A DÖNTÉSHOZATAL

PSZICHOLÓGIÁJA

A RACIONALITÁS KÉRDÉSE

Mi az, ami racionális?

A dolgokat az értékük alapján objektívnak tekintették, emiatt

számszerűsíthető pénzben, ami sorrendet alkothat.

tücsökhangya

Érték: value: v

Utility: hasznosság: u

Normatív elmélet:

A pénz hasznossága nem végtelen, és nem is egyenletesen (lineáris

függvény) változik, hanem függ a pillanatnyi helyzettől (Bernuolli).

objektív

szubjektív

Klasszikus közgazdaságtan:

Objektív (szubsztantív rac.) felfogás mellett

Az ember a saját önérdeke által vezérelt.

Motívuma a hasznosság, profitmaximalizálás.

Az egyéni irracionális viselkedéseket a

„láthatatlan kéz” összképletben kiegyenlíti.

a saját viselkedéssel szolgálja az egyén

legjobban a közérdeket.

a célok állandóak, objektívek

Procedurális racionalitás:

A döntéshozó célja a koherens gondolkodás

a célok természete szubjektív, változó

A szubsztantív racionalitás nem számol az erkölcsi elvekkel.

Értékracionalitás:

a következményektől függetlenül az

ember cselekedetét eszmék,

értékek irányítják

Weber:

Célracionalitás:

a cselekvőt viselkedésének

végeredménye vezérli, arra

törekszik, hogy céljait megvalósítsa

Köz érdekei:

kollektív preferencia nem létezik, csak az egyéniek aggregátuma

(hagyományos felfogás).

a társadalomban léteznek olyan mechanizmusok, melyek az egyéni

preferenciákat társadalmi racionalitássá szervezik.

HELYES ÍTÉLETEKET ALKOTUNK-E A VILÁGRÓL?

A szelektív percepció

Amit észreveszünk a világból, az megszűrt információ. Percepciónk

(észlelésünk) szelektív, azaz egy többnyire nem tudatos válogatás

eredménye. Fontos a dolgok sajátossága, érdekessége: mikor

érdekesebb egy kifli? (+ placebohatás)

A motiváció szerepe a valóság eltorzításában

Bruner és Goodman (pénzérméket mutattak) kísérlete: a

szegény gyerekek sokkal nagyobbnak látták az érmék

méretét, mint a gazdagok. Kartonpapírból kivágott

korongok esetén a különbség eltűnt.

A memória, a sztereotípiák és a sémák szerepe, valamint a kontextus hatása

Az emlékezés során újra összerakjuk az emlékképeket. Ilyenkor viszont

gyakran kiegészülnek az információk a világról tudott dolgokkal.

(közlekedési baleset filmje: koccanás – karambol)

Sztereotípia: az emberek egy csoportjáról vallott nézetek összessége,

amely a csoport tagjainak tulajdonságait tartalmazza.

A kognitív disszonancia

Ha saját gondolataink között ellentmondást találunk, akkor ez

kellemetlen érzéssel tölt el bennünket, s megpróbáljuk ezt kiküszöbölni.

(pl. savanyú a szőlő ; autó vásárlása)

Az okság és az együttes előfordulás megítélése

Puszta együttes előfordulások, pl.: a magasabb emberek súlyosabbak

(pozitív korreláció)

Oksági kapcsolat, pl.: ha jól tanulok, kapok ösztöndíjat

Az előforduló hibák:

Nem vesszük észre a meglévő korrelációt

Az ingerpárok esetén csak a nagyon (kb 80%) magas korrelációt veszik

észre. Főleg akkor jelentkezik, ha nincsenek előzetes elvárásaink az

összefüggésre vonatkozóan. Ha a tapasztalat összefüggést sugall, akkor

már 40%-os korrelációt is felismerik (pl. az idősebbeknek nagyobb

valószínűséggel van botjuk)

Korrelációt látunk ott is, ahol nincs

Kísérlet az ápolónőkkel:

Beteg Nem beteg

Van tünet 37 33

Nincs tünet 17 13

A betegség nem korrelál a tünettel, hiszen 70 esetben van tünet, de csak 37

közöttük a beteg. Mégis, az ápolónők 80%-a összefüggést látott a két

tényező között.

Oksági kapcsolatot tételezünk fel annak hiányában is

Az együttes előfordulás nem jelent oksági kapcsolatot (pl. marihuána és

hasis fogyasztása együtt járhat, de valami harmadik lehet közös ok).

Babonák: csak azt figyelik, amikor a két dolog együtt jár, és negligálják,

mikor csak az egyik, vagy egyik tényező sem szerepel. (fekete macska)

A cáfoló információkra is oda kell figyelni. Mérlegeljük, hogy ítéleteink

mennyiben alapulnak tényeken, és az előzetes elvárásokon; ténylegesen

oksági-e a kapcsolat, vagy pusztán együttes előfordulás.

A VALÓSZÍNŰSÉG NORMATÍV ÉS LEÍRÓ ELMÉLETE

A valószínűség három felfogása

Fontos fogódzó: hova fektessem be a pénzemet? Milyen szakma iránt

lesz kereslet a jövőben?

A normatív szemlélet matematikai-logikai szabályokon alapul. (teljes

eseményrendeszer)

Logikai valószínűségi modell

Egy pakli francia kártya csomagból királyt húzni 1/13 valószínűséggel lehet

(dzsóker nélkül). [zárt eseménysor, szabályokon alapuló logika]

Relatív gyakoriság

A múlt tapasztalatait veszi alapul. Pl. a tüdőrák kialakulását figyeljük meg a

nem dohányosok és a dohányosok között. [sokszor tapasztalt események,

statisztikák]

Személyes hiedelmek

A szakértők más-más statisztikákat használnak fel ítéleteik megalkotásához,

nincs elegendő tapasztalat. (atomerőművek biztonsági standardjai) [új,

egyedi események, hiedelem ezek bekövetkezésére]

A valószínűségi ítéletek természete

A valószínűségi ítéletek kialakítása túl bonyolult,

túl nagy terhet ró az emberre, meghaladja

kognitív képességeit. (Tversky, Kahnemann)

HEURISZTIKÁK

Heurisztika: a torzítások nem véletlenszerű, rendezetlen hibák, hanem

olyan leegyszerűsítő mechanizmusok eredményei, amelyekkel az

emberek a bonyolult feladatokat a maguk számára kezelhetővé teszik.

(Tversky, Kahnemann)

A reprezentativitási heurisztika

Egy esemény (A) milyen kategóriába (B) tartozik, vagy hogy milyen

folyamat hozza létre. Ilyenkor a véleményt az befolyásolja, hogy A

milyen mértékben hasonlít B-re, azaz az egyedi eset mennyiben

reprezentálja a kategóriát. Ha nagy a hasonlóság, akkor nagy

valószínűséget tulajdonítanak a kategóriába tartozásnak. Ez pedig nem

mindig helyes (a bálna emlős, nem hal, pedig a halakra jobban hasonlít)

Az egyetemre négyszer annyi bölcsészhallgató jár, mint ahányan

számítástechnikát tanulnak. Tom W. az egyetem hallgatói közül

véletlenszerűen kiválasztott diák. Intelligens, de nem kreatív. Szereti a

rendet, az érthető és világos rendszereket, amelyekben minden részlet a

helyén van. Írásbeli munkái inkább unalmasak és mechanikusak.

Szívesen verseng, egyébként pedig kerüli a társakkal való kapcsolatokat,

találkozásokat. Kicsit egocentrikus, nem együtt érző, ugyanakkor fejlett

morális érzékkel rendelkezik.

Mit tanul az illető?

• Számítástechnikát

• Bölcsészetet

A kísérleti alanyok többsége (95%) számítástechnikára szavazott. A

válaszolók nem veszik figyelembe, hogy egy véletlen módon kiválasztott

hallgató esetében nagyobb az esély arra, hogy a többséghez tartozik, azaz

bölcsészhallgató.

Miből ered a reprezentativitási heurisztika? (köv.old)

Egy taxi balesetet okozott az éjszaka folyamán. A városban két

taxitársaság van, az egyik kék színű, a másik pedig zöld színű taxikkal jár.

A városban közlekedő taxik 85 százaléka zöld, 15 százaléka kék. A

szemtanú vallomásában kék taxi szerepel. A bíróság megvizsgálta a tanú

látásának megbízhatóságát a baleset körülményei között. A tanú helyes

ítéleteinek aránya 80% volt, 20 százalékban tévedett a taxi színének

azonosításakor.

Mekkora a valószínűsége annak, hogy kék taxi volt a baleset okozója?

80%-nak ítélték a kék taxi valószínűségét a megkérdezettek. A válaszolók

egyedül a tanú megbízhatóságát vették csak figyelembe, a taxik relatív

számát viszont nem. Ez a Bayes-tétel megsértését jelenti. Ennek alapján

csak 41% a kék taxi esélye.

1. Érzéketlenség az események előzetes valószínűségével szemben

2. Mintanagysággal szembeni érzéketlenség

Egy városban két kórház működik: a nagyobban kb. 45, a kisebben kb. 15

gyermek születik naponta. Egy hosszabb periódusban mindkét kórházban

feljegyezték azokat a napokat, amikor jóval több fiú született, mint lány.

Melyik kórházban jegyeztek fel több ilyen napot?

• A nagyobb kórházban

• A kisebb kórházban

• Mindkettőben ugyanannyit

A valószínűségek megítélésekor az emberek figyelmen kívül hagyják, hogy

az eredményt produkáló minta mekkora. A legtöbben egyformának ítélték a

ilyen szempontból a két kórházat. Pedig a nagyobb minta esetében azt

várhatjuk, hogy az 50-50% jobban érvényesül, míg kis minta esetén

valószínűbb az egyenletes eloszlástól való eltérés.

Ha fogadást kötne arra, hogy melyik sorozat jön ki pénzfeldobással (fej

vagy írás), melyikre fogadna?

• F F F F I I

• F I F I I F

Az emberek a második sorozatot valószínűbbnek tartják, mert úgy

gondolják, hogy az 50-50%-nak kell érvényesülnie, azaz a nagy számok

törvénye helyett a kis számok törvényében gondolkodnak. A nagy számok

törvénye egy konkrét eseményre vonatkozóan nem jár semmilyen

következménnyel.

3. A regresszió helytelen értelmezése

A jövőbeni eseményeket a jelen alapján ítéljük meg, és hasonló

tendenciát tételezünk fel a jövőre nézve is.

Normális körülmények között az események egy átlag körül

ingadoznak. Tehát ha valaki nagyon kiemelkedőt ért el, akkor várható

hogy a következőkben rosszabb lesz az eredmény, és fordítva (átlaghoz

való visszatérés).

A hozzáférhetőségi heurisztika

Egyes helyzetekben az emberek az események bekövetkezésének

valószínűségét aszerint ítélik meg, hogy mennyire könnyen tudnak az

adott eseményekre példákat felidézni.

Melyek a gyakoribbak az angol nyelvben,

• az r-el kezdődő

• vagy az r-rel végződő szavak?

Az r-rel kezdődő szavakat gyakoribbnak ítélték a megkérdezettek, pusztán

azért mert jóval több ilyen szó jutott az eszükbe. Ez a torzítás a személyes

tapasztalt gyakoriságon alapszik. (Ha sok ismerősöm belebukott a

vállalkozásába, akkor ezeket veszélyesnek fogom tartani. Ha betörtek a

szomszédba a kamra ablakán át, akkor az ember mindig gondosan be

fogja csukni a saját kamrájának ajtaját, ellenben ha ez a fővárosban

történik, nem leszek elővigyázatosabb.) Ide tartozik az is, hogy milyen

érdekes a hír. Pl. ha egy repülőgép lezuhan, akkor úgy tűnik, h. ez

gyakrabban fordul elő, mint egy hétköznapi baleset.

A rögzítési és kiigazítási heurisztika

A becslések meghozatalakor az emberek olyan kezdőértékből indulnak

ki, amit valamilyen kalkuláció sugall. Ehhez igazítják hozzá a későbbi

becsléseiket, még akkor is ha ez az érték irreleváns a vizsgált probléma

szempontjából.

Konjunktív (összefüggő) események esetén hajlamosak túlbecsülni a

valószínűséget. [90% piros golyót tartalmazó urnából 7 piros golyó

egymás utáni kihúzása]

Diszjunktív (egymástól független) esetben pedig alulbecsülik a

valószínűséget. [10% piros golyót tartalmazó urnából 7 piros egymás

utáni kihúzása]

A visszatekintő torzítás

Amikor egy már megtörtént dologra úgy tekintünk, hogy „nem is

történhetett volna másképp”. (mindig is lehetett tudni, …)

Pl. egy ismerős elválik. Ekkor mindenki sorolni kezdi az erre utaló

jeleket, hogy ennek így kellett történnie, holott ha előre kellett volna

jelezni, nem lettünk volna ilyen biztosak az esemény

bekövetkezésében. (+ Fischhoff, Nixon utazásairól szóló kísérlete)

A túlzott magabiztosság és a kalibráció

Az emberek nem tudják, hogy pontosan mennyit tudnak. Ha úgy

gondolják sokat, akkor megalapozatlanul magabiztosak lesznek. Ha

viszont bizonytalanok, akkor túl sokáig fognak hezitálni, és költségesen

további információkat szereznek be. (általánosan túl magabiztosak)

Lichtenstein és Fischhoff kísérletében gyermekrajzokról kellett

eldönteni, hogy európai, vagy ázsiai gyermek rajzolta. A helyes válaszok

aránya 50% körül mozgott, a személyek mégis 65-70 százalékban

biztosak voltak abban, hogy helyesen válaszoltak.

A vélt és a tényleges tudás közti különbség a legnagyobb akkor volt,

mikor a találatok aránya 50% körül mozgott. 80%-os tudás mellett

helyesen ítélték meg az emberek, hogy mennyit tudnak, azonban efölött

megfordult a tendencia.

Kalibráció: mérőszám, ami a pontosság és a bizonyosság egymásnak

való megfeleltetésére utal. Akkor tökéletesen kalibrált valaki, ha 100

eldöntendő kérdésből 68-ra helyesen válaszol, és bizonyossága

válaszainak helyességében szintén 68%.

A HASZNOSSÁG ÉRTÉKELÉSÉNEK KORLÁTJAI

Az elvárt hasznosság fogalma már tartalmazza: a döntéshozó a

szubjektív hasznosságot és a valószínűségeket összehozza.

A normatív elmélet az elvárt hasznosság mérésére kidolgozott axiómái:

A döntéshozó össze tudja hasonlítani és preferenciája szerint

sorrendbe tudja állítani az alternatívákat (az alternatívák rangsorolása,

összehasonlíthatósága).

A döntéshozó sohasem választ olyan alternatívát, amelynél egy

másik akár csak egy dimenzióban is jobb, míg a többiben ugyanolyan

(dominancia).

A választást csak az alternatívák közötti különbségek befolyásolják,

azaz egyforma tulajdonságokat figyelmen kívül hagyják. (közös

tényezők kiejtése).

Ha B-vel szemben A preferált, és C-vel szemben B, akkor A és C

közül A-t kell választani (tranzitivitás).

A döntéshozót nem befolyásolhatja az alternatívák bemutatásának

módja (invariancia).

A „közös tényezők kiejtése” szabály megsértése

Allais-paradoxon:

X helyzet nyeremény valószínűség

1. Alternatíva 1000 1,00

2. Alternatíva

1000

5000

0

0,89

0,10

0,01

Y helyzet nyeremény valószínűség

3. Alternatíva1000

0

0,11

0,89

4. Alternatíva5000

0

0,10

0,90

Az emberek általában az 1. és a 4. alternatívákat választják.

X választás

10 89 1

1000 1000 1000

10 89 1

5000 1000 0

Y választás

10 89 1

1000 0 1000

10 89 1

5000 0 0

Ellsberg-paradoxon:

X eset 30 60

piros fekete sárga

1. Alternatíva nyereménye 100 0 0

2. Alternatíva nyereménye 0 100 0

Egy urnában 90 golyó van, 30 piros, és 60 ismeretlen arányban

fekete és sárga. Egy golyót lehet húzni:

Y eset 30 60

piros fekete sárga

3. Alternatíva nyereménye 100 0 100

4. Alternatíva nyereménye 0 100 100

A tranzitivitás szabályának megsértése

Amikor autót akarunk venni, és egyenként kínálják kis többletköltséggel

az extrákat (rádió, ABS,…) egyenként mindegyikről úgy tűnik megéri.

Végül sokan mégis az alapfelszereltséget választják.

Az invariancia szabályának megsértése: a preferencia megfordulása

99% esély 4 dollár nyereményre, 1% 1 dollár veszteségre

33% esély 16 dollár nyereményre, 67% 2 dollár veszteségre

1. Választani a párok közül

Az egyszerű választás esetében a nagy valószínűségű játékot preferálták,

a lejátszásánál pedig a magas nyereményű játékot tartották értékesebbnek

(Las Vegasban 44 rulettező fogadóval is végeztek kísérletet, s a

személyek 81%-ánál megfordult a preferencia.). [Lichtenstei, Slovic]

2. Mennyiért adnák el azt a jegyet, mely lehetővé

teszi számukra a játék lejátszását?

ALTERNATÍV DÖNTÉSI MODELLEK

A lehetőségelmélet

A normatív elméletből kiindulva a legkevesebb változtatással eljutni egy

leíró modellig, amely a valóságot legjobban modellezi.

A döntésnél figyelembe vesszük a valószínűségeket és a

hasznosságokat is (összeszorozzuk), azonban a valószínűségeket

eltorzítjuk, a hasznosságot pedig egy referenciaponthoz igazítjuk.

a nagy és kis valószínűségek eltorzítása

a nagyon kis valószínűségek elhanyagolása

a bizonyossági hatás

a hasznosságok referenciaponthoz való igazítása

a nyereség és a veszteség eltérő kezelése, nyereségnél

kockázatkerülés, veszteségnél kockázatkeresés

a keretezési hatás

a birtoklás hatása

a mentális könyvelés

A nagy és kis valószínűségek eltorzítása

A kis valószínűségeket túlzott súllyal, a közepes és a nagy

valószínűségeket pedig túl kis súllyal veszik figyelembe.

Az Allais-paradoxon magyarázata a 0,01 valószínűség

túlértékelése, illetve a 0,89 és 0,9 valószínűségek közötti különbség

alulértékelése.

Egy bizonyos szint alatt a valószínűségeket elhanyagoljuk

Ha egy autóúton 0,00000025 eséllyel lesz valaki baleset áldozata,

akkor általában nem érez indíttatást arra, hogy becsatolja a

biztonsági övét. Ha az egész élet során 0,01 százalék eséllyel

szenvedünk balesetet, akkor a biztonsági öv használatának

szándéka megnő.

A hasznosság referenciaponthoz igazítása

A veszteségeket nagyobbnak értékeljük, mint a megfelelő

nyereségeket. A görbe konvex a nyereségek, és konkáv a

veszteségek tekintetében.

Képzeljük el, hogy egy szokatlan betegség kitörésére számítunk,

ami várhatóan 600 ember halálát okozza. Ennek leküzdésére 2

program létezik. A következő tudományos becslés áll

rendelkezésre:

A 200 ember megmenekül

B 1/3 a valószínűsége, hogy 600 ember megmenekül, és 2/3 hogy

senki sem menekül meg

Itt a többségi választás (72%) kockázatkerülő. A biztosan megmentett

életek lehetősége vonzóbb.

C 400 ember hal meg

D 1/3 a valószínűsége, hogy senki sem hal meg, és 2/3 hogy 600

ember meghal

A többség (78%) kockázatvállaló, 400 ember biztos halála kevésbé

elfogadható, mint a 2/3 esély arra, hogy mindenki meghal.

Nyereség és veszteség eltérő értelmezése

Keretezési hatás

Framing effect: a megfogalmazással

hogyan lehet manipulálni az

embereket. A készpénzfizetés

engedményről beszélni sokkal

pozitívabb hatást vált ki, mint az

átutalás, vagy kártyás fizetés

nehézségeit ecsetelni. (Thaler)

Birtokláshatás

Endownment effect: ha megkérdezik az embereket, mennyiért adnák el

a szüleiktől örökölt festményt, akkor ezt az árat sokkal magasabbra

tartják, mint amennyit ugyanezért a festményért fizetni lennének

hajlandóak. (Thaler)

Mentális könyvelés

„A” úr lottót vásárolt. Az egyikkel 50, a másikkal 25 dollárt nyert. „B” úr vett

egy lottószelvényt, és nyert 75 dollárt.

Ki örül jobban?A:65%, B:18%, egyformán: 17%

„A” úr levelet kapott az adóhatóságtól, amelyben felszólították, hogy

adóhátralék címén fizessen be 100 dollárt. Ugyanaznap még egy levelet

kapott, amelyben még 50 dollárt kértek tőle helyi adó címén. „B” úr levelet

kapott az adóhatóságtól, amelyben 150 dollárt kérnek tőle adóhátralék

címén.

Ki bosszúsabb? A:75%, B:16%, egyformán:8%

A mentális könyvelés azt jelenti, hogy külön-külön könyveljük el a

különböző eseményeket, nem összevonva.

Csomagold külön az egy személynek szánt ajándékokat!

Pl. 1000Ft-os költség esetén érdemesnek tartjuk, hogy 100FT-ot

megspóroljunk (másik üzletet keresünk), de 10.000Ft esetén már

nem tesszük meg az utat ugyanezért a 100Ft-ért.

Pl. Lakástakarékossági számlán pénzt tartanak, de sokkal

drágább hitelt vesznek fel autóvásárlásra, mivel a lakásra szánt

pénzhez nem szabad nyúlni.

Méltányosságnak tulajdonított fontosság

Pl. vendégeket várunk és sört szeretnénk venni, de minden bolt

zárva van. Találunk egy drága éttermet, ahol megvesszük a sört

igen sok pénzért és elvisszük haza. Ha viszont csak egy büfében

adják ugyanolyan drágán a sört, felháborodunk és inkább

lemondunk a sör megvásárlásáról.

ugyanarról az árucikkről van szó, otthon akarjuk elfogyasztani, de

más referenciához viszonyítjuk azt, hogy megéri-e nekünk.

A megbánáselmélet

Nem referenciaponthoz, hanem egy elképzelt állapothoz viszonyítunk.

Pl. örülünk, ha kiderül, hogy jól döntöttünk és megbánjuk döntésünket,

ha kiderül, hogy rosszul választottunk

TÖBBKRITÉRIUMOS DÖNTÉSEK

Kompenzatórikus stratégia: különböző módszerek szerint az emberek

minden egyes dimenzió mentén sorra értékelik az alternatívákat, s így

választják ki a legjobbat.

Nem kompenzatórikus stratégia: a pozitívabb és a gyengébb

tulajdonságok nem kompenzálják egymást. A választás egyszerű

szabályok szerint történik, pl. eleve kizárunk bizonyos értéket el nem

érő alternatívákat (konjunktív szabály) vagy az alternatíváknak csak a

legjobb attribútumát vesszük figyelembe (diszjunktív szabály) vagy a

számunkra legfontosabb dimenzió mentén választjuk a legjobbat

(lexikorgafikus szabály).

A döntések kevéssé konzisztensek, de megfelelnek a kielégítő döntések

kritériumainak.

AZ IDŐ SZEREPE A DÖNTÉSEKBEN

Az időbeni választás leírására diszkontálják az időt. (pl. a holnapi túzok

kevesebbet ér, a holnaputáni pedig még kevesebbet.

A leszámolási ráta szubjektív, és nem állandó. Befolyásoló tényezői

(Herrnstein, Ainsille):

A jutalom nagysága: pl. kis távoli jutalom esetén nem akarunk

várni, nagyobb esetén türelmesebbek vagyunk.

A várakozási idő: ha sokáig kell várni, kevésbé vagyunk

türelmetlenek

Nyereségről vagy veszteségről van-e szó: azonnali nyeremény

fontosabb, mint hogy egy veszteséget el tudjunk halasztani

Türelmesek tudunk lenni, ha pl. a várakozás kellemes izgalmat okoz

hajlandóak vagyunk a jutalmat önként elhalasztani (Loewenstein); ha a

jutalom folyamatosan javul (növekvő bér)

Kettős én szerepe: Odüsszeusz a szirénekkel

Miért takarékoskodunk kevesebbet, mint elhatároztuk? Miért gondoljuk,

hogy a jövőbeni jutalmak kevesebbet fognak érni? Miért nem

azonosulunk a jövőben énünkkel ugyanúgy mint a mostanival?

Önkontroll paradoxon:

ugyanaz az egyén két ellentmondó

dolgot akar egy időben.

Technikák a feszültségek enyhítésére

az önmegtartóztatást önmagában értékesnek lehet feltüntetni

(diétázás, takarékosság)

az önmegtartóztató tevékenység folyamatos nyomon követésével a

deviancia rögtön kimutatható és korrigálható (kalóriák számlálása, heti

költségvetés)

az ösztönzők megváltoztatása (olyan gyógyszer bevétele, amely

mellett az alkohol undort kelt)

a cselekvő lehetőségeinek korlátozása (fogyókúra klinikán fizetni

azért, hogy ne kapjon enni)