Csobod Éva, Heszlényi Judit, Schróth Ágnes Iskolák belsô ...documents.rec.org/publications/Iskolak_belso...Nyomás, kötészet: Fischerman Kft. – Felelôs vezetô: Fischer

Csobod Éva, Heszlényi Judit, Schróth Ágnes

Iskolák belsô levegôminôségének javítása

Továbbképzési program

Közép- és Kelet-Európai

REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONT

A kötet megjelenését az Olasz Környezetvédelmi Minisztérium támogatta

Szerkesztô: CSOBOD ÉVA

Fedélterv: FARKAS PETUR

© Szerzôk: CSOBOD ÉVA, HESZLÉNYI JUDIT, SCHRÓTH ÁGNES

ISBN 963 9424 99 4

Felelôs kiadó: Közép- és Kelet-Európai REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONT,REC Magyar Iroda

Nyomdai elôkészítés: Szignet Kft. – Felelôs vezetô: Hasznos EmôkeNyomás, kötészet: Fischerman Kft. – Felelôs vezetô: Fischer György

3

Tartalom

Bevezetô 5

1. rész A zárt helyiségek levegôjének ártalmai 7

Háttéranyag 7

Módszertan 9

Tanár-továbbképzési anyag tervezete, vázlata 9

1. számú melléklet A csoportmunka feladatlapjai 10

2. számú melléklet Feladatlap a 19/2002. OM rendelet megismeréséhez 12

3. számú melléklet 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények

elhelyezésének és kialakításának építészeti-mûszaki követelményeirôl 12

1. számú függelék 17

2. számú függelék 18

4. számú melléklet Szónokverseny 25

5. számú melléklet Grafikonkészítés, elemzés 26

6. számú melléklet A zaj 27

Továbbképzési program – Szentendre 28

2. rész Takarítás az iskolában 29

Háttéranyag 29

1. számú melléklet Néhány (az iskolák számára) fontos rendelet a kémiai anyagokról 33

2. számú melléklet Veszély jelképek 33

3. számú melléklet 2000. évi XXV. törvény 34

4. számú melléklet A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok 35

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos óvintézkedésekre utaló S mondatok 35

5. számú melléklet Biztonsági adatlap 36

6. számú melléklet 6/2001. (II. 28.) KÖM rendelet a mosó- és tisztítószerek felületaktív

hatóanyagai biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 37

7. számú melléklet A tenzid molekulák szerkezete 38

8. számú melléklet Ne öntsük össze a tisztítószereket! 38

Egészségnevelési továbbképzési program – Szentendre 39

I. feladatlap 40

II. feladatlap 41

III. feladatlap 42

IV. feladatlap 43

5

Az iskolák harmonikus világa, a tanulók egyenletes fej-

lôdése elválaszthatatlanul összefügg az egészséges isko-

lai környezettel, ahol a környezeti elemek jó minôsége

alapfeltétel. Mindez jelenti a tantermi levegô, az ivóvíz

jó minôségét, a keletkezô hulladékok összegyûjtését és

gondos kezelését, az iskolában használatos tisztítósze-

rek körültekintô kiválasztását és használatát, növények

elhelyezését az esetlegesen keletkezô káros anyagok

megkötésére.

Az iskolák belsô levegôminôsége törvényileg az Ok-

tatási Minisztérium által bizonyos szempontból (pl. az

épület légterére vonatkozóan) szabályozott, valójában

azonban számos faktor jelenleg még szabályozatlan.

Vannak az egészségre különösen veszélyt jelentô kémi-

ai anyagok, amelyek általában a kémiaszertárban talál-

hatók, és gondosan ellenôrzött körülmények között csak

a szaktanár felügyeletével használhatók.

Vannak azonban olyan anyagok, amelyek ez elôvi-

gyázatosság ellenére is megjelennek a belsô légtérben,

(pl. a radon, az azbeszt, a formaldehid, a nitrogén-di-

oxid, a por és korom stb) amelyek a természetbôl, a

használati tárgyakból, az épület falából, az emberi tevé-

kenységbôl származhatnak.

A szennyezôanyagok egészséget károsítô hatása függ

a levegôben lévô káros anyagok koncentrációjától, az

adott levegôben tartózkodó életkorától és érzékenysé-

g étôl. Az iskolás életkorban az érzékenység és a poten-

ciális egészséget károsító veszély fokozottan jelentkezik.

Ismeretes, hogy az utóbbi 12 évben mintegy három-

szorosára nôtt az asztmás betegek száma hazánkban,

amelyek nagyrészt allergiás eredetûek. Különösen ve-

szélyeztetettek a gyerekek és az idôs emberek. A Nem-

zeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében

végzett mérések szerint (1997–1999) a légzôszervi és al-

lergiás tünetek gyakorisága a 8–10 évesek körében

23–31%, ami azt jelenti, hogy majdnem minden harma-

dik gyermek légzôszervi megbetegedésben szenved. Ez

a helyzet sürgôs feladatokat ró a magyar környezet-

egészségügyre, a környezet állapotának javítása terén.

A környezet-egészségügyi problémák feszítôen elô-

térbe kerültek egész Európában az utóbbi két évtized-

ben, amelyre az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az

ENSZ Környezet és Fejlôdés Bizottsága megoldásokat

keresett. A WHO 1989-tôl folyamatosan kezdeményezi

és elôsegíti a környezetvédelem és az egészségügy ága-

zati együttmûködését, célul tûzte ki egy hosszú távú, át-

fogó, a megelôzésre épülô európai környezetpolitika ki -

alakítását. 2004. év fontos állomása ennek a folyamat-

nak Budapesten, ahol a IV. Környezet és egészség mi-

niszteri konferencia került megrendezésre május 23–25.

között. A konferencia fô célja az európai környezet-

egészségügyi stratégia Budapest deklarációban való

megfogalmazása. A jövô nemzedékének, gyermekeink-

nek megóvása a rájuk leselkedô környezeti veszélyektôl

a Gyermekek Környezet és Egészségvédelmi Cselekvési

Tervében (CEHAPE) jelenik meg, amelyben a tagállamok

(több, mint 50 ország) közös akciótervet fogadnak el az

országok környezet és egészségügyi minisztereinek rész-

vételével.

Hazánk 1994 óta tevékeny részese az európai kör-

nyezet-egészségügyi folyamatnak, amelyet a jelenleg el-

fogadásra kerülô II. Nemzeti Környezet-egészségügyi

Akcióprogram is mutat. Ebben a programban, ahogy a

gyermekeink jövôjéért kidolgozott európai akcióprog-

ramban is egyik kiemelt téma „Tiszta kül- és beltéri leve-

gô biztosítása”. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy meg

kell elôzni és csökkenteni kell a kül- és beltéri levegô-

szennyezésbôl származó légúti megbetegedéseket a po-

litika és a gyakorlati cselekvés eszközeivel a lakásokban,

az iskolákban, a munkahelyeken.

Az iskolai belsô levegôminôség javítása része a fent

említett problémáknak, vannak olyan elemei, amelyek a

politikusok, törvényalkotók elkötelezettsége mellett az

önkormányzatok, az iskolafejlesztôk, a tanárok és tech-

nikai személyzet együttmûködését igénylik.

A jelen kiadvány egy olasz–magyar kétoldalú együtt-

mûködésre épülô program továbbképzést szolgáló anya-

ga, az Olasz Környezetvédelmi Minisztérium támogatá-

sával. A „Tisztább környezetet és jobb jövôt gyermeke-

inknek” program a Közép- és Kelet-Európai Regionális

Környezetvédelmi Központ Magyar Irodájának vezetésé-

vel valósul meg.

A program fontos eleme „A levegô minôsége az isko -

lában: képzés a szülôk, a tanárok és az iskolai dolgozók

s z á m á r a ” . Ez a kisérleti program, a korábban elindított

olasz kezdeményezéshez csatlakozik. További informá-

ciók: www.rec.hu

Az Olasz Egészségügyi Minisztérium 1998-ban létre-

hozott egy Mûszaki Tudományos Bizottságot, melynek

feladata a beltéri levegôszennyezéssel kapcsolatos meg-

elôzô és jogi intézkedési javaslatok kidolgozása. Elké-

szítette az Útmutató a beltéri egészség megóvásához és

Bevezetô

6

e l ô s e g í t é s é h e z címû dokumentumot, melyet a Hivatalos

Közlöny 252. számában tettek közzé 2001. november

2 7 - é n .

A fenti Bizottság keretén belül „Allergia” nevet vise-

lô munkacsoport jött létre, amely kidolgozta a beltéri le-

vegôminôség ellenôrzésének kritériumait, tekintettel a

lakásokban és a közterületeken jelentkezô allergia ve-

szélyre, majd speciális programjavaslatot dolgozott ki az

iskolaépületekkel kapcsolatban.

Ez a program egyben ahhoz a „Beltéri levegô minô -

sége az iskolákban” címû projekthez kapcsolódik, ame-

lyet az EFA – Allergiás és Légúti Megbetegedésben Szen-

vedô Betegek Egyesületeinek Európai Föderációja

(www.efanet.org) – koordinált 2001-ben az Európai Bi-

zottság pénzügyi támogatásával a levegôszennyezés

okozta megbetegedésekkel kapcsolatos Közösségi

Egészségügyi Program keretében.

Rómában és még néhány olasz nagyvárosban lezaj-

lott Az egészséges levegôjû iskoláért. Asztma és allergia:

Megelôzés és alkalmazás iskolai környezetben, címet vi-

selô projekt. Az önkormányzatok képzést szerveztek a

szülôk, a nevelôk és iskolai dolgozók számára, melynek

során orvosokkal és betegek egyesületeinek képviselôi-

vel is találkoztak. A képzések 2003 májusában kezdôd-

tek és az új iskolaév elején folytatódtak.

A jelen kiadványban megjelenô hazai iskolák belsô

levegôminôségének javítását célzó képzési program az

olaszországi tapasztalatokra épül. A továbbképzés célja

az iskolák belsô levegôminôségének javítása, a légúti

megbetegedésben szenvedô gyermekek számának csök-

kentése, a további megbetegedések kockázatának mér-

séklése.

A továbbképzés tartalma és módszerei illeszkednek a

hazai iskolai környezet-egészségügyi helyzethez, a taná-

rok, a technikai személyzet, a szülôk, az egészségügyi

intézmények, civil szervezetek együttmûködésére ösztö-

nöznek. A továbbképzési programnak két kiemelt témá-

ja, amely az elsô, ill. a második fejezet tartalmaz a Zárt

helyiségek levegôjének ártalmai, ill. a Takarítás az isko -

lában. Tematikailag mindkét rész az adott témáról hát-

tér-információt tartalmaz, majd módszertanilag változa-

tos feladatokat, ill. feladatlapokat. Az elsô fejezetben a

szerzô az iskolai levegôminôséget befolyásoló káros

anyagok egészségügyi hatásaival foglalkozik, a levegô-

minôséget befolyásoló törvényi háttérrel, a mindennap-

ok levegôminôséggel összefüggô problémáival. Ezt kö-

vetôen olyan feladatokat javasol csoportmunkára, amely

ismeretszerzésre, alkotó gondolkodásra, cselekvésre

ösztönzi a diákokat. A feladatok nagy része újszerû le-

het a tanárok és diákok számára egyaránt.

Az iskolák termeinek megfelelô szellôztetése, a leve-

gôben lévô káros anyagok szobanövényekkel történô

megkötése, a gondosan kiválasztott anyagokkal történô

teremfelújítás odafigyelés kérdése inkább, s nem elsô-

sorban pénzkérdés. Ezért a kiadványban megjelenô pél-

dákat bevezetésre ajánljuk az iskolák számára.

A képzési program Takarítás az iskolában fejezete az

iskolában alkalmazott tisztítószerek egészségügyi hatá-

saival foglalkozik, javaslatokkal szolgál a környezet és

egészségbarát alternatívák alkalmazására. Népszerûsíti

a szódabikarbóna, a citromlé, az ecetsav használatát a

drága és egészséget károsító szerekkel szemben. A kü-

lönbözô kémiai anyagokat tartalmazó tisztítószerekkel

kapcsolatos információkhoz való hozzáférés alapvetô

igény, a gyártó köteles errôl a felhasználót könnyen hoz-

záférhetô módon tájékoztatni. Ehhez is nyújt iránymuta-

tást ez a fejezet. Az elsô fejezethez hasonlóan a máso-

dik fejezet is különbözô módszertani javaslatokat tartal-

maz csoportmunka formájában a témában való elmélyü-

lésre, a praktikusan használható feladatlapokkal együtt.

A továbbképzési program kisérleti jelleggel öt buda-

pesti és vidéki kiválasztott iskolában került kipróbálásra

az iskolák által delegált tanárok részvételével. Az isko-

lákban lemérhetô haszon, a belsô levegôminôség javu-

lása varázsütésre nem várható. A kezdeti kis lépések, a

szobanövények telepítése, környezetbarát tisztítószerek

bevezetése talán könnyen megvalósítható. Az iskolai

belsô levegôminôség és a gyermekek jelenlegi egészsé-

gi állapotának mérése hosszabb kutatást igényel, amely

a hazai Környezet-egészségügyi Intézet segítségével va-

lósul meg. Az intézet kutatói mûszeres levegôminôség-

méréssel vizsgálják az iskolák belsô levegôjét, a levegô-

ben kimutatható káros anyagok koncentrációját. A tanu-

ló egészségügyi állapotára vonatkozó adatgyûjtés kérdô-

íves módszerrel történik két alkalommal egy éven belül.

A mérések és a program további eredményeirôl a

www.rec.hu honlapon számolunk be.

Minden iskolának további eredményes munkát kíván

a levegôminôség javítását célzó programban a REC Ma-

gyar Iroda.

7

HÁTTÉRANYAG

BevezetésMindennapi életünkben sokféle ártalom ér bennünket,

felnôtteket és gyerekeinket, tanítványainkat, amire figyel-

ni kell. Meggyôzôdésem, ha ismerjük ezeket a károsító

anyagokat és tájékoztatjuk környezetünket arról, hogyan

lehet enyhíteni a veszélyeket, akkor sokat teszünk egész-

ségünk megóvásáért. Az ártalmak csökkentése nem ne-

héz, csak odafigyelést igényel.

A jelen összeállítással tanár kollegáinknak szeret-

nénk segíteni. Tapasztalataink szerint a környezet- és

egészségnevelési problémákat akkor tudjuk átadni diák-

jainknak, ha megfelelô módszerekkel tesszük ezt. Ezért

a háttér-információkon kívül konkrét feladatokat, mód-

szereket is ajánlunk a megvalósításhoz.

Az ember egész napi rohanás után, amikor hazatér,

becsukja az ajtót maga mögött és azt gondolja, a mun-

kahelyi gondjait, a rossz levegôt, a zajt kizárta. Az este

kellemesen telik majd családi körben.

Fontos tudnunk azonban, hogy lakásunkban, munka-

helyünkön, az iskolában mi minden van körülöttünk, mit

tartalmaznak használati tárgyaink, mi van szobánk, tan-

termünk levegôjében. Az alábbiakban ezzel a kérdéssel

foglalkozunk, de természetesen kitérünk arra is, hogy a

tôlünk független ártalmak ellen hogyan tudunk védekez-

ni, mi a módja a káros hatások, anyagok csökkentésének.

Tanári tapasztalataim szerint nagy a felelôsségünk

abban, hogy diákjaink figyelmét felhívjuk az ôket köz-

vetlenül veszélyeztetô tényekre. A tárgyi tudás nélkülöz-

hetetlen a tudatos egészség- és környezetvédelmi szem-

lélet kialakításában. Ennek formálása pedig a XXI. szá-

zad nélkülözhetetlen követelménye. Csak környezettu-

datos magatartással védhetjük meg egészségünket, a

közvetlen és tágabb környezetünket eredményesen. A

fenntarthatóság csak így valósítható meg.

1. Mi mindent tartalmaz lakásunk, tantermünk,munkahelyünk levegôje?

Ezzel a kérdéssel azért kell megismerkednünk, mert éle-

tünk nagy részét „bezárva” töltjük. Egy átlagember életé-

nek 85-90%-át tölti zárt helyen. A munkahelyen, iskol á-

ban hasonló problémákkal szembesülünk, mint otthon.

Napjainkra átalakult minden körülöttünk. Megvál-

toztak az építôanyagok, a bútorok anyagai, a festékek, a

burkolóanyagok. Alacsonyabbak a lakások, így a káros

anyagok nagyobb koncentrációban jelentkeznek, mint

régen. Többnyire gázzal fûtünk. Egyre több a zárt térben

felszabaduló káros, egészséget veszélyeztetô anyag a

szobák, termek levegôjében.

A dohányfüst

h t t p : / / w w w . h a z i p a t i k a . h u / t o p i c s / n i k o t i n s t o p / a r t i c l e s?

a i d = 2 0 0 4 0 3 2 9 1 3 0 0 3 8 # 5

(Máriáss Márta cikke alapján)

80-féle alkán, alkén és alkin, mintegy 100 aromás szén-

hidrogén, kb. 25-féle alkohol, karbonil-származék, sa-

vak, észterek, fenolok és fenoléterek, további alkaloidok

és nitrogéntartalmú vegyületek, peroxidok, szterinek, ter-

pének keveréke található a dohányfüstben. A felsoroltak

között sok a rákkeltô anyag. A füstben lévô anyagok kü-

lönbözô méretû szilárd részecskék vagy folyadékcsep-

pecskék formájában szállnak a levegôben. A nagyobb ré-

szecskék az orrnyálkahártyán megtapadnak, a kisebbek

mélyebbre jutnak, a tüdô-léghólyagocskákig. A légutak

csillós hengerhámja szüntelen mozgással igyekszik a be-

került anyagokat eltávolítani a légzôszervbôl, de közben

sajnos a mérgezô anyagok hatására el is pusztulnak a

hámsejtek. A mélyebbre jutott részecskék rátapadnak a

nyálkahártyára, ahonnan a falósejtek bekebelezik ôket. A

cigarettafüst legnagyobb része olyan mérettartományú

(0,1–1 mikrométer) részecskékbôl áll, amelyek könnyen

eljutnak a tüdô mélyére, ahol kifejtik hatásukat. Kiszá-

molható, hogy 20 évig napi 20 cigaretta elszívásával 6 kg

szennyet gyûjt be a dohányos ember tüdeje.

A dohányfüstös helyen növekvô gyerekek gyakrab-

ban kapnak légzôszervi, kötôhártya- és melléküreg- be-

tegségeket. Fontos, hogy az iskolákban, munkahelyeken

ne lehessen dohányozni.

Nitrogén-dioxid

A fôzéssel, sütéssel és a fûtéssel kerül a lakás levegôjé-

be. Ennek mennyisége a gáz minôségétôl függ. A nagy

fûtôértékû földgáz égésekor több nitrogén-oxid keletke-

zik. A gázkonvektorok több káros anyagot termelnek,

mint a modernebb gázfûtési megoldások. Ez a vegyület

különösen a két év alatti gyermekek légzôszervi megbe-

tegedéseinek gyakoriságát növeli. Sokat segít a helyze-

ten, ha jól szellôzô konyhában fôzünk. Gyakran kell

szellôztetni a gáztûzhely használatakor. A konvektoros

fûtés iskolában semmiképp sem ajánlatos.

1. rész

A zárt helyiségek levegôjének ártalmai

8

Formaldehid

A fûrészporból préselt bútorokból, berendezési tárgyak-

ból szabadul fel abból a formaldehid-gyantából, amit ra-

gasztóanyagként használnak a gyártásnál. Jótékony ha-

tású ez a vegyület, mert a padlót, tapétát óvja a penésze-

déstôl, de ugyanakkor károsítja egészségünket. Daganat-

keltô hatását már a 80-as években kimutatták, allergén

hatása fôleg a légzôszervek megbetegedését okozza.

Formaldehid a friss faanyagból is kerül a légtérbe.

Régebben csak alaposan szellôs helyen kiszárított fát

használtak fel építkezéshez, így káros hatása kisebb volt.

Kerülni kell tehát az iskolában és otthon az ilyen be-

rendezési tárgyak használatát.

Mûanyagokból felszabaduló szerves oldószerek

Ezek allergiás reakciókat váltanak ki, nagyobb koncent-

rációban daganatkeltôk.

Radon

A radon a természetben jelenlévô radioaktív gáz. A ra-

dioaktivitás egyes anyagok sajátossága. Különösebb kül-

sô hatás nélkül elbomlanak, más anyaggá alakulnak. A

bomlást radioaktív sugárzás kíséri. A Föld kialakulásakor

ezek az anyagok már megvoltak, de sokuk elbomlott már

azóta. Bomlási sebességüket a felezési idôvel adják meg.

A talajban elôforduló urán bomlásakor keletkezik radon,

ami a légkörbe kerül. Felezési ideje mindössze 3,8 nap.

A levegô radontartalma függ a helytôl és az idôjárástól.

A levegôben lévô porszemcsékre kerülnek és ezzel

együtt a belélegzett levegô részei lesznek. A tüdô léghólya-

gocskáinak falán megtapadva ott fejtik ki roncsoló hatásu-

kat, ezzel növelve a tüdôrák kockázatát. A padlószinten leg-

nagyobb a radonterhelés, mivel nagy része a talajból szár-

mazik. A radon bomlása nyomán keletkezett anyagok kö-

zött is több radioaktív, amelyek szintén károsító hatásúak.

Biológiai szennyezôk

A penészek és a házi poratka a két legfontosabb szeny-

nyezô. A penész nedvesebb levegôjû helyiségekben szí-

vesen szaporodik. Anyagai gyakran idéznek elô légúti

megbetegedéseket. Védekezhetünk ellenük ecetes vagy

hypós lemosással.

Mindkét élôlény allergiás reakciókat válthat ki. Sok a

krónikus légúti megbetegedés a nem megfelelôen takarí-

tott helyiségekben tartózkodók között.

Házipor-atka-allergén

Olyan agresszív anyag, amely az immunrendszerbôl „ki-

provokálja” az allergiás reakciót (az IgE-termelôdést).

A mikroszkopikus mére-

tû ízeltlábú emberi és állati

hámmal táplálkozik. A házi-

por-atka ürüléke egy erôsen

irritáló fehérjét tartalmaz. Az

állat 20–26 C°-on, 60–80%-

o s páratartalom mellett sza-

porodik a leginkább.

A poratkák a lakásban

mindenütt megtalálhatóak,

matracokban, párnákban, kárpitokban, plüssállatokban ta-

nyáznak. A házi por grammja 10–20 ezer atkát tartal-

maz.

Minden porfogót érdemes eltávolítani. Gyakran kell

törölgetni a port. Segít a napon való levegôztetés, ez

csökkenti a poratkák számát.

Megoldás, a káros hatások csökkentésének lehetôségei

• Természetes anyagok használata az építkezésnél.• A festékek, pácok, ragasztók gondos megválasztása.• Az állandó, gyakori szellôztetés.• Jogi háttér biztosítása (lásd 1. melléklet).• Növények felhasználása (lásd 2. melléklet).

Az iskolában, munkahelyen töltjük el az idônk legna-

gyobb részét, tehát itt sem mindegy, hogy milyen környe-

zetben dolgozunk. S mivel a nyomtatókból, a fénymáso-

lókból stb. is távozik vegyi anyag, ezért a jól kiválasztott

növények ezeken a helyeken is hasznosak lehetnek.

Ilyen helyekre javasolhatók: azálea, gumipálma, tulipán,

mikulásvirág, bambusz. Ezek a növények megkötik a le-

vegôbôl a káros formaldehidet, a toluolt stb. A kaktuszo-

kat ajánlatos a számítógépek mellé telepíteni. Ha viszont

központi fûtéses a helyiség, akkor helyezzünk el benne

minél több páfrányt. A 2. számú mellékletben még ol-

vashatunk olyan növényekrôl, amelyek segítik tisztán

tartani tantermeink és szobánk levegôjét.

2. A zaj

Nem mindig gondolunk arra, hogy a zaj is szennyezi a

környezetet. Az utcán, az iskolában, a lakásunk környé-

kén zajban élünk. Nem mindegy, hogy az iskolában, ott-

hon milyen anyagokat használunk burkolásra, mibôl épít-

kezünk.

A magyarországi városokban a közlekedésbôl eredô

zaj a lakosság 60–70 %-át terheli.

Ahol lehet, az iskola környékére sövényt, fasort kel-

lene ültetni. Ezek tompítják a zajt, mert a sok apró levél,

gally szétszórja a hanghullámokat, a lombozat susogása

elnyomja a zavaró hangokat.

3. Az illatok és szagok

Az ember orrüregének felsô részében található az 5cm2

nagyságú szaglóhám, amely több millió szaglósejtet tar-

talmaz. Ezeket ingerlik a különbözô szagmolekulák. A

szaglás eredménye kellemes vagy kellemetlen érzést

egyaránt kiválthat. A kedvenc szagok kedvezôen befo-

lyásolják a szervezet tevékenységét.

Az alapszagok egy részét a molekulák alakja, össze-

tétele, szerkezete határozza meg. Ilyenek például: a

kámfor, a menta, az éter és a virágillat. Más szagokat a

molekulák elektromos töltése hoz létre, ilyenek például:

a szúrós szagú vagy a rothadó anyagok.

A szaglás érzékenysége a nanogramm (ng= 10- 9g). 10 ng

szaganyag egy dm3 levegôben még észrevehetô. Az anya-

gok minôségüktôl függôen más-más mennyiségben kelte-

nek szagérzetet. Az aceton 4 ng, a kámfor 0,016 ng, vaní-

lia 0,0005 ng mennyiségben hat ingerként a szaglóhámra.

9

Több anyag különbözô töménységben, más-más s z a g-

érzetet kelt. Ha belépünk egy szellôzetlen tanterembe,

nem mindig fogad kellemes illat minket. Rövid idô alatt

már nem érezzük a kellemetlen szagokat. Ez azért van,

mert a szaglósejtek hamar fáradnak és csak emelkedô

szagintenzitást vagy intenzív illatokat képesek folyamato-

san érzékelni.

Napjainkban az illóolajok reneszánszukat élik. Az

élet legkülönbözôbb területein használjuk ôket. Néhány

érdekes adat mutatja hatékonyságukat. Ezeket az iskolá-

ban is használhatjuk, nemcsak otthon.

Az illóolajok a növényi szervezet mûködésének mel-

léktermékei. Erôsen párolgó, fajra jellemzô, jellegzetes

szagú vegyületek, amelyek különbözô növényi részek-

ben raktározódnak. Az illóolajok minôségét és összeté-

telét a talaj, az éghajlat, a növény életkora és a szedés

ideje jelentôsen befolyásolja. Az illóolajok magas ára az-

zal magyarázható, hogy nagy mennyiségû növény vagy

növényi rész szükséges elôállításukhoz. Pl. 1 kg-nyi cit-

romfû-olaj elôállításához 10 t növényt kell feldolgozni. 1

liter narancsvirág-olaj 1 tonna kézzel gyûjtött virágból

vonható ki. 1 csepp rózsaolajhoz 30 kinyílott virágot dol-

goznak fel (50 csepp = 1 gramm). Most egy olyan olajról

írunk, ami tanteremben is használható.

Citrom: Elô-Indiában ôshonos, a gyümölcs termésfa-

lából préseléssel nyerik az olajat. Kiemelkedô baktéri-

umölô szer:

• a fertôzô agyhártyagyulladás kórokozóját 15 percalatt,

• a tífusz kórokozóját 1 órán belül, • a tüdôgyulladás kórokozóját 2–3 óra alatt, • a gennykeltô baktériumokat 2 óra alatt,• a mandulagyulladást okozó baktériumokat 3–12

óra alatt pusztította el a citromolaj gôze.

Tehát illatosító lámpában párologtatva szûkebb kör-

nyezetünk levegôjét jelentôs mértékben csíramentesíthet-

jük. Erre azért van szükség, mert 1m3 belvárosi lakásban

2 0 000, 1m3

átlagos munkahely levegôjében 5 0 0 0 0 0 0

kórokozó van. A citromolaj a legyeket is riasztja.

MÓDSZERTANA hétköznapi tudás átadása egyre hangsúlyosabb oktatá-

sunkban. Az új érettségi vizsga követelményei között

hangsúlyosan szerepelnek az egészségi vonatkozások. A

kérdéssel tehát mindenütt foglalkozni kell. A gyerekek-

hez csak interaktív módszerekkel lehet eljutni. A követ-

kezôkben tehát a fenti háttéranyaghoz ajánlunk néhány

olyan módszert, aminek segítségével élménydúsan lehet

átadni még az ilyen „száraznak” tûnô anyagot is.

Javasolt módszerek:1. Csoportmunka: Az iskola- és szobalevegô ártalmai

és káros hatásaik csökkentésének lehetôségei:

• 1. csoport feladata: Hogyan lehet lakásod levegôjétegészségessé tenni? (1. feladatlap)

• 2. csoport feladata: Otthonunk levegôje. (2. fel-adatlap)

• 3. csoport feladata: A problémák kétarcúsága,avagy a szakszerû szellôztetés. (3. feladatlap)

• 4. csoport feladata: Az épített környezetünk és azegészség. (4. feladatlap)

A feladatalapok bôven tartalmaznak ötleteket. Ezek

közül a tanár kedvére válogathat a célcsoport összetéte-

le, kora, felkészültsége szerint. A feladatlapokat az 1.

számú melléklet tartalmazza.

2. Törvényi háttér: Vannak-e az emberi egészség

védelmére vonatkozó olyan jogszabályok, amelyek a

zárt térben dolgozókat védik?

Fontos a törvény, a rendelkezések ismerete. Diákja-

inkat megismertethetjük az iskola épületének tervezését,

kivitelezését körvonalazó rendelkezésekkel. Természe-

tesen nem a teljes rendelkezés ismeretét tûzzük ki célul.

Ha feladatokat adunk, amelyekre a választ a rendelke-

zés szövegébôl kell kiválasztani, a diákok „játékos kuta-

tásuk” alatt több részlettel megismerkednek. A 19/2002.

OM rendelet szövegét a 3. számú melléklet tartalmazza.

A 2. számú melléklet pedig a rendelet megismeréséhez

ajánlott feladatlapot mutatja be.

3. Szónokverseny: A hagyományos és a modern

épületek összevetése, levegôjük összetételének összeha-

sonlítása. Ezzel a módszerrel diákjainkat a kulturált vita

szabályaira tanítjuk meg. Elsajátítják az érvelésen alapu-

ló meggyôzés fortélyait. A játékot részletesen a 4. számú

melléklet tartalmazza.

4. Grafikonkészítés, elemzés: A zárt tér levegôjének

jellemzôit, %-os összetételét, a különbözô országok la-

kásainak radon-terheltségét a gyerekek maguk állapítják

meg grafikonok elemzésén keresztül. A grafikonkészítés-

nél kreativitásukat használhatják. A számítógép segítsé-

gét természetesen igénybe vehetik. Ezzel gyakorolják

annak kezelését. (5. számú melléklet)

5. Irodalmi munka: Az illatok, az illatterápia fonto-

sabb vonatkozásairól tájékozódnak a diákok. Kiderül

számukra, hogy a természetben elôforduló anyagok fel-

használhatók a hétköznapi bajok, panaszok orvoslására.

Megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy a gyógyszereket

egyszerû, természetes anyagokkal lehet helyettesíteni.

Természetesen felhívjuk a veszélyekre a figyelmüket.

Önállóan gyûjtenek anyagot a különbözô illóolajok-

ról, hatásaikról, alkalmazhatóságukról. Érdemes néhány

illóolajat bemutatni, annak összetételével, hatásaival fog-

lalkozni.

6. Tervkészítés: Megismertetjük diákjainkat azzal a

ténnyel, hogy a zajt milyen mértékben tudjuk elviselni,

hogy miként lehet csökkenteni közvetlen környezetünk

zajterhelését. (6. számú melléklet)

T A N Á R - T O V Á B B K É P Z É S IANYAG TERVEZETE, VÁZLATAA 7. számú melléklet egy, már kipróbált továbbképzési

anyag vázlatát mutatja be. A mellékletekben olvasható

feladatlapokból készült a válogatás. Ez az anyag 90 perc

alatt végezhetô el.

10

1. számú melléklet

A csoportmunka feladatlapjai

1. csoport feladata: Hogyan lehet lakásod levegôjét egészségessé tenni? Olvasd el a kiadott anyagot,majd válaszolj a kérdésekre! Forrás: Tüdôtisztítás – növényekkel

NSZ • 2001. december 5. • Szerzô: György Károlyné dr.

• Növényeket használnál levegô-„tisztításra”? Sorold fel ezeket! • Mutasd be ezeket a növényeket! Keresd meg a képek között a megfelelôt!• Számold ki a tanterem/terem alapterületét! Mennyi négyzetméter zöld felület kellene a tiszta levegôhöz? • Ha vannak dohányosok a környezetedben, az ô szobájukban milyen növényt tartanál? Miért? Errôl a növényrôl keress érdekes adatokat! Foglald össze egy kördiagramon, mit, milyen %-ban köt meg a nö-

vény! (Dolgozhatsz számítógéppel is.)

• Készíts összehasonlító elemzést a különbözô növények károsanyag-megkötô képességérôl! A cikkben valamennyi kérdésre megkapod a választ. A feladathoz a növényképek letölthetôk a következô hon-

lapról:

http://www.kertpont.hu/disznoveny.htm

A növények képei és leírásai megtalálhatók Lelkes L. (szerk.): Szobanövények, Mezôgazdasági Kiadó, Bp. 1990

címû könyvben, vagy más hasonló témával foglalkozó könyvben.

1. csoport feladata: Otthonunk levegôje. Olvasd el a kiadott anyagot, majd válaszolj a kérdésekre!Forrás: Szakszerû szellôztetés

• Szeretnél egészséges lakásban élni? Tervezd meg a következôket a realitás talaján maradva! Vegyél figyelem-be gazdasági szempontokat is!

Ø Milyen anyagokat használnál az építkezésnél?Ø Milyen méretûre terveznéd a szobákat?Ø Milyen fûtést alkalmaznál?Ø Milyen bútorokkal, tárgyakkal rendeznéd be a kész lakást?

• Gyûjtsd össze azokat a megoldásokat, amelyekkel jelentôsen csökkenthetô a szobalevegôben lévô káros anya-gok koncentrációja, mennyisége!

• Töltsd ki az alábbi táblázatot! Melyiken tudsz változtatni? Melyiket tudod megszüntetni a kibocsátó forrásokközül?

a kibocsátás forrása a szennyezô anyag nevea szennyezô anyag

a megelôzés lehetôségeihatása az egészségre

cigaretta

gáztûzhely 1.

2.

gázkonvektor 1.

2.

gázüzemû cirkó 1.

2.

bútorok

burkolóanyagok

mûanyagok

biológiai szervezetek 1.

2.

11

2. csoport feladata: A problémák kétarcúsága, avagy a szakszerû szellôztetés. Olvasd el a kiadott anyagot, majd válaszolj a kérdésekre! Forrás: Otthonunk levegôje (http://www.lelegzet.hu/archivum/1998/01/0569.hpp)

• Mit gondolsz, a huzat feltétlenül káros hatású?• Hasonlítsd össze a régi és az új lakások szigetelését! Töltsd ki az alábbi táblázatot!

• Foglald össze a nedves lakásban kialakult problémákat! Milyen kapcsolatban van ez a helyzet a szellôztetéssel?• Foglald össze a száraz levegôjû lakásban kialakult problémákat! Milyen kapcsolatban van ez a helyzet a szel-

lôztetéssel?

• Bármely terem levegôje bezárt ablakok mellett elhasználódik. Számoljátok ki, hogy a tanterem levegôjénekösszetétele hogyan változik meg egy tanítási óra alatt? A szükséges adatokat megtalálod a szövegben. Tudnod

kell még, hogy egy légvételnél 0,5 dm3 levegô jut a tüdôbe, és nyugalomban percenként 16-szor veszünk le-

vegôt. A többi adatot megtalálod a szövegben.

3. csoport feladata: Az épített környezetünk és az egészség. Olvasd el a kiadott anyagot, majd vála -szolj a kérdésekre! Forrás: Épített környezetünk és az egészség (http://www.lelegzet.hu/archivum/2003/04/2755.hpp)

• Kérdezd végig, hogy társaid hétköznap és hétvégén mennyi idôt töltenek átlagosan zárt térben! Számoljatok azeredményekbôl átlagot!

a) hétköznap zárt térben eltöltött idô: óra

b) hétvégén zárt térben eltöltött idô: óra

c) összesített átlag: óra

• Sorold fel az építkezésben bekövetkezett azon változásokat, amelyek miatt lakásaink levegôje több ártalmasanyagot tartalmaz ma, mint régen.

• Melyek a legveszélyesebb anyagok a lakás légterében?• Rajzoljatok le egy vázlatos emberi kontúrt! Rajzoljátok bele azokat a szerveket, amelyeket a szobalevegôben

lévô anyagok megtámadhatnak. Húzzatok nyilakat ezekhez a szervekhez és írjátok a nyilak végéhez a károsí-

tó anyagok neveit! Használjatok minden anyaghoz más színt!

• Milyen veszélye lehet a porszívózásnak? Kövesd egy apró porszem útját egészen a tüdôléghólyagokig! Készítsfolyamatábrát a válaszodból!

• Hogyan védhetjük magunkat a káros hatásoktól? Fogalmazz meg 10 tanácsot, amit követve csökkenthetjük aszobalevegô ártalmait!

• Készíts apró rajzokat, amelyek bemutatják a „Beteg épület tünetegyüttest”.

lakástípus pozitív vonatkozások negatív vonatkozások

régi építésû lakások

új építésû lakások

klímaberendezések

12


Feladatlap a 19/2002. OM rendelet megismeréséhez

JOGSZABÁLYOKFeladatok:

Ø Mi a rendelet száma?Ø Melyik törvény alapján készült a rendelet?Ø Mekkora telken kell hogy épüljön az iskola? Hol épülhet iskola?Ø Milyen legyen a padlóburkolat? Milyen legyen a természetes megvilágítás?Ø Milyen elôírások vonatkoznak az akusztikára?Ø Mekkora legyen egy osztályterem?Ø A különbözô termek mekkorák legyenek?Ø Mekkorára kell a szertárakat tervezni?Ø Mekkora a nevelôtestületi szoba?


19/2002. (V. 8.) OM rendeleta közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának

építészeti-mûszaki követelményeirôl

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 93. §-a (1) bekezdé-

sének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és az ifjúsági és

sportminiszterrel egyetértésben – a következôket rendelem el:

1. § A közoktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmények tervezési munkáinál – az épített környezet ala-

kításáról és védelmérôl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési kö-

vetelményekrôl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények mellett – az e rendelet

a) 1. számú mellékleteként kiadott óvodai,

b) 2.számú mellékleteként kiadott általános iskolai, és

c) 3. számú mellékleteként kiadott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények építé-

szeti-mûszaki követelményeit (a továbbiakban: tervezési elôírás) is figyelembe kell venni.

2. § (1) Ez a rendelet 2002. június 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már elkészült és engedélyezésre benyújtott, de még jóvá nem hagyott építési

tervek tervezési elôírásaira a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévô, a nevelési-oktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmény ak-

kor felel meg a követelményeknek, ha a fenntartó – a külön jogszabállyal kiadott – kötelezô (minimális) esz-

köz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak a közoktatásról szóló törvény 124. § (20) bekezdésében, illetve

a 132. § (11) bekezdésében meghatározott idôpontra eleget tesz.

(4) A rendelet hatálybalépését követôen a tervezési elôírásban foglaltakat alkalmazni kell az építési engedély és

a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély kiadásakor.

2. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez

A közoktatás nevelô és oktató intézményei tervezési elôírásaiII.

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Ez a szabályozás az általános iskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-mûszaki követelményeit tartalmaz-

za, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezôen elôírt követelményeket.

1. Általános elôírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, ame-

lyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadó-

képességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már

meglévô általános iskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pe-

dagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elké-

szíteni.

Ha a meglévô épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szemponto-

kat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni.

1.2. A tervezési programot az iskolafenntartó köteles elkészíttetni. A minôség és szakszerûség biztosítása érde-

kében a tervezési programot már meglévô iskola esetén a nevelôtestület és az igazgató, új általános iskola létesíté-

se esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerô, szakirányú (pedagógus) felsôfokú végzettségû, az Országos Szakér-

tôi Névjegyzékben szereplô szakember(ek) közremûködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal

rendelkezô vezetô tervezô építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi ne-

velés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértôi Névjegyzékben szereplô nemzeti-

ségi szakértô(k) igénybevétele is szükséges.

1.3. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükrözô demográfiai, szociológiai, közgazdasági

elemzéssel kell alátámasztani.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen

biztosítja a pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja

megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet általános iskolát létesíteni, illetve

nem lehet az intézményt általános iskolának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet halad-

ni (lásd 2. számú függelék).

1.5. A tervezési programot az iskolafenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában

ellenôrzi/ellenôrizteti annak megvalósítását. Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás fo-

lyik, a tervezési program jóváhagyásához az iskolafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint il-

letékes helyi kisebbségi önkormányzat – ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat – véleményét is.

A tervezési program alapján elkészített építészeti-mûszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési

eljárásra történô benyújtás elôtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbí-

rálói közé az Országos Szakértôi Névjegyzékben szereplô közoktatási szakértôket kell bevonni.

1.6. Amennyiben az iskola – a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban – fogyatékos gyermekek nevelé-

sében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó.

2. Településrendezési követelmények

2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek ké-

szítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

– ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre iskolát építeni nem lehet;

– az épület magassági kitûzési adatait az árvízi és a belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi ható-

sággal véleményeztetni kell.

2.2. Az általános iskola közösen telepíthetô más közoktatási intézménnyel, közkönyvtárral, uszodával, gyermek-

rendelôvel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésû – az

oktatást nem zavaró – intézménnyel, de az iskola közterület felôli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni,

továbbá az iskola a gyermekrendelôvel közvetlenül nem érintkezhet. Magas zajterhelésû és forgalmas útvonalhoz

közeli területen – ha más helyszín nem lehetséges – csak a megfelelô kültéri (növénysáv, zajvédô fal) és belsô téri

(ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetô iskola. Városokban a telepítés

legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetô.

2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei a Faluházban nyernek elhelyezést, ez esetben a helykije-

lölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, mûvelôdési, sport- és szabadidôs tevékenységé-

nek helyigénye és helyiségigénye is kielégíthetô.

2.4. A telek

– nagysága: 25,0 m2/fô, illetve az építési övezetre elôírt legkisebb telekméret lehet (megengedhetô eltérés: leg-

feljebb 10%). Mezôgazdasági gyakorlókert, elkülönített gazdasági udvar (teherszállítás céljára), vagy jelentôs

(az egész települést vagy több intézményt kiszolgáló) szabadtéri sportlétesítmények elhelyezésére és a külön

jogszabályban elôírt gépjármû-várakozóhelyek (parkoló) céljára többletterületet kell biztosítani; a szelektív

hulladékgyûjtés megvalósításának feltételeit megfelelô tároló tervezésével biztosítani kell;

– tagolása: játszó-, pihenô-, sportterületet kell létesíteni a szükséges közlekedô- és zöldfelületekkel; valameny-

nyi terület kialakításánál a mozgássérültekre tekintettel kell lenni; a játszó-, pihenôterület nagysága legalább

3,0 m2/fô legyen; a telken csak pedagógiai célzatú állattartás (gyakorlati ismeretek, biológiai, környezetvédel-

mi oktatás stb.) engedhetô meg;

– beépítésének mértéke: legfeljebb 25% legyen, és tegye lehetôvé, hogy az oktatóhelyiségek homlokzatfelülete

a szomszédos telekhatártól legalább 10,0 m távolságra legyen, és a vele szemközti épülettömeggel alkotott

légtérarány legalább 1:2 legyen;

13

14

– beépítésének módja: az építhetô, oktatást szolgáló szintek száma legfeljebb három (földszint + kettô). Az épít-

mény akadálymentes megközelítését és az építményben való mozgást, valamint veszélyhelyzet esetén a men-

tés feltételeit biztosítani kell, amelyekhez a tûzvédelmi szakhatóság elôzetes állásfoglalását ki kell kérni. A tan-

termeket és szociális helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy mozgáskorlátozottak számára akadálymentesen

használhatók legyenek.

A nevelési-oktatási helyiségek és az egyéb helyiségek belmagasságát az országos településrendezési és építési

követelményekrôl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint kell meghatározni. Ne-

velési-oktatási helyiségek padlószintje nem kerülhet a rendezett terepszint alá.

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésû helyiségekbôl funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különbözô funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni,

de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell

védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetôvé az intézményekben az egyéni és csoportos munkát.

3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mûködés érdekében lehetôleg tömör építészeti kialakítású (aulás,

csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedôterek többcélú hasznosítá-

sára. Amennyiben a funkcionális egységek között belsô zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor

fedett, de belül nyitott közlekedôt kell közöttük kialakítani.

3.5. A funkcionális egységekben:

– a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen;

– kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületû helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhetô meg, egyéb

felülvilágított terekben az elôírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésû ol-

dalvilágítással kell biztosítani (további elôírásokat az OTÉK tartalmaz);

– a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más

követelményt határoz meg;

– a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszerelése-

ket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektôl eltérô követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

– az aula használata mûvelôdési, közösségi célra;

– tornaterem használata mûvelôdési, közösségi, szabadidôs programok számára;

– konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

– szaktantermek használata a felnôtt lakosság át-, illetve továbbképzésére;

– számítástechnikai tanterem felnôttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredô világítási, szellôzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység

(fôzô- vagy melegítôkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az egysé-

get konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezetek megvalósíthatók

– hagyományos,

– iparosított vagy

– vegyes

technológiával.

A szerkezettervezésnél lehetôleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és a

válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késôbbi átalakítás lehetôségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezete-

ket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony

és balesetmentes szellôzést, megvilágítást, az egyszerû kezelhetôséget. A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütés-

álló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,00 méternél nagyobb menetmélységû terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tûzvédelmi Szabályzat szerint elôírt tûzgátló ajtók lehetnek. A közössé-

gi illemhelyek elválasztó falai lehetôleg lábakon álló könnyûszerkezetû elemek legyenek, ajtóit kívülrôl kulccsal

nyithatóvá kell tenni. Törekedni kell a külsô falak és a tetôk nyári hôterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, kül-

sô árnyékolók, átszellôztetett tetôk, zöldtetôk). A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerített élvédôkkel

15

kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóle-

um burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön.

4.2. Épületgépészet

Az intézményeket csak közmûvesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valameny-

nyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell

rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint).

(További elôírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Vízellátás – csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

– tanulónként 30 liter/nap;

– oktatók és kisegítô személyzet 50–70 liter/nap;

– fôzôkonyha, melegítôkonyha esetén adagonként 80 liter/nap;

– a zöldterület öntözése 5 liter/m2/nap;

– a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m2/nap.

A mosdókat, mosogatókat, kiöntôket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhe-

lyezése szükséges. A csatorna-ágvezetékek mérete a csatlakozást követôen legalább 50,0 mm-re bôvüljön. Az alap-

vezetékekbe és/vagy ejtôvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvízellátás

Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a ter-

vezési program megköveteli. Egyéb követelmény hiányában a zuhany melegvízszükségletét 40 tanuló/tanóra hasz-

nálatra kell méretezni. A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell

megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elôírások betartásával valamennyi funkcionális

egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványok-

kal egyeztetett módon lehetôvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetôségét oly módon, hogy az

elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyrôl (pl. tanári asztalba épített szekrény) vé-

gezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-

gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fûtés

A fûtés szakaszolását az egyidejûség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelôtt,

délután, este mûködô funkcionális egységek, tanítási szünet, észak–déli elhelyezkedés stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett

50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghômérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni:

– mosdó, zuhanyozó, orvosi szoba +24 °C;

– tanterem, napközis terem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár +20 °C;

– étterem, tornaterem, szertárak +18 °C;

– mûhely, konyha, illemhelyek, közlekedôk +16 °C.

A fûtôberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfûtés). Lehetôsé-

get kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hômérséklet szabályozására.

A fûtôtestek felületi hômérséklete ne haladja meg a 65 °C-t, ellenkezô esetben burkolatról kell gondoskodni. A fû-

tôtest burkolata megfelelôen „szellôs“ legyen, hogy ne rontsa le a hôátadást, és tegye lehetôvé a takarítást.

Szellôzés

A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegôcseréjét természetes szellôzéssel kell biztosítani.

Lehetôség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elôírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon

a helyeken mesterséges szellôzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség-

ben (pl. tornaterem, aula stb.). A mesterséges szellôzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet el-

kerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellôzését lehetôleg természetes úton (ab-

lakokkal, kürtôkkel), ilyen lehetôségek hiányában mesterségesen kell biztosítani.

A mesterséges szellôzés elszívásos legyen, és a levegô utánpótlását megfelelô nyílásokkal kell biztosítani.

(További elôírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valameny-

nyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elôírások betartá-

sával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel

kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetôvé kell tenni a

helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetôségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyrôl (pl. ta-

nári asztalba épített szekrénybôl) végezhetôen.

16

Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

– tûzjelzô hálózat az elôírásoknak megfelelôen kötelezô;

– vagyonvédelem (igény szerint);

– hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetôleg a késôbbi fejlesztések érdekében a védôcsövezés

beépítése);

– számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetôleg a késôbbi fejlesztések érdekében a védôcsövezés beépítése).

A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. Az osztálytermekben, elôadókban, egyéb közösségi helyiségek-

ben, tornateremben, mûhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesz-

tett dugaszolót kell készíteni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

– a 0,65–0,95 m magasságban lévô munkafelület szükséges megvilágítása

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– falitáblára vonatkozó követelmény

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– közlekedô, raktár, egyéb

legalább: 80–100 lux.

A tanulók által használt helyiségekben csak általános világítást kell tervezni. Kivéve a tábla megvilágítását, ami

káprázatmentes legyen. A mûhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is kell

tervezni.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elôírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedô, az ének-zene szaktanterem akusztikai

méretezésére (hangelnyelô felületek alkalmazása).

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

– az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani;

– az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különbözô korosztályok méreteinek és az ergonómiai követel-

ményeknek;

– a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkci-

onális egységek átrendezhetôségét és flexibilis használatát;

– kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

– biztosítsák a balesetmentes, fertôzésmentes használatot, a könnyû tisztán tarthatóságot;

– a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek;

– a szaktermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, a többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés fe-

leljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elôírások biztonsági elôírásait fo-

kozottan be kell tartani.6. Környezetkultúra

Az intézmények külsô-belsô tereit az ízlésformálás érdekében lehetôség szerint képzômûvészeti alkotásokkal, al-

kalmasan megválasztott színekkel és élôsarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmû tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, betû, jelkép),

amely az intézményben való eligazodást lehetôvé teszi gyermeknek és felnôttnek egyaránt.

Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehetô legnagyobb kiterjedésû zöldterületek létesítésérôl és megóvásáról

(gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési elôírásokban különös gondot kell fordítani

– az egészségvédelmi, kábítószer elleni,

– a tûzvédelmi,

17

– a balesetvédelmi,

– a munkavédelmi,

– a betörésvédelmi,

– a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) elleni,

– a terrortámadás elleni

biztonsági elôírásokra.

1. számú függelékA jelen elôírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaz-

nia kell:

A nyolc évfolyammal alapított /mûködô A négy vagy annál kevesebb évfolyammal

általános iskola esetén alapított/mûködô általános iskola esetén

1 . T a n t e r e m T a n t e r e m

2 . C s o p o r t s z o b a

3 . Szaktantermek a hozzájuk tartozó szertárakkal

4 . Általános szertár Általános szertár

5 . Egyéni fejlesztôszoba, logopédiai foglalkoztató Egyéni fejlesztôszoba, logopédiai foglalkoztató

6 . K ö n y v t á r K ö n y v t á r s z o b a

7 . Nevelôtestületi szoba Nevelôtestületi szoba

8 . Igazgatói iroda Igazgatói iroda

9 . Helyettesi iroda

1 0 . Gazdaságvezetôi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Gazdaságvezetôi iroda (önálló gazdálkodás esetén)

1 1 . Ügyviteli helyiség Ügyviteli helyiség

1 2 . Tanári pihenô, teakonyha, öltözô

1 3 . Tanári dohányzó

1 4 . Tornaterem és kapcsolódó egységei Tornaszoba és kapcsolódó egységei

1 5 . Orvosi szoba Orvosi szoba

1 6 . Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Sportudvar (szabadtéri sportpálya)

1 7 . Aula, közlekedô, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár

1 8 . I l l e m h e l y c s o p o r t o k I l l e m h e l y c s o p o r t o k

1 9 . Általános raktár Általános raktár

2 0 . Karbantartó mûhely

2 1 . Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék) Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék)

Az öt–nyolc évfolyammal alapított/mûködô általános iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/mûködô álta-

lános iskola helyiségkövetelményeit kell figyelembe venni.

Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhetô.

18

A fôbb funkcionális

egységekHelyiségek Mennyiségi mutató Tervezési elôírások

Általános Tanterem Osztályonként egy. Alapterülete: 2,0 m2/fô

oktatási egység A szaktanterem (legalább 52,0 m2, legfeljebb 68,0 m2)

is beszámítható

Csoportszoba Iskolánként kettô. Alapterülete: legalább 26,0 m 2, legfeljebb 42,0 m2

Amennyiben önálló

csoportszobák

nem létesülnek,

a tantermek

20–25%-át

hangszigetelt,

mozgatható

válaszfalakkal kell

megoszthatóvá tenni

Egyéni Iskolánként egy Alapterülete: legalább 24,0 m2, legfeljebb 42,0 m2

fejlesztôszoba,

logopédiai

foglalkoztató

Könyvtár Iskolánként egy Alapterülete: legalább 52,0 m2

(adattár, stúdió, klub) Méretét és berendezését a tervezési program

határozza meg, annak figyelembevételével,

hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági,

közösségi funkciókat.

Ebben az egységben kell kialakítani az oktatási-nevelési

folyamat zavarása nélkül a szülôi fogadás lehetôségét

(tanár–család kapcsolat kialakítása).

Könyvtárszoba A négy vagy ennél Alapterülete: legalább 26,0 m2

kevesebb évfolyammal

alapított/mûködô

iskolában egy

Általános szertár Általános oktatási Alapterülete: tantermenként 3,0 m2, legalább 18,0 m2

egységgel rendelkezô

épületenként egy

Szaktantermi Számítástechnikai Iskolánként egy Alapterülete: legalább 69,0 m2, legfeljebb 99,0 m2

oktatási egység szaktanterem A terem vízszintes és függôleges határoló felületeit,

a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes

felületkezeléssel kell ellátni.

A padlóburkolaton nem keletkezhet

elektrosztatikus feltöltôdés.

Számítástechnikai Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

szertár A számítástechnikai szaktanterem

és szertár csatlakozhat a könyvtárhoz vagy az általános

oktatási egységhez is.

Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet

kell biztosítani.

Idegen nyelvi, Iskolánként Alapterülete: legalább 52,0 m2, legfeljebb 82,0 m2

nemzetiségi, legalább egy A pedagógiai programtól függôen, idegen nyelvi,

etnikai nemzetiségi oktatás feltételei a számítástechnikai

szaktanterem szaktanteremben is megoldhatóak.

Idegen nyelvi, Iskolánként Alapterülete: legalább 18,0 m2

nemzetiségi, legalább egy Szertáranként a szaktanár részére

etnikai szertár munkahelyet kell biztosítani.

2. számú függelék

19



T e r m é s z e t t u d o m á n y i Iskolánként egy Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 89,0 m2

szaktanterem Az elôadóasztal által elfoglalt – mintegy 2,0 m széles –

terület padlóburkolata mosható legyen.

A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen.

Az ablakokon elsötétítô szerkezet legyen.

T e r m é s z e t t u d o m á n y i Iskolánként egy A természettudományi szaktanteremhez

szertár – természettudományi elôkészítô,

– kémiai,

– fizikai,

– biológiai

szertárakból álló összevont szertár csatlakozzon.

A szertárak alapterülete külön-külön

legalább 18,0 m 2 legyen.

A szertárakat elônyös összevontan kialakítani,

kivéve a kémiai szertárt, amelyet külön helyiségben

kell kialakítani.


kell biztosítani.

Ének–zene terem Iskolánként egy Alapterülete: legalább 52,0 m 2, legfeljebb 82,0 m2

Külön figyelmet kell fordítani a hangszigetelésre,

a pormentességre és szükség esetén

a helyi megvilágításra.

Ének-zene szertár Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m 2


kell biztosítani.

Rajzterem Iskolánként egy Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 82,0 m2

Egyenletes szórt fényû megvilágítást kell biztosítani.

Rajzszertár Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m 2


kell biztosítani.

Technika Iskolánként Alapterülete: legalább 52,0 m 2

szaktanterem legalább egy A szaktanteremben folyó papír-, textil-, fa-,

fémmunka- vagy háztartási tankonyha-tevékenységet

a tervezési program határozza meg.

A tevékenységnek megfelelôen kell a teremben

a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket

meghatározni és gépi szellôzést alkalmazni.

Technika szertár Iskolánként Alapterülete: legalább 18,0 m 2

legalább egy A szertárak számát a szaktanteremben folyó

tevékenység határozza meg.


kell biztosítani.

Igazgatási Igazgatói iroda Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

és szociális egység Az iskola székhelyén; a négy és ennél kevesebb

évfolyammal alapított iskolában a helyettesi,

ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható,

ha a helyiség alapterülete ezt lehetôvé teszi.

Helyettesi iroda Iskolánként Alapterülete: legalább 18,0 m 2

legalább egy. Ha a helyettes alkalmazása kötelezô;

Telephelyenként egy a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított

iskolában az igazgatói irodával, az ügyviteli

helyiséggel közösen is kialakítható,

ha a helyiség alapterülete ezt lehetôvé teszi.

20



Nevelôtestületi Iskolánként egy Alapterülete: 2,0 m2/fô, legalább 25,0 m 2

szoba

Gazdaságvezetôi Önálló gazdálkodás Alapterülete: legalább 18,0 m2

iroda esetén iskolánként egy

Ügyviteli helyiség Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

iroda A négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított

iskolában az igazgatói, helyettesi irodával közösen is

kialakítható, ha a helyiség alapterülete

ezt lehetôvé teszi.

Dohányzó Iskolánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m2

A gépi szellôzés biztosítása szükséges.

Tanári pihenô, Iskolánként egy A tervezési program, illetve az OTÉK szerint.

öltözô, teakonyha

Sport- és Tornaterem Iskolánként egy A sport- és szabadidô egységet tervezési program

szabadidô egység és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni

és megvalósítani.

a) Méretezése és kapcsolódó egységei:

A B C D

Alaprajzi

méret 12/24 m 16/30 m 27/32 m 28/45 m

Alap-

terület 288 m2 480 m2 864 m2 1260 m2

Szabad

bel- 8,0 m 8,0 m 10,0 m 10,0 m

magasság

Oszt- Két Három

hatóság Egyterû Egyterû térrészre térrészre

osztható osztható

Legalább

Szertár 40 m2 60 m2 100 m2 120 m2

Öltözô Két Két Négy Hat

egység egység egység egység

Küzdôtéri Egy Egy Két Három

WC egység egység egység egység

Tanári Egy Egy Két Három

öltözô egység egység egység egység

Orvosi Egy Egy Egy Egy

(elsôsegély) egység egység egység egység

szoba

b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényû,

káprázásmentes küzdôtéri megvilágítást kell kialakítani

azonos minôséggel az egyterû és az osztott részekben is.

A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek

helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség

szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni.

Általában a bevilágító felületek összessége legalább

az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább

1/10-e legyen.

21



c) Mesterséges világítást, szellôzést, fûtést

a mozgatható térelválasztás(ok) különbözô állapotainak

figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden

térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes

világítást kapjon.

d) A határolófalak legalább 3,0 m magasságig tömör,

sima, függôleges, sík felületûek legyenek.

Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni.

e ) Küzdôtér padlóburkolatának csak pont- vagy felület-

rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett

padlóburkolat alkalmazható.

Többcélú használat esetén a padlóburkolatot

az összetett funkcionális igénynek megfelelôen

kell kialakítani.

f) Sportberendezések

A rögzített, rögzíthetô és mozgatható sportszerek

fajtáját, mennyiségét a tervezési program

és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni,

fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére.

A mûszaki kiviteli terveknek a sportberendezések

beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények

elrendezését tartalmazni kell.

Tornaterem Sportszertár Iskolánként egy a) Az elôírt legkisebb

kapcsolódó belmagasság: 2,40 m

egységei alaprajzi méret: 4,50 m

ajtónyílás mérete: 2,20/2,30 m

b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedô téren

keresztül kapcsolódjon a küzdôtérhez.

Közvetett kapcsolata csak labda- vagy kéziszertárnak

lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell,

hogy két és három egységes terem esetén mindegyik

térrész külön-külön is berendezhetô,

illetve kiüríthetô legyen.

c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdôtérrel,

a sportszermozgatás irányában küszöb nem lehet.

Különleges esetekben legfeljebb 10%-os lejtô

megengedhetô.

d) Ha a terem több célra (mûvelôdési, közösségi stb.)

használható, úgy az ehhez szükséges berendezések

(pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani.

Öltözô + hideg- Iskolánként és Öltözôegység elemei:

meleg vizes mosdó nemenként egy – belátást gátló elôtér;

és zuhany – öltözô legalább 20,0 m2,

legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m;

– mosdó-párafogó legalább 5,4 m2,

legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m,

berendezés: négy mosdó;

– zuhanyhelyiség legalább 9,0 m 2,

legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m,

berendezés: három beépített zuhany;

– egy WC-fülke az elôtérbôl nyílóan

Az utcai cipôs-sportcipôs útvonalakat

kényszerútvonalként kell kialakítani.

Az öltözô és tornaterem között csak sportcipôs

forgalom lehet.

22



Tanári öltözô–iroda Iskolánként egy Közlekedôtéren keresztül – az öltözôk érintése

nélkül – közvetlenül kapcsolódjon a küzdôtérhez,

teremtérrészekhez.

Közlekedôrôl nyíló elôtérbôl:

– vizes helyiség egy mosdó és egy beépített zuhannyal;

– öltözô-iroda helyiség legalább 10,0 m2.

Orvosi szoba Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Telepítés a küzdôtér közelében, közlekedô

rendszerrôl nyílóan, ajtókapcsolattal egy öltözôhöz.

Sport- és szabadidô Tornaszoba A négy vagy ennél Alapterülete: legalább 69,0 m2

egység kevesebb Az öltözködés, tisztálkodás feltételeit nemenként

évfolyammal alapított biztosítani kell. A rögzített, rögzíthetô és mozgatható

iskolában egy sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program

és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni,

fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére.

A mûszaki kiviteli terveknek a sportberendezések

beépítéséhez, megvalósításához szükséges

szerelvények elrendezését tartalmazni kell.

Tornaszoba Sportszertár A négy vagy ennél Alapterülete: legalább 18,0 m2

kapcsolódó kevesebb

egysége évfolyammal alapított

iskolában egy

Sport- Sportudvar Iskolánként egy. a) Telepítés:

és szabadidô Helyettesíthetô Telepítését az épületek, játszó, pihenô területeinek

egység a célra alkalmas figyelembevételével, azokkal szerves összhangban

szabadtéri kell megoldani.

sportlétesítménnyel b) Méretezés:

A B C

Alaprajzi

méret 15/24 m 24/32 m 24/45 m

Verseny-

sport szintû röplabda kosár- kézilabda

pálya- labda

elhelyezés

c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit

(pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program

és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni

a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai

figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok

és az általános testnevelés céljára legalább

egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell.

d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett,

minôsített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok

(mûanyag, salak) alkalmazhatók.

Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minôsül,

beton, kô, mûanyag rács stb. burkolatot alkalmazni

nem lehet.

e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes

szakaszait, nekifutóit észak–déli (20°) hossztengellyel

kell telepíteni, alacsonyabb igényû gyakorlópályák

esetén a terület sajátos adottságai miatt ettôl el lehet

térni.

23



Lelátó, nézôtér Belsôtéri vagy szabadtéri lelátót, nézôteret a tervezési

program és a sporttechnológiai terv szerint lehet

létesíteni, de a nézôszámnak megfelelô összes

kiszolgáló létesítményt (parkolók, elôcsarnok,

büfé, ruhatár, vizes helyiségek) biztosítani kell.

A jó látás feltételeit és gépi szellôzéssel

a jó légállapotot lehetôleg minden egyes nézôhely

esetében teljesíteni kell.

Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen.

Tanuszoda 3000 tanuló ellátását Külön tervezési elôírások szerint.

egy, több iskola

tanulóinak ellátását

egy tanuszodával

lehet megoldani;

kiváltható szerzôdés

alapján igénybe vett

sportlétesítménnyel.

Közösségi tér Aula, közlekedô, Iskolánként egy Létesítése a tervezési program szerint.

zsibongó A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában

(porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is

betöltheti). Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát,

kiegészítô helyiségeit (színpad, vetítô, technikai

helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell

kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa:

– oktatási, nevelési,

– közösségi,

– mûvelôdési,

– sport-, szabadidôs

funkciótartományokban.

A kiegészítô helyiségeket a legnagyobb használói

létszámra kell méretezni.

A közlekedôterületeket lehetôleg összevontan kell

kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani

a terület többcélú használatát (pl. iskolai, közösségi,

mûvelôdési, sport- és szabadidôs tevékenységre).

A bejáratok, közlekedôk, lépcsôk, felvonók méretezését

a kiürítésre vonatkozó elôírások szerint kell végezni.

A mozgáskorlátozottak sajátos igényeit fokozottan

figyelembe kell venni.

Porta/kapusfülke Iskolánként egy A fôbejárat ellenôrzésére, a központi tájékoztatás

biztosítására és a központi kapcsoló-berendezések

elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni.

Ruhatár Iskolánként egy Alapterülete: tervezési program szerint.

Kialakítható központi és csoportos elrendezéssel.

Oktató-nevelô helyiségben ruhatárolás

nem engedhetô meg.

A tárolást a tervezési program szerint kell kialakítani.

A tárolás lehetséges módjai:

– felsôruha rögzített vagy mozgatható fogason;

– felsôruha rögzített vagy mozgatható fogason

+ eszköztároló tanulónként zárható szekrényben;

– felsôruha + eszköztároló tanulónként zárható

szekrényben. (A szekrények tisztán tarthatóságáról

és szellôztethetôségérôl gondoskodni kell.)

24



Illemhely- Személyzeti WC Épületenként, Az OTÉK szerint.

csoportok szintenként,

nemenként egy

Tanulói WC Épületenként, Az OTÉK szerint.

szintenként,

nemenként egy

Üzemeltetési Általános raktár Iskolánként Alapterülete: legalább 18,0 m2

egység legalább egy

Telephelyenként egy

Karbantartó mûhely Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Az intézmény közmûellátása szerint:

– a vízellátás,

– a szennyvízellátás,

– a villamosenergia-ellátás,

– a fûtés,

– a szellôzés,

– a melegvíz-ellátás,

– a gázellátás,

– a felvonóüzem biztosítása,

– a takarítás,

– a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkezô

valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási

munka elvégzéséhez.

Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre

vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek

számát és alapterületét a tervezési programban

meghatározni.

25


SZÓNOKVERSENY

A játékidô: 50 perc

Javasolt korosztály: 15–18 év

Cél: a vitakultúra fejlesztése, érvelési készség alakítása (az új érettségi követelményei között szerepel a

v ita mint módszer)

Alkalmazható: tanórán, erdei iskolában, táborban

Elôkészületek (1 perc)

• Alakítsatok ki négy csapatot (A, B, C és D)! Minden csapat megkapja fénymásolatban a lakás levegô-jével foglalkozó cikkeket, amelyet a csapatok feldolgoznak.

A feladat (15 perc felkészülési idô)

A megadott témához érveket gyûjtenek a játékosok, errôl készíthetnek jegyzetet.

Témák:

• Egy régi építésû lakásba költözöl. Érvekkel gyôzd meg a társad, hogy te jobban jártál, mint ô az újon-nan épített lakással! (A csapat)

• Egy új építésû lakásba költözöl. Érvekkel gyôzd meg a társad, hogy jobban jártál, mint ô a régi épí-tésû lakásával! (B csapat)

• Gyôzd meg a társadat, hogy érdemes beruháznia egy klímaberendezésre, mert ez igen elônyös,egészséges mikrokörnyezetet alakít ki otthonában! (C csapat)

• Gyôzd meg a társadat, hogy nem érdemes beruházni egy klímaberendezésre, mert a természetesszellôztetés sokkal egészségesebb, mint a mesterséges. (D csapat)

• Válaszd a nedvesebb környezetben lévô lakást! (Egyik nyertes csapat)• Válaszd a szárazabb környezetben lévô lakást! (Másik nyertes csapat)

A játék menete: (páronként 11 perc játékidô)

• Minden csapatból ki kell választani egy tanulót, aki az összegyûjtöttek alapján érvel. A szónok ren-delkezésére áll 3 perc, ami alatt az összegyûjtött érvek alapján a társát és a hallgatóságot igyekszik

meggyôzni saját igazáról. Elsôként az A és a B csapat szónokait halljuk. Ezután 2–2 percben kérdé-

seket lehet idézni mindkét szónokhoz. Ezek után szavazás következik. A hallgatóság arról szavaz,

hogy kinek az érveit fogadta el. Igen, nem vagy tartózkodom lehet a választás. A szavazásban mind

a négy csapat tagjai részt vesznek.

• Megismételjük az elôbbieket a C és D csapattal is.• A döntôben a két nyertes csapat versenyez, a fentiek szerint.

Eredményhirdetés, rövid értékelés: (1 perc)

Forrás: Szakszerû szellôztetés

26


GRAFIKONKÉSZÍTÉS, ELEMZÉS

1. FELADAT:

Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. Ebben szerepel egy adatsor, amely feltûnteti,

hogy a radon-koncentráció különbözô helyeken igen eltérô lehet. Az adatok felhasználásával készíts oszlopdiagra-

mot, amely mutatja a helytôl függô radon-koncentrációkat. A diagram elkészítéséhez használhatsz számítógépet.

2. FELADAT:

Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. Egy adatsor arról számol be, hogyan változik

egyes országok lakásainak levegôjében a radon-aktivitás koncentráció középértéke. Készíts oszlop- vagy kördiagra-

mot az adatok felhasználásával, amelyen bemutatod az országokban mért különbségeket! A diagram elkészítéséhez

használhatsz számítógépet.

3. FELADAT:

Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. A fénymásolt anyagban arról olvashatunk ada-

tokat, hogy mibôl származik a környezetünkben fellelhetô radon. Ennek százalékos megoszlását mutasd be egy kör-

diagramon! A diagram elkészítéséhez használhatsz számítógépet.

4. FELADAT:

Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. Értelmezd a grafikont! Használd segítségként a

fénymásolt anyagot!

Forrás: Marx György: Atommag-közelben

27

anyag sebesség (m/s)

gumi 40

levegô 340

parafa 430

víz 1400

beton 3200

tégla 3600

üveg 5200


A ZAJ

FELADAT

Nézd meg alaposan az alábbi táblázatot!

Képzeld el, hogy megbízást kapsz egy iskola építésére. Tervezd meg, hogy milyen anyagokat használnál, hogyan

burkolnád a tantermeket? Indokold meg a döntésed!

FELADAT

Vizsgáld meg az alábbi táblázatot!

Jó, ha tudjuk, hogy mikor milyen erôsségû zaj van körülöttünk. Vajon melyik ér téged az osztályban? Melyiket tud-

nád elkerülni? Miért érdemes ezt megtenni? Indokold meg a válaszod!

Hangerô Jelenség Élettani hatás

10–15 dB Falevél susogása Kellemes csend

20 dB Suttogó emberi hang Csend, zörej, lehet nyugodtan

tanulni vagy aludni

35–40 dB Halk rádió, TV Csend, zörej, lehet nyugodtan

tanulni vagy aludni

45 dB A tanterem, tanulószoba

megengedett zajszintje

50–55 dB Közepes hangerejû beszéd Tartós hatás esetén ingerlékenység,

60–70 dB Hangos beszéd idegesség, álmatlanság,

75–80 dB Jármûvekkel zsúfolt utca keringési zavarok,

testhômérséklet csökkenése,

figyelmetlenség

90 dB Nagyzenekari forte, gépterem, Tartós hatás: hallóidegek

motorkerékpár, Niagara-vízesés károsodnak, maradandó

halláskárosodás

100 dB Távoli földrengés,

erômûtelep, beatzenekar

120–130 dB Mennydörgés, repülôgép Fájdalomküszöb

140-160 dB Robbanási hang Süketséghez, halálhoz vezet

A táblázatok forrása: Jusztin K., Orosz Andrásné, Zsoltné Kapuvári J.: Természetkutató és Környezetvédô tanulói

munkafüzet II. (A levegô)

Documents

Csobod Éva, Heszlényi Judit, Schróth Ágnes Iskolák belsô ...documents.rec.org/publications/Iskolak_belso...Nyomás, kötészet: Fischerman Kft. – Felelôs vezetô: Fischer