Bevezet6s....... TARTALOM

................ 3

I.FEJEZET-Ahatdstig1.1. Hat6s6g 6s hierarchia ....................... 61.2. A hat6J6g amasdn- d''t6#;i;i';;ii;i;;; .'..'.'.... ........................... e1.3. A hatalom megnyilv6nul6si form6i a totalit6rius 6s demokratikus rendszerekben ........................ l21.4. Az 6llampolg6rok 6s hat6s6gok krizcitti viszony ............................. 151.5. 1A hat6s6g hi6ny6nak vagy tulkap6sainak kOvetkezm6nyei.............. ...................... 18

Osszefoglal6s ............ 21K6pessdgfelmdrd ................ ............... 22

2. FEIEZET - Szabadsdg ds felelilssigtudat2.1. A szem6lyi, politikai 6s gazdasilgi szabads6g k6ai kiil0nbs6g ................... ........... 242.2. ^Szabadsdg 6s a tdrv6nyek tiszteletben tart6sa. A fiatalkori btin0z6s ...................... 2723. *A bels6 sZabads6g .................... ....... 302.4. Aszabadsigkorliltozdsa: szabads6gvesztds ............... ..................... 322.5. Polg6ri jelenl6t 6s felel6ss6gtudat; ddntdshozatal, cselekv6s

6s a kdvetkezmdnyek v611al6sa .................... ............ 352.6. *.Egy€ni 6s kollektiv felel6ss6g. A felekiss6g kozvetlen vrillal6sa 6s ifiruhizhsa ........................... 38Osszefoglal6s ............ 4l

Kdpess6gfelm6r6 ................ ............. 423, FEJEZET - Igazsdgoxrig ds egtenlilsig3.1. Igazs6gossdgEsigazsilglalans6g. Azigazsdgtalans6gform6i6smegallv6nul6sa.......:..................3.2. *Az igazs6goss6g tipusai ...........1.1. lZigazsigszolgdltatis, az igazs6goss6g v6delmdt 6s megval6sit6s6t szolg6l6 intdzmdny3.4. *Kdz0ss69 6s igazs6gossig. Az igazs69oss6g 6rtelmez6s6nek ds megval6sit6s6nak

a kdziiss6g szerkezet6t6l 6s hagyom6nyait6l ffigg6 villtbzatai ........................3.5. Igazs6gossig, egyenl6s6g ds egyenl<itlens6g. Es6ly ds egyenl6s6g a t6rv6ny szine el6tt.

Az egyenl6s6g 6hajtou fajt6i, tipusai. Egyenl6s6g, ktilonbsdg 6s versenyszellem a demokratikust6rsadalomban

3'6. *Az emberek koai egyenl6s6g kinyilatkoztat6s6nak 6s kikdveteldsdnek tdrtdnete3.7, Az 6llam 6s a civil t6rsadalom szerepe az egyenl6sdg ktil<inb6z6 form6inak megval6sitiis6ban ...3.8. *Politikai ut6pi6k

Osszefoglal6sK6pess6gfelm6rri ................

4. FEJEZET-Atulajdon4.1. A tulajdonform6k 6s fejl6d6siik4.2. A tulajdonjog. A tulajdonosi min6sdg. A tulajdonjog megsdrtdse4.3. Mag6ntulajdon 6s piacgazdas6g .............4.4. P iacgazd,as6g 6s demokr6cia Rom6ni6ban. *A tulaj donj og

l6ffehoz6sa 6s vissza6llit6sa .....................4,5, *Az 6llampolg6r mint fogyaszt6 6s v6llalkoz64,6. *Magatart6s, viselked6sm6dok ds a tev6kenysdg krivetkezmdnyei a tulajdonform6k

p_luralizmus6nak felt6telei k<izdtt ...........Osszefoglal6sK6pessdgfelmdr6 ................

5. FEIEZET - A hazalistig5.1. Mi ahazafrsig 6s hogyan nyilv6nul meg? .............

444750

53

566062656768

't0t)75

7881

848788

905.2. Nemzeti cinazonoss6g 6s hazafis6g. Nemzeti 6rz€s, nemzettudat. Az rinazonoss6g risszetettsdge,

a tdbbszords identit6s ........................ ..................-...... 925.3. *Politikai dsszetartoz6s 6s lojalit6s. A magrindlet 6s a t6rsadalom lltezdsdhez sztiksdges

_ . a16ppel, hagyom6nyokkal, elvekkel 6s szervezetekkel szembeni - magatartfusformret ............. SO

11. 1A hazafrsilgtorzul6sai: idegengyfllOlet, sovinizmus 6s demag6gia ............................................... 995.5. Hazafis6g 6s eur6pai integr6ci6 ........102

Fdl6vi felmdr6 dolgozat. I f6l6v .....106Fdldvi felm6r6 dolgozat. II f6l6v ...........109

Minden ember bizonyos m6don viszonyul m6sokhoz. Gyakran olyan, ilLtala

fontosnak tartott tulajdons6gok alapj6n it6li meg embert6rsait, mint a becsii-

letess6g, tisztess6g, bari*sdg, tapintatossSg, hris6g. Ezeket a tulajdons6gokat

e r t,6 k ekn e k nev ezzilk.Az ertekmint fogalom a kdvetkez6ket jelenti:

. olyan fonlos, igaz 6s j6 dolgokat, amelyek megszerz6s66rt hajland6ak

vagyunk 5ldozatokra is;. o$* tulajdons6gokat, amelyek az |Ietben va16 t6j6koz6d5st,-egy

olyun eszm6nyk6p l6letc6l e16r6s6t segitik, amelyet saj6t, alakul6

egy6nis6gtinkkel dsszefiigg6sbe hozhatunk;. of-an it6leteket, amelyeket egy thrggyal, tev6kenysdggel y-agy s?e-

m611ye1 kapcsolatban alkotunk.

Nem minden ember tafi1a egY-

form6n fontosnak ugyanazokataz 6rt6keket. Vannak, akik a be-csiiletess6get, m6sok a htis6get, a

j6s6got vary a tisztess6get, me-gint m6sok a b6tors6got lart1ik a

legfontosabbnak. Azt mondjuk,az 6rt6kek viszonylagosak: a

szem6lyek 6*6kitelet5t6l fligg-nek. Ezek az egyeni vary sze-

m61yes 6rt6kek. Olyan 6rtdkek is l6teznek, amelyek a t6rsadalom eg6sz6re

vonitkoznak. Ezek teszik lehet6vd a t6rsadalom 16tez6s6t 6s mtikod6s6t,biztositj6k 6rt6krendj6t, tagjainak osszetart6s6t, ak6rcsak azilletl t6rsadalomm6sokhoz viszonyitott egyedi voltdt.

A demokratikus t6rsadalmakegyes, honpolg6raik 6ltal elis-mert 6s 6hajtott 6rt6keken ala-pulnak, szervez6dnek 6s mti-k6dnek, mint p6ld5u1:

. szabadsSg;

. igazsSgoss6g;

. felel6ss6gtudat;

. emberi m61t6s6g;

. tekint6ly.

A demokrilciiban ldnyeges, hogy minden polg6r ismerje a demokratikus6rt6keket, tartsa tiszteletben 6ket, 6s m6sokt6l is v6rja el ezek tiszteletbentartdsdt.

Ebben az iskolai 6vben m6dotok lesz arra,hogy tanulmhnyozzdtok 6s ele-mezzdtek a demokratikus 6rt6keket, 6s kiil<inf61e osszefi.igg6sekbengyakorolj5tok 6ket,Xkuhuiok nyilik felismerni,hogy a demokrdciilban a tdrsa-dalmi ds a szemdlyi 6rt6kek nemellentmond6ak, nem z6rj6k kiegym6st. Sok helyzetben a de-mokr6cia az egy6ni 6rt6kek6rv6nyesiil6sdnek biztosit6ka.

Az ertdkalapokra 6pitett t5rsa-dalom meghat6rozza a mrikod6-s6hez elengedhetetleniil sztik-s6ges elveket 6s szabilyokat(norm6kat), amelyeket vala-mennyi Sllampolgdrnak 6s de-mokratikuq int6zm6nynek tis-zteletben kell tartania.

Ezek az alapelvek:. pluralizmus

(tObbpSrtrendszer);. k6pviselhet6s6g;. tdrv6nyess6g;. az iilanhatalom megoszt6sa;. a tobbs6g akarata 6s a kisebbs6g v6delme.

A vII. oszt6lyban m6r alkalmatok volt ezen elvek koziil ndh6nyat, haz6*ravonatkozva tanulm6nyozni (p6lddul sz6 esett a k6pviselhet6s6gr6l, vdlasz-t6sr6l, szavazati jogr6l, az illlamhatalom szetvdlasztdsdrll tcirv6nyhoz6i, v6g-rehajt6i 6s igazsSgszolgilltatfusi hatalomra, a polgfuri 6s az emberi jogokr6l).

Ebben az 6vben lehet6s6getek lesz megismerni 6s elemezni a demokr6ciameg6rt6s6hez 6s gyakorl6s6hoz kapcsol6d6 elveket 6s felfog6sokat a hazai6s a nemz etkozi helyzetr e vonatkoztatva. Ugyanakkor lehet6s6getek nyilikaz elemzo gondolkoddsm6d 6s a polg6ri maga1art5s r6v6n olyan szemdlyesn6z6pontokat kialakftani, amelyek a demok,rdciina jellemz6ek.

Ezt az eljSrSst az6rt ajdnljuk, mert ,,a demokr6cia nem megc6folhatatlanigazs6gok 6sszess6ge, hanem olyan mechanizmus, amelynek- segits6g6vel,v itatkozv a 6 s kompromi s szumokat kdtv e, a magSnszem6 lyek es aL intizme -nyek az igazsdgot kereshetik".

A HATOSAGMit 6rttink hatosig alatt?

1.1. Hat6s6g 6s hierarchia (al6rendelts6g)1.2. A hat6s6g amagin- 6s tirsadalmi szfdriban1.3. A hatalom megnyilvinulisi form6i a totalit6rius 6s de-

mokratikus rendszerekben1.4. Az 6llampolgarok 6s hat6s6gok kdzdtti viszony1.5. *A hat6s6g hi6nyrinak vagy tulkapisainak ktivetkez-

m6nYei 6-2z.ordar

A leiezatbil rrl,egtubiuh ...

3 mit jelent a hatdsdg kifejezes ;A mi a killdnbseg a hat6sag is

a hatalom kizdtt;A hogtan viszonyul egmashoz

a hat6sdg es az aldrendeltsig;O melyek az alarendeltsigfontosobb tipusai.

A hatos6g - valamilyen form6ban - mindennapi dlettink r6sze. Amikor a szabillyoldToz,torvdnyekhez, egyes szemdlyek ds intdzmdnyek sajdt cselekedeteinket 6s viselkeddstinketmeghatiiroz6 jogaihoz viszonyrlunlg a hat6s6ggal szembesril{ink. Gondolkodjatok elu9.n, -ral,e

joga sztleiteknek eldrinteni, mit kell tennetek egy adott helyzetben? Vagy:mi6rt kell betartanotok a ktizlekeddsi szab6lyokat? Azezekte ikdrd6sekre adott v6lasz-oka hat6s6g fogalm6nak egy bizonyos jelent6idt felt6telezik.

A kifejezdsnek t6bb jelent6se van:.l t<irv6nyes (legitim) hatalom, azaz olyantekintdly, amely 6sszefo-

n6dik a rendeletkiad6ssal, valakikndk vagy valamikn ek a vezet6,-si jog6val;

I olyan viszony, amely rdvdn valamely szemdly vaqv csooort io-gosnak fogadja el saj6t cselekedeteinLt ds dontdseiiiek egy hiis6

. tdnyezil (szem6ly, csoport vary szeryezet) 6ltali irinyitfu{il;* az illlamhatalom ggy glyan intdzmdnye, amelynek hat6sk6rdbe

k0telez6 drv6nyii dOhtds-ek meghozataia lrrrtozik;*, az illanhatalom helyi kdpvisel6j e.

A lutu]oq fogalom els6_ meghat iro zirsirbolkiindulva meg lehet rillapi-tani a hat6srig 6s a hatalom k6zti kiil6nbs€,get, az dltaluk feltdtelezettszempontok kiemeldsdvel.

csak erre korl6toz6dik.,i Felt6telezi a hatalom gya-

korl6s6nakjog6t is.

I Felt6telezi valakinek vagyvalaminek az ellenorzesi,illefve ir6nyit6i k6pess6-g6t.

Leteznek olyan helyzetek, amelyekben bizonyos szemdlyek,csoportok vagy intezmdnyek hatalommal vannak felruh6zva.Ilyen pdldiul a parlament, amelynek hatalm6ban 6ll a t6rvd-nyek megszavazdsa, vary a rend6rsdg, amelynek hatalm6ban6ll a kdzleked6s, illetve a k6zleked6si szabdlyok betart6s6nakellen6rz6se.L6!2mek olyan helyzetek, amelyekben bizonyos szem6lyeknekm6djukban 6ll cselekedeteiteket ellenorizni vagy ir6nyitini, no-ha erre nincs trirv6nyes joguk. P6ld6ul: tinnepdlyt szervez6 is-kolat6rsaitok kdtelezhetnek titeket jegyv6sdrl6sra.ffw&

E

Egy t6rsadalom 6lete az emberek tettei, ktikinfdle megnyilv6nu-l6sai alapj6n szervezodik:

o a t6rsadalom fejlettsdgi fok6nak ds

o a szemdly t6rsadalmi helyzet6nek megfelel6en.A t6rsadalmi 6let megszervezdse ds egybehangol6sa, a t6rsadal-mi folyamatok ds jelens6gek komplex volta hierarchikus (ala-rendeltsdgi) szerkezetei feltdtelez. Ez lehet:

o t6rsadalmi 6so szervezdsi.

A hat6s6g szintdn al6rendeltsdget feltdtelez, mivel:I az al6rendelts6g egyes szemdlyek 6s szervek vezeto beosz-

t5s6nak elfogad6s6t jelenti, igy lehet<ivd teszi a t6rsadalmitev6kenysdg megszewezds6t 6s irhnyitbsdt, egyes szemd-lyek vdgrehajt6 szerep6t.

,il A hat6s6g ldnyeges reszt villlal a ktiltinb<iz6 hierarchikusszinteken ldtez6 d<intdsi folyamatokban. Valamely szervezettagsa a fels6bb f6rumokt6l kapja a meghozand6 dontdsekhez6s tevdkenys lgdhez sziiksdges ir6nyelveket.

A tdrsadalmi aldrendeltsdg feltetelezi a szemdlyek retegzodeset a

k<ivetkezo szempontok alapjhn:o hat6sSgi;r tekint6lyelvi;o hatalmi;o befoly6solSsi.

A retegzodes fiigg6leges elrendez6dds6t legjobban a piramis-elwel lehet jellemezni:

o a cstcshoz k6zeledveszemdlyek sz6ma;

o az alaphoz kdzeledveszdma.

A szervezddisi alarendeltsdgi viszonyl, amely piramis jellegrivezetdsi rendszer, a kdvetkez6k jellemzik:

'| a ddntdsh ozatal megosztottsSga;o a rangl6tra csrics6n 6ltalanos dtint6sek sztilefirek, ezeket

az als6bb szintek rendeletek form6jSban kapjak meg;o a tobbi hierarchikus szinten mag6njellegti, egyedi don-

tdseket hoznak, ezek rdszei az 6ltal6nos dcintdseknek;.l hat6s6gi viszonyul6sok, a rangl6tra feliil- 6s al6rendelts6gi

vlszonyal.A szervez6si hierarchia szerepe:

. nagyon dsszetett tevdkenysdgek ir6nyit6sa,o bonyolult feladatok megoldilsa, kisebb k6rddsekk6 val6

bont6sa rdv6n, ennek kovetkeztdben a t6rsadalom min-den tagja drtdkesitheti szal<kdpzettseget, egy es saj6tos,viszonylag egyszeni feladatok megold6siiban;

o a rangl6ta alarendelt fokain 16v6k teljesit6kdpessdgdnekigazolilsa.

A szervez6si rangldta miikoddse az elmdleti modell szintjenletezoel6nyokdn kiviil szamos negativ jelensdget is nyilv6nval6v6 tesz:

mind kevesebb 6s kevesebb a

mind tobb 6s tobb a szemdlyek