A FELSŐOKTATÁS LEHETŐSÉGEI A

TEHETSÉGGONDOZÁSBAN – A DEBRECENI PÉLDA

„MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA” BUDAPEST, 2010. OKTÓBER 28.

Dr. Balogh László

Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke

Debreceni Egyetem, BTK

Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék

l_balogh@tigris.unideb.hu

TARTALOM

I. Elvi alapok

II. A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja

- A Program célja és tartalmi elemei

- Beválogatási mechanizmus

- A Programban maradás kritériumai

- A 2008 decemberében elfogadott új

Program főbb jellemzői

I. ELVI ALAPOK

1. Heller: a kitűnő teljesítmény összetevői a felsőoktatásban - a belső kognitív és motivációs tényezők (mint egyéni

tehetségpotenciálok), - szociálisan stimuláló tanulási környezet.2. Weinert: a kitűnőség kialakulása stimulálható a

következőkkel: - kreatív tanulási környezet, - jól kiegyensúlyozott csoportdinamika.3. Subotnik és Steiner - meghatározó tényezők: - a fejlesztésben kiemelt szerepe van a tanár-diák

kapcsolatnak.; - fontos a tehetséges hallgatók bevonása a tanításba.

4. Ziegler - Perleth: kiindulási pont a „müncheni dinamikus tehetségmodell”

5. Trost: a külön programba történő beválogatás szempontjai

a) az átlagost jóval meghaladó kognitív képességek, érdeklődés, motiváció, tanulási szokások;

b) az előzetes kimagasló teljesítmény;

c) több szintű diagnosztikus megközelítés szükséges:

- korábbi tanulmányi teljesítmény,

- kognitív teljesítmény diszpozíciók,

- releváns személyiségtényezők vizsgálata.

II. A DEBRECENI EGYETEM TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA (2001/02. tanév óta)

II.1. A Program célja és tartalmi elemeiA) Cél: a tehetséges hallgatók programszerű

támogatása, a már működő, más programokkal és szervezetekkel együtt, azok sajátos céljait és feladatait figyelembe véve.

B) A DETEP főbb tartalmi elemei :1. Egyéni munka tutorok irányításával. 2. Részvétel szakfordítói programokban.3. Karrier-tanácsadás, mely a szakmai szocializációt

és a perszonalizációt segíti.4. Tudományos diákköri tevékenység.

5. Konferenciák rendezése a DETEP-ben résztvevő hallgatóknak.

6. Belföldi és külföldi tanulmányutak támogatása.

7. Hallgatói kutatói kiegészítő ösztöndíj.

8. Közreműködés a szakkollégiumi tevékenységben.

9. A Debreceni Egyetem pályázatain a programban résztvevő hallgatók preferálása.

Erősségek:

- A DETEP eddigi működésének tapasztalatai alapján a tutori rendszer jelenti a program lényegi vonását. A hallgatók kari beszámolói és a munkatanácskozás szerint is ezt tartják a legfontosabbnak.

- A Program eddigi eredményei között is kiemelkednek a DETEP konferenciák. (A beválogatott hallgatóknak több mint a fele élt a szóbeli prezentáció lehetőségével.)

- A DETEP-ben folyamatosan, magas színvonalon teljesítő végzős hallgatók a diploma átvételekor egy DETEP-oklevelet is kapnak, amely hivatalosan igazolja, hogy egyetemi tanulmányaik alatt a Program támogatottjai voltak.

II.2. Beválogatási mechanizmus

II.2.1.A beválasztás három szinten történik:

1. A tanulmányi átlag alapján a karok delegálják a hallgatókat a DETEP felmérésre. (A jelöltek azon 4. - ma 3.)félévben tanuló hallgatók, akik tanulmányi átlaguk alapján, kari szinten a legjobb 20% között vannak.)

2. Pszichológiai, szociológiai vizsgálatok (intelligencia, pályaérdeklődés, motivációk, karriercélok). A kérdőívek, tesztek eredményeinek értékelése után teljesítménylista szerinti javaslat a karoknak.

3. A kari döntéshozók a javaslatok alapján, szakmai elbeszélgetés után döntenek a Programba kerülésről.

II.2.2. A pszichológiai vizsgálatok tapasztalatai

A) Az első 3 évben a vizsgálati szempontok sora a következőképpen alakult:

- elsődleges szempont volt az intelligenciateszt eredménye,

- majd a tanulmányi eredmény,

- végül a hallgató motivációját vettük figyelembe.

Ennek a módszernek az volt a hátránya, hogy akinek nem sikerült jól az intelligenciatesztje, hiába teljesített jól a tanulmányi munkában, illetve volt magas a motivációs indexe, jóformán esélytelenné vált a bekerülésre.

B) Új számítási mód - Pontrendszer, amely csökkenti az intelligenciateszt

eredményének meghatározó, kizáró jellegét. - E mutató készítéséhez minden vizsgálati eredmény esetében –

ismerve a maximálisan elérhető pontszámot – százalékosan hozzárendelhető a hallgatók teljesítménye. Az így kapott százalékos teljesítmények már összehasonlíthatókká válnak. A különböző szempontok eredményeit átlagolva minden hallgató esetében egy „relatív” százalékos teljesítmény adható meg.

- Ezek alapján állítható fel tehát a hallgatói abszolút sorrend – természetesen karok szerinti bontásban.

- A fent ismertetett teljesítményt mutató pontszám és az intelligenciateszt eredménye közepesen korrelál (rp=0,485 – vö.: 1. ábra).

1. ábra. A DETEP beválogatási eljárás során kalkulált teljesítménymutató pontszám (abszolút pontszám%) és az intelligenciateszt eredményének (intellektuális teljesítmény %-ban) kapcsolata

100,0080,0060,0040,0020,000,00

Intelligencia teljesítmény %-ban

100,00

80,00

60,00

40,00

20,00

absz

olú

t ponts

zám

%-b

an

Az abszolút és az intelligencia teszt százalékos eredményeinek scatterplotdiagramja

II.2.3. Adatok

tanév delegáltak száma

bizottsági javaslat

bekerültek

2001/02. 452 121 93

2002/03. 448 110 73

2003/04. 518 242 66

2004/05. 606 176 111

2005/06. 575 148 93

2006/07.

2007/08.

610

606

149

152

98

94

II.3. A Programban maradás kritériumai

- A Programba került hallgatók tutoraik irányításával munkatervet készítenek, amely keretbe foglalja a hallgató céljait és vállalásait.

- E munkatervek alapján kerül sor a hallgatók munkájának visszatérő értékelésére. Az értékelést a tutorok és a karnak a Programban résztvevő oktatói végzik.(Ez azt jelenti, hogy a Programból ki is lehet kerülni, ha valaki nem teljesíti vállalt feladatait; természetesen a hallgató önálló döntése is lehet az, hogy nem folytatja a munkát a DETEP-en belül.)

II.4. A 2008 decemberében elfogadott

új program főbb jellemzői A) A továbbfejlesztett program főbb alapelvei: a) A program részeként olyan pályamodellt és lehetőségeket nyújt a

hallgatók számára, amelyek a jövőre nézve biztonságos környezetet ígérnek a maximális szellemi kibontakozáshoz. b) A tehetséges hallgatókat az egyetemre történő felvételtől egészen a végzésig támogatja, segíti a BSc/BA-ból az MSc/MA képzésbe való előrelépésüket, valamint igyekszik a legjobbakat PhD-képzésbe juttatni. c) Az erre szolgáló csatornákon keresztül aktív kapcsolatot tart fenn a középiskolákkal mint a beérkező hallgatókat nevelő intézményekkel, és azokkal a további szellemi műhelyekkel, amelyekben később a végzett hallgatók elhelyezkednek. ( Regionális Tehetségpont szerepe!)d) Végső célja egyrészt a legtehetségesebb hallgatók egyetemi oktatókká/kutatókká válásának támogatása, másrészt, hogy az egyetem minél több kiemelkedő tudású, tehetséges szakembert biztosítson az egyetemen kívüli szféra számára.

B) Interdiszciplináris hallgatói team-ek

szervezése, koordinálása, vezetése, projekt-

jellegű kutatások szervezése Célok: a) a hallgatók interdiszciplináris szemléletének bővítése; b) kutatásmódszertani tapasztalatok biztosítása a

hallgatók számára; c) a team-munka élményének, a csoport- munkával járó

szerepelvárásoknak, lehetőségeknek, problémáknak és konfliktushelyzeteknek a megismerése;

d) a Debreceni Egyetem universitas jellegének maximális felhasználása a DETEP-es hallgatók fejlődésében.

C) A DETEP-be kerülés új

rendszere TÖBB LEHETŐSÉG:

1.Beválogatási program a 3. félévben - a korábban bemutatott 2. Hallgatói jelentkezés - 3 lezárt félév (4 fölötti tanulmányi eredmény) - 5-ös értékű teljesítménykredit 3. Szakkollégiumi felvétel - átirányítás a DETEP-be is

D) Kutatási program a DETEP-hez kapcsolódóan

Világszerte hiányterület. Több irányban is indulhatnának e felsőoktatási kutatások:

- a tehetségazonosítás eszközeire, módszereire, hatékonyságára vonatkozó kutatási témák kidolgozása;

- a tehetségek nyomonkövetéses vizsgálata; - az egyes tehetségkoncepciókra, tehetségkomponensekre

vonatkozó (azok fogalmi alapjaira, vizsgálati, spontán fejlődési és tervezett fejlesztési lehetőségeire vonatkozó) kutatások;

- új tehetségdiagnosztikai eszközök K+F-je vagy már meglevő külföldi eszközök bemérése, illetve általános és speciális tehetségazonosításra szánt eszköztár összeállítása, a hazai standardek kidolgozása;

- tehetség tanácsadó szoftver kidolgozása; - nemzetközi összehasonlító vizsgálatok.

A DETEP-pel kapcsolatban megjelent fontosabb publikációk

Balogh László, Fónai Mihály (2003): Tehetséggondozási formák a Debreceni Egyetemen. Magyar Felsőoktatás, 2003/4-5-6; 13–14.

Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2003): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának I. konferenciája. Előadáskivonatok. Debreceni Egyetem, Debrecen.

Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2003): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának I. konferenciája. Tanulmányok. Debreceni Egyetem, Debrecen.

Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2005): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának II. konferenciája. Előadáskivonatok. Debreceni Egyetem, Debrecen.

Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2006): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának II. konferenciája, Tanulmányok, Debreceni Egyetem Debrecen

Márton Sándor, Mező Ferenc, Balogh László, Fónai Mihály (2006): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja és beválogatási szempontjai, In: DETEP II. Tanulmánykötet, 7-12. o.