Diplomáciai és konzuli jog I. ELŐADÁS 2005-02-09 Zanathyné Martin Györgyi A vizsgajegy szóbeli kollokvium alapján lesz. Ajánlott irodalom és tematika az interneten. A két legfontosabb egyezmény: 1) 1961-es Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról (1965. évi 22. törvény) 2) 1963-as Bécsi Egyezmény a konzuli kapcsolatokról (1987. évi 13. törvény) Nemzetközi jog Nem kikényszeríthető Jogalanyok: ∗ Államok ∗ Nemzetközi szervezetek (származékos és korlátozott jogalanyiság) ∗ Egyéb „jogalanyok”:

- Egyén: igényt érvényesíthet; felelősséggel tartozhat. Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egyezménye szerint, 1998. óta az egyénnek közvetlen petíciós joga van.

- Nemzeti felszabadító mozgalmak: mára már elveszett a jelentősségük (népek önrendelkezési joga)

- Vatikán; Máltai Lovagrend Az állam jogalanyisága teljes. Ennek részei: Nemzetközi szerződést köthet. Az ezt szabályozó egyezmények:

- 1969-es Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (államok egymás között) - 1986-os egyezmény (nemzetközi szervezetek egymás között, és államokkal kötött

szerződésekről) A diplomáciai és konzuli kapcsolatok létesítése és fenntartása (kizárólagosan az állam joga) Igényérvényesítés Felelősség vállalása

Jogforrások – a Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke alapján: • Nemzetközi szerződések • Szokásjog (államok meggyőződése alapján)

A nemzetközi szerződések és a szokásjog között nincs jogforrási hierarchia. A nemzetközi jogban nincs precedensjog, esetjog – a határozatok csak a feleket kötelezik. A Bíróság döntéseiből kiolvasható a szokásjog tartalma.

• Általános jogelvek • Jogtudósok munkái • Kiegészítő jelleggel: indoklások; az államok politikai megnyilvánulásai. Pl. az EJENY

eredetileg az ENSZ Közgyűlésének határozata, ami csak ajánlás jellegű, de az államok mégis betartják. Vannak olyan nem kodifikált ENSZ tervezetek, amelyeket nem fogadnak el az államok, mégis átszivárognak a nemzeti jogrendekbe. A Helsinki Záróokmány sem nemzetközi szerződés, de mégis elsőként fogalmazták meg benne a határok sérthetetlenségét.

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya: Ami közös bennük: a konszenzus Különbség: az, hogy ki köthet szerződést. Mire irányul a nemzetközi szerződés? → Nemzetközi jogokra és kötelezettségekre irányul (nem vonatkozik a magánjogi szerződésekre)

Az USA és Irán közötti túszdráma esetén Irán arra hivatkozott, hogy nem részese az 1963-as szerződésnek. A Bíróság azt mondta ki, hogy a kodifikáció nem szünteti meg a létező szokásjogi normát; a szokásjog tovább él a nemzetközi szerződés mellett, ezért a szerződésben nem részes államokra is vonatkozik. (Érvényesülhet a szokásjog, szerződést lerontó hatálya.) A nemzetközi szerződések formai, alaki követelményei: · Általában a következő: preambulum – cikkek – zárórendelkezések – aláírások · Az 1969-es egyezmény egy alakiságot említ: írásban kell megtenni. A szerződés nem tekinti

semmisnek a szóbeli megállapodásokat, csak azt mondja ki, hogy ezekre nem terjed ki az egyezmény hatálya.

· Lehet egy levél is – nincs kötelező alakiság Elnevezés: sokféle lehet – szerződés; egyezmény; megállapodás; paktum; jegyzőkönyv; alapokmány; egyezségokmány; kompromisszum; konkordátum; jegyzékváltás; stb. A legabsztraktabb formája a jegyzékváltás. Kétféle lehet:

Szóbeli: egyes szám 3. személyben írjuk. Ezt hivatal hivatalnak címezi. Alakiság: a tetejére írjuk, hogy jegyzék; van egy udvariassági Bevezető és Záradék, majd a végén a Pecsét. Ezt nem írják alá, hanem kézjeggyel látják el.

Személyes: ennek a formája a levél; a levél formai követelményeivel. Egyes szám 1. személyben írjuk; megszólítást és aláírást alkalmazunk. Ezt általában ünnepélyes alkalmakkor használják. Azonos szintű emberek között zajlik a jegyzékváltás; ha nem, akkor az udvariassági záradékban ezt ki kell emelni.

Fontosak tehát a nemzetközi udvariasság szabályi is – de ezek nem kötelező erejűek. Diplomáciatörténet

Diplomácia: a nemzetközi jog hatálya alá tartozik; a nemzetközi jogalanyok kapcsolattartását szabályozza; békés célokra vonatkozik. Kapcsolatok fajtái: · Eseti missziók (küldöttségek – csak 1 feladatra): ez jelent meg először, és a 15-16.

századig csak ez létezett. · Állandó kapcsolat: a rossz közlekedési missziók miatt ez is elterjedt. Létrejöttek a

követségek, és a futár vette át a közvetítő szerepét. Konzuli kapcsolatok: gazdasági kapcsolatok (pénz; kereskedelem; hajózás); emberek (a fogadó

államban élő külföldi közösség védelme). Létezik tiszteletbeli és hivatásos konzul. A 17. századtól egyértelművé vált, hogy államok közötti kapcsolatokra vonatkozik ez is – létrejöttek az egyezmények is az államok között. Kezdetben a saját jogszabályokat alkalmazták a közösségre, és ezt a saját jogalkalmazást érvényesítette a konzul. Létrejöttek a kapitulációs szerződések – joghatóság alóli kivonás. Ezeket a 20. században felszámolták.

Mindkettőt kodifikálták. Az ENSZ megalakulása után összehívott kodifikációs konferenciákon, 1961-ben és 1963-ban kodifikálták ezt a szokásjogot is.

II. ELŐADÁS

Migráció és menekültügy

EU: bevándorlási- és menekültügyi politika. Már a munkacsoportok szintjén megvan általában a kompromisszum, de ennél a témánál ez nem működik: komoly érdekek ütköznek; a konkrétumoknál mindig vannak fenntartások. Migráció: olyanfajta népmozgás, amely a gazdasági, társadalmi és szociális élet része. A globalizáció része és következménye. Egyre nő a jelentősége: 60-as években 60 M volt, most 175 millió migráns van a világon (2050-re 250 millió lesz); a Föld lakosságának 3%-a nemzetközi migráns.

Fejlődő országok: tervezett vagy spontán eszköz, hogy a különbségeket csökkentsék + versenyképesség növelésére is jó. Fejlett országok: stratégiai eszköz (munkaerő pótlása) Formái: lehet végleges vagy ideiglenes – ez a szándéktól függ. Vannak önkéntes vagy kényszer-migránsok.

Önkéntes: munkavállalási, tanulási, rokonlátogatási, egyéb személyes céllal (max. 3 hó) Kényszer: általában egy válsághelyzet következménye (természeti katasztrófa; háborús helyzet;

belső, vagy külső konfliktus) – olyan körülmény, ami miatt az egyén szabadsága, élete veszélybe kerül.

Külképviseletek: migrációs/ konzuli jelentések → ez kerül a Bevándorlási Hivatal adatbázisába – ezt használják az egyes ügyek elbírálásakor. Menedékjogi kérelem: csak kérelem alapján indítható eljárás, hivatalból nem. Ennek feltétele: a kérelmező az adott ország területén tartózkodjon → területi menedékjog (Ez nem ugyanaz, mint a diplomáciai menedékjog: külképviseleten lehet) EU-s szabályozás célja: másodlagos migráció megakadályozása – ne nyújtsa be több országnak → EU-s adatbázis. Dublini rendelet: meghatározza a fórumot. Beutazási és Tartózkodási Tilalom Lista (EU) Visszafogadási vagy toloncegyezmény: amely országgal van ilyen megállapodás, az az ország köteles visszafogadni azt a menekültet, aki nem kap letelepedési engedélyt. Ez vonatkozhat az adott ország saját állampolgárára, illetve olyan harmadik ország állampolgárára, akivel nincsen ilyen egyezmény, de az adott országból érkezett a célországba. Kísérő nélküli kiskorúak esetén az eljárás: gyorsított eljárás; méltányosság figyelembe vételével (humanitárius okok). Nemzetközi kitekintés: Nemzetközi fórumok: • Európa Tanács: Európai Migrációs Ügynökség felállításán dolgoznak. Jelentőség: több részes

tagállama van, mint az uniónak → páneurópai szervezetrendszer. Iránymutatást adnak a tagállamoknak: az Európán belül és az Európa felé irányuló migráció hatékonyabb kezelése érdekében. Adatcsere, információ szolgáltatása, jogi tanácsadás.

• ENSZ: külön szervezetek: - UNHCR: kifejezetten a menekültkérdéssel foglalkozik - ILO: migráns munkavállalók számára ad jogi kereteket. - IOM: Nemzetközi Migrációs Szervezet → migránsok áttelepítési programja

(resettlement) - GCIM (Global Commmittee on International Migration): az ENSZ ad hoc migrációs

szervezete. 2004. január 1-én hozták létre, 08 hónapos mandátummal. Cél: ajánlás a migrációkezelés globális megoldásáról az ENSZ Főtitkárnak. Ennek keretében 5 regionális konferenciája van – Harmadik konferenciáját Budapesten tartották 2004. novemberében, mivel Magyarország a 18-20 országot magába tömörítő támogató csoport tagja.

Regionális: berni kezdeményezés (hasonló a GCIM-hez). Az EU migrációs politikája: Az Amszterdami Szerződés ezt is megreformálta a bel és igazságügyi együttműködés reformja keretében: A szabadság, biztonság és a jog térségének koncepciója. 1999. nov. Tamperei rendkívüli Európai Tanácsülés: megtöltötte a fenti koncepció tartalommal is. Irányelveket és prioritásokat fogalmaztak meg 5 évre – ezek az ún. tamperei mérföldkövek:

Komplex megközelítés – azt nézik, mi váltotta ki + valamennyi szakaszt felölelik. Hatékony határőrizeti megközelítés Migrációs jogszabályok összehangolása Összehangolt együttműködés Harmadik országokkal együttműködés Segíteni a harmadik országból érkező állampolgárok integrációját

Megteremtették a közös politika alapjait → kiemelt politikaként kezeli az EU a menekültügyet. A holland elnökség továbbfejlesztette az előbbi programot, ami 2004. májusában lejárt. Ekkor indult útjára az ún. Hágai program:

A már megkezdett jogalkotás folytatása Az eddig elfogadott intézkedések értékelése Újabb intézmény- és költségvetési hátteret rögzített

Vannak legális és illegális bevándorlók. Legális: tanulók; kutatók; családegyesítési irányelv. Fontos: partnerségi együttműködés, illetve fejlesztési-együttműködési program. Legális migráció: 2003-as Bizottsági Közlemény a Migrációról, Integrációról és Munkavállalásról – bővítés hatása EU-ra, lakosságban aktív-passzív arány változása, munkaerőpiaci helyzet, a szabályozás tagállami hatáskörben marad. Van egy a munkavállalási célú migrációról szóló Zöldkönyv. 3. ország polgára beutazhat, tartózkodhat tanulmányi céllal, 3 hónap után tartózkodási engedély kell, aminek megszerzés könnyebb lett. 3. ország kutatóinak beutazásáról szóló irányelv formális elfogadás előtt van. Magyar álláspont: próbáltuk érvényesíteni, hogy az új 10-ek kutatói ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Eu-s Acquis - Családegyesítés jogáról szóló irányelv - 3. ország állampolgárainak hosszútávú tartózkodásáról szóló irányelv - emberkereskedelem áldozatainak hatóságokkal való együttműködéséről szóló irányelv – anonimitást kapnak, rövid távú tartózkodási engedélyt. Illegális migráció Felszámolás egyik eszköze: tolonc és visszafogadási egyezmények a kibocsátó országokkal. EU Közösségi szintű toloncegyezményei: Kína, Oro, Ukr, Marokkó, Srí Lanka, Hong-Kong, Szerbia-Montenegró. 3. országokkal teljes partnerséggel akarja az EU kezelni a problémát, pl. válsághelyzetben EU védelmi kapacitást nyújt adott régió országainak. A toloncegyezményekért cserébe a 3. országok könnyítéseket akarnak, pl vízumkönnyítést, pénzügyi segélyt. Visszafogadási megállapodás: régiós nyomás figyelembe vétele + földrajzi elhelyezkedés. Menekültügy Csatlakozás előtt sok feladatunk volt az elvárások miatt. - szóbeli meghallgatás, kérelmező elmondja búját, baját - a genfi egyezményen belüli okokra hivatkozhat – ezt a bevándorlási hivatal elelnőrzi - konzuli jelentés évente kötelező jelleggel, része kell legyen a migrációs jelentsé, amit a

külképviseleteknek meg kell küldeni, ahol Mo szempontjából migrációs kockázat van. Közös Európai Menekültügyi Rendszer - Menekültek és kiegészítő védelemben részesültek jogállásáról szóló irányelv - Menekültügyi eljárásról szóló irányelv

Nemzetközi védelem fogalma – kritériumok vannak, jogok és kötelezettségek: - Genfi egyezmény alapján elismert menekültek - kiegészítő védelemben részesült személyek Közös minimum szabályok, de eltérő nemzeti eljárások - Védelmi Programok, hazatelepítés kidolgozása - Pénzügyi támogatás válságos régióknak - Szervezetten behozni, akiknek menedékjogot ad – Orderly Managed Entry - Menekültek és legális tartózkodók integrálásán a hangsúly: alapelveket és programokat kell alkotni a tagállamoknak, amik elfogadás alatt vannak. Mo-on: Formálódik. Migrációs Tárcaközi Bizottság 2004-ben alakult Kormányhatározat útján, ami rövid, közép és hosszútávú prioritásokat ad, de hiányzik belőle az integrációs politika. Dublin II. Tanácsi rendelet – meghatározza, mely tagállam felelős: amely elbírálja a menedékjogi kérelmet. Eurodat rendelet: Nyilvántartási szám, a menedékjogot kérőkről információk. Mi a különbség a menekült és a menedékes között?

Menekült: ez egy státusz, végleges tartózkodási jogcím. Nem térhet vissza saját hazájába, ha mégis megteszi, azzal lemond az ország védelméről, ahol státuszt kapott.

Menedékes: ideiglenes védelemben részesül. A menekültjogi tv-ben felsoroltak alapján kérhető. Menekülők tömeges csoportja – kell hozzá határozat: mettől-meddig tart; mely személyi körhöz tartozóknak jár (pl. etnikai csoport). EU-s intézményekkel ezt egyeztetni kell.

III. ELŐADÁS 2005-02-23 Zanathyné Martin Györgyi Bécsi egyezmények Általánosságban:

A 19. század végén indult meg a kodifikációja ennek a jogterületnek. A 20. század elején regionális szerződések jöttek létre.

Az ENSZ kezdeményezésére indult meg az érdemi munka, és Bécsben, 1961-ben és 1963-ban univerzális szerződések jöttek létre. A konzuli kapcsolatok jogáról szóló szerződéssel kapcsolatban a szocialista országoknak voltak fenntartásai, ezért Magyarországon csak 1987-ben hirdették ki (1987. évi. 22. tv.)

Ez szokásjogi kodifikáció volt: a szerződésbe foglalása nem rontja le a hatályát (a nem részes államokra nézve is érvényes, a szokásjog miatt). Amit kodifikáltak: kisebb részben szerződéses szabályok, főleg udvariassági szabályok, amelyek így jogerőre emelkedtek, pl. a diplomata személyes poggyászának átvizsgálásáról.

Ezeknek a szabályoknak a megsértése igen ritka. A szerződések betartásáért az ENSZ felel; a tagállami jelentéseket a Főtitkár a Közgyűlés elé terjeszti. Azért ritka a szerződések megsértése, mert kölcsönös nemzetközi kapcsolatokra épülnek, kétoldalú kapcsolatok hálójára. Fontos a hátrányos megkülönböztetés tilalma: kölcsönös érdekük az államoknak, hogy a legtágabban értelmezett kedvezményeket biztosítsák egymásnak, mert hasonlóra számíthatnak a partnerállamtól (ez a retorzióra is igaz). Azokban a ritka esetekben, amikor mégis megsértették a szerződéseket, a jogsértő ország általában a nemzetközi közösséggel nem kívánt szoros kapcsolatot fenntartani (pl. egy ideig Irán és Líbia, de azóta mindketten felülvizsgálták az álláspontjukat).

Hosszú jogfejlődés eredménye ez a két szerződés, amelyek általánosan elfogadott szokásjogi normákat rögzítettek, amelyeket az államok nem kérdőjeleznek meg → ez biztosítja a stabilitást. (Nem történt, és nem is várható érdemi kezdeményezés a szerződések módosítására.) Ezzel a stabilitással az ENSZ kodifikációs tevékenységének legsikeresebb egyezményei közé tartoznak.

Az államok jogait és kötelezettségeit szabályozzák (nem az egyes személyekét). Az „előjogok és kiváltságok” viszont az emberekhez tartoznak, akik az államokat képviselik. A mentességek célja: az államok közötti kapcsolatok elősegítése; a küldő állam képviselőjének zavartalan működésének elősegítéséhez. Zavartalan működés: - Fogadó állam: önkorlátozás gyakorlása (joghatóság); pozitív magatartás tanúsítása a

működés elősegítésére. - Küldő állam kötelezettsége: rendeltetésszerű használat, a fogadó állam jogszabályainak

tiszteletben tartásával; ennek része, hogy a képviselő nem folytat egyéni hasznot hozó tevékenységet a fogadó államban.

A szerződés megszegése esetén a saját, benne foglalt szankciórendszernek megfelelően kell eljárni. A persona non grata intézménye: a fogadó állam nem tekinti az illetőt a képviselet tagjának, akinek ennek megfelelően, kötelezően el kell hagynia a fogadó államot, vagy vállalnia kell a következményeket – ez megtehető bármikor, indoklás nélkül, akár már a fogadó állam területére érkezés előtt is. Lehet egy vagy több személy ellen is ezt mondani, vagy végső esetben megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat.

Kogens jogi normákat tartalmaznak a szerződések. Megszorító alkalmazás: ha az egyik állam megszegi, akkor a másik nem szegheti meg viszonzásul.

A szerződések az államok közötti állandó diplomáciai kapcsolatokat szabályozzák. Nem tartozik bele: ad hoc missziók; nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviselők.

Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról (1961.) 1. cikk: definíciós cikk: a szerződésben használt fogalmak meghatározása (amit nem írnak le, azt a szokásos jelentése szerint kell alkalmazni). • A képviselet vezetője: a küldő állam nevezi ki. Speciális státusz: a fogadó állam előzetes

hozzájárulása kell (agrément). Ideiglenes ügyvivő: a képviseletvezető távollétében vezeti a képviseletet. Őt nem bízta meg a küldő állam. Amennyiben a képviseletvezető huzamosabb ideig távol van, az a hűvös kapcsolatok jele (pl. a magyarországi szaúdi követ „konzultációra visszahívása”) Képviseletvezetői osztályok (az 1918-as aacheni jegyzőkönyv alapján): nagykövet (II. vh. után); követ (II. vh.-ig főleg ez volt); állandó ügyvivő (külügyminiszter nevezi ki – a politikai kapcsolatok romlását jelzi, ha csak ez van).

• A képviselet tagjai: a képviselet vezetője + képviselet személyzetének tagjai. • A képviselet személyzetének tagjai: diplomáciai, igazgatási és műszaki, valamint a kisegítő

személyzet tagjai. Korábban: a követ és az udvartartása volt, de nekik nem volt jogi helyzetük. Ma már a küldő állam köztisztviselői, a küldő állammal állnak jogviszonyban. Más: magánalkalmazottak, helyi alkalmazottak – munkajogi szerződés; nem tagjai a képviseletek.

• A diplomáciai személyzet tagjai: akiknek diplomáciai rangjuk van, amit a küldő állam nyújt nekik (diplomaták). A fogadó állam eszköze: persona non grata-nak nyilvánítás. A létszám meghatározása is a fogadó állam kezében van (az ésszerűség keretei között) – létszámkorlátozás: 1. a fogadó állam viszonyai; 2. a képviselet szükségletei. Hagyományosan nagy létszámú képviseletet tart fenn: USA; RUS; esetleg GER.

• Diplomáciai képviselő: képviseletvezető + a diplomáciai személyzet tagja. Diplomáciai rangok: nincsenek benne az egyezményben – a szokások szerint: irattári titkár; segéd-attasé; attasé; 3., 2., 1. titkár; 2., 1. tanácsos; követ; rendkívüli követ; meghatalmazott miniszter; nagykövet. (Akiknek diplomata útlevelük van.) Diplomáciai képviselet: kiváltságok és mentességek szempontjából egy beosztott diplomata és a képviseletvezető szinte ugyanazon a szinten van.

• Az igazgatási és műszaki személyzet tagjai: titkárok; ügykezelők; gazdasági igazgatók; tolmácsok; rejtjelezők; stb.

• A kisegítő személyzet tagjai: szakács; kertész; gépkocsivezető; stb. • Háztartási alkalmazott: nem a küldő állam alkalmazottja. Ki minősül családtagnak? Nem kodifikálták a fogalmat, de igen fontos, mert osztja a családtag a diplomata sorsát (azonos mentességek). Gyakorlat: a fogadó állam dönti el, kit tekint annak – általában: háztartás; kiskorú gyermek; eltartott nagykorú gyermek. Kérdések:

· Élettárs: Magyarország korábban háztartási alkalmazottnak jelentette be ☺. Az információk bejelentésen alapulnak → házastársnak jelentik be.

· Azonos nem házastársak: köteles-e a fogadó állam ezt tolerálni? · Eltartott nagykorú: a fogadó állam dönthet erről (igazolvány kiadása – közben

megváltozhatnak a körülmények). Eltérő gyakorlat alakult ki a fogadó államokban, ezért sincs definíció a családtagra általában. Magyarországon a mentesség ügyében a külügyminiszter dönt (a bíróságra nézve kötelező döntés).

• A képviselet helyiségei: a képviselet céljaira (képviseletvezető lakása is) használt épületek, épületrészek és az ezekhez tartozó föld, tekintet nélkül a tulajdonjogi helyzetükre. Képviseletvezető lakása: rezidencia (kitehető rá a lobogó). Mi a legitim cél? → küldő állam érdeke: ne legyen megkérdőjelezhető az ott gyakorolt tevékenység.

2. cikk: diplomáciai kapcsolatok felvétele és állandó képviseletek létesítése kölcsönös megegyezéssel történik, konszenzus kell hozzá (a megszakítás lehet egyoldalú aktus is). IV. ELŐADÁS 2005-03-02 dr. Hargitai József 3. cikk: A diplomáciai képviselet feladatköre: Diplomáciai képviselet definiálása: a diplomáciai kapcsolatok alapegysége ez lett a bécsi kodifikációnak köszönhetően – korábban a nagykövet volt. Maga a tradíció megmaradt: részletes szabályozás a nagykövet személyéről. Külképviseletek: tágabb kategória: diplomáciai képviseletek + konzuli képviseletek + külföldön működő, állami feladatokért felelős hivatalok (közigazgatási jellegűek) Feladatkör: kettősség jellemzi:

Nemzetközi jogi kereteket teremt Ezeket tényleges tartalommal csak a belső jog telíti meg. Egyes országokban létezik külügyi

törvény (Magyarországon nincs), amelyben részletesen meghatározzák a feladatköröket. Kizárólagos követelmény: konformak legyenek. Ami Magyarországon is van: konzuli törvény.

Ami még tartalmazhatja a feladatkör pontos leírását: · A nagykövet megbízólevele: általános feladatokat határoz meg · Nagyköveti utasítás: a KM készíti el A 3. cikk 1. bekezdésének alpontjai:

a) Képviseli a küldő államot a fogadó államban. Képviseleti funkció: ez nem a hagyományos jogi képviseletet jelenti (az itt az érdekvédelem), hanem itt reprezentatív jelenlétet jelent a képviselet. Ez akkor is megmarad, ha a képviselet semmilyen tevékenységet nem fejt ki. Ami ebből levezethető: kiváltságok és mentességek.

b) Védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben. Érdekvédelem: a „küldő állam polgárai” pontatlan fordítás, mivel bele kellene tartozzanak a jogi személyek is – a konzuli szerződésben ezért megváltoztatták „küldő állam honosaira”. (jogügyletek, pl. vásárlás/ eladás – ehhez külön meghatalmazás kell)

Diplomáciai védelem: célja, hogy a jogsértő állam fejezze be jogsértő tevékenységét, és esetleg kárpótlást is adjon. Ennek nem kizárólag diplomáciai eszközei vannak, más is van, pl. egyezményes tárgyalások; külpolitikai nyomásgyakorlás. Absztrakt, nem nevesített esetekben alkalmazható („jolly joker”) – nemzetközi szerződés hiányában történő fellépés. Csak a saját állampolgárai érdekében lehet fellépni, aki a sérelem és a védelem időpontjában is rendelkezzen az állampolgársággal.

Kettős állampolgárság: az állam a saját jogát érvényesíti (önös politikai érdek) Hága: effektivitási elv – az az ország számít, amellyel a legszorosabb kapcsolatot tart fenn a polgár, de a szokások szerint mindkét állam felléphet (csak egymás ellen nem!)

Diplomáciai védelem köre: hosszú jogfejlődés eredménye; kizárólagosságra kísérletek: Izrael és Kína. A védelem feltétele: nemzetközi jog-ellenes magatartás, pl. idegenjogok minimális standardjeinek megsértése; rabszolgatartás; kisajátítás; stb.

A diplomáciai védelem joga alanyi jog-e? Általánosságban nem – ezt többször leszögezte a Német AB valamint a Supreme Court az USA-ban: nem alkotmányos alapjog; nem kikényszeríthető.

Konzuli védelem: Ami megegyezik a diplomáciaival: külföldön; állampolgár (honos) érdekében Nem feltétele viszont: idegen államhatalom ellen; jogsérelem megléte → szabályos

büntetőeljárás esetében is igénybe vehető. (Bécsi konzuli egyezmény) Jogosultak köre: ugyanaz, mint a diplomáciai esetében; az állam honosai – fokozatosan elszakadt az állampolgárságtól (Brit Nemzetközösség; EU); konzuli kerülethez kötődik

c) Tárgyal a fogadó állam kormányával. Tárgyalási funkció: részt vesznek a nemzetközi tárgyalásokon.

d) Tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levő viszonyokról és fejleményekről, és ezekről jelentést tesz a küldő állam kormányának. Tájékozódási funkció: korábban a diplomaták jelentésein alapultak a kapcsolatok, ennek a súlya csökkent (technika fejlődése). Ennek a funkciónak az értékét jelentősen csökkentették. A hírszerzés megengedhetősége: elfogadott a nemzetközi jogban. Korlátozás: a diplomáciai státusszal a tevékenység összeegyeztethetetlen. „Minden megengedett módon”: ez tulajdonképpen tiltás, de a nemzetközi gyakorlat elfogadott része. Hírszerzői tisztek kiküldése. Diplomáciai csatározások: 1971. UK kiutasított 105 KGB ügynököt, erre a SZU hazaküldött 70 brit diplomatát (kémet). (ugyanis nem kellett bizonyítás) Katonai attasé: NEM hírszerző! (a legkevésbé alkalmas erre)

e) Előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataikat. Kapcsolatfejlesztés: gazdasági kapcsolatok – a diplomáciai személyzet nem folytathat üzletszerű tevékenységet. Pl. Kereskedelmi Iroda (magyar-amerikai kapcsolatok)

Egyéb, nem kodifikált feladatkörök (szokások): • A küldő és fogadó állam közötti ökológiai kapcsolatok fejlesztése és együttműködés;

környezetvédelmi attasék. • PR tevékenység; országimázs fejlesztése • Rendőri attasék: szervezett bűnözés; kábítószer; csempészet – ezek operatív rendőri tisztek, akik

együttműködnek a nyomozásban, és segítik a tájékoztatást • Idegenforgalmi kapcsolatok A 3. cikk 2. bekezdése: E szerződés egyik rendelkezése sem értelmezhető olyképpen, hogy a diplomáciai képviselet nem fejtheti ki konzuli tevékenységet. A diplomáciai és konzuli feladatok egymáshoz való viszonya - A konzuli kapcsolatok régebbiek, már az ókortól (kereskedelem-fejlesztési kapcsolatok) - Sokáig a párhuzamos funkciók teljesen elkülönültek: a diplomáciai feladatok a nagypolitikát

segítették elő; a konzulok látták el az állampolgárok érdekvédelmét és foglalkoztak a kereskedelmi kapcsolatokkal.

- A 19. század végén kezdtek a területek egymásba csúszni. 1920-ban egyesítették a diplomáciai és konzuli szolgálatot az Egyesült Királyságban; 1924-ben pedig az USA-ban is (Rogers Act)

- Konzuli kodifikáció: felgyorsult ez a folyamat – diplomáciai feladatokat kaptak - Konzuli képviselet vs. nagykövetség – különbség: a feladatok súlypontja tekintetében. Konzuli: ∗ állampolgárok védelme; ∗ határon átnyúló közigazgatási feladatok intézése, pl. vízum; útlevél; anyakönyv. (megengedett a

kiterjesztése) Nagykövetség: ∗ politikai témák; ∗ vannak konzuli tisztviselők. Tradicionális különbség: a kiváltságok és mentességek tekintetében – ez is kezd eltűnni

V. ELŐADÁS 2005-03-09 Bagi László Külképviseletek – kiváltságok és mentességek Külképviselet, mint szervezet. Fajtái:

Nagykövetség: 1 lehet egy országban; mindig a fővárosban. Székhely – egész országra kiterjedően. (Diplomáciai kapcsolatok létesítése magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is, fordítva nem!)

Főkonzulátusok: több lehet; konzuli feladatok ellátása, esetleg diplomáciai feladatok. (Diplomácia: legális kémkedés☺). Diplomáciai tevékenység is: ott merül fel, ahol nagy az ország. Székhely, konzuli kerület kialakítása: kölcsönös megállapodás eredménye – ahol a konzul kifejtheti tevékenységét. Működhet nagykövetség létesítése nélkül: lehet csak konzuli kapcsolatokat létesíteni, pl. Ausztrália korábban a szocialista országokkal.

Missziók: nemzetközi szervezetekhez akkreditált külképviselet. Székhelyegyezmény: a fogadó ország köti arról, hogy a nemzetközi szervezet mit tehet és mennyiért (jelképes összeg) az adott országban; a fogadó országnak mit kell eltűrnie (kubai diplomatáknak US vízum az ENSZ Közgyűlésére).

Nemzetközi jogi tankönyvek: Bokorné; Shaw; francia Hustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga, 1965. (szovjet példák☺) Hargitai József: Konzuli jog Kiváltságok és mentességek Középkorban: követek küldése az uralkodók között: jelentések; képviseli az uralkodót. Fontos volt a követ személyisége: megőrizni az életét → máig kihat; ennek mind gyakorlati oka volt; megismerni a követet (lobogóhasználat és címer); valami más megjelölése, miért más, mit jelent a másság? Magyarázatok: - Területen kívüliég: nem az adott ország alattvalója a követ. A követ felett nincsen büntető

joghatósága a fogadó államnak. Ha valakit nem illet meg a mentesség, akkor a fogadó állam joghatósága alá tartozik. Diplomáciai menedék esetén: kiadatási eljárás kell az eltávolításához. Ha születik egy gyerek; ha kötnek egy házasságot, stb. Nehezen értelmezhető, ezért háttérbe szorult.

- Képviseleti jelleg: a követ az uralkodóját képviseli, ha bármit tesz, az olyan, mintha az uralkodó tenné. A követre nincsen joghatósága a fogadó országnak. Mi van a családtagokkal?

- Funkcionális jelleg: ez érvényesül; nem személyi mentesség, hanem azért van, hogy a feladatát el tudja végezni. Bécsi egyezmény: preambulum – felismerve,…

Csoportosítás: • A képviselet helyiségeire és az irattárra vonatkozó mentességek • A külképviseletek munkáját elősegítő mentesség: mozgás- és érintkezés szabadsága • Személyek kiváltságai és mentességei Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról: átfedések a kiváltságokban a különböző cikkek között (személyek vs. képviseletek) 20. cikk: lobogó- és címerhasználat. Képviselet helyiségei; vezető lakása; közlekedési eszközökre. Ezzel történik a megkülönböztetés. Általános gyakorlat: címer a kapunál; kertben a zászló; bérlemény (bejáratnál); irodaháznál a folyosón. Rezidencia és követség egy helyen: csak egy. Szállodában van a rezidencia: nem. Tömegközlekedés: nem. A címer és a lobogó a fogadó ország védelme alatt áll (jogsértés). Eltérő a szokások: lehetőség, de nem kötelező. 21. cikk: 2 bekezdés. Helyiségek megszerzése; lakásszerzés. A követek korábban az udvarban laktak: részt vettek az udvari életben; szállást és ellátást kaptak. Korábban: diplomáciai testületeket ellátó

igazgatóság (kizárólagosan fel volt jogosítva, hogy szerződést kössön külföldiekkel). Köteles segítséget nyújtani. Ma ezt már meghaladták: lakást bárhol lehet létesíteni, követséget nem (biztonsági okok miatt). Fogadó állam jogszabályaival összhangban: építési és biztonsági szabályok; szomszédjog. Földtulajdon vásárlása: nem minősül impériumnak; nem szuverén, csak domínium (fogadó állam jogszabályai szerinti tulajdonjogok). 22. cikk: a képviselet helyiségei sérthetetlenek. Éles különbség a konzuli szerződéssel. Ha elhagyják az épületet, akkor is jár a diplomáciai védelem a fogadó állam részéről. A nagykövetet ez a védelem nem illeti meg (akkreditáció). Védelem és sérthetetlenség biztosítása. Mit jelent, hogy megvédeni: tüntetések; demonstrációk engedélyezése – különböző szokások. Nincs alanyi jogon állandó rendőri poszt a követségek előtt – önerőből megoldott védelem; sokba kerül. Mikortól élvezi a mentességet a képviselet: akkor tekinthető megnyitottnak, ha bejelentik és ezt a fogadó állam tudomásul veszi. Építkezés idejére is vonatkozik? Fogadó ország hatóságainak tilos belépni – konzuli egyezmény: kizárólag hivatali célokra használt helyiségekre vagy a konzul kifejezett hozzájárulásával; tűz vagy elemi csapás esetén vélelmezni lehet a konzul hozzájárulását (ilyen nincs a nagykövetség esetében). Ez volt az egyik oka, hogy Magyarország ezt sokáig nem írta alá; másik ok: az NDK-t nem hívták meg. Kétoldalú konzuli egyezmények: részletes szabályozás. 45. cikk: tevékenység befejezése. Visszaélés a helyiségek sérthetetlenségével: Pl. a diplomáciai menedék (asylum): divat volt Latin-Amerikában (Havannai megállapodás). Mindszenthy az USA követségen (kompromisszum); Szófiában: erdélyi magyarok menekültek be – kompromisszum kellett (se a magyar, se a bolgár jog nem ismeri el a diplomáciai menedék megadásának jogát). 23. cikk: külképviseletek adó- és illetékmentessége (udvariassági szabály). Nem érvényesül: közüzemi szolgáltatások díjai. 24. cikk: irattár és okmányok védelme; az okmányok bárhol legyenek elhelyezve, mentességet élveznek (gépkocsiban, futároknál). 25. cikk: minden könnyítés megadása – erre bármit rá lehet húzni. 26. cikk: közlekedés és mozgás szabadsága. Kölcsönösségi alapon működik (korlátozások is). 27. cikk: kapcsolattartás, 7 pontban. Ezen az idő túlhaladt. Korábban: kommunikáció szabályozása. Megengedi a futárküldést (futárigazolvány; összesítés, hogy mit visznek, lepecsételve). Rádiókapcsolat: rövidhullámon érintkezés – ehhez kellett a fogadó állam engedélye. Diplomáciai poggyász; diplomáciai levelezés sérthetetlensége (a tranzit-országokban is). Kapitányi posta: repülőgép-kapitányok viszik a csomagot, ami védelmet élvez, de ő nem futár. Felnyitni nem lehet a poggyászt, de leejteni igen. Rejtjelezett, kódolt formában levelezés. Futár: nemcsak szomszédos országok között – még létezik ez a gyakorlat. 28. cikk: adó- és illetékmentesség. Kereskedelmi tevékenységet nem végezhetnek. Illeték: törvény határozza meg (állami bevétel); díj: rendelet határozza meg. VI. ELŐADÁS 2005-03-16

Külképviseletekre és a személyzetre vonatkozó kiváltságok és mentességek

Kiváltság + mentesség: viták, hogy pontosan mit jelentenek. A mentesség egy eljárásjogi fogalom – eljárás alóli mentességet jelent (személyek esetében). A kettőt együtt immunitásnak nevezik, mindig együtt alkalmazzák.

Bécsi konzuli egyezmény: „könnyítés” fogalmának bevezetése – a funkció ellátását lehetővé tevő szabályok, pl. a konzul meglátogathatja a küldő állam börtönben lévő állampolgárát.

Exterritorialitás elmélete: a kiváltságok és mentességek azért állnak fent, mert a követségek

területen kívüliséget élveznek. A valóságban azonban nincs így: a külképviselet ingatlana nem lehet területen kívüli; a fogadó államban szerepel a telekkönyvben (ez a 17- századból származik)

A kiváltságok és mentességek azért vannak, hogy elősegítsék a képviseletek funkcióit. Hajók és repülők: mozgó államterületnek? → nem így van. Zászló joga: ha a kikötőbe befut,

akkor már más!

Extraterritorialitás: az állam jogalkotó tevékenysége, ami határon túl nyúlik. Jogi normák, melyek betartása külföldön is kötelező. Pl. a határon túli magyarokról szóló tv.

Bécsi egyezmény – 20. cikk: A képviselet vezetőjének joga van, hogy kitűzze a küldő állam lobogóját – az állam szuverenitásának szimbólumai közé tartozik:

∗ Az állam lobogója és címere: alkotmányos jellegű normák határozzák meg. Pl. az USA követsége nem tűzheti ki a déli Konföderáció zászlaját.

∗ Kialakult rend: a címer a külképviselet oldalán; a zászló a küldő és a fogadó állam normáiból alakul ki.

∗ Gépkocsi: általános nemzetközi jogi szabványok; csak akkor tűzik ki, ha állam- vagy kormányfőhöz megy.

21. cikk: A fogadó államnak könnyítést kell tenni a külképviseleti ingatlan megszerzését illetően; kötelezettségei vannak: - Viszonyosság nagy szerepe az adók és illetékek kivetése tekintetében - A szabad piaci országokban nem okoz gondot - Ahol nincsen szabad piac, ott kell alkalmaznia a 22. cikket a fogadó államnak. - Ez a cikk ma már elavultnak tekinthető! 22. cikk: Sérthetetlenség: A fogadó állam részére szabály: kötelessége megvédeni a képviselet helyiségeit (2. bekezdés) 3. bekezdés: helységei és vagyontárgyai mentesek a lefoglalás és végrehajtás alól A hágai nemzetközi bíróság ítélete. 1980. Khomeini visszatérése után iráni diákok elfoglalták az

amerikai főkonzulátust – túszejtési ügy. Ez azonban nem volt megsértése az egyezménynek, csak viszontválasz arra, amit az USA Iránnal szemben tett (megfigyelések).

Csak a külképviselet vezetőjének engedélyével lehet belépni. Az időbeli terjedelem tekintetében sok a precedens. Németország: megszűnik a mentesség, ha

nem végeznek ott tevékenységet. A működés megkezdésétől él a 22. cikk Lehet-e kisajátítási eljárást lefolytatni a külképviseleti ingatlanra? Nincs ilyen szabály a bécsi

egyezményben, de a nemzetközi jogi gyakorlat szerint nem megengedett. A sérthetetlenség és a telefonlehallgatás mennyire függ össze?

· Nem ebbe a körbe tartozik, mert nem feltétlen kell behatolni az épületbe az elhelyezéshez.

· A külképviseletek telefonjainak lehallgatása a mégis a 22. cikkbe ütközik – precedens alapján.

A külképviseletek részére kényszerkézbesítésnek nincsen helye, pl. tértivevényes bírósági idézést nem lehet kézbesíteni. Ez gyakran előfordul.

Diplomáciai menedék kérdése: · Hágai nemzetközi bíróság: a diplomáciai menedék nyújtása nem jelenti a védelem

nyújtását a fogadó állam joghatósága alól. A fogadó állam joghatóságát tiszteletbn kell tartani.

· Megpróbáltak külön egyezményben meghatározni, mert ez Dél-Amerikában működik és elfogadott.

· Nem lehet teljesen kizárni, pl. zavargások, a küldő állam polgárai veszélyeztetve vannak. Saját állampolgárainak is menedékjogot nyújtottak (pl. a chilei katonai puccs idején)

· Az államoktól nem tagadható meg a humanitárius menedékjog nyújtása, akár saját állampolgáraiknak is.

22. cikk 2. bekezdése: védelmi kötelezettség – a fogadó államnak meg kell védeni a külképviselet helyiségeit: · Aktív és hatékony követelményként kell értelmezni, pl. lezárják az utcákat, tiltó zónák · A fogadó állam védőkötelezettségének nincs felső határa

22. cikk 3. bekezdése: végrehajtás alóli mentesség: · Kérdés: a külképviseletek bankszámlái és gépjárműi · Kialakult álláspont: bankszámla végrehajtás alá vonása és lefoglalása nem megengedett. · Gépjárművek: vitatott terület, pl. kerékbilincs kérdése, stb.

• Lordok háza: a kerékbilincs ellentétes a bécsi egyezménnyel, ezért nem megengedett

• Elvontatás: akkor megengedett, ha zavarja a közlekedést (az EU-ban is elfogadott gyakorlat)

• Ittas vezetés, gyorshajtás: amerikai precedens, hogy nem indítanak eljárást. A konzulnak kötelező szondát fújni, a diplomatának nem.

VII. ELŐADÁS 2005-03-30 A külképviseletek nem önálló, jogi személyek, hanem az államot képviselik. Kérdés, hogy perelhető-e az állam és hogyan? Klasszikus álláspont: fennáll az állam immunitása – ezért nem lehetett pert indítani. Két tendencia, ami miatt ez megváltozott: - A II. vh. után megnőtt az állam, pl. az állami vállalatok révén. Az ő képviselőik miatt vetődött

fel a kérdés, hogy ők is az államhoz tartoznak-e. Vagyis, hogy ki az állam? - Az I. vh. után egyre inkább beavatkozóvá vált az állam, „üzletelő” állammá vált. A 20-as évekig fennálló abszolút immunitást tehát kikezdték ezek a változások, amit elsősorban a magánjogi szerződésekben lehetett észrevenni. A változásokra adott válaszok: a relatív immunitás tana. Eszerint: · Az állam a részének definiálása szükséges, ami felségjogokat gyakorol. Ez a rész ugyanis

immúnis. · Leszűkítése annak a területnek, ahol az állam magánjogi szereplőként lép fel. 1963. jogeset: egy nagykövetség Bonnban nem fizetett ki egy kisvállalkozót, ezért az beperelte az Iráni Császárságot. A német alkotmánybíróság állásfoglalásában azt fogalmazta meg, hogy a megkülönböztetésben az állami cselekvés az irányadó. Ezzel az egyik legszigorúbb jogrendben megdőlt az abszolút immunitás tana. USA: State Immunity Act-ben szabályozták. (Magyarországon csak 2004-ben módosították a vonatkozó jogszabályt.) A tényleges joghatóság ezért indirekt módon érvényesülhet a képviselet esetében. Bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról 23. cikk: a külképviselet helyiségei adó- és illetékmentesek. Az államok részletesen viszonossági alapon szabályozzák a részleteket (pl. az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó illeték) A szolgáltatások díjai lehetnek adójelleggel megfogalmazva (pl. tévédíj, szemétdíj), de ettől függetlenül a szolgáltatásjellegű tevékenységek díjaira nem terjed ki ez a mentesség. 24. cikk: az okmányok és az irattár sérthetetlensége – mindenkor, és bárhol is vannak elhelyezve. Ennek akkor van jelentősége, ha az okmányok nem a külképviselet területén vannak. Ha pl. megtalálják, akkor azt haladéktalanul vissza kell szolgáltatni. 1988. A Lordok Házának döntése. Pár évvel korábban összeomlott a Nemzetközi Óntanács, és az adósságai miatt pereket indítottak ellene. Ez a tanács hasonló mentességeket élvezett. A bizonyításhoz, pedig a saját dokumentumait használták fel. A döntés értelmében, mivel nem lehet igazolni, hogy ezek

az okmányok jogszerűen kerültek a felperes kezébe, ezért nem fogadhatók el bizonyítékként. (kvázi sérthetetlenek) 25. cikk: minden könnyítés megadása. Nincsenek konkrétumok, esetek: ∗ Speciális diplomataboltok ∗ Parkolóhelyek kérdése: a külképviselet környékén elvárható a fogadó államtól, hogy megfelelő

számú parkolóhelyet biztosítson a képviselet részére. De pl. a Német Közigazgatási Bíróság szerint a parkolóhelyek kérdésében nem lehet a „könnyítésekre” hivatkozni.

∗ Repülőtéri illetékek ∗ Autópályadíjak Ami meghatározza: a helyi szokások és az államok közötti viszonosság. 26. cikk: a fogadó állam területén állambiztonsági okokból ki lehet jelölni olyan övezeteket, ahová a külképviselet tagjai nem léphetnek be. (Ennek ma már nincs relevanciája, akkor ez hidegháborús konszenzus volt) Ezen kívül viszont biztosítani kell a szabad mozgást.

Elvileg ezek az övezetek nem terjedhettek ki az egész ország területére. De pl. a SZU Moszkva körül 40 km-es körzetre korlátozta a nyugati államok diplomatáinak mozgását. (Erre a nyugat-európai államokban hasonlóan reagáltak a szovjet diplomatákkal szemben.)

Nemzetközi repülőterekre történő belépés. Főleg a nemzetközi terrorizmus megjelenése óta fontos, hogy biztonsági zónákat alakítsanak ki, ahol csak a személyzet mozoghat. Általában a diplomata igazolvánnyal járt a belépési engedély, vagy a külképviseleteknek biztosítanak 3-4 kitűzőt, amivel be lehet erre a területre lépni.

Börtönlátogatás. Ezt a konzuli egyezmény szabályozza: a fogadó állam köteles lehetővé tenni a konzuli képviselő számára, bizonyos általános szabályok betartása mellett (pl. látogatási idő; tárgyak leadása). A nyomozati szakaszban ugyanis a látogatása általában igazságügyi döntéstől függ, de erre hivatkozva a látogatás a konzuloknak nem tiltható meg.

27. cikk: 1. Az érintkezési formák – a külképviselet személyzete kivel tarthatja a kapcsolatot. A konzuli szerződés 36. cikke is ezt szabályozza – ezt a két cikket együtt kell figyelembe venni: Diplomáciai szerződés: • A fogadó állam kormányával való kapcsolattartás, általában az adott ország

külügyminisztériumán keresztül. Gyakorlat: más miniszteri szervekhez is fordulhatnak. • Kapcsolattartás a küldő állam kormányával – ennek eszköze a diplomáciai és konzuli futár. • Rádióállomás létesítése csak a fogadóállam beleegyezésével (ez már idejétmúlt) • A küldő állam bárhol lévő külképviseletivel és konzulátusaival + a nemzetközi szervezetekkel

való kapcsolattartás (csak szokásjogi szabály) Konzuli szerződés: • Kapcsolattartás a küldő állam honosaival • A konzuli kerület illetékes hatóságaival • Az illetékes állam központi hatóságaival Együttesen kell a két szabályrendszert vizsgálni. Ennek oka, hogy korábban a két jogterület párhuzamosan fejlődött, de mára már egybecsúsztak. Főszabály szerint a diplomáciai képviseleten működő konzuli tisztségviselő látja el a konzuli feladatokat (ezáltal szélesebb jogai vannak). Szokás: konzuli címet lehet használni; külön konzuli igazolványt is kaphatnak. De rájuk is a diplomáciai mentességek az érvényesek. A konzuli érintkezés lehetőségei egyébként szélesebbek. Telefonvonalak használata: ehhez kell a telefondíjak fizetése. Volt rá eset, hogy egy képviselet nem fizette a számlákat, ezért kikapcsolták a telefonvonalat. Ugyanakkor utasították a postát (privát társaság esetén ma már ez sem működne), hogy olyan üzemmódra kapcsolják át a vonalat, hogy tudjanak hívást fogadni. 2. A képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen.

3. A diplomáciai poggyászt nem szabad sem felnyitni, sem visszatartani. Tehát a diplomáciai poggyász sérthetetlensége abszolút. Diplomáciai poggyász: diplomáciai csomagok + csomagjegyzék (hogy pontosan hány csomag van benne) 4. A csomagokat a jellegükre utaló külső jellel kell ellátni: feltűnő legyen; úgy lepecsételni, hogy azok felbonthatatlanok legyenek. Ugyanakkor a bécsi egyezmény nem definiálta, hogy pontosan mit is ért diplomáciai poggyász alatt. Ezért bizonyos kérdések felmerültek azóta:

A poggyász mérete. 1984-es eset az NSZK és a SZU között: a SZU egy konténert akart átvinni a határon, amit diplomáciai poggyásznak nevezett.

Az átvilágíthatóság kérdése. Sok visszaélés volt a poggyász mentességével, pl. kábítószer csempészése, vagy a volt nigériai külügyminiszter egy ládában☺. A gyakorlat szerint ezt ma már elfogadottnak tekintik.

5. A diplomáciai futár: futárigazolvánnyal való ellátása. Nála kell, hogy legyen ezen kívül a csomagjegyzék is (borderau) 6. Kijelölhetnek ad hoc diplomáciai futárt – csak arra az időre illetik meg a mentességek, amíg át nem adja a poggyászt. 7. Egy kereskedelmi repülőgép parancsnokára is rá lehet a poggyászt bízni, de ő nem fog futárnak számítani. 28. cikk: A képviselet által hivatalos ténykedésért beszedett díj és költség, adó- és illetékmentes. Ilyen díjat csak konzuli részlegek szedhetnek, más díjbevételük nem lehet. Ennek típusai:

Konzuli díjak Közigazgatási illetékek, pl. útlevél-hosszabbítás

29. cikk: A diplomáciai képviselő személye sérthetetlen.

Nem alkalmazható ellene letartóztatás vagy őrizetbe vétel Illő tisztelettel bánik vele a hatóság. (Konzuli szerződés: 51. cikk)

Ez a sérthetetlenség nem teljesen abszolút → vannak bizonyos alapvető szabályok, pl. közegészségügyi előírások betartatása. Ezeket a kivételeket az államok jogszabályokban rögzítik. Amerikai gyakorlat: amennyiben a diplomata bűncselekményt követne el, akkor saját maga védelme érdekében a hatóság feltartóztathatja (pl. ittas vezetés), és eljárásba vonhatja (ennek a fokozata sem mindegy). A diplomata útlevél: különféle személyi körök jogosultak az útlevélre, nemcsak diplomaták. Sok törekvés volt arra, hogy a jogosultak körét szűkítsék, vagy csak hogy hivatalos útra lehessen használni, de ezek a kodifikációs kísérletek nem jártak sikerrel. A diplomata útlevél ennek ellenére inkább csak státuszszimbólum. Önmagában nem biztosít semmilyen kiváltságot vagy mentességet, mert kell hozzá az akkreditáció, és hogy a tulajdonos diplomáciai tevékenységet végezzen. Léteznek ad hoc diplomaták is, pl. egy tárgyaló delegáció tagjaiként lehetnek vezető állami tisztségviselők. 30. cikk: a képviselő magánlakásának sérthetetlensége. 31. cikk: a diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól (abszolút). Mentes a polgári és az államigazgatási joghatóság alól is, kivéve:

a) Magántulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó dologi jogi per (ha nem a küldő állam javára tartja fenn a képviselő)

b) Olyan hagyatéki eljárás, amelyben a képviselő, mint magánszemély szerepel c) Szabadfoglalkozással vagy kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos per. Abban, hogy milyen

tevékenységet folytathat, eltérő az államok bírói gyakorlata. A polgári joghatóság alóli mentességről lemondat a fogadó állam, de a diplomata nem.

8. előadás - Konzuli tevékenység

A konzuli tevékenység határai: 1) Nemzetközi jog – Bécsi Egyezmény 2) Az államok belső szabályai magyar konzul külföldi működése 3) Köztes terület – Külföldi konzul Mo-on való működési szabályai 1-2. Milyen lehetőség, milyen feladatokat végezhetnek a konzulok → működési lehetőségek.

- Konzuli szolgálat: sajátos közigazgatási szerv + felhatalmazást ad - Azt látja el, amire törvény kifejezetten felhatalmazhatja - Ezért kell konzuli norma

Konzuli feladatok 2001. évi 46. törvény – konzuli törvény és végrehajtási rendelete Közigazgatási feladatok → törvényerejű kormányrendelet vagy nemzetközi szerződések határozzák meg (pl. külföldre utazásról, anyakönyvezésről szóló törvény) Tv. Kormányrendelet, vagy Nemzetközi szerződés szabhat meg újabb feladatot, de ezek ellátása nem mehet az érdekvédelmi funkciók ellátásának rovására. 1. Érdekvédelem: az érintett országok állampolgárai javára valamit köteles megtenni a másik

országgal szemben. 2. Közigazgatási feladatok: kvázi kihelyezett közigazgatási szerv (anyakönyvezés; állampolgársági

ügyek) – kérelemátvevő szerv 3. Kvázi közjegyzői jogkörei: közokiratok kiállítása + vízumkiadás 4. Diplomáciai jellegű feladatok (informális), pl. migráció, menekültügy, stb. KM: Konzuli és

Igazságügyi Minisztériumi Főosztály. (más államban máshogy lehet) 5. Vízumrendészet.

1. kiemelt jellegű feladatcsoport: · Alkotmány (89-es) rögzíti a 69. szakaszban a konzuli védelemhez való jogot → alkotmányos

alapjog. 2001-ben ezt törvényi szintre emelték (konzuli törvény!). Ez azt jelenti, hogy egy korábban formai jogi aktust tartalmi jogi erőre emeltek.

· Magyar nemzetiségű lakosság, kivándorolt magyarok, állampolgárok → szükséges volt a konzuli védelem tisztázása, erre kellett jogi szabályozás.

· Fontos, hogy a Magyar Köztársaság védelmét élvezze – ez más, mint a diplomáciai védelem, erre nincs alkotmányos védelem! (konzuli = alkotmányos védelem)

A törvény hatálya: ∗ Másik ország területén végzi – sajátos területi hatály. A fogadó ország jogszabályait,

nemzetközi szerződéseit tiszteletben kell tartani. Csak indokolt esetben járhat el a konzuli területen kívül, és csakis akkor, ha megvan a fogadó állam engedélye.

∗ Személyi hatályok: magyar állampolgárok + magyar honosok (itthon bejegyzett jogi személyek) mindig a fogadó által megengedett mértékig.

∗ Kettős állampolgár: alapvetően magyar állampolgárnak minősülnek, de választhatnak, hogy melyik konzuli képviselőhöz fordulnak. Ha az adott ország állampolgára is, akkor a fogadó állam határozza meg azt a kört, amiben felléphet a másik állam, de meg is tilthatja a fellépést.

∗ ? Külföldi állampolgár: ha az adott ország abban az államban nem tart fenn konzuli képviseletet, de van nemzetközi szerződés, hogy eljárhat + a fogadó államnak ezt el kell fogadnia. EU: magyar állampolgár védelmét bármely tagország elláthatja, ha nincs a fogadó államban magyar konzuli vagy diplomáciai képviselet.

∗ Szervezeti hatály: a konzuli szolgálatra terjed ki – azt a szervezetet jelenti, ahol a konzul ellátja a konzuli szolgálatokat. Diplomáciai és konzuli képviseletek – nagykövetség; főkonzulátus + tiszteletbeli konzul. KM: külügyminiszter.

∗ Konzuli tisztviselő: a Bécsi Egyezmény is említi. Ok: a diplomáciai képviseletek is ellátnak konzuli feladatokat. Törvény: eljárhat az, akit a külügyminiszter felhatalmazott.

∗ Ha egyszemélyes a nagykövetség, akkor a nagykövet egyben konzul is. ∗ Nemzetközi szervezet mellett nincs konzul. ∗ A magyarjogszabályok sokszor különböző kifejezéseket tartalmaznak a Bécsi Szerződéshez

képest. A nagykövet is gyakorolhat konzuli szolgálatot, de nem adhatja át adminisztratív intézőnek a jogkört.

∗ Van, amit a konzul személyesen kell ellásson, nem delegálhatja. Eljárási kérdések: Konzuli törvények (kivéve közjegyzői törvény) – ez a háttér! + Államigazgatási törvény. Eljárási törvényben külön rendelkezést, pl. a futárposta időtartama nem számít bele. Sokak szerint a törvény nem is jó, mert csak szűkíti az alkotmányos jogokat! 1) Eljárás: hivatalból (a személyt fel kell keresni) vagy kérelemre elindítható.

Más akarata ellenére senkinek nem lehet eljárni Ha a konzul „rátalál” az illetőre, írásban kell nyilatkoznia – az adatokat tisztázni kell; a kapcsolatot felvenni, stb. Alapvetően az állampolgár döntése, hogy kivárja-e a védelmet. A konzulra vonatkoznak adatvédelmi szabályok, kb. mint az ügyvédekre, vagyis ügyfél hozzájárulása nélkül nemzetközi bűnüldöző szervek, titkosszolgálatok sem nézhetnek bele. Bírósági beadványokat konzul nem vehet át, csak tájékoztatást adhat, mi a teendő, nem keveredhet bele a fogadó/küldő államban folyó bírósági eljárásba. → az igazságügyi hatóságok közvetlenül érintkezzenek. Bíróságok csak a KM-en keresztül fordulhatnak a konzulokhoz.

2) Díjak, illetékek (a Bécsi Szerződés is említi). Magyarország: központi díjakat, illetékeket szed be → ez központi bevételnek számít. Az érdekvédelem főszabály szerint díjmentes. Közigazgatási és közjegyzői ügyeknél jelentős díj lehet.

3) Adatvédelem: mindenkit megillet; a kérelemben foglalt adatok kezeléséhez szótlanul is hozzájárul. Ha nincs abban a kérdéses adat, akkor nyilatkoznia kell, hogy az adatok kezeléséhez hozzájárul-e. A konzuli okiratok nem tanúsítványok! Csak az érintett hozzájárulásával, még a büntető szervek felkeresése esetén is érvényes az adatvédelem – kvázi ügyvédi titoktartás. Akkor viszont hol lehet kérni adatokat? → központi idegenrendészeti szervek; határőrség; egyéb nyilvántartás.

Érdekvédelmi eljárások: 1. Tanácsadás és segítségnyújtás: jogokat és kötelezettségeket érintő kérdésekről. Közzéteszi a

megfelelő tájékoztatásért. Általános tanácsadási jogkör (hivatalos tájékoztatás). Jogi képviselethez irányítás. Kvázi diplomáciai feladat, hiszen minden megengedett módon tájékozódik.

2. Bajba jutott magyar állampolgárok mindenféle védelme. a) Ez alkotmányos jog, mint pl. a hazatéréshez való jog is alkotmányos jog – meg kell adni a

támogatást ennek elősegítéséhez. Szabályozva van a törvényben, hogy milyen intézkedést kell tenni, pl. úti-okmány kiállítása, anyagi segítségnyújtás: 1. útmutatás, hogy hogyan juthat hozzá, külügyi fedezés; 2. hazáig a költségek fedezése, otthoni garancia mellett, konzuli kölcsön (kivételes lehetőség, ha nagyfokú méltatlan helyzetbe kerülne); 3. szociális segély (ez igen ritka). Kivételes esetben adnak neki készpénzt, csak enni-innivalóra elegendőt. Kötelezvény, illetve nyilatkozat kell a konzuli kölcsönnél, tehát csak nagyon különleges esetben lehet, pl. baleset, súlyos ellátást igényel (a bécsi egyezmény értelmében eléggé leszűkített) + konzuli egyezmények.

b) Baleset vagy erőszakos cselekmény esetén. Amikor megtudja, haladéktalanul cselekedni kell + megfelelő tájékoztatás; biztosítási igények, stb. (tömegbaleset, szerencsétlenség). Közreműködni kell a balesetes anyagi támogatásában. 7. fejezet: a katasztrófa-helyzetről a törvény külön szól. Hatáskörét túllépő intézményre is szükség lehet. De válsághelyzetekre nem ad választ. Hajótörés és repülőszerencsétlenség esetén kötelező az értesítése a küldő

államnak, bővebb kötelezettség kétoldalú megállapodások alapján. Biztosítási, kártérítési igény is lehet, ehhez konzul betekinthet az iratokba.

c) Külföldi katasztrófahelyzetekre vagy fegyveres összeütközésekre nincs hatékony jogszabály – EU tagországgal konzultálási kötelesség. Ez túlmutat a normál konzulátusi tevékenységen. Ilyenkor KM-ben válságstáb, pl. Cunaminál. Konzul feladata a folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel. Ha evakuálni kell, akkor konzul és KM együtt is kevés, ilyenkor javaslatot terjesztenek be a Kormánynak.

d) Az állampolgár halála vagy cselekvőképtelenné válása esetén történő eljárás: személyi + vagyoni érdekek védelme. Fogadó állam: hozzátartozók felé értesítési kötelezettség. Állandó lakóhely esetén: a fogadó állam foglalkozik az eltemettetéssel. Ha turista volt, akkor a családtagok, rokonok döntenek, hogy kívánják-e hazaszállíttatni a holttestet. Ehhez kell halott-szállítási engedély → temetkezési vállalat; hamvak esetén postán is lehet.

3. Büntetőjogban: letartóztatás → a konzuli szolgálat feladata, hogy jelentkezzen. Kétoldalú egyezmények szabályozzák. Értesíteni kell a küldő állam képviseletét (a Bécsi egyezmény nem ír elő ilyen kötelezettséget, csak a letartóztatott kérésére kell értesíteni). Köztes forma: ha az érintett ezt nem ellenzi. Viszonossági alapon az államok bármit előírhatnak. Az adatok vizsgálata az alap – a konzuli szolgálat értesül az intézkedésről, ettől kezdve:

a) Az adatok tisztázása b) Mely szerv tartja fogva c) Ennek a címe d) Mivel tartja fogva e) Van-e halálbüntetés f) Van-e képviselője (neve, címe) g) Óvadék ellenében elengedik-e h) Az érintett kívánja-e a további konzuli eljárást. Ha igen: tájékoztatás az alapvető

büntető jogszabályokról, letölthető büntetés Magyarországon. i) Értesíti a fogva tartott által megjelölt személyeket. j) Ügyvédet választhat mellé k) A fogva-tartás körülményeinek figyelemmel kísérése; egészségi állapot + főleg, ha

panaszt tesz. l) Magyar sajtótermékekkel való ellátása

Ha a fogvatartott kegyelmi kérvényt nyújt be → KM-et értesíteni kell, de a konzul jár el. Szolgáltatás-szerű funkció.

4. Magyar állampolgár értesítése, ha külföldi ráhagy valamit.

IX. óra Konzuli Közjegyzői jog

A magyar polgári jog szerint nincs formai előírás. Jog: ügyvédi ellenjegyzés;

bizonyos okirat kitüntetett → a konzulok ezeket fogalmazhatják meg, ez tartozik a közjegyzői jogkörükbe! (az állam „kinyújtott karja” – kvázi közjegyzői jogkör) A probléma az, hogy különböző országokban különböző a jog és a jogászat – nincsen ennek megfelelő intézmény. Pl. lehet, hogy máshol nincs annak olyan bizonyító ereje, pedig erre szükség van!

Konzul közjegyzői szerepe: - magyar jognak megfelelő hatás - fogadó országban nincs közjegyzői funkció - vagy van, de nem olyanok az attribútumok 3 fő terület:

1) Okirat hitelesítés és felülhitelesítés 2) Bizonyítványok, tanúsítványok, igazolások, közokiratok kiállítása – a küldő országtól.

a. Hivatalos vagy hatósági, pl. életbe léti igazolás, ami nyugdíjhoz kell. b. Tanúsítványok pl. Magyarországon a házasságkötési tanúsítvány megfelelő, de van,

ahol ez közigazgatási tevékenység. 3) Nyilatkozatok, szerződések Konzuli hiteles okiratba foglalása: speciális jogi szakismereteket

igényel, kell hozzá szakmai előképzettség: jogi szakvizsga + 3 év gyakorlat + konzuli vizsga. Okiratok Bizonyító erejük a polgári perrendtartás szerint: 1. Közokirat.

- Ezt meghatározott alakban kell kiállítani. - Állam által meghatalmazott bíróság, közjegyző, vagy egyéb közigazgatási szerv állíthatja

ki az ügykörén belül. - Bizonyítja a tények és adatok valóságát (tény; idő; mód). A konzuli okirat így közokirati

jelleggel is bír. - Bizonyítás: az ellenkező bebizonyításáig igaznak kell tekinteni, hamisságát a másiknak

kell bizonyítania. Anyagi bizonyító erővel bír, de ez közokiratonként eltérő lehet. 2. Teljes bizonyíték értékű magánokirat. Formai követelmények: magánokirat ellenkező

bebizonyításáig ez az okirat a helyes. Ehhez - Saját kezű aláírás kell a saját maga által ért. okiratra - Üzleti forgalom: két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a nem általa írt okiratot saját

maga írta alá. - Aláírását vagy kézjegyét bírói vagy közjegyzői úton hitelesítették. A kézjegy bármi lehet

(XX; ujjlenyomat, stb.) – 2 tanú ezt nem erősítheti meg. Ugyanez külföldön a konzuli hitelesítés

- Cégszerű aláírással ellátott okirat. - Ügyvéd vagy jogtanácsos által Ellenjegyzet okirat (ehhez is kell 2 tanú) - (Elektronikus forma) Nem egyezik meg ez a forma a közokirattal, mert utóbbi nem teljes bizonyíték; könnyebb ellenbizonyítást tesz lehetővé a törvény.

3. Bíróság által szabadon mérlegelhető. Valamilyen formai követelmény hiányzik, pl. csak 1 tanú írta alá az okiratot.

Külföldön kötött: ahol kötötték, annak az országnak a jogrendje szerinti teljes bizonyító erő az érvényes, még ha pl. itthon is indít valaki pert, az idegen jogrendet kell alkalmazni. Külföldön állították ki: csak akkor bír teljes bizonyító erővel, ha a magyar konzul ellátta hitelesítési záradékkal. (Ehhez nem elég a 2 tanú) Tiszteletbeli konzul nem állíthat ki okiratot. Magyar állampolgárok érdekeihez kapcsolódó ügyletek → magyar közjegyzői törvény, ami a konzuli jog szerint nem szabályos (?). Mit bizonyít az okirat: - személy - hely és idő - tartalom Konzuli okirat. A konzuli okiratok készítése ritka, de fel vannak rá készülve. Csak jogi szakvizsgával lehet felhatalmazást kapni, egyéként nem (TB konzul sem). (KM – jogi szakvizsga – egyetemi diploma) Formai követelmények: ∗ Adatok a margón ∗ A végén lehetnek módosítások ∗ Ügyfelek aláírása – a konzul pótolhatja ∗ Hány hiteles kiadvány – különböző ∗ A külképviselet irattárában elhelyezve

∗ Nyilatkozat személye, helye, ideje Ami a gyakoribb: konzuli tanúsítvány kiállítása – ennek formája a Záradék - kipontozott pecsét Külön jegyzékbe foglalt: igazolja a konzul előtti tényeket Igazolhatja: a fordítás helyességét, valódiságot, hitelességet. Sok formai követelménye van. Okirat-másolat hitelesítés Hiteles fordítás: kimondja, hogy az a konzul középfokú szinten legalább ismereti a nyelvet. A fogadó ország nyelvére is fordíthat (ehhez felhatalmazást kell adni), de nem kell, hogy ismerje azt, tehát az ott működő hiteles fordítókkal kell felvenni a kapcsolatot. Ha nincs ilyen, akkor a magyarországi OFFI-hoz kell elküldeni. Aláírás hitelesítése: ehhez hitelesítés kell. Életben léti tanúsítvány A konzuli tanúsítvány kiállításához csak közigazgatási alapvizsga szükséges + 2 év tapasztalat (nem kell feltétlenül jogi végzettség). Ha a konzul éppen nincs ott, akkor felhatalmazást adhat a KM a misszióvezetőnek. Ezt a Tiszteletbeli konzul is kiállíthatja. Diplomáciai és konzuli felülhitelesítés Okirat, tanúsítvány → a harmadik fél részéről van 1 tanúsítvány, hitelesség nyilatkozat, akkor azt kell felülhitelesíteni. Ilyet csak külképviselet tehet, magyar közjegyző nem. Pecséthasználat: királyi pecsét – a konzuloknak kiadták ezt a jogkört. Használt pecsétek mintájával rendelkezni kell, hogy tanúsítsa, hogy azok valódiak. Persze csak az van meg neki, amit a fogadó megküld neki. Felülhitelesítés tanúsítja: - valódiságot - a kiállító rendelkezik a hivatalos funkcióval - funkciója körében állította ki a felülhitelesítést. Hitelesítési láncolat: Mo-i bíróságok okiratát IM, KM, majd fogadó külképviselete hitelesíti. Van olyan okmány, ami elfogadható felülhitelesítés nélkül is, pl. útlevél. Jogsegélyforgalom esetén is mellőzhető a felülhitelesítés, ha van ilyen egyezmény. Felülhitelesítés korlátja: ha olyan államban keletkezik az okirat, amivel nincs diplomáciai vagy konzuli kapcsolatunk. Felülhitelesítések számát csökkenteni akarták bizonyos okmányokra 1890 – Párizsi Szabadalmi Egyezmény 1961 – Felülhitelesítés alóli mentességről szóló Hágai Egyezmény – ebben póteljárás: el kell menni másik felhatalmazott hatósághoz, ott kapható „apostille”, így is érvényes. Probléma: részes államok centralizáltan csinálják, pl. Mo-on csak IM. A kiállító nyelvén, és nem franciául állítják ki. Csak a saját hatáskörben kiállított iratokra nem érvényes. Probléma: kizárja az adott ország más ország területén működő külképviseleteit. 1968 - Európa Tanács egyezménye: részes államok külképviseletei által kiállított okiratok felülhitelesítés nélkül is bizonyító erővel bírnak, hitelesek. Konzuli …: a bécsi egyezményben nincs kifejezett rendelkezés, de közvetetten beleérti. Kétoldalú egyezmények határozzák meg: ingóság, illetve pénz, okirat. Ami kell: fizikailag biztonságos környezet. Nem rendelkezi részletesen a konzuli lét felelősségéről. Polgári törvény: kell jegyzőkönyv. A közjegyző nem egyezik meg a konzullal → kell közjegyzői aláírás. Igazolás: vámmentesség igénybevételéhez. Tanúsítvány: külföldön akar külföldivel házasságot kötni. Kell okirat amiből kitűnik, házasságkötési tanúsítvány → konkrét szándék kifejezése. A konzuli védelem EU-s vonatkozásai:

95/506. EK határozat: megfelel a magyar konzuli törvénynek a konzuli védelemről → ezt kell átültetni a magyar jogba. KM rendelet tervezete van meg még eddig. Az intézkedésről értesíteni kell az állampolgárok külügyi szolgálatát. Pl. Pápua-Új-Guineában nincs magyar konzul. Lehetőség van a konzuli kölcsön nyújtására is, uniós polgár halála esetén is (csak ha nincs konzuli képviselete ott). Útlevél-eltűnés: vészhelyzeti úti-okmánnyal hazatérhet. A konzuli védelmet EU-s polgár kell kezdeményezze, és bármely EU-s polgárnak nyújtható, ha nincs képviselet adott országban. Az Európai Alkotmány életbe lépésekor külügyminiszter is lesz. 2005. jún. helyzetértékelés – megoldásra nem lehet számítani. Európai Külügyi Szolgálat? Probléma: a konzuli jogkör kötődik a küldő állam közjegyzői jogához + bizalom kérdése is (saját állampolgárban jobban bíznak). Mit nem kaphatnak meg a közös EU-s konzulok: - közjegyzői funkciók - közigazgatási jogkörök. Így csak az érdekvédelem egyes területei ruházhatóak át, de ilyen téren most is van együttműködés, pl. Katasztrófa esetén, vízumkérelem benyújtásakor.

X. óra

Állampolgárság Állampolgárságot Mo-on a Közt elnök ad, van ahol a Parl. Természetes személyekre vonatkozik: mindig van valamilyen jogviszony.

Konzuli tisztviselők: a küldő állam állampolgárai jegyében járnak el. Kivételek: · Külföldiekre vonatkozó eljárások, pl. vízumkiadás · Közjegyzői jogkör

Diplomáciai védelem: állampolgároknak jár. Ez a diplomáciai képviselet által nyújtott védelem. (Nem azonos a diplomáciai menedékkel, ami fizikai menedék)

Állampolgári kötelék: jogi kötelék állam és természetes személy között. Nemzetközi jogi jelentősség: a természetes személy kivételes esetben alanya a nemzetközi jognak → kivételes, korlátozott, nemzetközi szerződés alapján:

Igényérvényesítés (pl. emberi jogi bíróság) Felelősségrevonás (Hágai Büntetőtörvényszék)

Transzmissziós szíj: állampolgársági kötelék – az állam akkor jogosult fellépni az egyének érdekében, ha azok állampolgárok. Az állam egyik pillére: állandó lakosság. Egyén: az alapvető jogok az állampolgársághoz kapcsolódnak. Jogi kötelék: létesítésénél az állam kezdeményez – diszkrecionális jogkör 1930. Hágai Egyezmény - Állam szabadon dönt, kit tekint állampolgárának. DE: más államok kötelesek ezt figyelembe venni, ha összhangban van a nemzetközi jog szabályaival és az állampolgári jog irányadó alapelveivel. Állampolgárság megállapítása/ megfosztás: az állam részéről nem lehet önkényes; egyéni jogkör növekszik. 1963-as egyezmény a többes állampolgárság elkerülésére: államok igyekeznek egymással olyan Nemzetközi szerződéseket kötni, ami kizárja a többes állampolgárságot, pl. évente listát cserélnek. 1997. Európai egyezmény az állampolgárságról - az ET keretében 2000. óta hatályos. Mo részese. 7. cikk: megfosztás lehetőségei

Két egyezmény a hontalanság csökkentése érdekében: 1954. és 1961. Nottebohm-ügy: Guatemalában kért védelmet – német és liechtensteini kettős állampolgár. Az ítélet kimondta, hogy az állampolgárság egy olyan jogi kötelék, aminek az alapja tényleges és hatékony kapcsolat kell legyen az állammal. Diplomáciai védelem esetén ez a kapcsolat fenn kell álljon, egyébként más állam nem veszi azt figyelembe.

Az egyezmény alapján az állam jogai és kötelezettségei - az állampolgárság minimális tartalma: 1) Diplomáciai védelem vs. konzuli védelem:

Diplomáciai védelem: - Állampolgár a sérelem és a védelemnyújtás időpontjában - Jogsérelem vélelmezése más állam részéről - Jogorvoslatok kimerítése vagy része a jogsérelemnek azt, hogy ezt megtagadják tőle. - Az állam diszkrecionális joga, hogy fellép-e az állampolgár védelme érdekében vagy

sem. Eszköztár: valamennyi államközi vitarendezési mód, DE: állampolgár vagyona miatt nem jogszerű az erőszak alkalmazása. Konzuli védelem: - Nem szükséges a jogsértés megléte, lehet akár preventív is a védelem, hogy ne történjen

jogsérelem. A konzuli védelem során végigkísérik az eljárást. - Diszkrecionális jog: államonként változó gyakorlat. Ahol alanyi jogként le van fektetve a

konzuli védelem, ott van ilyen jog. (Magyarországon is, benne van az alkotmányban).

2) Visszafogadás kötelezettsége: az állampolgárság szerinti állam mindenkor köteles visszafogadni állampolgárát. A hazatérés joga feltételhez és formalitáshoz nem köthető (kvázi az államok meg tudjanak valahogy szabadulni a külföldiektől). Magyarországon 1989. előtt kellett hazatérési engedély.

3) Okmányokkal való ellátás kötelezettsége: személyazonosító és utazásra jogosító okmányok. [1957. New Yorki egyezmény a férjezett nők jogi helyzetéről – szerződéses szabály. Korábban: a feleség osztotta a férje állampolgári helyzetét. Az egyezmény kimondta, hogy sem a házasságkötés ténye, sem a megszűnése nem hat ki automatikusan a feleség állampolgárságára. Kedvezményes honosítást kell biztosítani (Mo.-on 3 év). 1957-ig a házasságon kívüli gyerekek esetén az anyáról szállt a gyerekre az állampolgárság; házasságon belül pedig az apáról.]

4) Állampolgár mozgásszabadsága: az állampolgárnak joga van az országot elhagyni – ez már nem abszolút jog. Emberi jogi egyezmények: alanyi jog, amit az állam korlátozhat, pl. büntetőjogi eljárás lefolytatása.

5) Állampolgári jogviszonytól megfosztás: esetek: - Korábbi elv: nem szűnhet meg, ha büntető vagy adójogi eljárás van folyamatban, vagy

családjogi kötelezettségei vannak - Félrevezetéssel megszerzett állampolgárság, kivéve ha úgy hontalan lenne - Idegen katonai erőben önkéntes szolgálat (megsérti az állampolgári hűséget) - Távollétben történő megszüntetés: elenyészik a kötelék huzamos távollét alatt.

Államutódlás: nemzetközi szerződés; vagyon; levéltár; lakosság Állampolgárságban való jogutódlás: soft law → 1997-es egyezmény: csak elvek: megállapodás egymás között; hontalanság ellen; állampolgárokhoz közelíteni. Lakosság öröklése: gyakorlat – saját maga állapítja meg az állampolgárságot, ezért sok lakos nem képes megszerezni az állampolgárságot, pl. Balti államok. (I. vh. utáni békeszerződés: rendelkezték az állampolgársági ügyeket.) Elv, hogy a nem állampolgárrá válók jogait közel azonos szintre kell hozni. Állampolgársági elvek 1. mindenkinek joga van állampolgársághoz – de ki köteles megadni 2. Minden gyermeknek kötelező adni, a megszülető gyermek mindenképpen megkapja 3. Önkényesen senkit nem lehet megfosztani állampolgárságától 4. 1957-es New Yorki egyezmény a Férjezett Nők Jogállásáról 5. Diszkrimináció tilalma

Többes állampolgárság • Egyre többen vannak. Elv: védelemnyújtás lehetősége korlátozott. Amely országban szintén

állampolgár, azzal szemben csak olyan mértékben adhat a másik védelmet, amíg az egyik engedi.

• Migránsokat kibocsátó országok: nem zárták ki • Németország, Ausztria, Svájc, a skandináv országok ki akarták zárni: 1963. egyezmény a többes

állampolgárság kizárásáról. • 1997-es egyezmény: neutrális álláspont. Kifejezetten: a születéssel szerzett többes

állampolgárságot el kell fogadni. • Legnagyobb zavar: a katonai szolgálat teljesítésében. Cél: ne ússza meg, de ne is teljesítse

többször. • Volt szocialista országok: bilaterális szerződéseket kötöttek, a kettős állampolgárság

kiküszöböléséről, és erre mechanizmusokat léptettek életbe. Ezeket kivétel nélkül a 90-es évek elején megszüntették.

• Magyarország ma egy olyan célú szerződésnek sem részese, amely kizárja a többes állampolgárságot.

• Speciális szabályok a védelemre: ha mindkét államban állampolgár a védelemre jogosult, akkor a küldő állam védelme csak akkor jár, ha ahhoz a másik is hozzájárul.

Európai polgárság: ∗ Római Szerződés 20. cikke: aki a Közösség/ Unió állampolgára, az egyben európai polgár is. ∗ Többletjogok: szabad mozgás és letelepedés az Unió területén; választási jog; petíciós jog;

külföldön védelem joga. ∗ Kisegítő védelmi rendszer: ha egy harmadik államban egy állampolgár védelmet szeretne, de

saját államának nincsen ott képviselete, akkor egy másik tagállam képviselete köteles ellátni a védelmet, ha hozzáfordul.

XI. ELŐADÁS

Utazáshoz való jog – Úti-okmányok Utazás szabadsága: a Nemzetek Szövetségének mindig alapvető joga volt. A városállamok közösségét elhagyni mindig veszélyes (volt), de ugyanakkor kaland is volt. Ez a jog létezett, de szabályozás nem volt, mert az emberek alig utaztak, hisz út és közlekedési eszköz alig volt. A kereskedelem a tengeren ment, mert biztonságosabb volt, mint a szf. Itt jelent meg a Hajórakomány jegyzék. Rómában kalandvágy kellett az utazáshoz, bár elvileg lehetett menni simán, mégis kevesen éltek a lehetőséggel. Ma egyetemes alapjog, nem illik korlátozni.

Ezen kívül: ha valahonnan elutazunk, visszatérhetünk-e? Régen ez egyértelmű volt, ma viszont egy új keletű probléma.

A közösség mindig zárt volt; a határon át lehetett ki-be jutni az országból, de kellett valami igazolás. Régen ez felismerés alapon ment.

Ha az ember elhagyta a városállamot, az nem jelentette automatikusan, hogy máshová beengedték volna → szuverén joga eldönteni, hogy kit enged be és kit nem.

Minden hódító állam a mozgást részesítette előnyben. Utazás szabadsága először: 1215. Magna Chartában jelenik meg, de a feudális hűség alól ekkor

még senki nem vonhatta ki magát (röghöz kötöttség). Francia forradalom: 1792. a világ első útlevele. A francia alkotmány rendelkezik a törvényről:

minden állam az övéit maga mellett akarja tudni. Szabadság, egyenlőség, testvériség → és a törvény mégis nagyon korlátozó volt. Szigorúbb, mint a királyi időkben, ezért szinte megbénítja a kiutazást. Cél: Adófizetés ne legyen elkerülhető, dezertőröket kiszűrjék

Általában a diktatúrák korlátozzák a mozgás szabadságát.

Feudalizmusban röghözkötés volt. A mozgást a középkorban céhlegények, zarándokok végezték főként → „szervezett utak”; fogadói hálózat + intézményesítés.

Első igazi okmányok: - opsitos levél – katonaságát letöltötte; igazolás, hogy leszerelt, eleget tett kötelezettségeinek, csatlakozat szabadon egy közösséghez. - zarándokok papi kísérőlevelek zarándokoknak (milyen vallású, hova megy, segítség kérése a külföldi közösség tagjaitól, és ugyanez biztosítása a többieknek) → passporte (kapun való áthaladást jelent) - Menlevelek célja: nagy járvány idején igazolta, hogy illető nem járt a járvány sújtotta területen.

1815: Bécsi Egyezmény – nagyon korlátoz 1867 – Észak-Német Vámunió – bárki utazhat Poroszo, Oro, To – ide útiokmány és vízum kell. Az I. vh.-ig az utazás szabadságát kvázi a diktatúrákon kívül semmi nem korlátozta, az

embereknek azonban vállalniuk kellett a vele járó veszélyeket, így nagy útra általában nem vállalkoztak.

A két vh. között: sok diktatúra – állampolgárok szabadságának korlátozása. Ezzel együtt sok dezertőr, menekülő. Törekvés, hogy csak útiokmánnyal lehessen menni Konferenciák: 1920 – Párizs, 1926 – Genf Egységesítési törekvések: adattartalom, fénykép, vízum II. VH alatt nincs utazás

A II. vh. után: emberi jogok újrafogalmazása → utazáshoz való szabad jog elve. 1948. EJENY ajánlások – elfogadták a mai formájában az elvet: elhagyáshoz, illetve a visszatéréshez való jog. Csak ajánlás. (66-os PPJNE is megerősítette) 1962. Nemzetközi Jogi Bizottság felmérése: 90 országból csak 24 foglalta bele az alkotmányába ezt az elvet, 12-en a bírói és joggyakorlatba beépített. A többiek nem tartották be, sőt, útlevéllel korlátozták az utazáshoz való jogot. Szocialista országok esete:

· Más szocialista országba utazás: piros útlevél · Kapitalista országokba: kék útlevél. 1985. előtt munkahelyi ajánlás kellett az

engedélyhez, amihez szigorú vizsgálat vezetett, hogy ki milyen (előélet, vagyoni helyzet, stb.)

A nemzetközi egyezményekben gyakorlatilag csak ajánlások vannak, nem szankcionálható a megsértésük. A jog 2 része:

Az országot el lehet hagyni Vissza lehet térni. Vietnámi példa: aki engedély nélkül hagyta el az országot, az nem

térhetett vissza. Az állami szuverenitás része, hogy kit engednek be, és a belépést hogyan korlátozzák. Az útlevél, mint intézmény háttérbe szorult, de sok helyen csak akkor léphetnek az ország területére, ha igazolni tudják magukat. Formai szabvány: az összes útlevél gyakorlatilag megegyezik, bár semmi nem szabályozza, hogy hogyan nézzenek ki (az EU-ban is csak javaslatok vannak erre). Megjelent egy új terület, a turizmus, kb. a 20-as évektől. 1926. Népszövetség által kezdeményezett nemzetközi konferencia: megfogalmazták egy kb. előírásos útlevélszabványt – ennek az elvei megmaradtak. 1947. ECOSOC javaslata: konferenciát tartsanak ezekről az ajánlásokról - úti-okmány nélkül nem utazhatnak. Cél: könyv alakú legyen;

- szó volt kollektív útlevélről is, mivel az okmány kiállítása drága volt; külföldi utakra nyomtassanak ilyen útleveleket – ezt egy idő után elvetették. - Lehetőleg 5 éves legyen, és meghosszabbítható legyen 5 éves időtartammal. - A világ összes országába legyen jó, ha mégsem, azt jelezni kelljen. Gazdasági élet fellendült, utak egyre jobb állapotban, légi közlekedés, turizmus egyre nő még a szocialista országok között is. Gyorsaság, biztonság megteremtődött, ellátórendszerek épültek ki, motelek, vendéglátás. 1963 – Róma, ENSZ égisze alatt NK Utazási Konferencia. Ajánlások: - a személyi igazolvánnyal is lehessen utazni, 16 éven aluliaknak ne kelljen okmány, mekkora legyen, milyen biztonsági elemek legyenek benne (speciális lapok és speciális tinta). - törekedjenek, hogy decentralizáltan adjanak ki útlevelet. - utazások számát ne korlátozzák - legyen kollektív útlevél - alapvető adatok: név, születési hely és idő, állampolgárság Interpol ajánlás úgy mint, pl. diplomata útlevélben – az útlevél az állam tulajdona: ha tőlem elveszik külföldön, akkor nem engem sértenek, hanem a magyar államot. Állam szuverén joga eldönteni, hogy nézzen ki az útlevél, két dolog tutti: igazolja a személyt és a hovatartozást. ICAO (Polgári Légi Közlekedési Szervezet) találta ki az útlevélen található számot (1948. óta) – az útlevél-rendészeti kiadás-kezelés módját találták ki (80-as évek). 1992. január 1. óta van ilyen a magyar útlevelekben. Adatok: családi név, utónév, állampolgárság (1989. óta), nem, születés, kiállítás dátuma, érvényesség, aláírás. Több nyelven van (magyar, francia, angol, spanyol, kínai) Még nincs, de valószínű, hogy lesz egyetlen szabvány. (biometria segítségével) Az útlevél fajtái: • Magán • Hivatalos: diplomáciai / szolgálati / hajós szolgálati / külügyi szolgálati Ez csak sikk + van gyakorlati előny: van olyan vízumszerződés, hogy csak szolgálati útlevélre érvényes a hatálya. (A magyar törvények szerint magyar állampolgár bármikor hazatérhet.) Egyéb úti okmányok: ∗ Hazatérési igazolvány: ha elhagyja az útlevelet ∗ Határátlépési igazolvány (határátlépési engedély) 1998. évi 12. törvény: szabályozza a külföldre utazást: az nem kap útlevelet, · Aki ellen büntetőeljárás folyik; · Aki ideiglenes kényszergyógykezelésen vesz részt; · Aki szabadságvesztésre ítéltek 5 évre; · Legalább 10 millió forint összegű adósság, tartozása van. Ki kaphat útlevelet, és hogyan. Érvényességi zónák: · 0-4 éves korig 2 évig érvényes · 4-18 éves korig 5 évig érvényes · 18 év felett 5 vagy 10 évig érvényes Az útlevélbe nem nyomtatják, hanem belegravírozzák az adatokat. Gyermeknél ennek feltétele, hogy ha mindkét szülő engedélyezi, illetve ha elváltak a szülők, akkor a törvényes felügyelő engedélyével. Okmány külföldieknek: aki elveszti az útlevelét, és az állama hatósága nem pótolja, az kaphat „egyszeri utazásra jogosító úti-okmányt”. „Menedékes útlevél” „Hontalan személy részére utazási igazolvány”

Menekült útlevél: I. vh. után sok menekült rekedt Európában, akiknek a mozgásuk könnyítése érdekében szabad mozgást garantáló útlevelet állítottak ki. (A hontalanokra ez nem érvényes!) A biztonságnak egyre nagyobb szerepe van, pl. biometria. Az országok határainak megnyitásával a személyi igazolvány felváltja az útlevelet. Ezt a jogosítvány is egyre inkább felváltja. A tömegmozgások megfékezése is egyre fontosabb lesz, a járványok miatt.

XII. ELŐADÁS Idegenjog, idegenrendészet

Különböző viszonyulás az idegenekhez. Az idegenek léte befolyásolja a jogalkotást – különleges kitételek vannak Idegenjog: átfogja mindazt a jogot, ami az idegenekre vonatkozik – ennek csak egy része az

idegenrendészet (közigazgatási funkciók). Idegenjog tartalmazza az eltérő jogszabályokat és eltéréseket, pl. ingatlanszerzés, devizajog,

bíráskodás, büntetőjog, államok elhatárolása, nemzetközi kereskedelem, turizmus Mozgás:

- Gazdasági lehetőségek; kereskedelem - Elhagyhatták lakóhelyüket

Kettős szabályozás: befogadó / elutasító Már Go-ban bizonyos jogokat adtak a külföldieknek. Elviekben nem kobozták el a hajóját, rakományát, meghagyták az életét. Ha befogadták, kérdéses: kell-e adót fizetnie, választhat-e, regisztrálni kell-e, per esetén milyen jog alapján bíráskodjanak? 1215. Magna Charta: külföldi kereskedők beutazhattak Britanniába Ma más az idegenjog, cél: diszkrimináció mentes legyen + spéci jogok. Külföldi: nem magyar állampolgár vagy hontalan Katonáskodás, vallási mozgalmak → mozgás: kezelni kellett a helyzetet. Főbb kérdések:

· Fizessenek-e adót? · Szavazhatnak-e? · Nyilvántartásba lehet-e őket venni? · Egy perben milyen jogalapjuk van? (védelem: konzuli szolgálat – régebben bíráskodás is)

Sokáig csak szokásjogon alapult, nem kodifikálták – az emberi jogok előtérbe kerülésével felmerült az igény a kodifikálásra. EJENY: egyenlő elbánás; tisztesség → jogok ismertetése Későbbi megerősítés: PPJNE; GSZKJNE, AM-i EJ konvenció, Genfi Menekültügyi Konvenció, Bécsi Egyezmények. CALDO elv: külföldi több joggal rendelkezik, mivel diplomáciai és konzuli védelmet is kaphat. Ez az elv a valóságban nem működik. Magyar Alkotmány: 12. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek 70/A. emberi és állampolgári jogok biztosítása, minden különbségtétel nélkül

80. szabad mozgás – ha törvényesen tartózkodik Magyarország területén 65. politikai menedékjog

Akkor jogszerű az itt tartózkodás, ha: jogszerű beutazás, megfelelő papírok, beutazás anyagi jogi feltételei megvannak, engedélyezett időtartamon belül van és olyan módon, ami a beutazási cél volt. Idegenrendészet fontosabb területei: beutazás; tartózkodás és ennek ideje; távozás Pl. visszafordítás, kitoloncolás, kiadatás Beutazás:

Állami szuverenitás: az állam eldönti, hogy kit enged be (nem EGT állampolgárok) Beutazási feltételek: vízum vagy valamilyen okmány, speciális cél esetén speciális vízum Beutazás célja: a megjelölt és a valós cél egyezzen.

Engedély, hogy meddig maradhat – kérhet letelepedési engedélyt ↔ a bevándorlást ezzel szemben külföldről kell kérni (de bevándorlás fogalma Mo-on 2001-ben megszűnt) Tartózkodás: Külföldiek munkavállalása – ez a legkritikusabb kérdés; speciális feltételekhez kötik. HA

munkavállalási engedélyt kap, akkor dolgozhat, kivéve, ha jogszerűen családtag, diák, meghívással tartózkodik, akkor engedély nélkül is teheti.

Politikai jogok gyakorlása: gyülekezési, gazdasági, társaságalapítási, választási jogok + részt vehet választásokon, de csak helyhatósági választásokon, országgyűlésin nem.

Külföldieket Ellenőrző Országos Kp-i Hivatal – minden külföldit regisztrálnak. Letelepedés: 3 év jogszerű itt-tartózkodás után lehet kérni, ha megvan az anyagi fedezet,

családegyesítési céllal. 1 év után beadható a kérelem, ha magyar nemzetiségű. BM engedélyez. Letelepedett külföldieknek biztosított a munkavállalás (bűvös 90 nap). Munkavállalás: a

jogszerűen itt tartózkodók engedély nélkül is vállalhatnak munkát. Külföldiek ingatlanszerzése: bármit megvehet, két dolgot kivéve: termőföld és erdő. Jegyzőtől

kell engedélyt kérni ingatlan esetén, termőföld vagy erdő esetén speciális jog vagy tilalom, mivel Mo kérte, hogy x ideig ne vehessenek külföldiek földet.

1930-as világválság idején született devizajog; devizagazdálkodás → devizabelföldiek (személyi igazolvány + állandó lakhely Magyarországon) / devizakülföldiek.

Menedékjog: megadjuk, ha üldözöttek, vagy attól való félelem megalapozott. Pereskedés: egyenlőség elve érvényesül

Pereskedés • A külföldi perképes: indíthatnak pert • Azonos elbánás elve • Különbség két tekintetben:

- Személyes költségmentesség csak belföldieknek jár (külföldire való kiterjesztéshez kétoldalú vagy többoldalú megállapodás kell)

- Perköltség biztosítás: külföldi felperes, magyar alperes → ha a magyar alperes nyer, akkor a külföldi kárt okozhat – ezért le kell tenni előre a biztosítékot.

• Nyelvhasználat: a magyar bíróságok nyelve a magyar. A külföldieknek azonban tolmácsot kell biztosítani, és ez a perköltség része lesz.

• Elítélt személyek átadásáról szóló egyezmény: otthon töltheti büntetését Nem kell munkavállalási engedély: meghívott professzor; egyházi vezető; gt-k vezető

tisztségviselői; sportolók; stb. Tartózkodási engedélyért az idegenrendészethez kell fordulni. A külföldiek beutazását a

Vámhatóság nyilván tartja 90 napig – van bejelentési kötelezettség. Idegenrendészet feladatai:

- Nyilvántartás és engedélyezés - Nemkívánatos személyekről tiltó névjegyzék készítése

Kiutasítás: itt elkövet az idegen egy bűncselekményt → kényszerkiszállítás / felkérik, hogy menjen el. Ez általában csak mellékbüntetés lehet, vagy nem jogszerű belépés esetén. Oda viszik vissza, ahonnan jött.

Visszairányítás vagy visszafordítás ha a beutazás feltételei nincsenek meg. A magyar idegenrendészet központja: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BM)

Együttműködés nemzetközi téren:

Kiadatási egyezmény: előzetes letartóztatásba helyezés és hazaszállítás (állami szuverenitás átengedése). Adott állam megkeresheti a megkeresett állam igazságügy-miniszterét, és kérheti a

letartóztatását → az ottani bíróság rendeli el a letartóztatást. Hivatalos formula: kiadatási kérelem. (EU-s egyezmény is van, USA is részese)

Elítélt személyek átszállítása: vagy az ország, vagy az elítélt kérheti az átszállítását. Feltétel: az adott bűncselekmény Magyarországon is büntetendő legyen + a magyar bíróság konvertálja az ítéletet, hogy itt is letölthesse a büntetését.

Toloncegyezmény: belép egy ország területére – az a fontos, hogy honnan lépett be. Az számít, hogy melyik országba lépett be az idegen legálisan → oda kell visszatoloncolni.

Kettős adóztatás elkerülésére vannak egyezményeink Európai Unió: idegenrendészeti vonatkozások: ∗ Sok minden megváltozott ∗ Schengen: belső határok lebontása → 1999. ASZ: kötelezettséggé vált az új belépők számára,

2007-re ∗ Bűnüldözés, szervezett bűnözés elleni harc – Interpol. Közös fellépés – mechanizmusok:

szupranacionális jelleggel ∗ 2001/36. törvény: a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról. ∗ Végrehajtási rendeletek: 170/2001. és 25/2001. ∗ EGT állampolgárok nem számítanak külföldinek abból a szempontból, hogy 90 nap után csak

be kell jelentenie tartózkodását a helyi hatóságoknak. Emberi jogok – egyenlő elbánás elve ↔ ellentétes tendenciák:

- Közösségek elutasítása, idegengyűlölet - Betegségektől való félelem - Terrorizmustól és kábítószer-kereskedelemtől való félelem

A fenti tendenciák miatt korlátozásokat hoznak a belépésre. Az államok ezért egyre zártabbak lesznek, önmaguk védelme érdekében.

XIII. ELŐADÁS Vízumpolitika

Vízum kialakulása: a „látni” igéból származik

18. sz-tól jelenik meg, hogy az útleveleket be kellett mutatni egy hatóságnak → az illetékes személy láttamozta, hogy látta, és jónak találta az útlevelet.

Már az Oszmán Birodalomban és Oro-ban is volt ilyesmi Ma: utazást drágító, nehezítő, vagy lehetetlenné tevő, nehezítő eszköz. (A hidegháború idején

még inkább). 1958 - Skandináv útlevél egyezmény Benelux államok közt elsők között törölték el. Mo először Au-val majd Finno-gal törölte el vízumkényszerét, persze csak látogatás és turizmus céljából, 90 napig. Volt olyan vízummentességi megállapodásunk pl. Algériával, hogy csak diplomata útlevél esetén élt. Elemei:

∗ Megfelelő okmányok bemutatása kell a kiállításhoz ∗ Bizonyos feltételeknek meg kell felelni – előzetes szűrőn átesni ∗ A közölt adatok nyilvántartásokba kerülnek → ellenőrzési lehetőség ∗ Lehet vízumkezelési díj is (pl. USA-ba 100$)

A vízum NEM BEUTAZÁSI ENGEDÉLY, csak Beutazási ígérvény! Okok a vízumkényszer bevezetésére: · Az utazás ellenőrzése, előszűrése – idegenrendészeti eszköz. Megfelelő szűrés: persona non

grata-k kiszűrése; tiltó névjegyzék · Pénz – bevételi forrás, pl. Üzbegisztán – majd meggazdagodnak belőle

A vízumok fajtái:

Be- és kiutazó vízumok. Utóbbi inkább kiutazási engedély, pl. SZU, Vietnám és Korea esetében volt – érvényes útlevéllel nem lehetett csak úgy kiutazni az országból.

Beutazási cél szerint vannak: Repülőtéri tranzitvízum. A nagy európai fővárosok repülőterein nagy tranzitzónák vannak

→ de facto belép az országba, de de jure nem léphet be. Csak ennek birtokában lehet már csak felszállni a repülőgépre – ezáltal ellenőrizhető. Lényege, hogy ne legyenek bolyongó emberek Nyilvántartásba veszik, az illegális migrációt korlátozó tényező. (Schengeni osztályozás „A”)

Tranzitvízum. Rövid távra szól; csak átutazásra; max. 5 napig. („B”) Beutazó vízum. Max. 90 nap tartózkodás, összesen 6 hónap alatt. („C”) Hosszú távú, vagy tartózkodási vízum. 90 nap feletti tartózkodás. Gyógykezelés, tanulás,

munkavállalás, családjegy („D”) Gyakoriság szerint lehet: egyszeri / kétszeri / többszöri

A vízumkiadás lehet centralizált vagy decentralizált. Kiadhatja: · Követség vagy konzulátus · Lehetett kérni a határon → ma már nem lehet, csak rendkívüli méltányosság esetén. Magyarországon: · Külügyminisztérium – meghosszabbítás · Követségek · Határőrség Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – mint idegenrendészeti szerv A megjelölt cél és a valós cél között lehet különbség. Ma Mo-on számítógéppel készül a vízum. Mo-ra 90 napon túl vízum kell, még ha van is vízummentességi megállapodás. Vízummentességi megállapodások: 5 szocialista országba lehetett utazni vízummentesen (piros útlevél): NDK; Lengyelország; Csehszlovákia; Románia; Bulgária. A kapitalista országokba kellett vízum (kék útlevél). A beutazás nem engedélyköteles, meghatározott cél érdekében – ez a cél lehet: - Rokonlátogatás - Turizmus Magyarországból először a 70-es években lehetett vízum nélkül utazni, elsőként Ausztriába és Finnországba. 1994-95-ig egy csomót kötöttünk. 1998-tól Eu-ban már csak néhány országba kell vízum: Törökország; Albánia; (Macedónia) Részleges, illetve teljes körű vízummentességi megállapodások

Teljes körű: hivatalos, és magánokmányokra (útlevelekre) egyaránt vonatkozik. (60-90 nap) Részleges: csak szolgálati, illetve diplomata-útlevél (pl. Törökországgal); vagy csak diplomata-

útlevél (Albánia) Vannak olyan államok, akik egyoldalúan biztosítanak vízummentességet:

· Turisztikában érdekelt országok, pl. Venezuela, vagy a Dominikai Köztársaság · Másik oldalról is lehet egyoldalú – az USA és Kanada állampolgárai vízum nélkül

beutazhatnak Magyarországra, de itt nincs viszonosság. A vízumkényszer újramegjelenésének legfőbb okai: terrorizmus; kábítószer-kereskedelem; betegségek; nemkívánatos személyek 1985. Schengeni egyezmény – 1990-es kiegészítő egyezmény ∗ Ennek már volt előzménye: 1958. Benelux államok; skandináv Útlevél Unió ∗ 1985. spanyolok belépése serkentette a folyamatot

∗ Aki egy országba kap vízumot, az az összesben használhatja. Mindig az elsődleges célországba kell kérni vízumot. (Brazilok döntő többsége rendelkezik portugál útlevéllel)

∗ Ma nincs különbség kedvezményezett és nem kedvezményezett államok között. ∗ Önös érdekek védelme – ez a gyengesége. Kimaradt belőle UK és Írország. Vagyis még nem

valósult meg az egységesség. ∗ 2000-ig egységesítették a vízumkérdőívet, 2005-re a vízumdíjat is – 35 euró ∗ 2004. május 1. az új 10 belépő tagállam kötelezettséget vállalt, hogy 2007-ig bevezetik a

schengeni határokat. ∗ Magyarország – külső határok védelme: Ukrajna, Szerbia a gázos Horvátország oké. Az innen

belépők adatait azonnal ellenőrizni kell. SIS: Schengeni információs rendszer: eltűnt okmányok, gépjárművek és személyek, és Nemzetközi elfogatóparancsok. Van nemzeti és kp-i luxemburgi SIS adatbázis. Először a nemzeti adatbázisban ellenőrzik, majd a kp-iban, majd a többi nemzeti adatbázisban. 2002 óta azonos adatsorok vándorolnak. Felelősségbiztosítás: Légitársaság, busz, hajó. Utazásszervező vagy járműtulajdonos csak olyan személyt vehet fel, akit beengednek a célországba. Ha mégse így tesz, akkor saját költségen/cég költségen köteles visszavinni. Fejlődés iránya: - A vízum a nemzeti szuverenitásból fakad – Európában cél az egységesülés - Az EU-n belül valahová már útlevél sem kell - Magyar kezdeményezés: nemzeti vízum (5 éves) Munkavállalási / jövedelemszerző vízum

Munkavállalási-vízum: ha munkavállalási engedélye van Jövedelemszerző: a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői kapnak Ezekhez a vízumokra külön vízumkötelezettség vonatkozik → nem vonatkozik erre a

vízummentesség Vízumkérelem elutasítása – milyen lehetőségek vannak? 2001. május 1-ig: a vízum az állami szuverenitásból fakad, ezért fellebbezésnek helye nem volt. az európai joggyakorlat azonban eltér az amerikaitól: van bírói út, vagyis pereskedni is lehet (Magyarországon is). Magyarország még NEM része a schengeni határoknak: · Meg kell alkotni a regisztrációs rendszert – számítógépes hálózat · Szükséges a jogharmonizáció is. · 2007. január 1-re van előirányozva a csatlakozás a 10 új tagállamnak. Schengeni vízummal be lehet-e lépni Magyarországra? → Alapvetően nem, de van 2 nemzetközi megállapodás, ami kikerüli. Van egy magyar-ukrán, illetve egy magyar-szerb vízummentességi megállapodás, amely lehetővé teszi schengeni vízummal Magyarországon az átutazást, a célállamba. 2001/39. tv. Letelepedés és bevándorlás Magyar vízumfajták: ABCD. Van látogató vízum, amihez meghívó kell + anyagi kötelezettségvállalás = eltartás, gyógykezelés, kitoloncolás, temetés költségeit vállalja. - Üzleti vízum - Munkavállalói vízum - Jövedelemszerző vízum

- Tanulmányi vízum – iskolalátogatási igazolás kell - Gyógykezelési vízum - Családegyesítő vízum – nagyon ritkán, csak ha tényleg családot akarnak egyesíteni. Igazolni kell a házasság tényét, eltartási, megélési képességet. Határon túli magyarok Letelepedés gyorsítása – előre kell jelezni a eltelepedés szándékát a határon vagy a külképviseleten. Kérelem esetén az érintett intézmények bekérik egymástól a szükséges papírokat. Aki magyar iskolában végzett, annak nem kell nyelvvizsga. 25-30 hónapról 18 hónapra csökkent az átfutás ideje. Nemzeti vízum - terv 5 évig lehet Mo-on tartózkodni, C típusú vízum. Csak adott országra érvényes. Helyszínen adják ki a nemzeti vízumot annak, aki kulturális, oktatási célból akar beutazni Mo-ra. Egyben tartózkodási engedély is lenne, de csak addig élne, amíg oka van. USA vízum: 2004 május 1-től bírói útra lehet terelni, ha nem kapunk vízumot.