu a .ttizterbenmegolvad, zsugorodik vagy osszesii l, akkor salak kepzodik, A salak.

eltomheti a rostelyt es a megolvadt salak megtamadhat ja a t tizal lo

beleseke t. Salakosod6 hamuju szenne l folytonego ka lyhakban kulono-

sen nehez tiizelni, mert a salak uzem-kozben nehezen tavolithato el

a kalyhabol, Ezert a tuzeloszerek elbiralasanal tekintetbe ken venni

18

a hamu, i ll . salak mennyiseget es minoseget is. A kulonbozd hazai szenek

osszetetelet es hamutartalmat a fiiggelek 24. tablazata tartalmazza.

A szilard ttizeloszerek mindig tar talmaznak tobb-kevesebbned-

vesseget, Kiilonosen sok nedvesseget tartalmazhat a : fa, a tozeg es.a lig-

nit . Egeskor a tiizeloszerben leva viz elparolog es az .elparologtatashoz

szukseges homennyiseg a felszabadul6 hasznosithato thdmennyisegbol

gyakorlatilag elveszoEzert a tiizeloszerben leva viz karos, De Raros

azert is, mert igy a tiizeloszer elegetesekor keletkezo flistgaz paratartalma

nagy es eza lta l harmatpontj a i s magas. (Harmatpont .meghatarozasat

lasd a II . Hotanialapfogalmak E). fejezetben.) A magasharmatpont

vi szont Iehe tove teszi -,- es ez t fel tet len keri iln i ke ll - hogy a fustgazbol

a viz a kemeny falara, ese tl eg a tuzeloberendezes femalka treszei re esa-

podjek Ie. Ez pedig reszint rongalja a kemenyt, reszint korrodealja

(rozsdasi tj a) a femalkatreszeket . I lyen esetben tehat a f iistgazokat maga-

sabb honie rsekle ten kel l el tavolit anunk, ami vi szont nem gazdasagos.

A szabadban huzamosabb ideig tarolt tuzeloszerek elvesztik nedves-

segiik egy reszet. Az ilyen allapotban leva tiizeloszert legszaraznak

nevezziik.

Lenyeges a tiizelbszerek kentartalma is, mert ez karosan befo-

lyasolj a a tuze loszer minoseget . Egeskor ugyanis-kendiox id es kent ri-

oxid keletkezik, amely a f iistgaz viztartalmaval kenessavat, ill. kensavat

alkot. Ezek megtamadjak a vas alkatreszeket, a keramiai termekeket, a

csempe felii leten pedig elszinezodest es kiviragzast okozhatrtak.

A tiizeles szempontjabol a legfontosabb a tiize16szerekjiitoerteke,mely az anyag 1kg-janak tokeletes elegesekor keletkezo homennyiseg

kcal-ban. Egysege tehat a kcal/kg, [Legnemfi tuzeloszereknel a.f fi tder tek

nem egy kg-ra, hanem egy normal kobmeterre (N m3)· vonatkozik.]

A most megha ta rozot t ft itoe rteke t ri tkabban - pontosabb meghata-rozas e se ten - a lso ft itoe rteknek is nevezik, megkulonboz te te st il a t un. fe lsofutoertektol, vagy mas neven egeshotol, amely meg magaban foglalja a tiizelo-szerben levo vizgozok elparologtatasahoz szukseges vhot is (az un. para-hot vagy pa ro log ta ta si ho t). Eza homennyiseg annyiszor 537kcal , ahi inykg viz van az i llet6 t iiz eloszerben. Benniinke t azonban csak a tenylegesenfelszabadulo h6 erdekel es ezert ffitoer tek ala tt mindig a fentebb ertelmezetta lso f titoer teket fogjuk erteni s az egyes tuzeloszcreknel is·ennek az erteketadjuk meg.

1. Fa

A fa fokeppen cellulozebol es lignitbol all. A tlizeles szempontja-b61 a fa erteke epsegetOl es nedvessegtartalmatol ftigg. A frissen vagot t

elofa sok vizet tartalmaz, amelyet szabadban valo itarolas folyaman

reszbenelveszit . Nedvessegtartalma frissen vagott allapotban 50-60,maglyazott allapotban nehany h6nap utan 30-40, legszaraz allapo-

ban 15-18%.

2*19



A teljesen viztelenitett fa vegyi osszetetele atlagosan a kovet-

kez6: C=50%, H2=6%, 02+N2=43%, hamu=I%. A legszaraz

fa vegyi osszetetele: C=42%, H =5%, O2 + N2 =36%, hamu= 1% ,viz = 16:Yo. A legszaraz fa fiitoerteket a szamitasokban atlagosan

3000-3500 kca l/kg-ra vehe tji ik, ez azonban a nedvessegtartalommal

erdsen valtozik. A fafeleknek a nedvessegtar talorntol f iigg6 fti toer teket

a f tiggelek 25. tablazata tar talmazza.

A fa hamutartalma igen kiesi , amellet t hamuja nem salakosodik,

Ezert a tulajdonsagaert, valamint azert, mert nines kentartalma, faban

b6velked6 orszagokban e10szeretet tel hasznaljak tiizel6szer ii l. Hazank-ban a fahiany miatt ritkabb a hasznalata,

A fa.gyulladasihiunerseklete altalaban igen alaesony (250--300 CO).

Kiilonosen vona tkoz ik ez a puhafa fa jt akra , melyek laza szerkeze ti iek

es a fenyofelekre, melyek gyantadusak. A cserepka lyha begyuj tashoz

puhafat, a ffiteshez tomor, epszovetti kemenyfat hasznalnak,

A fo rgalomban leva ti ize lofa lehe t: hasabfa (1 m hosszu), kanda l-

lofa (33 em hosszu) es apritott fa (25 em hosszu),

.2. Faszen

Ha a fat levegotdl elzartan hevitik (ez az un. leparlas vagy desz-

t ill al as), leparlasi maradeka a faszen . Fiitoerteke kb. 6--6500 kcallkg,Fti tesre nem hasznalj ak, mert draga es ertekesebb fe lhasznalasi te rii le te

van, azonban termokoksz kalyhaba begyujtashoz a legalkalmasabb

anyag,

3. Tdzeg

Elo vagy kiszaradt lapok uledeke, amely elbomlo tt es szenesedo

novenyi reszekbol all . A frissen ki te rmelt tozeg nedvesseg tartalma igen

nagy, mintegy 70-90 %,ezert kozvetlenul tii ze lesre nem haszna lhato,

Levegon huzamosabb ide ig ta rolva nedvessegta rta lma mintegy 15-30 %-

ra csokken. A 15-20% nedvessegtartalmu tozeg mar jo tiize16szernek

mincsitheto, melynek fiitoerteke megkozelitbleg azonosa faecal. Hamu-tartalma a hozzakeveredett asvanyi anyagok kovetkezteben igen nagy,

legszaraz allapotban elerheti a 30%-ot; gyulladasi homerseklete kb.

230 Co.Mivel szerkezet i l azasaga mia tt igen gyorsan e leg, parazsa nines

es hamutartalma is igen nagy, ezert cserepkalyhatuzelesre altalaban

nem haszna lj ak, leg felj ebb ot t, ahol a kornyeken j elentos tozege lofor-

dulas van. Igy hazankban a Fertd to kornyeken (Hansag), a Balaton

mellet t, Nadasladanyban es a Duna-Tisza kozen Keeel kornyeken.

20

4. Szenek

A szenek a regi geologiai korok fas .szerkezetti novenyeibol

keletkeztek. A foldkereg csuszamlasa vagy eruptiv mozgasa kozben

a novenyzet foldretegek, ill. kozetek ala kerult es a levegotol elzartan

nagy nyomas alatt bomlasnak indult, Igy ke1etkeztek a szenek. A szen

faj taj a es minosege a ttol fiigg, hogymi lyen eredett i a novenyzet, mennyi

ideig es milyen nyomas alatt,· milyen homersekleten volt a foldben.

Minel rovidebb volt ez az id6, annal fiatalabb a szen, annal kisebb a C

tartalma es annal ki sebb a fi itoerteke.

A magyarorszagi szeneknek mintegy 3 / 4 resze barnaszen, 1/4resze lignit es esak igen keyes a kcszen (Mecsekvideki ), A regebbi korti

szenek, kulonosen, ha Ievegdtol e lzartan magasabb homersekle tnek vol . ..

tak kiteve, kevesebb i 1 1 0 alkat reszt tar talmaznak es C ta rta linuk magas.

A szenek hamutartalma attol fiigg, hogy kepzodesuk ideje alatt milyen

asvany i anyagokka l kerii lt ek erintkezesbe , nedvessegtartalmuk pedig

koruktol, vagyis at tol fiigg, mennyi idej iik vo lt v iztart almuk elveszte-

sere. Altalaban az oregebb szenek tomorebbek es kisebb nedves-

segtartalmuak.

.. Felhasznalasuk szempontjabol lenyeges a szenek szemnagysdgai s. Az egyes tuze loberendezeseket bizonyos meghatarozott szemnagy-

sagu szenekre tervezik es epitik, az ettol j elentosen. eltero szemnagysagu

szen alkalmazasa atuze les gazdasagossaganak rovasa ra megy. A szenet

kozvetlenul kitermelese utan a banyaban kiilonbozd Iyukmeretfi ros-

takkal szemnagysag szerint osztalyozzak. Eszerint a szeneket a kovet-kezo esoportokra osztjuk:

porszen vagy aproszen 0- 5mmdaraszen '" •.. . . . . . . . .. 5-20·mITJrostalt daraszen , .-. . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. 5-,-20mmdio II. szen 10-30 mm

dio I. szen ; . .. . .. . . .. .. . . .. .. . .. . .. . .. . . . . .. . 20-40 trimakna II. szen 0.-40 mmakna 1. szen .. . .. . . . . . .. . .. .. . . .. . . . . .. 0-80 mmkockaszen 40 - 80mmdarabcsszerr.. . .. . . . . . . . . . . .. 80mm felett.

A banyak a lta l szal litott osztalyozat lan, vegyes szemnagysagu

szenet . aknaszennek, az aknaszenbol a finom szemcsenagysaguaknak

rostalas ut jan tortenc e lt avol ita sava l kele tkezo minosege t rostal t akna-

szennek nevezziik.Szeneink - a pecsi kivetelevel ~ hajlamosak ongyulladasra.

- Az eso es a napfeny val takozo ha tasa ra ki szaradnak, e lvesz tik nedves-

segtarta lmukat es porlanak. Ennek kove tkezteben fajl agos·· fe lii le tiik

megnovekszik es az oxidacio folyaman ho ke1etkezik. A szenhalom

belsejeben a ho egyre novekszik, mig vegul eleri a szen gyulladaspontjat .

21



Ekkor a szen parazslani kezd, esetleglangra Iobban es eleg, Fiit6ertekeazonban mar joval a gyulladasiIiomerseklet alatt , a lassu melegedeskovetkezteben is csokken, Ezert a szenet zart teriileten legfeljebb 1,5 mmagas retegekben taroljuk,

A hazai szenfelesegek futesi szempontbol jellemzo adatait a fiig-gelek 24. tablazata tartalmazza.

a) lignit

A lignit a legfiatalabb szenfeleseg (mintegy 4-5 milli6 eves).

Fiatal kora miatt jol mutatja annaka novenyzetnek aszerkezetet,melybol keletkezett. Frissen kitermelt allapotban nedoessegtartalma

50 % kiirii! van, ezert kozvetlenlil tuzelesre alig hasznalhato. Levegontarolva konnyen szetesik, ongyulladasra hajlamos. Viztartalmanakcsokkentesere nemesitik. A nemesiteskor a lignitet zart tartalyban, kb.6 at gdznyomason es 160-170 Co homersekleten kezelik, mialtal ned-vessegtartalma (kb.20%-ra) es kentartalma is jelentosen csokken. Eztaz eljarast dehidralasnak (viztelenltesnek) nevezik.

A nyers lignit jutaerteke 2000 kcaijkg, a nemesitette 4200 kcal(kgkorul van. Gyulladasi homerseklete aranylag alaesony, kb. 270 Co.

A lignit hatranya, hogy nagymennyisegti kent is tartalmaz, amia femalkatreszeket es csempeket is rongalja: Cserepkalyhatiizelesrecsak rossz hatasfokkal hasznalhato, •azert rendszeres alkalmazasa nem .ajanlhato. Rostelytuzelesnel arra is figyelemme1kellienni, hogy a lignitmagasabb homersekleten szetesik es nagyresze a rostelynyilasokon eleget~Ieniil hull at .

Lignit nagymennyisegben .Varpalota, Hidas, Gyongyos es Rozsa-szentmarton kornyeken talalhato.

b) barnaszen

A barnaszen a lignitnel . regebbi .szarmazasu, minosege azelofor-dulasi hely szerintigen kulonbozo. Szine barnas, neha fekete. FeliileteIehet fenyes vagy erdes, tompafenyfi.

.J j. Barnaszeneink fobb jellemzoje, hogy a tfizben sok (30-50%)eghetd-gazt fejlesztenek. Viztartalmuk kiilonbozo.

Hazankban a legfontosabb barnaszen-teruletek Tata es Dorog

kornyeke, Brennberg, Eszak-Dunantul, Eszak- es Del-Nograd es a Bor-sod-videk.A Tata-Dorogvidekies brennbergbanyai szen cserepkalyhakban

jol hasznalhato ; hosszu Iaaggaleg. Az eszak-dunantuli szenek (M6r~Pusztavam, Ajka,· Dudar, Mogyorosbanya, Pilisszentivan) kozepes

minosegti barnaszenek, hamujuk nem salakosodo. Tarolas kozben

22

a .Ievegon konnyen. szetmallnak, taroIasifiitoertek-vesztesegiik igennagy. Eszak- es del-nogradi szeneink asalgotarjani, mizserfai, matra-novaki, kisterenyei es nagybatonyi, A nagybatonyi szen salakja erosenosszesiilO, ezert rostelyon csak laza salaku szenekkel keverve hasznal-hato. A tobbi nogradi szen salakja osszesul ugyan, de nem olvad osszenagy.tombokke.vezert ezek a szenek rostelyon is jol egethetOk.A bor-sodiszeneket ket csoportra osztjuk. Az elsd csoportba .tartoznak azegercsehi, monostorbeli, kiraldi , a masik esoporthoz a. tobbi borsodibanya szenei, Az elso csoportbeli szenek fiitoerteke nagyobb, a maso-dike kisebb, arnellet t a rnasodik csoporthoz tartoz6szenek nagy ned-vessegtartalmuk kovetkezteben tarolas kozben erosen porlanak. .

c) feketeszen (koszen)

Feketeszen hazankban csak a Mecsek videken, a pecsi, komloibanyakban fordul elo, A feketeszen magasabb ffi toertekfi , kevesebbil loreszt tartalmaz, mint a barnaszenek; gyulladasi homerseklete ismagasabb. Teresi feliiletekagyl6s, fenyes. Ongyulladasra-nem hajla-mos, szerkezete tornor, ·ezert nedvessegtartalma kicsi. A hazai fekete..szenek atlagosj ii taerteke kb. 6000 kcaljkg, ill6tartalma 11%,hamu-tartalma 17%, kentartalma 3% korul van.

Feketeszennel gazdasagosabb tiizelni, mint a .barnaszennel,ugyanis a barnaszenbol alacsonyabb hdmersekleten tavozo illo alkat-reszeketaz egesi levego es a ftistgazok gyakran elegetleniil magukkalragadjak esa tfizterbol eltavolitjak, Ezzel szemben a feketeszenbol az illoalkatreszek magasabb homersekleten tavoznak es a ttizterben feltet-lentil meggyulladnak, tehat az ill6 veszteseg keyes.

d) antracit

Az antracit a feketeszen legoregebb fajtaja, mely szinte teljesenkarboniumb61 all. Ennek megfeleloen jiitoertike is magas, 7-800()

kcaljkg. Illotartalma igen alacsony, gyulladasi .homerseklete magas.Antracit nagy mennyisegben fordul elO a Szovjetuni6ban a Donyec-

.medenceben, Angliabarres az Egyesiilt Allamokban .

e) koksz

. Ha a szenet zart terben, keyes Ievego adagolasaval magas hd-fokon hevitj iik (leparlas), a szenbol eltavoznak az ilI6 alkatreszek esa viz s visszamarada nagy fii taertekfi koksz (a Ieparlas gaznemti fo-termekea vilagitogaz), A hazankban termelt .koksz foleg kiilfoldi szenek-

bOl keszul, A koszenkoksz kentartalma kicsi, 0,3-1%, hamutartalma5---8%, viztartalma 2--4 % kozott van. Fiitoirfike 7-8000 kcaljkg,



Iangnelkuli Izzassal eg.· A koksz a termokoksz cserepkalyhak kizaro ..

lagos tuzeloszere.

Ha alacsony homersekleten barriaszenet parolnak, az un. fel-koksz marad vissza, mely laza szerkezetfi szeteso anyag. Cserepkaly-

hakban brikett alakjaban hasznaljak fel.

f) brikett

Szeneink porlodo termeszetuek, fe jt esiikkor sok szenpor kelet-

.kezik, A szenporbol, 'szurok vkctoanyaggal brikettet gyartanak.1\

szurok nagy fiitoerteke kovetkezteben a brikett nagyobb fiitoertekii,mint a szen, amelybol keletkezett. A tatai esa dorogi szenbcl felkoksz-

brikettet es sajtolt kokszot is gyartanak, amely cserepkalyhaban is jol

egetheto. A brikettek jutoertikei: dorogi tojasbrikett: 5300, dorogi

sajtolt koksz: 6300, pecsi dio (szurkos): 5700, ta tai tojasbrike tt: 5500 ,

tatai felkoksz-br ikett: 6200 kcal/kg,

5. Gaznemii fiitoanyagok

A gaznemfi fii toanyagok kozii l a foldgaz (a fold melyebol nagy

nyomassal feltord, hazankban foleg Lispe kornyeken elofordulo,

6-c-9000 kcal/Nm? fiitOertekiitermeszetes tuzeloszer), tovabba a vildg[t6-gd z (a szenlepar las visszamaradt termeke 5000-5500 kcal/Nm". fiitoer-tekkel ) johe tnek csak cserepkalyhafutes tekin teteben szoba . Az ezek

reszere szerkesz te tt, csak igen e lszo rtan hasznal t es reszben meg kiserle talatt a 1 1 0 cserepkalyhakkal e konyv kere ten bel ii l nem foglalkozunk .

24

n.HOTANIALAPFOGALM~K

Barmely anyag hoal lapota t el sosorban hdmerseklete 'jellemzi,

Egy testet vagy kozeget pl. hidegnek erziink, ha homerseklete alacso-

nyabb mint bo runk feluletenek vele e rintkezo resze , . es melegnek erez-

zuk, ha hdmersekle te magasabb . A hdmersek letet hofokokban fe jezzl ik

ki es nagysagat homerokkel merjuk, A legtobb homero elve azanyagok

azon tulaj donsagan a lapszik, hogy ho hatasara kiterjednek .

A tej vagy viz, ha forraljak, kifut a Iabasbol: a vasuti sinek nyaronnapsutesben megnyulnak, telen osszehuzodnak, eze rt a s inek talalkozasanal ki -kepzett hotagulasi vagy dilatacios hezag nyaron keskenyebb, mint telen, .

Meg kell azonban jegyeznlink, hogy a viz 0~4 Co kozot t .e tekin-tetben kive te le sen vise lkedik. Ha ui . magasabb hofoku vizet ht itunk, terfoga ta aIehtilessel ' csokken, de csak + 4 CO-ig. Enne l a homersekletne l i le sz te rfogata a

legkisebb vagyis a v iz a Iegsfi rtibb. A vize t +4 Co ala hiitve, t6rfogata a fagyas- .pont ig u jb6 l eme lkedik. A ies terfogata pedig mintegy 10Ofo-klilnagyobb, minta negyfokos vize (ezert repeszti meg a vizzel telt zart c sovet vagy edenyt a bennemegfagy6 viz).

Legismertebb a higanyos hOmiro. Lenyege a kis ~tmerojii felul

za rt uvegcso, melynek a lso vege kisse kisze lesedo edenyt a lkot . Ebben

van ahigany. Ha ezt meleg eri, ahigany kitagul s az uvegcso melletti

skalan a homerseklet (hOfok)leolvashat6.

A homersekle t l egismertebb mertekegysegea Celsius fok (j ele :

CO). Celsius (ej tsd: celziusz) sved fizikus a 18. szazad kozepen hatarozta

meg ezt a mertekegyseget, Az olvado jeg hofokat nevezte 0 Cf-nak

(nulla Celsius fok), a forrasbanJevo vizhOfokat pedig 100 C'<nak.

E ket szelso homerseklet kulonbsegenek szazadresze 1 Co. A szokasos

szobahcmerok skalaja

+50 CO-ig terj ed, a 0 Co alat ti hdmersek letnek

megfelelo .osztasvonalakatpedig a 0 Co -tol lefele, rendesen - 20 Co -ig

tuntetik fel ,

Egyes hOmerokon a Celsius skala mellett az uvegcso masik

oldalan a Reaumur (ejtsd: Reomur, jele R 0) fokokra vona tkozo beosz-

tas is lathato. Reaumur OO-nak szinten az olvado jeg hefokat vette fel,



de a forrasban Ievd viz' hofokat 80 Ro-nak nevezte. Tehat 100Co==1W R O

, vagyis 5CO=4 RO .

A tovabbi - ritkabban szokasos hcfokbecsztasokat (Fahren-heit, Kelvin), ezek atszamitasi kepleteit tovabba egyeb kitlonleges hO-merck Ieirasait a fuggelek tartalmazza.

A) A TESTEK HOOKOZTATAGULASA

, • ~ homerseklet novekedesevel a szilard testek terfogata is - mintemlitettuk -nagyobb lesz. Ha a testnek esak egybizonyos iranyu meret-

novekedeset vizsgaljuk, vonalas (linearis), mig a te1jesterfogat valtoza-sanak vizsgalatanal kobos hotagulasrol beszeliink,

Laplace es Lavoisier (ejtsd: Laplasz es Lavoazie) franeia fizikusokmegallapitottak, hogy egy, 1 0 hosszusagti to homersekletfi szilard test,ha homersekletet t CO-ra noveljtlk, olyan It hosszusagiira nyulik, hogyhossznovekedese (vonalas hctagulasa):'

It -/o =rx:/o·(t-t o).

. .. ... Kepletekb~n.~yakran egy!ilennyiseg ke t e rteke kozt i kulonbsege t ugy

jeloljuk, hogy a gorog nagy delta t (zl) tesszuk elebe. Jelen esetben az It -/0

hosszvaltozatait is jelolhetjtik: AI, at-to homersekletkulonbseget pedigAt-vel. Egyszeriibb alakban:

Al =rx·/o (M).

, ,Fenti kepletbol Jdolvashato, hogy a vonalas hotagulas .erteke(!J.l) .aranyos a test eredeti hosszaval (10) es a homersekletvaltozassal(M). E kepletben o : (gorog betfi, ejtsd: alfa) az un.vonalas (Hnearis)hotagulasi .egyiitthato, a testek egysegnyi hossusagu darabjanak 1Cohomersekletvaltozasra fellepo megnyulasat jelenti. A femek vonalashot~gulasa minden iranyban ugyanakkora, A fenti kepletbol kovet-kezik, hogy valamely test hosszusaga, ha homerseklete to-r6l t-re no:

It = 1 0 · [ 1 +rx(t-to)]

Az rx egyiitthat6 igen 'kicsi szam, erteket nehany anyagra alantkozoljuk: (mertekegysege I jCO)

vasra ................•.. =,000011 (11 milliomod)aluminiumra =,000023

betonra =,000011 ,iivegre " = 0,000005 -0,000011jenai iivegre =,000001Invar acelra = 0,000001porcelanra = 0,000003kalyhacsempere =,000003fenyofara = 0,000040

26

Ha ahctagulasra vonatkoz6 kepletbe 1 0 erteket mm-ben helyet...tesitjiik, akkor a megnyulas !J .l erteket is rum-ben kapjuk.

1. pelda. Szamitsuk iki , hogy egy cse repkalyhanak, ame lyO CO-on2 ,0 m (2000mm) magas, mennyive l no meg a magassaga , ha homerseklete+200 CO-ra emelkedik?

A l ineari s ho tagu la sr a vonatkoz6 keplet szer int :

3.1/=, '. ·2ooo(200-0)=1,2mm.

1000000

A szilard testek kobos hotagulasara, az un, izotrop testekre,

a folyadekok es gazok hotagulasara es az ezzelkapesolatos torveny-szenisegekre vonatkoz6an lasd a ftiggeleket.

B) HOMENNYISEG

Ha egy testet melegiti ink, homerseklete emelkedik. De ha pI.1kg vasat es J kg vizet azonos korulmenyek kozott ugyanannyi ideigmelegitiink, tehat feltehetoleg mindkettovel ugyanannyi hdmennyisegetkozlimk, azt tapasztaljuk, hogy a vas sokkal magasabbIiomersekletreme1egszik'fel, mint a viz. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan homerseklet-emelkedeshez az azonos mennyisegii (kg tomegii); de kulonbozo szer-kezetti ariyagoknak kiilonbOzohqmennyisegre van szliksegiik. A hd-mennyiseg jele: Q, egysege a grammka16ria,vagy rovidenka16ria (jele:geal vagy eal).'Az 1cal az a homennyiseg, amelyszukseges ahhoz, 'hogy

egy gramm (vagyis 1 kobcentimeter) 14,5Co homersekletf viz homer-sekletet 1 CO-kalnovelje. ,

Az lkilogrammka16ria (jele: kgcal vagy keal) pedig azahomennyiseg, amely1g (vagyis II) ,,14,5Co homersekletii viz horner-sekletet 1Cr-kal emeli (1 keal=1000 cal). Utobbi meghatarozas for-ditva is igaz, ui. ha 1kg viz homerseklete 1C'<kal csokken, akkor'kornyezetenek ,I keal hot ad at .

2. pelda. Mennyi homennyise g szukseges ahhoz, hogy 31 20 CO-U

vize t fo rra sba hozzunk ?II viz hofokanak 20 GO-rot 100 CO-ra ernelesehez 80 kcal, 3 I vizhez

tehat 3X 80= 240 kcal hOszukseges. Az elobbiek alapjan azt is tudjuk, hogyha 3 I forra sban leva v izet MIni hagyunk egy edenyben, amig homersek le te20 CO-ra leszall , ezala tt 240 kcal meleget veszit,vagyis ad a t kornyezetenek.

C) FAJHO

Mint mar emlitet ti ik, az egyenlO mennyisegti, de kulonbozoanyagb61 a116testek homersekletenek ugyanannyi Co-kal va16, emelese-hez kiilonbozo homennyisegre-van szuksegilk, Ezt ugy fejezziik ki, hogykii1onbozo az anyagok fajhoje, Valamelyanyag.fajhoje aza melegrneny-

27



nyisegIkcal-ban), amely azilleto anyagTkg-j anakhdmersekle te t 1 C"-

kal emeli. Mive l tudjuk, hogy a v izne l ehhez eppen 1kcal szukseges, eze rta viz fajhOje =1." A fajho bettijele "c", egysege: kcal/kg, Ahhoz, hogy valamely m(kg) tomegfi, c (kcaljkg CO)fajhOjii anyag hdmersekletet At Co-al emeljiik,

Q=m·c·Athomennyiseg szukseges,

Nehany anyag fa jhoj e:

vas, acel 0,11aluminium. . . . . . . . . . . . . . . 0,21fa 0,57Ievego : . . . . . . . . . 0,24iiveg 0,20tegla, cserep, termesko,samott '.... 0,22

3. pelda. Mennyi Q homennyiseg szukseges ahhoz, hogy 2 kgtomegtikalyhacsempe homerseklete 20CO-r61 '200 CO_ra emelkedjen?

MiveI a kalyhacsempe fajhojec =0,22; At=2oo-20=J80 Co, igy:

Q=2XO,22X 180=79,7 kcal.

D) HALMAZALLAPOTOK

Az _anyagok halmazallapotat reszecskeiket - az un. molekula-kat _~ osszetarto vonzoero (a kohezio). erossege szabja meg - . Amig

a kohezio olyan nagy, hogy az anyagnak onaIl6 alakja es terfogata van,

iII. annak megvaltoztatasaval szemben ellenallast fejt ki, az anyag szi-

lard halmazallapotu. Ha a kohezio kisebb, a test alakja konnyen valto-

zik es felveszi az ot magabafoglalo edenyalakjat, de ugyanakkor ter-

fogataivaltozatlan homerseklet mellett) allando marad. Az ilyen anyag

folyekony (mas szoval cseppfolyos) halmazal lapotu, Vegi il, a legnemfi

halmazallapotu anyagok (gazok) terfogata is, alakja is konnyen valto-

zik, az oke t hatarolo edenynek vagy he lyisegnek nemcsak alakj at vesz ik

fel, hanem azt teljesen be is toltik.

A szilard tes tek.nagy tobbsege megfelelo hdmersekletre melegitve

. ( ez az olvadasi hofok) megolvad, vagyis folyekony halmazallapotba

megy at. Masreszt minden folyadek a rea jel lemzo fagyasi hdmersekleten

megszilardul, azaz megfagy. Legkori nyomason a folyadek egyes fel-

sz ini reszei al landoan parolognak, vagyis legnemfive valnak, Ez a parol-

gas annal gyorsabb, minel magasabb a folyadek hdmerseklete. Aviz-

nel 100 CO-nat nemcsaka felszinen van parolgas, hanem a folyadek

belsejebol is gdzbuborekok szallnakfel, eza forras.

28

\

. Ha kiserletkeppen alacsony hofokon jeget melegitiink, akkor

annak hOfoka emelkedik, de csak 0 CO-ig ( ez a viz olvadasi vagy mas-

keppen fagyaspontja) , tovabb melegitve hdmerseklete mindaddig nem

emelkedik, mig a jeg el nem olvadt. Az ilyenkor kozoltho halmazalla-

,pot -val tozasra, a j egnek vizze valo atalakulasara fordit6dik. Hasonlo-

keppen, ha forrasban Ievo vizet tovabb melegitilnk, a felvett ho nem

emeli a homersekletet, hanem halmazallapot-valtozasra - viz, gdz -'-

forditodik.

Ahhoz,hogy valamely sz ila rd test megolvadjon vagyfolyadek

parologjon, here van sziikseg. Ha pl. .a viz a parolgashoz szi ikseges hot

a kornyezettol vonja el, ugy azt lehfiti. Masreszt, ha a vizgdz Iehfitve

.ismet vizze valik (lecsapodik ), vagy a viz 0 Co ala h iitve megfagy, akkor

meleget ad le a kornyezetenek. Igy pl. a jeg olvadasi hOje 80 kcal/kg,

ami azt jelenti, hogy 1kg jeg olvadasakor 80 kcal hOt von el kornyeze-

tet61, masreszt a fagyaskor minden kg jeg kepzddesekor ugyanennyi

116mennyiseg szabadul fel , A viz forrasi ho je 537kcal/kg, vagyis ennyi

116 sziikseges 1 kg (11) 100 CO_u viznek gozze valtoztatasahoz.

E) A LEVEGO NEDVESSEGE

A levegoben mindig van bizonyos mennyisegfi vizgdz. Haegynyi tott edenyben legkori levegovel e rintkezoviz van , annak mennyisege

a felszini parolgas folytan Iassan, de allandoan fogy. Ha azonban az

edenyt feliil Iezarjuk, akkorez a parolgas csak addig tart, mig a viz

folotti leveg6 telitette nem valik. Telitett a Ievego, ha annyi vizgoz vanbenne, hogy anna! tobbet. felvenni marnemkepes . Az a vizgdzmennyi-

seg, amely tel itet te teszi a leveg6t, erosen fiigg a leveg6 hdmersekletetol.

Igy pI. -10 Co-os levego mar akkor telitett lesz, ha benne ms-enkenr

2 gramm vizg6z van. DC-na! mintegy 5 g, +5 CO-nat 6,8 g, + 10 e D _nal 9,? g, +20 CO-mil 17,3g, +25 CO-nal 23 g vizg6z tesz i a Ievegot

telitette.

Abszolut nedoesseg az a mutatoszam, amely megmondja ,hogy

az illetdIevego 13-eben tenylegesen hany gramm vizg6z van Jelen.

A gyakorlatban altalanosan hasznalt, tin. relatiu nedoesseg; azonban

olyan szazalekszam, mely azt rnutatja, hogy a .levegoben m 3-enkent

Ievo vizgoz mennyisegeig-ban) hany /a-a annak a vizgozmennyisegnek,

amely azonos hcmerseklet es nyomas mellett a leveg6t telitette tenne .

4. pelda. Tegyilk fel, hogy siker iilt megallapitani, hogy egy 40 rn> leg-terfogatu szoba 20 Co 'homerseklet ti levegojeben 208g vizgoz van. Mennyie szobalevego abszolut es relativ nedvessege?

Mivel 40 m3-ben 208 g vizgoz van, 1m--ben 208/40=5,2 g lesz, azazennyi a Ievegf abszolut nedvessege. Minthogy pedig +20 Co homersekletnela telitettseghez szukseges vlzgozmennyiseg 17,3g, tehat a relativ nedvesseg:100X 5,2/17;3 = 30% lesz .

29



Csak a teljesseg kedveert emlitjlik meg, hogy a levego nedvessegemerheto pl. ugy, hogy 1m ' levegot csovonszivatnak keresztlil, amely-ben ismert sulyu es j6 nedvsziv6 kepessegu anyag van. A nedvsziv6anyag megmert sulynovekedese egyezni fog az elszivott vizgoz sulyaval.

Leteznek azonban egyeb - a Ievego abszohit nedvessegenek meresereszolgalo - mfiszerek is (ezeket gorog eredetti sz6val, higrometerekneknevezziik).

Igy pl. egyszerti szerkezetii az un. hajszalhigrometer, amely.azonalap-szik, hogy egy zsirtalan hajszal a vizgozok hatasara megnyulik es egy muta-tot hoz mozgasba, amely megfelelo skalanrnutatja a nedvesseget,

Tetelezzuk fel,hogy egy helyisegben, vagy edenyben + 20 co-uIevego van olyan nedvessegtartalommal, hogy m+-enkent 6,9 g vizgozttartalmaz. A + 20Co-os levegorelativ nedvessege tehat: 100X 6,9/17,3==0% (+ 20 Co-nal ui. 17,3g vizgozkellene a telitettseghez), Ha mostezt a levegot hfiteni kezdjiik, azabszohit vizgoztartalma nem valtozik,de a relativ nedvessege mindig tobb lesz, mert a csokkeno homerseklet-tel mind kevesebb vizgoz-tartalom kell a tel itettseghez.Ha a hfi testfolytatjuk, akkor + 5 Co-nal .olyan hcmerseklethez jutunk, amelynela tel itet tseghez elegendo - a Ievegcben eredetileg leva - 6,8g vizgoz,Ezt a hornersekletet rehat, melynel bizonyos homersekleni es relativnedvessegtartalmu levego (a peldaban 20CO es 40%) telitet te valik;harmatpontnak nevezzuk. A peldabeli nedvessegfi levego harmatpontjatehat +5Co. Mondhatjuk azt is, hogy a harmatpont az ahomerseklet ,

amelyre a Ievegot Ie kell hfiteni, hogy telitette valjekIazaz relativ ned-vessege 100% legyen). Ekkor a levegoben Ievo vizgoz-parak harmatvagy kod alakjaban kicsap6dnak. Konnyen belathato, hogy minelkisebb a Ievego viztartalma, annal alacsonyabb a harmatpontja.

F) A HO TERJEDESE

A ktilonbozo homerseklenl testek igyekeznek kiegyenlitodnihomerseklet szempontjabol, vagyis a ho mindig terjed a melegebb test-hOIa hidegebbfele, Ez a folyamat annal gyorsabb, minek nagyobb a kettest hdmerseklete kozti kulonbseg.

A h i5 hdromfelekeppen terjed: »ezetes, dramlds es sugdrzds utjdn,

1. Hovezetes

A hdkozlesnek azta modjat, amikor a ho valamely test vagykozeg egymassal erintkezo reszecskei kozott terjed es ezek a reszecskekegymashoz kepest viszonylag mozdulatlanok, hovezetesnek nevezzuk,

Igy terjed pI. a hda szilard testekben, nyugv6 (nem aramlo) levegoben,gazban vagy folyadekban (1. abra).

30

A hovezetes szempontjabol a

testeket, ill.anyagokat harem cso-portba oszthatjuk: 56 hovezetdk (pl.femek), kozepes hovezetok (pI. ko,agyag, cserep, pala, beton) es rossz ho-vezetok vagymas neven j6 .hoszigete-10k(pI. uveg, szen, salak, fa, nyugv6levego, parafa, forgacs, flireszpor, sza-raz hornok stb.).

Hogy valamely anyag milyen johovezeto, azt szamsze rtien az illetoanyag hdvezetesi tenyez/ije (maskifeje-

zessel: fajlagos hovezetesi kepessege)fejezi ki. A hovezetesi tenyezo je1e: A(gorog betii , e jtsd: lambda) , mertek- 'egysege: kcal/rn 0 Co. Peldaul a falhovezetesi tenyezoje az a.homennyisegkaloriaban, mely 1m vastagfal 1? fe-luleten lora alatt a feliiIetek 1 Co ho- 1. abra. Hovezetesmerseklet-kulonbsegenek hatasara at-ha lad. A fa l egyik olda la rol a masikraatvezetett teljes homennyiseg ftigg a fal anyaganak hovezetesi tenyez5jet61 (amita A fejezki) tovabba a falfe liiletek meretetol, a hoatvezetes idotartamatol,a ket felillet homerseklet-kiilonbsegetol es a fal vastagsagatol. Minel nagyobba A, a fal feliilete, az idotartames a homerseklet-kulonbseg, annal. nagyobb,viszont minel vastagabb a fal, annal kisebb az atvezetett homennyiseg. Mond-

ha tjuk teha t, hogy az a tveze te tt homennyiseg a A-va l, a fa l f el ii le teve l, a ho-atvezetes idotartamaval es a fal ket oldala' kozotti homerseklet-kulonbseggelegyenes, a fal vastagsagaval pedig forditott aranyban van. Nehany anyaghovezetesi tenyezojeta 1. tablazat tartalmazza.

1. tablazat

0,75

1,101,330,40

0,901,7040,-50,-

170,-

0,48

Megnevezes

Szerkezeti anyagok hovezetesi tenyezoje (A)20 Co hOmersHdetnel

IHovezetesi tenyezo,. (kcaljrn 0 CO )

Agyagteglafal .Kaviesbeton '" .Vasbeton .Salakbeton .

~ : b : p . e . : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : :Acel atlag .

Vas atlag '" '" .. " .

Aluminium. " ; .Viz .

31



. Ha valamely anyag hovezetesi tenyezojet, a l.-t ismerjiik, akkor kitudjuk szamitani, hogy az illetf anyagb61 keszult "P"m- terilletfi, "t5"vas-tagsagu fal melegebb oldalarol ahidegebb oldalra "i" ora alatt mennyi Q kcalhomennyisegvczctodik at, ha a ket felii le t kozotti homerseklet-ktllonbseg.LItC. Ennek kiszamitasara szolgal akovetkezo kepler:

F: ) , . At- iQ t5 keal.

5. pelda. Mennyi hOt vezet at egyik feluleterol a masikra egy 8mhosszu, 4m magas, 38 em vastag fal egy nap (24 ora). alatt, ha a fal belsofeliiletenek homerseklete +23 Co, a kiilsoe pedig - 4 CO?

F===4X8=32m2, ),=0;75keal/m6Co,

.1t = 27C, i = 24 oraes r5 = 0 ,38 m ertekeke t a homennyiseg kiszami ta --sara szolgalckepletbe helyettesitve:

32XO,75X27X24 k 1. .. = 40926 ca.0,38

2. Hoaramlas (konvekcio)

A hO levegoben, ill. altalaban gazokban aramlas utjan terjed.

'Ha a Ievegorfvagy gazt) melegitjiik, akkora felmelegitett reszecs-

kek kiterj edaek, fa jsii lyuk csokken, konnyebbekke va lnak es fe lsza ll-

nak. A fe lsza llo levegoreszecskek a hc t magukka l viszik, he lyukre pedig

hidegebb reszecskek aramlanak. Az-a ramlo levego homennyisegenek

egy reszet atadja annak a szil ard testnek, amellyel aramlas kozben erint-

kez ik. Ez t az . ossze te tt folyamatot nevezz tik a ramlasos hdatadasnak

(konvekcionak). A folyamat forditott ja , -amikor a magasabb homersek-letfl szilard test adja at hojet a mellette aramlo hidegebb levegonek.

Az elobbit belepo hdatadasnak, az utobbit kilepd hoatadasnak nevez-

ziik. (2. abra.)

Az aramlo meleg Ievego altal a szi lard feluletnek, ill. a magasabbhcmersekletti szilard feluletrol a Ievegonek konvekci6 titjan atadott

l10mennyiseg fiigg a feliilet nagysagatol, a hoatadas idotartamatol,

a levegd es a szilard tes t fel ii letenek hdmersekletktilonbsegetol , tovabba

az un. hoatadasi t enyezdtol,

A feliileti hdatadds! tenyezd az a homennyiseg kcal-ban, melyet az1m- felti le tf iszilard test egy ora ala tt a vele erintkezo Ievegobol atvesz (bele-

pesi tenyezo), vagy annak atad (kilepesi tenyezo), ha a levego esa felulet kozottihornerseklet-kulonbseg 1Co. Jele a , dimenzioja: kcal/m26 CO.

A hoatadasi tenyezo ismereteben konvekci6 utjan atadott hfimennyi-seg az alabbi kepletbol szamithato:

Q =a-Fri-A: kcal, ahol "a" a feliileti hoatadasi tenyezo, "P" a felii1etm--ben, -i" a hoatadas idotartama orakban, ".1t" pedig a levego (vagy masgaz) es a feliile t kozotti homerseklet-ktilonbseg CO·ban.

flissz(!verl reslek

E l ny e // r e sz

2.abra. Hoaramlas 3.abra. Sugarzas

3. Sugarzas

A h6 terjedesenek azt arnodjat nevezziik sugarzasnak- mikor

a ho ugy t~rjed egyik testrdl a masikra, hogy a kozbenso kozegeket

nem meleglti feI. Igy pI. a nap melege a vilaguron es a fold legkoren atsugarzas utjan jut a foldre, anelkiil, hogy a nagy magassagban leva

Ievegoretegeket felmelegitene. A hgsugarak Ia tha tat lanok (nem szabad

a fenysugarakkal osszeteveszteni). Minden meleg tes tbocsat kimagabol

hosugarakat es emiat t l ehfi l, A testek az oket e ro hosugarak tobb-keve-

seb~ resze t e lnye lik (ezze l hdmersekle tt ik emelked ik), a tobbi t v issza-

v~r~~. A ~okisugarzast emisszi6nak, a hoelnyelest abszorpci6nak ishivjak (3. abra) .

,

Abszorpci6kepesseg az a homennyiseg kcal-ban, amelyet valamelyanyag 1m- felulete 16 alatt e lnyel (abszorbeal), jele:"A", egysege: keel/m-o.

Emissziokepesseg az a homennyiseg kcal -ban, me lye t va lame ly anyag1m2 felulete 1 ora ala tt kisugaroz. Jele: "E",egysege: kcal/m-o.

A sotetszinfi es durva feluletu testek az oket ert hosuga-rakbol tobbet nyelnek el - es igy kevesebbet vernek vissza ~ mint

a vi lagos es sima fel ii let fiek (ezert ..hordunk nyaron feher .vagy vi lagos

ruhat , Wen viszont sotetet), Minden tes tugyanannyi hot kepessugarzas

3 Cserepkalyhas .munkak

33



utjan kibocsatani, mint amennyit ugyanazon homersekleten el tud

nyelni. A sima, vilagos feluletek tehat nemcsak az elnyelest, hanem

a kisugarzas t is csokkentik (ezer t nikkelezik . fenyesre pl. a teaskannakat,

hogy minel kevesebb h6t sugarozzanak ki). Ha a hosugarak utjaba ho-

szigeteld rete get iktatunk, amely azokat nem bocsatja at, akkor ah6-

sugarak nem terjednek tovabb (ez pl. a kalyhaellenzo szerepe).

A sugarzott h6 mennyisege a feliiletnek mar emlttett szinen es

finomsagan kivulnovekszik a sugarzo feliilet nagysagaval es nagymertek-

ben.a sugarzo test homersekleteve l. Ez az oka, 'hogy a ka lyha holeadasa-

ban a sugarzasnak a tiize16anyag izzas i allapotaban van jelent6s szerepe.

G) HoATBocsATAs

A hoatbocsatas a hokozlesnek hoatadasbol, hovezetesbol es

ujabb l,16itadasb6l, a116 osszetett modja. Hoatbocsatas utjan adjak

at a kalyhabe lsej eben lev6 nagy hcmerseklet ti fustgazok melegiik nagy

reszet a kalyha icsempefalan keresztt il a szobaleveg6nek . Ugyancsak

hoatbocsatasrol beszelilnk, amikor valamely ffitott helyiseg h6je pl. a kiilso

hatarolofalon at a szabadba jut. A ftitesnek eppen az a celja, hogy az

igy bekovetkezo, un. hooeszteseget potolj a. A hoatbocsatas el6bb emli -

tett ket peldajat mutatja a 4. es 5. abra,

2

3 2

f

t i _4. abra, Hoatbocsatas

kiilso falon5, abra. Hoatbocsatascserepkalyha falan.

A hoatbocsdtdsi tenyezo ( jele: k ,egysege: kcalJm20 CO) az a ho-

mennyiseg kca l-ban, amely a kulonbozd homersekle tu ket legte r kozott i ,

szilard fall m2-en lora alatt it j ut, ha a ket legter homersekletkulonb-

sege 1 Co. Ah6atbocsatas, ill. a hoatbocsa tasi t enyezd fogalmanak meg-

ertese es ismerete igen fontos, mert ~ mint latni fogjuk --, a futendo

34

helyiseg hoveszteseg-szamitasanal, ill. a kalyhak meretezesenel ezeknek

igen lenyeges szerepiik van. A hoatbocsatasi tenyezd ertekeire vonat-

kozo ada toka t kesobb ahovesztesegszaml tas i smertetesene] kozolj iik.

Az a labb iakban kozlunk nehany fizikai fogalmat, melyek

bar a kalyhaepites folyaman kevesbe fordulnak eI6, azonban

a vonatkozo szak iroda lomban gyakran fel le lhetOk.

Hdtarolds az anyagoknak az a tu la jdonsaga ,' hogy a hot belse ji lkbenfelhalmozzak, mikozben hofokuk emelkedik. A falban tarolt homennyiseget(jele: "H", egysege: kcal) a kovetkezo keplet szerint szamithatjuk:

H=F·s'a·c·At,

ahol "H" a tarolt homcnnyiseg kcaI-ban

"F" a fal feliilete m2

,.ben, '} e harem mennyiseg szorzata"s" a fal vastagsaga m-ben adja a fal teljes"a" a fal terfogatsulya kg/m=-ben sulyat kg-ban."c" a fal fajhoje kcal/kg CO-ban .

"Llt" a fa l a tlagos homersek le tenek es a komyezo kozeg vona tkozta-tasi homersekletenek ktilonbsege CO-ban.

A'gazdasagos ffites szempontjabol fontos a falak j6 hOtarol6kepessege,hogy a f fi te s a la tt tarol t hobol mineltobbet tudjanak visszaadni a futesi szu-netben.

Atmoszfera (roviditve: atm) mint mertekegyseg a nyomas -meresiegysege, 1 a tm az a nyomas, ame llye l a tel je s magassagu Iegkor a fold fe lszi -nen 1em- fel ii le tre nehezedik , ez egyenlo 760 mm magas h iganyoszlop nyo-masaval, 1,033 kg/em2-eJ. .

/ , Atmosz[i ra !ulnyomas (jele ; att) -a nyomasnak az a mertekegysege,.arnely megmutatja, hogy a kerdeses nyomas mennyivel nagyobb mintaz 1 atm nyomasu kornyezo Ievegoe.

Fajsuly, .Az '! m> terfogatu anyag kilogrammokbankifejezett sulyataz illeto anyag fajsulyanak nevezztik. A fajsuly az anyag sulyanak (G) es ter-fogatanak (V) a hanyadosa. A fajsuly jele: y (gorog betti, ejtsd:gamma).

G

z= V

Terfogatsuly (jele: y) valame ly nem egynemtiInem homogen) anyag1m--enek sulya kg-ban, amelynel azonban a terfogatba az anyagban levoeslevegovel, vizzel vagy mas anyaggal telt Iyukacsok.hczagok is beleertendok.Igy pl . a sza raz dunahomok terfoga tsulya 1400kg/m3,a nedves homoke,me lynek .hezaga it a levegone l nehezebb viz to lt i lei : 1600kg/m" maganaka dunahomok anyagat alkot6 koanyagnak a fajsulya pedig: 2600kg/m> koriilvan. A fent iekbol e rthe to , hogy a ir itkabb , lazabb szove tf i, por6zus, vagyise rosen Iyukacsos anyagok terfoga tsulya kisebb, a tornor, s u r u anyagokenagyobb.

3*

35



m. A CSEREPKALYHAKCSOPORTOSITASA

Minden egyes cserepkalyha rendelkezik olyan fobb reszekkel,melyeka tipusoktol fuggetleniil mindegyiknel megtalalhatok, Ennekmegfeleloen a klilso feluleten megktilonboztethetiink: .

talapzatot, mely a kalyhanak az also - a hoatadasban- resztnem vevo - resze (a kalyhatipusatol, stilusatol fuggoen kiilonbozdmagassagu) ;

kdlyhatestet, mely atalapzaton all, sarok es egyenes csempek-bal ~ regebbi tipusoknal idorndarabokbol - eptil;

pdrkdnyt, mely a: kalyha legfelso, befejezo resze (simavonaluvagy diszes).

Az I920-as evekben. szamos kozepparkanyos cserepkalyhatepitet tek. Ezeknel a kozepparkany felet t a kalyhatest keskenyebbenfolytatodott.

A kalyha belso tere ket f6 reszre oszthato:

tiizszekrenyre vagy tiizterre, ahol a tuzeloszert elhelyezik .esfiistjdratokra, ahol a flistgazok atadjak hOjiiket a kalyha falainak.

Fentiekenkivtil a eserepkalyhak - tipusuktol fliggden ~ rendel-keznek beepitett szerelvenyekkel, mint pI. hamuajto, tuzeloajto, -rostelyvagy tfizracs stb. Szervesen a cserepkalyhahoz tartozik ezenkivii l a 'fustcsc, mely a kalyha kivezeto fustjaratat a kemennyel koti ossze.

36

'A) . CSER~PK.ALYHAK CSOPORTOSI1'ASA A F.ELHASZ-

NALHATO ~iJZE.LOSZER, ILLETVE AZ ALKALMAZOTT

TVZSZEKRENY ES AZ EHHEZ CSATLAKOZO

FiJSTJARATOK SZERINT

1. Fattlzeleses (rostely nelkuli) cserepkalyha

teljes alapteriiletii

Ttizszekreny ;

egyoldalon ftistjaratos ketoldalon fustiaratos

fekvdFtistjaratok:

a 1 l 6 +fekvo (kombinalt) a 1 1 6 + fekvo (komblnalt)

6. abra 7. abra 8. abra.

2. Idoszakos (vegyes),' fa- es szenttizelesti cserepkalyha

kosar

Ttizszekreny:

kosar kosar

, harmasPtlstjaratok:

negyes hamis-sved

9: abra lO. abra 11. abra

37



Ttizszekreny: lengyel

Fustjaratok:o t o s (Iengyel) sved

13. libra2.abra

3. Toltorendszerti, szentuzelesti cserepkalyha

Ttizszekreny:alsoelegesf felsoelegesu

Fiistjara t: harmas vagy negyes

15. abra

4. Folytonego, koksztiizelesti (termokoksz) cserepkalyha

Ttizszekreny: kismeretfi vagy nagymeretii

Ftistjarat:lengyel lengyel+fekvo ketoldali beegos

16. abra 17. abra 18. abra

38

B}CSEREPKALYHAK SULY SZER1NTI_. CSOPORTOSITASA

A kalyhak suly szerinti csoportosit asana l az 1.m2 fiitOfeliiletre

esO suly szerint megkiilonboztetlink nehez-, kozepes konnyfikivitelficserepkalyhat, .

1. Nehezkivilelii cserepklilyhak

Sulya kb. 300 kg/m>, Barmilyen futes i rendszert i lehet . Hdtarolo

kepessege nagy. A cserepkalyha k iil so falai osszesen 7-10 em vastagon

cserep- vagysamcttboritassal beleltek (19. abra "a"). Nehezkivitelfcserepkalyha altalaban kedvezotlen fekvesti, szabadonallo lakasokbanes csaladihazakban ep iil ,

2. Kozepkivitelii

cserepkalylllik

Sulya kb. 200 kg/m '. Hd-tarolo kepessege kisebb, mint a

nehez kivitelfi cserepkalyhae.Berhazakban, nagyobb Iakohe-lyisegekben rna leggyakrabban

ezt a tipust epitik. Ezeknel a

kalyhaknal a' falvastagsag 5-8

em (19. abra "b").

3. Konnylikivitelii

cserepkalyhakb)

19. libra 'Ktilonfele cserepkalyha falak

a)

Sulyakb.Icukg/m", Ktilsd

falvastagsaga 3-4 em (19.abra "c"). Hotarolo kepessege kiesi , viszont

gyorsan felf titheto, eze rt e lonyosen alka lrnazha t6 iskolak, irodak, liz -

lethelyisegek stb. ffitesere.

C)CSEREPKAL YHAK.ELHELYEZESSZERINTICSO PORT()SITASA

Elhelyezesuk szerint megkulonboztetunk szabadon alI6 es falba-

epitett kalyhakat,

1. A szabadon all6 kalyha

a) Sarokba epitett. Csempefeliiletii parhuzamosak afii tendo helyiseg falsikjaval (20. abra) ,

39



b) Sarokra-epitett. Csempefeluletei=a fiitendO helyiseg fal-sfkjavalazoget. (alt. 45°) zarnak be, holeadasa jobbmintaz a)tipusnak, viszont helysziikseglete nagyobb (21. abra).

c) Falsik melle epitett. Harem lathato csempefeliilettel ren-delkezik.

20. abra, Pal melle epitett

cserepkalyha21. abra, Sarokra epitett

cserepkalyha

22. abra. Falbaepitett cserepkalyha

2. Falba epitett kalyha

Kef szomszedos helyiseg ftitesere szolgal. Ott epitik, ahol mind-ket helyiseg allandocegyidejti futeserdl kell gondoskodni, s kenyelmivagy egyeb szempontbol (garazsban robbanasveszely, asztalosmuhely-

ben ttizveszely stb.) helyes, ha csak az egyik helyisegben folyik tiizeles(22. abra),

40

c,

IV: A CSEREPKA.LYHA ANYAGAI E SSZERELVENYEI

A cserepkalyha Iathato, kiilso falait kalyhacsempebc5l, a belsofalakat teglabol, samott-teglabol, samottlapokbol, samottidomokb61,vagy cserepbdl epitik, KotOanyagulagyagot es viziiveges samottlisztet.hasznalnak, A falakba tuzelo-, toltd-, hamuajto, tnzelorostely es esetleglegracs keriilhet beepitesre, A (termokoksz kalyhak kulonleges szerel-venyeit killon targyaljuk.)

A) A KALYHACSEMPE

Cserepkalyhanak csak azt a-"kiilyhiit nevezziik, amely.. szines,mazas, egetett agyagcserepbdl kesziil . A kiilyhacsempe gyartasa a tech-nika fejlodesevel valtozott, igy ma Magyaroszagon ketfele medon keszii lt

csempevel talalkozunk: a borltoreteges es az OIltOtt eljarassal keszultkalyhacsempevel, .

A kalyhacsempe alakjat, mereteites kivitelet a MSz 51-61.szabalyozza, _

A 23. abran ismertetjuk a ma gyartott szabvanyos kalyhacsem-pek megnevezese t, mere tei t es alakjat. A gyartot t szabvanyos csempek

koziil a' tablazatban P .bettivel'jeloltilk azokat a csempeket, melyeketa pecsi .gyar , PR betiikkel pedig azokat a csempeket, melyeket a pecsies romhanyi gyar is keszit. A tobbi kalyhagyarak altalaban az.osszesszabvanyos csempefelesegeket gyartjak.

A kalyhacsempe zomancos fel ii lete a szinfelidet, melyet fenyes,felmatt vagy matt zomanccallatnakel. A szinfeliiletet altalaban derek-szogf negyszog, leggyakoribb a szabvanyos 212X245 mm meretti teg-lalap (a szabvanytol e lte rc meret fi csempek foleg kisipari iizemekben

keszlilnek),A kiilyhacsempeket minosegi osztalyokba soroljuk. A minosegi

osztalyokat aszerint allapitjuk meg, hogy:

a szin feli il et eleinek hossza mennyire te r el a szabvanybanmeg-szabott merettol,

41 .s



•S : : . on I

I. , . .

I. , . .

~~~I

l <I N. , . .

~~~ N '" <I''"

'<t . , . .0

u& U & '"---1--

" "

~f1" " ,$"E "t

S a I .

~~

~ 1'" .." " ~ ~~ : ; : ( 1 < 5 ~;> .. .

§j .. .."

'" ~ ~,§r'"

. . -0

§< ~ ~~bll

</>- - X i ;:I

C d 8'_ . . ,

OIl 0 "0

0 ' 8 " ~ . . . . . ,0- -o '2-rn "'OIl 8 .5 '"Il" 8 " ~ OIl" .B ':;:l

~.,p ~.;:: E ' " ". No U OU :;:1 '"

; ; E f S '" ; ; E f S ~~ ~..... ~

s::'oo'<t~ QI

N

'"" ~Up.

~ C ~ ' · · · · · · · · ·" "'18

43



i44

_ M <'>

-H -H -H

S - M <'>

8-H-H-H

1t \\0;

~:g

.0

~ v;

:0

" "j-0

j~

I

45



aszinfeli iIet mennyire ter el a siktol , (mennyire homoni .vagydomboni),

a csempe ket-ket osszefuto oldalele mennyire ter el a derekszogtol;mekkora a sarokcsempe szinfeliiletenek a derekszogtol valoelterese, .

milyen a mazfeliilet minosege.Az osztalybasorolashoz szukseges adatokat a 2. tablazat tartal-

mazza.

Minosegi osztalyba nem sorolhato az olyan csempe, amelyneknem csak a zomancretege, hanem az alapanyaga (egetett agyag) is

repedt. A .gyarak gyengebb mindsegti termekeinek felhasznalasat segitie16az az eloiras, amely megengedi, hogy nagyobb mennyisegfi csempeszallitasanal az I. osztalyu szallitmany legfeljebb 20%-ban II. osztalyu,a II. osztalyu aru pedig 20%-ban III. osztalyu arut is tartalmazhat.

A csempeket a gyar egy-egy kalyhahoz, azonos szinarnyalatban,a .sziikseges mennyisegti es formaju darabokban szallitja.

A· gyartol erkezett uj, osztalyozott kalyhacsempeket minosegivizsgalatnak kell alavetni. A vizsgalat sorrendje a kovetkezo.:

a) a szallitmany mennyisegetol fuggoen kiveszunk talalomra

annyit , amennyita 2. tablazat e16ir ,

b) a csempeket a. 2. tablazatban mar ismertetet t szempontokes eldirasok szerint ellendrizziik, majd

c) .megallapitjuk, hogy ennek alapjan melyik minosegi osztalybasorolhat6k. .

d) Ezt kovetden dontunk az atvetelrol.Ha a vizsgalat eredmenyekent a 2. tablazatban megengedett hibas meny-nyisegnel tobbet talalunk, a szallitmanyt nem vagyunk kotelesek atvenni.i,

A b) pont alatt kozolt vizsgalat soran a csempe eleinek hosszat,az eleknek aderekszogtol val6 eltereset es a szinfeliilet domborulatat0,1 mm pontossaggal kell merni. A merest noniuszos meroleccel.derek.szogti femvonalzoval es resmerovel vegezziik.

A szinazonossag es a mazminoseg vizsgalatat egyszeni szem-lelessel vegezziik el, a kovetkezo m6don:

Az egy kalyhahoz tartozo csempeket a vizszintestol 75°-ra hajlosikba mazas oldalukkal felfele egymas melle kirakjuk es egyenletes,. nappali vilagitas mellett kb. 2,5 m tavolsagrol megszemleljlik. Amelyikcsempen rbarmilyen zornanchibat vagy szinarnyalat-elterest tapaszta-

lunk, azt hatlapjan feltfino jellel megjeloljiik. Ezt a vizsgalatot megisme-teljlik, vagyis a csempeket megegyszer, az elozotOl eltero sorrendbenrakjuk ki. Ujra megszemleljiik a kirakott csempeket es amelyiket hibas-nak minositjiik, ujra megjeloljuk, Csakaz a csempe kifogasolhato maz-teljesseg vagy szinarnyalat szempontjabol, amelyet mindket esetbenhibasnak iteltiink, s a hatlapjan ketszer megjeloltunk,

1. A kalyhacsempek csomagolasa, szallitasa, .rakflirozasa

A kalyhacsempeket Iefedve, szalma vagy fagyapot k6ze csoma-golva kell szallitani, Az egyescsempeket eliikre allitva, hatlappal ossze-forditva kettesevel kell sorokba rakni. A csomagoloanyagota csempekzomancos feluletei, a sorok koze kell rakni. A szalma vagy a fagyapotalkalmazasa megvedi a zomancos feliileteket a mechanikai serulestdl,

Ha a szallitoeszkoz feliiletet mar megtoltotte a csomagolt am,vastag szalmareteget helyeznek ra, melyre ujabb sorkerul. A szalli t-manyt .nem szabad negy somal magasabbra rakni. Az ennel magasab-

ban rakott szalli tmanynal a legalso sort mar olyan sti ly terheli, hogyrepedesek vagy toresek keletkezhetnek, igy sokkal nagyobb az ebbolered6 kar, mint az az eldny, hogy a szallitoeszkozt jobban kihasznaltuk,

A szallitmany fel-r es lerakasanal az egyeskalyhakhoz tartozo

csempek termeszetesen osszekeverednek, ezert a raktarba valo behor-das elott a csempeket szet kell valogatni, Ez a kovetkezokeppen tortenik:

Minden csempe belsejeben, a hatlapon, a borda belso reszentalaljuk a kalyha.igyari sorszamat. A raktar falan elhelyezett karton-lapra felirjuk a szall itolevelen szereplo gyari szamokat es minden csem-pet a megfelelo helyre teszlink.Amikor Igy a csempek szetvalogatasaes vegleges raktarozasa megtortent, ujra ellendrizzuk az egy-egy kaly-.hahoz tartozo csempek mennyiseget es az esetleges hianyokat a masikkalyhanal mutatkoz6 tobbletbol ipotoljuk.

A kalyhacsempegyarak a szallitmanyrol minden esetben szal-

litolevelet allitanak ki es azt a szallitmannyal egy idoben kiildik el,A szallitolevel az alabbi adatokat tartalmazza:

a gyarto vallalat rnegnevezese, cime,a megrende16 neve es cime, -a szallitmany darabszama (reszletezve),a szallitmany sulya, .a szallitmany minosege (osztalyozasa),

A kalyhacsempeket zomancozott lapjaikkal osszeforditva fek-

tetve taroljuk, Az igy rakott csempesorok magassaga ne haladja megaz 1,5 metert. A magasabban rakott csempeoszlopoknaIk6nnyebbenelofordulhat , hogya csempesor eldol, amellet t a legals6 csempekreolyan suly nehezedik, hogy eltorhetnek,

. . A kalyhacsempeket a fel-, lerakodas es a szallitas soran meggondos csomagolas eseten is kiilonbozo mechanikai hatasok, .utesek,razkodasok erik. Hogyezek a mechanikai hatasoka csempek anyaga-ban es szinfelliletenserlilest ne okozzanak, a kalyhacsempeket ved6-peremmel gyartjak (86..:abra), Ezt a vedoperemet a felhasznalas elott,Ie kell faragni.



2. Csempeegyseg

A kalyha nagysaganak es f ii tofeli iletenek meghatarozasa, a csem-

.pe idomok osszehasonl lta sa es a gyar tas telj esitmenyenek merese, vegii l

az arak megallapitasa celjabol meghatarozott egyseget valasztottak.Ez a csempeegyseg,

A csempeegyseg azt muta tj a, hogy a gyartashoz felhaszna lt anyag

es munka iddmilyen aranyban van az egysegnek vet t egyszerii sikcsem-

pehez viszonyitva. Igy tehat a csempeegyseg az egyszerii sikcsempe

(egyenes csempe). A sarokcsempe 1,5, a .fustcso 5, mig a tisztitodugo

0,5 csempeegyseg.Az alacsony talapzat masfel sornak szamit, tehat egy db 212 mm

szeles a lacsony ta lapza ti csempe 1,5 egyseg, az a lacsony talapzat sa rok-

csempeje pedig 1,5 X 1 ,5 =2,25 egyseget jelent .

A magas talapzati esempe ket sornak szamit, tehat az egy esempeszeles (212 mm) magas talapzati csempe 2,0, a masfel csempe szeles

(318 mm) 3,0, mig a ket csempe sze les (424 mm) 4,0 egysegvUgyancsak

masfel sornak szamit a befejezosor vagy befejezoparkany is.

A csempeegyseg atlagsulya 2,0 kg. Ez a suly a csempenek a nyers~yari sulya, -,

A kiilonbozo meretficsempek sulyat, meretet es csempeegyseg-szamat a 23. abra tar talmazza.

Pelda a csempeegyseg szdmitasaraMegallapitando, hogy hany csempeegyseget tar ta lmaz egy alacsony

talapzatos cserepkalyha, amelynek merete: 3X 2 X 7. A meretek azt jelentik,hogy a kalyha homlokoldala 3, oldala 2csempe szeles es osszesen het sormagas.

Eloszor megallapitjuk, hogy a kalyhatestegy tetszoleges soraban hanycsempe van es az a sor osszesen hany csempeegysege t kepv isel ,

Jelen esetben:

4 db egyenes csempe .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... 4 egyseg4 db sarokcsempe _.. 6 egyseg

Osszesen 10 egyseg

• A kalyha 7 sor rnagas, amelybol 6 sor a test, 1 sor a befejezosor esehhez jarul a talapzat. A befejez5sor 1,5 sornak szamlt, ugyanigy az ala-c sony ta lapzat i s, teha t:

talapzat 1,5kiIyhatest. . . . . . . . . . . . . . . . . 6befejezosor 1,5

Osszesen 9 sorsoronkint 10 egyseggel:

9 X 10= " 90 egyseg, melyhez jarul meg:

1 db .fiistcs5 51db t isztitodugo 0,5

Osszesen 95,5 csempeegyseg

48

B) BELSO FA LAZO"ES B$LELOANYAG

1. Kismeretii, tomor falazotegla

A -cserepkalyha epitesenel kismeretfi falazoteglat a belse szer--kezet azon resze inek 6pi tesehez haszna lunk , amelyek.a langgal , il l.az

izz6 parazzsal nem erintkeznek kozvetleniil. Erre ..a celra esak agyag-

hOI egetett voros teglar szabad felhasznalni, mig a meszhomok-tegla,

It<W••.•...·..•.·0 1.24.'abra. Kismeretfi tomor falazotegla 25. abra, Padlasburkolo tegla

klinker vagy mesz-zarvanyokat tartalmazo tegla alkalmazasa tilos.

YA kismeretfi falaz6tegla25X 12X 6,5 em meretben keszill, sulya 2,5

kilogramm (24. l ibra).

Amelszel

28min

B melszef17515:

n

n

26. abra. Hodfarku cserep

.2.Padla~burkoI6 tegla

Faff iteses cserepkalyhak fiist jaratainakepitesel tez hasznaljuk,

A padlasburkolo tegla meretei: 30 X20 X3 ,5 em, anyaga tomor,

egetett agyag, sulya 2,8 kg (25. abra],

4 Cserepkalyhas munkak49



3. Cserep

Kalyhas munkakhoz hodfarku vagy kalyhas cserepet hasznalunk,A hodfarku cserep also oldalan riyulvany talalhato, amely a tete-

fedesnel.a felfliggesztest szolgalja, Ezt a nyulvanyt Iei it jlik es a cserepetigy hasznaljuk fel . A cserepbol keszit ji ik a csempebelest, az utobelestes a fedest, A belesek megfaragasa, ill.velkeszitese utan a hulladekotekek keszitesere hasznaljuk feI.

Merete:Sulya:

38X 17,5X 1,5 em1,10 kg (26. abra).

4. Samott-tegla

A cserepkalyha belso szerkezetenek azokat a reszeit, amelyeklanggal, parazzsal erintkeznek, un, ttizallo teglaval, masneven samott-teglaval falazzuk (27. abra).

27. abra. Samottegla

A cserepkalyhas iparban hasznalatos samott-teglak mereteita 3. tablazat tartalmazza,

3. tablazat

Mer e t

Terfogat dm- JeI a

/

Itervezeshez

I b I a,

I 25 0,85 I KT25

,

260 130 40 1,35 KT40

f

45

I1,52, KT45

50

5. Samott-takar6lapok

A samott-teglakon kiviil a t tizszekreny takarasahoz es a fust-jaratok. terelolapjaihoz samott-takarolapokat hasznalunk, meIyeket azalabbi meretekben gyartanak: . _

350X150X40mm 280X280X30mm 300X300X40mm

350 X 350 X 40 mrn 400 X 400 X 40 mm 500X 500X 40mm

500X 500 X 50 mm 500 X 500X 60 mm ' 400X 600X 50mm

melyek koziil az e lsot (350 X 150 X 40 mm) f61eg idoszakos fa- es szen-

tiizeleses, ill. tol torendszer ti szentiizeleses kalyhakhoz, mig az osszestobbit a fatuzeleses kalyhakhoz hasznaljak. Ez utobbi csoportbol kettota 400 X 400 X 40 es a 400 X 600 X 50 mm-est hasznaljak sorrendbena kis- , ill. nagybetetes termokoksz kalyhak epitesenel,

1

2-2 t

~----1I

J '1E ! D l n B Z e ! 2 8 e / s o olio l Halo/d ill /(0/$0 a/dol F e k J l n e z e f

28. abra. Termokoksz samottidom, I. J, 1. B. jelti (also sor oldalak)

c I horony, 2 eresztek

1

2~, 2

2 Oldolr iezet

O ldo/n eze t £ loln eze f

1- - - - - - * q IP :Felu/neze!

[Jaln fze!

E

Haloldol

[e /u/ndzet

,

29. abra. Termokoksz-samottidomn, jelfi (als6 sor hatlap)

1 horony, 2 kotlSpalca helye

30. abra, Termokoksz samottidom,

III. jelii (als6 homokIap)

1orony, 2 eresztek

51



J. 90,5 4

I

-!

I

I,

1 1 1 7 11,5

flo/f7ezet31. libra. Terrnokoksz

samott idom V. J., V.B.jelii (felso ,sor o lda lak)1 eresz tek. .2 IX.A, IX.B Milidomok helye, .'i XI. jelii idomhe1ye,4.:A toltoajt6 rog~itesere>

szolgalo horony

33 . l ibra . Termokoksz samot tidom .XL jeli i (f el so sor homoklap)

1 eresztek2 . " ~ /~ . ;~ _ '.~ . " .,'. /" " % , , ', : ,~t~o.~

fe/( jff7ezd

\.

1. 5 4,5 18 4.5 1 .

32. libra. Termokoksz samottidomIV.jelfi (felso sor ha tlap)

1 horony; 2-eresztek

5Dldo/f7ozel

1

. 35. libra. Termokoksz samottidomIX.B. jelti (nyelv alsoresz)

52

-

." ~" ~t-c '"-

1 1~.

.. .~ ~l

3,5

34, ' libra. Termokoksz samottidomIX. A. jelti (nyelv felsoresz)

J gdzkivezeto nyilas

36. abra., Termokoksz samottidomXIV.. jelti (nyelvhosszabbito)

5 3



6. Termokoksz cserepkalyhak samott idomai

A termokoksz cse repka lyhahoz .hasznala tos samottidomokat

a. 28-40. abrak mutatjak, Ezeket a samot t-idomokat magasabb hd-fokon (1500-1600 CO)egetik, mint a normal samott -teglakat, A samott -

gami tura ket fele kivit elben keszi il , melyek koz iil a regebbi (1961 mar-

ciusaig gyartott) 13,az ujabb kivitelfi pedig 15 darabbol all. Mindket

kivitelben a tiizter es a toltoakna oldalait kepezo darabok egymasnak.

t iikorkepe i.: A samottidomokat horony-e resz tekes kivit elben keszi tik,

s igyaz osszeepites utan a ttizszekreny es a teljes, samottbol epitettbetet Iegtomoren zar. . .

n ijr..•... ~ j. A lulnezel ~ .

L\ t][ Iolnezel

Q , n d ; e / . Q J

Ql Id /u ln ez el .

37. abra. Terrno-koksz samott-idom XV. jelii(kis sztikito)

30

lX 71[Iolnezel I : m = + - - ~ + n - _ - - - - : . - - - - , t

u - , - ~ : . + •- c - - - - - ~ - j -. _.___~+_ 18

f la tu! 'neret

38. abra, Termo-koksz samott-idom XVI. jelii(nagy sztikito)

39. abra. Termokokszsamottidom

XIII. jelfi (fedolap)

C) KOTOANYAGOK

1. Agyag

A cserepkalyha tapasztasahoz, a. csempek, a belesanyagok es

a kalyhabelsd szerkezetenek kotesehez kotoanyagul agyagot haszna-

lunk. Erre a celra csak olyan mindsegfi agyag felel meg, amely oldhat6

soktol, piritt61 es egyeb szennyezcdesektdl mentes es vizzel kevervefa lazatkoto tulajdonsaga van.

Szine szerint rnegkiilonboztetimk:

szurke (esetleg kek) esvoros agyagot.

Ezeri bel iil foldnedves al lapotban mindke t agyagfajt a lehe t fenyes .

es matt vagasi feliiletii. .

Ha a foldnedves agyagot kessel elvagj uk es avagot t felule t fenyes,

akkor "zsfros", ha matt, akkor "sovany" azagyag. A zsiros agyag

kiszaradva igen kemeny lesz es erosen repedezik. A sovany agyag ezzel

szemben szaradas utan csak kisebb mertekben repedezik, nem lesz

. tul kemeny es kezzel konnyen morzsolhat6. .

4! J e m

A m eln et .

X l ! 1

40cm

8mefszet·

40. abra".Termokoksz-samottgarninira osszeallitasi rajza

A kalyhas munkakhoz a sargasvoros vagy rozsdavoros agyagot

hasznalj uk, de ebbol is sovanya t. Ha az agyag kover, akkor fe lhasznalas

elott sovanyitani kell.

55



Asovanyitashoz, altalaban homokot hasznalunk. {Sovanyitasraalkalmas anyag a samottliszt is, de ez igen koltseges, ezert errea celra

nemhasznaljuk.) A sovanyltas niertekere -iranyado, hogy az adalek-anyag aranya legfeljebb 1:l-hez. Ha az agyag a sovanyitashoz ennelnagyobb-aranyu adalekanyagot kivan, kalyhas munkara mar nemalkalmas.

A tulsovanyitas kovetkezmenye 'lehet, hogyazagyag, elvesztikototulajdonsagat, tovabba megnovekszik a keverek hdtagulasa. Ez

utobbi okozhatja, hogy a' futes soran a csempesorokmegemelkednek.Az az.-agyag a Iegmegfelelobb kalyhas munkakhoz, amelyhez

a szukseges adalekanyag (homok) szazalekos aranYl!: 30-35%.

2. Huzal

A kalyhacsempek egymashoz erosttesere, az ajt6k es .egyebszerelvenyek bekotesehez 28-as, vagyis 2,8 mm. atmerojii fenyes kemeny

vashuzalt hasznalunk. Ez ahuzalkeresztmetszetkel1obiztonsaggal allellen a fellepo lnizo igenybevetelnek, merevsege es' kemenysege pediglehetove teszi, hogy kezi erovel is gyorsan, konnyen alakithato legyen.

A kalyhashuzalt kb. 80-90 kg-os tekercsekben szallitjak,

3~SamottIiszt

A termokoksz kalyhak samottidomainak osszeepitesehez hasz-miljak. Legjobban a 0,5 mm szemnagysagu samottliszt felel meg.

4. Viziiveg

Kalium- vagy natriumszilikat vizes oldata; rendszerint atlatszo,neha a' vegyi szennyezodestol vzoldes szinu folyadek, Samottliszttel :keverve atermokoksz samottidomok osszeepitesehez hasznaljak koto-anyagul.

D) VASSZERELVENYEK

1. Tiizeloajto

Faffiteses es idoszakos fa-es szentuzelesti cserepkalyhanal hasz-naljuk, Ontott vasbol keszul, alkatreszei: " "

ajt6keret a bekotopantokkal (41. .abra),ajt6lap a zard kallantyuval (42. abra), iszikrafogo ajt6 (43. abra).

56

.8mef~el

4L abra, Cserepkalyhatiizeloajtokeret

8

1

-. '--t• 1

20 2

I

-'r--'I

42.abra. Cserepkalyha tuzeloajtolapa-zaro kallantyuval

43. abra. Szikrafogoajto

57



Az ajtokereten harem bekotopantot talalunk, melyek koztil

egy db szegeese lt , ke tto pedigcsavarokkal van az aj tokeretr e erdsi tve .

A ket csavarozott bekotopant azta celt szolgalja, hogy a sugarz6ho

ha tasa ra esetl eg deformalodott a jtokeretet a kalyha szetbontasa nelkii l

.is . ki .Iehessen szerelni es helyeremasik ajtot tenni. A bekotopantok

anyaga szinten ontott vas.

Az ajtolap es a zaro kallantyii ugyancsak ontott vasb61 keszul,

Az ajt6n leva eresztek az ajtokerethornyaba i lleszkedik, s a horonyba

beragasztott azbesztzsinor- tomitessel tokeletes zaras t biztosi t.

A szikrafogo aj t6 a ki ll sd aj tolapot vedi .a tf izterbenegd ti izeld -

szer sugarzo hOjetol . A szikrafogo ajt6 a tengelyevel egyii tt 'ontve kesziil

<5ntott vasb6L Tengelye az ajtokeret furataiba illesztheto. Konnyen;gyorsan cserelhetd,

A kt il sd aj tolap tel jesen tomor, a szikrafogo viszont a tto rt, racsos

feli il et. A racsoskiv ite lezes a rra szolga l, hogy a fatuzeleses cse repka ly-

haknal, ahol a kiilsd ajtot a tiizeles alatt allandoan nyitva tartjuk, az

egeshez szukseges levego bejuthasson a kalyhaba .. Emellett azajt6 a

parazs kihullasat is megakadalyozza. A szikrafogo ajt6t bezarni nem

lehet , mivel csak az ajto kereten levo kis ii tkozo rogziti. Nyitaskor

annyira .kell felemelntink,hogy az ajto also szelet az iitkozo felett attudjuk csiisztatni.

Tiize16ajt6 egyfele (szabvanyos) 21 X21 em-es meretben es

haromfele' minosegbeukeszul, espedig: nyersszurkeJgrafi tos) , csiszoltes nikkelezett kivitelben.

A tuzeloaj tona l Iegfontosabbkovetelmeny, hogyaz a jtoossze-szere lve tel je sen hezagmentesen zarodjon, Ennek ellenorzesere az aj t6t

bezarva kii lso tomor Iapjara fektessi ik Ie , tol tsuk tele vizzel es hagyjuk

igy nehany pereig. Ha a viz nem szivarog keresztiil az ajt6 tomitesen,

vagy esak 1-2 esepp jelentkezik, a .zarodas megfeleld,

Tovabbi kovetelmeny, hogy akallantyu rogzitesere szolgalo ellen,Iiorog szilardan alljon es ne lazuljon ki.

2. Hamuaj t6

A hamuajto, a hamuter Iezarasara szolgal. A ttizeloajtotol elte-

roen a kereten esak egy tomor ajtolap nyllik, melyet kallantyuval

zarhatunk, szikrafogoja nines. A keretet, a raszegecselt bekotopan-tokkal erositik a csempefalhoz (44., 45. abra), .

Azajtokeret es ·az ajtolap anyaga kereskedelmi szurkeontveny,.a bekotopante otvozet len szerkezet i acel , vagy hengere lt kereskede lmi

laposacel. A szabvanyos hamuajto merete 21 X 10 em, a tuzeloajtohoz

hasonloan, haromfe le minosegben keszi il: nyerssz iirke (grafi tos), csi-szolt es nikkelezett kivitelben, .

58

I~n . ._l

iii. . I

'---.'

I I ,.~

_

. Am e !l je / o/ e s h e /l ie

44. libra.' Hamuteraitokeret

._.t-._.

45. libra. Hamuterajtolap

A hamuter-ajtonak is legmentesenkell zarnia, Tomorsegi pro-

_baja azonos a tuzeloajtoeval, Osszeszerelve ker ii l forgalomba.

3. TiizelorosteIy

A tuzeloroste lyt az idoszakos fa- e s szentuzelesii es a toltorend-

sze rii cserepkalyhakna l hasznal juk s atfizszekreny es a hamuter koze

.epit jt ik be (46. abra), Fat iizeleses kalyhakna l rostelyt nem epiti ink be.

59



Mivel teljes feluleten Ianggal, ill. Izzo parazzsal erintkezik, ezertontott'-vasbol vagy acelbol. kesziil. Hazankban csak .az ontottvas rostelyokat

hasznaIjuk. A tuzeloszer egesehez szukseges Ievegcmennyiseget arostely nyilasain keresztiil vezetjiik akalyha belsejebe, A rostely parhuza-mosan egymas melle sorakoz6 pal-cakbol all, melyek kozott az .MSZ8839-ben meghatarozott meretu resekvannak. A bordakat osszefuggd kerettartja ossze. A rostely negyszog alaku,

teljesen sik feliilettel.A tiizeldrostely anyaga kereske-

delmi szurkeontveny. A'mindsegi elo~Irasok szerint simanak, homoktol essorjatol gondosan letisztitottnak: kelllennie, repedes, csorbulas vagy dudornem lehet rajta. Akiilonbpzo .meretf

cserepkalyhakhoz kiilonbozd ..rneretfitttzelorostelyokat hasznalunk, A szab-vanyos rostelymereteket a 4. tablazattartalmazza.

. , . ,

~ +~

-

1 ~'b

46. abra, Cserepkalyhatiizelorostely

4~tablazat

CsereplciIyha-rostelyok

b I 1 v, I a, SzabadSulyzabad kereszt-

JeI

Tiin!s~~nyilasok metszet kb kg

Ttires + ~l szamaI

kbem ' %

Cs{8X21 178 210 I 15 13 10 144 39 2,20Cs 21X23 210 230 15 13 12 192 40 2,80Cs 21X26 210 255 18 13 12 216 40 3,65Cs23X26 230 255 18 15 13 234 40 4,00Cs 23 X31 230 305 18 15 13 286 41 4,60Cs 27X31

1

262 305 20

1

15 15 330

1

41 15,90

-

A tuzelorostelyok minoseget atvetelkor ellenorizni kell. Az ellen-(5rzesa meretek esaz ontveny repedesmentessegenek megallapltasabol

all. Az egy szallitmanyban megengedheto hibas darabok szamat az 5.tablazat tartalmazza, Ha a' szallitmany ennel tobb selejtet tartalmaz,atvetelet megtagadhatjuk.

60

5. tablazat .

Cserepkalyha-rostelyok niiniisege

Minositendomennyiseg

Kiveendo pr6ba-mennyiseg

Megengedhet6hibas

darab

100-200201-320321~500501-'800

1

22

3

101520

30

4. Termokoksz cserepkalyhak vasszerelvenyei

a) .tOItoajto

Akokszot a tOltOajt6n keresztii l tol tik a cserepkalyhaba. Azajtokeret, azujtolap, a kilincs es a hoszigeteles felerositesere szolgaloAndras-kereszt anyagakereskedelmi szurkeontveny. Az ajt6tengely esa kilincstengely anyaga rudacel, azajt6nyelv anyagapedig laposacel(47.abra). . .... . .. A toltoajt6 haromfelernyersszurke, csiszolt. es kromozott kivi-relbenikesziil. Osszeszerelve az ajt6nak hezagmentesen kell zarodnia,

r=A

0 0

~

0

0 ~27 5

-',A

A mefsze l

5

47. libra. Termokoksz rendszerii t6ltoajt6J kis pajzs , 2 a jt6keret , 3 a jtolap 4 .azbeszt lemez, S azbesztzsin6r

61



Az ajt6keret es az ajt6lap kozotti hezag tomitesere az ajtokereten levdhoronyba 5-8 mm vastag azbesztzsinort ragasztanak be viziiveggel .Azajt6keret es ajt6nyak koze osszecsavarozaskor 8 mm vastag ragasz-t6anyag nelkiili azbesztzsin6r tomitest kell tenni.

A t61toajt6 ,langgal vagy izz6 parazzsal kozvetlentil nem erint-kezik, megis a csiszolt es a kr6mozott kivitelti toltoajtok belso oldalanazbesztlemez van. Az azbesztlemez celja , hogy az esetleges sugarzohOWlaz ajt6lapot megvedje, mert a magas homerseklet hatasara a csi-szolt vagy kromozott feliilet elszinezddik..a kromozas megkekul, esetlegmeg' is barnul.

Minosegi atvetelnel meg kell vizsgalni a sorjamentesseget esa tomitettseget (tokeletes zarast), A tomitettsegi vizsgalat modja - mivela szerelveny nem szabvanyos - nines eldirva, azonban az idoszakostiizelesti cserepkalyhak tiizelo- es hamuajtojanak tomitettsegi vizsgala-taval azonosan vegezheto. Kulonosen figyelemmel kell lenni, hogya kil ines zaronyelve ne forduljon at. Ha atfordul, azatvetelnel fesze-sebbre kell allittatni,

b) tiizelo- es hamuajt6 '

E ket ajt61ap kozos ajtokeretre, az un. pajzsra van felszerelve.A pajzs, valamint a ket ajt61ap anyaga, kivitelees tomltese azonosa' toltdajtoeval (48. abra),

A esiszolt es a kr6mozott kiviteli i tuzeloajto-lap belso oldalanhdszigetelo azbesztIemez van. A tuzelcajtohoz szerkezetileg nem tarto-zik szikrafog6 ajt6, mert az a tiizkosar tartozeka,

A hamuajto-lapon rozettas Ievegoadagolo nyilas van. Ezen anyilason keresztlillehet az egeshez szukseges levegc mennyiseget, sezzelaz eges gyorsasagat szabalyozni. A hamuajt61apban azbesztlemez szige-teles nines, mivel erosebb hdhatasnak nines kiteve.

A ket ajt6lap kozott a pajzs jobboldalan furat van a rostely-

raz6 nid reszere (48. abra 6.). Igy a rostely az ajt6k kinyitasa nelkii lis mozgathat6. .

c) tiizkosar

A termokoksz kalyha tiizkosara6nt6ttvasb61 kesziil (49. abra).

Harem oidaia a tfizter-burkolat, negyedik oidaia a szikrafog6 ajto,aija pedig a rostely, A tuzter-burkolatot kepezo harem oidal folottvallak vannak kikepezve, s ezeken a vallakon fekszik feia t tizkosarasamottidomokban leva hornyokra. .

A nizter-burkolatot kepezd harem oidal kivlil-belii l bordas,a bordak kozott furatok vannak, A killsd bordazas celja, hogy a .hamu-

62

A mefszet

48 . abra , Te rmokosz tuzelo- e s hamua jt6

1 keret , 2 nagy paj zs, 3 tt iz eldaj to 4 hamuajt 6, 5 Icvesoadagolo Yozetta,

6 rostelyrazorud furata, 7 menetes furat a kotovasak felerositesehez

o o o

30 0

0 0 0 Ie t-

U

1

3

1 \0 0 0 0 0 0

,

E l o l r l e z e f

1

3

relylneze!

Oldalnelet

49. abra. Termokoksz kismeretii t tizkosar1 szekunder leveglit bevezeto furaiok, 2 szikrafogotengely helye, 3 belsd bordak , 4 kti ls5 bordak

63



'terbe belepo levegonek egy resze a samottidom es a tfizkosar kiilsdoldala kozott aramolva hatasosan, nagyobb feliileten htitse a tfizkosarat;A hU tO I e ve g o t a t f izkosar felmelegiti, s a z Ig y e lo m ele gi te tt I ev eg o a tiii-kosar bordaikozott levd furatokon keresztul aramlik a ttizkosar bel-sejebe, a ttizterbe, Az elonielegitett Ievegomint szekunder-levego azegest taplalja, amellet t sem az izzo kokszot, sem a ti izteret nem hiitiIe karosan. A belso bordazas megakadalyozza egyreszt , hogya ti iz-terben levo koksz a szekunder-Ievego bevezetonyilasokat eltomitse,masreszt , hogy az eges soran keletkezo hamu megolvadjon es megin-dulhasson a salakosodas:

~

\

50. libra. Szikrafog6 ajt6

51. abra. Termokoksz kisrneretu rostely

52.abra. Rostelytarto kengyel

'"A ttizkosarnegyedik oldala aszikrafogo ajto (50. abra). Anyagakereskedelmi szurkeontveny. A termokoksz szikrafogo vastagabb, erd-sebb iontveny, mint az idoszakos tuzelesfi cserepkalyhak szikrafogo

.ajtaja, tekintve hogy itt a koksz egesekor sokkal magasabb homersekleturalkodik a tfizterben. .

A tuzkosar.also reszen van a rostely (51. abra), amely f U g g o -leges tengelyfi csappal illeszkedik a rostelytarto kengyel furataba (52.abra). A .rostely a tengely kortil forgathato, A rostely felso sikjan a ros-tellyal egyiitt ontott butykok vannak, amelyek a rostely razasakor

·6 4Cserepkdlyhas mu nkak .

65



V.SZERSzAMOK, MUNKAESZKOZOK

1. Bontokalapacs

Kereskedelmi forgalomban beszerezheto szerszam, de kdmtives-

kalapacsbol is kialakithat6. A szerszamnak eles es hegyes fele van.

A kalapacs eles felet tegla es cserep darabolasahoz, ill. faragasahoz,hegyes fe le tpedig a cse repka lyhak bontasanal a kotozohuzalok .kibon-

tasahoz, a bordakozok megtiszti tasahoz es a csempebelesek kiszedese-

hez hasznal juk (58. abra):

2. Komfiveskalapacs

Kereskedelmi forgalomban beszerezheto szerszam, nielyet tegla,

samottegla, cserep darabolasahoz, ill. faragasahoz hasznalunk (59. abra) ,

3~Faragokalapacs

A faragokalapacs kicsi; mindossze 20'-25 kg siilyu, egyik olda-

Ian sima utofe lt ile tt el, . a masik fe len lejtosen kikepezet t- e lle l. Csempe-

faragasnal, lyukasztasnal , csempevagasnal hasznaljuk (60.abra) .

58. abra, Bontokalapacs

68

iII

~ 1

L59. abra.

Komtiveskalapacs60. abra.

Faragokalapacs

4; Kalyhaskes

A kalyhaskesedzett .ace lbol keszul, elesre koszorulve, Ez utobbi

igen fontos, mert ha e les kessel dolgozunk, sokkal k isebb annak a vesze-

lye, hogy faragasnal a zomancot megsertjiik es a csempet kicsorbitjuk

(61. abra).

5. KalyMsfogo

A kalyhasfogon a -fogoszarak osszeillesztesenel a kalyhashuzal

vagasara alkalmas kemenyre edzett vagatok vannak. Gyakran elofordul ,

hogy a vagatok keskenyekre kesziilnek, ilyenkor ezeket szelesebbrekell koszorultetni (iigyelni kell, hogy koszorulesnel a vagopofak ne

lagyuljanak ki) . A vagatok ketfele kivitelben kesziilnek: a fogoszarakat

osszeerds ito szegecs tengelyevel parhuzamos vagattal es a fogoszarakat

osszeeros itd szegecs tengelyevel szoget bezaro vagattal.

A masodik a jobb megoldas, mert ezzel aszerszammal a huzal

vagasa k isebb erok ifej te st igenyel . A huza l leszabasan, hajl it asan kivii l

c sempemunkana l is haszna lj uk (62. abra),

6. Lyukaszto

Ace lbol keszu l: negyszogletes (63.abra a) vagy hengertestu

(63.abra b) kivite lben, hegyesre koszorii lve . A lyukaszt6t csempek

vagasara, Iyukasztasara hasznaljuk, A csempe vagasahoz azonban

a gyakorlatban kialakult- es igen j6l bevalt - az eles lyukaszto hasz-

nalata is. Az eles lyukaszt6 abban ter el a hegyes lyukasztotol, hogy

'hegyes veget ugy koszoriiljiik, hogy kb. 1-1,5 millimeter hosszu ele

legyen (63. abra c). A csempe vagasa ezzel a szerszammal gyorsabb:

A samott -tegla vagasara is sor -keriilhet a -cserepkalyha epi tese soran ..

A csempemunkakhoz hasznalt, finoman koszorult ,lyukaszt6 mellett

tehat kiildn lyukasztot kell tartani a samottegla vagasahoz, A sam o tt- .

tegla sokkal kemenyebb anyag, mint a csempe, tehat a szerszam Bet

161. abra, Kalyhaskes 62. abra: Fog6

-,

jobban igenybeveszi , sokkal Iiamarabb elkoptatj a. A samot t-tegla vaga-

sahoz nem megfelelo a finoman koszo rult lyukasz t6, erre a cel ra .tompa

lyukasz t6t hasznalunk (63. abra d). .

69



a) b)

69. abra. Agyagkevero dezsaa fabol, b vaslemezbol

Az agyagkevero dezsa fabol vagy vaslemezbol kesziil, tirtar-talma kb. 100-1501.

A puttony szinten fabol vagy vaslemezbol kesziil, megfelelomerevitessel.

A esempesorok ep itesenel hasznal t l ee 5 X2 em keresztmetszetU, .

hossza a kiilonfele cserepkalyhak meretehez igazodik, 40 ern-tel 200centimeterig. .-

72

VI. A CSEREPKALYHAK KIVITELEZESE

A cserepkalyha k ivit elezeset az epitesi anyagok es a munkahe ly

elokeszltese elozi meg. A. kalyha epitese esak a kemeny helyenek meg-

allapitasa, a kemeiiybekotesnyflasanak kivesese, ill. termofor kemeny

ese ten a nyliaskihagyas ' e llenorzese . es a kalyha he lyenek pontoskije -

Iolese utan kovetkezhet.

Az.anyagokelokeszitese az agyaggyurassal es a csempek atvaloga-

tasaval ke~dodik. A csempek valogatasa utan a csempek vedoperemenek

, lefaragasat~' sziikseges idomok vagasat es a talapzat, esetleg a parkanyok

-darabjainak leszabasat vegezziik el. Az anyag ilyen elokeszitese utan meg- .

kezdjiik a kalyha epiteset. Eloszor elkeszitj iik a talapzatot, kiekeljuk, belel-

jiik, megkotjiik, hoszigetelessel latjuk el,ezutan felepitjuk a csempesorokat,

A'csempesorokepitesekor a csempek eleit leesiszoljuk, hogy egyenesek es

egymashoz hezagmentesen illeszthetok legyenek. A csempek bordakozeitbig agyaghabarccsal kiontjuk, agyaggal kitapasztjuk, kiekelj iik es-a kaly-

hashuzallal megkotjuk.A csempeket kotozes utan .belelj tik, majd soron-

kent felepit jiik a bel sc szerkeze tet . A csempesorok epiteseve l egyidejfi -

leg epi tji ik be a hamuajto t, a tii ze loaj tOtes eset leg a legracsoka t. A belso

szerkezetepiteset aharnuter epitesevel kezdjuk, elhelyezzuk a tiizra-csotfrostelyt), majd samott -teglabol felepit jiik a tfiz szek reny falait,

Afiistjaratok epitesevel, a fustcso bekotesevel, a fedes, letisztitas es

festes munka iva l fe jezzi ik be a cserepkalyha epi tese t.

A) A KEMENY

A tuzeloberendezesek - es igy a cserepkalyhaknak is - szerves.

resze es kifogas talan rmikodesuknek elengedhetetlen fel tetele a helyesen

epitett es megfele16huzatot biztosito kemeny,

Haromfele kemenyt ismeriink:

maszokemenyt,orosz kemenyt esgyiijtokemenyt,

73



A mdszokemeny ma mar csak regi, kb. 100 evvel ezelctt eptilt

hazakban talalhato. Alkalmazas i ter ii lete a nyitott r fizhelyek, kandallok

f'i istgazelvezetese volt . Jell emzoje a nagy be lso meret , e ttol kapta nevet

is, -hiszen a -kemenyseprd vegigmaszhatott a kemenyen,

Maszokemenyre alt alaban nem szokas cserepka lyha t kotni (rit-

_kan fordul e16), mert a kalyha f iistgazainak homennyisege nem elegendo

a kemenyben leva levegonek es a kemenyfalnak a felmelegitesehez,

. il l. a fi is tgazok annyira lehii lnek, hogy megfele16 huzaterosseg nem ala-kulhat ki. -

A tobbszintes, emeletes epuletek e lte rjedesevel a lakul t ki az un.

orosz kemeny, Ennel a kemenyrendszernel mindenv.szintrol kiilon

kemenyt epitenek. Hazankban ez a leggyakoribb. A kemenyek beI-

mere te a falazashoz hasznal t t egla mere tetol fi igg, igy a szazadfordulo

tajan epulthazaknal , amelyeket nagymeretfi teglabol epitettek, a Ieggya-

koribb a 16X 16 em kemenykeresztmetszet, A kismeretti falazotegla

hasznalata eredmenyezte a -14X 14 em, 20 X 14 cm es 25 X25 em kereszt-. rnetszetfi kemenyeket. .

Tobbemeletes lakohazaknal a kemenyeket Iehetoleg csoportokba

fogj ak ossze. Ilyen esetben csak egyet len kemeny epithetd vegig fi iggo-

legesen, a tobbi kemenyt valtakozva hoI egyik, hoI masik iranyban

ferden el kell Inizni. A ferde szakaszok hajlasszoge nem lehet kisebb,

minta vizszintessel bezart 60°-os szog. .

A kemenyeket ugy kell falazni , hogy belso fel ii leti ik minel simabb

Iegyen. Ez ket okbol is celszerfi _ Egyreszt, hogy az aramlo fiistgazokel lena ll asa mine l ki sebb legyen, rnasreszt, hogy a golyozaskor nehogy

Ietoredezzenek a kiallo darabok, mertez elobb-utobb dugulashoz es

kemenyszakadashoz vezet, A kemenyek ferde elhuzasainal a teglakat

megkell faragni, nem szabad azokat lepcsozetesen hagyni.

Tobbfustjaratos tuzeloberendezeseknel , tehat a cserepkalyhak-

na l i s, a kemeny hossza a roste ly sikj atol fi iggolegesen merve nem lehet

5 m-nel kisebb. Tekintettel arra, hogy a cserepkalyhaknal a kemenybe

belepo fiistgaz homerseklete altalaban 180 CO-ra veheto, esak ez az 5 m-es

kemenyhosszusag adj a meg a minimal isan szt ikseges huzaterosseget.

A kemenyeknek a tetosiktol legalabb 1,20 m-refkell kiallniuk

es a tetogerincnel legalabbSu cm-rel magasabbnak kell lenniuk. A teg-

labe l fa lazott kemenyeknel egy kemenybe esak egy sz inten szabad t iize-

Ioberendezest bekotni,

Az egy szinten bekothe to tuzeloberendezesek szama is korlato-

zott, mert a 14X 14 em keresztmetszetii kemenybe legfeljebb iket, a

18X 18 cm-es kemenybe pedig legfe ljebb harem ti ize loberendezes kot-

hetd, Az egyes tuzeloberendezesek bekotesei kozott legalabb 25 em

fiiggoleges fal tavolsagnak kell lennie.

A koromkepzodesoka nagyon sok esetben az elegtelen huzat.

Ha ugyanarra a kemenyre cserepkalyha es vizmelegito kalyha vagy

gaztiizelesu vizmelegitd (autogeyzir) van kotve, a cserepkalyha igen

hamar elkormosodik es gyakori ti sz tit asraszorul. Akemeny ui. a kisebb

ellenal las iranyabol szivja a fi istgaz t, il l. a l evegc t, t ehat a fti rdcszoba-

kalyhan vagya vizmelegiton keresztii l, . igy: a cserepkalyha fus tgazainak

elvezetese nem kielegito, A gyenge huzat tokeletlen egeshez es eros-

kormozodashoz vezet. -

A- kemenyeket rendszeresen tisztittatni kell. A felulrol val6

tiszti tas celjara a kemenyek melle kemenyseprojardat epitenek, az alulr61

val6 tiszt ita s celj ara pedig minden kemeny-al so vegen kemenytisz titoajtot kell beepiteni , A 'kemenytiszti to ajt6t regebben vas lemezbol 'keszi-

tet tek, j elenleg betonkemenya jtot hasznalunk, kiemelhe to ajtolappa l,

A nagy helyet elfoglalo es a lakasok belsc elrendezeset, az ajtok

elhelyezeset akadalyozo nagy kemenycsoportokat kiiszoboli ki agyujlo-

kemeny, amely termotor kemeny neven ismeretes.

A gyujtokemenyeket betonb6l keszitik, korkeresztmetszetflek,

atmerojuk az elvezetendo fus tgazmennyisegtol fuggcen valtozik.

A gyujtokemenyek iket reszbol, kUls6, un. kopenyelembol es

belso, un, beleselembol allnak. A ket elem kozotti teret hoszigetelo

anyaggal kel l kitolt eni. A hdsz ige teles celj a, hogy a kemeny holeadasat

es ezaltal a benne aramlo ftistgazok lehuleset megakadalyozza. .

A gyujtokemeny, mint a neve is mutatja, a tobbszintes epiiletek

osszes szintjeirol osszegyujtve vezeti el a fiistgazokat, tehat egy-egy

kemenyre nem esak egyszinten keszitenek kalyhabekotest, hanem

6. tablazat

Termofor (gyujto-) kemenyek teljesitmenye

Az emeletenkentbekapcsolt tuzeloberendezesek szama

Szintrnagassag 2 3-4*

a kemeny atmero je em

Foldszint1. ernelet2. emelet3. emelet4. emelet

5.emelet6. emelet7. emelet8. emelet

17,5J7,517,517,517,5

20,020,020,022,5

17,517,520,020,022,5

22,525,025,0

17,520,020,022,522,5

25,025,0

i

1I

I*gazkesziilekekhez

74 75



az osszes szinteken. Ez termeszetesen azzal jar,hogy a kemeny felsd

reszeneknagyobb mennyisegfi fus tgazt kell elvezetnie, ezert ezt foko-

zatosan bOvti16 keresztmetszettel epltik. A gyiij t6kemenyek tel jesi tme-

nye t a 6. t ablaza t t arta lmazza.

1. Leggyakoribb kem~nyhibak

A kemenyszakadds a legsulyosabb, gyakran elofordulo hiba.

Fokent regi epi il etekben tapasztalj uk, ahol a kemenyek golyozasakor

a kemenyfalhoz iit6d6 goly6 a kemenyfalbol kis darabot letor es ezt

a torest a kovetkezo golyozaskorujabb tcreskoveti.vmlg vegiil a ketegymas mellet t futo k;~meny valaszfala atszakad,

Ha a kemenyszakadas egy futott esegy ffitetlen kemeny kozott

jon let re, akkor, mivel a fti tet len kemenyben levo hideg levego faj sulya

nagyobb, mint a szobaban Ievo levego faj sulya, a kemenyben forditott

huzat keletkezik. A kemenyszakadas helyen a szornszedos, f fi tott kemeny-

bdl fiistgaz keri.il a f tit etl en kemenybe es itt a lefe le aramloIevego a fust-

gaz t magava l viszi a ffite tl en szobaba.

A kemenyszakadasnal fellepo masik jelenseg a fti tott kemeny

huzatcsokkenese, melynek az az oka, hogy a ftitetlen kemenybol hideg

leveg6 ker i. il a mtott kemenybe.

A csokken t huzat mia tt a ffltott kemenyre kotot t t ii zeloberende-

zesben az eges tokeletl enne valhat, amiszenmonoxid kepzodest es ezzel

sulyos mergezest okozhat.

A kemenybekotesek helyessegenek, i ll . a kemenyszakadas v izs-gala takor a kerdeses kemenyben a ti szti toa jtot kinyitva tiizet rakunk,

s amikor a kemeny fel so vegen a fiist mar e r6te lje sen aramlik, a kemenyt

letakar juk, I lyenkor harem eset lehetseges:a) a kemeny also vegen .rakott ttiz kialszik, mert a kemenyben

levo ftistgaz az egest elfojtja, vagy

b) a vizsgalt, ill. a t fiz rakas fe le tti sz intek egyiken valamelyik

lakas tuzeloberendezesen keresztii l f iist aramlik kifele, vegii l

c) valamelyik szomszedos kemenyen fiist aramlik ki.

Az a) esetben a kemeny megfelelo, kemenyszakadas vagy

hibas bekotes nines. A b) esetben a felso tuzeldberendezest hibasan

kotottek a kemenybe, ezert ezt a bekotest meg kell sziintetni es a felsc

t iizeldberendezeshez tar tozo helyes kemenyt kell megkeresni. Ezt kove-

teen el kell kesziteni az uj bekotest,

A c) esetben a kemenyben valahol atszakadas van. A kemeny-

szakadast az illetekes keriileti Kemenysepro Vallalatnal kellbejelenteni,

mely azutan gondoskodik a szakadas megszuntetese rol. ~

Kemenyhibat , ill . huzatcsokkenest eredmenyez a hibds fiistcso-

bekotes is. Hibas a fustcsd-bekotese akkor, ha

76

,

a.) az ugyanazon szinten levo bekotesek kozott nines meg a 25

centimeter fiigg6Ieges tavolsag,

b) az ugyanazona szinten Iev6 bekotesek egymassal szemben

vannak, es

c) a fustcso benyulik a kemenybe,

A hibdsan epitett kemenyekkel nem foglalkozunk.

2. A kemeny helyenek megallapitasa

A cserepkalyha pontos helyet, bekotesi magassagat es a rendel-

kezesre a llo kemeny helyet es meretet a kalyhakiosz tasi terv es a fi iggd-leges kemenyterv tartalmazza. Uj lakotelepek, lakoepuletek kalyhas

munkainal a kalyhakiosztasi t ervet es a kemenytervet a kivit eIez6 kote-

les fel ii lvizsgalni , egyreszt hogy a tervezett kalyhak es kemenyek merete

megfeleld-e, .masreszt , hogy a kemenyek kivitelezese megfelel-e a szab-

vany eloirasainak,

Szovetkezetek es kis iparosok altalaban tervdokumentacio nelkiil

dolgoznak es igy feladatuk koze tar tozik a rriegfelelo kemeny kik;~~esese

es tel jesi tmenyenek vizsga lata is. Regi epi ile teknel .az a leggyakbribb

eset, hogy a futendo helyisegben kivesett kemenyeket talalunk, mert

mar eddig is ftitottek valamilyen tiizeloberendezessel. A meglevo kemeny-

Iyuk es t iszti toa jto e la rulja a kemeny he lyet , de ez ese tben is a janlatos

meggyozodniarrol , hogy a ta lal t bekotesi he ly megfele l-e a helyes beko-

tes kove telmenyeinek, Ha abekotesi hely az elolrasok valamelyikenek

nem felel meg, azt be kell falazni es megfelel6 uj lyukat kell kivesni,Elofordulhat, hogy nem talalunk kemenylyukat, vagy a meglevot mar

regebben valamilyen atalakitas vagy lakas levalasztas soran befalaztak,

Ilyen esetben a kemeny he lyenek es telj esitmenyenek mega llapit asat

.kemenyseprovel kell elvegeztetni.

3. A kemenylyuk kivesese

Uj epiil eteknel a kemenylyukveseset a tervdokumentacio alap-

jan a komtives szakmunkasok vegzik, a kalyhas szakrnunkasnak csak

.az a feladata, hogy a rendelkezesre a116kemenylyukba a kalyhat bekosse.

Regi epiileteknel, ahol aicserepkalyha epitesi munkavaliegyidejfileg

nem .foly ik komt ives munka, a kemenylyukat a cse repka lyhas szakmun-

kasnak kel l kivesnie . A kalyha epitesenek megkezdese elott , mar ismer-jiik az epitendo eserepkalyha mereteit, ftitesi rendszeretes ebbol meg-

al lapi tha tjuk , hogy hanyadik esempesorban ke ll a fii st csovet beepiteni,

A bekotes i lyuk magassagat a falon.ceruzaval megjelolji ikes ugyancsak

ceruzaval rajzoljuk fel a kivesendo nyilast. is. A fal vesesenel eles fal-

vesct kell hasznalni, hogy a kemeny falazatat ne tegyiik tonkre. A Yeses

7 1'



e

C) CSEMPEMUNKAKozben a kemenybe behullo tormeleket a kemenya jton keresz tii l k i

.kel l . szedni. Termofor kemenytvesni nero szabad,a t iizeloberendezesej -

bekotd nyilasait a Kemeny epitesekor eloregyartotr idomokbol keUkikepezni,

B) A CSEREPK.t\.LYHA HELYENEKKIJELOLESE

Tervdokumentacio alapjan dolgoz6 kivitelezonel a kaIyhakiosz-

tasi terv ta rta lmazza az epitendo cserepkalyhak pontes helyet,

Ha tervdokumentacio nines, akkor a Kemeny hatarozza meg,

hogya kalyha a helyisegnek melyik reszen fogallni, de nem rogzitiegyer telmtien a pontos elhelyezest , Mivel a f iistcsovet a kalyha oldalanak

kozepere , szelere vagy sarkara i s he lyezhet ji ik, et t61 fuggoen val tozika kalyha elhelyezese is (70. abra). /

70. abra. Cscrepxalyha elhelyezese a kemenyelott

J \ kalyha helyenek megallapltasanal mindig figyelemmel kell

lenni arra, hogy ahelyiseg butorozhatosagat lehetoleg lie akadalyozzuk,

78

1. A csempek atvalogatasa

A cserepkalyha epitesenel felhasznalando teljesesempemennyi-

seget at kell valogatni, A hibas, esorba vagy a szallitasnal megseriilt.

csempeket nem epithetjiik bea kalyha lathato oldalaiba, csak a hat-oldalaba, tehat az atvalogatasnal eze-

ket a csempeket felretessziik. A ke-vesbe hibas csernpe nemelyike t a ka ly-

ha Iathato -oldalaba is elhelyezhetji ik ,ha a hibas resz ugy vaghato ki, hogy a

esempe igy valamilyen szerelvenyhez

i lle szkedik. Ha pl. .egyik sarka lecsor-

bult, meg felhasznalhato a hamuajt6

melle vagy ha a esempe szelen a zo-

mane megseri il t, attol meg a tiizeldaj to

melle, ala vagy fole elhelyezheto (71.abra), '

Meg kell vizsgalnunk tovabba,

hogya sarokcsempek lapjai derek-

'szogben allnak-e e s az e tekinte tben

Iegjobbakat tegyiik a kalyha elejere. 71. abra, Serult csempe eiueiyezese

Ha ezt a munkat elvegeztuk,1-6 h ibas csempek

a csempeket vizszintes feliiletre, leg- . ' ,

gyakrabban a padl6ra ter it ji ik ki. A kiter ites t a befejezo sor (felsd parkany)

sarokcsempefnek lerakasaval kezdji ik, maj d ezutan kove tkeznek egy-

mas alatt a tobbi sorok sarokcsempei olyan sorrendben, ahogy a kaly-

J 4

5

1

72. abra. Csernpek kiteritese

haban allni fognak (72. abra}.Ugyeljiink arra.. hogy a leginkabb hibas

~arokesempeka kalyha hatso felen a 'legalso sorokba jussanak, a leg-

j obbak at eleje re es a fe lso sorok hat so sarkaira . Ez utobbi arr aszolgal ,

hogy a munka soran esetleg megserulo sarokcsempet meg hibatlanracserelhessak ki.

79



A sarokcsempek kiteritese utan az egyenes csempek kiteritese

kovetkezik. Az egyenes csempeket a sarokcsempek kaze rakjuk ugy,

hogy vegiil az egesz kalyha palastja a padl6zaton fekudjek,

1 . K a l y IJ o I J e /y ~2 . V O do r

, . 1 . oezso.,4 . $ ( J m o t fe g l o5. F (J lt e g / (J , .

8. { )sempek

7. C s e r e p

8 . B e le s

Ir-

73. aha. Munkahely elrendezese

Azelrendezes, ill. atvalogatas utan a csempeket soronkent osz-

szeszedjiik es fe lre tesszi ik (73. abra),

2 . Csempek faragasa

Minden csempe vedoperemet beepiteselo tt le ke ll faragni. Ehhez

a mfivelethez a kalyhaskest es a faragokalapacsot hasznaljuk, A vedo-

perem lefaragasa nagy ovatossagot igenyel, mert ilyenkor a zornancigen konnyen lepattoghat. A zo-

K e s mancserulesek elkeriilese celjabol

a kest min dig elesre kell koszo-

rulni, es az elet faragas kozben a

zomanc sikjahoz 55-60°-os haj-

Iasszogben kell tartani (74.abra).

A vedoperem lefaragasakor leg-

j obban a sarkokna l ken vigyazni .

A csempe sarkahoz kozeledve

74. abra, Csempefaragas egyre kisebb darabokat faragunk

le. Dgyelni kell arra is, hogy

a csempek elet ne faragjuk tul elesre, mert a felfekvesre legalabb

3-5 mm vastag anyagot kell hagynunk. Idcsebb szakrnunkasok a cserep-

.kalyha epitesekozben soronkent vegzik a csempek fa ragasa t, ez az e lj a-

80

ra s azonban csak nagy gyakorlani .szakmunkasoknak, mestereknek

tanacsolha to, He lyes, ha a kisebb gyakor lat ta l rendelkezo szakmunka-.

sok es ipari tanulok a cserepkalyhahoz tartozo osszes csempek faraga-

sat egy munkamene tben vegz ik el, mert igy a fa ragas alkalmava l ese tl eg

kicso rbitott csempeknek a beepites sorrendj eben valo csereje meg meg-

oldhato.

3. Csempek vagasa

A csempeket a hamu-, a tuzelcajto, tovabba a tisztitodugok

elhelyezesehez es a f listcsd mellet t ki ke ll vagni , A csempe rideg anyag ,i lte sre konnyen reped, to rik, Ennel a niunkanal nagy gondda l ke ll e lj arni .

AIOmrlf iC l e J l li lQ s h e l y e

·LfT6.abra:Zomancreteg attorese5. abra . Csempe

,vagasi vonal kirajzolasa

A csempevagas munkamenete:

a vagas vonalanak kijelolese,a zomancreteg attorese,a zomanc attores kimelyitese ,a z a lapanyagnak a vagasi vonalon torteno a tlyukasz ta sa , .bordak attorese ugyancsak vagasi vonalon esa vagas vonalanak kiegyenesitese.

77. abra. Vagas .kimelyitese 78. abra. Bordak atvagasa

A vagasi vonalat derekszog mellett aluminium j elzove l ra jzolj uk

ki (75. abra) ;.A zomancreteget lyukaszto es faragokalapacs segitsegevel

attorjiik (76. abra), majd az igy kialakult kis valyut ugyanazzal a szer-

szammal kimelyitjuk. Ha a valyu melysege eleri a 3-4 mm-t (77. abra),

akkor a munkat a csempe zomancozott feluleten abbahagyjuk es a hat-

6 Cserepkalyhas munkak8l



oldalon folytatjuk. Itt, a vagas vonalan a I;sempebordakat Iyukaszto

esfaragokalapacs, vagy kalyhasfogo .segitsegevel attor juk, ill. lecsip-

kedji ik (78. abra) . A bordak at torese utan a csempe zomancos fel ii let en

a vagasi vona lat a csempe kozepe fe ldl a szele fele ha ladva Iyukasztoval

melyitjiik es a csempe .alapanyagat .pontonkent atlyukasztjulc Az at-

~ {~ ..•.• 3~~ •. ~~r~:~~ i~~~~~;~: i~L__j~L..~ . ...20-- -,-30/; ;-a tart ja , a lyukaka t

.~--_, megnagyitjuk es egymassal ossze-79. abra, Csempe atlyukasztasa kotjtlk, Az L vagy U alakii kiva-

gasnal eloszor a vagasi vonalak

ld, r : : ~ ~ . . . . . talalkozasanal Iyukasszuk at a

,( ~~~::::::::..... csempet, es onnan haladjunk a

. " ....::::.":::;.::::.....sempe szele fele (79. abra), Ve-

/"-"}. _. -~~\:.;:ill a faragokalapaccsaj enyhen/ , /.., . ....;-~ raiitunk a kivagando darabra es. . ! . _ . . . . ,I I

-........ I" az a vagasi vonal men ten letorik. . . . . . . . . . . . . . .1 . . . . . . . . / : (80. abra) ,

Ha a lacsonyabb hofokon

egetett , puhabb csempevel dolgo-zunk, az ismertetett muveletek helyett k:llyhasfogoval is kicsipkedhetjuk

az e ltavolt tando resz t. Ez azonban csak gyakorIot t szakmunkasoknak

ajanlhato, Ilyenkor i s ki kel l rajzolni a csempen a vagasi vonalat es ka ly-hasfogoval a vonalt6I a Iegtavolabbi szeleken kezdve, a vonaI fele

haladva darabonkent kicsipkedj iik a fe lesleges reszt , I lyen esetben nemszukseges azomancot e lozetesen attorni.

Akar lyukasztoval es kalapaccsal , akar kalyhasfogoval tavolit juk

el akivagando reszt, a vagasi vonal menten visszamarado egyenetlen-seget kessel es faragokalapacesal egyenesre kell faragni ,

fa jta i sze rint va ltozik.A pecsi kalyhacsempe-gyar al ta l kesz it ett t alar"

za ti csempek megmunkalasa a Iegegyszerfibb, ui. ezeknek a szelessege

a csempemerettel azonos. A pecsi kalyhacsempebol keszulo kalyhaknal

tehat a talapzati csempeket nem kellleszabni, hanem esak a vedopere-met kell Iefaragni es a esempe szelei t kellIeesiszolni .

Az osszes tobbi kalyhacsempe-gyar ta lapzat i csempei a Italaban

5-6 em-reI szelesebbek, mint a szabvany csempemeret. Ezeket a talap-zati csempeket ezert merethelyesre kell szabni.

Elcszor a sarokcsempeker szabjuk Ie a kovet-kezokeppell:

Egy darab - a kalyhatesthez tartoz6. megfaragott - sarokcsempet megesiszolunk

es a padl6ra Ieall itot t talapzati sarokcsempere

helyezztik (81. abra), A sarokesempe ket sze-

Ienel aluminium jelzove l megje lolj iik a talap-

zati csempet es a kalyhatesthez tartozo sarok- 3

csempet fe lretesszuk. Ezu tan a talapzati csem-

. pen derekszog mellett aluminium jelzovel vo-

nalat huzunk esaz igy kijelolt reszt Ievagjuk, 81. abra. Talapzati

sarokcsempe leszabasaSzabvanym eret fi csempekbol epitett . cserep-- 1 merethelyesra csiszolt sarok-

ka lyhakna] a ta lapza ti sa rokcsempe hosszabb csernpe, 2 aluminium jelz6,

oldalat 235 mm, a rovidebb oldalat 126 mm 3 talapzat sarokcsempe

hosszusagura szabjuk. .

Azert kell a kalyhatesthez tartozo sarokesempe meretehez iga-zodni, mert egyes kalyhacsempe gyaraknal igen sokszor- elOforduI,

hogy e csempek merete a' szabvanytol elteroeanem 212 mm, hanem220-225 mmszeles.

Az egyenes talapzati csempek Ieszabasa elott egy darab - a kaly-

hatesthez tartozo - egyenes csempet megfaragunk, megesiszolj ukes

merdszalaggal megmenink, hogy a szabvanyos meretnek megfelel-e

vagy nem. Ha szabvanyos mere tti , akkor az egy csempe szeles talapzati

csempet 212 mm, a masfel csempes talapzati csempet 318 mm, a ket

csempes egyenestalapzati csempet 424 mm hosszusagura vagjuk, Ha

akaIyha testhez ta rtozo egyenes esempe nem szabvanymeretu;akkor

a merdszalaggal mert esempeszelessegnek megfeleloen szabjuk Ie a talap-zat egyenes darabjait .

80..abm. Kesz vagas

4. Csempetalapzat darabjainak Ieszabasa

A kalyha a lakjatol firggoen ki ilonboz.o mere tt i e s formaju talap ...

zatot epittink. A leggyakoribb a teglalap alaku, de neha sor keriiIhetezektdl el te rd tdbbszogfi t alapzat osszeaIHtasara is.

A talapzat leggyakrabban szabvanyos talapzati csempekbdl

keszul . Ebben az esetben a talapzata kalyhatest keresztmets~etellel

nagyobb alapter iiIetu . Ketfele szabodnyos talapzati csempe van i az

alacsony (16 om-rnagassagn) es a magas (26 em magassagu) talapzaticsempe. A talapzati esempek megmunkalasa az egyes gyarak csempe-

5 . Fe i csempesoni, beugro kikepzesii ta lapza t szabasa

Ezt a talapzat tipust igen ritkan, esak kiilon kivansagra keszit- .

j iik, I lyen esetben a talapzatot a kalyha testcsempeibol keszit jl lk . A talap-

zat szabasat tigy vegezzuk el, hogy a kalyhatest csempeivel azonos

8 26·

83



A tolocsiszoldsndl (85. abra) a csiszolokovet a testi ink felOl t01-juk. Ennel a munkanal a csempet ugy keIl tartam.hogy a csempe zoman-cos feliilete felenk legyen forditva.

eretu csempeket felbe vagunk, ket oldalso elehOl Iefaragunk annyit,hogy az igy kialakitott talapzat szelessegi es hossziisagi merete a kalyha-test meretenel minden oldalon 2-'-:2cm-rel legyen kisebb. Mivel a talap-zati csempek oldalarol a megmunkalas-soran lefaragtuk a tompitott

83. abra, Hurkaparkanyos talapzat2. abra. Felcsempesoru, beugro talapzat 85. libra. Tolocsiszolas4. abra. Huzocsiszolas

vagy gombolyitett szegelyt, ezert esztetikailag belyes, ha a csempe egyikvizszintes oldalan megmaradt szegely foliilre keriil, hogy a kalyhatesttakarja (82. abra),

A csempek szelenek kikepzese szerint haromfelet (86. abra) kiilon-boztetiink meg: .

tompitott szegelyti,gombolyitett szegelyii esfe1csiszolt szegelyfi csempet.. Hurkaparkanyos felsoru talapzat

Ezen csempefajtakkozul a tompitott es felcsiszoltnal ketfajtacsiszolomegmunkalast ismeriink:

illeszt6 csiszolast esfelcsiszolast.

Tomp/lof l

Ez a talapzat a felcsempesoru beugro kikepzesti talapzattolannyiban ter el, hogy a talapzat alapteriilete a kalyhatest alapterliletevelegyezo. A83. abran lathato a talapzatra kertild hurkaparkany, A talap-zat csempeit ugyamigy a csempek kettevagasaval szabjuk Ie, mint az

elobbi beugr6 kikepzesfi talapzatnal, .azzal az elteressel, hogy a felbe-vagott csempek oldaleleibol nero faragunk le, valtozatlan meretbenhagyjuk es igy allitjuk ossze a talapzatot.

B o m b a / Y l l e ! , ' Fe!cs/szol/2

2

3Felts/sz%s

(3). A csempek csiszolasa

r A csempek szeleit faragas, vagas, ill. Ieszabas utan a pontosillesztes biztositasara mindig meg kell csiszolni. Ezt a rnunkat nem lehet- a cserepkalyha felepitese eldtt - az osszes darabokon egyszerreelvegezni, ui. illeszteni, a nem pontosan derekszogti eleket kiigazitani,osszecsiszolni csaka szomszedos csempek rendszeres osszeilleszteseutanlehet. A megcsiszoltcsempet tehat csiszolas utan azonnal a veglegeshelyere ken tenni. A csiszolasi munkat tobbfele szempontb61 osztalyoz-

haijuk. .A munkavegzes m6dja szerint ketfelecsiszolast ismeriink, a huzo-

csiszolast es a tolocsiszolast.

A huzocsiszoldsndl (84. abra) a csiszolokovet a testiink fele hiiz-zuk. Ennel a csiszolasi modnal a csempet tigy kell tartani, hogy a csempehata legyen felenk forditva.

0 ) 0)

86. libra. Csempefajtak

c)

A gombolyitett szegelyfinel. csak illeszto csiszolast vegztmk.Illeszto csiszolas.alkalmaval a csempe gyari meretebol- a vedd-

perem lefaragasa utan -. annyit csiszolunk Ie, hogyminden egyes elea szomszedos csempekhez hezagmentesen (fuga nelkul) illeszkedjek,

85

84



A felcsiszolas alkalmaval a mar helyere illesztett csempe elen

a zomancretegbol annyit csiszolunk Ie, hogy az egymashoz illeszkedo

csempek zomanca ne erjen ossze, A felcsiszolast az indokolja, hogy

enelkul a 'hotagulas vagy a fe ls6 sorok sulya okoz ta nyomas a zomanc-

eleket egymashoz nyomna,

ez pedig ennek lepattog-

zasat eredmenyezne (87.

abra).

A csiszo16megmun-

kalasnal az a labbi munka-

menetet kell kovetni:

a) tompitott szegeIyiicsempe

Sarokcsempen (az

also elen) addig vegziink

illeszt6 csiszolast, amig a

csempe nem all vizmertek-

ben. A csempe akkor all

vizmertekben, ha a ket

__ egymashoz derekszog-

ben a1l6 - klils6, zoman-

cos Iapjahoz allitott viz-

mertek a f tiggclegest mu-

tatja. Az oldalso eleket

egyenesre kell csiszolni,

hogy a szomszedos csem-87. abra, Felcsiszolas peket konnyen lehessen

hozzailleszteni,Az il lesz t6 csiszolas e lvegzese utan a sarokcsempe minden egyes

e le t felcsiszol juk es vegleg a he lyere tessz iik.

Az egyenes csempet i lleszt6 csiszolassal a sarok, ill. a szomszedoscsempekhez illesztjuk, majd felcs iszolva vegleges helyere tessziik.

He /I I e . s

b) felcsiszolt csempe

Sarokcsempeket derekszoggel es aluminium j elzovel a fel s6 viz-

szintes eluknel egyenes vona llal meg jelolj iik, A je lzes mel let t a csempet

f inoman lefaragjuk es illeszto csiszolas t vegziink rajta, Ehhez az elhez

merj iik a csempe oldaleleinek derekszogben Ievagando reszet, Az oldals6

elek leva g as a es illeszto csiszolasa titan jeloljuk a sarokcsempe also

eleit , es az illeszt6 csiszolas t ugy vegezziik , hogy.a sarokcsempe a helyere

86

allitva vizmertekben alljon, A felcsiszolt csempe minden elenek, Viz -szintesen, ill. fuggclegesen kell allnia,

Az ~egyenes felcsiszol t csempeknel az e16bbiekhez hasonloan

jarunk el. A felcsiszolt csempenel a felcsiszolas merteke a csempe kivi-

teletol es szfnetol fugg, A vilagos szinti felcsiszolt csempebol epitett cserep-

kalyhak fugait festeni nem szabad, hanem a fugakat az aluminium

je lzovel ra jzolj uk meg a kesz kalyhan, ezert a felcsiszo last lehe ll et fino-man kell elvegezni, .

Szines, felcsiszolt csempebol keszitet t cserepkalyhaknal a fugak

szelessege 3 mm legyen. Tekintettel arra, hogy ezeknel 'a kalyhaknal a

fugakat feher szinfire festj iik, a csempek felcsiszolasat ugy vegezzuk el ,

hogy a csempek mind a negy elet61 1,5 mm szelessegben csiszoljuk azomancot,

d) gombOIyitett szegelyii csempe

Mint mar errol eloze tesen is sz6 vol t, sem a sarok, sem az egyenes

csempenelfelcsiszolas t nem vegzunk, Ez a esempefaj ta kizarolag illeszt6

csiszolast kap a tompitott szegelyti csempekhez hasonloan.

D) TALAPZAT EPITESE, SZIGETELESE

A talapzat lerakasanal az elsd kevetelmeny, hogy a taIapzat

. feIs6 eleipontosan vizszintesen alljanak, A mar leszabott es osszecsi-

szoIt t alapza t-da raboka t a kalyhakiosztasi 'te rven megj elolt hely re, leemelle rakjuk, kalyhashuzalbol keszitett kapcsokkal a lecheztrros it jl ik ,

88. abra, Talapzat atloinak merese 89. abra, Csempe bordakozok ekelese

es igy, sza razon, meroszalagga l Iemer juk, hogy a ta lapzat a tloi egyen lo

hosszuak-e, Csak akkor derekszogfi a kalyha alaprajza, ha az atlok

egyenlo hosszuak (88. abra). .A szarazon osszecs iszolt talapzati csempeket ki6ntjl ik .A kiontes

azt jelenti, hogy big agyaghabarcsot onttmk az egymas mellett allo

csempek bordai k6ze. A hig agyaghabarcsot ugy keszitjiik, hogy a mar

megkevert,meggyurt agyagbol kb. 3l-t vodorbe teszunk es ehhez.kb,

87

.J



6 1 vizet ontiink,majd az egeszet 'jol megkeverjiik. A kiontesnek az a

celja, hogy a csempek kozotti fugak j6l ellegyenek tomvees azagyag-

tapasztas koteset javit sa. Ahig agyaghabarcsbol a szaraz csempe a vizet

nehany perc alatt .magaba szivja es az agyag rogton kot. .Az agyagkiontes

utan a csempek bordai kozotti reszt kiekeljuk.

A kiekeles abbol all , hogy a bordakozoket agyaggal kitapasztjuk,

majd cserepbol keszitett ekeket ,helyeziink az agyagba (89. abra). Az

ekeket oIyan meretfire kell kesziteni, hogy se keskenyreszabottak ne

90. abra, CsempekotOdr6t 91. abra, Csempek kotozese

legyenek, sem pedig ne szorulj anak. Vigyazni kell arra, hogy egyszerre

csak.ket-harom bordakoz .ekelesehez szukseges agyagtapasztast keszit-

siink, mert a csempe az agyagbol a vizet hamar ki szivj a es az igy megszik-

kadt agyagban az ekek megfelelo elhelyezesenehezebbe valik . Konnyen

megtor tenhet , hogy az ekek en51tetet t benyomasatol a talapzati csempek

a helyukrdl elmozdulnak. Az ekeket mindig mozgatva kell az agyag-

pepbe helyezni, vigyazva-arra, hogy minden bordakoz minden resze

ekelve legyen.

Az ekeles utan kovetkezo- munkafazis a kiitdzes. A talapzati

csempeke t (kesobbiekben a csempesorokat i s) meg kel l kotni . A cserep-

ka lyha kotesehez 2,8 mm-esfenyes kemeny vashuzal t hasznalunk (90.

abra), A szukseges mere tre Ievagotthuzaldarabokegyik veget kb. 1 em

hosszon derekszogben meghaj li tjuk esaz egyenesen maradt veget a kovet-kezo bordahoz merjiik. A mert tavolsagban a kapcsot a masik vegen

is derekszogbe hajl it juk, az esetleg til l hosszu darabb61 a felesleges reszt

Jevagjuk es a kapcsot a ket szomszedos csempe-bordara kalyhasfogoval

feliitj iik (91. abra).

A talapzati somal minden fuggoleges bordakozt ket kotessel

kell megkotni,A talapzati csempeket ekeles es kotozes utan belelni kell. A bele-

lest ugy vegezzi ik el , hogy az egyes talapzati csempek bordai alt al alko-

tot t kazettakba belei llo, meretre faragott cserepdarabottesziink agyagba

fektetve.

88

A belelest megelozden a csempeket es a beleshezagot porta lani-

tani ke ll, A porta lanitas tortenhet vizzel val6 .meglocsolassa l vagy viz-

bemartassal. A portalani tast il letoen hasonlo m6don jarunk el a ka lyha-

test..epitesenel is.Beleles utan a talapzat bel sej et agyaggal kitapasztj uk.

A kalyha belsejeben, ill..a ttizterben Izzotuzeloszer hdhatasatol

a. padlot, a parkettet vedeni .kell, ezert a kalyha belso szerkezete es a

padlozat koze hoszigetelest kell helyezni. A talapzat belsejebehdszige-

teleskent egy sor cserepet kel l agyagba fektetni. A csempetalapzat belso

oldalahoz es a szerkezet sulyanak felvetelere a tiizszekreny oldalfalanak

vonalaba elere allitott teglasort kell epiteni. A belso falak igy megol-

dotralapozasa utan fafiaeses. cserepkalyhaknal a t iizszekreny fenekettarto labakat epitiink (elere allitott falazoteglabol), erre egy vagy tobb

darabbol allo, kb. 1 r nm-es vaslemezt helyezunk, amellyel a talapzat

teljes belso keresztmetszetet letakarjuk. A lemezre agyagot teritiink

es ebbe szorosan egymas melle ket re tegben cserepeket helyezlmk.

Vegyesfiaeses cserepkalyhaknal a talapzatot tormelekkel tol tj iik

ki. Toltesnek a csempek faragasabol kikerulo vagy barmilyen mas epi-

tesi tormelek felhaszna lhato, szerves anyagot azonban nem tartalmaz-

hat. A tormelekkel feltoltott talapzatot ugyancsak agyagba fektetett

ket sor csereppelfedjiik,

Regi cserepkalyhak atrakasanal ta lalkozunk labon a116 cserep-

kalyhakkal is. Ilyen esetben, ha a labak magassaga a Hz centimetert

rneghaladja, nem kell a kalyha a1att hdszigetelest kesziteni.

E) HAMUAJTO BEEPITESE

./

A hamuajt6t a magas talapzati csempebe, alacsony talapzat

eseten az else csempesorba kellbeepiteni, A talapzatba tortend beepi-

tesnel a hamuaj to helyet ketfelekeppen lehet kivagni: vagy egy talapzati

93. abra, Hamuajt6 elhelyezeseket talapzati csempeben

92. abra, Hamuajt6 elhelyezeseegy talapzati csempeben

~~~

csempebol, vagy ket talapzat i csempebol (92.-93. abrak), Az elsa meg-

oldas hatranya, hogy a hamuajto folotti talapzati csempedarabot nero /

lehet j61 megkotni, mert a csempe bordaja a csempe vagasakor kicsor-

bulhat es a kotes nemfer el rajta, T_~vabbi hatrany, hogy a tuzeloajto

89



erre a esempedarabra feksz ik fel , eze rt a terhe les kove tkez teben a tuze ld-

ajto es hamuajto kozotti esempedarab az uzemeltetes alatt ahelyerolbefordulhat.

A ket talapzati csempevel tortend megoldas a jobb, mert Igy

a hamuajto bekotese konnyebb es az ajto szilardan all. .

A hamuajto helyes bekotesekor az ajtotsza razon, agyag-koru l-

kenes nelkiila csempebol kivagott nyilasba helyezziik. A bekotopanto-

kat szethajlitjuk es a talapzati csempek bordaihoz kotjiik, A kotest ugy

keszitjtik e1, hogy a hamuajto bekotopantjait mindket oldalon 180°-

kal meghajl it juk, majd ka lyhasfogoval a ha jli ta st annyir a szoritj uk meg,

hogy akotozdhuzal meg a hajlitas koze beferjen (94. abra): A ko1Ozo-

huzalbol kesz ite tt kotesnek a hamuajto felo li veget kb. 5-6 em hosszuraIiagyjuk, a kotest a csempebordara felutjuk, es a hamuajt6 bekoto-

pantjabol kiallo reszt visszahajl it juk, hogy ne tudjon a helyercl kicsi iszni

(94. abra), A bekotoparitok es a esempefal kozotti reszt csereppel ki

kell ekelni, majd a hamuaj to mellett i csempeket gondosan kikell belelni,

Mivel alacsony talapzati esempesorban nem lehet hamuajt6t

elhelyezni, ilyenkor az ajt6t - az elcbbiekkel azonos medon - az elsecsempesorba epi tj iik be .

F) CSEMPESOROK EPiTESE

A esempesorokat lehet halosan vagy kotesbe rakni, AhaI6s

-csempefalepites igen pontos meretfi esempeanyagot es gondos- munkat

.kivan, mert a csempek fugai esak akkor szepek, ha azok egymassal parhu-

, '"",I

!J

94. abra, Hamuajto bekotese,hamuajto bekotopant hajlitasa

95. abra,

Vezetolec felerositese

:zamosak, il l. egyarant fuggolegesek es a csempek szelessege pontosanegyenlo. Ezert leginkabb a kotesbe rako tt csempefa lazasi modot alkal -

mazzuk,mert ennel a nem egeszen azonos meretf i csempeket is ugy helyez. .

hetj iik' e l, hogy az esetI eges csekely mere tel te res a fugak va ltakozasai

miat t nemvehetO eszre.

90

A esempesorok epiteset min dig a sarokcsempekkel kezdjiik.

Mind a' negy sarokcsempet megcsiszolva a helyere allitjuk, Ezutan

a cserepkalyha ket rovidebb oldalanak egyenes csempeit helyezzuk el

a sarokesempek kozott. A sarokcsempekre felkapesoljuk a leeet(95.

abra); es az egyenes csempet megesi szolva szarazon helyere ill eszt ji ik.

1

1

96. abra, Belelt csempe metszete. 1 csempefal, 2 agyagreteg,

3 beles, 4 borda .

97. -abra . Belelt csempe metszete1 csempefal, 2 agyagreteg, 3 beles,

4 borda, 5 Ievegoreteg

Minden csempet a beepi tes elo tt po rtalani tani kel l. Por talani tasutan a csempeket a he lyiikre all it juk, lec re fe lkapesolj uk, a fugakat ell en-

orizziik, hogy a csempek esiszolt elei pontosan illeszkedjenek, majd

hig agyaghabareesal kiontjiiki .A rovid olda lak kiontese utan a cserepkalyha hosszabb oldalai-

nak egyenes csempeit al lit juk a he1yi ikre . Az egyes csempeket megcsi-

szoljuk, s a csiszolast addig vegezzuk, mig a csempek fugai pontosanil le szkednek egymashoz es a mar felall itott sarokcsempekhez, A csiszo -

las utan portalanitjuk, kiontji ik a esempesor ket hosszabb oldalat .imajd

az egesz esempesort kiekeljuk. Vigyazni kellarra, hogyaz egyes csempek

vizszin tes borda it eke ljuk eloszor ugy , hogy a fuggoleges elekne l a fuga t

at fedj e (89: ab ra). A vizsz intes bordak eke lese utan a fuggoleges borda-

kat .ekeljiik. Az ekelest ugyamigy kell elvegezni, mint a talapzateseteben.

A esempesort ekeles utan meg ke ll ko tni(9L abra ). Elolras szerin t

a fuggoleges bordakozoket v a tuzszekreny magassagaig ket ikotessel ,azon feliil egy kotessel latjuk el. A gyakorlatban kialakult, hogy ez az

eldiras kiegeszitesre szorul; sokkal helyesebb, ha a kalyha lathato

oldala in vegig a te lje s magassagban a bordakat ket kotessel kotji ik meg,

_es esak a kalyha hatoldalan alkalmazunk egyszeres kotest,

91



A csempesor elhelyezese, ekelese es megkotozese utan kovet-kezik a beleles. .

A cserepkalyha minden csempejet belelni kell. A belelest .kalyhas-

cserepbol, hodfarkii cserepbol vagy 2 em vastag samott-teglabol keszit-jiik. A belest olyan meretfire szabjuk, mint acsempe bordai altal alko-tott kazetta.

A beleslapokra portalanitas (vizbemartas) utan hig agyagot kell .tenni es a csempe belso falahoz kell nyomni, ugy, hogy a csempefal

es a beles kozott a lehetd legkevesebb agyag maradjon (96. abra),Vigyazni kell arra, hogy a

beleleshez felhasznalt agyaghig legyen. Darabos szeny- .

nyezodeseket, kavicsot, tor-

meleket az agyag ne tar-

talmazzon, mert akkor a

belest nero lehet jol elhe-lyezni, .tovabba a csempe

es a beles kozott vas-

tag agyagreteg - eset-

leg Ievego is -, marad-hat (97. abra), ami pedig

a kalyha holeadasat csok-kenti.

A sarokcsempek eseteben a hosszabb oldalba tessziik a belest,

a .sarokcsempe rovidebb oldala t pedig csak eke lj iik (98. abra),A beleles utan a kalyha belso feliiletet hig agyaggal simara kell

kenni, majd vizes ropggyal les imitani.

98. libra. Sarokcsempe belelese

G) TUZELOAJTO BEEPiTESE

A ttizeloajtot beepites elott alaposan meg kell vizsgalni, hogyj ol za r-e, a racsavarozot t es raszegecsel t ontottvas bekotopantok mere-

yen allnak-ees az ajto tomitese megfeleld-e? Laza bekotopanttal ajtotne •epi tsiink be a ka lyhaba;: mert az ilyen medon vegzett beepites az ajtoidoelctti kilazulasahoz vezet.

A csempek kiteritesenel mar figyelemmel kell lenni arra, hogy

lehe toseg szerint a ti izelda jto mindket olda lara egesz csempe keri il jon,

mert igy az ajt6 beepitese sokkal szilardabb. Ha tuzeloajtot 2,5 vagy

3,5 csempeszelessegu kalyhaba epitunk be, akkor a tiizeloajto melle

nem kerli lhetegesz csempe. I lyen esetekben a csempekctes f igyelmesebb

munkat igenyel, mert a kotest t il l feszesr e nem szabad keszi teni, nehogy

a feszes kotes a t ii zeldaj to mellett i negyed- vagy haromnegyedes csem-pet a helyerol elhuzza,

92

A t iizelcaj to mellet ti csempet ugy kell szabni, hogy a tiizelaaj tot

konnyen a helyere tudjuk tenni, es ne feszitse szet a sor csempeit

(99. abra),Az ajtokeret es a csempek kozotti hezag legfeljebb 3 'mm lehet,

ebben az esetben az ajto konnyen a helyere allithato, az ajto kerete pedig

a fugat tokeletesen takar ja.A tuze loa jtot magas ta lapza tu cse repka lyhaknal az elsa csempe-

sorba, alaesony talapzatu cserepkalyhaknal pedig a masodik csempe-

sorba helyezziik el. Az ajtot ~a1 ,2

csempesor kiekelese utan, de meg - f-a csempesor kotozese elott kell a :

helyere allitani, A mar megvizs- I

galt es1 megfelelo J minosegfinek I

talalt tuzeldajton a .esavarokat j

meghuzzuk, a keret ket oldalat j ~

es aljat Iagy , csomo- es kavies-

mentes agyaggal beken jiik, maj d

az ajt6t a csempek koze felulrol

helyere csusztatjuk. Behelyezesutan azajtot kiekeljuk. Legjob-

bak erre a celra a padlas- teglabol

vagott kis ekek, amelye-

ket az ajton leva bekoto-

pantok esaz ajto mellet ti

csempek bordai koze a

faragokalapaccsal iitiink.

be (100. abra).A tiizeldajto el-

helyezese es ekelese utan

a csempesort megkotj iik

(mindencsempet ket-ketkotessel), de ezenkivii l

un, hosszukotestIs kell

kesziteniir ik , E celbol az ajto soraban leva homlokoldali ket sarokcsempe

felso vizszintes bordajan Iyukasztoval es faragokalapaccsal Iyukat keszl-

tiink, s a hosszi i kotes vegei t ezekbe a lyukakba helyezz iik e l (101. ab ra.)

A hosszti kotes igy sarokcsempetol sarokcsempeig et,a csempek felsd

bordaja es az ajtokeret felso ele menten helyezkedik el.

: I1

j

II '0'

I

I~ f

j

Ij,

i2 . ~O tO . 2 I

~--.-~--~

99. libra. Tuzeloajto melletti csempek

faragasa

2

: l u . - - - - - . . --'---c <~~

1 .~4

3

100. libra. Tuzeloajto ekelese

1 ajtolap, 2 bekotopant, 3 ek, 4 csempefal, 5 borda

H) HAMUTER EPiTESE

A hamuteret kismeretti tomor falazoteglabol kell epiteni,A'hamuter szelesseget es hosszusagat a cserepkalyha tfizracsanak

szelessege es liossz ii saga hata rozza meg. A hamute r falai tart jak .a tfi z-

93



racsot, megpedig minden oIdalon 6 mm felfekvessel , tehat a hamuterhossza6 mm-rel, szelessege 12mm-rel rovidebb (102. abra), mint a fel-hasznalt rostely megfelelo meretei. A hamuter magassaga 19-21 em,a csempemagassag viszont kb.25 em, igy a rahelyezett rostely felsdsikja a tt izeldajto also szeletol 4-6 cm-rel alacsonyabbra kerii l (103.abra),

9 4

1

/

r F----~

r l'1--

i r a z e : '---

I ~ W I <,

1 " - - - 3

~ r /vA·1 " ,

1 t i f-=

ilC ->f

~ ~ ~ =

- tl l ~ \ mI-

.",_

,

\

A j l o f e / e MM I t i s

R e s z / e l r a j z 94 . d b r u n

101. libra . Kalyha csempefal kotesei] 'hosszu kotes , 2 rovid kotesek , 3 tuzeloajto folot ti kotesek , 4 hamuajto bekotese

2

f

102. libra. Tiizelorostely elhelyezeseJ cserep, 2 teglafal, ' 3 tuzelorostely, 4 hamuter

103.-abra, Vegyestilzelesti cserepkalyha hamuterenek metszete

1 hamuter, a hamuter szelessege, b rostely szelessege

J) ROSTEL Y BEEPITESE

A cserepkalyhaba a rostelyt konnyen kiemelhetden kell rbeepi-teni, de ugy, hogy ket oldala es a hatso.szele a hamuter falara felfekud-jon. Figyelemmel kell.lenni a rostely beepitesenel arra, hogy a vas a h6hatasara nagyobb mertekben terjedki, mint a samott- vagy a tegla-falak, ezert a rostely hotagulasara minden oldalon legalabb 3'-4 mmhezagot kell hagyni (109. abra).

J) A TUZSZEKRENY EPfT:ESE

A tfizszekreny, vagy mas elnevezessel tfizter epitesenel a. mere-teket .az hatarozza meg, hogy a kalyha futesehez milyen tiize16szerthasznalunk.Tll. milyen a kalyha ftitesi rendszere es merete,

A tfizter mindig tiiza1l6 teglabol kesziil. Falazata lehet' a esempe-falhoz 'epitett vagy magaban allo, .

Ha a ttizter-falazatot a esempefalhoz epftjuk, akkor a mar .beleltcsempebelsd feluletehez tapasztjuk agyaggal a tiiza1l6 samott-teglat.Itt is iigyelni kell arra - a ' beleleshez hasonloan - , hogy az agyagretegIehetdleg minel vekonyabb legyen. .

Mind a esempefalhoz epitet t, mind a magaban a1l6tt izter fala-zatnal a samott-teglakat pontosan kell darabolni, hogy egymashoz jol

illeszkedjenek, A samott-teglakat kotesbe kell rakni, A felepitett ttizterbelso feliiletet agyaggal kell kitapasztani, majd a tapasztas szikkadasautan vizes .ronggyal kelI lesimitani.

95



K) FU"STJARAT EPITESE

Haromfele fustjarat van:

vizszintes,fliggoleges 'eskombinalt (vizszintes +ftiggoleges).

A fustjaratok anyaga ott, ahol langgal erintkezik samott-tegla,

egyeb helyeken tomor falazo tegla, padlas-t egla vagy cserep,

Az egymasutan kovetkezo fustjaratok osszekoto nyilasait at -

egoknek, a ttizterbol a fiistjaratba vezetd nyilast beigonek nevezziik., A fustjaratok rendszeret, a benniik leva hajlasok, toresek, irany-

val toz ta tasok modjat don toen befolyasolj a, hogy a ka lyha milyen futesi

rendszen i, mi lyen meretfi es hogy mekkora a rende lkezesre a110kemeny

huzata. J0 huzatti kemenyeknel a tulzott huzaterosseget azzal ellensulyoz-

hat juk, hogy nagyobb el lenall asu fiistjaratot epiti ink, gyenge huzani

kemenyeknel pedig ugy ke11 a fiistjaratot megepiteni, hogy annak az

.ellenallasa kisebb legyen.

Nagy ellenallasii a fustjarat akkor, ha

a fust jarat keresztmetszete kicsi ,

sok az iranyvaltozas,

az ategdk keresztmetszete sztikebb, mint a vszabalyos

25 %-kal novelt fuetjarat-keresztmetszet.

A fust jar atok epitesene l alape lv,hogy a fti st ja ratoknak a kemeny

fele kozeledve mind kisebb keresztmetszet fieknek kel l I enni iik. A fii st-

gazok ui . homennyiseguk egyreszet aramlasuk soran a csempefal be lso

feluletenek adjak at, homersekletuk es terfogatuk csokken, igy egyre

kisebb keresztmetszett i f iist jaratra van sziikseg ahhoz, hogy az aramlas i

sebesseg valtozatlan maradjon.

Fontos, hogy a ttizszekrenybol indulo fiistjarat nyilasa (az un,

beego) eleg nagy legyen. Ha a beego a szuksegesnel nagyobb kereszt-

metsze ti i, ez meg nemhiba; ha azonban a beego keresztmetszete k isebb,

mint az elso fiistjarate, ez mar uzemeltetesi zavarokat okozhat. A nagy

,beegonel ui. 'a cserepkalyha felso reszeibe is meleg fiistgazok jutnak,

.a kalyha felso reszei is felmelegszenek es jol ffitenek. Kiskeresztmetszetu

beego a fiistgazokat nem tudja elnyelni, a kalyha fustol es felso reszei

nem melegszenek megfeleloen,

A cserepkalyha fus tcsovebe juto fus tgazok homerseklete ne legyen180 CO-naI alacsonyabb. Ha a fii stgazok homerseklete meg a kalyhabol

va lo kilepes e lot t a harmatpont ala keri il , akkor az a lacsony homersek-

letf fiistgazokban leva vizgdz es-katrany a csempefal belso feluletere

csapodik ki. Gyakran lehet latni olyan cserepkalyhakat, amelyeknek

csempei a legfelso sorokban elszinezodtek. Ennek oka az, hogy a kat-

96

ranyos viz a csempefalba beszivarog - kiilonosen ha a felso sor belelet-

len - .a csempe zornanca ala huzodik, es a vilagosszinu csempeket

elsziirkiti foltossa teszi. Ezt az esztetikai hibat csak a cserepkalyha

atrakasa~al es az el sz inezodot t csempek kicserelesevel l ehet megszun-

tetni.A fust jara toke lrendezeset , es vezeteset e loszor gondolatban kel l

megtervezni, f igyelemme1 a kalyha kemenybek6t~si hel~ere. Leghel~e-

sebb, ha a fustj aratokat ugy kepze lji ik el , mintha visszafe le veze tve a fus-

tot a kemenybol kellene a

tfizszekrenybe juttatni. Ezzel He/y te /e n He /ye s

a modszerrel elkeriilhetjiik azt,hogy az epites folyaman a

fustjaratornem tudjuk helye-

sen befej ezni . Sok olyan ka ly-

hat lathatunk, ahol az utolsosorban leva fustjarat eroltetett

megoldasu, eppen azert, mert

a fustjarat inditasa - mar az

epites elejen :_ hibas helyen

tortent.

A fustjaratok falazasa-

kor elere all itva, . lehetoleg ko-

tesbe rakva helyezziik el a fala-

zoanyagokat (falazotegla.rcse-

rep, padlas-tegla), A k6to-

anyag; agyag. Afalazas soran

a fugak koziil kinyom6dott

agyagot el ke11 simitani. 104. abra, Fustcso bekotese

105. abra. Filstcsovlzszintes bekotese

106. abra, Fustcsoemelkedo bekotese

107: abra, Fustcsolejtos bekotese,

"] Cserepkalyhas munkak

97



L). A FDsTCSO-BEKOTES KIKEPZESE

.A fustcsd a kalyha szinevel egyezo szinfi zomancozott egetett

agyagbol kesziil.A flistcsovet. altalaban a kalyha utolso soraban kell

elhe lyezni . Et161 esak abban az esetben sz iikseges el tern i, ha a fustcso-

bekotes az utols6 sorban elhelyezve egy magassagba esne valamely

mas tuzeloberendezes fustcsd-bekotesevel,

A cserepkalyha fiistcsovenek elhelyezeset megelozoen a fiist-

esovet lyukaszt6 es fa ragokalapacs segit segeve l olyan hosszusagura

vagjuk, hogy bar benyuljon a falba, de a kemeny-keresztmetszetet ne

szukitse el (104. abra). A fiistcsd masik vege a kalyha csempefalanak

be lso sikj ava l essek egyvona lba, (semmi ese tre se Iogjonbe), A fustcso-

108. abra, Agyagleteritese fiistcs6-

bekotesnel

109. abra. Fustcso-bekotes

tomitese

HO.<ibra. Ribasftlstcsotomites

1fustcso, 2 kemenyfal, 3 agyag

beko test ugy kel l elkeszi teni , hogy vagy vizsz intes legyen (105. abra),

vagy pedig akemeny fe le enyhen emelkedjek (106. abra ). Hibas bekotesi

mod, ha a fustcso a kemeny fele lejt (107. abra). A fiistcsovet ugy tesz-

sziik a helyere, hogy a esempesor tetejet es a kemenybekotes helyet

a falban alul es ketoldalt lagyagyaggal l et erit ji ik (108. abra) , maj d

a fiistcsd felso lapjanak a kemeny fele esd vegere is ugyanigy agyagot

teritiink es a csovet a kemenybe vagott lyukba helyezziik. A csd behe-

lyezeseutan a fal es a fustcso kozott i hezagot agyagba agyazot t cse reppel

vagy tegladarabbal tomitjiik (l09. abra), A tomites elhelyezesenelvigyazni kell arra, hogy a cserep- vagy tegladarabbal az odateritett

agyagot a fustcsobe, vagy kemenybe ne nyomjuk be, mert ezek a benyo-

mott agyagdarabok a kemenyt elszfikithetik (110. abra). A fustcsd'

elhelyezese esa hezag tomitese utan a fiistcsdbe belulrcl benyiilunk esa fi istcsdnek a kemeny feloli vegen a kiprese lt agyagot kezzel, vagy vizes

ronggyal e1s imitjuk (111. abra) .

A fiistcso elhelyezese utan a csd melle kerulo csempeket a eso

l:i ilso keresztmetszetenek megfeleloen leszabjuk, a feles leges reszt . ki-

vagj uk es azigy e lkesz ite tt csempeidomot (vagy csempeidomokat) a eso

melle epitjuk. . • • • r . ..... r r

A befejezo csempesor felepitese utan a sort megkotjiik es belel-

jiik. A belelesnel vigyazni kel l arra, hogy a csd mel let ti csempeket pon-

tosan odaszabott belesekkel lassuk el (112. abra) , mert a kis esempe ..

darabokkal,ekekkel tortend beleles nem ad j6 tomitest (113. abra).

4

B e / e s

111. abra , Tomites elsimitasa1 fiistcso, 2 kemenyfal, 3 ek,

4 elsimitott agyag

112; abra, Fiistcs6 melle tti csempekhelyes belelese

M) TISZT :iTONYILASOK EPITESE

Idoszakos tiizelest i vegyesffi teses, tol tdrendszeni es termokoksz

. rendszeni cserepkalyhakba t iszti tony ilasokat kel l keszi teni . .

. A tisztitonyllasok celja, hogy a cser_epkalyhaban a csempefal

bel sd .fel iil et en Ierakodot t kormot a fustj aratok alj ara lesoporve a ti sz -

titonyilasokon keresztiil ki-

szedhessiik, Mindig annyi tisz-

titonyilasra van sziikseg,

amennyi biztositja az osszes .

fustjaratok tokeletes tisztita-

sat. A tisztitonyilas 110 mm

atmerojf korkeresztmetszeni.

A kalyha felepitese soran az

113. abra. Fustcso melle tti csempekhibas belelese -

114. abra. Tisztitodugobelelese

7" 99



egyes sorokba e1helyezett csempeken a tiszti tonyilas t a szi ikseges helyen

elkeszit ji ik, s a csempeke t igy epi tji ik. a he lyi ikre . A ka lyha felepi tese

utan a tiszt itonyilasokon keresz tii l a fustj ara tokba behullo tt agyagot ,

epitesi anyagot, cserep- vagy tegladarabokat kitisztitjuk, s a tisztito-

dugot esak ezutan tessziik a helyere. A tisztitodugot belelni kell (114.abra). .

N) FEDES

A felepi tet t 7 esempesoros, vagy annal magasabb cserepkalyhat

samott-teglaval, kalyhas vagy hodfarku csereppel lefedjiik. Samott-

t egla haszna la ta eseten egysoros, cse repfedesnel ke tsoros fedest kesz i-tiink.

A ketsoros cserepfedest ugy keszitjiik el, hogy a kalyha ·belso

szerkezetenek falazasa t a ka lyha utolso 'csempesoranak fel so sikj a alatt

3,5 em magassagig keszitjiik el (115. abra),

majd a belso szerkezeti falta fektetjiik az

elso fedd cserepsort (116. abra). A masodik

cserepsor az elso cserepsorra es az utols6

csempesor borda jara feksz ik fel (117. abra),

A kalyha fedeset hig agyaghabarecsal kell

letapasztani es 10-15 perces szikkadas utan

a tapasztast vizes ronggyalle kell simitani.

He t csempesornal alaesonyabb cserepkaly-

hakat tcsempefedessel , vagy erre a celra ke-

szitetr mazas fedolappal kell fedni, merta

het somal alacsonyabb cserepkalyhak tete-

jere ra lehet latni, s az agyagtapasztasosfed'eifilyen esetekben esztetikailag nem megfelelo. .

A mazas fedo lappalvagy csempevel tortend fedes eseten eloszor

egysoros cserepfedest kesziti ink, ezutan keszitj tik eI a csempefedest.

A gyakor latban kia lakult a csempefedes a lat ti c serepfedes kesz i-

tesenek az a rnodj a i s, amelynel a cserepfedest az utolso sorba a be le les-

sel egy ide jfil eg beep ite tt cse repdarabokra fekte tji ik (118 . abra ), Mind-

115. abra, Belso falazasbefejezese

I f I f"I

116. abra, Egyszeres fedes keszitese

10 0

117. abra. Kesz ke ttos fedes

egyik fedesmodnal i igyelni kell~arra, hogy a fedes tel jesen hezagmentes

legyen.

118. abra. Atsze1l6z6 talapzat

0) TISZTITAs, FESTES

A teljesen .kesz, felepitet t cserepkalyhat surolokefevel vegig kell

ke felni. A lekefel t ka lyhanak hezaga ibol az agyago t puhafabol keszit et t

ekkel ki kell lnizni es a fugata cserepkalyha szinenekmegfelelo szinf

festekkel bekell festeni. A festes elott a ttizszekenyt, rostelyt, hamu-

szekrenyt az epites soran belehullott agyag-, tegla- vagycserepdarabok-

tol ki kel l t iszt it ani , a tt iz szekrenyt vizes ronggyal lesimi tan i. A festes

utan kb.30 percszaradas utan a festeket szaraz ronggyal vagy ujsag-. papirral Ie kell dorzsolni es az egesz kalyhat puha fenyesitd kefevelvegig kefelni. . .' ..

. . Ezzel a miivelettela cserepkalyhaepitesi munkaibefejezodtek.

1 0 1



VII.PROBAFUTES

A cserepkalyhak mtiszaki atadasa, i ll . atvetele helyesen csaka probaftitessel egyidejiileg tortenhet.

A probafutest a kivitelezo vegzi, de a probaftiteshez sziiksegestiizeloszert a megrendelo koteles a kivitelezo rendelkezesere bocsatani.A probaftites megkezdese elott kiiteles a kalyhas a rendelkezesere bocsa-tott tuzeloszert megvizsgaIni,es az ezzel kapcsolatos esetleges eszre-

veteleit megtenni. Ha a kivitelezo a rendelkezesere bocsatott tuzeloszer

mincseget nem kifogasolta, akkor a kalyha esetleges hibas mfikodese

eseten erre nem hivatkozhat.A probafutest csak megfeleloen ikiszaradt kalyhaban szabad

elvegezni, mert ha a kalyha nedves, akkor a kemenynek a flistgazokonkiviil az elparolgo vizgozt is el kell szivnia, amihez a huzat esetleg mar

llem elegendo, 'A probafutes megkezdese eldtt a kalyhat alaposan meg .

kell vizsgalni, ill.figyelemmel kell lenni a kovetkezokre: a fedesszabalyszerfi legyen, seriilesek a kalyhan ne legyenek (egyeb szak-ipari munkakbol Rifolyolag), -tisztitodugok helyukon legyenek,az ajtok tomoren zarjanak, rostelypalcak kozott a hezagoktisztak legyenek, a kemeny huzata megfelelo legyen (ellenkezdesetben a kemenyt Ie kell goly6zni).

A probaffitesmegkezdese eldtt az esetleg megallapitott - eldb-biekben felsorolt -hianyossagokat kikelljavitani, esajanlatos a kemeny-ajt6ban papirral es keyes puhafaval rakott tfizzel a kemenyt eldmele-giteni. Akemenybet6rteno begyujtaselct t a kalyhaba bekeszitj iik atuzelcszert, bezarjuk a kalyha ajtoit.cezutan meggyujtjuk a kemenybena papirt s vele a puhafat, A kalyhaba bekeszitett .tuzeloszert csak akkorgyiijtjuk meg, ha a kemenyben - levo puhafa mar majdnem teljesenelegett.

Ha a vizsgalando kalyha olyan helyisegben van, amelyet nemffitenek naponta, de az epiiletben altalaban ffitott helyisegek vannak,akkor haromnapi eldffites, teljesen ffitetlen epiiletben pedig legalabb

102

egyheti rendszeres eIofiites utan kell aprobaffitest megtartani. A proba-fti tesnek azt kell' eredmenyeznie, hogy ot 6ras fii tes utan kb. - '-5 Coalatti kiilsd hcmerseklet eseten legalabb +20Co legyen a belso homer-seklet anelkiil, hogy a kalyhat tulffitenenk,

Tulffitottnek akkor tekintheto a cserepkalyha, ha a tiizeldajtotengelyeben a tiizeloajto folotti masodik csempesor feluleti homersek-lete a + 120 CO-ot meghaladja. '

A helyiseg homersekletet ugy allapit juk meg; hogy a helyiseg'kozepen 1,50m magassagban merjiik a hofokot. .



vm. KULONBOZt)'RENDSZERUCSEREPKALYHAK EPITESE

A) FATUZELESES (ROSTELY NELKULI)CSEREPKALYHAK

1. Az epites sorrendje

a) csempek valogatasa, kiteritese,b) talapzat epitese,c) else csempesor epitese, a tuzeleajto beepitese,d) a masodik csempesor felepitese,e) tfizszekreny falazasa,

f) harmadik csempesor epitese,g) tuzszekreny fedese,h) csempesorok es fustjaratok epitese,i) fustcsd beepitese,j) fedes,

k) festes, tisztitas.

Az itt felsorolt epitesi sorrend egyes munkafazisaira vonatkozo

technologiat mar az elozokben targyaltuk, igy a tovabbiakban - esa tobbi kalyhatipusoknal a kesdbbiekben is- csak azokhoz a pontok-hoz ffiztink magyarazatot.iamelyek az altalanostol elteroek, ill. az adottkalyhatipusnal sajatsagosak.

A faffiteses cserepkalyhak talapzata (b) epiilhet legraccsal vagyanelkul, Altalabancelszeru Iegracsot beepitenirmert igy a kalyha aljaj61 atszellozik, ami biztositja a tfizszekreny aljan levd samottlap hflteset.

A tfizszekreny falazasa, ill. epltese (e) meg a fatiizeleses kalyha-kon beliil is - a kalyha meretetdl fiigg6en - eltero.

A 2 X2-to/ a 3X2,5-ig terjed6 cserepkalyha mereteknela kalyha teljes alapteruletet a tfizszekreny foglalja el. A tfizszek-reny epiteset i tt akkor kezdjiik, ha a tfizter al jat mar elkeszitet-tukes a tiizel6ajt6t magaban foglal6 csempesoron kiviil mar

meg egy csempesort felepitettunk, A ket csempesor belsejeta kiviteltol fliggo vastagsagu samott-teglaval burkoljuk . le.A samott-teglakat altalaban ugy helyezik el, hogy azok a rovidebbvegiikon all janak (119. abra). Az is megfelelazonban, ha a teg-lakat fektetve epitjiik be.

104

I"'.,

. I I

oOOOOOGO'(Y: ,Q

f l 2 0 S o c > g D ° e > D D lo=oDO;c,o '=( <>

119. abra, Faftiteses cserepkalyhatiizszekrenyenek falazasi rendje

=4 -.-~,

,= < =

,,

, , ,: Jl

=j.- -9= =l=-

r= J----r""-~~-r---- _I ~

1 1120. abra, A ttizel6ajt6 kef oldalanalelhelyezett samott-teglak beepitesi modja

A samott-teglak beepiteset mindig a tiizel6ajt6 ket olda-lanai elhelyezett samott-teglak faragasaval kezdjiik. Ezt a ket.samott-teglat olyan hosszusagura kell faragni, hogy felso vegeika ttizeloajto keretenek felsd elevel egy vonalba keriiljenek(120. abra), A ttizszekreny falazasat a .tiizeldajto melletti samott-teglak elhelyezesevelkezdjuk.rutana burkoljuk a kalyha homlok-oldalanak belso feliiletet (121. abra),majd a-ket oldalt (122.abra) es vegiil a kalyha hatoldalat (123.abra). Az elere allitott

samott- tegla sor elhelyezese utan fektetet t samott-tegla sortepitiink. Az epitest a ruzeloajto folotti samott-teglaval lc~zdjiik.A tiizeloajto folotti samott-teglak beepitese utan a -kalyha bel-

121. libra. Fafuteses ttizszekrenyhomlokoldalanak falazasa

I

122. abra, Fafuteses tfizszekrenyket oldalanak falazasa

sejet korulfalazzuk. A tiize16ajt6melIetti ket rovidebbre faragottsamott-tegla miatt az ajto folotti tegla felso elealacsonyabbrakeriil, mint a fekvo .samott-tegla sor tobbi teglaja. Az ebb61ad6d6 szintktilonbseget -samott-darabokkal egyenlitjtik ki,

lOS



Ezutan ujabb samot t-t egla so rt falazunk, te rmeszetesen ko tesbe

rakva (124.abra).

A tfizszekreny magassaga a falazas elvegzese utan kb.

50 em, es ebben a magassagban helyezziik el - ujabb csempesor

felepitese utan - a tfizszekreny takarasat (125. abra),

A 4 X 2,5 meretii cserepkdlyhdnal a kalyha alapter li lete

tul sagosan nagy ahhoz, hogy azt tel jes egeszeben a, t fiz szekreny

~~~~~~~~~'~~1111 elhelyezesere hasznaljuk fel , ig yII 'I ! a t fizszekrenyen kiviil mar fli st -

!I I· j .ara .,ot is ep,i tun.k a kaIY,ha elsd

ket.soraba.. Megkiilonboztetilnk balke-

zes es jobbkezes tt iz szekrenyt,

A balkezesnek esak a kisiparban

van jelentosege, ahol a kalyha.

epitOje ismeri az uzemeltetot es

123. abra. Fafuteses tfizszekreny igy megtudhatj a tc le , hogy jobb-hatoldalanak falazasa kezes-e, vagy balkezes. A 126.

abra a jobbkezes, a 127. abrapedig a balkezes.elr endezest mutat ja. Mint la tj uk, a tt iz szekreny

elhelyezese nem szimmetr ikus. Jobbkezes szemely a 126-"os abra

szerinti t tiz szekrenybe .konnyebben rak ja bea tuzi fat, mig a ba l-

kezesnek konnyebb a tiizrakas a 127-es abra szerint i megoldasnal.

A tfizszekreny falazasanal ugyamigy jarunk el, mint a

kisebb meretfi kalyhak ttizszekrenyenel, tehat elere allitott samott-t eglakka l burko ljuk a kalyha e lsa csempesorat , a tuzeloajto jobb-

oldalaval egy vonalban pedig

40 mm vastag samott-teglabol

.'fa lat epit iink , amely a tfizszek -

renyt elvalasztja a flistjarattol.I I

r- I -

Ajfo

1124. abra, Faffiteses cserepkalyhahornlokoldalanak falazasi rendje

106

~l[ iI

I

I I125. abra, Faffiteses cserepkalyhatfizszekrenyenek takarasa- 3x 2

csempemeretre

126. abra, Fafiiteses 4 x 2,5- csempemeretfi cserep-kalyha jobbkezes ttizszekrenyenek falazasa

127. abra, Fafiiteses cserepkalyha balkezestuzszekrenyenek .falazasa 4 x 2,5 csemperneretnel

107



A balkezes ttizszekrenynel ez a valasztofal termeszetesen a tuze-16ajto baloldalaval egy vonalba keriil.

A ttizter magassaga 50em, gyenge kemenyhuzat eseten

63 em legyen. Ez utobbinal meg egy sor fektetet t samott-teglarepitiink be. A ttizszekreny fedeset 1 db 30X 40 cm-es samotttakarolap es 2 db 4 em vastagszabvanymeretu samott-tegla fel-hasznalasaval keszitj iik (128. abra). .

Az 5X l,5 meretu cserepkalyha ttizszekrenyenek epitese

annyiban terel a megelozo (4 X 2,5) meretfi cserepkalyhaetol,

hogy a kalyha alapteriileteben a tfizszekrenyen kivlil mindket.oldalon ftistjaratokat epitiink (129. abra).

A faftiteses cserepkalyhakban vizszintes, vagy - 4 X 2,5 es ennelnagyobb csempemerett ieknel kombinalt fustjaratokat epit tink (h)~

, I

I I, 1L _j

-------,I

I,,-I

1

I

I,II

I

III

I

-------_j

128. libra . Fafuteses tiizszekreny takarasa 4x 2,5 csernpemeretnel

-129. libra. Fafiiteses 5 x 2,5 csemperneretti cserepkalyha ttizszekrenye

108

Vizszintes fiistjdratu cserepkalyha fiistjaratainak epiteseA ttizszekrenyt ugy takarjuk _Ie samottlappal, hogy az

els6 fustjarat keresztmetszetenel 25%-kal nagyobb beego nyilast

- hagyunk. A samott-takarolapot egy sor - agyagba fektetett -csereppel letakarjuk, s a kovetkezo (negyedik) esempesor fel-epitese, kotese es belelese utan megkezdjiik az elso vizszintesfiistjarat epiteset,

Az elscfustjarat anyaga kismeretti tamar falazotegla,de helyesebb 40mm vastag samott-teglabol kesziteni, rnert afanak hosszu Iangja van, igy ezt a fustjaratot meg lang erheti ,A fustjarat fedeset az elsa fiistjaratnal padlas-teglabol, a tobbifiistjaratoknal kalyhas vagy hodfarkti cserepbol keszitjiik(130. abra).

A .vizszintes fiistjaratok takarasan a fiistjarat kereszt-metszetenel 25%-kal nagyobbategd nyilast kell hagyni.

Az egyes fiist jaratok bel-so feliiletet fedes elott vizesronggyal, vagy szivaccsal ki kellsimitani, hogy _a koromlerako-

dast csokkentsiik es hogy a fust-

Ii i i j i i i i " " ' . i i i i I i i ' + t - C5erep gazok aramlasa akadalytalan Ie-

gyen. Az else fustjaratot a be-lelesen .kivul meg utobelelessel,

mas szoval vedoboritassal, ke nellatni , Az utobelelesnek kettescelja van. Egyreszt a csempek

~iiil~~iiii~t--pad/a5Ieg/a kotozesehezhasznalt huzalt vedi

U l o b e l e l e s

C s e r e p b o r ; l a s

~~~~~~~I+-samofl fakaro-

lap

tengely

. r u z le r

pil langoszelep

rnozpatokar

130. libra. Vizszintes fustjaratucserepkalyha fiistjaratai

131. libra. Pillang6szelep

10'



a kilagyulastol , masreszt pedig, a falvastagsag noveleseve Ia fus t-

gazok korai es tti lzott Iehi il eset akada lyozza meg.

Az utobeleles beepi tesenel vigyazn i kell arra , hogy a fii st-

-.jara tok fa lazasa az u tobe lelest az agyagkotesen kivii l i s rogz ltse ,

mert az iizemeltetes alatt az agyag kieg, falkotd tulajdonsaganak ~ .

nagyreszet elveszit i, ennek kovetkeztebenpedig a helytelenti l fala-

zott utobe leles lefordu l a helyerol ,

Kombindlt justjdratu fafiaeses cserepkdlyha fiistjdratainak:~~ .. - .

Kombinalt flistjarat epitese eseten a cserepkalyha tfiz-

t ere mellett vagy esak az egyik, vagy mindket oldalon f iistj ara tothelyezunk el. . . . .

A tfizszekrenyt es a fustjaratot egymastol elvalaszto fal

anyaga samott-tegla, egyebkent a fust jarat falazasanal kismeretf i

tomorteglat hasznalunk,

Az e lso es a masodik fii st ja ratot is utobelelessel l atj uk el'(149. abra a),az else f iist jarat (149. abra b) padlasteglabol, a tobbi

filstjarat takarasat (149. abra c) hodfarku cserepbol keszitjuk,

Faf ti teses cserepkalyhak fustcsovenek beepiteset a mar korabban

targyaltaknak megfeleloen kell elvegezni. Ittmindossze azt kell megem-

li teni , .bogy fafu teses kalyhak fustcsovebe szokasos elza rot beepiteni,

Az e lza ro lehe t p ill angoszelep vagy tolozar (suber). Ilyen e lzarok beepi-

teset azonban az epitesi szabalyzatok tiltjak,

A pil l~ng6szelepet (131. abra ) a f iistcsd beepitese elottkell a csobe beszerelni. Ez ugy tortenik, hogy a flistcso ket olda-

lat a. t enge ly e lhe lyezese celj abol megfurj uk (lyukasz tova l es

faragokalapaccsa l) majd a fi lstcsobe behe lyezet t p ill angosze-

lepen alulr61 attoljuk a tengelyt. A tengely felso vegen menet

van,erre ker ii l a csavaranyaval rogzitett rnozga-

t6kar. Ezt a megoldast ri tkan a lka lmazzak.

Tolozar eseten (132. abra) - leginkabb

ez fordul elo - ketfele megoldas lehetseges: afus tcso tel jes, ill. 2/3-resz keresztmetszetenek

zarasa ra, Ez ut6bbi a lka lmazasa a ce lsze rfibb

ui. lehetoseget nyujt arm, hogy a kalyha leza-

rasa utan is a meg esetleg keletkezo flistgazok

eltavozzanak,

A tolozar beepitesehez a fustcso egyik oldalso lapjan. elozetesen huzott vonal menten lyukaszt6val eltavolitjuk a

zomancreteget, majd a csd falat - ugyanezen a vonalon -

kb. 3 em hosszban attorjiik. Ebbe a resbe helyezziik a femftl-

reszlapot, majd a jel61t vonal menten vegigvagjuk a esc falat,

132. libra. .Tolozar

110'

2. Anyagsziikseglet

A cserepkalyhak epitdanyagait feloszthatjuk kill s o es belsii anya-

gokra. A kiilsd anyagok alatt ertjiik a csempeket, a tisztitodugokat es

a fiistcsovet. A bels6 anyagokhoz tartozik a sarnott-tegla, a cserep, a

falaz6tegla,' a padlastegla, akotohuza l, a samot t-t akaro lap , tovabba ide

soroljuk a tlize16ajt6t,a hamuajtot es a tfizracsot is. .

A 7. tablazat a leggyakrabban elofordulo kalyhatipusok meret-

t6l filggd kiilso anyagsziiksegletet tartalmazza.

Megjegyzend6, hogy ez az anyagsziikseglet i kirnutatas a tovab-biakban targyalasra ker ii l6 kalyhatipusokra iservenyes, hiszen a csempe-

sz iik segle t esak a kalyha mere tetol fi igg. A tablaza tban szerep lo ti sz ti -todugot (a tablazatban: "dug6") a fatuze leses ( rostely ne lkii li ) c serep -

ka lyhaknal termeszetesen nem kell szami tasba venni .

A 8. tablazat a fafuteses cserepkalyhak merettcl fiiggo belso

anyagszuksegletet tartalmazza.

3. Faffiteses csen'\pkalyllak kezelese

A fafuteses cserepkalyhak kezelese - a ti izeloszer tulajdonsagai

-miat t - a Iegegyszenibb.

A cserepkalyhaban papi rral es aprofaval e lokeszit et t tfi zagyra

akar maglyaban, akar egymas melle a lli tot t kanda llo faval . t esszi ik a napi

tuzelcszer mennyiseget es a papirt meggyujtjuk. A papir a puhafat,

ez pedig akemenyfat gyujtja meg.

A cserepkaIyha tuzeloajtajat az eges tartama alatt nyitva kell

tartani, mert a tiiz csak a ttizeloajton keresztul kaphat Ievegot, A fa

elegese utan a tuzeloa jtot Iezarj uk, A helyes keze lesne l a fa e legese utan

a tfizterben .Ievo parazsat meg kell kotorni; ha ismet langrakap, tehat

meg elegetlen reszeket tartalmaz, akkor csak 10-15 pere varakozas

utan zarhato el a tuzeloajto, Ha a tiizeldajtot koran zarjuk el, a meg

eg6 fa elalszik, esak Ievego nelkul izzik es faszen keletkezik. Ha tehat

a cserepkalyhaban a hamu kiszedesekor faszenet ta lalunk, ez azt je lenti ,

hogy a cserepkalyha tuzeloajtajat koran zartuk el.

A fatiizeleses cserepkalyhak nizterebcl a hamut altalaban nem

szoktak naponta kiszedni es ez nem is szukseges - merta fa kis hamu-

tartalma megengedi , hogy hosszabb iddszakonkint t iszt it suk a ka lyl ia t,

A fatuzelesescserepkalyhat altalaban 10-15 evenkint szukseges atrakni ,

helyes kezelessel azonban ennel hosszabb - esetleg 30 eves ~ elettar-tam is elerheto. - . .

HI



7. tablazat

Cserepkalybak kiilso anyagai

Talapzat Test

1alyhameret,j

Icsernpekben kifejezve sarok

I Iegyenes sarok egyenes

bal jobb

2 X2 X6 I 20 107 2 2

I

224 12

2,5X2 X6 20 157 I 3 24 18

2,5X2,5X64 1 4

20 207

- 24 24

3 X2 X6 20 207 4 24 248

.228 28

3 X2,5X62 20 25

7 p

I5 24 30

I28 35

3 , 5X 2, 5 X 6!

20 307 4 - 24 368 28 42

4 X2X66 20 .30

7

I24 36

8 28 42

4 X2,5X6 20 357 2 2 24 428 28 49

4,5X2 X67

20 357

I24 42

8 28 49

4,5X2,5X6 20 407

424 48- 8

8 28 569 " 32 64

5 X2 X6 I 20 I 407 24 488

828 56

9 32 64

5 X2,5X6 20 457 2 2 24 548

9 28 63

. 9 32 72 -

6 X2,5X6 20 557 24 668

1128 77

9 32 88

112

BefejezoI'

F~~~

Csernpe-egysegszam

sarok IDug6 alacsony I magas

I Iegyenes

talapzattalbal jobb

I

I 269,5 73,5

2 12 77,5 81,5

79,5 82

3 88,5_ 91----~ 1

4 -85,5 90,5

4

I

95,5 100,5

85,5 90,5

I95,5 100,5

2 2105,5 110,5-93,5 99

I5 . 1

I104,5 11 0115,5 12 1

10 2 10 8

4 - 11 4 12 0

612 6 13 210 2 10 8

I11 4 12 0

12 6 13 2l l O 116,5

2 2 1 12 3 129,5

7 I13 6 142,511 0 -116,5

I 12 3 1 12~,513 6 142,5

11 8 12 5

4 - 8132 139

2 146 153

1--16 0 16 7

118 12513 2 13 9

8 14 6 15 3160 167

12 6 133,5

2 2 9141 148,515 6 163,5161 168,5

142 150,5

11159 167.5176 184;5

1193 201,5

--

8 Cserepkalyh!\s munkak 11 3



8. tablazat

Fafiiteses cserepkalyhlik belso anyagsziikseglete

Samott-tegla

Kalyhameret«I

' ;9' eo .cicsempekben

2 3 4 0. 't? ~ . .I< Samott takarolap

kifejezvebJ)

oil)

~«I :2, .V>

tiem

.. . ;>,

~mem I Q) Q)

'".Q) bJ) N N

vtg vtg vtg u r- < < :::l «I~-< 0...

II db I db I db I db I db I I I db I db I kg I db I -Meret em

2 X 2 X 6 24 - 2 3 0 20 20 0 8 1 30X 1 57 24 - 2 3 6 26 20 0 1 0 1 30X 1 5

2 ,5 X2 X 6 28 - 2 3 6 22 20 0 8 1 30 X1 57 28 - 2 42 29 200 1 0 1 4 0 X4 0

2 ,5 X2 ,5 X6 3 2 - 2 44 28 220 8 1 3 0 X 3 0

7 3 2 - 2 50 3 2 25 0 11 13 X 2 X 6 3 2 - 2 44 28 24 0 9 1 3 0 X 1 5

7 3 2 - 2 50 3 2 271) 1 28 3 2 - 2 56 3 6 3 00 1 4

'3 X2 ,5 X6 3 6 - 4 ]0 3 0 2 8 D 107 3 6 - 4 - 56 3 4 3 00 1 48 3 6 - 4 62 3 8 3 20 1 6 1 4 0 X4 0

3,5 X2 ,5 X6 40 - 4 70 3 2 1

7 4 0 - 4 76 3 63 00

,

8 4 0 - 4

I82 4 0

.1604 X 2 X 6 26 8 6 7 2 3 8

7 26 8 6 80 4 23 80

2 30 X1 5

8 26 8 6 86 4 64 X2 ,5 X6 24 1 2 8 78 4 0 3 3 0

7 24 1 2 8 85 4 6 3 80 1 4 0 X4 08 24 1 2 8 92 52

1 1 , 5

4 ,5 X 2 X 6 3 0 8 6 78 4 0 4 3 07 3 0 8 6 85 4 6 500 3 3 0 X 1 58 3 0 8 6 92 52 560

4 ,5 X2 ,5 X6 3 0 1 2 8 87 4 4 4 4 07 3 0 1 2 8 96 50 5 108 3 0 1 2 8 1 05 56 570

1 4 0 X4 0

9 3 0 1 2 8 ll 5 60 64 0§ X 2 X 6 3 2 8 6 90 4 6 4 50

7 3 2 8 6 1 00 52 5 10 3 30 X1 5

8 3 2 8 6 I t o 60 5709 3 2 8 6 1 20 64 640

f--

5 X2 ,5 X6 3 2 1 2 8 96 50 4 60 1 50X 4 07 3 2 1 2 8 1 06 60 520

8 3 2 1 28 1 1 6 70 580 1 , 8-

9 3 2 12 8 1 26 76 6506 X2 ,5 X6 4 0 1 2 8 1 03 62 500

7 4 0 12 8 1 20 74 580 1 60 X4 08 4 0 12 8 1 3 2 86 64 09 4 0 1 2 8 1 4 4 90 720

114

B) ID6SZAKOS (VEGYES) FA- ES SZENTDzELEStJ

CSEREPKALYHAK

1. . Az epites sorrendje- - .,-~

a) csempek valogatasa, kiteritese,

b) talapzat epitese,c), elsocsempesor epitese, dugok helyenek kivagasa,

d) hamuajto beepitese,e) hamuter epitese es aostely elhelyezese,

f) masodik csempesor felepitese,g) tilzelOajto heepitese,h) harmadik csempesor epitese,i) tiizszekreny falazasa,j) csempesorok es flistjaratok epltese,

k) fustcso beepitese,l) fedes, dugok elhelyezese,m ) festes, tisztitas

A vegyes-, fa- es szentiizelesiicserepkalyMknal mar az elsdcsempesorba ~ de a kalyha meretetol es fustjaratatol fuggoen a tovabbicsempesorokba. is' - keriilhet .tisztttodugo (c). A tisztitodugo helyetakar egyenes-, akar sarokcsempe hosszabbik lapjan vagjuk ki. A csempekivagasa lyukasztoval es faragokalapaccsal tortenik, A faragas utana kivagott lyuk szelet kalyhaskessel a dugo meretenel kb. 5mm-el

nagyobb i tmeroj ii re faragjuk. A dugoscsempe kotesenel f igyelembekell venni, hogya csempe szi lardsaga a lyuk miatt lecsokkent , igyezta csempet csak egy-egy kotessel kot jtik a .szomszedos csempek bordai-hoz. A masodik kotes helyettminden esetbenhosszuk6test alkalmazunk.

A Romhanyi Cserepkalyhagyar keszitet t olyanegyenes csem-peket is, amelyekneI a dugo helyen a csempet 1-1,5mm-re elveko-nyitva formaztak. Ezzel a csempefaitaval sajnos az utobbi idoben egyrer itkabban talalkozunk, pedig a mintazasra fordi tott . munkaido a lyuk

kivagasara forditott idonek csak toredeke,Az idoszakos (vegyes-) fa-, es szentiizelesescserepkalyhcik ket-

fajta tfizszekrennyel (i) epithetok.

Kosar-tueseekren»

A ttizter a kalyha teljes alapteriiletet eJfoglalja, oldalapedig a kaIyhacsempefalanak belso samott-burkolata. A kosar-ttizszekrenyes megoldast hasznaljuk a 2X 2-tola 3 X2,5 meretig,A kosar- ti izszekrenynela tfizracs merete sokkal kisebb, minta tuzszekreny alapteriilete, ezert a ttizterket oldalan es a hatanal

, 1 15



1331, (1 ,b abra. Kosar-tfizszekreny helytelen (a) es helyes kialakitasa (b )

1 hamuter, Z tuzte r, 3 terelo samot t, 4 roste ly

134. abra. Kosar-tfizszekreny samott-teglainakhelyeselhelyezese

ferden a1I6 megfaragott samott-teglakat kell beepiteni. Ennekaz epitesmodnak az a celja, hogy ne alakulhasson ki holt ter,azaz (133. a, b abra) a tiizeloszer minden reszehez megfelelornennyisegu Ievego jusson.

135. abra. Tuzeloajto melletti samott-teglak

hibas falazasa

~ 51m ~

= n136. abra. Tuzeloajto melletti samott-teglak

helyes falazasa

A tflzteret csak akkor kezdjiik el falazni, amikor a kalyhatatuzter teljes magassagaig.de legalabb a tuzraes feletti ket csem-pesor magassagaig mar felepitettuk; A tfizszekreny falazasatmindig az ajto melletti samott-teglak berakasaval kezdjiik.

Asamott- teglatolyanhosszura faragjuk, mint amilyen magasa tiize!oajt6 kerete, Ezt kovetoen agyagba fektetve -szorosanaz ajto melle tessziik (134. abra). Ugyamigy, mint a csempekbelelesenel, itt is Iagy.agyaggal kell dolgozni, s ugy kelI a samott-falazast .elkesziteni, hogy a samott-teglak es a esempefal kazattminel vekonyabb agyagreteg maradjon. Igen gyakran elofordul,hogy a tuzeldajtot merevito szogvas tul melyen nyiilik a kalyhabelsejebe, es ezert az ajt6 mellett i samott- teglak beepiteskorferden allnak (135.abra). Ilyen esetben a szogvasak helyet a samott-teglakbol kdmtives kalapaccsal kikelI faragni (136. abra).

Kosar-ttizszekrenyhez mindig harmas, negyes vagyhamis-sved fustjaratot epitiink,

Lengyel tiizszekreny

A tuzszekreny magassaga nelegyen 50 cm-nel kisebbes 70em-net nagyobb.

A lengyel tfizszekrenyt a 4X2 es 6 X2,5 meretek kazattepithetiink. A ttizszekreny fala eldl es hatul esempefalhoz epitett,

11 7



mig ketoldalt magaban a 116 . A tuzter alapter ii lete ,a kalyha belsd

teruletenek kb . fe let fogla lj a el . A tfi zte rket olda lan fi igg6leges

fiistjaratok vannak. Az oldalak samottfalazasanal a .teglakat

Hdrmas fiistjdrat

Mint a neve i s muta tja , ha rem f tist iara tbol al l, melyekben

a ftistgazok feles lefele aramlanak. A fiistjarat' alkalmazasi

teriilete a 2,5 X 2-tOl a 3X 2,5 meretig terjed. Harmas fustjarat

A m e f S z c f

137. abra. Vegyesffiteses 2,5 x 2,5 csempemeretti cserepkalyha

a homlokoldali beegovel, b balolda li beegovel, c jobboldal i beegovel -

!

I'138.abra. Vegyesftiteses cserepkalyha

a 3x 2 csempemeretu fustjarat falazasa, b 3x 2,5 csempemeretti fustjarat falazasa

5, 6I I

f--

J It 2

140. abra, Vegyesf titeses 3 x2 x 7 csempemeretii cserepkalyha39. libra. Utobeleles beepitesi sorrendje

kotesbe kellrakni ., Ehhez a tfizszekrenyhez otos (vagyislengyeh

es sved fustjaratot epithetunk. 'A t fizszekrenyhez csatlakoz6 fiist jaratok ( j)azelobbieknek meg-

feleloen ot nagyobb csoportba sorolhatok, Altalanos szabaly, hogy

a vegyestuzeleses cserepkalyhak fus tj aratai csak fuggolegesek lehetnek,

tovabba az else fust jara tot mind ig utobelelesse l ke11e llatni (forsibolni ), '

B mef3zef

c ' .~ , F r J s / c s o

I

'I

I ~ J

B . . , A ~

i i

I I

B.. . .JA. i

eseten a ttizszekrenyt fel ig takar juk samotttakarolappal. Ennekharomelhelyezes i m6dja van, es ett6l fuggcen beszelunk homlok-

oldal i esba los vagy jobbos oldalso beegcrol. (137/0., b, c abra),

, A takarolapnak agyagba fekte te tt csereppel torteno bori-

ta sa utan a negyedik csempesorban a kalyha alapteruletetket

11~

. ,

I

i . e

H9



egyen lonagysagu resz re osz tj uk, megpedig 2,5X2 es 3X2 csem-

pemeretti cserepkalyhaknal padlasteglaval (138/a ab ra), 3X2,5

csempemereni cserepkalyhaknal kismeretfi tomor falazoteglaval

( 13 8 /b abra). Az else fustjaratot utobelelessellatjuk el. Az uto-beleles esa falazas beepitesi sorrendjet a 139. abra mutatja.

feletti resz kettevalasztasa utan az otodik csempesorban a hat-

oldali reszt nem ket, hanemharom fiistjaratra,osztjuk. A hom-

.lokolda li beego fustj araton a fustgazok a kalyha fedese ig felfe le

haladnak, majd a fedesnel visszafordulnak, a ket oldals6 fiist-

j aratban lefele haladva a tfizszekreny takarasanal egyeslilnek es

a k6zepso fustjaraton keresztul a kemenybe tavoznak.

A ' melszel

A mel8?ef B melszel

--

t : J'==

.- Il IV . IfI -

2

0~

I r i Q ~/.g,

v.~gcv

It \

1/ !

ri~

I~a

~

P.c!J2f~c

~ P

I. /.

<.-. k,., ., .

I J melszel

II /1---

P"'"! II . I-

~1-.

~ ~~ O t ; ; -

~I~. . Q E ; :

I 8 0 ~~g C o11~

B metszelmelszel

A t .

141-:-libra. 3 X 2,5 x 7 csempemeretti vegyesffiteses cserepkalyha,homlokoldali beegos negyes fustjarattal

C ,melszel

Az el sd ft istj aratban a fustgazok a ka lyha fedeseig fe lfe le halad-

nak, a fedes alatt epitett ategonkeresztul keriilnek a masodik

fustja ratba, majd a harmadik fi istj ara tbol a kemenybe tavoznak(140. abra). '

Negyes fiistjarat

3 X2,S csempemeretnel hasznalatos. Kosar-ttizszekreny-nel ketfele: hol11lokoldali (141. abra) es a ketoldali ibeegds

(142. 'ab ra) el rendezes Iehet seges. A homlokoldali beeg f J s el-

rendezesnel a tfizszekreny fedeset .ugyamigy keszltjuk, mint

a kosar-t ilz szek renyes harmas flist jara tna I, .de a ti iz szekreny

142. abra. 3x 2,5 x 7 soros vegyesf titeses cserepkalyha,kosar-nizszekrennyel, ketoldali beegos elrendezessel

A k e to ld al i b e ig fJ s elrendezesnel a tuzszekreny fedeset iigy

keszitj iik el, hogy csak a tfizszekreny k6zepso harmadat takar juk

Ie. A ketoldali beegd fiistjaratot utobelelessel latjuk el, majd

a f iistj ara toka t (a C-'-C metszet szerint) falazzuk, A ket beego

120 121



fustjaratban a fiistgazok a fedesig felfele, majd a harmadik flist-

jaratban egyeslilve lefele Iialadnak a tfizszekreny takarasaig,A negyedik fustjaraton kereszttil tavoznak a kemenybe.

Negyes f iist jaratot csak akkor hasznalunk, ha a kemeny-bekotes a kalvha hatoldalan a tengelyvonalba esik.,

5 r

143. libra. Hamis-sved ftistjarat metszetei

.1 hamuter , 2 roste ly , 3 ferden epi te tt samot t- tegla, 4 'tuzter, 5 takar61ap

Ha a kemenybeketes a.kalyhahatoldalan nem esik a ten-gelyvonalba, nem hasznalhatunk negyes flistjaratot, merta fiist-jaratok new egyenlo hosszuak, igy a rovidebb fustiaratoldalaa-tobb, a hosszabb oldalon kevesebb fustgaz aramlik, Ennek kovet-kezteben a kalyha egyik oldala j61, a rnasik oldala rosszabbulflit . I lyen oldalso bekotes eseten harmas fi istjaratot epit tmk.:

-Hamis -soed fiistjdrat

Hamis-sved fiistjiiratnal (kizarolag 3X2,5 merethez eptil)a kosar-tfizszekrenyt kisebb modositassal epitik.iBszerint a ttize-lOajt6ket oldalaval egy vonalban 3 samott-sor (36em) magas-

sagban, a kalyha melysegenek 2/3-aba samott-vaIaszfalat epitlink.A tiizterben fejlodo flistgazok ezt a falat megkerii lve jutnaka homlokoldali elso fl istjaratba (143. abra). A ftist jarat felsdreszenek elrendezese - az elozakben targyalt - homlokoldalibeegos harmas vagy negyes lehet.

Otos(lengyel). fiistjdrat

Az 6tos fiist jaratot alkalmazzuk a 3,5 X2,5 es ennel nagyobbcsempemeretti cserepkalyhaknal. A tfizszekreny falazasaval a kalyhaalapteriiletet harem reszre osztjuk (144. abra), A kozepsd resz a tfiz-szekrenyt, a ket oldals6 pedig a fi lstjaratokat alkotja .

-',C

-',8

'fA

cs-:

B f ' ' ' '' 'At-

I

t..-t)

Cme!sle!

144. l ibra. Vegyesffi teses cserepkalyha, 3,5 x2,5 x7csempemeretfi, lengyel ttizszekrennyel

/) me/slel

Helytelen az a gyakorlat, hogy a ttizszekreny teljes meretenekmegfele16els6 fiistjaratba nem helyeznek el terelolapokat, hanem ezt

a teret a kalyha fedeseigIiresen hagyjak, Ennek az a kovetkezmenye,hogy az egestermek az els6, tulsagosan bO fustjaratban erosen lehiiles a tobbi fiistjaratokba s f6kenta kemenybe nem jutannyi meleg,ami a termeszetes huzat fenntartasahoz elegenddIenne, Ahelyes epi-

tesi modnal a ttizszekreny £6l6tt az els6 fustjaratban terel6lapokat,

123



un , fe lfedeseke t kel l e lhe lyeznirIgy a fustj ara t keresz tmetszetet lecsok-

kent jiik, az a ramlasi sebesseg megno, az egestermekek kisebb homeny-

.nyi sege t adnak Ie az el se ftist jara tban.

A fus tjaratok ketteosztasanal a ket csempe oldalszelessegfi cserep-

ka lyhakna l padlas-teglat , a 2 ,5 csempe oldalszelessegfi cserepkalyhak-

nal pedigo kismeretti falazoteglat hasznalunk.

frd)

A mefszef

t

4 2 ~15 If 24 If ~!5 If

2

~ r : :~

~1%

1 'O PD

I%0~0l% < b U D IO O ~ Q ~ C 2 t % O/c2_O

8 m ef sz et ~

A - - ,I

.146. abra, Sved tiizszekreny metszete

,/A kemenybekotes he lye tol fiigg, hogy rnely ik lesz az utols6 fii st-

jarat, A kiilonbozd kemenybekoteseknel a fiistjarat szamozasat a 145.

abra mutatja.

Az el sd es masodik fi istj ara tot utobelelesse l ke ll el la tni .

'/

Svid fiistjarat

Altalaban 3X 2,5-tol a 4 X2 ,5 meretti cserepkalyhakba epitik.

Ez a fus tj arat-elrendezes sztiksegesse teszi .. hogy a lengyel tfizszekrenytmodositsuk. Ennek megfelelcen.a tfizszekreny .ket oldalan a takaras

alatt kepezzuk ki a beegot es ike r-fustj ara tot epi tiink, Az iker-fustja-

ratokban a csempefalat utobelelni kel1. A tfizszekreny takarasa felett

a' fiistjaratok Iehetnek Jiarmas / vagy negyes elrendezesuek, 4X 2,5-f i t !1

frg)

145. abra, Lengyel f iistjara t metszete a f listjara tok sorszamozasaval

124 1.2~



_l_,

8l::\l._E

~~j(.)

I

oD000

,~ ~

[J, 0'0

I<PO

! I

12 6

9. tablazat

Vegyesfiitlises cserepkalyhllk anyagsztikseglete

.Samott-tegla oj -e §Kalyhameret,

e n l e nl

e n~ '0 'en

"''''.. .~ ~~

*oj 0C ? zj. !Ix

csempemeret-oj oj oj

0. '0 '"s g j s g j ls g j

' 0 .>.~

e n'0

;:l ,oj -oj t;! ~'"\. ben .. . oj

~.. . " ' O ( f ' )

0.> ;>, N N : a N

Q;> Q;> Q;>'" '<U eo . :;:l ':::l oj

;:l S- N I~ "'" U f-< -( f-< ::t f-< 0.. ::t ~!l

I db I db I db I db I db I I I db I db I db I db I kg I db

2 X2 X6 4 10 - 52 10 20 0 57 4 1 0 - 54 1 0 20 0 5

2, 5X 2 'X 6 4 1 0 - 56 10 20 0 57 4 1 0 - 59 1 0 20 0 7

2 ,5 X2 ,5 X6 6 10 - 60 1 6 22 0 67 6 1 0 - 62 24 25 0 6

3 X2 X6 6 1 0 - 60 16 24 0 67 6 1 0 - 62 24 27 0 i7 1 1

8 6 10 - 64 28 300 93 X2 ,5 X6 - 6 1 4 62 16 28 0 .6

7 - 6 1 4 64 24 3 00 78 2 6 1 4 67 30 3 20 9

3,5 X2 ,5 X6 6 16 62 1 8--

6--

- 3007 - 6 1 6 65 26 8 28 2 6 1 6 68 32 -- 10

4 X2 X6 8 1 6 70 243 60

16----

- --7 - 8 16 74 28 3 80 1 1 1 168 - 8 16 78 32 -- 16

4 X2, 5X 6 - 8 1 6 72 28 3 30 10

7 - 8 16 76 32--

13.3808 - 8 16 80 36 -- 1 6

4,5 X2 X6 . - 8 16 72 28 43 0 1 07 - 8 16 76 32 500 13

8 - 8 16 80 36 560 164 ,5 X2 ,5 X6 - 8 20 78 30 44 0 10

7 - 8 20 86 36 51 0 12

8 - 8 20 94 4 0 570 1 49 - 8 20 96 44 64 0 16 . 1 , 5 3

5,X2 X6 - 8 20 85 30 45 0 127 - 8 20 92 34 51 0 1 48 - 8 20 99 38 570 169 - 8 20 1 1 0 4 2 64 0 18

5 X2 ,5 X6 - 8 24 92 36 460 '. 127 - 10 24 1 02 46 520 1 48 - 1 0 24 1 10 54 580 169 - 1 0 24 120 62 650 18

6 X2 ,5 X6 - 10 24 104 46 500 127 - 10 24 116 56 58 0 1 48 - 10 24 12~ 68 64 0 16

9 - 10 24 1 40 80 72 0 18

* . megkevert, sovanyitott agyag

12 7



nagyobb meretti kalyhakban azert nem epitunk sved fustjaratot, mert

ba rmelyik ikerj ara t onmagaban eleg nagy keresztmetsze tii ahhoz, hogy

egymaga vezesse el a keletkez6 fustgazokat. Ez viszont arra vezethet,

hogy a kalyha feloldalasan flit. A 146. abra a 'tuzszekreny kikepzeset,

mig a 147. ;ibra a kalyha teljes szerkezetet mutatja csatlakozo harmas

fustjarattal,

2. Anyagsziikseglet

Az alabbiakban a vegyesfuteses cserepkalyhak merettol fiigg6

bels6 anyagsztiksegletet kozolji ik . Megjegyezziik azonban, hogya 9. tab-'Iazat a 2 X 2 X 6-tol a 3,5 X 2 ,5 X 8-as meretig a toltorendszerf

-cse repkalyhakra is vonatkoz ik, azza l a kiegeszi tessel , hogy a hamuajto

helye tt 1 db. tol toa jto t ke ll beepi teni.-,

3. ~ezeles

A vegyestuze lesfi cse repka lyhaknal a rostelyra keszi tet t papir;

puhafa es kemenyfa, vagy pedig TUKER alagyujtosra rakjuk a szenet,

vagy briket tet . A begyuj tas utani keze lesr e ket velemeny van. Azegyik

szerint a tuzeloaj tot es a hamuaj tot nyi tva kell hagyni, megpedig a hamu-

aj tot majdnem telj esen, a tii ze lda jtot pedig csak 1-1,5 cm-es nyilassal.

. A t fiz igy ket iranybol kapj a meg az egeshez sz iikseges leveg6t , egyresz t

a rostelyon keresztul.vmasreszt pedig a tuzeloajton at. A tiizeldajtonyitvahagyasaval az ajtolap .elettartamat noveljuk meg, mert az ajton

at bearamlo leveg6 az ajtolapot es a szikrafogot is hiiti, igy rnegovja

a magas homerseklet okozta deformalodastol ,

A masik velemeny szerint a tiiz kizarolag a hamuajton keresztul

kapjon leveg6t, tehat a tuzeloajtot be kell csukni. Ezen elgondolas

sze rint a -tuzeloajton keresz ti.i l a t fizter olyan nagymennyisegfi h ideg

leveg6t kap, hogy a t fiz ter hdmerseklete er6sen Iecsokken, ennek kove t-

kezteben a tiizel6szerben lev6 illo alkatreszek, szenhidrogenek nem tud-

nak e1bomlani es ez gazdasagtalan tuzeleshez vezet . A tfizterben-minel

magasabb homersekletet es ati izelesnel mine! kisebb legfeleslegetkell

e le rni. A nyi tot t tuze lda jtoval ez t megoldani nem lehet , a nagy legfe les-

leg is a tiizeles hatasfokat rontja. "

Barmennyire indokolt a tuzeloajtok elettartamanak novelese,

ve lemenyunk szerint ezt nem a tl izeles hatasfokanak rontasaval , hanem

a ti ize l6a jt6 minosegenek j avitasaval ke ll e le rni, igy ez utobbi kezelesi

modot kell helyesnek elfogadnunk,

C)TOiTOkENDSZE~D CSER£PKAtYHAK

L Az.epi tes sorr endj e


b) talapzat epitese,

c) .elso csempesorepitese, dugok helyenekkivagasa, .

d) tiizeldajto beepitese,

e) hamuter epitese es rostely elhelyezese,

f) masodik es harmadik csempeso r epitese,

g) tfizszekreny falazasa,

h) negyedik csempesor epitese es t61t6aj t6 beepitese,

i) csempesorokes f iist jaratok. epitese,

j ) fi is tcs6 beepitese,

k) fedes, dugok elhelyezese,

I) festes, tisztitas.

A toltorendszerf cserepkalyhak ketfajta: alsoelegesfi es felso-

elegesf tfizszekrennyel epithetok (g).

Az als6eligesu tiizszekreny., tulajdonkeppen rovid oldalfahi

kosar-uizszek renyramely folott samott -falazasu toltdakna van, fel s6

vegen a toltoajtoval. Az ajto fels6 ele felett 4-6 em magassagban talal-hato az akna samott -takarasa. A toltoakna kef oldala es a 2 .cm-es:

samott -teglava l utobelelt c sempefal k6zot tindul a ketoldal i ike r-fii st --jarat.

A jels5degesu tuzszekreny(I48. abra ) tula jdonkeppen lengye l

ttizszekreny . sved fiistjarattal, azonban ~ mivel a. fels6 resze a tolt6-

akna szerepet tolti be -r-r- lenyegesen magasabbra epi tik . It ta tolt6aj t6

a lta laban a negyedik csempeso rba .keri il .

A felsoe legesu tol torendszerfi cserepkalyhak fii st ja rata (i) meg-

egyezik az id6szakos vegyesttizelest i cserepkalyhak svedszekrenyes meg-

oldasaval , az alsoelegesfi tol torendszer ti cserepkalyhak fustjarat-elren-

dezese pedig a vegyestuzelesu cserepkalyhak ketoldali beegesii,kosar-

tfizszekrenyes, harmas .vagy negyes fiistjarataval.

2. Anyagsziikseglet

A to lt6r endszeru cse repka lyhak anyagszukseglete t l asd az ido-

szakos (vegyes-) fa- es szentllzelesfi cserepkalyhak megfelelo fejezetenel.

9 Cserepkalyhas munkak. "12t



3. 'Kezeles

A toltorendszerti cserepkalyhaj;

~ket fele t tiz szek renyenekmegfe leloen a

kezeles, ill. a tfi zrakas modj a is el tero.

Az .alsoelegesf cserepkalyhaba

begyujtaskor eloszor arostelyra he-

lyezziik sorrendben a papirt, az apro-

fat (vagy TUKER alagyujtost)es a

kemenyfat , majd a ti ize16aj tona i meg-

gyujt juk. Biztosabb a begyujtas , ha elo-

szor .ily modon parazsat keszitiink es

csak ezt kovetoen toltiink az aknaba

kisebb mennyisegu szenet, mintharmar

a begyujtas .elott feltoltjiik az aknat

szennel, A'berakotrkis szenmennyiseg

fel izzasa utan a _ti ize16ajtot Iezar juk, a

levegoszabalyozot beallitjuk. es az aknat

teljesen feltoltjiik.

Fels6elegesu kalyhaknal e16-

szor a toltoaknat toltjtik felszennel.es

ennek retejen rakunk- az elozokhoz

hasonloan - tiizet, Itt a szen felulrol

lefele eg eL

Mindket tol torendszent kalyha-t ipusnak fo e16nye ,hogy a tuzeloszer-

hOI felszabadulo illo alkatreszek az

izzo szenretegen athaladvaegnek el,

igyaz e16zo kalyhat fpusokhoz v iszo-

nyitva a tiizeles gazdasagosabb.

Megemlitendo, hogy a to ltorendszerti c serepkalyhakhoz sz iik-

seges ajtokat es rostelyt .jelenleg nem gyartjak, bar- hazai szeneink

eltiizelesehez a toltorendszer a leggazdasagosabb.

148, abra. Toltorendszeru

also elegesti cserepkalyha

o) TERMOKOKSZ1CSEREPKALYHAK'

1. Az epites sorrendje


b) taJapzllt~pitese, .

c) else. csempesorepitese,

130

,d) samottalaplap esnagypajzs elhelyezese,

e) masodik esempesor felepitese,

f) else samottidomsor beepitese;

g) 'tuzkosar elhelyezese,

h) nagypajzs bekotese,

i) harmadik esempesor es ftistjaratok epitese,

j) negyedik esempesor epitesees a, tolt6ajto elhelyezese,

k) a masodik samott-idomsor beepitese es a toltdakna taka-

rasa,

l)csempesorok es' fustjaratokepitese,

m) fustcso beepitese,

n) fedes,

0) festes, tisztitas.

A termokoksz cserepkalyhaketaknas rendszeri i, tol torendszeni

alsoelegesfi, folytonego kalyha, mely kozepeses nehez kivitelben epiil-

het. Legf6bb elonye, hogy folyamatos ftitest biztosit, Altalaban olyan

helyisegekfutesere alkalmas, ahola f ii tend6 helyisegek egy kobmeterere

vona tkoz ta tot t hoveszteseg nagy, es a,napi ft ite si idd hosszu, A gyakor-

la tban gazdasagosan lehet a lka lmazni .kisebb csa ladi hazak, vagy. .ber-

hazban nagyobb (3---4 szobas) Iakasok ffi tesere.

A ,bMpitend6 samottidom-garnitura alapterulete 40X40 em,

magassaga 1,00 m. A samottgarnituran kiviil ra . fustjaratokjnereteit

' is szamttasba veve a legkisebb, - meg gazdasagosanIizemeltetheto -

termokoksz cserepkalyha merete 4 X2 ,5X 6. A 4 X 2,5 X 6 -tol az

5x 2,5 X8 meretig kozep,ezen feliil nehez kivitelfi kalyhakat epitiink,

A talapzatba ep i te t t (b) a lapfalat ,tomor kismeret ii teglabo l kel l

epit eni o lyan magassagig , hogy a ra fektete tt cse repsorra l egyii tt a talap-

zat felsd sikjat erjeel, Az alapfal epitesenek haromfele modjat kiilon-

boztetj iik meg:

a teljes talapzat teglatoltese (149. abra): .

a samottidom-garnitura. teri iletealatt epitett alapfal (150. abra) ,

. a samottidom-garninira ket oldalfala alattepitett alapfal (151.abra).

A teljes talapzat. teglaval vale kitoltese anyagpazarlast jelent,

ezert mindinkabbkiszorul a gyakorlatbol,A samott idom-garnitura tel jes terulete alatt epitettalapfal kisebb

anyagmennyiseget igenyel , a gyakorla tban surfu i· haszna lt .megoldas.

A samottidom-garniniraket oldal fala alat t epit ett teglaf al a leg-

helyesebbkivitelezes.

1 3 1



C s e r r J p

149. libra. Termokoksz cserepkalyha talapzata teljes teglafalazattalHomu-q;!o

reg/aPq;zs

l(]!upzqllcsemp,Foek

C s e r e p Torme/il

ISO. libra. Terrnokoksz cserepkalyha talapzataa samottgarnitura alatti alappaI

TiJrmelekA'loesz l z8inor

Cserep

sere:

~ ~ ~ ; ; p . _• ~Eke / i s c s er epeke#e l

Talapzali

csempe

151. libra. Termokoksz cserepkalyha taIapzata a samottgarnitura

kct szele alatt epitett alapfallal

A/apla/

Csempe

4'lsle//Ol0 mil/usof afa/aplfJl l lafriM/!

152. abra, Termokoksz cserepkalyha talapzata a hatoldalon keszitettatszellozo IyukakkaI 153. libra; Termokoksz' tuzelo- es hamuajto beallitasa

13 2 13 3

A ' Z . els6 es rnasodikimegoldasnak az anyagpazarlason kivul



igen nagy hatranya, hogy a teglafal a hamuter fenekevel erintkezik,

hovezetessel a cserepkalyha alatt Ievo padloburkolatot felmelegiti es

. esetl eg padlo tii ze t okoz. .

A harmadik megoldasnal a teglafalak kozctt.walamint a tegla-

falak es a talapzat csempefala kozott· tormelektoltest alkalmazunk.

A tormelek kozott terrneszetszenien leveg6 is van, ami h6szigete16

reteget a lkot . A ke t teglaf al kozot ti te rii let et torrnelektoltes .ne lki il .i s

I,

-

I I

I

f

154.abra.Termokoksz kalyhacsempeelrendezese

T a r e s

I

7 i

-----

- - - - - - -I--

---:j I ~

----..c---b... I T o

J

epithetj iik (152. abra ), Torrne lek tolt es nelkii liepit esnel a kalyha ta lap- .

zatanak Jiornloklapjaba Iegracsot ken. beepiteni, a hatoldalon pediga talapzat csempejetki kell lyukasztani, .

A talapzat elkeszitese utan; dernegahamuszekreny fenekenek

behelyezese elott kell az 'aj tokkal.egyiitt az osszeszerelt 'pajzsotbeepiteni

(d). A pajzsot a talapzat szimmetriatengelyeben kell elhelyezni ugy,

bogy a talapzat es a pajzs also szele koze{apajzs ala) kb. 3-5 mm vas-

tagfaeke t tesz iink(153. abra). A pajzsot vfzmertekkelal lit jukbe, hogyminden oldalrol f tiggolegesen all jon. A vizrner tekbe all itasnal az ekekkel

rogzitj iik a pajzs fuggoleges .helyzetet . :Ezutan epitj iikbe a. harnuszek-

reny. feneket olyan magassagban, hogy a 40X 40 X4 cm-es takarolap

felsoIapja meg becsuszhasson a pajzs kerete ala, es a keret eppen rajta

134

T a r e s

155. abra. Terrnokoksz cserepkalyha hom-lokzatanak hibas csempebeosztasa , a meg-jelolt helyeken a csempetores bekovetkezik

fekiidjon fel.Ezt kovetoen a pajzs keretet kiekeljirk. A kiekelesnel

vigyazni kell arra , hogy a vizmertekbe bea ll itot t pa jzs el ne mozdulj on;

A kiekeles utan felepit ji ik a kalyha masodik csempesorat ,

A csempesorok epitese tc, e) teljesen megegyezik a tobbicserep-:

kalyha csempesorainak epitesi rrrodjaval. A cserepkalyha szelessegi

meretetDl fugg az e lse csempesorok sarokcsempeinekbeepi tesi: m6dja .

Ahelyes beepitesi modna l a pajzs ketolda la ra'.azelso sorbanegy-egy

5 cmszeles cse rnpecsikkeri il (154. abra), Enne l a megoldasna l a maso-

dik es a negyedik sorban atiizelcajto fole, ill. a tolt6ajtoala egy-egy

vizszintes csempecsikkertil.

Ribas az a megoldas (155. abra), amikor a tiize16ajto fole es

a to1t6ajtoala L alaku csempeidomok keriilnek, Ennek hatranya egy-

reszt .az, hogy a csempeidom vagasa tobbletmnnkat okoz, masreszt

pedig az, hogy ezek az L alaku idomok az uzemeltetessoran igengyak-

ran eltornek,

AzelsO kef sor felepitese, megkotese es belelese utah a pajzsot

a keretrol lecsavarozzukes a tomitd azbesztzs inorral egyii tt felretesszuk.

A pajzs visszaszerelesere a tfizkosar behelyezese utan keriil sor.

, A tiizszekreny es hamuszekreny oldalait (t), elej et es hatat az ecelra kii lon gyartot t samottidomok.-alkotjak:

Ezek beepitese el6tt a kovetkezoket kel l megvizsga lnunk:

a samott idomokban lev6hornyok es eresz tekek egymasba i ll eszt -

hetok-e,

a tfizkosarelhelyezesere szolgalo horony elegge szeles-e,

a samottidom magassaga az ajtokerethez kepest .megfelelo-e,A gyartot t idomok altalaban nem illeszkednek pontosan ...s gyak-

ran minden darabot meg kell faragni. A harem .legalso samottidomot

beepites elotrszarazon osszeprobaljuk, esha az illeszkedes a faragas

utan mar tokeletes, .akkor probakeppen szdrazon :a hamuter fene~et

kepezd samott takarolapra helyezziik. Megnezziik, hogy a tfizkosar

vall a reszerea samott idomban kesz ite tt ho rony egy magassagbanvan-e

az ajtokereten levo kivagassal, Az ezek kozott, mutatkozo barmilyer;

kis elterest meg kell sziintetni. ... ..'

Az .elteres ketfcle lehet; espedig a sarhottidomon Ievo horonyvagy

magasabban, vagy alacsonyabban van,mint az aj tokereten lev6 k ivagas.

Ha a samott idomon lev6 horonymagasabbanvan, a samott idom

also vegebol le kell faragni. (Termeszetesen szamitanunk kell arra is,

hogy a samottidom ala kotoanyag kerul.): Ha a samottidomon .levd

horony alacsonyabban van.: akkor a ' samottidorn ala kemeny (kevesvize t t arta lmazo) meggyurtagyagot teszunk.tamellyel 3-4 mm emelest

is ellehet erni, Ha az elteres meg ennel is nagyobb,akkor eket, esetleg

tetocserepbol vagott csikot teszunk a samottidom ala, s ezzeI emeljiik

a kivant magassagba.

135

Eldfordulhat olyan eset is, hogy a"tti zszekreny ke t ~ldaki t kepezo ." A toltoajt6t ugykell beepiteni U) hogy a toltaajto keretenek felso



samott idomok nagyobbak, mint a.ka lyha bel sd szabad mere te. I lyenkor

a samottidomoknak az ajt6 jeloli v e g e b O Z ke111efaragni. Ez a Iefaragott

darab nem Iehetnagyobb, mint 1,5em. 'Ha az elteres ennel nagyobb,a samottidomot ki kell cserelni. .

A samottidomok elhelyezesenel eloszor a ttizszekreny hatat;

utana pedig a ket oldalidomot he lyezzi ik el. A samott idomokat egymas-

hoz es a tuzelo es hamuajto paj zsanakkere tehez viz iiveges samottl iszt -

tel kotjiik, A vizuveges samottliszt hezagmentes nero repedezo tomi-

test ad. Szokasos imeg kalyhasagyagga l vegezni a samot tidomok be-

epiteset, ez azonban nero jo, mert az ~emeltetes soran megrepedezik.

A harem samottidom-beepitese utan (g) a tiakosarat apajzs

kereten keresztiil a helyere csusztatjuk ugy, hogy a tfizkosar vallai a

samottidomokban leva hornyokban, harem oldalon fekiidjenek fel,

Az elhe lyezes olyan legyen, hogy a tnzkosar hat so .reszen leva belso bor-

dak a hatso samottidomtol kb. 2 cm-rel elobbre alljanak,

A tfizkosar elhelyezese utan a pajzsot ket-harom csavarral fel-

esavarozzuk a keretre es megnezziik, hogy a tiizeloajto nyaka es a.tfiz-

kosar csore egymashoz v iszonyi tva milyen helyzetbenvan. Csak abban

az esetben tudjuk a pajzsot a helyere esavarozni, ha a tfizkosar beepi-

t ese j o, A t fizkosar elhelyezese akkor megfele lo.rha a csore 1-2 mm-rel

alaesonyabban van, mint a tii ze lda jto nyaka. Ebben az esetben a szikra-

fogo ajto meg jol nyithato, mert, a tfizkosar nines tulsagosan melyen.

Ezutan a pajzsot ismet leesavarozzuk es a pajzs keretet a kiitiioasakkal

es a kotopd,lcaval a samottidomokhozlcii tj idc (h)..- -....~"-Bekoteskor a II. sz. samott idomon, a kotdvasak reszere kiha-

gyott bevagason attoljuk a ket kotovasat. A samottidom hata mogott

elhelyezz iik a ko topa lca t a kotovasakonIevo bevagasba es a kotova-sakat apajzs keretehez csavarozzuk, Ha akeresztben elhelyezett koto-

palca lazan all a helyen, akkor a hatso samottidom mogott a palcat

samot teglabol, cserepbdl vagyj iadlasteglabol keszi te tt ekekke l rog-

zi tj iik . Ha a tfi zkosar elhelyezeseve l es a kotovasak fe lcsavarozasava l

keszen vagyunk, a harmadik csempesor epltese kiioetkezik (i) es csak

ezutan helyezhetjiik el a samott-garnituranegyedik (II I. j el ti ) darabjat,

amely a tfizszekreny, ill. a to ltoakna homlokfalanak al so darabja .

~"" A III. jelti samottidomot is eloszor szarazon, kotoanyag nelkiil

kell a helyereprobalni es a sziikseghez kepest megfaragni, A faragas

utan, amikor az .idomdarab pontosan illeszkedika mar beepitett idom-

darabokhoz, viziiveges samott liszttel a helyere epitj tik,

A H.es a IV. samottidomok es a csempefal kozott a hezagot

tomitenunk kell, nehogy az egyes fustjaratok egymasba.atfustolhessenek.

A tomiteshez cserep, vagy padlastegla-darabokat , -esikokat hasznalunk.

/136

ele a negyedik csempesor .t etejevel egy magassagban legyen ..Ezert a tol-

tdajto ala kb -."5 em magasesempecsik keriil, A to1taajto .keretet ~az

V.J.es az V. B. je lii ) samot tidomokkal (v izi iveges samot tl iszt tel ) rog-

zitjiik. Aket idomdarabot beepites eldtt szarazon, kotoanyag nelkiil

a helyere probaljuk, es megnezzuk, hogy a toltoaknat esa beegoaknat

.egymastol elvaIasztosamottnyelv also s felso resze akadalytala~?l

elhe lyezhe to-e a meglevo horonyban. Ha akadaly talanul e lhe lyezhetok

. a nyelv idomdarabjai, akkor a ket idomot (V. J. es V. B.) vizuveges -,

samottliszttel beepitjiik, Ha az ielvalaszto nyelv 'idomdarabjai nem

helyezhe tOk el , akkor a nyelv idomdarabj ait , e setl eg a tol tcakna olda la !

alkoto idomdarabokat meg kell faragnunk. Ezutan a toltOajto alattiives samot tidomot es a beegoaknahatolda la t epi tji ik a he lyere. A samot t-

idomok es a csemnefal kozotti hezagot, ugyamigy mint az also idom-

daraboknal , cse reppe l vagy padlas-teglaval tomi tj iik. Az idomok e l~e",

lyezese utan az egeszsamot tidom-garniturat vizes ronggyal lesimit juk

es elhelyezziik a takarolapot (k). A takarolap elhelyezesevel a termokoksz

betel beepiteset elvegeztiik.

Figyelemmel kell.Ienniink arra, hogy a nyelv felsa idomdarab-

jaban levd kb. 4 em 2 feluletfi nyilast szabadon hagyjuk, mert erre a kalyha

tizemeltetesenel sziikseg van. A cserepkalyhaban elt iizelt kokszban u.

mindigvan kismennyisegfi gaz , mely a tii ze les alkalmava l felszabaduL

Ez a 4 em2 fe lii le tti nyil as szo lgal arra, hogy ezeket a ke letkezd gazokat

a tiizterbOl, ill. a to ltdaknabol a fii stja ratokon kereszt ii l akemenybe

vezesse.A termokoksz cserepkalyhaknal a fiistjdratok elrendezese (I)

nagy altalanossagbanaz idoszakos tiizelesf i vegyes futeses cserepkaly-

haknal alkalmazott o taknas un, Iengye l fust jara t rendszereve l azonos.

A fiist jarat elrendezese a lengyel f iist jarattol anr iyiban ter el, hogy megfe-

leW kemenyhuzat eseten (Ium-nel hosszabb kemenyeknel) az utolso

csempesorban egy fekvdftistjaratot alkalmazhatunk. Avkalyha fiis~-

jarata tehat az elsa hat sorban Iengyelfustjarat, a hetedik sorban pedig

egy fekvo jarat, Nyolcsoros kalyhanal az elsa het sorba epitjiik a len-

gyel fustjaratot es esak a nyolcadiksorba hasznaljuk ~ fekyat;

A fustjaratok kialakitasara dontd hatassal van akemenyhuzat

e rdssege, 10 m-en.fel iil i kemenyhossz eseten 2 db fekvoj ara tta l is epi t-

he tj iik a termokoksz cserepkalyha t, Ezek az adatok olyan.kemenyekre

vonatkoznak, ame1yekre mas tuzeloberendezest nem kotnek. Altalaban

torekedni kell arra,hogy a termokoksz ~alyha kemenyere ma~ t~zelO-berendezest ne kossenek, mert ez zavarj a a termokokszese repkalyha

rmikodeset.

A termokoksz samott -garni tura 1 rn-es magassaga mia tt a Iengye l

f list jarat csak Iegalabb ot sor magas kalyhanal .epltheto, ez is csakabban

137

az e~e~ben, ha a . fii~~eso"esa tlakozasa a eserepkaIYhanak yalall \e l ik 3. Kezeles



s~rkan~l van, Ha a .!ust~~o ~satlak?zasa a cserepkalyhanaknem a' s~r~

kara esik, akkS'~}'l fusteso elott a kalyhabelso szerkezeteben rovidebh-

hosszab,b fekvo j~ratot kell epiteni , ez pedigcsakakkor fer el, ha a kal: hamagassaga .Iegalabb hat esempesor. - y

_ ~ ,termoko,ksz cserepkalyhaknal ~. ugyamigy mintaz iddszakos

yegyesf~te~es esere~k~~y~~knaI -:- ~z else ket fiistjaratotutobelelesselkel l ~ll at~l. ~z .~lso fustja rat utobe le lesehez 2 em vastag samot t-t eglata. masodik fustjarathoz pedig eserepethasznaIunk. '

A fekvo fust jara t nelkiil itermokoksz cserepkdlyhdkat Iegaldbb

3cmva.~tag samott-teglaval kellfedni (n), mert a cserepfedes rovid .idd .

a lat~ kieg, Afekvo fl istj aratos termokoksz cserepkalyhaka t tke tsoroscserepfedessel keszitjtik.

2. Auyagsziikseglet

A termokoksz cserepkalyhak belso anyagsztiksegletet 0tablazat tartalmazza, a 1·.

10. tablazat

Termokokszcserepklilyhlik beIsoanyagsz~eglete

. Samott-tegla I

Ugyamlyen, de legalabb 3 csempe mely kalyhaknal nagy tfizkosar es samottidom

hasznalando

138

A termokoksz cserepkalyha tuzeloanyaga akoksz, (dio L szem-

nagysagban). . . . . .. . .Ebben a cserepkalyhaban mar a. gyakorlatban .is sikerul fenn-

tartani - .akar honapokon keresztiilis- a tiizet, mert a tiizeldszer

vegyi es szi la rdsagi tula jdonsagai ezt lehetove teszik .

A termokoksz cserepkalyhaban a tfizrakashoz a tobbi kalyhak- <

ban haszna lt modszer esak nehezen veze t er edmenyhez. Itt a begyu jtast

faszenne l vegezz iik el, mert ennek a fi iWerteke igen nagy (6000-6500

kcal/kg), gyulladas i hOmerseklete viszont alacsony s papirralbegyujt-nato.

A termokoksz cserepkalyha begyuj tasa a kovetkezd sorrendben

tortenik. - -a) A cserepkalyhaba bekeszitettpapir tetejere egy cso-.,

mag (1kg) faszenet helyeziink, ill. a toltoajtonkeresztiil apapirra

dobjuk. A papirt a toltoajto lezarasa.utan a tuzeloajton keresz-

_ tul meggyujtjuk. Begyujtaskor tehdt ket ajt6 van nyitva.'a tii-

zeloaj to es a hamuaj to.

b) Amikor a faszen rnarerosen izzik (kb. 20-----25perc

mulva kove tkezik be), az Izzo faszen te tej ere a toltoaj ton keresz -

till 2-3 kg kokszottoltunk, es a.toltoajtot, majd ujabb tiz perc

varakozas utan a t iizeloaj tot is Iezar juk, Az elso koksz-adag

rdtetele utan tehat mar csakegy ajt6 marad nyitva;.a hamuajto.

c) A betoltottkokszmennyiseg felizzasa utan .a tolto-ajton keresztiil acserepkalyha toltoaknajat teljesen. felWltjiik· .

koksszal es a hamuajt6t islezdrjuk; igy, a Jolyamatosiizemben .

minden ajt6 zdroamarad.

Aeserepkalyha napi kezelese esak az. elfogyott koksz-

mennyiseg utantol tesebol, a hamu kiszedesebdl . a rostely .l era-

zasabol all .

4. A termokoksz cserepkalyh:lk beszabalyozasa .

Minden termokoksz cserepkalyhanak a Ievegoadagolasa t be . ken

szabalyozni. Eza beszabalyozasabbol all , hogy a hamuajton levolevego-

adagolo rozettat ugy allitjuk be, hogy a kalyhaban az. eges meg folya-matos legyen, tehat a kalyhabanne fogy jon tul sok koksz es ne is alud-

jon el a ttiz. Alevegoadagolas beallitasa gondos, hosszabb iddt (kb.

10-12 nap) igenybevevomunka, ami elso probalkozasra altalaban

nem is sikeriil. Gyakran elofordul, hogy a tiiz tobbszor elalszik, akar

139

kezelesi, akar kemenyhibabol kifolyo lag. Kemenyhiba ala tt' itt t erme- IX. CSEREPKALYHA, KARBANTARTAsI MUNKAK



szetesen csak azt a hibat ertjiik, hogy a kemeny meg hideg es nem- ad

megfelelo huzaterosseget, .

. ;.v!al~nos,~agbanminden ~ser~pkalyharavona:tkozik az a szabaly,

. hogy Il l? tuzeloszere~ (dena tura It szesz, pe troleum; benzin) begyu jtas-

hoz valo hasznalata 1116s ,mert ebb61 kifolyolagmarszamosigen sulyosbaleset tortent. .

A karbantartasi munkak koze tartozika javitds,a tisztiuisis

ai atrakds.Az atrakas a Iegtobb munkaval es a legnagyobb anyagigennyel

. jaro feladat. Helyesen meretezett, hibatlanul hasznalt es megfelel6

tuzeloszerrel uzemeltetett cserepkalyhakat

vegyesftitesesnel 6-' 8.termokoksz rendszernel 12-15,

faftitesesnel 15- 20

(

evenkent kell atrakni ,Azutobb kozolt sziiksegesatrakasi idotartamnal korabban at-

ta laban csak javitasi es t iszti tasi munkaka t kell . vegezni .iJavit ason,

'tiszt it ason kivi il a trakas is szuksegesse va lhat , ha a kalyha mar erede ti -

leg is hibasan epiilt, esetleg rosszulIett meretezve vagy ha a helytelen'kezelesbol adodoar i nagymervfi a rongalodas.

A kovetkezo tablazatban felti intett lik a cserepkalyhaknal eloadod-

hatoIiibakat es azok okat. A hibakaltalaban ketfelek lehetnek:

amelyek tiszt itassal vagy kisebb javitassal kikuszobolhetdk;

amelyek mar a kalyha ·a trakasat Igenyl ik.

A tablazatot kovetoen a javitast es atrakast igenylo hibakat sor-

rendben reszletesen targya ljuk; . majd a fejeze t vegen a ltalaban i smer-

tet ji ik a t iszt itas es az atrakasmodjat , ill. technologiajat.

( A talapzat !ugdinak megnyildsa . ri tka vakpadlora rakott kalyhak-

nal fordul e16. Oka, hogy az alatamasztas nelkuli, toltesre epiilt resz

Iesullyed, A kalyha t a t ke ll rakni; de felepi tes e16tt apad16burkolatot

vagy az aljzatot teherbfrova.kell tenni.

A !ugdk akkor ss.megnyilnak, ha a fe1epiteskor a talapzat csempei-nek kotese nem megfeleloen kesziilt, Ebben az esetben is atkell rakni

a kalyhat.A talapzati sarokcsempek suru vakpad16ra rakott cserepkalyhak-

nat tornek el, ha a vakpad16ra rakott kalyhafelepitese utan a parket-

140 141



A mba jelentkezese Oka I Okahiba jelentkezese

A talapzatfugai megnyiltak

A talapzat sarokcsempei torottek

Ahamua jt6 ke re te mozog

A hamuaj to rosszul zar

A ttize15ajt6 kerete mozog

A tiizel5ajt6 rosszul zar

A szikra fog6a jt6 nem nyi tha t6

A'kalyhatest fuggoleges fugaimegnyiltak

A .kalyhatest vizszintes fugaimegnyilnak a ffites ala tt

Torott, repedt csempek vannak

a kalyhatestben

A kalyhafustol, a helyisegzaptojasszagu

A tuzeloajto folotti csempekkormosak, fustosek

A kalyhatestben elszinezodott,elszurklilt •csempek vannak

A kalyha .fedese felemelkedett,kisebb rob banas torrent

A. sarokcsempek repedtek

14 2

Ritka vakpadlora vagy .hibas. padlo-.burkolatra rakort.kalyhaA csempek kote se hiba s

Parkettazasi hiba

Beepitesi hiba

.Gyari hiba vagy avulasA tomites kiegett .

Ribas szegecseles, vagy avulasHianyos kiekeles "

Gyari hiba vagy avula sA tomtteskicgctt

Poros tuzeloanyag

A kotozes tUI feszesAtrakaskor belelesi hiba

Eros tiizelestol deformalodottBeepitesi <hiba

Kotozesi hibaTlIlfUtes

Feszes falazas

TulfUres

Belelesi, falazasi hianyokHibas anyagu csempek

A kemenybekotes hibaiKemenyhibaKemenyszakadasKis rostelyA ftistjaratok ·kormos9dasa,

,. eltomodese

A kalyha fustol (1, fent)

A kalyha akkor is fustol,he ' nem ttizeltlnk benne

Akalyha' fiitiSfeliiletenekegy-egy reszenemeleg meleg

A legracson kcresztul fustola kalyha

A roste ly nem razha to

A rostely megsullyedt

A szikrafog6 ajt6 nemnyithat6

A Jevegoadagolo rozettanem szabalyozhato

A tfizkosarban salakosodika koksz

A toltoaknaban a salak raega samottfalra

A kalyha keveshot termel

A ttizkosarbelso bordazasa

Ieegett

A toltoakmibana teljeskokszmennyiseg izzik

A kilincsek .atfordulnak

I Kemenvbekotesi hiba

Epitesrhiba

A .Iegvezetek es a flistjara tok kozottivalaszfal .megrepedt

Koksz szorult a rostely es a ttizkosar

also szele koze

A'rostelytarto kengyel eltorott vagya kengyeltarto csavarkiesett

A tfizkosar megslillyedt

A rozetta csavarjarol az ellenanyaleesett .

A rozetta berozsdasodott

A ttizkosaron Ievo furatok eltomodtekNemmegfelelokoksz

Tulzott levegoadagolas

A ftistjarat eltomodott

TulfiitesKezelesi hiba

A kalyha kioregedettTomltetlenseg

A zaronyelvek anyaga -kilagyult

tazaskora szeklec szorosan a talapzati.csempe melle keril lt , s az elsofelmosaskor.vbeereszteskor a faanyag duzzadasa.a parkettat olyanerovel szoritja atalapzathoz, hogy a talapzat sarokcsempei -amelyekaltalaban nem pontosan derekszoguek -, a nyomas alatt eltornek.A kalyhat at jcell rakni.

A hamuajto .kerete mozog, .ha a hamuajto-rogzlto pantok beepitesehibas.Sulyosabb esetben a kalyhitat kell .rakni, kisebb hiba esetenahamuajto es a talapzati csempekozotti hezagotagyaggal kell tomiteni,

AtilzelO- vagy hamuaftarosszul zar, ha a.zarasra szolgalo kal-iantyli vagy horog laza. Ezvagy gyari hiba, vagypedigavulasbol szar-

Katranyos Ie kicsapodasaFutesi hibaEpitesi hiba.Meretezesi hiba

14 3

~azi~. Mindket esetben ki kellcserelni az ajtot, megpedig lehet6le'g es a ft iggo leges iranyu tagulas miat t aesempefa lat megemel ik. Elofor-



atrakassal, mert az atrakas nelkiil kicserelt ajto rovid idonbeliil ki-Iazul a helyerol. .

Huzamosabb hasznalat utan a hamuajto azbesztzsinor-tiimitese. kieg, A kiegett tomitest ki kell szedni a horonyb6l, majd a horony belso

. .felu letet alaposan meg kel l t iszt itani az azbesztzsinortol, vegiil a hamu-

.ajto tipusanak (a horony nagysaganak) megfelelo vastag tomitest kell

viz tivegge l beragasztani , Ezu tan az a jtot be kel l za rni, de ehhez az aj to-

lap es az ajtokeret koze pap irlapot kell lenni, hogy a tomites ne ragadjonra az ajtolapra.

A tiizeliiajto keretemozog, ha az a jto t rogzi to ontot tvas szogvasak

szegecselese hibas . I lyenkor a ket csavarozhato szogvasat Ieesavarozzukaz ajtorol, az aj tot pedig kiemel juk a he lyerol. A szegecse les megerosi -tese utan az ajto visszaepitheto, ,

A tiizeloajto kerete akkor is mozog, ha az ajtot a kalyha felepite-

seko~ nem jo l eke lt ek ki. A hiba.al talaban a keret ujboli elhelyezesevel

- megfelelo kiekelessel - javithato.r.de eloadodhat, hogy akeretet

esak a ka lyha at rakasava llehet megfe le loen kiekelve elhelyezni.

A szikrafogo ajto nem nyithaio, ha attizteri magas homerseklet

k?ve tk~z teben deformalodott . Az ilyen deformalodott szikrafogo aj tot

.kivesszuk a helyerol, vagy sziikseg eseten kalapaccsal kitorjiik majduj ajtot helyeziink el. . '

A szikrafogo ajto neha ep itesihiba mia tt nemnyithato, Nyitaskor

a szikrafogo a jtotki sse fel kel l emelni , de ha felso tengelye be le iitkozik

a felett elevo esempe bordaj aba , belesebe vagy az ekelesbe, akkor nememelheto feI, s igy nem nyithato, Javitaskor vigyazzunk, hogy a felette

leva esempe ne repedjen meg, zomanca ne seruljon meg. A tiizeldajto

feletti samott-teglat ovatosan bontsuk ki, es a szikrafogo ajto tengelye

reszere a kalyha belsejefelol Iyukasztoval vagy kalyhas kessel csinal-junk helyet. -r

A kalyhatest fiiggbleges Jugai megnyilnak,ha epitesekor a csempe-

ket nem megfelelo.mindsegti huzallal kotoztek, vagy kettos kotes helyett

esak egyszeres kotest alkalmaztak A hiba esak a ka lyha a trakasava ljavithato. . . -

A kalyhatest fuggo leges fuga i megnyilhatnak atulfiites kovet-

kezteben is. A hibasan meretezett, kis fiit6feliiletii kalyhakat erolte-

t~tten, kell fiiteni, hogy a kivant homerseklet a futendd helyisegben

biztosltva legyen. A tulftites mlatt a csempek ikotozesehez hasznalt

felkemeny huza l ki lagyul, es a fugak megriyilnak. A hiba esak nagyobb

kalyha epitesevel szuntetheto meg. '"

. A kalyhatest oizszintes Jugai megnyilnak, .ha a belso (fustjaratokat

alkoto) falakat eredetileg feszesen epitettek. A hotagulas miatt a belso

falak termeszetesen meg jobban a esempefal belso feluletehez fesziilnek

14 4)

dulhat, hogy ahiba atmeneti jellegfi, mer! egy-ket honap mulva a je-

lenseg esetl eg az anyag faradasava l megsz ii riik .

.. A .kalyhatestben a tulfutes vkovetkezteben egy-egy esempe. el-

torik, megreped. (Leginkabb mintas, nem egyenletes falvastagsagu

csempeknel fordul elo.)

A ka lyha t nem szabad tul ffit eni, a torot t csempeke t kikell cserelni .

Ha a kalyha kiesi, a szukseghez merten meg kell nagyobbitani.

Tiiriitt, repedt csempek: Iehetneka kalyhatestbenepitesi hiba

miatt is, ha pl. a kalyha belsd feluleterol hianyzik a samottfalazas vagy

az utobeleles (Vorsehub), esetlegabeles, A csempe a hohataa.kovet-

keztebene ltorik.vmegrepedezik. A kalyhat at kel l .rakni.El toruek.vmegrepedneka csempek a ka lyha testben, ha anyaguk-

ban zarvanyok, idegen anyagok vannak, .melyek a' ftiteskor belso fe-

szi il tseget okoznak es fesziil tseggyti jtd pontokatalkotnak (gyar i, hiba) .

Az ilyen csempeket az at rakas alkalmava l ki kell cserelni,

A kdlyha hibas kemenybekotesrniatt fiistiil: A hibaskemenybe-

kotes ketfele lehet: .

a) hibas a fustcso-bekotes, ha tul kozel van az ugyanazon ke-

menyrekotot t. masik.fustcso bekotesihelyehez. A Iegkisebb.eloirt ta -

vol sag (lyukkozeptdl Iyukkozepig) 20 em, de jobb, ha a fustcso-bekote-

sekegymastol valo tavolsaga25-30 em;

b) idegen kemenybe kotik be a kalyhatja masik szinten bekotott

cserepkalyha vagy mas t iizeloberendezes fii st je a hibasan bekotott tii-zeloberendezesen keresztiil kifiistol. .

Kiilonosen sulyos hiba, ha a cserepkalyhaval azonos kemenybe

van beko tve a fiirddszobakalyha, vagy ped ig avizmelegitdtau toge jze r) ..

A befi ite tl en· furdoszobakalyha es a vizmeleg ito a kemeny fele nyitott ,

a f iistcsovukon keresztii l a kemeny olyannagymennyisegfi hideg levegct

kap, hogy a huzatot erosen gyengiti. A gyenge huzat miatt acserep-

kalyhaban a rostelyon keresztul.nemkap elegendo Ievegot a.tuzeloanyag,

az eges nem tokeIetes,' a tfiz te rben a tuze lcanyag senyved, nem eg. Fur -

ddszobakalyha eseten a fustoles javithato azzal, hogy a furdoszoba-

kalyha fiistcsovet elzarocsappantyuval vagypillangoszeleppel latjuk el.

Gaz-vizmelegitd szere lesenel e loi ras, hogynem szabad tobbfust -

jaratos tuzeloberendezessel egy kemenyre kotni, esak akkor, ha .a gaz

nyitasaval, ill. zarasaval egyidoben kenyszerkapcsolatban leva zaro-

.szerkezet nyitja, ill. zarja a kemenyt, (Ilyen szerkezetet je1enleg nem

gyartanak, a gyakorlatban tehat nem Lehet cserepkalyhat es gaztuzelest ivizmeleg ltorszaba lyosan egy kemenyre kotni.) .

A kdlyha kemenyhiba miatt fiistiil. A kemenyhiba lehe t:

a). Kemenydugulas.vamikor a kemenybe valamilyen idegen anyag

(pI. t egladarab) keri il , amely akada lyozza a . fiist e lt avozasat .

10 Cserepkalyhas .munklik145

b) Kemenysztikiiles. A fustgazban lev6 katranygozok a harmat .. Epitesi hibabol akkor katranyosodik a kalyha, ha a tfizter -tu]



pont ala htilve kicsapodnak es rarakodnak a kemeny falara, ami szfi-

kiilest okoz. A gyenge huzatot gyakran zaptojasszag jelzi.

A kemenyhibakat kemenyseprdvizsgalj a ki.

A kalyhakemenyszakadas miatt fiistot. A kemeny .golyozasakor

a sulyos vasgolyo ket egymas mellett futo kemenyt elvalaszto :falbol

ki sebb darabokat Ietor, sa ke t kemeny kozot ti valaszfa l at szakad. Emiat t

mind a ket kemenyre kototttuzeloberendezesek mukodese rossz Iesz.

A kdlyha a rosszulmeretezet t rostely mia tt fii stol. Kicsire merete-

zett .rostelynal a tiizterben levo tuzeloanyagnem kap elegend6 Ievegot .

a tokeletes .egeshez es a kalyha fustol. A rostelyt megfele16 meretfire

kell kicserelni. A kalyhat csak akkor kell ehhez atrakni, haa tfizter .falazatanak bontasa nelkiil a rostely nem cserelheto. A rostely teljes

. feli il ete ne legyenk isebb idoszakos t iizeles eseten, mint a kalyha fUt6~

. feluletenek I/lOO-a, de helyes, ha 1/80 reszenek megfele16, tol totuzeles

eseten pedig 1/50 resz nagysagu, .

A kalyha fiistjaratainak elkormozodasa miatt flistol. A kalyha

koromtol eltomodott f tist jaratait vagy fus tcsovet ki ken tiszt itani.

A tiize16ajto folotti csempek kormosak, ha a kalyha tuzeldajtajan

keresz tii l fii st6l. A ti ize loa jto folott i kormos csempeke t agyag es homok

2:"1 aranyu vizes keverekeve l ledorzsol juk, ezzel a kormot Iet is zt ithat -

juk. Vegyi .jisz titosze rrel kalyhat nem szabad t iszt itani.

A kalyha fustolesenek okat az e16z6ek szerint kell megal lapit ani.

A kalyhatestben elszinezbddtt, elsziirkillt csempek lehetnek, ha a

tti zterben az eges nem tokele tes,

A tuzterben a tiize16anyagban lev6 szenhidrogenek nagy resze

a felmelegedessel illova valik, A szenhidrogenek a hO hatasara hidro-

genre eselemi szenre bomlanak fel. Ez a bomlas 600 CO-naI kezd6dik

es 1200 Co -nal fejezodik be. A ttizterben altalaban nem siker ii11200 CO-os

homersekletete lemi , ezert az 1200 Cr-hoz kozel i homersekleten 'bomlo

szenhidrogenek nem bomlanak.vhanemelege tlenul tavoznak az ieges-

termekkel egyiitt. Mind alacsonyabb a ttizter homerseklete,'. annal

nagyobbmennyisegti szenhidrogen ker ii l a f iistgazokba, s ha a fus tgazok-

ka1egyiitt a harmatpont ala htil, mint katranyosle kicsap6dik es az-

tatja a csempe falanak bels6 oldalat. A katranyos Ie idovel teljesen

a tja rja a csempet.behuzodik a zomanc ala S onnan mar nem tavoli tha to

el.

Ebben az esetben a kalyhat at kell rakni es az elszinezddott csem-.

peket ki kell cserelni,A fenti jelenseget futesifiiba is eloidezheti. Ha a cserepkalyha

ajtajat (vegyestiizeles eseten) a t iizeles alat t ny itva tart jak ,: akkor a . tu-

zeloajton .keresztiil a tfizter nagymennyisegfi hideg Ievegot kap, es a

tfizteret lehtiti.

146

nagy es erniatt nem alakulhat ki a magas homerseklet.

Meretezes i hibabol a kicsire meretezett cserepkalyha katranyoso-

dik, mert a fiistgazok tulzottan Iehfilnek benne, a kalyha altalaban

nem fffthet6 fel megfele16 magas hcmerseklerre. Ebben az esetben is

kozrejatszika gyengehuzatu-kemeny.

Ha ffl teskor nagymennyisegti poros t iize16anyag ker ii l a t tizterbe,

a keletkezo egheto vgazok aTevegovel keveredve robban6 kevereket

alkotnak, s a robbanas kovetkezteben aJcalyha fedese felemelkedik.

A kalyhat ki kell t iszt itani, s a fedes t kisebb javitassal helyre kellall itani,

Nagyobb robbanas eseten azonban, ha a cserepkalyhacsempei ismegseri il tek (esetlegelrepedtek, eltor tek) , a kalyhat atkell rakni.

A sarokcsempek kotozesi Mba miat t is megrepedhe tnek, e ltor-

hetnek. A sarokcsempet61sarokcsempeiger6, un, hosszu kotes, ha

tul feszes,nem enged a csempenek h6tagulast,e s ezert a sarokcsempek

megrepednek. .Javitaskor a kalyhat csempecserevel at kell rakni,

A sarokcsempek az .at rakaskor e lkove te tt epitesi hiba miatt is

megrepedhetnek. Ha atrakaskor a. kalyhacsempekbdl nem. szedik ki

a be lest , f iit eskor a csempe megrepedhet , s a kalyhat uj bol at kell rakni.

Elofordul, hogy a kdlyha olyankor is f ii stol, amikor nem eg ·benne

tuz, Ennek az az oka, hogya kalyha fustcsovet hibasanaz alat ta Ievo

szintkemenyebe kotottekbe, es az al s6 szint kalyhaj anak fi istj e a fel s. o

kalyhan keresztiil kifiistol, A kalyha fels6 soranak lebontasa utan a

fustcsovet a helyi seghez tartozo kemenybe kel I a tkotni.Haa kalyha ftitofeliilete helyenkent nem melegszik j61;--a belso .

szerkezetben van a .h iba, Az i lyen kalyhat a t kel l . rakni .

A 'Iegrdcson keresztiil Justo/ a kdlyha, ha a legvezetek es a fi istj ara -

tokkozotti valaszfal megrepedt. Akar epitesi hiba kovetkezteben tor-

tent,akar azert, mert a kalyha oreg es a kotoanyag mar nem fogja a

fal anyagat, a .kalyhat at kell rakni.

A rostely megsullyed, ha a rostelytarto kengyel. eltort, vagy a

hohatas es a kengyel t t erhe lo suly kove tkezteben deformalodott, A tuz-

kosar ki szere lese utancse rel jiik kia torot t ro stely tarto kengye lt es sze -

rel ji ik vissza a tflzkosarat .

A szikrafogo ajto nem nyi tha to.Ira a tf izkosarIesii llyedt , Az a jto-

keret (un. nagy paj zs) Ieszerelese utan a Iesi illyedt kosar vall a a laeket

tegyiink; amely a..kosarat a kivant mertekig megemeli.

Nagymertekti siillyedes eseten a kalyhat at kell rakni.

A levegoadagolo rozetta nem szabalyozhato, ha a rogzitdcsava-

ron az anya meglazul t. A rozett a csavar jan leva meglazultanyat meg

kell huzni .es ellenanyat kell . rahajtani,

1'0*147

A Ievegoadagolo rozetta nem szabalyozhato, haberozsdasodott.



A rozsdas rozett at Ie kel l szerelni a paj zsrol , a rozsdatol meg kell tiszti -

tani, majd visszaszerelni. .

. A tfizkosarban salakosodik akoksz, ha a tuzkosar oldalan leva

furatok eltomodtek. A ttizkosar oldalan leva eltomodott furatokat

ki kell tisztitani,A tfizkosarban salakosodik a koksz, ha nem megfelelo szem-

nagysagu (ha pl.az 'eloirasos dio 1.. szemnagysagu koksz helyett dio.n.szemnagysagut hasznaltak, amelyegyebkent is haj lamosabb a salakoso-

dasra).A toltcaknaban a salak raeg a samottfalra.vha a levegoadagolo

rozett a bea llit asa Iiibas. A Ievegoadagolast csokkenteni ke ll.

A kdlyha h/itermelese keoes, ha a fustjaratokba a huzatbehordta

afinom hamut, a fustjarat eltomodott, A kalyhat ki kell tisztitani: .

A tiizkosdr belsi i bordazdsa leeg, ha a kalyha tuzelo- vagy hamu-

ajtajanyitva maradt es a kalyhaban leva kokszmennyiseg a kalyhat

tulhevitette. A megegett tiizkosarat kikell cserelni, sulyosabb esetben .

esetleg a kalyhat is at kell rakni. .

. A toltoaknaban a te ljes kokszmennyiseg izzik, ha a kdlyha ki-

oregedett. Csak atrakassal javitha to ..

A toltoaknaban a tel jeskokszmennyiseg izzik, ha tomitet lensegek

vannak akalyhaban .. Felii l kel l vizsga lni az a jtok es a samott-t iizszek-

reny tomitettseget. A tomitetlensegeket meg kell sziintetni. Feltetleniil

meg kel lvizsgalni a nagy pajzsmogott i tomitest , hogyaz azbesztzsin6r

j6allapotban. van-e. Akiegett tomiteseket ki kellcserelni, a tiizszek-

renyt bel iil (hidegallapotban) .nedvesruhaval Ie kel l mosni es a samott-

idomok fugaina l viziiveges samot tlisztt el ki kell kenni.

A kilincsekat fordulnak, .ha a.zaronyelnek anyaga kildgyult. Ha a

zaronyelv Iaposacelbol kesziil t, kalapaccsa l feszesebbre utoge thetd.

Az ontottvas zaronyelv azonban nem javithato; az ilyet az ajt6pajzs

vagy aj t6lapok leszerelese utan kikeU cserelni.

Fafiaeses cserepkalyhanal a tisztitds munkdja a tfizszekreny ki-

tapasz tasabol, . a fustcso kit isztit asabol , a fugazas es festes javit asabol

all. Az elsa teendo a kalyhafedesenek felbontasa, Ezt a munkat a

bontokalapaccsal vegezztik ugy, hogy a fedes talkotocserepeket egymas

utan felemelj tik, vigyazvaarra , hogy ne torjenek el. Ezeket a eserepeket

altalaban potlas nelkiil visszaepithetjiik eredeti helyukre. A fedes le-

szedese utan a kezzel elerheto fustjaratokbol kiszedjuk az esetleg Ie-

rakodott kormot, A fiistcsovet csokefevel tisztitjuk ki, majda fedestlagy agyagba fektetve visszahelyezziik.A fedesvisszahelyezese ugyamigy

tortenik, mint az uj kalyha epitesenel , e sak most a Iegfelsd sor esempe-

borda inak fel so lapj atvizes ronggyal vegig' ke ll mosni, hogy portala-

njtsuk. Vigyazni kel l arra, hogy csempebordak lemosasanal tul sok vi-_

148

zet ne hasznaljunk, mert a csempeben leva beles es agyag avizet ma-

gaba sz ivja es a esempe eltorhe t: A fedeshez fel~asz~a~t ~inden esere-

pet alaposan le kell mosni, es eSfk ig~, s zaba~ vlsszaeplte~.. "A fedes visszahelyezese utan. a tuzszekrenyt tapasz tjuk ki. A tuz-

szekreny tapasztasa elott a benne leva hamut kel l kitakari tani,maj d

vizes ronggyal atiizszekreny belsd feliiletet lemosni. A lemosas utan

a tuzszekreny belsd feluletet'agyaggal vegig kenjuk es ezt az agyagot

vizes tonggyal elsimitjuk. Hiba, ha a ttizszekreny tapasztasanal sok

agyagot hasznalunk es a tapa,~ztast vas~~g re te?ben tes~zi ik ..ret , Ha ~zagyagot vastag re tegben kent iik fel a tuzszekreny belso feluletere, ro-

vid ida nnilva - a szaradas okozta zsugorodastol - lepereg. Ezutankovetkezik a fugak es a festes javitasa, ill. potlasa, .

Vegyesfiltese« cserepkd lyhdk tisztitasakQrmindenekelatt alera-

k6dottkormot kell kiszedni. A tisztitasmunkajat itt is a fedes Ieszede-

sevel kezdj iik· a fafuteses .kalyhakehoz hasonloan, Vigyazzunk arra,

hogy a bontast csukott kalyhaajtok rnellett vegezziik, mert kulonben

a korom a kalyhaajtonkeresztiilkihullik. A fedes felbontasa utan cso-

kefevel a fustcsovet es a fustjaratokat lekefeljiik, utanakeves papirral

begyujtunk a fiistcsobe.es ellenorizztik-a huzat erosseget.Megt6rten-

het hogy a fiistcsd kitisztitasa utan sines a kemenynek eleg huzata.

Ekkor valoszinfileg a kalyha fustcso-bekotesi vonalanal magasabban

kemenydugulas van, ezesetben a kemenyt kemenyseprovel kell lego-

lyoztatni. . ..A fedes vi sszahelyezese utan a tti zszekrenyt ke ll kit apasz tani,

ugyamigy mint faftiteses cserepkalyhanal, majd a kalyha tiszt itodugoitkell egye~kent kiszedni es :a korabban lekefe lt kormot a tisztl tonyila-

sokon keresztiila kalyhabol kiszedni, A dugokrol az agyagot Ie kell

t iszti tani es uj agyaggal kell a dug6t visszahelyezni. Ezutan kovetkezik

a fugazas es festes javitasa, ill. p6tl<isa.·. . .A termokoksz· cserepkdlyhaknal .nines kormosodas, Ig y esak a

huzat altai a fustjararokba behotdott hamut kell kiszedni es az ajtok

tomiteset kell kicserelni.A fiis tj aratokkalbehordoti hamut a vegyestuzelesi lcserepkaly-

hahozhasonloan a tiszti todugo kiemelese utan a tiszti tonyilasokon ke-

resztiil szedjiik ki. Gyakran szukseges azajtok azbesztzsinor tomite-

senek kicserelese is. Ekkor a regi tomttozsinortkiszedjuk es a helyere

uj zsinort ragasztunk be viziiveggel.

. A nagy pajzs mogotti azbesztzsinor-to.mitest is sokszor kell e~e:

relni, Eztugy vegezziik el, hogy a nagy pajzsot leesavarozzuk, a regitomitOzsinort kivesszuk es a helyere ragasztoanyag nelkii l, szarazon

helyezzuk el azu] tomitozsinort.

Az dtrakdsnal. minden cserepkalyhat: tel jesen szet .kell .bontani.

Minden egyes csempet meg kell t iszt itani, beleset kiszedni, a beleleshez

149

hasznalt vagyagot bontokalapaccsal kibontani : es csak lemosas utan .vegyesfutesnel .ereztek -e. zaptojas szagot, ' .



szabad visszaepiteni, A kibontott samott, cserep, es tegla anyagot a

fennallo rendeikezeseker telmeben ujbol ' felhasznalni nem szabad.

A cserepkalyha ketsoros fedeset bontokalapaccsal felbontjuk es

a belso szerkezetnek kezzel elerhetdreszeit kibontjuk. A csempek le-

bontasat ugy vegezzuk el, hogy eloszor Ieiitjuk a bordakon kalyhas

huzalbol keszitett koteseket (a bontokalapacs hegyes vegevel) majd a

bordak kozotti ekeket szedjiik ki helytikrol, .Az ekek kiszedese utan

csempet leemeljiik a helyercl es a benne levd belest, valamint a beles-

hez haszna lt agyagot k ivesszi ik. A_be leski szedesekor a be lesszele es a

bordak kozott Ievo agyagreteget a. bontokalapacs hegyes vegevel ki-

verjiik, Ha a beles kiszedese igy nehezen megy, vagy az agyagot nern

tudjuk a be les mellol kiverni, ajanla tos a. csernpet belessel egyii tt vizbe

martani, vagy a csempet zomancos feliiletere fektetve a belesere kb.

1 dl vizet onteni, Rovid idd mulvaa beles alatt Ievoagyagreteg lagyul es

a beles konnyen kiszedheto. A vizbe-rnartassal vagy a locsolassal, a

sarokcsempekne l ovatosan ke ll el jarn i, Az agyag ui. ·ha vizet leap, meg-duzzad, terfogata nagyobbodik, .igy megtortenhet, hogya duzzad6

agyag a sarokcsernpet megrepeszti , sot esetIeg el is torheti, Ezert tul

sokaig nem szabad a feszesen belelt csempet vizben aztatni.

Bontdskor minden egyes csempebol ki kellszedni a belest. Ha a

regi be lessel egyi itt ep itenenk vissza a csempet.ra be les es az ala tt a leva

agyagreteg a kalyha ujraepitese soran okvetleniil vizet szivna magaba

es ez ugyancsak repedeshez, ill. toreshez vezetne.

A bontaskor I eszedett es ki ti sz ti tott csempeket olyan sorrendbenrakjuk le, amilyen sorrendben eredetileg a kalyhaban alltak, Ez azert

celszeni, mert igy az epites folyaman a csiszolasi munka javareszet

megtakarithatjuk, hogy a mar becsiszoIt csempeket eredeti helyiikre

rakjuk vissza.EttOl a modszertcl csak akkor kell eltemiink, ha a le-

bontott cserepkalyha lathato oldalan olyan zomanchibas, repedt, vagy

torott csernpek vannak, amelyeket: ki kell cserelniink.Bontas kozben

jol .f igyeljuk meg a kalyha belso szerkezetet , hogy ugyanugy vissza tudjuk

epiteni, Ha a kalyha edd ig hibatl anul mukodot t, akkor helyes ugyanaz t

a szerkezeti rendszert visszaepiteni, Ennek eldontesere a bontas meg-

kezdese elott a kalyha uzemeltetdjetol felvilagositast kell kerniink a

kalyha eddigi mtikodesere vonatkoz6an. Ilyenkor a kovetkezoket kentisztaznunk:

mennyi vol t a kalyha napi at lagos t iizeloszer-fogyasztasa,mennyi volt a fogyasztas egy fiitesi . idenyben,

megfelelo helyiseghornersekletet tudtak-e biztositani,

milyen tuzeloszert hasznaltak,

kora tavasszal es kesd osszel aikalyha nem fustolt-e,

150

mikorvo1t a kalyha utoljara atrakva, Ill. tisztitva~

Mindezek ti sz tazasa utan , valamint a cse repka lyha be lsc sze rke-

zetenek allapotabol eldonthetjiik, hogy az eddigi szerkezeti rendszer

hibat lanu l mtikodott -e es ugyanazt fogjuk felepi teni . Ha a : kalyhaere-detileg hibasan epiil t, akkor az a feladatunk, hogya hibat az atrakasnal

kikiiszob61jiik, ill. a szerkezetet megfeleloen modositsuk. . ..'Bontaskor azt is vizsgaljuk meg, hogy a kalyha belseje milyen

mertekben kormoz6dott , i ll .vkatranyosodott el, ebbolui ..a hibara kovet-

keztetni tudunk. .. . /

. A kalyha teljes lebontasa, akibontott belso anyagok, tormelekeklehordasa utan a kalyha felepitese ugyanugy tortenik, mint azt mar

a "CserepkaIyhak epitese" c. fejezetben targyaltuk,

151

X. MERETEZES t6bbe vagy kevesbe kitet t voltabol, tovabba abbol adodik, hogy a fi it es.



A cserepkalyhak meretezese, vagyis az egyes alkatreszek sziikseges

mereteinek kiszamitasa lenyegileg ket reszbol all: Eloszor meg kell

allapitani a_fiitend6 helyiseg hoszuksegletet, vagyis azt a homennyiseget,

amelya helyiseg hatarolo fala in, mennyezeten es padlojan at a tulolda li

kevesbe fiitott helyisegbe, ill. a szabadba hoatbocsatas utjan lora alatt

elt avoz ik. Ezt _koveti a -kalyha a lkat resze inek mere tezese , vagyisa me-

retek olyan megallapitasa, hogyazokmegfele16 ffi tes mellet t azelvesz-tett melegetp6tolni tudjak, .

A) A HOSZU.KsEGLET (HOVESZTESEG) SZAMi TASA

1. Az a J a p hOves z te s e g s z am it as a

Mint mar emlitet ti ik , a hdsziikseglet szamitasa a helyiseg hatarolo. f el iil et ein hoatbocsatas r even -lora alatt e lt avozo melegmennyisegnek

(Q kcal/o) megallapitasabol all. Ezt a hoatbocsatast minden feluletre

.kulon meg ke ll a ll apit ani es. azoka t osszegezni , _Ez-az egyes ha ta rolo

szerkeze tek un . a laphovesz tesege mely az alabbi keple r szer int szami t-hate:

ahol Qo a hataroloszerkezet alaphovesztesege (kcal/o)

P a hataroloszerkezet feliilete(m2)

k a hataroloszerkezet hoatbocsatasi tenyezoje -(kcal/m26 CO)tb a helyisegbelsd h6foka (CO)

tk a kiilso leveg6, vagya szomszedos helyiseg levegojenek sza-

mitasbaveendo hofoka (CO)

At a ket fenti homerseklet -kulonbsege CO -ban.

Az igy kiszamitott Qo-t azert -nevezziik alaphcvesztesegnek.unert

a teljes hdveszteseg-kiszamttasara eztmeg %-os potlekokkal emelni

kel l, amely egyreszt a szobanforgo hely iseg egci jifekvese t61, sze lnek

152

milyen megszakitasokkal, vagyis naponta hany oran at tart.

. Mint latjuk, a hoveszteseg-szamitas igen sokfele tenyezonek mer-

legeleset, ill. tekintetbevetelet teszi szuksegesse, A szamitas elvegzese-

nek e16irasai tazMSZ 14185 tar talmazza (e fejezetben a tovabbiakban

roviden: a szabvany), melynek c ime:Epii le tfii te s, Hoszukseg let -sza-

mitas. A szabvanynak - mely a kozponti ffites berendezeseinek sza-

mitasat, eloirasait es osszesszukseges adatait tartalmazza - a cserep-

kalyhak meretezesevszempontjabol .fontos tablazata it a fi igge lekben

ismertetjiik reszletesen. Itt most esak a szamitas menetenek fobb vena-

sai t kozoljt ik , egyben adunk eg y Ieegyszenisitett szamitasmodot, amely

koveti ugyan a szabvany eloirta szamitas menetet, de elhagy olyanresz le teke t, amelyek a vegeredmenyben csak nehany %-os e lt erest okoz-

hatnak, i ll .i lyenek helyett megfelel6 atlager tekeket tar talmaz.

. Figyelembe vettiik tovabba azt, hogy mikor keriil leginkabb a

kalyhaepitd szakiparos abba a helyzetbe, hogy _(5 maga szamitsa ki a

sziikseges kalyhamereteket, Tekintve, hogy ez leggyakrabban a mar.

meglev6 epuletekbenvepitendd kalyhaknal fordul e16 (lakaslevalasz-

tasoknal kele tkezo uj lakoszobakban.vkalyhaa trakasokna l, ha ra iregi

kalyha megallapithatoan tul kicsivolt stb.), ott, ahol a falak es fode-

mek anyaganak es szerkezetenek pontos megallapitasara, igy a sza-

balyzatban felsorolt .igen sokfele "k" ertek kozti l: a megfelelo kivalasz-

tasar a nines -lehet6seg. -Ilyen esetekre a regi , un, hagyomanyos epitesi

modoknak megfeleldjoatlagertekeket adunk, de mindenuttramutatunk

arra, hogy hol talalhatok az atlagertekek helyett a reszletes szabaly-

zat ie rtekek, ugyhogy ha ezek mega llapithatok (p1.uj epi tkezeseknel),

ott ezekke l vegezhet jtik a. pon tos meretezest vagy annak ellenorzeset ,

Celunk, hogy a kalyhas szakiparos egyreszt megismerje a helyes h6-

szi ikseglet-szamitast , masreszt annak leegyszenis itet t alakjaval 1l16dja-

ban legyen az aranylag'egyszenl es. gyms rneretezes, Megj egyzendo,

hogy ez sokkal-megbizhatobb, mint a szokasos legkobmeter : alapjan

tort6n6 meretezes, amely csak igen kozel itd e ll enorzesre Iehe t a lka lmas

es nem egy esetben a valosagtol Ienyegesen el terd eredmenyt ad.

Mint mar kozoltuk, az alaphovesztesegre szolgalo keplet.szer int

. a he lyi seg osszes hatarolo feli il ete ire ki kell szamitani a hovesz teseget

esezeke t azutan osszegezni kel t Ezek ahata rolofeluletek a kovetkezok ;

Fofal, a szobanak legalabb egy, de sarokszobanak ket, esetleg

tObbkiils6 fala, amely aszabadba (utcara vagy udvarra) nez,

benne egy vagy tobb ablakkal, esetleg ajtooal.

Szoba-odlaszfalak, melyek a fiitend6 szobatugyanazon lakas rna-

s ikszobajatol vagy mellekhelyisegetdl valasztjak el; ajtotial vagy

anilkill.

153

Lakaselodlaszto falak, melyek aszobat.a szornszedos lakas szo- 27. tablazat ilban kozl iink, Uj epii letekuel a megfeleloe ;tek ~i~e~e~~se



baj atol vagy mas helyisegetol valasz tjak el.

Padlozat (also fodemszerkezet), mely afoldszinti szobat a [old-

tal vagy (legtobbszor fii tet len) pince tol, azemelet i szoba t pedig

legtobbszor a hasonlo, alatta leva szobatol valasztja el.

Mennyezet ( felso fodemszerkezet) mely a Iegfelsc.iemeleti szobat

Iaposte td.eseten a szabad Ievegotol, egyebkent a padlas legtere-

tel, kozbensf emele ti szobat .pedig a felette .Ievd ·Iakas hasonloszobajatol valasztja el. .

Ezutan sorra vesszuk az egyes hatarolo fel iil eteke t.

1. Kiilsf5 fofal

a) Az "F"feliilet megdllapitdsa. A kiilsC5falfeliilet a fal hosszanak

es .magassaganakszorza taval egyenla.A falhosszanak megallapitasa -

hoz Ie kell merni - vagy a rendelkezesre a110 t ervrajzrol le kell olvasni

- a ket Iiatarolo keresztfal kozotti belmeretet,de ehhez meg mindket

olda lon hozza kell adni az i lletO keresztfa1 vastagsaganak felet, ill. sa-rokhelyiseg eseten a te1jes keresztfofalvas tagsagot, Ha e keresztfalak-

ban nines nyilas es igynem tudjuk megal lapit ani azok vastagsagat,

akkor kozeli toleg felvehetjuk, hogya szoba-valaszfalak vas tagsaga vako-

1atlanul 6 em (vakoltan 8 em), mig a lakas-valaszfalake 15 em. A fO -

falak vastagsagat alta laban va lamelyik falnyi lasban mindig Ie tudjuk

rnerni (a regebbi, nagymereni teglaval epitett epiileteknel Iehet vakolat-

lanul45, esetleg 60 em, iij abb, kismeretf i teglaepuletnel.Jx, esetleg 51 em;mig ujabb, vazas epiiletszerkezet eseten iireges teglabol keszitve 25 em).

A fa! rnagassaga t megkapj uk, ha a raj zrolIeolvasott , vagy a hely-

sz inen meroleccel a padlotdla mennyeze tig lemert belso magassaghoz

az also es felso fel fodemvastagsaga reszere+osszesen 35 em-t adunk

hozza (igy kapj uka szabalyza t sze rinti te ljes emele tmagassagot, pad-

Iotol a kovetkezo emelet padlojaig), .

Megjegyezziik. meg, hogy a falmereteket e legendo 5 em-en bel iili

pontossagga lmega llapi tani , azaz, mivel a hosszakat m-ben fejezzi ik ki,

elegendo a hosszakat 0,05 m pontossaggal meghatarozni, mig a terii-

letetO,1 m2 pontossaggal vegyiik szamitasba.

A kiil so fofa lban leva ablak vagy ese tleg aj t6 teri iletenek kiszami-

tasanaI a szabaIyzat szerint a kiviil mert (vagy az alaprajzban a nyilas

tengelyehez beirt) szelesseghez is es a magassaghoz is 0,1O~0,10 mot

adjunk hozza. Mivel az ablak (ajto) hca tbocsatasat . kii lon szamolj uk,azok teruletet a falteruletboltermeszetesen le kell vonnunk.

b) A "k" hOdtbocsatdsi t enyezo megallapitasa.mehezebb feladat . .

A falak "k" ertekeire a szabalyzat aal anyagatol, szerkezetetol es

vastagsagatol fuggoen igen sok ada tot ad meg, melyeket a fiiggelek

154

kounyebb, mert ezeknel az. ~datok; a t~rvb61 megtudha!ok. Regi ,~~ule-t knel azonban - mint mar emlitettuk - sokszor nines lehetos;g ,a

f:lszerkezet es igy a "k" ertekenek megall~pitasar~.~ 1~:-14. t,~bIa-zatban kozolji ik nehany leggyakrabban eIofordulo teglafofal "k er-

teIcet.

11. tablazat

Kiilso fofalak b i ) li tb o c s at i is i · t e ny e z oi

k(keal/m2 6 CO)

Vakolatlanul rnert ralvastagsag2 oldalt vakolt egetett agyagtcgla-fal

1 oldalt vakolt, ua. vckonykolapburkolattal2 oldalt vakolt meszhomoktegla-fal1 oldalt vakolt, ua. vekony kolapburkolattal

201dalt. vakolt uregestegla-fal

25 30 38 45 51 60em

1,7 1,6 1;3 1,2 1,0 1,0

1,35 1,1 0,9

1,9·. 1,5 1,2

1,4 1,2 1,0

1,3

12. tablazat

Belsd fofalak h O a tb o cs ii h is i t en y ez o i

Belso fofal k(keal/m2

6 CO)

Vakolatlan falvastagsag ..• . IKetoldalt vakolt. agyagtegla-fal .\Ketoldalt .yakoltmeszhomoktegla-fal

38

1,01,2

450,9

510,91,0

60 em0,8

13. tablazat

'Szoba-valaszfalak h O a tb o cs a ta s i t en ye z oi

I

ValaszfalRetoldalt vakolva I kCkeal/m26 CO )

Vakolatlanul 6em (vakolatlan 8-9 em) vastag rabitz vagy .1

gipsztablafal .... , IVakolatlanu! 65 em (vakoltan 9-10 em) vastag eltcglafal I6 em vastag ti;eges valaszfal-lapokbol 'I

10em vastag ureges valaszfal-Iapokb6l

belso faajt6kI

1,92,42,21',9

2,5

155

14..tablazat . Ha valamely futott helyiseg hatarolofeliiletenek (fal vagy fodem)



Lalciselvalaszt6falak hOatbocsatasi fenyezOi

(az osszes falak ketoldali vakolassal ertendok) k(keal/m2 0 CO)

Vakolat lanuI 12em v. tomor agyagteglafal·Vakola tlanul 15em v. tornor agyagteglafalVakolat lanul 12em v. tornor .mcszhornokfalVakolatlanulJz em ikersejtfal '.2 . re teg 6 em fal l egre teggelUgyanaz hangszigeteloreteggel

1,9

1,8

2,12,11,7

. 1 ,4 "

A kiils6 fo falban lev6ablak(vagy ajt6) "k" ertekei , kcal/rna o CO-ban

e~yretegii faablak 6,0. ketretegti faablak , " . . .. 2,8

kapcsolt ketr~tegii faablak " :: .:: : : .. 3.0egyretegfi vasablak ' , " 6;5

. ketretegfi vasablak 3 3kapcsolt ketr~tegii vasablak : ;:: 3:8

" . egyretegii faajto " . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. 4,0uvegezett (erkekly! egyretegf faajto , 5,0.. • '. etretegfi faajt6 .........................20uvegezett {erkely) ketretegfi faajtc ; .•. . ::.: 2:5

rr r e) A" 11~,h?jo,kkiilonbseg megallapltasa. M a futendo helyisegelOlrt,belso ,:lOme~s~klete(tb) es a szamitasba jov6 hatarolofelulet tulsooldalan l~.v~h~~y;fegvagy ter homerseklete ( t k )kozot t i kulonbseg CO-?a~. ~ kulon~ozo rendeltetesfi helyisegek eloirt belsd homersekletenekertekel! 1.,afuggele~~8. t~,blazataban. Itt .csak a leggyakrabban elO-fordulo nehany helyiseg elolrt belschofokat (tb) kozoljuk:

I~ko~zoba~,. haIlok, irodak,' hivatali dolgozoszobakfurdos?:obak,. zuhanyoz6k - _:. . " .. ' .- '-""

konyhak, e loszobak, ruhata rak .va ro . . es tornate~~~k" , .orvosi rendeI6k bolcsodek .'.' .

eI6esar?okok, 16pes6hazak .:::: . : : ::: : : : .: : : ::: : : . : : : : .

A kulsd leveg6 szamitasba veendo ihdfoka (tk)

500 m. t~ngerszint felet ti magassagig Budapesteri es a Dunan-tuion.

500m tengers~i;;t ' f~~~tti'~~g~s'sigig .~~'~~s~ig't6bbi '~is~6ri' : :: ::

500- 700 m teI?gerszmt .fel et ti magassagig , az egesz orszagban. . .700 m tengerszmt fele tt i magassagon felul , az egesz orszagban ..

15 6

+20C"+2400+1600

+22 CO+12CC

-120"-15Co

-18 CO-20Co

tuloldalan nem a ktilsd legter, hanem valamely zart .helyieeg (szoba,pince, padlas) van, akkor a hOsziikseglet-szamiUtsszempontjabola ko-

vetkez6 eseteket kell megktilenboztetntink:

Ha egy lakason beliil a vizsgalt es atuloldali helyiseg el6irth6-merseklete kozotti kulonbseg ( A t ) nem: haladja meg az 5 GO-ot,akkorebben az iranyban nem szamolunk hdveszteseget.

Ha a' h6veszteseg .szempontjabOl vizsgalt lakoszoba mellett ' n ' i 1 ~Iakashoz tartoz6 lak6szoba van, akkor - 'legalabbis a kozponti fi ite-sek .h6veszteseg-szamitasara vonatkozo szabvany szerint _ ebben az.iranyban nem szamolunk hoveszteseget-.Azonban a cserepkalyhaffitesh6veszteseg-szamitasanakgyakorlata szerint, tekintve hogya ftites mer-teke, aziizemsziinet ideje stb. a helyiseg berl6jet61ftigg _ ezen helyi-segek belso hdmersekletet + 10CO-al vessziik szarnitasba (pl. a vizsgaltIakoszoba tb =20 Co es szomszedos lakoszoba tk = = 10Co homerseklete

eseten M=20~1O=10 CO).Ha a tuloldali helyiseg fiitetlen (pl, mellekhelyiseg) es a szabadba

nyilo ajtaja vagyablaka van, akkorAt = 0,6·(tb-t).

Ha a niloldali f ii tet len helyisegnek nines szabadbanyH6 ;j~

vag)' ablaka,akkor M=O;4.(tb - tk )'

Ha a niloldalihelyiseg.futetlen padlas, akkorM=0,75·(tb-ik)'

Ha a tuloldali helyiseg fti tetlen pinee, vagy. a fiitend6 helyiseg

alapincezetlen es alatta fold van, akkor l1t= 0,4·(tb - tk)·

Szoba-vdlaszjalak (ugyanazon lakashoz, tartozo ket helyi~eg ko-zott)

a) Az "F" jelUietmegallapitasahasonl6an tortenik, mint azt azla alatt targyaltuk. A falban Ievo ajto teruletet itt is Iekell vonni, mivelannak h6veszteseget kiilon szamoljuk, .

b) A .k" hoatboesatasi tenyezo ertekeinek felsorolasa a~k1IT6ii-bOz6 szerkezetii es vastagsagu valaszfalak esetere a fiiggelek 26. tabla-zataban talalhatok, A leggyakrabban elofordulo-valaszfalakra vonat-koz6 .k" ertekeket azonban itt is feltiintettiik a 13. tablazatban,

El6fordul, hogy aszobat hatulrol a kozepfOfal hatarolja es mo-gotte nemftitott mellekhelyisegvan: E kozepfofal feluletet hasonlo modonkell szamitani, mint a 2a-nal, a "k" ertekeirepedig a 12. tablazat adutmutatast; .

e) A At hbfokkiilbnbseg megallapitdsa: Ha a fal tuloldalan szin-ten ffi tott lakohelyiseg van, akkor ebbenaz iranyban nem szamolunkhoveszteseggel. Ha a tuloldalon mellekhelyiseg van, .akkor az Ic-nelkozoltek szerint kell szamolni.

157

3. Lakaselvdlaszt6falak 16. tablazat



a) Az "F" felWet mint a 2a-nal.

b) A .J:" megallapi tasa ra resz le tes e rtekeket a fl igge lek 27. tab-

lazata k6z61.I tt a szokasos lakaselvaIasztOfalak "k" ertekeit k6z61-jiika 14. tablazatban.

Ha a szobat a szomszed lakast61 egykczepso .fofal valasztjael;akkor ennek "k"ertekeire a 2b alatt kozoltek a mervad ok.

c) A Athofokkiilonbseg megallapitasa, Ha a fal tuloldalan a.

szomszedos Iakasnak mellekhelyisegei vannak, akkor az Ie alatt-ko-zoltek szerint ken e lj arni .

4. Padlozat

a) Az "F" felWet egyszenien a szobat hatarolo falakk6z6tt mert

alapte rule t ki szamitasabol all , derekszogfi negyszog alapra jz eseten te-hata hosszusag es szelesseg szorzatabol.

b) A "k" rnegallapitasara a reszletes adatokat a fuggelek 29.

tablazata tartalmazza, mig a leggyakoribb ertekeket (parkettas helyi-segben) a 15. tablazatban kozoltiik.

15. tablazat

Fddemszerkezetek hOatbocsatasi tenyezoi

A fodern szerkezete k(kcaljm2 6 CO )

Acelgerendak kozotti poroszsuveg (teglajvagy vasbeton-Iemezes fadem 0,9

Boritott gerendas fafodem 0,75Csaposgerendas fafodem 0,5

c) AM megallapit asa, It t kulonbseget kell tenniink foldsz int i

es emele ti szobak kozott. FOldsz inti helyiseg padloza tara az Icuto lso

bekezdeseben kozoltek vonatkoznak.Emeleti szobakpadl6zatara, mint- .

hogy a szobaalattaItalaban hasonlo lakoszoba van, a tk =+ 10 C'<raveheto az Le-ben koz61t indokolas szerint .

5 Mennyezet

a) Az "F"felUlet rnegallapitasa ugyamigy tor tenik, mint a 4a-naL

b) A "k" ertek mega llapit asa, It t ki ilonbsege t kel l t ennunk leg-felsd emeleti es als6bb emeleti(vagy foldszinti) szobak kozott, Ha a.

Iegfelso emeleti szoba folort padlas vagy legter van, akkor a mennye-

zeti fodemre vonatkozo leggyakoribb "k" ertekeket a 16. tablazat tar-talmazza. .

15 8

Padhister alatti mennyezetek hoatbocsamsi tenyezdl '

Mennyezet k(kcal/m2 6 CO )

acelgerendak kozotti poroszsuveg (tegla) vagy vasbeton-

lemezes fodem,boritott gerendas fafodemcsaposgerendas fafodern

1,00,850,6

Ha ped ig a legfel so fodem folott f~lt61tes. e~la.post~to van, akkor

a leggyakoribb "k" ertekekre a 17. tab lazat ad utmutatast.

17. tablazat

Laposteto alatti mennyezetek bOatbocslitasi· tenyezoi

Mennyezet k(kcal/m2 6 CO)

acelgerendakkozotti poroszsiiveg (tegla) vagy vasbeton-

fodem esetenboritott .fafodern esetencsaposgerendas fafodem eseten

0,7

0,60,4

A k"ertekek reszletes felsorolasat a fiiggelek 29. tablazata"kozli, . " .,,',.Nem Iegfelso szoba mennyezeti fodemenek "k erteke i meg-

egyeznek a 4b alatt kozoltekkel.. .. . . .. ,.,

c) A At megallapitasa. Legfels? .emeleti szobanal, ha felet~e'pad-

laster vagyIegter van, akkor a I1 t atlagosan O,75·(tb-t)-ra, t~ha t pl.

budapes ti lakoszoba esete~ 0,7~:(20~12) = .?,75 X32 ~ 24 C -r~v~=hero. Ha a mennyezetfodem- feliil kozvetleniil lapo~tetovel, tehat fo

lotte a szabad levegovel erintkezik, akkor a At ertekeket az .Ic alatt

kozolteknek megfeleloen kell felvenni.

i Nem Iegfelso emeleti s~?baknal, a111ik,or ,teMta me~Iiyezet ~ ?-Iott mas lakas hasonlo szobaja van.. a tk erteket + 10 C -ra vegyuk

az Ie alatt i .indokok a lapjan ,

2. A z alaphoveszteseg szazalekos potlekai

Mint mar emli tet tuk, az egyes. ha ta ro16!e1t il ete~ fentiek szerint

kiszamitott-hdvesztesegeit ossze kell adnunk, Igykapjuk a szoba tel-

159

jes Qo alaphovesz teseget . Ezt az a laphoveszteseget meg a szabalyzar,

ban elofrt Yo-os potlekokkalkell novelni, hogy a teljes hovesztesegetazegtaj-p6tlekot + 5Yo-ra ,. ha de lre vagy delkele tre , akkor ~5Yo-ra ,



megkapjuk. Ezek a hovesztesegipotlekok:

felfutesi potlekszelpotlekegtaj-potlek es

4;0 m-nel magasabb helyiseg eseten az un, magassagi potlek.

a) felfiitesi i>6tlek

Ha a ti izeles uzeme nem foly tonos, annak megszunte utan a ka lyha ;

a szobalevegd es a .hatarolo fa lak .tobbe-kevesbe lehti lnek , Uj abb fe l-fl ite skor a termel t honekegy resze arra hasznalodik el,hogy az igy

.Iehf il t falakat . ujbol felmelegitse. Ehhez termeszetszerfi leg annal tobb .

hO kel l, rninel hosszabbak a ffit esi .ii zemszt inetek. Ennek megfele loen

irja elo a szabalyzat a kiiloribozd Y o - o s felfutesi potlekokat, melyeket

a fi igge lek 30. tablaza ta ta rta lmazza. Cserepkalyha-fii te snel egyszeni-

.sithe to a fe ladat es tel jesen niegfe lelo, ha az egyszerii si te ttszamitas-

nal atlagositva a felffitesi potlekot folytonego(termokoksz)kalyhanal()-ra,egyeb kalyhaknal 25 Yo-ra vessztik. .

h) sze lpotlek

Ha a vizsgalthelyiseg'egy vagy tobb kt il so fala sze lnek vanki-

teve,az ebbol e redo hcvesz teseg-tobbletet szinten szaza lekos potleko-

lassal vesszuk szamitasba, A szelpotlek nagysagat a szabalyzat a szel-erossegtol, a kt ilso fal vagy falak szamatol , az ablak vagy a jtonyilasok-

t61, tovabba attol ftiggoen adjameg, hogy a ktislo fal szeltol vedett

vagy nem vedett. SzeIt61 vedett egy ktilso fal, es Ig y a helyiseg, ha az

uralkodo sze l .iranyaban e lot te olyanepti let van; amely Iegalabb annyi -

val magasabb a vedendo helyisegnel, mint a helyiseg ktils6 falanak es

aszelvedo epiilet egymastol vale tavolsaganak 2 N resze, tovabba a helyi-

segne l mindket iranyban szelesebbfl . a fugge lek 31. tablaza ta t). Koze-

lito szamltasunkban elegendo, hogy akkor, ha a helyisegnek szeltol

vede ttkii lsd fa la van ,akkore rre a fa lra a szelpotlekot 10Yo-ra, ha pedignem vedett; akkor. 20 Yo-ra vessztik. .

Az egtaj-p6tlek nagysaga attol fiigg, hogy a helyiseg kulsd fala,

i ll . sarokhelyisegne l a ki ilsd sa rka milyen egta j fele esik.iA vona tkoz6

szaba lyzati szazalekos ertekeket Iasd .a ftiggelek .32. t ablaza taban, Ha a

k iil so fa l vagy sarok eszak, eszakkelet vagy eszaknyugat fele nez, akkor

160

d) magassagi potlek

A magassagi pot lekot a szabalyza t 4 m belmagassagna l magasabb

he lyi segeknel felmeterenkint 1Yo-ban irja elo, Lakoszobakna l ez nem

igen jon szamitasba.

~8. pelda. A s za mi ta s 1 l1 eC

netenek begyakorlasara :peldatkozltink. Ebbollathat6 lesz,hogy teljesen elegendo pontossa-

gu.Ieegyszertisitett szamitasmod £milyen konnyen es gyorsanel-vegezheto. '

A 156. abra egy tobb-emeletes budapesti lakohaz leg-felso emeleti a laprajzanak resz-letet muta tja. A he ly iseg a la ttugyanolyan lakoszobak, feJettiikpedig padlaster van. Alak6szo-bakkal szornszedos helyisegek. kozul C es D helyisegek ugyan-azon lakashoz tartozo mellek-

helyisegek, E a szomszedoslakas lakoszobaja, Belmagassag2 ,95 m, Az a lapra jzban fe lt iln-tetett meretek vakolatlanfalakravonatkoznak (helyszini meret-

felvetelesetena vakolt falak "kozott mert szobamereteket a ketoldali vakolatvastagsaggal, vagYls.2-3 em"

rei kell novelni).

Elvcgzendo az A se» jelti !~k6szo~akb~n Fe}aIlitasra kerulo cserep-kalyhak meretezesehez sziikseges hoveszteseg-szamltas.

A B

15

156. abra, Alaprajz

, ;A" szoba

1. Kii{so folal,'

a) "F" teriiletszelesseg: 3,80+0,1512+0 ,0612= 3 ,91~ 3,90 rnmagassag: 2,95+0,35= 3,30m . 2

F= 3,90 X 3,30 = 12,87 : , ~ 12,9 maz ablaknak az a lapra jzba be irt me re te 120/160, 0,10-0,10 m-e l 2

novelve:l,30Xl,70= -·2,2m

tiszta falteriilet 10,7m2

b) .Jc" tenyezo

45 em-es teglafalra: 1,2 keal/m26 COketretegfi. faablakra: 2,8 kcal/m=o Co

c ) ,1t" homersekletkulonbseg: Mivellak6szob:ina1 t.= +20C'<es ~uda-~esten a szamitasba veendo ktilso hornerseklet tk = -12 CO, tehat,1t=32 CO.

11 Cserepkalyhas munkak '161;

1. Belso fOfal:

a) "F" teruletr '3,80 X 3,30 =, , , ,... 12,5 m2Potlekok



a 80/220 meretti ajt6 0,IO - 0, 10 m-relmegnovelt terillete: 0,90X 2,30 =2,07 . .. .•.. .. . rv -2,1 m2

tiszta faltertilet . 10,4m2b) "k" tenyezfi

60cm-es belso falra : 0,8 kcal/m-o Co

ajt6ra: 2,5 kcal/m-o Co

B ) "L1t" h5merseklet~ktil6nbseg

M ive l ~ fal rnogot t ugyanazon lakashoz t artoz6 szabadba nyi lo ablakvagy ajto nelkuli rnellekhelyiseg van: ,L1t=0,4 X 32=12,8 'V13 Co.

A "B" szoba fele eso valaszfalon keresztiil nem szamolunk hoveszteseger.

3. Lakdselvalasztofala) "F" terulet:

5,4~ X, (2,9~,+0,35) = = = 5,40 X 3,30 = 17,8m>.b)"k tenyezo:

15crn-es teglafalra: 1,8 kcal/m-o Coc) "L1t": '

szomszed lakas Iakoszobaja miatt: L1t=20-10=lOCo.

4. Pad16zat:

a) "F" tertilet:3,80X 5,40= 20,5m-

b) "k" tenyezo ;

vasbeton fodemre parketta padI6zatta! : 0,9 keaI/m26 Coe) "At": #"

idegen Iakas lak6szobajamiatt: L1t=20~10=10 Co

5. Mennyezet

a) "F" terulet:mint 4.-nel=20,5 m-

b) "k",:

esapbsgerenda fodem = 0,6 kcal/m'6 Coc) "L1t": ', folotte levo padlaster iniatt: 24 CoA szamitast a 18. tablazat fogla lja ossze,

18. tablazat

_Megnevezes I keal /n~ 6 Co I FxkxL1tkealJ6

1 ktilsa fofal 10,7 1,2 32 409,9ablak 2,2 2,8 32 197,1

2 be lso fOfa l 10,4 . 0,8 13 108,2ajt6 2,1 2,5 13 68,3

3 lakaselvalasztoja] 17,8 1,8 10 320.44 padl6zat 20,5 0,9 10 184,55 mennyezet 20,5 0,6 24 295,2

.. ..Alaphoveszteseg (Qo) osszesen =1583,6

162

a} fe lfu te si po tlek . ..• .. . , v • • • • • • • • • • • • • • • • • , • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 25%b) szelpotlek (szelvedett kulso fal) ; 10%c) egtaj-potlek (eszakkeleti kulso fal) 5%

ossze senpot lekok 40%.

Alaphoveszteseg Qo = 1583,6 kcal/op6tlekok:1583,6X40% ,.... = 633,4kea1/6

Az "A" szoba teljes hovesztesege Q = 2217,0 kcaljo"B" szobaHasonl6an szarnithatjuk ki a "B;' szoba hatarolo feliileteinek hovesztesegeit,amint azt a 19 . tablazat tartalmazza.

_.-19. tablazat

A hatarolo feltilet teriilete F I k I At !FXkXAtm- kcal/ CO kcal/o

m26C O

1 ktilso fofal 3,8 x 3,3 12;5m2

l evonva az ablak , mint "A"-nal, -2,2

10,3 m2 '10,3 1,2 32 395,5

-- --

ablak '2,2 2,8 32 197,1

-- -- --

ki il so fa l 6 ,15x3,3 20,3 1,2 32 779,5.

-- --

2 belso fofal 3,3x 3,3 = 10,9m2

Ie a jt6, min t "A"-n<i l -2,18,8m2 8,8 0,8 19 133,8

-- --

ajt6 2,1 2,5 13 68,3--

4 padlozat 3,3 x 5,4 17,8 17,8 0,9 10 160,2--

5mennyezet 3,3 X 5,4 17,8 17,8 0,6 24 256,3--

Alaphoveszteseg (Qo) 1990,7

Pot lekok mint "A"-na l 40%-kal 796,3

"B" szoba teljes orankinti hovesztesege 2787,0

B) A CSEREPKAL YHA FUT6FELlJLETENEK

ES BELS6 SZERKEZETENEK MERETEZESE

A cserepkalyhak meretezesevel kapcsolatos fogalmak, kepletekreszletes ismerteteset az MSZ 14202 tartalmazza. Itt csak nehany

fontosabb imeretezesi fogalmat ismertetunk, ill. a cserepkalyha kiilsd

163

~ I ~-1-

co EI ~~o00 on o ~r:n...]) "r o

7-q-0'<!-0- v ; . ,~ _ o o " , < n . . . oq ,

70'<!-00000-00000

70770'0000000 ";-";-0\0\";- O\.,;-.,;-~O\



!~-I-I-~~-

E ! ~ ~ ~" : " ~ : "I---I-----'------_-:------c-~I

I

: ~ I ~;Q ~N

:~~ ~ I ~ I .0.

~ . . o E . - " lI o I sI~i

I

I

l ~ ) J ?W S ; ) 1l 1Z IJ . L

IA[ \ lS

" " ..

l ;)f l1J;)){". . , .". . . .

l ;)I !P;)ldBIV,"8

II

c< ! 8 I : 0 ; ;f) o. . < : : ' C < ! '0 ~n N ~, en

c< ! -- N~ OIl8 0.

' C < !c< !

~E o'0~ , . _ ,

3?SAI9W

3?SS;)I?ZS

Iadwas ; )

;.>

! ' : !-e

Sc< !

. . < : :,.q' C < !

~

E I S(6/Z-zS- :11:' C < !Nen. . . .0

r J : J E-£v~ ZSW

0000 00 00-00

8 N() xxxxx

";NNNNN'

O-q-'<!-O\-q-O\f"" -O\O\"-O\~

" ' ; _ " '. - ; " ' C ' , i '- . .- " : ( 'l " '

.

~~M"-:....-IM

NNNNNNXXXXXXM'~O-~M\O

NNNNNN

-s - 00oo e-; 000000\.00\00\O~"-,O\M-;

( '1" ) " ' M"'(.. ·rN"_(")~o"

0'00'0'00.M(f" )("f)(f)(f")(fl

l.() \0 tn \0 _\.0, t.n

0"0"6666

.07

70<'">'00 Nt--077 00 ..........0:\0 00'0 l I ' ) \ O \ O \ O t ' - - - t - t ' - - - O O O O O O 00 -0 - . , 0 \ 0 \&

I

'O'Ot--'Ot-- o o t ' - - - O O t " t - - OOr-OOOOt'-~

XXXXX XXXXX" XXXXX.0 NtrlNv)N V)V)NV)V>. ro o," NNNtr>N

XN-XN"X NN"XNN",~.

'" XXXN"X'8 V)X",X-q- XX7XX," v:,"'v:,X",

N"'" v:, M-q- V)V)no N N"'l ","q-"

;§.p

c< !N-r o

.......MVl.() :: 0'0 t-- 00 0\0 , C < !- . . . . .

ciN

'-;NM~tr) '0t--·oo\0 -Mfl~V

-""'(1"-1,.-_

1 6 4

.-;.-; . . . . . . . ..-; . . . . . . .N,t\l'Cl NN

f'l",.._;"'N"'N"'.-.'"

'<!-0700O\~-:. o; _ t;. r-...-:,~_;,_, .'

00 00 00 OO_CC 00 00", "" "" _ . . .__

.......-{"~MN

XXXXX,_ .- ; M M, MNNNNN

XXXXX

OOONO.-;N-,MC"l0\..- 0\ (f•..-

, . - ;~ ( " , r . - ; "' N'" N'

ON07-q-. . . . . . .C"l""'·.. ' : : t0\ M-;lr) I.{)

,_;"N" ( ' 1 "NN"0,_

I-

N

S 0\

S 100

"'t-,<!-'<!-V)-q-\0-.-; \000 .......

NMNMM

66666

NOONNOONO',NNO\N~t\l"'N".-;'"

\0\000\000

t--"--"\_-: o; _1"-1-;_-;_

tr)O()r)O

NCONNOO.-;00_.-;00

(",T"-''''NN~

- . : : : t " " ' j -.::-\O C"l\0 00 _ "","-_

-MMI")VV

660"0"0"

C"l,OONOOOONO\NO\O\.(",.r~N~~

V)0V)00NOONooOO'-;-00..-0000

N""~""("'"'t"'.-;"" ...-;...

00";-00MMNMMl/).(")V()r)

0"00"0"0"

0'00'0'0("'f')("-rjf"'")MMIr \D If) \0 \D

0"0"0"0"0"

OONOONNt--0\NO\NN.";-_~N""...-;"'N""M"'N"'·

o lr>0 ",v 0ooNOOMt.""-lt'-00·"....., oo·~ -: ("f)

~"N-"""""N~N N"'

'000\000M("f')MMMM\Cll!)<n\Ol..,)l/)

o"o-0~060"

-<I ~o 0000t-V)l.Do::::t\O\Cl

No\OOOOO~o~'6"'::'~

.,;-,;-\0\. 0\0\0 \_ 0\ .. .. -. 1" - ; ~ _ ' ;

.......' _ . . ..N . . . N . . ..C " . . :f ' N .. .

0\";-";-";-0\.,.....j 0\ 0\ 0\".....,

C ' , f . . . - - " ' : . . . .. . - ; " '. . . . . . .(',f"

OONNO

~NMNN

t- ~---~-~-I-------

~'<!-O\O\.,;-0\, 0\ - - 0 ' -.- ~ ~ ('r t'f ~....

M("t")MMM

CI N N N C'l

XXXXX

(';""jMMM('I')('\"')MMf'iN~N

XXXXXX.......;....;..,~.....-!~M(f" iMMC'I")

...- ! ~ - ~ ~ ..-!

MMMMMM

"''''0000NNt--t--t-t--~_(f")(Ij,M_(f)

N-NC'lNNN

0\0 \0 o{fMMMM-. :::t

tn\D\Ont'-

66000

NNON'ONt-r-. \0 t-1 . . 0 r-N....n.. ....' ) 1 " , " ' - " N,., . . . . . . . ~ . , . . . . . , .~ ~~~

0000 0\ 0\ 0\ 0'-,

XXXXXXMV) tn t.n v.) C")

XMM-('.I-",,"X

..oXXXX0\Ot")\C.(")

"-

r- 00- r-- 00 00 0\

x x x x x x_M If)V -M a. n t()

X C'fN-X C'fN"

. , ; - x x ~ x x";-'" or;_'<!-

~

r- 0000 0", 00 C\

XXX XXXlri("f')tn("f"')Mtn

N"XNXXN-

X",X7V"lX\'c~l(j V)

~N("IjMNM.~ tn ltjl.() \C \0~ . . . . . . . . . . ,......:~.-~,

00 co 0-, 0". ; 00

XXXXX.V("f)(f").iil.r)

N-XXC'r""

XV) lr>XX'0v)

~NM"¢-n

("1")("!')M('I'JM

c{NNNN

WN.,;-NN("lin \D.-;......:O7\D{).r)

.,;-"<!-"v- ",-

t-NNNt--";-NNN;tNNN-NN-

Of,l.(){)O

t--NNNt-_M-'..- <~("I')

NN"C'IC'l-N"

N'O'OOO<-",O\NNN\o \0,.,..........-<.

~ ...~"":NN'"

-,

0\0000_00,0\

XXXXXtn-V Mf)M

" ," < , ,, r X X XXXOOOO

'Doo --

165

palastjanakes a belso szerkezeti elemeinek meretezesere adunk gyakor- 21. tablazat



lati tanacsokat,

A kalyha fiatfel idete (Fk) a ktilsd esempe feliiletenek az a resze,amely belii l az izz6 tuzeldszerrel , a ' langgal vagy a fi istgazzal erint-kezik. Ide szamit tehat a kalyha palastjanak az a resze, amely fatilzelesfi. kalyhanal a tfizter feneksikja folott, a tobbi cserepkalyhanal a rostelyfolott van. A szabalyzat szerint a tetosik terulete is ffitofeltiletnek sza-mit, azonban erre meg a tovabbiakban visszaterunk, Fafuteses kalyhak-nal, ha van atszellozd talapzatuk, akkor a fenekslk alatti felulet is fiit5-feliiletnek szamit. Ilyenkeppen 'a vegyestiizelesti kalyhak legalso esempe-sora esak legalabb 4 csempeszelesseg eseten, ennel kisebb kalyhaknal

pedig esak magas talapzat eseten szamitando a ffit5fellilethez. Ennek.megfeleloen tartalmazza a tablazat a kiilonfele tipusu es mereni kaly-hak ffitOfellileteit. A tetdsikon tulemelkedo diszitesek,· parkanyzatokes a flisteso nem szamithatok ffitdfeliiletkent.

A kalyha hatdsfoka (I]) alatt a kalyha teljes ffitdfelulete altal egyora alatt leadott hdmennyisegnek es a tuzeloszer tokeletes elegese mel-lett egy ora alatt felszabadulo hdmennyisegnek %-os viszonyat ertjiik, -

A cserepkalyhak hatasfokat a kovetkezo atlagos ertekekkel ve-hetjiik szamitasba: .

Fatiizeleses (rostely nelkuli) kalyha '1=70-75 "/ 0Id6szakos (vegyes-) fa e s szent iize le st i e s a

t6lt6rendszerii szenttizelesu kalyha 1 J=5-80 "/ 0Termokoksz kalyha 1 J =80-90"/0

A kalyha Jajlagos hbleadasa (Qn) alatt a kalyha teljes futofeluletealtal egy oraalatt Ieadott osszes hdmennyisegnek a fiitOfellilethez valoviszonyat vagy maskeppen a ffitOfellilet 1 m2-e altal 1 ora alatt leadott. hdmennyiseget ertjiik, Kepletben kifejezve, ha a teljesholeadas Q kealfoes a teljes ftitofelillet Fk m-, akkor a fajlagos holeadas Qn =QIF/r. .

Bgysege: kcal/o m-. Masreszrol Q = Qn·Fb vagyis a teljes holeadastmegkapjuk, ha a kalyha ffitOfelliletet szorozzuk a fajlagos holeadassal.Megjegyezzlik meg, hogy a teljes hdleadast (Q) masneven Jutoteljes[t-

minynek, a fajlagos holeadas szambavehetderteket pedig (az 1 m2

ffitofeltileten lora alatt nem eroltetett tiizeles mellett leadott homeny-nyiseget) normal teljesitmenynek is nevezik. A szabalyzat szerint a' ese-repkalyha normal teljesitmenye 7 em kozepes falvastagsagig Qn = 700kcal/m-o. (A: termokoksz cserepkalyha normal teljesitmenyeQn = 1000 keal/m26.)

A klil6nb6zo mereni cserepkalyhak ftitofeltileteire vonatkozo ada-tokat a 20-21. tablazat tartalmazza.

A cserepkalyhak meretezesenek alapjat a futendo helyiseg oran-kenti hosziiksegletenek(hovesztesegenek) XA alatt reszletezett sza-.mttasakepezi. Ebbdlkovetkezik, hogy olyan .kalyhat kell epiteniink,

1 6 6

A cserepIciIybak ffifofeliilefe

SorszamA palast f ii tofe ltilete, m-

Kalyha-Vegyestiizelesf I Fatiizelesfi

TE-es toltorend- ToItO- kalyha Fedes,

MSZ I meret, " kal hTe rmo- m~Sz- szeru a y a rend- . I ' k k

543-53 csempeben .. nero at- at- 0 sz

I2/935 . magas lalacsony I~~~~~a szellozo szellozo

lkalyha

szerint. talapzattal I talapzattaI

1 2 I 6 I 7 8 I 9 I 104 5.

1 I r 2,5X2X6 2,80 2,33

I2,80 3,02 1. 0,22

2 2 3X2X6 3,11 2,59 3,11 3,3710,26

3 I 3 2,5X2X7 3,27 2,80 3,27 3,56 0,29

4

I4 3X2,5X6 '3,43 . 2,86

I3,43 3,74 0,31

5 5 3X2X7 3,63 3,11 3,63 3,89 1°,26, ,

6 2,5X2X8 3,74 ! 327 3,74 I 3,96- 1°,227 6 3X2,5X7 4- 3,43 4,- 4,31 0,31

4,41 1°,263X2X8 4,15 3,63 4,15

9 7 3,5X2,5X7 4,36 3,73 4,36 4,75 4,36 I 0,3910 4X2X7 4,36 3,73 4,36 4,71 0,35

·11 3X2,5X8 4,57 4,- 4,57 4,90 I I 0,3112 8 4X2,5X7 4,72 4,72 4,72 5,16 4,72 0,44

13 4X2X8 4,98 4,98 4,98 5,331°,35

14 9 3,5X2,5X8 4,98 4,35 4,98 5,37 . 4,98 0,3915c

10 4,5X2,5X7 5,09 5,09 5,09 5,58 5;09 0,49

16

I4x3x7 5,09 15,09 5,09 5,62

15,09 0,53

17 11 4x2,5x8 5,40 5,40 5,40 5,84 5,40 0,44

12 5x2,5x7 5,45 5,45 5,45 6,- 5,45 0,55

18 4x3x8 5,81 5,81 5,81 6,44 5,81 0,63

19 13 4,5x2,5x815,81

5,8120 14 4x2,5x8 6,07 6,07

15 6x2,5x7 16,18 6,1821 4,5x3 x8 6,23 6,2322 16 5x2,5x8 6,23 6;2323 17 4x3x9 6,54 6,5424

I18 5x3x8 6,64 6,64

25 19 5 x2,5 x9 7,01 7,01

--

26 20 6x2,5x8 7,06 7,0627 5,5x3 x8 7,06 7,0628 5x3x9 7,47 7,4729 5,5 x 2,5 x9 7,47 7,4730 5,5x3,5x8 7,47 7,47

6,30 5,81 I 0,496,51' 6,07 0,44

5,816,07

6,18 6,84 16,18 0,666,23 6,83 6,23 0,606,23 6,78 6,23 0,556,54 7,07 6,54. 0,53.§,64 7,30, 6,64

1·°,66'7,01 7,56 7,01 0,55

7,06 7,727,06 7,797,47 8,137,47 8,087,47 8,32

1 6 1

21. tablazat folytatasa A lii st jdra tokme.re te ita 22. t ablazat t arta lmazza.



Sorszam IMSZ I ~ ; - /543-53 ? '935

~~I.-l I- szennt. I

1 / 2 I

Kalyha-meret,

csempeben

3

I . " . .A palastfiit6feliilete, 111" .. . /1

IVegyestiizdesul ../' Fa tiizelesu· I

I

' es toltorend- T61to- kaIyha '·Pedes

szeru.kaIYhal rend-I . . ITer1119- m2'

szerii nem at-/ at- I kokszmaga.s jalacson

y/ ka!.yh.a szellozo sz.e.lOZOjkalYha

I talapza ttal. I talapzattal

! 4 / 5 I 6 I 7 I S/ 9 I 10

3132

333435

21 i 6x3xS

II 6x3,5XS

1 /1

5x3,5x922 6x2,5x9

5,5x3,5 x9

23 .6x3 x9

I -47iI , I

i 7,89; 7,94I 7,94! 8,41.I 8,41I

36 24 16X3,5X925* SX2,5X8

26* I . SX3X827*1···lOX3 XS2S* IOX3 X9

, I8,S7 8,8710,38 10,38n.zi 11,2112,87 12,87

14,48 114,48

0,930,881,06

1,321,32

melynek fUtOteljesi tmenye fedezi ezt a hoveszteseget . Evegbol. akisza-mitott hoszuksegle tet e l ke ll o sz tani az epitendo ka lyha normal tel je -

si tmenyevel , fgy megkapjuk a ka lyha sziikseges futofe lulete t m"2-ben ,

amelyhez mar a-megfelelo meretti kalyhatipust a 21. . tablazatb6l ke-

reshetjiik. ki. E tablazatban kiilon szerepel a palast es kiilon a fedolapfiitofel ii let e. Ennek oka , hogy a te tosfk, il l. fedolapcsak akkor szamit-

hat6 ffitd feli il etnek, haa ka lyha csempeve l/.mazas takarolappa l vagy

mazas fedolappal van betakarva.Amennyiben a kalyhan csak cserep-

takaras van, ugy teriiletenek esak 1 .4 resze szamolhato fiitOfeltiletnek ..

A 'tobbi szukseges alkatr esz-rneret rejkozofj hk a szaba lyzat sze-rinti tapasztalati kepleteket.

A rostely merete"Fr=Fk/100, vagy mas alakban, mivel a kalyha

Fk futofelulete m--ben adott , a rostely feli il ete t pedig kenye lmesebb

cm--ben szamolni: F, = 100 F . . , < , Az Igy szamitott ros telyfelulethez meg-

keressiik a Iegkoze lebb i nagyobb feli il etfi szabvanyos rostelyt, A szab -vanyos .tuzelerostelyokmeretei:

168.

8,87,8710,3811,21

}2;87

14,48

9,8011,2612,2714,1915,80

* Ezek a kalyhak ketftiteses kalyhak, kettos kemenybekotessel, belso csempe-fallal (legvezetek) keszulnek.

18X21 em=378 cm-,2LX23 em =4.83 cm-,

21X26em=546 crn-,

23X 26 em=598cm-,23X31 em=713 em>,

27X 31em = 837em>.

22. tablazat

A flistjaratok meretei

MegnevezesVegyestuzelesu

. kalyhanal

Fatuzelesues

termokokszkalyhaknal

A beego keresztmetszete

Az I. f ii st jd ra tA· II. f iist jaratA Ill. fiistjaratA~V. !iistjaratA [iistcsd

Ib =125F"Ji=100K

Iu= 91r:fin = 77F/,

fiv= 77F"Ics= 50Fk

I~=87 Fk

II =85 Fk

iiI=77 Fk

Im=77 F k

frv =80F"!cs=33Fk

A 22. tablazatban leva kepletekben az Fk rnindeniitt a 21. tab-

.lazatbol kiveheto ffi tofe li ile t m--ben, mig az Ib , fr.-IV es/es te rii lete-

ket cm--ben kap juk,

A tiizter [ticzszekreny ] mereteinek megallapitasa

Vegyesffiteses kalyhanal a tiizszekreny meretei tekinteteben a

tUztirepitesenel kozolteket kell alapul. venni. A tuzszekreny n:agas-

saga h = 40+ Q/150 em kepletbcl szamitando, de ez a magassag 50

cm-ne l' ki sebb es j)O em-riel nagyobb nem lehe t.

Faftiteses kalyhanal a ttizternek akkoranak kelliennie, hogy egy

napi tiizelofa elferjenbenne. A gyakorlat szerint, ~a a tUzt~r szeles-sege "il" em es melysege .I" em, akkor azalapterulete (napi-Iu orai

ftitest feltetelezve):

IQ H

a- =225 cm-:,

kepletbcl szanlithato.. r , , •• . • , , " ..

A 33 cmhosszu kandallofaval valo tuzeles es gulaszeru faberakas .

eseten aferfogatveszteseg miatt a fenti kepletszerint kiad odo alap-.

* A kepler megertesehezmegjegyezzuk, hogy az MSZ 14202 szerinta uiz teralapteriilete: .

a'!=O,Ol'R (m--ben),

ahol R a napi tuzeloanyagszukseglet. Ugyancsak a szabvany szerint:

R=i·B,ahol i az 1 napra e so futes i ida oraban, mig Baz 1 ora ra e so tuzeloszukseglet .A szabvany 2.9 pontja szetint:

" QB=--.

'fJ·H,

1.69

teriiletet meg 25-30 %-kal meg kell novelni, A tuzter magassagat

h :=::30+Q/150 (em) kepletbdl kapjuk, de ez a magassag 50 em-net



kisebb es 100 em-net nagyobb nem lehet.

A hamuter terfogatat vegyes tt izelesti kaIyha)rnal a k =2 'Q / lOOO(dm") kepletbol kapjuk.

9. pelda. Legyen felada tunk a 8 . pe lda szerint i "A" belyisegben fel-allitando idoszakos vegyestUzelesii,harom fiistjaratos eserepkalybamegter-vezese alaesony labazatta l, A kalyha esen!ptakarassal keszuljon . .A helyisegorankenti hovesztesege Q:=::2217 kea I/6. A szukseges f ii tOfel tilet teha t:2217j700:=::3,17 m-, Mint a 21. ta blazatbol lathatjuk, ennek rnegfelel az 5.szamu 3x 2 x 7csempemeretn kalyha, melynek palast-fiitiSfeliilete: 3,11 m-,fediSlapja pedig 0,26 m-, A szamitasba veheto teljes f iit6fe liilet _ a 'feQes1 / 4 -et veve - Fk:=::3,11 + 0,26/4:=::3,17 m-, ami pontosan megfelel, Nezzukmost az egyes be lso sze rkeze ti e lemek mere teze se t (157. abra ).

A rostely szilkseges alapter tile te : 100X 3,17= 317 cm-, Igy, azeliSziS-ekben kozolt roste lytablazat szerinti legkisebb szabvanyos roste ly - 18X 21emmerette l es 378 em- teljes felii le ttel - valaszthato.

A tilzszekreny magassaga: 40+2217/150.iF 40+ 14,8= 54,8 em.

A hamuter terfogata: K= 2X 2217/1000 = 4,43 dm>. Mivel arostelyter tile te 378 em>, a hamuter sztiksegcs magassaga m= 4430/378 = 11,7em.A hamuter kismeretti, elere allitott teglabol megepitheto.

Afilstjdratok meretezese elott mindenekelott allapitsukmeg, hogy a beleltc sempe vastagsaga = 4 em, mig a samot tf ala za si i - 1em agyagretegge l bor i-tott - csempefal vastagsaga 4+ 1+4 = 9 em. A padlas-teglabol epiiliS bels6valaszfal vastagsaga szintenee 4 em.A beegd meretezese:

Szelesseg:

a kalyha szelessege 3 csempe 3 X 21 = 63 em ~ebbol Ievonand6 a ket samott -falazasu esempe -2X 9=18em

igy a beego sze le ssege =45 em.

Az eliSzQformulaba B erteket behelyettesitve:

R=i _ _ _ g _ ,f)'H,

illetve:

.amibol

a.I=001.10--Q

--, 0,75'3000 '

a·/=OOI Rm2., 225

Ahhoz, hogy a : t iizter a lapter iile te tcma.hsn kapjuk, az ut6bbi formulat megszoroz-zuk 10 OOO-eJ.gy ad6dik a tfizter a laptertilete: '. ,.

Qa·!=--cm2

•

2,25

170

~I

A~

I

IIIf.

1 \IN . \ \ \

\ 1 \ I.

~

, b

Xiego

Hamuler

157.abra. V~gyesttizeles(i harmasfustjaratu cserepkalyha

l1i

Melyseg :

a kalyha melysege 2 csempe 2 X 21 = 42 em -

Hotarolas. Mint tudjuk, a xse repkalyhanak egy ik feladata,hogy itt uzeles ide je a la tt annyi hot t arol jon, hogy a t ti ze lesi . ~zi in~~al~t t i s fegezze



ebbol l evonand6 a ket cse rnpe-

fal + a belso valaszfal: -2X9+4=22em

igy, a beego es az I . f iis tjara tegyuttes melysegeEbbol a ' beego melysegc 20/2vagyis a beego teljes keresztmetszete:

=20em=10em

45X 10=450 ern>.

A beego szllkseges keresztmetszete ;

fb =87X 3,17= 276 cm-,

tehat a fen ti meretti Beego boven megfelel,

Az I. fiistjdratot vezesst ik a kalyha homloklapjan.Szelessege, m in t a beeg6e = 45 em.

Melysege a 10cm-rolfelfele keskenyedik az eloiras szerint i Iegkisebb8 cm-ig, vagyis az I. fustjarat keresztmetszete:A5 X 8 ='360 cm-. A szuksegeskeresztmetszet:

1i:=83 X3 ,17=263 cm- .

A Htfusijdrat

szelessege, mivel itt mar nines samott-falazas3 csempeszelessegebbol Ievonand6 2 belel tcsempeugyancsak levonando a kozbenso fal

Igy a II . es alII . fustjaratra

A II-,ftistjarat szelessegemelysege, mint a .becgonel Iat tuka.Il . ftist jarat keresztmetszete tehatA szukseges keresztmetszet:

3 X 21= 63 em2X 4=- 8em

= - .4 em

51 crnrnarad.

26emIO cm

26X 10=-260 ern-

fn =77 X 3,17= 244 cm-.'

AlII. fiistjarat

szelessege 51 - 26 = 25 em.melysege 10 em-keresztmetszete tehat 25 X 10= 250 ern-A szukseges keresztmetszet:77 X 3,17 = 244 em>,

A fiistcsd sziikseges keresztmetszete:

f cs = 33X 3,17 = 104 ,6 cm ' ,

igy, a kisebb 14X 14=196 em = keresztmetszetu Romhanyi-fustcso megfelelo.Az dtbukok szt ikseges ikeresztmetszete: Az' I . es II. ftist jarat' kozott:360 + 3,6x 20= 432 em- (20%-kaln6velt k eresztmetszet) s mivel a .I I. fus t-jarat szelessege 26 em, az atbuko szukseges magassaga 432/26 = = 16,6 rv 17em,n. es III. fustjarat kozott: 260+2,6x20=312e1112, s mivel a II. fustjaratmelysege: 10em, az atbuko sztikseges magassaga: 312/10=31,2em.

172

a hoveszteseg nagyreszet. {L \ f ti te si sz tine tben a helyi seg h?f~~anaf kisebbmerteku csokkenese megengedheto.) Haaz. tize~lszti~e,t alattI,holea~a~t.~ tel-jes hoveszteseg 60%.-ira veszzlik,fel es n~p~,lO ora .f~te~t, tehat 14ora~uzell1-sziinetet vesziink alapul, akkor a tarolando hOl11ennYlse~.14X,60/1~ 9 Q - 8 ,~q ."Fent i peldankban Q = 2217 kcal/o, teh~ t. a .. tar ol~nd? hOn ;,e~YI~eg8,4 X 2217= 18622 kea l. Mivel a kozepes kl~ l~elu .cse repkalyha hotarolasa5850keal/ll12 (lasd a fuggeleket), az osszes hotarolas:

3 ,17 X 5850 = 18540 keal,

t ehat a kalyha hotarolas szempontj abol i s megfe le l5 .

173

r

FUGGELEK toluol stb.) van, benne, ezert olyan alacsony hdmersekletek meresereis alkalinas, amelynel a higany mar megfagyna (-39 Co alatt).



Kil/onbiizo hOJokbeosztasok

A legaltalanosabb Celsius es Reaumur hofokbeosztasokon kiviil- kiilonosen Angliaban esAmerikaban - elterjedt a Fahrenheit-hotok(PO) hasznalata, Fahrenheit a jeg olvadaspontjat + 32 fokkal, a vizforraspontjat pedig + 212 fokkal jelolte; a koztiik. leva tavolsagot pedig180 egyenlo reszre osztotta . A C'vban megadott homerseklet ertekeRO-ban, ill. F'vban a kovetkezo kepletek szerint szamithato:

R ° = 4/5 COes FO = 9/5 Co +32.

Igy pl. 25 CO=4/5X25=20RO vagy

25CO_=9/5X25+32=45+32=77 FO.

, Masreszrdl, ha a homerseklet R'vban vagyFr-ban adott,akkoraz ezeknek megfelelo COkiszimltiisara az alanti kepletek szolgalnak:

CO=5/4Ro, ill. CO~(FO-32)X5/9.

Igy pI. 40RO =5/4X'40 =50 Co, vagy

59 FO=(59-32) X5/9 =27X5/9=15 Co.

Hasznalatos meg a fizikaban a homerseklet megjelolesere az un.abszolut homerseklet vagy mas neven Kelvin fok is ( jele: K 0 ). Ennel

a jegolvadaspontja +273 KO,a viz forraspontja pedig +373 KO.Az ab-szolut hdrnerseklet i skala 0 pontja (0KO) Celsius fokokban -273 CO-nak felel meg.

Specidlis hOmer{Jk

Az altalanosan ismert szobai higanyhomerdkon kiviiI meg sok-fele homerot hasznalnak specialis celokra, Ezen hdmerdk koziil nehanyfontosabbat a kovetkezdkben ismertetunk:

Folyadek-hdmerii. Hasonlo a .mar ismertetett higanyos hoine-r6'khoz, csak .higany helyettfelttind szintire festett folyadek (alkohol,

174

A homerseklet emelkedesekor a kii lcnbozd femek kiilonbozdmertekben terjednek ki. Ezenaz elven alapul a bimettal hOmero (bi

metall azt jelenti: ket fern), AhOmero ket kulonbozo hdkiterjedesti,

egyforma hosszu, osszeforrasztott femszalagbol all . A homersekletemelkedesekor az egyik fernjobban kitagul, mint a masik, ezerta kettdsfemszalag elhajlik '.a kisebb hokiterjedesti femszalag iranyaba, Ezt azelmozdulast attetellel mutatora viszikat, amely kozvetlenul a homer-sekletet mutatja. A bimetall hdmerd meresi hatara --40 CO-tal -+400 CO-ig terjed.

Elektromos ellenalldshlimerok. Platina- vagy nikkelhuzalbol. te-kercset keszitenek, a tekercs veget egyallando fesziiltsegti aramforras-hoz kapcsoljak. A homerseklet valtozasaval valtozik atekercs elektro-mos ellenallasa es vele az aramerosseg, Ez az aramerosseg-valtozasegy galvanometer mutatoji t hozza mozgasba, arnelyrol a homersek-let Ieolvashato, Aplatinatekercses hdmerd meresi hatarai-,--100-t61+ 1000Cr-ig, a nikkeltekercses hOmeroe pedig -100-tol +200 Cr-igterjed ..

A szin-hbmersekletmeres a hdmersekletmegallapftasanak kozelitomodja, Elve, hogy az izzo test szinebol szabad szemmel kovetkeztet-heti ink a test I iomersekletere: Az azonos hdmersekleten izzo osszes

szilard vagy cseppfoly6s 'testek szine ui. egyforma es a homersekletvaltozasaval is kozel egyforman valtozik. Az izzasban leva testek szine-

hOI az alabbi homersekletekre lehet kovetkeztetni:voros Izzas kezdete 500 Co.sotet voros 700 Cosotet cseresznyeszinfi 800 C ocseresznyepiros szinii 900 C ovilagos cseresznyeszinii 1000 Cosotet narancsszinii ·1100 Covilagos narancsszinii 1200 Cofeher 1300 Covakit6 feher 1400 CO

Seger guldk. A Seger gulak keramiai anyagb61 kesziilt, 65 mmmagas, haromszog alapu gulak. Egyik oldalukon szamozassal I iit jakeloket. A kiilonbozd szamjelzesti gulak kulonbozd hdmersekleten 01 -vadnak meg.A Seger gulak tehat nem homerok, mivel csak a szamoza-suknak rnegfelelo adott hdmerseklet .jelzeserevalkalmasak. Bizonyos

terben akkor uralkodik a gula szamozasanak megfelelo homerseklet,ha a gula annyira meghajlik,hogy csucsa a talapzatot erinti. A kiilon-bozo szamozasii Seger gulak olvadaspontjat Cf-okban, a 23. tablazat~ tiinteti fel, '

175

23 . tablazat

A Seger gubik oIvadaspontjai

Ez a valtozas izotrop anyagu testeknel az alabbi kepletb(jl sza-

mithato:



Szamjelzes Olvadaspont , CO Szamjelzes Olvadaspont, Co

02 2 60 0 9 128002 1 65 0 10 130002 0 67 0 11 132001 9 69 0 12 13 5001 8 71 0 13 138001 7 73 0 14 1 41 0 .01 6 75 0 15 1435

01 5 a 79 0 16 1460014a 81 5 17 148001 3 a 83 3 18 150001 2 a 85 5 19 152001 1 a 88 0 20 153001 0 a 90 0 26 158009 a 92 0 27 161008 a 94 0 - 28 163007 a 96 0 29 1650.06 a 98 0 30 167005 a 1000 31 169004 a 1020 32 171003 a 1040 33 173002 a 1060 34 1750Ola 1080 35 17701 a 1100 36 17902 a 1120 37 1825

3 a 1140 38 18504 a 1160 39 18805 a 1180 40 19206 a 1200 41 19607 1230 42 20008 1250

Kiibos hOtdgulds

Ha valami lye? ..- pl. .derekszogfi hasab -: alaku szilard testetegyenletesen meleg!tunk, akkor rnindharom kiterjedese (hosszusa

~ele~seg es magass~g) iranyaban tagul; egesz ter jedelme megnovekszi~ '

z 0 yan anyagokbol, me1yek hOtagulasi egyii tthatoja minden iranyban

u~yana~kc:r~, lzo!rop0{mak nevezziik . Olyan testeknel, amelyek hosszii-

s~ga a mas:~ ket, merethez kepest igen nagy, a vhossznovekedeshez

kepest .~ masik k~t meret novekedese elenyeszo, Ezert beszeliink ahosszukas teste~nelvonalas ( linear is ) hdtagulasrol.

!fa ne~ llyen"hosszukas testrol van szo, akkor szukseg lehet ates tterfogatanak hookozta megvaltozasara.

116

Vt =Vo (1 +3a·f1t), ahol .Vo (m") ato C'<hoa tartozo eredet i t erfoga t,

Vt(m") at C'<hoz tartozo megnovekedett terfogat

At =t - to (CO) a hofokkulonbseg esa(l/CO)a test anyagatol fiiggo vonalas hotagulasi egyiitthato,

A fenti kepletbol kitiinik, hogy az izotrop szilard testek k6bos

hotagulasi egyiitthatoja a linearis tagulasi egyiitthato haromszorosa.

A folyadekok; hotagulasa hasonlo az izotrop sz ila rd testekehez,

csakhogy a hotagulasi egyut thatojuk sokkal nagyobbezekenel , vagyisa folyadekok sokkal nagyobb mertekbentagulnak a ho hatasara, mint

a szilard testek.. A gdzok (legnemii testek) terfogat-novekedese mar bonyolultabb,

mert a gazok min d ig betoltik az oket kot iilvevo edenyt, ill. helyiseget,tovabba mert a gazok 'allapotat a homersekleten es terfogaton-kivill

a hatarolo edeny oldalfalaira gyakorolt nyomasuk is meghatarozza. /

Ez a harem un. dllapothatdrozo szoros osszefuggesben van egymassal,

Havalamelygaznak 0 COhOmersekleten a terfogata Vo; nyomasa Po;mig t Co homersekletena terfogata Vt; nyomasa pedig Pt; akkor az

allapothatarozok kozott a kovetkezo osszefugges all fenn:

Pt'Vt =Po·Vo·(l +p·t) ,

ahol 1 3 : ( 1 3 gorog ,l?etii, ejtsd beta) a gazok kobos hOtagulasi egyiitt-

hatoj a, melynek ert~ke minden gazra egyforman 1/273 C O =O,00366/CO.A fenti un. dllapotegyenletbOl.a gazokra vona tkozo kovetkezo

torvenyszer tlsegek olvashatok · le:1. Ha Pt =Po, akkor Vt=Vo·(1 + p.M), vagy maskeppen Vt-- Vo=

=p. VoAt, azaz allando nyomas eseten minden gaz terfogatvaltozasa

aranyos az eredet i t erfogat ta l es a hO!p.ersek letvaltozassal , tovabbaallando nyornaseseten minden gaz te rfogata minden 1 COhOmersek-

letemelkedeskor eredeti terfogatanak 1/273 reszevel megno. Ez azun ..

1. Gay-Lussac (ej tsd: ge-liisszak) torveny.2. Ha Vt= Vo, akkor Pt = Po·(1 +p·At), vagy maskeppen

Pt =P« = p·Po·!1t, vagyis allando terfogat mellett a gazok nyomasaaranyos eredeti nyomasukkales. a hOmersekletvaltozassal, tovabba

allando terfogat eseten. mindeugaz nyomasa minden 1 Co homersek-

letemelkedeskor eredeti nyomasanak 1/273 reszevel megnd, Ez a 2.

Gay-Lussac torveny,3. Ha t allando, akkor PtVr==PoVO, vagyis allando homerseklet

mellett a gazok nyomasanak es terfogatanak sZQrzataalland6. Ez az

un, Boyle-Mariotte (ej tsd: baj l-mariott) torveny,

12 Cserepkalyhas munkak 171

24. tablazat

A Iegfontosabb hazai szenek jel lemzo adatai

Banya

24. .tablazat folytatasa

MinosegNed-I I Eg- I IEg.h.etolFiito-vesseg, H % U heto.: I~, ken, ertek,



I % o· % ~ -;; kcal/kgue ,% j

Egh.etol Futo-ken ertek,%. kcal/kg

2 I 3 141 5 I 6 I 7 I 8

2 I 3 I 4 15

151034112204

61718

Alma Akna 25,61 15,70 58,69.1· 25,86 4,58 3778Apro 27,58 15,90 56,52 21 ,80 4,00 3594Dara 24,53 16,91 58,561 25,04 4,72 3726

-- -- --

Baglyasalja 9,50 25,71 64,79 - 1,89 4463

Barcika Dara 22,77 34,87 42,36 24,30 3,04 2374Brennberg , 13,80 14,43 71,77 - 0,71 4755

Diosgyor 27,17 37,13 35,70 - 2,30 1888,

-- -- -- -- --

Dorog Alma 13,71 17,67 68,62. 32 ,11 4,40 4595Apro i6,52 17,18 66,30 30,06 3,80 4365Dara 15,80 14,36 69,84 31,32 3,70 4636Darabos 12,89 19,63 67,48 27,79 4,40 4459me I. 14,71 16,00 69,29 31,92 3,78 4586Dio II. 14,42 16,47 69;11 32,30 4,05 4648Kocka 13,78 16,60 69,92 32,26 4,28 4645Rostalt dara 15,07 16,88 68,05 29,93 3,79 4493

r

-- -- -- -- -- --

Dudar Alma 26,29 17,77 55,94 30,30 4,22 3423-- -- -- --

Ebszony Akna 12,83 36,83 50,34 24;16 4,05 2966Dara , 14,30 28,73 56,97 28,17 4,65 3590Kocka 15,38 31,08 53,54 24,54 3,43 3305

-- -- -- --

Edeleny 26,32. 10,44 63,24 - 3,36 3941

Kirald 22,20 11,30 65,90 - 2,80 4180

Kisgyon Dara 26,89 14,93 58,20 25,79 6,23 3565

Dio I. 29,06 14,28 56,66 24,75 5,37 3469

-- -- -- -- -- --

Kisterenye Apro 19,58 27,35 53,07 22,55 1,19 3326

Dara 26,24 23,78 49,98 22,32 0,83 3140

-- -- -- -- -- --

Komlo 3,96 25,26 70,78 - 1,82 5393

Matranovak Apro 20,76 16,58 52,66 24,52 0,49 3311 ,

-1---·- -- -- --

Mizserfa Apro 27,71 29,46 44,83 20,77 0,63 3056-- -- -- -- -- --

Mogyoros Akna 14,66 24,50 61,81 29,86 3,90 3991

Darabos 17,91 17,38 64,71 30,37 3,36 4194

Monosbel DaraDio

17,37 19,45 63,18 32,00 2,86 398822,51 19,50 57,99 31,83 2,79 3671

_______ ~-----~-I--- -- ---- --

--'----~-'- -~----I--~ --------

Nagyblitony

Ormospuszta

Pees

DaraApro

DaraMosott

12,2628,34 59,40 16,95 3,44 417310,37 34,56 55,07 19,92 3,13 3809

25,35 26,21 48,44 - 3,67 2909

10,91 16,22 72,87 11,72 3,29 59438,05 16,94 75,01 n.ss 2,72 6080

----'-------I-~---- --- --- ------ ---

Pilisszentivan

Putnok

R6zsaszent-martenSajokaza

AknaDara

20,19 20,03 59,78 29,21 6,81 383620,06 22,81 57,13 21,17 5,45 3578

-

23,87 41,59 34,54 - = - - 1 2,58 ~ara

NyersNemesitett

37,77 31,12 31,11 19,48 1,8521,92 20,21 57,36 - 2,6913,25 48,35 38,40 - 2,90

------~,,---''-----~:--- --------- --- ---

__-'--__-- ------1----"- --------- --- ---

-------'--1----- ------------

Sajoszentpeter

Salgotarjan

SzuhaUllo

Tam

TatabanyaTokod

Dara

Apro

Dara

AproDaraRostalt daraAknaRostalt akna

KockaDarabos _

AknaApro

DaraDio I.

Varpalota Nemesitett

I '31,96 17,09 51,05 25,29 3,02 2900

, 21,00 33,86 45,14 19,16 2,05 2806

-- -- -- -- --

27,38 25,81 46 ,81 26 ,49 5,32 2720

-- -- -- -- --16,29 10,15 73,50 35,59 3,69 4921

15,43 10,74 73,83 36,78 3,96 4963

14,49 9,54 76,04 35,80 3,60 5130

18,12 10,05 71,83 34,50 4,12 4804

14,97 9,81 75,22 31,14 3,48 5072

12,19 13,20 74,61 36,51 3,28· 4938

12,50 15,34 72,16 35,45 3,38 4847

-- -- -- -- --12,87 14,69 72,44 - 3,55 4839

13,82 16,48 69,72 30,21 6,26 4639

11,72 15,12 73,16 33,56 6,87 4920

13,11 16,50 70,39 31,46 6,17 469012,59 15,61 71,80 30,71 7,22' 4807

-- -- -- -- -- --15,25 12,65 72,10 36,01 2,76 4483

178 1792*

25 . tablazat ,

A fafel~k fiitoertekei27. tablazat



1·kg fa ftitoerteke kgkaloriaban

Fafelesegek abszolut sdraz i szaraz I felszaraz0% I 16% 25~<;

nedvessegtartalornmal

I. Kemenyfak IAkac 4266 3487 3050BUkk 4244 3469 3033Cser 4262 3484 3046Gesztenye 4500 3684 3225Gyertyan 4279 3498 3059.Juhar 4306 3521 3080Koris 4402 3602 3151Szil 4419 3616 3164Tolgy <. 4282 3501 3061

I

II. Lagy fak jEger 4234 3460 I 3025Fiiz 3900 3180

t

3025r

Hars 4474 . 3662

I3206

Nyar 4228 3466 . 3031Nyir I 4301 3517 I 3076

j

III. Tiileveliiek

Irdei fenyo 4408 3557 3056Feketefenyf

t 4343 3505 3008Lucfenyo

I4578 3698 3180

.Vor6sfenyo 4420 3567 3065t

26. tablazat

Klilyhafal hOtarollisa csempefeliilet 1 negyzetmeteren

KalyhacsempeHotarolaskcal/rn-

2 em vas tag, beleletlen5 em' vastag , belel t7em vastag, 2 em san iot tlapo la ssal be le lt

10 cmvastag, 5 em samot tlapolassa l be le lt

184833905850

8000

Az adatoka t 200 Co kozepes kalyhatomeghofok, 0 C o vonatkoztatasi ho-fok es 0,22 kcal/kg-C" csempefajho figyelembevetelevelezamitottak.

180

)

Falak hOiitbOcsamsitenyez6i k (keal/m" 6 CO )

Valaszfalak I. .0,051 0,06 I 6,07 I 0,tl8 r 0,10 I 0,12meter vakolatlan falvastagsageseten

Gipsztabla, rabitz, ketoldaltvakolva 2,1 1,9 1,8 I 1,7 1,6 ,I 1,5Kovafold-Iap, ketoldalt vakolva 1,6 1,4 1,3 1,1 0,9 0,7Horz sako lap.ke to ldal t vako lva . 2,5 2;3 2,2 2,1 1,9 1,7

Elb~glafal, 'ketoldalt vakolva I - - - 2,4 2,3 -Aholit-, heraklit-fal, ketoldalt vakolva - - - 0,9 - -

A hataroloszerkezet elnevezese Falvastagsag, km kcal/ms oC"

0,085 2,20,085 2,15

0,12 1;6

0,13 1,45

0,14 1,3

Soklyuku .valaszfallap 2 sor lyukkal,6 em vastag, ketoldalt vakolva

U. a ., de 3 Iyuksoru teglava lU. a ., 2 vagy 3 Iyuksoni teg lava l,de 3 em vastag kovafold-lappal burkolva

U. a., 2 vagy 3 lyuksoni teglaval, .de 4 em vastag kovafold-lappal burkolva

U. a ., .2vagy 3 lyuksoru teglava l,de 5 cmvastag kovafold-Iappal burkolva

SoklyukU ikertablabol. keszult fal, 5 emvastag aholit, heraklit- vagy magor-lemezzel hoszigetelve, ketoldalt vakolva

10 em teglavastagsaggal

12elll teglavastagsaggal

25 em teglavastagsaggal

2 x 4 em falvastagsagukovafold- fala-zoelembolepultfal, kovafolddel: kitol-tott 5 cmvastag legressel, ketoldaltvakolva

0,18

0,20

0,33

1,0

0,95

0,75

0,8,16

Magor-nagyelembol epult fal, ketoldalt2 - 2 em vastag magorlemez, 16,5 em-enkeq(,.1>'cm vastag magor merevito-borda, h'emlegres,ketoldaitvakolva

6 em-es aholit- (heraklitj-elembol

falazott hoszigetelo valaszfal, ketoldaltvakolva

Uregesgipszt{lbla ketoldalt vakolva,

Sejtteglafal, ketoldalt vakolva

0,18 1,15

0,09 1,2

0,12 1,5

0,15 1,6

181 -

27. tablazat folytatasa 27. tablazat folytatasa



Vasbetonfal I0,0510,1010,151 0,20 I 0,30 I 0,40 I 0,50 '

meter vakolatlan falvastagsageseren

p,~r6zus kofal , ha a terfogatsulya kis :bb, 'I 0,3010,4010,50 1 0,60! 0,70 10,.80 I 0,90nunt 2600kg/m3, homokko-, -meszkofa l meter vakolat lan falvast agsag ese ten

Kii lso fal , egyoldalt vakolva 12,412,0 I1,8

1

1,611,4 1,3 1,2

Kulso fal , ketoldalt vakolva12,3 2,01

1,8 1,6

1

1,4 1,3 1,2

Belso fal , ketoldalt vakolva 1,911,7 ,1,5

I1,4 1,3 1,2 1,1

Tomar kofal , ha terfogats ti lya na~obb' l

I

I IIint 2600 kg/m>, granit- , bazaltfal

1'2 °ulso fal , egyoldalt vakolva /2,9 2,6 2,4 \2,2 1,9 1,7

Kii lso fal, ketolda lt vakolva - 2,8 2,5 2,3 2,1 [ < } } I 1,8 1,7

Belso fal , ketoldalt vakolva 12,212,0 1,9 11,8 1,5 1,4

- Csomoszolt betonfal/

0,05! 0,101 0,1510,20 I 0,30 I ~,40 I ~,50meter vakolat lan falvastagsag eseten

""

Belsfi fal +4 em vastag koszivacs-lapokkal hoszigeteve, ketoldalt vakolva 2,0 1,9 1,8 1,7 1,5 1,35 1,2

Ua., de egyik oldalan nyersen,masikon vakolva 2,1 1,95 1,85 1,75 1,55 1,4 1,25

Kulso fal 6 em vas tag kosz ivacs-lapokkal hoszigetelve, ketoldalt vakolva 2,1 1,95 1,8 1,7 1,5 1,35 1,25

Ua. , de egy ik oldalan nyersen ,

masikon vakolva 2,25 2,05 1,9 1,8 1,6 1,4' 1,3Kii ls6 fal+ 8 em, vastag koszivacs-lapokkal hoszigetelvel, ketoldalt vakolva 1,85 1,75 1,6 1,5 1,35 1,25 1,15

Ua. , de egyik oldalan nyersen ,1,3 1,15masikon vakolva 1,95 1,85 1,7 1,6 1,45

Belso fal + 8 em vastag koszivacs-lapokkal hoszigetelve, ketoldalt vakolva 1,6 1,5 1,4 1,35 1,25 1,15 1,05

Ua. , de egy ik oldalan nyersen,1,1masikon vakolva . 1,65 1,55 1,45 1,4 1,3 1,2

Be lso fal 6 em vas tag koszivacs -(8 1,2 1,1lapokkal hoszigetelve, ketoldalt vakolva 1,7 1,6 1,5 1,35

Ua. , deegyik oldalan nyersen ,1,3 1,15masikon vakolva 1,85 1,75 1,65 1,55 '1,4

Kti lso fal , nyers fel ii lettel 4,2 3,6 3,1 2,7 2,2 1,8 1,6

Kirlso falyketoldalt s imitva 3,5 3,0 2,7 2,4 2,0 1,7 1,4

Belso fal , nyers fel ii lettel 3,1 2,7 2,4 2,2 1,8 1,6 1,4

Belso faJ , ketoldalt s imitva 2,7 2,4 2,2 2,0 1,7 1,5 1,3

I I I1

I(:

Vasbetonfal1

Kti lso fal , ketoldalt nyers fel ti lettel 4,4 3,8 3,3 2,9 2,4 2,0 1,7Kulso fal, egyik oldalan nyersen ,~ masikon vakolva 4,0 3,5 3,1 2,7 2,3 1,9 1,65

Kulso fal , ketoldalt vakolva 3,6 3,2 2,8 2,5 2,1 1,8 1,6

Belso fal.. ketoldalt nyers Teliilettel 3,1 2,8 2;5 2,3 2,0 1,7 1,5

Belso fal , egyik oldalan nyersen,masikon vakolva 2,9 2,6 2,4 2,2 1,9 1,65 1,45

Belso fal , ketoldalt vakolva 2;7 2,5 '2,3 2,1 1,8 1,6 1,4

Kii lso fal +2 em vastag koszivacs-Iapokkal hoszigetelve, ketoldalt. vakolva 2,9. 2,6 2,4 2,2 1,9 1,65 1,45

Ua. , de egyik oldalan nyersen ,masikon vakolva 3;2 ~,9 2,6 2,4 '2,0 1,7 1,5

Belso fal +2.em vastag koszivacs-lapokkal hoszigetelve, ketoldalt vakolva 2,3 2,15 2,0 1,85 1,65 1,45 1,3

Ua., de egyik oldalan nyersen, ,

masikon vakolva 2,45 2,3 2,1 1,95 1,7 1,5 1,35Kulso ',fal+4 em vastag koszivacs-lapokkal ~osziget~lve, ketoldalt vakolva 2,5 ,2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 ' 1 ,35

Ua., de egyik oldalan nyersen,masikon vakolva 12,712,5 2,312,1 ',11,8 I 1,6 '1 1,4

18 2ISl

\0. . . . .\0. . . . .

o. . . . .



\0. . . . .

00. . . . . 00. . . . .

00 <"'I. . . . .

00<"'1. . . . . . . . .

\0. . . . .

o. . . . .

00. . . . .

\0. . . . . \0. . . . .

00

\0. . . . .00\0. . .. . . . .. .

\0. . . . .\0. . . . .

00

\0. . . . . 00. . . . .

\0. . . . .

'". . . . '". . . .

..

toN:0;:::

:Q

18 4

18 5

V) Jr)

0'10 . . . .~ ":,

NS 91 IQ P IU IU S ur o I ' ~ Iu J- A u~ w :n I u ro I ' S: lu 31 ll u; :JW 0\

V V

q o. ..~



- ---

V) QO

QOt- O

0'.

<5 0

V) '"0 QO 0'1

0 ? 0

'"'1( 'f ' ) . ,_ 10.

N

. . . .

-0 '"N '"

N~. . . .

~ ~ '""

<l ~. 0;.

- 0

~ - . N

t-. - N "' .N

-nnq uro Z ; ' O ' uo l ;: Jq W : J S;

in M

10 ID

0 0

8~gt-

~V

'"~,~0 '"

QO

_cIj.~ <5 <5' " " " " f 00:0.. .

V V V)

< ' ! .

'"."t

=

qV)

< ' ! .).- o.

QO

odUIlU;:JW;:J:l

IO lf us u ro Z; ' S :l lUqU q u r o Z ;

' UO l :l q u io S ; ' S :l ! AR 'l u r o ug co

W:l r +QZQPlU !W 'zuuu,{ j !fl

S9PQJS: l!AR ' l l i o l fus

tno Z ' lulo:>pnq-s:luAfZSQ)J i--

ur o S; ' S 9HQ l )J u luS W : J L

'"_S9HQl)JUIUS'uro £

' 91 p ud l! Z: lu il uW n ro Z; V)

' iu z f! UUO l ; :J q n r o 9

S 9l IQ l) J ow o q m o Z; 'UH:l)JlUd-~ l u JA uy W:l ,[ u io Z ;'Z ; " "

' 9IP ud )J uA u Ju qn du _r :l 8 'I

S yH Ql )J 0 wo q u ro Z 'un~)J~ lud : l91 U]AUyW;: J ) Ju ro S ; ' Z <l

' 9I Pu d) Ju A u Ju qn d u ro S ; ' Z

V)

r-- V

0 <5

co \0

0o·

V)V

00 10<5 0"

s or sq nq n Ol lA u f

'UAZUA3 l }l l q) J 0WOq mo Z N

U I 3~ l S l} IP ud mo S ; ' £

Vco

V)

00 ~ 0'1

<5 0 <5

0V)

< ' ! .

~0).

0 . . . .

.-< q <l

, . . ; - - 'USSl}lZsudUlll}S. W :ly

o: s 'is

'" N-«I

~:;l..«I. . . : O ' ~.,:E N4)

~->

1 iio~

N~-~

:$ iii

~ .£:

-c0;N

189

188

S91l9.P[EIESuro I ';l?IllJ-AU?UI()[ UI:>[ 'S:>E1iIlJU;}ll!

-nnq UI:>Z'O 'U01()q UI:>S

q. . . 00

o



. , . ,\0

o

. , . ,\0

o

v-q

- _0'1

o0'1

o

00

o00

o

dIlIlU()UI():>l[OlfIlS uro Z.

-soreqeq UI:>Z 'UOj()q

tno S 'S:>!AU)[UIOU!J UI:>

1+ gZQ[()lU!UI 'ZEUU,,1in

S?PQjS;l!AEY,lIoifES

uro Z 'lll[O)[lllqS:>UA!Zsg)[ t-

UI:>S 'S91IQP[E[IlS uro L

•

00\0

o00

o

0'1

o

00

o

0'1

o

----~------------------------------~---------~ ____--------- -------~--~----------,

S91[Ql)[E[USUI:>p' dU!)[!llZ0UInOlfus uro Z 'screquq \0

-}U()UI;}:>ro Z 'U01()q UI:)S

S9lIQlljU[US tno £

'9[pudnz()u8IlUI uro Z .,.,

'lUZf!UUOl()q uro 9

S9lI9.l)[OillOq UJ:>Z'UH():>jlUd

-:>91EJAU9UJ;}:>jno Z'Z "<t

'9[Plld:>jEA uJuqnd UJ:>8'[

S9HQl:>jOUJoq UJ:>Z 'Iln()[

-lud:>9I uJAu9ill():>jUJ;lS'Z M

'9!PEd)[UA uJuqnd uro S'Z .'

S:>J11quqllollAu[

'EAzuA8y Uq:>jOUlOq N

tno Z 1l11i91SY[Pl1duro S'£

0'1

o

00

o

0'1

o

00

0"

q.-<

0'1

o

f------- -----~--_._----~----_,_---------------------- __---_'_ I------------~----~----~--------~------------------~I

19 0

IUSS\lIZSudlllJYsUJ:>p

. , . ,0'1

o

I - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~ - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~ · - - - - -

19 1



A .helyisegfekvesea kiilsofalakesnyilas-zarokelhelye-zese szerint

Documents

Cserépkályhás munkák