A Költészeti Fesztivál évFordulójárA

A Város Napját és a Költészet Napját Debrecenben egy

napon, április 11-én ünnepeljük. A sokszor és jogosan

felidézett debreceni lírai hagyományok gazdag öröksé-

gén túl, az utóbbi évtizedben is bőven akad bizonyíték

e véletlen időbeli egybeesés igazolására. Erre kiváló

példa a jubileumát ünneplő Debreceni Költészeti Fesz-

tivál, melyet tizedik alkalommal rendez meg Debrecen

városa. Évtizedes történetében a hazai költészet leg-

kiválóbb képviselői fordultak meg a fesztivál színpa-

dán, emellett megvalósultak országos és nemzetközi

együttműködések is. A programok összeállításakor el-

sődleges célunk volt lehetőséget teremteni arra, hogy

a kortárs debreceni költők munkásságának megisme-

rése mellett a korábbi évszázadok kiemelkedő versírói-

ra is méltó módon emlékezhessen a közönség.

Az idei év programja e hagyományokat tiszteletben

tartva a múlt és a jövő egységét kívánja megmutatni.

A Debreceni Egyetemmel együttműködésben a közön-

ség megismerkedhet azzal a sokszínű és eleven irodal-

mi élettel, amely a ma Debrecenét jellemzi. Ezzel pár-

huzamosan pedig a 100 éve született Kiss Tamás költő

életművét idézzük fel.

Kiss Tamás, bár Kisújszálláson látta meg a napvilágot,

mégis debreceniként élte az életét: „Én azt a Debrecent

szerettem meg – vallja magáról – amelynek címerében

máig ott áll lángokban a Napba néző főnixmadár: két

szárnya tájakat köt össze, Keletet Nyugattal, eget a föld-

del. A tüzekben sokszor elhamvadt civitást, amely mindig

tudott újrakezdeni... Nem itt születtem, de az ő szellemi

gyermeke vagyok...”

Lelkész volt, középiskolai tanár, költő, író, aki poéta

doctusnak vallotta magát. Pedagógusként az volt a célja,

hogy tanítványai megszeressék a történelmet és az iro-

dalmat, költőként csak az igazán érett mondandót vetet-

te papírra; 1934-től megjelenő verseinek minden egyes

sora vállalható és időt álló. Ezekből hallhatunk a Költé-

szeti Fesztivál programjain, szavalóversenyén általános

és középiskolás fiatalok tolmácsolásában, bizonyságául

annak, hogy az utókor megbecsüli az arra méltót.

Somogyi BélaDebrecen alpolgármestere

Buda Ferencisten szAlmAszálán

(Az idén 90 éves Kiss Tamásnak,első mesteremnek)

Gömbölyű szivárványegykoron valék –Isten szalmaszálánrezgő buborék.

Majd a földre hulltamfénylő mag gyanánt,látni úgy tanultamtőled, földanyánk.

Mégis: egyre marnakordas kételyek:ápol s eltakar? vagyélve eltemet?

Tán ha egyszer– nemsokára? –én következem,elmúlásom ára majd afolytatás leszen.

Gömbre írt szivárvány –egykor az valék:Isten szalmaszálánszappanbuborék.

(2002)

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.

tisztelettel meghívja Önt és irodalomkedvelő barátait a

X. debreceni Költészeti Fesztivál

rendezvényeire

Időpont

2012. április 11-13.

Helyszín

Libakerti Könyvtár Debrecen, Viola u. 23/a.

Kölcsey KözpontDebrecen, Hunyadi u. 1-3.

A rendezvényekre a belépés díjtalan.

április 11. 14 óra – Libakerti Könyvtár április 12 - 13. 14 óra – Kölcsey Központ, Bálterem

SzAVALóVERSENy KISS TAMáS VERSEIBőL

április 12. csütörtök 17 óra, Kölcsey Központ, földszinti körfolyosó

KISS TAMáS EMLÉKTáBLáJáNAK AVATáSA

április 12. csütörtök 18 óra, Kölcsey Központ, Bálterem

„...legyen itthon kegyelmed” – irodalmi est

100 ÉVE SzÜLETETT KISS TAMáS

április 12. csütörtök 20 óra, Kölcsey Központ, Bényi árpád terem

KULTer SzALON A költészet találkozása a vizuális és populáris kultúrával

április 13. péntek 15 óra, Kölcsey Központ, Bényi árpád terem

RAJzáS (KÖLTÉSzETI RENDEzVÉNy)19.30-tól vendégünk Borbély Szilárd és Térey János

A „Borulj versbe” című, középiskolásoknak szóló versírói és rajzpályázat legjobb alkotásai megtekinthetők az est folyamán.

Kiss Tamás, költő, író, mű-fordító. Kisújszálláson szü-letett 1912-ben. 1934-ben a Nyugatban indult. 1938-ban Debrecenben teoló-giát és filozófiát végzett. 1942-től Nagyváradon, 1947-től Debrecenben ta-nított. 1953–1973 között a debreceni KLTE gyakor-ló gimnáziumának tanára, az Alföld szerkesztője volt. József Attila-díjas (1982). 2003-ban hunyt el, 91 éves korában.

Kétsoros verse, az Életrajz így summáz: „Életrajzot írjak? - De minek?Megbocsátottam mindenkinek”.

Kiss Tamás lépcsőK

Nem az a fontos, hogy a Földre valaha megszülettünk, ennél is fontosabb talán, ha szépen megöregszünk.

Nem fontos, hogy hosszú országúton poroszkálva haladjunk, fontosabb tán, hogy magunk után egy-két lábnyomot hagyjunk.

Legfontosabb, hogy ne tévesszük össze: mi sápadt, mi ragyog, hisz bölcsek valánk, de azt se tudjuk mi az ég, mik a csillagok.

(1993)

fotó

: Ded

e G

éza

április 11. 14 óra – Libakerti Könyvtár április 12-13. 14 óra – Kölcsey Központ, Bálterem

szAvAlóverseny Kiss tAmás verseiből általános és középiskolás fiatalok számára

A Költészeti Fesztiválnak már a kezdetektől kísérőren-dezvénye a szavalóverseny, mely az eltelt évtizedben igen népszerűvé vált a debreceni diákok körében. Az elmúlt évekhez hasonlóan a verseny tematikája 2012-ben is a fesztivál programjához illeszkedik, ennek meg-felelően idén tavasszal Kiss Tamás életműve áll a közép-pontban.

A verseny szervezői az Ibolya Utcai általános Iskola és a Debreceni Városi Könyvtár Libakerti Fiókkönyvtára

április 12. csütörtök 17 óra, Kölcsey Központ, földszinti körfolyosó

Kiss tAmás emléKtáblájánAK AvAtásA A Kölcsey KözpontbAn

2011-ben ünnepelte ötéves évfordulóját a Kölcsey Központ, melynek alkalmából emléktáblát avattunk a névadónk iránti tisztelet jeleként. Szándékunk szerint egy sorozat indult el e kezdeményezéssel, Debrecen kulturális életének kiemelkedő alakjait idézzük meg a Kölcsey Központ előcsarnokában. Az idei évben, szü-letésének 100. évfordulóján Kiss Tamás emléktábláját avatjuk fel a Költészeti Fesztiválon. Köszöntőt mond dr. Bakó Endre újságíró, irodalomtörténész.

„Címereden őt szeretem: a főnix madarat, ki Napba néz s belőle issza az arany sugarat.”

Kiss Tamás: Debrecen, 1968

április 12. csütörtök 18 óra - Kölcsey Központ, Bálterem

„...legyen itthon kegyelmed” – irodalmi est

100 éve szÜletett Kiss tAmás

Az esten Kiss Tamás életének és munkásságának leg-fontosabb pillanatait mutatjuk be irodalmi alkotása-inak segítségével. A műsorban megidézzük a költő szeretteihez és szülőföldjéhez, a kunsági tájhoz fűződő érzéseit, erkölcsi hitvallását, gondolatait a költészet erejéről, az általa megélt történelmi korszakokról, saját politikai-közéleti szerepéről és arról a szellemi hagya-tékról, melyet oly nagy becsben tartva gyarapított, és adott tovább örököseinek.

Köszöntőt monddr. Korsós Bálint a DRK Dóczy Gimnáziumának igazgatója

KözreműködnekCsikos Sándor Érdemes Művész Kobzos Kiss Tamás Liszt Ferenc-díjas előadóművész, zenepedagógusaz Ady Endre Gimnázium diákjai

A műsort szerkesztette Várhalmi Ilona, az Ady Gimnázium művészeti vezetője

Kiss Tamás bolond istóK tűnődése (részlet)

Mikor fiatal voltam,

országra csatangoltam

s egy szál bottal kezembe’

betértem Debrecenbe,

nem is gondoltam másra,

egy kis bekukkanásra,

csak hogy világot lássak,

odább is álljak másnap.

Szerettem oda menni,

hol nem vár senki, semmi,

a gazda nem marasztal,

nincsen terített asztal.

Kedvellettem a sétát,

leltem társat, poétát,

botanikust, tekergőt,

jártam velük az Erdőt.

Találtam literátort,

kántort és funerátort,

kalmárt, cívist, parasztot,

egyik-másik marasztott:

„mire való, hogy elmegy,

legyen itthon kegyelmed” –

mondták – és én maradtam,

míg egyszer itt ragadtam.

Kollégyomát kijártam,

kápsáltam, mendikáltam

és lettem otahajta,

jámbor poéta-fajta.

Osztogatta kincsét a

híres Bibliotéka,

kiben négy század óta

hazajött Európa.

Jártam lakodalomba,

torba, sokadalomba,

a alkudván kis procentben

megéltem Debrecenben.

(…)

(1975)

A Debreceni Költészeti Fesztivál ebben az esztendőben a múltba tekintés mellett azt is igyekszik megmutatni, hogy jelenünkben milyen újszerű, izgalmas formákban él tovább a versírás és versolvasás hagyománya. Aki részt vesz a rendezvényeken, megtapasztalhatja, mi-lyen eleven, friss, sokszínű és rétegzett ma Debrecen irodalmi élete.

A fesztiválon fellépnek a Református Kollégiumban év-századokon keresztül művelt diákköltészet örökségét átvevő egyetemi műhelyek: ezen a színtéren az alko-tás számos fiatal közös öröme. Bemutatkoznak olyan kulturális-művészeti médiumok is, amelyek vállalják a Debrecenhez való kötődésüket, de már sikerült orszá-gos jelentőségre is szert tenniük: ezen a színtéren va-lóra vált a város Gulyás Pál által megálmodott, „tájakat összekötő” szerepe.

A meghívott neves írók-költők között egyaránt szere-pelnek debreceniek és olyan művészek is, akik szívesen látott vendégként látogatnak el hozzánk. A progra-mokból az is kiderül, hogy számunkra a vers nem csu-pán önmagában létezik: sokszor elválaszthatatlan a vi-zuális kultúrától, vagy akár a populáris kultúra bizonyos formáitól. A fesztivál üzenete tehát az, hogy nemcsak Csokonai, Tóth árpád vagy éppen Ady emlékezete teszi Debrecent a költészet városává, de az a lendületes, sok-rétű alkotói tevékenység is, amely jelenleg újult erővel folyik a város kulturális színterein.

április 12. 20 óra, Kölcsey Központ, Bényi árpád terem

KULTer szAlon-est Audiovizuális perFormAnsszAl

A KULTer.hu szerkesztőségének beszélgetése a kortárs magyar irodalmi, vizuális és populáris kultúra találko-zási pontjairól, azon belül is a költészet számára meg-nyílt új lehetőségekről, a dalszöveg és a versszöveg vi-szonyáról. A beszélgetés résztvevői: áfra János, Barna Péter, Dunai Tamás, Herczeg ákos, Papp Sándor, Vass Norbert. Moderál: Ureczky Eszter. A kötetlen beszél-getésbe nyúló est zenei atmoszférájáról a Forgotten Dreams és az audiovizuális performanszt is bemutató Fjord in the Orange Juice Sky gondoskodik.

A KULTer.hu egy újszerű rovatstruktúrára épülő, prog-resszív, szépirodalommal, művészetekkel, kritikával, populáris jelenségekkel és szubkultúrákkal foglalkozó, részben kulturális műhelyként is funkcionáló portál, amely másfél éves fennállása alatt majd 200 szerzőtől közölt cikkeket/szépírásokat és mára az egyik, legje-lentősebb fiatalok által szerkesztett online kulturális felületté vált. A KULTer.hu szervezésében kerül sor ha-marosan, április 20-21-én a KULTműhelyek Országos Konferenciájára (KULTOK) is a Modemben.

A Fjord in the Orange Juice Sky formáció Dmitry Rekun és Kiss Boglárka audiovizuális projektje. zenei műfajuk az úgynevezett „avant-elektropop”.

A Forgotten Dreams Szőr zoltán kísérleti, kevert stílusú elektronikus zenei projektje. Különböző jellegű hangzás-elemeket ötvöz – főként a psychill, ambient, downtempo, psytrance, industrial, techno stílusokból merítve.

április 13. 15 óra, Kölcsey Központ, Bényi árpád terem

egyetemi irodAlmi önKépzőKöröK délutánjA

Bemutatkozik a DEIK és a LÉK Irodalmi Kör. Beszélgetés fiatal műhelytagokkal és felolvasás a szerzők írásaiból (LÉK-tagok: Biró Vivien, Baranyi Gergely, Somoskői Beá-ta; DEIK-tagok: Horváth Imre Olivér, Németh Margarita és Polgár Tóth Tamás) Moderál: Farkas Gábor.

LÉK Irodalmi Kör: Lehetek Én is Költő? – Teszi fel a kér-dést rögtön neve egyik lehetséges feloldásában a Deb-receni Egyetemen 1998 óta működő irodalmi önképző kör, amelynek majd másfél évtizedes fennállása alatt tagjai voltak már bölcsészek mellett pl. orvosis és infor-matikai karos hallgatók is, így sajátos kritikai párbeszéd alakulhatott ki az eltérő szemléletű alkotók között.

A DEIK (Debreceni Egyetem Irodalmi Kör) 2009 márciu-sában alakult történelem szakos hallgatók összefogásá-val, s később az egyetem legaktívabb, legsokrétűbb (pl. színházi darabokat is bemutató) irodalmi műhelyévé vált. A kör online irodalmi folyóirata az Amúgy, amely évente négyszer jelentkezik új számokkal és rendhagyó lapbemutatókkal.

Baranyi Gergely (1989, Keszthely) a LÉK vezetője és az Új Hormon csoport és a JAK tagja. Jelenleg a Deb-receni Egyetem magyar nyelv és irodalom szakos BA-hallgatója. Írásait a KULTer.hu, a Műút, a Prae, a Szkholion és a Várad közölték. – „ezt kellett felvenned, mert rád álmodtam” (inget, fogakat)

Biró Vivien (1993, Mátészalka) a Debreceni Egye-tem kommunikáció- és médiatudomány szakos BA-hallgatója. A LÉK műhelyének tagja, első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg. – „olyan rideg közömbös-

séggel viselt minden mellékhatást, mintha kérte volna őket” (madarakról)

Farkas Gábor (1977, Miskolc) költő, tanár, irodalomkri-tikus. Első verseskötete Törzsét tartó ág címmel 2011-ben jelent meg, a Debreceni Egyetem doktori prog-ramjában az erdélyi és csángó kortárs irodalommal foglalkozik. – „a halálnak nincs tekintélye” (Világítunk)

Horváth Imre Olivér (1991, Hajdúböszörményben) a Debreceni Egyetem anglisztika szakos BA-hallgatója. Műveit az Amúgy, a KULTer.hu, a zempléni Múzsa és a Várad közölték. A DEIK és a LÉK tagja, a DEIK Teátrum vezetője. – „Kidoblak / mint istent kockával.” (Kidoblak) „szád on my mouth. / csók on my kiss.” (Interferencia)

Németh Margarita (1990, Debrecenben) a Debre-ceni Egyetem anglisztika, illetve latin minor szakos BA-hallgatója, a DEIK tagja és az Amúgy szerkesztője. Kutatási területe az angol nyelv frazeológiájában és idió-máiban megjelenő humor. – „Csodálatos ember volt Lim Erik, / Versei a magasba emelik.” (Műfaji furcsaságok)

Polgár Tóth Tamás (1990, Polgár) a Debreceni Egye-tem történelem MA-hallgatója. 2010 augusztusától az Amúgy főszerkesztője. A DEIK alapító tagja, írásai az Amúgyban és a FÉLonline-on jelentek meg. – „aszfalt-húsod összevágom” (A rakpart fogva tart.) „tarkábbak a sárba tapsolt színek” (Szín, kő, aszfalt)

Somoskői Beáta (1986, Salgótarján) a Debreceni Egye-tem magyar, történelem, etika szakos hallgatója, a Pálffy István Színháztudományi Szakkollégium és a LÉK tagja. A Magyar Játékszín online színházi folyóirat szerkesztője. Írásai megjelentek pl. a Szkholion, a zempléni Múzsa és a KULTer.hu lapjain. – „Reggel csupán kitépett lapok / pe-remére maradtam írva én.” (Az utolsó széljegyzet)

Fisz-moll délután Kollár árpád sziveri-díjAs Költővel, Az írószervezet elnöKével Beszélgetőtárs: Korpa Tamás

A Fiatal Írók Szövetsége (FISz) 1998-ban jött létre az-zal a céllal, hogy „jelentős szerepet vállaljon a magyar irodalmi közéletben, a fiatal magyar írók képviseleté-ben”. A határokon átívelő művészeti, szakmai érdeke-ket képviselő, valamint tehetséges harmincöt év alatti magyar alkotókat tömörítő szervezet mára reprezen-tatív irodalmi társulássá vált. Debrecen 2011-től a FISz meghatározó bázisa, a városban rendezik meg az öt eseményből (felolvasás, könyvbemutató, szakmai be-szélgetések) álló „Café Littéraire” sorozatot.

Kollár Árpád (1980, zenta) Sziveri- és Faludy-díjas költő, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. 2010-ben a Fia-tal Írók Szövetségének elnökévé választották. Első vers-kötete Például a madzag címmel jelent meg, 2005-ben. Ezért a kötetért FISz alkotói díjat kapott ugyanebben az évben, 2006-ban pedig a legjobb első versesköte-tért járó Medáliák díjban részesült. Második versköte-te – Nem Szarajevóban – 2010-ben látott napvilágot. Neoavantgárd ihletettséget is mutató verseiben újra és újra felbukkan egyfajta balkáni „couleur locale”. Műfor-dítással is foglalkozik.

„szarajevóban két napig égett a könyvtár egyfolytában mesélem itthon két napig ismétli borzongva barátom az idővel mérlegelve a mennyiséget két napnyi könyv kézirat / visszhangozzuk miközben foglamunk sincs róla egy átlagos test meddig ég”(szarajevóban két napig égett)

április 13. 16.30 óra, Kölcsey Központ, Bényi árpád terem

április 13. 18 óra, Kölcsey Központ, Bényi árpád terem

szKholion művészeti- és szAKFolyóirAt FelolvAsássAl egybeKötött lApbemutAtójA

A Szkholion a Debreceni Egyetem Bölcsészettudomá-nyi Karának 2003-ban alapított művészeti és szakfolyó-irata. Enigmatikusan csengő neve annyit jelent, hogy „kommentár”. Szerkesztőinek célja az, hogy minden lapszám a kultúra legváltozatosabb szegmenseihez il-lesszen egy-egy széljegyzetet. A folyóirat a kar legtehetségesebb hallgatói számára biztosít publikációs lehetőséget, elősegítve ezzel a ter-mékenydialógust a bölcsészettudomány különböző te-rületei között. A laphatóköre ugyanakkor tágabb, mint egy hagyományos értelemben vett egyetemi folyóira-té: szerzői a magyar nyelvterület legkülönfélébb, nem csupán Debrecenhez köthető szellemi műhelyeiből kerülnek ki, szépirodalmi rovatában jól ismert kortárs szerzők és ígéretesen induló debreceni fiatalok írásai egyaránt szerepelnek. A művészetek közti párbeszéd jegyében pedig kiváló képzőművészek olykor igencsak formabontó alkotásai teszik a Szkholion vizuális megje-lenését izgalmassá.

A lapszámbemutatón a szerkesztőségi tagok és két meghívott szerző, Nemes zoltán Márió és Kele Fodor ákos vesz részt.Nemes Zoltán Márió (1982, Ajka): költő, kritikus, az ELTE-BTK esztétika szakos PhD-hallgatója, a JAK tag-ja. 2009-ben Móricz zsigmond Irodalmi Ösztöndíjban részesült. Eddig két verseskötete jelent meg, Alkalmi magyarázatok a húsról (2006) és Bauxit (2010) címmel.Kele Fodor Ákos (1983, Karcag): költő, a Prizma folyó-irat szerkesztője, a JAK tagja. 2010-ben jelent meg első verseskötete, a Textolátria, melyért Gérecz Attila-díjjal jutalmazták.

április 13. 19.30 óra, Kölcsey Központ, Bényi árpád terem

jAK old stArs-est borbély szilárddAl és térey jánossAlModerál: Lapis József

A József Attila Kör „a jó irodalom legfiatalabb helye”, célja a pályakezdő irodalmárok támogatása és érdekvé-delme. A JAK kultúraközvetítő tevékenysége behálózza az országot, Debrecen pedig az utóbbi években e háló egyik fontos csomópontjává nőtte ki magát. Az Old Stars-est keretében jelentős művészeti tevékenységgel bíró korábbi tagok szólalnak meg. Borbély Szilárd (1964, Fehérgyarmat) a kortárs költé-szet meghatározó alakja. Halotti Pompa című verses-könyvben a keresztény evangéliumi történet csakúgy megidéződik, mint a barokk misztikus költészet, az an-tik mítoszok világa vagy a modern tudományos szem-életmód. A kötet verseiből és a szerző prózai írásaiból Vidnyánszky Attila rendezett felkavaró előadást 2009-ben. Borbély Szilárd Debrecen mítoszainak, irodalmi hagyományának, várostörténetének is értő kutatója és közvetítője. Térey János (1970, Debrecen) a kilencvenes években jelentkező fiatalabb szépírónemzedék kiemelkedő egyénisége. A magyar és a nemzetközi irodalmi ha-gyományokat megújító, eredeti hangvételű művei bő másfél évtizede élénken foglalkoztatják a szakmát és a nagyközönséget. Különös vonzerejű verssorai csakúgy rabul ejtik az olvasót, mint verses regényei, drámáit a színházak sikerrel játszák. Térey János műveiben folya-matosan témaként jelenik meg a szülőváros közeli és távolabbi múltja, kulturális hagyománya.