A megújuló energia hazai helyzete, a hasznosítás szerepe a gazdaság

fejlesztésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

dr. Nemes CsabaFőosztályvezető

KvVMKlímabarát zöldáramok hete 2009. július 30.

Szemléletváltás

• Szemléletváltás kell: az emberek tágan értett jóléte, azaz jól-léte nagyban függ a környezet állapotától.

• A társadalmi cél pedig a jól-lét emelése, de legalább megfelelő színvonalának lehetővé tétele – a jelen és a következő generációk számára egyaránt.

• Amennyiben az energia előállítása és fogyasztása hatással van (márpedig van) a jól-lét peremfeltételeire (pl. a környezet állapotára), akkor az energiaigények növekedését nem vehetjük adottnak.

Az energia valós ára

• Mint minden terméknek, az energiának is az ára tükrözi valós értékét, és ez hordozza a legfontosabb információt a gazdasági döntések meghozatalához.

• A cél, hogy az árban érvényesüljenek a valós társadalmi költségek, és ezután a piaci döntések az új árarányok mentén meg tudják határozni, hogy a gazdaság energiaigényei hogy tudnak a legköltséghatékonyabb módon kielégülni:– A termelés növelésével?– Energiahatékonyság- és takarékossági

beruházásokkal?– Környezetkímélőbb termelési technológiákkal (pl.

megújuló energia)?

A Magyar energiaszektor új keretei

• A magyar energiaszektort illető lényeges kérdések ez alapján: – A várható globális és közösségi energia- és

klímapolitika keretei közt milyen hosszú távú beruházások szükségesek, hogy az új (alacsony széntartalmú gazdaság felé mutató) keretek közt versenyképes legyen.

- Milyen új kihívásokat vagy épp szinergiákat jelentenek az új keretek az energiafüggőség csökkentése és az ellátás-biztonság szempontjából.

A megújuló-energiák elterjesztésének feltételei

• Elhatározás – világos politikai szándék

• Stratégiák, tervek, programok – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása, a feladatok leosztása

• Anyagi eszközök – Az uniós és hazai támogatási források biztosítása

• Technológia – a hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása

• Kutatás-fejlesztés – a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása, a hazai viszonyoknak megfelelő technológiák kifejlesztése

Elhatározás, stratégia, terv

• Az elhatározást „ Magyarország energiapolitikája 2007-2020” tartalmazza;

• A Kormány 2008. októberében határozattal elfogadta Magyarország megújuló energiafelhasználás növelésére vonatkozó, 2008-2020 időtávú, stratégiáját;

• A stratégia céljainak végrehajtását biztosító Cselekvési Program kidolgozása folyamatban van (KHEM készíti az érintett tárcák bevonásával)

• Az energia ellátás biztonságának növelése hazai forrásokból• Az energia költségekre fordított pénz nagyobb része marad

itthon• A hazai munkaerő foglalkoztatottságának növelése• A vidékfejlesztési lehetőségek szélesebb kihasználása, a

vidék lakosságmegtartó erejének növelése• A K+F tevékenység fejlesztése• A megújuló energiákat hasznosító berendezések hazai

gyártó kapacitásának növekedése

A megújulók lehetőségei a gazdaság fejlesztésben

• Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok• Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni• A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat,

és a gazdaságot• Felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos

helyreállítása• Megoldási irányok:

– A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások.

– Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló-arányt!

• E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.

A megújulók szerepe a klímavédelemben

Az energia termelés és használat helyzetképe

• A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás

• Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól

• Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség

• Kiegyensúlyozatlan Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezetenergiaszerkezet

• Alacsony a megújuló Alacsony a megújuló energiaforrások energiaforrások használatának arányahasználatának aránya

földgáz: 43,9%

kőolajszármazék:25,7%

atomenergia: 15,1%

szén ésszénféleség:10,9%

megújuló: 4,4%

A megújulók hazai helyzete• Összes megújuló energiatermelés: 4,7%• Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re

vállalt uniós 3,6%-os cél)• Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni,

2006-ban ez 1,7% volt

Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban • 47% tűzifa• 38,3% egyéb biomassza• 1,7% bio-üzemanyag• 0,8% biogáz• 6,6 % geotermikus • 1,2% vízienergia• 0,3% szélenergia• 0,2% napenergia• 3,2% kommunális

hulladék biológiailag lebomló része

A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyországon, 2006

Tűzifa 47.4%

Egyéb biomassza 38.3%

Vízenergia1.2%

Bioüzemanyag1.7%

Biogáz0.8%

Szélenergia0.3%

Napenergia0.2%

Települési hulladék biológiailag

lebontható része3.6%

Geotermikus6.6%

A megújulók hazai jövője 2020

• A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken

• A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.

A megújuló energiaforrások használatának növelése

• A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓ módon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén)

• A hagyományos energia növekvő ára és a klímavédelmi szabályozás (növekvő kvóta ár, csökkenő országos kibocsátási lehetőség) miatt gazdaságossága nő

A jelenlegi támogatási lehetőségek

• Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) [62,8 Mrd Ft];

• Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) [4,5 Mrd Ft];• Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) [kb. 28 Mrd Ft];• Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) [1,3

Mrd Ft];• Regionális Operatív Programok (ROP) [10 Mrd Ft];• Normatív területalapú támogatások [100-120 Mrd Ft];• Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap

(EMVA) [15-25 Mrd Ft].

A támogatás átalakításának lehetőségei

• A normatív támogatások lehetőségeinek bővítése • Az adókedvezmények lehetőségének felülvizsgálata • A megújuló energia hasznosításra vonatkozó K+F

projektek nagyobb arányú támogatása• Az állami intézmények és önkormányzatok

példamutatásának szélesebb körű támogatása• A lakossági támogatások lehetőségeinek bővítése

A KEOP megújulós beruházásokra vonatkozó változásai

KEOP 4 – megújuló energiaforrás felhasználás növelése négy új konstrukció a korábbi hő és/vagy villamos-

energia megújuló energiaforrásból történő előállítása konstrukció helyett

4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból;

4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés (új elem!)

4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés

4.5 Kapcsolt támogatás és hitelkonstrukció KEOP

Technológiai szempontok Biomassza hasznosítás

• A Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, szabad hasznosítani;

• Decentralizált és kapcsolt energia termelés alkalmazása;

• Biztosítani kell az összhangot az energetikai növénytermesztési program, a biohulladék potenciál és a felmerülő biomassza igény között;

• Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és megfelelő mértékű ÜHG kibocsátást eredményezzen;

Nem támogatjuk az alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítását erdei biomasszára [nem hatékony ÜHG kibocsátás csökkentés].

Technológiai szempontok biogáz hasznosítás

• Az ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban;

• Jelentős szerepe lehet a decentralizált energia-termelésben (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú);

• Szabályozási és pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani a biogáz közlekedési üzemanyagként történő felhasználását;

Technológiai szempontok szélenergia hasznosítás

• A jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra a rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas átvételi menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondolt használatával

• A szivattyús tározók kialakítási lehetősége hazánkban környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt korlátozott;

• Szükséges fejleszteni, adaptálni az egyéb energiatárolási lehetőségeket (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb.).

Technológiai szempontok geotermia hasznosítás

• Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez;

• A hasznosításnál kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi követelmények betartására (pl.:használt víz visszasajtolás);

• Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában;

• Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány, 2009 jan 1.-től hatályos az új épületekre).

Technológiai szempontok napenergia hasznosítás

• Bár az egyik szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, szinte egész Európában hasznosítása még csekély.

• Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása).

• Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek, melyek elterjedését gyorsítani fogja az épületek energia tanúsításának alkalmazása és jövőbeni kiterjesztése a használt épületek felújítása esetén is.

• Közép- és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz hasonlóan.

Konklúzió

• A megújuló energiaforrások széleskörű elterjesztése kiemelt fontosságú feladat, mind klímavédelmi, mind pedig gazdaságélénkítő szempontból;

• Újra kell gondolni a támogatási rendszert, hogy az uniós és hazai célokat teljesíteni tudjuk, hogy egy hatékony és széles körben elterjedt megújuló energia forrásokat hasznosító rendszer jöhessen létre Magyarországon;

• Csak azok a hatékony megújuló energia hasznosítások támogathatóak, amelyek környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból nem veszélyeztetik a fenntarthatóságot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket