XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM2011. április – július

450 FT

INTERJÚK

ZSOLDOS BÉLAGULLI BRIEMSOLTI JÁNOS

AGEAN CUSTOM SZÉRIAALESIS DM10 STUDIO KIT

BENNY GREB SIGNATURE SNARESPEED KING

INDAI KANJIRA

ZSOLDOS BÉLA

T A R T A L O M J E G Y Z É K « 3« 2 0 1 1 » 0 1

Zsoldos Béla interjú 4

Dobhártya 9

Ötlettár 10

A bearing edge 12

Agean Custom széria 14

Jazz tanszak a mûvészetiben 15

Zenetörténet 16

Kreatív oldalak 19

Gulli Briem interjú 22

Alesis DM10 Studio Kit 26

Különös ritmusok

gondolati szinten 28

Lejegyzések 30

Benny Greb Signature Snare 31

Solti János interjú 32

Vásárlás 35

Speed King 36

A 16. Dobosok Farsangja 38

Magasiskola 39

Csillagok ritmusán 42

Az indiai kanjira 43

A tizenhatodos ride játék… 44

A rock mesterei 45

«Fôszerkesztô és lapalapító: Hollósi László • Munkatársak: Martonosi György, KorompayZsolt, Kármán Sándor, Nesztor Iván, Keönch László Farkas, Turán Tamás Levente, KassaiLászló, Marczell Katalin, Indi, Bordás Jószef, Goóz László • Címlapfotó: Diner Tamás • Grafika: Grafirka Stúdió • e-mail: dobosmagazin@t-online.hu • Telefon: 30/261-8826,94/331-783 • Megjelenik négyhavonta • Nyomda: MaedInfó Kereskedelmi ésSzolgáltató Bt. Szombathely • ISSN 1586-1007

IMPRESSZUM»

4

14

16

32

22

42

38

» I N T E R J Ú4 D O B O S M A G A Z I N

TEMPOZsoldos Béla nevét sokan jól ismerik,hiszen 20 éve tanít a Liszt Ferenc Ze-nemûvészeti Egyetem Jazz Tanszékén,40 éves zenészpályája során pedigtöbb ezer hangfelvételen mûködöttközre, és ütôhangszeres mûvészkéntminden mûfajban játszott szinte min-denkivel. Pályájáról és a zenei köz-életben végzett szerteágazó tevé-kenységérôl kérdeztem a Magyar Köz-társasági Érdemrend Lovagkeresztjé-vel kitüntetett sokoldalú zenészt, akiaz eMeRTon díj és az Artisjus díj büsz-ke tulajdonosa is egyben.

– Mennyiben befolyásolta hangszer-választását a zenész család, ahol fel-nôtt?– Nagyon nem, mert ugyan apám,Zsoldos Ernô, aki trombitáról Imretestvére kedvéért harsonára váltott,sokat gyakorolt otthon, és valójá-ban szerettem a hangszer hangját, denem vágytam rá, hogy meg is szólal-tassam. Ellenben két éves koromtólfolyamatosan doboltam otthon lába-sokon, fedôkön, fakanállal. Behurcol-tam ezeket az eszközöket a rádióhoz,és zenére doboltam. Nagy volt a csá-bítás, mert a családban mindenki ze-nélt, a három Zsoldos testvér (Ernô,Imre és László) sok hangszeren ját-szott, az éneklô fûrésztôl a hegedûn áta harmonikáig, de ez akkoriban ter-mészetes volt. Nôvérem, Zsoldos Mariis jól zongorázott, belôle neves rádióslett. Én maradtam az ütôhangszerek-nél, és egy percig sem merült fel ben-nem, hogy nem ezt akarom csinálni. – Édesapja hol játszott?– 1948-tól 1963-ig a Magyar RádióTánczenekarában, amit a testvérével,Zsoldos Imrével alapítottak. Akkor lettebbôl a zenekarból némi átalakulásután a Stúdió 11, és itt játszott aztántovább, egészen 1968-ban bekövet-kezett haláláig.– Ön hogyan kezdte a zenetanulást?– Miután folyton doboltam otthon,hamarosan dobtanárt hívtak hozzám,az akkor nagyon híres Bányai Lajost.De apám nem nagyon szerette volna,ha dobos lesz belôlem, mert akkori-

ban a dobosokat még kevésbé becsül-ték meg, mint most. Azt mondta ne-kem: zongorázni kell! Ezt én el is fo-gadtam, és aztán húsz évig tanultamis zongorázni, csak gyakorolni nemszerettem. Két dolgot nem tûrtem: azelôírt ujjrendeket és azt, hogy kizáró-lag a feladott darab leírt hangjegyeitjátsszam el. Inkább improvizáltam azadott szerzô stílusában, gyakorlás he-lyett. Így aztán gyakran kényszerül-tem tanárváltásra, de jól emlékszemkedves tanáraimra. Volt egy év, ami-kor Székely Mártához jártam: tôle ta-nultam meg a jazz-zongorázás alap-jait. Ének-zenei általános iskolába jár-tam, a Bajza utcába, ami az elsô ilyeniskola volt Budapesten. Rendszeresenvisszatérô esemény volt az iskola éle-tében, hogy az osztályterem ajtajábanmegjelent egy komoly, szakállas úr:Kodály Zoltán, aki látogatóba jött,hogy megnézze, hogyan folyik az ok-tatás. Én viszont utáltam a szolmizá-lást, koloncnak éreztem, hiszen azénekesektôl eltérôen a hangszeres-nek elég, ha ismeri az abszolút hango-kat: a C az C, a G az G. Máig sem tu-dom, hogyan, de végül nem kellettszolmizálnom az iskolában, felmen-tettek belôle. Megtanultam viszont abeatzene akkor futó slágereit zongo-rán, ezeket játszottam minden szü-netben, és szerintem ennek köszön-hetem, hogy tanáraim elnézték ne-kem a közismereti tárgyak iránti cse-kély érdeklôdésemet, mert hát tanul-ni nem annyira szerettem, csak a ze-ne érdekelt. – A dobolást a zongorázás miatt ab-ba is hagyta egy idôre?– Nem. Apám látta rajtam, hogy ezvonz jobban, úgyhogy azt tanácsolta:dobos helyett legyek ütôhangszeres in-kább, és rendesen végezzem el a konz-it ezen a tanszakon. Ne feledjük, hogyakkoriban intézményes doboktatásmég nem volt Magyarországon! Úgy-hogy 12 évesen Varasdy Ernôhöz kerül-tem, aki az Opera zenekarának volt azütôse, és köztudottan ô volt a konzi„elôképzôje”. Két év múlva felvételiz-tem a konziba, de akkor nem vettek

fel, mégpedig a szolfézsbeli hiányossá-gaim miatt, az ugyanis soha nem érde-kelt igazán. Ekkor kerültem a RadnótiGimnázium induló zenei tagozatára,mert kellett nekik egy timpanista. Idejártam 3 évig, majd újra felvételiztem akonziba, ahová ekkor már felvettek, ésegy éven át egyszerre két iskolába jár-tam: végzôs gimnazistaként a Radnóti-ba, és mellette a konziba.– A konziban ki volt a tanára?– Schwarcz Oszkár. A mai napig abbólélek, amit tôle tanultam. Hatalmas ta-náregyéniség volt! Nemzetközileg isjól ismerik, és aki tôle tanult, azt elevetisztelettel fogadják az egész világon. – A konzi után merre ment tovább? – Tanári, majd mûvésztanári diplomátszereztem a Zeneakadémián, SchwarczOszkár és Petz Ferenc növendékeként.– Milyen zenéket szeretett akkoriban?– A Beatles volt a kedvencem! Drá-maian hatottak a dalaik rám, ami ugya-nis ôelôttük volt, a pár akkordos zené-ket, mint például a rock and roll, énnem szerettem, azokat ugyanis nemvolt jó zongorázni. Még Elvis Presleytsem szerettem… De a Beatlesszel egé-szen más volt a helyzet, sorban jöttek aszebbnél szebb dalok, a Penny Lane, aHey Jude, a Let It Be, és mindegyik másvolt! Teljesen beleôrültem. Finom ésgyönyörû zene volt ez, összehasonlítvapéldául a Rolling Stonesszal, ami szin-tén nagyon jó zene, de egyszerûbb, ésmás a maga módján. – Hogyan indult a muzsikus pályán?– Még iskolába jártam 1970-ben, ami-kor már dolgoztam profi zenészként.Gyakorlatilag egy nap alatt kerültem azélvonalba, mert ha kitettek elém egykottát, mindent rögtön le tudtam ját-

» I N T E R J Ú Z S O L D O S B É L Á V A L

I N T E R J Ú « 5« 2 0 1 1 » 0 1

szani, és nem szoktam félreütni. Külsôtagja lettem a Stúdió11-nek, afféle ki-segítô hangszeres, és ilyen módon résztvettem az akkoriban zajló, nagyonélénk rádiós zenei életben. A 70-esévekben az volt a gyakorlat, hogy mi, aRádióban dolgozó zenészek játszottunka tévés, rádiós mûsorokban, filmzenék-ben, mesejátékokban és a nagy, szóra-koztató showkban egyaránt. Rengetegmunka volt, s mivel én el tudtam látnia dobos és az ütôhangszeres feladato-kat is, sok produkcióba hívtak, mert tu-lajdonképpen spóroltak rajtam. Az elsô10-20 évben tehát filmes, rádiós, ésstúdióban zajló munkákban vettemrészt, minden mûfajban szinte minden-kivel játszottam. Ebben az elsô húsz év-ben napi 20 órát dolgoztam: rengetegrajzfilmzenét vettünk fel, de ez volt aTáncdalfesztivál idôszaka is, amirôlmindenki tudja, hogy milyen színvona-lú nagyzenekari produkció volt. Ekkori-ban jellemzôen ütôhangszeresként mû-ködtem, és volt úgy, hogy egyszerre 12zenekarban játszottam a Rock Színház-tól a Kalákáig. Ugyanebben az idôszak-ban tagja voltam a Bakfark Consort ne-vû, reneszánsz zenét játszó zenekar-nak, amellyel bejártuk a világot, és soklemezt adtunk ki. Egyik, a TelDec nevûnémet kiadónál 1984-ben megjelent,Tanzmusik aus Ungarn címû lemezünkaz év európai lemeze lett, megelôzve aLondoni és a Bécsi Filharmonikusok ak-kori lemezeit.– Van-e kedvenc hangszere?– A 70-es években, még a konzisévek alatt fedeztem fel a vibrafontmint önálló jazzhangszert, és teljesenbeleszerettem. A zongorista múltamrásegített, hiszen a hangok elhelyez-kedése a vibrafonon is olyan, mint azongorán. A Modern Jazz Quartetbenjátszó Milt Jackson példáján belelke-sültem, de nagyon tetszett LionelHampton játéka is, és ha csak tehet-tem, egész nap vibrafonoztam, mertnagy örömöt adott. Ezt azonban márotthon nem lehetett, ezért a MagyarRádióba kéredzkedtem be, a Stúdió11 szobájába, ahol volt vibrafon, ésakkor rendszeresen este nyolctól haj-nali kettôig csak gyakoroltam.– A tavalyi Ceglédi Dobos és Ütôs Gá-lán megszólaltatta egy saját szerze-ményét a Budapest Jazz Orchestrával,a különleges és látványos TimpaniConcerto-t. Honnan jött az ötlet, hogy

ilyet írjon?– A Magyar Rádió jazzmûsorainakszerkesztôje, Maloschik Róbert kért felnéhány éve, hogy szerepeljek aKlasszikus és jazz sorozat egyik adásá-ban. Az itt szereplô zenészek mind-egyike otthonos a klasszikus és a jazz-muzsikában egyaránt. Erre a mûsorrakészülve írtam pár új jazz-szerze-ményt, amiket Oláh Kálmánnal. Kô-szegi Imrével, Csepregi Gyulával ésEgri Jánossal mutattunk be. De a kon-cert klasszikus részére elôször nemvolt ötletem. Akkor tette fel nekem akérdést szövegíró társam, Bakó Anna:

„Te, létezik vajon üstdobverseny?” Énúgy tudtam, hogy nem, és ezen felvil-lanyozva hazamentem, leültem a zon-gorához, és 2-3 óra múlva úgy álltamfel onnan, hogy a három tételes darabvezértémái már megvoltak. Aztánmeghangszereltem, eredetileg szim-fonikus zenekarra, de a sors úgy hoz-ta, hogy a BJO-val tudtam felvenni (abig band átdolgozást Fekete-KovácsKornél készítette) – és aztán megked-veltem ezt a hangzást. Azóta aTimpani Concerto elhangzott Ausztriá-ban és Németországban is, valamintszámos itthoni koncerten. Öt üstdobszerepel a darabban, úgyhogy amikorle kell játszanom, amit írtam, akkornagyon utálom magamat, mert na-gyon nehéz!– Zeneszerzéssel és hangszerelésselmikor kezdett foglalkozni?– A zongora, amivel sok idôt töltöttem,

kínálja a zeneszerzésre a lehetôséget.Emellett még a konziban bekopogtat-tam Bágya Andráshoz, és megkérdez-tem: nem tanítana-e nekem hangsze-relést? A Rádióban sokat dolgoztunkegyütt, az ô felvételein is mindig énvoltam az ütôs, és nagyon sokat tanul-tam tôle már a felvételek során is. Mégazzal is megtisztelt (ahogy Fényes Sza-bolcs is), hogy a partitúrában az ütô-hangszereket jelölô sor elé nem ahangszer nevét, hanem az én nevemetírta. Ez a legnagyobb megbecsülés jeleegy szerzôtôl! Ráadásul én voltam azegyetlen, akinek megpróbálta átadniazt a páratlan hangszerelôi tudást, amijellemezte munkásságát. Az 1970-esévekben már írtam számokat CserhátiZsuzsának, Bontovics Katinak, AlmásiÉvának, Szakácsi Sándornak. Sokat dol-goztam S.Nagy Istvánnal is: többek kö-zött két rádiómusicalt is írtunk, azegyikben tûnt fel Malek Andrea (Szöuliszerenád). Aztán az évtized végén szár-nyai alá vett több fiatal zeneszerzômellett engem is Gyulai Gaál János, aszimfonikus könnyûzene hazai nagymestere, és ô biztatott, hogy próbáljamki magamat ezen a téren. Így született1979-ben, a lányom születése idején aróla elnevezett Julcsi címû, zongoraver-senyszerû darab, ami hangulatában afilmzenéket idézi. Nagyon sokat dol-goztam a darabom hangszerelésével,naponta vontam vissza és cseréltem kibenne részeket, és ez több hónapig tar-tott. A darab, benne az igen nehéz zon-goraszólammal végül Szakcsi LakatosBéla és a Magyar Rádió Szimfonikus Ze-nekarának elôadásában hangzott el.Azután már minden évben írtam párilyet, valamint jazz kompozíciókat.A vibrafont sem hanyagoltam el azért:Vibrafonia címû húszperces mûvem af-féle utazás a vibrafon körül, vonósné-gyessel, ritmusszekcióval, ütôhangsze-rekkel és énekkel (Nagy János, BorlaiGergô, Papesch Péter, Zsoldos Dániel,Emilio, Free Style Quartet). A mai napigírok nagyobb szabású mûveket, 2010-ben például a Miskolci Szimfonikus Ze-nekar KLAZZ sorozatában, Kovács Lászlóvezényletével adták elô Movie címûdarabomat, ami szólistára (László Attila– gitár) és nagyzenekarra készült.– Ejtsünk szót a zenekarokról, ame-lyekben ütôhangszeres mûvészkéntvagy dobosként vett részt az éveksorán, és a produkciókról, amikben

» I N T E R J Ú6 D O B O S M A G A Z I N

elôadóként játszott!– Jazz zenekarokkal már vagy 35 évejátszom, részint meghívott vendégze-nészként, lemezrôl lemezre, részintpedig tagként. Szólistaként VukánGyörgy minden filmzenéjében szere-peltem (ez 120 filmet jelent), AblakosLakatos Dezsôvel, Szakcsi Lakatos Bé-lával, Jávori Vilivel, Berkes Balázzsal,

Kôszegi Imrével. Tagja voltam az Ope-raház fúvósaival kiegészített C.A.E.(Creative Art Ensemble) zenekarnak,akikkel külföldön és itthon is nagyonnagy sikereket arattunk. Utána követ-kezett a Percussion Workshop Or-chestra (Kôszegi Imre, Szakcsi LakatosBéla, Horváth Kornél), ami KôszegiImre ötlete nyomán jött létre: úttörômódon a zenekarban a zongora mel-lett csak dob volt, és még két(!) ütô-hangszeres. Ezzel a zenekarral jártamelôször a Varsói Jazz Jamboree-n, aholMiles Davis elôtt játszottunk. Másod-szor a B.D.Sz. Collection nevû zenekar-ral mentem Varsóba (Babos, Dés,Szakcsi, Dandó, Balogh Kálmán, Szen-de). A 90-es években aztán megala-kult az In Line zenekar Csepregi Gyulá-val és Vasvári Pállal: ez volt az a na-

gyon sikeres és igen termékeny zene-kar, amivel a legtöbb lemezt készítet-tem. Nagyon jó zene volt, igazi öröm-mámor-koncerteket adtunk a Marczi-bányi téren, ahol rendszeresen rong-gyá játszottuk magunkat. Másik, 90-esévekbeli zenekarom igazi supergroupvolt, a Morgan Workshop, ahol korosz-tályom legismertebb szólistáit gyûj-töttem egybe (Vukán, Szakcsi, Berkes,Lattmann, László Attila, Babos, Kôsze-gi, Solti János, Horváth Kornél, Tom-sits, Csepregi, Dés). Ez a nagy sikerû,14 fôs zenekar egy basszusgitáros is-merôsömnek, Kleinheincz Gábornakköszönheti a létrejöttét, akivel mégakkor ismerkedtem meg, amikor 1972és 1982 között a Vidám Színpad dobo-sa voltam.– Milyen volt a Vidám Színpadon dol-gozni?– Nagyszerû, mert abban az idôszak-ban Kibédi Ervin, Kellér Dezsô, KabosLászló és Alfonzó voltak a sztárok. Ne-kem havi 40 elôadáson kellett játsza-nom, de a színház központja igazábóla társalgó volt, ahol Kabosék és a töb-bi nagyok beszélgettek, poénkodtak.Ha az elôadásban volt egy hosszabb,mondjuk 20 perces csak prózai rész,akkor a zenészek is kijöhettek ide adiskurzust hallgatni, és az nagy él-mény volt! Itt játszottam egy zenekar-ban az említett Kleinheincz Gáborral,aki aztán közgazdász lett, üzletemberés lemezkiadó. A Morgan (a világegyik legnagyobb, walesi székhelyûszénkefegyártója) magyar gyáránaklett az igazgatója, és ennek a cégneka támogatásával jött létre a MorganWorkshop két lemeze.– Meséljen errôl a két lemezrôl!– Az elsôn a számokat Babos Gyula,Szakcsi Lakatos Béla, László Attila,

Csepregi Gyula, Kôszegi Imre, TomsitsRudolf, Vukán György és én írtuk. Ez alemez az eladási adatok tekintetébenminden idôk egyik legsikeresebb ma-gyar jazzlemeze volt, nagy koncerte-ket tartottunk! A második, a MorganWorkshop Plus nevû formáció, ami amásodik lemezt felvette, már a fiata-lokat is magába foglalta: Borlai Gergôt,Studniczky Lászlót, Fekete-Kovács Kor-nélt, Kaltenecker Zsoltot. Ennek a má-sodik lemeznek Red Dragon a címe, ésezen csak az én számaim vannak.A gyár kôbányai épületében próbál-tunk, és ezt az anyagot még mostaná-ban is játsszuk, felhangzott például2009-ben a Szigeten, a Magyar JazzNapján, legutóbb pedig 2010-ben Esz-tergomban, a Jazztergom fesztiválon.– Borlai Gergôvel, úgy tudom, vanegy közös lemezük.– Valóban, ez a Borlai/Zsoldos Super-cussion. Meg akartuk mutatni, hogy azütôhangszerek világa mi mindent rejtmagában, úgyhogy a Rádió 8-as stú-diójába behordtunk minden létezôütôhangszert (mi már alig fértünkbe!), és ott vettük fel azt az anyagot,amit egyébként mi írtunk, és koráb-ban fél évig gyakoroltunk. Olyan ven-dégzenészek segítettek a lemezen,mint Dés László, Csepregi Gyula, Ba-bos Gyula és Tóth Tamás. Borlai Gergôfelfedezésében van némi szerepem,és ezt büszkén mondom. A Rádió egy-szer egy koncertet közvetített, aminekén voltam a zenei rendezôje, és itthallottam ôt elôször játszani: bizonytátva maradt a szám… A MorganWorkshop Plus felvételeire már én vit-tem el, és ez is segített abban, hogyelinduljon a pályán. Hangról hangrajátszotta be magát a nagyok közé,mindannyian tudtuk, hogy igazi kin-

Bordás József, egykori Jávori Vilmos növendék célja a Jávori-féle módszertan továbbadása, nép-

szerûsítése. A technika és a precizitás mellett nagy hangsúlyt fektet a muzikalitás fejlesztésé-

re. Elmondása szerint nem dobosokat, hanem zenészeket képez iskolájában. Növendékei (je-

lenleg 9-61 éves korig) szisztematikus, egyénre szabott munkatervvel fokozatosan és hallha-

tóan fejlôdnek. A kottaolvasás, a technikai gyakorlatok és számolási kulcsok mellett a zenei

alapokra történô játék, vagy élô zenére való együtt zenélés is a tananyag része. Hatvanperces

órák hangszigetelt, patinás környezetben.

Kezdôk, haladók, kicsik, nagyok, lányok, fiúk jelentkezhetnek:

Tel.: 06 30 9756 843. • E-mail: bordasjozsef@gmail.com

DOBISKOLA A BUDAI VÁRBAN

halász péter, schwarcz oszkár,

debreceni csaba, tommy vig,

zsoldos béla, radnóti tamás

»

I N T E R J Ú « 7« 2 0 1 1 » 0 1

cset találtunk.– Más tehetségeknek is segített, mertsokaknak hangszerelt, és zenei ren-dezôként is számos elôadó lemezétgondozta: a Fekete Vonat, a PaDöDô,Kulka János, Miller Lajos, Maho And-rea, illetve újabban Mága Zoltán le-mezét. – Szeretek lemezt készíteni, jól érzemmagam a stúdióban – tulajdonképpenjobban, mint a színpadon. De van isnémi stúdióbeli gyakorlatom, mertrossz lemezt csinálni, és semlegesen,nem jól játszani csak egyszer lehet:többet nem hívják az embert. Többmint 500 lemezen játszom, és többmint 100 lemeznek vagyok a zeneiproducere, hangszerelôje. Ez sporttel-jesítménynek sem rossz, de komolyrafordítva a szót: mindig igyekeztem va-lamit hozzátenni ahhoz, amire felkér-tek. A jelek szerint ez néha sikerült is… – Mindezen tevékenységei mellettmég tanítja is az ütôhangszereket aLiszt Ferenc Zenemûvészeti EgyetemJazz Tanszékének docenseként. Miótamûködik mûvésztanárként?– Húsz éve tanítok. Annak idején mégGonda János kért fel, hogy jöjjek ide,mert új hangszerek oktatását vezettékbe a jazztanításban. Gonda János gon-dolta úgy – szerintem nagyon helye-sen –, hogy a dobosok tanuljanak a sa-ját hangszerükön kívül mást is, ismer-jék meg a rokon hangszereket, aklasszikus ütôhangszereket is. Nagyonszeretek tanítani, de azt látom, hogy azenei alapképzésben súlyos hiányos-ságok vannak. Mert bizony elôfordul,hogy valaki úgy kerül az egyetemiképzésbe, hogy nem tud rendesensem kottát olvasni, sem zongorázni, ésnem érti, amikor az ember olyasmiketmond, hogy moderato vagy diminuen-do… De szeretem a növendékeimetnagyon, és örülök, hogy amit valami-kor Schwarcz Oszkártól tanultam, aztrészben át tudom adni nekik. Annak isörülök, hogy a jazz oktatása ma nagy-jából itthon a helyére került. A jazztan-székrôl sok jól képzett, diplomás ze-nész kerül ki, akik ott ülnek mindensztár mögött, és nemzetközi sikerek-ben sem szûkölködünk. Gondoljunkcsak arra, hogy milyen sorozatos sike-reket értek el magyar jazzmuzsikusokMontreaux-ben, vagy arra, hogy OláhKálmán 2006-ban megnyerte aThelonius Monk Intézet nemzetközi

jazzversenyének zeneszerzôi díját!– Milyen hangszereket használ?Dani fiam is ütôs, így hát ketten oszto-zunk a hangszereken. LP ütôhangsze-reken játszunk, a csúcskategóriásGalaxy kongák beszerzésében nyújtottsegítségéért itt szeretnék köszönetetmondani Csermák Istvánnak. DubánDezsônek is nagyon köszönöm a soksegítséget. Zildjian endorser voltam,úgyhogy a cintányérjaim ilyen márká-júak, a Yamaha vibrafonját és azAdams marimbáját használom. Az üst-dobhoz Sonor ütôket használok, a vib-rafonhoz pedig Mike Balter verôket.– És milyen dobszerelés van itthon?– Még az a nagytestû Tama RoyalStar, amit vagy 30 évvel ezelôtt vet-tem kb. 25 ezer forintért a Triálban!Jávori Vili szólt akkor, hogy Tamák ér-keztek a Triálba, ebbôl vettem egyet.Volt egy pici Yamaha jazzdobom is, deazt eladtam – amit most már sajnálok.– Ma Magyarországon tulajdonkép-pen nem ritka, ha egy ismert hang-szeres mûvész a fellépései mellett ta-nárként, zeneszerzôként illetve zeneirendezôként, producerként is mûkö-dik. Az azonban már egészen kivéte-les, ha valakit a szakma bizalmatöbb, a magyar zenei életet irányítószervezetbe delegál. Kérem, mondjonpár szót errôl a tevékenységérôl!– Nagy megtiszteltetés és hatalmasfelelôsség ez a bizalom, amit talán ép-pen a pályán töltött negyven évnekköszönhetek. Ütôhangszeresként “hi-vatalból” sok mindenkivel és mindenmûfajban játszottam, ennek során is-merhettem meg a szakma nagyon sokszeletét. A magyar jazz egyetlen or-szágos szervezetének, a MagyarJazz Szövetségnek vagyok az alelnöke.Ennek a szervezetnek hivatása és egy-ben ars poeticája, hogy a közönségetodaterelje a jazzhez. Ennek érdekébenszervez és rendez különbözô fesztivá-lokat, rendezvényeket, immár mind-egyiket hagyományosan minden év-ben. Egyik ilyen rendezvényünk a Ma-gyar Jazz Ünnepe március végén, ahola koncertek mellett átadjuk egy ze-nésznek a Szabó Gábor díjat, és egy új-ságírónak illetve kritikusnak, zeneiszakembernek a Pernye András díjat.Akik itt fellépnek, valójában három fel-lépési lehetôséghez jutnak, mert fel-léphetnek egy ízben Budapesten, egy-szer vidéken és egyszer valahol a ha-

táron túl. Egy másik rendezvényünk aMagyar Jazz Napja évrôl évre a Sziget0. napján (idén a Septemberfestenlesz szeptember 3-án). Tavaly GeorgeDuke, Dennis Chambers, TommyCampbell és Gary Willis játszottak ittmagyar zenekarokkal, szólistákkal. Azelmúlt években megrendeztük a Ma-gyar Dal Napjához kapcsolódva a

JazzDal koncertet is, ahol megszólaltaklegendás énekesek (Berki Tamás) ésfiatalok egyaránt, illetve színvonalasérdekességként azok is, akik a jazz te-rületén kirándulóknak számítanak: aUnited együttes, Charlie és Falusi Ma-riann. A negyedik, újabb távlatokatnyitó kezdeményezés most a Visegrá-di Négyek Jazz for Sale elnevezésûkoncertsorozata, amely ismét csaktöbb helyszínen (Ostrava, Kassa, Mis-kolc) zajlik. A Jazz Szövetség koncert-jein fellépôknek nem kell a szerveze-tünkhöz tartozniuk, ezeken mindenkirészt vehet. Minden koncertünkre újmûsort viszünk. Tavaly ezen a négykoncertsorozaton 600-nál is több fellé-pô szerepelt. Van még egy, évente is-métlôdô rendezvényünk, a Big BandTalálkozó, ami országos seregszemle,és egyben minôsítô verseny is. A bigband-kultúra szempontjából nagyonfontos rendezvényen elôadások éskurzusok is vannak a koncertek mel-lett, és évente átlagban 20 big bandvesz részt rajta, ami kb. 400 zenésztjelent.– Milyen más szervezetekben vállalszerepet?– Részt veszek az Erkel-díj Bizottság Ku-ratóriumában, a Fonogram Bizottság-ban, a Magyar Dal Napja Kuratóriumá-ban. Az írókat, képzômûvészeket és ze-neszerzôket egyesítô Magyar Alkotó-mûvészek Országos Egyesületében a

zsoldos gábor, szendi gábor, szendôfi péter,

elek istván, szabó vilmos, éry balázs,

szentmihályi gábor, zsoldos béla

»

» I N T E R J Ú8 D O B O S M A G A Z I N

választmány alelnöke vagyok. Részt ve-szek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA)tízfôs Zenei Kollégiumának munkájábanis. Ez a megbízatás csak négy évre szól,de engem most, két év szünet utánmásodszor is felkértek rá. Ebben a szer-vezetben dôl el, hogy a magyar zeneiéletre szánt keretösszeg milyen módonoszlik szét a különbözô pályázók között.Évente mintegy 8-900 zenei pályázatotkell elbírálni, és ebbôl több száz pályá-zatot a jazzmuzsikusok nyújtanak be. Azelsô négyéves ciklusom jórészt azzaltelt, hogy megpróbáltam lebontani akomolyzenészek és az úgynevezettkönnyû mûfaj között lévô falakat, és

meggyôzni a zenei kollégium többi ki-lenc, komolyzenével foglalkozó tagjátarról, hogy a könnyû mûfaj a súlyánakmegfelelô arányban részesedjen ebbôla keretösszegbôl. Szerintem mindenegyes pályázatnak a tartalma kell,hogy fontos legyen, és nem az, hogyéppen ki kéri. Érvelésem és igyekeze-tem nem volt sikertelen, mert az éveksorán ez az arány kedvezôen válto-zott. A mostani, második ciklusbanúgy találom, hogy ezt a munkát jó-részt újra kell kezdenem, és ezúttal arendelkezésre álló keretösszeg is ke-vesebb. Igaz, a kollégiumban mostmár a könnyû mûfaj és a jazz két má-sik képviselôje is segít nekem:Kisszabó Gábor és Babos Gyula. Ezenfelül tagja vagyok még az ARTISJUS bi-zottságainak, ahol ahhoz igyekszünkhozzájárulni, hogy a magyar szerzôkmûvei eljussanak a közönséghez. Itt

kisebb pénzek forognak, mint az NKA-nál, de nagy szeretettel adjuk.– Milyen tervei vannak a közeljövôben?– Augusztusban Ausztriában készítettemegy lemezt a Reuttéban élô DemeterLászlóval, Bori Viktorral, külföldi szólisták-kal, és ennek a lemeznek a bemutatójá-ra készülünk májusban, a Ceglédi Dobosés Ütôs Gálán. A lemezen az ütôhangsze-reké a fôszerep, és az egyik szám KovácsGyulára emlékezik. Emellett folytatom

zeneszerzôi és hangszerelôi munkámat,folyamatosan dolgozom azokkal a ze-nésztársaimmal, akiknek vagy a lemezétkészítem, vagy arra kértek, hogyjátsszam a darabjaikban. Az év elején aMÜPÁ-ban mutattuk be Dés László: 5. év-szak címû darabját, amiben az egyikszólista lehettem. Remélem, hogy enneka remek darabnak is lesz folytatása.

Marczell KatalinCímlapfotó: Diner Tamás

ZSOLDOS BÉLA SAJÁT LEMEZEI, AMELYEKET ZENESZERZÔKÉNT JEGYEZ:Smuz (1992 Hungaroton)Wolf Péter – zongora, Zsoldos Béla – vibrafon

Morgan Workshop (1994 BBKR)Babos Gyula, Berkes Balázs, Csepregi Gyula, Dés László, Horváth Kor-nél, Kleinheincz Gábor, Kôszegi Imre, Lattmann Béla, László Attila,Solti János, Szakcsi Lakatos Béla, Tomsits Rudolf, Vukán György, Zsol-dos Béla

Morgan Workshop Plus: Red Dragon (1997 BBKR)Berkes Balázs, Borlai Gergô, Csepregi Gyula, Dés László, Elek István,Fekete-Kovács Kornél, Horváth Kornél, Kaltenecker Zsolt, KleinheinczGábor, Lattmann Béla, László Attila, Solti János, Studniczky László, Tát-rai Tibor, Tóth Tamás Toto, Vukán György, Zsoldos Béla

Timpani Concerto/Vibrafonia (2005 KCG Records)Zsoldos Béla, Budapest Jazz Orchestra, vezényel és közremûködik:Fekete-Kovács Kornél; további közremûködôk: Nagy János, BorlaiGergô, Papesch Péter, Zsoldos Dániel, Emilio, Free Style Quartet, feat.Tommy Vig

Zsoldos Béla: Tempo (DVD) MÜPA koncert (2oo8 KCG Records)Zsoldos Béla, Dés László, Csepregi Gyula, Fekete-Kovács Kornél, LászlóAttila, Nagy János, Borlai Gergô, Papesch Péter, Lattmann Béla,Horváth Kornél, Zsoldos Dániel, Modern Art Orchestra, Free StyleChamber Orchestra, feat. Emilio, Tommy Vig

Borlai/Zsoldos Supercussion (2009 Tom Tom Records) Borlai Gergô, Zsoldos Béla feat. Babos Gyula, Csepregi Gyula, DésLászló, Tóth Tamás Toto

GUSTAVITO PERCUSSIONDobtestek, akryl dobok és speciális

ütôhangszerek készítése: Pl.: ír dob, sámándob, bolgárdob, chimes, vibra slap, flexaton stb…

Ütôhangszerek, állványok javítása, átalakításaCongák, bongók, egyéb állatbôrös dobok bôrözése felújítása

Perger István 06 30/9926-793 • www.gustavito.hu

solti jános, szentmihályi gábor, zsoldos béla,

szendôfi péter, bardóczi gyula, papp tamás,

martonosi györgy, zsoldos gábor, hetényi

zoltán és sok más híresség

»

D O B H Á R T Y A « 9« 2 0 1 1 » 0 1

» R A S A S O U N D

SYNTHETIC NATURE (EP)A RasaSound zenekart Szende Balázs (dobok) alapította 2010 márciusában Bu-dapesten. A cél egy olyan saját zenei formanyelv kialakítása volt, melynek alap-ját a pszichedelikus és elektronikus zenék élô hangszerekkel való ötvözése ad-ta. A csapatban Pokornyik Roland basszusgitározik, Barta Levente perkázik, Hor-váth Viktor gitározik, és az angol származású Oliver Mayne billentyûzik.A megalakulást követôen a zenekar közös improvizációkra épülô kollektív ze-neszerzés folyamatába kezdett, melynek elsô eredménye a 2011 márciusátólelérhetô „Synthetic Nature” címû kislemez, amely ingyenesen letölthetô awww.rasasound.com oldalról. „A korongon négy szám hallható, melyek a ránkleginkább ható stílusokból merítenek – mondja Szende Balázs. – Ezek mindegyi-ke valamilyen különbözô hangulatot, érzést próbál megfogni, azonban töreked-tünk arra, hogy a zenekar egyéni hangzásvilága egységgé kovácsolja ôket.A Wavedrone (intro) névre keresztelt bevezetô feltárja a RasaSound-világ ka-puit a hallgató elôtt, mely kapu mögött bármi megtörténhet ☺!A második számban (Bird’s Dream) a kezdeti rockos alap afro-kubai ritmusbafolyik át, a harmadikban (Frozen Orion) egy kis reggae-vel van fûszerezve. Le-zárásként pedig a Raindrops hallható, mely még a legelsô közös jam-melésünkbôl alakult ki.Ebben a közel húsz perces bemutatkozó anyagban próbáltuk röviden összefog-lalni megkezdett utazásunk és útkeresésünk elsô idôszakát. Jelenleg további szá-maink véglegesítésén dolgozunk elsô fellépésünkre készülve, melyet április-má-jusra tervezünk. Ha minden jól alakul, idén a nagylemez is napvilágot láthat.”

E.S

» MAGÁNKIADÁS» 2011

V E I G E R . H A N G S Z E R T O K . @ T - O N L I N E . H U • W W W . V E I G E R . H U

8790 Zalaszentgrót, Malom u. 16.

Tel.: 06 20 981-5027, Fax: 06 83/360-12606 30

» Ö T L E T T Á R10 D O B O S M A G A Z I N

A paradiddle-kód II.A Dobos Magazin egy évvel ezelôt-ti, jubileumi lapszámában jelentmeg a „Paradiddle-kód” címûanyag, amely a paradiddle kézren-dek szólisztikus jellegû felhaszná-lásával foglalkozott. Azóta kicsit el-kalandoztunk, de íme, itt van afolytatás, amely most a paradiddlekíséretek véget nem érô gyakorlá-sához ad ötleteket, ezúttal is amegszokott kottamelléklettôl né-miképp eltérô, speciális módszertalkalmazva.

A paradiddle kézrendek kíséretszerûalkalmazásakor a jobb kéz szólamáta lábcinen játsszuk (esetleg ride-onvagy kolompon), míg a bal kéz üté-sei a pergôdobra kerülnek. Nagyonfontos, hogy a „kettô-négy”-re kerü-lô pergôütések kiemelten hangsú-lyosak, míg a többi pergôn megszó-laló hang jóval halkabb, árnyék-hangszerû kell, hogy legyen. Mivel aparadiddle kézrendekben mind ajobb, mind a bal kéz által játszott rit-musok adottak, egy-egy kézrendenbelül vagy a kézrendek kombinációi-ban kíséretvariációkat a jobb kéz já-ték alá különbözô helyekre kerülônagydobütésekkel hozhatunk létre. A mellékelt ábra elég könnyen értel-mezhetô. Négy negyedben va-gyunk, a kézrendeket tizenhatod-ként szólaltatjuk meg, az ábra I., II.,III. és IV-ik hasábja tehát a taktuselsô, második, harmadik és negye-dik negyedére kerülô lehetségeseseményeket taglalja. A jobb kézzeltehát a lábcinen játszunk, a bekari-kázott betûk pedig az adott láb-cinütés alá kerülô nagydobütést je-lentik. A táblázat sorra veszi a há-rom közismert paradiddle kézrend-ben lehetséges összes nagydob el-helyezést, melyekbôl az egyes hasá-bok elemeit kombinálva félelmetesmennyiségû kíséretvariáció hozhatólétre. A gyakorlás módszere a követ-kezô lehet. Elôször csak az I. és II.hasáb elemeivel foglalkozzunk. Elsôkörben összeköthetjük a I/1., I/2,I/3. stb. elemet a II/1., „pergôfigu-rával”, ebben az esetben tehát a

taktusban kétszer megismétlôdikugyanaz a variáció, és a pergô hang-súlyos „2-4”-e után nincs nagydob-ütés, csak a következô (harmadik,elsô) negyednél indul újra a nagy-dobjáték. Ha így végigvettük az„egy-három”-ra kerülô lehetségesnagydob elhelyezéseket, a háromkézrendben (10 variáció), jöhet akövetkezô kör I/1., I/2, I/3 stb.összekötve a II/2-es elemmel. Ek-kor már a „pergôfigurában” is meg-jelenik a nagydob, melynek nyolcfé-le elhelyezése lehetséges (lévén akézrendek eme részén kevesebbjobb kéz ütés), ezt veszi sorra a II.hasáb. Értelemszerûen jöhetnek aI/1., I/2. stb. + II/3. párok, amíg azI-es hasáb összes elemét nem kom-bináltuk a II. hasáb nyolc elemével.Ez még nem olyan sok, csupán 80 kí-séretvariáció, viszonylag hamar vé-gigjátszható. Ha komolyabban el akarunk merülnia témában, erre bôven nyílik lehetô-ség, ugyanis a III. hasábba kerültekazok az elemek, amelyekben, ellen-tétben az I. hasábbal, a tizenhatodcsoportok indítóhangjára nem kerülnagydobütés. Ezek a figurák inkábba taktus közepére kerülhetnek (báresetenként megjelenhetnek a tak-tus elején is), elôször azonban agyakoribb elôfordulási helyükön is-merkedjünk meg velük! A gyakorlássorán itt már valószínûleg szelektál-nunk kell, mivel ha a III. hasáb tízelemét az I. és II. hasáb összes (80)párjával végig akarnánk játszani,már 800 variációt kapnánk, és akkormég nem beszéltünk a IV. hasábról.A IV. hasábba azok a „pergôfigurák”kerültek, ahol az eddigiektôl elté-rôen a bal kéz (pergô) játék alá iskerülnek nagydobütések, mivel ez iselképzelhetô. A III. hasáb elemeinekgyakorlását kezdhetjük úgy, hogy ataktus végére még csak a IV/1-eselemet rakjuk, de természetesenpróbálkozhatunk máris bármelyiknagydobbal „feldúsított” pergôfig-urával a IV. hasábból. Haladhatunkszisztematikusan, de összeállítha-tunk ötletszerû kísérletvariációkat is,

választék van bôven. (Nem kellmondanom, hogy a taktus végéretermészetesen a II. hasáb bármelyikeleme is kerülhetne.) A kíséretek megfelelô dinamikávaltörténô megszólaltatásához jó mód-szer, ha egy-egy adott sor nagydob-ritmusát elôször egyszerû nyolcadoslábcinnel és „2-4”-es pergôveljátsszuk le, és ezt váltogatjuk egy-egy vagy két taktusonként a para-diddle kíséretváltozattal, a 2-4-rekerülô pergôütéseket ott is a „rock”groove változathoz hasonlóankiemelve. A lapon szereplô összes lehetségesparadiddle kíséretvariációt nem me-rem összeszorozni, szerencsésebbországokban némely élelmes kiadóaz anyagot lekottázva, jó pénzérteladható vaskos könyvet állíthatnaössze az anyagból. (Volt már szeren-csém olyan terjedelmes külföldikiadványt lapozgatni, melyben ahosszú oldalakon keresztül részlete-zett kottaanyag, a mellékelt ábráhozhasonlóan egyetlen lapon is leírhatólett volna.)További lehetôség a gyakorláshoz,hogy bármelyik – második vagy ne-gyedik – tizenhatodra kerülô nagy-dob tizenhatod felütés fölé tehe-tünk egy rövid, tizenhatod hosszú-ságú lábcinemelést, ezzel próbál-kozhatunk rögtön a gyakorlás meg-kezdésekor is. Azt már alig meremmegemlíteni, hogy a bal kéz ütései(a 2–4-re esôket leszámítva) kerül-hetnek a tamokra is, kolompon ját-szott jobb kézzel együtt jó kis lati-nos hangzást adva, vagy bal kézzelfelnyúlhatunk idônként a lábcinreis, ebben az esetben viszont ezenlábcinütések alá is kerülhetnenagydob. Bár az anyag elsô olvasásra talánkissé matekosnak tûnhet, de ez azérzés abban a pillanatban elmúlik,amint az elsô jól hangzó, izgalmas,dinamikus paradiddle kíséretetmegszólaltatjuk. Ehhez kívánok jószórakozást, jó gyakorlást!

Kassai László

Ö T L E T T Á R « 11« 2 0 1 1 » 0 1

A jazztörténet egyik legis-mertebb dobos egyénisé-ge március 12-én, 82éves korában elhunytNew Jerseyben. Gyermekként hegedülnitanult, már akkor is na-gyon erôs látászavarbanszenvedett. Nagy tehet-ségnek számított, hiszenmár kisgyerekként a Bos-toni Szimfonikusokkaljátszhatott. Ennek ellené-re kamaszként hangszertváltott, és hasonló tehet-séggel dobolni tanult. Ha-marosan sok híres jazz-ze-nész hívta magához, de ôDave Brubeck ajánlatát fo-gadta el egy kéthónaposturnéra. A két hónapból ti-zenöt év lett, és megszü-letett a jazztörténelemleghíresebb, legsikeresebb

„fehér” jazz combója. Méga nem zenész átlagembe-rek is ismerik a Take Fivedallamát és a legendásMorello szólót.Hosszú éveken át volt azenész szaklapok listájánaz elsô helyen. Szakköny-vei a legkeresettebbek,fantasztikus kéztechnikája,intellektuális gondolkodá-sa kiemelkedô volt. Szám-talan növendék került ki akeze alól. Emlékét örökkémegtartjuk!

Martonosi György

ELHUNYT JOE MORELLO

Zeneközpontú dobtanítás az alapoktól a felsôfokig

a legkorszerûbb módszerekkel, nagy tapasztalattal, gyors eredménnyel.

A stúdió vezetôje Kassai László, az Ötlettár rovat szerzôje.

Haladóknak igény szerint speciáliskurzuslehetôségek.

Telefon: 30/495-7470

» H A N G - H A T Á S12 D O B O S M A G A Z I N

A „bearing edge”Magyarul erre az „él”, vagy „fel-fekvô él” kifejezést szoktuk hasz-nálni, de azt hiszem, hangszerleírá-sokat böngészve már mindannyiantalálkoztunk az angol változattal.Kialakítása változatos, az utóbbiidôben több gyár is alkalmaz (akáregy felszerelésen belül is) a dobokméretétôl függôen eltérô éleket.

A felfekvô élek szerepe

A dobbôr és a fatest közötti kontaktusezeken az éleken jön létre. Az ütésenergiáját, a bôr rezgését az él közve-títi a testnek. Attól függôen, hogy azérintkezési felület a bôrrel mekkora,hogy a bôr milyen mértékben fekszikfel, illetve hogy az él a fatest szélénvagy a közepe felé helyezkedik el, ahangtulajdonságok és a testek han-golhatósága változik. Kialakításuk ma-rógéppel történik.

Típusok és tulajdonságok

Jelenleg a legtöbb dobon az 1. ábránlátható standard él található. Ez akialakítás általános hangolási tulaj-donságokat biztosít és kedvezô„attack”-ot. Az él belsô felülete 45 fo-

kos szögben kialakított, a külsô felületegy kicsit vissza van csiszolva, hogyelég felületet adjon a bôr felfekvésé-hez. Saját tapasztalatom volt, hogyegy régi hangszer éles „bearingedge”-ét (külsô felület nincs visszacsi-szolva) kicsit letompítva (kb 1,5-2 mmszéles felfekvési felületet kialakítva abôrnek) lényegesen javult a hangol-hatóság (lazább bôrökkel is jól szólt),kicsit csökkent a hang hossza (sus-tain), és teltebb lett a hang.

A 2. ábrán három lekerekített típusúél látható. Az elsô képen egy kívülrôllekerekített él van, a továbbiakon azél egyre kerekebb. Ez a megmunká-lás növeli a bôr felfekvô felületét,ezáltal csökken a hanghossz, jó ahangolhatóság, és a fatest jelentô-sen bevonásra kerül a hangkarakterkialakításába, telt hangzást kapunkkevés felhanggal. 45 fokos lekerekí-tett éleket találunk pl. a PearlReference széria 8’’–13’’-as tam-jainál. A teljesen lekerekített éleketpedig ugyanez a széria alkalmazza anagyobb méretû (13’’nál nagyobb)tamoknál és a lábdobnál.A 3. és 4. ábrán látható változatokkevés felfekvési felületet adnak abôrnek, hosszú lecsengést biztosíta-

nak, jól alkalmazhatóak a rezonátorbôrök oldalán, feltéve hogy valakihosszabb hangokat szeretne. A hang-zást és hangolást kedvezôen befolyá-solhatja, hogy miután az él a test kö-zepén került kialakításra, a dobbôrfelfekvése jobb, kisebb az esélye an-nak, hogy a bôr fémkeretéhez közeli,hajlított rész érintkezzen a testtel.

Legfontosabb kritériumok

Az élekkel szemben támasztott leg-fontosabb követelmény az, hogy tö-kéletesen síknak kell lenniük. Ha eznem teljesül, rosszul hangolhatólesz a hangszer, és csak egy nagyonszûk tartományban, feszes bôrökkellehet elfogadható hangokat kihoznibelôle. A „síkságot” könnyen el-lenôrizhetjük, ha egy vastag üveg-lapra helyezzük a dobtestet: ha az élmindenütt érintkezik az üveggel, ésa dob nem billeg, akkor ez a részerendben van. Fontos még az él pro-filja is, ezeket láthattuk a bemuta-tott képeken. Itt már az egyéni ízlésis befolyásoló tényezô, attól füg-gôen, hogy milyen hanghosszakatilletve hangzást szeretnénk, az él-profil iránti igényünk eltérô lehet.Én egy idôsebb felszerelés felújítá-sakor pl. a tamokon az ütôbôr felôlioldalon „standard” éleket csiszol-tam, a rezonátor bôr felôli oldalonpedig a 2. ábrán látható lekerekí-tett, 45 fokos élt. Ennek eredmé-nyeképpen a tamok szép, egyenle-tes, de nem túl hosszú lecsengé-sûek, vékony bôrökkel is jól szólnak,jól hangolhatóak. Úgy gondolom, a dob lelke elsôsor-ban a faanyag, azonban ezen kívülszámos tényezô befolyásolja a meg-felelô hangzást. Ezek egyike a dob-bôr felfekvését biztosító élek kialakí-tásának minôsége. A jelenleg kap-ható hangszereknél kategóriátólfüggetlenül általában a „bearingedge” elfogadható színvonalú, azon-ban ha hosszas próbálkozás utánsem sikerül hangszerünket megfele-lôen behangolni, érdemes az éleketellenôrizni. Ha úgy találjuk, hogy

1. ábra – standard él»

2. ábra – lekerekített élek»

H A N G - H A T Á S « 13« 2 0 1 1 » 0 1

nem megfelelôek, és a korrekcióbanem merünk belevágni, forduljunkbizalommal szakemberhez (Tam-Tam, Guszty, Figula, Schweigert…)!

Turán Tamás Levente

4. ábra – mindkét irányból 30 fokos él»

3. ábra – minkét irányból 45 fokos él»

» H A N G S Z E R14 D O B O S M A G A Z I N

A mai alkalommal az Agean CustomRegular Finish szériát teszteltem.(A Custom szériából létezik mégBrilliant Finish is.) A tesztelt tányé-rok: 14” Hi-Hat, 16 Thin Crash, 18”Dark Crash, 20” Ride. Minden tányértZildjian „Dennis Chambers Signa-ture” típusú dobverôvel teszteltem.

Az Agean viszonylag fiatal cég:2002-ben alapította Halil Kirmizigülés Mustafa Er. Magyarországon kétéve vannak jelen. A cég törökországiszékhelyû, jellegében manufakturális,viszonylag kis szériában, kézi meg-munkálással gyártják a tányérokat.Minden tányér egyedi kalapálású,ezért érdemes válogatni a szettet.A minôsége nem szórt, stabilan hozzaa felsô kategóriát. A tányérok anyagaa „Custom Series”, „Custom BrillantSeries”, „Natural Series” és az AgoraSet esetében B20-as bronz. Újdonság-nak számít, hogy a többi széria(„Legend Series”, „Karia Series”,„Extreme Series”, „Silver Series”,”Stoned Series”,”Rock Master Series”,„Special Jazz Series”) a különlegesnek

számító B25-ös bronzból készül. For-mabontónak számít a cég árképzéseis, hiszen az egyes szériák között ár-különbség és preferált széria sincs,nincs rosszabb és jobb, minden szériaazonos árban van. Különbség csak améretbeli árakban van, a kisseb tá-nyér olcsóbb, a nagyobb drágább.(Végül is logikus…)A tesztelt Custom széria anyaga B20.A Custom széria széles spektrumú cin-tányér, alkalmas pop, rock, blues,

Agean Custom szériacountry, fusion, lágyabb soul, latin éstradicionális jazz zenékhez, de metál-ra, funky zenére, speciális jazzre nem.

Hi-Hat 14”:

Küllemében nagyon szépen meg-munkált, az élei tiszták, sorjamente-sek, felépítésében kecses, mégis erôtsugároz. Jól láthatók a mesterek szig-nói a tányérokon, ami még jobban fo-kozza a tányér felsô kategóriás meg-jelenését. Hangtulajdonságok: aCustom tányérok (Regural Finish) alap-vetôen „dark” tónusú tányérok, jellegé-ben ha hasonlót keresnék, talán aZildjian „K” sorozatának „Dark” tányér-jaihoz hasonlítanám. A „chick” a pedállenyomásakor tiszta, határozott, nincse-nek felesleges felhangok, mégis tömör-nek hat. Nem száraz, és nem maszatol.Nem puha és nem kemény. Pont olyan,amilyennek lennie kell egy nem speciá-lis zenére készült lábcintányérnak. Dob-verôvel megütve a zárt lábcinhang sely-mes, de határozott. Felengedésnél nincséles hangszínváltás a két hang között,mégis jól elkülönül a két hang. Selymes

fodor jános»

H A N G S Z E R « 15« 2 0 1 1 » 0 1

és muzikális. A tányér 14”-es méretéhezképest az emelésekor meglepôen gyors.Félig nyitott állapotban puhán „mos” atányér, belesimul az adott zenei környe-zetbe. Teljesen nyitott állapotban kicsitelfogy a szufla, dinamikailag és hang-erôben már csak keveset emelkedik afélig nyitott állapothoz képest. Ezt nemnegatívumként írom, inkább tulajdonsá-gaként ennek a sorozatnak.

16” Thin Crash:

Könnyû tányér. Küllemében szinténmesteri megmunkálás, a tiszta élekmár nem is okoztak meglepetést. (Eznekem vesszôparipám, ugyanis voltszerencsém egy világhírû cég nagyne-vû sorozatából kifogni nagyon csúnyasorjás darabokat, horror áron.) A tá-nyérra szintén jellemzô a kecsesség ésaz erô együttese. Megütéskor „dark”tónusú testhang, induló hangja sely-mes, puha, amely meglepô módonenergikus és erôteljes crash hangbanfejezôdik be. A tányér nagyon érzé-keny, kisebb megütésre is remek dina-mikával, erôteljesen reagál. Erre a tá-nyérra is jellemzô, hogy hamar kimerí-ti a dinamikatartományát, ami nemnegatívum, csupán jellemzô (lásdfent). Lecsengés: közepesen hosszú.Kúphang: jól harmonizál a testhanggal.

18” Dark Crash:

Közepesen könnyû tányér. Megütés-kor abszolút „dark” testhang, vastag-ságából adódóan lassabban kinyíló,de nagyon erôteljes, a végén felfeléívelô crash hang. Kis megütésnél is di-namikus, viszont ebben a tányérbanvan tartalék erô bôven, széles dina-mikatartományban dolgozik, egy-egyerôteljesebb ütésnél kinyílik, nem ful-lad meg, hangerôben is szépen telje-sít, mégsem bántó. Alkalmas folya-matos kíséretre is, kíséretnél szépenlágyan „mos”, belesimul a zenébe.Lecsengés: közepesen hosszú. Kúp-hang: harmonizál a testhanggal.

20” Ride:

Testhangja „dark” tónusú, erôtelje-sebb játéknál jól „szór”, de mégispregnáns. Ebben a nagyobb hang-erôtartományban elôjönnek a tá-nyér rejtett tartalékai, briliáns ma-gasakat produkál, megtartva az ere-deti testhang jelleget. Dinamikatar-tományban széles, jól „szór”, mégishatározottan dolgozik. Nagyon mu-zikális tányér, nincsenek kilógó fel-hangok, jól kontrollálható mindenszituációban. Lágyabb játéknál semvész el a pregnánsság és a test-

hang. Kúphangja hangerôben jól el-különülô, de hangszínében harmo-nizál a testhanggal, muzikális,„dark” tónusú tányér.Összegzés, pozitív: ÁR/ÉRTÉK arány-ban a jelenleg nagyon árérzékeny ma-gyar piacon verhetetlen. Minôségben,hangtulajdonságban abszolút fel-sôkategóriás tányérok, középkategó-riás áron. Gyönyörû kidolgozás, szig-nált egyedi kézi kalapálás, állandó mi-nôség. Egy év garancia.Tartósságáról még nem tudok nyilat-kozni, azt majd az idô igazolja.Összegzés, negatív: nincs konkrét nega-tívum, amit írhatnék, inkább csak köte-kedés szinten írom, hogy nekem a tá-nyérokon a felirat betûtípusa nem tet-szik, nem sugározza a felsôkategóriát,kicsit gyerekesnek tûnik.Egy kósza gondolatom még lenne:nem tudni, hogy a megnövekedettkereslet miatt meddig bírják azegyenletes magas minôséget produ-kálni. Vajon mi az a határ, amit a jelenmanufakturális körülmények még el-bírnak minôségromlás nélkül? A tányérok magyarországi forgalma-zója az Agean Eastern Europe Kft. www.ageaneasterneurope.com

A tesztet készítette: Fodor János(Mr.Rick & StreetGospel)

Jazz tanszak a MûvészetibenA történet 1975-ben indult,ekkor alakult a ’konzi’ Szombat-helyen klasszikus szakokkal,melyek azóta is sikeresnekmondhatóak (számtalan orszá-gos versenyhelyezés, külföldikarriert befutó volt diákok,96%-os felvételi ráta stb.).

Az eltelt 36 év alatt eszünkbe ju-tott már a klasszikus szakok bôví-tése, színesítése jazz és népzeneszakokkal, és ennek, úgy tûnik,most jött el az ideje. Örülünk, hogykezdeményezésünket Márkus Tibor,

a Magyar Jazzszövetség elnöke isszárnyai alá vette.Igen, 2011 szeptemberétôl jazz-dob (Mohay András), zongora (Csi-kós Miklós), ének (Gáspár Szilvia),gitár (Eichinger Tibor), basszusgitár(Spischak Dávid) és szaxofon (Ko-váts Gergô) képzés indul. Várunk14-15 éves diákokat ún. párhuza-mos képzésre, ahol közismeretitantárgyak mellett sajátíthatják ela jazz alapjait (hangszer, zenekarigyakorlat, jazzelmélet, improvizá-ciós gyakorlat stb.), de jöhetnekérettségi utáni három éves kép-

zésre (közismereti órák nélkül,csak szakmát elsajátítani) akár18-19 éves fiatalok is. Mindkét kép-zés végén szakmai vizsgát tehetnek.A fiatal felnôttek, tehát a 18-19évesek részére augusztus végén afent említett tanári karral másodikfordulós felvételi vizsgát tartunkhangszerbôl és szolfézsból.Ennek pontos dátumát és vizsga-anyagát, illetve a késôbbiekben ajelentkezési lapot az iskola honlap-járól lehet letölteni: muveszeti-szhely.sulinet.hu.

Z.A.

Érdeklôdni lehet a monisza11@gmail.com e-mail címen, vagy a 0620/5566063-as telefonszámon Szabó Mónikánál.Szeretettel várunk minden érdeklôdô, jazz iránt elhivatott fiatalt!

» Z E N E T Ö R T É N E T16 D O B O S M A G A Z I N

Latin hatás

Mielôtt belebonyolódnék a korai 50-es évek R’n’B és rock and roll témakö-rébe, ezt a cikket hadd szenteljem acoctail lounge és exotica stílusoknak.Igaz, nem tartozik szorosan a rhythmand blues zenéhez, de ha az 50-esévek zenei világáról beszélünk, nemmehetünk el mellettük szó nélkül.

Kezdjük talán azzal, hogy a rhythm andblues zene igen sokat merített a külön-bözô latin eredetû ritmusokból. A színesbôrû rabszolgák által az USA-ba számosafrikai eredetû ritmus jutott el, és élt otttovább. New Orleans Congo terén pél-dául állandóak voltak a zenés és dobosösszejövetelek az 1800-as évek végén.Ezek az afrikai ritmusok a XX. századelején szépen beépültek a korai jazzbe,majd a rhythm and blues zenébe.A New Orleans-i rhythm and bluest fô-ként az tette olyan különlegessé, hogyaz ottani dobosok remekül olvasztottákbele a mambo és a rumba ritmikát asecond line stílusú dalokba, és adaptál-ták a latin ütôhangszeres kíséreteketdobfelszerelésre. Professor Longhair azelsôk között alkalmazta a ritmikát:1949-es Hey Little Girl címû dalában abal kéz rumbaritmust, míg a jobbsztenderd boogie-woogie-t játszik. AlMiller ebben a dalban egyesíti a rumbaés second-line lüktetést a pergôcen-trikus kíséretben hangsúlyozással. Egymásik klasszikus Longhair dal a Tipitina.Ebben a dalban Earl Palmer fantasztikuskíséretét hallhatjuk, melyben a szinkó-pás rumbaritmust a lábdobon játssza.Mindkét kíséret New Orleans-i secondline stílusú.Másik jó példa Fats Domino I’m Walkin’címû dala a nagyszerû Earl Palmer ha-tározott játékával, ahol a vidám, spiri-tuális soul érzet (még ha ezek közül akifejezések közül nem is mindegyik lé-

tezett az 50-es években) mind jól jel-lemzi azt a nagyszerû hangzást, amiNew Orleansból indult az R’n’B koraiidôszakában. Egyesíti az európai, afrikaiés karibi ritmusokat.A dal klasszikus menetritmussal indul,Earl Palmer nagyszerû groove-jával.A kíséretben váltottkezes (JB JB) pergôzakatolást játszik, az úgynevezett„train beat” egy variációját kicsit szvin-ges érzettel, valahol a straight eight(tehát a nyolcados számolás) és a shuf-fle ritmus (triolás számolás) között,míg a lábdob dupla tempójú shuffle rit-must hoz a basszus szinkópás ritmiká-jára. A 2. és 4. ütemen a taps ad igazánlendületet a kíséretnek végig a dalban.Earl gyakran alkalmazta ezt a pergô-centrikus groove-ot számos nagy slá-gerben, mint pl.: a Slippin’ and Slidin’–ban és a Lucille-ben. Másik nagyszerûpélda Earl Palmertôl a Roy Montrell-féle (Every Time I Hear That) MellowSaxophone. Ezek a kíséretek nagyszerûpéldák arra, hogyan használták a sec-ond line és a latin ritmusok keverékéta klasszikus R’n’B slágerekben az 50-esévek közepén.A legismertebb latin rumba ihletésûR’n’B dalok egyike Ray Charles What’d ISay címû dala. A dal már elôre vetíti a60-as évek hangzásvilágát (soul vagyboogaloo), ám Milt Turner a kíséretbenvégig rumbaritmust játszik a ride kúp-ján, ezzel még könyedebbé téve agroove-ot.A másik latin ritmus a mambo, ami kö-vetkezetesen fel-feltûnik a klasszikusR’n’B zenében. A rumbával ellentét-ben, amit csak nyolcadosan játszottak(straight eight), ezt akár úgy, akár trio-lás lüktetéssel is használták. A dobosokfôként az eredetileg kongán játszott,

úgynevezett marcha ritmust helyeztékát dobfelszerelésre. A mambo ritmusvilága és a conga minthangszer egyre divatosabb lett a 30-asés 40-es években az afroamerikai kö-zösségeken kívül is, így a latin hatásmegtalálta az utat a swing, a jazz és abebop felé. Érdemes meghallgatni aThe Treniers Sugar Doo címû dalát(dob:Henry T. Green), amiben szintén felfe-dezhetôek a latin és a New Orleans-ihatások, valamint Ray Charles Little GirlOf Mine címû dalát (dob: WilliamPeeples), vagy ugyancsak tôle a OneMint Julep címû, szamba ihletésû dalt(dob: Roy Haynes).

Coctail lounge

A szintén New Orleansból származóLouis Armstrong-féle kiváló trombitás,Louis Prima az 50-es évek derekán egyegészen új stílust teremtett: megjelenta coctail lounge. Las Vegasban már a 30-as évekbenmegjelentek az elsô kaszinók, de a vá-

Latin hatás, coctail lounge, exotica (3. rész)

earl palmer»

Z E N E T Ö R T É N E T « 17« 2 0 1 1 » 0 1

ros igazán csak az 50-es években keltéletre. Néhány ügyes kaszinótulajdo-nosnak sikerült elôkelô üdülôhelykéntfeltüntetnie a várost, szakítva az addigivélekedéssel, miszerint Vegas a szerve-zett bûnözés melegágya. A szerencsejá-ték is egyre elfogadottabb idôtöltést je-lentett, bár akkoriban csak férfiak játsz-hatták. A játékosokat pedig szórakoztat-ni kellett, hiszen mégiscsak Vegasrólvolt szó, és bár a nagy showmûsorokkülön színházteremben voltak, a háttér-ben mindenhol játszott zenekar. Azon-ban amikor Louis Prima színre lépett ze-nekarával a Sahara’s Casbar halljában,mindez egycsapásra megváltozott. Prima a Sing Sing Sing címû dal szerzô-jeként már ismertté vált a 30-as évek-ben, ám amikor a big bandek kimenteka divatból, rá is nehéz idôk vártak. Le-szerzôdött hát egy kisebb zenekarral avegasi kaszinóba, és Prima elhatározta,hogy máshogy közelít a lounge zenefelé. Zenekarában zenészeinek köszön-hetôen számos hatás keveredett: azolasz folk daloktól a Louis Jordan-félejump bluesos hangszereléseken keresz-tül a swing jazzen át a rhythm andbluesos szaxofonrecsegtetésig. Ebben alounge közegben remekül mûködött eza közvetlen elôadásmód, a zenekar be-robbant, és Prima újjászületett. A zenekar mozgatórugója Bobby Morrisdobos volt, aki a New York-i jazz-zeneiéletbôl 1950-ben érkezett Vegasba. Já-tékában ötvözte a swing és a dixielandelemeit saját stílusával. Egyedi kíséretevédjegyévé vált a zenekarnak, melyetkésôbb „Prima shuffle”-nek keresztel-tek el. A jellemzô Morris-féle kíséret,mely a zenekar meghatározó lükteté-sét adta, elvarázsolta a rajongók mil-lióit: a régi fajta swinget kedvelôket ésa rock and rollozó fiatalokat egyaránt. „Egyszer Buddy Rich besétált a bárba,mikor Louis Primával játszottam. Leült aközönség közé, és próbálta játszani ô is agyors shuffle kíséretet. A szünetben oda-jött hozzám, megragadta a karom, és ígyszólt: – Morris, te egy kib...tt állat vagy!”

(Bobby Morris)

A zenakar és Prima egy csapásraVegas legforróbb pontjává vált. A bárelôtt kígyózó sorok álltak a hét hatnapján, mert ezt mindenkinek látniakellett. Még olyan nagyságok is eljöt-tek, mint Frank Sinatra vagy J.F. Ken-nedy, és a zenekar számtalanszor voltvendége az Ed Sullivan Show-nak.Nem sokkal késôbb minden kaszinókövette a divatot, és a lounge igaziamerikai jelenség lett.Prima hatására jöttek létre az újabb ge-nerációjú show-zenekarok, melyek öt-vözték a kabaré, a swing, a jazz és arhythm and blues stílusát egyfajtaenergikus és kimagaslóan szórakoztatóformában. Az 50-es évek show-zeneka-rai tulajdonképpen ugyanazt a funkcióttöltötték be, mint a 30-as évek bigbandjei: szórakoztattak. Ilyen showband volt például a The Treniers, vagy aThe Goofers, ahol Louis Prima 40-esévekbeli big band dobosa, JimmyVincent is játszott.

Az 50-es évek vége felé a lounge vált a„koktélkultúra” központjává, és akár-csak a szerencsejáték, társadalmilagegyre elfogadottabb lett. A szállodák éséttermek országszerte coctail lounge-okat nyitottak, ahol a modern felnôttekmegihattak egy martinit vagy egy pinacoladát vacsora elôtt. Az élô szórakozta-tás volt a vonzereje a coctail lounge el-terjedésének, mely zenészek millióitfoglalkoztatta országszerte.

Exotica

Az 1940-es évek végén a populáris ze-ne újabb színnel gazdagodott. Egy eg-zotikus zenei vonulat (tekinthetjükakár a mai világzene ôsének!) távolitájak, népek és történelmi idôk zenéit

idézte fel a nyugati, XX. századi fülekszámára. Ez volt az exotica, ami ekkorbontakozott ki.

A coctail lounge-ok elterjedésével a tá-voli, egzotikus zenék és helyek is egyreinkább foglalkoztatni kezdték azt a tipi-kusan jómódú, elôvárosi réteget, aki amûfaj közönségévé vált. A második vi-lágháború alatt ezrével állomásoztak azamerikai katonák Hawaii-on és az ah-hoz hasonló szigeteken, s velük voltakaz ôket szórakoztató muzsikusok is. Aháború után tehát hamar elterjedt amûfaj, és minden, vele járó külsôség is.1959-ben ráadásul Hawaii lett az USAötvenedik tagállama, így az országonvégigsöpört az óceániai hangulat: acoctail lounge-okban bambuszkerítés,nádtetô és faragott tiki szobrok jelentekmeg országszerte. Mindezek hatására megszületett egyúj, zenei mûfaj, melyet mint trópusipótszert lehetne meghatározni: azÓceániából (Polinézia, Melanézia, Mik-ronézia, Délkelet-Ázsia és különösenHawaii) beengedett, nem bennszülöttzenei hatások nyomán. Mégsem te-kinthetô folkzenének, hiszen beolvasz-tott mindent, és reflektált minden ze-nei benyomásra, ami csak valódi uta-zásokkal elérhetô területekrôl származ-

bobby morris»

» Z E N E T Ö R T É N E T18 D O B O S M A G A Z I N

hatott: egzotikus hangszereket, idegencivilizációk különös hangjait, a kön-nyed, de olykor meghökkentô megszó-lalástól egészen az instrumentális pop-zenéig. A zenészek mûvészileg egyrebizarrabb, excentrikusabb lemezek ké-szítését engedhették meg maguknak,elkezdték fosztogatni a világ más ré-szeinek zenei repertoárját, és elkezd-tek csemegézni a legkülönbözôbb kul-turális hagyományú és hátterû zeneivilágok anyagaiból. Az exoticát három, úttörô jelentôségûzeneszerzônek köszönhetjük: LesBaxternek, Martin Dennynek és ArthurLymannek. Les Baxter producer, azexotica egyik vezéralakja a Ritual OfThe Savage címû zenedarabjában egy-beszôtte az egzotikus zenei témát atheremin hangjával egy instrumentá-lis kompozícióban. A theremint márkorábbi, Music Out Of The Moon címûlemeze felvételekor is használta (atheremin a 20-as években kifejlesz-tett elektromos hangszer, mely sejtel-mes, süvítô hangot ad; sokszor hasz-nálták az 50-es évek sci-fi filmjeiben),és késôbb készített egy, csak dobokraírt mûvet is: Skins! Bongo Party WithLes Baxter. Baxter Quiet Village címû albumátMartin Denny zongorista, producerrögzítette két hawaii illetôségû ütô-hangszeres, Augie Colon és HaroldChang közremûködésével, akik a kü-lönbözô ütôhangszereken kívül hang-jukkal imitáltak egyfajta dzsungelhan-gulatot, melyet jól aláfestett Dennyzongorajátéka és Arthur Lyman vibra-fon témái.Martin Denny Exotica címû szerzemé-nye adta az irányzat nevét. Egyfajtabig band zene volt ez latin ritmusok-

kal, csendes-óceáni bennszülött dalla-mokkal, távol-keleti zenei elemekkel,állathangokkal, zajokkal: zseniális ésmûfajteremtô munka.Lyman késôbb saját zenekarával rög-zítette Taboo címû albumát, a stílusharmadik klasszikus mûvét, ami azon-nal nemzetközi slágerré vált. A négy-tagú zenekar 26 különbözô hangsze-ren játszott, és ötvözte a hawaii, akaribi, a japán és a fülöp-szigeteki ze-nei elemeket a show zenével, jazzsztenderdekkel és klasszikus zeneimotívumokkal.„A színpad úgy nézett ki, mint egyegzotikus ütôhangszerbolt: a hatal-mas gongtól kezdve a harangokon átmindenféle hangszer volt ott.Mindezt 24 különbözô tokban tudtukcsak szállítani, és fel kellett pakolniminden egyes fellépés során, ügyel-ve a hangszerek sérülékenységére.Én egy coctail jellegû felszerelésenjátszottam, ami egy pergôbôl, háromcintányérból, egy 18”-as álló tamból,és egy bongalesbôl (bongó és tim-bales kombinációja) állt.”

(Harold Chung)

Az exotica sikere abban is rejlett, hogymegjelentek a stereo hatású lejátszók.Amikor a boltok elkezdték ezeket árul-ni, a Taboo albumot használták, hogydemonstrálják a térhatást. Az embe-rek persze megvették a lemezt, hogymeg tudják mutatni, mire is képes acuccuk. A kiadást követôen az elsô né-

hány évben a Taboo 18 millió pél-dányban fogyott.„Ahhoz, hogy érzékeltessék a stereohatást, azt kérték tôlünk, hogy ide-odarohangáljunk az ütôhangszerek között akülönbözô mikrofonokhoz. Folyamato-san játszottunk, miközben egyik helyrôla másikra mentünk a kábeleken keresz-tül, szó szerint egyik mikrofontól a má-sikig. Mindent egyszerre rögzítettünkélôben. Ôrültnek tûntünk, de a produce-rek tudták, mit akarnak, és hogy azt ho-gyan kell megvalósítani. Így készült aTaboo album.” – Harold Chung Az instrumentális, latinos, easy listeningzenében utazó Garcia Esquivel és EnochLight stílusa a “space age bachelor padmusic” nevet kapta. Light két albuma isnagyon népszerûvé vált az 50-es évek-ben: a Persuasive Percussion és aProvocative Percussion a Top 10-be isbekerült. Az albumon jól hallható apingpong effekt, amikor a hangok ide-oda ugrálnak a jobb és bal hangszóróközött. Ezeknél a felvételeknél olyan ki-váló stúdiózenészek doboltak, mûköd-tek közre, mint Don Lamond, ShellyManne vagy Nick Fatool.Az exotica mûfaja nagyon népszerûvolt egészen a 60-as évek közepéig,amikor a Beatleshez hasonló rock-zenekarok mellett kiment a divat-ból. És bár a popzenei kultúrából ki-került, mégis nagy jelentôsége volt,hiszen ez volt a világzene egyik ko-rai formája.

Tamási László

jimmy vincent»

K R E A T Í V O L D A L A K « 19« 2 0 1 1 » 0 1

Ez alkalommal olyan egy- és két-ütemes fillekkel fogunk foglalkoz-ni, amelyekben a tizenhatodokatvalamilyen módon ötösével cso-portosítjuk.Próbáljuk meg elôször azt, hogy váltottkézzel tizenhatodokat játszunk, és egydarab hangsúlyos ütést négy darabhangsúlytalan követ (1. kottapélda)!Vegyük észre, hogy öt hangot ismét-lünk, az elsô öt hang kézrendje JBJBJ, akövetkezô öté pedig BJBJB. Ezek utánpróbáljuk meg, hogy ezt az öt hangbólálló motívumot eljátsszuk annyiszor,hogy egy ütem tizenhatodot kapjunk.Mivel a tizenhatban az öt nincs megmaradék nélkül, ezért a háromszor el-játszott motívum után üssünk még egyhangsúlyos ütést az ütem utolsó tizen-hatodján (2. kottapélda)! Érdekes,hogy az ütem elsô részében az elsô, amásodikban a második, a harmadikbana harmadik, valamint a negyedikben anegyedik tizenhatodot hangsúlyozzuk.Ez azt a hatást kelti kíséret után, mint-ha a tempó lelassulna. Próbáljuk megazt, hogy három ütem kíséret utánjátsszuk el ezt a fillt, valamint azt is,hogy a hangsúlyos ütéseket tom-tomokon szólaltatjuk meg (3. kotta-példa)! Ha kétütemes fillt szeretnénkjátszani, akkor az 1. példában láthatómotívumot hatszor szólaltassuk meg, afennmaradó két tizenhatodot pedig üs-sük hangsúlyosan, váltott kézzel (4.kottapélda)! Gyakoroljuk azt, hogykét ütem kíséret után szólaltatjuk megezt a fillt, és azt is, hogy a hangsúlyosütéseket tom-tomokon szólaltatjukmeg (5. kottapélda)!A 6. kottapélda olyan, öt hangból ál-ló motívumot mutat be, amelyben aváltott kézzel játszott öt hang közül azelsôt és a harmadikat hangsúlyozzuk.Ugyanúgy alkalmazzuk ezt is, mint azelôzô motívumot: állítsunk elô egy- éskétütemes filleket úgy, hogy a pergô-dobon játsszuk az összes hangot, ésúgy is, hogy a hangsúlyos ütésekettom-tomokon szólaltatjuk meg (6–10.kottapélda).A 11. kottapélda olyan, öt hangból ál-ló motívumot mutat be, amelyben aváltott kézzel játszott öt hang közül az

elsô kettôt hangsúlyozzuk. Állítsunk elôegy- és kétütemes filleket ebbôl a mo-tívumból is, a fentiek szerint (12–15.kottapélda)!A 16. kottapélda megint egy öt hang-ból álló kézrendet mutat be (JBJBB).Elôször tanuljuk meg a kézrendet, azazismételjük el egymás után sokszor,utána ismét próbáljunk elôször együte-mes filleket elôállítani a kézrend hasz-nálatával! Elôször játsszuk el a kézren-det háromszor, majd az ütem utolsó ti-zenhatodján szólaltassuk meg a lábdo-bot (17. kottapélda)! Próbáljuk megazt, hogy három ütem kíséret utánjátsszuk el ezt a fillt, valamint azt is,hogy a hangsúlyos ütéseket tom-tomokon szólaltatjuk meg (18. kotta-példa)! Ha kétütemes fillt szeretnénkelôállítani, akkor a 16. példában lát-ható motívumot hatszor játsszuk el, afennmaradó két tizenhatodot pedig üs-sük hangsúlyosan, váltott kézzel (19.kottapélda)! Gyakoroljuk azt, hogykét ütem kíséret után szólaltatjuk megezt a fillt, és azt is, hogy a hangsúlyosütéseket tom-tomokon szólaltatjukmeg (20. kottapélda)!A 21. gyakorlat kézrendje ismétJBJBB, de most az elsô három hanghangsúlyos! Ugyanúgy alkalmazzuk eztis, mint az elôzô motívumot: állítsunkelô egy- és kétütemes filleket úgy,hogy a pergôdobon játsszuk az összeshangot, és úgy is, hogy a hangsúlyosütéseket tom-tomokon szólaltatjukmeg (22–25. kottapélda).A 26. gyakorlat négy darab váltott-kezes ütésbôl és egy, a lábdobon meg-szólaltatott hangból áll. Elôször tanuljukmeg ezt a lineáris kéz-láb kombinációt,azaz ismételjük el egymás után sok-szor, utána próbáljunk elôször együte-mes filleket elôállítani! Elôször játsszukel a kéz-láb kombinációt háromszor,majd az ütem utolsó tizenhatodján abal kezünkkel szólaltassuk meg apergôdobot (27. kottapélda). Ezt afillt is játsszuk el három ütem kíséretután, elôször csak pergô- és lábdobon,majd próbáljuk meg a kézzel játszotthangokat minél többféleképpenszétosztani a felszerelés dobjain! Na-gyon sok lehetôség közül választha-

„Öt a négyben” 1. tunk, egy aránylag egyszerûbbet mu-tat be a 28. kottapélda. Természete-sen kétütemes fillt is elôállíthatunk,ehhez elôbb hatszor kell eljátszanunk akéz-láb kombinációt, a fennmaradó kéttizenhatodot pedig szólaltassuk megváltott kézzel (29. kottapélda)! Gya-koroljuk ezt a fillt két ütem kíséretután, majd ismét próbáljuk a dobszere-lés különbözô hangszíneit alkalmazni!A számos lehetôség közül egyet mutatbe a 30. kottapélda.Következô alkalommal ismét az „öt anégyben” témakörrel fogunk foglalkoz-ni, de az ötösével csoportosított hangok-ból különleges hangzású, a szokásostóleltérô kíséreteket fogok bemutatni. Addig is jó dobolást, sok sikert kívánok!

Korompay Zsolt

PRO DRUM DOBISKOLA1111 Bp.

Két helyszínen:

az I. és a II. kerületben

www.prodrum.hu

Nemzetközi módszerekre épülô saját tananyag.

Átfogó képzés kezdôtôl haladó szintig.

Felkészítés ROCK, FUNK, JAZZ ésLATIN zenei stílusokra.

Teljeskörû kéz- és lábtechnikaiismeretek.

Play-along zeneanyaghasználata.

Hangszigetelt dobszoba, PEARLdobok, MEINL cintányérok.

Korompay Zsolt:06-30-904-7876Jékey Dániel:

06-30-2124-691Szentmártoni Zsolt:

06-20-444-2217

» K R E A T Í V O L D A L A K20 D O B O S M A G A Z I N

ÖT A NÉGYBEN 1.

K R E A T Í V O L D A L A K « 21« 2 0 1 1 » 0 1

» I N T E R J Ú22 D O B O S M A G A Z I N

Gulli Briem a skandináv világsztárGulli Briem a jazz–funk ikon zenekar,a Mezzoforte oszlopos tagja, dobosa.Idén márciusban – immár sokadszor –Magyarországon járt, így sikerült ve-le egy interjút nyélbe ütni a Fon-Trade Music üzletében.

– Ha jól tudom, kapcsolatod a do-bolással öt éves korodban indult akonyhai felszerelések püfölésével.Miért éppen a dobokra esett a vá-lasztásod?– Nem is tudom… Talán, mert mint alegtöbb kis kölyöknek, nekem is tet-szett, hogy mindenféle tárgyak püfö-lésével zajt tudok elôidézni. Mindene-setre ezek az elsô emlékeim azzalkapcsolatban, hogy hangokat állítokelô, és örömömet lelem benne.– Hol tanultál dobolni?– 13 évesen, Reykjavíkban, Izlandonkezdtem tanulni egy tanárnál, akitegy ismerôsünk ajánlott. Pár hónapután szólt a szüleimnek, hogy min-dent megtanított, amit ô tudott, ígyennek a tanulási periódusnak hamarvége lett. Késôbb, 18 éves koromban,középiskolai tanulmányaim befejezé-sét követôen egy jazz konzervató-riumban kezdtem el komolyan aklasszikus zenével foglalkozni. A mainapig rendkívül fontosnak tartom,hogy egy dobos alternatív mûfajok-ban is képezze magát, hiszen nemtudhatjuk elôre, mit hoz az élet, megtudunk-e majd élni a zenélésbôl. Kel-lô elhivatottsággal és kemény munká-val egész biztosan.

– Kik azok a dobosok, akik a legna-gyobb hatással voltak rád? – Mint legtöbbünkre, rám is Steve Gadd,Vinnie Colaiuta, Dave Weckl és ElvinJones voltak a legnagyobb hatással,meg persze olyanok, mint például BillyHart, meg jó néhány izlandi dobos –utóbbiak nem véletlenül, hiszen ôketvolt lehetôségem élôben látni, hallani.– Egyik alapítója vagy a legendásjazz funk zenekarnak, a Mezzofor-ténak. Hogyan és kikkel jött létre eza formáció?– Az együttes két zenészpárosból álltössze: jómagam a basszusgitárosJohannal, Fridrik pedig Eythorral ját-szott korábban. Rendszeresen lógtunkabban a reykjavíki hangszerüzletben,ahol Fridrik, a gitáros eladóként dolgo-zott. Valamennyiünk érdeklôdésénekközéppontjában a rock, késôbb a jazz-

rock állt. Összehoztunk pár próbát –piálással, bulizással egybekötve. Vé-gül odáig fajult a dolog, hogy – elôze-nekarként - lett néhány kisebb fellé-pésünk Reykjavík környékén, meg fô-iskolai táncos bulikon. – 2010 novemberében jelent meglegfrissebb albumotok, a Volcanic.Mesélnél a keletkezésérôl?– Két évig dolgoztunk az anyagon,rengeteg egyéni ötletet rögzítettünkdemók formájában. Aztán együtt be-költöztünk egy jókora halászházba akeleti parton, hogy közösen is kompo-náljunk számokat, és felvegyük a zene-kari demókat. Ezután átmentünk egymásik vulkanikus szigetre, ahol elké-szültek a tényleges master felvételek.Külföldi zenész barátaink, Bruno, Se-bastian és Thomas Dyani sávjai Köln-ben és Berlinben lettek feljátszva. Né-hány számot átküldtem Los Angelesbe,ahol Louis Conte ráperkázott. És a leg-végén az utómunkálatok és a keverésReykjavíkban történtek. A lemezen a Premier Signia szerelésthasználtam 10 különbözô pergôvel,meg egy öreg Ludwig cuccot, ami márjó sok éve megvan. Szóval az albumegyik fele a Premier, a másik pedig aLudwig szereléssel lett feljátszva.Ezenkívül használtam még egy na-gyon öreg Slingerland Radio King per-gôt is, amit egy hangstúdióban kap-tam – nagyon szép, sötét, mély hang-ja van. A felvételeken kizárólag Paistecineket használtam. A zenekari tagok

I N T E R J Ú « 23« 2 0 1 1 » 0 1

mind jártasak a Pro Tools használatá-ban, így mindenki tudott önállóan isdolgozni – ötleteket rögzíteni, szer-keszteni, a felvételek között válogatni,loopokat, rájátszásokat készíteni stb.Ez persze egy eléggé macerás módja alemezkészítésnek, így végül jó sokáigelhúzódtak a felvételek, szerettünkvolna hamarabb végezni, de a lényeg,hogy sikerült egy nagyszerû anyagotletennünk az asztalra – legalább is bí-zunk benne, hogy így van.– Milyen hangszereket használszma? Úgy tudom, a Yamahához csat-lakoztál. Ez hogyan történt?– Igen, 2011 eleje óta hivatalosan is aYamaha család tagja vagyok. Az elkö-vetkezendô hetekben kapok egy BirchCustom Absolute (Red Sparkle Finish)szerelést a cégtôl.– A szóló projekted neve EarthAffair. Ez hogyan keletkezett, és miaz üzenete?– Mint sok más esetben, az alkotásvágya sürgetett, hogy készítsek egyilyen anyagot. Ez egyfajta önkifejezésiforma és egy eszköz, hogy legyek pro-duktívabb. Mivel ez a saját projektem,bármit megtehettem anélkül, hogybárkinek is a jóváhagyását kellett vol-na kérnem. A Mezzoforte egy megle-hetôsen demokratikus formáció, min-denkinek a véleménye számít. Ezzelszemben az Earth Affairben teljes aszabadságom, hogy olyan, a megszo-kottaktól eltérô kompozíciókkal, hang-szerelésekkel álljak elô, amelyekvisszatükrözik a legbelsôbb énemet,gondolataimat, érzelmeimet. Megen-gedtem magamnak, hogy énekeljekés zongorázzam is a felvételeken, ésúgy általában „ráüljek” a produkcióra.Egy muzsikus soha ne féljen bármitmegtenni, ami eszébe jut! Gyerünk,csináld, ne foglalkozz azzal, mit mon-danak mások: a barátok, a családod.Ha van egy jó ötleted, engedd ki ma-gadból, valósítsd meg, a kreativitás-nak nem szabad határt szabni! Szeren-csés vagyok, hogy olyan nagyszerûemberekkel dolgozhattam a szóló al-bumomon, mint Danton Supple(Coldplay), Flood (U2), vagy MortenHarket az A-hából. Az új, közös leme-zünkön is remek zenészekkel játszha-tok együtt, így maximálisan arra tu-dok koncentrálni, hogy jó zenét csinál-jak, a szívembôl játszva. Végül is errôlkell, hogy szóljon az egész, nem igaz?

– Helena Jonsdottir, az egyiklegelismertebb izlandi táncmûvészszámára is írtál zenét. Hogyan fog-tál hozzá a komponáláshoz?

– Otthon, egy szintetizátorral – renge-teg belsô hangszínnel –, valamint egyszekvenszerrel. Aztán egy stúdióbanátmásoltuk a gépre felvett anyagokatés rájátszottam a dobsávokat. Néhanagyon kreatívnak érzem magam,máskor kevésbé, de lemezt készítenivagy zenét komponálni mindig maxi-mális koncentrációval és odaadássalérdemes csak. – Ezek szerint a dobokon kívül máshangszereken is játszol?– Igen, zongorázom, billentyûzöm, gi-tározom is egy kicsit, meg néha éne-kelek. – Mi az oka annak, hogy egyretöbbször találkozhatunk veled Ma-gyarországon?– Ez a kérdés érinti a magánéletemet,amirôl nem sokat szoktam elárulni, demost szívesen teszek kivételt. Egy repü-lôúton ismerkedtem meg egy magyarhölggyel, aki jelenleg már a meny-asszonyom, így többet tartózkodom azutóbbi idôben Magyarországon. Egyre több magyar emberrel, ze-nésszel, ismerkedem meg. A 2010-ben Cegléden megrendezett 16. Nem-zetközi Dobos Gálán is felléptem.2010 novemberében egy dobkurzusttartottam Budapesten, amit a Fon-Trade Music Kft. szervezett. A rendez-vényt a Paiste cintányérgyártó cég isszponzorálta, aminek köszönhetôen arészvétel díjtalan volt. Amikor életem-ben elôször léptem be a Fon-TradeMusic hangszerboltjának ajtaján, igen-

csak meglepôdtem, milyen hatalmaskínálatot tartanak Paiste cinekbôl.2011. március 25-én a Gyôri Nemzet-közi Ütôs Fesztiválon szintén fogok

egy kurzust tartani a délutáni órákban,este pedig egy koncertet.– Mik a terveid a jövôre nézve?– Fejleszteni a játékomat, jobbá válni,nagyobb kontrollal és jobb hanggaljátszani. Jobb zenésszé válni. Szeret-nék még több workshopot tartani,mert számomra nagy öröm továbbad-ni mindazt, amit kaptam. Közben én isrengeteget tanulhatok más dobosok-tól, ráadásul jó társaságban, barátokközt vagyok. Hatalmas szerencsém,hogy olyan embereket tekinthetek abarátaimnak, mint Dave Weckl, Tho-mas Lang, Peter Erskine, Christoph

» I N T E R J Ú24 D O B O S M A G A Z I N

Snyder (Rammstein), vagy WolfgangHaffner, és még persze sokan másokvilágszerte. Egy nagy család vagyunk,ezért segítenünk kell egymást, függet-

lenül attól, hogy ki híres, ki kevésbé.Testvérek vagyunk ezen a földön…– Mit tanácsolnál a fiatal dobosok-nak?

– Légy hálás, hûséges, szerezz magad-nak egy jó tanárt, légy ott, ahol a zeneterem, ahol jó zenészekkel találkoz-hatsz, és magad is játszhatsz! Kerülj beabba közegbe, ahol a zene történik! Ta-nulj sokat, gyakorolj annyit, hogy jó ze-nész válhasson belôled! Nagy meló, deminél több órát fektetsz a gyakorlásba,annál nagyobb az esélyed, hogy profizenész lesz belôled, és jól megfizetik amunkádat. Légy hû magadhoz és ma-radj mindig ôszinte! Minden helyzet-ben keresd a megoldást, törekedj,hogy egyre jobb emberré válj, tartsdtávol magad az alkoholtól és a drogok-tól! Legyél jó fej! ☺

Dobok:Yamaha “Birch Custom Absolute” (w/hook lugs) (Red Sparkle finish)

22“x16” Bass Drum10“x7” Rack Tom12“x8” Rack Tom14”x12” Rack Tom16”x14” Rack Tom12”x6” Musashi Snare14”x5,5” Brass Snare, Manu Katche Signature (SD-455AMK)

Craviotto snare drums: 6,5x14 Birds eye Maple & 12x6 Ash

Állványok: Yamaha, YAMAHA DFP 8500 C DOUBLE BASS DRUM PEDAL

Cintányérok: Paiste20” Paiste Line – Dry Ride10” Mini China Twenty Series12” Paiste Line Thin China14” Paiste Line Dark Crisp Hi Hats16” Paiste Line Fast Crash17” Paiste Line Fast Crash20” Paiste Line China

Dobbôrök: EVANS1.) EMAD kick2.) EC2 toms3.) COATED EVANS G1 snare drums4.) EVANS HAZY 400 snare Resonanzfelle

Mikrofon: AKG

Verôk: Vic Firth – Gulli Briem – „Signature” (55A medium heavy)

EG BLUES:A dobszóló részt megírtam alemezfelvétel elôtt. Szerettemvolna zeneileg is valami külön-legeset alkotni. Úgy alakult,hogy karrierem szempontjábólez a szóló mérföldkô lett. Másdobosok errôl kérdeznek a leg-többet.1985-ben vettük fel egy tükör-szobában, Yamaha Recordingdobokat használtam, powerméretû tomokkal.

GARDEN PARTY:Miután elkészült a szintetizáto-ron a dallam, a dobritmustEythor Gunnarssonal kompo-náltam meg hozzá.A dal végsô hangszerelése adobritmusomra épült, gondo-lok itt a fúvós szekcióra, abasszusgitárra, és a vokál ré-szekre.Karrierem nagyon fontos részevolt ez. Ennek a dalnak a rit-musa mindörökre megváltoz-tatta az életemet.

egyénre szabott doboktatás

kezdôknek és haladóknak

INFÓ: Hollósi LászlóMobil: 06 30/261-8826

e-mail: dobosmagazin@t-online.hu

I N T E R J Ú « 25« 2 0 1 1 » 0 1

» H A N G S Z E R26 D O B O S M A G A Z I N

Az egyik legjobb ár/értékû e-dob apiacon. Ez a hatrészes elektronikusdobszett többek között a természe-tes érzetû RealHead triggereknekköszönhetôen a dobolás valódi él-ményét nyújtja. A szinte hangtalanDMPad cinek, a DM10 dobmodul ésaz új, 2011-ben módosított Stealth-Rack karám teszik ezt a dobszettetszinte verhetetlenné az e-dobokpiacán. A DM10 Studio Kitet a Dobo-sok Farsangján ütögettük meg egykicsit, megnéztük, mit is tud.

A bemutatást kezdjük magával aDM10 modullal! A gyártó 1047 min-tavételezett hangot préselt bele amodulba, ebbe természetesen bele-tartoznak a kíséret hangjai is, azon-ban nem szabad elfelejteni, hogy adobhangok között megtaláljuk aklasszikus dobhangokon át az elekt-ronikus dobgépek hangjait, mindeztmintavételezett formában. A modul-lal történô ismerkedés közben felfe-deztük, hogy a belsô 128 MB memó-ria telítettsége mindössze 1%, ígymég van 99 százalékunk, hogy egyébhangokat töltögessünk a modulba.A forgalmazó információi alapján ki-derült, hogy egyelôre ez még nemlehetséges, azonban az ALESIS már aWinter Namm Show-n bemutatta azelsô dob-pakkot, amit fel lehet majdtölteni. Nekünk azonban meg kellettelégednünk a gyári hangokkal (hátnem volt kevés… a bôség zavara lettúrrá rajtunk). A Modul száz gyári ésszáz felhasználói presetet tartalmaz,a gyári preseteket azonban (a menü-ben való keresgélés és a memóriaírásvédettségének kikapcsolása után)tetszés szerint módosíthatjuk, ezeketcsak így lehet elmenteni. A hangokközött megtaláljuk a klasszikusYamaha dobok hangjától kezdve aLudwig hangjait is, az amerikai, ka-nadai, török és kínai cineken át a 909és 808-as dobgép hangjaiig mindent.A hangok és presetek effektezhetôk,valamint az Alesis cég exkluzív,Dynamic Articulation fejlesztésénekköszönhetôen elég realisztikusak is.A dobok hangja a padok megütése-

kor nem csak hangerôben, de dina-mikában is változik, így tényleg rea-lisztikus lesz a dobolás élménye.A nagy meglepetés a lábcin-vezérlésvolt. Mint tudjuk, a lábcin hangzásatöbb, igen komplex tényezôtôl függ,többek közt a pedál és a cin nyitásá-tól, a leütés gyorsaságától, erejétôl,stb. A vezérlôpedál nem egyszerûenegy ON-OFF pedál, hanem folyama-tos mûködésû, így sok más (néhamég drágább) e-dobtól eltérôen ahangzás valóban olyan, mintha igazilábcint ütnénk meg.A modul tartalmaz még szekvenszertis, a gyártó hetvenöt, elôre beállítottszekvenciát pakolt bele a modulba(ez természetesen annak az egy szá-zaléknak a része, amirôl már tettünkemlítést). Aki egy kicsit ért a MIDIprogramozáshoz és szerkesztéshez,az azonban pillanatok alatt tud kreál-ni magának saját kíséretet. A dob-szettek komponensei, illetve a kísé-ret és a beépített metronóm hang-ereje a modul bal oldalán találhatókeverôpult segítségével könnyenbeállítható. A modul MIDI In/Out ki-bemenetekkel is rendelkezik, így

akár különálló MIDI-hardverként ishasználható, a készülék hátulján ta-lálható USB-port segítségével pedignemcsak a késôbbiekben beszerez-hetô hangkészleteket illetve a szoft-verfrissítéseket tudjuk a készülékrefeltölteni, de a segítségével lehetô-ségünk van akár a számítógépünköntalálható zeneszerkesztô szoftvertvezérelni is.Ha a DM10 dobmodul minden tulaj-donságát szeretném leírni, hosszú-hosszú oldalakat tudnék teleírni,azonban a továbbiakban még a cucctöbbi részét is be kell mutatni, hiszenezek is részét képezik a dobszettnek.

ALESIS RealHead dobpadok

Az ALESIS a DM10 dobszetthez egy10” RealHead pergôt és négy, 8” át-mérôjû tam-triggert kínál. A myylarborítású dobtestek kávaérzékelôsek,így bármelyik kávára tetszôlegeshang osztható ki. Vicces volt, ahogy afelsô tamokon a káván tambura, ko-lomp, meg mindenféle csörgô-zörgôpercussion hang szólt. Sajnos „igazi”kávahangot csak a pergô produkál, a

Alesis – DM10 Studio Kit

H A N G S Z E R « 27« 2 0 1 1 » 0 1

tamokra ez pedig a hangzás miattnem nagyon osztható ki, viszont ígyakár egy komplett perka-szekció szó-lalhat meg mellettünk. A dobbôrökugyanúgy hangolhatók, mint a nagydobszerkókon, azonban tapasztala-tunk szerint nem érdemes sem túl la-zára engedni, sem pedig nagyon fe-szesre húzni, mivel a triggerelés ígynem lesz pontos. A lábdob trigger ké-pes duplázó lábgépet fogadni, azon-ban ha valakinek szimpatikusabb akét lábdob - két lábgép kombináció,annak sem kell elkeseredni, hiszenegy Y-kábel (nem tartozék!) segítsé-gével két lábdob-trigger is csatlakoz-tatható. Sajnos a lábgép nem tartozé-ka a szettnek, sem pedig a dobszék,arról magunknak kell gondoskodni.

Az állvány és a cinek

Mivel mi még a régebbi, 2010-esmodellt próbáltuk ki, ezért az új,StealthRack karámról nem tudunknyilatkozni. Azonban elmondható,

hogy némi legós rutinnal a karám amellékelt használati és összeállításiútmutató (és némi gyakorlás) segít-ségével kevesebb, mint egy óra alattösszeállítható. A 2011-es modell ka-rámja azonban egy darabban találha-tó meg a dobozban, így csak szét kellhajtogatni, a 10,5 cm-es L-vasakra atriggereket feltenni, a kábeleket be-dugni, és már mehet is a buli. A cinekkellemes csalódást okoztak. Bár aDM10 Pro Kit látványosabb az igaziréz cineknek köszönhetôen, a kínálttrigger- és cinmennyiség bôven kár-pótol. A 12” lábcin mellett a szetthezkapunk egy 12” beütôt, egy 12” két-zónás, lefogásérzékeny beütôt és egy14” kísérôt. A kísérô kúp- és lefogás-érzékeny, valamint a DM10 modullalkaröltve igen kellemes kúp-, tányér-és beütéshangokat produkál. A külvi-lág számára csak elviselhetô kopogáshallatszik, a fejhallgatóban és a ki-meneteken azonban ha megküldjük,igen jó hangzást produkál a szett.Meglepô volt, hogy más gyártók sok-

kal magasabb árkategóriájú szettjeisem tudták ilyen realisztikusan érzé-keltetni a cinek lefogását, valamint aDMPad lábcin és a pedál kombináció-ja meglepô, hogy mennyire realiszti-kusan adja vissza a játékélményt.Összességében elmondható, hogyezért az árért egy megbízható, jóljátszható e-dobot kapunk, hihetetlenmennyiségû lehetôséggel. Az egyikapró – talán könnyen orvosolható –hiányosságnak azt éreztük, hogy amodul gyári beállításai nem megfele-lôek, az elsô használatkor a forgalma-zó segítségét kértük, akik készségesenálltak a rendelkezésünkre, így ezekután már könnyen ment minden. Vég-re, ha koncertezni megyünk, a hango-sítók nem fogják tépni a hajukat, hogyrengeteg mikrofonra lesz szükség, mi-vel egy DI-boxszal és egy sztereó jellelmeg lehet oldani a hangosítást.Az Alesis hivatalos magyarországi ve-zérképviselete a Páko Kft. www.ale-sis.hu

R.F.

» H A S Z N O S28 D O B O S M A G A Z I N

Test és lélek

Elkényelmesedett, és mégis stresszelteli világunkban eltávolodtunk a vi-lágmindenség által megalkotott,összehangolt életritmustól. Látom,hogy hatalmas kérdôjel jelenik meg afejedben, hogy mi a csudát keresnekezek, és a hasonló gondolatok egy ze-nei magazinban.Ritmus és dallam, test és lélek: érde-kes párhuzamok. A zene két összete-vôje talán úgy is értelmezhetô, hogy aritmus a test, a fizikai jelenlét, a dal-lam pedig a lélek. Ha ezt egyszerû„dobos nyelvre” fordítom, akkor arragondolok, hogy vannak a hatalmastechnikával rendelkezô virtuózok, ésvannak kevés eszközzel, de valamimegmagyarázhatatlan varázslattalmegáldott zenész-dobosok. De vala-hogy mégsem áll össze a kép, mertazt mondtuk, hogy a természet össze-hangolt test és lélek. Ez lenne az ideá-lis az ember esetében is, azaz „hú degyors” dobosunk esetében is. Igenám, de miért is olyan gyors az embe-rünk? Hát bizony ô azért olyan, ami-lyen, mert igen hiú és törtetô, minde-nen átgázoló fajta. Ahogy ezt ma ta-nítják a tudatos pusztításra, kifosztás-ra teremtett médiában.Az élet bármilyen területén hasonló aképlet: a kevés (de azért már egyretöbb) biciklistán átgázolnak a szépnagy autók. Akkor most hogyan is kella természet törvényeihez igazodva él-nem? Legyek boldog szegény, vagytörtetô üres gazdag? Hát igen, ez jókérdés.Ha összehasonlítom a tanítványaiméletrendjét, vágyaikat, szülôi hátterü-ket, akkor bizony nehéz olyan útra he-lyezni ôket, amely még távlatokat isnyújthat. De akkor is érdemes zenélni,ha a távlatok ezen a téren nem igazánrózsásak. E.Tolle szavai jutnak eszem-be a most hatalmával kapcsolatban,

hiszen a boldogság pillanatai mindigjelen idôben történnek, nem holnap,nem a múltban, mert azt már nem ér-zem. Ezért nem kell sebeket nyalogat-ni, visszasírni régi élményeket, hanema mostban kell megélni a legszebbpillanatokat a zenében, gyakorlásban,szerelemben, munkában.

Célok

Ha csak a mostban gondolkodom, ak-kor lehetnek céljaim? Természetesen,de a ma elvégzettek adják meg a le-hetôséget az álmok megvalósításá-hoz. Nem kell ehhez magas filozófia,elég annyi, hogy cselekszem. Jó. Aztmondod, hogy azok érvényesülnek,akik törtetnek, mindenkit félrelöknek.Természetesen ez így van, és így isvolt mindig, ha csupán a petesejthezrohanó ondócskákra gondolok, akkoris tudatában vagyok, hogy egy-kettôhatolhat be. Nem baj, ha bezárul akör, akkor sincs vész, mert megtalá-lom a saját világom boldogságát.Egyik tanítványom abba akarta hagynia tanulást, amikor meghallotta IgorFaleckit, mondván: „Ha ô kilenc éve-sen ilyen jó, akkor én 11 évesen márlekéstem mindenrôl…” Hát igen, azidei Dobosok Farsangjáról valóban le-

késtél, de nem csak ez számít. Az afontos, hogy van dobod, és megszó-laltathatod. Ha állandóan kapasz-kodsz, akkor nem lesz örömöd a zené-lésben, pedig az a legfontosabb: azönfeledett, nem összehasonlító zené-lés társakkal, vagy akár a garázs ma-gányában is. És nincs legjobb, és nincslegrosszabb, egyáltalán: az állandóösszehasonlítgatás végképpen elveszminden örömöt még a koncert hallga-tása közben is.Nem szabad szem elôtt tévesztenünka célhoz rendelt mértéket. Hát igen,ezek bölcs gondolatok, de rendelke-zik-e mindenki az önanalízis ilyenmértékével? Bizonyára nem, de akkorott van az egyszerû és boldog parasz-ti ész, ahol az igen és a nem létezik.Ez hogyan mûködik?Példa:Székelyföldi apuka: „Kisfiam, ne rug-dosd a nagymamát, mert én rugdo-som szét a hátsódat!”Mai pesti apuka: „Kisfiam, mit szólnakapukára itt a szociális otthonban, ha aMuttert szadizod? Majd otthon a ku-tyát rugdosd!”Azt hiszem, hogy érthetô voltam.

Irigység, féltékenység

Ez a legpusztítóbb belsô kényszer,harc. A hiúság függvényében nôhet azégig, mindent beárnyékol, és boldog-talanság, elégedetlenség a végered-mény. Az én-tudat sértettsége,legyôzhetetlen terminátor. Miért ô je-lenik meg a médiában, miért ô játsziksokat, miért nem én? Ahogy a helyé-be kerülnél, természetessé válna,hogy neked az jár. Ilyenek vagyunk.Próbáljuk legyôzni, nem könnyû.Az segít, ha a lelkedet simogatod, ésnem nézed öt órán keresztül aYouTube-on az önmutogatókat. Alkossreális képet a tudásodról, ha van elégönkontrollod! Ha nincs, hát akkorszenvedj és fikázz le mindenki mást…

„Fitnesszterror”

Diétázz, ugrabugrálj, legyél szép,legyél sovány, legyél szoláriumban

Különös ritmusok – gondolati szinten

„Az embernek nem lehet ezer napig jó napja,ahogy a virág sem virágozhat száz napig”

(Cseng Kuang)

H A S Z N O S « 29« 2 0 1 1 » 0 1

barnult bôrrákvárományos, egyél ezt,ne egyél azt (majd holnap fordítva),vegyél új mobilt, új dobot, új nôt, újkocsit – csak önmagad ne legyél töb-bet! Ha ezt betartod, akkor vagyhasznos alattvalója, azaz rabszolgája ahatalomnak.Kiléphetek ebbôl? Nehezen, de talánmégis, ha legalább a makró világod-ban elégedett lehetsz.Módszer erre? Ne irreális célokat ker-gess, csupán a boldogságot keresd,ami nem pénz (jó, kicsit az is), nemkülsôség. Legyen családod, barátod,tartozz valahová, de ne valakiknek.…és legyen dobod ☺!

Az „én” szerepünk

Mindig azt hallod, hogy nézz a tükörbe,és meglátod valós önmagad. Nagy tú-rót látod a valós önmagad, hiszen egyfizikai lényt látsz, ami lehet csúnyavagy szép, de más szemével már ezsem igaz, mert a brutálisan pattanásoskamasz is tetszik egy lánynak, de azanyukának biztosan. Akkor nézz a tü-körbe, ha ütéstechnikát gyakorolsz ☺!De hát mi is az „én” szerep? A nagykollektív én pici részecskéje? Talánigen. Szerintem az én a tudat fölé ren-deltetetett, tehát lélekazonos valami.Basszus, akkor a tudatommal piszkosulmanipulálhatom a lelkemet? Bizony,

és sajnos manipulálod is, te kis önzôemberlény. De ha csupán annyira ma-nipulálod, hogy az egyensúly megma-radjon, akkor vagy BOLDOG. Gondoljcsak arra, hogy mennyivel értékesebbvagy, ha olyan kézfejlesztô gyakorla-tokat végzel, amely azonos szintreemeli a két kéz technikáját! Mennyiveljobb, komfortosabb a játékod!Kívánom, hogy legyen lelkünk, hogyhitünk is lehessen, legyen tudatunk,hogy mérlegelhessünk, harcoljunk atudás lehetôségeiért.Összefoglalva, legyen jó kis dobod, tá-nyérjaid, szerelmed, hited, családod,és fogadd meg a szülôi intelmet, me-lyet minden zenét tanuló gyerek meg-kap: „Gyerekem, tanulj, legyen valami„tisztességes” szakmád is, hogy pénztis keress!” Sajnos ez ma nagyon aktuá-lis, mert te fizetsz a pubban, hogy fel-léphess, vagy belépôjegyes százalékrazúzol a haveri körödnek.Lehet, hogy kicsit negatív lett a cik-kem, mint a magyar himnusz? Á, de-hogy, szerintem ott van benne min-den, ami a túléléshez és a boldogság-hoz kell, kicsit eklektikus formában.Remélem, hogy sikerült néhányatokatbeoltanom!!A Dobos Magazin Táborban továbbgondoljuk a leírtakat! (Ez volt anyomulós marketing mondatom.)

Martonosi György

H-9700 szombathely, Hollán Ernô u. 9.Tel.: +3694/506-940 • Fax: +3694/506-941

Mobil: 0630/3376-829E-mail: pianho97@t-online.hu

» L E J E G Y Z É S E K30 D O B O S M A G A Z I N

Sok mindentörtént a 70-es évek köze-pén a jazz-rock háza tá-ján. Ekkoralakult ki a

mai fúziós zene formanyelve, dallam-világa, ritmikai gondolkozásmódja,

hangszertechnikai sajátosságai. Mind-ezt egy közösségi gyakorlat alakítottaki sok alkotó szellemû zenész közre-mûködésével. Az afro-rock, a funky, asoul, a rock’n’ roll, a rhythm andblues, az afro-cuban, a modern jazzés még sok apró momentum ötvözô-désébôl jött létre a jobb híján funky-jazznek nevezhetô sokszínû, a mai

napig életerôs zenei világ. HarveyMason mint zeneszerzô-hangszerelôés ütôhangszeres játékos (saját ma-gát így nevezi) sokat tett mindezért.Egy 1976-ban megjelent lemezérôl ír-tam le – többek között – ezt az ötletesbelsô szólót, közjátékot. James Leviszintén jelentôs ütôs volt ebben azidôben. Férfiasan szikár, egyéni játé-ka fénypont ezekben az években.Herbie Hancock együttesében tûntfel. Mindkét rövid szólót ajánlom fi-gyelmetekbe.

Nesztor Iván

Lejegyzések

H A N G S Z E R « 31« 2 0 1 1 » 0 1

Benny Greb Signature SnareBenny Greb sok mûfajban megáll-ta/megállja a helyét a mai napigis. Jelen van a jazz (The Benny GrebBrass Band), a rock (Stoppok, RonSpeilman Trio) a funk (Jerobeam)és a reggae (Bobby McFerrin) élet-ben is.

Legutóbbi videó interjújában kifej-tette, hogy folyamatosan 2 pergôtí-pust cserélget. Ezért érett meg ben-ne az elhatározás, hogy Sonorendorser lévén megkeresse a dob-márka konstruktôreit. Segítségükkel2010 elején kifejlesztették saját mo-delljét, amely meglepô módon a„Benny Greb Signature” nevet viseli.A modellnek több említésre méltótulajdonsága van. A test beech, azazbükkfából készült (ezzel a fával mára Sonor SQ2 elnevezésû doboknál iskísérleteztek, valamint maga Greb isezt részesíti elônyben meleg, széleszenei skálán mozgó hangja, könnyûhangolhatósága miatt).

És most jön az, amitôl ez a modell asignature besorolást kapta: Greb ki-hangsúlyozta azt, hogy két pergô he-lyett szeretett volna egy univerzáli-sat, olyat, ami mind az 5-ös, mind a6,5-es mélységû pergôk hangtulaj-donságait magában foglalja.Így született meg a speciális 5,75”-os mélység. Így a dob 13x5,75-ösméretû. A test falvastagsága igenvékony, mindössze 5 mm. Külsô bo-rítása pedig Greb dizájnt kapott: egyvékony „Scandinavian” birch (hárs)borítás szépen lakkozva teszi termé-szetessé és elegánssá a dobot. Per-sze elmaradhatatlan a Benny Greb

aláírás, és egy pofás fekete gumicsíkis helyet kapott a test közepén.A káva is 2,3 mm-es 8 lyukú önt-vény (Powerhoops), alul-felül. A dobSonor by Remo bôrökkel van felsze-relve, ami a gyakorlatban annyittesz, hogy felül egy Ambassador-szerû ütôbôr, alulra pedig egy Amb.Hazy került 18 húros sodronnyal.A dob valóban könnyen hangolható,és egészen a mély tónustól a magashangtartományig sok mindent ki le-het belôle hozni.Szinte minden mûfajban megállja ahelyét. Az áráról egyelôre nem sokattudni, Magyarországon pedig mégnem kapható.Összefoglalva:13”x5.75” (5 mm) Beech Shell Scandinavian Birch külsô borítás2.3 mm Powerhoops kávákREMO bôrök alul-felülSoundwire sodronyTune-safe húr-váltó

Figura Dávid

Az Artbeat Bordás József személyében új endorserrel bôvítette flottáját.

A dobverôt gyártó cég egyedileg kifejlesztett,mahagóni csúszásmentes pácbevonatú, szignált

modellt készített a zenésznek.

Paraméterek: L= 40.6 cm, D=14.4 mm,gömbfej, I. osztályú amerikai hickory

garantált súlypontosság

A cég 2011. évi modelljét a DobosokFarsangján mutatták be nagy sikerrel.

Az Artbeat Bordás József Hickory Modellaz ország 14 hangszerüzletében már kapható.

» I N T E R J Ú32 D O B O S M A G A Z I N

Tény, hogy Solti János hatalmas kar-riert futott be: LGT, Generál, HoboBlues Band, Tátrai Band, MagyarAtom, Visegrád Blues Band, Things,In-Line, Budapest Big Band, DemjénBand. Ha csak ezeket a meghatározózenekarokat nézzük, ahol játszott, azis páratlan, nem is beszélve rengetegsession munkájáról. A Magyar Atom-mal és a Demjén Banddel ma is éviszáz-százhúsz koncertet adnak, azLGT-vel pedig alkalmanként ötven-hatvanezer ember elôtt lépnek fel.Saját bevallása szerint négyszázigszámolta a lemezeket, amiken közre-mûködött, de közel ötszázon hallhatóa játéka. Az biztos, hogy annyi mûfaj-ban és annyi zenekarban, mint ami-ben ô dobolt, még senkinek sem si-került az országban. Az év dobosaszakmai díjban tizennégyszer része-sült, két alkalommal kapott eMeRTondíjat, nemrég pedig Fonogram élet-mûdíjat „Kiemelkedô közremûködô-zenészi pályafutásáért”. A MagyarKöztársasági Érdemrend Lovagke-resztje kitüntetés birtokosa.

– Mostanában kevesebbet lehet ró-lad tudni. Mivel töltöd az idôd?– Ez elôször is természetes, mert azember egy ideig érdekes, aztán,ahogy jönnek az új tehetségek, akikesetleg már más stílust képviselnek,és a fiatal közönségnek sem az a ze-nei világ tetszik, amit én képviselek,akkor teljesen logikusan az érdeklô-dés nem olyan nagy. Ettôl függetlenülén régen nagyon hajtottam magam,munkamániás voltam, de azért ez el-múlt. Ma már kevesebb dolgot csiná-lok, mint a régi idôkben. Aztán azzal,hogy elkezdtem tanítani, az idôm iskevesebb. – Ha már a tanításnál tartunk, kifejte-néd nekem, hogy szerinted hogy hata zenetanulás a fiatalokra?– A zene a lélek. Az életnek nagyonnagy része: a napi dolgok, az ügyinté-zés, az emberekkel való kommuniká-ció nem errôl szól. Ha valaki zenélnitanul, akkor kitágul a lelke. A zenélésnagyon sokat ad az emocionális dol-gokhoz. Mindamellett, ha valaki nem

lesz hivatásos zenész, az nem baj,mert nem profi zenésznek kell min-denkinek lenni, hanem csak egyálta-lán foglalkozni a zenével, hogy az em-ber felhôtlenül el tudja magát enged-ni, és tudjon valaminek úgy örülni,ahogy a zenének lehet. – A Kôbányai Zenei Stúdióban hánytanítványod van?– Most éppen tíz. Ez egyébként sok-nak minôsül, én általában kevesebbetszoktam vállalni, de ez most így ala-kult, ami köszönhetô annak is, hogylegutolsó felvételire nagyon sok te-hetséges dobos jelentkezett. – Kanyarodjunk vissza egy kicsit arégmúlt idôkre, történetesen a Gene-rál korszakra! – A Generálban én másfél évet töltöt-tem. A csapat szenzációs volt, zeneilegegy elképesztô társaság. Ha a zenekartagjait nézzük, mind a mai napig na-gyon nagy név mindenki a szakmá-ban: Révész Sándor, Karácsony János,Novai Gábor, Várkonyi Mátyás, Charlie,Tátrai Tibor és szerény személyem. – Ketten doboltatok Póta Andrással.Róla talán kevesebbet hallunk, mintaz elôbb említett nevekrôl.– András egy ideig vendéglátózott,néha szokott játszani a Charlie zene-karban, de aztán a civil életben véltemegtalálni magát. – Hogyan osztottátok meg egymásközött a dobszólamokat a csapatban?– Állati melóval járt az egész, mire si-került úgy kitalálnunk, hogy érdekes,mindkettônknek könnyen játszható,és lehetôleg ne egyforma legyen. Csi-náltunk egy nem akármilyen dobszó-lót is. Hat-hét éve a zenekar összeálltegy koncert erejéig, ekkor eljátszottukezt a dobszólót, és meg kell, hogymondjam: még most is jó.– Úgy tudom, hogy akkoriban nektekvolt a legjobb hangcuccotok.– A zenekar rengeteget koncertezett,elég nagy szám voltunk Lengyelor-szágban, Németországban, Hollandiá-ban. Lengyelországban volt egy más-fél hónapos turnénk, ahol összedob-tuk az összes keresett pénzt, és fel-szerelést vettünk belôle. Pontosanazért, mert még akkoriban nem lehe-

tett cuccokat bérelni Magyarországon,és mi úgy gondoltuk, hogy a zenekarmegszólalása is profi legyen. De nempanaszkodom, mert azért kerestünk isrendesen, plusz még a plakátpénz ismeghatározó bevételi forrás volt, atechnikusok kiálltak és árulták a zene-kari fényképes plakátot. Az egyik he-lyen akkora bevételünk volt ebbôl,hogy úgy pókereztünk, hogy minden-ki mellett volt egy papírzsák teli pénz-zel, és marokra volt a hívás. Aztán, amikor jött a Lokomotív dolog,és én bejelentettem, hogy kilépek,akkor egy darabig mosolyszünet volt,de ez természetes. Úgy érezték, hogycserbenhagyom ôket. – Hogy kerültél be az LGT- be?– A Laux Józsi kint maradt Ameriká-ban, így aztán egy darabig dobos nél-kül maradtak. Aztán volt egy több na-pos, több zenekaros tévéfelvétel aKörcsarnokban. Egyik nap mi voltunk aGenerállal meg még pár zenekar, ésmásnap a Lokomotív. Kölcsönkérték adobomat a forgatásra, csodálkoztam,hogy minek kell nekik dob, mikornincs is dobosuk, de kiderült, hogy ôkmaguk ültek a dob mögé. A forgatásután odajött hozzám a Somló, s aztmondta: „Nekünk nincs dobosunk, aGenerálban meg úgyis kettô van, gye-re el hozzánk”. Ôszintén szólva nem isnagyon gondolkodtam, egybôl igentmondtam. A Lokomotív akkor is egynagyon nagy zenekar volt, és meg-tiszteltetés volt, hogy elhívtak, öröm-mel mentem. Miután megbeszéltük, aPresser Pici segített hazahozni a dobo-mat, s persze ki akart szagolni, hogykiféle-miféle vagyok. Emlékszem:

A dobosok dobosa

I N T E R J Ú « 33« 2 0 1 1 » 0 1

megkérdezte, hogy mivel akarok fog-lalkozni. „Mivel akarnék? Hát dobolás-sal.” Ebben maradtunk, s azt mondta:„Akkor te vagy a zenekar dobosa.A Karácsony János úgyis közel lakikhozzád, majd ô átmegy, és segít meg-tanulni a mûsort. Találkozunk egy hó-nap múlva Lengyelországban.”Tanultam a lemezekrôl a számokat, aJames átjött, jammeltünk mindenfé-lét, a Lokomotív nótákkal foglalkoz-tunk a legkevésbé. Egy hónap múlvaLengyelországban az elsô koncerten –amit két részletben játszottunk le – érta meglepetés, mert a számokategyáltalán nem úgy játszották, ahogya lemezeken volt, hanem a szokásosLokomotív módon: teljesen kifogatva.Más volt az eleje, a közepe és a végea nótáknak, különben minden stim-melt. Lejöttünk a színpadról az elsôrész után, nagyon neki voltam kese-redve, s csak ültünk az öltözôben, desenki nem szólt egy szót sem. Csodál-koztam, mert a Generálban folytonmindenki dumált, mindig mindentkielemeztünk. Azt gondoltam, hogymost ki fognak rúgni. Lejátszottuk amásodik blokkot is, és utána sem szóltsenki sem. Aztán ez még így ment párévtizeden keresztül, hogy senki egymukkot sem. Ez egy haláli nyugodtcsapat volt, mindenki csak akkor jár-tatta a száját, ha mondanivalója volt.Na, tehát a lényeg, hogy nem dobtakki, és még egy hónapig turnéztunkLengyelországban, s utána nemsokáraRomániában, ami egészen szörnyûvolt, a Ceausescu-érának a legbrutáli-sabb korszakában. Láttuk, hogy a kon-certek után a rendôrök olyan öröm-mel verik a közönséget, hogy csak na:látszott, hogy készültek. Lovas rend-ôrök aprították szerencsétlen fiatalo-kat, akiknek csak az volt a bûnük,hogy eljöttek a koncertre. Volt velünkegy egyetemista lány, akit odaraktakkísérônek, ô rögtön mondta, hogy je-lentést kell írnia rólunk. A végén márott tartottunk, hogy segítettünk nekimegírni a jelentést. Szerencsére ez akorszak elmúlt. – 1982-ben az EMI két angol nyelvûlemezt is készített veletek, aztán mégis elmaradt a várva várt siker.– Ami általában hiányzik az ügyhöz,az mindig a pénz. Angliában mindenhéten megjelenik kb. száz lemez. Vanegy független szervezet, ami az

eladási adatokat nézi a kijelölt üzle-tekben, aztán ez alapján elkészítik azaktuális lemezeladási listát. A rádiókelkezdik játszani a számokat, amit akiadó finanszíroz, majd egy hónapután, ha bekerültél az elsô százba alemezeladási listán, akkor a rádió-adók már nem kérnek pénzt a játszá-sért, hanem automatikusan játsszák aszámokat mindig olyan gyakoriság-gal, ahogy a lemezeladási listán vagy.Mi sajnos a 127. helyen voltunk egyhónap után ezen a listán, bár akkormég feljövôben, nem stagnált a le-mezeladásunk, hanem ment szépenfelfelé. Szerintem az akkori EMI gyá-vaságán múlt, hogy nem raktak be-lénk még egy kicsivel többet. Az ishátráltatta a dolgot, hogy akkor jöttbe a new wave stílus olyan zeneka-rokkal, mint a Duran Duran vagy aKajagoogoo. – Az LGT a mai napig létezik, hivata-losan sosem jelentettétek be, hogymegszûntök, bár lemezt már régenadtatok ki.– Lemezt mostanában már nem készí-tünk, mert rájöttünk, hogy az emberekinkább a régi számainkra kíváncsiak,ami természetes, mert én is, ha mond-juk, elmegyek egy Stevie Wonder kon-certre, akkor inkább a régi számai ér-dekelnek. Utoljára talán 2003-ban ad-tunk ki albumot, elôtte pedig 1997-bena „Mozdonyoperát”, ami szerintem ki-fejezetten jó anyag volt. – A régi bandáknál mindenki komo-lyan vette a tagságot, szinte „vérszer-zôdés” kötött mindenkit az adott ze-nekarhoz. Talán pont veled kezdôdöttel a 80-as években, hogy máselôadók lemezein és turnéin is ját-szottál, nemcsak az LGT-ben. – Én a jazz felôl jöttem ebbe a mûfaj-ba, a mai napig is nagyon sokat hall-gatok jazzt és klasszikust, pop- és rock-zenét csak mérsékelten, csak annyira,hogy tudjam, hogy mi van. Nagyonsok energiát és, úgy érzem, tehetsé-get is raktam a zenébe. Boldog vol-tam, hogy a LGT-ben játszhattam, denekem még sok energiám maradt,ezért úgy gondoltam: kipróbálom ma-gam másokkal is, és olyan dolgokbanis, amit odáig nem csináltam. Hetentekét lemezt készítettem különbözôelôadókkal. Eleve azért is volt két do-bom, mert az egyik stúdióban volt, amásik meg utazott koncertre.

– Ha már a doboknál tartunk, beszél-jünk a legendás Gretsch felszerelé-seidrôl!– Legelôször volt egy fekete Gretsch-em, ami most Charlie-nál van, aztánlett egy fekete színû Slingerland do-bom, amit a Fonográf dobosának, Né-meth Oszinak adtam el, majd vettemegy fehér Gretsch felszerelést 24”nagydobbal, 12”, 13” 14” 15” felsôta-mokkal és 16”, 18” állótamokkal.Brutál nagy cucc volt, emlékszem,hogy mikor megvettem Londonban, amikrobuszba már csak úgy fért be,hogy a 18” állótam hazáig az ölembenvolt – és még boldog is voltam. Késôbbaztán rájöttem, hogy szeretnék egy ki-sebb szerelést is, felvettem a kapcso-latot a Gretschcsel, és ajándékba kap-tam tôlük egy bordó cuccot, eredetileg

két felsô, két oldaltammal, nagydob-bal és pergôvel, de megint erôt vettrajtam a megalománia, és ezt is fel-tuningoltam öt felsô és két állótamra.Nagyon jó hangszer volt ez is, de aztánezt is eladtam, helyette vettem aYamaha 9000-es Recording Customot,ami a mai napig megvan. Ez olyan zse-niális, fantasztikus hangszer, hogy eztmár biztosan nem adom el. Tavaly ótavan egy Craviotto felszerelésem is, ésmég temérdek pergôm: 6,5” Ludwig

» I N T E R J Ú34 D O B O S M A G A Z I N

Black Beauty Super Sensitive (ezt még1977-ben vettem), 5” Ludwig BlackBeauty, Yamaha vörösréz „RoyHaynes” Signature, két juhar és egydió Craviotto, egy Canopus Zelkova ésegy 6,5” Brady. – Szép kis kollekció!– Igyekszem, hogy öreg koromra jókis hangszereim legyenek.

– Térjünk vissza a session munkáidra!– Nagyon nagy felüdülés volt ze-neileg, hogy más mûfajokban játsz-hattam. A jazztôl a popzenén ke-resztül a bigbandig mindent kipró-bálhattam. Elôször a Lokomotívbanegy kicsi furcsán néztek rám, denem szóltak egy szót sem. Perszeennyi lemezen csak úgy lehet ját-szani, hogyha kottát úgy olvas azember, ahogy más újságot. – Bizonyos szinttôl tehát nélkülözhe-tetlen a jó kottaolvasás. Akkor ki is ajó dobos tulajdonképpen?– Elmondani nem tudom, de rögtönmeghallom.– Két fontos zenekarodról még nembeszéltünk: Tátrai Band és Hobo BluesBand. A Tátrai Bandben percussionösvoltál.– Eleinte igen, aztán késôbb dobol-tam, de a lemezeken fele-fele arány-ban doboltuk a számokat a Papp Ta-mással. Nagyon jó csapat volt, azt hi-szem, hogy a zene önmagáért be-szélt. Velük turnézni élményszámbament. Szórakoztató, fantasztikus tár-saság volt, bár talán ez az összes ze-nekaromról elmondható. – Mi kell a zenekarozáshoz, hogy azember mindig ilyen jól érezze magát?

– Elôször is emberi kvalitások kelle-nek, hogy a többiekkel jól kijöjjél, akollégáidat tudd szeretni, és ôk is tud-janak téged szeretni. És persze jól kellzenélni, azon a szinten, ahol ôk van-nak, nem rosszabbul, nem jobban,mert ha jobb vagy, akkor kilógsz, el-vágyódsz, ha pedig rosszabb, akkor ki-dobnak.– Másik fontos állomás a Hobo BluesBand.– Én azt hittem, hogy tudok bluest ját-szani, de az elsô próbán meglepôd-tem, mert úgy éreztem, hogy ez ígynem jó. Majd rájöttem, hogy csakrosszul fogtam meg a dolgot, igazábólnem 6/8-ra kell gondolni, hanem las-sú szvingre, amit én már bôven ját-szottam azelôtt is. Most februárban volt két teltházas bú-csúkoncertünk.– Hogy értékelnéd a pályafutásodat?– Úgy érzem, hogy a Jóisten nagyonkegyes volt hozzám azzal, hogy ilyenzenekarokban játszhattam, mint a Ge-nerál, az LGT, a Tátrai Band, a HoboBlues Band, a többirôl nem is beszél-ve. Ez nem sok embernek adatottmeg, sôt tudtommal rajtam kívül sen-kinek sem.

Hollósi László

Korompay Zsolt eddig megjelent kottái:

A KOTTÁK KAPHATÓK A TAM-TAMDOBCENTRUMBAN,Megrendelhetôk a 06-30-904-7876-ostelefonszámon vagya korompayzsolt@gmail.com e-mail címen.

H A S Z N O S « 35« 2 0 1 1 » 0 1

Ebben a rövid kis írásban azokhoz adobolni vágyó vagy most kezdôtársakhoz szólnék, akik azon törik afejüket, hogy milyen dobfelszere-lést vegyenek maguknak. Már hallom is lelki füleimmel, hogy so-kan azt mondják erre: „Úgyis a pénz ha-tároz”! Nos, ebben tényleg van sokigazság, de az anyagiakon kívül vanmég jó néhány feltétel, melyek teljesü-lése nem elhanyagolható szempont avásárlás tekintetében. Nézzük is meg, hogy melyek ezek!Milyen hangzást szeretnék? Ez függ afaanyagtól, a bôrök minôségétôl ésmilyenségétôl, illetve a hangolástól,de ez már egy másik lap. Tapasztala-taim szerint, ha meleg és tiszta, min-den hangtartományban jó hangú do-bot akartok venni, akkor nyír vagy ju-har testû dobok között kell keresgetnimég akkor is, ha az kínai nyír vagy ju-har. Nem kell megijedni: nagyon jóhangszerek készülnek ezekbôl azanyagokból, nem mellesleg megfizet-hetô áron! Ha szárazabb hangzást sze-retnél, sok mély hanggal, akkor egy-értelmû választás lehet a mahagónitestû dobszerkó! Persze, azért tudnikell, hogy ez nem az a mahagóni, ha-nem egy Fülöp-szigetekrôl származóváltozat, de attól még nagyon jó. Vasak (hardware): ez sem elhanyagol-ható szempont, hiszen erôteljes igény-bevételnek vannak kitéve a dobok vasalkatrészei (a kávák és azok rögzítô csa-varjai, és az állványzat). Figyelmünketelsôsorban arra fordítsuk, hogy a káva-leszorító csavarok menetei és csavarhá-zai épek és könnyen mozgathatóak le-gyenek, hogy egy esetleges „beraga-dás” esetén ne okozzon késôbb gon-dot. Ugyanez a helyzet az állványokkal.Sokkal fontosabb, hogy könnyen és biz-tosan járjanak a csavarok, és stabilantartsanak, mint az, hogy dupla lábú-eaz állványzat. Figyelni kell még arra is,hogy a cintányért leszorító anyacsavaris stabilan jó menetkiképzésû legyen,mert nincs annál bosszantóbb, amikoregy fellépés közben – némi túlzással – afüled mellett süvít el a csavar. Olyan áll-ványt semmiképpen se vegyetek meg,amelyiknek nincs a cintartó szár végén

(ahova a tányért tesszük fel) mûanyagbetét, mert elôbb-utóbb találkozni fog-tok az ún. „kulcslyuk kopás”-sal. Talán még az elôbbi szempontoknál isfontosabb dolog következik, amely meg-határozza, hogy a késôbbiekben elége-dett és büszke, vagy folyton bosszankodódobtulajdonosok leszünk. Ez pedig az„újat vagy használtat?” állandó dilemmá-ja. Az új szerelés vásárlásánál túl sokgond nincs, mert valószínûsíthetô, hogyazt kapom kicsomagolás után, amit vár-tam. Ha véletlenül mégsem, visszame-gyek az üzletbe, és találnak megoldást azesetleges problémámra. Ezzel szemben ahasznált szerelés vásárlása már nemilyen egyszerû. Nézzük meg, hogy miért!Elôször is, mert itt is igaz – akárcsak ahasznált autók piacán –, hogy a külcsínsok esetben nem egyezik a belbeccsel.Lehet, hogy a testeken belülrôl olyan re-pedés vagy törés rejtôzik, amelyet a vá-sárlás öröme miatt észre sem veszünk, éscsak akkor szembesülünk a tényekkel,amikor már késô. Ugyanez a helyzet azállványzattal és a vasakkal is. Ha nem va-gyunk biztosak a dolgunkban, inkább egytapasztalt dobos baráttal menjünk vásá-rolni, aki tudni fogja, hogy mit kell majdlátnia ahhoz, hogy nyugodt szívvel meg-vehesd a szívednek oly kedves felszere-lést. Fontos az is, hogy legyél bátor: állít-tasd össze a szerelést és próbáld is ki, le-gyen nálad hangoló kulcs, hogy néhány

A dobvásárlás szempontjai beállítással is meg tudd hallgatni a dobokhangját, aztán ha mindent átnéztél, jöhetegy kis alkudozás ☺, és már csomagolha-tod a szerelést. Azért a volt tulajdonos te-lefonszámát vagy címét ne dobd el, sohanem lehet tudni, mire lesz még jó!Röviden és a teljesség igénye nélkülszerintem ezek a sarkalatos szempon-tok egy dobszerelés megvásárlásánál,legyen az új vagy használt. Mindennél fontosabb a sok jó tanácsonkívül, hogy neked, kedves dobos bará-tom, tökéletesen megfeleljen, és jókomfortérzetet biztosítson a megvásá-rolt felszerelés.Végezetül egy olyan dologról szeretnékszólni, ami minket, dobosokat érzéke-nyen érint. Amíg egy gitáros bemegy egyhangszerboltba, és annyi gitárt próbál ki,amennyit csak akar, addig mi, dobosokcsak nézegethetjük, esetleg „megkocog-tathatjuk” a cuccot, és – ritkán! – beülhe-tünk mögé, de itt véget is ér az ismerke-dés. Pont a legfontosabb tényezôt nemismerhetjük meg, ez pedig a hangja. Né-hol még azt sem engedik meg, hogy abeállításokat kipróbálhassuk, mondván:„Ne fogdossuk össze az árut!”. Tiszteltforgalmazók és üzletek, azt hiszem, ezmérlegelendô felvetés a dobos társada-lom részérôl. Nagy örömünkre szolgálna,ha lenne egy olyan üzlet, ahol kipróbál-hatnánk az adott hangszert, így meg-könnyítve a vásárlást. Parfümöt is nehézránézésre vásárolni ☺!Remélem, gondolataimmal segítsége-tekre voltam! Jó vásárlást és gyakorlástkívánok nektek.

Z. Tóth Tamás

» T E C H N I K A I E S Z K Ö Z36 D O B O S M A G A Z I N

A menetelô katonazenekar mindenütôhangszerét más játékos kezelte.Azonban sem a néhány fôs zeneka-rok, sem azok munkaadói nem en-gedhették meg maguknak azt a lu-xust, hogy az ütem tartásához különnagydobost, pergôdobost és cintányé-rost alkalmazzanak. Dobosukat leül-tették egy székre, lábaihoz pedálokatszerkesztettek, melyekkel a földre le-került nagydobot és az összeütôs cin-tányért szólaltatták meg. Százhúsz év-vel ezelôtt megszületett a jazzdobosfogalma, aki képes volt mind a négyvégtagját függetlenül használni.

A lábgép nem hangszer, hanem egytechnikai eszköz, ami a nagydob meg-szólaltatására szolgál. A láb lépô moz-dulatát alakítja át egy himbaszerkezetsegítségével ütéssé. A bevitt energiátrugó tárolja, mely a pedálnyomásmegszûnésével visszasegíti az ütôfe-jet kiindulási helyzetébe. New Orleansóta erre az egyszerû feladatra ezer ésezer szemet gyönyörködtetô mûszakiés esztétikai megoldás született a vi-lágon. Vastag könyvet lehetne írni azoszlopok, himbák, csapágyazások, ru-gófajták, pedáltalpak különbözôségei-rôl, az aktuális divat és az ipari forma-tervezés behatásairól.Nem tudom az okát, de mióta szere-lembe estem a dobokkal, azóta külö-nös vonzalom fûz a lábgépekhez.1972-ben valaki külföldrôl behozottegy Ludwig Speed King lábgépet ésegy lábcinállványt, amit a József körútiKozmosz kirakatába ôrült áron kitet-tek. Akkori teljes szerelésem gyorseladásából éppen futotta volna a kétdarabra. Engem úgy megbabonázottez a tökéletesség, hogy csak édes-anyám józansága mentett meg, akiazt tanácsolta: érjem be a lábgéppel,és akkor a fél szerelés is megmarad-hat. Sikerült! Kezemben tartottam éle-tem elsô Speed King pedálját, amirôlmindent szerettem volna megtudni.Azt, hogy egy szerkezet milyen hosszúéletû lesz, és mennyire válik be hasz-nálat közben, csak az idô döntheti el.Ezt a pedált Walter Hueckstead, aLudwig gyár egyik alkalmazottja talál-

ta fel, melynek részletes leírását1936. november 27-én adta be Chica-góban az Amerikai Egyesült ÁllamokSzabadalmi Hivatalához. A pedál indu-lási éve és sikertörténete is hasonlít aVW Bogáréra, bár az 2003-banvégetért, míg a Speed Kingé – mely avilág legnagyobb számban eladott pe-dálja – a mai napig tart! Amerikában a húszas évek végére ahangosfilm megjelenése miatt sok do-bos elveszítette az állását. Ez, és az1929-es gazdasági válság azt eredmé-nyezte, hogy a Ludwig fejlôdésemegállt. Ludwig 1929-ben eladta vál-lalkozását a CG Com társaságnak. Wil-liam Ludwignak a Comnál kellett dol-goznia, de ettôl hamar elment a ked-ve. 1937-ben ismét saját vállalkozástindított Chicagóban. Fiával, William F.Ludwiggal megalapították a WFL DrumCompany társaságot (a név az ô nevükkezdôbetûibôl lett), mivel a Ludwig &Ludwig név a Com tulajdonában volt.A WFL megvásárolta Hueckstead talál-mányát, és elsô kirobbanó sikerét azeredeti Speed King lábgéppel kezdte

1938-ban. Ezt a modellt 14 évig gyár-tották, majd 1952-ben áttervezték, ésmegszületett a jelenleg is ismertklasszikus forma: a kényelmesebb já-ték érdekében íves himbatengellyel ésszélesebb pedállal. A kettôs nyomórugó és az átfordítha-tó saroktalp az eredeti 30-as évek vé-gi kivitelezést örökítette tovább.Mi lehetett az átütô siker titka? Elsô-sorban az ikernyomórugós rendszer,melyet az üreges kiképzésû oszlopok-ban rejtettek el. Ezek sokkal többenergiát képesek tárolni, mint a ko-rábbi húzórugók, és minden pedál-ütés erôsebbé és gyorsabbá válik ál-taluk. A rugók elôfeszítettsége a pe-dál alján csavar segítségével állítható.Másodsorban a különleges saroktalp,mely egy mozdulattal átfordítható,lehetôséget nyújtva a teli vagy osz-tott talpas játékhoz. Végül a golyós-csapágyaknak köszönhetô csendesmûködés, a nagyfokú stabilitás és agyors szétszedhetôség. Egy pedál,amit a profik hetven éve megbízhatómûködésérôl ismernek.

Speed King

T E C H N I K A I E S Z K Ö Z « 37« 2 0 1 1 » 0 1

Köszönet barátaimnak: Varga Gábor-nak az 1938-as pedálért, Dr. BendzselMiklósnak az eredeti szabadalmi leírá-sért és Nagy Péternek a fordításokért.

Kármán Sándor

P-279 T ütôszár szorítócsavarP-551 T stiftP-1202 A öntvény váz (üres)P-1202 B öntvény váz

(összes szerelvénnyel)P-1203 B komplett himba P-1204 A talplemez

P-1206 B nagydobhoz szorító nyelvP-1207 V golyós csapágyakP-1208 AT összekötô fémszalagP-1227 T zárólemezP-1241 AT elfordítható alátétP-1260 T rugóerô állító csavar

1285 ütôszár puha filc fejjel

1286 ütôszár kemény filc fejjel1287 ütôszár fa fejjel

P-1287 AT nyelv állítócsavar P-1305 V nyomórugókP-1351 V körhagyó excenterP-1352 AV acélcsapP-2476 T csúszásgátló gumi

» B E S Z Á M O L Ó38 D O B O S M A G A Z I N

A 16. Dobosok FarsangjaMegszokhattuk az elmúlt években:ha február utolsó hétvégéje, akkorDobosok Farsangja! A Vigyázó Sán-dor Mûvelôdési Házban (a volt Dó-zsában) a program Budapest legna-gyobb ütôhangszeres kiállításávalindult, ahol a kiállítók nagyon kitet-tek magukért a különlegesen szépinstallációkkal és hangszerekkel.

A szokásos, nagy érdeklôdéssel kísértdélutáni kurzust ezúttal a kiválóSzendôfi Péter tartotta, és szintén dél-után tartotta találkozóját volt és leen-

dô híveivel a Dobos Magazin Tábor,ami idén júliusban is megrendezésrekerül majd Cegléden. Külön terembenzajló eseményen szólaltak meg a tá-bor tanárai, majd Bordás József tartottkurzust, és megtekinthettük Martono-si György „alkotásközelítô” képzômû-vészeti kiállítását.Az idei mûsor elsô felében a Rolandhangszergyártó cég V-drum nevûhangszere volt a fôszereplô. Ez az inst-rumentum kiválóan mûködik dobszi-mulátorként, azaz az ütôfelületek ép-pen olyan elrendezésben szerepelhet-nek rajta, mint az akusztikus dobon, éski lehet rajta választani, hogy milyendobhangot adjon megszólaltatáskor.Az akusztikus dobhoz képest praktikuselônye, hogy csak akkor szól, ha aka-rom (mivel fejhallgatóval is használha-

tó), azaz a gyakorlás nem megy a csa-lád és a szomszédok idegeire. Gyakor-ló szettként ezért választják ma máregyre többen otthonra a V-drum kü-lönbözô típusait, de az oktatásban isrendkívül sokan használják világszerte.(A farsangon a teljes V-Drum széria ki-próbálható volt, a V-drum verseny pe-dig a TD-9KX típuson zajlott.)Sok dobos nyilatkozik azonban leki-csinylôen a hangszerrôl, mondják,hogy ez döglött dob, hogy olyan, mintegy guminô, stb. Azt hiszem, hogy haa dobot keressük benne, akkor teljesenigazuk is van. Mert ez nem az akuszti-kus dob hû mása, soha nem is akartakiváltani az akusztikus dobokat, viszontrendkívül sokoldalúan lehet alkalmaznistúdióban, színházakban és színpadonis. Sok tekintetben más a két hangszer,s ma kicsit hasonló a helyzet ahhoz,mint amikor az 1950-es évektôl terethódított magának az akusztikus gitármellett az elektromos gitár.A V-drum verseny résztvevôi bemu-tatták, hogy ôk hogyan éltek a hang-szer kínálta lehetôségekkel, az ütôfe-lületeken beállítható sok-sok, dobraés nem dobra jellemzô hanggal éseffekttel. A verseny nemzetközi zsûri-jében ott volt Michael Schack, a V-drum nemzetközi reprezentánsa, SoltiJános, Martonosi György, AdonisDokuzovi? (horvát dobos) és a Ritmus-depótól Barta Levente. A produkciókértékelésében figyelembe vették atechnikát; azt, hogy a hangszer lehe-tôségeit mennyire kreatívan használjaa versenyzô; hogy milyen színvonalúaz elôadás, és hogy mennyire jó agroove (avagy a time). Az öt országotképviselô versenyzôk közül ezeknekalapján a cseh Jaroslav Noga nyerte azelsô díjat vidám, színészi teljesít-ményként sem utolsó elôadásával, ésa magyar induló, Jancsovics Máté letta második.A feltörekvô V-drum nemzedék után aV-drum reprezentáns Michael Schackprofi bemutatója következett V-topianevû duójával, melyben társa a Ro-land szintetizátorokon játszó DavidÅhlund volt. Produkciójukban megmu-tatták, hogy a V-drum különösen

azokban a mûfajokban használható jól(house, techno, drum&bass, jungle),ahol az tökéletes társ tud lenni. A virtuális dobok mellett azért az ideiDobos Farsangon is élvezhettük azakusztikus dobszerelés szépségeit: amûsor második két részében ezen, il-letve a hagyományos ütôhangszere-ken volt a hangsúly. A harmadik mû-sorrész a Visegrádi Négyek jegyébenzajlott, amikor is cseh, szlovák éslengyel zenészek léptek színpadra. Ki-csit másféle zenélést hallottunk tôlük,mint általában idehaza, de jólesett.Kevesebb „hôsködés”, több zeneigondolat.Radek Nemejc cseh dobos egy másikcseh muzsikussal, a szaxofonos OndÎejŒtveráÏekkel zenélt. Aki John Coltranemuzsikájával illetve a hasonló mély-ségû jazz-zenével bensô barátságbanvan, az örülhetett, hogy ilyet hall, deahogy néztem, a közönség nagyobbikfele nem éppen erre volt vevô. Pro-

jancsovics máté»

radek nemejc»

jaroslav noga»

B E S Z Á M O L Ó « 39« 2 0 1 1 » 0 1

dukciójuk kicsit egysíkú volt.Akik viszont utánuk következtek, igaziközönségsikert arattak: a kilencéveslengyel dobos Igor Falecki triója lépettfel (vibrafon, basszusgitár, dob). Igortszerte a világon már sokfelé hallotta aközönség, és Németországban 2009-ben az év emberének választották.Nagyon aranyos volt, a korosztályárajellemzô bájos ruganyossággal ját-szott, és rettentô jó tempóban doboltavégig az egytôl egyig gyors nótákat.Idôrôl idôre felbukkan egy-egy Igorhozhasonló dobos csodagyerek, aki rend-kívül jó ritmusérzékkel megáldva fiata-lon jelentkezik aktív dobosként: ilyenvolt Tommy Vig az 1940-es években,de a mostani magyar derékhadbólBorlai Gergô is, aki az 1980-as évekvégén kezdett játszani.Sôt, a következô jazztrió dobosa isilyen csodagyerek (volt?), a Szlovákiá-ból érkezett Hodek Dávid. A kilencévesIgorhoz képest ô tizenhárom évesen

már nem az aranyosságával hódít, an-nál inkább azzal, amit egy bekiabálófogalmazott meg igen lényegre törôen(ha nem is épp szalonképesen): hogyk… jó dobos. A Berdisz tanítványHodek Dávidot többfelé láthattuk márMagyarországon, játszott az élvonal-beli magyar jazzmuzsikusok közül nemeggyel, szóval ô már meglett, komolyzenész, akinek rajongótábora is van.Nagyon tetszett, hogy még meglettzenészeket is megszégyenítô, szép,nagyszívû gesztussal két ízben is nagytapsot kért Igor Falecki triójának.A negyedik részben lépett színpadra adjembe utazó nagykövete, a guineaiBangouraké az Ethnosound szervezé-sében. (A „fehéres” aláfestést is az ôcsapatuk szolgáltatta). Bangourakéigazi nagymester, éspedig abból a faj-tából, akinél az élet, a lélek, a hit és azene együtt van. Ezt a mi világunkbanigen ritka tüneményt azonnal meg le-het hallani – ki tudja, miért? Talán ezaz egység ad olyan kisugárzást, amelymagával ragadja még a kicsit szomor-kás magyarokat is.Ezután megtörtént a csoda a színpa-don. Borlai Gergôtôl, akit ma már a vi-lág abszolút elitjébe sorolnak külföldiszakmai körökben (Drummerworld),rendhagyóan egyedülálló szólót hal-lottunk. Szinte más dimenzióban alkota hangszerén, mint bárki más. Büsz-kék lehetünk, hogy van egy ilyen for-mátumú mûvészünk!Az est megkoronázása volt Borlai Ger-gô és Bangouraké humorral teli közöspárbeszéde, ahol Bangouraké nagy-ságrendekkel felülmúlta elôzô önma-gát. Két nagy mûvész idôutazásának,a tradíció és a modern világ összehan-golt találkozásának voltunk tanúi.Martonosi György elmondása szerint

több hónap munkája után születettmeg az idei gála mondanivalója, demár elkezdôdött a 17. szervezése,amely kimondottan a progresszív rockzene világára épül majd.

R. B. B. T.

Az ütemjelzô kísérôjáték (groove)fontos feladata a zenei folyamategyes szakaszainak ízléses tago-lása, az eltérô dallamsorok össze-kapcsolásának ritmikai segítése,összefüggésben a dallamhang-szerek játékával, a szorosabbanvett hangszereléssel (arrange-

ment). Ez történhet visszafogot-tan vagy harsányan, röviden vagyhosszan. A most közölt példák a viszonylaghosszabb, teljes ütemû közjáté-kokra adnak ötleteket, 4/4 üte-mezésben. Valójában a dobosokfeladatának 99,9 százalékát a kí-

sérôjáték adja, s nem a „nagy”dobszólókra történô készülés. Eb-bôl következôen a rövid sorvégek(fillek) egyéni kialakítása, stílusosalkalmazása az egyik legfonto-sabb feladat. Ebben próbálok se-gíteni.

Nesztor Iván

Magasiskola

hodek dávid és igor falecki» bangouraké»

borlai gergô»

» M A G A S I S K O L A40 D O B O S M A G A Z I N

H I R D E T É S « 41« 2 0 1 1 » 0 1

» B E S Z Á M O L Ó42 D O B O S M A G A Z I N

Csillagok ritmusánMárcius 25–26-án Gyôr ismét az ütôszene fôvárosává vált. A 12. GyôriNemzetközi Ütôs Fesztivál világsztá-rokkal és a hazai élvonal kiváló mû-vészeivel vonzotta a nagyszámú kö-zönséget a Richter Terem koncertter-mébe. A fesztivál felütéseként a me-netzenéhez csatlakozva juthattak el anézôk a Széchenyi térre, ahol színvo-nalas színpadi programok mellett kö-zös örömzenéléssel vette kezdetét arendezvény. A térre érkezô több száznézô nem érkezett üres kézzel, hi-szen a felhívásnak megfelelôen min-denki hozott magával saját ütôshangszert, majd a fellépô együtte-sekkel közösen pörgôs hangulatotvarázsoltak a tavaszi délutánon.Mindeközben a Richter Terem épüle-tében tizenöt hazai, és nemzetköziszinten is jelentôs hangszergyártó ésforgalmazó kiállításon mutatta be alegújabb eszközöket, újításokat, és ajelenleg megvásárolható ütôs hang-szerek szinte teljes palettáját. A be-mutatókkal zajló program érdekessé-ge volt a mindkét napon zajló work-shop, ahol az est fellépôi mintegy akulisszák mögötti részletekbe is bete-kintést engedtek a résztvevôknek.A végtelenül közvetlen Gulli Briem, aMezzoforte zenekar dobosa és a min-dig mosolygó Mark Mondesir bemu-tatói egyaránt sok érdeklôdôt vonzot-tak. Technikájuk és egyedi ritmus-képleteik bemutatása nem csak a ze-nészeknek, hanem a laikusoknak isérdekes programot kínált. A nyitónap esti koncertje a hivatalosmegnyitóval vette kezdetét, ahol Si-mon Róbert Balázs, Gyôr Megyei JogúVáros alpolgármestere köszöntötte arésztvevôket és méltatta a rendez-vény évekre visszanyúló történetét.Kiemelte, hogy a rendezvényre érke-zô nemzetközi mûvészek immáron ti-zenkét éve viszik jó hírét az ütôs ze-ne iránt elkötelezett Gyôr városának,valamint fontos turisztikai vonzást je-lent a térségben az esemény.Hagyományosan az elsô nap mûsorá-ban a gyôri növendékek és a GyôriÜtôegyüttes mutatta be új mûsorát.A Helyi Erô dobos formáció három fia-

tal, szerkós dobosból és egy perkászenészbôl állt, igazán lendületes, fia-talos hangzásvilágot és ritmusokatmutattak meg a közönségnek. Az estegyik sztárvendége, a Szingapúrból

érkezett Kenny Hogan, aki a távolikontinens hangzásvilágát ötvözterock, fusion, pop, jazz, ethno és egyébmûfajokkal. Szingapúr zenei nagykö-vetét a spanyol PerKu-Va Ütôegyütteskövette. A kiváló zenei élmény mel-lett igazán látványos és vidám show-val készültek, valamint flamenco tán-cos bemutató kíséretével idézték aspanyol táj dallamait a Richter Teremközönsége elé. Az est leginkább vártfellépôje, a Gyôrben elôször játszóGulli Briem, a Mezzoforte zenekar do-bosa egyedi technikai megoldásaival,hangzásvilágával is magával ragadtaa közönséget. A második nap szintén világsztárokatés a hazai ütôszene nagyjait hozta ela gyôri publikumnak. Balogh Kálmánés Lukács Miklós cimbalomduója mél-tóan indította az esti koncertet. Jazzés az etnozene stílusainak, valamint ahalk és lendületes játék keveredéseaz ütôs hangszernek számító cimba-

lom hangszínében igazán kuriózum-nak tekinthetô. Talán a legtöbben a12. Gyôri Nemzetközi Ütôs Fesztivál fôvendégét, az Emerson, Lake andPalmer legendás együttesének dobo-

sát, Carl Palmert várták. A zenészmesteri és hihetetlen tempót bemu-tató dobolásával már az elsô számok-kal kivívta a nézôk szimpátiáját, majdpedig koncertjét a közönség felállva,vastapssal köszönte meg. Két fiatalzenész, Paul Bielatowicz gitáros, vala-mint Stuart Clayton basszusgitáros kí-séretében szólaltak meg a híres, rock-történeti melódiák. A tHUNder duóidehaza és külföldön is már ismertformáció. Dörnyei Gábor és HorváthKornél külön-külön is virtuóz játékstí-lusukkal méltán elismert mûvészek,együtt a mostani koncerten ismét fe-ledhetetlen örömzenét mutattak be.A délutáni workshop résztvevôje,Mark Mondesir virtuóz játékstílusa ésgyors, technikás elôadásmódja szóló-ban, majd a fesztivál záróakkordja-ként a tHUNder duóval közösen mél-tó keretet adott a két nap színvonalasmûsorának.

J.K.

carl palmer»

H A N G S Z E R « 43« 2 0 1 1 » 0 1

Tamburi Mundi IV.Az indiai kanjira

Csörgôdobokat bemutató világjáró so-rozatunk Brazíliából, a pandeiróval in-dult, majd Olaszországon (tamburello)át a Közel-Keletre vitt (riq), de csakazért, hogy egy kis pihenô után Dél-In-diába, a kanjira hazájába érkezzünk.India, az emberi kultúra fejlôdésénekegyik legôsibb helyszíne, zeneileg (is)rendkívül sokszínû és gazdag terület.Klasszikus zenéje méltán híres nagymúltjáról, mélységérôl, kifinomultsá-gáról és bonyolultságáról. A két nagyklasszikus indiai zenei tradíció egyiké-nek, a dél-indiai karnatikus zenénekegyik fontos ritmushangszere a kanjira(ejtsd: kandzsira), vagy ganjira.Bár az indiai ütôhangszerek között is-mertség tekintetében vitathatatlanulaz észak-indiai tabláé az elsôség, akanjira népszerûségének növekedésétmutatja, hogy a Remo cég már a má-sodik kanjira típusát dobta piacra2008-ban. Ez azért is érdekes, merta számos karnatikus ütôhangszer közüla kanjira a legfiatalabb (100 éve sincs,hogy bekerült a klasszikus zenébe).Reméljük, cikkünkben sikerül feltár-nunk e siker okait, és felkelteni az ol-vasó érdeklôdését, hogy közelebbi is-meretséget kössön ezzel az egyszerû,de nagyszerû csörgôdobbal.Több indiai hangszerre, így a kanjirárais jellemzô az idegen elemek és a sajáthagyomány keveredése. A csörgôdo-bok káváját általában hajlítják, de akanjiráét – mint az indiai dobok testétáltalában – egy tömb fából faragják.A jákafa gyûrû mintegy 1,5 cm vastag,5 cm mély, átmérôje pedig 20 cm kö-rül mozog. A hajlított káváknál a fa szá-lai végigfutnak, ebben az esetben vi-szont el vannak vágva, így a hangszerkönnyen reped, annak ellenére, hogyaz egyik oldalára ragasztott gyíkbôr fe-szítése összefogja. Ma már – az állatokmegfogyatkozása miatt – nem lehetgyíkbôrt kapni, ezért a hangszerkészí-tôk kénytelenek kecskebôrrel és szin-tetikus anyagokkal kísérletezni – több-kevesebb sikerrel. Nem volt még szó acsörgôkrôl, amik nélkül aligha kerülhe-tett volna be ez a hangszer a soroza-

tunkba. Ebben az esetben ez a kompo-nens szinte csak jelzésértékûen van je-len: a káván található egyetlen lyukba(többet nem is enged a szerkezet)süllyesztett tengelyen 3-5 érme, álta-lában régi pénzérme található (e tekin-tetben sokan a japán yenre esküsz-nek). Ezeken külön nem játszanak, vi-szont állandóan szólnak, a magashangtartományban kiegészítve azamúgy mély tónusú hangzást.A kanjira játéktechnikája alapvetôen ahagyományos indiai hordódobok, amrdangam félék technikájának „csör-

gôdobosított” változata. Az indiai do-boknál általában a két kéz közül azegyik a basszust, vagyis a hangsúlyo-kat játssza, míg a másik a tulajdonkép-peni ritmust játssza. A kanjiránál eznem lehetséges, hiszen az egyik kéztartja a dobot. Azonban a tartó kéz isszerepet játszik a hangsúlyozásban, hi-szen ez szabályozza a hangszer hang-magasságát. Ez is az indiai zene jelleg-zetessége, hogy a ritmushangszerekena basszus hangmagassága változik,

ami a zenét kifejezetten beszédszerû-vé teszi. Ezt a kanjirán úgy érik el, hogyegyrészt a bôrt finoman addig nedvesí-tik, amíg el nem éri a kívánt lazaságotés az ebbôl adódó mély hangmagassá-got. Valószínûleg azért használtak gyík-bôrt, mert az viszonylag jól tûri ezt amanôvert. A hangszert az egyik kéz ahüvelykujj és a tenyér éle közé szorít-va tartja, így a többi ujjbeggyel rá tudszorítani a peremhez közel a bôrre, ígyfeszítve azt. Ezzel a technikával ki lehethozni a hangszerbôl azt a „puttyogó”basszust, ami az indiai tabla hangzásátis meghatározza.A kanjirajáték alapvetôen három ütés-fajtából tevôdik össze: a mutatóujjalütött nyitott basszus („tom”); a zárt uj-jakkal a bôr közepén ütött slap; vala-

mint a mutató ujjal vagy a lazán össze-zárt középsô, gyûrûs és kisujjal ütöttsemleges zárt ütés („ta”). A legutóbbiütésfajta a tipikus indiai ütéstechnika,és a kanjira alapvetô ütése is. Ennél azütésnél, vagy inkább ütéssorozatnál acsukló a középsô ujj vonala körül forog,így hol a mutatóujj, hol a másik háromujj éri a bôrt. Ennek az ütésnek a másikváltozata az, amikor a kezet elôbbrehelyezve nem az ujjak, hanem a te-nyér élei ütik a bôrt (mint a tabla „de-

» H A N G S Z E R44 D O B O S M A G A Z I N

Az elôzô cikkemben a lábcin-taposást elemeztük ki. Most szeret-ném bemutatni a lábcint mintkiegészítô hangszert. Több ízbenemlítettem már, hogy számomra alábcin a zenekar csörgôje, és ezen agondolatmeneten keresztül jutunkel a ride-játék kiegészítéséhez. Eh-hez a cikkhez a www.hangzona.huoldalon a tudástár rovatban a profi-lom alatt találtok a témával kapcso-latos videót. A film a 16. DobosokFarsangja kurzusomon készült, ezú-ton is köszönöm Martonosi György-nek a felkérést, és Szôr Olivérnek afelvétel rögzítését.Hivatkozás: http://www.hangzona.hu/groove-szerkesztes-2.html

Vegyünk alapul egy két ütemesgroove-ot! Elôször lábcinen játszomváltottkezes tizenhatodokkal, (1.példa) majd ezután felmegyek a

ride-ra (kísérô cintányér), és nyolca-dosan játszom a tányér lenti, véko-nyabb részén. (2. példa) Azt vehet-jük észre, hogy a groove hiányossávált, és a tizenhatodos lüktetésmegszûnik. A nyolcados lábcint most kiegészí-tem 2/4 lábcin-taposással úgy, hogya lábcinállványon a sarkam fel vanemelve. (3. példa) Rögtön teltebb,színesebb lett a groove-unk. A zene-számban a refrén után szóló követ-kezik, és ha az ismételten a refrénharmóniakörére megy, akkor a szó-listával együtt építkeznünk, dinami-kailag fejlôdnünk kell. A 3. példátúgy tudom fokozni, hogy a 2/4lábcin játékát nyolcados taposásraváltom, és a ride-ot már a bell (kúp)melletti vastagabb részen ütömmeg. (4. példa)Végezetül a katarzist a ride és a bell(kísérô cintányér és a kúpja) felvált-va való játékával érem el, az a dal-

tól függ, hogy a bellt a nyolcad elsôvagy második hangjára teszem.A lábcint pedig nyolcadosan nyitomzárom. Tehát: a nyolcad elsô hangjára a sar-kammal megnyomom a lábcinpe-dált, és a nyolcad második hangjárapedig lábujjhegyen taposom a pe-dált. Tiszta csörgôzés!NA, ITT ELVESZTETTÉTEK A FONALAT? :-)A videón mindent mutatok 03:02-tôl.(5–6. példa)A tizenhatodos érzetet a ride-onnyolcad – két tizenhatodos (ti-ri-ri)kísérettel is játszhatom, ezzel színe-sítve a zenei palettát. Természetesena három lábcin-taposással és a bellhangsúlyozással együtt. (7. példa)Ha kérdésetek van a témával kap-csolatban, írjatok az alábbi címre!Bordás József dobiskola:bordasjozsef@gmail.com+36-30-9756-843

Bordás József

A tizenhatodos ride-játék ésa hozzá kapcsolódó lábcin-taposás

re-dere” ütésénél). Ez egy magasabbtónusú hangot eredményez, amiben akicsit hajlított tenyér alkotta üreg isszerepet játszik. Ez tehát az alapvetômozgás, amibôl alkalmanként kitér akéz egy basszus, vagy slap erejéig. Ez-zel a technikával valósítható meg az a

virtuóz hatvannegyedes „darálás”, amiámulatba ejti a közönséget.A ma ismert kanjirajáték a 20. századelején alakult ki, és egy bizonyos HariShankar nevéhez köthetô. Legismer-tebb mai képviselôi Ganesh Kumar, akiaz elsô oktatófilmet is készítette, vala-

mint a Shaktiból is ismert VikkuVinayakram fia, Selva Ganesh Vinayak-ram, aki többek között a RememberShaktiban Zakir Hussainnal játszotttabla-kanjira párbeszédek révén szer-zett rajongókat a hangszernek világ-szerte. Népszerûségét mutatja, hogypl. a Ravi Shankart is gyakran kísérô ki-váló tablás, Bikram Gosh is kísérletez-ni kezdett vele. Ez azért érdekes, merttalán ez az elsô eset, hogy professzio-nális tradicionális észak-indiai klasszi-kus ütôhangszeres dél-indiai ütôhang-szeren tanuljon. A nyugati zenei élet-ben a hangszer elsô számú játékosa amulti-instrumentalista Pete Lockett,aki a Remo kanjira endorsere is. Egymásik érdekesség, hogy Hakim Ludinegyik cajon oktatófilmjében kanjiratechnikának nevezi az egyik általa be-vezetett ütést.Ezzel sorozatunk végére értünk, és re-méljük, sikerült felkelteni az érdeklô-dést a csörgôdobok, a hangszervilág ekicsi, egyszerû felépítésû, de rendkívülizgalmas hangszerei iránt.

H A S Z N O S « 45« 2 0 1 1 » 0 1

A tizenhatodos ride-játék és a hozzá kapcsolódó lábcin-taposás

4. rész: Nick MenzaNick Menza 1964-ben született Németor-szágban, Édesapja Buddy Rich egykoriszaxofonosa, Don Menza volt. A kicsi Nickmár kétévesen a dobokat püfölte, a világpedig a Megadeth dobosaként ismertemeg ôt.A Megadeth az egyik legsikeresebb met-alzenekar, a Metallicával, a Slayerrel ésaz Anthraxszel együtt ôk számítanak a

thrash metal „nagy négyesének”.A Megadeth több mint 25 millió albumotadott el világszerte, és hét egymást kö-vetô alkalommal jelölték Grammy-díjra aBest Metal Performance (Legjobb metaldal) kategóriában. Bár a 23 aktív év alatta Megadethnek 20 hivatalos tagja volt, aklasszikusnak számító felállás1990-benállt össze: Dave Mustaine (ének, gitár),

David Ellefson (basszusgitár), MartyFriedman (gitár), Nick Menza (dobok).Ebben a formációban1990 és 1998 között4 albumot és egy EP-t készítettek, és eb-ben az idôszakban váltak platinalemezessikercsapattá a Rust in Peace és aCountdown to Extinction lemezekkel.1998-tól tagcserék következtek (Menzátis beleértve), majd 2002-ben DaveMustaine feloszlatta az együttest. A 2004-es újrakezdésnek csak kis ideig ugyan, deszintén részese volt Nick Menza.Nick Menza egyszerûen, tisztán, érthe-tôen dobol. Amikor kell, tud keményen

» A R O C K M E S T E R E I46 D O B O S M A G A Z I N

„krumpliszsákot szórni”, de elsôsorban ahúzós, feszes, egyenes tempók jellem-zôek rá. Nála tipikusan tetten érhetô az abizonyos „nagyon feszes kettô-négy”. Já-téka nélkülözi a felesleges flikk-flakko-kat, profin, pontosan, a zenének aláren-delten játszik, ami dobosoknak-zené-

szeknek példa értékû. Countdown toExtinction: Ez a nóta volt a Grammy-díjrajelölt, 1992-es, dupla platina Megadethnagylemez címadó dala.A kotta a középtempós rocknóta teljesdobtémáját tartalmazza. A dal nem túlbonyolult, de ötletes figurákat tartalmaz.

Nagyon jó tanulóanyag!További kérdésekkel forduljon (fordulj)hozzám bizalommal!Hard’n’Heavy Dobsuli – Nagy Zoli – 20-364-9121, 20-913-1303, bigstick@pan-nonmail.hu

Nagy Zoli

EVANS, AQUARIAN, VIC FIRTH márkaképviselet

Használt ütôs hangszerek értékesítése,

adás, vétel, csere, bérbeadás rugalmas feltételekkel.

WWW.DOBBOLT.HU

Tel.: 0630/2020261

1012 Budapest, Márvány u. 17.