XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM2012. augusztus – november

450 FT

INTERJÚK

KARDOS ZSUZSA(RITMUSDEPO)

VERES MARCI

PERGÔDOBOKSABIAN CINTÁNYÉROKYAMAHA POWER VPOP-ROCK FILLEK

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 1

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 2

T A R T A L O M J E G Y Z É K « 3« 2 0 1 2 » 0 2

«Fôszerkesztô és lapalapító: Hollósi László • Munkatársak: Martonosi György, KorompayZsolt, Kármán Sándor, Nesztor Iván, Turán Tamás Levente, Kassai László, MarczellKatalin, Indi, Bordás Jószef, Goóz László • Címlap fotó: RitmusDepo • Grafika:Grafirka Stúdió • e-mail: dobosmagazin@t-online.hu • Telefon: 30/261-8826, 94/331-783• Megjelenik négyhavonta • Nyomda: MaedInfó Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.Szombathely • ISSN 1586-1007

IMPRESSZUM»

4

15

16

22

26

38

28

Kardos Zsuzsa interjú 4

Ötlettár 7

A vibrafon (3. rész) 9

Latin-Amerikai ritmusok 12

Ismét jelentkezem 14

Lamantin Jazz Fesztivál 15

Dobmánia Tábor 16

Csak egy buszjegy 20

Lejegyzések 20

Veres Marci interjú 22

Sabian cintányérok 24

Celestaphone 26

Magasiskola 26

Pergôdobok 28

Alapótések (3. rész) 31

Pop-Rock fillek 33

Zenetörténet (4. rész) 35

Yamaha Power V38

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 3

Lelkesedésbôl a szakmáért

» I N T E R J Ú4 D O B O S M A G A Z I N

– 10 éve indítottátok a RitmusDepót.Honnan jött az ötlet?– Az oldalt Barabás Dániellel hoztuklétre, az ötlet pedig egy viccnek in-dult. Ô éppen akkor fejezett be egy új-ságíró iskolát, én pedig egy weblapostanfolyamot: azt gondoltuk, hogy ké-ne valami olyat csinálnunk, amibenmind a ketten szerepet tudunk vállal-ni. Nekem sok dobos barátom volt,mindig is rajongtam a dobosokért, adobolásért, ezért Dani poénbôl felve-tette, hogy hozzunk létre egy dobosoldalt. Hatalmas nevetés következett,majd elkezdtük összeállítani a tervet,és az este végére gyakorlatilag kész isvolt a Depo alapja.– A tervezéskor volt olyan zenei ol-dal, amit példaképként használtatok?– Ilyen jellegû szakmai oldal itthonnem volt, nemzetközi portálok persze

már akkor is léteztek, de alapvetôensaját kútfôbôl indultunk ki. Talán aFidelio számított egyfajta példakép-nek, mert Magyarországon gyakorla-tilag ez volt az egyetlen hasonló jelle-gû oldal, ami ugyan profitorientáltszemlélettel, de mûködni tudott éstud a mai napig. Az abban az idôbenlétezô zenei oldalak jelentôs részemár megszûnt.– Milyen célokat tûztetek ki az indu-láskor?– Egyfelôl az volt a terv, hogy folya-matosan híreket közlünk a dobos-ütôsvilágból nem csak zenészek számára:mindenki, aki a minôségi zenét szere-ti, az nálunk otthonra lel, csak a híre-ket mindig olyan szemszögbôl mutat-juk be, amire a dobosok és az ütôsöktalán jobban figyelnek. A másik, hogylegyen egy fórum, ahol a szakmátérintô kérdésekre mindenki választkaphat. Ezen kívül, mivel az ütôhang-szerek rengeteg részbôl állnak és soktartozék cserél gazdát, fontosnak tar-tottuk egy apró rovat indítását. ADepo technikai részét 10 éve gyakor-latilag egyedül hoztam létre. Kezdet-ben egy végtelenül fapados, statikusoldal volt, amit csak én tudtam szer-keszteni, semmiféle adatbázis nemállt mögötte. Csak a fórumért és azapróért fizettünk valakinek, hogymegcsinálja, ez az egyszerû oldalmégis sokáig remekül mûködött.– Mennyi idô alatt lett annyi felhasz-nálótok, amibôl már láttátok, hogyérdemes csinálni?– Kezdetben úgy terveztük, hogy két-féle regisztráció típust hozunk létre: azegyik egy ingyenes, ahol öt kérdésrekell válaszolni (ezt Take Five-nak hív-tuk), a másik pedig egy fizetôs re-gisztráció. Mivel 10 évvel ezelôtt szin-

te egyetlen dobosnak sem volt sajátweboldala, így akartunk lehetôségetbiztosítani, hogy egy portfóliót hozza-nak létre a RitmusDepón önéletrajzzalés mp3 számokkal, vagy bármilyentartalommal, amit fontosnak gondol-nak. Az ötleteimmel mindig apám ta-lálkozott elôször, és amikor ezt meg-hallotta, kételkedve csak annyit mon-dott, hogy majd szóljak, ha meglesz a10 fizetôs regisztrált felhasználó. Ezaztán lehetséges, hogy nem is lettmeg: idôközben rájöttünk, hogy a na-gyoktól még 10 évvel ezelôtt sem le-hetett pénzt kérni, inkább megtisztel-tetés volt, ha a húzónevek egyáltalánérdeklôdnek az oldal iránt. Körülbelülegy évvel az indítás után azért már le-hetett látni, hogy beindult a dolog.– Beváltotta az oldal a hozzá fûzöttreményeket? Ha a 10 évvel ezelôttiönmagad látná a mostani Depót, mi-vel lenne elégedett és mi az, amivelnem? – Tavasszal megújult a Depo, sokdolgot átvariáltunk, ami az elége-dettségi rátánkat növeli, és sok do-log vár még ránk, ami pár hétenvagy hónapon belül meg fog valósul-ni. Ha ezeket véghezvisszük, elége-dettek lehetünk: több mint tízezerregisztrált felhasználónk van, a fóru-mon gyakorlatilag mindenki, akinekkérdése van, válaszra lel, az apró ki-szolgálja az igényeket (itt tervezünkegyébként nagyobb fejlesztéseket,hamarosan sokkal felhasználóbará-tabb felülettel fog találkozni az olva-só). Bizonyos fokú csalódottságot ta-lán csak az okozott, hogy a dobosszakmát egyelôre nem sikerült olyanmódon bevonni az oldal mûködésé-be, hogy ôk maguk is publikáljanak.Reménykedtem benne, hogy meg-valósul egy olyan modell, ahol aszakmának mi csak a technikai hát-teret biztosítjuk, amit ôk megtölte-nek tartalommal. Ez persze részbenígy is van, de amin még mindenkép-pen dolgozni szeretnénk, azok a hí-rek, koncertbeszámolók, tesztek, te-hát a tartalmi rész. Az új fôszerkesz-tô megjelenésével ez is fejlôdni fog.– Mik a fôbb újítások az oldalon?

Viccnek indult, de mára a magyar dobos és ütôs szakma oldala lett.A RitmusDepo idén ünnepli fennállásának tízedik évfordulóját, amit újkülsôvel és belsôvel koronáztak meg, nemrég pedig Mucsi Gergô sze-mélyében új fôszerkesztô is került az oldal élére. A születésnap és amegújulás alkalmából az alapítóval, Kardos Zsuzsával beszélgettünk,aki pontosan egy évtizede lelkesedésbôl és a dobos szakma iránti tisz-teletbôl dolgozik azon, hogy a Depo, amit csak elsôszülöttjeként emle-get, fennmaradjon. Múltról, jelenrôl, jövôrôl, és hát mi másról, mintdobosokról szólt a beszélgetés.

kardos zsuzsa, büki szabolcs, barta

levente, mucsy gergô és barabás dániel

»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 4

I N T E R J Ú « 5« 2 0 1 2 » 0 2

– Az új külsô mellett a HangZónávalvaló egyesülés után elindult a Tanulj!rovat, ahol oktató jellegû cikkek,hanganyagok és videók találhatóak, aHangZóna menüpontban pedig adat-bázis jelleggel a magyar ütôegyütte-sek, hazai gyártók, iskolák, stúdiókvannak fent. Ezenkívül aktuális állás-információk, kurzus- és versenykiírá-sok is olvashatóak.– Mucsi Gergô a HangZónával valófúziótok után került a Depóhoz, deeredetileg úgy volt, hogy a ProDrum-mal is egyesültök. Miért nem valósultmeg ez a terv?– Korompay Zsolt keresett meg min-ket a három oldal fúziójának ötletével.Végül csak a HangZónával sikerültmegegyeznünk, a ProDrummal túl el-térôek voltak az elképzeléseink. Zsoltegy rendkívül aktív ember, egyrésztkottamán (de ezt az Dobos Magazinolvasók jól tudják), másrészt remekoktatóvideókat csinál. Bár nem sike-rült megállapodnunk, egy esetlegesközös együttmûködés a jövôben amai napig sincs kizárva.– 10 éve ingyen csináljátok az oldalt,most pedig fizetést adtok a fôszer-kesztônek. Mi ennek a szerepe?– Az ôszinte válasz erre az, hogy haGergô nem jött volna, akkor könnyenlehet, hogy a Depo ma nincs. Vagyvan, csak nem frissül, de lehet, hogyegy ponton azt mondtam volna: töröl-jük az internetrôl. Lelkesedésbôl so-káig lehet valamit csinálni, de azértvan egy határ. Az én lelkesedésembôlegyedül már nem lehetett folytatni.Azzal a pénzzel, amit most Gergô kap,gyakorlatilag biztosított a Depofennállása, miközben egy olyan em-ber került a lap élére, aki a szakmábóljött. Gergô nem csak tanít, de aktívütôhangszeres mûvész is, ezért vehet-ték észre az olvasók, hogy elindultegy új irány, ami a klasszikus ütô-hangszeres zenészeket célozza meg.– Lelkesedésbôl ilyen hosszú ideigcsinálni, az így is elég szép teljesít-mény.– Dani, akivel elkezdtük az oldalt, idô-közben ki is esett a csapatból, bár tá-volról figyeli még a Depo mûködését.A legnagyobb baj talán az volt, hogyaz energia mindig csak odáig terjedt,hogy az oldal mûködjön. Én alapve-tôen nem szeretnék hirdetôket vagypénzt szerezni, még ha idôm lenne is

rá, kedvem akkor sincs. Idáig mindenkedv kérdése volt: ha nekem van ked-vem hozzá, akkor mûködik a Depo, hanincs, akkor nem mûködik, ez nyilvánnem jó így. Gergô érkezése óta egy-részt nekem is sokkal több kedvemvan dolgozni az oldalon, neki pedigtulajdonképpen kötelessége is. Mindigis az volt a vágyam, hogy meg tudjukfizetni azokat az embereket, akikkelegyütt dolgozunk. – Úgy hangzik, mintha ez egy misszióis lenne: Magyarországon kevés em-ber van, aki pénzt kap azért, hogy azenérôl ír.– Ez így van, mindig szerettem volnavalamilyen közhasznú dolgot csinálni. Aszakmában ez az. Az oldalon belül ez aszemlélet nem csak rám jellemzô, ha-nem Levire (Barta Levente) és Samyre(Büki Szabolcsra) is, akik a fórum mo-derátorai. Levi pedig ma már a „fôta-nácsadói” szerepet is betölti. Együttötletelünk, sok mindenben segít. – Amióta elindítottátok ezt az oldalt,az online környezet is jelentôsenmegváltozott. – Erre adnak választ az újítások, külö-nösen az apróban lehet majd látni,amit úgy változtatunk, hogy minéleredményesebben lehessen kommu-nikálni az eladóval. Itt sok olyan tech-nikai lehetôség van, ami pár évvelezelôtt még nem volt elérhetô. Ter-mészetesen a facebookon is fent va-gyunk már, de nekünk az is mindigfontos volt, hogy ne csak az onlinetérben legyünk jelen.– És hol van a RitmusDepo, amikor ki-lép az online térbôl?

– Mindig jó tapasztalataink voltak arendezvényekkel. A Szigeten például2-3 éven keresztül a Pesti Est színpa-dán szerveztünk programokat. Ad-tunk ki CD-t, amihez egészen elké-pesztô módon a zenészektôl ingyenkaptuk a számokat. Persze mindendobos rendezvényen is ott vagyunk:Cegléden, Gyôrben, a Dobos Farsan-gon, ami azért is jó, mert a szakmakrémjével lehet találkozni. Ezen kívülaz A38-on szerveztünk fórumtalálko-zókat, ahová a fórumozók elhozhat-ták egy-egy kedvenc hangszerüketés amirôl egész odáig a fórumon be-széltek, ott élôben meg is szólaltat-hatták. Volt, aki egy komplett dobfel-szerelést hozott, volt, aki csak egy

a ritmusdepo elsô megjelenése»

így nézett ki az oldal 2012 tavaszáig»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 5

» I N T E R J Ú6 D O B O S M A G A Z I N

pedált, és elmondta, hogy „na tudjá-tok ez az, amirôl írtam, hogy...” Na-gyon jó hangulatú találkozó volt,mindenkin volt névtábla, arcról keve-sen ismerték egymást.– Mennyire épült közösség az oldalköré?– Volt egy fix fórumozó mag, akiktalán barátok is lettek, és vannakolyanok, akikrôl tudom, hogy nemfórumoznak, az apróba sem írnak,de naponta látogatják. Sok mindekimondta, hogy bent van RitmusDepoa kedvencek között, és minden napránéznek, pedig én már azon is cso-dálkoztam, hogy egyáltalán ismerikaz oldalt. Lehet hogy a RitmusDepótnem veszi körül egy hatalmas kö-zösség, de azt tudom, hogy annyitadott a szakmának a Depo, hogy habárkihez személy szerint fordulok,az szívesen segít bármiben.– Több dobos rendezvényen vagy-tok jelen. Melyik a kedvencetek?– A Gyôri Ütôs Fesztivált nagyonszeretjük, minden évben az egészcsapat részt vesz ezen, mindenki,akinek a RitmusDepóhoz köze van.Sokat beszélgetünk, dolgozunk is ésremek koncerteken veszünk részt.Igazi csapatépítô hétvége, kiválóprogrammal.– Kit gondolsz a szakma krémjé-nek?– A sort nem lehet nem Borlai Ger-gôvel kezdeni, vagy Szendôfi Péter-rel, Kaszás Péterrel, és Dörnyei Gá-borral: számomra és talán a Deposzámára is ôk négyen az a mag,akik meghatározóak. Bár már akkoris nagyok voltak, amikor a Depo lét-rejött, mégis úgy érzem, hogyegyütt növekedtünk velük. Mind-egyikôjük máshogy, de mindannyi-an nagyon fontos dolgokat tesznek:Gergô a végtelen dinamikájával,Kaszás Peti a vidámságával és pozi-tív lendületével, Szendôfi Péter aszorgalmával, Dörnyei Gabi pedig anagyon nagy alázatával és tisztele-tével. Persze ott van MartonosiGyuri bácsi (Martonosi György) a ta-nárok és szervezôk között, ô iskiemelkedô dolgokat tesz a szak-máért, csakúgy, mint Kármán Sán-dor, aki a ceglédi JazzdobtörténetiMúzeum „apukája” és a Nemzetkö-zi Dobos- és Ütôs Gálát szervezi. Depersze hosszú lenne a lista, ha az

összes feltörekvô fiatalt és a nagyöregeket is sorra vennénk, és akkormég ott vannak az ütôsök is…– Mi a terv a jövôre nézve? Hol fogtartani az oldal 10 év múlva?– Nem vagyok benne biztos, hogy10 év múlva lesz még egyáltalánInternet. Jó lenne évente egy kifeje-zetten szakmai jellegû konferenciátszervezni elôadásokkal gyártóktólvagy kereskedôktôl, hogy egy kicsitnagyobb rálátása legyen a szakmá-nak arra a környezetre, amelybenmûködik. Az is cél, hogy mindenki,aki dobol, vagy ütôhangszeren ját-szik, ismerje és látogassa az oldalt,amit valószínûleg még több hírrel ésmég több szakmai anyaggal lehetelérni. Cél még, hogy a fórumbanfeltett kérdésekre a lehetô legszak-maibb, legrelevánsabb válaszok ér-kezzenek, és hogy az apró egyrehasznosabb legyen. Nekem voltolyan álmom is, hogy terjesszük kiaz oldalt a gitárosokra, fúvósokra és

hódítsuk meg az egész hangszerpar-kot. Ha pedig ez megvan, fordítsukle az egészet angolra.– Akkor nem fogtok pihenni a kö-vetkezô években sem. Ehhez nyil-ván több emberre lenne szüksé-getek.– Ha pár lelkes ember összejönneinnen-onnan, akkor az egészneknem lenne túl nagy akadálya, ugya-nis a RitmusDepo koncepciója egy azegyben átültethetô bármilyen hang-szerre. Más hangszerekre egyébkéntsincs hasonló típusú oldal – rövidideig volt egy GitárDepo, de csírájá-ban elhalt. Úgyhogy ha valaki hallja,adja tovább: szívesen átadjuk a ta-pasztalatokat. 10 év sok idô, lehet,hogy egyszer ez is megvalósul. Hanyernék a lottón, meg is csinálnám,létrehoznék egy szerkesztôséget sokszakmai újságíróval és csak onta-nánk a híreket, cikkeket, kritikákat. – Hogyan ünneplitek a szülinapot?– Szeptemberre egy szülinapi kon-certet tervezünk. Az oldalon hama-rosan lesz is infó róla. Reméljük,mindenki ott lesz a szakmából, le-gyen szó zenészrôl, kereskedôrôl,gyártóról, vagy csak épp a minôségizenét szeretô emberekrôl.

A RitmusDepo története KardosZsuzsa visszaemlékezésében azalábbi linken érhetô el:http://ritmusdepo.hu/felutes/ritmusdepo/201204032230/miertek

Buzás Andrea

az új oldal»

ritmusdepo válogatás cd»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 6

Ö T L E T T Á R « 7« 2 0 1 2 » 0 2

Ezúttal egy érdekes lehetôségeketmagában rejtô technika kerül terí-tékre, a lineáris kéz-láb kombiná-ciók egy kevéssé ismert, de jól fel-használható változata.

A lineáris kéz-láb kombinációk rock-zenei környezetben általánosanhasznált, közismert verziója az, ami-kor a folyamatos, váltott kezestizenhatod-sorozat egyes hangjait –legtöbbször egy vagy két ütést – anagydobra helyezzük át. Ennek atechnikának egy népszerû figurájapl. az I. kottapélda 4. sorában látha-tó elosztás, ekkor azonban a két kéz-ütés váltott, J-B. Lehet azonban a kiindulópontunk adupla ütéses sorozat – doublestroke roll – is. Ebben az esetben atechnika lényege természetesenaz, hogy a jobb vagy bal kéz duplaütéseit váltjuk ki nagydobbal, teháta nagydobon is mindig két ütéstjátszunk, nagyjából a kézjátékhozhasonló technikával. (Egy mozdu-lat, két ütés.) Jelen kottapéldáinkban, elsô körbenannak a lehetôségeivel foglalkozunk,amikor a dupla ütéses sorozatbanelôször csak a bal kéz dupla ütéseihelyére kerül valahol nagydob játék,késôbb persze bonyolódhat a hely-zet. A gyakorlás elején jól jön egy kistechnikai ráhangolódás, erre szolgálaz I. kottapélda, ahol elôször nagy-dob-pergô relációban ismerkedünk atechnikával. Az I. kottapélda taktu-sait elôször gyakoroljuk egy-egy,csak kézzel játszott dupla ütéses tak-tussal felváltva, ezután játsszuk azadott taktust magában körbe-körbe,végül kössük össze az 1-2, 1-3, 2-3,2-4, és 1-4-es taktusokat! (Termé-szetesen ezeket a kombinációkatjátszhatnánk úgy is, hogy a kéz üté-sei váltottak lennének, a nagydob-pergô közti szétosztások megszólalá-sában nem éreznénk lényegi különb-séget.) A lényeg tehát pontosanezután következik, a dupla ütéseskézrenddel ugyanis a szerelésen tel-jesen más, jól hangzó, pörgôs elosz-tásokat valósíthatunk meg, erre szol-

gál ötletekkel a II. kottapélda. Itt az I.kottapélda taktusait használjuk feléletszerûen, úgy, hogy a kézjátékotmár szétosztjuk a pergô és a tamokközött. Ezek a megoldások stiliszti-kailag inkább már a funkban és ahozzá hasonló zenékben képzelhe-tôek el, ennek illusztrálására aszólisztikus taktusok (fillek) elôtt ta-lálunk néhány szintén gyakorlásraérdemes, érdekes hangzású funk kí-séretet, melyekben helyenként szin-

tén felhasználjuk a dupla ütésestechnikát. (Megfigyelhetjük, hogy azilyen jellegû funk vagy fúziós kísére-tek nagydob-pergô játéka már elsza-kad az „egy-három, kettô-négy”alaphelyzettôl, hasonlóan a bop stí-lusok kíséretjátékához.) A kísérete-ket és filleket elôször természetesenkülön-külön gyakoroljuk, azután kös-sük össze ôket a szokott módon! Jó gyakorlást, jó szórakozást kívánok

Kassai László

Double-stroke kéz-láb kombinációk

Zeneközpontú dobtanítás az alapoktól a felsôfokig

a legkorszerûbb módszerekkel, nagy tapasztalattal, gyors eredménnyel.

A stúdió vezetôje Kassai László,az Ötlettár rovat szerzôje.

Haladóknak igény szerintspeciális kurzuslehetôségek.

Telefon: 30/495-7470

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 7

» Ö T L E T T Á R8 D O B O S M A G A Z I N

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 8

T A N U L M Á N Y « 9« 2 0 1 2 » 0 2

A cikksorozat utolsó részeként ezalkalommal a vibrafonjátékról, ésa hangszer modern, de már nemis olyan újszerû hangeffektjeirôllesz szó. Hatalmas téma lévén,természetesen továbbra is dió-héjban...

VerôfogásAz 1900-as évek után a használt ve-rôk számát tekintve az ütôs dallam-hangszeresek általában két nagycsoportra voltak oszthatók: azokra,akik két verôvel és azokra, akik négyverôvel játszottak. Ez a felosztás ter-mészetesen nem szigorú, sok játé-kos váltogatta a kettô, három, vagynégy verôt, attól függôen milyen ze-nei szituációban játszott. A legna-gyobb különbség a két csoport tag-jainak számában volt, mivel anégyverôzés csak késôbb vált általá-nosan jellemzôvé.A kétverôs stílusban egy, maximumkettô dallamvonalat játszik a játé-kos. Ennek kétféle verôfogása van,ezek a „palms-down” fogás, és a„timpani” fogás (elôbbi csuklómoz-gásból nyeri az energiát, utóbbi azujjakból). Legtöbbször két verôthasználtak a legnagyobbak közülLionel Hampton, Red Norvo, MiltJackson, Bobby Hutcherson és TerryGibbs is.A négyverôs stílusban az akkordikusill. a zongoraszerû játékmód érvé-nyesül, mely utóbbit a jazzben GaryBurton fejlesztette nagyon magasfokra. Különbözô verôfogás típusok alakul-tak ki, amelyeket mindenki saját íz-lése szerint sajátíthat el, valamintazt a fogást használja, amelyet ké-nyelmesebbnek érez. Természete-sen mindegyiknek megvan az elô-nye és a hátránya is, de ez szinténaz elôadó döntése, hogy a verôfogásegy-egy jó tulajdonságáért milyenfelmerülô hátrányok felett hajlandószemet hunyni.Kialakulásuk sorrendjében a követ-kezôk: klasszikus fogás (kb. 1900-asévek), Musser fogás (1920-as évek,– Clair Omar Musser), Burton fogás

(1960-as évek, – Gary Burton) vala-mint a Stevens fogás (1971, LeighHoward Stevens). Ezenkívül számosegyéb változat, egyéni típus is kiala-kult. A mai vibrafonosok többségenégy verôt használ a játékához, mégakkor is, ha csak kettôvel kell huza-mosabb ideig játszania. Számomraerre a Burton-féle fogás a legalkal-masabb, mert a verôk elhelyezkedé-se miatt könnyen redukálható amozgás csupán két verôre (bal kéz-ben a belsô, jobb kézben a külsô ve-rôre). Ennek a fogásnak sajátja,hogy könnyen lehet nagy hangerôtprodukálni, mégis laza fogással, kiserôfeszítéssel. Nagy népszerûségé-nek is ez lehet az oka többek közt.

A hangképzésrôlA helyes hangképzés elsajátításánakegyik kritikus pontja: a helyes ütésifelület. A felfüggesztési pontokonvaló játék a minimum alaprezgés-számot és a maximum harmonikusfelhangokat adja. A hanglap közepétütve a maximum alaprezgésszámotés a minimum harmonikus felhan-gokat kapjuk. A legszebb hangot alap közepén kapjuk, hangszíne vi-szont függ az ütô fajtájától, kemény-ségétôl, és az ütés erôsségétôl is.A mélyebb regiszterekben viszontcélszerû a lapok közepétôl 1-2 centi-méterrel a szél felé ütni, mert ottkevésbé csattan a hanglap, és kie-gyensúlyozottabb, „stabilabb” han-got kapunk.

A vibrafonA pedálhasználatA leggyakoribb probléma a kezdôvibrafonosoknál, hogy a pedált telje-sen lenyomják, és ez sokszor hallat-szik is, mivel a pedál gyakran kop-pan a padlón. Ennek kikerülésére kétmódszert ajánlok. Kezdetben célsze-rû a pedál aljára erôsíteni egy puhaanyagot, majd olyan magasra állít-juk a pedált, amennyire éppen szük-séges. A késôbbiekben viszont töre-kedjünk arra, hogy a pedál magas-sága úgy legyen beállítva, hogy az azengéshez megfelelô lenyomásután se érintkezzen a padlóval. A pedálozás lehet teljes, ill. fél-pe-dál, flutter- vagy utópedálozás is.A fél-pedál lényege az, hogy a játé-kos éppen csak annyira nyomja le apedált, hogy a hanglap minimálisrezgése érvényesüljön, de mégsezúgjon össze a többi lappal. Egy má-sik hasonló technika, amikor azelôadó apró, nagyon gyors pedálo-zással szakítja meg a rezgéseket, eztflutter pedálozásnak hívjuk. Nagyongyors futamok játszásakor nélkülöz-hetetlen, amikor nincs idô verôtom-pításra.Az utó-pedálozás során a lapokleütése után nyomjuk le a pedált(nem egyidejûleg), így elkerülve pl.egy akkordmenet hangjai köztkeletkezhetô lukakat. A pedálozáskor ügyelni kell arra,hogy ne a ritmushoz vagy ütemekhezviszonyítva pedálozzunk. Meg kellvizsgálnunk a hangok egymáshoz va-ló viszonyát, a zenei folyamatokat, aszükséges frazeálást. Az elôadónak,ha a szerzô nem jelzi, mindenképpena fülére kell hagyatkoznia, hogy mizúghat össze, és mit kell elválaszta-nia. A cél az, hogy egy idô után a pe-dálozás automatikussá váljon. A pedálozás jele hasonló a zongora-pedál jelöléséhez, lehet egy egye-nes vagy szaggatott vonal, de gyak-ran jelölik Ped. szócskával is. Nemminden kotta jelzi, csak akkor vankiírva, ha a szerzô a saját elképzelé-sét szeretné érvényesíteni.Sajnos még mindig nincsenek rögzít-ve a különbözô jelzések, kiadótól,

3. rész Játéktechnika,speciális technikák

lionel hampton és gary burton»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 9

» T A N U L M Á N Y10 D O B O S M A G A Z I N

szerzôtôl függôen változnak. Eznagyban megnehezíti a jelek értel-mezését. Ez is alátámasztja azt, hogya hangszer fiatal kora miatt nincse-nek rögzült hagyományok, a szerzôkegymásra hagyatkoznak, vagy önállójeleket, jelentéseket találnak ki.

A verôtompításA verôtompítás megjelenésével avibrafon artikulációs lehetôségeimegsokszorozódtak. Használatávalaz elôadó képes rá, hogy egyes han-gok rezgéseit megállítsa a verô fejé-vel, míg más lapokat tovább hagy-jon rezegni. A pedálozás önállóanmár nem elegendô ehhez. Eredménye a tiszta, érthetô dallam-vezetés, és legato hatás. Jele egy Xa tompítani kívánt hang után. A kot-tában ezt sem mindig jelzik, sokszora játékos dönti el, hogy hol szüksé-ges használni. Ez a technika sok gyakorlást, és hang-képzési igényességet követel a játé-kostól. Egyik nehézsége abban rejlik,hogy a verô fejével úgy kell megállíta-ni a hanglap rezgését, hogy amikorhozzáér a verô, a lap ettôl ne szólaljonmeg. A tompító verôt nagyon óvato-san, vagy nagyon közelrôl kell a tom-pítandó laphoz érinteni, és csak utánaszabad rányomni a verô fejét. Kemé-nyebb verô használatakor a tompítóverôt úgy érintsük a laphoz, hogy elô-ször a fej teteje érjen hozzá, ahol a fo-nal kötése sûrûbb, itt puhább a verô.Ezután a lenyomással egyidejûleg for-dítsuk vissza normál helyzetbe az ütôt.A verôtompításnak szintén több tí-pusa és alkalmazási területe van,amelyet most nem részleteznék.

ÜveghangA vibrafon hanglapja nem csupán azalaphangot, hanem a felhangját isprodukálni tudja. Az elsô felhang,vagy üveghang az alaphangtól kétoktávval feljebb hallható. Ezzela technikával a játékos képes akár ahangszer normál hangterjedelméntúli hangot is képezni. Fontos megje-gyezni, hogy az a hang, ami a vibra-fonon egyébként is megtalálható,üveghangként nem hangzik úgy,mint a szokásos ütésnél. Képzése-kor finoman rá kell tenni a verô fejét,vagy az ujjunkat a hanglap közepére,és a felfüggesztési ponton kell ütni.

„Pitch bending”Az 1960-as évektôl kezdve jelentmeg a különleges elôadói technikákközött a „pitch bending” azaz a hang-hajlítás. Annak ellenére, hogy a vib-rafon elôre meghatározott hangma-gasságokkal rendelkezik (nem úgy,mint például a vonós hangszerek),ezzel a módszerrel a játékos képesrá, hogy „lecsússzon” az egyes han-gokról. Alkalmazásával közel egy félhangot lehet az eredeti hangrólereszkedni.Ezt a játékmódot Emil Richards hoz-ta létre, Harry Partch zeneszerzôvelvaló együttmûködésük eredménye-ként az 1960-as évek elején. Nyom-tatásban elsôként George Crumbegy 1965-ben íródott kompozíciójá-ban jelenik meg (Madrigals Book I.). Gary Burton jazzvibrafonost is gyakranemlítik e technika kapcsán: improvizá-cióiban gyakran használ hajlításokat.Steve Rehbein írja cikkében, hogy„Burton a gitárosok hangcsúszás-tech-nikáját alkalmazva új dimenziókat nyi-tott az improvizációban”.1

Használatához az elôadónak ke-mény gumi- vagy kemény nylonfejûverôkre van szüksége. Ezt a verôt afelfüggesztési pontra tesszük, és egymásik verôvel ütjük a lap közepét.Az ütés pillanatában a verôt erôtel-jesen lenyomva a lap közepe felécsúsztatjuk. Fontos, hogy a hajlításra a hangla-pok a gyártótól és a különbözô fizi-kai/környezeti tulajdonságoktól füg-gôen reagálnak; hanglaponként kü-lönbözô technikát kell alkalmazni,hogy megfelelôen szólaljon meg azeffektus.

VonóhasználatHa az elôadó vonót húz a lapok szé-lén, akkor olyan hangot tud megszó-laltatni a hangszeren, amelynekhossza és intenzitása lényegesennagyobb, mint ha verôvel játszanarajtuk. Az ütôhangszerek sajátossá-ga, hogy megütésük után a játékosmár nem tudja számottevôen befo-lyásolni a létrehozott hangot. Csu-pán néhány kivétel van, ilyen pél-dául vibrafonon a motor sebességé-nek változtatásával, ill. hanghajlítás-sal módosított hang. Viszont a vonóhasználatával az elôadó képes rá,hogy a hangot az indítástól a teljeselhalásig nyomon kövesse és befo-lyásolja. Vonóhúzással szinte bármely egyébtechnika kombinálható, melyekkelújabb hangzásokat lehet létrehozni.

Dead stroke A dead stroke (halott ütés) képzésesorán a verôt az ütéskor rányomjuka lapra, nem emeljük fel a hanglap-ról, lefogva így minden további rez-gést. Jele általában egy plusz (+) jela hang felett. Ezek a hangok a pe-dálhasználattól függetlenül rövid,száraz hangok lesznek. Hangszínétegyedül a verô keménysége és azütés erôssége befolyásolja.

Mandolin tremolóEzt a speciális egykezes tremolót amarimba játéktechnikából vette át avibrafonos társadalom. Használatasorán a verôk síkja 90°-kal elfordul,és alul-felül üti meg a hanglapot.A mandolin elnevezést arról kapta,hogy a kézmozgás hasonlít a man-dolinon használt tremoló mozdula-taihoz.

GlissandoA glissando során a játékos egy kéz-zel szólaltat meg kettônél több han-got egy sepregetô mozdulat segítsé-gével. Ezzel és a pedálozással egyösszemosódott akkord születik.

Egyéb anyagok, mint ütôkA verô fonott fején kívül egyéb „esz-közöket” és anyagokat is használha-tunk. Gyakorlatilag ennek csak afantáziánk szab határt. Több kottá-ban elôfordul, hogy a hanglapokat averô nyelével vagy végével kell ütni,

1 Steven Rehbein, “Evolution of Improvisation on the Vibraphone: Red Norvo, Milt Jackson and Gary Burton,” Percussive Notes Vol. 37, No. 4, Augusztus, 1999

mike manieri»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 10

T A N U L M Á N Y « 11« 2 0 1 2 » 0 2

de találkozhatunk fém triangu-lumütôvel, dobseprûvel, vagy akáraz ujjakkal, körömmel ütött hangoklejegyzésével is.

Evelyn Glennie újító szellemû elô-adásaiban gyakran láthattuk, hogyakár gyerekjátékokat vagy bármi-lyen, mások által már kidobásra

ítélt tárgyakat is képes verôknekhasználni.

ÖsszegzésA sorozat során az ôsi hangszerelô-döktôl elindulva kortárs hangeffek-tekig jutottunk. Bízom benne, hogya három cikket áttekintve sikerültátfogó képet adnom az ütôhangsze-rek egyik gyöngyszemérôl, a vibra-fonról. Zárásként most egy komoly tanulsá-got illene megfogalmazni, de csakannyit mondhatok: legyünk nagyonkreatívak és mindenre nyitottak,mert a vibrafon nem fejlôdhetettvolna ilyen ütemben és mértékbenalkotó szellemû zenészek nélkül. Ésennek a történetnek ezzel mégnincs vége, a folytatás ránk, zené-szekre van bízva!

Mucsi Gergô

Képek forrásai:1.: Rick Mattingly: Gary Burton: The

Innovators of the vibraphone,Percussive Notes, 1999

2.: nycrecords.com3.: www.edsaindon.com

ed saindon»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 11

» L A T I N - A M E R I K A I R I T M U S O K12 D O B O S M A G A Z I N

Mozambique 2. részAz alkalommal a New York-i Drum-mers Collective egykori tanára, az1994-ben elhunyt Frank Malabe ál-tal kifejlesztett variációra épülômozambique ritmussal fogunk fog-lalkozni.

A ritmus kolompszólama a világszer-te elterjedt „New York mozam-bique” hangjaival egyezik meg, apergôdobon és a tom-tomokon pe-dig a ritmus korábban kialakult kubaiváltozatának kongadobszólamának,illetve a New York-i változat timba-lesszólamának hangjai szólalnakmeg. Az elsô tizenkét kottapéldábana kézzel játszott hangok megegyez-nek, csak a lábdob szólama változik.Az elsô teendônk az, hogy a kolom-pon játszott hangokat képesek le-gyünk több tempóban, több dina-mikával eljátszani. Figyeljünk odaarra, hogy melyik hangokat játsszuka kolomp száján, és melyeket a ko-lomp tetején, mert ha az összeshangot egyformán, egy hangerônszólaltatjuk meg, akkor morzézunk,nem pedig mozambique-t játszunk!Ezután adjuk hozzá a ritmushoz akézzel játszott hangokat! Az elsôütemben mindössze egy hangotkell megszólaltatnunk a pergô-dobon az utolsó, kolompon játszotthanggal egyidôben, a másodikütemben pedig a szünet után a JJB-JJBJ kézrend szólal meg. A pergô-dobot megszólaltathatjuk fektetettverôvel is, így a ritmus eredménye-sebben alkalmazható visszafogot-tabb dinamikát igénylô zenei hely-zetekben, míg a kottapéldákbanlátható változatok inkább a hango-sabb játékot igénylô zeneszámokbailleszkednek jobban. Könnyen elôál-líthatunk számos további változatotúgy, hogy a bal kezünk hangjait kü-lönbözôképpen osztjuk szét a dob-felszerelés dobjain (Pl. pergô, 1.tom, 2. tom helyett 1. tom, pergô,2. tom, stb.). Nincs szabály, kísérle-tezzünk bátran! Ha a kolompot nema lábdobra erôsítettük, hanem adobszerelés jobb oldalán található,akkor a legnagyobb tom-tomot is

könnyen megszólaltathatjuk. A jobbkezünkkel nem csak a kolompot üt-hetjük, hanem játszhatunk a kísérô-cintányér kupoláján, vagy a tányérpalástján, sôt megtehetjük azt is,hogy a kolomp szája helyett a kísérô-tányér kupoláját, a kolomp teteje he-lyett pedig a tányér palástját ütjük.A lábdobon játszott hangok amozambique ritmus bombodobonmegszólaltatott hangjaira, vala-mint a hetvenes években rendkí-vül népszerû Steve Gadd által ját-szott változat lábdobszólamáraépülnek (1-12. kottapélda). A 13.kottapélda a Frank Malabe általkifejlesztett mozambique-t mu-tatja be. A jobb kezünkkel üssük akísérôcintányér kupoláját! A 14.és a 15. példa két további, össze-tettebb hangzású, kissé nehezeb-ben elsajátítható változatot mu-tat be. Próbáljuk ki azt is, hogykombináljuk ezeket a változato-kat a 13. variációval (13.+14.,

14.+15.), vagy egymással is (pl.14.+15.)!Az utolsó három kottapéldában há-rom olyan ritmust tanulmányozha-tunk, amelyben a bal lábunkkal isjátszunk hangokat. Ezek a változatokigencsak próbára tehetik a kéz-lábkoordinációs képességünket, nesiessünk sehova, gyakoroljunk las-san! Elôbb-utóbb nem fog gondotokozni az, hogy képesek legyünk el-játszani ezeket a ritmusokat is.Ezután próbáljuk meg eljátszani azoldalon található összes ritmust aháromféle lábcintányér-szólammal!Egyáltalán nem kis feladat, sok idôtigényel, teljesen rendjén van az, haegy nap csak egy ritmust vagyunkképesek megtanulni!A következô alkalommal a napjaink-ban játszott leggyakoribb afrokubairitmussal, a songóval fogunkfoglakozni, addig is: jó dobolást, soksikert kívánok!

Korompay Zsolt

egyénre szabott doboktatás

kezdôknek és haladóknak

INFÓ: Hollósi LászlóMobil: 06 30/261-8826

e-mail: dobosmagazin@t-online.hu

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 12

L A T I N - A M E R I K A I R I T M U S O K « 13« 2 0 1 2 » 0 2

MOZAMBIQUE

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 13

» K E D V E S T E S Ó K !14 D O B O S M A G A Z I N

Kedves Tesók!Ez volt a megszólításotok, amikormég a komoly („szomorú”) zenetáborából indítottam néhány évedobos, ill. ütôs gondolataimat né-hány cikk erejéig. Most új helyzet-bôl indulok, mert a legutóbbi 15évemet teljesen a „szerkó”-nakszenteltem.

A dolog úgy kezdôdött, hogy jó em-lékezetû édesapám katonai fogsá-gából hazatérve a II. világháborúután felelevenítette némafilm – éskuplé-zongorista múltját, ismét ke-ményen gyakorolt, és letette az ak-kori legmagasabb fokozatú „A” vizs-gát az OSZK-nál. Tekintve, hogy ilyenmagasan képzett zongoristából igenkevés maradt a háború után, igenkapós lett (Ritmus zenekar, Mofémszalonzenekar, Aranyökör szalonze-nekar, Móvári Gazdász Tánckar stb.)Gyakorlásai és a különbözô stílusúdarabok, jazz-számok még most isvisszacsengenek bennem, így nemcsoda, hogy én is zongoristának in-dultam, de 12 év után rá kellett jön-nöm, hogy jó szándékú amatôrnéljobb nem lehetek, aminek talán alustaságom volt a fô oka. Annyitmégis elértem, hogy nagyon sokarrangement-t kottáztam le emléke-zetbôl, vagy a késôbb megjelentmagnókról. A szwingkorszak külön-bözô állomásai és fôleg Art Tatumzongora inga-basszusai (piano roll)és a korai ragtime valamint blues-lüktetések sirattak a temetésekenHarlemben, s a füstös zenei összejö-veteleken a pincekocsmákban. Jel-legzetes korszakot, stílust meghatá-rozó volt apám megérzése: ArtTatum imádata. Még Oscar Petersonis iránymutató mesterének tartottaTatumöt, akinek teljes repertoárjátôrzöm nemrég megjelent rekonst-ruált CD-sorozaton.Tolcsvai Laci Magyar Miséjének né-metországi turnéján még timpaniz-tam, de félszemmel mindig bámul-tam Csurgay D. játékát, azt az üte-mes biztonságot, ahogy tartotta atempót, ahogy ráhagyatkozhattunk.

(Igaz, megjegyezte, hogy ô megtimpanizni szeretne.) Már akkor el-határozódott bennem, hogy a szer-kózást komolyabb alapokra fogom,mint amit az addigi színházi gyakor-lat megkövetelt. (1967–1979 között:Gyôr, Kisfaludy Színház)Nagyon is megértettem néhai nö-vendékeimet, Gyurics Tamást és Ne-mes Tibit, akik egész életük zászlajá-ra alaphivatásként tûzték a vidá-mabb mûfaj mûvelését a szerkóval.(Büszkeséggel tölt el, hogy Tibitöbbkötetes szerkó-iskolát is megje-lentetett nemrégiben!)A Gyôri Ütôegyüttesben nagyon rit-kán használtunk dobszerelést, s hakellett, Falusi Jancsi oldotta meg re-mekül a szerkó föladatait. (KésôbbNémetországban játszott jelentôsbig bandekben: „A Gyôri Ütôegyüt-tes Története” 1974–1994).Visszakanyarodva az élet kínálta kihí-vásokhoz, 1995-ben Cyrill atya, azakkori bencés igazgató meghívottPannonhalmára, a diákjaink által jóhumorral csak „szent kupac”-nak hí-vott bencés gimnáziumba tanítani.Rövid úton kiderült, hogy az általá-nos kezdet után szerkóra kell fog-nom a lurkókat, mert big band alakulrövidesen, s oda a jobb szerkóst vár-ják. Így régi, színházi rutinomatkiegészítvén hamarabb kényszerül-tem régi vágyamat gyakorolni, minteredetileg gondoltam. Az is kiderülthamar, hogy a magas színvonalúgimnáziumban (mely országunk leg-jobb 5 iskolája között van) és bentla-kásos kollégiumában jóformán csakhétvégeken marad idô a kiadósabbgyakorlásra, s a hangszigetelési gon-dok miatt inkább néma szerkón gya-korolhatunk. Az elmúlt 16 évbenszedtem össze a feltétlenül szüksé-ges megtanulandók kottáját, és ala-kítottam ki az elégséges, vagyis leg-szükségesebb alapok megtanulásá-nak, gyakorlásának rendszerét, hogya 14-16 darabból álló repertoár-mû-sort, vagy különbözô jazz-misék kö-vetelményeit biztonsággal játszanilehessen. A fakultáció nem kötelezi atanulót záros idôn belüli teljesít-

ményre, így lehetôség nyílik bizo-nyos nehezebb daraboknál, vagy ta-nanyagrésznél többet idôzni, ill. ki-gyakorolni. Ugyanakkor a rátermet-tebb tanulókkal gyorsabban halad-hattunk. Lassan kialakultak kisebbegyüttesek is, akik lelkesen próbál-gatják combo-szárnyaikat titkostrióikkal, kvartettjeikkel.2009-ben ismét összefutottam Cyrillatyával, aki furcsállta, hogy cédulák-ról tanítok, azaz számítógéppel ké-szült kottalapokról. „Miért nem adjukki? Van kiadónk, beszéld meg Arnoldtestvérrel! Rövidesen látni akarom ateljes anyagot!” Mondanom sem kell,hogy kaptam az ajánlaton, és 2010tavaszán megjelent a PannonhalmiBencés Kiadónál „Dobiskola KezdôkSzámára” – drum-set alapok alcím-mel iskolám. Ebben összegeztem 15éves fakultációs, kifejezetten ebbenaz iskolában szerzett, valamint általá-nos 40 éves ütôtanítási tapasztalatai-mat. A legközelebbi számban errôl aziskoláról írok bôvebben.Még megemlítem, hogy néprajzotvégzett feleségem mellett már az1970-as évektôl kezdôdôen népze-negyûjtéssel is foglalkoztam. 1990-ben elhagytam a cigarettát, és több-féle betegség után lakto-vegetar-iánus lettem. Így kerültem kapcso-latba az indiai nagykövetséggel,ahol elôadást tartottam „Pentatóniakeleten és nyugaton” címmel. En-nek, és ételrecept cseréinknek kö-szönhetôen (Indiában kb. 800 millóvegás él) nemsokára olyan zeneifelvételek birtokába kerültem, ame-lyekben legnagyobb csodálkozá-somra magyar népzenei elemekrebukkantam. Dr. Vikár László és OlsvaiImre népzenekutatók biztatására2000-ben 51 napot, 2005-ben 28napot töltöttem Indiában népzene-kutatással, amirôl cikkeket írtam a„Kagylókürt” címû folyóiratban (ala-pítva 1985-ben). Ugyanitt 2000 ótaa „Kis Keleti Hangszerlexikon” címûrovatot vezetem, ahol 28 keletihangszerrôl ill. hangszercsoportrólírtam eddig.

Váray László

Ismét jelentkezem

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 14

B E S Z Á M O L Ó « 15« 2 0 1 2 » 0 2

Lamantin Jazz Fesztivál és Improvizációs TáborDr. Tímár Péter és Márkus Tiborszervezésében létrejött a 14. jazzfesztivál és improvizációs tábor. Ta-núi lehettünk, amint az egy estétbetöltô néhány koncertbôl egyhe-tes, táborral és kitûnô programok-kal kiegészült, igazi országos hírûjazz eseménnyé nôtte ki magát arendezvény.

Több mint 120 résztvevô vett résztaz improvizációs táborban fúvós,ütôs, billentyûs, pengetôs hangsze-reken, valamint énekesek. Délelôt-tönként hangszeres órák, jazzelmé-leti és jazztörténeti fakultáció, vala-mint a részvevô külföldi mûvészekáltal tartott workshopok voltak. Dél-után zenekari gyakorlatok történtek,amelyeket a tanári kar tagjai segí-tettek. Mintegy 20 zenekari formá-ció alakult a diákokból. Esténként atábor saját klubjában hajnalig tartójam sessionökön ismerkedtek egy-mással a résztvevôk. Big band is ala-kult Friedrich Károly vezetésével.A fesztivál programjaiban fellépett aFool Moon vokálegyüttes, Snétber-

ger Ferenc, a GrooveGuard – Wine234 (USA-Fr), Muddy Shoes, HansTheessink (Hollandia), a Sugar BlueBand (USA), a Szakcsi Gipsy Jazz, aKéknyúl Hammond Band, a The Co-lors (Lengyelország), a Jazz Voices, aGyárfás István Jam, a Tóth ViktorQuintet és a Szabados – Regôs Em-lékzenekar Nesztor Iván és GrencsóIstván vezetésével, a KAMP formá-ció, amely a jazztanszak hallgatóibólalakult, s radikális free zenét ját-szott, valamint a Meleg TamásQuintet. A tábor zárónapján a diákokzenekarai mutatkoztak be, közelnégy órás koncerten. Nesztor Iván

2012. június 24–30.

T A N Á R I K A R :Márkus Tibor: a tábor mûvészeti vezetôje, zongora, hallásfej-

lesztés, jazztörténetSpányi Emil: zongora, jazzelméletFriedrich Károly: harsona, trombita, big-bandTóth Viktor: szaxofon, klarinét, fuvolaElek István: szaxofonLakatos Ágnes: énekWinand Gábor: énekGyárfás István: gitárMohai Tamás: gitárCsuhaj Barna Tibor: basszusgitár, nagybôgôNesztor Iván: dob, ütôhangszerekJeszenszky György: dob, ütôhangszerekMinden tanár zenekari gyakorlatot is vezetett. A koncerteket a DunaTelevízió rögzítette HD minôségben.

gyárfás istván és grencsó istván»

balázs elemér»

spányi emil»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 15

» B E S Z Á M O L Ó16 D O B O S M A G A Z I N

Elôszó (Bordás József)

Nehéz egy év szervezômunka utánleírni, hogy hogyan jutottunk el a III.DobMánia Tábor záró koncertjéig,ezért meg sem próbáltam. Helyesebb-nek tartottam, ha egy táborlakót ké-rek meg arra, hogy írja meg, hogyanéltünk mi dobosok egy hétig Vácott.Engedjétek meg, hogy egy pár mon-datban kötelezettségeimnek elegettegyek. A tábor szervezésében Mar-tonosi Gyuri bácsi, Korompay Zsolt, ésNesztor Iván voltak a segítségemre,amit ezúton is köszönök. Ez egy csa-pat, közösen ötletelünk, mérlegelünk,és a végén döntünk. Talán ezért isérintett mélyen a hír, hogy a táborelôtt egy héttel Nesztor tanár úr csalá-di okokra hivatkozva kénytelen voltlemondani a részvételét. Nagyonhiányzott mindannyiunknak, és jövôremindent bepótolunk. Hollósi fôszer-kesztô urat is sokszor emlegettük a tá-borban, ugyanúgy, mint Marczell Katités Turán Tamást. Köszönöm Gyuri bá-csinak, hogy ebben az évben is igenmagas színvonalat nyújtott, és a do-bórák után még volt kellô energiája akonferálásra. Köszönöm Zsoltnak,hogy egész évben a www.dobmani-atabor.hu oldalt kezelte, és hogy nap-közben teljes gôzzel tanított, és utánaa tábor humorfelelôse volt. Goóz Laci-nak köszönöm az emberfeletti, napi20 órás munkát. A növendékek nap-közben a stúdióban, a zenészek és aközönség este a koncerten ámultak aprofesszionális hangzáson. KöszönömSchwartz Gábornak a fegyelmezett,de egyben szeretetteljes táborveze-

tést, és a Basler workshopot. SzendiGábornak pedig innen üzenem, hogybeírta magát a DobMánia Tábor tanárikarába.A zenekarnak, Zebinek és Zsoleknakköszönöm a magas színvonalú ésmindig lelkes muzsikálást. Szeretném megköszönni a támoga-tóinknak, hogy hisznek az ügyben.A Tam-Tam Dobcentrum, a Dob-bolt.hu, a Tajti Music, a Fon-Trade ésGustavito példátlan összefogásának kö-szönhetôen a táborban 15 akusztikusdobfelszerelésen játszhattunk. A KillerBeat Drums pergôk hasították a váci le-vegôt. Elektromos dobokból is jól el vol-tunk látva. A Roland a zenekari próbák-hoz egy külön Roland E-Drum szobátalakított ki. A gyakorlások az egész fo-lyosót átszelô e-dobokon zajlottak, hálaa Padtechnek, Alesisnek, Tajtinak. SzendiGábor termét és a színpad perka részle-gét valósággal megtöltötte az Ethno-sound, és a fronthangzásról a Balaton-hang Kft. gondoskodott. A monitorrend-szert és az Audix dobmikrofonokat aCromasound Kft. ajánlotta fel. A táboripólót a Microsonic Labor tervezte ésgyártatta. Idén volt tábori sapka ésnyaklogónk is, köszönet érte Erikánakés Zoltánnak. A koncerteken Agean cin-tányérokon játszottunk és Artbeat,Csibi, Big Stick dobverôkkel muzsikál-tunk. Köszönet a ceglédi Drum Muse-umnak hogy csodálatos kiállítást rende-zett, és a Visegrádi Ásványvíznek, hogya nagy melegben felfrissülhettünk. Kü-

A tábor hiteles története – egy növendék szemével

lön köszönet illeti a Nemzeti KulturálisAlapot és az Artisjust az anyagi támoga-tásért, és hogy hisznek bennünk. A tá-bor hivatalos médiatámogatója a Rit-musDepo és a Dobos Magazin. KöszönetHollósi László úrnak, a Dobos Magazinfôszerkesztôjének, Kardos Zsuzsának ésMucsi Gergônek a RitmusDepo vezetôi-nek a folyamatos megjelenésért.Végezetül köszönet nektek, akik ottvoltatok, és együtt lehettünk részesea III. DobMánia Tábornak. Jövôre talál-kozunk, jó gyakorlást, muzsikálást, ésne feledjétek, hogy a „Madár az Ász”.

Jó volt, inspiráló volt, meghatározó élmény volt!2012. július 10-e és 15-e között meg-rendezésre került a III. DobMánia Tá-bor (DMT), ezúttal Vácott. A DobosMagazinnak, a Ritmusdepónak, és atábor facebook oldalának köszönhe-tôen felülmúlta a tavalyi tábort 45 fônövendékével, 12 tanárával, 3 ven-dég kurzusadójával és 5 vendégmû-vészével. Köszönet a Nemzeti Kulturá-lis Alapnak és az Artisjus Zenei Alapít-ványnak a támogatásért, a hangszer-üzleteknek és a cégtulajdonosoknak,hogy a harmadik évben is támogattákhangszereikkel a DobMánia Tábort(www.dobmaniatabor.hu). A táborténylegesen július 9-én (hétfôn) kez-dôdött, mivel a szponzorok és segí-tôik, valamint a tanári kar ezen a na-pon állították össze azt a hangszerar-zenált és hangosítást (15 akusztikus

dobmánia tábor 2012.»

goóz lászló, martonosi györgy,

szendi gábor, bordás józsef és

korompay zsolt

»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 16

dob és 12 elektromos felszerelés, pro-fesszionális magas szintû hangzással),melyen egész héten zenélhettek anövendékek.A helyszín idén a váci BoronkayGyörgy Kollégium volt, melyet 2 éveújítottak fel (3-4 ágyas szobákkal, 15tanteremmel, ebédlôvel), ami felül-múlta a korábbi ceglédi helyszínt,igaz, az Artbeat dobverôgyárat és aDobmúzeumot igen sokan hiányoltuk.Vácott a Kollégiummal szemben talál-ható egy pizzéria, és abban egy 100fôs koncertterem. Zenekari gyakorla-ton a növendékek itt tanulták meg azesti vendégmûvészek dalait (a dalokatBordás József tanította be), és közön-ség elôtt koncert formájában itt adtákelô azokat. A koncerteket családtagokis látogathatták és látogatták is!A tanári kar nem volt ismeretlen aszép számmal visszatérô tanulókelôtt: Martonosi György, KorompayZsolt, Bordás József, Goóz László.A tanári kar egy új mûvésszel bôvültSzendi Gábor személyében: ô indítot-ta be az ütôs szakot ettôl az évtôl kez-dôdôen.A kurzusadók Kármán Sándor, PergerIstván (Gustavito), Zsoldos Béla,Schwartz Gábor és Banai Szilárd voltak.A tanulókat és a vendégmûvészeketkísérô zenekar szintén ismert volt:Máthé László (Zebi) és Horváth József(Pluto): basszusgitár, Kasza Zsolt(Zsolek): zongora. A koncerteken és azazt követô, hajnalig tartó jamen esté-rôl estére kápráztattak el bennünket.Az esti koncertek vendégmûvészeiGerendás Péter, Lucio Dominguez, Lu-kács Péter (Peta) és Paciga Linda, BûdiSzilárd és Fekete Jenô voltak.Zenei napirend (reggelik, ebédek, va-csorák csörömpölését kizárva):• Minden nap 9 órától 13 óráig tartot-tak a zenei órák.• Kora délután fakultációs programok-ra, workshopokra és gyakorlásra ke-rült sor (elektromos dobokon).• Késô délután hangbeállás és próbazajlott az aznapi mûvészvendéggel ésa zenekarral.• Este adtak élô koncertet a növendé-kek a vendég elôadókkal és a kísérôzenekarral.• Késô este folytatódott az elôadásjam session formájában, ameddig amûvészek bírták, aztán kitartóan lazí-tottunk és beszélgettünk az elôadók-

kal. Aki ezek után sem tudott mégaludni, jobbnál jobb filmeket nézhe-tett az ebédlôben vagy a pizzériában.Hatalmas érzés volt ezekkel a zené-szekkel együtt lenni, és színpadon ját-szani. Hallgattuk a történeteiket, és afergeteges játékukat. Emlékszem máraz elsô este úgy kezdôdött, hogy Lu-kács Peta éjfélkor el akart indulni, demég hajnal fél kettôkor félmeztelenülgitározott. Na, ez az este megpecsé-telte az egész hét hangulatát.

Tanárok és oktatások (zenei órák)• Martonosi György (emberség, ta-pasztalat, lelki támasz, mindenkinagypapája):Majdnem minden növendékre fordí-tott Gyuri bácsi egy fél órát, hogymegismerje a zenei érdeklôdését, a

zenei képességeit, tudását. Mindenki-nek nézte és javította az esetleges hi-báit, hiányosságait. Személyre szabotttanácsokat adott, és együtt zenéltetteaz aktuális csoport tagjait, különbözôvarázslatos hangszerek között rotálva.Nekem elôször egy mosógép forgó-dobja jutott, amibôl valóban különle-ges hangokat lehetett kicsalogatni. Dea lényeg a zenészi érzékenység feléb-resztése és fejlesztése volt.• Korompay Zsolt (barátság, állandó-ság, egyéniség, megbízhatóság): Kü-lönbözô stílusú zenék dobolását gya-koroltatta, hasznos groove-okat taní-tott, az improvizációs képességeketfejlesztette, zenei tapasztalatokatadott át, az együtt zenélés alapvetôszabályait sulykolta, a rock zenétôl el-juttatott minket a latin zenéig (mond-ván: valamilyen szinten mindent tud-ni illik dobolni).

• Bordás József (energiabomba, inspi-ráció, önzetlenség, támogatás): A DMTmegálmodójaként, motorjaként idéna zenekari gyakorlatokat tartotta. Mára táborba úgy érkezett, hogy mindenelhangzásra kerülô dalt (75) dobkot-tába lejegyzett és az általunk kiválasz-tott mûvek kottáját átadta, magyaráz-ta. Mindenkinek segített a kiválasztottdalok kottájának értelmezésében,átalakításában, személyre szabásá-ban. A zenekarral együtt elpróbáltattaa zenéket, tanácsokat adott a játékstí-lusra vonatkozóan. Ha kellett, erélye-sebben szólt, ha kellett, dicsért, deeredményt ért el. Az „éles” koncert-helyzetekben segített, ha bajba jutot-tunk. Fantasztikus zenészeket hívott,nagy bulikat generált, reggeltôl éjsza-káig rendelkezésre állt, esténként ki-

csit mindig meghalt, de másnap reg-gelre feltámadt.(A kollégium rádióján ébresztett:brrrrrr!)• Goóz László (segítôkész, támogató,tapasztalt, önzetlen): Laci idén ishangtechnikát tanított, de kevesebbelméleti anyaggal, mint tavaly. Sokatfoglalkoztunk a dobszerelés mikro-fonozásával, erôsítésével, a hangokhelyes arányainak megtalálásával. La-ci megmutatta az élô hangok manipu-lálásának lehetôségeit a keverôaszta-lon. A felvett hanganyagok utólagoskezelésére hasznos szoftvereket taní-tott nekünk. Nem mellékesen fantasz-tikus minôségû hangosítást produkálta próbák és a koncertek alatt. Saját ze-nélési tapasztalatait is megosztottavelünk.• Szendi Gábor (profizmus, közvetlen-ség, elhivatottság, következetesség):

B E S Z Á M O L Ó « 17« 2 0 1 2 » 0 2

zsoldos béla» perger istván (gustavito)»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 17

Gábor bevezetett minket egy kicsit aperkások világába. Ütôhangszerekettanított nekünk, latin zenét játszot-tunk a csoportban, zenekari formá-ban. Latin alapritmusokat tanultunkmeg, belekóstoltunk egy ütôs zenekarhangszerelésébe, a zenekari tagokirányításába. Arról is kaptunk némi ké-pet, hogy miként lehet a hagyomá-nyos dobszerelést kiegészíteni, színe-síteni, helyettesíteni egyéb ütôhang-szerekkel.

Kedd – Tábornyitás és programokA növendékeket kedd délelôtt BordásJózsef mûvészeti vezetô és SchwartzGábor táborvezetô fogadta. Ennyi,egymásnak ôszintén örülô embert ré-gen láttam már együtt, olyanok vol-tunk, mint egy nagy család (még Ve-ress Marci sem bírta ki nélkülünk, ô isleugrott egy fél napra)!A szobák elfoglalása után szintfelmé-rés következett, ahol a tanulók dobo-lását a tanárok meghallgatták, majdmindenkit csoportba soroltak tudásukés a mûvészvendégekhez való stílus-beli vonzódásuk, „illeszkedésük” alap-ján. A szintfelmérés nem volt nyilvá-nos, de sokan ott álltak a függönyökés az ajtók mögött, és nagyon druk-koltak a bent szereplôknek! Délután Martonosi György tartott va-rázslatos és mûvészi elôadást egy ko-rábbi zenei felvételén keresztül. Méltómódon indult a tábor!Este a csoportbeosztás kihirdetése utána III. Dob Mánia Tábor dobverseny díj-kiosztójára került sor, remek hangulat-ban. A hangszerboltok megint kitettekmagukért: a Tam-Tamból Mapexpergôdob, a Fervill Soundtól egy video-klip a gyôztesnek, Artbeat dobverôtokteljes felszereléssel, Csibi signature ve-rô, Alesis elektromos pad, Evans dob-bôrök a dobbolt.hu-ból, Padtech elekt-romos cintányérok, Cherud ütésszám-láló gyakorlópad a Font-Trade üzleté-bôl. Külön élmény volt, hogy az Ageanride nyereményt személyesen hozta leBágyi Balázs, az Agean Eastern Europevezetôje. Balázs nem tudta megtagad-ni jazzdobos mivoltát, így este ô isbeült a dobok mögé. Mi sem marad-tunk ajándék nélkül, hiszen aMicrosonic minden évben tábori póló-val kedveskedik a tábor lakóinak.Végül a házi zenekarral a tanári karmuzsikált együtt, majd közös örömze-

nélés kezdôdött, sokáig. A buli végéna pizzéria teraszán már csak Zebi bô-gôzött, Bágyi Balázs egy prospektusondobseprûzött és Bordás Józsi énekelthatalmas sikerrel, mégpedig jazzstandardeket, a táborlakók nagy meg-lepetésére.

SzerdaA délelôtti dobórák után fakultációsprogramokra került sor.Martonosi Gyuri bácsi – kérdezz-felelek:Talán sikerült megértenünk, hogy a ze-nélés a lélek áramlása, és ahogy zené-lünk, az egyéniségünk kisugárzását je-lenti, illetve kellene, hogy jelentse (ter-mészetesen, ha ôszinték vagyunk, mi-közben zenélünk). Persze van, akinek

metál lelke van, de az sem baj!Korompay Zsolti – rosszalkodjunk!: Két-ségtelenül ez volt a tábor leghango-sabb programja. Itt folyton összegyûl-tek a rockerek, és kiadták magukból„kreativitásuk” legjavát. Az egész kollé-gium zengett a dobszólóktól és az önfe-ledt ütlegelésektôl, nagyon kellett!Délután Zsoldos Béla, a Zeneakadémiajazz tanszéke tanárának workshopjakövetkezett, aki virtuóz vibrafonjáté-kot mutatott be a tábori zenekar kísé-retében. Felvételrôl levetítette egy sa-ját szerzeményû zenemûvének, együstdobversenynek a részletét, ame-lyen klasszikus ütôhangszerekenjátszva feszegette a klasszikus zeneihangzás kereteit és a klasszikus ütô-hangszerekrôl alkotott korábbi elkép-zeléseinket. Az elôadás végén a házizenekarral, Szendi Gáborral és Józsivalkiegészülve saját szerzeményét adtaelô vibrafonon. A teremben megállt alevegô, és ámulva hallgattuk a zené-szek igen magas szintû játékát.Késô délután megérkezett Lukács

Peta és felesége, Paciga Linda, hogyegy igazán parádés próbát tartsanak.Este megdôlt a babona, miszerint, hajó a fôpróba, gyenge lesz az elôadás.A „D” csoport olyan bulit csinált, hogya vége felé Peta már félmeztelenüljátszott, és nem csak a meleg miatt!Linda fantasztikusan énekelt, és készfelüdülés volt az ô jelenléte a sok fér-fi elôadó között. Sajnos ô nem vetkô-zött félmeztelenre, viszont egy jót be-szélgettünk vele a buli végén!

CsütörtökA reggeli tanórák után a Microsonicmunkatársai tartottak hallásvizsgála-tot és tanácsadást a növendékeknek.Kitûnô minôségû fülmonitorokat és

sokféle hallásvédelmi eszközt hoztakmagukkal. Én zenekari gyakorlat utánmentem a vizsgálatra, így a bal fü-lemre már rosszul hallottam, deamennyire beszéltünk róla, a diákságkörében jó eredmények születtek.Kora délután Bordás Józsi tartott egy fa-kultatív programot a gospel dobolásról.Józsinak megtetszett a Padtech elektro-mos dob, ezért a kurzust e-dobokon ve-zényelte le. A workshop fergetegestempójú és hangzású volt, nagyon ma-gas technikai és zenei színvonalon.A gospel dobolás után Perger István(Gustavito) workshopját néztük meg adobok anyagairól, a dobbôrökrôl, a do-bok hangolásáról, a dobkészítés szép-ségeirôl. Gustavito fantasztikus hiteles-séggel tudta átadni tapasztalataitezekben a témákban, hiszen közismertaz ô szerepe ebben a világban, zenész-ként és hangszerkészítôként egyaránt.Aztán megérkezett Bûdi Szilárd (ex-Popdaráló), akivel a programok csú-szása miatt az „E” csoport már nemtudott külön próbát tartani, ezért volt

lukács peta »

» B E S Z Á M O L Ó18 D O B O S M A G A Z I N

banai szilárd»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 18

B E S Z Á M O L Ó « 19« 2 0 1 2 » 0 2

egy kis izgalom a társaságban (ezt on-nan tudom, hogy én is ebben a cso-portban voltam)! Ennek ellenére mi isfergeteges bulit csináltunk, szerintem.Szilárd keményen nyomta az éneket,a gitárt és a szájharmonikát. Jó hangu-lat volt, nehezen engedtük el a jamsession után!

PéntekA már megszokott dobórák és fakultá-ciók után következett Schwartz Gáborkurzusa a Basler dobolásról. Sokáig aztgondoltuk, hogy Gábor elsôsorbanmint táborvezetô nyújt kiemelkedôtámogatást nekünk, de az elôadásaután ez a véleményünk alaposanmegváltozott. Gábor 24 éves dobolási

tapasztalatával különleges dobolás-technikai megoldásokat mutatott megnekünk pergôdobon és szerelésenegyaránt. A katonai dobolás történetiáttekintésén túl megcsillogtatta ma-gabiztos és elegáns játékstílusát, ésmegnyerô tanári képességeit is.Aztán következett Banai Szilárd work-shopja. Szilárdról tudtuk, hogy virtuózdobos és nagy mestere a dobszólók-nak. Ezekbôl most is kaptunk bemuta-tót bôségesen. De a professzionálisdoboláson túl elméleti képzést is kap-tunk. Szilárd érzékletesen beszélt akülönbözô dobolási stílusokról, kereszt/nyitott verôtartásról, a dobolástmegkönnyítô és felgyorsító mozdulat-sorokról. Természetesen az elôadásavégén ô is élt a lehetôséggel: „Van-ekérdésetek?”. Nekem volt egy, de aztnem kérdeztem meg: „Hogy a fenébecsinálod, Szilárd?”.Estére megérkezett Fekete Jenô az„A” csoporthoz, és tartottak együttegy kitûnô próbát. Az esti koncertennem volt olyan ôrjöngés, mint koráb-

ban, mert a blues nem olyan. Jenôzseniális gitárjátékával és érzékenyelôadásmódjával mindenkit levett alábáról. A buli jól sikerült, amit az is bi-zonyít, hogy Jenô – szokása ellenére –többször is felállt a székérôl és magavezényelte a zenészeket! Jól esett in-ni erre az estére egy kicsit, a jam ses-sion után…

SzombatA szombati nap egyik csúcspontjaSzendi Gábor workshopja volt. Az ütô-hangszeres dobórákon egyértelmûvolt, hogy Gábor remek tanár és ze-nész, de azt nem tudtuk, hogy mireképes egy klasszikus dobszerelésen is.Olyan koncertet adott, hogy leszakadta ház! Az meg egyenesen bámulatosvolt, ahogy ötvözni tudta a játékát adobszerelésén és a dobszerelésébeintegrált ütôhangszerein. Jó mulatság,férfimunka volt!Aztán mindezt fokozva eljött LucioDominguez a „B” csoporthoz, hogyigazi latin zenében is legyen ré-szünk. Én láttam a hangbeállást és apróbát, és egy kicsit csalódott vol-tam. Aztán este beigazolódott, hogynem az edzésen kell világcsúcsotfutni, hanem a döntôben! Megér-keztek Szendi Gábor tanítványai is,akik elfoglalták az emelvényt, aholaz ütôhangszerek voltak. Itt jegyez-ném meg hogy az Ethnosound teljesperkaarzenált szabadított a táborra.Gábor terme és a színpad is telis-te-le volt izgalmasabbnál izgalmasabbütôhangszerekkel. Igazi kubai han-gulat lett a pizzériában. Lucio fan-tasztikusan énekelt, és húzta magá-val a hangulatot!Aztán az is kiderült, hogy az éneklé-sen és a táncon kívül kongázni is na-gyon tud. A jam session alatt volt sze-rencsém „zenélni” vele: ô kongázott,én meg bongóztam, már amennyitGábortól megtanultam délelôtt. Voltolyan szám, amit 20 percig játszot-tunk, a végén már 3 dobossal, és nemakartuk abbahagyni! A végén Gáboroldotta meg a dolgot, mert elkezdtevezényelni a szólókat és a hangszere-ket, majd befejezte a számot. Annyiraszétvertem a kezeimet, hogy másnapnem tudtam ökölbe szorítani ôket, bárokom sem volt rá!Luciót sem engedtük korán haza ak-kor este!

Vasárnap– Táborzárás és programokNem akartuk elhinni, hogy vége lesz.Azt mondtuk, hogy most már együtt acsalád, még egy hétig maradjunk, ésélvezzük a dolgot!De aztán mégis szétszedtük a tábort,

már csak a pizzériát hagytuk meg afellépések miatt.Délután Kármán Sándor tartott egy ér-dekes workshopot a lábgépek fejlôdé-sérôl. Hihetetlen ritkaságokat hozottel nekünk, a múltbéli történeteikkelegyütt, és még dobolt is egy keveset!Aztán Gerendás Péter próbált egy jóta „C” csoporttal, és következett a bú-csúkoncert. Amit Péter tud, az nagyonkülönleges dolog. Széken ülve, akusz-tikus gitárral a kezében, és emberiénekkel megfogta a „dobber-manokat”. Nagyon szép szövegeket,dallamokat és igényességet kaptunktôle. Visszafogott elôadásmód, Pava-rotti áriarészlet, élethû trombitálás(szájjal). Mi dobosok szeretünk impro-vizálni, de Péternél nem lehetett. Ô ír-ta a dalokat, a zenéket és ragaszko-dott ahhoz, hogy az a lábdob ütésazon a szótagon szólaljon meg, aholazt ô elképzelte. Így is van ez rendjén!Aztán már csak pakoltunk, búcsúzkod-tunk, fogadkoztunk, hogy jövôre is,meg majd mindenféle rendezvényen,meg facebookon tartjuk a kapcsolatot.És ez így is van, azóta is!Összefoglalva: mindenki drukkolt min-denkinek, mindenki bátorította, vi-gasztalta, dicsérte a másikat. Egyszó-val: hiányzik a család!Jó volt, inspiráló volt, meghatározó él-mény volt!Köszönet érte mindenkinek!

Szalai István Zoltánnövendék

fekete jenô»

gerendás péter»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 19

» F E L H Í V Á S20 D O B O S M A G A Z I N

„Csak egy buszjegy” esélyegyenlôségi pályázat

Szeretnék olyan hátrányos helyzetû,kiemelkedô tehetségû fiataloknaksegíteni, akik a család szociális,anyagi és/vagy társadalmi helyzetemiatt nem engedhetik meg a tanu-lást, taníttatást, tehetséggondozást.Egy Pest megyei, és egy Pest me-gyén kívüli 18 év alatti tehetségnekszeretnék felajánlani egy 1 éves tel-jes ösztöndíjat a Bordás Dobiskolá-ban! A teljes ösztöndíj magában fog-lalja a tandíjmentességet, a teljes ta-nanyag segédeszközeit (kottatár, CD,DVD), és használatra megkap a kivá-lasztott növendék egy professzionálisdobfelszerelést. Minden héten egykiválasztott idôpontban 60 perces órakeretén belül folyik az oktatás, és on-line konzultáció egész héten.

Jelentkezni a pályázati adatlapon le-het, amit a http://bordasjozsef.com/hu/eselyegyenlseg website-omróllehet letölteni.A pályázati feltételek legfontosabbpontjai a tehetség, szorgalom, el-szántság és a súlyos anyagi helyzet!A kiválogatott pályázatok után fel-keresem a pályázót az otthonában,és egy személyes beszélgetés utándöntök.„CSAK EGY BUSZJEGY” ez a mottóm!Igaz, vannak családok, akiknek egybudapesti buszjegy kifizetése isnagy gondot okoz, de reményke-dem, hogy a kiválasztott tehetséghétrôl-hétre el tud majd jönni, és atudást magába szíva bizonyít.

Bordás József

Zenészi pályám során sok emberrel találkoztam, aki hitt/hisz bennem,aki segített abban, hogy zenész és tanár válhasson belôlem, aki munkámsorán támogatott/támogat. Úgy érzem, hogy ezt valamiféleképpen illôviszonoznom, ezért gondoltam azt, hogy elindítom a „CSAK EGY BUSZJE-GY” programot.

PÁLYÁZAT MENETE:

A „Csak egy buszjegy” címû pá-lyázati adatlap letöltése azalábbi címrôl http://bor-dasjozsef.com/hu/eselye-gyenlsegA kitöltött pályázatot 2012.10. 30. 24 óráig visszakülde-ni az alábbi címre info@bor-dasjozsef.com A pályázó értesítése, kapcso-latfelvétel 2012. 11. 15.A kiválasztott pályázók szint-felmérése, személyes beszél-getés 2012. 11. 16–30.Döntés, értesítés a nyertes pá-lyázatról 2012. 12. 07.Az ösztöndíj átvétele és a ta-nulmányi szerzôdés aláírása2012. 12. 15.Az oktatás és a program kez-dete 2013.01.03.

LejegyzésekBilly Cobham, a dobjáték egyik megújítója a hatvanas évek végén szinte be-robbant a zenei közéletbe. Zeneszerzôként és hangszerelôként is maradan-dót alkotott (Crosswinds, Total Eclipse stb.). Abszolút kétkezes technikávalés sajátos összeállítású dobszerelésével akkori értelmezés szerint hihetetlendolgokat alkotott. Quincy Jones: I Heard That! címû lemezérôl szedtem le ezt a tanulságos szó-lót, amely tömör keresztmetszetet mutat Cobham zsenialitásáról. Balkezes indítások, átfordított kézrendek, bonyolult poliritmusok, erôteljeshangsúly kontrasztok, hatalmas intelligencia jellemzi. A felvételen dobgépre játssza rá a szólót. Három sebességes szalagos mag-nómmal több napig kínlódtam a leszedéssel. A mai lassító programokkal ezszinte gyerekjáték.Ne feledjétek és tiszteljétek a forradalmárokat, akik megnyitották az új uta-kat! Nélkülük nem tartana itt a dobjáték.

Nesztor Iván

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 20

L E J E G Y Z É S E K « 21« 2 0 1 2 » 0 2

BILLY COBHAM

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 21

» I N T E R J Ú22 D O B O S M A G A Z I N

Amerikából jöttemVeress Marcival a tavalyi Dobos Ma-gazin Táborban találkoztam. Akkorarról volt nevezetes, hogy frissen ke-rült be a nagy múltú Pokolgépegyüttesbe, és arról, hogy ô nyertemeg videójával a tábort megelôzôinternetes dobversenyt. Idén, egyévvel késôbb már adott kurzust afebruári Dobosok Farsangján, vala-mint maga mögött tudhat egy tízhe-tes amerikai szakmai továbbképzésta New York-i Drummers CollectiveInstitute zeneiskolában. Errôl az isko-láról beszélgettünk, és arról, hogyhogyan jutott idáig, és hogy milyenzenészeket és zenéket szeret.

– Miért ebbe az iskolába mentél?Honnan tudtál róla? – A dobtanáromtól, Szendôfi Pétertôl,ô ugyanis szintén részt vett egy ottanikurzuson, és tudta, milyen színvonalasiskola. Ô készített fel, és segített ab-ban, hogy az elôre beküldött anya-gom jó legyen. Ennek az anyagnak azalapján felajánlottak nekem egy ösz-töndíjat, és így vehettem részt a kép-zésen – no és természetesen szüleimsegítségével. – Mesélj az ottani oktatásról! – Nem nagy az iskola, helyileg egysokemeletes épület hetedik emeleténtalálható. 40-50 növendéke van, akikközül a legtöbb dobos, de lehet éne-ket, gitárt, basszusgitárt és zongorát is

tanulni. Sok az ázsiai, az indiai növen-dék, de voltak ott rajtam kívül másokis Európából: egy dán, egy finn megtöbb német. Négy tanárom volt, azegyik a fôtárgyat tanító Peter Retzlaff,aki elsôsorban a hip-hop/funky világá-ba vezetett be, aztán lehetett válasz-tani, hogy milyen stílusban szeretnékmég elmélyülni. Az általam választottstílust (progresszív rock/poliritmia)Jason Gianni oktatta. Vele barátkoz-tam össze a legjobban, mert nagyonközvetlen ember (egyébként nemakárki: a Neal Morse Bandben MikePortnoy helyettese épp). Kottaolva-sást Fred Klatz tanított, zeneelméletetpedig Steve Marks. Átlagban napi 1-2órám volt, a többi a gyakorlás a taná-rok adta szempontok szerint, amitszintén az iskolában lehetett végezni,a több mint 10 dobgyakorló hely vala-melyikén. Voltak persze jammelésekis az iskolai zenekarokkal, és hetentevolt egy 30 perces zenekari gyakorlatis, amire meg kellett tanulnom egyvagy két számot, s ezen a fôtárgy ta-nár, Peter ott ült, és a végén kiele-mezte a játékomat. Ilyenkor felhívta afigyelmemet a hibáimra, amiket más-nap egy basszusgitáros (Sean Conly)segítségével próbáltam kijavítani. Ez abasszusgitáros is nagyon értette a dol-gát. Tulajdonképpen nagyon egyszerûdolgokat kellett nagyon lassan gyako-rolnom, olyanokat, melyek fölött álta-

lában könnyen elsiklik az ember. Itt-hon is nagyon jó dobtanáraim voltak,de ilyen mélységekbe eddigi tanul-mányaim során soha nem ástam. – Mivel szenvedtél sokat? – Nekem a kottaolvasás volt a gyen-ge pontom, és különösen, ha gyorsankellett. Ezen kívül azzal kellett sokatfoglalkoznom, hogy hogyan játsszamhalkan, hogyan fejlesszem a dinami-kámat, mert elôéletembôl követke-zôen a hangos játék ment inkább. – Beszéljünk az elôéletedrôl is egy kicsit! – Úgy kezdtem, ahogy sokan: imád-tam a Deep Purple és a Led Zeppelinzenéjét, és otthon püföltem a puffot.Egészen kiskoromtól kezdve dobolniszerettem volna. De mivel az nem dal-lamhangszer, ráadásul hangos és nagy(és különben is), ezért általános isko-lás koromban zongorázni írattak be. 5évig jártam édesanyám volt tanárá-hoz, de nem igazán szerettem csinálni.Általános iskola végén tört elô megintaz érzés, hogy dobolni kéne. Édes-anyámtól kaptam egy gyakorló padotés egy pár dobverôt karácsonyra, és

dobommal»

anthony citrinite-el a drummers

collective igazgatójával

»

new york-ban»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 22

2006 tavaszán már a Korompay ProDrum stúdióban találtam magam, aholMátyus Attila kezdett el foglalkozni ve-lem. Másfél évig jártam hozzá, s aztánédesapám intézett egy meghallgatástSzendôfi Péternél. A meghallgatás jólsikerült, így Péter felvett a Kodolányikonzi felkészítô sulijába, ami azóta saj-nos megszûnt. Ott Kovács Norbi lett atanárom. Közben elkezdtem járniRékasi Attilához (Subscribe) metálos,kétlábdobos dolgokat venni, mert akonziban nem éppen erre volt kihe-gyezve a tanítás. Vettem pár órát if-jabb Kaszás Pétertôl is, de ô többnyirekülföldön turnézik Al di Meolával. – Mikor kezdtél zenekarban dobolni? – A mai napig megvan elsô komo-lyabb, 2007 körül alakult iskolai zene-

karom, a Poison of Marvel, ami azóta,mondhatni, kinôtte magát. 2011ôszén jelent meg Mitôl félsz? címmelaz elsô lemezünk. Sokat jártuk az or-szágot az Insane-nel, a Grenmávalmeg a Fishsel, és a lemez dalait ját-szottuk mindenfelé, most pedig újszámokat írunk. – Hogyan kerültél a Pokolgépbe? – Az egyik nagyon kedves barátom észenésztársam, Szebényi Dániel ajánlottbe a zenekarba. Ô elég sok mindenkitismer a szakmában, így az új frontem-berrel, Tóth Attilával is kapcsolatbanállt. Amikor folytak a meghallgatásokdobos, illetve gitáros posztra, Daniegybôl engem ajánlott. Nagy köszönetneki ezért! Én a sokadik dobos vagyokaz együttesben, de úgy tûnik, hogy aközönségük megkedvelt. – Milyen velük játszani? – Jó a zenekarban a kapcsolatom min-denkivel. A régi slágereket szoktukmindenhol játszani, mert a közönség

ragaszkodik a régi dolgokhoz. Nagy él-ményeim vannak a zenekarral, pél-dául amikor 2011 tavaszán aMetalfest nagyszínpadán együtt ze-nélhettem a Hammerfall énekesJoacim Cansszal és a gitáros OscarDronjakkal, a méltán híres svéd zene-kar ugyanis feldolgozta a Pokolgépegyik lassú számát, a Hol van a szó?-t,és írtak rá angol szöveget. Felejthetet-len élmény volt. Ennek a koncertneklett az eredménye egy meghívás asvéd Musklerock rockfesztiválra, aholszintén koncertet adtunk. Nagy meg-lepetésünkre több száz svéd volt ott,akik jól ismerték a Pokolgép dalait! – Hogyhogy? – Egy-két lemezük annak idején meg-jelent az északi országokban. Egész hi-

hetetlen, de találkoztunk olyan dánsráccal, aki teljes Pokolgép diszkográ-fiával érkezett a dedikálásra! – Játszol-e még valahol? – Alkalmanként besegítek a Slipchaosnevû, Slipknot-tribute zenekarban, eztnagyon élvezem, mert minden fellé-pésen nagyon jó a hangulat: háromdobos van, három gitáros, egy DJ – ésmind maszkban játszunk! – Milyen a dobszerelésed? – Van egy igen jó külsejû, átlátszóDrum Craft akril szettem, 24-es láb-dobbal, 12–14–16-os tamokkal és egy14-es pergôvel. A hangját videókonhallottam, és az is nagyon tetszett,szerintem még jobb is, mint a Tamáé.De egyébként Tama-párti vagyok, aPearlhöz képest azt részesítem elôny-ben. A Pokolgépben a Tama SuperstarCustomöt, a másik szerelésemet hasz-nálom, 10–12–13–16–18-as tamokkal,14-es pergôvel és 22-es lábdobbal,valamint Sabian AAX és HHX típusúcintányérokkal. Artbeat dobverôkkeljátszom, mert a közelmúltban megke-restem az Artbeat céget, és ôk úgydöntöttek, hogy támogatni fognak ésa cég hazai endorsere lehetek. A Tam-

Tam Dobcentrum és Pálmai Gáborajánlásával kerültem a Sabian ésRemo cégekhez, akik fantáziát láttakbennem, és lehetôséget adtak ar-ra,hogy az ô termékeiket képviseljemmint endorser. Nagy köszönet nekik asegítségért. – Milyen terveid vannak a közeljövô-ben? – A New York-i iskolában még az amegtiszteltetés ért, hogy az inter-neten fent lévô videóim alapján az is-kola igazgatója, Anthony Citrinite fel-kért: legyek az intézmény magyaror-szági reprezentánsa, és terjesszem aziskola jó hírét. Ennek kapcsán július27-én a Gitármánia táborban közösdobshow-t fogok tartani AndreaPainóval, az iskola olasz reprezentán-sával. Még a kinti tartózkodásom alatttalált meg egy DJ, Lawrie Masson(Studio-X néven ismert Ausztráliában),aki az interneten találkozott a vi-deóimmal. Felkért arra, hogy csinál-junk közösen egy projectet, és ezzel islesz dolog. Mindezek mellett szep-tembertôl fôiskolára fogok járni. – Hová? – Az IBS mûvészeti menedzsmentszakára, ahol angolul folyik a négyéves képzés. A negyedik év szakmaigyakorlat lesz valahol külföldön. Aztgondolom, ez mindenképpen hasznoslesz, akárhogy alakul majd a dobosipályafutásom. Mindenesetre addig isigyekszem dobosként minél inkábbjelen lenni, és fontosnak tartom, hogyaz interneten is könnyen megtalálha-tóak legyenek a videóim (mégpedigjó minôségben), hiszen nem egy alka-lommal ez segített abban, hogy elô-rébb léphessek.

Marczell Katalin

I N T E R J Ú « 23« 2 0 1 2 » 0 2

jojo mayer-rel»

pokolgép koncert»

john petruccival»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 23

» H A N G S Z E R24 D O B O S M A G A Z I N

Félreértés ne essék, nem egy újabbsztárcsináló mûsorról van szó, csu-pán a SABIAN kanadai cintányér-ma-nufaktúra szánta el magát újabbmeghökkentô lépésre, nem melles-leg jó kis ingyenreklámmal körítve.

Történt ugyanis, hogy a cég honlapján(sabian.com) megjelent egy reklám afejlécben, mely szerint tizenkettô, mégpiacra nem dobott cin prototípusból ke-rül majd ki négy gyôztesen, és a döntésa honlap látogatóinak kezében van.Több világhírû dobos és Mark Love, aSabian munkatársa segítségével ismer-hettük meg az új cintányérokat. A tizenkét cinbôl a honlap látogatóiszavazás alapján választották ki anégy végleges darabot, melyek be-mutatásra kerültek a 2012-es NAMMshow-n. A négy nyertes hivatalosan isbekerült a SABIAN cinkollekciójába, ésmegkezdôdik a gyártásuk. Remélhe-tôleg hazánkban is hamarosan elérhe-tôek lesznek.Fussunk végig a nyolc kiesett cintá-nyéron, majd jöhetnek a nyertesek!AAX Air Splash: ez gyakorlatilag egyAAX splash, hat lyukkal ellátva. Ez kicsitszellôsebb, gyors lecsengést biztosít.Vault Compression Hats: ChrisPennie (Coheed and Cambria) Kana-dában tett látogatásakor egy különle-ges hangú lábcint keresett, ezért kér-te fel Mark Love specialistát, hogy kí-sérletezzenek ki számára egy olyanhi-hatet, ami leginkább az elektroni-kus zenébe illene bele. Így születettmeg ez a cin. Az alsó tányér a HHXGroove hats alsó tányérja 27 apró lyu-kaccsal. A felsô tányér egy módosítottJojo Mayer Fierce hat felsô darabja (öt1 inches lyuk található rajta).HH Glass Crash: ez a crash a SabianHand Hammered széria dark tónusútányérjaira csak a megmunkálásbanhasonlít. Szintén kézzel kalapált, keze-letlen (raw) kúppal. Viszont mele-gebb, magasabb tónusú a hangja.HHX Groove Control Crash: az HHXszéria legkelendôbb beütôje, azX-treme Crash nyomdokain haladvaezt a cint két vékony „sound-control”gyûrûvel látták el egészen a cin szé-

lén. Ezáltal kontrollált, meghatáro-zott idejû lecsengést biztosítottak acinnek. A hozzá tartozó ride is szere-pelt a versenyben (két sound-controlgyûrûvel módosított HHX Grooveride-ról van szó).AAX Sound Control Crash: az azóta isnépszerû, de már nem gyártott HH ésAA Sound control cintányérok ihlették.A sound control elnevezés utal arra,hogy a cin szélei enyhén felfelé van-nak hajlítva. Ezzel a technikával mó-dosítják a hang lecsengését.HHX Aero Crash: A Dobos Magazin-ban már korábban bemutatott HolyChina sikerét kihasználva kísérleteztékki az HHX X-plosion Crash „tész-

taszûrôs” változatát. Hasonló hangtu-lajdonságú, mint az O-zone Crashek,de picit sötétebb tónusú tányér.A lista talán legérdekesebb tagja kö-vetkezik (ha a nyertes tányérokatnem számolom, akkor mindenképp):Vault Stacked hats: az alapötlethónapokkal ezelôtt Daniel Adair(Nickelback) fejébôl pattant ki, akiegy hasonló tányérkombináció-öt-lettel kereste fel a kanadaiakat. Lé-nyegében egy 3 tányérból álló láb-cintányér szettrôl van szó. A 3 tá-nyér közül az alsó egy 15 inches AAhi-hat alsó tányérja, a középsô egy14”-es AA China tányér, felül pedigegy öt lyukkal ellátott Max Stax fel-

Nyilvánosságra hozták az S-Faktor gyôzteseit…hhx click hats

aax stadium ride

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 24

H A N G S Z E R « 25« 2 0 1 2 » 0 2

sô tányérja. Mivel 3 tányér van egy-szerre a lábcinállványon kettô he-lyett, ezáltal több a variációs lehe-

tôség a megszólaltatásukban is, pl.a cintányértaposásnál, de a sima kí-séretnél is.

(Képzeletbeli dobpergés…)

Jöhet a 4 befutó:HHX Click Hats: a Hand-hammered(kézzel kalapált) széria nyomdokainhaladva, az AA tányérok formájátkövetve, de mégis a HHX tányérokrajellemzô felületkezeléssel jött létreez a lábcinpár. Ennek köszönhetô aviszonylag magasabb, jól artikulálthang. Az alsó tányér-belsô teljesen,a felsô csak részben van géppelmunkálva, részben kézzel kalapált. AAX Stadium Ride: ez a kísérô azAAX szériára jellemzô felületkeze-lést kapta, kúpja viszont kezeletlen(raw bell), és nagyobb az átlagnál.Hangja leginkább az azonos szériánbelüli Stage és Metal Ride közöttvan. Viszonylag meleg tónusú, a ke-mény kúphang pedig mindenen át-szól. Ideális választás rock és metálarcoknak.AAX Aero Crash: Hasonló elgondo-lás alapján hozták létre, mint a HHXAero crasht. AAX Xplosion crash és aHoly China házasságából született.Sem kínai, sem crash, sem O-zone.Aero crash!HHX Zen China: hagyományoshand-hammering eljárással készült,de a HHX tányérokra jellemzô bevo-natot is kapott. A tányér érdekessé-ge a kúp inverz kialakítása, melykönnyebb/sokodalúbb játékot teszlehetôvé. Fémes lecsengésû, de lá-gyabb, melegebb, mélyebb hangútányér.

Figura Dávid

aax aero

crash

hhx zen china

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 25

» R E N D K Í V Ü L I H A N G S Z E R E K26 D O B O S M A G A Z I N

Celestaphone (cselesztafon)Clair Omar Musser alkotta ezt a kü-lönleges hangszert. Clair OmarMusser (1901-1998) virtuóz ma-rimbajátékos, zeneszerzô, design-er, tanár, karmester volt. Mûvei,tanításai, és új ötletei mindent át-hatóak voltak a maga korában, dea mai napig érezzük a jelentôségét.Mûvei, etûdjei, és átiratai (többekközt Chopin, Bach, Mendelssohn ésPaganini kompozícióiból) nagyonnépszerûek. Sok újítást vezetett beverôfogásban, az ütôk és a hang-szerek felépítésében, játéktechni-kájában. Az 1940-es években ala-pította meg saját hangszergyárát.

A celestaphone megépítése soránkombinálta a zene, a csillagászat, ameteorológia, a kohászat, a meteor-kutatás, az akusztika, a zene fizikájaés a holografika iránti érdeklôdését.Ez a felsorolás valóban figyelmet ér-demel!Musser 1936-ban kezdett meteorito-kat gyûjteni, és több mint négy évti-zeden át folyamatosan kutatta ésgyûjtötte ôket. Több mint 520 kilo-grammot gyûjtött össze, melybôl

253 kilogrammot használt fel párat-lan celestaphone-jának elkészítésé-hez. A tudományos elemzések utána meteoritokat, mint alapvetô alko-tóelemet felhasználta a lapokhoz, avázhoz, és rezonátorokhoz.A harminc meteorit hanglapon túltöbb mint 353 alkotórészt munkál-tak meg ûrbéli anyagokból, rezoná-torokat, a hangszer testét, és másrészeket is. A csavarokat kivéveminden fém alkotórész meteorit-fémbôl volt.

A celestaphone 31 kg-ot nyomott,ebbôl 4,5 kg volt a hanglapok, 19 kga rezonátorcsövek és a váz, és 7,5kg a lábak és a borítás súlya. A 440Hz hangolású, két és fél oktáv hang-terjedelmû hangszer a hosszú zen-gési idô miatt pedált is kapott. Verô-vel vagy vonóval játszottak rajta.

Mucsi Gergô

(A hangszer a Percussive ArtsSociety Múzeumában található;

Indianapolis USA.

clair omar musser munka közben»

celestaphone»

musser-mallets.com – Clair Omar MusserKépek forrásai: rhythmdiscoverycenter.org-Celestaphone

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 26

M A G A S I S K O L A « 27« 2 0 1 2 » 0 2

A folyamatos, organikus ritmizálás amodern dobolás és jazzjáték alapja.Aki nem tud továbblépni az ütemjel-zô ritmikák, a groove-ok mágikus,vonzó világából a relatív ütemezés,az epikus, elbeszélô, történetszerûgondolkodás felé, nem lesz igazánjó jazzdobos.

Peter Erskine is ezért lépett ki aWeather Report zenekarból, s mentNew Yorkba. Még így is jó néhányévbe telt, mire megérkezett az igazijazzbe.Az ütemelôzô ritmizálás, szimmetri-kus súlyozás, hosszabb ütemláncokkialakításának jó példája Charlie Par-

ker „Card Board” címû szerzeményé-nek ritmuskivonata. Érdemes tanul-mányozni!A jazzkíséretek poliritmikus lehetô-ségeibôl villant fel néhány lehetôsé-get a következô rövid példa. Kompo-náljatok, rögtönözzetek hasonlót!

Nesztor Iván

Dallamritmus, poliritmusok

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 27

» H A N G S Z E R28 D O B O S M A G A Z I N

Tabor (tamburindob)

Elôdje egy katonai dob, a zsoldoshad-seregek gyalogsági menethangszere,amit a XIX. század elejéig mindenütthasználtak. A keresztes hadjáratoknyomán megváltozott az európainemzetek katonai szervezete: a hôslovagokat kíséretükkel egyetemben azsoldos hadsereg váltotta fel. Az újgyalogságot lelkesíteni kellett: ritmi-kus és hangos zenére volt szükség. Ígyhonosodtak meg a harsány fúvós-hangszerek mellett a dobok is.A legáltalánosabb dobfajta a közép-kori Európában a tamburindob(TABOR) volt. Néha az átmérôje na-gyobb volt a mélységénél, néha ki-sebb. Kétbôrôs dob volt, egy szimplakereszthúrral a felsô bôrön. E hang-szerbôl alakult ki elôbb a katonai,majd a zenekari pergôdob, amikoregy helyett a két verô használatáratértek át, és a húrokat végleg áthe-lyezték az alsó membránra.

A középkori dobok nagyrésze zsineg-feszítôs volt. Néhány hangszerenegész kötélhálózat figyelhetô meg,mely hasonló egyes afrikai és ázsiairendszerekhez. A hangolást a felsô ésalsó bôrbe cikcakkban fûzött kötélzetsegítségével végzik. A membrán fe-szültsége a zsinór két-két ágát átfogóbôrcsúszkák eltolásával – a V alak zá-rásával – változtatható.A felsô és alsó karima csak késôbb je-lenik meg a XVI. századi pergô-dobokon. Három-négy nád- vagy fûz-favesszô szálat kör alakúra sodortak,és a bôrt ezek közé fogták be, vagyrávarrták. A tamburindobokra birka-vagy borjúbôrt, ritkábban disznó-,kecske-, szamár- és farkasbôrt is hasz-náltak. René Descartes, a francia filo-zófus és matematikus MusicaeCompendium (1617) címû mûvébennéhány szokatlan említést tesz a zenetudományával kapcsolatban a farkas-bôrrôl: „Bár egy barát hangja kelleme-sebb az ellenségnél… de talán épp ez

ok miatt egy báránybôrrel fedett dobnem ad ki hangot, ha ugyanabba ahelyiségbe egy farkasbôrös dobot isvernek.” A tamburindobos gyakran sí-pon is játszott. Ez a kombináció a nép-tánc világában „síppal-dobbal” névenismert. A síppal együtt zenélés végétabban látjuk, hogy a sípot alkalomad-tán segéd-dobverônek is használták akülönbözô zenei ékesítéshez. AndrewRoss (J.&R. Glen Edinburgh) síp-ésdobgyüjteménye számos síp-dobverôkombinációt tartalmaz.Egyes sípok alsó végét úgy alakítottákki, hogy megegyezzen a szokásosdobverô végével. A dob és a síp társí-tását 1332-ben Bázel város krónikái-ban is feljegyezték. Ettôl az idôtôlkezdve vannak bizonyítékok e kiválótörténelmi párosítás alkalmazására asvájci gyalogság (lansqenet) seregei-ben.

Katonai pergôdob (side drum)

Olaszországban cassa rullante, vagytamburo rullante, Angliában sidedrum vagy parade drum, Franciaor-szágban tamburo militare vagy caisseroulante, Németországban rührtrom-mel, virbeltrommel néven ismerik. Külsôleg megegyezett a tamburin-dobbal, de ami a stílusát illeti, néhányvonatkozásban eltért. Oldalt volt felfüggesztve (innen a sideelnevezés), és egy vállszíj vagy testövtartotta. A függôlegestôl a vízszintesigszámos szögben állhatott. Az esetektöbbségében a pergôdobot nagyjából

Pergôdobok

katonai pergôdob»

részlet hans burgkmair: i. miksa császár diadalmenete c.

metszetébôl (1516)»

Egy hagyományos dobszerelés legértékesebb és kétségtelenül legizgal-masabb darabja a pergôdob. Minden zenei kezdeményezés tôle indul éshozzá tér vissza. A pergôdob hangja az, amivel egy képzett játékos az ér-zékenytôl a brutálisig a zenével kifejezhetô lelkiállapotok teljes skálájátközvetíteni tudja. Valaha katonai hangszer volt, és sokat változott az év-századokon át, mire mai formáját elnyerte. Ahhoz, hogy a modern pergô-dobok kialakulását megértsük, feltétlenül szükséges visszatekintenünk azelôdök: a tabor, a katonai pergôdob, a zsoldos-és tenor dobok – késôbb akisbíródobok történelmi és társadalmi szerepére.

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 28

H A N G S Z E R « 29« 2 0 1 2 » 0 2

45 fokos szögben használták. Általá-ban 20 coll körüli átmérôben és 25collos hengermagasságban készítet-ték. Egy tökéletes példa a pergô-dobokra és dobosra ebbôl az idôbôlRembrandt Éjjeli ôrjárat (1642) címûfestményén látható. A képen kivehetôegy alsó és egy felsô karima, egy sze-gekkel kivert test, kereszthúr, és egyegyenletes zsineg-feszítés. A dob 45fokos szögben a zenész oldalán függ.A zenész a dobverôket tökéletesen, ésa hagyományos szokás szerint tartja.Ha már ilyen közelrôl szemügyre vet-tük a képet, észrevehetjük, hogyRembrandt a dob hangjára is tett uta-lást azáltal, hogy egy kiskutyát is áb-rázol a képen, mely a dob „pattogá-sát” utánozza.A tamburindobtól eltérôen a pergô-dobon két dobverôvel játszottak, és aXVI. századra a kereszthúr már min-den bizonnyal az alsó bôr alatt volt(ahol ma is). A vastag bôrökkel ellá-tott nagy dobok feltehetôleg vaskosdobverôket igényeltek. A dobbôr nagyobb feszességét – ezál-tal dobverôk gyors visszapattanását –a felsô és alsó karima megjelenésetette lehetôvé. Ennek köszönhetô,hogy széles körben elterjedt az ún.hosszú dobpergés, melyet mindkétkézzel, kettôs ütésekkel – a papa-ma-ma néven ismert kézrenddel – értekel. Nincs okunk feltételezni, hogy akettôs ütést (Doppel Zungen), melyeta kontinens üstdobosai már viszony-lag korán ismertek, ne alkalmaztákvolna a kor katonai pergôdobosai is.Niccolò Machiavelli „A háború mûvé-szete” (1521) címû mûvében a követ-kezôket írja: „Egy csatában a dob ve-zényel mindent, kikiáltva a sereg tá-bornokának parancsait.” ThoinotArbeau 1588-as Orchésographie-jában a pergôdobot egy ritmust adóhangszerként kezeli, mely segítségé-vel a katonák összhangban tudnakmenetelni, támadni vagy visszavonul-ni anélkül, hogy zûrzavar és fejetlen-ség lenne úrrá rajtuk. A dobosokfeladata tehát a menettempó diktálá-sa és a harci utasítások jelzése volt,ezzel nélkülözhetetlen szerepet ját-szottak a hadseregben. Ebbe a családba tartozott a ZSOLDOS-DOB, melynek hengermagasságaelérhette a 60 cm-t, és az angolszászországok indulózenéjében használa-

tos tenor dob is. A TENOR DOB azegyik legôsibb és legáltalánosabbdobfajta, mely nem rendelkezett ke-reszthúrral. Átmérôje nagyobb volt,mint a mélysége (megközelítôleg18/14 coll). Hangszíne a húr nélkülipergôdob és a basszus dob közé tehe-tô. Kemény és lágy dobverôvel ját-szottak rajta, hangzása különös volt:sötét és antik.Az 1800-as évek elején a bôrfeszítéstsegítô zsinórok szerepét fokozatosanfémcsavarok váltják fel. Mivel a kato-nai pergôdob hengermagassága miatta bôrök távolabb vannak egymástól,hangja mélyebb és tompább, mint akisdobé, így a húroknak nincs olyandöntô befolyása a hangszer teljeshangzásképére. Ahogy a pergôdobokhengermagassága csökkent, és közelí-tett a kisdobéhoz, úgy ment át az egyikfogalom a másikba, és mára mindenkisdobot pergôdobnak hívnak, melysok országban megmaradt a katonaimenetelések és díszszemlék legfôbbütôhangszerének. Bár a húrok feszült-ségét csavar vagy kar segítségével mára kora XVII. századtól változtatni tud-ták, csak a XX. században alakították kia húrokat azonnal meglazító mecha-nizmust a különleges hatások elérésé-re, vagy más hangszerek okozta nem-kívánatos együttrezgések elkerülésére. A katonai dobjátékot a XIX. századig

hallás után, a gyakorlatban sajátítot-ták el. A dobszólam lekottázását csaka hangszer zenekari használata tetteszükségessé. A svájci Bázelben né-hány dobos máig ôrzi a különösen ne-héz játéktechnika hagyományát. Ígyhát az egykori katonai csatadobbólfejlôdik ki a pergôdob, ami elôször aXVIII. század végén karakterhangszer-ként jelenik meg egyes zenemûvek-ben (Gluck: Iphigenie en Tauride,1779.; Beethoven: Wellingtons Sieg1813.; Wagner: Walkürök lovaglása,1856.), késôbb azonban állandó tagjalesz a szimfonikus zenekarok klasszi-kus ütô instrumentumainak.A legnépszerûbb példa talán Ravel

Bolerója, melynek jellegzetes trioláskétütemes alapritmusa egymás után165-ször hangzik fel a kisdobon. Új fe-jezet kezdôdik a pergôdob életében,amikor a XIX. század végén a dobfel-szerelés részévé válik, mert a híresjazzdobosok jelentôsen gazdagítják ahangszer játéktechnikáját.

Kisbíró dobokA kisbírót Magyarországot a városvagy a falu alkalmazta, akinek hivata-li teendôi mellett fontos feladata voltaz új rendelkezések ismertetése,felolvasása kidobolása. Néha apárólfiúra szállt ez a hivatás. Munkakörétgyalog vagy kerékpáron látta el. Fize-tését alacsonyan állapították meg, delegtöbbször megengedték, hogy a hi-vatali hirdetmények mellett magánhí-reket, személyi üzeneteket is közöljönkülön díjazás fejében. A hirdetni-valókat az ún. publikációs könyvbe je-gyezték be, és a kisbíró onnan olvastafel azokat. Ezek a könyvek ma a múltidôk községi életének hû krónikásai.Ember Mária „A ház” címû elbeszélé-sében olvashatjuk az alábbiakat:…A kisbíró bácsit is ismertem, aki a fa-luban több helyen, de elsônek épp ve-lünk szemben a községháza elôtt do-bolta ki mindennap, hogy „adatik tud-tára mindenkinek, akit illet…”Volt abban szó eladó elôhasi süldôrôlcsakúgy, mint hajtók alkalmazásárólgróf Nemes Vince legközelebbi vadá-szatához a pusztataksonyi részeken.A kisbíró bácsi szerette a pálcákat tán-coltatni a dobon, dallamosan tudta las-sítani és szaporázni az ütéseket. Hiva-

zsoldos dobon játszó alak (1642)

rembrandt: éjjeli ôrjárat c. képén (részlet)

»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 29

» H A N G S Z E R30 D O B O S M A G A Z I N

talos szövegek esetén jobban vigyá-zott, emelt hangon, szinte szótagolvaolvasott, de a pusztán helyi érdekû hir-detményeknél visszaesett a tájszólás-ba. Kicsi bácsi volt (sokáig azt hittem,azért hívják kisbírónak.) Mellényes fe-kete ünneplôben járt, kalappal s a leg-melegebb napon is csak annyi enged-ményt tett a nyárnak, hogy nyakbannem gombolta be amúgy is gallértalaningét. Dobolt délelôtt, dobolt délután. Smintha szigorú menetrendje lett volna,óramû pontossággal jelent meg a do-bolásra kijelölt közterületeken… Min-denütt kisebb csôdület támadt a dob-szóra, s voltak gyerekek – mezítlábas,nyurga kamaszok – akik elôrefutottak akövetkezô állomásig, loholtak elôtte,mint az örvendezô fiatal kutyák.

Kármán Sándor

Folytatás a következô számban.

Felhasznált irodalom: Van derMeer: Hangszerek

James Blades: PercussionInstruments and Their Historyzsinór-hangolású dob, ausztria, rück gyûjtemény (1794)»

Doboktatás kezdôtôlhaladó szintig.

Nemzetközi módszerekre épülô saját tananyag.

Felkészítés ROCK-, FUNK-, JAZZ- és LATINzenei stílusokra.

Teljeskörû kéz- és lábtechnikai ismeretek oktatása.

Play-along zeneanyag használata.Hangszigetelt dobszoba, akusztikus

dobfelszerelésekkel.

SzombathelyHOLLÓSI LÁSZLÓ: 06-30-261-8826 e-mail: dobosmagazin@t-online.hu

BudapestKOROMPAY ZSOLT: 06 30 904 7876 e-mail: korompayzsolt@gmail.com

SZENTMÁRTONI ZSOLT: 06 20 444 2217 e-mail: szezso@gmail.com

MÁTYUS ATTILA: 06 30 273 9483 e-mail: satilla72@freemail.hu

www.dobosmagazin.hu/doboktatas

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 30

A L A P Ü T É S E K « 31« 2 0 1 2 » 0 2

Elérkeztünk a fenti alapütésünkrôl szó-ló harmadik, befejezô részhez. A mos-tani alkalommal, ahogy ígértem, akézrendünk latin zenei mûfajokban va-ló alkalmazásával fogunk foglalkozni.

Elôször vegyük sorba a hangsúlyozásilehetôségeinket a pergôdobon! Tehátaz elsô negyed elsô hangját hangsú-lyozzuk az elsô félütemes példánkban(1. kottapélda). Most hangsúlyozzuk azelsô negyed második hangját, ami balkézre esik (2. kottapélda)! Most hang-súlyozzuk az elsô negyed harmadikhangját, ami jobb kézre esik (3. kotta-példa)! Most pedig hangsúlyozzuk csaka második negyed elsô hangját, amibal kézre esik (4. kottapélda). Majd hangsúlyozzuk a második negyedmásodik hangját, ami egy jobb kézhang (5. kottapélda). Végül hangsú-lyozzuk a második negyedünk utolsóhangját, ami szintén bal kézre esik (6.példakotta). Gondolom, már mindenkiszámára körvonalazódik, hogy el kellhagynunk a 2-4-es hangsúlyozást,amivel eddig a rock és funk ritmusok-nál foglalkoztunk, mert az afro-kubai,dél-amerikai, vagyis a latin gyûjtônevûzenékben jóval összetettebb súlyozásvan. Épp ezért tudnunk kell hangsú-lyozni a kézrendünk bármelyik hangját,bármelyik kezünkkel. Következô lépés-ként játsszuk el ezt a hat gyakorlatotlábcintányér-pergôdob viszonylatbanúgy, hogy a hangsúlyok mindig apergôdobra kerüljenek! Az összes többihang a lábcintányéron szólaljon meg,tehát mindig az a kéz üt le a pergôdob-

ra, amelyik hangsúlyoz. Amikor a gya-korlatokat külön-külön már biztos kéz-zel tudjuk játszani, akkor konbinál-hatjuk is egymással ezeket a 2/4-esütemecskéket, amíg végig nem ját-szottuk az összes lehetôséget. Ha ezzelmegvagyunk, akkor bátran elkezdhet-jük kigyakorolni ezt a három különbözôtípusú latin kíséretet a kézrendünkkel.A következô kottapéldán egy Brazíliá-ból származó, baion nevû ritmus alap-ja látható. Ennél a kíséretünknél kön-nyû dolgunk van, mert csak egyetlenpergôdobhangot kell bejátszani, a má-sodik negyed utolsó tizenhatodára(7. kottapélda). A következô példánk-ban már a komplett ritmusunk láthatóa jellegzetes basszus szólammal kiegé-szülve, amit természetesen hozzá kellgyakorolni a kézzel játszott alapunkhoz(8. kottapélda). Most következzen egyszintén brazil eredetû ritmus, a szambakézzel játszott alapja, két ütem hosszú-ságban. Amint látjuk, a két ütembenösszesen öt pergôdobhang található.Ha az elején azt a hat kis 2/4-es elô-gyakorlatot szorgalmasan kombinál-gattuk egymással, akkor most nem tu-dunk zavarba jönni (9. kottapélda). Haez az alap is megvan, akkor már csakaz úgynevezett szamba-lábat kella kézrendünkhöz begyakorolni, ami abrazil nagydob, a surdo ritmizálását hi-vatott kiváltani (10. kottapélda). Kö-vetkezô kottapéldánk egy Kubábólszármazó, viszonylag fiatal ritmus, asongo kézrendünkkel játszott alapjalátható. Itt a bal kéz végig lent játszik apergôdobon és a hat, bal kézre esô

hangból három van hangsúlyozva (11.kottapélda). Következzen a kíséretünk!Itt is meghatározó a lábdob tumbao-basszust idézô szólama, amit mindenelsô és harmadik negyednél az utolsójobb kéz hang alá, és minden másodikés negyedik negyednél az egyetlenjobb kéz hang alá kell bejátszani(12. kottapélda). Izgalmas kíséretet ka-punk, ha az elsô negyed elsô és utolsójobb kéz hangját, majd a második ne-gyed második jobb kéz hangját a felsôtom kávájára ütjük. A harmadik ne-gyed második bal kézre esô hangját ésa negyedik negyed elsô bal kéz hang-ját pedig a pergôdob kávájára ütjük.Így megkaptuk az afro-kubai zenékbenhasználatos son-clave kulcs 3–2-es ver-zióját. Ha ezt már biztos kézzel tudjukjátszani, akkor gyakoroljuk hozzá asongónál megismert tumbao basszuslábdob szólamát, hogy szép, komplettritmust kapjunk (13. kottapélda).Végüla clave ritmust felcserélve ugyan ezt aritmust 2–3-as verzióban is el tudjukjátszani (14. kottapélda). Próbáljunkmás hangzásbeli variációkat is elôállí-tani a dobokon! Ezek a kíséretek is jólpéldázzák az alapütésünk felhasznál-hatóságát ebben a zenei környezetbenis. Az általam kitalált ritmusok tükrözikugyan a zenei stílusjegyeket, de min-dez nem szentírás, nem beszélve arról,hogy egy adott kézrendre voltak pél-dák. Tehát ne akarjuk ráhúzni mindenszambára, songóra stb., mert egy zeneikíséret súlyozását maga a zene hatá-rozza meg. A témához kapcsolódóvideo megtekinthetô a Dobos Magazinhonlapján, és a YouTube videomegosz-tó portálon “Three Stroke Ruff 2” cím-mel. Mindenkinek eredményes gya-korlást kívánok.

Mátyus Attila

Three stroke ruff (3. rész)

Bordás József egykori Jávori Vilmos növendék célja a Jávori-féle módszertantovábbadása, népszerûsítése. A technika és a precizitás mellett nagy hangsúlytfektet a muzikalitás fejlesztésére. Elmondása szerint nem dobosokat, hanemzenészeket képez iskolájában. Növendékei (jelenleg 9-61 éves korig) szisztem-atikus, egyénre szabott munkatervvel fokozatosan és hallhatóan fejlôdnek.A kottaolvasás, technikai gyakorlatok és számolási kulcsok mellett a zeneialapokra történô játék, vagy élô zenére való együtt zenélés is a tananyag része.Hatvan perces órák hangszigetelt, patinás környezetben. Kezdôk, haladók, kicsik,nagyok, lányok, fiúk jelentkezhetnek az alábbi címen: bordasjozsef@gmail.com,telefonszámon: 06 30 9756 843.

DOBISKOLA A BUDAI VÁRBAN

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 31

» A L A P Ü T É S E K32 D O B O S M A G A Z I N

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 32

P O P - R O C K F I L L E K « 33« 2 0 1 2 » 0 2

Ez alkalommal elsôsorban fôlegkezdô dobosok számára szeretnéknéhány olyan egyszerû fillt bemu-tatni, amelyek arra az egyszerû öt-letre épülnek, hogy a dobfelszere-lés dobjait egymás után, sorrend-ben szólaltatjuk meg, azaz: pergô-dob, 1. tom-tom, 2. tom-tom, 3.tom-tom. Amennyiben a dobfel-szerelésünk nem három, hanemkettô tom-tomot tartalmaz, akkorváltoztatnunk kell, a sorrend le-gyen inkább: pergôdob, 1. tom-tom, ismét pergôdob, 2. tom-tom.

Kezdjük azzal, hogy mindegyik do-bon nyolcadokat ütünk, azaz dobon-ként két-két hangot játszunk váltottkézzel (1. kottapélda). Ezt és a kö-vetkezô példákat is gyakoroljuk úgy,hogy három ütem tetszôleges kísé-retet játszunk (az 1–14. példa inkábbgyorsabb, a továbbiak inkább köze-pes tempóban alkalmazhatók ered-ményesebben), majd a negyedikütemben játsszuk a fillt. Ha már többfillt biztonsággal játszunk, akkor pró-báljuk meg azt is, hogy valamilyenegyszerûbb zeneszámban alkalmaz-zuk a tanultakat, azonban mivel avalóságban az ilyen, egy egész üte-mig tartó filleket ritkán játszanakminden negyedik ütemben, ezértszerencsésebb, hogy amikor zenévelegyütt játszunk, hét ütem kíséretután, minden nyolcadik ütembenütünk fillt.Vajon hogyan tudnánk egyszerûen,az elsô példát felhasználva, továbbivariációkat elôállítani? Nyolcadokhelyett üthetünk pl. egy negyedet apergôdobon, vagy valamelyik tom-tomon, így könnyedén elôállítha-tunk négy további variációt (2–5.példa). Természetesen nem csakegy darab dobon játszhatunk negye-det a nyolcadok helyett, hanem pl.kettôn is, azonban én úgy gondo-lom, hogy azok a variációk, ame-lyekben két egymást követô dobonütünk negyedeket, eléggé sutánhangzanak, ezért inkább érdemeskerülnünk ezek használatát. Úgy iselôállíthatunk variációkat, hogy va-

lamelyik dobon az elsô nyolcadot el-hagyjuk (6–9. példa), azonban ha afillünket szünettel kezdjük, szerin-tem ismét csak sete-sután hangzik,és aki hallgat bennünket, azt gon-dolhatja, hogy valamit elrontottunk,mert a ritmus folyamatossága meg-szakad. Ezen a gondon szerintem alegegyszerûbben úgy segíthetünk,hogy amennyiben a pergôdobotnem szeretnénk megütni az elsônyolcadon, a szünet helyett a lábcin-tányéron játszunk egy nyolcadot, ésezzel a ritmus folyamatos marad, dea dobokon mégis az szólal meg,amit eredetileg hallani szerettünkvolna (6. példa). Számos további filltelôállíthatunk még úgy, hogy nemcsak egy, hanem több, vagy akár azösszes dobon csak a második nyol-cadot szólaltatjuk meg.Az elôzô variációkban két-két külön-bözô ritmusképletet alkalmaztunk,azonban megpróbálhatjuk azt is,hogy a fillünkben az eddig alkalma-zott mindhárom ritmusképletet fel-használjuk. Számos variációt állítha-tunk elô, de szerintem azokat érde-mes kerülnünk, amelyekben a ne-gyedek után fordul elô másodiknyolcadon játszott hang, mert ezekmegint csak olyan hatást kelthet-nek, mintha elrontottunk volna vala-mit, túl hosszú ideig nem szólal megsemmi. Néhány jól hangzó variációtmutat be a 10–14. példa.Úgy is elôállíthatunk variációkat,hogy valamelyik dobon nyolcadokhelyett tizenhatodokat játszunk.A 15–18. példában azokat a lehetô-ségeket vehetjük szemügyre, ame-lyekben egy dobon játszunk tizenha-todokat a nyolcadok helyett, de ter-mészetesen üthetünk tizenhatodo-kat kettô, három, vagy akár azösszes dobon is.Elôállíthatunk filleket nyolcadok, tizen-hatodok és negyedek alkalmazásávalis, de szerintem inkább azokat a variá-ciókat érdemes választanunk, ame-lyekben csak egy, vagy két nem egy-mást követô dobon játszunk negyede-ket. A teljesség igénye nélkül, háromvariációt mutat be a 19-21. példa.

Végül azt is megpróbálhatjuk, hogya fillünkben nyolcadok és a tizenha-todok mellett csak a második nyol-cadon megszólaltatott hangot, vagyhangokat alkalmazunk. Nagyon sok-féle variációt állíthatunk elô, ezekközül hármat vehetünk szemügyre a22–24. példában.Remélem, hasznos, a gyakorlatbanis jól alkalmazható lehetôségekrehívtam fel a figyelmet ebben a cikk-ben. Nagyon fontos, hogy a bemuta-tott példákon kívül próbáljunk to-vábbiakat is elôállítani. Ebben eset-leg segítségünkre lehet a „Rock-,blues- és funkritmusok 1.” címûdobkotta, valamint az „Alapismere-tek nem csak kezdôknek” címû dob-oktató dvd is.Jó dobolást, sok sikert kívánok!

Korompay Zsolt

Egyszerû fillek nyolcadokkal és tizenhatodokkal 1. rész

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 33

» P O P - R O C K F I L L E K34 D O B O S M A G A Z I N

FILLEK 4/4-ben

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 34

Z E N E T Ö R T É N E T « 35« 2 0 1 2 » 0 2

Mialatt az 1930-as évek végétôl a fe-keték az urbánus jump blues ésrhythm and blues vad ritmusától ke-rültek hangulatba a nagyvárosok-ban, a fehérek által játszott vidékizene is gyökeres változásokon mentkeresztül. A konzervatív, tradicioná-lis countryzenét elkezdték ötvözni ablues, a boogie-woogie, a swing éstermészetesen a jump blues vala-mint a rhythm and blues elemeivel.

Évtizedeken keresztül a dobokat túlvárosiasnak tekintették a countryze-nében. 1927 körül a vidéki zenébenis megszületett az elsô igazi sztárJimmie Rodgers személyében. A jód-lit egyesítette a hawaii slide gitárvagy steel gitár egzotikus hangjával,és zenéjében megvalósította a négerblues fehér megfelelôjét: autentikuspopuláris zenét játszott hiteles meg-szólalásban a fehér Amerikának. Iro-nikus, hogy a country konzervatívképviselôi is késôbb csodálva néztékJimmie Rodgerst, aki dobost használt1929-es „Desert Blues” és „Any OldTime” felvételein. Texasban a Milton Brown and His Mu-sical Brownies speciális táncmulatsá-gokon alkalmazott dobost, akinek afelszerelése többnyire egy pergôbôl,hatalmas lábdobból, ride és lábcintá-nyérokból állt. A dobos kifejezettenalacsonyan ült, ami mulatságos lát-ványt nyújtott. Mikor a dal halkultvagy erôsödött, a dobos lassult ésgyorsult.

Western swing1935-ben Bob Wills felkérte SmokeyDacust a Texas Playboys dobosának,és létrehozott egy új mûfajt, a wes-tern swinget. Milton Brown és BobWills elkészítették a western swing el-sô lemezeit, zenéjükben a countyt öt-vözték a jazz nagyzenekari, swingesvonulatának ritmusaival, hangzásával.Ahogy a nevében benne van, ez atöbbi country stílussal ellentétbenswing lüktetésre épült. Wills hatal-mas, táncoló tömegeknek játszott, ésszüksége volt arra, hogy Dacus a sep-rûkíséreteket úgy játssza, hogy hozza

a beatet, vagyis a 2-4-et. Késôbb Willserôs dixieland-gyökerekkel rendelke-zô jazzdobosokat is alkalmazott, mintGene Tomlonst és Monte Mountjoyt,akik az 1940-es években dolgoztakvele. A Playboys késôbbi kiadványainpedig olyan tehetségek szerepeltek,mint Johnny Cuvilello, illetve Bob Willssaját öccse, Billy Jack Wills. A westernswing stílusban vált az elektromos gi-tár és a dob elôször állandó hangszeré-vé egy country zenekarnak.Az Adolph Hofner’s San Antonians, va-lamint a nyugati parti zenekarok szin-

tén használtak már dobot az 1940-esévekben. Spade Cooley rutinszerûendobossal állt színpadra, akiknek több-sége ex-bigband dobos volt, mint pél-dául Muddy Berry. A Grand Ole Opry az USA rádiótörténe-tének legrégebbi, folyamatos country-zenei programja, amit még 1925-benNashville elsô rádióállomása, a WSMkezdett sugározni. Aki valamit is szá-mít a country, a western és afolkzenében, az fellép ebben a máramár gigantikussá vált mûsorfolyam-ban. A Grand Ole Oprynál kifejezettentiltották a dobok használatát, azonbanBob Wills 1944. december 30-án el-lenszegült a tiltásnak, és MonteMountjoyjal és teljes dobfelszerelésé-vel állt színpadra.

Tény, hogy a lemezpiac a harmincasévek elején teljesen összeomlott, arádióban azonban 1935-ben elindult a„Your Hit Parade” rádiómûsor, és ha-marosan Roy Claxton Acuff lettNashville elsô számú sztárja, akit rövi-desen „a countryzene királya”-kéntemlegettek.Még Roy Acuff is is használt seprûspergôdobkíséretet, miután engedé-lyezték a dobokat az Opryn. 1939-bena Grand Ole Opry – ahol természetesenRoy Acuff is fellépett – átköltözött anashville-i Ryman Auditoriumba, és anemzeti rádióhálózat kezdte sugározni.Pee Wee King zenekarában is játszottdobos, „Sticks” McDonald, de nem azOpry színpadán. Hasonlóképpen aPaul Howard’s Arkansas CottonPickers is (egy másik western swingbanda az Opryn) felkérte Joe Morellót,aki késôbb Dave Brubeck zenekará-ban vált ismertté. Az egyik elsô coun-trydobos Nashville-ben Farris Courseyvolt, aki Owen Bradley tánczenekará-ban játszott. Ekkoriban azonban a leg-több nashville-i és délkeleti zenekarmég mindig kerülte a dobok használa-tát (bár Hank Williams is használt do-bost egy rövid ideig Alabamában,mielôtt sztár lett). Red Foley 1950-es„Chattanoogie Shoe Shine Boy” felvé-telén Coursey a combjait ütötte, másalkalmakkor pedig letompított ritmus-gitárt használtak, hogy helyettesítseaz ütôhangszert.

Honky tonkEgy igazi sztár, az éneklô cowboy,Gene Autry a „Silver Haired Daddy OfMine” címû felvételével tette nép-szerûvé tette a honky tonk stílusúcountryt. A honky a fehéreknek a né-gerek által használt gúnyneve volt.A honky tonk lebujzene volt, a country-zene 1950-es évek elején népszerûvé

Country stílusok, rockabilly (4. rész)

muddy berry»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 35

» Z E N E T Ö R T É N E T36 D O B O S M A G A Z I N

vált ága. Az énekes legtöbbször elcsuk-ló hangon dalolt összetört, magányosszíve fájdalmáról. Ebben a legnagyobbHank Williams és Lefty Frizzel énekes-dalszerzô volt. Az erôs blues hatású da-lok általában a bulizásról, a csalódott-ságról és a silány életrôl szóltak. Olyantömegek zenéje volt ez, akik szombateste a bárokban keresik a szerelmet, azitalt vagy a balhékat. A 50-es évek vé-gén a rockabilly és a country-pop kezd-te háttérbe szorítani a honky tonkot.Kezdetben a dob nem volt a honkytonk zene állandó hangszere.

BluegrassA countryzene elterjedésével a rádió-ban is egyre több „vidéki” zenétlehett felfedezni így az úgynevezettbluegrass (más néven: „old timecountry”, vagy „hillbilly music”) is na-gyobb teret kapot. A mûfaj Kentucky-ból ered, innen a név, ugyanis ez Ken-tucky beceneve: Bluegrass State. BillMonroe and the Blue Grass Boyslegelôször a Grand Ole Opryn jelentmeg, 1939-ben és hamarosan a legis-mertebb turnézó zenekar lett, mely anashville-i WSM stúdióból kikerült.A country új mûfaját teremtették megelsöprô, gyors tempójú dalaikkal, éstechnikai tudásukkal. Bill zenekara kü-lönbözött az akkori tradicionális count-ryzenét játszó együttesektôl – sodróés erôteljes hangzás tradicionális

akusztikus hangszerekkel és nagy-mértékben különbözô vokálhar-móniákkal. A zene egyesítette ahangszeres zenekarok ritmusát, agospelt (feketét és fehéret), a munka-dalokat, a fekete munkások dalait, acountry és a blues zenei repertoárját.A dob csak késôbb vált a bluegrass ze-ne hangszerévé. A kíséreteket több-nyire seprûvel játszották, duplatem-

pós érzettel, általában gyors tempó-ban, és a stílus meghatározó groove-ja az úgynevezett „train beat”, melykésôbb más country mûfajokban ismegjelent különbözô formában.

Country boogieAz 1930-as és ’40-es években egymásik mûfaj, ahol a fekete és a fehérzene keveredett, a „country boogie”vagy másnéven „hillbilly boogie”volt. Erre a gyors tempójú, vidám,ugyanakkor blues elemeket is haszná-ló, country hangszereken játszott ze-nére az összefüggô vidékies vokál voltjellemzô, míg a dalszövegek a boogiebasszusára illeszkedtek.Ebben a mûfajban a beat és az ének iselég visszafogott volt, a dob pedigvagy seprûvel kísért, vagy nem is volt.Sok esetben a pergô csak hangulatkel-tésre, fokozásra szolgált, nem pedig afolyamatos beatet játszotta.Carl Smith a nashville-i big band dobost,Buddy Harman-t kérte fel zenekarába,amivel további vitákat váltott ki azOprynál. Az Opry menedzserek ugyanismég mindig tiltották, hogy megjelen-jen a dob a színpadon, azonbankiegyeztek abban, hogy Harman egypergôn játszhat seprûvel a függöny mö-gött. Buddy Harman az egyik leg-kiemelkedôbb nashville-i session dobosvolt amellett, hogy az Opry állandó do-bosává vált: az elmúlt 40 év során több

mint 18.000 felvételen volt hallható.Harman néhány nagyszerû zenésszelegyütt részt vett a híres „nashville-ihangzás” létrehozásában, amiNashville-t a countryzene Mekkájávátette, és a countryt a pop irányába te-relte. Buddy Harman segített tökélete-síteni a híres Ray Price féle „shufflebeat”-et, amit egy seprûvel és egy fek-tetett verôvel játszott a prgôn pl: Patsy

Cline „I Fall to Peaces” vagy TammyWynette „Stand by Your Man” címûdalában is. Az Osborne Brothers felvé-telein 1958-tól hallható Buddy Harmanjátéka. Késôbb, a rock and roll térhódí-tásával Harman a legnagyobb elôadókmellett játszott, többek között ElvisPresley, Johnny Cash, Brenda Lee,Tammy Wynette, Roy Orbison, ConnieFrancis, Chet Atkins, Willie Nelson,Kenny Rogers, Perry Como, JimmyDean, Simon & Garfunkel, Ann Margretés Nancy Sinatra mellett.

RockabillyMialatt Price és Harmann megalkotta acountry shuffle-t, Bob Wills játszotta awestern swinget és Moon Mullican,The Delmore Brothers, vagy TennesseeErnie Ford nyomták a country boogie-t,egy keményebb, backbeat-orientáltmûfaj is megszületett: a „rockabilly”.A rockabilly az egyik legkorábbi és leg-keményebb fajtája a rock and rollnak.Az 1950-es évek elején a countryzene-karok elkezdték vegyíteni a westernswinget, a country boogie-t és a honkytonkot, ehhez hozzáadtak nem kevésfiatalos lázadó energiát, és egy nagyadag fekete zenei hatást, mint a blues,a boogie-woogie és a jump blues, ígymegszületett a rockabilly. A rockabillykifejezés a rock és a hillbilly szavak ve-gyítésébôl jött létre, hogy megkülön-böztessék a countryzenétôl (amitgyakran neveztek hillbillynek az 1940-es és ’50-es években). A rockabilly zenében a dobos játék-mód sokkal változatosabb, mint magaa hangszerelés. Cliff Gleaves „Love IsMy Busines”, Jimmy Boven „I’mStickin’ with You” (dr: Don Mills) vagyGene Vincent „Be-Bop-A-Lula” (dr:Dickie Harrell) címû dalában a seprûkíséret dominál. Néha használtak mi-nimális fillt a körök végén, de a leg-több esetben egy groove ment végiga dalban. Egyik jó példa a tamokhasználatára az Everly Brodhers „Till IKissed You” (dr: Jerry Allison) címûdala, de legnagyszerûbb Buddy Holly„Peggy Sue”-ja, ahol szintén Allisonegy teljesen rendhagyó megoldásthasznál, csak tizenhatodokat játszik apergôdobon (leengedett húrral) és atamokon kiosztogatva. A kézrend való-színûleg: JBJJ BJBB (paradiddle), és se-hol nem változtatja a dalban. Néhavisszhangot hallani az eredeti felvéte-

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 36

len. Ez a kíséret jól megkülönböztethe-tôvé tette a dalt a rádióban a többi slá-gerhez képest. A ritkán használt trian-gulum is hallható Danny Reeves „I’ma Hobo” címû dalában, valamint ataps pl. Billy Lee Riley „Red Hot” (dr:J. M. Van Eaton), vagy Eddie Cochran„Summertime Blues” (dr: Earl Palmer)címû dalában. Szintén a tapsot és aride kúpján játszott ritmikát lehet hal-

lani Dale Hawkins szenvedélyes „SuzieQ”(dr: Ron Lewis)-jában, míg JohnnyBurnette „Train Kept-A-Rollin”-jában(dr: Buddy Harman) a kôkemény,pergôcentrikus 2-4 játssza a fôszere-pet. Valamint megjelent egy kis latinrock íz is, Ritchie Valens „Come OnLet’s Go”-jával (dr: Earl Palmer) ésChan Romero „Hippy Hippy Shake”-jével (dr: Earl Palmer).A „Blue Suede Shoes” az elsô olyansláger volt, amiben hallható a pop, acountry és az R&B, valamint a SunRecords kiadványok közül ez az elsô,amit Sam Phillips produceri munkájá-nak köszönhetôen több millió pél-dányban adtak el. A dalt a felvételután két héttel kiadták, és azonnalsláger lett: az amerikai Billboard ma-gazin country toplistáján az elsô he-lyet, pop toplistáján a másodikat,amíg a rhythm and blues toplistáján aharmadik helyezést tudhatta magáé-nak 1956-ban. Az Egyesült Királyság-ban a Top 10 listájába is bekerült. Érdekessége, hogy az elsô két ütem6/4-ben van, míg a további része4/4. Ez a megoldás W.S. „Fluke” Hol-land nevéhez fûzôdik, és ahelyett,hogy remek hangszerelési megoldás-nak találták volna, tapasztalatlannakbélyegezték a zenekart, ugyanis akiállások a dal többi részében4/4-ben vannak. A ritmus intenzitá-

sát a feszes kiállások is fokozzák. A „Blue Suede Shoes” bekerült aRock and Roll Hall of Fame azon 500dala közé, amely kialakította a rockand rollt.A barátságon túl, Elvis nem adta kiaddig saját verzióját, míg Perkins da-la a slágerlista élén szerepelt.Presley feldolgozása is sláger volt.Némi változtatással lerövídítettePerkins introját 4/4-re, és a korábbiverzióval ellentétben határozott be-fejezéssel zárták le a dal.A „Folsom Prison Blues” egyike az el-sô Johnny Cash szerzeményeknek,mely akkor született, míg a légierônélszolgált Németországban. Cash abbanreménykedett, hogy mint gospelelôadót szerzôdtedi a Sun Records, ám

Sam Phillips mint a rock and roll és arockabilly egyik úttörôje sokkal kom-merszebb dolgot akart. Így Cash meg-mutatta néhány saját dalát, ami meg-gyôzte Phillipset. Az elsô kislemez a

“Cry Cry Cry”/”Hey Porter,” volt, ami acountry listán a 14. helyet érte el.A „Folsom Prison Blues” volt a soronkövetkezô kislemez, mely bekerült azelsô öt dal közé a country toplistán1956-ban. Fluke késôbb csatlakozott JohnnyCash-hez egy kb. kéthetes turnéra, ámott ragadt a következô 40 évre, így azô játéka hallható az összes JohnnyCash slágeren. Tôle kapta a „Dobokatyja” (Father Of The Drums) megtisz-telô címet. Ô játszik a híres FolsomPrison albumon, és látható volt az

1960-as években sugárzott JohnnyCash Show-ban az énekes mögött. Ôvolt az elsô dobos, aki már teljes fel-szerelést használt a Grand Ole Opry-n. Az úgynevezett “Tennessee Three” (Lu-ther Perkins – gitár, Marshall Grant – bô-gô és W.S. Holland – dob) hangzás,mely világszerte ismertté vált, nagybanköszönketô Fluke egyedi és gördülé-keny, „train beat” jellegû kíséreteinek.A rock and roll berobbanása után egyretöbb elôadó egészítette ki zenekarátdobossal mind élôben, mind a lemeze-ken. A country elemeket késôbb a rock-’n’rollban általában simították és lágyí-

tották, vegyítették a rhythm’n’bluesból,bluesból származó szikárabb, kemé-nyebb, keserûbb hangokkal. Számoscountrydobosnak volt ez jó lehetôség,hogy ismertséget szerezzen magának,és bekerüljön a zeneiparba.1973-ban végül engedélyezték a teljesdobfelszerelés használatát az Opryszínpadán, amikor a produkció átköltö-zött Oprylandre. A dobot azóta is rutin-szerûen használják a country zenében,kivéve a tradicionális bluegrassban.

Tamási László

Z E N E T Ö R T É N E T « 37« 2 0 1 2 » 0 2

vs holland»

jerry allison»

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 37

A „vintage” kifejezés eredetileg azéves bortermés, illetve a szüret ide-gen nyelvû alakjaként került bemindennapi szóhasználatunkba,manapság azonban – a legmoder-nebb kori felfogás, és a használatieszközök folyamatos fejlôdése foly-tán – a „régi, klasszikus, márkás do-log” jelölésére alkalmazzuk. Hang-szereink, melyek ma még osztá-lyon felüli minôséget képviselnek,néhány évtized múlva avítt, régicuccoknak számítanak majd, aho-gyan a 20-30 éve készült dobokmár most is kimerítik a vintage szófogalmát. Lapunk – amolyan kísér-leti céllal – új rovattal szeretne em-léket állítani a tegnapok hangsze-reinek, ezzel is igyekszünk meg-könnyíteni a gyûjtôk és egyéb,hangszerválasztás elôtt álló kollé-gák dolgát. Elsô témánk a Yamahakezdô-középkategóriásnak szánt,valójában azonban magasan az el-várások felett teljesítô szériáját jár-ja körül.

Rövid történelemMíg egyes hangszergyártók folyama-tosan megújulva, a piaci trendeket kö-vetve, sôt, úttörô módon, a fejleszté-sekben élen járva teszik könnyebbé afelhasználók életét, addig mások atradíciókban bízva szeretnék ugyaneztelérni – és utóbbi esetben bizony nemmindig garantált a siker. Valami ilyes-mi történt a nagy múltú Premier cég-gel is, hiszen 1987-re meglehetôsenkínos szituációba kerültek, amikor abritek büszkeségét egyszerûen felvá-sárolta az akkor már világverôYamaha konszern. Nincs ebben sem-mi különös, a dolog számos elônytmutatott fel: munkahelyek maradtakmeg, az addigra eléggé elmaradotttechnológiákat alkalmazó angol gyárátvehette a kor legmodernebb fejlesz-téseit, és el kell ismernünk, valóságosszárnyalásba kezdett a teljesen meg-újított termékpaletta által. Ráadásul ajapán anyacég – mivel így saját tulaj-donúvá lett az európai telephely –vámmentesen és mindenféle egyébelônyökkel szállíthatott/gyárthatott a

szigetországban… Ezen fejlôdési gör-be egyik elsô állomása volt az akkormár létezô, ám a szamurájföldi mér-nökök által a létezés új szintjére emeltPremier APK széria megjelenése,melynek alapjaira bátran építhettékaz akkori idôk kezdôi számára „kita-lált” Power V sorozatot a Yamahazászlaja alatt.

Az elsôk (1989-91)Fülöp-szigeteki mahagóni. Van-e, kiezt a fafajtát nem ismeri? Mondjuk, amahagónihoz nem sok köze van (is-mertebb nevén luanként azonosítjuk),viszont ettôl függetlenül hangszerépí-téshez kitûnôen alkalmazható, ke-mény, szilárd, tartós anyag, a legtöbbkezdô-középkategóriás dob ebbôl ké-szül. Az 1989-ben piacra dobott elsôkiadású Power V, mint ahogyan azAPK is, kilencrétegû, 9 mm vastag tes-

teket kapott, illetve azonos, elnyûhe-tetlen fóliaborítást, a hasonlóságazonban ezzel véget is ér. A Yamaha tervezôi egy nagyon magasminôségû, árában mégis hozzáférhetôszériát igyekeztek létrehozni, melymegjelenésében némi formabontó jel-leget mutat. Úgynevezett koporsó ala-kú csavarházakat, aranyszínû típusjel-zô táblákat (ezek meglehetôsen nagy-méretûek voltak), illetve art-deco stí-lusban áttervezett, ám hagyományosmûködésû tamtartókat álmodtak megaz ifjú titánok számára, melyek alap-csöveinek vastagsága – máig nem értisenki, milyen oknál fogva – nem kom-patibilisek a többi Yamaha tamtartó-val. A dobok legkomolyabb alkatrészea Premier Signia/Genista szériákból isismert nagydobláb, melyet akár ki-sebb hajók lehorgonyzására is használ-hatunk. Ráadásul megkülönböztetéscéljából hatalmas Yamaha logótbiggyesztettek a lábakra, ezzel erôsenmegosztva a közvéleményt: egyesekszerint groteszk, mások szerint mókás,megint mások véleménye alapján pe-

» H A N G S Z E R38 D O B O S M A G A Z I N

Yamaha Power V

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 38

H A N G S Z E R « 39« 2 0 1 2 » 0 2

dig gyerekes hatást keltve… Abszolútelôre mutat ezen kívül a tény, hogy –az árkategória egyéb résztvevôivelszemben – fa lábdobkávákat alkalmaz-tak, a dobok színével megegyezô fó-liabetétekkel csinosítva. A csinosítás-nál maradva, a testek belsejét az ak-koriban trendinek számító matt feketefestéssel látták el. Ez a rossz nyelvekszerint jótékonyan elfedte a belsô fa-rétegek esetleges hibáit, én személyszerint maradnék a dekoratív hatásecsetelésénél.A szettek leggyengébb pontja – eznem ritka ebben a piaci szegmensben– a 14x6,5” méretû pergôdob, mely 1mm-es, két helyen is hornyokkal erô-sített acéltestével, 1,6 mm-es kávái-val (a tamokon is ilyen kávák szere-pelnek) a kísérletezô kedvû mazochis-ták örök dilemmájaként vonult be atörténelembe. Egyesek már 20 évepróbálnak „rendes” hangot kicsiholnipergôikbôl, kevés sikerrel… A hardverek terén abszolút kifogásol-hatatlan a választék: a 700-as, szim-plalábas, ám halálosan masszív áll-

ványzatot csomagolták a dobok mellé(egyenes-, gémes állvány, pergôál-lvány), illetve szettôl függôen azFP725 (szíjas) vagy az FP735 (láncoshajtású) lábgépeket kínálták. A lábcin-állvány a felsô kategóriában is elôsze-retettel használt HS820 volt, ezekbôlmáig nem találunk rozsdás, esetlegtönkrement darabokat, valószínûlegaz idôk végezetéig taposhatjuk ôketminden gond nélkül.A testek egészen komoly választék-ban voltak kaphatóak, 22x16 és24x16” méretû lábdobok (sajnos a24” átmérôhöz is nyolc csavarházatszereltek fel, ami elég soványka aprecíz hangolás szempontjából),16x16 és 18x16” állótamok, valamint10x10, 12x10, 13x11 és 14x12” felsôtamok képezték a kínálatot, négyféle(Jet Black, Italian Red, Winter White,Mirror Chrome) színben.

Továbblépés (1992-93)Úgy illik, hogy idônként „ráncfelvar-rás” jeligére megújuláson essenek áta hangszerek. Ezzel egyrészt folyama-

tosan fenntartható a felhasználók ér-deklôdése, másrészt edzésben tartha-tó a tervezôk szürkeállománya, ígynem maradnak el a további fejleszté-sek, amelyek még több újítást hoznakmagukkal…A megújult, immár „Power V Special”néven boltokba kerülô motyók igazánnagyszabású átalakuláson mentek ke-resztül, leginkább a testek rétegezéseés összetétele eredményezett hang-zásbeli elôrelépést – bár ez szubjektív,kinek a papné, ugye… Az új „ötvözet”a tamok esetében 3 külsô réteg luan,és 3 réteg nyárfa, összesen 6 mm vas-tagságban; míg a lábdobok 6 rétegluan és 3 réteg nyárfa összetételbenkészültek. Végre elhagyták a sok vitá-ra okot adó fekete festést, és színte-len matt lakkot kaptak a belsô felüle-tek, illetve lekerült a nagydobok lábá-ról az az idétlen Yamaha logó is. Azelôzô kiadás esetében sokak által ki-fogásolt pergôdob a feledés homályá-ba veszett, amikor a sima testû, és jó-val barátságosabb hangú, VSD246 tí-pusjelû eredeti Yamaha termék vetteát a helyét.A legszembetûnôbb formai változássorán a korábbi robusztus csavarházakhelyét a Recording Custom-tól örökölt,átmenô babák vették át, melyek ke-csesebbé és elegánsabbá tették a do-bok megjelenését, illetve a továbbrais nagyméretû típusjelzô táblák ezüstalapra kerültek a korábbi arany he-lyett. A fedôfóliák terén megjelentek

Dobos_2012_02 12/8/28 3:45 PM Page 39

» H A N G S Z E R40 D O B O S M A G A Z I N

a márvány hatású, megfelelô megvi-lágításban a „Bird’s Eye Maple” –felékacsintgató borítások, a háromféleszínbôl az örök sláger Jet Black mellettkétféle márványosból is (Marble Red,Marble White) választhattunk.A testek választékából kikerült a 24”lábdob, helyette megjelent az akkormár sokkal népszerûbb 20x16” méret,illetve egy 15x13” függesztett tamotis állványra akaszthattunk. Vasak te-rén nem történt változás, és az utolsó,Angliában készült Yamaha szettekmáig kiválóan üzemelô állványzatok-kal díszelegnek a világ színpadain.

Végjáték (1994-96)Nem lehet utólag eldönteni, és a miszempontunkból nem is fontos, hogyvajon a „bátraké a szerencse” jelszavátharsogva, vagy bármilyen egyéb oknálfogva-e, de 1993-ban egy angol cég-

csoport újra brit tulajdonúvá tette a Pre-mier leicestershire-i gyárát, így a sok-éves gyümölcsözô együttmûködés vé-geztével a Yamaha hazaköltöztette aPower V Special gyártósorait Japánba.Új idôk, új szokások… A nagydobok 9mm-es testfelépítése a 8 réteg luan,egy réteg hársfa, míg a tamok 8 mm-es falvastagsága 7 réteg luan/1 réteghárs összeállításban látott napvilágot.

A tamtartók végre a (méretben is) jólmegszokott Yamaha szabvány szerintkaptak helyet a dobokon, a nagydo-bok lába a korábbi 5000 (ismertebbnevén Stage) széria alkatrészeire vál-tozott, és megjelent a „gazdaságos ki-szerelés” is, a vásárló választhatott a600 és 700 számozású állványzatokközül. Az Angliában még „Marble”fantázianevû fóliák (változatlan meg-

Korompay Zsolt eddig megjelent kottái:

A KOTTÁK KAPHATÓK A TAM-TAM DOBCENTRUMBAN,Megrendelhetôk a 06-30-904-7876-os telefonszámon vagy

a korompayzsolt@gmail.com e-mail címen.

A Dobok könyve a hangszer történetének utolsó száz évét dolgozzafel. A modern dobszerelés meghatározó szerepet játszott a jazz és arockzene fejlôdésében, és a Dobok könyve e történet bemutatásá-ra vállalkozik.

Sorra veszi és értelmezi a zene és a dobosok világában bekövetke-zett összes olyan változást, amely újításokra sarkallta a dobkészí-tôket.Színes fotóanyag segítségével megismerteti az olvasót azokkal a sze-relésekkel, amelyeken Charlie Watts, John Bonham, Keith Moon ésmás sztárok játszottak, a névjegyzékben pedig külön-külön is foglal-kozik az összes nagy dobgyártóval és számos kis céggel.A Dobok könyve alapos, és információban gazdag krónikája annaka folyamatnak, melynek során kialakult a ma ismert dobszerelés,így nem hiányozhat egyetlen dob-ôrült és zenerajongó könyves-polcáról sem.

Megjelent a Dobok Könyve

Dobos_2012_02 12/8/28 3:46 PM Page 40

H A N G S Z E R « 41« 2 0 1 2 » 0 2

jelenésben) Red Granite, illetve WhiteGranite típusokban voltak kaphatóak,és persze a Jet Black sem maradhatottel (ebbôl a fekete színû hangszerbôltöbbet adtak el az idôk során, mint azösszes többibôl együttvéve).A 10x9” tamok immár egy collal rövi-debbek voltak elôdjeiknél, és hogyteljes legyen a választék, megjelent a8x8” méret is, ezzel valóban mindenigényt kielégítô választék állt a dobo-sok rendelkezésére.

Ami a fület illetiHangtani szempontból a Power V (és aSpecial verziók is) alapvetôen pop-rockzenei környezethez illeszthetôek, a túl-nyomórészt luan alapanyag rezonánshatásai a mély-mélyközép tartomá-nyokban jeleskednek, a testek kitû-nôen megépített mivolta viszonylagtág teret enged az egyéni hangolás ke-reteinek. Könnyed hangolhatóság, ésközepesen hosszú lecsengés jellemzô,már a gyári bôrgarnitúrával is. Igazábólelejétôl végéig ugyanazokat a bôröketkínálták a szettekhez: a lábdobok(tompítóbetét nélküli) és a tamok is aRemo által gyártott, a Yamaha logójá-val ellátott Ambassador Clear ütô és re-zonáns nejlonokat kaptak, a pergôkönAmbassador Coated/Snare Side volt ajellemzô. Ezeket alapvetôen „tanuló”cuccoknak szánták, a bôrcsere elôbb-u-tóbb elkerülhetetlen volt – valójábanpersze ez a felsô kategória legtöbbképviselôje esetében is megszokott..A mai, ebay-centrikus idôkben azinterneten és a szabadpiacon is kön-nyen ráakadhatunk ezekre az idôtállómotyókra. Állapottól, felszereltségtôlés az eladó elmeállapotától függôen a100 és 1000 euro közötti árrésbenbárhol fellelhetünk egy-egy szettet.Aki esetleg egy tartós (ha egy dob-szett kibírt húsz évet, biztosan állíthat-juk, hogy kibír még húszat), jó megje-lenésû, megbízható és dübörgô hangúcuccra vágyik, bátran gondolkodjon ela beszerzésén, hiszen máig komolyversenytársként jelenik meg a konku-rens gyártók hasonló termékei között.A vég bekövetkeztére 1996-ban ke-rült sor, amikor megnyílt a Yamaha in-donéz gyára, és az új üzem immárlakkozott testekkel kezdte gyártani aPower V utódját Stage Custom néven– de ez már egy másik történet.

Indi

Dobos_2012_02 12/8/28 3:46 PM Page 41

» K Ö S Z Ö N E T42 D O B O S M A G A Z I N

köszönjük az alábbi szponzoroknak, hogy támogatták a iii. dobmánia tábort!

Dobos_2012_02 12/8/28 3:46 PM Page 42

Dobos_2012_02 12/8/28 3:46 PM Page 43

Dobos_2012_02 12/8/28 3:46 PM Page 44