Felejtés és kisajátítás az irodalomban

A kánon szükségszerű rossz. Csakis azért nem nélkülözhető, mert képtelenség mindent ismerni, emlékezetben tartani, magyarázni, tanítani. Előadá-somban egyrészt arra szeretnék emlékeztetni, mi-ként alakítják át a kánont egyes külföldi irodalmak-ban, másfelől olyan magyar szerzőkre próbálom ráirányítani a figyelmet, akiket elfelejtettünk. Meg-győződésem, hogy nekünk irodalmároknak időről időre felül kell bírálni önmagunkat. Némely műnek jót tehet, ha egy ideig pihenni hagyják, más alko-tásokat viszont újra fel lehet fedezni. Nemcsak a túlértelmezés, de a kisajátítás is veszélyt jelenthet. Az irodalom létezési módjának nélkülözhetetlen részét képezik a másodvonalhoz tartozó művek. Példaként olyan életműre is kívánok utalni, amely-nek egy része a kisajátítás áldozatává vált, míg művészileg értékesebb részéről nem, vagy alig lé-tezik igényes szakirodalom.

Szegedy-Maszák Mihály gondolatai az Irodalmi Napokon elhangzó előadásáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzataés a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.

tisztelettel meghívja Öntés irodalomkedvelő barátait a

DEBRECENI IRODALMI NAPOK

rendezvénysorozatára, melynek címe

Elfeledett írók, irányzatok, stílusok

A rendezvénysorozat kurátora Aczél Géza,

az Alföld folyóirat főszerkesztője

november 7. szerda

19 óra Kölcsey Központ, Bálterem (Hunyadi u. 1-3.)

100 éve született Örkény István„Azt meséld el, Pista!”– Örkény István az életérőlElmondja: Mácsai Pál

Az író saját szavaiból színpadra állította Bereményi Géza és Mácsai PálMunkatárs: Fenyvesi Katalin

november 8. csütörtök

12 óra Debrecen, Garai utca 26.Kiss Tamás emléktáblájának avatása a lakóházánál

14 óra MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ (Baltazár Dezső tér 1.)

Elfeledett írók, irányzatok, stílusokTudományos tanácskozás

Elnököl: Angyalosi Gergely, Imre LászlóElőadók: Dérczy Péter, Kappanyos András, Kulin Ferenc, Simon Attila, Szegedy-Maszák Mihály, Szilágyi Ákos, Szilágyi Márton és Szörényi László

20.30 óra Bakelit Kávéház (Kossuth u. 21.)

Alföld-díjasok estjeDíjazottak Fried István Markó Béla Tandori DezsőA díjakat átadja Aczél GézaA díjazottakkal Szirák Péter beszélget

november 9. péntek

A rendhagyó irodalom órák előadói Szilágyi Ákos Szirák PéterHelyszín: Debrecen középiskolái

16 óra Kölcsey Központ, Bényi Árpád terem (Hunyadi u. 1-3.)

A BÁRKA és a FORRÁS folyóiratok bemutatkozásaKerekasztal-beszélgetés a folyóiratok főszerkesztőivel, munkatársaival

Közreműködnek Buda Ferenc Elek Tibor Farkas Wellmann Éva Füzi László Pintér Lajos

A beszélgetést Fodor Péter vezeti

A rendezvények – az Örkény-est kivételével – ingye-nesen látogathatók.

november 7. 19 óra Kölcsey Központ, Bálterem

„Azt meséld el, Pista!”– Örkény István az életérőlElmondja: Mácsai Pál

Száz éve született Örkény Ist-ván. Elgondolkoztak már azon, hogy mi lenne, ha Örkény is-mét megjelenne, egy színész-ben, egy színpadon, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, beszélni kezdene, elmesélné a saját szavaival az életét, vagy ami hirtelen az eszébe jut, azután megint eltűnne?! Ezen az estén az író a színész testét ölti magára. Az előadást két óra időtartamban, két részben mu-tatjuk be.

„1912. április 5-én születtem Budapesten, egy Dam-janich utcai bérházban. Nagyon szép csecsemő voltam. Mihelyt megláttam a napvilágot, állítólag a bába letépett édesanyám kebeléről, betekert valami törülközőbe – meleg, kora tavaszi nap volt – és kiro-hant a körfolyosóra. Kiabálni kezdett: Fiú, fiú! Istenáldotta szép kisfiú! Satöbbi. Sorra nyíltak ki a gangon az ajtók, jöttek ki a la-kók, néztek engem és örvendeztek. Ez volt életem egyetlen fel-hőtlen sikere.” (részlet az előadásból)

Belépődíj 1200 Ft, 1600 Ft

november 8. 12 óra csütörtök Debrecen, Garai utca 26.

Kiss Tamás emléktáblájának avatása a lakóházánálKiss Tamás Emlékév – 100 éve született Kiss Tamás

A Kiss Tamás Emlékév 2011. december 29-én, a hagyományos, Tamás-napon megtartott össze-jövetelen kezdődött a Debreceni Városi Könyvtár indítványára. Az évforduló méltó megünneplésére a város intézményei, polgárai számos programmal készültek. Áprilisban, a Költészeti Fesztivál kereté-ben „legyen itthon kegyelmed” címmel irodalmi estet rendeztek, és emléktáblát avattak a Kölcsey Központban, valamint Kiss Tamás műveiből sza-valóversenyt szerveztek a város fiataljai számára. Szeptember 5-én, a születésnapján, termet nevez-tek el a költőről a Dóczy Gimnáziumban. Október-ben „A fény hátára vesz és fölemel” című kiállítás nyílt meg a Medgyessy Múzeumban. A Debreceni Irodalmi Napokhoz kapcsolódva 2012. november 8-án emléktáblát avatnak a költő tiszte-letére a Garai utcai lakóházánál, ahol 55 évig élt és alkotott.

Az emlékév az idei Tamás-napi koszorúzásig és megemlékezésig tart. A részletekről a Debreceni

Városi Könyvtár honlapján (www.dbvk.hu) lehet tájékozódni.

Kiss Tamás debreceni lakóháza

Elfeledett írók, irányzatok, stílusokTudományos tanácskozás

ELNÖKÖK

Imre LászlóProfessor emeritus - Debrece-ni Egyetem Bölcsészettudo-mányi Kar. A DE BTK, Magyar és Összehasonlító Irodalom-tudományi Intézetében tanít.Kutatási területe a 19. száza-di magyar és orosz irodalom, komparatisztika, 20. századi magyar irodalom. Az MTA Irodalomtudományi Intézet Külső Tanácsadó Testületének elnöke, az MTA Irodalomtudományi Bizottságának elnöke, akadémikus. Martinkó András-díjas, 2002-ben Debrecen Város Csokonai Díjával tüntették ki.

Angyalosi GergelyAz irodalomtudomány kandidá-tusa, osztályvezető a Modern Magyar Irodalmi Osztályon.Professzor a Debreceni Egye-temen, az Esztétikai Tanszék vezetője, a Filozófia Intézet tanára, az Alföld folyóirat fő-munkatársa. Főbb kutatási területei a 20. századi magyar kritika története, a mai francia irodalom-elméleti irányzatok, a 20. század második felének francia filozófiai irányzatai.1974 óta ír kritikákat, tanulmányokat. 1998-ban Al-föld-díjjal, 2009-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

november 8. csütörtök 14 óra MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

ELŐADÓK

Dérczy PéterIrodalomtörténész, a Digitális Irodalmi Akadémia Orbán Ot-tó-szakértője 1998-tól. József Attila- és Komlós Aladár-díjas.

Az irodalom emlékezete és emlékezet-kieséseKöztudott, hogy a modern magyar próza megszü-letésének ideje a 19-20. század fordulója, illetve a 20. század eleje. A korszak kitüntetett műfaja a no-vella, és mindenféle más kisprózai forma, melynek számtalan nevesebb és kevésbé neves művelője akadt, a korabeli periodikák zsúfolva vannak e for-mákkal és tehetséges vagy csak ügyes szerzőikkel. Néhány évtizeddel később azonban ezek az alko-tók már az emlékezet – Németh László szavával élve – „meszesgödrében” találhatók csak. Feltá-masztásukra először Thurzó Gábor tesz kísérletet a szerkesztésében készült Ködlovagok című esszé-gyűjteményben (1942), ma már jól tudjuk, kevés si-kerrel. Később is történtek próbálkozások, hasonló eredménnyel. A kérdés tehát az, mi marad meg az irodalom emlékezetében, milyen módon és miért, s ha valami onnét kiesik, visszatérhet-e valaha, s ha igen, milyen formában.

Kappanyos AndrásA Magyar Tudományos Aka-démia Modern Magyar Irodal-mi Osztályának főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének docense. Hauser Arnold-díjas.

Az avantgárd elfeledett értékeiA magyar avantgárd első vonalába egyetlen név tartozik: Kassáké. A második vonalban számos, alig ismert, kiváló szerzőt tartunk számon: Bar-ta Sándort, György Mátyást, Újvári Erzsit, Komját Aladárt és másokat. Valóban elfeledettnek azon-ban azokat az írókat tekinthetjük, akik nemcsak az irodalmi köztudatból, hanem a tudástárakból: a lexikonokból és antológiákból is kiszorultak, noha invencióik jelentősen hozzájárultak (vagy hozzájá-rulhattak volna) a magyar avantgárd poétikai arcu-latához, mint Szélpál Árpádé, Kudlák Lajosé vagy Kristóf Károlyé. Az előadás néhány ilyen életműre és életmű-töredékre igyekszik némi fényt vetni.

Kulin FerencA Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Kutatási te-rülete a magyar romantika kora és a 20. századi népi írói mozgalom. József Attila-díjas.

A népi irodalom korszerű értékeiA népi írók szellemi/művészi teljesítménye fölött több mint fél évszázad múltán is átcsapnak az ideológiai tartalmú és politikai indítékú viták hul-lámai. Nem ok nélkül. Mint minden olyan szellemi mozgalom, amelyik közvetlenül politikai célokat is tűz maga elé, a népieké is vállalni kényszerült a tá-borrá szerveződés kockázatos következményeit. S ezek nemcsak abból fakadtak, hogy olykor védhe-tetlen frontvonalakat is megnyitottak, hanem hogy partnereik, szövetségeseik megválasztásában nem voltak kellően következetesek.

Simon AttilaA Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetének Jogbölcseleti és Jogszocio-lógiai Tanszékének egyetemi docense, az Ókortudományi Társaság Révay József-díjasa.

Lukianos, a szószobrászElőadásomban a Kr. u. 2. században élt szofista, Lukianos Eikones (Képmások) című szövegét elem-zem. E miniatűr remeklés egy csodálatos szépségű nő külső és belső tulajdonságainak „ábrázolását” adja. Vizsgálódásom főként arra irányul, hogy mi-képpen jelenik meg a műben szónak és látványnak egymáshoz való viszonya. Lehetséges-e − vagy in-kább: hogyan, milyen értelemben lehetséges − egy látványt „leírni”? Milyen viszonyok rajzolódnak ki e rövid párbeszédben a reprezentáció médiumai, halott és élő anyag, természetes és mesterséges, érzékelhető és nem érzékelhető között? Ezek elő-adásom fő kérdései.

Szegedy-Maszák MihályAz Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Tanszékvezető egye-temi tanára az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken. A Magyar Köztársasági Érdem-rend középkeresztjével 1997-ben tüntették ki, Széchenyi-díjas. Akadémikus, az MTA Irodalomtudományi Bizottságának elnöke. Kutatási területei közé tarto-zik a 19-20. századi angol, amerikai és francia iro-dalom, 19-20. századi magyar irodalom, fordításel-mélet, irodalomelmélet, kanonizáció, narratológia,

nemzeti és nemzetközi kánon az egységesülő világ-ban, összehasonlító irodalom- és kultúratudomány.

Előadásának címe Felejtés és kisajátítás az irodalomban

Szilágyi ÁkosAz ELTE Esztétika Tanszéké-nek habilitált egyetemi docen-se, a 2000 című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesz-tője, Babérkoszorú- és József Attila-díjas.

Se rendek, se trendek: totális felejtés a posztká-noni korbanAz előadás annak az új helyzetnek a rövid bemu-tatására tesz kísérletet, amelyben nem érvénye-sülnek többé a kánonok és ellenkánonok, sem politikaiak, sem esztétikaiak, nem érvényesül az évszázadokon át kánonokban fölépült kulturális emlékezet, sem pedig az általa vezérelt és szüksé-ges, gyakran politikai indíttatású, ideologikus ere-detű kulturális felejtés.Minden megmarad, de semmire sem emlékeznek, pontosabban az emlékezés összefüggéstelen: eset-leges, részleges, kaotikusan csapongó: izolált mű-vekre, alkotókra, eseményekre emlékezés.

Szilágyi MártonAz ELTE BTK 18-19. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tan-szék egyetemi docense,Martinkó András-díjas.

A 19. századi magyar iroda-lom elfeledett irányzataiFelejtés és emlékezet egymást föltételező fogalmak, az egyik figyelembe vétele nélkül nem beszélhetünk a másikról sem. Ráadásul az irodalomtörténet-írás lényegéhez tartozik hozzá a ránk hagyományozott szövegek közti, különböző szempontú válogatás: a kiemelés és elhagyás nélkül nem lehetne elmonda-ni egyetlen narratív szerkezetben sem az irodalom történetét. A 19. századi magyar irodalom kapcsán – megítélésem szerint – jól lehet szemléltetni ezeknek a folyamatoknak a dinamikáját.

Szörényi LászlóA Magyar Tudományos Aka-démia Irodalomtudományi In-tézetének igazgatója. József Attila- és Széchenyi-díjas.1997-től a JATE professzora. 1991–95-ig római és máltai magyar nagykövet. Kutatá-si területe a magyarországi humanizmus korától a 17–18. századi magyar és európai újlatin költé-szet (főként a verses epika) alkotásain keresztül a 20. századi és a kortárs magyar irodalomig ter-jed. Több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (Vigilia, Magyar Napló, BUKSZ). A nyolcvanas évek közepétől személyes hangú szépprózai írásai is megjelennek.

Előadásának címeMollináry Gizella elfelejtett életműve

Alföld-díjasok estjeAlföld-díj 2012.2012-ben a szerkesztőség döntése alapján Alföld-díjat kapott

Fried IstvánA hazai komparatisztika és prózapoétika területén végzett kiemelkedő kutatásaiért, a tá-gan értelmezett közép-euró-pai és monarchikus kulturális hagyományok magas színvo-nalú elemzéseiért, az irodalom és a társművészetek kapcsolatának kutatásáért, a határon túli magyar irodalom értékeinek ápolásá-ért, jelentős irodalompedagógiai munkásságáért, s a fenti témakörökben, lapunkban rendszeresen megjelenő tanulmányaiért.

Markó BélaA harmadik Forrás-nemzedék egyik kiemelkedő képviselője-ként – aki költészetében egyé-ni hangon egyesíti az erdélyi kultúrtörténeti, művészeti és avantgárd hagyományokat – költői teljesítményéért, a szo-nett műfajának látványos megújításáért, műfordítói tevékenységéért, a romániai magyar irodalomban végzett több évtizedes kiemelkedő szerkesztői és szervezői munkásságáért, s lapunkban rendszere-sen megjelenő írásaiért.

november 8. csütörtök 20.30 Bakelit Kávéház

Tandori DezsőAz utóbbi évtizedekben klasz-szikussá váló életművéért, a klasszicizált modern és expe-rimentális törekvéseket ötvö-ző, irodalmunkra átütő hatást gyakorló költészetéért, az ún. posztmodern irányzat nagy-formátumú hazai megteremtéséért, a művésze-tet látványos életformává avató, messze jelző írói gesztusaiért, e gesztusokat lefedő és értelmező esszéregényeiért, páratlan gazdagságú szépirodal-mi és szakfordításaiért, az Alföldhöz fűződő majd’ félszázados szerző kapcsolataiért.

A Bárka és a Forrás folyóiratok bemutatkozásaKerekasztal-beszélgetés a folyóiratok főszerkesztőivel, munkatársaival

Közreműködnek Buda Ferenc Elek Tibor Farkas Wellmann Éva Füzi László Pintér LajosA beszélgetést Fodor Péter vezeti

Bárka A Bárka című irodalmi, művészeti, társadalom-tudományi folyóirat Bé-késcsabán jelenik meg a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában két-havonta. Az újkori Tevan Kiadó szellemi műhelyé-ben alapították 1993-ban. Szerkesztői az egyete-mes magyar kultúrában gondolkodnak, de nagy hangsúlyt helyeznek a helyi értékek megjelení-tésére is. Arra törekszenek, hogy a Bárka nyitott, befogadó kész legyen minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és háttérbe szorított kánonokhoz, a kü-lönböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz

november 9. péntek 16 óra Kölcsey Központ, Bényi Árpád terem

való tartozásra. Emellett a Bárkát a mindenkori ha-zai és határon túli fiatal magyar irodalom egyik első számú fórumaként tartják számon.A szerkesztőség Bárkaonline – Ablak a kortárs ma-gyar irodalomra címmel online internetes portált is működtet. A www.barkaonline.hu egy teljes spekt-rumú irodalmi magazin, hírekkel, helyszíni tudósí-tásokkal, kritikákkal és első nyilvánosságú alkotá-sokkal követi nyomon napjaink irodalmi életét.

ForrásA Forrás Kecskeméten megjelenő szépirodal-mi, szociográfiai és mű-vészeti folyóirat.1969-ben indult, immár 44. évfolyamában jár. A debreceni Alfölddel, a szegedi Tiszatájjal, a pécsi Jelenkorral és természetesen más fo-lyóiratokkal együtt a kortárs magyar irodalom legje-lentősebb fórumai között tartja számon a szakma. Úttörő szerepet játszott már a rendszerváltás előtt is a határokon túli magyar irodalom bemutatásában, és máig határoktól, nemzedékektől és irányzatoktól függetlenül közli a legjobbnak ítélt kéziratokat.