VÁCZI PÉTER

Határidők az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.

törvényben (Kp.)

„A rossz hír, hogy repül az idő. A jó hír, hogy te vagy a pilóta.”1 Napjaink felgyorsult világát jól mutatja, hogy immáron az új évezred küszöbén született közigazgatási eljárási kódex, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) felett egy bő évtized alatt eljárt az idő. A gyors társadalmi változások új jogi szabályozást igényeltek, mely igény hazánkban és nemzetközi szinten is felmerült. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felkérésére a Miniszteri Bizottság 2007. június 20-án fogadta el a Jó közigazgatásról szóló CM/Rec(2007)7. számú ajánlását és függelékét, „A jó közigazgatás kódexét”, amelynek iránymutatásai általános európai követelményként jelentkeznek. A fenti előzményeket követően született meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.).

1. Az új szabályozás szükségessége

Az Ákr. indokolása már rögtön a legelején, az új szabályozás szükségességéről szóló részben kiemeli a közigazgatási eljárások gyorsaságának fontosságát. Eszerint:

Az Alaptörvény XXIV. cikke mindenkinek garantálja, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Emellett az ügyfeleknek és a végrehajtó hatalomnak egyaránt az az alapvető elvárása a közigazgatási hatósági eljárásokkal szemben, hogy azokban a lehető leggyorsabban végleges döntés születhessen. A hatóságok évente több tízmillió közigazgatási ügyben járnak el, így az állampolgárok mindennapos találkozása az államhatalommal a közigazgatási ügyeken keresztül történik. Elengedhetetlen, hogy az ügyek elintézése során a közigazgatás az Alaptörvénynek megfelelő, az ügyfelek jogait és jogos érdekeit garantáló, magas színvonalú, korszerű, az eljárások gyors lezárását és az időszerűséget biztosító, hatékony, átlátható és kiszámítható működéséhez szükséges hatósági eljárásjogi keretek között járjon el.

A jogállammal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a jogrendszer önmagára vonatkozó szabályai feltétlenül érvényesüljenek, vagyis alkotmányos követelmény az is, hogy az eljárási szabályokat a hatóságok is betartsák. Olyan egyértelmű, de kellően differenciált szabályrendszert állít fel, amely biztosítja, hogy a hatóság minden esetben ésszerű (egyúttal törvényes) időn belül, közigazgatási perben elbírálásra alkalmas (vagyis teljes körűen tisztázott tényálláson alapuló, indokolt stb.) döntést hozzon.

Az Ákr. ennek megfelelően már az alapelvek között rögzíti a határidők fontosságát. A jogszerűség elve alapján a hatóság a hatásköre gyakorlása során a jogszabályban meghatározott határidőn belül, ésszerű időben jár el.2 Az eljárási kötelezettség szerint, ha a hatóság - a jogszerű hallgatás esetét kivéve - eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott felügyeleti szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az eljárás lefolytatására utasítja. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy az nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a közigazgatási perben eljáró bíróság (a továbbiakban:

1 Michael Altshuler2 Ákr. 2. § (2) bekezdés c) pontja

1

közigazgatási bíróság) kötelezi a hatóságot.3 Ezzel szemben az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás). Jogszerű hallgatásnak a törvényben tételesen meghatározott esetekben van helye: ha automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki; sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik; teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.4

2. Az új szabályozás jogpolitikai szempontból legjelentősebb újításai

A törvény indokolása is kiemeli lényeges újításként az ún. sommás eljárási forma bevezetését, amelyet a törvény koncepciója keretében fogadott el a Kormány 2015 tavaszán.5 A sommás eljárási forma lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor a hatóságnak azonnal - de legkésőbb nyolc napon belül - döntést kell hoznia. Ha azonban a hatóság megállapítja, hogy nem állnak fenn a döntéshozatal feltételei, akkor végzésben rendelkezik azon szükséges eljárási cselekményekről, melyek az eljárásnak az általános szabályok szerint - teljes eljárásként - történő lefolytatását „kényszerítik” ki. Így minden eljárásban kötelezettség, hogy ha az ügyfél minden szükséges adatot szolgáltat, rövid időn belül, akár azonnal is elintézendő az ügye. Az elektronikus ügyintézés megreformálásával összefüggésben továbbá bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatali eljárás, amely a sommás eljárás sajátos esetének is tekinthető, ebben az esetben egy napon belül döntést kell hoznia a hatóságnak.

Az újítás egyik pillére volt továbbá az indokolás szerint a területi közigazgatás reformja - különösen a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrációja -, mely lehetővé teszi a hatóságok együttműködésének általános modellje (a szakhatósági eljárás) mellett egyéb alternatív megoldások bevezetését, amelyek egyszerűbb és gyorsabb eljárásokat eredményeznek. A sok hatóság közreműködését feltételező eljárások hatékonyabbá tétele érdekében a törvény a hatóságok együttműködését ösztönző szabályokat állapít meg. A törvény olyan speciális eljárásforma bevezetését irányozta elő, amely a tényleges egyablakos eljárási metódust segítené elő, egy „fő” hatóság kijelölésével, amely az egyéb, érintett további hatóságoktól beszerzi vagy elősegíti az ügyfél kérelmének teljesítéséhez szükséges hatósági döntéseket. Fontos kiemelni, hogy a törvény a kapcsolódó eljárás szabályait olyan esetekben is lehetővé teszi alkalmazni, amikor a döntés olyan más eljárásban hozandó döntés feltétele, melynek meghozatalára ugyanazon hatóság jogosult, azaz a korábbi eljárási szabályok esetén felfüggesztésnek lehetett volna helye.

A törvény az ügyintézési határidő kérdésében szakítani kíván a határidő folyamatos csökkentésének korábbi módszerével. A Ket. szerinti 21 napos általános eljárási határidő ésszerűen tovább már nem volt csökkenthető, és - a hatósági eljárási cselekmények határidőrendszere, a határidőbe bele nem számítható időtartamok miatt - egyébként is csak látszatmegoldás lett volna. Ezzel szemben a törvény egy olyan, „bruttó” ügyintézési határidőt állapít meg, amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Általános szabályként 60 nap áll a hatóság rendelkezésére - amely alól csak az ügyfél mulasztása (késedelme), az ügyfél számára előírt kötelezettség teljesítésének időtartama és az indokolt döntéssel történt felfüggesztés, továbbá a szünetelés jelent kivételt -, hogy minden határidő-számítási módtól a döntésig eljuttassa az ügyet. Az ügyintézési határidő a hivatalbóli eljárásokban és azon

3 Ákr. 15. § (2) bekezdés 4 Ákr. 80. § (2) bekezdés5 A jogintézményt időközben a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény már beiktatta a Ket.-be is.

2

kérelemre induló eljárásokban, melyekben nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, gyakorlatilag objektívvé válik, ezekben ugyanis csupán a felfüggesztés és a szünetelés eredményezi az ügyintézési határidő nyugvását. A bonyolult ügyek szűk körében ágazati törvény ennél hosszabb végső határidőt is megállapíthat; itt a jogalkotó felelőssége, hogy egyedi mérlegelés alapján megalapozottnak tart-e hosszabb ügyintézési határidőt.

Az Ákr. és a Kpt. törvényi szabályozásában az alábbi határidők lényegesek:

3. Ügyintézési határidő az Ákr.-ben

3.1. Az ügyintézési határidő

Ahogyan arra az Ákr. indokolása is utal, az ügyintézési határidő újraszabályozása azt a jogalkotói célt fejezi ki, ami az Alaptörvény XXIV. cikkében említett ésszerű határidőben való ügyintézés követelményében is megfogalmazódik.

Az új szabályozás az ügyintézési határidő számítása körében azok kezdő időpontját az eljárás megindulásához köti,6 amit a törvény korábban külön meghatároz, így téve egyértelművé, hogy az eljárás megindulása az ügyintézési határidő megkezdődésének joghatásával is jár. Az eljárási határidő kezdő időpontját illetően a törvény azonban eltérést enged.

A törvény szakít az általános ügyintézési határidő jogintézményének hatályos szabályozásával. Az ügyintézési határidők rendszere az alábbiak szerint épül fel:- automatikus döntéshozatali eljárásban 24 óra,- sommás eljárásban 8 nap,- teljes eljárásban 60 nap.7

Általános határidőként 8 napot határoz meg a törvény, ha valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről törvény vagy kormányrendelet külön nem rendelkezik.8

Természetesen a törvény figyelemmel van arra, hogy az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkeiben biztosított megfelelő ügyintézéshez, valamint a tisztességes eljáráshoz való jognak megfelelően a kérelem felőli törvényes, megalapozott döntés egyes bonyolultabb eljárásokban hosszabb ügyintézési határidőt tehet szükségessé. Ezért megengedi, hogy az ilyen ügyekben - törvény rendelkezése alapján - a teljes eljárásra irányadó hatvan napnál hosszabb ügyintézési határidő érvényesüljön.9

A fentiek alapján tehát a törvény intézményesít egy 60 napos „bruttó” határidőt (ügyintézési határidőt), amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Az új - a teljes eljárásra irányadó - ügyintézési határidőre alapvetően naptári időszakként kell tekinteni, amelybe csak szűken meghatározott időtartamok nem számíthatók bele, annak érdekében, hogy a törvényi cél teljesüljön. A be nem számítható időtartamokat ezért a törvény jóval szűkebben állapítja meg, mint ami a Ket.-ben az ügyintézési határidővel kapcsolatban érvényesült. Függő hatályú döntés alkalmazása esetén kizárólag a felfüggesztés és a szünetelés az, amely nem számítható be az ügyintézési határidőbe. Amennyiben függő hatályú döntés meghozatalának az adott ügyfajtában nincs helye, úgy ezen időtartamokon felül szintén nem számítanak be az ügyintézési határidőbe az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.10 Eszerint olyan időtartamok, amelyek a hatóságok oldalán merülnek fel (ideértve a megkeresés, a szakhatósági eljárás stb. idejét is) nem szolgálhatnak az ügyintézési határidő meghosszabbodására. A függő hatályú döntés esetén pedig így 6 Ákr. 50. § (1) bekezdés 7 Ákr. 50. § (2) bekezdés8 Ákr. 50. § (6) bekezdés9 Ákr. 50. § (3) bekezdés10 Ákr. 50. § (5) bekezdés

3

biztosítható, hogy egy valóban objektív, szigorú, naptári napban meghatározható időpontban döntés szülessen az ügyfél kérelme tárgyában.

Garanciális követelményként ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy az ügyintézési határidő letelte előtt 15 nappal az ügyben már soron kívül kell eljárni, annak érdekében, hogy az ügyintézési határidő utolsó napjáig az ügy határozattal befejezhető legyen. E követelmény alapján a hatóságnak minden ésszerű lépést meg kell tennie az ügy befejezése érdekében a határidő letelte előtt.11

3.2. A határidő túllépése

Minden hatósági eljárásban lényeges kérdés az ügyfél számára, hogy milyen jogkövetkezménnyel jár az, ha a hatóság túllépi a számára előírt határidőt. A törvény az ügyintézési határidő túllépését a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségével szankcionálja, illetve mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól. Fontos újítás, hogy ezen jogkövetkezmények alkalmazandóak akkor is, ha a hatóság elmulasztja a függő hatályú döntés meghozatalára irányuló kötelezettségét, de akkor is, ha az automatikus döntéshozatali eljárás vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi. Ezen jogkövetkezmények nem alkalmazhatók ugyanakkor az olyan ügyekben, melyekben függő hatályú döntést kell hozni (ezen esetekre a függő hatályú döntésnél írtak az irányadók).12

3.3. A határidő számítása

A törvény fenntartja a hagyományos eljárásjogban szereplő határidőszámítás intézményét. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja.13 A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.14 Új elemként szabályozza azonban az órákban megállapított határidő számítását. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.15 A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.16 A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.17

Fontos újítás továbbá, hogy az ügyintézési határidő gyakorlatilag anyagi határidővé válik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő munkanapon jár le. A törvény értelmében tehát az ügyintézési határidő abban az esetben is lejár, amennyiben annak utolsó napja olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel.18

3.4. Igazolási kérelem

11 Ákr. 50. § (9) bekezdés12 Ákr. 51. §13 Ákr. 52. § (1) bekezdés 14 Ákr. 52. § (2) bekezdés15 Ákr. 52. § (3) bekezdés16 Ákr. 52. § (5) bekezdés17 Ákr. 52. § (6) bekezdés18 Ákr. 52. § (4) bekezdés

4

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek. Ahogyan arra a törvény indokolása is utal, annak érdekében, hogy az önhibán kívül bekövetkezett mulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, a mulasztó igazolási kérelmet nyújthat be a hatósághoz. A törvény két érdek közt egyensúlyozva, megteremti az összhangot az eljárások gyors és hatékony lezárása, valamint az önhibájukon kívül mulasztó ügyfelek vagy egyéb résztvevők érdekeinek védelme között, ennek érdekében rögzítésre kerül, hogy az igazolási kérelem előterjesztésére az adott eljárási cselekményre irányadó időtartam, de legfeljebb az elmulasztott határidő vagy határnaptól számított 45 napon belül van lehetőség.19 Elvi éllel mondja ki a törvény továbbá, hogy az igazolási kérelem előterjesztésének, valamint a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt újabb igazolási kérelem nem terjeszthető elő.20 Rögzítésre kerül továbbá, hogy az igazolási kérelem elfogadása esetén milyen intézkedéseket kell megtennie a hatóságnak. A mulasztót olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mintha a mulasztás meg sem történt volna, ennek érdekében köteles döntéseit felülvizsgálni, azokat szükség szerint módosítani vagy visszavonni, illetve egyes eljárási cselekményeket - például idézés, szemle - megismételni.21

4. Egyes egyéb határidők az Ákr.-ben

Jogintézmény megnevezése Szakaszszáma Szabályozás leírása

Hatásköri és illetékességi vita 18. § Az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb 3 napon belül megkísérelni a vita eldöntését.Ha ezen eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal 5 napon belül jelöli ki.

Megkeresés 25. § A hatóság - legalább 5 napos határidő tűzésével - más szervet vagy személyt kereshet meg, ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.

Kérelem teljes eljárásban való elbírálása

42. § Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő 5 napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

Függő hatályú döntés 43. § A hatóság - az e §-ban meghatározottak szerint - az eljárás megindításától számított 8 napon belül függő hatályú döntést hoz.Az eljárás szünetelése, felfüggesztése vagy függőben tartása esetén az eljáró hatóság - a (7) bekezdés megfelelő alkalmazásával - legkésőbb a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának végét követő 8. napon függő hatályú döntést hoz, amelyben rendelkezik az eljárás folytatásáról és a (4) bekezdés szerinti, a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben

19 Ákr. 53. § (3) bekezdés20 Ákr. 53. § (5) bekezdés21 Ákr. 54. §

5

tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával számított időpontról.A szakhatóság és a megkeresett szerv a (10) bekezdésben foglalt esetben a véglegessé válásról szóló értesítésétől számított 5 napon belül intézkedik az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték vagy díj, továbbá az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő eljárási költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről.

A kérelem visszautasítása 46. § A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét 5 napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani.

Az eljárás szünetelése 49. § Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. 6 hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik.

Idézés 58. § Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal értesüljön.

Értesítés 61. § Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább 5 nappal korábban megkapja.A szakhatóságot - ha az a feladat- és hatáskörét érinti - az eljárási cselekményről legalább 5 nappal korábban értesíteni kell.

Szakértő kirendelése 71. § Szakértőt kell meghallgatni vagy - legalább 15 napos határidő tűzésével - szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

A döntés hirdetményi közlése 85. § Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.

Kézbesítés 86. § Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legkésőbb a közléstől számított 45 napon belül kifogást terjeszthet elő.

Kézbesítési meghatalmazott 87. § Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a meghatalmazottal történt közlést követő 15. napon minősül az ügyféllel közöltnek.Ha a kézbesítési ügygondnok nem járt sikerrel, a döntést azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított 15. napon.

6

A hatósági szerződés megkötése 92. § A szerződést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik 15 napon belül kezdeményezhetik a hatóságnál a szerződés módosítását. Ennek elmaradása esetén a nem szerződő ügyfél 30 napon belül megtámadhatja a szerződést a közigazgatási bíróság előtt.

A hatósági szerződés teljesítése 93. § Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerződő ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított 30 napon belül - a közigazgatási bírósághoz fordulhat.

A hivatalbóli eljárás 103. § A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megindítása után a hatóság 8 napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti.

A biztosítási intézkedések 107. § Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított 5 napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendeli el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veszi, vagy lefoglalja.Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség teljesítése elmaradásának veszélye áll fenn, a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket - ideiglenes biztosítási intézkedésként - 3 napon belül megteszi.

A zár alá vett dolog értékesítése 110. § Ha a hatóság felhívását követő 3 hónapon belül a dolog kiadása iránt nem jelentettek be jogos igényt, a zár alá vett dolog értékesíthető.

A fellebbezés előterjesztése 118. § A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

A döntés módosítása vagy visszavonása

120. § Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított 1 éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

A felügyeleti eljárás általános szabályai

121. § A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított 5 év eltelt.

A semmisség általános szabályai 123. § A döntés - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha

a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta 3 év eltelt,b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított 5 év eltelt.

A végrehajtás elrendelése 133. § A hatóság a döntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül elrendeli a végrehajtást, és a döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel is.

A végrehajtási jog elévülése 138. § A végrehajtási jog a teljesítési határidő utolsó napjától számított 3 év elteltével évül el.

7

5. Egyes határidők a Kp.-ban

A Kp. az Ákr.-hez képest már nagyvonalúbb a határidők meghatározásánál, ami a bírósági eljárások sajátosságaival magyarázható. Számos esetben nem találunk konkrét határidőt egy adott eljárási cselekmény elvégzésére,22 a bíróság egyes esetekben a határidőt lerövidítheti,23 vagy éppen meghosszabbíthatja.24 Egyes esetekben pedig csak egy minimum vagy maximum határidő van előírva a bíróság számára, amelyen belül maga határozza meg a konkrét határidőt.25

A törvény a polgári perrendtartás egyéb általános szabályainak alkalmazása körében tartalmazza, hogy a határidőre a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.26 A jelen fejezetben ezért csupán a Kp. főbb saját határidőit tekintjük át.

Jogintézmény megnevezése Szakaszszáma Szabályozás leírása

Az eljáró bíróság kijelölése 15. § Jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot 30 napon belül kell kijelölni.

Érdekelt 20. § A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi közzétételét követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől számított 30 napon belül kérhet.

Az érdekelt perbelépése 21. § A perbelépés lehetőségéről értesített érdekelt a perbelépést az értesítés közlését követő 15 napon belül jelentheti be. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő 15 napon belül van helye igazolásnak.

Az alperes perbeállítása 25. § Az alperest perbeállító vagy a perből elbocsátó végzés ellen a perbe állított, illetve a perből elbocsátott közigazgatási szerv 8 napon belül fellebbezéssel élhet.

Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése

32. § A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül van helye fellebbezésnek.

A keresetlevél benyújtása 39. § A keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított 1 éven belül kell benyújtani.

A keresetlevél továbbítása 40. § A keresetlevelet a benyújtásától számított 15 napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény

22 Kp. 97. § (2) bekezdés23 Kp. 58. § (4) bekezdés24 Kp. 135. § (2) bekezdés25 Kp. 132. § (6) bekezdés 26 Kp. 36. § e) pontja

8

esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a benyújtástól számított 5 napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított 21napon belül továbbítja a bírósághoz.Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított 5, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén - a benyújtásától számított 3 napon belüli felterjesztést követően - 8 napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.

A keresetlevél vizsgálata 45. § Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő 8 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye a) hiánypótlásnak, b) a keresetlevél áttételének, c) a keresetlevél visszautasításának vagy d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek.

Áttétel 47. § A bíróság az áttételről a keresetlevél bíróságra érkezésétől számított 8 napon belül határoz.

A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása

49. § A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja.A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a polgári bíróság a felperes közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozó kereseti kérelmét tartalmazó keresetlevelét azért utasította vissza, mert a) az meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott, vagy b) a keresetlevél áttételéhez szükséges adatok nem voltak megállapíthatóak, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet az e törvényben foglaltaknak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál benyújtja.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelem

50. § A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül értesíti.A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül értesíti.

51. § A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított 15 napon belül dönt.Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság 8 napon belül dönt.

Perelőkészítés - Az előkészítő tanácsülés

56. § A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított 15 napon belül kell megtartani. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tanácsülés megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

9

Ha a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az előkészítő tanácsülést a védirat bíróságra érkezését követő 15 napon belül kell megtartani.

A tárgyalás kitűzése 58. § A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről.Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő 60 napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

Nyilatkozatok a tárgyalást megelőzően

60. § A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző - 15 napnál nem rövidebb - határidőt állapít meg.

Iratbeszerzés 62. § Ha az iratok beszerzése 60 napnál előreláthatóan hosszabb időt venne igénybe, a bíróság az eljárást az iratok bírósághoz történő beérkezéséig felfüggesztheti.

Bírósági közvetítés 69. § A bíróság az eljárást a közvetítés befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra felfüggeszti.

A tárgyalás elhalasztása 73. § Ha a képviselőként megjelent személy a képviseleti jogosultságát 8 napon belül nem igazolja, vagy a fél újabb képviselőt nem hatalmaz meg, és személyesen sem jár el, a megismételt tárgyaláson a bíróság - ha ennek feltételei fennállnak - ítéletet hoz.A felek indokolt közös kérelmére a bíróság egy alkalommal a tárgyalást legfeljebb 60 napra elhalaszthatja, ha az megítélése szerint a jogvita észszerű időn belüli rendezését elősegíti.

Bizonyítás a tárgyaláson 75. § Ha a tárgyalást további bizonyítás szükségessége miatt kell elhalasztani, a bíróság 15 napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg írásbeli nyilatkozat előterjesztésére.

A tárgyaláson kívüli elbírálás 77. § Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított 15 napon belül is kérhető.A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására - 15 napnál nem rövidebb - határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság 15 napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön.

Az eljárás megszüntetése 81. § Ha a bíróság az eljárást az (1) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a perindítás joghatásai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja.

A jogsérelem orvoslása közigazgatási eljárásban

83. § Ha a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.

10

Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási eljárás megindításának ténye legkésőbb az első tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén az elrendelés közlésétől számított 15 napon belül jelenthető be.Ha a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást 30 napon belül nem fejezi be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatja a bíróságot. A tájékoztatás tartalma alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja. Ha a közigazgatási szerv a felfüggesztő végzés közlésétől számított 30 napon belül nem ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást folytatja.

Fizetési kötelezettség összegének megváltoztatása

91. § A közigazgatási szerv a bíróság ítéletének közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül kiszámítja a fizetési kötelezettség pontos összegét, és arról tájékoztatja a bíróságot, a felperest és az érdekeltet. A felperes és az érdekelt 8 napon belül vitathatja a számítás helyességét, annak megalapozottsága esetén a bíróság a kötelezettség ismételt kiszámítását rendelheti el.

Ítélet közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben

94. § A bíróság ítéletében jogellenessé nyilvánított szerződési kikötés nem alkalmazható, a megkötött közigazgatási szerződést a felek kötelesek a bíróság ítéletének megfelelően módosítani. Ennek hiányában bármely fél, illetve érdekelt a mulasztás tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a bíróság előtt pert indíthat.

Előzetes végrehajthatóság 98. § Az előzetes végrehajtást elrendelő határozat ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

Fellebbezés ítélet ellen 100. § A fellebbezést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az ítélet közlésétől számított 15 napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.

Ugró fellebbezés 101. § Az ugró fellebbezés befogadásáról a Kúria tanácsban, 30 napon belül dönt.

A fellebbezés felterjesztése 103. § Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő lejárt, vagy a fellebbezést valamennyi arra jogosult benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt az ügy irataival együtt 8 napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezést a beérkezését követő 3 napon belül fel kell terjeszteni.

Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés

105. § A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított 8 napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.

Fellebbezési tárgyalás 107. § Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő 3 hónapon belül megtartható legyen.

A másodfokú bíróság határozataira vonatkozó egyéb rendelkezések

111. § A másodfokú eljárás befejezése után a bíróság az iratokat 30 napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő 8 napon belül közli a felekkel a másodfokú eljárást befejező határozatot.

Fellebbezés végzés ellen - Az elsőfokú bíróság intézkedései

113. § A fellebbezésről az elsőfokú bíróság annak megküldésével értesíti az ellenfelet és az érdekeltet, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fellebbezés közlésétől

11

számított 8 napon belül az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthet elő.

A fellebbezés elbírálása 114. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított 30 napon belül határoz.

Felülvizsgálati kérelem 117. § A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő 15 napon belül van helye igazolásnak.

Döntés a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról

118. § A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított 30 napon belül határoz.A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést - a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldésével - közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik annak közlésétől számított 8 napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.

Perújítás 122. § Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határozat ellen, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon túl benyújtott perújítási kérelemben nem követelhető a jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon túli időre munkabér-követelés nem támasztható.

Egyszerűsített per 126. § Az egyszerűsített perben hozott végzésekkel szemben a közléstől számított 8 napon belül van helye fellebbezésnek.

Mulasztási per 128. § A keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított 90 napon belül, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított 1 éven belül kell a bíróságnál benyújtani. Jogorvoslati szerv hiányában a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított 1 éven belül kell a bíróságnál benyújtani.

Mulasztási ítélet 129. § Ha a bíróság a mulasztást megállapítja, a mulasztó szerv köteles az elmulasztott cselekményt az irányadó jogszabályi határidőn belül, ennek hiányában 30 napon belül megvalósítani.

A marasztalási per alapja 130. § A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz.

A marasztalási per eljárási szabályai

131. § A védiratot a keresetlevél benyújtásától, illetve az alperessel való közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni.

Viszontkereset és beszámítás 132. § Az ellenkérelem előterjesztésére a bíróság legalább 15 napos határidőt állapíthat meg.Keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására legkésőbb a megváltozott kereseti kérelem közlését követő 15 napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a viszontkereset írásbeli előterjesztésére legfeljebb 30 napos határidőt állapíthat meg.

12

Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai – Perindítás

134. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevelet a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított 90 napon belül kell a bíróságnál benyújtani.Ha törvény az igény érvényesítésével kapcsolatban megelőző eljárás lefolytatását írja elő, a keresetlevelet az eljárást befejező döntés felperessel való közlésétől számított 30 napon belül a bíróságnál kell benyújtani.

Ellenkérelem 135. § Az alperes a keresetlevél közlésétől számított 30 napon belül írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, amely a kereset elismerését vagy az eljárás megszüntetésére irányuló alaki védekezést, illetve érdemi védekezést tartalmaz.Az alperes indokolt - a határidő lejárta előtt a bíróságra beérkezett - kérelmére a bíróság az írásbeli ellenkérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.

Köztestületi felügyeleti per 136. § A keresetlevelet a felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül a bíróságnál kell benyújtani.

Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások

141. § A Kúria az indítvány beérkezésétől számított 90 napon belül dönt. E határidőt a Kúria indokolt esetben egyszer, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el.

A mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás

151. § A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított 90 napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget a) a bíróság új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatában foglaltaknak vagy b) a mulasztási ítéletből származó kötelezettségének.A kérelem alapján a bíróság 15 napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.

Teljesítési bírság 152. § A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen 8 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság 15 napon belül dönt.

A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás

154. § A kijelölés tárgyában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban, a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül végzéssel dönt.

13