A hallássérülés következményei – nyelvi zavarok

dr. Váry Ágnes 2013. február 4.

A nagyothallás gyógypedagógiai, pedagógiai megközelítése

• A hallási fogyatékosság szűkebb terjedelmű, gyógyító-pedagógiai fogalom, olyan hallási rendellenességet jelent, ahol a sérülés időpontja, mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart.

• Gyógypedagógiai szempontból nagyothalló az, akinek hallókészülékkel korrigált hallásvesztése a tagolt beszéd észlelését, megértését és elsajátítását az épekhez képest csökkent mértékben, de valamilyen módon még lehetővé teszi, vagyis többé-kevésbé meg is érti a hangos beszédet, és ha nem is tökéletesen, de saját magát is meghallja. Ennek következtében a nagyothalló gyermek beszédfejlődése, ha késve is, ha hibásan is, beavatkozás nélkül általában beindul.

A hallássérülés hatása a nyelvfejlődésre

A hallássérülés hatása a nyelvfejlődésre

Óvodás kisgyermekeink nyelvi állapotát befolyásoló tényezők

• Hallássérülés mértéke• Diagnózis,hallókészülék-viselés kezdete• Korai fejlesztés• Családi háttér (hallássérült szülők, beszélő

környezet)• Beszédkésztetés• Értelmi állapot

Óvodáskorú hallássérült gyermekek nyelvi állapota

• Szókincs: néhány szó • Grammatika: még nincs• Beszédérthetőség: a meglévő hangok általában

torzak, nem szerveződnek hangsorrá,mély magánhangzók és a zárhangok megjelennek, gesztusokkal kísérve fejezik ki magukat

• Beszédértés: szájról olvasás, hallás vagy mindkettő útján

A szociális kompetenciák kialakulásának gátjai

• A hallássérült gyermekeknek hiányosak a környezet változásaihoz kapcsolódó akusztikus információi,

• sérül a hallás állandó minden irányból ingerközvetítő jellege, • nem alakul ki az eseményekre ráhangolódó magatartás, • a beszédhallás nyomán létrejövő verbális szabályok

magatartást szabályozó jellege nem alakul ki.• Pl.: Nem érti az utasításokat , viselkedése olyan, mintha nem

fogadna szót. • az önkontroll viselkedésszabályozó szerepe nem érvényesül a

kívánt módon• a nevek szerint nem tudja azonosítani társait (mentális

szókincs hiánya)

A nagyothalló kisgyermekek óvodai fejlesztésének lényeges elemei

• a nyelvi kommunikáció megindítása,• a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése,• a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba

építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.

• A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele:• a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi

kommunikációs helyzetekhez kötött alkalmazás, • szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb

eszközrendszerek használata, • a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikációfejlesztés

rendszerébe.

Iskoláskor

A szemantika, (beszédtartalom) területén jelentkező problémák, hiányosságok:

• • A szókincs területén érzékelhető elmaradások (A szókincs a

hallássérülés fokával általában fordított arányban áll. Minél nagyobb fokú a halláskárosodás, az ismert és használt szavak köre annál inkább beszűkülhet)

• Értelmezési nehézségek, melyek abból adódnak, hogy a fogalmak hiányosan épülnek be.

• Mondat-és szövegalkotási nehézségek, súlyosbítva a fogalmazási képesség általános hiányát, csökkent voltát.

• Szinonímák, antonímák, gyűjtőfogalmak,többjelentésű szavak helytelen használata

A szintaktikai (szerkezeti), morfológiai (alaktani) hiányosságok

• A szóvégi toldalékok, ragok, a szórend helytelen használata• A névmások, névutók, igekötők, határozószók

szövegkörnyezetbe nem illő használata• Utalószók,általános határozók hibás alkalmazása• Az alanyi és tárgyas ragozás keveredése• Önöző és tegező formák hibái• A kontextus (szöveg) kialakításának problémái

A beszédérthetőséget befolyásoló tényezők

• Az artikuláció (a hangok helyes ejtésének) hibái:• A magánhangzók korlátozott nyelvmozgással történő képzése• A hosszú és a rövid magánhangzók felcserélése és helytelen

használata• Zöngés-zöngétlen tévesztések és hibák• A ty-gy, c-cs affrikáták gyakori hibás képzése• A magas frekvencián hallható sziszegő hangok hibái a hallási

kontroll hiánya miatt a leggyakoribbak.

A beszéd szupraszegmentális elemei - prozódia

• A beszédérthetőséget nagyban meghatározó szupraszegmentális elemek hibás alkalmazása vagy hiánya gátolja a szándéknak megfelelő közlést:

• Hangszín • hangerő• hangsúly,• hanglejtés, • ritmus,• tempó,• dinamika, stb.

Szociális kompetenciák kialakulása iskoláskorú hallássérülteknél

• Nincsenek tisztában a szavak jelentésével, nem alakul ki a verbalitáshoz kötött fogalmi gondolkodás, az absztrahálás képessége. Gondolkodásmódjuk merev, konkrét szituációkhoz kötött

• Zavart a társas viselkedés fejlődése, amelynek fontos eleme az önszabályozás képességének, valamint az önkontrollnak a kialakulása

• Önismeret és önértékelés: a hallássérült gyermek önértékelése sem felel meg általában a realitásnak. Önmaga alulértékelése a gyakoribb, de sokszor bizarr felülértékeléssel is találkozunk

• Nehezen alakul ki a proszociális viselkedés: az önzetlenség, az együttműködés, a segítségnyújtás

•

A hallásveszteség fokozatai és hatásuk a beszédfejlődésre

• A 20-40dB fokú hallásveszteség: enyhe fokú nagyothallás• A 41-60dB fokú hallásveszteség: közepes fokú nagyothallás • A 61-80dB fokú hallásveszteség: súlyos fokú nagyothallás• A 81-95 dB fokú hallásveszteség: már súlyos hallássérülés

• A cochleáris implantáció

• Köszönöm a figyelmet!