DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS, DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

– digitális kommunikáció –

Készítette: Kiss Tamás (C3ZNIT)Tanári mesterség IKT alapjai pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

2014/2015 őszi félév

Digitális kommunikáció fogalma

Digitális kommunikáció az információk elektronikus úton történő cseréje, közvetítése.

A kommunikációs eszközök használata nem csak két személy egymással való kommunikációját, hanem csoportokon belüli,

csoportok között szinkron és aszinkron kommunikációt is jelent.

A kommunikáció ebben az esetben valóban információcserét jelent, amibe beletartozik a tanítás és tanulásban felhasznált

oktatási tartalom is.

Digitális kommunikáció formái

A kommunikáció nem csak szöveges lehet és nem csak korábban is megszokott formában valósulhat meg.

Ide sorolhatjuk még:• az e-mailt,• a telefont,• a személyes videó és audio hívásokat,• az azonnali üzenetküldést,• a szöveges és képes üzenetek küldését,• a blogokat, • a wikiket,• az online közösségi hálózatok kommunikációs

rendszereit is.

A (digitális) kommunikáció modellje

A hagyományos kommunikációról szóló elméleti tanulmányok Shannon (1948) kommunikációs modelljéből szoktak kiindulni,

mely a digitális világban is érvényes.

A digitális kommunikáció eszközei

A digitális kommunikáció jelenlegi eszközrendszere a következő példákkal szemléltethető a hagyományos felosztás szerint.

Általában azonban kevert műfajú portálokról beszélhetünk, hiszen szöveges információ mindegyikben előfordul, és más kombinációk is lehetségesek a

tartalomban:

• Szöveges információ dominanciája, pl. Twitter, Blog, Skype, Wikipedia, Delicious, Diigo, Google Drive, email, fórumok.

• Képi információ: Picasaweb, Pinterest, Instagram, Flickr, deviantART.

• Hangalapú információ: Deezer, Last.fm, SoundCloud, Midomi, Sellaband, podcastok.

• Videós információ: YouTube, Ustream, Livestream, Vimeo, TED, CamtasiaStudi

A kommunikáció és az információszerzés változása az

okostelefonok terjedésévelAz okostelefonok elterjedésével az információszerzési szokásaink éskommunikációnk is változik. Egyre több online szolgáltatásnál prioritássá válika mobiltelefonos megjelenése, és hogy ezáltal egész nap bárhonnanhozzáférhető legyen.

A telefont már nem csak a hangalapú kommunikációra használjuk, ahogykorábban, hanem az írásos-, képi-, videós információmegosztás ésinformációelérés is lehetővé válik általa.

Sok fiatal számára már most is az okostelefon a legfőbb digitáliskommunikációs eszköz, de az “always-on connection” jegyében mégelterjedtebbé fog válni, hogy az emberek egész nap online életet élnek azokostelefonjuk (vagy táblagépük) használatával.

Social webA social web elnevezés magában foglalja mindazokat a közösségi

oldalakat, melyek annak érdekében jöttek létre, hogy online közösségek alakuljanak, illetve lehetővé tegye a felhasználók által

alkotott tartalmak megosztását.

Nyelvünk változása a digitális kommunikáció hatására

A digitális kommunikáció témája kapcsán érdemes megemlíteni a nyelvünket érintő változásokat, mellyel a pedagógusok a diákok

köznapi beszédében és fogalmazásaikban is találkozhatnak. A nagymennyiségű információ, a gyors információközlés, a

közösségi média erősödő szerepe átformálja a nem-internetes kommunikációt is.

Az informatika konkrét nyelvi hatásait Balázs Géza (2005. 46-52.) tizenkét pontban foglaja össze.

Veszelszki Ágnes (2012) kutatásában a rövidítések használata, helyesírási módosulások, képszerűség, új szókincs létrejötte mellett

megemlíti az angol nyelv hatását is.

Iskolák szerepe a digitális kommunikáció terjesztésében

A digitális kommunikáció az iskolában is megjelenik. A tanárok szorosabban együttműködhetnek, a diákok kérdéseket tehetnek

fel tanáraiknak a tananyaggal kapcsolatban, megbeszélhetik egymással a házi feladatot, a szülők pedig közösségi oldalakon

érdeklődhetnek az osztály következő programjáról.

„A világméretű információs rendszerben rengeteg adatbázis, weboldal, hírportál, kommunikációs csatorna stb. létezik, de a tanár feladata, hogy utat mutasson

ebben a világban a diákok számára. Már nem ő az információközvetítés fő csatornája, hanem ő a kommunikációs hatásrendszerek fő tervezője. A rendszer

középpontjában pedig a tanuló helyezkedik el, akit fel kell készíteni az önálló tanulásra, hogy élete során össze tudja gyűjteni a számára szükséges és érdekes

tudástartalmakat.” (Komenczi Bertalan - 2009. 122-123.)

A tanár-diák-szülő kommunikációja a digitális térben

A család és iskola két különálló társadalmi intézmény, melyek közös feladata a nevelés, oktatás és szocializáció, amely hatékony

kommunikáció révén valósulhat meg zökkenőmentesen (Schaffhauser 2011).

A digitális korszakban az IKT környezetben bekövetkező tanulás során több lehetőség is adódik a tanár-diák-szülő kommunikációra:• Moodle-felület,• Okostelefon,• Közösségi hálók,• Digitális naplók.

Érzékelhető folyamat, hogy az új tanulási helyzet a klasszikus tanár-diák szerepek megváltozását jelenti, nyitottságot és rugalmasságot kíván mindkét féltől az újszerű kommunikációs módok használata közben.

Kommunikáció hivatalos ügyekben

A digitális állampolgárnak a munkahelyén és a hivatalos ügyek intézésekor is megfelelően kell tudnia használnia a digitális

csatornákat.

Magyarországon Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezik egyes

közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézéséről.

Az elektronikus ügyintézés négy szintje (eMagyarország 2009.):- Információközlés (pl. online információközlés) - Egyirányú kommunikáció (pl. űrlap elektronikus úton való elküldése) - Kétirányú interaktivitás (pl. Ügyfélkapu)- Interakció (pl. illeték fizetése és a számlázás is elektronikusan történik)

Összefoglalás

Egy digitális állampolgárnak ugyanúgy szabályokhoz és folyamatokhoz kell alkalmazkodnia, mint a hagyományos

társadalomban. A kommunikációs eszközök és a szolgáltatások folyamatosan változnak, amely rugalmasságot kíván meg a

felhasználóktól.

Az digitális kommunikációban rejlő lehetőségeket az iskoláknak és a pedagógusoknak is fel kell ismerniük a hatékony tanítás és kapcsolattartás

érdekében, akár tanár-tanár, tanár-diák, család-tanár között.

A digitális világban sikeres állampolgároknak nagyobb esélyük van, hogy boldoguljanak a digitális világ keretein kívül is.

Felhasznált irodalom

Ollé János: A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetőségei

Habók Lilla – Czirfusz Dóra: Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben

eMagyarország: Az elektronikus ügyintézés (2009) URL: http://bit.ly/1248LtA Hozzáférés ideje: 2013. május 04.

Balázs Géza – Bódi Zoltán: Az internetkorszak kommunikációja.