Digitális gazdaság és társadalom, 2018Digitális gazdaság és társadalom, 2018 7 4. ábra A digitális gazdaság és társadalom fejlettsége, 2019* 45,4 60,4 42,1 48,0 25,4

Digitális gazdaság és társadalom, 2018


www.ksh.hu

TartalomÖsszefoglalás .......................................................................................................................................................... 3

I. Nemzetközi kitekintés ....................................................................................................................................... 41. Távközlés és internetszolgáltatás.............................................................................................................. 4

1.1. Mobiltelefon-szolgáltatás .................................................................................................................... 41.2. Vezetékes telefonszolgáltatás ............................................................................................................ 51.3. Internetszolgáltatás ............................................................................................................................. 6

2. Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban és a vállalkozásoknál ...................................................................................................................................... 62.1. Internetellátottság, az internetkapcsolat típusa és az internethasználat ..................................... 72.2. A vállalkozások internetes jelenléte ................................................................................................. 92.3. Közösségi média, e-egészségügy, felhőalapú szolgáltatások ......................................................102.4. Internetes vásárlás és elektronikus kereskedelem .........................................................................112.5. Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére .......................................................... 12

II. Az infokommunikációs szektor és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág helye Magyarország nemzetgazdaságában .................................................................................................. 13

III. A távközlés, televízió- és internetszolgáltatási ágazat teljesítménye, főbb jellemzői ...........................191. Mobilszolgáltatás ...................................................................................................................................... 202. Vezetékestelefon-szolgáltatás.................................................................................................................. 223. Televízió-, kábeltelevízió-szolgáltatás ................................................................................................... 23

3.1. Televíziószolgáltatás ......................................................................................................................... 233.2. Kábeltelevízió-szolgáltatás .............................................................................................................. 24

4. Internetszolgáltatás .................................................................................................................................. 27

IV. Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban és a vállalkozásoknál .......................................................................................................................................... 291. Az internetkapcsolat típusa ..................................................................................................................... 292. Internethasználat .......................................................................................................................................313. A vállalkozások internetes jelenléte ....................................................................................................... 334. A közösségi média és a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele, internetes telefonálás .............. 345. Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére ................................................................. 376. 3D-nyomtatás, robotika és Big Data-elemzés a vállalkozásoknál .................................................... 387. Elektronikus kereskedelem ..................................................................................................................... 398. Digitális készségek ....................................................................................................................................41

További információk, adatok (linkek)TáblázatokMódszertanElérhetőségek

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt18m.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt18.xls

www.ksh.hu

3Digitális gazdaság és társadalom, 2018

Összefoglalás• 2018. december 31-én a nemzetgazdaságban összesen nyilvántartott 1,9 millió szervezet 3,3%-át, azaz

62 ezer szervezetet az információ, kommunikáció ágban regisztrálták. A digitális gazdaság alapját jelentő infokommunikációs szektorban közel 51 ezer vállalkozást tartottunk nyilván.

• 2018-ban az infokommunikációs szektorban működő szervezetek beruházásainak volumene 8,5%-kal emelkedett egy év alatt.

• 2018-ban az üres álláshelyek aránya az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban 3,6% volt.• 2018-ban az előzetes adatok szerint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban

folyó áron 1789 milliárd forint bruttó hozzáadott érték realizálódott, volumene 11%-kal volt magasabb az előző évinél.

• Az infokommunikációs szektorban működő vállalkozások folyó áron 8,9%-kal több nettó árbevételt (7,9 ezer milliárd forint) értek el 2017-ben, mint egy évvel korábban.

• 2017-ben 4,0%-kal többen vettek részt a szektor vállalkozásainak tevékenységében. A személyi jellegű ráfordítások 10%-kal meghaladták az előző évit.

• Az IKT-szektorban folyó áron a bruttó hozzáadott érték 15, a termelési érték 8,4%-kal nőtt 2016-hoz képest.

• 2017-ben a szektorban működő vállalkozások befektetett eszközeinek értéke közel a harmadával csökkent, míg a saját tőkéé 5,3%-kal nőtt egy év alatt.

• 2017-ben a vállalkozások adózás előtti eredménye több mint a négyszeresére, az adózott eredménye közel a harmadával emelkedett egy év alatt. A gazdálkodás hatékonyságát jellemző nettó profithányad – az adózott eredmény és a nettó árbevétel hányadosa – 0,8 százalékponttal meghaladta az előző évit. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3,0%-kal nőtt 2016-hoz képest.

• 2018-ban a vezetékes vonalak 71%-a VoIP-hangcsatorna volt, egyre több ügyfél választja a kábeltelevízió mellé az ugyanazon kábelen nyújtott telefonszolgáltatást is. E területen erős a piaci koncentráció, továbbra is három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak négyötöde.

• 2018-ban a mobiltelefon-előfizetések száma 0,8%-kal nőtt, a havidíjas előfizetéseké is tovább emelkedett. A mobilpiac telítődöttsége az egyre kedvezőbb díjcsomagoknak tulajdonítható, ami hatással volt az adatforgalom nagymértékű növekedésére is.

• A televízió-előfizetések száma 2018 végén megközelítette a 3,8 milliót, az előző évihez képest 1,3%-kal bővült. Ebből 79% digitális, a fennmaradó 21% analóg volt.

• A kábeltelevízió-előfizetők száma 2018-ban – az előző évekhez hasonlóan – nőtt, a piacon meglévő egyre élesebb verseny mellett. 2017-hez hasonlóan 2018-ban is a jelszolgáltatásból (előfizetési/jelszolgáltatási díjbevétel) származott a kábeltelevíziós díjbevétel számottevő része.

• 2018-ban Magyarországon az internet-előfizetések száma 10 millió volt, ami közel 200 ezerrel meghaladta a népesség számát. Az internet-előfizetések száma 4,8%-kal emelkedett az előző évihez képest. A mobil-internet adja az összes internet-előfizetés 69%-át.

• 2018-ban a magyarországi háztartások 83%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. A hazai ellá- tottság aránya évről évre javul, a bővülés mértéke 2010 és 2018 között évente átlagosan 4,0 száza-lékpont volt.

• 2018-ban a 16–74 éves lakosság körében a gyakori (3 hónapon belüli) internetezők aránya 76% volt.

• 2018-ban az éven belüli egyéni internethasználók 67%-a lépett kapcsolatba közhivatalokkal e-közigazgatási ügyek intézése során, ami 7,2 százalékponttal magasabb az előző évinél.

• 2018-ban a magyarországi vállalkozások 94%-a használt számítógépet, 91%-uk csatlakozott az internethez, és kétharmadának (66%) volt honlapja.

• 2018-ban a magyarországi vállalkozások 18%-a (az internetet használó vállalkozások 20%-a) vásárolt felhőalapú szolgáltatást.


www.ksh.hu

I. Nemzetközi kitekintés

1. Távközlés és internetszolgáltatás

1.1. Mobiltelefon-szolgáltatás1

2018-ban globális szinten a mobiltelefon-előfizetések2 száma 13%-kal nőtt a 2014. évihez képest, és meghaladta a 7,9 milliárdot.

1. ábraA száz lakosra jutó mobiltelefon-előfizetések száma az Európai Unióban, 2018

100,9103,2103,4103,4105,6107,3108,4

115,6115,7115,9116,2117,5118,1118,7119,2120,6

123,5125,1125,1

129,3132,2132,2132,8134,7

137,5140,2

145,4164,3

0 15 30 45 60 75 90 105 120 135 150 165

CiprusÍrországBelgium

MagyarországHorvátország

LettországFranciaország

PortugáliaGörögország

SpanyolországRománia

Egyesült KirályságBulgária

SzlovéniaCsehország

HollandiaAusztria

DániaSvédország

NémetországLuxemburgFinnország

SzlovákiaLengyelország

OlaszországMálta

ÉsztországLitvánia

EU-28 átlaga: 121,5

darab

Az Európai Unióban az előfizetések száma 2018-ban megközelítette a 624 milliót, az előző évek-ben nem változott jelentősen. A száz lakosra jutó előfizetések száma a tagállamok közül Litvániában volt a legmagasabb (164), és Cipruson a legalacsonyabb (101). A V4-országokban3 átlagosan 127 előfi-zetés jutott száz lakosra, amely 6-tal meghaladta az uniós átlagot (121). Hazánkban az ellátottság mér-téke 18-cal kevesebb volt az EU átlagánál.

1 Forrás: International Telecommunication Union (ITU): http://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Pages/stat/default.aspx (utolsó elérés: 2019. augusztus 12.).

2 Az előfizetések száma az ITU-módszertan alapján a havidíjas előfizetések mellett az utolsó három hónapban aktív feltöltőkártyás előfizetések számát is tartalmazza.

3 Visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia.

http://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Pages/stat/default.aspx

www.ksh.hu


1.2. Vezetékes telefonszolgáltatás4

2018-ban globális szinten a vezetékes vonallal ellátott országokban a bekapcsolt fővonalak száma 12%-kal csökkent 2014-hez képest.

2018-ban az Európai Unió 28 tagállamában a vezetékestelefon-előfizetések száma 1,7%-kal, 205 millióra csökkent egy év alatt. A vezetékestelefon-előfizetéssel való ellátottság az EU-n belül széles skálán mozgott: míg Franciaországban száz lakosra átlagosan 59 előfizetés jutott, addig Finn- országban mindössze 6. Hazánkban a száz lakosra jutó vezetékes fővonalak száma (31) 11-gyel meg-haladta a V4-ekre vetített értéket (20), és 9-cel elmaradt az uniós átlagtól (40).

2. ábraA tíz legtöbb vezetékes fővonallal* rendelkező tagállam az Európai Unióban

és Magyarország, 2018

59

58

52

49

48

47

45

42

42

38

31

Portugália Spanyol-ország

Francia-ország

Málta

Német-ország

EgyesültKirályság

Görög-ország

Luxem-burg Ausztria

Hollandia

Magyar-ország

* Száz lakosra számítva.

2018-ban az Európai Unió tagországaiban a száz lakosra jutó mobil-előfizetések száma átlagosan háromszorosa volt a vezetékestelefon-előfizetéseknek, Magyarországon 3,3-szerese. Az egyes tagálla-mokban az arányok nagyon eltérően alakultak: míg Finnországban 23-szor, addig Franciaországban csak 1,8-szer több mobil-előfizetést regisztráltak, mint vezetékest.

2018-ban az Európai Unióban a távközlési szolgáltatások fogyasztói árai – az egyéni fogyasztás ren-deltetés szerinti osztályozása alapján – 0,8%-kal csökkentek egy év alatt.

4 Forrás: International Telecommunication Union (ITU): http://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Pages/stat/default.aspx (utolsó elérés: 2019. augusztus 12.).

http://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Pages/stat/default.aspx


www.ksh.hu

1.3. Internetszolgáltatás5

2018-ban az Európai Unióban a helyhez kötött internet-előfizetések száma (179 millió) 2,1%-kal volt magasabb az előző évihez képest. A helyhez kötött internet-előfizetések száma a V4-országokban 1,3%-kal csökkent az előző évi előfizetői állományhoz képest.

3. ábraA száz lakosra jutó helyhez kötött, szélessávú internetkapcsolat az Európai Unióban, 2018*

44,844,1

43,742,4

41,139,6

39,239,1

37,737,136,9

33,332,031,731,5

29,929,729,5

28,428,228,027,727,327,026,626,426,1

18,9

0 10 20 30 40 50

FranciaországDániaMálta

HollandiaNémetország

Egyesült KirályságBelgium

SvédországGörögország

LuxemburgPortugália

ÉsztországSpanyolországMagyarország

FinnországCsehország

ÍrországSzlovéniaAusztriaLitvánia

OlaszországSzlovákia

LettországHorvátország

BulgáriaCiprus

RomániaLengyelország

EU-28 átlaga: 35,0

darab

* Az ITU definíciója szerint a helyhez kötött, szélessávú előfizetés tartalmazza a vezetékes és a helyhez kötött vezeték nélküli technológiákat.

2. Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban és a vállalkozásoknál Magyarországon a szélessávú hozzáférés valamivel az uniós átlag felett van, ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv széleskörű elfogadásának, az új generációs hozzáférés magas hálózati lefe-dettségének, valamint a szupergyors széles sáv infrastruktúrájának köszönhető. Jelentősen meghaladja az EU átlagát a lakosság közösségiháló-használata, illetve a videóhívások indítása.

5 Forrás: International Telecommunication Union (ITU): http://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Pages/stat/default.aspx (utolsó elérés: 2019. július 29.).

https://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Pages/stat/default.aspx

www.ksh.hu


4. ábraA digitális gazdaság és társadalom fejlettsége, 2019*

45,4

60,4

42,148,0

25,4

49,852,5

59,3

48,053,4

41,1

62,9

0

10

20

30

40

50

60

70

DESI 2019 (helyezés: 23.)

1. Internet-hozzáférés

(helyezés: 14.)

Magyarország EU-átlag

%

2. Humán tőke (helyezés: 20.)

3. Internetes

szolgáltatások használata

(helyezés: 18.)

4. A digitális

technológiák integráltsága (helyezés: 25.)

5. Digitális

közszolgáltatások (helyezés: 26.)

* Lásd a 6. lábjegyzetet.

A legnagyobb kihívást a digitális közszolgáltatásoknak és a digitális technológiáknak a vállal-kozásokba való integrálása jelenti. Magyarország – az előbbiekben felsorolt – mindkét terüle-ten jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételének ará-nya sem éri el az EU-28 átlagát. Magyarországon magasabb az IKT-diplomások aránya, mint az EU-ban, míg az IKT-szakemberek aránya megközelíti a közösségi átlagot. Ugyanakkor meg kell jegyezni a DESI-mutatóval kapcsolatosan, hogy az évente változó és nehezen átlátható módszertan miatt idősorosan csak korlátozottan összehasonlítható adatokat tartalmaz, a tárgyidőszakban már ren-delkezésre álló elektronikus kormányzati szolgáltatásokat nem veszi figyelembe, ráadásul az adatforrá-sok egy része nem ismert, ezért nem tekinthető hivatalos statisztikának.

2.1. Internetellátottság, az internetkapcsolat típusa és az internethasználat

2018-ban az Európai Unió tagországaiban az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 89%, Magyarországon – az előző évhez képest 1 százalékpontos növekedést követően – 83% volt. A hazai ellátottság 2010 és 2018 között ugyan évente átlagosan 4,5%-kal emelkedett, 2018-ban mégis az uniós átlag alatt teljesítettünk (6 százalékponttal), ezzel a tagországi rangsor 20. helyén álltunk.

2018-ban az EU-ban a háztartások 86%-a csatlakozhatott szélessávú internetkapcsolattal a világ-hálóra. A magyarországi háztartások 83%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, ez az arány az uniós rangsor középső harmadára volt jellemző. 2018-ban a V4-országokban a szélessávú internettel való ellátottság az összes háztartásra vetítve átlagosan 81%-ot tett ki, ami 1,5 százalékponttal múlta felül az egy évvel korábbit. 2018-ban az interneteléréssel rendelkező háztartásokon belül a szélessávú internet aránya az uniós tagállamok körében 97% volt. Ezt a szintet a hazai arány 2 százalékponttal haladta meg, míg a V4-ek átlagosan 1 százalékponttal elmaradtak attól. Hazánk a négy ország rangsorában Csehor-szággal együtt állt a rangsor élén. A szélessávú technológia napjainkra jellemző – már szinte kizárólagos használatát is jelentő – magas arányát hazánk 2012-ben érte el először.


www.ksh.hu

5. ábraA háztartások internetellátottsága az Európai Unióban, 2018

72–79

85–8990–9495–98

80–84

%

EU-28 átlaga: 89%

Forrás: Eurostat (az adatok utolsó frissítési ideje 2019. július 3.).

2018-ban az EU lakosságának átlagosan 85%-a tartozott a gyakori internethasználók körébe, míg a Magyarországon élő egyéni internetezők 76%-a állította ezt magáról. Dániában és Luxemburgban az egyéni szintű gyakori használat (98%, illetve 97%) a megfigyelt 16–74 éves korúaknál a teljesség-hez közelít. A visegrádi országokban a gyakori világháló-használat aránya átlagosan 79%-ot tett ki, ami 5,6 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-28 átlaga. A V4-ek lemaradása egy év alatt 1,9 százalék-ponttal csökkent 2017-hez képest.

6. ábraAz internethasználók aránya az Európai Unióban, 2018*

%

BulgáriaRománia

GörögországOlaszország

PortugáliaHorvátországMagyarországLengyelország

SzlovéniaSzlovákia

LitvániaMálta

ÍrországLettország

CiprusSpanyolország

CsehországAusztria

FranciaországÉsztország

BelgiumSvédország

NémetországFinnország

HollandiaEgyesült Királyság

LuxemburgDánia

82

6571

7274

7575

7678

808080

81

8484

868787

888989

9292

949595

9798

0 60 70 80 90 100

EU-28 átlaga: 85

* A gyakori (3 hónapon belül) internetet használók körében.Forrás: Eurostat (az adatok utolsó frissítési ideje 2019. július 3.).

www.ksh.hu


7. ábra

A számítógéppel és szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya, az Európai Unióban 2018

RomániaGörögország

MagyarországBulgária

Egyesült KirályságÉsztország

LengyelországCiprus

HorvátországÍrország

MáltaNémetország

CsehországOlaszország

PortugáliaSpanyolország

SzlovákiaLettország

SvédországSzlovéniaAusztriaBelgium

DániaFinnország

FranciaországHollandia

LitvániaLuxemburg

0 75 80 85 90 95 100 %

EU-28 átlaga: 97

8587

9395959595

9696969697

9898989898

999999

100100100100100100100100

Forrás: Eurostat (az adatok utolsó frissítési ideje 2019. május 13.).

A vállalkozások továbbra is leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyan-akkor hazánkban a mobil internetkapcsolat céges használata ismét meghaladta az uniós átlagot. 2018-ban az uniós vállalkozások 97%-a használt helyhez kötött internetet, míg mobil internetkap-csolattal 65%-uk rendelkezett. Ez az arány hazánkban 91, illetve 71% volt. Az internettel rendelkező uniós cégek 95, a hazaiak 91%-a használt helyhez kötött szélessávú internetet.

2.2. A vállalkozások internetes jelenléte

Az Európai Unióban átlagosan a vállalkozások 77%-a rendelkezett honlappal 2018-ban. A legnagyobb arányban a dán és a finn (egyaránt 96%), a legkisebb mértékben a román és a bolgár (44, illetve 51%) vállalkozások működtettek honlapot. A magyar vállalkozások kétharmada (66%-a) élt az internet adta lehetőségekkel, ezzel hazánk még mindig az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedett el.

Nemzetközi összehasonlításban az unió számítógép-használó vállalkozásainak 20%-ában alkalmaztak informatikai szakembert. Magyarországon ez az arány 6 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot, így a tagállamok rangsorában Írország, Belgium, Dánia és Hollandia után hazánkban alkalmaztak a vállalko-zások a legnagyobb arányban informatikai szakembert.

Az infokommunikációs technológiák üzleti életbe való integrációjának egyik előfeltétele a vállal-kozásnál munkát vállaló alkalmazottak digitális készségeinek fejlesztése. Az EU-ban átlagosan min-den tizedik vállalkozás biztosított informatikai továbbképzést IT-szakemberei és minden ötödik nem informatikai tevékenységet végző alkalmazottai részére. Magyarország mindkét arány (8, illetve 13%) alapján a tagállamok rangsorának középmezőnyében helyezkedett el. Az alapvető informatikai feladato-kat az Európai Unió országaiban – akárcsak hazánkban – jelentős részben külső szakértők látták el.


www.ksh.hu

8. ábraA honlappal rendelkező vállalkozások aránya az Európai Unióban, 2018

4451

6363

656667

69717173

7676787879

828283838484

8788

92949696

RomániaBulgária

LettországPortugália

GörögországMagyarországLengyelországFranciaország

CiprusOlaszország

HorvátországSpanyolország

SzlovákiaÉsztország

LitvániaÍrország

Egyesült KirályságMálta

CsehországLuxemburg

BelgiumSzlovénia

NémetországAusztria

SvédországHollandia

DániaFinnország

EU-28 átlaga: 77

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %

Forrás: Eurostat (az adatok utolsó frissítési ideje 2019. május 13.).

2.3. Közösségi média, e-egészségügy, felhőalapú szolgáltatások

2018-ban a gyakori internetező hazai lakosság 86%-a vett részt a közösségi hálózatokban (felhasználói profil készítése, üzenetposztolás stb.), ez egyharmadával meghaladta az EU átlagát (65%) és a V4-ek között is a legintenzívebb részvételt jelenti már évek óta. A hazai felhasználók a közösségi médiát kiemelkedő, 74%-os arányban vették igénybe az egészségüggyel kapcsolatos információk megszerzése érdekében, ami 14 százalékponttal felülmúlta az EU 60%-os és a többi V4-ország 61–64% közötti arányát.

1. táblaAz interneten végzett néhány tevékenység aránya a világhálót gyakran

használó lakosság körében(%)

Ország, országcsoport

Közösségi hálózatokban való részvétel

E-egészségüggyel kapcsolatos információk keresése

2015 2016 2017 2018 2015 2016 2017 2018

EU-28 átlaga 63 63 65 65 58 59 61 60

V4-országok:

Csehország 50 55 57 64 49 56 61 64

Lengyelország 61 60 63 64 42 55 59 61

Magyarország 83 83 84 86 73 68 75 74

Szlovákia 69 71 72 74 60 55 61 61

Forrás: Eurostat (az adatok utolsó frissítési ideje 2019. július 3.).

www.ksh.hu


Az egészségügyi intézmények a bővülő e-egészségügyi szolgáltatások keretében egyre szélesebb körben teszik lehetővé az interneten keresztüli időpontfoglalást, amit 2018-ban a gyakori hazai inter-netezők 29%-os arányban vettek igénybe, ez 9 százalékponttal haladta meg az uniós tagországok átla-gát (20%).

Az uniós vállalkozások negyede, míg a hazaiak kevesebb mint egyötöde vett igénybe felhőalapú szolgáltatást. 2018-ban a felmérésben részt vevő országok közül a finn vállalkozások vettek igénybe a legnagyobb arányban fizetett felhőalapú szolgáltatást (65%). Az effajta szolgáltatásokat az egyes tag-országok elsősorban e-mailezésre és fájlok tárolására használták. (Az uniós átlag mindkét szolgáltatásnál 18, Magyarország esetében 13, illetve 11% volt).

2.4. Internetes vásárlás és elektronikus kereskedelem

2018-ban az uniós lakosság 60, míg a hazai lakosság 41%-a vásárolt magáncélból az interneten. Az EU-ban az internetes vásárlók átlagos aránya 2017-ről 2018-ra 3 százalékponttal bővült (57%-ról 60%-ra), Magyarországon ennél kisebb, 2 százalékpontos növekedést mértünk ebben az időszakban. A tagállamok közül Dánia (84%) és az Egyesült Királyság (83%) lakosai voltak a legaktívabb internetes vásárlók. Magyarország a rangsor 21. helyén foglalt helyet Litvánia (43%) után és Portugália (37%) előtt. 2018-ban a visegrádi országokban a 12 hónapon belül interneten vásárlók aránya 50% volt, 10 százalékponttal elmaradva a közösségi átlagtól. A V4-ek között Csehország és Szlovákia volt a rangsor élén egyaránt 59%-kal, őket követte Lengyelország 48%-kal, míg hazánk a negyedik helyen állt.

9. ábraAz interneten vásárlók aránya az Európai Unióban, 2018*

2021

3235363637

4143

4548

515354

595959606161

6770

727778

808384

RomániaBulgária

CiprusHorvátországGörögországOlaszország

PortugáliaMagyarország

LitvániaLettország

LengyelországSzlovénia

SpanyolországMálta

ÍrországCsehország

SzlovákiaAusztria

ÉsztországBelgium

FranciaországFinnországLuxemburg

NémetországSvédország

HollandiaEgyesült Királyság

Dánia

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %

EU-28 átlaga: 60

* A 12 hónapon belül interneten vásárlók körében.Forrás: Eurostat (az adatok utolsó frissítési ideje 2019. július 3.).


www.ksh.hu

Az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya a magyar vállalkozások 13%-ánál haladta meg a 2017. évi nettó árbevétel 1%-át, ez 4 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. Ugyanakkor az összes árbevétel 23%-a származott elektronikus értékesítésből, ami 6 százalékponttal magasabb volt az uniós átlagnál. Ezen belül a weboldalon keresztül történő értékesítésből – az uniós átlaggal meg-egyezően – az árbevétel 7, míg az elektronikus adatcserén keresztüli értékesítésből az árbevétel 16%-a származott (EU-átlag: 11%). A tagállamok rangsorában ezzel az aránnyal a felső harmadba tartoztunk. A legmagasabb elektronikus értékesítési árbevételi aránnyal – az elmúlt évekhez hasonlóan – Írország rendelkezett (35%).

10. ábraAz elektronikus értékesítésből származó nettó árbevétel aránya

az Európai Unióban, 2017*

EU-28 átlaga: 17

44

56

911

1213

141415151515

171718

192121

222323

2429

3235

CiprusGörögország

BulgáriaLettország

RomániaOlaszország

HorvátországLitvániaAusztria

NémetországÉsztországHollandia

LengyelországLuxemburg

SpanyolországSzlovéniaPortugália

Egyesült KirályságFinnország

SzlovákiaFranciaország

DániaMagyarország

SvédországCsehország

BelgiumÍrország

%0 5 10 15 20 25 30 35 40

* Az adatok a 2018. évi felmérésből származnak.Forrás: Eurostat (az adatok utolsó frissítési ideje 2018. május 13.).

2.5. Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére

2018-ban az Európai Unió állampolgárainak átlagosan 52, míg a hazai lakosság 53%-a lépett kapcsolatba közhivatalokkal közigazgatási ügyei elektronikus intézése során.

2. táblaAz e-kormányzati portálok használatának aránya*

(%)

MegnevezésEU-28 Magyarország

2017 2018 2017 2018Információszerzés közhivatalok honlapjáról 41 44 43 48Űrlapok letöltése 30 31 31 38Kitöltött űrlapok elküldése 30 34 29 37Elektronikus kapcsolatfelvétel közhivatalokkal 49 52 47 53

* A felvételt megelőző 12 hónapban, a 16–74 éves lakosság körében.

www.ksh.hu


2018-ban az e-közigazgatás legfejlettebb szolgáltatási szintjét, a kitöltött űrlapok elküldését a viseg-rádi országok lakosságának átlagosan 26%-a vette igénybe, ami 8 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál. A rangsort Magyarország vezette (37%), utána Csehország (26%), Lengyelország (25%) és Szlovákia (16%) következett. Az e-kormányzati portálok hazai lakossági használati arányában történt emelkedés hátterében az évek óta folyamatosan fejlesztett e-közigazgatási szolgáltatások bővülése áll.

II. Az infokommunikációs szektor és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág helye Magyarország

nemzetgazdaságában

Az infokommunikációs szektor és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág közös metszete a távközlés, az információtechnológiai szolgáltatás ágazatok, valamint a szoftverkiadás, és az adatfel-dolgozás, webhoszting, világhálóportál-szolgáltatás szakágazatok. A digitális gazdaság alapját jelentő IKT (információs és kommunikációs technológiák)-szektor ezen kívül IKT-gyártásra és -szolgáltatásra vonatkozó alágazatokat tartalmaz.

2018. december 31-én az IKT-szektorban regisztrált vállalkozások száma közel 51 ezer volt, ennek több mint kétharmadát az információtechnológiai szolgáltatás ágazatban tartották nyilván. A tárgyévben 5,7 ezer vállalkozás újonnan alakult, míg 2,8 ezer megszűnt a szektorban. Az informá-ció, kommunikáció nemzetgazdasági ágban 16%-kal több (62 ezer) szervezetet tartottak nyilván, mint 2014-ben.

11. ábraA beruházások volumenváltozása az IKT-szektorban, 2018

(az előző évhez képest)

–14,4

–18,1

76,6

11,8

34,2

57,7

6,4

–20,5

70,2

–39,9

2,5

–46,6

63,6

–60 –40 –20 0 20 40 60 80

Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása

Számítógép, perifériás egység gyártása

Híradástechnikai berendezés gyártása

Elektronikus fogyasztási cikk gyártása és mágneses,optikai információhordozó gyártása

Információtechnológiai, híradástechnikaitermék nagykereskedelme

Szoftverkiadás

Vezetékes távközlés

Vezeték nélküli távközlés

Műholdas távközlés

Egyéb távközlés

Információtechnológiai szolgáltatás

Adatfeldolgozás, webhoszting,világhálóportál-szolgáltatás

Számítógép, kommunikációs eszköz javítása

%

2018-ban – előzetes adatok alapján – az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő szervezetek beruházásainak volumene 9,6%-kal csökkent egy év alatt, és folyó áron megközelítette a 203 milliárd forintot. Ennek több mint a kétszerese – közel 413 milliárd forint –


www.ksh.hu

realizálódott az IKT-szektorban, ahol a beruházások volumene 8,5%-kal emelkedett az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben a híradástechnikaiberendezés-gyártás beruházásai nőttek, itt valósult meg a beruházások teljesítményértékének közel harmada.

A 2018. évi előzetes adatok szerint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesít-ménye a teljes nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez folyó áron 5,0%-kal járult hozzá, volumenét tekintve 11%-kal bővült az előző évhez képest. A távközlési ágazat bruttó hozzáadott értéke – ami több, mint a negyede az információ, kommunikáció ág teljesítményének – folyó áron 487 milliárd forint volt, volumenében 12%-kal nőtt az előző évhez képest. Az információtechnológiai szolgáltatás és az információszolgáltatás ágazatok együtt az információ, kommunikáció ág folyó áron számított bruttó hozzáadott értékének 53%-át adták, volumenük 12%-kal meghaladta az előző évit.

2017-ben6 az IKT-szektorban működő vállalkozások száma 28%-kal több volt, mint 2013-ban és meghaladta a 34 ezret. A vállalkozások 70%-a az információtechnológiai szolgáltatás ága-zatban működött. A legkevesebb vállalkozás (18) a műholdas távközlés alágazatban tevékenykedett. Az IKT-szektorban működő szervezetek tevékenységében 162 ezer fő vett részt, 14%-kal több, mint négy évvel korábban. A szektorban működő vállalkozások értékesítésből származó nettó árbe-vétele folyó áron 25%-kal meghaladta a 2013. évit, és elérte a 7878 milliárd forintot. Az árbevétel 55%-a exportértékesítésből származott. Az infokommunikációs szektorban realizálódott bruttó ter-melési érték – a nettó árbevétel növekedésével párhuzamosan – folyamatosan emelkedett, 2017-ben folyó áron meghaladta az 5637 milliárd forintot, ami ötödével több volt, mint 2013-ban.

3. táblaAz IKT-szektorban működő vállalkozások néhány fajlagos mutatószáma

vállalkozáskategóriák szerint, 2017

VállalkozáskategóriaVállalkozások

száma, darab

Egy vállalkozásra jutóEgy foglalkoz-tatottraa) jutó

nettó árbevételnettó

árbevétel

bruttó hozzáadott

érték

személyi jellegű ráfordítások

millió forint

Mikrovállalkozás 32 738 17 6 2 13

Kisvállalkozás 1 168 497 153 88 30

Középvállalkozás 197 3 820 891 532 53

Összes kkv 34 103 55 16 8,1 25Kkv-körbe nem tartozó

vállalkozás 359 16 704 4 034 1 947 70

Összes vállalkozás 34 462 229 58 28 49a) A szervezet tevékenységében résztvevők átlagos állományi létszáma.

A személyi jellegű ráfordítások értéke 2013 és 2017 között folyamatosan – évente átlagosan 7,4%-kal – nőtt, az időszak végén harmadával több volt, mint négy évvel korábban. A bérköltségre vonatkozó hatékonysági mutató7 2017-ben 9,0%-kal alacsonyabb volt a 2013. évinél. A személyi jellegű ráfordítások szintje8 6,5%-kal meghaladta a négy évvel korábbi értéket. A szektor bruttó működési eredménye négy év alatt átlagosan 7,5%-kal emelkedett, és 2017-ben átlépte az ezer milliárd forin-tot. 2013 és 2017 között a saját tőke értéke folyamatosan, évente átlagosan 6,2%-kal emelkedett az IKT-szektorban, és 2017 végén megközelítette a 2,6 ezer milliárd forintot. A szektorban működő vállalkozások befektetett eszközeinek értéke átlagosan 7,2%-kal csökkent. A befektetett eszkö-

6 Az alábbiakban szereplő makromutatók 2018. évi adatai még nem állnak rendelkezésre.7 A bruttó termelési érték és a személyi jellegű ráfordítások hányadosa.8 A személyi jellegű ráfordítások és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa.

www.ksh.hu


zök egyre nagyobb hányadát finanszírozták saját forrásból, 2017-ben a saját tőke a befektetett eszkö-zök 158%-ára nyújtott fedezetet. A tőkehatékonysági mutató értéke9 az elmúlt években alapvetően nem változott: 2017-ben egységnyi saját tőke felhasználásával több mint kétszeres termelési értéket állítottak elő a szektor vállalkozásai. 2017-ben a szektorban működő vállalkozások körében a termékek és szolgál-tatások vásárlása10 folyó áron a negyedével, a változatlan formában történő újraeladások értéke11 pedig harmadával meghaladta a 2013. évit.

2013 és 2017 között a szektorban működő kis- és középvállalkozások száma dinamikusan emelke-dett, 2017-ben 28%-kal volt több, mint 2013-ban. A kis- és középvállalkozások részaránya a szektoron belül a vizsgált öt évben nem változott (99%). Gazdasági súlyuk ennél jóval kisebb, elsősorban a munka-erőpiacon betöltött szerepük jelentős.

12. ábra

Az IKT-szektorban működő vállalkozások fajlagos mutatói régiónként, 2017

14 193040

.

75 61347398

.

67 83299344

<2 <3 <15<6

11 142432

..

.

58 93314403

79 77471517

37 3790132227 129 75 40

2,2

2,6

2,8

2,35,9

14,8

1,9

1,9

Ft.Ft

Ft ..Ft

Ft.Ft

Ft Ft

Ft.Ft

Ft ..Ft

Ft

Egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel, millió forint

Egy vállalkozásra jutó termelési érték, millió forint

Egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel, millió forint

Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték, millió forint

A vállalkozások száma, ezer darab

Ft

2013 és 2017 között a fajlagos teljesítménymutatók a vállalkozás méretével együtt növekedtek az IKT-szektorban. 2017-ben az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel a mikrovállalkozások körében ugyanannyi, a kis- és középvállalkozások esetén egyaránt 10%-kal több volt, mint 2013-ban. A bruttó hozzáadott érték leginkább (28%-kal) a kisvállalkozások körében nőtt. A mikrovállalkozások személyi

9 A bruttó termelési érték és a saját tőke hányadosa.10 Az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az egyéb szolgáltatások értéke

és a vásárolt készletek állományváltozása együtt.11 Az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke és az árukészletek állományváltozása együtt.


www.ksh.hu

jellegű ráfordításai 6,2%-kal csökkentek, a kis- és középvállalkozásoknál 21, illetve 14%-kal emelked-tek a 2013. évihez képest.

Az IKT-szektorban működő vállalkozások körében az egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel átla-gosan 9,5%-kal emelkedett 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a középvállalkozásoknál követke-zett be, a fajlagos mutató értéke 18%-kal meghaladta a 2013. évit.

2017 végén az IKT-szektor vállalkozásainak 60%-a Budapesten és Pest régióban működött, míg a legkevesebb idesorolt vállalkozás Észak-Magyarországon tevékenykedett. Az IKT-szektor főbb telje-sítménymutatói alapján a Budapesten működő vállalkozások egyértelműen domináns szerepet töltöttek be: 2017-ben a nettó árbevétel 43, a termelési érték 34, a bruttó hozzáadott érték 56%-át adták. Ezzel szemben a legalacsonyabb értékek (sorrendben 1,1, 1,2 és 1,5%) a Nyugat-Dunántúlon működő vállal-kozásokhoz köthetők, annak ellenére, hogy Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon kevesebb vállal-kozás tevékenykedett e szektorban.

2018-ban az IKT-szektorba sorolt vállalkozásoknál 289 kutatóhely működött, 5,2 ezer fő, ezen belül 4029 fő kutató, fejlesztő foglalkoztatásával. A K+F-ráfordításuk folyó áron számított értéke 54 milli-árd forint volt, ebből 6 milliárd forintot a K+F-beruházások tettek ki. 2014 és 2018 között folyó áron évente átlagosan 10,9%-kal emelkedtek a szektor kutatási és fejlesztési ráfordításai. Az IKT-szektor tel-jes K+F-ráfordításának 94%-a a szolgáltatási ágazatok vállalkozásainál valósult meg. A kutatás, fejlesztés pénzügyi forrásainak 76%-a a vállalkozásoktól, további 22%-a az állami költségvetésből származott.

2018-ban – a munkaerő-felmérés adatai alapján – az IKT-szektorban foglalkoztatottak száma közel 179 ezer fő volt, a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 4,0%-a. Számuk 14%-kal meghaladta a 2014. évit. A munkáltatók létszámkategória-besorolása szerint a foglalkoztatottak több mint a fele az 50 fő alatti, illetve a legnagyobb, 1000 főt vagy annál többet foglalkoztató vállalkozásoknál dolgo-zott. 2018-ban az 50–999 fő közötti vállalkozások mintegy 57 ezer főnek adtak munkát, részesedésük 32%-ot tett ki az IKT-szektoron belül. 2018-ban a foglalkoztatottak döntő többsége (95%) magán- vagy vegyes tulajdonban lévő vállalkozásnál tevékenykedett. Ez az arány 2014 és 2018 között nem változott számottevően, 92–96% között mozgott.

13. ábraA digitális gazdaságban foglalkoztatottak megoszlása, 2018

Digitális gazdaságban foglalkoztatottak

az IKT-szektoron kívül

Digitális gazdaságban foglalkoztatottak

az IKT-szektorban

Digitális foglalkozásúak az IKT-szektorban

Nem digitális foglalkozásúak

az IKT-szektorban

27% 73%

65%

35%

2018-ban az IKT-szektorban foglalkoztatottak 35%-a (62 ezer fő) volt digitális foglalkozású12, de az IKT-szektoron kívül más szakágazatokban is dolgoztak digitális foglalkozásokban. A legtágabban értelmezett kör a digitális gazdaságban foglalkoztatottak, akik vagy digitális foglalkozásokban, vagy

12 Digitális foglalkozású: lásd Módszertan.

www.ksh.hu


az IKT-szektorban dolgoznak. 2018-ban 246 ezer fő végzett munkát a digitális gazdaságban, 2014-hez képest 17%-kal több. A 2016. évi jelentős, 9,5%-os növekedést követően 2017-re létszámuk egy év alatt 3,1%-kal csökkent, majd 2018-ban újra emelkedett (11%-kal). 2018-ban a munkáltató telephelye szerint Közép-Magyarország nagyrégióban dolgozott az IKT-szektorban foglalkoztatottak 53%-a, ezen belül Budapesten a 41%-uk tevékenykedett. Az Alföld és Észak nagyrégió részaránya (26%) 5,9 százalékpont-tal haladta meg a Dunántúlét.

Az IKT-vállalkozások exportforgalma 2018-ban folyó áron 4,5 ezer milliárd forintot tett ki, ami a teljes export 13%-a. A forgalom 2014-hez képest 976 milliárd forinttal, azaz évenként átlagosan 6,3%-kal bővült. Ezen belül az IKT-termékek exportja 2018-ban 3,2 ezer milliárd forintot tett ki, amely 7,6%-kal nőtt az előző évhez képest.

14. ábraAz IKT-szektorban működő vállalkozások IKT-termékexportjának megoszlása*

2014

6,7%

37,8%

26,7%

28,9%

2018

33,2%

33,6%

24,5%

8,8%Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása alá tartozó termékekSzámítógép perifériásegység gyártása alátartozó termékekHíradástechnikai berendezésgyártása alá tartozó termékek

Elektronikus fogyasztási cikk és mágneses, optikai információhordozó gyártása alá tartozó termékek

* Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR) szerint.

Az IKT-vállalkozások importforgalma 2018-ban folyó áron a teljes import 14%-a, 4,5 ezer mil-liárd forint volt. A forgalom az exportnál nagyobb mértékben (évente átlagosan 8,6%-kal, folyó áron összességében 1,3 ezer milliárd forinttal) emelkedett 2014 és 2018 között. Ezen belül az IKT-termékek importja 2018-ban 3,1 ezer milliárd forint volt, ami az előző évhez képest 9,4%-kal nőtt.

15. ábraAz IKT-szektorban működő vállalkozások IKT-termékimportjának megoszlása*

2014 2018

Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása alá tartozó termékekSzámítógép perifériásegység gyártása alátartozó termékekHíradástechnikai berendezésgyártása alá tartozó termékek

Elektronikus fogyasztási cikk és mágneses, optikai információhordozó gyártása alá tartozó termékek

26,3%

24,3%

43,2%

6,3%

30,8%

28,2%

36,5%

4,4%

* TESZOR szerint.


www.ksh.hu

2018-ban Magyarország teljes IKT-termékexportja 3678 milliárd forint volt, ami az előző évhez képest folyó áron 8,1%-kal nőtt, importja 3932 milliárd forintot tett ki, ami még jelentősebben, 9,9%-kal emelkedett.

16. ábraAz IKT-termékek külkereskedelmi egyenlege kontinensenként*

986 917793 807 864

100 135 124 68 5897 63 43–10 –17

–1 500

–1 000

–500

0

500

1 000

1 500

2014 2015 2016 2017 2018

Milliárd forint

01 3 10 9

Európa Amerika Afrika Ausztrália és Óceánia Ázsia

–1 078 –1 102 –1 001 –1 052 –1 170

* TESZOR szerint.

2014-től a vizsgált időszakban az IKT-termékek exportjának és importjának legnagyobb része Euró-pához kötődött. 2014-ben 2,5 ezer milliárd forintot tett ki az európai export, ami 2018-ra 640 milliárddal, azaz évenként átlagosan 5,8%-kal bővült. Ezzel szemben 2014-ben az import értéke 1,5 ezer milliárd forint volt, ami 2018-ra sokkal jelentősebben, 761 milliárd forinttal, azaz évenként átlagosan 10,6%-kal nőtt.

17. ábraAz IKT-termékeka) külkereskedelmi forgalmának megoszlása a kontinensek között*, 2018

%

%4,3

1,0

0,1

86,1

58,5

36,1

6,86,1

0,3

0,6

@

Amerika

Afrika

Ázsia

Ausztrália és Óceánia

Európa

Export

Import

a) TESZOR szerint.* A kontinensek export- és importadatai összesen=100%.

www.ksh.hu


Bár a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma lényegesen alacsonyabb a termékforgalomnál, jelentősége és részesedése a külkereskedelmi többletből egyre nő. A teljes nemzetgazdaságban 2018-ban a szolgáltatások exportja 8,0 ezer milliárd, importja 5,3 ezer milliárd forint volt. A szolgáltatás-külke-reskedelem egyenlege 2,7 ezer milliárd forint többletet tett ki, ami 225 milliárd forintos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Az IKT-szolgáltatások alá a távközlési, a számítástechnikai és az adatbázis-szolgáltatás, online kia-dás tartozik. 2018-ban az együttes exportforgalmuk 735 milliárd, míg az importjuk 451 milliárd forint volt. Ez az exportnál 2014-hez képest évenként átlagosan 12, az importnál 9,8%-os növekedést ered-ményezett.

Az IKT-szektorban 2018-ban is a számítástechnikai szolgáltatások exportja és importja volt a leg-meghatározóbb.

18. ábraAz IKT-szolgáltatások exportja és importja

54 45 67 43 67 43 66 57 62 47

246

417

292

458

312

493

345

574

365

652

11 4 10 4 12 4 19 35 24 360

100

200

300

400

500

600

700

Import Export2014 2015 2016 2017 2018

Távközlési szolgáltatások Számítástechnikai szolgáltatások Adatbázis-szolgáltatás, online kiadás

Milliárd forint

Import Export Import Export Import Export Import Export

III. A távközlés, televízió- és internetszolgáltatási ágazat teljesítménye, főbb jellemzői

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai13 szerint a nyilvántartott telefonszolgál-tatási jogosultságok száma 2014 óta nem változott jelentősen. 2018 végén 281 engedélyt tartottak nyilván. A tárgyévben 12 engedélyt adtak ki telefonszolgáltatás nyújtására, és ténylegesen 7 szolgáltató kezdte meg a működését. Internet-hozzáférési szolgáltatás esetén a jogosultságok száma közel ne-gyedével csökkent a 2014. évihez képest. A tárgyév végén 525 engedélyt regisztráltak, ennek 76%-a helyhez kötött, 5,1%-a mobilinternet-szolgáltatás volt. 2018-ban 20 engedélyt adtak ki, a működést tény-legesen 13-an kezdték meg. 2018 végén a műsorelosztási szolgáltatási jogosultságok és bejelen-tések száma alig több mint a felére esett vissza 2014-hez képest. A tárgyévben televízióműsor-

13 Forrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A postai, hírközlé-si, média és műsorszórási hatósági tevékenység című (OSAP 1705) éves statisztikai célú adatátvétele.


www.ksh.hu

elosztásra 118, rádióműsor-elosztásra 98 engedélyt tartottak nyilván, ezekből 115, illetve 96 volt műkö-dő szolgáltatás.

19. ábraA nyilvántartott szolgáltatási és műsorelosztási jogosultságok és bejelentések állománya

Helyhez kötött Mobil Televízióműsor-elosztásEgyébRádióműsor-elosztás

194

490

173

40121

35

22

27

75

153

86

97

0

100

200

300

400

500

600

700

800

Telefon Internet Telefon Internet2014 2018

Darab

201118

174

98

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2014 2018

DarabTelefon- és internetszolgáltatás Műsorelosztás

1. Mobilszolgáltatás

A mobil-előfizetések száma 2014–2018 között stagnált, ezen belül a havidíjas előfizetések száma ötödével emelkedett. A mobilhálózatból indított hívások száma 2,5%-kal csökkent, a beszélgetések időtartama ötödével nőtt a 2014. évihez képest.

20. ábraA mobil-előfizetések száma

Feltöltőkártyás Havidíjas

6,5 5,8 5,5 5,4 5,3 5,0 4,7 4,2 3,9

5,55,9 6,1 6,2 6,5 6,8 7,1 7,5 7,9

0

2

4

6

8

10

12

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Millió darab

2018 végén a mobil-előfizetések száma 11,8 millió volt14. A telítődött mobilpiacon a lakosság szá-mát meghaladó előfizetésszám (2018-ban 100 lakosra 121 előfizetés jutott) hátterében a lakossági és

14 Részben tartalmazza az M2M-kártyák számát is.

www.ksh.hu


üzleti előfizetések párhuzamos használata, továbbá a szolgáltatók vonzó díjcsomagkínálatai állnak. 2017 elején életbe lépett a feltöltőkártyás előfizetések ellenőrzését meghatározó hatósági rendelet15, amely elő-írja a kötelező adategyeztetést az előfizetők számára. Ennek hatására tovább csökkent a feltöltőkártyás előfizetések száma, bár az idősorban nem okozott törést. A pre-paid előfizetések aránya 2014-ben 45, míg 2018-ban már csak 33% volt. Ennek oka, hogy a magyarországi lakosság jobban preferálja a havidí-jas előfizetéseket, mert a havidíj egy része vagy akár teljes egésze lebeszélhető, illetve további kedvezmé-nyekkel is együtt jár (korlátlan adatforgalom, kedvezményes készülékvásárlás).

2018-ban a mobilhálózatokból kezdeményezett hívások száma (7,9 milliárd) 0,6%-kal nőtt az előző évihez képest. A mobiltelefonálással töltött összes idő (23 milliárd perc) 3,8%-kal emel-kedett. Továbbra is meghatározó volt a saját hálózaton belüli hívásforgalom. 2018-ban a beszélgetések több mint fele hálózaton belül történt. Legnagyobb mértékben a mobilhívások 3,7%-át kitevő nemzet-közi hívások ideje nőtt (30%-kal). 2018-ban 1971 percnyi beszélgetés jutott egy mobil-előfizetésre, ami naponta átlagosan 5,4 percnyi telefonálást jelentett.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok következtében egy év alatt 72%-kal bővült. Az adatforgalom nagymértékű növekedése mögött az okostelefonok terjedése és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése áll. Az összes adatforgalom:

• 89%-a 4G/LTE-rendszeren,• 8,7%-a 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.Magyarországon tovább folytatódott a 4G-mobilhálózat kiépítése, amely lehetővé teszi a felhaszná-

lóknak, hogy az arra alkalmas mobiltelefonjaikkal gyorsabban tudjanak internetezni. 2018 végén a 3G/UMTS-hálózatra16 legalább egyszer felcsatlakozott SIM-kártyák száma (6,2 millió) 7,4, a 4G/LTE-háló-zatra17 felcsatlakozottaké (5,5 millió) 23%-kal nőtt egy év alatt.

21. ábraA mobilhálózat adatforgalma

3G/UMTS-rendszeren keresztül4G/LTE-rendszeren keresztülEgyéb technológián keresztül

6,8 7,0 6,9 6,6 5,5 5,5 5,5 5,1 5,2 5,2 5,3 5,2

8,5 10,0 13,9 16,3 18,7 23,732,9 36,5

43,2 48,657,3 63,3

0,9 1,00,9 1,0 1,0

1,2

1,81,7

1,11,3

1,81,5

0

10

20

30

40

50

60

70

80

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.

2016 2017 2018negyedév

Petabyte

15 1/2017. (I. 11.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet módosítá-sáról.

16 3G/UMTS (Universal Mobile Telephone Service – egyetemes vezeték nélküli telefonszolgáltatás): harmadik generációs mobilkommunikáció, nagykiterje-désű, kétirányú rádió-összeköttetésen keresztüli adatátvitelt szolgáló eljárás.

17 4G/LTE (Long Term Evolution – hosszú távú fejlődés): negyedik generációs mobiltelefon-technológia.


www.ksh.hu

2. Vezetékestelefon-szolgáltatás

A vezetékestelefon-fővonalak száma 7,3%-kal emelkedett 2014-hez képest. A növekedést a vonalak 71%-át kitevő helyhez kötött VoIP-hangcsatornák generálták. Számuk 2018-ra 60%-kal emelkedett 2014-hez képest. A hívások száma több mint a harmadával, a beszélgetések ideje ötödével csökkent 2014 óta.

2018 végén Magyarországon 3 millió 230 ezer vezetékestelefon-fővonal működött, 1,8%-kal több, mint 2017 végén. Az ISDN-csatornák száma évről évre csökken, 2018 végén 250 ezer működött. 2018-ban az összes hangcsatorna 83%-a lakossági, 15%-a üzleti kategóriába tartozott, a szolgálati és nyilvános vonalak aránya továbbra is csekély volt. Az egyéni fővonalak 80, míg az üzleti fővona-lak 29%-a volt VoIP-alapú. A vezetékestelefon-szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2018-ban négy szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94%-a.

A kezdeményezett beszélgetések száma (761 millió) 11, összesített ideje (3,7 milliárd perc) 7,7%-kal csökkent egy év alatt. Ezen belül a hívások döntő többségét alkotó hazai hívások száma 11%-kal volt kevesebb, mint 2017-ben. Leginkább a hívások 1,6%-át kitevő nemzetközi beszélgetések száma csökkent (19%-kal). A hívások időtartamának 88%-a lakossági, 12%-a üzleti, a töredéke pedig egyéb (nyilvános, egyéb) hívás volt. A helyi és a belföldi hívások közel háromnegyedét (75, illetve 72%) egyéni előfizetők indították, a nemzetközi hívások nagyobb részét (62%) pedig üzleti előfizetők kezdeményezték.

A gyakran ingyenes idősávot és díjmentes hálózaton belüli beszélgetést is tartalmazó csomagok terje-désével az előfizetők kevesebbszer, de átlagosan hosszabb ideig beszéltek vezetékes telefonról (4,9 perc), mint mobiltelefonról (2,9 perc). Vezetékes telefonon a lakossági előfizetők átlagosan háromszor annyi ideig beszélgettek, mint az üzleti előfizetők.

2018-ban a vezetékes és mobilhálózatból kezdeményezett kimenő nemzetközi hívások ideje 28%-kal nőtt egy év alatt. Ennek oka a nemzetközi hívások 95%-át kitevő mobilhívások percidejé-nek jelentős növekedése (30%). A beszélgetések időtartamának 98%-a irányult Európába. Ezen belül az Európai Unióba indított hívások ideje 29%-kal emelkedett az előző évhez képest. A legnépszerűbb országok továbbra is Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia, Olaszország és az Egyesült Királyság voltak. A Romániába irányuló hívások ideje (52%) növekedett a legnagyobb mértékben.

22. ábraA helyhez kötött VoIP-telefonálás aránya

Helyhez kötött VoIP-hangcsatornák (pl. kábeltévés, DSL, optika) aránya a vezetékes vonalakon belül

Helyhez kötött VoIP-hívások időtartamának aránya az összes vezetékes híváson belül

%

4852

6164

71

3440

44

5357

0

10

20

30

40

50

60

70

80

2014 2015 2016 2017 2018

www.ksh.hu


A helyhez kötött VoIP-telefonálás fokozatosan fejlődik, míg 2014-ben a vonalak 48%-a tartozott ide, addig 2018-ban már a 71%-a. A hívások időtartamát tekintve ez az arány 34-ről 57%-ra nőtt.

2018-ban országosan száz lakosra 33, száz lakásra pedig 72 vezetékes fővonal jutott. Az országos átlagot Budapest jelentős mértékben meghaladta, ahol száz lakosra 50, száz lakásra 96 darab tele-fonvonal jutott. Megyei szinten az ellátottság Heves megyében volt a legmagasabb (35 fővonal/száz lakos), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a legalacsonyabb (20 fővonal/száz lakos). A legtöbb hívást (210 millió) – az összes 28%-át – Budapesten, a legkevesebbet pedig Nógrád megyében (13 millió) kezdeményezték.

2018-ban országosan száz lakosra közel 8 ezer hívás jutott, Budapesten 4 ezerrel meghaladta az átlagot. A megyék közül a legtöbb, száz lakosra jutó hívást (10 ezret) Tolna megyében, a legkeve-sebbet (4,9 ezret) Békés megyében kezdeményezték. A vezetékes hívások átlagos ideje Tolna megyé-ben volt a legalacsonyabb (3,9 perc), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (5,2 perc). Budapesten 0,3 perccel meghaladta az országos átlagot (4,9 perc).18

23. ábraA száz lakosra jutó vezetékestelefon-vonalak száma megyénként, 2018

50,0–59,9

30,0–49,925,0–29,9

20,0–24,9Darab

3. Televízió-, kábeltelevízió-szolgáltatás

3.1. Televíziószolgáltatás19

A televíziós szegmens folyamatosan növekszik. Új, digitális televíziós szolgáltatások kerülnek folyama-tosan kialakításra, ilyen például a nem helyhez kötött televíziószolgáltatás is. A digitális technológia egy-re több – már jelenleg is igen jelentéktelen – analóg előfizetést vált le, így nagyobb választékot és tartal-mat biztosítva a fogyasztók számára, ami több szolgáltatás igénybevételét eredményezi.

2018 végén az összes televízió-előfizetés száma megközelítette a 3,8 milliót, az előző évihez képest 1,3%-kal bővült. Az előfizetések 79%-a digitális, 21%-a analóg kategóriába tartozott.

18 Forrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A távközlési tevé-kenység berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1708) éves adatgyűjtése.

19 Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Az internet- és televíziószolgáltatás berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1995) éves adatgyűjtés alapján.


www.ksh.hu

2018-ban az előfizetői csomagok 72%-a (2,7 millió), amely az előző évinél 7,3%-kal több vezeté-kes jelátviteli hálózaton keresztül jutott el a szolgáltatást igénybe vevőkhöz. A vezetékes előfizetések-nek már a 20%-a csatlakozott a vezetékes IPTV20 átvitelére alkalmas hálózathoz.

2018 végén az előfizetések 30%-át kitevő sugárzott jelátviteli technológiák típusai közül a legjelentő-sebb, 69%-os részaránnyal a műholdas kategória rendelkezett.

2018 végén a televíziószolgáltatás előfizetéseinek 54%-a (2,0 millió) triple-play – tévé-, vezetékes-hang- és internetszolgáltatást egyaránt tartalmazó – előfizetés volt, számuk 4,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előfizetői csomagokból 29%-kal részesedtek az ún. single-play – a csak tévészolgál-tatásra történő – előfizetések, amelyek száma (1,1 millió) 5,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Területi megoszlásban a televízió-előfizetések száma Budapesten volt a legmagasabb (792 ezer), Nógrád megyében a legalacsonyabb (68 ezer). A vezetékes jelátviteli hálózaton keresztüli előfizeté-sekből a legtöbbet a fővárosban (674 ezer), míg a legkevesebbet Nógrád megyében (47 ezer) lehetett találni.

24. ábraAz ezer lakásra jutó televíziószolgáltatásba bekapcsolt lakások száma megyénként, 2018

Darab720,0–763,9

800,0–827,9828,0–894,9895,0–980,0

764,0–799,9

3.2. Kábeltelevízió-szolgáltatás

Hazai viszonylatban is a televíziósszolgáltatás elsődleges, legelterjedtebb formája a kábeles technológia, éppen úgy, mint Európában. Az állandó változásokhoz és technológiai fejlődéshez igazodva a szolgálta-tók az előfizetőik számára a csúcskategóriás szélessávú és digitális kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújt-ják, köszönhetően az elmúlt évek innovációs és infrastruktúraberuházásainak.

A magyarországi kábeltelevíziós szolgáltatókból 2010-ben még 292 szervezet volt jelen a piacon, 2018 végére a számuk 89-re zsugorodott. E szervezetek között igen erős a verseny, és számuk évek óta folyamatosan csökken. Az előfizetőkért folytatott kiélezett versenyben jellemzően a kisebb szolgáltatók folyamatosan el- vagy bérbe adják az infrastruktúrájukat a nagyobbaknak.

20 IPTV (Internet Protocol Television) átvitelére alkalmas hálózat: olyan digitális tévészolgáltatás, amelyet IP (internetprotokoll) használatának segítségével nyújtanak.

www.ksh.hu


2018-ban is igen telített volt a kábeltelevíziós ágazat, a két vagy több szolgáltatóval rendelkező terü-leteken új ügyfeleket esetenként már csak egymástól tudtak szerezni a piaci résztvevők. A szolgáltatók előfizetőszámának eloszlása a szektorban rendkívül egyenlőtlen: a 89 szolgáltatóból 11-nek 10 ezernél több, míg 60%-uknak legfeljebb ezer előfizetője volt.

25. ábraA kábeltelevízió-előfizetők és a kábeltelevízió-szolgáltatásba bekapcsolt lakások

számának alakulása

0

1 900

2 000

2 100

2 200

2 300

2 400

2 500

2 600

2 700

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Ezer darab

Kábeltelevízió-előfizetők száma Kábeltelevízió-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma

2017-hez képest 2,7%-kal növekedett a kábeltelevízió-előfizetők száma, 2018 végén 2,6 millió volt (ideértve az IPTV-t is). Az előfizetők 70%-a digitális, 31%-a pedig IPTV-előfizető volt.

26. ábraA kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások fontosabb mutatói

Hálózatra felfűzhető lakások (homepass) számaCsillagpontosan bekapcsolt lakások száma

5,2 5,3 5,55,7 5,7 6,0 6,1

1,9 1,92,2 2,3 2,3 2,4 2,42,3 2,3 2,4 2,4 2,5 2,6 2,7

0

1

2

3

4

5

6

7

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Millió darab

Bekapcsolt lakások száma


www.ksh.hu

Az ország kábeltelevíziós hálózatának technológiai állapota egyre jobb, ugyanis 2018 végén a bekö-tött lakások 91%-a a sokrétűbb szolgáltatást nyújtó csillagpontos kategóriába tartozott. 2010-ről 2018-ra 4,8 millióról 6,1 millióra nőtt az igénybe vehető kapacitás, azaz a hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma. A műszaki feltételek fejlődését az is mutatja, hogy a műsor- és jeltovábbító rendszerek (KMRJ) 90%-a csillagpontos volt, illetve 87%-a alkalmas a kétirányú adatátvitelre, így internetezésre is.

2018-ban a szolgáltatóknak a kábeltelevíziós szolgáltatásból eredő nettó árbevétele 98 milliárd forint volt. Az egy kábeltelevízió-előfizetésre jutó éves nettó árbevétel 37 ezer forintot tett ki. 2018-ban a kábeltelevízió-szolgáltatók beruházásai jelentősen, folyó áron 38%-kal nőttek 2017-hez képest, a beru-házásaik értéke folyó áron elérte a 68,7 milliárd forintot.

27. ábraA kábeltelevízió-szolgáltatás főbb gazdasági mutatói

Kábeltelevízió-szolgáltatásból származó nettó árbevétel Kábeltelevíziós beruházás

75,2 78,1 81,385,7

89,897,8 97,6

40,5 41,6

30,325,1

36,0

49,9

68,7

0

20

40

60

80

100

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Milliárd forint

2018-ban a kábeltelevízió-szolgáltatás országos lefedettsége a korábbi évek tendenciájának megfele-lően alakult. Országos átlagban ezer lakásból 595-ben volt kábeltelevízió-szolgáltatás. Budapesten volt a legtöbb lakás (649 ezer) a hálózatba bekötve.

28. ábraAz ezer lakásra jutó kábeltelevízió-szolgáltatásba bekapcsolt lakások

száma megyénként, 2018

Darab350,0–469,9

550,0–584,9585,0–624,9625,0–737,0

470,0–549,9

www.ksh.hu


4. Internetszolgáltatás

Az internetes szegmens rendkívül gyorsan növekszik, lépést tartva modern világunk gyors technológiai fejlődési ritmusával. Az országban egyre jelentősebb a szélessávú internetes ellátottság, ami a nagy se-bességű és szupergyors szélessáv széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevé-telének köszönhető. Az összes előfizetésből az egyéni előfizetők aránya 80, az üzleti előfizetéseké 20% volt.

Évek óta folyamatosan magas fokú koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2018-ban a 16 vezető szolgáltató cég a 9,7 millió előfizető 97%-át tudta magáénak, a középméretű (az 1–10 ezer közötti előfizetővel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,1, míg a legkisebb, az ezer előfizető-nél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz a 0,8%-a tartozott.

29. ábraAz internet-hozzáférési szolgáltatások nettó árbevétele

Milliárd forint

49,7 44,1 41,3 37,6 33,5 32,1 28,8 24,3 22,6

37,3 38,7 42,8 46,2 45,8 49,6 54,4 59,9 65,8

0

50

100

150

200

250

300

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

xDSL Kábeltelevízió Vezeték nélküliOptikai Egyéb (optikai technológia nélkül)

9,6 7,88,3 7,6 8,5

9,110,4

9,2

9,1

34,5 43,0 55,4 61,8 69,9 76,4 83,9114,5

137,9

4,4 7,6 9,3 11,3 12,1 14,6 18,4 21,6 27,6

2018-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 263 milliárd forint volt, ami egy év alatt 15%-kal (33 milliárd forinttal) nőtt. Ezen belül a legnagyobb részaránnyal (49%) rendelkező mobilinternet bevétele 21%-kal emelkedett 2017-hez képest. Az árbevétel szintén jelentősen, 27%-kal bővült az optikai kategóriában és 9,7%-kal a kábeltévés internet-előfizetéseknél. Az xDSL-előfizetések-ből származó árbevétel 6,8%-kal csökkent a 2017. évihez képest.

30. ábraAz internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint

xDSL Kábeltelevízió Egyéb vezetékesOptikai

790 801 774 766 781 788 774 748 736

893 970 1 055 1 144 1 229 1 300 1 365 1 414 1 482218 275 318 365 402 454 530 627 74134 31 29 29 27 23 16 15 16

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Vezeték nélküli

Ezer darab


www.ksh.hu

A technológiai fejlődéssel és a használati szokások változásával párhuzamosan átalakult az inter-net-hozzáférési szolgáltatások összetétele is. Az előfizetésszám jelentős mértékű emelkedését nagy-mértékben meghatározta a gyors technológiai fejlődés, amelyet a 2000-es években megjelenő harmadik generációs (3G), majd a 2012-ben Magyarországon is forgalomba került negyedik generációs (4G) tech-nológiák tettek lehetővé.

2018-ban az internet-előfizetések száma meghaladta a 9,9 milliót. 2018-ban az előfizetések száma 4,8%-kal volt több az egy évvel korábbinál, ezt az optikai csoport 18, a vezeték nélküli 4,3 és a kábelte-levízió 4,8%-os növekedése határozta meg, míg az xDSL-szegmens kismértékben csökkent (1,6%-kal). A vezeték nélküli előfizetéseken belül évek óta meghatározó a mobilinternet, amely az összes inter-net-előfizetés 69%-át adja.

31. ábraA vezetékes internet-előfizetések megoszlása a garantált és névleges sávszélességek szerint

2 Mbit/s alatt

2–10 Mbit/s

10–30 Mbit/s

30–100 Mbit/s

100 Mbit/s és felette

19%

22%

27%

6%

26%

9%

21%

32%

5%

33%

Garantált

2017. év

1%18%

23%

25%

33%

1%10%

15%

22%

52%

Névleges

2017. év

2018. év 2018. év

2018 végén a garantált sávszélességi kategórián belül a kiemelkedően gyors sebességet biztosító tar-tományokba (legalább 30 Mbit/s) az előfizetések 38%-a tartozott, míg a névleges kategórián belül ez az érték elérte a 74%-ot is. A mennyiségi változás minőségi fejlődéssel is párosult: 2018-ban jelentős mértékben eltolódtak az előfizetések a kiemelkedően gyors sebességet biztosító tartományok irányába a 2017. évihez képest.

32. ábraAz ezer lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma megyénként, 2018

Darab182,0–273,9

293,0–299,9300,0–324,9325,0–434,0

274,0–292,9

www.ksh.hu


2018 végén országosan ezer lakosra összesen 1017 internet-előfizetés jutott (mobilinternettel együtt), 37-tel több, mint egy évvel korábban. Mobilinternet nélkül a helyhez kötött előfizetések száma 318-at tett ki. Az ezer lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma 2018 végén Budapesten volt a legtöbb (434), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkevesebb (182).

IV. Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban és a vállalkozásoknál

1. Az internetkapcsolat típusa

2018-ban a magyarországi háztartások 83%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az internet-használat minőségét leginkább a szolgáltatás igénybevételekor elérhető sebesség határozza meg. A fej-lődést a szélessávú internetelérés, ezen belül is a nagyobb adatátviteli sávszélességű hálózat folyama-tos terjedése jelenti. A hazai ellátottság aránya évről évre javul, a bővülés mértéke 2010 és 2018 között évente átlagosan 4,5% volt.

2018-ban az internettel rendelkező háztartások21 92%-a helyhez kötött szélessávú kapcsolaton (DSL, kábel, wifi stb.) keresztül érte el a világhálót. A mobil széles sávval ellátott háztartások aránya 78%, közel annyi, mint 2017-ben.

33. ábraA kapcsolattípusok elterjedtsége a szélessávú internettel rendelkező

háztartásoknál és a vállalkozásoknál, 2018

Háztartás Vállalkozás

83%

71%

92%

78%

Helyhez kötött szélessávú kapcsolat

Szélessávú mobilkapcsolat

A háztartások havi nettó jövedelmének nagysága szoros összefüggésben áll a rendelkezésükre álló szélessávú internetkapcsolattal. 2018-ban növekedett az internettel rendelkező háztartások száma, ezen belül nagyobb mértékben bővült a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozóké.

Az internetkapcsolat-típusok közül 2018-ban minden régióban a helyhez kötött szélessávú kapcso-lattípus emelkedett ki, 47–56% közötti részaránnyal. A helyhez kötött szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya – az adott régió háztartásaihoz viszonyítva – Budapesten (85%), a vidéki régiók közül Nyugat-Dunántúlon (82%) volt a legmagasabb, míg Észak-Alföldön (69%) a legalacso-nyabb. A mobil szélessávú kapcsolat használata a lakosság körében folyamatosan terjed, 2018-ban orszá-gos átlagban az egyes kapcsolattípusok 43%-os részarányát képviselte.

21 Egy háztartás többféle internetkapcsolat-típussal rendelkezhet.


www.ksh.hu

A mobil szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya Budapesten és Közép-Dunán-túlon volt a legmagasabb (73 és 71%), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (55%).

34. ábraA szélessávú kapcsolat aránya a háztartásoknál és vállalkozásoknál régiók

szerint, 2018*

HÁZTARTÁSOK

VÁLLALKOZÁSOK

64,6–67,968,0–72,9

73,0–74,5

Mobil szélessávú internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya, %

Helyhez kötött szélessávú internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya, %

77,7–80,780,8–82,9

83,0–86,6

55,1–60,961,0–66,9

67,0–72,9

Mobil szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya, %

Helyhez kötött szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya, %

69,4–72,973,0–79,9

80,0–84,7

* A háztartásoknál a viszonyítás alapja az adott régió háztartásainak száma.

2018-ra csökkent a különbség a vállalkozások helyhez kötött (83%), valamint mobil (71%) széles-sávú internethasználata között. A szélessávú mobilinternettel rendelkező vállalkozások kétharmadá-nak (67%) célja, hogy a dolgozók hozzáférjenek a hivatali e-mail-rendszerhez, több mint egyharmada (37%) használja a hivatali dokumentumok elérhetősége céljából, és közel egyötöde (19%) teszi lehe-tővé a szoftveralkalmazások elérését a dolgozók számára. A vállalkozások által a leginkább használt, helyhez kötött szélessávú, valamint a szélessávú mobil internetkapcsolatot legmagasabb arányban a nyugat-dunántúli (87, illetve 74%), legkevésbé az észak-alföldi (78, illetve 65%) vállalkozások hasz-nálták.

A legszélesebb körben használt letöltési sebesség 2018-ban is a 10 és 30 Mbit/s közötti volt, a vállal-kozások 25%-a rendelkezett ilyen internetkapcsolattal. A 30 és 100 Mbit/s közötti letöltési sebességet a vállalkozások 21, a 100 Mbit/s fölöttit a 19%-a használta.

www.ksh.hu


35. ábraA letöltési sebesség megoszlása a vállalkozás mérete szerint, 2018

2,5 17,5 24,7 19,2 16,9

2 Mbit/s alatt 2–10 Mbit/s között 10–30 Mbit/s között30–100 Mbit/s között 100 Mbit/s felett

%

2,3

0,9

16,5

11,8

24,9

27,5

20,5

27,2

18,6

24,8

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

10–49 fő

50–249 fő

250 fő és afölött

Összesen

0,1 7,9 20,1 29,3 38,7

2. Internethasználat

A világháló eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul a hazai internetellátottság növekvő színvonala, és az okostelefonok használata a lakosság egyre szélesebb körében.

2018-ban az internetet valamikor már használók aránya a lakosság számához viszonyítva 84% volt, mindössze 0,9 százalékponttal emelkedett a 2017. évi felvétel eredményeihez képest. A 16–74 éves lakosság körében a gyakori internetezők aránya 76% volt. 2018-ban az összes internethasználó, és ezen belül a gyakori használóknak is több mint a fele (egyaránt 51%-a) nő volt. A több mint egy éve interne-tezők körén belül a nők kétharmad, a férfiak egyharmad részben voltak jelen.

36. ábraA gyakori internethasználók aránya korcsoportonként, 2018

%

16–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74

95,1 94,3 91,982,9

60,8

30,5

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

éves

Országos átlag: 76,1

A világhálót használók körében 2018-ban tovább folytatódott a korábbi évek tendenciája, a gyakori internetet használók aránya továbbra is a legfiatalabb vizsgált korcsoport, a 16–24 év közötti fiatalok


www.ksh.hu

körében volt a legmagasabb, 95%, amit segít az egyre inkább megfizethető okostelefonok, és a széles-körű mobil-internetszolgáltatások elérése is. Az internethasználatban továbbra sem csökkent a szaka-dék a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között. 2018-ban a legidősebb vizsgált, 65–74 éves korcso-portba tartozók alig egyharmada (31%) használta gyakran (3 hónapon belül) a világhálót.

37. ábraAz internethasználók utolsó használati időpont szerinti megoszlása az iskolai

végzettség szintje szerint, 2018

87,3

89,2

96,0

5,6

4,9

1,3

7,1

5,9

2,7

0 50 60 70 80 90 100

Alapfokú

Középfokú

Felsőfokú

3 hónapon belül 3–12 hónapon belül Több mint egy éve

%

A gyakori internethasználat aránya a magasabb iskolai végzettségi szintek felé haladva fokozatosan nő, az egyes végzettségi szintek közötti különbség mértéke továbbra is jelentős. 2018-ban az alapfokú végzettségűek körében a gyakori internethasználat aránya 54% volt, ami 2,4 százalékponttal meghaladta a 2017. évit, a középfokúak között 79-ről 76%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek körében nem változott (94%) az arány egy év alatt.

38. ábraA gyakori internethasználat aránya régiók szerint, 2018

79,8–84,674,8–79,7

69,8–74,7%

www.ksh.hu


2017-ben száz hazai háztartásra átlagosan 194 darab mobiltelefon, ezen belül 77 darab okostelefon, valamint 55 darab laptop22 jutott. A háztartások jól ellátottak mobiltelefonokkal, jelenleg inkább már a minőségi cserék (pl. a hagyományos helyett okostelefon) kerülnek előtérbe. 2018-ban a világháló eléréséhez mobiltelefont használók aránya 58, míg a hordozható számítógépeké 35% volt. Mind-két eszközcsoport esetében az átlagot jóval nagyobb arányban meghaladta a három legfiatalabb korosz-tály eszközhasználati aránya, különösen a 16–24 éveseké volt magas (86 és 49%).

2018-ban a gyakori internethasználatban jelentős, 15 százalékpontos területi különbség tapasztal-ható a legmagasabb és a legalacsonyabb aránnyal – Budapest (85%) és Dél-Alföld (70%) – rendelkező régiók között.

2018-ban a tényleges internetezők 90%-a napi rendszerességgel csatlakozott a világhálóra. Ezt jelentős mértékben meghaladja a 16–24 éves fiatalok és a 25–34 évesek aránya (98, illetve 96%), szá-mukra az internet mindennapos használata gyakorlatilag már a napi rutin részévé vált.

2018-ban az éven belüli internetezők közül az alkalmazottak és vállalkozók 56%-os arányban hasz-náltak munkavégzésük során IKT-eszközöket23, amelyeket leggyakrabban (49%) e-mail küldésére vagy adatbázisba történő adatbevitelre, míg a legkisebb, 8%-os arányban információtechnológiai rendszerek vagy szoftverek fejlesztésére, karbantartására vették igénybe. 2018-ban 22% volt azoknak az éven belüli internetező alkalmazottaknak és vállalkozóknak az aránya, akiknek új szoftver- vagy számítógépes vezérlést lehetővé tévő eszköz használatát kellett megtanulnia. A kérdésre válaszolók 46%-a állította, hogy rendel-kezett a munkahelyi feladatai ellátásához szükséges informatikai képességekkel. 2018-ban 23% volt azon internethasználók aránya, akik munkájukat 2018-ban legalább egy alkalommal otthon végezték.

2018-ban a magyarországi vállalkozások 94%-a használt számítógépet, és 91%-uk csatlakozott az internethez. Szinte minden vállalkozás használt számítógépet, illetve internetet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (egyaránt 99%), az információ és kommunikáció (98%, 97%), a vízel-látás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (egyaránt 96%), vala-mint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (97%, 94%) nemzetgazdasági ágakban. A 2017. év végi állományi adatok alapján az egy vállalkozásra jutó számítógépek száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (270 darab), valamint az információ és kommunikáció ágakban (143 darab) messze meghaladta a nemzetgazdaság egészére vonatkozó átlagos számítógépszámot (41 darab).

3. A vállalkozások internetes jelenléte

2018-ban a hazai vállalkozások kétharmadának (66%) volt honlapja, ugyanakkor az egyes nemzetgaz-dasági ágak között jelentős az eltérés: az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások 91%-a, míg a szállítás és raktározás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzőknek alig több mint a fele (52, illetve 54%) rendelkezett honlappal. A honlapon elérhető szolgáltatások közül a honlappal rendelkező vállalkozások 85%-a nyújtott termékeivel és szol-gáltatásaival kapcsolatban információt weboldalán keresztül. Az elektronikus kereskedelem szempontjá-ból kiemelt fontosságú, hogy a weboldalon keresztül lehetőség legyen az online megrendelésre: ugyan-ezen vállalkozások 30%-a tette lehetővé ennek a lehetőségét. Legnagyobb arányban továbbra is a szál-láshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalkozásoknál lehetett online rendelni (63%), ami 5 százalékpontos emelkedést jelent 2017-hez képest. A rendelés nyomon követése a honlappal rendelke-ző vállalkozások 14%-ánál volt biztosított, és mintegy 38%-uknál volt lehetőség a vállalkozás közösségi profiljához való hozzáférésre. A vállalkozások ötöde fizetett internetes hirdetést.

A számítógépet használó magyarországi vállalkozások alig több mint negyede (26%) alkalmazott informatikai szakembert 2018-ban, akik főleg irodai alkalmazások támogatásában vállaltak szerepet a vállalaton belül (39%). A külső szakértők alapvetően az IKT-infrastruktúrát tartották karban (52%), az egyre fontosabbá váló adatvédelemről és a biztonságról gondoskodtak (44%), illetve a webalkalmazá-

22 Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel, 2017. évi adat.23 IKT-eszközök: számítógép, laptop, okostelefon, tablet, más hordozható eszközök.


www.ksh.hu

sokat és webmegoldásokat fejlesztették (43%). A vállalkozások 8%-a24 biztosított informatikai tovább-képzést informatikai szakemberei és 13%-a a nem informatikai alkalmazottai részére .

39. ábraA gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások aránya, 2018

%

14,6

14,2

14,2

29,7

38,1

85,5

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A weboldal személyre szabásának lehetősége

A megrendelések online követhetősége

A termék testreszabásának lehetősége

Online megrendelés

Linkek és kapcsolatok a vállalkozásközösségimédia-profiljaihoz

Termék-, szolgáltatásinformációk

4. A közösségi média és a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele, internetes telefonálás

Az egyének magáncélú internethasználatában a közösségi média a leghatékonyabb eszköz a számukra fontos kisebb-nagyobb közösségekkel történő kapcsolat megteremtéséhez, és a közösségi életben való részvételhez. A világhálóra csatlakozók internetezési szokásainak évről évre történő változása vissza-tükrözi, hogy a felhasználók digitális írástudásukkal mely célok érdekében, hogyan tudják hasznosítani az információs társadalom és a technológia által kínált lehetőségeket és előnyöket. 2018-ban a gyakori internetezők 65%-a – a 16–74 éves lakosság számához viszonyítva – csatlakozott a közösségi hálóza-tokhoz. A lakossági magáncélú internethasználat során a közösségi oldalakon történő részvétel aránya 5,0 százalékponttal, 86%-ra, és a leggyakrabban igénybe vett kommunikációs csatorna, az e-mail 4,3 százalékponttal, 91%-ra emelkedett egy év alatt.

2018-ban a folyamatosan bővülő internetes vásárlásokkal összefüggésben az árukról, szolgáltatások-ról történő információkeresés aránya 8,7 százalékponttal, 90%-ra emelkedett, az online szolgáltatások közül kiemelkedő internetes banki szolgáltatások igénybevételi aránya – 7,0 százalékpontos növekedés-sel – 54%-ot tett ki.

A közösségi oldalak egyéni használati arányának alakulásában jelentős szerepe van az életkornak és az iskolai végzettségnek. A közösségi média használata jelentősen eltér az egyes korcsoportoknál, össze-függésben az új technológiára való fogékonysággal, annak ismeretével és készségszintű alkalmazásával. A felvételben részt vevő 16–24, valamint a 25–34 évesek korcsoportjában a használat aránya magas volt (94, illetve 87%). Ez az arány az idősebb korosztályok irányába haladva folyamatosan csökkent, de a középkorú használóknál még elérte a 67%-ot. Ugyanakkor a legidősebbek (65–74 év közötti) leszaka-dása igen jelentős, használati arányuk (18%) a lakossági átlag jóval kevesebb mint harmada volt. Az iskolai végzettség is jelentősen differenciálja a használat arányait. A végzettség emelkedésével – az adott szinteken belül – fokozatosan nő a közösségi médiát használók aránya. 2018-ban a felsőfokú végzettségűek 78, míg az alapfokú végzettséggel rendelkezők 49%-a vallotta magát közösségimédia-használónak.

24 Az informatikai továbbképzésre, valamint az informatikai feladatok ellátásra vonatkozó kérdések 2017-re vonatkoznak, ugyanakkor a 2018-as felmérésből származnak.

www.ksh.hu


40. ábraA magáncélú internethasználat aránya a fontosabb használati célok szerint, 2018*

Igény szerinti videónézés, kereskedelmi szolgáltatóktól

Áruk vagy szolgáltatások értékesítése

Időpontfoglalás rendelésre honlapon keresztül(pl.: kórházba vagy rendelőbe)

Internetes tévénézés (élő vagy megszakítható adás)műsorsugárzó szolgáltatóktól)

Játékok játszása, letöltése

Internetes banki szolgáltatások igénybevétele

Videónézés videómegosztó szolgátatóktól

Internetes telefonálás

Zenehallgatás (pl.: webrádió, online zenehallgatás)

Egészségüggyel kapcsolatos információk keresése

Részvétel közösségi oldalakon

Információkeresés árukról, szolgáltatásokról

E-mail küldése, fogadása

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

11,0

14,4

29,0

31,7

39,7

54,2

58,0

59,5

69,4

73,9

85,9

90,2

90,7

%

* A felmérésben a vonatkozó kérdés több válasz jelölését is lehetővé tette, ezért az arányok itt azt jelentik, hogy a gyakori (3 hónapon belüli) internethasználók hány százaléka használta az internetet többek között (nem kizárólag) a megjelölt céllal is.

A közösségi média használata régiós bontásban kisebb eltéréseket mutat: a legmagasabb arányban Budapesten (71%), míg a legkevésbé Észak-Magyarországon (61%) használta a lakosság.

41. ábraA hívások száma és az internetes telefonálás aránya

Vezetékes hívások száma

Mobilhívások száma

Internethasználók internetes telefonálási aránya

1,60 1,43 1,34 1,19 1,06 0,95 0,86 0,76

8,37 8,05 8,08 8,15 8,14 7,95 7,90 7,95

33,4

43,8

37,2

52,7 54,7 53,657,0 59,5

0

10

20

30

40

50

60

0

2

4

6

8

10

12

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

%Milliárd darab

2011 óta a vezetékes hívások száma kevesebb mint a felére esett vissza, a mobilhívások száma pedig 5,0%-kal mérséklődött. A gyakori internethasználók körében az internetes telefonálás aránya 2013 óta lényegében folyamatosan emelkedett, 2018-ban elérte a 60%-ot.


www.ksh.hu

Az internetalapú technológia fejlődésével a világhálón a felhasználók széles köre igénybe veheti a felhőalapú szolgáltatásokat (cloud computing)25, amelynek során 2018-ban a hazai lakosság közel egyharmada (33%) használt internetes tárhelyet a felmérést megelőző 3 hónapban. Az új technológiát használók aránya 2017-hez képest 7,6 százalékponttal bővült.

42. ábraAz internetes tárhelyet használók aránya korcsoportok szerint, 2018

2018 2017

%

57,3

45,841,1

33,1

17,2

5,2

32,9

43,3

36,3

30,426,0

12,1

5,0

25,3

0

10

20

30

40

50

60

16–24 éves Összesen25–34 éves 35–44 éves 45–54 éves 55–64 éves 65–74 éves

A tárhelyhasználat mint viszonylag új, a lakosság körében széleskörűen még nem elterjedt techno-lógia, szoros összefüggésben áll a használók életkorával és iskolai végzettségével is. 2018-ban a felsőfokú végzettségű internetezők kevéssel több mint fele (51%), míg az alapfokúak egyötöde (20%) tartozott a tárhelyhasználók közé. A lakóhely szerint a főváros és Pest megye áll az élen 45, illetve 40%-kal, míg a legalacsonyabb arányban Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön (25–24%) vettek igénybe ilyen szolgáltatásokat.

43. ábraA vállalkozások felhőalapú számítástechnika-használatának aránya

a tevékenység típusa szerint, 2018, %

13,0

10,0

6,9

10,6

6,3

4,9

5,5

E-mail

Irodai szoftver alkalmazása

Adatbázis tárolásaaz interneten

Fájlok tárolása az interneten

Pénzügyi, könyvelőalkalmazások használata

CRM-alkalmazás használata

Számítási kapacitásigénybevétele

25 Felhőalapú szolgáltatás (cloud computing): lehetőséget ad a felhasználó számára, hogy különféle állományokat (például képeket, videókat, dokumentumo-kat) feltöltsön egy személyes tárhelyre, egy ún. „felhőbe”, és az internet segítségével ahhoz bármikor, bárhol hozzáférhessen.

www.ksh.hu


2018-ban a magyarországi vállalkozások 18%-a (az internetet használó vállalkozások 20%-a) vásá-rolt felhőalapú szolgáltatást. Továbbra is kiemelkednek az információs, kommunikációs tevékenységet végző vállalkozások, amelyek 55%-a fizetett elő rá, és ezen belül 42%-uk használta elektronikus levele-zésre, 41%-uk fájlok interneten történő tárolására, 11, illetve 7,1 százalékponttal többen, mint az előző évben. E két tevékenység volt a leginkább elterjedt a többi nemzetgazdasági ág esetében is. 2017-hez képest a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az információ, kommunikáció, illetve a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, ágban tevékenykedő vállalkozások használati aránya növeke-dett a legdinamikusabban (7,2, 6,7, illetve 5,8 százalékponttal).

5. Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére

A digitális társadalom fejlődésével egyre szélesebb körben lehet a közigazgatási ügyeket elektronikus úton intézni. 2018-ban az éven belüli egyéni internethasználók 67%-a lépett kapcsolatba közhivatalok-kal e-közigazgatási ügyek intézése során, ami 7,2 százalékpontos növekedést eredményezett 2017-hez képest. Az e-közigazgatási ügyintézést igénybe vevő hazai internethasználó lakosságra – hasonlóan a korábbi években kialakult tendenciához – továbbra is jellemző, hogy elsősorban az alacsonyabb fejlett-ségi szinten (információszerzés a közhivatalok honlapjáról) intézi ügyeit. A magasabb fejlettségi szin-tek (űrlapok letöltése, kitöltött űrlapok elküldése) felé haladva egyre kisebb (47, illetve 46%) az adott szinteken ügyintéző lakossági arány. 2018-ban ez utóbbi kategóriában az éven belüli internethasználók körében figyelemre méltó, 9,6 százalékpontos növekedés volt tapasztalható. A felvételben résztvevők 29%-ban jelölték a kitöltött űrlapok be nem küldésének okaként, hogy más megbízott személy járt el a nevükben, további 20% a személyes adatok biztonságáért való aggodalmat, illetve 17% a megfelelő ismeretek hiányát tüntette fel.

44. ábraAz e-kormányzati portálok használatának megoszlása az elmúlt 12 hónapban

korcsoportok szerint, 2018*

16–24 éves Összesen25–34 éves 35–44 éves

38,9 37,939,9

38,341,1

45,5

39,4

31,2 31,0 30,5 31,5 30,027,4

30,729,9 31,1 29,6 30,228,9

27,129,9

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Információszerzés közhivatalok honlapjáról Űrlapok letöltése Kitöltött űrlapok elküldése

%

45–54 éves 55–64 éves 65–74 éves

* Az elmúlt 12 hónapban igénybe vett legmagasabb ügyintézési szint az összes egy éven belüli e-kormányzati portált használó egyén számához viszonyítva.

Minél magasabb az egyéni használók iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban – alapfokúak 25%, középfokúak 29%, felsőfokúak 32% – veszik igénybe a legmagasabb ügyintézési szintet.


www.ksh.hu

2017-ben az összes vállalkozás 84%-a26 vette igénybe különböző közigazgatási szervek honlap-jait információszerzésre, 82%-a töltött le űrlapokat és 81%-a vissza is küldte azokat. A vállalkozások mintegy 77%-a intézte közigazgatási ügyeit teljes mértékben elektronikusan, beleértve a pénzmozgáso-kat is. Az ügyeit a legmagasabb elektronizáltsági fokon intéző vállalkozások 98%-a használta az inter-netet az áfa-, 96%-a a társadalombiztosításijárulék-bevallások benyújtására. 2017-ben minden ötödik vállalkozás vette igénybe az internetet, hogy hozzáférjen a közigazgatási pályázatok dokumentumaihoz. Az e-tenderhez való hozzáférés a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szeny-nyeződésmentesítés és az építőipari vállalkozásokra volt a legjellemzőbb (31%). A vállalkozások elsősor-ban Magyarországon nyújtottak be elektronikus úton közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlatot (14%), az Európai Unió irányában benyújtott elektronikus pályázatok aránya még mindig alacsony (1,8%).

45. ábraElektronikus közbeszerzés a vállalkozások létszám-kategóriája

szerint, 2017*

Ajánlat benyújtása elektronikus közbeszerzési eljárás keretében az Európai Unióvalamely más országában

Ajánlat benyújtása elektronikus közbeszerzési eljárás keretében Magyarországon

Elektronikus közigazgatási eljárás tender dokumentumainak és leírásainak internetenkeresztüli elérése

0 5 10 15 20 25 30 %

20,6

19,3

27,9

24,9

14,2

13,1

20,4

17,2

1,8

1,7

2,6

3,3

10–49 fő

50–249 fő

250 fő és afölött

Összesen

* Az adatok 2017-re vonatkoznak, de a 2018. évi felmérésből származnak.

6. 3D-nyomtatás, robotika és Big Data-elemzés a vállalkozásoknál

2018-ban a vállalkozásoknak mindössze 2%-a használt 3D-nyomtatást (saját 3D-nyomtató vagy más vállalkozás által nyújtott 3D-szolgáltatást vett igénybe), a feldolgozóiparban ez az arány 5,4% volt.

A vállalkozások 4,3%-a végzett Big Data-elemzést saját alkalmazottai bevonásával, 2,7%-uk vett igénybe külső szolgáltatást erre vonatkozóan. Legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció (11%), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágak vállalkozásai (10%) végez-tek Big Data-elemzést, illetve ezekben az ágakban volt a legnagyobb az elemzést külső szolgáltatásként igénylő vállalkozások aránya is (5,1 és 9,9%). Az elemzéshez adatforrásként geolokációs, a közösségi média használata során keletkező, valamint a vállalkozások saját okos eszközeiből, illetve érzékelőiből származó adatokat használtak. Ez utóbbit a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban használták a legmagasabb arányban (10%).

26 A közigazgatási ügyek használatáról szóló mutatók 2017-re vonatkoznak, de a 2018. évi felmérésből származnak.

www.ksh.hu


A vállalkozások töredéke használt ipari, illetve szolgáltató robotokat (2,9, illetve 0,9%), ugyanakkor a feldolgozóipari vállalkozások 9,9%-a már alkalmazott ipari robotokat. A területi elhelyezkedést tekintve leginkább a nyugat- és közép-dunántúli vállalkozásoknál a legelterjedtebb a robotok használata (5,4, illetve 4,6%-os).

7. Elektronikus kereskedelem

A hazai lakosság körében egyre népszerűbb az interneten keresztül történő vásárlás. 2018-ban az utol- só vásárlás időpontja szerint az éven belüli internetezők 52%-a vásárolt a felvételt megelőző egy éven belül online, arányuk 2017-hez képest 3,2, míg 2010-hez képest 24 százalékponttal emelkedett. 2018-ban az éven belüli vásárlók között a férfiak képviselték a magasabb, 53%-os részarányt. Az éven belüli online vásárlók 70%-a 3 hónapon belül rendelt az interneten. A gyakori vásárlók döntő hányada (45%) 1–2 alkalommal, további 37%-a 3–5 alkalommal rendelt a világhálón keresztül.

46. ábraAz éven belüli interneten vásárlók aránya életkor szerint, 2018*

61,9%

67,1%

55,9%

47,7%

34,0%

20,5%

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900

Éven belüli internetezők, ezer fő

Egy éven belüli vásárlók, ezer fő

35–44 évesek

65–74 évesek25–34 évesek

16–24 évesek

45–54 évesek

55–64 évesek

* Az adatok a 2018. évi háztartási IKT-eszközhasználatra irányuló (OSAP 2003) önkéntes lakossági felvétel eszmei időpont-ját (2018. április 1., 0:00 óra) megelőző 12 hónapon belül történt vásárlásokra vonatkoznak. A viszonyítás alapja az éven belüli internetezők száma korcsoportonként.

2018-ban a 16–74 éves lakosság 52%-a vett részt az egy éven belüli internetes vásárlásokban. Az online vásárlási arány az idősebb korosztályok felé haladva fokozatosan csökken. Ezen belül a 25–34 éves kor-osztály volt a legaktívabb (67%), míg a legidősebb, 65–74 éves korúak a legalacsonyabb, 20%-os arányban használták ki a világhálón keresztüli vásárlás lehetőségét. E két korcsoport arányai között jelentős, több mint háromszoros különbség tapasztalható.

Az iskolai végzettség szintje továbbra is befolyásolja az elektronikus kereskedelemben való rész-vételt. Az egy éven belül történt internetes vásárlásoknál a felsőfokú végzettségűek közel kétszer nagyobb arányban (66%) vették igénybe az internetet, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők (36%). Lakóhely szerint 2018-ban a legnagyobb (64%) arányban Közép-Dunántúl, míg a legkisebb (45%) arányban Észak-Alföld lakossága vásárolt egy éven belül az interneten. Budapesten ez az arány 55% volt.


www.ksh.hu

47. ábraAz egy éven belüli internetes rendelések megoszlása a rendelt termék típusa szerint, 2018

17,3%

13,0%

10,5%

9,9%9,4%

7,7%

6,6%

5,1%

5,0%

3,9%

3,6%2,6%

2,3%1,7% 1,4% Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés

Szórakoztató elektronika

Háztartási eszköz

Jegyvásárlás (színház, sportesemény)

Szállásfoglalás (üdülés)

Könyv, magazin, újság

Egyéb, nem említett termékek

Telekommunikációs szolgáltatások

Egyéb, utazással kapcsolatos rendelések

Élelmiszer

Számítógépes hardver

Videojáték-szoftverek és új, javított verziók

Filmek, zenék

Gyógyszerek

Távoktatási anyagok

2018-ban a rendelt termékek típusa szerint a vásárlók a legnagyobb arányban (17%) ruházati és sportfelszereléseket, szórakoztató elektronikai (13%) és háztartási eszközöket (11%) rendeltek online. A hazai internetes vásárlók szolgáltatásokra irányuló megrendeléseiből a jegyvásárlás (színház, sport- esemény) 9,9%-ot, a szállásfoglaláshoz (üdülés) és egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó szolgál-tatások együtt 14%-ot tettek ki. A legkisebb arányban távoktatási anyagokat (1,4%) és gyógyszereket (1,7%) rendeltek. A ruházat és sportfelszerelések internetes vásárlása már 2014–2016 között is kiemel-kedett a rendelt áruk és szolgáltatások közül, míg a távoktatási anyagoké mindhárom évben a legalacso-nyabb volt.

Az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya a magyar vállalkozások 13%-ánál haladta meg a 2017. évi nettó árbevétel 1%-át. A vállalkozások teljes árbevételének közel egynegyede (23%-a) származott elektronikus értékesítésből. Ez az arány a feldolgozóipari vállalkozások esetében volt a leg-magasabb (38%). 2017-ben a legalább 10 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások a teljes nettó árbevételük 6,7%-át realizálták weboldalon keresztüli kereskedelemből, míg 16%-át elektronikus adat-cserén keresztül.

48. ábraA vállakozások számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevételének megoszlása, 2017*

Nem számítógépes

hálózat

Weboldal

Az automatikusfeldolgozási eljárást

lehetővé tevőelektronikus adatcsere

Számítógépeshálózat

77% 23%

71%

29%

* Az adatok 2017-re vonatkoznak, de a 2018. évi felmérésből származnak.

www.ksh.hu


2017-ben a vállalkozások közel 13%-a értékesített weboldalon keresztül terméket vagy szolgáltatást, leg-nagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás (24%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (20%) nemzetgazdasági ágakban. Automatikus adatcserén (EDI) keresztül a vállalkozások 4,0%-a értéke-sített. Weboldalon keresztüli beszerzést a vállalkozások 41%-a folytatott, leginkább az információ, kom-munikáció (71%) területén. A weboldalon történő értékesítés árbevételének 30%-a származott a lakossági fogyasztók számára történő eladásokból, míg a 70%-a az üzleti szféra egymás közti, valamint a közigaz-gatási szervek közötti értékesítésből. Az elektronikus piacterekről a webes értékesítés mindössze töredéke (3,3%) származott, alapvetően saját honlapjukon értékesítettek a vállalkozások. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág vállalkozásai közel fele-fele arányban értékesítettek a saját, illetve a piacte-rek oldalán. Ez utóbbi az ingatlanügylettel foglalkozó vállalkozások esetében is kiemelkedő (30%).

2018-ban az automatikus feldolgozásra alkalmas elektronikus számlákat a vállalkozások 10%-a küldte és közel egynegyede fogadta (24%), míg az automatikus feldolgozásra nem alkalmas elektronikus szám-lák esetében ez az arány 24, illetve 64% volt. Az automatikus feldolgozásra alkalmas számlák küldése és fogadása a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (19, illetve 26%), valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban (15 és 26%) a legelterjedtebb. Az automatikus feldolgozásra alkalmas számlák aránya az összes számlához viszonyítva 10% alatt volt 2018-ban.

8. Digitális készségek

A digitális készségek folyamatos fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a munkavégzés, az egyéni célú IKT-eszköz- és az internethasználat tekintetében is. Az európai országokban a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét jelző mutató, a DESI egyik mérési területe a humán tőke IKT-eszköz-használatra irányuló teljesítménye. Míg a hálózati összekapcsoltság területén hazánk jó helyezést ért el az uniós rangsorban, addig a digitális írástudás és készségek tekintetében elmaradt az átlagtól.

49. ábraAz egyes IKT-képzéseken résztvevők aránya korcsoportok szerint, 2018*

7,6 7,2

5,3

6,8

1,31,9

0,91,6

3,22,5

1,62,4

3,0

6,7

3,8

5,55,3

10,7

4,8

8,6

13,4

17,2

10,0

15,1

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

22

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

16–24 éves Összesen

Ingyenes online képzés vagy önképzésFizetős tanfolyam önfinanszírozássalKözprogramok vagy közintézmények által nyújtott ingyenes képzés (nem a munkaadó által szervezett képzések)A munkadó által szervezett és fizetett képzésA munkavégzés közbeni képzés, a munkavégzéssel kapcsolatos készségek fejlesztéséreA különböző képzési tevékenységek közül legalább egy képzési tevékenységen résztvevők aránya

%%

25–54 éves 55–74 éves

* A képzési tevékenység a felvételt megelőző 12 hónapon belüli időszakra vonatkozott. A válaszadók több lehetőséget is jelölhettek. A legalább egy képzési tevékenységen résztvevők aránya számított mutató. Az arányok számításánál a viszonyítási alapot a 12 hóna-pon belüli internethasználók száma adta korcsoportos bontásban.


www.ksh.hu

A digitális technológia által kínált lehetőségek jobb kihasználtsága érdekében nagyon fontos, hogy a digitális készségek fejlesztése a lakosságot minél szélesebb körben érintse. 2018-ban a számítógé-pekkel, a szoftverekkel vagy alkalmazásokkal kapcsolatos szakértelem fejlesztése céljából a 25–54 éves – az éven belüli internetezők körében meghatározó, 64%-os súlyt képviselő – korosztály a legnagyobb, 11%-os arányban vett igénybe képzést. Őket a 16–24 éves korcsoport követte 5,3%-os aránnyal. A kép-zési tevékenységek közül az éven belüli internethasználók a legnagyobb arányban a munkavégzés köz-beni, a munkavégzéssel kapcsolatos készségek fejlesztésére irányuló képzést (8,6%), valamint az ingye-nes online képzés vagy önképzést (6,8%) vették igénybe. 2018-ban az éven belüli internethasználók közül 15% volt azoknak az aránya, akik részt vettek legalább egy IKT-képzésen.

A különböző digitális készségfejlesztő tanfolyamok közül a munkatevékenységre szabott speci-ális szoftveralkalmazások használatára irányuló képzést a 25–54 éves korcsoporton belül választották a legnagyobb arányban (6,3%), míg a közösségi média használatát oktató tanfolyamokat a 16–24 évesek (2,8%).

További információk, adatok (linkek):Táblázatok

Módszertan

Elérhetőségek:

[email protected]

Lépjen velünk kapcsolatba!

Telefon: (+36-1) 345-6789

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt18.xls

https://kapcsolat.ksh.hu/ContactCenter/index.xhtml

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt18m.pdf

mailto: [email protected]

Documents

Digitális gazdaság és társadalom, 2018Digitális gazdaság és társadalom, 2018 7 4. ábra A digitális gazdaság és társadalom fejlettsége, 2019* 45,4 60,4 42,1 48,0 25,4