52
X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. december – 2010. március 450 FT INTERJÚK KASZÁS PÉTER BENKÓ ÁKOS HOFFER PÉTER SZENDÔFI PÉTER FRANK BEARD MAGYAR DOBKÉSZÍTÔK PEARL VISION VBX PANDEIRO DOBFELSZERELÉS AZ 1940-ES ÉVEKBÔL KASZÁS PÉTER

Dobos magazin 2009 03

  • Upload
    zsolt

  • View
    261

  • Download
    3

Embed Size (px)

DESCRIPTION

 

Citation preview

Page 1: Dobos magazin 2009 03

X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM2009. december – 2010. március

450 FT

INTERJÚKKASZÁS PÉTER

BENKÓ ÁKOS

HOFFER PÉTER

SZENDÔFI PÉTER

FRANK BEARD

MAGYAR DOBKÉSZÍTÔK

PEARL VISION VBX

PANDEIRO

DOBFELSZERELÉS AZ 1940-ES ÉVEKBÔL

KASZÁSPÉTER

Page 2: Dobos magazin 2009 03
Page 3: Dobos magazin 2009 03

T A R T A L O M J E G Y Z É K 3« 2 0 0 9 » 0 3

KASZÁS PÉTER INTERJÚ 4.

AMIKOR A DOBNAK MÉG GYÖKERE VOLT 7.

DOBHÁRTYA 8.

ÖTLETTÁR 10.

BENKÓ ÁKOS INTERJÚ 12.

POP, ROCK, BLUES 15.

DOBFELSZERELÉS AZ 1940-ES ÉVEKBÔL 18.

LEJEGYZÉSEK 19.

RYUJIN KONCERT 21.

DOBTANÁROK: HOFFER PÉTER 22.

LATIN-AMERIKAI RITMUSOK 24.

SZENDE BALÁZS INTERJÚ 26.

MAGASISKOLA 28.

AMIT A YOU TUBE-RÓL KIHAGYSZ 31.

SZENDÔFI PÉTER INTERJÚ 32.

MAGYAR DOBKÉSZÍTÔK 34.

A SZÍNPADI KOMFORTÉRZET 38.

KELETI SZÉL 40.

PEARL VISION VBX 43.

FRANK BEARD INTERJÚ 44.

A BRAZIL PANDEIRO 48.

SIKERSZTORI LONDONBÓL 50.

«Fôszerkesztô és lapalapító: Hollósi László • Munkatársak: Martonosi György, KorompayZsolt, Kármán Sándor, Nesztor Iván, Keönch László Farkas, Turán Tamás Levente, KassaiLászló, Marczell Katalin, Indi, Bordás Jószef, Goóz László • Címlapfotó: Kardos Zsuzsa• Grafika: Grafirka Stúdió • e-mail: [email protected] • Telefon: 30/261-8826,94/331-783 • Megjelenik négyhavonta • Nyomda: MaedInfó Kereskedelmi ésSzolgáltató Bt. Szombathely • ISSN 1586-1007

IMPRESSZUM»

4

12

22

26

32

50

44

Page 4: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú4 D O B O S M A G A Z I N

A foteltôl Al Di MeoláigA „Kiskaszás”-ként is ismert fiatal-embernek nem kis dolgok jutnakmanapság: Al Di Meolával turnézikvilágszerte, valamint elmondhatjamagáról, hogy nemrég egy sze-mesztert tanult a nagyhírû ameri-kai Berklee iskolában. Természete-sen szó lesz mindezekrôl, ám elôbblássuk igen korai pályakezdését!Bevallása szerint ô is a szokásosmódon indult: kora gyermekségé-tôl fogva ütött mindent, ami körül-vette (különösen egy bizonyos, er-re kiszemelt fotelt). Sorsát így az-tán el nem kerülhette: a dobos pa-pa (a „Nagykaszás”) a hatévesgyermeket nyomban a zeneiskolaütô tanszakára íratta be.

– Én már háromévesen dobszereléstszerettem volna, de a zeneiskolábanahhoz nem is engedtek oda, pedigvolt egy a sarokban… helyette xilo-fonozni kellett, kisdobon meg ma-rimbán játszani… úgyhogy azt nemis nagyon szerettem. Otthon viszontapámék sokszor nálunk próbáltak,hátul, a stúdióban, és én oda már 4-5 évesen bejárogattam… de az igazifordulat úgy 10-11 évesen jött, ami-kor egyszer otthagytak nálunk egydobszerelést másnapig… Nem sok-kal ez után megkaptam az elsô sajátszerelésemet, emlékszem, az OldBoys-os Bardóczy Gyulától kerülthozzám. Volt egy középiskolai zene-kar is, ahol Beatles dalokat próbál-tunk játszani, de az még elég ko-molytalan volt… – Mikor fordult komolyabbra a helyzet?– Úgy 1995 körül, amikor a ceglédiDobos Gálára elhívott fellépni apámbarátja, Kármán Sándor. Ôk kettenegyütt jártak Kovács Gyulához egyideig, aztán meg apám tanította Kár-mán Sándort. A ceglédi fellépés utánegy másik jött a Kongresszusi Köz-pontban, és azt hiszem, ott látott en-gem Martonosi Gyuri bácsi, aki aztána dobos rendezvényekre elhívott. Ta-nulni is jártam hozzá néhány hóna-pot, az jó volt, mert rendbe rakta akezemet például. Egy rövid ideig jár-tam Szendôfi Petihez is, de úgy 70-

80 %-ban magamtól jöttem rá a dol-gokra. 95-ben volt az is, hogy TörökÁdám 50/30 címû turnéjában énperkáztam, és errôl a produkciórólegy élô CD is készült a GlobeRoyalban. 1997-ben érettségiztem,és aztán a Kôbányai Zenei Stúdióbamentem Jávori Vili bácsihoz, ahol kétévet jártam, majd egyszer csak nemmentem be többet… Vili bácsi aztán2004-ben elkapott, és rábeszélt,hogy azért mégis végezzem el a su-lit, amit meg is tettem, úgyhogymost már van róla papírom.– Miért hagytad félbe az iskolát kétév után?– Komolytalannak éreztem vala-hogy… de már akkor ment a zene-karozás is: 1998-tól Gerendás Péterkísérô triójában helyettesítettemBorlai Gergôt, Sárik Petivel meg Fa-ludy Tomival játszottunk. Késôbbváltozott ugyan a felállás, de ezment 2003-ig, és nagyjából ugyan-ebben az idôszakban az Electric JazzForce-szal is játszottam, akikkel2000-ben készült egy lemezünk is.Velük jutottam ki Belgiumba, tulaj-donképpen egy versenyre, ahová 22ország 66 zenekara küldött be CD-t,és a döntôben a nyolc helyezésbôlnekünk a hatodikig sikerült jutnunk,ami nem egy nagy gyôzelem, demégis, valami… 2002-ben pedig be-léptem az akkor már igen népszerû

TNT zenekarba, ami nekem az elsôpopzenekarom volt.– A popzenei karriered hogyan ala-kult tovább?– Játszottam aztán Emilióval, meg aFiesta zenekarban, és persze ezer ésegymilliárd helyen helyettesítettem.Szeretem a popzenét, úgy is hívnaknéha, hogy „Kaszás, a popfej”, denem bánom. Nem gondolom, hogyelég, ha zenélés címén csak a bárgyú„szansájn, hepi” megy, de azt hi-szem, a zenének végsô soron az a lé-nyege, hogy kapcsolatot teremtsenaz emberekkel. Sokszor érzem, hogyma a zenét nem arra használják,amire kellene: még világszínvonalúzenészek koncertje is gyakran csakzeneelméleti élményt ad (magyar éskülföldi zenészeké egyaránt). A kö-zönség persze ájuldozik, hogy mi-lyen jó volt, de az emberek jellem-zôen falkában mennek mindig, éslátszik azért rajtuk, hogy csak néz-nek, hogy mi volt ez, mert nem ju-tott el hozzájuk semmilyen üzenet.– Milyen muzsikusokat tartasz nagy-ra, kik a példaképeid?– Nem gondolkozom igazán dobo-sokban. persze vannak csomóan,akiket szívesen megnéznék napon-ta, Steve Gadd például zseniális, demások is, sokan… hanem inkább ze-neszerzôk és hangszerelôk vannak,akikre gondolok. Manapság már

fotó: erdei is

tván

Page 5: Dobos magazin 2009 03

I N T E R J Ú « 5« 2 0 0 9 » 0 3

úgyis mindenki zeneszerzô meghangszerelô, de vannak a nagyok,akik tényleg erre születtek, mintpéldául nagy kedvencem, DavidFoster, aki óriási világslágereket írt,és a zenei világa is igen közel állhozzám. – 2004-tôl létezik saját zenekarod, aNalanda. Mi hívta életre a csapatot?– Tulajdonképpen egy RitmusDepoCD… Kardos Zsuzsi szólt, hogy leszegy ilyen, és ha van valamilyenanyag, az rákerülhetne. A Nalan-dában elôször Sárik Peti, Kolta Gergôés Zana Zoli voltak benne, késôbb,mikor 2006-ban saját lemezt készí-tettünk, már Bubenyák Zoli, Birta Mi-ki, Zana Zoli voltak – rajtam kívül – atagok. Egyszer vibrafonos vendég-

mûvészünkkel, Mike Mainierivel Mi-ke Sternék elôtt játszhattunk azA38-as hajón. Örülök, hogy van ez acsapat, amelyik a saját dalaimatjátssza, és szeretném továbbvinni.Ehhez azonban igazi, erôs kezû ze-nekarvezetôvé kell válnom, mert itta demokrácia nem válik be!– Tavaly, 2008-ban egy szemesz-tert az amerikai Berklee-n töltöttél,ahol a jazzvilág igen sok nagyhírûalakja tanult. Mesélj, mit tapasztal-tál ott!– Elsôsorban azt, hogy ez egy ze-nészgyár. Ha valaki oda akar menni,és hajlandó a tandíjat kifizetni, akkor– ha nem háttal ül a dobnak –, felve-szik. És a többi hangszerrel is ez van.Több ezer embert vettek fel az elsô

szemeszterre, a mezôny emiatt az-tán nagyon gyenge volt. Egy nap,amikor mentem az iskolába, és aztláttam, hogy végeláthatatlan sorok-ban jönnek a japán szaxofonosok, azaz érzés fogott el, hogy minden aka-rok lenni, csak zenész nem! Mind-egy, végigcsináltam: volt szolfézs,zeneelmélet, kottaírás, és volt olyanóránk is, aminek Introduction toMusic Technology volt a címe: itt azttanultuk, hogy hogyan kell számító-géppel zenét szerkeszteni, és min-denki kapott is ehhez egy Macintoshszámítógépet, a szükséges progra-mokkal együtt, hogy azon dolgoz-zon. Ennyit a tárgyi feltételekrôl…A sima dobórán egy tanárra öt nö-vendék jutott, de volt úgynevezettPrivate Instruction is, ahol a tanárralkettesben el lehetett beszélgetni.Volt egy zenekar is, egy trió, akikkela szemeszter végére készültünk egymûsorral. Itt egy nagyon kemény,fekete trombitás ember volt a fônök,aki a gitáros srácot ki is készítette, ôkiszállt. Voltam magánórán is TerryLyne Carringtonnál (aki Tony Laka-tossal játszott sokat), neki nagyontetszett a játékom, és azt mondta,hogy igazából tanítanom kellene aBerklee-n, nem tanulni… Nem állí-tom, hogy mindent láttam ott, ésbiztos, hogy a késôbbi szemeszterekmár komolyabbak is az elsônél, deabba az iskolába járni roppant költ-séges. Más lehetôség az ott-tartóz-kodásra nem is adódott. Azt gondo-lom, hogy amit láttam, elég volt…Az is legendának bizonyult, hogy ahíres muzsikusok a Berklee-rôl vá-lasztanak maguknak kísérôzenésze-ket, mert ma már ez nincs így.– A Berklee-rôl hazatérve azonbanhamarosan belecsöppentél valamiegészen különleges dologba, aminem más, mint hogy a világhírû AlDi Meola kísérôzenekarának lettél atagja. Ez milyen, errôl mesélj!– Hát ez: jó!– Bôvebben?– Nagyon jó! ... Fantasztikus!– Rajtad kívül kik a zenekar tagjai?– Al Di Meola mellett még gitáronjátszik Peo Alfonsi, Victor Miranda bô-gôzik, Gumbi Ortiz perkázik, FaustoBeccalossi pedig harmonikázik.– Hogyan sikerült bekerülnöd ebbea csapatba?

fotó: kardos zsuzsa • forrás: rit

musdepo

Page 6: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú6 D O B O S M A G A Z I N

– Az történt, hogy Horgas Eszter,akivel 2003 óta játszom, felhívott2008 augusztusában, hogy vegyekrészt az Al Di Meolával közös Car-men-produkciójában novemberben,

és erre természetesen igent mond-tam. Al Di Meola aztán elhívott tur-nézni Amerikába, és 2009 januárjá-ban egy hónapot ezzel töltöttem.Azóta már eljutottam Európa és Ka-nada sok helyére is vele, például aMontreali Jazzfesztiválra. A legjobbhelyeken játszunk, és királyi bánás-módban van részünk, egyedül a sokutazás az, ami nagyon megerôltetô.Ha egy reggel Münchenben ébredsz,és aznap este meg már Isztanbulbanjátszol, az nagyon kemény. A zene-karunk ütôse, Gumbi Ortiz szokta ismondani, hogy tulajdonképpen azutazásért kapjuk a gázsit… Most márértem, hogy amikor itthon nagy ne-hezen néha a vendégeskedô ameri-kai sztárokhoz odaférkôztünk, miértvoltak mindig olyan fáradtak!– Milyen Al Di Meolával játszani?– Erre is csak azt mondhatom, hogyfantasztikus, bár nem egyszerû em-ber a fônök! Nagyon szigorú, ugyan-akkor hangulatember is. A próbákonigen keményen megköveteli, hogyazt játsszuk, amit ô akar, és ha egykicsit is eleresztjük magunkat, éskezdjük beleadni, ami mi vagyunk,

akkor azonnal szól, de még elôadá-son is szúrósan odanéz.– Milyenek az itthoni hangszereid, ésa turnéban milyen dobokon játszol?– Egy Ayotte Pro Maple, egy Yama-ha Stage Custom és egy kis Basixszerelés van itthon. A cinjeim szintemind Zildjian, egy kivétellel, ami egyPaiste 2002 lábcin. A turnéban min-den helyszínre mást hoznak, de adobszerelés legtöbbször Yamaha,mert a listára, hogy mit kérek, aztírom az elsô helyre.– Mik a közeli jövôre vonatkozóterveid?– Remélem, a Meola-turnét még so-káig csinálom. Most október végétôlindulunk megint: Írországba, Len-gyelországba, Szófiába, Görögor-szágba. A tervek szerint a jövô évelején is lesz majd egy hasonlóanhúzós turné. Ugyanakkor a saját ze-nekart is szeretném itthon tovább.A zeneszerzés is nagyon izgat márrégóta: saját popszámaimat szeret-ném sikerre vinni. Ezzel is rengete-get foglalkozom.

Marczell Katalin

fotó: kiss csanád

Page 7: Dobos magazin 2009 03

A M I K O R A D O B N A K M É G G Y Ö K E R E V O L T « 7« 2 0 0 9 » 0 3

A dobtestek faanyagával foglalko-zó sorozat utolsó darabját tartja ke-zében az olvasó. Bízom abban,hogy hasznos és érdekes ismere-tekkel bôvítettem a dobos kollégáktudását. Egyik fontos célom az iro-mányokkal az volt, hogy tudatosít-sam: kedves hangszerünk valahaélô anyag volt, megérdemli a törô-dést és a megbecsülést. Arra sze-retnék biztatni mindenkit, hogyakinek lehetôsége van, az a sajátkertjébe, de ha ott nincs hely, ak-kor a mamánál, nagymamánál(esetleg az anyósnál) ültessen egyolyan fajú fát, amibôl a dobja van(vagy ha az nem megoldható, ak-kor egy hasonló nagyságú lombotfejlesztô fajt). Az ültetés után aszoba sarkából a hangszerünk ránkfog mosolyogni…Most pedig lássuk, milyen érdekes-ségekkel szolgál a juharfa!

Felhasználása:Aki már látta Kanada zászlaját, azjuharlevelet is látott. Ezen a nemze-ti lobogón 1965 óta szerepel a he-gyi juhar levelének rajza. Díszfakéntszéles körben használatos, a külön-bözô hibridek változatos levélszín-nel és levélalakkal járulnak hozzá akertek szépségéhez. Gyorsan nô afa, és a hideget is kiválóan tûri. Kü-lönösen az Acer palmatum faj ked-velt a bonsai-készítôk körében,mert szinte „szereti” a különfélemetszési eljárásokat.

Ahogy beköszönt az ôsz, a juhar le-vele rendkívül szépen színezôdik. Ja-pánban a „levélszínnézô túráknak”külön neve is van (momijigari).Észak-Amerika északi, és Kanada dé-li erdôs vidékei is különleges lát-ványt nyújtanak, csalogatva az ôszituristákat és a fotósokat. A cukorju-har (Acer saccharum) farészében(xylem) a szállítónyalábban találha-tó nedvet megcsapolva és felforral-va juharszirupot készíthetünk. 40 li-ter fanedv ad kb. 1 liter szirupot.Észak-Amerikában ez kedvelt öntetsülteken (és mivel az amerikaiak ál-talában édes szájúak, minden má-son is).A cukorjuhar kemény fája szintén ki-váló baseball-ütôk, tekebábuk, vá-gódeszkák készítésére, és az aszta-losiparban is használatos. Egyes ju-harfajok között vannak olyan egye-dek is melyek famintázata eltér atöbbitôl, és különösen szép (flamemaple, quit maple, birdseye maple).Ezek véletlenszerûen fordulnak elô afaj egyedei között, és sokszor csakakkor látható a szép mintázat, ha afa már kivágásra került.A hangszerkészítésben a dob- és gi-tártestek és -nyakak alkotója. Jó ba-rátságban van a hanghullámokkal,tartós és szép alapanyag. Az 1970-es évektôl szerepel dobtestekben,és népszerûsége a mai napig töret-len. A legkiválóbb, legdrágább do-bok készülnek az Észak-Amerikábanvagy Kanadában letermelt faanyag-

ból. A minôségi nyírfahangszerek-nél „melegebb” hangjuk van, demint azt korábban írtam, a jó nyír ésjuhar hangszer között nincs kategó-riabeli különbség, inkább az ízlés ésa dobos füle határozza meg, mit vá-laszt. Ha pár kedvencet kéne emlí-tenem, a Pearl Masters juhar válto-zatai, a Yamaha Maple Custom, aTama Starclassic Maple, a SonorDelite széria vagy a Premier ArtistMaple biztosan nem maradna ki asorból. Igaz, hogy a felsô kategóriásjuhar hangszerekre kicsit gyûjtöget-nünk kell, mert a minôségnek az árais megvan, de egy ilyen hangszerévtizedekig szolgálja hivatásunkatvagy kedves hobbinkat inspiráló,telt hangjával.

Turán Tamás Levente

Hangadó fák: a juharfa

Tudományos név: Acer platanoides, Acer campestre (összesen többmint 120 faj van az Acer nemzettségben) Egyéb név: jávorfa (a hegyi juhar faanyagának neve után), maple,ahornÉlôhelye: Magyarországon a középhegységek bükköseinek gyakorielegyfaja.Leírása, habitusa: Törzse egyenes, hengeres. Kérge sima, idôsebb kor-ban foltokban leválik. Rügyei átellenesek (egymással szemben állók),levelei hosszú nyélen tenyeresen karéjosak. Virágai 10-12 cm-s fürtök-ben csüngnek. Termése jellegzetes repítô készülékkel ellátott iker-lependék. A fa magassága eléri a 30 métert, 80-100 éves korában mármegáll a növekedésben, de élhet akár 500 évig is.

Page 8: Dobos magazin 2009 03

» D O B H Á R T Y A8 D O B O S M A G A Z I N

» B Á G Y I B A L Á Z S – P . S Z A B Ó D Á N I E L

DUOLABágyi Balázs és P. Szabó Dániel dobszerelés - cimbalom duója egyéni színés egyedülálló produkció az etno-jazz és világzene területén. Mindketten a hazai és nemzetközi jazz- illetve folkélet szakmailag elismert,meghatározó résztvevôi. Játékmódjuk a kamarazenélés legszebb hagyomá-nyaira épül, repertoárjuk közép-kelet- európai, fôleg magyar és román nép-zenét dolgoz fel, jazzel és szabadzenei elemekkel fûszerezve. A lemezenvendégmûvészként szerepel a népzenészként és jazzmuzsikusként egyarántkiváló Borbély Mihály, aki tárogatón és szaxofonokon játszik. A duó zenéje és repertoárja arra a koncepcióra épül, hogy kiaknázza mind-két hangszer látszólag rejtett tulajdonságait. A cimbalom alapszerepköre el-sôsorban harmóniai és dallami, míg a dob a ritmus fô motorja. Egy-egy ko-pogósabb, húzós ostinato a cimbalomnál átveheti ezt a motorikus szerepet,a gondosan hangolt dobok pedig a hangszer melodikus tulajdonságát eme-lik ki. A minél színesebb hangzás és zenei textúrák létrehozásának másikfontos eszköze a változatos anyagú és keménységû verôk használata mind-két hangszernél. Jelen album létrehozásáért köszönet Borbély Misinek,Glaser Petinek, Gerendy Jenônek.

Á.L.

» SZERZÔI KIADÁS» 2009

» B O R L A I G E R G Ô – Z S O L D O S B É L A

SUPERCUSSION – IN MEMORIAM KISS ISTVÁNBorlai Gergô és Zsoldos Béla, a két jeles ütôhangszeres mûvész közös mun-kája ez a hangfelvétel, amin megpróbálnak mindent megmutatni abból,amit az ütôhangszerek kínálnak az elôadó számára. Ehhez társul az a párat-lan technikai tudás, amivel Borlai Gergô és Zsoldos Béla rendelkeznek. Ket-tejük energiái adódnak össze ezen a CD-n. Ebben a mûfajban egyedülállóvállalkozás az ütôhangszerek középpontba állítása, kiegészítve ezt a hang-zást a kiváló szólistákkal. A felvétel Victor Máté felkérésére készült a MagyarRádióban még a 90 - es években. Ez a munka annyira megtetszett a rádiósszerkesztôknek, hogy újabb felvételeket kértek a két szerzô-elôadótól.Az immár terjedelmében, koncepciójában lemeznyire bôvült anyag azonbana mai napig nem jelent meg. A Tom-Tom Records 2009-ben vette át a fel-vételt, azzal a szándékkal, hogy jövô év tavaszán megjelenteti. Ennek szo-morú aktualitást ad, hogy a napokban hunyt el Kiss István, a lemez hang-mérnöke és producere. A zenei értékek mellett az ô tudása és emléke elôttszeretnénk tisztelegni a Supercussion megjelentetésével. Kiss István (KissPista), aki a 8-as stúdióban nyughatatlanul és fáradhatatlanul, szabadidejé-ben és még éjjelente is hónapokig keverte a felvételt, mindig a legjobbatkereste, az ideális hangzást; sokszor már az elôadók sem értették, mit lehetmég ezen jobban megoldani. De lehetett, és köszönet érte. Borlai Gergô do-bok, ütôhangszerek és szintetizátor-alapok, Zsoldos Béla vibrafon, marimba,timpani, glockenspiel, billentyûs és ütôhangszerek. Közremûködnek: DésLászló (szoprán szaxofon), Csepregi Gyula (tenor szaxofon), Babos Gyula (gi-tár), Tóth Tamás (basszusgitár)

M. E.

» TOM-TOM RECORDS» 2009

Page 9: Dobos magazin 2009 03

D O B H Á R T Y A « 9« 2 0 0 9 » 0 3

» Z I S K Ó O L I V É R

100% DRUMMINGMár kapható a hangszerboltokban Ziskó Olivér új DVD-je. Az 1 óra 56 perc já-tékidejû filmben hasznos tippeket láthatunk, hallhatunk kéz és láb bemele-gítô-fejlesztô gyakorlatokra, improvizációs modellekre, plusz még sok min-denre, amire egy modern dobosnak szüksége lehet. A rengeteg kétlábdobosgyakorlat között szokatlan módon szó van kétlábdob improvizációról, és pél-dául papa-mama, azaz dupla ütéses technikával való nagydobjátékról is. Havalaki még nem hallott horizontális és vertikális improvizációról, vagy egy-szerre három metrumban való játékról, az anyagon ezeket is fellelheti. Azegyes feladatok, modellek a szöveges ismertetés, majd a lassú tempón valószemléltetés után általában dobszólóban és komplett zenei szerzemények-ben is megmutatkoznak. Az oktató és demonstrációs célú kiadvány angolnyelvû instrukciókat tartalmaz. Ennek az az oka, hogy külföldi promóciós cél-lal készült. A honi verzió természetesen magyar szöveggel van feliratozva. Az elsô kiadás tartalmaz egy ajándék szóló CD-t is, ami a filmen található ze-nék és dobszólók esszenciáját tartalmazza audio formában.

T.K.

» SZERZÔI KIADÁS» 2009

» D Ö R N Y E I G Á B O R

DRUMS, MUSIC AND FRIENDS!Dörnyei Gábor elsô DVD-je még a mûvész Magyarországon tartózkodásánakutolsó nagy koncertjét örökítette meg, 14 fantasztikus sztármuzsikus közre-mûködésével, a magyar könnyûzenei élet legkülönfélébb stílusaiból. Né-hány név a fényes névsorból, Horváth Kornél, Lerch István, Csepregi Gyula,Szappanos György, Cziránku Sándor, Jazzpression, stb. A rendkívül igényesenkivitelezett DVD-n nagyszerû egyensúlyban vannak egymással a zenekarikompozíciók (Dörnyei Quartet, Lerch István Band, Jazzpression, Csepregi Hip-Bop), a szólisztikus, olykor lírai duó-megmozdulások (Horváth Kornél-Dörnyei G.duó, Rátonyi Róbert-Dörnyei G. duó) és a jazz standardek, mintBilly Cobham Spectrumja, Dizzy Gillespie Night in Tunisiája, és az Over theRainbow erejéig még Gábor érzelmes éneklését is élvezhetjük. Meg kellemlítenünk a Magyarországon ritkán látott s hallott kép- és hangminôséget.A film végignézésével teljes körû betekintést nyerhetünk Gábor szerteága-zó és igencsak nyitott zenei világába. A sodró swingtôl a tüzes latinig, a leg-keményebb rockon és a jazz balladákon át egészen a virtuóz és egyéni dob-szólókig mindent megkap itt a nézô, hallgató. A nagyszerû kameraállásokigencsak növelik a koncert élvezhetôségét, mindez Sebôk György (Duna TV)keze munkáját dicséri. A dobfelszerelés fölé elhelyezett kamera nagysze-rûen prezentálja Gábor fölényes szaladgálását a két lábdobos Sonordobrengetegben.Az extrákban található fotógaléria, angol felirat, Stereo és5.1-es hangkeverés már csak a végsô adalék a Martonosi György által szel-lemesen vezetett, kimagasló színvonalú koncertfelvételhez. Minden zenera-jongónak melegen ajánlott, dobosoknak pedig kötelezô! A DVD-rôl egy elô-zetes kedvcsináló megtekinthetô Gábor vadonatúj honlapján a www.gabor-dornyei.com -on az Audio/Video menüben, kapható a Tam-Tam Dobcent-rumban, a Csermák Hangszerüzletben, a Ceglédi Dobmúzeumban, valamintmegrendelhetô a honlapról ill. az [email protected] e-mail címrôl.

D.M.

» HUNNIA RECORDS» 2008

Page 10: Dobos magazin 2009 03

» Ö T L E T T Á R10 D O B O S M A G A Z I N

Permutációs gyakorlatok II.A rovat elôzô részében a permutá-ció (sáveltolás) egyfajta lehetôsé-gével foglalkoztunk, ezt jártuk kö-rül. Ezúttal a témánál maradva, to-vábbi permutálási ötletek kerülnekterítékre. Az elôzô lapszámban tárgyalt permu-tációs gyakorlatokban a kíséreteknagydob-pergô sávját „toltuk” el akonstans, helyén maradó lábcin sáv-hoz képest, ennek lehetôségeit tag-laltuk. Ezúttal fordul a kocka, a követ-kezô gyakorlatsorban egy-egy adott,szokványos nagydob-pergô groove-hoz képest most a jobb kéz (lábcin)sáv lesz fokozatosan odébb csúsztat-va. Ez elôször meglepô ötletnek tûn-het, de amint látni fogjuk, egészen ér-dekes hangzások hozhatók így létre. Nézzük a kottát! A gyakorlatsor,amint látható, öt kis alfejezetbôl áll.Egy-egy alfejezetben az azonos nagy-dob-pergô groove-hoz képest a kiin-duló egyszerû negyedes lábcin lesztaktusonként egy tizenhatoddalodébb csúsztatva (A-B-C-D taktu-sok). Ezután az E-vel jelzett „össze-vont” taktusban egy taktuson belülkerül mindig egy tizenhatoddal ké-sôbbre a jobb kéz ütés. (Az erôtelje-sebb hatás érdekében egyébként alábcin helyett az összes gyakorlatbanjavaslom kísérôcin kupola vagy ko-lomp használatát.) Az egyes fejeze-tekben a nagydob-pergô rész fokoza-tosan „bonyolódik”, az amúgy perszeegyszerûnek mondható ritmikák ajobb kéz „eltolt” ütéseivel együtt szo-katlan függetlenítéseket, meglepôhangzásokat eredményeznek, me-lyekbôl egyet-egyet megfelelô zeneikörnyezetben fel is használhatunk.

A gyakorlás menete a következô le-gyen: elôször játsszuk külön-külön,hosszabb távon egy-egy alfejezetA, B, C és D taktusát, amíg a szoká-sostól eltérô függetlenítések biztosanössze nem állnak. (Ez az 1. fejezet-ben még hamar megy, de pl. a 4-5.rész egyik-másik taktusa már lehet,hogy föladja a leckét.) Ha ez megvan,játsszuk összekötve a taktusokat, elô-ször még mindegyiket egyszer megis-mételve (4x2 taktus), majd teljesenfolyamatosan. Ezután gyakoroljuk az„összevont”, E-vel jelzett taktuso-kat! Ha mindezzel végeztünk, azösszevont taktusok továbbgondolása-ként jöhet a 6. rész, amelyet „ördögikör”-nek kereszteltem el. Itt a teljesen

szokványos nagydob-pergô alaphozképest nem négy, hanem öt tizenha-todonkénti egyenlô távolságokbanszólal meg a lábcin (ride bell, kolomp)ezzel azt az érzetet keltve, minthaegyidejûleg két különbözô tempó mû-ködne, míg a hatodik taktus elején le-zárul (vagy újraindulhat) a kör, és ajobb kéz ütés visszakerül az „egy”-re.A kottapéldában a kör egyszerû „egy-három, kettô-négy”-es alappal van il-lusztrálva, de ha ez nem elég, meg-próbálhatjuk ugyanebbe a körbe atöbbi alfejezet nagydob-pergô témá-ját is behelyettesíteni, ezzel „colaiu-tai” magasságokba emelkedve.Jó szórakozást, jó gyakorlást kívánok!

Kassai László

CRASH DOBSTÚDIÓPESTEN ÉS BUDÁN

ZENEKÖZPONTÚ DOBTANÍTÁS

A LEGKORSZERÛBB MÓDSZEREKKEL

A GONDOLKODÓ, KREATÍV

DOBOSOK MÛHELYE

VEZETÔ TANÁR: KASSAI LÁSZLÓ

INFO: 06 30/495-7470

Page 11: Dobos magazin 2009 03

Ö T L E T T Á R « 11« 2 0 0 9 » 0 3

megjelent

korompay

zsolt:

ritmikai

gyakorlatok

címû kottája.

kapható a tam-tam

dobcentrumban.

megrendelhetô:

a [email protected]

e-mail címen vagy

a 30/904-7876-os

telefonon.

Page 12: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú12 D O B O S M A G A Z I N

Évek óta várok arra, hogy feltûnjöna szürkeségbôl egy olyan formátu-mú fiatal dobos, aki hasonló tudás-sal rendelkezik, mint egykoronBorlai Gergô. Sokan elhúzzák mosta szájukat, hogy miért sztárolok felönhatalmúan valakit, de az idô en-gem fog igazolni. A másik az, hogyÁkos emberi tulajdonságai megen-gedik, hogy fényezzem, mert nemelszállós fajta. Viszont csodás azérintése a hangszerrel, az érzé-kenysége a zenéhez, az alázata, arobbanékonysága. Olvassátok sze-retettel ezt a riportot, és kívánom,hogy láthassátok, hallhassátokÁkost egy koncerten!

– Hogyan kezdôdött nálad a dob, il-letve a jazz iránti szereteted, elköte-lezettséged?– Azt kell mondjam, hogy kezdetbenmég nem igazán beszélhetünk semdobolásról, sem jazzrôl. Egyszerûencsak határtalan zeneimádatról, nyi-tottságról a zenei stílusokat illetôen.Mindez édesapámnak köszönhetô, akia Felvidék egyik legjobb szórakoztatózenésze, zongoristája volt. Nem em-lékszem olyanra, hogy visszautasítottvolna zenei kérést a mûfaja miatt. An-nál sokkal jobban felnézett magára azenére, egy emberfeletti dolognak,ajándéknak fogta fel. Azt hiszem, ezvolt a legértékesebb tanítás, amit va-laha kaphattam! Számomra a jazz egytöbb mint tizenöt évig tartó, belsô út-keresés végsô állomása, amiben egy-szer majd megtalálhatom, megismer-

hetem, és végül kitárhatom határta-lan önmagam.– Ha a kezdeteket illetôen nem be-szélhetünk jazzrôl, akkor bizonyárasok más irányzat, stílus hatott rád,melyek segítettek abban, hogy máraegy igen széles sávban befogadó ze-nész válhatott belôled!– Elsôsorban a magyar rockzene hôs-korszakából kerültek ki nagy kedven-ceim. Két név emelkedik ki a hosszúlistából: a Bergendytôl a Hétfô és aSkorpiótól a Rohanás.Máig mestermûnek tartom ôket.Demjén Rózsi basszusfutamait nyolcévesen hangról-hangra leszedtem,azután ráébredtem, hogy DebreczeniCsaba és Fekete Gábor dobolásaugyanolyan zseniális.– Abszolút zenei füllel, tudattal élsz.Mi vezetett mégis a dobolás felé? Ta-lán nem is jó így ez a kérdés, mertjátékodat megismerve azon kevesekközé tartozol, akik maximálisan a ze-ne köré játszanak – ami valóbanegyenrangú szintre emel a többi ze-nésszel.– Nekem a dobolás tûnt a leginkábbsokszínû, a legfelelôsségteljesebbszerepnek a zenekaron belül, vala-mint, amikor megláttam akkori egyikkedvencem, Nicko McBrain/IronMaiden, gigantikus Sonor szerkóját,örökre a dobok szerelmese lettem.

Emlékszem, hogy különbözô összeállí-tású dobszerkókat terveztem, illetverajzoltam le rajzfilmfigurák helyett.– Ez ismerôs nekem is, mert Gergôke,kettô és fél éves unokám kizárólagdobos DVD-ket néz. Minap megkér-dezte, hogy: „Papa, hol lakik a WillKennedy?” Kik voltak még a kedven-ceid, vagy inkább a példaképeid akezdet idején?– Ian Paice (Deep Purple), CozyPowell (Rainbow), Lee Kerslake (UriahHeep), és picivel késôbb egy számom-ra felfoghatatlan képességû dobos,aki úgy játszik súlyos zenét két lábdo-bon, hogy közben a tányérokon szin-te sír a jazz. Ô Richard Christy (ControlDenied, Death). A mai napig merítek ajátékukból.– Egyszer azután belépett a képbe ajazz, ami szerintem minden kreatívzenész életében meghatározóvá válika fejlôdés egy bizonyos fokán.Édesapám 14 éves koromban bekö-vetkezett tragikus halála sok mindentátértékelt bennem, kicsit felnôtté vál-tam, és minden vigaszt a gyakorlás-ban találtam meg. Szinte küldetésnekéreztem a zenei hivatást. Két évvelkésôbb vettem a fáradságot, és be-küldtem egy demót egy budapestijazz-rock dobversenyre, ahol különdíj-ként megnyertem a Bányay LajosPro-Ritmo díjat, majd a személyes

Beszélgetés Benkó Ákossal

Page 13: Dobos magazin 2009 03

I N T E R J Ú « 13« 2 0 0 9 » 0 3

megismerkedést követôen élete vé-géig tanítványa lehettem. Lajos bácsi-nak köszönhetem, hogy elsajátíthat-tam a tudatos dobolás alapjait, a rudi-menteket (kézrendek), a kottaolva-sást. Valójában ô vezetett be elsôkénta jazz rejtelmeibe, az ô szájából hal-lottam elôször Chick Webb, Krupa,Buddy Rich, Miles Davis és Coltranenevét. Meghatározó volt a nagyokmegismerése, az új már körvonalazó-dott bennem. Lajos bácsi szavai ma isa fülembe csengenek: „Neked a ze-nében nem lehet nehéz, de meg kel-lene tanulnod …” A szigor is kellett:„Ha legközelebbre nem tanulod meg,nem tanítalak tovább!”Ekkor már a szünidôkben 10–12 órákatgyakoroltam, egyszerûen hihetetlenenergiákat tudott bennem megmoz-gatni a szavaival. Ja, és 81 évesenmég kiütötte nekem egy kézzel a hár-mas elôkét, amikor nekem nemment! A legcsodálatosabb ember, pe-dagógus, és egyben pszichológus volt,akit valaha ismerhettem! Mindig ve-lem van.– Ez a fajta tisztelet megjelenik a já-tékodban, én hallom. Az ego fölé ju-tottál a spirálon, azért tudtál engemis elvarázsolni a játékoddal, amikorelôször hallottalak. Lajos bácsinál ta-nultam én is, sajnos, Kovács Gyula ki-csit eltúlzott népszerûsítése miatttöbb évig félre lett állítva ô is, és sokigen értékes dobos abból az idôszak-ból. Csak a halála után indult meg va-lami, ami tipikusan magyar betegség.Nem életében kapja meg a tisztele-tet, aki rászolgált. Visszatérve hozzád,kiktôl volt lehetôséged tanulni azévek során?– Szerencsés vagyok, mert késôbbikedvenc dobosaimtól tanulhattam.A pomázi zenesuliban Baló István vetta szárnyai alá, aki – azóta nyugodt szív-vel mondhatom – apám helyett apámlett. A metodikája, fôleg a szinkrongya-korlatai máig a dobolásom alappillérei.Szerintem a világon senki nem dobol,és nem tanít abban a megközelítés-ben, ahogy ô. A következô állomás aBenczúr ház volt, ahol ekkor MohayAndris tanított, és egész napokat gya-korolhattam vele az Alan Dawson-féleiskolát. Ezúton is köszönöm neki az ön-zetlen segítséget, és hogy mindvégighitt bennem, az utamban, talán job-ban, mint én magam.

– Hát igen, nagyon szeretem ôket énis, Andris sokszor járt nálam, és ab-szolút nyitott volt az akkor még szo-katlan metodikák felé, mint Chaffee,Dahlgren és Dawson. Említetted,hogy azokban az években kezdtedhitedet veszteni a dobolásban. Mivolt az oka?– Azt hiszem, ehhez a korszakhozköthetô életem legreménytelenebbidôszaka. Elsôsorban azért, mert négyéven keresztül nem vettek fel a jazz-tanszakra, pedig ez volt minden vá-gyam. Elkeseredésemben és a meg-élhetés kényszere miatt keményhaknizásba kezdtem. Volt, hogynégy-öt napon át minden éjjel talponvoltam, és csak a példaképeim általközvetített üzenet tartotta bennem areményt.– Mit jelentett számodra akkor ez azüzenet?– Azt, hogy mindennél erôsebb az afajta szeretet és tudás, melyhez agyötrelmek, a szenvedések árán ju-tunk el. Elvin Jones ezt így fogalmaztameg piszok egyszerûen: „Megy ez, hahajlandó vagy megdögleni érte!”– Mentális felemelkedésedhez kellettez, hidd el! Persze, adott hozzá az afajta érzékenység, azok a belsô utak,amikkel rendelkezel. Ez visz majd té-ged nagyon magasra – tudom. Azévek múlásával az ember formálódik,újabb csodákra lel. Ezt a csodát pél-dául Elvin Jonesnak hívják, aki azösszes nagy formátumú dobos, jazz-dobos házioltárának az istene lett.– Elvis Jones számomra is az örök„dobisten”, akit nem tudok emberi

kategóriába helyezni! Nekem örök ta-lány marad a földtôl elrugaszkodottgondolkodása, mintha nem is közü-lünk való lett volna, hanem valamimagasabb emocionális szintrôl tévedtvolna ide.Rajta kívül a west-coast vonalból azabszolút kedvencek Larry Bunker ésShelly Manne. Természetesen imá-dom Tonyt, Johnette-et, és a mostanihôsöket, Taint, Brian Blade-et, és so-rolhatnám…– Azt hiszem, hogy eljutottál arra aszintre, amikor beindul a szekér:egyre többen szeretnék maguk mel-lett tudni Benkó Ákost. Kikkel ját-szol, és milyen formációknak vagyjelenleg tagja?– Az elmúlt két évben több olyanjazz-formációnak lehetek tagja, aholvalóban kreatív munka és közös útke-resés folyik. Ilyenek az Ávéd Jánosquartet, a Gayer Mátyás trió, a SzandaiMátyás quintet, a Szabó Dániel quar-tet. Ezen kívül a közelmúltban játsz-hattam Oláh Kálmánnal, Regôs István-nal, Fekete Pistivel, Cumóval, stb.– Gyönyörû névsor ez, picit féltelek is,hogy túl sokan „rád kapnak”, és akkor

fotó bányay lajos bácsival»

Page 14: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú14 D O B O S M A G A Z I N

kevesebbet tudsz magaddal foglal-kozni, és a szívedet sem tudodmindegyikhez odaadni. De hát ez ez-zel jár! ☺ Zenészként milyen megha-tározó élményeid voltak?– Hirtelen kettô felejthetetlen élményjut eszembe. Az elsô Londonban, pon-

tosabban Brixtonban történt, ahol csu-pa fekete jazz-zenésszel jammelhet-tem együtt, egy olyan énekesnôvel afronton, aki úgy énekelt, mint Ella Fitz-gerald. Soha azelôtt nem éreztemmagam olyan közel a jazzhez, mintabban a kis kocsmában. A másik élet-re szóló élményem, hogy fél óráigduózhattam Dresch Mihállyal, akit éna magyar zenekultúra egyik legérté-kesebb egyéniségének tartok.– A jazzt az utóbbi években elégrossz társadalmi hatások érik. Túlnagy a globális ráhatás, az ôrületesenlelketlen életmód, a mentális romlás.Ilyen közegben egyre nehezebb azt aspirituális szintet ôrizni, ami a jazzegyik legnagyobb értéke volt, és mais az kéne, hogy legyen. Mi a vélemé-nyed a jazz irányvonaláról, túlélési le-hetôségeirôl?– A jazz követi a világban végbemenôigen negatív változásokat, hiszen em-berek mûvelik. Egyre inkább a perifé-riára szorul, mert elmélyülés, igényes-ség kell hozzá, amit a globalizációminden eszközzel irt. Nem tartom ma-gam a mai jazz szülöttjének, én több-nyire ma is öreg kedvenceimet hallga-tom, akik Bill Evans, Pastorius,Coltrane, Jarrett, Sarah Vaughan, ClausOgerman, Shakti, stb… Az újabbak kö-zül leginkább Brad Mehldau, ChrisPotter, Shorter és a Marsalis testvérekdolgait kísérem figyelemmel.Szerintem túlzott mértékben átvetteaz irányítást az agy, a technika. Mamár meg kell fejteni elôször a jazzt,hogy képesek legyünk valamilyenszinten értelmezni a mögöttes üzene-

tet, ha egyáltalán van! Minden meste-rem törekedett arra, hogy tökéletestechnikával rendelkezzem, de csakis amély ösztönbôl megjelenô hangoklesznek igazak, minden más csak ön-célú, egoista hôsködés.Coltrane is sokat agyalt, minden tech-nikai elemet alkalmazott, de olyan ôs-erôvel, ami a zene lényegére fordítot-ta a figyelmet, nála a zene egésze ha-tott élményként!– Vannak vágyaid?– Nekem egyetlen vágyam, hogyegyszer korlátok nélkül elmondhas-sam a dobokon, hogy a zene az em-beri lélek legtisztább tükre.– Ennél szebb mondattal nem is fe-jezhetnénk be ezt a kis riportot, denem úszod meg ennyivel, mert a kö-vetkezô számban elemezzük egy ki-csit a játékodat, és a nyájas olvasókpiszkosul kíváncsiak a hangszereidre.(Kedvencem, amikor azt mondják akoncert után: „De jó dobod van!” Bor-zalmas…! De különben tényleg jólszól a Sonorod! ☺)

Martonosi György

GUSTAVITO PERCUSSIONDobtestek, akryl dobok és speciális ütôhang-szerek készítése: Pl.: ír dob, sámándob, bolgár-dob, chimes, vibra slap, flexaton stb…

Ütôhangszerek, állványok javítása, átalakításaCongák, bongók, egyéb állatbôrös dobok bôrözése felújítása

Perger István 06 30/9926-793www.gustavito.hu

MegjelentKorompay Zsolt:

Rock Blues és Funk ritmusokcímû kottájának

1., 2. és 3. kötete.

Kapható a Tam-TamDobcentrumban.

Megrendelhetô: a [email protected] e-mail címen vagy a 06-30/904-7876-os

telefonszámon

Page 15: Dobos magazin 2009 03

P O P , R O C K , B L U E S « 15« 2 0 0 9 » 0 3

A mostani alkalommal a kísére-teink díszítésének egy újabb cso-portjával ismerkedünk meg: a láb-cintányér nyitásával fogunk foglal-kozni.A legegyszerûbb ritmusképlettel, anegyeddel kezdünk. Az eddigiek utánnem okozhat gondot az, hogy a csu-kott lábcintányért egyenletes tempó-ban üssük a jobb kezünkkel. Próbáljukmeg azt is, hogy ugyanezt nyitott láb-cintányéron tesszük, de figyeljünk odaarra, hogy amikor nyitjuk a lábcintá-nyért, ne essünk túlzásokba, a két tá-nyér érjen még éppen egymáshoz,amikor nyitunk! Ezután próbáljuk megkombinálni a két hangzást egymással,vagyis elôbb a nyitott, majd pedig azárt lábcintányérra üssünk (1. kotta-példa)! Ahhoz, hogy ezt meg tudjuktenni, természetesen a bal lábunkatfel-le kell mozgatnunk, a gyakorlatcélja, hogy ezt a mozgást megszokjuk,begyakoroljuk. Ha a fentiek már nemokoznak gondot, akkor próbáljuk megazt, hogy mindkét ütéssel együttmegszólaltatjuk a lábdobot is (2. kot-tapélda)! Ha már ez sem okoz gon-dot, akkor próbáljuk ki azt, hogy a láb-dob helyett a pergôre ütünk (3. kotta-példa), majd pedig azt, hogy a pergôtés a lábdobot egyszerre szólaltatjukmeg a nyitott, illetve a csukott lábcin-tányérral (4. kottapélda)! Ezek utánmár nem valószínû, hogy számottevônehézséget fog okozni az, hogy alegegyszerûbb negyedes kíséret bár-melyik hangján kinyissuk a lábcintá-nyért (5–8. kottapélda). Bár ez nemszerepel a kottában, próbáljuk ki aztis, hogy az elôzô négy példát úgy mó-dosítjuk, hogy a pergôdobbal együttmegszólaltatjuk a lábdobot is!Ha a jobb kezünkkel nyolcadokat ját-szunk, akkor háromféleképpen nyit-hatjuk a lábcintányért: nyithatunk azelsô hangon, a másodikon és mindket-tôn is. A fentiek közül a leggyakoribbváltozat az, amikor a második nyolca-don nyitunk. Elôször gyakoroljuk azt,hogy két nyolcadot felváltva csukott ésnyitott lábcintányéron szólaltatunkmeg (9. kottapélda), majd ha ez márnem okoz gondot, szólaltassuk meg az

elsô nyolcadon a zárt lábcintányérralegyütt a lábdobot (10. kottapélda), apergôdobot (11. kottapélda), vala-mint a két dobot egyszerre is (12. kot-tapélda)! A fentiek után valószínûlegnem okoz gondot a legegyszerûbbnyolcadokra épülô kíséret valamelyikmásodik nyolcadán kinyitni a lábcintá-nyért (13–16. kottapélda). Gyakorol-juk azt is, hogy két egymást követônyolcadon nyitjuk ki a lábcintányért!Elôször próbáljuk meg azt, hogy két-két hangot felváltva nyitott és zárt láb-cintányéron szólaltatunk meg (17.kottapélda)! Ha ez már megy, az elsônyolcadokon szólaltassuk meg a láb-cintányérral együtt a lábdobot (18.kottapélda), a pergôdobot (19. kotta-példa), valamint a két dobot egyszer-re is (20. kottapélda)! Mindezek utánaligha okozhat gondot a legegysze-rûbb nyolcadokra épülô kíséret vala-melyik két egymást követô nyolcadánkinyitni a lábcintányért (21–24. kotta-példa). Gyakoroljuk azt is, hogy az el-sô nyolcadon nyitjuk ki, és a másodi-kon zárjuk be a lábcintányért! Elôszörgyakoroljuk azt, hogy két nyolcadotfelváltva nyitott és csukott lábcintá-nyéron szólaltatunk meg (25. kotta-példa), majd ha ez már nem okozgondot, szólaltassuk meg az elsô nyol-cadon a nyitott lábcintányérral együtta lábdobot (26. kottapélda), a pergô-dobot (27. kottapélda), valamint a kétdobot egyszerre is (28. kottapélda)! Afentiek után nem valószínû az, hogygondot okozna a legegyszerûbb nyol-cadokra épülô kíséret valamelyik elsônyolcadán kinyitni a lábcintányért(29–32. kottapélda).Ha négy tizenhatod közül szeretnénkegy vagy több hangot nyitott lábcintá-nyéron megszólaltatni, akkor zavarbaejtôen sok lehetôség közül választha-tunk! A mostani alkalommal csak akét legegyszerûbb, és egyben leggya-koribb változattal fogunk foglalkozni.Elôször gyakoroljuk azt, hogy két ti-zenhatodot csukott, majd a következôkettôt nyitott lábcintányéron szólalta-tunk meg (33. kottapélda)! Ha ez mármegy, az elsô tizenhatodokon szólal-tassuk meg a zárt lábcintányérral

Lábcintányér-nyitások együtt a lábdobot (34. kottapélda), apergôdobot (35. kottapélda), vala-mint a két dobot egyszerre is (36. kot-tapélda)! A fentiek után biztos nemlesz nehéz a legegyszerûbb, tizenha-todokra épülô kíséret valamelyik har-madik és negyedik tizenhatodán ki-nyitni a lábcintányért (37–40. kotta-példa). Gyakoroljuk azt is, hogy anégy tizenhatod közül az elsô kettôtszólaltatjuk meg nyitott lábcintányé-ron! Elôször gyakoroljuk azt, hogy kéttizenhatodot nyitott, majd a követke-zô kettôt csukott lábcintányéron szó-laltatunk meg (41. kottapélda)! Ha ezmár nem okoz gondot, az elsô tizen-hatodokon szólaltassuk meg a nyitottlábcintányérral együtt a lábdobot (42.kottapélda), a pergôdobot (43. kotta-példa), valamint a két dobot egyszer-re is (44. kottapélda)! A fentiek utánnem valószínû, hogy gondot okozna alegegyszerûbb tizenhatodokra épülôkíséret valamelyik részében az elsôkét tizenhatodon kinyitni a lábcintá-nyért (45–48. kottapélda).Alkalmazhatunk lábcintányér-nyitáso-kat azokban a kíséretekben is, amikora jobb kezünkkel csak a második nyol-cadokon szólaltatjuk meg a lábcintá-nyért. A 9–16. gyakorlat után ezzel alehetôséggel már nem valószínû,hogy sok gondunk lesz. Elôször gyako-roljuk azt, hogy egy nyolcadot a ballábunkkal szólaltatunk meg a lábcintá-nyéron, majd a második nyolcadonnyitunk! A fentiek után nem valószí-nû, hogy gondot okozna a legegysze-rûbb tizenhatodokra épülô kíséret va-lamelyik harmadik és negyedik tizen-hatodán kinyitni a lábcintányért (49.kottapélda). Ha ez már jól megy, szó-laltassuk meg az elsô nyolcadon a láb-cintányérral együtt a lábdobot (50.kottapélda), a pergôdobot (51. kotta-példa), valamint a két dobot egyszer-re is (52. kottapélda)! Ezek után márnem valószínû, hogy számottevô ne-hézséget fog okozni az, hogy alegegyszerûbb ilyen kíséret bármelyikhangján kinyissuk a lábcintányért(53–56. kottapélda).Következô alkalommal egyszerû trio-lákra épülô kíséretekben fogunk va-riációkat elôállítani a nyitott lábcintá-nyér segítségével, addig is boldog ka-rácsonyt és új évet, jó dobolást és soksikert kívánok!

Korompay Zsolt

Page 16: Dobos magazin 2009 03

» P O P , R O C K , B L U E S16 D O B O S M A G A Z I N

Page 17: Dobos magazin 2009 03

P O P , R O C K , B L U E S « 17« 2 0 0 9 » 0 3

Page 18: Dobos magazin 2009 03

» H A N G S Z E R18 D O B O S M A G A Z I N

Nehéz vállalkozásra adtam a fejemebben a cikkemben, hiszen olyandologról kell beszéljek, amit még aszüleim sem nagyon élhettek meg,mert édesapám is a háború befejez-tével egy idôben született. Erre azidôszakra datálható az a felszerelésis, amirôl ez az írás szól.

Gondoljunk csak bele, milyen idôketéltek az emberek, amikor épp csak el-kezdôdött az ország újjáépítése, min-denütt nélkülözés, bizonytalanság, deegyben öröm honolt a II. világháborúvégének köszönhetôen! Számunkrama megfoghatatlan, elképzelhetetlenez a korszak, amit csak a történelem-könyvekbôl ismerünk. Hála istennek,a magyar nép olyan, akinek, ha jókedve van és teheti, ünnepelni akar.Ehhez zenére, táncra, énekszóra vanszükség, mulatságokra és vigadal-makra. A zenéhez zenészek, muzsikusok éshangszerek kellenek. Ennek érdeké-ben nagy valószínûséggel lekerültek apadlásokról a régi tangóharmonikák,néhány megmaradt hegedû, nagybô-gô és a fúvós hangszerek. Hála Isten-nek, ez a dobfelszerelés is túlélte anehéz idôket, de az is elképzelhetô,hogy ebben az idôben született. Nemtudni biztosan.Pontos dátumot nem találtam a dob-testben, csak annyit, hogy Gyûrûs Jó-zsef, Dombóvár, ezerkilencszázne-gyvenvalamennyi. Sajnos, az utolsószámjegy nem látszott. Amikor felhívott egy hangszerboltosismerôsöm, hogy talált nekem vala-mit, nagyon megörültem. Nem tud-tam pontosan, mirôl van szó, mertcsak annyit mondott: „Gyere, mert na-gyon régi!” Mihelyt tehettem, elmen-tem hozzá, és nagyon meglepôdtem.Azt mondta, hogy nem is akarja aboltjába bevinni, mert ki tudja, hányegér van a nagydobban.A szerelés porosan került le egy pad-lásról. Én magam egy csere és némikészpénz ellenében jutottam hozzá. Adobszett az akkori igényeknek megfe-lelôen egy nagydobból, egy pergô-dobból, egy lábcintányérból, egy láb-

gépbôl, egy dobasztalból és egy öregcintányérból állt, ami az egyik hango-lócsavarra rögzített pálcán volt. Elsôránézésre két dolog jutott eszembe:mit fogok én ezzel a romhalmazzalkezdeni, illetve: jaj, de szép kis doblesz ebbôl! Nem bántam meg az üzle-tet, hiszen igencsak értékes és szépdarabbal lett gazdagabb a gyûjtemé-nyem. Igaz, késôbb egy szintén sze-rencsés vásárlás eredményeképpenkiegészült az 1920-30-as évekbengyártott Sonor kiegészítôkkel.Nézzük, mibôl is áll ez a hangszer!A nagydob 60 cm átmérôjû, kb. 6 mmvastag rétegelt lemezszerû anyagbólkészült, melyben az összeillesztéstegy egyszerû, megmunkálatlan falécalkotja. Ezen kapott helyet az úgyne-vezett dobasztal, mely az „apróságo-kat” hivatott tartani. Pl. dobverôk,dobseprûk, timpani verôk, tikfák, csör-gôk, stb. Amikor hozzám került, hétréteg különbözô színû festék és pácvolt rajta, jól mutatva a mindenkori di-vatot, illetve talán a tulajdonosok szá-mát is. Miután hosszas munkávalmegszabadítottam a festékrétegektôl,erôsen gondolkodóba estem: marad-jon e korhû, vagy netán egy gyöngy-házas borítás kerüljön-e rá? Most márbe kell látnom, hogy jól döntöttem. Azalsó rétegnek megfelelô barna színûpácolás után pár réteg lakkot kapott,

amitôl igencsak impozáns látvány afelszerelés. Sajnos a fémrészek na-gyon korrodálódtak, de az egyértel-mûen látszott, hogy arany- és ezüst-színûek lehettek. Sajnos nikkelezni,krómozni, illetve rezezni az anyagi le-hetôségeim miatt nem tudtam, ígymaradt a festés. A kávák mindegyikdobon acéllemezbôl készültek, és egykiálló, keresztben átfúrt fémhengerenát kötik össze, átmenôpálcás mód-szerrel a két dobbôrt. Így mindkét bôrt

Dobfelszerelés az 1940-es évekbôl

H-9700 szombathely, Hollán Ernô u. 9.Tel.: +3694/506-940 • Fax: +3694/506-941

Mobil: 0630/3376-829

E-mail: [email protected]

Page 19: Dobos magazin 2009 03

H A N G S Z E R « 19« 2 0 0 9 » 0 3

egyszerre hangolhatjuk néhány szár-nyasanya segítségével. A pergô 36 cmátmérôjû, és egy egyszerû szárnyas-anyával állítható sodronyfeszítôvelszerelték, mely 4 db bélhúrra sodortvékony huzalból álló húrt feszít. Való-színûleg a kisdobba utólag szereltekelektromos csatlakozást, melybenegy 30 W-os pici izzó kapott helyet.Ennek jelentôsége a dobbôrök állan-dó szárazon tartása, így csökkentet-ték a dob elhangolódását párásabbkörnyezetben is. Érdekes módon anagydobba ilyen nem került, viszontegy, az akkori korra jellemzô dologigen: a dupla külsô demfer. Ez két da-rab, a kávára egy rúd segítségévelrögzített, fából készített kis pogácsátjelent, melynek a bôr felôli részérenemezdarabot enyveztek, így a bor-júbôrt nem sértheti, de kiválóan dem-feli azt. A lábcinállvány egy viszony-lag magas építésû, nem állítható da-rab, melyen 2 db fémnyomott, 26 cmátmérôjû réztányér kapott helyet.A pedál és a lábcinállvány is a végle-tekig egyszerûsített megoldásokattartalmaz, kis apró fémlemezkékbôlhegesztették össze még a taposót is.A kis cintányér szintén fémnyomássalkészült, mely szintén 26 cm-es átmé-rôjû, néhány szegecset tartalmaz, ez-zel érdekes, rövid lecsengésû, kissézörgô hangot ad. A kiegészítésekkelpróbáltam egy komplettebb képetnyújtani, kissé modellezve az akkorikor sajátosságait. Felkerült egy kis vé-

kony pálcájú tartóra egy belógathatócintányér, egy zárt hi-hat, egy henge-res fadob, mely szintén a kávára vanszerelve. Helyet kapott még egy régiSonor triangulum is, mely szintén adobasztalra erôsített vékony tartóhozcsatlakozik.No, de milyen is a hangja egy ilyenfelszerelésnek?Ha egy szóval akarnám jellemezni, ak-kor azt mondanám: naturális.A viszonylag nagyméretû nagydob azállatbôröknek köszönhetôen nagyonmély és hosszú lecsengésû hangotprodukál. A pergôdobja viszonylagmély tartományban hangolható, és asodronyhang alig-alig kivehetô ahangzásból, hisz a dobhang ezt na-gyon elnyomja a kis számú húrnak kö-szönhetôen. Kissé zörgôs hangot ad.A lábcin a mai tányérokkal nem mér-hetô össze. Sárgaréz, ennek köszön-hetôen rövid lecsengésû, erôteljes zá-ró hangú, de mai füllel használhatat-lan tónusú. Mindenesetre érdekes,hogy ezzel anno sok-sok rendezvé-nyen zenéltek. Szerencsémre a sze-mélyes vonatkozására is fény derült.Egy általam elküldött e-mail alapján, adombóvári hangszerboltoson keresz-tül keresett meg a (dobban lévô szig-nónak köszönhetôen) Gyûrûs Józsefunokája, aki felvilágosított pár mon-datban, hogy a nagyapjáé volt a sze-relés, és egy barátjával együtt készí-tették. A nagypapa átlagos, autodi-dakta muzsikus volt, aki bálokon, es-

küvôkön zenélt hosszú évekig a dob-bal. Képzeljük el, milyen érzés tölteneel minket, ha valaki azt mondaná,hogy ezen kell végigdobolni egy éj-szakát! Hol van a mostani leggyen-gébb minôségû távol-keleti „noname”-doboknak a technikai fejlett-sége ezekhez a hangszerekhez ké-pest? Érdekes a kontraszt.Talán kapunk egy kis ízelítôt abból,hogy nagyapáink milyen dobon do-bolhattak, és milyen nagy utat tettmeg a hangszerfejlôdés az elmúlt cir-ka 60 évben.Ezen írásommal próbálok emléket állí-tani mindazon amatôr és profi zenész-nek, akik hasonló technikai szintû inst-rumentumokon dolgoztak, gyakran éj-szakákon át, nem kevés fáradsággal.A felszerelésrôl még több fotó tekinthe-tô meg a www.vintagedrums.extra.huweboldalon.

Goóz László

A XVIII–XIX. században –bármilyen hihetetlennek tû-

nik – az európai mûzenébenaz uralkodó ütemezés a 3/4 volt.

A XX. században viszont gyôzött a 4/4! A fúziós (összevont) zenék illetve a vi-lágzene és az etnojazz (népzenei jazz)térhódításával újabban megint válto-zik a szokás. Egyre gyakrabban hallaniaszimmetrikus (nem felezhetô) üte-mezéseket. Nem ritkán még az alter-natív (kísérletezô) popzenekaroknál iselôfordul 5/4, 9/8 stb.A jazz-zenében a 3/4 és a 6/8 illetvea 6/4 mindig is kedvelt ütemformavolt, és az napjainkban is. Két klasszi-

kustól mutatok be 3/4 ütemezésûtriolás swinget. Jól példázzák a kiala-kult jellegzetes formulákat (pattern).Jimmy Cobb játéka szikárabb, áttekint-hetôbb, nemesen egyszerû. ElvinJonesé bonyolult, gazdagon variált.A kottaképbôl az általános ritmikaiarányokra lehet csak következtetni, deez is fontos a stílus ritmikai értelmezé-se miatt. Az igazi elemzést viszont fel-tétlenül a zenei folyamattal összevet-ve érdemes, illetve kell megejteni!A jazzkíséret organikus (folyamat jelle-gû) voltát kizárólag a többi hangszer-rel való egyidejû, illetve párhuzamosösszevetésével érthetjük meg.

Az érzékeny és gyakorlott jazzdobos-nak ismernie kell a szám illetve zene-darab szerkezetét, periódusát, dalla-mát, harmóniasorát és basszusát. Egyikfülével a basszust, a másik fülével azakkordikus kísérôhangszert, a harma-dik fülével a szólistát kell egyidejûlegfigyelnie, s a ritmikai folyamatot ennekmegfelelôen kell létrehoznia. A negye-dik fül a szívben helyezkedik el, s ezkoordinálja az egészet. Komolyra fordítva a szót: a leírt jazz-kíséreteket megtanulásuk után min-dig a zenei folyamattal együtt értel-mezzük!

Nesztor Iván

Lejegyzések

Page 20: Dobos magazin 2009 03

» L E J E G Y Z É S E K20 D O B O S M A G A Z I N

Page 21: Dobos magazin 2009 03

B E S Z Á M O L Ó « 21« 2 0 0 9 » 0 3

Október 21-én részt vehettem egyjapán mûvészeti elôadáson aMerlinben. Nem gondoltam volna,hogy ilyen sokan kíváncsiak lesz-nek a Ryujinra. Telt ház volt. Szószerint már egy széket sem lehe-tett volna lerakni. Nekem már állnikellett, de nem is baj, így többetláthattam a magával ragadó mû-sorból…

Az elôadás egyfajta összmûvészetibemutatónak tûnt a számomra.Rendkívül változatos, több mûfajtfelvonultató játék volt. Egyesítette azenét, a táncot, a japán nyelvet éséneket, vallást és mítoszokat, ésmég egy bohóc is szórakoztatta anézôket. A néhány fôs Ryujin csoport nagyonbarátságos hangnemben üdvözöltminket, és a számok között kis átkö-tô szövegekkel ismertette azok tör-ténelmi hátterét – egy kis tolmácso-lással a japánul nem értôk számára. A nézôk megismerkedhettek az eisatáncok mûvészetével, a japán taikoelnevezésû dobbal, a samisennel,egy furcsa, bús hangulatot keltô hú-ros hangszerrel. Ezek az elemekmind elengedhetetlen részei ajapán népzenének, néptáncnak, éspersze Okinawa tartománynak.A fellépô Ryujin csoport elsôdleges

törekvése hagyományaik ápolása,kultúrájuk terjesztése, népszerûsíté-se világszerte. Az elôadás során láthattunk dob-,tánc- és harcmûvészeti bemutatót is.Az egyik számban legyezôk segítsé-gével utánozták a sasok mozgását,megnézhettünk egy pár karate alap-lépést és megismerhettük az orosz-lán-mítoszt is. Nagyon tetszett a bohóc és az orosz-lán közös elôadása. Kedves, aranyos,szellemes szám volt, a nézôk mégkis meglepetést is kaptak közben.A vicces, játékos, bohókás oroszláninkább emlékeztetett – mind kinéze-tében, mind jellemében – a kutyánk-ra, ahogy tette-vette magát, ahogyugrált és játszott. Az oroszlán bôrébebújt két mûvész összehangolt, fan-tasztikusan koordinált mozgása le-nyûgözô volt.A bemutatónak keretet adott a kétrendkívül látványos és élvezhetô do-bos-táncos-énekes szám. Az elôadókszívüket-lelküket beleadták, hogymindenki jól szórakozzon. Ennekméltó eredménye lett, hiszen a né-zôk végül állva tapsoltak, és együttmozogtak a dobok ritmusára. Min-denki nagyon jó hangulatban hagytamaga mögött a termet…

Süle Tamara

Ryujin koncert

DOBSZERELÉSEK:TAMA, LUDWIG, YAMAHA,PEARL, SONOR, GRETSCH, MAPEX, PREMIER, PLATIN,

DUMP

ELEKTROMOSDOBSZERELÉSEK: YAMAHA,

ROLAND, PADTECH, D-TRONIC

CINTÁNYÉROK: PAISTE, SABIAN, ZILDIJAN

HARDVEREK, KIEGÉSZITÔK:GIBRALTAR, PEARL, TAMA,

SONOR, PLATIN, STAGG

DOBBÔRÖK: EVANS, REMO, AQUARIAN

DOBTOKOK, HARDVERTOKOK,CINTÁNYÉRTOKOK

VERÔK: VIC FIRTH, NOVA, BIG STICK,

CSIBI, ARTBEAT

PERCUSSION:MEINL, STAGG, LP

INTERNETES MEGRENDELÉSNÉL,

EGYEDI ÁR

LAKOSSÁGI HITEL,CSOMAGKÜLDÉS

M I N D E NH Ó N A P B A N A K C I Ó K

e-mail cím:[email protected]

1074 Bp.,Rákóczi út 60.

(a Blaha L. térnél)

NYITVATARTÁS:H–P: 10–18, SZO: 10–13

Page 22: Dobos magazin 2009 03

» D O B T A N Á R O K22 D O B O S M A G A Z I N

Hoffer Péter amellett, hogy aktív ze-nész, tanít is. Nemrégen nyílt hang-szerboltja épületében található dob-iskolája a bécsi American InstituteOf Music intézményében tanultakatötvözi saját tananyagával.

– A dobolásban is évek óta nagyonelfoglalt vagy, hiszen a Moby Dickkel,Rúzsa Magdival vagy újabbanHobóval is játszol, hogy csak a leg-fontosabbakat említsem, aztán méghangszerboltot is mûködtetsz. Hogymarad emellett idôd a tanításra?– 15 éve szerencsére nem egyedül,hanem Szolcsányi Szabolccsal kezd-tem el a tanítást, ketten könnyebbbeosztani a tanítványokat. A koncer-tek általában hétvégére esnek, adoboktatás pedig hétköznap törté-nik, így annak ellenére, hogy mind-ketten aktív dobosok vagyunk, nemnagyon mondunk le órát. A hang-szerbolttal pedig egy épületben vanaz iskola, így ezt az akadályt is sike-resen vesszük Szása barátommal,aki az oktatás mellett a hangszerboltvezetését is jól megoldja.– Nemrég új helyre költözött a dob-iskolád, bemutatnád az új helyszínt?– Sopron belvárosába helyeztük át azúj hangszerboltot, és egyben az iskolátis. A suliban egyébként a dob mellett,Kovács Ervin közremûködésével gitá-rosok oktatása is zajlik. Ervin Szombat-helyrôl jár be, és segíti a munkánkat.Az évente megrendezett Ritmusfeszti-vál programjának szervezésébôl is,ahol az iskola diákjai lépnek fel, egyrenagyobb szerepet vállal.

– Milyen ma a doboktatás helyzeteaz elmúlt évekhez képest? – Meglehetôsen felgyorsult a világés vele a gyerekek tudásvágya. Ne-künk a legnagyobb kihívás ebben akorban az, hogy úgy adjunk a srácokkezébe mögöttes tudást, hogy köz-ben ne unják meg a dobolást. Ezértbár az órák intenzívek, idônként la-zítunk a feszített tempón, és a tanu-lók számára is élvezhetô anyagotveszünk. – Te hol és kiktôl tanultál dobolni?– Én hatéves koromban a soproniOSZK stúdióban Éva néninél (DuduczJózsefné) kezdtem el a dobolást. Ko-vács Gyula által írt kottákat vettünk,melyek nagy része olvasógyakorlatvolt, aztán vettünk jazz és latin ala-pokat, és persze az elmaradhatatlanparadiddléket és papa-mamát. Na-gyon élveztem ezeket az órákat, depersze emellett otthon mindig jutottidô egy kis Dire Straitsre, Eddára,Metallicára vagy éppen BruceSpringsteenre. Az érettségi után pe-dig Bécsben az American Institute ofMusic nevû, amerikai zenésztanárokáltal mûködtetett iskolában végez-tem, ahol leginkább Jeff Boudreauxzeneközpontú tanítása volt rám óriá-si hatással. Az iskola nagy lökéstadott nekem, ekkor fogalmazódottmeg bennem a saját dobiskola ötle-te, és mivel rengeteg olyan anyagotis kaptam, amit az iskolában nem

kértek számon, így az iskola elvég-zése után három év meglehetôsenkemény, napi 4-6 órás, tudatosanfelépített gyakorlási idôszak követ-kezett. Volt lehetôség a gyakorlásra,hiszen ekkor már a Moby Dick zene-kar dobosaként csak a zenélésselkellett foglalkoznom. Ezekben azévekben írtam össze azt a tananya-got, ami az alapját képezi a ma is al-kalmazott oktatásunknak. – Milyen módszerrel tanítasz? Min-denkinél ugyanazt alkalmazod?– A módszer minden nálunk tanuló-nál, a haladókat is beleértve, gyakor-latra épülô. Nagy hangsúlyt fekte-tünk mindjárt az elején a dobverô fo-gásra, tartásra és olyan technikákra,amik elôkészítik a kezeket a gyors ésegyben dinamikában változatoshasználhatóságra. Természetesenkondigyakorlatokat is végzünk a kétvégtag (lábak vagy kezek), különb-ségeinek kiküszöbölésére. Meghatá-rozó szerepe van, így odafigyelünkarra, hogy tanítványaink keze alattmegfelelôen szóljon a hangszer. – Milyen eszközök vannak segítsé-gedre az oktatásban?– Az oktatás már pár éve elektro-mos Roland dobokon történik. Hihe-tetlen lehetôségeket rejt magábanez a hangszer: a beépített zenékkelbármilyen stílusban tudunk gyakor-latokat végezni, tudjuk a zenék tem-póját változtatni, tehát az akusztikus

Hoffer Péter

fotó szolcsányi szabolccsal»

Page 23: Dobos magazin 2009 03

D O B T A N Á R O K « 23« 2 0 0 9 » 0 3

dob helyes megszólaltatásán kívülmindenre alkalmas, nem beszélvearról, hogy a hatodik óra után se asrácok, se a mi fejünk nem megyszét a hangerôtôl. A haladókkal pe-dig bármilyen MP3 zene lejátszásáravan lehetôség, így akár a mobiltele-fonon magukkal hozott zene is egy-bôl lejátszható és elemezhetô.Az akusztikus dob szakszerû meg-ütésére nyáron a régi iskolában be-rendezett stúdióban tartunk órákatés egyben studiógyakorlatot. A má-jus pedig a Ritmusfesztiválról szól,amikor is a tanítványok közül páranbemutatkoznak egyénileg, és a kö-zönség kiválasztja a dobiskola „évdobosát”. A fesztiválon egyébkéntfellépési lehetôséget kapnak a leg-fiatalabbak is.– Tényleg: az ország különbözô, tá-volabbi részeibôl is vannak tanítvá-nyaid?– Igen, bár ôk nem hetente járnak fixidôpontban. Amikor éppen ráérnek,bejelentkeznek, kéthetente, havontaakár egyszerre több órára. Jelenlegjön tanítvány Budapestrôl, Mosonma-gyaróvárról, Csornáról, Nickrôl, Pápá-

ról, Gyôrbôl, Nagykanizsáról, sôt azausztriai Stockerauból is.– Vannak–e olyan jelenlegi vagyegykori tanítványaid, akik már is-mertebb zenekarokban dobolnak? – Igen, és nagy öröm számunkra,hogy sikeresek, és szépen alakul akarrierjük. Nem egy esetben tudtamabban is segíteni a srácoknak, hogyaz évek során kialakult szakmai kap-csolatok révén tûzközelbe kerülje-nek. Nálunk tanult Víg Norbi, azAURORA dobosa, Toldi Miki a KAUKÁ-ZUSból, Major Szabi a HUNGARICÁ-ból, Gálos Ádám, a KISTEHÉN TÁNC-ZENEKAR dobosa, Rieckmann Tade-usz a DALRIADA, és Tarcsai Ádám, aMoby Dick-es Smici új projektjének,a BLOODY ROOTSnak dobosa is. – Kibôl lesz jó dobos? Mi fontosabbszerinted a tehetség vagy a szorga-lom, vagy a kettô milyen aránya?– Arányosítani nem érdemes, hiszena betérô, dobolni vágyó emberek96%-a rendelkezik a doboláshoz mi-nimálisan szükséges tehetséggel.Én úgy gondolom, hogy a szorgalom,a kitartás és elszántság együtt vericsupán a tehetséget. Öt évente azért

akad mindig egyetlen, aki nagyonnem a zenélésre született, csak vé-letlenül hozzánk tévedt be, de eb-ben az esetben, mielôtt nagyobbenergiákat fektetne be feleslegesen,fontosnak tartjuk elmondani az igaz-ságot. Ha ennek ellenére folytatnikívánja a dobolást, állunk elébe, hi-szen egykori tanáromat, Les Wise-tidézve: az igazi kihívás a tanár szá-mára az, ha majdnem semmibôl kellépíteni valamit.– Mivel foglalkozol, ha nem koncer-tezel és nem tanítasz?– Probálok minél több idôt tölteni acsaláddal, a két fiammal, akik mégcsak 2 és 5 évesek, de már ütik a do-bokat. Hétvégenként, ha nincs kon-cert, mivel szerencsére közel lakunkaz erdôhöz, megyünk gombát szed-ni, kirándulni. – Milyen hangszereket használsz?– Márkahû típus vagyok, 20 éveTama, 10 éve Roland dobokon is hu-pákolok, 12 éve Zildjian cintányéro-kat török és Remo bôröket tépek!– Jövôbeni terveid?– Sokat zenélni, jó emberekkel!

Hollósi László

KERESD A LEGKÖZELEBBIHANGSZERBOLTBAN!

ON-LINE RENDELÉS:[email protected]

Page 24: Dobos magazin 2009 03

» L A T I N - A M E R I K A I R I T M U S O K24 D O B O S M A G A Z I N

A mostani alkalommal a szamba kéthagyományosabb, régiesebb válto-zatával fogunk foglalkozni: a batu-cadával és a samba cruzadóval.Mindkét ritmus közös tulajdonsága,hogy a kezünkkel nem ütünk cintá-nyérra, csak dobokat szólaltatunkmeg velük. Ez a játékmód akkor ala-kult ki, amikor Brazíliában még nemlehetett cintányérokat vásárolni.

A batucada a szamba utcai, a karnevá-lon játszott változata. Idônként többszáz ütôhangszer szólal meg egyszer-re. A leggyakrabban használt hang-szerek a surdo, azaz a brazil nagydob,pergôdob (ezt Brazíliában úgy neve-zik, hogy „caixa”, a kiejtés kb. kásá), atamborim (egy keretes dob), a pan-deiro, azaz a brazil csörgôdob, azagogo kolomp, valamint a ganza, azazegy hengercsörgô. A továbbiakbanezeknek a hangszereknek a hangzásátés szólamait próbáljuk meg a dobsze-relésen megszólaltatni.Vegyük szemügyre az 1. példát!A lábdobon és a lábcintányéron a leg-gyakrabban játszott alapot kell játsza-nunk, míg a két kezünkkel váltott kéz-zel játszunk a pergôdobon. Hangsú-lyozzuk az elsô és a negyedik nyolca-dokat, de ne essünk túlzásokba, a rit-mus hangzása maradjon könnyed!A lábdobbal a surdo, a pergôvel acaixa, illetve a pandeiro hangzásátutánozzuk ebben a ritmusban. A 2.példa majdnem ugyanaz, mint az el-sô, de az ütemek második felében elô-ször az oldalsó tom-tomot szólaltatjukmeg, ezzel is a surdo hangzását utá-nozzuk. A 3.a–5.b példákban a fen-tebb felsorolt hangszereken kívül apandeiro szólamából is alkalmazunk

néhány hangot. Az a és b példákugyanannak a ritmusnak két-két válto-zatát mutatják be. Mindegyik b példátúgy kaptuk, hogy az a példa két ütemétfelcseréltük. Hogy a két változat közülmelyiket játsszuk, azt a zene, a többihangszer ritmizálása dönti el. Általábana gitáron vagy a zongorán ugyanaz,vagy egy hasonló ritmizálású szólamszólal meg, mint amilyet a pergôdobona hangsúlyokkal játszunk. A 6.a–6.bpéldában a pergôdob szólama nem so-kat változik, de az egyik ütemben kéthangot játszunk az oldalsó tomon. Egygyakran játszott surdovariáció hangzá-sát utánozzuk ezzel.A samba cruzado kifejezés jelentése:keresztezett szamba. Ez arra utal,hogy ezeket a ritmusokat gyakran úgyszólaltatják meg, hogy a jobb kézzelütik a pergôdobot, a bal kézzel pediga jobb fölött átnyúlva az oldalsótomot. Ez a játékmód valószínûlegazért alakult ki, mert így az összetet-tebb ritmusokat az ügyesebb kézzeljátszhatjuk. Természetesen a ritmuso-kat megszólaltathatjuk úgy is, hogy ajobb kéz üti a tomot, a bal pedig apergôt. A 7.a–11.b kottapéldákbantalálható „+” és „0” jelek azt jelölik,hogy hogyan kell játszanunk az oldal-só tomon. Amikor „+” jellel találko-zunk, a dobverôt nyomjuk hozzá adobbôrhöz, hogy egy tompított hangszólaljon meg. Ezt könnyebben tudjukmegtenni, ha a mutatóujjunkat a dob-verô fölött tartjuk, és ezt az ujjunkat isigénybe vesszük, amikor a verôt abôrhöz nyomjuk. Amikor „0” jellel ta-lálkozunk, akkor az oldalsó tomot amegszokott módon üssük meg. A 7.a-11.b kottapéldákban a lábdo-bon és az oldalsó tomon a surdo, a

Szamba 3. rész

Megjelent Korompay Zsolt:Rock ritmusok két lábdobbal (1.)

címû kottája.Kapható a Tam-Tam Dobcentrumban.Megrendelhetô a 06 30/904-7876-os

telefononszámon és a [email protected] a [email protected]

e-mail címeken.

PRO DRUM DOBISKOLA1111 Bp.

Két helyszínen:

az I. és a II. kerületben

www.prodrum.hu

Nemzetközi módszerekre épülô saját tananyag.

Átfogó képzés kezdôtôl haladó szintig.

Felkészítés ROCK, FUNK, JAZZ ésLATIN zenei stílusokra.

Teljeskörû kéz- és lábtechnikaiismeretek.

Play-along zeneanyag használata.Hangszigetelt dobszoba, PEARL

dobok, MEINL cintányérok.

Korompay Zsolt: 06-30-904-7876Jékey Dániel: 06-30-2124-691

Szentmártoni Zsolt: 06-20-444-2217

pergôdobon pedig a pandeiro és acaixa szólamát utánozzuk. A kéz-lábkoordináció igen nehéz! A legjobb öt-let talán az, ha elôször csak azt gyako-roljuk, amit az álló tomon játszunk,majd a lábak és a tom ritmusait kom-bináljuk egymással, ezután lábak nél-kül megpróbáljuk a tom és a pergô rit-musait kombinálni egymással, és hamár ezek egyike sem okoz gondot,akkor próbáljuk a teljes ritmust elját-szani. Ez a felkészültségünktôl és agyakorlatunktól függôen több-keve-sebb idôt igényel (még akár igen sokidôt is). De legyünk türelemmel, vagyha úgy látjuk, hogy nincs esélyünk ar-ra, hogy a nehezebb ritmusokat el-játsszuk, akkor tegyük ezeket félre, ésinkább foglalkozzunk a szamba vala-milyen egyszerûbb változatával!A következô alkalommal valamilyenmás latin-amerikai ritmussal fogunkfoglalkozni, addig is boldog kará-csonyt és új évet, jó dobolást, sok si-kert kívánok!

Korompay Zsolt

Page 25: Dobos magazin 2009 03

L A T I N - A M E R I K A I R I T M U S O K « 25« 2 0 0 9 » 0 3

Page 26: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú26 D O B O S M A G A Z I N

Magyar nyertes egy világversenyenSzende Balázsról eddig nem sokathallhattunk, bár a RitmusDepo ol-vasói számára talán ismerôsencsenghet a név. A dobos portálon2009 áprilisában már olvashat-tunk róla, hiszen ô lett az idei évWorld Wide Drummer Search ver-senyének elsô helyezettje.

– Barta Levente: Honnan értesültélerrôl a versenyrôl, és hogy jutottálel odáig, hogy nevezz?Szende Balázs: A versenyrôl úgy ér-tesültem, hogy szinte naponta láto-gatom kedvenc magyar dobos olda-lam, a RitmusDepo fórumát, aholKorompay Zsolt linkelte be egy igenrövid kommentár mellett, hogy srá-cok, itt egy verseny, akit érdekel, je-lentkezzen, és hajrá. Rákattintottam,és bejött egy kétperces videó, aholangolul összefoglalták pár szóban adolgokat. Nevezetesen, hogy az ot-tani fórumba kell egy videót belin-kelni, youtube-ra feltöltve, egybe-függô két-három perc önálló szólójá-ték, semmi zenekar, semmi takk jel,annyi kritériummal még, hogy azegész alak látszódjon. – BL: Tehát csináltál egy felvételt,és beküldted?SZB: Egy-két éve kezdtem el ma-gamról videókat csinálni, azzal aszándékkal, hogy láthassam maga-mat játék közben, mert úgy kitûnik arossz. Mielôtt még tudtam volna aversenyrôl, pont csináltam egy fel-vételt, ami egész jól sikerült, vala-mint a késôbb megismert feltételek-nek is tökéletesen megfelelt. Ez úgymárcius közepe felé lehetett, bôvenbelül voltam a határidôn, ami április15. volt. Megnéztem azt a fórumot,regisztráltam egy perc alatt, berak-tam a linket oda, ahova kérték. Töb-bet nem is néztem arrafelé, hogy mitörténik, mígnem egyszer csak – er-re egészen pontosan emlékszem –április 21-én este nézem aze-maileket, és Korompay Zsoltitóljött egy levél, semmi szia meg ilyes-mi, csak GRATULÁLOK, csupa nagy-betûvel, és egy link. Néztem, hogymost ez micsoda, rákattintottam, és

láttam, hogy én nyertem. Ez mostkomoly, vagy mi, kérdeztem. Perszeörültem, néztem a díjakat, de meg-mondom ôszintén, hogy akkor nemvoltam benne biztos, hogy ez egyvalós dolog, mert nem volt nevezésidíj, semmi felhajtás. – BL: Mi volt a nyeremény? Hogyanjutottál hozzá? SZB: Eltelt pár hét, izgultam, de nemtörtént semmi. Aztán egyik nap amunkahelyemen pont ebédidôbenmegcsörrent a telefon, és néztem aszámot, valami +61-es külföldi számvolt. Ausztráliából hívtak, a Sleish-

man cég egyik endorsere, Jack Ben-nett – ô vezényelte le ezt az egészversenyt –, gratulált, és beszélget-tünk jó tíz-tizenöt percet, hogy ki isvagyok, mit csinálok stb. Mondta,hogy a napokban keresni fognak acégtôl. Ezután megint eltelt többmint egy hónap, nem kerestek, Jackaz e-mailemre sem reagált, kezd-tem aggódni, bár nem értettem,mert, ha már egyszer hívtak… Aztánegyszer csak jött egy e-mail, benneegy kétéves endorser szerzôdéssel aSleishmannál, plusz egy árlista, ami-bôl választhattam a nyereményt,ugyanis egy 1000 dolláros vásárlásiutalvány volt az. – BL: De ha jól tudom, ezen felülkaptál még mást is.SZB: Valóban. Ez volt számomra a leg-nagyobb meglepetés. A levélben ír-ták, hogy a nyereményen felül ön-szántukból megajándékoznak a dup-lázó pedáljukkal, ami nem volt bennea kiírásban. Ez az ô egyetlen pedáljuk.Nincs benne kardántengely, teljesenszimmetrikus, rendkívül ergonomikuskialakítás, tökéletesen ugyanolyan ajátékérzet mindkét oldalon, és ami alegjobb, hogy az összeszerelése pármásodperc. Jelenleg ezt csak otthonhasználom gyakorlópadon, mert kicsitát kell hozzá alakítani a szerkót, debiztosan fogom máshol is, mert fan-tasztikus pedál.

koncert közben»

Page 27: Dobos magazin 2009 03

I N T E R J Ú « 27« 2 0 0 9 » 0 3

– BL: Visszatérve a nyereményre:hogy döntöttél, mire költöd el afelajánlott keretet?SZB: Viszonylag hamar döntöttem,mivel ez az ezer dollár náluk egycsúcspergôre volt elég, a shellpackok négy-ötezer dollár körül kap-hatóak. Négyfajta ausztrál fával isdolgoznak, én azonban egy amerikaijuharfából készült, nyolc réteg vas-tag, öntött kávás pergô mellett dön-töttem, természetesen olyan szín-ben és méretben, amit én választ-hattam ki. Most már pár hete pró-bálgatom és ôszintén mondhatom,hogy csúcs szuper, nagyon tetszik.Még pár év múlva a fája is beérik,akkor vajon milyen hangja lesz?!Remo Coated Ambassadorral hasz-nálom, mint általában a többi dobo-mat is, mert szerintem kell, hogyengedjük megszólalni a hangszerttompítás vagy több rétegû bôr nél-kül. A legegyszerûbb, vékony bôrök-kel szeretem hallani a dobot, így en-gedjük érvényesülni a fa és azegyéb kialakítás saját tulajdonsá-gait. – BL: Nem bánod, hogy nem egy is-mertebb gyártó termékeit kaptad?SZB: Nem, sôt be kell valljam, különöröm, hogy egy ilyen távoli gyártótermékeit kaptam, amik itthon gya-korlatilag teljesen egyedinek számí-tanak. Nem egy ismertebb, nagyobbnevû gyártótól vannak, de mégis tö-kéletesen profi színvonalat képvisel-nek. Fiatal cégrôl van szó, világvi-szonylatban mindenképp, folyama-tosan keresik az embereket, próbál-nak betörni az európai és amerikaipiacra. Akiket érdemes megemlítenivelük kapcsolatban, az Will Calhoun,aki a pedáljukat népszerûsíti és aQueen dobosa, Roger Taylor, aki ki-zárólag Sleishman dobokat használ.– BL: Rajtad kívül ki nyert még, ésmilyen nyeremények voltak?SZB: Tudomásom szerint a másodikhelyezett egy brit srác lett, aki JackBennett szignált pergôjét kapta,amit természetesen a Sleishman céggyárt, és érdekessége, hogy ausztrálfából készül. A harmadik hely végülmegosztott volt, egy amerikai fiú ésa mi Korompay Zsoltink között. Ôkegy-egy DVD szettet kaptak JackBennett oktató anyagaiból.– BL: Ugorjunk vissza az idôben és

térjünk vissza rád! Hogy jutottál elidáig? Mit érdemes tudni a kezde-tekrôl?SZB: 1984-ben születtem Pécsett,hatéves koromban önszántambólkezdtem el zenélni egy mini Casioszintetizátoron, melyet szüleimtôl -nem kevés nyavalygás után – kap-tam karácsonyra. Felvételiztem a ze-neiskolába, majd az elôképzô utánzongorázni kezdtem. A zene irántiérdeklôdésem a pécsi Mátyás KirályUtcai Zenei Általános Iskola padjaibavezetett, ahol évekig kórusban isénekeltem. A standard hat év zongo-ra után felvettek a továbbképzôbe.Az elsô órára még úgy mentem,ahogy 6 évig minden héten. A máso-dikra viszont azzal a kérdéssel, hogykinél lehetne elkezdeni dobot tanul-ni. Akkoriban – 15 évesen – semminem számított, csak a rock, és úgygondoltam: itt az idô megváltani avilágot és rockzenekart alapítani. Végül akkori tanárom, Bánky Gézasegítségével ismertem meg azokataz embereket, akikkel az elmúlt 8évben zenéltem. Örültem, mertmindannyian gyerekek és kezdôkvoltunk, így a sufnitól a normális pró-bateremig, a kezdô hangszerektôl aprofikig, a kisszínpadtól a nagyobba-kig mindent együtt éltünk át, fejlôd-tünk és jártuk a ranglétrát. Eleintecsak a zenekar érdekelt, majd egyretöbbet kezdtem egyedül is dobolni.Gézához két évig tudtam járni, azótaautodidakta módon tanulok.Nagybátyámtól, Szende Gábortól si-került életem elsô dobos videóit be-szereznem, ami, mint késôbb kide-rült, a ’97-es Modern DrummerFestival és a Buddy Rich emlékkon-cert egy része volt. Már az Ô VHS-e ismásolt volt, plusz a szalag is néhol elvolt szakadva, itt-ott recsegett, el-ment a kép, stb., de ez volt a minde-nem, többször néztem meg, mintbármelyik Bud Spencer – Terence Hillfilmet. Ez volt tulajdonképpen az elsô pilla-nat, amikor fejemre szakadtak a stí-lusok, a híres dobos nevek, a már-kák, és ezzel együtt úgy minden.A Buddy Rich videóról ismertemmeg (nagy szerencsémre, elsôre) aSteve Gadd – Dave Weckl – VinnieColaiuta hármast, majd persze idô-vel jöttek a többiek is. Azóta gyûj-

töm a dobos videókat, lemezeket,rengeteget lehet tanulni belôlük. Matalán Benny Greb és Dave Dicensojátéka tetszik a legjobban.– BL: Milyen volt az elsô dobfelsze-relésed?SZB: Az elsô szerkóm egy Premier XPKshell set, Pearl fém pergô és Sabian ci-nek voltak, amiket Gábor nagybátyámhasznált addig. Azóta is hálás vagyokszüleimnek, hogy végül úgy döntöt-tek: megkapom a dobot, mert onnan-tól már nem volt visszaút. Nagyonszerettem azt a hangszert, csak a 18”-as lábdobbal volt bajom akkoriban,mert a Metallica dalok nem úgy szól-tak, mint a „fekete lemez”-en. Gon-doltam, kell egy nagy lábdob vagyígy, vagy úgy. Szerencsére hamarmegoldásra leltem Perger IstvánGuszty személyében, aki legyártottanekem az elsô 22x18-as nagydobo-mat. Egy ideig ilyen hibrid formábanhasználtam a cuccot, aztán úgy dön-töttem, megkérem Gusztyt, hogy ké-szítse el a többi testet is. Ebbôl lett amásodik cuccom, amihez mindent énszereztem, fúrtam-faragtam, csavar-tam, stb.: 8 mm vastag nyír testek,azonos hosszúságú és szélességûtomok, natúr fa szín. Évekig ezt hasz-náltam, és nagyon meg voltam veleelégedve. – BL: Ezek után, gondolom, követ-kezett a felsô kategória?SZB: Mivel szeretetem a dobolás irántkicsit sem csökkent, hanem egyre fo-kozódott, úgy gondoltam, diákhite-lem nagy részét mindenképp ebbekell ölnöm. Így lett meg az elsô Iron

a nyeremény»

Page 28: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú28 D O B O S M A G A Z I N

Cobrám – mai napig ezt használom –és egy fantasztikus Pearl Free Floatingmaple pergô. Ekkor éreztem/hallot-tam elôször a profi hangszer adtahangokat, lehetôségeket, valamintegyre jobban kialakult a fejemben aza sound, ami tetszik. Ekkor döntöttemúgy, hogy a Guszty dobtól és a Pre-miertôl is megválok, és veszek egyún. felsô kategóriás cuccot. Több em-berrel beszéltem, sok dobot megnéz-tem, hónapokig dob nélkül éltem, devalahogy egyik se tetszett, míg egynap feltévedtem Pestre a Tam-Tam-ba, és ott volt egy gyönyörû lila-feke-te csillogós Pearl Reference, amirenem mondhattam nemet. Nem bán-tam meg, imádom! Dezsô bácsinakkülön köszönöm a segítséget!

– BL: Milyen cineket használsz?SZB: Az elsô cintányérjaimat nagy-bátyám válogatta össze, SabianB8Pro/Pro cinek voltak, ebbôl kifo-lyólag ezt a márkát használtam éve-kig, csak cserélgettem ôket. Jó kistányérokat sikerült összeszedni, deaztán jött egy gondolat, hogy ki kel-lene próbálni mást is, váltani kelle-ne, így átnyergeltem a Zildjian ci-nekre. Most ez a meghatározó hang.Sikerült beszereznem egy nagyon jóK lábcint és egy kísérôt, valamintA Custom beütôket. Az effekt cin-jeim (splash, Chinese) Staggek, ab-ból is az SH széria, valamiért ezt ahangot kedvelem effekt szinten. Ja,és ki ne felejtsem, a 6”-os Sabian AAsplash-t, amit még a kezdetek kez-detén vettem, és a szívemhez nôtt.– BL: Hogyan tovább? Nagy lendü-letet kaphattál a versenytôl.SZB: Nemrég költöztem fel Budapest-re, munka miatt: környezetmérnök-ként dolgozom. Komolyabb zeneivégzettségem ugyan nincs, de imá-dom csinálni, és a munka mellett ez

tölti ki minden idômet. Éppen ezértszeretnék most magántanárt keresni,hogy tovább fejlôdhessek. Hamaro-san elkészül saját honlapom is(www.szendebalazs.com), melyreszeretettel várok minden érdeklôdôt.A városváltás miatt jelenleg zeneka-rom sincs, de azon vagyok, hogymegpróbáljam megvalósítani a sajátelképzeléseimet, minél több zene-kart, zenészt megismerjek és mindenjóban részt vehessek. Már van sajátpróbahelyem, igazából a részemrôlminden adott, keresem az embereketegy új zenekarhoz! Emellett persze,ha sikerül, és idôben megtehetem,szeretnék más zenekarokban akársession zenészként is részt venni. Do-bosként és zenészként is azt mon-dom, hogy jó dolog több lábon állni,több stílusban és zenekarban játszani,minél több zenészt megismerni, mertígy tudjuk csak igazán formálni sajátmagunkat, és megtalálni a számunk-ra legkedvesebb stílust.

Szerzô:Barta Levente – RitmusDepo

Rodney Holmesszal»

http://www.icanplaydrums.com/bigdrum_april1_2009.htmhttp://www.sleishman.comhttp://www.youtube.com/user/mrbizsuhttp://www.myspace.com/szendebalazsHi

vatk

ozás

ok:

DOBISKOLA A BUDAI VÁRBANBordás József, egykoriJávori Vilmos növendékcélja a Jávori-féle mód-szertan továbbadása,népszerûsítése. A techni-ka és a precizitás mellettnagy hangsúlyt fektet amuzikalitás fejlesztésére.Elmondása szerint nemdobosokat, hanem zené-szeket képez iskolájában.Növendékei (jelenleg9-61 éves korig) sziszte-matikus, egyénre szabott munkatervvel fokozatosan és hallhatóanfejlôdnek. A kottaolvasás, a technikai gyakorlatok és számolási kul-csok mellett a zenei alapokra történô játék, vagy élô zenére valóegyütt zenélés is a tananyag része. Hatvanperces órák hangszigetelt,patinás környezetben.Kezdôk, haladók, kicsik, nagyok, lányok, fiúk jelentkezhetnek:Tel.: 06 30 9756 843. • E-mail: [email protected]

Page 29: Dobos magazin 2009 03

M A G A S I S K O L A « 29« 2 0 0 9 » 0 3

Többszólamú kíséret – poliritmusokFontosnak tartom elôre tisztázni, hogy nem minden aszimmetrikus elem poliritmus, de minden poliritmus aszimmet-ria. Ugyanis a poliritmus lényege az ismétlôdés, mégpedig az adott ütemhez képest aszimmetrikusan. Például 4/4-ben 3/4-es motívum ismétlôdik, vagy 3/4-ben 2/4 stb. A most közölt kottapéldákat ajánlatos kívülrôl megtanulni,és ütemkiszámolással (egy-két-há-négy) gyakorolva értelmezni, mindkét tányérkísérettel, nyolcados és triolás ritmi-kával is. Nehéz feladat.

Nesztor Iván

Page 30: Dobos magazin 2009 03

» M A G A S I S K O L A30 D O B O S M A G A Z I N

A nemzetközi jazzirodalomban a triolás ritmikákat leegyszerûsítve nyolcados-szinkópás írásmóddal is szokták írni. A be-mutatott mintapélda és az azt követô két feladat ennek a megoldását könnyíti, nemcsak dobosok számára. Hang-szerelt zenekari, nagyzenekari (big band) kották olvasásánál nélkülözhetetlen az ilyen figurák, ritmuselemek triolásátértelmezése.

Nesztor Iván

Jazzkották értelmezése

Page 31: Dobos magazin 2009 03

O K T A T Ó « 31« 2 0 0 9 » 0 3

Amit a YOU TUBE-rólkihagyszLátom villámgyorsan cikázó tekin-teted, amint elkezded olvasni ezta pár sort, azt remélve, hogy vala-mi ritka hôsködést leshetsz elmegint. Eltaláltad… vagy nem!Mivel amit itt látsz, nem egy be-magolandó „király-groove”, ha-nem egy olyan rendszer alappillé-re, amely kôkeményen megdol-goztatja a szürkeállományunkat(persze bemagolandó is ☺☺!). Vi-szont az eredmény nagyon meg-gyôzô – ha van elég türelmed el-sajátítani. Legyen! Egyszer méghálás leszel az Öregnek, hogy be-levitt a jóba!

Néhány tanítványom nagyon sokatkapott ettôl a rendszertôl, ami nemkönnyû, viszont nehéz. Sok évvelezelôtt a drága jó Pinyótól kaptamezt a könyvet, örökké hálás vagyokneki érte! Szóval ez a kottácska csu-pán 55 oldalas, de aki kibírja a kínokkínját, amíg végigrágja magát rajta,annak nincs többé akadály a dobon.Pedig a kottát 1963-ban írta MarvinDahlgren és Elliot Fine, mindketten aMinneapolisi Filharmonikus Zenekarütôsei. A mû címe 4-WAY COORDI-NATION, ami magában hordozza azta lehetôséget, hogy a négy végtagkoordinációja megszülethessen! Lá-tom, hogy mint ôrült próbáljátok le-tölteni máris az egész kottát, DEMOST MÉG NEM EZ A LÉNYEG! Nekönyvtáros legyél, hanem tedd ma-gadévá azt a néhány kis alapgyakor-latot a harmonikus koordinációból!A „Mi az nekem!” itt nem jön be.Sôt, néhány órai szenvedés utánfeladni sem szabad, de szegényÉdesanyámba történô visszatérése-met se indítványozzátok!A mai alkalommal a harmonikuskoordináció tárul fényesen csillogószemeid elé. Ha éppen sokat ittál, in-kább hagyd másnapra az elsajátítástényleges megvalósításának mife-néjét!

De térjünk a lényegre! Tudom, hogytudjátok, de:

R.H = jobb kézL.H = bal kézR.F = jobb lábL.F = bal láb

Leírok egy gyakorlási módszert, ér-demes elfogadni – vagy nem. (De-mokrácia van…talán.)1. Nem kell dob, csupán egy szék,amin akár néhány órát is áldozhatsza gyakorlatokra. Megéri. Jobb kézjobb combon, bal kéz bal combon,lábak remélhetôleg a földön. A többi egyértelmû. Ütemenkéntszétválasztva, majd folyamatábanjátszva, tapsikold a combodon, üsd alábaddal a leírtakat! Megy ez, csaklassan. Igen lassú tempóban gyako-rold hosszabb ideig, tanuld meg kot-ta nélkül!A szisztémát bôvítheted, írj magad-nak feladatokat, hogy késôbb büsz-ke lehess rá, amikor mindenki elsá-pad tôled!2. Ha testen már megy, akkor, DECSAK AKKOR jöhet a dobfelszerelés-re történô igen muzikális adaptáció.Pl. jobb kéz oldaltam, bal kéz pergô,vagy egyéb variáció. A lábak termé-szetesen adottak a lábdob és lábcinviszonylatában. Amikor komfortér-zettel, több dinamikai tartománybantudod az összes példát, akkor lehetkeverni a sorrendet, majd késôbb 2ütem groove, mondjuk saját, hozzákétütemes példák, mivel itt már ti-zenhatodokban fogjuk fel a leírtakat.A kedves dobtanár urak se riadjanakvissza, hanem gyakorolják együttnövendékeikkel! Ehhez fûzném hoz-zá, hogy nálunk van a legtöbb nö-vendék-dobtanár a világon. Körbejára tandíj.Jó gyakorlást, s ha kérdés adódna:[email protected]

Martonosi György

Page 32: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú32 D O B O S M A G A Z I N

Pillanatnyi dolgokSzendôfi Pétert nem kell bemutatnoma hazai zenészeknek. Jómagam lassantíz éve vagyok közeli barátságban vele.Mai beszélgetésünkben – amire egy éj-jel-nappali vendéglátóipari egységbenkerül sor- olyan témakörökrôl kérde-zem, melyekre személy szerint én – azelmúlt évek barátságának köszönhe-tôen – többé-kevésbé tudom a választ,de remélem, sokak számára értékes ésérdekes információk lehetnek.

– Jelenleg éjjel fél kettô van. Tudtommaléjszakai életet élsz, mégis mennyiremegszokott számodra ez az idôpont egyinterjú készítéséhez?– Valóban nem vagyok az a korán fekvôtípus. A zenészek egyébként sem szok-tak a tyúkokkal aludni menni. Ha csaknem más értelemben gondoljuk…Hozzászoktam ehhez. Zenét írni vagygyakorolni is este késôn szoktam. Szere-tem az éjszaka idôtlenségét. Nem zavara telefon, vagy egyéb teendôk.– Köztudottan sokat foglalkozol a gya-korlással. Hogyan jut erre idôd, és hon-nan van energiád így közel huszonöt évzenélés után?

– Ôszintén szólva, nem gyakorolok túlsokat. Valóban volt az életemnek egyhosszabb periódusa, amikor igazán sokatgyakoroltam. Még iskolába jártam, nemnagyon voltak koncertek, és semmi dol-gom nem volt a zenén kívül. Az energiasosem volt gond. Manapság azonbanmár nincs idôm, és türelmem sem napi6-8 órát gyakorolni.Szerintem az intenzitás és átgondoltságsokkal eredményre vezetôbb az eltöltöttidô mennyiségénél. Mióta kevesebbidôm van, sokkal intenzívebb a gyakor-

lásra fordított idô. Ha valami más, új do-log megtanulása foglalkoztat, amit eddignem játszottam, akkor is inkább a rend-szerességben és nem a mennyiségbenhiszek. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a hangszeres gyakorlással lehet fej-lôdni, zeneileg tovább lépni. Sôt. Az ötle-teimet mint dobos vagy zeneszerzô leg-többször az élet egész más területeibôlmerítem. Mint a társmûvészetek, vagyegyéb tapasztalatok.– Ha megkérdezné valaki, fel tudnád-esorolni, hány zenekarban, felvételen ját-szottál?– Hát, ez nehéz kérdés. Van egy diszkog-ráfia a honlapomon, aminek az összeállí-tása komoly gondot jelentett, mivel elégrossz vagyok az ilyesmiben. Nem na-gyon tartom számon a lemezeimet ésfelvételeimet, és nem is nagyon gyûjtömössze. A régi felvételek, lemezek közülegy csomóra már nem is emlékszem.Valahogy ezeket pillanatnyi dolgoknakgondolom, amik az elkészülésük utánmár nem annyira fontosak nekem. Tu-dom, ez furcsán hangzik. De amíg elké-szül egy lemez, – legyen akármilyen ze-nérôl, vagy elôadóról szó – addig teljeserôbedobással és intenzitással adok belemindent. Aztán ha elkészül, és megszü-letett, már túl vagyok rajta, beletettemmindent, amit tudok.– Errôl jut eszembe: nemrég voltam ná-lad, és láttam, hogy a zenei szakmai dí-jaid egy kupacban vannak a szekrénytetején. Hasonló ok miatt nem teszed kiôket a falra?– Igen. A díjaknak nincs jelentôségükszámomra. Persze nagyszerû érzés, ésmegtisztelô dolog a szakma részérôl,hogy nekem ítélték ôket.De ettôl nem gondolom többnek ma-gam. Egy híres magyar színész – sajnosmár nincs köztünk – egyszer azt mondta:„a díjat azok kapják, akiknek adják.”Nos, ez egy nagyon okos mondás szerin-tem. Díjakat mindenki kaphat, de nemazoktól lesz valóban elismert.– A Fusio Group a saját zenekarod. Négylemezt készítettetek idáig. Várható-e ajövôben új lemez?– Igen. Januárban kezdjük felvenni azötödik albumunkat, ami ismét a Tom-Tom Records-nál fog megjelenni,

ahogy az elôzô „Stickman” is. Mostírom a zenéket, és lassan elkezdjük apróbákat is. Nagyon izgalmas idôszakez nekem mindig, mert még nem ala-kult ki a lemez zenéjének teljes arcula-ta, és a próbák alatt is folyamatosanformálódni fog majd. 2010 októberé-ben lesz egy nagyszabású bemutatójais az új lemeznek a MÜPÁ-ban.– Néhány hete zárult le egy sikeres kon-certsorozat a több mint huszonöt éve avilág egyik vezetô basszusgitárosánakszámító Gary Willisszel. Milyen a szak-mai, és ezen túl a baráti kapcsolatotok?Mondhatom, mindkettô remek. Garynagyszerû muzsikus és ember is egy sze-mélyben. Ha azt mondom, megtisztelôvele játszani, az közhelyes kifejezés, ésnem is mutatja az igazi érzést, amit ezjelent számomra. Lassan öt éve, hogyelôször találkoztunk, és két lemezen, to-vábbá sok-sok koncerten vagyunk túl.Véleményem szerint ô egy igazi ikon avilág zenei palettáján. Minden alkalom-mal új, friss és izgalmas a játéka úgy,hogy közben megtartja saját egyénisé-gét. És nagyon válogatós a zenében, il-letve, hogy kikkel játszik. Saját elmondá-sa szerint csak nagyon kevés külsô ké-résre mond igent. A pénz sokkal kevésbéérdekli, mint a zene, amihez csatlakozik,ha meghívást kap. – Lesz-e a közeljövôben olyan nemzet-közi produkció, melynek szintén részeseleszel?– Igen, december 12-én játszom AllenVizutti világhírû trombitással, aki aklasszikus, és a jazz-zene világábanegyaránt nemzetközileg elismert mû-vész. Azt hiszem, Chick Coreával készí-tette elsô szólólemezét még a 80-asévekben. Ezúttal Szentpáli Roland bará-tom zenekarának lesz a meghívottsztárvendége. Aztán januárban érkezikMagyarországra Kip Reed amerikaibasszusgitáros. A Trio Ricardo új latin le-mezének felvételére, és néhány kon-certre utazik ide. Révész Ricsi barátomszerzeményei lesznek a lemezen, illet-ve nekem is lesz pár nótám.Ezt követôen tavasszal egy speciális pro-dukció részese lehetek majd. JamesMorrison, a világhírû, szinte mindenhangszeren (elsôsorban harsonán éstrombitán) kiválóan játszó muzsikus azegyik kitalálója az alapötletnek. Készí-tünk egy olyan albumot, melybenSzentpáli Roli tubázik, Romhányi Áronlesz a zongorista, James Morrison fog

Page 33: Dobos magazin 2009 03

I N T E R J Ú « 33« 2 0 0 9 » 0 3

mindenféle fúvósokon játszani, és leszegy külföldi beat boxos fiú, aki az alap„loop”-okat szolgáltatja majd, és egyébeffekteket. Tehát nem lesz semmi gépidolog a lemezen. A dob, és a beat boxösszeeresztésével kell olyan modern ésegyéni hangzást kitalálnunk, amire aztánépülhetnek a szerzemények. – Melyek azok a formációk, amik ma-napság szerves részét képezik zenei éle-tednek?– Természetesen a Fusio Group van elsôhelyen mint saját zenekar, ami már többmint 15 éve mûködik. A Loop Doctors ésa Transition zenekarok is abszolút a sajátgyermekeim, mivel alapító tag, ötletgaz-da, és zeneszerzô is vagyok ezekben.A Romhányi Trióval is játszom, a napokbanjelent meg második „West Road Horizon”címû albumunk Brandon Fields közremû-ködésével. Tagja vagyok a Lattmann-Csanyi Quartet-nek is, ami igazán meg-tisztelô számomra, mert a régi Thingsegyüttes tagjaival játszhatom együtt,akik zenéjén felnôttem annak idején, ésabszolút hazai példaképeim voltak.Van egy új fomráció is, az E. K. Avenue.Ebben a zenekarban egy fiatal, tehetsé-ges énekesnô, Kertész Erika szerzemé-nyeit játsszuk, ez kicsit soulos, funkys ze-ne. Rátonyi Robi zongorázik, és Frey Gyu-ri a basszusgitáros a csapatban.Van egy rockzenekar is, a Szubjektív Pa-nasz, amellyel elég ritkán játszunk, de énnagyon szeretem. Mindig jó rockzenétjátszani!– Milyen indíttatásból kezdtél tanítani,és mi a véleményed a mai feltörekvôfiatalokról?– A tanítás teljesen véletlenül jött. Elein-te volt pár srác, akik megkerestek, és ôkkérdeztek egy- két dolgot, én meg mu-tattam egy-két dolgot. Aztán amikor te-hetségesebbek jöttek, akkor kezdtemigazán felelôsséget érezni a dolgok iránt,amiket mutatok nekik, hisz nem minde-gy, milyen úton tanulja meg az ember azelsô lépéseket. De ez sosem volt tudatostanári pályára készülés, és a mai napignem tartom magam tanár típusnak. Bára növendékeim szeretnek, a Kodolányijazztanszakon kívül nem tanítok máshol,mert nem lenne türelmem hozzá. Ez aheti két délután pont elegendô ehhez, ésígy nem unom meg, hanem élvezem atehetségesek tanítását. A mai fiatalok között szerintem ugyan-olyan ritka az igazán kiemelkedô tehet-ség, mint bármikor az ezelôtti idôkben.

Rengeteg dobos van, a világon minden-kirôl hallani azonnal, ott van pillanatokalatt mindenki a You Tube-on. De ez ha-talmas felhígulást eredményezett, illetveaz emberek érzékszervei eltompultak, ésnehéz észrevenni az igazán jókat, egyé-niségeket. A leggyorsabb, legbonyolul-tabb lett a legjobb, és lassan egy nagyolimpiai sportág kezd lenni a dobolásból. Pedig a legjobb dobos muzsikusok –hogy jobb szót ne mondjak – egyike sema leggyorsabb, vagy legbonyolultabb já-tékos. Ez mûvészet, és akinek a technikaitudáson kívül nincs mondanivalója, vagynincs érzéke kifejezni a zene nyelvén, aztsosem keresi meg egy gitáros, akit egyjól hangzó egyszerû kíséret érdekel elsô-sorban. Persze van néhány nagy tehet-ség, mint ahogy mindig is volt, de csaknéhány. És ez így van jól. Bízom benne,hogy a zenei evolúció megoldja ezt aproblémát.– Akik közelebbrôl ismernek, tudják,hogy nem váltogatod gyakran a hang-szereidet. Milyen hangszeren, hangsze-reken játszol?– Négy dobfelszerelésem van jelenleg.Valóban nem vagyok az a minden hétendobokat eladó, és újakat vásárolgató tí-pus. Bár meg tudom érteni azokat is,akik ezt teszik, az újdonság varázsa, frissdolgok keresése végett.Nekem nagyon a szívemhez nôttekezek a hangszerek, és ha megújulástkeresek, akkor inkább magamban, asaját játékomon változtatok. Perszemindig van új hangszer-szerelem. Pél-dául nemrég vettem egy ’90-es gyár-tású, régi fajta PEARL All Maple Shell-t. Kis lábdob, lábon álló alsó tamok,stb. Tudod, a tipikus jazzdob méretekés hangzás. Még Japánban gyártottdarab. Van egy PEARL Masterworks-öm is, amit a magam megadta mére-tek alapján és az általam kiválasztottfából gyártottak le 2003-ban. Ezt hasz-nálom a leggyakrabban. Tökéletes, ésnagyon univerzális hangja van. Kétfé-le lábdob, két pergô és sok tam vanhozzá. Van egy kis PEARL EX is, de ezcsak a próbateremben van, ezen gya-korlok és próbálok. És van a jó öregTAMA Royalstar 81-es, aminek ahangja bizonyos zenékben veri azösszes eddig felsoroltat.Ezt leggyakrabban stúdióban használom.– A honlapodon található egy promó-ciós videó, amin egy új pergôt mutatszbe. Mesélnél errôl bôvebben?

Augusztusban az olaszországi Berga-móban voltam. Azzal a céllal utaztamoda, hogy kiválasszak egy igazi kézzelkészített mesterhangszert. A videón ez apergôdob látható. Ez egy „Le SopranoNew Vintage”. Sok-sok pergô közül vá-lasztottam ki, és mondhatom, borzasz-tóan nehéz dolgom volt. Több mint tízéve találkoztam elôször ezzel a márkávala frankfurti kiállításon. Az összes ottanidob közül ez tetszett a legjobban.Megtaláltam az interneten a cég honlap-ját, és kapcsolatba léptem MarcoGambirasióval, aki a dobok szülôatyja.Idestova húsz éve mindent kézzel készít,egyedül, egy kis mûhelyben. Mindenegyes hangszer faanyaga és szerelvé-nyei úgy vannak összeválogatva és han-golva. Nincs véletlen. Elképesztô, hogy akörülbelül negyven különbözô pergôbôl,amit kipróbáltam, semmilyen minôségikülönbséget nem észleltem, csak ahangkarakterek voltak egészen másak.– Lesz esetleg folytatása is az olaszor-szági látogatásodnak?Nos, Marcónak nagyon tetszett, amikorjátszottam neki, és szóba került a jövôrenézve egy esetleges endorseri lehetô-ség. De a részleteket nem akarom addigelkiabálni, amíg nem biztos minden.– Lesznek-e olyan koncertjeid a közeljö-vôben, amik számodra frekventáltabb-nak számítanak?Azt hiszem, a januári „Trio Ricardo withKip Reed” koncertek lesznek a legköze-lebbi nagyobb megmozdulások szá-momra. Nagyon várom már, hiszen a la-tin zene az egyik szívem csücske, és KipReeddel, illetve Révész Ricsivel nagyonszeretek együtt játszani. A koncertek dá-tumai még nem teljesen fixek, de awww.peterszendofi.com weboldalamonfent lesznek hamarosan, a többi koncerthíreivel együtt.

Kovács Norbert

fotó marco gambirasióval»

Page 34: Dobos magazin 2009 03

» V I S S Z A T E K I N T É S34 D O B O S M A G A Z I N

Reményi Mihály hangszertelepe

» Budapest VI. Király u. 58–60.A céget három Reményi: Mihály, Lászlóés Zoltán vezették. Palettájuk vonós,pengetôs, fa-és rézfúvós, ütôs hangsze-reket éppúgy kínált, mint tangóharmo-nikákat, citerákat és gramofonokat.Ezek egy része külföldi behozatalból,másik részük saját vagy külsô beszállí-tók gyártásából származott.Korabeli katalógusok ütôhangszeres ol-dalain pergôdobok, nagydobok, csörgô-dobok, cintányérok, lábgépek szerepel-nek. Természetesen komplett jazzdobfelszerelést is árultak 75 cm-es nagy-dobbal, réztestû pergôvel, fadobbal, kí-nai tammal, négyes békasorral, ésamerikai lábgéppel. Ehhez hasonló mo-dell került a dobmúzeumba is. Nagy-

dobjának elsô bôrén egy velencei gon-dolást ábrázoló olajfestmény látható,mely feleségem keze munkája. Mesé-lik, hogy mikor fogadott lánya férjhezment 100 zongorát és egy ötemeletesbérházat kapott nevelôapjától nász-ajándékba. Végül egy idézet a kataló-gus céget elismerô nyilatkozatai közül:„Tekintetes Reményi Mihály úrnak Bu-dapest.Tisztelettel értesítem, hogy dr. JózsefFerenc Kir. Herceg úr ôfensége Önnek aKamarai Szállítói címet adományozniméltóztatott.”Bolza Rudolf gróf – Kamarai elöljáró

Mogyorossy Gyula hangszergyár

» Budapest VIII. Rákóczi út 71.

Ez az 1892-ben alapított cég számtalan– a hangszergyártás területén beveze-

Magyar dobkészítôkA ceglédi dobmúzeum mára kinôtte magát. A gyûjtemény folyamatosangyarapszik, és minél több a hangszer, annál élesebben rajzolódik ki a cso-portosítás igénye. Lelki szemeim elôtt a jelenlegi 200 m2-es alapterülethelyett egy – ki sem merem mondani – 800m2-es alapterületen sétálunkmajd. Miután az amerikai dobok termében kivetítôn végignéztük azZildjian cintányérok gyártását, és elhaladtunk Rogers, Ludwig, Gretsch,Slingerland, DW stb. felszerelések mellett, átlépünk a japán terembe,ahol a Pearl-Tama-Yamaha cégek három önálló szintet foglalnak majd el.Bármelyik világsztár dobszólóját elôhívhatjuk számítógéprôl, és a gyere-kek úgy ismerkedhetnek egy fejhallgatós elektromos dobon a függetle-nítés élményével, hogy nem zavarják maguk körül a látogatókat. De min-dez semmi ahhoz képest, hogy most átléphetünk a magyar dobkészítôktermébe, amit a világon máshol nem találhatunk meg, mert senkineksem olyan fontos, mint nekünk! Már egy cikkemben írtam, de mostmegismétlem: ha egy Johhny Craviotto megsüvegeli a magyar dobkészí-tést, akkor nekünk is szabad örvendezni egykor volt és jelenlegi kézmû-ves hangszerkészítô mestereink sikerei felett! A dobmúzeum húsz magyardobkészítôt tart nyilván, ebbôl ma tizenhatot mutatunk be, hatot a hábo-rú elôtti (1900–1945), négyet a „szocializmus” idejébôl (1945–1985), ésismét hatot a legújabb kori (1989–2009) idôkbôl.

a reményi dobok réz jelvénye»

tett – találmánnyal és világszabadalom-mal rendelkezett. Leventék, cserké-szek, a fôváros iskolái, zeneakadémiái,több színházi, katonai és polgári zene-kar, valamint a tûzoltótestületek szállí-tója. Híresek voltak vonós hangszerei,cimbalmai, dobfelszerelései. A legen-dás, Arizona mulató is egy Mogyorossydobfelszerelést használt 28 collos nagy-dobbal, dobasztallal, békasorral, fates-tû-fakávás kisdobbal, kínai tommal.A puszta véletlen segített abban, hogyez a felszerelés is hozzám került, melymögött olyan dobosok ülhettek, mintWeísz Api, Beamter Bubi vagy BányaiLajos. A dobokba, hogy az állatbôröketpárás idôben is feszesen tartsák – vil-lanyégôket vezettek. Igazi attrakcióvolt egy kivilágított dobfelszerelés atáncterem színpadán.

Stowasser János

Hangszergyáros, született 1845-benGraslitzban (Csehország), hol atyja üz-letében mûvelte ki magát, a hangszer-ipar különféle technikai ágaiban.Hosszabb vándorlásai után 1867-benrokona, Stowasser Ferenc meghívásáraBudapesten telepedett le, majd gazdagszakismeretével üzletének vezetését isátvette. 1873-ra a katonai zenekarok legkere-settebb szállítója lett, késôbb a császáriés királyi udvari hangszergyárosi cím-mel is kitûntették. A Stowasser cég azezredéves országos kiállítás alkalmávalis feltûnt versenyen kívüli, elôkelô kiál-lításával, melyet a zsûri aranyéremmeljutalmazta. Üzlete legfôképpen a réz-és fafúvó, va-lamint az ütôhangszerek elôállítása te-rén szerzett magának érdemeket.A dobmúzeum a Magyar Rádió szimfo-nikus zenekarának 32 collos fatestûnagydobját, egy 23 collos réz menetdo-bot, egy üstdobot és néhány réztányértôriz a cég készítményeibôl.

a mogyorossy hangszergyár katalógusának fejléce»

Page 35: Dobos magazin 2009 03

V I S S Z A T E K I N T É S « 35« 2 0 0 9 » 0 3

Sternberg Ármin és testvére kir.udvari hangszergyár

» Budapest VII. Rákóczi út 60.

Grúber János hangszerkészítô, egykorialkalmazott meséli: „Sternbergék nyolcan voltak testvérek.A Rákóczi úti gyárat Feri, Rezsô, és Bé-la vezették, Feri volt a fônök. Az elsôemeleten öt szobát mûhellyé alakítot-tak. Itt készültek a zongorák, fafúvósok,gramofonok, dobok és bendzsók. Az üz-let a földszinten volt három nôi és há-rom férfi eladóval. Havonta megjelentszázoldalas képes hangszerárjegyzéküka „Sternberg híradó”, amit futárok vit-tek a vevôkör címeire. A dobmúzeumkönyvtárában található 1935. januáriszám például 29 oldalon át foglalkozika jazzdobos hangszereivel. A tengeren-túlról Leedy és Ludwig, Angliából Pre-mier dobokat, Kínából fôleg szegelttom-tom-okat és békákat hoztak be.Szinte mindent leutánoztak – mesteritökéllyel – hazai gyártásban, és sajátmárkanévvel hozták forgalomba.Az egykori Rákóczi-úti üzletportál re-konstrukciója – kirakatában egy Stern-berg dobfelszereléssel – is a dobmú-zeumban található.

Wágner A. Károly hangszerkirály

» Budapest VIII. József krt. 15.

Kínálatában a vonósok, fa-és rézfúvósok,gramofonok, tangó- és szájharmonikák,cimbalmok, harmóniumok, ütôhangsze-rek szerepeltek. Sok beszállítóval dolgo-zott. Jazzdob felszereléseinek egy részétMedveczky Antal mûhelye szállította,

melyet saját jelvényével látott el. Készül-tek dobok katonai bandériumoknak,szimfonikus zenekaroknak, cserkészek-nek és kisbíróknak. Képes hangszer-fôár-jegyzékük tanúsága szerint a hegedûlak-kozástól a dobbôrözésen át a gramofon-rugó behelyezéséig mindennemû javí-tással és szolgáltatással foglalkoztak.

Reissman Márton összeshangszerek szaküzlete

» Budapest VII. Erzsébet krt. 17Keveset tudunk róla. Szinte biztos, hogynagykereskedô volt, és több hangszer-beszállítóval dolgozott.

Monoron került elô az a dobfelszerelés,amely oly jellemzô volt a háború elôttiösszeállításokra. 28 collos nagydob,melynek faerezetet utánzó festése egykorabeli ún. „flóderozott” technikávalkészült. Pergôje egy községi (kisbíró)dob, réz lábgép, hengeres fadob, réztá-nyér. Érdemes megjegyezni, hogy ap-róbb falvakban a lakodalmas zenészeka hetvenes évek elejéig használtakilyen régi hangszereket.

Medveczky Antal

» Budapest Péterffy Sándor u.Medveczky úr finommechanikai mûsze-rész szakmát tanul, majd egy tánciskolá-ban dobol 1935-36-ban. Elégedetlen akereskedelemben kapható pergôkkel,ezért konstruál magának egyet. A próbál-kozás olyan jól sikerül, hogy felkelti a do-bosok érdeklôdését. 1942-ben hangszer-készítô mûhelyt nyit a Király u. 57. számúházban. Készít dobokat Reményinek,Mogyorossynak, Sternbergnek, Wágner-nek. Stabil segítôje felesége és egy Far-kas János nevû úr, aki a szakma mindenfortélyát megtanulja. Medveczky úr1959-ben meghal, és az idôközben aPéterffy Sándor utcába költözött mûhelyta feleség és a segéd úr viszik tovább1985-ig. Gyönyörû hangszerek kerülnekki a kezük alól, melybôl hét felszerelés-nek én is boldog tulajdonosa vagyok.Medveczky úr halálának 50. éves évfor-dulójára az idei dobosgálán egy jubileumikiállítást szerveztem, melynek díszven-dége Medveczky Antalné és Farkas Sán-dor úr voltak. Hangszereik mai szemmelis a lelkiismeretes, gondos munka üze-netét hordozzák.

a stowasser dobok ezüstözött jelvénye»

sternberg arany professional

elite felszerelés

»

wagner dobfelszerelés»

reissman dobfelszerelés» medveczky dobfelszerelés»

Page 36: Dobos magazin 2009 03

» V I S S Z A T E K I N T É S36 D O B O S M A G A Z I N

Dubán Dezsô

» Budapest József krt.Gyermekként fabrikált hegedûivel fel-ment Budapestre, a Mogyorossy hang-szergyár Rákóczi úti üzletébe szeren-csét próbálni. A terv sikerült: Mogyo-rossyék befogadták, tanították, és min-denben segítették a szorgalmas fiút.Barátaival zenekart alapított, melyben

ô nagybôgôn játszott. A háború utánsaját üzletet nyitott, ahol csak kereske-déssel és javítással foglalkozott. Mi az a hangszer, ami sohasem megyki a divatból? – tette fel a kérdést ma-gának, és hogy mi mellett döntött, aztsemmi nem bizonyítja jobban, minthogy 1959-tôl elkezdett dobokat gyár-tani. A lakodalmas zenészek felszerelé-sétôl hosszú út vezetett a „DubánSuper”-ig – amit kis túlzással magyarLudwignak is nevezhetünk –, de ezzelmegalapozta hírnevét az igényes dobo-sok körében is. Fia, ifj. Dubán Dezsô ki-tûnô hangszerkészítô és kereskedô, maa Tam-Tam Dobcentrum lelke, aki apjá-tól örökölt leleményességével mindentmegold. Tôle kapta a múzeum az egy-kori mûhely szerszámait, öntômintáités egyéb emlékeit. Az egykori Dubán-cég munkásságát három szép hangszerreprezentálja a gyûjteményemben.

Finkey Gábor

» Budapest Péterffy Sándor u.Finkey úr állandó látogatója volt aMedveczky mûhelynek, így amikorMedveczkyék 1985-ben befejezték te-vékenységüket, ô folytatta a hangszer-készítést. Jó érzékkel választotta a kétlegdivatosabb irányt – akusztikus do-bokból a japán Tama dobokra hasonlí-tót és elektromos dobokból az angolSimmons-ra hajazót.

Talán a kor szellemének megfelelôdobszintetizátorok valamivel sikereseb-bek voltak, de komoly munka és szer-számozottság állt minden mögött.Finkey úr nyugdíjba vonult, az olcsó tá-vol-keleti hangszerek miatt a gyártás

már nem kifizetôdô, két fia ma is hang-szerkereskedéssel foglalkozik. Akuszti-kus dobot sajnos nem, de egy ötpadoscitromsárga elektromos dobot aggyal,állványokkal együtt sikerült a dobmú-zeumnak szereznie, így a magyarhangszergyártásnak ezen idôszaka semtûnik el szem elôl.

Minôségi Hangszerkészítô és Javító KTSZ

A cég 1951-ben alakult néhány lelkeshangszerkészítô és rokon szakmábandolgozó kisiparos elhatározásából. Bu-dapest különbözô helyein elszántanmûködô kilenc mûhelyben kezdte te-vékenységét. Gyártottak rézfúvósokat,cimbalmokat, dobokat, cintányérokatés hangszertartozékokat. Ezen felül

szinte mindenféle hangszer javításávalfoglalkoztak. A „Kozmosz” dobfelszerelések elsôsor-ban a csillapíthatatlan étvágyú szovjetpiacot voltak hivatottak ellátni. Nem-régiben elhunyt id. Szabó István bará-tom aktív újítója és résztvevôje voltennek az idôszaknak. 1957-benkiadott képes hangszerárjegyzéküknégyféle dobfelszerelést kínál: 1.Komplett dobfelszerelés, 2. Twist dob-garnitúra, 3. Cocktail dobgarnitúra, 4.Elite jazzdob felszerelés. Ez utóbbibóltalálható gyûjteményemben egyarany csillám bevonatú példány.

Ma a Távol-Kelettel még a legna-gyobbak is csak óvatosan veszik fela versenyt, mert sajnos nagyobbigény van az olcsó árura, mint a ma-gas minôségre. Így érthetô, hogy amai magyar dobkészítés nem gyá-rat és nem szériákat takar, hanemtehetséges fiatalok kézimunkávalkészült egyedi darabjait.

Tímár János hangszerkészítô – Gyôr

Asztalosmesterként kezdte, munkájakapcsán ismerkedett meg a trópusi fa-fajtákkal. Saját tehetséges fiúgyerme-kének készített elôször egy marimbát,késôbb egy dobfelszerelést. Speciális technikát fejlesztett ki a don-gákból ragasztott testek készítésére.Mindenben otthon van, ami fából ké-szül: marimba, boo bams, dob, cajon,fadob, béka stb. Bendzsel Tamás ipari formatervezô(dobos) barátom tervezte annak a Tí-már dobfelszerelésnek a fémszerelvé-nyeit, melynek bemutatására a 2008-as ceglédi dobosgálán került sor. A tes-tek zebrano fából készültek 18, 10, 12,14-es méretben, 5x14-es fapergôvel.

finkey elektromos dobok»

kozmosz „twist” dobfelszerelés» tymar – bendzsel dobfelszerelés»

.dubán super»

Page 37: Dobos magazin 2009 03

V I S S Z A T E K I N T É S « 37« 2 0 0 9 » 0 3

Gustavito Percussion – Pomáz

» Perger István (Guszty)Kezdetben saját dobjait javította, majdúgy gondolta, hogy ha magának megtudja csinálni, akkor másnak is!Dubánék dobtest-hajlító technológiájátvette át és továbbfejlesztette, felszer-számozta. Jelenleg már a sablonok har-

madik generációja van üzemben. Ezeksegítségével a 8 collostól a 36 collos át-mérôig minden méretet meg tud hajlí-tani. Fatestû és acryl dobokat egyarántkészít. Nagy elôrelépés történt a felüle-tek festése, pácolása, lakkozása és be-vonata terén is. Sokoldalú szakember, aszó nemes értelmében ezermester.

Pávolics Péter formatervezô – Szentendre

A soproni egyetem faipari mérnöki ka-rán végzett mint formatervezô iparmû-vész. Diplomamunkája egy „HYDRA”nevû dobfelszerelés volt, melynek fém-szerelvényei a nagydob köré csukha-tók. Ezt egy még extravagánsabb dob a„SCARABEUS” követte. Öntött bronztes-tû pergôdobjai Borlai Gergô és BarilePasquale részére készültek. A sort ötfapergô kísérlet, majd három super

piccolo alumínium pergô zárta. Kitûnôdobos, megoldásait a gyakorlati élet ih-leti. Elsô munkája egy saját elgondolá-sú lábgép tervezése volt.

Szendi Gábor dobos, hangszerkészítô

» BudapestAktív dobos, örök újító, egy igazi rene-szánsz ember. Találmányai, hangszereielsôsorban saját célra készülnek. Kon-téner-dobja, – mely kocka alakjával fel-

rúgja a hagyományokat- egy igazi egy-másba rakható, utazó szerelés. Innenkapta a „hakni bumm” elnevezést is.Saját készítésû kongái nem hordó, ha-nem csô alakúak, a kisebb betolható anagyba, így annak az a „tokja”. A négy-szögletû (kocka) dob kísérletet hat- ésnyolcszögletûek követték. A latin zenemellett elkötelezett kitûnô muzsikusszámtalan megoldást kísérletezett ki ahangszerek lábbal történô megszólalta-tására is. Szinte a Remóval egy idôbentalálta ki a pedállal hangolható roto-tomot. (Rapid tuning pedal)

Figula Gergô közgazdász, dobkészítô

» BudapestHobbiként kezdett dongatestû dobokatkészíteni. Tömörfa testeinek falvastag-sága esztergálás után 10-12 mm. A tes-teket pácokkal színezi, a felületkezeléslehet olaj-viaszolt, selyemfényû ésmagasfényû lakkozás. Sokféle alap-anyagból dolgozik, az itthoniak közüljuhar, nyír, tölgy, kôris, cseresznye, dió,illetve az egzotikus mahagóni, wenge,padauk vagy zebrano is szóba jöhet.

A donga konstrukció lehetôvé teszi,hogy különbözô fafajtákat kombinál-junk egyazon dobtesten. Az általa ké-szített dobokra saját gyermekeiként te-kint, munkájára nagyon igényes, hiszencéljaként magas minôségû hangszerekkészítését tûzte ki.

Schweigert Ádám gitár- és dobkészítô

» BudapestHangszerész, zongorakészítéssel kezd-te, gitárral folytatta. Dobjai válogatottnyírfából, egyedi módon dongákból ké-szülnek. Ezeket hangzásban összeválo-gatja, így a dobtestek rendkívül jól rezo-nálnak, és széles skálájú hangolást tesz-nek lehetôvé. A dobok mérete 6-24 col-lig tetszés szerint választható. Eddig vá-sárolt vagy hozott fémszerelvényekethasznált, jelenleg egy saját free-flotinghardware fejlesztésén dolgozik. A do-bok felületkezelése lakkozással és szí-nezéssel is kérhetô. Az ütôhangszerek

közül a cajon készítése felé nyitott.A szintén nyírfából készülô hangszer kér-hetô húr nélküli és húros kivitelben is.

Kármán Sándor

gustavito dobfelszerelés»

szendi salsa felszerelés»

hydra állvány rendszer – pávolics péter»

figula dobok»

schweigert dobok»

Page 38: Dobos magazin 2009 03

Klubokban és nagyszínpadon egy-aránt fontos, hogy mit és hogyanhallunk muzsikálás közben. Egyreinkább elavul és feleslegessé válika monitorládák használata. Klubok-ban örökös harc folyik a megfelelôhangzásért és hangerôviszonyo-kért. Tipikus eset, amikor a moni-torrendszer hangosabb a fronthan-gosításnál, és így vagy a zenész ér-zi jól magát vagy az ôt hallgatni kí-vánó nagyérdemû publikum. Ritka,igen ritka, hogy kint is, bent iskomfortérzet legyen. A nagyszínpadokon a lelkes gitárosokés basszusgitárosok alapjaival, fej-lá-dáival kell sumo-birkózást vívni, hogyugyan, hallhassuk a nagydobot vagy atomokat. Napjainkban egyre elterjed-tebb és megfizethetôbb a fülmonitor.Saját hangképünket úgy állítjuk be,ahogy az jól esik. Bármelyik hangszer-bôl annyit kérünk be, amennyit aznapa fülünk megfelelônek talál. Nem füg-günk a helyi akusztikai sajátosságok-tól, és legfôképpen nem lesz hangos aszínpad. Válasszuk külön a hagyomá-nyos monitorládát és a fülmonitort!

A monitorláda

A legfontosabb, hogy az 5 kg-os,mûanyag, 150 wattos monitorládamár rögtön kuka !!! Ahhoz, hogy anagydob szubosan döngjön, és idôn-ként hátba vágjon, egy 500 wattosládára van szükség. Sajnos, ez nemminden esetben adott, de legyünkoptimisták!Klubkoncert esetén mérlegeljük,hogy a gitáralapok milyen távolság-ban és milyen hangerôvel szólnak!Számomra a legideálisabb, ha a mo-nitorládám a lábcin mellett helyez-kedik el, és a basszusalap mellette,nekem balra, kicsit befordítva áll.Azért legyen befordítva, mert ha tel-jesen elôre szól, akkor csak a mélytartományokat, tehát a morgást hal-lom, viszont ha kissé befordítom,megjönnek a magasak is. A gitár-alap, ha van elég hely, nekem jobb-ra, ha nincs, a basszusláda mellett

legyen, de semmiképp ne elôttem.Ha a nagydob mellé, vagy, ami mégrosszabb, a nagydob elé teszik, ak-kor csak elôre szól a hang, illetve ahátul nyitott gitár-combo valamifélehangocskákat ad, de az vajmi kevés,ezért így is, úgy is vissza kell kérnema monitorládába. A jobb oldali elhe-lyezés esetén két oldalról kapom ahangot és „kiegyensúlyozottabb lesza fülem”.Én minden esetben visszakérem anagydobomat a monitorládába.Biztosan ismered az érzést, amikornem hallod a nagydobot, és lesza-kad a lábad a buli közepére, na megnem érted, miért nem érzed jól ma-gad. (Miért is nem? Mert nincs alja azenének.)A legkisebb klubban is illik, ha mástnem is, a nagydobot „kilôni” a front-ra és a monitorba egyaránt, hogy abasszusgitárral egységet alkotvagroove-oljon. A billentyûs hangsze-reket, percussiont, vokálokat és afôéneket szintén arányosan visszaké-rem. A fúvós hangszereknél óvatosankell bánni a potméterrel. A harsonát,trombitát kevésbé vagy egyáltalánnem, a fuvolát és a szaxofont pedigbe szoktam kérni. Ha a fúvósokarrange-okat játszanak egész este, az(nem nagy helyiségben) akusztiku-san is hallható (esetlegesen egy mik-rofonnal középen, ami a hangkép

» H A S Z N O S38 D O B O S M A G A Z I N

A színpadi komfortérzet színvonalát emeli és a szólista fúvóskiemelésére szolgál). A fent említetthangszerek tekintetében érdemesmegvárni, hogy ki mennyit kér visszamagából!!! Például van olyan fôhôs,aki a saját énekhangját és a zongorátelôszeretettel a gerjedéshatár elôtteggyel szereti visszakérni a monitor-ládájába, ami többnyire pont a dob-bal van szemben, és így telibe kapja„dobberman” sorstársainkat. Hang-súlyozni szeretném: a fent említettpélda klubokra jellemzô!Nagyszínpadokon teljes hangképetszoktam bekérni a monitorutamra, ésebbe beletartoznak a tomok és a per-gô (kis-dob) is módjával. Az over-headet (a cinek felett lévô térmikro-font) azért nem kérem vissza, mert amonitorláda rágerjedhet, és külön-ben is szétszakad a ház a cinektôl.

A hangmérnökkel érdemes jóban lenni!

Kevés produkció engedheti megmagának, hogy saját hangmérnökötalkalmazzon. Turnék során esetlege-sen saját hang és fény is érkezik aprodukcióval, de ez keveseknekadatik meg. Ha mégis, akkor a hang-mérnök a zenekar része, tudja a da-lok szerkezetét, dinamikai íveit éslegfôképpen a mûvészek rigolyáit,és az egyéni hangzásukról alkotottképet. Bizony, ôk aranyat érnek!!!Vannak olyan zenekarok, akik biz-tosra mennek, és mindig mindenho-va viszik a saját „füles mackójukat”,ezzel bebiztosítva magukat. Meg-fontolandó, mert megéri. Ezzel elérkeztünk a problémás pont-hoz, amikor meglepetés, hogy ki álla keverôpult mögött. Az elsô élvo-nalba tartozó zenészek is (nemhogya félénk feltörekvô nemzedék) be-leesnek abba a hibába, hogy nemszólnak, ha valami nincs rendben amonitorozásban. Többnyire hajnal-ban, a mikrobuszban hazafelé kez-dôdik a morgolódás, hogy ki kibôlnem hallott semmit és, hogy nemesett jól így játszani. Vagy azért nemszólnak, mert már háromszor el-

Page 39: Dobos magazin 2009 03

H A S Z N O S « 39« 2 0 0 9 » 0 3

mondták, és negyedszerre sem leszjó, vagy azért nem, mert a keverô-pult mögött álló, sokszor roadból fel-törekvô „hangmérnök” ideges, mo-gorva, és ráadásul meg akarja ma-gyarázni hogy neked mi a jó. Ez eset-ben tudatosítani kell a tisztelt bar-kácsszakkör-vezetôvel, hogy ô vanteérted, és nem fordítva.Tudni kell elmondani szakmai nyel-ven, hogy mit is szeretnénk hallani,és mi az elképzelésünk a hangképpelkapcsolatban. A buli akkor kezdôdik,ha a színpadi komfortérzet megvan(kivéve a road-show-kon, a fesztivá-lokon, ahol van öt perc beállni, stb.,itt a rutinnak kell megmentenie a bu-lit). Az elsô, ha megérkezem a tett-helyre, hogy személyesen bemutat-kozom a vezetô hangmérnöknek, éselmondom a kéréseimet, eközbenmélyen a szemébe nézek, és megké-rem, hogy a koncert alatt ô is ezt te-gye, hisz sokszor, míg én szenvedek,hogy szemkontaktust teremtsek(mert szeretnék még valamit), ô a ci-pôjét nézi vagy a csajokat. Ez mindenesetben jó indulás, és hatásos. Ter-mészetesen én is ismerek roadból ki-nôtt kiváló hangmérnököket, és ezzelnem általánosítani szerettem volna.Vegyük tudomásul, hogy a hangmér-nök is egy szakma. Sorstársak! Mer-jünk kiállni a fülünkért.

A fülmonitor

A megfelelô kontroll elengedhetetle-nül fontos része a színpadtechniká-nak, mert a zenész erre alapozva ját-szik, így tudja követni saját és társaijátékát. A monitorládák technikaimegoldása azonban okozhat akuszti-kai problémákat, ezért egyre elterjed-tebb a fülmonitor-rendszerek haszná-lata. Miért hatásosabb a fülmonitor?A muzsikus közvetlenül a fülébe he-lyezett illesztéken keresztül hallja asaját monitorútján kevert tiszta han-got, kiküszöbölve ezzel a terem- éskoncertakusztikai zavarokat. Stúdióminôségben hallgathatom a teljeshangképet, kompromisszumok nél-kül. A klubokban nem hangos a szín-pad, és a nagyszínpadon is könnye-dén beleillesztheted dinamikai játé-kodat az általad bekért, most már tel-jes hangképbe. Csodálatos érzés,amikor egy lassú dalban káván ját-

szod a kettô-négyet, és a füledben azenyhén effektezett (reverb) hang jönvissza, vagy amikor a seprôzést gyö-nyörûen a térbe beillesztve hallod já-ték közben. Ha jó minôségû fülmoni-tort választunk, a nagydob szemtele-nül szubosan köszön vissza. A telje-sítményed fele az, hogy hogyan ké-

szültél fel a koncertre, mennyit gya-koroltál, a másik fele, hogy hogyanés mit hallasz az elôadás alatt. En-gedjetek meg egy rövid reklámot ésegyben tesztet!

Microsonic Epic DD fülmonitor

Rátaláltam egy professzionális, ké-nyelmes és megfizethetô fejmonitor-ra. Ez a termék a többi, hazánkbaneddig kapható termékkel szembenkényelmes, mert a saját fülemre for-mázzák a fülmonitort. Amikor belép-tem a laborba, egy fülész szakorvosfogadott, és elôször is megvizsgálta,bemérte és felmérte a fülem állapo-tát. Második lépésben egy gyurma-

szerû mûanyaggal kitöltötték a halló-járatomat és ezzel levették a mintáta fülemrôl. Nem volt több két perc-nél, és nem volt fájdalmas, de mégrossz érzés sem. Ezzel a mûvelettelmegkapták a hallójárat negatívját,amivel elkészítették az elektronikáraöntött mûanyag házat, ami a dobhár-tyám elôtt áll meg. A fejlesztôk elér-ték, hogy nem kell nagy hangerô, amonitor szigetel, tehát csak azt hal-lom, amit visszakérek a monitoruta-mon. Teljes és tökéletes hangkép akétutas kivitelnek köszönhetôen,mert külön-külön hangsugárzó felel amagas és a mély hangok visszaadá-sáért. Ezt egy speciális elektronikaegészíti ki, hogy a hangzás teltebb,természetesebb legyen. Kompro-misszumok nélküli hangkép az ered-mény. Labor, hallójárat, dobhártya?Igen! Azért mertem belevágni, ésalávetni magam az eljárásnak, mertez a cég ötven éve hallássérülteknekkészít hallókészülékeket, és ôk a leg-kompetensebbek, ha fülrôl van szó.Az mp3 lejátszó hangerejét a felénéltovább nem tudtam felcsavarni, mertannyira hangos és kielégítô volt ahangja, de a nagydobnak sem kelltöbbé a monitorládából hátba vág-nia, mert a kétutas fejmonitorral tö-kéletes hangzást tudok elérni. Mi kellahhoz, hogy megszólaljon a motyó?Egy minimum két csatornás keverô-pult, amelynek fülhallgató bemene-tébe csatlakoztatom a MicrosonicEpic DD fülmonitort, az egyik csator-nára bekérem a monitorutamat, amásikra pedig a metronómot vagyhard discet, amit éppen a mûsormegkíván. Érdemes megfontolni,hogy egy 16 colos cin árából felszere-led-e magad egy hosszú távú szere-lemre – vagy megveszed inkább a ti-zenkettedik cinedet, vagy az egyelújabb duplázót. A színpadi komfortér-zet tehát nagyrészt a monitorrend-szertôl függ, annak helyes és okoshasználatától, na meg a felkészült-ségtôl, és attól, hogy mindig tisztafejjel, alkoholtól és egyéb szerektôlmentesen lépjünk fel a világot jelen-tô deszkára. Ha a témával kapcsolat-ban kérdésetek van, írjatok az alábbicímre: [email protected]

„hallgatni arany”Bordás József

Page 40: Dobos magazin 2009 03

» K E L E T I S Z É L40 D O B O S M A G A Z I N

SorozatokA következô kottapélda minden soraolyan ritmusokat, ritmusmondatokattartalmaz, amelyekben fôszerepetkapott a sûrû, sorozatos játék. Ilyen-kor leginkább tizenhatodos vagy an-nál kisebb értékû (1/32; 1/64) érté-keket használunk a ritmusok lejegy-zéséhez, mert így a kottai formájukeleve sûrû játékot sugall. A sûrûnteleírt, tizenhatodos és még kisebbértékekkel teli kottákat szokták„mákos” kottáknak is nevezni. (Fon-tos! Mivel a kottai lejegyzés egy re-latív rendszer, lassú tempó esetén(pl. bpm=30) még egy 1/16-os soro-zat is lehet „csigalassúságú”.)

Mint azt példáink is mutatják, a so-rozatoknak más és más szerepük le-het a különbözô zenei szituációknakmegfelelôen. Közös bennük, hogyvalamiféle folyamatosságot sugall-nak. Legtöbbször virtuóz hatást kel-tenek a hallgatóban. Technikaiszempontból is alapos felkészüléstigényel a zenében való alkalmazá-suk. Egyrészt jó kondícióban kell len-nünk, hogy „bírjuk szuflával”, más-részt az adott zenei környezethezigazodó, leginkább ízléses dinamikaieszközöket kell megtalálnunk. Gya-kori hiba, hogy automatikusan han-gos lesz az, ami gyors vagy sûrû.(Eszembe jut a mondás: Ne vegyünkfel két nyakkendôt!)

Az elsô négy sor inkább etûd jellegûritmusokat tartalmaz. Figyeljünk akézrendre, mert néha eltér a „meg-szokott”, váltott kezes kézrendtôl!(A második sort gyakoroljuk mindkétkézrenddel!) A sorozatok eseténcsak a kezdô kezet jelöli a kotta, atöbbi hang automatikusan váltottkezekkel játszandó. Az 5. sortól sû-rûbben találkozhatunk DUM és SLAPhangokkal. Ezek jellegükbôl adó-dóan hangsúlyosak. Figyeljünk arra,hogy a különbözô sorozatok elsôhangja hangsúlyos vagy hangsúlyta-lan-e, ugyanis a két megoldás más-más eredményhez vezet! Általánosjó tanács, hogy a ritmusok játszása-kor hangsúlytól hangsúlyig gondol-kozzunk, így formáljuk meg a hossz-abb-rövidebb motívumokat. A soro-zatok hangerejének beállításáranincs abszolút recept. Függ azok

hosszától, tempójától és hangsúlyo-zástól. Alapelvnek vehetjük, hogy ahangerô a zeneileg fontos (a motí-vumok jellegét leginkább megrajzo-ló) részeket vezesse fel, készítse elôvagy éppenséggel semlegességévelellenpontozza.Egy megjegyzés: a gyors, hangos,hosszú és egyhangú sorozatok „va-rázsa” hamar elszáll, nehéz utánaújra felépíteni egy egészséges zeneifolyamatot. Bánjuk okosan a soroza-tokkal!Mostani példáink hangzó anyagai isfelkerülnek majd a www.darbu-ka.hu, valamint a www.keonch-laszlofarkas.hu honlapokra. Tovább-ra is várom a rovattal kapcsolatosészrevételeket! ([email protected])Eredményes gyakorlást, jó játékot éssok sikert kívánok!

Keönch László Farkas

DARBUKAOKTATÁS

06 30 352 81 88

[email protected]

wwwkeonchlaszlofarkas.hu

Page 41: Dobos magazin 2009 03

K E L E T I S Z É L « 41« 2 0 0 9 » 0 3

Page 42: Dobos magazin 2009 03

» H A N G S Z E R42 D O B O S M A G A Z I N

Az úgy volt, hogy a nyolcvanasévek végén sokan álmodoztunkegy olyan dobról, ami fából készül,a fémszerelvények és állványok ki-bírnak akár háromnál több koncer-tet is, sôt, ha már lehet, nézzen kijól az a szerkó... Ezen kritériumokatremekül teljesítette (volna, ha épplehet ilyesmit kapni akkoriban itt-hon) a Pearl képkategóriás, Exportnévre hallgató sorozata, mely szé-riából idôközben a legtöbbet adtakel világszerte, de Távol-Keleten úgygondolták, ideje váltani, mert eljárfelette az idô. Meg is érkezett azutód, ami a Vision nevet kapta, ésmost már csak meg kell várnunk akövetkezô 20-30 évet, hogy kiderít-sük: vajon meg lehet-e ismételni arégi nagy sikereket az új név alatt?

A testek

Haladjunk szépen, sorjában. A közép-kategóriás dobokat általában szettbenvehetjük meg a legkedvezôbb feltéte-lekkel, a tesztelt szerkó a VBX 925Skódnév alatt a következôket tartalmaz-za: 22x18” nagydob, 10x8, 12x9” fú-ratlan tamok, 16x16” állótam, 14x5,5”Sensitone Steel pergôdob. A Visionalapkoncepciója a „6/8 elv” néven fu-tó elgondolás, miszerint a tamok 6 ré-tegûek és 7,5 mm vastagok, a lábdo-bok pedig 8 rétegbôl állnak össze, vas-tagságuk 10 mm. Ezzel valójában nemújítottak semmit a Pearl mérnökei, hi-szen évtizedek óta bevett gyakorlat azilyesmi a profi szériák esetében, de aztel kell ismerni, hogy a Vision szintjénez nem nevezhetô mindennapos gya-korlatnak. A testek a sokat reklámozottSST (Superior Shell Technology) eljárás-sal készültek, mely a Pearl saját fej-lesztése, és lám: a dobok köralakjára,külsô-belsô felületére, és felfekvô élei-re nem lehet semmiféle panaszunk!A külsô megjelenés (a lábdob fakává-ját is beleértve) az igazán megnyerô„Orange Zest” (leginkább a gyöngy-ház-narancs a megfelelô magyar kife-jezés) szín következtében gyorsan ra-bul ejti a felhasználó tekintetét, a bel-sô felület kidolgozása pedig a kiváló

minôségben elvégzett finomcsiszolás-sal a kritikus szemlélôt is könnyedénmeggyôzi. A felfekvô élek 45 fokos le-törésûek, és finoman legömbölyítet-tek. A krómozott acélpergô 1 mm vas-tagságú, a sodrony tiszta felfekvése ér-dekében 2,3 mm mélységû mélyítésttalálunk a sodronyváltó alatt, mindkétoldalon. Bôrök tekintetében szinténkényeztetnek bennünket: a Protonefantázianév alá rejtett ütôfelületek alábdob mindkét oldalán Powerstroke 3minôségûek, a tamokon dupla rétegû(mondjuk rá, hogy Emperor-szerû) ütô-bôrök, és egyrétegû (Ambassadornakmegfelelô) clear rezók kaptak helyet.A pergôre a jól bevált Single Ply Coated(Ambassador ez is, csak „cukros” felü-letû), és Pearl SS Snare Side (a pergôk90%-ára ilyen bôr kerül a világban,Ambassador Snare-ként is ismerjük)kombináció került.

A vasak

Van az úgy, hogy a felsô kategóriafémszerelvényei kisebb változtatásokután „átöröklôdnek” az alacsonyabbárfekvésû szériákra. Itt is ilyesmi tör-tént, a Pearl Masters „Bridge-type”csavarházai némi átalakítást követôenmár a Vision szépségét hivatottakemelni, mellesleg a mindössze kétponton a testekhez rögzített babák aszabadabb rezonancia elérésében isfontos szerepet játszanak. A fúratlanfelsô tamok az „I.S.S” rendszerû, kává-hoz erôsített tamtartókon függenek,ami nekem személy szerint nemannyira szimpatikus, mivel így az 1,6mm vastag fémkávák erôs csavarodá-si hatásnak vannak kitéve, de átlagosjátékmód esetében megteszik, amitkell. Az álló tam lábai az „Air-suspen-sion” elgondolás jegyeit viselik, szin-tén a szabadabban rezgô fatest szem-pontjait figyelembe véve, és stabilitá-sukkal semmiféle gond nem adódik.A lábdob gumiról fémtüskére válthatókitámasztó lábai, illetve a tamtartókalapja ugyancsak ilyen megoldást ka-pott, szépek is, jók is… A legszimpati-kusabbak a nagydobkávák kávafogókarmai, amelyek kompletten a Mas-

Pearl Vision VBX tersbôl származnak, vastag öntvény-darabok, amelyek gumibetéteik segít-ségével abszolút precíz hangolásttesznek lehetôvé, és ami (talán) mégfontosabb: szóba sem jöhet olyasmi,hogy a gyönyörûen lakkozott fakávákmegsérüljenek. Ezek után szinte ter-mészetes, hogy az összes vasat gumi-alátétekkel választják el a fatestektôl.A TH900l jelzésû tamtartó karok foko-zatmentesen állíthatóak, ami nagyelôrelépés az elôzô megoldásokhozképest. Mivel a pergôdob Sensitone tí-pusú, joggal várhatjuk el, hogy kiválóminôségû darabot kapjunk a kezünk-be, és nem is kell csalódnunk. A testközepén végigfutó barázda a szerke-zeti stabilitás növeléséért felelôs, asodronyváltó pedig kétféle állásbanrögzíthetô, így a testtel párhuzamos,illetve a testre merôleges nyitás-zárásis lehetséges. A sodrony beállításakönnyed mûveletté válik, és a beállí-tás precíz megtartása sem probléma.

A hangok

Évtizedek óta folyik a vita arról, hogymilyen fából érdemes dobot készíte-ni. A nyírfa, amely sokáig a gyártókelsô számú választása volt, ma újraelfoglalni látszik az ôt megilletô he-lyet a rangsorban, melyben nagy sze-repet játszik a nyírfából nyerhetô„univerzális hang”. Gondoljuk csak el,hogy a stúdiófelvételek steril hangta-ni körülményei között sokak általelônyben részesített nyírfadobok akoncertek távolról sem zajmenteskörnyezetében is nagyszerûen meg-állják a helyüket!A tesztelt szett lábdobja a beépítetttompítással felvértezett bôrök segít-ségével „úgy általában” nagyszerûhangot produkál, zavaró csengés-bongás nélkül. A 18” mélységnek kö-szönhetôen egészségesen zengô telt-ség az eredmény, egyéni ízlésünknekmegfelelôen azonban lyukasztottfrontbôr és esetleges tompítás segít-ségével tökéletesen a saját fülünknektetszô hangzást érhetünk el. A közép-tartományban kissé visszafogott alap-hang nem szûkölködik a mély rezo-nanciák terén, és a magas frekven-ciák megléte miatt megfelelô „él” kí-séri a csattanós rúgásokat, fôleg, hamûanyag fejû pufnival kínálgatjuklábdobunkat.

Page 43: Dobos magazin 2009 03

H A N G S Z E R « 43« 2 0 0 9 » 0 3

A tamok szintén hozzák a nyírfára jel-lemzô tulajdonságokat, a gyári kétréte-gû bôrökkel kellô attack mellett mode-rált lecsengést, amit valószínûleg a fi-noman lekerekített felfekvô élek okoz-nak, mint ahogy azt a kissé elmosottösszhatást is, amit percenkénti magasütésszámú játékmód mellett tapasztal-hatunk. Ez ebben a kategóriában ter-mészetesen egyáltalán nem értékelhe-tô negatívumként, a VBX tamjai így ismessze a hasonló szintû dobok átlagafölött teljesítenek. Nem meglepô, hogyamikor egyrétegû, coated bôrök kerül-tek a tamokra, kristályosan csengô,profi dobokat megszégyenítô hangokatcsalogathattam elô, és bár ez egy „gaz-daságos” szériának készült (tehát agyártó által becsomagolt bôrök is kielé-gítôen teszik a dolgukat), minimálisplusz befektetéssel egyenesen briliánshangzást érhetünk el!Ha már Sensitone, akkor a sokoldalú-ság a mérvadó. A pergô ugyanis nagy-szerûen illeszkedik a tamok és a lábdobkínálta egységhez, a magas tartomá-nyokban (ez, ugye, nem meglepô egyfémpergônél) igazán pregnáns, átütôerejû a szonikus élvezet, az én ízlésem-

nek fôleg a feszesebb hangolás általelérhetô, kompakt hangzás okozottkellemes csalódást. Lazábbra engedettütôbôr esetén egy meglehetôsen tom-pa, leginkább puffogó, a hetvenesévekre jellemzô hangot produkál, ami– az erre fogékony kollégák esetében –akár elôny is lehet. Mindenesetre min-denféle hangolás esetén megmarad apergôdob érzékenysége, a sodronyágykimélyítésének köszönhetôen egyetlendobverôérintés sem marad viszonzat-lan. Az 1,6 mm vastag kávák jól tolmá-csolják a kávás megütésekbôl szárma-zó plusz rezonanciákat, pop-rockzené-ben igazán nagyszerûen használhatópergôt kapunk, természetesen az eset-leges bôrcsere itt is sokat változtathataz összképen.

Összegzés

Azzal kezdtem az elején, hogy anyolcvanas években csak álmodozhat-tunk ilyen szintû dobfelszerelésekrôl.Ma viszont már mindenki számáraelérhetô ez a fajta minôség, aminagyban köszönhetô a gyártók hazaiképviseletének, illetve természetesen

a piac által diktált egyre magasabbkövetelményeknek, melyek egyre ko-molyabb mércéhez kötik a hangszerekmegjelenését, valamint a dobok általkínált szolgáltatások szintjét. A PearlVision VBX (és a Vision termékcsalád)egy nagyon kiérlelt fejlesztési folya-mat eredménye, melyet a nagy múltúcég újabb „világverô” terveinek esz-köze lehet. Persze ebbôl az egészbôlmi, a felhasználók jövünk ki a legjob-ban, hiszen ez a cucc a maga 259.900forintos árával (mely tartalmazza az 5darabos hardverszettet is a Pearl 900szériából) abszolút versenyképes amai piaci körülmények között, az árá-hoz mérten rendkívül jól használható,sokoldalú eszköze lehet bármely do-bosnak kis hazánkban. A forgalmazóTam-Tam Dobcentrum háza táján tettkötetlen látogatás, a Visionnel való is-merkedésre szánt idô biztosan nemfog haszontalanul eltelni. Az pedig,hogy megismételhetôek-e az elôd-széria piaci eredményei, tényleg csakhosszú évek múlva derül ki. Részem-rôl mindenesetre nem táplálok kételyta siker felôl.

Indi

Page 44: Dobos magazin 2009 03

» I N T E R J Ú44 D O B O S M A G A Z I N

Vissza a gyökerekhezA ZZ-Top dobosának, Frank Beardnekaz interjújával kapcsolatban a dolgoknem álltak túl jól. Egy nappal a hóna-pokkal ezelôtt megbeszélt interjú-idôpont elôtt lemondta a turnéme-nedzser a találkát. Az ok az volt,hogy a ZZ-Topnak az egész turnéalatt kisebb sajtótájékoztatókat kel-lett tartania. Külön interjúról szó semlehetett. Aztán késôbb mégis úgyalakultak a dolgok, hogy az egyikkoncertállomás helyszínén a back-stage-ben összeakadtam FrankBearddel, aki készségesen válaszoltminden kérdésemre.

– Mesélnél arról, hogy kerültél a dobközelébe?– Eredetileg nem is érdekelt a zene.Középiskolába jártam, és lelkes base-balljátékos voltam. Aztán megláttama Beatlest az amerikai „Ed SullivanShow”-ban, ez 1964-ben történt, ésaz volt a benyomásom, hogy ezek asrácok, amit ott csinálnak, az valamifantasztikus. És így kezdtem a dobiránt érdeklôdni.– Tehát Ringo Starr volt az elsô do-boshôsöd?– Aha, így is fogalmazhatjuk. Láttam acsajokat sikítozni, láttam, hogy Ringoés a többi Beatle lábai elôtt hevernek,és azt gondoltam: ez az, amit én isakarok. Addig egyik napról a másikraváltozott az érdeklôdésem. Azonbanettôl a pillanattól fogva csakis dobosakartam lenni.– És már kezdettôl fogva csak a dobiránt érdeklôdtél? – Valamilyen meg nem magyarázhatóokból kifolyólag csak a dob érdekelt.Ôszintén szólva fogalmam sem voltsemmirôl, csak annyit tudtam, hogy do-bolni akarok.– Zenész családból származol?– Nem igazán. Az apám kicsit tudottszájharmonikázni, de ezen kívül senkisem foglalkozott zenével a családban.– Mi történt Ringo és a Beatles felfe-dezése után?– Elôször is otthon mindenféle dobo-zokon és párnákon doboltam zenére.Megkértem a szüleimet, hogy vegye-nek nekem egy dobot. Egy évig nyúz-

tam ôket, mire végre megvették, ésaddigra már volt néhány iskolai zene-karom. Alapjába véve hasonlóan kez-dôdött, mint minden más zenésznél.– Emlékszel még a legelsô dobodra?– Persze. Ez olyan, mint az elsô nagyszerelem, amit soha nem felejtesz el! Azelsô dobomat Lyrának hívták, egy be-vásárlóközpontban vettem.Egy nagydobból, egy pergôbôl, egytamból, egy cintányérból és egylábcinbôl állt. Ez összesen úgy 200 dol-lárba került, ami még az akkori idôkbenis olcsónak számított. A dob ennekmegfelelôen eléggé amatôrnek tûnt, decsak erre futotta. – Volt valaha dobórád?– Nem, soha. Különbözô iskolai ban-dákban játszottam, és amikor egy na-pon Fort Worhtben, a Cellar Clubbanléptünk fel, ahol az összes jó zenészmunka után összejött, találkoztamegy bizonyos Toodie Toddie nevû fic-kóval, aki kitûnôen dobolt. Figyelme-sen hallgattam, mutatott pár trükköt.– Ekkor még a Lyra dobod volt?– Igen, mint említettem, minôségilegmaga volt a pokol, de arra mégis jó volt,hogy játszhassak vele.– Mikor kaptad meg az elsô profihangszeredet?– Hát azt egy kicsit késôbb. Egy nagy-áruházban dolgoztam, amiben majd-nem minden kapható volt, amit eltudsz képzelni, a bicikliktôl kezdve ahangszereken át az evôeszközökigminden. Ebben az áruházban minden

nap egytôl hatig dolgoztam, plusz aklubba jártam, és ott éjfélig játszot-tam. Minden pénzemet összespórol-tam, és megvettem egy olyan dobot,mint amin Ringo játszott, egy Ludwig„Black Oyster Pearl”-t, pontosan, minta Beatlesnél. – Mennyibe került ez akkoriban?– Ha jól emlékszem, kb. 600 dollár,tehát viszonylag elérhetô.– Akkoriban zeneileg inkább aBeatles felé húztál, mint a blueshoz?– Egyszerûen azt játszottuk, amit min-denki más. Beatles-dalokat, és más,akkori popszámokat adtunk elô. Aztánmegjelent a Cream meg Jimi Hendrixa láthatáron, és a játékom jobbá ésrockosabbá vált.– A zenekaraid kizárólag triók voltak,vagy esetleg nagyobb formációk is?– Nagyon különböztek. Volt olyanbandám, amelyik három, de voltolyan is, amelyik négy, öt vagy hattagból állt. Az egyetlen, ami nem voltköztük: egy igazi bigband. – Mely felállásokat részesítettedelônyben?– Mindig is kedveltem a triót, mertott dobosként sokkal több a lehetô-séged. Leginkább a gitáros feléorientálódom, és több teret hagyok abasszusnak. – Hogy kerültél a ZZ-Topba? – A már említett Cellar Clubból háromlétezett, egy Fort Worthben, egy Dal-lasban és egy Houstonban. Ezekmindegyikében játszottunk, és egy-szer éppen a houstoniban az AmericanBlueszal (ami Dusty Hillbôl és a testvé-rébôl, Rockyból állt), amikor felhívottegy orgonista barátom, akinek BillyGibbonsszal volt bandája, hogy dobostkeresnek. Így kezdôdött a ZZ-Top.Az orgonista basszuson is játszott, min-dig cserélgette a kettôt. Aztán néhányhónap múlva elvett egy stewardesst,akit a légitársasága átrakott egy másikországba, ô pedig ment vele. Aztmondtam Billynek: „Ismerek egy fa-zont, aki tökéletes lenne nekünk.” Te-hát felhívtam Dustyt, és egy hatalmasjammelés után megkapta a melót.– Vissza tudnál emlékezni erre a leg-elsô próbára?– Igen, természetesen! Nagy pilla-nat volt, egybôl éreztük, hogy egy-másnak lettünk teremtve. Úgy hét-nyolc órát próbáltunk, addigra márkét Ludwig „Black Oyster Pearl” cuc-

Page 45: Dobos magazin 2009 03

I N T E R J Ú « 45« 2 0 0 9 » 0 3

com volt. Összeraktam ôket egy kispróbateremben, és szétjátszottuk azagyunkat. – Már az elsô pillanattól fogva tud-tad, hogy ez a banda többre hivatott?– Hát ja, mindenképpen észrevet-tem, hogy ebben az együttesbenvan lehetôség.Az ilyet egybôl lehet érezni, de azértazt tudni kell, hogy baromi sok szeren-csére van szükség, hogy felkerülhess anagyok közé. Annyi sok jó banda van,és olyan sok hihetetlenül jó zenész,akiknek ez sosem sikerül. Ezt nem le-het megtervezni. - Mikor indult be igazán a karrieretek?- Szerintem a sok showban, ahol elô-zenekarként szerepeltünk, olyan ban-dákkal, mint a Uriah Heep meg a DeepPurple. Aztán egész Texasban, Louisia-nában és Oklahomában játszottunknagy együttesekkel, és a bulijaink jóhíre hamar elterjedt, olyannyira, hogykövetkezô lépésként már egész Ame-rikát körbeturnézhattuk. Játszottunk aDeep Purple-lel, Alice Cooperrel, JanisJoplinnal, és nagyon jó reakciókat kap-tunk a közönségtôl. Úgy gondolom,hogy ez volt a karrierünk legfontosabbmotívációja. Az embereket még NewYorkban is megtudtuk gyôzni, min-denhol nagy sikert arattunk. – Szereted a régi albumaitokat? – Igen, a régebbi lemezek a kedven-ceim. Akkoriban azt játszottuk, amiegy triónak való volt, hárman játszha-tó bluest-rockot. És még mindig a TresHombres-t tartom a legjobb albu-munknak. – Mert ez a karrieretek legautentiku-sabbika?– Igen, a Tres Hombres már akkoreltalálta az ízlésemet, és ez máig isígy van. Ez egyszerûen egy csodála-tos felvétele a bandának, amellyelpontosan tudtuk, hogy mit akarunk.Ezzel nem akarom a többi felvételtlealacsonyítani, de számomra a TresHombres mestermû.– Szerinted változott azóta a dobjá-tékod?– Szerintem igen. Ugyanúgy változott,ahogy az idôk egyetemesen változ-nak. Amikor a nyolcvanas évekbenpopra orientálódott blues-rockot ját-szottunk, olyan albumok jöttek létre,mint az Eliminator vagy az Afterburn-er. De aztán visszatértünk a gyöke-reinkhez.

– Szeretted az Eliminator-idôszakot? – Igen, bár azon a lemezen csaknagyon laza popdobolás hallatszik,mégis az hozta meg számunkra avilághírt, amirôl sokan csak álmo-doznak.– Kik a legnagyobb példaképeid?– Nem tudom, hogy példaképeknek le-het-e ôket nevezni, de természetesensok olyan zenész van, akiket nagyszerû-nek tartok. Ide tartozik Gene Krupa,Cozy Cole, de Elvin Jones, Buddy Rich is,és természetesen legnagyobb kedven-ceim egyike, Ginger Baker. Ide tartoz-nak olyan fantasztikus mûvészek, mintRichie Hayward a Little Featbôl, akivelprivát is jó barátságban vagyok. AzAllman Brothersbôl szeretem Jaimer ésButch Trucksot, és természetesen nemszabad kifelejteni a fantasztikus TerryBozziót. Billy Cobham mindenképp, ésPeter Erskine-t és Dave Grohlt is nagyonérdekesnek találom. – Manapság a ZZ-Top ismét blueso-sabban játszik, és inkább a régebbi al-bumaitok felé orientálódtok. Ez a do-bolásodra is érvényes?– Igen, abszolút. Biztosan másképpjátszom, mint 25 éve, de a zeneiirányzat megint olyan, mint az igazánkorai mûveken.– Mondanád-e, hogy a fiatal FrankBeardöt hallhatjuk, több tapaszta-lattal?– Igen, talán én is így fogalmaznék.Tulajdonképpen megint oda értünkvissza, ahol 1970-ben elkezdtük.– Ez az aktuális dobodra is elmond-ható?– Hát az természetesen velem és abandával nôtt együtt. A dobot, ame-lyet a színpadon látsz, 15 éve hasz-nálom, de ezen kívül még kb. 20dobfelszerelésem van.– És hol tárolod ôket?– Egy nagy raktárban van a legtöbbeltéve, négy szerelést pedig otthontartok. – Vannak idôszakok, amikor egyál-talán nem nyúlsz verôkhöz? Léte-zik-e privát Frank Beard?– Igen, természetesen. De hozzákell tennem, hogy nagyon kevés aszabadidô. Legtöbbször turnézomvagy stúdióban vagyok. De van egykicsi nyaralóm Austinban, amibe szí-vesen elvonulok. Ott van egy csó-nak, amivel hajókázom, pecázom ésvízisíelek, meg egy kicsit lovagolok.

– Vannak-e még célok, amiket ha-talmas sikereitek ellenére idáignem értél el? Mi motivál téged mégma is?– Azt hiszem, hogy azért vagyunktöbb mint negyven éve együtt, mertnem vettünk részt a csili-vili sztárba-darságban. Mi mindig csak a követ-kezô napra és koncertre gondolunk,és ha a show ma este jól sikeredett,akkor holnap az a célunk, hogy újraelkápráztassunk. Hogy még mindigszívesen játszom együtt velük, azazok a pillanatok miatt van, mintamikor egy koncert közben Billy hir-telen hátranéz, és a mimikájával aztfejezi ki, hogy „Hé, haver, ezt mosttök jól játszottad!” Ez hajt elôre,ezek azok a pillanatok, amik minde-nért kárpótolnak!– Ez úgy hangzik, mintha még min-dig nagyon élveznétek a koncertjei-teket.– Arra mérget vehetsz! Ez még min-dig az, amit a legszívesebben csiná-lunk.

D.M.Köszönet: Apró Daninak

egyénre szabott doboktatás

kezdôknek és haladóknak

INFÓ: Hollósi LászlóMobil: 06 30/261-8826

Page 46: Dobos magazin 2009 03

» H I R D E T É S46 D O B O S M A G A Z I N

V E I G E R . H A N G S Z E R T O K . @ T - O N L I N E . H U • W W W . V E I G E R . H U

HANGSZERTOKGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.8790 Zalaszentgrót, Malom u. 16.

Tel.: 06 20 981-5027, Fax: 06 83/360-12606 30

Page 47: Dobos magazin 2009 03

H I R D E T É S « 47« 2 0 0 9 » 0 3

Page 48: Dobos magazin 2009 03

» H A N G S Z E R48 D O B O S M A G A Z I N

Tamburi mundi I. – A brazil pandeiroVan, akinek ismerôsen csenghet acím, de itt most nem az éventeFreiburgban megrendezésre kerülôkeretesdob fesztiválról lesz szó, báraz is megérdemelne egy részletestudósítást.

Jelen cikk egy olyan sorozat elsô ré-sze, amelyet végigkövetve az olvasómegismerkedhet a tamburinok,vagyis csörgôdobok világszerte leg-nagyobb népszerûségnek örvendôváltozataival. Ha egy magyar átlag-ember meghallja a „csörgôdob” szót,valószínûleg egy gyerekjáték, egytáncoló cigánylányt ábrázoló roman-tikus festmény, vagy egy mozgás-kényszeres rockénekes fog eszébejutni, és nehezen tudja elképzelni,hogy lehet ebbôl a témából soroza-tot indítani. Pedig egy ilyen kicsi ésegyszerû hangszer értô kezekbenrendkívül széles dinamikai és hangu-lati tartományban tud megszólalni,el tud vinni a hátán egy egész zene-kart, de akár szólóban is megállja ahelyét. Ezen kívül a témának aktuali-tása is van, hiszen ezek a hangszerekis kezdenek kilépni hagyományosközegükbôl, és meglepôen jól mû-ködnek modern mûfajokban is, le-gyen az akár jazz, funky, vagy drumn’ bass. Különösen igaz ez a brazilpandeiróra, amit a következôkbenkísérlek meg bemutatni.Ránézésre tényleg nehezen hinné az

ember, mire képes ez a dob, hi-szen egy tipikus csörgôdobrólvan szó, ami mindössze a kiscintányérokkal szerelt keret-

bôl, és a csavarokkal ráfe-szített bôrbôl áll. Közvet-

len ôse a portugál pan-dero, vagy spanyolpandereta, amit jel-lemzôen utcai felvo-nulásokon, karne-válokon használ-tak, és játéktech-nikája nagyjábólkimerült az arti-kulálatlan csap-kodásban és rá-zásban. Ez a

dobfajta egyébként mór közvetítés-sel került az Ibériai-félszigetre vala-mikor az elsô évezred fordulója kö-rül, mint az arab-perzsa daf négy-szögletes változata. Lám-lám, mégis“Keletrôl jön a fény”! Az eredetilegkétfenekû adufe (a-daf-e) belsejébeszereltek csörgôket. A latin eredetûpandera (pandus = hajlított) nevetvalószínûleg azután kapta, hogy anégyszögletes keretet egy darab fá-ból hajlítottra cserélték.A hangszer története akkor vettalapvetô fordulatot, amikor a Brazí-liába hurcolt afrikai fekete rabszol-gák kezébe került, és a fôbb játék-technikai elemek a szamba kialaku-lásával párhuzamosan nyerték elmai formájukat. Jellemzô érdekes-ség, hogy a szamba, Brazília nemze-ti tánca egyes források szerint erede-tileg a láncra fûzött rabszolgák moz-dulatait imitálta. A szambát eleintenem a nagyvárosi karneválokon, ha-nem kis falusi összejöveteleken tán-colták, és ennek megfelelôen a kísé-rôzenekar felállása is egyszerûbbvolt, hiszen nem volt szükség arra azágyúdörgés szintû hangerôre, ami akarneváli batucada dobzenekarok,ún. bateriák sajátossága. Az éneketpengetôs (cavaquinho, bandolim) ésritmushangszerekkel, sokszor egyszál pandeiróval kísérték. A szamba-zenekarok mellett a pandeiro fontosszerepet játszik a népszerû afro-brazil harcmûvészet, a capoeira ze-nei kíséretében is. Remélem, sikerültfelcsigáznom az olvasó érdeklôdésétannyira, hogy rátérhetek a hangszerés a technika részletesebb leírására.A mai pandeirók testét egy 4,5 cmszéles, 10” átmérôjû, könnyû fából,általában fenyôbôl hajlított gyûrû ad-ja. Erre van ráfeszítve, jobb esetbenkettesével elhelyezett menetes fe-szítôkampókkal és egy fém gyûrûvelegy nem túl vastag kecskebôr. A ke-retre vágott résekbe van rögzítve to-vábbá 5 pár egymás felé fordított,kb. 5 cm átmérôjû cintányér úgy,mint egy-egy lazán csukott lábcin-pár. Ez az elhelyezés teszi lehetôvé,hogy rázáskor, ütéskor a csörgés ne

mosódjon össze, mint a csörgôdo-boknál általában, hanem konkrétlüktetése legyen. A legjobbak a kéz-zel készített hangszerek, de vannakjó minôségû gyári darabok, és olcsó,mûanyag testû és membrános típu-sok is. Ezek közül az általunk prefe-rált és forgalmazott márkák aContemporanea, RMV, IZZO.A játékos a hangszert csak az egyikkezével üti (!), a másikkal pedig kb.vízszintesen tartja, mégpedig úgy,hogy a tartó kéz hüvelykujja a bôr fö-lé kerül, és a többi ujj markolja a ká-vát. Így tudja hüvelykujjal feszíteni,középsô ujjal pedig alulról dempfelnia bôrt, vagyis így tud játszani a hang-magassággal és a hangszínnel. En-nek megfelelôen kicsit lazára kell en-gedni a bôrt, hogy szép basszusa le-gyen, és jól reagáljon a nyomásra.Mint ahogy korábban utaltam rá, apandeiro-játék jellegzetessége, hogyfolyamatosan szólnak a nyolcadok acsörgôkön, ami a hangszer alapmoz-gásának, a két kéz egyfajta együt-tjátékának az eredménye: az ütô kéza tenyér aljával és az összezárt ujjakvégével felváltva, egészen a kávánálüti a dobot, a tartó kéz pedig a csuk-ló minimális elforgatásával az ütés-pontokat közelíti a kéz felé. Ebbôl amozgásból tér ki az ütô kéz az adottritmust definiáló mély és magashangok megszólaltatására. A basszushangok hüvelykujjal, a kávától3–4 cm-re, a magasak pedig a bôrközepén egy slap jellegû ütéssel szó-laltathatók meg. Ez a slap ütés úgytörténik, hogy a játékos a lazán tar-tott ujjait kb. egyszerre ejti a bôrreúgy, hogy egyúttal le is fojtja azt. En-nek megfelelôen egy szamba alap-ritmus kb. így néz ki (B=basszus,S=slap, x=csörgô):| B x x x | B x x S |Fontos, hogy a második basszus ma-gasabb hangon szóljon. Ha ezt tud-

Page 49: Dobos magazin 2009 03

H A N G S Z E R « 49« 2 0 0 9 » 0 3

juk, szinte bármilyen dob groove-otössze tudunk rakni, hiszen a csörgôka lábcint, a slap a pergôt, a hüvelyk-ujjas ütések a lábdobot és – a bôrtfeszítve – a különbözô méretûtomokat tudják helyettesíteni. Aztánjöhetnek a díszítések és variációk: amegfelelô idôben billentve a hang-szert duplázni lehet a csörgôket; azütô kéz kávához viszonyított helyze-tét változtatva lehet játszani a bôr-hang és a száraz csörgôhang arányá-val; a tartó kéz tudja szabályozni acsörgôhangok erôsségét, vagy hang-súlyozni is tud, akár az ütésektôlfüggetlenül is; és még sok egyéb öt-let a zenész kreativitásától függôen.Egy technikát még kiemelnék, amiszintén jellemzô a hangszerre, ésmindenki használja, aki kicsit is admagára: ez egyfajta roll, ami úgy jönlétre, hogy úgy tologatjuk az ütô kézvalamelyik ujját a bôrön, hogy az fo-lyamatosan pattog rajta. Ezt a tech-nikát úgy is lehet alkalmazni, hogyaz ujjunk 8-as alakot „rajzol” a bôr-re, ami folyamatos, változtatható in-tenzitású hangot eredményez, de ezelég sok gyakorlást igényel.Ennyi fért a rovatba, remélem, sike-rült felkeltenem az érdeklôdést apandeiro és a sorozat további részeiiránt. Mivel zenérôl és hangszerekrôlnehéz szavakon keresztül teljes képetkapni, javaslom mindenkinek, hogykeressen rá a youtube-on a követke-zô nevekre: Airto Moreira, MarcosSuzano, Marcus Santos, Ron Powell.Aki pedig még közvetlenebb tapasz-talatra vágyik, azt szeretettel várjukaz Ethnosound Világzenei Hangszer-boltban (www.ethnosound.hu 1088Bp., Krúdy u. 7., tel.: 266-8105), ahola pandeiro mellett megnézhet, ill. ki-próbálhat sok más érdekes hangszert,oktatóanyagot, cd-t.

G.J.

Page 50: Dobos magazin 2009 03

» T U D Ó S Í T Á S50 D O B O S M A G A Z I N

Sikersztori LondonbólKeveset lehet manapság DörnyeiGábort Magyarországon látni. Deaggodalomra semmi ok, csak a ko-rábban megszámlálhatatlan fellé-pést bonyolító mûvész (Lerch IstvánBand, Jazzpression, Dörnyei Quartet,Magyar Rádió Zenekara, HorváthKornél–Dörnyei Gábor duó) két év-vel ezelôtt Angliába, Londonba tet-te át a székhelyet, hogy új pályafu-tást kezdjen.

A 2007 októberében megtartott nagysikerû, teltházas Drums, Music andFriends! lemezbemutató koncertje ésDVD felvétele után dobosunk egysze-rûen összecsomagolt, hogy a ködösAlbionban mérje össze tudását angolkollégáival. Az elsô néhány hónaposeszeveszett keresgélés és kapcsolat-építés után hamar felfigyeltek a ma-gyar ütôsre, és az alkalmi fellépésekmellett már állandó zenekari meghí-vások is kezdtek érkezni a magánta-nítványok hada mellett. Így történt,hogy a Funk Collective zenekar szaxo-fonosa beajánlotta Gábort egy tanáriállásra, és a próbatanítás után embe-rünk a londoni Harris Academy Ber-mondsey dobtanára lett. Egy másikajánlásnak köszönhetôen elkezdettdolgozni Andy Whitmore-ral, az Ato-mic Kitten, Kool & the Gang, DanniiMinogue, Peter Andre, Lemar produ-cerével, aki a rövid ismeretség ellené-re már több lemezfelvételen is alkal-mazta. Ahogy teltek a hónapok, a dobiskolákés zeneakadémiák is tudomást sze-reztek Gáborról, és felkérték mester-kurzusok tartására. (Drumsense, Aca-demy of Contemporary Music, az ACMkurzusát együtt emlegetik DaveWeckl, Simon Phillips, Horacio Hernan-des elôadásaival, lásd www.gabor-dornyei.com)Még 2001-re tehetô az ismeretségJackie Houldennel (a kanadai SABIANcintányérgyártó cég alelnökével), akiaz azévi Dobosok Farsangja után rek-lámszerzôdést (endorsementet) aján-lott mûvészünknek.2008 nyarán a londoni Drummer LiveFesztiválon történt találkozó után sze-

mélyesen ajánlotta be a magyar do-bost a német SONOR dob cégnek, akika magyar zenetörténelemben eddigegyedülálló módon szintén reklám-emberüknek választották, és honla-pukon is szerepeltetik angliai en-dorsereik között. Hasonlóan jutottakmegállapodásra az amerikai AQUARI-AN dobbôr gyártó céggel is, ahovaColin Woolway, a Drumsense nemzet-közi dobiskola tulajdonosa és vezetôjejavasolta Gábort. Ezek után már nem-csak Angliaszerte, de Skóciában, Hol-landiában és Németországban is ven-dégszerepelt.2008 decemberében az ausztrál OUT-RANCE jazzkvartett stúdiófelvételéndolgozott együtt Mike Guy-jal. Ô a2009-es Thriller UK/ EU turné zeneivezetôjeként javasolta ôt a show pro-ducereinek, akik korábbi stúdiórefe-renciái, ajánlásai és a nemzetközimeghallgatás-sorozat után Gábortválasztották a nagyszabású MichaelJackson Tribute Show dobosának, és2009 februárjában elindultak a hathó-napos, Angliát, Hollandiát, Skóciát,Lengyelországot, Waleset, Csehorszá-got és Németországot érintô turnéra.A feszített sorozat közben még 2009áprilisában hazalátogatott, hogy nagykedvencével, Horacio „El Negro”Hernandes-zel közösen fellépjen aCeglédi Dobosgálán. A BirminghamiDrumfesten találkozott ismét DomFamularóval, aki az Atrium Hyatt-beliközös fellépésükre emlékezvén be-ajánlotta Gábort a világ elsô számú

dobverôgyártó cégének, az amerikaiVIC FIRTH-nek, akik szintén szerzôd-tették. A THRILLER turné fantasztikus sikererévén sejteni lehetett, hogy folytatásvárható, de Michael Jackson halálese-te ezt még jobban megerôsítette. Fel-kínálták Gábornak a következô kilenc-hónapos Thriller UK/EU 2009/10-esturnét, amivel jelenleg is úton van.2009 októberében hosszas szervezésés egyeztetés után meghívást kapottEurópa legnagyobb dobegyetemére, aDRUMTECH-Londonba, ahol HorváthKornéllal közösen tartottak elôadásttHUNder Duo programjukból. A bemu-tatónak fantasztikus visszhangja volt,ami számos fontos kapcsolatot hozott,és újabb ajtókat nyitott meg a nemzet-közi porondon mûvészünk elôtt. Töb-bek között Anglia egyik legnagyobbdobos-szervezôje figyelt fel rájuk, éselvállalta a duó menedzselését.Idôközben Gábor egy gyönyörûen ki-vitelezett vadonatúj website-tal is je-lentkezett, ahonnan még több részle-tet megtudhatunk kalandos pályafu-tásáról, hallgathatunk és nézhetünkvadonatúj és régi audió- és videó-felvételeket, valamint egy hatalmasfotógalériában is böngészhetünk.www.gabordornyei.comEzek után elmondhatjuk, hogy Dör-nyei Gábor jövôje rendkívül ígéretes.Lehet, hogy lesz egy nemzetközileg isismert és elismert mûvészünk hama-rosan?

D.M.

Page 51: Dobos magazin 2009 03
Page 52: Dobos magazin 2009 03