Útmutatóaz egyetemi diplomamunka elkészítéséhez és

bemutatásához2018

Az elvárások az egyetemi hallgatók diplomamunka felkészülését illetően

leírhatóak egy sor általános készség és kognitív képesség által.

Az általános készségek közé tartoznak:

Adatok és információk gyűjtése, elemzése és értelmezése mennyiségi és

minőségi szempontok figyelembevételével,

érvelések megfogalmazása, saját döntések és beavatkozások megfogalmazása

bizonyos gazdasági- társadalmi helyzetekbeni,

információs technológia alkalmazása.

A tanulmányspecifikus kognitív képességek:

a. A tanulmányban az alapkutatás területéhez tartozó fogalmak, elméletek és

módszerek alkalmazásátlehetővé tevő képességek

b. Az információ értelmezésére, problémamegoldásra és a következtetések

megfogalmazására vonatkozó képességek

c. A problémák független elemzésére és a választott megoldások életképességének

bizonyítására vonaztkozó képességek

d. Kezdeményezés a problémák elemzésére és értékelésére

AZ ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT ELŐKÉSZÍTÉSE, KIDOLGOZÁSA ÉS VÉGLEGESÍTÉSE

A. A szakdolgozat fejlesztése

Az államvizsga dolgozat egy valódi kutatói tevékenységet kell tükrözzön.

A dolgozat fejlesztése egy tanár közvetlen irányításával történik, aki bizonyítani tudja,

hogy tudományos doktori cimmel rendelkezik. A doktorandusz asszisztensek

koordinálhatnak államvizsga dolgozatot közösen egy olyan oktatóval aki már megszerezte a

doktori fokozatot.

A dolgozat magyar nyelven készül és két részből áll: elméleti kutatás és alkalmazott kutatás

vagy gyakorlat, illetve tartalmaz egy román és egy angol nyelvű minimum 1, maximum 3

oldalas összefoglalót/kivonatot. A román és az angol nyelvű kivonat az államvizsga dolgozat

címét is kell tartalmazza az adott nyelven!

Az elméleti kutatás szakirodalmon alapszik és a vizsgált témának fogalmi

megközelítését képviseli, tartalmazza a legjelentősebb elméleti módszereket és fogalmakat a

választott téma vonatkozásában. Ahallgató bibliográfiai kutatásainak eredményeként röviden

összefoglalja az elméleti/szakirodalmi vizsgálódásokat, legfeljebb 15 oldalban.

Az alkalmazott kutatás a választott témával releváns esettanulmányon alapuló

tudományos megközelítéstjelenti, mennyiségi és/vagy minőségi vizsgálatokkal és elemzéssel

alátámasztva.

A két komponens egyensúlyban kell legyen az oldalak számával. Javaslat a tartalom

strukturálására, figyelembe véve a dolgozatok specifikusságát: 20-25% elméleti rész és

75% - 80% gyakorlati rész..

Ajánlott, hogy a dolgozat tartalmazza legalább a következő fejezeteket:

1. Bevezető – maximum 1.700 szó, kb.  2-4 oldal. A dolgozat célja, indokoltsága,

módszerei.

2. A témához kapcsolódó szakirodalom rövid feldolgozása – *maximum

2.800 szó, max. 15 oldal.

3. Elemzések, esettanulmány, eredmények – maximum 10.000 szó, kb. 15-25 oldal. -

Úgy az ágazati, mint a települési/térségi vagy a más környezeti elemzések,

valamint a saját kutatási eredmények feldoglozása, kiértékelése ebben a

fejezet(ek)ben kell megtörténjen.

4. Következtetések –maximum 1.200 szó, kb. 2-4 oldal. A kutatás eredményei,

korlátai, továbblépési (kutatási) lehetőségek.

5. Irodalomjegyzék: Legkevesebb 5 tudományos forrás szükséges a dolgozat

megalapozásához.

6. Mellékletek

A fenti fejezeteket más szerkezeti elemekkel lehet kibővíteni vagy szétbontani részletesebb elméleti vagy kutatási részekre.

Egy államvizsga dolgozat vagy diplomamunka szintjén ajánlott a következő struktúra betartása

Bevezető 5

1 . Az első fejezet címe 101.1. Első alfejezet1.2. Második alfejezet1.3. ....

2. A második fejezet címe 2.1. Első alfejezet 2.2. Második alfejezet2.3. ....

3.A harmadik fejezet címe 3.1. Első alfejezet3.2. Második alfejezet3.3. ....

....

4. ....4.4. Következtetések és javaslatok/ajánlások

Könyvészeti referenciák

Mellékletek

A tartalomban fel vannak tüntetve a dolgozat főbb részei és a hozzájuk tartozó oldalak

száma: Bevezető, a fejezetek címei és a szöveg más alegységei, végső következtetések,

bibliográfia, mellékletek.

A dolgozat végső formai megjelenésére a következő szabályok vonatkoznak:

A cím összhangban kell legyen a kutatott téma főbb gondolataival. Ajánlott, hogy ne

tartalmazzon több mint 7 kulcsszót vagy 12 szót beleértve az összekötő szavakat is.

Ha a cím túl hosszú, egy alcím használatával ajánlott ezt két részre bontani.

Optimálisnak tekinthető 4-5 fejezet. Egy fejezet se legyen kevesebb mint 10 oldal és

egy szövegrész sem amelynek címe van ne legyen kevesebb mint 1,5-2 oldal.;

A mellékletek kerüljenek megszámozva a dolgozat végére és a szövegben legyen

hivatkozás rájuk a megfelelő számmal feltüntetve

A dolgozat szövege duplex módon készüljön

Javasolt, hogy a bevezető tartalmazzon egy átfogó képet a tárgyalt témák jelenlegi

ismeretéről, a téma fontosságáról, a témaválasztás indoklásáról, a használt módszerek

megnevezéséről.

Az utolsó fejezetben ajánlott a végzett kutatás általános következtetéseinek megfogalmazása,

mint ahogyan a hallgató által kezdeményezett javaslatok megfogalmazása is a vázolt

következtetések folytatásaként.

A bibliográfiai hivatkozások azonosítását és használatát tekintve ajánlott:

valódi és hiteles dokumentált források használata

jelentős mértékben részesei legyenek a bibliográfiai hivatkozásoknak a

szakirodalomban publikált tudományos források (szakcikkek, könyvek,

folyóiratok és más források).

a tudományos szint biztosításához a minimális feltétel , hogy a dolgozat végén

megjelenő bibliográfiai hivatkozások teljesen megtalálhatóak legyenek az

előállított anyag szövegében

Ha hasznosnak tekinthető valamilyen melléklet csatolása a dolgozathoz, amely a tudományos

megközelítést támogatja, akkor javasolt, hogy ez a dolgozat oldalszámához viszonyítva

maximum 10% legyen. Nagy kiterjedésű adathalmazokatvagy ábrákat (melyek egy oldalasak

vagy annál nagyobbak) mellékletben ajánlott feltüntetni.

A dolgozat legfeljebb egy olyan bekezdést tartalmazhat, amelynek nincs megjelölve a forrása

és amely más szerzőtől származik, még akkor is, ha nem szószerinti átvételről van

szó.Amennyiben ennél több átvett és nem hivatkozott tartalmat talál a bizottság, a

dolgozat azonnal kizárható a védési folyamatból!

A hallgató vállalja a teljes felelősséget a plágiumért, amelyet a vizsgáztató

bizottság ellenőriz.

B. A dolgozat elkészítése

A szakdolgozat elkészítését oly módon kell kivitelezni, hogy rávilágítson annak a

tudományos jellegére. Ajánlott betartani a következő szerkesztési szabályokat:

1. A FEJEZET CÍME (14pt, bold, capitals, center/left)1.1. AZ ALFEJEZET CÍME (12pt, bold, capitals, left)

1.1.1. AZ AL-ALFEJEZET CÍME (12 pt, capitals, left)

Mindegyik fejezet érthetően kell legyen strukturálva. A fejezet és alfejezet szövege

elválasztandó egy üres sorral, mindegyik alfejezet első sora tab-al kezdődjön.

(12pt)

SZÖVEG (12 pt, justify)

A különböző gondolatok új bekezdéssel kell kezdődjenek, tab-al, közöttük hely

nélkül. Egy bekezdés egy gondolatmenetet jelent, amely több kifejezést és mondatot

tartalmazhat.

Ajánlott, hogy egy államvizsga dolgozat maximális terjedelme 65 oldal legyen, beleértve a

mellékleteket, betartva az alább bemutatott formátumot.

A dolgozat tartalmazza az irodalomjegyzéket

A dolgozatnak tartalmaznia kell egy minimális oldalszámot a javasolt témának megfelelően .

A minimális oldalszám 40 oldal, amely elfogadható egy államvizsga dolgozatnak. A

maximális oldalszám 50 oldal (a törzsszöveg, irodalomjegyzékkel de mellékletek nélkül),

kivételes és indokolt esetben ez 60 oldal is lehet.

(12pt)

Oldal formátuma:

Oldal formátuma: A4 (297x210)

Margók: top 2 cm, bottom 2 cm, left 3,5 cm, right 2 cm, gutter 0 pt, header 1.27 cm,

footer 1.27 cm.

Betűtipus: Times New Roman, méret 12 pontos, sorköz: másfeles sorköz, sorkihúzott

elrendezés (justified)

A dolgozat egész szövegében legtöbb két féle bullets alkalmazható a különböző

felsorolásokra.

(12pt)

A fejezetek címeit számozással kell ellátniés a többi frázis a fejezet száma szerint lesz

megszámozva anélkül, hogy több mint 3 számjegyet használnának ezek megszámozására

(például 1.2.1).

(12pt)

Az oldalszámozás folyamatos kell legyen, 5-ös számmal kezdődően az első oldalon ahol a

bevezetés található.

(12pt)

Lábjegyzetek használata csak bizonyos fogalmi és ténybeli pontosítások esetében

ajánlott.

(12pt)

Az ábrák, grafikonok és táblázatok a sor közepére legyenek igazítva, megszámozva,

ahogyan alábbi példa mutatja.

(12pt)

1. táblázat. A táblázat címe

(Forrás:Szerző, 2004: 31) (10pt, italic)(10pt)

Következtetések (12pt, bold, capitals, left)

Bibliográfiai referenciák (12pt, bold, capitals, left). A dolgozat csak azokat a bibliográfiai

forrásokat kell tartalmazza, amelyekre hivatkozik a szövegben és a referenciák rendezése

ábécé sorrendben történik.

(12pt)

Példa a használt könyvekre

Munteanu, D., Petre, A. (2007): Contabilitate financiară, Editura Mirton, Timișoara. (10pt)

Példa egy szakfolyóiratban megjelent cikkre

Lassar, W.M., Manolis, Ch. (2008):Service Quality Perspectives and Satisfaction in Private

Banking, Journal of Services Marketing, vol. 14, no. 3, 244-271.

Példa dokumentum használatára mint bibliográfiai referencia.

Chandler, D. (2003):Semiotics for Beginners, elérhető on-

line:www. chandler .net/bpm.htm (ajánlott az dolgozat szintjén használt egész link

feltüntetése).

Mivel az online tartalmak változhatnak, tüntessük fel az utolsó letöltés (látogatás) dátumát is

Azok a hivatkozások amelyekben nincs feltüntetve a szerző, sem szerkesztők, csak a

szerzőket tartalmazó bibliográfiai referenciák után kerülnek felsorolásra:

***Román üzleti szótár (1993): Nyelvtudományi Intézet, Didaktikai és pedagógiai Kiadó.

Hivatkozás, forrásmegjelölésA dolgozatban kizárólag szövegközi hivatkozásokkal jelöljük meg az átvett

információk és gondolatok forrását. A szöveg közbeni hivatkozásokat úgy különítjük el

mondanivalónktól, hogy zárójelbe tesszük. A szövegközi hivatkozások esetében csak a

szerző, a kiadás évszáma és az idézett gondolat/adatok oldalszáma kell megjelenjen, Így: ...

(Horváth Gy., 2003, 25-29 old.). A hivatkozott munkák teljes könyvészeti leírását a dolgozat

végén található bibliográfia tartalmazza.

A lábjegyzetek nem a forrásmegjelölésre szolgálnak, hanem az egyes gondolatok,

információk kibővítésére, részletesebb magyarázatát lehet a lábjegyzetekben megtenni.

A dolgozat során lehet idézni olyan szerzőt aki egy másik szerzőtől idézett, (Andersen,

2002; In: Ionescu, 2006).

Irodalomjegyzék/ BibliográfiaAz irodalomjegyzékben csak olyan műveket szerepeltessünk, amelyeket felhasználtunk

munkánk elkészítéséhez, és amelyekre hivatkoztunk szöveg közben.

Ajánlott, hogy az államvizsga dolgozatban szereplő bibliográfiai referenciák száma

elérje legalább az 5 tudományos címet, de ne haladja meg a 30 címet és az 50 címet a mesteri

disszertáció esetében. A más források száma nem korlátozott (folyóiratcikkek, adatbázisok,

más audiovizuális anyagok, stb.).

A bibliográfiát a szerzők vezetékneve szerinti ábécé sorrendben közöljük.

A könyvészeti adatok szokásos sorrendje könyv esetében: a szerző(k) neve → a megjelenés

éve → a mű címe → a megjelenés helyszíne → a kiadó neve.

Ha ugyanannak a szerzőnek több munkája is szerepel bibliográfiánkban, minden munka

külön tétel legyen. Ilyenkor a műveket megjelenésük kronológiája szerint állítsuk sorrendbe.

A dolgozat nyomtatási struktúráját illetően a következőket kell figyelembe venni:

A dolgozat elemei:

- címlap/fedőlap

- belső oldal, a fedőlapon levő elemeken kívül tartalmazza a szakdolgozat címét.

- üres oldal

- tartalomjegyzék

- kivonatok (román és angol nyelvű) - rezumat (a dolgozat rövid témája és az

eredmények), kulcsszavak

- bevezető

- a dolgozat törzsszövege

- összefoglaló/következtetések

- irodalomjegyzék/ bibliográfia

- melléklet

A dolgozat tartalmazhatja a következőket is:

- oldal a rövidítések listájával

- a grafikonok és táblázatok listáját tartalmazó oldal

- szójegyzék.

A dolgozat fedőlapja a következő információkat kell tartalmazza:

- Az egyetem, kar és elvégzett szakirány megnevezése

- A szöveget: „Államvizsga dolgozat”

- A munka koordinátorának teljes nevét és tudományos címét;

- A hallgató teljes nevét.

- A dátumot (év, - „2017”).

Az első oldal amely tartalmazza a dolgozat címét is kell tartalmazza a következő

információkat:

- Az egyetem, kar és elvégzett szakirány megnevezése

- A szöveget: „Államvizsga dolgozat”

- Az államvizsga dolgozat címét

- A munka koordinátorának teljes nevét és tudományos címét;

- A hallgató teljes nevét.

- A dátumot (év, - „2018”).

A dolgozat első oldala a következőképpen kell kinézzen:

A fedőlap ugyanezeket azelemekettartalmazza csak az „Államvizsga dolgozat”

szöveg alatt nem szerepel a dolgozat címe.

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

CSÍKSZEREDAI KARSZAK:

Államvizsga dolgozatCím..........................

Vezetőtanárdr. egyetemi adjunktus

Hallgató Kovács Attila

2018

A dolgozat bemutatása és megvédése az értékelő bizottság előtt

Az államvizsga dolgozat felülvizsgálat alá kerül az elbíráló bizottság szintjén, a vizsgázás

első része az alapozó és szakmai ismeretek felmérése szóbeli vizsga által, a második rész

pedig a szakdolgozat nyilvános bemutatása és védése.

Tudományos koordinátor fenntartja magának a jogot, hogy nem támogatja azt a

dolgozatot, amely nem felel meg az útmutatóban vázolt szabályoknak, valamint a

követelményeknek amelyeket megfogalmazott a munka fejlesztése,kidolgozása során.

A bizottság előtt a következő szabályok betartása szükséges:

Az egy hallgatóra szánt időkeret maximum 20 perc;

A dolgozat megvédésére megszabott időtartam 8-12 perc

A dolgozat megvédése után következnek a kérdések, beszélgetés. A bizottság

jogosult, hogy a bemutatott munkához kapcsolódóan visszacsatolást adjon és

konstruktív kritikai elemzést fogalmazzon meg.

A hallgató vegye figyelembe a dolgozat bemutatásánál a következőket:

Tartsa be a bemutatásra szánt időkeretet;

A dolgozat bemutatását támogatni fogja egy Powerpoint/Prezi/más bemutató, a

következőképpen :

A bemutató első diája ugyanazokat az elemeket tartalmazza mint a

dolgozat első oldala

A második dia bemutatja a dolgozat során megfogalmazott főbb

témákat, anélkül, hogy közvetlenül hivatkozna a fejezetekre;

A slideokon, amelyek a bemutatást szolgálják kerülje szöveg kivonatát

a dolgozatból

Ajánlott, hogy a bemutatás ideje alatt a hallgató kerülje a szöveg felolvasását a

diákról.

Egy dolgozat bemutatása következő kérdésekre kell választ adjon

Mi a dolgozat általános témája?

Melyek az elsődleges, legfontosabb tanult kérdések a dolgozat szintjén?

Milyen a dolgozat kutatási területének jelenlegi ismerete?

Melyek a releváns kérdések amelyek a dolgozathoz kapcsolódnak?

Melyek a kutatás és a végzett dokumentálódás fő, elsődleges eredménye?

Melyek a végzett kutatás eredményeként levonható általános következtetések és

melyek a diák által megfogalmazott javaslatok?