DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK Debrecen 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István

utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Törzsszám: FI-5/2016

„A” HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2017. július

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda@ph.debrecen.hu

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK Debrecen, 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István

utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Felelős tervező:

TARTALOMJEGYZÉK

A határozati javaslat tervezete

Az alábbi határozattal (tervezet) jóváhagyandó munkarészek:

A Közgyűlés az 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdése és a 9/B.§ (2) bekezdés a) pontja alapján: 1. módosítja Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének megállapításáról szóló

124/2001. (VI. 21.) Kh. határozatot a melléklet szerinti TR/szt. rajzszámú „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István utca által határolt területrészét érintő módosítása” megnevezésű tervlap és „a terv leírása” alapján.

2. Felkéri a főépítészt Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének településszerkezeti terv szerinti módosításának előterjesztésére.

Rajzi munkarész: TR/szt. „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen,

19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István utca által határolt területrészét érintő módosítása” megnevezésű tervlap 1:2000

Szöveges munkarész: A terv leírása

Gábor István okl. építészmérnök,

településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0036

Nagyhaju Attila okl. településmérnök

településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0637

H a t á r o z a t i j a v a s l a t: A Közgyűlés a főépítész előterjesztésére az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése és a 9/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján 1./ módosítja 2017. augusztus ….. napjától Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének megállapításáról szóló 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozattal megállapított településszerkezeti tervét a melléklet szerint oly módon, hogy a Debrecen 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István utca által határolt területen, a tömb nagyvárosias lakóterület (Ln) területfelhasználása településközponti vegyes terület területfelhasználásra (Vt) módosul 1,59 ha nagyságban. 2./ Felkéri a Főépítészt az 1./ pont szerinti módosítás településszerkezeti terven történő átvezetésére. Határidő: 2017. augusztus Felelős: a főépítész A határozati javaslat elfogadása minősített többséget igényel. Debrecen, 2017. július

A terv leírása Debrecen településszerkezeti tervének a Debrecen 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István utca által határolt területrészét érinti. A településszerkezeti terv módosítási javaslata szerint:

A jelenleg beépítetlen ingatlanok fejlesztése céljából a tömb nagyvárosias lakóterület (Ln) területfelhasználása településközponti vegyes terület területfelhasználásra (Vt) módosul 1,59 ha nagyságban. A településszerkezeti terv módosítási javaslatát az TR/szt jelű tervlap tartalmazza. Terület felhasználás területi változása: (a területrészen belül)

Sajátos használat megnevezése

Területfelhasználás szerinti bruttó területnagyság

érvényben lévő szerkezeti terv szerint

szerkezeti terv módosítási javaslata szerint

nagyvárosias lakó terület (Ln) 1,59 ha 0 ha

településközponti vegyes terület (Vt) - 1,59

Összesen:

1,59 ha

1,59 ha

A tervezési területet érintő infrastrukturális elemek vizsgálata alapján elmondható, szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek (országos úthálózati elemek) nem tagolják, csak határolják (Egyetem sgt. Komlóssy u, Bólyai u. mint gyűjtőút) a tervezési területet. Jelen módosítás nem változtatja meg ezen elemek nyomvonalát, keresztmetszeti jellemzőit. Védőtávolságok, országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet nem érintik Kulturális örökségvédelmi elemek közül régészeti érdek nem jelenik meg a tervezési területen, melyet az örökségvédelmi adatszolgáltatás rögzített. Egyéb védelmi, korlátozó elem nem jelenik meg a területen. A területrészre vonatkozó településszerkezeti terv módosításának a település egészére nincs kedvezőtlen hatása. A területrész terv szerinti felhasználásának eredménye:

A módosítással érintett területen belül olyan terület-felhasználás kerül megállapításra, mely lehetőséget teremt a fejlesztési elképzelések megvalósítására. Debrecen, 2017. július hó

Sestakert

utca

Bólyai utca

Hatvani István utca

Komlóssy utca

Egyetem tér

Egyetem sugárút

Debrecen, 19.vrk. Bólyai út - Komlóssy u. - Egyetem sgt. - Sestakert u. - Hatvani Istvánu. által határolt terület településszerkezeti javaslata M=1:2500

Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2016

TR/szt.

Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT-09-0036

Felelős tervező:

meglévő telekhatár, épület

tervezési terület határa

települési főút

helyi művi értékvédelmi terület

országos jelentőségű

300055Lk

Z

R

R

R

R

R

R

R

R

R

R

R

települési gyűjtőút

régészeti terület határa

központi vegyes terület terület

településközponti vegyes terület

kisvárosias lakóterület

zöldterület

nagyvárosias lakóterület

természetvédelmi terület határa

R

R

R

R

Sestakert

utca

Bólyai utca

Hatvani István utca

Komlóssy utca

Egyetem tér

Egyetem sugárút

Debrecen, 19.vrk. Bólyai út - Komlóssy u. - Egyetem sgt. - Sestakert u. - Hatvani Istvánu. által határolt terület - változások tervlapja M=1:2500

Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2016

TR/v.

Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT-09-0036

Felelős tervező:meglévő telekhatár, épület

tervezési terület határa

települési főút

települési gyűjtőút

településközponti vegyes terület

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS

SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Debrecen 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István

utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Törzsszám: FI-5/2016.

RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2017. július

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA

2) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda @ph.debrecen.hu

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS

SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Debrecen 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István

utca által határolt területrészt érintő

MÓDOSÍTÁSA

Felelős tervező:

TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarész: Debrecen Megyei Jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. számú rendelet módosítása (rendelettervezet) Rajzi munkarész: A R.81.§. 1. számú melléklet szerinti belterületi szabályozási tervlapok módosításaként FI-5/2016. törzsszámú TR/sz. szabályozási terv módosítása tervlap M 1:5.000 léptékben

Gábor István okl. építészmérnök

településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja

TT-09-0036

Nagyhaju Attila okl. településmérnök

településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja

TT-09-0637

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

...…/2017. (.........) önkormányzati rendelete

Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló

8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 41. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró

állami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi, erdészeti hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi, közlekedési hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, légiközlekedési hatóság, közlekedésért felelős miniszter, Budapest Főváros Kormányhivatala, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, honvédelemért felelős miniszter, Hajdú-Bihar Megyei – tűzvédelmi, polgári védelmi, valamint területi vízvédelmi és területi vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság, Országos Atomenergia Hivatal, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(I.24.) önkormányzati rendelet 59. § (2) bekezdésének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet 1. számú melléklete a Debrecen 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István utca által határolt területrészére vonatkozóan az 1. melléklet szerint módosul.

2.§. E rendelet a jóváhagyástól számított 15 nap után lép hatályba.

Sestakert

utca

B

ó

l

y

a

i

u

t

c

a

Hatvani István utca

Komlóssy utca

Egyetem

tér

Egyetem sugárút

Debrecen, 19.vrk. Bólyai út - Komlóssy u. - Egyetem sgt. - Sestakert u. - Hatvani István u. általhatárolt terület szabályozási javaslata M=1:2500

Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2016.

TR/sz

Vt 600055

- j a v a s o l t é p í t é s i ö v e z e t i k ó dVt 600055

építménymagasság értéke 8,5 -12,5 métermegengedett legnagyobb beépítettség mértéke 40%megengedett legkisebb építési telek nagysága adotts. függőbeépítési mód - adottságtól függő

rendeltetési zóna megnevezése - településközpont vegyes zóna építészeti karakter megnevezése - egyébépítési övezet - kialakult

Gábor István

okl. építészmérnök,

településtervező

TT-09-0036

Felelős tervező:

meglévő telekhatár, hrsz, épület20010/1

tervezési terület határa

előkert határa és mértékeszabályozási vonal

kötelező telekhatár

I. rendű közlekedési célú közterület

vízgazdálkodási célú közterületI. rendű nem közlekedési célú és nem

II. rendű közlekedési célú közterület

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

600040

600040

300045

300055

Vk

Ln

Lk

Lk

sajátos előírások II. rendű nem közlekedési célú közterület

utcai fasor¸¸¸¸¸¸¸¸

területének határa

Z

300055

Lk

600040

Ln

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸ ¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

300044

Lk

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

3000X4(NE)

Lk

300044

Lk

övezeteket elválasztó határvonal¸¸¸¸¸¸építési övezeteket,

lakótelepi közkert

5

5

5

300044

Lk

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

¸¸¸¸¸¸¸¸¸

300040

Lk

¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸

300044

Lk

e

k

:

0

m

műemlék épület és telkeek: 0m

R

R

R

R

R

R

R

R

R

R

R

régészeti terület határaR

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK

a Debrecen, 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István utca által határolt területrészét érintő

MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Törzsszám: FI-5/2016.

A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41.§. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2017. július

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK

a Debrecen, 19. vrk., Bólyai utca – Komlóssy utca – Egyetem sgt. – Sestakert utca – Hatvani István utca által határolt területrészét érintő

MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP

Településtervezés:

*Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található.

Környezetvédelmi szakági tervező: Lévai Béla

környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/09-0036, SZKV-1.2/09-0036,

SZKV-1.3/09-0036, SZKV-1.4/09-0036,

Tájrendezés szakági tervező:

Közlekedés szakági tervező:

Vízi közművek, energiaellátás:

Hírközlés szakági tervező:

Zsila László

okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK-09-0583/16.

Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező

névj. szám.: K1d-1/09-0057, KÉ-T/09-0057

Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök

névj. sz.: Tv-T-09 0408, Te-T 09-0408

Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező

névj. sz.: TH-15-0391, 15-30004

Gábor István okl. építészmérnök

településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja

TT-09-0036

TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK 1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK 1.1.1. A hatályos településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása 1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása 1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 1.3. KÖRNYEZETALAKÍTÁS 1.3.1. A módosítás lényege, az eredeti tervhez mért jelentősége 1.3.2. A tervmódosítás várható környezeti hatásai 1.3.3. Környezetvédelmi intézkedések 1.3.4. Összegzés 1.3.5. Az épített környezet településrendezési szempontú bemutatása (TR/beép. j. tervlap) 2. TÁJRENDEZÉS 2.1. Tárendezés vizsgálat 2.2. Tájrendezés javaslat 2.3. Zöldfelületi fejlesztések 3. KÖZLEKEDÉS 3.1. Határoló külső és belső utak 3.2. A telektömb közlekedési feltárása 4. KÖZMŰVESÍTÉS 4.1. viziközművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés, TR/vizi. j. tervlapok) 4.2. energiaellátás (TR/en. j. tervlapok) 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) 5. AZ ÉTV 7.§ ELŐÍRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

6. SZABÁLYOZÁSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK

ELŐZMÉNYEK

Jelen tervezési területet érintő településrendezési eszközök módosítását az Önkormányzat 4 másik területet érintő módosítással együtt 2016. szeptemberében indította el. Az un. 5 területrészt érintő módosítási „csomagban” szereplő fejlesztési elképzelésekben és döntésekben, időközben bekövetkezett változások, valamint a környezeti vizsgálati eljárás eredményeit is figyelembe véve indokolttá tették ezen módosítási „csomag” több részre történő bontását és ezáltal önálló eljárások lefolytatását. Ezen döntés eredményeként kerül sor a 19. sz. vrk. egy részét érintő módosítás véleményezési dokumentációjának önálló eljárásban történő véleményeztetésére és az azt megalapozó dokumentáció elkészítésére. A 19. városrendezési körzet legértékesebb területe fekvése alapján méltán érdemel nagyobb figyelmet. Az Egyetem teret körülvevő tömbök közül ugyanis ez az a tömb, mely nem épült át teljesen az elmúlt fél évszázad alatt. Kedvezőnek mondható, hogy egy alacsony beépítési intenzitású telekhasználatot itt is felválthatja az intenzívebb, térfalszerű beépítés lehetősége, az egyetem közelsége nagyobb telekértéket, telekhasználati lehetőségeket rejt. A fejlesztési igény indokolja a 124/2001.(VI.21.) Kh. határozattal elfogadott hatályos településszerkezeti terv, valamint a 8/2003. (V. 23.) Kr. sz. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását. A módosítás révén a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat és szabályozási terv közötti összhang biztosítottá válik. Jelenleg a településszerkezeti terv nagyvárosias lakóterületként, míg a szabályozási terv kisvárosias lakózónaként rögzíti a telektömböt.

1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK 1.1.1. A hatályos településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása A módosítással érintett telektömb területfelhasználása és kiterjedése: nagyvárosias lakóterület (Ln), 15.874,845m2

kiterjedéssel. (1,59 ha.) A településszerkezeti terv módosítása révén új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. Nem szüntetünk meg erdőterületet, zöldterületet és vízgazdálkodási területet. A műszaki fő infrastruktúra hálózat sem változik.

a hatályos településszerkezeti tervlap a tervezési területet és környezetét

érintő kivonata

1.1.2. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek - a módosítás révén ezen területek nagysága nem változik. 1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek - szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek (úthálózati elemek) nem tagolják, csak határolják a tervezési területet (Egyetem sugárút, mint városi főút, Bólyai utca, mint városi gyűjtőút) jelen módosítás nem változtatja meg ezen elemek nyomvonalát, keresztmetszeti jellemzőit. - szerkezetalkotó zöldfelületi rendszert nem érinti jelen módosítás. 1.1.4. védelmi és korlátozó elemek - védőtávolságok a területet nem érintik, - táji és természetvédelmi elem nem jelent korlátozást. - kulturális örökségvédelmi elemek közül régészeti érdek (25268 j. azonosítóval, Sestakert régészet) és műemléki környezet (27107 j. azonosítóval az Egyetem épületének ex lege védett környezete) jelenik meg a területen, melyet az elektronikus örökségvédelmi adatszolgáltatás (oroksegvedelem.e-epites.hu) rögzített. Egyéb védelmi, korlátozó elemet nem ismer jelen tervezés. 1.1.5. a településszerkezeti változások bemutatása

A telektömbben a területfelhasználás nagyvárosias lakóterület (Ln) helyett településközpont vegyes terület (Vt)

területfelhasználási egységre változik.

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása

A telektömbben a területfelhasználás érdemi változása a nagyvárosias lakóterület helyett településközponti vegyes terület rögzítése.

A telektömböt érintő területfelhasználás változás 1,59 ha nagyságú.

1.2.2. A változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye

Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült.

Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési területen módosítással érintett terület – jelenleg is beépítésre szánt területként – csak városias települési térséget érint. Országos és térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. 1.Az ökológiai hálózat övezetei hivatkozással a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága jelen eljárásban nem adott előzetes tájékoztatást, de a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíható, hogy a módosítással érintett területet nem érinti az ökológiai hálózat (magterület, folyosó, puffer terület) övezete. kivonat a MTrT 3.1. sz. mellékletéből

2. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú

szántóterület a FŐMI adatszolgáltatása alapján

(2016. évben az adatszolgáltatás keretén belül az

adatokat elérhetővé tették) nem érinti a tervezési

területet.

kivonat a Tftv. 3.2. sz. mellékletéből

3. Az Tftv. szerinti jó termőhelyi adottságú

szántóterület a hatályos településrendezési

eszközökben beépítésre szánt területként jelenik

meg, a FÖMI adatszolgáltatása alapján (2016. évben

az adatszolgáltatás keretén belül az adatokat

elérhetővé tették) nem érinti a tervezési területet.

kivonat a Tftv. 3.3. sz. mellékletéből

4. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú

erdőterület övezete az erdőkataszteri

nyilvántartásban rögzítettek és a Hajdú-Bihar Megyei

Kormányhivatal Földművelésügyi és

Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya

(HB/11-ERD/14281-2/2016. ikt. sz. vélemény

alapján) által közölt adatok alapján erdőtag nem

érinti a tervezési területet.

kivonat a Tftv. 3.4. sz. mellékletéből

5. Az Tftv. szerinti tájképvédelmi szempontból

kiemelten kezelendő terület övezetének

pontosítását a megyei területrendezési terv még nem

tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem adott

tájékoztatást.

kivonat a Tftv. 3.5. sz. mellékletéből 6. Az Tftv. szerinti világörökségi és világörökségi várományos terület övezete a települést nem érinti.

7. Az Tftv. szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete - az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a TIVIZIG K000231-0464/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) – érinti a tervezési területet, szennyeződésérzékenységi besorolás szerint fokozottan érzékeny és nitrát érzékeny a módosítással érintett terület. A területen és annak közelében sérülékeny földtani közegű vízbázisra épült vízmű üzemel. Az előzetes diagnosztikai vizsgálatok alapján a Debrecen I.-II. vízmű telep üzemelő sérülékeny vízbázis hidrogeológiai B védőterületére.

kivonat az Tftv. 3/7. mellékletéből 8. Az Tftv. szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetét érintően a TIVIZIG nyilatkozata nem tért ki. 9. Az Tftv. szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, a tényleges kiterjedésének meghatározásához a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv tájékoztatása szerint (hivatkozással a HM Hatósági Főosztály 1660/110/6599-1/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) a területet honvédelmi érdek nem érinti. Tftv. 12. § (2) bekezdése szerinti további megyei övezetekkel való összefüggések bemutatása: 10. Az MTrT és Tftv. 19/A. §-a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete a FŐMI adatai alapján nem érinti a tervezési területet.

kivonat az Mtrt 3/3. mellékletéből 11. A Tftv. 19/B. §-a szerinti ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (hivatkozással a BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya által BO/15/1321-2/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti.

12. A Tftv. 23. §-a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete (hivatkozással a TIVIZIG K000231-0400/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területként (I. kat.) határozza meg.

13. A Tftv. 25. §-a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, adatszolgáltatásában a (hivatkozással a BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya által BO/15/1601-4/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) nem érinti a tervezési területet földtani veszélyforrás.

13. A Tftv. 27/A. §-a szerinti honvédelmi terület övezetét a hatályos MTrT tartalmazza, (Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal. 1660/110/6599-1/2016. sz. levele alapján) a tervezési területet nem érinti honvédelmi érdek.

1.3. KÖRNYEZETALAKÍTÁS 1.3.1. A MÓDOSÍTÁS LÉNYEGE, AZ EREDETI TERVHEZ MÉRT JELENTŐSÉGE A módosítás részletezése, az érintett terület bemutatása A területre és környezetére a lakóterületként használt ingatlanokra vonatkozó városrendezési mutatók (terület- és telekhasználat, épületállomány) a jellemzőek, ahol a Bólyai utca felől földszintes, földszint + 1 emelet szintszámú, a Hatvani István u. felől földszint+tetőtér magasságú épületek, valamint néhány ingatlanon alagsor+fszt.+1.em.+tt, illetve alagsor+fszt.+tt. szintszámú épület is megtalálhatók. A tömb leghangsúlyosabb helyén, az Egyetem tér felől, van két beépítetlen ingatlan. A tervezési területen belüli lakófunkciót már árnyalja az Egyetem Idegennyelvi Központjának beépítése. A környezetben a határoló utcák túloldalain általában 3-4 szintes, társasházas beépítés emeli. A módosítással érintett tömb területe 1,59 ha. A vizsgált terület jelenlegi állapotában impozáns építészeti és zöldfelületi környezeti adottságok mellett alulértékelt és elhanyagolt telekhasználat árnyalja. A két beépítetlen ingatlan karbantartott, füves, bokros terület. Közlekedési szempontból a terület a határoló utcákról (Bólyai – Hatvani – Sestakert utcák) érhető el, míg a két beépítetlen ingatlan az Egyetem sugárútról, illetve a Bólyai utcáról közelíthető meg. A területen az infrastruktúra és közműellátottság teljes. A fejlesztéseket korlátozó infrastrukturális elem nincs. A módosítás lehetőséget ad a két beépítetlen ingatlan hasznosításával az Egyetem tér felé eső térfal hangsúlyos és városképi értékű lezárására. Az övezeti besorolás településközponti vegyes terültre történő módosítása lehetőséget ad eltérő funkciók (pl. lakó+iroda+szolgáltatás) együttes kialakítására, a telektömb mélységi fejlesztésére. 1.3.2. A TERVMÓDOSÍTÁS VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSAI A módosítási javaslat szerint a tervezési terület általános környezeti állapotában a fejlesztés jellegéből eredően jelentősebb változás nem várható. A területi igénybevétel, a beépítettség intenzitásának növekedése nem feltétlen okozza a környezet-igénybevétel növekedését. Ugyanis egyrészt a beépítetlen telkek nem zöldfelületi funkciójúak, még ha „zöld foltként” is mutatkoznak a tömbön belül; másrészt a rendezettebb beépítés, az intenzívebb, gondozott zöldfelületek és a korszerűbb infrastruktúra fajlagosan nem jelent magasabb emissziókat. Mivel a terület egyébként egy nagy forgalmú városi közlekedési út és csomópont közelében helyezkedik el, az alap környezetterhelésben a beépítési mutatókból eredően kedvezőtlenebb állapottal nem kell számolni. Így a változás arányaiban elhanyagolható mértékű. 1.) A várható környezeti hatások elemzése A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett terület az alábbiak szerint értékelhető:

I: a működés várható időtartama: a terv távlatán túli, min. 50 év G: a környezet-igénybevétel az alapterhelést nem módosítja, a környezetvédelmi határértékek nem veszélyeztetettek V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, erre biztosíték a területhasználat, a területen végzett tevékenységek számára előírt környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés és a teljes infrastruktúra igénybevétele R: irreverzibilis hatást a tervmódosítás nem indukál

2.) Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érintett területen belül a környezeti elemeket, mint levegőt, talajt, felszíni és felszín alatti vizet érő, valamint zajterhelő hatások szabályozottak, így a módosítás után sem kell számolni a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenésével. A tervezett módosítás eredményeként lehetőség nyílik az Egyetem tér nyugati térfalának városképileg is értékes építészeti lezárására.

3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 3.1.) Települési környezet védelme A módosítással az érintett, jelenlegi igényes építészeti megoldásokkal, növényzeti fedettséggel bíró jellege alapjában véve nem változik, csupán kiegészül azon foghíjak beépítésével, amelyek az Egyetem tér felől a tömb leghangsúlyosabb részét alkotják. A módosítással beépíthetőség mértéke változik 30%-ról 40%-ra, az építménymagasság 7,0 - 9,5 m-ről 8,5 - 12,5 méterre módosul. Ez városképileg a jelenlegi állapottól alig fog különbözni, különösen ha figyelembe vesszük a tömb körüli övezetek 3-4 szintes beépítését. A két beépítetlen ingatlan mind az Egyetem sugárút Egyetem térre betorkoló szakasza, mind az Egyetem felőli térfal exponált része. Ezért az építészeti, városképi kialakításnál kiemelten fontos az Egyetem tér környezetével és az Egyetem főépületével alkotott összhang. Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területen jelentősebb változás nem következik be. A beépítéssel érintett ingatlanokon a városképi értéknek megfelelő színvonalú és minőségű zöldfelületi elemeket indokolt alkalmazni. Az OTrT alapján a terület érintettsége az alábbiakban merül ki:

- A város teljes igazgatási területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe, illetve honvédelmi terület övezetével érintett övezetbe tartozik.

- A terület, mint a teljes közigazgatási terület része ásványi nyersanyagvagyon területét képezi. Az OTrT.ben megfogalmazott egyéb érintettség a területet érintően nem áll fenn. Az építéssel érintett övezet területen sem országos, sem helyi szintű védett természeti értékek nem találhatók. A területre vonatkozó levegő-, talaj-, vízvédelmi követelmények is változatlanok maradnak, a módosított övezet zajvédelmi besorolása változik azáltal, hogy övezeten belül magasabb zajkibocsátási határértékek lépnek életbe. A módosított besorolású övezet környezetvédelmi szempontból jelentősen érzékenyebb, védendő területhasználattal nem határos. A hatás településvédelmi szempontból nem jelentős. 3.2.) Levegőminőség-védelem A város közigazgatási területe és így a módosítással érintett terület is a többszörösen módosított 4/2002. (X. 7.) K vVM rendelet alapján a 9. levegőterheltségi zónához tartozik. A levegőminőség megőrzése érdekében a mód. 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001. (XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, beépítése és használata során. A vizsgált terület alap levegőminőségi állapotát az övezetben és annak környezetében meglévő lakáshasználatok és a határoló nagyforgalmú közlekedési út, az Egyetem sugárút emissziói alakítják. Az övezetben elvileg gázüzemű berendezések szolgáltatják a hőtermelést. A módosítás utáni a két ingatlanon megvalósuló létesítmény vonatkozásában a viszonylag alacsony károsanyag emissziójú energiafelhasználást javasolt alkalmazni, amely lehet a gáz, elektromos áram, vagy távhő, esetleg napelem. A módosítás egészségügyi határértéket veszélyeztető változást a levegőkörnyezetben ezáltal nem eredményez. A közlekedési emissziókat a módosítás annyiban érinti, hogy a két beépíteni szándékozott ingatlan létesítményei nyilvánvalóan többlet forgalmat fognak jelenteni a megközelítési útszakaszokon, illetve az Egyetem téri körforgalomnál. Ha azzal számolunk, hogy a két új, megvalósuló létesítmény lehet lakás, iroda, szolgáltató hely pince-fsz+4 szinttel, akkor annak gépjárműforgalma legalább napi 200 jármű. Ez mind az Egyetem sugárúton, a Nagyerdei körúton, a körforgalomban, a Dóczy J. utcában és a Bólyai utcában (feltehetően megosztottan) többlet forgalomként jelenik meg. Potenciális terhelés a körforgalomban jelenik meg. Ezért a körforgalom közlekedési eredetű terhelésének változása mértékadó valamennyi más pozícióra is. A körforgalom mértékadó órai forgalma (MÓF) 1735 járműszámban adható meg, amely a tömb tervezett beépülése után 1755 járműszámra nő. A növekedés alig több, mint 1 %.

A körforgalom számított emissziója A körforgalmi kereszteződésben várható járulékos légszennyezettségeket a felületi/területi forrásokra vonatkozó egyszerűsített transzmissziós modell segítségével lehet számítani: ΔC=E 50*277,8/(uA), ahol E emisszió-értékek (g/h), szélsebesség u=2,5 m/s, vizsgált terület A=1960 m2. A számított járulékos légszennyezettségek (μg/m3):

V(km/h) SO2 CO NOx PM CH

módosítás előtt 0,5 502,7 68,3 7,3 71,8

módosítás után 0,51 508,5 69,1 7,4 72,6

A körforgalom közlekedési eredetű légszennyezésében a módosítást követően a terhelésnövekedés elhanyagolható, a megengedett határértékek alatti marad. Ezt vonatkoztatva a megközelítési útszakaszokra is, a módosítás következtében a közlekedési eredetű légszennyezettség elhanyagolható mértékben változik, a hatás nem jelentős! Levegővédelmi javaslat: - Az övezetben megvalósuló létesítmények energia igényét vezetékes gázzal, elektromos, vagy távhő, napenergia energiahordozóval javasolt biztosítani. Gázfelhasználásnál törekedni kell a 140 kW alatti teljesítményű berendezések alkalmazására. - Az övezetben az előírt zöldfelületi adottságokat az építési helyen igényes növényzettel kell biztosítani. - A lakóingatlanokkal határos felületeken a telekhatáron javasolt hatékony takaró zöld (fasor, cserje sáv) létesítése. A módosítás által nem következik be a levegőkörnyezetben érzékelhető hatásnövekedés, a határértékek teljesülése biztosítható. A hatás nem jelentős. 3.3.) Talaj-, és vízvédelem A város és az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny vízminőségi kategóriájú. A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a többször módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. r., a mód. 220/2004. (VII.21.) Korm. és 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletek, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A telephely a Debrecen vízbázis I.-II. vízműves kutak sérülékeny, az 50 éves elérési időhöz tartozó védőterület a „B” hidrogeológiai védőidom területének szélén található. Ebből fakadóan a területhasználat során kiemelten kell figyelembe venni a vízbázis védelmére vonatkozó előírásokat. A tömb környezetében a közmű-ellátottság teljes értékű. Az infrastruktúra további elemei (energiaellátás, közlekedés) rendelkezésre állnak, adottak. A terület új építményeinek bekapcsolása a közműrendszerbe fejlesztés kérdése. Mindezek mellett talaj-, és vízvédelmi szempontból az alábbiakat indokolt megvalósítani: - Az övezet fejlesztési területén a teljes infrastruktúra (víz-, gáz-, elektromos energia-ellátás, szenny-

, és csapadékvíz elhelyezés, közlekedési/parkolási rendszer) fejlesztéssel biztosítható. - Az építéssel érintett területek értékesebb humuszos rétegének mentését el kell végezni. A mentett

humuszt helyileg a megmaradó és kialakuló zöldfelületek talajpótlásához kell felhasználni. - Az építéshez, töltéshez csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyag használható fel. - A létesítményekből csak a törvényi előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz

bocsátható ki a legális befogadókba, a városi közüzemi hálózatba. A talaj-, és vizekre gyakorolt hatás összességében semleges. A hatás nem jelentős.

3.4.) Zaj-, és rezgésvédelem Az érintett terület vonatkozásában a zajvédelmi követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. előírásai, illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alapján kell biztosítani. A módosítás zajterhelési szempontú hatásai szabályozási tervi szinten az övezetre vonatkozóan változik. Ugyanis a Vt településközponti vegyes övezet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. mellékleteiben megadott 2. kategóriából a 3. kategóriába kerül átsorolásra. Ez azt jelenti, hogy üzemi és építési zajok vonatkozásában az övezeten belül 5 dB-el magasabbak a követelmények, a határértékek. A tömb környezetének zajvédelmi besorolása nem változott. A területre és környezetére vonatkozó zajterhelési határértékek:

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 1. számú melléklete

Településközponti vegyes (Vt) övezet: nappal/éjjel: 55/45 dB; Kisvárosias lakóövezet (Lk) felé: nappal/éjjel: 50/40 dB;

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei

(27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 2. számú melléklete) Egy hónap, vagy kevesebb időtartam:

Településközponti vegyes (Vt) övezet: nappal/éjjel: 70/55 dB; Kisvárosias lakóövezet (Lk) felé: nappal/éjjel: 65/50 dB;

Egy hónaptól egy évig: Településközponti vegyes (Vt) övezet: nappal/éjjel: 65/50 dB;

Kisvárosias lakóövezet (Lk) felé: nappal/éjjel: 60/45 dB; Ezen zajkibocsátási követelményekre tekintettel kell tervezni, kivitelezni és működtetni a Vt övezetben megvalósuló létesítmények, tevékenységek zajforrásait. Fontos követelmény, hogy a Vt övezetben a nem lakáscélú épülethasználatból eredő zajkibocsátások a szomszédos lakóépületek felé határértéket meghaló zajterhelést ne okozzanak. Közlekedési zajterhelés A tervezett módosítás alapvetően nem érinti a tömböt határoló és kiszolgáló közlekedési szerkezetet. A tömböt és a beépítéssel érintett ingatlanokat továbbra is az Egyetem sugárút és a Bólyai utca felőli, meglévő közútkapcsolat szolgálja ki. Az övezetben tervezett új beépítések (mint lakó-, iroda, vagy szolgáltatás-jellegű használat) napi becsült forgalma (ÁNF) max. 200 jármű. Ez a többletforgalom jelenik meg az elérési útszakaszokon megosztva az Egyetem sgrt., Nagyerdei krt., Dóczy J. u., Bólyai u. érintésével a körforgalomban. A körforgalom forgalmát a körforgalom létesítéséhez készített dokumentumok alapján lehetett megadni a jelen állapotra vonatkozó korrekciókkal. A zajszámítás a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. szerint megadva. A módosítással összefüggő forgalom és zajterhelés alakulása az Egyetem tér körforgalomra vonatkozóan:

Út neve

2015. évi forgalom és zajterhelés Módosítás után becsült forgalom és

zajterhelés Határérték

dBA

ÁNF J/nap

LAeq(7,5) dBA nappal

LAeq(7,5)

dBA éjjel ÁNF J/nap

LAeq(7,5) dBA nappal

LAeq(7,5)

dBA éjjel

Körforgalom 17380 75,14 67,55 17580 75,19 67,58 65/55

A módosítás utáni forgalom alakulását tekintve megállapítható, hogy a zajterhelés növekedése nem éri el a 0,1 dB mértéket (0,05 dB), tehát jelentéktelen. Mint látható, a módosítás miatt bekövetkező többlet forgalom oly kismértékű, hogy annak a közlekedési zajban századrésznyi növekedése mutatható ki. A módosítás a határoló többi út forgalmában is elhanyagolható hatással bír! Zajvédelmi javaslat:

- A Vt övezetben az új épületek, építmények elhelyezését, épületszerkezetének akusztikai adottságait és a külső környezet felé sugárzó diffúz, vagy pontszerű zajforrásait úgy kell kialakítani, elhelyezni és üzemeltetni, hogy azok megfeleljenek a lokális zajvédelmi követelményeknek.

- Ugyanakkor az épületek csendigényes funkcióinak és akusztikai védelmének kijelölése során figyelembe kell venni az Egyetem sugárút, a körforgalom, valamint a Dóczy-Bólyai utcák közlekedési eredetű zajhatását.

A hatás (eltekintve az egyébként határértékeket meghaladó közlekedési zajterhelésektől!) önmagában figyelmen kívül hagyható! A zajterhelés hatása a módosítással az utak esetében nem fog változni, így a módosítás által bekövetkező hatásváltozás nem jelentős. 3.5.) Hulladékgazdálkodás Az érintett területen a felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat továbbra is a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról és annak végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A módosított övezetben a törvényi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodás megvalósítható. Az övezet bekapcsolt a város járatszerű hulladékgyűjtési rendszerébe. Összességében a módosításoknak nincs változást eredményező hatása. A hatás semleges. 1.3.3. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A módosítás által bekövetkező környezet-igénybevétel környezetvédelmet érintő elemei a szabályozási előírásokban kerülhetnek megfogalmazásra. A módosításnak nincs a környezeti elemekre kedvezőtlen hatása! Ebből eredően a módosítás miatt külön környezetvédelmi intézkedések megtétele szükségtelen. 1.3.4. ÖSSZEGZÉS Összességében a módosításnak egyik környezeti elemre sincs jelentős hatása az eredeti állapothoz viszonyítva. A zöldfelületi és városképi értékek javulhatnak, amely növeli az egyébként is frekventált egyetemi környezet színvonalát.

1.3.5. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE

A műemléki védettségű Egyetemi főépület előtti térre néző, az Egyetem sugárút mentén lévő telektömb kitűnő várostestbeli pozícióval bír. A Sestakert városrészt kistársasházas beépítések jellemzik, ahol a családiházas, és sorházas jellegű beépítések csak kis számban találhatók, ezek többsége pont ebben a tömbben. A műemléki védettségű egyetemi épület környezetében az Egyetem tére néző térfal ezen a telektömb szakaszon nem alakult még ki, ennek lezárása valósulhat meg a telektömb telkeinek fejlesztésével. A településközpont vegyes terület rögzítése lehetőséget teremt az eltérő funkciók (lakó+iroda) kialakíthatóságára. A várható környezeti hatások a hatályos tervhez képest nem jelentősek, nem változnak a módosítással. A fejlesztési területek funkciója, valamint a területrészen kialakuló zöldfelületi környezet alakítása teljes mértékben illeszkedik az elvárt helyi sajátosságokhoz, igényekhez, ezt a szabályozási előírások zöldfelületi paraméterei által is biztosítja. A területek infrastrukturális ellátottsága biztosított. A műemléki védettségű egyetemi központi épület (1927-30 között, Korb Flóris által tervezett épület) környezetét az adatszolgáltatás nem határolta le. A 35/2004. (IX.10.) Kr. rendelet szerint az Egyetem tér helyi területi védettséget élvez. A szomszédos, Egyetem sugárúti tömbben két műemléki védettségű villaépület áll (Sestakert utca 4. és Egyetem sgt. 70.). Régészeti érdek a telektömb nagy részén jelen van (25268 nyilvántartási szám alatt)

2. TÁJRENDEZÉS

2.1 TÁJRENDEZÉSI VIZSGÁLAT

-- Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területet nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Az országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet nem érintik, hatáskörzetében sem találhatók. A tervezési terület különleges abban a tekintetben, hogy a tervezési terület módosítással érintett részét alkotó telektömböt három nagy forgalmú út határolja, így közvetlenül csatlakozik Debrecen főközlekedési útvonal-rendszeréhez, valamint közvetlenül kapcsolódik a város egyetemi városrészéhez – nevezetesen a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi-, Orvostudományi-, és Zeneművészeti Campusához. A Campus számára szükséges intenzív szolgáltató és lakó funkciók jelenhetnének meg, miáltal a társadalmi fejlődésre pozitív hatással lehet egy ilyen értelmű változás. A fejlesztés minden szempontból erősíti Debrecen lokális jelentőségét, különböző lakó- és szolgáltató tevékenységeknek lehetőséget biztosíthat. Természeti adottságok Debrecen környékén három jellegzetes táj találkozik: a Nyírség, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke. A város földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe az újkőkor óta lakott hely, mai helyén már az i.e. III. évezred közepén is léteztek állandó emberi települések. Debrecen városa a Dél-Nyírség kistáj területén fekszik. A tervezési terület az Egyetem főépületétől D-re, az egyetem sugárút Ny-i oldalán fekszik. A tervezési területet városi fő közlekedési területek (főutak) határolják, melyek további környezetében minden oldalról városi beépített területeket találunk, lakó- és intézményi funkciókkal. A módosítással érintett terület jelenlegi, valóságos használata megfelel a hatályos TrT területhasználati kijelölésének, és alapvetően megfelel a szabályozási paramétereknek is. A tervezési területre szabályozott 40% zöldfelület a tervezési terület módosítással érintett részének jelentős Hrsz. 21783 ingatlanának esetében a bemutatott beépítési terv szerint nem biztosított, jellemző a nagymértékű burkolt felület, mely rendkívül előnytelen a hő- és vízháztartás, valamint a talajélet szempontjából. Az ingatlan elegendő és megfelelő zöldfelületi fedettségét az ábrázolt felszíni parkoló elhagyásával, vagy intenzív tetőkert alá süllyesztésével lehet biztosítani: a parkoló területének növényekkel való betelepítésével 53,17% arányú zöldfelületi fedettség biztosítható. A tervezési terület hatályos besorolás szerinti használati módja az 1,59 ha-os tervezési terület, jelentős mértékben változik. A tervezett változtatás a tömb területének egészét érinti.

A meglévő ingatlanok közül a Hrsz. 21782, valamint a Hrsz. 21778/2 esetében a meglévő beépítés, ill. burkolatok mértéke miatt a tervezett szabályozásnak megfelelő 40%-os zöldfelületi fedettség nem lesz biztosítható (39,45% ill. 46,05%) -- A város zöldfelületi rendszerét meghatározó városszerkezetben jelentős zöldfelületi elemek találhatók, de kapcsolati rendszerük esetleges. Tudatos, tervszerű egységes rendszerré szervezésüket már a hatályos rendezési terv alátámasztó munkarésze is célként nevezte meg. Ennek morfológiai rendje a sugaras-gyűrűs-szigetes szerkezet szerint írható le. A tervezési terület a város zöldfelületi rendszerében jelenleg, adottságai miatt fontos hálózati szerepet tölt be, ezért a jövőben mindenképpen szükség lenne a területet határoló közlekedési területeken meglévő vonalas-összekötő szerepű zöldfelületi elemek intenzívebbé és komplexebbé (a fasorok élőhelyének kiegészítése zöldsávokká) tételére, a területen belül pedig pontszerű zöldfelületi elemek igényes kialakítására. Zöldfelületi értékként kezelendők a Bólyai u. és az Egyetem sugárút fasorai, ill. a tömbhöz tartozó, Egyetem tér felé eső háromszögében lévő közterületi zöldfelülete. A tervezési terület növényzete túlnyomó részben fás szárú, örökzöld és lombhullató fákból, valamint cserjékből áll. A terület fásítottsága általában megfelelő, de az ingatlanok egy részén kissé egyhangú. Az épített környezet bár szabályos, de jelentős mértékű jelenléte rontja a terület hőháztartását, nagy felületű sugárzó felületek vannak. A burkolt, ill. beépített felületek nagy aránya miatt a csapadékvíz helyszíni hasznosulása korlátozott, ezért a csapadékvíz elvezetése a területről jelentős feladat. A kistáj területén az évi átlagos csapadék összege 550-600 mm közötti, ebből a vegetációs időszakra mindössze 350 mm várható. A tervezési terület nagy részén a valódi biológiai potenciál értékek, a biodiverzitás közepes. A különböző zöldfelületi elemek váltakozásából adódó szegélyhatás, valamint a mikroklímát javító hatás alacsony. 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Debrecen jelenlegi belterületének nagy része különböző kertségeket alkotott, a tervezési terület a Sestakerthez tartozott. A régi kertség melletti területen épült ki az Egyetem felé vezető sugárút, melynek valamikori nyomvonala ma is a városszerkezet egyik fontos útvonala. Debrecen a Hajdúság jellegzetes és fontos települése. Településszerkezetén kis mértékben a mai napig látható nyomot hagytak a hajdúsági városok kialakulásának jellegzetes nyomai. A tervezési terület kívül esik a középkori városközpont testén, de a sugárúttal közvetlenül kapcsolódik a város magjához. Tájhasználat értékelése A tervezési terület maga a valóságban intézményi-, ill. lakó területekből áll. Az intézményi terület a Debreceni Idegennyelvi Központjának épülete, bár megfelelő a beépítettsége, viszont túlzott mértékű burkolatai, egyszerű kivitelű kertje erőteljesen csökkenti az urbánus faunába tartozó kis állatok élet lehetőségeit, ezzel is csökkentve a terület biodiverzitását. A meglévő lakó ingatlanok kertjei viszonylagos egyhangúságuk mellett is fásítottak, cserjéket és lágyszárú növényzetet is találni, amivel egy városi környezetnek megfelelő mértékű segítséget adnak az urbánus környezetben szívesen tartózkodó állatfajoknak is. Összefoglalva, a tervezési terület enyhén ingerszegény településképi megjelenésű. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A tervezési területen semmilyen természeti védettséget élvező növény nem található, de minden egészséges, életerős és virulens növény védendő (kivéve az invazív gyom növényeket), elsősorban az alacsony példányszám és a gyenge fedettség megőrzésének, valamint növelhetőségének érdekében. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tervezési területen belül ilyen terület nem található. Ökológiai hálózat A tervezési területet az ökológiai hálózat egyik eleme sem érinti, bár a közelben található a Nagyerdei közpark védett területének határa.

A módosítás várható tájkép módosító hatásai A változatos beépítettséggel fedett terület tájképe az Egyetem sugárút felőli oldalon hosszú távon bizonyára megváltozik a módosítások hatására felmerülő fejlesztési szándékok megvalósulását kísérő környezet kialakításának eredményeképpen. Az új beépítések és zöldfelület-alakítások intenzíven fognak látszani az Egyetem tér ill. a körforgalomban közlekedők szemszögéből, tehát jelentős városkép és zöldfelületi rendszer formáló hatásuk lesz. Ezt a körülményt jelentős mértékben kell figyelembe venni az engedélyezési eljárás minden fázisában. A tervezett változással a tervezési területet alkotó tömb kapcsolódik a meglévő, egyre szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó városmaghoz. A módosítás eredményeképpen remélhető, hogy erősebben fásított megjelenésű, intenzív zöldfelületek keletkeznek ill. fejlődnek, valamint intenzív gondozású fasorokkal-zöldsávokkal határolt tömb alakul ki. Törekedni kell a besugárzás csökkentésére, a csapadékvíz elfolyásának lassítására és csökkentésére, esetlegesen újra termelődő energiák hasznosítására. A beépítés lehetőségeit komplexen, megfelelő felelősséggel kell kezelni a környező urbánus tájba illeszthetőség érdekében. A tervezési terület szabályozási tervben szereplő 40%-os zöldterületi fedettségén nem szabad csökkenteni, inkább még növelni is lehet egyes épületek tetősíkjainak betelepítésével, zöldtetők kialakításával. Ez a koncepció jó alapot adhat a terület elfogadható zöldítésére, és a jelenlegitől több állatfaj (különböző madarak) számára fog életteret biztosítani. 2.2 TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Javasolt a mikroklíma javítás érdekében az épületek tetején elhelyezett napelemek és napkollektorok alkalmazása, valamint az épületeket és burkolatokat körülvevő zöldfelületeken intenzív növényállomány telepítése és annak intenzív, öntözött fenntartása indokolt és szükséges. Javasolt emellett lehetőség szerinti mértékben zöldtetők telepítése is. A szabályozási terv szerint 40% zöldfelületre van szükség a módosítással érintett területen. Ezt a mértéket mielőbb el kell érni, jelenleg ez az érték a módosítással érintett terület egészén két ingatlanán jelentősen kisebb. Javasolt újonnan létrehozandó létesítmény esetében, hogy a zöldfelületek intenzív fenntartású telken belüli fásított állományokból álljanak majd. A javaslatot indokolja a Bólyai utca, az Egyetem tér és az Egyetem sugárút rendkívül nagy, a városi átlagot meghaladó gépjármű forgalma, melynek zaját és emissziós terhelését megfelelően összeállított és telepített növényállomány jelentős mértékben csökkenteni képes. Legalább ugyanennyire fontos szempont az intenzív zöldfelületek kialakításánál a tervezési terület frekventált városszerkezeti elhelyezkedése, valamint a műemléki védettségű egyetemi főépület és a természetvédelmi védettségű Nagyerdei közpark közelsége. Mindenképpen javasolt az építési engedélyek feltételéül szabni a létesítendő min. 40%-os zöldfelületeken a nagyobb hatásfokot képviselő intenzív fásított növényállomány megvalósítását, melyet jogosult szaktervezővel kell megterveztetni. A telepítésre lehetőleg honos, de mindenképpen várostűrő, de nem invazív fajok és azok fajtái használhatók. Javasolt kis levélfelületű taxonok telepítése (Quercus robur, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia ’Raywood’, Ulmus minor, Ulmus glabra, Acer platanoides, Acer campestre, Pyrus pyraster, Crataegus sp, stb.). A fásítások alapvetően segítik az várhatóan kialakuló lakófunkciók emissziós környezettől való lezárását, urbánus tájba illesztését. A tájrendezési javaslat része a módosítással érintett területen belüli ingatlanokon a csapadékvíz összegyűjtése, majd lehető legnagyobb mértékű hasznosítása. A zöldfelületek öntözésére, egyes használati víz funkciók biztosítására az összegyűjtött csapadékvíz jelentős része felhasználható. A zöldfelületek intenzív, öntözéses fenntartása az urbánus tájba illesztése elvárás, a virulens növényállomány fenntarthatósága és a homok talaj csekély vízmegtartó képessége miatt kiemelten fontos. Biológiai aktivitásérték változása A biológiai aktivitásérték vizsgálata a módosítás során nem kötelező, mivel nem kerül kijelölésre új, beépítésre szánt terület, mindössze különböző beépítésre szánt területek közti váltás a rendezési terv módosításának feladata.

2.3 ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉSEK Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A módosítás által érintett területen belüli lakó- és intézményi kertek, vonalas zöldfelületi elemek Az módosítás által érintett területet valószínűleg intenzív lakó funkció fogja benépesíteni. Javasolt, hogy az ingatlanok 40%-os zöldfelületi fedettsége intenzíven fásított növényállomány formájában legyen telepítve. Javasolt minden építési- és telekosztási engedély kiadását az elegendő és megfelelő minőségű zöldfelület biztosítása érdekében ilyen értelmű, kötelezően készítendő szakági tervek elkészítéséhez, használatba vételi- ill. fennmaradási engedélyek kiadását pedig a telepítések végrehajtásához kötni. Javasolt minél több épület esetében tetőkertek létesítése. A zöldfelületek rekreációs szerepe igen nagy, és nagyban javítják a módosítással érintett tömb és a környező városrészek klímáját. Javasolt a megmaradó, a zöldfelületi 40%-os előírást nem teljesítő ingatlanokat a zöldfelület pótlására, vagy intenzitásának növelésére kötelezni, melyek segítenek a csapadékvíz elfolyásának csökkentésében és lassításában, javítják az ingatlanok valamint a környezet hőháztartását, és növelik az ingatlanon belüli környezet változatosságát. Ezen felül fontos szerepük van a tömböt körülvevő közlekedő utak mentén telepíthető zöldsávoknak, melyek fasorok és az alattuk lévő intenzív fenntartású aljnövényzet (talajtakaró cserjék, virágok vagy gyep) együttesével biztosítanak változatosságot és valódi biológiai potenciált. Javasolt a módosítással érintett tömböt körülvevő utak komplex vagy részleges rendezése, mely mindenütt biztosítaná a szükséges és elegendő szélességet és élőhelyi körülményeket intenzív, fasorral is rendelkező zöldsávok számára. Ezen zöldsávoknak felbecsülhetetlen szerepük van a nagy forgalmú és nagy emissziós (lég-, talaj-, zaj-, rezgés- és fény szennyezés, valamint közlekedés biztonsági problémák) kibocsátással rendelkező utak felőli védelemben. A nagy forgalmú és jelentős arányú burkolattal fedett utak mikroklímát alakító hatásai miatt rendkívül fontos a növényzet faj- fajta összetételének kiválasztása, melynek során a városi klímát jól tűrő taxonok ültetése feltétlen prioritást élvezzen. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A tervezési terület módosítással érintett részét jelentő tömb belső területein háromszintes növényállománnyal fedett zöldfelületek kialakítása javasolt, az 40%-os zöldfelületi fedettség minél intenzívebbé tétele, valamint a környező nagy forgalmú utak (Bólyai u. ill. Egyetem sugárút) emissziós terheléseinek csökkentése érdekében. Javasolt a tömböt körülvevő utak mentén komplex fasorok-zöldsávok telepítése, melyek szintén ezt a szerepet szolgálhatják. Az újonnan beépítésre tervezett épületek tetőzetén zöldtetők kiépítése javasolt, esetleg napelemekkel kombinálva, a hőegyensúly és a mikroklíma, valamint a csapadékvíz-háztartás javítása érdekében. A zöldfelületek ökológiai szerepe rendkívül fontos, az épületek sűrűn betelepült intenzív beépítések esetében különösen. A növényzet javítja a mikroklímát (hűti, párásítja a levegőt, segít a levegő megszűrésében), gyengíti az időnként erős szélhatásokat, szélmentes meleg időjárás esetén viszont beindítja a terület átszellőzését. Javasolt a növénytelepítéseken túl komplex zöldfelület kialakítása (pl. játszóeszközök, utca bútorok, térplasztikák, ivókút, stb.), mely az ökológiai szerepen túl a lakosság rekreációs igényeinek kielégítésében is képes részlegesen részt venni, ami a használók által a zöldterület minőségének fennmaradásában jelentős szerepet játszhat. Javasolt még a tervezési területen építendő burkolatok vízáteresztő módon való megépítése, a tervezési tömböt körülvevő burkolatok egy részének vízáteresztő módon való átalakítása a beérkező csapadékvíz hasznosulási lehetőségeinek biztosítása érdekében. Települési klíma A tömb klímája a települések belterületére jellemzően fog alakulni, vagyis a településen kívüli környezettől 2-4°C-al melegebb és jelentősen alacsonyabb páratartalmú. Egyébként az Alföldre jellemzően az országos átlagtól melegebb és szárazabb nyáron, télen pedig hidegebb. A tenyészidőszakra eső csapadék 250-300mm körüli, a téli csapadék azonban segíti a növényzet tavaszi megindulását. Az időjárási szélsőségek a globális felmelegedés hatására erősödnek: hosszabbak az aszályos időszakok, erősebbek a viharok idején a szelek, intenzívebbek a zivatarok és a jégesők. Mint minden beépített környezet klímája melegebb és szárazabb, mint a környező táj, ez elsősorban az épített elemek sűrűségének következménye, ugyanis ezek jobban magukba zárják, majd intenzíven kisugározzák a környezetükbe a hőt. Dinamikus hőegyensúly van jelen mindenütt, mely a beérkező és kisugárzódó valamint a felhasznált energiák pillanatnyi eredője. Ez a hőegyensúly magasabbra tolódott, így emelkedik a beépített környezet, a település hőmérséklete is.

A hőegyensúly viszont megváltoztatható. A paraméterek közül a beérkező energiákon nem tudunk módosítani. Változtatni lehet viszont a beérkező energiák elnyelődésén, ezen keresztül a környezetbe való kisugárzáson, az energiák felhasználásán, valamint a kisugárzott hő településről való eltávolítása is segíti a települési klíma javulását. Az energia elnyelődés csökkentésének alapvetően három eszköze van: az épített felületeket minél világosabb színűre kell színezni, miáltal a fényben lévő energia kisebb mértékben nyelődik el a felületek anyagába optimalizálni, csökkenteni kell a szilárd, épített felületeket, részben a szükségtelen felületek megszüntetésével, részben növényzeti fedéssel Növelni kell a zöldfelületek mennyiségét, parkok, kertek, zöldsávok létesítésével, de akár tetőkertek, zöldfalak építésével Kifejezetten fontos még a csapadékvizek szilárd felületekről, a településről való elfolyásának lassítása és csökkentése. Ebben a munkában is fontos eszköz a tetőkert, de nagyon fontos a burkolatok víz-áteresztő képességének javítása, vagyis a teljesen zárt burkolatok fokozatos cseréje hézagos, áteresztő burkolatra. Fontos az összegyűjthető vizek lehetőség szerinti legnagyobb mértékű összegyűjtése, majd a növényzet locsolására való helyszíni felhasználása. Javasolt továbbá az ingatlanok körüli közlekedési utak mentén olyan fasori fák telepítése, melyek nagy tűrőképességgel rendelkeznek az extenzív körülmények közötti aktív élettevékenységek tekintetében. A tervezési területen belüli növénytelepítés a különböző deflációs és szárító hatású szélterhelések csökkentését is segítik. A hatályos tervekkel való egyeztetés eredményeképpen megállapítható, hogy a kijelölt területek átsorolásának negatív hatású változásai nincsenek. A tervezési terület valós fásítottsága mielőbb végrehajtandó a növényállományok telepítésével. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A széljárás talaj felszínre gyakorolt hatásainak és a terület tájba illesztésének érdekében a fásítások telepítése mielőbb megvalósítandó, de a folyamatos növénnyel való borítottság biztosítása (a terület művelése) javasolt. A növénytelepítés és a zöldfelület tervezését az építési engedélyezési eljárások megkezdésének feltételeként javasolt meghatározni, a telepítéseket pedig szaktervezővel kell megterveztetni, és használatba vételi- fennmaradási engedély akkor legyen kiadható, ha a fák telepítése befejeződött. Javasolt az ingatlanok tömbjét körülvevő utak mentén fasorok-komplex zöldsávok telepítése. A javasolt növénytelepítések pedig mindenképpen emelni fogják a terület biológiai potenciálját. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) jelentősnek minősül. A környezeti hatások általánosan szintemelő, kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint a valóságos, eredeti területhasználat jelentett, a hatályos terv állapotaihoz képest szintén javulást okoznak. A változtatás lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a valós tájkép javítását okozva valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt.

A tájrendezési értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza! 3. KÖZLEKEDÉS 3.1. Határoló külső és belső utak: A határoló utak az országos és városi úthálózathoz tartoznak. Műszaki paraméterek a közutak tervezése (ÚT 2-1.201), szabályozási szélességeiket a hatályos szabályozási terv és előírásai alapján kell meghatározni. Települési főutak: (belterületi főutak B.VI.b.C.) Egyetem sugárút A tervezési területet keletről határolja 2x1 sávos + leállósávos sugárút, az Egyetem téren körforgalmú csomóponttal Kialakult telekhatára legkevesebb 30 m közterületi szélességű. Bólyai utca A tervezési területet észak-nyugatról határolja 2x1 forgalmi sávval kétoldali elválasztott kerékpárút sávval, 9,4m burkolt felülettel, a tervezési terület érintő szakaszon csomópontok nem rendelkeznek kanyarodó sávval. Kialakult telekhatárai 17,5 m körüli. Egyetem tér (Komlóssy utca) A tervezési területet északról határolja 2x2 forgalmi sávval kétoldali elválasztott kerékpárút sávval, 9,4m burkolt felülettel, a tervezési terület érintő szakaszon csomópontok nem rendelkeznek kanyarodó sávval. Kialakult telekhatárai 17,5 m körüli. Települési mellékutak: (belterületi lakó és kiszolgáló utak B.VI.d.D.) Lakó és kiszolgáló utak: Sestakert utca: A tervezési területet délnyugatról határolja, egyirányú (4.00 m széles) útburkolattal, kétoldali gyalogos járdával rendelkezik. A telekhatárok 10 m közötti szélességet biztosítanak, melyek megfelelnek a lakó-, kiszolgáló funkciónak. Hatvani István utca: A tervezési területet nyugatról határolja, kétirányú (6.00 m széles) útburkolattal, egyoldali gyalogos járdával rendelkezik. A telekhatárok 11,25 m közötti szélességet biztosítanak, melyek megfelelnek a lakó-, kiszolgáló funkciónak. 3.2. A telektömb közlekedési feltárása A Központ közúti kapcsolatát elsődlegesen az Egyetem sgt. és a gyűjtő út funkciójú Bólyai utca adja. Forgalmi csomópontok: A tervezési területet érintő települési főutak és gyűjtőút szakaszok csomópontjainak módosítása nem szükséges rendezési terv szinten. Lakó- és intézményterületi parkolás: A lakó és intézményterületeken az álló gépkocsiforgalom elhelyezését saját telken belül kell biztosítani. Tömegközlekedés: A tervezési terület tömegközlekedési ellátását a határoló városi fő- és gyűjtőúthálózat (Egyetem sugárút, Bólyai utca) jelenleg is közlekedő autóbusz viszonylatokkal kielégíti. Kötöttpályás közlekedési kapcsolat csomópontja az 1-es villamos Egyetemi megállója. Gyalogos közlekedés: A gyalogosok közlekedésére a határoló utak mellett megfelelő méretű járdák vannak kiépítve. Összefoglalás: A tervezési terület közlekedési feltárása, ellátása a javasolt kapcsolatokon keresztül megoldott.

4. KÖZMŰVESÍTÉS Előzmények: Az Egyetem tér közelében (Komlóssy utca) lévő telektömbben nagyvárosias lakóterület (Ln) felhasználás helyett településközpont vegyes terület (Vt) kerül rögzítése. Korábban a telkek nagyobb intenzitású nagyvárosias lakóterületként voltak rögzítve. A terület teljes közművel ellátott jelenleg is. 4.1. Vizi közművek Ivóvízellátás A terület útjain, utcáin mindenhol üzemel ivóvíz nyomóvezeték körvezetékes rendszerben. A fejlesztések eredményeképpen jelentkező többlet ivóvíz igények a városi vízellátó rendszerről biztosíthatók. A tűzoltáshoz szükséges víz a meglévő hálózatról most is biztosított. Szennyvízelvezetés A területen gravitációs szennyvízcsatorna üzemel. A keletkező szennyvíz a debreceni tisztítótelepre kerül. Csapadékvíz elvezetés A területen a burkolt utcákban zárt csapadékcsatorna van kiépítve. 4.2. Energia közművek Földgázellátás A területen a Nagyagyerdei körúton és az Egyetem sugárúton középnyomású és kisnyomású földgáz elosztóvezeték van kiépítve, a lakóutcákban kisnyomású vezeték üzemel. Az ingatlanok jelenleg is rendelkeznek kisnyomású földgáz bekötéssel. A fejlesztések után jelentkező gázigények a meglévő elosztó hálózatról kielégíthetők. Elektromos energia ellátás A területen az elektromos energiaellátás 11 kV feszültségszinten biztosított, melyre 11/0,4 kV-os trafók vannak felfűzve, biztosítva a kisfeszültségű ellátást. A középfeszültségű hálózat földkábeles, a kisfeszültségű hálózat földkábeles kialakítású. A közvilágítás a tartóoszlopokra szerelt világítótestekkel van megoldva.

4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel)

A terület a műemléki védettségű Egyetemi épület szomszédságában az Egyetem sugárút mentén lévő telektömb. A területen a módosítás célja az Egyetem tér közelében (Komlóssy utca) lévő telektömbben kisvárosias lakóterület (Lk) felhasználás helyett településközpont vegyes terület (Vt) kerül rögzítése. Korábban a telkek nagyobb intenzítású nagyvárosias lakóterületként voltak rögzítve, így a módosítás után a hírközlési igények várhatóan nem lesznek nagyobbak a korábbiaknál. A területen jelenleg több hírközlési szolgáltató is aktív, önálló nyomvonalú hálózattal rendelkezik a Magyar Telekom, a DIGI Kft, UPC Mo. Kft. Mindegyik szolgáltató képes a kor igényeinek megfelelő szolgáltatás nyújtására. A lakóterületek besorolásának változása nem generál új igényeket, ezért gyakorlatilag várhatóan a területen nem kell jelentős hálózatfejlesztéssel számolni. Ha mégis szülséges, akkor csak föld alatti hálózat építhető a jelenlegi hálózatokhoz igazodva, a műemléki környezet közelségére való tekintettel is. A városban érintett, önálló vezetékes nyomvonallal, illetve hírközlési tornyokkal rendelkező szolgáltatókat megkerestük, és az alábbi nyilatkozatokat kaptuk:

Az Antenna Hungária Zrt. nyilatkozata szerint a területeken nem érintett vezetékes hálózat, illetve alépítmény tekintetében. DIGI Kft: A terület közelében rendelkezik korszerű hálózattal, a területen az igények felmerülése esetén képes szolgáltatást nyújtani. INVITEL: Nem rendelkezik a területen hírközlő hálózattal, illetve nem is tervez építeni. UPC Magyarország Kft : Nyilatkozat írásban nem érkezett, de a területen, illetve annak környezetében rendelkezik korszerű szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózattal. Magyar Telekom Nyrt.: A területen, illetve annak környezetében meglévő optikai és rézerű hálózati képességekkel rendelkezik, igény esetén optikai hálózat bővítéssel számol. A beépítési magasságok a területen nem nőnek, így a mobil szolgáltatások igénybevételében válozás nem történik, azok az eddigieknek megfelelően elérhetők lesznek. Kormányzati széles sávú internet fejlesztéssel kapcsolatosan megállapítható, hogy az itt lévő szolgáltatók a megfelelő szolgáltatás nyújtására képesek. A műsorszóró hálózat vételi viszonyai a területen nem változnak, mikrohullámú összeköttetések létesítése lehetséges lesz. Az érvényes rendezési tervben szereplő, a területek közelében lévő hírközléssel kapcsolatos beépítési magassági korlátozások továbbra is fenntartandók. Összegezve: A módosítással érintett területen a meglévő hírközlő hálózatokkal kapcsolatosan gyakorlatilag változtatás nem szükséges, a terület ellátható az ott lévő hírközlési szolgáltatók eszközeivel. Új nyomvonalak kialakítása föld alatti építéssel kell, hogy történjen. Várható továbbá, hogy a 4G hálózatok terjedése bizonyos tekintetben a vezetékes szolgáltatások számára új konkurenciát fog jelenteni, és a fejlődés nem feltétlenül vezetékes eszközökkel történik. Bázisállomás telepítése a műemléki környezet közelsége miatt csak fokozott odafigyeléssel történhet.

5. AZ ÉTV. 7. § ELŐÍRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, tekintettel arra, hogy a módosítás nem változtatja meg a terület fejlesztésének lehetőségeit, a módosítás hátrányos hatással nem jár; b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, a módosítással a népesség fejlődéséhez szükséges lakásszám továbbra is biztosítható, fejleszthető;

c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, A felülvizsgálat keretében akár a város magántulajdon fejlesztésében megvalósítható kereskedelmi, vendéglátási és más szolgáltatási ellátottsága is fejleszthető; d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, A hatályos településrendezési eszközök és helyi értékvédelmi rendelet az épített környezet védelmét biztosítják. Műemléki környezet és régészeti terület érinti a módosítással érintett területet, táji értékeket – azok rálátási értékeit - a hatályos és tervezett szabályozás nem befolyásolja. e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, természeti, táji és környezeti elemeket nem érint a módosítás. f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és – kezelés , valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, nem érint a módosítás gazdasági és infrastrukturális érdekeket. g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, a módosítás mértéke nem befolyásolja a fenti érdekeket. h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, a területhasználat változása nem érint termőföldet. i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, Jelen tervjavaslat nem érint ilyen célú területfelhasználást. j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. A tervezési területet érintő módosítás nem változtatja meg a város/városrész közlekedési rendszerét. A többször módosított az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdése kimondja, hogy (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, Ezt a követelményt egyrészt a hatályos településszerkezeti terv leírása, másrészt a helyi építési szabályzat (DÉSZ § (12) bekezdés) előírás formájában tartalmazza. Az előírás normatív módon javasolja a csapadékvizek hasznosítási kötelezettségét. Debrecen belvízrendezési és csapadékvíz elvezetési fejlesztései a meglévő közterületek biztosításával valósultak meg, és készülnek a jövőben is. b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, Beépítésre nem szánt terület igénybevételére nem kerül sor a módosítás során.

6. SZABÁLYOZÁSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK

6.1. A hatályos szabályozási rendszer bemutatása A helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendelettel fogadta el. A szabályozási terv és a helyi építési előírások alapján a módosítással érintett telektömbre a kisvárosias lakózónára (Lk) vonatkozó építési övezeti előírások érvényesek. Építési övezeti kód: Lk 300044. A szabályozási terv módosítási javaslata településközpont vegyes zónát (Vt) irányoz elő. A beépítés paraméterei az alábbi vizsgálat alapján javasolhatók. A javasolt építési zóna előírásokba illeszkedés:

7. § Vegyes zóna (Vt)

(1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen

- lakóépület - melyben a kiskörút tervezett nyugati szakasza mentén a közterülettel határos épületszárny földszintjén lakást létesíteni nem szabad -, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá - különleges esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetők el.

Karakterszabályozás tekintetében:

19. §

Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai (2. kódszám) (táblázatok „T” oszlop alatti értékei)

(1) A 18. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az a 21. § szerinti 1-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg.

(2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítési százaléka nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság (kivéve az új szerkezet kialakításából eredő minimális építménymagasság növekedést) és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi, vagy a telekalakítás utáni méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők, alakíthatók át és különleges esetben változtatható meg rendeltetésük, azonban önálló rendeltetési egység az átalakítás (bővítés) során nem jöhet létre. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni.

e.) Ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthető, a telek kialakítható, de ezen tényt – miszerint a telek önállóan nem beépíthető – az ingatlan tulajdoni lapjára építésügyi hatósági határozat alapján be lehet jegyeztetni.

27. §

Egyéb karakterű építési zóna (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható – általában szabadonálló-telepszerű, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú-általános, illetve szabadon álló-általános beépítési móddal beépített, illetve beépíthető kialakult, illetve nem kialakult területek tartoznak. (2) Az építési telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése, kivéve a nem központi települési területeket, ahol megengedett a részleges közművesítettség is. (3) Az előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. Kialakult tömbtelek esetén az előírt gépjármű-elhelyezési igény a tömbtelken belül is teljesíthető. (4) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni az építési előírásokat, kivéve a korábban kialakult egyedi telkeket. (5) A zónába eső lakótelepeken úszótelek határait túllépően építeni, illetőleg a szintterületet növelni csak a helyi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően szabad. (6) hatályon kívül helyezve (7) A melléképítmények közül nem helyezhető el: húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, és folyadék- és gáztároló, szabadonálló és 6 méternél magasabb szélkerék.

Telekszerkezet: a módosítással érintett telektömb kistelkes szerkezetű. A telekméretek 1.947m2-től 319m2-ig terjednek. A tömb területén belül egy – önkormányzati tulajdonú zárványtelek található, mely összevonható a Hatvani István utca 5. sz. alatti szintén önkormányzati tulajdonú ingatlannal.

elsődleges telekalakítási–telek összevonási javaslatok intenzív hasznosításhoz

kialakult – nem kialakult telekhasználat (szürke színnel jelölt kialakult telek)

A telekszélesség tekintetében is vegyes képet mutat a telektömb. A Hatvani I. utca mentén (a 7. számon túl) 23-30m telekszélességek egy része nem építhető be csak zártsorúan. A Sestakert utcai keskenyebb telek 20 m széles. A Egyetem térre néző 27-28m széles telkek egyike jelenleg is beépített. A kis méretű telkek – melyek most is be vannak építve, újonnan önállóan nem építhetők be – Bólyai u. 6-8. Hatvani I. u. 7. – kivétel, ha zártsorú építési hely lenne megállapítható ezen saroktelekre, viszont akkor más telekhasználati funkciót nem képes ellátni ezen három telek (pl. telken belüli gépjármű elhelyezés) A Bólyai utcai telkek is 21m szélességűek, azaz szabadon álló beépítéssel (oldalkert értéke összesen 12,5m, amennyiben marad nagyvárosias, 9,5m) nem minden esetben építhetők be újonnan. Tekintettel arra, hogy a telekszerkezetet igen értékes telekállomány alkotja - az átalakítása sem várható, így a hasznosítási lehetőségek csak nagy kötöttségek mellett indíthatók el a tömb nagy részén.

Kialakult jelleg, vagy illeszkedési lehetőségek: A telektömb déli részén az épületminőség (villaszerű beépítések: Sestakert utca 1-3.) és a társasházas telekhasználati forma (Hatvani I. utca 1-3.), illetve az Egyetem térre néző felsőoktatási intézet (Komlóssy utca 56.) nevezhető kialakult beépítésnek. A többi telek vagy alul használt, vagy beépítetlen telekként értékelhető. A szomszédos telektömbök kistársasházas, pontszerű beépítései egyaránt magasabb térfallal megvalósuló telektömböket irányoznak elő, ahol csak foltszerűen jelennek meg intézményi, vagy egy-egy védett villaszerű telkek. Ezek ismeretében nem lehet fejlesztési célként a villaszerű beépítést támogatni, hanem az intenzívebb – Komlóssy utcai telekhasználat lehet a telekérték és telekhasználat közötti arányosságnak megfelelő szabályozás. A telekösszevonások lehetőséget biztosíthatnak a mélységi beépítéseknek, a zárványtelek felszámolásának is. Építési hely: A módosítással érintett telektömb területén belül több telekhasználati rend alakulhat ki. Új beépíthetőség feltétele a telekösszevonás a Hatvani-Bólyai utca sarkán. A cél az épületek közötti távolság 12,5 m-ben történő meghatározása ismeretében, az építési hely növelése érdekében akár 0 méteres előkert szabályozása és az építési hely feltüntetése egyes telkeken akár indokolt is lehet. Egységesen nem határozhatók meg a telektömb telkein a hagyományos beépítési módok szerinti építési helyek, csak az Egyetem térre néző térfal telkein – szabadonálló általános építési mód szerint. Az építmények közötti távolság meghatározásával hasznosíthatóvá vállnak olyan telkek, melyek szélessége nem alkalmas egységes beépítési rendre és térfal alakításra, akár ritmusos térfalrend szervezésére. Javasolt a tömbbelső zárványtelkének összevonása akár a Bólyai u. 4., vagy akár a Komlóssy utca 54. sz. telekkel. Javasolható a 40%-os max. beépítettség a szabadonálló beépítési mód ismeretében, 120-760 m2-es beépített alapterületű épületek elhelyezése, mely a meglévő és megmaradó épületek tömegét tiszteletben tartja, ritmizálható a szabadonálló beépítéssel kialakuló Egyetem tér felé néző térfal.

telepítési lehetőségek (12,5m-es ép. magasság esetén)

Javasolható a 12,5 m-es max. építménymagasság az oldalkertek 6,25 m-es kialakítása mellett, hiszen a telektömb átépítése várható a telekérték függvényében az Egyetem tér és a Bólyai utca felől, de a Hatvany utcára néző alulhasznált telkek esetében is. A Sestakert utca két villaépületének megtartásával számolva is értékelhető ez a szintszám/építménymagasság érték.

6.2 A javasolt szabályozás bemutatása A javasolt építési övezeti kód: Vt 600055. - a Vt betűjel a településközpont vegyes zóna jele, - az első szám az építészeti karaktert jelzi:(6) egyéb építészeti karakter; - a második szám (1) nem kialakult szabályozási kategória; - a harmadik szám a beépítési módot jelzi: (0) az építési mód egyedileg határozható meg, telkenként biztosítható. - a negyedik szám a megengedett legkisebb építési telek nagyságát jelzi: (0) adottságtól függően az építési hatóság határozza meg, - az ötödik szám a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét jelzi: (5) 40 % - a hatodik szám a megengedett legnagyobb építmény-magasságot jelzi: (6) max.8,5 - 12,5m méter.

Építési hely, előkert: a telektömb adottságaira tekintettel a Bólyai utca felől előkert nélküli beépítés javasolt. ek=0. Sajátos előírás rögzítése nem válik szükségessé.

S

e

s

t

a

k

e

r

t

u

t

c

a

B

ó

l

y

a

i

u

t

c

a

H

a

t

v

a

n

i

I

s

t

v

á

n

u

t

c

a

Komlóssy utca

Egyetem

tér

K

o

m

l

ó

s

s

y

u

t

c

a

N

a

g

y

e

r

d

e

i

k

ö

r

ú

t

H

a

t

v

a

n

i

I

s

t

v

á

n

u

t

c

a

Egyetem sugárút

t: 1947,42m2

b: 727m2 - 37%

t: 1811m2

b: 543m2 - 30%

z: 681m2 - 35%

Debrecen, 19.vrk. Bólyai út - Komlóssy u. - Egyetem sgt. - Sestakert u. - hatvani istván u. általhatárolt terület telekalakítási, beépítési javaslata

M=1:2500

Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT-09-0036

Felelős tervező:

Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2016

TR/beép.

meglévő telekhatár, hrsz, épület

tervezési terület határa

tervezett épület

tervezett telken belüli zöldfelület

tervezett burkolat, parkolókmeglévő zöldfelület

Debreceni Egyetem

Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2016

Szabó Lóránt okl. gépészmérnök, Tv-T 09-0408 Te-T-09-0408

Felelős tervező:

meglévő zárt csapadékcsatorna

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IVIV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IVIV

IVIV

IVIV

IV IV IV IV IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

IVIV

IVIV

IVIV

IVIV

IVIV

IV

IV

IV

IV

IV

IV

SZG

SZG

SZG

SZG

SZGSZG

SZGSZG

SZG

SZG

CS

CS

CS

CS

CS

CS

CS

CS

CSCS

CS

CS

CS

CS

CS

meglévő ivóvíz vezetékIV

meglévő gravitációs szennyvízcsatornaSZG

meglévő telekhatár, épület

tervezési terület határa

Debrecen, 19.vrk. Bólyai út - Komlóssy u. - Egyetem sgt. - Sestakert u. - HatvaniIstván u. által határolt terület - viziközmű M=1:2500

SZG

módosítással érintett telektömb

Egyetem tér

TR/vizi.

Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2016

Szabó Lóránt okl. gépészmérnök, Tv-T 09-0408 Te-T-09-0408

Felelős tervező:meglévő 11 kV földkábel

meglévő 11/0,4 kV trafó

E11E11

E11

E11

E11

E11

E11

E11

E11

E11E11

E11

E11 E11

E11

E11

E11

E11

3914311/0,4 kV

3946511/0,4 kV

3917911/0,4 kV

3902611/0,4 kV

3918011/0,4 kV

Gfk

Gfk

Gfk

Gfk Gfk Gfk

Gfk

Gfk

Gfk

Gfk

Gfk

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

GfGf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

Gf

meglévő középnyomású földgáz vezeték

meglévő kisnyomású földgáz vezetékGf

Gfk

meglévő telekhatár, épület

tervezési terület határa

Debrecen, 19.vrk. Bólyai út - Komlóssy u. - Egyetem sgt. - Sestakert u. - Hatvani Istvánu. által határolt terület - energiaellátás M=1:2500

módosítással érintett telektömb

Debreceni Egyetem

Egyetem tér

TR/en.