X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM2009. április– július

450 FT

INTERJÚKInterjúk

TOMMY VIGJOEY JORDISON

SZENDÔFI PÉTER

FARSANGI

RITMUSFÜRDÔA RITMUSKÉPZÉS ELEMEI

NEW ORLEANS DRUMMINGYAMAHA TOUR CUSTOM

T A R T A L O M J E G Y Z É K 3« 2 0 0 9 » 0 1

TOMMY VIG INTERJÚ 4.

BERDISZ TAMÁS TOMMY VIGRÔL 7.

DOBHÁRTYA 8.

AMIKOR A DOBNAK MÉG

GYÖKERE VOLT 9.

ÖTLETTÁR 11.

FARSANGI RITMUSFÜRDÔ 13.

JOEY JORDISON INTERJÚ 16.

LATIN-AMERIKAI RITMUSOK 17.

A RITMUSKÉPZÉS ELEMEI 20.

NEW ORLEANS DRUMMING 22.

YAMAHA TOUR CUSTOM 26.

EGY KÉP 1979-BÔL 28.

LEJEGYZÉSEK 29.

SZENDÔFI PÉTER INTERJÚ 32.

A KONGA VAGY TUMBADORA 35.

ROCK-FUNK RITMUSOK 36.

KELETI SZÉL 38.

MAGASISKOLA 40.

PÁLMAI & PÁLMAI DOBAKADÉMIA 41.

HÍREK 42.

«Fôszerkesztô és lapalapító: Hollósi László • Munkatársak: Martonosi György, KorompayZsolt, Kármán Sándor, Nesztor Iván, Keönch László Farkas, Turán Tamás Levente,Kassai László, Marczell Katalin, Indi • Címlapfotó: Polyák Gyuka • Mûszaki szerkesztô:Grafirka Stúdió • Telefon: 30/261-8826, 94/331-783 • e-mail: dobosmagazin@t-online.hu • Megjelenik négyhavonta • Nyomda: MaedInfó Kereskedelmi ésSzolgáltató Bt. Szombathely • Kiadó: Topline West Bt. • ISSN 1586-1007

IMPRESSZUM»

4

13

16

26

28

41

32

» I N T E R J Ú4 D O B O S M A G A Z I N

„Itthon él a kultúra iránti éhség…”Tommy Vig nevét Amerikában való-színûleg többen ismerik, mint itthon,szülôhazájában. Nem olyan nagycsoda ez, ha azt vesszük, hogy 1956-tól Amerikában élt, ott futott beszép ívû karriert dobosként, vibrafo-nosként, zenekarvezetôként, hang-szerelôként és zeneszerzôként — éscsak 2006-ban költözött haza. Izgal-mas helyzet ez mindenképpen, hi-szen neki kijutott, ami más magyarzenészeknek a korosztályából nem-igen (vagy egyáltalán nem): hogy ajazz szülôhazájában lett elismertés sokat foglalkoztatott jazzmuzsi-kus. Izgalmas kérdés, hogy milyen-nek látta a kinti zenészéletet, és azsem kevésbé izgalmas, hogy vajonmiért jött haza. Többek között ezek-rôl a dolgokról beszélgettünk.

– Az elsô, rólad szóló magyarországihíradások az 1940-es évekbôl így em-legetnek téged: Tommy Vig, a hat-éves csodadobos. Tényleg csodagye-rek voltál?– Az úgy kezdôdött, hogy apámjazzszaxofonos volt. Hozzánk jártakpróbálni a zenészek, és míg ôk próbál-tak, én a szônyegen ülve dobolgattam.Egyszer csak Radics Gábor, a nagy-szerû jazzhegedûs felfigyelt arra, amitcsinálok, és odaszólt apámnak: „Miértnem lépteted fel ezt a gyereket? Egészjól dobol!” Úgyhogy amikor apámék1945-ben az Igazi jazz címû produkció-val a Zeneakadémián szerepeltek – teltház volt –, egy szám végén apám le-szólt nekem a nézôtérre: „Tomi, gye-re fel!”. Felmentem, odatettek egypergôdobot a színpad közepére, és tel-jesen egyedül lejátszottam egy szólót,ami fergeteges sikert aratott. Akkorhatéves voltam, de mivel kistermetû,kinézhettem négynek… Ezután hirde-tett a Metro Goldwyn Mayer cég egy te-hetségkutató versenyt, amit megnyer-tem, és ezt követôen indultak be azúgynevezett „dobpárbajok”, amiketRadnóti Tomival (a cirkusz késôbbiigazgatójával), Beamter Bubival ésChappyvel (Orlay Jenô) vívtunk a Váro-si Színházban (késôbbi Erkel Szín-ház), valamint a cirkuszban. 1947-bôl

megvan négy felvétel, amin játszom(ezeket Simon Géza Gábor találtameg), és rekonstruálva rákerültek egy2004-ben kiadott CD-re. A régi felvé-teleket meghallgatva Dudás Lajos, aNémetországban élô kiváló klarinétosazt mondta, hogy akkoriban ennéljobban senki nem dobolt.– Kik voltak a dobtanáraid?– Elsô dobtanárom az Operett Színházütôse volt, Jámbor Lala, kottát olvas-ni tôle tanultam. Késôbb, a konzerva-tóriumban az ütôs tanszakon SchwarzOszkár tanított: Tizenöt évesen márszimfonikus zenekarban játszottam: énvoltam az Orvosok Szimfonikus Zene-karának timpanistája. De soha nemakartam klasszikus ütôs lenni: jazztakartam játszani mindig.

– Késôbb inkább vibrafonosként is-mert meg téged a közönség. Mikor letta dobolásból vibrafon?– Ez egy jó kérdés… Már tizenhatévesen jártam vibrafont gyakorolni aRádiózenekarhoz, mert ott volt vibra-fon, és apám ott dolgozott… Volt vi-szont egy másik hangszerváltásom,a „dobosból ütôs”, ami leginkábbegy 60-as évekbeli esethez köthetô.Akkor már jazzvibrafonosként híres vol-tam Amerikában, de Las Vegasbanmint nagyzenekari dobos mûködtem,többek között a Caesars Palace, aStardust, a Thunderbird hotelek-ben. A Stardust Hotelben Esquivel! hí-res zenekarában doboltam. Legjobb ot-tani barátommal, Roger Rampton ütôs-sel történt akkor egy baleset: a háta

tommy vig a csodadobos, budapest 1947»

I N T E R J Ú « 5« 2 0 0 9 » 0 1

megsérült, és nem tudott fellépni. Énmeg, amikor szünet volt a Stardust Ho-telben, gyorsan átszaladtam a DunesHotelbe ôt helyettesíteni! Kellett he-lyette vibrafonozni, marimbázni,csôharangsoron, üstdobon, tamburi-non, harangjátékon, kongán, bongón,piattin, nagydobon játszani – de ez ne-kem nem jelentett különos nehézsé-get. Viszont már másnap elterjedt a hí-re, hogy én tulajdonképpen ütôs va-gyok, és onnantól fogva mindig ütôs-nek hívtak el! De akármilyen sikereslettem vibrafonosként és ütôsként, adob maradt a szívügyem.– Mikor mentél ki Amerikába, ésmiért?– 1956 november 18-án szöktem át ahatáron, azért, mert Magyarországona kommunisták a jazzt betiltották,mint „amerikai imperialista csöke-vény”-t. Engem személy szerint is le-tiltottak, nem engedtek játszani, pedigamit a jazzrôl mondtak, marhaság éshazugság. Hiszen a jazz az amerikai né-gerek forradalmi zenéje volt, ami ép-pen azért fejlôdött ki, mert a szabad-ságot tükrözi, a fennálló elnyomássalszemben! A jazzt Hitler is, Sztálinis utálta, és minden diktatórikus rend-szer mindig is utálta, mert az egyéniszabadságot fejezi ki. De sajnos ma azegész világon, idehaza is, elterjedt aza rossz gyakorlat, hogy minden zagy-vaságot jazznek titulálnak. Mikor énprotestálok, elátkoznak, és bizonyoskörök a régi rendszerhez hasonlóan,mint „összeférhetetlen idegent” meg-próbálnak nem hivatalosan leállítani.– Hogyan indult be Amerikában akarriered?– Tizennyolc évesen mentem ki, majdfelvételiztem a New York-i JuilliardFôiskolára. A felvételin csak pár ütemetjátszottam egy xilofonon, és márisfelvettek, teljes ösztöndíjjal. SaulGoodman, a New York-i Filharmoniku-sok üstdobosa lett a tanárom. Aztánmár gyorsan befogadtak, mint elsôosztályú dobost. New Yorkban kezd-tem, elôször kisebb zenekarokban,majd nagyobb jazz-zenekarokhoz ke-rültem, melyek közül az elsô BillyMay zenekara volt. Kellett ott tudniszvingelni, kottát olvasni, mindent.Megtanultam igazi amerikai lendü-lettel dobolni, azzal a szvinggel és nyu-godtsággal, ahogy az amerikai zene-karokban frazírozni kell – és ezt csak

ott lehet igazán elsajátítani. Ahogyanegy koreai közmondás fogalmaz: eh-hez ugyanazt a vizet kell inni, mintazok, akik ezt tudják.– Kik voltak a kedvenc dobosaid, apéldaképek?– Elvin Jones, Shelly Manne, TonyWilliams, Philly Joe Jones.– Említetted már Las Vegast. Az lett akövetkezô állomás New York után?– Még Las Vegas elôtt történt,1958–59-ben, hogy megvásároltam aDeagan gyár legnagyobb vibrafon-modelljét 750 dollárért. Mondták is abarátaim, hogy ezért már egy kocsit is

vehettem volna… Én meg nem mond-tam nekik, hogy ez nekem még a ko-csinál is fontosabb volt! A Deagangyár ajánlott be akkor engem MartinDenny zenekarába vibrafonosnak,akikhez leszerzôdtem, ôk viszontHawaii-on kezdtek, és onnan utaztunktovább, mindenfelé. Las Vegasba csakezután kerültem, de ott már saját ze-nekarom is lett: a Tommy Vig Orchest-ra, ami negyven éven át mûködött. – Kikkel játszottál hosszú pályafutá-sod során?– Hadd említsem a következôket sor-rend, stílus, és a teljesség mellôzésé-vel, akik meghívtak, hogy velük szere-peljek: Henry Mancini, Frank Sinatra,Quincy Jones, Rod Stewart, JohnWilliams, Diana Ross, Woody Allen,

Stan Kenton, Lalo Schifrin, NatalieCole, Sammy Davis Jr., JeffersonAirplane, The Beach Boys, GilEvans/Miles Davis Big Band, ArtieGarfunkel, Tony Curtis, Judy Garland.Huszonhat éves voltam, amikor StanKentonnal egy újságíró összeismerte-tett. Lejátszottam neki saját zenéi-met, mire azonnal rendelt tôlemarrangement-t. Saját mûveimmel több-ször is szerepeltem vele a HollywoodMusic Center-ben, ami a budapestiMüPának felel meg. Közvetlenül haza-költözésem elôtt felkértek, hogy vezé-nyeljem a mai Los Angeles-i Neophonic

Orchestrát, ahol Bud Shankkel, LennieNiehausszal, és Bill Holmannal szere-peltem együtt.– Nemcsak elôadóként és hangszere-lôként, de zeneszerzôként is számosmunka áll mögötted. Beszéljünk ezek-rôl is egy kicsit!– Mintegy harminc filmzenét írtam, va-lamint szimfonikus darabokat is, ame-lyeket Las Vegasban, Kölnben és Há-gában adtak elô. Az európai rádiók issugározták ezeket a koncerteket. Ezta sort itthon is folytattuk: 2008 január-jában mutatták be Miskolcon, illetvekésôbb a Magyar Rádió 6-os stúdióbanaz általam írt jazzdobversenyt Buda-pest, 1956. címmel, Kovács László ve-zényletével. (A rádiós bemutatótMaloschik Róbert rendezte, akinek

a ceglédi dobmúzeumban»

» I N T E R J Ú6 D O B O S M A G A Z I N

egyébként nagyon sokat köszönhet amagyar jazz.) A darab programzene:leírja az általam átélt forradalom tör-ténéseit, elejétôl végig. Elôzôleg a ki-válóan tehetséges Victor Máté, ma aMagyar Zenei Tanács elnöke rendezettvelem koncertet a 22-es stúdióban, Ko-moly zene könnyûzenei témákra cím-mel, A zene Rejtô Jenôje alcímmel.– Lépjünk még egy kicsit vissza Ame-rikába! 1984-ben a Los Angeles-i Olim-pián, ahová a magyar sportolók nemjutottak ki, mondhatjuk, hogy te kép-viselted a magyar színeket, ugyanis azeseményt kísérô jazzrendezvény, aLos Angeles Olympic Jazz Festival ze-neigazgatója és karmestere voltál.

Mi zajlott ezen a fesztiválon?– A világ minden részérôl hívtunk ze-nészeket, akik az olimpia idejére egybig bandet alkottak együtt. A meghí-vott amerikai sztárok (Shelly Manne, amost február 14-én elhunyt LouieBellson, Benny Carter, stb.) mellett ottvolt például a német Albert Mangels-dorff, az ausztrál Jim Morrison, a kana-dai Moe Koffman, a japán TerumasaHino, a dél-koreai Ok Yul Song, és so-kan mások. Fôleg az én saját, bigbandre írott kompozícióimat adtukelô, de meghívtam több élvonalbelikomponistát, köztük pl. Bill Holmant,aki erre az alkalomra írta The Five

Rings címû kompozícióját. A négyna-pos fesztiválnak igen nagy szakmai ésközönségsikere lett.– Ha megkérdeztem, hogy 1956-banmiért mentél el Magyarországról, ak-kor most azt is megkérdezem: miértjöttél vissza 2006-ban?– Amerikában az igazi jazznek végelett: mostanra már majdnem semmisincs, kész. Még kb.1958-ban indult ajazzben az új irányzat, az OrnetteColeman nevéhez fûzôdô free jazz. Ak-koriban egy alkalommal a VillageVanguardban össze is futottamColemannel , aki jól ismert engem, ésmegkértem, hogy magyarázza el, mi ezaz egész. El is mondta, hogy – ahogy

én értettem/értem – a jazzben ez a je-lenség párhuzamos a kortárs klasszi-kus zeneszerzôk (Penderecki, Lutos-lawski, Ligeti, Kurtág, Szöllôsi) általképviselt atonális zenével. A beszélge-tés után beültem a Village Vanguardnézôterére, és a színpadra egy feketék-bôl álló együttes, Albert Ayler kvintett-je jött ki. Megszólaltak, és az improvi-zálás elôtt elôre megírt, atonális jazztjátszottak, kottából és uniszónóban,szvingesen! Igazi dögös, fekete jazzvolt – én azóta sem hallottam annáljobbat vagy modernebbet. De ennekaz idôszaknak vége lett, ez a fajta ze-ne elvesztette a közönségét. A jazz át-

tevôdött Európába, és egy felmérésszerint az amerikai sztárok is Európá-ban szerzik jövedelmük legnagyobb ré-szét. Viszont nem egy együttes ven-déglátóipari zenét produkál „jazz” ál-név alatt, habár nagy komolykodva,koncertszerûen adják elô. Errôl nemszokás beszélni. Sokan nem követikLionel Hampton, Gerry Mulligan, ChetBaker, John Coltrane, Albert Ayler,Thelonious Monk, Stan Kenton stb. pél-dáját, hanem inkább a népszerû, cse-csemô-színvonalú (Joe Zawinul kifeje-zése!) rockzenével fuzionálnak. A pénzés a közönségsiker fontosabb a magasmûvészi elkötelezettségnél, ami érthe-tô, de ne csapjuk be önmagunkat, sea közönséget!– Hogy érzed magad itthon?– Kiválóan. A legtöbb ember barátsá-gos, és itthon az a jó, hogy még él akultúra iránti éhség. De más tekintet-ben érdekes tapasztalatokat is szerez-tem. Az amerikai társadalom sokkalbefogadóbb, mint a magyar: ott egyéven belül megismertek, elfogadtak,amikor kimentem, és már játszottamis rendszeresen. Azt persze látom,hogy itthon kicsi a lavór, és mindenki-nek nehéz fellépéshez jutnia, de jól es-ne, ha hívnának többfelé. A nyugatrólmár korábban hazajött Zoller Attila ésSzabó Gábor azt érezték itthon, hogynem igazán becsülték meg ôket. Denem panaszkodhatom, hiszen miu-tán hazajöttem, megkeresett a Buda-pest Jazz Orchestrától Elek István, ésdarabot rendelt tôlem. Sokszor játszot-tam velük, jó barátaim, és nagyonnagyra tartom ôket. Segítséget kaptama már említett Kovács Lászlótól, vala-mint Gyárfás István és Deseô Csaba ishívnak rendszeresen. Jávori Vilmos isfelhívott, amikor hazajöttem, és felkértjátszani: nagyon kedves, közvetlen, ba-rátságos embernek ismertem meg.Egy kicsit olyan volt, mint Beamter Bu-bi annak idején, aki szintén közel állthozzám, meg tudta ítélni a jó zenét, éselismerte a tehetséget – pedig kenyér-harc akkor is létezett! A legtöbb ma-gyar jazzmuzsikus szeretettel ésmegértéssel fogad, Gôz László példáulrendezett egy hetvenéves születésna-pi koncertet részemre a MOL JazzFesztivál keretében. Sok erkölcsi segít-séget kaptam Máté Gyuritól, Turi Gá-bortól, Márton Attilától, Gonda Já-nostól, Wolf Pétertôl, Ruttka Feritôl,

budapesti koncert»

I N T E R J Ú « 7« 2 0 0 9 » 0 1

Szalóky Bélától, és még sorolhat-nám. Legjobb barátom Pethô Zsolt, akiváló zeneszerzô, akivel 1952 ótatartjuk a barátságot. De ötven ameri-kai év azért nagy idô, az ember gon-dolkodásmódja átalakul! Most BenkóSándor és Retkes Attila (akit nagyonszeretek és tisztelek) kértek fel kétkoncertre.– Milyennek látod a magyar dobosokat?– Ez is érdekes, mert ôk magyarul do-bolnak jazzt, és ez érezhetô különbségnekem, aki amerikaiul tanultam meg ját-szani. Ezt nem rosszindulatból mondom.Pege Aladár is errôl a jelenségrôl beszélt,amikor azt mondta, hogy ô az egyetlen,aki Hegyeshalom után is tud jazzt ját-szani bôgôn. És ez nemcsak a magyarjazzistákra érvényes. Jártak Amerikábannagyon neves lengyel jazzmuzsikusokis például, ahogy Gonda Jánostól, a leg-nagyobb magyar jazztanártól hallot-tam, és az ottani közönség és jazzmu-zsikusok nemigen értékelték az ô játé-kukat sem. Amerikában a magyarok kö-zül csak Bacsik Elek, Zoller Attila, Sza-bó Gabi és jómagam lehettünk sikeresjazzemberek. Visszatérve a magyar do-bosokra: úgy látom, hogy ma Magyaror-szágon sok jó, technikás dobos van.– Milyenek a hangszereid?– A dobszerelésemet Remótól kaptam,a cintányérjaimat a Zildjian cégtôl.Ôk annyi cintányért adtak nekem in-

gyen, amennyit akartam. Még az öregArmand-nal is találkoztam, de a cég-nél Lennie di Muzio volt a kapcsolat-tartóm. Neki írtam, ha kellett valami-lyen cintányér. Egyszer Floridából írtamneki, ahol egy új, elektromos vibrafontmutattam be, és megírtam pontosan,hogy milyen legyen a dobfelszerelé-semhez a cintányér: a mérete, a vas-tagsága, a hangja, a színe, mindene.Ahogy késôbb elmesélte, ô csak hát-

raszólt a raktárban, hogy: „One regularfor Tommy Vig!” Két vibrafonom van, az egyik egyDeagan, a másik egy elektromos vib-rafon, egy MalletKat, amit egysze-rûbb szállítani.– És végül: mit tartasz fontosnak a ze-nészhivatásban?– Az ôszinteséget. Hogy légy hû ön-magadhoz.

Marczell Katalin

BERDISZ TAMÁS TOMMY VIGRÔL

a ceglédi dobmúzeumban»

„A Budapest Jazz OrchestránakTommy Viggel jó pár közös fellépésevolt az elmúlt néhány évben.Vibrafonozott leginkább, de volt, hogyegy-két számra a dobhoz ült. Nekemtetszett, amit csinál: igazi zenész,aki vibrafonon abszolút otthon van, ésnagyon jól játszik. A dobolásban pe-dig a régi iskola képviselôje – így tu-dom a leginkább leírni, mert úgy üloda, úgy fogja a dobverôt, mint ahogyazt például Kovács Gyulánál vagy La-katos Pecek Gézánál meg Jávori Vil-mosnál láttam. Amikor beült a bigbandbe, és végigdobolta az adottnótát, akkor látszott, hogy ez a hely-zet neki abszolút nem okoz problémát.Meg aztán volt egy nagyobb lélegze-tû darab, amit ô írt és hangszerelt, és

a BJO játszott el: a Budapest 1956, amia forradalom eseményeit elbeszélôprogrammû. Tommy Vig ezzel egyhangszerelési versenyt nyert meg,és számomra is az derült ki, hogy ahangszerelésben is nagyon otthonvan.(A darabban én a zenekari ütôsszerepét kaptam: én voltam a tank azüstdobon és a nagydobon, de csôha-rangjátékon is kellett játszanom, na-gyon élveztem!) Ô nagyon sok nagynévvel játszott Amerikában az évtize-dek során, és az sem lehet véletlen,hogy az 1984-es Los Angeles-i Olim-pia zenei rendezôjének pont ôt válasz-tották. Úgyhogy azt gondolom, hogya zenei múltjához képest méltatlanulkevés figyelmet kap idehaza.”

Marczell Katalin

» D O B H Á R T Y A8 D O B O S M A G A Z I N

» T R A N S I T I O N

ANOTHER DESTINYMegjelent a hazai jazzélet kiváló muzsikusaiból alakult Transition formáció el-sô nagylemeze Another Destiny címmel. Az együttest alkotó négy mûvész a ha-zai könnyûzenei élet kimagasló, és számos szakmai díjjal elismert zenészei,így a formáció és lemezük igazi kuriózumnak számít. A fiatal generáció ismertzenészei: Szendôfi Péter (dob), ifj. Szakcsi Lakatos Róbert (zongora, billentyûshangszerek), Mits Gergô (basszusgitár, nagybôgô) és Fekete Kovács Kornél (trom-bita, szárnykürt) külön-külön már számtalan zenekarban játszott együtt, de eb-ben a négyes felállásban csak a Transition formációban szerepelnek mindannyian.Zenéjükben a modern jazz olyan válfaját mûvelik, melybe a szinte free jazzeshangzástól a funkysabb, keményebben lüktetô szerzeményekig minden bele-fér. A zenekar neve is mutatja: átformálják, más köntösben mutatják be az is-mert stílusirányzatok jelleget adó vonásait. Az Another Destiny címmel meg-jelent album külön érdekessége, hogy az együttes minden tagja nemcsak hang-szeres elôadóként, de zeneszerzôként is jelen van a csapatban. Így a szerze-mények a legkülönbözôbb jellegûek, és ennek köszönhetôen a zenekarhangzása is rendkívül egyedi. Ajánljuk mindazoknak, akik kedvelik azt a faj-ta virtuóz hangszeres játékot, ami határtalan kreativitással és progresszívelôadásmóddal párosul.

V.P.

» TOM-TOM RECORDS» 2009

» F E K E P Á L

ÚJ VILÁG VÁRFeke Pál musicalszínész, énekes, aki 18 éves korától folyamatosan színpadonvan. Színházi szerepei mellett saját zenekart alapított a hazai könnyûzenei életkiválóságaival, akikkel nemrégiben rögzítették harmadik szólólemezénekanyagát a Tom-Tom Stúdióban.A lemez közremûködôi között olyan neveket találunk, mint, Kormos János (gi-tár), Cseke Gábor (billentyû), Szendôfi Péter (dobok), Czibere József (percussion),Pethô Gábor (basszusgitár), a Budapest Jazz Orchestra mûvészei: Elek István(szaxofon), Magyar Ferenc (trombita), Schreck Ferenc (pozan); Jamie Winches-ter és Veres Mónika (vokál). Az Új világ vár! címmel megjelent korongra ez alkalommal ismert világsláge-rek, filmzenék feldolgozásai kerültek fel rockos hangszerelésben, ami sok dalesetén kiegészül a közel hetvenfôs Óbudai Danubia Zenekarral, Pejtsik Pétervezényletével. A feldolgozások mellett kiváló hazai zeneszerzôk számai is sze-repelnek, mint a címadó Új világ vár! (Nagy Gergely-Varga Zoltán) dal, vagy aSzínes árnyék (Galambos Zoltán-Dorozsmai Péter) és még további négy dal.Az elkészült lemez igazi különlegesség a hazai könnyûzenei lemezek között,hiszen régóta nem jelent meg ilyen magas költségvetésû nagyzenei produk-ció a magyar lemezpiacon. A különleges hangzás, az új hangszerelés, a nagy-zenekari kíséret, a kiváló zenészek és egy tehetséges, fiatal elôadó a biztosí-ték arra, hogy nem mindennapi kiadványt hallgathat, aki megvásárolja a lemeztvagy elmegy a koncertekre.

V.P.

» TOM-TOM RECORDS» 2009

A M I K O R A D O B N A K M É G G Y Ö K E R E V O L T « 9« 2 0 0 9 » 0 1

„Éhes disznó (és csintalan me-nyecske) makkal álmodik” – tartjaa mondás, és bizony, ha pár százévvel ezelôtt ebben a téli idôszak-ban ellátogattunk volna egy tölgy-erdôbe, bizonyára találkoztunk vol-na több disznókondával és az álla-tokat makkoltató disznópásztorral,a kondással. Tavasszal aztán amegmaradt tölgymakkok egy részekihajt, szépen fává cseperedik, ésröpke száz év múlva neki is látha-tunk a dobgyártásnak.

Felhasználása:A tölgy faanyaga igen magastannintartalmának köszönhetôen ke-mény és ellenálló mind a rovarokkalmind pedig a gombákkal szemben. Épí-tôipari, bútoripari felhasználása egé-szen a középkorig nyúlik vissza. Jelen-tôs volt a felhasználás a hajókészítôkrészérôl is: számos korabeli hadihajóanyagát biztosította. Ma is kedvelt fájaaz asztalosoknak és ácsoknak, defontos anyag a borászok számára is.A vörösborok, sherry, brandy, valamintaz égetett szeszes italok közül aScotch whisky és a Bourbon whiskeyérlelésében jelentôs szerepet tölt be.A tölgyfából a bor (és a többi szeszesital is) különféle anyagokat old ki az ér-lelés során, ami az íz- és zamatanya-gokat gazdagítja. Különleges eljárás ahordók belsejének kiégetése („barri-kolás”), ezekben a hordókban készí-

tik a barrique borokat. Ezzel az érlelés-sel a bor jellegzetes aromaanyagokkalgazdagodik: vanília-, kókusz-, szegfû-szeg- és csokoládéillat és íz köszönvissza. A tölgyfaforgácsot halak, húsokés sajtok füstölésére alkalmazzáksokfelé. Ha házilag készítünk valami-lyen füstölt árut, soha ne használjunkolyan forgácsot, ami motoros láncfû-rész alól származik! A láncfûrész kenô-olaja a forgácsot beszennyezi, és an-nak égetésekor az olajból veszélyesanyagok (pl. dioxin) szabadulhatnakfel, ez pedig az élelmiszerbe bekerül-ve mérgezést okozhat.A kéreg a gyógyászatban használatos,a belôle kinyerhetô csersav pedig abôrcserzésben. A tölgy levelei ésmakkja a csersavtartalom miatt a lo-vak számára mérgezô lehet (vesekáro-sodást okoz), ha nagyobb mennyisé-get fogyasztanak belôle.A tölgyfa látható címeren (Észtor-szág), pénzérméken, különbözô jelké-peken, több országnak és államnak (azUSA-ban) „hivatalos fája”, az erô és akitartás megtestesítôje (nagyra nô éshosszú életû, akár 200 évig is élhet).Az északi népek mitológiájában atölgy Thornak, a mennydörgés istené-nek szent fája volt. Ez alighanem an-nak volt köszönhetô, hogy a villámokgyakran sújtották a nagyra növô,kiemelkedô tölgyfákat.Magyarországon 1979-ben jelentôstölgypusztulás lépett fel. Kezdetben az

Északi Középhegység tölgyesei fogy-tak, késôbb a fák a Dunántúlon is ki-száradtak. A kezdeti tanácstalanságután számos komplex kutatás indultaz okok feltárására, különösen azért,mert nem csak magyar jelenségrôlvolt és van szó, az erdôpusztulás másországokban is jelentôs probléma.Már a kutatások kezdetén felmerült alégszennyezô anyagok szerepe, majdfény derült arra, hogy a fô okokat ittkell keresnünk.Az erdôk talajainak savasodására mára 70-es évek végén felfigyeltek hazánk-ban. A pH csökkenése a talaj kémiairendezettségének felbomlásához ve-zet, megnô a talajoldatból felvehetô fé-mek (Al, nehézfémek) mennyisége ésváltozik a N-formák egymáshoz vi-szonyított aránya (NO-

3 és NH+4 nit-

rogének) is. Ezeket a változásokat a fákgyökerével szimbiózisban élô, a táp-anyag- és vízfelvételben jelentôs sze-repet betöltô ún. mikorhizza gombáknehezen tolerálják: számuk jelentôsencsökken, inaktívvá is válhatnak. Így afa nem tudja a megfelelô mennyiségû

Hangadó fák: a tölgyfa

Tudományos név: Quercus robur, Quercus petraea

Egyéb név: oak, eiche

Élôhelye: hazánkban ôshonos, a középhegységekben erdôalkotó fa.Ázsiában és az amerikai kontinensen örökzöld fajokat is találunk, ná-lunk hét faja él.

Leírása, habitusa: levelei mélyen karéjosak, osztottak, válluk jellegze-tes fülecskés (kocsányos tölgy) vagy ék alakban keskenyedô (kocsány-talan tölgy). A tölgyfa egylaki (a porzós és termôs virágok egy növényenfejlôdnek), szélporozta növény. Termése makktermés, amely a kocsá-nyos tölgy esetében hosszú nyélen (kocsányon) lóg, a kocsánytalan tölgyesetében a termés szinte az ágon ül (nincs kocsány). Fájának sûrûsé-ge 700-800 kg/m3, a magassága a 40 métert is elérheti.

» A M I K O R A D O B N A K M É G G Y Ö K E R E V O L T10 D O B O S M A G A Z I N

vizet és tápelemet felvenni, és gátlódika törzsben az anyagszállítás is, mivela szállítónyalábokban a vízoszlopokmegszakadnak, és légdugók kelet-keznek. Ezeket a légdugókat a faigyekszik különbözô tömôanyagok-kal elzárni, de ezzel még jobban aka-dályozza a tápanyagforgalmat. A fákpusztulása és kidôlése miatt „ligetek”alakulnak ki az erdôborításban, ezpedig az erdô további degradációjáhozvezet. A vizsgálat a nagy légszennye-zô gócok káros szerepét (nagy kibocsá-tású ipari létesítmények) egyértel-mûen igazolta (a gócoktól távolodvaa talaj állapota javult, a fapusztulásmértéke csökkent). A rendszerváltásután, számos ipari üzem bezárásamiatt a folyamat csökkent, de jelenlegis tart. Hosszú távon csak a szennye-

zô anyagok kibocsátásának jelentôscsökkenése hozhat megoldást. És végül a lényeg: természetesendob is készül tölgyfából. A Yamahagyár az Oak Custom modellel tört bea tölgyfatestû dobok világába, szép si-kerrel. A hangszer megjelenése na-gyon impozáns, különösen a világo-sabb lakkozott színek láttatják a dob-testek fájának szép rajzolatát. Hallot-tam már ezt a hangszert akusztikusanés kihangosítva is, engem maximáli-san meggyôzött arról, hogy a tölgyfaigazán dobnak (és dobosnak) való fa-anyag. Hazai dobosok körében isegyre többször tûnik fel ez a hangszer,amit jó ár/érték aránya is magyaráz,a Yamaha cég kitûnô hangszert kínálelérhetô áron.

Turán Tamás Levente

Megjelent Korompay Zsolt:Rock ritmusok két lábdobbal (1.)

címû kottája.Kapható a Tam-Tam Dobcentrumban.Megrendelhetô a 06 30/904-7876-os

telefononszámon és a korompayzsolt@freemail.huvagy a korompay@prodrum.hu

e-mail címeken.

Ö T L E T T Á R « 11« 2 0 0 9 » 0 1

CRASH DOBSTÚDIÓPESTEN ÉS BUDÁN

ZENEKÖZPONTÚ DOBTANÍTÁS

A LEGKORSZERÛBB MÓDSZEREKKEL

A GONDOLKODÓ, KREATÍV

DOBOSOK MÛHELYE

VEZETÔ TANÁR: KASSAI LÁSZLÓ

INFO: 06 30/495-7470

Single stroke roll, kíséretjátékbanAz elôzô lapszámban egy-egy példá-val illusztrálva sorra vettük a funk ésa fúziós dobolás különbözô techni-kákat használó kísérettípusait.A sok lehetôség közül most egyet ki-ragadva, a folyamatos váltott kezes ti-zenhatodok (single stroke roll) kíséret-beli alkalmazásával foglalkozunk rész-letesebben. Ebben a fajta kísérettech-nikában a lábcinen játszott folyamatosváltott kezes tizenhatodokból kerülnekle ütések a pergôdobra (jobb illetve balkézzel), míg a nagydob a lábcinenjátszott valamelyik jobb- vagy balke-zes ütéssel szólal meg egyszerre.A kottapéldák különösebb magyaráza-tot nem igényelnek, önmagukért be-szélnek. Az I. kottapélda groove-jai vi-

szonylag egyszerûbb változatok, ittmég csak a jobbkéz „nyúlkál” le apergôdobra, illetve a kotta rögtön be-mutatja annak lehetôségét, hogyegyes ütéseket a pergôdob helyett atamokon is elhelyezhetünk. Ezeket akíséreteket elôször gyakoroljuk úgy,hogy a lábcinrôl lehozott összesjobbkéz ütést még csak a pergôdobonjátsszuk, majd kipróbálhatjuk konkré-tan a leírt tamos változatot. A II. kot-tapélda groove-jai már jóval bonyolul-tabbak, a pergôjáték itt gyakran ket-tô-négytôl eltolt, tizenhatod felütések-re kerülô, funkos jellegû. Ezeket aváltozatokat érdemes elôször az I.rész bevezetô taktusával – egyszerûegy-három, kettô-négy alapkísérettel

– összekötve gyakorolni, ezután pró-bálhatjuk a már egészen izgalmashangzásokat adó groove-okat önma-gukban folyamatosan játszani. Jó gyakorlást, jó szórakozást!

Kassai László

» Ö T L E T T Á R12 D O B O S M A G A Z I N

B E S Z Á M O L Ó « 13« 2 0 0 9 » 0 1

A tizennegyedik Dobosok Farsangjaidén is Budapest legnagyobb dob-és ütôhangszerkiállításával vettekezdetét a február végi vasárna-pon, csakhogy a helyszín idén márnem a Dózsa Dobcentrum volt!!!

Azért nem kell nagyon megijedni, állmég a régi ház, és a dobos rendezvé-nyeket is ugyanolyan szívesen látja,csak a neve változott meg tavaly óta: Vi-gyázó Sándor nevét vette fel, akinagyszívû adakozásával a Magyar Tu-dományos Akadémia elôdjének létre-jöttét tette lehetôvé a XIX. században.(Hogy Vigyázó Sándor dobolt-e valaha,azt nem jegyezték fel a krónikások… Báraz már kiderült, hogy Arany János, anemzet koszorús költôje gitározott!)A szokásos dobkurzus is megvolt:idén Szanyi János tartotta a szakmaifinomságok iránt érdeklôdôknek.Az esti koncertfolyam legelsô mûsor-számának elôadói Ladányi Andreatáncmûvész és Borlai Gergô voltak. Azáltaluk megírt-improvizált-koreografált-végiggondolt-eljátszott, nagy hatású

és kivételesen magas színvonalú pro-dukcióról nem könnyû szavakkal szól-ni. Hiszen sem a dobszónak, sem atáncnak semmi köze a fogalmi gondol-

kozáshoz, a szóbeli közléshez. (Annáltöbb köze van viszont mindkettônek avarázsláshoz, a mágiához.) A szavak-nál sokkal közvetlenebbül szólt ez az

Farsangi Ritmusfürdô

ladányi andrea és borlai gergô»

idrányi ildikó»

» B E S Z Á M O L Ó14 D O B O S M A G A Z I N

hodek dávid és együttese»

kátai istván»

oláh gábor és bordás józsef»

B E S Z Á M O L Ó « 15« 2 0 0 9 » 0 1

elôadás hozzánk, az érzékeinken, atestünkön, a lelkünkön keresztül. Shogy mirôl …? Nyilván mindenkinek,aki látta-hallotta, több dologról. Nekema kommunikáció lehetôségérôl, a fér-fi-nô kapcsolatról, az asszonyi sorsról,a felnôtté válásról. Arról, hogy az életés a mûvészet (varázslat!) vérbôl-ve-rejtékbôl, szerelembôl-szenvedésbôl,figyelembôl-fegyelembôl, gyönyör-bôl-áldozatból születik, és másbólnem. Sírtam a végén, mert nagyonörültem. A mûsor második része igazi kuriózum-mal indult: a Galambos Dorina vezet-te, csupa csinos lányból álló zenekar-ral, a Mrs. Columbóval. Ilyen nemmindennap adatik egy közönségnek!

A populáris jazzt játszó lányoknakkülönösen a ráadás szám sikerültigen hangulatosra. Ôket az est legifjabb dobosfellépôjé-nek, a 11 éves, szlovákiai Hodek Dávid-nak négytagú jazzegyüttese követte.A két szlovák és egy cseh mûvész a ki-váló magyar zongoristával, Sárik Pé-terrel játszott együtt. A második mû-sorrészt egy dobshow zárta, a JávoriVilmos emlékét híven ôrzô tanítványok,Bordás József és Oláh Gábor fergete-ges produkciója.A harmadik részben a Kalengo EthnicGroove nevû, hattagú formáció nagyonfeszes és jó tempójú, kicsit a dobtól azütôhangszerek irányába elhajlóelôadását hallhattuk. Nemrég megje-

lent lemezük dalait adták elô, melyekegészen egyedi hangvételûek. Zené-jüket “world-fusion”-ként határoztákmeg, van benne népi, autentikus elem,keleti hatás és fúziós jazz is – deleginkább élô, lüktetô ritmusok, alegkülönbözôbb ütôhangszerekenmegszólaltatva. Soraikat erôsítetteezen az estén Szendi Gábor is, akit alegautentikusabb latin ütôhangszeres-nek ismerünk. Ahogy a tempóval a„húzd meg-ereszd meg!” játékot ját-szotta, az kifejezetten nagyon jólesett!Martonosi Gyuri bácsinak köszönjük,hogy ezt is tetô alá hozta nekünk!

Marczell KatalinFotó: Horváth Tibor

mády kálmán» szanyi jános»

H-9700 szombathely, Hollán Ernô u. 9.Tel.: +3694/506-940 • Fax: +3694/506-941

Mobil: 0630/3376-829

E-mail: pianho97@axelero.hu

GUSTAVITO PERCUSSIONDobtestek, akryl dobok és speciális ütôhangsz-erek készítése: Pl.: ír dob, sámándob, bolgár-dob, chimes, vibra slap, flexaton stb…

Ütôhangszerek, állványok javítása, átalakításaCongák, bongók, egyéb állatbôrös dobok bôrözése felújítása

Perger István 06 30/9926-793www.gustavito.hu

» V I L L Á M - I N T E R J Ú16 D O B O S M A G A Z I N

Mr. Metál: Joey Jordison

hónappal késôbb már a középiskolajazzegyüttesében játszottam. Ki tudja,hogy gitárosként milyen messzire jutot-tam volna? Lehet, hogy ott csak feleilyenjó lennék, mint a dobon.– A világ egyik legjobb dobosaként em-legetnek, mi a sikerrecepted?– Hát, ezzel kicsit zavarba hozol, deazért nagyon megköszönöm, hogyennyire respektálják a munkásságo-mat. Ami pedig a sikert illeti, egysze-rûen csak nagyravágyónak és szenve-délyesnek kell lenni, és akkor mindenmûködik. Én egész életemben mástnagyon nem is csináltam, csak gyako-roltam.– Hogy állsz a példaképekkel?– Többek között Keith Moon és JohnBonham az elsô számú kedvencek.Szerintem ôk minden idôk legnagyobbdobosai. De ugyanúgy szeretem PeteSandoval, Dave Lombardo és DerekRoddy játékát is, Stewart Copelandrólmár nem is beszélve, aki etalon szá-momra.– Hogyan tartod magad formában a tur-nékhoz?– Sokat futok, felüléseket csinálok,fekvôtámaszozok. Ez azért fontos, mertahhoz a pörgôs zenéhez, amit mi ját-szunk a Slipknottal, fizikailag hihetet-lenül jó formában kell lenni. És ezért min-dent megteszek – mert máshogy nembírnám az iramot. – Van valamilyen tanácsod a fiatal do-bosoknak?– Természetesen: gyakoroljatok annyit,amennyit csak tudtok! Én is mindig eztteszem.

S.D.Köszönet: Apró Daninak

Gyors, hangos, elképesztô techni-kával játszik, és élvezi a dobostársa-dalom határtalan elismerését. Igen,Nathan Jonas „Joey” Jordisonról vanszó Iowából, Des Moinesbôl, aki –mint az az interjúból is kiderül –megszállott munkamániás. De ki is ezaz alacsony, vézna úr?

– A Soundfarm Stúdió szó szerint a vi-lág végén van, körülbelül egyórányi au-tózásra Des Moines belvárosától, vala-hol a semmi közepén, a végtelen mezôkközött. A Slipknot itt keveri az új, negye-dik „All Hope Is Gone” névre hallgató al-bumát, amin öt hónapig dolgoztak. Azegész stúdió gyakorlatilag egy teljesenátalakított csûr, ami nemcsak stúdióként,hanem akár otthonként is szolgál. Joey,lehet, hogy fura a kérdés, de nem érez-néd magadat jobban egy nagyobb város-ban a keleti vagy a nyugati oldalon?– Tulajdonképpen nincs olyan nagykülönbség, mert itt a középpontban va-gyok, és nagyon gyorsan be tudok jut-ni az USA bármelyik városába. És ez ne-kem elég. Aztán meg azért is szeretekitt élni, mert nyugalomban és mindenzavaró tényezô nélkül tudunk dolgoz-ni. New York, Los Angeles vagy SanFrancisco túlságosan elvonná a fi-gyelmünket.– Ami a játékodat illeti, az „All Hope IsGone”-on változott valami az elôzô al-bumokhoz képest? – Nem nagyon, én csak azt próbálomodatenni legjobb tudásom szerint, amia legjobban passzol az adott dalhoz. Ezminden.– És szerinted milyen lesz az új al-bum?– Ezek a legjobb dalok, amiket valahaírtunk. Öt hónapot dolgoztunk rajta, máraz elején tudtuk, hogy mit akarunk, smeg is lett az eredménye.– Tavaly a Kornnal voltál turnézni…– Igen, és ez volt az egyik legjobb tur-né, amin valaha részt vettem. Hatalmasbuli volt!– Hogy kerültél hozzájuk?– Hatalmas Korn-rajongó vagyok márévek óta, és amikor a dobosuk elment,felhívtak, hogy volna-e kedvem velük ját-szani. Egybôl igent mondtam, és nagyon

jól esett, hogy szinte tárt karokkal vár-tak. Egy hónapon át próbáltunk a turnéelôtt, de én már azelôtt is nagyon jól is-mertem a számaikat. Életem egyik leg-jobb idôszaka volt ez.– Beszéljünk a felszerelésedrôl: mithasználsz jelenleg?– Pearl dobokat, Paiste cintányérokatés Ahead dobverôket.– A Pearllel már régóta tart a kapcso-latod.– Az elsô dobfelszerelésem is Pearl volt,amit annak idején még magam vásárol-tam. Aztán miután a Slipknot elindult,a Pearl cég megkeresett, hogy játsszama dobjaikon. Ezzel úgy érzem, elismerika munkámat, és messzemenôkig támo-gatnak mindenben. Azonban be kellhogy valljam: egy idôre átmentem azOrange Countyhoz – ôk szponzoráljákTravis Barkert is – de ott nem éreztemigazán jól magam, ezért visszatértem aPearlhöz, akikkel azóta is töretlen a kap-csolatom. – Igaz, hogy soha nem használodugyanazt a dobot, hanem mindig cse-rélgetsz?– Minden albumhoz és minden turné-hoz más és más dobot használok, így adolog még izgalmasabbá válik szá-momra. Mivel mindig újabb és újabb öt-letek jönnek, mindig megpróbálok egykicsivel tovább jutni. Olyan ez, mint egyversenyautó, amit mindig továbbtuningolnak, hogy gyorsabb és jobb le-gyen. Ez nálam sincs másképpen –csak én a magam szerelôje vagyok.– Hány dobod van tulajdonképpen –akár egy raktárat is megtölthetnél velük?– Lehetséges. Biztosan van annyi, hogymár áttekinteni sem tudom ôket. De ter-mészetesen így is nagy becsben tartommindegyiket.– Igaz, hogy gitárosként kezdted?– Igen, az elsô együttesemben még gi-táros voltam. A dobosunk viszont iszo-nyatosan rossz volt, egyszerûen nem tu-dott egy normális ütemet összehozni,a tempótartásról már nem is beszélve.Aztán egyszer azt mondtam neki: „Tu-dod mit? Hagyd csak – majd én jobbancsinálom.” És aztán sikerült is. Egybôlvilágos lett nekem, amikor elôször ültema dobhoz, hogy ez az én világom. És pár

L A T I N - A M E R I K A I R U T M U S O K « 17« 2 0 0 9 » 0 1

Szamba 2. részmegpróbálhatjuk a ritmusokat bossanova alá is játszani kíséretként. Már hallom is a kérdést: „Igen, de hon-nan tudok ehhez zenét letölteni?”Nos, pl. a www.vicfirth.com oldal play-along részében található egy szambaTommy Igoe „Groove Essentials” címûnagyszerû dvd-kotta-cd kiadványá-ból, vagy érdemes kutakodni még awww.drumless.com oldalon is!És végül: a cikk elején említettemSteve Gaddet. A videóján játszottszamba megtekinthetô a Drummer-world oldalon az interneten, a transz-kripció pedig az én honlapomon(www.korompayzsolt.hu) a 2007. évszeptemberi kottái között.Jó dobolást, sok sikert kívánok!

Korompay Zsolt

A mostani alkalommal a szambaegy újabb változatával fogunk fog-lalkozni: mindkét kezünkkel ugyan-azt a ritmust fogjuk játszani. Ilyenmódon játszott szambát én elôszörSteve Gadd „Up Close” címû videó-ján láttam.

Érdekes módon az így kapott ritmusokösszetettebben hangzanak, mintamennyire azok valójában. A ritmuso-kat, amelyeket alkalmazni fogunk, aszambában használatos ütôhangsze-rek közül elsôsorban a tamborim szó-laltatja meg, de gyakran a gitár vagya zongora is ezeket, vagy nagyon ha-sonló ritmusokat játszik. Figyeljükmeg, hogy az a és b kottapéldákugyanazokat a ritmusokat mutatják be,csak az ütemek cserélôdnek fel. Azt,hogy egy zeneszám alá melyik válto-zatot játsszuk, a többi hangszer ritmi-zálása dönti el. Ahhoz, hogy egy mondatot meg tud-junk fogalmazni, ismernünk kell aszavakat, ahhoz pedig, hogy egyösszetettebb ritmust el tudjunk játsza-ni, ismernünk kell az elemeket, ame-lyek alkotják. Azt javaslom, hogy félütemenként haladjunk elôre, sôtlegelôször még a dinamikával, azaz ahangerôbeli különbségekkel sem kellfeltétlenül törôdnünk. Nézzük elôszörpl. az 1. a kottapéldát! Elôször gya-koroljuk az elsô ütem elsô felét addig,amíg nem okoz gondot az, hogy mikormelyik végtaggal kell játszanunk! Haezzel megvagyunk, térjünk rá az elsôütem második felére, majd a másodikütem elsô felére, és ezután nem talál-kozunk már újabb technikai alkotó-elemmel ebben a példában. Ezutánjátsszuk el a teljes ritmust, majdjátsszunk hangsúlyos és hangsúlyta-lan hangokat is! A kottaszárak fölött

pontok jelölik azt, amikor a kísérô cin-tányér kupoláját ütjük. A kupolávalegyütt játszott hangokat üssük hango-san a pergôdobon, a többit halkan!Ezekben a ritmusokban nincs szükségarra, hogy a hangsúlyos és a hangsúly-talan hangok hangereje között drá-maian nagy különbség legyen, de haegyáltalán nincs, akkor a ritmusainknem úgy szólalnak meg, mint egyszamba, hanem mint a morzekód. Az elsô két sorban ugyanazokat a rit-musokat láthatjuk, csak a 2. a és a 2.b példában kevesebb hangot kellhangsúlyosan játszanunk. A követ-kezô két sorban található ritmusok aza példák negyedik, illetve a b példákmásodik részeiben térnek el az elsô kétsorban láthatóktól. A többi kottapél-da is valamelyest hasonló, de részle-teiben eltérô ritmusokat mutat be. Ha a ritmusokat képesek vagyunk aleírtak szerint eljátszani, kipróbálha-tunk néhány hangszínvariációt is. Acintányéron üthetjük az összes han-got a kupolán, nem csak a hangsúlyo-sakat, vagy játszhatunk végig a cintá-nyér lapján is. A bal kezünkkel játsz-hatunk fektetett verôvel is a pergôdobkáváján. A 9. és a 10. példákat alkal-mazhatjuk variációs elemként pl. úgy,hogy valamelyik ritmust háromszorjátsszuk el, és negyedszer játsszuk va-lamelyik kilencedik, vagy tizedik kot-tapéldát. Elôállíthatunk négyütemesritmusokat is pl. úgy, hogy az 1.a ésa 3. a példát kombináljuk egymással,stb. És végül a legfontosabb: próbál-juk meg a ritmusokat valamilyen ze-neszám alá kíséretként eljátszani!A fenti ritmusok nagyon jól alkalmaz-hatók gyors szambákban, de amikormegtanuljuk ôket, valószínûleg elô-ször csak lassú tempóban fognakszépen megszólalni. Ez sem baj, akár

PRO DRUM DOBISKOLA1111 Bp.

Két helyszínen:

az I. és a II. kerületben

www.prodrum.hu

Nemzetközi módszerekre épülô saját tananyag.

Átfogó képzés kezdôtôl haladó szintig.

Felkészítés ROCK, FUNK, JAZZ ésLATIN zenei stílusokra.

Teljeskörû kéz- és lábtechnikaiismeretek.

Play-along zeneanyag használata.Hangszigetelt dobszoba, PEARL

dobok, MEINL cintányérok.

Korompay Zsolt: 06-30-904-7876Jékey Dániel: 06-30-2124-691

Szentmártoni Zsolt: 06-20-444-2217

megjelent korompay zsolt:

ritmikai gyakorlatok címû kottája.

kapható a tam-tam dobcentrumban.

megrendelhetô: a korompay@prodrum.hu

e-mail címen vagy • a 30/904-7876-os telefonon.

» L A T I N - A M E R I K A I R I T M U S O K18 D O B O S M A G A Z I N

H I R D E T É S « 19« 2 0 0 9 » 0 1

» O K T A T Ó20 D O B O S M A G A Z I N

A ritmus természetes, irracionális ér-tékfelfogását a népzenék, a blues, apopzene egyes ágai és a jazz, illetve amodern kortárs zene ôrizte meg. A rit-musértékek szabad felfogása, mobi-lizálása a zenei kifejezés fontos indi-viduális lehetôségeit rejti magában.A ritmusértékek és szünetértékek ra-cionális rendjében a relatív egész(4/4) érték osztása az alap. Ebbôl kö-vetkezôen ismerünk páros és páratlanalapértékeket. Az alapértékekbôl hangelhagyással ésátkötéssel (nyújtással) képezhetôszármaztatott érték. Az alapértékek lehetnek kettes (nyol-cad), hármas (triola), négyes (tizenha-tod), ötös (kvintola) stb. értékek.A nemzetközi szakzsargonban koráb-ban a latin-görög illetve olasz kifejezé-sek voltak használatban. Ma az angolkifejezések vannak elterjedôben. Másközelítés szerint az értékek lehetnekosztók és szorzók, illetve összegzôk.A ritmus legkisebb önállónak mondha-tó, már jelentéshordozó eleme a mo-tívum. Egy motívum legalább két se-bességegység (metrum) idôtartamú.Ennél hosszabb az ütemmondat. Ez le-het zárt, ekkor a gondolati ív az üte-men belül befejezôdik, lezárul. Lehetnyitott, ekkor a következô ütemre ér-kezik felütéssel, vagy ütemsúlyra zár.A ritmusmondat legalább két nagy-ütem idôtartamú. Amennyiben ütem-végi felütéssel zárul, nyitottnak, ha zá-róütemen belül befejezôdik, zártnak,ha pedig ütemsúlyra fejezôdik be, ér-kezônek nevezzük.Fontos összetevô még a hangsúlyozás,elôrevivô (drive) szerepét pozitív,visszahúzó érzetét negatív, álló (sta-tikus) jellegét semleges hangsúlysze-repnek nevezhetjük. A hangsúlyozáscsak az idôfolyamat (metrum) és a ta-golás (ütemezés) összefüggéseiben ér-telmezhetô az elôbb említett kategó-riák szerint. Ugyanez vonatkozik ahangnyújtásból, átkötésekbôl adódómozgásérzetekre. A metrumra esô ér-

tékek illetve hangsúlyok semlegesekvagy gyengén pozitívak, a metrumosz-tás felütéseire esôk pedig erôsen po-zitívak, vagy negatívak.A ritmus többszólamú is lehet. A rit-muspolifónia elemi formái a természe-ti népek zenéjében hallhatók. A dalla-mos polifóniához hasonlóan a ritmus-polifónia is képes ellenpontozást, fe-szültséget, kiegyenlítést, többidejûsé-get, stiláris tükrözést, absztrakciótképezni. A poliritmia az adott ütemezéshezképest illetve azon belül aszimmetri-kus sor vagy motívum ismétlôdése. Pl.4/4 Többidejûséget, ritmusinterferen-ciát hozhat létre. Alkalmas metrum- ésütemmodulációra. A polimetria olyan többidejûség, aholaz egy idôben mozgó folyamatoknakvan közös nevezôje, a szólamviszo-nyok, interferenciák elhatározottak, tu-datosak. A heterometria olyan többide-jûség, ahol nincs közös nevezô. A szó-lamviszonyok esetlegesek, pl. azészak-amerikai indián népzenében.A szabad ritmus, a ritmizálás lényegi-leg kötetlen módjai mint a recitálás, alamentáció, a rubato a népzenéken ke-resztül honosodtak meg a mûzenében.A XX. század utolsó harmadában a sza-bad ritmizálás szélsôséges, néha túl-hajszolt formái is polgárjogot nyerteka free-jazzben és a modern kortárs ze-nében (Penderecki, Stockhausen, Sza-bados, Kurtág stb.).

Táncritmusok

A különbözô ritmizálási rendszerek azadott kor táncainak, táncritmusainakkölcsönhatásán keresztül alakultakki. Ezek a mûzene minden ágát, így ajazzt is befolyásolták.Történeti táncok: bourrée, courante,allemande, chaconne, gigue,sarabande, saltarello, pavane, volta,gavotte, gagliarda stb.Európai néptáncok: csárdás, mazurka,polonéz, polka, paso doble, zortziko,

A ritmusképzés elemeiA történelem elôtti idôkben a természeti zörejek és az adott közösség be-szédritmusa alkották a ritmus eredôit. Napjainkra a mûzenében az egyen-letes metrumra viszonyított racionális, matematikai értékosztás alakult ki.

pacsenica, zoppa, sequidilla, jig, reel,ländler, esztam.Közel- és távol-keleti táncritmikák:arab-török-zsidó, észak-afrikai, indiai,indonéz, polinéz, kazah, finnugor,mongol-tatár, kínai, japán, délkelet-ázsiai stb.XX. századi társastáncok: tangó,charleston, foxtrott, keringô, cakewalk,boogie-woogie, black bottom, slowfox,twist, rock and roll stb. Közép- és dél-amerikai táncok: cha-cha-cha, bolero, rumba, salsa, calypso,beguine, bajon, pachanga, samba,bossanova, carioca, guaguanco, me-rengue, mozambique stb.

A ritmushangszerek típusai

a; Idiofon: zanza, maracas, claves,hengeres fadob, cabasa, guiro,kasztanyetta, csörgôdob, sípok.

b; Cordofon: íjhárfa, cimbalom, zon-gora.

c; Membranofon: konga, bongó,timbales, tom-tomok, pergôdob,tabla.

d; Metallofon: réztányérok, csövek,gongok, harangok, réz-sor,triangulum

e; Természetes hangok: taps, dobban-tás, emberi hang, szájbasszus,edények, egyéb zörejkeltôk, ujjpat-tintás

f; Elektronikus zörejkeltôk: szintetikushangok

A jazzdob-szerelés részei

Kisdob (pergôdob): lapos hengerpa-lást formájú, mindkét oldalán hangol-ható bôrrel bevont, felcsapható és fe-szíthetô sodronnyal ellátott, fém vagyfaanyagú dobféle. Az erre a célraszolgáló állványra helyezve fa ve-rôkkel, kézzel vagy seprûvel lehet ill.kell megszólaltatni.Általában 14” (col vagy hüvelyk) átmé-rôjû, 3”–8” mélységû ill. vastagságú.Kisebb átmérôjû fajtáját „pikoló”pergônek nevezik.Nagydob: mindkét vagy egyik oldalánhangolható bôrrel bevont hengerpa-lást alakú, oldalával a földre helyezett,

O K T A T Ó « 21« 2 0 0 9 » 0 1

pedállal megszólaltatható dob. Átmé-rôje 16”–24”, mélysége 16”–20”.Anyaga általában fa, ritkán mûanyagvagy fém. Alkalmazható két nagy-dob is, illetve duplázó lábgép.Tom-tomok: szintén hengerpalástformájú, ritkábban egyik, gyakrab-ban mindkét oldalukon bôrrel bevontdobok. Kisebb méretû (10”–14”) faj-táik a nagydobra vagy külön áll-ványra függeszthetôk. Anyaguk fa,ritkán fém. A nagyobb méretûek(16”–18”) lábakra állíthatóak, illet-ve állványra is függeszthetôek.A nagydobra helyezetteket felsôtom-tomnak, a lábakon állót tom-tomnak is nevezik. Van olyan típusis, amely speciális állványon a palástkörül elforgatható, ezt roto-tomnakhívják. Megszólaltatása a kisdobévalmegegyezô.Lengôtányérok: többnyire kör alakú,laposan domború, tetejükön gömbkú-pos formák, lyukas középpontjukonállványra függesztve. Megszólalta-tásuk fa verôvel, seprûvel történik. Rit-mikai szerepük a jazzben meghatáro-zó. A folyamatos kísérôszólam játszá-sa és súlyozó- színezô beütések meg-valósítása.a; Kísérôtányérok (ride): általában

keményebb, konkrétabb hangúak,méretük 16”–22” közötti.

b; Színezô vagy beütô tányérok(crash): általában lágy, felhanggaz-dag tónusúak, méretük 8”–22”.

c; Extra formák: ilyenek a kínai tányé-rok, valamint a hat-, nyolcszögle-tû alakok.

d; Lábcintányér (hi-hat): a lengôtá-nyérokkal megegyezô alakú, pár-ban használt forma. Homorú felük-kel egymás felé fordítva, pedálosállványra függesztve alkalmaz-zák. Lábbal és kézzel is megszó-laltatható. Mérete általában13”–15”. Az alsó lábcintányér le-het hullámos peremû, kúpnélkülivagy lyukakkal áttört. A jazzdob-szerelésen a négy végtag segítsé-gével egyidejûleg négy játékfelü-let, szólam is játszható.

A jazz ritmusvilága

A kategorizálás szükségképpen idô-leges, szubjektív, ezért idôrôl idôre új-ra kell gondolni. Némi leegyszerûsí-téssel a jazz állandó mozgásban,

átalakulásban levô ritmusvilága négy,többé- kevésbé elkülöníthetô karak-terre osztható. Ezek a swing (shuffle),az afrocuban vagy afrolatin, a jazzrockés az etnojazz.

A swing

A jazz legmeghatározóbb és igenösszetett vonulata. Gondolkodás-módja és elemei népzenei és mûze-nei stílusokból a közösségi gya-korlaton keresztül alakultak ki Meg-találni benne az angolszász népze-nék, a country and western, aplantation song, a blues és az euró-pai mûzene hatásait. A XX. századdivatos társastáncai és közzenéi,úgymint pl. a ragtime, a cakewalk,a boogie-woogie, a shuffle szinténbeleszövôdtek. Ritmikájának alap-jai a hármas (triolás) értékosztásbólszármaznak.Mozgásjellege folyamatos, organi-kus. Sajátossága a leütés-felütés(beat-offbeat) ellentéten alapuló po-zitív-negatív lendület (drive-relax)tudatos alkalmazása. Ez leggyakrab-ban az ütemsúly megelôlegezésé-ben, elôrehozásában nyilvánul meg.Fontos eleme még a polifonikus több-idejûség (poliritmus, polimetria) és azaszimmetria, ill. az ezekbôl a lehetô-ségekbôl táplálkozó absztrakció lehe-tôsége, a relatív ütemezés és a rela-tív ritmus.

Az afrocuban (afroamerikai ) ritmusok

Az európai latin, a közép- és dél-ame-rikai indián, az afrikai népzene és azeurópai mûzene ötvözetébôl alakultritmikai rendszerek összességét ne-vezhetjük afroamerikai, afrolatin vagyafrocuban ritmusvilágnak. Elsôsorbana közép- és dél-amerikai társastáncokhatása dominál benne. Ellentétben aswinggel, motívum-, ütem- ill. soris-métlô jellegû. Gyakori az ostinato,vagyis a kényszerítô ismétlés és a ref-rénes szerkezet.Eredendôen polifonikus, többidejû,melyben a legtöbb esetben nyolcadosalaplüktetésû szinkópasorokat al-kalmaznak. A swinggel kialakult fúzió-ja Elvin Jones nevéhez köthetô. A jazz-rock és az afrocuban , valamint ashuffle elemei alkotják a reggae és adouble shuffle ritmikákat.

A jazzrock

Az ötvenes évek neoprimitív, naiv ze-nélési karakterének, a rock and rollnakés társainak, a beatnek, a rhythmand bluesnak, valamint a bebop és ahardbop jazzstílusoknak ötvözetébôlkialakult ritmuskarakterek összefog-laló neve. A hatvanas évek elején in-dult hódító útjára, úttörôi között talál-juk többek között Ray Charlest, FrankZappát, Herbie Hancockot, CannonballAdderleyt, Miles Davist, Joe Zawinult,a Blood Swat and Tears, a Sly and theFamily Stone, a King Crimson együtte-seket, késôbb Chick Coreát, Jaco Pas-toriust, Billy Cobhamet és sok más te-hetséget, akik hozzájárultak kialaku-lásához. Nyolcados lüktetésû szin-kópált típusai a twist és az up tempókfúzióját sejtetik, tizenhatodos ritmizá-lású karakterei a rhythm and blues ésa funk találkozását.

Etnojazz

Az etnojazz mûvelôi sokkal inkább azadott népzenei típus, karakter auten-tikus ritmizációját alkalmazzák, minta modern ritmikákkal történô fúziót, sgyakran eredeti hangszereken.

Világzene

A globális multikultúra termékekéntkialakult eklektikus irányzatok összes-sége. Ritmikai rendszere nem auto-nóm, a zenekultúra teljességébôl me-ríti elemeit. Szemléletmódja ma mégnem körvonalazható.Ha az idôt anyagszerûnek tekintjük, ak-kor a ritmus az, ami formálni képes. A rit-mus intenzív megnyilvánulásai mérhe-tô hatást tesznek minden élôlényre. Ké-pesek befolyásolni a testi és idegi, illet-ve szellemi, érzelmi állapotot, mûködést.Szélsôséges esetekben a nagyamplitudójú infrahangok zavart, inter-ferenciát okozhatnak a simaizmok mû-ködésében. Sokak számára a ritmusél-mény egyfajta mámorító kábítószer,vagy éppen a kiegyenlítés, a megnyug-vás eszköze. A zene hozzáértô mûvelôi-nek ezekkel a fizikai és mentális hatá-sokkal tisztában kell lenniük. Esztétikaiértelemben a ritmus az elemi és magas-rendû élményszerzés, a mûvészi kifeje-zés fontos zenei eszköze.

Nesztor Iván

» O K T A T Ó22 D O B O S M A G A Z I N

Az a tapasztalatom, hogy a magyaror-szági kurzusokon alig esik szó egy olyanalapvetô stílus- és technikai elemrôl,amely talán a legfontosabb alapeleme adobolásnak (is). A múlt század elején te-metéseken már hallhatóak voltak ezeka kézrendek, ritmusok, amelyek megha-tározóak lettek a mai stílusok kialakulá-sában.

A New Orleans stílus eredete:Afrika – Latin-Amerika – Közép-Amerika,Európa (katonazene)Ezek, mint egy jó sütemény alkotóelemeiösszegyúrva hozták létre a véglegeshangzást.Amikor az utcáról bekerült a mûfaj atánctermekbe, kiegészült a sztepptáncritmikájával.Chick Webb, Cozy Cole, Gene Krupa,Warren”Baby”Dodds, Louie Bellson, MaxRoach, Zutty Singleton, Baby Laurence,Jo Jones voltak talán legnevesebb meg-valósítói a second line mûfajnak.

Óriási anyagot ölel fel a stílus alaposmegismerése, gondolkodtam azon,hogy sorozat formájában kellene bemu-tatni, de végül úgy döntöttem, hogy váz-latosan ismertetem az alapokat, amelyetegy kurzusom anyagából ollózok ki.Aki elhivatott, az bizonyára utánajár aneten a részleteknek is.Annyit mondanék, hogy a kotta csupána szakácskönyvünk, de ettôl még éhe-sek maradunk, ha nem alkotunk belô-le ízletes ételt! Magyarán az érzet a dön-tô, nem a kézrendek sokaságának be-magolása.Akkor jöjjön az elsô kottapélda, amelyegy igen barátságos kézrend. Bizonyá-ra feltûnik a kedves stímkollégáknak,hogy a kéz játéka alatt folyamatosan ha-lad a „one bar clave”.Elszántabbaknak tanácsolnám, hogyteljes clave kínálatunk kerüljön be a kéz-rendek alá mint vidám, könnyedostinato. A második példa nyomán ha-talmas fények gyúlhatnak fel szürkeál-

lományunk zeneiségért felelôs reke-szeiben, mert az eddigieket szvinges ér-zettel is megszólaltatjuk. Tanácstalanokkedvéért: középen a két nyolcad szüne-tes triolaként játszandó.Amikor mindezt fölényes mosollyal azarcodon már tudod, no, akkor követke-zik a lényeg, mert ez a fránya „OriginalNew Orleans”-lüktetés se nem nyolca-dos, se nem triolás valójában, hanem já-tékmódja köztes. Nesze neked! Akkóhogy is van?… No, itt lépjen be a „Meg-hallgatom eredeti forrásból” címû ku-tatási korszak. Akit érdemes begyûjteni: Stenton Moore,de minden jobb zenészdobos játékérze-tében jelen van. Hát ennyit errôl, a har-madik kotta pedig felvillant néhány le-hetôséget mindezek alkalmazását ille-tôen. Remélem, hogy mindez a közjó ér-dekében történt, és talán sikerül asztártanulókat is egy kicsit eltéríteni asebességimádat bûvkörébôl.

Martonosi György

New Orleans (second line) Drumming

V E I G E R . H A N G S Z E R T O K . @ T - O N L I N E . H U • W W W . V E I G E R . H U

Tel.: 06 20 981-5027, Fax: 06 83/360-12606 30

Webáruház hamarosan!

HANGSZERTOKGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.8790 Zalaszentgrót, Malom u. 16.

O K T A T Ó « 23« 2 0 0 9 » 0 1

» O K T A T Ó24 D O B O S M A G A Z I N

H Í R D E T É S « 25« 2 0 0 9 » 0 1

Megjelent:

ALAPISMERETEK NEM CSAKKEZDÔKNEK

• több mint 240 perc videóanyag• a dobfelszerelés, és összeállítása ritmikai

gyakorlatok• kéztechnikai gyakorlatok

• lábtechnikai és kéz-láb koordinációs gyakorlatok

• rock-funk kíséretek nyolcadokkal és tizenhatodokkal rock-funk fillek nyolcadokkal

és tizenhatodokkal • rock-blues kíséretek triolákkal

rock-blues fillek triolákkal • swing, rock ’n’ roll és jazz kíséretek

jazzkíséretek seprûvel • latin-amerikai ritmusok alapfokon

• példák zenével654 db kottapélda 22 oldalon,

PDF formátumban extrák(werkfilm, bakik, zenék dob nélkül

mp3 formátumban…)Kapható a nagyobb hangszerüzletekbenMegrendelhetô: www.korompayzsolt.hu

» H A N G S Z E R26 D O B O S M A G A Z I N

A testek

Van persze kódszám (ami most semmond túl sokat) a tesztelt shell-packhez, mégpedig TC2FS5. Ez egy22x17”-os lábdobot, 10x8”, 12x9”-osfelsô tamokat, egy 16x16”-os állótamot, illetve egy 14x6” (ez mostanságkezd divattá válni, de errôl késôbb) mé-retû pergôdobot tartalmaz, valamintegy TH945A jelzésû tripla tamtartót, és3 állótamlábat. A tesztelt szerkó ahangzatos „Sakura White” színbenegészen különleges hatású: a fehérrelakkozott felület alól jócskán átlátszika fa erezete, és egészen minimális ró-zsaszín árnyalatot mutat – ennekmegítélése egyénenként változóannyilván ízlés kérdése, de az tény, hogyszínpadi fények alatt meglehetôsen lát-ványos az összkép. Egyébként a felü-let kidolgozása és a lakkozás egyaránthibátlan.A testek juharfából készültek Indoné-ziában, a legendás „Air Seal” techno-lógiával, a rétegezés a következô-képp alakul: a lábdob hétrétegû, a vas-tagság 7,5 mm, míg a tamok és a per-gô hat rétegben mintegy 6 mm vastag-ságot érnek el. A gyári bôrszett – bára Remo által Kínában gyártott termé-kekrôl beszélünk – meglehetôs igé-nyességrôl tanúskodik, mivel a lábdo-bon elöl-hátul Powerstroke 3-nakmegfelelô (a frontbôr természetesenfekete, látványos Yamaha logóval), atamokon pedig Ambassador Clearütô-, és leginkább Diplomat vastagság-ra hajazó rezonáns bôröket találunk;a pergôn pedig Ambassador Coated,illetve Ambassador Snare a kínálat.A legérdekesebb megoldás a testek fel-fekvô éleit érinti, mégpedig azért, mert a

manapság általános gyakorlattal ellentét-ben nem 45 fokos letörésû pengeélesek,hanem 60 fokos letörés mellett szépen le-kerekítettek. A cég hivatalos álláspontjaszerint szándékosan választották a het-

venes években használt élkezelést, merta cél egy meglehetôsen „vintage” hang-zás kialakítása volt.

A vasak

Yamaha dobok esetében köztudomá-sú, hogy a legmagasabb szintû elvá-rásainkat teljesítik a fémalkatrészek

Yamaha Tour CustomA múlt évezred vége táján (a nyolcvanas években) az akkor már bôdüle-tes népszerûségnek örvendô Yamaha dobok között feltûnt egy hangzatosnevû, ám – a többi, felsô kategóriás szériához képest – elérhetô árú hang-szer, amely a „Tour Custom” fantázianevet viselte. A nyír/mahagóniszendvicstestû dobok gyorsan a rockerek kedvenceivé váltak világszerte,ám a trendek múlásával a kilencvenes évek közepén kikerült a gyártásiprogramból a „dögös” hanggal rendelkezô sorozat. A trendek – legalábbisa nevek terén – retro irányba történt elmozdulása okán nemrég visszatérta „Tour Custom” elnevezés a Yamaha szótárába, lássuk hát, milyen dobokis rejlenek a régi-új névtábla mögött!

terén (láttam 25 éves, agyonhasználtRecording Custom szettet, amely-nél az eredeti babák, kávák, tam-tartók sem mattulásnak, sem pedigrozsdásodásnak nem mutatták nyo-mát), és ez jelen cikk fôszereplôjéreis érvényes. A lábdob és a tamok fi-noman elnyújtott babákat kaptak,míg a pergô csavarházai egy darab-ból álló, úgynevezett „átmenô” típu-súak. A kávák 1,6 mm vastagok (a láb-dob kávái a dob színére lakkozott fa-kávák), a felsô tamok a „Yess” kvá-zi-fúratlan felfüggesztést kapták.Megszokhattuk, hogy a lábdob lábai-nak talajjal érintkezô vége gumirólfémtüskére váltható, itt viszont ezenkívül az álló tam lábai is ilyen megol-dást kaptak, úgyhogy brutális já-tékmód mellett sem mozdul az állótam a színpadon! A pergô sodronyvál-

tója egyszerû megoldású, ám megbíz-hatóan mûködik, és pontosan szabá-lyozható. A fémrészek krómozásaminden egyes alkatrész esetébentökéletes, a tükörfelület egyenle-tessége semmilyen kívánnivalót nemhagy maga után.Némileg érthetetlen számomra, hogya lábdob kávatartó karmait nem látták

H A N G S Z E R « 27« 2 0 0 9 » 0 1

el gumibetéttel, így nagyon laza han-golás esetén esetleg elôfordulhat,hogy a lötyögô karmok felkarcolják akávák csodás felületét. Sosem fog a fe-jembe férni, hogy miért ilyen aprósá-gokon spórolnak…

A hangok

A fent említett 60 fokos letörésû, leke-rekített, felfekvô élek mai füllel akárszokatlannak is mondható hangzásteredményeznek, ez a legkevésbé a láb-dob esetében tûnik fel: a rezólyuk nél-küli frontbôrrel sincs nyoma az általá-nosan jellemzô „kosárlabda-effektus-nak”: egy mély tónusú, nem túl hosszúhangot kapunk, amely viszont sehogysem akar igazi, erôteljes attackot pro-dukálni. A helyzet azonnal megválto-zik, amikor egy lyukasztott frontbôrthelyezünk fel, és minimális tompításthelyezünk be, így már egy nagyon erô-teljes induló hang mellett nyílt, élette-li mélyeket hozó kerek hang a jutal-munk. Ami igazi meglepetés, az ahangerô – egészen hangos zenei kör-nyezetben sem vallunk szégyent, pontolyan frekvenciák szólalnak meg, ame-lyek igen komoly erôsítôk hangor-kánján is „átszólnak” akusztikusan,mikrofonozás nélkül.A tamok esetében már pregnánsan ér-zékelhetô a felfekvô élek hatása, na-gyon egyszerû hangolhatóság mel-lett (tulajdonképpen nem volt olyantartomány, ami „gyenge” hangot pro-dukált volna, az már kizárólag egyéniízlés kérdése, hogy melyik hangzástszeretjük) a bôrök nagy felületi érint-kezésének köszönhetô, alapvetôenrövid lecsengés a jellemzô, és a láb-dobra jellemzô nyílt, szép teret adómegszólalás az összes tam esetébenegységesen van jelen.Az utóbbi idôben már-már „trendi-nek” számító 6” mélységû pergôdobközepesen feszes hangolás mellett ad-ja tudása legjavát. Ilyen felkészítés ese-tében nagyon érzékeny játékmódranyílik lehetôség, a gyári sodrony min-den finomságot visszaad, miközbennem vész el a többi test esetében re-mekül kihasználható teltség sem. Az1,6 mm-es kávák nem a legizmosab-bak, de a kávás megütéseket is egé-szen jól tûrik. A hetvenes évek hang-zását leginkább úgy érhetjük el, ha agyárilag a pergôhöz csomagolt kes-

keny tompítókarikát felhelyezzük azütôbôrre, mert így egy igazi „macsós”hardrock-hangot produkál pergônk. Ki-sebb klubkoncerteket nyugodtan vé-gigjátszhatunk vele mikrofonozás nél-kül is, a hangerô garantáltan kielégí-tô lesz.

Összegzés

A Yamaha dobtervezôinek célja úgy tû-nik, megvalósult. A mai világban sikerültolyan, az általános fejlesztési törekvések-kel ellenkezô irányba haladó dobszériátalkotniuk, amely a klasszikus rockhang-

zás elvárásain messze túlmutató hang-tani tulajdonságokat vonultat fel, ezzelamolyan igazi „igásló” lehet a dobosokistállójában, hiszen kezdôktôl a profikszintjéig bárki büszkén állíthatja színpad-ra „Tour Custom” szettjét. A sok stílus-ban használható dobok megjelenésemiatt sem lehet szégyenkeznivalónk,hosszú évekre hû társat találhatunk a kö-zépkategória eme kiemelkedô terméké-ben. Ha ehhez hozzátesszük a legendásYamaha-minôséget, biztosak lehetünkabban, hogy az 1000 euró körüli ár min-den centjét okosan költöttük el.

Indi

» V I S S Z A T E K I N T É S28 D O B O S M A G A Z I N

Harminc év nem sok idô, mégisnagyjából eddigi életem fele. 1979-ben rendeztem elsô dobtörténetikiállításomat, s ezzel ráléptem az út-ra, amin azóta is járok. Megérintetta dobok varázsa, szerettem volna el-jutni egy olyan helyre, ahol mindentmegtudhatok a hangszer múltjá-ról, egykor élt híres dobosok, hang-szerkészítôk történeteirôl.

A fénykép, ami az inspirációt adtacikkemhez 1979-ben készült Ceglédena Rákóczi út és a Múzeum utca (akkormég Marx Károly utca!) sarkán. A té-véfelvétel után kijöttünk a kiállításrólaz utcára, és Kovács Gyula megkért egyjárókelôt, hogy fényképezôgépévelcsináljon rólunk közös fotót.1971-ben a Triál Rákóczi úti hangszer-üzletében szembetalálkoztam egyamerikai Rogers dobfelszereléssel,ami akkori havi fizetésem huszon-nyolcszorosába került. Itthon, mintmindenbôl – hangszerbôl, így dobbólis –, a KGST alapellátás volt biztosított:keletnémet Trowa és Tacton, illetvecsehszlovák Amati képében. Többetcsak a Nyugatot járt zenészek elbeszé-léseibôl lehetett tudni, ezek a: „Te, hatudnád, hogy ott már mi van…!” kez-detû történetek voltak, amikbe idôn-ként túlzó elemek is vegyültek. Tisztaképet szerettem volna látni a nyuga-ti hangszergyártásról, de a vasfüggönykulcslyukán át ez nem volt könnyû. Ta-láltam egy kupont a New MusicalExpress címû zenei lapban, amivel achicagói Ludwig cégtôl lehetett kata-lógust kérni. Ahogy megérkezett az el-sô ilyen csomag, már azon gondolkoz-tam, hogy de jó lenne elôbb-utóbb avilág összes ütôhangszergyárát becser-készni. A levelezés nyolcadik évébenmár akkora anyag gyûlt össze, ami egyösszehasonlító-elemzô munkára is le-hetôséget kínált. Ekkor döntöttemúgy, hogy azt a sok örömet, amit a do-bok körüli foglalatosság közben érez-tem, megpróbálom megosztani az ut-ca emberével, vagyis a dekoratôrszakmámat és a dobos hobbymat öt-vözve megszervezek egy dobkiállí-tást. A kiállítást a lakásomtól egy sa-

rokra lévô Kossuth Múzeum akkormég összenyitható három idôszakikiállítótermébe álmodtam, és min-dent szerettem volna megmutatni a té-máról, mondjuk a kôbaltától napjain-kig. Igen ám, de akkor még nem vol-tam gyûjtô, egyetlen szerelésem voltcsak, amin játszottam. A fotókat és akatalógusok képeit fel lehetett na-gyítani, de hogy néz ki egy hangszer-

kiállítás hangszerek nélkül? A hirtelenjött múzeumos kapcsolatokat felhasz-nálva eljutottam a Hadtörténeti Mú-zeum és a Néprajzi Múzeum pincéjé-be, ahol hihetetlenül gazdag – soha felnem használt – anyag volt afrikai,ázsiai, dél-amerikai, harci és egyéb do-bokból és ütôhangszerekbôl, és ez akiállítás sikerét eldöntötte.Építettünk egy három termen átvonu-ló egyedi installációt, ami vitrinekbôl,dobogókból és falakból állt. Ehhezkülön engedély kellett az igazgatóság-tól, mert csak a faanyag annyiba került,mint a múzeum hároméves kiállításiköltségvetése. A további hangszereketa ceglédi Zeneiskolából, Leskowsky Al-bert hangszermúzeumából, Dubán De-zsôtôl, Medveczky Antalnétól és egyébmagángyûjtôktôl kölcsönöztük.

Egy kép 1979-bôl A kiállítást Gonda János zeneszerzô,jazztörténész barátom nyitotta meg.A megnyitó zenei illusztrátora az akkormég csak egy éve létezô Kovács Gyu-la – Kôszegi Imre – Jávori Vilmos alkot-ta „DOB SHOW” volt, akik Berki Tamásötlete nyomán álltak össze. Ôk vittékel a kiállítás hírét Budapestre, amely-nek nyomán egy hónappal késôbbDéry János a Fiatalok órája stábjával le-vonult Ceglédre, és a televízió költsé-gén megismételték a megnyitót. A DobShow ekkor már nem a színházterem-ben, hanem a kiállítás helyszínén ját-szott, és a riportban rajtam kívül Kovács

Gyula és Dubán Dezsô is megszólalt.Érdekes volt, ahogy Déry megkérteGyulát: mutassa be, hogy ez a hangszeris alkalmas-e finom érzések, hangula-tok közvetítésére. (Mint tudjuk, dobbalnem lehet verebet fogni…) Gyula azon-ban nagymestere volt a dobon kifejez-hetô hangulati és érzelmi skálákmegannyi regiszterének, és miközbenláthatóan élvezte is, kitûnôen végrehaj-totta a feladványt. Dubán Dezsôt arrólfaggatta Déry, hogy mitôl jó egy dob,és mi az a plusz tudás, ami a hangszer-készítôt egy szakmáját jól ismerô mes-terember fölé emeli, továbbá mikor jönel az a pont, ahol egy alkatrészekbôlösszerakott hangszernek egyszer csaklelke lesz…Mindenki le akart beszélni róla, hogya kiállítást június-július hónapban

ceglédi csoportkép 1979-bôl (balról jobbra) kôszegi imre, dubán dezsô, kármán

sándor, kovács gyula és jávori vilmos

»

V I S S Z A T E K I N T É S « 29« 2 0 0 9 » 0 1

rendezzem, gondolván, hogy az isko-lai szünet miatt nem lesz közönsége.De én bíztam abban, hogy a téma elégizgalmas, és szerencsére a két hónapalatt több, mint 7000 látogatót regiszt-ráltak. (Ez azóta is a legnagyobb száma múzeum életében.)Eltelt 11 év. Tanultam-tanítottam a do-bot, felléptem különféle formációkkal,koncerteket szerveztem, hangszereketépítettem, cikkeket írtam. Felnôtt fej-jel már nem gondoltam, hogy az egészvilágot a keblemre ölelhetem. Belát-tam, hogy az ütôhangszerek világaolyan gazdag, hogy alapos megisme-résükhöz egy emberöltô is kevés. Ki-választottam hát egy szeletet, amihozzám legközelebb állt: a modern do-bok kialakulásának utolsó száz évét.Ez adta az ötletét második kiállításom-nak, mely a „Százéves a jazzdob 1890-1990” nevet viselte, és Kecskeméten,a Budapesti Tavaszi Fesztivál vidékihelyszínén került megrendezésre. Ami-kor ehhez gyûjtöttem az anyagot, ak-kor derült ki számomra, hogy Ma-gyarországon egyáltalán senki sem ôrizöreg dobfelszereléseket a húszas-harmincas évekbôl – ezek gyakorlati-lag nincsenek. Legtöbb helyen ezt a vá-laszt kaptam: „Azt gondoltad, hogy adédnagyapa dobját valaki ôrzi lezsíroz-va a sarokban? Még fényképet sem tu-dok mutatni neked róla!”Egy véletlen hozzásegített egy háborúelôtti felszereléshez, a többit pedig50-es, 60-as évekbôl származó do-bokkal pótoltuk. A kiállítás nagy sikervolt, komoly sajtó- és televízió-nyilvá-nosságot kapott. A két hónap sikerazonban nem állt arányban a másfél évbefektetett munkával. Azon törtem a fe-

jem, hogyan lehetne olyan kiállítást csi-nálni, amit nem kell szétbontani, amimaradhat. Lehet, hogy ha nem csak né-hány hetem van az öreg dobok felku-tatására, hanem hónapok vagy évek,akkor van esélyem megtalálni többet is?Negyvenéves voltam, komolyan kezdtemvonzódni a régiségekhez. Érlelôdöttbennem egy állandó dobkiállítás gondo-lata. Ha sehol nincs ilyen gyûjtemény, ak-kor lehet, hogy ez az én hátralévô utam.1992-ben szüleim házának autógará-zsában gyûjteményem elsô darabjaibólberendeztem egy kis házi múzeumot.Az eseménynek gyorsan híre ment, ésa szakma szinte három hónap leforgá-sa alatt megfordult a garázsban. Egykezdô gyûjtô mindenevô, és eleinte amennyiségre megy. Amikor már „telea padlás is”, akkor kezd szelektálni, ésa minôség irányába fordul. A bulvárla-pok és tévécsatornák imádják a ma-gamfajta „súlyos eset”-eket, így engemis gyorsan megtaláltak. Ez, ha semmimásra, arra jó volt, hogy a hírverés nyo-mán az ország különbözô részeibôl je-lentkeztek emberek, hogy nálunk is vana padláson valami… Sokszor hihetet-lennek tûnik, amikor próbálom felidéz-ni, hogy hány látogató fordult megnyolc év alatt a garázsban. Legemléke-zetesebb egy 56 amerikai apácából ál-ló csoport volt, akik a dobolásom üte-mére három szólamban Elvis Presleyrock and rollokat énekeltek.1993-ban, Kovács Gyula halálánakelsô évfordulóján egy emlékkoncertetszerveztem. Ezen azóta ismertté válttanítványai léptek fel szólóban vagyzenekaraikkal. A rendezvénybôl ha-gyomány lett, és az idén tizenötödikalkalommal kerül sor a Nemzetközi

Dobos- és Ütôs Gálakoncert megren-dezésére Cegléden a Városi Sportcsar-nokban. Cegléd Önkormányzatának ésa múzeum sorsával együtt érzô bará-taim segítségének köszönhetôen pe-dig 2000 novemberében egy gyönyö-rû új hangszermúzeumot avattunk aváros fôterén, ahová a garázsból át-költözött a Jazzdob Történeti Gyûjte-mény. Az eseményre a város vezeté-se, a dobos és hangszerforgalmazószakma legteljesebb részvételévelkerült sor. Ugyanebben az évben lét-rehoztuk a Magyar ÜtôhangszeresKultúráért Alapítványt. Ennek célja adobosgálák rendezésével és a mú-zeum üzemeltetésével az ütôhangsze-res kultúra népszerûsítése. 1992 és2000 között hat zenei tábort és szám-talan jazzkoncertet szerveztünk. 2002óta látogatható a dobmúzeum honlap-ja. (www.drummuseum.hu). A mú-zeumot eddig 22 ország látogatóitüntették ki érdeklôdésükkel, könyv-tára 12 fiatal diplomamunkájáhoznyújtott segítséget. Egy öreg hang-szert sok behatás ér 60-80 év alatt.Létrehoztunk egy restauráló mûhelyt.A dobok avatott kezû doktora SiskaGyula barátom, akire ez a munkagyógyítólag visszahat.A fényképbôl indultam ki, mert nálamminden akkor dôlt el. Öten voltunk.Hárman közülünk – Dubán Dezsô, Ko-vács Gyula és Jávori Vilmos – már az égizenekarban játszanak. Kétségem sincsafelôl, hogy itt a földön sok embernekokoztak örömet a készített hangsze-rekkel, a vidámságukkal, a dobszólók-kal, és maradéktalanul beteljesítettékküldetésüket.

Kármán Sándor

A 70-es évek közepén készítette elCharles Mingus jazzbôgôs-zeneszerzôa „My Myself An Eye” címû lemezt. Ezegy formabontó, avantgarde próbálko-zás volt, nagy létszámú zenekarral, sa fúvósok mellett három dobos is ját-szott a felvételen.A szám címe „Three Worlds Of Drums”.A kor akkoriban úttörônek tartott ütô-sei közül Steve Gadd, Dannie Rich-mond és Joe Chambers a nagyszabá-

sú, részben megkomponált, részbenzenei performansz-szerûen elôadottkollektív rögtönzés során több egy-mást követô hosszú szólót adott elô.Steve Gadd szólóját egy korábbi szám-ban már közöltük. Most Joe Chambersszólóját adom közre.Különösen ajánlom a rudimenttechni-kákon szocializálódott kollégák és if-joncok számára. Kinyit néhány ajtót.A felvétel különlegessége, hogy egy

használaton kívüli magtárban vagymalomépületben készült.Charles Mingus a hatvanas-hetvenesévek kísérletezô mûvészei közé tarto-zott. Kitûnôen zongorázott a bôgôzé-sen kívül. Magyarországon is járt anyolcvanas években (azt hiszem). Ka-cérkodott a free zenével, sôt nemcsakkacérkodott, mondhatni: „magáévátette”.

Nesztor Iván

Lejegyzések

» L E J E G Y Z É S E K30 D O B O S M A G A Z I N

H I R D E T É S « 31« 2 0 0 9 » 0 1

ÚJDONSÁG!A hamarosan megjelenô VERÔFOGÁS címû

könyvben a dobosoké a fôszerep.

ILYEN MÉG NEM VOLT!Tizenkét magyar dobos szólal meg benne:

BERDISZ TAMÁS, BORLAI GERGÔ, JÁVORI VILMOS,

KISVÁRI FERENC, KÔSZEGI IMRE, MARECZKY ISTVÁN,

MARTONOSI GYÖRGY, MÁDY KÁLMÁN,

MOHAY ANDRÁS, NESZTOR IVÁN, PUSZTAI CSABA,

SZENTMIHÁLYI GÁBOR.majd meglátjátok:

nemcsak a verôkkel bánnak ügyesen, de a szavakkal is.

„A cintányérokkal és a nôkkel mindig szerencsém volt!”

Nesztor Iván

„Azt tanítja a zene, amire a kutyák tanítják az embert: szeretni.”

Martonosi György

„Nem szabad beszûkülni, nem szabad szakbarbárnak lenni.”

Kôszegi Imre

„Meghatározó élmény volt Peter Erskine-nel játszani.” Pusztai Csaba

„Merni kell belehalni.”Borlai Gergô

DOBSZERELÉSEK:TAMA, LUDWIG, YAMAHA,PEARL, SONOR, GRETSCH, MAPEX, PREMIER, PLATIN,

DUMP

ELEKTROMOSDOBSZERELÉSEK: YAMAHA,

ROLAND, PADTECH, D-TRONIC

CINTÁNYÉROK: PAISTE, SABIAN, ZILDIJAN

HARDVEREK, KIEGÉSZITÔK:GIBRALTAR, PEARL, TAMA,

SONOR, PLATIN, STAGG

DOBBÔRÖK: EVANS, REMO, AQUARIAN

DOBTOKOK, HARDVERTOKOK,CINTÁNYÉRTOKOK

VERÔK: VIC FIRTH, NOVA, BIG STICK,

CSIBI, ARTBEAT

PERCUSSION:MEINL, STAGG, LP

INTERNETES MEGRENDELÉSNÉL,

EGYEDI ÁR

LAKOSSÁGI HITEL,CSOMAGKÜLDÉS

M I N D E NH Ó N A P B A N A K C I Ó K

e-mail cím:dobosudvar@gmail.com

1074 Bp.,Rákóczi út 60.

(a Blaha L. térnél)

NYITVATARTÁS:H–P: 10–18, SZO: 10–13

1081 Budapest, Kiss József u. 14.,Tel.: 06 1 210 2790, Fax: 06 1 303 1158,

E-mail: fontrade.bolt@chello.huwww.fontrademusic.hu

» I N T E R J Ú32 D O B O S M A G A Z I N

Tisztelt Olvasók!Rengeteg közös dolog van bennünkazon túl, hogy régi barátság is össze-köt minket. Mindketten 1968-banszülettünk. Mindketten 16 évesenkezdünk dobolni. Hasonló zenékethallgatunk. Mindketten Zildjian cin-tányérokat használunk. Persze ezcsak néhány a hasonló dolgok közül,mégis milyen érdekes, hogy ugyan-ezen idô alatt Szendôfi Péterbôl azország egyik legjobb és legfoglal-koztatottabb dobosa lett! Hogy ho-gyan? Most elárulja a titkokat.

– Ki volt az a zenész, vagy dobos, akimiatt zenélni kezdtél?– Ez jó kérdés… Ha jól emlékszem, az el-sô impulzus az volt, amikor egyszer egyzenei mûsor ment a tévében, ahol két do-bos játszott együtt. Az egyik Solti János-ka volt, erre emlékszem, a másikra saj-nos nem. De annyira megtetszett nekemez a dobolás- dolog, hogy nem hagyott

nyugodni a gondolat. Szóltam a szüleim-nek, hogy szeretnék dobolni tanulni.Azt tudni kell rólam, hogy gyerekkoromóta elég szélsôséges vagyok. Ha csiná-lok valamit, azt nagyon jól akarom csinál-ni, vagy inkább nem csinálom sehogy, hanincs kedvem hozzá. Akkoriban a képzô-mûvészet vonzott, és teljes vehemenciá-val festettem, rajzoltam. Ezért azt gondol-ták a szüleim: jól van, kis fellángolás, az-tán elfelejti a gyerek a dobolást. De a gye-rek nem felejtette el…– Aztán?– Aztán egy év következett magánta-nárnál:Riha Emilnél, akinek rendkí-

vül sokat köszönhetek. Azt hiszem,meghatározó volt a pályámra nézve,hogy ô vett elôször kezelésbe. Aztánklasszikus konzi, jazz tanszak, és aNew York-i Drummers Collective, majdsok-sok lemez, rengeteg zenekar – egycsomó olyan is, még a régebbi idôkbôl,amikkel sosem koncerteztünk, de ren-geteget próbáltunk, és én rengetegettanultam közben – és mindenféle ze-nei irányzatok a popzenétôl a jazzenát az elektronikus zenékig.– Ha már itt tartunk: van-e olyanpop- vagy jazz-zenei felvétel, ami a mainapig a kedvenced?– Olyanra gondolsz, amin én játszom,vagy amik úgy általában a kedvenceim?– Mondjuk mindkettô. Ebben a sor-rendben. – Nos, az igazság az, hogy miután el-készül egy album, nem nagyon szok-tam meghallgatni ôket, fôleg ha sajátformációról van szó. A lemez feljátszá-sa és keverése alatt ugyanis annyiszorhallom, hogy mire elkészül, már nemtud újat nyújtani nekem. El kell telniejó pár évnek, mire elôveszem, és ak-kor tiszta füllel egész másképp halloma dolgokat. Néha egész jónak érzek bi-zonyos számokat.– Na, itt álljunk meg egy pillanatra! Hajól gondolom, nagyon kritikus vagymagaddal szemben, igaz?– Persze. De ez természetes szerin-tem. Csak akkor juthat elôbbre azember, ha úgy gondolja: még mindigrengeteget kell fejlôdnie. Mindig is sze-rettem újat tanulni, és viszonylag ha-mar ráunok a dolgokra. Tehát keresema zenében, és a hangszeres játékom-ban is az új, még felfedezetlen utakat.– De ne térjünk el a témától…– A popzenébôl sok kedvenc van, il-letve sok lemez, amin van néhánykedvenc dal.Az elsô néhány Charlie lemez pél-dául, amiket nagyon szeretek. Ha jólemlékszem, öt albumon játszom, ésmindegyiken van jó pár nagy ked-venc, amiket azóta rengeteget hallgat-tam. Nagyon jó a zene, a szövegek, ésa zenekarban sem volt gyenge pont.Aztán a Cserháti Zsuzsa lemezek, fô-leg a Zsuzsa visszatérése utáni elsô

kettô. Azok fantasztikusak lettek sze-rintem. Igazi mérföldkövei a hazaipopzenének. Olyan énekesnô azótasincs…– Saját albumok?– A TriAngel-t nagyon szeretem. Ez azelsô szólólemezem, ahova nem egy fixzenekart akartam, hanem mindenkitmeghívni, akikkel szívesen játszomegyütt.Nagyon inspirált a zeneszerzés-ben, hogy olyan nevek lesznek a leme-zen, mit például Gary Willis, vagy TonyLakatos. Bár a dobolás szempontjábólnem sikerült jól ez az album, mivel na-gyon beteg voltam a felvételkor, mégisszeretem azokat a számokat, és a lemez-nek van egy hangulata szerintem.A Fusio Group Stickman albumot is sze-retem, és a Loop Doctors High Voltagealbumot is. És pár hónapja vettünk fel egy új le-mezt a Transition zenekarral AnotherDestiny címmel, ami most nagyoninspirál, és jó érzéssel hallgatom az el-készült anyagot.– Külföldiek?– Hûha… abból rengeteg van. Nehézlenne felsorolni mindet. Ha mégis kikell ragadni párat: Weather Report:Heavy Weather és Sportin’ Life. HerbieHancock: Head Hunters & Trust. ChickCorea Electric Band: The Eye of theBeholder. Wayne Shorter: Atlantis.John Scofield: Loud Jazz és Blue Matter.Allan Holdsworth: The Sixteen Men ofTain. Tower of Power lemezek.– Köztudottan nagyon koncentrál-tan és fókuszáltan gyakorló dobosvagy. Mi volt a legfurcsább helyszín,ahol gyakoroltál, és volt-e valami-lyen furcsa helyzet gyakorlás közben?– Volt egy idôszak, amikor csak atélre volt próbatermem, májustól ok-tóberig nem. Ez nagyjából 1992 körüllehetett. Akkor kijártam gyakorolni aszabadba.– Hogyhogy a szabadba?– Pest határába a szántóföldre. Zug-lóban laktam, nem volt messze a vá-roshatár. Vettem egy olcsó World Maxdobcuccot Berdisz Tomitól, ami elég ki-csi volt ahhoz, hogy befért a kocsimcsomagtartójába, és nem kellett ott-hon kipakolni. Ezzel jártam ki gyako-

Kötetlen beszélgetés Szendôfi Péterrel

I N T E R J Ú « 33« 2 0 0 9 » 0 1

rolni. Találtam egy sima terepet, aholki tudtam pakolni szônyegre. Ott nemzavart senkit, nem voltak lakóházak.Viszont sokszor megáztam…– És kijártál minden nap?– Majdnem minden nap, igen. Akko-riban még nem nagyon voltak koncer-tek, otthon laktam a szüleimnél, voltidôm rá. Próbáltam a jó oldalát nézni:jó levegô, jó akusztika, napsütés. Dejártak arra lovagolni egy lovas iskolá-val gyerekek. A lovak nagyon idegeseka zajtól. Nem szerették a kettô-né-gyet… Olyankor abbahagytam. Aztán egyszer arra futtatta valaki a ha-talmas dobermann kutyáját. Én nemvettem észre semmit, mert lefelé néz-tem. Nem hallottam a kocsi zaját sema dobolás miatt. Csak akkor eszméltem, mikor a kutyamár ugrott rám oldalról, teljes lendü-letbôl. Hihetetlen, hogy ilyen hely-zetben milyen gyorsan tud beugrani azember a kocsi hátsó ülésére, szinte re-pülve, eldobva mindent! Megúsztam…– Milyen okok miatt csökkentetted adobjaid számát és a cintányérokat a90-es évek fúziós korszaka után?– A dobok száma sokkal nem csök-kent. Csak a második felsôtamot nemhasználom. Ennek két oka van: azegyik, hogy olyan figurákat kezdtemgyakorolni, kitalálni, amikhez az egyfelsô tam – két álló tam felálláspasszolt. Mivel egy ideje untam már asaját figuráimat és elosztásaimat, ké-zenfekvô volt, hogy ha átpakolom a do-bot, eleve más dolgok jutnak majdeszembe, mert az útvonal, amin addigimprovizáltam, nem mûködik.A másik ok a ride közelebb hozása volt.Pusztán csak annyi, hogy sokkal ké-nyelmesebb így játszani nekem, mivelminden jóval közelebb, a kezem ügyé-ben van. Egy felsô tam nem nagy áldo-zat azért, hogy kényelmesebb legyen.A változatos játék amúgy sem a tamokszámán múlik.– Ki az a dobos vagy zenész, aki maa legnagyobb hatással van rád, ésmiért?– Lehet, hogy meg fogsz lepôdni a vá-laszon, de Szergej Rachmaninov. Ren-geteg komolyzenét hallgatok, fôleg azutóbbi években. De persze akadnak jónéhányan a jazz- és könnyûzenébôl is.Ha dobosokat kell mondanom, ak-kor mostanában Frank Katz, egy NewYork-i dobos (annak idején tanított is

engem) játéka nagyon megfogott.Mindig is tudtam, hogy fantasztikusdobos, de most ráleltem néhány újabbfelvételére. Elképesztô a technikája, fô-leg, hogy láttam is, milyen kézrende-ket és figurákat játszik, és hogy milyentempóban! Rengeteg energia van ben-ne, és nagyon egyéni!Ôt szinte senki nem ismeri itthon, deennek nincs is jelentôsége. Ôt ismer-ve tudom, hogy egyáltalán nem érdek-li, kivel, mikor játszhatna. Egyszerûennagyon szeret dobolni.Aztán sokat hallgatom Mike Clarkot arégi Headhuntersbôl. Ô a szülôatyja an-nak a feszes, tizenhatodos funk-fusiondobolásnak, amit késôbb Dennis, ésNovak fejlesztettek tovább.Ja, és persze ôket is imádom: BuddyRich, és Kenny Clarke. Nagyon szeretemVinnie-t is. Ô a folyton visszatérô zeneiinfluenzám. És persze Jojo, Weckl…Mennyi hely van az újságban?– Melyek azok a produkciók, amelyekmost a legfontosabbak számodra?– Talán hármat említenék meg. Termé-szetesen az egyik a saját zenekarom,a Fusio Group.Ezzel a nyáron jön ki egy pár évvel

ezelôtt készített koncert DVD-je, illet-ve lesz egy tavaszi turnénk március vé-ge és április közepe között. Ez hét-nyolc koncertet jelent.Aztán a Loop Doctors, amivel szinténlesz egy hazai turnénk április végénegy világhírû Los Angeles-i szaxofonos-sal, Brandon Fieldsszel. Nagyon jólett a nyáron elkészült WhiteOran-geBlack album. Ennek bemutató tur-néja lesz most. Aztán a vadiúj zenekar,a Transition. Mint mondtam, ez mostnagyon inspirál. A Szakcsi Robivalközösen találtuk ki ezt a formációt, ésbaromira élvezzük az együtt játszást.

– Hol fogtok turnézni a Loop Doctors-szal?– Április 27-én Nyíregyházán, 28-ánBudapesten a Gödörben, 29-én Pé-csett, 30-án Székesfehérvárott, május1-jén Gyôrben, 2-án Debrecenben.– Ez jól hangzik. Jut eszembe, mi-lyen szempontok alapján válogattadzenésztársaidat össze a jelenlegi pro-dukciókhoz?– A válasz egyszerû. Egyrészt nemcsak én válogatok, hiszen az is fontos,hogy velem szeressen játszani az,akit én választok. Ez minden zenekaresetében közös választás, azt hiszem.Egyébként természetesen zenei ésemberi szempontok számítanak, báregy ponton túl a kettô ugyanaz… Fon-tos, hogy az adott zenében jól játsszonaz illetô, és hogy hasonló súlycsoport-ba tartozzunk. Ha nem egyenlô a tu-dásszint, akkor valaki mindig vissza-fogja magát, illetve valaki próbál fut-ni a többiek után.– Zeneszerzô dobos vagy. Hogyanszületnek nálad a szerzemények, da-lok? Melyik az elsô hangszer, amimegszólal a fejedben?– Elsôsorban dallamok vagy harmó-niák ihletnek meg egy új szerzeményt.A dalok a legkülönbözôbb módonszülethetnek meg: utcán sétálva, vé-cén, vezetés közben, stb. Vagy egy dal-lam ötlik a fejembe, és elkezdem bon-

» I N T E R J Ú34 D O B O S M A G A Z I N

DOBISKOLA A BUDAI VÁRBANBordás József, egykori Jávori Vilmos növendék célja a Jávori-féle módszertantovábbadása, népszerûsítése. A technika és a precizitás mellett nagy hang-súlyt fektet a muzikalitás fejlesztésére. Elmondása szerint nem dobosokat,hanem zenészeket képez iskolájában. Növendékei (jelenleg 9-61 éves korig)szisztematikus, egyénre szabott munkatervvel fokozatosan és hallhatóan fej-lôdnek. A kottaolvasás, a technikai gyakorlatok és számolási kulcsok melletta zenei alapokra történô játék, vagy élô zenére való együtt zenélés is a tana-nyag része. Hatvanperces órák hangszigetelt, patinás környezetben.Kezdôk, haladók, kicsik, nagyok, lányok, fiúk jelentkezhetnek:Tel.: 06 30 9756 843. • E-mail: bordasjozsef@gmail.com

colgatni, vagy otthon játszogatok aszintimen, és megtetszik valami. Ez so-sem egy tudatos elôre eltervezéseredménye. A legjobb nóták teljesenspontán, és pillanatok alatt születnek.Amivel sokat kell vacakolni, az már ki-csit mesterkélt. A teljes Stickman le-

mezt kb. 4-5 nap alatt írtam meg.A TriAngel-t kicsit több, kb 3 hét alatt.Ha van ötlet, nem kell sok idô.– Tényleg, mennyit szoktál gyako-rolni? Állítólag sokat…– Nos, ezt sokszor meg szokták kér-dezni. Az idônek nincs jelentôsége. Azintenzitásnak és tudatosságnak annálinkább. Lehet haszontalanul gyakorol-ni 4-5 órát, és lehet hasznosan húszpercet. Én az utóbbi mellett tenném lea voksot. Tény, hogy volt az életemnekegy hosszú szakasza, amikor rengete-get gyakoroltam, néha 12–13 órát is na-ponta.

De ez nem volt kényszer, és nem azórát néztem, hogy „na, ha még 2 óra,akkor jobb leszek”.Egyszerûen rengeteg idôm volt, csaka zenével foglalkoztam egyfolytában.Mindig is szerettem gyakorolni, bárvannak unalmas részei is a gyakorlás-

nak. Az akkori gyakor-lásban benne volt min-dig néhány óra üresjá-rat. Most már ez nemfér bele az idômbe. Sôt,ôszintén szólva nincsis türelmem hozzá. Ma-napság egész másho-gyan gyakorlok. Másfél-két óránál többet nincstürelmem gyakorolni.De nem is feltétlenülkell. Viszont azt az idôtnagyon intenzíven, éselôre eltervezve gya-korlom. Persze ha valaki sokmindent akar megta-nulni egy hangszeren,ahhoz rengeteg idô kell.Nagyon hasznos része

volt a fejlôdésemnek az a sokatgyakorlós idôszak. Szert tettem olyanalapokra, amik már sosem vesznek el,és ez hatalmas biztonságérzetet ad já-ték közben.– Mi jár a fejedben, amikor nincsdobverô a kezedben?– Ez szépen rímelt! Rengeteg min-den. El sem hinnéd.– De tényleg: mivel töltöd a szabadi-dôdet, amikor nem hallgatsz zenét, ésa fejedben sem szól?– Szeretek filmeket nézni, szeretem aszínházat. Mivel édesanyám színház-ban dolgozott mindig is, ezért gyerek-

korom óta rengeteget jártam oda.Sok-sok nagyszerû színészt ismerek, ésnagy hatással vannak rám. Meg egyéb-ként is nagyon hatnak rám a társmû-vészetek. Szeretem a jó könyveket, bármostanában keveset olvasok.– Jársz moziba, színházba?– Moziba ritkán járok. Pedig jó dolog.Valahogy az otthoni DVD-zésre szûküla dolog, valami jó kaja mellett. Szín-házba gyakrabban járok.– Kedvenc filmek?– A Sliding Doors (A nô kétszer), aForrest Gump, amit megfogadtam,hogy soha többé nem nézek meg, demár ötszázszor láttam. És nagy MontyPython rajongó vagyok, így annak a lö-kött társulatnak minden filmjét kívül-rôl tudom. És Star Wars fan is va-gyok, akik ismernek, tudják… Van isegy ilyen számunk.– Kedvenc könyv?– Azt hiszem, a Heller-könyvek vannaka lista élén. Nagy rajongója vagyok, bárnem osztom az ateista nézeteit. A22-es csapdája talán a legnagyobbkedvenc. Aztán az Isten tudja, a Vala-mi történt.Filmben és könyvben is azokat szere-tem, ahol az élet olyannak van ábrá-zolva, amilyen, és amilyen lehet. Aholnincs feltétlen happy end, ha a törté-net nem mutatna arra. Heller mûveiilyenek, rengeteg humorral és szarkaz-mussal.– Köszönöm ezt az átfogó beszélge-tést. Nem hittem volna, de ismét ren-geteg új dolgot megtudtam rólad,noha régóta ismerjük egymást. Jóegészséget, és jó koncerteket kívánokneked a turnékra!– Köszönöm szépen!

Garami Gábor

H A N G S Z E R « 35« 2 0 0 9 » 0 1

A konga napjaink egyik legnépsze-rûbb ütôhangszere. A latin- és a po-puláris amerikai zenei stílusokkalegyütt lett népszerû, ezeknek egyiklegfontosabb ritmushangszere. Alap-hangszere az afro-kubai vallási zené-nek és a rumbának, melyben a kon-ga elôször jelent meg.

Kubából származik, alakja magas,hosszúkás. Eredete afrikai gyökerekigvezethetô vissza. Ôsei a Közép-Afriká-ban, a bantuk által Kongóban használtvallási és közösségi dobok, a makutaés yuka, lucumí és bembé, melyek üre-ges fatörzsekbôl készültek. A kongaalapanyagául eredetileg a használt,hulladéknak szánt hordók szolgáltak– családfája itt vált el afrikai ôseitôl.A modern kongák különbözô formájúdongával, többféle fafajból és anyag-ból készülnek. Általában párban hasz-nálják, de népszerûek a négyes szet-tek is. Szetten belül az egyes darabokméret szerint különböznek. A konga név az úgynevezett ‘la conga’kubai, karneváli idôszakban játszott rit-musból származik, melyet az EgyesültÁllamokból az 1900-as évek elejétôlKubába érkezô turisták és a zeneiránt érdeklôdôk ragasztottak a hang-szerre. A spanyol nyelvben használtnév, a ‘tumbadora’ talán pontosabb, ésközelebb is áll a gyökerekhez. A‘conga’ szónak több lehetséges erede-te van; az egyik a bantu ‘nkónga’szóból származik, mely köldököt jelent– ezzel utalva a táncosra, illetve a táncstílusára, valamint a karneválon höm-pölygô tömegre; a konga szó utalhatarra a területre – Kongóra –, ahonnana hangszert eredeztetik. A spanyoltumbadora szó megtalálható a bantunyelvekben is, és a dialektustól füg-gôen utalhat a dobra, a táncra vagybeavatási ceremóniára is. A kongajá-tékosok neve congueros, a rumberospedig azokra utal, akik a játékosokmellett táncolnak.Habár a ‘konga’ általánosan elfogadottgyûjtônév erre a hangszertípusra, a kü-lönbözô méretû doboknak más-másnevük van. Sorrendben a nagytól a ki-csiig: tumba (vagy tumbadora, su-

pertumba), conga (vagy segundo),quinto, requinto (vagy nino, extrasuper quinto), valamint a legkisebb: aricardo. Mint az ütôs hangszerek többségénél,a kongánál is fontos a helyes ütéstech-nika. Öt különbözô ütést különböztet-nek meg: open tone, muffled tone,bass tone, slap, touch. A játékosok ül-ve, vagy a hangszereket állványra he-lyezve, állva játszanak. Az együtt játszó hangszereket egymás-hoz képest hangolják. Az eredeti kon-gákon a bôr feszítése kötéllel tör-tént, a hangolást állítható csomókkal,vagy a bôr melegítésével oldottákmeg. Az 50-es évektôl kezdtek elhasználni olyan szerelvényeket, me-lyek könnyen állíthatóvá tették a bôrt.A hangszer további fejlôdése java-részt Kubán kívül ment végbe, azEgyesült Államokban. Itt jelentek megaz elsô üvegszál testû hangszerek,majd az 1959-tôl kezdôdô amerikai em-bargó végleg meghatározta a konga to-vábbi útját. Az amerikai LP (LatinPercussion) cég mint az elsô ilyennagyvállalat komoly fejlesztésbe kez-dett, melynek eredménye a jó minôsé-gû, nagy számban és több típusbangyártott hangszer lett. A konga fejlesz-tése tovább folyik az olyan nagy cégekáltal, mint a Meinl, a Gon Bops, aTycoon, vagy a Remo, stb. A konga útját természetesen azok is

befolyásolták, akik a 20. század elsôfelétôl kezdve a nagyközönség elévitték, gyakran új stílusokat teremtve.Néhány példa a legnagyobbak közül:Armando Peraza, Frank Mesa, ArsenioRodríguez, Don Azpiazú, Desi Arnaz,Chano Ponzo, Mongo Santamaria,Giovanni Hidalgo.A konga múltja jó példa a hangszerekfejlôdéstörténetére illetve arra, hogyegy ütôhangszer hogyan tud a felme-rülô zenei igényekhez mérten változ-ni, alakulni.Különbözô márkájú és minôségû hang-szereinket kipróbálhatják üzletünkben,ahol oktatással és oktatóanyagokkal isszívesen állunk rendelkezésükre!Ethnosound – Világzenei hangszerekwww.ethnosound.hu

Korecz Katalin

A konga vagy tumbadora

» R O C K - F U N K R I T M U S O K36 D O B O S M A G A Z I N

Páratlan ütemezés: hét nyolcad 2. rész

Ez alkalommal egyszerû fillekkel fo-gunk foglalkozni, amelyeket köny-nyen alkalmazhatunk hét nyolcadonkívül egyéb ütemnemekben is, négynegyedben, három negyedben, öt ne-gyedben, kilenc nyolcadban, stb.

Az elsô fill mindössze két tizenha-todból áll, amelyeket elôször apergôdobon szólaltatunk meg JB kéz-renddel (1. kottapélda). Amikor gya-korlunk, játsszunk elôször egy ütemtetszôleges kíséretet hét nyolcadban,és minden második ütem hetediknyolcadában játsszuk a fillt, ha vi-szont egy zeneszámot kísérünk, akkortermészetesen akkor játsszunk filleket,amikor ezt a zene igényli. Az is fontos,hogy miközben gyakorlunk, számol-junk (pl. egy-két-há-négy-öt-hat-hét),mert így lehetünk biztosak abban,hogy hol tartunk az ütemeken belül. Haezt elmulasztjuk, könnyen úgy járha-tunk, mintha becsukott szemmel köz-lekednénk: bármikor nekiütközhe-tünk valakinek, vagy valaminek, azazjelen esetben kieshetünk a ritmusból!Miután nem okoz gondot az, hogy akét tizenhatodot a hetedik nyolcadbanszólaltassuk meg, próbáljuk meg azt,hogy a két tizenhatodot valamelyiktom-tomon (a, b, c példa), illetve kétkülönbözô dobon szólaltatjuk meg(néhány lehetôség: d, e, f példa).A következô fill két nyolcadból államelyeket elôször a két kezünk együttjátszott ütéseivel szólaltatunk meg,jobb kézzel a legnagyobb tomon, a bal-lal pedig a pergôn (2. kottapélda).

Ugyanúgy, mint az elôzô esetben, azelsô teendônk az, hogy ne tévesszükel azt, hogy hol tartunk: miközben do-bolunk, számoljunk, és amikor otttartunk, hogy „hat-hét”, akkor szólal-tassuk meg a két nyolcadot. Ha ez márnem okoz gondot, kezdjünk valamit ez-zel a két nyolcaddal, néhány lehetôsé-get mutat be az a-f példa, de ezekenkívül kipróbálhatunk másokat is.A harmadik fill négy tizenhatodbóláll, a kézrend JBJB, és ezt is az ütem ha-todik és hetedik nyolcada alatt kellmegszólaltassuk (3. kottapélda). Hamár hibák nélkül játsszuk a pergôdo-bon, akkor próbáljuk meg elosztani ezta négy hangot a szerelésen. Próbáljukki azt, hogy a négy hangot egy tetszô-leges dobon szólaltatunk meg, vagyszétosztjuk kettôn, hármon, vagy akárnégyen. Néhány lehetôséget mutat beaz a-h példa.A negyedik fill három hangból áll, kéttizenhatodot és egy nyolcadot ját-szunk JBJ kézrenddel (4. kottapélda).Ezt a három hangot megszólaltatjukegy, kettô, vagy három dobon, deakár a lábcintányért vagy a beütôcin-tányért is alkalmazhatjuk (a-h példa).Az ötödik fill ismét három hangból áll,de elôbb egy nyolcadot játszunk, majdkét tizenhatodot, a kézrend: J JB (5.kottapélda). Az ötödik sor további pél-dáiban néhány olyan lehetôséget ve-hetünk szemügyre, ahogyan ezt a rit-must a szerelésen eljátszhatjuk, de neérjük be ennyivel, próbáljunk ki máselosztásokat is! A hatodik fill is háromhangot tartalmaz, a négy tizenhatod

közül a harmadikat nem játsszuk, akézrend: JB B (6. kottapélda), hamár nem okoz gondot a pergôdoboneljátszani, osszuk szét a szerelésen,néhány lehetôséget mutat be a hato-dik sorban az a-g példa. Ha négy tizenhatod hangjai közül az el-sôt hagyjuk ki, akkor a ritmusképletváltozatlan formában alkalmazva fur-csán hangzik, aki hallgat minket, va-lószínûleg azt fogja gondolni, hogy el-rontottunk valamit. Ha azonban azelsô tizenhatot a lábcintányéron szó-laltatjuk meg, akkor a fill az utolsó há-rom tizenhatodból áll, és nem hangzikidétlenül (7. kottapélda). Ha már nemokoz gondot a ritmusképletetpergôdobon eljátszani, osszuk szét aszerelésen, néhány lehetôséget mutatbe a hetedik sorban az a-f példa. A nyolcadik fill hat tizenhatodból áll,az ütem utolsó három nyolcada alattkell megszólaltatnunk (8. kottapélda).Ezt a hat hangot játszhatjuk váltott kéz-zel (néhány lehetôség: a-d példa),vagy alkalmazhatjuk pl. a JBBJBB kéz-rendet (e példa), sôt a lábdobot is be-kapcsolhatjuk a játékba (pl. JBLJBL, fpélda).A kilencedik sorban hat olyan lehetô-séget láthatunk, amelyet úgy kapunk,hogy a JBJBJB kézrend egy vagy két balkézzel játszott hangját elhagyjuk (9-12. kottapélda). Helytakarékosságiokokból csak a ritmusképleteket írtamle, de fontos, hogy ne csak apergôdobon legyünk képesek ezeketeljátszani!Végül a tizedik sorban (15-20. kotta-példa) olyan ritmusképletek találha-tók, amelyeket úgy kapunk meg, hogya JBJBJB kézrend egy vagy két jobb kéz-zel játszott hangját hagyjuk ki (kivéveaz elsôt, ezt a lábcintányéron szólal-tatjuk meg). Ismét csak a pergôdobonjátszott változatokat írtam le, de fon-tos, hogy a ritmusképleteket képeseklegyünk többféleképpen szétosztani aszerelésen is!Következô alkalommal ismét hét nyol-caddal fogunk foglalkozni: hosszabbfilleket fogunk elôállítani! Jó dobolást,sok sikert kívánok!

Korompay Zsolt

Megjelent Korompay Zsolt: Rock Blues és Funk ritmusok címû kottájának1., 2. és 3. kötete.Kapható a Tam-TamDobcentrumban.Megrendelhetô: a korompay@prodrum.hu e-mail címen vagy a 06-30/904-7876-os telefonszámon

R O C K - F U N K R I T M U S O K « 37« 2 0 0 9 » 0 1

Egy korábbi számunkban már foglal-koztunk aszimmetrikus ritmusokkal.Öt-, hét- és kilencnyolcados ritmu-sainkhoz hasonlóan a most következô11/8-os ritmusainkra is jellemzô egy jel-legzetes „osztás”: leggyakrabban há-rom csoportra oszlik (4-3-4). Játékunk(ideális esetben) mindig ezt az osztástköveti. Alapvetôen a három egység el-sô nyolcadai a hangsúlyosak, ettôlazonban – mindig az adott zenei folya-mathoz igazodva – alkalmanként eltér-hetünk (a jó ízlés határain belül!),ezáltal még izgalmasabbá és színeseb-bé válhat játékunk. A kottákban egy újhangszín is szerepel. Ez a SLAP (angol),vagy más néven SEK (arab). A harma-dik vonalon egy X-szel jelöljük. Szán-dékosan nem foglalkoztunk eddig ve-le, mivel nagyon nehéz leírni, hogyanis kell kivitelezni ezt a speciális hangot.Most mégis megpróbálom egy mondat-ban a lehetetlent: felfelé mutató hü-velykujjal kézfejünk (tenyerünk) tö-vét a darbuka széléhez (kávájához) üt-ve engedjük a lazán összezárt és majd-nem kinyújtott négy ujjunkat (mutató-

, középsô, gyûrôs- és kisujj) a bôr kö-zepére csapódni! Huh.. Egy erôteljes,csattanós hangot kell eredményül kap-nunk. (Itt pedig ismételten elnézést ké-rek, hogy még mindig késnek az ígértfelvételek a www.darbuka.hu olda-lon.) A SLAP hangot helyettesíthetjükegy hangsúlyos TEK-kel is.

D – S – T k D – D – T k S – T k

Gyakran találkozunk (fôleg interneten)hasonló sorokkal. Mit is jelentenek ami esetünkben ezek a jelek? A „D” aDUM hangot, a „T” a vezetô kéz által

játszott TEK-hangot a „k” az ellenke-zô kézzel játszott KE hangot (ami gya-korlatilag egy TEK hang, csak ellenke-zô kézzel), az „S” pedig a SLAP han-got jelzi. A „–„ jel pedig a hangok köz-ti szünetre utal. Gyakran nehezen,néha egyáltalán nem lehet megfejte-ni az így lejegyzett ritmusokat, mert író-juk következetlenül használja a jelzé-seket. Egy példán keresztül megvizs-gálhatjuk, hogyan is mûködik ez a le-jegyzési mód. Az elsô kottapéldaegy saidi ritmust közöl két formában(kottai és betûjeles). A számolás mostis segít az eligazodásban. Mostanipéldáink hangzó anyagai is felkerülnekmajd a www.darbuka.hu, valamint awww.keonchlaszlofarkas.hu honla-pokra. Továbbra is várom a rovattalkapcsolatos észrevételeket! (info@dar-buka.hu) Eredményes gyakorlást, jó já-tékot és sok sikert kívánok!

Keönch László Farkas

» K E L E T I S Z É L38 D O B O S M A G A Z I N

11-es, avagy „büntetô” ritmusokAz utóbbi évtizedben különösen népszerûek hazánkban a különbözô balkánizenéket így vagy úgy megidézô, feldolgozó, átértelmezô, népszerûsítô új ze-nekarok. Mi ennek az oka? Nos, nem vállalkoznék a fenti jelenség elemzé-sére. Arra viszont szeretném felhívni a kedves darbukarajongók figyelmét,mit is tanulhatunk e zenéket hallgatva. Természetesen jó kis ritmusokat (Fi-gyelmeztetés: ritmus és dallam egymástól elválaszthatatlanok!). A tizen-egyes ritmusok mellett egy gyakori ritmuslejegyzési módról is szólunk.

DARBUKAOKTATÁS

06 30 352 81 88

info@darbuka.huwww.darbuka.hu

wwwkeonchlaszlofarkas.hu

www.artbeat-stix.comTele

fon:

06-

99/3

33-6

26

K E L E T I S Z É L « 39« 2 0 0 9 » 0 1

» M A G A S I S K O L A40 D O B O S M A G A Z I N

A többszólamú kíséret alapjaiAz összetett, bonyolult kíséretfajtáka könnyûzenében és a jazzbenegyaránt elôfordulnak. A többszóla-mú, vagy idegen szóval polifonikus já-ték gondolkodásmódjában, és a moz-gás összehangolásában próbálnak

segítséget adni az itt közölt gyakorla-tok. Segítenek túllépni az ütemismétlôgondolkozás korlátain, és kitágítaniszellemi távlatainkat az elbeszélô,történeti ritmusfelfogáshoz. Érdemesütemenként, illetve ütempárokban

ismételve gyakorolni, kívülrôl, nem akottát nézve. Egyúttal a végtagokmozgásának beállítását is megejt-hetjük. Eleinte feltétlenül lassan pró-bálkozzunk!

Nesztor Iván

I S K O L A « 41« 2 0 0 9 » 0 1

Pálmai & Pálmai DobakadémiaHosszas elôkészületek után, 2009február közepén beindult végre adobiskolánk. Az érdeklôdés nagy,szép számban gyûlnek a növendékek.

Iskolánk elsôdleges célja a zenemegismertetése, megszerettetése anövendékekkel, a magyarországi dob-oktatásban általánosan tapasztalha-tó hiányosságok pótlása… (termé-szetesen tisztelet a kevés számú kivé-telnek!)Tanulóink között találhatunk kilenc-éves kislányt, 20-22 éves egyetemis-tát, de növendékeink között tisztelhe-tünk egy 42 éves kórházi fôorvost is.Iskolánk technikai felkészültsége mármegközelíti a tervezettet, de a számí-tógépes oktatási rendszer kiépítésemég folyik. (Minus one, logic pro 8-9oktatóprogramok, ahol is élô zené-szek, és nem gépi alapok által felját-szott zeneszámokon keresztül ismer-kedhetnek meg a növendékek a külön-bözô zenei stílusokkal és az együtt ját-szás örömével.)Az oktatás három hangszigetelt szo-bában történik. Fülkénként 2-2 dob-felszerelés található, ami lehetôvéteszi tanár és növendék együttzené-lését. Hangszereinket partnercégünk,a Tam-Tam Dobcentrum biztosítja.Elektromos dobjainkat a Padtech cégbocsátotta rendelkezésünkre.Hamarosan elkészülô negyedik stúdió-fülkénk munkálataiban már a hangszi-getelésnél tartunk, és terveink szerint

ezt a helységet analóg és digitálisstúdiónak alakítjuk ki, ami alkalmas le-het akár videofelvételek készítésére is.A tanáraink tervei között szerepelegy speciális oktatóanyag (kép, hang)összeállítása.Minden tanár a saját stílusában pró-bál irányt mutatni a helyes gyakorlás-hoz, gondolkodáshoz, együttzené-léshez a pályájuk során szerzett ta-pasztalataik alapján.Tanáraink (és amit oktatnak):Pálmai Zoltán: rock, blues, pop, tech-nikai alapok, kétnagydob technika,stúdió játék.Donászy Tibor: rock, etno-stílusok, pá-ratlan ritmusok.Végh Balázs: groove, pop, rock, rock’n’ roll, technikai alapok.Weszely János: mainstream jazz,swing.Berdisz Tamás: technikai alapok, jazz(swing-fusion), latin zenék, stúdió játék.(Berdisz Tamás koordinálja a tanárokmunkáját is.)A csapat hatodik tagja Pálmai Gábor:ô az iskola alapításának ötletadója,legfôbb partnere.Lehetôséget biztosítunk a tanárok,ezáltal a stílusok közötti átjárásra.Az oktatás elérhetô árakon, hétfôtôlszombatig, rugalmas idôbeosztásszerint folyik, hiszen gondolnunk kellazokra a tanulni vágyókra is, akikegész heti elfoglaltságuk miatt csakszombaton tudnak részt venni az ok-tatásban.

Korlátozott számban várjuk még adobolni vágyók jelentkezését awww.dobakademi.hu weboldalon,a Tam-Tam Dobcentrumban, vagyszemélyesen iskolánkban, a Buda-pest XIV. kerület Álmos Vezér tér 9szám alatt. Külön köszönettel tartozunk Takács Já-nosnak, az Álmos Vezér téri ÁltalánosIskola gondnokának, akinek az összesmûszaki problémánkra mindig vanmegoldása!Köszönettel tartozunk még a ZuglóiVagyonkezelô RT vezérigazgatójának, Bokor Istvánnak, Puszter Bernadettnek,az Álmos Vezér téri Általános Iskolaigazgatójának, a Zuglói Önkormány-zatnak és nem utolsó sorban a BarossGábor Alapítványnak.

Pálmai Zoltán

» H Í R E K42 D O B O S M A G A Z I N

RÖV IDEN A DOBRÓLA dob ôsi hangszer, a természeti népek szertartásainak alaphangszere, a mágia, a va-rázslás fontos kelléke. Kör alakja a világot szimbolizálja. Afrikában szorosan kötôdik azemberi élet minden eseményéhez, hiszen ezzel varázsolnak, jósolnak, gyógyítanak.A természeti népeknél a dob a testi-lelki harmónia helyreállítását segíti. A ritmusok felold-ják a lelki blokkokat. Bizonyos dallamoktól gyorsabban gyógyulnak a sebek, megkönnyí-tik a meditációt, s még a szülési fájdalmakat is enyhíti a zene. Az ókorban Püthtagorasz úgy tartotta, hogy a testet az orvoslás, a lelket pedig a zenetisztítja meg. A zenét tudománynak tekintette, a szellem táplálékának tartotta. Kimu-tatta, hogy a zenében rejlô ritmusok igazodnak a természethez (holdfázisok, napsza-kok, évszakok stb.), s zenére nyugodtabban alszanak el az emberek.A zene gyógyító erejében a sámánok és a táltosok is hittek, és rendszeresen alkalmaz-ták. A szertartás résztvevôi a zene hatására megváltozott tudatállapotba kerültek. Úgyvélték, hogy meghatározott ritmusok és dallamok segítségével nyílik meg a szellemvi-lág kapuja, és a sámánok ilyenkor találkoznak isteneikkel vagy segítô szellemeikkel. Asámándobokat gyógyításra is használták, mivel hitük szerint a gonosz nem tud elvisel-ni egyes ritmusokat és dallamokat, és gyorsan elhagyja az általa megszállott testet.

D.M.

Ú J J A Z ZK LUB BUDAPES T EN !A város szívében, a Ferenciek terén nyitotta meg kapuját a HÁLÓ, azaz egy új klub,

aminek az a különlegessége, hogy katolikus szellemiségû. A sokszínû program-

ba belefér, hogy minden hónap második keddjén jazzmuzsikát lehet ott hallgat-

ni. A nagy sikerû, hangulatos estek eddigi fellépôi voltak: Antal Tibor jazzhege-

dûs, Fritz József klarinétos, Fábián Julianna énekesnô, a Gyárfás István Trió, Tommy

Vig vibrafonon és Oláh Kálmán zongorán, valamint Micheller Myrtill. A HÁLÓ jazz-

klubjának házigazdája Deseô Csaba, a közismert kiváló jazzhegedûs.

MEGJELENT!!„Open-handed playing / vol.1”

Amikor Claus Hessler nálam vendégeske-dett, mutatott példákat ebbôl a fantasztikuskönyvbôl, melyrôl a következô számbanrészletesen beszámolok.Billy Cobham, Simon Phillips, Will Kennedy,Carter Beauford, Claus Hessler: néhány név,akik elkötelezték magukat a legtermészete-sebb játékmód, az „open-handed” mellett.(Akinek nem világos, leegyszerûsítve úgyértheti meg, hogy nincs keresztezô kéz alábcin és pergô között.)

Martonosi György