A pénzügyi lízing – operatív lízing elhatárolása jogi, üzleti, adó és számviteli szempontból

- felvezető prezentáció kerekasztal beszélgetéshez –

dr. Györgyi Dóra, jogtanácsosDeloitte – „Az Év Lízingszakembere” díjazottja 2012-ben

Lízing Szakmai NapokKecskemét, 2015. november 5-6.

Nagyon régen minden jobb volt?

1968-as gazdasági reform operatív lízing elődje gépek,berendezések „feladatszerű bérbeadása”. Feltétel: alapító okirattartalmazza a tevékenységet + az eszközök felsorolását

Az 1980-as években megkezdték működésüket az elsőlízingtevékenységre szakosodott cégek, tipikusan leányvállalatiformában.

1982 magánszemélyek (kisiparosok), gmk-k is bérlőkké válhatnak

a kamatterhek növekedése miatt idővel egyre drágábbá vált ahitelfelvétel

1985 Jogszabály tette lehetővé a bérlők számára a bérlet eszközmegvásárlását, sőt a bérbeadó a bérleti díjak fejében mindenfélekülön térítés nélkül a bérlő tulajdonába adhatta a vagyontárgyakat– saját döntése alapján, a bérlőnek vételi joga nem volt!

Nem olyan régen minden jobb volt?

1991. évi LXIX. törvény [Pit.] a pénzintézeti tevékenységrőllízing engedélyhez kötött pénzintézeti tevékenység bérletlebonyolítása és ahhoz hitelnyújtás, maradványértéken történőtulajdonszerzési lehetőségével, vagy további ingyenes vagykedvezményes továbbhasználat lehetőségével

1990-1992 promt lízing = rövidlejáratú, „fejnehéz” pénzügyilízing kedvező adójogi szabályok pl. gyorsított amortizáció;

decemberi lízingek a lízingdíjak egyösszegben költségkénttörténő elszámolásának lehetősége éven belül

Átminősítés adásvétellé

1992-től lízing = éven túli bérlet tulajdonjog szerzéssel

Pár éve minden jobb volt?

1996. december 1. hatályba lép a nemzetközi pénzügyi lízingrőlszóló Ottawai UNIDROIT Egyezmény Magyarországon

1997. január 1. hatályba lép a „régi” Hpt.

A lízingfinanszírozás intenzitása az adó és számviteli szabályokállandó változásától függött inkább pénzügyi mint polgári jogiindokok, megfontolások húzódtak mögötte

Bírói gyakorlat

mi a cél pénzügyi lízingnél? Eszköz tulajdonjogának megszerzésevagy hitelezés igénybevétele tulajdonjog megszerzéséhez (adásvételvagy hitel?)

mi az ügylet célja? Tulajdonszerzés (pül) vagy használat (opl)

a Felek jogai és kötelezettségei – polgári jogi és nem számvitelikérdés

Ööööö, ez mi ez?! Wikipedia (2011) „Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe

adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.”

Könyvelőiroda (2013) „Az operatív lízing szerződés értelmében a lízingbe adó opciós vételi jogotbiztosít maradványérték (vételár) rögzítése mellett a lízingbevevőnek. Ebből következik, hogyaz operatív lízing tulajdonképpen bérlet, mivel nem biztos, hogy az eszköz átkerül a lízingbevevőtulajdonába, ezért adójogi szempontból is ennek megfelelően kell kezelni. A bérleti szerződések és azoperatív lízing esetén a különbség az, hogy a bérleti szerződéseknél a bérbeadó szavatol azért, hogy abérlet tárgya a szerződés időtartama alatt alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra, míglízingszerződés esetén a közvetlen terhek viselése a lízingbevevőre hárul.”

Dr. Bartal Tamás ügyvéd (2014) „A lízing két alaptípusa közötti különbségtétel elsősorban anemzetközi gyakorlatban terjedt el, míg Magyarországon teljességgel hiányzik az operatív lízingfogalmának jogszabályi szintű definiálása. Szűk körben mégis találkozhatunk operatívlízingügyletekkel. Ennek az az alapvető oka, hogy a magyar jogi szabályozás a pénzügyi lízingetengedélyköteles tevékenységnek minősíti, szemben az operatív lízinggel. Így operatív lízingetkínálnak olyan cégek, amelyek nem rendelkeznek a pénzügyi felügyelet hatósági engedélyévelpénzügyi lízing végzésére, de () az engedélyt a későbbiekben meg kívánják szerezni, vagy () ilyenengedélyt egyáltalán nem kívánnak szerezni” - színlelt pénzügyi lízingszerződéseket kötnek operatívlízing néven

TÁMOP támogatott tankönyv (2013) „Az operatív lízing szerződésben a felek úgy isrendelkezhetnek, hogy a lízingbevevő opciós vételi jogot szerez a szóbanforgó eszközre. Ilyenkor aszerződés lejártával a lízingbevevő – döntésétől függően - az eszköz tulajdonosává válhat, hamegfizeti annak maradványértékét, és igyekszik más cégeknek lízingbe adni, hogy befektetetttőkéje után megfelelő jövedelemre tehessen szert.”

Szabályozás az új Ptk. előtt Pénzügyi szolgáltatás vs. üzleti tevékenység

pénzügyi lízing [régi Hpt. – 1996. évi CXII.tv. 2.melléklet I.11.]

operatív lízing

ÁFA [2008/71. Adózási kérdés - a lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január

1-jétől]

ha jogosult a bérlő (ma már lízingbevevő) a tulajdonjog megszerzésére =termékértékesítés pl. egyszeri ÁFA fizetés a birtokbaadáskor zárt végűnél,

ha csak használatra jogosult = szolgáltatásnyújtás ÁFA fizetés az egyesrészfizetésekkor

Számvitel

Pénzügyi lízing = beruházás (sajátos adásvétel) + pénzügyi szolgáltatás anettó beszerzési ár alapján kötelezettség + kamat [2000.évi C. törvény 3.§ (4) bek.

13. pont]

Operatív lízing = bérlet

Standardok

Az új Ptk. és az Sztv. viszonya

2015. január 1. módosul az Sztv.

Hpt-re utal vissza a Ptk. helyett visszamenőleg is alkalmazható.Oka: A pénzügyi lízing új Ptk. szerinti fogalma azonban avégrehajtás során számos kérdést vetett fel a tartós bérlet és apénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban, másrészt nemtartalmazta a számviteli elszámolás egyik legfontosabb feltételét, atörlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását sem.

2015. október T/6638. számú törvényjavaslat

a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolásicélokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó,valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Sztv. módosítás IFRS szerint állítható össze az éves beszámoló,első alkalommal a 2016. üzleti évre vonatkozóan

Számviteli standardok

Lízingek magyar számviteli standard - Standard Előkészítő Testület több tervezet, de (még?) nem készült el.

US-GAAP (United States Generally Accepted Accounting Principles) „AzAmerikai Egyesült Államokban Általánosan Elfogadott SzámviteliElvek” kidolgozója: a civil szféra (számviteli szakemberek,könyvvizsgálók, professzorok) állami befolyás nélkül szabályokraalapozott modell (visszaszorulóban) FAS 13 = Lízingek

IAS/IFRS (International Accounting Standards/International Financial

Reporting Standards) „Nemzetközi Számviteli Alapelvek” kidolgozója a londoni székhelyű, politikailag független, hatóságijogkörrel nem rendelkező szakmai szerveződés: NemzetköziSzámviteli Standard(alkotó) Bizottság elvekre alapozott szabályok(általánossá válik) – IAS 17=Lízingek

Elhatároló (közös) ismérvek - tények

Mindig pénzügyi lízing az ügylet

ha az eszköz tulajdonjoga megszerezhető az ügyfél által

ha az eszközre vonatkozó teljes kárveszélyt az ügyfél viseli

ha az eszközzel kapcsolatos összes költséget az ügyfél viseli

ha az eszköz hasznait az ügyfél szedi

Minősítési ismérvek, hogy a lízing pénzügyi vagy operatív?

Mi az eszköz használhatóságának „mértékegysége”?

Miként hat az eszköz használhatóságára az ügylet futamideje?

Miként viszonyul a lízingdíjak összessége az eszköz értékéhez?

Mi tartozik a lízingdíjba?

Mi történik hosszabbítás, szerződésmódosítás esetén?

Eltérések Ptk. Hpt. Sztv. IFRS US Gaap

az eszköz használhatóságának „mértékegysége”

gazdasági élettartam:

Kommentár*: amíg az eszköz a szerződésben rögzített célra a rendes

karbantartás mellett használható

- hasznos élettartam:

amíg az eszközt a

gazdálkodó várhatóan

használni fogja

gazdasági élettartam: amíg az eszköz gazdaságilag

használható

hasznos élettartam: amíg az eszközt a gazdálkodó

várhatóan használni fogja

gazdasági élettartam: amíg az eszköz gazdaságilag

használható a lízing futamidejétől függetlenül

az ügylet futamidejének hatása az eszköz

használhatóságára

gazdasági élettartamot eléri

(100%)

- - a gazdasági élettartam jelentős részét eléri

a gazdasági élettartam 75%-át eléri

a lízingdíjak összességének viszonya az eszköz értékéhez

a lízingdíjak összege eléri a

szerződéskötéskori piaci értéket

Kommentár* + Adó: jelenértéket kell számolni és nem összeadni

- - a lízingdíjak jelenértéke eléri az eszköz valós értékét

a lízingdíjak jelenértéke eléri az eszköz futamidő kezdetkori piaci

értékének 90%-kát

lízingdíj jellege egységes lízingdíj bontott lízingdíj (tőke +

kamat)

bontott lízingdíj (tőke +

kamat)

bontott lízingdíj (tőke + kamat) – bizonyos szolgáltatások díjai

bontott lízingdíj (tőke + kamat) + bizonyos szolgáltatások díjai, adói

hosszabbítás, szerződésmódosítás

(átminősítés)

- - - új szerződésnek minősül a módosítástól, ha a feltételek

olyan mértékben módosulnak

új szerződésnek minősül a módosítástól, ha a feltételek

olyan mértékben módosulnak

* In „ Vékás Lajos/Gárdos Péter: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz” (Wolters Kluwer Complex Kiadó 2014) 2. kötet 2044-2045.oldal

Legfontosabb teendő: egyértelműsítés 15/2014. (V. 13.) AB határozat (2014.május)

„[22] 3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a doktrinális fogalommeghatározásellenére a Ptk. pénzügyi lízingnek nevezi nemcsak azt az esetet, amikor a lízingbeadottdolog tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik személy megszerzivagy megszerezheti, hanem azt is, ha egyrészt a lízing futamideje eléri vagymeghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát, másrészt ha a lízingtárgy gazdaságiélettartamánál rövidebb ideig tartó használat esetében a szerződés szerint alízingbevevő által fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgyszerződéskötéskori piaci értékét, de a lízingbevevő (vagy az általa kijelölt harmadikszemély) a lízingtárgy tulajdonjogát nem szerezheti meg (a polgári jogi dogmatikaszerinti operatív lízing). Mivel azonban a Ptk.-beli szabályozás diszpozitív, az eltérő,tehát a dogmatikai fogalomhasználat szerinti szerződéskötésnek sincs akadálya.”

70/2014. Számviteli kérdés: „Nem tartozik(hat) a különadótörvény adóalanyi körébe az olyan vállalkozás, amely

üzletszerűen folytat az új Ptk. pénzügyi lízing fogalmának megfelelő, azonban a Hpt.pénzügyi lízing fogalmába nem tartozó tevékenységet. Következésképpen, az olyankonstrukció, amely pénzügyi lízingnek minősül az új Ptk. szerinti értelemben, de nemminősül pénzügyi lízingnek a Hpt. fogalmi körét tekintve, egy pénzügyi intézményneknem minősülő társaság esetén nem keletkeztet bankadó-fizetési kötelezettséget.”

Legfontosabb teendő: egyértelműsítés

MNB állásfoglalás (2015. február)csak akkor beszélhetünk engedélyköteles pénzügyiszolgáltatásról, ha az ügylet a speciális jogszabály, a Hpt. szerintpénzügyi lízingnek minősül. Mivel operatív lízingnél a Hpt. szerintipénzügyi lízingtevékenység fogalmi eleme (tulajdonszerzés)hiányzik, ezért a Hpt. szerinti pénzügyi lízing eleve nemvalósul meg.

Tehát „a Ptk. szerinti pénzügyi lízing jogintézménye és a Hpt.szerinti pénzügyi lízingtevékenység az általános-különösviszonyában áll egymással, [….] a Ptk. szerinti átfogóbb pénzügyilízing kategóriába a Hpt. szerinti pénzügyi lízing beletartozhat,ugyanakkor a Hpt. szerinti pénzügyi lízing halmazába nemminden Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződés sorolható be.”

(Át)minősítik vagy sem? Kúria Kfv.V.35.718/2013/6. AVÉ 2015/4.:

Operatív lízingügylet során a bérlő vételi ill. vevőkijelölési joggalrendelkezett. „Abból az adóhatóság által bizonyított és a felperes részérőlnem cáfolt tényből következően, hogy felperes a gépjárműveket - a bérletetkövetően - magánszemélyeknek a piaci ár alatt értékesítette, az Szja tv.-neka határozatokban és az ítéletben helytállóan megjelölt törvényhelyeialapján természetbeni adóköteles juttatást biztosított a vevőknek.”

A lízingcég egyébként arra hivatkozott, hogy „azzal, hogy a vevőkijelölésijoggal élve maradványértéken vételi jogot biztosítottak harmadikszemélyeknek, nem a felperes, hanem kizárólag a bérlők juttathattaktermészetbeni juttatást azzal, hogy ők maguk ezáltal egyidejűleg lemondtakarról a maradványértéken, vagyis e tekintetben kedvező áronmegvásárolták a gépkocsikat és e jogot harmadik személyeknekátengedték. A kifizetői minőség tehát nem a tulajdonjog átruházásáhozkötődik, hanem a vételi jog harmadik személyek részére történőbiztosításához, amelyről azonban nem a bérbeadó felperes, hanem abérlők rendelkeztek a szerződés szerint.”

Kezdődjék a vita!