DR. BALOGH IMRE EMLÉKPÁLYÁZAT

TALAJSZINT ALATTI ÉPÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK

FELDERÍTÉSE HŐKAMERA ALKALMAZÁSÁVAL.

A BEAVATKOZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEI

Jelige: „hőkamera”

2019.

1

DR. BALOGH IMRE EMLÉKPÁLYÁZAT

TALAJSZINT ALATTI ÉPÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK

FELDERÍTÉSE HŐKAMERA ALKALMAZÁSÁVAL.

A BEAVATKOZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEI

Pályamű

2019

2

Tartalom Bevezető ..................................................................................................................................... 3

Talajszint alatti helyiségek, fogalma, jellemző veszélyei........................................................... 4

Talajszint alatti helyiségek meghatározása ............................................................................. 4

Talajszint alatti helyiségek típusai, funkciói, jellemzői ............................................................. 5

Kialakítása, használat szerinti csoportosítása ......................................................................... 5

Tűzesetetek talajszint alatti létesítményekben ............................................................................ 7

Talajszint alatti tüzek keletkezési okai ................................................................................... 7

Talajszint alatti tüzek veszélyei .............................................................................................. 9

A beavatkozást nehezítő körülmények ................................................................................. 13

A talajszint alatti tüzek felderítését szolgáló eszközök......................................................... 13

Kutatási módszereim, célok ismertetése kiemelten a hőkamera tekintetében .................. 16

Hőkamera általános ismertetése ............................................................................................ 17

A kísérlet gyakorlati tájékozódás hideg füstben, hőkamerával ......................................... 22

Gyakorlati tájékozódás meleg füstben, gőzök gázok jelenlétében, hőkamerával ............. 28

Kísérletek konzekvenciája................................................................................................. 34

Talajszint alatti környezetében történő beavatkozások ............................................................ 35

A bevetendő egység felkészítése, javaslatok, újítások.......................................................... 35

Összefoglalás ............................................................................................................................ 37

3

Bevezető

Az elmúlt években hazánk építészeti struktúrája igen megváltozott. A zsúfolt

városokban a helyhiány egyre nagyobb problémát okoz. A szabad területek

száma csökken a belvárosokban, az egykori zöld területeken mára már

bevásárlóközpont, irodaház, vagy lakópark található. A beépített területek

mentén, a parkolás lehetősége nehezedett. A probléma megoldása érdekében

elindult a talajszint alatti terek kihasználása, az új építésű mélygarázsok, épület

alatti parkolók, talajszint alatti terek kialakítása. Az új építésű épületeknél egyre

többször találkozhatunk ilyen megoldással, hogy az alapterület mértéke miatt

lefelé is építkeznek. A talajszint alatti épületek, helyiségek tüzei az egyik

legnagyobb kihívás a felszámolásban résztvevő tűzoltók számára. A változások

nagyobb kihívást okoznak a megelőzés, beavatkozás terén. Felszerelésem óta

folyamatosan furdalt a gondolat, hogyan lehetne fejleszteni az ilyen jellegű

káreseteknél a felderítést, a bajba jutott személyek mentését, a beavatkozás

hatékonyságát. Az ilyen típusú tüzek rendkívül nagy kockázatot jelenthetnek

nem csak a bent lévő, hanem a mentést oltást végző tűzoltók számára is.

Manapság nem idegen dolog, hogy a rendvédelmi szervek fejlett technikai

eszközöket használnak a hatékony munkavégzés céljából. A legtöbb

tűzoltóságon már találkozhatunk erre a célra kifejlesztett kézi hőkamerákkal,

melyeket, ha készség szintjén tudunk használni, nagyban segítheti munkánkat.

Ezért is fontos, hogy bővítsük tapasztalatinkat ezen a téren.

4

Talajszint alatti helyiségek, fogalma, jellemző veszélyei

Talajszint alatti helyiségek meghatározása

A talajszint alatti helyiségek, építmények meghatározása alatt egy

jogszabályban előírt hosszmértékegység alá eső, a rendezett talajszinttől

számolva, attól eltérően a talaj irányába épített szilárd oldalfalakkal és

födémmel körülhatárolt épületről, épületegységről beszélünk.

„Terepszint alatti építmény olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely

földdel fedve is - a bejárat felőli oldal kivételével - legfeljebb 1,0 m-rel

emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb

bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő

felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a

terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. pince,

támfalgarázs).”[1]:1

„Pinceszint olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény

szintterülete több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó

rendezett terepszint alá.” [1]:3

1. ábra: Modern építésű társasház alagsora

5

„Alagsor olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény

szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó

rendezett terepszint alá. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a

padlószintje bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.”[1]:2

Talajszint alatti helyiségek típusai, funkciói, jellemzői

Kialakítása, használat szerinti csoportosítása

Az ilyen típusú építmények általában lakóépületek, társasházak,

közintézmények, ipari létesítményekké kerülnek kialakításra az építés során. A

családi házak alatt található az úgynevezett szuterén, míg a társasházak esetében

a lakótérhez vagy a lakásokhoz tartozó kisebb tárolók, esetleg egy vagy

kétszemélyes gépjárműtároló. A belvárosok tekintetében a talajszint alatti

építmények teremgarázs, illetve különálló mélygarázs funkciót látnak el. A

közösségi és közcélú intézményeknek, oktatási és sportintézményeknek, gyógy

és rehabilitációs intézményeknek, közfeladatot ellátó létesítményeknek a

talajszint alatti helyiségeik általában közműalagutak, különböző raktárak,

esetenként irattárak lehetnek. Található még belvárosi vendéglátó egységeknek,

pincészeteknek is földalatti kisebb- nagyobb helyiségei. Közlekedési eszközök

vonatkozásában a kötöttpályás járművek közül a metró alagutak és a hozzájuk

kapcsolódó állomások és kiszolgáló építményeik találhatóak talajszint alatt.

Ipari létesítmények esetében talajszint alatt az árufeltöltést biztosító helyiségek,

alapanyag vagy késztermékraktárak találhatóak, de nem egy esetben

találkozhatunk kutató központtal is, mely a talajszint alatt került kialakítása. A

funkcióknál még meg kell említeni a védelmi célú építményeket, az irányító-

koordináló központokat, mint a Budapesti Rendőr Főkapitányság ügyelete.

Kivitelezésük szerint léteznek egy vagy többszintes formában, azonban a

többszintes kialakítással legtöbbször csak a társasházi, közösségi és közcélú

6

intézmények vagy ipari kiviteleknél találkozhatunk. A használatban lévő

épületek létesítmények tekintetében jogszabály írja elő a tűzveszélyességi

fokozatban meghatározottak alapján a védelmi szintet, azonban vannak olyan

helyzetek, amikor még egy nem működő éppen épülő, esetleg romos vagy

bontás alatt álló épületben keletkezik a tűz. Az ilyen esetekben nem

számíthatunk az előírt védelmi szintben meghatározottakra, ezáltal az előírt

tűzvédelmi berendezés vagy berendezések működőképességére.

Nagyon fontos tényező még az alapterület. Megfigyelhető, hogy míg a

családi házak alá épített helyiségek nem túl részletes, viszonylag egyszerűbb

kivitelűek, ezzel ellentétben, egy társasház alagsori helyiségei már sokkal

nagyobb, bonyolultabb kialakításúak. Az ipari létesítményekre is a nagyobb

alapterület a jellemző, ahol többek között anyagtárolást végeznek, azonban itt is

találkozhatunk bonyolultabb kialakítással, mint például talajszint alatti

közműalagút rendszerrel.

2. ábra: Közműalagút a pécsi erőműben

7

3. ábra: Pécs kertvárosában társasház alatti mélygarázs

Tűzesetetek talajszint alatti létesítményekben

Talajszint alatti tüzek keletkezési okai

A tűzestek keletkezési okai statisztika alapján legtöbbször az emberi

gondatlanságra vezethetőek vissza. Ezeknél a tűzeseteknél kevésbé találkozunk

szándékos tűzokozással, mint keletkezési okkal. Az emberi gondatlanságnak

számos esetével találkoztam már a munkám végzése során. A berendezések,

gépek, hálózatok időszakos felülvizsgálata, karbantartásának hiánya okozhat

hibát, de sokszor találkozhatunk tárolási szabályok figyelmen kívül hagyása

miatt történt tűzesetekkel. A leggyakoribb keletkezési okok közé sorolható az

elektromos energia.

„Napjainkban, a legszélesebb körben elterjedt, legváltozatosabb módon

hasznosított energiahordozó az elektromos energia. Elmondható, hogy az ipari

alkalmazásokon kívül gyakorlatilag majdnem minden háztartásban többféle

célra, számos elektromos eszközt, berendezést használnak országszerte. Nem

8

csoda hát, ha az egyik leggyakrabban előforduló keletkezési ok az elektromos

energia”. [2]

Az elektromos hálózatok azonban számos kockázatot rejtenek, ha nem a

kellő módon vannak tervezve, kivitelezve, időszakosan felülvizsgálva. A hálózat

túlterhelése gyakran vezet tűz kialakulásához.

Az esetek egyes típusai

Az elektromos kábelek túlterhelése, a nem megfelelően tervezett és

kialakított hálózat, vagy a biztonsági berendezések szándékos vagy gondatlan

áthidalása, kiiktatása jelentős kockázatot hordoznak.

Nagy átmeneti ellenállás

„Az elektromos energián belül gyakorlatilag a leggyakrabban előforduló

keletkezési ok a nagy átmeneti ellenállás. Ez a probléma minden esetben két,

vagy több villamos szempontból értelmezett vezetőanyag érintkezési pontjainál,

csatlakoztatási felületeinél alakult ki.”[2]

Rövidzárlat, villamos ív

„Ebben az esetben a villamos ívet, mint keletkezési okot rövidzárlati ívként

kell értelmezni. Ez általában azt jelenti, hogy az áramkör nem egy fogyasztón

keresztül, hanem közvetlenül záródik villamos ív formájában az ellentétes

potenciálpárhoz, azaz egy másik potenciál-különbséggel rendelkező áramköri

ponthoz”. [2]

Elektromos szikra

„Az elektromos szikra a gyakorlatban villamos ívet takar. Az „elektromos

szikrát“ mint jelenséget több irányból is meg lehet közelíteni (pl. statikus

feltöltődés, stb.). A mi esetünkben ez a kifejezés; – a villamos áram mechanikus

kapcsolására szolgáló különböző eszközök; kapcsolók, jelfogók, (relék),

kontaktotok, stb. ki - és bekapcsoláskor létrejövő, – továbbá szénkefés és más

9

csúszóérintkezős motorok, vagy egyéb eszközök, berendezések érintkezői között

keletkező villamos ívet jelenti”. [2]

Számos esetben találkozhatunk gázhálózatok, továbbá felhasznált vagy tárolt

gázpalack által okozott tűzzel, esetleg robbanással.

Az ilyen típusú tüzek okozója legtöbb esetben a rendszerben fellépő hiba,

anyagfáradás, rongálás, gázüzemű gépjármű illegális töltése, melyek

következtében a környező légtérben a robbanáshoz szükséges gáz-levegő elegy

ki tud alakulni, majd megfelelő gyújtóforrás következtében a folyamat egy

kinetikus égés keretében zajlik le. Ezt a folyamatot nevezzük kémiai

robbanásnak.

Kémiai robbanás

„Kémiai robbanás egy rendkívül gyorsan lezajlódó égési folyamat, amelynek

során az anyag kémiai bomláson megy keresztül. A normál értelemben vett

esetek alkalmával (nem robbanó - és pirotechnikai anyagok) különböző

szerkezeti minőségű, és halmazállapotú anyagok; – gázok, – gőzök, – permetek,

– porok, – vagy ezek hibrid keverékei a környezeti levegővel keveredve alkotnak

robbanóképes elegyet.”[2]

Talajszint alatti tüzek veszélyei

A talajszint alatti tüzeknél történő beavatkozás az egyik legnagyobb kihívás

a tűzoltásban résztvevők számára. A megközelítésüket sok esetben az

elhelyezkedésük teszik bonyolulttá. A talajszint alatti helyiségek korábban már

említett bonyolult kialakításuk, labirintusos szerkezetük nagyban megnehezítik a

tájékozódást. További nehezítő körülmény a helyismeret hiánya a felderítés

során.

10

Tűz miatt adódó veszélyforrások

A tűz következtében felszabaduló energia a hő és füstelvezető hiányában

nem vagy csak nehezen tudnak távozni a tűzzel közvetlenül vagy közvetve

érintett helyiségekből. A bent lévő hősugárzást a falak és a födém átveszi, majd

visszasugározzák a térbe. Ez a hőhatás nagy megterhelést jelent a beavatkozók

számára. Tapasztalatom alapján még a kiváló kondícióban lévő tűzoltók

szervezetére is rendkívül megterhelően hat a beavatkozás során kialakult extrém

hőhatás. A megterhelt állapot során a szervezet rendkívül gyorsan kimerül,

ezáltal a légzőkészülékből rendelkezésre álló levegőt gyorsabban elfogyasztja a

kimerült szervezet. A zárt terekbe való behatoláskor a nyílászárók nyitásával

friss levegőt juttatunk az adott helyiségbe, melynek következtében az égéshez

szükséges oxigén bejut az addig oxigénhiányos légtérbe, melynek következtében

a nyitás irányába szúróláng alakulhat ki.

A keletkező égéstermékből adódó veszélyek

A tűz kísérőjelenségei miatt kialakuló égési gázok, az oltás során keletkező

gőz feltölthetik a helyiséget, helyiségeket. A sűrű füstben, gőzben való

tájékozódás nehezíti a bent rekedt személyek felkutatását és a tűz oltását. A

szellőztetést legtöbbször a talajszint alatti kialakításból adódóan a nyílászárók

hiánya nehezítheti. Amennyiben nincs kiépített hő és füstelvezető, az

elvezetéshez mobil ventillátorok, füstelvezetők szükségesek. A keletkező

égéstermékek toxikus hatásuk révén igen mérgezőek az emberi szervezetre. A

szerves anyagok égése során különböző veszélyes gázok szabadulnak fel, amik a

környezetbe jutnak. Ide sorolandók a cellulóz tartalmú anyagok, a

szövetanyagok, éghető folyadékok, amelyek leggyakoribb összetevője a szén, a

hidrogén és a kén. A fojtó, mérgező gázok a légzőszerven keresztül bejutnak a

11

szervezetbe, kifejtik toxikus hatásukat, ezáltal mérgezést okoznak, gyakran

halálhoz vezetnek. A leggyakoribb gázok a szénmonoxid (CO), széndioxid

(CO2), hidrogén-cianid (HCN), hidrogén-klorid (HCL), nitrogén-oxid (NO).

Termékek Anyagok Égéskor felszabaduló gázok

Bútorok, fűrészáruk Fa szénmonoxid, széndioxid

Újságok, kartonok Papír szénmonoxid, széndioxid

Padlók, csővezetékek PVC szénmonoxid, széndioxid, hidrogén klorid

Szigetelők, matracok Poliuretán szénmonoxid, széndioxid, hidrogén-cianid,

nitrogén-oxid

Benzin, gázolaj Szénhidrogének szénmonoxid, széndioxid

Műanyag elemek,

bútorok Polietilén szénmonoxid, széndioxid

Olajok, zsírok Zsíros anyagok szénmonoxid, széndioxid

Tömítők, autógumik Gumi szénmonoxid, széndioxid

4. ábra: Különböző anyagok égése során keletkező mérgező gázok

A fenti táblázatban szereplő gázok az egészségkárosító hatásuk révén kivétel

nélkül mérgezőek lehetnek, mely függ a szervezetet érő behatás idejétől, a

mérgező gázok koncentrációjától, illetve a belélegzett mennyiségtől is. A zárt

térben keletkezett tüzek során a mérgező gázok közül a legtöbb esetben

szénmonoxid, mint tökéletlen égéstermék és széndioxid, mint a tökéletes

égéstermék fordul elő.

Szénmonoxid (CO)

A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkező gáz. A legnagyobb

veszélye, hogy színtelen, szagtalan, ugyanakkor erősebben kötődik a vér

hemoglobinjához, mint az oxigén, így telíti a vér molekulákat ezáltal

megakadályozza az oxigénszállítást. Alacsony koncentrációban is mérgező. [3]

12

Széndioxid (CO2)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz. Ha a belélegzett levegő a

normál koncentráció többszörösét (néhány %-ot) tartalmazza szén-dioxidból,

akkor azt enyhén savanykásnak érezzük, ez a koncentráció azonban már

veszélyes, mert fulladást okozhat. [4]

Hidrogén-cianid (HCN)

Szintelen, (keserűmandulára hasonlító) szúrós szagú gáz. A szervezetre

erősen mérgező hatású, már kis mértékben belélegezve fulladást, halált okozhat,

légzőszerveket károsítja, megakadályozza az oxigén szervezetbe jutását. [5]

A tanulmányok, kutatások alapján általánosan megállapítható, hogy az

anyagok égése során a keletkező füst színe eltérő. Az anyagok egy időben és

térben való égése során a keletkező füst annak arányában összekeveredve fordul

elő, így abból az adott anyagra már csak nehezen lehet következtetni.

A füst

„Füstnek a gáznemű közegben lévő nagyon kicsi szilárd részecskék

eloszlását nevezzük. Ezek a szilárd részecskék átmérője 10-6 és 10-8 m között

ingadozik. A nagyobb átmérőjű részecskék korom és hamu formájában kiválnak

a füstgázokból. A különböző anyagok égésénél keletkező füstgázok azonban nem

csupán összetételekben különböznek egymástól, hanem színűk és szaguk is más.

A füstgázok szaga az égő anyag összetételétől függ és a tökéletlen égés

termékeiből származik. Így a selyem, gyapjú, gumi, bőr égésénél keletkező füst

kellemetlen, szúrós szagú és maróan hat a szem és a légutak

nyálkahártyáira.”[6]

13

Jellegzetes füst színek

A fa alapanyagú cellulóz tartalmú anyagok általában szürkés füstöt

bocsátanak ki.

A szénhidrogének füstje sűrű és fekete.

A gumi füstje fekete, kiterjedt égésnél erősen pernyéződő, átlátszatlan, ami

megnehezíti a tájékozódást és a haladást.

Az egyéb műanyagok füstjének színe a fehértől (polietilén, polip-ropilén,

poliamid) a feketéig nagy mennyiségű füstöt ad.

A poliészter kisebb mennyiségű fekete füsttel ég.

A beavatkozást nehezítő körülmények

A legnehezebb feladat a keletkező füstben való tájékozódás, ezáltal a

szervezetre ható pszichikai behatások. Az ember alapvetően érzékszerveivel

tájékozódik, ezért ha egy adott szituációban, sötétben, füstben próbálunk

tájékozódni, azt vesszük észre, hogy a tájékozódásunk nehézkes, ami kihat a

szervezetünkre, szokatlan helyzet áll elő, amit sok ember nehezen él meg. Az

érzékszerveink közül egy vagy több tompulása vagy teljes elvesztése egy adott

helyzetben a tájékozódást hátráltathatja, melynek során a szervezetnek nagyobb

energia szükséges, ezáltal hamarabb fárad pszichikailag és fizikailag egyaránt.

A talajszint alatti tüzek felderítését szolgáló eszközök

A talajszint alatti tüzeknél a beavatkozói állomány védőeszközeit a

következők szerint csoportosítanám: Az első szempont a beavatkozást biztosító

14

eszközök. Elengedhetetlen a légzésvédelmet biztosító eszköz, mely a

beavatkozó tűzoltóknál a sűrített levegős, zárt rendszerű légzőkészülék. Előírás

még a kötéllel való biztosítás a talajszint alatti beavatkozásoknál.

A következő szempont az elősegítő eszközök. A keletkező füstben

tájékozódást elősegítő eszközökkel kell megoldani a beavatkozást. Külön kell

vennünk az elsegítő és a biztosító eszközöket. Az elősegítő eszközöket csak a

másodlagos szempont alapján alkalmazzuk. A biztosító eszközök egy

beavatkozás során elengedhetetlenek, hiszen ezek biztosítják a munkánkat.

Tehát a tájékozódást elősegítő eszközök prioritás alapján csak másodlagos

szempontban vehetők figyelembe, a káresetek során inkább csak elősegítik a

beavatkozást. Felmerülhet olyan eset, ahol egy zárt térben kis mértékben van

csak füst, még jók a látási viszonyok, a tűzoltásvezető akkor sem dönthet úgy,

hogy nem kell légzésvédő készülék vagy kötélbiztosítás. Tehát a biztosító

eszközöket objektív alapon minden esetben, míg a tájékozódást segítő

eszközöket szubjektív alapon esettől függően, azonban legtöbbször

párhuzamosan a biztosító eszközökkel együtt szabad csak használni.

15

Egyes biztosító eszközök

5. ábra: 30 méteres mentőkötél

6. ábra: Mászóöv bontóbaltával

Elősegítő eszközök

Ide sorolandók az egyes rendszeresített fényjelző berendezések, lámpák,

kommunikációs eszközök, hőkamerák, valamint az olyan típusú

16

légzőkészülékek, melyek rendelkeznek „bodyguard” rendszerrel és a Merlin

tábla.

7. ábra: Vulcan és Survivor lámpák

Kutatási módszereim, célok ismertetése kiemelten a hőkamera tekintetében

Kutatásomat a talajszint alatti helységekben bekövetkezett tűzesetek

szimulációjával végeztem. Azt próbáltam vizsgálni milyen helyzetek lépnek fel

egy káreset alkalmával és mi az, ami leggyakrabban előforduló hátráltató

körülmény. A vizsgálatok során végigmentem az egyes szituációkban milyen

eszközök segíthetik a beavatkozást. A kutatásom során a hőkamerával való

tájékozódási lehetőséget vettem figyelembe. A vizsgálatok alkalmával a

hőkamera felhasználhatóságát tanulmányoztam a talajszint alatti helységekben

keletkezett tüzek esetén. A kamerák általános elméleti működését, gyakorlati

használatát tanulmányoztam. A hőkamerák elméleti ismeretének kutatásával az

eszköz működésének feltételeit figyeltem meg, míg a gyakorlati elemzés során

elsősorban az eszközzel füstben, gőzzel teli zárt térben, talajszint alatti

építményben való tájékozódás lehetőségét kutattam. A használat során az eszköz

használhatóságának határait vizsgáltam. A célom ezzel a tűzoltói beavatkozások

során a hőkamerák ismeretének növelése, a tájékozódás fejlesztése volt.

17

Hőkamera általános ismertetése

A hőkamerák működési elve szerint az infravörös sugárzás szűrésén

alapulnak. Az ilyen típusú kamerákat az infravörös sugár érzékelésére alkották,

mely az emberi szemnek láthatatlan. A sugárzás hullámhosszából adódóan

rezgése miatt egy olyan színtartományba esik, amit az emberi látószerv nem

érzékel. A természetben az egyes tárgyak közeli infrasugárzását a bőrfelületen

érzékeljük, amit hősugárzás formájában érzékelhetünk.

8. ábra: Látható fénytartomány

A hőkamerák kifejezetten erre a célra kifejlesztett eszközök, melyeknek

használata során egyes tárgyak infrasugárzás kibocsátása mérhetővé válik

bizonyos távolságból, az eszköz szempontjából meghatározott körülmények

között. Az eszköz felépítése szempontjából fontos megjegyezni a normál

képfelvevős kamerákkal ellentétben a lencse anyagát. A hőkamerák lencséi

germániumból készülnek, ami azért fontos, mert a nem erre a célra gyártott

kamerák általában üveg lencsével rendelkeznek. Ebben az esetben a kamera

funkciójának ellehetetlenítését jelentené, mivel az infravörös sugár nem jut át az

18

üvegen. A germánium tiszta állapotban előállítva szürkés-fehér rideg fém. Az

integrált áramkörök félvezető alapanyagát gyakran szilíciummal keverik.[7]

9. ábra: A hőkamera általános felépítése

A lencse

A lencsét germániumból készítik, mert az infrasugár nem tud keresztüljutni

az üvegen. Speciális szenzorral és optikával van ellátva, hogy képes legyen az

infravörös és a hő tartományban is látni. A készülékek fix fókusszal

rendelkeznek, melyek hatótávolsága 1 métertől a végtelenig terjednek. A két

érték között lévő tárgyak ezáltal mindig fókuszban lesznek. Az, hogy milyen

messziről látható egy tárgy függ a távolságtól és az azt körülvevő környezettől.

Az a tárgy, ami nagy hőmérséklettel rendelkezik, messzebbről is jobban

kivehető. [8]

19

Felbontás

Többféle felbontásról beszélhetünk. Először is magának a jelfogónak, a

boométernek, vagyis a képérzékelőnek a paramétere. Más néven a hőkamera

érzékelőjének a felbontása. Ez egy pixelben megadott érték, mely megmutatja,

hogy hány képpontból rakja össze a képét a hőkamera. Az érzékelő téglalap

alakú, ez az adat egy szorzat képében jelenik meg. Minél nagyobb a szorzat

értéke, annál nagyobb a felbontás, annál részletesebb a kép. Léteznek kisebb

(160x120 pixel, 210x180 pixel) és nagyobb felbontású (320x240 pixel,

384x288 pixel) változatok. [9] [10]

„A biztonságtechnikai kamerákban egy „mikrobolométer” elnevezésű

hőérzékelő elemet használunk, amely valójában speciálisan a hőkamerák

számára kialakított bolométer. Az alapanyag a leggyakrabban a VO-háló

(vanádium-oxid) vagy amorf szilikon. Az igényes biztonságtechnikai

alkalmazások esetében a vanádium-oxid elektronikai szempontból igen kedvező,

mivel a számunkra legtöbbet használt hullámhosszúságú tartományban a

vanádium-oxid jól mérhetően változtatja az elektromos ellenállását. Ez az érték

100 kΩ nagyságú, amely jól kihasználható különböző mérőáramkörök

készítésekor.” [11]

A kijelző

A kijelző másik nevén a monitor, amelyen a hőkamera megjeleníti

számunkra a képet. Akárcsak a felbontásnál itt is pixelben adják meg

paramétereit. Itt is igaz, hogy minél nagyobb a pixelszám, annál nagyobb a

felbontás, azaz részletgazdagabb és szebb a kép. A kijelzőknek két alaptípusával

találkozhatunk a modern hőkameráknál: LCD vagy OLED. Az OLED kijelzők

sokkal nagyobb felbontásúak, részletgazdagabb képet mutatnak, kevesebbet

fogyasztanak. [12]

20

10. ábra: Hőkamerák felhasználási terültének alakulása

Működési elv

A tárgyak a nem látható tartományban elektromágneses sugarakat

bocsátanak ki, az érzékelők villamos jelekké alakítják ezeket a sugarakat, az

elektronika digitális jellé alakítja a villamos jeleket, a digitális értékekhez

látható színeket rendel, és a színeket megjeleníti.

A következő fontos alkatrész a kamera érzékelője. Ez határozza meg az

eszköz érzékenységét, azt, hogy a vizsgált elemek közötti eltérő infrasugárzás

mértékét milyen élesen tudja érzékelni. Minél nagyobb ez a felbontási szám

annál élesebb képet kapunk majd a kijelzőn

Alkalmazási korlátok

A hőkamera nem képes üvegen vagy vízen keresztül képet közvetíteni. A

csillogó és sima felületek visszaverik a hősugárzást. Minél nagyobb a mért

objektumtól való távolság, annál nagyobb a tartomány, amelyben a

hőmérsékletet méri és az egyes objektumokra vonatkozó hőmérsékletadatok

kevésbé lesznek pontosak.

21

11. ábra: Scott légző álarc integrált hőkamerával

Az innovatív technológiák közül megemlíteném a Scott légző álarcba

integrálható hőkamerát. Ez a hőkamera a tűzoltók közül akár minden egyes

beavatkozó számára elérhetővé válhat és biztonságot nyújthat a talajszint alatti

zárt terekben való tűzoltás és tájékozódás során, továbbá elősegítheti az eltűnt

személyek felkutatását. Az álarc úgy van kialakítva, hogy integrálható a hozzá

gyártott rendszer. A hőkamerát két részre osztotta a gyártó. A vevő egysége, ami

az érzékelő, a kameraházzal az álarcon kívül van, míg a kijelző belül. Ezen a

képen lehet látni a kamera által érzékelt tárgyakat. Az információs kapcsolódást

az elemek között vezeték nélküli kapcsolattal (bluetooth) oldották meg. A

tűzoltóságoknál használt hőkamerák jól szerepeltek a tűzesetetek során, viszont

a robosztus kialakítás miatt nehezen viselhetőek. Ez az új eszköz fontos

tulajdonsága, hogy folyamatosan rendelkezésünkre áll anélkül, hogy szabad

kezet kellene biztosítania a tűzoltónak, aki használni szeretné. Tapasztalatom

alapján zavaró körülmény sok esetben, ha a hőkamera a nyakba van akasztva,

továbbá az eszköz sérülésének kockázata is nő, ha kézben vagy nyakban hordva

használjuk.

22

12. ábra: Az álarcba beépített kamera kijelzője

A kísérlet gyakorlati tájékozódás hideg füstben, hőkamerával

A kutatásokkal azt vizsgáltam, hogy a hőkamera használata során milyen

határok lépnek fel hideg füstben. A kísérlet során egy 48 m2 alapterületű, 8x6

méteres helyiségben tűz által keletkezett füstöt imitáltunk sötétben, melyet egy

nagy teljesítményű elektromos füstgéppel, valamint erre a célra gyártott

füstanyag használatával sikerült megvalósítani. A vizsgálat során kettő

hőkamerát használtam. Az egyik a tűzoltóságok által rendszeresített Dräger UCF

9000 típusú, a másik egy vadászati célra kialakított, ugyanolyan

kamerafelbontással rendelkező eszköz. A teljes vizsgálat közel egy órán át

tartott. A helyiségben 20 oC volt. A vizsgálatot szakaszokra bontottam, külön

írtam le a tapasztalataim. Az első szakaszban a helyiség füsttel való folyamatos

telítettsége közben a kamerák tájékozódásra való lehetőségeit figyeltem meg. A

kamerák mindkét esetben standard (alapfunkcióban) voltak. A füstgép négyszer,

körülbelül 5 percig működött, ezt az időszakot a gép fűtőszálának automatikus

felfűtése szakította meg, ami esetenként szintén 8-10 percig tartott. Az első

23

működés során a füstképződés minimális volt, egy tűzhelyen felejtett étel

füstjének esetére hasonlított. A kamerákra ekkor még nem volt szükség, mert

még mindent tisztán láttunk a helyiségben a tűzoltóságoknál használt Survivor

lámpa segítségével.

13. ábra: Kísérlet hideg füstben 1.

A másodig működés során a helységben még mindig láttunk a lámpa

segítségével, viszont már voltak olyan területek ahol a lámpa fényében nagy volt

a füst, azonban ekkor is még elegendő volt a lámpa használata. A hőkamerák

képén megfigyelhető volt a folyamat, látszott a füstgépből kiáramló tömény füst,

amit kis mértékben világosabban ábrázolt.

24

14. ábra: Kísérlet hideg füstben 2.

15. ábra: Kísérlet hideg füstben 3.

A harmadik alkalommal a füstképződés már nagy volt, a látótávolság a

befüstölés végére 1 méterre csökkent. A lámpa használata már nem volt

elegendő a tájékozódásra. A kamerák képét vizsgálva azt tapasztaltam, hogy a

füst nem akadályozta a készülékek érzékelő rendszerét, teljesen tisztán ki

lehetett venni az ellenkező oldalon tőlem 8 méterre álló embert, aki a mentendő

személyt szimulálta. Tisztán kivehető volt a teljes alakja, a helyiség minden

oldala, illetve a benne elhelyezett bútorok is.

25

16. ábra: Kísérlet hideg füstben 4.

Az utolsó, a negyedik füstölés után a helyiségben 30cm–es látótávolság volt

tapasztalható, a hőkamera előtt 3 méterre lévő lámpa fénye ugyan kissé

megvilágította a füstöt fehéren, azonban tájékozódásra alkalmatlan volt.

Tájékozódni már csak a kamerák képével tudtam. A helyiség átvizsgálását

annak körbejárásával végeztem. A kiindulási pontról tisztán látszott a kollégám

(a mentendő személy), a füst semennyire nem befolyásolta, ugyanúgy kivehető

volt, mint az első alkalommal. A vizsgálatot tovább folytattam ekkor statikus

irányból dinamikus irányba. A helyváltoztatás közben folyamatosan próbáltam

tájékozódni a kamera képe alapján.

26

17. ábra: Tárgyak ábrázolása standard alap üzemmódban

A berendezési tárgyak, dobozok, labda a határoló falak jól kivehetőek voltak

a képernyőn. Az átvizsgálás során azt figyeltem meg, hogy nem lehet a valós

távolságot meghatározni a képernyőt figyelve, emiatt szükséges volt a

biztonságos előrehaladás érdekében a szabadon lévő kezemmel folyamatosan az

előttem lévő teret pásztázni. A helyiség átvizsgálása során a tárgyak

vizsgálatánál azt tapasztaltam, hogy az eltérő anyagok, mint a fémek és a

műanyagok különböző képen ábrázolódnak a kamerán, ez attól függ, hogy az

anyagok milyen mértékben képesek felvenni a környezet hőmérsékletét. A 20 oC

és 30 oC hőmérsékletű és az ettől pozitív irányba eltérő hőmérsékletű tárgyak

világosabb árnyalata szinte világít, míg az alacsonyabb hőmérsékletű tárgyak

sötétebb, feketés színűek a kijelzőn.

27

A kutatás során ezen kívül észrevettem, hogy a füstgép hálózati csatlakozója

feltűnően világos, jól kivehető volt a kijelzőn, ami tapintásra nem volt meleg.

Ezt a megfigyelést a későbbiekben a kutatás második részében kifejtem. A

füstgép által létrehozott füst nem befolyásolja a kamerák infravörös érzékelőjét.

18. ábra: 400V elektromos vezetékek képe a hőkamerán

28

Gyakorlati tájékozódás meleg füstben, gőzök gázok jelenlétében,

hőkamerával

19. ábra: A/1 laktanya főépülete Pécsett

A vizsgálatot a volt 101. számú Zrínyi Miklós laktanya főépületében a

mínusz 1. szinten található volt ruharaktárban végeztem. Az épület vasbeton

szerkezetű, oldalfalait kisméretű tégla borítja. A helyiség téglalap alakú 10

méter x 30 méteres, 300 négyzetméter alapterületű. A volt raktárnak két bejárata

van, ablakai nincsenek, illetve semmilyen mesterséges légutánpótlás nincs

kialakítva. A két bejárata normál ajtó méretűek és mindkettő szimmetrikusan

helyezkedik el a rövidebb oldalon. A be- és kijáratok az épület É-i és D-i

lépcsőházába vezetnek. A helyiségben valós tüzet gyújtottunk. A vizsgált

helységben két kupacban, egymástól 10 méter távolságban elhelyezett 4m2

területen és 1 méter magasan összehordva fa bútorlapok, matrac, műanyag

berendezési tárgyak lettek begyújtva benzin segítségével.

29

20. ábra: A -1. szinten található volt raktárhelyiség, a tűzgyújtás után.

A kísérlet alkalmával az éghető anyagok kétszer lettek begyújtva. Az egyik

esetben az oltás Ne-Pi-Ro gyorsbeavatkozó sugárral, a másik esetben osztott

„C” sugárral lett végrehajtva. A kísérletek vizsgálatát ebben az esetben is két

részre osztottam. Az első részben az első tűzgyújtás utáni füstképződést

vizsgáltam folyamatosan a Dräger hőkamera kijelzőjén, amit „Standard”, azaz

alap üzemmódban használtam. Az éghető anyagok meggyújtása után 3-4 perccel

már észlelhető volt a füst szivárgása a lépcsőházak felől, ami ekkor szürkés

színű volt. Az anyagok begyújtása után 10-15 perccel, a tűzoltási csoport

tagjaival mentem le az égő szintre. A füstképződés igen intenzív volt. A füst

színe erősen feketés színben terjedt kifelé. A füsthatár a földszinten a lépcsőházi

lejáratnál volt. A légzésvédelmi eszköz használatára már ekkor szükség volt. A

látási viszonyok már a lejáratnál megnehezítették a közlekedést. Az egységgel

kötél biztosítása mellett, gyorsbeavatkozó sugár fedezetével hatolt le a -1.

szinten található helyiségbe. A füsthatártól már használtam a hőkamerát, amivel

nehézségek nélkül haladtam lefelé, de a csoportot nem hagytam el. A helyiség

bejáratánál akkora füst volt, hogy a Survivor lámpa használatával már nem

tudtunk tájékozódni, azonban a hőkamerával a helyiség teljes egészében látható

30

volt. A tűz pontos helye jól kivehető volt, továbbá az is, hogy a tűz átterjed az

éghető anyagok teljes egészére. Kifejlett tűz volt tapasztalható. A helyiség

bejáratánál már érezhető volt a hőterhelés, amit már az épület falazata sugárzott

vissza. A tűzfészek hőmérséklete a kamera alapján ekkor 670-680 oC volt. A

vizsgálatok során az egység mozgását is megfigyeltem. A sűrű szürkésfekete

füst teljesen telítődött a helyiségben.

21. ábra A tömlő a felmelegedett térben a segédsugárvezetőnél

A sugárvezető és a segéd sugárvezető a fal mentén guggolva haladva

közelítették meg a helyszínt. A kapott feladatuk csak a tűzoltás volt. A tűzfészek

felé haladva kevés víz kijuttatásával próbálták behatárolni a tűzfészek pontos

helyét. A használt hőkamera képén mindent pontosan láttam. Ekkor a

beavatkozást még nem segítettem, mivel mértem az időt az oltás megkezdéséig.

Az oltás megkezdésekor a tűz fészke a hőkamera alapján közel 800 oC volt. Az

oltás során a gyorsbeavatkozó sugár szórtan, szakaszosan működött. Az oltás

körülbelül 10 percig tartott, ekkor a lánggal való égés megszűnt. Az egységnek

vissza kellet vonulnia mivel a keletkező gőz igen nagy volt. A vizsgálat során

31

nem befolyásolta semmi a hőkamerával való tájékozódás lehetőségét. A

gyorssugár jó tájékozódási pont volt a kamera képén, amíg be nem értünk a

hőterhelésnek kitett térbe. Ott a gyorsbeavatkozó sugár standard alaphelyzetben

nézve fehéresen, élesen elkülönült a környezetétől.

22. ábra: Tömlő hideg térben a hőkamera képén

Amikor beértünk a helyiségbe, ahol a tűz volt a tömlő sötéten, feketés

színnel ábrázolódott, azonban ekkor is jól kivehető, tájékozódásra alkalmas volt.

Az egységnek az oltás megkezdéséig közel 15 percre volt szüksége a sugár

szerelésétől kezdve. A tűz fészkéig vezető út a gépjárműfecskendőtől mintegy

80 méterre volt, aminek az utolsó 30 méterét zárt térben füsttel telített részben

kellett megtenniük.

A második részben a tűz oltására osztott sugár került megszerelésre. A

tűzoltásban részvevők szintén, csak tűzoltási feladatot kaptak. A második rakás

begyújtása után 10 perccel megtörtént az alapvezeték szerelése. A helyiség

ekkor a másik lépcsőházon keresztül az északi bejáraton át lett megközelítve. A

füsthatár a földszinten a lépcsőházi lejáratnál volt. Az osztó itt lett elhelyezve a

32

füsthatáron kívül. Az egységgel légzésvédelem mellett lehatoltunk. A hőkamerát

folyamatosan használtam a tájékozódásra. A helyiséget be tudtam határolni,

láttam azt is, hogy hol és mekkora területen ég a tűz. Láthatóak voltak a

felmelegedett részek, falak, mennyezet, padlózat. A tűzfészek hasonlóan 680-

690 oC volt. A hősugárzás igen intenzív volt, a falakból is áradt a hő. A

beavatkozók szintén rutinosan, a fal mellett lehúzódva haladtak befelé. A

tűzfészekhez közeledve kevés víz kijuttatásával próbálták behatárolni annak

pontos helyét. Az oltás megkezdésekor megmutattam nekik a hőkamera

kijelzőjét és annak segítségével pontosan lehetett látni a tüzet és azt is, hogy a

sugárból kijutó víz hol ér földet. Közben hallható is volt a forró részekre jutó víz

elpárolgása, ezzel együtt érezhető volt az intenzív gőzképződés. A vizsgálat

során azt állapítottam meg, hogy a hideg részen a nem égő helyiségben, ahol

még nem melegedett fel a környezet, a tömlő világosan, jól látható módon,

szinte világít a kijelzőn.

23. ábra: A tömlők hideg térben

A hőterhelésnek kitett helységbe érve élesen megváltozik, sötéten, fekete

színnel ábrázolódik a hőkamera kijelzőjén. A tájékozódást ez alapján nagyban

megkönnyíti. Az gyakorlat során, míg az első sugárral oltották a tüzet, a sugár

33

mentén kimentem a helyiségből teljesen a füsthatárig. A tapasztalataim alapján

rendkívül gyorsan ki lehet találni a tömlő mentén, viszont egyben azt is

megállapítottam, hogy a kamera képén a valós távolságokat nehezen lehet jól

megállapítani. A tömlő mentén való tájékozódást úgy lehet megfelelően

végezni, ha a két lábunk között van a vízzel teli tömlő, közben apró lépésekkel

haladva a lépéskor a lábunk belsőjével kocogtatva érzékeljük a tömlőt, ezzel a

kivezető útról nem tudunk letérni. Az ajtó felé közeledve szintén a távolság

megállapítására a kezemet magam előtt jobbra-balra húzva határoztam meg a

távolságot. A második sugár megszerelése kiérkezésemkor megtörtént.

24. ábra: Tűzoltók tömlőhúzás közben füstben, meleg térben

Velük együtt mentem vissza az égő helyiségbe. Tájékozódásukat a

hőkamera segítségével már segítettem. A második sugár így igen gyorsan

lejutott az oltás helyére. A sugárvezetőnek folyamatosan mutatta az első sugár

tömlője mentén az utat, ami jó látható volt. Az eszköz kijelzőjén a helyiségbe

érve láthatóvá váltak az első sugárral dolgozó tűzoltók, ahogy oltják a tüzet. A

füsthatártól a tűzfészek 30-40 méterre volt, amit így körülbelül 30 másodperc

alatt tettünk meg füstben, teljes magabiztossággal. Beérve leváltottuk őket, a tűz

34

már tejesen el volt oltva. A vizsgálatot azzal zártam, hogy kivezettem a leváltott

beavatkozó egységet a hőkamera segítségével.

25. ábra: A vízzel teli „C” tömlők meleg térben feketésen ábrázolódnak

Kísérletek konzekvenciája

A kísérletek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hőkamerák

használatával a füstben gőzök-gázokkal telített helyiségekben a felderítés,

tájékozódás sokkal egyszerűbbé válhat. A hőkamera nagyon sok helyzetben

segítséget jelent az ilyen helyzetek megoldására. Használatával a nehezen vagy

egyáltalán nem szellőztethető füsttel telítődött helyiségek felderítésénél

rendkívül nagy segítséget nyújthat a mentésben résztvevő egységek számára. A

tűz által érintett helyiség átvizsgálásakor megfigyelhető, hogy a berendezési

tárgyak rendszerezetlen elhelyezéséből adódóan nehezítik a helyiségben való

közlekedést. Abban az esetben viszont, ha ezek a tárgyak valamilyen módszerrel

behatárolhatók, jelen estben az infravörös kisugárzás alapján, ami egyenesen

arányos az adott tárgy hőmérsékletével, akkor a hőkamerák képén láthatóvá

válhatnak a szem által láthatatlan terek. A talajszint alatti füsttel telítődött

helyiségek tűzoltása során a hőkamera segítségével a megszerelt vízzel teli

tömlők alapján lehetséges a tájékozódás. A vizsgálatok alapján a hőkamera a

35

merevfalú vagy a lapos tömlőben lévő vizet egyaránt jól ábrázolja. Az oltóvíz a

tömlőben a víz magas fajhője miatt nehezen melegszik, ez miatt a forró

helyiségben sem tud felmelegedni oly mértékben, hogy a hőkamera ne érzékelje.

A tömlőben lévő víz élesen elhatárolódik a környezetétől. A kezdeti tüzek során

még hideg helységben a hőkamera standard, alap üzemmódjában a tömlő

fehéresen világít a kijelzőn, azonban amikor a környezet megváltozik,

felmelegszik, akkor sötéten, feketén ábrázolja. A beavatkozást a mentésben

résztvevők biztonságosabban, a balesetek kockázatának csökkentésével tudják

végrehajtani. A fejlett technikai eszközök közül a hőkamerák használatával

gyorsabbá, biztonságosabbá ez által hatékonyabbá válhat a talajszint alatti

helyiségek felderítése, átvizsgálása. Az eszközök segítségével a beavatkozó

állomány részére a káresetek során fellépő nehezítő körülmények hatása

csökkenthető, így a tűzoltók magabiztosabban, gyorsabban tudják végezni a

feladatukat. A tájékozódásban egyes tárgyak jól elhatárolódnak a

környezetüktől, ami mentén magabiztosan lehet közlekedni. Az eszköz

használatával a beavatkozási idő csökkenthető. A kutatás alapján azt is

megállapítottam, hogy a nagy teljesítményű elektromos berendezések vezetékein

is minimális hőtermelés tapasztalható, ami láthatóvá válik a kijelzőn, ez szintén

világos színű. Amennyiben a kamerával átvizsgált helyiségekben ilyen

berendezés van, az láthatóvá válik és el tudjuk kerülni a környékén a vízzel

oltást.

Talajszint alatti környezetében történő beavatkozások

A bevetendő egység felkészítése, javaslatok, újítások

Az állomány felkészítése a talajszint alatti tüzek során alkalmazandó helyes

megoldások kiválasztásához, a balesetek elkerüléséhez, tehát az eredményes

beavatkozás eléréséhez nagyrészt gyakorlati képzés szükséges. Tapasztalatom

alapján a zárttérben keletkezett tüzek beavatkozásakor fellépő adrenalin a

36

tűzoltók szervezetére kedvezőtlen lehet, ha nem jól kezeljük. A nem várt

környezeti hatások kezelése kellő gyakorlást igényel. A rutin megszerzéséhez

nem elég csak az elméleti tudás. Hiába tudjuk, adott helyzetben mi a helyes

megoldás, ha a végrehajtást egy váratlan esemény befolyásolhatja. Ha ezt nem

tudjuk lereagálni, akkor bizonytalanok leszünk, ami gyakran hibákhoz vezethet.

Ha nincs tapasztalatunk nem tudjuk irányítani az eseményeket, ha viszont nem

irányítjuk, akkor az események kiszámíthatatlan irány vesznek. Tehát az

állomány elméleti továbbképzésén túl nagy hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati

feladatokra. Az adott szituációban mi a helyes megoldás, mi az, amivel a

legkisebb kockázattal tudjuk végrehajtani a feladatunkat. Ahhoz, hogy egy

innovatív eszközt, ez esetben a hőkamerát megfelelően kihasználjunk,

ismernünk kell a működését, tudnunk kell, mikor segíti elő a beavatkozásunkat.

Elméleti oktatások során az alapoktól kell elkezdenünk, a látható sugárzásoktól

kezdve az infravörös sugárzásig. Meg kell értetni mindennapi példákkal, miért

nem látható az infrasugárzás, továbbá hogyan tehetjük láthatóvá. Az eszköz

működési elvének megismerésével érhetőbbé válik, hogy milyen nagy segítséget

nyújthat a beavatkozásoknál. A képzés gyakorlati részéiben részletesen, egyre

nehezedve fel kell építeni a feladatokat. Először egy sötét helyiségben lámpa

nélkül be lehet mutatni az eszköz funkcióit, melyiket mikor célszerű használni.

A gyakorlati képzés második felében füstgéppel kell szemléltetni a tűzesetek

során keletkező füstöt. A feladatokat, a felderítést, a személykeresést, a

tájékozódást, először hőkamera nélkül, majd hőkamera segítségével kell

végrehajtatni hasonló feladatot. A gyakorlat során vízzel teli lapos tömlőt és

gyorsbeavatkozó sugarat kell szerelni a helységbe, ténylegesen meg kell keresni

egy élő személyt, akit ki kell menekíteni. Bábu esetén egy 1,5-2 literes üvegben

vizet kell elhelyezni, amit 30-40 oC hőmérsékletűre kell melegíteni. Ez

imitálhatja a test hőmérsékletét, amit már érzékel a kamera. A gyakorlat során

mérni kell a beavatkozások idejét. A gyakorlást tűzoltási gyakorlatok alkalmával

folytatni kell. Az ilyen típusú gyakorlatok alkalmával lehet legjobban

37

felkészíteni az állományt az éles esetekre. A beavatkozók gyakorolják a vízzel

teli tömlők mentén valós füstben, gőzben a tájékozódást, közlekedést. A

gyakorlat értékelésekor a tapasztalatokat közzé kell tenni és meg kell osztani

egymás között. A párosoktól kérdések alapján végig kell menni a

tapasztalatokon. Mondják el, mit tudnak a helyiségről, ahol a mentést végezték,

mekkora volt a helyiség, volt-e bútorzat. Az állomány mindegyik tagja csinálja

végig, majd ezt követően konzultáción beszéljék át és vonják le a megfelelő

következtetéseket. Ez által tapasztalják az eszköz hatékonyságát.

Összefoglalás

Az információs eszközök egyre nagyobb teret nyitnak a társadalmi életben.

A technika fejlődése manapság nagymértékben felgyorsult az elmúlt

évtizedekben. A tűzoltóságok fejlődése során elengedhetetlen volt a technikai

frissítés. A káresetek felszámolásában igen nagy segítséget nyújthat egy erre a

célra rendszeresített technikai eszköz. A tűzoltóságoknál bevezetésre kerülő

hőkamerák használata forradalmi áttörést hozott a beavatkozásoknál. A tűz

pontos helyének behatárolásánál, terjedésénél, eltűnt személy kutatásánál, akár a

veszélyes anyag elfolyásának meghatározásában is segíthet. Ezen a téren végzett

kutatások alapján a káresetek felderítésénél használt hőkamerák lecsökkentik az

erre szükséges időt. A felszámolásra megválasztott taktikánál a beavatkozás

során folyamatosan használható, így ha az eszközt kellően ismerjük, funkcióit

kihasználva biztosan segítségünkre lehet a teljes beavatkozás alatt.

Természetesen ezzel nem csak biztosságosabbá teszi a munkánkat, hanem a

gyorsabb beavatkozással további emberéletek menthetők meg és a tűz által

okozott, valamint a másodlagos károk is tovább csökkenthetők. A kamerák

megfelelő elméleti ismeretét elsajátítva megismerhetjük az eszköz funkcióit,

míg a gyakorlatok, káresetek alkalmával kellő rutint tudunk szerezni a

használatukban. Végeredményben megismerjük, hogy valójában milyen

nagymértékben segítheti a munkánkat. A kutatás során és azt megelőzően is

38

mindig fontosnak tartottam más kollégákkal a tapasztalatcserét. A konzultáció

során megtudtam, hogy sokan hagyatkoznak a hőkamera tudására, de az eszköz

ismerete kihasználhatósága még nem a legmegfelelőbb e téren. Kutatásommal a

kollégák beavatkozását szeretném segíteni, célom ezzel a tűzoltók ismeretének

fejlesztése volt.