Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola
OM 100563
ELEKTRONIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ,
valamint a(z)
XI. Villamosipar és elektronika
ÁGAZATHOZ
OKJ SZÁM: 54 523 02
HELYI PROGRAMJA
Készült:
A szakképzési kerettantervek 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Debrecen 2015.
2
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az
első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos
szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XI. Villamosipar és elektronika
ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:
54 523 01 Automatikai technikus
54 523 02 Elektronikai technikus
54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02
A szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus
A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
3
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot
követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Bemeneti kompetenciák: -
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember
vehet részt.
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések
felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza,
melynek további részletei az alábbiak: Nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs.
4
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a két-évfolyamos képzés második évfolyamának
(2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1
évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi
rendszerével, órakeretével. A két-évfolyamos képzés első szakképzési
évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi
rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12.
középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak
tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti
óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv
nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. 70 óra 70 óra
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. 105 óra 105 óra
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. 140 óra 140 óra
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra 2543 óra
5
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai
követelménymodu
lok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakképesítés-
specifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 5/13.
heti
óraszám
Évi óra-
szám ögy
heti
óraszám
Évi óra-
szám ögy
heti
óraszám
Évi óra-
szám ögy
heti
óraszám
Évi óra-
szám heti óraszám
Évi óra-
szám
e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12
Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5 18
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
0,5 16
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2 64
10007-12
Informatikai és
műszaki alapok
Műszaki
informatika
gyakorlat
2 72
Műszaki
ismeretek 1,5 54 1 36
Műszaki
gyakorlatok 3+1
108+36=
144 70
10005-12
Villamosipari
alaptevékenységek
Műszaki rajz
1 36
Elektrotechnika
1 36 2 72 +1 +32
Elektrotechnika
gyakorlat
1+1
36+36=
72 105
Elektronika
2 72 4 128
Elektronika
gyakorlat
3+1
108+36=
144 140 2 64
6
10003-12
Irányítástechnikai
alapok
Irányítástechnika
2 64
Irányítástechnika
gyakorlat
2 64
10013-12
Áramkör építése,
üzemeltetése
Elektronikai
áramkörök
4,5+1
144+32=
176
Elektronikai
áramkörök
gyakorlat
6 192
10014-12
Mechatronikai
rendszerek
Mechatronika 3 96
Mechatronika
gyakorlat
3+2
96+64=
160
10015-12
Számítógép
alkalmazása az
elektronikában
Számítógép
alkalmazása
3 96
Szimuláció és
PLC gyakorlat
6 192
Mikrovezérlők
gyakorlat
3 96
Éves összes szakmai elméleti óraszám 2 72
3 108
4 144
6+1=
7
192+32=
224
13+1=
14
416+32=
448
Éves összes gyakorlati óraszám
3+1
=4
108+36=
144
3+1
=4
108+36=
144
3+1=
4
108+36=
144
4 128
18+2=
20
576+64=
640
Éves összes szakmai óraszám
5+1=
6
180+36=
216
6+1=
7
216+36=
252
7+1=
8
252+36=
288
10+1=
11
320+32=
352
31+3=
34
992+96=
1088
Összefüggő nyári gyakorlat 70 105 140
Összes gyakorlat
70+144=
214
105+144=
249
140+144=
284 128 640
Elméleti és gyakorlati órák aránya 72/214 108/249 144/284 224/128 448/640
Elméleti és gyakorlati órák százalékos aránya:
72+108+144+224=548 óra elmélet és 214+249+284+128=875 óra gyakorlat
összesen 548+875= 1423 szakmai óra
548/1423 38,5% elmélet és 875/1423 61,5% gyakorlat
Elméleti és gyakorlati órák százalékos aránya:
548+448=996 óra elmélet és 875+640=1515 óra gyakorlat
összesen: 996+1515=2511 szakmai óra
996/2511 39,66% elmélet és 1515/251160,33% gyakorlat
7
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói
éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola
szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott
elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
9. évfolyam
ELMÉLET
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság követelménymodul
1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra
1.1. A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák
elsajátíttatása.
Nincsen előtanulmányi követelmény.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.3. Témakörök
1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és
munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló
törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek
értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi
épségére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a
munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a
8
munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének
érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni
védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.
1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,
megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,
lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.
Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó
berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint
távfelügyelet.
Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi
anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,
környezetvédelem célja, eszközei.
1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság
orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás
szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra
9
Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs
követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi
nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás,
biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes
munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi
tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,
védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai
követelmények.
1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és
keverékek, stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a
veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a
munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése
A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi
balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók
részvételének jelentősége
1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot
tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A
Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a
munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett
szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról
szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek
rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A
szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
10
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.
Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó
feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok
Balesetek és foglalkozási megbetegedések
Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.
Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A
választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
1.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul
5. Műszaki ismeretek tantárgy 54 óra
5.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az
elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok
mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit,
megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas
technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket,
legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják
felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak
kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos
kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a
minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
5.3. Témakörök
5.3.1. Egyenáramú áramkörök 18 óra
Az atom szerkezete.
A villamos töltés fogalma.
Feszültség és potenciál.
Az elektromos áram, áramerősség.
Ellenállás és vezetés.
11
Vezető, szigetelő és félvezető anyagok.
Az elektromos áram hatásai.
Áramkör, mérések az áramkörben.
Ohm törvénye.
Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése.
Az ellenállás, mint alkatrész.
Villamos munka.
A fogyasztók teljesítménye.
Hatásfok.
Ellenállások terhelhetősége.
A hurok törvény.
Ellenállások soros kapcsolása.
Eredő ellenállás.
Feszültségosztó.
Potenciométer.
Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.
A csomóponti törvény.
Ellenállások párhuzamos kapcsolása.
Áramosztó.
Árammérő méréshatárának kiterjesztése.
Vegyes kapcsolások.
Az áram hőhatása.
Az áram vegyi hatása.
Elektrolízis.
Galvánelemek.
Akkumulátorok.
Villamos tér.
Coulomb törvénye.
Villamos térerősség.
Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás.
Kapacitás.
Kondenzátor.
Kondenzátorok kapcsolásai.
Kondenzátorok üzemállapotai.
Kondenzátorban tárolt energia.
Kondenzátorok típusai.
5.3.2. Mágneses tér és váltakozó áram 18 óra
Mágneses tér.
Állandó mágnes.
Vezeték és tekercs mágneses tere.
Mágneses indukció és fluxus.
Mágneses gerjesztés és térerősség.
Anyagok viselkedése a mágneses térben.
Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás.
Mágnesezési görbe, hiszterézis hurok.
12
Mágneses kör.
A mágneses tér és az áram kölcsönhatása.
Az elektromágneses indukció.
Mozgási és nyugalmi indukció.
Önindukció.
Kölcsönös indukció.
Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása.
Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai.
Váltakozó feszültség előállítása.
Váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Ellenállás váltakozó áramú körben.
Induktivitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között.
Induktív reaktancia.
Kapacitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között.
Kapacitív reaktancia.
Impedancia.
Váltakozó áramú teljesítmények.
Fázisjavítás.
Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása.
Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Háromfázisú feszültségrendszerek.
Transzformátorok.
Villamos motorok és generátorok.
5.3.3. Szakrajz alapjai 18 óra
Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata.
Műszaki rajzeszközök és használatuk.
Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői.
Szabványos rajzlapméretek.
A műszaki rajzokon használatos vonalak.
Szabványbetűk, számok és jelek.
Feliratmező kialakítása.
Rajzdokumentáció nyilvántartása.
Vetületi, látszati és axonometrikus kép.
A méretmegadás elemei.
Méretarány.
A méretezés alapelvei.
Lemeztárgyak ábrázolása.
Szögek szerkesztése.
Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése.
Szakasz osztása.
Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése.
Görbe vonalú síkidomok szerkesztése.
A műszaki vázlat jellemzői, eszközei.
Lemeztárgy műszaki vázlata.
13
A vetületi ábrázolás alapjai.
Merőleges vetítés, képsíkok.
Síklapú testek ábrázolása.
Forgástestek vetületi ábrázolása.
Ábrázolás metszetekkel.
Gépelemek ábrázolása.
Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása.
Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása.
Szegek, csapszegek ábrázolása.
Csapágyak ábrázolása.
Fogazott gépelemek ábrázolása.
Nem oldható kötések ábrázolása.
Hegesztési varratok ábrázolása.
5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
GYAKORLAT
10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul
6. Műszaki gyakorlatok tantárgy 144 óra
6.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek
tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos
munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok
technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak
kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos
kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében
ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó
munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok
állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon
szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.
6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
6.3. Témakörök
6.3.1. Anyagok és szerszámok 66 óra
Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből. (ÖGY)
Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás. (ÖGY)
Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál. (ÖGY)
Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel. (ÖGY)
14
Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel. (ÖGY)
Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY)
Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal. (ÖGY)
Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása. (ÖGY)
Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület
kialakításához. (ÖGY)
Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt
felületminőséggel. (ÖGY)
Furatok középpontjának előrajzolása. (ÖGY)
Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY)
Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése. (ÖGY)
Forgácsolási sebesség helyes megválasztása. (ÖGY)
Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása,
levágása megfelelő szögben, sorjázása.
Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása.
Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve.
Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása.
Érvéghüvelyezés.
6.3.2. Mérések 30 óra
Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben. (ÖGY)
Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a
munkadarabra. (ÖGY)
Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata,
pontos leolvasása. (ÖGY)
Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel. (ÖGY)
Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel. (ÖGY)
Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres
kitűző használatával. (ÖGY)
Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel. (ÖGY)
Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában. (ÖGY)
Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval. (ÖGY)
Méret ellenőrzése idomszerrel. (ÖGY)
Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére.
Áram- és feszültségmérés multiméterrel.
Árammérés lakatfogóval.
Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata.
Vezeték, kötések ellenállásának mérése.
Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel.
Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel.
6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 48 óra
Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között.
A szegecs alakja, méretei, anyaga.
A szegecselés művelete, szerszámai.
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel).
15
(ÖGY)
A szegecs méretének helyes megválasztása. (ÖGY)
Menetes alkatrészek ábrázolása. (ÖGY)
Csavarok fajtái, adatai. (ÖGY)
Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok. (ÖGY)
Menetkészítés eszközei és szerszámai. (ÖGY)
A menetfúrás és a menetmetszés. (ÖGY)
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal. (ÖGY)
Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása. (ÖGY)
Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal. (ÖGY)
Csavarkötés létesítése csavaranyával. (ÖGY)
Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya).
(ÖGY)
Ragasztott kötések jellemzői.
Ragasztóanyagok fajtái.
Ragasztási eljárások.
Ragasztási eljárások gyakorlása.
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés. (ÖGY)
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY)
A forrasztás művelete. (ÖGY)
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY)
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY)
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY)
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY)
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY)
Csatlakozók kialakítása. (ÖGY)
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY)
6.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet
ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT
10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul
6. Műszaki gyakorlatok tantárgy 70 óra
6.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek
tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos
munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok
technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak
kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos
kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében
ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó
munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok
16
állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon
szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.
6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
6.3. Témakörök
6.3.1. Anyagok és szerszámok 44 óra
Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből. (ÖGY)
Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás. (ÖGY)
Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál. (ÖGY)
Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel. (ÖGY)
Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel. (ÖGY)
Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY)
Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal. (ÖGY)
Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása. (ÖGY)
Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület
kialakításához. (ÖGY)
Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt
felületminőséggel. (ÖGY)
Furatok középpontjának előrajzolása. (ÖGY)
Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY)
Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése. (ÖGY)
Forgácsolási sebesség helyes megválasztása. (ÖGY)
Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása,
levágása megfelelő szögben, sorjázása.
Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása.
Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve.
Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása.
Érvéghüvelyezés.
6.3.2. Mérések 8 óra
Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben. (ÖGY)
Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a
munkadarabra. (ÖGY)
Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata,
pontos leolvasása. (ÖGY)
Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel. (ÖGY)
Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel. (ÖGY)
Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres
kitűző használatával. (ÖGY)
Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel. (ÖGY)
Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában. (ÖGY)
17
Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval. (ÖGY)
Méret ellenőrzése idomszerrel. (ÖGY)
Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére.
Áram- és feszültségmérés multiméterrel.
Árammérés lakatfogóval.
Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata.
Vezeték, kötések ellenállásának mérése.
Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel.
Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel.
6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 18 óra
Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között.
A szegecs alakja, méretei, anyaga.
A szegecselés művelete, szerszámai.
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel).
(ÖGY)
A szegecs méretének helyes megválasztása. (ÖGY)
Menetes alkatrészek ábrázolása. (ÖGY)
Csavarok fajtái, adatai. (ÖGY)
Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok. (ÖGY)
Menetkészítés eszközei és szerszámai. (ÖGY)
A menetfúrás és a menetmetszés. (ÖGY)
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal. (ÖGY)
Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása. (ÖGY)
Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal. (ÖGY)
Csavarkötés létesítése csavaranyával. (ÖGY)
Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya).
(ÖGY)
Ragasztott kötések jellemzői.
Ragasztóanyagok fajtái.
Ragasztási eljárások.
Ragasztási eljárások gyakorlása.
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés. (ÖGY)
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY)
A forrasztás művelete. (ÖGY)
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY)
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY)
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY)
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY)
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY)
Csatlakozók kialakítása. (ÖGY)
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY)
6.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet
18
10. évfolyam
ELMÉLET
10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul
6. Műszaki ismeretek tantárgy 36 óra
6.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az
elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok
mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit,
megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas
technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket,
legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják
felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak
kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos
kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a
minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit.
6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
6.3. Témakörei:
6.3.1. Fémek és ötvözetek 14 óra
Fémek általános tulajdonságai.
Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján.
A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek.
Halmazállapot, olvadáspont.
Olvadás, dermedés, kristályosodási formák.
Színfém és ötvözet.
Szilárdulási görbe, szövetszerkezet.
Ötvözetek jellemzése.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői.
Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás.
Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői.
Megmunkálhatóság, alakíthatóság.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői.
Hővezető képesség.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői.
19
A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői.
Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai.
A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői.
Elektromos vezetőképesség.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége.
A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége.
6.3.2. Nemfémes anyagok 12 óra
Nemfémes anyagok általános tulajdonságai.
Szerves és szervetlen anyagok jellemzői.
Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői.
Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége.
Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása.
Villamos szilárdság.
Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6.
Levegő villamos szigetelési tulajdonságai.
Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Folyékony szigetelőanyagok: olajok.
Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi.
Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Műanyagok jellemzői, csoportosításuk.
Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása.
Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállításamegmunkálása, alkalmazása.
6.3.3. Minőségbiztosítás 10 óra
A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban.
A teljes körű minőségszabályozás.
A minőségellenőrzés alapfogalmai.
Gyakoriság és valószínűség.
Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben.
Minőség-ellenőrzés fogalma.
A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban.
Végellenőrzés fogalma, módszerei.
Mintavételi alapfogalmak.
Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai.
A mintavétel megtervezése.
A minősítés dokumentálása.
Méréses végellenőrzés.
Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői.
20
Minősítéses gyártásközi ellenőrzés.
Mintavétel és mintanagyság.
Minőségszabályozás.
Minőségpolitika.
A minőségszabályozás stratégiái.
A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek.
Minőségügyi rendszerek áttekintése.
Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői.
Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében.
Minőségügyi szervezetek.
A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai.
A minőségtanúsítás feltételei.
A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében.
6.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
7. Műszaki rajz tantárgy 36 óra
7.1. A tantárgy tanításának célja
A Műszaki rajz alapjai tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanuló megszerezze,
bővítse, és rendszerezze a villamosipari és elektronikai ágazatban használatos műszaki
ábrázolási alapismereteit. Képes legyen munkatársaival kommunikálni műszaki rajzok
segítségével, szakszerű rajzokkal közöljön villamosipari műszaki információkat, tudjon a
munkaköréhez szükséges mértékben kapcsolási vázlatot készíteni; helyesen értelmezzen
rajzban közölt információkat, legyen képes rajz alapján összeállítani villamos
áramköröket. Az elsajátított kompetenciák birtokában helyesen értelmezzen gépészeti
jellegű rajzi információkat, szerelési, összeállítási rajzokat is.
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
7.3. Témakörök
7.3.1. Vetületi ábrázolás 12 óra
Térbeli alakzatok csoportosítása.
Vetítési módok, merőleges vetítés.
Térelemek.
Térelemek ábrázolása képsíkon.
Ábrázolás két képsíkos rendszerben.
Három képsíkos ábrázolás.
Vetítés a harmadik képsíkra.
A képsíkok egyesítése.
21
Térelemek ábrázolása három képsíkos rendszerben.
Az európai és az amerikai nézetrend.
A kocka vetületi ábrázolása.
A kocka hálórajza.
Pont azonosítása a kocka felszínén.
Kocka síkmetszése.
A hasáb vetületi ábrázolása.
A hasáb hálórajza.
A hasáb síkmetszése.
A gúla vetületi ábrázolása.
A gúla hálórajza.
Forgástestek származtatása leíró egyenessel, leírókörrel.
A gúla síkmetszése és palástkiterítése.
Forgástestek vetületei.
A henger vetületi ábrázolása.
A henger hálórajza.
Pont azonosítása a henger palástfelületén.
A henger síkmetszése és palástkiterítése.
A kúp vetületi ábrázolása.
A kúp hálórajza.
Pont azonosítása a kúp palástfelületén.
A kúp síkmetszése és palástkiterítése.
A gömb vetületi ábrázolása.
A gömb síkmetszése.
Axonometrikus ábrázolási módok.
Egyméretű, kétméretű és frontális axonometria.
Síklapú testek axonometrikus ábrázolása.
Csonkolt síklapú testek vetületei.
Csonkolt forgástestek vetületei.
7.3.2. Géprajzi alapismeretek 12 óra
A metszeti ábrázolás elve.
A metszeti ábrázolás jelölése.
Metszetek fajtái.
Egyszerű metszetek.
Összetett metszetek.
Szelvények rajzolása.
A metszeti ábrázolás szabályai.
Géprajzi egyszerűsítések.
Áthatások egyszerűsített ábrázolása.
Részvetületek alkalmazása.
Félvetület.
Törésvonallal megszakított ábrázolás.
Résznézet.
Helyi nézet.
Kiemelt részlet.
Ismétlődő alakzatok ábrázolása.
22
Különleges ábrázolási módok
Síkfelület jelölése átlókkal.
Csatlakozó alkatrészek jelölése.
Mozgó alkatrészek szélső helyzete.
Felvételi vázlat készítése a befoglaló formából kiindulva vagy elemekből.
A méretmegadás általános szabályai.
Különleges méretmegadások és egyszerűsítések.
A mérethálózat kialakítása.
Műszaki követelmények szöveges megadása.
Felületi érdesség jelölése.
Mérettűrés megadása rajzon.
Tűrésfokozatok és tűrésnagyságok.
Csavarmenetek és menetes alkatrészek ábrázolása.
Csavarmenetek méretmegadása.
Csavarkötések ábrázolása.
Ék, retesz és bordás kötés ábrázolása.
Szegek, csapszegek és rögzítő elemek ábrázolása.
Csapágyak ábrázolása.
Fogazott alkatrészek ábrázolása.
Nem oldható kötések ábrázolása.
7.3.3. Villamosipari szakrajz alapjai 12 óra
A villamos rajzok fajtái.
Egyvonalas kapcsolási rajz.
Tömbvázlat.
Elvi rajz.
Általános kapcsolási rajz.
Áramútrajz.
Méretezési részletrajz.
Elrendezési rajz.
Bekötési rajz.
Szerelési rajz.
Nyomtatott áramköri rajz.
Állapotdiagram, idődiagram.
Vezetékek rajzjelei és jelképes ábrázolása.
Áramforrások rajzjelei.
Feszültségrendszerek jelölése.
Villamos készülékek rajzjelei.
Kondenzátorok rajzjelei.
Tekercsek, transzformátorok rajzjelei.
Érintkezőfajták és kapcsolók rajzjelei.
Félvezetők rajzjelei.
Különféle mérőműszerek jelölése.
Fényforrások.
Csatlakozások.
Olvadóbiztosítók.
Villamos gépek.
23
Generátorok jelölése.
Félvezetők rajzjelei.
7.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
8. Elektrotechnika tantárgy 36 óra
8.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását
és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek
és alapösszefüggéseinek megértésére.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
8.3. Témakörök
8.3.1. Villamos áramkör 12 óra
A villamos áramkör.
A villamos áramkör részei.
Ideális feszültségforrás.
Fogyasztó.
Vezeték.
Villamos ellenállás.
Ohm törvénye.
Részfeszültségek és feszültségesés.
Lineáris ellenállások, jelleggörbéjük.
Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük.
Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése.
NTK ellenállások.
PTK ellenállások.
Feszültségfüggő ellenállások (VDR).
Fényfüggő ellenállások (LDR).
Az ellenállások kialakítása.
Huzalellenállások.
Tömörellenállások.
Rétegellenállások.
Az ellenállások jelölésmódja.
Az ellenállások terhelhetősége.
Villamos munka.
Villamos teljesítmény.
A teljesítmény mérése teljesítménymérővel.
A hatásfok.
A villamos hálózatok csoportosítása.
24
Passzív villamos hálózatok.
Aktív villamos hálózatok.
Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény.
Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény.
Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása.
Sorosan kapcsolt ellenállások eredője.
Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője.
Az ellenállások vegyes kapcsolása.
Delta-csillag átalakítás.
Csillag-delta átalakítás.
8.3.2. Passzív és aktív hálózatok 18 óra
Nevezetes passzív villamos hálózatok.
A feszültségosztás törvénye.
Terheletlen feszültségosztó.
Terhelt feszültségosztó.
Potenciométer.
A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.
Az áramosztás törvénye.
Az áramosztó.
Az árammérő méréshatárának kiterjesztése.
Wheatstone-híd.
Ellenállás mérése Wheatstone-híddal.
Aktív villamos hálózatok.
Az ideális feszültséggenerátor.
A valóságos feszültséggenerátor.
Az ideális áramgenerátor.
A valóságos áramgenerátor.
Feszültséggenerátorok üzemállapotai.
Üresjárás.
Rövidrezárás.
Terhelési állapot.
Generátorok belső ellenállásnak meghatározása.
A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével.
Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén.
Belső ellenállás meghatározása az üresjárási és a kapocsfeszültséggel.
Feszültséggenerátorok kapcsolásai.
Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása.
Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása.
Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása.
A kiegyenlítő áram meghatározása.
Feszültségforrások vegyes kapcsolása.
8.3.3. A villamos áram hatásai 6 óra
A villamos áram hatásai.
A villamos áram hőhatása.
Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között.
25
A villamos munka. Jele, mértékegysége.
Fajlagos hőkapacitás, fajhő.
Testek melegedése.
A hő terjedése.
A hőhatás jellemző alkalmazásai.
Fűtés és melegítés.
Izzólámpa.
Olvadóbiztosító.
A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre.
A villamos áram fényhatása.
Izzólámpa.
Fénycső.
A villamos áram vegyi hatása.
Folyadékok vezetése.
Faraday törvénye.
Az elektrolízis jellemző felhasználása.
Rézgyártás.
Alumíniumgyártás.
Eloxálás.
Galvanizálás.
Galvánelemek.
A galvánelem működési elve.
Szárazelem és más galvánelemek.
Akkumulátorok.
Az akkumulátorok működési elve.
Savas akkumulátorok.
Zselés akkumulátorok.
Lúgos akkumulátorok.
Akkumulátorok jellemzői.
Tüzelőanyag-cellák.
Korrózió.
A villamos áram mágneses hatás.
Elektromágnes.
Elektromágneses kapcsolókészülékek.
Villamos gépek.
A villamos áram élettani hatása.
Az áram káros hatása az emberi szervezetre.
Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre.
8.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
GYAKORLAT
10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul
26
4. Műszaki informatika gyakorlat tantárgy 72 óra
4.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit, jelentőségét az
ipari termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a mindennapi szakmai
gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver elemeit, legyenek képesek
azok működtetésére. Ismerjék meg az operációs rendszereket, és azok alapvető jellemzőit.
A tanulók ismerjék és alkalmazzák a különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs
rendszereket. Tudjanak kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek
irodai programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a
szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép, valamint a
hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a szakmai
informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai tudásukat az
internet adta lehetőségek segítségével. A tanulók legyenek képesek minél szélesebb körben
alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
4.3. Témakörök
4.3.1. Informatikai alapismeretek 18 óra
Informatikai alapfogalmak.
A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése.
Központi egység és perifériák.
Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak.
Hardver alapismeretek.
Az alapkonfiguráció kialakítása.
Input és output egységek.
Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód.
Nyomtatók.
Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compactflash stb.).
Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon.
Szoftver alapismeretek: fájlok, szoftverek csoportosítása.
Operációs rendszerek fogalma.
Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok
feltárása.
Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik.
Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok
feltárása.
Rendszeres biztonsági mentések fontossága.
Adatmentés.
Jelszavas állományvédelem, attribútumok.
Rendszer védelme, biztonsági mentések fontossága, időzített, rendszeres
biztonsági mentések.
Állományműveletek, állományok kiterjesztése, típusai, társítás.
27
Állományok elérése, teljes elérési út.
Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem.
Vírusok típusai.
Aktuálisan jellemző vírusok működésének megismerése.
Víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás.
Egyszerű programok telepítése.
Szoftverek használatának jogi szabályozása: szerzői jog, jogtiszta szoftver,
licencszerződés,copyright, shareware, freeware, demo, publicdomain, szabad
szoftverek, creativecommons.
Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete.
4.3.2. Irodai alkalmazások 36 óra
Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során.
Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői.
Megjelenítésre vonatkozó beállítások.
Formázási műveletek.
Helyesírás ellenőrzése.
Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata.
Táblázatok használata.
Nyomtatás.
Objektumok beszúrása adokumentumba.
A prezentáció készítésének menete.
Szövegtervezés, elrendezés, tördelés.
Képek, objektumok illesztése, méretezése.
Digitális effektusok.
Vetítési beállítások, animáció, slideshow.
Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák
azonosítása, adattípusok.
Lapok átnevezése, másolása, törlése.
Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása.
Számformátumok, cellaformázási lehetőségek.
A cellatartalom módosítása.
Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány
és munkalap hivatkozások.
Egyszerű függvények használata.
Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme.
Függvénytípusok.
Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása.
A diagram fogalma, részei, típusai, formázások.
Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés.
4.3.3. Számítógépes hálózatok használata 18 óra
Biztonság a hálózatban: tűzfal feladata, fontossága.
Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció,
hálózatválasztás.
Megosztott állományok, hálózati helyek elérése.
Biztonságos jelszó.
28
Hálózati nyomtatás lehetőségei.
Az internet felépítése, szolgáltatásai.
Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak
megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták).
Távoli elérés használata.
Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése.
A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk.
Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők.
Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése,
protokollok.
Egy levelezőprogram működése, beállításai.
Az elektronikus levél részei, jellemzői.
E-mail cím beállítása, levelek írása.
Műveletek levelekkel.
Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása.
Levelek rendszerezése.
Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp,
chat.
Online fordítók használata.
4.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Számítógép terem
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
9. Elektrotechnika gyakorlat tantárgy 72 óra
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során
megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók
elektrotechnikai szemléletének kialakulásához.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
9.3. Témakörök
9.3.1. Forrasztási gyakorlat 18 óra
Forrasztott kötés típusai. (ÖGY)
Keményforrasztás. (ÖGY)
Lágyforrasztás. (ÖGY)
Lágyforrasztás kivitelezése. (ÖGY)
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése. (ÖGY)
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY)
A forrasztás művelete. (ÖGY)
29
Forrasztási gyakorlat. (ÖGY)
Vezetékek, kábelek, huzalozás. (ÖGY)
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY)
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY)
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY)
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY)
Elektromechanikus csatlakozók. (ÖGY)
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY)
Csatlakozók kialakítása. (ÖGY)
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY)
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY)
A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY)
A szitanyomás technológiája. (ÖGY)
Eszközök, segédanyagok. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY)
Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY)
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY)
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,
polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY)
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY)
Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY)
Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. (ÖGY)
Alkatrészek jelölése. (ÖGY)
9.3.2. Villamos mérőműszerek 22 óra
A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk
szerint. (ÖGY)
Analóg műszerek. (ÖGY)
Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei.
Elektromechanikus műszerek beállítási viszonyai.
Elektromechanikus műszerek hibaforrásai.
Elektromechanikus műszerek jellemzői. (ÖGY)
Méréshatár. (ÖGY)
Érzékenység. (ÖGY)
Műszerállandó. (ÖGY)
Pontosság. (ÖGY)
Fogyasztás. (ÖGY)
Állandó mágnesű műszerek.
Állandó mágnesű ampermérők.
Állandó mágnesű voltmérők.
Deprez-műszerek alkalmazása. (ÖGY)
Galvanométerek.
Egyenirányítós műszerek.
Elektrodinamikus műszerek.
Elektrodinamikus műszerek alkalmazása. (ÖGY)
30
Lágyvasas műszerek.
Lágyvasas műszerek alkalmazása. (ÖGY)
Hányadosmérők.
A kereszttekercses műszer alkalmazása. (ÖGY)
Indukciós műszerek.
Indukciós műszerek alkalmazása. (ÖGY)
Regisztráló műszerek. (ÖGY)
Digitális műszerek. (ÖGY)
Digitális műszerek felépítése.
Digitális frekvencia- és időmérők.
Digitális egyenfeszültség-mérők.
Digitális multiméterek. (ÖGY)
Digitális műszerek jellemzői. (ÖGY)
Megjeleníthető számjegyek száma. (ÖGY)
Mérési tartományok. (ÖGY)
Felbontás. (ÖGY)
Pontosság. (ÖGY)
Bemeneti impedancia. (ÖGY)
9.3.3. Egyenáramú mérések 32 óra
Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel. (ÖGY)
Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel. (ÖGY)
Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY)
Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY)
Ellenállásmérés. (ÖGY)
Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY)
Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY)
Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával (ÖGY)
Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával (ÖGY)
Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. (ÖGY)
Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata. (ÖGY)
Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata. (ÖGY)
Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása.
(ÖGY)
Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti
törvényének igazolása. (ÖGY)
Feszültségosztók vizsgálata. (ÖGY)
Potenciométerek vizsgálata. (ÖGY)
Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.
(ÖGY)
Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.
(ÖGY)
9.1. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely, vagy gazdálkodó szervezet
31
ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
9. Elektrotechnika gyakorlat tantárgy 105 óra
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során
megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók
elektrotechnikai szemléletének kialakulásához.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
9.3. Témakörök
9.3.1. Forrasztási gyakorlat 15 óra
Forrasztott kötés típusai. (ÖGY)
Keményforrasztás. (ÖGY)
Lágyforrasztás. (ÖGY)
Lágyforrasztás kivitelezése. (ÖGY)
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése. (ÖGY)
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY)
A forrasztás művelete. (ÖGY)
Forrasztási gyakorlat. (ÖGY)
Vezetékek, kábelek, huzalozás. (ÖGY)
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY)
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY)
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY)
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY)
Elektromechanikus csatlakozók. (ÖGY)
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY)
Csatlakozók kialakítása. (ÖGY)
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY)
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY)
A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY)
A szitanyomás technológiája. (ÖGY)
Eszközök, segédanyagok. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY)
Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY)
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY)
32
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,
polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY)
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY)
Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY)
Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. (ÖGY)
Alkatrészek jelölése. (ÖGY)
9.3.2. Villamos mérőműszerek 10 óra
A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk
szerint. (ÖGY)
Analóg műszerek. (ÖGY)
Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei.
Elektromechanikus műszerek beállítási viszonyai.
Elektromechanikus műszerek hibaforrásai.
Elektromechanikus műszerek jellemzői. (ÖGY)
Méréshatár. (ÖGY)
Érzékenység. (ÖGY)
Műszerállandó. (ÖGY)
Pontosság. (ÖGY)
Fogyasztás. (ÖGY)
Állandó mágnesű műszerek.
Állandó mágnesű ampermérők.
Állandó mágnesű voltmérők.
Deprez-műszerek alkalmazása. (ÖGY)
Galvanométerek.
Egyenirányítós műszerek.
Elektrodinamikus műszerek.
Elektrodinamikus műszerek alkalmazása. (ÖGY)
Lágyvasas műszerek.
Lágyvasas műszerek alkalmazása. (ÖGY)
Hányadosmérők.
A kereszttekercses műszer alkalmazása. (ÖGY)
Indukciós műszerek.
Indukciós műszerek alkalmazása. (ÖGY)
Regisztráló műszerek. (ÖGY)
Digitális műszerek. (ÖGY)
Digitális műszerek felépítése.
Digitális frekvencia- és időmérők.
Digitális egyenfeszültség-mérők.
Digitális multiméterek. (ÖGY)
Digitális műszerek jellemzői. (ÖGY)
Megjeleníthető számjegyek száma. (ÖGY)
Mérési tartományok. (ÖGY)
Felbontás. (ÖGY)
Pontosság. (ÖGY)
Bemeneti impedancia. (ÖGY)
33
9.3.3. Egyenáramú mérések 80 óra
Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel. (ÖGY)
Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel. (ÖGY)
Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY)
Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY)
Ellenállásmérés. (ÖGY)
Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY)
Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY)
Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával (ÖGY)
Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával (ÖGY)
Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. (ÖGY)
Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata. (ÖGY)
Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata. (ÖGY)
Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása.
(ÖGY)
Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti
törvényének igazolása. (ÖGY)
Feszültségosztók vizsgálata. (ÖGY)
Potenciométerek vizsgálata. (ÖGY)
Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.
(ÖGY)
Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.
(ÖGY)
9.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely, vagy gazdálkodó szervezet
11. évfolyam
ELMÉLET
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
8. Elektrotechnika tantárgy 72 óra
8.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását
és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek
és alapösszefüggéseinek megértésére.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
34
8.1.1. Aktív hálózatok. Villamos tér. 18 óra
Generátorok helyettesítő képei.
Thevenin-helyettesítő kép.
Thevenin-tétele.
Norton-helyettesítő kép.
Norton- tétele.
Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása.
Generátorok teljesítménye.
Veszteségi teljesítmény.
A fogyasztóra jutó teljesítmény.
A generátorok hatásfoka.
A szuperpozíció tétele.
Villamos tér.
A villamos tér jelenségei.
Villamos térerősség.
Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve.
Villamos tér és villamos eltolás.
Villamos feszültség és villamos potenciál.
A villamos tér szemléltetése.
Erővonalak és ekvipotenciális felületek.
A pontszerű töltés villamos erőtere.
Két töltés villamos erőtere.
Homogén villamos tér és kapacitás.
Jelenségek a villamos térben.
Töltött vezető test.
Csúcshatás.
Nagyfeszültségű átütések.
Villamos megosztás.
Villamos árnyékolás.
Villamos kisülés.
Légköri villamos jelenségek.
Anyagok viselkedése a villamos térben.
Kondenzátorok.
A kondenzátor energiája.
Kondenzátorok kapcsolása.
Kondenzátorok feltöltése és kisütése.
Az időállandó.
Kondenzátorok gyakorlati megoldásai.
Állandó kapacitású kondenzátorok.
Változtatható kapacitású kondenzátorok.
8.2.1. Mágneses tér. Elektromágneses indukció. 18 óra
Mágneses tér.
Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály.
A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai.
Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér.
A mágneses teret jellemző mennyiségek.
35
Gerjesztés és mágneses térerősség.
Mágneses indukció.
Mágneses fluxus.
Erőhatások mágneses térben.
Állandó mágnes, a Föld mágneses tere.
Anyagok viselkedése mágneses térben.
Dia-, para-, és ferromágneses anyagok.
Mágnesezés, mágnesezési görbe.
Mágneses permeabilitás.
Kemény- és lágymágneses anyagok.
Mágneses kör.
A mágneses Ohm-törvény.
Mágneses körök számítása.
Elektromágneses indukció.
Indukciótörvény.
Lenz törvénye.
Nyugalmi és mozgási indukció.
Kölcsönös indukció.
Önindukció, induktivitás.
Tekercs és induktivitás.
A mágneses tér energiája.
Induktivitások összekapcsolása.
Az induktivitások soros kapcsolása.
Az induktivitások párhuzamos kapcsolása.
Az induktivitás viselkedése az áramkörben.
A bekapcsolás folyamata.
A kikapcsolás folyamata.
Az időállandó.
Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen.
Az indukciós jelenség jellemző felhasználása.
Generátorelv, villamos gépek.
Elektromechanikus átalakítók.
Elektrodinamikus átalakítók.
Elektromágneses átalakítók.
Elektromágnes
Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között.
Örvényáramok.
8.2.2. Váltakozó áramú hálózatok 36 óra
Szinuszos mennyiségek.
A váltakozó feszültség és áram fogalma.
Váltakozó mennyiségek ábrázolása.
Váltakozó mennyiségek jellemzői.
Váltakozó mennyiségek középértékei.
Váltakozó mennyiségek összegzése.
Egyszerű váltakozó áramú körök.
Ellenállás a váltakozó áramú körben.
36
Induktivitás a váltakozó áramú körben.
Impedancia és admittancia.
Kondenzátor a váltakozó áramú körben.
Összetett váltakozó áramú körök.
Soros RL-kapcsolás.
Párhuzamos RL-kapcsolás.
Valódi tekercs mint RL-kapcsolás.
Soros RC-kapcsolás.
Párhuzamos RC-kapcsolás.
Valódi kondenzátor mint RC-kapcsolás.
Soros RLC-kapcsolás.
Rezonanciafrekvencia.
Feszültségrezonancia.
A soros rezgőkör.
Párhuzamos RLC-kapcsolás.
Áramrezonancia.
A párhuzamos rezgőkör.
Frekvencia kiválasztás.
Frekvencia szűrés.
A rezgőkör szabad rezgései.
Csillapodó rezgés.
Teljesítmények a váltakozó áramú körben.
Teljesítménytényező.
Fázisjavítás.
Többfázisú hálózatok.
A háromfázisú rendszer.
Háromszögkapcsolás.
Csillagkapcsolás.
A háromfázisú rendszer teljesítménye.
Aszimmetrikus terhelés.
Forgó mágneses tér.
A villamos energia szállítása és elosztása.
A villamos gépek elméletének alapjai.
A transzformátor felépítése, működése.
Villamos forgógépek.
Szinkrongépek.
Aszinkrongépek.
Egyenáramú gépek.
8.3 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10. Elektronika tantárgy 72 óra
10.1. A tantárgy tanításának célja
37
Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének
kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök
alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások
méretezésére.
10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
10.3. Témakörök
10.3.1. Villamos áramköri alapismeretek 18 óra
Aktív áramköri elemek.
Passzív áramköri elemek.
Lineáris áramköri elemek.
Nemlineáris áramköri elemek.
Aktív áramkör.
Passzív áramkör.
Lineáris áramkör.
Nemlineáris áramkör.
Kétpólusok.
Aktív kétpólus.
Ideális feszültséggenerátorok.
Valóságos feszültséggenerátorok.
Üresjárási feszültség.
Rövidzárási áram.
Belső ellenállás.
Ideális áramgenerátorok.
Valóságos áramgenerátorok.
Üresjárási feszültség.
Rövidzárási áram.
Belső ellenállás.
Feszültség és áramgenerátort együttesen tartalmazó kombinált aktív
kétpólusok.
Passzív kétpólusok.
Felépítése: Ellenállás, induktivitás, kapacitás vagy ezek kombinációja.
Helyettesítő képe.
Aktív kétpólusok helyettesítő képe.
Thevenin tétel.
Norton tétel.
10.3.2. Négypólusok 18 óra
Definíció, rajzjel.
Aktív négypólusok.
Passzív négypólusok.
Lineáris négypólusok.
38
Nemlineáris négypólusok.
Szimmetrikus négypólusok.
Ábrázolásuk.
Földszimmetrikus négypólusok.
Ábrázolásuk.
Négypólusok paraméterei.
Impedancia paraméterek.
Bemeneti impedancia.
Átviteli impedancia nyitott bemenetnél.
Átviteli impedancia nyitott kimenetnél.
Kimeneti impedancia.
Admittancia paraméterek.
Bemeneti admittancia.
Átviteli admittancia rövidrezárt bemenetnél.
Átviteli admittancia rövidrezárt kimenet esetén.
Kimeneti admittancia.
Hibrid paraméterek.
Bemeneti impedancia.
Feszültségvisszahatás nyitott bemenet esetén.
Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén.
Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén.
Inverz hibrid paraméterek.
Üresjárási bemeneti vezetőképesség.
Rövidzárási áramvisszahatás.
Üresjárási feszültségerősítési tényező.
Rövidzárási kimeneti ellenállás.
Négypólusok feszültségátvitele.
A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggősége.
10.3.3. Félvezetők 36 óra
Félvezető diódák.
A PN átmenet felépítése és működése.
A határréteg kialakulása.
A félvezető dióda felépítése és működése.
A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése.
A félvezető dióda záróirányú előfeszítése.
A dióda karakterisztikája, jellemző adatai.
A félvezető diódák típusai.
Egyenirányító diódák.
Zener-diódák.
Tűsdiódák.
Kapacitásdiódák.
Alagútdiódák.
Schottky diódák.
Tranzisztorok.
Bipoláris tranzisztorok.
Bipoláris tranzisztorok felépítése.
39
A bipoláris tranzisztor működése.
A bipoláris tranzisztor alapegyenletei.
A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai.
A bipoláris tranzisztor jelleggörbéi.
A bipoláris tranzisztor műszaki adatai.
A bipoláris tranzisztor határértékei.
A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére.
Unipoláris tranzisztorok.
Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok.
Felépítés és fizikai működés.
Jelleggörbék, adatok, határadatok.
MOSFET tranzisztorok.
Felépítés és fizikai működés.
Jelleggörbék, adatok, határadatok.
Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai.
Erősáramú félvezető eszközök.
Négyrétegű diódák.
Tirisztorok.
Vezérlő elektódával kikapcsolható tirisztor.
Tirisztortetródák.
Változtatható áramú kapcsolódióda (DIAC).
Kétirányú tirisztor trióda (TRIAC).
Egyátmenetű tranzisztor (UJT).
Optoelektronikai alkatrészek.
Fotoellenállás.
Fotodióda.
Fotoelemek.
Fototranzisztorok.
Fényt kibocsátó dióda (LED).
10.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
GYAKORLAT
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
11. Elektronika gyakorlat tantárgy 144 óra
11.1. A tantárgy tanításának célja
Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a
tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus
gondolkodásmódját.
11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
40
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
11.3. Témakörök
11.3.1. Váltakozó áramú alapmérések 52 óra
Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Induktivitás mérése. (ÖGY)
Kondenzátor kapacitásának mérése. (ÖGY)
Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata. (ÖGY)
Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három
feszültség mérésével.
Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör)
vizsgálata.
Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos
rezgőkör) vizsgálata.
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése. (ÖGY)
Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata.
Kezelőszervek.
Beállítási lehetőségek.
Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat. (ÖGY)
Kezelőszervek. (ÖGY)
Beállítási lehetőségek. (ÖGY)
Mérések oszcilloszkóppal. (ÖGY)
Amplitúdó mérése. (ÖGY)
Periódus idő mérése. (ÖGY)
Frekvenciamérési módszerek.
Fázisszög mérési módszerek.
RC feszültségosztó vizsgálata.
Wien-osztó vizsgálat.
11.3.2. Elektronikai eszközök mérése 54 óra
Félvezető diódák vizsgálata. (ÖGY)
Szilícium és germánium diódák jellemzőinek felvétele. (ÖGY)
Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele. (ÖGY)
Négypólusok jellemzőinek meghatározása.
Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Bipoláris tranzisztor jelleggörbéjének felvétele.
Bemeneti jelleggörbe meghatározása.
41
Transzfer jelleggörbe meghatározása.
Kimeneti jelleggörbe meghatározása.
Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele.
Transzfer jelleggörbe meghatározása.
Kimeneti jelleggörbe meghatározása.
Félvezetők jellemzőinek geometriai értelmezése és szerkesztéses meghatározása.
Dióda paramétereinek meghatározása szerkesztéssel.
Tranzisztor paramétereinek meghatározása szerkesztéssel.
Dinamikus jellemzők meghatározása.
Dióda dinamikus jellemzőinek meghatározása váltakozó áramú módszerrel.
Speciális félvezetők és alkalmazásaik. (ÖGY)
Zener-diódás elemi stabilizátor. (ÖGY)
Alagútdióda vizsgálata.
Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata. (ÖGY)
Egyszerű egyenirányítók vizsgálata. (ÖGY)
Egyutas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY)
Graetz-hidas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY)
Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása. (ÖGY)
Tirisztor jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Triak jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Teljesítményszabályozó áramkörök mérése. (ÖGY)
Tirisztoros teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY)
Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY)
11.3.3. Áramkörök építése, vizsgálata 38 óra
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY)
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY)
A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY)
A szitanyomás technológiája. (ÖGY)
Eszközök, segédanyagok. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY)
Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY)
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY)
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás,
alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY)
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY)
Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY)
Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek jelölése. (ÖGY)
Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan). (ÖGY)
Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel
mérése). (ÖGY)
Az áramkör funkcionális vizsgálata. (ÖGY)
Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása.
(ÖGY)
Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése. (ÖGY)
A mérési eredmények kiértékelése. (ÖGY)
42
Hibakeresés. (ÖGY)
Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés. (ÖGY)
Hibás javítási egység meghatározása. (ÖGY)
A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően. (ÖGY)
A javított áramkör beüzemelése. (ÖGY)
Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése. (ÖGY)
A javítási művelet dokumentálása. (ÖGY)
11.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet
ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
11. Elektronika gyakorlat tantárgy 140 óra
11.1. A tantárgy tanításának célja
Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a
tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus
gondolkodásmódját.
11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
11.3. Témakörök
11.3.1. Váltakozó áramú alapmérések 50 óra
Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Induktivitás mérése. (ÖGY)
Kondenzátor kapacitásának mérése. (ÖGY)
Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata. (ÖGY)
Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három
feszültség mérésével.
Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY)
Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.
Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör)
vizsgálata.
Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos
43
rezgőkör) vizsgálata.
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése. (ÖGY)
Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata.
Kezelőszervek.
Beállítási lehetőségek.
Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat. (ÖGY)
Kezelőszervek. (ÖGY)
Beállítási lehetőségek. (ÖGY)
Mérések oszcilloszkóppal. (ÖGY)
Amplitúdó mérése. (ÖGY)
Periódus idő mérése. (ÖGY)
Frekvenciamérési módszerek.
Fázisszög mérési módszerek.
RC feszültségosztó vizsgálata.
Wien-osztó vizsgálat.
11.3.2. Elektronikai eszközök mérése 50 óra
Félvezető diódák vizsgálata. (ÖGY)
Szilícium és germánium diódák jellemzőinek felvétele. (ÖGY)
Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele. (ÖGY)
Négypólusok jellemzőinek meghatározása.
Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Bipoláris tranzisztor jelleggörbéjének felvétele.
Bemeneti jelleggörbe meghatározása.
Transzfer jelleggörbe meghatározása.
Kimeneti jelleggörbe meghatározása.
Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele.
Transzfer jelleggörbe meghatározása.
Kimeneti jelleggörbe meghatározása.
Félvezetők jellemzőinek geometriai értelmezése és szerkesztéses meghatározása.
Dióda paramétereinek meghatározása szerkesztéssel.
Tranzisztor paramétereinek meghatározása szerkesztéssel.
Dinamikus jellemzők meghatározása.
Dióda dinamikus jellemzőinek meghatározása váltakozó áramú módszerrel.
Speciális félvezetők és alkalmazásaik. (ÖGY)
Zener-diódás elemi stabilizátor. (ÖGY)
Alagútdióda vizsgálata.
Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata. (ÖGY)
Egyszerű egyenirányítók vizsgálata. (ÖGY)
Egyutas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY)
Graetz-hidas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY)
Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása. (ÖGY)
Tirisztor jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Triak jellemzőinek mérése. (ÖGY)
Teljesítményszabályozó áramkörök mérése. (ÖGY)
Tirisztoros teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY)
Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY)
44
11.3.3. Áramkörök építése, vizsgálata 40 óra
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY)
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY)
A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY)
A szitanyomás technológiája. (ÖGY)
Eszközök, segédanyagok. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY)
Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY)
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY)
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY)
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás,
alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY)
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY)
Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY)
Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek jelölése. (ÖGY)
Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan). (ÖGY)
Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel
mérése). (ÖGY)
Az áramkör funkcionális vizsgálata. (ÖGY)
Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása.
(ÖGY)
Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése. (ÖGY)
A mérési eredmények kiértékelése. (ÖGY)
Hibakeresés. (ÖGY)
Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés. (ÖGY)
Hibás javítási egység meghatározása. (ÖGY)
A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően. (ÖGY)
A javított áramkör beüzemelése. (ÖGY)
Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése. (ÖGY)
A javítási művelet dokumentálása. (ÖGY)
11.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet
12. évfolyam
ELMÉLET
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
11. Elektrotechnika tantárgy 32 óra
8.1. A tantárgy tanításának célja
45
A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását
és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek
és alapösszefüggéseinek megértésére.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
8.3. Témakörök
8.3.1. Villamos áramkör 4 óra
A villamos áramkör.
A villamos áramkör részei.
Ideális feszültségforrás.
Fogyasztó.
Vezeték.
Villamos ellenállás.
Ohm törvénye.
Részfeszültségek és feszültségesés.
Lineáris ellenállások, jelleggörbéjük.
Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük.
Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése.
NTK ellenállások.
PTK ellenállások.
Feszültségfüggő ellenállások (VDR).
Fényfüggő ellenállások (LDR).
Az ellenállások kialakítása.
Huzalellenállások.
Tömörellenállások.
Rétegellenállások.
Az ellenállások jelölésmódja.
Az ellenállások terhelhetősége.
Villamos munka.
Villamos teljesítmény.
A teljesítmény mérése teljesítménymérővel.
A hatásfok.
A villamos hálózatok csoportosítása.
Passzív villamos hálózatok.
Aktív villamos hálózatok.
Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény.
Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény.
Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása.
Sorosan kapcsolt ellenállások eredője.
Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője.
Az ellenállások vegyes kapcsolása.
Delta-csillag átalakítás.
46
Csillag-delta átalakítás.
8.3.2. Passzív és aktív hálózatok 5 óra
Nevezetes passzív villamos hálózatok.
A feszültségosztás törvénye.
Terheletlen feszültségosztó.
Terhelt feszültségosztó.
Potenciométer.
A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.
Az áramosztás törvénye.
Az áramosztó.
Az árammérő méréshatárának kiterjesztése.
Wheatstone-híd.
Ellenállás mérése Wheatstone-híddal.
Aktív villamos hálózatok.
Az ideális feszültséggenerátor.
A valóságos feszültséggenerátor.
Az ideális áramgenerátor.
A valóságos áramgenerátor.
Feszültséggenerátorok üzemállapotai.
Üresjárás.
Rövidrezárás.
Terhelési állapot.
Generátorok belső ellenállásnak meghatározása.
A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével.
Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén.
Belső ellenállás meghatározása az üresjárási és a kapocsfeszültséggel.
Feszültséggenerátorok kapcsolásai.
Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása.
Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása.
Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása.
A kiegyenlítő áram meghatározása.
Feszültségforrások vegyes kapcsolása.
8.3.3. A villamos áram hatásai 3 óra
A villamos áram hatásai.
A villamos áram hőhatása.
Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között.
A villamos munka. Jele, mértékegysége.
Fajlagos hőkapacitás, fajhő.
Testek melegedése.
A hő terjedése.
A hőhatás jellemző alkalmazásai.
Fűtés és melegítés.
Izzólámpa.
Olvadóbiztosító.
A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre.
47
A villamos áram fényhatása.
Izzólámpa.
Fénycső.
A villamos áram vegyi hatása.
Folyadékok vezetése.
Faraday törvénye.
Az elektrolízis jellemző felhasználása.
Rézgyártás.
Alumíniumgyártás.
Eloxálás.
Galvanizálás.
Galvánelemek.
A galvánelem működési elve.
Szárazelem és más galvánelemek.
Akkumulátorok.
Az akkumulátorok működési elve.
Savas akkumulátorok.
Zselés akkumulátorok.
Lúgos akkumulátorok.
Akkumulátorok jellemzői.
Tüzelőanyag-cellák.
Korrózió.
A villamos áram mágneses hatás.
Elektromágnes.
Elektromágneses kapcsolókészülékek.
Villamos gépek.
A villamos áram élettani hatása.
Az áram káros hatása az emberi szervezetre.
Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre.
8.3.4. Aktív hálózatok. Villamos tér. 5 óra
Generátorok helyettesítő képei.
Thevenin-helyettesítő kép.
Thevenin-tétele.
Norton-helyettesítő kép.
Norton- tétele.
Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása.
Generátorok teljesítménye.
Veszteségi teljesítmény.
A fogyasztóra jutó teljesítmény.
A generátorok hatásfoka.
A szuperpozíció tétele.
Villamos tér.
A villamos tér jelenségei.
Villamos térerősség.
Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve.
Villamos tér és villamos eltolás.
48
Villamos feszültség és villamos potenciál.
A villamos tér szemléltetése.
Erővonalak és ekvipotenciális felületek.
A pontszerű töltés villamos erőtere.
Két töltés villamos erőtere.
Homogén villamos tér és kapacitás.
Jelenségek a villamos térben.
Töltött vezető test.
Csúcshatás.
Nagyfeszültségű átütések.
Villamos megosztás.
Villamos árnyékolás.
Villamos kisülés.
Légköri villamos jelenségek.
Anyagok viselkedése a villamos térben.
Kondenzátorok.
A kondenzátor energiája.
Kondenzátorok kapcsolása.
Kondenzátorok feltöltése és kisütése.
Az időállandó.
Kondenzátorok gyakorlati megoldásai.
Állandó kapacitású kondenzátorok.
Változtatható kapacitású kondenzátorok.
8.3.5. Mágneses tér. Elektromágneses indukció. 5óra
Mágneses tér.
Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály.
A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai.
Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér.
A mágneses teret jellemző mennyiségek.
Gerjesztés és mágneses térerősség.
Mágneses indukció.
Mágneses fluxus.
Erőhatások mágneses térben.
Állandó mágnes, a Föld mágneses tere.
Anyagok viselkedése mágneses térben.
Dia-, para-, és ferromágneses anyagok.
Mágnesezés, mágnesezési görbe.
Mágneses permeabilitás.
Kemény- és lágymágneses anyagok.
Mágneses kör.
A mágneses Ohm-törvény.
Mágneses körök számítása.
Elektromágneses indukció.
Indukciótörvény.
Lenz törvénye.
Nyugalmi és mozgási indukció.
49
Kölcsönös indukció.
Önindukció, induktivitás.
Tekercs és induktivitás.
A mágneses tér energiája.
Induktivitások összekapcsolása.
Az induktivitások soros kapcsolása.
Az induktivitások párhuzamos kapcsolása.
Az induktivitás viselkedése az áramkörben.
A bekapcsolás folyamata.
A kikapcsolás folyamata.
Az időállandó.
Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen.
Az indukciós jelenség jellemző felhasználása.
Generátorelv, villamos gépek.
Elektromechanikus átalakítók.
Elektrodinamikus átalakítók.
Elektromágneses átalakítók.
Elektromágnes
Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között.
Örvényáramok.
8.3.6. Váltakozó áramú hálózatok 10 óra
Szinuszos mennyiségek.
A váltakozó feszültség és áram fogalma.
Váltakozó mennyiségek ábrázolása.
Váltakozó mennyiségek jellemzői.
Váltakozó mennyiségek középértékei.
Váltakozó mennyiségek összegzése.
Egyszerű váltakozó áramú körök.
Ellenállás a váltakozó áramú körben.
Induktivitás a váltakozó áramú körben.
Impedancia és admittancia.
Kondenzátor a váltakozó áramú körben.
Összetett váltakozó áramú körök.
Soros RL-kapcsolás.
Párhuzamos RL-kapcsolás.
Valódi tekercs mint RL-kapcsolás.
Soros RC-kapcsolás.
Párhuzamos RC-kapcsolás.
Valódi kondenzátor mint RC-kapcsolás.
Soros RLC-kapcsolás.
Rezonanciafrekvencia.
Feszültségrezonancia.
A soros rezgőkör.
Párhuzamos RLC-kapcsolás.
Áramrezonancia.
A párhuzamos rezgőkör.
50
Frekvencia kiválasztás.
Frekvencia szűrés.
A rezgőkör szabad rezgései.
Csillapodó rezgés.
Teljesítmények a váltakozó áramú körben.
Teljesítménytényező.
Fázisjavítás.
Többfázisú hálózatok.
A háromfázisú rendszer.
Háromszögkapcsolás.
Csillagkapcsolás.
A háromfázisú rendszer teljesítménye.
Aszimmetrikus terhelés.
Forgó mágneses tér.
A villamos energia szállítása és elosztása.
A villamos gépek elméletének alapjai.
A transzformátor felépítése, működése.
Villamos forgógépek.
Szinkrongépek.
Aszinkrongépek.
Egyenáramú gépek.
8.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10. Elektronika tantárgy 128 óra
11.5. A tantárgy tanításának célja
Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének
kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök
alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások
méretezésére.
11.6. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
11.7. Témakörök
11.7.1. Erősítők 36 óra
Alapfogalmak.
Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása.
Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása.
Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása.
Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe.
Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.
Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.
51
Erősítő áramkörök.
Erősítők jellemzői.
Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral.
Emitterkapcsolású erősítőfokozat.
Kollektorkapcsolású erősítőfokozat.
Báziskapcsolású erősítőfokozat.
Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása.
Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral.
Source-kapcsolású erősítőfokozat.
Drain-kapcsolású erősítőfokozat.
Gate-kapcsolású erősítőfokozat.
Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása.
Zajviszonyok az erősítőkben.
Az erősítőkben keletkező zajok forrása.
Az erősítőkben keletkező zajok típusai.
Az erősítők zajtényezője.
Torzítások az erősítőkben.
Lineáris torzítások.
Nemlineáris torzítások.
Visszacsatolás.
Visszacsatolás elve.
A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire.
A negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása.
11.7.2. Műveleti erősítők 36 óra
Egyenáramú erősítők
Differenciálerősítők.
Fázisösszegző áramkör.
Darlington-kapcsolás.
Tranzisztoros áramgenerátorok.
Műveleti erősítő kimeneti fokozatai.
Integrált műveleti erősítők.
Integrált műveleti erősítő tulajdonságai.
Az ideális műveleti erősítő.
A valóságos műveleti erősítő.
Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén.
Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel.
Nem invertáló alapkapcsolás.
Erősítőjellemzők:
Visszacsatoló hálózat átvitele.
Visszacsatolt erősítés.
Bemeneti ellenállás.
Kimeneti ellenállás.
Invertáló alapkapcsolás.
Erősítőjellemzők.
Visszacsatoló hálózat átvitele.
Visszacsatolt erősítés.
52
Bemeneti ellenállás.
Kimeneti ellenállás.
Különbségképző áramkör.
Előjelfordító feszültségösszegző áramkör.
Műveleti erősítők munkapont beállítása.
A bemeneti nyugalmi áram biztosítása.
Ofszet feszültség kompenzálása.
Ofszet áram kompenzálása.
Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása.
Műveleti erősítők alkalmazásai.
Váltakozó feszültségű erősítők.
Aktív szűrőkapcsolások.
Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában.
Integráló műveleti erősítős kapcsolás.
Differenciáló műveleti erősítős kapcsolása.
11.7.3. Impulzustechnika 20 óra
Impulzus jellemzők.
Felfutási idő.
Lefutási Idő.
Túllövés.
Tetőesés.
Impulzus idő.
Periódus idő.
Impulzus ismétlődési frekvencia.
Kitöltési tényező.
Aktív és passzív jelformáló áramkörök.
Lineáris jelformáló áramkörök.
Differenciáló áramkör.
Felépítés.
Működés.
Jelalak.
Integráló áramkör.
Felépítés.
Működés.
Jelalak.
Nemlineáris jelformáló áramkörök.
Félvezető dióda kapcsolóüzemben.
Sorsos diódás vágókapcsolás.
Felépítés.
Működés.
Jelalak.
Párhuzamos diódás vágókapcsolás.
Felépítés.
Működés.
Jelalak.
Kettős vágókapcsolás.
53
Felépítés.
Működés.
Jelalak.
Multivibrátorok.
Tranzisztor kapcsolóüzemben.
Astabil multivibrátor.
Felépítés.
Működés.
Munkaponti adatok.
Impulzus fel-és lefutási idő.
Impulzuskitöltési tényező.
Ismétlődési frekvencia.
Kimeneti amplitúdó.
Jelalak.
Monostabil multivibrátor.
Felépítés.
Működés.
Munkaponti adatok.
Impulzus fel-és lefutási idő.
Impulzuskitöltési tényező.
Ismétlődési frekvencia.
Kimeneti amplitúdó.
Jelalak.
Bistabil multivibrátor.
Felépítés.
Működés.
Munkaponti adatok.
Impulzus fel-és lefutási idő.
Impulzuskitöltési tényező.
Ismétlődési frekvencia.
Kimeneti amplitúdó.
Jelalak.
Schmitt-trigger.
11.7.4. Digitális technika alapjai 36 óra
Az analóg és digitális jelfeldolgozás lényege és összehasonlításuk.
A logikai rendszer, mint a digitális eszközök elvi absztrakciója.
Számábrázolási módok és az aritmetikai műveletekre gyakorolt hatásuk.
Kódok:
Bináris, BCD, Excess-3, Hamming.
Egylépéses kódok:
Johnson, Gray.
A logikai hálózatok alaptörvényei.
A Boole-algebra alkalmazása a működés leírására.
Logikai alapműveletek.
Negáció (invertálás).
Műveleti jel.
54
Igazság tábla.
Kapcsolási rajzjel.
Kapcsolókkal történő megvalósítás.
VAGY (OR) kapcsolat.
Műveleti jel.
Igazság tábla.
Kapcsolási rajzjel.
Kapcsolókkal történő megvalósítás.
ÉS (AND) kapcsolat.
Műveleti jel.
Igazság tábla.
Kapcsolási rajzjel.
Kapcsolókkal történő megvalósítás.
Nem-VAGY (NOR) kapcsolat.
Műveleti jel.
Igazság tábla.
Kapcsolási rajzjel.
Kapcsolókkal történő megvalósítás.
Nem-ÉS (NAND) kapcsolat.
Műveleti jel.
Igazság tábla.
Kapcsolási rajzjel.
Kapcsolókkal történő megvalósítás.
Kizáró-VAGY (XOR).
Műveleti jel.
Igazság tábla.
Kapcsolási rajzjel.
Kapcsolókkal történő megvalósítás.
Logikai függvények megadási módjai.
Szöveges függvény megadás.
Algebrai függvény megadás.
Grafikus függvény megadás.
Idődiagrammos függvény megadás.
Kapcsolási rajz.
Kombinációs hálózatok.
Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése.
Logikai hálózatok tervezése.
Algebrai egyszerűsítés.
Boole-algebra szabályai.
A kombinációs rendszerek leírása igazságtáblával.
Diszjunktív és konjuktív normálalakok felírása.
Grafikus egyszerűsítés.
V-K tábla.
Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségével.
A kombinációs áramkörök hazárdjelenségének okai, megszüntetésük módja.
Két- és többszintű hálózatok.
Logikai alapáramkörök.
55
Logikai változók fizikai megjelenítése.
Logikai áramkörök jellemző adatai.
Tápfeszültség.
Logikai szintek.
Zajtartalék.
Bemeneti terhelhetőség.
Kimeneti terhelhetőség.
Teljesítményfelvétel.
Jelterjedési idő.
Diódás kapuáramkörök.
Inverterek.
Logikai áramköri rendszerek.
Bipoláris és MOS logikai integrált áramkörök.
Bipoláris logikai áramkör családok.
Ellenállás-tranzisztor logika (RTL).
Dióda-tranzisztor logika (DTL).
Tranzisztor-tranzisztor logika (TTL).
Totempole kimenet.
Open-collektoros kimenet.
Tree-state kimenet.
Emittercsatolású logika (ECL).
Integrált injekciós logika( IIL).
MOS logikai áramkörcsaládok.
N-MOS logikai áramkörök.
CMOS (Komplementer-MOS) áramkörök.
Különböző áramkörcsaládok illesztése.
Sorrendi hálózatok.
A sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása.
Elemi sorrendi áramkörök.
Aszinkron hálózatok tervezése.
Szinkron hálózatok tervezése.
11.8.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10003-12 Irányítástechnikai alapok követelménymodul
12. Irányítástechnika tantárgy 64 óra
12.1. A tantárgy tanításának célja
Az Irányítástechnika tantárgy tanításának alapvető célja, hogy megismertesse a
tanulókkal az irányítástechnika alapfogalmait, a vezérlés és a szabályozás
működési elvét, valamint ábrázolási módjait. Az elsajátított kompetenciák
birtokában a tanulók tudják értelmezni a vezérlés és a szabályozás fogalmát.
Ismerjék meg a leggyakoribb érzékelők, villamos távadók, jelképzők,
56
jelátalakítók, jelformálók, beavatkozó- és végrehajtó szervek működését.
Képesek legyenek egyszerű villamos vezérlések áramutas rajzát elkészíteni.
12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
12.3. Témakörök
12.3.1. Irányítástechnikai alapismeretek 16 óra
Az irányítás fogalma.
Irányítási példák.
Az irányítás részműveletei:
Érzékelés (információszerzés).
Ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása
alapján).
Rendelkezés.
Beavatkozás.
Az irányítási rendszer felépítése.
A jelhordozó és a jel fogalma.
Az analóg és a digitális jel.
Az irányítási rendszer fő részei:
irányító berendezés.
irányított berendezés.
Az irányítási rendszer szerkezeti részei:
az elem.
a szerv.
a jelvivő vezeték.
Az irányítás fajtái:
a rendelkezés létrejötte szerint:
kézi.
önműködő.
a hatáslánc szerint:
vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás.
szabályozás, mint zárt hatásláncú irányítás.
Az irányítási rendszer jelképes ábrázolása:
szerkezeti vázlat.
működési vázlat.
hatásvázlat.
Az irányításban használt segédenergiák.
A segédenergiák fajtái:
villamos.
pneumatikus.
57
hidraulikus.
vegyes.
Az irányításban használt segédenergiák alkalmazása.
A villamos segédenergia előnye, hátránya.
A pneumatikus segédenergia előnye, hátránya.
A hidraulikus segédenergia előnye, hátránya.
Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé.
Passzív mérő-átalakítók.
Ellenállás-alapú átalakítók.
Huzalos mérő-átalakítók.
Hőmérséklet-érzékelő ellenállások.
Fényérzékelő ellenállások.
Kapacitív átalakítók.
Induktív átalakítók.
Villamos irányított berendezések, villamos gépek.
Aszinkrongépek.
Szinkrongépek.
Egyenáramú gépek.
Törpemotorok.
12.3.2. Vezérlés 28 óra
A vezérlési vonal.
A vezérlési vonal részei.
A vezérlési vonal jelei.
A vezérlési vonal jellemzői.
A vezérlések fajtái.
A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei:
Érzékelő szervek.
Kapcsolókészülékek.
Kézi kapcsolók.
Nyomógombok.
Reed-kontaktus.
Mikrokapcsolók.
Érintkező mentes, elektronikus kapcsolók.
Beavatkozó szervek.
Mágneskapcsolók.
Reed-relé.
Mágnesszelepek.
Villamos szervomotorok.
Membránmotoros szelep.
Relék.
Elektromechanikai relék.
58
Semleges relék.
Polarizált relék.
Időrelék.
késleltetve meghúzó.
késleltetve elengedő.
késleltetve meghúzó és elengedő.
Hőrelék.
Időzítő- és ütemező készülékek.
Az áramút rajz.
Rajzjelek.
Tervjelek.
Alapvető villamos relé kapcsolások:
Meghúzatás.
Öntartás.
A relé ejtése.
Reteszelés.
Nyomógombos keresztreteszelés.
Elemi relés vezérlések:
Távvezérlés.
Indítás több helyről.
Leállítás több helyről.
Villamos motor indításának vezérlése.
Villamos motorok fékezésének vezérlése.
Forgásirányváltás.
Fordulatszám-változtatás.
Összetett relés vezérlések:
Tervezési példa.
Áramút rajzok analizálása.
Relés vezérlés tervezése.
Elektronikus vezérlések.
12.3.3. Szabályozás 20 óra
A szabályozási kör.
A szabályozási kör jellegzetességei.
A szabályozási kör részei.
A szabályozási kör jelei.
A szabályozási kör jellemzői.
A szabályozási kör szervei.
Érzékelő szervek.
Alapjel képző szervek.
Különbségképző szervek.
Jelformáló szervek.
Erősítők.
59
Végrehajtó szervek.
Beavatkozó szervek.
Egységes szabályozórendszerek.
Egységes jelek.
Villamos távadók.
Élő nullapontú rendszerek .
A szabályozások felosztása.
Az alapjel időbeli lefolyása szerint.
A hatáslánc jeleinek folytonossága szerint.
A szabályozás folyamatossága szerint.
A rendszer szerkezete szerint.
A szabályozások ábrázolási módjai.
A tag fogalma és értelmezése.
Az átviteli tényező.
A tagok csoportosítása jelátvitel szerint.
Arányos tag.
Integráló tag.
Differenciáló tag.
Holtidős tag.
Energiatárolók.
Stabilitás.
A jelátvivő tagok dinamikus tulajdonságai.
A vizsgáló jel.
Az átmeneti függvény.
Az arányos szabályozás és hatásvázlata.
Az integrálszabályozás és hatásvázlata.
A PI szabályozó.
D hatással kiegészített szabályozó.
A PD szabályozó.
PID szabályozó.
Hangolás.
Egységrendszerű szabályozók.
12.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
GYAKORLAT
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul
11. Elektronika gyakorlat tantárgy 64 óra
11.9. A tantárgy tanításának célja
60
Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a
tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus
gondolkodásmódját.
11.10. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
11.11. Témakörök
11.11.1. Erősítők építése és mérése 25 óra
Mérési elvek.
Egyenáramú jellemzők mérése.
Tápfeszültség.
Nyugalmi áramfelvétel.
Munkaponti adatok.
Stabilitás.
Váltakozó áramú jellemzők.
Feszültségerősítés.
Áramerősítés.
Teljesítményerősítés sávközépi frekvencián.
Az erősítés frekvenciamenete.
Alsó és felső határfrekvencia.
Fázismenet.
Bemeneti ellenállás.
Kimeneti ellenállás.
Az erősítő érzékenysége.
Kivezérelhetőség.
Torzítás.
Zajtényező.
Az alapkapcsolások vizsgálata.
Erősítőosztályok vizsgálata.
Bipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése.
Közös emitteres alapkapcsolás mérése.
Közös kollektoros alapkapcsolás mérése.
Unipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése.
Source-kapcsolású erősítőfokozat mérése.
Drain-kapcsolású erősítőfokozat mérése.
Műveleti erősítős kapcsolások vizsgálata.
Az erősítő alapáramkör néhány jellemzőjének mérése.
Műveleti erősítős invertáló alapkapcsolás vizsgálata.
Műveleti erősítős követő alapkapcsolás vizsgálata.
Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök építése és mérése.
Műveleti erősítők alkalmazásai.
Aktív szűrők vizsgálata.
Műveleti erősítős összegző áramkör vizsgálata.
Műveleti erősítős komparátorok vizsgálata.
61
Egyenirányító megépítése és vizsgálata.
Erősítő alapkapcsolás építése, bemérése és javítása.
Munkaponti jellemzők ellenőrzése.
Erősítőjellemzők beállítása és mérése.
Lehetséges hibák felismerése és javítása.
11.11.2. Impulzustechnikai mérések 14 óra
Impulzus jellemzők mérése.
Felfutási idő.
Lefutási Idő.
Túllövés.
Tetőesés.
Impulzus idő.
Periódus idő.
Impulzus ismétlődési frekvencia.
Kitöltési tényező.
Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata.
Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata.
Differenciáló áramkör mérése.
Integráló áramkör mérése.
Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata.
Félvezető dióda kapcsolóüzemben.
Sorsos diódás vágókapcsolás mérése.
Jelalak.
Vágási szint meghatározás.
Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése.
Jelalak.
Vágási szint meghatározás.
Kettős vágókapcsolás mérése.
Jelalak.
Vágási szint meghatározás.
Multivibrátorok vizsgálata.
Tranzisztor kapcsolóüzemben.
Astabil multivibrátor mérése.
Működés vizsgálata.
Munkaponti adatok.
Impulzus fel-és lefutási idő.
Impulzuskitöltési tényező.
Ismétlődési frekvencia.
Kimeneti amplitúdó.
Jelalak.
Monostabil multivibrátor mérése.
Működés vizsgálata.
Munkaponti adatok.
Impulzus fel-és lefutási idő.
Impulzuskitöltési tényező.
Ismétlődési frekvencia.
62
Kimeneti amplitúdó.
Jelalak.
Bistabil multivibrátor mérése.
Működés vizsgálata.
Munkaponti adatok.
Impulzus fel-és lefutási idő.
Impulzuskitöltési tényező.
Ismétlődési frekvencia.
Kimeneti amplitúdó.
Jelalak.
Schmitt-trigger vizsgálata.
11.11.3. Digitális áramkörök vizsgálata 25 óra
Digitális áramkörök jellemzőinek mérése.
Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével.
Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál.
Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata.
Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal.
Digitális áramkörök lehetséges hibáinak felismerése és javítása.
Digitális áramköri hibák típusai.
A hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafelé lépegető
és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).
Logikai kapuk működésének elemzése.
TTL-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői.
CMOS-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői.
Logikai kapuk összekötése.
Univerzális logikai kapuk (NAND, NOR) használata.
Kombinációs logikai áramkörök vizsgálata.
Kombinációs hálózat kimeneti feszültségszintjeinek mérése különböző
bemeneti kombinációk esetén.
Igazság tábla felvétele.
Időfüggvény felvétele, logikai függvény meghatározása.
Statikus hazárd vizsgálata.
Funkcionális kombinációs áramkörök vizsgálata.
Kódoló áramkör vizsgálata.
Működési vizsgálata.
11.12. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet
10003-12 Irányítástechnikai alapok követelménymodul
13. Irányítástechnika gyakorlat tantárgy 64 óra
13.1. A tantárgy tanításának célja
63
Az Irányítástechnika gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók tudják
az egyszerű villamos vezérlések és szabályozások működési, szerkezeti és hatásvázlatait
értelmezni, egyszerű villamos vezérlések kapcsolási (áramutas) rajzát megtervezni.
Képesek legyenek összeszerelni a vezérlések és a szabályozások készülékeit, kapcsolási
rajz alapján összeállítani a villamos vezérlési vonal és szabályozási kör kapcsolásait.
Villamos mennyiségeket mérni, hibát keresni és elhárítani villamos vezérlésekben és
szabályozásokban.
13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
13.3. Témakörök
13.3.1. Villamos irányítások építőelemei és készülékei 14 óra
Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé.
Passzív mérő-átalakítók.
Ellenállás-alapú átalakítók mérése.
Huzalos mérő-átalakítók mérése.
Hőmérséklet-érzékelő ellenállások mérése.
Fényérzékelő ellenállások mérése.
Kapacitív átalakítók mérése.
Induktív átalakítók mérése.
Villamos készülékek felépítése, bekötése.
Kapcsolókészülékek.
Kézi kapcsolók.
Nyomógombok.
Mechanikus végállás érzékelők.
Mágneskapcsoló.
Relé.
Villamos készülékek jellemzőinek mérése.
Villamos érintkezők.
Az érintkezők átmeneti ellenállásának vizsgálata.
Mágneskapcsoló felépítése, vizsgálata.
Elektromechanikus relék felépítése.
Elektromechanikus relék vizsgálata.
Relé meghúzása.
Relé elengedés.
Időrelék felépítése.
Időrelék vizsgálata.
késleltetve meghúzó időrelé vizsgálata.
késleltetve elengedő időrelé vizsgálata.
késleltetve meghúzó és elengedő időrelé vizsgálata.
Elektronikus relék felépítése, vizsgálata.
Logikai feltételek realizálása relék segítségével.
Tagadás, ÉS kapcsolat, VAGY kapcsolat megvalósítása relékkel.
64
13.3.2. Vezérlési feladatok 25 óra
Egyszerű vezérlési feladatok:
Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása.
Öntartás:
Elengedésre kitüntetett (dominánsan törlő).
Meghúzásra kitüntetett (dominánsan beíró).
Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása távvezérléssel több helyről.
Direkt-, indirekt vezérlés.
A villamos reteszelés elve.
Egyszerű nyomógombos reteszelő kapcsolás.
Nyomógombos keresztreteszelés.
Időfüggetlen logikai feladatok tervezése megépítése relékkel:
3 változós logikai feladat.
4 változós logikai feladat.
Időrelék gyakorlati alkalmazása:
késleltetve meghúzó.
késleltetve elengedő.
késleltetve meghúzó és elengedő.
Lépcsőházi világítás áramutas kapcsolásának megtervezése, összeállítása.
Összetett vezérlések tervezése, megvalósítása.
Sorrendi vezérlések tervezése, megvalósítása.
Lefutó vezérlések tervezése, megvalósítása.
Villamos motorok indításának vezérlése.
Nyomógombos közvetlen vezérlés.
Forgásirányváltás.
A háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltása.
Az egyenáramú motorok forgásirányváltása.
Az aszinkronmotor fordulatszám változtatása.
13.3.3. Szabályozások 25 óra
Távadók.
Nyílt hatásláncú távadó vizsgálata.
Zárt hatásláncú távadó vizsgálata.
Példák analóg villamos kimenetű távadóra.
Áramtávadók.
Alapjelképzők.
Feszültségstabilizátorok.
Egyenáram-stabilizátorok.
Különbségképzők.
Különbségképző differenciálerősítő.
Jelerősítők és jelformálók.
Jelerősítő kapcsolás műveleti erősítővel.
Arányos jelformáló tag műveleti erősítővel.
Határoló invertálóerősítő műveleti erősítővel.
Az átviteli tagok típusai, vizsgálata.
Időkésés nélküli arányos tag villamos kapcsolása.
65
Csak ohmos ellenállást, potenciométert tartalmazó villamos áramkör.
Invertáló műveleti erősítő kapcsolás.
Egytárolós arányos tag.
RC tag, RL tag.
Integráló tagok.
Visszacsatolt műveleti erősítős integráló tag.
Differenciáló tag vizsgálata.
Passzív PI szabályozó vizsgálata.
Aktív PI szabályozó vizsgálata.
PD szabályozó vizsgálata.
PID szabályozó vizsgálata.
Szabályozási feladatok.
Hőmérséklet szabályozás megvalósítása, vizsgálata.
Tirisztoros teljesítményszabályozás megvalósítása, vizsgálata.
Egyenáramú motor fordulatszám szabályozása, vizsgálata.
13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet
5/13. évfolyam
ELMÉLET
11499-12 Foglalkoztatás II. követelménymodul
2. Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra
2.1. A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a
munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-
2.3. Témakörök
2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,
költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,
rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,
tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,
megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).
66
Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,
munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,
pihenőidők, szabadság.
Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony,
közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.
Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési
formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony,
munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített
foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka),
önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében
végzett diákmunka, önkéntes munka.
2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és
határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet
szabályai, elállás szabályai, próbaidő.
Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által
kiadandó dokumentumok.
Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:
munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési
kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és
természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
2.3.3. Álláskeresés 4 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac
ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.
Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai,
szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban
szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.
Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes
kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat
az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő
álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.
Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),
Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).
Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.
2.3.4. Munkanélküliség 4 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként
történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési
kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói;
nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által
nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.
Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti
álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
67
Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,
közfoglalkozatás főbb szabályai
Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti
Munkaügyi Hivatal, Munkaügyi Központ, kirendeltség feladatai.
Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás
támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,
mobilitási támogatások).
Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni
vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás
megszűnésének, megszüntetésének szabályai.
A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka-
és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) követelménymodul
3. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra
3.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű
állásinterjún eredményesen és hatékonyan résztvenni.
Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is
beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű
formanyomtatványt kitölteni.
Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani
rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz
kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre
építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív
nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási
témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához
kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:
idegen nyelvek
3.3. Témakörök
3.3.1 Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra
A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik,
illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az
állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések
megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas
lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett
mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.
68
Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő
munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott
tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket
feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az
igeidők helyes használata révén fog megvalósulni.
3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra
A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű
feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet,
szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven
sokkal exaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban
egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján
alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő
lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven
feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás
adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén
alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett
kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a
munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos
használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások
birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott
kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a
munkakörülményekről és lehetőségekről.
3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra
/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória
fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/
A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi
alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az
induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív
memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az
induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját
meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a
diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven
reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése.
Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az
idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a
kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai
és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök
elsajátítása során valósul meg.
Az elsajátítandó témakörök:
- személyes bemutatkozás
- a munka világa
- napi tevékenységek, aktivitás
- lakás, ház
- utazás,
69
- étkezés
Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,
amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a
nyelvtanuló.
3.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra
/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/
A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör
elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon
bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munka lehetőségeket
feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó
formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél
megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset
ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről
tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó
gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek
elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját
munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10013-12 Áramkör építése üzemeltetése követelménymodul
14. Elektronikai áramkörök tantárgy 176 óra
14.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és
fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és
működésének megértésére.
14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
14.3. Témakörök
14.3.1. Erősítők alkalmazása 39 óra
Többfokozatú erősítők
Többfokozatú erősítők felépítése.
Erősítőfokozatok csatolása.
Galvanikus csatolás
Jellemzői
Megvalósítás
RC csatolás
70
Jellemzői
Megvalósítás
Transzformátoros csatolás
Jellemzői
Megvalósítás
Szélessávú erősítők
Az áramerősítési tényező frekvenciafüggése
Tranzisztor és szórt kapacitások
Kaszkád kapcsolás
Differenciálerősítő alkalmazása szélessávú fokozatként
Szimmetrikus szélessávú erősítők
Kaszkád kapcsolású differenciálerősítő
Fázisfordító erősítős differenciálerősítő
Komplementer kaszkád kapcsolású differenciálerősítő
Ellenütemű differenciálerősítő
Szélessávú feszültségkövető
Ellenütemű feszültségkövető
Szélessávú műveleti erősítők
Kisfrekvenciás kompenzálás.
Megvalósítás
Kisfrekvenciás kompenzálás váltakozó áramú helyettesítő képe
Nagyfrekvenciás kompenzálás.
Megvalósítás
Nagyfrekvenciás, váltakozó áramú helyettesítő kép
Hangolt erősítők
Hangolt erősítők felépítése, alkalmazási területei Nagyfrekvenciás hangolt erősítők
Hangolt erősítő párhuzamos LC rezgőkörrel
Emitter kapcsolású, hangolt fokozat egy rezgőkörrel
A rezgőkör összefüggései rezonancia frekvencián
Az erősítő feszültségerősítése
Az erősítő sávszélessége
Hangolt erősítő sávszűrős csatolással
Sávszűrők felépítése és jellemzői
Hangolt erősítő kapcsolása sávszűrős csatolással
14.3.2 Teljesítmény erősítők 39 óra
Teljesítményerősítők általános jellemzői.
A, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítő.
Az erősítőelemek határértékei
Legnagyobb veszteségi teljesítmény
Legnagyobb kollektor feszültség
Legnagyobb kollektor áram
Telítési tartomány
Lezárási tartomány
Teljesítményerősítők jellemzői
71
Kimeneti váltakozó áramú teljesítmény (Pki)
A tápfeszültség forrásból felvett egyenáramú teljesítmény(PT)
Veszteségi vagy disszipált teljesítmény (PD)
Átalakítási hatásfok (γ)
Vezérlő teljesítmény (Pbe)
Teljesítmény erősítés (Ap)
Aszimmetrikus ,nagyjelű erősítők
Ellenütemű nagyjelű erősítők
Ellenütemű erősítők elvi megoldásai
A osztályú teljesítmény erősítő
Kapcsolási megoldás
Jelalak
Üzemi jellemzők
Alkalmazás
B osztályú teljesítmény erősítő
Kapcsolási megoldás
Jelalak
Üzemi jellemzők
Alkalmazás
AB osztályú teljesítmény erősítő
Kapcsolási megoldás
Jelalak
Üzemi jellemzők
Alkalmazás
Nagyjelű erősítők munkapont beállítása
Nagyjelű erősítőkapcsolások
Komplementer ellenütemű erősítők
Transzformátoros teljesítményerősítők
Védőáramkörök
Nagyjelű erősítők torzítása
14.3.2. Digitális technika II. 39 óra
Sorrendi hálózatok
Sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása
Sorrendi hálózatok építőelemei.
Flip-flop-ok
RS flip-flop (Tároló)
Kapcsolási rajzjel
Vezérlő bemenetek
Működés
Állapot átmeneti tábla
NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás
Órajellel vezérelt RS flip-flop
JK flip-flop (Tároló)
Kapcsolási rajzjel
Vezérlő bemenetek
Működés
72
Állapot átmeneti tábla
Master-slave flip-flop
NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás
T flip-flop (Tároló)
Kapcsolási rajzjel
Vezérlő bemenetek
Működés
Állapot átmeneti tábla
D flip-flop (Tároló)
Kapcsolási rajzjel
Vezérlő bemenetek
Működés
Állapot átmeneti tábla
A szinkron és aszinkron hálózatok tervezése
Aszinkron sorrendi hálózatok.
Aszinkron számláló tervezés elve
Órajel
Flip-flop billenés
Számláló billenés
Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása JK flip-flop-al
Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása D flip-flop-al
Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása JK flip-flop-al
Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása D flip-flop-al
Modulo-N számlálók.
Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével
Aszinkron MSI számláló
Kaszkádosítás
SN sorozat tipikus áramkörei.
Kapuk,inverterek (AND-OR-INVERT is)
Aszinkron hálózatok analízise
Kapcsolási alapján állapot átmeneti tábla és állapotdiagram felvétele
Szinkron sorrendi hálózatok.
Felépítése
Tervezés lépései
Számlálási állapotok felvétele
Állapot átmeneti tábla
Állapotok minimalizálása
V-K tábla
Vezérlési függvények meghatározása
Kapcsolási rajz
Ütemdiagram
Tetszőleges számlálási állapotú számláló tervezése adott állapot vagy ütemdiagram
alapján
Szinkron sorrendi hálózat működésének elemzése
Vezérlési függvények felvétele
V-K tábla
Állapot-átmeneti tábla
73
Ütemdiagram
Szinkron MSI számlálók
Kaszkádosítás
A sorrendi hálózatok hazárd jelenségei, megszüntetésük módja
Funkcionális áramkörök
Kombinációs hálózatokra épülő egységek
Összeadó áramkörök
Az összeadó áramkör elvi felépítése
Bináris összeadók
Kivonó áramkör
Fél összeadó áramkör
Teljes összeadó áramkör
Kaszkádosítás,
Átvitelgyorsítás
BCD összeadó
BCD kivonó
Komparátorok
A komparátor elvi felépítése
Egy bites komparátor tervezése
Négy bites komparátor tervezése
16 bites komparátor tervezése
Aritmetikai-logikai egységek
Az aritmetikai logikai egységek elvi felépítése
Konkrét ALU egység működésének vizsgálata
Paritás előállító és – vizsgáló áramkörök
Paritás előállító és –vizsgáló áramkörök elvi felépítése
Konkrét paritás előállító egység működésének vizsgálata
Dekódoló áramkörök
Dekódoló áramkörök elvi felépítése
Konkrét dekódoló áramkörök működése, jelei
Dekódoló áramkör tervezése
Kódoló áramkörök
Kódoló áramkörök elvi felépítése
Konkrét kódoló áramkör működése, jelei
Kódoló áramkör tervezés
Multiplexerek,
Feladata
Felépítése
Jelképi jelölése
Logikai függvények megvalósítása multiplexer segítségével
Multiplexerek bővítése
Demultiplexerek
Feladata
Felépítése
Jelképi jelölése
Dekódolás
Demultiplexerek bővítése
74
Szekvenciális hálózatokra épülő egységek
Regiszterek
A regiszterek elvi működése
P-P és S-S regiszterek felépítése
Átlátszó D tárolókból felépített regiszter (latch)
Shift regiszterek
Felépítése tárolókból
Soros, párhuzamos beírás
Jobbra,balra léptetés
Alkalmazás
Gyűrűs számlálók
n-ből 1 számlálók
Johnson számláló
Maximális hosszúságú számláló
Számlálók
MSI számlálók
Multivibrátorok
Monostabil multivibrátorok
Megvalósítás
Alkalmazások
Astabil multivibrátorok
Megvalósítás
Alkalmazások
Memóriák
Csak olvasható tárak
Írható olvasható tárak
Memória chip-ek jelei
Memória chip-ek összekapcsolása
D/A és A/D átalakítók
Digitál-analóg átalakítók
Analóg –digitál átalakítók
14.3.3. Tápegységek 39 óra
A hálózati transzformátorok.
Hálózati egyenirányítók.
Egyutas egyenirányítók
Kétutas egyenirányítók
Greatz-kapcsolás
Középleágazásos kapcsolás
Lineáris feszültségszabályozók (áteresztő stabilizátorok)
A legegyszerűbb kivitel
Fix kimeneti feszültségű stabilizátorok
Változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok
Kis feszültségkülönbségű stabilizátorok
Negatív stabilizátorok
Föld-független feszültségforrás feszültségének szimmetrikus megosztása
Négyhuzalos feszültség stabilizátor
75
Integrált feszültség stabilizátorok áttekintése
Referenciafeszültség előállítása
Zener diódás megoldások
Tranzisztoros referenciafeszültség források
Kapcsoló üzemű tápegységek
Szekunder oldali kapcsolóüzemű tápegységek
Feszültségcsökkentő átalakító
A kapcsolójel előállítása
Feszültségnövelő kapcsolás
Polaritás váltó kapcsolás
Tároló induktivitás nélküli polaritás váltó kapcsolás
Típusválaszték
Primer oldali kapcsoló üzemű tápegységek
Együtemű átalakítók
Ellenütemű átalakítók
Nagyfrekvenciás transzformátorok
Teljesítménykapcsolók
Kapcsolójel előállítása
Veszteségszámítás
Integrált vezérlőkapcsolások
14.3.4. Oszcillátorok 20 óra
Oszcillátorok működési elve és felépítése
Negatív ellenállást felhasználó oszcillátorok
Visszacsatolt oszcillátorok
Visszacsatolás (hurokerősítés)
Amplitúdó feltétel
Fázisfeltétel
LC oszcillátorok
Tulajdonságok
Általános berezgési feltétel
Meissner-oszcillátor (transzformátoros csatolású áramkör)
Frekvencia meghatározó elem
Hartley-oszcillátor (induktív hárompont kapcsolás)
Colpits-oszcillátor(kapacitív hárompont kapcsolás)
Emitter csatolt LC oszcillátor
Ellenütemű oszcillátorok
Kvarc oszcillátorok
Alkalmazási terület
Tulajdonságok
A rezgőkvarc elektromos tulajdonságai
Alap harmonikus oszcillátorok
Felharmonikus oszcillátorok
RC oszcillátorok
Alkalmazási terület
Tulajdonságok
Wien-hidas oszcillátor
76
Wien-osztó
Felépítés
Átvitel
Visszacsatolt erősítő
Függvénygenerátorok
Elvi elrendezés
Gyakorlati kivitel
Feszültségvezérelt függvénygenerátorok
Kvadratúra jelek egyidejű előállítása
14.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10014-12 Mechatronikai rendszerek követelménymodul
15. Mechatronika tantárgy 96 óra
16.1. A tantárgy tanításának célja
A mechatronika tantárgytanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a nem-villamos
mennyiségek mérési lehetőségeit és a villamos és pneumatikus vezérlések építőelemeit.
16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
16.3. Témakör
16.3.1. Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton 32 óra
Rezisztív mérő átalakítók.
Potenciométeres átalakítók
Nyúlásmérő bélyeges átalakítók
Termo-rezisztív átalakítók
Kapacitív mérő átalakítók.
Kondenzátorok kialakítása
Síkkondenzátorok
Hengerkondenzátorok
Gömbkondenzátorok
Kapacitív mérő átalakítók hídkapcsolásai
Induktív mérő átalakítók.
Az átalakítás elve
Nyitott mágnes-körű átalakítók
Zárt mágnes-körű átalakítók
Differenciál típusú átalakítók
Transzformátoros átalakítók
Magneto-elasztikus átalakító
Induktív mérő átalakítók hídkapcsolásai
Indukciós mérő átalakítók.
77
Mozgási indukció alapján működő indukciós átalakítók
Mágneses tér változása alapján működő indukciós átalakítók
Örvényáramú indukciós átalakító
Piezo-elektromos mérő átalakítók.
Az átalakítás elve
A kvarckristály geometriája
A piezokristály kapcsolása
Hall-generátoros mérő átalakítók.
A Hall-hatás kialakulása
Hallotronos szögelfordulás érzékelő
Thermo-elektromos mérő átalakítók.
A Peltier-hatás
A Thomson-hatás
A Seebeck-hatás
Hőmérsékletmérés termoelemmel
Termofeszültség mérése Poggendrof -kondendenzátorral
Sugárzási terjedési jelenség alapján működő mérő átalakítók.
A fény méréstechnikai alkalmazása
Fotoelemek
Fényelemek
Fotodiódák
Fototranzisztorok
Fototirisztorok
A fotoelelektromos átalakítók előnyei
Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása
Reflexiós vastagságmérés
Rezonanciás vastagságmérés
Tartályszint-mérés
Ultrahangos áramlásmérés
A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása
Fotodiódák
Fototranzisztorok
Fototirisztorok
A fotoelelektromos átalakítók előnyei
Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása
Reflexiós vastagságmérés
Rezonanciás vastagságmérés
Tartályszint-mérés
Ultrahangos áramlásmérés
A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása
16.3.2. Pneumatikus, elektropneumatikus irányítások 32 óra
A sűrített levegő előállítása.
Pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek.
Kapcsolási rajz, jelölésrendszer
Pneumatikus vezérlőrendszer ábrázolása
Pneumatikus alapkapcsolások útváltókkal
78
Egyoldali működésű munkahenger vezérlése
Kétoldali működésű munkahenger vezérlése
Kétoldali működésű munkahenger alternáló mozgatása
Sebességszabályozás
Sebességcsökkentés fojtószeleppel
Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel
Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel
Logikai alapkapcsolások
Logikai VAGY kapcsolás
Logikai ÉS kapcsolás
Logikai NEM kapcsolás
Nyomásfüggő vezérlések
Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelővel
Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelő nélkül
Időfüggő vezérlések
Működtetés késleltetése
A visszafutás késleltetése
Működtetés és visszafutás külön-külön késleltetése
Jelrövidítés és jelnyújtás
Kétoldali működésű munkahenger időfüggő vezérlése
Váltókapcsolások
Lezáró jelek feloldása a pneumatikus kapcsolásban
Elektro-pneumatikus jelátalakítók
Mágnes szelepek
Pneumatikus-elektromos jelátalakítók
Elektro-pneumatikus alapkapcsolások
Egyoldali működésű munkahenger vezérlése
Kétoldali működésű munkahenger vezérlése
Bistabil mágnes szelep működtetése
Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése
Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása
Útfüggő, időfüggő, nyomásfüggő sorrendvezérlések
Lezáró jelek feloldása az elektro-pneumatikus kapcsolásban
Léptetőláncok
Egyszerű léptetőlánc
Kapcsolás léptetőlánccal
16.3.3. Villamos irányítások 32 óra
Érzékelőelemek, jeladók, relék, programadók,
beavatkozó elemek, járulékos elemek.
Villamos hajtások típusai, jellemzői, létesítése,
alkalmazása, üzemeltetése.
Passzív alkatrészek felépítése, jellemzői
Aktív alkatrészek felépítése, jellemzői
Félvezető alkatrészek jellemzői
Érzékelők felépítése, működése és jellemzői
Távadók felépítése, működése és jellemzői
79
Jelátalakítók, jelformálók felépítése, működése és
jellemzői
Tápegységek felépítése, működése és jellemzői
Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése.
Elektromechanikus motorvezérlések (motorvédő, indító,
forgásirány váltó, fordulatszám változtató kapcsolások)
telepítése, beüzemelése
Egyszerű vezérlési feladatok
Motorvédelem
Ki- és bekapcsolás, indítás
Távműködtetés, sorrendi kapcsolás
Forgásirány váltás
Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével
(tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).
Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése
teljesítményelektronikai eszközökkel
Lágyindítók
Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).
16.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában követelménymodul
17. Számítógép alkalmazása tantárgy 96 óra
18.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők felépítését és
alkalmazásának lehetőségeit és a Programozható Logikai Vezérlők irányítástechnikai
alkalmazásának lehetőségeit.
18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
18.3. Témakörök
18.3.1. Általános PLC ismeret 32 óra
A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat.
A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust.
A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.
A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust.
A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.
Az RT (real – time) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása).
Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük.
80
PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat.
Kompakt- és moduláris PLC-k.
A programozható vezérlők alapfeladatai.
A programozható vezérlő működésének jellemzői.
A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok).
A felhasználói programok végrehajtásának módjai.
A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver,
szoftver).
PLC műszaki leírások, műszaki paraméterek értelmezése.
Egyéb PLC modulok (analóg-, digitális, fuzzy).
Informatikai rendszer (pont-pont kommunikáció, adatok (vonalak száma, átviteli
sebesség, protokollok). Hálózati kommunikáció, többszintű informatikai rendszer
kialakítása, átjárók, ETHERNET-csatoló, érzékelő és beavatkozó szervek hálózati
kezelése, protokollok).
Ember-gép kapcsolatra vonatkozó igények (adatbeviteli és adatkiviteli eszközök
(numerikus, alfanumerikus, terminál).
Folyamatvizualizáló szoftverek, SCADA rendszer.
18.3.2. PLC Programozás 32 óra
Számítógépes problémamegoldás lépései.
Az algoritmus fogalma, jellemzői. Algoritmus megadásának lehetőségei (pszeudo kód).
A folyamatábra elemei, ábra összeállítás szabályai.
Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk.
A programszervezési egységek felépítése, szerepe.
PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája, dokumentálása.
A programfejlesztés lépései (a forrás-program, a CPU működését vezérlő - gépi
kódsorozatra fordítás, hibák megállapítása, javítás, hibátlan program futtatható
programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben).
A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE).
Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.
Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai
TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven.
Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.
Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai
TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven.
Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.
Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai
TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven.
Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.
Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai
TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása sorrendi folyamatábrázolásos
programnyelven.
Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása.
Időzítők, késleltetések programozása minden programnyelven. Késleltetések tipikus
alkalmazásai.
Számlálók, számlálók programozása minden programnyelven. Számláló, nagy
sebességű számláló tipikus alkalmazásai.
81
Fel és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása.
Tárolók, programozásuk minden programnyelven, tipikus alkalmazásuk.
18.3.3. Mikrovezérlők 32 óra
Mikroprocesszoros rendszertechnika
Mikroszámítógépek felépítése, mikroprocesszor fogalma.
Mikroprocesszor működése
Mikroprocesszor belső egységei.
Az utasítások felépítése
Az utasítás végrehajtás lépései
Utasításkészlet
Az utasítások felépítése és csoportjai.
Adatmozgató utasítások
Aritmetikai és logikai műveletek
Ugró utasítások.
Címzési módok.
Direkt címzés
Indirekt címzés
Relatív címzések
Bázisrelatív címzés
Önrelatív címzés
Indexelt címzés
Összetett címzés
Szegmentált címzés
Megszakítások.
A megszakítási folyamat lépései
Maszkolható megszakítások
Nem maszkolható megszakítások
Egyszintű megszakítások
Többszintű megszakítások
Fejlesztő módszerek
Programozás hexa kódban
Programozás assemblerben
Emuláció
Egyszerű fejlesztőrendszerek háttértár nélkül
A mikroprocesszorok fejlődése.
Minimálrendszerek
Egy egyszerű mikroszámítógép felépítése
Egychipes mikroszámítógép
Mikroszámítógépek moduláris felépítése
Mikroprocesszor kártya
Tárkártya
EPROM-ok égetése
Párhuzamos interface
Egyirányú adatátvitel
Kétirányú párhuzamos interface
Soros interface
82
IEC busz interface
Proramozható számlánc
Megszakításvezérlő
Közvetlen tárhozzáférés (DMA)
Aritmetikai processzor
Adatkiírás kijelzőre
Képernyős kijelzés
Analóg bemenetek és kimenetek
Különös perifériák
PIC mikrovezérlők felépítése
Működési vázlat.
Utasítás végrehajtás.
Az utasítások típusai és felépítése.
Regisztertömb, bankok.
Programmemória, lapozás.
Órajel generálása.
Reset áramkör.
Watchdog timer (WDT).
Megszakítás.
Sleep (szundi) üzemmód.
A tokok programozása.
PIC családok.
18.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem
GYAKORLAT
10013-12 Áramkör építése üzemeltetése követelménymodul
15. Elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy 192 óra
15.1. A tantárgy tanításának célja
Az elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és
kiegészítse a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon
keresztül járuljon hozzá a tanulók elektronikai szemléletének kialakulásához. Formálja a
tanulók elektronikus gondolkodásmódját
15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
15.3. Témakörök
15.3.1. Erősítők vizsgálata 64 óra
83
Többfokozatú erősítők építése,mérése
Munkaponti jellemzők mérése.
Áramfelvétel mérése
Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése
Kimeneti ellenállás (Rki) mérése
Feszültségerősítés (Au) mérése
Áramerősítés (Ai) mérése
Teljesítményerősítés (Ap) mérése
Kivezérelhetőség mérése
Frekvencia átvitel mérése
Lehetséges hibák felismerése és javítása
RC csatolású erősítőképítése, mérése
Munkaponti jellemzők mérése
Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése
Kimeneti ellenállás (Rki) mérése
Feszültségerősítés (Au) mérése
Áramerősítés (Ai) mérése
Teljesítményerősítés (Ap) mérése
Kivezérelhetőség mérése
Frekvencia átvitel mérése
Lehetséges hibák felismerése és javítása
Szélessávú erősítők vizsgálata
Munkaponti jellemzők mérése
Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése
Kimeneti ellenállás (Rki) mérése
Feszültségerősítés (Au) mérése
Áramerősítés (Ai) mérése
Teljesítményerősítés (Ap) mérése
Kivezérelhetőség mérése
Frekvencia átvitel mérése.
Lehetséges hibák felismerése és javítása.
Hangolt erősítők vizsgálata
Munkaponti jellemzők mérése
Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése
Kimeneti ellenállás (Rki) mérése
Feszültségerősítés (Au) mérése
Áramerősítés (Ai) mérése
Teljesítményerősítés (Ap) mérése
Kivezérelhetőség mérése
Frekvenciaátvitel mérése.
Lehetséges hibák felismerése és javítása
Teljesítmény erősítők építése, mérése
Munkaponti jellemzők mérése
Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése
Kimeneti ellenállás (Rki) mérése
Feszültségerősítés (Au) mérése
Áramerősítés (Ai) mérése
84
Teljesítményerősítés (Ap) mérése
Kivezérelhetőség mérése
Frekvenciaátvitel mérése.
Lehetséges hibák felismerése és javítása
15.3.2. Digitális berendezések vizsgálata 64 óra
Digitális áramkörök jellemzőinek mérése
Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével.
Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál.
Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata.
Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal.
Kétállapotú billenő-körök működésének elemzése
RS, JK, flip-flop megvalósítása NAND és NOR kapuk
segítségével
Logikai szintek mérése különböző bemenet vezérlése esetén ,
igazságtábla felvétele logikai függvény megadása
Sorrendi hálózatok működésének a vizsgálata
Aszinkron számláló működésének vizsgálata
Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp
segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele
Aszinkron MSI számláló vizsgálata
Szinkron számláló működésének vizsgálata
Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp
segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele
Szinkron MSI számláló vizsgálata
Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével
Funkcionális áramkörök alkalmazása
Digitális áramkörök hibáinak felismerése, javítása
Digitális áramköri hibák típusai.
Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele lépegető és
nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).
15.3.3. Jelkeltő áramkörök mérése 64 óra
Tápegységek mérése
Egyszerű egyenirányítók vizsgálata
Egyutas egyenirányító vizsgálata
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó
esetén)
Középkivezetéses , kétutas egyenirányító vizsgálata
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó
esetén)
Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése.
85
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó
esetén)
Feszültségtöbbszöröző vizsgálata
Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata
Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül
jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül
Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Stabilizátorok építése, mérése
Elemi stabilizátorok vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző
bemeneti feszültségek estén
Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő
ellenállások esetén
Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása
Integrált stabilizátorok vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő
ellenállások esetén
Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása
Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség
növelésekor
Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata
Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor
Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor
Visszahajló jelleggörbéjű túláram-védelem vizsgálata
Oszcillátorok mérése
Az oszcilláció feltételeinek vizsgálata
A rezgési frekvencia mérése
A rezgési feltételek vizsgálata
Amplitúdófeltétel
Fázisfeltétel
Torzítás mérése
Frekvenciastabilitás mérése
Amplitúdó stabilitás mérése
LC oszcillátorok jellemzőinek mérése
Szelektív erősítő és amplitúdó határolás mérése
86
Uki mérése különböző frekvenciák esetén
f0 hangolási frekvencia meghatározása (Uki max)
Uki , Ube mérése f0 frekvencián
Sávközépi A0 erősítés meghatározása
Az erősítő sávszélességének mérése
Colpitts-oszcillátor mérése
Áramfelvétel mérése
Munkaponti adatok meghatározása
Uv visszacsatolt feszültség mérése
Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása
RC-oszcillátorok jellemzőink mérése
Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése
Feszültségátvitel (csillapítás) mérése
Fázismenet mérése
Fázistolós oszcillátor mérése
Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián
Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása
Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének és fázistolásának
mérése
Amplitúdó szabályozás vizsgálata
Wien-hídas oszcillátor építése, mérése
Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián
A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása
Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián
Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása
Kristály oszcillátorok vizsgálata
Kristály oszcillátor jellemzőinek meghatározása
15.3. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Mérőteremben és szakma specifikus tanműhelyben vagy szakma specifikus gazdálkodó
szervezetnél
10014-12 Mechatronikai rendszerek követelménymodul
18. Mechatronika gyakorlat tantárgy 160 óra
18.1. A tantárgy tanításának célja
A mechatronika gyakorlat alapvető célja, hogy mélyítse el a mechatronika tantárgy tanulása
során megismert elméleti alapokat. A különböző mérési és vezérlési feladatok megvalósítása
során a tanulók megismerik a pneumatika és villamos vezérlések építőelemeit, megtanulják
azokat használni az egyszerű irányítástechnikai feladatok megvalósítása során.
18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
87
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
18.3. Témakörök
18.3.1. Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton 54 óra
Hőmérséklet mérése.
Erő, elmozdulás mérése.
Fordulatszám mérése.
Nyomás mérése.
Villamos vezérlések
Villamos vezérlések fő elemei:
A jelbevitel eszközei
A jelfeldolgozás eszközei
A jelátalakítás eszközei
A beavatkozó szervek
Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése.
Elektromechanikus motorvezérlések
Motorvédő kapcsolások telepítése, beüzemelése,
Indító kapcsolások telepítése, beüzemelése,
Forgásirány váltó kapcsolások telepítése, beüzemelése,
Fordulatszám változtató kapcsolások telepítése, beüzemelése
Egyszerű vezérlési feladatok megvalósítása
Motorvédelem
Ki- és bekapcsolás, indítás
Távműködtetés, sorrendi kapcsolás
Forgásirány váltás
Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével
(tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).
Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése
teljesítményelektronikai eszközökkel
Lágyindítók
Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).
18.3.2. Pneumatikus vezérlések 54 óra
A sűrített levegő előállítása, előkészítése, a léghálózat biztonságos és gazdaságos
üzemeltetése.
Pneumatikus munkavégző és vezérlő elemek alkalmazása.
A végrehajtó elemek: hengerek, forgatóművek, megfogók, vákuum ejektorok.
Útszelepek, záró és áramlásirányító elemek, nyomás meghatározó elemek és érzékelők
alkalmazása.
Szelepek szerelése, karbantartása.
Egyoldali működésű munkahenger vezérlése 3/2-es útszeleppel.
Kétoldali működésű munkahenger vezérlése 5/2-es útszeleppel.
A dugattyú sebességének szabályozása.
Sebességcsökkentés fojtó szelepekkel.
Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel.
88
Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel.
A dugattyú hatóerejének szabályozása.
Távvezérlés monostabil főszeleppel.
Távvezérlés bistabil főszeleppel.
Fél-automatikus ciklus egy végállás kapcsolóval.
Automatikus ciklus két végállás kapcsolóval.
Logikai elemek a pneumatikus kapcsolásban.
ÉS kapcsolat az elemek sorba kapcsolásával.
ÉS szeleppel megvalósított ÉS kapcsolat.
VAGY szeleppel megvalósított VAGY kapcsolat.
NEM kapcsolat megvalósítása 3/2-es útszeleppel.
Egy kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban.
Két kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban.
Emelő berendezés két munkahengerrel.
Útfüggő sorrendvezérlés időfeltétellel, nyomásfeltétellel.
Lezáró jel keletkezése, feloldása jelelnyomással, jellekapcsolással.
Lezáró jel feloldása kaszkád módszerrel.
Pneumatikus rendszerek karbantartása
Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és
segédeszközei (léghengerek, szelepek, élettartam)
18.3.3. Elektropneumatikus vezérlések 52 óra
Elektro-pneumatikus jelátalakítók.
Mágnes szelepek felépítése és működtetése.
Az elektro-pneumatikus berendezéseken alkalmazott
érzékelők típusai, használatuk.
Érintéses és érintés nélküli érzékelők alkalmazása
Elektro-pneumatikus alapkapcsolások
Egyoldali működésű munkahenger vezérlése
Kétoldali működésű munkahenger vezérlése
Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése
Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása
Logikai feladatok relés megvalósítása.
Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése direkt módon.
Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése indirekt módon.
Öntartó kapcsolások megvalósítása
Időterv-vezérlések megvalósítása
Útfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.
Időfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.
Nyomásfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.
Lezáró jelek feloldása többféle módszerrel.
Elektro-pneumatikus léptetőláncos vezérlések.
Költségkímélő alkalmazások: szelepektől a szelepsziget felhasználásáig.
Elektro-pneumatikus rendszerek karbantartása.
Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és eszközei az elektro-pneumatikában
18.1. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
89
Mérőterem vagy szakma specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó szervezet
10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában követelménymodul
19. Szimuláció és PLC tantárgy gyakorlat 192 óra
19.1. A tantárgy tanításának célja
A Szimuláció gyakorlat célja, hogy ismertesse meg a tanulókat az áramköri modellezés
(szimuláció) előnyeivel, alkalmazásának lehetőségeivel.
A PLC gyakorlat célja, hogy elmélyítse a PLC tantárgy tanulásakor szerzett ismereteket. A
PLC programozás során a tanulók látják, hogy az egyes vezérlési feladatokat mennyivel
egyszerűbb megvalósítani Programozható Logikai Vezérlők segítségével.
19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
19.3. Témakörök
19.3.1. Áramköri tervező programok 64 óra
A számítógépes szimuláció alkalmazásának lehetőségei
Szimuláció az elektronikában.
Az áramköri szimuláció alkalmazásának előnyei
Az áramköri szimuláció alkalmazásának korlátai
Szimuláció fogalma, a szimulációs szoftverek fő jellemzői
A szimuláció szintjei
Áramköri szintű szimuláció
Logikai szintű szimuláció
Kevert módú szimuláció
Az analízis üzemmódjai
Egyenáramú (DC) analízis
Váltakozó áramú (AC) analízis
Tranziens analízis
Az áramköri szimulációs programok helye az elektronikai szoftverek közt
Egy konkrét (EWB, TINA stb.) áramköri szimulációs program
Munkaablak
Alkatrészkészlet
Mérőműszerek kezelése
Áramkörök építése, a szimulációs program használata
Alkatrész – és áramkörkönyvtár használata
Az alkatrészek jellemzői
Az áramköri könyvtár használata
Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata.
Egyszerű áramkörök szimulációja.
Az elvégzett szimuláció dokumentálása.
90
Áramköri modulok (makrók ) létrehozása és használata
Elektronikai áramkörök kapcsolási rajza és NYÁK terve
Egyszerű áramkörök műszaki dokumentációjának elkészítése.
Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői.
Kapcsolási rajz készítése.
Alkatrészjegyzék.
Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése.
A PCB kezelése.
Alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok.
Automatikus huzalozás.
Nyomtatás.
19.3.2. PLC program készítése 64 óra
A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése.
A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése).
A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel.
PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése.
A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük leellenőrzése.
Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések,
megszámlálások).
Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata, allokációs
lista készítése.
A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk.
Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel,
létradiagramos programozási nyelven.
Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven.
Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, programozási
nyelveken.
Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás.
Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken
(létra, utasításlistás, funkcióblokkos) megírt programok átírása egyik programnyelvről
a másikra. Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén. Átírt programok
ellenőrzése.
PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata.
A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás),
üzemmódok kiválasztása.
Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása.
19.3.3. PLC program tesztelése 64 óra
Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai.
A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken.
A programozó készülék (laptop) bevonása a hibakeresésbe (on-line diagnózis)
Hibanapló, hibaelemzés.
A rendelkezésre álló PLC szimuláció és/vagy monitor üzemmódjának használata
hibakeresésre.
Tesztelt program „üzemi” próbája modellek és szimulációs programok segítségével.
91
A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb
lehetőségeinek használata hibakeresésre.
TELEMECANIQUE PLC (check PLC, module diagnostics, set clock, update
firmware, error code), LCD kijelző információi. Számítógép - PLC kapcsolat
(communication setup), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (check the
program, compare the program with module data). I/O editor, program ellenőrzés
(Analyze program, view program errors). Forcing Input/Output Values, Animation
üzemmód használata hibakeresésre.
OMRON PLC PLC (status, clear memory, allocate memory, error log, PLC setup).
Számítógép - PLC kapcsolat (communications), kapcsolat ellenőrzése. Program
ellenőrzése (verify program, force - set data, program check).
FESTO PLC (Controller settings, Driver és I/O configurations). Számítógép - PLC
kapcsolat (Communication Port Preferences), kapcsolat ellenőrzése. Program
ellenőrzése (Project settings, Forcing Inputs and Outputs). Online üzemmód
használata hibakeresésre (Control panel, breakpoints, Online Display használata).
Hibakezelési lehetőségek (programmal és program nélkül, függvény modulok
használata, hibakódok, Watchdog driver).
Klöckner-Moeller PLC és project beállítások ellenőrzése. Számítógép - PLC
kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Szimuláció beállításai (ciklus, töréspont).
SIEMENS PLC és project beállítások ellenőrzése (PLC-Info, PLC-memory, I/O
diagnosis). Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Online üzemmód
használata hibakeresésre (force variables, force outputs).
SCHNEIDER PLC és project beállítások ellenőrzése (Configurator). Számítógép -
PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése (ethernet, modbus). Program ellenőrzése
(analyze program). Online üzemmód használata hibakeresésre (Control panel,
controller status, online events és diagnostics). Hibakezelési lehetőségek (Error
Report).
19.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Mérőterem vagy szakma specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó
szervezet
20. Mikrovezérlők gyakorlat tantárgy 96 óra
20.1. A tantárgy tanításának célja
A mikrovezérlők gyakorlat célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők
programozásának lehetőségeit. Gyakorlati példákon sajátítsák el a mikrovezérlők
alkalmazását a különböző vezérlési feladatokban.
20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
20.3. Témakörök
20.3.1. Programtervezési módszerek 32 óra
92
Programtervezési módszerek
Strukturált programozás
Moduláris programozás
Felülről-lefelé történő építkezés (top-down)
Számítógépes problémamegoldás lépései, jellemzői.
Algoritmus fogalma, jellemzői, megadásának módjai (pszeudo kód). Algoritmus
megadása szövegesen, folyamatábrával. A leírónyelv elemei, használatuk szabályai. A
folyamatábra elemei, használatuk szabályai.
A programtervezés feladata (analízis, összegyűjtött információk és adatokat,
adatstruktúrák és algoritmusok). Tervezési módszer kiválasztása. A tervezés eredménye
(dokumentációja, programterv).
A strukturált programozás alapelve (Dijkstra - 1972), lényege (struktúra jelentése,
feladatot kisebb, egymáshoz csak meghatározott módon kapcsolódó részfeladatokra
bontása, a részfeladatok tovább bontása).
A strukturált programozás célja (teljes feladat kis elemekre osztása, ne legyen átfedés,
logikai kapcsolódások, elemi struktúrák, elemi lépések).
A strukturált programozás szerkezeti elemei (vezérlési szerkezetei, szekvencia, feltételes
elágazás (szelekció), ciklus (iteráció), csak ezeket használjuk).
A moduláris programozás alapelve, lényege (probléma részfeladatokra bontása, a
részfeladatok bonyolultsága, egy részfeladat - egy modul). Team munka (megoldandó
feladat részekre bontása, a részek összekapcsolása, együttműködési felületet (interfész).
A top-down módszer lényege (megoldandó feladat pontos ismerete, lépésről lépésre
finomítás). A top-down technika folyamata (mit kell megoldani megfogalmazása,
feladat részfeladatokra osztása, megbeszélések a program leendő használójával).
Adatok elemzése (input és output adatok, formátumuk pontos meghatározása, output
adatok előállításának módja).
20.3.2. Programozási lehetőségek 32 óra
Programozási lehetőségek
Gépi kód
Assembly nyelv
Magas szintű programozási nyelv
A gépi kód jellemzői (a processzor számára közvetlen utasításként értelmezhető
műveletek és adatok, adatformátumok (bináris - kettes számrendszer, hexadecimális –
tizenhatos számrendszer).
A processzor utasításkészlete (típusonként változó, generációnkénti változás – új
utasítások, kompatibilitási kérdések).
Az assembly nyelv jellemzői (név eredete, viszonya a gépi kódhoz, méret és
hatékonyság). A nyelv előnyei és hátrányai, jellemző használata.
Assembly nyelvű program végrehajtható utasításai - egy gépi kódú utasítás (tárgykód).
Az alacsony szintű programozás eszközei (fordítóprogram – assembler, lefordított
bináris kódot értelmező – disassembler, memóriatartalom vizsgáló – dump, hibakereső
93
– debugger, állományok hexadecimális (16-os számrendszerű) szerkesztője – hexa
editor, különböző processzorra írt program „futtatása” – processzor szimulátor).
Az assembly nyelv szintaxisa (néhány betűs rövidítések – mnemonik, direktívák).
Direktívák hatása (változók és program elhelyezése, igazítása, belépési pont
meghatározása). A direktívák hatására létrejövő információk (szintaktikai ellenőrzés, a
szerkesztő és/vagy a betöltő program számára adott információk).
Az assembly program felépítése (Deklarációs rész: változók, konstansok, makrók
definiálása. Végrehajtható rész: utasítások egymásutánja. Címke: ugró utasítások,
változók és/vagy konstansok azonosítása).
Az assembly utasítás felépítése (operátor, mnemonikj, paraméterek, címzési mód
jelölése).
Utasítástípusok (memóriakezelő, regiszterkezelő, aritmetikai és logikai utasítások, ugró,
speciális, megállító, üres, processzor állapot kezelő, megszakítások kezelése).
A magas szintű programozási nyelvek jellemzői (a megoldandó probléma könnyebb
megfogalmazása, utasítások közel állnak az angol nyelvhez és a matematikai
szimbólumrendszerhez).
A magas szintű programnyelvek eszköz függetlensége (egyes eszközök specialitásai és
a fordítóprogramok).
Fordítóprogramok és interpreterek, feladatuk (forráskód - gépi kód).
Adattípusok, adatszerkezetek (elemi, összetett, származtatott, kezelésükhöz szükséges
tároló hely igény).
Numerikus adatok, rajtuk végezhető műveletek (egész számok és a valós számok).
Logikai érték, nyelvenkénti különbségek, műveletek.
Karakter, szöveg (tárolás kódolt formában, ASCII kód, EBCDIC kód). Karakter- és
szövegkezelő műveletek.
Dátum (néhány programozási nyelv), műveleteket.
Konstansok, nevesített konstansok, változók létrehozása, használata (azonosító, típus).
Vezérlési szerkezetek, működésük, jellemző felhasználási lehetőségeik.
20.3.3. MPASM assembler 32 óra
Az MPASM jellemzői
MPASM direktívái
Makrók használata
Programmodulok használata
Az MPASM jellemzői (assembler program PIC mikrovezérlőkhöz, bármely PIC-hez
alkalmazható), hardver és szoftver igénye.
Az MPASM tulajdonságai (PIC mikrovezérlő utasításkészlet, parancssoros vagy
szöveges vagy garfikus felület, fordításvezérlő utasítások, makró nyelv, beépített
makrók, hordozható programkód).
Az MPASM assembler változatai, telepítésük.
Az MPASM assembler bemeneti fájltípusai (forráskód fájl - *.asm, csatolt fájl - *.inc).
Forráskód és csatolt állomány jellemzői.
Az MPASM assembler kimeneti fájltípusai (hexadecimális adatfájl - *.hex, fordítási
lista - *.lst, fordítási hibafájl - *.err, segédfájl - *.cod, keresztreferencia - *.xrf, hordozható
objektum fájl - *.o).
Az MPASM assembler munkafelülete, beállítások, használata.
94
Az MPASM assembler által támogatott adatformátumok, számformátumok és
műveletek.
Az MPASM assembler forráskód információ típusai (címke, mnemonik, paraméterek,
megjegyzés).
Hordozható programkód készítése (MPLINK, assembly és C , hordozható objektum
fájlok).
Fordítási üzenetek (Hibaüzenetek, figyelmeztetések, egyéb üzenetek), fordítási hibafájl
és fordítási lista fájlban).
Makró nyelv jellemzői (újra felhasználható forráskód részletek, makróhívás,
hatékonyabb programozói munka, program áttekinthetősége, makrók és szubrutinok
különbsége). Beépített makrók használata.
Fordításvezérlő utasítások (assembler parancsok, direktívák, fordító működését
vezérlik, gépi kódú programban nem jelennek meg). Fordításvezérlő utasítások
(fordítási folyamatvezérlés, definíciók, adatkezelés, objektum állomány szerkesztés,
feltételes fordítás, makró szerkesztés), bennük rejlő lehetőségek.
20.1. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Mérőterem vagy szakma specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó szervezet
95
Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola
OM 100563
A
ELEKTROMECHANIKAI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA
ÁGAZAT
OKJ SZÁM: 34 522 01
HELYI PROGRAMJA
Készült:
A szakképzési kerettantervek 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján.
Debrecen 2015.
96
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a(z) 3452201 Elektromechanikai műszerész szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 3452201
A szakképesítés megnevezése: Elektromechanikai műszerész
A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot
követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
97
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletébena (z) 6. Elektrotechnika-
elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükséges
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak
megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további
részletei az alábbiak:
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs.
98
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv
nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év
Ögy 140 140
10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év
Ögy 140 140
11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét 816 óra/év
Összesen: 2366 óra 2608 óra
99
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatással
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
éves
óraszám ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
éves
óraszám ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
éves
óraszám
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5
+0,5 36
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
II.
0,5
+0,5 32
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 64
10007-12
Informatikai és
műszaki alapok
Műszaki
informatika 2 72
Műszaki
ismeretek 2,5 90
Műszaki
gyakorlatok
3
+2
180
100
10008-12
Ügyfél-
kommunikáció
Ügyfél-
kommunikáció 1 36 1 36
Ügyfél-
kommunikáció
gyakorlata
2 72
2 72 2 64
10006-12
Elektromechanikai
ismeretek
Elektromechanika 3,5 126 6 216 3,5
+1 144
Elektromechanika
gyakorlata
14
+2
576
15
+1
512
Összes óra
7,5
+0,5
7
+2 612
7
16
+2 900
6
+1,5
17
+1 816
Összes óra
14,5
+2,5 140
23
+2 140
23
+2,5
Éves összes szakmai elmélet 288 252 240
Éves összes szakmai gyakorlat 324 648 576
Éves összefüggő nyári gyakorlat 140 140 0
Éves összes gyakorlat 464 788 576
Elméleti és gyakorlati órák aránya Elmélet: 288+252+240=780 (29,907%≈30%)
Gyakorlat::464+788+576=1828 (70,09%≈70%)
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali
rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell
teljesülnie.
101
A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT
9. évfolyam
ELMÉLET
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 36 óra
1.4. A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges
kompetenciák elsajátíttatása.
Nincsen előtanulmányi követelmény.
1.5. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.6. Témakörök
1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 8 óra
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági
és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására
szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és
szervezeti feltételeinek értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére
és testi épségére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a
munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége
a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések
megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági
berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái,
és rendeltetésük.
102
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.
1.3.2. Munkahelyek kialakítása 8 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek
biztosítása, megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és
kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és
felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző
berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző
vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.
Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A
kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,
környezetvédelem célja, eszközei.
1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 4 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri
alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek,
munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma,
irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 4 óra
Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs
követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-
103
megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb
dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság,
meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás
követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli
és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények.
Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés
ellenőrzése, ergonómiai követelmények.
1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 4 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok
és keverékek, stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások
valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a
lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés
jelentősége a munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése
A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek
biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések
megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége
1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 8 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és
méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének
megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben
meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a
követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók,
munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV.
törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek
szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok,
illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés,
üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
104
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében
ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok
Balesetek és foglalkozási megbetegedések
Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések
fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés
eszköze
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és
lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
1.7. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
1.8. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
4. Műszaki ismeretek tantárgy 90 óra
4.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan
használják az elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek
jelöléseit és azok mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai
jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a
szükséges és alkalmas technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető
műszaki rajz jelöléseket, legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok
készítésére. Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat.
Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai
alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön
kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás
jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
4.3. Témakörök
4.3.1. Egyenáramú áramkörök 18 óra
Az atom szerkezete.
105
A villamos töltés fogalma.
Feszültség és potenciál.
Az elektromos áram, áramerősség.
Ellenállás és vezetés.
Vezető, szigetelő és félvezető anyagok.
Az elektromos áram hatásai.
Áramkör, mérések az áramkörben.
Ohm törvénye.
Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése.
Az ellenállás, mint alkatrész.
Villamos munka.
A fogyasztók teljesítménye.
Hatásfok.
Ellenállások terhelhetősége.
A hurok törvény.
Ellenállások soros kapcsolása.
Eredő ellenállás.
Feszültségosztó.
Potenciométer.
Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.
A csomóponti törvény.
Ellenállások párhuzamos kapcsolása.
Áramosztó.
Árammérő méréshatárának kiterjesztése.
Vegyes kapcsolások.
Az áram hőhatása.
Az áram vegyi hatása.
Elektrolízis.
Galvánelemek.
Akkumulátorok.
Villamos tér.
Coulomb törvénye.
Villamos térerősség.
Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás.
Kapacitás.
Kondenzátor.
Kondenzátorok kapcsolásai.
Kondenzátorok üzemállapotai.
Kondenzátorban tárolt energia.
Kondenzátorok típusai.
4.3.2. Mágneses tér és váltakozó áram 18 óra
106
Mágneses tér.
Állandó mágnes.
Vezeték és tekercs mágneses tere.
Mágneses indukció és fluxus.
Mágneses gerjesztés és térerősség.
Anyagok viselkedése a mágneses térben.
Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás.
Mágnesezési görbe, hiszterézis hurok.
Mágneses kör.
A mágneses tér és az áram kölcsönhatása.
Az elektromágneses indukció.
Mozgási és nyugalmi indukció.
Önindukció.
Kölcsönös indukció.
Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása.
Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai.
Váltakozó feszültség előállítása.
Váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Ellenállás váltakozó áramú körben.
Induktivitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között.
Induktív reaktancia.
Kapacitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között.
Kapacitív reaktancia.
Impedancia.
Váltakozó áramú teljesítmények.
Fázisjavítás.
Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása.
Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Háromfázisú feszültségrendszerek.
Transzformátorok.
Villamos motorok és generátorok.
5.3.3. Szakrajz alapjai 18 óra
Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata.
Műszaki rajzeszközök és használatuk.
Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői.
Szabványos rajzlapméretek.
A műszaki rajzokon használatos vonalak.
Szabványbetűk, számok és jelek.
Feliratmező kialakítása.
Rajzdokumentáció nyilvántartása.
107
Vetületi, látszati és axonometrikus kép.
A méretmegadás elemei.
Méretarány.
A méretezés alapelvei.
Lemeztárgyak ábrázolása.
Szögek szerkesztése.
Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése.
Szakasz osztása.
Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése.
Görbe vonalú síkidomok szerkesztése.
A műszaki vázlat jellemzői, eszközei.
Lemeztárgy műszaki vázlata.
A vetületi ábrázolás alapjai.
Merőleges vetítés, képsíkok.
Síklapú testek ábrázolása.
Forgástestek vetületi ábrázolása.
Ábrázolás metszetekkel.
Gépelemek ábrázolása.
Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása.
Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása.
Szegek, csapszegek ábrázolása.
Csapágyak ábrázolása.
Fogazott gépelemek ábrázolása.
Nem oldható kötések ábrázolása.
Hegesztési varratok ábrázolása.
5.3.4. Fémek és ötvözetek 14 óra
Fémek általános tulajdonságai.
Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján.
A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek.
Halmazállapot, olvadáspont.
Olvadás, dermedés, kristályosodási formák.
Színfém és ötvözet.
Szilárdulási görbe, szövetszerkezet.
Ötvözetek jellemzése.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői.
Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás.
Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői.
Megmunkálhatóság, alakíthatóság.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői.
108
A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői.
Hővezető képesség.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői.
Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai.
A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői.
Elektromos vezetőképesség.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége.
A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége.
5.3.5. Nemfémes anyagok 12 óra
Nemfémes anyagok általános tulajdonságai.
Szerves és szervetlen anyagok jellemzői.
Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői.
Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége.
Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása.
Villamos szilárdság.
Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6.
Levegő villamos szigetelési tulajdonságai.
Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Folyékony szigetelőanyagok: olajok.
Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi.
Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző
tulajdonságai.
Műanyagok jellemzői, csoportosításuk.
Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása,
alkalmazása.
Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítás a megmunkálása,
alkalmazása.
5.3.6. Minőségbiztosítás 10 óra
A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban.
A teljes körű minőségszabályozás.
A minőségellenőrzés alapfogalmai.
Gyakoriság és valószínűség.
Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben.
109
Minőség-ellenőrzés fogalma.
A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban.
Végellenőrzés fogalma, módszerei.
Mintavételi alapfogalmak.
Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai.
A mintavétel megtervezése.
A minősítés dokumentálása.
Méréses végellenőrzés.
Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői.
Minősítéses gyártásközi ellenőrzés.
Mintavétel és mintanagyság.
Minőségszabályozás.
Minőségpolitika.
A minőségszabályozás stratégiái.
A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek.
Minőségügyi rendszerek áttekintése.
Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői.
Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében.
Minőségügyi szervezetek.
A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai.
A minőségtanúsítás feltételei.
A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében.
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
4.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10008-12 Ügyfél-kommunikáció
4. Ügyfél kommunikáció tantárgy 36 óra
4.1. A tantárgy tanításának célja
Az ügyfél-kommunikáció tantárgy alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók
gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a piacgazdaság
működésének megértéséhez. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait,
eszközeit, helyét és célját a vállalkozás működése során. A tanulók részletesen
foglalkozzanak a marketing kommunikáció fogalmával, jelentőségével. A tanulók
ismerjék meg a vállalati arculat fogalmát, szükségességét a vállalkozás sikeres
110
működtetését. A tanulók ismerjék meg a pályázatírás főbb szempontjait, tudjanak
üzleti tervet készíteni. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a
szolgáltatások, vállalkozások jellemzőinek és működésének a megértésére. Segítse
elő, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a racionális gondolkodás
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
4.3. Témakörök
4.3.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység alapjai 36 óra
A marketing rövid története.
Marketinggyakorlat kialakulása.
Marketingszemlélet elterjedése.
A gyakorlati marketing kialakulása.
A marketing-alapfogalmak.
Szükséglet.
Igény.
Kereslet.
Marketing koncepció.
Piaci szegmentumok, célcsoportok.
A marketing mix 4P.
A fogyasztói, vásárlói magatartás.
A szükségletek hiearchiája.
Maslow-féle modell.
A piackutatás fogalma.
A piackutatás mint a termelést követő művelet.
A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései.
Piaci információk gyűjtése.
Piaci információk elemzése.
Alternatív célok kitűzése.
A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása.
Költség, nyereség viszonyok meghatározása.
Döntés a célról és az eszközökről.
Piaci döntés megjelenése a tervben.
Piackutatási módszerek.
Levélben történő megkeresés.
Telefonos megkeresés.
Csoportos megkeresés.
Megfigyelési módszerek.
A termék vagy szolgáltatás életútja.
Termék életgörbe.
111
A piac telítettsége.
Technikai fejlődés üteme.
Versenytársak aktivitása.
Marketing kommunikáció.
Reklám.
Személytelenség.
Tömegszerűség.
Egyirányúság.
Azonosíthatóság.
Tájékoztató.
Befolyásolás.
Emlékeztetés.
Megerősítés.
Termékismertető, bemutatódarab, referenciák.
Termékismertető.
Sajtóhirdetések.
Reklámnyomtatványok.
Körlevél.
Szórólap.
Termékismertető füzet.
Plakát
Rádióreklám.
Reklámfilm.
Televízió-reklám.
Internetreklám.
4.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
4.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10006-12 Elektor-mechanikai ismeretek
9. Elektromechanika tantárgy 108 óra
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók megalapozó ismereteket szereznek az elektromechanika szakma
területén. Az elektrotechnika témakör mélyítse tovább a már megszerzett
ismereteket. Tegye képessé a tanulókat elektrotechnikai feladatok megoldására a
112
gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a különböző gépeket, felhasználásuk szerint
csoportosításban, valamint működési elvük szerint. Mérési alapfogalmakat,
módszereket és eszközhasználatot sajátítanak el a villamos és nem villamos mérési
feladatok végzéséhez. Az ipari anyagok megismerése tegye lehetővé a munka során
felhasználható anyagok helyes megválasztását, felhasználásuk lehetőségeit. A
tanulók ismerjék meg és alkalmazza a műszaki rajz alapelemeit. A tanulók
rajzolvasási készsége segítse a pontos gyakorlati munkát. A műszaki
dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák
betartását.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
9.2.1. A méréstechnika alapjai 36 óra
A mérés fogalma.
A mérés eszközei.
Mérési hibák jellemzői.
Abszolút hiba.
Relatív hiba.
Mérési hibák csoportosítása.
Rendszeres hibák.
Véletlenszerű hibák.
Mérőműszerek tipikus hibái.
A villamos mérőműszerek metrológiai jellemzői.
Méréshatár.
Érzékenység.
Műszerállandó.
Fogyasztás.
Árammérő műszerek fogyasztása.
Feszültségmérő műszerek fogyasztása.
Terhelhetőség.
Pontossági osztály.
Használati helyzet.
Villamos mérőműszerek felépítése.
A villamos mérőműszerek működése.
A mérőműszerek felosztása működésük szerint.
A mérőműszerek csoportosítása a mérési elv szerint.
Analóg mérőműszerek.
Digitális mérőműszerek.
Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása.
Analóg és digitális karakterisztikák.
Mutatós és számjegyes kijelzők.
Analóg elven működő mérőműszerek.
113
Egyenáramú mérőműszerek.
Váltakozó áramú mérőműszerek.
Méréshatár bővítése.
Feszültségmérő méréshatárának bővítése.
Ampermérő méréshatárának bővítése.
Elektromechanikus mérőműszerek.
Deprez mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei.
Lágyvasas mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei.
Elektrodinamikus mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei
Indukciós mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei
Elektronikus mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei
Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása.
Digitális multiméterek.
Digitális multiméterek alkalmazása.
Digitális multiméterek felépítése.
Digitális multiméterek működése.
Digitális multiméterek fő egységei.
Vezérlőegység feladata.
A bemeneti fokozat feladata.
A kijelző egység feladata.
Leggyakrabban használt kijelző egységek.
Fénydiódás (LED-es) kijelző.
A LED-es kijelzők előnye.
Folyadékkristályos (LCD) kijelző.
Digitális műszerek jellemzői.
Megjeleníthető számjegyek száma.
Mérési tartományok.
Felbontás.
114
Bemeneti impedancia.
Pontosság.
9.2.2. Gépelemek 36 óra
A gépelemek felosztása.
Kötőelemek.
Oldhatatlan kötések.
Szegecskötés.
Hegesztett kötés.
Ívhegesztéssel készített kötések.
Lánghegesztéssel készített kötések.
Ponthegesztett kötések.
Forrasztás.
Lágyforrasztás.
Keményforrasztás.
Egyéb (pl. hullám) forrasztás.
Ragasztás.
Oldható kötések.
Csavarkötés.
Csapszeg.
Tengelykötések.
Zsugorkötés.
Kúpos kötés.
Retesz.
Ék.
Bordástengely kötések.
Fogas tengelykötések.
Poligontengely kötés.
Forgást közvetítő gépelemek.
Tengelyek.
Csapágyak.
Siklócsapágy.
Gördülőcsapágy.
Hidrosztatikus csapágy.
Tengelykapcsolók és fékszerkezetek.
Üzem közben nem oldható kapcsolók.
Merev tengelykapcsolók.
Rugalmas tengelykapcsolók.
Hajlékony tengelykapcsolók.
Üzem közben oldható tengelykapcsolók.
Körmös kapcsoló.
Tárcsás kapcsoló.
Lemezes kapcsoló.
115
Fékszerkezetek.
Szabadonfutók.
Kilincsművek.
Forgást átszármaztató elemek.
Szíjhajtás.
Lánchajtás.
Fogazott hajtás.
Fogaskerék.
Csigahajtás.
Hullámhajtás.
Egyéb gépelemek.
Rugók.
Tömítések.
Kinematikai rajzok értelmezése.
9.2.3. Műszaki rajz 36 óra
A műszaki rajz fogalma és szükségessége.
A műszaki rajz tartalma és fajtái.
A műszaki rajz felosztása.
Építési rajz.
Géprajz.
Villamos rajz.
Elvi rajz.
Műhelyrajz.
Alkatrészrajz.
Összeállítási rajz.
Rész összeállítási rajz.
Csoport összeállítási rajz.
Teljes összeállítási rajz.
Hálózati rajz.
Kapcsolási rajz.
Vázlatrajz.
Szerkesztett rajz.
A műszaki ábrázolás eszközei.
Vonalfajták.
Szabványos rajzlapméretek.
Rajzlapok.
Szövegmező. feliratmező.
Szövegmező. feliratmező tartalma.
Nyilvántartás szám.
A rajz megnevezése.
A tulajdonos neve.
Kiegészítő mezők.
Jelek.
116
Műszaki információk.
Adminisztrációs információk.
Lapok száma.
Méretarány, mértékegység.
Tervező, rajzoló, ellenőrizte.
Módosítás, kiegészítés, javítás, stb.
Darabjegyzék.
X típusú vízszintes rajzlap.
Y típusú függőleges rajzlap.
Él fogalma ábrázolása.
Keret fogalma ábrázolása.
Rajzszél fogalma ábrázolása.
Rajzmező fogalma ábrázolása.
Feliratmező fogalma ábrázolása.
9.3. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
9.4.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
117
Gyakorlat:
10007-12 Informatika és műszaki alapok
4. Műszaki informatika tantárgy 72 óra
9.5.A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit,
jelentőségét az ipari termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a
mindennapi szakmai gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver
elemeit, legyenek képesek azok működtetésére. Ismerjék meg az operációs
rendszereket, és azok alapvető jellemzőit. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a
különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak
kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai
programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a
szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép,
valamint a hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a
szakmai informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai
tudásukat az internet adta lehetőségek segítségével. A tanulók legyenek képesek
minél szélesebb körben alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket.
9.6. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
9.7. Témakörök
9.7.1. Informatikai alapismeretek 18 óra
Informatikai alapfogalmak.
A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése.
Központi egység és perifériák.
Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak.
Hardver alapismeretek.
Az alapkonfiguráció kialakítása.
Input és output egységek.
Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód.
Nyomtatók.
Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compactflash stb.).
Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon.
Szoftver alapismeretek: fájlok, szoftverek csoportosítása.
Operációs rendszerek fogalma.
Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok
118
feltárása.
Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik.
Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok
feltárása.
Rendszeres biztonsági mentések fontossága.
Adatmentés.
Jelszavas állományvédelem, attribútumok.
Rendszer védelme, biztonsági mentések fontossága, időzített, rendszeres
biztonsági mentések.
Állományműveletek, állományok kiterjesztése, típusai, társítás.
Állományok elérése, teljes elérési út.
Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem.
Vírusok típusai.
Aktuálisan jellemző vírusok működésének megismerése.
Víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás.
Egyszerű programok telepítése.
Szoftverek használatának jogi szabályozása: szerzői jog, jogtiszta szoftver,
licencszerződés, copyright, shareware, freeware, demo, publicdomain, szabad
szoftverek, creativecommons.
Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete.
9.7.2. Irodai alkalmazások 36 óra
Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során.
Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői.
Megjelenítésre vonatkozó beállítások.
Formázási műveletek.
Helyesírás ellenőrzése.
Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata.
Táblázatok használata.
Nyomtatás.
Objektumok beszúrása a dokumentumba.
A prezentáció készítésének menete.
Szövegtervezés, elrendezés, tördelés.
Képek, objektumok illesztése, méretezése.
Digitális effektusok.
Vetítési beállítások, animáció, slideshow.
Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák
azonosítása, adattípusok.
Lapok átnevezése, másolása, törlése.
Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása.
Számformátumok, cellaformázási lehetőségek.
A cellatartalom módosítása.
Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány
119
és munkalap hivatkozások.
Egyszerű függvények használata.
Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme.
Függvénytípusok.
Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása.
A diagram fogalma, részei, típusai, formázások.
Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés.
9.7.3. Számítógépes hálózatok 18 óra
Biztonság a hálózatban: tűzfal feladata, fontossága.
Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás.
Megosztott állományok, hálózati helyek elérése.
Biztonságos jelszó.
Hálózati nyomtatás lehetőségei.
Az internet felépítése, szolgáltatásai.
Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak
megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták).
Távoli elérés használata.
Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése.
A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk.
Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők.
Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése,
protokollok.
Egy levelezőprogram működése, beállításai.
Az elektronikus levél részei, jellemzői.
E-mail cím beállítása, levelek írása.
Műveletek levelekkel.
Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása.
Levelek rendszerezése.
Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp,
chat.
Online fordítók használata.
9.8. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Számítógép terem
9.9. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10007-12 Informatika és műszaki alapok
120
10. Műszaki gyakorlatok tantárgy 180 óra
10.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók
legyenek tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a
biztonságos munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók
ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit.
Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai
alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön
kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés
fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó
munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen
használni, azok állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan
bánni. Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.
10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
10.3. Témakörök
6.3.1. Anyagok és szerszámok 78 óra
Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből.
Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás.
Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál.
Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel.
Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel.
Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel.
Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal.
Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása.
Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület
kialakításához.
Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan,
előírt felületminőséggel.
Furatok középpontjának előrajzolása.
Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel.
Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése.
Forgácsolási sebesség helyes megválasztása.
Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső)
megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása.
Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása.
121
Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve.
Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása.
Érvég hüvelyezés.
6.3.2. Mérések 42 óra
Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben.
Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a
munkadarabra.
Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer
használata, pontos leolvasása.
Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel.
Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel.
Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező,
lézeres kitűző használatával.
Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel.
Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában.
Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval.
Méret ellenőrzése idomszerrel.
Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére.
Áram- és feszültségmérés multiméterrel.
Árammérés lakatfogóval.
Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata.
Vezeték, kötések ellenállásának mérése.
Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel.
Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel.
6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 60 óra
Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között.
A szegecs alakja, méretei, anyaga.
A szegecselés művelete, szerszámai.
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel
(popszegeccsel).
A szegecs méretének helyes megválasztása.
Menetes alkatrészek ábrázolása.
Csavarok fajtái, adatai.
Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok.
Menetkészítés eszközei és szerszámai.
A menetfúrás és a menetmetszés.
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal.
Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása.
Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal.
Csavarkötés létesítése csavaranyával.
122
Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás
anya).
Ragasztott kötések jellemzői.
Ragasztóanyagok fajtái.
Ragasztási eljárások.
Ragasztási eljárások gyakorlása.
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés.
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei.
A forrasztás művelete.
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik.
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása.
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai.
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése.
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai.
Csatlakozók kialakítása.
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.
10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél
10.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10008-12 Ügyfél-kommunikáció
11. Ügyfél-kommunikáció gyakorlata 72 óra
8.1. A tantárgy tanításának célja
Az ügyfél-kommunikáció tantárgy gyakorlatának alapvető célja, hogy segítse elő a
tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a
piacgazdaság működésének megértéséhez. Tegye képessé a tanulókat irodai
programcsomagok egyedi és integrált használatára, a vállalkozások indításához
szükséges dokumentumok, valamint a pénzgazdálkodási bizonylatok kitöltésére.
Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni a gazdálkodásra
vonatkozóan. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi
tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. A bizonylati rendet tudják
betartani. Készítsenek SWOT analízist az üzleti tervhez. Ismerkedjenek meg az
üzleti levelezés alapvető szabályaival.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
123
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
11.1.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata 72 óra
Reklámanyagok készítése.
Cégajánló készítése.
Katalógus készítése.
Piackutatási terv készítése.
Kérdőívkészítés.
Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben.
Árképzés a piaci ismeretek alapján
Termékismertető, bemutatódarab, referenciák.
Termékismertető.
Sajtóhirdetések.
Reklámnyomtatványok.
Körlevél.
Szórólap.
Termékismertető füzet.
Plakát
Rádióreklám.
Reklámfilm.
Televízió-reklám.
Internetreklám.
Vásárok, szakkiállítások.
Termékkísérő dokumentációk.
Szállítás.
Tárolás.
Használatbavétel.
Kezelés, karbantartás.
A minőség szerepe a termelésben.
Gyártásközi ellenőrzés.
Minőségi bizonyítvány.
Minőségjel.
Védjegy
Jegyzőkönyvet készít.
Adatfeldolgozást végez.
A fogyasztói, vásárlói magatartás.
A szükségletek hierarchiája.
Maslow-féle modell.
A piackutatás fogalma.
A piackutatás mint a termelést követő művelet.
A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései.
124
Piaci információk gyűjtése.
Piaci információk elemzése.
Alternatív célok kitűzése.
A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása.
Költség, nyereség viszonyok meghatározása.
Döntés a célról és az eszközökről.
Piaci döntés megjelenése a tervben.
Piackutatási módszerek.
Levélben történő megkeresés.
Telefonos megkeresés.
Csoportos megkeresés.
Megfigyelési módszerek.
A termék vagy szolgáltatás életútja.
Termék életgörbe.
A piac telítettsége.
Technikai fejlődés üteme.
Versenytársak aktivitása.
Marketing kommunikáció.
Kommunikációs gyakorlat.
Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad.
Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart.
Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése
11.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
11.3. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
125
Összefüggő szakmai gyakorlat
I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel
9. évfolyamot követően 140 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám,
amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok
részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul
Műszaki gyakorlatok tantárgy
Témakörök
Szerszámok.
Kézi szerszámok.
Mérőeszközök.
Rajzeszközök.
Jelölő eszközök.
Fűrészelés.
Reszelés.
Menetkészítés.
Nyírás.
Forrasztás.
Gépi szerszámok.
Fúrógép.
Köszörűgép.
Sarokcsiszoló.
Megmunkáló gépek.
Mérések.
Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések.
Hosszúság.
Szög.
Fordulatszám.
Villamos alapműveletekhez szükséges mérések.
Villamos mennyiségek.
Egyen- és váltakozó feszültség.
Egyen- és váltakozó áramerősség.
Villamos teljesítmény.
126
Vezetékek folytonosság vizsgálata.
Mechanikai és villamos kötések.
Mechanikai kötések.
Csavarkötések.
Szegecskötések.
Ragasztott kötések.
Forrasztott kötések.
Villamos kötések.
Csavaros kötések.
Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.).
Forrasztott kötések.
127
10. évfolyam
Elmélet:
10008-12 Ügyfél-kommunikáció
6. Ügyfél kommunikáció tantárgy 36 óra
6.3. A tantárgy tanításának célja
Az ügyfél-kommunikáció tantárgy alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók
gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a piacgazdaság
működésének megértéséhez. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait,
eszközeit, helyét és célját a vállalkozás működése során. A tanulók részletesen
foglalkozzanak a marketing kommunikáció fogalmával, jelentőségével. A tanulók
ismerjék meg a vállalati arculat fogalmát, szükségességét a vállalkozás sikeres
működtetését. A tanulók ismerjék meg a pályázatírás főbb szempontjait, tudjanak
üzleti tervet készíteni. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a
szolgáltatások, vállalkozások jellemzőinek és működésének a megértésére. Segítse
elő, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a racionális gondolkodás
6.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
6.5. Témakörök
6.3.2. Vállalkozási ismeretek 18 óra
Vállalkozás indításához szükséges dokumentumok beszerzése, kitöltése.
A vállalkozás személyi feltételei.
A sikeres vállalkozás alapításának feltételei.
A vállalkozás működésének anyagi-technikai feltételei.
Döntés a vállalkozási formáról.
A vállalkozás indításának rendje.
A vállalkozások pénzügyei.
Bankszámlaszerződés és a bankszámla feletti rendelkezés.
Fizetési módok és a pénzforgalom szabályai.
Hitelezés, hitelformák, hitelfeltételek.
Értékpapírok a vállalkozásban.
A vállalkozások számviteli feladatai.
Számvitel és könyvvitel.
Könyvvezetés.
Könyvelési bizonylatok.
128
Mérleg és mérlegkészítés.
Az eredmény megállapítás módszerei.
A vállalkozások adózásának rendje.
A vállalkozások munkaügyi szabályai.
Munkaszerződés.
Munkaidő, pihenőidő.
A munka díjazása.
7.3.3. Gazdasági tevékenység 18 óra
Napi feladatok adminisztrációja.
Napi jelenlét adminisztrálása, munkalapok vezetése.
Jelenléti ív.
Raktári bizonylatok, anyaggazdálkodás bizonylatolása.
Raktárjegy.
Anyagjegyzék.
Számlaadás.
Számlaadási kötelezettség.
Elismervény.
Garancialevél, jótállási jegy.
Szavatossági jog.
Jótállási idő.
Számlakiállítás különböző típusú számlákon, kézi és gépi számlázás.
Számla, nyugtaadási kötelezettség.
Üzleti terv készítése, tartalma.
Ajánlat-készítés (árajánlat, szolgáltatási szerződés)
Keresletorientált árképzés.
Megrendelések nyilvántartása.
Szállítólevél.
Jegyzőkönyv formai elemei.
Jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei.
Készletgazdálkodási dokumentumok vezetése.
Leltározás, leltári dokumentáció használata.
6.6. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
6.7. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
129
10006-12 Elektor-mechanikai ismeretek
12. Elektromechanika tantárgy 216 óra
12.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók megalapozó ismereteket szereznek az elektromechanika szakma
területén. Az elektrotechnika témakör mélyítse tovább a már megszerzett
ismereteket. Tegye képessé a tanulókat elektrotechnikai feladatok megoldására a
gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a különböző gépeket, felhasználásuk szerint
csoportosításban, valamint működési elvük szerint. Mérési alapfogalmakat,
módszereket és eszközhasználatot sajátítanak el a villamos és nem villamos mérési
feladatok végzéséhez. Az ipari anyagok megismerése tegye lehetővé a munka során
felhasználható anyagok helyes megválasztását, felhasználásuk lehetőségeit. A
tanulók ismerjék meg és alkalmazza a műszaki rajz alapelemeit. A tanulók
rajzolvasási készsége segítse a pontos gyakorlati munkát. A műszaki
dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák
betartását.
12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
12.3. Témakörök
12.3.1. Egyenáramú elektrotechnika 36 óra
Villamos alapfogalmak.
Az atom szerkezete.
A villamos töltés fogalma.
Feszültség és potenciál.
Az elektromos áram, áramerősség.
Ellenállás és vezetés.
Vezető, szigetelő és félvezető anyagok.
Az elektromos áram hatásai.
Áramkör, mérések az áramkörben.
Ohm törvénye.
Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése.
Az ellenállás, mint alkatrész.
Villamos munka.
A fogyasztók teljesítménye.
Hatásfok.
Ellenállások terhelhetősége.
A hurok törvény.
Ellenállások soros kapcsolása.
130
Eredő ellenállás.
Feszültségosztó.
Potenciométer.
Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.
A csomóponti törvény.
Ellenállások párhuzamos kapcsolása.
Áramosztó.
Árammérő méréshatárának kiterjesztése.
Vegyes kapcsolások.
Az áram hőhatása.
Az áram vegyi hatása.
Elektrolízis.
Galvánelemek.
Akkumulátorok.
Villamos tér.
Coulomb törvénye.
Villamos térerősség.
Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás.
Kapacitás.
Kondenzátor.
Kondenzátorok kapcsolásai.
Kondenzátorok üzemállapotai.
Kondenzátorban tárolt energia.
Kondenzátorok típusai.
12.3.2. Váltakozó áramú elektrotechnika 36 óra
Mágneses tér.
Állandó mágnes.
Vezeték és tekercs mágneses tere.
Mágneses indukció és fluxus.
Mágneses gerjesztés és térerősség.
Anyagok viselkedése a mágneses térben.
Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás.
Mágnesezési görbe.
Mágneses kör.
A mágneses tér és az áram kölcsönhatása.
Az elektromágneses indukció.
Mozgási és nyugalmi indukció.
Önindukció.
Kölcsönös indukció.
Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása.
Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai.
Váltakozó feszültség előállítása.
131
Váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Ellenállás váltakozó áramú körben.
Induktivitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között.
Induktív reaktancia.
Kapacitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között.
Kapacitív reaktancia.
Impedancia.
Váltakozó áramú teljesítmények.
Fázisjavítás.
Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása.
Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Háromfázisú feszültségrendszerek.
Transzformátorok.
Villamos motorok és generátorok.
12.3.3. A méréstechnika alapjai 36 óra
A mérés fogalma.
A mérés eszközei.
Mérési hibák jellemzői.
Abszolút hiba.
Relatív hiba.
Mérési hibák csoportosítása.
Rendszeres hibák.
Véletlenszerű hibák.
Mérőműszerek tipikus hibái.
A villamos mérőműszerek metrológiai jellemzői.
Méréshatár.
Érzékenység.
Műszerállandó.
Fogyasztás.
Árammérő műszerek fogyasztása.
Feszültségmérő műszerek fogyasztása.
Terhelhetőség.
Pontossági osztály.
Használati helyzet.
Villamos mérőműszerek felépítése.
A villamos mérőműszerek működése.
A mérőműszerek felosztása működésük szerint.
A mérőműszerek csoportosítása a mérési elv szerint.
Analóg mérőműszerek.
Digitális mérőműszerek.
132
Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása.
Analóg és digitális karakterisztikák.
Mutatós és számjegyes kijelzők.
Analóg elven működő mérőműszerek.
Egyenáramú mérőműszerek.
Váltakozó áramú mérőműszerek.
Méréshatár bővítése.
Feszültségmérő méréshatárának bővítése.
Ampermérő méréshatárának bővítése.
Elektromechanikus mérőműszerek.
Deprez mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei.
Lágyvasas mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei.
Elektrodinamikus mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei
Indukciós mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei
Elektronikus mérőműszerek.
Működési elve.
Felépítése.
Felhasználási területei
Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása.
Digitális multiméterek.
Digitális multiméterek alkalmazása.
Digitális multiméterek felépítése.
Digitális multiméterek működése.
Digitális multiméterek fő egységei.
Vezérlőegység feladata.
A bemeneti fokozat feladata.
A kijelző egység feladata.
Leggyakrabban használt kijelző egységek.
Fénydiódás (LED-es) kijelző.
A LED-es kijelzők előnye.
Folyadékkristályos (LCD) kijelző.
133
Digitális műszerek jellemzői.
Megjeleníthető számjegyek száma.
Mérési tartományok.
Felbontás.
Bemeneti impedancia.
Pontosság.
12.3.4. Ipari anyagok 36 óra
Az anyagok szerkezete.
Az anyagok csoportosítása.
A fématom szerkezete.
A fémek kristályszerkezete.
A fémek tulajdonságai.
Fizikai tulajdonságok.
Kémiai tulajdonságok.
Mechanikai tulajdonságok.
Technológiai tulajdonságok.
Fémes anyagok csoportosítása és tulajdonságai.
A fémek ötvözetei.
Könnyűfémek.
Színesfémek.
Nemesfémek.
Mágneses és porkohászati anyagok.
A réz előállítása.
A réz ötvözetei.
Alumínium előállítása.
Alumínium ötvözetek és felhasználása.
Villamos vezető és vezeték anyagok.
Villamos érintkező anyagok.
Villamos ellenállás anyagok.
Félvezető anyagok.
Villamos szigetelő anyagok jellemzői.
Műanyagok csoportosítása és tulajdonságai.
A műanyagok feldolgozása.
Hőre keményedő műanyagok.
Hőre lágyuló műanyagok.
Különleges műanyag feldolgozási eljárások.
Alkalmazott műanyagok.
Fémek felületvédelme.
Fémek korróziója.
Fémes bevonatok.
Nemfémes bevonatok.
Kenőanyagok.
134
12.3.5. Műszaki dokumentáció 36 óra
Méretarányok a rajzokon.
Méretarányok megadása a rajzokon.
Méretmegadás elemei.
Méretvonal.
Méretsegédvonal.
Mutató vonal.
Mérethatárolók.
Méretszámok
Vetületi ábrázolás.
Vetületi ábrázolás célja.
Vetítési módok.
Axonometrikus ábrázolás.
Perspektivikus ábrázolás.
EURÓPAI vetítési módok.
Szerkesztési alapok.
Transzformációk.
Metszési feladatok.
Méretes feladatok.
Sík és térgörbék.
Különleges ábrázolások.
Összeállítási rajz.
Kiemelt részlet.
Gépalkatrészek mérettűrése.
Jelölések.
Gépalkatrészek illeszkedése.
Szabványos illesztési rendszerek.
A szakmai műszaki rajzokon található jelölések.
Mechanikai- és villamos műszaki rajzok értelmezése és készítése.
A műszaki dokumentáció felépítése, értelmezése és használata.
Telepítési rajzok értelmezése.
A műszaki dokumentáció részei.
A termék megnevezése.
Műszaki rajzok.
Gyártás folyamata.
Gyártmány megnevezése.
Műszaki leírás.
Anyagnorma.
Segédanyagok (nem épül be a termékbe).
Alkatrész fogalma.
Szerkezeti egység.
Összetett komplex egység.
135
Szabásjegyzék.
Költségvetés.
Műveletterv.
Általános technológiai eljárás.
12.3.6. Elektronikai alkatrészek 36 óra
Elektronikus áramkörök alkatrészei.
Passzív alkatrészek.
Ellenállások fajtái, tűrése, terhelhetősége.
Vezetékek agyagai, terhelhetőség, szigetelések.
Olvadóbiztosító fajtái.
Kondenzátorok fajtái és jellemzői.
Tekercsek fajtái, vasmagok jellemzői.
Transzformátorok jellemzői, fajtái, alkalmazási területek.
Piezokristály.
Csatlakozók fajtái.
Félvezető alkatrészek.
Dióda.
Általános célú dióda.
Nagyáramú dióda.
Fénykibocsátó dióda (LED).
Zener-dióda.
Zener diódás elemi stabilizátor kapcsolása.
Fotóellenállás.
Fotodióda.
Foto tranzisztor.
Lézerdióda.
Feszültség levezető dióda.
Változó kapacitású dióda (Varicap).
Alagút dióda.
Egyszerű áramkörök bemutatása a diódák gyakorlati alkalmazására.
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
Tranzisztor.
Térvezérlésű tranzisztor (FET).
A térvezérlésű tranzisztorok fajtái (MOSFET, JFET)
A térvezérlésű tranzisztorok jellemzői.
A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási területei.
A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási korlátai.
Bipoláris tranzisztor (BJT).
A bipoláris tranzisztorok fajtái és jellemzőik.
Teljesítménytranzisztorok és jellemzőik.
Darlington tranzisztor.
A bipoláris tranzisztorok alkalmazási korlátai.
136
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
10.3A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
12.4. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Gyakorlat:
10008-12 Ügyfél-kommunikáció
8 Ügyfél-kommunikáció gyakorlata 72 óra
8.1. A tantárgy tanításának célja
Az ügyfél-kommunikáció tantárgy gyakorlatának alapvető célja, hogy segítse elő a
tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a
piacgazdaság működésének megértéséhez. Tegye képessé a tanulókat irodai
programcsomagok egyedi és integrált használatára, a vállalkozások indításához
szükséges dokumentumok, valamint a pénzgazdálkodási bizonylatok kitöltésére.
Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni a gazdálkodásra
vonatkozóan. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi
tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. A bizonylati rendet tudják
betartani. Készítsenek SWOT analízist az üzleti tervhez. Ismerkedjenek meg az
üzleti levelezés alapvető szabályaival.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
12.4.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata 72 óra
Reklámanyagok készítése.
Cégajánló készítése.
Katalógus készítése.
Piackutatási terv készítése.
Kérdőívkészítés.
Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben.
Árképzés a piaci ismeretek alapján
Termékismertető, bemutatódarab, referenciák.
Termékismertető.
Sajtóhirdetések.
137
Reklámnyomtatványok.
Körlevél.
Szórólap.
Termékismertető füzet.
Plakát
Rádióreklám.
Reklámfilm.
Televízió-reklám.
Internetreklám.
Vásárok, szakkiállítások.
Termékkísérő dokumentációk.
Szállítás.
Tárolás.
Használatbavétel.
Kezelés, karbantartás.
A minőség szerepe a termelésben.
Gyártásközi ellenőrzés.
Minőségi bizonyítvány.
Minőségjel.
Védjegy
Jegyzőkönyvet készít.
Adatfeldolgozást végez.
A fogyasztói, vásárlói magatartás.
A szükségletek hierarchiája.
Maslow-féle modell.
A piackutatás fogalma.
A piackutatás mint a termelést követő művelet.
A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései.
Piaci információk gyűjtése.
Piaci információk elemzése.
Alternatív célok kitűzése.
A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása.
Költség, nyereség viszonyok meghatározása.
Döntés a célról és az eszközökről.
Piaci döntés megjelenése a tervben.
Piackutatási módszerek.
Levélben történő megkeresés.
Telefonos megkeresés.
Csoportos megkeresés.
Megfigyelési módszerek.
A termék vagy szolgáltatás életútja.
Termék életgörbe.
A piac telítettsége.
138
Technikai fejlődés üteme.
Versenytársak aktivitása.
Marketing kommunikáció.
Kommunikációs gyakorlat.
Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad.
Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart.
Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése
12.5. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
12.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10006-12 Elektromechanikai ismeretek
13. Elektromechanika gyakorlata 576 óra
13.1. A tantárgy tanításának célja
Gyakorlatias feladatértelmezés. A tanuló legyen képes beazonosítani a javítandó
berendezést. Tudja feltárni a hibát. A tanuló ismerje az alkatrészek és gépek
jelképeit. A tanuló legyen képes szükség szerint mechanikai, elektromos
alkatrészeket cserélni, javítani, készíteni. A hibás berendezés javítását a
dokumentációk utasításai szerint elvégezi. Működéspróbát, teszteket végez. A
tanuló legyen képes a berendezések biztonságtechnikai méréseinek végrehajtására
és annak szükség szerinti dokumentálására. Átadja a megjavított berendezést a
felhasználónak a további működtetéshez szükséges dokumentációkkal együtt. A
műszaki dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák
betartását.
13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
13.3. Témakörök
13.3.1. Elektromechanikai berendezések elemei 76 óra
Elektromechanikai berendezések működésének megismerése.
Mechanikus szerkezeti elemek megismerése.
Oldhatatlan kötések készítése.
Szegecskötések.
139
Hegesztett kötések.
Ívhegesztéssel készített kötések.
Lánghegesztéssel készített kötések.
Ponthegesztett kötések.
Forrasztások.
Lágyforrasztás.
Keményforrasztás.
Egyéb (pl. hullám) forrasztás.
Ragasztások.
Oldható kötések.
Csavarkötés.
Csapszeg.
Tengelykötések.
Zsugorkötés.
Kúpos kötés.
Retesz.
Ék
Bordástengely kötések.
Fogas tengelykötések.
Poligontengely kötés.
Szerelési gyakorlatok különböző kötésekkel.
Forgást közvetítő gépelemek.
Tengelyek.
Csapágyak.
Siklócsapágy.
Gördülőcsapágy.
Hidrosztatikus csapágy.
Tengelykapcsolók és fékszerkezetek.
Üzem közben nem oldható kapcsolók.
Merev tengelykapcsolók.
Rugalmas tengelykapcsolók.
Hajlékony tengelykapcsolók.
Üzem közben oldható tengelykapcsolók.
Körmös kapcsoló.
Tárcsás kapcsoló.
Lemezes kapcsoló.
Fékszerkezetek.
Szabadonfutók.
Kilincsművek.
Forgást átszármaztató elemek.
Szíjhajtás.
Lánchajtás.
Fogazott hajtás.
140
Fogaskerék.
Csigahajtás.
Hullámhajtás.
Egyéb gépelemek.
Rugók.
Tömítések.
Szerelési gyakorlatok a megismert gépelemekkel.
13.3.2. Elektromechanikai berendezések szerkezete 86 óra
Kinematikai rajzok értelmezése.
Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok
megismerése.
A különböző kezelőszervek működésének megismerése.
Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése.
Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának használata.
Működtető panelek azonosítása.
Működtető panelek működőképességének ellenőrzése.
Mechanikus és elektronikus vezérlők megismerése.
Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése.
Funkcionális vizsgálatok elvégzése.
Hajtások ellenőrzése.
Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző.
Lökethossz vagy elfordulási tartomány.
Kifejtett erő vagy forgatónyomaték.
Dinamikus sajátosságok.
Működtető energia fajtái.
A pozicionálás módja.
Megfogó szerkezetek.
Csuklós szorító mechanizmusok.
Fogaskerék fogasléc kapcsolatok.
Bütykös mechanizmusok.
Orsós szerkezetek.
Megfogó mozgások vezérlése.
13.3.3. Elektromechanikai berendezések beüzemelése 126 óra
A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése.
Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító
burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát.
A hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a
csatlakozó elemek hibátlanságát.
Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét.
141
Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el.
A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal.
(Papír, festék, folyadék, stb.)
A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási
stabilizátorok eltávolításra kerültek-e.
A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a
berendezés.
A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét
tesztüzemben ellenőrizni szükséges.
Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok.
Mechanikus és villamos írógépek.
Mechanikus írógépek felépítése.
Billentyűmező.
Betűszerkezet.
Váltószerkezet.
Szalagszerkezet.
Kocsi vezérlés.
Papírvezető szerkezet.
Sortovábbító.
Kiegészítő szerkezetek.
Villamos írógépek beüzemelése.
Másolók beüzemelése.
Színes másolók beüzemelése.
Digitális fénymásolók beüzemelése.
Tintasugaras másolók beüzemelése.
Lézernyomtatók beüzemelése.
Rajzgépek beüzemelése.
Szkennerek beüzemelése.
Faxkészülékek beüzemelése.
Többfunkciós irodai berendezések beüzemelése.
Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról.
13.3.4. Szerkezeti elemek javítása 76 óra
A javításra átvett berendezés munkalapján feltüntetett hiba feltárása.
A feltárt hiba dokumentálása, pontosítása szükséges.
A javításhoz szükséges alkatrészek dokumentálása.
A javításhoz szükséges alkatrészek, anyagok megrendelése, beszerzése.
A berendezés javítását a gyártó által kiadott javítási útmutató alapján kell
megkezdeni.
Mechanikus szerkezeti elemek javítása.
Oldhatatlan kötések.
Szegecskötés.
Hegesztett kötés.
142
Forrasztás.
Ragasztás.
Oldható kötések.
Csavarkötés.
Csapszeg
Tengelykötések.
Zsugorkötés.
Kúpos kötés.
Retesz.
Ék.
Bordástengely kötések.
Fogas tengelykötések.
Poligontengely kötés.
Forgást közvetítő gépelemek.
Tengelyek.
Csapágyak.
Siklócsapágy.
Gördülőcsapágy.
Hidrosztatikus csapágy.
Tengelykapcsolók és fékszerkezetek.
Üzem közben nem oldható kapcsolók.
Merev tengelykapcsolók.
Rugalmas tengelykapcsolók.
Hajlékony tengelykapcsolók.
Üzem közben oldható tengelykapcsolók.
Körmös kapcsoló.
Tárcsás kapcsoló.
Lemezes kapcsoló.
Fékszerkezetek.
Szabadonfutók.
Kilincsművek.
Forgást átszármaztató elemek.
Szíjhajtás.
Lánchajtás.
Fogazott hajtás.
Fogaskerék.
Csigahajtás.
Hullámhajtás.
Egyéb gépelemek.
Rugók.
Tömítések.
143
13.3.5. Részegységek javítása 86 óra
Kinematikai rajzok értelmezése.
Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok javítása.
A különböző kezelőszervek működésének javítása.
Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése.
Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának használata.
Működtető panelek azonosítása.
Működtető panelek működőképességének ellenőrzése.
Mechanikus és elektronikus vezérlők javítása.
Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése.
Funkcionális vizsgálatok elvégzése.
Hajtások ellenőrzése,javítása.
Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző.
Lökethossz vagy elfordulási tartomány.
Kifejtett erő vagy forgatónyomaték.
Dinamikus sajátosságok.
Működtető energia fajtái.
A pozicionálás módja.
Megfogó szerkezetek javítása.
Csuklós szorító mechanizmusok.
Fogaskerék fogasléc kapcsolatok.
Bütykös mechanizmusok.
Orsós szerkezetek.
Megfogó mozgások vezérlésének javítása.
A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése.
Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító
burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát,a hibás darabok cseréje,
pótlása.
Ellenőrizni kell hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát
valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát, szükség estén javítani,
cserélni.
Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét.
Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el.
A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges
segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.)
13.3.6. Elektromechanikai berendezések javítása 126 óra
A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási
stabilizátorok eltávolításra kerültek-e.
A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a
berendezés, szükség szerint pótolni.
144
A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét
tesztüzemben ellenőrizni szükséges.
Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok javítása.
Mechanikus és villamos írógépek.
Mechanikus írógépek javítása.
Billentyűmező.
Betűszerkezet.
Váltószerkezet.
Szalagszerkezet.
Kocsi vezérlés.
Papírvezető szerkezet.
Sortovábbító.
Kiegészítő szerkezetek.
Villamos írógépek.
Másolók.
Színes másolók.
Digitális fénymásolók.
Tintasugaras másolók.
Lézernyomtatók.
Rajzgépek.
Szkennerek.
Faxkészülékek.
Többfunkciós irodai berendezések.
Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról
Villamos mérések.
Tápegységek.
Funkcionális áramkörök paneljeinek cseréje, egyszerűbb áramköri
elemek alkatrészcserés javítása.
Az irányítástechnikai alkatrészek vizsgálata szükség szerinti cseréje,
javítása.
Villamos hajtások ellenőrzése, a meghibásodott alkatrészek cseréje
javítása.
Mechanikai alkatrészek vizsgálata. A kopott, törött, elhasználódott
alkatrészek cseréje, javítása, új alkatrész készítése.
A mechanikus szerkezetek megfelelő kenő, hűtőanyaggal történő
ellátása.
Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros,
mikrokontrolleres) cseréje, javítása.
Vezérlők javítása.
Vezérlők cseréje.
A javítást követően a biztonságos működést a javító garantálja.
Villamos biztonság technikai mérést végez.
Ellenőrzi a berendezésre előírt érintés védelmi előírások maradéktalan
145
meglétét.
Dokumentálja az elvégzett munkát. Kitölti a szükséges okmányokat.
A megjavított berendezést átadja a megrendelőnek.
13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakma-specifikus tanműhely
13.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
146
Összefüggő szakmai gyakorlat
I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel
10. évfolyamot követően 140 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám,
amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok
részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul
Műszaki gyakorlatok tantárgy
Témakörök
Szerszámok.
Kézi szerszámok.
Mérőeszközök.
Rajzeszközök.
Jelölő eszközök.
Fűrészelés.
Reszelés.
Menetkészítés.
Nyírás.
Forrasztás.
Gépi szerszámok.
Fúrógép.
Köszörűgép.
Sarokcsiszoló.
Megmunkáló gépek.
Mérések.
Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések.
Hosszúság.
Szög.
Fordulatszám.
Villamos alapműveletekhez szükséges mérések.
Villamos mennyiségek.
Egyen- és váltakozó feszültség.
Egyen- és váltakozó áramerősség.
147
Villamos teljesítmény.
Vezetékek folytonosság vizsgálata.
Mechanikai és villamos kötések.
Mechanikai kötések.
Csavarkötések.
Szegecskötések.
Ragasztott kötések.
Forrasztott kötések.
Villamos kötések.
Csavaros kötések.
Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.).
Forrasztott kötések.
A 10008-12 azonosító számú, Ügyfél-kommunikáció
Ügyfél-kommunikáció gyakorlata tantárgy
Témakörök
Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata
Reklámanyagok készítése.
Cégajánló készítése.
Katalógus készítése.
Piackutatási terv készítése.
Kérdőívkészítés.
Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben.
Árképzés a piaci ismeretek alapján.
Internetreklám.
Termékismertető, bemutatódarab, referenciák.
Vásárok, szakkiállítások.
Termékkísérő dokumentációk.
Szállítás.
Tárolás.
Használatbavétel.
Kezelés, karbantartás.
A minőség szerepe a termelésben.
Gyártásközi ellenőrzés.
Minőségi bizonyítvány.
Minőségjel.
148
Védjegy
Jegyzőkönyvet készít.
Adatfeldolgozást végez.
Kommunikációs gyakorlat.
Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad.
Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart.
Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése.
A 10006-12 azonosító számú, Elektromechanikai ismeretek
Elektromechanika gyakorlata tantárgy
Témakörök
Elektromechanikai berendezések elemei
Elektromechanikai berendezések működésének megismerése.
Mechanikus szerkezeti elemek megismerése.
Oldhatatlan kötések készítése.
Szegecskötések.
Hegesztett kötések.
Ívhegesztéssel készített kötések.
Lánghegesztéssel készített kötések.
Ponthegesztett kötések.
Forrasztások.
Lágyforrasztás.
Keményforrasztás.
Egyéb (pl. hullám) forrasztás.
Ragasztások.
Oldható kötések.
Csavarkötés.
Csapszeg.
Tengelykötések.
Zsugorkötés.
Kúpos kötés.
Retesz.
Ék.
Bordástengely kötések.
Fogas tengelykötések.
Poligontengely kötés.
Szerelési gyakorlatok különböző kötésekkel.
Forgást közvetítő gépelemek.
Tengelyek.
Csapágyak.
149
Siklócsapágy.
Gördülőcsapágy.
Hidrosztatikus csapágy.
Tengelykapcsolók és fékszerkezetek.
Üzem közben nem oldható kapcsolók.
Merev tengelykapcsolók.
Rugalmas tengelykapcsolók.
Hajlékony tengelykapcsolók.
Üzem közben oldható tengelykapcsolók.
Körmös kapcsoló.
Tárcsás kapcsoló.
Lemezes kapcsoló.
Fékszerkezetek.
Szabadonfutók.
Kilincsművek.
Forgást átszármaztató elemek.
Szíjhajtás.
Lánchajtás.
Fogazott hajtás.
Fogaskerék.
Csigahajtás.
Hullámhajtás.
Egyéb gépelemek.
Rugók.
Tömítések.
Szerelési gyakorlatok a megismert gépelemekkel.
Elektromechanikai berendezések szerkezete
Kinematikai rajzok értelmezése.
Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás
mechanizmusok megismerése.
A különböző kezelőszervek működésének megismerése.
Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése.
Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának használata.
Működtető panelek azonosítása.
Működtető panelek működőképességének ellenőrzése.
Mechanikus és elektronikus vezérlők megismerése.
Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése.
Funkcionális vizsgálatok elvégzése.
Hajtások ellenőrzése.
Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző.
150
Lökethossz vagy elfordulási tartomány.
Kifejtett erő vagy forgatónyomaték.
Dinamikus sajátosságok.
Működtető energia fajtái.
A pozicionálás módja.
Megfogó szerkezetek.
Csuklós szorító mechanizmusok.
Fogaskerék fogasléc kapcsolatok.
Bütykös mechanizmusok.
Orsós szerkezetek.
Megfogó mozgások vezérlése.
Elektromechanikai berendezések beüzemelése
A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése.
Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító
burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát.
A hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a
csatlakozó elemek hibátlanságát.
Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét.
Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el.
A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal.
(Papír, festék, folyadék, stb.)
A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási
stabilizátorok eltávolításra kerültek-e.
A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a
berendezés.
A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét
tesztüzemben ellenőrizni szükséges.
Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok.
Mechanikus és villamos írógépek.
Mechanikus írógépek felépítése.
Billentyűmező.
Betűszerkezet.
Váltószerkezet.
Szalagszerkezet.
Kocsi vezérlés.
Papírvezető szerkezet.
Sortovábbító.
Kiegészítő szerkezetek.
Villamos írógépek beüzemelése.
Másolók beüzemelése.
Színes másolók beüzemelése.
Digitális fénymásolók beüzemelése.
151
Tintasugaras másolók beüzemelése.
Lézernyomtatók beüzemelése.
Rajzgépek beüzemelése.
Szkennerek beüzemelése.
Faxkészülékek beüzemelése.
Többfunkciós irodai berendezések beüzemelése.
Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról.
Szerkezeti elemek javítása
A javításra átvett berendezés munkalapján feltüntetett hiba feltárása.
A feltárt hiba dokumentálása, pontosítása szükséges.
A javításhoz szükséges alkatrészek dokumentálása.
A javításhoz szükséges alkatrészek, anyagok megrendelése, beszerzése.
A berendezés javítását a gyártó által kiadott javítási útmutató alapján kell
megkezdeni.
Mechanikus szerkezeti elemek javítása.
Oldhatatlan kötések.
Szegecskötés.
Hegesztett kötés.
Forrasztás.
Ragasztás.
Oldható kötések.
Csavarkötés.
Csapszeg
Tengelykötések.
Zsugorkötés.
Kúpos kötés.
Retesz.
Ék.
Bordástengely kötések.
Fogas tengelykötések.
Poligontengely kötés.
Forgást közvetítő gépelemek.
Tengelyek.
Csapágyak.
Siklócsapágy.
Gördülőcsapágy.
Hidrosztatikus csapágy.
Tengelykapcsolók és fékszerkezetek.
Üzem közben nem oldható kapcsolók.
Merev tengelykapcsolók.
Rugalmas tengelykapcsolók.
Hajlékony tengelykapcsolók.
152
Üzem közben oldható tengelykapcsolók.
Körmös kapcsoló.
Tárcsás kapcsoló.
Lemezes kapcsoló.
Fékszerkezetek.
Szabadonfutók.
Kilincsművek.
Forgást átszármaztató elemek.
Szíjhajtás.
Lánchajtás.
Fogazott hajtás.
Fogaskerék.
Csigahajtás.
Hullámhajtás.
Egyéb gépelemek.
Rugók.
Tömítések.
Részegységek javítása
Kinematikai rajzok értelmezése.
Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok
javítása.
A különböző kezelőszervek működésének javítása.
Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése.
Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának használata.
Működtető panelek azonosítása.
Működtető panelek működőképességének ellenőrzése.
Mechanikus és elektronikus vezérlők javítása.
Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése.
Funkcionális vizsgálatok elvégzése.
Hajtások ellenőrzése,javítása.
Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző.
Lökethossz vagy elfordulási tartomány.
Kifejtett erő vagy forgatónyomaték.
Dinamikus sajátosságok.
Működtető energia fajtái.
A pozicionálás módja.
Megfogó szerkezetek javítása.
Csuklós szorító mechanizmusok.
Fogaskerék fogasléc kapcsolatok.
Bütykös mechanizmusok.
153
Orsós szerkezetek.
Megfogó mozgások vezérlésének javítása.
A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése.
Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító
burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát,a hibás darabok cseréje, pótlása.
Ellenőrizni kell hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát
valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát, szükség estén javítani, cserélni..
Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét.
Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el.
A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges
segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.)
Elektromechanikai berendezések javítása
A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges
szállítási stabilizátorok eltávolításra kerültek-e.
A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-
e a berendezés, szükség szerint pótolni.
A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét
tesztüzemben ellenőrizni szükséges.
Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok javítása.
Mechanikus és villamos írógépek.
Mechanikus írógépek javítása.
Billentyűmező.
Betűszerkezet.
Váltószerkezet.
Szalagszerkezet.
Kocsi vezérlés.
Papírvezető szerkezet.
Sortovábbító.
Kiegészítő szerkezetek.
Villamos írógépek.
Másolók.
Színes másolók.
Digitális fénymásolók.
Tintasugaras másolók.
Lézernyomtatók.
Rajzgépek.
Szkennerek.
Faxkészülékek.
Többfunkciós irodai berendezések.
Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról
Villamos mérések.
Tápegységek.
154
Funkcionális áramkörök paneljeinek cseréje, egyszerűbb áramköri
elemek alkatrészcserés javítása.
Az irányítástechnikai alkatrészek vizsgálata szükség szerinti cseréje,
javítása.
Villamos hajtások ellenőrzése, a meghibásodott alkatrészek cseréje
javítása.
Mechanikai alkatrészek vizsgálata. A kopott, törött, elhasználódott
alkatrészek cseréje, javítása, új alkatrész készítése.
A mechanikus szerkezetek megfelelő kenő, hűtőanyaggal történő
ellátása.
Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros,
mikrokontrolleres) cseréje, javítása.
Vezérlők javítása.
Vezérlők cseréje.
A javítást követően a biztonságos működést a javító garantálja.
Villamos biztonság technikai mérést végez. Ellenőrzi a berendezésre előírt
érintés védelmi előírások maradéktalan meglétét.
Dokumentálja az elvégzett munkát. Kitölti a szükséges okmányokat.
A megjavított berendezést átadja a megrendelőnek.
155
11. évfolyam
Elmélet:
11499-12 Foglalkoztatás II.
2. Foglalkoztatás II. tantárgy 32 óra
2.5. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a
munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
2.6. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-
2.7. Témakörök
2.7.1. Munkajogi alapismeretek 8 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,
költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei
(megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok,
együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért
való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).
Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése,
munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése,
felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.
Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási
jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.
Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái:atipikus
munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka,
bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben
történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás(mezőgazdasági, turisztikai
idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,
háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes
munka.
2.7.2. Munkaviszony létesítése 8 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő,
határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum,
képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.
156
Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a
munkáltató által kiadandó dokumentumok.
Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási
összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és
járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái
(pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
2.7.3. Álláskeresés 8 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi
munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási
támogatások ismerete.
Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi
kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú,
önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél
felépítése.
Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak,
személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai
Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben),
munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába
történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.
Munkaerő-piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó
(FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál
(NPP).
Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd
szerepe.
2.7.4. Munkanélküliség 8 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei:
álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő
együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség
megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés;
munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.
Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj
előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,
közfoglalkozatás főbb szabályai
Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése,
Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.
Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”):
önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések,
béralapú támogatások, mobilitási támogatások).
157
Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni
vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés,
vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.
A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,
munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub,
pszichológiai tanácsadás.
2.8. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
2.9. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
158
11497-12 Foglalkoztatás I.
3. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra
3.4. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai
vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű
alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló
idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a
munkáját.
Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető
nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a
mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az
idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási
készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási
témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a
szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
3.5. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:
Idegen nyelvek
3.6. Témakörök
3.3.1 Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra
A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő)
vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz
kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a
jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű
mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén
a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett
feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az
elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó
kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre
egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni.
A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető
igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.
3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra
A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a
jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség,
szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen
nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt.
Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven
159
feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által
biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend
alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy
munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő
maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi
meghallgatás során.
3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra
/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória
fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/
A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen
nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási
képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4
alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási
képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok
kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa
a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül
szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan
kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen
nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a
kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv
szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási
témakörök elsajátítása során valósul meg.
Az elsajátítandó témakörök:
- személyes bemutatkozás
- a munka világa
- napi tevékenységek, aktivitás
- étkezés, szállás
Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási
képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai
szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.
3.3.4. Munkavállalói szókincs 20 óra
/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/
A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör
elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű
mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni
kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén
alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban.
Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését.
Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a
munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör
160
tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt
kifejezéseket sajátítja el.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes
tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott
formában zajlik.
3.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
161
10006-12 Elektromechanikai ismeretek
14. Elektromechanika tantárgy 140 óra
14.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók megalapozó ismereteket szereznek az elektromechanika szakma
területén. Az elektrotechnika témakör mélyítse tovább a már megszerzett
ismereteket. Tegye képessé a tanulókat elektrotechnikai feladatok megoldására a
gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a különböző gépeket, felhasználásuk szerint
csoportosításban, valamint működési elvük szerint. Mérési alapfogalmakat,
módszereket és eszközhasználatot sajátítanak el a villamos és nem villamos mérési
feladatok végzéséhez. Az ipari anyagok megismerése tegye lehetővé a munka során
felhasználható anyagok helyes megválasztását, felhasználásuk lehetőségeit. A
tanulók ismerjék meg és alkalmazza a műszaki rajz alapelemeit. A tanulók
rajzolvasási készsége segítse a pontos gyakorlati munkát. A műszaki
dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák
betartását.
14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
14.3. Témakörök
14.3.1. Műszerek és mérések 39 óra
Biztonságtechnikai előírások.
A méréstechnika alapjai.
Villamos mérőterem használati szabályzata.
A mérés menete.
A mérési jegyzőkönyv felépítése.
A mérési jegyzőkönyv tartalmi elemei.
Méréstechnika a gyakorlatban.
Egyszerű áramkör.
Az áramkör elemei.
Az áramkör elvi felépítése.
Az áramkör rajzjelei.
Az áramkör jelölési rendszere.
Mérések egyenáramú áramkörökben.
Áram és feszültség mérése.
A műszerek jelképi jelölései.
Áram és feszültségmérő kapcsolása az áramkörbe.
Ellenállás mérés (közvetett úton).
Ellenállás mérés (közvetlen úton).
162
Mérés analóg multiméterrel (feszültségmérővel, árammérővel,
ohmmérővel)
Mérés digitális multiméterrel (feszültségmérővel, árammérővel, ohmmérővel)
Mérőműszer használati útmutató tanulmányozása.
Mérőműszerek méréshatárának bővítése.
Mérések váltakozó áramú áramkörökben.
Effektív érték, csúcsérték, átlag érték mérése.
Villamos teljesítmények mérése.
Teljesítménytényező mérése.
Impedancia mérése.
Reaktanciák mérése.
Rezgőkörök vizsgálata.
Jelgenerátor és oszcilloszkóp használata.
Jelalakok vizsgálata oszcilloszkóppal.
Impulzustechnikai és logikai áramkörök mérése.
Villamos biztonságtechnikai mérések, folytonossági vizsgálatok.
14.3.2. Elektronikai alkatrészek 27 óra
Elektronikus áramkörök alkatrészei.
Passzív alkatrészek.
Ellenállások fajtái, tűrése, terhelhetősége.
Vezetékek agyagai, terhelhetőség, szigetelések.
Olvadóbiztosító fajtái.
Kondenzátorok fajtái és jellemzői.
Tekercsek fajtái, vasmagok jellemzői.
Transzformátorok jellemzői, fajtái, alkalmazási területek.
Piezokristály.
Csatlakozók fajtái.
Félvezető alkatrészek.
Dióda.
Általános célú dióda.
Nagyáramú dióda.
Fénykibocsátó dióda (LED).
Zener-dióda.
Zener diódás elemi stabilizátor kapcsolása.
Fotóellenállás.
Fotodióda.
Foto tranzisztor.
Lézerdióda.
Feszültség levezető dióda.
Változó kapacitású dióda (Varicap).
Alagút dióda.
Egyszerű áramkörök bemutatása a diódák gyakorlati alkalmazására.
163
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
Tranzisztor.
Térvezérlésű tranzisztor (FET).
A térvezérlésű tranzisztorok fajtái (MOSFET, JFET)
A térvezérlésű tranzisztorok jellemzői.
A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási területei.
A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási korlátai.
Bipoláris tranzisztor (BJT).
A bipoláris tranzisztorok fajtái és jellemzőik.
Teljesítménytranzisztorok és jellemzőik.
Darlington tranzisztor.
A bipoláris tranzisztorok alkalmazási korlátai.
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
14.3.3. Alapáramkörök 37 óra
Félvezető áramkörök technológiája.
Vastagréteg technológia.
Vékonyréteg technológia.
Integrált áramkörök tokozása.
A technológiából következő alkalmazási korlátok.
Integrált áramkörök.
Digitális integrált áramkörök fajtái (TTL, MOS, stb.).
Digitális integrált áramkörök használat jellemzői (jelölésrendszer,
tápfeszültség, logikai szintek, használati hőmérséklettartomány,
terhelhetőség, stb.)
Analóg integrált áramkör.
Analóg integrált áramkörök használati jellemzői.
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
Egyéb aktív elemek.
Egyrétegű tranzisztor (UJT).
Triac.
Tirisztor.
Varisztor.
Optocsatolók.
Egyszerű kapcsolások egyéb aktív elemekkel.
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
Kijelző eszközök.
Hétszegmenses kijelző.
Folyadékkristályos kijelző (LCD).
Katódsugárcső.
LED kijelző.
A különböző típusú kijelzők alkalmazási területei.
Elektromechanikai érzékelők.
164
Hőmérsékletérzékelők.
Áramlásérzékelők.
Elmozdulás érzékelők.
Mikrofon.
Hangszóró.
Nyúlásmérő bélyeg.
Nyomáskapcsoló.
Fordulatszámmérő.
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
Foto elektronikai eszközök.
Fotocella.
Napelem.
CCD.
Foto ellenállás.
14.3.4. Elektronikus áramkörök 37 óra
Analóg áramkörök.
Egyenirányítók.
Egy- és kétutas egyenirányítók.
Egyenirányítókhoz használatos szűrő áramkörök.
Hálózati egyenirányítók.
Diódás vágó- és védőáramkörök.
Erősítő.
Egyenfeszültségű erősítők felépítése és jellemzőik.
Hangfrekvenciás erősítők felépítése és jellemzőik.
Teljesítményerősítők felépítése és jellemzőik.
Aktív és passzív szűrő.
A szűrők jellemzői és alkalmazási területük.
Oszcillátorok fajtái, használati frekvenciatartomány.
Az oszcillátorok frekvenciastabilitása, kvarc oszcillátorok.
Tápegység.
Lineáris üzemű stabilizátorok.
Fix feszültségű stabilizátorok.
Túláram védelem.
Kapcsolóüzemű stabilizátorok.
Műveleti erősítő.
Műveleti erősítők használati jellemzői.
Műveleti erősítők alkalmazási korlátai.
Egyen és váltakozófeszültségű erősítők.
Egyszerű műveletvégző áramkörök.
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
Digitális áramkörök.
Logikai kapu.
165
Egyszerű kombinációs hálózatok.
Multiplexer és demultiplexer.
Aritmetikai áramkörök.
Tárolók.
Sorrendi hálózatok fogalma.
Regiszter.
Számláló.
Programozható logikai eszközök fogalma (PLA, PAL, PGA)
Mikrokontroller.
Mikroprocesszor.
Mikroprocesszoros rendszer elemei.
Memóriák.
Be-kiviteli egység.
Aritmetikai egység.
Vezérlőegység.
Sinrendszer.
Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben.
14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
14.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Gyakorlat:
10006-12 Elektromechanikai ismeretek
15. Elektromechanika gyakorlata 512 óra
15.1. A tantárgy tanításának célja
Gyakorlatias feladatértelmezés. A tanuló legyen képes beazonosítani a javítandó
berendezést. Tudja feltárni a hibát. A tanuló ismerje az alkatrészek és gépek
jelképeit. A tanuló legyen képes szükség szerint mechanikai, elektromos
alkatrészeket cserélni, javítani, készíteni. A hibás berendezés javítását a
dokumentációk utasításai szerint elvégezi. Működéspróbát, teszteket végez. A
tanuló legyen képes a berendezések biztonságtechnikai méréseinek végrehajtására
és annak szükség szerinti dokumentálására. Átadja a megjavított berendezést a
felhasználónak a további működtetéshez szükséges dokumentációkkal együtt. A
műszaki dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák
betartását.
166
15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
15.3. Témakörök
15.3.1. Elektromechanikai berendezések szerkezete 117 óra
Kinematikai rajzok értelmezése.
Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok
megismerése.
A különböző kezelőszervek működésének megismerése.
Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése.
Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának használata.
Működtető panelek azonosítása.
Működtető panelek működőképességének ellenőrzése.
Mechanikus és elektronikus vezérlők megismerése.
Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése.
Funkcionális vizsgálatok elvégzése.
Hajtások ellenőrzése.
Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző.
Lökethossz vagy elfordulási tartomány.
Kifejtett erő vagy forgatónyomaték.
Dinamikus sajátosságok.
Működtető energia fajtái.
A pozicionálás módja.
Megfogó szerkezetek.
Csuklós szorító mechanizmusok.
Fogaskerék fogasléc kapcsolatok.
Bütykös mechanizmusok.
Orsós szerkezetek.
Megfogó mozgások vezérlése.
15.3.2. Elektromechanikai berendezések beüzemelése 121 óra
A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése.
Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító
burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát.
A hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a
csatlakozó elemek hibátlanságát.
Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét.
Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el.
167
A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal.
(Papír, festék, folyadék, stb.)
A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási
stabilizátorok eltávolításra kerültek-e.
A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a
berendezés.
A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét
tesztüzemben ellenőrizni szükséges.
Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok.
Mechanikus és villamos írógépek.
Mechanikus írógépek felépítése.
Billentyűmező.
Betűszerkezet.
Váltószerkezet.
Szalagszerkezet.
Kocsi vezérlés.
Papírvezető szerkezet.
Sortovábbító.
Kiegészítő szerkezetek.
Villamos írógépek beüzemelése.
Másolók beüzemelése.
Színes másolók beüzemelése.
Digitális fénymásolók beüzemelése.
Tintasugaras másolók beüzemelése.
Lézernyomtatók beüzemelése.
Rajzgépek beüzemelése.
Szkennerek beüzemelése.
Faxkészülékek beüzemelése.
Többfunkciós irodai berendezések beüzemelése.
Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról.
15.3.3. Szerkezeti elemek javítása 71 óra
A javításra átvett berendezés munkalapján feltüntetett hiba feltárása.
A feltárt hiba dokumentálása, pontosítása szükséges.
A javításhoz szükséges alkatrészek dokumentálása.
A javításhoz szükséges alkatrészek, anyagok megrendelése, beszerzése.
A berendezés javítását a gyártó által kiadott javítási útmutató alapján kell
megkezdeni.
Mechanikus szerkezeti elemek javítása.
Oldhatatlan kötések.
Szegecskötés.
Hegesztett kötés.
Forrasztás.
168
Ragasztás.
Oldható kötések.
Csavarkötés.
Csapszeg
Tengelykötések.
Zsugorkötés.
Kúpos kötés.
Retesz.
Ék.
Bordástengely kötések.
Fogas tengelykötések.
Poligontengely kötés.
Forgást közvetítő gépelemek.
Tengelyek.
Csapágyak.
Siklócsapágy.
Gördülőcsapágy.
Hidrosztatikus csapágy.
Tengelykapcsolók és fékszerkezetek.
Üzem közben nem oldható kapcsolók.
Merev tengelykapcsolók.
Rugalmas tengelykapcsolók.
Hajlékony tengelykapcsolók.
Üzem közben oldható tengelykapcsolók.
Körmös kapcsoló.
Tárcsás kapcsoló.
Lemezes kapcsoló.
Fékszerkezetek.
Szabadonfutók.
Kilincsművek.
Forgást átszármaztató elemek.
Szíjhajtás.
Lánchajtás.
Fogazott hajtás.
Fogaskerék.
Csigahajtás.
Hullámhajtás.
Egyéb gépelemek.
Rugók.
Tömítések.
169
15.3.4. Részegységek javítása 85 óra
Kinematikai rajzok értelmezése.
Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok javítása.
A különböző kezelőszervek működésének javítása.
Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése.
Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése.
A berendezések működési blokkvázlatának használata.
Működtető panelek azonosítása.
Működtető panelek működőképességének ellenőrzése.
Mechanikus és elektronikus vezérlők javítása.
Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése.
Funkcionális vizsgálatok elvégzése.
Hajtások ellenőrzése, javítása.
Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző.
Lökethossz vagy elfordulási tartomány.
Kifejtett erő vagy forgatónyomaték.
Dinamikus sajátosságok.
Működtető energia fajtái.
A pozicionálás módja.
Megfogó szerkezetek javítása.
Csuklós szorító mechanizmusok.
Fogaskerék fogasléc kapcsolatok.
Bütykös mechanizmusok.
Orsós szerkezetek.
Megfogó mozgások vezérlésének javítása.
A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése.
Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító
burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát,a hibás darabok cseréje,
pótlása.
Ellenőrizni kell hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát
valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát, szükség estén javítani,
cserélni.
Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét.
Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el.
A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges
segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.)
15.3.5. Elektromechanikai berendezések javítása 118 óra
A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási
stabilizátorok eltávolításra kerültek-e.
A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a
berendezés, szükség szerint pótolni.
170
A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét
tesztüzemben ellenőrizni szükséges.
Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok javítása.
Mechanikus és villamos írógépek.
Mechanikus írógépek javítása.
Billentyűmező.
Betűszerkezet.
Váltószerkezet.
Szalagszerkezet.
Kocsi vezérlés.
Papírvezető szerkezet.
Sortovábbító.
Kiegészítő szerkezetek.
Villamos írógépek.
Másolók.
Színes másolók.
Digitális fénymásolók.
Tintasugaras másolók.
Lézernyomtatók.
Rajzgépek.
Szkennerek.
Faxkészülékek.
Többfunkciós irodai berendezések.
Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról
Villamos mérések.
Tápegységek.
Funkcionális áramkörök paneljeinek cseréje, egyszerűbb áramköri
elemek alkatrészcserés javítása.
Az irányítástechnikai alkatrészek vizsgálata szükség szerinti cseréje,
javítása.
Villamos hajtások ellenőrzése, a meghibásodott alkatrészek cseréje
javítása.
Mechanikai alkatrészek vizsgálata. A kopott, törött, elhasználódott
alkatrészek cseréje, javítása, új alkatrész készítése.
A mechanikus szerkezetek megfelelő kenő, hűtőanyaggal történő
ellátása.
Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros,
mikrokontrolleres) cseréje, javítása.
Vezérlők javítása.
Vezérlők cseréje.
A javítást követően a biztonságos működést a javító garantálja.
Villamos biztonság technikai mérést végez.
Ellenőrzi a berendezésre előírt érintés védelmi előírások maradéktalan
171
meglétét.
Dokumentálja az elvégzett munkát. Kitölti a szükséges okmányokat.
A megjavított berendezést átadja a megrendelőnek.
15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakma-specifikus tanműhely
15.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10008-12 Ügyfél-kommunikáció
16. Ügyfél-kommunikáció gyakorlata 64 óra
8.1. A tantárgy tanításának célja
Az ügyfél-kommunikáció tantárgy gyakorlatának alapvető célja, hogy segítse elő a
tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a
piacgazdaság működésének megértéséhez. Tegye képessé a tanulókat irodai
programcsomagok egyedi és integrált használatára, a vállalkozások indításához
szükséges dokumentumok, valamint a pénzgazdálkodási bizonylatok kitöltésére.
Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni a gazdálkodásra
vonatkozóan. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi
tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. A bizonylati rendet tudják
betartani. Készítsenek SWOT analízist az üzleti tervhez. Ismerkedjenek meg az
üzleti levelezés alapvető szabályaival.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
16.1. Témakörök
16.1.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata 32 óra
Reklámanyagok készítése.
Cégajánló készítése.
Katalógus készítése.
Piackutatási terv készítése.
Kérdőívkészítés.
Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben.
Árképzés a piaci ismeretek alapján
172
Termékismertető, bemutatódarab, referenciák.
Termékismertető.
Sajtóhirdetések.
Reklámnyomtatványok.
Körlevél.
Szórólap.
Termékismertető füzet.
Plakát
Rádióreklám.
Reklámfilm.
Televízió-reklám.
Internetreklám.
Vásárok, szakkiállítások.
Termékkísérő dokumentációk.
Szállítás.
Tárolás.
Használatbavétel.
Kezelés, karbantartás.
A minőség szerepe a termelésben.
Gyártásközi ellenőrzés.
Minőségi bizonyítvány.
Minőségjel.
Védjegy
Jegyzőkönyvet készít.
Adatfeldolgozást végez.
A fogyasztói, vásárlói magatartás.
A szükségletek hierarchiája.
Maslow-féle modell.
A piackutatás fogalma.
A piackutatás mint a termelést követő művelet.
A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései.
Piaci információk gyűjtése.
Piaci információk elemzése.
Alternatív célok kitűzése.
A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása.
Költség, nyereség viszonyok meghatározása.
Döntés a célról és az eszközökről.
Piaci döntés megjelenése a tervben.
Piackutatási módszerek.
Levélben történő megkeresés.
Telefonos megkeresés.
Csoportos megkeresés.
Megfigyelési módszerek.
173
A termék vagy szolgáltatás életútja.
Termék életgörbe.
A piac telítettsége.
Technikai fejlődés üteme.
Versenytársak aktivitása.
Marketing kommunikáció.
Kommunikációs gyakorlat.
Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad.
Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart.
Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése
16.1.2. Vállalkozás dokumentálása 16 óra
Vállalkozás indításához szükséges dokumentumok beszerzése, kitöltése.
A vállalkozás személyi feltételei.
A sikeres vállalkozás alapításának feltételei.
A vállalkozás működésének anyagi-technikai feltételei.
Döntés a vállalkozási formáról.
A vállalkozás indításának rendje.
A vállalkozások pénzügyei.
Bankszámlaszerződés és a bankszámla feletti rendelkezés.
Fizetési módok és a pénzforgalom szabályai.
Hitelezés, hitelformák, hitelfeltételek.
Értékpapírok a vállalkozásban.
A vállalkozások számviteli feladatai.
Számvitel és könyvvitel.
Könyvvezetés.
Könyvelési bizonylatok.
Mérleg és mérlegkészítés.
Az eredmény megállapítás módszerei.
A vállalkozások adózásának rendje.
A vállalkozások munkaügyi szabályai.
Munkaszerződés.
Munkaidő, pihenőidő.
A munka díjazása.
16.1.3. Gazdasági tevékenység gyakorlata 16 óra
Napi feladatok adminisztrációja.
Napi jelenlét adminisztrálása, munkalapok vezetése.
Jelenléti ív.
Raktári bizonylatok, anyaggazdálkodás bizonylatolása.
Raktárjegy.
Anyagjegyzék.
Számlaadás.
174
Számlaadási kötelezettség.
Elismervény.
Garancialevél, jótállási jegy.
Szavatossági jog.
Jótállási idő.
Számlakiállítás különböző típusú számlákon, kézi és gépi számlázás.
Számla, nyugtaadási kötelezettség.
Üzleti terv készítése, tartalma.
Ajánlat-készítés (árajánlat, szolgáltatási szerződés)
Keresletorientált árképzés.
Megrendelések nyilvántartása.
Szállítólevél..
Jegyzőkönyv formai elemei.
Jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei.
Készletgazdálkodási dokumentumok vezetése.
Leltározás, leltári dokumentáció használata.
16.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
16.3. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
175
Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola
OM 100563
Az
ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS
6. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
XI. Villamosipar és elektronika ágazat
OKJ SZÁM: 34 522 03
H E L Y I P R O G R A M J A
Készült:
A szakképzési kerettantervek 14/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján készült.
Debrecen 2015.
176
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a 34 522 03 Elektronikai műszerész szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 34 522 03
A szakképesítés megnevezése: Elektronikai műszerész
Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamos ipar és elektronika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3
Elméleti képzési idő aránya: 30 %
Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően
140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
177
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 6.
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak
megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további
részletei az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs
178
VI. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv
nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év
Ögy 140 140
10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év
Ögy 140 140
11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét 816 óra/év
Összesen: 2366 óra 2608 óra
179
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-
modulok Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatással
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
elméleti
heti
óraszá
m
gyakorla
ti heti
óraszám
Éves
óra-
szám
ögy
elméleti
heti
óraszá
m
gyakorlati
heti
óraszám
Éves
óra-
szám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
Éves óra-
szám
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5
18
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
0,5 + 0,5
16+16
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.
2
64
10007-12
Informatikai és műszaki
alapok
Műszaki
informatika
gyakorlat
2
72
Műszaki ismeretek 2,5 + 0,5 90+18
Műszaki
gyakorlatok
3 + 1 108+
36 60
10320-12
Elektronikai berendezések
Elektronika 3
108
3
108
Elektronika
gyakorlat
3,5 + 1 126+
36 80 8 + 1
288+
36 80
Elektronikus
áramkörök
3 + 1 108+
36 3 + 0,5
96+16
180
10321-12
Áramkörök ipari
alkalmazása
Ipari
alkalmazástechnika
3
96
Ipari
alkalmazástechnika
gyakorlat
9
324 60 14,5 + 1,5
464+48
Összes óra 6 + 0,5 8,5 + 2 6 + 1 17 + 1 8,5+1 14,5 +1,5
Összes óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5
Éves óraszám 234+378=612 252+648=900 304+512=816
Éves elméleti óra 234 + 252 + 304 = 790
Éves gyakorlati óra 378 +648 + 512 + 140 + 140 = 1818
Éves összes óra 790 + 1818 = 2608
Elméleti és gyakorlati órák százalékos aránya
Elmélet: 790/2608 30,3 %
Gyakorlat: 1818/2608 69,7 %
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali
rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell
teljesülnie.
181
A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT
Szakiskolai képzés közismereti oktatással
9. évfolyam
ELMÉLET
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
2. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/év
3. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18óra
2.1. A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges
kompetenciák elsajátíttatása.
Nincsen előtanulmányi követelmény.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-
2.3. Témakörök
1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági
és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására
szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és
szervezeti feltételeinek értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére
és testi épségére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a
munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
182
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége
a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések
megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a
biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések
fogalma, fajtái, és rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai.
1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,
megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,
lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és
felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző
berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző
vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.
Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi
anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
183
Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,
környezetvédelem célja, eszközei.
1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri
alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek,
munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma,
irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra
Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs
követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-
megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb
dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság,
meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás
követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és
emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,
védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai
követelmények.
1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és
keverékek, stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások
valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a
lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége
a munkahelyen.
184
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése
A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a
munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A
munkavállalók részvételének jelentősége
1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot
tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének
megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben
meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a
követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók,
munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV.
törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek
szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok,
illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés,
üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó
feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok
Balesetek és foglalkozási megbetegedések
Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.
Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és
lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
2.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
185
186
10007-12 Informatikai és műszaki alapok 2. Műszaki ismeretek tantárgy 108 óra
2.1.A tantárgy tanításának célja
Szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az
elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok
mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit,
megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és
alkalmas technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz
jelöléseket, legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére.
Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat.
Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai
alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön
kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás
jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit.
2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
2.3.Témakörök
2.3.1. Egyenáramú áramkörök 22 óra
Az atom szerkezete.
A villamos töltés fogalma.
Feszültség és potenciál.
Az elektromos áram, áramerősség.
Ellenállás és vezetés.
Vezető, szigetelő és félvezető anyagok.
Az elektromos áram hatásai.
Áramkör, mérések az áramkörben.
Ohm törvénye.
Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése.
Az ellenállás, mint alkatrész.
Villamos munka.
A fogyasztók teljesítménye.
Hatásfok.
Ellenállások terhelhetősége.
A hurok törvény.
187
Ellenállások soros kapcsolása.
Eredő ellenállás.
Feszültségosztó.
Potenciométer.
Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.
A csomóponti törvény.
Ellenállások párhuzamos kapcsolása.
Áramosztó.
Árammérő méréshatárának kiterjesztése.
Vegyes kapcsolások.
Az áram hőhatása.
Az áram vegyi hatása.
Elektrolízis.
Galvánelemek.
Akkumulátorok.
Villamos tér.
Coulomb törvénye.
Villamos térerősség.
Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás.
Kapacitás.
Kondenzátor.
Kondenzátorok kapcsolásai.
Kondenzátorok üzemállapotai.
Kondenzátorban tárolt energia.
Kondenzátorok típusai.
2.3.2. Mágneses tér és váltakozó áram 22 óra
Mágneses tér.
Állandó mágnes.
Vezeték és tekercs mágneses tere.
Mágneses indukció és fluxus.
Mágneses gerjesztés és térerősség.
Anyagok viselkedése a mágneses térben.
Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás.
Mágnesezési görbe.
Mágneses kör.
A mágneses tér és az áram kölcsönhatása.
Az elektromágneses indukció.
Mozgási és nyugalmi indukció.
Önindukció.
Kölcsönös indukció.
Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása.
188
Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai.
Váltakozó feszültség előállítása.
Váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Ellenállás váltakozó áramú körben.
Induktivitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között.
Induktív reaktancia.
Kapacitás váltakozó áramú körben.
Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között.
Kapacitív reaktancia.
Impedancia.
Váltakozó áramú teljesítmények.
Fázisjavítás.
Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása.
Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői.
Háromfázisú feszültségrendszerek.
Transzformátorok.
Villamos motorok és generátorok.
6.7.3. Szakrajz alapjai 22 óra
Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata.
Műszaki rajzeszközök és használatuk.
Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői.
Szabványos rajzlapméretek.
A műszaki rajzokon használatos vonalak.
Szabványbetűk, számok és jelek.
Feliratmező kialakítása.
Rajzdokumentáció nyilvántartása.
Vetületi, látszati és axonometrikus kép.
A méretmegadás elemei.
Méretarány.
A méretezés alapelvei.
Lemeztárgyak ábrázolása.
Szögek szerkesztése.
Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése.
Szakasz osztása.
Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése.
Görbe vonalú síkidomok szerkesztése.
A műszaki vázlat jellemzői, eszközei.
Lemeztárgy műszaki vázlata.
A vetületi ábrázolás alapjai.
Merőleges vetítés, képsíkok.
189
Síklapú testek ábrázolása.
Forgástestek vetületi ábrázolása.
Ábrázolás metszetekkel.
Gépelemek ábrázolása.
Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása.
Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása.
Szegek, csapszegek ábrázolása.
Csapágyak ábrázolása.
Fogazott gépelemek ábrázolása.
Nem oldható kötések ábrázolása.
Hegesztési varratok ábrázolása.
6.7.4. Fémek és ötvözetek 16 óra
Fémek általános tulajdonságai.
Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján.
A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek.
Halmazállapot, olvadáspont.
Olvadás, dermedés, kristályosodási formák.
Színfém és ötvözet.
Szilárdulási görbe, szövetszerkezet.
Ötvözetek jellemzése.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői.
Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás.
Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői.
Megmunkálhatóság, alakíthatóság.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői.
Hővezető képesség.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői.
A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői.
Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai.
A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői.
Elektromos vezetőképesség.
Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége.
A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége.
6.7.5. Nemfémes anyagok 14 óra
190
Nemfémes anyagok általános tulajdonságai.
Szerves és szervetlen anyagok jellemzői.
Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői.
Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége.
Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása.
Villamos szilárdság.
Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6.
Levegő villamos szigetelési tulajdonságai.
Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Folyékony szigetelőanyagok: olajok.
Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi.
Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.
Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző
tulajdonságai.
Műanyagok jellemzői, csoportosításuk.
Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása,
alkalmazása.
Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítása, megmunkálása,
alkalmazása.
6.7.6. Minőségbiztosítás 12 óra
A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban.
A teljes körű minőségszabályozás.
A minőségellenőrzés alapfogalmai.
Gyakoriság és valószínűség.
Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben.
Minőség-ellenőrzés fogalma.
A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban.
Végellenőrzés fogalma, módszerei.
Mintavételi alapfogalmak.
Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai.
A mintavétel megtervezése.
A minősítés dokumentálása.
Méréses végellenőrzés.
Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői.
Minősítéses gyártásközi ellenőrzés.
Mintavétel és mintanagyság.
191
Minőségszabályozás.
Minőségpolitika.
A minőségszabályozás stratégiái.
A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek.
Minőségügyi rendszerek áttekintése.
Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői.
Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében.
Minőségügyi szervezetek.
A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai.
A minőségtanúsítás feltételei.
A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében.
2.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
2.5.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
192
10320-12 Elektronikai berendezések
3. Elektronika tantárgy 108 óra
3.1.A tantárgy tanításának célja
Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók áramköri
szemléletének kialakulását és fejlesztését.
Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és működésének
megértésére a tanulók a munkájuk során használják a szabványos jelöléseket.
Alakuljon ki a tanulókban az az igény, hogy alkalmazni tudják az elektronika
szabványos jelölésrendszerét.
3.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
3.3.Témakörök
3.3.1. Műszaki dokumentáció 36 óra
Villamos rajzjelek
Vezetékek
Áramforrások
Feszültség– és áramrendszerek
Villamos készülékek kapocsjelölése
Kondenzátorok
Állandó és változó értékű ellenállások, potenciométerek
Tekercsek, transzformátorok
Fényforrások
Kapcsolók és érintkezők, jelfogók
Csatlakozások
Olvadóbiztosítók, feszültséglevezetők
Antennák
Elektroakusztikai átalakítók
Generátorok
Átalakítók
Erősítők
Szűrők
Félvezető eszközök
Villamos mérőműszerek
Logikai elemek
193
Villamos forgógépek
Világítástechnika és épületvillamosság
Az erősáramú technika rajzjelei
Az automatika rajzjelei
Villamos rajzcsoportok és típusok
Elvi összefüggési és működési vázlatok
Tömbvázlat vagy blokkvázlat
A működési vázlat
Elvi kapcsolási rajzok
Méretezési részletrajz
Elvi kábelezési rajz
Villamos csatlakozási rajzok
Nyomvonal jellegű tervek rajzai
Elrendezési (elhelyezési ) rajz
Szerelési rajz
Külső kábelezési rajz
Nyomtatott áramkörök rajza
Készítés
Vezető mintázatok kialakítása
Szigetelőközök
Klisérajz
Megmunkálási rajz
Felirati rajz
Szerelési rajz
3.3.2. Villamos áramkör 36 óra
A villamos áramkör.
A villamos áramkör részei.
Ideális feszültségforrás.
Fogyasztó.
Vezeték.
Villamos ellenállás.
Ohm törvénye.
Részfeszültségek és feszültségesés.
Lineáris ellenállások, jelgörbéjük.
Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük.
Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése.
NTK ellenállások.
PTK ellenállások.
Feszültségfüggő ellenállások (VDR).
194
Fényfüggő ellenállások (LDR).
Az ellenállások kialakítása.
Huzalellenállások.
Tömörellenállások.
Rétegellenállások.
Az ellenállások jelölésmódja.
Az ellenállások terhelhetősége.
Villamos munka.
Villamos teljesítmény.
A teljesítmény mérése teljesítménymérővel.
A hatásfok.
A villamos hálózatok csoportosítása.
Passzív villamos hálózatok.
Aktív villamos hálózatok.
Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény.
Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény.
Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása.
Sorosan kapcsolt ellenállások eredője.
Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője.
Az ellenállások vegyes kapcsolása.
Delta-csillag átalakítás.
Csillag-delta átalakítás.
3.3.3. Passzív és aktív hálózatok 36 óra
Nevezetes passzív villamos hálózatok.
A feszültségosztás törvénye.
Terheletlen feszültségosztó.
Terhelt feszültségosztó.
Potenciométer.
A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.
Az áramosztás törvénye.
Az áramosztó.
Az árammérő méréshatárának kiterjesztése.
Wheatstone-híd.
Ellenállás mérése Wheatstone-híddal.
Aktív villamos hálózatok.
Az ideális feszültséggenerátor.
A valóságos feszültséggenerátor.
Az ideális áramgenerátor.
A valóságos áramgenerátor.
Feszültséggenerátorok üzemállapotai.
Üresjárás.
195
Rövidre zárás.
Terhelési állapot.
Generátorok belső ellenállásnak meghatározása.
A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével.
Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén.
Belső ellenállás meghatározása az üres járási és a kapocsfeszültséggel.
Feszültséggenerátorok kapcsolásai.
Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása.
Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása.
Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása.
A kiegyenlítő áram meghatározása.
Feszültségforrások vegyes kapcsolása.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél.
3.5.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
196
GYAKORLAT
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
4. Műszaki informatika gyakorlat tantárgy 72 óra
4.1.A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit,
jelentőségét az ipari termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a
mindennapi szakmai gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver
elemeit, legyenek képesek azok működtetésére. Ismerjék meg az operációs
rendszereket, és azok alapvető jellemzőit. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a
különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak
kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai
programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a
szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép,
valamint a hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a
szakmai informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai
tudásukat az internet adta lehetőségek segítségével. A tanulók legyenek képesek
minél szélesebb körben alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket.
4.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
4.3.Témakörök
4.3.1. Informatikai alapismeretek 18 óra
Informatikai alapfogalmak.
A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése.
Központi egység és perifériák.
Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak.
Hardver alapismeretek.
Az alapkonfiguráció kialakítása.
Input és output egységek.
Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód.
Nyomtatók.
Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compactflash stb.).
Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon.
Szoftver alapismeretek: fájlok, szoftverek csoportosítása.
Operációs rendszerek fogalma.
197
Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása.
Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik.
Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása.
Rendszeres biztonsági mentések fontossága.
Adatmentés.
Jelszavas állományvédelem, attribútumok.
Rendszer védelme, biztonsági mentések fontossága, időzített, rendszeres
biztonsági mentések.
Állományműveletek, állományok kiterjesztése, típusai, társítás.
Állományok elérése, teljes elérési út.
Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem.
Vírusok típusai.
Aktuálisan jellemző vírusok működésének megismerése.
Víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás.
Egyszerű programok telepítése.
Szoftverek használatának jogi szabályozása: szerzői jog, jogtiszta szoftver,
licencszerződés, copyright, shareware, freeware, demo, publicdomain, szabad
szoftverek, creative commons.
Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete.
4.3.2. Irodai alkalmazások 36 óra
Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során.
Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői.
Megjelenítésre vonatkozó beállítások.
Formázási műveletek.
Helyesírás ellenőrzése.
Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata.
Táblázatok használata.
Nyomtatás.
Objektumok beszúrása a dokumentumba.
A prezentáció készítésének menete.
Szövegtervezés, elrendezés, tördelés.
Képek, objektumok illesztése, méretezése.
Digitális effektusok.
Vetítési beállítások, animáció, slideshow.
Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása,
adattípusok.
Lapok átnevezése, másolása, törlése.
Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása.
Számformátumok, cellaformázási lehetőségek.
A cellatartalom módosítása.
Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány és
198
munkalap hivatkozások.
Egyszerű függvények használata.
Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme.
Függvénytípusok.
Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása.
A diagram fogalma, részei, típusai, formázások.
Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés.
4.3.3. Számítógépes hálózatok 18 óra
Biztonság a hálózatban: tűzfal feladata, fontossága.
Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás.
Megosztott állományok, hálózati helyek elérése.
Biztonságos jelszó.
Hálózati nyomtatás lehetőségei.
Az internet felépítése, szolgáltatásai.
Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak
megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták).
Távoli elérés használata.
Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése.
A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk.
Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők.
Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése,
protokollok.
Egy levelezőprogram működése, beállításai.
Az elektronikus levél részei, jellemzői.
E-mail cím beállítása, levelek írása.
Műveletek levelekkel.
Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása.
Levelek rendszerezése.
Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp, chat.
Online fordítók használata.
4.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Számítógép terem
4.5.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
199
5. Műszaki gyakorlatok tantárgy 144 óra
5.1.A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók
legyenek tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a
biztonságos munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók
ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit.
Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai
alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön
kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés
fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó
munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen
használni, azok állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan
bánni. Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.
5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
5.3.Témakörök
6.3.1. Anyagok és szerszámok 70 óra
Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből.
Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás.
Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál.
Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel.
Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel.
Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel.
Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal.
Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása.
Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület
kialakításához.
Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan,
előírt felületminőséggel.
Furatok középpontjának előrajzolása.
Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel.
Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése.
Forgácsolási sebesség helyes megválasztása.
Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső)
megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása.
Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása.
200
Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve.
Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása.
Érvég hüvelyezés.
6.3.2. Mérések 26 óra
Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben.
Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a
munkadarabra.
Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer
használata, pontos leolvasása.
Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel.
Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel.
Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező,
lézeres kitűző használatával.
Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel.
Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában.
Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval.
Méret ellenőrzése idomszerrel.
Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére.
Áram- és feszültségmérés multiméterrel.
Árammérés lakatfogóval.
Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata.
Vezeték, kötések ellenállásának mérése.
Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel.
Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel.
6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 48 óra
Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között.
A szegecs alakja, méretei, anyaga.
A szegecselés művelete, szerszámai.
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel).
A szegecs méretének helyes megválasztása.
Menetes alkatrészek ábrázolása.
Csavarok fajtái, adatai.
Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok.
Menetkészítés eszközei és szerszámai.
A menetfúrás és a menetmetszés.
Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal.
Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása.
Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal.
Csavarkötés létesítése csavaranyával.
Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás
201
anya).
Ragasztott kötések jellemzői.
Ragasztóanyagok fajtái.
Ragasztási eljárások.
Ragasztási eljárások gyakorlása.
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés.
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei.
A forrasztás művelete.
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik.
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása.
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai.
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése.
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai.
Csatlakozók kialakítása.
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.
5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél
5.5.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
202
10320-12 Elektronikai berendezések
6. Elektronika gyakorlat tantárgy 162 óra
6.1.A tantárgy tanításának célja
Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy mélyítse el az
elektrotechnika tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A tanuló
gyakorlati munkája során ismerje meg az elektronikai áramkörök létrehozása és
vizsgálata során használt eszközöket.
6.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
6.3.Témakörök
6.3.1. Villamos kötések és a NYÁK 66 óra
Villamos kötések osztályozása:
Oldható kötések
Nem oldható kötések
Forrasztott kötés típusai:
Keményforrasztás
Lágyforrasztás
Lágyforrasztás kivitelezése
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei.
A forrasztás művelete
Forrasztási gyakorlat
Vezetékek, kábelek, huzalozás:
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik.
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása.
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai.
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák
rögzítése.
Elektromechanikus csatlakozók.
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai.
Csatlakozók kialakítása.
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük.
203
A fóliamintázat kialakítása
A szitanyomás technológiája.
Eszközök, segédanyagok.
Nyomtatott áramkörök maratása.
Forrasztandó felületek előkészítése.
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat.
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése.
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,
polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.
Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség.
alkatrészek jelölése
6.3.2. Egyenáramú alapmérések 48 óra
Egyenáramú alapmérések
Mérési segédeszközök
Potenciométer
Tolóellenállás
Precíziós mérőellenállások
Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján
Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján
Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával
Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával
Ellenállás mérése Weatstone-híddal
Fajlagos ellenállás mérése
Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata
Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata
Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchoff huroktörvényének
igazolása
Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Kirchoff csomóponti
törvényének igazolása
Feszültségosztók vizsgálata
Potenciométerek vizsgálata
Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése
Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának
kiterjesztése
Feszültségmérő hitelesítése
Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának
kiterjesztése
Árammérő hitelesítése
Teljesítménymérő hitelesítése
Villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálata
204
Az egyenáramú teljesítmény mérése
Energiaforrások vizsgálata
Energiaforrások belső ellenállásának, leadott teljesítményének és
hatásfokának vizsgálata
Energiaforrások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
6.3.3. Váltakozó áramú alapmérések 48 óra
Váltakozóáramú alapmérések
Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése
Induktivitás mérése
Kondenzátor kapacitásának mérése
Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata
Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három
feszültség mérésével
Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata
Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata
Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás , tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör)
vizsgálata
Ellenállás , tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának
(párhuzamos rezgőkör) vizsgálata
Egyfázisú váltakozóáramú teljesítmény mérése
Hanggenerátorok vizsgálata
Kezelőszervek
Beállítási lehetőségek
Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat.
Kezelőszervek
Beállítási lehetőségek
Mérések oszcilloszkóppal
Amplitúdó mérés
Periódus idő mérés
Frekvencia mérési módszerek
Fázisszög mérési módszerek
RC feszültségosztó vizsgálata
Wien-osztó vizsgálat
205
ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT 140 óra
10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul
Műszaki gyakorlatok tantárgy 60 óra
Témakörök
Szerszámok 20 óra
Kézi szerszámok.
Mérőeszközök.
Rajzeszközök.
Jelölő eszközök.
Fűrészelés.
Reszelés.
Menetkészítés.
Nyírás.
Forrasztás.
Gépi szerszámok.
Fúrógép.
Köszörűgép.
Sarokcsiszoló.
Megmunkáló gépek.
Mérések 20 óra
Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések.
Hosszúság.
Szög.
Fordulatszám.
Villamos alapműveletekhez szükséges mérések.
Villamos mennyiségek.
Egyen- és váltakozó feszültség.
Egyen- és váltakozó áramerősség.
Villamos teljesítmény.
Vezetékek folytonosság vizsgálata.
Mechanikai és villamos kötések 20 óra
Mechanikai kötések.
Csavarkötések.
Szegecskötések.
Ragasztott kötések.
206
Forrasztott kötések.
Villamos kötések.
Csavaros kötések.
Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.).
Forrasztott kötések.
10320-12 Elektronikai berendezések
Elektronika gyakorlat tantárgy
Témakörök
Villamos kötések és a NYÁK
Lágyforrasztás kivitelezése
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei.
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY)
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése.
Elektromechanikus csatlakozók.
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai.
Csatlakozók kialakítása.
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük.
A fóliamintázat kialakítása
A szitanyomás technológiája.
Eszközök, segédanyagok.
Nyomtatott áramkörök maratása.
Forrasztandó felületek előkészítése.
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat.
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése.
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,
polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.
4.1.1. Villamos kötések és a NYÁK 30 óra
207
Villamos kötések osztályozása:
Oldható kötések
Nem oldható kötések
Forrasztott kötés típusai:
Keményforrasztás
Lágyforrasztás
Lágyforrasztás kivitelezése
A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése
A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei.
A forrasztás művelete
Forrasztási gyakorlat
Vezetékek, kábelek, huzalozás:
Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik.
Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása.
A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai.
Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák
rögzítése.
Elektromechanikus csatlakozók.
Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai.
Csatlakozók kialakítása.
Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük.
A fóliamintázat kialakítása
A szitanyomás technológiája.
Eszközök, segédanyagok.
Nyomtatott áramkörök maratása.
Forrasztandó felületek előkészítése.
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat.
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése.
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,
polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.
Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség.
alkatrészek jelölése
4.1.2. Egyenáramú alapmérések 25 óra
Egyenáramú alapmérések
Mérési segédeszközök
Potenciométer
Tolóellenállás
208
Precíziós mérőellenállások
Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján
Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján
Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával
Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával
Ellenállás mérése Weatstone-híddal
Fajlagos ellenállás mérése
Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata
Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata
Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchoff huroktörvényének
igazolása
Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Kirchoff csomóponti
törvényének igazolása
Feszültségosztók vizsgálata
Potenciométerek vizsgálata
Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése
Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának
kiterjesztése
Feszültségmérő hitelesítése
Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának
kiterjesztése
Árammérő hitelesítése
Teljesítménymérő hitelesítése
Villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálata
Az egyenáramú teljesítmény mérése
Energiaforrások vizsgálata
Energiaforrások belső ellenállásának, leadott teljesítményének és
hatásfokának vizsgálata
Energiaforrások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
4.1.3. Váltakozó áramú alapmérések 25 óra
Váltakozóáramú alapmérések
Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése
Induktivitás mérése
Kondenzátor kapacitásának mérése
Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata
Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három
feszültség mérésével
Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata
Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata
Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
209
Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
Ellenállás , tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör)
vizsgálata
Ellenállás , tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának
(párhuzamos rezgőkör) vizsgálata
Egyfázisú váltakozóáramú teljesítmény mérése
Hanggenerátorok vizsgálata
Kezelőszervek
Beállítási lehetőségek
Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat.
Kezelőszervek
Beállítási lehetőségek
Mérések oszcilloszkóppal
Amplitúdó mérés
Periódus idő mérés
Frekvencia mérési módszerek
Fázisszög mérési módszerek
RC feszültségosztó vizsgálata
Wien-osztó vizsgálat
210
10. évfolyam
ELMÉLET
10320-12 Elektronikai berendezések
7. Elektronika tantárgy 108 óra
7.1.A tantárgy tanításának célja
Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók áramköri
szemléletének kialakulását és fejlesztését.
Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és működésének
megértésére a tanulók a munkájuk során használják a szabványos jelöléseket.
Alakuljon ki a tanulókban az az igény, hogy alkalmazni tudják az elektronika
szabványos jelölésrendszerét.
7.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
7.3.Témakörök
7.3.1. Avillamos áram hatásai 6 óra
A villamos áram hatásai.
A villamos áram hőhatása.
Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között.
A villamos munka. Jele, mértékegysége.
Fajlagos hőkapacitás, fajhő.
Testek melegedése.
A hő terjedése.
A hőhatás jellemző alkalmazásai.
Fűtés és melegítés.
Izzólámpa.
Olvadóbiztosító.
A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre.
A villamos áram fényhatása.
Izzólámpa.
Fénycső.
A villamos áram vegyi hatása.
Folyadékok vezetése.
Faraday törvénye.
211
Az elektrolízis jellemző felhasználása.
Rézgyártás.
Alumíniumgyártás.
Eloxálás.
Galvanizálás.
Galvánelemek.
A galvánelem működési elve.
Szárazelem és más galvánelemek.
Akkumulátorok.
Az akkumulátorok működési elve.
Savas akkumulátorok.
Zselés akkumulátorok.
Lúgos akkumulátorok.
Akkumulátorok jellemzői.
Tüzelőanyag-cellák.
Korrózió.
A villamos áram mágneses hatás.
Elektromágnes.
Elektromágneses kapcsolókészülékek.
Villamos gépek.
A villamos áram élettani hatása.
Az áram káros hatása az emberi szervezetre.
Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre.
7.3.2. Aktív hálózatok. Villamos tér. 30 óra
Generátorok helyettesítő képei.
Thevenin-helyettesítő kép.
Thevenin-tétele.
Norton-helyettesítő kép.
Norton- tétele.
Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása.
Generátorok teljesítménye.
Veszteségi teljesítmény.
A fogyasztóra jutó teljesítmény.
A generátorok hatásfoka.
A szuperpozíció tétele.
Villamos tér.
A villamos tér jelenségei.
Villamos térerősség.
Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve.
Villamos tér és villamos eltolás.
Villamos feszültség és villamos potenciál.
212
A villamos tér szemléltetése.
Erővonalak és ekvipotenciális felületek.
A pontszerű töltés villamos erőtere.
Két töltés villamos erőtere.
Homogén villamos tér és kapacitás.
Jelenségek a villamos térben.
Töltött vezető test.
Csúcshatás.
Nagyfeszültségű átütések.
Villamos megosztás.
Villamos árnyékolás.
Villamos kisülés.
Légköri villamos jelenségek.
Anyagok viselkedése a villamos térben.
Kondenzátorok.
A kondenzátor energiája.
Kondenzátorok kapcsolása.
Kondenzátorok feltöltése és kisütése.
Az időállandó.
Kondenzátorok gyakorlati megoldásai.
Állandó kapacitású kondenzátorok.
Változtatható kapacitású kondenzátorok.
7.3.3. Mágneses tér. Elektromágneses indukció. 36 óra
Mágneses tér.
Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály.
A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai.
Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér.
A mágneses teret jellemző mennyiségek.
Gerjesztés és mágneses térerősség.
Mágneses indukció.
Mágneses fluxus.
Erőhatások mágneses térben.
Állandó mágnes, a Föld mágneses tere.
Anyagok viselkedése mágneses térben.
Dia-, para-, és ferromágneses anyagok.
Mágnesezés, mágnesezési görbe.
Mágneses permeabilitás.
Kemény- és lágymágneses anyagok.
Mágneses kör.
A mágneses Ohm-törvény.
Mágneses körök számítása.
213
Elektromágneses indukció.
Indukciótörvény.
Lenz törvénye.
Nyugalmi és mozgási indukció.
Kölcsönös indukció.
Önindukció, induktivitás.
Tekercs és induktivitás.
A mágneses tér energiája.
Induktivitások összekapcsolása.
Az induktivitások soros kapcsolása.
Az induktivitások párhuzamos kapcsolása.
Az induktivitás viselkedése az áramkörben.
A bekapcsolás folyamata.
A kikapcsolás folyamata.
Az időállandó.
Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen.
Az indukciós jelenség jellemző felhasználása.
Generátorelv, villamos gépek.
Elektromechanikus átalakítók.
Elektrodinamikus átalakítók.
Elektromágneses átalakítók.
Elektromágnes
Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között.
Örvényáramok.
7.3.4. Váltakozó áramú hálózatok 36 óra
Szinuszos mennyiségek.
A váltakozó feszültség és áram fogalma.
Váltakozó mennyiségek ábrázolása.
Váltakozó mennyiségek jellemzői.
Váltakozó mennyiségek középértékei.
Váltakozó mennyiségek összegzése.
Egyszerű váltakozó áramú körök.
Ellenállás a váltakozó áramú körben.
Induktivitás a váltakozó áramú körben.
Impedancia és admittancia.
Kondenzátor a váltakozó áramú körben.
Összetett váltakozó áramú körök.
Soros RL-kapcsolás.
Párhuzamos RL-kapcsolás.
Valódi tekercs, mint RL-kapcsolás.
Soros RC-kapcsolás.
214
Párhuzamos RC-kapcsolás.
Valódi kondenzátor, mint RC-kapcsolás.
Soros RLC-kapcsolás.
Rezonanciafrekvencia.
Feszültségrezonancia.
A soros rezgőkör.
Párhuzamos RLC-kapcsolás.
Áramrezonancia.
A párhuzamos rezgőkör.
Frekvencia kiválasztás.
Frekvencia szűrés.
A rezgőkör szabad rezgései.
Csillapodó rezgés.
Teljesítmények a váltakozó áramú körben.
Teljesítménytényező.
Fázisjavítás.
Többfázisú hálózatok.
A háromfázisú rendszer.
Háromszögkapcsolás.
Csillagkapcsolás.
A háromfázisú rendszer teljesítménye.
Aszimmetrikus terhelés.
Forgó mágneses tér.
A villamos energia szállítása és elosztása.
A villamos gépek elméletének alapjai.
A transzformátor felépítése, működése.
Villamos forgógépek.
Szinkrongépek.
Aszinkrongépek.
Egyenáramú gépek.
7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél.
7.5.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása
215
8. Elektronikus áramkörök tantárgy 144 óra
8.1.A tantárgy tanításának célja
Az elektronikus áramkörök tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók
áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését.
A tanulók ismerjék meg az elektronikus áramkörök építőelemeit. Tegye képessé a
tanulókat az elektronikai az elektronikus alkatrészekből felépített kapcsolások
működésének megértésére.
8.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
8.3.Témakörök
8.3.1. Villamos áramköri alapismeretek 48 óra
Aktív áramköri elemek
Passzív áramköri elemek
Lineáris áramköri elemek
Nemlineáris áramköri elemek
Aktív áramkör
Aktív áramköri elemeket is tartalmaz
Passzív áramkör
Kizárólag passzív áramköri elemeket tartalmaz
Lineáris áramkör
Minden áramköri eleme lineáris
Nemlineáris áramkör
Tartalmaz nemlineáris áramköri elemeket is
Két pólusok
Aktív (generátorjellegű) két pólus
Ideális feszültséggenerátorok
Valóságos feszültséggenerátorok
Üres járási feszültség
Rövidzárási áram
Belső ellenállás
Ideális áramgenerátorok
Valóságos áramgenerátorok
Üres járási feszültség
Rövidzárási áram
Belső ellenállás
216
Feszültség és áramgenerátort együttesen tartalmazó kombinált aktív kétpólusok
Passzív kétpólusok
Felépítése:
Ellenállás, induktivitás, kapacitás vagy ezek kombinációja
Helyettesítő képe
Aktív kétpólusok helyettesítő képe
Thevenin tétel
Norton tétel
Négypólusok
Deffiníció, rajzjel
Aktív négypólusok
Legalább egy aktív áramköri elemet tartalmaz
Passzív négypólusok
Csak passzív áramköri elemeket tartalmaz
Lineáris négypólusok
Minden áramköri elemük lineáris
Nemlineáris négypólusok
Nemlineáris áramköri elemeket is tartalmaz
Szimmetrikus négypólusok
Kimenetük és bemenetük felcserélhető
Ábrázolásuk.
Földszimmetrikus négypólusok
Kimeneti és ezzel egyidejűleg bemeneti kapcsaik felcserélhetők
Ábrázolásuk.
Négypólusok paraméterei
Impedancia paraméterek
Bemeneti impedancia
Átviteli (transzfer) impedancia nyitott bemenetnél
Átviteli (transzfer) impedancia nyitott kimenetnél
Kimeneti impedancia
Admittancia paraméterek
Bemeneti admittancia
Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt bemenetnél
Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt kimenet esetén
Kimeneti admittancia
Hibrid paraméterek
Bemeneti impedancia
Feszültségvisszahatás nyitott bemenet esetén
Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén
Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén
Inverz hibrid paraméterek
Üresjárási bemeneti vezetőképesség
217
Rövidzárási áramvisszahatás
Üresjárási feszültségerősítési tényező
Rövidzárási kimeneti ellenállás
Négypólusok feszültségátvitele
A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggősége
8.3.2. Tápegységek 48 óra
A hálózati transzformátorok.
Hálózati egyenirányítók.
Egyutas egyenirányítók
Kétutas egyenirányítók
Graetz-kapcsolás
Középleágazásos kapcsolás
Lineáris feszültségszabályozók (áteresztő stabilizátorok)
A legegyszerűbb kivitel
Fix kimeneti feszültségű stabilizátorok
Változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok
Kis feszültségkülönbségű stabilizátorok
Negatív stabilizátorok
Földfüggetlen feszültségforrás feszültségének szimmetrikus megosztása
Négyhuzalos feszültségstabilizátor
Integrált feszültségstabilizátorok áttekintése
Referenciafeszültség előállítása
Zener diódás megoldások
Tranzisztoros referenciafeszültség források
Kapcsoló üzemű tápegységek
Szekunder oldali kapcsolóüzemű tápegységek
Feszültségcsökkentő átalakító
A kapcsolójel előállítása
Feszültségnövelő kapcsolás
Polaritásváltó kapcsolás
Tárolóinduktivitás nélküli polaritásváltó kapcsolás
Típusválaszték
Primer oldali kapcsoló üzemű tápegységek
Együtemű átalakítók
Ellenütemű átalakítók
Nagyfrekvenciás transzformátorok
Teljesítménykapcsolók
Kapcsolójel előállítása
Veszteségszámítás
Integrált vezérlőkapcsolások
218
8.3.3. Félvezetők 48 óra
Félvezető diódák.
A PN átmenet felépítése és működése
A határréteg kialakulása
A félvezető dióda felépítése és működése
A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése
A félvezető dióda záróirányú előfeszítése
A dióda karakrerisztikája, jellemző adatai
A félvezető diódák típusai
Egyenirányító diódák
Zener-diódák
Tűsdiódák
Kapacitásdiódák
Alagútdiódák
Schottky diódák
Tranzisztorok.
Bipoláris tranzisztorok.
Bipoláris tranzisztorok felépítése
A bipoláris tranzisztor működése
A bipoláris tranzisztor alapegyenletei
A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai
A bipoláris tranzisztor jelleggörbéi
A bipoláris tranzisztor műszaki adatai
A bipoláris tranzisztor határértékei
A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére
Unipoláris tranzisztorok
Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok
Felépítés és fizikai működés
Jelleggörbék, adatok, határadatok
MOSFET tranzisztorok
Felépítés és fizikai működés
Jelleggörbék, adatok, határadatok
Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai
Erősáramú félvezető eszközök.
Négyrétegű diódák
Tirisztorok
Vezérlőelektódával kikapcsolható tirisztor
Tirisztortetródák
Változtatható áramú kapcsolásdióda (DIAC)
Kétirányú tirisztortrióda (TRIAC)
Egyátmenetűtranzisztor (UJT)
Optoelektronikai alkatrészek.
219
Fotoellenállás
Fotodióda
Fotoelemek
Fototranzisztorok
Fényt kibocsátó dióda (LED)
8.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem
8.5.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
220
GYAKORLAT:
10320-12 Elektronikai berendezések
9. Elektronika gyakorlat tantárgy 324 óra
9.1.A tantárgy tanításának célja
Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy mélyítse el az
elektrotechnika tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A tanuló
gyakorlati munkája során ismerje meg az elektronikai áramkörök létrehozása és
vizsgálata során használt eszközöket.
9.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
9.3.Témakörök
9.3.1. Áramkörök építése, üzemeltetése 121 óra
Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése
Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük.
A fóliamintázat kialakítása
A szitanyomás technológiája.
Eszközök, segédanyagok.
Nyomtatott áramkörök maratása.
Forrasztandó felületek előkészítése.
Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat.
Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése.
Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,
polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.
Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.
Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség.
alkatrészek jelölése
Áramköri modulok üzembe helyezése
Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan)
Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi
áramfelvétel mérése)
Az áramkör funkcionális vizsgálata
Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása
és beállítása
221
Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése
A mérési eredmények kiértékelése
Berendezés összeszerelése és üzembe helyezése
Áramköri modulok beépítése
Kezelőszervek beépítése, csatlakoztatása
Be- és kimeneti csatlakozási felületek kialakítása
Speciális funkciójú kiegészítő elemek beépítése
A berendezés készre szerelése
Hibakeresés
Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés
Hibás javítási egység (alkatrész vagy modul) meghatározása
A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően
A javított áramkör, berendezés beüzemelése
Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése
A javítási művelet dokumentálása
9.3.2. Elektronikai áramkörök vizsgálata 121 óra
Kétpólusok építése, mérése
Aktív kétpólusok vizsgálata
Passzív kétpólusok vizsgálata
Félvezető diódák vizsgálata
Félvezető dióda nyitó karakterisztika felvétele
Félvezető dióda nyitó karakterisztika felvétele
Speciális diódák vizsgálata
Zener diódák mérése
Tűsdiódák mérése
Kapacitásdiódák mérése
Alagútdiódák mérése
Schottky –diódák mérése
Bipoláris tranzisztorok vizsgálata
A bipoláris tranzisztor műszaki adatainak értelmezése katalógus alapján
A tranzisztor jelleggörbéi
A bipoláris tranzisztor karakterisztikájának felvétele
Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral
Közös emitteres alapkapcsolás vizsgálata
Munkaponti adatok mérése
Erősítő jellemzők mérése
Frekvenciaátvitel mérése
Közös bázisú alapkapcsolás vizsgálata
Munkaponti adatok mérése
Erősítő jellemzők mérése
Frekvenciaátvitel mérése
222
Közös kollektorú alapkapcsolás vizsgálata
Munkaponti adatok mérése
Erősítő jellemzők mérése
Frekvenciaátvitel mérése
Unipoláris tranzisztorok
Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok
Jelleggörbék adatok , határadatok értelmezése katalógus alapján
MOSFET tranzisztorok
Jelleggörbék adatok , határadatok
Erősítő alapkapcsolások térvezérlésű tranzisztorral
Source- kapcsolású erősítőfokozat vizsgálata
Munkaponti adatok mérése
Erősítő jellemzők mérése
Frekvenciaátvitel mérése
Gate- kapcsolású erősítőfokozat vizsgálata
Munkaponti adatok mérése
Erősítő jellemzők mérése
Frekvenciaátvitel mérése
Drain- kapcsolású erősítőfokozat vizsgálata
Munkaponti adatok mérése
Erősítő jellemzők mérése
Frekvenciaátvitel mérése
9.3.3. Műszaki dokumentáció gyakorlat 82 óra
Számítógépes szimuláció
A számítógépes szimuláció alkalmazásának lehetőségei
Szimuláció az elektronikában.
Az áramköri szimuláció alkalmazásának előnyei
Az áramköri szimuláció alkalmazásának korlátai
Szimuláció fogalma, a szimulációs szoftverek fő jellemzői
A szimuláció szintjei
Áramköri szintű szimuláció
Logikai szintű szimuláció
Kevert módú szimuláció
Az analízis üzemmódjai
Egyenáramú (DC) analízis
Váltakozó áramú (AC) analízis
Tranziens analízis
Az áramköri szimulációs programok helye az elektronikai szoftverek közt
Egy konkrét (EWB, TINA stb.) áramköri szimulációs program
Munkaablak
Alkatrészkészlet
223
Mérőműszerek kezelése
Áramkörök építése, a szimulációs program használata
Alkatrész – és áramkörkönyvtár használata
Az alkatrészek jellemzői
Az áramköri könyvtár használata
Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata.
Egyszerű áramkörök szimulációja.
Az elvégzett szimuláció dokumentálása.
Áramköri modulok (makrók ) létrehozása és használata.
Kapcsolási rajz és NYÁK
Egyszerű áramkör műszaki dokumentációjának elkészítése.
A villamos berendezések dokumentációi, a kapcsolási rajz jellemzői, elkészítési
szempontok.
Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői.
Kapcsolási rajz készítése.
Az alkatrészjegyzék, a jellemzők feltüntetése; az alkatrészjegyzék
elkészítésének szempontjai.
Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése, beállításai.
A kapcsolási rajz elkészítésének szempontjai, a szerkesztő program kezelése.
Alkatrész-, kötés-, és hibalista készítése.
A PCB kezelése.
Az alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok.
Az automatikus huzalozás.
Nyomtatás, nyomtatatási formák betartása.
9.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél
224
10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása
10. Ipari alkalmazástechnika gyakorlat tantárgy 324 óra
10.1. A tantárgy tanításának célja
Az ipari alkalmazástechnika gyakorlat célja, hogy elmélyítse az ipari
alkalmazástechnika tanulása során szerzett ismereteket.
Gyakorlati példákon keresztül fejlessze a tanulók áramköri szemléletét.
A tantárgy tanulása során megismert áramkörökön keresztül a tanulók
megismerkednek az elektronikai áramkörök felhasználásának lehetőségeivel is.
10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
10.3. Témakörök
10.3.1. Tápegységek mérése 108 óra
Egyszerű egyenirányítók vizsgálata
Egyutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Középkivezetéses, kétutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése.
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Feszültségtöbbszöröző vizsgálata
Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata
Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
225
Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Stabilizátorok mérése
Elemi stabilizátorok vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző
bemeneti feszültségek estén
Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő
ellenállások esetén
Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása
Integrált stabilizátorok vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő
ellenállások esetén
Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása
Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség növelésekor
Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata
Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor
Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor
Visszahajló jelleggörbéjű túláramvédelem vizsgálata
10.3.2. Oszcillátorok mérése 108 óra
Az oszcilláció feltételeinek vizsgálata
A rezgési frekvencia mérése
A rezgési feltételek vizsgálata
Amplitúdófeltétel
Fázisfeltétel
Torzítás mérése
Frekvenciastabilitás mérése
Amplitúdóstabilitás mérése
LC oszcillátorok jellemzőinek mérése
Szelektív erősítő és amplitúdóhatárolás mérése
Uki mérése különböző frekvenciák esetén
f0 hangolási frekvencia meghatározása (Ukimax)
Uki ,Ube mérése f0 frekvencián
Sávközépi A0 erősítés meghatározása
226
Az erősítő sávszélességének mérése
Colpitts-oszcillátor mérése
Áramfelvétel mérése
Munkaponti adatok meghatározása
Uv visszacsatolt feszültség mérése
Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása
RC-oszcillátorok jellemzőink mérése
Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése
Feszültségátvitel (csillapítás) mérése
Fázismenet mérése
Fázistolós oszcillátor mérése
Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián
Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása
Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének és
fázistolásának mérése
Amplitúdószabályozás vizsgálata
Wien-hídas oszcillátor mérése
Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián
A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása
Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián
Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása
Kristályoszcillátorok vizsgálata
Kristályoszcillátor jellemzőinek meghatározása
10.3.3. Impulzustechnikai mérések 108 óra
Impulzustechnika
Impulzus jellemzők mérése
Felfutási idő
Lefutási Idő
Túllövés
Tetőesés
Impulzus idő
Periódus idő
Impulzus ismétlődési frekvencia
Kitöltési tényező
Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata.
Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata
Differenciáló áramkör mérése
Integráló áramkör mérése
Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata
227
Félvezető dióda kapcsolóüzemben
Sorsos diódás vágókapcsolás mérése
Jelalak
Vágási szint meghatározás
Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése
Jelalak
Vágási szint meghatározás
Kettős vágókapcsolás mérése
Jelalak
Vágási szint meghatározás
Multivibrátorok vizsgálata
Tranzisztor kapcsolóüzemben
Astabil multivibrátor mérése
Működés vizsgálata
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Monostabil multivibrátor mérése
Működés vizsgálata
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Bistabil multivibrátor mérése
Működés vizsgálata
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Schmitt-trigger vizsgálata
228
10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél
10.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
229
ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT 140 óra
10320-12 Elektronikai berendezések
Elektronika gyakorlat tantárgy
Témakörök
Áramkörök építése, üzemeltetése 80 óra
Áramköri modulok üzembe helyezése
Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan)
Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi
áramfelvétel mérése)
Az áramkör funkcionális vizsgálata
Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása
és beállítása
Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése
A mérési eredmények kiértékelése
Berendezés összeszerelése és üzembe helyezése
Áramköri modulok beépítése
Kezelőszervek beépítése, csatlakoztatása
Be- és kimeneti csatlakozási felületek kialakítása
Speciális funkciójú kiegészítő elemek beépítése
A berendezés készre szerelése
Hibakeresés
Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés
Hibás javítási egység (alkatrész vagy modul) meghatározása
A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően
A javított áramkör, berendezés beüzemelése
Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése
A javítási művelet dokumentálása
10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása
Ipari alkalmazástechnika gyakorlat tantárgy 60 óra
Témakörök
Tápegységek mérése 20 óra
Egyszerű egyenirányítók vizsgálata
Egyutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül (ÖGY)
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral(ÖGY)
230
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Középkivezetéses ,kétutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése.
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek
(időállandó esetén)
Feszültségtöbbszöröző vizsgálata
Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata
Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és
ellenállásértékek (időállandó esetén)
Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül
Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral
Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és
ellenállásértékek (időállandó esetén)
Stabilizátorok mérése
Elemi stabilizátorok vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző
bemeneti feszültségek estén
Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző
terhelő ellenállások esetén
Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása
Integrált stabilizátorok vizsgálata
Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző
terhelő ellenállások esetén
Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása
Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség
növelésekor
Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata
231
Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor
Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor
Visszahajló jelleggörbéjű túláramvédelem vizsgálata
Oszcillátorok mérése 20 óra
LC oszcillátorok jellemzőinek mérése
Colpitts-oszcillátor mérése
Áramfelvétel mérése
Munkaponti adatok meghatározása
Uv visszacsatolt feszültség mérése
Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása
RC-oszcillátorok jellemzőink mérése
Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése
Feszültségátvitel (csillapítás) mérése
Fázismenet mérése
Fázistolós oszcillátor mérése
Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián
Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása
Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének és
fázistolásának mérése
Amplitúdószabályozás vizsgálata
Wien-hídas oszcillátor mérése
Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián
A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása
Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián
Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása
Kristályoszcillátorok vizsgálata
Kristályoszcillátor jellemzőinek meghatározása
Impulzustechnikai mérések 20 óra
Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata.
Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata
Differenciáló áramkör mérése
Integráló áramkör mérése
Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata
Félvezető dióda kapcsolóüzemben
Sorsos diódás vágókapcsolás mérése
Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése
Kettős vágókapcsolás mérése
232
Multivibrátorok vizsgálata
Astabil multivibrátor mérése
Működés vizsgálata
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Monostabil multivibrátor mérése
Működés vizsgálata
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Bistabil multivibrátor mérése
Működés vizsgálata
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Schmitt-trigger vizsgálata
233
11. évfolyam
ELMÉLET
11499-12 Foglalkoztatás II. 11. Foglalkoztatás II. tantárgy 32 óra
11.1. A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a
munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-
11.3. Témakörök
11.3.1. Munkajogi alapismeretek 8 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,
költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei
(megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok,
együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért
való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).
Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése,
munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése,
felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.
Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási
jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.
Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus
munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka,
bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben
történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai
idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,
háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes
munka.
11.3.2. Munkaviszony létesítése 8 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő,
határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum,
képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.
Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a
munkáltató által kiadandó dokumentumok.
234
Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási
összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és
járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái
(pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
11.3.3. Álláskeresés 8 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi
munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási
támogatások ismerete.
Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi
kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú,
önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél
felépítése.
Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak,
személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai
Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben),
munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába
történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.
Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó
(FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál
(NPP).
Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd
szerepe.
11.3.4. Munkanélküliség 8 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei:
álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő
együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség
megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés;
munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.
Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj
előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,
közfoglalkozatás főbb szabályai
Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése,
Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.
Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”):
önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések,
béralapú támogatások, mobilitási támogatások).
235
Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni
vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés,
vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.
A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,
munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub,
pszichológiai tanácsadás.
11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
11.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
11497-12 Foglalkoztatás I.
12. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és
szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá
egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy
a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen
végezni a munkáját.
Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy
alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők,
segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre
építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az
induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez
kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva
valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:
idegen nyelvek
Témakörök
12.1.1. Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra
A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő)
vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz
236
kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a
jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű
mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása
révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve
elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett
egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli
feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő
használattal ezekre egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni.
A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető
igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.
12.1.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra
A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás,
a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség,
szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen
nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt.
Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen
nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a
segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés,
a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák
arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve
esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a
munkahelyi meghallgatás során.
12.1.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra
/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív
memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/
A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák
idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív
nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív
memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg.
Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját
meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz,
hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen
nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél
tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi
asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának
képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az
anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései)
között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása
során valósul meg.
237
Az elsajátítandó témakörök:
- személyes bemutatkozás
- a munka világa
- napi tevékenységek, aktivitás
- étkezés, szállás
Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási
képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai
szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.
12.1.4. Munkavállalói szókincs 20 óra
/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/
A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör
elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű
mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon
bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának
elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a
célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó
formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami
alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről
tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó
gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.
12.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes
tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott
formában zajlik.
12.3. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása 13. Elektronikus áramkörök tantárgy 112 óra
13.1. A tantárgy tanításának célja
Az elektronikus áramkörök tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók
áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését.
A tanulók ismerjék meg az elektronikus áramkörök építőelemeit. Tegye képessé a
238
tanulókat az elektronikai az elektronikus alkatrészekből felépített kapcsolások
működésének megértésére.
13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
13.3. Témakörök
13.3.1. Erősítők 38 óra
Alapfogalmak
Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása.
Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása.
Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása.
Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe.
Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.
Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.
Erősítő áramkörök.
Erősítők jellemzői.
Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral.
Emitterkapcsolású erősítőfokozat
Kollektorkapcsolású erősítőfokozat
Báziskapcsolású erősítőfokozat
Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása
Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral.
Source-kapcsolású erősítőfokozat
Drain-kapcsolású erősítőfokozat
Gate-kapcsolású erősítőfokozat
Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása
Zajviszonyok az erősítőkben
Az erősítőkben keletkező zajok forrása
Az erősítőkben keletkező zajok típusai
Az erősítők zajtényezője
Torzítások az erősítőkben
Lineáris torzítások
Nemlineáris torzítások
Visszacsatolás.
Visszacsatolás elve
A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire
A negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása
239
13.3.2. Műveleti erősítők 37 óra
Alapfogalmak
Egyenáramú erősítők
Differenciálerősítők
Fázisösszegző áramkör
Darlington-kapcsolás
Tranzisztoros áramgenerátorok
Műveleti erősítő kimeneti fokozatai.
Integrált műveleti erősítők
Integrált műveleti erősítő tulajdonságai
Az ideális műveleti erősítő
A valóságos műveleti erősítő.
Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén.
Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel.
Nem invertáló alapkapcsolás.
Invertáló alapkapcsolás.
Különbségképző áramkör.
Előjelfordító feszültségösszegző áramkör
Műveleti erősítők munkapont beállítása
A bemeneti nyugalmi áram biztosítása
Ofszet feszültség kompenzálása
Ofszet áram kompenzálása
Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása
Műveleti erősítők alkalmazásai
Váltakozó feszültségű erősítők
Aktív szűrőkapcsolások
Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában
13.3.3. Digitális technika alapjai 37 óra
A logikai hálózatok alaptörvényei.
A logikai algebra (Boole algebra )szabályai.
Logikai műveletek.
Negáció (invertálás)
Műveleti jel
Igazság tábla
Kapcsolási rajzjel
Kapcsolókkal történő megvalósítás
VAGY (OR) kapcsolat
Műveleti jel
Igazság tábla
Kapcsolási rajzjel
Kapcsolókkal történő megvalósítás
240
ÉS (AND) kapcsolat
Műveleti jel
Igazság tábla
Kapcsolási rajzjel
Kapcsolókkal történő megvalósítás
Nem-VAGY (NOR) kapcsolat
Műveleti jel
Igazság tábla
Kapcsolási rajzjel
Kapcsolókkal történő megvalósítás
Nem-ÉS (NAND) kapcsolat
Műveleti jel
Igazság tábla
Kapcsolási rajzjel
Kapcsolókkal történő megvalósítás
Kizáró-VAGY (XOR)
Műveleti jel
Igazság tábla
Kapcsolási rajzjel
Kapcsolókkal történő megvalósítás
Logikai függvények megadási módjai.
Szöveges függvény megadás
Algebrai függvény megadás
Grafikus függvény megadás
Idődiagrammos függvény megadás
Kapcsolási rajz
Kombinációs hálózatok.
Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése.
Logikai hálózatok tervezése.
Algebrai egyszerűsítés
Boole-algebra szabályai
Grafikus egyszerűsítés
V-K tábla
Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök
segítségével.
13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem
13.5. A tantárgy értékelésének módja
241
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
242
10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása
14. Ipari alkalmazástechnika 96 óra
14.1. A tantárgy tanításának célja
Az ipari alkalmazástechnika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók
áramköri szemléletét. A tantárgy tanulása során megismert áramkörökön keresztül
a tanulók megismerik az elektronikai áramkörök felhasználásának lehetőségeit.
14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
14.3. Témakörök
14.3.1. Jelkeltő és jelformáló áramkörök 32óra
Impulzustechnika
Impulzus jellemzők:
Felfutási idő
Lefutási Idő
Túllövés
Tetőesés
Impulzus idő
Periódus idő
Impulzus ismétlődési frekvencia
Kitöltési tényező
Aktív és passzív jelformáló áramkörök.
Lineáris jelformáló áramkörök
Differenciáló áramkör
Felépítés
Működés
Jelalak
Integráló áramkör
Felépítés
Működés
jelalak
Nemlineáris jelformáló áramkörök
Félvezető dióda kapcsolóüzemben
Sorsos diódás vágókapcsolás
Felépítés
Működés
243
Jelalak
Párhuzamos diódás vágókapcsolás
Felépítés
Működés
Jelalak
Kettős vágókapcsolás
Felépítés
Működés
Jelalak
Multivibrátorok
Tranzisztor kapcsolóüzemben
Astabil multivibrátor
Felépítés
Működés
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Monostabil multivibrátor
Felépítés
Működés
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Bistabil multivibrátor
Felépítés
Működés
Munkaponti adatok
Impulzus fel-és lefutási idő
Impulzuskitöltési tényező
Ismétlődési frekvencia
Kimeneti amplitúdó
Jelalak
Schmitt-trigger
Oszcillátorok
244
Oszcillátorok működési elve és felépítése
Negatív ellenállást felhasználó oszcillátorok
Visszacsatolt oszcillátorok
Visszacsatolás (hurokerősítés)
Amplitúdó feltétel
Fázisfeltétel
LC oszcillátorok
Alkalmazási terület
Tulajdonságok
Általános berezgési feltétel
Meissner-oszcillátor (transzformátoros csatolású áramkör)
Frekvencia meghatározó elem
Hartley-oszcillátor (induktív hárompontkapcsolás)
Colpits-oszcillátor (kapacitív hárompontkapcsolás)
Emittercsatolt LC oszcillátor
Ellenütemű oszcillátorok
Kvarcoszcillátorok
Alkalmazási terület
Tulajdonságok
A rezgőkvarc elektromos tulajdonságai
Alapharmonikus oszcillátorok
Felharmonikus oszcillátorok
RC oszcillátorok
Alkalmazási terület
Tulajdonságok
Wien-hidas oszcillátor
Wien-osztó
Felépítés
Átvitel
Visszacsatolt erősítő
Függvénygenerátorok
Elvi elrendezés
Gyakorlati kivitel
Feszültségvezérelt függvénygenerátorok
14.3.2. Funkcionális áramkörök 32 óra
Kombinációs hálózatokra épülő egységek
Összeadó áramkörök
Az összeadó áramkör elvi felépítése
Bináris összeadók
Fél összeadó áramkör
245
Teljes összeadó áramkör
Kivonó áramkör
BCD összeadó
Komparátorok
A komparátor elvi felépítése
Egy bites komparátor tervezése
Négy bites komparátor tervezése
16 bites komparátor tervezése
Aritmetikai-logikai egységek
Az aritmetikai logikai egységek elvi felépítése
Konkrét ALU egység működésének vizsgálata
Paritás előállító és – vizsgáló áramkörök
Paritás előállító és –vizsgáló áramkörök elvi felépítése
Konkrét paritás előállító egység működésének vizsgálata
Dekódoló áramkörök
Dekódoló áramkörök elvi felépítése
Konkrét dekódoló áramkörök működése, jelei
Dekódoló áramkör tervezése
Kódoló áramkörök
Kódoló áramkörök elvi felépítése
Konkrét kódoló áramkör működése, jelei
Kódoló áramkör tervezése
Multiplexerek,
A multiplexerek elvi működése
Adatok kiválasztása
Multiplexerek bővítése
Demultiplexerek
A demultiplexerek elvi működése
Adatok szétosztása
Dekódolás
Demultiplexerek bővítése
Szekvenciális hálózatokra épülő egységek
Regiszterek
A regiszterek elvi működése
P-P és S-S regiszterek felépítése
Átlátszó D tárolókból felépített regiszter (latch)
Shift regiszterek
Gyűrűs számlálók
n-ből 1 számlálók
Johnson számláló
Maximális hosszúságú számláló
Számlálók
246
MSI számlálók
Multivibrátorok
Monostabil multivibrátorok
Megvalósítás
Alkalmazások
Astabil multivibrátorok
Megvalósítás
Alkalmazások
Memóriák
Csak olvasható tárak
Írható olvasható tárak
Memória chip-ek jelei
Memória chip-ek összekapcsolása
D/A és A/D átalakítók
Digitál-analóg átalakítók
Analóg –digitál átalakítók
14.3.3. Irányítástechnika 32 óra
Az irányítás fogalma.
Irányítási példák.
Az irányítás részműveletei:
Érzékelés (információszerzés)
Ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása alapján)
Rendelkezés
Beavatkozás
Az irányítási rendszer felépítése.
A jelhordozó és a jel fogalma.
Az analóg és a digitális jel.
Az irányítási rendszer fő részei:
irányító berendezés
irányított berendezés
Az irányítási rendszer szerkezeti részei:
az elem
a szerv
a jelvivő vezeték
Az irányítás fajtái:
a rendelkezés létrejötte szerint:
kézi
önműködő
a hatáslánc szerint:
vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás
szabályozás, mint zárt hatásláncú irányítás
247
Az irányítási rendszer jelképes ábrázolása:
szerkezeti vázlat
működési vázlat
hatásvázlat
Az irányításban használt segédenergiák.
A segédenergiák fajtái:
villamos
pneumatikus
hidraulikus
vegyes
Vezérlés
A vezérlési vonal
A vezérlési vonal részei
A vezérlési vonal jelei
A vezérlési vonal jellemzői
A vezérlések fajtái
A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei:
Érzékelőszervek
Kapcsolókészülékek
Kézi kapcsolók
Nyomógombok
Reedkontaktus
Mikrokapcsolók
Érintkezőmentes, elektronikus kapcsolók
Beavatkozó szervek
Mágneskapcsolók
Reedrelé
Mágnesszelepek
Villamos szervomotorok
Membránmotoros szelep
Relék
Elektromechanikai relék
Semleges relék
Polarizált relék
Időrelék
késleltetve meghúzó
késleltetve elengedő
késleltetve meghúzó és elengedő
Hőrelék
Időzítő- és ütemezőkészülékek
Az áramútrajz
Rajzjelek
248
Tervjelek
Alapvető villamos relékapcsolások:
Meghúzatás
Öntartás
A relé ejtése
Reteszelés
Nyomógombos keresztreteszelés
Elemi relés vezérlések:
Távvezérlés
Indítás több helyről
Leállítás több helyről
Villamos motor indításának vezérlése
Villamos motorok fékezésének vezérlése
Forgásirányváltás
Fordulatszám-változtatás
Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros, mikrokontrolleres)
programozása
Egyszerűbb, PLC-vel, vagy „intelligens programozható relével” irányított ipari
folyamatok modellezése
PLC-ktipusai, felépítése.
A PLC kiválasztása
A meghatározott paramétereknek megfelelő PLC kiválasztása, figyelembe véve
a bővíthetőség, a kivitel, a terhelhetőség, a program várható nagysága, a
program archiválhatósága és a biztonsági követelmények, stb. szempontjait.
14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem
14.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
249
GYAKORLAT
10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása
15. Ipari alkalmazástechnika gyakorlat tantárgy 512 óra
15.1. A tantárgy tanításának célja
Az ipari alkalmazástechnika gyakorlat célja, hogy elmélyítse az ipari
alkalmazástechnika tanulása során szerzett ismereteket.
Gyakorlati példákon keresztül fejlessze a tanulók áramköri szemléletét.
A tantárgy tanulása során megismert áramkörökön keresztül a tanulók
megismerkednek az elektronikai áramkörök felhasználásának lehetőségeivel is.
15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
15.3. Témakörök
15.3.1. Áramkörök vizsgálata 160 óra
Erősítő alapkapcsolások vizsgálata
Munkaponti jellemzők ellenőrzése
Erősítőjellemzők beállítása és mérése
Lehetséges hibák felismerése és javítása
Többfokozatú erősítők vizsgálata
Munkaponti jellemzők ellenőrzése
Erősítés beállítása potenciométer segítségével
Erősítőjellemzők beállítása és mérése
Lehetséges hibák felismerése és javítása .
Szélessávú erősítők vizsgálata
Munkaponti jellemzők ellenőrzése
Erősítőjellemzők beállítása és mérése
Lehetséges hibák felismerése és javítása
Hangolt erősítők vizsgálata
Munkaponti jellemzők ellenőrzése
Erősítőjellemzők beállítása és mérése
Lehetséges hibák felismerése és javítása
250
Teljesítmény erősítők vizsgálata
Munkaponti jellemzők ellenőrzése
Erősítőjellemzők beállítása és mérése
Lehetséges hibák felismerése és javítása
Műveleti erősítők vizsgálata
Műveletvégző kapcsolás ellenőrzése
Mérőerősítő vizsgálata
Nem lineáris alkalmazások (komparátor)
Digitális áramkörök vizsgálata
Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével
Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál
Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata
Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal
Villamos készülékek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások
ellenőrzése.
Villamos készülékek kezelésének betanítása.
Különleges villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői
karbantartások elvégzése.
15.3.2. Digitális áramkörök vizsgálata 142 óra
Digitális áramkörök jellemzőinek mérése
Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével.
Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál.
Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata.
Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal.
Kombinációs hálózatok működésének elemzése
Logikai kapuk megvalósítása NAND és NOR kapuk segítségével
Kombinációs hálózatok megvalósítása NAND és NOR kapuk
segítségével
Logikai szintek mérése különböző bemenet vezérlések esetén,
igazságtábla felvétele logikai függvény megadása
Sorrendi hálózatok működésének a vizsgálata
Aszinkron számláló működésének vizsgálata
Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp segítségével,
állapot átmeneti tábla felvétele
Aszinkron MSI számláló vizsgálata
251
Aszinkron MSI számláló vizsgálata
Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével
Funkcionális áramkörök alkalmazása
Digitális áramkörök hibáinak felismerése, javítása
Digitális áramköri hibák típusai.
Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele lépegető és
nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).
15.3.3. PLC programozás 105 óra
A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése.
A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek
bekötése).
A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel.
PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat
megteremtése.
A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük
leellenőrzése.
Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések,
megszámlálások).
Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata,
allokációs lista készítése.
A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk.
Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel,
létradiagramos programozási nyelven.
Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven.
Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-,
programozási nyelveken.
Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés,
dokumentálás.
Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási
nyelveken (létra, utasításlistás, funkcióblokkos) megírtprogramok átírása egyik
programnyelvről a másikra. Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén.
Átírt programok ellenőrzése.
PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata.
A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás),
üzemmódok kiválasztása.
Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok
programozása.
15.3.4. PLC program tesztelése 105 óra
252
Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai.
A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt
berendezéseken.
A programozó készülék (laptop) bevonása a hibakeresésbe (on-line diagnózis)
Hibanapló, hibaelemzés.
A rendelkezésre álló PLC szimuláció és/vagy monitor üzemmódjának használata
hibakeresésre.
Tesztelt program „üzemi” próbája modellek és szimulációs programok
segítségével.
A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb
lehetőségeinek használata hibakeresésre.
TELEMECANIQUE PLC (check PLC ,module diagnostics, setclock, update
firmware, error code), LCD kijelző információi. Számítógép - PLC kapcsolat
(communication setup), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (check
the program, compare the program with module data). I/O editor, program
ellenőrzés (Analyze program, view program errors). Forcing Input/Output
Values, Animation üzemmód használata hibakeresésre.
OMRON PLC PLC (status, clear memory, allocate memory, error log, PLC
setup).Számítógép - PLC kapcsolat (communications), kapcsolat ellenőrzése.
Program ellenőrzése (verify program, force - set data, program check).
FESTO PLC (Controller settings, Driver és I/O configurations). Számítógép -
PLC kapcsolat (Communication Port Preferences), kapcsolat ellenőrzése.
Program ellenőrzése (Project settings, Forcing Inputs and Outputs). Online
üzemmód használata hibakeresésre (Control panel, breakpoints, Online
Display használata).Hibakezelési lehetőségek (programmal és program
nélkül, függvény modulok használata, hibakódok, Watchdog driver).
Klöckner-Moeller PLC és project beállítások ellenőrzése. Számítógép - PLC
kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Szimuláció beállításai (ciklus, töréspont).
SIEMENS PLC és project beállítások ellenőrzése (PLC-Info, PLC-memory, I/O
diagnosis). Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Online
üzemmód használata hibakeresésre (force variables, force outputs).
SCHNEIDER PLC és project beállítások ellenőrzése (Configurator).
Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése (ethernet, modbus).
Program ellenőrzése (analyze program).Online üzemmód használata
hibakeresésre (Control panel, controller status, online events és diagnostics).
Hibakezelési lehetőségek (ErrorReport).
15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél
15.5. A tantárgy értékelésének módja
253
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
254
Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola
OM azonosító: 100563
A
HEGESZTŐ szakképesítés
5. Gépészet szakmacsoport
IX. Gépészet ágazat
OKJ SZÁM: 34 521 06
H E L Y I P R O G R A M J A
Készült:
A szakképzési kerettantervek 14/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján készült.
Debrecen 2015.
255
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a 34 521 06 Hegesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06
A szakképesítés megnevezése: Hegesztő
A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet
Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év
256
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően
140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
257
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó
rendelet 3. számú mellékletében az 5. Gépészet szakmacsoportra meghatározott
kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak
megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
258
alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további
részletei az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
Hegesztő szimulátor
259
VII. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv
nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év
Ögy 140 140
10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év
Ögy 140 140
11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét 816 óra/év
Összesen: 2366 óra 2608 óra
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv
nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy. 160 óra 160 óra
2. évfolyam 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2302 óra 2540 óra
260
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
10162-12
Gépészeti alapozó
feladatok
Gépészeti
alapozó feladatok 2
2
Gépészeti
alapozó feladatok
gyakorlata
4 4 + 1
10163-12
Gépészeti
munkabiztonság
és
környezetvédelem
Munkavédelem 1 1
Elsősegélynyújtás
gyakorlat 1 + 0,5 1 + 1
10180-12
A hegesztés
előkészítő és
befejező műveletei
Hegesztési
alapismeretek 1 + 1 2 2 1 + 1
Hegesztési alap-
gyakorlatok 2 + 0,5 3 1,5 + 0,5 3 3
261
11497-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 2 2
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 0,5 + 0,5 0,5 + 1,5
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5 + 0,5 0,5
11453-12
Bevontelektródás
kézi ívhegesztő
feladatok
Hegesztési
ismeretek I. 4 3,5
Hegesztési
gyakorlatok I. 3 4 + 2 6 + 1 2
11455-12
Fogyóelektródás
védőgázas
ívhegesztő
feladatok
Hegesztési
ismeretek II. 3 3
Hegesztési
gyakorlatok II. 7 5,5 + 0,5 2
11456-12
Gázhegesztő
feladatok
Hegesztési
ismeretek III. 3 3
Hegesztési
gyakorlatok III. 7 + 1 8 + 1
262
11457-12
Volfrámelektródás
védőgázas
ívhegesztő
feladatok
Hegesztési
ismeretek IV. 2 2
Hegesztési
gyakorlatok IV. 7 + 0,5 8
Összes óra 4,5 + 1,5 10 + 1 9 14 + 2 7,5 + 0,5 15,5 + 2 12 19,5 + 3,5 8,5 + 2,5 23 + 1
Összes óra 14,5 + 2,5 140 23 + 2 140 23 + 2,5 31,5 + 3,5 160 31,5 + 3,5
Elméleti óraszámok/aránya 796 / 30,52% 784 / 31,11%
Gyakorlati óraszámok/aránya 1812/ 69,47% 1736 / 68,88%
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali
rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell
teljesülnie.
Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
263
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra
meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell
teljesülnie.
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
264
A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT
3 ÉVES SZAKKÉPZÉS
9. évfolyam
ELMÉLET
A 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
21. Gépészeti alapozó feladatok tantárgy 72 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
1.1. A tantárgy tanításának célja
A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse
a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését,
hozzájáruljon a gépészeti alapozó feladatok megértéséhez, képessé tegye a
tanulókat a munka világának, ezen belül a gépészeti témakörök jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a gépészeti eszközök működésének a megértésére.
A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a
törvényszerűségekre. A hallgatók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat,
tudjanak döntéseket hozni a gépészeti folyamatokkal és témakörökkel
kapcsolatban.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
265
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
1.3. Témakörök és elemeik
1.3.1. Műszaki dokumentációk 18 óra
Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma.
Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai
és tartalmi követelményei.
Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások.
Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és
axonometrikus ábrázolás.
Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés.
Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon.
Összeállítási és részletrajzok.
Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma.
Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások.
Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások.
Tűrés, illesztés.
Felületi minőség.
Jelképes ábrázolások.
A munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumok.
A munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációk.
Egyszerű gépészeti műszaki rajzok.
Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terv.
Rendszerek rajzai, kapcsolási vázlatok, folyamatábrák és folyamatrendszerek.
266
Technológiai sorrend fogalma, tartalma.
1.3.2. Gépészeti alapmérések 18 óra
Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Mértékegységek.
Műszaki mérés eszközeinek ismerete.
Hosszméretek mérése és ellenőrzése.
Szögek mérése és ellenőrzése.
Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.
Mérési utasítás.
Mérési pontosság.
Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése.
Mérési alapfogalmak, mérési hibák.
Műszerhibák.
Mérési jellemzők.
Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel.
Mérőeszközök.
Hossz- és szögmérő eszközök.
Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük.
Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk.
Külső felületek mérésének eszközei.
Belső felületek mérésének eszközei.
Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei.
267
Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei.
Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai.
Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma.
1.3.3. Anyagismeret, anyagvizsgálat 18 óra
Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai.
Anyagszerkezet-tani alapismeretek.
Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik.
Ötvözők hatása.
A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei.
Kiválasztás szempontjai.
Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok.
Könnyűfémek.
Nehézfémek.
Szinterelt szerkezeti anyagok.
Műanyagok.
Segédanyagok.
Hőkezelések, feladatuk, csoportosításuk.
Hőkezelő eljárások.
Hőkezelési hibák.
Jellegzetes hibák.
Anyaghibák.
Öntési hibák.
Hegesztési hibák.
268
Forgácsolás során képződő hibák.
Köszörülési hibák.
Képlékeny alakítás okozta hibák.
Kifáradás.
Korrózió
Hibakimutatás lehetőségei.
Anyagvizsgálati módok.
Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok).
Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat.
Technológiai próbák.
Szakítóvizsgálat
Hajlítóvizsgálat.
Csövek gyűrűtágító vizsgálata.
Lapító vizsgálat.
Törésvizsgálat.
Ütővizsgálat.
Keménységmérés
Metallográfiai vizsgálat.
Endoszkópos vizsgálat.
Folyadékbehatolásos repedésvizsgálat.
Mágnesezhető poros repedésvizsgálat.
Ultrahangos repedésvizsgálat.
Radiográfiai vizsgálat.
269
1.3.4. Fémek alakítása 18 óra
Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés,
fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás).
Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott
gépek, eszközök, szerszámok.
Lemezhajlítás.
Peremezés.
Domborítás, ívelés.
A megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagok.
Alkatrészek illesztése.
Illesztés reszeléssel.
Hántoló szerszámok, eszközök.
Lemezalkatrész készítése.
Sík és ívelt felületek hántolása.
A dörzsárazás szerszámai és művelete.
Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése.
Illesztés dörzsárazással.
Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek.
Illesztés csiszolással.
Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok.
Gépi forgácsolás szerszámai.
Gépi forgácsoló alapeljárások gépei.
Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
270
Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai.
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
1.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
271
A 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
22. Munkavédelem tantárgy 36 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
2.1 A tantárgy tanításának célja
A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók
munkavégzésének kialakítását és önálló gondolkodásra való nevelését. Tegye
képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek
és működésének megértésére.
2.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
2.3 Témakörök és elemeik
2.3.1 Munkabiztonság 18 óra
A baleset és a munkahelyi baleset fogalma
A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái
Veszélyforrások kialakulása
Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények
A munkavédelmi oktatás dokumentálása
A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
Kockázatelemzés fogalmai, kockázatértékelés
A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések
A munkavégzés fizikai ártalmai
272
Zaj- és rezgésvédelem
Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma
A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény
A színek kialakítása
A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai
Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai
Villamos berendezések biztonságtechnikája
Egyéni és kollektív védelem
Munkaegészségügy
Kockázatbecslés.
Kockázatértékelés.
Időszakos biztonsági felülvizsgálat.
Soron kívüli munkavédelmi vizsgálat.
Jelző és riasztóberendezések.
Megfelelő mozgástér biztosítása.
Elkerítés, lefedés.
Tároló helyek kialakítása.
Munkahely padlózata.
2.3.2 Tűzvédelem 9 óra
Általános tűzvédelmi ismeretek.
Tűzveszélyességi osztályok, jelölésük.
Tűzveszélyes anyagok.
Tűzveszélyes anyagok tárolása.
273
Tűzveszélyes anyagok szállítása.
Tűzveszélyes anyagok dokumentálása.
Az égés feltételei, az anyagok éghetősége.
Tűzveszélyes tevékenységek.
Tűzvédelmi szabályzat.
A tűzjelzés.
Teendők tűz esetén.
Veszélyességi övezet.
Áramtalanítás.
Tűzoltás módjai.
Tűzoltó eszközök.
Tűzoltó eszközök tárolása beltérben.
Tűzoltó eszközök tárolása kültereken.
Porral oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Vízzel oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Habbal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Halonnal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Oltóhatás
Tűzmegelőzés
Tűzjelzés
Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai.
Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai.
Műszaki mentés.
274
Elektromos kábelek elhelyezése, elvezetése.
Hő és füstelvezető berendezések.
Jelzőtáblák.
Feliratok.
Irányfények.
Tűzgátló nyílászárók.
Tűzvédő festékek.
Dokumentációk.
2.3.3 Környezetvédelem 9 óra
A környezetvédelem területei.
Természetvédelem.
Vízszennyezés vízforrások.
A levegő jellemzői, a levegőszennyezés.
Globális felmelegedés és hatása a földi életre.
Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása.
Hulladékgyűjtő szigetek.
Gyűjtőhelyek kialakítása.
Veszélyes hulladékok tárolása.
Veszélyes hulladékok begyűjtése.
Veszélyes hulladékok feldolgozása.
Hulladékok feldolgozása.
Hulladékok újrahasznosítása.
Hulladékok végleges elhelyezése.
Hulladékok lebomlása.
275
Az ipar hatása környezetre.
Megújuló energiaforrások.
Levegőszennyezés.
Zajszennyezés.
Hőszennyezés.
Fényszennyezés.
Talajszennyezés.
Nehézfémek.
Vízszennyezés.
Szennyvízkezelés
Környezetszennyezés egészségi hatásai.
Fontosabb környezetvédelmi jogszabályok.
Fontosabb Európai Uniós jogszabályok.
Fémiparban keletkező szennyezőanyagok.
Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok felhasználása.
Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok tárolása.
Az elhasználódott hűtő-, kenő-, mosófolyadékok hulladékkezelése.
Az épített környezet védelme.
Munkahelyi környezet természetbarát kialakítása.
2.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
2.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.”
276
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
23. Hegesztési alapismeretek tantárgy 72 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
3.1 A tantárgy tanításának célja
A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és
befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és
segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges
ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának
értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.
3.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
3.3 Témakörök és elemeik
3.3.1 Hegesztési alapismeretek 36 óra
Hegesztés feltételei.
Hegesztés fogalma.
Hegesztési alapfogalmak.
Hegesztési eljárások csoportosítása.
Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése.
Fémek hegeszthetősége.
Hegesztési helyzetek értelmezése.
277
Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján.
Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek.
Hegesztés hő és fémtani folyamata.
Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések.
Munka és környezetvédelmi előírások.
3.3.2 Hegesztési műveletek 36 óra
Szerkezeti anyagok főbb típusai és nemzetközi jelölésük.
Felületek előkészítése, tisztítása.
Daraboló eljárások.
Munkavégzés szabályai.
Alkatrészek összeállítása, készülékek használata.
Munkaterület kialakítása.
Hegesztő berendezések üzembe helyezése.
Hegesztés hozag- és segédanyagai.
Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése.
Hegesztési él előkészítése.
Termikus vágási eljárások.
Hegesztési eltérések csoportba sorolása.
Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete.
A hegesztett kötések minőségi követelményei.
3.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
278
3.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
24. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 36 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
4.1 A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges
kompetenciák elsajátíttatása.
Nincsen előtanulmányi követelmény.
4.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
4.3 Témakörök
4.3.1 Munkavédelmi alapismeretek 22 óra
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és
munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló
törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti
feltételeinek értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére
és testi épségére
279
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a
munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a
munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének
érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések,
egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghatározásai.
4.3.2 Munkahelyek kialakítása 4 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,
megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,
lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és
felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző
berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy
tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.
280
Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi
anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,
környezetvédelem célja, eszközei.
4.3.3 Munkavégzés személyi feltételei 2 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri
alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek,
munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma,
irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
4.3.4 Munkaeszközök biztonsága 2 óra
Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs
követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-
megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb
dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
281
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság,
meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás
követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és
emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,
védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai
követelmények.
4.3.5 Munkakörnyezeti hatások 2 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok
és keverékek, stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint
a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a
munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése
A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a
munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A
munkavállalók részvételének jelentősége
4.3.6 Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot
tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez.
A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint
a munkavédelem alapvető szabályai, a követelménye normarendszere és az
érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai
biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati
miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes
282
követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak
szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés,
üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó
feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok
Balesetek és foglalkozási megbetegedések
Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.
Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei.
A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
4.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
4.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
283
GYAKORLAT:
A 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
25. Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 144 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
5.1 A tantárgy tanításának célja
Megismertetni és elsajátíttatni a hallgatókkal a különféle gépészeti alapozó feladatok
és gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag,
anyagminőségek, megmunkálások meghatározását, illetve az alkalmazott
vizsgálatok módját.
5.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
5.3 Témakörök és elemeik
5.3.1 Műszaki dokumentációk 18 óra
Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás.
Szerelési-, karbantartási utasítások.
Szállítói megfelelőségi nyilatkozatok.
Pályázatok formai, tartalmi követelményei.
Engedélyek, törvények, határozatok értelmezése.
Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése, archiválása.
Műhelyrajzok sajátosságai, elkészítése, dokumentálása.
284
Megmunkálási technológia behatárolása, sorrendje alkatrészrajzok műszaki
tartalmának figyelembevételével.
Különféle szabványok megismerése, alkalmazása.
Minőségirányítási dokumentumok elkészítésének szempontjai.
Gépek, berendezések műszaki dokumentációi, fontosabb paraméterek
nyilvántartása.
Alkatrészek, eszközök nyilvántartásának szempontjai, dokumentálása.
Alkatrészjegyzék, technológiai sorrend, bruttó anyagmennyiség, alkatrész
nyersmérete, megmunkáláshoz szükséges szerszám és gép, állásidő.
Javítási jegyzőkönyvek.
Elektronikus dokumentációk.
Fájlformátumok, kiterjesztések.
Szövegszerkesztési alapismeretek.
Képfelbontás, rasztergrafika-, vektorgrafika előnyök, hátrányok ismerete.
5.3.2 Gépészeti alapmérések 18 óra
Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel.
Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel,
mikrométerrel.
Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel.
Szögmérés mechanikai szögmérővel.
Külső kúpok mérése, ellenőrzése.
Belső kúpok mérése, ellenőrzése.
Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel.
Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával.
Felületi érdesség ellenőrzése, mérése.
285
Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése.
Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése.
Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség,
mérése ellenőrzése.
Mérési dokumentumok készítése.
Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez.
5.3.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat 36 óra
Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok)
Roncsolásos anyagvizsgálatok
Keménység vizsgálat.
Keménységmérő eljárások.
Mikro-keménységmérés.
Keménységmérés meleg állapotban.
Dinamikus keménységmérések.
Rugalmas utóhatás
Rugalmas alakváltozás.
Kúszás és relaxáció.
Mechanikai kifáradás, Wöhler-görbe.
Frekvencia befolyása a kifáradásra.
Fárasztó gépek.
Melegalakíthatósági technológiai próbák.
Hidegalakíthatósági technológiai próbák.
Nyomóvizsgálat.
286
Hajlítóvizsgálat.
Csavaróvizsgálat.
Törésmechanikai vizsgálatok, Charpy-féle ütve hajlító vizsgálat.
Vegyi összetétel vizsgálata.
Korróziós vizsgálatok.
Mikroszkópikus vizsgálatok, maratás, polírozás, csiszolás.
Hőtechnikai tulajdonságok.
Villamos vezetőképesség mérése.
Mágneses tulajdonság vizsgálata.
Fémek és ötvözetek tulajdonságai.
A hűtési sebesség hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira.
Ötvözőelemek hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira.
Hőkezelések csoportosítása.
5.3.4 Fémek alakítása 36 óra
Előrajzolással szembeni követelmények.
Az előrajzolás lépései.
Az előrajzolás szerszámai, eszközei.
Mérő és ellenőrző eszközök.
A felületszínezés lehetőségei.
A térbeli előrajzolás eszközei.
Az előrajzolás folyamata.
Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai.
Síkbeli és térbeli előrajzolás.
287
Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek
megválasztása adott feladat elvégzéséhez.
Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása.
Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés,
köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás,
menetfúrás).
A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek
rendszerezése.
Alkatrészek illesztése.
A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek
rendszerezése.
Palástfelület, homlokfelület esztergálás.
Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás).
Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás).
Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés).
5.3.5 Alapszerelések végzése 36 óra
Oldható kötések készítése
Nem oldható kötések készítése
Különféle fémfelületek előkészítése
Felületvédelem mázolással, lakkozással
5.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
288
5.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
26. Elsősegélynyújtás gyakorlat tantárgy 54 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
6.6 A tantárgy tanításának célja
Az Elsősegélynyújtás tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon
kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett
sérüléseket és legyenek képesek az elsősegély-nyújtási teendők ellátására.
6.7 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Munkavédelem elméleti tantárgyra.
6.8 Témakörök és elemeik
6.8.1 Az elsősegélynyújtás alapjai 16 óra
Mentőhívás módja.
Teendők a baleset helyszínén.
Elsősegély nyújtásának korlátai.
289
A baleseti helyszín biztosítása.
Vérkeringés, légzés vizsgálata.
Heimlich-féle műfogás.
Rautek-féle műfogás.
Elsősegélynyújtás vérzések esetén.
Életveszély elhárítása.
Újraélesztés.
Mellkasnyomás technikája
Légútbiztosítás lehetőségei.
Légút akadálymentesítése.
Lélegeztetés.
Fizikális vizsgálat.
Stabil oldalfekvő helyzet alkalmazása.
Az eszméletlenség veszélyei.
A sokk tünetei, veszélyei, ellátása.
Idegen test eltávolítása szemből, orrból, fülből.
Agyrázkódás tünetei, veszélyei, ellátása.
Koponyasérülés tünetei, veszélyei, ellátása.
Bordatörés tünetei, veszélyei, ellátása.
Végtagtörések.
Hasi sérülések.
Gerinctörés tünetei, veszélyei, ellátása.
Áramütés veszélyei.
Áramütött személy megközelítése.
290
Áramtalanítás.
Áramütött személy ellátása.
Égési sérülés súlyosságának felmérése, ellátása.
Fagyás, tünetei, veszélyei és ellátása.
Mérgezések tünetei, fajtái, ellátása.
Leggyakrabban előforduló mérgezések.
Marószerek okozta sérülések veszélyei, ellátása.
Rosszullétek.
Ájulás tünetei, ellátása.
Epilepsziás roham tünetei, ellátása.
Szív eredetű mellkasi fájdalom tünetei, ellátása.
Alacsony vércukorszint miatti rosszullét tünetei, ellátása.
6.8.2 Sérülések ellátása 38 óra
Sebellátás.
Hajszáleres vérzés.
Visszeres vérzés.
Ütőeres vérzés.
Belső vérzések és veszélyei.
Orrvérzés, ellátása.
Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés,
metilalkoholmérgezés.
Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés.
Fektetési módok.
291
Idegen test szemben, orrban, fülben.
Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén.
Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén.
Az eszméletlenség fogalmát, tüneteit, leggyakoribb okai, következményei
Az eszméletlenség ellátása.
A vérzésekkel kapcsolatos ismeretek.
A sokk fogalma és formái.
A termikus traumákkal, hőártalmakkal kapcsolatos ismeretek.
Az ízületi sérülések formái, tünetei és ellátásuk módja.
A csontsérülések formái, tünetei és ellátásuk (fektetési módok).
A hasi sérülés formái, tünetei és ellátásuk módjai.
A kimentés fogalma és betegmozgatással kapcsolatos ismeretek.
A mérgezések fogalma, tünetei és ellátásuk módja.
A belgyógyászati balesetek (áramütés).
A leggyakoribb belgyógyászati kórképek, tüneteik és ellátásuk.
6.9 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
6.10 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
292
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
27. Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy 90 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
7.1 A tantárgy tanításának célja
Megismertetni a tanulókkal a biztonságos munkavégzés feltételeit.
A hegesztés előkészítő és befejező műveleteihez szükséges gépek, berendezések,
szerszámok használatának begyakoroltatása, önálló, felelősségteljes
munkavégzésre való nevelés. WPS utasításainak készség szintű értelmezése,
alkalmazása.
7.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési alapismeretek elméleti tantárgyra.
7.3 Témakörök és elemeik
7.3.1 A hegesztés előkészítő műveletei 45 óra
Munkaterület szemrevételezése.
Intézkedik a munkavégzést gátló tárgyak eltávolítására.
Ellenőrzi a gépcsatlakozások épségét (elektromos, gáz-, nagynyomású
vezetékek).
Ellenőrzi a munkaterületre előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és
környezetvédelmi eszközök meglétét.
Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez.
293
WPS alapján beazonosítja az anyagokat.
Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés).
Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést.
Beállítja a WPS szerinti paramétereket.
Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait.
Megtisztítja a felületet.
Felhegeszti a kifutólemezeket.
Fűzővarrattal munkadarabot összeállít.
Palackcserét végez.
7.3.2 A hegesztés befejező műveletei 45 óra
Elvégzi a kezelési és karbantartási előírásban meghatározott műveleteket.
Szemrevételezéssel ellenőrzi a munkadarabot.
Megtisztítja a felületet.
Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint.
Folyamatos minőségellenőrzést végez.
Üzemen kívül helyezi a hegesztő berendezést HBSZ szerint.
Gondoskodik a meleg, kész munkadarab biztonságos elhelyezéséről.
Letakarítja a munkaterületet.
Gondoskodik a veszélyes hulladékok szakszerű tárolásáról.
Salakot és fröcskölődéseket ívhegesztés esetén eltávolít.
Segédelemeket és a kifutólemezeket eltávolít.
7.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
294
7.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11453 - 12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
28. Hegesztési gyakorlatok I. tantárgy 108 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
8.1 A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
8.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek I. elméleti tantárgyra.
8.3 Témakörök és elemeik
8.3.1 Termikus vágás, darabolás 54 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
295
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
8.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 54 óra
Az elektróda bevonatok megkülönböztetése, felismerése.
Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.
Megfelelő hegesztőgép kiválasztása.
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.
Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz.
296
Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése.
Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok.
Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása.
Hegesztési sorrendterv készítése.
Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés).
Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása.
Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes,
függőleges és fej feletti pozíciókban).
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok.
A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése.
Egyrétegű és többrétegű varratok készítése.
Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése.
Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések
eltávolítása.
Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése.
Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata.
Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata.
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata.
Hegesztési eltérések javítása.
Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok
elvégzése).
Munkavégzés befejezési rendjének betartása.
Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés
előkészítése, elvégzése és minősítése során.
297
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.
Zaj, és hőhatás elleni védelem.
8.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
8.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
298
Összefüggő szakmai gyakorlat
I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel
1/9. évfolyamot követően 140 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám,
amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok
részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok*
*Három évfolyamos oktatás esetén az 1/9. .évfolyamot követően
Gépészeti alapozó feladatok tantárgy
Gépészeti alapmérések
Külső kúpok mérése, ellenőrzése
Belső kúpok mérése, ellenőrzése
Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel
Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával
Felületi érdesség ellenőrzése, mérése
Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése
299
Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése
Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság,
egytengelyűség, mérése ellenőrzése
Mérési dokumentumok készítése
Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez
Anyagismeret, anyagvizsgálat
Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata,
technológiai próbák)
Fémek alakítása
Előrajzolással szembeni követelmények
Az előrajzolás lépései
Az előrajzolás szerszámai, eszközei
Mérő és ellenőrző eszközök
A felületszínezés lehetőségei
A térbeli előrajzolás eszközei
Az előrajzolás folyamata
Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai
Síkbeli és térbeli előrajzolás
Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek
megválasztása adott feladat elvégzéséhez
Alapszerelések végzése
Oldható kötések készítése
300
Nem oldható kötések készítése
Különféle fémfelületek előkészítése
Felületvédelem mázolással, lakkozással
10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei*
*Három évfolyamos oktatás esetén az 1/9. évfolyamot követően
Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy
A hegesztés előkészítő műveletei
Felhegeszti a kifutólemezeket
Fűzővarrattal munkadarabot összeállít
A hegesztés befejező műveletei
Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint
11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok*
*Három évfolyamos oktatás esetén az 1/9. évfolyamot követően
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
301
Termikus vágási eljárások végrehajtása
Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája
Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek
beüzemelése és karbantartása
Hegesztés végrehajtása
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban
Egyrétegű és többrétegű varratok készítése
302
10. évfolyam
ELMÉLET
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
29. Hegesztési alapismeretek tantárgy 72 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
9.1 A tantárgy tanításának célja
A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és
befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és
segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges
ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának
értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.
9.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
9.3 Témakörök és elemeik
9.3.1 Hegesztési alapismeretek 36 óra
Hegesztés feltételei.
Hegesztés fogalma.
Hegesztési alapfogalmak.
303
Hegesztési eljárások csoportosítása.
Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése.
Fémek hegeszthetősége.
Hegesztési helyzetek értelmezése.
Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján.
Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek.
Hegesztés hő és fémtani folyamata.
Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések.
Munka és környezetvédelmi előírások.
9.3.2 Hegesztési műveletek 18 óra
Szerkezeti anyagok főbb típusai és nemzetközi jelölésük.
Felületek előkészítése, tisztítása.
Daraboló eljárások.
Munkavégzés szabályai.
Alkatrészek összeállítása, készülékek használata.
Munkaterület kialakítása.
Hegesztő berendezések üzembe helyezése.
Hegesztés hozag- és segédanyagai.
Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése.
Hegesztési él előkészítése.
Termikus vágási eljárások.
Hegesztési eltérések csoportba sorolása.
304
Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete.
A hegesztett kötések minőségi követelményei.
9.3.3 Hegesztési feszültségek, alakváltozások 18 óra
A hegesztési feszültségek és alakváltozások kialakulása.
Hegesztési hő hatása az alakváltozásra.
A hegesztési feszültségek és alakváltozások csökkentésének lehetőségei.
9.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
9.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11453 - 12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
30. Hegesztési ismeretek I. tantárgy 144 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
10.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
305
10.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
10.3 Témakörök és elemeik
10.3.1 Termikus vágás, darabolás 36 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
10.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 72 óra
306
Az elektróda és az elektródabevonat fogalma.
Elektródabevonat típusai, összehasonlításuk (vasoxidos, vas-mangánoxidos,
rutilos, cellulóz típusú bevonatok, bázikus elektródok).
Elektródabevonat szerepe, feladatai (ömledékvédelem, ívstabilitás biztosítása,
varratfém dezoxidálás, denitrálás, ötvözés, salakképzés, kihozatalnövelés).
Elektródabevonat helyes kiválasztásának elsajátítása.
Bevontelektródák nemzetközi jelölése.
Fémtani alapismeretek.
Fémes anyagok rendszerezése.
Bevontelektródás kézi ívhegesztés elvének, fázisainak ismerete
Hegesztőív keltése és fenntartása.
Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása.
Hegesztőív mágneses hatása.
Anyagátmenetre ható erők meghatározása.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő
egyenirányító, inverter, hegesztő generátor).
Bevontelektródás kézi ívhegesztő áramforrás jelleggörbéje.
Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája.
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások,
hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók,
egyéb eszközök, hegesztőelektródák).
307
Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül
helyezésének elmélete.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján.
Felrakó hegesztés technológiája.
Az elektróda tartása, vezetése.
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
10.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 36 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme).
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
308
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
10.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
10.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11455 - 12 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
31. Hegesztési ismeretek II. tantárgy 108 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
11.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
309
11.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
11.3 Témakörök és elemeik
11.3.1 Termikus vágás, darabolás 36 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
11.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 36 óra
310
Az elektróda fogalma, típusai.
Fémtani alapismeretek.
Fémes anyagok rendszerezése.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik.
Színesfémötvözetek és tulajdonságaik.
Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre.
A hegesztett kötések felépítése.
Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása.
Hegesztőív mágneses hatása.
Anyagátmenetre ható erők meghatározása.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Védőgázok, hozaganyagok ismerete.
Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő
egyenirányító, inverter, hegesztő generátor).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások,
hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók,
egyéb eszközök, hegesztőelektródák).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül
helyezésének elmélete.
Az elektróda tartása, vezetése.
311
Élkiképzés.
Varratképzés elmélete az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban.
Egyrétegű és többrétegű varratok elmélete.
Tompavarratok, sarokvarratok készítésének elmélete.
Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések
eltávolítása.
Hegesztési eltérések ismerete.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) értelmezése.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
11.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 36 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme).
312
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
11.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
11.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
313
GYAKORLAT:
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
32. Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy 108 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
12.1 A tantárgy tanításának célja
Megismertetni a tanulókkal a biztonságos munkavégzés feltételeit.
A hegesztés előkészítő és befejező műveleteihez szükséges gépek, berendezések,
szerszámok használatának begyakoroltatása, önálló, felelősségteljes
munkavégzésre való nevelés. WPS utasításainak készség szintű értelmezése,
alkalmazása.
12.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési alapismeretek elméleti tantárgyra.
12.3 Témakörök és elemeik
12.3.1 A hegesztés előkészítő műveletei 81 óra
Munkaterület szemrevételezése.
Intézkedik a munkavégzést gátló tárgyak eltávolítására.
Ellenőrzi a gépcsatlakozások épségét (elektromos, gáz-, nagynyomású
vezetékek).
Ellenőrzi a munkaterületre előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és
környezetvédelmi eszközök meglétét.
314
Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez.
WPS alapján beazonosítja az anyagokat.
Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés).
Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést.
Beállítja a WPS szerinti paramétereket.
Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait.
Megtisztítja a felületet.
Felhegeszti a kifutólemezeket.
Fűzővarrattal munkadarabot összeállít.
Palackcserét végez.
12.3.2 A hegesztés befejező műveletei 27 óra
Elvégzi a kezelési és karbantartási előírásban meghatározott műveleteket.
Szemrevételezéssel ellenőrzi a munkadarabot.
Megtisztítja a felületet.
Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint.
Folyamatos minőségellenőrzést végez.
Üzemen kívül helyezi a hegesztő berendezést HBSZ szerint.
Gondoskodik a meleg, kész munkadarab biztonságos elhelyezéséről.
Letakarítja a munkaterületet.
Gondoskodik a veszélyes hulladékok szakszerű tárolásáról.
Salakot és fröcskölődéseket ívhegesztés esetén eltávolít.
Segédelemeket és a kifutólemezeket eltávolít.
315
12.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
12.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11453 - 12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
33. Hegesztési gyakorlatok I. tantárgy 216 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
13.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
13.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek I. elméleti tantárgyra.
13.3 Témakörök és elemeik
13.3.1 Termikus vágás, darabolás 72 óra
316
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
13.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 144 óra
Az elektróda bevonatok megkülönböztetése, felismerése.
Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.
Megfelelő hegesztőgép kiválasztása.
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.
317
Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz.
Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése.
Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok.
Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása.
Hegesztési sorrendterv készítése.
Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés).
Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása.
Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes,
függőleges és fej feletti pozíciókban).
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok.
A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése.
Egyrétegű és többrétegű varratok készítése.
Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése.
Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések
eltávolítása.
Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése.
Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata.
Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata.
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata.
Hegesztési eltérések javítása.
Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok
318
elvégzése).
Munkavégzés befejezési rendjének betartása.
Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés
előkészítése, elvégzése és minősítése során.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.
Zaj, és hőhatás elleni védelem.
13.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
13.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11455 - 12 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
34. Hegesztési gyakorlatok tantárgy II. 252 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
14.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
14.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
319
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek II. elméleti tantárgyra.
14.3 Témakörök és elemeik
14.3.1 Termikus vágás, darabolás 126 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
14.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 126 óra
Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.
Megfelelő hegesztőgép kiválasztása.
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
320
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása, gépkönyvek ismerete, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás
használata.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Anyagok, segédanyagok ismerete.
Az anyagok tulajdonságainak átültetése gyakorlatba.
Fémes anyagok rendszerezése, használata.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik.
Színesfémötvözetek és tulajdonságaik.
Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre.
Acélok hegeszthetősége: ötvözetlen acélok, finomszemcsés acélok, melegszilárd
acélok, erősen ötvözött acélok.
Egyéb fémek hegeszthetősége: öntöttvasak, az alumínium és ötvözetei, a réz és
ötvözetei, a nikkel és ötvözetei.
Ívhegesztés berendezései, eszközei.
A hegesztett kötés felépítése.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés anyagainak előkészítése hegesztéshez.
Hegesztőáramforrás.
Huzalelőtoló berendezés.
Hegesztőpisztoly.
321
Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok
használata és alkalmazása.
Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok.
Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása.
Hegesztési sorrendterv készítése.
Hegesztéstechnológiák.
WPS-ben meghatározott gyökvédelem biztosítása.
WPS alapján a segédanyagokat beazonosítása és összekészítése.
A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) csatlakoztatása és beállítása.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és
felülettisztaság ellenőrzése.
Hegesztés közben huzal cserélésének folyamata.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezése.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban.
Varratképzés vízszintes helyzetekben.
Varratképzés függőleges és fej feletti helyzetben.
Hegesztési eltérések javítása.
Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok
elvégzése).
Munkavégzés befejezési rendjének betartása.
Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés
előkészítése, elvégzése és minősítése során.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.
Zaj, és hőhatás elleni védelem.
322
14.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
14.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Összefüggő szakmai gyakorlat
I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel
2/10. évfolyamot követően 140 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám,
amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok
részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok*
*Három évfolyamos oktatás esetén az 2/10. évfolyamot követően
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
Termikus vágási eljárások végrehajtása
11456-12 Gázhegesztő feladatok*
323
*Három évfolyamos oktatás esetén az 2/10. évfolyamot követően
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
Termikus vágási eljárások végrehajtása
Gázhegesztés technológiája
Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése
Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása
Hegesztés végrehajtása
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban
11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok*
*Három évfolyamos oktatás esetén az 2/10. évfolyamot követően
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
Termikus vágási eljárások végrehajtása
324
11. évfolyam
ELMÉLET
A 11497-12 Foglalkoztatás I.
35. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
15.1A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai
vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű
alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló
idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a
munkáját.
Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető
nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a
mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az
idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási
készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön
keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához
kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
15.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:
Idegen nyelvek
15.3 Témakörök
325
15.3.1 Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra
A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő)
vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz
kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre
vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban
történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák
alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett
feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az
elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó
kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű
mondatokban is képes lesz reagálni.
A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők
helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.
15.3.2 Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra
A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a
jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség,
szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen
nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű
mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett
kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által
biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető
szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy
munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga
is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.
15.3.3 Nyelvi készségfejlesztés 24 óra
/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória
fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/
A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák
idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási
képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető
326
társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség
által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok
kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa
a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül
szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan
kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen
nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a
kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv
szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási
témakörök elsajátítása során valósul meg.
Az elsajátítandó témakörök:
- személyes bemutatkozás
- a munka világa
- napi tevékenységek, aktivitás
- étkezés, szállás
Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási
képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival
ismerkedik meg a nyelvtanuló.
15.3.4 Munkavállalói szókincs 20 óra
/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/
A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör
elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű
mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni
kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén
alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban.
Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését.
Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a
munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása
során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket
sajátítja el.
15.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
327
Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes
tanteremben, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott
formában zajlik.
15.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
A 11499-12 Foglalkoztatás II.
36. Foglalkoztatás II. tantárgy 32 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
16.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a
munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek
elsajátítására.
16.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-
16.3 Témakörök
16.3.1 Munkajogi alapismeretek 8 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,
költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei
(megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok,
együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért
való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).
328
Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése,
munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése,
felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.
Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási
jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.
Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus
munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka,
bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben
történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai
idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,
háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes
munka.
16.3.2 Munkaviszony létesítése 8 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő,
határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum,
képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.
Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a
munkáltató által kiadandó dokumentumok.
Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási
összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és
járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái
(pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
16.3.3 Álláskeresés 8 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi
munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási
támogatások ismerete.
Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi
kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú,
önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél
felépítése.
329
Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak,
személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai
Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben),
munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába
történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.
Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó
(FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál
(NPP).
Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd
szerepe.
16.3.4 Munkanélküliség 8 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei:
álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő
együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség
megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés;
munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.
Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj
előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,
közfoglalkozatás főbb szabályai
Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése,
Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.
Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”):
önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések,
béralapú támogatások, mobilitási támogatások).
Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni
vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés,
vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.
330
A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,
munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub,
pszichológiai tanácsadás.
16.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
-
16.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
331
A 11456 - 12 Gázhegesztő feladatok
37. Hegesztési ismeretek III. tantárgy 96 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
17.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
17.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
17.3 Témakörök és elemeik
17.3.1 Termikus vágás, darabolás 32 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
332
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
17.3.2 Gázhegesztés technológiája 32 óra
Gázhegesztés főbb jellemzői.
Hegesztőláng szerkezete.
Alkalmazott gázok tulajdonságai, tárolásuk.
Gázpalackok szerkezete, szerelvényei, kezelésük (cseréjük, tárolásuk) szabályai.
Hegesztőüzem gázellátásának lehetőségei.
Gázhegesztő eszközök és berendezések ismerete, alkalmazása.
Gázhegesztés technológiája.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Gépészeti rajz, diagramok olvasása, értelmezése.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Hegesztési el típusai, kialakítása.
Az élkiképzés és a hegesztési eljárás kapcsolata.
A hegesztett kötések típusai.
Varratképzés.
333
Jobbra hegesztés.
Balra hegesztés.
Gázelvétel és gázfogyasztás meghatározása.
Gázhegesztés hozaganyagai, hegesztőpálcák fajtái, jelölése.
Hegesztőpálcák ismerete, alkalmazásuk.
Folyósítószerek ismerete.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Gázhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Forrasztási eljárások és forraszanyagok ismerete.
Gázpalackok színjelölése.
Gázhegesztéskor előforduló hegesztési eltérések keletkezésének okai és
elkerülésük, javítása.
Gázhegesztés biztonságtechnikai előírásai.
Gázhegesztéshez szükséges védőeszközök rendeltetésszerű használata.
Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete.
Gázhegesztés környezetkárosító hatásainak ismerete.
Munka-, balesetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek, előírások betartása.
17.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 32 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
334
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme)
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
17.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
17.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
335
A 11457 - 12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
38. Hegesztési ismeretek IV. tantárgy 64 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
18.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
18.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
18.3 Témakörök és elemeik
18.3.1 Termikus vágás, darabolás 22 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
336
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
18.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 22 óra
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés elve és technológiája.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés felépítése és működési elve.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés paramétereinek meghatározása
Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés eszközei, berendezései és
kezelésük.
Hegesztés-technológiák.
Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztési anyagok előkészítésének ismerete
hegesztéshez, a berendezések használatának elvi ismerete, a hegesztés
végrehajtásának elvi ismerete.
Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések ismerete.
Védőgázok ismerete, szerepe, tulajdonságai, jellemzői, tárolásuk.
Védőgázok hatása a beolvadási mélységre.
Gázpalackok színjelölése.
337
Volfrámelektródák típusai, áramterhelhetősége, nemzetközi jelölése.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagai.
Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése,
működése és kezelése.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikai előírásai.
Hegesztő áramforrás adattáblájának jellemzői.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használati lehetőségei.
Varratképzések ismerete.
Fémek ismerete, fémtani alapismeretek.
Fémes anyagok rendszerezése.
Anyagok, segédanyagok ismerete.
Az anyagok tulajdonságainak ismerete.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik.
Színesfémötvözetek és tulajdonságaik.
Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Szabványok ismerete.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezése.
Gépészeti rajz készítése.
Diagramok olvasása, értelmezése.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Gyártási utasítások értelmezése.
338
Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás használata.
Hegesztő felületek megtisztításának elve.
Veszélyes hulladékok szakszerű tárolásának elve.
Volfrámelekotródás ívhegesztés környezetkárosító hatása.
Tűzoltó berendezések, eszközök ismerete.
Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásainak ismerete.
Munkavégzés szabályainak ismerete.
18.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 20 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme).
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
339
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
18.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
340
GYAKORLAT:
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
39. Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy 64 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
19.1 A tantárgy tanításának célja
Megismertetni a tanulókkal a biztonságos munkavégzés feltételeit.
A hegesztés előkészítő és befejező műveleteihez szükséges gépek, berendezések,
szerszámok használatának begyakoroltatása, önálló, felelősségteljes
munkavégzésre való nevelés. WPS utasításainak készség szintű értelmezése,
alkalmazása.
19.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési alapismeretek elméleti tantárgyra.
19.3 Témakörök és elemeik
19.3.1 A hegesztés előkészítő műveletei 32 óra
Munkaterület szemrevételezése.
Intézkedik a munkavégzést gátló tárgyak eltávolítására.
Ellenőrzi a gépcsatlakozások épségét (elektromos, gáz-, nagynyomású
vezetékek).
Ellenőrzi a munkaterületre előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és
környezetvédelmi eszközök meglétét.
Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt.
341
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez.
WPS alapján beazonosítja az anyagokat.
Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés).
Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést.
Beállítja a WPS szerinti paramétereket.
Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait.
Megtisztítja a felületet.
Felhegeszti a kifutólemezeket.
Fűzővarrattal munkadarabot összeállít.
Palackcserét végez.
19.3.2 A hegesztés befejező műveletei 32 óra
Elvégzi a kezelési és karbantartási előírásban meghatározott műveleteket.
Szemrevételezéssel ellenőrzi a munkadarabot.
Megtisztítja a felületet.
Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint.
Folyamatos minőségellenőrzést végez.
Üzemen kívül helyezi a hegesztő berendezést HBSZ szerint.
Gondoskodik a meleg, kész munkadarab biztonságos elhelyezéséről.
Letakarítja a munkaterületet.
Gondoskodik a veszélyes hulladékok szakszerű tárolásáról.
Salakot és fröcskölődéseket ívhegesztés esetén eltávolít.
Segédelemeket és a kifutólemezeket eltávolít.
342
19.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
19.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11456 - 12 Gázhegesztő feladatok
40. Hegesztési gyakorlatok III. tantárgy 256 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
20.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
20.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek III. elméleti tantárgyra.
343
20.3 Témakörök és elemeik
20.3.1 Termikus vágás, darabolás 112 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
20.3.2 Gázhegesztés technológiája 144 óra
Összeállítás pontosságának ellenőrzése.
Fűzővarratok karbantartása.
Hegesztést biztosító segédelemek ismerete, alkalmazásuk.
Gázhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata.
Hegesztőgázok, hegesztőpálca, folyósítószer alkalmazása.
Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése.
344
Összeállított gázhegesztő berendezések ellenőrzése, szivárgáspróba végzése,
üzemi nyomás beállítása.
Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti munkapróbák hegesztése
feladatváltásnál.
Hegesztési és vágási feladatok (WPS szerint).
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és
felülettisztítás ellenőrzése.
WPS alapján a segédanyagok beazonosítása, összekészítése.
Varrathely fémtisztára tisztítása.
Gázhegesztéshez és termikus vágáshoz szükséges védőeszközök
rendeltetésszerű használata.
A hegesztési él kialakítása, élek illesztése, fűzése.
A hegesztett kötések típusainak alkalmazása.
Hegesztőláng beállítása.
Hegesztés végrehajtása.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások.
Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése.
Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk.
Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés.
Balra hegesztés.
Jobbra hegesztés.
Próbahegesztés ellenőrzése töréspróbával vagy csiszolattal.
Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása.
345
Hegeszthetőség: az acélok hegesztése, az öntöttvas hegesztése, az alumínium és
ötvözeteinek hegesztése, a réz és ötvözeteinek hegesztése, a nikkel hegesztése.
Gázpalackok cseréje, tárolása.
Forrasztások végrehajtása.
Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete, védőeszközök használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
20.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
20.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11457 - 12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
41. Hegesztési gyakorlatok IV. tantárgy 240 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
21.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
346
21.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek IV. elméleti tantárgyra.
21.3 Témakörök és elemeik
21.3.1 Termikus vágás, darabolás 144 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
21.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 96 óra
Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok.
Összeállítás pontosságának ellenőrzése.
347
A géphez történő munka- és testkábel, illetve távszabályozó csatlakoztatásának
gyakorlata, valamint a hálózatba való bekötés.
A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) alkalmazása, bekötési művelete.
Élelőkészítés.
Fűzővarratok karbantartása, munkadarab összeállítása
Gépcsatlakozások ellenőrzési feladata (elektromos, gáz-, nagynyomású
vezetékek).
Munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi eszközök előírásainak
betartása a munkaterületen.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés működése.
Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések használata.
Védőgázok szerepe, tárolásuk.
Védőgázak hatása a beolvadás mélységre.
Gázpalackok használata.
Volfrámelektróda használat.
Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése,
működése és kezelése.
Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használata.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés gépeinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása.
Szükséges anyagmennyiség kiszámítása.
Varrathely fémtisztára tisztítása.
Általános minőségű hegesztett kötést készítése volfrámelektródás védőgázas
ívhegesztéssel.
A berendezés HBSZ szerinti üzemen kívül helyezése.
348
Munkaterület karbantartása.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások.
Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése.
Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk.
Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés.
Veszélyes hulladékok kezelése, szakszerű tárolása.
Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása.
Védőeszközök használata.
Folyamatos minőségellenőrzést végez.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
21.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
8.1. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
349
A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT
2 ÉVES SZAKKÉPZÉS
11. évfolyam
ELMÉLET
A 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
42. Gépészeti alapozó feladatok tantárgy 72 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
22.1 A tantárgy tanításának célja
A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse
a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését,
hozzájáruljon a gépészeti alapozó feladatok megértéséhez, képessé tegye a
tanulókat a munka világának, ezen belül a gépészeti témakörök jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a gépészeti eszközök működésének a megértésére.
A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a
törvényszerűségekre. A hallgatók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat,
tudjanak döntéseket hozni a gépészeti folyamatokkal és témakörökkel
kapcsolatban.
22.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
350
22.3 Témakörök és elemeik
22.3.1 Műszaki dokumentációk 18 óra
Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma.
Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai
és tartalmi követelményei.
Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások.
Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és
axonometrikus ábrázolás.
Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés.
Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon.
Összeállítási és részletrajzok.
Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma.
Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások.
Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások.
Tűrés, illesztés.
Felületi minőség.
Jelképes ábrázolások.
A munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumok.
A munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációk.
Egyszerű gépészeti műszaki rajzok.
Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terv.
Rendszerek rajzai, kapcsolási vázlatok, folyamatábrák és folyamatrendszerek.
Technológiai sorrend fogalma, tartalma.
351
22.3.2 Gépészeti alapmérések 18 óra
Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Mértékegységek.
Műszaki mérés eszközeinek ismerete.
Hosszméretek mérése és ellenőrzése.
Szögek mérése és ellenőrzése.
Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.
Mérési utasítás.
Mérési pontosság.
Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése.
Mérési alapfogalmak, mérési hibák.
Műszerhibák.
Mérési jellemzők.
Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel.
Mérőeszközök.
Hossz- és szögmérő eszközök.
Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük.
Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk.
Külső felületek mérésének eszközei.
Belső felületek mérésének eszközei.
Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei.
Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei.
352
Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai.
Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma.
22.3.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat 18 óra
Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai.
Anyagszerkezet-tani alapismeretek.
Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik.
Ötvözők hatása.
A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei.
Kiválasztás szempontjai.
Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok.
Könnyűfémek.
Nehézfémek.
Szinterelt szerkezeti anyagok.
Műanyagok.
Segédanyagok.
Hőkezelések, feladatuk, csoportosításuk.
Hőkezelő eljárások.
Hőkezelési hibák.
Jellegzetes hibák.
Anyaghibák.
Öntési hibák.
Hegesztési hibák.
Forgácsolás során képződő hibák.
353
Köszörülési hibák.
Képlékeny alakítás okozta hibák.
Kifáradás.
Korrózió
Hibakimutatás lehetőségei.
Anyagvizsgálati módok.
Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok).
Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat.
Technológiai próbák.
Szakítóvizsgálat
Hajlítóvizsgálat.
Csövek gyűrűtágító vizsgálata.
Lapító vizsgálat.
Törésvizsgálat.
Ütővizsgálat.
Keménységmérés
Metallográfiai vizsgálat.
Endoszkópos vizsgálat.
Folyadékbehatolásos repedésvizsgálat.
Mágnesezhető poros repedésvizsgálat.
Ultrahangos repedésvizsgálat.
Radiográfiai vizsgálat.
22.3.4 Fémek alakítása 18 óra
354
Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés,
fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás).
Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott
gépek, eszközök, szerszámok.
Lemezhajlítás.
Peremezés.
Domborítás, ívelés.
A megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagok.
Alkatrészek illesztése.
Illesztés reszeléssel.
Hántoló szerszámok, eszközök.
Lemezalkatrész készítése.
Sík és ívelt felületek hántolása.
A dörzsárazás szerszámai és művelete.
Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése.
Illesztés dörzsárazással.
Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek.
Illesztés csiszolással.
Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok.
Gépi forgácsolás szerszámai.
Gépi forgácsoló alapeljárások gépei.
Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
355
Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.
Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai.
22.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
22.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
356
A 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
43. Munkavédelem tantárgy 36 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
23.1A tantárgy tanításának célja
A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók
munkavégzésének kialakítását és önálló gondolkodásra való nevelését. Tegye
képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek
és működésének megértésére.
23.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
23.3 Témakörök és elemeik
23.3.1 Munkabiztonság 18 óra
A baleset és a munkahelyi baleset fogalma
A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái
Veszélyforrások kialakulása
Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények
A munkavédelmi oktatás dokumentálása
A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
Kockázatelemzés fogalmai, kockázatértékelés
A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések
A munkavégzés fizikai ártalmai
357
Zaj- és rezgésvédelem
Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma
A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény
A színek kialakítása
A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai
Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai
Villamos berendezések biztonságtechnikája
Egyéni és kollektív védelem
Munkaegészségügy
Kockázatbecslés.
Kockázatértékelés.
Időszakos biztonsági felülvizsgálat.
Soron kívüli munkavédelmi vizsgálat.
Jelző és riasztóberendezések.
Megfelelő mozgástér biztosítása.
Elkerítés, lefedés.
Tároló helyek kialakítása.
Munkahely padlózata.
23.3.2 Tűzvédelem 9 óra
Általános tűzvédelmi ismeretek.
Tűzveszélyességi osztályok, jelölésük.
Tűzveszélyes anyagok.
Tűzveszélyes anyagok tárolása.
358
Tűzveszélyes anyagok szállítása.
Tűzveszélyes anyagok dokumentálása.
Az égés feltételei, az anyagok éghetősége.
Tűzveszélyes tevékenységek.
Tűzvédelmi szabályzat.
A tűzjelzés.
Teendők tűz esetén.
Veszélyességi övezet.
Áramtalanítás.
Tűzoltás módjai.
Tűzoltó eszközök.
Tűzoltó eszközök tárolása beltérben.
Tűzoltó eszközök tárolása kültereken.
Porral oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Vízzel oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Habbal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Halonnal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.
Oltóhatás
Tűzmegelőzés
Tűzjelzés
Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai.
Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai.
Műszaki mentés.
359
Elektromos kábelek elhelyezése, elvezetése.
Hő és füstelvezető berendezések.
Jelzőtáblák.
Feliratok.
Irányfények.
Tűzgátló nyílászárók.
Tűzvédő festékek.
Dokumentációk.
23.3.3 Környezetvédelem 9 óra
A környezetvédelem területei.
Természetvédelem.
Vízszennyezés vízforrások.
A levegő jellemzői, a levegőszennyezés.
Globális felmelegedés és hatása a földi életre.
Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása.
Hulladékgyűjtő szigetek.
Gyűjtőhelyek kialakítása.
Veszélyes hulladékok tárolása.
Veszélyes hulladékok begyűjtése.
Veszélyes hulladékok feldolgozása.
Hulladékok feldolgozása.
Hulladékok újrahasznosítása.
Hulladékok végleges elhelyezése.
360
Hulladékok lebomlása.
Az ipar hatása környezetre.
Megújuló energiaforrások.
Levegőszennyezés.
Zajszennyezés.
Hőszennyezés.
Fényszennyezés.
Talajszennyezés.
Nehézfémek.
Vízszennyezés.
Szennyvízkezelés
Környezetszennyezés egészségi hatásai.
Fontosabb környezetvédelmi jogszabályok.
Fontosabb Európai Uniós jogszabályok.
Fémiparban keletkező szennyezőanyagok.
Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok felhasználása.
Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok tárolása.
Az elhasználódott hűtő-, kenő-, mosófolyadékok hulladékkezelése.
Az épített környezet védelme.
Munkahelyi környezet természetbarát kialakítása.
23.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
361
23.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.”
362
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
44. Hegesztési alapismeretek tantárgy 72 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
24.1A tantárgy tanításának célja
A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és
befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és
segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges
ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának
értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.
24.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
24.3 Témakörök és elemeik
24.3.1 Hegesztési alapismeretek 36 óra
Hegesztés feltételei.
Hegesztés fogalma.
Hegesztési alapfogalmak.
Hegesztési eljárások csoportosítása.
Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése.
Fémek hegeszthetősége.
Hegesztési helyzetek értelmezése.
363
Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján.
Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek.
Hegesztés hő és fémtani folyamata.
Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések.
Munka és környezetvédelmi előírások.
24.3.2 Hegesztési műveletek 18 óra
Szerkezeti anyagok főbb típusai és nemzetközi jelölésük.
Felületek előkészítése, tisztítása.
Daraboló eljárások.
Munkavégzés szabályai.
Alkatrészek összeállítása, készülékek használata.
Munkaterület kialakítása.
Hegesztő berendezések üzembe helyezése.
Hegesztés hozag- és segédanyagai.
Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése.
Hegesztési él előkészítése.
Termikus vágási eljárások.
Hegesztési eltérések csoportba sorolása.
Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete.
A hegesztett kötések minőségi követelményei.
24.3.3 Hegesztési feszültségek, alakváltozások 18 óra
A hegesztési feszültségek és alakváltozások kialakulása.
Hegesztési hő hatása az alakváltozásra.
364
A hegesztési feszültségek és alakváltozások csökkentésének lehetőségei.
24.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
24.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
45. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
25.1 A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges
kompetenciák elsajátíttatása.
Nincsen előtanulmányi követelmény.
25.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-
25.3 Témakörök
25.3.1 Munkavédelmi alapismeretek 4 óra
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és
munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló
törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem
365
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti
feltételeinek értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére
és testi épségére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a
munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a
munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének
érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések,
egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghatározásai.
25.3.2 Munkahelyek kialakítása 4 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,
megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,
lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
366
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és
felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző
berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy
tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.
Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi
anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,
környezetvédelem célja, eszközei.
25.3.3 Munkavégzés személyi feltételei 2 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri
alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek,
munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma,
irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
25.3.4 Munkaeszközök biztonsága 2 óra
Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs
követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-
367
megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb
dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság,
meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás
követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és
emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,
védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai
követelmények.
25.3.5 Munkakörnyezeti hatások 2 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok
és keverékek, stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint
a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a
munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése
A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a
munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A
munkavállalók részvételének jelentősége
25.3.6 Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot
tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez.
368
A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint
a munkavédelem alapvető szabályai, a követelménye normarendszere és az
érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai
biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati
miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes
követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak
szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés,
üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó
feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok
Balesetek és foglalkozási megbetegedések
Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.
Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei.
A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
25.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
25.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
369
A 11453 - 12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
46. Hegesztési ismeretek I. tantárgy 126 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
26.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
26.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
26.3 Témakörök és elemeik
26.3.1 Termikus vágás, darabolás 36 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
370
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
26.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 54 óra
Az elektróda és az elektródabevonat fogalma.
Elektródabevonat típusai, összehasonlításuk (vasoxidos, vas-mangánoxidos,
rutilos, cellulóz típusú bevonatok, bázikus elektródok).
Elektródabevonat szerepe, feladatai (ömledékvédelem, ívstabilitás biztosítása,
varratfém dezoxidálás, denitrálás, ötvözés, salakképzés, kihozatalnövelés).
Elektródabevonat helyes kiválasztásának elsajátítása.
Bevontelektródák nemzetközi jelölése.
Fémtani alapismeretek.
Fémes anyagok rendszerezése.
Bevontelektródás kézi ívhegesztés elvének, fázisainak ismerete
Hegesztőív keltése és fenntartása.
Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása.
Hegesztőív mágneses hatása.
Anyagátmenetre ható erők meghatározása.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
371
Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő
egyenirányító, inverter, hegesztő generátor).
Bevontelektródás kézi ívhegesztő áramforrás jelleggörbéje.
Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája.
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások,
hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók,
egyéb eszközök, hegesztőelektródák).
Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül
helyezésének elmélete.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján.
Felrakó hegesztés technológiája.
Az elektróda tartása, vezetése.
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
26.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 36 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
372
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme).
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
26.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
26.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
373
A 11455 - 12 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
47. Hegesztési ismeretek II. tantárgy 108 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
27.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
27.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
27.3 Témakörök és elemeik
27.3.1 Termikus vágás, darabolás 36 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
374
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
27.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 36 óra
Az elektróda fogalma, típusai.
Fémtani alapismeretek.
Fémes anyagok rendszerezése.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik.
Színesfémötvözetek és tulajdonságaik.
Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre.
A hegesztett kötések felépítése.
Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása.
Hegesztőív mágneses hatása.
Anyagátmenetre ható erők meghatározása.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Védőgázok, hozaganyagok ismerete.
375
Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő
egyenirányító, inverter, hegesztő generátor).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások,
hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók,
egyéb eszközök, hegesztőelektródák).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül
helyezésének elmélete.
Az elektróda tartása, vezetése.
Élkiképzés.
Varratképzés elmélete az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban.
Egyrétegű és többrétegű varratok elmélete.
Tompavarratok, sarokvarratok készítésének elmélete.
Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések
eltávolítása.
Hegesztési eltérések ismerete.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) értelmezése.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
27.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 36 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
376
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme).
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
27.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
27.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
GYAKORLAT:
377
A 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
48. Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 180 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
28.1 A tantárgy tanításának célja
Megismertetni és elsajátíttatni a hallgatókkal a különféle gépészeti alapozó feladatok
és gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag,
anyagminőségek, megmunkálások meghatározását, illetve az alkalmazott
vizsgálatok módját.
28.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
28.3 Témakörök és elemeik
28.3.1 Műszaki dokumentációk 18 óra
Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás.
Szerelési-, karbantartási utasítások.
Szállítói megfelelőségi nyilatkozatok.
Pályázatok formai, tartalmi követelményei.
Engedélyek, törvények, határozatok értelmezése.
Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése, archiválása.
Műhelyrajzok sajátosságai, elkészítése, dokumentálása.
378
Megmunkálási technológia behatárolása, sorrendje alkatrészrajzok műszaki
tartalmának figyelembevételével.
Különféle szabványok megismerése, alkalmazása.
Minőségirányítási dokumentumok elkészítésének szempontjai.
Gépek, berendezések műszaki dokumentációi, fontosabb paraméterek
nyilvántartása.
Alkatrészek, eszközök nyilvántartásának szempontjai, dokumentálása.
Alkatrészjegyzék, technológiai sorrend, bruttó anyagmennyiség, alkatrész
nyersmérete, megmunkáláshoz szükséges szerszám és gép, állásidő.
Javítási jegyzőkönyvek.
Elektronikus dokumentációk.
Fájlformátumok, kiterjesztések.
Szövegszerkesztési alapismeretek.
Képfelbontás, rasztergrafika-, vektorgrafika előnyök, hátrányok ismerete.
28.3.2 Gépészeti alapmérések 18 óra
Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel.
Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel,
mikrométerrel.
Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel.
Szögmérés mechanikai szögmérővel.
Külső kúpok mérése, ellenőrzése.
Belső kúpok mérése, ellenőrzése.
Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel.
Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával.
Felületi érdesség ellenőrzése, mérése.
379
Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése.
Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése.
Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség,
mérése ellenőrzése.
Mérési dokumentumok készítése.
Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez.
28.3.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat 36 óra
Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok)
Roncsolásos anyagvizsgálatok
Keménység vizsgálat.
Keménységmérő eljárások.
Mikro-keménységmérés.
Keménységmérés meleg állapotban.
Dinamikus keménységmérések.
Rugalmas utóhatás
Rugalmas alakváltozás.
Kúszás és relaxáció.
Mechanikai kifáradás, Wöhler-görbe.
Frekvencia befolyása a kifáradásra.
Fárasztó gépek.
Melegalakíthatósági technológiai próbák.
Hidegalakíthatósági technológiai próbák.
Nyomóvizsgálat.
380
Hajlítóvizsgálat.
Csavaróvizsgálat.
Törésmechanikai vizsgálatok, Charpy-féle ütve hajlító vizsgálat.
Vegyi összetétel vizsgálata.
Korróziós vizsgálatok.
Mikroszkópikus vizsgálatok, maratás, polírozás, csiszolás.
Hőtechnikai tulajdonságok.
Villamos vezetőképesség mérése.
Mágneses tulajdonság vizsgálata.
Fémek és ötvözetek tulajdonságai.
A hűtési sebesség hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira.
Ötvözőelemek hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira.
Hőkezelések csoportosítása.
28.3.4 Fémek alakítása 54 óra
Előrajzolással szembeni követelmények.
Az előrajzolás lépései.
Az előrajzolás szerszámai, eszközei.
Mérő és ellenőrző eszközök.
A felületszínezés lehetőségei.
A térbeli előrajzolás eszközei.
Az előrajzolás folyamata.
Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai.
Síkbeli és térbeli előrajzolás.
381
Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek
megválasztása adott feladat elvégzéséhez.
Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása.
Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés,
köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás,
menetfúrás).
A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek
rendszerezése.
Alkatrészek illesztése.
A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek
rendszerezése.
Palástfelület, homlokfelület esztergálás.
Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás).
Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás).
Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés).
28.3.5 Alapszerelések végzése 54 óra
Oldható kötések készítése
Nem oldható kötések készítése
Különféle fémfelületek előkészítése
Felületvédelem mázolással, lakkozással
28.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
382
4.5. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
49. Elsősegélynyújtás gyakorlat tantárgy 72 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
29.1 A tantárgy tanításának célja
Az Elsősegélynyújtás tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon
kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett
sérüléseket és legyenek képesek az elsősegély-nyújtási teendők ellátására.
29.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Munkavédelem elméleti tantárgyra.
29.3 Témakörök és elemeik
29.3.1 Az elsősegélynyújtás alapjai 16 óra
Mentőhívás módja.
Teendők a baleset helyszínén.
Elsősegély nyújtásának korlátai.
383
A baleseti helyszín biztosítása.
Vérkeringés, légzés vizsgálata.
Heimlich-féle műfogás.
Rautek-féle műfogás.
Elsősegélynyújtás vérzések esetén.
Életveszély elhárítása.
Újraélesztés.
Mellkasnyomás technikája
Légútbiztosítás lehetőségei.
Légút akadálymentesítése.
Lélegeztetés.
Fizikális vizsgálat.
Stabil oldalfekvő helyzet alkalmazása.
Az eszméletlenség veszélyei.
A sokk tünetei, veszélyei, ellátása.
Idegen test eltávolítása szemből, orrból, fülből.
Agyrázkódás tünetei, veszélyei, ellátása.
Koponyasérülés tünetei, veszélyei, ellátása.
Bordatörés tünetei, veszélyei, ellátása.
Végtagtörések.
Hasi sérülések.
Gerinctörés tünetei, veszélyei, ellátása.
Áramütés veszélyei.
Áramütött személy megközelítése.
384
Áramtalanítás.
Áramütött személy ellátása.
Égési sérülés súlyosságának felmérése, ellátása.
Fagyás, tünetei, veszélyei és ellátása.
Mérgezések tünetei, fajtái, ellátása.
Leggyakrabban előforduló mérgezések.
Marószerek okozta sérülések veszélyei, ellátása.
Rosszullétek.
Ájulás tünetei, ellátása.
Epilepsziás roham tünetei, ellátása.
Szív eredetű mellkasi fájdalom tünetei, ellátása.
Alacsony vércukorszint miatti rosszullét tünetei, ellátása.
29.3.2 Sérülések ellátása 56 óra
Sebellátás.
Hajszáleres vérzés.
Visszeres vérzés.
Ütőeres vérzés.
Belső vérzések és veszélyei.
Orrvérzés, ellátása.
Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés,
metilalkoholmérgezés.
Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés.
Fektetési módok.
385
Idegen test szemben, orrban, fülben.
Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén.
Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén.
Az eszméletlenség fogalmát, tüneteit, leggyakoribb okai, következményei
Az eszméletlenség ellátása.
A vérzésekkel kapcsolatos ismeretek.
A sokk fogalma és formái.
A termikus traumákkal, hőártalmakkal kapcsolatos ismeretek.
Az ízületi sérülések formái, tünetei és ellátásuk módja.
A csontsérülések formái, tünetei és ellátásuk (fektetési módok).
A hasi sérülés formái, tünetei és ellátásuk módjai.
A kimentés fogalma és betegmozgatással kapcsolatos ismeretek.
A mérgezések fogalma, tünetei és ellátásuk módja.
A belgyógyászati balesetek (áramütés).
A leggyakoribb belgyógyászati kórképek, tüneteik és ellátásuk.
29.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
29.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
386
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
50. Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy 108 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
30.1 A tantárgy tanításának célja
Megismertetni a tanulókkal a biztonságos munkavégzés feltételeit.
A hegesztés előkészítő és befejező műveleteihez szükséges gépek, berendezések,
szerszámok használatának begyakoroltatása, önálló, felelősségteljes
munkavégzésre való nevelés. WPS utasításainak készség szintű értelmezése,
alkalmazása.
30.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési alapismeretek elméleti tantárgyra.
30.3 Témakörök és elemeik
30.3.1 A hegesztés előkészítő műveletei 81 óra
Munkaterület szemrevételezése.
Intézkedik a munkavégzést gátló tárgyak eltávolítására.
Ellenőrzi a gépcsatlakozások épségét (elektromos, gáz-, nagynyomású
vezetékek).
Ellenőrzi a munkaterületre előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és
környezetvédelmi eszközök meglétét.
Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez.
387
WPS alapján beazonosítja az anyagokat.
Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés).
Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést.
Beállítja a WPS szerinti paramétereket.
Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait.
Megtisztítja a felületet.
Felhegeszti a kifutólemezeket.
Fűzővarrattal munkadarabot összeállít.
Palackcserét végez.
30.3.2 A hegesztés befejező műveletei 27 óra
Elvégzi a kezelési és karbantartási előírásban meghatározott műveleteket.
Szemrevételezéssel ellenőrzi a munkadarabot.
Megtisztítja a felületet.
Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint.
Folyamatos minőségellenőrzést végez.
Üzemen kívül helyezi a hegesztő berendezést HBSZ szerint.
Gondoskodik a meleg, kész munkadarab biztonságos elhelyezéséről.
Letakarítja a munkaterületet.
Gondoskodik a veszélyes hulladékok szakszerű tárolásáról.
Salakot és fröcskölődéseket ívhegesztés esetén eltávolít.
Segédelemeket és a kifutólemezeket eltávolít.
30.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
388
30.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11453 - 12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
51. Hegesztési gyakorlatok I. tantárgy 252 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
31.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
31.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek I. elméleti tantárgyra.
31.3 Témakörök és elemeik
31.3.1 Termikus vágás, darabolás 108 óra
389
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
31.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 144 óra
Az elektróda bevonatok megkülönböztetése, felismerése.
Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.
Megfelelő hegesztőgép kiválasztása.
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.
390
Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz.
Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése.
Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok.
Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása.
Hegesztési sorrendterv készítése.
Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés).
Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása.
Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes,
függőleges és fej feletti pozíciókban).
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok.
A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése.
Egyrétegű és többrétegű varratok készítése.
Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése.
Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések
eltávolítása.
Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése.
Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata.
Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata.
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata.
Hegesztési eltérések javítása.
Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok
391
elvégzése).
Munkavégzés befejezési rendjének betartása.
Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés
előkészítése, elvégzése és minősítése során.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.
Zaj, és hőhatás elleni védelem.
31.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
31.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11455 - 12 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
52. Hegesztési gyakorlatok tantárgy II. 216 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
32.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
392
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
32.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek II. elméleti tantárgyra.
32.3 Témakörök és elemeik
32.3.1 Termikus vágás, darabolás 117 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
32.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 99 óra
Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.
393
Megfelelő hegesztőgép kiválasztása.
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása, gépkönyvek ismerete, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás
használata.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Anyagok, segédanyagok ismerete.
Az anyagok tulajdonságainak átültetése gyakorlatba.
Fémes anyagok rendszerezése, használata.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik.
Színesfémötvözetek és tulajdonságaik.
Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre.
Acélok hegeszthetősége: ötvözetlen acélok, finomszemcsés acélok, melegszilárd
acélok, erősen ötvözött acélok.
Egyéb fémek hegeszthetősége: öntöttvasak, az alumínium és ötvözetei, a réz és
ötvözetei, a nikkel és ötvözetei.
Ívhegesztés berendezései, eszközei.
A hegesztett kötés felépítése.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés anyagainak előkészítése hegesztéshez.
Hegesztőáramforrás.
394
Huzalelőtoló berendezés.
Hegesztőpisztoly.
Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok
használata és alkalmazása.
Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok.
Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása.
Hegesztési sorrendterv készítése.
Hegesztéstechnológiák.
WPS-ben meghatározott gyökvédelem biztosítása.
WPS alapján a segédanyagokat beazonosítása és összekészítése.
A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) csatlakoztatása és beállítása.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és
felülettisztaság ellenőrzése.
Hegesztés közben huzal cserélésének folyamata.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezése.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban.
Varratképzés vízszintes helyzetekben.
Varratképzés függőleges és fej feletti helyzetben.
Hegesztési eltérések javítása.
Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok
elvégzése).
Munkavégzés befejezési rendjének betartása.
Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés
előkészítése, elvégzése és minősítése során.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.
395
Zaj, és hőhatás elleni védelem.
32.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
32.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
396
Összefüggő szakmai gyakorlat
II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül
1. évfolyamot követően 160 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám,
amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok
részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok tantárgy
Gépészeti alapmérések
Külső kúpok mérése, ellenőrzése
Belső kúpok mérése, ellenőrzése
Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel
Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával
Felületi érdesség ellenőrzése, mérése
Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése
Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése
Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság,
egytengelyűség, mérése ellenőrzése
Mérési dokumentumok készítése
397
Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez
Anyagismeret, anyagvizsgálat
Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata,
technológiai próbák)
Fémek alakítása
Előrajzolással szembeni követelmények
Az előrajzolás lépései
Az előrajzolás szerszámai, eszközei
Mérő és ellenőrző eszközök
A felületszínezés lehetőségei
A térbeli előrajzolás eszközei
Az előrajzolás folyamata
Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai
Síkbeli és térbeli előrajzolás
Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek
megválasztása adott feladat elvégzéséhez
Alapszerelések végzése
Oldható kötések készítése
Nem oldható kötések készítése
Különféle fémfelületek előkészítése
Felületvédelem mázolással, lakkozással
398
10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy
A hegesztés előkészítő műveletei
Felhegeszti a kifutólemezeket
Fűzővarrattal munkadarabot összeállít
A hegesztés befejező műveletei
Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint
11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
Termikus vágási eljárások végrehajtása
Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája
Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek
beüzemelése és karbantartása
399
Hegesztés végrehajtása
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban
Egyrétegű és többrétegű varratok készítése
11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
Termikus vágási eljárások végrehajtása
11456-12 Gázhegesztő feladatok
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
Termikus vágási eljárások végrehajtása
Gázhegesztés technológiája
Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése
Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása
Hegesztés végrehajtása
400
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban
11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
Hegesztési gyakorlatok tantárgy
Termikus vágás, darabolás
Termikus vágási eljárások végrehajtása
401
12. évfolyam
ELMÉLET
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
53. Hegesztési alapismeretek tantárgy 64 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
33.1A tantárgy tanításának célja
A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és
befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és
segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges
ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának
értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.
33.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
33.3 Témakörök és elemeik
33.3.1 Hegesztési alapismeretek 32 óra
Hegesztés feltételei.
Hegesztés fogalma.
Hegesztési alapfogalmak.
Hegesztési eljárások csoportosítása.
402
Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése.
Fémek hegeszthetősége.
Hegesztési helyzetek értelmezése.
Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján.
Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek.
Hegesztés hő és fémtani folyamata.
Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések.
Munka és környezetvédelmi előírások.
33.3.2 Hegesztési műveletek 32 óra
Szerkezeti anyagok főbb típusai és nemzetközi jelölésük.
Felületek előkészítése, tisztítása.
Daraboló eljárások.
Munkavégzés szabályai.
Alkatrészek összeállítása, készülékek használata.
Munkaterület kialakítása.
Hegesztő berendezések üzembe helyezése.
Hegesztés hozag- és segédanyagai.
Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése.
Hegesztési él előkészítése.
Termikus vágási eljárások.
Hegesztési eltérések csoportba sorolása.
Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete.
403
A hegesztett kötések minőségi követelményei.
33.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
33.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11497-12 Foglalkoztatás I.
54. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
34.1A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai
vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű
alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló
idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a
munkáját.
Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető
nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a
mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az
idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási
készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön
keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához
404
kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
34.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:
Idegen nyelvek
34.3 Témakörök
34.3.1 Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra
A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő)
vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz
kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre
vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban
történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák
alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett
feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az
elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó
kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű
mondatokban is képes lesz reagálni.
A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők
helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.
34.3.2 Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra
A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a
jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség,
szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen
nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű
mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett
kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által
biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető
szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy
munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga
is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.
405
34.3.3 Nyelvi készségfejlesztés 24 óra
/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória
fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/
A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák
idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási
képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető
társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség
által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok
kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa
a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül
szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan
kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen
nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a
kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv
szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási
témakörök elsajátítása során valósul meg.
Az elsajátítandó témakörök:
- személyes bemutatkozás
- a munka világa
- napi tevékenységek, aktivitás
- étkezés, szállás
Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási
képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival
ismerkedik meg a nyelvtanuló.
34.3.4 Munkavállalói szókincs 20 óra
/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/
A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör
elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű
mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni
kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén
alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban.
406
Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését.
Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a
munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása
során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket
sajátítja el.
34.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes
tanteremben, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott
formában zajlik.
34.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
407
A 11499-12 Foglalkoztatás II.
55. Foglalkoztatás II. tantárgy 64 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
35.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a
munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek
elsajátítására.
35.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-
35.3 Témakörök
35.3.1 Munkajogi alapismeretek 36 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,
költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei
(megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok,
együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért
való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).
Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése,
munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése,
felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.
Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási
jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.
Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus
munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka,
bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben
történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai
idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,
408
háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes
munka.
35.3.2 Munkaviszony létesítése 20 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő,
határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum,
képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.
Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a
munkáltató által kiadandó dokumentumok.
Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási
összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és
járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái
(pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
35.3.3 Álláskeresés 4 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi
munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási
támogatások ismerete.
Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi
kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú,
önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél
felépítése.
Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak,
személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai
Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben),
munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába
történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.
Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó
(FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál
(NPP).
409
Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd
szerepe.
35.3.4 Munkanélküliség 4 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei:
álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő
együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség
megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés;
munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.
Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj
előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,
közfoglalkozatás főbb szabályai
Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése,
Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.
Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”):
önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések,
béralapú támogatások, mobilitási támogatások).
Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni
vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés,
vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.
A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,
munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub,
pszichológiai tanácsadás.
35.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
-
35.5 A tantárgy értékelésének módja
410
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11456 - 12 Gázhegesztő feladatok megnevezésű
56. Hegesztési ismeretek III. tantárgy 96 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
36.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
36.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
36.3 Témakörök és elemeik
36.3.1 Termikus vágás, darabolás 32 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
411
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
36.3.2 Gázhegesztés technológiája 32 óra
Gázhegesztés főbb jellemzői.
Hegesztőláng szerkezete.
Alkalmazott gázok tulajdonságai, tárolásuk.
Gázpalackok szerkezete, szerelvényei, kezelésük (cseréjük, tárolásuk) szabályai.
Hegesztőüzem gázellátásának lehetőségei.
Gázhegesztő eszközök és berendezések ismerete, alkalmazása.
Gázhegesztés technológiája.
412
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Gépészeti rajz, diagramok olvasása, értelmezése.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Hegesztési el típusai, kialakítása.
Az élkiképzés és a hegesztési eljárás kapcsolata.
A hegesztett kötések típusai.
Varratképzés.
Jobbra hegesztés.
Balra hegesztés.
Gázelvétel és gázfogyasztás meghatározása.
Gázhegesztés hozaganyagai, hegesztőpálcák fajtái, jelölése.
Hegesztőpálcák ismerete, alkalmazásuk.
Folyósítószerek ismerete.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Gázhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Forrasztási eljárások és forraszanyagok ismerete.
Gázpalackok színjelölése.
Gázhegesztéskor előforduló hegesztési eltérések keletkezésének okai és
elkerülésük, javítása.
Gázhegesztés biztonságtechnikai előírásai.
Gázhegesztéshez szükséges védőeszközök rendeltetésszerű használata.
Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete.
Gázhegesztés környezetkárosító hatásainak ismerete.
Munka-, balesetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek, előírások betartása.
413
36.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 32 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme)
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
36.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
414
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
36.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
415
A 11457 - 12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
57. Hegesztési ismeretek IV. tantárgy 64 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
37.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat.
A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és
fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a
tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és
összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a
megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett
tapasztalatokra.
37.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
37.3 Témakörök és elemeik
37.3.1 Termikus vágás, darabolás 22 óra
Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.
Termikus vágás típusainak csoportosítása.
Termikus megmunkálási technológiák.
Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése,
működése, szoftvereinek ismerete.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete.
Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.
416
Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése.
Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete,
hibák felismerése, vizsgálata.
Fémtani ismeretek.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei.
Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi
eszközök jellemzői, általános ismeretek.
Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete.
Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.
37.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 22 óra
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés elve és technológiája.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés felépítése és működési elve.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés paramétereinek meghatározása
Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés eszközei, berendezései és
kezelésük.
Hegesztés-technológiák.
Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztési anyagok előkészítésének ismerete
hegesztéshez, a berendezések használatának elvi ismerete, a hegesztés
végrehajtásának elvi ismerete.
Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések ismerete.
Védőgázok ismerete, szerepe, tulajdonságai, jellemzői, tárolásuk.
Védőgázok hatása a beolvadási mélységre.
Gázpalackok színjelölése.
Volfrámelektródák típusai, áramterhelhetősége, nemzetközi jelölése.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagai.
417
Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése,
működése és kezelése.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikai előírásai.
Hegesztő áramforrás adattáblájának jellemzői.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használati lehetőségei.
Varratképzések ismerete.
Fémek ismerete, fémtani alapismeretek.
Fémes anyagok rendszerezése.
Anyagok, segédanyagok ismerete.
Az anyagok tulajdonságainak ismerete.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik.
Színesfémötvözetek és tulajdonságaik.
Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Szabványok ismerete.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezése.
Gépészeti rajz készítése.
Diagramok olvasása, értelmezése.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Gyártási utasítások értelmezése.
Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás használata.
Hegesztő felületek megtisztításának elve.
418
Veszélyes hulladékok szakszerű tárolásának elve.
Volfrámelekotródás ívhegesztés környezetkárosító hatása.
Tűzoltó berendezések, eszközök ismerete.
Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásainak ismerete.
Munkavégzés szabályainak ismerete.
37.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata 20 óra
Hegesztési eltérések ismerete.
Hegesztési hibák megismerése (repedések, üregek és salakzárványok,
összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák).
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és
munkadarabok összeillesztésének hibái, gyökhiba, a varratkezdés és
varratbefejezés hibái, külalaki hibák).
Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás).
Hegesztett kötések minősítése.
Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat,
keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat).
Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés,
folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák
feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat).
Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme).
Minőségellenőrzési szempontok.
Gyártási utasítások értelmezése.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.
Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
419
Gyártási utasítások értelmezése.
Mérőeszközök használata.
Hibajavítások végzésének ismerete.
37.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
420
GYAKORLAT:
A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
58. Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy 96 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
38.1 A tantárgy tanításának célja
Megismertetni a tanulókkal a biztonságos munkavégzés feltételeit.
A hegesztés előkészítő és befejező műveleteihez szükséges gépek, berendezések,
szerszámok használatának begyakoroltatása, önálló, felelősségteljes
munkavégzésre való nevelés. WPS utasításainak készség szintű értelmezése,
alkalmazása.
38.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési alapismeretek elméleti tantárgyra.
38.3 Témakörök és elemeik
38.3.1 A hegesztés előkészítő műveletei 48 óra
Munkaterület szemrevételezése.
Intézkedik a munkavégzést gátló tárgyak eltávolítására.
Ellenőrzi a gépcsatlakozások épségét (elektromos, gáz-, nagynyomású
vezetékek).
Ellenőrzi a munkaterületre előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és
környezetvédelmi eszközök meglétét.
Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt.
421
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez.
WPS alapján beazonosítja az anyagokat.
Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés).
Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést.
Beállítja a WPS szerinti paramétereket.
Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait.
Megtisztítja a felületet.
Felhegeszti a kifutólemezeket.
Fűzővarrattal munkadarabot összeállít.
Palackcserét végez.
38.3.2 A hegesztés befejező műveletei 48 óra
Elvégzi a kezelési és karbantartási előírásban meghatározott műveleteket.
Szemrevételezéssel ellenőrzi a munkadarabot.
Megtisztítja a felületet.
Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint.
Folyamatos minőségellenőrzést végez.
Üzemen kívül helyezi a hegesztő berendezést HBSZ szerint.
Gondoskodik a meleg, kész munkadarab biztonságos elhelyezéséről.
Letakarítja a munkaterületet.
Gondoskodik a veszélyes hulladékok szakszerű tárolásáról.
Salakot és fröcskölődéseket ívhegesztés esetén eltávolít.
Segédelemeket és a kifutólemezeket eltávolít.
422
38.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
38.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11453 - 12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
59. Hegesztési gyakorlatok I. tantárgy 64 óra* *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
39.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
39.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek I. elméleti tantárgyra.
423
39.3 Témakörök és elemeik
39.3.1 Termikus vágás, darabolás 32 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
39.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 32 óra
Az elektróda bevonatok megkülönböztetése, felismerése.
Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.
Megfelelő hegesztőgép kiválasztása.
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
424
Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.
Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz.
Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése.
Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok.
Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása.
Hegesztési sorrendterv készítése.
Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés).
Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása.
Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes,
függőleges és fej feletti pozíciókban).
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok.
A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése.
Egyrétegű és többrétegű varratok készítése.
Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése.
Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések
eltávolítása.
Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése.
Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata.
Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata.
Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata.
Hegesztési eltérések javítása.
425
Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok
elvégzése).
Munkavégzés befejezési rendjének betartása.
Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés
előkészítése, elvégzése és minősítése során.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.
Zaj, és hőhatás elleni védelem.
39.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
39.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11455 - 12 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
60. Hegesztési gyakorlatok tantárgy II. 64 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
426
40.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
40.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek II. elméleti tantárgyra.
40.3 Témakörök és elemeik
40.3.1 Termikus vágás, darabolás 32 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
427
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
40.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 32 óra
Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.
Megfelelő hegesztőgép kiválasztása.
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata
(kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata
(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása, gépkönyvek ismerete, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás
használata.
Hegesztési paraméterek meghatározása.
Anyagok, segédanyagok ismerete.
Az anyagok tulajdonságainak átültetése gyakorlatba.
Fémes anyagok rendszerezése, használata.
Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik.
Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik.
Színesfémötvözetek és tulajdonságaik.
Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre.
Acélok hegeszthetősége: ötvözetlen acélok, finomszemcsés acélok, melegszilárd
acélok, erősen ötvözött acélok.
Egyéb fémek hegeszthetősége: öntöttvasak, az alumínium és ötvözetei, a réz és
ötvözetei, a nikkel és ötvözetei.
Ívhegesztés berendezései, eszközei.
428
A hegesztett kötés felépítése.
Hegesztési jelképek értelmezése.
Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés anyagainak előkészítése hegesztéshez.
Hegesztőáramforrás.
Huzalelőtoló berendezés.
Hegesztőpisztoly.
Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok
használata és alkalmazása.
Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok.
Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása.
Hegesztési sorrendterv készítése.
Hegesztéstechnológiák.
WPS-ben meghatározott gyökvédelem biztosítása.
WPS alapján a segédanyagokat beazonosítása és összekészítése.
A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) csatlakoztatása és beállítása.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és
felülettisztaság ellenőrzése.
Hegesztés közben huzal cserélésének folyamata.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezése.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban.
Varratképzés vízszintes helyzetekben.
Varratképzés függőleges és fej feletti helyzetben.
Hegesztési eltérések javítása.
Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok
elvégzése).
429
Munkavégzés befejezési rendjének betartása.
Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés
előkészítése, elvégzése és minősítése során.
Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.
Zaj, és hőhatás elleni védelem.
40.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
40.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11456 - 12 Gázhegesztő feladatok
61. Hegesztési gyakorlatok III. tantárgy 288 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
41.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
41.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek III. elméleti tantárgyra.
430
41.3 Témakörök és elemeik
41.3.1 Termikus vágás, darabolás 144 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
41.3.2 Gázhegesztés technológiája 144 óra
Összeállítás pontosságának ellenőrzése.
Fűzővarratok karbantartása.
Hegesztést biztosító segédelemek ismerete, alkalmazásuk.
Gázhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata.
Hegesztőgázok, hegesztőpálca, folyósítószer alkalmazása.
Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése.
431
Összeállított gázhegesztő berendezések ellenőrzése, szivárgáspróba végzése,
üzemi nyomás beállítása.
Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása.
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti munkapróbák hegesztése
feladatváltásnál.
Hegesztési és vágási feladatok (WPS szerint).
WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és
felülettisztítás ellenőrzése.
WPS alapján a segédanyagok beazonosítása, összekészítése.
Varrathely fémtisztára tisztítása.
Gázhegesztéshez és termikus vágáshoz szükséges védőeszközök
rendeltetésszerű használata.
A hegesztési él kialakítása, élek illesztése, fűzése.
A hegesztett kötések típusainak alkalmazása.
Hegesztőláng beállítása.
Hegesztés végrehajtása.
Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások.
Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése.
Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk.
Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés.
Balra hegesztés.
Jobbra hegesztés.
Próbahegesztés ellenőrzése töréspróbával vagy csiszolattal.
Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása.
432
Hegeszthetőség: az acélok hegesztése, az öntöttvas hegesztése, az alumínium és
ötvözeteinek hegesztése, a réz és ötvözeteinek hegesztése, a nikkel hegesztése.
Gázpalackok cseréje, tárolása.
Forrasztások végrehajtása.
Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete, védőeszközök használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
41.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
41.5 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A 11457 - 12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
62. Hegesztési gyakorlatok IV. tantárgy 256 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
42.1A tantárgy tanításának célja
A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a
műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot.
Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat.
Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési
szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő
szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.
433
42.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek IV. elméleti tantárgyra.
42.3 Témakörök és elemeik
42.3.1 Termikus vágás, darabolás 128 óra
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.
Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése.
Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata,
karbantartása.
Termikus vágási eljárások végrehajtása.
Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata.
WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása.
WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok.
Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata.
Elemi szintű számítógép-használat.
Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása.
Lemezterv készítése.
Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata.
Védőeszközök kiválasztása és használata.
Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.
42.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 128 óra
Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok.
Összeállítás pontosságának ellenőrzése.
A géphez történő munka- és testkábel, illetve távszabályozó csatlakoztatásának
434
gyakorlata, valamint a hálózatba való bekötés.
A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) alkalmazása, bekötési művelete.
Élelőkészítés.
Fűzővarratok karbantartása, munkadarab összeállítása
Gépcsatlakozások ellenőrzési feladata (elektromos, gáz-, nagynyomású
vezetékek).
Munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi eszközök előírásainak
betartása a munkaterületen.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés működése.
Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések használata.
Védőgázok szerepe, tárolásuk.
Védőgázak hatása a beolvadás mélységre.
Gázpalackok használata.
Volfrámelektróda használat.
Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése,
működése és kezelése.
Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használata.
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés gépeinek, eszközeinek beüzemelése és
karbantartása.
Szükséges anyagmennyiség kiszámítása.
Varrathely fémtisztára tisztítása.
Általános minőségű hegesztett kötést készítése volfrámelektródás védőgázas
ívhegesztéssel.
A berendezés HBSZ szerinti üzemen kívül helyezése.
435
Munkaterület karbantartása.
Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások.
Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése.
Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk.
Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés.
Veszélyes hulladékok kezelése, szakszerű tárolása.
Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása.
Védőeszközök használata.
Folyamatos minőségellenőrzést végez.
Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.
42.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely
8.2. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
TARTALOMJEGYZÉK:
(SZAKMABŐVÍTÉS HELYI TANTERVEI)
436
Elektronikai technikus .......................................................................................... 1.
Elektromechanikai műszerész ............................................................................ 95.
Elektronikai műszerész .................................................................................... 175.
Hegesztő ........................................................................................................... 254.