Digitális kiadás - @M 2011. március-április

III. évfolyam2. szám

2011. március– április

A netre költöznek Az újságosok 14. oldal

nincs többé csAk print, csAk online16. oldal

olvAsókAt keresô e-olvAsók 19. oldal

Ügy

DIgItálIs hátszelet kap a sajtópIac6. oldal

e-lapok

www.agbnielsen.com

www.agbnielsen.com

3 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

BEKÖSZÖNTÔ

Fôszerkesztô: gaborják Éva [email protected] vezetô szerkesztô: Fokasz Oresztész [email protected] A március-áprilisi szám elkészítésében közremûködött: Potecz Zoltán, Horváth TiborFelhasznált képek: www.sxc.hu Hirdetés: [email protected] lapterv/logó: László Zsuzsi A tervezésben közremûködött: Tánczos Zsuzsanna szerkesztôség: 1024 Budapest, Lövôház u. 30. Tel.: +36 1 7810778 Kiadja a Cognit Development Kft.Az @M a www.mediainfo.hu és a www.marketinginfo.hu portálok közös elektronikus kiadványa.

Bek

öszö

ntô

Impresszum

LAPOZZuNK

A papírhoz képest a digitális formátummal kockázatosabb agyoncsapni egy legyet vagy bevonulni a fürdôszobába. Cserébe viszont nagyítható, interaktív, akár videót is nézegethetünk rajta. A sajtópiac egyik örök vitáját toldotta meg újabb kérdéssel a digitalizáció: már nemsak arról lehet beszélni, kihal-e a nyomtatott megjelenés, hanem hogy megmenti-e a lapokat a digitális formátum?

A digitális lappiac nemcsak hazánkban, de a nálunk jóval fejlettebb országokban is gyerekcipôben jár, de éppen ez teszi érdekessé. Már elindultak izgalmas kezdeményezések, megvannak az elsô eredmé - nyek és megjelent az elsô táblagépes hirdetés. Amiben nem lehetünk bizto sak, hogy milyen irányba érik majd a piac? Errôl kérdeztük meg az érintette ket: kiadókat, médiaügynökséget és hirdetôt, összevetve a hardverpiaci valósággal. Merthogy a digitális világot az elérhetô tartal-mi kínálaton túl a platformok kérdése is színesíti: hány olvasónak, milyen csatornán keresztül van hozzáférése a tartalmakhoz?

A terjesztést jelenleg komolyan megnehezíti, hogy több mobileszköz és táblagép, több rendszerrel verseng a fogyasztók kegyeiért, és – ahogyan azt az NRC kutatása is mutatja – egyáltalán nem tiszta, melyik platform lesz a gyôztes – már ha lesz egyáltalán egyetlen domináns felület, amelyre kihagyhatatlanul fejlesztenie kell a sajtónak. Mihók Attila, a Ringier ügyvezetôje ugyanakkor éppen ebben látja a potenciált. Szerinte a legnagyobb kiadóknak azért kell jelen lennie valamennyi jelenleg rendelkezésre álló eszközön, mert így lehet a piaci elônyt még a korai szakaszban biztosítani a késôbbi, letisztultabb idôszakra.

Mindez persze komoly fejlesztésekkel jár, amely más piaci szereplôk szerint egyelôre nem kifizetôdô. Eltérôek a vélemények azon a fronton is, hogy egyáltalán maguk a táblagépek tartósan sikeresek lehetnek-e. Kiemelt interjúnk alanya, Szabó gergely, a HVg online hírmédia divíziójának vezetôje például úgy látja, a tabletek korláto-zott felhasználói lehetôségeiknél fogva csak egy-egy szûkebb réteg kiszolgálá sá - ra maradhatnak meg hosszú távon.

Divat-e hát ez az új digitális platform vagy kihagyhatatlan terjesztési csatorna? A kiadók mellett a google, a Digitalstand és a mobilszolgáltatók is megszólalnak összeállításunkban. Amit, ahogyan már megszokhatták, digitális formában tárunk Önök elé. Szinte hihetetlen, de amikor elindultunk az @M magazinnal, még félévnyire voltunk az elsô iPad megjelenésétôl…

Gaborják Éva , fôszerkesztô

Fokasz Oresztész, vezetô szerkesztô

www.laszlozsuzsi.hu

4 | @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

TARTALOM

BEKÖSZÖNTÔ 3

TARTALOM 4

KÉPZÔ 5

Ügy

Digitális hátszelet kap

a sajtópiac 6

A netre költöznek

az újságosok 14

Nincs többé csak print, csak

online 16

Olvasókat keresô e-olvasók 19

Zsebre rakjuk a netet 23

Okostelefonok, táblagépek:

robbanásra számít a Telenor 24

Szeretjük a táblagépeket 26

MÉDIA BuZZ

Glamour Women of the Year 27

Digitális hátszelet kap a sajtópiacBár a print megmentôjének egyik

interjúalanyunk sem lát ja a digi-

talizációt, a többség megkerül-

hetetlennek látja az új csatornát

a sajtótermékek számára. Körkér-

dés a digitális sajtó potenciáljáról.

A netre költöznek az újságosokEgyre több cég kínál a digitális

újságokat, magazinokat össze-

gyûjtô, s azokat áruló szolgáltatást.

Olyan óriáscégek is ringbe szálltak,

mint az Apple, a google vagy

a Deutsche Telekom.

nincs többé csak print, csak onlineCsak tartalom van, amit a megfelelô

platformokon, a megfelelô célcso-

portoknak, a megfelelô formában

kell tudni prezentálni – mondja

Szabó gergely, a HVg online hír-

média divíziójának vezetôje.

olvasókat keresô e-olvasókAz e-olvasók felületén próbál

újjászületni a nyomtatott világ. A

kérdés az, hogy kinek és minek?

– Az NRC kutatása a digitális

platformokról és azok fogyasztói

fogadtatásáról.

614

16

19

KuTATáS

INTERJÚ

HáTTÉR

KÖRKÉRDÉS

www.mediainfo.hu/@M

www.marketinginfo.hu

www.mediainfo.hu

www.twitter.com/atM_interaktiv

www.facebook.com/atM.interaktiv

KÉ

PZ

Ô

várnai gyula Könyv / Book, 2005−2009, lightbox, 80 × 100 × 13 cm(Szombathelyi Képtár / Kunsthalle Szombathely)

„Letizia álvarez de Toledo megjegyezte, hogy a hatalmas Könyvtár felesleges, tulajdonképpen elegendô volna

egyetlen kötet szokványos formátumban, kilenc- vagy tízpontos betûbôl szedve, amely kötet végtelen számú,

végtelenül finom lapokból állna. (Cavalieri a XVII. század kezdetén azt mondta, hogy minden szilárd test végtelen

számú egymásra helyezett sík.) E selymesen finom »zsebkalauz« kezelése kényelmes; minden látható lap ugyan-

olyan lapokká válna szét; a felfoghatatlan középsô oldalnak nem lenne hátsó oldala.”

Jorge Luis Borges: Bábeli Könyvtár. (ford.: Boglár Lajos), In: uô.: A titkos csoda. 111.

www.acbgaleria.hu/index.php?pageid=7&mywbContentTypeCtrlAction=item&Type1_mywbContentRecord_id=1&Type1_recordAction1=Item


Ügy

KÖRKÉRDÉ[email protected], [email protected]

MINDeN MObIL-PLATfORM CéLTeRüLeTNeK SZÁMíTMihók Attila – Ringier Kiadó ügyvezetô igazgató,

Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgató

iPhone-ra már elkészültek az elsô hazai Ringier

fejlesztések. Hol tart most a Blikk és Nemzeti Sport

Online alkalmazások letöltés száma, és milyen forgal-

mat generálnak?

Mindkét alkalmazásunk nagyon pozitív fogadtatásra

talált az iPhone felhasználók körében, megérte több

idôt szentelni a fejlesztésre és nem csak sebtében

piacra dobni valamit. Az utolsó adatok szerint a Blikk-

App bôven 20 ezer felett, a Nemzeti Sport alkalmazás

15 ezer letöltés körül jár, miközben a letöltések száma

gyorsulva növekszik (az appok bô két hónapja elér-

hetôk). Ez egy olyan volumen, amely már kereskedelmi

szempontból is vonzó, még egy technikai upgrade-re

van szükség, és megjelenhetnek a hirdetôk is. Azt kell

mondjam, hogy jelen pillanatban az a furcsa állapot állt

elô, hogy több a hirdetôi igény a mobilalkalmazások-

ban, mint amennyit egyszerre normális keretek között

ésszerûen ki lehet szolgálni. A hazai reklámpiac álla-

potát elnézve ez azért egy üdítô kivétel.

Mennyire tartják fontosnak, tervezik-e, hogy a ter-

jedôben lévô e-olvasókra, köztük az iPad-re is fejlesz-

szenek? Milyen kiadványaikkal érdemesebb jelen lenni

ezen a platformon?

Az iPad alkalmazás-fejlesztés is folyamatosan folyik,

de egy egészen más app-el jelentkezünk majd, mint

a smartphone alkalmazásaink. Természetesen egyéb-

ként minden mobil-platform célterületnek számít, így

hamarosan Androidos és Windows7 mobile alkalma-

zásaink is lesznek okostelefonra, és az iPad alkalmazás

megjelenését követni fogja az Androidos tabletekre

készült változat is. ugyanakkor, az okostelefonos és

a tabletes alkalmazások eltérô igényeket szolgálnak ki,

más funkciójuk is van. Mindezen túl óriási különbség

van egy napilap brand és tartalom mobileszközökön

való megjelenése és egy niche magazinhoz tartozó

applikáció között.

Kell-e, hogy az alkalmazások mást, többet nyújt-

sanak, mint pusztán az online megjelenés mobil esz-

közökre optimalizált változata?

Digitális Hátszelet kAp A sAjtópiAcBáR A PRINT MEgMENTÔJÉNEK EgyIK INTERJÚALANyuNK SEM LáTJA A DIgITALIZáCIóT, A TÖBBSÉg

MEgKERÜLHETETLENNEK LáTJA AZ ÚJ CSATORNáT A SAJTóTERMÉKEK SZáMáRA. KIADóK VEZETÔI,

A MÉDIAÜgyNÖKSÉgI ÉS HIRDETÔI OLDAL KÉPVISELÔI, A MATESZ ÉS AZ ÚJ, DIgITáLIS TERJESZTÉSI VI -

Lág SZAKEMBEREI BESZÉLTEK A DIgITáLIS SAJTó POTENCIáLJáRóL, A FORMáLóDó ÜZLETI MODELL -

RÔL ÉS A MáR ELÉRHETÔ ÉS MÉg VáRHATó FEJLESZTÉSEKRÔL.


Ügy

Természetesen. Különösen igaz ez a napilapos tartal-

makra és a tableteken való megjelenésre. A felhaszná-

ló nem fogja letölteni az applikációt, ha az nem nyújt

neki többlet szolgáltatást vagy élményt, arról nem is

beszélve, ha hosszútávon ezek az applikációk fizetôs-

sé válnak, akkor tényleg sokkal többet, magára az adott

eszközre optimalizált tartalmat és szolgáltatást kell

nyújtani. Ellenkezô esetben a tableteken az alap webes

kiadást vagy annak a mobileszközökre optimali zált vál-

tozatát választja majd a felhasználó, egy browseren ke -

resztül. Azért viszont, mint tudjuk, nem lehet pénz kérni.

A Ringier nemzetközi portfóliójában már több iPad

alkalmazás is fellelhetô. A hazai piac miben más, mi-

lyen kihívásokat rejt a digitális lapterjesztés számára?

A hazai piacon még alacsony az iPad penetráció és to-

vábbra is nagy kérdés, hogy itthon az iOS vagy az And-

roid (esetleg Windows mobile) alapú tabletek terjednek

majd el. Ismerve a magyar piac rendkívüli árérzékeny-

ségét, abban az esetben, ha berobban egy olcsó And-

roidos tablet, ami mellé komolyan odaáll egy vagy két

mobilszolgáltató egy vonzó csomaggal, jelentôs piaci

részesedéshez segítheti az adott eszközt és akár hosz-

szútávon is befolyásolhatja a hazai tabletpiacot - ezen

keresztül az applikációkat is. A nyugat-európai piaco-

kon vagy Svájcban az iPhone penetráció olyan magas

(Svájcban pl. 40% felett van), hogy az eleve deter-

minálja a tablet piacot is. A Ringier Magyarországnak

ezért minden lehetséges platformra fejlesztenie kell,

ha ebben a szegmensben késôbb komoly piaci része-

sedést szeretne.

Ami a digitális lapterjesztést illeti, ott kicsit más a hely-

zet. Különbséget kell tenni a mobileszközökre szabott

tartalmak és a digitális lapok (e-újság) és az arra speci-

alizált olvasók vagy a tabletek olvasóapplikációi között.

A napilapos tartalmakról már beszéltem. A magazinok

(elsôsorban a havi glossy magazinok és egyéb niche

termékek) könnyebben rátalálhatnak az olvasókra a di-

gitális kiadásaikkal, anélkül hogy speciális alkalmazáso-

kat kellene fejleszteniük - gyakorlatilag a print oldalak

digitális változatai hasonló olvasási élményt nyújtanak

egy tableten, mint nyomtatott formában, ráadásul ren-

geteg addícionáis lehetôséget kínál maga a digitális

forma pl. a hirdetôk számára. Ez egy jól mûködô mo-

dellé válhat hamarosan.

A nagy példányszámú nôi- és bulvár hetilapok viszont

inkább a napilapokhoz hasonlítanak ebbôl a szempont-

ból, valószínûleg inkább a speciális, eszközre-szabott

applikációkban teljesednek majd ki a digitális eszközö-

kön, többek között azért is, mert az üzleti modell eleve

nagy példányszámra, elérésre és hirdetési bevételre

alapul - ezt viszont inkább egy önálló alkalmazás segíti

és nem egy digitális újságos-stand.

A mobil eszközök mellett milyen digitális csatorná-

kat látnak kiemelten fontosnak? Az internetes jelenlét

mellett miért érdemes fejleszteni a mobilokra, e-olva-

sókra is?

Érdekes csatorna pl. a digitális televíziózás, az IPTV és

a Video on Demand. Az integrált tartalom-elôállításba

beletartozik a szöveges tartalom mellett a videótartal-

mak elôállítása is, a nagy portálok világszerte és itthon is

ebben a szegmensben fejlôdtek a legtöbbet az elmúlt

években. Én pl. már nem nézek hírmûsort sem keres-

kedelmi, sem pedig egyéb televíziókon, mert gyakorla-

tilag minden fontosabb hírvideóhoz hozzájutok online

módon. Az online hírfogyasztáson felül pedig már csak

azok az anyagok hiányoznak a napi média-adagomhoz,

amelyeket inkább nyomtatott formában fogyaszt az

ember: hosszabb írások, elemzések gazdasági és po-

litikai témában - ezeket jobb papíron olvasni, mint kép-

ernyôn. Mindeközben az esti mozifilmet is meg lehet

nézni - ha nagyon érdekes, akkor a reklámblokkok alatt

lehet folytatni az olvasást. :)

A Ringier a tartalmi mixét hosszútávon úgy fogja alakí-

tani, hogy az versenyképes legyen a Telekom és a ke-

reskedelmi tévék három képernyôs stratégiájával (web,

mobil, TV), ugyanakkor mindezt a nyomtatott (szöve-

ges) tartalmak integrált szerkesztôségeiben állítja elô,

kihasználva a tartalmi elônyöket és a keresztpromóciós

lehetôségeket is, nem is beszélve arról, hogy egy adott

tartalom elôállítási költségét így több csatorna érté-

kesítési bevétele is finanszíroz. Már most is rengeteg

videóanyag kerül fel a portáljainkra, de technikailag és

szervezetileg akár minden nap több órás élô HD adá-

sokra is képesek lennénk - egyáltalán nincs messze az

a nap, amikor a Ringier a hazai televíziós piac egyik fon-

tos beszállítója lesz, és emellett önállóan is megjelenik

a mobileszközökön videós tartalmakkal is. Természe-

tesen ehhez az újságírók és szerkesztôk szakmai fejlô-


Ügy

dése is, a munkafolyamatok átalakulása is szükséges,

de ez a folyamat már beindult.

Egyes vélemények szerint a digitalizáció lehet a ki-

út, az elôremenekülés a sajtó számára. Mennyire érte-

nek ezzel egyet, hogy látják, mekkora a digitális sajtó

potenciálja?

Ezt a témát már több oldalról érintettük: a digitális lap-

terjesztés bizonyos laptípusok (elsôsorban magazinok)

számára úgy tûnik, tényleg fontos értékesítési csatorna

lesz a jövôben. A napilapok számára az okostelefonok

és tabletek ugyanígy fontos csatornává válnak, de eh-

hez a mobileszközökre optimalizált tartalomra - sôt

integrált tartalomra - van szükség, azaz nem elég a pdf

oldalakat “árulni”. Azon, hogy ez mennyire elôremene-

külés vagy egy újabb terjesztési csatorna kihasználása,

lehet még vitatkozni. A Ringier 2010-ben fennállásának

legjobb eredményét érte el, és ebben nem a digitális

csatornák játszották a fôszerepet, ugyanakkor a növe-

kedés a digitális csatornákon nagyon is érzékelhetô. Én

úgy látom (szegmenstôl és tartalomtól függôen), a kö-

vetkezô 10 évben a nyomtatott és a digitális csatornák

mindegyike fontos lesz a kiadók számára, miközben

valószínûleg (ismét csak a piaci szegmenstôl és tarta-

lomtól függôen) a digitális csatorna-volumen a hagyo-

mányos (nyomtatott) értékesítési csatornák terhére fog

növekedni. A digitális tranzíció sebessége és mértéke

azonban nagymértékben függ az új eszközök penetrá-

ciójának növekedési ütemétôl és természetesen attól

is, hogy a felnövekvô generáció miként fog viszonyulni

a fizetôs alkalmazásokhoz.

A feLhASZNÁLóK DöNTeNeK MAjDPalánki Zsolt – Axel Springer, IT és Újmédia igazgató

Egyes vélemények szerint a digitalizáció lehet

a kiút, az elôremenekülés a sajtó számára. Mennyire ér-

tenek ezzel egyet, hogy látják, mekkora a digitális sajtó

potenciálja?

Nem menekülés, ez is egy csatorna, út, ahol meg kell

találni a tartalomhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódóan a

be vételi forrásokat, üzleti modelleket. Ha a WEB vi lág

modelljei mennek tovább, akkor látok problémákat. Ha

sikerül több csatornás bevételi modelleket kialakítani,

komoly potenciállá nôhet a következô tíz évben.

Itthon az iPhone-ra láttunk már fejlesztést az Axel

Springertôl. Milyen eredményt hozott a Mindmegette.

hu alkalmazás? Voltak-e más próbálkozások?

A Mindmegette kiváló eredményt hozott mind letöltés,

mind értékesítési értelemben. A mai napig ez az egyet-

len iPhone fejlesztésünk.

Tervezik-e, hogy a hazai piacra táblagépekre, köz-

tük az iPad-re is fejlesszenek? Ha igen, milyen kiadvá-

nyokkal?

A táblagépekre vonatkozóan vannak koncepcióink.

A közeli jövô eldönti, hogy elindulunk-e ezekkel

a fejlesztésekkel és az is eldôl, milyen technológiákat

alkalmazunk majd ezeknél.

A nemzetközi piacon igen erôs az anyavállalat

jelenléte iPaden. Mik a legizgalmasabb hírek ezen

a téren, mit lehet tanulni a külföldi tapasztalatokból?

Az anyavállalat tapasztalatait figyeljük, de nem adop-

tálhatók és használhatók egy az egyben a magyar piac-

Jelen pillanatban az a furcsa ál-lapot állt elô, hogy több a hirdetôi igény a mobilalkalmazásokban, mint amennyit egyszerre nor-mális keretek között ésszerûen ki lehet szolgálni.


Ügy

ra. De a modellek és a fejlôdési ívek támpontokat ad-

nak. Sok eltérô üzleti modell kipróbálása zajlik.

Az elsôk között állapodtak meg a google-lel is

a One Pass digitális terjesztési megoldás használatá-

ról. Ön hogy látja ezeket az elôfizetési rendszereket és

az általuk kirajzolódó üzleti modellt?

Azt gondolom, hogy egy kiváló lehetôség, és szüksége

van a piacnak egy hiteles és megbízható szolgáltatóra,

szolgáltatásra és a könnyû érthetô felhasználói megol-

dásokra. A felhasználók döntenek majd.

Itthon mi hátráltatja leginkább a fejlesztést, mi

a legnagyobb kihívás digitális fronton?

Az egyik hátráltató a sok és eltérô platform akár az okos-

telefon, akár a tabletek területén, amely költségessé

és nehézkessé teszi a fejlesztéseket. A sok területen

már kitalált és meglévô, de piaci szinten nem beveze-

tett hirdetési, mérési rendszerek és formátumok. Az új

eszközökhöz kötôdô ismeretek tudások még szûken

hozzáférhetôk. És a valós, használati értelemben vett

penetráció.

éRINTéSRe hív A jó TAbLeT hIRDeTéSSzépvölgyi Tamás – Sanoma Budapest Zrt.,

mobil média lapigazgató

A hazai magazinok közül úttörôként jelentetek meg

a Story iPad-es változatával. Miért láttatok ekkora le-

hetôséget ezen az új területen?

A táblagépek forradalmasítják az ember-számítógép

közötti kapcsolatot. Az elektronikus tartalomfogyasz-

tás már a mobilnál elvesztette a röghöz kötöttségét,

már nem kellett számítógép elé ülni ahhoz, hogy digi-

tális tartalmat fogyasszunk. A táblagépekkel egy még

nagyobb áttörés történt, mert létrejött egy nagyon jól

használható mobil formátum, amely még az interakci-

ót is sokkal természetesebbé tette. Ez jelentôs hatás-

sal lesz a kiadóvállalatok életére. A Sanoma számára

egy természetes lépés volt, hogy multimédia tartalom

elôállítóként elsôként próbálja ki az platformot. Az új

eszközben rejlô lehetôségeket már a hirdetôink is fel-

ismerték, így már most is egy kézzel fogható igény,

hogy ezeken az új felületeken is biztosítsunk számukra

megfelelô hirdetési környezetet.

Ahogy egy interjúban fogalmaztál, a táblagépeken

a tartalomfogyasztás már nem lineáris, mint az újságok

lapozgatásakor, hanem interaktív, szórakoztató. Meny-

nyire segít ennek kiszolgálásában, hogy a Sanoma ber-

keiben tévécsatorna is mûködik?

A StoryTV és a többi mozgóképes tartalom-elôállító

részleg megléte alapkövetelmény az interaktív multi-

média tartalmak elôállításánál. Ez nálunk egy szeren-

csés adottság, amelyet maximálisan ki is használunk az

iPad termékekben.

A Story iPad alkalmazás rögtön nemzetközi elisme-

rést is kapott. Milyenek az eredmények itthon? Hogyan

használják, mit mondanak a fogyasztók?

Itthon is nagyon jó kritikát kaptunk, mindjárt a publikálás

elsô három napján több száz pozitív visszajelzés érke-

zett az iPad magazinból, amelyben külön részt biztosí-

tottunk a közvetlen olvasói véleményeknek. általános

jelenség volt, hogy a családban többen kipróbálták,

olyanokhoz is eljutott az iPad, akik egyébként nem szí-

vesen vesznek kütyüket a kezükbe. A nôi célközönség

pedig ostromol bennünket a következô lapszámokért.

A statisztikák alapján az látszik, hogy akinek van itthon

iPad készüléke, az nagy valószínûséggel letöltötte

a Story magazin interaktív számát.

Az olvasói piacon kívül nagyon jó visszajelzés a különö-

sen aktív ügynökségi érdeklôdés is.

Az elsô szám ingyenes volt, a késôbbiekben hogyan

tervezitek árazni a kiadványt? Marad a negyedéves

megjelenés?

Igen, idén negyedéves megjelenést tervezünk. Úgy

gon doljuk, hogy a kiadvánnyal eltöltött idô és a tarta-


Ügy

lom jellege miatt indokolt a kiadvány fizetôssé tétele az

olvasók felé. Az érintôképes magazinok árképzésében

leginkább a glossy, azaz fényes papíron megjelenô ma-

gazinok árazása ad irányt. Az a fogyasztói réteg, amely

a minôségi kiadványokat keresi a magazin piacon, az új,

gazdagabb, mozgóképekkel illusztrált magazinok árt is

megfizeti.

A terjesztés és üzleti modell szempontjából mi

a véleményed a sorra induló digitális standokról, köz-

tük az Apple és a google elôfizetési rendszerérôl?

Az Apple és google elôfizetési rendszere egyfelôl fej-

fájást okoz a kiadóknak, másfelôl viszont egy roppant

hatékony terjesztési hálózatot biztosíthatnak. A világon

15 millió iPad készülékhez kapcsolódik egy disztribú-

ciós rendszer. A készülék tulajdonosok jelentôs há-

nyada a hitelkártyájával biztosítja az azonnali vásárlás

kényelmét magának. Egy elôfizetéssel kiegészítve ez

a rendszer nagyon hatékony. Kérdés, hogy a kiadók haj-

landók-e ezt megfizetni, vagy ragaszkodnak a saját elô-

fizetési rendszereikhez, képesek-e integrálni ezeket az

Apple féle rendszerbe. A kiadók kontra platform tulaj-

donosok harca még koránt sincs lezárva.

Milyen elônyöket kínál a digitális kiadvány a hirde-

tôknek?

Erôs az érdeklôdés, sok ügynökség hív bennünket, hogy

mutassuk be a hirdetési formátumokat. Ezek a weben

már ismert hirdetések sok interakcióval, adott esetben

mozgóképpel kiegészülve.

A hirdetés nemcsak egy erôs képi megjelenést kell,

hogy tartalmazzon, de fel kell hívnia a szemlélôt az

érintésre, interakcióra. A jó iPad hirdetés bevonja a né-

zôt és az érintésért, tapintásért cserébe élményt ad.

Az iPad mellett más táblagépekre is terveztek meg-

jelenést? Milyen más Sanoma-kiadványra számítha-

tunk még mobil eszközön?

A tábla gépeknél mind az Android készülékek, mind az

iPad fókuszban vannak. Ez utóbbin az interaktív köny-

veink nagyon sikeresek, ezért a Lola Mesék sorozatból

hamarosan következik a folytatás, de több meglepetés-

sel is készülünk. A telefonokon folytatjuk az új alkalma-

zások publikálását, és várható a már jól ismert alkalma-

zásaink frissítése is.

A hIRDeTôK KeveSebbeT fIZeTNeK eGY DIGITÁLIS OLvASóéRTGulyás János – MEC Hungary, ügyvezetô igazgató

A sajtó számára sokan megváltásként emlegetik

a di gi talizációs lehetôségeket. Médiaügynökségi oldal-

ról hogy látják, mekkora potenciált jelenthetnek a digi-

tális formátumok a printnek?

Ami most látszik: az olvasók számára jobb „felhasz-

nálói élményt” jelenthet a digitalizáció, és a hirdetôk

szempontjából - elvben - szintén több és érdekes lehe-

tôséget jelenthet.

Eddig a jó hírek. A rossz az, hogy a digitális tartalmak

elôállítása plusz erôforrásokat igényel, illetve a per

olva só jövedelem generáló képessége alacsonyabb.

Egy-két fehér hollónak tekinthetô kivételt leszámítva,

tartalomért nem nagyon fizetnek online az olvasók.

Kérdés, hogy ez fog-e és mitôl változni? Illetve a hir-

detôk is jelentôsen kevesebbet fizetnek egy digitá-

lis olvasóért versus egy nyomtatott verziót olvasóért.

Jelenleg azok a modellek mûködnek, ahol a lehetô

legkevesebb plusz ráfordítással képesek a digitális tar-

talmakat is elôállítani, amit a (relatíve) kicsi plusz be-

vétel is tud finanszírozni, nyereségessé tenni. A nagy

paradigma váltás akkor következhet be, ha a print elôál-

lítási és disztribúciós költségeit meg tudja spórolni

a sajtó, mert csak digitálisan éri el olvasóit-követôit, és

ezzel párhuzamosan a tartalom elôállítási költségeit

fedezni tudja a hirdetôktôl (mert felértékelôdik egyes

sajtó brandek digitális elérése?), illetve követôktôl

jövô (mert valamiért mégis hajlandóak fizetni a tarta-

lomért?) bevételekbôl. A kérdôjelek azt mutatják, hogy


Ügy

nem nagyon látom, hogy ez miért következne be... Ösz-

szeségében, lehet hogy megváltás, de tartok tôle, hogy

elôbb jön egy megfeszíttetés. :-)

Van-e konkrét érdeklôdés a hazai hirdetôk körében

a mobil eszközökre, köztük táblagépekre megjelenô

kiadványok reklámhelyei iránt?

Néhány early adopter érdeklôdik, mert fontos számuk-

ra az innovatív image, de ez még egy szûk kisebbség.

Mennyire új még ez a digitális világ, a mobil eszkö-

zök és alkalmazások világa a hazai hirdetôk számára?

Jellemzôen ügynökségi javaslatként vagy hirdetôi ké-

résként jelenik meg egy ilyen új platform a mérlegelt

felületek között?

Kicsit hasonlít a helyzet az online hirdetések 6-8-10

évvel ezelôtti szituációjára: van egy kis beszélgetés

e témában ügyfél és ügynökség között (talán inkább

ügynökségi kezdeményezésre). A jobb ügynökségek

egyre gyakrabban tesznek ilyen elemeket a javaslatok

közé, mindenki szereti, mert trendi, aztán az elsô bü-

dzsé optimalizáló kanyarban jellemzôen ez a kis „ext-

ra” is áldozatul esik a költség racionalizálásnak.

Az Apple nemrég bejelentett elôfizetési rendszere

egyre nagyobb frusztrációt vált ki a kiadókban, és leg-

utóbb Sir Martin Sorrell, anyavállalatuk feje is aggályos-

nak nevezte a cég túlságosan zárt rendszerét. Milyen

korlátokat jelent ez az üzleti modell a médiaügynöksé-

gek és a hirdetôk számára?

Az Apple egy nagyon zárt és - mondjuk ki - drága rend-

szert kínál. Drágasága nemcsak abból áll, hogy 30%-os

jutalékot kér, hanem abból is, hogy drága rá (jó) tar-

talmat fejleszteni (nyilván, a plusz elérhetô olvasó és

az általa generált plusz bevétel koordináta rendszer-

ében), ezért nem látszik, hogy mitôl lenne a sajtó meg-

mentôje ez a platform. További kérdés, hogy mind-

azok az elônyök, amit a platform nyújt, kinél és hogyan

fognak jelentkezni? Megmagyarázom: az Apple tudja,

hogy mit olvasok, mikor, milyen zenét hallgatok, mi

a hobbim és még számtalan más dolgot is, mert iPhone

és iPad használó vagyok. Tudja, hogy mit olvasok el pl.

az Economist-ból, de az Economistnak csak minimális

adatot ad át rólam. Tehát, a médium hozzájárul ah-

hoz, hogy az Apple egyre jobban ismerje a fogyasztót,

de ez visszafelé, illetve pl. a médiaügynökségek vagy

a hirdetôk felé nem mûködik, az Apple nem nagyon ad

át adatot. Ez nyilván zavarhatja az ügynökségeket, de

a hirdetôket is. Hirtelen a big distribution analógia jut

eszembe, a világ Wallmartjai, Tescói egyre erôsebbek

az FMCg márkákkal szemben, és most nem a kereske-

delmi szempontokra gondolok, hanem arra, hogy már

jobban tudják ôk irányítani a fogyasztókat, mint a már-

kák. Nagyon találó kifejezés Sir Martin részérôl a „fre-

nemy” - egy kicsit barátok, de ellenségek is...

Mit gondol ehhez képest a versenytársként elindult

google One Pass-rôl?

Olcsóbb és nyitottabb, ezért a fent boncolgatott gazda-

sági összefüggések kevésbé durvák, de a képlet hason-

ló. És nem, ez sem a sajtó megmentô platform.

A digitális sajtóhirdetések egy határmezsgyén mo-

zognak, épp annyira kötôdnek a sajtóhoz, mint az inte-

raktív világhoz. Ezen az új területen egy médiaügynök-

ségnél melyik részleg, a print vagy inkább az interaktív

divízió kaphat nagyobb szerepet?

Ahol még éles a határ, ott inkább az interaktív divíziók

területe lehet. A jobb ügynökségek már integrált tea-

mekben dolgoznak, így ez a kérdés nem vetôdik fel pl.

az MEC-ben sem.

A rossz az, hogy a digitális tartal-mak elôállítása plusz erôforrá-sokat igényel, illetve a per olvasó jövedelem generáló képessége ala csonyabb. Egy-két fehér holló-nak tekinthetô kivételt leszámítva, tartalomért nem nagyon fizetnek online az olvasók.


Ügy

jóL CéLZOTT éS IZGALMA-SAbb MeGjeLeNéST bIZTOSíT A TÁbLAGéPBakai Gergely – Opel Hungary, marketing igazgató

Az új Opel Astra Sports Tourer hirdetése volt az

elsô, kifejezetten iPad-re fejlesztett reklám a HVg

digitális kiadásában. Mi adta az ötletet, hogy ilyen

újszerû formában jelenjenek meg?

Az Opel számára kiemelten fontos vásárlóink minden-

napi életét segítô innovációk elérhetôvé tétele modell-

jeinkben, és ezzel összhangban figyelemmel kísérjük

a mindennapi életben megjelenô innovatív eszközök

fejlôdését is. Ezen új megjelenési csatorna nagyon jól

illeszkedik mind márkánk alapértékeihez, mind kom-

munikációs stratégiánkhoz, ezért döntöttünk használa-

ta mellet új Opel Astra Sports Tourer modellünk beve-

zetésében.

Milyen elônyöket láttak a táblagép platformon tör-

ténô reklámozásban?

A táblagép platformon való megjelenés innovatív

márkaértékeink hangsúlyozása mellett jól célzott és

a meg szokottól eltérô, izgalmasabb megjelenést tesz

lehetôvé (pl. reklámfilm beépítése a hirdetésbe, direkt

link honlapunkra). Ezen megjelenéssel hatékonyan

el tudjuk érni célcsoportunk egy fontos szegmensét,

mely hatékonyságot a letöltések követése révén pon-

tosan mérni is tudunk.

Miben kellett másképp gondolkodni a kreatív kidol-

gozása során? Mi volt a legnagyobb kihívás a fejlesz-

tésben?

A táblagép platformon való megjelenés másik nagy

elônye az, hogy a kreatív anyag kidolgozása bár újszerû

feladat volt, mégsem jelentett különösebb kihívást szá-

munkra.

Melyik ügynökség dolgozott a hirdetésen?

A kreatív fejlesztését az MRM (McCann Erickson) végez-

te, míg a médiafoglalást az ACT (Aegis Media) intézte.

Miért pont erre a modellre esett a választás a táb-

lagépes bemutatkozásra?

Az új Opel Astra személyiségéhez jól illeszkedik ezen

új, innovatív megjelenés, valamint az Opel Astra kom-

bi változata nagyon sikeres vállalati vásárlók körében,

ezért fontos volt számunkra a döntéshozói kör célzott

elérése.

Volt-e visszhangja a reklámnak? Az eddigi tapaszta-

latok alapján tervezik-e hasonlók alkalmazását a jövô-

ben?

Számos pozitív visszajelzést kaptunk, és alapvetôen

a jö vôben is tervezzük ezen csatorna használatát.

Alapvetô kérdés, mennyire érzik azt a kiadók, hogy a digitális pél-dányok „kannibalizájlák” a nyom-tatott példányok piacát, vagyis mennyi olvasót visznek el a print kiadványoktól.


Ügy

véleménye van? szóljon hozzá!

DIGITÁLIS RePLIKÁK: KANNI-bÁLOK vAGY MeGMeNTôK?Burlacu Liviu – Magyar Terjesztés-ellenôrzô Szövetség

(Matesz), fôtitkár

A Matesz digitális lapok olvasottságát mérô Digital-

Audit február 16-án indult. Mik az eddigi tapasztalataik,

mekkora az érdeklôdés a kiadók részérôl szolgáltatá-

suk iránt? Mit várnak a közeljövôre nézve?

Február 16-án volt a hivatalos bejelentés, a projekt

2010-ben indult. Jelenleg 3 kiadó 5 kiadványát audi-

táljuk, illetve 3 digital-providert tanúsítunk (a provide-

rek magát a digitalizációt és a különbözô eszközökön

való elérhetôséget biztosítják – a szerk.). Több kiadó

részérôl van érdeklôdés (a tanúsítást is további pro-

vidernél fogjuk nyújtani). Alapvetô kérdés, mennyire

érzik azt a kiadók, hogy a digitális példányok „kanniba-

lizájlák” a nyomtatott példányok piacát, vagyis mennyi

olvasót visznek el a print kiadványoktól. Az üzleti mo-

dellek kialakulófélben vannak, ezektôl függ majd, hogy

mennyire „fut be” a Matesz audit-szolgáltatása.

Az auditált adatokat csak az auditálást kérô kiadó

számára teszik elérhetôvé, vagy harmadik fél számára

is hozzáférhetôk, ellenôrizhetôk?

Az adatok publikusak. A Matesz-adatok nyilvánossági

szabályai: (a) teljesen publikus - az idôszakos (negyed-

éves vagy féléves) megjelenésenkénti átlagok a nettó

nyomott, összesen aktívan vásárolt, összesen értékesí-

tett és összesen terjesztett példányszámokról; (b) csak

tagoknak - havi bontású, elôfizetéses, darabonkénti,

külföldi és mennyiségi értékesített, továbbá ingyenes

(igényelt és promóció), illetve remittenda példányszá-

mai. A tagoknak ezenkívül jár minden egyes auditált

kiadványhoz Terjesztési Bizonyítvány, amelyek a pél-

dányszámok hiteles tanúsítványai.

Miért feltétele a szolgáltatás igénybevételének,

hogy az auditban már résztvevô nyomtatott lappal is

rendelkezzen a reménybeli partner?

A kiindulási pont az volt, hogy a Digital-Audit a meg-

lévô lapkiadóknak egy „kiegészítô” szolgáltatásként

mûködjön, azaz az új a régire épült. Szerintem idô kér-

dése csak, hogy ezt a kötelmet mikor és hogyan fogjuk

feloldani. Ez külföldön is mindenhol bekövetkezett.

Mit gondol a digitális lapkiadás jövôjérôl? A külföl-

di szakértôk meglehetôsen optimisták, itthon azonban

már számtalanszor tapasztalhattuk, hogy ami mûködik

Nyugaton, az Magyarországon nem, vagy csak rosszul.

A hazai internetezôk nagyon elutasítók azzal szemben,

hogy bármiért fizetniük kelljen a világhálón. Önnek mi

a véleménye, nem tehet ez végérvényesen keresztbe

a digitális lapok térnyerésének Magyarországon?

Azt hiszem, a lapkiadók keresik az új üzleti model-

leket. A digitális lap része ennek a keresésnek. Hogy

mûködôképes lesz-e pont ez a kísérlet? Nem tudom.

Ember legyen a talpán, aki mer bármit is tippelni.

Egyébként nem értek egyet azzal, hogy minden rosz-

szul mûködik itt - ha így lenne, már rég mindenki be-

zárta volna az összes boltot.

Itthon is terjednek az okostelefonok, táblagépek.

Elôrejelzések szerint az elôttünk álló pár évben igen

gyors növekedésnek néz elébe ez a piac. Ön szerint mi-

lyen hatással lesz ez a digitális sajtóra, illetve a sajtóra

általában? Megszülettek végre – ahogy egyes szakem-

berek hangoztatják – azok az eszközök, amelyek igazi

áttörést hoznak a médiához való hozzáállásunkban?

Valóban a feje tetejére állíthatja a sajtót a digitalizáció?

Mekkora lesz az elmozdulás a nyomtatott lapoktól

a digitálisak felé? Lesznek teljes egészében „átköl-

tözô” kiadványok?

Nemrég, 30-40 éve, a nyomtatott sajtó a gyártási tech-

nológia kihívásával nézett szembe, amikor - sok-sok

próbálkozás, kísérlet után - az ofszet nyomtatás jött ki

nyertesnek ebbôl a harcból. Azt hiszem, analóg módon,

ma egy ugyanilyen hosszú sor kísérlet tanúi vagyunk.

A kérdés véleményem szerint igazából ez: a technoló-

gia változtatja a sajtót, vagy maga a sajtó (média) vál-

tozik? Azt hiszem, azt kell megvizsgálni, hogy milyen

módon változik a médiafogyasztás, mind a technológia

hatására, mind ettôl függetlenül is.

www.mediainfo.hu/forum


Ügy


A NeTRe KöLTöZNeK AZ újSÁGOSOKEgyre több cég kínál a digitális újságokat, magazinokat összegyûjtô, s azokat áruló szolgáltatást. Az olvasók és a kiadók szá-mára is elônyös lehet, ha minden egy helyen megtalálható. Olyan óriáscégek is ringbe szálltak, mint az Apple, a google vagy a Deutsche Telekom, de magyar szolgáltatás is elérhetô.„Piacra lépésünk óta a kiadók érdeklôdése igen intenzív, hiszen digitalizálás kérdésében egy piackonform és üzletileg nagyon elônyös konstrukciót ajánlunk” – tudtuk meg Rostás Zoltántól, a Digitalstand kereskedelmi igazgatójától. Elmondta, hogy a nagyobb kiadók is érdeklôdnek, de a közelmúltban megjelentek önálló, saját brand alatti fejlesztések is.Szándékuk egy platformfüggetlen, minden mobileszközzel használható és hatékony felhasználó elérés, amelyre jelenleg a legkedvezôbb megoldásnak az általuk kínált „sok kiadvány elérése egy oldalon” módszert tartják. Jelenleg weben, iPad-en és androidos táblagépeken, illetve iPhone 4-en, valamint felsô kategóriás androidos okostelefonokon érhetô el a szolgálta -tás, bár az olvasási élmény tabletekre optimalizált. Várakozásaik szerint a közeljövôben a táblagépek piacának bôvülésével a kiadók igénye is erôsödni fog a digitalizált megjelenés iránt, ezért ennek a piacnak a hazai elôretörésére számítanak. A siker-nek meghatározó eleme lesz a technikai megoldások rugalmassága és a piaci modell választása.Rostás Zoltán a fogyasztói szokásokról szólva elmondta, hogy a színes magazinok esetében a napilapokhoz képest magasabb az egyes példányok megvásárlásának aránya az elôfizetéséhez képest. Bár külföldön már erre is van példa, a Digitalstandnál cikkenként, „darabolva” egyelôre nem lehet megvásárolni a kiadványokat, de ez változhat, amennyiben lesz rá igény. „A digi-tális lapárak a printéhez viszonyítva jelentôsen kedvezôbbek, így a cikkenkénti vásárlás már üzletileg nehezebben beilleszt-hetô” – magyarázta a vezetô.A digitális kiadványokban korlátozás nélkül helyezhetôk el interaktív elemek, így a print tartalom videókkal, képgalériákkal, linkekkel vagy akár egyedi fejlesztésû tartalmakkal is szabadon bôvíthetô. Ebbôl adódóan a kiadvány teljes értékû interaktív táblagépes magazinná is bôvíthetô, van is ez iránt némi érdeklôdés, bár még inkább a replikák (a nyomtatott lapok másolatai) hódítanak.A cég jutalékos rendszerben dolgozik, tehát nekik is érdekük, hogy a lapok minél jobban fogyjanak. Üzleti konstrukciójuk lényege, hogy a kiadókkal „egy hajóban eveznek” – magyarázta Rostás Zoltán. „A bevételünk alapvetôen az értékesítési bevé-telbôl várható, ezért számunkra az értékesítés bôvülése létfeltétel. A folyamatokat figyeljük, elemezzük, és a tapasztalatok alapján adunk javaslatokat is, amelyeket természetesen a kiadó saját döntése szerint elfogadhat vagy elutasíthat. A fejlesztési terveink is a piaci tendenciák és az értékesítési tapasztalatok elemzésén alapulnak” – mondta el.Hasonló szolgáltatást indított útjára a Google is One Pass néven, bár ez hazánkban egyelôre nem elérhetô. A kiadók ott csatla-kozhatnak a programhoz, ahol a google Checkout mûködik, ezen keresztül lehet ugyanis a kiszemelt tartalmakat – lapokat, cikkeket, elôfizetéseket – megvásárolni – mondta el kérdésünkre Radosavljevic-Szilágyi Krisztina, a cég kommunikációs menedzsere. Így a szolgáltatás jelenleg az Egyesült államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszor-szágban, Franciaországban és Spanyolországban használható, bármilyen platformon.A kiadók világszerte régóta keresnek olyan megoldásokat, melyek segítségével kiaknázhatják az internet terjedésében rejlô lehetôségeket és digitális tartalmaikat értékesíthetik. A menedzser szerint az olvasók számára a One Pass egyszerû megol-dást kínál arra, hogy az érdeklôdésüket felkeltô digitális tartalmakat megvásárolják, és bármikor, bárhol, bármilyen eszközön olvashassák azokat.Segítségével a kiadók fizetési rendszert hozhatnak létre saját weboldalaikon, illetve mobilalkalmazásaikban. A kiadó maga dönti el, mely tartalmait teszi csak kattintásonkénti díjért vagy elôfizetésért elérhetôvé. A felhasználók számára is egyszerû a rendszer használata, mivel elég egyszer bejelentkezniük, és bármely, a One Pass-t használó weboldalról vásárolhatnak tartalmakat vagy elôfizetést. A kiadók a rendszer használatáért a bevétel 10%-át fizetik a google-nak.A Deutsche Telekom PagePlace néven hozta létre számos kiadóval összefogva saját szolgáltatását. A német távközlési óriás a hagyományos média kiegészítéseként látja a digitális platformot, célja, hogy támogassa a kiadóvállalatokat új üzleti model-lek kidolgozásában és kiadványaik népszerûsítésében új célcsoportok körében. A PagePlace-t a cég egyelôre 24,7 millió veze-tékes és 34,7 millió mobilelôfizetôjének teszi elérhetôvé Németországban. fülöp Gábor, a Magyar Telekom Új szolgáltatás portfólió termékmenedzsment osztályának vezetôje szerint a kezdeményezés remek, jó irányba mutató és nagyon innovatív, nálunk azonban még a jövô zenéje a szolgáltatás beindulása, hiszen ehhez a nagy multinacionális cégek esetében is mindig helyben kell megegyezni a kiadókkal.

[email protected]


www.mediainfo.hu/@M


www.mediainfo.hu

www.news4business.hu


Ügy

INTERJÚ[email protected]

A Mobile Developers konferencián arról beszéltél,

hogy egy már 1993-ban elérhetô mobil eszköz nem

sokban tért el a 2009-es Kindle-tôl. Miért kellett hozzá

több mint másfél évtized, hogy egy „szunnyadó” tech-

nológiából valódi forradalom legyen?

Pontosabban az 1993-ban megjelent Apple Newton

MessagePadet hasonlítottam össze a 2010-ben meg-

jelent Apple iPaddel. A technológiai fejlôdés és a fo-

gyasztói attitûdök változása nem teljesen van szink-

ronban. De ez így van jól. Nem annyira a technológiai

fejlôdés, mint inkább az aktuális fogyasztói igényekhez

illesztett termékfejlesztés az, ami utóbbi számára si-

kert hozott. Persze az iPad sikeréhez kellett az iPhone

sikertörténet is. Illetve az érintôképernyôs világ meg-

álmodása, valamint a marketplace szoros szimbiózisba

hozása az eszközökkel. Vagyis nemcsak jó minôségû

számítógépekre, hanem jól és sok mindenre használ-

ható számítógépekre van szükségünk. És az Apple,

valamint a google ebben elég konzisztens az elmúlt

években.

Itthon milyen szinten állnak jelenleg a fogyasztói

igények az elérhetô technológiához képest a mobil

eszközöket, különösen a tableteket illetôen?

Idehaza folyamatosan nagy problémát jelent, hogy

a ma gyarok zöme nem beszél angolul. Vagy ha vélet-

lenül mégis, akkor nem megfelelô szinten. A web érde-

kesebb, izgalmasabb tartalmainak jelentôs része angol

nyelven érhetô el. És ez így lesz a jövôben is. Bár egyre

több és egyre jobb magyar tartalom és alkalmazás ér-

hetô el online - mi is ezen dolgozunk. Az internet azok

számára érdekes a nyugati világban, akik megfelelô

szinten értik az angolt. Ha egy felhasználó a magyar

weben szocializálódott, akkor számára egy okostele -

fon is nehézkesen érthetô, bonyolult platform. Ha van

az okostelefonjára egyáltalán magyarítás, akkor sem

tudja feltétlenül kontextusban értelmezni mondjuk

a „tethering” vagy az „app upgrade”, „in app purchase”

fogalmakat, vagy ezen kifejezések nyakatekert magyar

fordításait. Amíg a magyarok a szinkronos filmeket ré-

szesítik elônyben, addig kevésbé fogja érdekelni ôket

a filmpiac azon része, mely nem érhetô el magyar

szinkronnal. A weben ez a zártság-élmény sokkal nyil-

nincs többé csAk print, csAk onlineA SAJTóPIACON AZOK JáRNAK A LEgROSSZABBuL, AKIK NEM MERNEK VAgy NEM AKARNAK KÍSÉRLETEZ-NI, MEgÉRTENI AZOKAT AZ ÚJ TEREKET, PLATFORMOKAT, MELyEK KÉPESEK LEHETNEK ARRA, HOgy KIADVáNyAIKAT ELVIgyÉK AZOKHOZ A FOgyASZTóKHOZ, AKIK AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MáR ELFOR DuL-TAK EgySZER A NyOMTATOTT MAgAZINOKTóL, ÚJSágOKTóL – MONDJA A SAJTóPIACI DIgITALIZáCIóVAL KAPCSOLATBAN SZABó gERgELy, A HVg ONLINE HÍRMÉDIA DIVÍZIóJáNAK VEZETÔJE.

Szabó G

ergely,

a HV

G on

line h

írmédia divízióján

ak vezetôje


Ügy

vánvalóbb annak a számára, aki kizárólag magyarul ért

és beszél.

Kinek a legnagyobb kihívás edukálni ezen a téren

a fogyasztókat?

A fogyasztó edukálása elsôsorban maga a fogyasztó

szá mára a legnagyobb kihívás. ugyanazok a folyama-

tok játszódnak le, mint anno az autó vagy a számító-

gép, késôbb a lakossági internet szolgáltatás megje-

lenésekor. Vannak, akik gyorsan képzik ki magukat, és

vannak, akik kényszerbôl, például a munkájuk miatt. És

vannak olyanok is, akik eleve ódzkodnak az egésztôl.

utóbbi csoport álfélelmeit a legnehezebb eloszlatni.

Az edukáció persze nem csak népjóléti szempontok

miatt fontos, hanem gazdasági okokból is. Akkor tud

egy mobilszolgáltató több okostelefont eladni, ha si-

kerül megértetni a vásárlókkal, hogy az miért jó nekik.

A termékgyártó cégek mellett tehát elsôsorban a mobil-

nettel és készülékekkel kereskedô szolgáltatóknak ele -

mi érdeke az edukálás. Fejlesztési vagy termékoldalon

csak akkor, ha a termék valódi célközönsége tényleg

a magyar piac.

Az egyik oldalon a tabletek felfutásáról hallani,

másutt már arról beszélnek, nagyobb a füstje, mint

a lángja ennek a termékcsoportnak. Te hogy látod, mire

számítasz: tartósan velünk maradnak a táblagépek?

Azt gondolom, hogy a táblagépek elsôsorban a játékpi-

acon érhetnek el átütô sikert. A táblagép a mindennapi

netezésre kevésbé alkalmas eszköz. Aki próbált már

hosszabban levelezni, csetelni vagy akárcsak egy egy-

szerûbb dokumentumot, táblázatot összedobni táb la-

blgépen, az tudja, hogy mekkora kínokat jelent ez az

eszköz. A táblagép a keveset kattintgató, inkább csak

passzívan olvasó netezôk számára érdekes eszköz. Ki-

csit a baby boom generációnak készült ez az eszköz. Ôk

az internet és a web berobbanásakor még idegenked-

tek az egésztôl. A táblagép azonban egy egyszerûbb

és érthetôbb platformon prezentálja nekik a webet.

A má sik szegmens, ahol sikereket érhet el, a már emlí-

tett játékpiac. Itt pedig egyértelmûen a mai fiatal, tízen-

hu szonéves generációra lehet komolyabban számítani.

A sajtó számára szintén sokan megváltásként emle-

getik a digitalizációs lehetôségeket. Mit gondolsz errôl,

mekkora potenciált jelenthetnek a digitális formátumok

a printnek?

Azt gondolom, hogy a print piac problémáit nem ké-

pes megoldani önmagában az iPad vagy az androidos

táblagépek megjelenése. Az biztos, hogy a táblagép-

piac új hitet és új kísérletezési lehetôségeket hozott

a nyomtatott piacra. Szóval a korábbi évek enervált-

ságát egy lelkesebb, kísérletezôbb print gondolkodás

vette át. Ennek a gondolkodásnak immár szerves része

az integrált, platformközi gondolkodás a kiadványok-

ról. Nincs többé csak print, csak online tartalom. Csak

tartalom van, amit a megfelelô platformokon, megfe-

lelô eszközökön, a megfelelô célcsoportoknak, a meg-

felelô formában kell tudni prezentálni.

Beszéljünk kicsit az alkalmazásokról, amik egészen

más szemléletet, ahogy fogalmaztál: termékekben

való gondolkodást hoztak. Mekkora belépési korlátot

jelentenek az app-ok kötöttségei: a költségek, a techni-

kai fejlesztési igény és az app store-ok szigorú forgal-

mazási feltételei?

Nem is korlátot, hanem inkább veszélyt jelent, hogy

az alkalmazások forgalmazása zárt helyeken történik.

Korábbi elôadásaimban „kertvárosi web”-nek hívtam

azt a jelenséget, hogy az emberek inkább a biztonsá-

got nyújtó, könnyen átlátható szabályokkal mûködô,

egyszerû környezetet keresik a weben. Nem akarják

felfedezni a szolgáltatásokat és lehetôségeket, ha-


ÜGY

Véleménye van? Szóljon hozzá!

nem azt várják, hogy valaki egy egyszerû, szabályozott

formában kínálja számukra a termékeket. Éppen úgy,

ahogy egy bevásárlóközpontban vagy hipermarketben

is. Nem én akarom megkeresni a legjobb almát áruló

zöldségest a városban, hanem hagyatkozom az áru-

házláncra vagy a hipermarketre. Kényelmi szempontok

diktálnak. Ugyanezért vonzó az App Store és az And-

roid Market is. Mert odahozzák elém a termékeket, és

ezért cserébe én hajlandó vagyok valamennyi pénzt is

fizetni. Más kérdés, hogy multikat nevelünk így a web

fölé. Az Apple és a Google, valamint a Facebook egyre

mélyebben és egyre szövevényesebben hajtja hatalma

alá az internetezô fogyasztókat. Kiszolgáltatott hely-

zet, amit csak a köztük lévô piaci versengés enyhíthet

a fogyasztó számára.

A sajtó számára az üzleti modellt illetôen külön ki-

hívás az Apple nemrég bevezetett elôfizetési rendsze-

re. Mit gondolsz errôl, illetve a versenytársként elindult

Google One Pass-rôl?

Pontosan ugyanaz történik, mint amit az Apple és

a Google az alkalmazásokkal már megcsinált: zárt,

kontrollált rendszerbe terelte a tartalomfogyasztást.

Most csupán a magazinos, újságos tartalmakra terjesz-

tik ki ugyanezt. Nyilván abban bízva, hogy az App Store

és az Android Market sikerét a magazin és print piacra is

ki tudják terjeszteni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy

önmagában az, hogy egyszerûen tudunk fizetni vala-

miért online, még nem jelenti azt, hogy fogunk is érte.

A sajtópiacon azok járnak a legrosszabbul, akik nem

mernek vagy nem akarnak kísérletezni, megérteni

azokat az új tereket, platformokat, melyek képesek

lehetnek arra, hogy kiadványaikat elvigyék azokhoz

a fogyasztókhoz, akik az elmúlt években már elfordul-

tak egyszer a nyomtatott magazinoktól, újságoktól.

A HVG a hazai kiadók körében az elsôk között jelent

meg digitális kiadvánnyal. Miért fontos úttörônek lenni

ezen a téren?

A HVG nyomtatott lapként már bizonyított. Mint ahogy

a webes verzióval, a hvg.hu-val is. Ezek sikeres és ér-

tékes termékek. Azt gondoljuk, hogy - amellett, hogy

használjuk és szeretjük ôket – értünk is az új platfor-

mokhoz, új technológiákhoz, és képesek vagyunk a táb-

lagépekre is értelmezni a HVG-s tartalmat. A célunk itt

is az, hogy a táblagépek felhasználói olyan formában

és olyan tálalásban fogyaszthassák a HVG-s tartalma-

kat, ami a legmegfelelôbb és legkívánatosabb egy iPa-

den. Ugyanez a szemlélet és elhivatottság jellemzi az

iPhone-os, androidos, Bada OS-es fejlesztéseinket is.

Média szempontból egy nagyon érdekes és izgalmas

világban élünk...

Miben más a digitális változat a print vagy az online

egyszerûen mobil eszközre optimalizált változatához

képest? Miben kell, hogy más legyen?

Az iPad verzió alapvetôen más, mint a webes vagy az

okostelefon verziók. A táblagépen az újságszerû él-

mény, a viszonylag nagy felületen történô, érintésvezé-

relt navigálás a legfontosabb élmény. Valamint a fóku-

szálóbb, befogadóbb, passzívabb tartalomfogyasztás:

nagyban, szépben, látványosan szeretnénk fogyasztani

ezeken a gépeken a tartalmakat. Az okostelefonokon

a kijelzô mérete és a visszafogottabb hardveres le-

hetôségek, laptopon pedig a billentyûzethez kötött-

ség, a túlságosan sok konkuráló információ a zavaró.

Hiszen laptopon egyszerre olvasgatunk, írunk levele-

ket, dolgozunk, csetelünk, szétaprózódik a figyelmünk.

A táblagépeken a médiafogyasztás fókuszáltabb, rela-

xáltabb, ritmusosabb. Hasonlóan a magazinlapozga-

táshoz.

Marad a DHVG két változata, a havi ingyenes válo-

gatás és a fizetôs heti kiadvány? Utóbbi elsô száma

a Magyar Telekomnak köszönhetôen ingyenes. Meny-

nyibe fognak kerülni a késôbbi számok?

Egy digitális lapszám lesz. Az alapára nagyjából 200

forint lesz a heti lapszámoknak. Ha az adott hetet meg-

szponzorálja egy hirdetô, akkor pedig ingyenesen lehet

majd hozzájutni iPaden az adott lapszámhoz.

Korábbi híradásokban már jeleztétek, hogy más

táblagépekre is folyik a fejlesztés. Mikorra várható azok

bevezetése?

Több párhuzamos projektünk is van, de ezekrôl egyelô-

re nem szeretnék bôvebben nyilatkozni. Annyit ígér-

hetek, hogy a jövôben is innovatív, úttörô és igényes

termékekkel fogunk megjelenni. A webes, digitális,

smartphone és egyéb projektjeink számunkra nem

pusztán elvégzendô munkánk. Mi szeretjük, használjuk

és hiszem, hogy értjük is ezeket a platformokat.

www.hvg.hu



Ügy

olvAsókAt keresô e-olvAsók

A XXI. SZáZAD ELHOZTA A HORDOZHATó KÉPERNyÔKET MINDENFÉLE MÉRETBEN ÉS FuNKCIóVAL,

BILLENTyûZETTEL VAgy ANÉLKÜL, MELyEK ÚTBA IgAZÍTANAK, ZENÉLNEK, KAPCSOLATOT TEREM TE-

NEK VAgy HÍREKET SZáLLÍTANAK. A MEgJELENÍTÉS ÉS AZ ELÉRHETÔ TARTALMAK TERÉN A BETûK Egy

RÉSZÉT FELVáLTOTTáK A KÉPEK, VIDEóK, HANgOK, A MARADÉK SZÖVEg PEDIg MEgLEHETÔSEN IN-

TERAKTÍVVá VáLT. EZEN A PLATFORMON, AZ E-OLVASóK FELÜLETÉN PRóBáL ÚJJáSZÜLETNI A NyOM-

TATOTT VILág. A KÉRDÉS AZ, HOgy KINEK ÉS MINEK?

Hazánkban az e-könyv olvasó eszközök penetrációja, vásárlásának hajlandósága és az elérhetô tartalmak

választéka (a nyomtatásban megjelenô címek százalékában) egyaránt jellemezhetô egy nem túl nagy, bôven

egyjegyû számmal. A 3,6 milliós, legalább hetente internetezô 18-69 évesek halmazának mindössze 3,5%-a

rendelkezik e-könyv olvasóval, ez az arány a lakosságon belül a 2%-ot sem éri el. A netpolgárok halmazán

a beszerzésre való hajlandóság sem ostromolja az egeket: csupán 3% tervezi a vételt a közeljövôben. A széles

körben való elterjedést akadályozza az eszköz drágasága, az új technológiáktól való sztenderd félelem és maga

az olvasás kevésbé népszerû volta – az e-kiadványok körében tapasztalható vérszegény magyar nyelvû kínálatról

nem is beszélve.

SZOfTveR – eGY KIS hAZAI

E-könyvekrôl a rendszeresen internetezô felnôtt lakosság 82%-a hallott már, amely közel 3 millió em-

bert jelent. Közel 24%, azaz mintegy nyolcszázezren olvastak is már valamilyen eszközön (pl. számítógépen,

laptopon, táblagépen, stb.) valamilyen elektronikus könyvet, azaz a formátum sem ismeretlen. A rendszeresen

internetezô felnôtt lakosság több mint fele (59%), kb. kétmillió fô kifejezetten érdeklôdik is az e-könyvek iránt: ôk

azok, akik még nem olvastak e-könyveket, de érdeklôdést tanúsítanak a technológia iránt és szívesen kipróbálnák

azt, ha lehetôségük adódna rá. Az netezô felnôttek csupán hatoda zárkózik el teljesen a nem papír alapú könyvek-

tôl: hatszázezerre tehetô azok száma, akik nem érdeklôdnek az elektronikus könyvek iránt és nem is gondolják

úgy, hogy a jövôben megváltozna a hozzáállásuk ezekhez a tartalmakhoz.

Azok közül, akik olvastak már elektronikus könyvet, legtöbben magyar nyelven tették azt (73%). Lényege-

sen kevesebben vannak azok, akik a magyar mellett más idegen nyelven is be tudták fogadni a mûveket (18%),

a csak idegen nyelvû tartalmakat olvasók aránya pedig ennél is jóval alacsonyabb (9%). A keresleti oldal a ma-

gyarul beszélô könyveket preferálja, ezzel szemben a kínálati oldalon erôsen dominál az idegen nyelv: külföldi

weboldalakon hatalmas mennyiségû tartalom található, ehhez képest a néhány magyar anyagokat (is) hosztoló

oldal párszáz magyar címe cseppnek látszik a tengerben.

Hazánkban az elektronikus könyvek piacán a magyar nyelvû tartalmakat illetôen bátran beszélhetünk hi-

ányról: több mint 30 weboldalról tudunk ingyenesen letölteni elektronikus könyveket, azonban a legtöbb oldalon

az elérhetô könyvek száma alacsonynak mondható, és a kínálat legtöbbször a lejárt jogdíjú mûvek halmazára kor-

KuTATáSPotecz Zoltán, Horváth Tibor (A szerzôk az NRC kutatói)


Ügy

látozódik. Fizetôs e-könyv tartalmakat nagyjából 20 weboldalon találunk, itt mód nyílik a könyvesbolthoz hasonló

beleolvasásra vagy akár a fejezetenkénti megvételre. Mindamellett az e-könyveket, fôleg a magyar nyelvûeket

számos kritika éri szerkesztésüket illetôen: leggyakoribb probléma a tördeléssel, valamint az ékezetes betûk

megjelenítésével akad. Ezek a részletek azonban a felhasználók számára rendkívül fontosak – az adott e-könyv

és az egész e-könyvpiac megítélésére is hatással lehet, ha a tartalom formai kívánnivalót hagy maga mögött.

Megfontolandó piaci potenciált rejt tehát a hazai e-könyvek piaca; az e-könyveket olvasók közül minden

második ember érdeklôdne egy olyan weboldal iránt, ahol széles választékban, kifejezetten e-könyv olvasó esz-

közökre optimalizált, minden formai és tartalmi követelménynek megfelelô könyveket lehetne anyagi ellenszol-

gáltatás fejében beszerezni. Természetesen itt a nyomtatott kiadványok árának egy részérôl lehet szó, a fogyasz-

tók mindenképp részesülni szeretnének a megspórolt nyomdai költségek okozta árelônybôl.

hARDveR – KüTYüISMeReTbôL eLéGTeLeN

A fogyasztó a platformot illetôen újabb döntés elôtt áll: olvasásra korlátozottan alkalmas eszközt vegyen

(elô), vagy számára ismeretlen kínálatból válogasson. Az okostelefon- és tabletpiaccal ellentétben az e-könyv

olvasók között nincs olyan, ami behozhatatlan elônyre tett volna szert nemhogy elterjedtségben, de még ismert-

ségben sem. 70% számára egyik brand vagy típus sem cseng ismerôsen, a Sony Readernél biztosan kedvezô

hatása van magának az ismert márkanévnek.

Ezen számok ráadásul pusztán a szájról-szájra terjedô információk, megjelenô cikkek, bemutatók eredmé-

nyei, mivel az ismertséget támogató kampány legtöbbször hivatalos forgalmazás hiányában még várat magára.

A korai elfogadók persze megtalálják a módját, hogy ennek ellenére hozzájussanak az áhított eszközhöz.

Az e-book readereket kifejezetten elektronikus, írott tartalmak (könyvek, újságok stb.) megjelenítésére

fejlesztették ki, megpróbálva a papír alapú irodalom olvasásának élményét minél inkább megôrizni. Ennek ér-

dekében a legtöbb ilyen eszköz nem rendelkezik háttérvilágítással, nincs színes kijelzôje és néhány kivételtôl

eltekintve nincsenek beépítve extra funkciók sem, legyen az vezeték nélküli internetelérés, vagy akár videoleját-

szás. Ezzel szemben a táblagépek multifunkciós eszközök, amelyek alkalmasak internetezésre, zenehallgatásra,

képnézegetésre, de akár e-könyvek olvasására is. Érdemes itt is megvizsgálni, hogyan fest a legnagyobb hardver-

cégek harca a hazai netezôk szemszögébôl.

őbb-utóbb

a papír alapú könyvek halálát jelenti

olvasása nehézkes

ős akkumlátor

minél több típusú fájl kezelése

zoomolási lehetőség

színes kijelző

internet elérés

háttérvilágítás

képnézegetés

zenehallgatás

videólejátszás

KüLöNböZô e-KöNYveKheZ KAPCSOLóDó ÁLLíTÁSSAL eGYeTéRTôK ARÁNYABázis: 18-69 éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô

forrás: NRC


Ügy

Hasonlóan alakulnak az ismertségi számok a tableteknél is, kivéve egyetlen, nem elhanyagolható tényezôt:

az Apple az online szférában nagy erôket mozgósító, korszerû marketingeszközökkel hatékonyan kommunikál,

melynek eredményeképpen a tabletpiac jelen állapotában a tablet és az iPad közé gyakorlatilag egyenlôségje-

let tehetünk. A Samsung elég késôn ébredt, s bár nem reménytelen a helyzete, az Apple táblagépének elônyét

nagyon nehéz lesz ledolgozni.

jövôKéP – MIT KívÁN A MAGYAR NeMZeT?

A digitalizálódás ellenére a jelenlegi fogyasztói visszajelzések szerint nem kell búcsút intenünk a nyomta-

tott termékeknek. A többség szerint az elektronikus formátum nem helyettesíti a papír alapú kiadványokat, és az

olvasók kétharmada nem is számít rá, hogy az e-olvasók a papír alapú könyvek halálát okoznák.

őbb-utóbb


olvasása nehézkes

ős akkumlátor



színes kijelző

internet elérés


képnézegetés

zenehallgatás

videólejátszás

KüLöNböZô TíPUSú TÁbLAGéPeK ISMeReTeBázis: 18-69 éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô

őbb-utóbb


olvasása nehézkes

ős akkumlátor



színes kijelző

internet elérés


képnézegetés

zenehallgatás

videólejátszás

KüLöNböZô e-KöNYveKheZ KAPCSOLóDó ÁLLíTÁSSAL eGYeTéRTôK ARÁNYABázis: 18-69 éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô

forrás: NRC

forrás: NRC


Ügy

www.lampyon.com

Több a lehetősége mint gondolná!

Megoldások weben - korlátok nélkül


Közel ugyanannyian terveznek egyébként e-könyv olvasó eszközt vásárolni a közeljövôben, mint ahányan

most rendelkeznek vele. Ez a meglévô százezer tulajdonos mellé még egyszer ennyi vásárlót jelentene egy éven

belül. A vásárlást tervezôk közül mindösszesen 8% (kb. nyolcezer fô) döntötte már el, hogy milyen márkájú és

típusú eszközt fog vásárolni: legtöbben az Amazon Kindle-t preferálják. Legalábbis elvben.

Nem mehetünk el azonban a tabletek mellett szó nélkül, ha az e-könyv olvasókat vesszük górcsô alá.

Az e-olvasók iránt támasztott elvárások jelentôs része a táblagépek elôretörését sejteti, mivel ott mindössze az

akkumulátor üzemideje a sarkalatos pont, melynek megoldása rohamléptekkel halad elôre.

Vagyis a helyzet az, hogy az egydimenziós e-könyv olvasók helyett a legtöbb jövôbeni vásárló valószínûleg

a kicsivel drágább, ám összehasonlíthatatlanul többet nyújtó tabletek közül fog válogatni. Az e-könyv olvasók

korlátozott tudása csupán egy szûk réteg számára lesz annyira vonzó, hogy külön eszköz beszerzését erre

a célra egyáltalán tervbe vegyék. Ezzel kapcsolatban valószínûleg támaszkodhatunk a navigációs eszközök kont-

ra okostelefonok párhuzamra; a jövô a többcélú, integrált hordozható eszközöké, legalábbis ami a tömeges fel-

használást illeti.

őbb-utóbb


olvasása nehézkes

ős akkumlátor



színes kijelző

internet elérés


képnézegetés

zenehallgatás

videólejátszás

e-KöNYv OLvASó eSZKöZöKTôL eLvÁRT fUNKCIóKBázis: 18-69 éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô

forrás: NRC


www.lampyon.com

www.lampyon.com


Ügy

[email protected]

zsebre rAkjuk A netetRENgETEg – ÉS EgyRE TÖBB – OKOSTELEFONT VáSáROLuNK, AMELyEKKEL FÔLEg MEgLÉVÔ INTERNE-

TES SZOLgáLTATáSAINKAT HASZNáLJuK – TuDTuK MEg HAZAI MOBILSZOLgáLTATóKTóL.

Száz eladott készülékbôl harminc volt okostelefon a T-Mobile-nál tavaly karácsonykor, míg 2010 januárjá-

ban még csak tíz százalék körüli volt az arány. fülöp Gábor, a Magyar Telekom Új szolgáltatás portfólió termék-

menedzsment osztályának vezetôje kérdésünkre elmondta: nagyon gyors növekedésre számítanak, idén akár

a negyven százalékot is elérheti az arány. A vodafone egy év alatt megnégyszerezte, két év alatt pedig meghét-

szerezte okoskészülékei forgalmát, karácsonykor minden negyedik eladott telefonjuk volt ilyen – tudtuk meg

Kormos Dalma PR specialistától.

Fülöp gábor szerint egyértelmûen megfigyelhetô az a tendencia, hogy ügyfeleik már meglévô internetes

szolgáltatásaikat mobilizálják az okostelefonokkal, ami jellemzôen kedvenc weboldalaink, ingyenes email fiók-

jaink, illetve egyre nagyobb mértékben a közösségi oldalak útközbeni elérését jelenti. A piacvezetô T-Mobile

mobilnetes ügyfeleinek száma egyébként a napokban átlépte a félmilliót, a bôvülésben persze nagy szerepe van

másik oldalról azoknak az ügyfeleknek is, akik frissen belépô okostelefon felhasználóként gyarapítják a mobil-

netezôk táborát. A használat egyre intenzívebb, fôleg a fiatalok körében, akik élményeiket lépten-nyomon meg-

osztják ismerôseikkel, illetve egyre gyakrabban találkozhatunk útközben készített fotókkal, blogbejegyzésekkel

is. E folyamatra utaló jel az is, hogy egyre többen térnek át a havidíjas csomagokra, amelyek akkora adatforgalmat

engedélyeznek, amekkora egy átlagos internetezônek gyakorlatilag bármire elég.

A szakember észrevételeit Kormos Dalma is megerôsítette, elmondása szerint az okostelefonok terjedésé-

vel náluk is a böngészés, a chatelés, az emailezés és a közösségi médiahasználat terjed leggyorsabban a felhasz-

nálók körében. Egyébként a Vodafone-nál nôtt tavaly a legnagyobb mértékben - csaknem másfélszeresére, 49,2

százalékkal - a mobilinternet-elôfizetések száma, ami szintén rásegített a webhasználat terjedésére.

A cégek a táblagépekkel kapcsolatban egyelôre ismerkedési fázisban vannak, jelenleg mindkettônél csak

a Samsung galaxy Tab kapható, illetve az Apple iPad-re szabott, nagy mennyiségû adatforgalmat tartalmazó

elôfizetési csomagot kínálnak. Ez utóbbira a T-Mobile-nál azért van szükség, mert az Apple-termékek használói

sokszor szinte fanatikusan márkahûek, s mivel a mobilszolgáltató számos iPhone-os ügyféllel rendelkezik (hi-

szen ôk forgalmazták az iPhone elsô két generációját kizárólagosan hazánkban), érdemesnek tartják az iPad-esek

kiszolgálását – magyarázta kérdésünkre az osztályvezetô. A Vodafone PR-osától ezzel kapcsolatban azt tudhat-

tuk meg, hogy mivel a P3 Communications, a telekommunikációs szektor vezetô mérnöki irodája szerint Magyar-

országon náluk a leggyorsabb a webes böngészés, lehetôséget kívánnak nyújtani az iPad-felhasználók számára,

hogy ezt kihasználhassák. Fülöp gábor tájékoztatása szerint ezzel szemben Magyarországon a T-Mobile-é a legy-

gyorsabb szélessávú mobil adathálózat - évek óta ezt erôsítik meg a hazai mobilszolgáltatók saját, azonos mérési

módszerekkel készült felméréseinek összehasonlítható eredményei. A hazai mobilszolgáltatók közül emellett

a T-Mobile egyedüliként vállal garantált le és feltöltési sebességként 2 Mbps és 800 kbps értékeket vonatkozó

általános szerzôdési feltételeiben (letöltés esetén pl. tízszer annyit, mint más hazai mobilszolgáltatók).

Fülöp gábor szerint a T-Mobile tabletkínálata biztosan jelentôsen fog bôvülni idén, hiszen rengeteg beve-

zetésre érdemes újdonságot mutatnak be a különbözô seregszemléken. Az iparág mindenesetre egyelôre – úgy

HáTTÉR


Ügy

A Telenor hány okostelefont és táblagépet, vagy-

is html-böngészésre alkalmas mobileszközt adott el

összesen 2010-ben Magyarországon, és mire számíta-

nak a következô pár évre nézve? Lesz robbanásszerû

felfutás?

A szakemberek éves szinten legalább 20%-os növeke-

déssel számolnak. E szerint 2015-re, a világszerte ér-

tékesített mobilok több mint 30%-a okostelefon lesz.

Magyarországon – a világpiaci trendekhez hasonlóan

– szintén robbanásszerû felfutásról beszélhetünk, hi-

szen egyes elôrejelzések szerint négy éven belül már

minden második készülék okostelefon lesz hazánk-

ban.

A Telenor nagyon támogatja ezt a folyamatot, hiszen

az okostelefonok elterjedésével egyre több ember

lesz képes akár útközben is internetezni, amely egy

szabadabb és mobilabb életstílust biztosít számunkra.

Kutatásaink azt mutatják, hogy az okostelefonok egy-

re népszerûbbek, de az emberek továbbra is félnek

a magas áraktól és a bonyolult használattól. A Telenor

és a Free Association Kft. által közösen, a magyar 15-49

éves mobiltelefont és internetet is használók körében

végzett friss kutatásból is kiolvasható az okostelefonok

elôretörése: a megkérdezettek háromnegyede példá-

ul hallott már az Androidról és közel kétharmada, ha

most vásárolna telefont, már okostelefont venne.

Annak érdekében, hogy a magas árakkal és a bonyolult

használhatósággal kapcsolatos tévhiteket eloszlassuk,

tavaly decemberben átfogó, Android-fókuszú edukáci-

ós kampányt indítottunk. Ennek szerves része népszerû

Android Workshop sorozatunk, amelynek célja, hogy

minél többen közelebbrôl, szakértôk segítségével is-

merkedhessenek meg az operációs rendszer egyszerû,

testreszabható és felhasználóbarát világával. A fent

említett kutatásból az is kiderült, hogy a mobiltelefon-

jukat rendszeresen internetezésre használók körében

már egyértelmûen – a válaszadók háromnegyede sze-

okosteleFonok, táblAgépek: robbAnásrA számít A telenornyilAs orsolyA – megbízott pR vezetô, telenoR magyaRoRszág zRt.

Nyilas O

rsolya,meg

bízott PR

vezetô, T

elenor M

agyarország

Zrt.

tûnik – nem döntötte el, hogy az új eszköz egy nagyra nôtt telefon, vagy egy lekicsinyített laptop akar lenni, „annyi

azonban látszik, hogy az e-olvasók konvergálnak a tablet pc-k felé, idôvel pedig teljesen össze fog olvadni a két

készülékfajta, s az elektronikus könyveket is táblagépeken fogják olvasni a felhasználók” – jelentette ki a szakem-

ber.

A cég egyébként elsôsorban az alkalmazások népszerûsítését tartja fontosnak, mert ezeken keresztül lehet

bemutatni a felhasználóknak, hogy valójában mire is képes készülékük. Ezért is támogatták többek között a HVg

hetilap iPad-es digitális változatának megjelenését, amely révén az elsô szám ingyenesen volt hozzáférhetô az

olvasók számára.


Ügy

rint – az Android a legismertebb platform.

Mekkora volt a tavalyi évben bonyolított adatforga-

lom ügyfeleik körében, és milyen tendencia figyelhetô

meg e mutató tekintetében?

A Telenor által bonyolított adatforgalom 2010-ben

meghaladta a 4,05 millió gB-ot. Az adatforgalom az

éves mutatókat tekintve lassú növekvô tendenciát mu-

tat, hasonlóan a többi mobilszolgáltatóhoz. A pontos

adatok havi bontásban a Nemzeti Média- és Hírközlési

Hatóság 2010-re vonatkozó mobilinternet-gyorsjelen-

téseiben olvashatók.

Meglátásuk szerint mire használják elsôsorban

ügyfeleik a készülékeiket a „hagyományos” funkciókon

(telefonálás, üzenetküldés) kívül?

Ügyfeleink elsôsorban a telefonálásra és az üzenetkül-

désre használják készülékeiket, illetve még mindig a

fényképezés és a videókészítés számít a legnépszerûbb

funkciónak. ugyanakkor az okostelefonok elterjedé-

se már rövidtávon változást hozhat a mobilhasznála-

ti szokásokban, hiszen a fogyasztók egyre nagyobb

adatforgalmat bonyolítanak: interneteznek, figyelik

az e-mailjeiket és a közösségi oldalakat is. Azok, akik

mobiltelefonjukon is szoktak internetezni, elsôsorban

a gyors információszerzés lehetôségét használják ki,

ha valamit gyorsan akarnak megtudni, menetközben is

megnyitják a korábban letöltött böngészôprogramot.

Milyen táblagépeket árul jelenleg a Telenor, és ter-

vezik-e újabbak bevezetését? Melyik a legkelendôbb?

A fogyasztók részérôl van már spontán igény, vagy kell

még ôket edukálni a ezekrôl az eszközökrôl?

Okostelefonjaink választékának (ezen belül jelenleg

a hazai mobilszolgáltatók között a Telenornál érhetô

el a legtöbb Androidos készülék) folyamatos bôvítése

mellett tabletkínálatunkat is szélesítjük. Ezek a mobil-

eszközök már nem csupán telefonok, hanem zsebben

hordható számítógépek, amelyek nem csak a könnyebb

tájékozódást, navigációt segítik, hanem jelentôs segít-

séget nyújtanak a mindennapi munka során. A nemzet-

közi elôrejelzések szerint a 3g- és WiFi kapcsolattal

az internetre csatlakozó tabletek a jövô legkelendôbb

mobilkommunikációs eszközei lehetnek.

A termék és a termékkoncepció még nagyon új a ma-

gyar piacon, ezért természetesen szükséges az eduká-

ció. Ezért a promóciónk is inkább a vásárlói elônyöket,

mintsem a termék specifikációkat helyezi elôtérbe.

A Telenor már-már hagyományos Android workshopja-

in pedig a táblagépekkel is foglalkozunk.

forrás. A Nemzeti Média- és hírközlési hatóság Mobilinternet-gyorsjelentése, 2010. december


ADATfORGALOM öSSZeSeN (GbYTe)

ÁTLAGOS ADATfORGALOM (GbYTe)



Ügy


szeretjük A táblAgépeketA TáBLAgÉP-TuLAJDONOSOK KÉTHARMADA ELÉgEDETT A MOBILESZKÖZÖN TÖRTÉNÔ INTERNETE-

ZÉSSEL, AMI FÉNyES JÖVÔT JELENTHET A KÉSZÜLÉKEKNEK.

Rengeteget hallani a tabletekrôl és a bennük rejlô lehetôségekrôl az Apple iPad 2010-es piacra dobása

óta, s most úgy tûnik, nem hiába volt izgatott a közvélemény – legalábbis erre lehet következtetni az NPD group

márciusi felmérésének eredményeibôl.

A tanulmányból kiderül, hogy a jelenlegi táblagép-tulajdonosok nagyon meg vannak elégedve készül-

ékeikkel. Több mint kétharmaduk szerint az új eszközök remekül használhatók internetes böngészésre illetve

e-mailezésre (68 és 67 százalék), majdnem ugyanennyi (60 százaléknyi) felhasználó szerint pedig a közösségi

oldalaknak is remek platformot adnak a tabletek.

Összehasonlításképp: az okostelefon-tulajdonosok ennél jóval kisebb arányban nyilatkoztak kedvezôen

e funkciók használhatóságáról, csak 42 százalékuk szeret böngészni és 59 százalékuk e-mailezni telefonjáról,

míg a közösségi oldalak 49 százalék szerint mûködnek megfelelôen.

A Pew Internet & American Life Project 2010. szeptemberi felmérése szerint az amerikai lakosság négy

százaléka vett már tabletet. Egyelôre a 18-46 éves korosztály a legfogékonyabb, öt százalékuknak van ilyen esz-

köze. A valamivel idôsebbek (47-56 évesek) négy százaléka, az 57-65 évesek három százaléka, az ennél idôseb-

beknek pedig az egy százaléka rendelkezik táblagéppel.

A Vision Critical tavaly novemberi – szintén az Egyesült államokra vonatkozó – közvéleménykutatásából

kiderült, hogy az iPaddel még nem rendelkezô felnôttek tizenegy százaléka tervezi az Apple-gép beszerzését

a következô hat hónapban. Márciusban ugyanez az arány még csak kilenc százalék volt. Nem meglepô, hogy

e tekintetben is a fiatalok járnak elôl, a 18-34 évesek több mint ötöde (21 százalék) szeretne iPadet a közeljövô-

ben. A 35-54 közöttiek kilenc, az 55 fölöttiek öt százaléka nyilatkozott így.

Az eMarketer tavaly decemberi elôrejelzése szerint 2011-ben mintegy 24 millió táblagépet adnak majd el

az uSA-ban, amibôl 19,4 millió iPad lesz - ezzel több mint duplájára nône a tabletek forgalma 2010-hez képest.

Az arány a teljes világpiacot figyelembe véve is hasonló, az elemzôk 43,6 millió darabos eladást jósolnak idénre

a tavalyi 15,7 millió után. Ezek több mint háromnegyede még iPad lesz 2011-ben. 2012-re 81,3 millió eladott esz-

közre számít az eMarketer, az iPad piaci részesedése ekkor 69 százalékos lesz.

[email protected]

A feLhASZNÁLóK eLéGeDeTTSéGe AZ eGYeS SZOLGÁLTATÁSOKKAL A KüLöNböZô PLATfORMOKON

forrás: The NPD Group, „evolving Technology Trends”


MÉDIA BUZZ

Március 17-én adták át a Glamour magazin Women

of the Year díjait hét kategóriában. Az idén harmadik alka-

lommal megrendezett eseményen három díjazott is köt-

hetô az RTL Klubhoz. Az év mûsorvezetôje Lilu lett, aki

jelenleg az ország legnézettebb valóság show-jának,

a ValóVilág4-nek a házigazdája (Sebestyén Balázs és Stohl

András oldalán), a legsármosabb férfinek járó elismerést

Takács Nikolas, a szintén RTL-es X-Faktor felfedezettje ve-

hette át, a legszebb hajú sztár pedig Janicsák Veca, az X-

Faktor legjobb nôi versenyzôje lett.

„Nagyon örülök az elismerésnek, ami azért is fontos

számomra, mert ez egyfajta visszajelzés a nézôktôl. Szere-

tem a munkámat és boldog vagyok, hogy az, amit csinálok,

tetszik az embereknek” - mondta a több mint száz sztárt

felvonultató eseményen az RTL Klub mûsorvezetôje.

Az év divattervezôje Mojzes Dóra lett, a legjobb

énekesnônek járó díjat Tóth Gabi kapta, a modellek terén

Palvin Barbara vitte a pálmát. Az év színésznôjének Gryllus

Dorkát szavazták meg a magazin olvasói.

“Még mindig hihetetlen, hogy én kaptam meg

a Glamour díját. Egyáltalán nem számítottam rá, de nagyon-

nagyon örülök. Szeretném mindenkinek megköszönni,

aki szavazott rám, mert rengeteget jelent ez az elismerés,

a tudat, hogy szeret a közönség” - nyilatkozta Tóth Gabi.

A gálát a Glamour élôben közvetítette az interneten,

így a helyszínen jelen lévô 1600 résztvevôvel együtt a díj-

kiosztót több mint ötezren követhették figyelemmel.

Glamour Women of the Year

A nyertesek Az év divattervezôje: Mojzes Dóra / Az év mûsorvezetônôje: Lilu

Az év színésznôje: Gryllus Dorka / Az év hôsei: a Multikultúra Egyesület, a díjat

Salama Katalin, az egyesület vezetôje vette át / Az év modellje: Palvin Barbara

Az év énekesnôje: Tóth Gabi / Az év legsármosabb férfija: Takács Nikolas

A legszebb haj: Janicsák Veca

A Triumph fehérnemû bemutatóját a daalaRna ruhái egészítették ki.

Kiss Ramóna adta át a Legsármosabb férfi díját. Ehhez az alkalomhoz Makány Márta piros estélyijét választotta.

Demmer Erika plus size modell mutatta be a Triumph Shape Sensation érzéki alak-formáló kollekcióját

A legnôiesebb sztár díját idén a Triumphtól Szinetár Dóra mûvésznô kapta

Lilu már a jelölésnek is nagyon örült, nem hitte volna, hogy megnyeri a díjat

www.glamouronline.hu

TWITTEREN ÉS fACEBOOKON IS KÖvETHET MINKET!http://www.twitter.com/atM_interaktiv

http://www.facebook.com/atM.interaktiv

fRISS HÍREKET,

PORTÁLjAINKON!

OLvASSON PIACI INfORMÁCIÓKAT


www.mediainfo.hu





Documents

Digitális kiadás - @M 2011. március-április