Diagnosztikai Kezikonyv 7fejezet SZOMATO

01.rész

Mlinkó Renáta – Fótiné Hoffmann Éva

Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja

Készült a „Koncepció kialakítása a diagnosztikus ellátórendszer intézményi struktúrájának megújítására és koncepció kidolgozása diagnosztikus módszertani protokollok egységes, átfogó alkalmazására, valamint Diagnosztikai kézikönyv elkészítése” c. kutatási program keretében, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a „21. századi közoktatás – fejlesz-tés, koordináció” (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében.

Szakmai vezetőKapcsáné Németi Júlia

A Diagnosztikai kézikönyv „Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja” c. fejezetét írtákMlinkó Renáta gyógypedagógus, pszichológusFótiné Hoffmann Éva gyógypedagógus

Szakmai lektor:Lányiné dr. Engelmayer Ágnes PhD, gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus

Kutatásvezető, alkotószerkesztődr. Torda Ágnes gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus

OlvasószerkesztőSzerencsés Hajnalka

© Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, 2012

TarTaloM

1. A mozgáskorlátozottság meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban …………………………………………………………………………… 5

1.1. A mozgáskorlátozottság meghatározása ………………………………………………… 5 1.2. Fogalomhasználat a mindennapos tevékenységekhez alkalmazkodva. A pedagógiai szempontú csoportosítás ………………………………………………… 6 1.3. Fogalomhasználat a kutatásokban ………………………………………………………… 7 1.4. Gyakorisági adatok ……………………………………………………………………………… 8 1.5. A mozgáskorlátozottság diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban …… 9

1.5.1. A diagnosztikus intézményrendszer és folyamat, aközreműködőszakemberek …………………………………………………… 9 1.5.2. Vizsgálóeljárások a nemzetközi gyakorlatban …………………………… 11

2. a hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat ……………………14 2.1. Hazaidefiníciók,klasszifikáció,gyakoriság …………………………………………… 15 2.2. Gyakorisági értékek ……………………………………………………………………………… 17 2.3. AMozgásvizsgálóOrszágosSzakértőiés Rehabilitációs Bizottság (MOSZRB) ……………………………………………………… 17

2.4. A mozgásvizsgálati protokoll megújításához szükséges feltételek, tesztadaptációk …………………………………………………… 21

2.4.1. Problémapercepció ………………………………………………………………… 21 2.4.2. Tesztadaptációs szükséglet, illetve új eljárások bevezetésének szükségessége ………………………………………………… 22 2.4.3. A tesztadaptációs szükségletek indoklása a WISC–IV és a Woodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje alapján ……… 24

3. Szempontrendszer és javaslatok a mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokolljához ……………………26

3.1. Életciklus szerinti vizsgálatok ……………………………………………………………… 26 3.2. A vizsgálat oka szerint ………………………………………………………………………… 26 3.3. A vizsgálat típusa szerint ……………………………………………………………………… 27

4. a diagnosztikus protokoll ……………………………………………………………………………… 29 4.1. Amozgáskorlátozottgyermekektanulókszakértői vizsgálatának folyamata ……………………………………………………………………… 29

4.2. A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók vizsgálatainak módszerei, eszközei az akadályozottságból adódó specifikumokfigyelembevételével ………………………………………………………… 33

4.2.1. A vizsgálat megkezdésének speciális szempontjai …………………… 33 4.2.2. A kikérdezés speciális szempontjai …………………………………………… 33 4.2.3. Amegfigyelésspeciálisszempontjai ………………………………………… 34 4.2.4. A mozgásállapot, funkcionális állapot felmérése ……………………… 36 4.2.5. Az intellektuális képességek felmérése ……………………………………… 36

4.3. A komplex vélemény kialakítása …………………………………………………………… 36 4.3.1.Súlypontokaszakértőivéleménykialakítássorán …………………… 36 4.3.2.Súlypontokavizsgálatieredményekösszegzésekorésaszülővel, gyermekkel/tanulóvaltörténőmegbeszélésesorán …………………… 39

5. Összegzés ……………………………………………………………………………………………………… 406. Irodalom ………………………………………………………………………………………………………… 41

6.1. Felhasznált irodalom …………………………………………………………………………… 41 6.2.Webográfia …………………………………………………………………………………………… 43 6.3. Ajánlott irodalom ………………………………………………………………………………… 44 Melléklet. Az alkalmazott próbamódszerek pontos elnevezése,szerző(i)ésforrása ………………………………………………………………………… 46

5

1. Nemzetközi helyzetelemzés

1. A mozgáskorlátozottság meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban

1.1. A mozgáskorlátozottság meghatározása

A mozgáskorlátozottság problémakörének meghatározása, a definícióhasználat és az állapot-hoz köthető gyakorisági adatok megközelítése a nemzetközi gyakorlatban is igen változatos.

Ez az a fogyatékosságtípus, amely – az esetek nagy többségében – időszakosan vagy folyamatosan a medicinális ellátás körébe éppúgy beletartozik, mint a többségi vagy speciális pedagógiai ellátáséba, nem is beszélve a rehabilitációs segédeszközökkel történő ellátás és a szociális kedvezmények megítélésének kérdéseiről. Tehát több ágazatot átfogó diagnosztizálási és ellátási rendszerről van szó.

A népesség prevalenciaadataihoz hozzájárulnak a később szerzett (pl. traumás sérülés) mozgáskorlátozottsággal járó, illetve az időskori degeneratív állapotromlás miatti akadá- lyozottsághoz köthető adatok is.

A pedagógiai szempontú definíciók összefüggésbe állíthatók a társadalmi részvétel korlátozottságának megszüntetését középpontba állító trendekkel, itt a cél a hátrány- kompenzálás, az egyéni jellemzőknek megfelelő speciális (sok esetben segédeszközös) meg-segítés, a funkcióképesség kialakítása, a tevékenység akadályozottságának csökkentése, megszüntetése.

Ugyanakkor a mozgáskorlátozott népesség rehabilitációja a pedagógiai és társadalmi szín-téren kívül többnyire az egészségügyi színtéren is folyamatosan jelen van, hiszen az egyes kórformáknak jól bejósolhatóan vannak sebészeti, ortopédiai, reumatológiai, neurológiai és más szakellátásban várható szükségletei.

A stacioner állapotokon túl a progresszív kórképek (pl. izomdisztrófia) egy idő után a peda-gógiai ellátórendszer fókuszából az egészségügyébe is újból átkerülnek.

Ugyanígy a folyamatos műtéti indikációk, a másodlagosan szerzett (pl. infekció miatti) kórképek hosszabb-rövidebb ideig az egészségügyi színtéren is regisztráltak, így a pontos diagnózis és prognózis szempontjából fontos a kórképek szerinti osztályozás.

Gyógypedagógiai-pszichológiai megközelítésből szemlélve tehát egyrészről a peda- gógiai-társadalmi, másrészről a kóreredet szerinti medicinális szempontú felosztás egyaránt fontos.

6

07. rész – Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók vizsgálatának diagnosztikus protokollja

1.2. Fogalomhasználat a mindennapos tevékenységekhez alkalmazkodva. A pedagógiai szempontú csoportosítás

A mozgáskorlátozottság definíciója a WHO fogyatékossági folyamatértelmezésében bekövetkezett változások és A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi-osztályozása (FNO) használatba vétele miatt mára erőteljesen funkcionális szemléletű. A populáció főbb jellemzőinek körülírásakor a részvétel korlátozottságára fókuszáló tendencia figyelhető meg.

A mai általános fogyatékosságkép legtöbb esetben egy egységes definíciót fogalmaz meg (disability), ezen belül a mozgáskorlátozottságot a hátránykompenzálás, funkciókiesés szemszögéből említi, melyet többnyire a segédeszköz-ellátással megold. A mozgáskorláto- zottság gyűjtőfogalomként történő használata a mindennapos élettevékenységek, az iskolai teljesítés szempontjából a technikai, személyi segítés szükségletének vonatkozásában kerül a fókuszba. Olyan részletes, de egyszerű, jól értelmezhető irányelvek készültek, melyek az egyes részfunkció-területek akadályozottsága esetén az elérhető adaptációs módsze- reket, eszközöket írják le (webográfia 1.). Ezek között természetesen az elektronikus, számító-gépes eszközök meghatározók.

Mivel a segédeszközös hátránykompenzálással sok tanulási, iskolai nehézség kiküszöbölhe- tő, ezért az állapot diagnosztizálásához a segédeszköz-szükséglet felmérése is hozzátartozik.

Pszichodiagnosztikai szempontból fontos a halmozott fogyatékosság kategóriájának kiemelt kezelése (webográfia 2.).

„A halmozott fogyatékosság olyan állapot, mely egy vagy több azonos vagy egymásról független időben fellépő biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. … A halmozott fogyatékosság tüneti képe függ az elsődleges sérülés/ek keletkezésének idejétől, súlyosságától, jellegétől, patomechanizmusától. Klasszikus formája a korai organikus idegrendszeri sérülés következményes képe, motoros, érzékszervi, beszéd-, értelmi fogyatékossággal, illetve ezek különböző kombinációjával. … nem egyszerűen elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó, hanem egy sajátos, új típus megjelenéséről.” (LÁNYINÉ ENGELMAYER, 2001, 108.)

A kommunikációs akadályozottság szintén külön kategóriaként jelenik meg. Ennek súlyos formája a beszédképtelenség, mely egy más típusú társadalmi részvételi prob- léma, ennek kompenzálására szintén sok informatikai eszköz áll rendelkezésre. E terüle- ten a diagnosztikai felmérés általában úgynevezett ellenőrzőlistás/kérdőíves (checklist) módszerekkel történik [pl. Interaction Checklist for Augmentative Communication, (BOLTON és DASHIELL, 1984)].

7


A pedagógiai, oktatási csoportosítás szempontjából – a hazaihoz hasonlóan – többféle és nem egységes szempontú, viszonylag tágabb, több kórképet magába foglaló csoporto- sítási rendszereket találhatunk.

Az angolszász szakirodalom gyakran nem mozgáskorlátozottságnak, hanem fizikai fogyatékosságnak (physical disability) nevezi ezt az állapotot, a német szakirodalomban pedig a testi fogyatékosság/testi fogyatékos gyermek (Kinder/Schülerinnen und Schüler mit Förderbedarf im Bereich der körperlich-motorischen Entkwicklung) megnevezés használatos. Az a személy, akinek fizikai fogyatékossága van, nem képes vagy korlátozottan képes különböző mozgással kapcsolatos aktivitások kivitelezésére. A testi fogyatékos kifejezés tágabb, mint a mozgáskorlátozottság, hiszen az alkati eltéréseket is ebbe a körbe sorolja (pl. törpenövés, arcdeformitások), amelyek esetleg nem is járnak mozgáskorlátozott- sággal. A mozgáskorlátozottság lehet az izomrendszer, csontrendszer rendellenességéből származó, és magába foglalhat sérülésekből és betegségekből következő fogyatékosságokat is.

E felfogásnak megfelelő csoportosítás a következő:1. testrészhiány,2. paralízis testrészhiány nélkül,3. ízületeket érintő kórképek,4. csontrendszert érintő kórképek (osteogenesis imperfecta, scoliosis),5. izomeredetű kórképek,6. ideg-izomrendszert érintő kórképek (izomdisztrófiák, para- és tetraplégiák, poliomyelitis,

spina bifida, agyvérzés, koponyasérülések. (webográfia 3.)Az oktatás területén használatos definíciókban részleges vagy teljes funkciókiesés,

izomgyengeség, szabályozási zavar, gyenge terhelhetőség, bénulás jelenik meg, melyekhez elengedhetetlen az oktatási keretek adaptációja (webográfia 1.).

1.3. Fogalomhasználat a kutatásokban

Az egészségügyi ellátásban és a kutatások területén kóreredet szerinti terminológiával találkozunk. Az egyes diagnosztikai csoportok összehasonlításakor a minél szűkebb kategóriahatárok mentén valósulhat meg a pontosabb összehasonlítás.

A hazai felosztási rendszerhez hasonlóan a nemzetközi gyakorlatban is a konkrét kórformák jelennek meg, ezek főbb kategóriákba sorolására is találunk példát.

A topográfiai jellegű, a testfél vagy a végtagok érintettségét mutató felosztás megjelenik a mobilitás és fizikális sérülés kategórián belül, külön kategóriát a gerincvelői sérültek, valamint a koponya- és agysérülések csoportja képez (webográfia 4., WECHSLER, 2007).

8


A pszichodiagnosztikai vizsgálatok fókuszában gyakran találjuk a cerebrális parézis (CP) miatti mozgáskorlátozottságot. A diffúz és a lokális agyi sérülés nyomán kialakuló tünetcsoport sokfélesége miatt a további kategorizálás is indokolt.

A cerebrális parézis orvosi diagnosztizálásának lehetőségei – a különböző elektrofiziológiai és képalkotó eljárások segítségével – az utóbbi években sokat változtak. Ezzel párhuza- mosan változtak a definíciós rendszerek és a klasszifikáció sémái is. A kérdésnek nagyon kiterjedt külföldi és hazai szakirodalma van, melyről átfogó képet és jó leírást ad Berényi Mariann és Katona Ferenc Fejlődésneurológia című könyve (BERÉNYI és KATONA, 2012, 281–290.)

A cerebrális parézis, illetve a plégia típusai, felosztása(A parézis az enyhébb, a plégia a súlyosabb állapotokat jelenti.)• Spaszticitás, fokozott, görcsös izomtónus

o hemiplégia, féloldali bénuláso diplégia, a két alsóvégtag bénulása a felső végtagok érintettségévelo tetraparézis, tetraplégia (kvadriplégiának is nevezik), mind a négy végtag/a teljes test

érintettsége• Extrapiramidális tünetcsoport

o koreoatetózis, atetóziso disztóniao ataxia

• Kevert formák (FEHLINGS és mtsai, 2007)

1.4. Gyakorisági adatok

Miután a mozgáskorlátozottság az egyik legheterogénebb fogyatékossági kategória – a kóreredetet, a súlyosságot, a keletkezés idejét és az állapot stacioner vagy progresszív jellegét tekintve –, a létezési gyakoriság mutatóiról nemzetközi szinten sem könnyű egységes képet kapni.

Példaként a Nagy-Britanniából fellelhető adatok: „10 millió akadályozott személy 8%-a használ kerekesszéket. 577 000 felnőtt részesül mozgáskorlátozottság miatt valamilyen juttatásban.” (webográfia 5.)

Ilyen adat azonban, ha nincs viszonyítva százalékosan az adott ország népességéhez vagy egy vizsgált korosztály adatihoz, csak helyi, gyakorlati hasznosításra alkalmas, például a szociális juttatások vagy a kerekesszékgyártás tervezéséhez.

9


Egyes gyakoribb kórformákról találunk még incidenciaadatokat. Incidenciának ne- vezzük az adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek gyakoriságát (TOMPA, 2008).

Például a gyermekkori arthritis gyakoriságára Lawrence munkájában találunk adatokat (LAWRENCE és mtsai, 2008). A veleszületett fejlődési rendellenességek (congenitális anomáliák) az élve született csecsemők közel 6-7%-át érintik. Többségük azonban csak enyhe elváltozás, míg mások súlyosak. A végtagfejlődési rendellenességek a veleszületett elváltozások mindössze kis hányadát képezik, nemzetközi adatok alapján előfordulási arányuk ~10/10000 újszülöttre (TÉSZÁS, 2010).

A cerebrális parézis (CP) incidenciáját „az USA-ban ma 1,5-2,5-re becsülik 1000 élveszületésre számítva [STANLEY és mtsai, (2000)]. A fejlett európai országokban 2 ezrelék (BAXTER, 2009), illetve 1,5-3 ezrelék (ODDING, 2006). Más szerzőknél ennél magasabb az arány.” (idézi BERÉNYI és KATONA, 2012, 282.)

Kullmann Lajos leszögezi, hogy az FNO nemzetközi elterjedése tenné lehetővé a statisztikai adatok tisztázását, mivel Magyarországhoz hasonlóan a külföldi adatközlés sem egységes, nem hozzáférhető. „A WHO egyik kinyilvánított célja az FNO kidolgozásával a fogyatékosság nemzetközi szintű feltérképezése.” (KULLMANN, 2009, 25.)

1.5. A mozgáskorlátozottság diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban

1.5.1. Adiagnosztikusintézményrendszerésfolyamat,aközreműködőszakemberek

A nemzetközi helyzetfelmérésre vonatkozóan e-mail-ben kerestünk meg európai és amerikai fogyatékosügyi szervezeteket, speciális iskolákat, tesztforgalmazókat.

Áttekintésünket a következő négy intézmény válasza alapján állítottuk össze:• Pater Rupert Mayer Zentrum, Bildungstette für Körperbehinderte Menschen, Regensburg,

Németország, adatközlő: Peter Schmitt, igazgató• Werkenrode School, Groesbeek, Hollandia, adatközlő: Mieke Geerling, pszichológus• Zentrum für Körperbehinderte, Würzburg, Németország, adatközlő: Winfried

Dacheneder, pszichológus• vZW Sint-Lodewijk, Wetteren, Belgium, adatközlő: Rita Tack, terápiás koordinátorA würzburgi modell a hazaihoz némileg hasonló: létezik egy diagnosztikai centrum,

mely elindítja a gyermekek intézményi elhelyezését. Az egyetemi kórház szociális-pediát-riai centrumában állapítják meg a fogyatékosság tényét, és javaslatot tesznek a további oktatásra, fejlesztésre vonatkozóan.

10


Ezek után a speciális intézmények saját hatáskörükben állítják fel a részletes fejlesz- tési diagnózist.

Mind a négy beszámoló említést tesz a diagnosztikai teamek szerepéről, a gyermekek részletes, fejlődésdiagnosztikai fókuszú vizsgálatáról. Az egyes, egyéni vizsgálatok ered- ményeit a különböző szakterületek szakemberei összegzik, ezen alapul a fejlesztési terv, ez a diagnosztikai folyamat az iskolákban valósul meg. A Belgiumból származó beszámo-ló szintén ír arról, hogy létezik diagnosztikai centrum az egészségügyi rendszerben, és az onnan származó vizsgálati eredményeket az oktatási intézmény felhasználja.

A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók diagnosztikai rendszerében mutatkozó főbb különbségek abból is adódnak, hogy külföldön az egészségügyi és oktatási terület a diagnosztikai és a terápiás ellátásban is jobban elkülönül. A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók esetében hazánkban az egészségügyi- és gyógypedagógiai-pszichológiai diagnosztika – az SNI megállapítás szempontjából – egy helyen, egy intézmény kompeten- ciaterületén van jelen a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál, ugyanígy a két ellátási terület szoros összefonódása tapasztalható a gyermekek, tanulók mozgásállapotához köthető terápiás ellátások oktatási intézmények keretei között történő ellátásakor. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációt, rehabilitációt is megcélzó, módszer- tanában a klasszikus pedagógia és a gyógypedagógia, a fizioterápia, az adaptált test- nevelés és sport, valamint az AAC (alternatív és augmentatív kommunikáció) elemeit is ötvöző komplex ellátási forma, a szomatopedagógiai ellátás kifejezetten hazai specifikum.

1.5.1.1. Azadatközlőkáltal leírtszakemberek,vizsgálatiterületekésvizsgálóeszközök

A mozgáskorlátozott gyermekek diagnosztikájában közreműködő szakemberek• Orvos (neurológus)• Pszichológus• Fizioterapeuta/foglalkoztató terapeuta (többféle mozgással foglalkozó szakember

pl. Bobath-terapeuta)• Beszédterapeuta (logopédus)• Gyógypedagógus (special teacher)• Szociális munkásFőbb vizsgálati területek• Szülői megfigyelések összegzése• A korábbi orvosi kivizsgálások és kezelések értékelése• Motoros képességek, mozgásállapot• Mentális státusz, tanulási problémák, társuló fogyatékosságok

11


• Szociális-emocionális státusz• KommunikációSzülői megfigyelések összegzése• A gyermek erősségeiről és a gyengébb területekről• Eddigi haladási tempójáról, a terápiák, segédeszköz-használat tapasztalatairólA korábbi orvosi kivizsgálások és kezelések értékelése• Mikor és milyen típusú ellátás történt• Sor került-e műtéti korrekcióra, illetve terveznek-e ilyet

1.5.2. Vizsgálóeljárások a nemzetközi gyakorlatban

1.5.2.1. A motoros képességek, a mozgásállapot feltárására irányuló diagnosztikus eszközök

a) Standardizált vizsgálóeljárások/tesztek• Motoriktest für 4- bis 6-jährige Kinder (MOT 4-6) (ZIMMER és vOLKAMER, 1987)• Körperkoordinationstest für Kinder (KTK) (SCHILLING, 1974)• Movement Assessment Battery for Children. Second Edition (Movement ABC-2)

(HENDERSON és mtsai, 2007; PETERMANN, 2008)• Gross Motor Function Classification System Expanded (GMFCS) (PALISANO és mtsai, 1997)• Manual Ability Classification System for Children with Cerebral Palsy (RÖSBALD

és mtsai, 2006)• Bimanual Fine Motor Functions (BECKUNG és HAGBERG, 2002)

b) Becslőskálák, tünetlisták, ellenőrzőlisták (chekclist)A mozgásállapotra vonatkozóan a mozgáskorlátozott személyek vizsgálati módszerei közül

különböző, de hasonló logikájú vizsgálólapokat találhatunk. Ezek az érintett testrész analitikus vizsgálatát végzik, és funkcionális szempontból vizsgálják a működést.

Funkcionális diagnosztikai szempontból széles körben elterjedt egységes skálák például a funkcionális önállóság mérésére szolgálók, ilyen a Functional Independence Measure (FIM), melyet az Egyesült Államokban dolgoztak ki a 80-as években, és egy 7 fokozatú skálán vizsgálja, hogy a mozgáskorlátozott személyek bizonyos élettevékenységeik- ben mennyire szorulnak segítségre.

Hasonló önellátási skála a Barthel Index, mely összesen 10 területen maximum 100 pontban értékeli az önellátás szintjét (KERTÉSZ, 2009).

12


1.5.2.2. Mentális státusz, tanulási problémák, társuló fogyatékosságok

a) Intelligenciatesztek• A Wechsler tesztcsalád battériái• Intelligenztest für 6- bis 14-jährige körperbehinderte und nichtbehinderte Kinder

(ITK) (Intelligenciateszt 6-14 éves testi fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek számára) (NEUMANN, 1981, 1998)

Ez a teszt kifejezetten a mozgáskorlátozott gyermekek vizsgálatára kidolgozott intelligenciateszt, melynek külön normái vannak CP-s, nem CP-s és nem mozgáskorlátozott gyermekek számára. Különösen azért előnyös, mert a testi fogyatékos gyermeket nem az épekhez, hanem saját fogyatékossági csoportjának átlagához hasonlítja.

b) Intelligencia és mozgáskorlátozottság összefüggésére irányuló tudományos vizsgálatokA különböző mozgáskorlátozottságot okozó kórformák és az intellektuális képességek

közötti összefüggést feltáró nagyszámú vizsgálat áttekintésekor képet kapunk a használt pszichometriai eljárásokról. Jászberényi (1993) részletes áttekintést nyújt – az operált hydrocephalusos gyermekek intelligenciavizsgálatai kapcsán – a 60-as évektől jellemző vizsgálóeljárásokról. A szakirodalmi adatok kezdetben csak egyszerű tényközlésen ala- pultak, az elemző vizsgálatokra inkább a 70-es évektől került sor. Az intelligenciatesztek közül a Wechsler típusúak használata volt jellemző.

Az agyi és gerincvelősérült gyermekek közti IQ-különbséget, valamint a hydrocephalusos gyermekek észlelési sajátosságait tárták fel egyes kutatások (JÁSZBERÉNYI, 1993).

A hasonló korai nemzetközi vizsgálatoknál a Binet-teszt különböző adaptációival is találkozunk. A 80-as évek vizsgálatai [CONNEL és McCONNEL (1981), hivatkozza JÁSZBERÉNYI, 1993] már a Wechsler típusú tesztek vQ-PQ eltéréseit állítják fókuszba.

Európában a volt NDK és NSZK területén végeztek a mozgáskorlátozott népességre vonatkozóan több kutatást, mivel rendelkezésre állt megfelelő iskolahálózat. A német pszichodiagnosztika már a 90-es években a klasszikus tesztpszichológián túlmutatóan a fejlesztési diagnosztika irányába mozdult el, valamint a folyamatdiagnosztika szempont- jaira helyeződött a hangsúly (KORNMANN és mtsai, 1994).

Napjainkban is találunk példát mozgáskorlátozott személyek intelligenciavizsgálatára a nemzetközi szakirodalomban.

A HAWIK és HAWIK-R-rel végzett vizsgálatok elsősorban CP-s gyermekekre vonatkoz- tak. A legfontosabb vizsgálati kérdés a verbális és a performációs próbák eredménye közti különbség.

13


Történt kísérlet a motoros kivitelezést igénylő próbák csökkentésére vonatkozóan is. Itt olyan elképzelések születtek, hogy egyszerű választásos helyzetekben a gyermek csak a vizsgálatvezető megoldását minősítse jónak vagy rossznak (LEYENDECKER, 1999). Ez elsősorban súlyosabb mozgáskorlátozottság esetén merült fel.

von Gontard és munkatársai (2002) izomdisztrófiások körében végeztek vizsgálatokat Kaufman-ABC/Wechsler-teszttel a 6–18 év közötti korosztályban.

Pirila és munkatársai (2004) a Wechsler-féle intelligenciavizsgálatot végezték spasz- tikus diplégiás gyermekeknél.

Lindquist és munkatársai (2005) szintén Wechsler típusú intelligenciateszttel vizsgáltak hydrocephalusos gyermekeket.

A WISC–Iv Technikai és értelmező kézikönyvében (WECHSLER, 2007) a teszt több speciális csoporton történt kipróbálásáról olvashatunk. A nyílt és zárt koponyasérül- tek vizsgálatán kívül eredményeket közölnek a viszonylagosan jó mozgásképességű mozgáskorlátozott gyermekek intellektuális teljesítményéről is. Az új tesztszerkezettel a cél az eddig verbális és performációs eredménykülönbségek továbbárnyalása, a fel- dolgozási sebesség külön mutatóként történő értelmezése.

1.5.2.3. Szociális-emocionális státusz

E terület feltárására leginkább a kikérdezés szolgál (szülőtől, pedagógustól), valamint saját kidolgozású listák, szempontsorok a szocializáció, társas kapcsolatok, közösségi részvétel felmérésére.

1.5.2.4. A kommunikáció vizsgálata

A mozgásstátusz és az értelmi színvonal felmérésén kívül a harmadik jelentős vizsgálati fókusz a gyermek/tanuló kommunikációs színvonalának felmérésére irányul.

Két elterjedt módszer e témakörben:

• International Checklist for Augmentative Communication – Revised Edition (BOLTON és DASHIELL, 1991, hivatkozza KÁLMÁN, 2006)

• Analyzing the Communication Environment (ACE). In Mental Measurements Yearbook. (ROWLAND és SCHWEIGERT, 1993, hivatkozza KÁLMÁN, 2006).

14


2. a hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

A mozgáskorlátozott tanulók komplex, orvosi, gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatára és megfelelő intézményi elhelyezésére, iskolázási javaslattételre irányuló fő tevékenységi körrel a Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (mai nevén Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (továbbiakban MOSZRB) 1977-ben alakult meg.

A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók intézményi ellátási specifikumai közé tartozik, hogy a többségi és gyógypedagógiai színtereken kívül az ellátórendszerben jelentős az egyházak, alapítványok és civil szervezetek száma (esetenként hangsúlyosan inkább egészségügyi, mint gyógypedagógiai profillal), illetve a konduktív pedagógiai hálózat ellátási körében is számos gyermek, tanuló oktatása, nevelése, fejlesztése történik.

A mozgáskorlátozottságot okozó kórformák sokszínűsége, a tanulópopulációt felvevő intézmények heterogenitása ellenére a gyermekek szakdiagnosztikai, vizsgálati kritériumai azonos követelményrendszert kívánnak meg, mivel ez az egyik alappillére az intézmé- nyek közti átjárhatóságnak és a megfelelő, kiegyensúlyozott színvonalú ellátásnak.

A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók komplex tanulási képességvizsgálatára az elmúlt évtizedekben több tényező hatott és hat napjainkban is.

A populáció állapotának jellegzetességei a kórképek összetettsége, súlyossága az orvostudomány jelentős fejlődése, a korai neonatológiai ellátás és a korai intervenció térhódítása következtében sokat változott.• Megnőtt a halmozott sérülések aránya, a korai intervenció keretében sok csecsemő,

kisded szorul mozgásfejlesztésre.• A segédeszköz-ellátottság, a technikai, infotechnikai újdonságok szoros összefüggés-

ben állnak a mozgáskorlátozott gyermek- és tanulónépesség funkcionális kompenzációs lehetőségeivel, így a vizsgálhatósággal is.

• Mivel a hazai pszichodiagnosztikai hagyományok szerint mindig az aktuálisan standardizált tesztek fogyatékosságspecifikus kipróbálására került sor, az utóbbi években bekövetkezett standardizációs munkák következtében mozgáskorlátozott tanulók körében ismét megindulhattak az új, korszerű intelligenciatesztekkel végzett vizsgálatok. A neuropszichológiai szemléletű vizsgálóeljárások megjelenése is felveti az eddigieknél mélyebb, differenciáltabb elemzés igényét, a különböző kórformák közti összehasonlításra is alkalmas pszichodiagnosztikai vizsgálatok lehetőségét.

15

2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

A pozitív változások ellenére összességében azonban elmondható, hogy a mozgás- korlátozott tanulónépesség vizsgálatával kapcsolatban viszonylag kevés számú új, hazai vizsgálati eredményre támaszkodhatunk. Az infokommunikáció robbanásszerű fejlődése ellenére ezidáig még az országos szakértői tevékenységhez, illetve szélesebb körű gyógypedagógiai eléréshez sem áll rendelkezésre számítógépes felhasználásra adap- tált tesztverzió.

2.1. Hazaidefiníciók,klasszifikáció,gyakoriság

Ahogyan azt az 1. fejezet nemzetközi gyakorlatról szóló bevezetőjében már vázoltuk, a hazai gyógypedagógiai diagnosztikai protokoll elkészítéséhez is több nézőpontból kell értelmeznünk a mozgáskorlátozottság definícióját, kategóriáit.

A hazai gyógypedagógiai szakterületen a mozgáskorlátozottság definíciója tükrözi azt a WHO definícióban is megnyilvánuló szemléletet, mely a funkcionális akadályozottságra utalva hangsúlyt helyez a társadalmi szerepvállalás fontosságára a hátránykompenzálás tekintetében. A medicinális orvosi-biológiai, sérülésfókuszú definícióalkotáson túllépve nem a biológiai diszfunkcióra, hanem az életkori szintnek megfelelő cselekvésekben való korlá- tozottságra helyezi a hangsúlyt.

A Gyógypedagógiai Lexikon szerinti definíció:

„A mozgáskorlátozottságnál a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza; az egyén részére hátrányos helyzetet, korlátozott életvitelt okozhat. Gyógypedagógiai értelemben azokat a személyeket tartják mozgáskorlátozottaknak, akiknél a mozgásszervrendszer (tartó-, csont-, ízületrendszer és/vagy mozgatóizom-, idegrendszer) veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság van, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges. A mozgáskorlátozottak osztályozására még nem jött létre egységes és teljes rendszer. A mozgásszervi károsodás orvosi szempontú rendszerezése, a keletkezés ideje, a kóreredet, a klinikai képet meghatározó fő tünet jellege és súlyossága szerinti differenciálás egyféle rendszerezési lehetősége.

16


Nevelési szempontú csoportosításnál az előzőkön túl – a kórfolyamat állandó, gyógyuló vagy előrehaladó jellegét, az életkort, valamint az életkornak megfelelő tevékenykedés – cselekvőképesség csökkenésének mértékét, a mozgáskorlátozott személy intelligenciaszintjét és egyéb képességeit, az átlagtól eltérő személyiség- jegyeket és a szocializálhatóság mértékét is figyelembe kell venni.” (BENCZÚR M.-né, 2001, 130.).

A mozgáskorlátozottság etiológiai sokfélesége miatt a mozgáskorlátozottság klasszifi- kációja további árnyalásra, differenciálásra szorul.

Gyógypedagógiai szempontból nem egy egységes „mozgáskorlátozott” definícióval, emberképpel tudunk dolgozni a már hivatkozott okoknál fogva. A differenciált és individuális ellátási feltételrendszer kialakításához azonban elengedhetetlen viszonylag homogén alkategóriákat alkotnunk a motoros képességek, kommunikáció, mentális képességek várható színvonalának meghatározása, a komplex szomatopedagógiai vizsgálat és terápia szempontjából.

Ennek megfelelően a gyógypedagógiai teendők irányultsága alapján viszonylag homogén 5 alkategória különíthető el:• végtagredukciós fejlődési rendellenességek vagy szerzett végtaghiányok: e kategóri-

ába sorolható minden veleszületett vagy szerzett, teljes végtagra vagy végtagrészre vonatkozó végtagredukció vagy -többlet.

• Petyhüdt bénulást okozó kórformák: a különböző etiológiájú gerincsérülések (veleszü-letett vagy szerzett) pl. nyitott gerinc; különböző eredetű izomsorvadások pl. dystrophia musculorum progressiva; szülési felkarbénulás, járványos gyermekbénulás utáni állapot stb.

• Korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek: a cerebral paresis különböző megnyilvánulási formái

• Ortopédiai és egyéb kórformák (pl. arthrogryposis multiplex congenita – veleszüle- tett ízületi merevség, deformitás, különböző gerincbetegségek, dongaláb stb.)

• Súlyos-halmozott sérülés: jelen felosztásban a vezető tünet a mozgáskorlátozottság, mely mellé egyéb/más fogyatékosság (látás-, hallássérülés, értelmi, beszédfogyaté- kosság stb.) társulhat (BENCZÚR M.-né, 2000, 47., 87., 127., 189.)

E kategóriarendszeren belül a további differenciálást a kórképek vonatkozásában írjuk le, konkrétan az orvosi diagnosztika kategóriarendszerét alkalmazva (FEHLINGS és mtsai, , 2007). (Lásd pl. a 8. oldalon, a cerebrális parézis felosztásánál.)

17


2.2. Gyakorisági értékek

Magyarországon a születéstől a közoktatás befejezéséig tartó életszakaszra vonatkozóan a teljes mozgáskorlátozott populációra nézve nincsenek megbízható gyakorisági adataink.

Ennek oka, hogy a mozgáskorlátozott gyermek életútja elején az egészségügy rendszeré- ben van nyilvántartva, a különböző kórformáknak megfelelően itt is heterogén módon. Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermeknépességről nincs egységes statisztikai adatbázis, adatjelentési kötelezettség. Az általános és középiskolában tanuló népesség adatainak megbízhatóságát befolyásolja, hogy egy adott intézmény sajátos nevelési igényű tanulónak csak akkor jelenti az ott tanuló gyermeket, ha utána emelt normatí- vára jogosult, ez az enyhébb kategóriájú eseteknél szintén adatvesztést jelent.

A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság forgalmi adatait alapul véve pedig az iskoláskor alatti gyermekek esetében nem kapunk pontos adatokat, ők ellátásuk elején sok esetben egészségügyi vagy civil szervezeti keretekben kapnak fejlesztést, és csak később kerülnek szakértői bizottsági látókörbe.

A veleszületett rendellenességeket (congenitális anomáliák incidenciáját) évtizedek óta nyilvántartja a veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (vRONY). Az éves jelentések 2003 óta publikusak és elérhetőek (webográfia 8.). Ezekből pontosan meg lehet tudni az alkati anomáliák, így a végtagredukciós rendellenességek incidenciáját is, valamint ezek változását. Megközelítően évente 30-50 végtagredukciós gyermek születésével kell számolni (CZEIZEL, 1978, 15., 119., 899–906.; CZEIZEL, 2000). A hazai népesség-nyilvántartási adatokkal kapcsolatos probléma, hogy az életkor előrehalad- tával (főleg az időskori mozgásszervi megbetegedések miatt) igen robusztus gyakorisági adatot kapunk: a 2001-es népszámlálási statisztika szerint a testi fogyatékosság prevalenciája ~0,5%. Előfordulási gyakoriság a többi fogyatékossághoz képest ~44%, a 251 560 fő nemi eloszlása: 121 715 férfi és 129 845 nő, ebből a 15-59 éves korúak száma 114 131 fő (TAUSZ és LAKATOS, 2001).

2.3. AMozgásvizsgálóOrszágosSzakértőiésRehabilitációsBizottság(MOSZRB)1

A fogyatékosságspecifikus diagnosztikus intézmény a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ.

1 A fejezet forrása az intézmény honlapja, webográfia 6.

18


Székhelye: 1145 Budapest, Mexikói út 60., illetve vidéki helyszínek (a bizottság nagyobb intézményekbe megfelelő eszközös ellátottság esetén kiszáll, így a gyermekek utaztatását kiküszöbölik).

Illetékességi körTerületileg országos, az oktatási rendszert illetően a korai fejlesztés javaslásától a felsőfokú

tanulmányok többletkedvezményeinek megadásáig. A bizottság feladata2

• a mozgás• az értelem• a személyiség vizsgálataA szakértői bizottság tevékenysége3

• A fogyatékosság megállapítása• A komplex vizsgálat után javaslattétel

o A különleges gondozás keretében történő ellátásrao Az ellátás módjárao Tartalmára, gyakoriságára, helyére

• A feltételek meglétének ellenőrzése az integrációban• A bizottság feladata továbbá a korai fejlesztés (Budapest) és a fejlesztő felkészítés

szervezése és irányításaA diagnosztikában közreműködő szakemberekA szakmai teamben előforduló végzettségek: szomatopedagógus, logopédus, értelmileg

akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, pszichológus, klinikai szakpszichológus, gyermekneurológus.

A diagnosztikus folyamat elindulásához szükséges előzményekA mozgáskorlátozottság tényének felismerése, a sajátos nevelési igény alapján megkezd-

hető fejlesztések igénybevételére irányulóan (általában a korai életkorban: óvodáskorban vagy korábban).

A vizsgálatot kezdeményezheti:• szülő írásban (levélben),• óvoda, iskola, fejlesztést végző szakintézmény a szülő beleegyezésével, • jegyző, védőnő, orvos és gyermekvédelmi szakember stb. a szülő beleegyezésével.

2 A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010 (I. 19) OKM rendelet szerint (7)3 Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján, amely letölthető az intézmény honlapjáról.

19


Szükséges dokumentumok• Orvosi záróvélemények• Orvosi adatlap a fejlődési szint megítéléséhez a 4/2010 (I. 19.) OKM rendelet 7. sz.

melléklete szerint (webográfia 7.)• A gyermekkel foglalkozó szakember pedagógiai véleménye (szaktanár)• A kérő intézmény által kitöltött központilag kiadott kérelemnyomtatvány (4/2010. [I. 19.)

OKM rendelet 10. §) speciális szempontokkal kiegészített változata. (1. sz. melléklet a), b)]• Integrált nevelés esetén az intézmény alapító okirata és nevelési, pedagógiai programja,

melyben szerepel a mozgássérült gyermekek és tanulók fejlesztése, nevelése, oktatása (az iskolai, óvodai kérelemre vonatkozó űrlapok a MOSZRB honlapjáról letölthetők)

A szakértői vizsgálatok célja• Általánosan

o Komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi diagnózis megállapítása o A sajátos nevelési igény jogosultságának megállapításao A különleges gondozási jogosultság megállapításao Javaslattétel: a jogszabályban leírtak szempontjai szerint

• Konkrét helyzetekre vonatkoztatott céloko Korai fejlesztés megkezdéseo Bölcsődei felvételi javaslattételo Óvodai, iskola felvétel, a szükséges rehabilitációs foglalkozás jellegének, gyakorisá-

gának megállapításao Javaslat fejlesztő felkészítésre/fejlesztő iskolában való részvételreo Részképesség zavara esetén az okok feltárása, terápiás javaslattételo Szükség szerint egyes tantárgyak értékelés és minősítése alóli mentesítési javaslattételo Kötelező kontrollvizsgálato Iskolaváltás esetén az új iskola kijelöléseo Középfokú oktatás során igénybe vehető kedvezmények megállapításao Felsőfokú tanulmányok során igénybe vehető kedvezmények megállapítása (csak

a már nyilvántartásukban szereplő hallgatók esetében) A szakértői vizsgálat részterületei• Orvosi vizsgálat• Mozgásvizsgálat• Beszédvizsgálat, illetve beszéd hiányában az egyéb kommunikációs formák vizsgálata• Kognitív képességek vizsgálata• Gyógypedagógiai, pedagógiai vizsgálat• A személyiség jellemzőinek vizsgálata

20


A vizsgálat során kerül sor a gyermek mozgásállapotának, értelmi képességeinek, személyiségének, tanulási képességeinek felmérésére. A vizsgálat során a vizsgálatot végző szakemberek támaszkodnak a gyermekkel érkezett dokumentációra (bemutatott zárójelentésekre, a gyermekkel foglalkozó szakemberek pedagógiai véleményére stb.).

A szakértői véleményt megkapja• a szülő,• a küldő szakember, intézmény,• a javasolt intézmény,• a megsegítést nyújtó egyéb intézmény, • a jegyző,• az intézmény irattára.Időtartam, ütemezés: egy vizsgálat ideje min. 1,5-2 óraÉves esetszám: 1400Módszerek• Megfigyelés• Pszichometriai vizsgálóeljárások• Kérdőívek, skálákDiagnosztikus eszközrendszer és az eszközök kiválasztását befolyásoló tényezők (pl.

klinikai kérdés, hozzáférés, rendelkezésre álló idő stb.): elsősorban a motoros és kommu- nikációs kivitelezhetőség.

A vizsgálati folyamat lezárásának módjaKomplex szakértői vélemény kialakítása, dokumentálása, szülői tájékoztatás.A szakértői véleményA szakértői vélemény szükséges ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott gyermek a sajátos

nevelési igényének megfelelő ellátásban, fejlesztésben és kedvezményekben részesülhessen.A szakértői vélemény hiányában az ellátó intézmények nem vehetik fel a sajátos ne-

velési igényű tanulókat, még akkor sem, ha megfelelő alapító okirattal rendelkeznek. A szakértői bizottságban a vizsgálatot vezetők a szülőkkel részletesen ismertetik, megbe-

szélik a vizsgálat eredményeit, konzekvenciáit. Tájékoztatják a szülőket a sajátos nevelési igénynek megfelelő ellátások lehetőségeiről, módjáról, gyakoriságáról akképpen, hogy az a gyermek és a szülő számára is elfogadható és megfelelő legyen. Ha szükséges, fejlesztési tanácsokat, nevelési tanácsokat adnak, és végül kijelölik a kontrollvizs- gálat időpontját.

A kontrollvizsgálatok lebonyolítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik.

21


2.4. A mozgásvizsgálati protokoll megújításához szükséges feltételek,tesztadaptációk

2.4.1. Problémapercepció

A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ és az ellátóterület (Mozgásjavító Általános Iskola) által megfogalmazott problémák a jelenlegi gyakorlatban

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai zolgáltató Központ• A tárgyi feltételek az utóbbi időszakban javultak (új helyszínre költözés), de az eset-

szám-növekedés miatt várható, hogy a vizsgálóhelyek ismét szűkösnek bizonyulnak.Kérdéses a jelenlegi kontrollvizsgálati szabályozások ütemezésének eredményessége.

• Nagyon kevés az egy főre jutó idő (maximum 2-3 óra megvalósítható, de ennél több-re lenne igény, pl. a szülők sok esetben hosszabb konzultációs időt szeretnének).

• A jelenlegi tesztek standard körülmények között nem használhatók.• A népesség állapotjellemzői változtak, egyre több a halmozott sérülés.• Ha a teszteljárásokban módosításokat alkalmaznak, az eredeti validitást is át kell

értelmezni.• Az intézmények és a szülők felől kettős nyomás érkezik (nem elég differenciált az

ellátóhálózat, ami az intézményi javaslattételnél komoly probléma).Mozgásjavító Általános Iskola• A részletes állapotfelmérésre a szakértői vizsgálat keretében kevés az idő, meg kell

oldani a belső (iskolai) vizsgálati rendszert.• A funkcionális állapotjellemzők vonatkozásában szükséges lenne részletesebb

tájékoztatás, fejlesztési javaslat.• A gyermekek részletes vizsgálatához előnyös lenne egyéb szakterületek konzulens

szakembereinek közreműködése.• Esetenként indokolt lenne bentlakásos megfigyelés alkalmazása.• A területen dolgozó (gyógy)pedagógusoknak az aktuális tesztfelhasználási trendek-

ről, ezek értelmezéséről szükségük lenne a folyamatos tájékoztatásra.• A szülői intézményi elhelyezési igények nem veszik figyelembe az iskola eredeti pro-

filját, a szülők intézményválasztási szándéka miatt a szakértői bizottságra és az iskolára egyaránt nagy nyomás nehezedik.

22


Összességében• Nagyon kevés a komplex vizsgálatokra fordítható időkeret.• Az intézményi hálózat nem eléggé differenciált.• A népesség összetétele változott, nőtt a halmozott fogyatékosság gyakorisága.• A gyermek életútja közbeni intézményváltás nem mindig problémamentes (az in-

tézmények pedagógiai programja, a köztes felzárkóztató évfolyamok, a nyelvtanu- lás helyi specifikumai miatt stb.).

• A szakértői diagnosztikai munka során a tanulási képességprofil mélyebb elemzésére nincs idő.

• Az integráció sikerességének mérésére is szükség lenne (strukturált pedagógiai vé- lemény, önértékelés, szociális képességek vizsgálatra).

• A mozgáskorlátozottsági kategóriák, kórképek közötti összehasonlító vizsgálatokra lenne szükség, kiváltképp a funkcionális és kognitív képességek, iskolai beválás össze- függései szempontjából).

• Szükség lenne a jelenleg standardizált vizsgálóeljárások fogyatékosságspecifikus adaptációjára, a számítógépen kivitelezhető tesztverziók elkészítésére.

A szakértői bizottsággal történt megbeszéléseink alapján a mozgáskorlátozott gyermekek komplex vizsgálatának tárgyi feltételeinek optimalizálásához az alábbi eszközöket soroljuk fel:• Speciális foglalkoztatószék (ültetőmodul)• Állítógép• Számítógépek speciális klaviatúrával, egérrel és szoftverekkel (szemegér, fejegér, board

maker)• Kommunikátorok• Intelligenciatesztek, pedagógiai vizsgálatok szoftveradaptációi (Raven, WISC–Iv, Wood-

cock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje, írás-olvasás-számolás vizsgálatok).

2.4.2. Tesztadaptációs szükséglet, illetve új eljárások bevezetésének szükségessége4

Az alábbi táblázatban azokat a teszteket soroljuk fel, melyek a mozgáskorlátozottság szem- pontjából történő hazai adaptációjára, illetve gyakorlatban való bevezetésére, elterjeszté- sére szükség lenne.

4 A táblázatban a teszteket nevét rövidítve közöljük. A pontos elnevezések a 3. sz. mellékletben találhatók.

23


1. táblázat. Tesztadaptációs szükséglet

Hozzáférés (forgalmazó/

kiadó)

Életkori sáv

Felhasználók köre Hazai gyakorlati előzmény

Megjegyzés az adaptációra,

gyakorlati bevezetésre

vonatkozóan

Teszt neve

OS Hungary Tesztfejlesztő Kft. http://www. oshungary.hu/



The Woodcock -Muñoz Foundation http://www. woodcock-munoz -foundation.org/contact.html


6–17 év

6–90 év

2;6-7

5 évtől teljes életí-ven át

2–20 év

Pszichológus, gyógype-dagógus pszichológusi szupervízió mellett



Pszichológus

Pszichológus

A teszt már rendelke-zésre áll, mozgáskor-látozott személyek körében kipróbált, kutatási adatok is rendelkezésre állnak.

A teszt már rendelke-zésre áll, fogyatékos-ságspecifikus hazai adat még nincs.

A tesztstandardizá- lási előkészületek megkezdődtek.

A teszt már rendelke-zésre áll, mozgáskor-látozott személyek körében kipróbált, kutatási adatok is rendelkezésre állnak.

Standard hiányában hazai klinikai kipróbá-lás tapasztalatai áll-nak rendelkezésre.

További fogyatékosság-specifikus adatgyűjtés, adaptációs módosítások elkészítése (szoftveres és egyéb), leírása szükséges.

Sok nemzetközi adat áll rendelkezésre.

Fogyatékosságspecifikus adatgyűjtés, adaptációs módosítások elkészítése (szoftveres és egyéb), leírása szükséges.

Fogyatékosságspecifikus adatgyűjtés szükséges.

További fogyatékosság-specifikus adatgyűjtés, adaptációs módosítások elkészítése (szoftveres és egyéb) leírása szükséges.


Egyéb vizsgálati protokoll-részhez is jól illeszthető, széles körben alkalmaz-ható.

WISC–Iv

WAIS–Iv

WPPSI–Iv

WJ NK Kogn.

Leiter-R

The Psychological Corporation (OS Hungary Tesztfej-lesztő Kft-n keresz-tül beszerezhető).

3;6–9;11 Pszichodiagnosztikában jártas pszichológus, illet-ve az eljárásra kiképzett gyógypedagógus


Az adott időhatárok között széles körben használ-ható nonverbális eljárás. Könnyen szofveresíthető, kevés motoros tevékeny-séget igényel a feladatok elvégzése.

CMMS

24


Pearson Education

http://www.pear-sonassessments.com

Western Psycholo-gical Services

http://www.wp-spublish.com

http://shop.pear-sonassessment.de/shopping_cart.php/cat/c117_Move-ment-ABC-2.html

2,6–90 év

4–18 hó

3–16 év

Pszichodiagnosztikában jártas pszichológus, illet-ve az eljárásra kiképzett gyógypedagógus

A korai életkor diag- nosztikájában jártas pszichológus, illetve a szakember

A motoros diagnosztiká-ban jártas szakember.


Standard hiányában hazai klinikai kipró-bálás tapasztalatai állnak rendelkezésre (publikáció, lefordí-tott kézikönyv).

Nincs standardja és hazai kipróbálási tapasztalata.


Korábbi verzióval jó hazai tapasztalatok vannak.

Egyéb vizsgálati protokoll-részhez is jól illeszthető, széles körben alkalmazható.

A korai diagnosztikában mind pedagógiai, mind egészségügyi területen széles körben használható.

Nincs szükség nagy elem-számú bemérésre.

Egyéb vizsgálati protokoll-részhez is jól illeszthető, széles körben alkalmaz-ható.

Nincs szükség nagy elem-számú bemérésre.

Széles körű nemzetközi szakirodalma van.

PPvT–Iv

TSFI

Move-ment ABC-2

2.4.3. A tesztadaptációs szükségletek indoklása a WISC–IV és a Woodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje alapján

Az intelligenciavizsgáló eljárások közül a hazai gyakorlatban jelenleg rendelkezésre álló Wechsler-tesztcsalád és a Woodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztjének meglévő standardjai miatt legcélszerűbb ezen tesztek adaptációja.

A WISC–IV és Woodcock-Johnson Kognitív Képességek Tesztje jó konvergens validitású tesztek, így egy – a mozgáskorlátozott népességre vonatkozó kutatás eredményeként megbízható, részletes adatokat kapnánk a mozgáskorlátozott tanuló- népesség kognitív képességeiről, beépítve ezt a hazai diagnosztikus gyakorlatba.

Ennek előkészítő munkái jelenleg is folynak (MLINKÓ, 2012) az eredmények fel- használhatók, tovább bővíthetők.• A kutatási eredmények a kognitív képességprofil differenciáltabb eredményeiből

adódóan új (neuropszichológiai kitekintésű) diagnosztikai kérdéseket vetnek fel.• A jelenlegi standardizált IQ-teszteknél a mozgáskorlátozottságból adódó, pontozást

hátrányosan befolyásoló verbális típusválaszokat találtunk.

25


• Az időkorlátos feladatok esetében kompenzáló funkciókkal történő kivitelezéskor az adaptációs paraméterek leírása szükséges.

• A papír-ceruza feladatoknál az adaptációs paraméterek leírása szükséges.• A válaszfüzetek használata kapcsán tapasztalt pozícionálási problémák kiküszöbölése

szükséges.• Számítógépes tesztverziók elkészítése szükséges súlyos mozgásállapotú tanulók

számára (intelligenciatesztek és pedagógiai vizsgálatok esetében egyaránt).• Mindkét hazai standardizált IQ-teszt esetében szükség van a különböző kórformában

szenvedő mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók csoportjain történő összehason-lító vizsgálatok elvégzésére. A hazai szakirodalmi előzmények a mozgáskorlátozott népesség átlagosnál gyengébb IQ-eredményeit írják le, ám a korábbi tesztszer- kezetek nem adnak lehetőséget az eredmények mélyebb analízisére.

• Az eredmények hátterében álló mozgásos akadályozottság mértéke a jelenlegi tesztstruktúrák mellett már külön is értelmezhető, illetve lehetőség van a tanulási folyamatokat jelentősen meghatározó munkamemória-működés vizsgálatára is. A képességjellemzők viszonylatában ez az új típusú értelmezési keret segítséget ad a tanulási képességek, iskolai teljesítmény bejóslására.

A korai életkorban használható WPPSI–IV 2;6–7;6 éves korig mér, a teszt hazai stan- dardizálásának előmunkálatai folyamatban vannak, így az hamarosan kipróbálható lesz a mozgáskorlátozott gyermekpopuláció körében.

Ezekkel az összehasonlító vizsgálatokkal feltárhatjuk a mozgásos tapasztalatszerzés akadályozottságának és az intelligencia fejlődésének összefüggéseit.

A korai diagnosztika protokollja nem része a jelenlegi dokumentumnak, de fontos megjegyezni, hogy e területen a szenzomotoros szűrőtesztek széles körű bevezetésére van szükség a minél korábbi felismerés érdekében.

Ennek hazai gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai előzménye a pl. több szakem- bercsoport által is felvehető Test of Sensory Functions in Infants (TSFI) (DeGANGI és GREENSPAN,1989).

A jelenleg a MOSZRB-nél gyakorlatban használt faberakós Raven-teszt esetében az alkalmazott változtatások mértékének hatásvizsgálata szükséges.

Széles körű felhasználhatósága miatt a külföldi trendeknek megfelelően legalább egy motoros képességeket vizsgáló teszt bevezetése szükséges a hazai gyakorlatba (Movement ABC-2).

Más szakterületek diagnosztikai protokolljához is használható tesztek a mozgáskorlá- tozott népesség vizsgálata körében is elengedhetetlenek: a receptív szókincset mérő PPVT–IV, illetve a Leiter-R mint nonverbális intelligenciavizsgáló eljárás.

26


3. Szempontrendszer és javaslatok a mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokolljához

3.1. Életciklus szerinti vizsgálatok

• Korai életkor (0–3 év)• Óvodáskor (3–6 év)• Iskoláskor (6 éves kortól)Hangsúlyos vizsgálatok: beiskolázás, középiskola-választás előtt, az integráció lehetősé-

gének mérlegelésekor.

3.2. A vizsgálat oka szerint

• A probléma jelzője:o a probléma egyértelműsége miatt legtöbbször a szülő,o illetve esetenként a korai életkorban a gyermeket ellátó civil szervezet,o csoportos intézményi vizsgálatok esetében jellemzően a speciális intézmények

pl. a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete.• A probléma jellege:

Első vagy kontrollvizsgálato A mozgáskorlátozottság tényének megállapítása, a mozgásállapot, funkcionális

állapot leírása, változások nyomon követése (pl. progrediáló kórképek)o A mozgáskorlátozottsághoz társuló egyéb állapotjellemzők feltérképezése

(főként intellektuális és kommunikációs képességek terén)o A tanulási képességek felméréseo Taníthatóságo Személyiségjellemzők felméréseo Ritkán: a mozgáskorlátozottság ténye fennáll-e még (főleg cerebrális parézis

korai diagnosztikája utáni kontrollvizsgálatkor, amikor a maradványtünetek már nem olyan mértékűek, hogy a mozgáskorlátozottság diagnosztikus kri- tériumait kimerítsék)

• A probléma jelentkezésének helye:o A gyermek/tanuló életének összes színterét érinti.

27

3. Szempontrendszer és javaslatok a mozgáskorlátozott gyermekek komlex vizsgálatához

3.3. A vizsgálat típusa szerint

Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók vizsgálatában a vizsgálat irányultságát a fenti területek összevonásával logikus megközelíteni, majd a vizsgálati súlypontokat kialakítani.

2. táblázat. A vizsgálatok irányultsága, szakemberigénye és szempontjai5

5 A korai életkor diagnosztikájára a jelen dokumentumban nem térünk ki részletesen.

a vizsgálati súlypontok

• Neurológiai vizsgálat• Szenzomotoros integ-

ráció, fejlődésmenet (nagy- és finommoz-gások, szociabilitás, kommunikáció/beszéd) vizsgálata az életkori átlagokkal összeha-sonlítva mennyiségi és főként minőségi szem-pontból

• Mozgásszervi és funkci-onális állapotfelmérés (kiemelten: önálló helyváltoztatás)

• Önellátás felmérése (kiemelten: szobatisz- taság, étkezés)

• Kommunikáció, beszéd színvonala

• Társas interakció• Intellektuális képesség-

zavar gyanúja esetén az értelmi képességek vizsgálata

a vizsgálati eszközök (a gyermek állapotának függvényében

opcionális)

• Orvosi, neurológiai vizsgálati protokoll• Szenzomotoros szűrőteszt (pl. TSFI)• Fejlődési skálák (pl. Bayley–III)• Kiphard-féle szenzomotoros és pszicho-

szociális fejlődési táblázat • Egyéb, kapcsolódó protokollok vizsgá-

latai

• Orvosi, neurológiai vizsgálati protokoll• Funkcionális diagnosztikai vizsgálólapok• Strukturált megfigyelés (fókuszban

a kommunikáció és az önellátás)• Pedagógiai vizsgálatok• Alapvető képességek vizsgálata

(Goodenough, PPvT–Iv)• vineland szociális érettségi skála• Kiphard-féle szenzomotoros és

pszichoszociális skála• Movement ABC-2• Intelligenciavizsgálat esetén WPPSI–Iv• Egyéb, kapcsolódó protokollok

vizsgálatai

A vizsgálatot végző szakember

• Gyermekneurológus• Gyógytornász,

szomatopedagógus• Szomatopedagógus-

pszichológus

• Orvos (ortopéd, illetve neurológus szakorvos, reumatológus, gyermekorvos)

• Gyógytornász• Szomatopedagógus-

pszichológus• Szomatopedagógus-

logopédus• Alternatív és augmen-

tatív kommunikációban jártas szakember

Felmerülő egyéb zavarok, illetve más fogyatékosság megléte esetén konzulens szakember felkérése

a vizsgálat célja

Kora gyermekkori intervenció, korai fejlesztés, gondozás megkezdésére vonat-kozó javaslattétel

Óvodai intézmény- választásra vonatkozó javaslattétel

28


• Funkcionális diagnosz-tika (kiemelten a nagy- és finommozgások, se-gédeszköz-szükséglet)

• Kognitív képességek felmérése, gyanú ese-tén az intellektuális képességzavar megálla-pítása/kizárása

• Kommunikáció színvonala

• Szociális érettség színvonala

• Általános terhelhetőség• Figyelem tartóssága• Feladattartás,

feladattudat• Kultúrtechnikák elsa-

játításához szükséges érzékszervi, észlelési épség

• Részképesség-vizsgálat

• Teljesítményromlás, -stagnálás vagy -javulás megállapítása

• Iskolai beválás megíté-lése pedagógiai és szo-cializációs szempontból

• Tanulási kudarc esetén intellektuális képessé-gek újbóli felmérése

• Részképességek felmérése

• Specifikus tanulási za-varok diagnosztikája

• Funcionális diagnoszti-ka (folyamatdiag- nosztikai jellegű állapotelemzés)

• Orvosi, neurológiai vizsgálati protokoll• Funkcionális diagnosztikai vizsgálólapok• Óvodai vélemény• Iskolaérettségi vizsgálat elemei• Pedagógiai vizsgálatok• Alapvető képességvizsgálatok

(Goodenough, Bender–A, B, PPvT–Iv)• Strukturált megfigyelés (fókuszban

a kommunikáció és önellátás)• vineland szociális érettségi skála• Kiphard-féle szenzomotoros

és pszichoszociális skála• Movement ABC-2• WISC–Iv• Woodcock–Johnson Kognitív

Képességek Tesztje• Színes Raven Mátrixok• Leiter-R• Egyéb kapcsolódó protokollok

vizsgálatai

• Pedagógiai dokumentumok elemzése• Tanulói önértékelés• Szülői értékelés • Gyermekviselkedési kérdőív – szülői

változat• végrehajtó képességek kérdőív – szülői

változat• SAFA (pszichiátriai becslőskála gyerme-

kek és serdülők számára)• FIM, Barthel Index (önellátási skálák)• Strukturált megfigyelés (fókuszban a

kommunikáció és az önellátás)• Pedagógiai vizsgálatok• Alapvető képességvizsgálatok (Bender,

Goodenough, PPvT–Iv)

• Orvos (ortopéd, pszichi-áter, neurológus szak-orvos, gyermekbelgyó-gyász, reumatológus)

• Gyógytornász, szomatopedagógus

• Szomatopedagógus-pszichológus

• Szomatopedagógus- logopédus

• Alternatív és augmen-tatív kommunikációban jártas szakember

• Lehetőség szerint: neu-ropszichológus

• Felmerülő egyéb zava-rok, illetve más fogyaté-kosság megléte esetén konzulens szakember

• Orvos (ortopéd, pszichi- áter-neurológus, reuma-tológus, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos)

• Gyógytornász, szomatopedagógus

• Szomatopedagógus-pszichológus

• Szomatopedagógus- logopédus

• Alternatív és augmen-tatív kommunikációban jártas szakemberLehetőség szerint: neu-ropszichológus

Általános iskola vá-lasztására vonatkozó javaslattétel – integráció vagy gyógypedagógiai iskola választása

Intézményi beválás sikerességének megítélése/ Intézményváltás kezdeményezése

• Pszichomotoros tempó felmérése

• vineland szociális érettségi skála• Kiphard-féle szenzomotoros és pszicho-

szociális skála• Movement ABC-2• WISC–Iv• WAIS–Iv• Woodcock–Johnson Kognitív

Képességek Tesztje• Standard Raven Progresszív Mátrixok• Leiter-R• Egyéb kapcsolódó protokollok vizsgálatai

Felmerülő egyéb zavarok, illetve más fogyatékosság megléte esetén konzulens szakemberKözépiskola-választáskor munkavállalási tanácsadó bevonása

Intézményi beválás sikerességének megítélése/ Intézményváltás kezdeményezése

29

4. A diagnosztikus protokoll

4. a diagnosztikus protokoll6

4.1. Amozgáskorlátozottgyermekektanulókszakértőivizsgálatánakfolyamata

Az átfogó mentális és szociális készségek, valamint az iskolai teljesítményszint vizsgálatát megelőzően a mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók esetében három alapvető vizsgálati csoportot különíthetünk el• egészségi állapot, mozgásszervrendszer és mozgásállapot, mozgásfunkció vizsgálata,• kommunikációs képességek vizsgálata,• segédeszköz-ellátottság felmérése.A következő oldalon szereplő ábrán (1. ábra) ezt a három területet kék színnel jelöljük,

hiszen ezek fogják megadni vizsgálataink további irányát, módszertanát, és behatárolják az eszközös vizsgálatok használhatóságát (pl. alkalmazható tesztbattéria szempontjából).

6 A protokoll előkészítéséhez a problémafeltárás időszakában a MOSZRB-n kívül az egyik legnagyobb hazai ellátó intézményt, a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon szakmai teamjét is megkerestük. Az intézménynek ép értelmű és értelmi fogyatékos gyermekek ellátásá-ban is jelentős gyakorlata van, valamint gyógypedagógiai szolgáltató intézményi keretben az integrált oktatás-nevelés terén is nagy tapasztalatokkal rendelkezik. A MOSZRB jelenlegi működési gyakorlatát az intézmény honlapjának információi, illetve saját dokumentációja alapján ismertetjük. A Mozgásjavító Általános Iskola folyamatdiagnosztiká-ban használt saját vizsgálati lapjait bocsátotta rendelkezésünkre a dokumentum elkészítéséhez.A diagnosztikus protokoll megújításának elemeit, a szükséges tesztadaptációs javaslatokat, tesztszükségleteket saját új kutatási eredményekre, gyakorlati tevékenységre támaszkodva az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszékének munkatársai készítették.

30


1. ábra. A szakértői vizsgálat folyamata

Tájékozódás a vIZSGÁLATI KÉRDÉST illetően (iratanyag feldolgozása)

ANAMNÉZIS FELvÉTELE, KIKÉRDEZÉS(a vizsgálati kérdés részleteinek feltárása)

ORvOSI vIZSGÁLAT

INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK vIZSGÁLATA

kiegészítő PEDAGÓGIAI vIZSGÁLATOK

szükséges esetben EGYÉB PROTOKOLL (RÉSZEK) ILLESZTÉSE

vélemény kialakítása

Megbeszélés a szülővel, gyermekkel/tanulóval

Kommunikáció színvonala

Nagymozgások, finommotorika/

kompenzáló funkciók

Ültethetőség/ pozicionálás, segédeszköz-

használat

MEGFIGYELÉS, ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI vIZSGÁLAT

A RAPORTKÉSZSÉG KIALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÉRKÉPEZÉSE

31

Főbb kate- góriák7

Hipotézisek


A mozgásos jellegzetességek, az egyes kórformák ismeretében várható mentális és kom-munikációs képességek, valamint az intézményválasztási lehetőségek szempontjából (a vizsgálati cél főbb dimenziói mentén: motoros-funkcionális, kommunikációs, és intézményi elhelyezés felmérése) a gyógypedagógiai szempontú klasszifikációnak meg- felelően az alábbi fő vizsgálati hipotéziseket, irányokat különíthetjük el (4. táblázat).

4. táblázat. A gyógypedagógiai szempontú klasszifikációnak megfelelő fő vizsgálati hipotézisek, irányok

Végtagredukciós fejlődési ren- dellenességek vagy szerzett

végtaghiányok

Különböző mértékű mozgáskorlátozott-ság, általában segéd-eszközzel helyváltoz-tatásra képes

Általában intellektu-ális képességzavar nem várható

(A komplex fejlődési rendellenességek, szindrómák a halmo-zott sérülés kórké-pekhez sorolandók)

Petyhüdt bénulást okozó

kórformák

Különböző mértékű mozgáskorlátozott-ság, gyakori a kere-kesszék-használat (mechanikus/ elektronikus)

Progrediáló kórké-peknél (izomdisztró-fiák) teljes mozgás-képtelenségig romló állapot

Általában intellektu-ális képességzavar nem várható,kivétel: koponya- trauma vagy vírusin-fekció miatti ideg-rendszeri eredetű bénulások

Hydrocephalussal társuló kórformák

Korai agykárosodás utáni mozgás-

rendellenességek

Rendkívül sokféle, eltérő súlyosságú mozgásállapot

Észlelési zavarok, részképességgyengeség/-zavar, különböző mértékű intellektuális képességzavar

ortopédiai és egyéb kórformák

Általában önálló hely-változtatásra segédesz-közzel képes

Általában intellektuális képességzavar nem várható

Mozgásképesség terén várható variánsok

Intellektuális képes-ségek terén várható variánsok

7 A súlyosan-halmozottan sérült népességre vonatkozó protokollrészt jelen dokumentum nem tartalmazza, így e fő kategóriát a táblázatban nem jelenítjük meg

32


Főbb kate- góriák

Hipotézisek

Végtagredukciós fejlődési ren- dellenességek vagy szerzett

végtaghiányok

A végtagredukció mértékétől függően többségi tanterv sze-rint haladó integrált vagy speciális (mozgá-sos profilú) általános iskola

Orvosi státuszdiagnosztika (neurológiai, pszichiátriai, ortopédiai, reumatológiai, sebészeti)

Funkcionális diagnosztikai

Adaptációs szükségletek felmérése (infokommunikációs, környezeti)

Szociális készségek felmérése

Agyi eredetű mozgáskorlátozottság esetén neuropszichológiai vizsgálatok

Pedagógiai vizsgálatok

Érzelmi és viselkedéses problémák megfigyelése, kikérdezése, vizsgálata

Gyanú esetén a megfelelő egyéb diagnosztikus protokollok illesztése (pl. értelmi fogyatékosság, aktivitás és figyelem zavarainak, a beszéd- és nyelvi zavarok, specifikus tanulási zavarok diagnosztikus protokollja) konzulens szakemberek bevonásával

Általában integrált óvodai, vagycivil fenntartású intézmény

Gyanú esetén intellektuális képességek vizsgálata

Petyhüdt bénulást okozó

kórformák

Az önálló helyváltoz- tatási és manipulá- ciós képesség függ- vényében többségi tanterv szerint haladó integrált vagy speciális (mozgásos profilú) gyógypeda- gógiai általános iskola

Korai agykárosodás utáni mozgás-

rendellenességek

A mozgáskorlátozottság sú-lyosságától és az intellektuális képességzavar mértékétől függően többségi tanterv szerint haladó integrált vagy speciális (mozgásos profilú) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai, ill. eltérő tantervű általános iskola

Intellektuális képességek vizsgálata

Általában integrált óvodai, konduktív pedagógiai vagycivil fenntartású intézmény

Egészségügyi, gyógypeda-gógiai szakszolgálati, civil szervezeti, konduktív pe- dagógiai intézményben

ortopédiai és egyéb kórformák

A mozgáskorlátozottság súlyosságától függően többségi tanterv szerint haladó integrált vagy speciális (mozgásos profilú) gyógypedagó- giai általános iskola

Gyanú esetén intellektuális képességek vizsgálata

Általában integrált óvodai vagy civil fenntartású intézmény

Egészségügyi, gyógype-dagógiai szakszolgálati, civil fenntartású, intézményben

Intézményi elhelye-zési lehetőségek álta-lános iskolás korban (beleértve a speciális iskolai előkészítő évfolyamot)

Kötelező vizsgálatok

választható vizsgálatok

Intézményi elhe-lyezési lehetőségek iskoláskor előtt

Korai fejlesztés, gon- dozás lehetőségek (nem csak szakértői vélemény alapján)

Egészségügyi, gyógypedagógiai szakszol- gálati, civil szervezeti intézményben

Általában problémamentes,metakommunikáció akadályozott lehet

Általában probléma-mentes, kivétel a be-szédizmokat is érintő kórképek (magas nyaki szegmentumú gerinctrauma, izom-betegség fej-nyak –vállövi formák)

Beszédértés: az intellektuális képességek függvényeBeszédprodukció: a megfe-lelőtől a súlyos dysarthriáig, anarthriáig

Általában probémamentes

Kommunikáció/ beszéd szintje

33


4.2. Amozgáskorlátozottgyermekek,tanulókvizsgálatainakmódszerei,eszközei azakadályozottságbóladódóspecifikumokfigyelembevételével

4.2.1. A vizsgálat megkezdésének speciális szempontjai

A gyermek/tanuló• mozgásállapotának súlyossága, illetve hogy vannak-e kompenzáló funkciói,• megfelelően pozicionálható-e a vizsgálat megkezdéséhez,• kommunikációjának szintje,• érzelmi állapota jelentősen befolyásolja-e a teljesítményét,• a szülőről leválasztható-e,• terhelhetőségének mértéke.

4.2.2. A kikérdezés speciális szempontjai

A vizsgálat megkezdését megelőzően, a behíváskor szükséges felhívni a szülők figyelmét arra, hogy lehetőség szerint a vizsgálatra hozzák magukkal a gyermek gyógyászati segéd- eszközeit, kommunikációs eszközeit.

Amennyiben a gyermek pozicionálása speciális eszközrendszert igényel, mely nem szállítható, erről is tájékozódni kell a vizsgálat lehető legoptimálisabb tárgyi feltéte- leinek biztosításához.

A jelen állapot és a probléma konkretizálására vonatkozó főbb kérdéseket megelőzően érdemes a szülőknek kiküldeni, ez alapot adhat a pontos, részletes, problémafókuszú anamnézisfelvételhez.

Az anamnézisben hangsúlyos kérdéskörök: a terhesség lefolyása, esetleges – a mozgás- korlátozottsággal összefüggő – örökletes tényezők, terminus ideje, szülés közbeni komplikációk, hypoxia, perinatális ellátás szükségessége (lélegeztetés, agyvérzés, izomtónusbeli eltérések, táplálási nehézség, kifejezett neurológiai probléma, neuro- terápia), korai adaptáció menete (bioritmus, táplálhatóság), mozgásfejlődés, a mozgással összefüggő többi funkcióterület fejlődési jellegzetességei, az eddigi terápiák típusa, időtartama, orvosi beavatkozások, segédeszköz-ellátás kezdete, típusa).

A mozgáskorlátozott gyermek/tanuló intézményi beilleszkedéséről lehetőség szerint célzottan tájékozódjunk. A pedagógiai vélemény bekéréséhez lehetőleg használjunk előre elküldött strukturált kérdéssort.

34


Szempontsor a pedagógiai véleményhez(Előzetes kiküldéshez a gyermeket/tanulót ellátó intézménybe)• A tanuló a közösségbe beilleszkedett-e? igen/nem• van-e barátja, nincs/1/több• Tud-e az osztály tempójával együtt haladni? igen/nem; ha nem, ez mozgáskorlátozottságából adódik-e?• Érti, feldolgozza-e a tanórák anyagát? Igényel-e ehhez többletsegítséget, milyen

mértékűt? Megkapja-e, kitől?• Megvalósítható-e a többi tanulóval együtt a számonkérés? (Képes-e a többiekkel

azonos tempóban írni/beszélni?)• Szóbeli feleletre képes-e ? (Beszédprodukció tempója, érthetősége, minősége)• Írásbeli produkcióra képes-e? (Grafomotoros tempó/mód/színvonal)• van-e valamelyik tantárgy tanulásával kifejezett problémája? (nincs/ van, éspedig…)• Eljut-e a tanuló minden iskolán belüli rendezvényre (fizikai akadálymentesség

szempontjából pl. ünnepély, sportverseny)? Ha nem, miből adódik a probléma?• Eljut-e a tanuló minden iskolán kívüli rendezvényre? Ha nem, miből adódik a

probléma?• A taneszközök kezelése önálló/kis segítséget/folyamatos segítséget igényel (ki biztosítja?)• Kap-e mozgásfejlesztést az iskolában? Ha igen, hány órában? Milyen szakember végzi?• Kap-e valamilyen tantárgyból felmentést/mentesítést?• A tanuló erősségei

4.2.3. Amegfigyelésspeciálisszempontjai

Mozgáskorlátozott gyermekeknél, tanulóknál sok esetben a gyermek állapotára vonat- kozó következtetéseinket kevésbé a metrikus adatokra, mint inkább megfigyeléseinkre alapozhatjuk.

Abban az esetben, ha a gyermek a vizsgálati szituációban nem együttműködő, súlyosan mozgáskorlátozott és kommunikációja súlyosan akadályozott vagy a szülő szerint saját magához képest jelentősen alulteljesít, a szülők egy saját életszituációkból összeállított videodokumentációval segíthetik a diagnosztikus folyamatot.

35


Szempontsor a videodokumentációhozMinimum 20 perces videoanyag a gyermek/tanuló tevékenységére vonatkozóan

a következő tartalmakkal• Hely-helyzetváltoztatás módja

o lakásbano külső környezetben

• Spontán tevékenység (játék, más szabadidős tevékenység)• Segédeszköz-használat

o gyógyászati és rehabilitációs eszközök,o taneszközök (felvéve, illetve használat közben)

• Étkezéso pozícionálás láttatásao evés, ivás (étel-/italfogyasztás)

• Kommunikációs helyzet láttatásao igen/nem jelzés o köszönés, új személy felismeréseo kérés, kívánság kifejezéseo öröm/bánat kifejezéseo augmentatív kommunikációs eszköz használata (amennyiben használ ilyet a gyermek)

Szempontsor a kommunikáció színvonalának megítélésére8

• Kommunikáció szintjeo Hangzó beszéd van-e?o Beszédértés, -produkció szintje

• Súlyos dysarthria, anarthria eseténo „Igen”/„nem” egyértelmű jelzése kialakult-e?o Üdvözlésre válaszol-e?o Próbál-e bemutatkozni?o Tud-e segítséget kérni?o Fenntartja-e a kommunikációs helyzetet (várja-e hogy megértsék, próbálja-e segíteni

a megértést ismétléssel, szünetekkel)?o Használ-e augmentatív kommunikációs eszközt?

8 Interaction Checklist for Augmentative Communication és a Mozgásjavító Általános Iskola Csillagház Tagozatának saját felmérőlapja alapján.

36


4.2.4. A mozgásállapot, funkcionális állapot felmérése

• Megfigyelés: általános fizikai jellemzők• Motoros struktúrák, alapfunkciók vizsgálata: hossz-, körfogatmérés, végtagok tengely-

állása/eltérések• Ízületek, ízületi mozgásterjedelem, izomtónus, izomerő vizsgálata, testtartás vizsgálata• A felső végtag működésének vizsgálata• Járásvizsgálat• Segédeszközös helyváltoztatás vizsgálata• Koordináció- és egyensúlyvizsgálat (statikus, dinamikus), célmozgások, próbák, meg-

figyelések, mindennapi tevékenységek vizsgálata

4.2.5. Az intellektuális képességek felmérése

• Lehetőség szerint az aktuálisan bemért fejlődési és intelligenciatesztek vagy ezek részeinek használata

• Súlyos, halmozott sérülés esetén a kommunikáció szintjének felmérésével összefüg- gésben pedagógiai jellegű vizsgálatok, fejlődési skálák használata

4.3. A komplex vélemény kialakítása

4.3.1. Súlypontokaszakértőivéleménykialakítássorán

A mozgáskorlátozott tanulók vizsgálati eredményeinek összegzése mindig közérthetően adjon képet a mozgásállapottal összefüggő funkcionális képességekről és egyéb állapot- jellemzőkről, a gyermek erősségeinek, pozitív személyiségjegyeinek kiemelésével. Fog- lalja magába az életút eddigi történéseinek, az állapot javulását elősegítő beavatkozá- sok rövid összefoglalását, illetve az elmulasztott beavatkozások hatását a jelen állapotra.A tanuló aktuális állapotjellemzőinek összegzése

Általában figyelni kell arra, hogy minél szűkebb területekre fókuszálva, konkrétumokat rögzítsünk.• Helyváltoztatásra képes-e?

o Ha igen, segédeszközzel vagy anélkül (minden kiinduló helyzetből leírva).o Ha nem, helyzetváltoztatásra képes-e, mely testrésszel, milyen módon.

• Segédeszköz-használat

37


A segédeszköz típusa, mérete, minősége megfelelő-e, állandó vagy időszakos, szükséges-e valamit változtatni• Fizikai terhelhetőség

o Nincs korlátozvao Korlátozva van, éspedig…

• Kommunikációo Beszédprodukció nincs, alternatív és augmentatív kommunikációba (AAK) vonható

(AAK-eszköze nincs/van: éspedig)o Beszédprodukció nincs, AAK-ba nem vonhatóo Beszédprodukció vano Tempó (megfelelő/meglassúbbodott/nagyon lassú)o Érthetőség (könnyen/nehezen/alig)

• Értelmi állapot, kognitív képességeko A gyermek/tanuló erősségei és gyengeségei o A mozgáskorlátozottság etiológiájával összefüggő tipikus kognitív jegyek o Pszichomotoros tempó

• Írás/olvasás (ha a tanuló már elsajátította)o önálló (megfelelő tempó/lassúo segédeszköz (számítógép)o írásnál kompenzáló funkció van-e (pl. szájban tartott ceruza)o jegyzetelésre képes /nem képes/ minimálisan képes

• Étkezéso önállóo segédeszközzel önállóo csak személyi segítséggel

• Személyi higiénéo vizelet/ széklet inkontinenciao tisztálkodás önállóo tisztálkodás segédeszközzel önálló

tisztálkodás személyi segítséggel megoldott (kis-/nagymértékű)• Szocializáció szintje

o szülőről teljesen leválaszthatóo szülőről időszakosan választható leo folyamatos szülői jelenlétet igényelo kortársakkal együttműködőo magányosan szemlélődik/ tevékenykedik

38


• Kifejezett kontraindikációk (mozgásformák, terhelés, pozícionálás stb. terén)• Egészségügyi ellátás

o gyógyszerszedéso várható műtétek /és időpontjuk, várhatóan hogyan befolyásolják az iskolai együtt-

haladást• Érzelmi hangoltság

o negatív (instabil)o pozitív (kiegyensúlyozott)

A szakértői vélemény javaslati részének súlypontjai• az iskolai teljesítéshez szükséges értelmi/tanulási képességek,• a kommunikációs,• a funkcionális szemléletű nagy- és finommotoros,• a szociális és önellátási területekre vonatkoznak.Kiemelten fontos • Az értelmi képességekkel összefüggésben

o szükséges esetben a többletkedvezmények, méltányos elbírálás, speciális módszer- tani javaslatok megfogalmazása.

• A kommunikációval kapcsolatbano szükség esetén augmentatív kommunikációs eszközszükséglet leírása,o a kommunikáció szintjének megfelelő számonkérési mód, többletkedvezmények

leírása,o a kommunikáció fejlesztésével kapcsolatos módszertani javaslatok megfogalmazása.

• A mozgásállapottal összefüggésbeno a speciális gyógyászati, rehabilitációs és tanulást segítő eszközök megjelenítése,o a testnevelésórákon történő részvétel (könnyített testnevelés), o a gyógytestnevelés, o a gyógytorna,o a mozgásnevelés, illetveo az esetleg szükséges további egészségügyi kivizsgálások idői és tartalmi keretei-

nek megjelenítése.A javaslatokon kívül kiemelten fontos továbbá az ellenjavallatok (kontraindikációk)

összegzése is.

39


4.3.2. Súlypontokavizsgálatieredményekösszegzésekorésaszülővel,gyermekkel/ tanulóvaltörténőmegbeszélésesorán

• A gyermek pozitívumainak kiemelése.• A súlyos állapotjellemzők (pl. súlyos testi deformitások, a külső megjelenés átlagostól

való jelentős eltérései) a szakvéleményben szaknyelvi kifejezésekkel – latinul – jelení-tődjenek meg, a szülő/fejlesztő szakember számára is érthető összefoglalóban ezek részletezése már nem szükséges (esetleg a funkciókkal, teljesítménnyel való össze- függések viszonylatában tehetünk rövid utalást).

• A fejlődési skálák eredményeinek interpretálása a szülők felé: az elért életkori szint megadása megtévesztő lehet, az eredmények mögött a mennyiségi eltérések mellett a minőségiek hangsúlyozása fontos.Az állapotjellemzők viszonylatában fontos a kíméletes, támogató, de reális jövőkép- tervezés segítése.

• A segédeszközök igénybevételével kapcsolatban fontos a széles körű tájékoztatás. • A megbeszéléskor a traumafeldolgozás segítése elengedhetetlen, kiemelten

a progrediáló kórképeknél mind a szülők, mind a gyermekek/tanulók vonat- kozásában.

• A gyermek/tanuló pszichés állapotának nyomon követése kiemelt jelentőségű progresszív kórképek esetén.

• A gyermek/tanuló pszichés állapotának nyomon követése fontos abban az esetben, ha kortárs közösségében progrediáló kórképpel élő gyermekek közt tartózkodik.

• A pszichés segítségnyújtás szükségessége esetén a pszichoterápiára vonatkozó javaslattétel indokolt.

40


5. Összegzés

Az individuális különbségek hangsúlyozása ellenére fontosnak tartjuk, hogy a mozgásvizs- gálattal összefüggésben vizsgálóeljárások adaptációjára, illetve a hazai gyakorlatba való bevezetésre sor kerüljön.

Mindezekkel hosszútávon pontosabbá tehetjük a jelenleg sok esetben becslésre épülő diagnosztikus gyakorlatot.

A vizsgálati eszköztár megújításán túl fontos hangsúlyozni a szakértői vizsgálatok működési kereteinek tágítását, főként a vizsgálati idő tekintetében, valamint a diagnózis kialakításában. A vizsgálati eredmények terén a kvalitatív elemzés, komplex tesztmu-tatók részeredményeinek közlése indokolt esetben egyenértékű a kvantitatív mutatók- kal. Ennek indoklásához azonban további kutatási/vizsgálati eredményekre, bizonyí- tékokra van szükség.

E népesség szakértői vizsgálati eredményeinek összegzésénél hangsúlyos lenne a tartós megfigyelés melletti halasztott diagnózis gyakoribb alkalmazása.

A terület sajátosságaiból adódóan egy szakmaközi elektronikus adatbázis kialakítása, használatba vétele alapvetően járulna hozzá a vizsgálati és intézményválasztási folyamat eredményességéhez. A gyakorlatban hangsúlyos BNO kódrendszer mellett szakmailag indokolt lenne az FNO kódrendszer alkalmazásának kipróbálása.

A diagnosztikus protokoll megújításával párhuzamosan a szakértők képzését is szük- séges folyamatosan aktualizálni: az új gyógyászati segédeszközök, rehabilitációs eszközök elérhetősége, az alternatív és augmentatív kommunikáció, valamint a neuropszichológiai ismeretek tekintetében.

Az összetett diagnosztikai problémafelvetés miatt a más területekről érkező szakértők- kel való együttműködés, konzulensi rendszer működtetésének gyakorlati bevezetése elengedhetetlen.

Az eredményes szakmai munka feltétele a diagnosztikai és ellátórendszer közötti infor- mációáramlás, folyamatos szoros együttműködés, valamint a vizsgálómódszerek és a szakmai tudás megújítása.

41

6. Irodalom

6. Irodalom

6.1. Felhasznált irodalom

BECKUNG, E., HAGBERG, G. (2002) Neuroimpairments, activity limitations and participation restrictions in children with cerebral palsy. DevelopmentalMedicineandChildNeurology,44, 309–346.

BENCZÚR M.-né (2000) Sérülésspecifikusmozgásnevelés.ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai FőiskolaiKar,Budapest

BENCZÚR M.-né (2001) Mozgáskorlátozottak (szócikk). In MESTERHÁZI ZS. (szerk.) Gyógy-pedagógiaiLexikon,130.ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKar,Budapest

BERÉNYI M., KATONA F. (2012) Fejlődésneurológia. Medicina Könyvkiadó, BudapestBOLTON, S., DASHIELL, S. (1984) Interaction Checklist for Augmentative Communication (INCH).

PRO-ED, AustinCZEIZEL E. (1978) A veleszületett rendellenességek nomenclaturája és osztályozása.

OrvosiHetilap, 119, 15, 899–906.CZEIZEL E. (2000) Avégtaghiányosfejlődésirendellenességekokaiésmegelőzése. Végtag-

hiányos Gyermekekért Alapítvány, BudapestDeGANGI, G. A, GREENSPAN, S. I. (1989) Test Of Sensory Functions in Infants. Western

Psychological Services, Torrance FEHLINGS, D., HUNT, C., ROSENBAUM, P. (2007) Cerebral Palsy. In BROWN, I., PERCY, M. (eds) A

ComprehensiveGuidetoIntellectualandDevelopmentalDisabilities,279–285. Paul Brookes, Baltimore

FNO. A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. (2004). Egészségügyi Világszervezet, Budapest

GONTARD (VON), A., ZERRES, K., BACKES, M., LAUFERSWEILER-PLASS, C., WENDLAND, C., MELCHERS, P., LEHMKUHL, G., RUDNIK-SCHÖNEBORN, S. (2002) Intelligence and cognitive function in children and adolescents with spinal muscular atrophy. NeuromuscularDisorders,2, 2, 130–136.

HAMILTON B. B., GRANGER C. V., SHERWIN F. S. et al. (1987) A uniform national data system for medical rehabilitation. In: FUHRER, M. J, editor. RehabilitationOutcomes:analysis and measurement. 137–47. Brookes, Baltimore, MD

HENDERSON, Sh. E., SUGDEN, D. A., BARNETT, A. (2007) MovementAssessmentBatteryforChlidren–Secondedition.M-ABC-2. Pearson, San, Antonio, TX

42


JÁSZBERÉNYI M. (1993) Operált hydrocephalusos gyermekek pszichológiai vizsgálatai. Pediáter 1, 2, 45–53.

KÁLMÁN ZS. (2006) Mással-hangzók… Az augmentatív és alternatív kommunikáció alapjai. Bliss Alapítvány, Budapest

KERTÉSZ GY. (2009) Orvosi rehabilitáció, 2. sz. melléklet, Barthel index,FIM. In HORVÁTH A. (szerk.) Rehabilitációsprogramésegyénirehabilitációsterv.Szöveggyűjtemény.19–20.ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest

KORNMANN, R., MEISTER, H., SCHLEE, J. (1994) (Hrsg.) Förderungsdiagnostik. Schindele, Heidelberg

KULLMANN L. (2009) Az orvosi rehabilitáció szerepe és kapcsolatai. In HORVÁTH A. (szerk.) Rehabilitációsprogramésegyénirehabilitációsterv.Szöveggyűjtemény.21–51.ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest

LÁNYINÉ ENGELMAYER Á. (2001) Halmozott fogyatékosság (szócikk). In MESTERHÁZI ZS. (szerk.) GyógypedagógiaiLexikon,108.ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKar, Budapest

LAWRENCE, R. C. et al. (2008) Estimates of the prevalence of arthritis and other rheumatic conditions in the United States. ArthritisReumatology,58, 1, 26–35.

LEYENDECKER, C. (1982) Lernverhalten behinderter Kinder – eine vergleichende experimentelle UntersuchungzumLernverhaltenbeiKindermitzerebralenBewegungsstörungen.(2.Aufl.)Schindele, Heidelberg

LEYENDECKER, C. (1999) Körperbehinderte Menschen. In FENGLER, J., JANSEN, G. (Hrsg.) Heilpädagogische Psychologie.153–189.(3.Aufl.)Kohlhammer,Stuttgart

LINDQUIST, B., CARLSSON, G., PERSSON, E. K., UVEBRANT, P. (2005) Learning disabilities in population based group of children with hydrocephalus. ActaPediatrica,94, 7, 873–883.

MAHONEY F. I, BARTHEL, D. (1965) Functional evaluation: the Barthel Index. Maryland State Med Journal 14, 6–61.

MLINKÓ R. (2012) Új intelligenciavizsgáló eljárások felhasználása a mozgáskorlátozott tanulók kognitív képességvizsgálataiban. GyógypedagógiaiSzemle, 40, 1, 36–47.

NEUMANN, K. J. ( 1977) Intelligenztest für Körperbehinderte und Nichtbehinderte Kinder. In NEUMANN, K. (Hrsg.) IntelligenzleistungenbehinderterKinder.5.BeltzForschungsberichte. Beltz Verlag, Weinheim, Basel

NEUMANN, K. J. (1981, 1998) Intelligenztest für 6-bis 14-jährige Körperbehinderte und Nichtbehinderte Kinder. ITK. Manual. Beltz GmbH, Weinheim

PALISANO, R. J., ROSENBAUM, P. L., WALTERS, S. D., RUSSELL, D., WOOD, E., GALUPPI, B. (1997) Development and reliability of a system to classify gross motor function in children with cerebral palsy. Developmental Medicine & Child Neurology, 39, 214–223.

43

6. Irodalom

PETERMANN, F. (2008) MovementAssessmentBatteryforChildrenSecondEdition(M-ABC-2).(DeutscheFassung). Pearson Assessment and Information GmbH, Frankfurt

PIRILA, S., VAN DER MEERE, J., KORHOREN, P., RUUSU NIEMI, P., KYNTAJA, M., NIEMINEN, P., KORPELA, R. (2004) A retrospective neurocognitive study in children with spastic diplegia. DevelopmentalNeuropsychology,26, 3, 679–690.

SCHILLING, F. (1974) Körperkoordinationstest für Kinder. Beltz Test, WeinheimRÖSBALD 2006

TAUSZ K., LAKATOS M. (2001) A fogyatékos emberek helyzete. In 2001. évi népszámlálás kötetsorozat 12. Statisztikai Könyvkiadó, Budapest

TÉSZÁS A. (2010) Végtagfejlődésirendellenességekklinikaiésgenetikaivizsgálata. PhD- értekezés. PTE, ÁOK, Pécs

TOMPA A. (szerk.) (2008) Népegészségtani ismeretek. Semmelweis Kiadó, BudapestWECHSLER, D. (2007) WISC-IV Technikaiésértelmezőkézikönyv. Magyar adaptáció: NAGYNÉ

RÉZ I., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á., KUNCZ E., MÉSZÁROS A., MLINKÓ R. OS Hungary TesztfejlesztőKft.,Budapest

ZIMMER, R., VOLKAMER, M. (1987) MOT 4-6. Motoriktest für 4- bis 6-jährige Kinder. Hogrefe Verlag, Göttingen

6.2. Webográfia

1. STUDENTS WITH PHYSICAL DISABILITIES (2012) Bluebridgehome, Disability services. Faculty handbook. http://www.adasoutheast.org/ed/abouted/blueridge/motor.html

2. DEFINITION OF DISABLED (2012a) Disabledword,towardstomorrow. http://www.disabled-world.com/disability/types/

3. DISABILITIES CLASSIFICATION (2012) http://www.specialeducationweb.com/disabled-children/disabilities-classification-1.htm

4. MOBILITY AND PHYSICAL IMPAIRMENT (2012b) Disabledword,towardstomorrow. http://www.disabled-world.com/disability/types/

5. DISABILITY STATISTICS (2012) MPH Group Website. http://mph-uk.com/index.php?option=com_content&view=article&id=163&Itemid=312

6. AMOZGÁSVIZSGÁLÓORSZÁGOSSZAKÉRTŐIÉSREHABILITÁCIÓSBIZOTTSÁGÉSGYÓGY-PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT HONLAPJA. http://www.mozgasvizsgalo.hu

7. 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról. http://www.pszichoer-dek.hu/Jogszab%C3%A1lyok/OM/4_2010_OKM_rendelet.pdf

44


8. VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK ORSZÁGOS NYILVÁNTARTÁSA (VRONY). Éves jelentések. http://www.oefi.hu/vrony2.htm

6.3. Ajánlott irodalom

BASSL.,KŐN.,KUNCZE.,LÁNYINÉENGELMAYERÁ.,MÉSZÁROSA.,MLINKÓR.,NAGYNÉRÉZ I., RÓZSA S. (2008) TapasztalatokaWISC−IVgyermek-intelligenciatesztmagyarországistandardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest

BERNOLÁK B.-né (2005) Funkcionális diagnosztika. Kézirat. ELTE-BGGYK Szomatopedagógiai Tanszék, Budapest

CARROLL, J. B. (1993)Humancognitiveabilities:Asurveyoffactor-analyticstudies.Cambridge University Press, New York

DOLL, E. A. (1965) Vineland Social Maturity Scale. Condensed Manual. Ford. Dr. Lányi M.-né (1988) In. Mérei F., Szakács F. (szerk.)PszichodiagnosztikaivademecumI.Explorációsésbiográfiaimódszerek,tünetbecslőskálák,kérdőívek. 200–227. Tankönyvkiadó, Budapest

ELIASSON, A. C., KRUMLINDE SUNDHOLM L., RÖSBLAD. B., BECKUNG. E., ARNER. M., ÖHR-VALL.AM.,ROSENBAUM,P.(2006)TheManualAbilityClassificationSystem(MACS)forchildren with cerebral palsy: scale development and evidence of validity and reliability. (2006) Developmental Medicine & Child Neurology, 48, 549–554.

GLAUB T., SZUNYOGH T. (1987) Intelligencia-vizsgálatok lassú progressziójú izomdystrophi-ákban. MagyarPszichológiaiSzemle, 4, 283–290.

GLÁZ Á., SIMON GY., HORVÁTH M. (1992) Mozgássérült 0-18 éves gyermekek számítógépes követésesvizsgálataGyőr-Sopronmegyében,összevetveazországosfelméréssel.

HUBA J. (2011) Pszichomotorosfejlődésésfejlesztés. (A pszichomotoros fejlesztés a gyógype-dagógiában I.–II. III. kötetének átdolgozott változata). Logopédiai Kiadó, Budapest

IPPOLITOVA,M.V.(1988)Acerebralparesisesgyermekekpszichikaifejlődéséneksajátosságaiés oktatásuk a Szovjetunióban. Gyógypedagógia,32, 97–108.

JOHNSON, R. M. et al. (2002) Assessment of children with motor impairment. In SIMEONSSON, R. J., ROSENTHAL, S. L. (eds) (2002) Psychological and Developmental Assessment: Children withDisabilitiesandChronicConditions. 205–224. The Guilford Press, New York

KIPHARD, E. J. (1977) Mennyire fejlett a gyermek? Útmutató az érzékszervi és mozgásfunkciók vizsgálatához. Verlag Modernes Lernen, Dortmund, 3. javított kiadás (ford. KEDL M.), Budapest

KUNCZE.,MÉSZÁROSA.,MLINKÓR.,NAGYNÉRÉZI.(2008)Aszakértőivizsgálatimunkaprotokollja.InMESTERHÁZIZs.(főszerk.)KézikönyvaszakértőibizottságokműködéséhezV. rész. 1–103. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest

45

6. Irodalom

LÁNYINÉ ENGELMAYER Á., NAGYNÉ RÉZ I., NAGY É., RINGHOFER J.-NÉ (1996) Az intelligencia mérése gyermekeknél. A HAWIK–R magyarországi változata, a MAWGYI–R bemutatása, használati utasítása és alkalmazása. In KUN M., SZEGEDI M. (szerk.) Az intelligencia mérése. 222–309. 6. átdolgozott kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest

LAWRENCE, R. C. et al. (2008) Estimates of the prevalence of arthritis and other rheumatic conditions in the United States. ArthritisReumatology,58, 1, 26–35.

NAGYNÉ RÉZ I. (1987) Acerebralpareticusgyermekekintelligenciavizsgálatánaklehetőségei (Aszínesprogresszívmátrixalkalmazásamozgássérültgyermekekvizsgálatában). ELTE bölcsészdoktori disszertáció, Budapest

NAGYNÉ RÉZ I. (2001) A MAWGYI-R teszt standardizálása utáni tapasztalatok mozgáskorlátozott gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében. GyógypedagógiaiSzemle,Különszám, 48–56.

RÓZSAS.,KŐN.(szerk.)(2008)AWechslerintelligenciateszttelszerzettnemzetköziered-mények áttekintése. In NAGYNÉ RÉZ I., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á,. KUNCZ E., MÉSZÁROS A.,MLINKÓR.,BASSL.,RÓZSAS.,KŐN.A WISC–IV gyermek-intelligenciateszt magyar kézi- könyve. Hazai tapasztalatok, vizsgálati eredmények és normák. 9–16. OS Hungary TesztfejlesztőKft.,Budapest

SARKADY K., ZSOLDOS M. (1988) Mozgáskorlátozott (cerebral paretikus) kisiskolások olva-sás-írás készségének differenciál-diagnosztikus megközelítése. GyógypedagógiaiSzemle, 16., 169–175.

WATKINS, M. W., WILSON, S. M., KOTZ, K. M., CARBONE, M. C., BABULA, T. (2006) Factor Structure of the Wechsler Intelligence Scale for Children – Forth Edition Among Referred Students. EducationalandPsychologicalMeasurement, 66, 6, 975–983.

46


Melléklet

Az alkalmazott próbamódszerek pontos elnevezése, szerző(i) és forrása

Teljes név (magyar elnevezés/

változat, ha elérhető)

Szerző Kiadó/ Forgalmazó

Kiadó/Forgalmazó elérhetősége

rövid név

Wechsler intelligence scale for children, Fourth editionWechsler gyermek- intelligenciateszt, Iv. kiadás

Wechsler adult intelligence scale, Fourth editionWechsler intelligenciateszt, Iv. kiadás

Wechsler Preschool and Primary Scale of Intelligence

Woodcock–Johnson Tests of Cognitive AbilitiesWoodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje Nemzetközi Kiadás

Leiter International Performance Scale Revised

Columbia Mental Maturity Scale

Peabody Picture vocabulary Test, Fourth Edition

WECHSLER, D., 2003Magyar adaptáció: NAGYNÉ RÉZ és mtsai, 2007

WECHSLER, D., 2008Magyar adaptáció: RÓZSA, KŐ, 2009

WECHSLER, D., 2002

WOODCOCK R., JOHNSON, M. E., 1989

ROID, G. H., MILLER, L. J., 1997

BURGERMEISTER, B., BLUM, H. L, LORGE I. (2005) 3rd. edition: KAPLAN et al

DUNN, L. M., DUNN, D. M., 2007

OS Hungary Kft.

OS Hungary Kft.

Pearson Education, Inc., San Antonio

A magyar változat kiadása dr. Katona Nórán keresztül érhető el.

Western Psycho-logical Services, Torrance



1136 Budapest Hegedűs Gyula u. 13. mfsz.http://oshungary.hu/


19500 Bulverde Road San Antonio, TX 78259-3701http://www.pearsonas-sessments.com/pai/

[email protected]

625 Alaska Avenue. Torrance, CA 90503-5124http://portal.wpspublish.com



WISC–Iv

WAIS–Iv

WPPSI–Iv

WJ NK Kogn.

Leiter-R

CMMS

PPvT–Iv

Test of Sensory Functions in Infants

Movement Assessment Battery for Children, Second Edition

DeGANGI, G. A., GREENSPAN, S. I., 1989

HENDERSON és mtsai, 2007; PETERMANN, 2008

Western Psycho-logical Services, Torrance


625 Alaska Avenue. Torrance, CA 90503-5124


TSFI

Movement ABC-2

47

6. Irodalom

Teljes név (magyar elnevezés/

változat, ha elérhető)

Szerző Kiadó/ Forgalmazó

Kiadó/Forgalmazó elérhetősége

rövid név

Kiphard-féle szenzomotoros és pszichoszociális fejlődési táblázat

Bayley Scales of Infant and Todd-ler Development, Third edition

vineland Adaptive Behavior Scales, Second Editionvineland Szociális Érettségi Skála

Bender visual-Motor Gestalt Test, Second Edition (Bender-Gestalt II)A vizuo-motoros koordináció érettségének feltárása

Raven’s Standard Progressive MatricesRaven Standard Progresszív Mátrixok

Raven’s Coloured Progressive MatricesRaven Színes Progresszív Mátrixok

KIPHARD, J. E. 1977

BAYLEY, N., 2005

SPARROW, S. S., CICCHETTI, D. v., BALLA, D. A., 2005

BENDER L., the American Orthopsychiatric Association, Inc. Revised by DEC-KER, S. L., BRANNI-GAN, G. G., 2003

RAvEN, C. J.,1. kiadás, 1938,jelenlegi kiadás Pearson PLC, 2004.

RAvEN, C. J.,1. kiadás: 1953, jelenlegi kiadás:Pearson PLC, 2003.

verlag modernes lernen Borgmann GmbH & Co. KG

OS Hungary Kft.


OS Hungary Kft

Pearson Education, Inc., San Antonio,Hazai forgalmazó: OS Hungary Kft.

Pearson Education, Inc., San Antonio,Hazai forgalmazó: OS Hungary Kft.

D - 44287 Dortmund Schleefstraße 14 http://www.verlag-modernes- lernen.de/docs/index.php






Kiphard

Bayley–III

vineland–II

Bender

Raven(RMP)

Színes Raven (CMP)

Scale Psichiatriche di Autosomministrazione per Fanciulli e AdolescentiPszichopatológiai Tünetlista Gyermekek és Serdülők Számára

CIANCHETTI, C., SANNIO FANCEL-LO, G., 2001Magyar adaptáció: KŐ, 2009

OS Hungary Kft 1136 Budapest Hegedűs Gyula u. 13. mfsz.http://oshungary.hu/

SAFA

The Functional Independence Measure

Barthel Index of Activities of Daily Living

HAMILTON, B. B., GRANGER, C. v. , SHERWIN, F. S. et al., 1987

MAHONEY, F. I, BARTHEL, D. (1965)

Uniform Data System for Medical Rehabilitation

Maryland State Medical Society a jogtulajdonos, non-profit célra szabad felhasználású skála

Amherst, New York 14228 270 Northpointe Parkway, Suite 300http://www.udsmr.org/

FIM

Barthel Index

Documents

Diagnosztikai Kezikonyv 7fejezet SZOMATO