Embed Size (px)
Citation preview
CSILLAGSZIGET BÖLCSŐDE
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
KÉSZÍTETTE: FEKETE ÉVA
INTÉZMÉNYVEZETŐ
JÓVÁHAGYTA: Tata Város Önkormányzat
Képviselő-testületének
Humán és Ügyrendi Bizottsága
ÉRVÉNYES: 2017. június 1-jétől
2
Szervezeti és Működési Szabályzat
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
értelmében a költségvetési szervnek a felügyeleti szerv által jóváhagyott Szervezeti és
Működési Szabályzatban (SZMSZ) kell részletezni az alapító okiratban foglaltakat.
Alapvető elvárás, hogy külön beavatkozások nélkül biztosítsa egy szervezet
működőképességét, követhetővé tegye a működése során jelentkező folyamatokat, tisztázza
mindazon viszonyrendszer összefüggéseit, amelynek kereti között egy szervezet szerepkörét
betölti. A szabályozásban szükségszerűen meg kell, hogy jelenjenek úgy a szervezet felépítésére,
mint annak működésére vonatkozó normák, követelmények és ezek összhangja.
Az SZMSZ felépítése, tartalmi elemei:
I. Általános rendelkezések
II. Az intézmény feladatai
III. Az intézmény szervezeti felépítése
IV. Az intézmény működésének főbb szabályai
V. Záró rendelkezések – hatályba léptetés
VI. Mellékletek
I. Általános rendelkezések
1. Az SZMSZ célja
A Csillagsziget Bölcsőde működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket jelen SZMSZ határozza meg. Az SZMSZ elkészítéséért az intézményvezető
felelős, az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a
kisgyermeknevelők közössége, a nem kisgyermeknevelők közössége és a szülők
érdekképviseleti szervezete.
Az SZMSZ határozza meg a bölcsőde szervezeti felépítését, a vezetők és az alkalmazottak
feladatait és jogait, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra
vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal
más hatáskörbe.
Az SZMSZ az intézmény szakmai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és
hatékony megvalósítását szabályozza.
2. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok
Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő
alapdokumentumok határozzák meg.
3
2.1. Alapító okirat
A Csillagsziget Bölcsődét (Új Úti Bölcsőde) a Tata Városi Tanács alapította.
Az alapítás éve: 1980. 12. 31.
Az alapító határozat száma: 33/1997. (II.26.) KT határozat
Az alapító okirat száma: III/65-5/2016. (hatályos: 2017. január 1-jétől)
2.2. Működési engedély
A bölcsőde működtetése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) működési engedélyhez kötött.
Az engedélyező szerv Tanúsítványt állít ki a szolgáltató intézménynek, melyet jól látható
helyen kell kifüggeszteni.
A hatályos, 2014. október 6. napján kiállított Tanúsítvány száma: KEC/1/604-33/2014.
2.3. Egyéb dokumentumok
Az intézmény működését meghatározó dokumentum az SZMSZ, valamint azok mellékletét
képező a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok és munkaköri
leírások.
2.3.1. Szakmai szabályzat
Csillagsziget Bölcsőde felvételi szabályzata
Érdekképviseleti fórum működési szabályzata
Gyakornoki szabályzat
Élelmezési szabályzat
2.3.2. Műszaki szabályzat
Munkavédelmi Szabályzat
Tűzvédelmi Szabályzat
2.3.3. Gazdasági Szabályzat
Pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása
Pénzkezelési Szabályzat
Leltár-és selejtezési Szabályzat
Vagyonvédelmi Szabályzat
Önköltség számítási Szabályzat
Gondozási, térítési díj megállapítás Szabályzata
2.3.4. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok
Iratkezelési Szabályzat
Nemdohányzók védelméről szóló Szabályzat
Adatvédelmi Szabályzat
Közbeszerzési Szabályzat (a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal kiterjesztett
szabályzata)
4
2.3.5. Az SZMSZ függelékei
Munkaköri leírások, munkarendek
Továbbképzési terv
Éves munkaterv
Működési engedélyek
Kötelező nyilvántartások
Megállapodások az Intézmények Gazdasági Hivatalával
Prevenciós terv
3. Az intézmény legfontosabb adatai
Az intézmény megnevezése: CSILLAGSZIGET BÖLCSŐDE
Az intézmény székhelye, címe: 2890 Tata, Új út 14/A.
Az intézmény gazdasági szervezetének címe, helye: Intézmények Gazdasági
Hivatala Tata, Bercsényi u.1.
Adóhatósági adóazonosító szám: 16761663-2-11
Statisztikai számjele: 16761663-8891322-11
alaptevékenység megnevezése: 8891 gyermekek napközbeni ellátása
kormányzati funkció szerinti megjelölése: 104031 gyermekek bölcsődei ellátása
államháztartási szakágazati besorolása: 889110 bölcsődei ellátás
Törzskönyvi azonosító száma: 648619
Ágazati azonosítója: S0049361
OM azonosító: 880256
Férőhelyszám: 106 fő
A számlát vezető pénzintézet neve, címe és a számlaszám: Magyar
Takarékszövetkezeti Bank ZRT, 2890 Tata, Ady Endre út, 11500092-11067689
Telefon: 06-34-587-093, telefax: 06-34-587-093
E-mail cím: [email protected]
Az intézmény működési területe: Tata város
Az intézmény fenntartója: Tata Város Önkormányzata, 2890 Tata, Kossuth tér 1.
4. Az intézmény jogállása
A Csillagsziget Bölcsőde önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési
szerv.
Az intézmény élén intézményvezető áll, akit Tata Város Önkormányzat Képviselő-
testülete pályázat útján nevez ki.
Az intézményvezető felett egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
Önálló bér és munkaerő gazdálkodást folytat, egyéb gazdálkodási feladatait az
Intézmények Gazdasági Hivatala végzi, Tata Város Önkormányzat Képviselő-
testülete által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján. Az intézmény
költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Alapfeladatait és az
intézmény működésével kapcsolatos feladatait Tata Város Önkormányzat
Képviselő-testületének költségvetési rendeletében biztosított előirányzatból látja
el.
5
5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya
Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és
hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak
figyelembevételével kell alkalmazni.
Az SZMSZ hatálya kiterjed:
az intézmény vezetőire,
az intézmény dolgozóira,
intézményben működő közösségekre, valamint
az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.
II. Az intézmény feladatai
1. Az intézmény feladatai és hatásköre
Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti
egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és
hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az
intézmény egyes szervezeti egységeinek vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal
és hatáskörökkel.
Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő
alapdokumentumok határozzák meg.
2. Az intézményben folyó tevékenységet meghatározó jogszabályok
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
2000. évi C. törvény a számvitelről
6
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális,
valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
369/2013. (X.24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok
hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti
szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt
személyes adatokról
368/2011.(XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi
szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről
370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról
9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális
szakvizsgáról
37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
68/2007. (VII.26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről
és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről
62/2011. (VI.30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának
élelmiszerbiztonsági feltételeiről
78/2003. (XI.27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról
38/2011. (X.5) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
7
3. Az intézmény alapfeladatai
A bölcsőde jóváhagyott szakmai program alapján:
- biztosítja 20 hetes kortól 3 éves korig a gyermekek napközbeni ellátását,
- biztosítja a 3. évét betöltött, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján az
óvodai nevelésre még nem érett gyermekek nevelését, gondozását legfeljebb a
gyermek 4. évének betöltését követő augusztus 31. napig,
- biztosítja – integráltan, vagy speciális csoportban – a nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltak szerinti sajátos nevelési igényű
gyermekek nevelését, gondozását legfeljebb annak az évnek az augusztus 31.
napjáig, amelyik évben a gyermek a hatodik életévét betölti,
- biztosítja térítési díj ellenében a gyermekek közétkeztetését,
- ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető
okokat,
- biztosítja a gyermekek harmonikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges alapvető
képességek kialakítását,
- biztosítja a nevelés egészséges és biztonságos feltételeit, ellátja az intézmény munka
és tűzvédelmi feladatait,
- megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát,
- időszakos gyermekfelügyeletet lát el és játszóházat működtet.
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
4. Az intézmény feladatmutatói
Az intézmény feladata: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször
módosított 1997. évi XXXI. törvény 41-42. §-ban foglaltak alapján gyermekjóléti
alapellátásként a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei ellátás formájában nyújtja, a
családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek számára.
A gyermekek, napközbeni ellátásaként megszervezi a családban élő gyermekek életkorának
megfelelő nappali felügyeletét, szakszerű gondozását, nevelését, foglalkoztatását és
étkeztetését.
A Csillagsziget Bölcsőde 106 férőhelyes gyermekintézmény.
A bölcsődében sajátos nevelésű igényű gyermekek ellátása történhet egyrészt úgy, hogy a
napközbeni ellátást biztosítjuk számukra, ugyanakkor a fejlesztést egy másik intézményben
kapja a gyermek, másrészt úgy, hogy az intézmény biztosítja a korai fejlesztéshez szükséges
tárgyi feltételeket, a személyi feltételek megteremtése és a feladatellátás pedig a Komárom-
Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tatai Tagintézménye által történik.
A gyermek csoportok száma: 9
– 6 csoportban 12 fő gyermek, koruk: 24 hónapos korig
– 2 csoportban 14 fő gyermek, koruk: 24 hónap felett
– 1 csoportban 6 fő sajátos nevelési igényű gyermek
gondozása történik.
8
5. A bölcsődei nevelés-gondozás személyi feltételei
Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Tata Város Önkormányzatának 2017. évi
költségvetéséről szóló 24/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelete 12. mellékletével az
intézmény engedélyezett létszámát 2017. január 1. napjától 39,5 főben határozta meg.
A szakmai létszám a 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 1. számú melléklete alapján került
meghatározásra:
Dolgozó Létszám (fő)
Intézményvezető 1
vezető helyettes 1
Gyógypedagógus 1
Kisgyermeknevelő 20
Gyógypedagógiai asszisztens 2
Dietetikus-élelmezésvezető x 1
Gazdasági ügyintéző x 1
Szakács x 3
Konyhai kisegítő x 4
Bölcsődei dajka 4
Mosónő x 1
Technikai kisegítő személyzet 0,5
Összesen 39,5
X Az ellátandó feladatok függvényében létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra (15/1998. IV.
30.) NM rendelet 1. sz. melléklete alapján.
A bölcsődébe járó gyermekek egészségügyi ellátását gyermek szakorvos látja el,
csoportonként havi négy órában.
A korai fejlesztést a Szakértői Bizottság által, a gyermekek saját fejlesztésére előírt szakember
látja el, a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tatai Tagintézményének
gyógy- és fejlesztőpedagógusai.
III. Az intézmény szervezeti felépítése
1. Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetve munkamegosztás szerint
az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza (organogram).
A Csillagsziget Bölcsőde ellátási feladataiból eredően belső egységre tagolódik. Elsődleges
cél, hogy az intézmény a feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a
követelményeknek megfelelően.
9
A bölcsőde tevékenységei a következő feladatok ellátására irányulnak:
1.1. Szakmai ellátási feladatok
1.2. Gazdasági feladatok
1.3. Kisegítő, ellátási feladatok
1.1. Szakmai ellátási feladatok
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (2) bek. b) pontja a gyermekek védelmének rendszerén belül a
személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé sorolja a bölcsődét,
mint a gyermekek napközbeni ellátását.
A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik
formája. A bölcsőde a családban nevelkedő – 20 hetestől-3 éves korú – gyermekek szakszerű
gondozását és nevelését végző intézmény.
Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a
bölcsődében. A Gyvt. 42. § (1) bek. értelmében, amennyiben a gyermek még nem érett az
óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a
bölcsődében.
A bölcsőde végezheti a sajátos nevelésű igényű gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs
célú nevelését és gondozását a gyermek 6 éves koráig.
A bölcsőde az Alapító Okiratban foglaltak alapján sajátos nevelésű igényű gyermekek
felvételét is vállalta.
A felvétel rendje: szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság javaslata, amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a
bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. A
szülőkkel történő beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis
felvétel készül. A gyermek állapotának felmérését- megfigyelés és az anamnézis alapján
dokumentálni kell.
A bölcsőde az alapellátáson túl, és ha az alapfeladatát nem veszélyezteti térítési díj ellenében
külön szolgáltatásként:
– játszócsoportot
– időszakos gyermekfelügyeletet működtethet (15/l998. (IV.30.) NM rendelet).
Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen
ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást.
A Gyvt. 43. § (3) bekezdés szerint a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni
a) - ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását
követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban áll -
aa) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,
ab) a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,
ac) az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és
b) a védelembe vett gyermeket.
10
A Gyvt. 68. § (3) bekezdés a) pontja alapján a gyámhatóság kötelezheti a szülőt, hogy
folyamatosan vegye igénybe gyermeke napközbeni ellátását.
A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő
hozzájárulásával kezdeményezheti:
– a védőnő,
– a háziorvos, házi gyermekorvos,
– a szakértői és rehabilitációs bizottság,
– a szociális, illetve családgondozó,
– a gyermekjóléti szolgálat,
– a gyámhatóság.
1.2. Gazdasági feladatok
– Gondoskodni szükséges az intézmény működéséhez a készpénzellátásról, a Pénzkezelési
Szabályzatban rögzítettek alapján.
– A kötelezettségi vállalások alapján a beérkező számlák nyilvántartása, azok
Intézmények Gazdasági Hivatalához történő átadása.
– Vagyonnyilvántartás a Leltározási és Selejtezési Szabályzat alapján.
– A költségvetési előirányzatok tervezése, módosítása az előirányzatokról történő
felhasználásokról, a nyilvántartások vezetése és analitikus könyvelése.
– Az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak alapján a beérkező és kimenő levelek iktatása.
– A jogszabályi változások naprakész követése.
– A bölcsődei ellátottak napi létszámkimutatása, jelentése a KENYSZI rendszerbe történő
TAJ alapú nyilvántartás alapján, a statisztikában a havonkénti kimutatás.
– A szülő vagy a törvényes képviselő által befizetett étkezési és gondozási díjak
nyilvántartása és elszámolása.
1.3. Kisegítő, ellátási feladatok
A bölcsőde alapfeladatainak ellátásban biztosítani szükséges a gyermekek étkeztetését,
ruházatának tisztán tartását, bölcsőde helységeinek takarítását, műszaki állagának folyamatos
karbantartását.
A bölcsőde
– élelmezési,
– takarítási, mosási,
– karbantartási
feladatot lát el.
Élelmezési feladatok:
A konyha: a 3 éven aluli gyermekek élelmezésére a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-
egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet szabályainak
figyelembevételével a bölcsődében főzőkonyhát kell működtetni.
A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő és kisgyermek táplálási elveket kell
figyelembe venni úgy, hogy a táplálék:
– mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű,
– biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő,
– megfelelő konyhatechnológiai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen.
11
A konyha és az élelmezés irányítását a dietetikus-élelmezésvezető látja el.
A bölcsődébe 20 hetes kortól vehető fel csecsemő, a bölcsőde orvosának a feladata, hogy
figyelemmel kísérje és értékelje a gyermek fejlődését és táplálását.
Az intézmény konyhája biztosítja a bölcsődés gyermekek és a Tata városban működő óvodás
gyermekek diétás és részben normál étkeztetését.
Takarítási, mosási feladatok:
Mosási feladatokat a bölcsődének és a 100 férőhelyes Tatai Kincseskert Óvodának biztosít az
intézmény.
A naponkénti folyamatos takarítási feladatok és a higiénés szabályok betartásáért a kiszolgáló
személyzet gondoskodik.
2. Munkaköri leírások
A munkaköri elírások tartalmazzák a Csillagsziget Bölcsőde foglalkoztatottjainak jogállását, a
munkakörüknek megfelelően feladataikat, jogaikat és kötelezettségüket névre szólóan.
A munkaköri leírásokat feladat, vagy személyi változás során 15 napon belül módosítani kell.
A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualitásáért az intézményvezető a felelős.
3. A bölcsőde munkarendje
A bölcsőde nyitvatartási idejéről fenntartónak (helyi önkormányzatnak) szükséges dönteni,
figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkakezdését és befejezését,
valamint a bölcsődéből a munkahelyre történő, illetve az onnan visszautazás időtartamát.
Nyitvatartási idő: 5 napos munkarenddel hétfőtől-péntekig, 5:30-17:00-ig, napi 11:30 óra.
A bölcsőde zárva tartásáról az önkormányzat képviselő-testülete határoz. Ennek
időtartamáról és időpontjáról a szülők minden év február 15-ig tájékoztatást kapnak.
A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.
Az intézményben tartózkodás rendje:
A bölcsődét szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A szokásos
nyitvatartási rendtől való eltérésre a vezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján.
A bölcsőde létesítményeinek és helységeinek használati rendje:
– A bölcsőde épületét címtáblával kell ellátni.
– A nemzeti színű, és Európai Uniós zászló kifüggesztése.
A bölcsőde minden dolgozója felelős:
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzésért,
a bölcsőde rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
12
energia felhasználással való takarékoskodásáért,
a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell.
A bölcsőde alkalmazottainak a munkarendje a szabályzatban szerepel.
A bölcsőde Házirendje tartalmazza a szülők jogait és kötelességét.
A bölcsődei elhelyezés
A bölcsődei felvétel rendje
A Felvételi Szabályzat tartalmazza az ellátásra jogosultak körét, az ellátás igénybevételének
módját, a bölcsődei ellátás megszűnését, megszüntetését.
A gyermekellátást nyújtó intézmény igénybevételéről szóló megállapodás: a bölcsődében az
intézményvezető és a gyermek törvényes képviselője a vonatkozó jogszabályi tartalommal
megállapodást köt.
Intézményi közösségek és kapcsolattartás formái
Bölcsődei érdekképviselet: a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmére hat tagú
„érdekképviseleti fórumot” kell létrehozni.
A fórum tagjai:
– az ellátásban részesülő gyermekek szülei közül 3 fő,
– a bölcsőde dolgozói közül 2 fő,
– a fenntartó képviseletében 1 fő.
A fórum összehívásáról a vezető gondoskodik. Az érdekképviseleti fórum szükség szerint, de
legalább 1 alkalommal ülésezik.
Az érdekképviseleti fórum működéséről a fórum tagjainak számáról és összetételéről a Gyvt.
35. §-a rendelkezik.
Az intézmény vezetése és a vezető feladatai
A Csillagsziget Bölcsőde egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető:
- Vezeti az intézményt, felelős az intézmény működésért, gazdálkodásáért.
- Biztosítja az intézmény rendeltetésszerű, tervszerű és gazdaságos működését, a
törvényesség és a tulajdon védelmét.
- Összehangolja a belső szervezeti egységek, munkacsoportok dolgozóinak munkáját.
- Meghatározza a bölcsőde munkaprogramját.
- Megszervezi a belső ellenőrzés rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, felel az etikai
helyzetért.
- Irányítja az intézményt, a működését érintő jogszabályokban, az önkormányzati
rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírtak szerint.
- Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének
valamennyi területét.
- Irányítja a személyzeti munkát, értékeli, jutalmazza a dolgozókat.
- Gazdálkodik a bölcsőde részére jóváhagyott béralappal és létszámmal.
13
- Elkészíti az intézmény SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait, az intézmény
működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket.
- Kapcsolatot tart a társintézményekkel helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel,
intézményekkel.
- Beszámol a bölcsőde munkájáról a felügyeleti szervnek, végzi az esetleges panaszok,
bejelentések kivizsgálását és a szükséges intézkedéseket megteszi.
- A vezető távolléte esetén az intézmény vezetését az intézményvető helyettese látja el.
- Ellenőrzési és utasítási jogkörrel rendelkezik.
- Megszervezi a munkavédelem rendszerét, gondoskodik a Munkavédelmi Szabályzatban
rögzítettek betartásáról. Felelősséggel tartozik a bölcsőde munkavédelméért.
- Tűzvédelmi feladatok ellátása keretében megszervezi, kiépíti a tűzvédelmi rendszert.
Biztosítja a tűzvédelmi bejárásokat, szemléket. Gondoskodik a tűzvédelmi utasításokban
foglaltak betartásáról.
- Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a
alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
A vezető helyettes
A szakmai helyettest az intézményvezető nevezi ki, illetve menti fel, gyakorolja felette a
munkáltatói jogkört. A bölcsődevezető távollétében helyettesít és felelős a vezető helyett
hozott intézkedésekért.
Feladatköre, hatásköre, felelőssége:
- Operatívan irányítja, összefogja és ellenőrzi a bölcsőde szakmai munkáját,
- Alapvető feladata azon munkálkodni, hogy a beosztott gondozónők egységes elvek
alapján végezzék a gondozási, nevelési munkát,
- Felelősséggel tartozik a bölcsőde szakmai munkájának színvonaláért,
- Folyamatosan megfigyeli a kisgyermeknevelők munkáját, tanácsot ad számunkra.
- Módszertani segítséget nyújt a gyakorlati munka terén, gyermekvédelmi feladatot lát el.
- Elkészíti a szakmai továbbképzési programot, szervezi, irányítja a kisgyermeknevelők
továbbképzését.
- Javaslatot tesz a bölcsődevezetőnek a kisgyermeknevelők munkájának elismerésére.
- Közreműködik a belső szabályzatok elkészítésében.
- Ellenőrzi szakmai területen a kisgyermeknevelők adminisztrációját.
- Figyelemmel kíséri a gyermekek élelmezését.
- Szervezi, felügyeli a gondozónők munkabeosztását, munkarendjét.
- Részt vesz a vezetői értekezleteken.
- Nem rendelkezik munkáltatói jogokkal.
Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek
Az intézmény vezetője a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális
gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára
biztosított fórumokon.
Az intézményi munka irányítását segítő fórumok:
– vezetői értekezlet,
– intézmények és szolgálatok belső értekezlete,
– dolgozói munkaértekezlet.
14
Vezetői értekezlet
Az intézmény vezetője havonta értekezletet tart, amit ő hív össze.
A vezetői értekezleten részt vesznek:
– intézményvezető,
– vezető helyettes,
– gyógypedagógus
– gazdasági és pénzügyi ügyintéző,
– dietetikus- élelmezésvezető.
A vezetői értekezlet feladata
Tájékozódás a belső szervezetek, szakmai közösségek munkájáról Az intézmény, valamint a
belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét feladatok áttekintése.
A vezetői értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője
gondoskodik.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
– az ülés helyét, időpontját,
– a megjelentek nevét,
– a tárgyalt napirendi pontokat,
– a tanácskozás lényegét,
– a hozott döntéseket.
Dolgozói munkaértekezlet
Az intézmény vezetője szükség szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal dolgozói
munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját.
Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze.
Az intézményvezető az értekezleten az aktuális feladatokat beszéli meg a dolgozókkal.
Beszámol az intézményben eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény
programjának, munkatervének teljesítését, ismerteti a következő időszak feladatát.
Az értekezleten törekedni kell a párbeszéd kialakítására, lehetőséget kell adni, hogy a
dolgozók véleményeiket, észrevételeiket elmondhassák, kérdéseikre választ kapjanak.
IV. Az intézmény működésének főbb szabályai
Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai
1. A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte.
A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idejű kinevezéssel és annak elfogadásával jön
létre.
15
Határozott időre történő kinevezéssel a Közalkalmazottal jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.). és idevonatkozó rendelkezései szerint köthető csak
közalkalmazotti jogviszony.
Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztatható
külsős személy.
2. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása
2.1. Rendszeres személyi juttatások
A rendszeres juttatások körébe tartozik a közalkalmazottak alapilletménye, illetmény
kiegészítése, illetménypótléka és mind azon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve
kerülnek kifizetésre. A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési
osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni a Kjt. szabályozásának megfelelően. A munka
díjazására vonatkozó megállapodásokat a kinevezési okiratban kell rögzíteni. Az illetményt a
tárgyhót követő hó 3. napjáig kell kifizetni. A közalkalmazott a betöltött munkakör
függvényében illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap
százalékában kell meghatározni.
2.2. Vezetői pótlék
A magasabb vezetőt, valamint a vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg,
melynek mértéke a vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap 100%-a.
2.3. Műszakpótlék
Műszakpótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztás alapján 22:00 és 06:00 óra között,
valamint 14:00 és 22:00 óra között végez munkát. A délutános pótlék mértéke 15%.
2.4. További szakképesítésért, illetve szakképzettség megszerzéséért járó juttatás
A munkáltató abban az estben köteles ezt a juttatást adni, ha munkakörhöz kapcsolódóan több
szakképzettséggel rendelkezik a közalkalmazott. Mértéke a Kjt. szerinti százalékos
illetménynövekedés.
2.5. Nem rendszeres személyi juttatások
2.5.1. Rendkívüli munkavégzésért adható juttatás
A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez
kapcsolódó juttatások közül a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat maradványa
használható fel év közben, illetve a kötelező évben a pénzmaradvány jóváhagyását követően
jutalom kifizetésére.
A kifizetés összesen a rendszeres személyi juttatási előirányzat 10%-os mértékéig terjedhet.
Elosztásáról az intézményvezető, vezető helyettes és a dietetikus tesz javaslatot, ezt a vezetői
értekezleten tárgyalja és dönt.
16
2.5.2. Megbízási díj
Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása
szerint számára előírható feladatra nem fizethető.
A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő
igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy felügyeleti
szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető.
2.5.3. Továbbképzés
Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek a
munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése.
A továbbképzés szabályai:
– A közalkalmazott írásban köteles kérni továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről,
akár továbbképzésről van szó.
– A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy
beiratkozott a félévre.
– Köteles leadni a dolgozó a konzultációs időpontokat.
– A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a
továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente felül kell vizsgálni a
továbbképzési terv figyelembevételével.
2.5.4. Közlekedési költségtérítés
A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó
rendelkezések értelmében megtéríteni.
Ha a dolgozónak alkalmazása során a munkába járás körülményeiben változás áll be, azt az
intézményvezetőnek azonnal be kell jelenteni. Helyi járati bérlet kifizetése nem történhet
meg. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
2.5.5. Munkaruha juttatás
Az intézmény a közalkalmazottak részére költségvetési előirányzat terhére védőruhát,
munkaruhát biztosít a 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 12. mellékletében foglaltak alapján.
A munkaruha és védőruha juttatásra jogosító munkaköröket, ruhafajtákat, a juttatási időket
és egyéb feltételeket az SZMSZ munkaruháról szóló melléklet tartalmazza.
2.5.6. Étkezési hozzájárulás
Az intézmény valamennyi dolgozója jogosult térítési díj ellenében étkezést igénybe venni.
Az étkezésért fizetendő térítési díj a költségvetési előirányzat terhére állapítható meg.
A dolgozó az étkezési hozzájárulást természetben nyújtott étkeztetés formájában veheti
igénybe.
Nem jár étkezési hozzájárulás:
- Gyes, Gyed időtartamára,
- fizetés nélküli szabadság időtartamára,
- felmentési idő, lemondási idő azon tartamára, amelyre a közalkalmazottat a
munkavégzés alól mentesítették.
17
2.5.7. Telefon, mobiltelefon használat
Az intézményi mobil telefonokat a munkakörükkel összefüggésben az intézményvezető, a
vezető helyettes, a dietetikus- élelmezésvezető használhatja.
Gyermekek megbetegedése esetén a szülők értesítésére a kisgyermeknevelők használhatják.
A dolgozók a saját mobil telefonjaikat, csoportszobában nem használhatják, csak a
házirendben foglaltak alapján. A vezetékes telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet
használni. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekéréssel.
2.5.8. Szociális jellegű juttatás
Az intézmény a közalkalmazott közeli hozzátartozójának halála esetén temetési segélyt
folyósíthat a költségvetési előirányzat terhére.
Közeli hozzátartozó ebben az esetben a közalkalmazott szülei, házastársa, gyermeke.
3.1. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése
A munkavégzés teljesítése a feladatellátás helyén az ott érvényben lévő szabályok, a
munkaköri leírásban és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.
A dolgozó köteles munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni, ott a munkát
képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni.
Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével
összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre
hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó a munkáját az arra vonatkozó szabályoknak
és előírásoknak, a munkahelyi vezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak
megfelelően köteles végezni.
Nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és
amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.
Az intézménynél hivatali titoknak minősül:
- az alkalmazottak személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,
- az ellátottak, gondozottak személyiségi jogaihoz fűződő adatok,
- az alkalmazottak, ellátottak és gondozottak egészségi állapotára vonatkozó adatok.
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi
dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak
közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.
3.2. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére
A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás
nyilatkozatnak minősül.
A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:
- az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az
intézményvezető, a helyettese és az intézményvezető által megbízott személy
jogosult.
18
- a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért
nyilatkozó felel.
- a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali
titoktartásra, az intézmény jó hírnevére és érdekeire.
- nem adható olyan nyilatkozat, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az
intézmény tevékenységében zavart okozna vagy erkölcsi, anyagi kárt okozna.
- a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a riport anyagát a közlés előtt
megtekinthesse, meghallgathassa, hitelességéről meggyőződhessen.
3.3. A munkaidő beosztás
A munkarendet a szakmai törvények, jogszabályok, valamint a munkaköri leírásokban és a
szakmai programban foglaltak szerint kell alkalmazni.
A bölcsődei dolgozók munkaideje: heti 40 óra.
Az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 55. §-a alapján „A munka jellegétől függően végrehajtási
rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő
tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.”
Ennek megfelelően rendelkezik a 257/2000. (XII.26.) kormányrendelet a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról: 7. § (1) 29 A teljes napi munkaidőből hét
órát kell a munkahelyen eltölteni a bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőnek.”
A végrehajtási rendelet 7. § (3) bekezdés e) pontja értelmében: Ha a munkáltató a
munkahelyen történő munkavégzésére hosszabb időtartamot nem rendel el, a teljes napi
munkaidőből legalább 6 órát kell a munkahelyen eltölteni annak a közalkalmazottnak, akit
teljes munkaidejében, bölcsődében a fogyatékos gyermekek habilitációját végző speciális
csoportban kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatnak.
A kisgyermeknevelők normál csoportban eltöltendő kötelező óraszáma: napi 7 óra.
A nyolcadik órában kötelesek a kisgyermeknevelői munkakörrel összefüggő dokumentációs
feladatokat elvégezni.
Hetes váltásban, lépcsőzetes munkakezdéssel dolgoznak:
5:30 órától
7:30 órától
9:00 órától
9:30 órától
A kisgyermeknevelők speciális csoportban eltöltendő óraszáma: napi 6 óra.
Gyógypedagógusnak az intézményben kötelezően eltöltendő óraszáma: napi 6 óra.
Gyógypedagógiai asszisztens csoportban eltöltendő óraszáma: napi 8 óra.
A bölcsődei dajkák két műszakban dolgoznak, heti váltásban.
Munkarendjük: 5:30 órától 13:30 óráig és
9:30 órától 17:30 óráig
19
Konyhai személyzet: szakácsnők 6:00 órától 14 óráig
Konyhai kisegítők heti váltásban 6:00 órától 14 óráig
8.00 órától 16 óráig
Dietetikus-élelmezésvezető: 6:00 órától 14 óráig
Gazdasági ügyintéző: 8:00 órától 16 óráig
Intézményvezető: 8:00 órától 16 óráig
Vezető helyettes: 7:00 órától 15 óráig
3.4. Szabadság
Az alkalmazottak éves szabadságának a mértékét a Kjt-ben és a munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) foglaltak szerint kell megállapítani.
A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.
A szabadság kiadásánál mindig figyelembe kell venni a fenntartói döntés alapján a bölcsőde
zárva tartási idejét.
Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel
egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezése
minden esetben csak intézményvezetői engedéllyel történhet.
A munkavállalók a munkából való rendkívüli távolmaradásukat, annak okát lehetőleg előző
nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8 óráig kötelesek bejelenteni az intézmény
vezetőjénél, vagy helyettesénél, hogy helyettesítéséről intézkedni tudjon.
3.5. A helyettesítés rendje
Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.
A munkavállalók távolléte esetén a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény
vezetőjének a feladata.
Az intézmény vezetőjét a kinevezett vezető helyettes helyettesíti, a dietetikus
élelmezésvezetőt a gazdasági ügyintéző helyettesíti.
A helyettesítéssel kapcsolatos konkrét feladatokat a munkaköri leírások és a szakmai program
tartalmazza.
3.6. Munkakörök átadása
Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók
munkakörének átadásáról, ill. átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a következőket.
- az átadás- átvétel időpontja,
- a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatás, fontosabb adatokat,
- a folyamatban lévő konkrét ügyeket,
- az átadásra kerülő eszközöket,
20
- az átadó és átvevő észrevételeit,
- a jelenlevők aláírását.
Az átadás-átvételi eljárást, a munkakörváltozást követen legkésőbb 15 napon belül be kell
fejezni.
3.7. Egyéb szabályok
3.7.1. Fénymásolás
Az intézményben csak szakmai munkával összefüggő anyagok másolása történhet.
3.7.2. Kártérítési kötelezettség
A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes
megszegésével okozott kárért kárenyhítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén
a közalkalmazott a teljes kárt köteles megfizetni.
A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett
hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat
jegyzék vagy elismervény alapján. A pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általa
kezelt pénz tekintetében.
A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazott vétkességére tekintet
nélkül felelősséggel tartozik.
Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.
A kár összegének meghatározásánál a Kjt. és az Mt. az irányadó.
3.7.3. Anyagi felelősség
Az intézmény dolgozója a munkavégzése során használt eszközökért, ruházatáért az azokban
okozott kárért felel. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési
tárgyakért, gépek rendeltetésszerű használatáért, azok megóvásáért.
Az intézményből használati tárgyakat kivinni és behozni nem lehet. (pl. számítógép, konyhai
eszközök)
3.7.4. Az intézmény külső és belső kapcsolatának rendje
Belső kapcsolattartás
Az intézmény feladatainak hatékony ellátása érdekében a belső egységek egymással szoros
kapcsolatot tartanak.
Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedéseknél, amelyik a
másik szervezeti egység működési területét érinti az intézkedést megelőzően egyeztetési
kötelezettségük van.
A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek.
21
Külső kapcsolattartás
Az eredményesebb működés elősegítése érdekében és a kompetenciahatárok tiszteletben
tartásával jól működő kapcsolatokat alakítunk ki azokkal az intézményekkel, melyekkel a
családok kapcsolatba kerülnek / kerülhetnek/ (Tatai Egészségügyi Alapellátó Intézmény,
Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Család és Gyermekjóléti Szolgálat, Család
és Gyermekjóléti Központ, Gyámhatóság, Pedagógiai Szakszolgálat, országos és megyei
illetékességű Szakértői Bizottság). Az intézmény más szakmai szervezetekkel,
társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzattal együttműködik.
3.7.5. A bélyegzők használata, kezelése
Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatairól nyilvántartást
kell vezetni, amely az Iratkezelési Szabályzatban található. A nyilvántartás tartalmazza, hogy
a bélyegzőz ki, és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásával
igazol.
A nyilvántartás vezetéséért a gazdasági, pénzügyi vezető a felelős. Az átvevők személyesen
felelősek a bélyegzők megőrzéséért.
A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és leltározásáról a
gazdasági, pénzügyi ügyintéző gondoskodik.
3.7.6. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés
A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés ellenjegyzés rendjét az intézménynél az
intézményvezető határozza meg. Részletes szabályait a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza.
3.7.7. Belső ellenőrzés
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései szerint az intézménynek
kell biztosítani a belső kontroll tevékenység működését. Az intézmény egyéb belső
ellenőrzését a fenntartó végzi.
3.7.8. Intézményi óvó, védő előírások
Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Tűzvédelmi és
Munkavédelmi Szabályzatot, a Prevenciós tervet, az előírt utasításokat, a menekülés útját.
A munkavállalók alapvető feladata, hogy egészségük és testi épségük megvédése érdekében a
szükséges ismereteket átadja, vagy annak veszélye esetén a szükséges intézkedéseket
megtegye.
22
