Csernoch Mária: A francia nyelv tanítását/tanulását segítő web-oldalak

Nagy Andrea – Marádi Krisztina – Csernoch Mária

A francia nyelv tanítását/tanulását segítő web-oldalak

DEBRECENI EGYETEMTANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT

A francia nyelv tanítását/tanulásátsegítő web-oldalak

NAGY ANDREA

MARÁDI KRISZTINA

CSERNOCH MÁRIA

Debreceni Egyetemi KiadóDebrecen University Press

2015

Szaktárnet-könyvek 27.

Sorozatszerkesztő:Maticsák Sándor

Készülta SZAKTÁRNET (TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009)

pályázat keretében

Lektorálta:Szijj Ildikó

Technikai szerkesztő:Buzgó Anita

Borítóterv:Nagy Tünde

ISBN 978 963 473 865 7

© A szerzők© Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press,

beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektronikus terjesztés jogát is.

Kiadta a Debreceni Egyetemi Kiadó, az 1795-ben alapítottMagyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.

www.dupress.huFelelős kiadó: Karácsony Gyöngyi

Készült a Kapitális Nyomdában, 2015-ben.

Tartalom

Bevezetés................................................................................................ 5

I. fejezetFrancia nyelvoktató programok, online szótárak

(1–9. óra)

1. A franciatanítást segítő legfontosabbweb-gyűjtőoldalak bemutatása (1. óra)................................................ 9

2. Francia online nyelvoktató programok bemutatása (2. óra)................ 173. Francia online nyelvoktató programok elemzése:

a kiválasztás, értékelés szempontjai (3. óra)...................................... 274. Francia szótárak a neten (4. óra)........................................................ 335. Az online szótárak értékelése fordítási

feladatok tükrében (5. óra) ................................................................ 396. Fordítóprogramok bemutatása (6. óra)............................................... 457. Fordítóprogramok tesztelése, értékelése (7. óra)................................ 518. Francia helyesírás-ellenőrző programok (8. óra)................................ 599. A helyesírás-ellenőrző programok telepítése, használata (9. óra) ....... 63

II. fejezetAz egyes nyelvi kompetenciákat fejlesztő és

mérő web-oldalak a franciatanításban(10–23. óra)

10. Online francia nyelvtani oldalak, nyelvtankönyvek,szabálygyűjtemények (10. óra)........................................................ 75

11. A francia igeragozás tanulását segítő web-oldalak (11. óra)............. 8312. Nyelvtani interaktív gyakorlóoldalak bemutatása.

Nyelvtani interaktív gyakorlóoldalak kiválasztási szempontjai,tesztelése. Nyelvtani interaktív gyakorlóoldalak értékelése(12. óra, 13. óra, 14. óra)................................................................. 91

13. A szótanítást, szótanulást segítő web-oldalak (15. óra) .................. 10914. Szókártyakészítő programok, web-oldalak (16. óra) ...................... 115

15. Saját online feladatok készítése (17. óra)....................................... 12316. Francia szövegértési készséget fejlesztő web-oldalak.

A szövegértési online feladatok kiválasztási szempontjai,tesztelése. A szövegértési online feladatok értékelése(18. óra, 19. óra, 20. óra)............................................................... 131

17. Francia szövegalkotási készséget fejlesztő web-oldalak (21. óra)..... 14918. Online nyelvtani tesztek bemutatása, elemzése (22. óra)................ 15519. Online komplex nyelvi szintfelmérők bemutatása,

elemzése (23. óra) ......................................................................... 163

III. fejezetDigitális könyvtárak és online média

a francia nyelv oktatásában(24–28. óra)

20. A francia online újságok, hírportálok felhasználásaa nyelvoktatásban (24. óra) ........................................................... 173

21. A francia online hangzó média felhasználása a nyelvoktatásban.Francia minőségi online film- és videótárak (25. óra, 27. óra) ....... 179

22. A francia civilizációs és interkulturális ismeretekoktatása az Internet segítségével (26. óra) ..................................... 191

23. Francia digitális könyvtárak (28. óra) ............................................ 197

Bevezetés

A francia nyelv tanítását/tanulását segítő web-oldalak című tovább-képzés elsősorban gimnáziumi franciatanároknak szól, de ugyanakkor ter-mészetesen azoknak a franciatanároknak is, akik általános iskolában,szakközépiskolában vagy a közoktatáson kívüli struktúrákban, példáulnyelviskolákban tanítják a francia nyelvet. A web ugyanis a nyelvoktatásieszközök, különböző programok, segédanyagok valódi tárházát jelenti,melyhez könnyen, gyorsan és legtöbbször ingyen juthat a diák és anyelvtanár, s a XXI. század nyelvtanárának élnie kell ezzel a lehetőség-gel, bármelyik korosztálynak is tanítja a nyelvet.

A továbbképzés anyaga három fő témakört ölel át. Az első, a Francianyelvoktató programok, online szótárak című témakör a franciatanítástáltalánosan segítő web-oldalakat, online eszközöket mutatja be. Először afranciaoktatásra szakosodott web-gyűjtőoldalakat, amelyek a nyelvi fela-datok mellett számos didaktikai anyagot, tanulmányt és vitafórumotnyújtanak a franciatanároknak. Ezen kívül ebben a témakörben kapotthelyet az online nyelvoktató programok, francia szótárak, fordítóprog-ramok és helyesírás-ellenőrző programok bemutatása is.

A második, Az egyes nyelvi kompetenciákat fejlesztő és mérő web-oldalak a franciatanításban című témakör kompetenciákra bontva mutatjabe a franciaoktatásban hasznos online felületeket. Ennek megfelelően szóvan a nyelvhelyességet fejlesztő nyelvtani gyakorlóoldalakról, kiválasztá-suk, értékelésük szempontjairól, a szövegértési és szövegalkotási készsé-get fejlesztő web-oldalakról és az érettségire-nyelvvizsgára való felké-szülésben segítséget jelentő komplex nyelvi szintfelmérőkről.

Végül, a továbbképzés harmadik témaköre, a Digitális könyvtárak ésonline média a francia nyelv oktatásában című rész bemutatja egyrésztazokat a francia online újságokat, hírportálokat és hangzó médiát, ame-lyek felhasználása a nyelvoktatásban mind nyelvfejlesztési, mind civilizá-ciós, illetve interkulturális szempontból elengedhetetlen, másrészt pedigazokat a minőségi online film- és videótárakat, valamint digitális könyv-tárakat, amelyek a szövegértési, beszédértési kompetencia fejlesztéséhezjelentenek hatékony segítséget.

Mivel a technikai feltételek már megvannak az iskolákban ahhoz, hogyaz internet adta lehetőségek szerves részévé váljanak a franciatanításnak,a hangsúly a technikai oldalról végre a lényeges, módszertani kérdésrekerülhet, azaz arra, miben jelent valóban értékes nyelvoktatási segédesz-közt a web. Ebben kíván a továbbképzés segítséget nyújtani a franciataná-roknak a franciaoktatás szempontjából releváns, minőségi web-oldalakbemutatásával, elemzésével.

I. FEJEZET

FRANCIA NYELVOKTATÓ

PROGRAMOK, ONLINE SZÓTÁRAK

(1–9. ÓRA)

9

1. A franciatanítást segítő legfontosabb web-gyűjtőoldalakbemutatása (1. óra)

NAGY Andrea

A franciatanár és természetesen a franciául tanuló diák számára a leg-értékesebb online eszközt azok a portálok jelentik, amelyek folyamatosangyűjtikés rendszerezik a franciatanulást, -tanítást gyakorlati és elméletianyagokkal segítő internetes oldalakat, s amelyek segítségével elkerülhetőa jelentős időt rabló keresgélés. „Ahhoz, hogy a tanulók adatokat keres-senek, a Háló, a maga gazdagságával és nagyteljesítményű keresőmo-torjaival nem elhanyagolható eszközt jelent, természetesen azzal a felté-tellel, ha tudják használni ezeket az eszközöket”1 – hangsúlyozta Mang-enot (1998: 135) már 1998-ban. Kiindulásként tehát azt az általunk leg-jobbnak tartott öt portált mutatjuk be röviden, ahol a legtöbb jól használ-ható, mindegyik nyelvi kompetenciát egyaránt fejlesztő anyagot találjuk.

1.1. www.lepointdufle.net

1. ábraA www.lepointdufle.netnyitóoldala

1 Mangenot, F.: Classification des apports d’Internet à l’apprentissage des langues. In:

Alsic [En ligne], Vol. 1, n° 2 | 1998, mis en ligne le 15 décembre 1998. URL: http:// alsic.revues.org/1515, [2014.04.24]. « Pour la recherche de données par les apprenants, laToile, avec sa richesse et ses puissants moteurs de recherche, offre un atout non négli-geable, à la condition bien sûr de savoir se servir de ces outils » (ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

10

Mind formai, mind tartalmi szempontból kétségkívül a www.le-pointdufle. net a legkiemelkedőbb minőségű és leggazdagabb web-gyűj-tőoldal. A 2002 óta létező portál célja „az interneten elérhető, számtalanfranciaoktatási forrás listázása és rendszerezése”2 azért, hogy megköny-nyítse és lerövidítse a francia mint idegen nyelv oktatásával kapcsolatos web-oldalak keresését. A honlap a francia mint idegen nyelv (a továbbiakban:FLE) oktatás mellett a francia mint második nyelv, illetve a francia mintanyanyelv oktatását segítő anyagoknak is teljes panorámáját nyújtja.

A Le point du FLE tematikusan csoportosít minőségi, releváns és in-gyen elérhető web-oldalakat. A honlap bal oldalán található a nagyobbtémakörök listája, azokon belül pedig altémák bonthatók ki. Egy-egyaltémára kattintva megjelenik az ahhoz tartozó web-oldalak listája alkate-góriákba rendezve. Egy-egy web-oldal linkje mellett jobbról a megcélzottnyelvi szint megnevezése szerepel, balról pedig kis piktogramok adnakolyan egyéb kiegészítő információkat, amelyek jelentősen megkönnyítik aszelektálást. Így első pillantásra látható például, milyen a gyakorlat for-mátuma, videó vagy audio jellegű-e, van-e a hangzó anyagnak átirata,vagy az, hogy tartozik-e képanyag az oldalhoz. A Spécial enseignant ro-vatban pedig állásoldalak, módszertani tanulmányok, bibliográfia és ki-dolgozott óratervek is segítik a franciatanárt.

2 Weinachter, H.: Présentation. URL: www.lepointdufle.net, [2014.10.08]. « Répertorier

et organiser les nombreuses ressources en apprentissage du français disponibles surInternet [...] » (ford. Nagy Andrea).

A FRANCIATANÍTÁST SEGÍTŐ LEGFONTOSABB WEB-GYŰJTŐOLDALAK …

11

1.2. www.bonjourdefrance.com

2. ábraA www.bonjourdefrance.com nyitóoldala

A www.bonjourdefrance.com, az előző honlaptól eltérően, nem webesgyűjtőoldal, hanem egyrészt a honlap alkotói (a nizzai Azurlingua nyelv-iskola tanárai), másrészt a világ bármely részén élő franciatanárok általkészített és beküldött franciaoktatási anyagok adatbankja, „egy olyan in-gyenes oktató «kiber-magazin», amely a franciatanulást segítő gyakorla-tokat, teszteket és játékokat, valamint a francia mint idegen nyelvet oktatótanároknak szánt tanóra-vázlatokat tartalmaz. A magazin, különböző ol-dalai révén, a frankofónia terjesztésének az eszköze is kíván lenni. Rend-szeresen jelennek ittmeg új, interaktív rovatok azzal a céllal,hogy ez ahonlap igazi forrás és közösségi hely legyen.”3 – olvasható a portál nyitó-oldalán. Ennek megfelelően, a Bonjour de France oldalon nemcsak nyelvikészségek fejlesztését célzó rovatokat találunk, hanem a francia civilizá-cióra, a frankofónia történetére vonatkozókat is. 3 www.bonjourdefrance.com, [2014.10.08]. « Bonjour de France est un « cyber-

magazine » éducatif gratuit contenant des exercices, des tests et des jeux pourapprendre le français ainsi que des fiches pédagogiques à l’attention des enseignants defrançais langue étrangère (FLE). À travers ses différentes pages, ce magazine se veutaussi un outil de promotion de la francophonie. De nouvelles rubriques interactivesapparaîtront régulièrement afin que ce site soit pleinement un lieu de ressource et departage »(ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

12

Emellett a honlap működtet egy olyan rovatot is, amelyben az FLE-oktatással foglalkozó más internetes oldalakat, szótárakat, francia nyelv-vizsgákat gyűjtiössze, illetve fenntart egy eszmecsere-fórumot is francia-tanároknak. A Bonjour de France kompatibilis táblagéppel és mobiltele-fonnal egyaránt.

1.3. www.leplaisirdapprendre.com

3. ábraA www.leplaisirdapprendre.com nyitóoldala

A www.leplaisirdapprendre.coma Vichy-ben található CAVILAM(Centre d’Approches Vivantes des Langues et des Médias) – AllianceFrançaise nyelviskola által létrehozott FLE-oktatási gyűjtőoldal, de emel-lett elérhetővé tesznek saját készítésű anyagokat is ingyen.

A honlap kész óramenetektől kezdve, kidolgozott multimédiás téma-feldolgozásokon át, módszertani publikációkig és ösztöndíjra vonatkozóinformációkig változatos módokon igyekszik a franciatanárok segítségérelenni.

Ami a más web-oldalak által kínált francia nyelvoktatási anyagokat il-leti, a CAVILAM – Alliance Française tanárai egy nyelvi szintek és kom-petenciák szerinti válogatást tesznek közzé Boîte à outils>Activités en


13

ligne cím alatt: a különböző oldalak feladatait nyelvi szintenként (A1-tőlB2 szintig), majd azokon belül nyelvi kompetenciák szerint (beszédértés,írottszöveg-értés, szókincs, nyelvtan stb.) rendszerezik. További segítsé-get jelent, hogy az egyes kompetenciákon belül is az anyagok újabb cso-portosításokban vannak feltüntetve, annak megfelelően, hogy az adott do-kumentumok a kommunikáció mely aspektusát gyakoroltatják.

1.4. www.tv5monde.com

A legjelentősebb, nemzetközi frankofón tévécsatorna. Az internetenelérhető honlapján külön rovatot szentel a francia nyelvnek (Languefrançaise). Ezen belül 4 nagyobb alfejezetet találunk, melyek közül egy anyelvtanulóknak (Apprendre le français), egy másik (Enseigner lefrançais) pedig a franciatanároknak szól.

4. ábraA www.tv5monde.com nyelvtanulóknak szóló oldala

A nyelvtanulóknak szóló oldal (http://apprendre.tv5monde.com/) nyel-vi szintenként (A1-től B2-ig) komplex feladatsorokat és szintfelmérőketkínál. A kezdő szinten rövid kisfilmekre, filmjelenetekre, míg a haladókesetében autentikus híranyagokra épülnek a beszédértést, nyelvtant, szó-kincset, kiejtést egyszerre fejlesztő, ellenőrző gyakorlatsorok. Ugyanah-

NAGY ANDREA

14

hoz a dokumentumhoz gyakran a kezdő szinttől egészen a B2 szintig –egymásra épülve – újabb és újabb feladatsorok járulnak.

A http://enseigner.tv5monde.com/ franciatanároknak szóló oldala egy-egy témakörhöz kapcsolódóan hanganyagokat kínál. A cím melletti záró-jelben azt tünteti fel, hány dokumentum található az adott témánál, míg acím alatt az anyagok nyelvi szintjét (A1-től C1-ig) jelzik piktogramok.

Az egyes dokumentumokhoz nagyon alapos, részletes híranyag-feldolgozás tartozik. Az ún. Fiche pédagogique tartalmazza a dokumen-tum forrását és dátumát (azt is, hogy meddig lesz elérhető), a videó hosz-szát, az átiratát, a különböző nyelvi szintekhez készített tanári és tanulóianyagokat (pdf és doc formátumban), valamint interaktív feladatokat.

5. ábraKidolgozott, komplex óraanyag a www.tv5monde.com

franciatanároknak szóló oldalánA híranyag ilyen sokoldalú és sokformátumú feldolgozása rendkívül

széleskörű felhasználást tesz lehetővé, hiszen az interaktív feladatokonkívüli anyagok a szerényebb technikai adottságokkal rendelkező iskolák-ban is kitűnően használhatók.


15

1.5. http://www.ccdmd.qc.ca/fr/

6. ábraAz Amélioration du français nyitóoldala

Az Amélioration du françaisa kanadai (Québec) Centre collégial dedéveloppement de matériel didactique (CCDMD) nevű központ oldala. ACCDMD fő célkitűzése az, hogy elsősorban a québeci tanároknak-diákok-nak biztosítson a franciatanuláshoz minőségi oktatási segédanyagokat,amelyek azonban bármely más felhasználó számára is ingyen rendelke-zésre állnak.

A honlap ennek megfelelően több mint 3000 oldalnyi pdf formátumúdokumentumot és interaktív feladatot kínál, többek között hibajavítási ésszövegfogalmazási stratégiákra, nyelvtani egyeztetésre, igeragozásra, he-lyesírásra, központozásraés szókincsre vonatkozóan. A keresés (Recherche)link alatt gazdag címszó-jegyzéket találunk, amelynek a segítségével egyspeciálisabb elemet is könnyen megtalálunk.

Emellett a CCDMD közzé teszi letölthető formában az általa jónak ta-lált több mint 100 online FLE-oldal repertóriumát4 is rövid leírással.

Az oldal egyértelmű erősségei a nyelvtani, nyelvhelyességi feladatso-rai és a szórakoztató, látványos interaktív nyelvi játékai. Ez utóbbiak biz-tos sikert jelentenek akár gimnazista, akár felnőtt nyelvtanulók esetében. 4 Lásd: Centre collégial de développement de matériel didactique (CCDMD): Répertoire

web – amélioration du français, URL: http://www.ccdmd.qc.ca/fr/repertoire/[2014.04.24].

NAGY ANDREA

16

Felhasznált irodalom

Mangenot, F. (1998): Classification des apports d’Internet à l’appren-tissage des langues. In: Apprentissage des langues et systèmes d’infor-mation et de communication (Alsic) [En ligne], Vol. 1, n° 2 | 1998, misen ligne le 15 décembre 1998. URL: <http://alsic.revues.org/1515>,[2014.04.24].

Weinachter, H. (2002): Présentation. URL: <www.lepointdufle.net>,[2014.10.08].

www.bonjourdefrance.com, [2014.10.08].Centre collégial de développement de matériel didactique (CCDMD)

(2013): Répertoire web – amélioration du français, URL:<http://www.ccdmd.qc.ca/fr/repertoire/>, [2014.04.24].

Ajánlott irodalom

Centre collégial de développement de matériel didactique (CCDMD)(2013): Répertoire web – amélioration du français, URL:<http://www.ccdmd.qc.ca/fr/repertoire/>.

17

2. Francia online nyelvoktató programok bemutatása(2. óra)

CSERNOCH Mária

2.1. Oktatóprogramok elemzési szempontjai

Az oktatóprogramok kiválasztásánál elsőként azt kell mérlegelni, hogyérdemes-e a programot használni, a programmal hatékonyabb lesz-e atanulási folyamat, mint a hagyományos, emberi kommunikációs forma.Ennél a döntésnél természetesen figyelembe kell venni minden olyanszempontot, amely segíti vagy akadályozza az emberi kommunikációt.Emberi kommunikációt akadályozó tényezők közül a leggyakoribbak atérbeli és időbeli eltérések.

A következő mérlegelendő szempont, hogy milyen IT-eszközök (In-formációs Technológia) állnak a rendelkezésünkre. Ide kell érteni az elér-hető számítógépek számát, paramétereit, az elérhetőség időtartamát,internetkapcsolat meglétét vagy hiányát, a kapcsolat adatátviteli sebessé-gét, a programot használók IKT (Információs és Kommunikációs Tech-nológiák) kompetenciáját, az esetleg szükséges hardveres és szoftverestámogató személyzetet. Mindezeket figyelembe véve már valamivelkönnyebb lesz a választás.

Michael Scriven (1981) a következőképpen összegezte az elemzésiszempontokat:

1. Annak pontos megfogalmazása, hogy mit akarsz, és mire van szük-séged. A kettő nem feltétlenül ugyanaz, és a köztük lévő eltérésmegakadályozhatja a sikeres kivitelezést.

2. A beszerzéshez és a fenntartáshoz szükséges erőforrások pontosmegnevezése és kalkulációja. Az IT-eszközök elérhetősége nagybanbefolyásolhatja egy program beszerzését. Az IT-eszközöket jelenesetben rekurzív fogalomként értjük, mivel az IT-eszközök kategó-riájába a hardver egységeken túl a szoftverek is beleértendők. Ezannyit jelent, hogy nemcsak azt kell feltérképezni, hogy milyen

CSERNOCH MÁRIA

18

számítógépek, kommunikációs kapcsolatok elérhetők, hanem aprogram ára, annak karbantartása és supportja mennyibe kerül.

3. Annak elemzése, hogy az elérhető különböző típusú nyelvoktatásieszközök közül a célok megvalósítása érdekében melyik a leghaté-konyabb. Az egyik gyakran tapasztalt negatív példa, hogy interaktívtananyagként reklámozott, digitális táblát megkövetelő oktatási se-gédanyag nem más, mint a tankönyvi és munkafüzeti lapok képkéntbeszkennelve. A program elemzése során egy további fontos szem-pont, hogy milyen visszajelzéseket kapunk egy-egy sikeres vagy si-kertelen megoldást követően.

4. Programok tesztelése. Egy előre összeállított szempontrendszeralapján érdemes csak elkezdeni az elérhető programok tesztelését,összehasonlítását.

5. A programok másodlagos tulajdonságainak vizsgálata. Ebbe a cso-portba tartoznak a program azon szolgáltatásai, amelyek nem szere-peltek az előzetes elvárásainkban, de hatékonyan segíthetik a tanulá-si folyamatot. Ilyen szempont lehet például, hogy tartalmaz-e aprogram automatikus tesztelést, végez-e loggolást, készség-diagnó-zist, fejleszt-e a nyelvi készségeken túl egyéb készségeket.

6. Költségelemzés. Az induló befektetésen túl milyen egyéb költsé-gekkel kell számolni, valamint, hogy ezek a költségek milyen for-mában térülnek meg. A költségekkel kapcsolatos korábbi megálla-pítások itt tovább bővülnek. Ebbe a kategóriába tartozik annakmérlegelése, hogy a közvetlen IT-költségeken kívül milyen egyébráfordításokkal és kiadásokkal kell számolni, például továbbképzé-sek, amelyek az anyagi megterhelésen túl időben és kapacitásban islehetnek magas forrásigényűek.

7. Az elérhető termékek közül a minden szempontból leggazdaságo-sabb termék kiválasztása.

2.2. Elemzések megvalósíthatósága

A felsorolt elemzési szempontok közül a tényleges elemzést a 4–5.pontok tartalmazzák. Az elemzések elvégzéséhez azonban a megfelelőfizikai környezet jelenléte szükséges. Ez annyit jelent, hogy a programmegvásárlása előtt ki kell választani és próbálni az elérhető programokat.A szakirodalom azt javasolja, hogy az erre leginkább megfelelőek az el-

FRANCIA ONLINE NYELVOKTATÓ PROGRAMOK BEMUTATÁSA

19

árusító helyek, pedagógiai intézetek, médiaközpontok, könyvtárak, felső-oktatási intézmények.

A valóságban azonban ez nem ilyen egyszerű. Legelőször a 90-es évekvégén szerettem volna az akkor még új keletű óriási könyvesboltok egyi-kében kipróbálni oktatóprogramokat. Nagy nehezen sikerült a kirakatbólbevetetnem a CD-t, és ezek után arra a kérésemre, hogy mutassák is meg,addig jutottunk, hogy kivették a CD-t a tokból és megnézhettem. Ekkorvált számomra egyértelművé, hogy a megmutatás fogalma alatt nemugyanazt értjük. Amikor ezek után azt kértem, hogy kipróbálhassam, jötta válasz, hogy azt nem lehet. Nem értettem, és máig sem értem, hogy haegy könyvbe bele lehet lapozni, olvasni, egy audio CD-t meg lehet hall-gatni, akkor ez egy oktatóprogram esetében miért nem egyértelmű. Nemvolt az. Be kell valljam, ekkor feladtam a könyvesboltokban a próbálko-zást. A sors azonban úgy hozta, hogy úgy tíz év elteltével újra oktatóprog-ramot kellett vásárolnom, és ismét ugyanabba az áruházláncba vezetettutam. Ekkor úgy gondoltam, hogy tíz év nagy idő, az IT is sokat fejlődött,most jött el a nagy alkalom. Tévedtem. Ugyanaz az értetlen fogadtatás,ugyanaz a végeredmény: vagy megveszem vakon vagy nem veszek sem-mit. Azt javasolnám ezek után, hogy a boltot is fölösleges üzemeltetni,elég lenne a könyveket a kirakatba kitenni. Ha tetszik a címe és a borítószíne, akkor megveszem, ha nem, akkor marad. Különösen akkor kap ér-telmet a könyvesbolt hozzáállása, ha figyelembe vesszük Sloane azonmegjegyzését, hogy fenntartással fogadjuk azokat a könyvesboltokat,amelyek nem engedik a programok kipróbálását és tesztelését vásárláselőtt (Sloane eta: 1989, Kecskés: 1987). Mindezeket figyelembe véve,tesztelésre leginkább alkalmas intézmények a pedagógiai intézetek ésfelsőoktatási intézmények, valamint kevésbé hiteles, de figyelembe ve-hetjük személyes kapcsolatok útján terjedő véleményeket is.

Azt, hogy mennyire félrevezető lehet egy borító szövege, a 1. ábramintáinak összehasonlítása egyértelművé teszi. A borító azt mondja, hogya programot 5–8 éves (vagy nagyobbacska) gyerekeknek ajánlják, ugya-nakkor a program indításakor már egyértelműen 7 éves és attól nagyobbgyerekeket említenek. A témaköröket meghallgatva pedig egyértelművéválik, hogy ez a program olyan fogalmak ismeretét feltételezi, amelyekközött néhányat általános iskola felső tagozatában tanulnak a gyerekek.Az óvodás korú gyerekeknek további hátránya, hogy nem tudnak olvasni,ez a program pedig igen magas szintű anyanyelvi szövegértést vár el a

CSERNOCH MÁRIA

20

gyerekektől. A borítón megadott életkor egyértelműen szándékos félreve-zetés.

1. ábraA Kölyökangol nyelvoktató programok borítója (bal)

és nyitólapja (jobb)

2. ábraA Kölyökangol nyelvoktató program kilenc témaköre.

A témakörök leírása bőven tartalmaz helyesírási hibákat


21

3. ábraA Kölyökangol nyelvoktató program 8. fejezetének leírása röviden (bal)

és hosszan (jobb)

4. ábraA Kölyökangol nyelvoktató program 8. fejezetének egyik olyan feladata,amely nem fogadja el a határozatlan névelőt helyes megoldásként (bal),

csak a határozott névelőt (jobb)

A Kölyökangol program semmit nem tanít. Egyetlen szó el nem hang-zik benne angolul, egyetlen szónak nem tudjuk meg a jelentését. Ahogyaz a feladatok rövid leírásából kiolvasható, mind a tíz fejezet feladataitugyanúgy kell megoldani; megfogni a szót és ráhúzni egy területre.

A megoldások értékelése során a helyes válaszok esetén megjelenik avillám a Főmenü felirat fölött (4. ábra, jobb), helytelen válasz esetén pe-dig visszapattan a megfogott objektum az eredeti helyére (4. ábra, bal),

CSERNOCH MÁRIA

22

majd ezt követően újra húzgálhatom az objektumokat (4. ábra mintán anévelőket).

Összességében tehát elmondható, hogy a Kölyökangol oktató programnem felel meg az életkori sajátosságoknak, hibás, unalmas, nem tanítsemmit, érdemi kiértékelést nem végez. Ez az a program, amit teljesenfelesleges megvenni, letölteni.

A teszteléséhez mindenképpen szükség van egy viszonylag hosszúidőszakra – néhány hét, egy hónap –, amely alatt az otthoni vagy munka-helyi számítógépre telepítjük a programot. Ezt szolgálják a programoktesztverziói, amelyek egy-egy időintervallumra ingyenes elérhetőek. Atesztelési szakasz kezdetén érdemes a programot próbálgatni, körbejárni alehetséges opciókat a súgó és a felhasználói kézikönyvek használata nél-kül, majd ezt követően a már korábban felsorolt elvárásainkat megfelelőprogramelemeket tesztelni. Amennyiben a program nem felel meg az elő-zetes tartalmi elképzeléseinknek, nem érdemes a tesztelést folytatni, ke-resni kell másik programot/programokat. Ha „pusztán” technikai jellegűgondok adódnak a kivitelezés miatt – programozás-technika, design, na-vigáció, kezelhetőség –, és nincs jobb megoldás, akkor a program mégelfogadható. Arra azért mindenkit figyelmeztetnék, hogy a kivitelezésbőladódó problémák is képesek ellehetetleníteni a program használatát.

Felhívnám a figyelmet azon programok óvatos fogadtatására és kezelé-sére, amelyek úgy hirdetik magukat, hogy mindenki tudja használni, nem-re, korra, tudásszintre való tekintet nélkül. Ilyen program nincs. Olyanprogram elképzelhető, amelyikben lehet választani a különböző tudás-szintek között, de az életkori sajátosságokat nem tudjuk figyelmen kívülhagyni. Egészen másra van szüksége egy kezdő nyelvtanuló háromévesgyereknek, mint egy iskolásnak, és mint egy felnőttnek.

2.3. Célcsoport meghatározása

A programok tervezésénél, elemzésénél fontos tehát a célcsoport meg-határozása (Sloane eta: 1989, Kecskés: 1987). A célcsoport életkoránakmeghatározása azonban nem csak a nyelvoktatásra létrehozott programokesetén fontos. Nagyban függ az életkortól az is, hogy milyen aránybantudunk anyanyelvi, nem feltétlenül nyelvoktatási célokkal létrehozottprogramokat hatékonyan használni nyelvoktatási célokra. Ezen utóbbiprogramcsoportnak óriási előnye a nyelvoktató programokkal szemben,hogy tematikusak. A program témája, tartalma az elsődleges, a nyelvtanulás,


23

a tanítás az eredeti szándék szerint másodlagos szerepet tölt be. Ezek a prog-ramok remekül használhatók nyelvoktatási célokkal, a tartalom szinte feled-teti a nyelvtanulási „kényszert”.

5. ábraA PicDic nyelvoktató program borítója

és egy oktató lapja

Az 1. ábra – 3. ábra mintáin mutattuk be, hogy ha a borítón feltüntetettéletkor nem egyezik a tartalommal és a tényleges célközönséggel, akkorannak milyen következményei lehetnek. Az életkor és a tudásszint egy-értelmű feltűntetése nem helyettesíthető üres frázisokkal. A 5. ábra baloldali mintája a PicDic program borítóját mutatja. A kiadói javaslat alap-ján ez a program életkortól és tudásszinttől függetlenül használható. Ilyenprogram nincs vagy csak nagyon kevés található a piacon. A PicDic nemilyen. Az 5. ábra jobb oldali és 6. ábra mintája, hogy ez egyrészt egy bor-zasztóan unalmas program, másrészt szavakat próbál tanítani szövegkör-nyezetből teljesen kiragadva, tehát egyáltalán nem hatékony. A program-ban semmi mást nem csinálunk, csak kattintunk egy piros négyzetre. Eztkövetően megjelenik a kifejezés karakteres alakja angolul és magyarulegy szövegdobozban és ezt fel is olvassák nekünk, tehát meg is hallgat-

CSERNOCH MÁRIA

24

hatjuk. Tehát ülünk, kattintunk, olvasunk, hallgatunk. Ülünk, kattintunk,olvasunk, hallgatunk. Ülünk, kattintunk, olvasunk, hallgatunk. A programlegalább annyira unalmas, mint a Kölyökangol, de itt legalább tanulha-tunk is valamit. Melyik az a korosztály, amelyik szeret ilyen módszerrelnyelvet tanulni?

További hátránya a programnak, hogy azt feltételezte, hogy bármilyentudásszinten használható. Véleményem szerint kezdőknek túl részletes,ijesztő, haladók pedig nem fognak egy képes szótár előtt ülni és kattint-gatni, hátha megtalálják a számukra szükséges szót, kifejezést.

6. ábraA PicDic nyelvoktató program egy oktató lapja

a kiválasztott kifejezéssel

Különösen gyakori gyerekeknek készült programoknál, hogy az ani-máció és a képi anyag elnyomja a tartalmat, nem számolva azzal, hogy afelhasználók milyen absztrakciós szinten állnak, illetve a képanyag mi-lyen információ tartalommal rendelkezik (7. ábra és 8. ábra).

7. ábraA Manó Angol nyelvoktató program olyan képei, amelyek az eredeti

szándék szerint a megértést segítik


25

8. ábraA Manó Angol nyelvoktató program olyan képei, amelyek az eredeti

szándék szerint a megértést segítik

4. Megoldások értékelése

A megoldásokra adott válaszok is nagyban befolyásolhatják a prog-ramról alkotott véleményt. Mindenképpen fontos, hogy az értékelés in-formatív legyen, megfeleljen az életkori sajátosságoknak és az értékelés isszolgálja a nyelvtanulást. Mérlegelni kell tehát, hogy milyen aránybanhasználunk képi és szöveges, valamint azt, hogy karakteres vagy hangzóanyagokat. Kétnyelvű programoknál mindenképpen dönteni kell arról is,hogy a felületi nyelv és a célnyelv milyen szerepet kapjon az értékelés során.

A helyes és helytelen válaszok értékelése más típusú megközelítéstigényel. Helyes válaszok esetén az említett két szempont a legfontosabb.Helytelen válaszok esetén azonban bonyolódik a probléma, mivel arról isdönteni kell, hogyan lehet a választ javítani, melyek azok a módszerek,amelyekkel a felhasználó legtöbbet tanul, profitál. Helytelen válaszokesetén tehát mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a felhasználó alegtöbbet profitáljon a hibájából.

Gyakorló fázisban a helytelen megoldások esetén érdemes megjelení-teni egy ablakot, amelyben a felhasználó dönthet arról, hogy

– szeretné még egyszer látni a feladatot, mert csak elgépelte a választvagy érzi, hogy ezt ő meg tudja oldani,

– kér egy új feladatot, mivel nem tartja fontosnak a feladatot (előfor-dulhat, hogy a feladat a program hibája miatt nem vagy csak nagyonkörülményesen, esetleg mechanikusan oldható meg),

– kéri a megoldást.Fontos tehát, hogy a gyakorlási fázisban a felhasználónak legyen le-

hetősége döntést hozni. Tesztek esetén, természetesen, a tanár dönt azértékelés módjáról és ez az értékelési forma jelenik meg a programban is.

CSERNOCH MÁRIA

26

Idegen nyelv tanulásakor rendkívül zavaró tud lenni, ha a felületi nyelvhibái ugyanolyan súllyal kerülnek kiértékelésre, mint a célnyelvi hibák. Afelületi nyelv lehet a nyelvtanuló anyanyelve, de nem feltétlenül. Az ilyenesetekben, amikor a felületi nyelv csak a közvetítő nyelv szerepét tölti be,még inkább zavaró ez a jelenség. Idegen nyelv tanulása esetén a fókusz acélnyelven kell, hogy legyen, nem pedig a felületi, közvetítő nyelven.

A programok elemzési szempontjainak ismertetésekor részletesen be-mutatásra került, hogy mikor jó egy program, milyen feltételeknek kellmegfelelnie, hogy hatékony legyen a nyelvtanulás egy oktató program-mal. Nagyon nehéz igazán jó oktató programot írni. A nehézséget első-sorban az jelenti, hogy a nyelvtanulás során természetesen nyelvi szöveg-feldolgozás történik, amelyre a számítógépes nyelvészet még nem áll tel-jesen készen, ahogy más hasonló jellegű problémák esetén sem (ezek atananyag későbbi fejezeteiben kerülnek bemutatásra).

Találni azonban jó programokat. Ezek azok, amelyek készítői tisztánlátják, hogy milyen problémák megoldása esetén hatékonyabb a számító-gép, mint a tanár.

Jelenlegi terjedelmi keretek között nem áll módunkban teljes körű ok-tatóprogram-elemzést végezni. Ennek tudatában az általános ismertetőtkövetően néhány programon belüli részlet bemutatására kerül sor,amellyel szemléltethető az adott program fő irányvonala.


Howard N. Sloane, Hope Myers Gordon, Carolee Gunn & Vicki G.Mickelsen (1989): Evaluating Educational Software. A Guide forTeachers. Prentice Hall.

Kecskés István (1987): Mikroszámítógép használata az idegennyelv-oktatásban. Tankönyvkiadó Vállalat. Budapest.

Michael Scriven (1981): Product Evaluation. In N. L. Smith (Ed.), Newtechniques for evaluation. Sage. 121–166.

Ajánlott irodalom

Kölyökangol I. nyelvoktató programManó Angol nyelvoktató programPicDic nyelvoktató program

27

3. Francia online nyelvoktató programok elemzése: a ki-választás, értékelés szempontjai (3. óra)

CSERNOCH Mária

A kétnyelvű francia oktató programok többsége közvetítő nyelven ke-resztül érhető el a magyar anyanyelvű nyelvtanulók számára. Ez azzalmagyarázható, hogy a francia-magyar idegen nyelv párosítás esetén nemvárható olyan bevétel, amely gazdaságossá tenné a programok írását. Ezmindenképpen hátrány a magyar anyanyelvű tanulókat figyelembe véve,különös tekintettel arra, hogy a programok a közvetítő nyelv anyanyelviszintű nyelvismeretét várják el. Ez az elvárás nincs explicit módon meg-fogalmazva, de a programok értékelési stratégiáját figyelve és elemezveegyértelművé válik. A közvetítő nyelvek különösen hátrányos helyzetbehozzák azokat, akiknek anyanyelve kisnyelv és első idegen nyelvkéntnem a hazájában legnépszerűbb nyelvet választja. Magyar anyanyelvűekesetén a francia nyelv tanulása ebbe a kategóriába esik.

A duolingo1 egy ingyenesen elérhető online oktatóprogram, amelynekegyik nyelvtanulásra felajánlott nyelve a francia, és a legfrissebb verziómár felajánlja a magyar nyelvet is közvetítő nyelvként.2 A duolingo egyrendkívül egyszerű felületen elérhető, jól használható, hatékony oktató-program. Igazából semmi mást nem kínál, csak húszas blokkokban mon-datokat, amelyeket meg kell érteni és/vagy lefordítani. A válaszokat gépelvevagy mikrofonba felmondva kell megadni. Az értékelés is egyszerű: ponto-kat kell gyűjteni. Minden egyes húszas blokkban négyet hibázhatunk, haennél több hibát ejtünk, akkor az egész blokkot elveszítettük. A húszas blok-kokban összegyűjtött pontok összeadódnak és kellő számú feladat teljesítéseután léphetünk a következő feladatcsoportra, a következő szintre.

A felület egyszerűségéből következően inkább a felnőtt, fiatal felnőttkorosztálynak ajánlható. Nem a 21. század digitális világában szocializá-lódott gyerekeknek való. Felépítése érdekes. Felváltva követik egymást

1 https://www.duolingo.com/2 A mentések még a korábbi verzióval készültek, amikor a magyar nem szerepelt a köz-

vetítő nyelvek között.

CSERNOCH MÁRIA

28

nyelvtani és tematikus témakörök, de összességében jól kiegészítik egy-mást, mivel a nyelvtan tanulásához felhasználja a tematikus csoportbólérkező szavakat, míg a szavak gyakoroltatásához a már ismert nyelvtanielemeket (Sloane eta: 1989, Kecskés: 1987).

A program egyik hibája azonban, hogy nem arányosan gyakoroltatja amár meglévő szókészlet elemeit, hanem csak egy szűk készletből válogat.Így vannak szavak, kifejezések, amelyek „alulgyakoroltatottak”, tehát ala-csony gyakorisággal jelennek meg a feladatokban, így a nyelvtanulók el-felejtik ezeket.

A program következő hibája, hogy egységesen kezeli a közvetítő nyel-ven és a célnyelven ejtett hibákat. Ennek következménye, hogy mindenegyes elgépelést ugyanolyan hibának tekint, mint azt, amikor nem tudja afelhasználó a francia nyelvű megoldást. Közvetítő nyelv használata eseténaz is gyakran előfordul, hogy a két idegen nyelvet összekeveri a felhasz-náló (Scriven 1981: 121–166).

1. ábraA duolingo oktatóprogram az „anyanyelvi” és a célnyelvi hibákat egye-

nértékűként kezeli

Míg a duolingo rendkívül szigorúan veszi a közvetítő nyelven elköve-tett hibákat (1. ábra), a francia hibákkal szemben sokkal inkább megenge-dő és elfogadó. A bemutatott példákban olyan megoldásokat tekintett aprogram helyesnek, amelyek súlyos nyelvtani hibák és nem véletlen elíráskövetkezményei, hanem egész egyszerűen a nem-tudásból származnak (2.ábra és 3. ábra).

FRANCIA ONLINE NYELVOKTATÓ PROGRAMOK ELEMZÉSE: A KIVÁLASZTÁS..

29

2. ábraA duolingo oktatóprogram által elfogadott,

egyébként hibás válaszok

További óriási hibája a programnak, hogy ha a válasz több hibát istartalmaz, akkor azokat nem egységesen kezeli. Előfordul, hogy csakegyet, az elsőt jelöli meg (3. ábra), de arra is találunk példát, hogy kétmegjelölt durva hibával is elfogadja a megoldást.

3. ábraA duolingo oktatóprogram által elfogadott,

több hibát is tartalmazó válaszok

A RosettaStone3 egy fizetős egynyelvű oktatóprogram, amely kizáró-lagosan képi forrásokra szorítkozva próbálja a nyelv valamennyi aspektu-sát lefedni. A kizárólagosan képi források számtalan esetben vezetnek fél-reértéshez, meg nem értéshez (4. ábra). Az értékelés szempontjából azon-ban nincs igazán jelentősége ezen félreértéseknek, mert bármikor vissza-léphetünk egy feladathoz és megismételhetjük. A feladatok többségét akattintásokkal, valamint a „fogd és vidd” egérhúzgálós módszerrel kell 3 http://www.rosettastone.eu/

CSERNOCH MÁRIA

30

megoldani. Ennek következménye, hogy alig vár el a felhasználótól való-di nyelvhasználati tevékenységet. Véleményem szerint nem hatékonyabb,mint az ingyenes duolingo.

4. ábraA RosettaStone oktatóprogram tipikus feladatai

A Transparent Language4 is egy fizetős kétnyelvű oktatóprogram, va-lahol átmenet a duolingo és a RosettaStone programok között. Ebben aprogramban találkozhatunk olyan elemekkel, amelyek vagy az egyikbenvagy a másikban megtalálhatók, de úgy ítélem meg, hogy a két programhatékonysági foka nem kumulálódott ebben az egyben.

A program egyik sajátossága, hogy a feladatokat időre kell megoldani,ami felgyorsítja a feladatmegoldási sebességet. A másik, hogy gazdag,igényes, autentikus képanyaggal rendelkezik, ami óriási előnye a RosettaStone képanyagával szemben. Igaz azonban, hogy a képek letöltéséheznagy adatátviteli sebességre van szükség. Mindezeken túl a feladatoktöbbfélesége is előny a RosettaStone-nal szemben. Két olyan hibáját lá-tom azonban a programnak, amelyek lényegesen csökkentik a hatékony-ságát. Az egyik a feladatok kitűzésének módja, a másik a megoldásokértékelése. A feladatok között óriási szintkülönbségek vannak (5. ábra, 6.ábra és 7. ábra). Ugyanazon a tudásszinten megtalálhatók az érthetetlenülkönnyű és a lényegesen nagyobb tudást igénylő feladatok is.

4 http://www.transparent.com/

FRANCIA ONLINE NYELVOKTATÓ PROGRAMOK ELEMZÉSE: A KIVÁLASZTÁS..

31

5. ábraA Transparent Language oktatóprogram egyik olyan feladata,

amelyben a felhasználó maga jelöli be, hogy helyesnek gondolja-ea megoldását vagy sem

A feladatok önértékelése nemcsak azért problémás, mert önértékeléstvégez a felhasználó, hanem a tárolt megoldások sem következetesek (6.ábra).

6. ábraPéldák a Transparent Language oktatóprogram

hibajavítására

CSERNOCH MÁRIA

32

7. ábraPéldák a Transparent Language oktatóprogram

hibajavítására


Howard N. Sloane, Hope Myers Gordon, Carolee Gunn & Vicki G.Mickelsen (1989): Evaluating Educational Software. A Guide forTeachers. Prentice Hall.

Kecskés István (1987): Mikroszámítógép használata az idegennyelv-oktatásban. Tankönyvkiadó Vállalat. Budapest.

Michael Scriven (1981):. Product Evaluation. In N. L. Smith (Ed.), Newtechniques for evaluation. Sage. 121–166.

Ajánlott irodalom

http://www.rosettastone.eu/http://www.transparent.com/https://www.duolingo.com/

33

4. Francia szótárak a neten (4. óra)

CSERNOCH Mária

Az internet, a számítógépes nyelvészet, azon belül is a számítógéppeltámogatott korpusznyelvészet, valamint a digitális eszközök széleskörűelterjedése magával hozta a digitális, valamint az online szótárak elterje-dését. A mennyiségi növekedés azonban, más internetes tartalmakhozhasonlóan, magával hozta a bizonytalanságot is. Míg a nyomtatott szótá-rak világában követhető volt a szótárak forrása, addig a digitális világbanez megváltozott. Egyrészt bárki, függetlenül attól, hogy ért-e a szótárké-szítéshez, megjelenhet a piacon szótárakkal, tehát megszűnt a korábbimegbízható kapcsolat a szótárak készítői és felhasználói között. Ezen túl aszótár végleges megjelenési formája sem garancia annak megbízhatóságá-ra. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az online szótárak nem feltétlenül meg-bízhatóak, hanem ezek nyomtatott verziói sem.

A mennyiségi növekedés azonban előny is. Az online szótárakra felke-rülnek olyan szavak, kifejezések, az ezekhez tartozó kiegészítések, ame-lyek nyomtatott formában terjedelmi okok miatt nem jelenhetnek meg.További előnye az online szótáraknak, a nyomtatott szótárakkal szemben,a frissíthetőség. A szókészlet, a kiegészítések bármikor módosíthatók, bő-víthetők, szemben a nyomtatott formában megjelent és véglegesített szó-tárakkal.

A nyomtatott és az online szótárak közötti átmenet a fix adathordozóeszközökön elérhető szótárak, amelyek szinte mentesek a terjedelmi kor-látoktól, ugyanakkor hordozzák a rögzített adathalmaz tulajdonságait. Adigitális adathordozón elérhető szótárak azonban napjainkra olyan szol-gáltatásokat is nyújtanak, amelyek lehetővé teszik a folyamatos frissítést.Az adathordozó eszközökön elérhető szótárak között azonban különbsé-get kell tennünk aszerint, hogy kereshető és navigálható-e a szótár vagysem. Bőven kerül a piacra olyan e-szótár, amely csak a nevében elektro-nikus, digitális, mivel semmi mást nem tartalmaz, csak egy nyomtatottszótár képként beszkennelt lapjait.

Napjaink digitális szótárai korpusz alapú szótárak. A szótárak háttere-ként szolgáló korpuszok, valamint a korpuszból visszanyert információ

CSERNOCH MÁRIA

34

együttesen befolyásolják a digitális szótárak minőségét. A digitális szótá-rak elemzésére, hasonlóan az oktatóprogramokhoz, kialakulóban van egyszempontrendszer, amely alapján a felhasználó segítséget kaphat az egyesszótárak használhatóságával kapcsolatban. Ez a szempontrendszer azon-ban még nem annyira tisztázott és körülhatárolt, ahogy azt az oktatóprog-ramoknál láthattuk.

4.1. Szótári korpuszok létrehozása

A korpuszok létrehozása rendkívül összetett feladat, amelynek főbbösszetevői (Prószéky: 1989, Sinclair: 1995, Sproat: 1992, Prószéky–Kis:1999, Meyer: 2002, Beaugrande–Dressler: 1981):

– a tervezés,– a digitalizálás,– a szöveg, szövegrészek annotálása.

4.1.1. Korpuszok tervezése– A várható felhasználók körének meghatározása.– A korpusz méretének meghatározása (rendelkezésre álló idő, az

anyagi lehetőségek, személyi feltételek, számítógépes erőforrások).– Azoknak a szövegtípusoknak meghatározása, amelyekből válogatunk

(írott és beszélt nyelvi szövegek és ezen két nagy kategórián belültovábbi kisebb kategóriák meghatározása).

– A szövegdarabok hosszának meghatározása.– A szövegek számának és a beszélők/írók kiválasztása (mennyire

tudják reprezentálni a kiválasztott zsánert).– Időkeretek meghatározása, amelyből kiválasztjuk a beszélőt/írót.– Anyanyelvi, nem anyanyelvi beszélők arányának meghatározása.– Szociolingvisztikai szempontok figyelembe vétele (nem, életkor, is-

kolázottság, tájnyelvi eltérések, szociális szövegkörnyezet, szociáliskapcsolatok).

4.1.2. Szövegkorpuszok létrehozása

Szövegek számítógépes, számítógéppel segített feldolgozásához ter-mészetesen szükség van a szövegek digitalizált verziójára. Az elektroni-kus szövegeket eredetük szerint két csoportba szokás sorolni:

FRANCIA SZÓTÁRAK A NETEN

35

– számítógépen előállított dokumentumok,– nyomtatott formában keletkezett dokumentumok, amelyek digitali-

zálása egy későbbi folyamat eredménye (8.3. fejezet).

4.1.3. Hangkorpuszok

Az, hogy az írott szövegek mellett beszélt nyelvi szövegek feldolgozá-sára is szükség van, az nem kérdéses. Megnehezíti azonban a problémát,hogy míg az írott nyelvi szöveg egy maradandó képződmény, addig abeszélt nyelvi nem az. A beszéd maradandóvá tételéhez szükséges eszkö-zök között még a legegyszerűbbek is lényegesen bonyolultabbak, mint apapír és az írógép. További probléma a spontán beszéd rögzítése, hiszenazzal, hogy a beszélővel tudatjuk, hogy rögzítjük az elhangzottakat, abeszéde megszűnik spontán lenni és újra csak ál-szöveget sikerül felvenni(Sinclair: 1995, Meyer: 2002), a titokban történő hangfelvétel pedig nap-jainkban nem megengedett, hiszen a szereplők személyiségi jogait sértheti.

Beszélt nyelvi szövegek megőrzésében is a számítógépek és azok fej-lődése hozott lényeges változást. Mára már nemcsak az az elsődleges cél,hogy felvételeket tudjunk készíteni beszélt nyelvi szövegekből, hanem akarakteralapú szövegekhez hasonlóan, ezek is további feldolgozásra ke-rülnek/kerülhetnek.

Egyik nagyon gyakori felhasználási terület, hogy a beszélt nyelvi,esetleg ál-beszélt nyelvi (film, dráma stb.) szövegekkel egészítik ki a szö-vegkorpuszokat. Ez a folyamat maga után vonta/vonja a beszélt nyelviszövegfelismerés, -kódolás tudományának kialakulását, fejlődését, amely-nek napjainkra számos további felhasználása is lehetővé vált.

A beszédfelismerés napjainkra csak egyik részterülete a beszélt nyelviszövegek feldolgozásával foglalkozó tudományoknak, ugyanis sikerült jólműködő beszédszintetizátorokat is előállítani, amelyek képesek valami-lyen bemenet alapján hangot előállítani.

Mindkét irányú folyamat számos „ipari” alkalmazása is folyamatbanvan. (Ipari alkalmazás alatt értek minden olyan felhasználást, amely nem-csak tudományos célok érdekében jön (jött) létre, például oktatás, vala-milyen fogyatékkal élők számára használható alkalmazások, mobil tele-fonos kommunikáció stb.)

CSERNOCH MÁRIA

36

4.1.4. Korpusz annotálásaAhhoz, hogy egy korpusz a lehetséges felhasználók számára használ-

ható legyen, annak nyers formája nem minden esetben elegendő, a kor-pusz annotálására van szükség. Az annotálás folyamata azt jelenti, hogy akorpusz meghatározott egységeit tagekkel (jelekkel) látjuk el. Több kü-lönböző típusú annotálásról szokás beszélni (Prószéky: 1989, Sproat:1992, Prószéky–Kis: 1999, Meyer: 2002):

– structural: A szöveg, mint teljes egészre vonatkozó információkmeghatározása (pl. bibliográfia, etnográfiai jellemzők, bekezdéshatá-rok megjelölése, egymást átfedő szegmensek jelölése),

– part-of-speech: Ezt a típusú annotálást tagger (jelölő) programokkalszokás végezni, melyek feladata a szavak szófajának meghatározása.Napjainkra a tagger programok többsége, gyakorlatilag tetszőlegesinput fájl esetén, legalább 95%-os pontossággal dolgozik elfogad-ható idő és hely ráfordítással.

– grammatical: Ezt a típusú annotálást parser (elemző) programokkalszokás végezni, melyek feladata szónál nagyobb egységek (kifejezé-sek, mondatok) címkézése,

– semantic tagging,– discourse tagging,– problem oriented tagging.

4.1.5. Lemmatizálás (szótövezés)

A lemmatizálás az a folyamat, amely során a szóalakokról eltávolítjukaz inflexiókat – ragokat, képzőket – és végeredményként a szótőt kapjuk.

A lemmatizálásnak számos különböző fázisa és számos különböző ki-menete is elképzelhető. Ennek megfelelően ismertek olyan eredmények,amelyek csak a szótőt adják vissza, míg mások megadják a feltételezettszótőt és hozzá a lehetséges szófajokat, míg megint mások felvállalják aszófaj meghatározását is, tehát az annotálást. Azt azonban nem szabadelfelejtenünk, hogy a programok még nem 100%-os pontossággal dolgoz-nak, így az elsődleges gépi feldolgozás után még manuális kiegészítésrevan szükség, ahhoz, hogy megbízható eredményeket kapjunk.

Mindig az adott célkitűzések szabják meg a felhasznált módszereket.Ennek megfelelően sem az az állítás, hogy minden szöveget lemmatizálnikell, sem az, hogy lemmatizálás nélkül is megmagyarázható minden ter-

FRANCIA SZÓTÁRAK A NETEN

37

mészetes nyelven íródott szöveggel kapcsolatos probléma nem fogadhatóel. Mindkét kijelentés szélsőséges álláspontnak tekinthető.

A lemmatizálás eredményeként kaphatunk a szövegről olyan informá-ciókat, amelyeket az eredeti szóalakok, a képzők és ragok hatványozotthasználata miatt, nem adhatnak vissza. Különösen igaz ez, ha különbözőnyelveken írt szövegeket hasonlítunk össze. Ebben az esetben ugyanis akülönböző nyelveken írt szövegben a szóalakok száma lényegesen eltérő islehet. Ezzel szemben a lemmatizálás mélységétől függően elveszíthetünkolyan információkat, melyeket a ragok és a képzők hordoznak magukban.


Prószéky, G. (1989): Számítógépes nyelvészet. Számítástechnika-Alkal-mazási Vállalat, Budapest

Sinclair, J. (1995) : Corpus, Concordance, Collocation. OxfordUniversityPress, Oxford

Sproat, R. (1992): Morphology and Computation. A Bradford Book TheMIT Press Cambridge, Massachusetts London, England

Prószéky, G. és Kis, B. (1999): Számítógéppel – emberi nyelven. Intelli-gens szövegkezelés számítógéppel. SZAK Kiadó, Budapest

Meyer, C. (2002): English Corpus Linguistics. An Introduction. Cam-bridge University Press, Cambridge

Beaugrande, R. és Dressler, W. (1981): Bevezetés a szövegnyelvészetbe.Siptár, P. (ford.) (2000) Corvina, Budapest

Ajánlott irodalom

http://szotar.sztaki.hu/http://regiszotar.sztaki.hu/index.hu.jhtmlhttp://dictzone.com/rolunk/http://szotar.sztaki.hu/francia-magyarhttp://www.larousse.fr/http://cnrtl.fr/http://www.conjugaison.com/

CSERNOCH MÁRIA

38

39

5. Az online szótárak értékelése fordítási feladatoktükrében (5. óra)

CSERNOCH Mária

Jelen tanulmánynak, terjedelmi okok miatt, nem lehet célja a franciaonline szótárak teljes körű bemutatása. Ennek tudatában megmutatja né-hány népszerű szótár lehetőségeit, előnyeit, hátrányait, majd az olvasórabízzuk további szótárak elemzését.

5.1. Kétnyelvű szótárakMagyar kétnyelvű szótárak esetében a legnépszerűbbek a SZTAKI

szótárak1, annak ellenére, hogy számtalan olyan hibát tartalmaznak, ame-lyek mind a népszerűség ellen szólnak. Való igaz, hogy ez a szótárrend-szer az évek során sokat fejlődött, de a legnagyobb hibáját a mai napigcipeli; a szavak különböző jelentése nem gyakorisági sorrendbe rendezett,hanem ábécés rendben, amely nagyban megnehezíti a szótár használatát(Prószéky: 1989, Prószéky–Kis: 1999). A szótár mögött elhelyezkedőkorpuszról, annak létrehozásáról nincs információnk, ezeken túl tartalmazolyan bejegyzéseket, amelyek nem a szótár készítőitől származnak. Min-dezeket figyelembe véve a szótár óvatosan kezelendő. A szótárról rövid,ám komolytalan leírást, a szótár régebbi tárhelyén találhatunk2. A SZTAKIszótáraknál a „bármiről-bármire” opció az, ami sokat elmond a program ko-molytalanságáról. A bárkinek jó oktatóprogramokról már említést tettünk az2. fejezetben, majd később visszatérünk a témához a fordítóprogramoknál (6.fejezet).

A másik a Google találati listán előkelő helyet elfoglaló francia-ma-gyar szótár a DictZone. A DictZone online szótár sem lényegesen meg-bízhatóbb, mint a SZTAKI. A kettőt összehasonlítva ugyanazokat a hibá-kat találjuk. Előnye talán, hogy a felület áttekinthetőbb. A DictZone nem

1 http://szotar.sztaki.hu/2 http://regiszotar.sztaki.hu/index.hu.jhtml

CSERNOCH MÁRIA

40

is egy szótár, hanem egy internetről összevadászott szógyűjtemény.3 Ezzelmagyarázható, hogy megismétli a kétes eredetű SZTAKI szótár hibáit.

5.1.1. Francia–magyar párosításA SZTAKI szótár adatai alapján egyértelmű, hogy a francia-magyar

párosítás a SZTAKI egyik mostohagyereke.4 Míg a szótár tartalmaz185 000 angol–magyar szópárt, addig a francia-magyar szópárok számamindösszesen 10 000 (a lap helyesírási hibát tartalmaz a számok leírásá-nál, mivel a magyar nyelvben az ezres elválasztó karakter nem a pont,hanem a szóköz). A francia-magyar párosítás az új kereső felületen nemkerült be a legnépszerűbb szótárak közé, ami nem meglepő az alacsonyszószám miatt.

5.1.2. Angol–francia párosítás

A francia–magyar online szótáraktól hitelesebbnek tűnnek a nagy ha-gyományokkal rendelkező kétnyelvű szótárak online verziói. Kétségtelentény, hogy ezek használatához szükség van egy közvetítő nyelvre. Megta-pasztalhatjuk azonban, hogy a hagyományosan jó hírű nyomtatott szótá-rak online verziói nem feltétlenül működnek zökkenőmentesen. Ezekkel aszótárakkal a legnagyobb gond az ingyenesség ára. A felületeken talál-ható reklámok oly módon lelassítják a hozzáférést, hogy sok esetben akevésbé jó, ám gyorsabb szótárakhoz fordulunk.

Az egyik nagyon népszerű és gazdag szótár a Larousse online portál,5amely széleskörű szolgáltatásokat nyújt. A francia nyelvhez hat másiknyelv érhető el: angol, spanyol, német, olasz, kínai, arab, melyek közül alegnagyobb az angol-francia párosítás, 250 000 szóval és kifejezéssel.

A szótár, ellentétben a SZTAKI és a DictZone szótárakkal, gyakoriságisorrendben adja meg a találatokat, felsorolva a különböző jelentéseket,példamondatokat ad, míg egy külön lapon elérhető az igék ragozása (akülönböző igemódok külön weblapon) (1. ábra). A szótár további kelle-metlen érdekessége, hogy a gyakorlattól eltérően, nem a szótári lista ele-meit ajánlja fel a szó gépelésekor, hanem a saját korábbi gépeléseinket.

3 http://dictzone.com/rolunk/4 http://szotar.sztaki.hu/francia-magyar5 http://www.larousse.fr/

AZ ONLINE SZÓTÁRAK ÉRTÉKELÉSE FORDÍTÁSI FELADATOK TÜKRÉBEN

41

1. ábraA manger szó igeragozási táblázatának részlete

a Larousse online szótárban

A szótárak tesztelésénél érdemes megnézni, hogy mit ajánl a programabban az esetben, ha nem találják a szót, a felhasználónak milyen módo-sítási lehetőségei vannak.

5.2. Egynyelvű szótárakEgynyelvű célú szótárak közül érdemes megemlíteni az általános célú

CNRTL6 (Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales) szótárát(2. ábra és 3. ábra). A szótár mindent tud, amit egy szóról tudni lehet(Prószéky: 1989, Prószéky–Kis: 1999, Meyer: 2002, Beaugrande–Dress-ler: 1981). Tetszőleges szóalakot elfogad, nem foglalkozik azonban a hi-básan begépelt kifejezésekkel. A színekkel különbözteti meg a jelentést ésa példamondatokat. A lap további menüpontjain keresztül elérhető aSZTAKI-nál és a DictZone-nál hiányolt valamennyi funkció. 6 http://cnrtl.fr/

CSERNOCH MÁRIA

42

2. ábraA partagea szóalakra adott első találat

a CNRTL online szótárban

A 7. fejezet 5. és 6. táblázata mintaszövegében az avec helyett az avesszóalakot gépeltünk, amelyet a Google fordító nem ismert fel, míg az MSWord helyesírás-ellenőrző programja nem jelezte hibásnak. A CNRTLszótár találatát a 3. ábra mutatja.

3. ábraAz aves szóalakra adott első találat

a CNRTL online szótárban


43

A másik egynyelvű szótár, ami mindenképpen említésre méltó, a spe-ciális célú Conjugaison7 weblap (Dictionnaire de la conjugaison française& grammaire des verbes) (4. ábra). A weblap működése rendkívül egy-szerű és gyors. Megadjuk egy ige tetszőleges szóalakját és az eredményaz igéről elérhető minden információ egy lapon történő megjelenítése.Összességében, nyelvtanuláshoz nagyon jól használható, egyszerű felület.

4. ábraA partagea szóalak találatának részlete

a Conjugation online szótárban

7 http://www.conjugaison.com/

CSERNOCH MÁRIA

44




Meyer, C. (2002): English Corpus Linguistics. An Introduction. Cam-bridge University Press, Cambridge


Ajánlott irodalom

http://szotar.sztaki.hu/http://regiszotar.sztaki.hu/index.hu.jhtmlhttp://dictzone.com/rolunk/http://szotar.sztaki.hu/francia-magyarhttp://www.larousse.fr/http://cnrtl.fr/http://www.conjugaison.com/

45

6. Az online szótárak értékelése fordítási feladatoktükrében (5. óra)

CSERNOCH Mária

A legfontosabb mindenekelőtt tisztázni, hogy a fordítóprogramok nemtudnak fordítani. A programok outputja a program mögött álló fejleszté-sek végeredménye (Prószéky: 1989, Prószéky–Kis: 1999, Beaugrande–Dressler: 1981). Napjainkban még nagyon messze állunk attól, hogy a for-dítóprogramok értő fordítást tudjanak végezni. A szaknyelvre specializáltfordítómemóriák valamennyivel jobb teljesítményt nyújtanak, de ez nagyvalószínűséggel az ismétlődő nyelvtani szerkezeteknek és valamelyestbehatárolható szókincsnek tudható be (Meyer: 2002).

A fordítóprogramok azért nem teljesen hasznavehetetlen eszközök. Havalaki egyáltalán nem ismeri a nyelvet, akkor valamiféle segítséget nyújt-hatnak. Szerencsés esetben a fordítóprogram outputja megérthető, az ere-deti mondat lényege a fordítási nehézségek ellenére is visszanyerhető.

Természetesen a fordítóprogramokkal készült házi feladatok azonnalkiszűrhetők, de nem érdemes a nyelvoktatásban sem teljesen lemondani afordítóprogramokról. Úgy érdemes ezeket a programokat kezelni, hogytudjanak a gyerekek a létezésükről, a használhatóságukról, ugyanakkor akorlátaikról is. Nyelvoktatásban remekül lehet használni a fordítóprog-ramok outputját fordítási gyakorlatokra. A nyelvtanulónak feladatkéntadhatjuk, hogy találja ki, mi lehetett az eredeti szöveg vagy egész egysze-rűen kijavítani a hibás outputot. Ezek a javítási feladatok komolyabbnyelvi felkészülést igényelnek, mint a hagyományos fordítási gyakorla-tok, mivel zavaró elemnek már ott van egy fordítás.

6.1. Francia → angolA fordítóprogramok rendszerint nagy nyelvekre készülnek, ezért első-

ként azt nézzük meg, hogy a francia és az angol, két jól támogatott nyelvközött hogyan működnek az interneten ingyenesen elérhető fordítóprog-

CSERNOCH MÁRIA

46

ramok. A google translate1 programra a népszerűsége miatt esett a vá-lasztás. A reverso2 és a babelfish3 programok egy HVG ajánlat alapjánkerültek kiválasztásra, amelyben magyar fordítóprogramokkal foglalkozószakemberek véleményét kérdezték (Beaugrande–Dressler: 1981). Vége-zetül az itranslate4 (Internet Translators for all European Languages)weblap fordítástámogató eszközét választottuk ki (Csernoch: 2011). En-nek a weblapnak az érdekessége, hogy ez nem egy fordítóprogram, ha-nem meghív több fordítóprogramot és ezek outputját adja eredményül.

6.2. Francia → magyarA magyar nyelv használata még tovább bonyolítja a helyzetet. Kis

nyelvről van szó, tehát egyetlen komolyabb cégnek sem éri meg francia-magyar fordító programot készíteni. Tudomásunk szerint nincs is ilyen.Lehet találni az interneten olyan weblapokat, amelyek produkálnak vala-miféle outputot, de ezek nem közvetlen fordítások. Ezek a fordítói felü-letek egy köztes nyelvet használnak. A magyar nyelv esetében ez az an-gol, mert egyedül magyar–angol, angol–magyar fordító program létezik,más nyelvre nem fejlesztették ki.

A magyar MorphoLogic5 cég szolgáltatásait mindenképpen meg kellemlítenünk (Prószéky 1989, Prószéky–Kis: 1999, Csernoch: 2011). „Acég célja már a kezdetektől az volt, hogy összehangolja a természetesnyelvek gépi feldolgozásának kutatását és a gyakorlati fejlesztéseket.”6

Főleg angol nyelvű és angol nyelvhez köthető fejlesztéseket végez, deszolgáltatásai tizenkét különböző nyelven érhetőek el, elsősorban az an-golt használva köztes nyelvként: angol, német, francia, orosz, spanyol,portugál, lengyel, ukrán, bolgár, dán, norvég és lett. A MorphoLogicszolgáltatásai között nemcsak a fordítóprogramok szövegfordításai talál-hatóak meg, hanem végeznek web fordításokat és készítenek szövegszer-kesztő-programokhoz nyelvi ellenőrzőket és ehhez köthető egyéb fej-lesztéseket. Mindenképpen fontos azonban megjegyezni, hogy míg a fe-

1 https://translate.google.fr/?hl=en.2 http://www.reverso.net/text_translation.aspx?lang=FR.3 http://www.babelfish.com/.4 http://itranslate4.eu/hu/.5 MorphoLogic. A nyelvészeti programok specialistája

http://www.morphologic.hu/index.php?lang=hu6 http://www.morphologic.hu/content/view/476/379/lang,hu/


47

lületükön elérhető gépi fordítások ingyenesek, a fordításszolgáltatásoknem.7

1. ábraA MophoLogic cég http://www.webforditas.hu/ lapja

A webforditas.hu reklámszövege és a 1. ábra azonban tartalmaz el-lentmondásokat. „A MorphoLogic ingyenes nyelvészeti szolgáltatásokatnyújt: szövegfordítás, weblapfordítás, szótárak, hangos beszéd, nyelvfel-ismerés, helyesírás, többnyelvű keresés és mondatelemzés. Fordítóprog-ram a magyar és 12 másik nyelv között!” A 1. ábra mintája alapján egy-értelmű, hogy sem az automatikus szövegfelismerés, sem a helyesírás-ellenőrző nem működik a francia nyelv kiválasztása esetén. Ennek ellené-re el tudja végezni a szöveg fordítását. A program további ellentmondá-sait jól szemlélteti a 2. ábra. Az ellentmondások felismerése azonban fel-hívja a figyelmet a felhasználói felelősségre.

7 http://www.morphologic.hu/index.php?option=com_virtuemart&Itemid=589&pag

e=shop.browse_ml&s1=2&lang=hu

CSERNOCH MÁRIA

48

2. ábraA MophoLogic cég http://www.webforditas.hu/ lapja,

hibásan beállított nyelvek esetén

A következő fejezetben példákat mutatunk be a fordítóprogramokhasználatára, összehasonlítjuk a különböző programok eredményeit. Apéldák részletes ismertetését megelőzően azonban fontosnak tartom hang-súlyozni, hogy a fordítóprogramok nem rosszak, a fordítóprogramok aszámítógépes nyelvészet, mint tudomány jelenlegi állása szerint ennyittudnak. Nekünk, intelligens felhasználóknak kell megtanulnunk, hogyezek az eszközök hogyan szolgálhatják leginkább céljainkat.

6.3. Fordítóprogramok: gyártói és felhasználói felelősség

6.3.1. Nyelvtudás nélkül is bárkivel beszélhetünk!?2014. december 28-án szinte elöntötte a magyar webportálokat a

„Nyelvtudás nélkül is bárkivel beszélhetünk” című cikk.8 A cikk azt ál-lítja, hogy a Skype segítségével bárki bárkivel, bármilyen nyelven szóbelikommunikációt folytathat: „A program úgy működik, hogy mindkét fél a

8 https://www.google.hu/?gws_rd=ssl#q=%22Nyelvtud%C3%A1s+n%C3%A9lk%

C3%BCl+is+b%C3%A1rkivel+besz%C3%A9lhet%C3%BCnk%22


49

saját nyelvén beszél mikrofonba, fején fejhallgatóval. A fülében viszontmár nem a másik idegennyelvű szövegét, hanem egy, a saját nyelvére le-fordítottat hall egy gépi hang segítségével.”

A találatok száma egyértelműen mutatja egyrészt, hogy több portál isátvette a cikket,9 valamint azt, hogy anélkül terjesztették a hírt, hogy an-nak valódi tartalmát ellenőrizték volna. Két idézetet emelnék ki a cikkből:„A fejlesztők azonban most egy olyan újítással rukkoltak elő, ami a kü-lönböző nemzetek tagjai közötti beszélgetést teszi lehetővé úgy, hogy azahhoz szükséges nyelvtudást „pótolja” és „A fejlesztők szerint az új funk-ció megnyitja a végtelen lehetőségek tárházát, a jövőben a földrajzi hát-rányok mellett a nyelvi hátrányok is megszűnhetnek, hiszen akár egy ma-gyar ember is könnyedén szóba elegyedhet egy koreaival vagy indiaival,hiszen nem lesz szüksége hozzá egyik félnek sem, hogy a másik – egyéb-ként nehezen tanulható – anyanyelvét elsajátítsa.”

6.3.2. A cikk háttereNézzük meg, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a Skype fentebb említett

funkciója megvalósítható legyen. A könnyebb érthetőség kedvéért felté-telezzünk egy magyar–francia Skype beszélgetést.

– Magyar szöveg mikrofonba mondása. Jelenleg a hangzó magyar szö-vegfelismerés még igencsak gyerekcipőben jár. Tehát kétséges, hogya felmondott hanganyag szöveggé kódolása hibátlanul megtörténik.

– A szöveg francia nyelvre fordítása. Az előző lépés végeredményeegy kétes minőségű szöveg. Ennek a szövegnek a fordítását kell el-végeznie egy fordítóprogramnak. Ahogy láttuk, közvetlen magyar-francia fordítóprogramok nem léteznek, tehát egy magyar-angol-francia fordítás eredményét fogjuk megkapni. (A fordítóprogramokműködésére és megbízhatóságára mutat példát a következő fejezet,ahol külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen következményeivannak, ha már az eredeti szöveg is hibás.)

9 http://www.haon.hu/nyelvtudas-nelkul-is-barkivel-beszelhetunk/2728454

http://www.naplo.hu/multimedia/2014/12/26/nyelvtudas-nelkul-is-barkivel-beszelhetunk-2.naplohttp://hir-ujsag.hu/hirek/nyelvtudas-nelkul-is-barkivel-beszelhetunkhttp://www.szon.hu/nyelvtudas-nelkul-is-barkivel-beszelhetunk/2728454http://www.hirlaz.hu/index.php?hir_id=884781&hir_cim=nyelvtudas_nelkul_is_barkivel_beszelhetunk

CSERNOCH MÁRIA

50

– A lefordított francia szöveg hangzóanyaggá alakítása. Ehhez a lépés-hez mindenképpen szükség van a nyelv felismerésére. A hibásanfelismert nyelv hangzó anyaggá átalakítása egy teljesen fölöslegesenelvégzett folyamat. Hangzó anyagok hibás nyelvfelismerésére egyhétköznapi példa a GPS-ek működése: érdemes kipróbálni, hogy egymagyar nyelvű GPS hogyan ejti ki a francia szavakat és fordítva.

– A gépi hangzó anyag felismerése és felhasználói értelmezése. A fo-lyamat negyedik lépésénél tartunk, amelynek bármely fázisában tör-ténhetett torzítás, történt is. A francia oldalon álló, nem feltétlenülanyanyelvű hallgató az utolsó láncszem. Ő az, akinek fel kell ismer-nie egy kétes tartalmú, gép által felolvasott szöveget.

A felsorolt lépéseket és azok eredményét figyelembe véve egyértelmű,hogy ez nem más, mint egy reklámfogás, aminek a cikk megjelenésekorcsak minimális igazságtartalma volt.

Felhasznált irodalomPrószéky, G. (1989): Számítógépes nyelvészet. Számítástechnika-Alkal-

mazási Vállalat, BudapestPrószéky, G. és Kis, B. (1999) Számítógéppel – emberi nyelven. Intelli-

gens szövegkezelés számítógéppel. SZAK Kiadó, BudapestMeyer, C. (2002): English Corpus Linguistics. An Introduction. Cam-

bridgeUniversity Press, CambridgeBeaugrande, R. és Dressler, W. (1981): Bevezetés a szövegnyelvészetbe.

Siptár, P. (ford.) (2000) Corvina, BudapestCsernoch, M. (2011): Vocabulary Richness of Novels and Their Adap-

tations. Peter Lang. Internationaler Verlag der Wissenschaften. Frank-furt am Main. ISBN 978-3-631-612223-1.

Ajánlott irodalom

Olvasás idegen nyelven nyelvismeret és szótározás nélkül. 2004. május19., szerda, 15:37 Utolsó frissítés: 2004. november 22., hétfő, 12:00.http://hvg.hu/gazdasag/000000000056B4F1. Elérhető még: http://www.francianyelv.hu/erdekessegek/nyelvtanulas/olvasas-idegen-nyelven-nyelvismeret-es-szotarozas-nelkuel. Letöltve: 2014. augusztus 8.

Current Information on Text-to-Speech. http://www.linguatec.de/products/tts. Letöltve: 2014. augusztus 8.

51

7. Fordítóprogramok tesztelése, értékelése (7. óra)

CSERNOCH Mária

Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk be az előző fejezetbenemlített fordítóprogramokat. A példamondatokon és a fordítóprogramokeredményeként kapott mondatokon és kifejezéseken keresztül jól szem-léltethetők a fordítóprogramok korlátai, azok használhatósága, valamintaz, hogy ezek a fordítóprogramok hogyan használhatók a nyelvtanításban.Eredeti szöveg (egy pizzás dobozról lemásolva):Je sors ma pizza du carton, je retire le film et je la place directementsur la grille à mi-hauteur.

I leave my pizza cardboard, I remove the film and Iplace directly on the grill halfway up.

google translate

I take(bring) out my pizza of the cardboard(box), Iremove the movie and I place her(it) directly on therailing(bar) halfway up.

reverso

I leave my cardboard pizza, I withdraw the film and Iplace directly on the grill halfway.

babelfish

1. táblázatGépi fordítás francia → angol

CSERNOCH MÁRIA

52

Eredeti szöveg:Je sors ma pizza du carton, je retire le film et je la place directementsur la grille à mi-hauteur.

I take out my pizza of the cardboard, I withdraw the filmand I put it directly on the grid with mi-height.

PROMT1

I go out my pizza from a cardboard, I take away a filmand I place straight on a grate in sublimity of mi.

TRIDENT2

I leave my pizza pie the paperboard, I withdraw film andI place it directly on the grid at middle height.

SYSTRAN3

I take my pizza of the cardboard out, I withdraw the filmand I place straightforwardly on the grid at mi- height.

linguatec4

I take my pizza out of the carton, i take the movie outand i put her directly on the power grid with my height.

SkyCode5

2. táblázatGépi fordítás azitranslate4.eu weblapon (Simon: 2011)

francia → angol


Bízom pizza karton, leveszem a filmet, és azt tegyeközvetlenül a grill félúton.

googletranslate6

Nem fordít magyarra. reverso7

Nem fordít magyarra. babelfish8

3. táblázat.Gépi fordítás francia → magyar

1 PROMT Automated Translation Solutions. http://www.promt.com/.2 TRIDENT Machine Translation for Everybody. http://www.translate.ua/.3 SYSTRAN We Speak Your Industry’s Language. http://www.systransoft.com/.4 linguatec Language Technologies. http://www.linguatec.de/.5 SkyCode WebTrance. http://webtrance.skycode.com/online.asp?current=6&setlang=en.6 https://translate.google.fr/?hl=en.7 http://www.reverso.net/text_translation.aspx?lang=FR.8 http://www.babelfish.com/.

FORDÍTÓPROGRAMOK TESZTELÉSE, ÉRTÉKELÉSE

53


Kiveszem a pizzámat a karton, visszavonoma filmet és közvetlenül a mi-heighttal rendel-kező rácshálóra teszem azt.

francia → angol:PROMTangol → magyar:MorphoLogic

Kimegyek a pizzámból egy kartonról, elvi-szek egy filmet és én helyegyenes egy mi.fenségében levő rostélyon.

francia → angol:TRIDENTangol → magyar:MorphoLogic

Veszem a pizzámat a karton kint, visszavo-nom a filmet és én hely egyenesem a mi-magasságnál levő rácshálón.

francia → angol:linguatecangol → magyar:MorphoLogic

Elhagyom a pizzapitémet a karton, filmetvonok vissza és közvetlenül a középső ma-gasságnál levő rácshálóra teszem azt.

francia → angol:SYSTRANangol → magyar:MorphoLogic

Kiveszem a pizzámat a kartonból, kiveszem afilmet és közvetlenül a magasságommal ren-delkező hatalomrácshálóra teszem őt.

francia → angol:SkyCodeangol → magyar:MorphoLogic

4. táblázatGépi fordítás az itranslate4.eu weblapon

(Prószéky: 1989, Prószéky–Kis:1999, Simon: 2011)francia → magyar

A fordítás minősége remekül tesztelhető más tantárgyak szövegeivel,feladataival. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy egy egyszerű matemati-ka feladat gépi fordítása hogyan segítheti, illetve hátráltathatja a feladatmegértését és ennek következtében megoldását, megoldhatóságát. A be-mutatott példa Ben Ezra arab matematikus 19. században felvetett prob-lémája.9

9 http://arthurjorge.r.a.f.unblog.fr/files/2013/04/corr_pcseq52013.pdf

http://www.univ-irem.fr/reperes/articles/13_article_87.pdfhttp://matoumatheux.ac-rennes.fr/num/equation/2/fruits.htm

CSERNOCH MÁRIA

54

Eredeti hibás szöveg:Un homme est entré dans un verger et il y a cueilli des fruits. Mais leverger avait 3 portes, gardées chacune par un gardien. Cet hommedonc partagea les fruits aves le premier et lui en donna 2 de plus ; puisil partagea avec le deuxième et lui en donna 2 de plus ; enfin, ilpartagea avec le troisième et lui en donna 2 de plus, et il sortit enayant seulement 1 fruit. Combien de fruits a-t-il cueilli ?

Hibás szöveg angol fordítása:A man walked in an orchard and there plucked fruit. But the orchardhad three doors, each guarded by a guard. So this man shared the fruitsaves first and gave him two more; then he shared with the second andgave him two more; finally, he shared with the third and gave him twomore, and get it out by having only one fruit. How many fruits hepicked?

Hibás szöveg magyar fordítása:Egy férfi sétált egy gyümölcsösben, és pengetős gyümölcsöt. De agyümölcsös három ajtó, mindegyik őrzött egy őr. Szóval ez az embermegosztotta a gyümölcs Aves első és adott neki két; Aztán megosztvaa második és adott neki két; Végül megosztva a harmadik és adott nekikét, és kap ez által, amelynek csak egy gyümölcsöt. Hány gyümölcsötszedett?

5. táblázatBen Ezra problémájának gépi fordítása hibás

szöveg esetén: francia → magyar

Eredeti, helyes szöveg:Un homme est entré dans un verger et il y a cueilli des fruits. Mais leverger avait 3 portes, gardées chacune par un gardien. Cet hommedonc partagea les fruits avec le premier et lui en donna 2 de plus ; puisil partagea avec le deuxième et lui en donna 2 de plus ; enfin, ilpartagea avec le troisième et lui en donna 2 de plus, et il sortit enayant seulement 1 fruit. Combien de fruits a-t-il cueilli ?

Helyes szöveg angol fordítása:A man walked in an orchard and there plucked fruit. But the orchardhad three doors, each guarded by a guard. So this man shared the fruit


55

with the first and gave him two more; then he shared with the secondand gave him two more; finally, he shared with the third and gave himtwo more, and get it out by having only one fruit. How many fruits hepicked?

Helyes szöveg magyar fordítása:Egy férfi sétált egy gyümölcsösben, és pengetős gyümölcsöt. De agyümölcsös három ajtó, mindegyik őrzött egy őr. Szóval ez az embermegosztotta a gyümölcs az első, és adott neki két; Aztán megosztva amásodik és adott neki két; Végül megosztva a harmadik és adott nekikét, és kap ez által, amelynek csak egy gyümölcsöt. Hány gyümölcsötszedett?

6. táblázatBen Ezra problémájának gépi fordítása helyes

szöveg esetén: francia → magyar

Az angol és a magyar fordítást összehasonlítva egyértelmű, hogy a ma-gyar fordítás szinte az érthetetlenségig eltorzult az első és az utolsó előttimondatban, míg az angol szöveg egészen jól érthető. Van azonban mind-két szövegben egy kifejezés, amelynek eredeti jelentését egyik nyelvretörténő fordítás sem tudta visszaadni, ezzel a feladat értelmetlenné ésmegoldhatatlanná vált. A „partagea” szót mindkét esetben úgy fordította aprogram, hogy az eredeti „megfelez” jelentés helyett a „megosztani” je-lentést használta. Hétköznapi szóhasználatban ez a jelentésbeli különbségnem tűnik túlságosan fontosnak, azonban egy matematika feladat megér-tésénél és megoldásánál kulcsfontosságú.

Ahhoz, hogy valamilyen szinten elfogadható minőségű fordítást kap-junk, mindenképpen helyes mondatokat kell begépelnünk a fordítóprog-ramok inputjaként (Meyer: 2002, Beaugrandre–Dressler: 1981). A fordí-tóprogramok nem hagyományos értelemben vett használata ebben azesetben is segíthet az íráskészség fejlesztésében (5. táblázat – 9. táblázat).Egész egyszerűen addig kell a hibás mondatot javítani, amíg azt a fordí-tóprogram is megérti. A pizzás példában láttunk ugyan, hogy helyesmondatok fordítása sem egyértelmű, de a hibás mondatok teljesen esély-telenek.

CSERNOCH MÁRIA

56

Eredeti szöveg: je tattend devand la parking de chez moi

I tattend devand the park from home google translateJe tattend devand the parking of chez moi reversoI tattend devand the parking of my home babelfish

Eredeti szöveg: je tattend dans le parking devant chez moi

I waiting for you in the parking lot in front of my google translateJe t’attend dans him(her) parking devant chez moi reversoI waiting for you in the parking lot to my home babelfish


Eredeti szöveg: je tattend devand la parking de chez moi

je tattend devand la parking de chez moi PROMTI tattend devand parking of home linguatecI park with tattend devand in me SkyCodeI tattend devand parking from I TRIDENTI tattend devand the carpark of at home SYSTRANEredeti szöveg: je tattend dans le parking devant chez moi

I expect you in the carpark in front of at home SYSTRANI waits for you in the parking owing at home PROMTI expect you in the parking owing in me SkyCodeI waits you in parking near at home TRIDENTI home expects you in the having to parking linguatec

8. táblázatGépi fordítás az itranslate4.eu10 weblapon

francia → angol

10 http://itranslate4.eu/hu/.


57

Eredetiszöveg

je tattend devand la park-ing de chez moi

I tattend devand the parkfrom home

1. googlejavítás

je t’attend devand laparking de chez moi

I will expect the parkingdevand home

2. googlejavítás

je t’attend devant la park-ing de chez moi

I waiting for you in frontof the parking lot from my

kézi javítás je t’attends dans le parkingdevant chez moi

I waiting for you in theparking lot in front of my





Meyer, C. (2002): English Corpus Linguistics. An Introduction. Cam-bridgeUniversity Press, Cambridge


Simon Eszter (2011): Az összes fordító egy helyen: itranslate4.eu. 2011.május 17.http://www.nyest.hu/hirek/az-osszes-fordito-egy-helyen-itranslate4-eu.Letöltve: 2014. augusztus 8.

Ajánlott irodalom

https://translate.google.fr/?hl=en.http://www.reverso.net/text_translation.aspx?lang=FR.http://www.babelfish.com/.http://arthurjorge.r.a.f.unblog.fr/files/2013/04/corr_pcseq52013.pdfhttp://www.univ-irem.fr/reperes/articles/13_article_87.pdfhttp://matoumatheux.ac-rennes.fr/num/equation/2/fruits.htm

CSERNOCH MÁRIA

58

59

8. Francia helyesírás-ellenőrző programok (8. óra)

CSERNOCH Mária

A helyesírás-ellenőrző programokat lehet szeretni és nem szeretni, demindenképpen használni kell őket.

Magyar operációs rendszerek és birotikai szoftverek – ez a francia ere-detű szó magában foglalja az irodai alkalmazásokat és az azokkal készültdokumentumokat – nem tartalmazzák a francia helyesírás-ellenőrző prog-ramot. Ezt sajnos meg kell venni és telepíteni. Mindenképpen érdemesazonban megvásárolni ezt a kiegészítőt, mert a helyesírás-ellenőrző prog-ramok segítségével lényegesen egyszerűsödik a hibakeresés és javításfolyamata.

A 9. fejezet 1. ábrája a francia helyesírás-ellenőrző program működésétmutatja be Ben Ezra problémáján. Az ábra A mintája 3+1 olyan kifejezésttartalmaz, amelyek jól szemléltetik a helyesírás-ellenőrző programok mű-ködése során tapasztalt jelenségeket.

8.1. Szintaktikai hiba jelzéseGépelés során lényegesen több hibát ejtünk, mint kézírás esetén. Gyak-

ran előfordul, hogy sem a szövegbevitel, sem a javítás során nem észlel-jük ezeket a hibákat a többszöri átolvasás ellenére sem. Az ilyen típusúhibák megjelölésére remekül használhatók a helyesírás-ellenőrző progra-mok (Prószéky: 1989, Prószéky–Kis: 1999, Csernoch: 2011). Mind a „pa-ragea”, mind a „cuilli” szóalakokat hibásan gépeltük be, tehát szintaktikaihibát vétettünk. Ezt a típusú hibát a helyesírás-ellenőrző program egyér-telműen jelzi piros aláhúzással.

Előfordul azonban, hogy a helyesírás-ellenőrzőszintaktikai hibakéntjelöl meg egy kifejezést, annak ellenére, hogy az helyes. Erre példa amintaszövegben megjelölt „a-t-il” kifejezés. A szövegkörnyezetből egy-értelműen kiderül, hogy ebben az esetben az eredeti a helyes, szemben ajavasolt „va-t-il” kifejezéssel. Ebben az esetben a felhasználónak kell aproblémát mérlegelnie, majd ezt követően döntenie a javaslat elfogadásá-ról vagy elvetéséről.

CSERNOCH MÁRIA

60

8.2. Nem jelzett hibákGyakori hibája a helyesírás-ellenőrző programoknak, hogy nem jelzik

a szövegben előforduló hibát. Ez akkor fordulhat elő, ha olyan szót gépe-lünk, amely szerepel a program szótárában, de az adott szövegkörnyezet-be nem illik bele. Ennek magyarázata, hogy a helyesírás-ellenőrző prog-ramok nem működnek 100%-os pontossággal. A helyesírás-ellenőrzőprogramok ilyen jellegű hibája a szövegben szemantikai hibát eredmé-nyez. Egy ilyen hibát találhatunk az 1. ábra mintaszövegében, ahol az„avec” helyett az „aves” szót gépeltük.

1. ábraA helyesírás-ellenőrző program működése helyesen

kiválasztott nyelv esetében

8.3. Karakterfelismerés

A helyesírás-ellenőrző programok másik leggyakoribb használatimódja és helye a karakterfelismerő programok beépített helyesírás-ellen-őrzője. Nyelvoktatás során egyre nagyobb szerepet kap a korábbi idő-szakokban nyomtatott formában megjelent szöveges anyagok digitalizálá-sa és szöveggé alakítása.

A szövegek digitalizálása két lépésben történik. Először az eredeti for-rás alapján képet készítünk, majd ezt követően elvégezzük a szövegfelis-merést. A lépéseknek megfelelően két eszközre van szükségünk. A képelkészítéséhez szükséges egy szkenner, míg a karakter- és szövegfelisme-réshez egy erre alkalmas program. Az ilyen típusú programok összefog-laló neve az Optical Character Recognition (OCR) (Csenoch: 2011).

FRANCIA HELYESÍRÁS-ELLENŐRZŐ PROGRAMOK

61

Mindkét eszköz elérhető professzionális és kevésbé professzionális,ám alkalmazható minőségben. Természetesen, minden esetben a felhasz-nálás módja, gyakorisága, a felhasználó professzionizmusa és a rendelke-zésre álló anyagi források határozzák meg, hogy milyen eszközök beszer-zése lehetséges. Napjainkra azonban nagyon jó minőségű szkennerek ésOCR programok is elérhetők (OCR programok megvásárolhatóak iskolaikedvezményekkel is), amelyeket mindenképpen érdemes beszerezni.

Rendelkezik továbbá elég jó minőségben használható karakterfelisme-rő szolgáltatással a Microsoft is, amely az Office csomagból elérhető (MSOffice 2007-től kezdődően). Az MS OneNote alkalmazás segítségévelbármilyen szöveget tartalmazó dokumentumon el tudjuk végezni a szö-vegfelismerést, majd az így kapott szöveget be tudjuk másolni egy álta-lunk használt szövegszerkesztő programba. A OneNote képes szövegetfelismerni szkennerrel vagy fényképezőgéppel frissen készített dokumen-tumban, vagy már korábban képként vagy akár pdf formátumban mentettdokumentumban is.

A Microsoft ezen szolgáltatásának azonban hátránya, hasonlóan a szö-vegszerkesztő programokhoz, hogy csak azoknak a nyelveknek a felisme-rése garantált, amelyek vagy érkeznek a megvásárolt csomaggal vagy aztkülön megvásároljuk és telepítjük.

További egyszerűsítése lehet a folyamatnak, ha a vásárolt szkennerhez ér-kezik szövegfelismerő program, amely nagy valószínűséggel soknyelvű.

CSERNOCH MÁRIA

62




Csernoch, M. (2011): Vocabulary Richness of Novels and Their Adap-tations.Peter Lang. Internationaler Verlag der Wissenschaften. Frank-furt am Main.ISBN 978-3-631-612223-1.

Ajánlott irodalom

Microsoft WordMicrosoft OneNoteOCR

63

9. A helyesírás-ellenőrző programok telepítése, használata(9. óra)

CSERNOCH Mária

A szövegszerkesztő-programok használata során a nyelvhelyességgelkapcsolatos problémák általában program függetlenek. A Microsoft ope-rációs rendszerek csak korlátozott hozzáférést biztosítanak a nyelvek el-érhetősége kapcsán. A megvásárolt és installált operációs rendszerrel csakegy nyelvi csomag érkezik, amely alig néhány nyelvet tartalmaz. Magyaroperációs rendszer vásárlása esetén: magyar, angol és német. Minden to-vábbi nyelvet külön meg kell vásárolni, ami bármikor megtehető a Micro-soft hivatalos lapján.

A helyesírás-ellenőrző programoknak két típusa terjedt el (Prószéky:1989, Prószéky–Kis: 1999). Az egyik békésen kivárja, hogy begépeljük aszót, a mondatot, és csak ezt követően húzza alá a szöveget (MicrosoftWord helyesírás-ellenőrző programja), míg a másik már a gépelés soránjavaslatokat tesz a szó befejezésére (Openoffice, LibreOfficeWriter he-lyesírás-ellenőrző programja). Engem ez a második típus sokkal inkábbzavar, mint az első.1 A felkínált javaslatok mindig megzavarják a gondo-latmenetet, és sokszor elfelejtem, hogy mit is akartam írni. A zavaró té-nyezők ellenére mindenképpen fontos a helyesírás-ellenőrző programokhasználata, mivel a gépeléssel lényegesen több hibát ejtünk, mint a kéz-írás során (1. ábra, A minta). Az aláhúzások száma azonban lényegesencsökkenthető a jól beállított nyelvvel és a programok tudatos használatá-val. Mindenképpen fontosnak tartom megjegyezni, hogy a végleges szö-veg a felhasználó felelőssége, tehát annak teljes tartalmát és megjelenésétmindenképpen ellenőrizni kell az elérhető segédprogramok használatamellett is.

Ha nem a szöveg nyelvének megfelelő helyesírás-ellenőrzőt válasz-tunk, akkor mondjuk, hogy hibás nyelvválasztás történt (Csernoch: 2011).

1 Szótárprogramoknál is felfedezhető mindkét típus. A szótárprogramoknál az automati-

kus szókiegészítés elvileg felgyorsítja a szó bevitelét (személyes tapasztalataim szerintnem), biztosan hátránya azonban, hogy így nem tanuljuk meg a szó helyesírását.

CSERNOCH MÁRIA

64

Kétféleképpen tudunk hibásan nyelvet választani és ennek természetesenkétféle következménye lehet (Csernoch: 2009, 2010).

– Olyan nyelvet választunk, amelyikhez van helyesírás-ellenőrző tele-pítve, ekkor minden alá van húzva pirossal (1. ábra, A minta), amivalóban nagyon zavaró.

– A másik esetben a kiválasztott nyelvhez nincs helyesírás-ellenőrzőtelepítve, ennek következménye, hogy semmi nincs aláhúzva (1. áb-ra, B minta).

Egy szövegen belül szabadon váltogatjuk a nyelvi beállításokat a szö-vegrész nyelvének megfelelően. A nyelv beállításához használhatjuk azÁllapotsor Nyelv gombját vagy a Korrektúra → Ellenőrzés nyelvénekmegadása parancsot. Bármelyik megoldást is választjuk, a Nyelv párbe-szédablak jelenik meg, amelyben választhatunk a listában felsorolt nyel-vek közül. Azokat a nyelveket, amelyekhez van telepített helyesírás-ellenőrző program, egy pipával jelölik.

Napjainkban a szövegszerkesztő programok az alapértelmezett nyelvhelyesírás-ellenőrzőjének telepítésével és helyesírás-ellenőrzés automati-kus bekapcsolásával érkeznek. A helyesírás-ellenőrzés be- és kikapcsolá-sát a Korrektúra → Helyesírás gombjával tudjuk elvégezni.

1. ábraA helyesírás-ellenőrző program működése helytelenül

kiválasztott nyelv esetében

A helyesírás-ellenőrző programok használata során azonban nem sza-bad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a programok nem működnek100%-os pontossággal. Téves az a szemlélet, hogy a helyesírás-ellenőrzőáltal javasolt hibákat ki kell javítani. Nem. A helyesírás-ellenőrző általhibásnak ítélt szövegrészt alaposan át kell olvasni, majd dönteni arról,

A HELYESÍRÁS-ELLENŐRZŐ PROGRAMOK TELEPÍTÉSE, HASZNÁLATA

65

hogy helyesen írtuk-e vagy sem, és csak abban az esetben javítunk, havalóban hibáztunk. Az aláhúzások jelentik azonban a kisebb gondot. Anagyobb problémát éppen a hibás, de alá nem húzott szavak jelentik. Ezabban az esetben fordulhat elő, amikor olyan, a szövegkörnyezetbe nemillő szót gépelünk, ami a helyesírás-ellenőrző szótárában is szerepel. Ek-kor szemantikai hibát követünk el, egész egyszerűen értelmetlen lesz amondat.

A helyesírás-ellenőrző tehát nem végzi el a szöveg ellenőrzését, meg-talál néhány hibát, kihagy néhány hibát. A megtalált hibákat jelzi, a többitnem. Mindezeket figyelembe véve, összegzésként megfogalmazhatjuk,hogy a szöveg ellenőrzése mindig a felhasználó feladata és felelőssége.

A szótárbővítés egy remek jó lehetőség, azzal azonban számolnunkkell, hogy a szó különböző szóalakjait nem fogja a helyesírás-ellenőrzőprogram felismerni, így azok továbbra is alá lesznek húzva pirossal. Amagyar (agglutináló) és a francia (flektáló) nyelv tulajdonsága miatt ezelég sok piros aláhúzást is eredményezhet. Az mindig a felhasználó dön-tése, hogy hány különböző szóalakot vesz fel a szótárába. Arra azért na-gyon kell figyelni, hogy a szótárba felvett szavak ne tartalmazzanak hibát,mert onnantól kezdve a helyesírás-ellenőrző a hibás szót fogja helyesnektekinteni.

9.1. ElválasztásA szövegszerkesztőben készített szövegben nincs kézi elválasztás, csak

automatikus elválasztást szabad használni (Lap elrendezése → Elválasz-tás → Automatikus). Ennek kettős magyarázata van:

– a kézi elválasztás tördelési hibához vezet, amelynek következtében aszöveg nem lesz javítható, formázható,

– a kézzel begépelt elválasztás-karakter két részre tördeli a szót, kétolyan részre, amely a helyesírás-ellenőrző program szótárában nemszerepel, tehát pirossal fogja aláhúzni, hibás szóként megjelölvemindkét töredéket.

CSERNOCH MÁRIA

66

2. ábraPélda kézi elválasztásra. A betűméret módosítása után

a barkácsolt szóban megmarad a kötőjel

Az automatikus elválasztáshoz szintén szükség van a szöveg nyelvé-nek és helyesírás-ellenőrzőjének telepítésére, mivel az elválasztás is anyelvi beállítások és a nyelv függvénye.

9.2. Stílusok

Hosszabb szövegek esetén a stílusok használata mindenképpen szük-séges ahhoz, hogy egy egységes megjelenést adjuk a szövegnek. A külön-böző stílusok használatával az azonos szerepet betöltő szövegrészek azo-nos formátumot kapnak, amellyel tipográfiai szempontból egységesíthetőa szöveg. Stílusok szükségesek továbbá az automatikus Tartalomjegyzékelkészítéséhez is (9.3.2.1. fejezet).

Használhatjuk az előre beállított stílusokat is, de természetesen készít-hetünk saját igényeinknek megfelelő stílusokat is. Ebben az esetbenazonban ügyeljünk arra, hogy az újonnan készített stílusok tipográfiailaghelyesek legyenek.

9.3. Hivatkozások

Dokumentumon belüli és a dokumentumból kimutató hivatkozások el-helyezése az e-dokumentumok készítésének egyik legfontosabb fázisa. A


67

dokumentumon belüli hivatkozások a biztonságos és gyors navigációtteszik lehetővé, míg a kívülre mutató hivatkozások célja a felhasználtforrások pontos megnevezése.

9.3.1. Dokumentumon kívüli hivatkozásokNapjainkban egyre több gondot okoz a forrás nélkül felhasznált anya-

gok elhelyezése a szövegekben. Különösen megszaporodott az ilyen hi-bával rendelkező dokumentumok száma az internet elterjedésével. AzIKT eszközök széleskörű elterjedésével az oktatásban bekövetkezett szem-léletváltás következtében egyre több olyan probléma megoldására kerül sor,amely nem tudás-, hanem információalapú. Az információ forrását viszontminden esetben meg kell jelölni, a plágium elkerülése érdekében.

Az egyik legegyszerűbb megoldás a források felsorolására, ha a doku-mentum végén készítünk egy automatikusan számozott listát (Kezdőlap→ Bekezdés → Számozás), amelyben felsoroljuk a felhasznált forrásokat.

9.3.2. Dokumentumon belüli hivatkozásokA számozott listára történő hivatkozás már belső hivatkozás, így az is,

amikor az irodalomjegyzék egy-egy elemére hivatkozunk. Ennek meg-valósítására a dokumentum megfelelő pontján kereszthivatkozást hozunklétre, amely rámutat a forrásra (3. ábra) (Hivatkozás → Kereszthivatkozás→ Hivatkozástípus: Számozott elem → Hivatkozás beszúrása: Bekezdés-szám → Melyik sorszámozott listaelemhez: kiválasztjuk a listából a szük-séges elemet → Beszúrás). A kereszthivatkozás beszúrása előtt érdemesellenőrizni a Hivatkozás beszúrása mező tartalmát, mert az alapértelme-zés szerint beállítással nem Bekezdésszám, hanem az Oldalszám.

Az ily módon létrehozott számozott listának további előnye, hogybármilyen új elem beszúrása az irodalomjegyzékbe maga után vonja azautomatikus frissítést a listában és a kereszthivatkozásokban is. Ha nemlátszik azonnal a frissítés eredménye a szövegben, akkor érdemes azt mi ma-gunknak elindítani, amihez a legegyszerűbb megoldás Fájl → Nyomtatás.

CSERNOCH MÁRIA

68

3. ábraPélda irodalomjegyzék automatikus számozásának

beállításaira

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy az irodalomjegyzék számozott listájátszeretnénk megformázni, akkor arra a következő lehetőségeink vannak:

Új számformátum megadása, ahol érdemes a számokat jobbra igazítani– a helyiértékes írásmód megtartására – és szokás a számok köré [ ] záró-jelpárt elhelyezni (Kezdőlap → Bekezdés → Számozás → Új számformá-tum megadása → Számformátum kiválasztása a listából, kísérő karakte-rek gépelése → Igazítás: Jobbra) (4. ábra bal minta). Ezen túl lehet még abekezdések bal oldali behúzásának, a függő behúzásának az értékeit mó-dosítani, esetleg a bekezdések után egy félsornyi térközt hagyni (Kezdő-lap → Bekezdés) (4. ábra jobb minta).


69

4. ábraPélda Irodalomjegyzék automatikus számozásának

beállításaira

9.3.2.1. TartalomjegyzékAz automatikus Tartalomjegyzék készítése stílusok alapján történik.

Az MS Word szóhasználata félrevezető lehet, mivel megkülönbözteti azAutomatikus tartalomjegyzéket (Hivatkozás → Tartalom → Automatikustartalomjegyzék) a Tartalomjegyzék beszúrásától (Hivatkozás → Tarta-lom → Tartalomjegyzék beszúrása) annak ellenére, hogy mindkettő au-tomatikus. Az Automatikus tartalomjegyzék nem jelent mást, mint a Cím-sor1–Címsor3 stílusok automatikus használatát.

A Tartalomjegyzék beszúrása azonban azt is megengedi, hogy formáz-zuk egy kicsit az automatikus Tartalomjegyzéket. A leggyakoribb formá-zás a stílusok kiválasztása és annak eldöntése, hogy hány szintű legyen aTartalomjegyzék. Mindkét beállítást a Tartalomjegyzék – beállítások pár-beszédablakon végezhetjük el (Hivatkozás → Tartalom → Tartalomjegy-zék beszúrása → Tartalomjegyzék lap → Beállítások). Amennyiben nemakarjuk használni a Címsor1–Címsor3 stílusok, akkor a nekik megfelelősorszámokat kitöröljük a TJ szint oszlopból. Ezt követően mi magunkállíthatjuk be, hogy melyik szinten melyik stílust kívánjuk megjeleníteni.

CSERNOCH MÁRIA

70

Azt a stílust jelöljük 1-essel, amelyiket az 1-es, a legkülső szintre szá-nunk, és így tovább.

A Tartalomjegyzék formázásánál sok egyéb beállítás is engedélyezett,de azokra itt most nem térünk ki, kipróbálásukat az olvasóra bízzuk.

9.3.2.2. Hivatkozás ábrákra, táblázatokraAz ábrákra és táblázatokra hivatkozások is egy kétlépéses folyamat.

Először beállítjuk ezek automatikus számozását, majd a kereszthivatko-zással már lehet ezekre hivatkozni.

Az ábrák/táblázatok számozásának beállítását a hivatkozásoknál vé-gezzük el (Hivatkozás → Képaláírás beszúrása → Felirat). A Feliratlenyíló listájából kiválasztjuk a felirat típusát. A párbeszédablakot el-hagyva megjelenik a dokumentumban a kiválasztott típusú felirat a soronkövetkező sorszámmal. A különböző felirat típusok különböző sorszámo-zással futnak, így soha nem fordulhat elő, hogy az ábrák és a táblázatoksorszáma összekeveredne.

Az ábrákra/táblázatokra hivatkozás egy egyszerű kereszthivatkozás(Hivatkozás → Kereszthivatkozás → Hivatkozástípus → ábra/táblázat →Melyik számozott listaelemhez → Beszúrás). A Hivatkozás beszúrása me-ző tartalmát itt is érdemes ellenőrizni, mert az alapértelmezés szerint be-állítással nem az ábra/táblázat sorszámát (Csak címke és szám) szúrjukbe, hanem a Teljes képaláírást.

9.3.2.3. LábjegyzetAz eddigiek hasonlóan történik a lábjegyzet beszúrása is (Hivatkozás

→ Lábjegyzet). A parancs kiadására megjelenik a lábjegyzet sorszáma aszövegben, valamint ugyanezzel a sorszámmal a szövegszerkesztő létre-hoz egy lábjegyzetet és a kurzort erre a pozícióra mozgatja, ahol azonnallétrehozhatjuk a lábjegyzet szövegét. A navigálás a szöveg és a lábjegyzetközött kattintással vagy kurzormozgató billentyűkkel valósítható meg.


71




M. Csernoch, Teaching word processing – the theory behind. TeachingMathematics and Computer Science. 2009/1. 119–137.

M. Csernoch, Teaching word processing – the practice. Teaching Mathe-matics and Computer Science. 8/2, 2010, 247–262.

M. Csernoch, Clearing Up Misconceptions About Teaching Text Editing,Proceedings of ICERI2011 Conference, ICERI 2011, 4th InternationalConference of Education, Research and Innovation, 11-14 November2011, Madrid, ISBN 978-84-615-3324-4.

Ajánlott irodalom

A helyesírás- és a nyelvhelyesség-ellenőrzés működésének beállítása.http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/a-helyesiras-es-a-nyelv-helyesseg-ellenorzes-mukodesenek-beallitasa-HP010354280.aspx.Letöltve: 2014. augusztus 8.

Helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés más nyelven. http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/helyesiras-es-nyelvhelyesseg-ellenorzes-mas-nyelven HA010354780.aspx?CTT=5&origin=HP010354280. Letöltve: 2014. augusztus 8.

Szükségem van nyelvi csomagra vagy Language Interface Pack csomag-ra?http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/szuksegem-van-nyelvi-csomagra-vagy-language-interface-pack-csomagra-HA010354264.aspx?CTT=5&origin=HA010354780. Letöltve: 2014.augusztus 8.

Magyar nyelvi csomag Office 2010-hez. http://www.microsoftstore.com/store/mseea/hu_HU/pdp/productID.254541400?cdid=hu-hu. Letöltve:2014. augusztus 8.

CSERNOCH MÁRIA

72

II. FEJEZET

AZ EGYES NYELVI

KOMPETENCIÁKAT FEJLESZTŐ

ÉS MÉRŐ WEB-OLDALAKA FRANCIATANÍTÁSBAN

(10–23. ÓRA)

75

10. Online francia nyelvtani oldalak, nyelvtankönyvek,szabálygyűjtemények (10. óra)

NAGY Andrea

Nyelvoktatással kapcsolatos módszertani kutatások szerint „a tanárokszámára a nyelvtan az a nyelvi összetevő, amelyet a legfontosabbnak tar-tanak egy nyelvórán, a szókincs, a civilizáció és a fonetika előtt”.1 Úgytűnik, az utóbbi években a nyelvtan oktatása ismét kezdi visszanyerni alétjogosultságát a nyelvórán,2 s a tanárok mellett a diákok is fontos szere-pet tulajdonítanak neki. Annak ellenére, hogy a francia nyelv tanulásasorán a diákok a nyelvtan tanulását szokták a legnehezebb dolognak tar-tani, mégis egyfajta biztonságérzetet ad nekik a nyelvtani szabályok lé-pésről-lépésre való megismerése, s az az érzést, hogy ezáltal birtokbatudják venni a nyelv egy részét. Ennek megfelelően a gimnáziumi kor-osztály már tudatosan törekszik arra, hogy a nyelvtant a maga rendszer-szerűségében ismerje meg. A tizenévesek analitikus gondolkodásuk révénképesek a nyelvtani összefüggések megfigyelésére, a szabályszerűségekfelfedezésére, és igénylik az explicit, átfogó nyelvtani magyarázatot.

Ehhez nyújtanak nagy segítséget az interneten gyorsan és ingyen elér-hető, francia nyelvtannal foglalkozó oldalak, amelyek túlnyomó többségetermészetesen francia nyelvű. Az alábbi válogatásban megkülönböztetjüka nyelvtani oldalakat, a nyelvtankönyveket és a szabálygyűjteményeket.Nyelvtani oldalnak azt nevezzük, amikor egy web-oldal nem ad egységes,átfogó keretben leírást, hanem pontszerűen csak egy-egy nyelvtani jelen-séggel foglalkozik. Nyelvtankönyvön itt a teljes, a francia nyelv minden 1 Fougerouse: L’enseignement de la grammaire en classe de français langue étrangère.

In: Ela. Études de linguistique appliquée 2/ 2001 (no 122), p. 165-178, URL: www.cairn.info/revue-ela-2001-2-page-165.htm, [2014.09.22].« Pour les enseignants, lagrammaire est la composante linguistique qu’ils estiment la plus importante en classede langue, avant le lexique, la civilisation et la phonétique » (ford. Nagy Andrea).

2 Lásd Tanriverdieva (2002) részletes kutatási beszámolóját: La notion de grammairedans l’enseignement/apprentissage du français langue étrangère. In: DESS RIDE,Rapport de recherche bibliographique, 2002. URL: http://enssibal.enssib.fr/bibliotheque/documents/dessride/rrbtanriverdieva.pdf [2014.09.22].

NAGY ANDREA

76

nyelvtani jelenségére, elemére kiterjedő szabályleírást értünk; szabály-gyűjteményen pedig csak részleges nyelvtani leírást adó, a nyelvtan bizo-nyos jelenségeire korlátozódó oldalt.

10.1. Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak,http://frantan.elte.hu/dokk/Karakai.nyelvtan.pdf

A nyelvtankönyvek kategóriájába soroljuk a hagyományos könyvfor-mát pdf formátumban megőrző, Karakai Imre által írt, 223 oldalas francianyelvtant. A könyv a magyarországi franciaoktatás szempontjából két okmiatt is az interneten fellelhető legjobb francia nyelvtannak számít. Egy-részt magyar nyelven íródott, s egy kezdő vagy középhaladó magyarnyelvtanuló esetében csak ez tudja biztosítani a nyelvtani szabályok, ma-gyarázatok érthetőségét. Másrészt a magyar anyanyelvűek szemszögébőltárgyalja a francia nyelv jelenségeit. „Sok olyan gyakorlati kérdést tár-gyalok, amely a hagyományos nyelvtankönyvekben nem szerepel, ugya-nakkor az áttekinthetőség kedvéért mellőzöm az olyan nyelvi jelenségektaglalását, amelyek a gyakorlati nyelvtudás szempontjából elhanyagol-hatóak, s a magyar anyanyelvűeknek nem jelentenek problémát.” – írjaKarakai (2013) a könyv Bevezetőjében.

1. ábraKontrasztív szemlélet a Francia nyelvtan magyaroknak

című nyelvtankönyvben

A kontrasztív szemlélet és a rövid, lényegre törő magyarázatok mellettmásik értéke a könyvnek, hogy olyan fejezeteket is tartalmaz, amelyek

ONLINE FRANCIA NYELVTANI OLDALAK, NYELVTANKÖNYVEK, …

77

hagyományosan nem részei egy francia nyelvtannak, de amelyek fontos,máshonnan csak nehezen megszerezhető információkat nyújtanak. Ígypéldául kitér a könyv a francia olvasás szabályaira, a köszönés, a meg-szólítás és a levélírás legfontosabb tudnivalóira is.

10.2. www.francianyelv.huA nyelvtani oldal kategóriába sorolható a www.francianyelv.hu lap,

ahol szintén magyar nyelven találunk rövid magyarázatot, de csak egy-egy nyelvtani jelenségről, elemről.

2. ábraA www.francianyelv.hu nyelvtani kérdésekkel

foglalkozó oldala

A magyarázatok nem mindig ugyanattól a szerzőtől származnak, ígymind formai, mind tartalmi szempontból egyenetlen színvonalúak. Abbanaz esetben azonban, ha egy pontszerű nyelvtani kérdésre keres választ amagyar nyelvtanuló, akkor ajánlható az oldal, hiszen a leírások érthetőek,és rövid terjedelmükkel nem riasztják el a diákot.

NAGY ANDREA

78

Francia nyelven természetesen nagyon gazdag a kínálat különbözőonline nyelvtanoldalakból, de ha szisztematikusan rendezett, jól átláthatóés teljes körű francia nyelvtant keresünk, akkor már nincs sok találat. Azalábbiakban az általunk legjobbnak ítélt hármat mutatjuk be, amelyekettermészetesen haladó nyelvtanulóknak (pl. két tannyelvű osztályokban tanu-lóknak), francia szakos egyetemistáknak és franciatanároknak ajánlunk.

10.3. Cordial: http://www.synapse-fr.com/grammaire/GTM_0.htm

A Cordial egy szemantikai elemzőprogramokat készítő kiadó, amely ahonlapján egy ingyen elérhető, teljes körű online francia nyelvtankönyvetad közre.

3. ábraA Cordial nyelvtankönyvének nyitóoldala

A Cordial nyelvtanának érdekessége, hogy nemcsak szófajok, mondat-részek, mondattípusok szerint lehet benne keresni, hanem külön résztszentel az egyeztetési kérdéseknek (Comment accorder ?) és az igemód-igeidő problémáinak (Quel mode et quel temps employer ?). A tartalom-


79

jegyzék címszavaira kattintva alcímek jelennek meg, s ez a logikai ré-szekre osztás lehetővé teszi, hogy a magyarázatok, leírások rövidek le-gyenek, amelyek így általában nem lépik túl a képernyőn éppen láthatófelületet. A magyarázatok szövege hiperlinkekkel van ellátva, ezáltalbármelyik ismeretlen nyelvtani elemről szóló oldal egy kattintással meg-jeleníthető. A Cordial több mint 200 lapból álló Grammaire oldala ösz-szességében egy jól átlátható, könnyen navigálható, minőségi francianyelvtan.

10.4. Reverso: http://grammaire.reverso.net/A Reverso Softissimo egy nyelvtechnológiai cég, amely a honlapján

egy ingyenes interaktív nyelvtankönyvet tesz közzé.

4. ábraNyelvtanoldal a Reverso honlapján

NAGY ANDREA

80

A szófaj és mondatrész szerinti leírások mellett egy nagyobb résztszentel az igeragozásnak, az egyeztetési kérdéseknek és a sajátos szintak-tikai szerkezeteknek. Emellett ugyanakkor olyan részei is vannak, ame-lyek hagyományosan nem szerepelnek egy leíró nyelvtanban, azaz aReversoGrammaire oldala több, gazdagabb, mint egy szigorúan vettnyelvtankönyv. Így például találunk lapot a homoním és paroním szavak-ról, a neologizmusokról vagy a helyesírás aktuális kérdéseiről.

A nyelvtani leírások itt is tömörek, lényegre törőek, és a hiperlinkekmellett a piros-kék színek, kiemelések révén könnyen átláthatók. A ma-gyarázatok megértését jól kiválasztott, egyszerű példák segítik.

10.5. Le français au bout des doigts:http://francia2.unideb.hu/lfabd/regles.html

5. ábraA Le français au bout des doigts elektronikus

munkatankönyv szabálygyűjteménye

A fenti, francia nyelvű szabálygyűjtemény (nem teljes körű nyelvtan) aDebreceni Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tan-székeinek oktatói által készített, elsősorban francia szakos egyetemisták-nak szánt, elektronikus nyelv- és írásgyakorlati munkatankönyv 3. része.

Az interaktív szabálygyűjtemény a munkatankönyv nyelvtani (1. rész)és szövegértési/szövegalkotási (2. rész) feladataihoz készült azzal a céllal,


81

hogy az egyéni gyakorlás során a nyelvtanulóban felmerülő kérdésekrerögtön választ tudjon adni. Ennek megfelelően azoknak a nyelvtani jelen-ségeknek a leírását adja, amelyeket az első két gyakorlati rész feladatsoraigyakoroltatnak. Minden feladatnál megtalálható az Au secours ! gomb,amelyre kattintva a diák azonnali segítséget kap a tárgyalt nyelvtani témaleírásának megjelenésével. A magyarázatok részletesebbek, mint az előzőweb-oldalakon, de táblázatok és példamondatok sokasága segíti az átlát-hatóságot és a könnyebb megértést.


Fougerouse, M-Ch. (2001): L’enseignement de la grammaire en classe defrançais langue étrangère. In:Ela. Études de linguistique appliquée2/2001 (no 122), p. 165-178, URL: <www.cairn.info/revue-ela-2001-2-page-165.htm>, [2014.09.22].

Tanriverdieva, K. (2002): La notion de grammaire dans l’enseignement/apprentissage du de français langue étrangère. In: DESS RIDE,Rapport de recherche bibliographique, 2002.URL: <http://enssibal.enssib.fr/bibliotheque/documents/dessride/rrbtanriverdieva. pdf>, [2014.09.22].

Ajánlott irodalom

Rolland, J-C. (2005): Pourquoi, quand, comment… „faire” de lagrammaire dans un cours de FLE ? In: ÉduFLE.net.URL: <http://www.edufle.net>.

NAGY ANDREA

82

83

11. A francia igeragozás tanulását segítő web-oldalak(11. óra)

NAGY Andrea

A francia igeragozás tanulása általában ijesztő és nagyon kedvetlenülvégzett munka még a francia anyanyelvű gyerekek számára is (lásd Bey& Boidron-Jamet, Ch. & Grassin, O. & Maisonnier, S., 2013).1 Ez termé-szetesen ugyanúgy érvényes a magyar gyerekekre, annál is inkább, mertaz általában első idegen nyelvként tanult angol nyelvhez képest a franciá-ban az ige sokkal gazdagabb morfológiai alakváltozatokban, s azok meg-tanulása több türelmet, időt és jó monotonitástűrő képességet igényel adiák részéről.

Az igeragozás tanulása legtöbbször a tankönyv lapjain sorakozó feke-te-fehér táblázatok biflázását jelenti. „A tanulók nem motiváltan állnakhozzá, és a tanárok, jobb híján, csupán egy sor, kívülről megtanulandó,ragozott ige bemutatásával próbálják megtanítani” – állapítja megCataugno (2001: 3).2

A papír alapú, s ezért egysíkú és unalmas igeragozási táblák helyett azinternet számos olyan oldalt kínál, ahol színes táblázatok, interaktív gya-korlatok és helyenként a kiejtést is segítő hangzó anyagok állnak anyelvtanulók rendelkezésére. Az alábbiakban ezekből mutatunk be egykritikai válogatást úgy, hogy az általunk egyszerűbb felületű és tartalmúoldalaktól haladunk a tartalmasabb, komplexebb, sokoldalúbban használ-ható honlapokig.

1 Lásd Bey&Boidron-Jamet & Grassin& Maisonnier: Enseigner la conjugaison. Compte-

rendu de la recherche action réalisée dans le cadre du Groupe Maîtrise de la Langue37 en 2012-2013.URL: http://www.ac-orleans-tours.fr/fileadmin/user_upload/tours_nord/enseignement_pedagogie/socle_commun/competences/Competence_1/enseigner-la-conjugaison-au-c2-et-au-c3.pdf, [2014.08.29].

2 Cataugno: La conjugaison... autrement. URL: http://www.crdp-montpellier.fr/ressources/memoires/memoires/2001/a/2/01a2021/01a2021.pdf, [2014.10.29]. « les élèvesn’abordent pas son apprentissage de façon motivée et les enseignants, faute de mieux,n’envisagent son enseignement qu’à travers la présentation d’une succession de verbesconjugués devant être appris par cœur » (ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

84

11.1. http://www.conjugaison.net/A lenti oldalon egy reklámoktól teljesen mentes, roppant egyszerű fe-

lület fogadja a látogatót.

1. ábraA www.conjugaison.net nyitóoldala

A kékes színbe hajló, szolid háttéren először az ige legfontosabb rago-zási információit adja meg (melyik ragozási típusba tartozik, mi a segéd-igéje stb.), aztán pedig magát az ige ragozási tábláját aktív igenemben. Haaz ige definíciójára, vagy szinonimáira vagyunk kíváncsiak, akkor adictionnaire.net, illetve a synonymes.net társoldalakra irányít. A reklámoknélküli megjelenése nagyon alkalmassá teszi intranetes vagy oktatási in-tézményben való használatra.

11.2. http://www.conjugaison.com/Az előzőhöz nagyon hasonló oldal: letisztult megjelenés, lényegre törő

tartalom jellemzi.

2. ábraA www.conjugaison.com felülete

A FRANCIA IGERAGOZÁS TANULÁSÁT SEGÍTŐ WEB-OLDALAK

85

A különbség az előző oldalhoz képest csak annyi, hogy itt definíciót,szinonimákat nem ad, helyette azonban feltünteti az oldal alján azoknakaz igéknek a listáját, amelyek ugyanabba a ragozási típusba tartoznak,mint a kért ige.

11.3. Bescherelle:http://www.bescherelle.com/index-conjugueur.php

A Bescherelle français az Hatier kiadó sorozata, amelyben a francianyelv tanulásához szükséges nyelvi segédeszközöket publikál: nyelvtan-könyvet (Grammaire), helyesírást (Orthographe) és igeragozást (Conju-gaison). A nyomtatott könyvek mellett pedig a www.bescherelle.com inter-netes oldala igeragozást, kvízeket, diktáláshoz hangzó szövegeket, nyelvi já-tékokat és nyelvtani szabálygyűjteményt kínál.

A keresendő igét a nyitó lap tetején található Comment conjuguer ceverbe ? utáni üres mezőbe beírva kapjuk meg a függőleges elrendezésű,kellemes megjelenésű, színekkel jól tagolt ragozási táblát. Az előzőlegismertetett honlapokhoz képest lényeges különbség, hogy itt több szem-pont alapján is beállíthatjuk, pontosan milyen alakjait kérjük az igének.Így például meghatározhatjuk, hogy a régi vagy a megreformált helyes-írás szerinti alakokat jelenítse-e meg, de azt is, hogy az egyszerű vagy azösszetett időket, illetve az aktív vagy a passzív alakokat mutassa-e meg.

3. ábraA Bescherelle sorozat igeragozó web-oldala

NAGY ANDREA

86

Emellett a Bescherelle értékét növeli az is, hogy nemcsak ragozásitáblákat, hanem mondatszintű feladatokat is kínál az igeragozás gyakorlá-sára a Quiz címszó alatt. A Jeux rovat pedig nyelvtani játékokat kínál kor-osztály szerint.

A francia legnagyobb országos lapok web-oldalai gyakran nyújtanakonline segédeszközöket az igeragozáshoz. Ezek közül két újság minőségioldalát mutatjuk be az alábbiakban.

11.4. Le Nouvel Observateurújság:http://la-conjugaison.nouvelobs.com/

A Le Nouvel Observateur hetilap igeragozási oldala még több infor-mációt ad az igéről, mint a Bescherelle. A tábla tetején az ige nyelvtanitulajdonságait írja le (melyik ragozási típus, tárgyas/tárgyatlan, visszahatóalak, mi a segédigéje), azután következik maga a ragozási tábla rózsaszínalapon (így kevésbé fárasztó a szemnek), a végződések pirossal kiemelve.A tábla alján pedig megadja a gérondif alakokat is, majd az ige szinoni-máit, és további hasonló ragozású igéket.

4. ábraA Le Nouvel Observateur igeragozási feladatai

Az oldal hímnemben és aktív igenemben ragozza alapesetben az igét,mind az egyszerű, mind az összetett alakokat egyidejűleg feltüntetve. Új-donság az előző honlapokhoz képest, hogy itt már nőnemben is kérhetjük


87

az ige ragozását, külön az aktív és külön a passzív igenemben. A táblá-zatban az igemódok és igeidők neve mellett megjelenő kérdőjelre kattint-va az adott elemre vonatkozó nyelvtani szabály jelenik meg.

Az igeragozási táblákon túl gyakorlási lehetőséggel is szolgál a portál:az Exercices de français rovatban iskolai szintenként (az 1. osztálytól afelnőtt szintig), vagy vegyesen is kérhetjük az igeragozást gyakoroltató(egyszerű vagy többszörös választásos és lyukas mondat típusú), mondat-szintű feladatokat.

11.5. Le Figaro: http://leconjugueur.lefigaro.frA Le Figaro napilap roppant információgazdag ragozó oldalt kínál: az

ige nyelvtani tulajdonságain kívül definíciót, szinonimákat és használatiszabályokat is (gyakori-e az ige, van-e visszaható alakja stb.) megad aragozási táblázat alján. Emellett pedig – egyedülálló módon – több mor-fológiai és szintaktikai szerkezetben is megjeleníthető az adott ige ragozá-sa: aktív alak hímnemben, aktív alak nőnemben, passzív alak hímnemben,passzív alak nőnemben, visszaható alak hímnemben és nőnemben, vala-mint mindezek kérdő és tagadó alakban is! A kért ige ragozási táblájátpedig ki lehet nyomtatni word vagy pdf formátumban. A Le Figaro rago-zó oldalát ez a hihetetlen gazdagsága és felhasználóbarát felülete a legér-tékesebb ragozási segédeszközzé teszik, amelyet ráadásul ingyen le islehet tölteni számítógépre, táblagépre és mobiltelefonra, s ezáltal internetkapcsolat nélkül is használható marad.

5. ábraInteraktív, szórakoztató gyakorló feladat a Le Figaro

újság honlapján

NAGY ANDREA

88

A minőségi igeragozási táblázatok mellett a Le Figaro változatos inte-raktív gyakorló feladatokat és játékokat kínál a nyelvtanulóknak a franciaigeragozás elsajátítására.

Ragozási oldalakat és online gyakorlatokat természetesen a kifejezet-ten francia nyelvoktatási portálokon is találunk, így például a Reverso(http://conjugueur.reverso.net/conjugaison-francais.html) vagy a Bonjourde France (http://www.conjugueur-francais.com, http://www.bonjour-defrance.com/exercices-conjugaison/index.html) oldalán. Ezek közül akiváló oldalak közül most csak a CCDMD-t mutatjuk be, ugyanis színes,játékos felülete és mulatságos hangeffektusai révén talán a legszórakoz-tatóbb gyakorlási lehetőséget kínálja.

11.6. Amélioration du français:http://www.ccdmd.qc.ca/fr/jeux_pedagogiques/?id=74

Az 1.5. alatt már bemutatott kanadai (Québec) Centre collégial dedéveloppement de matériel didactique (CCDMD) nevű központ Amélio-ration du françaisoldala a Matériel interactif rovatban kínál Jeux pédago-giques címen nagyon érdekes, szórakoztató nyelvi-nyelvtani játékokat.Ezek között van a Conjugaison avec contexte és a Conjugaison sans con-texte is. Az előbbi 11 modulban gyakoroltat 20-20

6. ábraSzórakoztató ragozó játék a CCDMD oldalán

igét mondat szinten. Az utóbbi pedig 7 modulban szintén 20-20 igeegy adott ragozott alakját kéri, az A és B modulban egyszerűbb igékkel, a


89

C-G modulokban nehezebb igékkel. Mind megjelenésre, mind tartalomranézve igényes kivitelű, motiváló gyakorló eszközt nyújt a CCDMD,amely segítségével még az unalmas ragozás is élvezetes, kellemes idő-töltéssé változik.


Bey, C. & Boidron-Jamet, Ch. & Grassin, O. & Maisonnier, S. (2013):Enseigner la conjugaison. Compte-rendu de la recherche actionréalisée dans le cadre du Groupe Maîtrise de la Langue 37 en 2012-2013. URL: <http://www.ac-orleans-tours.fr/fileadmin/user_upload/tours_nord/enseignement_pedagogie/socle_commun/competences/Competence_1/enseigner-la-conjugaison-au-c2-et-au-c3.pdf>,[2014.08.29].

Cataugno, D. (2001): La conjugaison... autrement. URL:http://www.crdp-montpellier.fr/ressources/memoires/memoires/2001/a/2/01a2021/01a2021.pdf, [2014.08.29].

Ajánlott irodalom

Meleuc, S. & Fauchart, N. (1999): Didactique de la conjugaison. Le verbe« autrement ».Éditions CRDP Midi-Pyrénées.

NAGY ANDREA

90

91

12. Nyelvtani interaktív gyakorlóoldalak bemutatása.Nyelvtani interaktív gyakorlóoldalak kiválasztási szem-pontjai, tesztelése. Nyelvtani interaktív gyakorlóoldalakértékelése (12. óra, 13. óra, 14. óra)

NAGY Andrea

Az idegennyelv-tanítás lényeges kérdése, mondhatnánk neuralgikuspontja, a nyelvtan tanítása. A nyelvtani szabályokat ugyanis mind a diák,mind a tanár unalmas, fáradságos módon megszerezhető/megtaníthatótudásnak tartja, aminek ezzel együtt nem kérdőjelezhető meg a szükséges,elkerülhetetlen volta. A nyelvtan tanítása ráadásul állandóan jelen van egyidegen nyelv tanításában, ahogy Rolland (2005) megfogalmazza: „amikoregy nyelvet tanítunk, úgyszólván folyamatosan nyelvtanozunk”.1

Ahhoz azonban, hogy a nyelvtan tanulása, a nyelvtani szabályok, szer-kezetek gyakorlása ne váljon monotonná, egysíkúan repetitívvé, a papír-alapú tankönyvek, munkafüzetek feladatai mellett szükség van olyan gya-korlási lehetőségekre is, amelyek változatosságukkal, színesebb megjele-nésükkel és azonnali visszajelzésükkel mindenképpen motiválóbbak atizenéves, de ugyanúgy akár a felnőtt korosztály számára is.

Az internet gazdag tárházát nyújtja az interaktív nyelvtani gyakorló ol-dalaknak, a franciatanár számára inkább az jelent problémát, hogyan ha-lássza ki az online feladatok óceánjából az aranyhalat, azaz a számáralegmegfelelőbb, minőségi oldalt. Ehhez kíván segíteni az alábbi elemzőválogatás.

Amikor egy új nyelvtani jelenség megtanítása a cél, a tanár értelemsze-rűen először az adott morfológiai alakváltozat (pl. különböző igeidők ésigemódok) vagy szintaktikai szerkezet (pl. aktív-passzív) önálló, tágabbkontextus nélküli elsajátíttatására helyezi a hangsúlyt. Ezek begyakorlásá-ra egyszerű szóalak- vagy mondatszintű feladatok is alkalmasak, ame-

1 Rolland: Pourquoi, quand, comment… „faire” de la grammaire dans un cours de FLE ?

In: ÉduFLE.net. URL: http://www.edufle.net, [2014.10.25.]. « quand on enseigne unelangue, on fait pour ainsi dire de la grammaire "en continu" » (ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

92

lyekből az internet igen gazdag kínálatot nyújt, hiszen ezek automatizál-ható javítása könnyen megoldható.

Az adott nyelvtani jelenség nyelvhasználati és kontextuális sajátossá-gainak megismertetéséhez, kommunikatív funkciójának gyakoroltatásá-hoz azonban már szövegszintű feladatokra van szükség. Mivel ebben azesetben a szöveg szerkezeti és értelmi komplexitása és az egyéni kreati-vitás nehézzé teszi az online feladatok automatizált ellenőrzését és javítá-sát, ezért szövegszintű gyakorlatokból jóval kevesebbet találunk azinterneten.

Mivel a kiválasztásnak általában ez az elsődleges szempontja, ezértelőször az előbbi típusú, tehát szóalak- és mondatszintű feladatokat tar-talmazó, minőségi web-oldalakat mutatjuk be, aztán térünk rá a szöveg-szintű gyakorlatokat kínáló oldalakra.

12.1. Ortholud.com: http://www.ortholud.com/exercices_de_grammaire_4.html

Az Ortholud.com francia nyelvoktató oldal a Conjugaison,Orthographe, Dictées, Vocabulaire, Lecture és Jeux divers rovatai mellettegy Grammaire rovatot is működtet, amelyben 6 oldalnyi feladat van. Azaloldalak tartalma jól áttekinthető listában jelenik meg, amint aGrammaire fülre kattintunk.

1. ábraA www.ortholud.com nyelvtani rovata

NYELVTANI INTERAKTÍV GYAKORLÓOLDALAK BEMUTATÁSA.

93

Az 1. oldalon mondatszintű jelenségekre vonatkozó feladatok találha-tók (kérdő és tagadó mondat, passzív mondat stb.), a 2. és 3. oldalon adeterminánsokra és a főnévre vonatkozó feladatok vannak, a 4. oldalonhomofón szavak közötti különbségeket gyakoroltat (a/à, ces/ses,s’est/c’est, stb.), az 5. oldalon határozószavakat és névmásokat, a 6.-onpedig igei és főnévi bővítményeket, prepozíciókat. A feladatok legtöbb-ször lyukas mondat, egyszerű vagy többszörös választás, illetve párosításformájúak, és abban, hogy az oldal mottójának megfelelően – Apprendrele français en s’amusant – szórakoztató jellegűek is legyenek, sokszorkép és hang is segít.

Minden oldal tetején fel van tüntetve, milyen szintű tanulóknak szól-nak a feladatok (CP-től FLE szintig, tehát anyanyelvi kisdiákoknak is), dea FLE mindegyik oldalnál szerepel, így a magyarországi franciául tanulódiákoknak is bátran adható. Annál is inkább, mert a gyakorlatok szókin-cse tekintetbe veszi, hogy az egyes nyelvtani jelenségek milyen szintűnyelvtudásnál lépnek be a nyelvelsajátítás folyamatába: az alárendelőkötőszókhoz tartozó feladatok például gazdagabb szókincsre épülnek,mint a ce/cet mutató determinánst gyakoroltató feladat.

12.2. Le point du FLE: http://www.lepointdufle.net/

12.2.1. Le point du FLE web-repertórium:http://www.lepointdufle.net/cours-de-francais.htm

A Le point du FLE-ről mint franciaoktatási internetes honlapok gyűj-tőoldaláról már volt szó az előzőekben (lásd 1.1.). Ha kifejezetten nyelv-tant keresünk rajta, akkor a Répertoire részben, a bal oldali menüsorGrammaire, Temps de l’indicatif és Autres modes címei alatt találjuk másinternetes oldalak nyelvtani feladatait tematikusan rendezve. E három főtéma alatt az odatartozó nyelvtani elemek, jelenségek neve jelenik meg,amelyek közül bármelyikre kattintunk, egy logikusan rendezett, jól átlát-ható listát kapunk azokról a web-oldalakról, amelyeken az adott nyelvtanijelenségre vonatkozó feladatot találjuk.

NAGY ANDREA

94

2. ábraNyelvtani web-oldalak repertóriuma a Le point

du FLE honlapján

Egy-egy web-oldal linkje mellett jobbról a megcélzott nyelvi szintmegnevezése szerepel, balról pedig kis piktogramok adnak olyan egyébkiegészítő információkat, amelyek jelentősen megkönnyítik a szelektálást.Így első pillantásra látható például, milyen a gyakorlat formátuma, videóvagy audio jellegű-e, van-e a hangzó anyagnak átirata, vagy az, hogy tar-tozik-e képanyag az oldalhoz.

12.2.2. Le point du FLE saját feladatsorai:http://www.lepointdufle.net/ressources_fle/exercices_de_grammaire.htm#.VFi-H1d0e-U

Más web-oldalak feladatai mellett a Le point du FLE saját feladatsoro-kat is kínál, jelenleg (2014 novemberében) több mint 180-at (az Exercicesdu Point du FLE link alatt), a szókincsre, helyesírásra, beszédértésre,írottszöveg-értésre, kiejtésre és a nyelvtanra vonatkozóan. A legtöbb(102) feladatot ez utóbbi tartalmazza: ha rákattintunk a Grammaire fülre,megjelenik a feladatok nyelvtani téma szerinti, betűrendes listája.


95

A feladat címe mellett jobbról a megcélzott nyelvi szint (niveau 1-3)szerepel, balról pedig itt is piktogramok adnak bővebb információt a fela-datról (elmélet/gyakorlat, audio, pdf).

A feladat megjelenése kellemes, elrendezéselogikus. A cím alatt lát-ható, hány gyakorlat tartozik hozzá, és van-e link a külön megjeleníthetőelméleti segítséghez. Több esetben azonban az adott nyelvtani szabályravonatkozó elmélet vázlatos összefoglalása már rögtön a gyakorlat előtttalálható. Ezek az egyszerű, lényegre törő táblázatok az interaktív táblárakivetítve igazi segédeszközt jelenthetnek a tanárnak a tantermi órán.

A nagyrészt mondatszintű gyakorlatokba vagy be kell írni a helyesszót, esetleg az egész mondatot, vagy több elem közül kell kiválasztani ahelyeset. Képek nem színesítik a feladatokat,

3. ábraA Le point du FLE saját nyelvtani gyakorlata

ellenben van a Le point du FLE oldalnak egy olyan szolgáltatása,amely nagyon értékes segítséget jelent a franciául tanulónak: egy kis zöldnyílra kattintva a legtöbb feladat minden mondatát külön-külön meg lehethallgatni. Néhány feladat esetében pedig egyenesen a hangzó részre épülszervesen a gyakorlat, s ezáltal nemcsak az írásbeli kompetencia fejleszt-hető, hanem a beszédértés és a kiejtés is.

A gyakorlat alatt található egy Montrer/Cacher les réponses gomb,amelyre kattintva a diák meg tudja jeleníteni a helyes megoldásokat. Ígynem csak azt láthatja az automatikus értékelés után, hogy mely válaszokat

NAGY ANDREA

96

rontotta el, hanem azt is, mi lett volna a jó megoldás. Ez nagyon fontossegítség, hiszen önmagában a helytelen megoldás megmutatása legtöbb-ször nem viszi közelebb a nyelvtanulót a megértéshez. Ez a fajta pozitívvisszacsatolás nagyon alkalmassá teszi a Le point du FLE feladatait nem-csak a tanórai, hanem az otthoni, egyéni gyakorlásra is.

12.3. Le plaisir d’apprendre:http://www.leplaisirdapprendre.com/activites-en-ligne/

A Vichy-i CAVILAM (Centre d’Approches Vivantes des Langues etdes Médias) – Alliance Française nyelviskola által létrehozott FLE-oktatási gyűjtőoldal (lásd 1.3.) Boîte à outils>Activités en ligne cím alattnyelvi szintenként, majd azon belül nyelvi kompetenciánként csoporto-sítja más honlapok francia nyelvi feladatait.

4. ábraA Le plaisir d’apprendre nyelvtani gyakorlatainak

tartalomjegyzéke nyelvi szintenként

A négy nyelvi szint (A1-B2) szerint, külön-külön lapra rendezve ta-láljuk a tematikusan csoportosított online gyakorlatokat, s ez a kétlépcsősmegoldás nagyban megkönnyíti a keresést.


97

A feladatok minőségi, megbízható nyelvoktató vagy egyetemi oldalak-ról (pl. a CCDMD – Amélioration du français, vagy a University ofAlberta oldalairól), illetve nyelvkönyvek kiadóinak (pl. az HachetteLivre) honlapjáról származnak, s ennek megfelelően változatos típusúak,formájúak és hosszúságúak. Ez a sokszínűség azonban kifejezetten előnyis lehet, hiszen abban az esetben, ha a tanár egy adott nyelvtani jelenségetszeretne begyakoroltatni a diákjaival, a különböző típusú gyakorlatoknakköszönhetően könnyen el tudja kerülni az ugyanazon típusú feladatokismétlődéséből eredő monotonitást. A feladatok tanórai (akár interaktívtáblánál közösen, akár számítógépnél egyéni), és önálló, otthoni munkasorán is nagyon jól használhatók.

12.4. CCDMD – Amélioration du français:http://www.ccdmd.qc.ca/fr/

Az Amélioration du français a kanadai (Québec) Centre collégial dedéveloppement de matériel didactique (CCDMD) nevű központ oldala(lásd 1.5.), ahol a francia nyelv tanulásához több mint 3000 oldalnyi pdfformátumú dokumentum ésinteraktív feladat érhető el ingyen. A képernyőbaloldali menüsorában két jól elkülönülő lista látható: Matériel àimprimer és Matériel interactif. Az előbbiben a pdf-formátumú feladatokés nyelvtani szabálymagyarázatok találhatók, amelyek azonban a ma-gyarországi középiskolai franciaoktatásban csak korlátozottan használ-hatók, hiszen francia nyelvűek.

5. ábra„Lovagi” táblajáték nyelvtani kérdésekkel

az Amélioration du françaisoldalán

NAGY ANDREA

98

A nyelvtani gyakorlás szempontjából viszont a hazai franciaoktatásbanis nagyon hasznos segédeszközöket találunk a Matériel interactif címszóalatt. Azon belül is az Exercices interactifs és a Jeux pédagogiques tar-talmaz számos olyan online feladatot és játékot, amelyek jól használhatókegy-egy nyelvtani jelenség, szabály gyakorlására. Így például az Exer-cices interactifs-ban nagyon jók a különböző (pl. nembeli vagy participepassé) egyeztetési problémákra, igemódokra, kérdő szerkezetekre, kötő-szavakra vonatkozó interaktív feladatok.

A Jeux pédagogiques rovat pedig színes, attraktív megjelenésű nyelvi-nyelvtani gyakorlatokat kínál. Ezen a rovaton belül az Orthographegrammaticale és a Syntaxe lapokon vannak a hazai gimnáziumi franciata-nításban is jól használható, ötletes feladatok, például a francia főneveknemére, a participe passé egyeztetésére, az igeragozásra, valamint prepo-zíciókra vonatkozóan.

A Jeux-questionnaires lapot külön is ki kell emelnünk. Ugyanis egé-szen egyedülálló játékokat találunk itt: igazi nyelvtani nyerőgépet és lo-vagi táblajátékot (1.-5. szintig), amelyekben a játékosoknak nyelvtanikérdésekre kell válaszolniuk. Ezek a virtuális játékok erőteljes színvilá-gukkal, kép- és hangeffektusaikkal a számítógépes játékok világát idézik,s ezáltal a fiatalok számára is vonzó, szórakoztató módon képesek tanítania nyelvtani ismereteket. De természetesen bármely más korosztály számá-ra is biztos sikert jelentenek.

6. ábraNyelvtani „nyerőgép” az Amélioration du français oldalán


99

A mindennapi tanári gyakorlat során azt tapasztaljuk, hogy az idő szo-rításában sokszor elhalványul a fejleszteni szánt kompetencia kommuni-katív célja. A nyelvtan, mint önálló szabályrendszer különösen könnyenválhat egy olyan öncélúan tanult dologgá, amelynek semmilyen funkcio-nális perspektívája nincs. Holott nem szabad szem elől téveszteni azt atényt, hogy a nyelvtani tudás nem önmagában és önmagáért való tudás.Amint azt Lapaire (2009) is kiemeli: „A nyelvtani tudás legfőbb tesztje, aformák és szabályok ismeretén túl, tagadhatatlanul a kifejezni kívánt je-lentésnek és az interakciós társadalmi kódoknak megfelelő kommunikáci-ós teljesítmény”2.

Az interneten található nyelvtani gyakorló oldalak egy kisebb része,szem előtt tartva a nyelvtani ismeretekkommunikációs beágyazottságánakfontosságát, szövegszintű, funkcionális perspektívájú feladatokat (is) kí-nál. Azzal, hogy a nyelvtani szabályok működését a maguk természetesnyelvi környezetébe helyezik, nagyban elősegítik, hogy a nyelvtan szer-vesen épüljön be a nyelvtanuló nyelvhasználatába. Az alábbiakban olyanminőségi nyelvtani gyakorló oldalakat mutatunk be, aholsok szövegszintűfeladatot is találunk.

12.5. Bonjour de France: www.bonjourdefrance.com

A Bonjour de France, amint azt már az előzőekben írtuk (lásd 1.2.),egy olyan franciaoktatási honlap, amely egyrészt a nizzai Azurlinguanyelviskola tanárai, másrészt a világ bármely országában élő franciatanárokáltal készített és beküldött interaktív feladatsorokat ad közre ingyen.

2 Lapaire: De la grammaire anglaise baladodiffusée au portfolio grammatical électronique – Vers de nouvelles

pratiques adaptées à l'ère du numérique. In: Apprentissage des langues et systèmes d'information et de

communication (Alsic), vol. 12 | 2009. URL: http://alsic.revues.org/index1314.html, [2014.10.18].« le test

ultime du savoir grammatical, au-delà de la science des règles et de la maîtrise des formes, demeure

indéniablement une performance communicative en phase avec les intentions de signification et les codes

sociaux d'interaction », (ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

100

12.5.1. Bonjour de France – Grammaire rovata:http://www.bonjourdefrance.com/index/indexgram.htm

7. ábraA Bonjour de France nyelvtani oldala

A nyelvtani nyitóoldalon megjelenik a 4 választható nyelvi szint (A0-B1&2), alatta pedig a legfrissebb feladatok „katalóguscédulája”. Ami anyelvi szinteket illeti, figyelemre méltó, hogy a Bonjour de France kínálegy A0-ás kategóriát, amely azoknak szól, akik valóban kezdők, és csakkülönálló szavakat vagy egyszerűbb, hétköznapi mondatokat értenek meg.Ebben a kategóriában olyan feladatokat találunk, amelyekben mindig ké-pek, táblázatok, színek segítik az adott nyelvtani szabály elsajátítását.

A kiválasztott nyelvi szintre kattintva megnyílik az ott található fela-datsorok listája a fenti képen látható „katalóguscédula” formában, amelyröviden leírja a témát és a feladat jellegét. A legtöbb feladatot (közel any-nyit, mint a három másik szint összesen) a B1&B2 nyelvi szint tartalmaz-za, ezért a Bonjour de France nyelvtani oldalát elsősorban a haladó nyelv-tanulóknak ajánljuk.

Az egyes feladatok valójában egy-egy mini-leckét alkotnak, és többrészből állnak, ahogy ez az alábbi képen is látható. Először, La Leçoncímen, a nyelvtani szabály, téma szöveges magyarázata olvasható termé-


101

szetesen francia nyelven, de legtöbbször táblázatok, színek segítik ki-emelni a lényeget.

8. ábraSzövegszintű nyelvtani feladat A Bonjour

de France nyelvtani oldalán

Az elméletet általában 2-3 feladat követi, amelyek leggyakrabban egy-szerű vagy többszörös választásos, kiegészítéses, illetve „fogd és dobd”típusúak. Ez utóbbiaknál azonban, tapasztalatunk szerint, problémátokozhat a feladat instrukciója (Associez un élément de la colonne B à 1élément de la colonne A), mert ilyenkor a B oszlop kártyáit nem rá kellhúzni az A oszlop megfelelő elemére, ahogy ez sok online feladatnál mű-ködik, hanem valójában csak a B oszlopon belül kell, az A oszlop elemei-hez igazítva, sorba rendezni az elemeket.

NAGY ANDREA

102

Szövegszintű feladatok már az A1-es szinttől kezdve gyakran szere-pelnek a feladatsorokban, sőt egyes esetekben az egész nyelvtani leckeegy chanson vagy egy vers (La Fontaine fable) szövegére épül. Mivelazonban ezt semmi nem jelzi, csak a „katalóguscédula” alapján tudunkkövetkeztetni arra, hogy az adott lecke szöveges gyakorlást (is) tartalmaz.Emellett természetesen bátran megnyithatjuk azokat a leckéket is, ame-lyekben a téma természetéből fakadóan nagy valószínűséggel szövegesgyakorlatot is találunk. Így például a különböző igeidőknél, időt kifejezőprepozícióknál, névelőknél.

12.5.2. Bonjour de France – Compréhension rovat:http://www.bonjourdefrance.com/exercices/contenu/11/comprehension/107.html

A Bonjour de France honlapjánazonban nemcsak a Grammaire olda-lon találunk szövegszintű nyelvtani feladatokat, hanem a Compréhensionrovatban is. A feladatok szerzői tudatosan törekednek arra, hogy a nyelv-tani szabályok kommunikációs helyzetben, szövegbe ágyazva nyerjenekértelmet, így fordulhat elő, hogy még a szövegértési feladatokat tartalma-zó oldalon is egy-egy dokumentumhoz, a szövegértési feladat(ok) mellett,nyelvtani feladat is járul. A Bonjour de France feladatainak szerzői tehátmegvalósítják az egységesebb nyelvi látásmódot, s azt a modernebbnyelvtani szemléletet, amelyet Lomidze (2013) így fogalmaz meg: „amondatszintű nyelvtani keretről, amelyik mondaton belül tanulmányozzaa nyelvtani kategóriákat, át kell térni a szövegszintű nyelvtani keretre,ahol a nyelvtani kategóriák a mondatok közötti szinten működnek”3.

3 Lomidze: La place de la grammaire dans l’enseignement et l’apprentissage du FLE.

URL: <http://fr.slideshare.net/lnajap/6-mirandalomidse>, [2014.07.07.]. « du cadre dela grammaire de phrase qui étudie les catégories grammaticales au niveau intra-phrastique, il faut passer au cadre de la grammaire de texte où les catégoriesgrammaticales fonctionnent au niveau inter-phrastique » (ford. Nagy Andrea).


103

9. ábraNyelvtani téma szövegértési feladatba ágyazva

a Bonjour de France oldalán

Ennek megfelelően az egyes nyelvtani jelenségeketa rájuk jellemző ti-pikus szövegkörnyezetben gyakoroltatja az oldal, így például a fent látha-tó dokumentumban a futur simple igeidő használatát egy jósnőnél tett lá-togatás párbeszédével illusztrálja. A szövegértési és nyelvtani kompeten-cia mellett a feladat a lexikait is fejleszteni szándékozik, ugyanis a szö-vegben kékkel szedett szavak fölé húzva a kurzort, nemcsaknyelvtani, ha-nem lexikai információkat is kap a tanuló a számára ismeretlen elemekről.Ily módon a Bonjour de France feladatairól elmondható, hogy egyidejű-leg sokoldalú fejlesztést tesznek lehetővé.

A dokumentumok akkor használhatók igazán jól a gimnáziumi nyelv-órán, ha a diákok már az adott nyelvtani téma morfoszintaktikai alapisme-reteinek birtokában vannak, s a további cél a nyelvtani jelenség nyelv-használati, szövegszintű jellegzetességeinek elsajátíttatása.

NAGY ANDREA

104

12.6. Le français au bout des doigts:http://francia2.unideb.hu/lfabd/gr_ex.html

A Le français au bout des doigts a Debreceni Egyetem és a Pázmány Pé-ter Katolikus Egyetem Francia Tanszékeinek oktatói által készített, elsősor-ban francia szakos egyetemistáknak szánt, olyan elektronikus nyelv- és írás-gyakorlati munkatankönyv (a nyelvtani szabálygyűjteményéről

10. ábraSzövegszintű nyelvtani feladat a Le français

au bout des doigts oldalán

lásd 10.5.), amelynek deklarált célja a nyelvtani ismeretek szöveg-szintű, funkcionális gyakoroltatása. „A nyelvtan a tankönyv központi ré-szét képezi, de nem egy egyszerű nyelvtankönyvről van szó, még kevésbéegy átfogó nyelvtanról. A francia nyelv vizsgált aspektusait diszkurzív ésfunkcionális megközelítésben tárgyalja, s ez magyarázza a szövegértési éskreatív/produktív szövegalkotási feladatok jelenlétét.”4

4 Bors, E. & Csűry, A. & Csűry, I. & Marádi, K. Introduction.In: Le français au bout des

doigts. URL: http://francia2.unideb.hu/lfabd/intro.html, [2014.11.07.]. « La grammaireest l’élément central du manuel mais il ne s’agit pas d’un simple manuel de grammaire,encore moins d’une grammaire exhaustive. Les aspects étudiés de la langue françaisesont abordés d’un point de vue discursif et fonctionnel, d’où la présence d’exercices decompréhension de textes et d’activités créatives/productives » (ford. Nagy Andrea).


105

Az online munkatankönyv első része alkotja a nyelvtani gyakorlórészt, amelyben a legproblémásabbnak, legnehezebbnek tartott nyelvtanitémákra vonatkozóan találunk fejezeteket: a determinánsokra, a névmás-okra, az igei szerkezetekre, az igeidőkre és -módokra, illetve a különbözőlogikai viszonyok kifejezésére (ok-okozat, cél, feltétel stb.). Minden témaegy-két Observation feladattal indul, ahol az adott nyelvtani elemet, szer-kezetet szövegkörnyezetben kell megfigyelni, felismerni. Az Entraîne-ment gyakorlatainak nagy része sajtószövegekre vagy rövidebb hétközna-pi történetekre épül. A Révision pedig, a téma összefoglalásaként, leg-többször szintén komplex, szövegszintű feladatot kínál.

A szerzők arra törekedtek, hogy a szövegek a modern, mindennapinyelvhasználatot tükrözzék, s változatos típusúak legyenek. Így van töb-bek között időjárás-jelentés, lexikon-szócikk, gazdasági témájú újságcikk,álláshirdetés, irodalmi szövegrészlet, útikönyv leírása és filmismertető is.

A feladatok legtöbbször lyukas szöveg, feleletválasztás és párosítás tí-pusúak. Ha a tanuló megakad a feladat megoldásában, egy-egy betűnyisegítséget kérhet, vagy az Au secours ! linkre kattintva egyenesen az adotttémának megfelelő nyelvtani magyarázathoz ugorhat. Emellett vannakazonban nyitott feladatok is, amelyekben a tanulónak önállóan kell sajátszöveget létrehoznia. Ezek javításában természetesen tanári segítségrevan szüksége, s ezt a feladat jelzi is.

Mivel a feladatok szókincse már haladó (B1-B2 szintű) nyelvtanulóknyelvfejlesztését célozza, s a nyelvtani feladatokhoz tartozó szabálygyűj-temény nyelve is francia, elsősorban érettségi előtt álló vagy francia-magyar két tanítási nyelvű gimnazisták és elsőéves francia szakos egye-temisták tudják haszonnal „forgatni”.

12.7. Polar FLE: http://www.polarfle.com/

A Ciel Bretagne nyelviskola két tanárának roppant kreatív, komplexfrancianyelv-oktató oldala a Polar FLE, amelynek legnagyobb érdekessé-ge abban áll, hogy egy bűnügyi történet szolgál a számtalan, változatosnyelvi feladatsor egységes kereteként.

NAGY ANDREA

106

11. ábra: A PolarFLE nyitóoldala

A krimire felfűzött nyelvtani, lexikai, szövegértési stb. feladatok akontextusba ágyazottságuk révén kommunikációs jelentést és egyben céltkapnak. A diák ugyanisa regényben szereplő felügyelő asszisztensekéntvesz részt különböző rejtélyek megoldásában, azzal a céllal, hogy a végé-re kiderítse, ki a bűnös. „Arról van tehát szó, hogy a tanuló megértse,mire szolgál egy adott nyelvtani forma, hogyan és mikor használhatja,amikor szöveget alkot vagy megért. Ezek a nyelv révén cselekvésbe ágya-zott kérdések azok, amelyek a nyelvtani jelentés középpontjában áll-nak.”(Barbazan 2011: 8).5

A PolarFLE modulárisan épül fel: négy nagyobb egységből áll, ame-lyeken a diáknak sorban végig kell haladnia. Mindegyik egységnél négynyelvi szint közül választhat (débutant, élémentaire, intermédiaire ésavancé), s a kiválasztottnak megfelelő nyelvi komplexitású szöveget hall-gathat meg, olvashat el, illetve az ahhoz tartozó szövegértési, lexikai ésnyelvtani feladatokat oldhatja meg. 5 Barbazan: Intégrer les Tice à une approche cognitive de la grammaire du discours. In:

Apprentissage des langues et systèmes d'information et de communication (Alsic), Vol.14 | 2011. URL: http://alsic.revues.org/2337, [2014.10.05]. « Il s’agit donc pour l’appre-nant de comprendre à quoi sert telle forme grammaticale, comment ou quand il peuts’en servir lorsqu’il produit ou comprend un texte. Ce sont ces questions ancrées dansl’action par le langage qui sont au coeur du sens grammatical. » (ford. Nagy Andrea).


107

Az első, „le crime” modul a bűntény felfedezését mondja el, és tucat-nyi, különböző kompetenciákat fejlesztő feladat kapcsolódik hozzá, me-lyek szókincsükben is szorosan kapcsolódnak a történethez. A nyelvtanifeladatokat mindig az adott szabály bemutatásaelőzi meg, összegző táblá-zatokkal és példamondatokkal. A második, „les personnages” modul azelőző leckék összegzésére szolgál, s a szereplők külső és belső jellemzé-sét kéri szöveges gyakorlat során a nyelvtanulótól. A harmadik,„l’interrogatoire” modul a történet szereplőinek kihallgatása. Ez termé-szetes funkcionális nyelvi környezetet teremt a kérdésfeltevés gyakorol-tatására. A negyedik, „l’arrestation” modul pedig végül a tettes megneve-zését és beszámoló formában az egész történet elmesélését kéri a diáktól,amelyben már mindazt a szókincset és nyelvtani ismeretet használnia kell,amelyet a történet kibogozása közben elsajátított.

12. ábraDetektívregény – szövegbe ágyazott komplexnyelvhelyesség-fejlesztés a PolarFLE oldalon

A nyelvtani feladatok szervesen épülnek egymásra, s a négy nyelviszint gyakorlatilag az összes fontos és gyakori nyelvtani jelenséget szö-vegbe ágyazva mutatja be, s szöveghez kötődően gyakoroltatja. A „nyo-mozás” végeztével pedig a Jeux linkre kattintva nyelvi szintek szerinti

NAGY ANDREA

108

játékokat találunk, amelyekkel el lehet mélyíteni, kiegészíteni a feladatoksorán megszerzett tudást.

APolarFLE szerencsésen ötvözi a tanulást a játék, a szórakozás élmé-nyével, hiszen a tanuló nyomozásban való implikálása egyrészt lehetővéteszi a szituációval való könnyed, természetes azonosulását, másrészt pe-dig biztosítja a nyelvtani ismeretek, s általában a francia nyelven valókommunikáció célorientáltságát. Az oldal egyéni gyakorlásra és tanóraifelhasználásra egyaránt alkalmas, ez utóbbit több jól kidolgozott, kitűnőfiche pédagogique is segíti.


Rolland, J-C. (2005): Pourquoi, quand, comment… „faire” de lagrammaire dans un cours de FLE ? In: ÉduFLE.net.URL: http://www.edufle.net, [2014.10.25.]

Lapaire, J.-R. (2009): De la grammaire anglaise baladodiffusée auportfolio grammatical électronique – Vers de nouvelles pratiquesadaptées à l'ère du numérique. In: Apprentissage des langues et sys-tèmes d'information et de communication (Alsic), vol. 12 | 2009. URL:http://alsic.revues.org/index1314.html, [2014.10.18.].

Lomidze, M. (2013): La place de la grammaire dans l’enseignement etl’apprentissage du FLE. URL: http://fr.slideshare.net/lnajap/6-mirandalomidse, [2014.07.07.].

Bors, E. & Csűry, A. & Csűry, I. & Marádi, K. (2006): Introduction. In:Le français au bout des doigts. URL: http://francia2.unideb.hu/lfabd/intro.html, [2014.11.07.].

Barbazan, M. (2011): Intégrer les Tice à une approche cognitive de lagrammaire du discours, In: Apprentissage des langues et systèmesd'information et de communication (Alsic), Vol. 14 | 2011. URL: http://alsic.revues.org/2337, [2014.10.05.].

Ajánlott irodalomFougerouse, M-Ch. (2001): L’enseignement de la grammaire en classe de

français langue étrangère. In:Ela. Études de linguistique appliquée2/2001 (no 122), p. 165-178, URL: <www.cairn.info/revue-ela-2001-2-page-165.htm>.

EduFLE.net.Didactique de la grammaire française. URL: http:// www.edufle.net/-Didactique-de-la-grammaire-.html.

109

13. A szótanítást, szótanulást segítő web-oldalak (15. óra)

MARÁDI Krisztina

A szótanulás módszertana az idegen nyelvek oktatásának egyik kardi-nális kérdése. Kissé leegyszerűsítve a kérdést, két szemlélet uralkodikaszerint, hogy mennyire tartják fontosnak a kontextus szerepét a szavakmegtanulásában, és mennyire hangsúlyozzák az aktív, kreatív nyelvtanu-lást, azaz a szavak jelentésének a kontextus alapján történő megfejtését.De mit is jelent az, hogy egy tanuló ismer egy szót?

– megérti a szó jelentését (jelentéseit)– felismeri a szót használat közben (szóban és írásban)– helyesen ejti ki és helyesen írja le a szót– helyesen használja a szót, az adott kontextusnak megfelelően– esetleg ismeri a szóhoz kapcsolódó konnotációkat– megjegyezte a szót és a jelentéseit

Ideális esetben a beszélő mindezen kompetenciákkal rendelkezik, avalóságban azonban a tanulók csak részleges ismeretekkel bírnak, külö-nös tekintettel a konnotatív jelentéselemekre.

A szókincs nem redukálható le egyszerűen a szavak halmazára, aho-gyan azt Cellier is megállapítja (2011), egy organikus struktúráról vanszó, amelyben az elemeket különböző kapcsolatok kötik össze (szinoní-mia, antonímia, szemantikai mező, hierarchikus szerveződés stb.) ame-lyeket a szótanulás során figyelembe kell venni.1 A szavak elsajátításaPicoche (1993) szerint többségében véletlenszerűen történik: az olvasás, akérdések által,2 ahol a kontextus meghatározó szerepet játszik, ám ettől füg-getlenül nem hanyagolható el a szervezett, programozott szótanítás sem.

A gyűjtő weboldalak többségén találunk szókincsbővítő feladatokat is.A www.lepointdufle.net oldal egyrészt témakörönként csoportosítja a 1 Cellier, M:, 2011. Le vocabulaire et son enseignement https://www.ac-montpellier.fr

/ftp_dsden11/Circo%20C1/9.Les%20animations%20p%C3%A9dagogiques/2013.2014/CE1-CE2%20le%20vocabulaire/Micheline_Cellier_eduscol.pdf, Consulté le 11 no-vembre 2014

2 Picoche, J.,1993. La didactique du vocabulaire français, Nathan

MARÁDI KRISZTINA

110

szavakat, majd az egyes témakörökhöz kapcsolódóan különböző felada-tokat kínál. Hatékony lehet például a rajzzal kombinált szómagyarázat, azemberek többsége ugyanis vizuális típus:

1. ábraA kerthez és házhoz kapcsolódó kifejezések ábrázolása a

www.lepointdufle.net oldalon

A szavak könnyebb elsajátítását gyakran hangfájlok is segítik, ugyane-zen az oldalon, a lakás témaköréhez kapcsolódóan például a kiválasztotthelyiségek nevét ki is ejtik. A nyelvtanulás korai szakaszában ez különö-sen fontos, hiszen a francia kiejtés külön nehézséget jelent a magyaranyanyelvűek számára a homofón szavak gyakorisága miatt. Ezeknél azoldalaknál azonban rendkívül fontos a megfelelő technikai színvonal,mert a torz, nehezen érthető szavak inkább elriasztják, mintsem motivál-ják a tanulókat. A kezdeményezés jónak mondható, de a kivitelezés elma-rad az elvárttól, ha két-három kattintás, hosszas betöltés után a feladatannyiból áll, hogy a maison /appartement szavakat többször elismétli aprogram. A következő példával szintén azt szeretném illusztrálni, hogybármilyen látványosan, színesen van összeállítva egy oldal, nem szabadfeltétel nélkül elfogadnunk, ha nem egyértelmű, nehezen érthető a feladat,vagy olyan szavakat kér számon, amelyek nem tartoznak az alapszó-

A SZÓTANÍTÁST, SZÓTANULÁST SEGÍTŐ WEB-OLDALAK

111

kincshez, mint például a mennyezeti lámpa. A szimpatikusnak egyáltalánnem mondható figura pedig folyamatosan kritizálja a rossz választást, amiszintén nem a legjobb motiváció a tanulók számára. Végül hiányoltam ahelyes megoldás pontosítását, ha a tanuló nem boldogul a feladattal, seholnem talál segítséget.

2. ábraA www.lepointdufle.net oldal szótanuló játéka

A bonjourdefrance oldalon a Vocabulaire címszó alatt sokkal jobbanszervezett, áttekinthetőbb, interaktív feladatokat találunk, már egészenkezdő szinten is, például a La météo témaköréhez A1 szinten is 5 külön-böző feladatot oldhatnak meg a tanulók.

MARÁDI KRISZTINA

112

3. ábraAz időjárás témaköréhez kapcsolódó feladat

A www.lexiquefle.free.fr oldal kifejezetten a szókincs tanulását tűzteki célul. A szókincs és a feladatok letölthetők, így a tanulók internetkap-csolat nélkül is gyakorolhatnak. A jópofa képekre rákattintva a kiejtést ismeghallgathatjuk.

4. ábraA testrészekkel kapcsolatos szókincs és feladatok

a lexiquefle.free.fr oldalon

A SZÓTANÍTÁST, SZÓTANULÁST SEGÍTŐ WEB-OLDALAK

113

A legjobban strukturált és legváltozatosabb feladatokat a www.fr.ver-taal.com/vocabulaire.htmoldalon találjuk, az alábbi címszavak alatt:Vocabulaire thématique – Mots croisés – Expressions – Jeux de mémoire– Formation de mot. A mots croisés feladattípus például kifejezetten kre-atív és szokatlan, érdemes kipróbálni otthoni feladatként.

5. ábraPélda személyleírással kapcsolatos feladatraa www.fr.ver-

taal.com/vocabulaire.htm oldalon

A speciális nyelvoktató oldalakon kívül természetesen használhatjukaz általános internetes oldalakat is, például a webshopokat, ahol az adotttematikához kapcsolódó termékneveket, termékleírásokat megtalálják atanulók. Ezeknek az oldalaknak az az előnye, hogy itta legfrissebb, leg-aktuálisabb szókincset találjuk, ez különösen az elektronikai piacon lehetérdekes, hátrány viszont, hogy a szókincs a főnevekre, kisebb mértékbena melléknevekre korlátozódik, az igéket vagy egyéb szófajokat ezzel amódszerrel nem lehet megtanítani, és nyilvánvalóan sokkal több előké-szítést igényel, mint egy kész feladatsor.

MARÁDI KRISZTINA

114

6. ábraA http://www.delamaison.fr/linge-maison-c-56.html

oldalon található terméklista


Cellier, M. (2011): Le vocabulaire et son enseignement. https://www.ac-montpellier.fr/ftp_dsden11/Circo%20C1/9.Les%20animations%20p%C3%A9dagogiques/2013.2014/CE1-CE2%20le%20vocabulaire/Micheline_Cellier_eduscol.pdf , Consulté le 11 novembre 2014

Picoche, J. (1993): La didactique du vocabulaire français, Nathan

Ajánlott irodalom

Picoche, J. (1993): La didactique du vocabulaire français, Nathan.

115

14. Szókártyakészítő programok, web-oldalak (16. óra)

NAGY Andrea

„A szókincsre elég rossz szemmel tekintenek a tanárok és a diákok,akik unalmas, hosszú listák memorizálásának bosszúságát látják benne,ugyanakkor a szókincs ismerete paradox módon az egyik alapvető köve-telmény is a nyelvtanulókkal szemben, akik el sem tudják képzelni a ta-nulást ezek nélkül a listák nélkül. Márpedig, még ha nyilvánvaló is, hogyez nem a legmotiválóbb, és nem a legcsábítóbb eszköz, a szókincs tanulá-sa attól még kötelező marad, hiszen az minden nyelvtanulásnak elválaszt-hatatlan része.”1

A szókártya-készítő weboldalak, ha nem is tudják természetesen min-tegy varázsütésre csupa szórakozássá változtatni a szókincs tanulásánakfent említett unalmas, egysíkú munkáját, de képesek legalább változatossáés tapasztalatunk szerint igen hatékonnyá tenni. Az interneten találhatótöbb online szókártya-készítő program közül az alábbiakban két olyanprogramot mutatunk be, amelyek segítségével – egyszerű kezelésüknekköszönhetően – pár perc alatt elkészíthetünk egy-egy „kártyacsomagot”.

A http://freezingblue.comhonlap nyitóoldalán az iFlashcards linkrekattintva jutunk a szókártya-készítő programhoz, ami nemcsak böngésző-ben használható, hanem iPhone és Androidos mobiltelefonokra, táblagé-pekre is elérhető, letölthető. Először azonban regisztrálnunk célszerű,

1 Marot: L’apprentissage lexical en français langue étrangère : théories d’acquisition et

pratiques de classe.URL: http://www.lecafedufle.fr/wp-content/uploads/2011/06/apprentissage-lexical-en-FLE.pdf, [2014.11.07.]. « Le vocabulaire est assez mal perçude la part des enseignants et des apprenants ; qui voient en lui l’ennui de longues listesrébarbatives à mémoriser par cœur, mais qui, assez paradoxalement, est aussi l’une desexigences principales des apprenants en langue, qui ne conçoivent pas l’apprentissagesans lesdites listes. Or, si il nous semble évident que ce mode de présentation n’est pasle plus motivant ni le plus captivant, l’apprentissage du vocabulaire n’en reste pasmoins obligatoire, indissociable de tout apprentissage langagier. »(ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

116

1. ábraA FreezingBlue honlap nyitóoldala

még akkor is, ha letöltjük a programot, ugyanis csak regisztrált hasz-nálóként tudjuk később is szerkeszteni a már meglévő, régebben készítettkártyacsomagjainkat. A regisztrációhoz csupán egy felhasználónevet, egyjelszót és egy mail-címet kell megadnunk. Ha ez megtörtént, kattintha-tunk is a Create cards (kártyakészítés) gombra.

2. ábraA kártyacsomag adatainak megadása

a FreezingBlue oldalán

Ekkor megjelenik a fent látható katalóguscédula, amin meg kell ad-nunk a készítendő kártyacsomag nevét, kulcsszavait, fakultatív módon

SZÓKÁRTYAKÉSZÍTŐ PROGRAMOK, WEB-OLDALAK

117

egy tematikus mappa nevét és egy rövid leírást róla. Ezután az Edit Cards(kártyaszerkesztés) fülre kattintva meg is kezdhetjük a szavak bevitelét.Ha a Question mezőbe írjuk a francia szót, az Answer mezőbe pedig amagyar megfelelőjét, akkor számítógéphasználva mindig ez marad a kér-dezés iránya. De tableten vagyokostelefonon már be lehet állítani azt is,hogya kérdezés iránya megforduljon.

3. ábraA szavak bevitele a FreezingBlue oldalán

Ha bevittük az összes kívánt elemet, a Save gombbal elmentjük. Ekkormegjelenik egy ablak a kártyacsomag nevével, azonosítójával, illetve aTake quiz gombbal, amelyre kattintva máris kipróbálhatjuk a kártyáinkat.A program négyféle módon használható: a Preview csupán listaszerűenmutatja az összes elemet, a Skim üzemmódban át lehet nézni egyenként akártyákat, a Medium az aktív tanulásra való és végül a Test mód az elle-nőrzést szolgálja.

A Medium módban minden kártya megoldása után rá kell kattintanivagy a zöld karikára, vagy a piros ikszre annak megfelelően, hogy jóloldottuk-e meg a kérdést vagy sem. Ez utóbbi esetben a program ismét felfogja dobni ugyanazt a kérdést a későbbiekben egészen addig, amíg azöld karikára nem kattintunk. Ezzel szemben a teszt módban mindenkártyát csak egyszer dob fel.

NAGY ANDREA

118

4. ábraA FreezingBlue programmal készített szókártya

Ha egy már kész szókártya-csomagot módosítani, bővíteni szeretnénk,akkor először a My cards gombra, majd a megjelenő kártyacsomag azo-nosító számára kattintunk. Ekkor a felugró listán kiválasztjuk az Edit cardset gombot, s máris az elemek bevitele oldalra lépünk. Ugyanezen a listántudjuk kiválasztani a letöltést vagy a nyomtatást is.

5. ábraKész kártyacsomag szerkesztése


119

Az elkészült szókártya-paklijainkat közzétehetjük, hogy mások ishasználhassák. Mi is tudunk keresni más felhasználók kártyacsomagjaiközött a szerző neve, a kártyaazonosító száma vagy egyszerűen kulcssza-vak alapján.

Egy másik, komplex tanulási lehetőséget is kínáló ingyenes program aQuizlet (www.quizlet.com). Először ezen a honlapon is regisztrálni kell,így a későbbiekben belépéskor rögtön a saját oldalunk fog megjelenni amár létező kártyacsomagjaink listájával.

Egy új kártyacsomag készítéséhez a lap tetején található Create a setgombra kell kattintani, s az alábbi képen látható oldal jelenik meg. Ittmegadjuk a címet és egy rövid leírást, valamint beállíthatjuk, hogy ki lát-hatja majd az elkészült kártyákat, és azt, hogy szerkesztheti-e más is.

6. ábraSzókártyák szerkesztése a Quizlet programban

Az Enter your terms mezőben be kell állítanunk a nyelveket, és amennyi-ben képet is szeretnénk a kártyákra beszúrni, az Add Images gombot is bekell pipálnunk. Ezután már írhatjuk is be a szavakat, s ebben a beállítottnyelveknek megfelelő karakterkészletek is segítségünkre vannak. Ha újsorra van szükségünk, a lap alján található Add row gombra, vagy a tabu-látor billentyűre kattintunk. A bevitel végén a Save gombbal elmentjük akész listát.

NAGY ANDREA

120

Az így elkészített szókártyacsomagot a program több módon is fel-használhatóvá teszi, amint ez a megjelenő menüsorban is látszik.

7. ábraA Quizlet menüsora

A Flashcards ikonra kattintva szókártyákat kapunk a bevitt listából. ALearn módban a felugró szavaknak a másik nyelvi megfelelőjét kell atanulónak beírnia egy üres négyzetbe. A Speller módban a program ki-mondja az adott szót, megadja a szó másik nyelvi megfelelőjét is, a tanu-lónak pedig le kell írnia a hallott szót. Ha a Test gombra kattintunk, egytesztet generál a program a bevitt elemekből, ahol be lehet állítani, milyentípusú kérdéseket (igaz/hamis, párosítás, feleletválasztós és lyukas mező)tartalmazzon a teszt. A felsorolt tanulási módoknál mindig be lehet állíta-ni, hogy melyik irányból kérdezzen a program. Play (játék) lehetőségeketis kínál a program: a Scatter-ben „húzd és dobd” módon működő szókár-tyákat kell időre párosítani, a Space Race-ben pedig szintén időre kell atanulónak a képernyőn átúszó szavak másik nyelvi megfelelőjét beírniaegy üres négyzetbe.

A Flashcards, azaz szókártya-készítő módban több beállítási lehetőségis van. Be lehet állítani, hogy egyenként, megforduló szókártyaként (flip),vagy egymás alatt, egy képernyőn jelenjenek-e meg az elemek (flow);hangzó legyen-e a kártya (audio on/off); melyik nyelv irányából induljona kártya (start with); véletlenszerű legyen-e a lejátszás (shuffle), vagyegyszerűen diavetítésszerűen végigmutassa-e mindet (play).


121

8. ábraEgy Quizlet programmal készített szókártya

Ha egy kártyát menet közben szeretnénk módosítani, erre is lehetősé-günk van: a kártya jobb felső sarkában található Edit gomb segítségéveltudjuk szerkeszteni az elemet. A mellette található csillagra kattintva pe-dig a kártyát nehéznek tudjuk jelölni.

A program a gyakorlás során elért eredményeinket számon tartja, éskülönböző szempontból tudja megjeleníteni. A Quizlet így egy igen moti-váló online segédeszköz a nyelvtanításban.

NAGY ANDREA

122


Marot, J. (s.d.): L’apprentissage lexical en français langue étrangère :théories d’acquisition et pratiques de classe. URL: http://www.leca-fedufle.fr/wp-content/uploads/2011/06/apprentissage-lexical-en-FLE.pdf, [2014.11.07.].

Ajánlott irodalom

EduFLE.net.Didactique du lexique, de la sémantique FLE.URL: http://www.edufle.net/-Didactique-du-lexique-de-la-.html.

Le café du FLE. URL: www.lecafedufle.fr.Métral, S. (2012): Flashcards en ligne.

URL:http://metral.info/flashcards.

123

15. Saját online feladatok készítése (17. óra)

NAGY Andrea

A nyelvtanárnak, annak ellenére, hogy sok gyakorló feladat közül vá-logathat az interneten, időnként szüksége lehet arra, hogy maga is tudjonadekvát feladatot készíteni kifejezetten a saját csoportja számára a ta-nult/tanulandó nyelvtani, lexikális stb. ismeretek gyakorlására, ellenőrzé-sére. Az alábbi programmal, amely több feladattípus generálására alkal-mas, ezt könnyen megteheti.

A Hot Potatoes nevű ingyenesen letölthető és használható kanadaiprogram nyelvoktatási szempontból elsősorban magára a nyelvi rendszer-re (nyelvtanra, szókincsre stb.) vonatkozó interaktív feladatok készítésérealkalmas, ahogy Mézange (2012) írja a T’enseignes-tu? franciaoktatásihonlapon: „a Hot Potatoes olyan gyakorlatok készítését teszi lehetővé,amelyek a nyelvi fejlesztésre fókuszálnak, és amelyekben nincs szükségkommunikatív kontextusra”.1

1 Mézange: Un basique, Hotpotatoes. Mais pour faire quoi? In: T’ensegnes-tu?URL:

http://tenseignes-tu.com/logiciels-outils/un-basique-hotpotatoes/, [2014.10.30.]. « HotPotatoes (désormais HP) nous permettra de créer des exercices perçus comme étantfocalisés sur le travail de la langue et pouvant être hors contexte communicatif. » (ford.Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

124

1. ábraA Hot Potatoes szoftver honlapja

A Hot Potatoes szoftvert telepítenünk kell a gépünkre, ezért első lé-pésként a fenti képen látható http://web.uvic.ca/hrd/halfbaked/ honlaprakell mennünk, s ott a Downloads doboz alábbi linkjére kattintva lehet aztletöltenünk: Hot Potatoes 6.3 installer (Hot Potatoes for Windows 98/ME/NT4/2000/XP/Vista, version 6.3). A „forró krumplik” weboldala angolnyelvű, de a telepítés végén, a nevünk megadása után, ki tudjuk választa-ni, hogy magyar vagy esetleg francia nyelvű legyen a program felhasz-nálói menürendszere.

A csupán egy-két percet igénybe vevő telepítés után (amikor is egysze-rűen követnünk kell a megjelenő utasításokat) az alábbi kezdő képernyő-kép jelenik meg, és máris használhatjuk a programot.

SAJÁT ONLINE FELADATOK KÉSZÍTÉSE

125

2. ábraA Hot Potatoes nyitó oldala

Attól függően, hogy milyen feladatot akarunk készíteni, kattintunk azegyes krumplikra. Az öt krumpli az alábbi öt különböző feladattípusnakfelel meg.

A JCloze nevű arra szolgál, hogy lyukas szöveget hozzunk létre. Aszöveget vagy bemásoljuk, vagy beírjuk az üres dobozba, majd kijelöljükazt a szót, amelyet ki szeretnénk hagyni. Ezután a Kihagyás gombra kat-tintunk, s a program automatikusan elkészíti a lyukat (ami a feladatunk-ban piros aláhúzott szó formájában jelenik meg). A program rákérdez arrais, akarunk-e a kitalálandó szavakhoz segítséget adni, illetve milyen másszavakat fogadunk még el. Miután elkészítettük a feladatot, elment-jük,majd a Fájl menüpont alatt található Weboldal létrehozása gombrakattintva html formátumban is elmentjük, és megtekintjük, hogyan néz kiböngészőben. Ezután feltölthetjük egy web-tárhelyre, és bárki, akinekmegadtuk a címet, megoldhatja. Ezeket a lépéseket természetesen a többifeladattípusnál is ugyanígy kell majd megtennünk.

NAGY ANDREA

126

3. ábraJCloze – a lyukas szöveg készítő program

A JQuiz feleletválasztós, rövid válaszos, és többválasztós tesztek ké-szítésére alkalmas, illetve van egy Vegyes opció is, amikor először rövidválaszos kérdést tesz fel a feladat, de ha ez túl nehéznek bizonyul a tanulószámára, akkor egyszerű feleletválasztós kérdésre vált a program. Ezt aképernyő jobb oldalán található dobozban állíthatjuk be. A Visszajelzésdobozban pedig a jó és rossz válaszoknál megjelenő szöveget adhatjukmeg. Emellett a program minden feladattípusnál lehetővé teszi nemcsakszöveg bevitelét, hanem kép vagy multimédiás elem beillesztését is.


127

4. ábraFeleletválasztós teszt készítése a JQuiz segítségével

A JCross segítségével keresztrejtvényt készíthetünk. Először egy üresnégyzetrácsos felület jelenik meg.

5. ábraA JCross keresztrejtvény-készítő oldal

NAGY ANDREA

128

A Keresztrejtvény kezelése menüpontra kattintva válasszuk ki az Au-tomata keresztrejtvény-készítő lehetőséget. Ekkor egy külön ablak ugrikfel, amelybe beírjuk a szavakat, mindegyiket külön sorba, majd a végén aKeresztrejtvény készítése gombra kattintunk. Ezzel el is készül automati-kusan a keresztrejtvényünk, megjelenik a program által javasolt elrende-zés. Ekkor a Meghatározás gombbal előhívunk egy másik ablakot, s idebeírjuk egyenként a szavak meghatározását. Ha ezzel is elkészültünk, aszokásos módon mentjük az elkészült feladatot, s végül a böngészőbenellenőrizni is tudjuk a végeredményt.

A JMix segítségével olyan feladatokat tudunk készíteni, amelyekbenösszekevert mondatrészeket, szavakat kell helyes sorrendbe állítani, mon-datot összerakni. A bal oldali Főmondat dobozba írjuk

6. ábraÖsszekevert mondat készítése JMix segítségével

egyesével a mondat szavait, az Alternatív mondatok dobozba pedig agrammatikailag, szemantikailag helyes, lehetséges megoldásokat. Ezutánmár menthetjük is a feladatot, mind a két formátumban, majd a böngészőtmegnyitva megnézhetjük, hogy a feladat valóban úgy néz-e ki, amilyen-nek szerettük volna.

Nagyobb szövegdarabok, bekezdések sorrendbe állítására azonban ez afeladattípus nem alkalmas. Ha összekevert szövegrészeket szeretnénksorrendbe állíttatni, akkor ezt a JMatch feladattípussal tudjuk megoldani,ahogy ez az alábbi képen látható levél esetében is történt.


129

7. ábraSzövegdarabok sorrendbe állítása JMatch feladattípussal

A JMatch feladattípus ugyanis 1-1 elem párosítására szolgál, de azelemek maguk lehetnek nemcsak szavak, hanem kifejezések, mondatok,szövegdarabok, és akár képek is. Azok az elemek, amelyeket a Bal oldali(rendezett) elemek dobozba viszünk be, ugyanilyen sorrendben lesznekrögzítve a képernyőn is, a Jobb oldali (összekeverendő) elemek dobozbapedig azokat írjuk, amelyeket véletlenszerűen keverve szeretnénk megje-leníteni. A képernyő jobb sarkában található Rögzít gomb alatt kiválaszt-hatjuk, hogy segítségként, a feladat betöltésekor, jelenjen-e meg valame-lyik jobb oldali elem a bal oldali párjához rögzítve. Az elkészült feladatota már szokásos módokon mentjük. A weboldal létrehozásakor kétfélemegjelenés közül is választhatunk: az összekevert elemek legördülő listá-ról választhatók ki, vagy „húzd és dobd” típusú feladatot is kérhetünk,amikor is az összekevert elemek a jobb oldali elemek mellé húzhatók.

NAGY ANDREA

130

8. ábraElemek párosítása JMatch feladattípussal

Mindegyik feladattípus sokféle nyelvi feladat létrehozására alkalmas.Így például a JQuiz írottszöveg-értési/beszédértési vagy civilizációs kér-déssor készítésére, a JMatch kép-szó, ige-igevonzata, „kettétört” kifejezé-sek, szólások/közmondások, főmondat-alárendelt mondat, szinoni-mák/antonimák párosítására is alkalmas, a JCross segítségével pedignemcsak szókincset, hanem akár igeragozást gyakoroltató keresztrejtvényis készíthető. A Hot Potatoes tehát egy olyan könnyen kezelhető feladat-készítő szoftver, amely a nyelvoktatásban sokoldalúan használható.


Mézange, C. (2012): Un basique, Hotpotatoes. Mais pour faire quoi? In:T’ensegnes-tu?URL: http://tenseignes-tu.com/logiciels-outils/un-basi-que-hotpotatoes/, [2014.10.30.].

Ajánlott irodalomHot Potatoes – Le guide. URL: http://www.framasoft.net/IMG/pdf/

guidehp6.pdf.

131

16. Francia szövegértési készséget fejlesztő web-oldalak.A szövegértési online feladatok kiválasztási szempont-jai, tesztelése. A szövegértési online feladatok értékelése(18. óra, 19. óra, 20. óra)

MARÁDI Krisztina

Amikor az idegen nyelvű szövegértési készségek fejlesztéséről beszé-lünk, meg kell különböztetnünk az írott és hallott szöveg feldolgozásáhozszükséges kompetenciákat. Ebben a fejezetben az írott szövegekhez kap-csolódó feladatokat tárgyaljuk.

A nyelvoktatásban korábban bevett gyakorlat szerint csak egy bizo-nyos szintű idegennyelvi kompetencia esetén képes a tanuló a meglévőolvasási stratégiáit idegen nyelvű szöveg olvasására alkalmazni, ezértgyakran mesterségesen, egy adott nyelvtani problémára kihegyezett,egyáltalán nem életszerű szövegekkel dolgoznak a nyelvórákon. A szö-vegértési készségek fejlesztése gyakran anyanyelvi szinten is komoly ne-hézséget okoz, hiszen ki kell alakítani a tanulókban azt a képességet, hogytúllépjenek a szöveget alkotó elemek lexikai szintjén és eljussanak a belsőszerveződés megértéséhez. Dressler és Beaugrande, Bevezetés a szöveg-nyelvészetbe című könyvükben a szövegszerűség hét ismérvét soroljákfel: kohézió, koherencia, szándékoltság, elfogadhatóság, hírérték, helyzet-szerűség és intertextualitás (2000:1 9–37). 1 Ezek közül a kohéziónak,azaz a felszíni elemek összefüggéseinek, illetve a koherenciának, a szö-vegfelszín alatt rejtőző fogalmak összefüggéseinek megértése okozza alegtöbb nehézséget, tetézve mindezt az idegen nyelv okozta lexikai prob-lémákkal.

Az utóbbi évek módszertani kutatásainak köszönhetően jelentős előre-lépés történt az idegen nyelvek oktatásában, előtérbe került az új techno-lógiák alkalmazása, így az úgynevezett méthodologie structuro-globaleaudiovisuelle (SGAV) módszernek köszönhetően a multimédiás, interaktívoktatási formák is egyre elterjedtebbek. A SGAV módszer alkalmazásának 1 Beaugrande, R. de, Dressler, W. 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest, Cor-

vina

MARÁDI KRISZTINA

132

előnyeiről, formáiról, eszközeiről részletes leírást találunk az Appren-tissage d’une langue étrangère /seconde2 című kötetben.

Az idegen nyelvű szövegek értelmezése természetesen komplex fo-lyamat, amely során a már megtanult grammatikai, szintaktikai és lexikaiismereteket kell egy adott kontextusban értelmezni, egységbe foglalni.Nagyon fontos, és az egyik legnehezebb feladat annak a rossz beidegző-désnek a megszüntetése a diákoknál, hogy a szöveget lineárisan olvassák,amikor ismeretlen szóba botlanak, előkapják a szótárt, az ott található elsőfordítást szinte gondolkodás nélkül elfogadják, majd a mondat végéreérve csodálkozva tapasztalják, hogy a szöveg értelme továbbra is rejtvemaradt előttük.

Az eredeti szövegekkel való ismerkedést már a nyelvtanulás korai sza-kaszában, tehát az A1 szinten el kell kezdeni, és folyamatosan, lehetőlegminden órán alkalmazni kell. A kontextusból kiszakított, pusztán nyelvta-ni problémára koncentráló feladatokkal szemben, de természetesen azokszükségességét nem kétségbe vonva, a szövegértési feladatok sok tekin-tetben megkönnyítik az idegen nyelv elsajátítását:

– a kontextusba belehelyezve, egy-egy nyelvtani probléma könnyeb-ben magyarázható;

– a szókincs elsajátítása könnyebb, főleg, ha rövid időn belül többszöris előfordul ugyanaz a kifejezés;

– a célzottan, egy-egy témához kapcsolódóan kiválasztott szöveggelpedig kifejezetten megkönnyíthetjük a szókincs elsajátítását;

– sikerélményt jelent a mondatnál komplexebb egység megértése;– a tanulók korához, érdeklődési köréhez igazított szövegek motivációs

tényezőként működhetnek;– fejleszti a kreativitást, ha a szövegkörnyezet alapján, külső segítség

nélkül „fejthetik meg” egy-egy szó, vagy nagyobb nyelvi egység je-lentését;

Az internetet a szövegértési készség fejlesztéséhez kapcsolódóan két-féle módon használhatjuk fel, egyrészt dolgozhatunk a nyelvoktatásraszakosodott weboldalakon fellelhető, kidolgozott feladatsorokkal, más-részt összeállíthatunk mi magunk is feladatokat az interneten elérhetőanyagok segítségével. 2 in Paul Rivenc, 2003. Apprentissage d’une langue étrangère / seconde Vol. 3. De

Boeck Supérieur „Pédagogie en développement”

FRANCIA SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ WEB-OLDALAK

133

16.1. Komplett, kidolgozott feladatsorokAz interneten számos, kifejezetten a szövegértési kompetencia fej-

lesztésére kidolgozott, kész feladatot találunk. Ezek jelentős mértékbenmegkönnyítik a tanár munkáját, hiszen szint szerint megszűrt szövegeketnyújtanak, gyakran kész feladatlapokkal és megoldó kulccsal.

16.1.1. www.bonjourdefrance.comA szövegértési készséges fejlesztésében az egyik legjobban használ-

ható weboldal, ahol különböző írott és hangzó szövegeket találunk, négyszinten csoportosítva, némileg eltérve a KER besorolástól – A0, A1, A2és B1,2.

1. ábraA www.bonjourdefrance.com weboldal szövegértési

feladatokat indító oldala

Belépve a kiválasztott szintre, megjelennek a szövegek a tematikapontosításával – Comprendre la description d’une ville – Préparer sonséjour en France – Comprendre une invitation -, a szövegeket pedig kü-lönböző nehézségű feladatokkal egészítették ki: igaz/hamis állítások, szó-kincsbővítő feladatok stb.

MARÁDI KRISZTINA

134

2. ábraSzövegpélda a tematika pontosításával

3. ábraAz olvasott szöveghez kapcsolódó feladatsor

Az oldal nagyon jól szerkesztett, áttekinthető, a tematika alapján köny-nyen lehet a célcsoport szintjéhez, érdeklődési köréhez kapcsolódó szö-vegeket találni, ugyanakkor egyéni tanulásra is alkalmas az interaktívfeladatok révén.

16.1.2. www.lepointdufle.netA lepointdufle.net gyűjtőoldalon számos hasznos gyakorlatot találunk,

többek között az írott szövegértést elősegítő feladatokat is, a tematika,illetve a nyelvi szint pontosításával.


135

4. ábraA pointdudelf nyitóoldala

Az oldal előnye, hogy az egészen kezdő szinttől, egészen a C1/C2szintig találunk feladatokat, nehézséget jelent viszont, hogy a tartalom-jegyzéknél nem derül ki, hogy pontosan milyen feladatot kell a diákoknakmegoldaniuk.

5. ábraPéldák szövegekre, a cím és a szint pontosításával

Ez különösen a B1 szintnél jelenthet gondot, mivel ott már változato-sabb feladattípusokkal találkozhatunk:

MARÁDI KRISZTINA

136

6. ábraMondatkiegészítős feladat

7. ábraQCM-es feladat


137

8. ábraÖnálló válaszadást igénylő feladat

16.3. http://tcf.didierfle.com/index.html

Az oldal az előzőekkel szemben nem a gyakorlást, hanem a nyelvtudásmérését tűzte ki célul, így inkább otthoni gyakorlásra használható, külön-böző feladatok és tesztek segítségével, interaktív módon mérhető a tudásaktuális szintje. A feladatok három csoportra vannak osztva: compré-hension orale, structures de la langue éscompréhension écrite, mindhá-rom csoportban szintek szerint találjuk meg a feladatokat.

9. ábraB1 szintű szövegértési teszt

MARÁDI KRISZTINA

138

Az egyetlen kritikai megjegyzés az oldallal kapcsolatban a feladatokmonotonitása, minden szinten, minden feladat ugyanarra a koncepcióraépül, még C2 szinten is egyetlen feleletválasztós kérdést találunk. Azegysíkú feladatok egy idő után unalmassá válhatnak a tanulók számára,ezért célszerű váltogatni más típusú feladatokkal.

16.4. http://insuf-fle.hautetfort.com/A kifejezetten az FLE tanárok számára összeállított oldalon, rengeteg

hasznos információt és segédanyagot találunk, elsősorban audiovizuálisanyagokat, de van egy külön kategória az írott szövegértési kompetenciákfejlesztésére is. Az itt található szövegek B1 szinttől indulnak. Az oldal javá-ra szól, hogy túllép a hagyományos tematikán és olyan kérdéseket vet fel,amelyekkel fejleszthetjük az érvelési, indoklási, vitázó képességeket is:

10. ábraSzövegértési kompetencia fejlesztéséhez kínált szöveg

A szövegekhez pdf. formátumú fiche pédagogique is tartozik, ezekkomolyabb, több feladattípust is tartalmazó módon vannak összeállítva.


139

Hátrányként említhető viszont, hogy a feladatok komplexitása miatt tanáriközreműködést igényelnek, otthoni gyakorlásra kevésbé alkalmasak.

16.4.1. www.tv5monde.comAz egyik legismertebb és talán legszélesebb körben használt webolda-

lon, a tv5 honlapján értelemszerűen inkább a hangzó szöveg értését fej-lesztő feladatokat találunk, de az itteni anyagokat használhatjuk az írottszöveg értéséhez is, ugyanis a Transcription címszó alatt megtaláljuk ariportok, kisfilmek stb. szöveganyagát, így akár feladatsorok is elvégez-hetők, de természetesen az adott csoporttól függően, magunk is kidolgoz-hatunk a szöveghez feladatokat.

Az oldal nagyon gazdag, folyamatosan frissül, további előnye, hogy aközvéleményt aktuálisan érdeklő témákat tárgyalja, így a szövegértésikompetenciák fejlesztése mellett használható az önálló véleménykifejtés,vagy érvelés oktatására is.

16.5. Nem kifejezetten nyelvtanulási célt szolgáló internetes oldalak

A szövegértési készség fejlesztésére elvileg használhatunk bármilyeninternetes oldalt. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy tematikailagjobban beilleszthető a tananyagba, ha például éppen a közlekedés témájá-hoz érkeztünk, dolgozhatunk menetrenddel, vonat-, repülőjeggyel, meg-mutathatjuk a helyfoglaló rendszereket, útvonaltervező-programokat, ár-kalkulációt stb.

11. ábraA www.voyages-sncf.com oldalán található

menetrend kereső táblázat

MARÁDI KRISZTINA

140

A „kulcsra kész” feladatok természetesen megkönnyítik a munkánkat,a szövegek szintek szerint csoportosítva vannak, készen kapunk hozzáegy fiche pédagogique-ot, nem kell bajlódnunk a feladatok kitalálásával.A „sima” internetes oldalak bevonása az oktatásba valamivel több előké-születet igényel, ugyanakkor nagyobb teret enged a tanári kreativitásnak,akár olyan csoportban is használható, ahol különböző szintű diákok van-nak. Például a www.agence.voyages-sncf.com oldalon található egyszerűtáblázat számos módon felhasználható, gyakoroltathatjuk rajta a mozgástjelentő igéket, az összehasonlító szerkezetet, a számokat stb.

12. ábraA www.agence.voyages-sncf.com oldalán található

akciós utazásokat kínáló táblázat

A szövegértési kompetenciát szókincsbővítő feladatokkal kiegészítvenagyon jól használhatók a webshopok oldalai. Bármilyen oldalt választ-hatunk az órán éppen tárgyalt témakörökhöz kapcsolódóan, például awww.fnac.com oldalon megmutathatjuk a legújabb elektronikai cikkeket,elemezhetjük a cég által kínált kedvezményeket stb. Mivel a fiatalok éle-tének elválaszthatatlan részét képezik ezek az eszközök, a szókincs elsajátítá-sa lényegesen gyorsabban fog menni, mint egy egyszerű nyelvleckével.


141

13. ábraRészlet a www.fnac.com weboldalan elérhető

elektronikai termékekről

A lányokat könnyebben motiválhatjuk kozmetikai termékeket, akció-kat, szépségápolási cikkeket bemutató oldalakkal. Célszerű olyan termé-keket kiválasztani, amelyek Magyarországon is kaphatók, így akár arra isösztönözhetjük őket, hogy órán kívül, otthon is olvassák el például egytermékleírás francia nyelvű változatát. Például a www.loreal-paris.fr ol-dalon egyszerű tanácsokat találunk a szépségápolással kapcsolatban.

14. ábraSzépségápolási tanácsok a l’Oréal oldalán

MARÁDI KRISZTINA

142

Egy-egy ilyen oldal már egészen korán bevihető a nyelvórákra, meg-mutathatjuk rajta például a főnév-melléknév egyeztetés problémáját, afordított szórendű kérdést stb.

Az órán használt szövegek kiválasztását befolyásolhatják az aktuálisesemények, karácsony táján például ajándékötleteket kínáló oldalakat:

15. ábraA www.ideecadeau.fr/cadeau-noel oldalon

található ajándékötletek

A karácsonyhoz kapcsolódóan választhatunk receptoldalakat is, ezeknagyon sokféleképpen használhatók a nyelvórán, alacsonyabb nyelviszinten gyakoroltathatjuk a mennyiségi kifejezések használatát, a felszó-lító módot, a személyes névmások használatát stb., magasabb szinten ösz-szevethetjük magyar nyelvű receptekkel például.

16. ábraA http://www.marmiton.org/recette-noel/recette-de-noel_1.aspx oldalon

található receptek


143

Az „általános” weboldalakon talált információk értelmezése soránhangsúlyosabb szerepet kaphatnak az idegen nyelv elsajátításához szük-séges pragmatikai ismeretek. A kommunikatív nyelvoktatást megelőzőaudiolingvális módszer és a szituációkon alapuló nyelvoktatás a szeman-tikai jelentésre koncentrált, ezzel szemben a kommunikatív nyelvtanításcélja a kontextusban élő kommunikáció és vele együtt a pragmatikai je-lentés tanítása. Widdowson szerint3 (1990) ennek a jelentésnek a megér-téséhez nem elegendő az adott nyelv ismerete, hanem szükség van a vi-lágról, annak működéséről tapasztalati úton szerzett tudásra is. A világrólalkotott ismereteink nagyban függnek attól a kultúrától, amelyben szocia-lizálódtunk, valamint egyéni élettapasztalatainktól. Ezért egy idegennyelv oktatása csak akkor lehet igazán hatékony és sikeres, ha nem csak atanulók nyelvtudását, hanem a nyelven kívüli, de az adott kultúrához,civilizációhoz kötődő ismereteit is aktivizálja. A civilizációs ismeretekhatékony fejlesztését szolgálhatják például a kifejezetten e céllal összeál-lított internetes oldalak – ezeket egy későbbi fejezetben részletesen tár-gyaljuk -, de hatékony tanulási forma lehet az újságcikkek elemzése is.Kezdő szinten érdemes a rövidebb szövegekkel kezdeni, középhaladószinten faits divers-eket olvasgatni, majd fokozatosan bevezetni a komo-lyabb társadalmi, politikai cikkeket is.

A http://www.ac-grenoble.fr/college/clergeon.rumilly/presse/pressefr.htm oldalon megtaláljuk a fontosabb sajtótermékeket, innen tudunk sze-mezgetni a tanulók szintje vagy érdeklődési köre alapján. Használhatjukpéldául a kifejezetten ennek a korosztálynak készült l’Étudiant –http://www.letudiant.fr/ – újságot.

3 Widdowson, H.G. 1990. Aspects of language teaching. Oxford, Oxford University

Press.

MARÁDI KRISZTINA

144

17. ábraRészlet a l’Étudiant honlapjáról

Ezek az oldalak egyúttal lehetővé teszik a fiatalok által használt nyelviregiszter elemzését, bemutatását is, amely egy igen fontos, a nyelvokta-tásban gyakran elhanyagolt problémát jelent.

16.5. Regiszterek szerinti szövegválasztásA szövegértési kompetencia fejlesztése során mindenképpen szót kell

ejtenünk a nyelvi regiszterek problematikájáról, a beszélt nyelvi formák-nak az írott nyelvre gyakorolt hatásáról, megjelenéséről. Gyakorló nyelv-használóként folyamatosan tapasztaljuk, hogy az írott és szóbeli nyelvimegnyilvánulások között a francia nyelvben egyre nagyobb szakadéktátong, ami már túllép az egyszerű lexikális különbségen és eléri a nyelv-tani, szerkezeti kérdéseket is (lásd a tagadás, a kérdés kifejezése, igerago-zás stb.). Amennyiben eredeti szövegekkel dolgozunk, márpedig a haté-kony nyelvtudásnak ez elengedhetetlen feltétele, nem szabad elsiklanunke kérdés mellett, és érdemes már egészen korán felhívni a tanulók figyel-mét a gyakoribb jelenségekre.

Ellenvetésként természetesen felhozható, hogy miután nagy nehézsé-gek árán megtanítjuk például a dupla tagadószó használatát (ne...pas), akiválasztott autentikus szövegünk azonnal rácáfol az általunk elmondot-takra, és csak a pas tagadószót használja. Megtanítjuk az igeragozás hatalakját, majd az eredeti szövegeket elemezve, a tanulók meglepve ta-pasztalják, hogy a nous helyett folyamatosan az on személyes névmásszerepel. Nos, pontosan azért, mert a tanulók nap mint nap találkoznak


145

ezekkel a „bon usage”-nak ellentmondó formákkal, nagyon fontos, hogyfelhívjuk a figyelmüket, és elmagyarázzuk a regiszterek közötti különbsé-geket. Íme néhány példa a regiszterek problémájára:

18. ábraA letudiant.fr hirdetése a metrókban

Kiváló segédanyagként használhatók például a reklámanyagok, plaká-tok, ezek viszonylag rövid szöveges üzenetet tartalmaznak egyéb vizuáliselemekkel kiegészítve és, ha például a fiatalokat célozzák meg, mint afenti plakáton, akkor az általuk használt nyelvi fordulatokat tartalmazzák,vagy éppen hangsúlyozzák, akár kritikus szemlélettel.

Ilyen és ehhez hasonló plakátokat, reklámszlogeneket találhatunk pél-dául a www.languedepub weboldalon, ez valójában egy blog, amelynekcélja a reklám és a média nyelvezetének kritikus szemlélete, így az általakínált példák jól tükrözik a francia nyelv aktuális változásait.

Érdekességként és akár kreatív feladatként megmutathatjuk az smsnyelvezet alakulását is, már csak azért is, mert mint az az alábbi cikkbőlkiderül, már megszületett az első SMS nyelven írt digitális könyv is, tehátnyelvészként, nyelvtanárként bármennyire is próbálunk harcolni ennek astílusnak az elharapózása ellen, valószínűleg nem sokat tehetünk ellene.

MARÁDI KRISZTINA

146

19. ábraAz atelier.rfi.fr/profiles/blogs/6lens-on-merrrrr-1er-livre

oldalon szereplő cikk

A probléma mellett már csak azért sem mehetünk el szó nélkül, mertegyes nyelvtanulást segítő oldalakon, mint például a www.francais-facile.com oldal, erre nézve is találunk feladatokat, ami azt mutatja, hogya jelenség terjedőben van.


147

20. ábraA www.francaisfacile.com oldalon található feladat

Hasonló problémákat vet fel a verlan kérdése, amiről szintén beszélnünkkell, hiszen már nemcsak a kamaszok rétegnyelve, hanem megjelenik példá-ul a reklámszövegekben, filmekben, vagy például egy lemezborítón.

21. ábraAz énekes, előadóművész, zenész Renaud lemezborítója

Számos szöveget, anyagot, segítséget találunk tehát az interneten arra,hogy az aktuálisan tanított témáinkat kiegészítsük, színesebbé, életsze-rűbbé tegyük és a tanulókat jobban motiváljuk a francia nyelv szépségei-nek a megismerésére.

MARÁDI KRISZTINA

148


Beaugrande, R. de, Dressler, W. (2000): Bevezetés a szövegnyelvészetbe.Budapest, Corvina.

in Paul Rivenc, (2003): Apprentissage d’une langue étrangère / secondeVol.3 . De Boeck Supérieur „Pédagogie en développement”.

Widdowson, H.G. (1990): Aspects of language teaching. Oxford, OxfordUniversity Press.

Ajánlott irodalom

Beaugrande, R. de, Dressler, W. (2000): Bevezetés a szövegnyelvészetbe.Budapest, Corvina.

149

17. Francia szövegalkotási készséget fejlesztő web-oldalak(21. óra)

MARÁDI Krisztina

A szövegalkotási készség fejlesztését nem érdemes elválasztani a szö-vegértési készségektől, és ha tehetjük, érdemes a már feldolgozott szöve-geket továbbgondolva ilyen jellegű feladatokkal is „bombázni” a nyelvta-nulókat. Természetesen nem arról van szó, hogy egy A1-A2 szinten dok-tori disszertáció összeállítását várjuk el tőlük, hanem arról, hogy már anyelvtanulás korai szakaszában megpróbálkozhatnak egy egyszerűbb e-mail, blogbejegyzés, üzenet, feljegyzés megfogalmazásával. A szövegal-kotási – szövegértési kompetencia fejlesztésénél gyakran elkövetett hiba adiákok szempontjából életidegen szöveg vagy szituáció megválasztása ésezzel a motiváció hiánya. Hozzá kell tennünk, hogy a mai tömegkultúráraépülő világban az észlelés és befogadás természete teljesen megváltozott,a vizuális információk dominanciája miatt a szöveg gyakran csak kiegé-szítő szerepre degradálódik. Emiatt talán még sokkal fontosabb, hogy anyelvórán fejlesszük az önálló verbális kommunikációs képességeket,amivel hozzájárulhatunk a logikus gondolkodás, a lényeg kiszűrésének ésösszefoglalásának fejlesztéséhez is.

Úgy tűnik, hogy a szakosodott nyelvoktató web-oldalakon a szövegal-kotási készség fejlesztése háttérbe szorul az egyéb kompetenciákkalszemben, vagy legalábbis kevésbé hangsúlyos. A www.lepointdufle.netoldalon például az Expression écrite címszó alatt rengeteg feladatot talá-lunk arra, hogyan kell megírni egy képeslapot – ami a mai tabletes, face-book-os, megosztós világban már egy kissé divatjamúlt –, majd rögtönezután arra találunk elméleti jellegű feladatot, hogyan kell összeállítaniegy tudományos cikket, összefoglalást stb. Végül a szunnyadó irodalmitehetségek felébresztésére bemutatnak néhány kreatív írásra szakosodottfeladatot.

A http://w3.restena.lu/amifra/exos/exosa-0b.htm oldalon az Expressionécrite címszó alatt számos jópofa feladatot találunk, amelyeket akár inte-raktív jellegük miatt otthoni feladatra is kiadhatunk. A feladatokat nyelviaktusok szerint csoportosították, ez ennél a feladattípusnál sokkal prakti-

MARÁDI KRISZTINA

150

kusabbnak tűnik, mint a témakörök szerinti besorolás: remettre les mots /les phrases dans l’ordre – Négation et interrogation – Raconter auprésent, au passé, au futur – Décrire – Expliquer – Registres de langue –Ponctuation.

A mondatok helyes sorrendjének kialakításával kapcsolatos feladatbanazonban visszaköszön a bevezetőben említett hiányosság, talán nem voltszerencsés választás egy 19. századi regényrészlet, passé simple igealak-okkal és irodalmi szóhasználattal megterhelve.

1. ábraPélda szövegalkotási feladatra a

http://w3.restena.lu/amifra/exos/exosa-0b.htm oldalról

Egy másik megjegyzés az oldal szerkesztésével kapcsolatban, hogy afeladatok nincsenek szintek szerint besorolva, illetve semmilyen informá-ciónk nincs a szövegek jellegéről, tartalmáról, így egyenként végig kellkattintgatnunk, ha ellenőrizni akarjuk, ami elég sok időveszteséggel jár.

A szövegalkotási készség hiánya egyébként nem pusztán az idegennyelv tanulása során jelentkezik és okoz nehézséget a tanulóknak, azutóbbi években készült felmérések, tesztek mind arra utalnak, hogy az etéren tapasztalható hiányosságok valamennyi fejlett európai országotérintik. Ilyen hiányosságok például, hogy a tanulók nem képesek az át-adandó tartalmat, üzenetet megfelelő struktúrába foglalni, hiányoznak a

FRANCIA SZÖVEGALKOTÁSI KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ WEB-OLDALAK

151

kohéziós elemek, amelyektől egy szövegfolyam egységet alkot. Nehézsé-get jelent a kifejezésmód megválasztása, a nyelvi regiszterek beazonosítá-sa, a szókincs választékossága, ami gyakran az olvasás hiányához köthe-tő. Természetesen el kell fogadnunk, hogy globalizálódó világunk a több-kultúrás, többnyelvű társadalmak kialakulásához vezet, amelyben el kellfogadnunk a miénktől eltérő nyelvi viselkedésformákat is, ahogyan aztRéger Zita Utak a nyelvhez (2002)1 című munkájában részletesen kifej-tette, de ettől függetlenül a nyelvi készségek fejlesztése terén mindenkép-pen hangsúlyos szerepet kell kapniuk a megfelelő fogalmazási, szövegal-kotási technikáknak.

Ennek megfelelően, a szövegalkotási készség fejlesztéséhez nagyon jólhasználhatók azok a feladatok, amelyeket franciatanárok állítottak össze,francia gyerekek részére. A www.professeurphifix.net/Expression/sommaire_expression.htm oldalon számtalan kreatív, az idegen nyelvtanítása során is jól alkalmazható feladatot találunk. Igaz, hogy ezeknagyjából az általános iskola felső tagozatos tanulóit célozzák meg, deettől függetlenül jól adaptálhatók akár középiskolás diákokra is. Néhánykreatív ötlet az oldalról:

2. ábraKét összekeveredett szöveg (levél) helyreállítása

1 Réger Zita, 2002. Utak a Nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány, Soros Alapít-

vány és MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2. kiadás.

MARÁDI KRISZTINA

152

3. ábra4 soros versek összeállítása adott téma alapján

Az előzőhöz hasonló oldal a http://pedagogite.free.fr/expression_ecrite.htm, ahol rengeteg, pdf formátumban is letölthető, tehát kinyomtat-ható feladatot találunk. Nagyon áttekinthető és praktikusan szerkesztettoldal, ahol tematikusan külön választották a feladatokat – Érvelés –Szövegátalakítás – Megkezdett szöveg folytatása – Mese befejezése –Kronológiai problémák stb.Még ha nem is használjuk fel az adott felada-tot teljes egészében, kreatív ötletként mindenképpen alkalmazható, példá-ul az alábbi feladat esetében, ahol megadott szavakkal kell történetet írni,a szavak kiválasztása illeszkedhet az éppen tanult tematikához.

4. ábraFeladattípus a pedagogite.free.fr oldalról

FRANCIA SZÖVEGALKOTÁSI KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ WEB-OLDALAK

153

5. ábraJacques Prévert vers sorainak helyreállítása

időrendi szempontok alapján

A http://www.laclassedemallory.com/exercices-d-entrainements-a-l-ecriture-a63725209 szintén francia iskolásoknak szól, ettől függetlenül akifejező készséget javító feladatok nagyon jól használhatók a tanítási órá-kon, vagy akár otthoni feladatok keretében is, hiszen ugyanazokat aproblémákat célozza meg, amelyekkel a fogalmazási feladatok során mi isnap mint nap szembesülünk: egysíkú mondatszerkesztés, ismétlések,rossz szerkesztés stb.

6. ábraFeladattípus a szóismétlés elkerülésének gyakorlására

MARÁDI KRISZTINA

154

7. ábraFeladattípus a logikai hibák elkerülésének gyakorlására

A szövegalkotási feladatok összeállítása során inspirálódhatunk a kü-lönböző nyelvvizsgák oldalairól is, hiszen minden egy nyelvű nyelvvizs-gának része ez a feladat. A CIEP honlapján (www.ciep.fr), a Diplômes ettests rovatban a Test de connaissance du français címszó alatt találunkkonkrét vizsgafeladatokat.

8. ábraA TCF tout public vizsgafeladata


Réger, Z. (2002): Utak a Nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány,Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2. kia-dás.

Ajánlott irodalomBudaváriné Béres, E. – Kelecsényi, L. Z. (1999): Szövegértés – Szövegal-

kotás – Szövegtípusok, Corvina

155

18. Online nyelvtani tesztek bemutatása, elemzése (22. óra)

NAGY Andrea

Az online nyelvtani szintfelmérő mind a tanuló, mind a tanár számárahasznos oktatási segédeszközt jelent, ugyanis a hagyományos, papír alapúfelméréshez képest az elektronikus számos előnnyel rendelkezik. Ezekközött Arvanitis & Kiyitsioglou-Vlachou & Panagiotidis (2012: 200) ki-emeli, hogy „a felhasználóknak könnyű, közvetlen és kevéssé költségeshozzáférést nyújt; hozzászoktatja a felhasználókat az oktatási információsés kommunikációs technológiákhoz; [valamint] igény szerinti önképzésttesz lehetővé.”1 Mindezek mellett az interaktív tesztek természetesenfontos visszacsatolást is jelentenek. A tanárnak abban, hogy kell-e didak-tikai eszközeiben, tanítási módszereiben változtatnia, a diáknak pedigabban segít, hogy a saját tanárától független, objektív képet kapjon azaktuális nyelvtani tudásáról, s tudatosítsa benne tudásának erős és gyengepontjait. Legalább ilyen fontosnak tartjuk azt is, hogy maga a tesztforma,a pontozás és az esetleg beállított időkorlát egy olyan kvázi-versenyhelyzetet teremt, amely képes a tanuló motivációját, koncentráci-óját növelni, s ezáltal jobb teljesítményre sarkallni őt. Végül, de nem utol-só sorban, a tesztmegoldó rutin megszerzése nélkülözhetetlen ahhoz,hogy a nyelvi érettségi/nyelvvizsga akadályát sikerrel vegye.

Amint az előzőekben láttuk (lásd. 11. – 14. órák), nyelvtani gyakorla-tot, feladatot sok weboldal kínál, általános nyelvtani szintfelmérőt azon-ban lényegesen kevesebb. Az alábbi válogatás jól illusztrálja, hogy kifeje-zetten nyelvtani témájú felmérőt legtöbbször nyelviskolák honlapján ta-lálunk. Annak ellenére, hogy ezeket inkább általános nyelvi szintfelmérő-

1Arvanitis & Kiyitsioglou-Vlachou & Panagiotidis (2012): Du conventionnel au digital :

un site web en vue d’une évaluation des compétences linguistiques. In: Lescompétences en progression. Un défi pour la didactique des langues. Institut d’EtudesRomanes, Université de Varsovie & Université de Poitiers, Laboratoire FoReLL EA3816. URL: http://www.academia.edu/2144162/Les_comp%C3%A9tences_en_progression_Un_d%C3%A9fi_pour_la_didactique_des_langues, [2014. 10.12.]. « offre aux usagersun accès facile, direct et peu coûteux ; familiarise les usagers avec les TICE ; permetl’autoformation à tout moment » (ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

156

ként tüntetik fel, a valóságban mégis döntően (vagy kizárólag) mondat-szintű nyelvtani kérdésekből állnak.

18.1. Language Level: http://www.languagelevel.com/index_fr.phpA Language Level honlap angol, francia, német és spanyol nyelvből

nyújt 1-1 nyelvinek nevezett, de valójában alapvetően nyelvtani szintfel-mérőt. A 15 ütemből álló tesztet 10 perc alatt javasolják megoldani. Amondatszintű, nagyobb részt nyelvtani, kisebb részt szókincsre vonatkozófeladatok feleletválasztós típusúak. A megoldásokat sajnos nem értékeliegyenként a program, így a diák nem tudja meg, mely válaszai voltakrosszak, s mi lett volna a helyes megoldás.

1. ábraA Language Level nyelvtani szintfelmérőjének weboldala

A teszt végén a felhasznált idő, a KER szerinti skálán elért nyelviszint, és rövid szöveges értékelés jelenik meg. Többször is érdemes pró-bálkozni a kitöltéssel, mert a kérdések nagyrészt cserélődnek.

ONLINE NYELVTANI TESZTEK BEMUTATÁSA, ELEMZÉSE

157

18.2. Enseigna Formation: http://www.enseigna.fr/fr/langues/testez-vous/id-17-test-de-fle-francais-langue-etrangere-niveau-a2#question_21

A vállalati nyelvi-szaknyelvi képzéssel foglalkozó EnseignaFormation honlapján két francia nyelvi szintfelmérőt találunk, amelyek azelőző weboldalhoz hasonlóan valójában nyelvtani tesztek.

2. ábraAz Enseigna Formation nyelvtani tesztje

Az egyik A2-es szintű, a másik C1-es. Mindkettő 20 feleletválasztós,mondatszintű kérdésből áll. Ha a jó válaszra kattintunk, zöldben, ha egyrosszra, akkor piros színben villan fel, s a feladat előrehaladásával párhu-zamosan látjuk az addig elért szintet (pl. Insuffisant-ról Satisfaisant-ravált). A végén megjelenik mind a 20 kérdés kiértékelve, s ahol a megadottválaszunkat piros mezőben látjuk, a többi válaszra kattintva látni fogjuk,melyik jelenik meg zöld színnel. A tesztet egyszer érdemes kitölteni,ugyanis a kérdéssor mindig ugyanaz.

NAGY ANDREA

158

18.3. Bonjour de France:http://www.azurlingua.com/test/index.html

A Bonjour de France franciaoktatási portálon (lásd 1.2.), a Test defrançais gomb átirányít az Azurlingua nyelviskola oldalára, ahol az álta-lános nyelvi szintfelmérő mellett szintenként is kínál nyelvinek nevezett,de alapvetően nyelvtani felmérőket. Az előző honlapokhoz hasonlóan ittis mondatszintű, feleletválasztós kérdések sorjáznak (5 oldalon 6-6 kér-dés). Minden szinthez egy

3. ábraNyelvtani teszt szintek szerint az Azurlingua honlapján

állandó kérdéssor tartozik. Ez a program azonban a válaszokat már ol-dalanként értékeli, s mutatja, mi lett volna a helyes megoldás. A teszt vé-gén egy tízfokozatú skálán jelöli az elért szintet, és rövid leírást ad arról,mi jellemzi az általunk elért szint nyelvi kompetenciáit.


159

18.4. CLÉ: http://www.cle.fr/CLE_Learn_French_at_CLE_in_France-fr-idm-263-n-Testez_votre_niveau.html

A Centre Linguistique pour Étrangers, tours-i nyelviskola is kínál ahonlapján nyelvi szint szerinti szintfelmérőket (faux débutant-tól C1-ig),külön a szókincsre, és külön a nyelvtani ismeretekre vonatkozóan. Anyelvtani kérdéssorok állandóak, és szintenként változó számú ütembőlállnak (10-től 50 kérdésig), melyek itt is feleletválasztásos, mondatszintűkérdéseket tartalmaznak. A megoldásra adott időt a képernyőn megjelenőóra a teszt elkezdésekor mérni kezdi, az idő

4. ábraA CLÉ nyelviskola nyelvtani szintfelmérői

elteltével pedig lezárja a tesztet. A teszt befejeztével megjelenik az el-ért százalékos eredményünk, s a kiértékelt válaszaink listája. Ha a hely-telenül megadott válaszainknál rákattintunk a másik két lehetséges válasz-ra, látni fogjuk, melyik lett volna a helyes megoldás.

NAGY ANDREA

160

18.5. France Langue:http://www.france-langue.fr/test-de-francais.html

A France Langue nyelviskola is valójában nyelvtani szintfelmérőtnyújt nyelvi szintfelmérő címén. A honlap csak annyit tanácsol a nyelvta-nulónak, hogy ne használjon szótárt a valós eredmény érdekében, de ateszt elvégzésére időkorlátot nem állít fel. Négy oldalon keresztül követik

5. ábraNyelvtani szintfelmérő a France Langue honlapján

egymást a mondatszintű feleletválasztásos kérdések (5 kérdés oldalan-ként), a teszt végén pedig a Valider gombra kattintva kapjuk meg azeredményt százalékos formában. Szöveges értékelést sajnos nem ad aprogram. A nyitó oldal megadja, hogy az egyes nyelvi szintekhez milyenszázalékos arányok tartoznak, s ha ezt összevetjük az elért eredményünk-kel, akkor megtudjuk, melyik nyelvi szinten áll a nyelvtani tudásunk.

A honlap pozitívuma, hogy többször is meg lehet csinálni a tesztet, akérdések ugyanis véletlenszerűen generálódnak, tehát ritkán kaphatjukismét ugyanazt a kérdést. Negatívum viszont, hogy a teszt kiértékelésénélazt nem jeleníti meg, melyek azok a feladatok, amelyeket elrontottunk, semiatt sajnos kisebb a teszt didaktikai értéke.


161

18.6. CCDMD: http://www.ccdmd.qc.ca/fr/modules/diagnostics/A kanadai Amélioration du français honlapján 10 „diagnosztizáló”

teszt található. Ezek elsősorban kanadai iskolásoknak szánt felmérők,ezért jóval nehezebbek, mint az előzőekben bemutatottak.

6. ábraTeljes körű nyelvtani tudásmérés

az Amélioration du français oldalán

Ennek ellenére bizonyos részeit haladó nyelvtanulóknak érdemes lehetkitölteni. Ilyenek a Conjugaison, az Accord du verbe, az Accord duparticipe passé és az Orthographe d’usage tesztek. Mindegyik hosszú,legalább 20-30 percet kell szánni rá, de az időt nem méri a program.Mivel a cél a gyenge pontok, hiányosságok feltérképezése, ezért akiértékelésnél nincs százalékos vagy nyelvi szint szerinti eredmény. Azadott területhez tartozó részkompetenciákat a Bon, Moyen, Faibleszavakkal értékeli, és javaslatot tesz a fejlesztendő részterületekre.

NAGY ANDREA

162


Arvanitis, P. & Kiyitsioglou-Vlachou, C. & Panagiotidis, P. (2012): Duconventionnel au digital : un site web en vue d’une évaluation descompétences linguistiques. In: Les compétences en progression. Undéfi pour la didactique des langues. Institut d’Etudes Romanes,Université de Varsovie & Université de Poitiers, Laboratoire FoReLLEA 3816. URL: http://www.academia.edu/2144162/Les_comp%C3%A9tences_en_progression_Un_d%C3%A9fi_pour_la_didactique_des_langues, [2014. 10.12.]

Ajánlott irodalom

Conseil de l’Europe (2001) : Un cadre européen commun de référencepour les langues: apprendre, enseigner, évaluer. Paris: Didier.

163

19. Online komplex nyelvi szintfelmérők bemutatása, elem-zése (23. óra)

NAGY Andrea

Az online nyelvi szintfelmérők legnagyobb haszna, a nyelvtaniakhozhasonlóan abban áll, hogy a tanárnak egyszerűen kivitelezhető, gyorsvisszajelzéssel szolgálnak a diákjai nyelvtudásának aktuális szintjéről, sennek megfelelően meg tudja tenni a szükséges módosításokat a tanításimódszereiben. Kohler & Platteaux & Blons-Pierre (2011) az alábbi elő-nyeit sorolja fel: „Ennek a fajta értékelésnek elsődlegesen az a célja,hogy a)azonosítsa a diák erősségeit és gyenge pontjait, b) hogy a tanulásistratégiákat optimalizálja, c) hogy az elért és el nem ért célok visszajelzé-sével lehetővé tegye a tanár számára a tanítási folyamat elemzését”.1

19.1. CNED Centre National d'Enseignement à Distance

19.1.1. CNED: http://www.campus-electronique.tm.fr/testfle/

A Centre National d'Enseignement à Distance honlapján 2 tesztet istalálunk. Az első arra szolgál elsősorban, hogy a Franciaországban tanulniszándékozó külföldieket segítse a nyelvi szintjük

1Kohler & Platteaux & Blons-Pierre (2011): Un test de classement en ligne pour évaluer

les niveaux de compétence et constituer des groupes classes. In: Revue internationalede pédagogie de l’enseignement supérieur [En ligne], 27-2 | 2011. URL:http://ripes.revues.org/532, [2014.10.30.]. « Ce type d’évaluation a principalementpour objectifs de : – identifier les points forts et les difficultés de l’apprenant ; –optimiser les stratégies d’apprentissage ; – permettre au formateur d’analyser lesprocédures d’enseignement d’après un retour sur les objectifs atteints et non atteints. »(ford. Nagy Andrea).

NAGY ANDREA

164

1. ábraTest de Charlotte a CNED honlapján

meghatározásában, és a szükséges nyelvi fejlesztésük irányában. AzInvitation de Charlotte című teszt nyelvtani, lexikai és beszédértési kom-ponenst tartalmaz 14 oldalon. A készítők 45 percre becsülik a teszt meg-oldásának idejét, tapasztalatunk szerint azonban ennek az időnek akár aduplájára is szükség lehet. A 14 fiche egy párizsi utazás története körészerveződve érinti a legtöbb alapvető témakört (bemutatkozás, lakás, ba-rátok, közlekedés stb.). A feladatok változatosak, s pozitívumként érté-kelendő, hogy a hangzó anyag ugyanakkora súllyal szerepel bennük, mintaz írott szöveg. A tanulónak a feladatok során egyre komplexebb nyelvi-nyelvtani szerkezetekkel kell megbirkóznia, a mondatszintűektől a végefelé már kisebb újságcikk olvasásáig-értéséig jut el. Végül a programrészletesen, szövegesen is kiértékeli a diák teljesítményét, s a javítást ismeg lehet tekinteni.

ONLINE KOMPLEX NYELVI SZINTFELMÉRŐK BEMUTATÁSA, ELEMZÉSE

165

19.1.2. CNED: http://www.cned.fr/SecretaireMedicale/testez_vous/vos_aptitudes/francais.htm

A másik, csak írásbeli tesztet elsősorban azoknak a külföldieknekszánták, akik az egészségügyben szeretnének dolgozni, de a teszt általá-nos nyelvtudást mér, így bármely nyelvtanuló is probléma nélkül meg-oldhatja. Ezt a tesztet az oldal szerint 90 perc alatt kellene megoldani, amiazonban

2. ábraA CNED hagyományosabb formájú tesztje

itt is kevésnek tűnik tapasztalatunk szerint. A programban beépített órais van, ami figyelmeztet, ha túllépjük az időt. Ez a szintfelmérő hagyomá-nyosnak, kevésbé kreatívnak mondható az előzőhöz képest: egy 50 pontosnyelvtani tesztből (mondatszintű kérdésekkel), egy 10 pontos szintaktikaiés lexikai kérdéssorból és egy 30 pontos, újságcikkre vonatkozó szöveg-értési tesztből áll.

NAGY ANDREA

166

19.2. Bonjour de France:http://www.azurlingua.com/test/index.html

A Bonjour de France franciaoktatási oldalon (lásd 1.2.) a Test defrançais gombra kattintva átlépünk az Azurlingua nyelviskola honlapjára,amely más nyelviskolákhoz hasonlóan szintfelmérő teszteket is kínál: anyelvtanuló kitölthet egy általános tesztet, hogy megtudja, melyik nyelviszinten áll a tudása, vagy rögtön az egyes szintekhez tartozó tesztek közülválaszthatja ki a tudásának megfelelőt.

3. ábraAz Azurlingua kínálta szintfelmérő nyitóoldala

Az általános teszt 11 oldalnyi compréhension écrite és 4 oldalnyicompréhension orale részből áll (rendre 6-6 kérdéssel), amelyek minde-gyikében van nyelvtani és lexikai feladat is. A teszt megoldására 40 percáll rendelkezésre, amit egy óra mér a képernyő jobb felső sarkában. Elő-ször egy 25 soros szöveget kell elolvasni, s aztán az arra vonatkozó, egyrenehezedő, feleletválasztós kérdésekre válaszolni.


167

4. ábraAz Azurlingua nyelvi tesztje

Ezután jön a beszédértés: két rövid hanganyagot kell meghallgatni,majd a rájuk vonatkozó feladatokat megoldani. A javítás oldalanként tör-ténik: a program rögtön mutatja a hibás és a jó megoldásokat is. A tesztvégén részletes értékelést és egy tízes skálán való besorolást kapunk.

19.3. Altissia:http://www.altissia.com/fr/lp/test-de-niveau-francais-en-ligne-altissia

Az Altissia, egy nyelvoktatással foglalkozó nemzetközi cégcsoport,honlapján egy két részből, 20 nyelvtani és 15 lexikai kérdésből álló szint-felmérő található. A kitöltéshez először a mail-címünket kell megadnunk,aztán egy nemzetközi felméréshez kérnek néhány adatot a feladatlapotkitöltő országáról, nyelvéről, és francia nyelvi szintjéről. Tapasztalatunkszerint a kért adatokat nyugodtan megadhatjuk, a cég nem él vissza velük.

NAGY ANDREA

168

5. ábraAz Altissia szintfelmérőjének nyitóoldala

A tesztkérdések feleletválasztós vagy lyukas mondat típusúak. Ezutóbbiaknál ügyelni kell a helyesírásra, de a képernyőn segítségképpenmegjelennek a francia karakterek. Az előzőleg bemutatott szintfelmérők-höz képest az Altissia felmérőjének egyedisége az, hogy a kérdések menetközben változnak, intelligens módon igazodnak a nyelvtanuló nyelviszintjéhez: ha az több választ is elrontott, akkor könnyebb kérdéseket fogkapni, de ha ezeket jól oldja meg, akkor ismét nehezednek majd a követ-kező kérdések. Az mutatja, hogy milyen nehézségű a feladat, hogy a min-den kérdésnél megjelenő öt csillagból hány van besatírozva, s ez dinami-kusan változik a diák teljesítményétől függően.


169

6. ábraAz Altissia tesztkérdése a nehézségi fok

és az előrehaladás jelölésével

A helyes válaszokat sajnos nem jeleníti meg a program, csak a végsőeredményt közli, amit statisztikai alapon számít ki, tehát nem a maximálispontból elért pontszámot mutatja (ezt a menet közbeni változó nehézségűfeladatok súlyozása teszi szükségessé). Az elért eredményt a Közös Euró-pai Referenciakeret skálája szerint mutatja, rövid szöveges értékeléssel, sezt a megadott mail-címünkre is elküldi.

19.4. Campus Langues:http://www.campuslangues.com/apprendre/test-francais-en-ligne

A Campus Langues egy párizsi nyelviskola honlapja, így nem megle-pő, hogy a nyelvi szintfelmérő elsősorban reklámcélokat szolgál: nyelvta-nulókat próbál csábítani a nyelviskolába. Ennek ellenére ajánljuk a teszt-jüket, mert ugyan beszédértési része nincs, mégis igen alapos felméréstvalósít meg.

NAGY ANDREA

170

7. ábraNyelvi szintfelmérő a Campus Langues honlapján

Először 4 oldal (oldalanként több mint 30) nyelvtani és lexikális isme-retekre vonatkozó kérdést ad, amelyek egyre nehezedő sorrendben köve-tik egymást. A mondatszintű kérdések feleletválasztó típusúak végig,ezért a monotonitásuk kissé megterheli a koncentrációs képességet. Avégén, a fogalmazási készség mérésére egy megadott fotó leírását kéri,ami nagyon egyedivé teszi ezt a szintfelmérőt, ilyen feladatra ugyanisáltalában nem vállalkoznak a nyelviskolák. Ha a végén megadjuk az ada-tainkat, és elküldjük a kitöltött felmérő lapot a nyelviskolának, hamarosanmegkapjuk mail-ben az értékelést.


Kohler, P. &Platteaux, H. &Blons-Pierre, C. (2011): Un test declassement en ligne pour évaluer les niveaux de compétence et consti-tuer des groupes classes. In: Revue internationale de pédagogie del’enseignement supérieur [En ligne], 27-2 | 2011.URL: http://ripes.revues.org/532, [2014.10.30.].

Ajánlott irodalomEduFLE.net. Didactique de l’évaluation en FLE.

URL: http://www.edufle.net/-Didactique-de-l-evaluation-en-FLE.html?debut_articles=5#pagination_articles

III. FEJEZET

DIGITÁLIS KÖNYVTÁRAK

ÉS ONLINE MÉDIA A FRANCIANYELV OKTATÁSÁBAN

(24–28. ÓRA)

173

20. A francia online újságok, hírportálok felhasználása anyelvoktatásban (24. óra)

MARÁDI Krisztina

Az interneten több gyűjtőportált is találunk, ahonnan kiválaszthatjuk acélunknak leginkább megfelelő sajtótermékeket. A http://www.portail-media.com/rubriques/presse.htm oldalon tematikus csoportosításban te-kinthetjük át a napilapokat és folyóiratokat, egyes sajtótermékek mellettrövid ismertetőt is találunk.

1. ábraA http://www.portail-media.com/rubriques/presse.htm oldalon

található országos lapok listája

A http://www.giga-presse.com/ oldalon frankofón újságokat és folyó-iratokat találunk, amelyeket azonban előzetesen megszűrtek, és ha a té-

MARÁDI KRISZTINA

174

makörönként besorolt újságok közül valamelyikre rákattintunk, rövidismertetőt kapunk a legfontosabb információkkal.

2. ábraAz Informatique címszó alatttalálható lapok rövid leírása

Az oldal különlegessége, hogy afrikai frankofón országok lapjait ismegismerhetjük, ami interkulturális szempontból is érdekes lehet.

A http://www.press-directory.com/ oldal komplex tájékoztatást ad,tematikusan csoportosítja a neten elérhető napilapokat, hetilapokat, maga-zinokat és szaklapokat. Rövid leírást ad a sajtóügynökségekről, szakszer-vezetekről és egyéb sajtószervezetekről. Az oldalt napi szinten frissítik éstöltik fel az új lapokkal.

A http://www.lapressedefrance.fr/ oldalon megtaláljuk a legfontosabbországos és regionális francia lapokat, folyóiratokat és sportújságokat.Hasonló jellegű a http://www.journauxfrancais.net/ gyűjtőoldal, mindket-tőnek az a hátránya, hogy tematikailag nem csoportosítják a lapokat, csakaszerint, hogy országos vagy regionális megjelenésűek.

Az előzőekhez képest jóval informatívabb az http://crdp.ac-bordeaux.fr/documentalistes/periodiques_en_ligne.asp oldal, amely az iskolák, gim-náziumokat megcélzó kiadványokat foglalja össze. Tájékoztatást ad arrólis, hogy az adott kiadvány elérhető-e elektronikus formában, hozzá lehet-e férni az archívumhoz, végül egy rövid bemutató leírást találunk.

A FRANCIA ONLINE ÚJSÁGOK, HÍRPORTÁLOK FELHASZNÁLÁSA …

175

3. ábraGazdasági jellegű folyóiratok bemutatása

A nyelvórákon a különböző újságokat, hírportálokat, cikkeket komplexmódon használhatjuk fel, viszont nagyobb előkészítést igényelnek a tanárrészéről. Az újságokat már akár kezdő szinten is bevezethetjük, a tanu-lóknak például a címlap alapján meg kell állapítani, hogy milyen típusú,milyen témakörökre, milyen olvasóközönségre szakosodott sajtótermé-kekről van szó.

4. ábraÚjságok címlapjai a netről

Következő lépésben már elemezhetjük a címeket, a reklámokat, kép-feliratokat, azaz bevezethetünk egy egyszerűbb szövegértési feladatot.Ennek egyrészt az az előnye, hogy már egészen korán autentikus szöve-gekkel dolgozhatunk, másrészt a szöveget kísérő vizuális elemek nagyban

MARÁDI KRISZTINA

176

segítik a megértést. Az sem elhanyagolható, hogy a reklámok nemzetkö-zivé válásával az anyanyelvükön is létező hasonló elemek megkönnyítikaz interpretációt. Érdemes tehát a reklámok esetében Magyarországon isismert márkákat választani.

5. ábraA www.cosmopolitan.fr oldalán

található nyereményjátékKiadhatjuk feladatként, hogy találják meg a cikkekhez tartozó képeket

6. ábraA www.metronews.fr aktuális híreit bemutató oldal

A FRANCIA ONLINE ÚJSÁGOK, HÍRPORTÁLOK FELHASZNÁLÁSA …

177

A2 szinten már megpróbálkozhatunk egyszerűbb cikkekkel is, kiad-hatjuk feladatként, hogy határozzák meg, milyen rovatba sorolható beegy-egy cikk. A cikkek kiválasztásánál különösen fontos, hogy a tanulókérdeklődési körének és enciklopédikus ismeretének megfelelő témát vá-lasszunk. Egy belpolitikai viszályokról szóló, ismeretlen nevekkel telicikkel valószínűleg örökre elriasztjuk az egyébként sem sokat olvasó di-ákjainkat. A lányok esetében garantált a siker a női lapokkal, divatlapok-kal, bulvársajtóval, míg a fiúkat könnyen meg tudjuk fogni autós, focis,sportos cikkekkel, vagy a legújabb műszaki kütyüket bemutató magazi-nokkal.

Néhány jól használható oldal a lányok esetében: www.cosmopolitan.fr,www.vogue.fr/magazine, www.femmeactuelle.fr, www.marieclaire.fr,www.parismatch.com, www.voici.fr, www.pointdevue.fr, www.letu-diant.fr, www.cuisineactuelle.fr Fiúknak szóló lapok: www.01net.com,www.jeuxvideomagazine.com, www.lequipemagazine.fr, http://www.revueautomobile.ch/.

Kifejezetten fiataloknak szóló folyóiratok: www.fan2.fr, itt sztárokkalkapcsolatos bulvárhíreket találunk, a http://www.science-et-vie.com/ ol-dal tudományos jellegű cikkeket tartalmaz, a http://www.vocable.fr/ pedigkifejezetten nyelvtanulóknak készült.

B1-es szinttől már jöhetnek az összetettebb szövegek is, de fel kell ké-szülnünk az újságírói szaknyelv jelentette speciális nehézségekre, ame-lyek közül az egyik abból a tényből fakad, hogy az újságírói nyelvezetmár szaknyelvi diskurzusnak tekinthető, így túllép a sztenderd nyelvi re-giszteren. Kurtán Zsuzsa (2003) a Szakmai nyelvhasználat1 című könyvé-ben részletesen kifejti azokat a szaknyelvi sajátosságokat, amelyek a sajtónyelvezetére is jellemzők. Az újságírók szeretnek élni a stiláris meghök-kentés eszközeivel, azaz olyan nyelvi fordulatokat, kifejezéseket használ-nak, amelyek az adott műfajban szokatlannak tűnhetnek. Kihívást jelent-het egy idegen nyelvet tanuló számára az is, hogy az újságírók gyakranalkalmazzák az implicit kifejezési formát, azaz feltételezik, hogy az olva-só ugyanolyan szociokulturális ismeretekkel rendelkezik, mint a szerző,így a közlő és a befogadó azonos háttérismerettel rendelkezik a cikk he-lyes interpretálásához.

1 Kurtán, Zs.(2003). Szakmai nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

MARÁDI KRISZTINA

178

Az újságcikkek nagyon sokrétűen felhasználhatók a nyelvóra kereté-ben, szövegértési feladatok összeállításához, civilizációs ismeretek tanítá-sához, szókincs fejlesztéséhez, nyelvi regiszterek bemutatásához, vagyakár a szövegalkotási kompetencia fejlesztéséhez.

A TV-csatornák internetes oldalain is találunk friss híreket, videókat.Ilyen például: a http://www.francetvinfo.fr/, vagy a http://www.france-24.com/fr/france/ oldalak.

Az újságok oldalain általában egyéb rovatokat is találunk: horoszkó-pot, blogokat, képgalériát, videókat, ezeket szintén felhasználhatjuk aszövegértési kompetencia fejlesztéséhez.


Kurtán, Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest

Ajánlott irodalom

Benczédy, J. (1995): Sajtónyelv, MUOSZ – Bálint György Újságíró-iskola kiadásában, Budapest

Fairclough, N. (2002): Media Discourse, Oxford University Press, Lon-don

179

21. A francia online hangzó média felhasználása a nyelv-oktatásban. Francia minőségi online film- ésvideótárak (25. óra, 27. óra)

MARÁDI Krisztina

A hallott szövegek megértése a nyelvtanulók számára komoly kihívástjelent minden szinten, hiszen a megértést nem támogatja a vizuális kép.Anderson1 (1995) három fázist különít el a jelentés felépítésében: a per-cepciót, a szintaktikai elemek analízisét és az interpretációt. A nyelvta-nulók általában az alábbi nehézségekkel szembesülnek a hallott szövegértelmezése során: nem ismerik fel a már megtanult szavakat; megrémül-nek az ismeretlen szavaktól; nem tudják elkülöníteni a szavakat vagy azösszetartozó szintagmákat a beszédfolyamban; amíg a hallott szó jelenté-sére koncentrálnak, a szöveg továbbhalad és „elveszítik a fonalat”; a sza-vakra koncentrálnak, így a kontextus nyújtotta segítséget a jelentés interp-retálásában nem használják ki; nem tudják megjegyezni a hallott szöve-get; a megértett szavak vagy szövegrészek nem állnak össze egy értelmesegésszé; magasabb nyelvi szinten pedig hiányoznak az előzetes lexikai,civilizációs ismeretek a szöveg egészének értelmezéséhez.

A hallott szövegértési feladatokra, különösen kezdő és középhaladószinten érdemes tehát „rásegíteni” egy kicsit vizuális oldalról és olyanrövidebb, 2-3 percnél semmiképpen nem hosszabb videofilmeket válasz-tani, ahol a szöveg megértését a látott képek, események is segíthetik.

Középhaladó szinttől már bevezethetjük a francia filmeket is a foko-zatosság betartásával, először francia nyelven magyar feliratozással, azu-tán francia nyelven francia feliratozással, majd eljuthatunk a francia nyel-vű változathoz feliratozás nélkül.

A hallott szövegértés fejlesztéséhez nagyon jól használhatjuk az onlineelérhető televíziós csatornákat. A http://www.webmaster-gratuit.com/tele/oldalról például beléphetünk több tucat televíziós csatorna, rádióadó, in-ternetes játék vagy ingyenes zeneoldalra. A televíziós csatornákat ráadá- 1 Anderson, J.R. 1995. Cognitive psychology and its implications (4e éd.), New York,

Freeman

MARÁDI KRISZTINA

180

sul tematikusan csoportosítják, vannak hírcsatornák, zenei, művészeti,sport stb. csatornák, így könnyebb kiválasztani az adott célcsoportra sza-bott videofelvételeket.

1. ábraA webmaster kezdő oldala

Az oldalról nem csak egyszerűen beléphetünk az adott TV-csatorna ol-dalaira, hanem például a TF1-nél külön csoportosítják a legnépszerűbbműsorokat, és azokról egy részletesebb leírást is találunk.

A FRANCIA ONLINE HANGZÓ MÉDIA FELHASZNÁLÁSA ….

181

2. ábraA TF1 legnépszerűbb műsorai

Ha kiválasztjuk például a 7 sur 7 című műsort, megkapjuk a műsoralapvető adatait:

3. ábraRövid műsorismertetés

Elolvashatjuk a műsor történetét, a műsorral kapcsolatos anekdotákat,az elmúlt évek különleges adásait.

MARÁDI KRISZTINA

182

Az egyik legismertebb lap, a Le Figaro honlapján – lefigaro.fr – a leg-frissebb híreket nemcsak olvashatjuk, hanem láthatjuk is, sőt a legolva-sottabb / legtöbbet megnézett videókat külön ki is gyűjtik a számunkra.

4. ábraA Le Figaro által kiemelt hírek

Az országos lapok többségének honlapján találunk hasonló videógyűj-teményt a legfrissebb és legnézettebb hírekkel:

5. ábraA Le Monde oldalán található videofilmek


183

6. ábraA Paris Match oldalán leginkább bulvárhírekkel

kapcsolatos videókat találunk

Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a tv5 honlapjáról. Egy-részt megnézhetjük magukat a műsorokat:

7. ábraA www.tv5monde.com nyitóoldala

másrészt a Langue française – Apprendre oldalon kidolgozott feladatso-rokat találunk egy-egy rövid műsorrészlethez kapcsolódóan.

MARÁDI KRISZTINA

184

8. ábraA képaláírás megadja a nyelvismeret szintjét,

a felvétel témáját, a feladatok típusát

Bár a TV5 legismertebb és a nyelvoktatásban talán a leggyakrabbanhasznált televíziós csatorna, érdemes körülnéznünk más csatornák házatáján is. Például a http://www.rfi.fr/ oldal is kínál külön menüt a francianyelv oktatásához:

9. ábraAz Rfi nyelvoktató oldala


185

Érdekes kezdeményezés és otthoni gyakorlásra kiváló az Rfi által kí-nált több epizódos rádió hangjáték, amely kifejezetten a nyelvtanulókszámára készült:

10. ábraA hangjáték első részének leírása

Az oldal külön menüben segíti a nyelvtanárok munkáját komplett te-matikus dossziékkal, kidolgozott feladatlapokkal.

11. ábra.http://www1.rfi.fr/lffr/listes/001/liste_dossiers_pour_la_classe.asp

A www.arte.tv oldalon a műsorokat nézhetjük élőben vagy választha-tunk a régebbi, legnépszerűbb műsorok közül is.

MARÁDI KRISZTINA

186

12. ábraA www.arte.tv oldalon a gasztronómia témakörében ajánlott videók

A http://www.france2.fr/videos oldala is hasonló felépítésű.

13. ábraA France2 videógyűjteménye

Egyébként valamennyi nyelvoktató gyűjtőoldalon találunk különhangzó szövegértési feladatokat: http://www.lepointdufle.net/audio.htm -http://www.bonjourdefrance.com – www.leplaisirdapprendre.com .

A www.flevideo.com oldalt kifejezetten a hangzó szövegértés fejlesz-tésére hozták létre.


187

14. ábraA www.flevideo.com oldal legfrissebb anyagai

Mivel az oldalt FLE nyelvtanárok hozták létre és ők működtetik, bárkifeltölthet saját anyagokat is a Générateur de quiz segítségével.

A http://francaisenligne.free.fr/ecouter/ oldalon tematikusan összevannak gyűjtve a különböző hangzó szövegértési feladatok.

15. ábraA francaisenligne.free.fr/ecouter kezdő oldala

MARÁDI KRISZTINA

188

A Musique francophone menüből beléphetünk a http://platea.pntic.mec.es/~cvera/hotpot/exos/index.htm oldalra, ahol különböző szövegértésifeladatokat találunk dalokra, versekre, filmekre építve. Ilyen például a Di-ner des cons bemutató reklámfilmjére épülő kérdések:

16. ábraFilmrészlet szövegértési feladatokhoz

Érdemes ellátogatni az INA honlapjára. Ezt az intézetet 1975-benhozták létre a francia audiovizuális nemzeti vagyon megőrzésére, és a2000-es évektől kezdődően, a digitalizálásnak köszönhetően a nagykö-zönség számára is elérhetővé vált az intézet archívuma.

Az archívum nagyon jól szervezett és áttekinthető, különböző szem-pontok szerint csoportosítja az anyagokat: témák szerint, személyek sze-rint stb.


189

17. ábraVideofilmek korszak szerinti csoportosítása

Bár a francia (nyelvű) filmek haszna a nyelvoktatásban vitathatatlan,hiszen az élő, autentikus nyelvvel találkozhatnak a nyelvtanulók, és ész-revétlenül, szórakozva tanulhatnak, de a nyelvórákra az idő rövidségemiatt nem igazán lehet bevezetni, ráadásul legalább B2 nyelvtudást felté-telez. Otthoni gyakorlás céljára azonban mindenképpen érdemes a nyelv-tanulók figyelmét felhívni erre a lehetőségre is. Az ismert filmletöltő ol-dalakon sajnos többségében amerikai filmeket találunk, de például ahttp://www.zone-telechargement.com/dvdrip-bdrip oldalon szép számmalvannak francia filmek is, illetve megtaláljuk a legújabb filmsikerek fran-cia változatát is, rövid adatlappal.

Az oldalról nemcsak filmeket tölthetünk le, hanem zenéket, mangákat,televíziós műsorokat, dokumentumfilmeket is, stand-up előadásokat,színházi előadásokat, koncerteket, sőt sporteseményekről készült felvéte-leket is. Hasonló oldal a http://www.9divx.com/, ahonnan szintén ingyentölthetünk le minőségi filmeket.

MARÁDI KRISZTINA

190


Anderson, J.R. (1995): Cognitive psychology and its implications (4e éd.),New York, Freeman

Ajánlott irodalom

Chanquoy, L. Tricot, A. Sweller, J. (2007): La charge cognitive. ArlandColin. Gaonac'h, D. et Fayol, M. (Eds.), 2003. Aider les élèves àcomprendre du texte au multimédia. Paris, Hachette – CollectionProfession Enseignant.

Rost, M. (1990): Listening in Language Learning. London, Longman.

191

22. A francia civilizációs és interkulturális ismeretek okta-tása az Internet segítségével (26. óra)

MARÁDI Krisztina

Egy idegen nyelv oktatásának nem szabad csupán a nyelvre korláto-zódnia, ki kell terjednie a kommunikációs kompetencia minden összete-vőjére, a civilizációs és az interkulturális ismeretekre is. Gschwind-Holtzer (1981) meghatározása1 szerint a kulturális kompetencia az adottkultúrában való hatékony kommunikációs képességét jelenti, amely fel-tételezi a kommunikációs szokásokat irányító normák ismeretét a másikkultúrában. Míg a nyelvtani-nyelvi kompetenciák meghatározása általá-ban nem okoz különösebb gondot, a kulturális kompetencia határainakmeghúzása, tartalmának pontosítása már jár némi nehézséggel. Ainterkulturális szféra nagyon kiterjedt, ide tartoznak azok a készségek,amelyek az emberek közötti kommunikáció lehetségessé válik a saját-juktól eltérő közegben is, mint például az érdeklődés, nyitottság, előítéle-tek ismerete és elkerülése, mások megfigyelése és megértése.

Az internetes gyűjtőoldalakon szép számmal találhatunk ezzel kap-csolatos feladatokat. A www.bonjourdefrance oldal segít bennünket afrancia kultúra különböző aspektusainak felfedezésében Franciaországtörténelme, földrajza, művészete, irodalma, konyhaművészete, hagyomá-nyai, ünnepei révén különböző nehézségű feladatok segítségével.

1Gschwind-Holtzer, 1981, Analyse sociolingustique de la communication et didactique.

Application à un cours de langue: De vive voix. Coll. LAL, Paris, Hatier

MARÁDI KRISZTINA

192

1. ábraPéldák A2 szintű szövegekre

a www.bonjourdefrance oldalon

A civilizációs ismeretekkel kapcsolatos szövegek feldolgozása termé-szetesen összeköthető a szövegértési kompetencia-fejlesztő feladatokkal,sőt akár a szövegalkotási készség fejlesztésével is.

A francia oktatásánál két dolgot nem szabad elfelejtenünk, egyrészt,hogy a nyelvet nem csak európai országokban beszélik, hanem a volt af-rikai gyarmatokon, Kanadában és a tengerentúli területeken is, ahol akulturális eltérések jelentősek lehetnek az európai civilizációhoz képest,másrészt, hogy Franciaország az arab-afrikai bevándorlók egyik legfonto-sabb célországa, így az országra különösen jellemző a kultúrák keveredé-se, amelynek hatásai természetesen a nyelvben is jelen vannak.

A www.leplaisirdapprendre.com oldalon eleve ketté választják ezt akét kompetenciát, chansons, courts métrages és littérature címszó alatttaláljuk a kifejezetten civilizációs ismeretek fejlesztését célzó feladatokat,míg az interculturel besorolás alatt vannak a kulturális kompetencia-fejlesztő feladatok. A szokásos 1 szöveg – 2 vagy 3 szövegértési teszthelyett, lényegesen változatosabb, érdekesebb audiovizuális feladatokattalálunk.

Például a La nuit de la pub francophone a frankofón országok megis-merését teszi lehetővé a reklámfilmeken keresztül. Ezeket a kisfilmeketnagyon jól használhatjuk az órákon jellegüknél fogva, mivel nagyon rövid

A FRANCIA CIVILIZÁCIÓS ÉS INTERKULTURÁLIS ISMERETEK OKTATÁSA …

193

idő alatt kell eljuttatni az információt a lehető legtöbb ember számára alegnagyobb hatékonysággal, ezért viszonylag korlátozott méretű szövege-ket találunk, vizuális, zenei vagy egyéb multimédiás elemekkel megerő-sítve. A http://www.pubstv.com/ oldalon megnézhetjük a kisfilmeket, ki-választhatjuk márkák, oldalak, termékek, reklámügynökségek szerint és apdf. formátumban letölthető livret pédagogique segítségével a célcsoport,a nyelvi szint vagy a feladat típusa alapján összeállíthatjuk az órai mun-kát.

Talán a civilizációs téma az, amellyel kapcsolatban az internet igazángazdag forrásként szolgál, számosat magánszemélyek, gyakorló tanárokállítottak össze és teszteltek saját csoportjaikon. Ilyen például a http://web.cortland.edu/flteach/civ/ oldal, amelyet a Suny Cortland (USA) városegyetemén dolgozó francia tanárnő állított össze.

2. ábraA http://web.cortland.edu/flteach/civ/ weboldal felépítése

Az oldal könnyen kezelhető, témakörök szerint vannak csoportosítvaaz anyagok, ha belépünk például az Habitat oldalra, először egy színvo-nalas, színes képekkel illusztrált kis bemutatót találunk a Franciaország-ban gyakori épülettípusokról.

MARÁDI KRISZTINA

194

3. ábraÉpülettípusok az Habitat címszó alatt

Ezt követően a szöveggel kapcsolatos kiegészítendő feladatot találunk,megoldókulccsal. Rövid videófilmet a témához kapcsolódóan (a jelenesetben konkrétan az ingatlanadóról), szintén szövegértési kérdésekkel,linkekkel a kiegészítő információkhoz. A témához kapcsolódó filmaján-latot, dalokat, TV-híradó részleteket és más kapcsolódó weboldalakat.

Nagyon részletes, minden szinten használható gazdag anyagot állítot-tak össze az oldal szerkesztői, és még egyszer hangsúlyozni szeretném akiváló képanyagot, a vizuális elemek ugyanis rendkívüli módon segítik ésnélkülözhetetlenek a civilizációs ismeretek tanítása során.

4. ábra Az Ünnepek témakörében, a Húsvéthoz tartozó illusztráció. A kép melletti

ikonra kattintva további kiegészítő hanganyagokhoz jutunk

A FRANCIA CIVILIZÁCIÓS ÉS INTERKULTURÁLIS ISMERETEK OKTATÁSA …

195

A www.lepointdufle.net oldal három részben tárgyalja az interkultura-litás témáját: France – Francophonie – Interculturel, a szokásos temati-kával: történelem, földrajz, művészetek, oktatás, politika stb. A többigyűjtőoldalhoz képest, ezen az oldalon találjuk az interkulturális kommu-nikáció fejlesztéséhez célzottan használható anyagokat: le langage desgestes, des superstitions, les croyances, la communication non verbale,les stéréotypes, les inégalités entre les sexes, etc. A kivitelezés ugyan-akkor nem mindig a legsikerültebb, a gesztusok leírásánál például alig lát-ható rajzokat használnak illusztrációul, ennél talán lehetett volna igénye-sebb is a feladat összeállítója.

5. ábraIllusztráció a gesztusnyelv bemutatásához

Érdekes módon, ugyanezen az oldalon az egyes kultúrákban használa-tos gesztusok összehasonlítását bemutató anyag már sokkal színvonala-sabb, áttekinthetőbb és jól használható a magyar-francia interkulturáliskülönbségek megismertetésére is.

6. ábraGörög vagy pakisztáni mozdulat illusztrálása

MARÁDI KRISZTINA

196

Az interkulturális kompetencia fejlesztésére egyébként kiválóan al-kalmasak a különböző szerepjátékok, szituációs játékok, ahol élőben il-lusztrálhatjuk a kulturális ismeretek hiányából fakadó félreértéseket.

Ezeken az oldalakon kívül, természetesen tematikus módszerrel is vá-laszthatunk segédanyagot: a gasztronómiai oldalakon mindig találunk azaktuális ünnepekhez kapcsolódó recepteket, bemutathatjuk a francia spe-cialitások elkészítési vagy fogyasztási módját, turisztikai oldalakon kivá-laszthatunk egy-egy települést vagy régiót, kereshetünk a különböző saj-tótermékekben egy-egy aktuális témához kapcsolódó cikket, használha-tunk filmrészleteket, dalokat a társadalmi problémák illusztrálására, zöldszervezetek oldalait a környezetvédelmi problémák bemutatására stb.Nyilvánvalóan kicsit több dolgunk lesz velük, mint egy kész feladatsorral,de nagyon jól használhatók az óra során.


Gschwind-Holtzer, (1981): Analyse sociolingustique de la communi-cation et didactique. Application à un cours de langue: De vive voix.Coll. LAL, Paris, Hatier

Ajánlott irodalom

Lázár, I. (2006): 33 kulturális játék a nyelvórán. Segédkönyv tanároknakaz interkulturális kompetencia fejlesztéséhez nyelvórákon és kommu-nikációs tréningeken. OPKM – ECML Magyarországi Kontaktpont,Budapest

Galisson, R. (1991): De la langue à la culture par les mots, Coll. Di-dactique des langues, CLE International.

197

23. Francia digitális könyvtárak (28. óra)

CSERNOCH Mária

A digitális könyvtárak széles körű elterjedése, szolgáltatásaik jellege,elérhetősége nagymértékben megváltoztatta a könyvtárhasználó közösségösszetételét, könyvtárhasználati szokásait. A hagyományos értelembenvett, elsősorban fizikai jellegű korlátok megszűntek, jelentkeztek azonbanújak, amelyeket az informatikai eszközök – hardver és szoftver egyaránt –és az informatikai írástudás jelenléte, esetleg hiánya eredményezhet (Ke-rekes 2011, Koltay–Horváth: 1998, Koltay–Ördögné: 2006, Chowdhury–Chowdhury: 2003, Koltay: 2003). A digitális könyvtárak által az olvasó-közönséghez, felhasználókhoz eljuttatott tartalmak és azok megjelenésiformája rendkívül sokféle lehet. Az ezek közötti eligazodás, tájékozódás,a találatok értékelése mindenképpen szükséges a digitális könyvtáraknyújtotta szolgáltatások hatékony kihasználása érdekében, amelyekhezfelhasználói oldalról megközelíthető gyakorlati IKT (Információs és Kom-munikációs Technológia) ismeretekre is szükség van (Csernoch: 2012).

A könyvtárak fejlődési folyamatában a gyűjtemények adottságai min-den időben befolyásolták a könyvtár használóinak, olvasóinak összetétel-ét. Ez az olvasótábor a digitális gyűjtemények esetében jelentős mérték-ben megváltozott, hiszen a könyvtár átlépte azokat a korlátokat, amelyekévszázadokon át meghatározták működését. A digitális könyvtárak olyantartalmakat, szolgáltatásokat kínálnak, főként az olvasni vágyók és azirodalmi, nyelvészeti kutatásokat végzők számára, amelyek a hagyomá-nyos könyvtári keretek között nem, vagy csak komoly nehézségek áránvoltak elérhetők. Elsősorban a hagyományos értelemben vett fizikai kor-látok azok, amelyek egyrészt megszűntek, átalakultak, másrészt az e-for-mátumok újak megjelenését eredményezték. Mindezen változásokat fi-gyelembe véve adódik, hogy a digitális könyvtárak jellege, az általuk kép-viselt és közvetített értékek természetes módon megváltoztatják könyvtár-használati, olvasási, nyelvtanulási, nyelvhasználati szokásainkat, más né-pekhez, kultúrákhoz kötődésünket.

CSERNOCH MÁRIA

198

23.1. Elérhetőségek, korlátok

23.1.1. Hagyományos fizikai korlátokA fizikai korlátok alatt értjük egyrészt a földrajzi, időbeli, anyagi kor-

látokat. A földrajzi korlátok jelenthetik az olvasó és a nyomtatott formá-tumú könyv közötti távolságot, amely egyes esetekben kilométerekben,ezer kilométerekben mérhető, míg más esetekben a távolságok rövideb-bek, de az olvasóra, a könyvtárra, vagy a könyvre vonatkozó valamilyenkorlátozás miatt nem hidalhatók át. Az időbeli korlátok főként a könyvtárnyitvatartási idejére vonatkoznak, de ide érthetjük a könyvtáros elfoglalt-ságából adódó időbeli korlátokat is. Az anyagi korlátok nyilvánvalóak,különösen az oktatásban. A digitális könyvtárak megjelenése előtti idő-szakban óriási kiadásokat jelentett anyanyelvi művek csoportos beszerzé-se, különös tekintettel arra, hogy még a legjobban felszerelt könyvtárak iscsak egy-egy példányt tartottak ezekből a könyvekből.

Fizikai jellegű korlátok közé sorolhatók a kommunikációs, elsősorbannyelvi jellegű akadályok. A hagyományos könyvtárakban a nyelvi kom-munikációban a szervi adottságaik miatt hátrányban élők csak rendkívülalacsony számban jelentek meg. Ezzel szemben a digitális könyvtárakolyan új lehetőségeket biztosítanak az olvasás módjának megváltozásával,kibővítésével, hogy a vakok és gyengén látók, a diszlexiával küzdők aktívolvasókká válhatnak. Ebbe a csoportba sorolhatóak a nyelvtanulók is, mi-vel mindenképpen hátrányban vannak azokkal szemben, akik jól ismerikaz adott nyelvet.

Az olvasási képességeikben nem korlátozottaknak elsősorban az ide-gen nyelvi korlátok csökkentése, megszüntetése jelentheti a digitáliskönyvtárak előnyeit. A hagyományos könyvtárakban a nyelvi korlátokjelentkezhettek az olvasó és a könyvtáros közötti kommunikáció formájá-ban, de valójában a könyvtári gyűjtemény nyelvének a korlátozottsága az,amely feloldható a digitális könyvtárak elterjedésével. A digitális könyv-tárakon keresztül például a nyelvtanulásnak egy új formája kezd kibonta-kozni, lehetőség nyílik arra, hogy a tankönyvalapú nyelvtanulást kiegé-szítse, akár le is váltsa az irodalmi műveken keresztül történő nyelvtanu-lás. Ennek módszerei még nem kidolgozottak, de elvitathatatlan tény,hogy a digitális könyvtárakon, digitális könyvesboltokon keresztül akönyvek szinte bármilyen nyelven elérhetővé váltak, lehetőség nyílt azokszámítógépes feldolgozására.

FRANCIA DIGITÁLIS KÖNYVTÁRAK

199

23.1.2. E-korlátokA fizikai elérhetőség magában foglalja a szöveg megjelenési formáját

is, tehát azt, hogy a papíralapú formátumot a fájlformátum váltotta le. Aszövegek megjelenési formájának megváltozása a hordozó eszköz válto-zását vonja maga után, annak minden előnyével és hátrányával. A szöve-gek fájlformátumban történő megjelenése egy, a fizikai korlátokat isérintő érdekes paradoxonhoz vezetett. Ami nem létezik, arra nehéz aztmondani, hogy valaminek a korlátja. Így vagyunk az e-dokumentumok-kal, könyvekkel is. A számítógépek megjelenése előtt nem mondhattuk,hogy bármiféle akadályt is jelentett az e-dokumentumok hiánya. A számí-tógépek elterjedésével azonban egyértelművé vált, hogy a szövegek szá-mítógéppel segített feldolgozásának akadályát jelentette a digitalizált szö-vegek, a digitális könyvtárak nem létezése. Tekinthetjük tehát úgy, hogyez a fizikai korlát is megszűnt.

A szövegek korábbi, papíralapú formátuma az olvasási készségek je-lenlétén túl a mozgásukban nem korlátozottaktól nem feltételezett semmi-féle eszközhasználati műveltséget, kultúrát. Ezzel szemben az e-formátumú dokumentumok használata feltételezi valamiféle számítógépvagy ahhoz csatlakoztatható – akár vezetéken keresztül, akár vezeték nél-kül – eszköz jelenlétét, ezen túl az IKT eszközök használatát, a kezelésimódok ismeretét, tehát valamilyen szintű informatikai írástudást. A nemmegfelelő eszköz jelenléte, a megfelelő eszköz esetleges hiánya, az esz-köz használati módjának elsajátítása jelent és jelenthet akadályokat. Vár-ható azonban, hogy folyamatosan nő a számítógépes műveltséggel, szá-mítógéppel, egyéb IKT eszközökkel, hálózati hozzáféréssel rendelkezőkaránya, és ennek következtében csökken az e-dokumentumok elérésébenakadályoztatottak száma. Egészséges emberek számára az e-formátumúkönyvek a hordozóikkal együtt olyan lehetőségeket jelentenek, amelyekkiegészítik a könyvek korábbi lehetséges elérhetőségi módjait. A fogya-tékkal és hátrányokkal élőknek azonban az e-könyv lényegesen többetnyújt egy választási lehetőségnél, még abban az esetben is, ha nem kom-munikációs képességeikben korlátozottak. Megszűnik, megszűnhet min-den olyan akadály, amely a könyvhöz való hozzájutásban, a könyv fizikaivalójában, például lapozásában, nehézséget okozhat.

További korlátozást jelenthet az állomány nem megfelelő formátuma.Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szövegek különböző fájlfor-mátumban történő megjelenése nem minden esetben jelent valódi szöve-

CSERNOCH MÁRIA

200

get. A laponként, képként digitalizált könyvek megjelenítésére szolgálóegyik lehetséges megoldás a kétrétegű megjelenítés, melynek lényege,hogy a felhasználó az eredeti szkennelt oldalképet látja, mögötte/alatta ottvan egy másik rétegben a szöveg, így lehet keresni a könyvben. A másik,kevésbé szerencsés megoldás, amikor a fájlok tartalmukat tekintve szöve-gek, fájlformátumukat tekintve azonban nem képek, még abban az eset-ben sem, ha ezek a képek utólag egy programmal összeszerkesztésre ke-rültek egy dokumentumon belül, létrehozva ezzel a módszerrel egy álszö-veges dokumentumot. Mindkét megoldásra láthatunk példát a Gallica és aGoogle Books fejezetekben. Felhasználói oldalról szemlélve, a valódi ésaz álszöveges formátumok között az az elsődleges különbség, hogy míg avalódi szöveges állományok teljes egészében karakterszinten kereshetők,addig a csak képeket tartalmazó ál-állományok nem rendelkeznek ezzel atulajdonsággal.

A szöveges formátumok előállítása vagy a hagyományosnak tekinthetőgépeléssel történik vagy szkenneléssel. Ám ebben a második esetben adigitalizálás során nem csupán a könyvek képformátumú előállítása törté-nik, hanem szövegfelismerés is, valamilyen OCR (Optical CharacterRecognition) programmal (8.3. fejezet).

23.2. HangoskönyvekA digitális könyvtárakban elérhető különböző típusú fájlformátumok

említésekor nem feledkezhetünk meg a hangoskönyvekről (Nyelv–és Be-szédtechnológiai Platform 2010). Alapvetően kétféle hanganyagot lehettalálni a digitális könyvtárakban: felolvasott és számítógép-generált hang-fájlokat. A számítógép-generált hanganyag első hallásra ijesztőnek tűnhet,de felbecsülhetetlen értékű a látáskorlátozottak és a nyelvtanulók számá-ra. A felolvasott szövegek előállítása lényegesen több emberi erőforrást ésidőt igényel, mint a számítógép-generált hang. A felolvasott hanganyagokminőségében is lehetnek azonban eltérések. Érdemes összehasonlítani aProject Gutenberg és a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) színészekáltal felolvasott hanganyagait – példaként meghallgathatók a „The GooseThat Laid The Golden Eggs” és a „Kék pille” hangfájlok. A MEK hang-anyaga a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének támo-gatásával jött létre, többnyire kiváló minőségű hanganyagok feltöltésével,míg a Project Gutenberg hanganyagainak előállításában többségébenhangfelolvasásban gyakorlatlan önkéntesek segédkeznek.


201

Jelen írásban, a digitális könyvtárak elemzése során különös hangsúlytkapnak a különböző fájlformátumok, azok lehetséges felhasználási mód-jai, esetleges korlátai.

23.3. Mennyiségi változások

Az e-könyvek, a digitális könyvtárak az elérhető szövegek mennyisé-gének megváltozásával is átalakítják gondolkodásmódunkat. A speciálisesetektől eltekintve, amelyekben a nem elérhetőséget vagy a korlátozottelérhetőséget felváltotta a digitális könyvtárak „határtalansága”, a meny-nyiségi változás nem feltétlenül jelenti az aktív olvasók számának jelentősemelkedését, nem feltétlenül jelenti az emberek olvasási szokásainak vál-tozását, eltekintve az adathordozók megváltozásából adódó eltérésektől,mint például az olvasási sebesség és az információszerzés hatékonyságá-nak változása.

Ezzel szemben a digitális szövegek jelenléte az irodalmi és nyelvészetikutatásokban olyan, eddig nem látott teret nyitott, amely megváltoztatta,megváltoztathatja ezeket a tudományterületeket, illetve új kutatási terüle-tek jelentek, jelenhetnek meg. Alapjaiban megváltozott például a szótár-készítés tudománya, a korpusznyelvészet önálló tudománnyá fejlődött, ésegyre inkább helyet kapnak az olyan jellegű nyelvészeti kutatások, ame-lyek szövegek statisztikai elemzésével foglalkoznak. Ezek a tudományte-rületek mind megkövetelik a szövegek elektronikus formátumban és nagymennyiségben való jelenlétét.

A számítógéppel támogatott szövegfeldolgozás eredményeként napja-inkra számos „ipari” alkalmazás is napvilágot látott, amelyek között min-denképpen említésre érdemes a fordító- és helyesírásellenőrző-programokmegjelenése, azok megbízhatóságának növekedése. Az idegen nyelvekoktatásában használatos nyelvkönyvek készítésének gyakorlata is átala-kult, felhasználva a korpusznyelvészet eredményeit.

CSERNOCH MÁRIA

202

23.4. Olvasóközönség vagy felhasználóA könyvek, szövegek elektronikus formában történő megjelenése, azok

felhasználhatósága megváltoztatta, megváltoztatja a hagyományos érte-lemben vett olvasóközönség meghatározását is. Az elektronikus felületenelérhető dokumentumok megjelenése, elterjedése, népszerűsége megvál-toztatta olvasási és tanulási szokásainkat (Reich: 2014), és ez maga utánvonta a digitális könyvtárak olvasóközönségének összetételében és szoká-saiban bekövetkezett változásokat is.

Ebben a szövegkörnyezetben sokkal inkább beszélhetünk felhaszná-lókról, mintsem olvasóközönségről, mivel a digitális könyvtárak doku-mentumai számos esetben nem a hagyományos értelemben vett olvasásicéllal kerülnek letöltésre.

Nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett olvasásról, amikor afelhasználó számítógéppel segített szövegfeldolgozáshoz kívánja használ-ni a saját gépére letöltött dokumentumokat. Nem tekinthető hagyományosértelemben vett olvasásnak az a tevékenység sem, amely könyvtári éskönyvesbolti látogatások során vált ismertté: könyvek átlapozása, „bele-olvasgatás”. Az e-gyűjteményekhez kötődően, a teljes könyvek elérhető-sége mellett megjelent egy új lehetőség, amikor könyvek csonkított válto-zatai kerülnek az online felületre, bemutató jelleggel, könyvtári, szerzői,kiadói támogatással. A teljes szövegeken elérhető „beleolvasgatás” tehátkiegészült egy leginkább „irányított beleolvasgatás”-nak nevezhető tevé-kenységgel.

Jelen írás elsősorban az ebben az új értelemben vett szövegfelhaszná-lóknak szól. Ők fizikai valójukban többségében ugyanazok az olvasók,akik korábban a hagyományos könyvtárakat látogatták, de az e-környezet-ben megváltozott szerepük, és ehhez az új szerephez meg kell tanulni al-kalmazkodni, meg kell tanulni kihasználni az új környezet nyújtotta lehe-tőségeket. Azt kívánjuk bemutatni, hogy az egyes szabad hozzáférésű di-gitális könyvtárak milyen lehetőségeket, milyen elérhetőségeket biztosíta-nak, milyen körülmények között lehet a kiválasztott könyvtárat hatéko-nyan használni annak érdekében, hogy a keresett könyvet a megfelelő for-mátumban el tudjuk érni.


203

23.5. Digitális könyvtárak állományai felhasználói oldalról

23.5.1. A válogatás szempontjaiJelen írás elsődleges célja magyar anyanyelvű olvasók számára idegen

nyelvű, szabad felhasználású digitális könyvtárak, e-gyűjtemények bemu-tatása, ezek könyvekhez, szövegekhez kötődő szolgáltatásainak, lehetősé-geinek összehasonlítása. Az e-gyűjtemények általános bemutatása, azokjellemzőinek leírása azonban nem célunk. A témában érdeklődők számáraajánlom Koltay Tibor és Ördögné Kovács Mónika (2006) valamint Go-binda és Sudatta Chowdhury (2003), írásait, illetve az utóbbi kiadványróla Koltay Tibor által készített ismertetőt (2003). Nem célunk továbbá az e-könyvek általános ismertetése sem, ehhez érdemes Kerekes Pál frissenmegjelent „E-book kalauz” című művét kézbe venni (2011), amely töb-bek között részletesen foglalkozik az e-könyvek jellegével, azok elérhető-ségével, az olvasáshoz használható eszközök sokféleségével.

A bemutatásra kerülő gyűjtemények köre egy szigorú válogatás ered-ménye. Olyan gyűjteményekre esett a választás, amelyek bárki számárahozzáférhetők, amelyek bárkinek lehetővé teszik a szövegek elérését, harendelkezik megfelelő adatátviteli kapcsolattal. A gyűjtemények kiválo-gatásánál a következő szempontokat vettük figyelembe: ha van, akkor,legyen a gyűjtemény az adott ország nemzeti könyvtáráé; ezen túl vizs-gáltunk nagy, népszerű gyűjteményeket, válogattunk azok bőséges szol-gáltatásaiból; valamint azt néztük meg, hogy az egynyelvű és a többnyel-vű gyűjtemények milyen lehetőségeket kínálnak.

23.5.2. Találatok értékeléseA gyűjtemények és a találatok értékelésekor nem szabad azonban el-

feledkeznünk arról, hogy milyen szándékkal indítottuk a keresést. Csakakkor tudjuk hatékonyan használni a kiválasztott e-dokumentumot, ha azmegfelel céljainknak, ha a felhasználás módja összeegyeztethető a doku-mentum formátumával, és nem utolsósorban, ha nincsenek az elérhető-ségnek fizikai akadályai. Ezek a feltételek magukban foglalják, hogy nemlehet egy könyvtárról, egy találatról egyértelműen eldönteni, hogy az jó-evagy nem, mindig a felhasználó szándékai azok, amelyek meghatározzáka találat használhatóságát. Egy számítógéppel generált hanganyag lehetpéldául egy kezdő nyelvtanuló számára teljesen használhatatlan és érthe-tetlen. Ugyanakkor ugyanez a hanganyag egy látásában korlátozottnak a

CSERNOCH MÁRIA

204

világ kitárulását jelentheti, egy magasabb szintű nyelvtanulónak segítsé-get nyújthat beszélt nyelvi szövegek megértésében, amelyekre órarendikeretek között nincs lehetőség. Hasonló módon, bármennyire is értékesműhöz jutottunk, ha a szöveg csak online elérhető, internetkapcsolat hiá-nyában a találatunk értéktelenné válhat. Egy szerző életművének elemzé-séhez, szövegek komparatív analíziséhez sem elegendőek a csak és kizá-rólag online elérhető szövegek, hasonlóképpen a csonkított változatoksem. Ilyen esetekben csak azok a találatok tekinthetők teljes értékűnek,amelyeknél a felhasználó az általa megcélzott szövegeket hiánytalanulmegtalálja és letöltheti a saját gépére.

A bemutatásra kerülő digitális könyvtárak és gyűjtemények nyelvekszerinti csoportosításban követik egymást, ha meghatározható a szolgál-tatás felületének elsődleges nyelve. Találunk azonban olyan gyűjtemé-nyeket is, amelyek felületi nyelve IP-specifikus, vagyis alapértelmezésbenigazodik a felhasználó földrajzi helyéhez.

23.6. Gallica és Ebooks Libres & GratuitsA következőkben két nagy francia digitális könyvtár kerül említésre: a

Francia Nemzeti Könyvtár gyűjteménye, a Bibliothèque nationale deFrance, Gallica1 és a Project Gutenberghez hasonlóan, teljesen önkéntesalapon működő Ebooks Libres & Gratuits2 vállalkozás (1. ábra).

1 http://gallica.bnf.fr2 http://www.ebooksgratuits.com


205

1. ábraFrancia digitális könyvtárak. A Bibliothèque nationale de France Gallica

digitális könyvtára (A) elsősorban könyvek képként történőon-line megjelenítését támogatja, míg az Ebooks Libres & Gratuits (B) akönyvek szöveges formátumokban történő tárolását és ezek letöltését teszi

lehetővé

23.6.1. GallicaA Gallica elsősorban könyvek képformátumban való digitalizálását és

szolgáltatását végzi, a képformátumú megjelenítés mellett azonban azutóbbi években bővítette kínálatát és szolgáltat már számítógép-generáltszöveges formátumokat is. A szöveges formátum választásakor mindenegyes alkalommal megjelenik a figyelmeztető üzenet, melyben tájékoz-tatják az olvasót arról, hogy megközelítőleg hány százalékos pontossággaltörtént meg a szöveg felismerése. A Gallica gyűjtemény elsősorban a do-kumentumok online megtekintését támogatja és mindössze két alapvetőenkülönböző nézetet ajánl fel: a képként és a szövegként történő megjelení-tést. Mindkét megjelenítési forma esetében lehetőségünk van a szövegenbelüli keresésre, mivel a képként történő megjelenítés esetében is a hátsórétegen megtalálható az OCR-rel felismertetett szöveg (l. E-korlátok feje-zet). Megjegyezném azonban, hogy a szövegen belüli keresés igazából nem adokumentumon, hanem a teljes gyűjteményen belüli keresést takarja.

E két megjelenítési formán túl egyes művek esetében felkínál letölt-hető formátumokat, valamint egy megvásárolható verziót is. A letölthető.pdf formátum a nem kereshető, az E-korlátok fejezetben álszövegekneknevezett dokumentumok csoportjába tartozik, amely a könyv lapjait kép-ként jeleníti meg. A felkínált .txt formátum valójában egy .htm kiterjesz-tésű dokumentum, ami valóban tartalmazza a szöveget, de ezen túl min-

CSERNOCH MÁRIA

206

den két lap találkozásánál megjelenik a szövegben egy „downloadModeText.vue.download 8 sur 342” letöltési információ, jelezve, hogyhányadik oldal letöltése következik és hány oldalas a teljes könyv, vala-mint a soron következő lap fejléce oldalszámmal együtt.

A szövegekhez számítógép-generált hanganyag is elérhető, ami a lapo-kon található valamennyi karaktert felolvassa, beleértve az oldalszámot, ateljes fejlécet stb., hasonlóan a szövegfájl tartalmához.

23.6.2. Ebooks Libres & GratuitsA Gallica gyűjteménnyel szemben az Ebooks Libres & Gratuits gyűj-

temény szöveges formátumokban letölthető irodalmi művek megjeleníté-sére specializálódott. Elsősorban francia nyelvű műveket tartalmaz, defellelhető a gyűjteményben számos eredeti, nem francia nyelven írt szö-veg is. A felkínált fájlformátumok támogatják a személyi számítógépekre,az e-book-olvasókra és a mobil eszközökre való letöltést is. A letöltöttszövegek nagyon igényes, a digitalizálást követő utómunkákra vallanak.Hasonlóan a Project Gutenberghez, az Ebooks Libres & Gratuits is szíve-sen fogadja a felhasználói megjegyzéseket és adományokat. A gyűjte-mény további érdekessége, hogy minden egyes találatnál olvasható egyrövid összefoglaló a műről.

23.7. Többnyelvű digitális könyvtárak

23.7.1. Project GutenbergNapjainkra a Project Gutenberg gyűjtemény az egyik legkorábban ala-

pított, leghosszabb ideje működő, legnagyobb és legnépszerűbb, bárkiszámára ingyenesen, szabadon elérhető angol felületi nyelvű digitáliskönyvtárrá nőtte ki magát. Fontos hangsúlyozni, hogy míg a Project Guten-berg gyűjtemény alapértelmezett felületi nyelve az angol, nem kizárólagosanangol nyelvű könyvek találhatók benne; tizennégy nyelven ötvennél több,míg további negyvenhat nyelven ötvennél kevesebb könyv érhető el.

További érdekessége a Project Gutenberg gyűjteménynek, hogy telje-sen önkéntes alapon szerveződik: ők végzik a könyvek digitalizálását, át-olvasását, javítását, a hanganyagok elkészítését, és önkéntes alapon mű-ködik a finanszírozás is. Ennek megfelelően örömmel fogadnak mindenolvasói hibabejelentést, ezeket figyelembe véve javítják a hibákat és indo-kolt esetben felülírják a korábbi hibás verziót. A tartalommal kapcsolatos


207

felajánlásokon túl szívesen fogadnak adományokat is a könyvtár működé-séhez szükséges költségek fedezéséhez.

A projekt fő profilja a szerzői jogi szabályozás hatályán kívül esőkönyvek szöveges formátumban történő digitalizálása és megjelentetése,de az e-könyvek mellett találni a gyűjteményben hanganyagokat – felol-vasott és számítógép által generált fájlokat –, álló- és mozgóképeket, ze-néket, kottákat, egyéb hanganyagokat (például beszédeket), számgyűjte-ményt (például a p értékét, néhány szám négyzetgyökét, kromoszóma-számokat). A gyűjteményt vagy annak egyes részeit CD-re, illetve DVD-re írható formában is megjelentetik.

A Project Gutenberg elsősorban könyvek digitalizálásával foglalkozik,jelenleg több mint 39 000 digitalizált dokumentumot tartalmaz. A könyv-tárban elérhető valamennyi könyv szövegformátumú. A szkenneléssel ésszövegfelismeréssel készült állományoknak két típusát különböztetikmeg: a számítógép-generált szövegek tartoznak az egyik csoportba, mígaz ellenőrzött szövegek alkotják a másik csoportot. A számítógép-generáltszövegeken a szövegfelismerés után nem történik semmiféle ellenőrzés,hibajavítás, tehát várhatóan tartalmaznak szkennelési, leginkább szintak-tikai jellegű hibákat, és formázási következetlenségek jelenhetnek meg.Ezzel szemben az ellenőrzött szövegek legfőbb jellemzője, hogy a szö-vegfelismerés után megtörténik egy, akár többfázisú átolvasás, hibajaví-tás, és a szövegen belüli formátumok egységesítése, amit a már említettönkéntesek végeznek. Természetesen a többszöri átolvasás sem zárja ki ahiba lehetőségét, különös tekintettel arra, hogy nem szakemberek végzik azellenőrzést, de az átolvasott, ellenőrzött szövegek már igen jó minőségűek.

A Project Gutenberg egyik nagy előnye sok más digitális könyvtárralszemben, hogy a tartalma letölthető. Hagyományosan szövegfájlok, .txt és.htm kiterjesztésű fájlok letöltése lehetséges. Napjainkra azonban, iga-zodva a megváltozott olvasási szokásokhoz és az újonnan megjelent olva-sóeszközökhöz, szélesítették az elérhető fájlformátumok skáláját. Ennekkövetkeztében e-book-olvasókon és más mobil eszközökön használhatóformátumokban is elérhetők, illetve letölthetők a szövegek, beleértve a.pdf formátumot is, amely mind asztali számítógépen, mind a hordozhatóeszközökön olvasható.

A szövegekhez számos esetben hanganyagok is találhatók, igaz, a szö-veges és hangformátumok összepárosítását az olvasóra bízzák, ami a kö-vetkezetlen elnevezések miatt esetenként nem kis feladat. Az elérhető

CSERNOCH MÁRIA

208

hanganyagok, hasonlóan a szövegekhez, általában többféle formátumbanis letölthetők. A Project Gutenberg hanganyagainak előállítását is önkén-tesek végzik, ami ismételten azt jelenti, hogy nem szakemberek mondjákfel a szöveget és nem feltétlenül stúdiókörülmények között, de lényegesenjobb minőségűek, mint a számítógép által generált beszéd. Mindezeketösszevetve, ha megtaláljuk a hanganyagokhoz a megfelelő szöveget, ak-kor együtt hallgatva és olvasva remek segítség lehet a nyelvtanulóknak,az olvasási nehézségekkel küzdőknek.

Az „igazi” többnyelvű digitális könyvtár elsődleges célja, hogy egyet-len közös rendszerben szolgáltasson hozzáférést különböző nyelvű tar-talmakhoz, a lehetőségek szerint minél többféle felületi nyelven. Jelenírásban négy ilyen jellegű könyvtár kerül említésre: az Europeana3, aGoogle Books4, az IntraText5 és az International Children’s Digital Library6.A négy könyvtár közül három: az Europeana, az IntraText és Children’sDigital Library elsődleges célja más népek, kultúrák, nyelvek megismer-tetése, míg a Google Books főként keresési orientáltságú, elsődleges céljakönyvek lelőhelyének felkutatása.

2. ábraTöbbnyelvű digitális könyvtárak. A bemutatott könyvtárak elsődleges fe-

lületi nyelve angol. IP cím szerinti azonosítás alapján, valamint a fel-használó kérésének megfelelően lehetőség van a felületi nyelv átállításá-ra. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a felületi nyelvek módosítá-

sa azonban, az esetek többségében, csak részlegesen történik meg 3 http://www.europeana.eu4 http://books.google.com 5http://www.intratext.com6 http://en.childrenslibrary.org


209

23.7.2. EuropeanaAz Europeana egy internetes portál, amelynek célja, hogy Európa kul-

turális és tudományos öröksége a nyilvánosság számára elektronikusanvisszakereshető legyen. Az Europeana tehát egy felület, egy metaadat-gyűjtemény, egyfajta virtuális könyvtár, amely elérhetőséget biztosít azEurópa-szerte digitalizált és tárolt több milliónyi könyvhöz, képhez, film-hez, hanganyaghoz, illetve múzeumi tárgyak fotóihoz. Több mint 2200(más források szerint közel 1500) európai intézmény csatlakozott a pro-jekthez, amelynek fő támogatója az Európai Bizottság. A felülethez hu-szonkilenc különböző nyelven biztosítanak elérhetőséget. Jelen pillanat-ban azonban ez a szolgáltatás még nem teljeskörű, ami annyit takar, hogymég nem készült el a fordítás valamennyi nyelvre, nincs megoldva azoldalak folyamatos fordítása, frissítése sem. Az egyes nyelvekhez, így amagyarhoz is felkínált emberi és gépi fordítás csak részleteiben történikmeg. A fordítások eredménye érdekes kombinációja az angol és a magyarnyelvnek, amelyre számtalan példát lehet találni. (Például: „További rész-letek of an object can be found by clicking on the item in the resultslist.”26, vagy „Data provider: National Széchényi Library - OrszágosSzéchényi Könyvtár | Tartalom hozzáadása: The European Library | Hun-gary |.”27) (Csernoch: 2012).

Az Europeana négy típusba sorolja a tartalmakat:– Szöveg: könyvek, levelek, levéltári anyagok, disszertációk, versek,

újságcikkek, fakszimilék, kéziratok és kották.– Kép: festmények, rajzok, nyomatok, fényképek, múzeumi tárgyakról

készült fotók, térképek, grafikus tervek, vázlatok és kották.– Mozgókép: filmek, híranyagok és televíziós programok.– Hanganyag: zene és hangzó szöveg hengerről, kazettáról, lemezről,

rádióközvetítésekből.

A találat elérhetőségét, formátumát, minőségét minden esetben az ere-deti szolgáltatóhely határozza meg, amelyhez a ‘View item at’ hivatkozá-son keresztül juthat el a felhasználó.

Az Europeana felhasználói felületéről, annak kezelhetőségéről megje-lent egy felmérés, amelyet német kommunikáció szakos egyetemi hallga-tókkal végeztek. Érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlom az eredeti némettanulmány alapján készült magyar nyelvű recenziót (Kovácsné: 2011). AzEuropeanaról és a hozzá kapcsolódó projektekről részletes leírást találnak

CSERNOCH MÁRIA

210

Kovácsné Koreny Ágnes cikkében (2011), valamint Kerekes Pál könyvében(2011).

23.7.3. Google BooksA felsorolt többnyelvű digitális gyűjtemények közül talán a Google

Books a legnépszerűbb, ez viszont nem jelenti azt, hogy az itt képviseltkulturális és tudományos értékek, a találatok hasznosíthatósága egyenesenarányos a népszerűséggel. A Google Books elsősorban egy keresőfelület,amelynek elsődleges célja, hogy a felhasználót a könyvek lelőhelyénekmegtalálásában segítse. Mindemellett végez digitalizálási munkákat is,illetve átvesz kiadóktól és könyvtáraktól digitalizált anyagokat, amelyeketmegjelenít a felületén, ezzel is segítve a felhasználót a tájékozódásban.

Szemben a korábbi fejezetekben felsorolt gyűjteményekkel, a GoogleBooks a felületén megjelenített könyveknél, nem a megszokott szerzőijogi szabályozást veszi alapul annak eldöntésekor, hogy egy könyvet in-gyenesen elérhetővé tesz-e a felhasználó számára vagy sem. A kiadásiévet veszi figyelembe, és kiadói engedély is szükséges ahhoz, hogy egymű, amely egyébként már rég nem esik a szerzői jogi szabályozás hatályaalá, teljes egészében elérhető legyen. Ellentétben azonban más digitáliskönyvtárakkal, a kiadók hozzájárulásával, esetenként a legfrissebbenmegjelent kiadványok egyes részleteibe is betekintést engedélyez.

A Google Books által megfogalmazott szerzői jogi politika következ-ménye, hogy más, a könyvtárakban ingyenesen hozzáférhető, letölthető,kiváló minőségű digitális könyvek ebben a rendszerben még online mó-don is csak hiányosan érhetők el, az alábbi üzenet kíséretében: „Ez egyelőnézet. A rendszer korlátozza a megjelenő összes oldal számát. Szerzőijogi védelem alatt álló anyag.”

Ahhoz, hogy a sok-sok töredék könyv közül gyorsan ki tudjuk válo-gatni a teljes műveket, a Google Books ‘Speciális Könyvkereső’ vagy aGoogle ‘Speciális keresés’ szolgáltatását kell használni. Ebben a kereső-ben a könyvre vonatkozó adatokon túl be kell állítani két további opciót: a‘Keresés’ mezőnél a ‘Csak teljes nézet’ kapcsolót, a ‘Tartalom’ mezőnél a‘Könyvek’ kapcsolót. (Egy már létező találati lista esetén a lista melletttalálható ‘Teljes nézet’ gombbal is lehet szűkíteni a találati halmazt.) Saj-nálatos módon, a találatok száma nem teljes. A kereső rendszer ilyen jel-legű következetlenségére nehéz magyarázatot találni. (Például: MarkTwain „The Adventure of Tom Sawyer” című művének keresése esetén a


211

kereső mezőben az „intitle:tom intitle:sawyer inauthor:twain” jelenik mega speciális kereső kitöltése után. Az így megtalált és online teljes egészé-ben elérhető könyvek száma a Google szerint egy. Az előző kereséstazonban tovább bővítve a kiadóval – intitle:tom intitle:sawyer inauthor:twain inpublisher:plain inpublisher:label –, újabb teljes könyvre bukkan-hatunk.)

Továbbra is igaz azonban, hogy letölteni ezeket a könyveket nem le-het, mivel „Szerzői jogi védelem alatt álló anyag”, ami a Tom Sawyeresetébenrendkívül meglepő eredmény. Sajnos Shakespeare-rel próbálkoz-va sem lényegesen jobb a helyzet. Egy „Romeo and Juliet” keresést elin-dítva már találunk is néhány 19. századi kiadást, amely .pdf formátumbanletölthető. A gond azonban az, hogy míg a webes felületen a Google-szövegekben lehetséges a keresés, addig a letöltött .pdf formátumokbannem, mivel a lapok képként jelennek meg.

Természetesen ezeknél a találatoknál is a felhasználás módja az, amelynagyban befolyásolja a találat értékét. Ha a felhasználó azzal a szándékkalindította a keresést, hogy megtalálja azokat a könyvtárakat és könyves-boltokat, ahol fellelhetők a „Romeo and Juliet” angol nyelvű példányai,vagy hogy valamilyen digitális formátumban, ám „eredetiben” lásson,olvasson egy 19. századi kiadású Shakespeare kötetet, akkor a legjobbhelyen jár. Az E-korlátok fejezetben elmondottaknak és a Gallica gyűjte-ményénél tapasztaltaknak megfelelően (Gallica fejezet) a Google Bookswebes felületén is kétszintű tárolás történik, a felületen az olvasó aszkennelt képet látja, míg lehetőség van a szövegen belüli keresésre is. Ittis igaz azonban, hogy nem a dokumentumon, hanem a gyűjteményen be-lüli keresést támogatja elsősorban a felület.

Ha a felhasználó a számítógépére, e-book-olvasójára letöltve „csak”olvasásra kívánja a szöveget használni, akkor nem szerencsés választásegy majd’ kétszáz éves kiadás kiválasztása, mivel annak minősége nagy-ban megnehezíti a folyamatos olvasást, és nem szabad megfeledkeznünkaz időközben megváltozott helyesírási és tipográfiai szabályokról, ame-lyekhez – ha nem fakszimile vagy reprint kiadásról van szó – a kiadókrendszerint hozzáigazítják a szöveget. Ezzel szemben, ha szövegen belülikeresésre, számítógépes szövegfeldolgozásra kívánjuk a könyvet felhasz-nálni, akkor sajnos ezek a találatok nem használhatók, mivel a képkénttörténő tárolás nem teszi lehetővé a szövegen belüli kereséseket.

CSERNOCH MÁRIA

212

A Google Books teljes körű szolgáltatása, hasonlóan az Europeanahoz,csak angolul érhető el, míg egyes szolgáltatások már a kiválasztott nyel-ven, így magyarul is. Hiányoltam azonban, hogy nincs olyan keresésiopciója, amely lehetővé teszi az adott nyelven elérhető összes könyv ki-listázását, és nem választhatom meg a felületi nyelvet sem. Ez utóbbi hiá-nyosság egyik következménye, hogy csak a böngésző nyelve állítható,amellyel valamelyest szabályozható a megjelenítendő lap. Magyar nyelvűböngészőt használva a .com végződésű doménnév esetén az angol felületmagyar fordítása (2. ábra A), míg az országkóddal végződő doménnevekesetén a magyar nyitólap jelenik meg, függetlenül az országkódtól. Anyelvek nem megfelelő kezelésének következménye, hogy teljesen ki-számíthatatlan, hogy mikor milyen lap jelenik meg.

A Többnyelvű digitális könyvtárak fejezetben mondottaknak megfe-lelően a felsorolt digitális könyvtárak közül a Google Books az egyetlenkereső orientáltságú könyvtár. A könyvtár elsődleges célja tehát egy kere-ső felület biztosítása, amely a könyvek elérhetőségéről tájékoztat, akönyvpiaci, valamint a könyvtári lehetőségek bemutatásával, kiegészítveezt a szövegek online elérhetőségével és esetleges letöltésével. E céljai-nak maximálisan eleget tesz, és mindemellett elérhetőséget nyújt, még hacsak töredékeiben is, és olykor gyenge minőségben, olyan tartalmakhoz,amelyek mind a hagyományos értelemben vett olvasóközönség számára,mind a keresgélők számára értékes találatokat eredményeznek. Továbbiinformációkért érdemes elolvasni Bodó Balázs (hivatkozik rá KerekesPál) és Kerekes Pál írásait, amelyek részletesen foglalkoznak a „GoogleBooks-jelenséggel” (2011).

23.7.4. IntraTextAz IntraText digitális könyvtár igazi különlegesség, ami a szövegek

egyedi feldolgozási módját illeti. A szolgáltatás sajátossága, hogy a szö-vegek konkordancialinkekkel jelennek meg (3. ábra). Egy ilyen hivatko-zásra kattintva megjelenik a szóalak teljes, szövegen belül értelmezettkonkordancialistája. A lista, hasonlóan a szöveghez, konkordancialinkek-kel együtt megmutatja a szóalakokat. A konkordancialisták előállításán ésmegjelenítésén túl a rendszer statisztikákat is készít. Minden egyes szó-alakhoz megadja a szövegen belüli előfordulási gyakoriságot, valamint aszóalak – szintén szövegen belüli – ábécében és a gyakorisági listábanelfoglalt helyét. A szövegről, a szövegben előforduló szóalakokról továb-


213

bi statisztikai adatokat és listákat is megjelenít a program: a szöveg hosz-sza, a különböző szóalakok száma, az átlagos ismétlődési ráta, a szóalak-ok átlagos hosszúsága, a szóalakok szókezdő és szóvég szerinti sorrendje,gyakorisági lista, gyakorisági, kezdő- és utolsó betű szerinti csoportokstb.

Az angol mellett hat másik felületi nyelven is elérhető a szolgáltatás,és ezek között szerepel a magyar nyelv is. Igen gazdag a nyelvkészlete,mivel 40 különböző nyelven kínál a könyvtár szövegeket. A legkorábbikönyv i.e. 900 körüli időszakra tehető, míg szerzői hozzájárulással szépszámban találni 21. századi műveket is.

3. ábraAz IntraText digitális könyvtár a szövegek konkordancialinkekkel történőmegjelenítését ajánlja (A) 7. A linkkel ellátott szavakra kattintva megjele-

nik a kiválasztott szóalak szövegen belüli konkordancia listája (B)8

A könyvtár különlegességét tehát az adja, hogy a konkordancia-linkeken és -listákon, valamint a szövegből nyert szóalakokra vonatkozóstatisztikai adatokon keresztül lehetőséget ad a kiválasztott szöveg nyelvielemzésére. Az IntraText vitathatatlanul bőséges forrást jelent azoknak anyelvészeti kutatásokat végzőknek, akik szövegek számítógéppel támo-gatott nyelvi elemzésével foglalkoznak. Ezen túl az IntraText nyújtottaszolgáltatásokat nagyon jól fel lehet használni mind az anyanyelvi, mind

7 Gárdonyi Géza: Az Én Falum. http://www.intratext.com/IXT/HUN0042/_P5.HTM8 http://www.intratext.com/IXT/HUN0042/E4.HTM

CSERNOCH MÁRIA

214

az idegen nyelvű oktatásban, ha a tankönyvi mesterséges ésszemiautentikus szövegeken túl igény mutatkozik irodalmi műveken ke-resztül történő nyelvtanulásra.

4. ábraAz IntraText digitális könyvtár francia nyelvű szövege (Jules Verne: LeTour du Monde en Quatre-Vingts Jours)9, amelyben a szóalakokhoz tar-

tozó konkordancia lista a linkeken keresztül érhető el

5. ábraA „maison” szóalak konkordancia listája10 Jules Verne: Le Tour du

Monde en Quatre-Vingts Jours című művében 9 Jules Verne: Le Tour du Monde en Quatre-Vingts Jours.

http://www.intratext.com/IXT/FRA0686/_P1.HTM


215

23.7.5. International Children’s Digital LibraryHa az Intratextet igazi különlegességnek neveztük, akkor az Interna-

tional Children’s Digital Library-t (ICDL)11, „A Library for the World’sChildren” könyvtárat nyugodtan lehet igazi gyöngyszemnek tekinteni.Mind filozófiájában, mind megjelenésében olyan értékek átadását vállalja,amelyek elsődleges célja a különböző népek és nemzetek egymás közöttikapcsolatainak erősítése, egymás elfogadása, az egymás iránti toleranciaerősítése, mindezt egy nagyon barátságos, gyerekeknek szóló felületen.2010-ben ez a könyvtár nyerte el az Award for International LibraryInnovation díjat.

A könyvtárat elsősorban 3–13 éves gyerekeknek, valamint szülőknek,pedagógusoknak, könyvtárosoknak és más, gyerekekkel foglalkozó fel-nőtteknek hozták létre, azzal a céllal, hogy be tudják mutatni az egyeskultúrák, társadalmak, népek, életstílusok és életvitelek közötti hasonló-ságokat és eltéréseket. A könyvtár olyan könyvek gyűjteménybe foglalá-sát vállalta, amelyek segítik megérteni a gyerekeknek az őket körülvevődolgokat, valamint a világot globális valójában. További célja a könyvtár-nak, hogy kiszolgálja azokat a tudományos munkát végző szakembereket,akiknek a gyermekirodalom a kutatási területe.

Az ICDL tizenkilenc különböző nyelven érhető el és hatvanegy nyel-ven kínál könyveket, amelyek online olvashatók. Olyan könyvek gyűjte-ménye, amelyek már nyomtatott formában megjelentek és utólag történtmeg digitalizálásuk. Szemben sok más, ingyenesen elérhető digitáliskönyvtárral, ahol csak olyan könyveket tesznek elérhetővé, amelyek márnem esnek a szerzői jogi szabályozás hatálya alá (vagy még azokat sem),ebben a könyvtárban a szerző, illetve a tulajdonos hozzájárulásával bár-milyen keletkezési dátumú könyv elérhető. A könyvtár egyik célja, hogya gyerekek hozzájussanak a korábbi korszakok történelmileg jelentős ol-vasmányain túl a kortárs irodalomhoz is. A könyveket teljes egészébenjelentetik meg, soha nem csonkított formában, ez alól kivételek azok akönyvek, amelyeknek jelent meg rövidített, vagy valamilyen más adaptá-ciója nyomtatott formában. Törekszenek arra, hogy egy könyvnek a kü-lönböző idegen nyelvű fordításai is bekerüljenek a könyvtárba. Mindezenszempontokon túl igyekeznek olyan könyveket is megszerezni és digitali-

10 http://www.intratext.com/IXT/FRA0686/7Z.HTM11 http://en.childrenslibrary.org/

CSERNOCH MÁRIA

216

zálni, amelyek valamilyen díjat nyertek a világ bármely pontján, elfogad-va az ottani értékelési rendszert.

Az ICDL egyszerű keresőjének (Simple Search) kezelőfelülete megje-lenésében és kezelésében is rendkívül gyerekbarát, elsősorban a tematikuskeresést támogatja, de lehetőség van 80 különböző nyelven kulcsszavaskeresésre is. A következő nagy témaköröket ajánlja az egyszerű keresőelső, nyitó lapja: három különböző kategória életkor szerint, két kategóri-ába szedve az igaz, illetve a kitalált történetek, három különböző kategó-ria terjedelem szerint, újonnan a gyűjteménybe került könyvek, valami-lyen díjat kapott könyvek, mesék és népmesék, három kategóriába cso-portosítva a gyerekekről, állatokról és kitalált lényekről szóló könyvek,hét kategóriába sorolva a képes és a szöveges könyvek, s a legfontosabb,ami a felsorolásban a végére maradt, de a felületen a legelőkelőbb helyetfoglalja el: hat kategóriába sorolva a borító színe. Ugyanazon tartalmak,ám más szempont szerint csoportosítva az egyszerű kereső második lapjá-ról is elérhetők. Nagyon ritkán látott, ugyanakkor rendkívül felhasználó-barát szolgáltatása ez a könyvtárnak. Elérhető továbbá az egyszerű keresőmindkét lapjáról a könyvtár összetett keresője a ‘Search by Collections’gombon keresztül is.

A ‘Browse Exhibitions’ (6. ábra A és B jobb alsó sarok) gombra kat-tintva egy olyan lapra jut az olvasó, ahol hasonló témájú könyveketgyűjtöttek kategóriákba, kiállításokba. Minden egyes kiállítás tartalmazzaa téma egy összefoglalóját, hivatkozásokat a kiállításon szereplő köny-vekhez, egy leírást, amely megmondja, hogy az adott könyv miért került akiállításhoz, és végül foglalkoztató feladatokat. Jól átgondolt, nagyonértékes gyűjteményt állítottak össze.

Az ICDL összetett keresője is egy gyerekbarát felületen keresztül, je-lölő négyzetek segítségével, a lehetőségekhez képest interaktív módonkínálja a különböző szempontok alapján történő keresést.

Az ICDL-találatok csak online érhetők el, letöltési lehetőség nincs. Haaz adatátviteli sebesség nem megfelelő, és a betöltés nem történik megazonnal, a várakozás idejére a képernyőn megjelenik egy igen barátságosszázlábú, amely közli a felhasználóval, hogy a betöltés folyamatban van,várjunk türelmesen. A kiválasztott könyv kicsinyített lapjai jelennek meg,ezek navigációs gombként működnek. Rendkívül igényesen, laponként,képként szkennelt digitalizált könyvekhez férünk hozzá, amelyek az olva-só igényeinek megfelelően különböző nagyításokban is megnézhetők. A


217

lapok nagyításán túl gyakran a szöveges részek külön is kinagyíthatók. Haa könyvtárban létezik a kiválasztott mű fordítása, az eredeti nyelv lecse-rélhető a fordítás nyelvére, és ily módon a könyvtár anyaga kiválóan al-kalmazható nyelvtanuláshoz. A fordításokhoz azonban már nemfeltétlenül kapcsolódnak a felsorolt kényelmi szolgáltatások.

6. ábraAz International Children’s Digital Library egyszerű keresőjének két

lapja (alapértelmezett lap, A; második lap, B). Az egyszerű kereső első-sorban a tematikus keresést támogatja, amely számtalan gyerekek által

preferált kategóriát sorol fel. A különböző kategóriák beszédes, gyerekekszámára könnyen kezelhető gombokon

keresztül érhetőek el


Kerekes, P. (2011): E-book kalauz. Az elektronikus könyv kisenciklopé-diája. Budapest, Kossuth Kiadó.

Kovácsné Koreny, Á. (2011): Europeana Libraries – egy új európai pro-jekt. = TMT, 58. köt. 7. sz. 2011. p. 283–299.

Csernoch, M. (2012): Túl az Óperencián. Idegen nyelvű digitális könyvtá-rak állományai felhasználói szemmel. Tudományos és Műszaki Tájé-koztatás. 2012/08. 59. évfolyam. HU ISSN 0041-3917. Kiadó. Buda-pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki In-formációs Központ és Könyvtár. pp: 327–342. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5676&issue_id=540

CSERNOCH MÁRIA

218

Justin Reich (2014): Will Computers Ever Replace Teachers?. JULY 8,2014http://www.newyorker.com/tech/elements/will-computers-ever-replace-teachers. Letöltve: 2014. augusztus 8.

Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform: Budapest, 2010. október 7.http://www.hlt-platform.hu/sites/default/files/MT_vegleges.pdf. Le-töltve: 2014. augusztus 8.

Koltay Tibor – Horváth Péter: Digitális könyvtárak a világban. Tudomá-nyos és Műszaki Tájékoztatás, 45. évf., 1998/7. sz. 255–264. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2011&issue_id=1 (2010.02.18.)

Koltay Tibor – Ördögné Kovács Mónika: Digitális könyvtári témák akönyvtáros képzésben: a képzés Jászberényben és Szombathelyen.Könyvtári figyelő, 52. évf., 2006/4. sz., 485–496. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00061/koltay.html (2010.02.20.)

Gobinda G. Chowdhury, Sudatta Chowdhury (2003) Introduction to Di-gital Libraries. London. ISBN 1.85604-465-3

Koltay Tibor (2003): Bevezetés a digitális könyvtárak világába. Könyvtárifigyelő, 52. évf., 2003/4. sz., 485–496.

Ajánlott irodalom

http://gallica.bnf.frhttp://www.ebooksgratuits.comhttp://www.europeana.euhttp://books.google.comhttp://www.intratext.com/IXT/FRA0686/7Z.HTMhttp://en.childrenslibrary.org/

Documents

Csernoch Mária: A francia nyelv tanítását/tanulását segítő web-oldalak